Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Baranya vármegye korai ómagyar kori helyneveinek nyelvi elemzése
Témavezet ő: Készítette:
Dr. Rácz Anita Fieder Mária egyetemi adjunktus V. évf. magyar-német
Debrecen, 2007. Tartalom
Bevezetés…………………………………………………………………3
Szótár……………………………………………………………………..6
Irodalom………………………………………………………………..133
2 2 Bevezetés
Szakdolgozatom Baranya vármegye korai ómagyar-kori helynévanyagának feldolgozásán, pontosabban a helynevek történeti-etimológiai vizsgálatán ala- pul. Az itt közreadott szótár három év munkájának eredménye, s több mint 850 szócikket foglal magába. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szótár szócikke- inek száma nem azonos a valóságban létez ő denotátumok számával. Egy-egy helyet ugyanis párhuzamosan több néven is ismerhettek, s az id ők során ugyan- annak az objektumnak teljesen új neve is létrejöhetett. A szócikkek megírásában alapvet ően két munkára támaszkodtam. Az egyik
KISS LAJOS Földrajzi nevek etimológiai szótára (Bp., 1997. 2. jav. b őv. kiad.), amely a magyar helynévetimológiai kutatásoknak legkiemelked őbb teljesítmé- nye. A két kötete megjelenésének id őpontjáig összefoglalóan közli az egyes helynevek eredetére vonatkozó elképzeléseket és KISS LAJOS saját véleményét. Hasonlóan segítették munkámat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén kiadott eddigi korai ómagyar-kori vármegyék névanyagát feldolgozó etimológiai szótárak is: BÉNYEI ÁGNES —PETH Ő GERGELY Az Árpád- kori Gy őr vármegye településneveinek nyelvészeti értelmezése (Gy őr, 1998), PÓCZOS RI-
TA Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése (Debrecen, 2001), illetve TÓTH VALÉRIA Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára (Debrecen, 2001). A településnevek lexikális-morfológiai, funkcionális-szemantikai és történeti elemzéséhez pedig a HOFFMANN ISTVÁN által írott Helynevek nyelvi elemzése (Debrecen, 1993) cím ű munkájának terminus-technicusait alkalmaztam, és el- méleti alapjaihoz igazodtam.
3 3 A feldolgozott korpusz kronológiailag körülhatárolt, mivel a korai ómagyar kori helynévanyagot vizsgáltam. Az egyes szócikkek felépítésükben követik a Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból cím ű kötet elveit: a mai név- formát tükröz ő címszót a lokalizáció, majd a helynév betűhív adatai követik, a következ ő bekezdés tartalmazza a tulajdonképpeni saját munkámat: névszerke- zeti, jelentéstani és történeti szempontból vizsgálom az adott helynevet. A következ őkben Baranya vármegye földrajzi jellegzetességeit és Árpád-kori történetét vázolom. Baranya vármegye a Dráva folyó alsó völgyszakaszának vidékét foglalta ma- gában az Alma folyótól a Drávának a Dunába való torkolatáig. E terület egy része a trianoni békeszerz ődés megkötése óta nem képezi Magyarország szerves részét, mert az akkori Jugoszláviához csatolták. A terület nagyobb része jelenleg a magyarországi Baranya megye, kisebb, délkeleti része Horvátországhoz tarto- zik, magyar, szerb, horvát és német lakossággal. Dolgozatomban ennek a vidéknek a helynévanyagával foglalkoztam. A megye északi határa a Zselic erd ős hegyvidék, délen a Pozsega havasának nevezett hegység határolja. A közöttük lév ő terület alacsony hátság és síkság. Folyói, az Alma folyó, az Okor, a B ő egymással párhuzamosan, déli irányban folytak, s a Drávába torkollottak. Az általuk közrefogott hátság az Ormán, a B ő folyó és a Dráva közötti terület a B őköz nevet kapta. A megye keleti felének vizei a Dunába torkollnak: Karasó, Hódos, Daróca. Több helynév is arra utal, hogy a területen keveredett a magyar és szláv la- kosság: Pölöske, Gredistye, Geréc, stb. A megye Árpád-kori területe kb. 62.000 km 2 lehetett, s közel 63.000 lakosa volt. Ez a XIII. században csökkent Pozsega és Valkó megyék leválásával, de err ől b ővebb információnk nincs. Ekkor keleten a Duna, délen Pozsegahavasa
4 4 tekinthet ő határul, f ő folyója a Karasó volt. A terület nagy része királyi vagy egyházi birtok, vagy nemzetségek birtokában állt. A tatárjárás számottev ő pusz- títást végzett a megye több területén, f őleg a hadi utak mentén. A veszteség nem volt olyan nagy mint az Alföldön, mert a lakosság elrejt őzhetett a mocsarak és erd ők között. A tatárjárás után az elpusztított vidékeken több k ővár is épült: Pé- csett, Pécsváradon, Szekcs őn és K őszegen, stb. Nagyobb pusztítást okozott az új várurak harca a XIII. század végén, ekkor több falu is megsemmisült, s a bé- két csak Károly király uralma állította helyre. A megye gazdasági életér ől a XIII–XIV. századból van adatunk. A Duna és a Dráva síkságán, illetve a halastavak környékén a halászat a lakosság f ő foglal- kozása, a Dráván túli erd ők vidékén pedig a vadászat. Sz őlőműveléssel foglal- koztak a helyek déli lejt őin Pécs-Pécsvárad vonalában, Harkány és Villány, il- letve Baranyavár és K őszeg között. Bányát említenek Sarlóson, k őfejt őt Doboka és Jen ő határában. A kereskedelem központjai a vásáros helyek voltak: Pécs,
Pécsvárad, Medviz, ill. Haltó (GYÖRFFY 1966: 247–263). Ezúton mondok köszönetet témavezet őmnek, Rácz Anitának, aki szakmai megjegyzéseivel, javaslataival nagyban hozzájárult a szótár végleges formájá- nak kialakításához, illetve Hoffmann Istvánnak, aki felkeltette érdekl ődésemet e téma iránt.
5 5 Szótár
Abaligete ’település Baranya A török redet ű m. Aba : > Ab vm. É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ (1041: Abam, ÁSz. 39) szn. kicsi- 1332–5/Pp. Reg.: Abaligete ~ nyít ő-becéz ő képz ővel ellátott alak- Albaligete ~ Albalighete ~ jából keletkezett (FNESz.) metoní- Abaleguete ~ Abaligheym (Gy. 1: miával. 269). Ábrám út ? ’Baranya vm.-ben a A török eredet ű m. Aba (1041: Pécs melletti Boda határában emlí- Abam, ÁSz. 39) személynévb ől és a tett út’ [+1235]/350/404: birtokos személyjeles liget ’kisebb Abram[ku]th, via (Gy. 1: 286). erd ő, berek’ (TESz.) f őnévb ől ke- Az Ábrahám ~ Ábrám (1079: letkezett összetétel. Az alapjául Abraha(m), ÁSz. 41) személynév és szolgáló szn. a török nyelvből szár- az út ’a közlekedés számára létesí- mazik; vö. ótörök aba ’atya, ős’ tett sáv’ (TESz.) földrajzi köznév (FNESz. Abaliget ). A hn. eredetileg összetételével jött létre. Egy Ábra- mikronév lehetett, és ez a mikronév hám nev ű személy birtokára vezető, metonimikus úton válhatott az vagy az általa építtetett utat jelölhe- egész település nevévé. tett. (Abba) ’Baranya vm.-ben Daróc Adorján ’település Baranya vm. határában említett tó’ 1264/XIV.: K-i részén Vörösmarttól DNy-ra’ Abba, lac. (Gy. 1: 297). 1332–5/Pp. Reg.: Adria [ ƒ: Adrian] Etimológiája bizonytalan. Esetleg (Gy. 1: 269), 1396: Adrian (Cs. 2: az oklevelekben gyakori latin abbas 467). ~ abba ’apát’ lexéma lehet, így nem Az Adorján (1138/1329: Adrian, zárható ki, hogy egy Apát(i) ~ Apát- ÁSz. 47) puszta személynévb ől ala- tó magyar névforma latin fordítása kult magyar névadással (FNESz.) (TÓTH 2001a: 13). Az eredeti alakban megfigyelhet ő Abolma ~ Abolmány ’település mássalhangzó-torlódást a nyelv egy Baranya vm. DK-i részén a Dráva o bontóhang beiktatásával oldotta mellett’ 1332–5/Pp. Reg.: Abalman fel. ~ Abalnia ~ Obalma ~ Obolma (Gy. Ágod ’település Baranya vm. 1: 269), 1341: Obulma (Cs. 2: 467, ÉNy-i részén Vátytól É-ra’ A. 4: 130). 1305/320>372/746: Agod, t. | ~i Az elnevezés lexikai felépítése, 1327>372/746: Balad de Agadi etimológiája ismeretlen. (Gy. 1: 269). Abony ’település Baranya vm. Az Ágod puszta személynévb ől K-i részén Mohácstól DNy-ra’ ([1272–1290]/–1295>1335: Agud, +1093/[XIII. eleje]/404: Obony, t., ÁSz. 50) keletkezhetett magyar 1289>344, 1296/324: Obon, p. (Gy. névadással. Birtoklásra utalhatott. 1: 269).
6 6 Agtelek ? ’település Baranya változata Almádi és Almás. 2. ’te- vm. ÉNy-i részén, helyét közelebb- lepülés Baranya vm. ÉNy-i részén ről nem ismerjük’ 1332–5/Pp. Reg.: az Alma folyó mellett’ 1211/252, Agecluc ~ Oteluk (Gy. 1: 270), 1244/295/384, 1247, 1260/342, 1489: Agthelek (Cs. 2: 467). [1260], [1275], [1290 k.], Talán az agg ’régi; öreg’ (TESz.) 1323>344: Alma (Gy. 1: 270). Al- melléknév és a telek ’falurész; föld- matöve, majd Almamellék néven terület’ (TESz.) földrajzi köznév is említik. összetételével jött létre. Ha az Az 1. víznév vagy az Almás név- Oteluk adat nem elírás, esetleg ből keletkezett az –s képz ő elhagyá- Ótelek-nek is olvasható. Ebben az sával, redukcióval, vagy azzal a esetben önálló névváltozata lenne a névalakkal párhuzamosan jött létre településnek, és az el őbbi bizonyta- az alma növénynévb ől metonímiá- lan etimológiát is támogatná sze- val. A 2. település esetében az Al- mantikailag. matöve névb ől keletkezhetett a töve Agyagos ’Baranya vm.-ben utótag elhagyásával, ellipszis ered- Ürög határában említett út’ 1252: ményeként. Agogus, via (Gy. 1: 400). Almádi ’a Dráva bal oldali mel- A m. agyag fn. –s képz ős szár- lékvize, egy részen határfolyás Ba- mazékából keletkezett metonímiá- ranya vm. Ny-i szélén’ val, s a megnevezett út min őségére +1093/+235//404: Almady (Gy. 1: utal. 247, 270). L. Alma (1.). Albeszen ’település Baranya A m. alma ’almafa’ (TESz.) nö- vm. középs ő részén, Szenttrinitás vénynévb ől alakult a –di helynév- környékén lehetett’ 1338: Olbescen, képz ő hozzákapcsolásával (FNESz. p. ~ Olbeschen (Gy. 1: 284). L. Balatonalmádi ). Beszen. Alma-gerenda ’Baranya vm.- A Beszen névváltozatból keletke- ben a Duna menti Izsép határában zett az al ’mélyen fekv ő terület; említett hely’ 1261/262: valami alá tartozó területrész’ Almaguirenda, loc. (Gy. 1: 319). (TESz.) jelz ői el őtaggal való kiegé- Az alma ’almafa’ (TESz.) nö- szülés eredményeként. Beszen (1.) - vénynév és a gerenda ’megmunkált, től alább t űnik fel. vastag szálfa’ (TESz.) f őnév össze- Alma 1. ’a Dráva bal oldali mel- tétele. lékvize, egy részen határfolyás Ba- [Almamellék] ’település Bara- ranya vm. Ny-i szélén’ nya vm. ÉNy-i részén az Alma fo- +?1183/326/363, 1313: Alma, fl. lyó mellett’ 1275: v. OOSS. de (Gy. 1: 270, 384, 385), iuxta Alma, 1313>344: c. Beke f. +?1183/326/363: ad Almam (Gy. 1: Lancereth de iuxta Alma, 1324: 270, 385), +[1205–35]/350/404: Lanceus de iuxta Alma, 1330: Pet. f. Olma, fl. (Gy. 1: 247, 270). Alak- Lad-i de iuxta Alma, 1332–
7 7 5/Pp. Reg.: Nic. sac. iuxta Alma májaként, mert az Alma folyó for- (Gy. 1: 270), 1492: Almamellek (Cs. ráshoz közelebbi szakasza mellett 2: 168). L. Alma (2.). fekszik. Ezekben az adatokban bizonyo- Apát tava ’Baranya vm.-ben san nem folyónevek, hiszen de iuxta Dráva birtokon említett hely’ Alma szerepel, a de a szerkezet egé- [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: szére vonatkozik. Ráadásul sze- Apattoa, [+1077–95]//XV.: mélynévben szerepel. A névalak Apathaua ~ Pathan (Gy. 1: 371). arra utal, hogy a település a ma Al- Az apát méltóságnév és a tó ’ál- más -nak [1009/+1205- lóvíz’ (TESz.) földrajzi köznév bir- 35/1350/1404: Gy. 1: 247], de ré- tokos személyjeles alakjának össze- gen Almá -nak is nevezett folyó mel- tételével jött létre. Eredetileg egy tó lett fekszik (Ortvay: Vízr. 1: 78; neve lehetett, s metonímiával kör- Reuter: Baranya 21.). A mellék ’va- nyékének helye is ezt a nevet kapta. laminek a közelében lév ő hely’ Az elnevezés birtoklásra utalhatott. (TESz.) utótag a mell főnévb ől jött Apáti ’Baranya vm. ÉK-i részén, létre az –ék névszóképz ővel Bár és Csele mellett említett föld’ (TESz.). 1329/378/388: Apaty, t. (Gy. 1: Almás 1. ’a Dráva bal oldali mel- 271). lékvize, egy részen határfolyás Ba- Az apát méltóságnévből keletke- ranya vm. Ny-i szélén’ 1009/+205– zett az –i helynévképz ővel. Az el- 35//404: Almas (Gy. 1: 247, 270). nevezés arra utalhatott, hogy a terü- L. Alma (1.). 2. ’település Baranya let szerzetesek birtoka volt. vm. középs ő részén Kémest ől É-ra’ Apáti-völgy ’Baranya vm.-ben a 1338: Almas (Gy. 1: 270). Pécs melletti Boda határában emlí- A m. alma ’almafa’ (TESz.) –s tett völgy’ [+1235]/350/404: képz ős származékából metonímiá- Apat˙welgh, vall. (Gy. 1: 285). val alakult mindkét név. A víz illet- Az apát méltóságnév –i helynév- ve a település környékének jellemz ő képz ős származékának és a völgy növényztére utalt. ’hegyek, magaslatok közötti, ala- Almatöve ? ’település Baranya csonyabban fekv ő terület’ (TESz.) vm. ÉNy-i részén az Alma folyó földrajzi köznév összetételével jött mellett’ +?1183/326/363: Almatui, létre. v. (Gy. 1: 270). L. Alma. Apát-köz hida ’Baranya vm.- Az Alma víznév és a tő ’folyó, ben Medviz határában említett hely’ árok stb. torkolata, vége’ (TESz.) [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: földrajzi köznév birtokos személy- Apatkuzhyda, [+1077–95]//XV.: A jeles alakjának összetételeként jött pakazhyda (Gy. 1: 340). létre. Az elnevezés a település pon- Els ő névrésze az apát méltóság- tos elhelyezkedésére utal. Az Alma- névnek, a köz ’személyeket, dolgo- töve név azért furcsa Alma szinoni- kat egymástól elválasztó terület,
8 8 térköz; keskeny út’ (TESz.) földraj- Az arany f őnév –s képz ős szár- zi köznév. Második névrésze a híd mazékából keletkezett metonímiá- ’valamely útnak folyó stb. feletti val, s talán aranymosással kapcsola- áthaladását biztosító m űszaki épít- tos. mény’ (TESz.) földrajzi köznév Aranyos-kút ’Baranya vm.-ben birtokos személyjeles alakja. Erede- Pécs városában említett kút’ 1324: tileg építménynév lehetett, s meto- Aranyas Kuth (Gy. 1: 360). nímiával a környez ő terület is ezt a Az aranyos melléknévnek és a nevet kapta. kút ’forrás’ (TESz.) f őnévnek az Apa völgye ’Baranya vm.-ben összetétele. Az aranyos mn. jelen- Csúza határában említett völgy’ tése itt ’kristálytiszta viz ű’ lehet 1252>360: Apauelgye, vall. (Gy. 1: (FNESz. Aranykút ). 295). Árki ’település Baranya vm. K-i Az Apa személynév részén Baranyavártól DK-re’ ([1067]/1267, ÁSz. 70) és a völgy 1289/291: Aruky, v. (Gy. 1: 271). ’hegyek, magaslatok közötti, ala- A m. árok fn. –i helynévképz ős csonyabban fekv ő terület’ (TESz.) származéka. Az árok fn. ótörök ere- földrajzi köznév birtokos személy- det ű: az arïq ’árok, csatorna’ jeles alakjának összetételével jött (TESz.) jelentés ű f őnévb ől keletke- létre. Birtoklásra utalhatott. zett. A településen vagy annak a Appadi kuta ’Baranya vm.-ben szélén lév ő felt űnő árokra utalha- Kovásséde határában említett hely’ tott. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Árok 1. ’Baranya vm.-ben Appadykuta (Gy. 1: 330). Kovacs és Velente határában emlí- Az Appadi személynévnek tett hely’ (+1015/+1158/1324: Appady, ÁSz. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Aruk 71) és a kút ’forrás’ (TESz.) f őnév (Gy. 1: 330, 406). 2. ’Baranya vm.- birtokos személyjeles alakjának az ben a Danóchoz közeli Földvár ha- összetételével jött létre. Eredeti for- tárában említett hely’ 1338: ad rásnévb ől metonímiával alakult ki a magnum Aruk (Gy. 1: 303). 3. Kn. helynév. 1267/380 (a Duna menti Szekcs ő- Aranyos 1. ’település Baranya höz közeli Peterd, Baranya vm.): ad vm. középs ő részén Pécst ől DNy- qd. foss. longum aruk dictum ~ per ra’ 1193: Areinnes, pr., 1326: foss. qd. aruk dictum (Gy. 1: 369). Aranines [ ƒ: Arainnes], v. (Gy. 1: A m. árok főnévb ől keletkezett. 271), 1336: Aranus (Cs. 2: 468, A. Az alapjául szolgáló fn. török ere- 3: 277). 2. ’település Baranya vm. det ű; vö. török ar їq ’árok, csatorna’ középs ő részén Siklóstól DNy-ra’ (TESz.) fn. A hn. a településen 1330: Aranas, p., *1336: Aranus, vagy annak a szélén lév ő felt űnő p., v. (Gy. 1: 271). árokra utalhatott. A 2. adat közszói jelleg ű lehet.
9 9 Árpád ’település Baranya vm. [1280 k.]: Asceag, 1281: Ozeuag, középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181, p., 1290/364: Ozscywag, p., 1294: [1286 k.], 1297, 1330, 1332– Azyuagh, p., 1309: Osiagh, 1315: 5/Pp. Reg.: Arpad, v., 1332– Oziuag, 1330: Azyagh, p., 1332– 5/Pp. Reg.: Arapad ~ Arpot (Gy. 1: 5/Pp. Reg.: Ozyuag ~ Oziag ~ 271). Olaszárpád néven önálló falu Oziuagh ~ Ozynag ~ Osyayc ~ vált ki bel őle. Oziach ~ Oziuak ~ Osmiad ~ Az Árpa személynév –d kicsinyí- Ossian ~ Oznati ~ Ozyuog | Ol. tő képz ős alakjából, az Árpád -ból 1308–11: Sciagio, p. (Gy. 1: 272). ([895]/KrónKomp: Arpad, ÁSz. 74) Az aszú ’száraz
1010 v., 1325, 1330, 1331: Boborch, v., kezett kett őshangzó hosszú magán- 1332–5/Pp. Reg.: Boborcz ~ hangzóvá fejl ődött; vö. 1332–37: Babarch ~ Bobolcha | ? ~i Zeldes ~ Zewdes (BÁRCZI 1958: +1015//XV.: Babarczy (Gy. 1: 275). 129). A Bibarc (1359: Bybarch, Bácsfalva ’település Baranya DocVal. 142) puszta személynévből vm. K-i részén Mohácstól Ny-ra’ alakult magyar névadással. Alapja 1348: Bachfolua (Cs. 2: 469, Z. 2: török eredet ű szn., végs ő forrása 328). — Ma Bácsfa puszta. egy török nyelvi, talán kun Bej-Bars A Bács (1236: Bach, ÁSz. 80) (’úr-párduc’) szn. (FNESz.). A hn. személynévnek és a birtokos sze- az egykori birtokosára utalhat. A mélyjeles falu földrajzi köznévnek +1015//XV. századi adatról a szö- az összetétele. A település egykori vegkörnyezet alapján nem dönthet ő birtokosára utalhat. el, hogy i képz ős melléknévi szár- Bag ’település Baranya vm. K-i mazék-e vagy valós helynév. részén Mohácstól DNy-ra’ Babócsa ’település Baranya vm. +1093/404: Bog, v. (Gy. 1: 275). középs ő részén Harsány mellett’ Bagitelke néven is említik. 1289/291: Bobocha, v., 1289/347: A Bag (1268: Baag, ÁSz. 41) Babocha, 1313: Bobolcha, v., 1333, puszta személynévb ől alakult ma- 1340 (Cs. 2: 469, Z. 1: 575): gyar névadással. Az alapjául szolgá- Baboucha, p. (Gy. 1: 275), 1340: ló szn. eredete tisztázatlan, ld. talán Boboucha, p. (Cs. 2: 469, Z. 1: cseh R. Boh szn.; le. R. Bog szn. 575). KISS LAJOS szerint talán a bog ’íz, Alapja szláv eredet ű hn., tehát ág, csomó’ szóval lehet kapcsolat- névátvétellel került a magyar hely- ban (FNESz.). A hn. a település névrendszerbe. Vö. szb.-hv. tulajdonosára utalhatott. Bábovica hn.; szlk. Bobovica hn. Bagitelke ’település Baranya (FNESz.). Töve etimológiailag vm. K-i részén Mohácstól DNy-ra’ megegyezik a m. bab (TESz.) szláv 1332: Bokyteleke, p. (Gy. 1: 275). el őzményével. A szláv c helyébe L. Bag. kés őbb hanghelyettesítéssel cs lé- A Bag településnévb ől keletke- pett; vö. császár , csép , cser , cs ő stb. zett a telek ’földterület’ (TESz.) (TESz., FNESz.). Az ó > ol megfe- földrajzi köznév birtokos személy- lelés látható; ebben az esetben jeles alakjának hozzáadásával, kie- inetimologikus hang betoldódásáról gészülés eredményeként. van szó. NYIRKOS ISTVÁN szerint az Bagonó ’település Baranya vm.- l ilyen esetekben téves visszaütés ben a Dráván túl, Aszuágtól ÉNy- eredménye (1987: 127). Az l bizo- ra’ +1228/383/407: Bogonow, p., nyos helyzetekben (o, ë, ö) után és +1228/423: Bagonou, p. (Gy. 1: dentális mássalhangzó el őtt korán u, 288). ü-vé labializálódott, és az így kelet-
1111 Az elnevezés lexikai felépítése, falu ’kisebb emberi település’ etimológiája ismeretlen. (TESz.) földrajzi köznév birtokos Bagota ’település Baranya vm. személyjeles alakjának az összetéte- középs ő részén a Körös patak mel- lével jött létre (FNESz. Bajmok ), s lett’ 1262/413: Bagatha, v., 1274: birtoklásra utalhatott. Bagata, v. (Gy. 1: 275). Bakófölde ’település Baranya A Bagota (1086: Boguta, ÁSz. vm. középs ő részén Siklóstól É-ra’ 136) puszta személynévb ől alakult 1323: Bokoufoldu, p. (Gy. 1: 276). magyar névadással. Az alapjául A m. Bakó (1221: Boko , ÁSz. szolgáló szn. szláv eredet ű; vö. szb.- 137) személynévnek és a föld föld- hv. R. Boguta szn.; cseh R. Bohuta rajzi köznév birtokos személyjelos szn.; le. R. Boguta szn. (FNESz.). A alakjának az összetétele. Az 1323- hn. a település egykori birtokosára as oklevél Bajcsmelléki István fia utalhatott. Bakó (Bokou) -ról s annak Bakófölde Bágya ’település Baranya vm. nev ű birtokáról szól. Megjegyzen- K-i részén Mohácstól DNy-ra’ dő, hogy szokatlan a földe foldu [+1235]/350/404: Bagha, lejegyzése. 1254>342, *1255/415: Baga, v., Bakonya ’település Baranya vm. [1292–97], 1329, 1334 (Cs. 2: 469, középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ A. 3: 118): Bagya, 1327: Bacha, [+1235]/350/404: Bakonya, 1276: 1329, 1330: Bachya (Gy. 1: 281). Bokona, [1290 k.]: Bokvna, [1292– Az elnevezés lexikai felépítése, 94], 1329, 1332–5/Pp. Reg.: etimológiája ismeretlen. Bakana , 1315, 1332–5/Pp. Reg.: Bajcs ’település Baranya vm. Bakanha, 1332–5/Pp. Reg.: középs ő részén Siklóstól ÉK-re’ Bachana ~ Bagana ~ Bokonia ~ [1280 k.]/289, 1283/369, 1289, Batana (Gy. 1: 276–7). 1294, 1323, 1334/369: Boych, t., Alapja szláv eredet ű hn., tehát 1300>520 k.: [Baych] (Gy. 1: 276). névátvétellel került a magyar hely- A Bajcs (1251/1281: Boych , ÁSz. névrendszerbe. Vö. szb.-hv. Buko- 136) puszta személynévb ől alakult vina hn.; szln. Bukovna hn.; le. magyar névadással. Alapja azonos Bukowina hn. A szláv nyelvben azzal a személynévvel, amelyb ől a köznévi eredetű, az ősszl. m. Baj hn. alakult (FNESz.). A te- *bukovina ’bükkös, bükkerd ő’ je- lepülés egykori birtokosára utalha- lentés ű szóból származik (FNESz.). tott. Baksa ’település Baranya vm. Bajnokfalva ’település Baranya középs ő részén a Körös patak köze- vm. DK-i részén a Dráva közelé- lében’ 1247/412, 1276, [1280 k.], ben’ 1289/291: Boynukfolua, v. 1283, 1285: Boxa, t., v., 1247/412, (Gy. 1: 276). 1320, 1332–5/Pp. Reg.: Baxa , v. A m. Bajnok ( 1215/1550: 1332–5/Pp. Reg.: Bakza ~ Bokza ~ Boynuk , ÁSz. 136) személynév és a
1212 Boya (Gy. 1: 277). Egyik részét zett a –d helynévképz ő hozzákap- Pabarbaksája néven is említik. csolásával. A szn. alapja a m. balog A Baksa (1211: Boxa, ÁSz. 138) ’balkezes’ mn. (TESz., FNESz.). A puszta személynévb ől alakult ma- hn. a település egykori birtokosára gyar névadással. Az alapjául szolgá- utalhat. ló szn. szláv eredet ű; vö. szb.-hv. R. Bálvány ’település Baranya vm. Bokša < Bogša szn. KISS LAJOS a É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ 1332– m. R. Boksa személynévnek a bak 5/Pp. Reg.: Baluan ~ Balva(c) (Gy. főnévb ől való levezetését nem tartja 1: 278). L. Bálványos. meggy őzőnek (FNESz.). A hn. a Kialakulhatott a Bálványos név- település egykori birtokosára utal. alakkal párhuzamosan, vagy a bál- Az 1247. évi határjárás alapján a vány ’k őoszlop, határk ő’ (TESz.) Dobonuk folyó választotta el a Ny- főnévb ől metonimikus névadás on fekv ő Nagybaksá -t (erre nincs eredményeként: az adott helyen lé- adat ekkoriban, hacsak a „magna v. vő bálványk őről nevezték el a tele- Baksa” nem tekinthet ő annak, de pülést. Ugyanakkor a Bálványos Gy. felvesz ilyen utalószót) Pabarék névvváltozatból az –s képz ő elt űné- K-re es ő Baksájától, míg Baksa D-i sével, redukció útján is létrejöhe- részét Fintor birtokolta. tett. Bakszeg ? ’település Baranya Bálványos ’település Baranya vm. DNy-i részén Nekcsét ől ÉNy- vm. É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ ra’ 1330: Bokzyg (Gy. 1: 277). 1332–5/Pp. Reg.: Paluanus (Gy. 1: A m. Bak (1202–1203/1500: Bok , 278). Alakváltozata Bálvány. ÁSz. 137) személynévnek és a szeg A szláv eredet ű bálvány ’k őosz- ’sarok, szöglet, beszögellés’ lop, határk ő, stb.’ (TESz.) jelentés ű (TESz.) f őnévnek az összetétele fn. –s helynévképz ős származéka. (FNESz. Bokši ć). Olyan helyet jelölhet, ahol pogány Balat ’település Baranya vm.- jelvényként k őoszlop állt (FNESz.). ben, talán a K-i részén, helyét köze- Bán ’település Baranya vm. K-i lebbr ől nem ismerjük’ 1330: Balach részén Baranyavártól K-re, a ~ Balath (Gy. 1: 278) | ~i 1341: Karasó mellett’ 1227/443: Ban, pr. Balathy (Cs. 2: 470, A. 4: 130). Le- (Gy. 1: 278). Bánfalva néven is het, hogy azonos Bolok -kal. említik. Az elnevezés lexikai felépítése, A bán méltóságnév, illetve a be- etimológiája ismeretlen. lőle alakult m. Bán (1092/1274: Balogd ’település Baranya vm. Ban , ÁSz. 55) személynévb ől jöhe- középs ő részén, Herend környékén tett létre metonimikus névadás lehetett’ 1296: Bolugd, v. (Gy. 1: eredményeként. Az elnevezés bir- 278). toklásra utalhatott. A Balog (1284: Balogh , ÁSz.: Bánfalva ’település Baranya 86) puszta személynévb ől keletke- vm. K-i részén Baranyavártól K-re,
1313 a Karasó mellett’ *1289/291: [1200 k.]/896 u.-ra: Borona, castr., Baanfolua, v. (Gy. 1: 278). L. Bán. 1227/443: Brana, 1239: Brai(n)gna, A Bán névalakból jött létre a falu 1253>XIX.: Baronya, castr., földrajzi köznév birtokos személy- 1263 Pp./Pp. Reg.; Bragna, jeles alakjával való kiegészülés 1264 Pp./Pp. Reg.: Baragna, 1321, eredményeként. 1332–5/Pp. Reg.: Baranha, 1332– Bár ’település Baranya vm. ÉK- 5/Pp. Reg.: Bara(na) ~ Barancha i részén a Duna mellett’ *1296, Baram ~ Baran | Lat. 1328/329//388, 1329/378/388: [1177]/500 k.: Braniensis, castr., Boor, p., t., v., 1323: Jo. f. Bor de 1224/399: Baranensi, [1230]/231: Bor, p. Bor (Gy. 1: 278), 1341: Bar Baraniaensi, 1296/324: Baranensis (Cs. 2: 471, A. 4: 160). | Ol. 1308: Paringnia (Gy. 1: 279– A m. Bor (KrónKomp: Bor Fe- 80). Baranyavár néven is említik. hértói 89) személynévb ől alakulha- Puszta személynévb ől tott magyar névadással. A szn. eti- (1138/1329: Brana , ÁSz. 90) kelet- mológiailag azonos a török eredet ű kezhetett magyar névadással. A szn. bor ’sz őlő levéb ől erjesztett szeszes szláv eredet ű; vö. blg. Вр $ңа szn.; ital’ f őnévvel (FNESz.). Neve szb.-hv. Brana szn. Els ő ispánja GYÖRFFY szerint a Bor-Kalán nem- nevét őrizheti (FNESz.) BENK Ő zetség valamelyik Bor nev ű tagjá- LORÁND azonban több tanulmányá- nak nevét őrzi. Bór alakban való ban szól a hasonló általánosítások címszavazása indokoltabb lenne, de ellen (1998: 117). egy adata már a Bár formájára utal. Baranyavár ’település és vár Baranya ’település és vár Bara- Baranya vm. K-i részén a Karasó nya vm. K-i részén a Karasó mel- mellett’ 1332–5/Pp. Reg.: Barana- lett’ +1093/404, 1231/244/263, war ~ Baranauar (Gy. 1: 280). L. 1232, 1245, 1247, 1249/291, Baranya. 1250/251, [1259–66]/XIV., A Baranya településnévb ől ke- +1264/[XIV.], 1269, 1278, [1279– letkezett a vár ’uralkodói, f őúri kas- 80], [1279–90], [1280 k.]/289, tély’ (TESz.) f őnévvel való kiegé- 1281/364, 1288/302, [1290 k.], szülés eredményeként. [1290–91], 1295, 1296, 1296/324, Barátúr ’település Baranya vm. 1298, [1300 k.], 1302, 1305, 1311, É-i részén Pécst ől É-ra’ 1332– 1314, 1315, 1319, 1320, 1324, 5/Pp. Reg.: Baratur ~ Barat(ur) 1327, 1332–5/Pp. Reg.: Barana, (Gy. 1: 281). castr., 1192/374/425, 1221/550: A barát ’szerzetes’ (TESz.) és az Barona, 1193: Braina, úr ’a hatalom és vagyon birtokosa’ +1198/+235//404, 1215/363, (TESz.) f őnevek összetételével jött 1217/350/367, [+1219– létre. A település egykori birtokosá- 35]/350/404, 1315: Baranya, ra utalhat. Szláv személynévb ől 1212/397/405: Braigna,
1414 való származtatása KISS LAJOS sze- Baski ’település Baranya vm. rint nem meggy őző (FNESz.). Ny-i részén a Dráva közelében’ Barázda ’település Baranya vm. 1318: Boski (Gy. 1: 281). D-i részén Aszuágtól DK-ra’ 1294: A Bask személynévb ől Barazda, p. (Gy. 1: 281). Az Ördög (1279/1356: Bask , ÁSz. 95) kelet- barázdája árokkal határolt birtok- kezhetett az –i helynévképz ő hozzá- kal azonos (Gy. 1: 272). adásával morfematikus úton. Az Ördög barázdája névb ől ala- Báta ’település Baranya vm. kö- kulhatott a második névrész ellip- zéps ő részén a Körös patak közelé- szisével, s a település pontos elhe- ben’ 1332–5/Pp. Reg.: Bacha (Gy. lyezkedésére utalt. 1: 341). L. Mindszent (1.). Barkfalva ’település Baranya Alapja a szb.-hv. bâta ’pocsolya, vm. DK-i részén, helyét közelebbr ől tócsa’ jelentés ű fn. vagy az ótör. nem ismerjük’ 1289/291: bat- ’elmerül’ jelentés ű szó lehet. Borkfolua, v., 1346: Barkfolua, p. Szláv eredet ű helynév, a magyar (Gy. 1: 281). névrendszerbe névátvétellel került. A m. Bark (1229: Bork , ÁSz. 143) Eredetileg víznév lehetett, majd személynév és a falu földrajzi köz- átvonódott a közelben lév ő telepü- név birtokos személyjeles alakjának lésre (FNESz.). az összetételeként jött létre. Bátamindszent(e) ? ’település Barkócafa 1330 (Sepse, Bara- Baranya vm. középs ő részén a Kö- nya vm.): a-em quercus borkolchafa rös patak közelében’ 1332: Batham dictus (Gy. 1: 377). f-m Laur-i de Mendscenth, 1332– A barkóca ’egy fajta berkenyefa’ 5/Pp. Reg.: Katamo(n)zente (Gy: 1: (TESz.) növénynév és a fa főnév 341). L. Mindszent (1.). összetétele. Itt köznévi említés, ma- A Báta és a Mindszent nevek ösz- gára a fára utal. szetételével jött létre, a két település Barlád ’település Baranya vm. összefoglaló neve, egy esetleges K-i részén a Karasó mellett’ 1311, egyesülés következménye. 1330: Barlad, 1330: Barkad, 1332– Bátatöve ’település Baranya vm. 5/Pp. Reg.: Barlaad ~ Barlak ~ ÉK-i részén a vm. határán, ott, ahol Barlhad (Gy. 1: 289), 1334: a Báta patak (Tolna vm.) a Dunába Borlyad (Cs. 2: 475, Z. 1: 430). torkolik’+1015/+158//403/Pp. Reg.: A Barla személynévb ől Batatue, v., +1015/XV.: Batha- (1220/1550: Barla , ÁSz. 91) kelet- thewe (Gy. 1: 281). kezhetett a –d helynévképz ő hozzá- A Tolna megyében adatolt Báta adásával. A mai alak a borjú hatásá- pataknév és a tő ’folyó torkolata, ra, népetimológiával keletkezett vége’ (TESz.) földrajzi köznév bir- (FNESz. Borjád ). tokos személyjeles alakjának az összetétele. Az elnevezés a telepü- lés pontos elhelyezkedésére utal.
1515 (Beangh) ’település Baranya nincs adat a korból. A Beszen (2.) vm.-ben, helye ismeretlen’ 1295: Albeszen jelz ője miatt azonosítja Beangh, t. (Gy. 1: 282). így, de ezt más nem támogatja (i. FEHÉRTÓI KATALIN ezt a nevet h.). közli személynévi adatként, de eljá- Becs ő ’település Baranya vm. rását nem magyarázza (ÁSz. 98). középs ő részén a Dráva mellett’ Beceszege ’település Baranya 1296, 1349: Becheu, p. (Gy. 1: 282, vm. ÉNy-i részén az Alma patak Cs. 2: 471, A. 5: 280). L. Becsej. közelében’ 1258 e./258>344: ad A Becs ő puszta személynévb ől vicinitatem t-e Bethe [ ƒ: Beche? ]…, (1247: Becheu , ÁSz. 100) keletke- que Bethezege [ ƒ: Beche-?] dicere- zett magyar névadással. Az elneve- tur (Gy. 1: 282), vö. [1275]: Laur. f. zés birtoklásra utalhatott. Beche (Gy. 1: 290), 1432: Begya ? -maláka ’Baranya vm.- Bechefalwa (Cs. 2: 471). ben Franceusfölde határában emlí- A Bece személynévnek (1199: tett víz’ 1296/346/408: Beche, ÁSz. 99) és a szeg ’sarok, Begyamalaka, aqua (Gy. 1: 303). szöglet, beszögellés’ (TESz.) fn. A hn. els ő névrészének etimoló- birtokos személyjeles alakjának az giája ismeretlen. Az utótag a m. összetétele (FNESz.). El őtagjában a maláka ’vizeny ős, mocsaras hely’ Botykai nemesek egyike, Bece, ne- (TESz.) földrajzi köznév. ve szerepel a megnevezés esetleg Bejke ’település Baranya vm. birtoklásra utalt. középs ő részén Siklóstól DNy-ra’ Becsej ’település Baranya vm. 1274 [ ƒ: 1275]>393: Beyka, t., középs ő részén a Dráva mellett’ 1275: Beke, v., 1339>393: Beyke 1328: Bechey (Gy. 1: 282). Alakvál- (Gy. 1: 282). tozata Becs ő. Az elnevezés lexikai felépítése, Talán a Becs ő névváltozatból etimológiája ismeretlen. keletkezhetett a nomen possessit Békáspapd ’település Baranya létrehozó –j helynévképz ővel való vm. K-i részén a Karasó mellékén’ bővülés eredményeként (BENK Ő 1330/477: Bekaspab[d] (Gy. 1: 2004: 410). 355). L. Papd. Becseny ’település Baranya vm. A korábbi adatolású Papd névből középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181: jött létre a békás jelz ői el őtaggal, v. que vocatur Becen, ad szintagmatikus szerkesztéssel. A sepulchrum ux-is Becen (Gy. 1: jelz ő arra utalhatott, hogy a telepü- 284). lés közelében lév ő Karasó miatt is A Becseny puszta személynévb ől felt űnően sok volt a béka. (+1029[1169]/1364: Becen, ÁSz. Bél ’település Baranya vm. É-i 98) keletkezhetett magyar névadás- részén Pécst ől ÉNy-ra’ [1290 k.], sal. Birtoklásra utalhatott. GYÖRFFY 1332–5/Pp. Reg.: Beel, v., 1332– Felbeszen -nek is nevezi, de erre
1616 5/Pp. Reg.: Bel ~ Bhel(un) ~ Bek GYÖRFFY Belvárd (Bélvárad) - (Gy. 1: 282). ként veszi föl, ma Belvárd. Bél falu A Bél puszta személynévb ől másfele van, a FNESz. az el őtagot a (1214/1550: Beli , ÁSz. 107) alakult Bél(a) személynévb ől eredezteti magyar névadással. Ugyanakkor (FNESz. Belvárdgyula ). CSÁNKI nem kizárt, hogy a szláv * bĕlь ’irt- Belvár(a)d alatt közli, de 1447: vány, tisztás’-féle fn. az alapja Belwaradya adatot is megad. Ez is (FNESz. Bakonybél ). Az els ő eset- inkább személynévi el őtagra utal. ben birtoklásra utalhatott, a máso- Valószín űleg tehát a Béla dik esetben a település irtáson való (1046/XII-XIV: Bela , ÁSz. 104) létrejöttét mutathatja. személynévnek és a vár ’er ődít- Bélavár ’település Baranya vm. mény, meger ősített hely’ (TESz.) középs ő részén Pécst ől DK-re’ főnév birtokos személyjeles alakjá- 1321: Belawar, v. (Gy. 1: 283). L. nak az összetétele. Elképzelhet ő Bélvárad. ugyanakkor az el őtagnak egy szláv A datálás alapján elképzelhet ő, bělь ’irtvány, tisztás’-féle f őnévb ől hogy a Bélvárad névváltozatból való eredeztetése (vö. FNESz. keletkezett a –d helynévképz ő elt ű- Bakonybél ). nésével, redukció útján. Ugyanak- Bellye ’település Baranya vm. kor nem zárható ki, hogy közvetle- DK-i csücskében, a Daróca patak nül a Béla személynévnek közelében’ 1324: Belye , p. ~ Bele, (1046/XII–XIV: Bela , ÁSz. 104) és t., 1332–5/Pp. Reg.: Bellie ~ Belya a vár ’er ődítmény, meger ősített ~ Belche | ~i 1339: nob-es Billey hely’ (TESz.) f őnévnek az összeté- (Gy. 1: 282). tele. A Belvárad alakváltozatot te- Etimológiája nem világos, esetleg kintve elképzelhet ő az el őtagnak a Belia (1237–40: Belya , ÁSz. 107) egy szláv bělь ’irtvány, tisztás’-féle puszta személynévb ől alakult ma- főnévb ől való eredeztetése (FNESz. gyar névadással. Ebben az esteben Bakonybél ). birtoklásra utalhatott. Belös ’település Baranya vm. K- Berán ’település Baranya vm. i részén a Karasó közelében’ középs ő részén Pécst ől DK-re’ 1289/291: Belus, v. (Gy. 1: 283). 1307>?: Berán, p., 1307>403: A m. Belös puszta személynévb ől Weran, 1307>403, 1335: Beran, p., (1141–1161: Belos , ÁSz. 107) ke- 1332–5/Pp. Reg.: Byran ~ Syran letkezhetett magyar névadással. Bir- (Gy. 1: 283). toklásra utalhatott. KISS LAJOS puszta személynévre Bélvárad ’település Baranya vezeti vissza, de csak szláv sze- vm. középs ő részén Pécst ől DK-re’ mélyneveket említ; vö. szb.-hv. 1316: Bee– – –, p., 1330: Bel Beran szn.; cseh Beran szn. Warad, v. (Gy. 1: 283). Bélavár (FNESz. Birján ). Birtoklásra utal- néven is említik. hatott.
1717 Bérc 1. Kn. 1267/380 (a Duna (FNESz.). Itt köznévi említés, ma- menti Szekcs őhöz közeli Peterd, gára a fára utal. Baranya vm.): ad qd. berch ~ in Berkenyefa Kn. 1252 (Ürög, montem sive berch ~ ad finem qd. Baranya vm.): Berkenefa, a. (Gy. 1: gracilis berch (Gy. 1: 369). 2. Kn. 400). 1332 (Bakitelke, Baranya vm.): ad 1 A m. berkenye ’apró almához Berch (Gy. 1: 275). vagy körtéhet hasonló, fanyar íz ű, A m. bérc ’hegy, hegytete ő’ ehet ő gyümölcsöt term ő fa, cserje’ (TESz.) földrajzi köznévb ől kelet- (TESz.) f őnévnek és a fa f őnévnek kezett. Itt valószín űleg közszói em- az összetétele. Itt köznévi említés, lítések. magára a fára utal. Berek ’település Baranya vm. Berkesd ’település Baranya vm. ÉK-i részén Szapud és Bozsok kör- ÉK-i részén Pécsváradtól D-re’ nyékén’ 1270/350: Berek (Gy. 1: +1015/+158//403/Pp. Reg.: Berkust, 283). v., +1015/XV.: Bekesd, A berek ’liget’ (TESz.) f őnévb ől +1158/220 k.//403/Pp. Reg.: Ber- keletkezett metonimikus névadás best, v. (Gy. 1: 284). eredményeként. A vidék ligetes vol- A személynévként (1171/1334: tára utalt. Berkes , ÁSz. 117) is használt ber- Beremen ’település Baranya kes ’ligetes, bozótos’ (TESz.) mel- vm. középs ő részén Harsánytól D- léknévb ől keletkezett a –d helynév- re’ 1281, [1282], 1293, 1314, 1326, képz ő hozzáadásával. 1332–5/Pp.Reg: Beremen, p., v., Berki ’Baranya vm.-ben Nyava- 1296: Bermen, 1332–5/Pp. Reg.: lyád határában említett hely’ Bereme(n) ~ Berome(n) ~ Boronen 1329/394: Berky (Gy. 1: 351). ~ Beremehy (Gy. 1: 283). A berek ’liget’ (TESz.) –i hely- A Beremen puszta személynévb ől névképz ős származéka. A korai keletkezett magyar névadással. Az adatban lév ő mássalhangzótorlódást alapjául szolgáló személynév német a nyelv kés őbb egy e bontóhang eredet ű lehet; vö. ném. R. Berman beiktatásával oldotta fel. szn., Bärmann ~ Be(h)rmann ~ Bertenye ’település Baranya Beermann csn. (FNESz. Beremend ). vm. Ny-i részén a Dráva és az Alma Berkenye Kn. 1296/346/408 folyók között’ 1341: Bertenye (Gy. (Franceusfölde, Baranya vm.): a-em 1: 284). magnam berekunya ~ berekunye Az elnevezés lexikai felépítése, (Gy. 1: 303). etimológiája ismeretlen. Alapja a m. berkenye ’apró al- Beszen ’település Baranya vm. mához vagy körtéhez hasonló, fa- középs ő részén, Szenttrinitás kör- nyar íz ű, ehet ő gyümölcsöt term ő nyékén lehetett’ 1266/267: Bezim, fa, cserje’ (TESz.) jelentés ű fn. t., 1266/267, 1267: Bezen, t. (Gy. 1: 284). Albeszen néven is említik.
1818 Az elnevezés lexikai felépítése, magyar névadással. Az alapjául etimológiája ismeretlen. szolgáló szn. talán m. R., N. bese Beszter ’település Baranya vm. ’egy fajta ragadozó madár; kánya, középs ő részén a Dráva mellett’ varjú’ f őnévvel áll kapcsolatban 1328: Beztur (Gy. 1: 284). (FNESz.). A Beszter puszta személynév- Bisztra ’Baranya vm.-ben ből (1211: Bestur , ÁSz. 122) kelet- Aszuág határában említett hely’ kezett magyar névadással, s a tele- +1228/383/407: Byztra, lac. (Gy. 1: pülés egykori birtokosára utalhatott. 274). KISS LAJOS a szláv eredeztetést hi- Szláv eredet ű hn., tehát a magyar básnak véli (FNESz.). Továbbélése névrendszerbe névátvétellel került. alapján olvasható illabiális második Vö. szln. Bistra hn.; szlk. Bystrá hn. magáhangzóval, már a XV. század- Alapja az ősszl. * bystra ’gyors fo- ban így fordul el ő (Cs. 2: 473). lyású, átlátszó viz ű’ jelentés ű szó Bezedek ’település Baranya vm. lehet (FNESz.) Eredetileg víznév K-i részén Baranyavártól É-ra’ lehetett, majd a mikronév kés őbb 1296/324: Bezeldegh ~ Buzuldegh, átvonódhatott a mellette lév ő tele- t., 1298: Bezeuldeg, t., 1311: pülésre. Buzuldek, t., 1325, 1330/409: Bleza ’Baranya vm.-ben Bezeldeg, p., 1330/409: Wezeldeg, t. Bonahidakrassó határában említett (Gy. 1: 284). víz’ 1312: aque Strusicha al. nom. KISS LAJOS szerint török sze- Bleza vocatum, 1319: Wleza, aqua mélynévb ől alakulhatott, amelynek (Gy. 1: 333). L. Sztrusica. alapja feltehet ően az ótörök Etimológiája ismeretlen. Talán *buzulduq ’megromlott, romlott’ szláv eredet ű lehet. jelentés ű szó (FNESz.). Boda 1. ’település Baranya vm. Bicó ’település Baranya vm.- középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ ben, Pécsvárad közelében kereshet- [+1235]/350/404, 1332–5/Pp. Reg.: jük’ [1292–97]: Bychow, v. (Gy. 1: Boda, t., 1332–5/Pp. Reg.: Buda 285). (Gy. 1.: 285). Likiboda néven is A m. Bicó puszta személynévb ől említik. 2. ’település Baranya vm. (1263: Bicho , ÁSz. 123) keletkezett ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ magyar névadással. Az elnevezés [1292–97]: Boda (Gy. 1: 285). birtoklásra utalhatott. A Boda puszta személynévb ől Bisse ’település Baranya vm. (1202–03/1500k., ÁSz. 128) alakult középs ő részén Siklóstól É-ra’ magyar névadással (FNESz.). A [1290 k.], 1332–5/Pp. Reg.: Bysse, helynév a település egykori birtoko- v., 1332–5/Pp. Reg.: Byse ~ Basse sára utalhatott. (Gy. 1: 285). Bodolya ’település Baranya vm. A Bise puszta személynévb ől K-i részén K őszegt ől DNy-ra, a (1138/1329, ÁSz. 124) keletkezett Karasó mellett’ 1296,
1919 1308/321/325, 1321/325, 1323: névadással. Az alapjául szolgáló Budula, p., 1330: Bodyla, t., v., ~ szn. szláv eredet ű; vö. szb.-hv. Bodylia, t. (Gy. 1: 286). Bogat szn. (FNESz.). GYÖRFFY az A Budulo puszta személynévb ől 1. települést Bogád (Bogát) -ként (1216, ÁSz. 130) alakult magyar veszi fel. A Bogács lehet t ~ c fel- névadással. Az alapjául szolgáló cserélődés eredménye is. szn. szláv eredet ű; vö. szb.-hv. Bogádtelke ’település Baranya Budilo szn. (FNESz. Bodoló ). vm. K-i részén, Vék határában emlí- Bodony ’település Baranya vm. tik’ 1330: Bogadteluke, t. (Gy. 1: középs ő részén Siklóstól ÉNy-ra’ 287). [1290–1300], *[1300 k.], 1304/360, A m. Bogád személynévnek 1332–5/Pp. Reg.: Budun, p., v., (1200 k.: Bogat , ÁSz. 133) és a te- 1295: Bodun, v., [1295 k.]: Bodon, lek ’földterület, faluhely’ (TESz.) 1332–5/Pp. Reg.: Budu(n) ~ földrajzi köznév birtokos személy- Bundunh(er) ~ Sudun (Gy. 1: 286). jeles alakjának az összetétele. A A Bodon puszta személynévb ől helynév els ő névrésze a település (1202–03/1500k., ÁSz. 131) alakult egykori birtokosára utalhatott. magyar névadással. A szn. valószí- Bogdány ’település Baranya nűleg török eredet ű; vö. ótörök vm.-ben, talán az ÉK-i részén bodun ’lakosság, alattvalók, nép’ Várkony körül lehetett’ [1290 k.], (FNESz.). A helynév a település 1328/329//388, 1329/378/388, egykori birtokosára utalhatott. 1331: Bogdan (Gy. 1: 287). Bodzási ’Baranya vm.-ben Ürög A Bogdán puszta személynévb ől határában említett hely’ 1252: (1135/1262: Bogdan , ÁSz. 134) Boziasy (Gy. 1: 400). alakult magyar névadással, és bir- A m. bodza növénynév –s képz ős toklásra utal. Alapja szláv eredet ű származékából keletkezhetett az –i szn.; vö. szb.-hv. Bògd ān szn. Jelen- helynévképz ő hozzáadásásval. A tése ’Isten ajándéka’ (FNESz. terület jellemz ő növényzetére utalt. Nyírbogdány ). Bogád 1. ’település Baranya vm. Bogdása ’település Baranya vm. középs ő részén Pécst ől K-re’ Ny-i részén a Dráva és az Alma fo- +1058/300//403, [1295 k.], 1332– lyók között’ 1251/328/374: 5/Pp. Reg.: Bogad, v., 1295: Bagdasa, v., 1256 [ ƒ: 1266]: Bogach, 1332–5/Pp. Reg.: Bogald ~ Bakdassa, v., 1332–5/Pp. Reg.: Bugar ~ Sogad (Gy. 1: 287). 2. ’te- Bogdasa ~ Bogdasti ~ Bogdaza ~ lepülés Baranya vm. középs ő részén Bokarsa ~ Bogda– – (Gy. 1: 287). a Körös patak közelében’ 1276: A Bogdasa puszta személynévb ől Bugad, v., [1290 k.]: Bagad (Gy. 1: (1220 k., ÁSz. 134) alakult magyar 287). névadással. Alapja szláv eredetű A Bogat puszta személynévb ől szn.; vö. szb.-hv. R. Bogdaša szn., (1200 k., ÁSz. 133) alakult magyar cseh R. Bohdaš szn. (FNESz.).
2020 Boja ’település Baranya vm. kö- (Gy. 1: 274), 1281/364: Bokoych, zéps ő részén Harsánytól DK-re’ lac. (Gy. 1: 273). 1289/291, 1313, 1332–5/Pp. Reg., Az elnevezés lexikai felépítése, 1340: Boya, p., t., v., 1314: Baya, etimológiája ismeretlen. 1332–5/Pp. Reg.: Boy ~ Moya ~ Boldoganyafalva ’település Ba- Behe ~ Sobona (Gy. 1: 288). Alak- ranya vm. ÉNy-i részén Vátytól É- változata Bojad. A szomszédságá- ra’ 1332–5/Pp. Reg.: Bodugana- ban feküdt Dezs őboja. folua (Gy. 1: 288). L. Boldog- A Bojad névváltozatból keletkez- asszonyfalva (1.). hetett a –d helynévképz ő elt űnésé- Valószín űleg a korábbi vel, redukció útján. Elképzelhet ő Boldogasszonyfalva névváltozatból ugyanakkor, hogy közvetlenül a jött létre a második névelem cseré- Boia puszta személynévb ől (1274: jével ( asszony > anya ). Ugyanakkor Boya , ÁSz. 136) alakult magyar e névalakkal párhuzamosan is létre- névadással (FNESz. Bojabirz ). jöhetett: A Boldoganya ’Sz űz Má- Bojad ’település Baranya vm. ria’ és a falu földrajzi köznév birto- középs ő részén Harsánytól DK-re’ kos személyjeles alakjának össze- 1287: Boyad, v. (Gy. 1: 288). L. kapcsolásával. Az el őtagbeli Sz űz Boja. Mária valószín űleg a község temp- A Boia személynévb ől (1274: lomának véd őszentje. Több Mária Boya, ÁSz. 136) alakult a –d hely- nev ű szent létezik az egyházi iroda- névképz ővel. Az sem zárható ki, lomban, de kiemelked ő tisztelet hogy a két fenti névváltozat párhu- Jézus anyját övezi. Magyarországot zamosan alakult ki. már István király Sz űz Mária oltal- Bokja-szeg ’Baranya vm.-ben mába ajánlotta (M EZ Ő 1996: Viszló határában említett hely’ 206/6.). 1332: Bokyazegh, fen. (Gy. 1: 407). Boldogasszonyfalva 1. ’telepü- A hn. els ő névrészének etimoló- lés Baranya vm. ÉNy-i részén giája ismeretlen. Mivel a megneve- Vátytól É-ra’ 1192/374/425: eccl. zett hely kaszáló, esetleg a boglya B. Marie, 1305/320>372/746: eccl. ’szénaboglya’ (TESz.) fn. kereshet ő S. Virginis, 1332–5/Pp. Reg.: eccl. benne. A TESz. több korai helynév- B. Virginis ~ Bodughassunfolua beli el őfordulásást is idézi. A má- (Gy. 1: 288). Boldoganyafalva né- sodik névrész a m. szeg ’falurész, ven is említik. 2. ’település Baranya területrész, vidék’ (TESz.). vm. D-i részén Aszuágtól DK-re’ Bokvik ~ Bokojk ’Baranya vm.- [1259–66]/XIV.: v-m B. Virginis, ben az aszuági uradalom határában 1330: Bodukazunfolua, 1332– említett folyó, a Velcsica jobb olda- 5/Pp. Reg.: eccl. B. Virginis … li mellékvize’ (vö. Gy. 1: 249) Bodukasunfolua, Jo. (sac.) de B. +1228/383/407: Bokoyk, fl. ~ Marie, S. Marie (Gy. 1: 288). Bekvyk, fl., +1228/423: Bokvyk, fl.
2121 Szentfalu és Keresztúr néven is A Bon puszta személynévb ől említik. (1236, ÁSz. 141) keletkezhetett A település a nevét Sz űz Máriá- magyar névadással. ról nevezett egyházáról kapta meto- Bonahida ’település Baranya nímiával (MEZ Ő 1996: 206/5., 6.). vm. D-i részén Aszuágtól DK-re, a Bolok ’település Baranya vm.- Karasó (Krassó) folyó mellett’ ben, Nyárágy szomszédosa Mohács- 1332–5/Pp. Reg.: Bunaheda (Gy. 1: tól DNy-ra’ +1093/404: Bolok, v. 333). L. Krassó. (Gy. 1: 278). A Bonahidakrassó névb ől jött A Bolok puszta személynévb ől létre a második névrész ellipszisé- (+1093/1404: Bolok, ÁSz. 140) ke- vel. letkezett magyar névadással. Az Bonahidakrassó ’település Ba- elnevezés birtoklásra utalhatott. ranya vm. D-i részén Aszuágtól Bolozsoj ’Baranya vm.-ben DK-re, a Karasó (Krassó) folyó Enyest határában említett hely’ mellett’ 1312, 1319: Bonahida 1252: Bolosoy (Gy. 1: 300). Crasso, p., 1332–5/Pp. Reg.: A m. Bolozsoj puszta személy- Bohidagrasso ~ Bona Hydagresso névb ől (1138/1329: Bolosoy , ÁSz. (Gy. 1: 333). L. Krassó. 85) alakulhatott magyar névadással. Els ő névrésze a Bonahida a Bona Bóly ’település Baranya vm. K-i személynévnek (+1214/1334: Bona , részén a Karasó és a Borza patak ÁSz. 141) és a híd ’valamely útnak között’ [+1235]/350/404, 1332, folyó stb. feletti áthaladását biztosí- 1332–5/Pp. Reg.: Bool, v., tó m űszaki építmény’ (TESz.) föld- [1290 k.], 1321: Boul, 1332– rajzi köznév birtokos személyjeles 5/Pp. Reg.: Bol ~ Boold ~ Poal ~ alakjának az összetételével jött lét- Bel (Gy. 1: 289). re. Eredetileg a település melletti KISS LAJOS szerint a *’halom, folyón átvezet ő híd neve, melyet emelkedés’ vagy *’embercsoport’ megkülönböztet ő jelz őként a értelemben használt m. boly ’han- Krassó településnévhez illesztettek. gyaboly’ (TESz.) f őnévb ől kelet- (Borcek) ’település Baranya kezhetett. Elképzelhet ő ugyanakkor, vm.-ben, a Dráva és a Karasó között hogy puszta személynévb ől (vö. fekhetett’ 1251/328/374, 1256 [ ƒ: 1181: Bol , ÁSz. 83), 1213/1550: 1266]: Borcek, v. (Gy. 1: 289). Bolu) keletkezett magyar névadás- Az elnevezés lexikai felépítése, sal (FNESz.). etimológiája ismeretlen. Bon ’település Baranya vm.-ben, Borza ’Baranya vm.-ben a a Dráván túli Ság mellett sorolják Danóchoz közeli Földvár határában fel’ 1251/328/374, 1256 [ ƒ: 1266]: említett folyó, amely a Duna Danóc fundum Bon (Gy. 1: 289). nev ű holtágába torkollik’ 1338: Barza, vall. (Gy. 1: 248, 303).
2222 Szláv eredet ű, tehát a magyar ÁSz. 146) személynév és a terem névrendszerbe névátvétellel került. köznév birtokos személyjeles alak- Vö. szb.-hv. Břzā hn., Bŕzaja hn. jának az összetételével jött létre. Az alapjául szolgáló szó jelentése Bottermehelye ’település Bara- ’gyors, sebes’. Ugyanakkor elkép- nya vm. ÉK-i részén Szekcs őtől zelhet ő, hogy a bodza növénynek a ÉNy-ra’ 1322: t. Bothteremehele Dunántúlon használatos borza alak- ubi dictus Both residentiam habeat, jával van dolgunk (FNESz. Borza- que etiam al. nom. Wrus vocari patak, Borzavár ), amely a település dicitur, 1322: Bothtemehele [ ƒ: -te- környékének jellemz ő novényzetére reme-], t. ~ Bothteremehere [ ƒ: -he- utalt. le], t., p., 1323: p. Bothteremeheli Bosta ’település Baranya vm. (Gy. 1: 353). L. Oros. középs ő részén Pécstr ől D-re’ Els ő névrésze a Bot személynév 1192/374/425, [1230]/231, 1332: ([XI]/Krón: Both , ÁSz. 146) és a Bosta, t., [1290 k.]: Busca (Gy. 1: terem birtokos személyjeles alakjá- 289). nak az összetétele, amelyhez a hely A Bosta puszta személynévb ől földrajzi köznév birtokos személy- (1214/1334, ÁSz. 146) alakult ma- jeles alakja kapcsolódott (FNESz. gyar névadással. Az alapjául szolgá- Terehegy ). A névadó Becsegergely ló szn. szláv eredet ű; vö. szb.-hv. nb. Bot (esset hereditaria Both Božeta szn., cseh Božeta szn. antedicti, qui fuit de gen. Beche- (FNESz.). gregor) volt, akinek lakóhelye és (Bothea) -maláka ’Baranya birtoka Oros fels ő része volt. 1267- vm.-ben Kémes határában említett ben ezt Feloros -nak is nevezték. A hely’ [1177]/500 k.: Bothea Malaca második névelem birtokos személy- (Gy. 1: 324). jeles alakja a mai formától eltér ően Az els ő névrésze talán a m. nem a hangzóhiányos ( terme ), ha- Bothea személynév (1202– nem a teljes alakot mutatja 1203/cr1500, ÁSz. 148), amelyhez (tereme ). a m. maláka ’vizeny ős, mocsaras Botyka ’település Baranya vm. hely’ (TESz.) földrajzi köznév já- ÉNy-i részén Vátytól Ny-ra’ rult. 1258 e./258>344, 1313>344: Botterme ’település Baranya Boghka, [1275], [1290 k.]: Bothka, vm. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ 1294/488: Bogka, 1315: Bugka, 1323: Boththeremi ~ Bothtereme, p. 1330: Bathka, 1332–5/Pp. Reg.: (Gy. 1: 353). L. Oros. Bochca ~ Boka ~ Bugla ~ Rugka ~ Valószín űleg a Bottermehelye Vgla (Gy. 1: 289–90). névváltozatból keletkezett ellipszis- A Botyka puszta személynévb ől sel, a helye névrész elmaradásával. (1219/1550: Botyka , ÁSz. 149) ke- Elképzelhet ő ugyanakkor, hogy letkezett magyar névadással. A szn. közvetlenül a Bot ([XI]/Krón: Both , a m. Bot (1138/1329: Both , ÁSz.
2323 146) személynév származéka. De l. Bögör ’település Baranya vm. még cseh Butka csn. és le. Butka ÉNy-i részén az Alma patak közelé- csn. is (FNESz. Botykapeterd ). ben’ 1234: Bugur, v. (Gy. 1: 290). Bozsok 1. ’település Baranya A m. Bögör személynévb ől vm. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ (1212: Bugur , ÁSz. 158) keletkezett 1329/378/388: Bozok, t. (Gy. 1: magyar névadással. 290). 2. ’település Baranya vm. kö- Böked ? ’település Baranya vm.- zéps ő részén a Dráva mellett’ ben, Siklós vidékén fekhetett’ 1330: 1332–5/Pp. Reg.: Bozek (Gy. 1: Bukeed (Gy. 1: 290). 290), 1484: Bosok (Cs. 2: 475). Etimológiája bizonytalan, de a A Bozsok puszta személynévb ől kés őbbi, Csánki által idevett adatok (1211: Bozuc , ÁSz. 150) alakult (1376: Buked , 1397: Bekud (2: magyar névadással. Alapja szláv 476)) alapján talán felvethet ő a m. szn.; vö. cseh Božík szn., le. Bo żyk R. Bük (1211: Buc , ÁSz. 152) sze- szn. (FNESz.). mélynévből –d helynévképz ővel Bo(z)sókova ’Baranya vm.-ben való származtatása. Kémes határában említett hely’ Bőköz ’a B ő patak és a Dráva [1177]/500 k.: Bosowkoua (Gy. 1: közötti terület, tájegység Baranya 324). vm.-ben’ 1191 [ ƒ: 1251], 1338: A Bozsó személynévnek Belkuz, t. (Gy. 1: 248, 269, 270, ([1177]/1500: Bosow , ÁSz. 146.) és 318, 324, 334, 380, 393), 1332: a kova ’t űz csiholására alkalmas, Bwlkuz, aqua (Gy. 1: 248, 407). szilíciumot tartalmazó kemény A Bő víznév és a köz ’személye- kvarck ő’ (TESz.) összetételével jött ket, dolgokat egymástól elválasztó létre. Birtoklásra utalhatott. terület, térköz’ (TESz.) földrajzi Bő ’Baranya vm. DNy-i részé- köznév összetételeként jött létre. A nek nagyobb vízfolyása, a Szilvás köz hasonló használata a magyar patakkal b ővült Okornak a Drávába tájnévadásban igen ősi jelenség öml ő alsó szakasza’ (vö. Gy. 1: (lásd Etelköz ). Két folyó által köz- 248) [+1077– bezárt területet, tájat a kisebb folyó 95]>+158//403/Pp. Reg.: Bul, nevéhez kapcsolt köz szóval nevez- [+1077–95]//XV.: Bil (Gy. 1: 248, ték el. 371), [1177]/500 k.: Bery, fl. (Gy. Breznica ’a Karasó jobb oldali 1: 248, 324), 1332: Bwl, aqua (Gy. mellékfolyása Baranya vm. Dráván 1: 407). túli részén’ +1228/383/407: A m. bő ’b őséges’ (TESz.) mel- Brezthnyche, fl., +1228/423: léknévb ől keletkezhetett metoními- Breznicha, fl. (Gy. 1: 274), 1259– ával, s a folyó b ővíz űségére utalha- 66/XIV.: Bryzlice, fl. (Gy. 1: 272, tott. 289), 1281/364: Bleznicha, fl. ~ Blyznicha, fl. (Gy. 1: 273).
2424 Szláv eredet ű helynévre vezethe- ÁSz. 161) keletkezhetett magyar tő vissza, tehát névátvétellel került névadással. a magyar névrendszerbe. Vö. szb.- Bükkfa Kn. 1257 (Sámod, Ba- hv. Brèznica hn.; le. Bre źnica hn. ranya vm.): bykfa, a. (Gy. 1: 375). Ezek jelentése ’nyíres’ (FNESz. A bükk növénynév és a fa köznév Berzence ). összetétele. Köznévi említés. Buda hida ’Baranya vm.-ben Bülcs ő ~ Bülcsér ’település Ba- Nagyfalu határában említett híd’ ranya vm. ÉNy-i részén, a Víz-ág 1294: Budahida, pons (Gy. 1: 345). közelében’ 1262/413, 1332– A Buda puszta személynév 5/Pp. Reg.: Bulchew, v., [1290 k.], (1138/1329, ÁSz. 154) és a híd fn. 1332–5/Pp. Reg.: Bulchev, v., birtokos személyjellel ellátott alak- 1332–5/Pp. Reg.: Bulchen ~ jának összetételével jött létre. Egy Bulche(n) ~ Bulchir (Gy. 1: 285). Buda nevű személy birtokán lév ő, A személynévként (1222: B(ulch) , vagy általa építtetett híd neve. ÁSz. 161) is használt bölcs mellék- Budmér ’település Baranya vm. névb ől keletkezhetett, de az sem K-i részén a Karasó mellett’ [1291], kizárt, hogy a m. bölcs ő fn. az alap- [1292–97], 1298, 1302, 1305, 1312, ja. Mai alakjának kialakulásához 1324, 1325, 1328>403, 1330: vö. 1332–5: Bulchir ; 1397: Budmer, p., 1308: Bugmer, 1311: Bulcherd ; 1542: Bycherd szn. Zydm(er), [ ƒ: Budmer], 1332– (FNESz. Bicsérd ). 5/Pp. Reg.: Bodmer ~ Bodiner ~ Citó ’település Baranya vm. ÉK- Budyner ~ Budem (Gy. 1: 290). i részén, Szekcs őtől Ny-ra fekhetett’ A Bodmér puszta személynévb ől 1296, 1305>372: Chythou, (1138/1329: Budmer , ÁSz. 129) 1324>344: Cyto (Gy. 1: 291). alakult magyar névadással. Az alap- A Citó puszta személynévb ől jául szolgáló szn. szláv eredet ű; vö. (1295: Chytho , ÁSz. 199) keletke- szb.-hv. Bùdim īr szn., cseh Budimír zett magyar névadással. szn. (FNESz. Kisbudmér ). A hn. Cún ’település Baranya vm. kö- birtoklásra utalhatott: a Budmér zéps ő részén Kémes mellett’ nembeli Budméri család (1285, 1244>347/?, 1332–5/Pp. Reg.: 1293, [1296 k.], 1297: Budmer, Chun, t., 1332–5/Pp. Reg.: Chim ~ 1296: Budmyr: Gy. 1: 290): fontos Chunch ~ Zon (Gy. 1: 291). szerepet játszott a megyei közélet- Puszta személynévb ől keletkezett ben. magyar névadással; vö. Bulcsú ’település Baranya vm. +1232/1384/1393: Cun szn. El őz- K-i részén Baranyavártól É-ra’ ményéhez l. szb.-hv. R. Cun szn. 1327: Bulchu, *1330: Bulchw, (FNESz.). 1330/409: Bulchow, p. (Gy: 1: 291). Csabagáta ’település Baranya A m. Bulcsú puszta személynév- vm. K-i részén K őszegt ől Ny-ra, a ből ([955]/KrónKomp: Bulchu , Karasó mellett’ 1296,
2525 1308/321/325, 1308/338, 1321/325, A Csaba személynévnek (1237: 1334 [javítva 1324-re]>338, Chaba , ÁSz. 173) és a vár ’er ődít- 1338>341, 1341: Chabagata, p., mény, meger ősített hely’ (TESz.) 1330: Chabagatha, v. (Gy. 1: 291). köznév birtokos személyjeles alak- Vö. Csabagáta farka. jának az összetétele. Eredetileg ma- A Csaba személynévnek (1237: gát a várat jelölhette, majd a neve Chaba , ÁSz. 173) és a gát ’folyóvíz átvonódott a körötte kialakult tele- útjába állított mesterséges akadály, pülésre. Csaba ispán vásárolta 1248 duzzasztó’ (TESz.) köznév birtokos el őtt, itt várat építtetett, s Sz űz Má- személyjeles alakjának az összetéte- ria tiszteletére templomot emelt. le. Eredetileg mikronév lehetett, s Többé e néven nem szerepel. Talán ez vonódott át metonimiával a tele- azonosítható Bodolyával. pülésre. Nevét azon Csabáról kapta, Csabkút ’település Baranya vm. aki 1248 el őtt Csabavárá-t megsze- középs ő részén Pécst ől DK-re’ rezte, ill. építtette. Az ő m űve lehe- 1341: Chapkwth, v. (Gy. 1: 292). L. tett az a gát is, amelyet 1347-ben Csabkuta. Bodolya mellett a hegyoldalon em- A korábbi datálású Csabkuta lítenek. névből keletkezhetett redukció út- Csabagáta farka ’Baranya vm.- ján, a névvégi birtokos személyjel ben Csabagáta településen említett elmaradásával. Az els ő névelembeli hely’ 1347: ad finem … clausure in p a rákövetkez ő k hang zöngétlenít ő vulgo Chabagatafarka dicte (Gy. 1: hatásával magyarázható, s a kiejtés 291). Vö. Csabagáta. elve szerinti helyesírást tükrözi A Csabagáta helynévb ől jött lét- (KISS 1995: 42). re a farka ’vége’ utótaggal, s a hely Csabkuta ’település Baranya pontos elhelyezkedésére utalt. vm. középs ő részén Pécst ől DK-re’ Csaba kuta ’Baranya vm. ÉK-i 1330: Chobkuta, 1330/477: – – ob- részén Peterd határában említett kwtha (Gy. 1: 292). Alakváltozata kút’ 1267/380: Chabakuta, put. Csabkút. (Gy. 1: 369). A m. Csáb (1164/1165: Chab , A Csaba puszta személynévhez ÁSz. 173) személynévnek és a kút (1237: Chaba , ÁSz. 173) kapcsolt ’forrás’ (TESz.) f őnév birtokos sze- kút ’forrás’ (TESz.) fn. birtokos mélyjeles alakjának az összetétele. személyjeles alakjával jött létre. El őször mikronévként egy forrás Csabavára ’település Baranya vagy kút neve lehetett, ebb ől kelet- vm.-ben, helyét közelebbr ől nem kezett a településnév metonímiával. ismerjük, esetleg Bodolya körül Az elnevezés arra utalt, hogy a tele- fekhetett’ 1248/312: pr. pülés egy forrás mellé épült Chobawara, in quo idem Choba c. (FNESz. Csáb ). eccl-m edificavit in honore B. V. Marie (Gy. 1: 292).
2626 Csákány körtvélye Kn. 1330 alakjának az összetétele. Az els ő (Kisfalud, Baranya vm.): a. piri névrész a település egykori birtoko- chakankurtuele dicti (Gy. 1: 327). sára utalhatott. A Csákány puszta szn. (1225: Császár völgye ’Baranya vm.- Chakan , ÁSz. 176) és a körtvély ben a Mohácstól DNy-ra fekv ő ’körtefa’ (TESz.) fn. kapcsolata. Nyárád határában említett völgy’ Köznévi említés. [+1235]/350/404: Chazarwelge, Csalánka ’település Baranya vall. (Gy. 1: 350). vm. középs ő részén Pécst ől D-re’ Az el őtag a személynévként 1305>372: Cholanka, v. (Gy. 1: (1212: Chazar , ÁSz. 179) is hasz- 292). nált szláv eredet ű m. császár ’vala- A csalán növénynévb ől keletke- mely birodalom uralkodója’ zett a –ka helynévképz ővel, s a kör- (TESz.) f őnévb ől keletkezett nyez ő terület jellemz ő növényvilág- (FNESz.). Az utótag a völgy föld- ára utalt. rajzi köznév birtokos személyjeles Csama ’település Baranya vm. alakja. Motivációja nem világos. DK-i részén a Duna közelében’ Császló ’Baranya vm.-ben a +1264/[XIV.], 1302: Chama, t., v. Bóly melletti Nyárád határában em- (Gy. 1: 292). lített erd ő’ [+1235]/350/404: Chazlo, A Csama puszta személynévb ől s. (Gy. 1: 332, 350). (1141–1161: Chama , ÁSz. 177) A Császló ([+1235]/1350/1404: keletkezett magyar névadással Chazlo, ÁSz . 179) puszta személy- (FNESz. Csimai-dűlő). névb ől keletkezett magyar névadás- Csány ’település Baranya vm. sal, és birtoklásra utalhatott. Alapja Ny-i részén a Dráva közelében’ szláv eredet ű szn.; vö. cseh Cáslav 1257, *1322, 1332–5/Pp. Reg.: szn. (FNESz.). Chan, t., 1283, [1300 k.]: Chaan, Csatár ’település Baranya vm. 1332–5/Pp. Reg.: Chara (Gy. 1: K-i részén K őszegt ől D-re’ 292). +1246/400, 1320/344>380: Chatar, A Csány (1228/1491: Chon , ÁSz. p., 1252>360: Chataar, t., v. (Gy. 1: 208) puszta személynévb ől alakult 293). magyar névadással. Az alapjául Valószín űleg szláv eredet ű, tehát szolgáló szn. talán szláv eredetű; névátvétellel került a magyar név- vö. cseh R. Can szn. (FNESz.). rendszerbe; vö. szb.-hv Stitari hn.; Csányfalva ? ’település Baranya cseh Stítary hn. GYÖRFFY szerint vm. DK-i részén, Bellye szomszé- szerint létezett a középkori magyar dosa’ 1324: Chanfolua, p., t. ~ nyelvben egy * csatár ’pajzsgyártó; Chafoluua ~ Chafolua (Gy. 1: 292). fegyverkészít ő’ jelentés ű szláv jö- A Csány (1228/1491: Chon , ÁSz. vevényszó, és ebb ől keletkezett a 208) személynévnek és a falu föld- Csatár hn. (TESz., FNESz.). A rajzi köznév birtokos személyjeles település valószín űleg az ispáni vár
2727 fegyverm űveseinek lakóhelye volt 1329/394: Chelei, pr. (Gy. 1: 293). (HECKENAST 1970: 28). L. Csele. Csatt ~ Csát ’település Baranya A Cselej (1138/1329: Celei , ÁSz. vm. K-i részén a Karasó mellett’ 186) puszta személynévb ől keletke- 1324, 1342 (Cs. 2: 478, A. 4: 213): zett magyar névadással. A falunak Choch, p., 1325, 1341 (Cs. 2: 478, nevet adó Cselej házáról esik szó az A. 4: 130): Choth, p., 1332– 1236-os oklevélben. A Cselej szn. 5/Pp. Reg.: Chech (Gy. 1: 293). valószín űleg szláv eredetű; vö. le. A Csát puszta személynévb ől Czelej szn. (FNESz. Csele-patak ). (1211: Chet , ÁSz. 194) keletkezett Csemény ’település Baranya magyar névadással (vö. FNESz. vm. DK-i részén a Dráva közelé- Mez őcsát ). Birtoklásra utalhatott. A ben’ 1323: Chymen, 1332– névvégi c talán a t elírása lehet, no- 5/Pp. Reg.: Cheme(n) ~ Cemen ~ ha kés őbbi adataiban is látunk ch -t: Chumun, 1334, 1335: mg. Corradus 1370/371: Chach, p. (uo.). f. Kemyn de Chymin, 1340: Csáva-Acsala ? ’Baranya vm.- Chemyn (Gy. 1: 294). ben Kovásséde határában említett A Csemény (1211: Chemen , ÁSz. hely’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: 187) puszta személynévb ől keletke- Chawa Achala (Gy. 1: 330). — Az zett magyar névadással. Talán ösz- is kérdéses, hogy egyetlen névnek szefügg etimológiailag a Kemény- tekinthetjük-e az adatot. nyel. Az elnevezés birtoklásra utal. Etimológiája igen bizonytalan. Birtokosai a L őrinc nádor fia Ke- Els ő névrésze talán a csáva ’b őrké- ményt ől leszármazó Cseményiek, a szít ő lé’ (TESz.) f őnév. Az utótag Matucsinai család oldalága. lexikológiai felépítése, etimológiája Csépánfalva ’település Baranya ismeretlen. vm.-ben, a Dráván túl fekhetett’ Csele ’település Baranya vm. 1289/374: Chepanfolua, v. (Gy. 1: ÉK-i részén a Duna mellett’ 1276, 294). 1276/XIV., 1323, 1329/378/388, A Csépán ’István’ szn. 1332, 1332–5/Pp. Reg.: Chele, p., (1217/1550: Chepan , ÁSz. 190) és t., v., 1318: Chelee, p. (Gy. 1: 293). a falu földrajzi köznév birtokos L. Cselej. személyjeles alakjának összetétele Talán a Cselej névváltozatból (FNESz. Csépánfalu ). Az elnevezés keletkezhetett a szóvégi –j elhagyá- birtoklásra utalhatott. sával, redukció útján. Csepely ’település Baranya vm. Cselej ’település Baranya vm. középs ő részén Siklóstól DNy-ra’ ÉK-i részén a Duna mellett’ [1177]/500 k.: Chepely, v. (Gy. 1: 1236/239: in domo Chelei, 1248, 294). 1296, 1323, 1331, 1332–5/Pp. Reg.: Vitatott eredet ű. Elképzelhet ő, Cheley, p., pr., t., v., 1266, hogy a m. cseplye ~ csepely ’sarja- dék erd ő; bokros, cserjés hely’
2828 (TESz.) f őnévből keletkezett. De JOS a nevet –d képz ős származék- nem zárható ki a Csepel nak mondja, amely –i képz ővel is (1138/1329: Cepel , ÁSz. 172) pusz- bővült (FNESz.). ta személynévb ől való származtatá- Cseregy ’település Baranya vm. sa sem. A szn. forrását a török nyel- ÉNy-i részén az Okor mellett’ 1326: vekben (vö. oszm. çepel ’szennyes, Chereg, v. (Gy. 1: 294). Kés őbb mocskos; zavaros; viharos’) vagy a Cserdi néven szerepel. szláv nyelvekben keresik; (vö. cseh A m. cser ’cserfa, csererd ő’ Čepel szn.; le. Czepiel szn.) (TESz.) növénynévnek –gy hely- (FNESz. Csepel ). névképzős származéka. Eredetileg Cser ~ Csér ~ Cser(i) 1. ’Bara- talán erd őnév lehetett, majd ez vo- nya vm.-ben Siklóstól É-ra lév ő nódhatott át a településre. hegy’ 1330/477: Cher, mo. (Gy. 1: Cser-erd ő ’Baranya vm.-ben 247). 2. ’település Baranya vm. kö- Bellye határában említett erd ő’ zéps ő részén Pécst ől DK-re’ 1296: 1324: Chererdeu, s. (Gy. 1: 282). Cheer, v., 1296, 1330: Cher, v. (Gy. A cser ’cserfa’ (TESz.) jelentés ű 1: 294). Kétcsér néven is említik. főnévnek és az erd ő földrajzi köz- 3. ’település Baranya vm. középs ő névnek az összetétele. Az erd őben részén Siklóstól DNy-ra’ 1330: honos növényzetre utalhat. Blas. f. Nic-i de Chery (Gy. 1: 294). Cserfa 1252>360 (Csúza, Bara- A m. cser ~ R. csér ’a tölggyel nya vm.): cherfa, a. (Gy. 1: 295–6), egy nemzetségbe tartozó, hasado- 1324 (Bellye, Baranya vm.): zott kérg ű lombos fa’ (TESz.) jelen- Cherfa, a. (Gy. 1: 282), 1330 tés ű f őnévb ől keletkeztek metoní- (Sepse, Baranya vm.): a-em quercus miával. Az 1. hegynév a hegyen Cherfad dictum (Gy. 1: 377). lév ő cserfaerd őre utalhat. A 2. tele- A cser ’cserfa’ (TESz.) jelentés ű pülés neve eredetileg talán szintén főnévnek és a fa f őnévnek az össze- egy erd ő neve lehetett, majd ez a tétele. Köznévi említés lehet. mikronév vonódhatott át a telepü- Csergi ’település Baranya vm. lésre. A 3. település nevében a fen- középs ő részén Siklóstól DNy-ra’ tebb említett növénynévhez az –i 1294: Nic. de Chergy (Gy. 1: 294). helynévképz ő járult (FNESz.). De Etimológiája igen bizonytalan. ebben az adatban a de latin elöljáró- Talán a cser ’cserfa’ (TESz.) nö- szóból következtetve az –i inkább vénynév kereshet ő benne. melléknévképz őnek tartható. Cserg őd ’Baranya vm.-ben Cserdi ’település Baranya vm. Sámod határában említett hely’ ÉNy-i részén az Okor mellett’ 1341: 1257: Chergeud, loc. (Gy. 1: 375). Serdy (Cs. 2: 477, A. 4: 130). A m. csörög ~ N. csereg ’csörge- A korábbi datálású Cseregy névből dezik; zörög’ (TESz.) ige folyama- keletkezett a –gy ~ –di képz ők vál- tos melléknévi igenévi alakjához takozása eredményeként. KISS LA- illesztett –d helynévképz ővel kelet-
2929 kezhetett (FNESz. Cserg ő). Eredeti- teleként jött létre. Az elnevezés an- leg talán víznév lehetett, amely ké- nak a területnek a birtokosára utal- sőbb vonódhatott át a mellette fek- hatott, ahol a forrás eredt. vő településre. Csip őtelke ’település Baranya Cseric ? ~ Csernüc ? ’Baranya vm. középs ő részén Harsánytól D- vm.-ben az aszuági uradalom hatá- re’ 1313: Chypewtelyky, p. (Gy. 1: rában említett tó’ +1228/383/407: 295). Cherych, lac., +1228/423: Cherich A Csíp ő személynévnek (1211: (Gy. 1: 274), 1281/364: prope Chipeu , ÁSz. 198) és a telek ’föld- lacum Ccherich aliter terület, faluhely’ (TESz.) birtokos Dragozchernuch vocatam, személyjeles alakjának összetétele. 1281/364: Cheruch ~ Chernuch Birtoklásra utalhatott. (Gy. 1: 273). L. Dragosz-Csernüc. Csodántva ? ~ Csodán tava ? Vö. Szkurubucs hida. ’Baranya vm.-ben Kopács hatá- Az elnevezés lexikai felépítése, rában említett állóvíz’ etimológiája igen bizonytalan. Eset- 1212/397/405: Chodantva, stag. leg köze lehet szláv helynevekhez, (Gy. 1: 329). vö. szb.-hv. Čret < szb.-hv. Kaj. Az els ő névrész etimológiája bi- črět ’mocsaras hely az erd őben’ zonytalan. FEHÉRTÓI KATALIN ezt (FNESz. Cserit ). az alakot mint személynévi adatot Cserkút ’település Baranya vm. idézi (ÁSz. 200). Második névrésze középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ a tó ’állóvíz’ (TESz.) földrajzi köz- [1290 k.], 1332–5/Pp. Reg.: név birtokos személyjeles alakja. Cherkuth, v., 1332–5/Pp. Reg.: Az elnevezés birtoklásra utalhatott. Serkud ~ Cherchus ~ Chekuch ~ Cs ősztelek ’település Baranya Chekuk ~ Chere(n)t (Gy. 1: 295). vm.-ben, a szársomlyói uradalom- A m. cser fanévnek és a kút ’for- hoz tartozott, helyét közelebbr ől rás’ (TESz.) f őnévnek az összetéte- nem ismerjük’ 1289/291: Cheuz- le, amely metonímiával lett a tele- teluk, v. (Gy. 1: 295). Többé nem pülés nevévé. Arra utal, hogy a falu szerepel. egy cserfákkal körüln őtt, esetleg A m. cs ősz foglalkozásnévb ől cserfával bélelt kútnál, forrásnál származik, amely kun-beseny ő ere- épült (FNESz.). det ű (TESz.). Az Árpád-korban Csiger kuta ’Baranya vm.-ben ’(királyi) kikiáltó, hirdet ő’ volt a Pécsváradon említett forrás’ jelentése. A hn. arra utalhatott, 1258/259: Cheguercuta, put. (Gy. hogy a település eredetileg királyi 1: 366). cs őszök földje volt. (FNESz. A Csiger (1214/1550: Chegur , Cs ősz ). HECKENAST is a királyi ki- ÁSz. 181) személynév és a kút ’for- kiáltó jelentés mellett foglal állást, rás’ (TESz.) földrajzi köznév birto- elveti viszont a TESz. meghatározá- kos személyjeles alakjának összeté- sát, miszerint a cs ősz azt a személyt
3030 jelölte, „aki a királyi háznak szánt ban eredt, a falut két részre osztotta’ állatok kezelésével volt megbízva” 1247/412: Dobonuk, aqua (Gy. 1: (1970: 11). Az utótag a telek ’föld- 248, 277). terület, megm űvelt föld’ (TESz.) Az elnevezés lexikai felépítése, jelentés ű földrajzi köznév. etimológiája ismeretlen. Csuka-fő ’Baranya vm.-ben a Dabosa ’Baranya vm.-ben Ko- Pécs melletti Boda határában em- pács határában említett állóvíz’ lített patak, vagy talán inkább annak 1212/397/405: Dabosa, stag. (Gy. forrása’ [+1235]/350/404: 1: 328). Chukafew, fl. (Gy. 1: 285). Az elnevezés lexikai felépítése, A csuka ’kacsacs őrre emlékezte- etimológiája ismeretlen. tő fej ű édesvízi ragadozó hal’ Dályok ’település Baranya vm. (TESz.) állatnév és a fej ~ f ő ’for- K-i részén Danóctól É-ra’ rás’ (TESz.) f őnév összetétele. Az +1015/+158//403/Pp. Reg.: Daluch, elnevezés arra utal, hogy a patak v., +1015//XV.: Daluk, jellemző halfaja a csuka. +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: Csukma ’település Baranya vm. Daluc, v. (Gy. 1: 296). középs ő részén Siklóstól É-ra’ Szláv eredet ű személynévb ől 1294: Chokma, 1325: Chucma, p. ~ (1240: Dalec (Daloc), ÁSz. 232) Chukona, 1330: Chukma (Gy. 1: alakulhatott magyar névadással; vö. 295). cseh Dálek szn.; le. Dalek szn., Da- A Csukma (1237-1240: Cokma, lik szn. (FNESz.). A megnevezés a ÁSz. 216) puszta személynévből település egykori birtokosára utal- keletkezett magyar névadással hatott. (FNESz.). Danóc 1. ’Baranya vm.-ben Csúza ’település Baranya vm. Izsép, Danóc és Földvár határában K-i részén K őszegt ől DNy-ra’ említett víz, a Duna oldalága, holt- 1252>360, 1266>360, 1301/377, ága’ (vö. Gy. 1: 248) 1307>377, 1313>377, 1325, 1334 +1015/+158//403/Pp. Reg.: Clunouz [javítva 1324-re]>338: Chuza, t., v., [ƒ: Dunouz] ~ Dononyz [ ƒ: 1266: Chusach, v., 1301/XIV., Donouyz] (Gy. 1: 248, 296, 330–1), 1301/422, 1332–5/Pp. Reg.: Chusa, 1247: Donolc, aqua (Gy. 1: 248, p. (Gy. 1: 295). Egy része 1334-ben 296, 319), 1261/262: Dolonch [ ƒ: Nánafalva néven szerepel. Donolch], fl. (Gy. 1: 296, 319), Eredete tisztázatlan. KISS LAJOS 1338: ad stag. Danoth [ ƒ: Danoch] szerint a személynévi (1392: al. nom. Ewrem (Gy. 1: 248, 302). Andream Cuza (ZsigmOkl. 1: 268) L. Danóc (2.) és Örém. 2. ’telepü- használata a helynévhez képest má- lés Baranya vm. K-i részén a Danóc sodlagos (FNESz.). folyó mellett’ [+1235]/350/404, Dabónak ’Baranya vm.-ben a 1270, 1296: Donouch, v., 1296: Szilvás mellékvize, Baksa határá- Danouch, v., [1327 u.]>351:
3131 Danolch, civ., 1330/409: Donouth Szláv eredet ű, tehát névátvétellel [ƒ: Donouch], 1332–5/Pp. Reg.: került a magyar névrendszerbe. Donolch (Gy. 1: 296). L. Danóc Nyelvi forrása egy déli szláv (1.). Dravica (tkp. ’Kis-Dráva’) <: Valószín űleg névátvétellel került Drava ’Dráva’ (FNESz. a magyar névrendszerbe (TÓTH Darócaköz ). 2001b: 103). Pontosabb etimológiá- Daróc-fok ’Baranya vm.-ben ja ismeretlen. A 2. település neve a Daróc határában, a Daróca víz kör- mellette folyó Duna- oldalágról vo- nyékén említett hely’ +1264/[XIV.]: nódott át metonímiával. Drauchfok, loc. (Gy. 1: 297). Daróc ’település Baranya vm. A Daróc településnévnek és a fok DK-i részén a Duna mellett, a Da- ’nagyobb vizekb ől kifolyó ér vagy róca patak torkolatánál’ csatorna’ (TESz.) jelentés ű f őnév- +1264/[XIV.]: Drauch (Gy. 1: 296). nek az összetétele. A megnevezés A mellette folyó Daróca víznév- talán arra a helyre utalhatott, ahol a ből keletkezhetett metonímiával. Daróca folyóból esetleg elágazott Esetleg felvethet ő, bár kevésbé va- egy kisebb patak. lószín ű, hogy a m. R. daróc köz- Dergecse ’település Baranya névből alakult, amelynek jelentése vm. középs ő részén Pécst ől DK-re’ ’olyan vadász, akinek vadb őrnyú- 1307>403: Dergesche, p. (Gy. 1: zás, szíjhasítás és kürtnek való 298). vadtulokszarv-levétel a feladata’ Eredete tisztázatlan. KISS LAJOS (TESz.). A daróc foglalkozásnév szerint a m. N. dörgécse ’egy fajta szláv eredet ű; vö. szlk., cseh dravec hal, durbincs’ (TESz.) halnévvel ’ragadozó állat, madár’ (FNESz.). A való azonosítása bizonytalan. Ere- Daróc nev ű településeken királyi detéhez l. talán szb.-hv. Dr ǎgo čā j szolgálatban álló vadfogók lakhat- hn. (FNESz. Dörgicse ). tak (HECKENAST 1970: 26). Devecser ’település Baranya Daróca ~ Drávca ’a Drávát Ba- vm. középs ő részén Pécst ől DK-re’ ranya vm.-ben végigkísér ő oldalág, 1332–5/Pp. Reg.: (Deu)acha ~ de amely Darócnál a Dunába torkol- Nechus ~ de Wech(us) ~ Danaba lott’ (vö. Gy. 1: 248–9) (Gy. 1: 297), 1400: Also deuecher ~ 1212/397/405: Drausa, aqua (Gy. 1: Felsedeuecher (Cs. 2: 480, Z. 5: 249, 328) ~ Drauza (Gy. 1: 329), 203). 1244>347: ad Dravcham ~ Dravcha Puszta személynévből (Gy. 1: 248, 291), 1257, 1281: (1138/1329: Deuecher , ÁSz. 249) Draucha, aqua (Gy. 1: 248, 249, alakult magyar névadással. Az alap- 278, 375), +1264: ad inferiorem jául szolgáló szn. talán szláv erede- Draucham (Gy. 1: 249), 1269: tű; vö. szb.-hv. R. devè čā r Drawcha, aqua (Gy. 1: 291), 1349: ’kilencedszed ő’ (FNESz.). A meg- Darolcha, pisc. (Gy. 1: 278).
3232 nevezés a település egykori birtoko- 1276: a. nucis … in eodem sára utalhatott. gyamege (Gy. 1: 277). Dezs őboja ’település Baranya A m. dió ~ R., N. gyió fanévnek vm. középs ő részén a Karasó köze- és a megye ’határ’ (TESz.) f őnév lében’ 1313: Deseu f. Greg-i f-i összetétele. Közszószer ű említés. Gybarth de Boya, 1332–5/Pp. Reg.: Disznó-fertés ’Baranya vm. ÉK- Deseboya (Gy. 1: 288). L. Boja. i részén Peterd határában említett Második névrésze a Boya sze- tó’ 1267/380: Gyoznoufertes, lac. mélynévb ől (1274, ÁSz. 136.) ala- (Gy. 1: 369). kult, amelyhez a hasonló nev ű, és a A disznó ’sertés, vaddisznó’ közelben fekv ő másik települést ől (TESz.) állatnév és a fert ő ’sáros való megkülönböztetés miatt a De- fürd őhely, els ősorban állatok szá- zs ő (+1275/XIV: Desew , ÁSz. 245) mára’ (TESz.) f őnév –s képz ős szár- személynévi jelz ői el őtagot illesz- mazékának az összetétele. Disznók tették. 1313-ban Bojai Dezs ő birto- gyakori fürd ő, dagonyázó helyére ka volt. utalt. Dinnyeberki ’település Baranya Doboka ’település Baranya vm. vm. ÉNy-i részén az Okor közelé- ÉK-i részén Szekcs őtől Ny-ra’ ben’ 1305/320>372/746: Dinne- [1292–97], 1295: Dabaka, 1323, berki, 1327>372/746: Dinnyeberki, 1328/329//388, 1329/378/388, t., 1328: Dennaberke (Gy. 1: 297). 1329/394, 1330: Doboka, p., 1330: A dinnye gyümölcsnévnek és a Doboca, 1331: Dabaca | ~i 1295: berek ’liget’ –i/-e birtokos sze- Nic. de Dabakay (Gy. 1: 298). mélyjeles származékának összetéte- A Doboka puszta személynévb ől le (FNESz.). A helynév eredetileg (1209: Dobucha, ÁSz. 253) alakult dinnyében gazdag, ligetes területre magyar névadással (FNESz. ld. utalhatott, majd ebb ől a mikronév- Görcsönydoboka ). ből keletkezhetett az itt kialakult Doboka-kőbánya nagyút ’Ba- település neve metonimikus név- ranya vm. ÉK-i részén a dobokai adással. kőbányához vezet ő út, Nógrád hatá- Dióbokor 1276 (Baksa, Baranya rában említik’ +1015/+158//403: vm.): gyabukur (Gy. 1: 277). Dobrochachubananogut (Gy. 1: A m. dió ~ R., N. gyió fanévnek 298, 349). és a m. bokor f őnévnek az összeté- A Doboka-kőbánya hn. és a m. R. tele (FNESz. Diód ). A kés őbbi gy > nagyút ’országút’ szószerkezet ösz- d hangváltozás dezaffrikálódás szetételéb ől keletkezett (FNESz. eredménye (BÁRCZI —BENK Ő— Nagyút). A megnevezés a dobokai BERRÁR 2002: 123, TESz.) Itt köz- kőbányához vezet ő útra vonatkozik. névi említés lehet. A Doboka- k őbánya hn. a Doboka Dió-megye ’Baranya vm.-ben személynévnek (1209: Dobucha, Baksa határában említett hely’ ÁSz. 253) és a kőbánya f őnév ösz-
3333 szetételével jött létre, s birtoklásra Dráva 1. ’a Duna jobb oldali utalhatott. A helynévre nincs adat. mellékfolyója’ 1057/+057//404, Dombró ’település Baranya vm. [1177]/500 k., [+1205–35]/350/404, ÉNy-i részén az Alma patak közelé- 1251/339, [1290–300], 1296, 1332– ben’ 1330: Dumburou, v., 5/Pp. Reg.: Drauam (Gy. 1: 270, 1332/437: Dumbro, v. ~ Dumbrou 290, 299, 308, 324, 328, 390), (Gy. 1: 298). Az oklevelek látszólag [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg., Viszló határában lev őnek mondják 1244>347, 1251/335, 1289/291: (vö. Gy. 1: 396). Drawa, fl. (Gy. 1: 291, 299, 302, Szláv eredet ű, tehát a magyar 371), [+1077–95]//XV., [+1205– névrendszerbe névátvétellel került. 35]/350//404, 1251/339, 1289, Vö. rom. dumbrav ă ’cserjés, sarjer- 1289/374, 1320, 1322, 1332– dő; erd ő, tölgyes’ fn. (FNESz.). 5/Pp. Reg.: Draua, fl. (Gy. 1: 280, Dragán ’település Baranya vm.- 290, 299, 330, 371, 381, 386, 408), ben, a Dráva és a Karasó között 1189: Dravum, fl. (Gy. 1: 300), fekhetett’ 1251/328/374, 1256 [ ƒ: +1228/383/407: Drava, fl. (Gy. 1: 1266]: Draguan, v. (Gy. 1: 298). 274), +1228/383/407, +1228/423: A Dragán puszta személynévből Drave (Gy. 1: 273–4), 1251/335, (1266: Draguan , ÁSz. 258) kelet- 1257, 1280, 1296, 1299, kezhetett magyar névadással. Bir- 1317/XVI.: Drawam (Gy. 1: 248, toklásra utalhatott. A Haraszt nem- 299, 307, 346, 352, 353, 354, 372, beliek birtoka. A Dráván túl feküdt, 375, 390, 394, 406), 1296: Drauwe, mint a nem többi birtoka is. A loka- fl. (Gy. 1: 282, 314), 1296, 1339: lizálást segítheti, hogy van egy Drawe, fl. (Gy. 1: 278, 280, 301, Dragun Novák mellett, ill. egy 381, 408), 1296/346/408: ultra Draganowcz 1506-ban Nartszent- Drauuam (Gy. 1: 303), 1299, 1325, miklós tartozéka. 1341: Draue, fl. (Gy. 1: 299, 317, Dragosz-Csernüc ? ~ -Cseric ? 328, 353). 2. ’birtok Baranya vm. ’Baranya vm.-ben az aszuági urada- középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ lom határában említett tó’ [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: +1228/383/407: Dragoztrynch , Drawa, pr., [+1077–95]/XV.: +1228/423: Dragoztrinch (Gy. 1: Draua (Gy. 1: 371). Azonos a ké- 274), 1281/364: prope lacum sőbbi Rád településsel. Ccherich aliter Dragozchernuch Az 1. folyó ókori neve a gör. vocatam (Gy. 1: 273). L. Cseric. ∆ράβος , lat. Dravos ~ Draus volt. Az el őtag lexikai felépítése, eti- Alapja egy ie. *drouos ’folyóvíz mológiája ismeretlen. Az utótagnak futása’ f őnév lehet. Ehhez l. még esetleg köze lehet szláv helynevek- óind. draváh ’futás, gyors mozgás; hez; vö. szb-hv. Čret < szb.-hv. Kaj. folyósság, folyadék’. A magyar črět ’mocsaras hely az erd őben’ névrendszerbe déli szláv közvetítés- (FNESz. Cserit ). sel került; vö. szb.-hv. Dráva , szln.
3434 Dráva (FNESz.). A 2. birtok neve a jelentése ( dolgo most ’hosszú híd’) Dráva folyó közelségére utal, annak támogatja ezt az azonosítást (Gy. 1: nevéb ől metonímiával jött létre. 280–81). Dráv ? -fő ’Baranya vm.-ben Duna ’a Kárpát-medence legna- Kopács határában említett hely’ gyobb folyója’ +1015/+158//403: 1212/397/405: in locum aque que Duna (Gy. 1: 281, 330) | Lat. vulgo dicitur Draufew ubi cadit in 1057/+205–35//404, Danubium, 1212/397/405: Drafew, +1058/300//403, [1200 k.]/896 u.- aqua (Gy. 1: 328). ra, 1212/397/405, 1236/239, 1247, Az el őtag a Daróca vagy a Dráva 1248, 1252> 360, 1261/262, 1276, víznevekkel lehet kapcsolatban. Az 1276/XIV., 1281, 1299, 1317/413, utótag a fej ~ f ő ’forrás’ (TESz.) 1319, 1327, 1328: Danubium (Gy. 1: főnév. Egy folyó vagy patak forrá- 279, 293, 295, 302, 319, 320, 321, sának helyére utalhat. 325, 328, 331, 334, 376, 382), Dudur ’Baranya vm.-ben Ko- [1193–96]/216 Pp. Reg., [1193– pács határában említett halászóhely’ 96]/218 Pp. Reg.: Dunavi 1212/397/405: Dudur, pisca. (Gy. (
3535 leg az ie. *danu- ’folyó’ jelentés ű Edelenfoka , [+1077–95]//XV.: fn. A magyar nyelvbe északi szláv Hedelenfoka (Gy. 1: 371). közvetítéssel érkezett, tehát névát- Az Edelény személynévnek vétellel került a magyar névrend- (1217: Edelin , ÁSz. 267) és a fok szerbe (FNESz.). ’nagyobb vizekb ől kifolyó ér vagy Ebesharsány ’település Baranya csatorna’ (TESz.) földrajzi köznév vm. középs ő részén Siklóstól K-re’ birtokos személyjeles alakjának az 1313: in vicinitate Harsan et összetétele. Ebesharsan (Gy. 1: 313). L. Har- Egéd ’település Baranya vm. sány. ÉNy-i részén az Okor mellett’ 1326: A Harsány névalakhoz megkü- Egyd, v. (Gy. 1: 299). lönböztet ő jelz őként kapcsolt m. R. A m. Egéd puszta személynévb ől ebes ’mocsaras, zsombékos’ (+1135: Egud , ÁSz. 269) keletkez- (TESz.) melléknévvel keletkezett a hetett magyar névadással. Harsány településb ől való kiválása- Égerfa 1313 (Szentegyed, Bara- kor. Az els ő névrész névrész a terü- nya vm.): Egerfa, a. ~ Egurfa, a. let sajátosságára utalt (FNESz. l. (Gy. 1: 385). Ebes és Harsány a.). Az éger növénynév és a fa f őnév Ebres ’település és révhely Ba- összetétele. Közszói említés lehet. ranya vm. D-i részén a Dráva mel- Egerszeg ’település Baranya lett, Eszékt ől ÉNy-ra’ vm. középs ő részén az Okorhoz kö- 1251/328/374, 1251/335, 1251/339, zel’ 1330/477: Eg[ersc]eg (Gy. 1: 1339: Ebres, p., t., 1251>377, 1325: 299). Ebris, p., 1256 [ ƒ: 1266]: Ebrus, p., Az éger fanévnek és a szëg ~ 1289/374: Ebrees, v. (Gy. 1: 299). szög ’falurész, területrész, vidék’ Az elnevezés lexikai felépítése, (TESz.) jelentés ű f őnévnek az ösz- etimológiája ismeretlen. szetétele (FNESz. l. Égerszög a.). A Ecseköd ’Baranya vm.-ben Da- két alak szóhasadás eredménye. róc határában említett tó’ Eredetileg csak a településnek egy +1264/[XIV.]: Echekud, lac. (Gy. 1: kisebb, égerfákkal ben őtt részét, 297). egy kiszögellését jelölhette, majd ez Az elnevezés lexikai felépítése, a mikronév vonódhatott át az egész etimológiája igen bizonytalan. Eset- településre. leg köze lehet az Echeg (1324/1343, Egyházasharaszti ’település AnjouOkm. 2: 115) személynévhez, Baranya vm. középs ő részén Siklós- amelynek tövében a m. ecs ~ öcs tól D-re’ 1294: Hegyhazas ’fiatalabb fivér’ rejlik (FNESz. Harazthy, v. (Gy. 1: 312). L. Ha- Ecseg ). raszti. 3. Edelény ? foka ’Baranya vm.- A Haraszti névváltozathoz kap- ben Dráva birtokon említett hely’ csolt egyházas jelz ői el őtaggal jött [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.:
3636 létre, amely a település templomos Az Émén puszta személynévb ől voltára utalt. (1138/1329: Emun , ÁSz. 282) ke- Egyházaskémed ’település Ba- letkezett magyar névadással. Az ranya vm. ÉK-i részén a Karasó alapjául szolgáló szn. talán a m. N. közelében’ 1330/477: Eghazas- emse ’anyasertés, állat n ősténye’, R. kemed (Gy. 1: 323). L. Nagyké- eme tövével függhet össze. med. Enyest ~ Enyezd ’település Ba- A Kémed névváltozathoz kap- ranya vm. középs ő részén Pécst ől csolt egyházas jelz ői el őtaggal jött Ny-ra’ 1252: Enusth, [1290 k.], létre, s a település templomos voltá- 1332–5/Pp. Reg.: Enuzd, 1332– ra utalt. 5/Pp. Reg.: Enustd ~ Henhes ~ Egyházasmajsa ’település Ba- Emist ~ Ginczd ~ Giustd, 1334/369: ranya vm. K-i részén Danóctól Enest (Gy. 1: 300). ÉNy-ra’ 1331: Eghazazmoysa (Gy. Etimológiája bizonytalan FEHÉR- 1: 338). L. Majsa. TÓI KATALIN a település els ő név- A Majsa névváltozathoz kapcsolt adatát mint személynévi adatot köz- egyházas jelz ői el őtaggal jött létre, li (ÁSz. 287). s a település templomos voltára Ér ’Baranya vm.-ben Harsány utalt. határában említett patak’ 1249/291: Ell ősfalva ~ Helesfalva ’telepü- ad rivum qui dicitur Er (Gy. 1: lés Baranya vm. ÉNy-i részén az 313). Okor mellett’ 1305/320>372/746: v. A m. ér ’lassú folyású, iszapos Chelley, 1332–5/Pp. Reg.: Eleusfol- medr ű folyóvíz’ (TESz.) földrajzi ua ~ Elleusfolua ~ Elleufolua ~ köznévb ől jött létre hasadással, s a Heleusfolua ~ Helysfala, 1343: patak folyására utalt (FNESz.). Matheum et Lad-m f-os Petri f-i Erd őhát ’Baranya vm.-i táj, he- Helleus de Helleusfolua (Gy. 1: lyét közelebbr ől nem ismerjük’ 315). 1330: Erdeuhath (Gy. 1: 300). A m. R Ehell ős szn. (1219/1550: Az erd ő földrajzi köznév és a hát Echilleus , ÁSz. 266) és a falu föld- ’szélesebb tetej ű magaslat, földhát’ rajzi köznév birtokos személyjeles (TESz.) f őnév összetétele. alakjának összetétele (FNESz. l. Eresztvény 1. ’Baranya vm.-ben Helesfa ). Nevét a XIII. század má- Sámod határában említett erdő’ sodik felében élt Helleus -ről kapta, 1257: iuxta magnam silvam que s a települést utódai birtokolják dicitur ereztewen (Gy. 1: 375). 2. 1343-ban is. ’Baranya vm.-ben Bellye határában Émen ’település Baranya vm. említett erd ő’ 1324: Herezteuyn, s. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ (Gy. 1: 282). 1332–5/Pp. Reg.: Emun, 1341>424: A m. R. eresztvény ’fiatal, sarjadó Emwl, p. (Gy. 1: 300), 1380: Emen erd ő’ (TESz.) földrajzi köznévb ől ~ Eemen, v. (Cs. 2: 482). hasadással keletkezett. Alapszava a
3737 ’sarjad, hajt’ értelemben is haszná- A m. R., N. evet ’mókus’ (TESz.) latos m. ereszt ige (FNESz.). fn. –s melléknévképz ős alakjából Érszék ? ’település Baranya vm. származik (FNESz.). Arra utalha- ÉNy-i részén az Okor közelében’ tott, hogy a megnevezett területen [+1235]/350/404: Erzek, v., felt űnően sok volt a mókus. Eredeti- [1290 k.]: Ersek, v., 1332– leg mikronév lehetett, majd meto- 5/Pp. Reg.: Erzeek ~ Erzzek ~ Ersel nímiával a település nevévé vált. ~ Horkeuk (Gy. 1: 300). Farkasaszaj ’település Baranya Etimológiája, lexikai felépítése vm. ÉNy-i részén az Okor közelé- bizonytalan. Talán az ér ’patak’ ben’ 1326: Farcas Assay, v. (Gy. 1: (TESz.) földrajzi köznév és a szög ~ 271). szeg ’falurész, területrész, vidék’ Etimológiája bizonytalan. Az (TESz.) köznév összetétele. el őtag talán a Farkas személynév Eszék ’település és révhely Ba- ([–]/KrónKomp: Farkas , ÁSz. 301). ranya vm. DK-i részén a Dráva jobb Az utótagról a szövegkörnyezet ő partján’ 1196>454, 1330, 1332– alapján nem dönthet el, hogy nem ű 5/Pp. Reg.: Ezeek, 1332–5/Pp. Reg.: egy Farkas nev személy Aszaj ne- ű Essek ~ Ezeel ~ Esel ~ Ezel ~ Zek, v falujáról van-e szó csupán. Az olvasatot a ss jelölés is elbizonyta- 1339: Ezyk (Gy. 1: 300–1). lanítja. Gy. szintén bizonytalanul: Déli szláv eredet ű hn., tehát a Aszaj (Farkas-?) formában címsza- magyar névrendszerbe névátvétellel vazza. került. Vö. szb.-hv. Ősek ~ Ősijek Fehér(egy)ház ’település Bara- ő hn. Köznévi el zményéhez l. szb.- nya vm. ÉK-i részén Szekcs őtől Ny- hv. ősēk ’ól, akol’, òsek ’meredély, ra’ +1015/329/399: capellam … ő lejt ’ (FNESz.). que vulgo Alba ecclesia vocatur, Esztyén ’település Baranya vm. 1332–5/Pp. Reg.: sac. de Alba K-i részén Danóctól ÉNy-ra’ Ecclesia ~ Feyrhaz (Gy. 1: 301). +1093/404: Istyen, 1324>344: A m. fehér melléknévnek és az Styen, p., 1325/340: Eztyen (Gy: 1: egyház ’templom’ jelentés ű f őnév- 301). nek az összetétele. A települést a ű A szláv eredet Stojan (l. szb.-hv. fehér falú templomáról nevezhették Stojan , cseh Stojan ) személynévnek el (FNESz.). A Fehérház név mel- ő ő a birtoklás kifejez –jь képz s lett a Fehéregyház is feltehet ő, származéka (FNESz. Esztény ). A részben a fordítás, részben a kései magyar névrendszerbe már mint továbbélés alapján. helynév névátvétellel került. Fehér-rét ? ’Baranya vm.-ben Evetes ’település Baranya vm. Dráva birtokon említett hely’ ÉK-i részén, Pécsvárad környékén [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: fekhetett’ 1215/363: Ewetes, t. (Gy. Fecherech [ ƒ: Fechereth], [+1077– 1: 301). 95]//XV.: Felthereth (Gy. 1: 371).
3838 Valószín űleg a fehér ’hószín ű, hosszú mgh-ra. Els ő névrésze a fel világos szín ű’ (TESz.) melléknév és ’fels ő’ (TESz.) vagy a fél ’valami- a rét ’kaszáló, legel ő, mez ő’ nek a fele része’ (TESz.) jelz ő, (TESz.) földrajzi köznév összetéte- amelyhez a falu ’kisebb emberi te- lével jött létre. A réten jellemz ő lepülés’ (TESz.) földrajzi köznév fehér virágra, vagy a fehér agyagos járult. talajra utalhatott. Feloros ’település Baranya vm. Fejértó ’település Baranya vm. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ középs ő részén a Dráva mellett’ 1267/380: Felvrws, t. ~ Felwrus ~ 1289/291: Feirtou, v., 1303: Felwrws (Gy. 1: 353). L. Oros. Feyrtho, p. (Gy. 1: 302). A Oros névb ől keletkezett a fel A m. fehér ’hószín ű’ (TESz.) ’fels ő’ (TESz.) jelz ői el őtaggal va- melléknévnek és a tó ’állóvíz’ f ő- ló. Korrelatív párja nincs. névnek az összetétele (FNESz). Fel- Filip ’település Baranya vm. K-i tehet ően a szóbelseji –j a magyar- részén Baranyavártól ÉNy-ra’ 1320: ban folytatódott; vö. fejér , vagy Phylip, t., 1328: Philip, p., 1332: hangzóközi helyzetben kiesett, s Phylipph , p. ~ Phyliph (Gy: 1: 303). hiátustölt ő h került a helyére. Filipfölde néven is említik. (TESz.). Eredetileg mikronév, A Filipi névb ől kelezkezett az –i amely kés őbb metonimikus úton a képz ő elhagyásával, redukció útján, közelben megtelepül ő falu nevévé esetleg közvetlenül a Filip lett. ((1244>1422/1481: Philip , ÁSz. Feket ’település Baranya vm. 638) személynévb ől jött létre meto- ÉK-i részén Pécsváradtól K-re’ nímiával. A megnevezés a település 1332–5/Pp. Reg.: Fekch ~ Zebech, egykori birtokosára utalhatott. 1373: Feketh (Cs. 2: 483, Z. 3: 487– Filipfölde ’település Baranya 90) | ~i [1292–97]: Marcus et Seb. vm. K-i részén Baranyavártól Ény- fr. suus de Fekethy (Gy. 1: 302). ra’ [1342 e.]>412: Philipfelde, t. A Fekete (1082: Fekety , ÁSz. (Gy. 1: 303). L. Filip. 303) puszta személynévb ől készült A Filip névb ől kelekezhetett a magyar névadással. A megnevezés a föld ’megm űvelt terület’ (TESz.) település egykori birtokosára utal- földrajzi köznév birtokos személy- hatott. jeles alakjával való kiegészülés Felfalu ~ Félfalu ’település Ba- eredményeként. Az elnevezés a te- ranya vm. középs ő részén Harsány- lepülés egykori birtokosára utalha- tól D-re’ 1314: Felfolu, t. (Gy. 1: tott. 302). Filipi ’település Baranya vm. K- Gy. Félfalu -ként címszavazza, i részén Baranyavártól ÉNy-ra’ magyarázat nélkül. Cs. Felfalu alatt 1296/324: Philippi, t. ~ nob. de tárgyalja (2: 483), XIV–XVI. szá- Pylippi (Gy: 1: 303). L. Filip. zadi adatai között csak egy utal
3939 A m. Filip (1244>1422/1481: 1330: Feldwar, p., v., 1328: Philip , ÁSz. 638) személynévből az Feudvar ~ Feulduar, p. ~ –i helynévképz ővel keletkezett. De Feuldwaar, p. 1331: Folduar, p., ebben az adatban a de latin elöljáró- 1332–5/Pp. Reg.: Feldymar ~ szóból következtetve az –i lehet Fewluar ~ Foldowar, 1338: p. olim melléknévképz ő is. Az elnevezés a Ipolthloka et nunc Feuldwar (Gy. 1: település egykori birtokosára utal- 302). L. Ipoltlaka. 2. ’Baranya hatott. vm.-ben Mohács határában említett Fodor ’Baranya vm.-ben Enyest hely’ 1281: Feldwar, loc. (Gy. 1: határában említett sz őlő’ 1334: Fo- 302). dor, vin. (Gy. 1: 300). Földsáncokból álló egykori er ős- A m. Fodor személynévb ől ségre utal; vö. vár ’er ődítmény, (+1246/+1274/XIV: Fudur , ÁSz. meger ősített hely’ (TESz.) fn. 312) keletkezhetett magyar név- (FNESz. Dunaföldvár ). Eredetileg adással, s a terület birtokosára utal- az építményt jelölhette, a település hatott. Esetleg a fodor ’göndör’ helyén valaha földvár volt, err ől (TESz.) mn. lehet az alapja sz őlőre metonimikus úton kapta a nevét a utalva. település. Fok ’Baranya vm.-ben Cún és Franceusfölde ’település Bara- Sámod határában említett vízfolyás’ nya vm. D-i részén Aszuágtól DK- 1244>347, 1257: Fuk , aqua , fl. , loc. re’ 1296/346/408: p. (Gy. 1: 291, 375). Francheusfeldy vel Zeueboogh (Gy. A Fok folyónév a ’nagyobb vi- 1: 303). L. Szevejbog. zekb ől kifolyó ér vagy csatorna’ A Franceus (1291, ÁSz. 316) (TESz.) jelentés ű fok f őnévb ől ke- személynévnek és a föld földrajzi letkezett hasadással (FNESz. Sió- köznév birtokos személyjeles alak- fok ). jának az összetétele. Az elnevezés Fokos-verem ’Baranya vm.-ben birtoklásra utalhatott. Ebres határában említett hely’ Fűz +1228/383/407 (Aszuág, 1251/335: Focoswerum, 1251/339: Baranya vm.): fyz, a. (Gy. 1: 274). Focoswerem (Gy. 1: 299). A fűz fanévb ől keletkezett. Köz- Els ő lexémája talán a fokos névi említés, magára a fára utal. ’hosszú nyel ű csákány- vagy balta- Füzes 1. ’Baranya vm.-ben a szer ű fegyver, illetőleg eszköz’ Kőrös jobb oldali mellékvize, (TESz.) f őnév, amelyhez a verem Füzesd és Gerde határában említik’ ’
4040 Az 1. víznév a m. fűz fanévnek az köznév birtokos személyjeles alak- –s melléknévképz ős származéka, jának összetételeként jött létre, s az amely, metonímiával lett víznévvé. birtoklásra utalt. Az elnevezés a folyó partján lév ő Gadány ’település Baranya vm. jellemz ő növényzetre utalhat. A 2. középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ elnevezés a datálás alapján a Füzesd 1192/374/425, 1305>372, 1326: (2.) névb ől keletkezhetett a –d hely- Gadan, m., t., v., 1193, 1270: névképz ő elt űnésével, redukció út- Godan, pr. (Gy. 1: 304). ján. A Gadány puszta személynévb ől Füzesd 1. ’Baranya vm.-ben a keletkezett magyar névadással. Az Kőrös jobb oldali mellékvize, alapjául szolgáló szn. szláv eredet ű Füzesd és Gerde határában említik’ lehet; vö. blg. Гоб áн szn.; szb.- hv. 1256: Fyzezth, aqua (Gy. 1: 248, Gudan szn. (FNESz.). A megneve- 304), 1321: Fyuzeth, fl. (Gy. 1: zés a terület egykori birtokosára 306), 1329, 1332: Fyzesth, aqua , fl. utalhatott. (Gy. 1: 304, 307), 1334: Fyzesd Gájmöge ’település Baranya (Gy. 1: 306). Alakváltozata Füzes. vm. D-i részén Aszuágtól DK-re’ 2. ’település Baranya vm. Ny-i ré- 1289/374: Gaymugy, v. (Gy. 1: szén a Füzes(d) patak mellett’ 1256: 305). Fyzeth, [1292–97], 1329: Fyzesth, Etimológiája bizonytalan, talán p., t., v. (Gy. 1: 304). Alakváltozata egy Gáj helynévb ől keletkezhetett, Füzes. amelyhez a mög ’valami mögött Az 1. víznév a másik alakválto- lev ő terület’ (TESz.) f őnév birtokos zatból, a Füzes névb ől keletkezett a személyjeles alakja járult, de erre a –d helynévképz ő hozzáadásával, helynévre nincs adat. A Gáj hely- bővülés eredményeként. Az 1321- név névátvétellel kerülhetett a ma- ből való adat talán íráshiba, de az is gyar névrendszerbe; vö. szb.-hv. gâj elképzelhet ő, hogy Füzet ~ Füzed ’liget’ (FNESz. Szépliget ). változatot takar. A 2. esetben a te- Garé ~ Gara ’település Baranya lepülés mellett folyó Füzesd patak vm. középs ő részén Siklóstól ÉNy- neve vonódhatott át a falura, meto- ra’ 1329/XIV.: Garee, 1332– nimikus úton. Esetleg a Füzes 5/Pp. Reg.: Gara ~ Gane ~ Karami, víznévhezkapcsolt –d helynévkép- 1336: Gara, p., v. (Gy. 1: 305). zővel jött létre. A m. Gara személynévb ől kelet- Gácsmihályfölde ’település Ba- kezhetett magyar névadással. A ranya vm.-ben, Zsibót mellett sorol- Garé hn. tkp. értelme ’Garáé’. A ják föl’ 1330: Gachmihalfeulde, t. személynév a m. Kara személynév- (Gy. 1: 304). ből (1266: Kara , ÁSz. 458) keletke- A Gács Mihály magyar személy- zett. Ennek el őzménye a török qara névnek és a föld ’megm űvelt mez ő- ’fekete’ (FNESz. Kára ). Ez esetben gazdasági terület’ (TESz.) földrajzi k > g zöngésüléssel kell számol-
4141 nunk. Személynévi eredetéhez l. 1330>332, 1331, 1332/333: még szb.-hv. Gara szn., csn. A m. Gerede, p., v., 1332–5/Pp. Reg.: R. Gara csn. helynévb ől alakulha- Gerde ~ Gerda ~ Gered ~ Kerdo tott. Más elképzelés szerint a Gara (Gy. 1: 305–6). Alakváltozata hn. szláv eredet ű; vö. blg. ( Дόнцна ) Gerdej. Зор á hn.; szb.-hv. Góra hn.; szln. A datálás alapján a Gerdej név- Gora hn. Ezek alapja a déli szláv ből keletkezhetett a –j helynévkép- gora ’erd ő’ (FNESz. Gara, Garé ). ző elhagyásával, redukció útján. Gata ’település Baranya vm. K-i Gerdej ’település Baranya vm. részén Mohácstól ÉNy-ra’ 1331: középs ő részén a K őrös mellett’ Mark f. Gatal de Gatha, 1331, 1216/550: Guerdei, v. 1232, 1235, 1332–5/Pp. Reg.: Gata, 1332– 1283, 1326: Gredey, t., v., 1234, 5/Pp. Reg.: Gacha (Gy. 1: 305). 1307, 1314, 1321, 1325, 1326, A m. Gata személynévb ől (1297: 1329, 1331, 1332, 1332/333, 1334: Gathey, ÁSz. 326) keletkezhetett Geredey, p., v., 1256, [1280 k.], magyar névadással. [1292–97], 1329: Gueredey, v., Gégfalva ’település Baranya 1283: Gredei, v., 1296: Gheredey, vm. Ny-i részén, az Okor vidékén 1330>332: Geredei, t. (Gy. 1: 305– fekhetett’ 1274: rel. Sal-is de gen 6). L. Gerde. Geg, … Mich. f. Geg, 1311: Mich- Az adatok egy része Gerde mel- em f-m Geeg … v-m eorum iuxta léknévi származéka lehet, sok adat Geegfalua existentem (Gy. 1: 305). ugyanis személynévben áll. Mint- A hn. a Gég (1208/1359: Geegh , hogy biztos Gerdej helynév is van, ÁSz. 327) személynévnek és a falu ezek nem választhatók külön. A fn. birtokos személyjeles alakjának nem melléknévi származékok a összetétele (FNESz. Gyöngyfa ). A Gerde névből keletkezhettek talán – Gég nemzetség lakhelye, tehát a j helynévképz ővel (BENK Ő 2004: megnevezés birtoklásra utal. 408). A Gerde hn. bizonytalan ere- Gencs(i) ’Baranya vm.-ben det ű. KISS LAJOS szerint talán egy Nekcse határában említett sz őlő- m. R. * Gerd személynévb ől jött hegy’ 1325: Genchi, vin. (Gy. 1: létre, amelynek a forrása szb.-hv. R. 347). Grd szn. lehet. El őfordulhat ugyan- A Gencs (1268/1409: Gench , ÁSz. akkor, hogy a hn. el őzménye egy m. 416) személynévb ől jött létre eset- R. * Gerde személynévben keresen- leg az –i helynévképz ő hozzáadásá- dő, amely a szb.-hv. R. Grde szn. val. A megnevezés a terület egykori átvétele. KISS LAJOS szerint kevés- birtokosára utalhatott. bé elfogadható az az elképzelés, Gerde ’település Baranya vm. miszerint a hn. a szb.-hv. gréda középs ő részén a K őrös mellett’ ’szirt, sziklazátony; d űlő; hegyge- 1308: Gurede, 1308, 1325, 1332– rinc’ jelentés ű f őnévre vezethet ő 5/Pp. Reg.: Guerede, 1315, 1329, vissza (FNESz.).
4242 Geréc 1. ’település Baranya vm. ben fekhetett’ [1290–1300]: D-i részén Aszuágtól K-re, a Dráva G(er)esth, 1293: Guresth, 1293, közelében’ +1228/383/407: Gerech, 1295, 1302, 1312: Gueresth, t., v., t., *[1263]: Grech, t. (Gy. 1: 307). 1295: Gueresd, t. ~ Guerest, 2. ’település Baranya vm. középs ő 1330/477: Kerest, 1340: Geresth, részén Siklóstól ÉNy-ra’ 1296: p., v. | ~i [1292]: Thom. f. Laur-i de Grech, v. ~ Guerech, v., 1316: Gueresthy, [1292–97]: Thom. f. Gherech, p., v., 1330: Gerac, v., Laur-i de Gueresty (Gy. 1: 308). 1330/477: Gerech, p. (Gy. 1: 307). Valószín űleg a m. Gerus sze- Talán szláv eredet ű; ebben az mélynév (1211: Gerus , ÁSz. 334) – esetben névátvétellel került a ma- d helynévképz ős származéka, és gyar névrendszerbe; vö. szb.-hv. birtoklásra utalhatott (FNESz. Górice hn.; szln. Gorica hn.; cseh Geresdlak ). Ho řice hn. Ezek el őzménye a szláv Geszte ’település Baranya vm. gorica ’kis hegy’ < : gora ’hegy’ ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ (FNESz. Gérce). [1290 k.]: Gezthe , 1332–5/Pp. Reg.: Geréc-hegy ’Baranya vm.-ben Geste ~ Keste | ~i [1292–97]: nob- Siklóstól É-ra Geréc falu közelében es de Guezthey, 1330/409: St. de húzódó hegyvonulat’ 1330/477: Geztey, 1332–5/Pp. Reg.: Seb. sac. Gerechygh, mo. (Gy. 1: 247, 307). de Sestey (Gy. 1: 309). Alakváltozata Geréc hegye. A Geszte hn. etimológiailag azo- A Geréc (2.) helynév és a hegy nos lehet a Geszt -féle nevekkel, ’dombnál magasabb kiemelkedés a esetleg azoknak egy –a ~ –e képz ő- föld felszínén’ (TESz.) földrajzi vel b ővült alakjai. Valószín űleg a köznév összetétele, s a hegyvonulat m. R. geszt ’gyümölcs fás héja’ pontos elhelyezkedésére utalt. (TESz.) f őnévvel van kapcsolatban Geréc hegye ’Baranya vm.-ben (FNESz. Geszt , Nyitrageszte ). Siklóstól É-ra Geréc falu közelében Gét ’település és monostor Ba- húzódó hegyvonulat’ 1330/477: ranya vm. K-i részén a Danóctól Gerechyghy , mo. (Gy. 1: 307). L. DNy-ra’ 1261/262, 1262: Guech, Geréc-hegy. 1265/270: mon. de Gueth, 1269 [ ƒ: A Geréc (2.) településnév és a 1270], 1326/340: mon., mon. de hegy ’dombnál magasabb kiemel- Geth, 1296: mon. Geeth, 1321: kedés a föld felszínén’ (TESz.) Geed, p., 1327, 1332–5/Pp. Reg.: földrajzi köznév birtokos személy- Geech, 1332–5/Pp. Reg.: Gued (Gy. jeles alakjának az összetétele, s a 1: 309). Gétmonostora néven is hegyvonulat pontos elhelyezkedésé- említik. re utalt. A Gét puszta személynévb ől Geresd ’település Baranya vm. (1274/1329: Geth , ÁSz. 335) kelet- középs ő részén Pécst ől DK-re, a kezett magyar névadással (FNESz. Gyöngyös és a Hódos patak közelé-
4343 Géta ). A megnevezés a település A Gibárt (1051: Gebart, ÁSz. egykori birtokosára utalhatott. 326) személynév és az –i(e) birto- Gétmonostora ’település és kos személyjellel ellátott föld monostor Baranya vm. K-i részén a ’megm űvelt terület’ (TESz.) föld- Danóctól DNy-ra’ 1332: rajzi köznév összetétele. Geethmonustura, p. ~ Geeth- Glozsje ’Baranya vm.-ben az monostura, 1340: Gethmonustura aszuági uradalom határában említett (Gy. 1: 309). erd ő’ +1228/383/407: Glosye, s., A Gét névb ől keletkezett a mo- +1228/423: Glosio (Gy. 1: 273). nostor köznév birtokos személyjeles Szláv eredet ű, tehát névátvétellel alakjával való b ővülés eredménye- került a magyar névrendszrebe; vö. ként. A település Szent Ipolyról ne- szb.-hv. Gložje hn. Alapja egy vezett monostorára utal (vö. 1327: ősszl. * glog ъ ’galagonya’ lehet mon. B. Ipoliti de Geech), amely (FNESz. Szentjánosháza ). azonban csak 1261-ben t űnik fel Gorba ’Baranya vm.-ben Ko- apátja nevében. pács határában említett halastó’ Gibárt ’település Baranya vm. 1212/397/405: Gorba (Gy. 1: 329). középs ő részén Harsánytól D-re’ KISS LAJOS szerint szláv eredet ű, 1314: Gebarth (Gy. 1: 309). L. tehát a magyar névrendszerbe név- Gibártfölde. átvétellel került. Vö. szb.-hv. Grbe A Gibártfölde névb ől hn. Etimológiailag összetartozik a keletekezett a földe utótag elhagyá- m. görbe mn. szláv el őzményével sával, ellipszis útján. Ugyanakkor (FNESz. Gorba-hegy ). elképzelhet ő, hogy közvetlenül a Gönc ’település Baranya vm.- Gibárt (1051: Gebart , ÁSz. 326) ben, helye ismeretlen’ 1319: Gunch puszta személynévb ől keletkezett (Gy. 1: 310). GYÖRFFY szerint le- magyar névadással. A szn. német het, hogy azonos Göncél -lel. eredet ű; vö. ném. R. Gebhard , A Gönc puszta személynévb ől Gebhart (FNESz.). 1313-ban Bojai (1270>1437: Guench, ÁSz. 352) Gibárt unokája, Dezs ő birtokolta, a keletkezett magyar névadással. Az megnevezés tehát birtoklásra utal alapjául szolgáló szn. valószín űleg (1313: Deseu f. Greg-i f-i Gywbarth német eredet ű; vö. ném. Gun(t)z de Boya … p. Gyubarthfewldy (Gy. szn. és Kun(t)z szn. (FNESz.) 1: 309). Göncél ? ’település Baranya vm. Gibártfölde ’település Baranya középs ő részén, Herend környékén vm. középs ő részén Harsánytól D- fekhetett’ 1296: Guncheel, v., 1296, re’ 1313: Deseu f. Greg-i f-i 1308, 1330/477: Gunchel, p., t., v. Gywbarth de Boya … p. (Gy. 1: 310). GYÖRFFY szerint eset- Gyubarthfewldy (Gy. 1: 309). leg azonos Gönc -cel. Gibárt néven is említik. Eredete bizonytalan. Esetleg a m. Göncél (1200: Guncil, ÁSz. 355)
4444 puszta személynévb ől keletkezhe- Az elnevezés lexikai felépítése, tett magyar névadással. etimológiája ismeretlen. Görcsöny 1. ’település Baranya Gyak ’település Baranya vm. vm. középs ő részén Pécst ől DNy- ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ ra’ 1247/412: Gurchen, v., +1015/+158///403/Pp. Reg.: Gyos, 1305>372: Gerechen, v. 1332– v., +1015/+158//XVIII.: Gyoku, v., 5/Pp. Reg.: Guerchen ~ Gurche(n) +1015//XV.: Gywkw, 1280: Gyok ~ Gurchu(n) ~ Kerhun ~ Chenchin (Gy. 1: 310). ~ Curchen (Gy. 1: 310). 2. ’telepü- A m. Gyak puszta személynévb ől lés Baranya vm. ÉK-i részén (+1156/1347: Gok , ÁSz. 338) ke- Szekcs őtől Ny-ra’ 1332–5/Pp. Reg.: letkezhetett magyar névadással. Az Gerchun ~ Gurchen ~ Berchu(n) ~ els ő adat gyiós -féle inkább, elírás Cherchey (Gy. 1: 310). lehet, vagy másik hely. Eredete bizonytalan. KISS LAJOS Gyalán ’település Baranya vm. szerint talán visszavezethet ő egy középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ déli szláv R. *Gri čane ’dombon 1318: Gylaan (Gy. 1: 310). lakók’ helynévre, és alakilag össze- Török eredet ű személynévb ől tartozhat a m. Gerecse hn. szláv keletkezett; vö. csag. jal γan ’hazug- el őzményével (FNESz.). Alakilag ság, hamis’, valamint ótörök jїlan hathatott rá a m. görcs szó. Ha va- ’kígyó’ (FNESz. Kisgyalán ). A lóban szláv eredet ű, akkor névátvé- megnevezés a település egykori bir- tellel került a magyar névrendszer- tokosára ualhatott. be. Gyécséd ’település Baranya Gradistyán ~ Geredistya ’tele- vm.-ben, Pécsvárad vidékén fekhe- pülés és révhely Baranya vm. D-i tett’ [1292–97]: Geycheyd (Gy. 1: részén a Karasó és a Velcsica ösz- 297). szefolyásánál’ 1251/328/374: Etimológiája bizonytalan, többé Gradustan … p-em cum portu, nem szerepel. FEHÉRTÓI KATALIN 1251>377: Gradistan, 1256 [ ƒ: ezt a településnévi adatot személy- 1266]: Gradiscam, 1296: névi adatként közli (ÁSz. 327). Gueredystha vel Hydwygh vocatam Gyertyán 1295/403 … t-rum Gueredyscha et Hydwyg (Szentlászló, Pécst ől DK-re, Bara- (Gy. 1: 307–8). L. Hídvég. nya vm.): gertean, a. (Gy. 1: 389). Az elnevezés lexikai felépítése, A hn. a gyertyán fanévre vezethe- etimológiája ismeretlen. tő vissza. Közszói említés, magát a Gredistye ’bizonytalanul azono- fát jelöli. sítható település Baranya vm.-ben’ Gyertyánfa [+1235]/350/404 1332–5/Pp. Reg.: Gerdische ~ (Boda, Pécs mellett, Baranya vm.): Kerdiste ~ Kerdyse ~ Genedisse ~ dyrthyanfa (Gy. 1: 285), 1247 (Sál- Gerdesse ~ Kordeste (Gy, 1: 307). földe, Baranya vm.): gurtanfa, a. (Gy. 1: 374), 1251/335 (Ebres, Ba-
4545 ranya vm.): jurtanfa (Gy. 1: 299), 1285, [1290 k.], 1296, 1302, 1330: 1251/339 (Ebres, Baranya vm.): Jula, v., [1290–91], 1321, 1334 jurtyanfa (Gy. 1: 299), 1313 (Szent- (Gy. 1: 367), 1335: Gyula, t., v., egyed, Baranya vm.): Gertanfa, a. 1296: Yula, v., 1316, 1319, 1332– (Gy. 1: 385). 5/Pp. Reg.: Gula, p., v., 1332– A gyertyán növénynévnek és a fa 5/Pp. Reg.: Gulâ ~ Gyla (Gy 1: főnévnek az összetétele. Valószín ű- 311). Bel őle vált ki Kisgyulád. leg nem helyet, hanem magát a fát A Gyula puszta személynévb ől jelöli. (895, ÁSz. 339) keletkezett magyar Gyirmót uta ’Baranya vm.-ben névadással. A szn. olyan török mél- Szentegyed határában említett út’ tóságnévre vezethet ő vissza, amely +1183/326/363: Bermothuta [ ƒ: a török jula ’fáklya’ fn.-vel tartozik Germothuta] (Gy. 1: 385). össze (FNESz.). A Gyirmót személynévnek Gyula kuta ’Baranya vm.-ben (1321/1726: Germolth (Gy. 2: 589) Pécsváradon említett kút’ (vö. Gy. és az út földrajzi köznév birtokos 1: 365) 1258/259: Julakuta, put. személyjeles alakjának az összetéte- (Gy. 1: 366). le. Valószín űleg arra az útra utalha- A kút nevének els ő névrésze a tott, amely egy Gyirmót nev ű sze- Gyula szn., (895: Gyula , ÁSz. 339) mély birtokára vezetett. második névrésze a kút ’forrás, csa- Gyöngyös ’Baranya vm.-ben a torna’ (TESz.) fn. birtokos személy- Hódos bal oldali mellékvize, Ge- jellel ellátott származéka. A hn. a resd határában említik’ 1312: kút építtet őjére, vagy birtokosára Gyungys, riv. (Gy. 1: 249, 308). utalt. A gyöngy fn. –s melléknévképz ős Gy űd ’település Baranya vm. származéka, s metonímiával lett középs ő részén Siklóstól ÉNy-ra’ víznévvé. Arra utalhat, hogy a patak 1323: Geud, p., 1332–5/Pp. Reg.: menti fákon felt űnően sok volt a Gyud ~ Giud ~ Gyug ~ Gheyd ~ fagyöngy (FNESz.). Gynud | ~i 1290 k.: Dom. f. c-is Gy őri ’település Baranya vm. Fylpus de Geudy (Gy. 1: 311). ÉNy-i részén az Okor mellett, he- A Gy űd puszta személynévb ől lyét közelebbr ől nem ismerjük’ (1138/1329: Gudi , ÁSz. 352) kelet- 1294/488: Yewry, t., 1315: Geury, kezett magyar névadással (FNESz. p. (Gy. 1: 311). Máriagy űd). A megnevezés a tele- A Gy őr személynévnek pülés egykori birtokosára utalhatott. (1061/1257: Geur , ÁSz. 335) az –i Gyümölcsény 1252>360 (Csú- helynévképz ős származéka. A meg- za, Baranya vm.): gymulchen (Gy. nevezés a település egykori birtoko- 1: 295), 1313 (Szentegyed, Baranya sára utalhatott. vm.): Gyumulchen, dum. (Gy. 1: Gyula ’település Baranya vm. 385). középs ő részén Pécst ől DK-re’
4646 A m. R. gyümölcsény f őnévb ől Gyreu, fl. (Gy. 1: 248, 288), keletkezett. Ez gyümölcsöt term ő 1305/320>372/746: Synven ~ bokrot, fát jelölt. Alapszava etimo- Syncen [ ƒ: Gyureu] (Gy. 1: 288). lógiailag azonos a m. gyümölcs fn. Kn . 1296/324 (Fülöpfölde, Baranya török el őzményével (FNESz.). Itt vm.): gyreu , a. (Gy. 1: 304). 2. ’Ba- köznévi említés. ranya vm. ÉNy.-i részén a Gy űrű Gyümölcsénybokor 1276 patak mellett lev ő föld’ 1287/468: (Baksa, Baranya vm.): dymul- Gyrew (Gy. 1: 311). chynbukur (Gy. 1: 277), 1332 Az 1. víznév a ’f őként juhar vagy (Gerde, Baranya vm.): somcserje’ (TESz.) jelentés ű m. Gumulchynbukur, dum. (Gy. 1: gy űrű növénynévb ől keletkezett, s a 307). patak partján lév ő jellemz ő növény- A gyümölcsény és a bokor ’cser- világra utalhatott (FNESz Gy űrűfű). je’ (TESz.) f őnév összetétele. A A 2. helynév esetében a Gy űrű pa- megnevezés magára a bokorra utalt, tak neve vonódhatott át a mellette inkább köznévi említés lehet. lév ő földre metonimikus úton. Gyümölcsényes ’Baranya vm.- Gy űrűfő ’település Baranya vm. ben Sámod határában említett víz’ ÉNy-i részén a Gy űrű patak forrá- 1257: Gumulchenus, aqua (Gy. 1: sánál’ 1332–5/Pp. Reg.: Korofiev ~ 375). Kyrewf ~ Syrofen (Gy. 1: 312), A m. R. gyümölcsény ’gyümölcs- 1492: Gywrewfew (Cs. 2: 488). term ő bokor, galagonya’ növénynév A Gy űrű víznévnek és a fej ~ fő –s melléknévképz ős származékából ’forrás’ (TESz.) jelentés ű szó össze- keletkezett (FNESz.). Eredetileg tétele. Az elnevezés arra utal, hogy olyan helyet jelölhetett, ahol sok a falu a patak forrásvidékén települt galagonyabokor volt, majd ez a (FNESz. Gy űrűfű). helynév válhatott metonimikus úton Hálé ’település Baranya vm. a közelben folyó víz nevévé. DK-i részén Baranyavártól D-re’ Gyümölcsényfa 1332: Haleu, 1332–5/Pp. Reg.: [+1235]/350/404 (Boda, Pécs mel- Hale (Gy. 1: 312). lett, Baranya vm.): Gyemelchenfa, Az elnevezés lexikai felépítése, a. (Gy. 1: 285), 1323 (Harkány, Ba- etimológiája ismeretlen. ranya vm.): gumulchenfa, a. (Gy. 1: Hamu-halom ’a Baranya vm. 312). ÉK-i részén fekv ő Velente határá- A m. R. gyümülcsény főnévnek ban említett hely’ és a fa f őnévnek az összetétele. A +1015/+158//403/Pp. Reg.: megnevezés magára a fára utalt, Hamuholm (Gy. 1: 406). inkább köznévi említés lehet. A hamu fn. és a halom ’alacso- Gy űrű 1. ’Baranya vm.-ben az nyabb domb’ (TESz.) földrajzi köz- Okor jobb oldali mellékvize, Gy ű- név összetétele. Motivációja nem rűfű határában ered’ 1192/374/425: világos.
4747 Hangyás-bükk ’Baranya vm.- ’cserje’ (TESz.) f őnévnek az össze- ben Szentegyed határában említett tétele (TESz.). A megnevezés ma- fa’ 1313: a. magna hangas Byk gára a bokorra utal, inkább köznévi vocata (Gy. 1: 385). említés lehet. A hangya állatnév –s képz ős Harasztfa [1244]/295/384 alakjának és a bükk növénynévnek (Vajszló, Baranya vm.): haraztfa, a. az összetétele. A megnevezés magá- (Gy. 1: 401), 1317>420 (Kerekegy- ra a fára utal, inkább köznévi emlí- ház, Baranya vm.): a. il. que tés lehet. harazthfa diceretur (Gy. 1: 325). A Hanva ’település Baranya vm.- második adat egy korábbi oklevélát- ben, helye ismeretlen’ 1330: Honua iratban Határfa -ként szerepel. (Gy. 1: 312). A m. haraszt ’tölgyes; cserjés KISS LAJOS szerint a Hanva nem- bozót’ (TESz.) f őnévnek és a fa zetségnévvel függ össze főnévnek az összetétele (TESz.). Itt [1289/1479: „Rapolth filius Bogus csak köznév, magára a fára utal. de genere homva ” (HazaiOkm. 7: Haraszti 1. ’Baranya vm.-ben a 208)), amelynek eredete tisztázatlan Mohácstól DNy-ra fekv ő Nyárád (FNESz.). Ebben az esetben a meg- határában említett erd ő’ +1093/404: nevezés a település egykori birtoko- – – razty (Gy. 1: 350). 2. ’Baranya sára utalhatott. vm.-ben Bellye határában említett Haraszt 1. ’Baranya vm.-ben erd ő’ 1324: Harazty, s. (Gy. 1: Gyak határában említett hely’ 282). 3. ’település Baranya vm. kö- +1015/+158//403: Chorozt (Gy. 1: zéps ő részén Siklóstól D-re’ 1294: 310). 2. ’Baranya vm.-ben Sámod Horozthy, 1296: Horosthy, 1330: határában említett erd ő’ 1257: in Harazti ~ Harazty, 1332– parva silva que dicitur horost (Gy. 5/Pp. Reg.: Harasti ~ Harasty ~ 1: 375). Harasozh ~ Haray (Gy. 1: 312). A m. haraszt ’(tölgy)erd ő, töl- Egyházasharaszti néven is említik. gyes, bozót’ (TESz.) jelentés ű f ő- Az 1. és 2. erd őnév a m. haraszt névb ől alakult (FNESz.). Az 1. név ’tölgyes; cserjés bozót’ (TESz.) olyan helyet jelölt, ahol sok volt a főnévb ől keletkezett az –i helynév- tölgyfa, de az sem zárható ki, hogy képző hozzáadásával. A megneve- csupán köznévi említés. A 2. eset- zés az erd ő jellemz ő növényzetére ben a fenti f őnév metonimikus úton utal. A 3. név eredetileg mikronév vált az erd ő nevévé az ott honos (erd őnév) lehetett, majd ebb ől ala- növényzetre utalva. kulhatott metonimikus úton a tele- Harasztbokor 1332 (Gerde, Ba- pülés neve. ranya vm.): Harastbukur, dum. (Gy. Harkány ’település Baranya 1: 307). vm. középs ő részén Siklóstól ÉNy- A m. haraszt ’tölgyes; cserjés ra’ 1323: Harkan, p. (Gy. 1: 312). bozót’ (TESz.) f őnévnek és a bokor
4848 Valószín űleg a m. harkály ma- 1251/339: Harpanateluke (Gy. 1: dárnévre vezethet ő vissza, de nem 299). L. Harpana-telek. kizárt, hogy az ómagyar horka mél- A Harpana személynév tóságnév származéka. Ehhez még l. (1251/1335: Hurpana, ÁSz. 396) és szb.-hv. Hrkan csn. és Hrkanovci a telek ’földterület, faluhely’ hn. (FNESz.). (TESz.) földrajzi köznév birtokos Három-haraszt ’Baranya vm.- személyjeles alakjának az összetéte- ben Füzesd határában említett hely’ le. Az elnevezés birtoklásra utalha- 1256: Harumhorozth, t. (Gy. 1: tott. 304). Harsány ’település Baranya vm. A három számnévnek és a ha- középs ő részén Siklóstól K-re’ raszt ’tölgyes; cserjés, bozót’ [+1235]/350/404: Horzan, v., (TESz.) f őnévnek az összetétele, s a 1249/291, 1289/291, 1291, hely felt űnő növényzetére utal. [1291 k.], 1296, 1302, 1313, 1314, Három-körtvély ’Baranya vm.- 1332–5/Pp. Reg., 1334: Harsan, v., ben Somló határában említett hely’ 1332–5/Pp. Reg.: Arzan (Gy. 1: +1015/+158//403/Pp. Reg.: 313). Harsányfalva néven is emlí- Harumkurtuel (Gy. 1: 379). tik, bel őle kivált faluként szerepel A három számnévnek és a körte ~ Kis- vagy Ebesharsány. R. körtvély ’körtefa’ (TESz.) fanév- A m. hárs ’szív alakú level ű, nek az összetétele, s a hely felt űnő édeskés illatú virágú erdei és kerti növényzetére utal. fa’ (TESz.) f őnévb ől alakulhatott az Három-tölgyfa ’Baranya vm.- eredetileg kicsinyít ő funkciójú, de a ben Somló határában említett hely’ valamivel való ellátottság kifejezé- +1015/+158//403/Pp. Reg.: sére is szolgáló, ám itt már inkább Harumtulfa (Gy. 1: 379). helynévképz őnek tartható –n(y) A három számnévnek és a tölgyfa képző hozzáadásával. Más feltevé- főnének az összetétele, s a hely fel- sek szerint a harsány ’harsogó’ tűnő növényzetére utal. (TESz.) melléknévvel kapcsolható Harpana-telek ’Baranya vm.- össze (FNESz.). Arra utalhatott, ben Ebres határában említett hely’ hogy a település környéke hársfá- 1251/335: Hurpanateluk (Gy. 1: ban gazdag lehetett. 299). Alakváltozata Harpana telke. Harsányfalva ’település Bara- A Harpana személynév nya vm. középs ő részén Siklóstól (1251/1335: Hurpana, ÁSz. 396) és K-re’ 1313: Harsaanfolwa, t. (Gy. a telek ’földterület, faluhely’ 1: 313). (TESz.) földrajzi köznév összetéte- A Harsány névb ől keletkezett a le. Az elnevezés birtoklásra utalha- falu földrajzi köznév birokos sze- tott. mélyjeles alakjával való kiegészü- Harpana telke ’Baranya vm.- léssel. ben Ebres határában említett hely’
4949 Hársfa 1251/335 (Ebres, Bara- A m. hat számnévnek és a ha- nya vm.): hasfa, a. (Gy. 1: 299). raszt ’tölgyes, cserjés bozót’ A m. hárs , hársfa ’szív alakú le- (TESz.) f őnévnek az összetétele. A vel ű, édeskés illatú virágú erdei és megnevezés olyan helyre utalhatott, kerti fa’ (TESz.) f őnévb ől alakult ahol hat feltűnő tölgyfa volt. (TESz.). Itt csak köznév lehet, ma- Hatkóc ’település Baranya vm. gára a fára utal. DK-i részén, helyét pontosabban Hásságy ’település Baranya vm. nem ismerjük’ 1282, [1282]: középs ő részén Pécst ől DK-re’ Hothkuch , v. (Gy. 1: 318). +1058/300//403: Hashag, t., [1290– Szláv eredet ű, tehát a magyar 1300], 1295/403, 1296: Hassag, v., névrendszerbe névátvétellel került. [1291], 1296, 1312: Hassagh, v., Vö. cseh Hodkovice hn., szlk. 1311, 1330/477, 1332–5/Pp. Reg.: Hodkovce . Az alapjául szolgáló Hasagh, 1316: Hasaag, p., v., 1330, személynévhez l. cseh Hodek < R. 1332–5/Pp. Reg.: Hashagh, v., Godek szn; le. Godek ~ Godk szn. 1330/477: Ha – – –, p., 1332– (FNESz. Hotkóc ). 5/Pp. Reg.: Hasaagh ~ Assati, Hattyas 1. ’Baranya vm.-ben 1341 : Hassyagh , v. (Gy. 1: 314). Kőszeg környékén a Duna szigetén A hárs fanévnek az eredetileg fekv ő halastó’ 1282: Hathias, pisc. valamivel való ellátottságot kifeje- (Gy. 1: 314), 1320/324: Hothias, ző, de itt már inkább helynévképz ő- pisc. (Gy. 1: 325), 1320/324/360, ként szerepl ő –gy képz ős alakja 1327>365: Hothyas, pisc., (FNESz.). Egyes adatokban az –s 1327/332/360>363: Hothyos, pisc. megnyúlása figyelhet ő meg: gyakori ~ Hotyas, 1332>365: Hathyas, pisc. volt a nyugati nyelvjárásokban, (Gy. 1: 314). 2. ’település Baranya hogy a hangzóközi –s megnyúlt. Itt vm. középs ő részén a Dráva mellett’ is erről lehetett szó (BÁRCZI — 1296: Hothyas, p. (Gy. 1: 314). BENK Ő—BERRÁR 2002: 133). A m. hattyú madárnévnek az –s Határfa 1317>413 (Kerekegy- képz ős melléknévi származékából ház, Baranya vm.): a. il. que hatarfa keletkezett metonímiával. Arra utal- diceretur (Gy. 1: 325). L. Haraszt- hatott, hogy a halastó, ill. a telepü- fa. lés környékén felt űnően sok volt a A határ ’területek közti választó- hattyú. vonal’ (TESz.) f őnév és a fa főnév (Hazha) ’Baranya vm.-ben a összetétele. Közszói említés lehet. Hódos menti Újfalu határában em- Hat-haraszt ’Baranya vm.-ben lített hely’ +1058/300//403: Hazha, Gradistyán határában említett hely’ loc. (Gy. 1: 398). 1296: 6 a-es virgultinorum, quare is Mivel GYÖRFFY a kés őbbi Hárs- vel iste locus vocatur Hotharasth ágy heggyel azonosítja, eszerint a (Gy. 1: 308). Háságy torzult lejegyzésének tart-
5050 hatjuk. Etimológiáját ld. Hásságy A település a temploma véd ő- címszó alatt. szentjér ől, Szent Márton pápáról Hazugd ’település Baranya vm. nevezték el, aki 655-ben vértanúha- középs ő részén, Szederkény mellett lált halt (MEZ Ő 1996: 153/10.). A fekhetett’ 1276, 1288/302, 1296, hegy megkülönböztet ő el őtag azzal 1312, 1322: Hozugd, 1296: Ozugd, magyarázható, hogy a pápa római 1322: Hazughd | ~i [1292–97]: nob- börtöne és sírhelye fölötti hegyen es de Hozugdy (Gy. 1: 315). lév ő bazilikát Hegyi Szent Márton- A m. Hazug személynévb ől nak hívják, a magyar név a latin (1086: Chozug, ÁSz. 369) keletkez- megfelel ő fordítása. Ezt a bazilikát hetett a –d helynévképz ő hozzáadá- kapta bíborosként Bakócz Tamás sával. esztergomi érsek is (FNESz.). Hedreh ’település Baranya vm. Hencse ’település Baranya vm. középs ő részén Pécstől DK-re’ középs ő részén a Dráva vidékén’ 1295/403: Heydreh, 1295/403, 1264, 1303, 1330, 1341, 1349: 1330/477: Hedrich, v., 1316: Henche, p., v. | ~i 1332–5/Pp. Reg.: Heydrih, p., v., 1330: Hedreh, v. Gaal (sac.) de Henchey (Gy. 1: (Gy. 1: 315). 316). A m. Hedreh (1210: Heidrich , A Hencse puszta személynévb ől ÁSz. 372) puszta személynévből (1198: Henche, ÁSz. 376) keletke- keletkezett magyar névadással. zett magyar névadással (FNESz.). Hedr ő-fő ’Baranya vm.-ben a Herceg ’Baranya vm.-ben Ko- Hódos menti Újfalu határában emlí- pács határában említett halászóhely’ tett hely’ +1058/300//403: 1212/397/405: Herceg, pisca. (Gy. Heddreufew (Gy. 1: 398). Kapcso- 1: 328). latban lehet a közeli Hedreh telepü- A személynévként is használt lés nevével. (1201: Herceg, ÁSz . 376) m. her- Elképzelhet ő, hogy a Hedreh ceg f őnévb ől keletkezett. A megne- névből keletkezett, olyan módon, vezés a terület egykori birtokosára hogy a szóvégi γ vokalizálódott, utalhatott. majd az így létrejött diftongus ké- Herend 1. ’település Baranya sőbb monoftongizálódott vm. középs ő részén Pécst ől D-re’ (BÁRCZI —BENK Ő—BERRÁR 2002: 1330: Herend | ~i 1282: Thexe f. 116). Az utótag a fej ~ fő ’forrás’ Bene de Herendy (Gy. 1: 316). (TESz.) földrajzi köznév. (1330: Pet. f. Bene de Herend). 2. [Hegyszentmárton] ’település ’település Baranya vm. K-i részén a Baranya vm. középs ő részén az Karasó közelében’ 1289>344: Okor mellett’ 1332–5/Pp. Reg.: Herend, p. (Gy. 1: 316). eccl. S. Martini de Monte (Gy. 1: A m. R. Heren ~ Herin személy- 390). L. Szentmárton (5.). névb ől (1177/1202–1203/1337: Heren, ÁSz. 382) keletkezett a –d
5151 helynévképz ő hozzáadásával. Az ’település Baranya vm.-ben, helye alapjául szolgáló szn. eredete nem ismeretlen’ 1289/291: Heten, v. tisztázott. L. talán a ném. R. Herin (Gy. 1: 316). szn., ill. cseh R. Ch řě n szn., le. A Hetény puszta személynévb ől Chrzen szn. Ezek köznévi el őzmé- (1086: Heten, ÁSz. 385) keletkezett nye az ősszl. * chr ěnъ ’torma’ lehet magyar névadással. Az alapjául (FNESz.). szolgáló szn. keletkezésére többféle Hermány ’település Baranya magyarázat létezik: lehet a m. hét vm. K-i részén, Danóctól É-ra fek- számnévnek a származéka, de ösz- hetett’ 1331: Herman | ~i 1330: Jo. szefüggésbe hozható a ném. R. de Hermani (Gy. 1: 316). Het(t)in személynévvel is. Egy A Hermány puszta személynév- újabb elképzelés szerint viszont a ből (1014: Herman , ÁSz. 382) ke- szétszórtan elhelyezked ő Hetény letkezett magyar névadással. A szn. helynevek népcsoporthoz kapcso- el őzményéhez l. ném. Hermann lódnak (FNESz. Hosszúhetény ). ’hadfi, harcos’ szn. (FNESz. Hetenye ’település Baranya vm. Hermánszeg ). A megnevezés a tele- Ny-i részén a Dráva közelében’ pülés egykori birtokosára utalhatott. 1322: Hetene, t., 1341: Hetenye, v. Gy. erd őnek mondja: silva eccl-e | ~i 1341: Dom. f. Petri f-i [de Saxard] Herman. Mihedeus de Hoteney (Gy. 1: 317). Hertelend ’település Baranya Kápolnáshetenye néven is említik. vm. ÉNy-i csücskében’ 1332– A m. R. Hetény (1086: Heten, 5/Pp. Reg.: Horcholond (Gy. 1: ÁSz. 385) szn. –e képz ős származé- 316). ka lehet. Az 1341-es vegyes hang- A hirtelen melléknévb ől alakult rend ű alakból viszont arra következ- személynévnek (1278: Hertelen tethetünk, hogy déli szláv eredet ű; (FNESz.) a –d helynévképz ős szár- vö. szb.-hv. Hotnja ~ R. Hotinja mazéka (FNESz. Horváthertelend ). hn., szln. Hotinja vas hn. (FNESz.). Hetény 1–2. ’azonos nev ű tele- Hídága ’település Baranya vm. pülések Baranya vm. É-i részén ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ Pécsváradtól K-re, ill. Ny-ra’ [1290], 1315, 1319/324, 1324, +1015/+158//403/Pp. Reg., 1329, 1332: Hydaga | ~i [1292–97]: +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg., nob-es de Hydagay (Gy. 1: 317). 1212/[1340–49], 1332–5/Pp. Reg.: A m. híd ’valamely útnak folyó Heten , v., 1212/[1340–9], 1332– fölötti áthaladását biztosító m űszaki 5/Pp. Reg.: Hetin, v., [1292–97]: építmény’ (TESz.) f őnévnek és az Hetyn, 1332–5/Pp. Reg.: Hechen ág ’folyó ága’ (TESz.) fn. birtokos (Gy. 1: 316). Az adatokról nem személyjellel ellátott alakjának ösz- dönthet ő el, hogy melyik település- szetétele (FNESz.). A helynév ere- re vonatkoznak. Az egyik falut detileg olyan víznév lehetett, ame- Lovászhetény néven is említik. 3.
5252 lyen híd vezetett át, s ez vonódha- ’dísz, díszít ő minta’ (TESz.) tott át kés őbb a településre. (FNESz. Hímesháza ) A megnevezés Hideg-kút ’Baranya vm.-ben tehát arra utalhatott, hogy a telepü- Kisdér határában említett kút’ lésen festéssel díszített ház lehetett. 1329/XIV.: Hidegkuth, put. (Gy. 1: Hina ’település Baranya vm. kö- 327). zéps ő részén, a Karasó vidékén fek- A m. hideg melléknévnek és a kút hetett’ 1320: Hyna, p. (Gy. 1: 318). ’forrás’ (TESz.) f őnévnek az össze- 1554-ben Henye -ként szerepel. tétele. A jelz ői els ő névrész a kút A Hina hn. etimológiája ismeret- vizének h őmérsékletére utalhatott. len. A kés őbbi Henye alak hangren- Hídvég ’település Baranya vm. di átcsapás eredménye lehet (KISS D-i részén a Karasó és a Velcsica 1999: 214). összefolyásánál’ 1296: Gueredystha Hird ~ Hirig ’település Baranya vel Hydwygh vocatam … t-rum vm. É-i részén Pécst ől ÉK-re’ Gueredyscha et Hydwyg (Gy. 1: +1015/+158//403/Pp. Reg.: Hirig, 307–8). L. Gradistyán. Az oklevél v., [1292–97]: Hyr(i)d, 1332– egyszer azonosnak mondja, máskor 5/Pp. Reg.: Hird ~ Hyrd (Gy. 1: két földnek említi őket. 318). A m. híd és vég f őnévnek az ösz- A Hird puszta személynévb ől szetétele. Az elnevezés arra utal, (1211: Hyrrud , ÁSz. 387) alakult hogy a település a Karasó és a magyar névadással (FNESz.). A Velcsica folyók összefolyásánál egy megnevezés a település egykori bir- a folyón átvezet ő híd végénél épült tokosára utalhatott. (FNESz. Baranyahidvég ). Hódos ’a Karasó bal oldali mel- Hídvége ’település Baranya vm. lékvize Baranya vm. É-i részén’ K-i részén a Karasó mellett’ 1287: +1015/+158//403/Pp. Reg., 1335: Hydwyge, v. (Gy. 1: 317). Hudus, fl. (Gy. 1: 249, 318, 368), A híd f őnévnek és a vég fn. bir- +1058/300//403: Hodos, fl. (Gy. 1: tokos személyjellel ellátott alakjá- 249, 287, 314, 376, 398), 1293: nak összetétele. A település talán Hodus, fl. (Gy. 1: 249, 308). Vö. egy a Karasón átvezet ő híd végénél Hódos-fő, Sarlós-Hódos. épülhetett. A m. hód ’rágcsáló állat’ (TESz.) Hímesház ’település Baranya főnévnek az –s melléknévképz ős vm. ÉK-i részén Szekcs őtől Ny-ra’ származékából keletkezett metoní- 1332–5/Pp. Reg.: Hymishaz ~ miával. A hn. arra utal, hogy az Hymushaz ~ Hymushas ~ adott folyónál sok hód élt. Hamushaz ~ Hymelsahayl ~ Hódos-fő ’Baranya vm.-ben a Hymuhas (Gy. 1: 318). Hódos forrása, Újfalu határában A m. hímes melléknév és a ház említik’ +1058/300//403: ad caput főnév összetétele. Jelentése ’festés- ipsius fl-i, quod vocatur Hodosfew sel díszített falú ház’ lehet, vö. hím (Gy. 1: 398).
5353 A Hódos víznév és a fej ~ fő ’for- alacsonyabban fekv ő terület’ rás’ (TESz.) földrajzi köznév össze- (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- tételével jött létre. Az elnevezés a szetétele. A völgy hosszan elnyúlt Hódos patak forrására utal. alakjára utalt. Holt-tó ? ’Baranya vm.-ben (Hualen) kuta ’Baranya vm.- Medviz határában említett hely’ ben az aszuági uradalom határában [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: említett kút’ +1228/383/407: Holtov, [+1077–95]//XV.: Hulthan Hualenkutha, put., +1228/423: ~ Hantan (Gy. 1: 340). Hualenkuta (Gy. 1: 273). A holt ’(elzáródás miatt) megál- A településnév els ő névrészét lott viz ű, megrekedt
5454 abb. Saxardiensis Ipolthlaka vocari Elképzelhet ő, hogy egy Iszer ő asserit, 1223>338: Ipolthloka, p., pataknévnek és a fej ~ fő ’forrás’ 1338: p. olim Ipolthloka et nunc (TESz.) fn. birtokos személyjeles Feuldwar (Gy. 1: 302). L. Földvár alakjának összetételeként jött létre. (1.). Arra utalt, hogy a falu a patak for- A hn. egy Ipolt nev ű személy rásánál települt. A víznévre azon- (1138/1329: Ipolit , ÁSz. 426) lakó- ban nincs adat. helyét nevezi meg. Az utótag a lak (I)szró ’település Baranya vm.- ’valakinek az otthona, szállása’ ben’ [1177]/500 k: Scro, pr., 1191 (TESz.) f őnév birtokos személyjeles [ƒ: 1251]: Ztro, v. (Gy. 1: 318). alakja (FNESz. Ipoltlaka ). Utóbb a Az Iszró személynévb ől (1141- szekszárdi apát követeli Földvárat 1161: Scroe , ÁSz. 700) keletkezhe- azon a címen, hogy ez az ő Ipoltlaka tett magyar névadással. Birtoklásra nev ű birtokával azonos. utalhatott. A kés őbbi Iszró alak a Irtvány 1330 (a Baranyavárhoz mássalhangzó-torlódás feloldásának közeli Páli, Baranya vm.): t-m suam eredménye: szó eleji helyzetben a per se purgatam irtvan dictam (Gy. torlódás elé ejtéskönnyít ő magán- 1: 355). hangzó került, általában i ~ ë Az irtvány ’írtással kialakított (BÁRCZI —BENK Ő—BERRÁR 2002: földterület’ jelentés ű fn. az alapja. 135). Itt csak köznévi említés lehet. Iván 1. ’település Baranya vm. Iskolt ’Baranya vm.-ben K-i részén Baranyavártól É-ra’ Végbala határában említett folyó- 1296/324: mg. Jo. f. c-is Jovancha víz’ 1281: Skalch [ƒ: Skalth], fl., de Jovan, 1332–7/Pp. Reg.: Johan aqua (Gy. 1: 249, 278), 1293: (Gy. 1: 319). 2. ’település Baranya Scalch, 1349: Iskolth, fl., pisc. (Gy. vm. középs ő részén Siklóstól ÉK- 1: 278). re’ 1332–5/Pp. Reg., 1335: Iwan, Az elnevezés lexikai felépítése, p., 1340: Iuan, p. (Gy. 1: 319). etimológiája ismeretlen. Az Iván ([1067]/1267: Iwan , Iszer ő ’település Baranya vm. ÁSz. 435) puszta személynévb ől középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ keletkezett magyar névadással. 1305>372: Izereu, p. ~ Izerew, t. Izbold ’település Baranya vm. (Gy. 1: 354). Iszer őfeje néven is K-i részén, Lippó határosa’ 1330: említik. Izbod, 1335: Izbold, p. (Gy. 1: 319), Az Iszer őfej(e) névb ől keletkez- 1338: Yzbold (Cs. 2: 492, Z. 1: hetett a fej ~ f ő utótag elhagyásával, 542). redukció eredményeként. Eredete igen bizonytalan. Esetleg Iszer őfej(e) ’település Baranya köze lehet a szláv R. * Sъbodja vagy vm. középs ő részén Pécst ől DNy- *Izbudja helynévhez (FNESz. ra’ 1192/374/425: Scereufey, v. Izbugya ). (Gy. 1: 354). L. Iszer ő.
5555 Izsép ’település Baranya vm. K-i 1280, [1280]/280, 1280/281, 1281, részén Danóc mellett, a Dunánál’ 1283, *1330, 1331: Jeneu, p., t., 1247: Ysep , t., v., 1258, 1261/262, 1283, 1331: Jenew, p., 1318: Iheno, 1262: Isep, t., 1332–5/Pp. Reg.: p., 1332–5/Pp. Reg.: Hynew (Gy. 1: Prisep ~ Yeph (Gy. 1: 319). 320). Az Izsép puszta személynévb ől A magyar Jen ő törzsnévb ől ke- (+1206/1257: Iseph , ÁSz. 430) ke- letkezhetett. A törzsnév a csag. їnaq letkezett magyar névadással ’bizalmas, tanácsadó, miniszter’ (FNESz.). magas hangrend ű * inäq párjának Jagodna ’település Baranya vm. csuvasos * jänä χ változatára vezet- DNy-i részén Nekcsét ől K-re’ 1350: het ő vissza. Arra utalt, hogy a tele- Jagodna, p., t. (Gy. 1: 320). L. pülést a Jen ő törzshöz tartozók lak- Jagodnik. ták (FNESz.). Ugyanakkor a m. Je- Alakja alapján talán szláv eredetű nő puszta személynévb ől (1255: lehet, s akkor névátvétellel került a Jeneu, ÁSz. 409) is keletkezhetett magyar névrendszerbe; vö. szlk. magyar névadással. jahodná ’eper’ (FNESz. Juahon malákája ’Baranya Pozsonyeperjes ). vm.-ben az aszuági uradalom ha- Jagodnik ’település Baranya tárában említett hely’ vm. DNy-i részén Nekcsét ől K-re’ +1228/383/407: Iuahonmalakaya, 1321: Yagodnik, v. (Gy. 1: 320). lac., +1228/423: Juahunmakalia Alakváltozata Jagodna. (Gy. 1: 273). Alakja alapján talán szláv eredetű Talán a m. Juahon személynév lehet, s akkor névátvétellel került a (+1214/1334: Iwahan , ÁSz. 434) és magyar névrendszerbe; vö. szlk. a maláka ’vizeny ős, mocsaras hely’ jahodná ’eper’ (FNESz. (TESz.) földrajzi köznév birtokos Pozsonyeperjes ). személyjeles alakjának összetétele- Jegenye 1323 (Harkány, Bara- ként jött létre, s az elnevezés birtok- nya vm.): jegune, a. (Gy. 1: 312). lásra utalt. A jegenye ’nyárfa’ (TESz.) nö- Juhar 1296/324 (Fülöpfölde, vénynévb ől keletkezett. Köznévi Baranya vm.): yhor, a. (Gy. 1: 304). említés, magára a fára utal. A m. juhar növénynévb ől kelet- Jegenyefa 1338 (Földvár, kezhetett. Köznévi említés magára a Danóc mellett, Baranya vm.): fára utal. Yegenefa, a. (Gy. 1: 302). Juharfa 1313 (Szentegyed, Ba- A jegenye ’nyárfa’ (TESz.) nö- ranya vm.): Ihorfa, a. ~ Ihorpha, a. vénynév és a fa fn. összetételeként (Gy. 1: 385). jött létre. Köznévi említés, magára a A m. juhar növénynév és fa fn. fára utal. összetételeként jött létre. Közszói Jen ő ’település Baranya vm. említés lehet, magára a fára utal. ÉK-i részén Mohácstól ÉNy-ra’
5656 Jürke ~ Györke ? körtvélye ből keletkezett (FNESz.). A megne- ’Baranya vm.-ben a Pécst ől DK-re vezés lápos, talajvizes helyre utal- lev ő Szentlászló határában említett hatott. hely’ 1295/403: Yurkekurtuveli, a. (Kán) ’település Baranya vm. É- piri ~ Yurkekurtuvele, m. ~ Jurke i részén Pécst ől ÉNy-ra’ Kurtuveli, a. piri ~ Jurkekurtuvly, *1226>365: Kean, v. (Gy. 1: 321). m. (Gy. 1: 389). Puszta személynévb ől (1191: A m. Jürke személynév (1271– Kan , ÁSz. 466) keletkezett magyar 1290: Jurka, ÁSz. 361) és a körte ~ névadással. Ennek alapja az ótörök R. körtvély ’körtefa’ (TESz.) nö- qayan ’fejedelem, kagán’ lehet vénynév birtokos személyjeles alak- (FNESz.). BENK Ő szerint azonban jának összetételeként jött létre, s nem a Keán személynév a hn. alap- birtoklásra utalhatott. ja, hanem a Kán nemzetségnév Kács ’település Baranya vm. (2003: 399). DK-i részén a Dráva közelében’ (Kanduis) ’Baranya vm.-ben 1323: t-e … mg-i Laur-i Kaach Kopács határában említett állóvíz’ vocate (Gy. 1: 321). L. Kácsfalva. 1212/397/405: Kanduis, stag. (Gy. A m. Kács puszta személynévb ől 1: 328). (1138/1329: Cosu , ÁSz. 24) kelet- Az elnevezés lexikai felépítése, kezett magyar névadással, esetleg etimológiája ismeretlen. birtoklásra utalhatott. Az alapjául Káplán ’település Baranya vm. szolgáló szn. talán a m. kacs f őnév- ÉK-i részén a Duna mellett’ re vagy az ótörök qa č- ’menekül, *[1193–96]/216 Pp. Reg., *[1193– szökik’ igére vezethet ő vissza. De l. 96]/218 Pp. Reg.: Cepla [< még szb.-hv. Ka č csn.; cseh Ká č Keplan], 1254>342, 1274, [1274], csn.; le. Kacz csn. (FNESz.). 1276 Pp., 1342: Kaplan, p., t., v., Kácsfalva ’település Baranya 1266, 1329: Caplan, p., v., [1279]: vm. DK-i részén a Dráva közelé- Kapplan, v. (Gy. 1: 321). ben’ 1323: Kachfolua , p. (Gy. 1: A m. káplán ’házi vagy udvari 321). Kács néven is említik. pap’ (TESz.) f őnévb ől keletkezhe- A m. Kács személynévnek tett. Kérdéses, hogy e falura vonat- (1138/1329: Cosu , ÁSz. 224) és a kozik-e III. Béla görög oklevelének falu földrajzi köznév birtokos adata. A szávaszentdemeteri görög személyjelos alakjának az összetéte- monostoré volt a XII. század végén, le. s az elnevezés is az egyházi birtok- Kálista ’Baranya vm.-ben lásra utal. Franceusfölde határában említett Kápolnamindszent ’település hely’ 1296/346/408: Kalista , fov., Baranya vm. D-i részén, Aszuágtól foss. (Gy. 1: 303). K-re fekhetett’ 1289/374: Capulna- A szláv eredet ű m. N. kálista ’po- mendzenth, v. (Gy. 1: 341). Mind- csolya, sáros hely’ (TESz.) f őnév- szent (2.) néven is említik.
5757 A települést a minden szentek Etimológiája nem világos. Alaki- tiszteletére épített, kápolnájáról ne- lag összeegyeztethet ő a m. Karán vezhették el metonimikus úton. személynévvel (1255: Karun, ÁSz. Benne a kápolna és a mindszent 448), ám személynévb ől alakult lexéma kapcsolódik össze (FNESz. víznév nem jellemz ője a magyar Mindszent ). helynévrendszernek (FNESz. Kápolnáshetenye ’település Ba- Karancs ). ranya vm. Ny-i részén a Dráva kö- Karán-fő ’a Karán forrása Ba- zelében’ 1341: Capulnas hetenye, ranya vm. ÉNy-i csücskében’ p. (Gy. 1: 317). L. Hetenye. +1183/326/363: Karanfeu (Gy. 1: A Hetenye névb ől jött létre a ká- 247, 385). polnás megkülönböztet ő jelz ővel A Karán folyónévnek és a fej ~f ő szintagmatikus szerkesztés eredmé- ’forrás’ (TESz.) földrajzi köznév- nyeként. A kápolnás el őtag a tele- nek az összetétele, s a folyó forrásá- pülésen lév ő kápolnára utal ra utal. (FNESz.). Karán töve ’Baranya vm.-ben a Kaptár ’település Baranya vm. Karán torkolata az Alma patakba, DK-i részéna Dráva közelében’ Szentegyed határában említik’ 1313, 1323: Kaptar, p., t. (Gy. 1: +1183/326/363: Karantui (Gy. 1: 322). 385). A m. kaptár ’fatörzsbe vájt üreg a A Karán víznév és a tő ’folyó, vadméhek számára; méhkas’ árok stb. torkolata, vége’ (TESz.) (TESz.) jelentés ű f őnévb ől keletke- földrajzi köznév birtokos személy- zett metonímiával. Az elnevezés jeles alakjának összetétele. A meg- arra utalhatott, hogy a településen nevezés a Karán folyó torkolatát él ők méhészettel foglalkoztak. jelöli. Karakó ’település Baranya vm. Karasó 1. ’a Dráva jobb oldali ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ mellékvize Baranya vm. D-i részén’ 1313: Corkoa, p., 1341>424: +1228/383/407: Crassow, fl. (Gy. Crakkoo, p., 1351: Karakow, p. 1: 249, 273–4) ~ Crasow, fl. (Gy. 1: (Gy. 1: 322). 273), +1228/423: Carassou, fl. (Gy. Az alapjául szolgáló hn. szláv 1: 249, 273–4), 1251/335: Crasw, eredet ű, az elnevezés tehát névátvé- fl. (Gy. 1: 299), 1251/339, tellel került a magyar helynévrend- 1289/374: Karasou (Gy. 1: 299, szerbe; vö. cseh Krakov hn.; le. 330), 1259–66/XIV.: Krasu, fl. (Gy. Kraków ’Krakkó’ (FNESz.). 1: 249, 272), 1281/364: Kraso, fl. Karán ’az Alma jobb oldali (Gy. 1: 273), 1281/368, mellékvize Baranya és Somogy vm. 1296/346/408: Karaso, fl. (Gy. 1: határán’ 1313: Karan, fl. (Gy. 1: 249, 303), 1296: Karasu, fl. (Gy. 1: 247, 385). 249, 307–8), 1296: Karasw, fl. (Gy. 1: 308). 2. ’Baranya vm. É-i részén
5858 ered ő, Danócnál a Dunába öml ő tól DK-re’ 1294: Kassad, 1330: folyó’ 1287/291, 1289/291, And. de Kasagy (Gy. 1: 322), 1349: 1301/XIV.: Krasou, fl. (Gy. 1: 249, Kasad (Cs. 2: 494, Z. 2: 389). 278, 283, 325, 333, 339, 406), A Kásád puszta személynévb ől 1296: Karaso, fl. (Gy. 1: 249, 286, (1211: Cassad , ÁSz. 169) keletke- 291, 333, 338, 405) ~ Karasu, zett magyar névadással, és birtok- 1301/377: Crassow, 1301/422: lásra utal. Az alapjául szolgáló szn. Crasso (Gy. 1: 333), 1307/377: forrása a m. kása fn. lehet Crasow (Gy. 1: 333, 339), 1314: (FNESz.). Az 1330-as adat inkább – Karasov (Gy. 1: 327, 333), 1330, i képz ős forma. 1340: Karasou, aqua , fl. (Gy. 1: Kaszata ’Baranya vm.-ben 249, 288, 327, 333, 339, 355, 369, Ebres határában említett hely’ 372, 376, 405), 1332–5/Pp. Reg.: 1251/335: Kazata, 1251/339: Karasso (Gy. 1: 249, 368). Kozatha (Gy. 1: 299). Forrása egy csuvasos jelleg ű ótö- A m. Kaszata (1251/1335: rök * qarašu γ ’fekete víz’ jelentés ű Kazata, ÁSz. 451) személynévb ől szó lehet. A korábbi adatokra jel- keletkezhetett magyar névadással. lemz ő szóeleji mássalhangzó- Kasztrica ’település Baranya torlódást a nyelv egy –a bontóhang vm.-ben, helye ismeretlen’ 1235: beiktatásával oldotta fel (FNESz. Castricha, t. (Gy. 1: 322). Karas ). Az elnevezés lexikai felépítése, Karasó ága ’Baranya vm.-ben a etimológiája ismeretlen. Dráván inneni Karasó mellékága, a Katkona ? ’Baranya vm.-ben az Kőszeghez közeli Márok határában aszuági uradalom határában említett említik’ 1330: circa ramum aque hely’ +1228/383/407: Kathkona, Karasou Karasoaga dictum (Gy. 1: lac. (Gy. 1: 274). Kovacskova ként 249, 333, 339). is említik. A Karasó víznév és az ág ’folyó Az elnevezés lexikai felépítése, ága’ (TESz.) földrajzi köznév birto- etimológiája ismeretlen. Az oklevél kos személyjeles alakjának az ösz- egy másik átiratában elképzelhet ő, szetétele. hogy romlott alak. Kas ’Baranya vm.-ben a Dráván Kátoly ’település Baranya vm. túli Karasó jobb oldali mellékvize’ ÉK-i részén Pécsváradtól D-re’ 1312: Kas, lac. (Gy. 1: 333). 1296: Katlh, v., 1296, 1302, 1322: Talán a kas ’varsaszer ű halász- Kathl, v., 1329/XIV.: Kathlh, 1332– eszköz’ (TESz.) f őnévb ől keletke- 5/Pp. Reg.: Kald ~ Kach ~ Cakl zett metonímiával. Az elnevezés a (Gy. 1: 322), 1348: Katul, v. (Cs. 2: halászok itt használt jellemz ő esz- 495, A. 5: 167). közére utalhatott. Alapja a m. R. Katl szn. (1210: Kásád ~ Káságy ? ’település Katl, ÁSz. 451) KISS LAJOS szerint Baranya vm. középs ő részén Siklós- a Katalin személynévvel rokon m.
5959 R. Katl női szn.-nek az –l képz ője Az elnevezés lexikai felépítése, kétségtelenül német (FNESz.). A etimológiája ismeretlen. személynévi alapjának török szár- Kékegy ’település Baranya vm. maztatása véleménye szerint bi- középs ő részén, a Karasó patak kö- zonytalan. zelében’ [1290 k.]: Keykug, [1292– Kavacsin ? ’Baranya vm.-ben az 97]: Kykug, 1332–5/Pp. Reg.: aszuági uradalom határában említett Kykugh ~ Kirugi ~ Kywkuth ~ erd ő’ +1228/383/407: Kanachyn [ ƒ: Sygud ~ Vekengh (Gy. 1: 323), Kauachin], s., +1228/423: Kanadyn 1383: Kekegh (Cs. 2: 495). (Gy. 1: 274). A m. kék melléknév gy ~ d kép- Az elnevezés lexikai felépítése, zős származéka lehet. GYÖRFFY etimológiája ismeretlen. Kéked (Kékügy) -ként címszavazza Kávás ’település Baranya vm.- (i. h.). Ezzel arra utal, hogy a tele- ben, azonos lehet Káváskút telepü- pülés neve víznévb ől keletkezett léssel’ *1330: Leust. f. Geo-i de metonimikus úton. CSÁNKI nál van Kawas (Gy. 1: 322). L. Káváskút 1383: Kekegh adata is, kés őbb pe- (1., 2.). Vö. Káváskút völgy. dig Kékes (2: 495). KISS LAJOS A Káváskút névb ől jött létre a kút Kékeg > Kékesd képz őcserét lát névelem redukciójával. benne, kék + ügy -ként nemigen tart- Káváskút 1. ’Baranya vm.-ben ja elemezhet őnek (FNESz. Kékesd ). Bakitelke és Kórógy határában em- Kémed ’település és vár Bara- lített völgy’ 1332: Kawaskut, vall. nya vm. ÉK-i részén a Karasó köze- (Gy. 1: 275, 322). L. Káváskút (2.). lében’ 1285, 1316, 1319: Kemed, 2. ’település Baranya vm.-ben, talán castr., v., 1295, 1296, 1321, 1332– a Káváskút nev ű völgynél’ | ~i 5/Pp. Reg.: Kemud, v., 1296: Kenud *1251/328/374: Nic. f. Mych-is de (Gy. 1: 323). Osztódásával alakult Kauaskuty (Gy. 1: 322). L. Kávás. Nagy- vagy Egyházaskémed, Kis- Vö. Kávás-kút (1.). kémed és Váralja vagy Váralja- A káva ’keret’ (TESz.) f őnév –s kémed. melléknévképz ős alakjának és a kút A Keme személynévb ől ’forrás’ (TESz.) f őnév összetétele- (1138/1329, ÁSz. 455) keletkezhe- ként jött létre. A völgy ( 1. ) a mel- tett a –d helynévképz ővel. A szn. lette lév ő kávával ellátott kútról el őzményéhez l. talán ótörök kemä kaphatta a nevét metonimikus úton. ~ kemi ’csónak, hajó’ (FNESz. A település neve ( 2. ) pedig a völgy- Kemecse ). ről vonódhatott át, ugyancsak meto- Kémes ’település Baranya vm. nimikus úton. középs ő részén a Dráva mellett’ (Kawn ~ Choul) ’település Ba- [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg., ranya vm. DNy-i részén, helye, ne- 1191 [ ƒ: 1251], 1332–7/Pp. Reg., vének olvasata bizonytalan’ 1296: 1338: Kemus, v., 1332–7/Pp.Reg: Kawn, p. ~ Choul (Gy. 1: 328). Cremas ~ Kamas (Gy. 1: 324). A
6060 XIII. században már két faluból állt Szláv eredet ű lehet, így névátvé- (1191 [ ƒ: 1251]: in Belkuz due v-e tellel került a magyar Kemus), l. Kis- és Nagykémes. névrendszrebe; vö. szlk. Vel’ké A Kémes puszta személynévb ől Kršte ňany . Ez a szlk. R. * Kršten (1211: Kemus , ÁSz. 457) keletkez- szn. származéka (FNESz. hetett magyar névadással. Az alap- Nagykeresnye ). jául szolgáló személynévnek talán a Keresztes ’település Baranya m. kém főnév a forrása (FNESz.). vm. K-i részén a Karasó közelében’ Kengyeles ’Baranya vm.-ben 1289/291: Kerestus, v. (Gy. 1: 325). Daróc határában említett tó’ GYÖRFFY szerint a keresztes f ő- +1264/[XIV.]: Kengules, lac. (Gy. névb ől keletkezett nevéb ől követ- 1: 297). keztethet ően keresztes lovagok A m. kengyel fn. –s képz ős szár- földje volt, tehát birtoklásra utalt mazéka metonimikus úton lett a tó (Gy. i. h., FNESz.). nevévé. A mai alakja hangrendi ki- Keresztúr 1. ’település Baranya egyenlít ődés útján alakulhatott ki. vm. ÉNy-i részén az Alma patak Az elnevezés a tó alakjára utalha- közelében’ 1296: Keruchur, p., tott. 1332–7/Pp. Reg.: And. sac de S. Kerekegyház ’település Bara- Cruce ~ sac. S. Crucis (Gy. 1: 325). nya vm. K-i részén Mohácstól DNy- 2. ’település Baranya vm. középs ő ra’ +1093/404, 1319,: Kerekyghaz, részén Siklóstól É-ra’ 1332– p., t., 1317>413, 1317>420, 1335: 5/Pp. Reg.: p(ri)or de S. Cruce (Gy. Kerekeghaz, p. (Gy. 1: 324–5). 1: 325). 3. ’település Baranya vm. A m. kerek melléknévnek és az D-i részén Aszuágtól DK-re’ egyház ’templom’ (TESz.) f őnév- [1259–66]/XIV.: Sanctam v-m nek az összetétele, s a település volebant appellari nomine S. templomos voltára utalt. Nyárád Crucis, *1315: apud S. Crucem, falu tatárjárás el őtti (+1093) határ- 1332–5/Pp. Reg.: de S. Cruce (Gy. leírásában Kerekegyház néven, a 1: 325). Boldogasszonyfalva (2.) és tatárjárás utániban (+1235) Izsó Szentfalu néven is említik. földjeként (vö. [+1235]/340/404: ad A hn. a m. kereszt ’feszület’ t-m Isow f-i Greg-i: Gy. 1: 325) me- (FNESz.) f őnévnek és az úr ’ ura- rül fel. (Gy. ezzel a megjegyzéssel ság’ (FNESz.) f őnévnek az összeté- alighanem arra céloz, hogy a tatár- tele. Az elnevezés arra utalhat, hogy járáskor elpusztulhatott. De birtok- a falu templomát a Szent Kereszt ként utána is szerepel.) tiszteletére avatták fel. MEZ Ő AND- Keresn(y)a ’Baranya vm.-ben RÁS szerint azonban a hn. olyan Franceusfölde határában említett méltóságjelöl ős szerkezet, amely- víz’ 1296/346/408: Keresna, aqua nek az el őtagja nem köznév, hanem (Gy. 1: 303). tulajdonnév volt; eszerint Kereszt
6161 ’Krisztus’ és úr ’király, az Isten fia’ törzsbeliek településére utalhatott (1996: 114/8., 9., 11,; 121.). (FNESz. Keszü ). Kesed halma ’Baranya vm.-ben Kétcsér ’település Baranya vm. Ürög határában említett hely’ 1252: középs ő részén Pécst ől DK-re’ Kesedholma (Gy. 1: 400). 1296: duas v-s Cheer … Kuetcher A Kesed személynév (1165: (Gy. 1: 294). Csér néven is említik. Kesud , ÁSz. 460) és a halom ’ala- Keletkezhetett a Csér névalakkal csonyabb domb’ (TESz.) földrajzi párhuzamosan, tehát: a m. két szám- köznév birtokos személyjeles alak- névnek és a m. cser ~ R. csér ’a jának az összetétele. tölggyel egy nemzetségbe tartozó, Keskend ’település Baranya vm. hasadozott kérg ű lombos fa’ DK-i részén a Dunához közel’ (TESz.) f őnévnek az összetételéb ől. 1289/291: Kesekund, v. (Gy. 1: Alakulhatott ugyanakkor a Csér 326). névalakból a két jelz ői el őtaggal A m. keskeny mn. –d helynév- szintagmatikus szerkesztés eredmé- képzős származéka lehet, s a telepü- nyeként. 1296-ban két Csér nev ű lés alakjára utalhatott. falut említenek, ezek összefoglaló Keszü ’település Baranya vm. megnevezése lehetett. középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ Ketej ’település Baranya vm. 1192/374/425: Kesciu, t. ~ Kesiu, középs ő részén Kémed mellett’ m., v., [1290 k.]: Kezu, v., 1332– [1177]/500 k.: Kethey, v. (Gy. 1: 5/Pp. Reg.: Kesw ~ Kezw ~ Kezeu ~ 323). Kewzew, 1332–5/Pp. Reg., 1334: A Kete személynévb ől (1237, Kezew (Gy. 1: 326). Alakváltozata ÁSz. 460) keletkezhetett a nomen Keszüd possessit létrehozó –j helynévkép- KISS LAJOS szerint nevéb ől kö- zővel (BENK Ő 2004: 410). vetkeztethet ően a Keszi törzsbeliek Kígyós ’Baranya vm.-ben települése lehetett. Ma ilyen néven Sámod határában említett erd ő és falu (FNESz.). A Keszü helynév az tó’ 1257: Kygous, s., stag. (Gy. 1: ómagyar Keszi törzsnévb ől kelet- 375). kezhetett. A Keszi, Keszü, Kesz ő A m. kígyó állatnévnek az –s kép- helynevek korai el őzménye a zős alakjából származik. A megne- *Kesze γ alak lehetett. vezés arra utalhat, hogy az adott Keszüd ’település Baranya vm. erd ő és tó közelében felt űnően sok középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ volt a kígyó (FNESz.). [1230]/231: Kezied, v. (Gy. 1: 326). Kisdér ’település Baranya vm. L. Keszü. középs ő részén Siklóstól ÉNy-ra’ Valószín űleg a Kesz ő ~ Keszi 1314/323, 1323: Kyzdyr, t., névalak –d helynévképz ővel való 1329/XIV.: Kwzdyr, p., t., 1332– bővülésének eredménye. A Keszi 7/Pp. Reg.: Kysdyur ~ Kestir ~ Lusder ~ Raindzu (Gy. 1: 326–7).
6262 KISS LAJOS szerint a helynévnek ebben az esetben kicsinyít ő képz ő- talán török vonatkozásai vannak, de ként is funkcionálhatott, a kicsinyí- pontosabb magyarázata bizonytalan tés fokozására szolgálhatott (KÁZ- (FNESz.). MÉR 1970: 50). [Kis-Duna] ’Baranya vm.-ben a Kisgyulád ’település Baranya Danóchoz közeli Földvár határában vm. középs ő részén Pécst ől DK-re’ említett víz, bizonyára a Duna egyik 1330: Parva Jula, 1335: Kys ága’ 1338: per parvum Danubium Gyulad, p. (Gy. 1: 311). L. Gyula. (Gy. 1: 302). Vö. Duna , Nagy- A Gyula névb ől jött létre a kis Duna. megkülönböztet ő jelz ővel A Duna folyónévhez illesztett a szintagmatikus szerkesztés eredmé- kis megkülönböztet ő jelz ői el őtag- nyeként, illetve a név végén a –d gal , szintagmatikus szerkesztés helynévképz ő is megjelenik, amely eredményeként jött létre. Korrelatív talán az elnevezés „névségének” párja a Nagy-Duna a f őág neve. Az nyomatékosítására szolgált, s ana- elnevezés arra utalt, hogy ez a fo- lógiás jelenség. Az eredeti telepü- lyóág a Duna f ő ágához képest ki- lésből való kiválásakor az új telepü- sebb ág. lés nagyságára utalt. Kisegres ’település Baranya [Kis]harsány ’település Bara- vm.-ben, helye ismeretlen’ nya vm. középs ő részén Siklóstól *1329>372: Kysegres, t. (Gy. 1: K-re’ [1280 k.]: Minori Harsan 299). (Gy. 1: 313). L. Harsány. A m. éger ~ R. eger ’égerfa’ fn. – A Harsány névből jött létre a kis s képz ős alakjából származik. Éger- megkülönböztet ő szerep ű jelz ői erd ő mellett épült településre utal- el őtaggal. Korrelatív párja nincs. hat, a kis el őtag megkülönböztet ő Kiskémed ’település Baranya szerepű (FNESz.). Eredetileg mik- vm. ÉK-i részén a Karasó közelé- ronév lehetett, és olyan kisebb terü- ben’ 1280: Minori Kemud, 1283: letet jelölt, ahol sok volt az égerfa. Cuisguemud, v., 1285: [Kyske]med, Később ennek a területnek a neve v., [1290–1300]: Kuskemud, 1295: alakult metonimikus úton a telepü- Kyskemud, 1330: Kemed parua, lés nevévé. 1330/477: Kyskemed (Gy. 1: 323). Kisfalud ’település Baranya vm. L. Kémed. K-i részén K őszegt ől DNy-ra, a A Kémed névb ől keletkezett a kis Karasó mellett’ 1227/443, *1324, jelz ői el őtaggal szintagmatikus szer- 1325, 1330: Kysfolud, p., pr., t., v., kesztés eredményeként. Az eredeti 1314: Kyusfolud, p. (Gy. 1: 327). település osztódásakor az új telepü- A kis ’nem nagy méret ű’ (TESz.) lés nagyságára utalt. Korrelatív pár- melléknévnek és a –d képz ővel ellá- ja a Nagykémed . tott falu földrajzi köznévnek az ösz- [Kis]kémes ’település Baranya szetételéb ől keletkezett. A –d képző vm. középs ő részén a Dráva mellett’
6363 [1177]/500 k.: Kemes minor (Gy. 1: val s űrűn ben őtt területre vonatkoz- 324). L. Kémes. hatott. Eredetileg mikronév lehetett, A Kémes névb ől keletkezhetett a kés őbb ez válhatott a település ne- kis jelz ői el őtaggal, amely a telepü- vévé (FNESz.). lés méretére utalt. Antonim párja Komlód ’település Baranya vm. Nagykémes . É-i részén Pécst ől É-ra’ 1321, Kismajsa ’település Baranya 1332–5/Pp. Reg.: Komlod, v., vm. K-i részén Danóctól ÉNy-ra’ 1332–5/Pp.Reg: Cumulod ~ Konlod 1338: Kys Moysa (Gy. 1: 338). L. (Gy. 1: 328). L. Komló. Majsa. A Komló névb ől alakult a –d A Majsa névb ől alakult a kis jel- helynévképz ővel való b ővülés ered- zői el őtaggal szintagmatikus szer- ményeként. kesztés eredményeként. Az eredeti Komlós-kút ’Baranya vm.-ben település osztódásakor az új telepü- Kisdér határában említett forrás’ lés nagyságára utalhatott. 1329/XIV.: Komlowskutk, fons (Gy. Klokocsóc ? ’Baranya vm.-ben 1: 327). az aszuági uradalom határában em- A m. komló növénynév –s mel- lített víz’ +1228/383/407: Cloko- léknévképz ős származékának és a chuch, lac. ~ Clokochwch, fl. , lac., kút ’forrás’ (TESz.) f őnévnek az +1228/423: Clockochouch ~ összetétele. Az elnevezés arra utal- Clokochouch, fl., lac., 1281/364: hatott, hogy a forrás környéke vad- Kolboichulch, lac. ~ Kolboulchulch, komlóval s űrűn ben őtt lehetett. lac. (Gy. 1: 273–4). Kopács 1. ’Baranya vm.-ben a Az elnevezés lexikai felépítése, Dráva és a Duna összefolyásánál etimológiája ismeretlen. Az utóbbi lev ő mocsár, Kopács település hatá- két adatot GYÖRFFY Kolkoichuch rában’ 1299: t. Kopach … cum formában azonosítja a mai Kloko- pisc. sua etiam Kopach vocata (Gy. čevac patakkal (i. h.). 1: 328–9). 2. ’település Baranya Koha ’település Baranya vm. vm. DK-i csücskében a Duna és a DK-i részén a Dunához közel’ Dráva összefolyásánál’ *1332–5/Pp. Reg.: Kacha (Gy. 1: 1212/397>399, 1212/397/405, 327). +1264/[XIV.], [1290–1300], Az elnevezés lexikai felépítése, [1292], 1299: Kopach, p., t., [1271]: etimológiája ismeretlen. Chopach, p., [1290–1300]: Kopoch, Komló ’település Baranya vm. p., [1292], 1302: Kupach, p. (Gy. 1: É-i részén Pécst ől É-ra’ 1256/410: 328). Complov, v., 1312: Cumplow, v. A településnév ( 2. ) KISS LAJOS 1320: Kemle, v., 1329: Komlou (Gy. szerint a Kopács (1212/1397/1405: 1: 328). Alakváltozata Komlód. Kopach puszta személynévb ől (Gy. A m. komló növénynévb ől kelet- 1: 328) keletkezhetett magyar név- kezhetett metonímiával. Vadkomló- adással. Az alapjául szolgáló sze-
6464 mélynévhez ld. talán m. N. kopács A m. kóró ’száraz, kemény növé- ~ kopáncs ’gesztenye, dió stb. zöld nyi szár’ –gy helynévképz ős szár- burka’ és m. N. kopács ~ kopáncs mazéka (FNESz.). Arra utalhatott, ’harkály’, illetve szb.-hv. Kopa č hogy a település környéke kóróval szn., cseh Kopá č szn., le. Kopacz ben őtt terület volt. szn. (FNESz. Nagykopáncs ). A mo- Kostán ’település Baranya vm. csár ( 1. ) a településr ől kaphatta ne- K-i részén Daróctól Ny-ra’ vét metonimikus úton, s a földrajzi 1251/328/374: Costan, p., elhelyezkedésére utalt. 1251>377, 1256 [ ƒ: 1266], 1335: Koporna ’Baranya vm.-ben Kustan , p., 1281: Kosthan, 1335: Medviz határában említett halászó Kostan, p. (Gy. 1: 329). hely’ [+1077– A m. Kostán puszta személynév- 95]>+158//403/Pp. Reg.: Copurna, ből (1181: Custan , ÁSz. 231) kelet- pisc., [+1077–95]//XV.: Coporna, kezhetett magyar névadással. El- pisc. (Gy. 1: 340). képzelhet ő ugyanakkor, hogy szláv Szláv eredet ű lehet, így névátvé- eredet ű hn. az alapja, ebben az eset- tellel került a magyar névrendszer- ben névátvétellel került a magyar be; vö. szb.-hv. Kóprivna . Ez a szb.- névrendszerbe; vö. szb.-hv. Koš ćani hv. kópriva ’csalán’ f őnévb ől kép- hn.; szlk. Košt’any nad Turcom hn. zett kóprivan ’csalán-’ mn. n őnem ű (FNESz. Kostyán ). alakja (FNESz. Kaporna ). Kostaton ’település Baranya Koppány ’település Baranya vm. D-i részén, Aszuágtól DK-re vm. középs ő részén Siklóstól DK- fekhetett’ 1289/374: Costaton, p. re’ 1274 [ ƒ: 1275]>393, 1313, (Gy. 1: 330). 1318, 1332–5/Pp. Reg.: Koppan, t., A m. Kostaton puszta személy- 1275: Kuppan, v., 1332–5/Pp. Reg.: névb ől (1258/1334: Custatun , ÁSz. Cappan ~ Capan ~ Kapnan ~ 224) keletkezett magyar névadással. Leopan (Gy. 1: 329). Kotormán ’Baranya vm.-ben A m. Koppány személynévből Harsány határában említett malom’ ([895]/KrónKomp: Cupan , ÁSz. 1249/291: Katurman, mol. (Gy. 1: 229) keletkezhetett magyar név- 313). adással. E személynév valószín űleg A Kotormán puszta személynév- török eredet ű; vö. ótörök Qapan ből (1249/1291: Katurman , ÁSz. szn., Qapa γan szn. és méltóságnév; 451) keletkezhetett magyar név- ill. csag. qopan ’nagy, gy őzelmes, adással. KISS LAJOS szerint a szn. er ős, magas’ mn. (FNESz. török eredet ű lehet; vö. ótörök Bakonykoppány ). qotur ’kosz, rüh’. L. még szb.-hv. Kórógy ’település Baranya vm. Kotroman szn. (FNESz. ÉK-i részén Mohácstól Ny-ra’ Kotormány ). 1332: Karog, p. ~ Korog (Gy. 1: Ko(t)tya ~ Koszja ’Baranya 329). vm.-ben Sámod határában említett
6565 víz, Csánynál ömlik a Nagy- Boathzenaya ~ Chetheraya ~ Okorba’ 1257: Cozia, aqua (Gy. 1: Kothino (Gy. 1: 330). 248, 375, 380). A kovács foglalkozásnévnek és a Az elnevezés lexikai felépítése, birtokos személyjellel ellátott széna etimológiája ismeretlen. főnév birtokos személyjeles alakjá- Kova(c)s ’település Baranya nak az összetétele. A hn. legkorábbi vm.-ben, helye ismeretlen’ adata azzal magyarázható, hogy +1015/+158//403/Pp. Reg.: Chovas, Baranyában a kovács -nak kács vál- v. (Gy. 1: 330). tozata is él (FNESz.). A hiátustölt ő- Eredete bizonytalan. Talán köze ként is funkcionáló hangok ( v, j, h ) lehet a m. kovács foglalkozásnév- hangzóközi helyzetben ki is eshet- hez, ezt támasztja alá HECKENAST tek; l. kovács > koács (BÁRCZI GUSZTÁV adattára, amely a 1958: 136). Innen pedig koács > foglakozásnevekb ől alakult helyne- kács a névalakulás útja. FEHÉRTÓI veinket tartalmazza (1970: 109). KATALIN azonban az els ő adatot Kovácsi ’település Baranya vm. személynévi adatként közli; ebben K-i részén, Szederkény mellett fek- az esetben a Kács személynévnek hetett’ 1319: Koachy, p. (Gy. 1: (1260: Kaach , ÁSz. 441) és a széna 330). főnév birtokos személyjeles alakjá- A kovács foglalkozásnévnek az – nak összetétele, s birtoklásra utalha- i helynévképz ős származéka. Nevé- tott. ből következtethetően kovácsok Kovásséd ’település Baranya lakták (FNESz. Kovácsipuszta ). Ezt vm.-ben, talán az É-i részén Pécst ől az elképzelést támasztja alá É-ra’ +1015/XV.: Kowased (Gy. 1: HECKENAST GUSZTÁV is (1970: 330). L. Kovásséde. 109). A kovás ’kovaköves’ (FNESz. Kovacskova ? ’Baranya vm.- Kovás ) melléknévnek és a m. N. séd ben az aszuági uradalom határában ’forrás, patak’ (TESz.) f őnévnek az említett hely’ +1228/423: összetétele. Eredetileg egy kovakö- Kouachkoua, lac. (Gy. 1: 274). L. ves medrű patak vagy folyó neve Katkona. lehetett, s ez vonódhatott át meto- Eredete bizonytalan. Talán szláv nimikusan a mellette lév ő falura. eredet ű, ebben az esetben névátvé- Kovásséde ? ’település Baranya tellel került a magyar névrendszer- vm.-ben, talán az É-i részén Pécst ől be. É-ra’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: Kovácsszénája ’település Bara- Konas sede [ ƒ: Kouas], v. (Gy. 1: nya vm. É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ 330). Alakváltozata Kovásséd. [1290 k.]: Kach scenaya, 1332– Vagy a Kovásséd névb ől keletke- 5/Pp.Reg: Koachzenaza ~ zett az –e birtokos személyjellel Kouachenaia ~ Boachenaya ~ való b ővülés eredményeként, vagy közvetlenül a kovás ’kovaköves’
6666 (FNESz. Kovás ) melléknévnek és a nos a Kőrös -sel, esetleg annak egy m. N. séd ’forrás, patak’ (TESz.) olyan mellékága, amin k őhíd veze- földrajzi köznév birtokos személy- tett át. jeles alakjának az összetételéb ől Kőhirics ’település Baranya alakult víznév lett metonímiával a vm.-ben’ 1346: Kuhyrych, p. (Gy. település nevévé. 1: 318). Kozár ’település Baranya vm. A hn. el őtagja a kő ’szikla’ középs ő részén Pécst ől DK-re’ (TESz.) fn. Az utótag bizonyalan 1332–5/Pp. Reg.: Kosar ~ Kusar eredet ű. KISS LAJOS szerint kapcso- (Gy. 1: 330), 1383: Kozar (Cs. 2: latba hozható a m. hérics ’Adonis’ 499, Z. 4: 255, 267). növénynévvel. Vagy l. még szb.-hv. A személynévként is használt Heri či hn. Kevésbé elfogadható az (*cr. 1200: Cozar , ÁSz. 169) kazár az elképzelés, hogy a tövében a m. népnévb ől származhat. A kabarok- hír fn. rejlik (FNESz. Hirics ) kal a magyarsághoz csatlakozó ka- Köke ’település Baranya vm. zár néptöredék lakóhelyére utalha- középs ő részén Pécst ől D-re’ 1332– tott (FNESz. Kozárd ). 5/Pp. Reg.: Kuke ~ Koke ~ Rinex Kő ’település Baranya vm. K-i (Gy. 1: 330). részén Baranyától DK-re’ KISS LAJOS szerint a R. Köke 1289/291: Keu, v. (Gy. 1: 330). névváltozat puszta személynévb ől A m. kő ’szikla’ (TESz.) f őnév- (1138/1329: Kuke , ÁSz. 471) kelet- ből keletkezett (FNESz.) metoními- kezett magyar névadással. Ma Kö- ával. Az elnevezés valószín űleg egy kény formában él, ennek kialakulása a település közelében lév ő felt űnő valószín űleg a kökény növénynév- kőre (hegyre) utalt. nek tulajdonítható (FNESz. Kö- Kőbálvány ’Baranya vm.-ben kény ). GYÖRFFY szerint a pápai ti- Kölked határában említett hely’ zedjegyzékben a környezetében fel- +1015/+158/220 k.: Kwbalvan (Gy. sorolt falvak alapján a mai Kökény- 1: 331). nyel azonosítható (i. h.). A m. kő anyagnév és a bálvány Kökény kereke ’Baranya vm.- ’k őoszlop; istenként tisztelt szobor’ ben Kölked határában említett hely’ (TESz.) f őnév összetételéb ől meto- +1015/+158/220 k.: Kuchinkereby nímiával jött létre. Az elnevezés az [ƒ: -kereky] (Gy. 1: 331). adott területen lév ő felt űnő k őtömb- A kökény növénynévnek és a ke- re, k őszoborra utalhatott. rek ’erd ő’ (TESz.) földrajzi köznév Kőhíd-Kőrös ’Baranya vm.-ben birtokos személyjeles alakjának az folyóvíz a Füzes patak közelében, összetétele. Az elnevezés kökénnyel Füzesden említik’ 1329: ben őtt területre utalhatott. Kuhidkerus, fl. (Gy. 1: 304). Kölked ’település Baranya vm. A Kőrös (1.) víznévhez illesztett K-i részén Mohácstól D-re’ 1322: kőhíd el őtaggal jött létre. Talán azo-
6767 Kulkeed, t. 1327, 1330: Kulked, p., 1332: Kewresvelge, vall. ~ v. (Gy. 1. 331). Kewresuelgy, vall. (Gy. 1: 275). A Kölkedi névb ől keletkezett az –i A m. kőris fanévnek és a völgy helynévképző elhagyásával, reduk- ’hegyek, magaslatok közötti, ala- ció útján. csonyabban fekv ő terület’ (TESz.) Kölkedi ’település Baranya vm. földrajzi köznév birtokos személy- K-i részén Mohácstól D-re’ jeles alakjának az összetétele. Arra +1015/+158//403/Pp. Reg.: Kulke- utalt, hogy a környék jellemz ő fája dy, v. (Gy. 1: 331). L. Kölked. a k őris volt. A Kölked puszta személynévből Kőrös 1. ’Baranya vm.-ben Pécs (1219/1550: Culqed, ÁSz. 472) ke- környékén ered ő patak, az Okor bal letkezett az –i képz ővel. Az alapjául oldali mellékvize’ 1262/413: szolgáló szn. a kölyök m. fn. szár- Kewrus, aqua (Gy. 1: 248, 275, mazéka (FNESz. Kölked ). 331). Kőrös vize néven is említik. Kölpény ’Baranya vm.-ben Vö. Kőhíd-Kőrös. 2. ’település Pécsvárad határában említett erd ő’ Baranya vm. középs ő részén a 1193: Culpen, s. (Gy. 1: 363). Kőrös patak mellett’ 1319, 1322, KISS LAJOS szerint egy R. Kölpi 1332–5/Pp. Reg.: Keurus, 1332– ~ Kürpé helynévb ől keletkezett ha- 5/Pp. Reg.: Kurws ~ Kerus ~ tósági magyarosítás eredményeként. Keynus ~ Renres (Gy. 1: 331). Az alapjául szolgáló hn. a méltó- Kőrösmonostora néven is említik. ságnévb ől alakult Kül-bej törzsnév- A Kőrös víznév ( 1. ) a honfogla- vel függ össze (FNESz.). lás el őtti ősiség ű folyónév. Végs ő Körcsmény ’település Baranya forrása egy dák *k (w) ŗhso –s ’fekete’ vm. középs ő részén Pécst ől K-re’ lehetett. A magyarba valószín űleg +1058/300//403: Kyrschyem ~ szláv közvetítéssel jutott el (FNESz. Kurthunir, 1332–5/Pp. Reg.: Körös ). A településre (2.) a Kőrös Churcymen ~ Ku(r)chme(n) ~ víznév vonódhatott át metonimiku- Kurche(n) ~ Kurchin ~ Kurcimen ~ san. Churchim … ~ Sinthinen (Gy. 1: Kőrösal ? ’település Baranya 331). vm. középs ő részén a K őrös patak Az elnevezés lexikai felépítése, mellett’ 1332: Keurusol, v. (Gy. 1: etimológiája ismeretlen. 332). Kőris 1252 (Ürög, Baranya Valószín űleg a Kőrös víznévnek vm.): Keurus, nem. (Gy. 1: 400). és az al ’alsó rész’ (TESz.) köznév- A m. kőris fanévb ől keletkezett. nek az összetételeként jött létre. Az Itt csak köznévi említés lehet, ma- elnevezés arra utalhatott, hogy a gára a bokorra utal. település a Kőrös alsó folyásánál Kőris völgye ’Baranya vm.-ben telepedett meg. Bakitelke határában említett völgy’ Kőrös[monostora] ’település Baranya vm. középs ő részén a
6868 Kőrös patak mellett’ 1332– A m. R. körtvély ’körtefa’ 5/Pp. Reg.: Kewrsmonasterio (Gy. (TESz.) fanévnek és a fa főnévnek 1: 331). az összetételeként jött létre. Itt köz- A Kőrös (2.) névb ől alakult a névi említés lehet, magára a fára monostor ’középkori alapítású szer- utal. zetesrendek központi kolostora’ Kőszeg ’település és vár Bara- (TESz.) jelentés ű f őnévvel b ővülve. nya vm. K-i részén a Duna mellett’ A második névelem a Lázár szige- *1316: Kwzeg, castr., 1316/[1317], tén álló premontrei monostorra utal 1316 [ ƒ: 1317]: Kwzegh, castr., (vö. Gy. i. h.). 1316/318, [1327 u.]>351: Kuzegh, Kőrös vize ’Baranya vm.-ben castr., [1320]: Kewzegh (Gy. 1: Pécs környékén ered ő patak, az 332). Okor bal oldali mellékvize’ 1330, A m. kő ’szikla’ (TESz.) f őnév- 1332: Keurusuizy, fl. (Gy. 1: 248, nek és a szeg ’sarok; beszögellés’ 306). (TESz.) f őnévnek az összetétele. Az A Kőrös névb ől keletkezhetett a elnevezés eredetileg a várra vonat- víz földrajzi köznév birtokos sze- kozhatott, kés őbb kezdték el a vár mélyjeles alakjával való kiegészü- köré épül ő települést is így nevezni léssel. (FNESz.). Körtvélyes 1. ’település Bara- Kövesd 1. ’Baranya vm.-ben nya vm. K-i részén Mohácstól DNy- Ürög határában említett patak’ ra’ +1093/404: Kurthuelys, 1252: Cuest, riv. (Gy. 1: 399). Ta- [+1235]/350/404: Kurthueles, v., lán összefügg a Kovásséde határá- 1317>413: Kertheles, v., 1317>420: ban említett Kövesdi -vel. 2. ’tele- Kerthweles, v. (Gy. 1: 332). 2. ’te- pülés Baranya vm. középs ő részén lepülés Baranya vm.-ben, Siklós Siklóstól K-re’ [1290–91]: Kuestd, vidékén fekhetett’ 1300>520 k.: v., [1290 u.], [1291 k.], 1299: Kerthweles, v., 1330: Kurthuelus Kuesd, p., v. (Gy. 1: 332). (Gy. 1: 332). A m. köves melléknév –d képz ős A m. R., N. körtvély ’körtefa’ származéka (FNESz.), s a patak ( 1. ) (TESz.) –s melléknévképz ős szár- medrének jellemz őjére utalhatott. A mazéka. Eredetileg mikronév lehe- település (2.) mellett Villányra fo- tett, amelynek tkp. értelme lyó víz ( Kövesd (1352/429: fl. ’(vad)körtefával ben őtt hely’. Ez a Kwesd: uo.) neve is Kövesd , való- mikronév vonódhatott át a telepü- szín űleg ez vonódhatott át a telepü- lésre (FNESz.). lésre. Körtvélyfa Közép út ’Baranya vm.-ben Kis- +1015/+158//403/Pp. Reg. (Hird, dér határában említett út’ Baranya vm.): Curtuelfa (Gy. 1: 1329/XIV.: Kuzepwth, via ~ 318). Kvzepwth, via (Gy. 1: 327).
6969 A közép ’középs ő’ (TESz.) mel- KISS LAJOS kevésbé elképzelhet ő- léknév és az út ’a közlekedés szá- nek tartja viszont azt a feltevést, mára létesített sáv’ (TESz.) földraj- hogy a Kulcs hn. magyar névadással zi köznév összetételeként jött létre, jött létre a m. kulcs f őnévb ől s a földrajzi elhelyezkedésre utalt. (FNESz. Kulcs ). A viszonyítás alapja nem világos. Küde ? ’Baranya vm.-ben a Krassó ’település Baranya vm. Gy űrű melletti Boldogasszonyfalva D-i részén Aszuágtól DK-re, a határában említett erd ő’ 1287/468: Karasó (Krassó) folyó mellett’ Kude, s. (Gy. 1: 312). +1228/383/407: Crasow, pr., Az elnevezés lexikai felépítése, +1228/423: Carassou, pr., 1332– etimológiája ismeretlen. 5/Pp. Reg.: Crosa (Gy. 1: 333). Lajmér ’település Baranya vm. Bonahida és Bonahidakrassó né- K-i részén Mohácstól DNy-ra’ ven is említik. 1274, 1298: Loymer, t., v., 1278, A település a mellette lév ő folyó- 1279, 1317/413, 1322, 1324, 1331: ról kaphatta a nevét metonímiával. Laymer, t., v., 1310: Lamer, v., KISS LAJOS szerint a víznév egy 1317: Laymeer, v. (Gy. 1: 333). ótörök * qarašu γ ’fekete víz’ jelen- Alakváltozata Lajméri. tésű szóra vezethet ő vissza (FNESz. Puszta személynévb ől keletkez- Karas ). hetett magyar névadással. Az alap- (Kuasty) ’Baranya vm.-ben jául szolgáló személynévhez l. ném. Kovásséde határában említett hely’ Leomere szn. (FNESz. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Kuasty Lajmértanya ). (Gy. 1: 330). Lajméri ’település Baranya vm. Az elnevezés lexikai felépítése, K-i részén Mohácstól DNy-ra’ etimológiája ismeretlen. Gy. esetleg 1278: Laymery, t., 1310: Lamery, t. a kés őbbr ől adatolható Kövesd (Gy. 1: 333). heggyel tartja azonosíthatónak, de A Lajmér névb ől keletkezett az –i lehet, hogy a Kovásséde település- helynévképz ővel történt b ővülés névvel függ össze. eredményeként. Kulcsod ’település Baranya vm. Lak 1. ’település Baranya vm. ÉK-i részén Pécsváradtól K-re’ középs ő részén Kémes mellett’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: Kul- *[1177]/500 k.: Sok [ ƒ: Lok?], v., choud, v. (Gy. 1: 333). 1191 [ ƒ: 1251], 1257: Lok, v. (Gy. KISS LAJOS szerint egy Kulcs hn. 1: 334). 2. ’település Baranya vm. egészült ki a –d helynévképz ővel. ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ Az alapjául szolgáló hn. szláv ere- 1296: Loc, v. ~ Lok, 1330: Lohc, det ű, tehát névátvétellel került a 1330/477: Look, p. (Gy: 1: 334). 3. magyar névrendszerbe; vö. szb.-hv. ’település Baranya vm. K-i részén Kljû č hn., szln. Ključ hn. Ezek a m. Danóctól DNy-ra’ 1296/324: Look, kulcs fn. el őzményéb ől keletkeztek. t., [1316–42]>412: Laak, 1330:
7070 Lak, t. (Gy. 1: 334). 4. ’település A szláv laz ъ ’erdei tisztás’ f őnév Baranya vm. K-i részén Mohácstól a forrása, amely a románban és a D-re’ 1327: Look, p., 1328: dicta p. magyarban is meghonosodott; vö. non Laak, sed Wyfolu vocaretur, m. R., N. láz ’tisztás, szénaterm ő 1330, 1338: Laak, p., 1329, 1330: p. hely, rét, irtvány’ (TESz.) és rom. Wyfalw al. nom Lak (Gy. 1: 334). laz ’irtás, füves hely, kaszáló’. Az L. Újfalu (3.). elnevezés arra utalhatott, hogy a A m. lak ’az a hely, ahol valaki- település egy tisztáson, réten épült nek az otthona, állandó szállása (FNESz. Sebesláz ). van’ (TESz.) f őnévb ől keletkezett [Lázár szigete] ’Baranya vm.- (FNESz.). A 3. település eredetileg ben K őrös településen említett szi- a szekszárdi apátság birtokát képez ő get, a premontreiek monostora állott Ipoltlaka vagy Földvár -ral azonos, rajta’ *1294/485, *1320/633: Insula illetve ennek tartozéka É-ra, a Duna Lazari (Gy. 1: 331). partján. 1318-ban a király Becsei A m. Lázár személynév Imrének adta, majd Becsei Egyed (+1061/1360: Lazar , ÁSz. 485) és a falut telepített rá, s neve innen Újfa- sziget ’vízzel körülvett szárazföld’ lu lett. (TESz.) f őnév az összetétele. Lancsok ’település Baranya vm. Lelesz ’település Baranya vm. ÉK-i részén Mohácstól ÉNy-ra’ ÉK-i részén, Mohácstól ÉNy-ra 1093/[1190]>338 k.: Lanchuk, p., Márok határában lehetett’ [1292– 1281: Lonchuk, v., 1321: Lanchek, 97], 1311: Lelez, [1296 k.]: Leles v., 1331: Lonchok, v., 1332– (Gy. 1: 336). 5/Pp. Reg.: Leuchuk ~ Lenchur ~ KISS LAJOS szerint a Lél sze- Leuchud ~ Lonthek ~ Lumthuk ~ mélynév ([895]/KrónKomp: Leel , Mu(n)chek (Gy. 1. 335). ÁSz. 486) származékából jött létre Az elnevezés lexikai felépítése, metonímiával (FNESz.). etimológiája ismeretlen. Lencsekút ’település Baranya Laskó ’település Baranya vm. vm. ÉK-i részén, Hásságy környé- DK-i részén a Duna mellett’ kén fekhetett’ 1330: Lenche kuth +1264/[XIV.]: Logcho, t., 1332– (Gy. 1: 336). 5/Pp. Reg.: Lusko (Gy. 1: 335). A m. Lencse személynév (1181: KISS LAJOS szerint szláv eredet ű; Lence , ÁSz. 488) vagy a m. lencse vö. le. Łu żków hn., ebben az esetben növénynév és a kút ’forrás’ (TESz.) névátvételr ől van szó. Alapja az főnév összetételéb ől keletkezhetett. ősszl. * lug ъ ’liget, rét’ fn. kicsinyí- Eredetileg egy forrás neve, amely tő képz ős * luž ьkъ származéka metonímiával lett a település nevé- (FNESz.) vé. Láz ’település Baranya vm. K-i Let ’Baranya vm.-ben Daróc ha- részén Baranyavártól K-re’ tárában említett tó’ +1264/XIV.: 1289/291: Laaz, v. (Gy. 1: 336). Let, lac. (Gy. 1: 297).
7171 Az elnevezés etimológiája, lexi- összetételével jött létre (FNESz. kai felépítése ismeretlen. Liptód ). Motivációja nem világos. Let-fok ’Baranya vm.-ben Da- Lip(p)ó 1. ’Baranya vm.-ben róc határában említett hely’ Ebres határában említett erd ő’ +1264/XIV.: Letfok, loc. (Gy. 1: 1251/328/374: Lupo, s., 1251/335: 297). Alakváltozata Let foka. Lypow, s., 1251/339: Lyppou, s., A Let víznév és a fok ’nagyobb 1256 [ ƒ: 1266]: Lippo, s. (Gy. 1: vizekb ől kifolyó ér vagy csatorna’ 299). 2. ’település Baranya vm. K-i (TESz.) f őnév összetétele. részén a Karasó közelében’ Let foka ’Baranya vm.-ben Da- 1274/336>371, 1281, 1330: Lypow, róc határában említett hely’ t., 1293, 1332–5/Pp. Reg.: Lypo , +1264/XIV.: Let foka, loc. (Gy. 1: 1290/291: Lyppov, p., 1293: Lypov, 297). L. Let-fok. 1296/324: Lypou, 1326: Lyppow, A Let víznévnek és a fok ’na- 1332–5/Pp. Reg.: Lyppo (Gy. 1: gyobb vizekb ől kifolyó ér vagy csa- 336). torna’ (TESz.) f őnév birtokos sze- KISS LAJOS a m. R. Lypo (1201: mélyjeles alakjának az összetétele. Lippo, ÁSz. 495) nemzetségnevet Letnek ’település Baranya vm. látja mögötte. E nemzetségnév szláv DK-i részén közel a Drávához’ eredet ű; vö. szb.-hv. Lipo szn. <: 1264: Letnuk, v., 1289/291: Lytnek, Filip szn., cseh Lipo csn. <: lípa v. (Gy. 1: 336). ’hársfa’ (FNESz.). A falu neve Az elnevezés lexikai felépítése, GYÖRFFY szerint is kapcsolatban etimológiája ismeretlen. állhat a Lippó nemzetséggel, mely- Likiboda ’település Baranya nek Bacha nev ű tagja baranyai adó- vm. középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ szed ő volt: [1280 k.]: Bacha de gen. [+1235]/350/404: Liqui Buda, t., v. Lypo (i. h.). (Gy. 1: 285). Lokojc ~ Lokavec ’Baranya A Boda (1.) névb ől keletkezett vm.-ben az aszuági uradalom hatá- talán a liki el őtaggal szintagmatikus rában említett folyó a Karasó jobb szerkesztés eredményeként. A jelz ői oldali vízrendszerében’ els ő névrész talán a lyuk ~ lik f őnév +1228/383/407: Lokauech, fl. (Gy. –i képz ős származéka. 1: 274), 1281/364: Lokoych, fl. (Gy. Liki- ~ Lyukitót ’település Ba- 1: 273). ranya vm. ÉK-i részén Pécsváradtól Szláv eredet ű lehet, ebben az DK-re’ esetben névátvétellel került a ma- +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: Li- gyar névrendszerbe; vö. szln. kytowt, v., [1292–97]: Lyukythouth Lokavec hn. (Gy. 1: 336). Lota ’település Baranya vm. K-i Valószínűleg a m. lyuk ’üreg’ részén Mohácstól DNy-ra’ főnév –i képzős származékának és a [+1235]/350/404, 1332–5/Pp. Reg.: tót ’szláv személy’ (TESz.) népnév Lotha, v., 1332: Lota, v., 1332–
7272 5/Pp. Reg.: Locha ~ Loda (Gy. 1: GYÖRFFY Lőcs (L ős) címszót vesz 337), 1349: Loca, p. (Cs. 2: 503, Z. föl. 2: 353). (Lubachym) 1296/346/408 Az elnevezés etimológiája, lexi- (Franceusfölde): a. pomi Lubachym kai felépítése ismeretlen. vocata (Gy. 1: 303). Lotárd ’település Baranya vm. Az elnevezés lexikai felépítése, középs ő részén Pécst ől DK-re’ etimológiája ismeretlen. 1305, 1321, 1330: Lotharth, 1330: Luka 1. ’település Baranya vm. Lothard ~ Lodharth, 1332– D-i részén Aszuágtól DK-re’ 5/Pp. Reg.: Lucharch (Gy. 1: 337). 1296/346/408: Luka (Gy. 1: 337). 2. A Lotárd puszta személynévb ől ’település Baranya vm. DNy-i ré- (1233: Luthart , ÁSz. 497) alakult szén Nekcsét ől K-re’ 1321: Luca, magyar névadással. A szn. valószí- 1350: Luka, p. (Gy. 1: 337). nűleg német eredet ű; vö. ném. R. A Luka puszta személynévb ől Leuthard ~ Leodard ~ Liuthart ~ (1157: Luca , ÁSz. 498) keletkezhe- Liutard szn. (FNESz.). tett magyar névadással. Lovászhetény ’település Bara- Lúzsok ’település Baranya vm. nya vm. É-i részén Pécsváradtól K- Ny-i részén a Dráva közelében’ re’ [1292–97]: Luazhetyn (Gy. 1: 1346: Lusuk , p. (Gy. 1: 337). 316). KISS LAJOS szerint szláv eredet ű; A Hetény névhez kapcsolt lovász vö. cseh Loužek hn.; szlk. Lúžek megkülönböztet ő jelz ői el őtaggal hn.; le. Łu żek hn. Tkp. értelme ’kis jött létre. A foglalkozásnévi els ő berek, kis rét’. Kevésbé elfogadha- névrész arra utalt, hogy a falu lo- tónak tartja azt a nézetet, miszerint vakkal szolgált (FNESz.) a m. ló állatnév és a sok ’falu’ Lő(c)s ’település Baranya vm. (TESz.) összetételével van dolgunk K-i részén a Karasó közelében’ (FNESz.). 1312: Leus f. Leus f-i Ambrosi de Macslin ? ~ Matlin ? ’Baranya Leus, 1324, 1325, 1332–5/Pp. Reg.: vm.-ben az aszuági uradalom hatá- Leus, p., 1332–5/Pp. Reg.: Lews ~ rában említett hely’ +1228/383/407: Lyws (Gy. 1: 337). Mathlin, lac., +1228/423: Machlin A Lőcs puszta személynévb ől (Gy. 1: 274). (1211: Leus , ÁSz. 492) keletkezett Els ő adatát FEHÉRTÓI KATALIN magyar névadással (FNESz.). A személynévi adatként közli (ÁSz. Lő(c)s-nem (vö. 1280 k.: de gen. 505). Eredete így ismeretlen. Leus ) névadó faluja. Az ilyen sze- Magasd ’Baranya vm.-ben Ürög mélynevekre lásd: 1312: Leus f. határában említett hegy’ 1252: Leus f. Ambrosi de Leus. Mogusd, mo. (Gy. 1: 400). CSÁNKI nál még a XV. században is A magas ’felfelé nyúló, fent le- csak s-sel szerepel (2: 503). vő’ (TESz.) melléknévb ől keletke-
7373 zett a –d helynévképz ő hozzáadásá- határában említett völgy’ val, s a hegy méretére utalt. [+1235]/350/404: Moyusgatha, vall. Magyal 1249/291 (Harsány, Ba- (Gy. 1: 350). Bizonyára összefügg a ranya vm.): mogol, a. (Gy. 1: 313), szomszédos Majsa település nevé- 1252>360 (Csúza, Baranya vm.), vel. 1267/380 (Peterd, Szekcs ő mellett, A m. Majos személynév (1113: Baranya vm.): magyal, a. (Gy. 1: Moysi, ÁSz. 563) és a gát ’folyóvíz 296, 369), 1335 (Permán, Baranya útjába állított mesterséges akadály’ vm.): magal, a. (Gy. 1: 368). (TESz.) fn. birtokos személyjeles A m. magyal ’molyhos tölgy, alakjának az összetétele. Valószín ű- Quercus pubescens’ (TESz.) f őnév- leg a völgyben egy Majos nev ű sze- ből keletkezett. Itt köznévi említés, mély gátja állt, kés őbb ez vált me- magára a fára utal. tonimikusan a völgy nevévé. Magyalfa 1252 (Ürög, Baranya Majsa ’település Baranya vm. vm.): Mogolfa, a. (Gy. 1: 400), K-i részén Danóctól ÉNy-ra’ 1252>360 (Csúza, Baranya vm.), [+1235]/350/404, 1310, 1312, 1329/378/388 (Bár, Baranya vm.): 1317>413, 1327, 1332–5/Pp. Reg., magyalfa, a. (Gy. 1: 279, 295–6), 1333, 1338: Moysa, p., v., *1285: 1288/302 (Hazugd, Baranya vm.): Moyscha, t., 1317>413: Maysa, t., mogolfa, a. (Gy. 1: 315), 1323 (Har- 1332–5/Pp. Reg.: Mayssa ~ Nayssa kány, Baranya vm.): magalfou, a. (Gy. 1: 338). Egyházasmajsa né- (Gy. 1: 313), 1329/378/388 (Bár, ven is említik. Osztódásával alakult Baranya vm.): a. magalfa vulg. Kis- és Nagymajsa. Vö. Majos vocata, que Nyugulmfa appellatur gáta. (Gy. 1: 279). Vö. Nyugalomfa. A Majsa személynévb ől (1171: A magyal ’molyhos tölgy, Moysa , ÁSz. 564) alakult magyar Quercus pubescens’ (TESz.) f őnév névadással. A szn. a m. R. Mois és a fa főnév összetétele. Köznévi ’Mózes’ (1113: Moysi , ÁSz. 563) említés, magára a fára utal. személynévb ől alakult a kicsinyít ő- Maj(o)s ’település Baranya vm. becéz ő funkciójú –a képz ő hozzá- középs ő részén Baranyavártól DNy- adásával. A hn. a település egykori ra’ 1289/291, [1292–97], 1299: birtokosára utalhatott. Moys, v., 1331: Moyus (Gy. 1: 337). Makófalva ’település Baranya Valószín űleg a Maj(o)s puszta vm. ÉNy-i részén az Alma patak személynévb ől (1113: Moysi ÁSz. mellett’ 1313: Mokoufolua, v., (Gy. 563) keletkezett magyar névadással. 1: 338). Az alapjául szolgáló szn. a lat. A Makó személynév (1236/1239: Moyses ’Mózes’ személynévnek a Makov , ÁSz. 508) és a falu földrajzi rövidült formája (FNESz.). köznév birtokos személyjeles alak- Majos gáta ’Baranya vm.-ben a jának az összetétele. A szn. valószí- Mohácstól DNy-ra fekv ő Nyárád
7474 nűleg szláv eredet ű; vö. szb.-hv. összetétele (FNESz.). Olyan szög- Máko szn. (FNESz. Makó ). letre utalhatott, ahol malom volt. Maláka 1. ’Baranya vm.-ben Mamád ’település Baranya vm. Sámod határában említett hely’ DK-i részén, Baranyavártól D-re 1257: ad vallem que dicitur malaka lehetett’ 1265/270, 1330: Momad, ~ in aquam que dicitur malaka (Gy. p., 1269 [ ƒ: 1270]: Mamad, v., 1: 375). 2. ’Baranya vm.-ben az 1289/291: M.mad, v., 1289/347: aszuági uradalom határában említett Momand (Gy. 338). tó’ 1281/364: lacus nomine Rozna Talán a Mamád személynévb ől vulg. malaka dicti (Gy. 1: 273). L. (1138/1329: Mamadi, ÁSz. 509) Rezna. 3. ’Baranya vm.-ben a Drá- keletkezett magyar névadással. Az va menti Gradistyán határában em- alapjául szolgáló személynév el őz- lített víz’ 1296: Malaka, aqua ~ per ményéhez l. török Mamaj szn., il- Malakam (Gy. 1: 308). 4. ’Baranya letve ném. R. Mamo férfinév vm.-ben Hetenye határában említett (FNESz. Mámapuszta ). folyó’ 1341: Malaka, riv. (Gy. 1: Márkfalva ’település Baranya 317). vm. középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ A maláka ’vizeny ős, mocsaras *1221/550: Marci de villa Marcu, hely’ (TESz.) földrajzi köznévb ől 1332/437: Markfalwa (Gy. 1: 338– keletkezett metonimikus úton hasa- 9). dással. A m. Márk személynév (1193: Málom ’település Baranya vm. Marc, ÁSz. 520) és a falu földrajzi középs ő részén Pécst ől D-re’ köznév birtokos személyjeles alak- [1290 k.], 1332–5/Pp. Reg.: Malun, jának az összetétele. A hn. a telepü- v., 1332–5/Pp. Reg.: Malu(n) ~ Ma- lés egykori birtokosára utalhatott lim ~ Malon (Gy. 1: 338). (FNESz. Markófalva ). Megjegy- GYÖRFFY Málom (Málon) -ként zendő, hogy els ő adat esetleg a két címszavazza. Továbbélése alapján Márok település valamelyikéhez is lehet ez a f ővariáns. CSÁNKI -nál a tartozhat. XVI. század közepén van az els ő m Marócsa ’település Baranya vm. vég ű adata. KISS LAJOS szerint a Ny-i részén az Alma folyótól D-re’ malom szóból származtatható, 1332–5/Pp. Reg.: Morocha ~ amely régen malon alakú volt (vö. Morolcha ~ Morolka ~ Morossa ~ FNESz.). Arra utalt, hogy a telepü- Morol (Gy. 1: 338). lésen malom állt, róla metonimiku- KISS LAJOS szerint szláv eredet ű, san kapta nevét a falu. tehát névátvétellel került a magyar Malom-szeg ’Baranya vm.-ben névrendszerbe; vö. szln. Marol če Ebres határában említett hely’ hn. (FNESz.). 1339: Molonzegh (Gy. 1: 299). Márok 1. ’település Baranya A m. malom f őnév és a szeg ’sa- vm. K-i részén K őszegt ől Ny-ra, a rok, beszögellés’ (TESz.) f őnév Karasó mellett’ 1261/262, 1296,
7575 1301/XIV., 1307>377, 1307/377, Marton ’település Baranya vm. 1313>377, 1330: Mark, p., t., v. ÉK-i részén Pécsváradtól DNy-ra’ (Gy. 1: 338–9). 2. ’település Bara- +1015/+158//403/Pp. Reg., nya vm. ÉK-i részén Mohácstól +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: v. ÉNy-ra’ [1292–97]: (Ma)rok (Gy. Mortun, +1015/XV.: Martun (Gy. 1: 339). 1: 339). L. Martonfalva. KISS LAJOS szerint a m. Márk A m. Marton puszta személynév- személynévb ől (1193: Marc , ÁSz. ből (1211: Martun , ÁSz. 521) ala- 520) keletkezhetett (FNESz.). kulhatott magyar névadással. Marót(falva) ’település Baranya Martonfalva ’település Baranya vm. K-i részén a Karasó mellékén’ vm. ÉK-i részén Pécsváradtól DNy- 1296: Morooth Nigri de Peray, ra’ [1292–97]: Mortunfolua (Gy. 1: 1321>344: Math. f. Morouth, 1328: 339). Marton néven is említik. iuxta v-m Morouth, 1332– A Marton névalakhoz kapcsolt 5/Pp. Reg.: Morac ~ Morod , v. (Gy. birtokos személyjeles falu földrajzi 1: 339), 1371: Marouthfalua (Cs. 2: köznévvel jött létre kiegészüléssel. 506, Z. 3: 417). Martonos uta ’Baranya vm.-ben Ha csupán Marót a településnév, Bellye határában említett út’ 1324: akkor a m. Marót puszta személy- Mortunusuta, via (Gy. 1: 283). névb ől (1138/1329: Maraut, ÁSz. A m. Martonos személynévnek 568) alakult magyar névadással. (1211: Mortunus, ÁSz. 524) és az út Nevét a szomszédos Péra faluban földrajzi köznév birtokos személy- lakó és Töttösön birtokos Marótról jeles alakjának az összetétele. A hn. kaphatta. GYÖRFFY Marót(falva) - arra az útra utalhat, amely Martonos ként adja meg a címszót, mivel a birtokára vezetett, vagy amit ő épí- XIV. század második felét ől csak tett így adatolható. Ebben az esetben a Mátris hida ’Baranya vm.-ben fenti személynévhez a falu földrajzi Dráva birtokon említett hely’ köznév birtokos személyjeles alakja [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: járult. A BMFN. is több ilyen adatát matris hyda , [+1077–95]//XV.: tartalmazza. matris chida (Gy. 1: 371). Martina ’Baranya vm.-ben az Talán egy Mátris személynév és aszuági uradalom határában említett a híd földrajzi köznév összetétele. A hely’ +1228/383/407: Martyna, személynévre nincs adat. stag., +1228/423: Martina (Gy. 1: Matucsina 1. ’patak Baranya 274). vm. D-i részén, a Nekcsével egye- Valószín űleg a Martina puszta sülve ömlik a Velcsicába, majd a személynévb ől (1220/1550: Mar- Karasóba’ +1228/383/407: tina , ÁSz. 522) keletkezett magyar Matuchyna, fl., +1228/423: névadással. Motuchyna (Gy. 1: 274). 2. ’telepü- lés Baranya vm. DNy-i részén a
7676 Dráván túl, az azonos nev ű folyó Medves ~ Medvés 1. ’Baranya mellett’ +1228/383/407: vm.-ben Kovásséde határában emlí- Motuchyna, 1281/364: Moducha, tett hely’ 1332–5/Pp. Reg.: Mochocyna (Gy. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Medves 1: 340). (Gy. 1: 330). Esetleg összefügg a A víznév (1.) valószín űleg szláv közeli Ürögön említett hasonló ne- eredet ű, tehát névátvétellel került a vű hellyel, illet őleg a szomszédos magyar névrendszerbe. A szb-hv. Újfaluban lev ő Medve-fő-vel. 2. Matok szn. származéka lehet ’Baranya vm.-ben Ürög határában (FNESz. Tunyogmatolcs ). A telepü- említett sz őlő’ 1252: Medues, vin. lésre (2.) valószín űleg a folyó neve (Gy. 1: 399). vonódott át. A medve állatnévnek az –s kép- Mecske ’település Baranya vm. zős származékából keletkezhetett. Ny-i részén a K őrös mellett’ 1332, Medves ’Baranya vm.-ben a 1332/333, 1332–5/Pp. Reg.: Velcsica mellékvize, az aszuági ura- Mekche, t., 1332–5/Pp. Reg.: dalom és Bonahidakrassó határában Mecche ~ Moche ~ Moczthe (Gy. 1: említik’ +1228/383/407, 1319: 340). Medues, aqua , lac. (Gy. 1: 274, A Mecske puszta személynévb ől 333). (1211: Micse , ÁSz. 549) keletkezett Talán egy m. *med ’száraz vagy magyar névadással. Az alapjául id őnként kiszáradó’ mn. származé- szolgáló szn. a Miklós személynév- ka, amely a m. medd ő melléknévvel nek a kicsinyít őképz ős alakja. A függ össze (FNESz. Nemesmedves ). mai Mecske alak kcs > csk hangát- Medviz ’birtok és település Ba- vetéssel keletkezett a régebbi ranya vm. ÉNy-i részén az Alma Mekcse alakból (FNESz. patak mellett’ [+1077– Magyarmecske ). 95]>158//403/Pp. Reg.: Medwys, Medve-fő ’Baranya vm.-ben a pr., [+1077–95]/XV.: Medues, Pécst ől ÉK-re fekv ő Újfalu hatá- 1275/337: Meduuez ~ Medwez, v., rában említett hely’ 1277/337, 1279/337: Meduez, t., v., +1058/300//403: Medwefew (Gy. 1: 1330: Meduiz (Gy. 1: 340). 398). Eredete bizonytalan. Talán köze A személynévként (1138/1329: lehet egy m. *med ’száraz vagy Medue , ÁSz. 533) is használt medve id őnként kiszáradó’ melléknévhez, állatnév és a fej ~ f ő ’kezdete, feje’ amely a m. medd ő melléknévvel (TESz.) f őnév összetétele. Esetleg függ össze (FNESz. Nemesmedves ). összefügg a szomszédos tele- Megye Kn. 1281 (Jen ő, Baranya püléseken említett Medves ~ Med- vm.): ad locum spinosum mege vés -sel, földrajzi elhelyezkedésére vocatum (Gy. 1: 320). utalhat. A megye ’határ’ (TESz.) jelenté- sű f őnév az alapja. Itt köznévi emlí-
7777 tés lehet, magára a mezsgyére utal- Meszes ’település Baranya vm. hat. középs ő részén Pécst ől DK-re’ Megyer ’település Baranya vm. 1234, 1332–5/Pp. Reg.: Meses, középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ [1290 k.], 1332–5/Pp. Reg.: Mezes, [1290 k.], 1332–5/Pp. Reg.: Meger, *1329/XIV.: Mezeez, 1332– v., 1332–5/Pp. Reg.: Neger ~ 5/Pp. Reg.: Meezes ~ Messes ~ Magur ~ Meg (Gy. 1: 341). Mesta (Gy. 1: 341). A Megyer törzsnévb ől keletke- A m. mész anyagnév –s mellék- zett, az e törzsbeliek lakóhelye. Az névképz ős alakjából keletkezhetett. els ődleges névváltozat a vegyes Mészk őfejtéssel, mészégetéssel hangrend ű mogyer volt. Ebb ől két- kapcsolatos munkálatokra utalha- irányú hangrendi kiegyenlít ődés tott, s metonimikusan lett a telepü- eredményeként megyer és magyar lés nevévé (FNESz.). változat alakult. A magas hangren- Micske ’település Baranya vm. dű megyer a törzs megnevezése, a ÉK-i részén Pécsváradtól K-re’ mély hangrend ű magyar a vezet ő +1015/+158//403/Pp. Reg.: Mykuse, törzs után megjelölt nép megneve- v., +1015//XV.: Mikwzeh (Gy. 1: zése maradt (FNESz.). 341). Mély-ér ’az Okorral párhuza- Az els ődleges Mikcse névalak mosan folyó patak Baranya vm.- puszta személynévb ől (1236: ben, Dráva és Sámod települések Mycche , ÁSz. 544) keletkezett ma- határában említik’ [1077– gyar névadással. Az alapjául szolgá- 95]>+158//403/Pp. Reg.: Mecler [ ƒ: ló szn. a Miklós személynévnek a Meeler], [+1077–95]//XV.: Meeler kicsinyít ő-becéz ő alakja. A mai (Gy. 1: 248, 371), 1257: Myler, Micske alak a kcs > csk hangátvetés aqua (Gy. 1: 248, 375). eredménye (FNESz., KISS 1995: A m. mély melléknévnek és az ér 15). ’patak’ (TESz.) földrajzi köznévnek Mihálykereke ’település Bara- az összetétele. Az elnevezés a patak nya vm. DK-i részén a Duna köze- medrének sajátosságára utalt. Ha lében’ 1282: Myhalkerekey, v., helyes az azonosítás, a Mecler rom- [1282]: Mihalkerequi, v., [1290 u.]: lott forma. – – halkereky, 1332–7/Pp. Reg.: Ménesakol ’Baranya vm.-ben Myhalkeleke ~ Misaelkerek ~ Hetenye határában említett sziget’ Myalbereke (Gy. 1: 341). 1341: Menusakal, ins. (Gy. 1: 317). A m. Mihály személynévnek A m. ménes ’lovak csoportja’ (1121/1420: Michal , ÁSz. 542) és a (TESz.) f őnév és az akol ’karám’ m. kerek ’erd ő’ (TESz.) f őnévnek (TESz.) f őnév összetételével jött az összetétele. A név eredetileg egy létre metonimikus úton. Olyan szi- Mihály nev ű személy erd őjét jelöl- getre utal, ahol volt lótartásra szolgá- hette, kés őbb vált a település nevé- ló akol. vé metonimikus úton.
7878 Mikócsa ? ’Baranya vm.-ben esetleg más településr ől van szó (i. Daróc határában említett tó’ h.) . CSÁNKI külön adja meg őket (2: +1264/XIV.: Michocha, lac. (Gy. 1: 508). Talán a szláv eredet ű Miszla 297). személynévből (1234/1550: Mizla, FEHÉRTÓI KATALIN ezt az adatot ÁSz. 556) keletkezett magyar név- a személynév els ő el őfordulásaként adással (FNESz. Alsómislye ). idézi (ÁSz. 548). KISS LAJOS sze- Misleny ’település Baranya vm. rint az alapjául szolgáló szn. a Mik- középs ő részén Pécst ől DK-re’ lós szn. származéka (FNESz.). 1266, 1270, 1331: Myslen, t. (Gy. 1: Mindszent 1. ’település Baranya 342). vm. középs ő részén a K őrös patak Szláv eredet ű személynévb ől ke- közelében’ 1332: Mendscenth, letkezett magyar névadással; vö. 1332–5/Pp. Reg.: v. OOSS. (Gy. 1: szb.-hv. Mìšljen szn.; cseh Myšlen 341). Báta és Bátamindszente né- szn. (FNESz. Kozármisleny ). ven is említik. [2.] ’település Bara- Mitár ’település Baranya vm. nya vm. D-i részén, Aszuágtól K-re ÉK-i részén Mohácstól ÉNy-ra’ fekhetett’ 1332–5/Pp. Reg.: Jo. 1333: Mychar [ ƒ: Mithar], v. (Gy. (sac.) OOSS. (Gy. 1: 341). L. Ká- 1: 342), 1343: Mytar, v. (Cs. 2: polnamindszent. 508). Vö. Mitár sédje. Az 1. települést a mindenszentek Az elnevezés lexikai felépítése, tiszteletére épített templomáról ne- etimológiája ismeretlen. vezhették el metonímiával Mitár sédje ’Baranya vm.-ben a (FNESz.). A 2. település neve a Mitárral szomszédos Nógrád ha- Kápolnamindszent névből kelet- tárában említett patak, a Duna mel- kezett a Kápolna el őtag elhagyásá- lékvize’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: val, ellipszis útján. Mitar sede (Gy. 1: 248, 342, 349). Mirajt ’település Baranya vm. Az els ő névrész etimológiája, ÉNy-i részén a Körös közelében’ lexikai felépítése ismeretlen. A má- 1283: Myruhth, t. | ~i [1292–97]: sodik névrész a séd ’forrás, patak’ Alex. f. Nyc. de Myrohthy (Gy. 1: (TESz.) földrajzi köznév birtokos 342). személyjeles alakja. Az elnevezés lexikai felépítése, Mitvárc ’település Baranya vm. etimológiája ismeretlen. Esetleg a DK-i részén a Duna mellett’ Miruch (1093–1095, ÁSz. 554) sze- 1289/291: Mythwarch, v. (Gy. 1: mélynév látható benne (FNESz. 342). Mirhó ). Az elnevezés lexikai felépítése, Misle ’település Baranya vm.- etimológiája ismeretlen. ben, helyét nem ismerjük’ Mocsár ’Baranya vm.-ben Ebres [1290 k.], 1331: Mysle (Gy. 1: 342). határában említett hely’ 1251/335: GYÖRFFY Misleny adatai között Machar (Gy. 1: 299). sorolja fel őket, de megjegyzi, hogy
7979 A mocsár ’süppedékes, vízinövé- 5/Pp. Reg.: Monustur (Gy. 1: 343). nyekkel ben őtt terület’ (TESz.) je- Korábbi neve Pél lehetett. Bizonyá- lentés ű földrajzi köznévb ől alakult ra csak a monostorát Szentmihály, hasadással. Baranya - és Pélszentmihály, illet- Mohács ’település Baranya vm. ve Majs néven is említik, Gy. eze- K-i részén a Duna mellett’ ket névként veszi fel, -monostor 1093/[1190]>338 k, 1323, 1331, utótaggal. 1212-ben már fennállt a 1332, 1332–5/Pp. Reg.: Mohach, p., Baranyavár közelében épült Szent v., [1280 k.]: Muhach, v., 1332: Mihály monostor, mely a Majs Machach, 1332–5/Pp. Reg.: (Moyz)-nem monostora volt, innen Mahacz ~ Mehac ~ Mohaach (Gy. a Majs elnevezése. Lásd még hozzá 1: 342–3). FNESz. Pélmonostor. KISS LAJOS szerint bizonytalan A település neve a Majs (Moyz)- eredet ű. Elképzelhet ő, hogy a m. nem Baranyavár közelében épült moha szláv el őzményének –ačь egykori Szent Mihály -monostoráról képzős származékára megy vissza, vonódott át (FNESz. Pélmonostor ). de egy szláv * Mъcha čь helynévnek Monymulató ’Baranya vm.-ben sem ismerjük a folytatását a szláv Kopács határában említett hely’ nyelvekben. Nem kizárt a személy- 1212/397/405: Monmulathow, lac. névb ől való magyarázat sem (l. [ƒ: loc.?] (Gy. 1: 328). Mahács csn.) (FNESz.). A mony ’tojás’ (TESz.) f őnév és Moloc(s)án ’Baranya vm.-ben a m. mulat ’szórakozással tölti ide- Kémes határában említett hely’ jét’ (TESz.) ige folyamatos mellék- [1177]/500 k.: Moloczan (Gy. 1: névi igenevének az összetétele. Az 324). elnevezés madarak fészkel őhelyére Az elnevezés lexikai felépítése, utalhatott (FNESz. Mulató-hegy ). etimológiája ismeretlen. Monyoka ’település Baranya Monaj ’település Baranya vm. vm. ÉK-i részén Szekcs őtől Ny-ra’ É-i részén Pécst ől É-ra’ 1332– 1329/378/388: Monica, t. (Gy. 1: 5/Pp. Reg.: Monoy ~ Money | ~i 343). 1332–5/Pp. Reg.: Nic. sac. de Az els ődleges Monika Monachy ~ Monahi ~ Monohi (Gy. (1329/1378/1388: Monica (FNESz. 1: 343). 158) névalak puszta személynévb ől A m. malom fn. birtokos sze- keletkezhetett magyar névadással. mélyjellel ellátott R., N. molna ~ Az alapjául szolgáló személynéhez móna ~ mona változatából alakul- l. még cseh Monika szn.; le. Monika hatott az –i/–j helynévképz ővel ~ Mo ńka n ői szn. (FNESz. (FNESz.). Monyóka ). Monostor ’település és monos- Monyorós ’település Baranya tor Baranya vm. K-i részén vm. középs ő részén Siklóstól ÉNy- Baranyavár mellett D-re’ 1332–
8080 ra’ 1330/477: Monyorus (Gy. 1: 1332–5/Pp. Reg.: Mosa, 1332– 344). 5/Pp. Reg.: Massa ~ Mossa ~ A m. R. monyoró ’mogyoró’ nö- Domasa ~ Mo(n)sti | ~i [1292–97]: vénynév –s talán itt már helynév- Elek et Pet. de Mosay, 1305: c. képzős alakjából keletkezhetett. Math. f. Balasey de Mosay (Gy. 1: Arra utalt, hogy a falu mogyoró- 339). cserjével ben őtt helyen települt A Mosa puszta személynévből (FNESz. Sajómagyarós ). (1202–1203/cr 1500: Mossa , ÁSz. Mórágy ’Baranya vm. ÉK-i ré- 568) keletkezhetett magyar név- szén Peterd határában említett erd ő’ adással. Esetleg birtoklásra utalha- 1267/380: Mooragy, s. ~ Moraag, s. tott. ~ Morag, s. (Gy. 1: 369). Munkád ’település és monostor KISS LAJOS szerint egy m. R. Baranya vm. középs ő részén Pécst ől *mór fn. –gy helynévképz ős szár- ÉK-re’ 1332–5/Pp. Reg.: Mu(n)kad mazéka lehet. A * mór fn. jelentése ~ Nu(n)kad ~ Mukard, 1367: ismeretlen; némelyek ’fafajta; tus- Munkad (Gy. 1: 344). kó, tönk’ értelmet tulajdonítanak Puszta személynévb ől (1193: neki (FNESz.). Muncad , ÁSz. 566) keletkezhetett Morgon(y)a ’Baranya vm.-ben magyar névadással. A szn. alapja a Kémes határában említett hely’ szláv eredet ű m. munka fn. –d ki- [1177]/500 k.: Murguna (Gy. 1: csinyít őképz ős származéka lehet. 324). Musd ’település Baranya vm.- Szláv eredet ű, tehát névátvétellel ben, helye ismeretlen’ került a magyar névrendszerbe, s 1237/244/356, 1244/356: Musd, t. valószín űleg a szlk. Marha ň el őz- (Gy. 1: 344). ményéül szolgáló *Marganj ь hely- A Musd puszta személynévb ől névb ől való. Ennek személynévi (1237/1244/1356, ÁSz. 572) kelet- el őzményéhez l. szb.-hv. Margan kezhetett magyar névadással. csn.; cseh Margon csn. (FNESz. Muzsdaly 1317>413 (Kerek- Margonya ). egyház, Baranya vm.): musdal, a. Morotva ’Baranya vm.-ben Ko- (Gy. 1: 325). pács határában említett állóvíz’ A muzsdaly ’kocsánytalan tölgy’ 1212/397/405: Mortua, stag. (Gy. 1: (TESz.) növénynévb ől keletkezett. 328). Köznévi említés, magára a fára utal. A m. morotva ’valamely folyó Muzsvánlaka ’település Bara- holt ága, medre’ (TESz.) földrajzi nya vm. középs ő részén Siklóstól köznévb ől keletkezett (FNESz. Mo- DNy-ra’ [1177]/500 k: Mwswan rotvapuszta ). laka (Gy. 1: 344). Mosa ’település Baranya vm. É-i A m. Muzsván személynévnek részén Pécst ől ÉK-re’ (1202–1203/cr 1500: Mwswan , +1058/300//403: Musa, v., 1323, ÁSz. 573) és a lak ’az a hely, ahol
8181 valakinek az otthona van’ (TESz.) 1296/324: Nogberuc, nem. (Gy. 1: fn. birtokos személyjeles alakjának 304). az összetétele. Talán az egykori bir- A m. nagy melléknévnek és a tokosra utal. berek ’liget, láp’ (TESz.) földrajzi Nádas ’település Baranya vm. köznévnek az összetétele. Az elne- ÉK-i részén Pécsváradtól DNy-ra’ vezés els ő névrésze a hely méretére 1332–5/Pp. Reg.: Nadas (Gy. 1: utalhatott. 344). [Nagy-Duna] ’Baranya vm.-ben A Nádasd névből keletkezett a –d a Danóchoz közeli Földvár hatá- helynévképz ő redukciójával. rában említett víz, bizonyára a Duna Nádasd ’település Baranya vm. főága’ 1338: iuxta magnum ÉK-i részén Pécsváradtól DNy-ra’ Danubium (Gy. 1: 302). Vö. Duna , [1268 k.]: Nadasth, [1292–97], Kis-Duna. 1332: Nadosth (Gy. 1: 344). Alak- A Duna névalakhoz illesztett változata Nádas. megkülönböztet ő szerep ű nagy el ő- A m. nádas ’náddal ben őtt terület’ taggal jött létre szintagmatikus szer- fn. –d helynévképz ős származéka kesztés eredményeként. Korrelatív (FNESz.). A környék jellemz ő nö- párja a Duna mellékágát jelöl ő Kis- vényzetére utalt. Duna . Nadica ’település Baranya vm. Nagyfalu ’település Baranya ÉK-i részén, a Sédi patak közelé- vm. középs ő részén Siklóstól DK- ben’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: re’ 1294, 1315, 1319, 1321, 1327, Nodoyca, v., 1254>342: Nodoycha, 1330, 1332: Nogfolu, t., v., 1302: v., 1259: Naydaycha, v., 1259, Magna villa, 1313: Nogfalw, 1329, 1280: Nadaycha, v., 1283, 1332–7/Pp. Reg.: Nogfolw, v., 1288/302, 1295: Nadoycha, v. (Gy. 1332–7/Pp. Reg.: Nogefoki ~ 1: 344). Nogloch (Gy. 1: 345). Etimológiája ismeretlen. Talán A m. nagy melléknévnek és a falu szláv eredet ű hn. lehet az alapja. ’kisebb emberi település’ (TESz.) Nád-szeg ’Baranya vm.-ben földrajzi köznévnek az összetétele. Enyest, Szentmiklós és Patacs kö- Els ő névrésze a település méretére zös határában említett kaszáló’ utalhatott. 1334: Nadsceg, fen. (Gy. 1: 300, Nagy-hegy ’Baranya vm.-ben 356, 391). Kopács határában említett hely’ A nád növénynév és a szeg ’falu- 1212/397/405: Naghhegh, loc. (Gy. rész; területrész; vidék’ (TESz.) 1: 329). főnév összetételével jött létre. A A m. nagy melléknévnek és a terület jellemz ő növényére utalt. hegy ’dombnál magasabb kiemel- Nagy-berek ’Baranya vm.-ben kedés a föld felszínén’ (TESz.) Filipfölde határában említett hely’ földrajzi köznévnek az összetétele,
8282 s a vidék domborzati viszonyaira Dráva birtokon említett út’ [+1077– utal. 95]>+158//403/Pp. Reg.: Nogvt, Nagykémed ’település Baranya [+1077–95]//XV.: Nogotu (Gy. 1: vm. ÉK-i részén a Karasó közelé- 371). ben’ 1285: Nogkemed, v., [1290– A nagy melléknév és az út ’a 1300]: Nogkemud, 1330: de v. közlekedés számára létesített sáv’ Kemed maiori (Gy. 1: 323). (TESz.) földrajzi köznév összetéte- Egyházaskémed néven is említik. lével jött létre. A Kémed névváltozatból kelet- Nagyváty ’település Baranya kezhetett a nagy megkülönböztet ő vm. ÉNy-i részén az Alma és az jelzői el őtaggal szintagmatikus szer- Okor között’ 1326, 1329, 1330: kesztéseredményeként. Az eredeti Nogwagh, 1330: Noguagh, 1332– település osztódásakor az új telepü- 5/Pp. Reg.: Noghwagh ~ Nogwag ~ lés nagyságára utalt. Korrelatív pár- Nogualgh ~ Nowag ~ Nozwagh ja a Kiskémed . (Gy. 1: 403). [Nagy]kémes ’település Bara- Váty településb ől vált ki, annak nya vm. középs ő részén a Dráva nevéhez illesztett nagy melléknév- mellett’ [1177]/500 k.: Kemes vel jött létre az új település méreté- maior (Gy. 1: 324). re utalva. Datálása alapján a Kémes névvál- Nagyvölgy ’település Baranya tozatból keletkezett a nagy el őtag- vm. ÉNy-i részén az Alma patak gal, s a település méretére utalt. mellett’ 1319: Nogweulg, p. (Gy. 1: Korrelatív párja a Kiskémes . 345). Nagymajsa ’település Baranya A m. nagy melléknévnek és a vm. K-i részén Danóctól ÉNy-ra’ völgy ’hegyek, magaslatok közötti, 1338: Noghmoysa, p. (Gy. 1: 338). alacsonyabban fekv ő terület’ A Majsa névváltozatból keletkez- (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- hetett a nagy megkülönböztet ő jel- szetétele. Eredetileg mikronévként zői el őtaggal szintagmatikus szer- jöhetett létre, s metonimikusan lett kesztés eredményeként. a település nevévé, annak viszonyí- [Nagy]-Okor ’Baranya vm.-ben tott helyzetére utalva. bizonyára az Okor f őága, Sámod Nakfalva ’település Baranya határában említik’ 1257: Magnum vm.-ben, a vm. középs ő részén Okur (Gy. 1: 375). Szentlászló körül fekhetett’ 1330: Az Okor víznévb ől a nagy meg- Nokfolua, v. (Gy. 1: 346). különböztet ő jelz ővel jött létre. Az A m. Nok személynévnek els ő névrész a f őágra utal. (FNESz. Nak ) és a falu földrajzi Nagy út 1. ’Baranya vm.-ben köznév birtokos személyjeles alak- Hird határában említett út’ jának összetétele. A hn. a terület +1015/+158//403/Pp. Reg.: Nogvt egykori birtokosára utalhat. (Gy. 1: 318). 2. ’Baranya vm.-ben
8383 Namja ’település Baranya vm. A Nána személynévb ől (1055: K-i részén Szederkény mellett’ Nane , ÁSz. 575) keletkezhetett a –j 1272, 1330, 1330/477: Namya, v., helynévképz ő hozzáadásával 1316: Nomya, v., 1322: Namia, v., (BENK Ő 2004: 410). 1330/477: – mya (Gy. 1: 351). Nasica ’település Baranya vm. KISS LAJOS szerint szláv eredet ű DNy-i részén a Dráván túl, a lehet, ebben az esetben névátvétel- Nekcse folyó mellett’ 1239: lel került a magyar névrendszerbe; Nessicha, 1315: Nasicha, vö. blg. Нем úя hn.; szb.-hv. Nemila 1323/XIV.: Nasciça (Gy. 1: 346). hn., illetve l. még ukr. Нем íя víznév L. Nekcse. (FNESz. Nyomja ). Szláv eredet ű, tehát névátvétellel Nána ’település Baranya vm.- került a magyar névrendszerbe. Vö. ben, Csúza része lehetett’ 1334: szb.-hv. Našice hn. Személynévi Nana (Gy. 1: 296). L. Nánafalva. el őzményéhez l. még szb.-hv. A m. Nána puszta személynévb ől Nešica szn. és Nežica n ői szn. (1055: Nane , ÁSz. 575) keletkezhe- (FNESz. Našice ). tett magyar névadással, esetleg a Negyven ’település Baranya vm. Nánafalva névalakból jöhetett létre DK-i részén a Drávához közel’ ellipszis eredményeként. A hn. a 1323: Negeuen ~ Negewen, t. ~ település egykori birtokosára utal- Neguen, t. (Gy. 1: 346). hat (FNESz. Alsónána ). A m. negyven számnévb ől kelet- Nánafalva ’település Baranya kezett. E számnevet használhatták vm.-ben, Csúza része lehetett’ személynévként is, de a m. R. 1334: Nanafolua (Gy. 1: 296). Neguan szn. KISS LAJOS szerint Nána néven is említik. L. még Csú- nem feltétlenül bel őle, hanem in- za. kább szláv nyelvekb ől származtat- A m. Nána személynévnek ható; vö. szb.-hv. Negovan szn. (1055: Nane , ÁSz. 575) és a falu (FNESz. Negyvenszállás ). földrajzi köznév birtokos Nekcse 1. ’település Baranya vm. személyjelos alakjának az összetéte- DNy-i részén a Dráván túl, a le (FNESz. Alsónána ). A hn. az Nekcse folyó mellett’ egykori birtokosára utal. Várbirtok +1228/383/407, 1250/272/392, volt, melyet IV. Béla 1252-ben Bor- [1259–66], 1299, 1311, 1312, 1315, Kalán nb. Pósa fia Nána ispánnak 1321, 1325/343, 1327/368/401, adott. 1327>372/383, 1329: Nekche, p., Náné ~ Nána(j) ’település Ba- 1230 Pp.: Necha, t., 1240: Neccha, ranya vm. ÉK-i részén Szekcs őtől t., 1250/251: Nehcha, 1251, DNy-ra’ 1280, [1280]/280, 1281/364, 1310, 1329, 1332: 1280/281, 1281, 1283: Naney, p., Nekcha, p., 1251, 1326/375: 1283 : Nanay, p. ~ Nane, p. (Gy. 1: Nehche, 1316/Cod. Lat: Nerthem, 346). 1318: Necche, 1326: Nechte, 1332–
8484 5/Pp. Reg.: Mocca ~ Nelche ~ Nexe *1329>372: Nompus, 1330: Nemty (Gy. 1: 346). Nasica néven is emlí- ~ Nempty ~ Nympey, 1332– tik. 2. ’patak Baranya vm. D-i ré- 5/Pp. Reg.: Nemeti ~ Nemety ~ szén, a Matucsinával egyesülve öm- Nimti ~ Nemepti ~ – – – thi (Gy. 1: lik a Velcsicába, majd a Karasóba’ 348). 1–3. ’pontosabban nem azo- +1228/383/407, 1281/364: Nekche, nosítható település Baranya vm.- fl. (Gy. 1: 273, 274), 1281/364: ben, azonosítása bizonytalan’ Nekcha, fl. (Gy. 1: 273, 346). [1290 k.]: Nempthy, *1324>344: Ma Nasice ugyan, Nekcse tűnik Nempty, *1329, *1331: Nempti, magyar névhasználatnak. KISS LA- *1331: Nemety (Gy. 1: 348). 4. ’te- JOS szerint a Nasice és a R. Nekcse lepülés Baranya vm. ÉNy-i részén, hn. ugyanannak a személynek a két- Vátytól D-re fekhetett’ 1332– féle, de etimológiailag összetartozó 5/Pp. Reg.: Laur. (sac.) de Nemeti ~ névváltozatára megy vissza. Ez in- Nemepti (Gy. 1: 387). L. dokolja a külön szócikkben szerep- Szentjakab. lésüket. A Nekcse hn. személynévi A német népnév – i helynévkép- el őzményéhez l. Nexse szn. zős származéka. Német telepesek (FNESz. Našice ). lakóhelyére utalhatott (FNESz.). A [Nemes]peterd ’település Bara- Nempti alak p-je a nazális utáni nya vm. középs ő részén Pécst ől szervetlen betoldódásnak tekinthet ő DK-re’ 1332–5/Pp. Reg.: Peturd (NYIRKOS 1986: 30). nobilium (Gy. 1: 368). (3.). Németi- ~ Nemti[szentjakab] A m. Peterd (3.) névváltozatból ’település Baranya vm. ÉNy-i ré- keletkezhetett a lakosok társadalmi szén, Vátytól D-re fekhetett’ 1332– helyzetére utaló nemes megkülön- 5/Pp. Reg.: eccl. S. Jacobi de böztet ői el őtaggal. Nemety ~ Laur. sac. de S. Jacobo de Németi ~ Nemti 1. ’pontosab- Nemety ~ de S. Jacobo de Nempti ban nem azonosítható település Ba- (Gy. 1: 387). L. Szentjakab. ranya vm.-ben’ 1240/244/325, A Németi és a Szentjakab névala- 1295>384: Nemty, 1240/244/325, kok összetételével jött létre. 1315: Nemti, v., 1266, 1268>384, (Neulenya) ’Baranya vm.-ben 1273/384, 1276, 1295>384, 1312, Franceusfölde határában említett 1324>364/384, 1330: Nempty, víz’ 1296/346/408: Neulenya, aqua 1277, 1283, 1285, 1295, 1296, (Gy. 1: 303). [1300 k.]: Nempthy, 1295: Nemphy Az elnevezés lexikai felépíté- (Gy. 1: 347–8). A Németi nb. se, etimológiája ismeretlen. Németiek nevében szerepel. 2. ’te- Neuprid ’település Baranya vm. lepülés Baranya vm. Ny-i részén, a Dráván túli részén, helyét közelebb- másik ilyen nev ű település közelé- ről nem ismerjük’ 1251/328/374: ben fekhetett’ 1305/320>372, 1330, Neuprith, v., 1251>377: Neuprid, 1332–5/Pp. Reg.: Nempti,
8585 v., 1256 [ ƒ: 1266]: Neuprit (Gy. 1: A m. nyár növénynévhez kapcsolt 349). a –d helynévképzővel jött létre. A Fehértói Katalin els ő névalakját hn. arra utalhatott, hogy a települé- személynévi alakként közli (ÁSz. sek nyárfával ben őtt területre épül- 581). Így eredete nem világos. tek. Nógrád ’település Baranya vm. Nyárágy 1. ’település Baranya ÉK-i részén Pécsváradtól DK-re’ vm. K-i részén Mohácstól DNy-ra’ +1015/+158/403/Pp. Reg.: 1270: Narag, 1321: Narayg, 1327: Nougrad, v., +1015/XV.: Nogrod, Narragh, *1332–5/Pp. Reg.: 1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg., Naragh (Gy. 1: 349). L. Nyárád [1292–97]: Neugrad, v. (Gy. 1: (1.). 2. ’település Baranya vm. ÉK-i 349). részén Mohácstól ÉNy-ra’ Szláv eredet ű helynév, tehát név- [1285 k.]: Narag, v., [1292–97]: átvétellel került a magyar névrend- Naragy (Gy. 1: 350). L. Nyárád szerbe. Vö. szb.-hv. Nòv ī Grâd hn., (2.). 3. ’Baranya vm.-ben Dráva Novograd hn; cseh Nové Hrady hn. birtokon említett hely’ [+1077– ~ R. Nov ỳ Hrad hn.; le. Nowograd 95]>+158//403/Pp. Reg.: Narag, hn. A magyarba egy szláv R. [+1077–95]//XV.: Naragh (Gy. 1: *Nov ъgrad ъ (tkp. ’új vár’) alak ke- 371). rülhetett át. A Nógrád szn. a hely- A nyár növénynévnek az eredeti- névhez képest másodlagos leg valamivel való ellátottságot ki- (FNESz.). fejez ő, de itt már helynévképz ő sze- Nyár +1228/383/407 (Aszuág, repében álló –gy képz ős származé- Baranya vm.): nyar, a., +1228/423 ka. Az 1. és 2. településnév eseté- (Aszuág, Baranya vm.): naar (Gy. ben d ~ gy képz őváltásról is beszél- 1: 274). hetünk. Nyárfával ben őtt területet A m. nyár növénynévb ől keletke- jelölnek. zett. Köznévi említés, magára a fára Nyárfa 1251/335 (Ebres, Bara- utal. nya vm.): narfa, a. (Gy. 1: 299), Nyárád 1. ’település Baranya 1251/339 (Ebres, Baranya vm.), vm. K-i részén Mohácstól DNy-ra’ 1329/XIV. (Kisdér, Baranya vm.), +1093/404, [+1235]/350/404, 1335 (Permán, Baranya vm.), 1341 1317/413, *1332–5/Pp. Reg, 1337 (Hetenye, Baranya vm.): nyarfa, a. Pp./Pp. Reg.: Narad, t., v., (Gy. 1: 299, 317, 327, 368). [+1235]/350/404: Nara, t. (Gy. 1: A m. nyár növénynév. Inkább 349). Alakváltozata Nyárágy (1.). magára a nyárfára utal, köznév le- 2. ’település Baranya vm. ÉK-i ré- het. szén Mohácstól ÉNy-ra’ *1332– Nyavalyád ’település Baranya 5/Pp. Reg.: Naraad ~ Narad ~ vm. ÉK-i részén, Csele és Doboka Vharad (Gy. 1: 350). Alakváltozata között fekhetett’ 1329/394: Nyárágy (2.). Neualyad, p. (Gy. 1: 351).
8686 Valószín űleg a Nyavalyád Az els ő névrész FEHÉRTÓI KA- (1254/1360: Naualyad , ÁSz. 577) TALIN személynévi adatként közli puszta személynévb ől keletkezett (ÁSZ. 585). A második névrész a magyar névadással. Az alapjául fok ’nagyobb vizekb ől kifolyó ér szolgáló szn. a m. nyavalya f őnév- vagy csatorna’ (TESz.) f őnév birto- ből keletkezett. A hn. a terület egy- kos személyjeles alakja. kori birtokosára utalhatott (FNESz. Nyugalomfa ’Baranya vm.-ben Zalaerd őd). Bár határában említett fa’ N(y)evegy ’település Baranya 1329/378/388: a. magalfa vulg. vm. ÉK-i részén Pécsvárad mellett vocata, que Nyugulmfa appellatur D-re’ +1015/+158/403/Pp. Reg.: (Gy. 1: 279). Nyvig, v., +1015/XV.: Newegh, A nyugalom ’pihenés, nyugodt [1290 k.], 1349: Nyuigh, v., 1323: állapot’ (TESz.) és a fa f őnév össze- Neuyg, v., 1332–5/Pp. Reg.: Nimeg tétele. ~ Nimugh (Gy. 1: 349). Ócsár ’település Baranya vm. Puszta személynévb ől keletkezhe- középs ő részén Siklóstól ÉNy-ra’ tett magyar névadással. Az alapjául 1247/412, 1305>372, 1326>372: szolgáló személynév a m. ny ű ’fé- Olchar, t. (Gy. 1: 351). reg, kukac’ állatnév –d/–gy képz ős Szláv eredet ű helynév, tehát név- származéka; vö. Nyund [ ƒ: Nyvud] átvétellel került a magyar névrend- szn. Ugyanakkor elképzelhet ő, hogy szerbe. Vö. szb.-hv. Òv čā r hn.; cseh szláv eredet ű szn. az alapja; vö. Ov čáry hn.; le. Owczary hn. Ezek cseh *Nevid szn. (FNESz. Néved , alapja egy ősszl. * ov ьčari ’juhá- Nyüved ). szok’ lehet (FNESz. Ócsárd ). Nyír ’Baranya vm.-ben Hetenye Ma Ócsár falu, a XV. századtól határában említett erd ő’ 1341: Nyr, vannak l nélküli adatai. s. (Gy. 1: 317). Ocs-tó ’Baranya vm.-ben A m. nyír ’nyíres, nyírfaerd ő’ Füzesd határában említett víz’ (FNESz.) jelentés ű f őnévb ől kelet- 1256: Ochtou, aqua (Gy. 1: 304). kezett metonimikus úton, s az erd ő Az el őtag etimológiája bizonyta- jellemz ő növényzetére utalt lan. Talán az Ocs személynévre (FNESz. Nyíregyháza ). (1222: Och , ÁSz. 592) vezethet ő Nyírfa 1252>360 (Csúza, Bara- vissza. Az utótag a tó ’állóvíz’ nya vm.): nyrfa, a. (Gy. 1: 295). (TESz.) földrajzi köznév. A nyír növénynévnek és a fa f ő- Odos ’település Baranya vm. K- névnek az összetétele. Köznévi em- i részén, Benedek körül feküdt’ lítés lehet, magára a fára utal. 1270: Mortunus, Odus et St. f-i N(y)izdula ? foka ’Baranya eiusdem … de v. Odus, t. v-e Odus vm.-ben a Duna menti Izsép határá- (Gy. 1: 269), 1338, 1341: Odus, p. ban említett hely’ 1261/262: (Cs. 2: 512, Z. 1: 547). Nizdulafuka, loc. (Gy. 1: 319).
8787 Az Odos puszta személynévb ől OOSS. iuxta Vkur (Gy. 1: 341). (1138/1329: Odus , ÁSz. 593) kelet- Okor néven is említik. kezhetett magyar névadással. A hn. Az els ő névrész az Okor folyó a terület egykori birtokosára utalhat. nevéb ől származik, s megkülönböz- Okor 1. ’Baranya vm.-ben az tet ő jelz ői el őtagként a település Almával párhuzamosan folyó, a pontos elhelyezkedésére utal. A Kőrössel egyesül ő víz’ második névrész a településen lev ő 1183/326/363, 1257, 1274, [1275], Mindenszentek tiszteletére felszen- 1279, 1283, 1287/468, [1292–97], telt monostorra utal. [XIII. sz. vége], 1304/360, 1311, [Okriszentiván] ’település Ba- 1330: Okur, fl. , flum. (Gy. 1: 248, ranya vm. Ny-i részén az Okor pa- 341, 351, 371, 375, 382, 384, 387, tak mellett’ 1274: eccl-m S. 389, 390), [+1235]/350/404: Wkur Johannis prope Okur (Gy. 1: 387). (Gy. 1: 248, 389), 1287/468: Okwr A Szentiván (1.) névváltozatból (Gy. 1: 341), 1294/488: Okor, fl. keletkezhetett az Okor ( ~ Okri) (Gy. 1: 311), 1332–7/Pp. Reg.: víznévi el őtaggal való kiegészülés Vkur (Gy. 1: 341). Vö. Nagy-Okor. útján. Az el őtag a település pontos 2. ’település Baranya vm. ÉNy-i elhelyezkedésére utal. részén az Okor patak mellett’ 1257: [Okriszentl őrinc] ’település Ba- Okur, t. (Gy. 1: 341). L. ranya vm. ÉNy-i részén az Okor Okrimindszent. patak mellett’ [+1235]/350/404: A víznév (1.) a törökb ől kerülhe- eccl. S. Laurency de Wkur (Gy. 1: tett a magyarba, tehát névátvétellel 389). vált a magyar helynévrendszer ré- A Szentl őrinc névhez illesztett szévé. Vö. ótörök aq- ’folyik’, Okor víznévvel jött létre oszm. akar ’folyó, folyékony’, szintagmatikus szerksztés eredmé- akarsu ’folyóvíz; vízfolyás’ nyeként. A megkülönböztet ő jelz ő a (FNESz. Okorág ). A település (2.) település pontos elhelyezkedésére neve a datálás alapján az utalt. Okrimindszent névváltozatból ke- Olasz 1. ’település Baranya vm. letkezhetett a Mindszent utótag el- középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181: hagyásával, ellipszis eredménye- Uloz, v. (Gy. 1: 352). 2. ’település ként. Majd az els ő névrészr ől is el- Baranya vm. középs ő részén Pécst ől tűnt az –i melléknévképz ő. DK-re’ 1316: Olaz, v. (Gy. 1: 352). Okrimindszent ’település és Alakváltozata Olaszi. monostor Baranya vm. ÉNy-i részén Az 1. település neve az olasz nép- az Okor patak mellett’ névb ől jött létre metonimikus úton, 1183/326/363: mon. OOSS. de s a lakosok népi hovatartozására Okur, 1287/468: mon. OOSS. de utal. A 2. település neve a korábbi Okwr, 1332–7/Pp. Reg.: Otri- datálású Olaszi névváltozatból ke- me(n)zend ~ O(s)trime(n)sce(n)d ~
8888 letkezett az –i helynévképz ő elha- R. körtvély ’hosszúkás alakú, leves, gyásával, redukció eredményeként. néha kövecses húsú gyümölcs; ill. Olaszárpád ’település Baranya ilyen gyümölcsöt term ő fa’ (TESz.) vm. középs ő részén Pécst ől D-re’ növénynév összetétele. Az elneve- 1332–5/Pp. Reg.: Jo. de Arpad zés oltással nemesített körtefára Gallico ~ Holas Arpad (Gy. 1: utalhatott. Itt inkább köznévi emlí- 271). L. Árpád. tés, magára a fára utal. A pápai tizedlajstrom szerint két Orf ő ’település Baranya vm. É-i plébániás falu volt, s az egyik neve. részén Pécst ől ÉNy-ra’ 1332– A korábbi Árpád névváltozatból jött 5/Pp. Reg.: Orfev ~ Orfew ~ Resse létre az olasz ’nyugati újlatin nyel- (Gy. 1: 352). vet beszél ő ember’ (TESz.) népnévi KISS LAJOS szerint elhomályosult els ő névrésszel szintagmatikus összetétel lehet. El őtagjához l. talán szerkesztés eredményeként. A jelz ői csag. or ’gödör, lyuk, árok’; utótag- el őtag a lakosok népi hovatartozás- ja a fő ’kezdet’ jelentés ű fn. lehet. ára utal. A településnév arra uatlhat, hogy a Olaszfalva ’Pécsvárad egyik el- Sárkány-szakadék szája a falu házai különült településrésze Baranya között van (FNESz. Orf ű). vm.-ben’ 1258/259: Olaszfalua, v. Orjas ? -fő ’Baranya vm.-ben a (Gy. 1: 363). L. Pécsvárad. Pécs melletti Boda határában emlí- Az olasz ’nyugati újlatin nyelvet tett hely’ [+1235]/350/404: beszél ő ember’ (TESz.) népnévnek Oryasfew, loc., t. (Gy. 1: 285). és a falu földrajzi köznév birtokos Az el őtag az orja ’levágott disznó személyjeles alakjának az összetéte- gerince’ (TESz.) fn. –s melléknév- le, s a település lakóinak népi képz ős származéka. A utótag a fej ~ hovatartozásásra utalt. fő ’kezdet’ (TESz.) f őnév. Olaszi ’település Baranya vm. Ormán ’Baranya vm.-ben az középs ő részén Pécst ől DK-re’ Alma és Okor folyók vidékén elte- 1295/403, [1290–1300]: Olozy, v., rül ő erd ős hátság’ 1257: Vrman 1330: Holozy, v. (Gy. 1: 352). L. (Gy. 1: 248, 352, 353, 375), Olasz (2.). [1258 e.]/258>344, 1258>344, Az olasz ’nyugati újlatin nyelvet 1296, 1324>375, 1329, 1341, 1344: beszél ő ember’ (TESz.) népnévb ől Orman (Gy. 1: 248, 317, 352, 353), keletkezett az –i helynévképz ő hoz- 1326, 1331: Wrman (Gy. 1: 352, záadásával, s a település lakóinak 373). népi hovatartozásásra utalt. A személynévként (1202–1203/cr Oltványkörtvély 1335 (Per- 1500: Orman , ÁSz. 782) is használt mán): oltuan kurtuely, a. (Gy. 1: ormány ’magasabb hely, domb, 368). földhát’ (TESz.) f őnévb ől keletkez- Az oltvány ’nemesre oltott fa, hetett. Az ormány f őnév a m. orr, sz őlő’ (ÚMTSz.) f őnév és a körte ~
8989 orom f őnévb ől származhat (FNESz. Oros ’település Baranya vm. Ormány ). ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ Ormánd 1. ’település Baranya *[1193–96]/216, *[1193–96]/218: vm. É-i részén Pécsváradtól DNy- Orbasio [< Orbasiou], 1267/380, ra’ +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg., 1322: Wrus, p., t., v., 1323: p. [1292–97]: Vrmand, v. (Gy. 1: Bothteremeheli … al. nom. Vruus, 353). Alakváltozata Ormándi. 2. 1332: p-em hereditariam Teremheg ’település Baranya vm. K-i részén vel al. nom. Wruus vocatam (Gy. 1: Danóctól Ny-ra’ 1289>344, 353). Fels ő részét Feloros, Bot- 1330/409: Ormand, p., 1328: terme, Bottermehelye és Vrmand, 1332–5/Pp. Reg.: Wrmand Teremhegy néven is említik. ~ Orinand ~ Ormond (Gy. 1: 353). A m. Oros puszta személynévb ől Az 1. településnév esetében a ([1113]/KrónKomp: Uros, ÁSz. datálás alapján feltételezhet ő az 782) keletkezhetett magyar név- Ormándi névváltozatból az –i képz ő adással (FNESz.). A hn. a település elhagyásával, redukcióval való ala- egykori birtokosára utahatott. kulásmód. A 2. településnév az Orosfalva ’település Baranya Ormánd (1233/1345: Vrmand , ÁSz. vm. középs ő részén, Bolja vidékén 782) puszta személynévb ől kelet- fekhetett’ 1289/291: Wrosfolua, v. kezhetett magyar névadással. (Gy. 1: 354). Ormándi ’település Baranya A m. Oros személynévnek vm. É-i részén Pécsváradtól DNy- ([1113]/KrónKomp: Uros , ÁSz. ra’ +1015/+158//403/Pp. Reg.: 782) és a falu földrajzi köznév bir- Vrmandy, v., +1015//XV.: Vrmandi tokos személyjeles alakjának az (Gy. 1: 352). L. Ormánd (1.). összetétele. A hn. a település egy- Az Ormánd (1233/1345: kori birtokosára utalhatott. Vrmand , ÁSz. 782) puszta személy- Ózd ’település Baranya vm. kö- névb ől keletkezett az –i helynév- zéps ő részén a K őrös patak közelé- képző hozzáadásával. ben’ 1296: Owzd, 1332–5/Pp. Reg.: Ormánköz ’Baranya vm.-ben a Ozd ~ Ezd ~ Hosd (Gy. 1: 354). Dráva és az Ormán között fekvő A m. Ózd puszta személynévb ől vidék’ 1330: Vrmankuz, 1331: (1181: Vzd , ÁSz. 787) keletkezett Orman.uz [ ƒ: Ormankuz] (Gy. 1: magyar névadással. Az alapjául 353). szolgáló szn. eredete vitatott. Né- Az Ormán helynév és a köz ’sze- melyek az egyik középkori népcso- mélyeket, dolgokat egymásól elvá- port úz nevével azonosítják. KISS lasztó terület, térköz’ (TESz.) föld- LAJOS szerint viszont valószín űbb, rajzi köznév összetételével jött lét- hogy a m. R. ósz ’zab’ fn. –d képz ős re. A hn. a Dráva és az Ormán hát- szármzéka (FNESz.). ság által közbezárt területet nevezi Ozold ~ Zók ’település Baranya meg. vm. középs ő részén Pécst ől DNy-
9090 ra’ [1290 k.]: Ozold, v., 1332– Az ördöngös ’az ördögt ől meg- 5/Pp. Reg.: Zold ~ Zolk ~ Zulk ~ szállott’ (TESz.) melléknév és a fő Zokl (Gy. 1: 409), 1378: Zolk (Cs. főnév összetétele. Neve azzal függ- 2: 358). het össze, hogy a nagy árkokat, völ- Az Ozold névalak egy m. R. gyeket a néphit gyakran az ördög *Ozor személynévb ől –d helynév- művének tulajdonítja (FNESz. Ör- képz ővel jöhetett létre. KISS LAJOS dög-árok ) szerint a további alakfejl ődésben Örém ’Baranya vm.-ben a szerepet játszott a határozott név- Danóchoz közeli Földvár határában el őnek felfogott szóeleji * a
9191 (Pobor) fiai, Péter és Dezs ő falujá- A m. Palana puszta személynév- nak neve Pabarbaksája. ből (1214/1334: Palana , ÁSz. 611) Pabarsz őlőse ’település Bara- keletkezhetett magyar névadással. nya vm. középs ő részén Siklóstól Palaszka ’Baranya vm.-ben ÉNy-ra’ 1304/360: Pabor f. Pabor Bellye határában említett tó’ 1324: de Sceleus, 1332–5/Pp. Reg.: Palaska, lac. (Gy. 1: 282). Poborzevsenso ~ Pop(r)uzeuleuse Eredete bizonytalan. Talán a m. (Gy. 1: 393). L. Sz őlős (2.). palacka ’poloska’ (TESz.) állatnév- A Sz őlős névváltozatból vagy az- ből keletkezhetett, s a tó vidékének zal párhuzamosan: a sz őlő növény- állatvilágára utalt. Az sz > c név –s meklléknévképz ős alakjából affrikálódás tendenciaszer ű a k el őtt alakult a Pabar személynévi el ő- a középmagyar korszakban; vö. m. taggal szintagmatikus baraszk > barack (BÁRCZI 1958: szerkesztéssel. A hn. a település 163). egykori birtokosára utalhatott, amit Páli 1. ’település Baranya vm. a második névrész birtokos K-i részén Baranyától ÉK-re, a személyjeles alakja is mutat. Karasó mellett’ 1330: Pauli, t., p., Pagrács ’település Baranya vm. v. (Gy. 1: 355). DNy-i részén Nekcsét ől K-re’ 1299, A m. Pál személynévb ől 1313/315: Pagrach, p., 1299: (1271/1400: Pal, ÁSz. 610) jött Pagraach, p., 1311, 1321, 1332– létre az –i eredetileg birtoklást kife- 5/Pp. Reg.: Pagarach, p., 1332– jez ő itt már helynévképz őként sze- 5/Pp. Reg.: Pagrad (Gy. 1: 354). repl ő képzővel morfematikus úton Az elnevezés etimológiája, lexi- (FNESz.). Nevét Csaba fia Pálról kai feklépítése ismeretlen. kaphatta (Gy. 1: 292 Csabavára ). Pál ’település Baranya vm. kö- Pál(i) ’település Baranya vm. zépső részén, Udvard környékén ÉK-i részén Pécsváradtól K-re’ fekhetett’ *1181: ad terminum Paul 1331: St. f. Jule de Pali ~ Paly (Gy. (Gy. 1: 355). 1: 355). A m. Pál puszta személynévb ől A Pál személynévb ől (1271/1400: Pal, ÁSz. 610) alakul- (1271/1400: Pal, ÁSz. 610) jött hatott magyar névadással. Feltehe- létre az –i helynévképz ővel morfe- tőleg azzal a Páli -val azonos, amely matikus szerkesztés eredményeként. az Udvardhoz közel es ő Kozár vi- Palkonya ’település Baranya dékén feküdt. GYÖRFFY úgy t űnik, vm. középs ő részén Siklóstól ÉK- személynévnek tekinti. re’ 1296: Polkona, v. ~ Polkuna, v., Palana ’Baranya vm.-ben az 1330: Polcyrna, v. (Gy. 1: 355). aszuági uradalom határában említett Szláv eredet ű, tehát névátvétellel hely’ +1228/383/407: Palana ~ került a magyar névrendszerbe. A transit ipsam Palanam (Gy. 1: 273). cseh Plúko ň szn., le. Polko ń ~ Pulko ń szn. birtoklást kifejez ő –ja
9292 képz ős származéka lehet. Ugyanak- mögött. A Pap -ot a továbbélés job- kor egyes elképzelések szerint a Pál ban támogatja. szn. (1271/1400: Pal, ÁSz. 610) Páprád ’település Baranya vm. kicsinyít ő képz őbokros származéká- középs ő részén az Okor mellett’ ra vezethető vissza (FNESz.). 1322: Paprad, p., v. (Gy. 1: 356). Pall ’település Baranya vm. ÉK- A páfrány növénynév R., N. i részén Pécsváradtól DK-re’ páprád ~ páprágy alakjából kelet- +1015/+158/403/Pp. Reg., [1292– kezhetett (FNESz.) metonímiával, s 97]: Pol, v. (Gy. 1: 355). a környék jellemz ő növényzetére A m. Pál (1271/1400: Pal , ÁSz. utalt. 610) személynévb ől keletkezhetett Patacs ’település Baranya vm. metonímiával (FNESz. Nagypall ). középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ Papd ’település Baranya vm. K- 1252, 1334/369: Potoch, p., v., i részén a Karasó mellékén’ 1319: [1290 k.]: Pothoch, v., 1315: p-es uterque Popt (Gy. 1: 355), Pathach, v., 1332: Patach (Gy. 1: 1373: Papd (Cs. 2: 515). Egy részét 356). Békáspapd néven is említik. — Két A m. Patacs puszta személynév- Papd -ról van szó, s az egyiket ből keletkezhetett magyar névadás- Békáspapd -ként is említik sal; vö. 1345: Patach szn. A m. A személynévként (1082: Pap, patacs ’pipacs’ jelentés ű f őnévvel ÁSz. 613) is használt m. pap f őnév- KISS LAJOS szerint aligha magya- nek a -d helynévképz ős származéka rázható (FNESz.). (FNESz.). Arra utalhat, hogy a tele- Patak 1294 (Nagyfalu, Baranya pülés egykori birtokosa egy Pap vm.): ad qd. potok (Gy. 1: 345). nevű, vagy egy egyházi rendhez A m. patak ’folyónál kisebb fo- tartozó személy volt. lyóvíz’ (TESz.) földrajzi köznév. Pap(i) ’település Baranya vm. Köznévi említés lehet. ÉK-i részén Szekcs őtől Ny-ra’ Pécs ’település és vár Baranya 1396: Paap (Cs. 2: 514) | ? ~i vm. középs ő részén’ [1290 k.], [1292–97]: Zebegun et Chazlow f-i 1297, 1320/Pp. Reg., 1332 (Gy. 1: Jo-is de Papy (Gy. 1: 355). 363): Peech, 1235: Pech | Lat. A személynévként is használt [1290 k.]: de partibus (1082: Pap , ÁSz. 613) m. pap fő- Peechyensibus, 1295: civis névb ől keletkezhetett az –i hely- Peechyensis; [870 k.]: ad Quinque névképz ő hozzáadásával (FNESz.). basilicas; +890/[970–77]: ad V. A hn. arra utalhatott, hogy a falu aecclesias, 1009/+205–35//404: egy Pap nevű, vagy egy egyházi episcopatus, qui vocabitur rendhez tartozó személy birtoka Quinqueecc., 1057/+205–35//404, volt. Pap és Papi helynév is lehet a 1093/[1190]>338, személynévben való el őfordulás +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg., 1192, 1218 Pp./Pp. Reg.,
9393 1309/Pp. Reg.: Quinqueecclesiensi, Pechwarad, 1325: Pechuarad | Lat. [1064 k.]: Quinqueecclesiastensi, +1274/365/399: Pechuaradiensis, 1109, +1111/[XIII.], 1113: 1323403/Pp. Reg.: Pechwaradino, Quinqueecclesiarum, [1109– 1329/399: Varadino Pechiensis, 12]/1036-ra, [1282–85]/1046-ra, 1330: Peechwaradyensis (Gy. 1: 1227/443: Quinqueecclesiis, 1111: 363). Alakváltozata Pécsváradja. V. Ecclesiarum, [1167]/1165-re, Egy-egy része Olaszfalva, Váralja 1181, 1185/XV., 1193, és Újpécs nevet visel. 1217/350/367, 1231/350, 1232, A Pécs településnévnek és a m. 1291, 1300, 1320 Pp. Reg., 1329: R. várad ’udvarhely, kis vár’ Quinqueecclesiensis, (FNESz.) f őnévnek az összetétele. [+1235]/350/404, [XIV.]/1036 u.- Az el őtag Pécs közelségére utal. ra: Quinqueecclesias, 1298: V. Pécsváradja ’település és mo- Ecclesiis; +?1093/+235/404, nostor Baranya vm. ÉK-i részén’ 1190/350/404: Penthe ecclesiastice 1332: Pechwaradya (Gy. 1: 363). | Ol. 1308: V. Chiese ~ Cinque A Pécsvárad névalakból keletke- Chiese, XVI./1177-re: Cinque- zett a birtoklást kifejez ő –ja birto- chiexe ~ Zinque-gliexie | Ném. kos személyjel hozzáadásával. A [1309 e.]/1298-ra: Funfkirchen (Gy. bővülést talán analogikus változás- 1: 356–9). nak értékelhetjük. Valószín űleg szlovén-kaj-horvát Pekös ’Baranya vm.-ben Kopács eredet ű, tehát névátvétellel került a határában említett halászóhely’ magyar névrendszerbe. Vö. szln. 1212/397/405: Pecus, pisca. (Gy. 1: Pe č hn.< pe č ’kemence, kályha; 328). magányos szikla’. Némelyek török FEHÉRTÓI KATALIN ezt az adatot eredetre gondolnak; vö. kun pä č személynévi példaként (ÁSz. 623) ’kemence’. Elképzelhet ő azonban említi magyarázat nélkül, így az az is, hogy személynévb ől szárma- elnevezés forrása, etimológiája igen zik (1227/1250/1611: Pech, ÁSz. bizonytalan. 622). Pél ’település és monostor Ba- Pécsi út ’Baranya vm.-ben a ranya vm. K-i részén Baranyavár Pécs melletti Boda határában emlí- mellett D-re’ 1289/291: mon. B. tett út’ [+1235]/350/404: Pechyuth, Michaelis de Peel (Gy. 1: 343). L. via (Gy. 1: 286, 357). Monostor. A Pécs településnév –i mellék- Eredete tisztázatlan. Talán szn. névképz ős származékának és az út lehet az alapja; vö. Pehl csn. L. ’közlekedés számára létesített sáv’ még karacsáj pel ’halom, domb’; (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- török bel ’ua.’ is (FNESz. Pély ). szetétele. A Pécsre vezet ő út neve. Pellérd ’település Baranya vm. Pécsvárad ’település és monos- Középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ tor Baranya vm. ÉK-i részén’ 1316: 1305>372, 1305, 1332–5/Pp. Reg.,
9494 1336: Pelerd, p., v., 1332– 1287, 1289/291: Perekche, v. (Gy. 5/Pp.Reg: Pellart (Gy. 1: 367). 1: 371). Eredete tisztázatlan. Talán a kun Etimológiája ismeretlen. A kcs > Beler [tkp. ’tudó’] személynévre csk vátozás hangátvetés eredménye; vezethet ő vissza. L. még m. Peller vö. Micske > Mikcse (KISS 1999: csn. Szláv származtatása KISS LA- 214). JOS szerint nem elfogadható Pereked ’település Baranya vm. (FNESz.). ÉK-i részén Pécsváradtól D-re’ Penna ’település Baranya vm. +1015/+158/403/Pp. Reg., 1332– ő ő K-i részén K szegt l Ny-ra’ 5/Pp. Reg.: Perecud, v., 1261/262: Pynna, t., 1308/321/325, +1015//XV.: Perkud, 1332– 1321/325: Penna, p . (Gy. 1: 367). 5/Pp. Reg.: Perekud ~ Perekuk (Gy. ő FEHÉRTÓI KATALIN az els ada- 1: 367). tot személynévi példaként (ÁSz. A m. R. Perek (1227/1443: 641) említi magyarázat nélkül, így Perekw , ÁSz. 626) személynév –d az elnevezés forrása, etimológiája helynévképz ős származéka. A Pe- igen bizonytalan. rek szn. eredete tisztázatlan. L. ta- Péntekfalva ’település Baranya lán cseh R. Přě k csn. (FNESz.) vm. DK-i részén, Baranyavártól D- Permán ’település Baranya vm. re fekhetett’ 1289/291: Pentek középs ő részén Pécst ől DK-re’ folua, v., 1289/347: Pentuk folua, v. 1276, 1287, 1289/291, [1290–91], (Gy. 1: 367). [1291 k.], 1299, 1330, 1334, 1335: A m. Péntek személynévnek Perman, p., v. (Gy. 1: 367). (1082/[XIII]: Pentuk, ÁSz. 624) és A m. Permán (1213/1550: a falu földrajzi köznév birtokos sze- Perman , ÁSz. 627) puszta személy- mélyjeles alakjának az összetételé- névb ől keletkezhetett magyar név- vel jött létre (FNESz. Kerkafalva ). adással. A hn. birtokolásra utalhatott. Peszéri ’település Baranya vm. Péra ’település Baranya vm. K-i ÉNy-i részén az Okor mellett’ 1311: részén a Karasó vidékén’ Pezery (Gy. 1: 371). +1093/404: ad Peram, 1362: Pera A m. pecér ’szolga’ (TESz.) f ő- (Cs. 2: 516) | ~i 1296: Morooth névb ől alakulhatott az –i helynév- Nigri de Peray (Gy. 1: 367). képz ővel való b ővülés eredménye- ő FEHÉRTÓI KATALIN az els ada- ként. Királyi pecérek földje lehetett tot személynévi példaként (ÁSz. (HECKENAST 1970: 31). 626) említi magyarázat nélkül, így Pe(s)zje ? -maláka ’Baranya az elnevezés forrása, etimológiája vm.-ben az aszuági uradalom határá- igen bizonytalan. ban említett hely’ 1281/364: Perecske ’település Baranya vm. Peyzyamalaka, lac. (Gy. 1: 273), ő középs részén Harsánytól DK-re’ +1228/383/407: Pezyemlaka, lac.,
9595 +1228/423: Pezyemalaka (Gy. 1: 5/Pp. Reg.: Peterd ~ Petund (Gy. 1: 274). 368). Nemespeterd néven is emlí- Az el őtag etimológiája ismeret- tik. 4. ’település Baranya vm. kö- len; talán a Pesztina folyó nevével zéps ő részén Baranyavártól DNy- függ össze. Az utótag a maláka ’vi- ra’ 1299, *1330, 1332–5/Pp. Reg.: zeny ős, mocsaras hely’ (TESz.) Peturd, v., 1332–5/Pp. Reg.: Peterd földrajzi köznév. (Gy. 1: 368). 5. ’település Baranya Pesztina ? ~ Pezina ? ’folyó vm. ÉNy-i részén Vátytól DNy-ra’ Baranya vm. D-i részén, a Vulcsica 1324>344: Petherd, 1327>372: mellékvize, az aszuági uradalom Patard, 1330: Peterd, 1332– határában említik’ +1228/383/407: 5/Pp. Reg.: Peturd | ~i *1296: Dion. Pezchyna, fl., +1228/423: Pezthina, f. Ben-i de Peturdy (Gy. 1: 368). 1281/364: Pezyna, fl. (Gy. 1: 273– Az 1. településnév a korábbi da- 4). Vö. Pezje-maláka. tálású Péter névváltozatból keletke- Az elnevezés lexikai felépítése, zett a –d helynévképz ővel való b ő- etimológiája ismeretlen. vülés eredményeként. Péter nev ű Péter ’település Baranya vm. K- személyt is említenek itt (vö. i részén K őszegt ől Ny-ra, a Karasó *1227/443: Pet. f. Phil-i de v. mellett’ *1227/443: Peter, v. (Gy. Peter), illetve a templomot, melyen 1: 368). L. Peterd (1.). a határ átmegy itt, Szent Péterr ől A m. Péter (1141–1161: Peter , nevezik. A 2-5. település neve m. ÁSz. 630) személynévb ől keletke- Peterd puszta személynévből zett magyar névadással. A hn. bir- (1228/1488: Peterd, ÁSz. 631) ke- toklásra utalhatott. letkezett magyar névadással. De a Peterd 1. ’település Baranya Peter személynévhez (1141/1161: vm. K-i részén K őszegt ől Ny-ra, a Peter, ÁSz. 630) illesztett –d hely- Karasó mellett’ 1296: Peterd, p., névképz ővel való alakulása is el- 1330: Peturd, v., 1332–5/Pp. Reg.: képzelhet ő. A hn. a terület egykori Petrud ~ Peturd circa Karasso ~ birtokosára utalhatott (FNESz.). Peterd de Barassa [ ƒ: Karasso] (Gy. Péterfalva ’település Baranya 1: 368). Alakváltozata Péter. 2. vm. D-i részén Aszuágtól DK-re’ ’település Baranya vm. ÉK-i részén 1289/374: Peturfolua, v. (Gy. 1: Szekcs őtől ÉNy-ra’ 1267/380: 370). Peturd, t., 1332–5/Pp. Reg.: Peturd A m. Péter (1141/1161: Peter, circa Zeuchew [ ƒ: Zekchew] ~ ÁSz. 630) személynév és a falu Petuurd ~ Stogandu | ~i 1293: földrajzi köznév birtokos személy- Budur f. Budur de Peturdy (Gy. 1: jeles alakjának az összetétele. A hn. 368). 3. ’település Baranya vm. kö- birtoklásra utalhatott. zéps ő részén Pécst ől DK-re’ *1276, Petre ’település Baranya vm. *1283, 1332–5/Pp. Reg.: Peturd, középs ő részén Siklóstól ÉK-re’ *[1276–83]: Petherd, 1332– 1296, 1316, 1330, 1332–5/Pp. Reg.:
9696 Petre, v., 1332–5/Pp. Reg.: Petis szln. Polj če hn. Tkp. jelentése ’me- (Gy. 1: 370). zős hely’. Más elképzelés szerint A m. Petre (1055: Petre, ÁSz. magyar személynévb ől alakult 634) puszta személynévb ől keletke- (1211: Pouca , ÁSz. 616) (FNESz. zett magyar névadással. Az alapjául Pócsa ). szolgáló személynévhez l. m. Péter Poroszló ’település Baranya vm. ~ R. Petür szn. (FNESz. Újpetre ). középs ő részén Siklóstól DK-re’ Pilip ~ Filip öréme ’Baranya [1286 k.]: Puruslou, 1296: vm.-ben Kopács határában említett Poruzlou, v., *1309/Pp. Reg.: hely’ 1212/397/405: Pilipewreve Porislo, 1330: Puruzlou ~ Porozlou [ƒ: ewreme], loc. (Gy. 1: 328). (Gy. 1: 370–1). A Filip (1244>1422/1481: A m. Poroszló puszta személy- Philip , ÁSz. 638) személynév és az névb ől (1212/1397/1405: Poroslo , örém ’örvény’ (TESz.) f őnév birto- ÁSz. 654) keletkezett magyar név- kos személyjeles alakjának összeté- adással. Az alapjául szolgáló sze- telével jött létre. Birtoklásra utalha- mélynévhez l. cseh Přě slav szn.; le. tott. Przeslaw szn. De az sem kizárt, Pogány ’település Baranya vm. hogy a személynévi el őzményben a középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181, m. poroszló ’törvényszolga’ fn. rej- [1290 k.], 1332, 1332–5/Pp. Reg.: lik (FNESz.). Pagan, v., 1332–5/Pp. Reg.: Pugan Poroszló foka ’Baranya vm.-ben ~ Bogan ~ Pokan (Gy. 1: 370). Kopács határában említett hely’ A személynévként is használt m. 1212/397/405: Poroslofuca, loc. pogán y f őnévb ől keletkezett; vö. (Gy. 1: 328, 329). 1181: Pagan (ÁSz. 610) szn. A Poroszló személynévnek (FNESz.). (1212/1397/1405: Poroslo, ÁSz. Polc ’település Baranya vm. kö- 654) és a fok ’kiszögellés; hegyfok’ zéps ő részén Kémes mellett’ (TESz.) f őnév birtokos személyjeles [1177]/500 k.: Pulch (Gy. 1: 370). alakjának az összetétele. FEHÉRTÓI KATALIN ezt az adatot Pozsega havasa ’Baranya vm.- személynévi példaként (ÁSz. 658) ben erd ős hegyvidék Baranya vm. említi magyarázat nélkül, így az Dráván túli részének D-i határán’ elnevezés forrása, etimológiája igen 1294: montes seu alpes bizonytalan. Posogahouosa dicte (Gy. 1: 249). Polcse ’település Baranya vm. A Pozsega hn. és a havas ’majd- K-i részén a Karasó közelében’ nem mindig hóborította (fátlan) 1332–5/Pp. Reg.: Poche ~ Polche ~ hegy’ (TESz.) földrajzi köznév bir- Pulche ~ Pelethe (Gy. 1: 370), tokos személyjeles alakjának össze- 1399: Polche (Cs. 2: 518). tételével jött létre. A Pozsega hn. a Szláv eredet ű, tehát névátvétellel szb.-hv. Pőžega átvétele. Köznévi került a magyar névrendszerbe. Vö. el őzményéhez l. szerb R. požega
9797 ’felgyújtás’; ukr. R. поҗоза ’t űz- 371), 1346: p. Raad in Belkuz (Cs. vész, gyújtogatás’ (FNESz. 2: 518, A. 4: 643). (l. Gy. i. h.). Pozsega). Ma Papuk -ként szerepel, Rádfalva néven is említik. L. még a középkorban hívták Pozsega ha- Dráva, illetve Rád tarlója. vasá -nak. Egy Pozsega vármegyé- A m. Rád puszta személynévb ől ben található pataknak is Papuk a ([XI]/Krón: Radi , ÁSz. 663) kelet- neve. A hegy és víznév kapcsolata kezett magyar névadással. Az alap- nem tisztázott (FNESz. Papuk ). jául szolgáló szn. szláv eredetre Pölöske ’település Baranya vm. vezethető vissza; vö. szb.-hv. Rad É-i részén Pécst ől É-ra’ 1332– szn. (FNESz.). A névadó azonos 5/Pp. Reg.: Pyliske (Gy. 1: 371). lehet az 1057-ben a megyében bir- A Piliske patak mellett épült a tokos Radó nádorral. Gy. Radóhida település. E patak neve vonódott át településnevet is rekonstruál, bár az a településre metonímiával. A els ő két adat személynév is lehet Piliske hn. szláv eredet ű, tehát név- Rádfalva ’település Baranya átvétellel került a magyar névrend- vm. középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ szerbe. Vö. szlk. Plieška . Etimoló- 1342: Raadfalva (Cs. 2: 518, A. 4: giailag összetartozik a m. pilis ’ton- 218). zúra’ szláv eredetijével (FNESz.) A Rád településnévb ől keletke- Pöttend ’település Baranya vm. zett a birtokos személyjeles falu középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ földrajzi köznév utótaggal való kie- 1330: Petend, p. (Gy. 1: 371). gészülés eredményeként. Ugyanak- A m. Petend puszta személynév- kor elképzelhető, hogy a Rád sze- ből (1226/1550: Petenad, ÁSz. 629) mélynévnek és a falu birtokos sze- keletkezhetett magyar névadással. mélyjeles alakjának az összetétele. Püspöki ’település Baranya vm. A hn. birtoklásra utal. középs ő részén Kémes mellett’ Rád-tarló(ja) ’Baranya vm.-ben [1177]/500 k.: Pyspeky, v. (Gy. 1: Dráva birtok (kés őbbi nevén Rád 370). település) határában említett hely’ A m. püspök méltóságnévb ől [+1077–95]>+158/403/Pp. Reg.: keletkezett az –i eredetileg birtok- Radatorla, [+1077–95]//XV.: lást kifejez ő kés őbb már helynév- Radtorloua (Gy. 1: 371). képz őként szerepl ő képz ővel. Ne- A Rád személynévnek és a tarló véb ől következtethet ően ( Püspöki , ’szántóföld, learatott gabonaföld’ tkp. ’püspöké’) püspöki birtok volt (TESz.) f őnév birtokos személyjeles (FNESz. Biharpüspöki ). alakjának az összetételeként jött Rád ’település Baranya vm. kö- létre. Az elnevezés birtoklásra utalt. zéps ő részén Siklóstól Ny-ra’ Az el őtag GYÖRFFY szerint a falu- [+1077–95]>+158//403/Pp. Reg.: nak nevet adó Radó nádor nevét per pontem Radonis, pr., [+1077– tartotta fenn, aki 1057-ben birtokos 95]/XV.: per pontem Radom (Gy. 1: a megyében (i. h.).
9898 Radvány ’település Baranya ’tó’ földrajzi köznév szerepelhet vm.-ben a Dráván túl, helyét köze- (vö. FNESz. Rakaca ). lebbr ől nem ismerjük’ 1299: Rakitovica ? ’Baranya vm.-ben Rodouan, p., 1311, 1332– az aszuági uradalom határában em- 5/Pp. Reg.: Raduan, p., 1332– lített hely’ +1228/383/407: 5/Pp. Reg.: Roduuan ~ Radvan ~ Ragutouicha [ ƒ: Raquitouicha] ~ Erradwan (Gy. 1: 372). Rogtouicha, +1228/423: A magyarban is használatos szláv Raquitouicha ~ Ragertouicha (Gy. eredet ű Rad(o)van 1: 273–4). (1185/1249/1352: Roduan , ÁSz. Szláv eredet ű lehet; ebben az 664) személynévb ől keletkezett bir- esetben névátvétellel került a ma- toklást kifejez ő szláv -jь, -ja képz ő- gyar névrendszerbe; vö. szb.-hv. vel (FNESz.). Rakitovec hn.; szln. Rakitovec hn. Rahóca ’település Baranya vm. szlk. Rakytovce . Ezek tkp. értelme DNy-i részén Aszuágtól DNy-ra’ ’rekettyefüzes hely(en) lakók’ +1228/383/407: Rahulcha, (FNESz. Rakolc ). +1228/423: Raholcha, Rákos-fő ’Baranya vm.-ben a 1250/272/392: Rohouicha, 1258, Hódos menti Újfalu határában emlí- 1323: Rohocha, p., 1281/364: tett hely’ +1058/300//403: Ruhocha, 1317/XVI.: Roholtza ~ Rakysfew (Gy. 1: 398). Roholcza, 1321: Rohoncha, 1323, A m. rák állatnév –s képz ős alak- 1325 [ ƒ: 1365]/414, 1329: jának és a fej ~ f ő ’forrás’ (TESz.) Roholcha, 1332–5/Pp. Reg.: földrajzi köznévnek az összetétele. Roholtan ~ Rocholka (Gy. 1: 372). A Hódos patak rákokban gazdag Szláv eredet ű lehet; ebben az forrásvidékének neve. esetben névátvétellel került a ma- Rászló ’település Baranya vm. gyar névrendszerbe; vö. szb.-hv. K-i részén Baranyavártól ÉK-re’ Orahovac hn.; szln. Orahovec hn. 1227/443: quosdam de gen. Moyz Ezek tkp. értelme ’Diósd’ (FNESz. scil. … Razlov, 1330: Razlou, t., p. Orahovica, Rohonc ). ~ Razlo, v. (Gy. 1: 372). Raka-plesa ? ’Baranya vm.-ben A m. Rászló puszta személynév- Franceusfölde határában említett ből (1185/1249/1352: Raslou , ÁSz. víz’ 1296/346/408: ad aquam 669) alakult magyar névadással. A viminosam Rachaplesa (Gy. 1: hn. birtoklásra utal: névadója az 303). 1215 (?)-ben szereplő Majs nb. Etimológiája bizonytalan, talán Rászló lehet (Gy. i. h.). szláv eredet ű, tehát névátvétellel Ravaszlyuk 1. ’Baranya vm.-ben került a magyar helynévrendszerbe. Somló határában említett hely’ Az els ő névrészben talán a szláv +1015/+158//403/Pp. Reg.: ’rák’ f őnév, a másodikban pedig a Novozluk [ ƒ: Rovozluk] (Gy. 1: 379). 2. ’Baranya vm.-ben Kisdér
9999 határában említett völgy’ (TESz.) f őnév kereshet ő benne, de a 1329/XIV.: Roazlyck, vall. (Gy. 1: névadása motivációja nem világos. 326). 3. ’Baranya vm.-ben Bezedek Rékas ’település Baranya vm. határában említett hely’ 1330/409: DK-i részén Baranyavártól D-re’ Rouazlyuk, loc. (Gy. 1: 285). 4. ’Ba- 1227/443: Ruecos, t., 1289/291: ranya vm.-ben Hetenye határában Rykas, v. (Gy. 1: 373). — Kés őbbi említett hely’ 1341: Rouazlyuk (Gy. adatai alapján címszavazható így. 1: 317). A szláv rĕka ’folyó’ f őnévnek, A m. R. ravaszlyuk ’rókakotorék’ illetve a m. N. réka ’ér, patak’ je- főnévb ől keletkezett (FNESz.). Az lentés ű alakjának a m. –s helynév- 1., 3., és 4. név magát a róka üregé- képzős származéka. Alakját befo- nek helyét jelölhette, esetleg közszó lyásolhatta a m. N. rékas ’szennyes lehet, mint az oklevél többi szórvá- edény’ (TESz.) tájszó (FNESz. nya is. A 2. név a fenti f őnévb ől Zagyvarékas ). metonímiával jött létre, és arra Rekettye +1228/383/407 utalt, hogy a völgyben jellemz ő a (Aszuág, Baranya vm.): Requitije, rókalyuk. dum., +1228/423 (Aszuág, Baranya Regenye ’település Baranya vm. vm.): Regetie (Gy. 1: 273). középs ő részén Pécst ől DNy-ra’ A m. rekettye ’rekettyef űz’ [1230]/231: Regna, t., 1305>372: (TESz.) növénynév. Valószín űleg Regenye, t., 1332–5/Pp. Reg.: magára a fára vagy bokorra utaló Reguna ~ Reguena ~ Rechena (Gy. köznévi említés. 1: 373). Rekettyés-maláka ’Baranya Eredete bizonytalan. Elképzelhe- vm.-ben Hetenye határában említett tő, hogy a m. R. Regun szn. (1086: patak’ 1341: Reketyesmalaka, riv. Regun , ÁSz. 672) kicsinyít ő-becéző (Gy. 1: 317). alakjából keletkezett metonímiával. A m. rekettye ’rekettyef űz’ Nem zárható ki ugyanakkor, hogy (TESz.) –s képz ős alakjának és a szláv helynévből alakult; vö. szb.- maláka ’vizeny ős, mocsaras hely’ hv. R. Rogine hn., Roginje hn. (TESz.) köznévnek az összetétele. (FNESz.). Ebben az esetben névát- A patak partjának jellemz ő növény- vételr ől van szó. zetére utalt. Reg(u)la ’Baranya vm.-ben a Rekettyés-völgy ’Baranya vm.- Mohácstól DNy-ra fekv ő Nyárád ben Hetenye határában említett határában említett erd ő’ völgy’ 1341: Reketyesuelgh, vall. [+1235]/350/404: Regla, s., 1367: (Gy. 1: 317). Regule (Gy. 1: 350). A m. rekettye ’rekettyef űz’ A név lexikai felépítése, etimoló- (TESz.) –s képz ős alakjának és a giája igen bizonytalan. Esetleg a m. völgy ’hegyek, magaslatok közötti, regula ’szabály; zsinórmérték’ alacsonyabban fekv ő terület’ (TESz.) köznévnek az összetétele, s
100100 a völgy jellemz ő növényvilágára A Szentgyörgy (1.) településnév- utalt. hez illesztett Rendek el őtaggal jött Remete erdeje ’Baranya vm.-ben létre szintagmatikus szerkesztés Hetenye határában említett erd ő’ eredményeként. A Rendek hn. szláv 1341: Remeteerdey, s. (Gy. 1: 317). eredetű; vö. szln. Rudnik hn.; cseh A Remete-eresztvény mellett emlí- Roudník hn.; le. Rudnik hn. Ezek tik. töve az ősszl. * rud ъ ’vörös’, * ruda A remete ’a világtól elvonulva ’érc’ lehet. Más felfogás szerint az él ő személy’ f őnévnek (TESz.) és ősszl. * Ryb ьnik ъ hn. az alapja, az erd ő földrajzi köznév birtokos amely a * ryb ьnъ ’halas’ származéka személyjeles alakjának az összetéte- (FNESz. Ajkarendek, Rendek ). le. Arra utalhatott, hogy az erd ő egy Rétifalu ’település Baranya vm. remete lakhelye volt. DK-i részén a Drávától D-re, Eszék Remete-eresztvény(e) ’Baranya mellett’ 1289/374: Retyfolu, p. (Gy. vm.-ben Hetenye határában említett 1: 373). erd ő’ 1341: Remeteerezteueny, s. A m. rét fn. –i melléknévképz ős (Gy. 1: 317). Vö. Remete erdeje. alakjának és a falu ’kisebb emberi A remete ’a világtól elvonulva él ő település’ (TESz.) földrajzi köz- személy’ (TESz.) f őnévnek és az névnek az összetétele. Arra utalha- eresztvény ’fiatal, sarjadó erd ő’ fn. tott, hogy a település mellett na- (TESz.) talán birtokos személyjeles gyobb legel ő, kaszáló volt. alakjának összetétele. A bizonyta- Rév ’település Baranya vm. DK- lanság oka, hogy az eresztvény álta- i részén a Duna közelében’ 1332– lában n-nel a végén szerepel a hely- 5/Pp. Reg.: Rev ~ Raw ~ Bon (Gy. nevekben. Az elnevezés arra utalha- 1: 373), 1357: Rew (Cs. 2: 520, A. tott, hogy az erd ő egy remete lakó- 6: 588). helye volt. A m. rév ’vízi átkel őhely’ Rend ’település Baranya vm. (TESz.) f őnévb ől keletkezhetett középs ő részén, a Dráva vidékén metonímiával. Arra utalhat, hogy a fekhetett’ 1264, 1294, 1296/374: település egy átkel őhelynél épült. Rend, v., 1296: Reend (Gy. 1: 373). Rezna ’Baranya vm.-ben Bara- Talán a m. rend ’lekaszált és még nya vm. D-i részén, az aszuági ura- föl nem szedett f ű, takarmány v. dalom határában említett víz’ gabona sora; hely’ (TESz.) jelenés ű +1228/383/407: Rezna, lac. (Gy. 1: főnévből keletkezhetett. 274), 1281/364: lacus nomine Rendekszentgyörgye ’település Rozna vulg. malaka dicti (Gy. 1: Baranya vm. D-i részén Aszuágtól 273). L. Maláka (2.). mellett’ 1332–5/Pp. Reg.: Renduc Az elnevezés lexikai felépítése, Scengurge ~ Bundugzengurge (Gy. etimológiája ismeretlen. 1: 386). Szentgyörgy (1.) néven is Románfölde ’település Baranya említik. vm. Ny-i részén az Ormán vidéken,
101101 helyét közelebbr ől nem ismerjük’ A Saul személynévnek 1326: Romanfolde, p. ~ Ruman- (+1102/XII.: Saul , ÁSz. 693) és a feuldy, t., 1331: Romanfeulde, t. föld földrajzi köznév birtokos sze- (Gy. 1: 373). mélyjeles alakjának az összetétele. A m. Román személynévnek A hn. birtoklásra utal. Óvári Movr (1227: Roman , ÁSz. 680) és a föld öröklött birtoka, mely neve alapján földrajzi köznév birtokos személy- bizonyára rokonáról, Saul soproni jeles alakjának az összetétele, s bir- főesperesr ől szállt rá. GYÖRFFY az toklásra utalt. Névadója Nagyvátyi els ő adatnak Saulpapfölde címszót Román , aki a XIII. sz. közepén élt feleltet meg. (Gy. i. h.). Sámod ’település Baranya vm. Rozon ’település Baranya vm.- középs ő részén Kémest ől É-ra’ ben a Dráván túl Ebres környékén 1244, 1257, 1266, 1286, 1322, fekhetett’ 1251/328/374: Bozon, v., 1322>384, 1332–5/Pp. Reg.: Sa- 1251>377: Rezen, v., 1256 [ ƒ: mud, t., p., v., 1276 Pp.: Chamud, t., 1266]: Rozun , v. (Gy. 1: 373). 1332–5/Pp. Reg.: Bamud ~ Samuk ~ FEHÉRTÓI KATALIN az utolsó Sanud (Gy. 1: 375). Alakváltozata adatot személynévi példaként (ÁSz. Sámogy. 682) említi magyarázat nélkül, így A m. Sámod puszta személynév- az elnevezés forrása, etimológiája ből (1211: Samod, ÁSz. 690) ke- igen bizonytalan. letkezett magyar névadással. A hn. Ság ’település Baranya vm. D-i birtoklásra utalhatott (FNESz.). részén Aszuágtól DK-re’ Sámogy ’település Baranya vm. 1251/328/374, 1289/374, 1296, középs ő részén Kémest ől É-ra’ 1296/346/408, 1325: Saagh, v., 1338: Samug, v. (Gy. 1: 375). L. 1251>377, 1325 Sagh, v., 1256 [ ƒ: Sámod. 1266], 1330: Saag, v., 1332– A Sámod névváltozatból keletke- 5/Pp.Reg: Sach | ~i 1281/364: Ben. zett, bizonyára úgy, hogy a névvégi f. Nic-i de Sagy (Gy. 1: 374). –d-t helynévképz őnek érezve a –gy A m. ság ’domb, halom’ (TESz.) helynévképz ővel váltották fel. földrajzi köznévb ől alakulhatott (Sarch) ’Baranya vm.-ben Ko- metonímiával egy eredeti mikron- pács határában említett halastó’ évb ől. Az elnevezés arra utalhatott, 1212/397/405: Sarch (Gy. 1: 329). hogy a település egy domb aljánál, Az elnevezés lexikai felépítése, esetleg a dombon épült. etimológiája ismeretlen. Sálfölde ’település Baranya vm. Sári ’település Baranya vm. kö- középs ő részén Siklóstól ÉK-re’ zéps ő részén Siklóstól DK-re’ 1252, 1247: t-m … que t. Sauli sac-is [1286 k.], 1325: Sari, p., v., 1294, nominatur, 1298: Saulfelde, t. ~ 1330: Sary, v., 1332–5/Pp.Reg: Say Saulfolde (Gy. 1: 374). ~ Zari (Gy. 1: 375–6).
102102 A m. sár ’lágy, ragadós föld’ fn. keletkezhetett. Ha valóban völgy- –i helynévképz ős származéka, s a név, az elnevezés arra utal, hogy a település talajára utalhatott. Elkép- völgy Sarlós település és Hódos zelhet ő ugyanakkor, hogy a m. Sár folyó mellett terült el. Amennyiben puszta személynévb ől (1131: Sar , a Hódos egyik ága, talán sarló alak- ÁSz. 692) keletkezett metonímiá- ban való kanyarulata motiválhatta a val. Ebben az esetben a hn. birtok- megkülönböztet ő jelz őjét. lásra utal (FNESz.). Sárog ’település Baranya vm. K- Sarkágy ? ’Baranya vm.-ben a i részén Baranyavártól É-ra’ Hódos menti Újfalu határában emlí- 1296/324: Sarugh, 1298: Saryug tett hely’ +1058/300//403: Sarkagh (Gy. 1: 376). (Gy. 1: 398). A m. sár ’vízt ől híggá vált föld’ Etimológiája bizonytalan, talán a (TESz.) fn. –g képz ős származéka sarok ’szeglet’ (TESz.) jelentés ű (FNESz. Sárok ). Az elnevezés a főnévb ől keletkezett a –gy helynév- település vizeny ős talajára utalha- képz ő hozzáadásával. tott. Sarlós ’település Baranya vm. Sáros ’Baranya vm.-ben a Duna középs ő részén Pécst ől DK-re’ menti Izsép határában említett hely’ [1018–31]/109: Zal~sh, 1261/262: Sarus (Gy. 1: 319). +1058/300//403, 1328/403: Sarlos, A m . sár fn. –s helynévképz ős t., p., 1109: Serlous, v., származéka, s a terület talajának +1109/[1280–95]: Sorlous, v., min őségére utalhatott. 1224/399: Sarlous, p., 1332– Sás ~ Sas ’Baranya vm.-ben az 5/Pp. Reg.: Sorlos ~ Zorlows ~ aszuági uradalom határában említett Zorlos ~ Sorros (Gy. 1: 376). erd ő’ +1228/383/407: Saas, s. (Gy. A m. sarló ’rövid nyélre er ősített, 1: 273). félkör alakú penge’ (TESz.) f őnév- A személynévként (1266/1274: nek az –s helynévképz ős származé- Saas , ÁSz. 693) is használt m. sas kából keletkezhetett. A hn. esetleg madárnév lehet az alapja (FNESz. arra utalhat, hogy a települést ere- Mez ősas ). Ugyanakkor elképzelhe- detileg sarlókészít ők lakták tő, hogy a sás növénynévb ől kelet- (FNESz. Magyarsarlós , kezett, s a terület jellemz ő növény- HECKENAST 1970: 118). zetére utalt. Sarlós-Hódos ? ’Baranya vm.- Sásos-tó ’Baranya vm.-ben Dráva ben Sarlós határában említett völgy’ birtokon említett hely’ [+1077– +1058/300//403: Sarlaswodus, vall. 95]>+158//403/Pp. Reg.: Sasustov , (Gy. 1: 376). Az oklevél adatkör- [+1077–95]//XV.: Sasustou (Gy. 1: nyezete elírásra utal. Talán a Hódos 371). egyik ága lehetett. A m. sás ’nedves réteken, mocsa- A Sarlós településnévnek és a rakban tenyész ő, rendszerint magas, Hódos víznévnek az összetételéb ől háromél ű vagy hengeres szárú nö-
103103 vény’ (TESz.) –s melléknévképz ős le. Az elnevezés azt a helyet jelöl- származékának és és a tó ’állóvíz’ heti, ahol egy patak ered. (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- Sédf ő 1. ’település Baranya vm. szetétele. Egy tó neve vonódhatott K-i részén Baranyavártól K-re, a át metonimikusan annak környéké- Karasó mellett’ 1330: Sedfeu, p., t., re. v. (Gy. 1: 376). 2. ’település Bara- Sebes ’település Baranya vm. nya vm. középs ő részén Pécst ől ÉNy-i részén Vátytól Ny-ra’ 1330: DK-re’ 1330: Sibfu, 1335: Sedfeu, Sebes (Gy. 1: 376). p. (Gy. 1: 376). Mivel a sebes ’gyors’ (TESz.) A m. séd ’forrás, patak’ (TESz.) melléknév településnévként legfel- földrajzi köznévnek és a fő ’forrás’ jebb víznévi áttétellel képzelhet ő el, (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- s itt arról nem tudunk, inkább a szetétele. Az 1. település neve arra Sebes ([1030]/KrónKomp: Sebus , utalhatott, hogy a település a ÁSz. 703) személynévb ől származ- Karasó folyó forrásánál épült, és hat magyar névadással (FNESz. hasonló motivációja egy patak for- Rábasebes ). rásánál való megtelepedés lehetett a Sebes-maláka ’Baranya vm.-ben 2. település nevének motivációja. Vajszló határában említett patak’ Sédi ? ’Baranya vm.-ben Nadica 1244/295/384: Sebesnilaka [ ƒ: határában említett hely, a Duna Sebesmlaka], fl. (Gy. 1: 401). Talán mellékvize’ összefügg a Szegény-maláká -val. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Sedy A m. sebes ’gyors’ (TESz.) mel- (Gy. 1: 248, 344). léknévnek és a maláka ’vizeny ős, A m. séd ’forrás, patak’ (TESz.) mocsaras hely’ (TESz.) földrajzi földrajzi köznévnek esetleg –i kép- köznévnek az összetétele. Az elne- zős származéka, bár a többi szór- vezés a víz folyásának sebességére vány inkább közszónak mutatja. utalhatott. Ség ’Baranya vm.-ben Végbala Séd feje 1. ’Baranya vm.-ben határában említett hely’ 1281: Seeg, Hird határában említett hely’ loc. (Gy. 1: 278). +1015/+158//403/Pp. Reg.: Sedfey A ség ’domb; hegy’ (TESz.) föld- (Gy. 1: 318). 2. ’a Baranya vm. ÉK-i rajzi köznévb ől keletkezett. Arra részén fekv ő Velente határában em- utalt, hogy az adott hely egy dom- lített hely’ bon található. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Sedefey Sellye ’település Baranya vm. (Gy. 1: 406). Ny-i részén a Dráva közelében’ A m. séd ’forrás, patak’ (TESz.) 1292, 1326>XVIII.: Sylle, földrajzi köznévnek és a fő ’forrás’ 1324>375: Selle, 1332–5/Pp. Reg.: (TESz.) földrajzi köznév birtokos Selya ~ Sillow ~ Syle ~ Syhe (Gy. 1: személyjeles alakjának az összetéte- 377).
104104 A m. Sellye puszta személynév- 1313, 1325, 1330: Suklous, v., ből (1113: Sile , ÁSz. 714) keletke- 1294, 1325, 1343: Soklous, 1303: zett magyar névadással (FNESz.). Schuklos ~ Schuchlos, 1313, 1322: Senye 1. ’Baranya vm.-ben Senye Suklows, 1325, 1326, 1332– és Harkány határában említett víz’ 5/Pp. Reg.: Suclos, castr., 1332– 1323: Sene, aqua (Gy. 1: 312, 377). 5/Pp.Reg: Sykleus ~ Suklods ~ 2. ’település Baranya vm. középs ő Soglos ~ Soclas ~ Guchleus ~ részén Siklóstól K-re’ 1323: iuxta t- Seglos ~ Goglos (Gy. 1: 378). m Sene … iuxta aquam Sene, 1330: A Sixtus személynévre (1103 > Senye (Gy. 1: 377). XVIII: Sixtus , ÁSz. 721) vezethet ő Etimológiája bizonytalan. Alaki- vissza *Siktüs > *Siklüs > *Süklós lag azonosítható a Senye (+1082 személynévi alakokon keresztül. [XIII]: Scene , ÁSz. személynévvel. KISS LAJOS szerint a sikló állatnév- Az viszont nem szokványos, hogy hez nincs köze (FNESz.) személyr ől neveznek el vizet. In- Sír ’Baranya vm.-ben Somló ha- kább fordított irányú metonímia tárában említett hely’ képzelhető el: a személynévb ől ala- +1015/+158//403/Pp. Reg.: Seyr kult településnév vált víznévvé, s (Gy. 1: 379). annak pontos elhelyezkedésére A sír ’ temetkezésre szolgáló gö- utalt. dör, illetve a gödör fölé emelt ha- (Sey) ’Baranya vm.-ben Nógrád lom’ (TESz.) köznév állhat az elne- határában említett hely’ vezés mögött. Valószín űleg magát a +1015/+158//403/Pp. Reg.: Sey [ ƒ: sírhalmot jelölheti, tehát köznévi Sed?] (Gy. 1: 349). Az oklevél említésnek tekinthet ő. adatkörnyezete talán elírásra utal. Somló ’település Baranya vm. Olvasata bizonytalan. Esetleg a ÉK-i részén, Pécsvárad környékén séd ’forrás, patak’ (TESz.) földrajzi fekhetett’ köznév kereshet ő benne. +1015/+158//403/Pp. Reg., [1292– Siger ’település Baranya vm.- 97]: Sumlow, v., +1015/XV.: Smw- ben a Dráván túl, helyét közelebbr ől lich, +1158/[1220k.]//403/Pp. Reg.: nem ismerjük’ 1301: 2 v-s Sygwr Sumlw, v. (Gy. 1: 379) vocatas (Gy. 1: 378). Valószín űleg a N. somlik ~ Etimológiája bizonytalan, talán a somlyik ’dió zöld héjából kibomlik’ m. Siger (1199: Siguer , ÁSz. 713) (TESz.) ige folyamatos melléknévi személynévb ől keletkezett magyar igenévi származéka a név alapja. névadással. Eredetileg hegynév lehetett ’meg- Siklós ’település és vár Baranya csuszamló, suvadó oldalú hegy’ vm. középs ő részén a Drávától nem vagy ’a zöld erd őövezetb ől kiemel- messze É-ra’ 1191 [ ƒ: 1251], 1318, ked ő kopasz, sziklás hegytet ő’ je- 1319: Suklos, v., 1266/267, 1267: lentéssel, ami metonimikus úton Suclous, 1294, 1297, 1300, 1305,
105105 válhatott a település nevévé (Surman ~ Salman) ’település (FNESz.). Baranya vm. középs ő részén Ké- (Sozlogys) ’Baranya vm.-ben mestől É-ra’ [+1077– Hird határában említett hely’ 95]/+158//403/Pp. Reg.: Surman, +1015/+158//403/Pp. Reg.: [+1077–95]//XV.: Sumun, 1257: Sozlogys (Gy. 1: 318). Salman, v. (Gy. 1: 371, 374). Az elnevezés lexikai felépítése, A Salman (+1171/a1334: etimológiája ismeretlen. Salman , ÁSz. 689) puszta személy- Sövénye ’település Baranya névb ől keletkezhetett magyar név- vm.-ben Pécs ől K-re’ adással. +1015/+158//403/Pp. Reg.: Suene, Süll őd ’település Baranya vm. v., +1058/300//403: Suenye, középs ő részén Siklóstól D-re’ +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: 1294: Selleud, v. | ~i 1330: Nic. f. Swena, v. (Gy. 1: 409). Laur-i de Sylodi (Gy. 1: 379). A m. sövény ’vessz őkb ől, növé- A m. Süll ő személynévnek nyi szárakból font kerítés, fal’ (1138/1329: Sileu , ÁSz. 715) a –d (TESz.) fn. származéka. A település helynévképz ős származékából ke- közelében valószín űleg gyep űsö- letkezett. A szn. a m. süll ő halnévre vény húzódott, s ez lehetett a név- vezethet ő vissza (FNESz. Süll ő- adás motivációja (FNESz. berek ). Zsemenye ). (S)zabák ’település Baranya vm. (Stoysentherit) ’Baranya vm.- É-i részén Pécsváradtól ÉNy-ra’ | ~i ben az aszuági uradalom határában [1292–97]: Mour de Zabaguy (Gy. említett hely’ +1228/383/407: 1: 379). Stoysentherit, stag., +1228/423: A Zobák < R. Szabák szláv erede- Stoysencherit (Gy. 1: 273). tű személynévb ől keletkezhetett Az elnevezés lexikai felépítése, metonímiával. A személynévi alap- etimológiája ismeretlen. ra vö. szb.-hv. Sabak csn., Sobak Sumony ’település Baranya vm. csn.; le. Sobak szn. (FNESz. Ny-i részén az Okor közelében’ Zobákpuszta ). [1290 k.]: Sumon, 1332–5/Pp. Reg.: Szabás ’település Baranya vm. Somon ~ Symo(n) ~ Semon ~ Symon ÉNy-i csücskében’ 1332– ~ Zemod (Gy. 1: 379). 5/Pp. Reg.: Zabas ~ Zakas (Gy. 1: Valószín űleg szláv eredet ű, eb- 379). ben az esetben névátvételr ől van A m. szab ige –ás képz ős alakjá- szó; vö. szb.-hv. Šumonje hn. <: ból származik, valószín űleg sze- szb.-hv. ŠÙmonja szn. [’tkp. olyan mélynévi áttétellel; vö. 1211 : Zobas ember, akinek az erd őben van a há- (ÁSz. 851) (FNESz.). za’ <: szb.-hv. sÙma ’erd ő’ Szabó ’település Baranya vm. (FNESz.). középs ő részén a Dráva vidékén’
106106 1294: de gen. Zabou, 1312, 1319: A m. Szakál puszta személynév- Zabo, 1328: Zabov (Gy. 1: 379). ből ( 1211: Zakal , ÁSz. 834) kelet- Valószín űleg a Szabó nemzetség- kezett magyar névadással. Az elne- ről, s nem a szabó foglalkozású la- vezés birtoklásra utalhat. kókról kapta a nevét (HECKENAST Szalánta ’település Baranya vm. 1970: 118). Az els ő adat nemzet- középs ő részén Pécst ől D-re’ ségnévi el őfordulás, de a származá- 1192/374/425: Zolonuta [ ƒ: si irány miatt a falu létére is bizony- Zolounta] ~ Zolounta, [1230]/231: ság (Gy. i. h.). Scolounta, t., 1329/XIV., 1332– Szabolcs ’település Baranya vm. 5/Pp. Reg.: Zalantha, v., 1332– É-i részén Pécst ől É-ra’ 5/Pp.Reg: Zalancha ~ Bzalanca ~ +1058/300//403: Zabod, t. ~ Jaluca(n), 1336: Zalanta, p., v. (Gy. Zaboch, [1290 k.]: Zobolch (Gy. 1: 1: 380). 380). A Szalánta puszta személynévből A Szabolcs puszta személynévb ől (1253/XVIII: Zolunta , ÁSz. 855) (1211: Sobolch , ÁSz. 834) keletke- keletkezett magyar névadással. A zett magyar névadással. Az elneve- szn. szláv eredet ű; vö. le. Suleta zés birtoklásra utal (FNESz.). Az szn. (FNESz. Szalánta , Nagyszalon- els ődleges adatok alapján ó > ol ta) . változásról, inetimologikus l hang Szalóktelke ’település Baranya betoldódásáról lehet szó. NYIRKOS vm. középs ő részén Kémest ől É-ra’ ISTVÁN szerint téves visszaütés 1338: Zolouchktelky, p., 1358: eredményeként keletkezett (1987: Zaloukteluky (Cs. 2: 523, A. 3: 127). 509). Szajk ’település Baranya vm. K- A Szalók személynév (1093- i részén Mohácstól Ny-ra’ 1095: Zoloc , ÁSz. 838) és a telek +1015/+158//403/Pp. Reg.: Zeyk, ’földterület’ (TESz.) földrajzi köz- v., +1015//XV.: Saykw, 1289 > 344: név birtokos személyjeles alakjának Zeytk (Gy. 1: 380). az összetétele. A megnevezés a te- Valószín űleg szláv eredet ű, név- rület egykori birtokosára utalhat. átvétellel került a magyar névrend- Szántó 1. ’település Baranya szerbe; vö. szln. Sojek hn., cseh vm. ÉK-i részén, Pécsváradtól K-re Svojek hn. (FNESz.). A magyar fekhetett’ +1015/158//403/Pp. Reg.: nyelvbe illeszkedését mutatja a má- Zamtow, v., +1015//XV.: Santhu sodik adat, amely talán t ővéghang- (Gy. 1: 380). 2. ’település Baranya zós alakot mutat. vm. középs ő részén Harsány mel- Szakál ’település Baranya vm. lett’ 1313: Zanthow, p., *1330: É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ 1332– Zanthou (Gy. 1: 380). 7/Pp. Reg.: Zacal ~ Zakal ~ Zabal A szántó ’szántó-vet ő ember, (Gy. 1: 380). földm űves’ (TESz.) f őnévb ől kelet- kezhetett. Az elnevezés királyi il-
107107 letve fejedelmi földbirtokok arato- Talán a m. száraz ’nedvesség rainak lakóhelyére utal (FNESz. nélküli’ (TESz.) melléknév és az ér Abaújszántó , HECKENAST 1970: ’patak’ (TESz.) földrajzi köznév 118). összetétele. Annak a helynek a neve Szaporca 1. ’folyó Baranya vm.- lett metonímiával, ahol egy szára- ben a Dráva és a Mély-ér között, a zabb id őszakokban elapadó patak Dráva bal oldali mellékvize’ folyhatott. [1177]/500 k.: Supincza [ ƒ: Száraz-völgy ’Baranya vm.-ben a Supurcza], fl. (Gy. 1: 248, 324, Pécs melletti Boda határában emlí- 380), 1244/295/384: Schupurca, fl. tett völgy’ [+1235]/350/404: ~ Soporca, fl. (Gy. 1: 248, 380, Zarazwelgh, vall. (Gy. 1: 285). 401), 1257: Zopurca, fl. ~ Zopurka, A m. száraz melléknévnek és a flum. (Gy. 1: 375, 380), 1338: völgy ’hegyek, magaslatok közötti, Zoporcha, fl. (Gy. 1: 270–1, 380). alacsonyabban fekv ő terület’ 2. ’település Baranya vm. középs ő (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- részén Kémes mellett, az azonos szetétele. Valószín űleg kiszáradt nev ű folyó partján’ [1177]/500 k.: talajú területre utal. cum Supurkan, 1191 [ ƒ: 1251]: Szarkánd ’település Baranya Zap[er]cha, v. (Gy. 1: 380). vm. DK-i részén Baranyavártól D- A folyónév (1.) talán szláv erede- re’ 1330: Zorkand | ~i 1330: Thom. tű, névátvétellel került a magyar f. Val-i de Zorkandi (Gy. 1: 381). névrendszerbe, és egy * Sporica A személynévként is használt alakra vezethet ő vissza; vö. szb.-hv. szarka állatnév –d helynévképz ős sp nr mn. ’lassú’ sp nr fn. ’cicka- származéka lehet. farkkóró’ és -ica képz ő. Ennek a Szársomlyó 1. ’település és vár folyónak a neve vonódott át a mel- Baranya vm. középs ő részén lette lév ő településre (2.) metonimi- Harsany mellett’ 1287: kus úton (FNESz). Zaarsomolou, castr., 1289/347: Szapud ’település Baranya vm. Scarsomolou, 1291: Zar Sumlou, ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ 1296: Zaarsumplow, 1319: 1181: Sopudh, 1267/380, 1270/350, Saarsumlow, castr., 1319/324: 1320, 1328, 1330: Zapud, Sarsumlow, castr., 1340: 1296/374, 1330: Zopud (Gy. 1: Szarsumlou (Gy. 1: 313). L. Har- 381). sány. 2. ’Baranya vm.-ben Harsány FEHÉRTÓI KATALIN az els ő adatot határában említett hegy’ 1249/291: személynévi példaként (ÁSz. 725) Saarsumlu, mo. (Gy. 1: 247, 313), közli, így etimológiája bizonytalan. 1289/291: castr. … Scarsumlou Száraz-ér ? ’Baranya vm.-ben vocatum simul cum monte, 1291: Kémes határában említett hely’ castr. … Zar Sumlou vocatum cum [1177]/500 k.: Scaiezer [ ƒ: monte (Gy. 1: 313). Scarazer ?] (Gy. 1: 324).
108108 A hegynév (2.) a m. R. szár ’nö- A Szebény puszta személynévb ől vényzet nélküli, tar
109109 (FNESz.). Később ez a helynév vált tó’ (TESz.) f őnévb ől keletkezhetett. a település nevévé metonímiával. A névadó egy a település közelében Szeged(i) ’település Baranya lév ő vizeny ős terület, amelynek ne- vm. ÉNy-i részén az Okor mellett’ ve metonímiával lett a település 1279: Zegeud, t. | ~i 1287/468: nob- nevévé (FNESz.). um de v. Zeguedi ~ Zegedy, Szekcs ő 1. ’Baranya vm.-ben pa- 1323/328: Nic. f. Iuanka de Zegedy, tak Baranya vm. ÉK-i részén a ha- 1330: nob-bus de Zegedy, 1311: Jo. sonló nev ű település környékén’ f. Egidii de Scequedi (Gy. 1: 382). 1332–5/Pp. Reg.: Peturd circa A Szeged puszta személynévb ől Zeuchew [ƒ: Zekchew] (Gy. 1: 368, (1138/1329: Cegedí , ÁSz. 170) ke- 383). 2. ’település és vár Baranya letkezhetett magyar névadással. A vm. ÉK-i részén a Duna mellett’ szn. alapja a m. szög ~ szëg ’barna’ [1200 k.]/896 u.-ra: Zecuseu, castr., (TESz.) melléknév –d képz ős szár- 1248: Schekchu, pr., 1252>360, mazéka lehet. A szög ~ szëg mel- 1317/413, 1329/378/388: Zekchew, léknév személynévként is t., 1259, 1280, 1295/296, 1296, használatos volt; vö. 1138/1329: 1297/300/331, 1321, 1322, 1324: Cegu, (ÁSz . 170). Ugyanakkor Zekchu, castr., 1266: Scepchu, elképzelhet ő, hogy a m. szëg 1309/Pp. Reg.: Sacheze, v., 1326: ’szöglet, sarok, kiszögellés’ (TESz.) Zeekchu, castr., [1327 u.]>351: jelentés ű f őnévből alakult a –d Zekcheu, castr., 1329/378/388: helynévképz ővel (FNESz.). A Zegchew, 1332–5/Pp.Reg: Zewchew Szegedi alakok mögött valószín űleg ~ Zechew ~ Zeuchew ~ Stekchen ~ a helynév –i melléknévképz ős Stogandu ~ Zekfu ~ Zexw (Gy. 1: formáiSzegény állnak. ? -maláka ’Baranya 382–3). 3. ’település Baranya vm. vm.-ben Vajszló határában említett K-i részén Vörösmarttól DNy-ra’ patak’ 1244/295/384: 1332–7/Pp. Reg.: Zeuchew (Gy. 1: Scegenmalaka, fl. (Gy. 1: 401). Vö. 383). Sebes-maláka. A szökik ige gyakorító képz ős A szegény melléknévnek és a szökös változatának folyamatos maláka ’vizeny ős, mocsaras hely’ melléknévi igenevéb ől keletkezhe- (TESz.) földrajzi köznévnek az ösz- tett. KISS LAJOS feltételez egy a szetétele. Az elnevezés arra utalhat, középkorban létez ő * szekcs ő hanga- hogy a patak sekély mélység ű. lakú földrajzi köznevet ’sebesen Szék ’település Baranya vm. É-i fodrozva haladó víz, sell ő, zuhatag’ részén Pécst ől É-ra’ 1332– jelentéssel (FNESz.). Ez magyará- 5/Pp. Reg.: Zeek ~ Zek ~ Zcel ~ Ster zatot ad 1. víznév elnevezésére. A (Gy. 1: 382), 1397: Zeek (Cs. 2: számos Szekcs ő település mellett ez 524, Z. 5: 30). az egyetlen esetleg vízre utaló adat: A m. N. szék ~ szik ’id őszakos a circa jellegzetesen víznevek mel- vízállás, es őtlen nyarakon kiszáradó lett fordul el ő, településnevek mel-
110110 lett kevésbé. A 2. és 3. településnév ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ esetében hasonló motivációt téte- 1328>403: p. Zemen al. nom. lezhetünk fel: víznévb ől metoními- Tothfalu (Gy. 1: 396), 1356: Zemel ával alakulhatott a települések neve. (Cs. 2: 524). L. Tótfalu (3.). Szék-mez ő ’Baranya vm.-ben a A Szemely puszta személynévből Kőszeghez közeli Márok határában (1214/1550: Scemel , ÁSz. 706) ke- említett mez ő’ 1330: Zekmezeu, letkezett magyar névadással. E sze- camp. (Gy. 1: 339). mélynév forrását néhányan a lat. A m. N. szék ~ szik ’mocsár; szi- Similis személynévben látták. De l. kes talajú vízmeder’ (TESz.) f őnév- még m. személy fn., illetve cseh nek és a mez ő földrajzi köznévnek Semil szn., Semily hn. és le. Siemil az összetétele. Az elnevezés a mez ő szn. (FNESz.). vizeny ős talajára utalhatott. Szemere ’település Baranya vm. Szeles ’település Baranya vm. ÉNy-i részén az Alma mellett’ középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181: 1313: Zemere, t. (Gy. 1: 384). Zeles, pr. (Gy. 1: 397). L. Udvard. A m. Szemere puszta személy- A m. szeles melléknévb ől kelet- névb ől (1105–1110/XIII.: Zemera , kezhetett. Az elnevezés arra utalha- ÁSz. 845) keletkezhetett magyar tott, hogy a település szélt ől védet- névadással (FNESz.). len területen, huzatos épült. Szene ’település Baranya vm.- Szemdi ? hida ’Baranya vm.-ben ben, helye ismeretlen’ 1292: Scene, Végbala határában említett híd’ t. (Gy. 1: 384). 1281: Zempdyhyda, pons, 1293: A Szene puszta személynévb ől Zemdyhyda (Gy. 1: 278). (1082 [XIII]: Scene , ÁSz. 846) ke- A Szemdi (1237/1240: Scemdi , letkezett magyar névadással. ÁSz. 844) személynévnek és a híd Szentága 1. ’Baranya vm.-ben a ’valamely útnak folyó stb. feletti Pécst ől DK-re lev ő Szentlászló ha- áthaladását biztosító m űszaki épít- tárában említett forrás’ 1295/403: mény’ (TESz.) f őnévnek az összeté- Scentaga, fons (Gy. 1: 389). 2. ’te- tele. A megnevezés arra utalhatott, lepülés Baranya vm. középs ő részén hogy a híd egy Szemdi nev ű sze- Pécst ől DK-re’ 1295/403: Scentaga, mély birtokán épült, vagy ő építette. t. ~ Zensthaga (Gy. 1: 388). L. Szemely ~ Szemeny 1. ’telepü- Szentlászló (2.). lés Baranya vm. középs ő részén A forrás (1.) neve a Pécst ől D-re’ 1266: Schemel, v., Szentlászlóága névb ől alakulhatott 1276, 1332–5/Pp. Reg.: Semel, t., ki a László , második névelem elt ű- 1283: Scymil, p. ~ Scemel, p., t., nésével, ellipszissel. A település 1328>403, 1332–5/Pp. Reg., forrását jelölhette. A Szentága for- [XIV.]>402: Zemel, p., 1332– rás körüli föld, illetve az itt kiala- 5/Pp. Reg.: Gemel ~ Semeel (Gy. 1: kult település neve, mely a forrás 383–4). 2. ’település Baranya vm. nevéb ől metinímiával jött létre.
111111 [Szentdemeter] ’település Ba- erd őirtásra utaló közszóból alakult ranya vm. ÉNy-i részén Vátytól Tőtös volt (MEZ Ő 1996: 70/1.). DNy-ra’ 1258>344, 1323>344, [ Szenterzsébet] ’település Ba- 1330: de S. Demetrio (Gy. 1: 384). ranya vm. ÉNy-i részén Vátytól É- A települést a község templomá- ra’ 1332–5/Pp.Reg: de S. Elyzabeth nak véd őszentjér ől, Szent Demeter- ~ S. Elizabeth (Gy. 1: 385). ről (1202–1203/cr1500: Demeter, Szent Erzsébet nevéb ől (1251: ÁSz. 241) metonimikusan nevezték Elysabeth , ÁSz. 277) keletkezett Az el. Demeter a bizánci egyház harcos elnevezés a település templomának szentje, 303-ban szenvedett vérta- véd őszentjére, Szent Erzsébet-re núságot. Hazánkban a keleti egyház utal (MEZ Ő 1996: 73/3.). térít ő tevékenysége idézte el ő kultu- [Szentfalu] ’település Baranya szát (MEZ Ő 1996: 66/3.). vm. D-i részén Aszuágtól K-re’ [Szentdienes] ’település Bara- [1259–66]/XIV.: v-m que Sancta nya vm. ÉNy-i részén Vátytól D-re’ Villa nuncupatur, [1259–66]/XIV.: 1287/468, 1285, 1332–5/Pp.Reg: de predictam Sanctam Villam volebant S. Dyonisio (Gy. 1: 384). Teleki appellari nomine S. Crucis (Gy. 1: néven is említik, de önálló faluként 288). L. Boldogasszonyfalva (2.) is szerepel. és Szentkereszt. Az elnevezés a település plébá- A szent ’magasztos, tiszteletre niájának véd őszentjére, Szent Dé- méltó’ (TESz.) melléknév és a falu nes-re (1102/XII: Dionisius , ÁSz. földrajzi köznév összetétele, s a 251) utal. Számos Dénes nev ű település templomos voltára utalha- szentr ől tudunk. MEZ Ő ANDRÁS tott. szerint legvalószín űbb, hogy Szentgál 1. ’település Baranya Dionysiusra, Párizs els ő püspökére vm. ÉNy-i részén az Okor mellett’ kell gondolnunk (MEZ Ő 1996: [1292–97]: Zenthgal, v., 1296: 68/1.). Scent Gaal, p. ~ Scentgal, 1332– Szentegyed ’település Baranya 5/Pp. Reg.: Egid. sac. de S. Gallo vm. ÉNy-i részén az Alma patak (Gy. 1: 385–6). [2.] ’település Ba- mellett’ 1313, 1346/393: ranya vm. ÉNy-i részén, Vátytól Zenthegyd, p., v., 1330, 1332– ÉNy-ra’ 1332–5/Pp. Reg.: Math. 5/Pp. Reg.: de S. Egidio, 1346/393: sac. de Santo ~ S. Gallo (Gy. 1: p. Teuteus al. nom. Zenthegyed 386). A településen lév ő templom vé- (Gy. 1: 384–5). L. Töttös (4.). dőszentjének, Szent Gál -nak a ne- Az elnevezés a település temp- véb ől keletkezett, metonímiával lomának véd őszentjére, Szent (MEZ Ő 1996: 75/1.). Egyed -re utal. MEZ Ő ANDRÁS sze- Szentgyörgy 1. ’település Bara- rint a helynév másodlagosan kelet- nya vm. D-i részén Aszuág mellett’ kezett a templom címéb ől, eredeti [1280 k.]: Scentgurg, v., 1324: neve a puszta személynévb ől vagy Zengurg, p., 1330: Scenthgyurgy, p.
112112 ~ Zenthgurg, p., 1330, 1332– ják föl’ 1332–5/Pp. Reg.: de S. 5/Pp. Reg.: v. S. Georgii, 1332– Johanne (Gy. 1: 387). 5/Pp.Reg: de S. Georgio (Gy. 1: Az elnevezés a településen talál- 386). Rendekszentgyörgye néven ható templom véd őszentjére utal. A is említik. [2.] ’település Baranya névadó valószín űleg Keresztel ő vm. D-i részén Aszuág mellett D-re’ Szent János, az Úr el őhírnöke és 1332–5/Pp. Reg.: de S. Georgio ~ megkeresztel ője. MEZ Ő ANDRÁS capella S. Georgii (Gy. 1: 386). szerint a Szentiván és Szentjános Szent György vértanú nevéb ől nevek egyaránt Keresztel ő Szent keletkezett településnév. El őször a Jánosra utalnak (1996: 94/7–10.). temlom neve volt, majd ez vált ké- Szentjakab ’település Baranya sőbb a település nevévé metonímiá- vm. ÉNy-i részén, Vátytól D-re fek- val (MEZ Ő 1996: 79/6.). hetett’ *1330, 1332–5/Pp. Reg.: [Szentimre] ’település Baranya Laur. de S. Jacobo (Gy. 1: 387). vm. É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ Németi (4.) és Németiszentjakab 1332–5/Pp.Reg: de S. Emerico (Gy. néven is említik. 1: 386). A település templomának A település templomának véd ő- védőszentjérér ől, Szent Jakab-ról szentje, Szent Imre (MEZ Ő 1996: metonímiával kapta a nevét (MEZ Ő 90/3.) nevéb ől metonímiával jött 1996: 101/6.). létre. [Szentkirály] ’település Bara- Szentiván 1. ’település Baranya nya vm. középs ő részén Pécst ől vm. Ny-i részén az Okor mellett’ DNy-ra’ 1326, 1332–5/Pp. Reg.: 1283: Scenth Iwan, * 1292, 1332– Barth. sac. de S. Rege (Gy. 1: 388). 5/Pp. Reg.: de S. Johanne, A település a Szent István -nak *1304/320>372: Szent Ivan, 1315: szentelt templomáról kapta a nevét Zenthywan, * 1330: Zenth Iwan ~ metonímiával. (FNESz.). A névadó Scentywan, 1331: Zentyvan, 1332– István magyar király, a keresztény- 5/Pp. Reg.: Zenthiuan ~ Zenthwan ~ ség elterjeszt ője hazánkban, akit Zontiwa(n) ~ Stentina (Gy. 1: 387). 1083-ban avattak szentté I. László Okriszentiván néven is említik. 2. kezdeményezésére. A Szentkirály ’település Baranya vm. D-i részén településnevekkel kapcsolatban vol- Aszuágtól DK-re’ *1330: Zenth tak olyan elképzelések, hogy vonat- Iwan, 1332–5/Pp. Reg.: Nic. sac. de kozhatnak László királyunkra is, S. Johanne ~ S. Johannis baptiste ~ MEZ Ő ANDRÁS azonban ezt elveti Scent Iwan (Gy. 1: 387). [3.] ’tele- (1996: 125/2., 129.). pülés Baranya vm. ÉK-i részén [Szentkozma] ’település Bara- Pécsváradtól K-re’ 1332– nya vm. D-i részén Aszuágtól DK- 5/Pp. Reg.: de S. Johanne (Gy. 1: re’ 1332–5/Pp. Reg.: eccl-e de S. 387). [4.] ’település Baranya vm.- Cosma (Gy. 1: 388). L. ben, Bezán és Túrony között sorol- Szentkozmadamján .
113113 A Szentkozmadamján (2.) névvál- kapták a nevüket metonímiával. A tozatból keletkezett a Damján , a névadó László magyar király, a ke- harmadik névelem elhagyásával, reszténység megszilárdítója ha- ellipszissel. zánkban. Az ő kezdeményezésére Szentkozmadamján 1. ’tele- indultak el a szentté avatások Ma- pülés Baranya vm. ÉNy-i részén az gyarországon (MEZ Ő 1996: 134/1– Okor közelében’ 1202>XV.: 3). Az 1. település Szent Lászlóról Zenthkozmadamyan, 1332– nevezett (bencés) perjelség. Nem 5/Pp. Reg.: sac. SS. Cosme et településnévi említés, noha utóbb Damyani ~ de SS. Cosma et azzá lett. A 2. településen pedig Damyano ~ eccl. S. Cosme et Gy őr nb. Óvári Konrád 1295-ben a Damiani ~ SS. Cosme et Damiani pálos remeték számára Szent László (Gy. 1: 388). 2. ’település Baranya király tiszteletére egyházat, illetve vm. D-i részén Aszuágtól DK-re’ kolostort alapított. 1332–5/Pp. Reg.: eccl. SS. Cosme et [Szentl őrinc] ’település Baranya Damiani ~ de S. Cosma et Damiano vm. ÉNy-i részén az Okor mellett’ (Gy. 1: 388). Szentkozma néven is 1326, 1332–5/Pp. Reg.: de S. említik. Laurencio, 1332–5/Pp. Reg.: de S. A település templomának két vé- Laurentio (Gy. 1: 389). Okriszent- dőszentjér ől, Szent Kozma és lőrinc néven is említik. Damján vértanúkról kapta a nevét A templomos keresztes lovagok (FNESz. Kozmadombja ; MEZ Ő Szent L őrinc -ről elnevezett rendhá- 1996: 133/2–3). záról metonímiával kapta a nevét Szentlászló [1.] ’település Bara- (MEZŐ 1996: 144/4.). nya vm. ÉK-i részén Pécsváradtól Szentmárton 1. ’település Ba- ÉNy-ra’ [+1235]/350/404: ad eccl- ranya vm. ÉNy-i részén az Alma m S. Regis Ladislai, 1327: S. patak közelében’ 1202>XV.: Ladislay (Gy. 1: 388). [2.] ’telepü- Zenthmarthon, 1332–5/Pp. Reg.: lés és monostor Baranya vm. közép- Dem. sac. de S. Martino (Gy. 1: ső részén, Gyulától É-ra’ 1295/403: 390). 2. ’település Baranya vm. kö- eccl. B. Ladislai regis ~ ad honorem zéps ő részén a Karasó közelében’ S. regis Ladislai, 1316: v. S. 1332–5/Pp. Reg.: sac. de S. Martino Ladyslay regis, 1330: v. S. Ladislai (Gy. 1: 390). 3. ’település Baranya (Gy. 1: 388). Szentága néven is vm. középs ő részén Siklóstól D-re’ említik. 3. ’település Baranya vm. 1332–5/Pp. Reg.: Bank sac. de S. DNy-i részén Nekcsét ől K-re’ 1321: Martino (Gy. 1: 390). 4. ’település Scent Ladzlo, v., 1350: Zentlazlou, Baranya vm. középs ő részén az p. (Gy. 1: 388). Okor mellett’ 1332/437: t. S. Marti- A települések a területükön talál- ni, 1332–5/Pp. Reg.: Mich. sac. de ható, Szent László tiszteletére szen- S. Martino (Gy. 1: 390). telt templomról, illetve kolostorról Hegyszentmárton néven is említik.
114114 Az elnevezés a település temp- Egid. sac. de S. Nicolao, 1334/369: lomának véd őszentje, Szent Márton eccl. S. Nicolai (Gy. 1: 391). nevéb ől jött létre metonímiával A települést templomának véd ő- (MEZ Ő 1996: 153/5., 6., 7., 10.). szentjér ől, Szent Miklós -ról nevez- Szentmihály 1. ’település Bara- ték el metonímiával (MEZ Ő 1996: nya vm.-ben a Dráván túl, 169/3.). Aszuágtól Ny-ra’ [Szenttrinitás] ’település Bara- *1057/[XIII.]//404: eccl-m … in nya vm. középs ő részén, Gyulától honorem S. Mychaelis, 1330: D-re’ +1183/326/363: mon. S. Scenthmyhal, v., 1332–5/Pp. Reg.: Trinitatis, 1247, 1249/291, Laur. sac. de S. Michaele (Gy. 1: 1266/267, 1303, 1311, 1335, 1340: 390). 2. ’település Baranya vm.-ben S. Trinitatis, m., mon., t., v., 1247, a Dráván túl, helyét közelebbr ől 1298: S. Trinitatem, 1332– nem ismerjük’ 1299: Zentmihal, p. 5/Pp. Reg.: de S. Trinitate (Gy. 1: 1311, *1330: Zenthmihal, p., 1332– 391). 5/Pp. Reg.: de S. Michaele ~ capelle A települést a Szentháromság S. Michaelis (Gy. 1: 390). 3. ’tele- tiszteletére szentelt templomról ne- pülés Baranya vm. ÉNy-i részén’ vezték el. A Szenttrinitás alak a lat. *1330: Zenthmihal, p. (Gy. 1: 390). Sancta Trinitas részfordításával Esetleg azonos Szentmihályfalvá - keletkezett (FNESz. Szenthárom- val. ság ; MEZ Ő 1996: 199/2.). A Szent- Az elnevezés a településen talál- háromságról (Szenttrinitásról) ne- ható templom véd őszentjére, Szent vezett bencés monostor már 1183- Mihály -ra utal, s e szentnév meto- ban fennállt. nímiával lett a település nevévé (Sz)epse ’település Baranya vm. (MEZŐ 1996: 161/3–6.). K-i részén Baranyavártól K-re’ Szentmihályfalva ’település Ba- 1227/443: Scebsa, pr., 1248/312: ranya vm. ÉNy-i részén Vátytól Sebsa, pr., 1301/XIV., 1307>377, DNy-ra’ 1330: Scentmihalfolua 1330: Scepse, p., v., 1301/422: (Gy. 1: 391). L. Szentmihály (3.). Zepse, p., 1308/321/325, 1321/325: Vagy a Szentmihály névből jött Zepsce, p. (Gy. 1: 377). létre a falu földrajzi köznév birto- FEHÉRTÓI KATALIN az els ő ada- kos személyjeles alakjával való kie- tot személynévi adatként közli gészüléssel, vagy közvetlenül a te- (ÁSz. 695), így etimológiája bi- lepülés templomának véd őszentje zonytalan. A b > p hangváltozás nevéből és a birtokos személyjeles zöngétlenedés eredménye, a rákö- falva földrajzi köznévb ől jött létre vetkez ő s zöngétlenít ő hatása. szintagmatikus szerkesztéssel. Szerda ’település Baranya vm. [Szentmiklós] ’település és mo- középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ nostor Baranya vm. középs ő részén 1332–5/Pp. Reg.: Zerada (Gy. 1: Siklóstól ÉK-re’ 1332–5/Pp. Reg.: 392). L. Szerdahely
115115 A Szerdahely névből keletkezett Az elnevezés lexikai felépítése, a hely földrajzi köznévi utótag el- etimológiája ismeretlen. hagyásával, ellipszis útján. Szil Kn. 1335 (Permán, Bara- Szerdahely ’település Baranya nya vm.): scil, a. (Gy. 1: 368). vm. középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ A m. szil növénynévb ől keletke- [1177]/500 k., 1332–5/Pp. Reg.: zett. Valószín űleg magára a szilfára Zeredahel, v., 1332–5/Pp. Reg.: utal, tehát köznévi említésnek te- Zerehahel ~ Ziradahel ~ Zoradahel kinthet ő. (Gy. 1: 392). Szerda néven is emlí- Szilágy ’település Baranya vm. tik. ÉK-i részén Pécsváradtól D-re’ A m. szerda és a hely földrajzi +1015/+158//403/Pp. Reg.: Zylag, köznév összetételével jött létre. Ne- v., +1015//XV.: Syliag, 1276: vét nyilvánvalóan szerdai napon Scilag ~ Scylag (Gy. 1: 392). tartott hetivásárjáról nyerte meto- A szil növénynévnek a –gy hely- nímiával. névképz ős származéka. Tkp. jelen- (S)zer(l)ek ’település Baranya tése ’szilfával ben őtt (hely)’. Arra vm. DK-i részén, Keskend környé- utalhatott, hogy a településen igen kén lehetett’ 1282: Zeyrlek, v., sok szilfa állt (FNESz.). [1282]: Zyrlykh, v., [1290 u.]: Szilbokor 1329/394 (Doboka, Zerlek, v. (Gy. 1: 409). Baranya vm.): Zylbokor, dum. (Gy. Az elnevezés lexikai felépítése, 1: 298). etimológiája ismeretlen. A szil növénynévnek és a bokor Szér ’település Baranya vm. K-i főnévnek az összetétele. Itt csak részén Nyárádtól É-ra’ köznévi említés lehet, valószín űleg +1015/+158//403/Pp. Reg.: Zeru, magára a bokorra utal. v., +1015//XV.: Zerew, +1093/404: Szilfa +1015/+158/220 k. Scer, v., [+1235]/350/404: Sceer, v. (Kölked, Baranya vm.): Scylfa (Gy. (Gy. 1: 392). 1: 331), +1015/+158//403/Pp. Reg. Valószín űleg a szér ű ’az a hely, (Nadica, Kovacs, Baranya vm.), ahol a gabonát nyomtatják, csépe- 1341 (Hetenye, Baranya vm.): lik’ (TESz.) f őnévb ől keletkezett. A Scilfa, a. (Gy. 1: 317, 330, 344), névvégi magánhangzó elt űnését +1015/+158//403/Pp. Reg. (Gyak, talán a m. szer ~ szér ’rend, sor; Baranya vm.): Zilfa (Gy. 1: 310), házsor, falurész’ (TESz.) földrajzi 1252>360 (Csúza, Baranya vm.), köznév is el ősegíthette. 1330 (Kisfalud, Vék, Baranya vm.): (S)zevejbog ? ’település Bara- zylfa, a. ulmi (Gy. 1: 295, 327, nya vm. D-i részén Aszuágtól DK- 405), 1335 (Permán, Baranya vm.): re’ 1296/346/408: p. Francheus- scilfa, a. (Gy. 1: 368). feldy vel Zeueboogh, 1325: A szilfa növénynév az alapja. Zueyboch, 1346/408: Zeweybok Köznévi említés lehet, valószín űleg (Gy. 1: 303). L. Franceusfölde. magára a fára utal.
116116 Szil-kerek ’Baranya vm.-ben Ke- Sturubuchhyda, 1281/364: rekegyház határában említett határ- Scurubuch hyda, pons (Gy. 1: 273– jel’ 1317>413: ad 4 m-s, que 4). Zylkerek vulg. dicerentur (Gy. 1: FEHÉRTÓI KATALIN az utolsó 325). adatának els ő névrészét személyné- A szil növénynév és a kerek ’er- vi adatként idézi. A magyar hely- dő’ (TESz.) földrajzi köznév össze- névrendszer elemeinek analógiája tételeként jött létre, bár kissé szo- támogatja ezt az álláspontot Esze- katlan, hogy erd őnevet határjel mi- rint tehát a Szkurubucs személynév nősítéssel közöl az oklevél. (1281/1364: Scurubuch , ÁSz. 700) Szilvás 1. ’Baranya vm.-ben az és a híd földrajzi köznév birtokos Okor bal oldali mellékvize, Szilvás személyjeles alakjának összetételé- falu határában említik’ vel jött létre. Az elnevezés a híd 1192/374/425, 1230/231: Sciluas, építtetőjére utalhatott. aqua , fl. (Gy. 1: 248, 392). 2. ’tele- Szomorfalva ’település Baranya pülés Baranya vm. középs ő részén vm.-ben, Iszró környékén fekhetett’ Pécst ől D-re, a Szilvás patak mel- 1191 [ ƒ: 1251]: Scumurfolua, v. lett’ 1192/374/425, [1230]/231, (Gy. 1: 393). L. Szomorréve. 1237: Sciluas, pr., t., 1336: Zilvas, A Szomor személynévnek (1211: p., v. (Gy. 1: 392). Somur, ÁSz. 725) és a falu földrajzi A víznév (1.) szilva növénynév- köznév birtokos személyjeles alak- nek az –s képz ős származéka, s me- jának az összetétele. A település tonímiával a folyó nevévé lett. Az egykori birtokosáról kaphatta a ne- elnevezés arra utalhatott, hogy a vét (FNESz. Szomor ). patak partján sok szilvafa állt. A Szomorréve ’település Baranya víznév kés őbb a településre (2.) vm.-ben, helye ismeretlen’ 1330: vonódott át. (FNESz.). Zomorreui, p. (Gy. 1: 393). Lehet, Szilvás-fő ~ feje ’Baranya vm.- hogy azonos Szomorfalvá-val. ben Szilvás határában említett hely, A Szomor személynévnek (1211: bizonyára a Szilvás patak forrása’ Somur, ÁSz. 725) és a rév ’(vízi) 1230/231: Sciluasfee, vall. (Gy. 1: átkel őhely’ (TESz.) birtokos sze- 392). L. Szilvás. mélyjeles alakjának az összetétele. A Szilvás víznévb ől a fő ~ fej Az elnevezés birtoklásra vagy az ’forrás’ (TESz.) földrajzi köznév építtet őre utal. birtokos személyjeles alakjával való Szondocs ’település Baranya kiegészüléssel jött létre, s a Szilvás vm. K-i részén, Vörösmarttól DNy- patak forrására utalhat. ra Kisfalud mellett fekhetett’ 1330: Sz(k)urubuc(s) ? hida ’Baranya Zunduch, p., t. (Gy. 1: 393). vm.-ben az aszuági uradalom hatá- Az elnevezés lexikai felépítése, rában említett híd’ +1228/383/407: etimológiája ismeretlen. Esetleg Scurubuchhyda, pons, +1228/423: kapcsolatban lehet a Szond (1253:
117117 Scund, ÁSz. 700) személynévvel 1325: Ztara, 1332–5/Pp. Reg., (FNESz. Szond ). 1341: Stara, 1332–5/Pp. Reg.: Szopok ’település Baranya vm. Stora (Gy. 1: 394). ÉNy-i részén Pécst ől É-ra’ 1332– Szláv eredet ű hn., tehát névátvé- 5/Pp. Reg.: Scupuk ~ Zopok ~ tellel került a magyar névrendszer- Zopuk ~ Zopud ~ Zopul (Gy. 1: be. Valószín űleg egy R. *Stara 393). ’tkp. régi, ó (falu)’ átvétele. L. még Szláv eredet ű személynévb ől ke- szb.-hv. Stara Ves hn.; szln. Stara letkezhetett magyar névadással; vö. vas hn. (FNESz.). szb.-hv. Supak csn., Supek csn., Sztára-Duna ’a Duna egyik ága Supok csn., cseh Supík csn. Ennek Baranya vm.-ben, Izsépnél említik’ köznévi el őzményéhez l. szb.-hv. 1247: ad veterem Danubium , quod sûp ’kesely ű’, cseh sup ’ua.’ Schtarduna vulg. nominatur (Gy. 1: (FNESz.). 319). L. Duna. Sz őkéd ’település Baranya vm. A R. * stara ’régi, ó’ szláv erede- középs ő részén Pécst ől D-re’ 1181: tű melláéknév és a Duna víznév Scuched (Gy. 1: 393). összetételeként jött létre (FNESz. A Sz őke személynévhez (1211: Sztára ). Zeuke , ÁSz. 849) kapcsolt –d hely- Sztrák ’település Baranya vm. névképz ővel keletkezhetett morfe- középs ő részén Siklóstól É-ra’ matikus úton. 1329/XIV.: Straak, 1336: Ztraak, Sz őlős 1. ’település Baranya vm. p., v. (Gy. 1: 301). középs ő részén Pécst ől Ny-ra’ A m. N. eszterág < R. sztrák ’gó- [1290 k.]: Sceuleus, 1332– lya’ madárnévb ől keletkezhetett, 5/Pp. Reg.: Zeuleus ~ Zeulus ~ talán személynévi áttétellel; vö. m. Zewleus ~ Salos (Gy. 1: 393). 2. Eszterág csn., Gólya csn. (FNESz. ’település Baranya vm. középs ő Eszterágpuszta ). részén Siklóstól ÉNy-ra’ 1304/360: Sztrusica ’Baranya vm.-ben Pabor f. Pabor de Sceleus, 1332– Bonahidakrassó határában említett 5/Pp. Reg.: Zeulos ~ Zelews (Gy. 1: víz’ 1312: aque Strusicha al. nom. 393). Pabarsz őlőse néven is emlí- Bleza vocatum, 1319: Strusica, tik. 3. ’település Baranya vm. K-i aqua (Gy. 1: 333). L. Bleza. részén Vörösmarttól DNy-ra’ Etimológiája ismeretlen. Talán *1330: Zeuleus (Gy. 1: 393). szláv eredet ű lehet. A sz őlő növénynévhez kapcsolt – Szurdok 1. ’Baranya vm.-ben s képz ővel jött létre. Az elnevezés Nadica határában említett hely’ arra utalhat, hogy a településen sz ő- +1015/+158//403/Pp. Reg.: Zurduk lőművesek éltek (FNESz. Alsósz ő- (Gy. 1: 344). 2. Kn. 1267/380 (a lős). Duna menti Szekcs őhöz közeli Sztára ’település Baranya vm. Peterd, Baranya vm.): zurduk vel Ny-i részén a Dráva mellett’ 1322, horhag (Gy. 1: 369). L. Horhágy.
118118 Az 1. helynév a m. szurdok ’szo- A Tabód ([1106]/XII: Theobaldo , ros, keskeny völgy, út, vízmeder két ÁSz. 746) puszta személynévből meredek falú magaslat között; sz űk keletkezett magyar névadással hely’ (TESz.) földrajzi köznévb ől (FNESz.). metonímiával jöhetett létre 2. eset- Tabódi ’település Baranya vm. ben adatunk csupán köznévi említés középs ő részén, Hásságy környékén lehet. fekhetett’ 1330: Taboodi, v. (Gy. 1: Szurdok-szád ’Baranya vm.-ben 394). L. Tabód. Hazugd határában említett hely’ Az els ődleges Tabód névváltozat- 1288/302: Zurdukzad , foss. (Gy. 1: ból keletkezhetett az –i képz ővel 315). való b ővülés útján. A szurdok ’szoros, keskeny Tadap ? ’település Baranya vm. völgy, út, vízmeder két meredek ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ falú magaslat között; sz űk hely’ 1330: Tadap, v. (Gy. 1: 395). (TESz.) földrajzi köznév és a száj Eredete tisztázatlan; talán sze- ’nyílás, bejárat’ (TESz.) f őnév ösz- mélynévi eredet ű lehet (FNESz. szetétele. Egy szurdok bejáratát je- Tógyop ). lölheti. Tapasz ’település Baranya vm. Szurdok út ’Baranya vm. ÉK-i középs ő részén, Sálfölde környékén részén Peterd határában említett út’ lehetett’ 1247: Tupos, v., [1280]: (vö. Gy. 1: 396) 1267/380: Thopoz, v., 1296: Topoz, v., Zurdukut, loc. (Gy. 1: 369). 1330/477: Thapaz (Gy. 1: 394). A szurdok ’szoros, keskeny A Tapasz puszta személynévb ől völgy, út, vízmeder két meredek (1221/1324: Topoz , ÁSz. 768) ke- falú magaslat között; sz űk hely’ letkezett magyar névadással. (TESz.) földrajzi köznév és az út Tapolca ’Baranya vm.-ben Nagy- földrajzi köznév összetételeként jött falu határában említett víz’ 1294: létre. Olyan utat jelölhet, amely Topolcha (Gy. 1: 345). szurdokban vezet. Szláv eredet ű, tehát névátvétellel Szürke ? -fő ’Baranya vm.-ben a került a magyar névrendszerbe; vö. Hódos menti Újfalu határában em- blg. N. mo пл úцa ’meleg, langyos lített hely’ +1058/300//403: víz’; szb.-hv. Tòplica hn.; szln. Zurkefew (Gy. 1: 398). Toplica hn. Az elnevezés a szláv Talán a szürke melléknév és a fej nyelvben a patak jellemz ő vízh ő- ~ f ő ’forrás, kezdet’ (TESz.) fn. ösz- mérsékletére utalt (FNESz.). szetétele. Motivációja nem világos. Tapsa szigete ’Baranya vm.-ben Tabód ’település Baranya vm. Hetenye határában említett sziget’ középs ő részén, Hásságy környékén 1341: Tapsazygete, ins. ~ fekhetett’ 1316: Thobold, 1330/477: Tapsazygety, ins. (Gy. 1: 317). – – bold (Gy. 1: 394). Alakváltozata A Tapsa személynévnek Tabódi. (1246/1453: ÁSz. 739) és a sziget
119119 ’
120120 a kés őbbr ől adatolható Terecs ő te- Tolnai-ág ’Baranya vm.-ben a lepülés közelében’ +1183/326/363: Hódos menti Újfalu határában em- Terecheufew (Gy. 1: 385). lített hely’ +1058/300//403: A Terecs ő hn. és a fej ~ f ő ’forrás, Tolnayagh (Gy. 1: 398). kezdet’ (TESz.) földrajzi köznév Talán a Tolna hn. –i helynévkép- összetételével jött létre. A Terecs ő zős származékának és az ág ’folyó hn. el őzményéhez l. 1211: Tercie ága’ (TESz.) földrajzi köznév ösz- szn. (ÁSz. 748) (FNESz. szetételével jött létre. Motivációja Terecseny ). A név a hely pontos nem világos. elhelyezkesésére utalt. Topor ’település Baranya vm. Teremhegy ’település Baranya középs ő részén, Bogád határosa’ vm. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ [1290 k.]: Thopor (Gy. 1: 395). L. 1332: p-em hereditariam Topord. Theremheg vel al. nom. Wruus A m. Topor (1235/1550: Tupur , vocatam (Gy. 1: 353). L. Oros. ÁSz. 768) puszta személynévből A m. terem ’csarnok, nagy helyi- keletkezhetett magyar névadással. ség’ (TESz.) fn. és a hegy ’dombnál Ugyanakkor elképzelhet ő, hogy a magasabb kiemelkedés a föld fel- szláv Toporc helynévb ől keletke- színén’ (TESz.) jelentés ű földrajzi zett, tehát névátvétellel került a ma- köznév összetételeként jött létre. gyar névrendszerbe. Ekkor alapsza- El őször valószín űleg a hegy neve vának el őzménye az őssszl. * topor ъ volt, s ez vált kés őbb a település ’fejsze, bárd’ lehet. De l. még: nevévé metonímiával. Thopor hn. és Tupur szn. (FNESz. Téseny ’település Baranya vm. Toporc ). középs ő részén a K őrös patak köze- Topord ’település Baranya vm. lében’ 1330: Tesen (Gy. 1: 395). középs ő részén, Bogád határosa’ A Téseny puszta személynévb ől 1296: Thopod, 1297, 1332: Topord, keletkezett magyar névadással. A 1315, 1332–5/Pp. Reg.: Tupurd, szn. szláv eredet ű; vö. cseh R. 1332–5/Pp. Reg.: Tupud ~ Capcud Těšen szn.; le. R. Cieszen szn. (Gy. 1: 395). Alakváltozata Topor. (FNESz.). A Topor névváltozatból keletke- (Thusuil)-liget ’Baranya vm.-ben zett a –d helynévképz ővel való b ő- Szentegyed határában említett hely’ vülés útján. +1183/326/363: Thusuilliget (Gy. 1: Tormás ’település Baranya vm. 385). K-i részén Baranyavártól K-re’ Etimológiája bizonytalan, talán a 1330: Turmas, t., v. (Gy. 1: 395). tövis ’tüskés növény, gally’ (TESz.) A m. torma növénynév –s képz ős főnév és a liget ’kisebb, ritkás erd ő, származékából keletkezhetett. berek’ (TESz.) összetétele. Olyan Ugyanakkor elképzelhet ő, hogy területet jelöl, ahol sok volt a tövi- személynévi áttétellel lett a falu ses növény. nevévé; vö. 1478: Thormas szn.
121121 (OklSz.). Mások Árpád dédunoká- lehetett’ 1316, 1330: Thul, v. (Gy. jának, Tarmacs -nak a szálláshelyét 1: 396). látják benne (FNESz.). Valószín űleg a m. tölgy növény- Tótfalu 1. ’település Baranya névb ől keletkezett, eredetilag mik- vm. középs ő részén Siklóstól K-re’ ronévként, s olyan területre utalha- 1294: Touthfolu (Gy. 1: 396). 2. tott, ahol igen sok tölgyfa állt. E ’település Baranya vm. középs ő mikronév lett metonímiával a tele- részén Siklóstól É-ra’ 1330: pülés nevévé. Tothfolu, v., 1332/437: Tothfalu, v. Tölgy 1181 (Udvard, Baranya (Gy. 1: 396). 3. ’település Baranya vm.), 1261/262 (Izsép, Baranya vm. ÉK-i részén Szekcs őtől ÉNy-ra’ vm.): tulg, a. (Gy. 1: 319, 397), 1328>403: p. Zemen al. nom. [+1235]/350/404 (Boda, Pécs mel- Thothfalu, 1341>424: Thothfalw, p. lett, Baranya vm.): Twlg, a. (Gy. 1: (Gy. 1: 396). Szemeny néven is 285), 1323 (Harkány, Baranya vm.): említik. thul, a. (Gy. 1: 312). A tót népnév és a falu ’kisebb A m. tölgy növénynévb ől kelet- emberi település’ (TESz.) földrajzi kezett. Ezekben az oklevelekben köznév összetételével jött létre. A köznévi említések lehetnek, magára Tótfalu hn. a magukat slov ěne -knek a fára utalnak. nevező déli szlávok lakóhelyére utal Tölgy-erd ő ’Baranya vm.-ben az (FNESz. Kistótfalu ). aszuági uradalom határában említett Tótvölgy ’település Baranya vm. erd ő’ +1228/383/407: Tulherdew, középs ő részén Pécst ől DK-re’ s., +1228/423: Tulherdeu (Gy. 1: 1287: Touthwelgh, v., 1289/291: 273). Touthwelg, v., [1290–91]: Tuthuelg, A tölgy fanév és az erd ő földrajzi v., [1290 u.]: Totwelg, [1291 k.]: köznév összetételeként jött létre, s Thouthwelg ~ Thouthwelgh, v., az erd ő jellemz ő növényzetére utalt. 1299: Tothwelg, v. ~ Totwelgew, Tölgyfa 1335: Thot volgh ~ Thothvolgh, p. +1015/+158//403/Pp. Reg. (Nadica, (Gy. 1: 396). Velente, Baranya vm.), A tót népnévnek és a völgy ’he- 1212/397/405 (Kopács, Baranya gyek, magaslatok közötti, alacso- vm.), 1324 (Bellye, Baranya vm.): nyabban fekv ő terület’ (TESz.) je- Tulfa (Gy. 1: 282, 328, 344, 406), lentés ű földrajzi köznév összetéte- 1212/397/405 (Kopács, Baranya leként jött létre. Arra utalt, hogy a vm.): Twlfa, a. (Gy. 1: 328), területet déli szlávok lakták. Az [+1235]/350/404 (Boda, Pécs mel- egyik 1299. évi adat talán i képz ős: lett, Baranya vm.): Twlgfa, a. (Gy. de ~ . 1: 285), 1323 (Kácsfalva, Baranya Töl ’település Baranya vm. kö- vm.): thulfo, a. (Gy. 1: 321), 1324 zéps ő részén, Kémed környékén (Bellye, Baranya vm.), 1329/XIV. (Kisdér, Baranya vm.): Thulfa, a.
122122 (Gy. 1: 282, 327), 1330 (Márok, török R. tütüš ’viszály, ellenséges- Danóc közelében; Peterd, a Karasó kedés’ fn. volt (FNESz.). mellett, Baranya vm.): thulfa, a. Turul ~ Túrony ’település Ba- (Gy. 1: 339, 369). ranya vm. középs ő részén Siklóstól A tölgy fanévnek és a fa köznév- ÉNy-ra’ 1237, [1290 k.], 1314/323, nek az összetétele. Itt köznévi emlí- 1332–5/Pp. Reg.: Turul, v., p., tések lehetnek, magára a fára utal- 1323, 1329/XIV.: Thurul, t., v., va. 1329/XIV.: Thurun [az n utólag l-re Töttös 1. ’település Baranya vm. javítva], t., 1332–5/Pp. Reg.: Timul középs ő részén Siklóstól DK-re’ (Gy. 1: 397). 1289/291: Tuteus, v., 1339: Etimológiája bizonytalan. Kelet- Teuteus, t. (Gy. 1: 396). 2. ’telepü- kezhetett a m. Turul puszta sze- lés Baranya vm. K-i részén Mohács- mélynévb ől (1217/1229: ÁSz. 770) tól DNy-ra’ 1289>344: Tuteus, p., keletkezett magyar névadással. A 1321>344, 1324>344: Thuteus, p., FNESz. a turul madárral összefügg ő 1328: Theuteus, t. (Gy. 1: 396). 3. személynévi alapszóból magyarázza ’település Baranya vm. középs ő az els ődleges Turul formát, amely részén Pécst ől Ny-ra’ 1332– utóbb a torony hangalaki hatására 5/Pp. Reg.: Thetheus ~ Tonteus ~ Túrony -nyá lett. Ugyanakkor azt is Tuteus ~ Tutus ~ Chauster (Gy. 1: meg kell jegyeznünk, hogy a szóvé- 396), 1397: Teuteus ~ Tewtews (Cs. gi ny ~ l(y) felcserél ődése szabá- 2: 532, Z. 5: 30, 43). 1–3. 1302: lyosnak is tartható, ld. Szemeny ~ Thutheus, v. (Gy. 1: 396). 4. ’tele- Szemely is. pülés Baranya vm. ÉNy-i részén az Udvard ’település Baranya vm. Alma patak mellett’ középs ő részén Pécst ől D-re’ +1183/326/363: Tenies [ ƒ: Teutes], [1290–301]: Vdwarch, v. ~ Vdwarh t., 1346/393: p. Teuteus al. nom. ~ Vdwach, 1302: Udwarth, 1332– Zenthegyed (Gy. 1: 384–5). L. 5/Pp. Reg.: Hodword ~ Odoward ~ Szentegyed. Odymard ~ Odward (Gy. 1: 397). A Töttös puszta személynévb ől Szeles néven is említik. (1325: Toteus, ZichyOkm. 1: 398) Az udvar ’nemesi kúria, az ural- keletkezett magyar névadással. Az kodó székhelye’ (TESz.) –d hely- alapjául szolgáló személynév a m. névképz ős származéka. (FNESz.). R. Tuet (1211: Tuet , ÁSz. 765) A település helyén 1181-ben tekin- személynév –s kicsinyít ő képz ős télyes udvarház (curia) állt, származéka. Ez a szn. a m. tő ~ R. GYÖRFFY szerint err ől kaphatta tű ’földben lév ő növényi szár’ f ő- utóbb az Udvard nevet. névb ől keletkezett. KISS LAJOS sze- Ug ’település Baranya vm. kö- rint nem fogadható el az az elképze- zéps ő részén Pécst ől DK-re’ 1287, lés, miszerint a szn. el őzménye a 1289/291, [1291 k.], 1294, 1332– 5/Pp. Reg.: Wgh, v., [1290 u.],
123123 1299: Wg, v., [1290–91], 1335: Vg, lepülés Baranya vm. K-i részén, v., 1332–5/Pp. Reg.: Hugh, 1335: Baranyavártól Ny-ra fekhetett’ Vgh | ~i 1319: Jo. de Wguy, 1321: 1320: Wylok, p. ~ Wylak (Gy. 1: Jo-is de Vgy (Gy. 1: 398). 399). Az Ug (*1282/1411: Wg , ÁSz. Az új melléknév és a lak ’az a 773) puszta személynévb ől kelet- hely, ahol valakinek az otthona, kezhetett magyar névadással. Az Ug állandó szállása van’ (TESz.) jelen- szn. az Ugrin ~ Ugron (1055: tésű földrajzi köznév összetétele- U(gr)in , ÁSz. 774) személynevek ként jött létre (FNESz. Abaújlak ), s rövidített-becézett alakja lehet újonnan települt helyre utalt. (FNESz. Ukk ). [Új]pécs ’Pécsvárad egyik elkü- Újfalu [1.] ’település Baranya lönült településrésze Baranya vm.- vm. ÉK-i részén Pécst ől ÉK-re’ ben’ 1258/259, 1259: Novo Pech +1058/300//403: Nove Ville (Gy. 1: (Gy. 1: 363). 398). 2. ’település Baranya vm. kö- A Pécsvárad névb ől keletkezhe- zéps ő részén Siklóstól Ny-ra’ 1323: tett a várad utótag ellipszisével, Vyfolu, v. (Gy. 1: 398). — Utóbbit a majd az új jelz ői el őtag hozzáillesz- XIV. sz. végén Kisharkány -ként is tésével. Az els ő névrész a telepü- említik (1397: Vyfalu al. nom. lésnév kialakulásának idejére utalt. Kysharkan: Gy. 1: 399). 3. ’telepü- Úz vize ’Baranya vm.-ben a K ő- lés Baranya vm. K-i részén Mohács- szeghez közeli Márok határában tól D-re’ 1327: ad v-m qd. novam, említett tó’ 1330: Wzwyze, lac. (Gy. 1328: dicta p. non Laak, sed Wyfolu 1: 339). vocaretur, 1329, 1330: p. Wyfalw al. Az Úz személynév nom Lak , 1330: Wyfolw, p. ~ Vyfolu (1192/1374/1425: Vz , ÁSz. 787) és ~ Wyfolu (Gy. 1: 334). L. Lak (4.). a víz földrajzi köznév birtokos sze- Az új melléknév és a falu ’kisebb mélyjeles alakjának összetételével emberi település’ (TESz.) jelentés ű jött létre, és birtoklásra utalhatott. földrajzi köznév összetételeként jött Ürög 1. ’Baranya vm.-ben Ürög létre. Az elnevezés a település határában említett patak’ 1252: újabb voltára utalt. A 3. település Yrug, riv. (Gy. 1: 400). Vö. Ürög eredetileg a szekszárdi apátság bir- (2.). 2. ’település Baranya vm. kö- tokát képez ő Ipoltlaka vagy Föld- zéps ő részén Pécst ől Ny-ra’ 1252, várral azonos, illetve ennek tartozé- 1332–5/Pp. Reg.: Yrug, v., ka É-ra, a Duna partján. 1318-ban a [1290 k.], 1326, 1332–5/Pp. Reg.: király Becsei Imrének adta, majd Yrugh, v., 1297: Ireg, 1315: Iregh, Becsei Egyed falut telepített rá, s 1332–5/Pp. Reg.: Iruch ~ Irugh ~ neve innen Újfalu lett. Vrug ~ Gyruk, 1332–5/Pp. Reg., Újlak 1. ’település Baranya vm. 1334/369: Irug (Gy. 1: 399). Vö. középs ő részén Harsánytól D-re’ Ürög (1.) és Ürög-mál. 1313: Vylak, p. (Gy. 1: 399). 2. ’te-
124124 A m . üreg ’valamilyen szilárd Voyzlo, p., t., v., 1273/384, anyagban található kisebb-nagyobb 1322>384, 1324/364>384: Vayzlo, üres tér’ (TESz.) f őnévb ől kelet- t., p., 1292/295, 1295: Voyzlow, p., kezhetett. KISS LAJOS szerint t., 1332–5/Pp. Reg.: Wahwslow ~ létezett egy * Irüg-hegy nevezet ű Wohwslo ~ Woysklo ~ Woyzd (Gy. hegy, amelynek barlangjaiban reme- 1: 401). ték életek. Ennek alapján a hegy A Vajszló (1215/1550: Voyzloum , lábánál folyó patak * Irüg-patak ÁSz. 826) puszta személynévből nevet kapta, és az ott települt falut keletkezett magyar névadással. Az pedig Irüg -nek nevezték el (FNESz. alapjául szolgáló személynév szláv Magyarürög ). Ez történhetett itt is. eredet ű; vö. szb.-hv. Vojislav szn.; Ürög-mál ’Baranya vm.-ben cseh Voj(i)slav szn.; le. Wojsław Ürög határában említett sz őlőhegy’ szn. (FNESz.). 1252: Yrugmal (Gy. 1: 399). L. Valk(i) 1. ’település Baranya Ürög. vm.-ben, helye ismeretlen’ Az Ürög (2.) településnévnek és a +1093/404: Wol(ki), v. (Gy. 1: 402). mál ’hegyoldal’ (TESz.) földrajzi 2. ’település Baranya vm.-ben, he- köznévnek az összetételeként jött lye ismeretlen’ 1330: Val. f. Thome létre, s a hegy pontos elhelyezkedé- de Wlky (Gy. 1: 402). sére utalt. A Valk (1228/1359: Wolk , ÁSz. Üszöd ~ Üszög ’település Bara- 820) személynévb ől jött létre, eset- nya vm. középs ő részén Pécst ől leg annak –i helynévképz ős szárma- DK-re’ [1290 k.]: Yzud, v., 1332– zéka lehet. A szn. szláv eredet ű; vö. 5/Pp. Reg.: Yzigh (Gy. 1: 401). szb.-hv. Vûk szn.; cseh Vlk szn.; le. Talán puszta személynévb ől ke- Vilk szn. Köznévi el őzményéhez l. letkezett magyar névadással. Az ősszl. * vьlk ъ ’farkas’ (FNESz. alapjául szolgáló szn. a m. R. íz Tiszavalk ). ’(rák)fene’ f őnév –d képz ős szár- Valpó ’település Baranya vm. mazéka lehet (FNESz. Üszög- D-i részén Aszuágtól DK-re’ 1332– pusztaVadas). ’település Baranya vm.- 5/Pp. Reg.: Wolpo ~ Wolpow ~ ben, talán a Ny-i részén’ 1330: Voyha ~ Wolko (Gy. 1: 402), 1397: Wodas (Gy. 1: 401). Walpow, p. (Cs. 2: 466). A m. Vadas puszta személynév- A Valpó (1208: Wolpach, ÁSz. ből (1211: Vodos , ÁSz. 823) kelet- 827) puszta személynévb ől kelet- kezett magyar névadással. kezhetett magyar névadással. A szn. Vajszló ’település Baranya vm. köznévi el őzményéhez l. a m. R. Ny-i részén Kémestől ÉNy-ra’ valpót ’ispán, tiszttartó < kfn. walt- 1244/295/384: Woyzlou, t., 1257: bote ’helytartó, meghatalmazott’. A Woyzlo, v., [1267 e.]: Voyzlov, t., szóvégi t-t a magyar tárgyragnak 1267/268, 1268, 1322: Woyzlow, p., fogta fel, ezért maradhatott el t., 1268>384, 1296, 1300, 1322: (FNESz.).
125125 Várad ’település és monostor Varalya ~ Varalia(h?) (Gy. 1: 323). Baranya vm. ÉK-i részén’ Váraljakémed néven is említik. L. +1093/404: Varad, 1225 Pp./327: még Kémed. Warad, 1307: Warod, 1332 Pp.: A m. váralja ’vár alján lév ő tele- Waraud | Lat. +1058/300//403, pülés’ (FNESz.) f őnévb ől keletke- [+1235]/350/404: Waradinum, zett. Mindkét elnevezés arra utal, 1212/340–49, 1225 Pp.: hogy a település, illetve a település- Waradiensi, 1215, 1215/363, 1222, rész egy várdomb lábánál épült 1224/399, 1226, 1233, 1238, (FNESz.). 1254/400, 1259, 1276, 1294, 1322: [Váralja]kémed ’település Ba- Waradiensis, 1218 Pp., [1292–97], ranya vm. ÉK-i részén a Karasó 1320, [XIV.]/XI. elejére: Waradino, közelében, Kémed vára mellett’ 1228/274/657, [+1235]/350/404, 1330: Kemed de sub castro, v. (Gy. 1332–7/Pp. Reg.: Varadiensis, 1: 323). L. Váralja, Kémed. 1258/259: Varadiensem, 1258/259, A m. váralja ’vár alján lev ő tele- 1263, 1296: Varadino, [1292–97], pülés’ (FNESz.) f őnévnek és a Ké- 1332–7/Pp. Reg.: Waradyno, med névnek az összetétele. Kémed [1292–97], 1327, 1332–7/Pp. Reg.: településb ől kivált településre utal. Waradyensis, 1314: Waradyensem, Talán nem is ilyen nevet rejt, ha- 1319: Waradini, [XIV.]/XI. elejére: nem egyszer űen Váralját írják ily Waradiensem (Gy. 1: 362–4). módon körül. Pécsvárad néven is említik. Varasd ’település Baranya vm. A m. R. várad ’udvarhely; kis ÉK-i részén Pécsváradtól K-re’ vár, er ősség’ (FNESz.) jelentés ű +1015/+158//403/Pp. Reg.: Vorost, főnévb ől kelezkezhetett. Nem zár- v., +1015//XV.: Worusd (Gy. 1: ható ki ugyanakkor, hogy a vár 402). ’er ődítmény, meger ősített hely’ A m. R. váras ’város’ f őnév –d (TESz.) f őnévb ől keletkezett a –d helynévképz ős alakja (FNESz.). helynévképz ővel. KISS LAJOS sze- (Varathuth) ’település Baranya rint elképzelhet ő, hogy Géza fejede- vm. Ny-i részén, Vajszló határosa’ lem egyik udvarhelyével van dol- 1244/295/384: ad finem v-e gunk. L. még Várad szn. (1202- Varathuth, v. (Gy. 1: 402). 1203/ cr 1500: Varad , ÁSz. 793) Olvasata bizonytalan. Gy. szerint (FNESz.). talán összefügg a mai Várhely d ű- Váralja 1. ’Pécsvárad egyik el- lőnévvel. Többé e néven nem szere- különült településrésze Baranya pel. vm.-ben’ 1258/259: Varallya, v., Vár-fő völgye ’Baranya vm.-ben [1292–97]: Warolya (Gy. 1: 363). a Pécs melletti Boda határában em- L. Pécsvárad. 2. ’település Baranya lített hely’ [+1235]/350/404: vm. ÉK-i részén a Karasó közelé- Varfewelge, loc. (Gy. 1: 285). ben, Kémed vára mellett’ 1330/477:
126126 Az els ő névrész a m. vár ’uralko- fölötti hegyet Vashegy -nek nevez- dói, f őúri kastély’ (TESz.) f őnév és ték. a fej ~ f ő ’kezdet’ (TESz.) földrajzi [Vas-hegy] ’Baranya vm.-ben köznév összetétele, amelyhez má- Pécsvárad fölött emelked ő hegy’ sodik névrészként a völgy ’hegyek, +1015/+158//403/Pp. Reg.: ad magaslatok közötti, alacsonyabban radicem Montisferrei, fekv ő terület’ (TESz.) földrajzi köz- +1015/329/399, [XI. vége]/XI. ele- név birtokos személyjeles alakja jére, 1224/399: ad radicem Montis kapcsolódott. A hely pontos elhe- Ferrei, lyezkedésére utalt. +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: de Várkony ’település Baranya vm. radice Ferreimontis, ÉK-i részén Pécsváradtól É-ra’ 1228/247//657: de radice Ferrei +1015/+158//404/Pp. Reg.: Varkun, Montis, 1230 k.: de Ferreo Monte v., [1292–97]: Warkun, v. (Gy. 1: (Gy. 1: 362–3). 402). A vas főnévnek és a hegy ’domb- Eredete vitatott. Talán az avar nál magasabb kiemelkedés a föld néppel hozható kapcsolatba. A m. felszínén’ (TESz.) földrajzi köz- vár főnévb ől való származtatása névnek az összetételeként jött létre. KISS LAJOS szerint nem megalapo- Az elnevezés az ott bányászott zott (FNESz. Tiszavárkony ). ásványra utalhat, s okleveleinkben Varsány ’település Baranya vm. csak latinra fordított formában középs ő részén, Pécst ől D-re fekhe- adatolható. tett’ 1181: Vosian, v., [1290 k.]: Vasszeg ’település Baranya vm. Vassyan (Gy. 1: 402). K-i részén Baranyavártól K-re’ A varsány népnévb ől jött létre 1308/321/325: Voszygh, 1321/325: metonimikus úton, s valószín űleg az Woszygh, 1324>338: Woszegh | ~i e törzshöz tartozók lakóhelye volt. 1312: c-is Dom-i Voszigy dicti (Gy. Így nevezték a honfoglalás el őtt a 1: 403). Vö. Vasszegvára. magyarokhoz csatlakozott alán A vas f őnévnek és a szeg ’falu- (jász) népcsoportot. A népnév csu- rész; területrész, vidék’ (TESz.) vasos jelleg ű török közvetítéssel jelentés ű f őnév összetételeként jött kerülhetett a magyarba (FNESz.). létre mikronévb ől metonímiával. Az Vasas ’település Baranya vm. É- elnevezés arra utalhat, hogy a tele- i részén Pécst ől ÉK-re’ [1292–97]: pülésen vasbányászattal foglalkoz- Vosos (Gy. 1: 403). tak. A m. vas f őnév –s képz ős szár- Vasszegvára ’vár Baranya vm. mazékából keletkezett (FNESz.). K-i részén Baranyavártól K-re’ Nevét a pécsváradi apátság alapító- 1330: Woszeghvara, loc. castri (Gy. levelében „tributarii ferri” néven 1: 403). Vö. Vasszeg. említett vasasoktól (vasbányászok- A Vasszeg névhez illesztett vár tól) kaphatta. A közeli Pécsvárad ’uralkodói, f őúri kastély’ (TESz.)
127127 jelentésű f őnév birtokos személyje- el őtaggal. A helynévre azonban les alakjával kiegészülés eredmé- nincs adat. nyeként jött létre. Vej(r)mör foka ’Baranya vm.- Vatul ? ’Baranya vm.-ben Ürög ben Kopács határában említett hely’ határában említett szántóföld’ 1252: 1212/397/405: Veymurfuca, loc. ~ Watul, nov. (Gy. 1: 399). Veyrmurfuca (Gy. 1: 328). FEHÉRTÓI KATALIN az els ő ada- A Vejmör személynév tot személynévi adatként közli (1089/1090: Weimir , ÁSz. 798) és a (ÁSz. 796) magyarázat nélkül, így fok ’nagyobb vizekb ől kifolyó ér etimológiája bizonytalan. vagy csatorna’ (TESz.) összetételé- Váty ’település Baranya vm. vel jött létre. ÉNy-i részén az Alma és az Okor Vejsze-hely ’Baranya vm.-ben között’ 1211/252: Vag, [1235– Kopács határában említett hely’ 70]/581, 1238>372, 1272, 1212/397/405: Veyzhel, claus. (Gy. 1275/337, 1277/337, 1279/337, 1: 329). 1283, 1330: Wagh, 1249: Wag, A vejsze ’halastó’ (TESz.) és a 1276, [1291], 1332–5/Pp. Reg.: hely földrajzi köznév összetételével Vagh, 1279: Waagch, *1320: Vach jött létre. Esetleg csupán közszói | ~i 1217/350/367: Jac-o a-diacono említés. de Wathy | Lat. +1183/326/363: Vejti ’település Baranya vm. Vagiensem (Gy. 1: 403). Bel őle vált Ny-i részén a Dráva mellett’ 1341: kis Nagyváty. Veyteh, v. (Gy. 1: 405), 1404: Bizonytalan eredet ű. KISS LAJOS Veychy (Cs. 2: 535). szerint talán a m. R. vagy ’birtok, A Vejti (+1135/+1262/1566: tulajdon, vagyon’ jelentés ű f őnév- Weyteh , ÁSz. 799) puszta személy- vel kapcsolatos (FNESz. Nagyváty ). névb ől keletkezett magyar névadás- Nem csupán helységként, hanem sal. nagyobb területi egységként is sze- Vék ’település Baranya vm. K-i repel: várispánság, megye jelleg ű részén Baranyavártól tól ÉK-re, a kerület, esperesség székhelye. Szé- Karasó mellett’ 1227/443, 1296, kely löv ők lakhelye volt. Eredetileg 1330, 1338: Weyk, p., t., v., Vág(y) alakú volt. A XV. században 1301/XIV.: Veak, 1301/422, 1332– g és t felváltva szerepel a név végén 5/Pp. Reg.: Vek, 1308/338: Weyke, (Cs. 2: 534). 1325: Veyk, 1332–5/Pp. Reg.: Week Végbala ’település Baranya vm. ~ Wek ~ Neic (Gy. 1: 405). középs ő részén a Dráva vidékén’ A Vejke puszta személynévb ől 1281: Weegbala, t., 1293: Wegbala, keletkezhetett magyar névadással. t. (Gy. 1: 277). El őzményéhez l. szb.-hv. Vejka n ői Etimológiája bizonytalan. Talán szn. (FNESz. Kisvejke ) egy Bala helynévb ől keletkezett a Velcsica ~ Vulcsica ’Baranya vég ’valami széle, határa’ (TESz.) vm.-ben a Karasó jobb oldali mel-
128128 lékvize Baranya vm. D-i részén’ dő’ 1341: Verespetvrligety, s. (Gy. +1228/383/407: Wlchyche, fl. (Gy. 1: 317). 1: 274), +1228/383/407, 1281/364: A Veres Péter (1141–1161: Wlchycha, fl. (Gy. 1: 273, 274, Peter , ÁSz. 630) személynévnek és 333), 1296: Welchycha, fl. ~ a liget ’kisebb ritkás erd ő, berek’ Welchyza, aqua (Gy. 1: 308). (TESz.) földrajzi köznév birtokos Etimológiája igen bizonytalan. személyjeles alakjának az összetéte- Talán szláv eredet ű; vö. szlk. le. Birtoklásra utalhatott. Az els ő Vel čice hn. (FNESz. Velséc ). névrészbeli személynév már két- Velente ’település Baranya vm. elemű formát mutat. ÉK-i részén, helyét közelebbr ől Vermes ’Baranya vm.-ben nem ismerjük’ Sámod határában említett sziget’ +1015/+158//403/Pp. Reg., 1257: Wermus, ins. (Gy. 1: 375). +1158/[1220 k.]//403/Pp. Reg.: Ve- A m. verem ’
129129 Vidra ? ’Baranya vm.-ben Daróc adással. Az alapjául szolgáló sze- határában említett tó’ mélynévhez l. blg. Вúльо ~ Вúле +1264/[XIV.]: Vidria, lac. (Gy. 1: szn. (FNESz.). 297). Viszló ’település Baranya vm. Etimológiája bizonytalan. Talán középs ő részén Siklóstól Ny-ra’ a m. vidra állatnévb ől keletkezett, s [1300 k.]: Vyzlou, 1329>372, 1330: a tó jellemz ő állatvilágára utalha- Wyzlou, t., 1330: Wyzlow, tott. A TESz. a vidra els ő el őfordu- 1332/437: Vyzlow, p., v. ~ Vyzlov, lásaként ezt az adatot adja Vidra 1332–5/Pp. Reg.: Vizlo ~ Vyslo ~ alakban. Wislo ~ Wyslo ~ Wisklo ~ Wilaw Világosberek ’település Bara- (Gy. 1: 407). nya vm. középs ő részén a Karasó Puszta személynévb ől mellett’ 1289/291: Wylagus Beruk, (1224/1326: Vizlou , ÁSz. 797) ke- v. (Gy. 1: 406). letkezett magyar névadással. Az A m. világos mn. és a berek ’li- alapjául szolgáló személynév szláv get; láp’ (TESz.) földrajzi köznév eredet ű; vö. cseh Wyslav szn., le. összetételével jött létre mikronév- Wysław (FNESz.). ként, a vidék jellemz ő növényzetére Víz-ág ? ’Baranya vm.-ben a utalva. Ez lett metonímiával az itt Pécs melletti Boda határában em- települt falu nevévé. lített víz’ [+1235]/350/404: Wysag, Villány ’település Baranya vm. aqua (Gy. 1: 285). középs ő részén Harsánytól K-re’ Talán a víz földrajzi köznév és az 1311: Viliam, 1332–5/Pp. Reg.: ág ’folyó ága’ (TESz.) földrajzi Villam ~ Willaam ~ Wiglam ~ köznév összetételével jött létre Wilha ~ Wykam (Gy. 1: 406). szintagmatikus szerkesztéssel. A m. Villány puszta személynév- Vi(z)sont hida ’Baranya vm.-ben ből (1211: Villlum , ÁSz. 810) ke- Bonahidakrassó határában említett letkezett magyar névadással. Az híd’ 1312: Vysunthida, pons, 1319: alapjául szolgáló személynévhez l. Visonthhida (Gy. 1: 333). talán a m. villám f őnévhez kapcsol- A Visont (1278/1378: Vysunt , ható Willam személynevet. Vö. ÁSz. 815) személynévnek és a híd még a ném. R. Willhalm ~ Willalm ’valamely útnak folyó stb. feletti ’Vilmos’ személynevet is (FNESz.). áthaladását biztosító m űszaki épít- Villyó ’település Baranya vm.- mény (TESz.) f őnév birtokos sze- ben a Dráván túl, Aszuágtól Ny-ra’ mélyjeles alakjának az összetétele. +1228/385/407: Wyllow, v., Az elnevezés birtoklásra utalhatott. +1228/423: Vyllou, v., 1317/XVI.: Völgy ’Baranya vm.-ben Nadica Wilio, p. (Gy. 1: 406). határában emített hely’ A Villyó puszta személynévb ől +1015/+158//403/Pp. Reg.: Welg (+1228/1383/1407: Wyllow (Gy. (Gy. 1: 344). 1:406) keletkezhetett magyar név-
130130 A völgy ’hegyek, magaslatok kö- Baranya vm. ÉNy-i részén, Cseregy zötti, alacsonyabban fekv ő terület’ és Egéd között sorolják föl’ 1326: (TESz.) földrajzi köznévb ől kelet- Zala, v. (Gy. 1: 408). kezett. Az oklevél többi szórványa A Zala puszta személynévb ől inkább közszónak mutatja. (1212, ÁSz. 837) keletkezhetett Vörösmart ’település Baranya magyar névadással. Az alapjául vm. K-i részén K őszegt ől D-re’ szolgáló személynév a szln. R. Sala +1246/400: Verusmorth, loc., átvétele. Ez preszláv eredet ű lehet, 1332–5/Pp. Reg.: Weresmorth és tövében az ie. * sal- ’patak, fo- Verusanerd ~ Vrsmord (Gy. 1: lyóvíz, áramlás’ rejlik (FNESz.). 407). Zaláta ’település Baranya vm. A vörös ’piros’ (TESz.) mellék- Ny-i részén a Dráva mellett’ 1322: név és a mart ’part’ (TESz.) f őnév Zalata, t. ~ Zalate, t. (Gy. 1: 408). összetételeként jött létre. Az elne- Szláv eredet ű, tehát névátvétellel vezés vörhenyes talajra utalhatott került a magyar névrendszerbe; vö. (FNESz.). Az els ő adat locus -ként szb.-hv. Zlata hn.; szln. Zlata Voda említi, talán nem településnévi, ha- hn.; cseh Zlatá hn. Tkp. értelme nem mikrotoponímiai el őfordulást ’aranyos’. Elképzelhet ő, hogy egy rejtve. folyóvíz, forrás neve vonódott át a Zabos ’Baranya vm.-ben Kopács településre. Ugyanakkor nem zárha- határában említett víz’ tó ki, hogy szláv eredet ű személy- 1212/397/405: Zabus, aqua (Gy. 1: névb ől jött létre magyar névadással; 328). vö. szb.-hv. Zlata szn. (FNESz.). A m. zab növénynév –s mellék- Zerna ’település Baranya vm. névképz ős származékából jött létre. középs ő részén Siklóstól DNy-ra’ A víz környékének jellemz ő nö- 1290/291: Zeerya, p., 1296: Zerna, vényzetére utalt. p., t. (Gy. 1: 408). Zákonf ő ’település Baranya A Zerna puszta személynévb ől vm.-ben, a Dráván túl Valpó kör- (+1206/1385, ÁSz. 848) keletkezhe- nyékén fekhetett’ 1289/347: tett magyar névadással. Birtoklásra Zacunfew, v. (Gy. 1: 408). utalhatott. Etimológiája bizonytalan. Az Zöcske ’település Baranya vm. el őtag talán személynévi eredet ű; ÉNy-i részén az Alma mellett’ vö. 1086: Zaca(n) (ÁSz. 834) szn. [1275]: Zechke, t. ~ Zecke (Gy. 1: (FNESz. Zákány ). Az utótag a fej ~ 409). fő ’kezdet; forrás’ (TESz.) földrajzi A Zöcske puszta személynévb ől köznév. keletkezett magyar névadással. Bir- Zala 1. ’település Baranya vm. toklásra utalhatott (FNESz. K-i részén K őszegt ől DNy-ra’ Zöcsketelep ). 1227/443, 1308/321/325, 1321/325: Zúgó-fok ? ’Baranya vm.-ben Zala, p. (Gy. 1: 408). 2. ’település Franceusfölde határában említett
131131 víz’ 1296/346/408: Zugousuk [ ƒ: (Z)sigfa ’Baranya vm.-ben a Pécs Zugoufuk ?], aqua (Gy. 1: 303). melletti Boda határában említett A zúg ’folyamatos, átható, mély hely’ [+1235]/350/404: Sigfa, loc. hangot ad’ (TESz.) ige folyamatos (Gy. 1: 286). melléknévi igenévi alakjának és a Az elnevezés etimológiája, lexi- fok ’nagyobb vizekb ől kifolyó ér kai felépítése ismeretlen. vagy csatorna’ (TESz.) f őnévnek az – – – patak ’Baranya vm.-ben összetétele. Az els ő jelz ői névrész a Kisdér határában említett patak’ patak hangjára utalt. 1329/XIV.: – – – potock (Gy. 1: Zselic ’erd ős dombvidék Bara- 327). nya vm. É-i részén’ 1296, 1347: A hn. els ő névrésze ismeretlen. Zelyz (Gy. 1: 247) | Lat. 1296: A második névrész a m. patak ’a Zelisio (Gy. 1: 247, 325) ~ Zelyzyo folyónál kisebb folyóvíz’ (TESz.) (Gy. 1: 247), 1329: Selizyo (Gy. 1: földrajzi köznév. 352), 1330: Selizio (Gy. 1: 247, 384). Puszta személynévb ől (1093- 1095: Selez , ÁSz. 705) keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szláv *Želis személynév a Želislav szn. rövidült alakja lehet (FNESz. Zseliz ). KISS LAJOS szerint nem helytálló az az elképzelés, amely a m. sün állatnév R. *sil vál- tozatát látja benne. Véleménye sze- rint szintén elfogadhatatlan a szláv ő železo ’vas’ f névre való visszave- zetése is (FNESz.). Zsibót ’település Baranya vm.
ÉNy-i részén Vátytól ÉNy-ra’
1278/318: Sybouth, v., 1316:
Syboulth, v., 1324>344, 1330: Sybolth, 1330: Sibolth , 1332– 5/Pp. Reg.: Sybold ~ Sybolod ~ Sybolch ~ Sybol ~ Siblac ~ Syplak (Gy. 1: 409). A Zsibót puszta személynévb ől (1228: Sibolth , ÁSz. 711) keletke- zett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez vö. ném. R. Sibold szn. ~ Sibolt szn. (FNESz.)
132132
Irodalom
ÁSz. = FEHÉRTÓI KATALIN , Árpád-kori személynévtár (1000–1301) . Bp. 2004.
BÁRCZI GÉZA (1958), Magyar hangtörténet . Budapest.
BÁRCZI —BENK Ő—BERRÁR (2002), A magyar nyelv története . Szerk.
BENK Ő LORÁND . Bp.
BENK Ő LORÁND (2003), Doboka és társai : MNy. 99: 393–412.
BENK Ő LORÁND (2004), Az ómagyar –j, –aj/–ej helységnévképz ő: MNy. 100: 406–419.
BENK Ő LORÁND (1998), Ómagyar kori helyneveink vizsgálatának néhány szempontja In: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról.
Szerk. BENK Ő LORÁND . Bp.111–120.
FNESz. = KISS LAJOS , Földrajzi nevek etimológiai szótára . 2. b őv. jav. kiad. Budapest. 1997.
133133 GYÖRFFY GYÖRGY (1966), Az Árpád-kori Magyarország történeti föld- rajza . 1. kötet. Bp.
HECKENAST GUSZTÁV (1970), Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban . Értekezések a történeti tanulmányok köréb ől. Új sorozat. 53. sz. Budapest.
HOFFMANN ISTVÁN (1993), Helynevek nyelvi elemzése . Debrecen.
KÁZMÉR MIKLÓS (1970), A „falu” a magyar helynevekben. Budapest.
KISS LAJOS (1995), Földrajzi neveink nyelvi fejl ődése. NytudÉrt. 139. sz. Bp.
KISS LAJOS (1999), Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében . A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti tanszé-kének Kiadványai 1. Piliscsaba.
MEZ Ő ANDRÁS (1996), A templomcím a magyar helységnevekben . 11–15. század. Budapest.
NYIRKOS ISTVÁN (1987), Az inetimologikus mássalhangzók a magyarban . Debrecen.
PÓCZOS RITA (2001), Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye telepü- lésneveinek nyelvészeti elemzése . Debrecen.
TESz. = BENK Ő LORÁND , A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I– III. Bp. 1967–1976.
TÓTH VALÉRIA (2001a), Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneve- inek történeti-etimológiai szótára . Debrecen.
TÓTH VALÉRIA (2001b), Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. (Abaúj és Bars vármegye) . Debrecen.
ÚMTSz. = Új Magyar Tájszótár III. F őszerk. B. LŐRINCZY ÉVA . Bp. 2002.
134134