„Királyunkat, Kit Mózesként Rendeltél?” Királytisztelet, Konfesszionalizálódás És Állampatriotizmus Az Izraelita Felekezeti Sajtóban 1944 Előtt
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
DR. GLÄSSER NORBERT „Királyunkat, kit Mózesként rendeltél…” Királytisztelet, konfesszionalizálódás és állampatriotizmus az izraelita felekezetei sajtóban 1944 előtt Habilitációs értekezés ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ – ZSIDÓ EGYETEM Budapest 2017 Intrada, Podhajce, 1915. 2 Tartalom 1. Előszó ................................................................................................................................................................. 5 2. A vizsgált jelenség ............................................................................................................................................. 8 3. Az izraelita szimbolikus politika keretei, fórumai, megjelenítői ................................................................. 11 3.1. Egy új életvilág formálódása ................................................................................................................... 11 3.2. Az izraelita sajtó mint a szimbolikus politika fóruma és közege ......................................................... 19 4. Király és nemzet között .................................................................................................................................. 22 4.1. Servi camerae és a királyi szövetséges mítosza...................................................................................... 23 4.2. „Királyi szövetséges” vagy felvilágosult társadalomalakító ................................................................. 28 4.2.1. A közösség és az udvar között ......................................................................................................... 31 4.2.2. A hatalom rítusainak és szimbólumainak adaptálása: intrada és Tóra ...................................... 32 4.3. Az Örökkévaló dicsőségének visszatükröződése ................................................................................... 40 4.3.1. Ima az uralkodóért ........................................................................................................................... 40 4.3.2. Az uralkodó szavatolta társadalmi rend és biztonság ................................................................... 45 4.4. Egyenjogúsítás ügye a modernizálódó magyar társadalom kérdései között ...................................... 50 4.4.1. Közös honfoglalás – közösség a történelmi elittel .......................................................................... 57 4.4.2. A recipiált magyar izraelita öntudat mint keret ............................................................................ 64 5. Ferenc József, a magyar izraeliták Mózese ................................................................................................... 66 5.1. Lojalitáshierarchiák ................................................................................................................................ 75 5.1.1. Izraeliták a királyhűség útján ......................................................................................................... 77 5.1.2. A dualizmus rendi és nemzeti nagyjai a „zsinagógában” .............................................................. 89 5.2. Ferenc József izraelitái a Nagy Háborúban ........................................................................................... 95 5.3. Ferenc József gyásza és közösségi emlékezete ..................................................................................... 104 6. IV. Károly, a Magyar Izrael Józsuéja ......................................................................................................... 114 6.1. A zsidóság helykeresése a trónváltás folyamatában ........................................................................... 115 6.2. Koronázás és háborús életvilágok ........................................................................................................ 117 6.3. Diskurzustradícók a koronázás sajtóolvasataiban .............................................................................. 121 6.4. Az új király és magyar izraelitái........................................................................................................... 130 7. Dualizmus-emlékezetek és diskurzusok a két világháború között ............................................................ 145 7.1. Az aranykor-mítosz háttere? ................................................................................................................ 145 7.2. Ferenc József évfordulói ........................................................................................................................ 150 7.3. Tragédiák, nosztalgiák, metanyelvek ................................................................................................... 157 8. Tanulságok ..................................................................................................................................................... 171 9. Irodalom ......................................................................................................................................................... 178 10. Franz Joseph als Moses .............................................................................................................................. 195 3 „Hozzád fohászkodtunk a harcok küszöbén: Örökkévaló Isten. […] Áldd meg Királyunkat, kit Mózesként rendeltél irányjelző útra, hadd reá sütni kegyelmedben a te diadalmad fényét, hogy megfékezze ellenségeit.” (Egyenlőség 1915. május 9./ 1. Hevesi Simon: Ima a győzelem után) „Fényes ékesség a szent korona: túlvilági fény árad ki belőle, amely hódolatra készt, de szeretetet, ragaszkodást, önfeláldozó rajongást a korona viselője kelt, oly viselője, mint az a dicső király, akit most siratunk”. (Löw Immánuel, 1916) „Valóságos megtestesítője volt a bibliai király két jelzőjének: Malki czedek melech sólém, mert mint az igazság királya és a béke fejedelme él a zsidóság emlékében.” (Zsidó Ujság 1930. aug. 22./ 3. Emlékezés I. Ferenc Józsefre.) 4 1. Előszó Ferenc József alakja, mind a magyarországi, mind pedig a határon túli emlékezeti kánonban ambivalens. A dualizmus közösségi emlékezete az épített környezet, a tárgyi világ és a családi nemzedéki emlékezetek révén bár jelen volt, értékelését egy többszörösen átértelmezett 1848- as függetlenségi emlékezet és a két világháború emléke határozza meg. Az utódállamok emlékezeti kánonjai is kialakították a Monarchia saját látószögű képét. Az izraelita forrásokban zárványszerűen megőrződött korábbi nemzedéki emlékezetek ezek fényében gyökeresen eltérőként hatottak, és egyúttal megismerésre érdemesként is. Ez a tudásszociológiai probléma ösztönzött az izraelita királytisztelettel és szimbolikus jelenségeivel foglalkozó dolgozat megírására. A Millennium jegyében a Magyar Nemzet Története I. kötetének bevezetője, amelyet Vaszary Kolos hercegprímás jegyzett, a magyar nemzet történetét a teremtett világ isteni gondviselésébe és a keresztény eszkatológiába helyezte. A bíboros intenciói alapján Pór Antal által megírt szöveg a 19. század gyors változásaira is reflektált: a modernitás „veszedelmeivel” szemben a Mindenható gondviselését és az „Isten, király, haza” hármas jelszóban összegezhető hagyományt mutatta fel.1 Az izraelita forrásokban szintén feltűnt az Örökkévaló kegyelméből uralkodó király, ahogyan az „Isten, király, haza” hármas jelszó is, a modernitás tekintetében viszont ez más összefüggésbe ágyazódott. A királytisztelet értelmezésének kérdése magában hordozta a világmagyarázat, múlthoz való viszonyulás és a felekezetenként eltérő valóságértelmezés problémáját is. Áttételesen a premodern és modern közösségszerveződésre, az egyén és közösség viszonyának és a szimbolikus jelenségek működésének kérdésére irányította a figyelmemet. A premodern communitas-okból modern társadalomba történő átmenet során a hatalom a zsidó közösségekre egyre kevésbé tekintett saját hagyományaira hagyott, kollektív felelősséggel bíró testületként, hanem a közösségi szankció lehetőségeinek korlátozásával tagjait egyénként, a közösséget pedig a kései felekezetiesedés jegyében hitközségként kezelte. Ez egyfelől a közösségi minták újraértelmezése előtt, másfelől az individuumra építő polgári öntudat előtt nyitotta meg az utat. A neológ és orthodox izraelita intézményrendszer, valamint annak a modern nemzeteszméhez és államhoz való viszonya, az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakult ki, ahogyan a cionizmus is ekkor jelent meg Közép-Európában. A polgári öntudat pillére a világának középpontjában álló, azt formálni szándékozó egyén volt, akinek 1 Lásd bővebben ROMSICS 2011. 156–157. 5 önmeghatározásában fontos helyet kapott a politikai elköteleződés. A neológ és orthodox zsidóság középrétegekhez tartozó tagjai egyaránt a modern magyar asszimilatív nemzeteszme keretében tekintettek önmagukra. A modern nemzeteszme és a szimbolikus politika fontos elemét képezte a különböző zsidó sajtódiskurzusoknak. Az izraelita felekezeti sajtó vizsgálata során számos olyan jelenség értelmezett lenyomata kerül elő, amely a kialakult történészdiskurzusok árnyalását, a történeti kánon konkrét közösségi perspektívák és lokális esetek felőli megvilágítását teszi indokolttá. Az izraelita szimbolikus politika esetében ilyen a királytisztelet kérdése is. A szegedi zsinagóga még használatban lévő ünnepi imakönyveit lapozgatva, a Zsidó Híradó, Magyar Zsidó, Zsidó Ujság/Orthodox Zsidó Ujság és az Egyenlőség régi lapszámait olvasva, valamint izraelita homiletikai kiadványokat kézbe véve Ferenc József és a Habsburg dinasztia megjelenítése volt az a mozzanat, ami magában hordozta az ismert recens történeti kánonba illeszthetőség problémáját, és az elmúlt