Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Baranya vármegye korai ómagyar kori helyneveinek nyelvi elemzése Témavezet ő: Készítette: Dr. Rácz Anita Fieder Mária egyetemi adjunktus V. évf. magyar-német Debrecen, 2007. Tartalom Bevezetés…………………………………………………………………3 Szótár……………………………………………………………………..6 Irodalom………………………………………………………………..133 2 2 Bevezetés Szakdolgozatom Baranya vármegye korai ómagyar-kori helynévanyagának feldolgozásán, pontosabban a helynevek történeti-etimológiai vizsgálatán ala- pul. Az itt közreadott szótár három év munkájának eredménye, s több mint 850 szócikket foglal magába. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szótár szócikke- inek száma nem azonos a valóságban létez ő denotátumok számával. Egy-egy helyet ugyanis párhuzamosan több néven is ismerhettek, s az id ők során ugyan- annak az objektumnak teljesen új neve is létrejöhetett. A szócikkek megírásában alapvet ően két munkára támaszkodtam. Az egyik KISS LAJOS Földrajzi nevek etimológiai szótára (Bp., 1997. 2. jav. b őv. kiad.), amely a magyar helynévetimológiai kutatásoknak legkiemelked őbb teljesítmé- nye. A két kötete megjelenésének id őpontjáig összefoglalóan közli az egyes helynevek eredetére vonatkozó elképzeléseket és KISS LAJOS saját véleményét. Hasonlóan segítették munkámat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén kiadott eddigi korai ómagyar-kori vármegyék névanyagát feldolgozó etimológiai szótárak is: BÉNYEI ÁGNES —PETH Ő GERGELY Az Árpád- kori Gy őr vármegye településneveinek nyelvészeti értelmezése (Gy őr, 1998), PÓCZOS RI- TA Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése (Debrecen, 2001), illetve TÓTH VALÉRIA Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára (Debrecen, 2001). A településnevek lexikális-morfológiai, funkcionális-szemantikai és történeti elemzéséhez pedig a HOFFMANN ISTVÁN által írott Helynevek nyelvi elemzése (Debrecen, 1993) cím ű munkájának terminus-technicusait alkalmaztam, és el- méleti alapjaihoz igazodtam. 3 3 A feldolgozott korpusz kronológiailag körülhatárolt, mivel a korai ómagyar kori helynévanyagot vizsgáltam. Az egyes szócikkek felépítésükben követik a Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból cím ű kötet elveit: a mai név- formát tükröz ő címszót a lokalizáció, majd a helynév betűhív adatai követik, a következ ő bekezdés tartalmazza a tulajdonképpeni saját munkámat: névszerke- zeti, jelentéstani és történeti szempontból vizsgálom az adott helynevet. A következ őkben Baranya vármegye földrajzi jellegzetességeit és Árpád-kori történetét vázolom. Baranya vármegye a Dráva folyó alsó völgyszakaszának vidékét foglalta ma- gában az Alma folyótól a Drávának a Dunába való torkolatáig. E terület egy része a trianoni békeszerz ődés megkötése óta nem képezi Magyarország szerves részét, mert az akkori Jugoszláviához csatolták. A terület nagyobb része jelenleg a magyarországi Baranya megye, kisebb, délkeleti része Horvátországhoz tarto- zik, magyar, szerb, horvát és német lakossággal. Dolgozatomban ennek a vidéknek a helynévanyagával foglalkoztam. A megye északi határa a Zselic erd ős hegyvidék, délen a Pozsega havasának nevezett hegység határolja. A közöttük lév ő terület alacsony hátság és síkság. Folyói, az Alma folyó, az Okor, a B ő egymással párhuzamosan, déli irányban folytak, s a Drávába torkollottak. Az általuk közrefogott hátság az Ormán, a B ő folyó és a Dráva közötti terület a B őköz nevet kapta. A megye keleti felének vizei a Dunába torkollnak: Karasó, Hódos, Daróca. Több helynév is arra utal, hogy a területen keveredett a magyar és szláv la- kosság: Pölöske, Gredistye, Geréc, stb. A megye Árpád-kori területe kb. 62.000 km 2 lehetett, s közel 63.000 lakosa volt. Ez a XIII. században csökkent Pozsega és Valkó megyék leválásával, de err ől b ővebb információnk nincs. Ekkor keleten a Duna, délen Pozsegahavasa 4 4 tekinthet ő határul, f ő folyója a Karasó volt. A terület nagy része királyi vagy egyházi birtok, vagy nemzetségek birtokában állt. A tatárjárás számottev ő pusz- títást végzett a megye több területén, f őleg a hadi utak mentén. A veszteség nem volt olyan nagy mint az Alföldön, mert a lakosság elrejt őzhetett a mocsarak és erd ők között. A tatárjárás után az elpusztított vidékeken több k ővár is épült: Pé- csett, Pécsváradon, Szekcs őn és K őszegen, stb. Nagyobb pusztítást okozott az új várurak harca a XIII. század végén, ekkor több falu is megsemmisült, s a bé- két csak Károly király uralma állította helyre. A megye gazdasági életér ől a XIII–XIV. századból van adatunk. A Duna és a Dráva síkságán, illetve a halastavak környékén a halászat a lakosság f ő foglal- kozása, a Dráván túli erd ők vidékén pedig a vadászat. Sz őlőműveléssel foglal- koztak a helyek déli lejt őin Pécs-Pécsvárad vonalában, Harkány és Villány, il- letve Baranyavár és K őszeg között. Bányát említenek Sarlóson, k őfejt őt Doboka és Jen ő határában. A kereskedelem központjai a vásáros helyek voltak: Pécs, Pécsvárad, Medviz, ill. Haltó (GYÖRFFY 1966: 247–263). Ezúton mondok köszönetet témavezet őmnek, Rácz Anitának, aki szakmai megjegyzéseivel, javaslataival nagyban hozzájárult a szótár végleges formájá- nak kialakításához, illetve Hoffmann Istvánnak, aki felkeltette érdekl ődésemet e téma iránt. 5 5 Szótár Abaligete ’település Baranya A török redet ű m. Aba : > Ab vm. É-i részén Pécst ől ÉNy-ra’ (1041: Abam, ÁSz. 39) szn. kicsi- 1332–5/Pp. Reg.: Abaligete ~ nyít ő-becéz ő képz ővel ellátott alak- Albaligete ~ Albalighete ~ jából keletkezett (FNESz.) metoní- Abaleguete ~ Abaligheym (Gy. 1: miával. 269). Ábrám út ? ’Baranya vm.-ben a A török eredet ű m. Aba (1041: Pécs melletti Boda határában emlí- Abam, ÁSz. 39) személynévb ől és a tett út’ [+1235]/350/404: birtokos személyjeles liget ’kisebb Abram[ku]th, via (Gy. 1: 286). erd ő, berek’ (TESz.) f őnévb ől ke- Az Ábrahám ~ Ábrám (1079: letkezett összetétel. Az alapjául Abraha(m), ÁSz. 41) személynév és szolgáló szn. a török nyelvből szár- az út ’a közlekedés számára létesí- mazik; vö. ótörök aba ’atya, ős’ tett sáv’ (TESz.) földrajzi köznév (FNESz. Abaliget ). A hn. eredetileg összetételével jött létre. Egy Ábra- mikronév lehetett, és ez a mikronév hám nev ű személy birtokára vezető, metonimikus úton válhatott az vagy az általa építtetett utat jelölhe- egész település nevévé. tett. (Abba) ’Baranya vm.-ben Daróc Adorján ’település Baranya vm. határában említett tó’ 1264/XIV.: K-i részén Vörösmarttól DNy-ra’ Abba, lac. (Gy. 1: 297). 1332–5/Pp. Reg.: Adria [ ƒ: Adrian] Etimológiája bizonytalan. Esetleg (Gy. 1: 269), 1396: Adrian (Cs. 2: az oklevelekben gyakori latin abbas 467). ~ abba ’apát’ lexéma lehet, így nem Az Adorján (1138/1329: Adrian, zárható ki, hogy egy Apát(i) ~ Apát- ÁSz. 47) puszta személynévb ől ala- tó magyar névforma latin fordítása kult magyar névadással (FNESz.) (TÓTH 2001a: 13). Az eredeti alakban megfigyelhet ő Abolma ~ Abolmány ’település mássalhangzó-torlódást a nyelv egy Baranya vm. DK-i részén a Dráva o bontóhang beiktatásával oldotta mellett’ 1332–5/Pp. Reg.: Abalman fel. ~ Abalnia ~ Obalma ~ Obolma (Gy. Ágod ’település Baranya vm. 1: 269), 1341: Obulma (Cs. 2: 467, ÉNy-i részén Vátytól É-ra’ A. 4: 130). 1305/320>372/746: Agod, t. | ~i Az elnevezés lexikai felépítése, 1327>372/746: Balad de Agadi etimológiája ismeretlen. (Gy. 1: 269). Abony ’település Baranya vm. Az Ágod puszta személynévb ől K-i részén Mohácstól DNy-ra’ ([1272–1290]/–1295>1335: Agud, +1093/[XIII. eleje]/404: Obony, t., ÁSz. 50) keletkezhetett magyar 1289>344, 1296/324: Obon, p. (Gy. névadással. Birtoklásra utalhatott. 1: 269). 6 6 Agtelek ? ’település Baranya változata Almádi és Almás. 2. ’te- vm. ÉNy-i részén, helyét közelebb- lepülés Baranya vm. ÉNy-i részén ről nem ismerjük’ 1332–5/Pp. Reg.: az Alma folyó mellett’ 1211/252, Agecluc ~ Oteluk (Gy. 1: 270), 1244/295/384, 1247, 1260/342, 1489: Agthelek (Cs. 2: 467). [1260], [1275], [1290 k.], Talán az agg ’régi; öreg’ (TESz.) 1323>344: Alma (Gy. 1: 270). Al- melléknév és a telek ’falurész; föld- matöve, majd Almamellék néven terület’ (TESz.) földrajzi köznév is említik. összetételével jött létre. Ha az Az 1. víznév vagy az Almás név- Oteluk adat nem elírás, esetleg ből keletkezett az –s képz ő elhagyá- Ótelek-nek is olvasható. Ebben az sával, redukcióval, vagy azzal a esetben önálló névváltozata lenne a névalakkal párhuzamosan jött létre településnek, és az el őbbi bizonyta- az alma növénynévb ől metonímiá- lan etimológiát is támogatná sze- val. A 2. település esetében az Al- mantikailag. matöve névb ől keletkezhetett a töve Agyagos ’Baranya vm.-ben utótag elhagyásával, ellipszis ered- Ürög határában említett út’ 1252: ményeként. Agogus, via (Gy. 1: 400). Almádi ’a Dráva bal oldali mel- A m. agyag fn. –s képz ős szár- lékvize, egy részen határfolyás Ba- mazékából keletkezett metonímiá- ranya vm. Ny-i szélén’ val, s a megnevezett út min őségére +1093/+235//404: Almady (Gy. 1: utal. 247, 270). L. Alma (1.). Albeszen ’település Baranya A m. alma ’almafa’ (TESz.) nö- vm. középs ő részén, Szenttrinitás vénynévb ől alakult a –di helynév- környékén lehetett’ 1338: Olbescen, képz ő hozzákapcsolásával (FNESz. p. ~ Olbeschen (Gy. 1: 284). L. Balatonalmádi ). Beszen. Alma-gerenda ’Baranya vm.- A Beszen névváltozatból keletke- ben a Duna menti Izsép határában zett az al ’mélyen fekv ő terület; említett hely’ 1261/262: valami alá tartozó területrész’ Almaguirenda, loc. (Gy. 1: 319). (TESz.) jelz ői el őtaggal való kiegé- Az alma ’almafa’ (TESz.) nö- szülés eredményeként. Beszen (1.) - vénynév és a gerenda ’megmunkált, től alább t űnik fel. vastag szálfa’ (TESz.)