1998. III. évfolyam 6.szám Foló: Foló: Szirjelváry Zsolt

Leila Josefowicz Michael Tilson Thomas Anne-Sophie Mutter

Snétberger Ferenc Toots Thielemans Kenny Barron FM STEREO

M

T e ■..■• J - H

o : . r ] a - u I

B l - f f r f **«** :^ ---\ \ < k *

k ^ö Ci tw <É\ I f i f l

L I * \ i k : J- ^0

IB

9 ^ § B § ■ Wm- ' B | S " ■ V - r% f|jJ t ... .• sil

1 * | ■ 'i

1 0 2 2 BUDAPEST, BIMBO UT 7. TELEFON: 212-4507, 212-5643 • FAX: 316-2073 i Gramofon Kocsis Zoltán The Hungarian CD Review s z tá r ja i Retkes Attila Nem erőszak Főszerkesztő 15 a disznótor Bősze Adóm Szabadi Vilmos Lapigazgató

Zipernovszky Kornél Minden jel arra mutat, hogy a lemezgyártásnak befellegzett; hovatovább egyesek már a konzervzene végnapjait emlegetik. A komolyzenei hanghordozók gyártása Jazzrovat-vezető valóban drámai válságban van, a probléma világméretű. A nagy és középcégek fo­ H. Magyar Kornél lyamatosan bocsátják el, vagy teszik taccsvonalra művészeiket - de ez utóbbiak is Munkatárs seregestül szökdösnek el tőlük, legtöbb esetben picike, mondhatni csak papíron létező, ám a muzsika iránt a multinacionális nagyvállalatoknál feltédenül elköte­ Trochilus Grafikai Bt. lezettebbnek tűnő kiadócskák védőszárnyai alá menekülve. A folyamat kisebbfaj­ Lapterv és tipográfia ta népvándorlásra emlékeztet: ugyanazok a nevek egyik pillanatról a másikra új címkén tűnnek fel, ugyanazon a címkén vadonatúj nevek, a legtöbbször egy vagy 25 csupán néhány kiadvány erejéig. Anne-Sophie Mutter Úgy látszik, a konjunktúrának egy időre bealkonyult. Ebben a körforgásban le- heteden meg nem érezni: mindenki keresi a helyét. Mint ahogy a nagy okot, a fe­ 1025 Budapest lelős körülményeket is. Marketing-szakértők, PR-menedzserek, sőt szociográfú- Mandula utca 31. sok ezrei próbálják megfejteni a rejtélyt: hová lett a nívós új kiadványokért nem is Tel./Fax: 212-4782 olyan régen még tolongó vásárlóközönség? Miért nincs igazi kereslet akarmester- sztár új Mahler-sorozata iránt, noha koncertjei telt házasak? Mi lehet az oka an­ nak, hogy a világhírű szólista új CD-jéből 2-3 ezer ha fogy egy évben, noha bár­ mely közepesen népszerű rockegyüttes frissen megjelent kiadványának havi for­ 32 galma legkevesebb több tízezer darabban mérhető? S vajon merre vezet ez az el- http://www.bmc.hu/ Snétberger Ferenc lenőrizhetetlennek, irányíthatadannak, megállíthatadannak tetsző folyamat? gramofon Nos, semerre. Az önvédelmi reflexek alkalmankénti működésbe lépésén túl alig­ ha fog történni valami érdemleges ebben az ügyben. Ha néhány megátalkodott időnként ki is meri jelenteni, hogy a világ komolyzenei termelésének elenyészően kevés része, mondhatni töredéke az, amelyet egyáltalán érdemes meghallgatni, ezt senki sem veszi igazán komolyan. S főként senki sem veszi magára. Nincs az a A hónap interjúja: Szabadi Vilmos 2 Amfisz Kft. művész, aki egy lemezfelvételre való felkérést ilyesmivel hárítana el: „Köszö­ Kiadói panoráma: Nonesuch 5 nöm. .. de úgy hiszem, sohasem fogok felnőni a darabhoz”. Milyen komikusán Iványi Margó Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia XV. 8 hatna mindez - pedig valójában itt kell keresni a bajok gyökerét. A halladan ener­ Felelős kiadó Antológia: Wagner: Lohengrin 1 0 giával fenntartott, az illető tehetséggel tökéletesen inadekvát karrierecskék meleg­ ágyai a zenei dudváknak, az egészséges közízlés utolsó morzsáit is könyörtelenül A kék kalap színpadi világpremierje 12 1025 Budapest fölfaló középszer legitimmé emelésének. A nagyipari méretű tömegtermelés ne­ A Filharmónia Budapest Kht. héztüzérsége ellen semmi esélye a minőségi kézművesség időnkénti, pontosan Mandula utca 31. a Gramofonban 14 Tel./fax: 212-4782 célzott puskalövéseinek Kritika: Klasszikus 15 Minthogy a közönséget szakszerűen ma már nem vezed senki, teljes joggal érez­ Jazz és Belgium - szubjektív útibeszámoló 26 heti, hogy kezében az irányítás, fogyasztói mivoltánál fogva ő diktál - pedig, anél­ Kritika: Jazz 28 kül, hogy tudná, csak az igényeit szűkíti viharos gyorsasággal. Minőségellenőrzés A Budapest Music Center a Gramofonban 37 gyakorlatilag nincs; ha ne adj’ isten, sikerülne a rossz produkciókról is bebizonyí­ tani, mint a dohányzásról, hogy káros az egészségre, abban a pillanatban - a do­ a Hírker Rt., az NHE, Régi kortársak II. a Kiadói Lapterjesztő Kft., - Beszélgetés Paizs Miklóssal 38 hányosokhoz hasonlóan - rögvest elkezdenék emberi jogi oldalról piszkálni az ügyet azok, akiknek elemi érdekük megtermelni, s eladni az ócskaságot, a bóvlit. és alternatív terjesztők Kritika: pop, etno 40 S mérhető faktorok híján valószínűleg győznének. Mert kérem, a demokrácia az A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ajánlata 42 demokrácia: kinek a pap, kinek a papné, ezt tudomásul kell venni. A népuralom­ Forrás-estek a Gramofonban 44 ban még a disznótor sem lehet kényszer. Magától értetődik. Megállapíthatja tehát A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 45 bárki is százszázalékos biztonsággal, hol végződik a minőség? Nem. Lehet-e vala­ MediaTrade Bt. Hírek 47 ki annyira merész, hogy művészi meggyőződéséért vállalja egy esedeges kudarc Tel./fax: 342-2362 ódiumát? Legfeljebb annyira ostoba. Megteheti-e akár a legkompetensebb szak­ értő, hogy megfellebbezhetedenül döntsön kulturális termékek hasznos vagy ká­ ros voltáról? Ugyan, ugyan. És különben is, lehetőleg semmit se irányítsanak, hagyják a szólamokat, egyszer s mindenkorra elegünk volt a túlzott reklámból, a kelleténél erőszakosabb ügynökökből. Lehet persze, hogy a hanghordozógyártók­ igenves zenerajongó lapja Athenaeum Nyomda Rt. nak van még egy-két trükk a tarsolyukban. A CD után jöhet a tartalom kártyán, chippel, azután a még kisebb chip: Bach és Michael Jackson teljes életműve elfér­ Budapest LAPUNK TÁMOGATÓI het a szivarzsebünkben. Furtwängler, Caruso, Rachmaninov, Frank Sinatra, Bar­ Felelős vezető: Nemzeti Kulturális Alap, tók még az eddigieknél is digitálisabban megszűrve, ilyen-olyan díszkiadásban. Dr. Garóné Bardóczy Irén Fővárosi Kulturális Alap Fut még a dolog egy darabig. De mi lesz később? Jobb híján, mint minden területen, marad a természetes - durvábban: a piaci tör­ az Igazgatóság elnöke vények diktálta - kiválasztódás. Kérdés persze, hogy meddig lesznek szelekcióra A Gramofon következő száma július 14-én, képes fogyasztók. ISSN 1416-1109 kedden jelenik meg.

1 9 9 8 . JÚNIUS 1 n t fi r j i'i

A HÓNAP INTERJÚJA Hegedűvel a Szabadi Vilmos és kalandozásai

I Kevés zenészt ismerek, aki oly tudatosan építette volna fel a pályáját, mint Szabadi Vilmos hegedűművész. Ő szinte napra pontosan vissza tud emlékez­ ni arra, amikor végérvényesen elhatározta, hivatásos muzsikus lesz. Úgy dön­ tött, a hegedülésnek szenteli az életét, s mivel saját bevallása szerint nem szeret veszíte­ ni, és tudta, áldozatok, kemény munka nélkül sehol és soha nincs eredmény, attól fogva még fegyelmezettebben, még nagyobb intenzitással gyakorolni kezdett, ahogy mondja: „kicsivel többet, mint bárki más”. Győzött benne a „zenészösztön az igazi előadói tehet­ ség és a muzsika szeretete legyűrte Szabadi Vilmost az elektroműszerészt, a fotómű­ vészt, a hangmérnököt, az atlétát, az úszót vagy a súlyemelőt, merthogy a Liszt Ferenc- díjas művész tizenegynéhány évesen még legalább ennyiféle pálya felé kacsingatott.

Szabadi Vilmos: Nagyon sok dolog érde­ Sz. V : H alász Ferenc növendéke lettem, akinek gam elé. Ez a szám aztán úgy huszonöt éves koro­

kelt, talán éppen a hegedülésért rajongtam a legkevés­ nagyon sokat köszönhetek. Az ő személyisége, szak­ mig, amikor már éreztem, visszavehetek a tempóból,

bé, mindig úgy éreztem, amikor végigmentem az ut­ mai tudása, ereje, hite a tanítványaiban nekem is szár­ egyre nőtt. Voltak olyan időszakok, amikor heti hetven

cán a hegedűtokkal, hogy mindenki engem néz és a nyakat és önbizalm at adott. A főiskolán szám om ra tel­ órára... A „hajsza" indokául mindig szolgált valami,

hátam mögött rajtam röhög... Pedig édesapám , aki jesen új művészi világképpel, gondolkodással találtam versenyek, új darabok, koncertek. A zóta is jegyzem, a

hegedűtanár volt, már négyévesen hangszert adott a magam szemben. Csodáltam az előttem járó fiatal he­ számítógépemen vissza tudom keresni, hogy egyegy

kezembe és tanítani kezdett. Sokáig a szárnyai alatt gedűsnem zedék nagyjait, Ligeti Andrást, Takács N agy darabbal mennyit dolgoztam. Ez, ha elő kell venni va­

tartott, azután tízéves koromtól az óbudai Tímár utcai Gábort, Bálint M áriát. Halász Ferenc és a többi taná­ lamit, m a is hasznos.

zeneiskolában - kiváló pedagógus, Kállay Gyula nö­ rom, többek között Rados Ferenc és Simon Albert a Ze­ © : Beért a munka gyümölcse, hiszen 1982 májusá­

vendékeként - hivatalosan is folytattam a hegedűtanu­ neakadémián, Végh Sándor és Ruggero Ricci salzbur­ ban még zeneakadémistaként elindult a M agyar

lást. Felvettek a Bartók konzervatóriumba, ahol Ré- gi és pesti kurzusain utat mutatott, hogyan tovább, ha Rádió hegedűversenyén, és megnyerte.

pássy Györgyi osztályába jártam, majd következett a sikerre vágyom. De a zongorista Baskirovot is (akivel Sz. V .: lg en, emlékszem, Kovács Dénes volt a

főiskola - azaz végigjártam a szokásos „szamárlétrát", egyébként most lesz néhány koncertem) mesteremnek zsűri elnöke, Stuller Gyula lett a második, Keller And­

amely az előadóművészi pályához szükségeltetett. Az tekintem. Ha volt netán bennem néha félelem, hogy rás pedig a harmadik helyezett. De ott volt a legjobb

a bizonyos végső elhatározás, hogy márpedig én he tehetségtelen vagyok, azt kiölték belőlem. hegedűsök között Szecsődy Ferenc és Hargitai G éza

gedűművész leszek, tizenöt éves koromban született © : Említette, hogy intenzívebb munkába kezdett. Mit is. A siker persze reflektorfényt m eg koncertmeghívá­

m eg bennem. Pontosan tudtam, ha el szeretnék érni va­ jelentett ez? M ennyit gyakorolt? sokat hozott, de más következményekkel is járt. Pél­

lamit, a sikerért még többet, még aktívabban kell dol­ Sz. V.: Olvastam akkoriban egy cikket a Heti dául ab b a kellett hagynom a vonósnégyesezést: az ál­

goznom. Attól kezdve tudatosan készültem a szólis­ Világgazdaságban a japán csodáról. Megtudtam, talam az Állami Hangversenyzenekar szólamvezetői­

takarrierre, egyfajta egészséges becsvágy ösztönzött. hogy a japánok hetente átlagosan negyvenkilenc órát ből alapított Szabadi kvartett szinte alighogy életre

© ramofon: A Zeneakadémia erősítette vagy dolgoznak, azaz hét órát a hét minden napján. Én kelt, feloszlott.

gyengítette az önbizalmát? legalább heti harmincöt óra hegedülést tűztem ki ma­ © : Miként ismerkedett meg az AHZ szólamvezetőivel?

2 1998. JÚNIUS G R A tM lll •ff h ó n n p___i n I p r j II I n

is nálam van, máig én játszom rajta. Ahogy mondani

szokás, „én és a hegedűm" szép kritikákat kaptunk

szerte a világon a legrangosabb komolyzenei szakla­

pokban. Bizony előfordult, hogy a hegedűm hangja a

kritikusok szerint Stradivarikat pipált le.

© : A Sibelius élete első nemzetközi zenei versenye

volt? Sz. V .: Igen, ezért szép sikernek számított a har­

madik dij hetven fiatal hegedűs között. Ráadásul ez

egy komoly, négyfordulós verseny két koncerttel a dön­

tőben. Én a Sibelius mellett a Bartókot játszottam. A fin­

nek nem felejtenek, 1985, azaz a verseny óta har­

minchétszer jártam Finnországban (utoljára most feb­

ruárban) turnézni vagy tanítani.

© : Ekkor megnyíltak ön előtt a többi európai hang­

versenypódium kapui is?

S z .V , Ehhez kellett még valami. 1988-ban Solti

György meghívott a Londoni Filharmonikusokkal kon­

certezni. Az Interkoncert segítségével jutottam ki a

próbajátékra, és Solti engem választott. De ehhez min­

den bizonnyal az is hozzájárult, hogy az AHZ^al két

esztendeje már jártam Angliában a Bartók-hegedű-

Sz. V.: M ég a rádiós verseny előtt körülbelül fél versennyel, és jó kritikákat kaptunk. A Solti-hangver-

évvel az AHZ koncertmesteri próbajátékot hirdetett. seny után valóban kinyílt a világ előttem, sőt nemcsak

Ferencsik János felvett, így félállásban a zenekarhoz Európa koncerttermeibe hívtak játszani, hanem pél­ szerződtem. Három-négy évet töltöttem az együttesnél, dául Amerikába, Kanadába, Tajvanra, DéFKoreába,

és ez az időszak nagyon hasznos volt számomra. Izraelbe is.

Megtanultam, hogyan kell zenekarban muzsikálni, © : Mi történt közben idehaza? megismertem a zenekari irodalmat, sok karmesterrel Sz. v. : Fischer Iván és Kocsis Zoltán m egalapítot­ játszhattam, és közben tovább építettem a repertoáro­ ta a Budapesti Fesztiválzenekart, am elynek én voltam mat. A Szabadi vonósnégyessel mindössze néhány az első koncertmestere. Ám ismét ham ar kiderült, hogy hónapig próbáltunk. Amikor megnyertem a rádiós ver­ a zenekarozás és a szólókarrier együtt nem megy. senyt, már előre vetítette az árnyékát, hogy a szólista­ A szólistapálya szám om ra fontosabb volt. így elváltak pálya mellett a koncertmesteri munkát sem csinálhatom az útjaink. s o k á ig . © : Akkoriban nem mondhatni, hogy elhalmozták le­

© : Építette tehát a repertoárját: megtanulta például a mezfelvételekkel. ..

Sibelius-hegedűversenyt, hogy aztán Helsinkiben... Sz. V .: Az első felvételemet m ég Helsinki előtt, Sz. V-: Helsinki előtt azért még sok minden fontos 1984-ben készíthettem el a m agyar hanglemezkiadó dolog történt. 1983-ban diplomáztam és végzősként vállalatnál. Virtuóz hegedűdarabokkal jelent meg az megnyertem a Zeneakadémia házi vetélkedőjét, a első korongom. Aztán hosszabb szünet következett.

Hubay^-Zathureczky versenyt. Ennek köszönhetően De szerencsére jött a Hungaroton helyett a Radioton, egy évre megkaphattam Zathureczky Ede hangszerét, a M agyar Rádió kiadója, és két lemezem született egy komof/ olasz Ruggeri-hegedűt. Két év múlva a mi­ Mozart-művekkel. Emellett Gulyás M árta zongora és

nisztérium vásárolt egy Storioni-hegedűt, am ely azóta O nczay C saba gordonkaművésszel ekkoriban kezd-

CWAMf l H 1 99 8. JÚNIUS 3 ifh Ó n Q p_____interjúja

tünk el kamarazenélni - azóta is sokat játszunk együtt

a triónknak is akkor jelent meg az első lemeze.

A Hungaroton csak 1992-ben „fogadott vissza", ami­

kor Ysaye-darabokat hegedültem CDre.

© : Mikor kezdett el tanítani?

Sz. V , M ár 1983-ban Halász Ferenc tanárse­

gédeként a Zeneakadémián. Két év elteltével ugyan

önálló hegedűosztályt kaptam, de azóta is csak egye­

temi tanársegéd maradtam - „érdemeim elismerése

melleit", Liszt Ferenc-díj ide vagy o d a ... így aztán csak

annyit tanítok, amennyit az időm enged. Ezzel együtt

azt hiszem, hogy az én professzoraim sem kaptak na­

gyobb megbecsülést a maguk idejében, mégis világ-

színvonalú oktatásban volt részünk. Ezért erkölcsi köte­

lességem, hogy beletörődve a körülményekbe, én is

megpróbáljam tovább adni mindazt, amit nekem taní­

tottak. Pedig a főiskolán sokszor még a legalapvetőbb

munkafeltételek sem biztosítottak a tanárok és a növen­

dékek szám ára. Remélem, hogy az új vezetés mindent

megtesz, hogy ezen változtasson. Viszont megismer­

kedtem a Csepeli Zenegimnázium igazgatójával, az

ő kérésére vállaltam egy tehetséges fiatal hegedűs ta­ © : Végigkíséri a pályáját a különböző médiumokkal dozom a feladatoktól. Az utóbbi fél évben például

nítását az iskolában, és emellett tanácsadói feladato­ és a szám ítógéppel való kapcsolat. A z a hír járja, nyolc külföldi koncertturném volt. A zenészek pontosan

kat. Öröm betekintést nyerni egy új, m enedzserszem lé­ hogy hihetetlen gazdag hegedűművészi adatgyűj­ tudják, hogy ez mit jelent.

letű, alapítványi intézmény munkájába. Egyáltalán teménye van. Igaz ez? © : Mindemellett mégis mindig időt szakít más, a ze­

nem érzem kisebb vagy könnyebb feladatnak a kö­ S z . V » Az elektronika világa már gyerekkorom óta néhez köthető tevékenységekre is. Műsorvezetői

zépiskolai oktatást a főiskolainál. az érdeklődésem középpontjában állt, ezt már említet­ feladatokat vállal a M agyar Rádióban (Muzsikáló

© : Visszatérve a CD-kre, 1992-ben nemcsak hege­ tem. Ami a leendő lemezeimet illeti, most például egyre reggel), koncerteket, fesztiválokat szervez, kama­

dűművészként, hanem tulajdonosként is feltűnt a többet foglalkoztat a multimédia gondolata... Fontosnak razenekart vezet, kurzusokat vállal.

hanglemezpiacon. Tagja a M agyar Művészek tartom, hogy az ember képes legyen a saját tudását Sz. V .: Mesterkurzust külföldön legtöbbször Finn-

Konzorciumának, amely a Hungaroton új többségi rendszerezni. Ezért van, hogy elraktároztam, mikor és Görögországban adtam. Magyarországon egy

tulajdonosa lett a cég privatizációja után. M iért vá­ mennyi és milyen munkát fektettem egyegy kompozíció ideig Nyírbátorban, majd Keszthelyen. Aztán Gulyás

gott bele az üzletelésbe? megtanulásába, a különböző darabokról készült elem­ M árta ötletére a Festetics-kastélyban zenei fesztivál

Sz- V-: M űvészi és üzleti szem pontból is fantáziát zéseimet, jegyzeteimet. A tanulás egyben felfedezés, szervezésébe fogtunk, am elyhez sok segítséget nyúj­

láttam a Hungarotonban. Amikor Hollós M áté zene­ ezért az adatok segítenek a zenei világ labirintusában tott az intézmény igazgatója, C zom a László. A feszti­

szerző megkeresett az ötlettel, örömmel fogadtam el a eligazodni. Hiszen a zene részben érzelmeket gerjeszt, vál szervezése G ábor Tamás ütőhangszeres művész,

lehetőséget, hogy egy kisebb tőkével beszálljak a másrészt viszont hangjegyek és instrukciók, azaz adatok m enedzser jóvoltából idéntől végre profi koncertügy­

részvénytársaságba. Azt gondolom, jó, hogy a Hun­ halmaza. Itt van például a Bartók-hegedűverseny, am ely nökség kezébe került, már nem kell a faxokkal, a leve­

garoton nem került külföldi kézbe, hiszen jó néhány nek újabb kiadásában segédkeztem Bartók Péternek. lezéssel foglalkoznom, csak a művészeti vezetéssel, a

példa van rá, hogy ilyenkor a magyar művészek érde­ A régi kiadásban 256 hibát fedeztem fel a kézirathoz zenei program megalkotásával. Ami a kamarazene-

kei könnyen sérülnek. Mi, a konzorcium tagjai hiszünk képest. Nyolcvanoldalas elemzést is írtam a darabról. kart illeti, az Akadémiai szólisták nevű fiatalokból álló

a Hungaroton jövőjében. A pénzünk persze csak tíz-ti­ © : A katalogizálást, az elemzésgyűjteményt a taní­ együttes irányítását a filharmónia hosszas kérésére vál­

zenöt év múlva térülhet meg, de az erkölcsi siker már tás során is hasznosítja? laltam el az elmúlt nyáron. M ég.a vezénylés gondola­ most jó érzéssel tölt el, hiszen a cég jól működik. M ű­ Sz. V-: Természetesen. Csak elő kell vennem, tával is kacérkodom... Idővel ez minden zenész fejé­

vészi szem pntból is jól jártam, mert a Hungaroton hogy a kérdéses zenei részletet anno hányszor vettem ben megfordul, még ha le is tagadja.

exkluzív szerződést kötött velem. Azóta jelent meg a át, hogyan gyakoroltam, és ugyanerre próbálom meg © : Vannak-e példaképei?

W einer Leó-lemezem, a két Bartók-hegedűverseny, rávenni a növendékemet. Sőt őket is információgyűj­ Sz. V .: A hegedűhang-ideálom talán Michael

egy szóló Bartók-CD, valamint legutoljára a két tésre sarkallom. Arra jöttem rá, hogy ezt minél erősza­ Rabiné. De legalább annyira csodálom David Ojszt-

Dohnányi-hegedűverseny (Vásáry Tamással és a M a­ kosabban kérem számon, annál sikeresebbek... rahot, a z ő veretes, soha nem erőszakos és agresszív,

gyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával), © : Harminckilenc évesen elmondhatja, hogy a csú­ „graffitiktől" mentes játékát, am ely - sajnos - oly sok

amely világpremiernek számít. Tudtommal még senki cson van. Léteznek még fehér foltok a repertoárján? hegedűsre jellemző. Ám nekem nem csak hegedűs

sem játszotta őket egy lemezre, pedig nagyszerű kom­ Sz. V .: Bőven. Itt van például a két Hubay-kon- példaképeim vannak. Itt van például Riccardo Muti. És

pozíciókról van szó. Remélem, felfigyel rájuk a közön­ cert. Az úgymond „szokványos" repertoárt azonban „kalandozásaimnak" köszönhetően a magyar Nobel-

ség. M ost készült el az a CD, amelyen Lendvay Kamil- már eljátszhattam. A Mendelssohn-hegedűversennyel díjasokra, Puskás Öcsire, Egerszegi Krisztinára vagy

ló hegedűversenyét játszom, és vágás alatt van egy, vagy hatvanszor, a Bartókkal körülbelül negyvenszer, Lee lacoccára, a Ford-birodalom hajdani felvirágozta-

amelyen három Enescu-szonátát adok elő. Készülök a a Csajkovszkijjal vagy a Beethovennel több mint hu­ tójára legalább annyira fel tudok nézni, mint a nagy

két Hubay-hegedú'verseny felvételére is, am elyeket raj­ szonöt-harminc alkalommal léptem pódiumra. Hogy a művészekre. tam kívül senki sem játszik. csúcson vagyok-e? Nem tudom, de egy biztos, fulla­ Devich Márton

4 1998. JÚNIUS ff i a d ó i p a n o r á m a

lemezei. Közben folyamatosan sikerült tágítani a re­ pertoárt: kortárs és régi amerikai zenei katalógusa, sőt a nyugati és nem nyugati kultúrák etnikus zenéi­ nek körültekintő gyűjtése hamarosan a maga nemé­ ben éllovassá emelte a kiadót. Joshua Rifkin három albuma mellett Charles Wuorinen elektronikus ze­ néje, a különös módon Pulitzer-díjjal jutalmazott Time’s Encomium, illetve Elliott Carter és George Crumb több műve idővel azoknak a figyelmét is rá­ irányította a Nonesuchra, akik kezdetben fenntartá­ sokkal figyelték a fiatal lemezcég első lépéseit. Már a nyolcvanas évek történésének számít Teresa Stratas Unknown Kurt Weill (Ismeretlen Kurt Weill-dara- bok) lemezének kiadása, egy Duke Ellington-album Kicsi a bors, de erős. Ez a magyar hazai, vagyis az amerikai piacon tekintheti magát a World Saxophone Quartett-tel, avagy a Le Mystere mondás tökéletesen igaz a New York-i versenyképesnek, de a német, angol és a japán le­ des Voix Bulgares, a kelet-európai női kóruslemez, központú amerikai Nonesuch lemez­ mezpiacon kivívott részesedése sem elenyésző. amelyek az előzőekhez hasonlóan tovább erősítették kiadóra: apró, hiszen alig nyolc-tíz embert foglalkoz­ A kiadó históriája 1964-ig nyúlik vissza, akkor érez­ a kiadó jó hírét. tat, ugyanakkor mindenekelőtt a kortárs zene képvi­ te úgy Jac Holzman, hogy az Elektra cég népzenéjére Hurwitz színre lépése tovább gazdagította a kortárs selete révén évek óta komoly versenytársa a legna­ fogékony amerikai egyetemi korosztály minden bi­ repertoárt. Az ECM kiadónál nevelkedett ambició­ gyobbaknak. John Adams, Louis Andriessen, Philip zonnyal nyitott lenne a klasszikus, illetve a modern zus amerikai annak idején a következőképp nyilat­ Glass, Henryk Górecki és Steve Reich például exklu­ zenére is. Az induló stratégia nem titkolt sarkpontját kozott: „Nem foglalkoztat a standard klasszikus ze­ zív szerződések szálaival kötődnek ide, a Nonesuch, képezte néhány komponista nagyágyú meghívása, ne. Miközben a magam módján tisztelem az európai amely amúgy a Warner Music kebelén belül műkö­ hogy azután a lemezeket ízléses borítóval és elérhető tradíciókat, azzal nem tudok egyetérteni, hogy min­ dik, a fenti komponisták műveinek első felvételi jo­ áron kínálja. Az indulást követő másfél esztendő so­ dent ehhez a mércéhez kellene igazítani”. A lemezve­ gával rendelkezik. 1985 óta Robert Hurwitzé itt az rán kereken száz album el is hagyta a Nonesuch stú­ zér nagy szerencséjére a sors összehozta őt a Kronos utolsó szó, ő dönt az évi mintegy 25-30 új lemez dióját, köztük olyan szenzációk, mint például Pierre kvartettel, és ebből a máig tartó együttműködésből műsoráról és sorsáról. Ma a Nonesuch elsősorban a Boulez, és Jean-Pierre Rámpái Amerikában debütáló számtalan lemezdíjas produkció született. Egyedül

GRAMCBN 1 99 8. JÚNIUS 5 i f i a d ó i p a n o r a m a

az 1992-ben megjelentetett Pieces of Africából több mint 250 ezer darabot értékesítettek rövid időn be­ lül. A Kronos-alapító David Harrington boldogan nyilvánítja ki a nagyszerű kapcsolat titkát: ,A Nonesuch soha nem gyakorol nyomást ránk, hiszen amit ők akarnak, azt akarjuk mi is.” Az éppen ne­ gyedszázada alapított Kronos kvartett egyébként tu­ lajdonképpen Harrington mániájának köszönheti a létét, hiszen ő volt az, aki anno beleszeretett a vonós­ négyesek hangzásába: „Legszívesebben a hét minden napján, reggeltől estig csak kvartetteznék; a vonós­ négyes semmi máshoz nem fogható hangja mindig újra lekenyerez”. Kronosék persze nem ragadtak le a XX. század im­ máron klasszikus nagyjainál, Schönbergnél, Sztra­ vinszkijnál, Sosztakovicsnál, Bergnél, Bartóknál, ha­ nem kinyitották a kapukat Astor Piazzolla előtt, ahogy a zimbabwei Dumisane Marairi izgalmas hangzásai, avagy John Zorn, és George Crumb kom­ pozíciói is tolmácsolóra leltek az együttesben. Amit Nigel Kennedy tud, tudják ők is. A cross-over, az „átjárás” a mozarti, bachi, vagy haydni zenéből a mai világba, számukra sem okoz gondot. A különleges attitűdöt érzékelteti Harrington nyilatkozata a Hurwitz által sutba dobott „standard”-ekről: „Talán én vagyok az egyedüli, aki alig tizenhat évesen úgy tékozolta el hétvégéit, hogy pénteken Haydn-vonós- négyessel kezdett, és vasárnap este fejezte be a játé­ kot, még egy másik Haydn-kvartettel. Ma mégis azt mondom: ennek vége, az a zene már nem tölt ki en­ gem. Lássunk mást is!” Mindennek megvalósítására Hurwitz személyében nem is találhatott volna ideálisabb társat. Nem véletlen, hogy a Nonesuchot ma az egybehangzó vé­ lemények kiadói funkciója mellett előkelő zenei műhelyként is számon tartják, hiszen nyitott min­ den ismeretlen, de eredeti művész kísérletei előtt. Egyetlen friss példával érzékeltetve: abszolút uni­ kumnak számít például Mandy Patinkin Mama- loshen című CD-je is, amelyen kelet-európai jiddis, valamint amerikai dalok hangzanak fel ugyancsak jiddis, illetve angol nyelven. A hurwitzi filozófiának persze megvannak a maga korlátái: „Csak akkor készítek albumot, ha látom az értelmét. Egyáltalán

6 1998. JÚNIUS CRAMDII i^iadéi panoráma

SUCH FOTÓ: DEBORAH FEINGOLD

éves, amikor elhatározta, hogy zeneszerzőnek tanul. Rögvest szakított a tizenkétfokúsággal, és elvetette a szerialisták útkereső próbálkozásait is, de még min­ dig nem találta saját hangját. A véleden hozta elé az indiai klasszikus zenét, de emellett az észak-afrikai muzsika is lebilincseően hatott rá. 1974-ben már egy sor önálló kompozícióval jelentkezett, meg­ alapította saját együttesét, operákat és balettzenét, szimfonikus darabokat és filmzenét komponált. Két évre rá, már nagy vihart kavart négy és fél órás ope­ rájával, az Einstein on the Beachcsel. Rendelt tőle darabot a Metropolitan Opera - The Voyage - , és van egy kamaraoperája is, a Cocteau filmjére szü­ letett Orphée. Elismerő kritikákat kapott továbbá nem foglalkoztat, hogy ki mit csinál. Az ilyesmi II. szimfónia és a Concerto szaxofonkvartettre - nem motivál. Ha ugyanis tekintettel lennék az el­ mind a Nonesuch legújabb kiadványai - , de Oscar- várásokra, alkotói zsákutcába jutnék” - magyarázza díjra nevezték Martin Scorsese Kundun című film­ krédóját. Hurwitz - mint mondja - csak olyan le­ jére komponált zenéjét is... mezeket ad ki, amelyeket adott esetben ő maga is Miközben az amerikai kiadó már tavaly óta rep­ megvásárolna. A minőség igazi garanciáját mellesleg rezentatív retrospektív CD-sorozatkiadványokkal Amerikában látja, mert ott vannak szerinte a „leg­ tiszteleg Glass, Adams, és Reich munkássága előtt, jobb komponisták, a legkiválóbb zenészek, a leg­ legnagyobb diadalát mégis a lengyel Górecki 3. mesteribb hangtechnikusok, a legnagyszerűbb fo­ szimfóniájával aratta - a London Sinfonietta zene­ tósok, művészeti igazgatók és propaganda-szak­ kart David Zinman vezényli, a szólót az amerikai emberek.” szoprán, Dawn Upshaw énekli -, amit több mint A Kronos mellett az allround-zenész és zeneszerző 850 ezer példányban értékesítettek, és ezzel állítólag Philip Glass a Nonesuch másik oszlopos tagja. Az a lemezkiadás történetében sajátos rekordot állí­ egykor a matematikával és filozófiával kacérkodó tottak fel: élő szerzőtől ugyanis még soha sehol nem fiatalember, aki kezdetben Charles Íves és Anton adtak el ekkora darabszámban CD-t. Webern zenéjét kísérte figyelemmel, már elmúlt 19 Lindner András

1 998. JÚNIUS 7 K is

Oldal Gábor gében és jelentőségében egyaránt. Ez a magyar zene­ sorozata kultúra értékeinek okos felhasználása mellett annak is köszönhető volt, hogy sikerült kihasználni olyan lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi kínálatban addig elhanyagoltak. Ilyen volt egyes kevéssé ismert 15- Termékek és tömegek operák lemezre vétele. Világszerte végzett felméré­ sekkel bizonyítható volt, hogy az egyik legnépsze­ rűbb komolyzenei műfaj az opera, amely azonban A ’80-as évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy kétségtelenül a legköltségesebbek közé tartozik. Ez a gépi hangreprodukáló rendszerek (hangle­ fokozottan érvényes a hanglemezváltozatokra. Vi­ mez, magnó, rádió) a zeneterjesztés olyan nagy tathatatlanul csak olyan kiadó vállalkozhat színvo­ PHILIPS-FOTÓ hatású új formációi, amelyek kiterjedésben, je­ nalas elkészítésükre, amelyiknél nem kényszerítő körülmény a költségek gyors megtérülése. lentőségben versenybe kerültek a klasszikus ze­ Aligha vonható kétségbe, hogy a Hungaroton teljes neterjesztési módokkal. Mélyrehatóan megvál­ operafelvételei (Sába királynője, Nerone, Fedora toztatták a „laikus”, öntevékeny muzsikálás stb.) elsősorban nem a hazai zenei igények kielégíté­ sét szolgálták. Ezekkel azonban a magyar hangle­ stílusát is. Egyben óriási üzleti forgalmat lebo­ mezipar időnként betört a világpiac élvonalába, s nyolító tömegfogyasztási iparág alapjává let­ ezáltal jelentős erkölcsi és anyagi sikert aratott, ame­ tek. A klasszikus és a gépi zeneközlés formái, lyet más irányú, részint hazai technikai fejlesztésre fordíthatott. stílusa, szellemisége mindinkább eltértek egy­ Voltak kevésbé sikeres próbálkozások is. Ezek egyike A diáinlie rnp7Írps kapacitása S7.inte kimeríthetetlen mástól s a kettő közötti verseny kiéleződött. a popzenei piacból kivett nagyobb részesedés kísér­ Egyidejűleg mélyreható átrendeződés folyt az lete. Egyebek mellett ez már azért sem sikerülhetett, ne van. Ezt követeli a helyzet változása.” A világban mert a Hungaroton számára megengedhetetlen működő fonokulturális kutatóintézmények a 70- egész zenekultúrában, amelynek értékelése - anyagi befektetést kívánt volna, de a nemzetközi es, ’80-as években már behatóan vizsgálták a várha­ objektív mérce hiányában - nagyon különböző popzenei helyzet folyamatos átrendeződésével a ma­ tó változás irányait. Nota bene, Magyarországon volt; így a vele kapcsolatban követendő állás- gyar popélet nem volt szinkronban. ilyen független állami intézmény mindmáig nincs. foglalás sem lehetett egységes. Jelentősen emelkedett azonban a belföldi lemezfor­ A figyelmeztető jelek közé tartozott a mágnesszala­ galom. Ha 1968 után a komolyzenei forgalom tíz év gos jelrögzítő rendszerek rohamos előretörése az alatt majdnem a hétszeresére nőtt, a szórakoztató­ elektromechanikus rendszerek mellett. 1985-ben a A magyar zenepolitikai irányítás a ’80-as években zene az ötszörösére. Ennek fényében a Hungaroton Tömegkommunikációs Kutatóközpont készített or­ arra a meggyőződésre jutott, hogy a hanglemezkia­ az ezredfordulóig prognosztizálható fejlődésre ké­ szágos felmérést a magnózás magyarországi helyze­ dás jelentős jövedelmet biztosít, ezért helyénvaló, ha szülve, indokoltnak tűnő beruházásokba kezdett. Ez téről. Kiderült, hogy már minden második háztar­ hatékonyan támogatja a zeneközlés más formációit. elől az is elgördítette az akadályokat, hogy az 1990- tásban volt valamilyen formájú magnó, és a számuk A Hungaroton felé ez követeléssé erősödött, ami ar­ ig felhalmozódott 350 milliós hiteltartozást sikerült gyorsan növekszik. Az orsós készülékek csak átme­ ra szorította a vállalatot, hogy emelje jövedelmét, jócskán lefaragni. De talán jobban kellett volna fi­ neti szerepűnek bizonyultak, gyorsan felváltották mert csak így lesz képes a mind több irányú és egyre gyelni arra az egyelőre távoli, ám vészjósló morajra, őket a kazettás típusok. A vizsgálat feltárta, hogy a növekvő igényeknek megfelelni. Sajátos helyzet volt amely minden eddiginél nagyobb változásokat oko­ műsorállomány bővítésének leggyakoribb és legol­ kialakulóban: szocialisztikus követelményrendszer, zó vihar közeledését jelezte. csóbb módja a rádió (később a tévé) műsorainak fel­ ám annak teljesítése enyhén szólva kapitalisztikus A szakma élenjáró vezetői erre egyre jobban figyel­ vétele. A magnótulajdonosok 75 százaléka élt ezzel a jelleget öltött. A ’80-as évekig a Hungaroton sikerrel tek. Anton Philips, a világcég elnöke, már az ’50-es lehetőséggel. A felvett műsorok túlnyomó százaléka megbirkózott a ráháruló feladatokkal. A vállalat a évek végén megfogalmazta a mindinkább érvénye­ már szórakoztatózene (könnyűzene, operett, ma­ világpiac középmezőnyébe emelkedett, a márka elis­ sülő új alapelvet: „Eddig zenét adtunk el hangleme­ gyar nóta), és csak 10-10 százalékban komolyzene, mertté vált. Megnőtt a vállalat exportja mennyisé- zen, ezután hanglemezeket adunk el, amelyeken ze­ illetve próza - az is inkább sport és kabaré. Gyakori

8 1998. JÚNIUS G R A M fill PHILIPS-FOTÓ a hanglemezek másolása, a magnótulajdonosok több mint felének volt lemezjátszója is, és rendelke­ zett számottevő lemezállománnyal. Intenzíven ter­ jedt a „házi” műsorkészítés passziója, ami természe­ tesen mi mást vetítene előre, ha nem a diszkók zenei választéka fölött bábáskodó sztár DJ-k egyedural­ mát?! Az aktívan magnózók nagyobb hányada fiata­ labb életkorú - 40 év alatti - , középiskolát végzett, városlakó férfi. De a magnózás igénye minden társa­ dalmi rétegben megjelent, és az érdeklődés folyama­ tosan emelkedett.

A ’80-as évek felmérései megállapították, hogy az 1970-es évtized első felében a hanglemez-világfor­ galom közel két és félszeresére emelkedett, majd a második felében jelentősen visszaesett. Hasonló ta­ pasztalatra jutott egy németországi kutatóintézet is. Németország hagyományosan zenekedvelő ország. Az 1970. évi kétmilliós hangkazettaforgalom az 1978. évi 47,2 milliós csúcsforgalom után merede­ ken visszaesett. Különösen feltűnő volt a komolyze­ nei kiadványok devalválódása. A multinacionális ki­ adóvállalatok különböző módon reagáltak minder­ A felváltottamikrobarázdás lemezt a kompakt lemez re, és a digitális kompaktlemez piacra dobása is az érdeklődés felserkentését szolgálta, másrészt a ne­ A magyar zenepolitikai irányítás a világpiac gyöke­ hozatala kétségtelenül új lendületet adott világ gyedszázadonként szinte törvényszerűen esedékes res változásaira következetes struccpolitikával rea­ hanglemezforgalmának, és itthoni forgalomba ho­ lemeztechnikai rendszerváltás főszereplője volt gált, és a hangipar is csak fáziskéséssel tudott hozzá­ zatala is jóval rugalmasabban követte a nemzetközi 1981-82-ben. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy férni az új technológiához. A Hungaroton a műso­ viszonyokat, jóllehet, kezdetben még ez is külföldi gyors tempóban újra felvegyék a zeneirodalom ros kazetta forgalomba hozatalával is tíz évet késett. gyártatás formájában. Egyre bizonyosabbá vált klasszikus műveit az új médiumra. Egyidejűleg a A Philips 1965-ben dobta piacra Európában a azonban, hogy a zenekultúra egészében mélyen még piacképesnek ítélt régebbi felvételeket folyama­ hangkazettát, a Hungaroton első kiadványai csak fekvő átalakulás kezdődött meg. Míg a romantikát tosan áttették CD-lemezre. Konkurenciaként meg­ ’75 végén jelentek meg. Kezdetben Svájcban készí­ áthidaló évszázad a zenei alkotóművészet aranykora jelent egy sor új kiadó, amelyek természetszerűen fő­ tették bérmunkában, önálló üzemi gyártás a követ­ volt, a XIX-XX. század fordulója az előadó-művé­ leg az immár piacelső popzenére szakosodtak. Egy­ kező évben indult. Kétségtelen, hogy a magyar szet fénykorát nyitotta meg. Ebbe épült be szerve­ idejűleg egy sor kisebb vállalkozás csődbe ment, hangipar-vertikum ekkorra valósult meg, és az addi­ sen a gépi zeneközvetítés. Ez a korszak mára, úgy mert nem győzte a technikai átállás költségeit; egy gi hiánygazdálkodásról végre megkezdődhetett az tűnik, kifulladóban van, és az új korszak jelei éppen részüket a multinacionális vállalatok kebelezték be. áttérés a kínálati piac kiépítésére. Mindazonáltal a a gépi hangközvetítésben, sőt a digitalizált alkotá­ A vállalatfelvásárlás viharként söpört végig az egész magyarországi hanglemezkultúra még sokáig fény­ sok egyre súlyosabb térhódításában érezhetők. szakmán. Azok a kisebb vállalatok maradtak talpon, évekkel maradt el a világnormától. A médiumok eszköztára egyre szélesebb fogyasztói amelyek új piacokat találtak, elsősorban Ázsiában és A Hungaroton vezetése ismét csak korábban ocsú­ rétegekhez jut el, s az Internet révén fogyasztók Dél-Amerikában. A kiadók óriási mértékben kiszéle­ dott a siralmas helyzetből, mint a kulturális propa­ tömegeihez szellemi termékek tömegei juthatnak sítették a választékot, amelynek keretében addig hoz­ ganda. Az „elsősegély” kezdetleges formájaként kü­ el, és az egyre gyorsuló folyamat megkérdőjelezi a záférhetetlen unikumokkal csábították a közönséget lönböző új, könnyűzenei márkák, és megosztott kezdeti alapelvet, az áruk közötti szabad választás lemezvásárlásra. Ezzel együtt járt a művészi színvonal szerkesztőségek létrehozásával (Pepita, Start, Favo­ esélyét. fokozatos süllyedése, amely ellen csak a nagy világ­ rit, Profil, Bravo, Krém) legalább külsőségekkel Oldal Gábor vállalatok tudtak hatékonyan szembehelyezkedni. igyekezett változást imitálni. A CD-lemez piacra (folytatjuk)

CRANffBN 1 99 8. június 9 ANT O L O G I A

közönséget toborozzon, a Lohengrin lenne a csa­ logató, lévén a legkönnyebben megközelíthető' - eltekintve a 220 perces időtartamtól, ezen belül is a II. felvonás háromnegyed órás 3-5. jelenetétől. A legnépszerűbb Wagner-művet csak 18 évvel a Bayreuthi Játékok megnyitása után, 1894-ben tűzték műsorra először, és a második világhábo­ rúig csupán harmincszor adták. Meglepő, hogy a létező és hozzáférhető teljes (vagy majdnem teljes) felvételek száma a különféle diszkográfiákban 30 és 35 között ingadozik; nem több, mint a Tann­ häuser vagy a Trisztán esetében. (A magas szám ugyanakkor jelzi, hogy a kultusz egyelőre nem kényszerül toborzó kampányra.) A közel háromtucatnyi lemez tekintélyes része je­ lentős Wagner-műhelyek köré csoportosítható. A zömében 1935-50 közötti live Metropolitan-este- ket a hangminőség, valamint a véletlenszerű piaci jelenlét kizárja az egyértelműen ajánlhatók közül, viszont páratlan előadóik révén muzeális kincsek. Az újabb keletű értékes stúdiófelvételeket sztárok fémjelzik, például Karajan és Kollo (EMI, 1975-82); Sold-Domingo-Norman (DECCA, 1986) és Abbado-Studer-Jerusalem (DG, 1991); esetleg Colin Davis (Ben Heppnerrel és Mártonnál, RCA 1994). Az összképben egyikük- másikuk az alább kiemelt három tolmácsolás mel­ lé kerülhet, de semmiképp folébük. Aki ragaszko­ dik a digitális hangzáshoz vagy a fenti nevek ra­ jongója, válasszon közülük, nem fog csalódni; én a nálunk kapható CD-kiadványokból válogatva a bayreuthi, bécsi és müncheni műhelyek „termé­ sét” ajánlom. A viszonylag mérsékelt ár is mellet­ tük szól:

Dátum Karmester Lohengrin Elsa Telramund Ortrud Király Kiadó

1953 Keilberlh Windgassen Sieber Unde Varnay Greindl Teldec 1962-63 Kempe Thomas Grümmer Fischer-Dieskau Ludwig Frick EMI 1971 Kubelik King Janowitz Stewart Jones Ridderbusch DG

10 1998. JÚNIUS GRAtfffBN Iífntológia

n g r i n

Az 1953-as lemezen kívül további 6-7 bayreuthi, kifejezőbb szövegkezeléssel biztosan. Thomas Ste­ küldötte, szinte maga is földre szállt istenség. És per­ részben kalóz- és legújabban videofelvétel is rendel­ wart más Wagner-hősök szólamában jellegzetesebb sze a megváltást sóvárgó romantikus művész tragi­ kezésre áll, az utóbbiak közül Werner Herzog poéti- profillal tűnt ki, míg a máskor szuggesztív Gwyneth kumának hordozója, azaz wagneri önarckép. A kus rendezését választanám (1991, Philips). A doku­ Jones oly ménékben küszködik az egész pályáját vé­ mindezt együttesen kifejező hang nagy erejű, de mentumok rendszeres újrahallgatása és újraértékelé­ gigkísérő vokális és technikai nehézségekkel, hogy karcsú; nemes ércű, mégis lágyan hajlékony, s vala­ se arról győz meg, hogy a Wagner-éneklés művészete Ortrudja kárát látja. miféle „földöntúli” fénnyel koszorúzott tenor le­ - eltérően a századfordulóra eső Verdi-csúcskorszak- A tündöklő alkotás kongeniális tolmácsolását Rudolf gyen. Ilyen száz évben is alig akad; tehetség és kultú­ tól - kb. 1920 és ’60 között volt a zenitjén! Az 1953- Kempének köszönhetjük. Természetes zeneisége, ra dolga, ki mivel helyettesíti a hiányzó árnyalato­ as, e hagyományt szinte testközelből közvetítő előa­ drámai érzéke és ihlete, a mű fölötti ámulata és döb­ kat. A két amerikai közül Jess Thomas teljesít többet dást ezért helyezem valamennyi későbbi bayreuthi beneté átsugárzik az együttesre. A Bécsi Filharmoni­ a lehetetlenből, de dicsfény, „titok, idegenség” nem lemez elé. Megszállottsággal rokon izzás, a színészi­ kusok és az - egy híján - tüneményes énekesek ün­ tapadnak hattyúlovagjához. James King (gyakran zenei átélés forrósága, bőséges hangadás és példás nepi emelkedettséggel hangolódnak karmesterük­ darabos) énekéből az őszinte, hősies hangvételen kí­ szövegértelmezés nyűgöz le benne. A totális odaadás höz. Hallgassuk meg az operairodalom egyik legdrá­ vül szinte minden egyéb hiányzik. Windgassen az és más erények a mai kiválóságoktól sem idegenek, maibb párosjelenetét előbb a mítosz és rítus irányába ideálhoz legközelebb álló „összművész”. Alakításá­ de ilyen hőfokra csak az évenkénti hosszú próbafo­ elvonatkoztatott bayreuthi színpadról: míg a hátbor­ hoz személyes emlék is köt: 1964 tavaszán egy hó­ lyamatok és előadás-szériák nyomán vérré vált ta­ zongató Varnay és Uhde mintha az északi ősvilág napon belül hallhattam Budapesten e szerepben őt pasztalat és azonosulás hevíthet. Ez Bayreuthban va­ eposzaiból léptek volna elő, Kempe figurái romanti­ és bayreuthi utódát, Kónya Sándort. Kónya 1958- lamennyi szereplőre érvényes; de Windgassen, kus és mai értelemben végletesek. Ez a Telramund, as bayreuthi bemutatkozása, magabiztosabb ’59-es Varnay és Uhde e magas átlag fölött szárnyalnak. (A Fischer-Dieskau megnyerőbb baritonján, közelebbi fellépte (Melodram) és kiérlelt ’66-os (RCA) felvé­ következő évben még önmagukat is felülmúlták, ismerős: vitéz lovag, de a bármilyen előjelű nagyság­ tele a szépséges lírai tenorhang és a drámai kifejező- részben az akkor vezénylő Jochum jóvoltából; ez egy- gal szemben teheteden és elbukó férfi. Christa készség fokozatosan létrejövő egységét igazolták. Az egy kóbor CETRA vagy Arkadia CD-n csíphető el.) Ludwig hibádanul szép mezzója és jellemfestő ereje a érzelmi teljesség és a tragikum közvetítésében párat­ Joseph Keilberth, a megbízható, „hétköznapi” ope­ „modern” asszony „magaviseletébe” öltözteti Ortrud lan Lauritz Melchior volt a fennmaradt Metropoli- rakarmester mindent tud a darabról és nagyon sokat démonikussá növő uralom- és bosszúvágyát. Ambi­ tan-estek szinte állandó címszereplője. Nyolc előa­ elmond. Rafael Kubelik fantáziadús szellemi vezető, valens kapcsolatuk felderítése a hanglemez-történe­ dásából, tudtommal, ötöt őriztek meg a magán- és egyaránt mestere a nagyvonalú és arányos zenekari lem egyik legfélelmetesebb kettősével ajándékoz rádiós archívumok (Lote Lehmann, Flagstad, építkezésnek vagy az árnyalatokra bontott kidolgo­ meg. (Ludwighoz egyetlen újabb Ortrud fogható, Friedrich Schorr, némelykor Svéd Sándor és Ernster zásnak. A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és Waltraud Meier az Abbado-lemezen.) Elisabeth Dezső partnereként). Melchior Lohengrinjéről, Kórusa „hallhatóan” rajong az akkori főnökért; nem Grümmer hírneve nem ér fel művészetéhez, pedig ő amely egyedül a fiatalság pótolhatatlan ragyogását nyújtanak kevesebbet a bayreuthiaknál! A tágas, le­ a német lírai-drámai repertoár kivételes Donna An­ nélkülözi, Fodor Géza adott megkapó leírást a Mu­ vegős hangfelvétel pedig nemcsak a mono Teldec- nája, Agathája, Évája és Erzsébeté. Énekéből nyom­ zsikában. Végül nem alkothatunk „megnyugtató” lemezen tesz túl (amelyről a magas hangállományt ban azonosítani tudjuk Elsát - elemezni nem. De képet az operáról Franz Völker lemezei nélkül. Év­ hajdan „levágták” a mérnökök), hanem a kitűnő, megértjük, hogy Wagnernek ez az átszellemült cso­ tizedeken át az ő hangja és gyönyörű éneke testesí­ bár kissé tömött EMI sztereó hangképen is. Kubelik daváró a legkedvesebb, aki csak megalkuvás nélkül tette meg számomra a lohengrini varázst; ma is ha­ egyénisége megsokszorozza a - korántsem egyenle­ tudná elfogadni a megteremtett csodát. Sajnálhat­ sonlóképpen érzek iránta. Nem az 1942-es berlini tes - szereplőgárda teljesítőképességét, bár a fent juk, hogy Grümmer - és a szintén kitűnő Frick - operaházi teljes előadásra gondolok elsősorban, ha­ mondott lobogás már kevésbé sajátja e stúdiókhoz legjobb évei megelőzték a sztereó korszak kiteljesedé­ nem az 1927-28-ban felvett szólókra (Preiser, En­ szokott nemzedéknek. Janowitz és Ridderbusch sét, de összegezni csak felsőfokon tudok: Kempe leg­ terprise) és a Bayreuth 1936 című Teldec-kiadvány- hangszépsége és énektudása a legnagyobbakéhoz szebb lemeze a legszebb Lohengrin-felvétel! ra a Historic-sorozatból. Itt 31 percen át halljuk mérhető, a személyük keltette rokonszenv rátapad A címszereplőket okkal hagytam a végére. A képze­ Völkert a szerepben, egyenrangú társaival, Maria figuráikra, s a hangfúnkciók is jól működnek: a ki­ letünk közhelyeiből kirajzolt eszményi Lohengrin: Müllerrel és a kor kimagasló Ortrudjával, Marga­ rály fenséges; Elsa szűziesen tiszta és nemes, áriáit angyalarcú fiatal férfi, álombéli győzhetetlen hős, is­ rethe Kloséval. nemigen hallani éteribb, szebb szopránhangon, de meretlen szellemtartományok és Isten titokzatos Uhrman György

GRATtOM 1 998. JÚNIUS 11 SZÍNPADI V I L A G P R E MI E R FEL E V S Z A Z A D O Lajtha vígoperája Kolozsvárott

Ha létezik szerelem „első látásra”, akkor létezik „első nek, magasrendűnek.” (Várnai Péter, Magyar Hír­ Lesz-e CD, hallásra” is. Amikor 1990. június 30-án (akkor lett lap.) Az Operaház nem „harapott rá” a lehetőségre. és lesz-e volna a zeneszerző 98 esztendős) egy rádióstúdióban Az is logikusnak tűnt, hogy ha már megszületett az először hallhattuk Lajtha László vígoperájának, A elsőrendű felvétel, készüljön belőle CD is, hadd repertoárdarab kék kalapnak a zenéjét, többen azonnal beleszeret­ örüljön neki ország-világ. Nem akadt hozzá szpon­ tünk. Tudtuk: színpadra termett, bravúrosan meg­ zor. A színpadi ősbemutatóra viszont sor került A kék kalapból? komponált opusról van szó, amely a publikum ked­ Kolozsvárott, idén február 26-án. vencévé válhatna. A kritikusok versengtek az elisme­ Lajtha 1950-ben fejezte be a kompozíciót (London­ résben: „Lajtha műve, megőrizve a commedia deli’ ban kezdte el ’48-ban, amikor ráakadt a nagyszerű arte hangulatát, magasrendű színpadra emeli a lib­ librettóíróra, a spanyol Salvador de Madariagára, és rettót.” „Oly természetesen intonál és fest alá, mint a itthon annak ellenére folytatta, hogy a hatalomra ke­ vígopera klasszikusai, felhasználva zeneszerzői sze­ rült kommunista diktatúra teljesen ellehetetlenítette mélyiségének és eszköztárának teljességét. A vele szü­ emberként és művészként), a hangszereléshez viszont letett magyaros népdalszerkezetet éppúgy, mint a csak évekkel később fogott hozzá. A hazai bemutató­ természetévé vált franciás hangszerelést, meg virtuóz ra a legcsekélyebb esélyt sem látta, a nyugati világtól stílusjátékok özönét.” (Hollós Máté, Kritika) „A viszont tökéletesen el volt vágva. Amikor 1962-ben Miről szól hangszerelés áttetsző, levegős, mégis dúsan színező, vége szakadt belső száműzetésének, és újra utazha­ megnyilatkozik benne az alkotó zenei mindentudá­ tott, elsődleges tervei között említette A kék kalap sa. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy nem nyugat-európai bemutatóját. A kék kalap? sok hasonlóan értékes, előadadan vígopera hentereg 1963. február 16-án érte a második szívinfarktus. a kottatárak polcain.” (Albert István, Film Színház Ekkor a hangszerelés egyharmada még hiányzott. A kétfelvonásos vígoperában három idős fér­ Muzsika) A komponista özvegye, Hollós Róza sorra tárgyalt az fi őriz három szép és fiatal hölgyet. A höl­ Valóságos dicséretözönt söpörhetett be az előadó­ alkalmasnak ítélt szerzőkkel, fejeznék be az operát. gyeknek hozzájuk való ifjak csapják a szelet - gárda is, mindenekelőtt a kiváló karmester: Seimeczi Senki sem állt kötélnek. Lajtha legendásan értett a titokban. Mit lehetne tenni, hogy szabadon György. Áradoztak az énekesek és a zenekar teljesít­ zenekari színekhez, művészetének egyik jellemzője szerethessék egymást, hogy megszabadulja­ ményéről (Tóth János, Szüle Tamás, Fülöp Attila, éppen a ragyogó, franciás hangszerelés. (Képzettségét nak az öregek zsarnokságától? Nos, ki más Pánczél Éva, Bokor Jutta, Ardó Mária, Martin Já­ részben Párizsban szerezte, és a francia zenéhez kötő­ találná ki a frappáns megoldást, ha nem épp nos, Bándi János, Kertesi Ingrid, Hormai József, dött leginkább.) A feladat óriási volt, és négy mester a furfangos inas, Scapin, és ki más segítene Bordás György, a Magyar Rádió és Televízió Szimfo­ számára megoldhatatlannak tűnt. Végül a szintén la­ neki, ha nem épp az ügyes szobalány, Flo- nikus Zenekara), de a rádiós stáb kitűnő munkájára tinos neveltetésű Farkas Ferenc tette teljessé a művet rinette? Ki kell cserélni az egyik öreg kék ka­ is jutott figyelem (Bárány Gusztáv, Jeney Sándor, (1985-ben) stílustörés nélkül. lapját egy kisebbre, elhitetni, hogy nem a ka­ Lukács Miklós). Nem kisebb kálváriát jelentett a francia szöveg ma­ lap ment össze, hanem a fej nagyobbodott Teljes volt az egyetértés: klasszikus értéket képviselő gyarra fordítása. Róna Frigyes a munka egyötödénél meg, csodadoktorként megjelenni, és fölírni opus hangzott el méltó interpretációban, éljen, éljen. meghalt, a következő fordító semmit sem tett az receptre az orvosságot: az egyetlen biztos A kritikusok szinte követelték az operaházi premiert: ügyért, végül Dalos László tette le az asztalra a kész gyógyír, ha az öregek ifjú vőlegényeket kerí­ „Nem csak azért kötelessége az Operaháznak a mű­ fordítást 1987-ben. Az eredmény irodalmi bravúr, tenek szívük hölgyei számára. S hogy, hogy vet színpadon bemutatni, mivel mindent meg kell erről meggyőződhetett a rádiós felvétel és a kolozsvá­ nem, a doktor még a vőlegények előállításá­ ragadni, hogy igazságot szolgáltassunk Lajtha László ri előadás közönsége is. ban is jeleskedik... emlékének...” „De azért is - és főleg azért -, mert Seimeczi György a darabbal való megismerkedésekor S. T. E. A kék kalap nagyon jó zene.” „.. .Úgy, olyan módon határozta el: nem adja fel, amíg színpadra nem kerül. népszerű muzsika, hogy mindig megmarad nemes­ Különös, hogy épp egy határainkon túli, financiális

1 2 1998. JÚNIUS CR A M flN E S E S S E L FOTÓ: KINCSES MARGIT

A közönség hosszan ünnepelte Lajtha operáját és az előadás minden közreműködőjét. A jobbközépen álló szemüveges fiatalember: Katona Zs. József, rendező. gondokkal küzdő, kisebbségi színházban, a kolozsvá­ ri Állami Magyar Opera fiatal társulatával sikerült ezt a hatásos, de technikai és művészi szempontból na­ KÉK KALAP első színpadi rendezője gyon alapos előkészítést igénylő darabot bemutatni. Rövid interjú Katona Zs. Józseffel - premier után Simon Gábor igazgató élő szóban (a budapesti sajtó- tájékoztatón) és a műsorfüzetben is kifejtette, hogy • Kivételesen muzikális rendezéssel örvendez­ A Zeneakadémia művészeti titkáraként a zenei élet „az utókor nemes küldetését” teljesítik a feladat válla­ tetett meg minket. Hol tanult? Hogy jutott megszervezése és a külkapcsolatok ápolása a feladatom. lásával. Kolozsvárott tehát felmérték a darab jelentő­ idáig? Kaptam katedrát is. Fagott szakon végeztem a kolozsvári zeneakadémián. • Hány rendezése volt eddig? ségét, és ennek megfelelően közelítettek hozzá. A kö­ Még ma is játszom az Anonymus nevű kortárs zenei Diplomamunkaként a kolozsvári Magyar Operában a zönség pedig „vette a lapot”. Boldogan tapsolt a biz­ együttesben. Nálunk régen úgy volt, hogy ha elvé­ Parasztbecsületet és a Bajazzókat rendeztem. A Csipike tos kezű karmesternek, a tehetséges énekeseknek gezte az ember az egyetemet, az állam oda helyezte, lakodalma című gyermekoperát Budapesten is bemu­ (Merk István, Szabó Bálint, Böröcz László, Mányoki ahová akarta. Engem Észak-Moldovába rendeltek, tattuk. Jugoszláviában Mrozek Tangóját vittem színre. ahol négy évig zenekarban dolgoztam. S bár idegen Nagyon vonzódom a színházhoz, bár ott is zenében Mária, Pataki Enikő, Székely Zsejke, Molnár János, vidék az egy magyar számára, nem panaszkodom. gondolkodom: disszonanciákban és akkordfeloldások­ Szeibert István, O rth Éva, Szakács Levente, Mányoki Talán még jobban megbecsültek, mint itthon. Vi­ ban. Két éve rendeztem a kolozsvári Román Nemzeti László énekelte az első szereposztást), a briliánsán ki­ szont csak úgy tudtam hazajönni, ha lemondtam a Színháznak egy vallásos versekből és erdélyi román dolgozott zenekari kíséretnek, a Liviu Mátéi mozgás­ szakmámról. népdalokból összeállított darabot, ez - akárcsak több • Mit csinált, miután hazatért Kolozsvárra? más munkám - változatlanul műsoron van. művész által betanított stílusos és látványos mozgá­ Négy évig ügyelő voltam a Magyar Operában. Időköz­ • A kék kalapban milyen volt a közös munka a soknak és táncoknak, a Dobre Kóthay Judit által ter­ ben elvégeztem a zeneakadémián az operarendezői sza­ mozgásművésszel és a díszlet- és jelmezter­ vezett ödetes jelmezeknek és díszleteknek. Selmeczi kot, majd fél évig Pesten tanultam Szinetár Miklós vezővel? György nagyszerű munkatársakra talált tehát Kolozs­ operett-musical osztályában. Nagy vágyam a filmren­ Liviu Mátéi hat évig élt Franciaországban, a francia dezés is. Példaképeim: Ponnelle, Peter Brook - az ő várott, köztük egy olyan ifjú rendezőtehetségre, aki­ szellemet nagyszerűen érti. Sokat segített annak a gesz­ munkájukat a közelmúltban Franciaországban tanul­ tusrendszernek a kialakításában, amit elképzeltem. ről nyilván sokat hallunk még: Katona Zs. Józsefre. mányozhattam videóról - és Zeffirelli. A rendezést, a mozgásokat az eredeti francia szövegre Rendezése mozgalmas, magával ragadó, nincs egyet­ • Hogy került Franciaországba? csináltuk meg, elvégre a zene is arra készült. Bármilyen len kidolgozadan pillanata sem, a muzsika legmé­ Az operarendezési diploma, majd a zenetudományi briliáns a fordítás, ha magyarul más a szavak sorrendje, lyebb értéséből fakad, és alázattal szolgálja azt. Hát, szakon szerzett magiszteri cím után egyéves franciaor­ akkor megváltozik a lényeg... Remélem, az 1999-es szági ösztöndíjat nyertem, és kulturális menedzser­ Budapesti Tavaszi Fesztiválon franciául adhatjuk elő a ilyesfajta operarendezések kellenének... diplomát szereztem. Az itteni gazdasági helyzet miatt darabot. Dobre Kóthay Judit személyében igazi profi Kolozsvárott is bebizonyosodott, hogy igazuk volt nagy szükség van ilyen szakemberekre. A nyomorból, a díszlettervezővel dolgozhattam együtt, aki valósággal mindazoknak, akik e XX. századi opera buffa bemu­ semmiből is lehet pénzt csinálni, csak tudni kell, ho­ kitalálta a gondolataimat. Csodálatos volt a munka a tatásáért harcoltak. Köszönet illeti őket. De lesz-e gyan. Más külföldi tanulmányúton is voltam, így Prá­ teljes stábbal. Hosszú folyamat eredménye volt ez a gában, majd három hónapig Németországban, végül koncepció, de ha megrendezhetném a darabot újra, végre CD, és lesz-e színpadi repertoárdarab Lajtha az ausztriai Bregenzben egy nyári operafesztiválon. más stílust, újabb őrieteket is kipróbálnék. László operájából? • Hol van állásban? S. T. E. Solymosi Tan Emőke

1 998. JÚNIUS 13 F i l h a r m ó n i a B u d a p e s t k h t . NYÁRI FILHARMÓNIAI ESIEK A nyár a kikapcsolódás és az utazások időszaka. Utazá­ Szereti a természetet? Vácrátót csak egy fél óra autóval si irodák tucatjai csábítják a zenebarátokat a Salzburgi Budapestről, és a botanikuskert fái alatt különleges él­ Ünnepi Hetekre, a Veronai Aréna előadásaira. ményt kínálnak a zenekari estek. Látta már a román ko­ Mi azt javasoljuk, nézzen körül itt, a közelben is. Színvona­ ri ácsai templomot? Kapcsolja össze a kirándulást egy las szabadtéri koncertre vágyik? A Liszt Ferenc Kamaraze­ koncerttel: régi korok vokális zenéjével gazdagodhat. nekar a Vajdahunyad várban ad hangversenyt augusztus A Filharmónia Budapest Kht. gazdag és változatos kíná­ 17-én. Valami könnyedebbet szeretne? Jöjjön el a Benkó latot nyújt az igényes kikapcsolódásra vágyóknak Buda­ Dixieland július 27-ei estjére! Templomok meghitt orgona­ pesten, a főváros környékén és a Balaton partján. muzsikájával szeretne kikapcsolódni? A Mátyás-templom­ Keresse részletes műsorfüzetünket a Filharmónia jegyiro­ ban és a fóti mííemléktemplomban megtalálhatja. dájában a Mérleg u. 10. alatt! (Tel.: 118-0281)

ORGONA­ HANGVERSENYEK HANGVERSENYEK A ZÓ CSA I A MÁTYÁS­ REFORMÁTUS TEMPLOMBAN MŰEMLÉK- TEMPLOMBAN

Július 3., 20.00 Virágh András orgonaestje Július 18., 19.00 Honvéd Együttes Férfikara Július 17., 20.00 Elekes Zsuzsanna orgonaestje Augusztus 15., 19.00 Cantus Corvinus Énekegyüttes Július 24., 20.00 Almásy László Attila orgonaestje Július 31., 20.00 Ella István orgonaestje Augusztus 7., 20.00 Zászkaliczky Tamás orgonaestje Augusztus 14., 20.00 Willibald Guggenmos orgonaestje Augusztus 21., 20.00 Lehotka Gábor orgonaestje Szeptember 18., 20.00 Janice Beck orgonaestje

HANGVERSENYEK KONCERTEK VÁGRÁTÓTON A VAJDAHUNYAD a z MTA B otanikai VÁRBAN Kutatóintézetének P a rk já b a n

Június 20., 19.00 Matáv Szimfonikus Zenekar Július 27., 21.00 Benkó Dixieland Band Július 4., 19.00 Magyar Virtuózok Kamarazenekar Augusztus 17., 21.00 Liszt Ferenc Kamarazenekar Augusztus 1., 19.00 Lady's Szalonzenekar Strauss-estje Augusztus 22., 19.00 Essex Youth Orchestra

jegyek válthatók a Filharmónia Budapest Kht. Jegyirodájában (Bp. V., Mérleg utca 10. Telefon: 1 1 8-0281) és a helyszínen az előadás előtt egy órával. ■ff hónap felvétele

^ohnányi Ernő Hegedűversenyek

• Hungaroton Classic •

Szabadi Vilmos a magyar zenei élet büszkesé­ ge. Ezt a mondatot nem érezhetjük túlzásnak akkor sem, ha ő nem tartozik azok közé, akik a nemzetközi zenei világ első, legfelső osztályá­ ban kapnak helyet. Szabadi Vilmos művészete ugyanis — meglátásom szerint - egészen más­ ban gyökerezik. Számára a hegedülés - és ezt ez a lem ez is bizonyítja - felfedezés, olyan ván­ dorlás, melynek kapcsán a zeneirodalom isme­ retlen tájait is bejárni kívánja, olyan kaland, melynek során nem ódzkodik attól, hogy az is- mereden vidékeket is megismerje. Valószínű­ síthető, hogy e mostani Dohnányi hegedűver­ senyek - melyek közül az egyik világpremier - felvétele is ilyen „hangulatban” születhetett. Játékstílusa egyedülálló, nincs még egy olyan • i H véne dirigenseim közé. Mégis, a zenekar mos­ művész, akivel összetéveszthetnők muzsikálá­ tani játékát hallva el kell ismernem, egyéniség­ Dohnányi Ernő sának stílusjegyeit. Egyszerre finom és virtusos Hegedűversenyek gel rendelkező muzsikus ő. Szabadi Vilmosban ő, ez utóbbit a szó legpozitívabb értelmében Szabadi Vilmos - hegedű olyan partnerre talált, akivel az érzelmek útján Hungaroton Classic használva. Futamai, nagy ívű dallamai energiá­ kommunikálhat. Ez a tény, vagy inkább meg­ val telnek meg, olyan feszültséggel, mely csak érzés igen jól átjön ezeken a darabokon. Vá­ kivételes művészek játékmódjának sajátja. Ha a sáry Tamás minden pillanatban képes tüzes és nem is mindig kristálytiszták passzázsai, szíve­ emocionális játékra ösztönözni zenészeit, s ez sen megbocsátjuk, hiszen ilyen felfokozó ttság- akkor is sikerül, amikor játéktechnikailag ne­ gal, ilyen tűzzel csak ritkán muzsikálnak kis ' a hezebb taktusokhoz ér a muzsika. Nincs egyet­ hazánk koncerttermeiben, nem beszélve a le­ len pillanat sem, amikor lankadna figyel­ mezfelvételekről. münk, e két kiváló művész, s a zenekarnak kö­ A Hungaroton Classic gondozásában megje­ szönhetően bő hetven perc „izgalmat” élhe­ c lent felvétel történelmi jelentéssel bír: Dohná­ tünk át, feszültséget és kellemes idegességet, nyi művészetét eddig sokan a mester kiváló mely a végén, a Dohnányi által oly szellemesen előadói készségében látták. Tévedtek. Mindkét és finoman megfogalmazott zárótémákkal és 4 3 e lemezen található felvétel és alkotás méltatla­ hangulatokkal a nyugalomhoz segít minket. nul hevert eddig a könyvtárakban. Olyan érté­ Beszédszerű muzsikálásuk nemcsak a zene kes darabok ezek, melyeket nemcsak lemezen, iránt érzett szeretetünket fokozza, hanem nö­ 0 hanem koncerteken is jó lenne minél többször veli tiszteletünket a Bartók Béla és Kodály hallani. Igaz, Szabadi Vilmos igen magasra rak­ Zoltán árnyékában meghúzódó géniusz, Doh­ ta a mércét. Nem hiszem, hogy e korong meg­ nányi Ernő előtt. hallgatása után a magyar zenei nyelvet hibásan Q Bősze A dám beszélők megpróbálkoznának bármelyik itt hallható concerto megszólaltatásával. Meglepetésként ért a Magyar Rádió és Televí­ J e m a g y a r á z a t zió szimfonikus zenekarának produkciója is. A karmester, Vásáry Tamás - ennyi őszinteséget engedjenek meg nekem - nem tartozik ked- kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

G RA M O N 1 99 8. JÚNIUS 1 5 k r i t i k a

The Complete Piano Concertos Tamás Vásáry

O rríirslra ah m an yin ov Yl RÍ AHRONOVITCH Rahmanyinov bejátszásaival kapcsolatos élménye

* Zongoraversenyek közelebb áll az enyémhez, a két magyar művész jócskán eltérő megközelítését egyaránt sokra ér­ tékelem. Sohasem nem lehet egyetlen igazán he­ • Deutsche Grammophon lyes zenei megközelítésről beszélni, s az adekvát — PolyGram • interpretáció még értékes szerzői előadások fenn­ jjha ; mfiivm V jm L „ maradása mellett is elsősorban a művel való te­ remtő azonosulás hozománya. Ebben jelen eset­ : f i i Érdekes, két magyar zongorista vette lemezre ben az egyik művészt pozitív, a másikat negatív külföldön Rahmanyinov négy zongoraversenyét, hatásmechanizmussal segítették a zeneszerző sa­ előbb Vásáry Tamás, majd - Edo de Waarttal és a ját előadásai. Vásáry szemében a rubatók néha San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral — Kocsis Rahmanyinov akadályai a hosszabb ívek érvényesülésének, ezért Zoltán. A két művész megközelítése erősen eltér Zongoraversenyek háttérbe helyezi őket, míg Kocsis - bizonyára Vásáry Tamás - zongora egymástól, alapállásuk bizonyos mértékig ellen­ Bartókhoz fűződő szoros kapcsolatának is kö­ Londoni Szimfonikus Zenekar tétesnek is mondható. Kocsis Zoltán - akárcsak vezényel: szönhetően - épp ruhátokkal ejti szerét az orga­ Bartók esetében - az interpretáció kialakítására Yuri Ahronovich nikus kibontakozás bemutatásának. jótékonyan ható forrásnak tekinti a szerző felvé­ Deutsche Grammophon - PolyGram Vásáry introvertáltabb, szemlélődőbb módon kö­ teleit s bőven merít belőlük ihletet. Vásáry Tamás zelít Rahmanyinov versenyeihez. Szépen bonta­ tamáskodik a szerző felvételeinek etalonvoltát il­ kozik ki számos máskor mellékes dallam, többek letően s - amint ezt a lemez kísérőfüzetében ol­ közt az első két Concerto lassú tételében. A III. vasható interjúban kifejti - a szerző saját inter­ Zongoraverseny első tételében is van egy rész, ami pretációitól eltérően ő gyakoribb legatók és C mindenkinél megszólal, de valahányszor Vásáry hosszabb zenei ívek híve, s úgy érzi, Rahmanyi­ megformálásában hallom, különösképp lenyűgöz nov mintha szégyellte volna a nagyon virtuóz ré­ a szépsége. A II. verseny első tételének csúcspont­ szeket s gyorsan maga mögött akarta volna hagy­ ját nagyon szépen vezeti be Vásáry és Ahronovich. ni őket. Nem rejtem véka alá, közelebb áll hoz­ 6 Azonban éppen az ilyen tetőpontok és a káden- zám Vásáry Tamás véleménye. Nagy izgalommal ciák egy-egy hasonlóan heves érzelmekkel teljes vártam annak idején, hogy halljam a szerző le­ szakaszai szólalnak meg némi visszafogottsággal gendás felvételeit, s végül nem kis mértékben csa­ — ezeken a felvételeken. Vásáry líraibb alkat, s a kí- lódtam. Később visszagondoltam a Rahmanyi- sérőfiizetből azt is megtudjuk, intenzív Mozart- és nov-felvételekkel kapcsolatos csalódásra, mikor C3 Beethoven-játék után tért vissza Rahmanyinov egy Rosztropovics-interjúkötetben azt olvastam, versenyműveihez, melyeket klasszikusabb alkotá­

véleménye szerint nagy előadók hatása olykor a P4 soknak tekintett, mint korábban, amikor jobban személyes jelenléthez kötött, s hangfelvételek alkalmazkodott a virtuóz zongoraművészekkel csak töredékesen tudják közvetíteni azt a varázst, szemben támasztott külső elvárásokhoz. így talán amit Casals, Saljapin vagy történetesen éppen szomorú élmények, s könnyen lehet, hogy ezek­ nagyobb indulati kitörések nélkül kívánt túllenni Rahmanyinov hangversenyein élhetett át az em­ nek még a lemezfelvételek készítésekor is meg­ ezeken a szakaszokon, ahogy szerinte Rahmanyi­ ber. Annyi biztos, Rahmanyinovot szerfelett volt a maguk hatása, hiszen ekkor nem egysze­ nov a különösen virtuóz részeken. megviselték a művei elutasításával kapcsolatos rűen előadta, hanem megörökítette, örök kritizá- Kocsis gyorsabb, feszesebb és a szerzői előadások­ lásnak tette ki őket. A velük kapcsolatos élmény hoz közelebb álló megközelítése az egyik irány­ említésén túl azonban addig, míg egyszer tüzete­ ban, Vásáry költőibb, visszafogottabb, belső szép­ sen nem tanulmányozom őket megint, óvako­ ségekre jobban adó s hevesebb érzelmektől tartóz­ dom bármit is mondani Rahmanyinov saját zon­ kodóbb játéka a másik irányban tér el a nagy ro­ goraversenyeiről készült felvételeiről, hiszen más­ mantikus interpretációs vonulattól. Kocsis közelí­ féle interpretációk erős hatása alatt nem is érté­ tését bizonyos szempontokat mérlegelve lehetne kelhettem őket igazán, s alapelvnek tekintem an­ akár középre is helyezni, Vásáryét aligha, a szub­ nak feltételezését, hogy az, aki ért, értékel vala­ jektivitástól természetesen nem mentes besorolá­ mit, valószínűleg közelebb jár az igazsághoz, son túl azonban az előadások széles palettáját mint az, aki nem ért, nem értékel, azzal együtt szemlélve is úgy tűnik, Kissin, Gavrilov, Barto, természetesen, hogy a pozitív kivetítés ugyanúgy Argerich, Ashkenazy előadásai jelzik a művek fő becsapó és szubjektív lehet mint a negatív, így spontán megvalósulási vonalát, s a két nagy ma­ igazából nem az ítélet pozitív vagy negatív volta gyar művész ennek két szép alternatíváját nyújtja. döntő, hanem a minél tisztább látásé. Bár Vásáry Zay Balázs

1 6 1998. JÚNIUS if lasszik us

o s s i n i Az olasz nő Algírban

• Teldec - W arner • K°ssm| n ló'H allana in A lqeri l'fff s s l Jennifer lennifer Larmore -/ 'Uff/ RaúlGiménez Operai szuperprodukciót szervezve nem az elag­ '* '' John Del Carlo gott 3 tenor vagy a szuperszürke 3 szoprán körül í y Alessandro Corbelli Orchestre de Chambre dgjLau&arme kereskednék: mostanság mezzoszopránok és altis­ Jesús López Cobos ták tündökölnek a műfaj égboltján, 2 x 3-nál is több csillag. 200 éven át az ő ázsiójuk volt a legke­ vésbé felhajtva az operatőzsdén, napjainkban vi­ rabban nincs módja összetettebb jellemábrázo­ lásra. Kellemes meglepetésben részesít két (ne­ szont a Rossini-divat szele is nekik fuj. Bartoli, Rossini Kasarova és Larmore, hogy csak a legjobb „szako­ Az olasz nő Algírban kem) eddig ismereden művész. A spanyol barito­ sokat” említsem, részben e most tetőző örvende­ Jennifer Larmore, Raul Giménez, nista, Carlos Chausson (Haly) nagyobb szerepekre Alessandro Corbelli, John Del Carlo tes divathullám hátán fut be a világhír kikötőjébe; is biztató ígéret. A fotók szerint óriás termetű D orina Takova, Laura Polverelli a rakományuk egy sor teljes Rossini-opera kitűnő Vezényel: amerikai John Del Carlo kapta Mustafa bej „jel­ felvétele. Jesus Lopez Cobos mezét”. Élvezetesebb, mint a szólamot végighar­ Teldec-Warner A legutóbbi Teldec-kiadvány a szerző első nemzet­ sogó Raimondi volt tíz évvel ezelőtt. A figura pu­ közi diadalt hozó vígoperáját újítja fel. (Az első hább és „gömbölyűbb”, éneke gördülékenyebb, „komoly”, azaz seria-siker, a Tankréd szintén alkalmi kedélyessége megmenti az egyhangúság­ 1813-ból való; Kasarova RCA-lemeze népszerűsíti tól. Raimondit azért említem, mert amúgy is el- a piacon.) Az Olasz nő egy hagyományos vígjátéki kerülheteden az összehasonlítás az 1987-es DG- sablont, az ismereden környezetbe vetődött ide­ lemezzel, amelynek legvonzóbb értékei Baltsa kar­ gen csedését-bodását fordítja visszájára: az algíri dos menyecskéje (Isabella), Dara klasszikus bej otthonába toppanó Isabella alaposan lóvá teszi vagy A sevillai borbély Rosinájának alakja. A ’90- Taddeója és Abbado szikrázó-lendületes Rossini- és megleckézteti a kényurat. A téma egy változatá­ es évek világszínpadán uralkodó amerikai énekes­ tolmácsolása. Lopez Cobos a Lausanne-i Kamara- val már Cimarosa is kísérletezett, az ő (Londonba nemzedék egyik legjelentékenyebb vokális egyéni­ zenekart, mint a Sevillaiban, itt is kiváló teljesít­ látogató) Italianáját éppen 30 esztendővel a Rossi- sége alapos képzettséggel és lelkiismeretes felké­ ményre sarkallja; a 18 perces I. finale, különösen a ni-premier előtt játszották Eszterházán. A minden szültséggel oldja meg feladatát. Gondolom, rövi­ strettája, bravúros. tekintetben felsőbbrendű Rossini-mű a remek ze­ desen túllép a játékos szerepkörön, hangja túl érett A két felvétel inkább kiegészítője egymásnak, sem­ nén és a szokványos vígoperai helyzeteken és for­ a virgoncán mókázó signorinákhoz és signorék­ mint versenytársa; más-más oldalát tükrözik dulatokon kívül modern diplomáciai paródiát rejt hoz. Súlyosodó mély regiszterét nyilván drámai és Rossini zsenialitásának. A múlt havi számban magában. A Teldec-lemez magas színvonalon vált­ matrónaszerepekben fogja kamatoztatni; az Azu- ajánlón opera, A török Itáliában Decca-leme- ja valóra e lehetőségeket, az előadásnak nincs cenák és Ulricák várnak rá. A sztár egyáltalán nem zén Chailly képes volt mindkét tükröt felénk gyenge tényezője. Jennifer Larmore adottságaihoz szorítja háttérbe partnereit; persze Raúl Giménezt fordítani. jobban illik ez a címszerep, mint Hamupipőkének (Lindoro) és Corbellit (Taddeo) nem is lehet. Az Uhrman György előbbiről megismétlem, amit '92-es Almavivája óta hirdetek, tudniillik hogy ő a legjobb bel canto- A ( g g g D tenorista az '50-es évek óta. Giménez stílusművész és virtuóz, Tagliavinihez és Nicola Montihoz mér­ hető; hangszíne majdnem oly édes, mint az övék, MISSA HISPANICA muzikalitása és technikai tudása egyenrangú Val- MÁRIA 7.MJ0R1 lettiével, s e tekintetben felülmúlja Luigi Alvát (aki ILDIT NÉMETH PÉTER DRLCKKR viszont mindnyájuknál jobb komédiás). Sajnos, ISTVÁN KOVÁCS DEBRECEN Giménez kifelé tart a fénykorából, túl későn fe­ KODÁLY ( HOKI S CAPELIA SAVARIA dezték fel a hanglemez számára. Corbellit is min­ un n'nvi fiWfmiYíS denkor dicsérem, ha hallom; hozzátéve, hogy tes­ PÁL NÉMETH tesebb, zsírosabb hanggal a kiváló buffó még in­ kább örömünkre szolgálna. Kár, hogy ebben a da­

GRAtfffBN 1 9 9 8 . JÚNIUS 17 ff r i t i ka

or The End Of Time Leila Josefow icz - hegedű

• Philips — PolyGram •

Ne tévesszen meg senkit a címlap! Leila Josefo­ wicz 21 éves. Érett, felnőtt nő. Láttuk márciusi budapesti szereplése alkalmából. A fénykép, amely egy bölcs kisleányt ábrázol - csupán egyik arca. Remek fotográfia, reklámtermék, amivel el lehet adni egy lemezt, hiszen jó bornak is kell cégér. A mosolygó gyermek-asszony nem kevesebb N Míg Vengerov szereplésének csúcspontját

mint ötször szerepel a kiadványon: a plexidobo­ Manuel de Falla: Brahms néhány magyar táncának színes-szagos, zon elöl, hátul, és a fénylő korong mögött belül Spanyol szvit, hipervirtuóz előadása jelentette, a művésznő is, és ezenkívül még egy külső papírborítón is Olivier Messiaen: ezen a lemezen Bartók Első szonátáját választot­ Louange a l’immortalité de Jésus kétszer. Titokzatos, mint a cím is: For the end of ta, s a kísérő interjúban is megerősíti, amit hall­ (A Kvartett az idők végezetére című time - Az idők végezetére. Szívesen mondanám darab zárótétele), gatása közben pontosan érzünk: ez a darab a kö­ azt, hogy szép bemutatkozás, jól sikerült vizit­ * Edward Grieg: zéppontja. a „szíve”, a lényege ennek a program­ c-moll szonáta, kártya, de nem mondhatom, mert Leila Josefo- nak. Az is lenyűgöző, ahogy intellektuálisan ér­ Bartók Béla: 0 wicznak nem kell bemutatkoznia sehol a vilá­ Első szonáta hegedűre és zongorára telmezi a darab magyar folklór utalásait, még gon. A Philips „versenyistállójának” fiatal re­ Leila Josefowicz (hegedű), megragadóbb, hogy magától értetődő természe­ John Novacek (zongora) ménysége ő, több sikeres CD-lemezzel a háta tességgel beszél a tárogatóról, a cigányzenéről, s Philips - PolyGram mögött. És ez a mostani korong egyáltalán nem a bartóki népzenefogalomról. És amikor meg­ Ü olyan, mint fiatal és ígéretesnek kinevezett te­ hallgatjuk a helyeket, amelyekre hivatkozik, pél­

hetségek vizitkártya-lemezei. Szerencsére Lédá­ í/3 dául all. track ötödik-hatodik percét, vagy a nak nem azt kell most bizonyítania, hogy hege­ teljes második tételt (12), nem győzzük eléggé dűs, és hogy rá m indenféle stílusban lehet számí­ 0 dicsérni tanárait, Brodskyt és Gingoldot... tani. Ő már kész sztár, Amerika minden na­ S ami még ennél is alapvetőbb, nem csupán be­ gyobb zenekarával koncertezett, partnere volt a szél az átszellemültségről, extázisról, a végső kér­ legnagyobb karmestereknek, ázsiai, ausztráliai dések fontosságáról. Megtapasztaljuk, mit jelent turnék, európai sikerek után - éppen e lemez számára a meditáció hangja Messiaen remekmű­ megjelenésének idején - Budapesten is szerepelt, A koncertélmény és az új CD együtt mégis azt vében, az idők végezetére írott Kvartett záróté­ a Fesztiválzenekar koncertjein, Fischer Iván ve­ követeli, hogy megkeressük helyét a fiatal csoda­ telében. zényletével Prokofjev második hegedűversenyét hegedűsök tömegében, akik a kilencvenes évek Megvalósul a tánc extázisa Grieg c-moll szonátá­ játszotta - nagy sikerrel. közepétől szinte elárasztották a koncertpódiu­ jának zárótételében. S a szenvedély, amely az mokat és a hanglemezpiacot. énekelt szavakhoz, a költészethez kapcsolódik - Minden „gyárnak” megvan a maga kedvence, s De Falla Spanyol szvitjében. Ritkaságokból álló, szerencsére ezek a művészek utaznak is. A közép­ választékos program! generációs Zehetmair törzsvendég Budapesten, Szemben a legtöbb csodahegedűssel Leila az iga­ ám a német iskola többi képviselői nem jönnek zi nagy kihívásokat keresi, a zeneieket. Olyan hozzánk. Az „amerikai termékek” dömpingje vi­ műveket választ, amelyek mellett elköteleződni a szont e téren is meghatározó: Midori (Sony), legnagyobb érdem. Az üres csillogás.és a virtuo­ Joshua Bell (Decca) után újabb Teldec-sztár volt zitás dicsőítésének korában hajlandó a dolgok, az idei Tavaszi Fesztivál díszvendége, Maxim (a zene) értelmét keresni. S fantasztikus techni­ Vengerov, s a körülötte csapott hírverés kissé kai tudását, virtuozitását a nagy és végső kérdé­ háttérbe szorította Leilát. sek megválaszolásának szolgálatába állítani. Jó Josefowicz művészegyénisége talán éppen a vele ügy, jó művész, jó lemez. való szembeállításban válik megragadhatóvá. Zala Szilárd Zoltán

8 1998. JÚNIUS klasszikus

endvay Kamilló Versenyművek

• Hungaroton Classic •

A Lendvay Kamilló muzsikái iránt rajongók bi­ zonyára elrettenve olvassák soraimat, hiszen a Hungaroton Classic gondozásában megjelent CD-n csak nagy nehézségek árán sikerült olyan pillanatokat találni, amelyek dicséretet érdemel­ nek. Nem előítéletről van szó, hiszen elfogult­ ság nélkül hallgattam a korong tartalmát, mely­ ről egyedül Dés László produkciója vívta ki ná­ előadásában sem győzött meg, hiszen a közre­ lam az elismerést. Dés László, aki járatos a jazz működő muzsikusok és zenekarok szürke han­ Lendvay Kamilló és a könnyűzene műfajában is, megbízható Versenyművek gon, szinte érzelemmentesen játszanak, s való­ klasszikus zenésznek számít, olyan muzsikus­ Hungaroton Classic színűsíthető, hogy ez a komponista eredeti nak, aki a zenei szabadságot alárendeli a klasszi­ szándékától igen messze áll. kus formáknak, s csak azok keretein belül bon­ E felvételt tehát csak azoknak ajánlom, akik fel­ takoztatja ki egyéni ritmusszabadságát (szaba­ tétlen hívei Lendvay Kamilló művészetének. dosságát?) és hangulatát. A többi versenymű Hegymegi Ákos

P ^ B A D I VILMOS • CSABA PETER • KERTESI INGRID • HOWARD WILLIAMS • GULYAS MARTA • ARCADI V0L0D0S • Kq# AI STÁK KAMARAZENEKAR • KA • A IK N O R E V S S O R O • R A K E N E Z A R A M A K K Á T IS L Ó Z S I IA M É D A K A • Y G R Ö Y G 0 ^ | KASTÉLY KONCERTEK ’98 g S M | Kamarazenei Fesztivál flHW jHI | július 4-12.

5 Keszthely

£ Festetics kastély j / /

§ 'K astélypark / ^ ' /-*' ^ " '

? Karm elita tem plom ^ A v n

2 ► w V y S S S S M 5 In memóriám ^ V V \ v,;; “ Sir George Solti ” JM

Részletes prospektusainkat keresse a jegyárusító helyeken: • Vigadó Jegyiroda, ' <- Budapest V., J Vörösmarty tér 1. • Keszthely és környéki idegenforgalmi egységekben • A koncert helyszínén • Csoportos rendelés esetén a DELTACOncertnél a 33I-6047-es telefonszámon

'^D IA FÚVÓSÖTÖS • TYTUS MIECZNIKOVSKI • HAMAR ZSOLT • AUER VONÓSNÉGYES • DUO MASI-BÜTZBERGER r i t i k a X

rlando di Lasso Prophetiae Sibyllarum ORLANDO Dl LASSO PROPHETIAE SIBYLLARUM MORESCHE

MÜNCHENER VOKALSOLISTEN MÜNCHENER FLÖTENCONSORT A zeneirodalom legritkábban előadott és legfur­ HANS LUDWIG HIRSCH csább művei közé tartozik a XVI. században élt Orlando di Lasso, népszerűbb nevén Lassus a Szi­ billák jövendöléseit megzenésítő kompozíciója. A négyszólamú, ám a különböző (szám szerint három féle) hangfekvésű kórusokra írt alkotás­ nak tudomásom szerint két modern felvétele kapható, az egyik a Deutsche Harmonia Mundi, o ben is kárt szenvednek. A komponista ugyanis a másik pedig a Teldec gondozásában. Ez utóbbi igen nagy súlyt fektetett arra, hogy a számára O rlando di Lasso: felvétel a Teldec Das Alte Werk negyvenéves év­ Prophetiae Sibyllarum fontos gondolatok zenei megfogalmazást, megje­ fordulójára látott újra napvilágot. A Prophetiae Teldec - Warner lenítést is kapjanak. Sibyllarum három szempontból is érdekes vizsgá­ Sokan vitatkoznak manapság a hangszerek létjo­ lódást kínál: a középkori és reneszánsz képzőmű­ gosultságáról a korabeli kórusművek esetében, ha vészet előszeretettel jelenítette meg a titokzatos ugyan a kórusmű kifejezést alkalmazhatjuk erre jósnőket, leghíresebb példája a Sixtusi kápolná­ az időszakra. A Prophetiae Sibyllarum esetében ban található (Michelangelo alkotása); az ábrázo­ úgy gondolom - tudván, hogy Lassus igen sok lásokon kívül a tizenötödik században nyomta­ hangszerest is foglalkoztatott - a hangszerekről le tásban is megjelentek a jóslatok, melyeket az ak­ kell mondanunk. A jövendöléssorozat ugyanis kori egyház kifejezetten Krisztus születésének hí- olyan muzsika, melynek szövegi mondanivalója riiladásaként értelmezett; zeneileg viszont forra­ természetesen már a hangmódosítások elterjedé­ legalább annyira lényeges, mint a zenei. Jelen dalmi alkotásról van szó, hiszen az Albrecht her­ sekor használják, egészen odáig, míg Gesualdo esetben tahát a hangszerek használata inkább cegnek dedikált mű az akkoriban igencsak szo­ művészetében teljes létjogosultságot nem nyer. csak a kórus megsegítésére szolgál, hiszen a bo­ katlan kromatikus stílusban íródott. Hogy a kro­ E furcsa zenei stílus, kompozíciós mód is ered­ nyolult zenei szövetben a német énekesek sok­ matika miként született, arra mi sem tudunk tel­ ményezhette azt, hogy ennek az alkotásnak a fel­ helyütt még így is nehezen találj át azokat a melo­ jességgel választ adni, mindenesetre fontosnak vételére eddig oly kevesen vállalkoztak. Sajnála­ dikus szálakat, melyeket követniük ként. tartjuk, hogy a diatónia után Lassus művészeté­ tos tény ez, hiszen a muzsikán kívül érdekes iro­ Utoljára, de nem utolsósorban az osztályzatról. ben ilyen fontos helyet lelt a színes hangok hasz­ dalmi szövegekről is szó van, melyek nemcsak Addig, amíg nem válogathatunk a Prophedae Si­ nálata. A kromatika mint kifejezés először 1550 tartalmukban, hanem ritmusukban is egyedülál­ byllarum remek felvételei között, amíg nem lelünk körül bukkan fel, mégpedig a note negre (fekete lóak. A hexameterekben íródott költemény lük­ egy „etalont”, úgy érzem, minden előadás és lemez- hang) kifejezésére. Első jelentésében tehát nem tetését nehéz megérezni, s csak olyanok vállal­ felvétel a maximális dicséretet kell hogy kapja. hang-, hanem ritmusmódosítást jelent. Később kozhatnak rá sikeresen, akik jártasak az efféle Bősze Adám irodalmakban. A Münchener Vokalsolisten (irányítójuk Hans A ( S W f T O ajánlata Ludwig Hirsch) produkciója sok szempontból is A ( f g g g ) ajánlata kifogásolható. Először is, ez a kényes zene bizton ■m- jtimBmPiuii állíthatjuk, nem nagykórusra, hanem kis létszá­ kin mm jt. nmm • u uumnw • m iht-im-tm\ mm SC HÓI t m PIM Alti mú együttesre, elsősorban szólistákra íródott. A WAliNBt lu\ SZTWKflV WISlNDONCk jelenlegi tömörségre törekvő hangzás egyáltalán ni ont a M Erika f i i i i t i s r w " nem segít az érthetőségen, és sokszor olyan hely­ L NI> ISOI 1)1 I II III MOH zetekkel találjuk szembe mágunkat, amelyeket sem zenei, sem esztétikai szemponból nem tar­ tunk elfogadhatónak. Ilyen például a transzponá­ lás esete, mely által a tételek elvesztik saját színü­ ket, s a Lassus által megfestett hangok jelentésük­

2 0 1998. JÚNIUS í klasszikus

losfalvy Róbert tenoráriák

• H ungaroton Classic •

Nem egy testvérlapunkban szerepel úgyneve­ zett „kiadói osztályzat”, amelyet olyankor ad­ nak a külföldi lemezkritikusok, amikor a le­ mezen hallható anyag nem megfelelő tálalás­ ban kerül a közönség elé, elégtelenek vagy pontatlanok az információk, hiányzik az éne­ kelt szöveg vagy annak fordítása, és így to­ vább. Ilosfalvy Róbert idei lemeze a Hungaro­ ton Classic Great Hungarian Voices-sorozatá- ban jelent meg. Számomra az angol elnevezés arról árulkodik, hogy nemzetközi megméret­ tetésre (is) szánják ezt a kiadványt. Ezt a hite­ met erősíti a visszafogott, az ilyen történeti ér­ tékű kiadványhoz jól illő design, Juhász Mik­ tusban „együtt van”, szerepbeli különbözősé­

lós munkája, s különösen az Ilosfalvy Róbertét Ilosfalvy Róbert (tenor) geik kiváló egyéniségábrázolásának köszönhe­ Házy Erzsébet társaságában, De Grieux lovag­ Great Hungarian Voices tően szinte kézzel foghatóak. Ám az összképet Részletek Donizetti, Flotow, ként ábrázoló, illúziókeltő és emlékeket éb­ némileg megzavarhatja a kicsit szervetlenül Verdi, Wagner, Erkel, hozzáillesztett, máshonnan kiragadott Ofifen- resztő MTI-fotó. Offenbach, Ponchielli, A kiváló előadásokat tartalmazó CD korong Leoncavallo, Mascagni bach-részlet, vagy a lemez végére helyezett kísérőfüzetébe néhány helyen figyelmetlenség­ és Puccini operáiból Rammerez-ária, mely befejezetlenségével Közreműködik ből olyan hibák is kerültek, amelyek csökkent- disszonáns lezárását adja a lemeznek. Minde­ a Magyar Rádió és Televízió hetik az egész produkció értékét. Ilyen példá­ Szimfonikus Zenekara, zeket leszámítva örvendenünk kell az Ilosfalvy ul, hogy a felvételek időpontját csak nehezen a Magyar Állami Róbertét bemutató - ha ugyan bemutatásra Operaház Zenekara lehet azonosítani, valamint több olyan fordí­ szorulna - albumnak, mely legfőképpen zenei és a Budapesti Filharmóniai tásbeli pongyolaság, amelyeken könnyen javí­ Társaság Zenekara anyagát és kvalitását tekintve a magyar inter­ tani lehetett volna. C/5 Vezényel: pretációtörténet büszke követe lehet a nem­ Szerencsére - legjobb tudomásom szerint - az Erdélyi Miklós zetközi zenei világban. és Lamberto Gardelli archívumok 4-5 CD-lemezre elegendő anya­ Zala Szilárd Zoltán 0 1961 és 1983 között got őriznek, nem is beszélve a szép ívű nem­ készült felvételek zetközi pálya külföldi dokumentumairól. Re­ Hungaroton Classic méljük, hogy ezek a felvételek egyszer, a má­ sutt szokásos normák szerint sorrendbe rakva, pontosabban dokumentálva, szakszerűbb énektechnikai, előadóművészet-történeti, összehasonlító elemzésekkel kísérve kerülnek a hazai és nemzetközi közönség elé. biztonságot és egyéni arculatot, amit a közre­ A kísérőfúzet elégtelenségeiért azonban bőven működő muzsikusok formálnak meg. Amit kárpótol minket a zenei anyag, mely által újra ezen a gyűjteményes kiadványon Ilosfalvy felfedezhetjük Ilosfalvy Róbert egyedülálló Róberttól hallunk, elsősorban az 1967-ben énektechnikáját, hangszínének színes voltát, kiadott, Erdélyi Miklós vezényelte, eredeti valamint előadói érzékenységét. Az énekest nyelven, kiváló hangi diszpozícióban énekelt A teljes kísérő zenekari produkciók - ha nem is min­ áriák - világszínvonalat jeleznek. A kiegészí­ HUNGAROTON CLASSIC degyik - lenyűgözőek, sok helyütt a hangzás­ tésként adott duettek jól jellemzik Ilosfalvy katalógus olvasható az Interneten: http://www.hungaroton.hu beli elégtelenségek sem tudják elfedni azt a művészegyéniségét, partnereivel minden tak­

1 998. JÚNIUS 21 kritika

ztravinszkij Am erikában

• RCA - BMG C lassics •

Ha sikerül elvonatkoztatni a speciálisan vissza­ taszító lemezborítótól, amelyen szivárványos neonragyogásban, képregény-felhőkarcolók kö­ zött egy kocsiban autózik a stilizáltan uborkaor- rú Sztravinszkij és a gyurmamosolyú Michael Tilson Thomas, mondom, ha a doboz ellenére eljut odáig a nyájas olvasó, hogy CD-játszójá- nak fiókjába behelyezze ezt a BMG korongot, és m egnyom ja a play gom bot, akkor nyert ügye van. Lehetséges, hogy a The Star Spangled Ban­ ner, az Amerikai Egyesült Államok himnusza nyitószámként még zavarja egy kicsit, de hát ez is Sztravinszkij, ez a hangszerelés (1941), mely ám rövidke időtartamú darabokat végre meg­ egyébként annyi kellemetlenséget okozott a Stravinsky in America hallgathatjuk. Igor Sztravinszkij mesternek, hiszen az Államok himnusza szent Michael Tilson Thomasnak van fontos szóbeli szerzeményei és feldolgozásai: és érinthetetlen. Tehát áthangszerelése: bűn. A Agon mondanivalója és még fontosabb művészi köz­ kísérőfiizetből megtudjuk, volt olyan előadás, (Balett for Twelve Dancers), lendője az Agon (1957) című balett, az Aldous Concertino amely után a szentségtörő darab zenekari szóla­ Huxley emlékére írott Variációk (1965), és fő­ (for Twelve Instruments), mait a rendőrség, bűnjel gyanánt, elkobozta. Circus polka leg a ritkán hallott Scenes de Ballet (1944-45) A Stravinsky in America című album ugyanab­ (composed for a Young Elephant), címet viselő partitúrák kapcsán. Ez utóbbi da­ ban az időben jelent meg, mint a néhány hó­ O de, Scherzo a la russe, Scenes rab az „amerikai korszak” említésekor megke­ de ballet, Greeting Prélude, Canon, napja recenzált „orosz Sztravinszkij”, amely az Variations: rülhetetlen, hisz két jellegzetesen amerikai té­ agg mester moszkvai látogatásának dokumen­ Aldous Huxley in Memóriám, mája is van, amely a maga idején az európai tumait tette hozzáférhetővé. A két program The Star Spangled Banner kommentátorokat megbotránkoztatta. Napja­ (az Amerikai Egyesült Államok hasznosan egészíti ki, és kellemesen ellenpon­ inkban persze a cowboyfilmek zenéjére utaló himnusza Sztravinszkij tozza egymást. O tt az „ej, uhnyem” fuvósátira- átiratában és hangszerelésében). trombitaszóló egyre szalonképesebbnek hang­ ta, emitt az amerikai himnuszé! A közös m ű­ Előadja zik. A dirigens finom nosztalgiával idézi, mint a Londoni Szimfonikus Zenekar sorszám, az Óda (1943) című triptichon ott a régi kedvencét, gyermekkorának zenei köz­ Vezényel: nosztalgikus hazavágyódás tartalmával gazda­ Michael Tilson Thomas nyelvéből kiemelt jellemző idézetet. godik, itt, gyökeresen különböző művészi kö­ BMG Classics A régmúlt banalitásai, mint a Cirkusz-polka zelítésmódban Sztravinszkij modernségének, (1942—44) elefánttáncoltatása mára ugyancsak tipikus „amerikai hangjának” demonstrációja. kortörténeti dokumentumok lettek, értékes le­ A műsor-összeállítás egyébként is szerencsés. nyomatok a keletkezés időszakából. Az idő Helyet kapott a mester legrövidebb(l) kompo­ munkájának tanúi vagyunk. Ez a lemez sem zíciója, a 45 másodperces Canon (1965), s a más, mint egy darabka történelem. második legrövidebb opus, a 49 másodpercnyi S talán az sem mellékes, hogy kiváló hangmi­ időtartamú darab, a Happy Birthday-varáció, a nőségben, korunk legjobb felvételi technikájá­ Pierre Monteux nyolcvanadik születésnapjára halála óta ugyanis ő a „leginkább mediatizált” val készült - Londonban. Bár BMG-kiadvány, készült Greeting Prelude (1955), (amelynek té­ karmester) mindent elsőkézből tud. A kísérő­ az EMI berendezéseivel, a híres Abbey Road mája szerzőileg jogvédett, s így a tantiemjeivel füzetben nem is jut hely a felhangzó 10 mű stúdióban. Michael Tilson Thomas, kellemes annyit bajlódó mesternek tetemes összegbe ke­ adatainak ismertetésére, ám ez talán a hazai le­ meglepetésünkre, nem saját, San Franciscó-i rült a „meglepetés”). mezbarátnak nem is okoz igazi problémát: lexi­ zenekarát vezényli, hanem a kiváló London Nehéz elszabadulni az anekdoták világából, konból, kézikönyvekből minden tudnivaló Symphony Orchestrát. Különlegesség - érde­ hiszen Michael Tilson Thomas (ez a három be­ hozzáférhető. Fontosabb, hogy ritkán megszó­ mes meghallgatni! tű egyébként fogalom Amerikában, Bernstein laló - és az életműben jelentős helyet elfoglaló, Farkas Virág

22 1998. JÚNIUS CRAH flN íklasszikus

MOZART A kisebbik gondot a nem igazán laza és könnyed já­ SYMPHONIES JL ték jelenti, ami - a lazaság és a könnyedség hiá­ NOS. 13. 14 8c 20 nyának csekély volta miatt - talán nem is jelentene CONCENTUS MUSICUS WIEN HARNONCOURT gondot, ha éppen nem Mozartról s nem korai (Jjl o z a r t Mozart-szimfóniákról volna szó. Mozartnál, külö­ F-dúr, A -dúr és D -dúr szim fónia nösképp összetettebb, monumentálisabb, tragiku- sabb mozzanatoltkal még nem árnyalt korai szim­ fóniáinál azonban elsőrendű kívánalmat jelent a ját­

• Teldec — W arner • szi könnyedség, a szólamok köteden mozgása. A nagyobbik problémát a lemez egyoldalúan éles hangja jelenti, ami idővel nem kis mértékben za­ varóvá válik. Természetesen a muzsikálás minő­ A historikus mozgalom prominens muzsikusai - ségére való tekintettel ezt el lehet fogadni, hozzá illetve a háttérben álló kiadók - kétféle lemezfel­ lehet szokni, de aztán azt veszi észre az ember, elfo­ vétellel jelentkeznek. Nagy felfedezésekkel, melyek gadta ugyan az előadás hangzásvilágát, de nem tud­ ta magáévá tenni, s csak addig akceptálta, míg po­ olykor valóban érdekesek, ám néha, nem is olyan M ozart ritkán, többé-kevésbé mondvacsináltak. S olyanok­ F-dúr, A-dúr és D-dúr szimfónia zitív odafordulással hallgatta a lemezt, s ahogy végül kal, melyekhez nem fűznek különösebb kommen­ (K 112, 114 és 133) figyelme spontán gondolatoknak adta át helyét, Concentus Musicus Wien tárt, melyeket nem vernek nagydobra. Harnon- azonnal kételyek bukkantak fel az éles, fémes, egy­ vezényel: Nicolaus Harnoncourt court-ral is így van ez. Nemrég Brahms szimfó­ Teldec - W arner oldalúan magas hangzással kapcsolatosan. niáiról és koncertjeiről verte le a port nagy hírve­ Vajon közelebb jár-e a korai Mozart-szimfóniák réssel, új Mozart-felvétele most csendesen érkezett. eredeti világához a historikus Harnoncourt, mint a Janus-arcú lemez, vitathatatlan kvalitásokkal és vi­ A három korai Mozart-szimfóniáról készült leme­ hagyományos hangzásvilágon belül könnyedebben, tatható vonásokkal. zen példás kidolgozottságú, egymásra figyelő játé­ lazábban muzsikáló Jeffrey Tate vagy Sir Neville Örvendetes Harnoncourt-t újra saját bécsi együtte­ kot hallunk. A hangkép vonzóan transzparens, a Marriner? Érdekes kérdés, milyen lenne, ha egy-egy sével hallani, még akkor is, ha tevékenysége nem kitűnő muzsikusokból álló zenekar - a hegedűsök Mozart-előadás erejéig - Beethoven-, Schumann- ritkán akkor éri el csúcspontját, amikor az Európai közt ül például Erich Höbarth - hangzása tiszta és vagy Brahms-előadásai analógiájára - Harnoncourt Kamarazenekart, az Amszterdami Concertgebouw plasztikus. Ami a muzsikálás finomságát és igényes­ az Angol Kamarazenekart vagy az Academy of St. Zenekarr vagy a Berlini Filharmonikusokat vezény­ ségét illeti, nincs is semmi probléma a Concentus Martin-in-the-Fields együttest vezényelné, avagy li - ilyenkor jótékonyan hat egymásra a hagyomá­ Musicus W ien szereplésével, ugyanakkor egy ap­ Tate vagy Sir Neville állna a Concentus Musicus nyos és a historikus megközelítés, és nem utolsósor­ róbb és egy jelentősebb negatívum említésre mél­ Wien élére. ban a kölcsönös respektus. tónak látszik. Zay Balázs

0 ongoraversenyek I—II.

o Favourite Piano Concertos, Vol. 2 Manila Argerich • Philips - PolyGram • o Stephen Knvacevich Grieg • Schumann • Brahms Misha Dichter Tchaikovsky • Addinsell BBCSvmphonv Orchestra Pliflhannoitia Orchestra Svmphonieorrhester o dis, Bayerischen Favourite Piano Altred Brendel Rundfunks A Philips Duo-sorozatban megjelent dupla album Sviatoslav Richter o Concertos, Voll (lira Hastól Byron lanis két kiadványa olcsó ára miatt esedeg kétségeket Mozart • Chopin • Liszt SirColin Davis Academy of St Marin KvriU Kondrashin Beethoven • Rachmaninoff niieHckk Sir Neville Marriner kelthet az ínyenc lemezvásárlók között. Hiba lenne, Orchestic des Conrans Umelon Symphony hiszen ezen a négy korongon az első perctől az utol­ ■Orchestra I I'mdtm Philharmonic sóig elsőrangú produkciók hallhatók. Ha az elő­ Orchestra adók közül Szvjatoszlav Richter (Liszt Ferenc: Esz- dúr zongoraverseny), vagy Alfred Brendel (Wolf­ gang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny, 2 Zongoraversenyek I—II. vagy Ludwig van Beethoven: Esz-dúr zongoraver­ Philips - PolyGram seny) nevét említeném, már sokan kiválónak tarta­ nák ezeket az albumokat, ám az első C D -n olyan név is felbukkan, mint Clara Haskil, aki Chopin f- moll zongoraversenyét tolmácsolja számunkra Chopintől oly szokadan küzdelmes dallamokat, vi­ alkatú komponistának tartják. Clara Haskil felvéte­ egyedülállóan. Gyöngyszem ez a felvétel, hiszen az szont a különlegesen finoman szőtt dallamokban le mellett mindkét album olyan különleges zenei oly ritkán hallható Clara Haskil-felvételek egyik nőiessége által édesen és könnyeden jelennek meg csemegéket kínál, melyekről az igényes zenerajon­ legjobbja. A művésznő férfiakat meghazudtoló ke­ azok a gondolatok, melyek miatt Chopint oly so­ gónak vétek lenne lemondani. ménységgel és könyörtelenséggel képes játszani a kan - szerintem eléggé elítélhető módon - feminin Hegymegi Ákos

G R A f M I N 1 99 8. JÚNIUS 23 ■ T T T

P □ c ichard Wagner RICHARD WAGNER A Nibelung gyűrűje ű □ □ • Szenei Molnár Társaság • 3 3

A Nibelung gyűrűje - a zeneirodalom egyik leg- monumentálisabb alkotása Richard Wagner 3 alkotása. A tetralógiaként, vagy Ringként emlege­ 3 tett műremek négy, egyenként is funkcionáló, de csak egészében ádátható cselekményű operából 3 áll. A Rajna kincse, a Walkür, a Siegfried és az Is­ 3 tenek alkonya, földöntúli teremtményeivel, iste­ 3 neivel, óriásaival és selló'ivel a germán mondavilá­ t 7 got keltik életre. A zeneszerző saját, gigantikus r 3 „világdrámájának” szövegkönyvét 1849-ben fe­ jezte be, majd 1853-ban - átdolgozott formában 3 - adta ki. Az első három opera (1853— t J 1857) és az Istenek alkonya (1869) megzenésítése 3 között hosszabb szünet következett. Ez lehet talán C NIBELUNG GYŰRŰJE 3 az oka annak, hogy az Istenek alkonya - melyet az 3 alábbi sorokban méltatott könyv megjelenésével 3 egy időben tűzött műsorra a Magyar Állami Ope­ 3 raház (s ezzel teljes lett a Ring Magyarországon!) * > -, sokkal sötétebb tónusú, mint a hasonlóan drá­ E SZENCI MOLNÁR TARSASAG i mai végkifejletű Walkür. 3 Dacolva az olasz operahagyományokkal, Wagner öntörvényűén egy nagy formává dagasztotta a Ring szövegét és zenéjét (több mint 16 óra tiszta zene!) és szándékosan nem tördelte szét a drám a cselekményfolyamatát áriákkal, amelyek inkább Richard Wagner lőzte és patinás, de frappáns nyelvezettel pótolta. A Nibelung gyűrűje zenei, mintsem tartalmi többlettként szolgáltak a A m űvet kiegészítő tanulm ány dr. Till Géza m un­ Szenei Molnár Társaság, wagneri opera keletkezése előtt. A négyestés mű 1998 kája. Az utószó gyanánt is felfogható esszében a olyan zenei technikát igényelt, amely a mondani­ literátor rendkívüli érzékletességel, a tetralógiában valóhoz hasonlóan átfogó és univerzális. Wagner rejtőző ellentmondásokra hívja fel az olvasó fi­ ezért a cselekményt egyeden nagy és szerteágazó gyelmét. Teóriájának alapját az képezi, hogy a motívumrendszerrel szőtte át. Mivel Wagner tet­ nagyszabású munka, amelyet Wagner a Siegfrieds ralógiája, saját szavaival élve, „elsősorban dráma”, Tod (a későbbi Istenek alkonya) megkomponálá- ahhoz, hogy a szövevényes hálójú, több szálon fu­ sa után alapjaiban változtatott meg, apró „masza- tó - és több szinten értelmezhető - cselekményt tokat”, strukturális és koncepcióbeli ellentmon­ megértsük, szinte elengedhetetlen a szöveg alapos „megfeledkezzen” arról, honnan is származik a dásokat tartalmaz. Till gondolatmenete mindvé­ ismerete. kötet... Tény, hogy Blum Tamás fordítása - gig megalapozott, jól követhető és nem utolsósor­ Wagner Ring-szövegkönyve ezúttal a Szenei Mol­ amely sorrendben a harmadik és m indm áig a leg­ ban: nagyon olvasmányos! nár Társaság gondozásában jelent meg. A tetraló­ elfogadottabb tolmácsolja a leghívebben Wag­ A jelen kiadás egyik legnagyobb erénye mégis a giát Budapesten színpadra vivő Nagy Viktor szel­ ner gondolatait. (Szemben a korábbi fordítások szerkesztőgárda újfajta megközelítési módszerén lemes szavait idézve, a Ring 25 évvel ezelőtt ki­ túlságosan szétkent, sok „nyelvi cirádás” interpre­ alapul. A kötet ugyanis nemcsak szövegkönyv, ha­ adott Blum-fordítása „szamizdat’-irodalomnak tációjával.) Blum újítása abból állt, hogy az antik nem zenei motívumtár is egyben. Wagnernél a számított: hiányát az ember gyakran külső forrá­ hagyományokat idéző alliterációk és szójátékok szöveg teljesebb megértéséhez a muzsikában fel­ sokból (könyvtár, barátok) volt kénytelen pótol­ áradatát feláldozta a darab eszmeiségéért - a szo- csendülő - akár csak pillanatokra felbukkanó -, ni, és „nagy ritkán” arra is kényszerült, hogy fisztikus nyelvi fordulatokat következetesen mel­ zenei elemek ismerete sokszor kiegészíti, vagy tel-

1 998. JÚNIUS GRAMfflM [klasszikus jesebbé teszi a hallgató számára a wagneri „univer­ zális” (értsd zenei és prózai) drámakoncepciót. Megkockáztatom, a darab „teljes” olvasata csak így, a zenei motívumokkal együtt lehetséges! Áll­ jon itt egy példa: Hagen az Istenek alkonyában e n d e r e c k i látszólag szívélyesen köszönti Siegfriedet, mégis Második hegedűverseny „zenében” a köszöntés alatt a tetralógia előbbi (M etamorphosen) darabjaiból jól ismert átokmotívum baljóslatú hangjai szólnak. Ez egyrészt utalás a gyűrűt meg­ átkozó Nibelung nemzetség (aminek Hagen is • Deutsche Gram mophon tagja) nem múló gyűlöletére azok iránt, akik bir­ — PolyGram • tokolják a varázslatos erejű gyűrűt, másrészt pedig előrevetíti Hagen és Siegfried találkozásnak végze­ tes kimenetelét. Az ilyen árnyalatok feltárásában Ez egy tökéletes lemez! A virágkorában lévő segít dr. Király László „motívumkeresője”, amely Anne-Sophie Mutter hegedül rajta, 33 évesen. mindenki számára érthetően veszi sorra a leggyak­ Túl a csodagyerekség mindenkit csodálattal (és Krzysztof Penderecki: rabban előforduló m otívumokat és meg is jelöli megrökönyödéssel) eltöltő perfekcionizmusán, Második hegedűverseny a kamaszkor és a felnőtté válás emberileg hite­ azok helyeit. Király kitűnő érzékkel elemzi a „na­ (Metamorphosen) gyobb tematikus egységek”, így a keletkezés, a lét les, ugyanakkor kifogástalan mindentudással Bartók Béla: Második hegedű-zongora szonáta és az elmúlás motivikáját. Ennek során kiderül, átélt és dokumentált pillanatain, túl a nagy Anne-Sophie Mutter sikerű lemezfelvételeken, melyek a hegedűiro­ hogy Wagner a zenei elemek szerkezeti elrendezé­ (hegedű) sénél mennyire tudatosan építkezett: a születést dalom szinte teljes repertoárját lefedik. A fel­ London Symphony Orchestra, megjelenítő motívumok mindegyike felfelé törő nőtt és érett művésznő mostanában új csúcsok­ vezényel: K. Penderecki Lam bert O rkis (zongora) dallam, a lété hullámzó, míg a halálé ereszkedő ra tör. Idei remake-je Brahms hegedűversenyé­ Deutsche Grammophon - PolyGram hangsor. ből (Live, Kurt Masur vezényletével) azt jelzi, A könyv másik nagy erénye, hogy a felvonások hogy van új mondanivalója a zeneirodalom után csatolt „formabontó” (értsd: kihajtható) nagy műveiről. Ugyanakkor, évek óta híve, s mellékletben megkeresheti az olvasó a lekottá- inspirátora századunk zenéjének, s számos zott zenei motívumokat. Joggal merül fel a kér­ komponista nagyszabású művének ősbemuta­ dés: nem csupán a szakmának szól ez a kis újítás? tója fűződik nevéhez. Ezen a mostani lemezen A válasz: nem! Hiszen a kötet végén a legfon­ Penderecki Második hegedűversenyét adja elő a tosabb zenei motívumokat egyszerűsített, szol­ szerző vezényletével. Természetesen a mű aján­ meglehetősen problematikusnak számító Má­ mizálható formában is megtalálhatjuk. így a sze­ lása is neki szól. Tökéletes lemez, bár egyes kri­ sodik hegedű-zongora szonáta. rény zenei alapismerettel rendelkező olvasó is el- tikusok megkérdőjelezik a zenekar teljesítmé­ Soha ilyen polárisán kiélezett interpretációt dúdolhatja, megtanulhatja a számára legkedve­ nyét. Penderecki viszont gyakorlott karmester, nem hallottam ebből a sokak számára provoka­ sebb témafejeket, és azok ismeretében bármit évtizedeken át divatbálvány, a „zenei hideghá­ tív darabból. A második szonáta (szemben test­ visszakereshet „élesben” a fent említett zenei ború” kelet-közép-európai hídfőállása, a „mo­ vérdarabjával, az ugyanabban az időben, a hú­ mellékletből. dernség” európai apostola. szas évek elején komponált háromtételes első A remek ötlet könyves megvalósítása is sikeres: a Egy olyan korszakban, amikor ezeket a kifejezé­ szonátával) a lassú-friss tételpár újraértelmezé­ kihajtható belsőrész igen mutatóssá teszi ezt a seket immár csak idézőjelben lehet leírni, a se, benne az expresszionista stílusjegyek domi­ rendkívül értékes kiadványt, mely érzékletesen múlt évi divat kiöregedett, szánalomra méltó nálnak, s csupán utalásokat tartalmaz szerzőjé­ hirdeti a wagneri szöveg és zene megbonthatatlan képviselője lehetne, ha nem tudta volna meg­ nek folklorisztikus múltjára. egységét. újítani önmagát., s öregkori bölcsessége nem Anne-Sophie Mutter és kiváló partnere, Lam­ Balázs Ádám volna elegendő ahhoz, hogy - egy teljesen más bert Orkis, koncerteken kipróbált, beérlelt elő­ szellemiségű és zenekultúrájú világban - érvé­ adása sokkolja az ortodox moderneket és a „né­ nyes művet alkosson. Remekművet - állítják a pi vonal” rajongóit egyaránt. Lávakitörés és szi­ rajongók, s ezt bizonyítja M utter is e felvételen. várvány, szökőár és alig rezdülő levelek állóké­ A Metamorfózisok alcímű darab ugyanis való­ pe, a szenvedélyek útvesztője és a szív nyugal­ ban öregkori szintézis, spontán szenvedélyessé­ mának paradicsoma kerül egymás mellé. Ellen­ ge zeneszerzői tudatossággal, időnként spekula- tétek, kibékíthetetlen ütközések, súrlódó disz- tivitással párosul. Ám az arányérzék, és - főleg szonanciák sorozata ez a darab. És a legátszelle- és mindek fölött - a vezérszólam hangszersze­ mültebb, háromszoros-négyszeres pianissimo- rűsége, éneklő kommunikativitása a szerző ra­ elnémulásoké. Félelmetes és fenyegető. jongóit és ellenfeleit egyaránt magával ragadja. Lehet nem szeretni, lehet másféle megközelítést Tökéletes a lemez, bár meglepő a befejezés. követelni, de a maga nemében - tökéletes elő­ Versenymű után kamarazene következik, Pen­ adás! derecki után Bartók, mégpedig az életműben Farkas Virág

GRAMfflN 1 998. JÚNIUS A jazz m ellé álltak a b e l g á k

resszusi palota Mouse-parti ablakain benéz a lemenő nap. A nyolcadik liége-i jazzfesztívál teljes sebességre kapcsol, amikor lassan bealkonyul. Jazz és Belgium? Vajon hova esik a két halmaz közös metszete, ha van egyáltalán? Hát hogyne volna. Ki­ csit kell csak kutatni a memóriánkban, hogy kap­ csoljunk: Hoeilaart - a legrangosabb jazztehetségku- tató verseny egész Európában, ahol fényes magyar si­ kerek születtek már. És Toots Thielemans, a kroma­ tikus szájharmonika utolérhetetlen művésze, élő le­ mam volt Stochelóval interjút készíteni, még a Hun­ genda. Meg Philip Catherine, aki Debrecenben, a gária című Django-szerzeményre is rákérdeztem, Jazznapokon nyolc éve járt, óriási sikerrel. hogy miért szerepel a lemezükön, de a válasz, és a be­ Liége-ben a jazzfesztiválon olyan a hangulat, mintha szélgetés többi része csak a Rosenberg család szinti már az ötvenedik lenne idén: a pinceklubban minden gyökereit érintette, magyar kapcsolatról szó sem volt. nyolcfős asztalhoz jut legalább egy ősz hajú házaspár. Persze örülhetnénk, hogy ilyen sztárok választják a Az olasz szaxofonos csupa szív szólója a Hancock-té- magyart, talán majd még magyarni is fognak, mint mában mindenkit megérint, kezemben a (z újabb) Örkénynél, csak ne rontaná ez közvetett módon a belga sörrel megvárom a romantikus kádencia végét, magyar (értsd: szegedi, pesti, kecskeméti) jazzegyüt­ mielőtt felmegyek a nagytermek felé, keresztülvágva a tesek európai fesztiválmeghívásainak esélyét. A csupa SZUBJEKTÍV tömött sorokon. Közben tüzet is kérek, a borús tekin­ tűz trió azóta semmit sem változott, swingben most tetű, gyaníthatóan helybeli férfi rögtön nekem akarja is tökéletesek. ÚTIBESZÁMOLÓ adni az öngyújtóját - már mindenki egy hullám­ Roppant célszerűen az öt, kongresszusi palotabeli hosszon tartózkodik. Négy és fél óra múlva itt, a pin­ helyszínt, ahol időben lépcsőzetesen kezdenek a sztá­ cében lesz a jam session, a muzsikusok közötti barát- rok, a szponzorokról nevezték el, van köztük önkor­ kozás intézményesített formát ölt. mányzat, lottótársaság, olajcég, és megyei napilap. A belgákhoz illik a jazz. Útiköny­ Tizenhárom országból 22 zenekar két estén át, össze­ Természetesen itt dolgozik egy tévéstáb, és a francia veik ajánlatának kezdő- és végpont- sen öt teremben, négy közülük majdnem ezer férőhe­ nyelvű rádiók szövetsége. A jegy ennek ellenére közel a sör, a nemzeti eledel. Van valami lyes, plusz az előcsarnok, ahol a holland lemezárus halladanul közveden a nemzeti karakterükben. A fla- pultja mellett a krakkói Old Metropolitan Band gon­ mand-vallon kétarcúság, távolabbról a germán és doskodik az átvonulok, megszomjazók és frissen ér­ francia kultúrkör kettős vonzása határozza meg ezt a kezettek szórakoztatásáról. Emil Viklickynek - lásd karaktert, az ország így world music-hatás nélkül is kritikánkat a következő hasábokon - az egyik nagyte­ jó talaja az alapvetően szabad, mindig nyitott, ezerar­ rem jut, Cseh-Vallon Kapcsolat nevű alkalmi (?) cú jazz befogadásának. együttesével. Óriási tömeg várja a Rosenberg trió fel­ Amíg a fend sorokat papírra vetem, egy olasz csikó­ lépését, a pazar kiállítású programfüzet szerint a két csapat játszik szuper-magasfeszültségű hard bopot. fivér és egy unokatestvér gitáregyüttese magyar... Rosario Giuliani (szoprán- és altszaxofonos) kvar­ Efölött nehezen térek napirendre. Csak PR-fogás le­ tettje a harmadik számnál végleg meghódítja a kö­ het, nem hiszem, hogy a néhai Sátorban is megfor­ zönséget, egy gombostűt sem lehet már leejteni a dult, Djangó Rheinhardt egyenes ági örököseinek pinceklubban. A Jazz Á Liege második napjának nyi­ tartott, akkor még holland együttesként szereplő csa­ tóegyüttese igazi meglepetés, még fogunk róluk hal­ pat azóta a Magyar Köztársaság údevelével járná a vi­ lani, mondogatják egymásnak a nézők. A kong­ lágot. Amikor az első Rom Som fesztiválon alkal­

26 1998. JÚNIUS hétezer forintot kóstál belga frankban - egy napra. Hála az időben történt faxolgatásnak, Presse felirattal nyakba valót kapok. Mintha Thielemans igazolni akarná teóriámat a köz­ vetlenségről, nyíltszívűségről, úgy ül le mellém a dél­ utáni hangpróba után. Hogy a belga jazz és a gitár, teszem fel neki az enyhén bárgyú kezdőkérdést, még mindig a nyolc (!) belga gitárossal felálló nagyzene­ kar előző napi fellépésének hatása alatt. Persze, ő is gitározik (a koncerten végül nem emeli fel a bárszé­ kének támasztott hangszert), és a halhatatlan René Thomas is, de azért sok kiváló muzsikus működött régen és most az ő hazájában más hangszereken is. Nem fárasztja, hogy az év felét New Yorkban tölti, annyi ott a stúdiómunkája, pedig tavaly volt az a nagyszabású, nemzeti és nemzetközi gála, ahol het- venötödik születésnapját ünnepelték. Reméli, ha ha­ zamegyek, intézek neki egy koncertet vagy kettőt, mert még nem járt nálunk. Bólogatok, nem vitatko­ zom, a Vígszínházbeli operettest hetven alattiak szá­ mára is felejthető hakni volt. Gyerekkori emlékeit gyűjtötte csokorba új lemezén, nagy csomó sztár közreműködésével, énekel vele Diana Krall és Shirley Horn is, de legjellemzőbb mégis a Johnny Matis-os szám, mert a dalok a régi brüsszeli kávéházak zenéjét idézik. Toots Thielemans négyéves kora óta zenél. Thielemans hozzám való kedvességét csak a koncer­ ten Kenny Werner amerikai zongorista, a hazai bő­ gős, Nicolas Thys és a finn dobos, Jukkis Uotila irá­ nyában kimutatott ujjongó szeretete múlja felül. Nincs büszke apa, aki ennyire odalenne egy-egy szóló végén a fiáért, ennyire szurkolna - kezében a harmo­ nikával - így tapsolna. Az asztmás, görnyedthátú, SZTK-szemüveges, ódivatúan öltözött ősz hajú öreg­ ki, és (kisebb támogatókkal együtt) ingyenes, kétha- ja, háttérnek is kellemes, de fejhallgatóval a muzsiká­ ember pillanatok alatt megszépül, amikor zenél, de fi­ vonként megjelenő jazzlapot tartanak fenn - azaz­ juk is, baráti összjátékuk is elbűvölő. atalon ez a rengeteg rajongó, és el nem titkolt szeretet hogy lapokat. A két nagy népcsoport Belgiumban A fesztiválon a legnagyobb név Diana Krall. Szigeti tartja. Hazai közönsége imádja, a fesztiválon egyedül csak saját nyelvén hajlandó olvasni - Clemens sze­ Péter vesébe látó kritikáját (Gramofon, áprilisi szám) ő léphette túl a megadott időt a ráadások miatt. rint még plakátot is. Vagy angolul, vagy saját nyelvén magamban mormolva, vele vitatkozva várom a kon­ Az egyik emeleti standon rábukkanok a jazzlapra, kell a közönséget, a vevőket megszólítani, mondja certet. Diana fellépése végül is nekem ad igazat - a le­ pontosabban a jazzlapokra, névjegyet és lapot cseré­ Clemens. Még az sem elképzelhető, hogy a jazzlap hengerlő megjelenésű művésznő ugyan tényleg min­ lünk. A stand a francia nyelvűé, de kezembe nyom­ két nyelven, de ugyanolyan külsővel jelenjen meg - den porcikájában profizmussal átitatott, minden ha­ ják a flamandot is. Rövid beszélgetést követően be­ így azután nem is hasonlítanak egymásra, mindössze táselemet magabiztos eleganciával előadó, hidegségé­ mutatnak a felelős kiadónak. Kese ősz hajú, negyve­ rendszeresen szemlézik a másik cikkeit. Clemens le­ vel hódító femme fatale, de az élő jazz színpadon nem nes férfi farmerben. Olyan szerény, hogy alig derül ki nyűgöző éleslátással beszél arról, hogy a jazz mekko­ hazudhat. Ez nem szerep, ez Krall igazi énje. A zon­ valódi pozíciója, hüledezem, amikor rájövök, hogy ra hozadékot jelent cége image-ének a piacon. Nem goraszólókban, a Russel Malone-nal előadott gitár-é­ az egész ország legjelentősebb jazzmecénásával be­ hirdetési felületnek használják, hanem kapcsolatokat nek duettekben végleg minden a helyére kerül: cizel­ szélgetek. David Murray, a fesztivál egyik nagy sztár­ építenek általa. Már szinte meg sem lepődöm, ami­ lált, megformált, tetszetősre csiszolt, de őszinte: szere­ jának másnapi, brügge-i fellépésének is ő a létreho­ kor elmondja, hogy a Sárga Lapok az ő ötlete nyo­ ti és élvezi, amit csinál. Az öltözőben, percekkel a fel­ zója. Emile Clemens német szakos tanárként végzett, mán költészeti pályázatot hirdetett, és be kíván ke­ lépés után ugyan nem vállalkozik interjúra, de látha­ de hamar rákerült a marketingvezetői pályára. Nem­ rülni a Rekordok Könyvébe, mint a legnagyobb pél­ tóan örül a Gramofonnak, az öt csillagot lemeze alatt régiben, amikor a belga Yellow Pages monopóliuma dányszámú (kb. 5 millió) verseskötet. Címoldalas hír nem kell lefordítanom. (Malone is kap egy példányt, megszűnt, a piaci pozíciók megtartása érdekében ne­ volt minden napilapban, mosolyog elégedetten. Bú­ egy oldallal előrébb ő a Kansas-lemezért kapott szin­ vezték ki marketingigazgatónak. Az új, dinamikus csúzóul számozott CD-t kapok tőle, a roppant ízlé­ tén „ötöst”). Fénykép ugyan készült, „Krall átveszi a imázs felépítésére Clemens hosszú távú kulturális ses borító fiatal belga kvartett zenéjét rejti. A Met- lapot”, de az egész film megsemmisült: a dedikálás mecenatúratervet dolgozott ki, melynek tengelyében heny-Scofield-lemezekre emlékeztető muzsika két azért szerencsére megmaradt. a jazz áll. Koncerteket rendeznek, lemezeket adnak gitáros, Marco Lucurcio és Peter Hartmans munká­ Zipernovszky Kornél

GRIW flN 1 99 8. JÚNIUS 2 7 i ü ' i t i k a

Kenny Barron K e n n y B a r r o n Things Unseen

• GHanes/Verve — PolyGram •

Freddie Hubbard, Joe Henderson, vagy Ron mást, vagy a tyneres Joy Island, melyben Cinelu Carter oldalán is. rendkívül intelligens percussionszólót ad elő, ami A kilencvenes évek eddigi mérlege: öt, saját ne­ nem kis teljesítmény ebben a mainstream közeg­ I úgy tűnhet, hogy Kenny Barron vén kiadott CD: Sambao, Other Places, Wanton ben. zenekarvezetőként csak a kilencve- Spirit, és a mostani Things Unseen, köztük Gram- Külön figyelmet érdemel a Rose Noire, mely kissé . nes években robbant be, mégis hely­ my-díjra felterjesztett lemezek. Mire ezek a sorok impresszionisztikus duó a japán hölggyel, és a telen lenne őt későn érő jazzsztárnak nevezni - megjelennek, már megérkezik a raktárakba duó­ Christopher's Dance, ami zongora-gitár-per- olvashatjuk a kísérőfüzet elején. Ezzel persze lemeze Charlie Hadennel. Közbeesik a Swamp cussion trió, egy közönséges R&B. Csakhogy egy nem mondanak újat, hiszen tény, hogy Kenny Sally - egy Mino Cineluval készített duólemez, ez Barron-Scofield-Cinelu triótól valami egészen Barron a ma élő legnagyobb jazz-zongoristák Barron legeklektikusabb munkája. meglepőt várhatunk és kapunk is. egyike. Diszkográfiája több mint 300 lemezt Bár az összes Barron-szám valamilyen módon Barron pályafutása, ha úgy tetszik, tényleg felfelé számlál. Ha csak a nyolcvanas éveket nézzük, mainstream fogantatásé, szólói, az igényes, el­ ível, mert saját lemezein egyre inkább kiteljese­ játszott a Sphere nevű zenekarban, melynek re­ lenpontra épülő hangszerelései, és Scofield, dik legbelsőbb énje, ami talán egy fokkal még ér­ pertoárján kizárólag Thelonious Monk kompozí­ vagy a japán jazzhegedűs jelenléte ebben az dekesebb, és kétségkívül eklektikusabb a hig­ ciói szerepeltek. A Stan Getz halála előtt nem alapvetően mégiscsak post-bebop zenében eltér­ gadt, de nagyon is intenzív játékáról ismert sokkal készült People Time és Serenity két roman­ nek a szokványostól. Nagy teret kap minden szó­ Kenny Barronnál, oly sok csodálatos, de más ze­ tikus alkotó kölcsönös empátiájának gyümölcsei. lista, példa a Dexter Gordon-os The Sequel, nekarvezetővel megjelent lemez zongoristájánál. De Barron az „all star" zenekarok oszlopos tagja amelyben swing és latin ritmus váltogatja egy­ Bori Viktor

Emil Viklicky Emil Vi k 1 i c k y Duets

• Lotos • CD-re 1994 és 1997 között gyűjtögette a felvéte­ eredeti interpretációjában tudja feledtetni, hogy leket a Csehországban megforduló külföldi muzsi­ orgánuma kissé hideg, „kopogós", szóval kevés kusokkal. egy duetthez. j a r 8 Tj mil Viklicky neve ismerősen cseng­ Eric Marienthallal még a bostoni Berklee School- Nicholas és Viklicky az Archie Shepp - Horace het mindazon magyar jazzhallgatók ban ismerkedtek össze, ahol együtt hallgattak Parlan-duettek atmoszféráját idézi a Fanoshu című számára, akik már a hetvenes évek zeneszerzést Mike Gibbsnél, és vették lemezre Viklicky-darabban. Emil drámaiságban még felül óta figyelemmel kísérik a hazai lemezkínálatot. Eric diplomamunkáját Bili Frisell és Kermit Dris­ is múlja nagynevű elődjét ebben a stilizált elling- Személyesen csak a legelszántabbaknak adódha­ coll társaságában. Ezek a felvételek a Chick toni hangulatban. tott alkalma találkozni vele egy-két nemigen reklá­ Corea Elektric Band prágai koncertje után ké­ Honfitársunkat, a kitűnő fuvolista Ittzés Gergelyt mozott fesztiválon, melyek már összemosódnak szültek. A Morning Song című Viklicky-kompozí- cseh kortárs zenészek ajánlották Viklickynek egy gyarló emlékezetünkben. A csehszlovák jazzélettel ció nem a lemez erőssége, afféle sablonos, jel­ klasszikus kompozíciója lemezfelvételére, és ez a alig volt kapcsolatunk egy maroknyi személyes is­ legtelen divatjazz, felvizezett Jarrett-Garbarek találkozás eredményezte a Duets-korong két kiemel­ merős kivételével - mint például Jiri Stivin -, akiket utánérzés, rutin fúziós szaxofonjáték, jarrettes kedő szabad improvizációját. Mindkét opus téma­ rendre meghívtunk klubokba is. A csehszlovák kul­ zongoraszóló, de a darab végkifejletét jelentő nélküli, sokrészes, feszes rögtönzött szvit, mely ide- túra boltjában felbukkanó Supraphon-lemezek híre rövid sziporkázó duettimprovizáció már sokat oda mozog műfajok között biztos ízléssel és arány­ viszont gyorsan körbejárt, és azokon gyakran ol­ ígérő, ami után már nem meglepő a Steps és érzékkel Ittzés részéről, csak Emil menekül az egyik vasható volt Emil Viklicky neve. Brecker után divatba jött és agyonjátszott My számban bluesklisékbe, ha elfogy az invenció. Az 1949-ben született Viklicky profi muzsikus, aki One And Only Love vibrálóan eredeti, olykor Végezetül nem szabad elfeledkeznünk a lemez a zene minden ágában otthonosan mozog, és te­ szárnyaló, olykor bluesos megfogalmazása. fénypontját jelentő igazi duójamről Greg Hop- vékenységét a tarka sokféleség jellemzi, ami a Mintha nem is ugyanazok játszanának. Marien­ kinsszal, a Berklee School kitűnő trombítatanárá- Duets című új CD-jéről is elmondható. Játszik min­ thal végezetül még bemutatja, hogy milyen hatal­ val, amely akár jazztörténeti illusztráció is lehetne denféle stílusú jazzt, a tradicionálistól a fúzión át mas patternkészlete van tölteléknek egy iskolá­ egy Strayhorn-ballada keretei között. az avantgárdig. Mint komponista szívesen ötvözi zotton virtuóz kádenciához. Egybevetve a pozitív és negatív benyomásokat, saját népzenéjét a jazzel vagy a kortárs zenével. A brit Anita Wardell és Julian Nicholas különbö­ négy csillagot adok annak reményében, hogy a Komponál továbbá kamara- és szimfonikus zene­ ző években mindketten a frydlanti nyári jazztá- politikai és gazdasági kapcsolatokkal együtt javul­ karra, és a filmzene világában is nemzetközi hír­ bor tanárvendégei voltak. Anita neve kötelez nak és szélesednek a magyar-cseh jazzkapcsola- nevet vívott ki magának. egy jazzénekesnőt. Miss O'Day szelleme ott is tok is végre, hátha ezt a lemezt is felkarolja egy Különböző társakkal más és más stílusú duetteket bujkál az angol jazzlady frazírozásában, és kü­ avatott importőr. csokorba kötni egy lemezen nem újdonság. Erre a lönösen a Ghost Of A Chance hátborzongatóan Szigeti Péter

28 1998. j ú n i u s 6RAM9BN tester bowle CTciig handg Kenny Barron - zongora, p Hi lip h a rp e r Eddie Henderson - trombita, billy higyftnw John Stubblefield - szaxofon, steve kroon cedar walton David Williams - bőgő, peter Washington Victor Lewis - dob, bobby watson km.: Naoko Terai - hegedű, John Scofield - gitár, Mino Cinelu - ütőhangszerek

Bill CosJby

Lester Bowie, Hello Friend Philip Harper - trombita; ■Q Bobby Watson - altszaxofon; To Ennis With Love Craig Handy - tenorszaxofon; \A Cedar Walton - zongora; Peter Washington - bőgő; • Verve - PolyGram • Billy Higgins - dob, o Steve Kroon - ütőhangszerek.

< -> I Cosby talán a legismertebb szi- nesbőrű színész, a Bill Cosby Showban mint Dr. Huxtable önma­ gát alakítja. Lemezei és könyvei eladási rekordo­ kat döntögetnek. A filozófia doktora, több egye­ tem diszdoktora. Szenvedélyes családapa, öt gyermeke van. Cosby rajongása a jazz iránt közismert, maga is dobol, baráti körébe tartozott Miles Davis és Dizzy Gillespie. Cosby, aki ennek a CD-nek (csak?) producere, fiatalon elhunyt fiá­ Emil Vikliy - zongora, km.: CD Anita Wardell - ének, nak, Ennisnek állít vele emléket. Greg Hopkins - trombita, A nyitó Cosby-kompozíció, a Wide Open kivé­ Ittzés Gergely - fuvola, telével csupa jazzsláger, az ötvenes, hatvanas Lee Morgan, Freddie Hubbard és Donald Byrd ■ Eric Marienthal - altszaxofon, évek legsikeresebb jazzkompozíciói, illetve két, elevenedne meg játékában. A két szaxofonos, Julian Nicholas - szoprán- és tenorszaxofon még korábbi standard, a Laura és a Stella by Craig Handy és Bobby Watson szintén modern Starlight hallható a lemezen. Mintha a hatvanas mainstream stílusban játszanak. A ritmusszekció és nyolcvanas évek Jazz Messengers-együttesei- különösen tetszett, Cedar Walton remek zongo­ nek szintézisét hallanánk ezen a CD-n. Persze rista, Peter Washington kiváló fiatal bőgős, és több egykori Blakey-sideman hallható itt, egy ahol Billy Higgins megjelenik, ott biztosan cso­ komplikációmentes, „egyenes", modern mainst­ dálatos muzsikálás történik. ream zenét előadva. A csupa ismert kompozició természetesen új Lester Bowie trombitás (Art Ensemble Of Chica­ köntösben, másfajta felfogásban jelenik meg, go) természetesen saját, free hangfestő elemek­ legalábbis a témák exponálása során. Az imp­ kel vegyitett stílusát játssza. A másik trombitás, rovizációk a mai modern mainstream legjavát Philip Harper, a hatvanas évek Blakey-trombi- mutatják. Nagyon kellemes, jó lemez. tásainak legjobb hagyományain halad, mintha Friedrich Károly — ^ ^ r r t i H n r The Dave Weckl Band The Dave Weckl Band Rhythm of the Soul

• Stretch/Concord — Karsay és Tsa. •

hatott, a Rhythm Dance ihletője Stevie Wonder volt, a dulnak elő rajta (Oliver billentyú'sjátéka például teljes Song for Claire pedig az 1993-ban elhunyt zongoris­ mértékben híján van az off beates frazírozásnak), ta­ ta-producer Richard Tee-nek állít emléket. A ritmus te­ lálkozunk viszont rockritmusokkal, heavy metálos gi­ modern jazzben nem ritka, hogy egy hát fontos szerepet játszik a lemezen, de Weckl a do­ társzólókkal, a szaxofonok tónusa pedig a már emlí­ f t dobos zenekarvezetői státust tölt be, il­ bosok ama rokonszenves fajtájából való, akik nem él­ tett R&B, a soul, no meg a nyolcvanas években jelleg­ letve hogy szerzőként és hangszerelő­ nek vissza helyzeti előnyükkel, nem a saját képessé­ zetessé vált jazz-rock fúzió hangzásvilágát idézi. Két­ ként is kiveszi részét a zene megszületéséből. Dave geik mutogatására használják fel az alkalmat (igazi ségtelen, hogy gondosan megkomponált és a stúdió- Weckl nevét Chick Corea elektromos és akusztikus dobszólót például nem is hallunk), hanem a zene jel­ technika lehetőségeivel leleményesen élő, precízen együtteseiben ismerhette meg a jazzvilág, ám a fúzi­ legének meghatározásával juttatják érvényre elkép­ kivitelezett, jó muzsikusok által megszólaltatott ze­ ós zene vezető ütőhangszeresei között számon tartott zeléseiket. Weckl mint dobos jelenléte (a négyeket ta­ néről van szó, az innen-onnan ismerős megoldások dobos saját jogán is igényt tart a figyelemre. Legú­ goló szabálytalan közbeütéseivel, aszimmetrikus azonban lépten-nyomon a deja vu érzését keltik. jabb CD-jét többféle minőségben jegyzi, egykori St. megoldásaival, elképesztően bonyolult képleteivel) a Ennek a zenének kevés közvetlen kapcsolata van a Louis-i barátjával, Jay Oliver billentyűssel nem csak a zene ritmikai alapjait illetően természetesen domi­ jazzel (ez leginkább talán a Mud Sauce című, New dalokat szerezték, hanem a felvételeket is vezették. náns, de szólistaként nagyobb teret enged a szaxofo­ Orleans-i hangulatot ébresztő érdekes számban ér­ A lélek ritmusa címet viselő anyag a rhythm and blu­ nosoknak és a gitárosoknak. hető tetten), inkább azok érdeklődésére tarthat szá­ es, a funky és a New Orleans-i hagyományok előtti Különös, hogy jóllehet napjaink vezető fúziós muzsi­ mot, akik a modern popzenei stílusok hangszeres, tiszteleg. A Designer Stubble például a legendás kusait halljuk, az anyag nem új dimenziók felé nyit, improvizatív változatainak hallgatásában lelik örö­ R&B-dobos, Clyde Stubblefield ritmusképlete nyomán hanem korábbi, tizenöt-húsz évvel ezelőtti zsánerek- müket. született, a The Zone-ra Ringó Starr lábcsintechnikája hez nyúl vissza. Tisztán jazzes megoldások alig for­ Túri Gábor

Jacky Terrasson Trio Jacky Terrasson Trio AI íve

• Blue Note - EMI-Quint •

van, hogy itt minden eszköz a muzsika szolgálatában formán. Az eszköztárban nem patternek szerepel­ áll, fantasztikus érzékkel kiválasztva, hogy éppen mi­ nek, hanem a kreativitás. A sokszor meglepő törések­ kor melyik szolgálja leginkább a mondanivalót. kel a Marsalis - Kenny Garrett-vonalat idéz), de túl is vatos vagyok a fiatal, fantasztikus te­ A zongorista egyéniségét legjobban az élő felvételek lép azon. Az első Things Ain't What They Used To Be hetségnek beharangozott zongoristák­ tükrözik - olvasom a borítón. Valóban, sokszor olyan című közismert M. Ellington-kompozícióban a téma kal szemben, mert már sokszor behúztak meglepő fordulatoknak lehetünk fültanúi, hogy - hallha­ időbeni elosztása a meglepő. A Sister Cheryl című a csőbe. A belső borító magasztalása után kíváncsian tóan - a közönséget is csodálkozásra késztetik. Ezek Tony Williams-szám balladaszerű beállításával a meghallgatva a lemezt, sokszor rá kellett jönnöm, hogy néha előre megírtak, „arrange"-szerűek, máskor telje­ szerzőnek állítanak emléket. Itt gyönyörűen keveredik itt egy második Jarrett, Corea vagy Hancock akar meg­ sen spontán módon jönnek. Terrasson kitűnő társakra az egyszerű letisztult szépség a modern elemekkel. születni, de - mint tudjuk - ugyanaz a csoda nem is­ lelt a bőgős Ugonna Okegwo és a dobos Leon Parker A Nature Boy ostinato kísérete feletti izgalmas harmo­ métlődhet meg. Fiatal tehetségek lenyűgöző techniká­ személyében. A trióban a bőgő képviseli a józansá­ nizációjával nyűgöz le. A Love for Sale kíséretéül val, de annál kevesebb egyéniséggel. Jacky Terrasson got, a teljes kiszolgálást, sokszor azt az érzést keltve, Hancock Cameleonjának közismert basszus ostinató- neve számomra ismeretlen volt, amikor megkaptam a hogy van mitől elszakadni, és van hová visszatérni. ja szolgál, amiben érdekesek a dob írógépre emlé­ lemezt. Külső borító: hat standard, három saját szerze­ Egyedül a Theme című Davis számban töri meg a tem­ keztető triolás szaggatásai. A saját kompozíciók kö­ mény. Mi újat lehet még a standardekkel mondani? pót triolás szaggatásaival. A dobos gyakrabban bele­ zül kiemelésre méltó a Cumba's Dance, ami egy foko­ Belső borító: felmagasztalás. Hát persze! megy Terrasson kalandozásaiba. Ezek néha reagálá­ zatosan gyorsuló, szinte az őrületbe kergető latin rit­ Viszont már az első hangok után nem akarok hinni a sokban, máskor egyenrangú ritmikai ellenszólam- mus. A Simple Thingst a levegősség jellemzi, ahol a fülemnek. Persze, hogy van Monk-, Hancock-, Jarrett- mozgatásokban nyilvánulnak meg. A Fog Taking Over dobos rendkívül „hátul van", szinte zongora-bőgő stb. hatás, hiszen ezek alól képtelenség menekülni, Noe Valley című Terrasson-kompozíció igazi jutalomjá­ duót hallunk. Az utolsó számban mint egy összegzés nem is kell. Csakhogy ezek a hatások Terrasson játé­ ték számára, a 7/4-es osztinátóra fantasztikus dobszó­ fogalmazódik meg az egész Terrasson-koncepció. kában úgy csapódnak le, hogy rögtön tükrözik az elő­ lót produkál. A szám formailag is meglepő: hosszú A There's No Disappointment In Heaven, zongora­ adó egyéniségét. Minden őt ért hatásnak képes en­ zongora-bőgő osztinátó, felette dobszóló, majd rövid szóló egy tradicionális témára. A hagyomány tiszte­ gedni, de ezeket azonnal saját képére is formálja - téma. Leon Parker a legegyszerűbb dobszerelést hasz­ lete, ugyanakkor az abból való továbblépés példája mint a jazz, amit játszik. Fantasztikus bátorság és ek­ nálja, ezen is tökéletesen ki tudja fejezni magát. is ez. Az egyszerű hármashangzatokat sokszor meg­ lekticizmus jellemzik játékát. Merészen bánik a zene Érdekes, hogy Terrasson bátrabban nyúl a standar- lepő harmóniai megelőlegezések teszik izgalmassá. minden eszközével és a hangszer adta lehetőségekkel dekhez, mint saját kompozícióihoz. Úgy játszik saját A koncertlemez végéről elhagyták a tapsot. Ilyen egyaránt. Nagyszerűen játszik a dinamikával, tempó­ számokat, mintha azok standardek lennének, és úgy mélységek után felesleges is a felszín dicsfényében val, formával, ötletesen használja az effekteket (pizzi­ játszik standardeket, mintha saját kompozíciókat ad­ tetszelegni. cato, tenyérrel ütött húrok stb.) A varázs mégis abban na elő. Végre, túlléptünk a téma-improvizáció-téma Márkus Tibor

1 9 9 8. JÚNIUS The Best of Michael Franks The Dave Week! Band A Backward Glance

• Warner •

I úszónkét év alatt tizenkét szóló­ lemez egy közepes tehetségű előadónak is elég lehet, hogy ma­ gánmitológiáját közkinccsé tegye. De Michael Franks nem az, talentuma bőséges, előadónak pedig teljesen eredeti. Egyéni nézőpontját so­

kan magukévá tették, amikor szövegei és dalai Michael Franks - ének, Dave Weckl - ütőhangszerek, jó néhány feldolgozásban sikeresek lettek km.: Michael Brecker, Jay Oliver - billenlyűshangszerek, (Manhattan Transfer, Yellowjackets, Laura David Sanborn, Seldon Powell, Marc Russo - szaxofon Tom Kennedy - basszusgitár, bőgő, Fygi, stb.). Franks az Egyesült Államok nyugati Bob Malach, Steve Tavaglione - szaxofon, Randy Brecker - trombita partjához kötődő, kevésbé egzaltált jazzmu- £ Buzz Feiten, Frank Gambale - gitár Kenny Barron, Michael Colina, zsikából és a hatvanas évek végére kialakuló, Gil Goldstein, Don Grolnick, Jeff Lorber, Rob Mounsey, alany-állítmányban is gondolkodni képes pop * 5 Leon Pendarvis - billentyűsök, (David Bowie, Johnny Mitchell, stb.) énekesei­ Hugh McCracken, Larry Carlton, nek stílusából gyúrt saját zenei nyelvet, és épí­ Michael Franks, Paul Jackson, tett fel egy egész világot. Ez a világ számunk­ Jeff Mironov, Bucky Pizzarelli, David Spinozza, ra csak annyiban ismeretlen, amennyiben John Tropea, Jr. - gitár, „ideát" a pop és jazz összefonására tett kísér­ Ron Carter, Francisco Centeno, letek még mindig szokatlanok az egyik tábor­ Wilton Felder, Neil Jason, Marc Johnson, Will Lee - bőgő, ban, és mélységesen lenézettek a másikban. Larry Bunker, Victor Feldman, Franks zenei világának alkotóelemei egytől- Mike Maineiri - vibrafon, egyig ismerősek, de legalábbis áttekinthetőek, Don Alias, Ray Armando, Ray Bardani, és az összkép is elsőre befogadható. Rubens Bassini, Louis Conte, Kelet-Európábán is az, annak ellenére, hogy

• Columbia — Sony •

vizálásnak, az időbeli korlátokra figyelemmel kell ki. A következő felvételen mintha Miles fújná Isham lenni. Itt viszont a kétnapos felvétel annyira jól sike­ trombitáját. (Egyébként a flumpet, mely Isham szá­ rült, hogy a hangszalag és a filmtekercsek egyezteté­ mára egyedileg készült, ötvözi a szárnykürtöt, a ark Isham több mint harminc holly­ se után a rendező újravágta a filmet. trombitát és a szopránpozant - de Art Farmer a woodi filmzene (Nell, a remetelány, Még szerencse. Persze mit is várhatnánk el egy flumpet eddigi leghíresebb megszólaltatója, még a gerek és emberek, Rómeó vérzik, Fo­ ilyen, valóban gigászi csapattól? Alan Rudolph az Vígszínházban is játszott rajta néhány éve). A ne­ lyó szeli ketté), öt szólólemez, meselemezek, szám­ utóbbi időben sokat hallgatta a Blue Sunt és Charles gyedik számban szép vibrafon-zongora szólópár­ talan pop- és rock-közreműködés (Rolling Stones, Lloyd utolsó ECM-lemezeit. Mivel Isham a hetvenes beszéddel ajándékoz meg minket a két muzsikus. Bruce Springsteen, Van Morrison, Tanita Tikaram, években játszott Charles Lloydnál szintetizátoron, Ru­ A For Charles című szám természetesen Lloydnak David Sylvian), egy Grammy-dij, valamint több Os­ dolph kérte meg Ishamet, hogy hívja el Lloydot. Hoz­ íródott, nem is szerepel a filmben. Lloyd szóló beve­ car- és Emmy-jelölés után 1995-ben elkészítette azt zájuk csatlakozott Billy Higgins, illetve Jeff Littleton, zetője után először a bőgő és a dpb csatlakozik (itt a lemezt, melyet mindig is szeretett volna. A Blue az utóbbi mostanában játszott néhányszor Lloyddal. megint az európai hangzás dominál), majd a szám Sunt akkor már több éve együtt koncertező akuszti­ Két keleti parti zenész, Geri Allen és Gary Burton ép­ felénél ritmusváltás következik és belép a zongora kus jazzkvintettjével vette fel, Miles Davis Kind Of pen Los Angelesben volt a megfelelő időben. A ze­ és a trombita. Lloyd és Isham unisonóban játszanak. Blue című lemezének állít vele emléket, de a '90-es nekart Sid Page egészítette ki hegedűn, aki rengeteg A hatodik szám egy trombita-vibrafon-bőgő trió, évek hangzását használja. Isham-filmzenében szerepelt már. Annak ellenére, ami igen ritka, kellemes együtt hallgatni a három Új lemezének, az Afterglow-nak megjelenésével Is­ hogy ezek a zenészek soha nem játszottak Így hangszert. Aki jól ismeri Ishamet, az tudja, hogy az ham karrierjében egy új híd épült fel, zenei munkás­ együtt, félelmetes összhang jött létre. egész kompozíció jellegzetesen ishames, nyugodt­ ságának eddig elkülönülő aspektusait köti össze. Az Isham a filmbeli négy főszerepet egy-egy hangszer­ ságot, meleget áraszt. Mintha egy hegyoldalban, Afterglow egyrészt filmzene Alan Rudolph rendező rel jeleníti meg. Az első szám rögtön teret enged egy faházban ülnénk a kandalló mellett. Hasonló új filmjéhez, másrészt egy „session", mely napjaink Lloydnak a bemutatkozásra, hosszú, az ECM-es érzés árad a soron következő darabból is, melyben néhány legjelentősebb jazz-zenészét vonultatja fel. hangzásánál kicsit „amerikaibb" szaxofonszólót a szaxofon és a hegedű párbeszéde dominál. Az De az alkalmazott művészet alkotói ezúttal önmagu­ hallunk. A második kompozícióban a szaxofon-he­ alapvetően melankolikus hangvételt a lemez egyet­ kat adhatták. A filmzene ritkán enged teret az impro­ gedű párbeszédet zongora- és bőgőkíséret egészíti len gyors felvétele szakítja meg. A címéhez hűen

Snétberger Ferenc Snétberger Ferenc Obsession

• Enja - Varga • más, nívós produkcióban is élvezhetjük játéku­ jazzgitárnak a típusnevét, amit a gyártó Snétber- kat. Első helyen kell említeni ezek közül Balázs gerről nevezett el (Ferenc Snétberger 5), termé­ Elemér szerepét Vukán György mellett. szetesen ezen a felvételen ez a hangszer hallha­ I 1 ülönös öröm közeli ismerősök nem­ Snétberger olyan muzsikus, aki nem aprózza el tó. A gyökér harmadik ág a a szinti. A szinti a zetközi sikeréről hírt adni. Noha magát, nem vállal el minden koncertet, csak azo­ Ném etországban, illetve a Németalföldön élő, Snétberger Ferenc már majd egy évti­ kat, amelyek nívósnak ígérkeznek. Ügy tűnik, ez vagy onnan elszármazott romák gyűjtőneve. zede csak vendégként jár Magyarországon, sze­ a filozófiája a lemezek megjelentetésére is érvé­ Snétberger egy szinti zenészcsalád sarja. Innen, rencsére ez a vendégeskedés nem is olyan ritka. nyes. Talán ennek is köszönhető, hogy Európa érthetően, számtalan zenei eszközt örökölt. A Új lemezét a Zeneakadémián mutatta be április egyik legjelentősebb kiadójánál jelentethette Gipsy című dal valószínűleg az örökségnek szó­ végén. A szélesebb jazzkedvelő közönség a Ma­ meg immáron a harmadik lemezét. ló tiszteletadás. A gyökér negyedik ága a gyarországon méltán népszerű, ugyan már pár Snétbergernek négyágú zenei gyökere van. A klasszikus zene, azon belül is J. S. Bach. Snét­ éve feloszlott Trio Stendhalból jól ismerheti Snét- kezdetektől hatással van rá a latin-amerikai ze­ berger számtalan átiratot készített, amik közül bergert, de a szűkebb szakma már a trió meg­ ne. Egberto Gismonti megismerésével ennek a remélhetően A fúga művészét lesz módunkban születése előtt is tudta, hogy különös tehetségű gi­ műfajnak a formailag sokrétűbb eszközeihez for­ hamarosan a kezünkbe venni, a gitáros tolmá­ tárosról van szó. Snétberger két társa, Egri János dult. A latin zene dominánsan jelen van az egész csolásában. A klasszikus zenének köszönhető és Balázs Elemér ezen a lemezen, és már több életművében, így ezen a lemezen is. Állandónak Snétberger varázslatos technikája. A lemez leg­ budapesti koncerten is, még szorosabb kapcso­ tűnő vonzódását jelzi, hogy E-Bossa című koráb­ utolsó dalaként egy duót hallhatunk Lovász Irén­ latban áll a magyar jazzélettel, tudniillik az bi szerzeményét az Obsessionön is szerepelteti. nel. Nem tulajdonítok magamnak nostradamusi egyik legprogresszívebb jazztrió, a Trio Mid­ A gyökér másik ága a bebop, ami ezen a leme­ képességeket, de ez utóbbi felállásnak nem jó­ night, illetve az annak kibővített formájaként mű­ zen az FS Five című számban a legfeltűnőbb. solok túl nagy jövőt. ködő Oláh Kálmán szextett tagjai, de számtalan A dal címe egyébként nem mást takar, mint egy Juhász Gábor

3 2 1998. j ú n i u s GRAMfBN Donald Byrd

Blackj ack

• Blue Note — EMI Quint •

‘: erbie Hancock egyszer úgy jel- •íÉ lemezte a Van Gelder-stúdióból (és az éjszakai jam session-ökről) jól ismert trombitás kollégát, mint akit elsősor­ ban a szüntelen előre gondolkodás jellemez; akinek azért eltérő minden lemezfelvétele, A HÓNAP JAZZLEMEZE mert - szerencsére - nem képes leragadni ■»««f Donald Byrd - trombita; Mark Isham - trombita, flumpet, egy stílusnál: folytonosan újabb zenei ötlete­ Sonny Red - altszaxofon; Charles Uoyd - szaxofon, ket akar megvalósítani, s minden egyes pro­ Hank Mobley - tenorszaxofon; Geri Allen - zongora, dukciója az innováció jegyében keletkezik. Cedar Walton - zongora; Jeff Littleton - bőgő, Walter Booker - bőgő; Billy Higgins - dob, A Hancock-féle hízelgő jellemzést ki kell egé­ Billy Higgins - dob; Gary Burton - vibrafon, szíteni azzal is, hogy a hatvanas évek Do­ km.: az All Members című számban: Sid Page - hegedű nald Byrdje a legtudatosabb művészek egyi­ O Q Sonny Red - altszaxofon Jimmy Heath - tenorszaxofon, ke volt a pályán, a jazz „poéta doctus"-ai kö­ Herbie Hancock - zongora, zül való előadó, aki a fekete zene művelését Eddie Khan - bőgő, Albert Tootie' Heath - dob, nyugtalan, zavart, már majdhogynem free jazzbe a maga számára elképzelhetetlennek tartotta hajló. A kilencedik szám ismét a teljes zenekar a négerségről szóló antropológiai és történel­ „cool" együtt zenélése. Mindenki helyet kap egy mi tanulmányok nélkül. Módszeresen képez­ rövidebb szóló erejéig. A záró hegedűszóló mint­ te tehát magát, zenét tanított, és maga is töb­ ha Grappellit idézné. bek között karmesteri, zenekar-vezetői és ze­ Erdei Zsolt neelméleti tanulmányokat folytatott a Colum­ bia Egyetem tanárképző karán. Egy interjújá­ ban némi, az egyhangúan zajos életet élő zenésztársak és önmaga felé egyszerre vágó kritikus-önkritikus éllel jegyezte meg, hogy az afroamerikaiság minden egyes szegmensét nem lehet a klubéletben megismerni. Az 1955 óta New Yorkban élő Byrd évről évre tágította érdeklődési körét. Előbb csak zott ujjakkal érne a billentyűkhöz. A Black­ kiszenekarban gondolkodott, majd egy ti­ jack egyik legvonzóbb teljesítménye az El­ zenkét tagú nagy(obb) együttes számára is dorado (amely a hatvanas évek közepén ke­ kezdett komponálni a harmincas évei elején letkezett szám volt). Érdemes meghallgatni itt járó fiatalember. Trombitásként ő az egyik is a Byrd-szólót: az derül ki belőle, hogy par excellence Blue Note-muzsikus (a másik nemcsak lemezről lemezre, hanem egyes le­ kettő Lee Morgan és Freddie Hubbard), ezt mezek anyagán belül is milyen eltérő elkép­ combokompozíciói is jól tükrözik: mostani zeléseket tudott megvalósítani a trombitás. CD-nken a címadó szerzemény valóságos Az Eldorado trombitajátéka ugyanis nem Blue Note-cégér: a Blackjack egyébként egy Byrd, hanem sokkal inkább az ötvenes évek Párizsból a Five Spot Caféba látogató hölgy második felének Miles Davisét idézi (a szer­ Snétberger Ferenc - gitár beceneve volt. A ritmikát Byrd egy Joe Wil­ ző Mitch Färber is érezhetően Davis és Gil Egri János - bőgő Evans hatása alatt állt). Balázs Elemér - dob liams - Thad Jones - Mel Lewis-számból me­ km.: Lovász Irén - ének rítette, azt „byrdösítette", s fejelte meg egy A Blackjack a legjobb formájában mutatja adag Monk-feelinggel. A sodró lendületű Donald Byrdöt. Míg korai munkái közül ha­ West of the Pecos-ban a szólista Byrd villog­ sonló örömmel lehetne ajánlani szinte bár­ tatja meg tudását. Hogy a Löki című szerze­ melyiket (a Royal Flushtól a Free Formig), ad­ mény miért az észak-európai mitológia ár- dig a hetvenes évek Byrd-zenéje már más vi­ mányos tűzistenéről kapta a nevét, azt nem lág, nem szerves folytatása az igazi jazz­ tudom, de az tény, hogy pedáns alt-trombi- nek, annak, ami itt még minden taktusban ta-tenor-zongora szólósorrendet tartalmaz, megszólal. Walton billentése oly lágy, mintha bevattá- Máté J. György Marc Ducret Marc Ducret (détail) Big Satan

• Winter & Winter — Karsay és Tsa. • telményeknek is megfelel, dacára annak, hogy ponto­ a finomabb, dallamgazdagabb darabokat játssza, nem san az, aminek rögtön a cikk elején szikáron megjelöl­ kevésbé gondolat-inspiráló hatással. A zenehallgatóban tem. Vagyis szabadabb, a megszokott műfaji kereteken megjelenő szín, kép, gondolat, vagy érzet bizonyára ortárs jazz. Ez az, amiről legtöbben úgy túllépő, ritmikai és harmóniai kötöttségektől mentesen, a nem azonos azzal, melynek hatására a francia gitáros vélekednek, hogy a fele is sok. Pedig az tizenkétfokúság lehetőségeit gazdagon kiaknázó, de szalagra játszotta zeneszámait egy félreeső XVII. indíték, a belső kényszer, mely arra kész­ improvizatív, érzéki, magától értetődő természetesség­ századi olasz villa különleges atmoszférát árasztó ter­ teti napjaink művészét, hogy a szinte génjeiben lévő be­ gel áradó, intenzív gondolatokat és képeket gerjesztő mében, de ez is a játék részét képezi. idegződésektől is megszabadulva a lényegét merje ze­ zene. Mindkét CD-nek fontos jellemzője a rendkívül igé­ A Big Satan-CD talán kissé utánérzet benyomását kelthe­ névé formálni, ugyanúgy tehetségből, elhivatottságból nyes, telt sound. Emiatt már első hallásra a föltétien hite­ ti amiatt, hogy a szaxofon-gitár-dob összeállítással és esendő, emberi önzésből fakad, mint ahogy az a biz­ lesség ragadja meg a figyelmet, kizárva az öncélúság szinte egy új kamara-műfajt teremtett már az elmúlt évti­ tos alapokra építő kollégáknál is van. Viszont amíg az vagy valami artisztikus blöff gyanúját is. zedben három nagyszerű muzsikus: Paul Motion, Joe Lo- utóbbiaktól elfogadott a produktum, az előbbiektől alig. A szólólemezen hallható gitárhangok színei a nem meg­ vano és Bili Frisell. Ráadásul Ducret játéka, illetve sound- Ezért az igazi kortárs művészek már csak a kisebbségi tanulható kategóriába tartoznak - és most nem csupán ja itt meglehetősen hasonlít Frisell gitározásához, de sors miatt is empátiát érdemelnének. Tudniillik nem a a virtuóz technikai felkészültségre gondolok, ami szintén Berne és Rainey hamar elfeledteti az elkényeztetett hall­ hallgató hiányos zenei előképzettsége miatt minősül fá­ szembetűnő Ducret szólóprodukciójából. Nagyfokú ér­ gatóval a kitűnő amerikai triót. Különösen a szaxofonos rasztónak a kortárs zene, hanem azért, mert mi, hallga­ zékenység, eredendően gazdag invenciók és fantázia átütő egyénisége hat ezen a felvételen. A töredezett rit­ tók vagyunk fáradtak. De ha nem foglalkozunk a zene- van ilyenkor a zene hátterében. Mivel nem valami áttet­ musokat olyan testes és expresszív hangokkal tölti meg, elméleti, kompozíciós, gondolati stb. összetevőkkel, és sző struktúra, és az erre épített kompozíció felismerése melyet csak a legnagyobbak tudnak. Nem annyira tech­ csupán a produkció általában reflexszerűen elutasított jelenti itt a zenehallgatás intellektuális plusz-élményét, nikai bravúr ez a szólójáték, viszont rendkívüli összefo­ érzékelhető oldalát nézzük - mondjuk gasztronómiai ezért Ducret sokkal inkább a részletek cizellálásával, és gott szellemi jelenlétet igényel. A koncentráltság, a foko­ párhuzammal -, akkor sem feltétlenül műveltségi (vagy a hangszerek érzéki lehetőségeinek lehető legnagyobb zott érzékenység és a partnerek játékának, sőt gondola­ sznobsági) kérdés, hogy ki szereti az édes, a csípős kihasználásával teszi teljessé etűdjeit. Viszonylag ritka, tának figyelő követése mindhármuk játékát egyformán vagy például a fanyar ízeket - vagyis zenéről lévén szó, hogy improvizatív szólóprodukció egy kommersznek mi­ jellemzi. Olyannyira, hogy még a borzalmas fekete le­ azok hangzó megfelelőit. nősített instrumentumon, nevezetesen tizenkéthúros gitá­ mezborítóra kasírozott sátánt is feledtetni tudja. Tehát most is az ártatlan, a még, vagy már mindenre fo­ ron szólaljon meg, de mint a felvétel bizonyítja, megfele­ Ha a három muzsikus még velünk, hallgatókkal is törőd­ gékony, esetleg naiv fülek járhatnának jól, ha nem lenne lő kezekben ezzel is létrejöhet értékes zene. A meglepő ne egy kicsit, nemcsak jók, de talán még kiválóak is le­ manapság az a zenével szemben támasztott abszurd el­ csembalóhangokkal, a telt, zengő, vagy olykor elhan­ hetnének ezek a zenék. Kérdés, hogy kivel etikusabb várás, hogy azonnal, és lehetőleg kulisszazeneként is él­ golt effekteken át a hosszú kitartott hangokig, illetve most empatikusnak lenni: a lényegét adó művésszel, vezetes, de minimum kellemes legyen. azok hatására szinte asszociációs lavinát indít be Ducret vagy a kissé agyonhasznált zenehallgatóval? Nos, a most szemlére kerülő két CD még ez utóbbi köve­ játéka. A fémhúrokkal felszerelt hathúros gitárral pedig Matisz László

Marcus Roberts M a r c u s R o b e r t s The Joy of Joplin

• Sony Classical • zékre vallanak, ugyanakkor itt-ott himnikus, ám pillana­ hangsúlyozottan XX. század végi művészi játékról van tig sem dagályos betétekkel adóznak a mester előtt. Ar­ szó, időtlen klasszikusokkal. Ez a gesztus természete­ ról nem is beszélve, hogy még a slágerek is voltaképp sen nem újkeletű és nem csak a zenéből ismerős, pláne em csalódik az olvasó szeme világa, ha Roberts Joplin-variációi. Ott van például rögtön az indí­ nem a jazzből. Mégis újra és újra szívesen hallgatjuk a „klasszikus" címkével ellátott lemez re­ tó The Entertainer, amely ragtime helyett boogie-woo- színvonalas kortárs átiratokat, amelyek az előadómű­ cenzióját olvassa a jazzfigyelő hasábjain. gie-kíséretet kap, amit aztán Roberts szépen triolákra vész belső színérzékének biztos zálogai. A ragtime ar­ De mégis hova lehetne sorolni az olyan zenészt, aki bont, és a Da Capo már ilyen szerény is marad - négy- tisztikus tolmácsolása pedig magától értetődő unikum, egyszerre nevelkedik Chopin és Coltrane zenéjén, Art negyedes téma háromnegyedes kísérettel: zöldfülű fe­ előre tekint a jövő század felé. Az azonban, hogy a Tatum és Vladimir Ashkenazy zongoráján?! (Ez a kér­ hér zenészek levegő után kapkodnak. ragtime korszakalkotó törekvések szimbóluma, azóta dés a kritika végéig függőben marad.) Marcus Roberts negyven alatti fiatal zongorista, s így nem újság, amióta némafilmek zenei aláfestéseként Joplin öröme - játék. A zenész játékának pedig bizta­ érthető a szembeötlően játékos kísérletezőkedv, amely szolgált. Roberts a gesztussal a műfajnak ezt az erede­ tás, ha a rigorózus kritikust is játékra sarkallja. Jelen egy kicsit önmagát is elkápráztatja még - éppen ez ti szerepét is szem előtt tartja, természetesen, és kérem esetben a lemezkompozíció ravaszul próbára teszi a adja meg báját -, bár a lemez igazi érdemeit messze szépen, micsoda gesztus ez egy ötéves kora óta világ­ hallgatót, vajon felismeri-e, melyik darab Joplin és me­ nem itt kell keresni. Ha ugyanis valaki hat éven át kísé­ talan zongoristától! Legalább akkora, mint Roberts elő­ lyik Roberts saját szerzeménye. Nehéz eldönteni, s mi­ ri Wynton Marsalist, akkor már természetesen nem le­ ző lemeze, a Kék rapszódia feldolgozása. Ezek után után - vigyázat, csalok! - fél szemmel mégis a borítóra het félresöpörni az „ifjú tehetség" valójában lekezelő ti­ mi is csak tiszteletünket fejezhetjük ki meleg humorral lesek, rádöbbenek, hogy Roberts szerzeményei, ame­ tulusával. A játék minősítést azonban fenntartom, az­ teli nosztalgiája előtt. lyek a lemeznek éppen a felét teszik ki, kiváló stílusér- zal a megkötéssel, hogy hamisítatlan századvégi, és H. Magyar Kornél

1 9 9 8. j ú n i u s GRAtMBN George Gershwin Centenárium ’98 í

• Art-Tour Records •

z utóbbi időben ismét divatba jött a vokális jazz hazánkban, gondol­ junk csak a négy fiatalból álló Cotton Club Singersre vagy a Four Fathersre, és a jazzbe * Morc Ducret - tizenkéthúros és hathúros gitár gyakran kiránduló kamarakórusokra. Bizonyára ■ p a Bornemissza Mária - ének, sokan emlékeznek az LP-korszakban megjelenő Oláh Kálmán - zongora, Bontovics Kati-, Berki Group- vagy Deák Big Band- Egri János - bőgő felvételekre, amelyeket azután követett napjaink Balázs Elemér - dob CD-s világában Téli Márta, vagy Malek Andrea. Most egy régi ismerős bukkant fel a lemezpiacon, nevezetesen Bornemissza Mária, aki a nyolcvanas években az egyik legnépszerűbb énekesnőnek számított hazánkban. Az Art-Tour Alapítvány által kiadott lemez George Gershwin születésének 100. évfordulójára készült, az énekesnőt pedig napjaink N sztár triója, a Trio Midnight kíséri. A lemez a 's Wonderful című számmal indul, ami lA jól megfoghatja a Gershwint kedvelő laikus hallga­ \A tót, de a műfaj szerelmesei azonnal hallják az erős ■ jmmm Ella Fitzgerald-hatást, amely csak a magyar szöve­ gű éneklésnél hagy kissé alább. Ez természetesen Tim Berne - bariton- és altszaxofon Marc Ducret - elektromosgitár nem csökkenti a lemez értékét, hiszen az énekesnő £ Tom Rainey - dobok szívét-lelkét nyújta az előadásban. Kimondottan jól eső érzés magyar szövegű éneklést hallani, amit

1 9 9 8. | U N i U S I Azzal, hogy az első fesztiválon Herbie Hancock zeinkhez képest nem a táncritmusokra koncent­ nyolcvanas években kibontakozó brit jazzmegúj- abszolút all-star együttese szerepelt, a szervezők rál, hanem a jazz mainstream vonala felé történő hodásból akkoriban már alaposan kivették a ré­ egyrészt kiérdemelték „a" Magyar Jazzfesztivál elmozdulást mutat. Először dolgoztunk producer­ szüket. Django Bates (billentyűs hangszerek, te­ címét, másrészt roppant magasra tették önma­ rel, előző három lemezünknél még nem hívtunk norkürt) azóta már Jazzpar-díjas, saját jogán gunknak a mércét - ezt nehéz felülmúlni. Nem is külső embert a stúdióba. Európában is jól ismert több formáció élén is világhírű alkotó, lan próbálkoznak vele. A második egész más lesz, a standardeket vettünk fel, bőséges szólókkal, a Ballamy (szaxofon) Batesszel és más együttesek­ nálunk ritkán hallható, főleg újabb keletű stílusok mainstream besorolást bizonyára kiérdemlő ben is tündöklő, invenciózus szólista. Annak elle­ sokszínűségével emelkedik ki. A fellépők névsora, hangszerelésekben. „Arra a kérdésre, hogy nére, hogy Bruford ismertebb, mint rockzenész, a ami igen hosszú már magában is (lásd a hírolda­ mennyiben mutat európai hatásokat zenéjük, zenekar az európai jazz legkorszerűbb, stíluskor­ lunkat), ugyancsak tiszteletet parancsoló, már ami Gary Crosby készséggel elismerte, hogy nyilván látoktól mentes muzsikáját játssza, most is fiatal a szervezéssel járó rengeteg munkát illeti, és re­ érződik, hogy a tagok nagyobbik része már Lon­ partnerekkel. mélhetőleg ugyanannyira érdeklődést is keltő. donban nevelkedett, és a beat- meg rockkorszak­ A Jazz Jamaicához hasonló felfogású populáris Az egyik kézenfekvő példa a kifejezetten mai stílu­ ban volt gyerek, vagy fiatal. De zenéjük azért ízig együttes a Jungle Funk, a valóban színes Living sú együttes, a Jazz Jamaica, a háromnapos feszti­ vérig karibi muzsika, amelynek jellegzetes ritmu­ Colour formáció utódegyüttese. A Vinx-Doug válon szombat este lesznek hallhatóak. Az együt­ sáról azonnal felismerhetőek zenei gyökereik. Wimbish-Will Calhoun felállás, a tavalyi Groove tes a jazz és a funky alapú tánczenék összeházasi- A trombitás Edward „Tan Tan" Thornton és a teno- Collective fellépéshez hasonlóan, a legfrissebb di­ tási kísérleteinek második hullámába sorolható. ros-fuvolás Michael „Bammie" Rose melódiái is ezt vatot, a legújabb „lüktetést" hozza Pestre, ezúttal Vagyis, egyszerűbben, második generációja az a vonalat erősitik. Double Barrel címmel a a „jungle" jegyében. acid jazznek. Nem véletlen, hogy az együttes Lon­ Rykodiscnél megjelent idei lemezük, különöskép­ A mainstream jazznek is méltó hely jut a fesztivá­ donban alakult, első- vagy másodgenerációs ja­ pen a kiemelkedően jól sikerült Butterfly cimű lon. A francia-roma Bireli Lagrene fellépése igazi maicaiakból. Két muzsikus is játszott közülük a Herbie Hancock-feldolgozás azt mutatja, hogy ők szenzáció, Pastorius egykori társa éppen a leg­ Jazz Warriorsban. kilencen nagyon is ízletes és pezsgő nedűt tudtak utolsó Gramofonban érdemelt ki öt kis csillagot, Jelenlegi felállásuk, amint azt Gary Crosby bőgős, erjeszteni ebből a két, eqymáshoz képest távoli Frank Sinatra dalaiból összeállított lemezével. Ne­ az együttes vezetője lapunknak telefonon elmond­ „hordóból". héz lesz bárkinek felülmúlni az énekesként is be­ ta, az egyensúlyteremtés jegyében alakult ki kö­ Amit a Gramofon múlt számában Fred Hersch el­ mutatkozott gitárost most, a Sinatra halála után rülbelül két evvel ezelőtt: a pólusok egyik oldalon mondott, hogy Amerikában a crossover, mondjuk várható emléklemezek évadján. a fiatalos lendület és a zenei tapasztalat, a másik a stílusok keresztezésének nevezhető muzsikának Két régi ismerős, Michal Urbaniak (Lengyelor- oldalon pedig a jazzkészség és a jamaicai reggae, van nagy keletje, és nem csak a jazzben, a Hun­ szág-Anglia) és Jiri Stivin (Prága) mellett a feszti­ továbbá a ska és a fuses mentő hagyományában garian Jazz Festival fellépőinek összeállításában is válon szereplő magyar muzsikusokról kivétel való jártasság. Az sem véletlen, hogy a nagybő­ jól kitapintható. Itt van mindjárt a rock felé nyitott nélkül elmondhatjuk, hogy mindannyian szerepel­ gős fogja össze a kilenctagú zenekart, mert éppen irányból érkező Apocalyptica, négy magas szőke tek már ezeken a hasábokon, bemutatásuk kü­ a jamaicai zenekarokban jut - a ritmikai és finn csellós, akik Metallica-számokat fognak ját­ lönben is felesleges lenne. Azok számára, akik harmóniai pillér feladatán túl - egy melodikus sze­ szani, vagy a jazzrock korszakban Magyarorszá­ még nem voltak Szakcsi-, Vukán-, Trio Midnight- rep is ennek a hangszernek. gon is taroló lengyel basszusgitáros, Kristóf vagy éppen Dél-alföldi Szaxofonegyüttes-kon- A teljes, ütössel és gitárral felálló ritmusszekció Scieranski, nemzetközi triójával. certen, egy minapi tévéműsor tanulságát idézzük mellett, szintén teljes fúvósszekció szerepel, alt- és Rockkorszakukat maguk mögött tudó jazzrajon- fel. A Kincsestár (MTV1) című élő (!) műsorban tenorszaxofon, trombita, harsona összeállításban. góknak mégis Bill Brufordra, a Yes együttes dobo­ fiatal és tapasztalt magyar muzsikusok léptek fel, Dennis Rollins, az új harsonás, és Brian Edwards sára kell leginkább felhívni a figyelmet, aki saját, többek között Oláh Kálmánék is. A délelőtti idő­ altszaxofonos is a Jazz Jamaica új vonalát erősíti, régóta sikeres jazzkvartettjével érkezik a Petőfi pontnak köszönhetően sokan telefonáltak be amelyet Crosby így foglalt össze: Csarnokba. A rockveterán (King Crimson, Gene­ azzal, hogy ha ez a jazz, akkor az érdekes, és „A legújabb lemezünkre alakult ki az új hangzás, sis) nyolc évvel ezelőtt alapította az Earthworkst, nekik tetszik. Nos, itt a legjobb alkalom az is­ amely korábbi, a Blue Note-nál megjelent leme­ két, nála jóval fiatalabb muzsikussal, akik a merkedésre. IX)

3 6 19 9 8. JÚNIUS CRANfBN j ) u d a p e s I music center A hónap művésze a -ben

1972-ben Darmstadtban tett látogatása alkalmá­ val találkozása Christian Wolff zenéjével és elgon­ dolásaival megerősítette elhatározását, hogy udapest usic enter olyan zeneszerzési utakat és gyakorlatot kutasson, 1093 Budapest, Lónyay u. 41. mely különbözik az Európában hagyományosan elfogadottaktól. Ennek a változásnak az első pro­ Tel./fax: 216-7895, duktuma a Hangok című darab (1972). Azóta írt Tel.: 216-7896 kompozícióit nagyban befolyásolta az amerikai E-mail: [email protected] A Budapest Music Center az 1999-ben megren­ „minimal" iskola. dezendő frankfurti könyvvásár magyar napjaira Az 1980-as évek eleje óta rendszeresen dolgozik http://www.bmc.hu egy nagyszabású magyar kortárszenei CD-soro- színházaknak, mint zenei tanácsadó és mint zene­ zat létrehozását tűzte ki célul. Ennek a sorozatnak szerző. második kiadványa Sáry László Locomotive sym­ Nemrégiben elkészült misztériumjátéka, kamara­ A BMC szolgáltatásai: phony c. darabja (Az első Eötvös Péter Atlantis cí­ operája és kisoperája bizonyítja növekvő érdeklő­ mű albuma). A kiadvány elkészítésének alkalmá­ dését a színpadi művek iránt. • Hazai és nemzetközi információs ból mutatjuk be a hónap művésze rovatunkban Sáry számos megbízást kapott, legutóbb a Labi­ központ - szöveg, kép, hangadatok Sáry Lászlót. rintust - vonósnégyesre és két marimbára, mely­ felvitele és lekérdezése Sáry László Nyugat-Magyarországon született nek premierje Japánban volt 1996 márciusában, az Internet-hálózaton 1940. január 1-jén. A budapesti Zeneakadémi­ a Tokiói Vonósnégyes előadásában. Három hóna­ án tanult zeneszerzést Szervánszky Endrénél, pig egy projekten vett részt Japánban, ahol japán • Kiadói tevékenységek koordinálása 1966-ban diplomázott. 1970-ben Vidovszky szerzőkkel a japán és magyar zene kapcsolatait - B o u v ard & P écu ch et Lászlóval és Jeney Zoltánnal megalapították az kutatták. Több mint 80 művet írt a kamarazenétől Új Zenei Stúdiót, melynek azóta is tagja. A stú- a kamaraoperán át a zenekari művekig. • Zenei fesztiválközpont - előadások, di<^ tevékenységéhez mint zeneszerző és mint Munkásságáért több díjat kapott Maqyarorszáqon: koncertek, hang- és fénytechnika előadó is hozzájárult saját és mások műveiben. 1979: Kassákdíj szervezése, lebonyolítása, stb. Mindkét minőségben fellépett számos európai 1985: Erkel-díj országban. 1993: Bartók-Pásztory díj • Zenei kiadványok árusítása / / / • Hangfelvételek készítése, SARY LÁSZLÓ: Locomotive symphony hanghordozók gyártása, teljes körű Emlékek és gondolatok a Locomotive symphony című művem elé: szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, grafikai-nyomdai kivitelezés, stb. Régi tervem írni egy olyan zeneművet, amelynek ritmusa és hangzása a gőzmozdonyok és környezetük hangjaiból tevődik össze. A lenyűgöző látványt nyújtó hatalmas gépek hangjai gyermekkorom meghatá­ • Rendezvényszervezés rozó hangélményei közé tartozik. A győr-veszprémi vasútvonal egyik kis állomásán, Győrasszonyfán töltöttem a gyermekkoromat, ahol apám állomásfőnök volt. Ez az időszak az ötvenes, hatvanas évekre esett. Akkor kizárólag gőzmozdo­ nyok közlekedtek ezen a vonalon. Naponta többször is hallottam a vonatok különböző hangjait és ritmu­ A BMC a GRAMOFONBAN sait, amelyekkel iskolába jártam a közeli kisvárosba, Győrbe. Csodálattal figyeltem az álló mozdonyok lassú lihegését, ahogy - szinte emberi lényhez hasonlóan - beszívják, majd kifújják a levegőt. Szerettem • A hónap művésze a különböző mozdonyok sípjeleit, amelyek messzi távolságból hallatták rendkívül intenzív hangjaikat. Em­ lékszem a súlyos terheket húzó mozdonyok akadozó, különböző aszimmetrikus ritmusokat előidéző vonu­ lására. A legszebb zenei hangokat és hangzásokat a kanyargó sínpályák mellett lehetett hallani. A vonat kerekei és a sínek egymásnak feszülő súrlódásai gyönyörű dallamokat és harmóniákat játszottak. Sokszor hallgattam a váltóőr sorompójának véletlenszerű harangütéseit, amelyek felhívták a figyelmet a közeledő vonatokra. A győri pályaudvaron - ahol naponta megfordultam - főleg délután, csúcsforgalom idején le­ nyűgöző, szinte szürrealista hangélmény fogadott. A hangosbemondó kiabálásai, amelyekből legtöbb­ ször csak hangfoszlányokat és egyes szavakat lehetett hallani, összekeveredtek a különböző mozdonyok zakatolásaival. Sípjelek, csikorgások, gyors kattogások és az emberi beszéd kisebb-nagyobb mértékben eltorzított hangjai sokrétű és nagy hatású kollázzsá álltak össze a fülemben. Nagyon szerettem hallgatni a természet hangjait a nyílt pályán a szabadban, amelyet időközönként kiegészített egy-egy gyorsan átha­ ladó személy- vagy tehervonat vágtázó hangja. Néha úgy tűnt, hogy ezek a szikrázó, füstös, zakatoló, fe­ kete „szörnyek" egy idő után fölemelkednek a levegőbe, és eltűnnek a semmibe. Az itt leírt élményeimre támaszkodva, Locomotive symphony című művemmel szeretném felidézni gyermek­ korom világát és tájait, és emléket állítani egy letűnt kor óriásainak, a gőzmozdonyoknak.

Az ECM, AUVIDIS, JVC, DREYFUS, VERVE, WARNER, HUNGAROTON CLASSIC, FONÓ, ENJA, BMG A KIADÓK JAZZ VÁLASZTÉKA KAPHATÓ, ILLETVE MEGRENDELHETŐ (POSTAI UTÁNVÉTTEL IS) A BMC-BEN!

1 998. JÚNIUS 3 7 r s a k

Sorozatunk középső része egy

, alig ismert, ázsiai népcsoport zenekultúrájának magyarországi képviselőjét m utatja be. Paizs M iklós éne­ kel, annak egy különleges és itthon még alig ismert technikájával, amit a belső­ BESZÉLGETÉS ázsiai Tavában (Oroszország egyik déli tagköztársasága) őshonos torok- vagy do­ PAIZS rombéneknek nevezhetünk. Pár éve jártak ugyan nálunk egy-egy világzenei fesztivál MIKLÓSSAL keretében tuvai zenekarok, a doromb­ éneket azonban még az etnorajongók kö­ rében is nagyon kevesen ismerik. Ennek az is oka lehet, hogy egyedüli itthoni mestere

nagyon ritkán látható színpadon, szólóle­ szerint az alaphang fölött különböző felhangok kép­ ország, és mindhárom helyen művelik a doromb­ meze pedig inkább elvont, performance ződnek, így olyan az egész, mintha valaki énekelne éneket, úgyhogy akár lényeginek is tekinthető az jellegű akusztikai elemekből épül fel. Paizs és mondjuk fütyülne egyszerre. A hangképzés mód­ összefüggés. Ugyanakkor Tuvában vallási élet már ja szerint több dorombének-stílus is létezik Tuvá- csak nagyon csökevényes szinten létezik. Egyrészt Miklós tagja a népszerű Korai Öröm ze­ ban, ahol őshonos a műfaj, és ahonnan valószínűleg aktív buddhizmus nem észlelhető, a sámániz­ nekarnak és a kecskeméti Úzgin Űvernek elterjedt többek között Tibetbe is. Ezt abból gondo­ mus pedig csaknem kihalt a hosszú szovjet uraübm is. Beszélgetésünk során sok egyéb mellett lom, hogy a tuvai hangképzés sokkal gazdagabb a alatt. igyekeztünk tisztázni a műfajhoz tartozó többinél. Egyrészt több felhangot lehet kihozni, © Ezek szerint a dorombének alapvetően világi ingatag magyar terminológiát is. másrészt pedig többféle játéklehetőség van. Eleve eredetű, és ebből sarjad a vallási szerepe, amely­ két felhangsor létezik, egy az orrüregben, egy pedig ről nálunk is inkább ismerni lehet? a szájüregben, a tuvai énekes párhuzamosan tud P M : A dorombének tuvai formája olyan fo­ dolgozni a kettővel, és persze külön-külön is. A ti­ kú koncentrálást igényel, hogy szerintem alkalmat­ © rom ofon: Te vagy az egyetlen itthoni tuvai stí­ betieknél az alaphang egy kitartott hang, amely lan arra, hogy közben például sámánszertartást vé­ lusú torokénekes. Hogy lehet, hogy nincs klubod azonban finom hangszintkülönbségekre is lehetősé­ gezzenek, vagy az énekes egyidejűleg gyógyítson is. mondjuk a Fonóban, hiszen lemezed is a Fonó get hagy. A beéneklő kicsit mélyebben kezdi, és ha Szerintem régebben sem volt köze hozzá. Öncélú Records gondozásában jelent meg? belép a többi szerzetes, akkor körülbelül fél hanggal művészetről van szó, aminek elsődlegesen gyönyör­ P a iz s M ik l ó s : Nem szeretek kétszer följebb megy a hangmagasság. ködtető szerepe van, viszont mélysége miatt később ugyanazzal a produkcióval színpadra lépni, másrészt © Nekem erről kapásból a gregorián gyakorlat jut szerepet nyert a tibeti Maháyána-buddhizmusban. viszont nem érzem magam annyira termékeny zenész­ az eszembe, ahol szintén „beénekli” az egyik Ez az egész persze az én koncepcióm, nem találtam nek, hogy mindig valami újat hozzak ki egy tradicio- rendtag a kezdő sort, és azután veszik át a dalla­ még erről szóló etnológiai, vagy népzenei tanul­ . nális, tehát kötöttebb keretek között mozgó műfajból. mot a többiek is. mányt. A dolog azonban teljesen logikus: Tibetből a Egyébként szerencsésebbnek tartom a dorombének P . M . : Valamilyen szinten hasonlít, de a gre­ határokon kívülre is mentek térítők, akik így kap­ elnevezést. A torokének kifejezés nem elég találó, az gorián kimondott istendicsőítés, itt viszont az értel­ csolatba kerülhettek a tuvai zenével, és haza is vihet­ oroszból vagy angolból vettük át. Én dorombozok is, met közvetlenül befolyásoló mantrákról van szó, ték egy részét. és szerintem a kettő között lényegi képzés- és hangzás­ olyan szövegekről, amelyek az ismételgetés útján © A te első élményed is olyan volt kint, m int a beli összefüggések vannak. Másrészt melyik az az érik el a maguk hatását. többi itthoni zenésznek, akik lélegzetelállító le­ énekhang, amelyik nem a torokban képződik? © A dorombének minden országban a buddhista mezfelvételek hatására zarándokolnak az anyaor­ © A dorombéneklésről itthon meglehetősen gyé­ lelkigyakorlatok kelléke? szágba, vagy ott kaptad a legelső leckéket? rek az ismeretek és sokszor korrigálásra is szorul­ P . M : Ez nehéz kérdés. Tavaly nyáron voltam P M : Tíz évvel ezelőtt hallottam egy nagyon nak. Talán annyi igaz, hogy elsősorban a tibeti Tuvában, ott kifejezetten a népzenébe kell sorolni, nagy tuvai énekes, Orzsák Hunastar-ol lemezét. szertartásokhoz kapcsolható, ahol az Ó m ot ha­ tehát nem része a vallási életnek. Tibetben viszont Egyszerű pásztorember volt, de az összes stílus mes­ sonló módon mondják... vagy éneklik? Hogy csak vallási jellege van és, ahogy én tudom, csak tere. Amikor meghallgattam, rögtön elkezdtem kell ezt a gyakorlatot egyáltalán definiálni? egyetlen buddhista irányzat gyakorlatainak része, gyötörni magamat. Kintjártamban már olyannyira P . M . : Énekről van szó természetesen, hiszen tehát itt meg éppenséggel felülkerekedik a minden­ nem hatott az újdonság erejével a dolog, hogy az ot­ kötött magassága van. A szájüreg és a nyelv állása napokon. Tibet, Mongólia és Tuva is buddhista tani mesterek nem is tudtak újat mutatni. Valószí-

3 8 1998. JÚNIUS GRAHON n t e r j ú

A hírnévért egyetlen mozdulatot sem

nűleg ezért nem maradnék kint hosszabb ideig ta­ mutatkozni zenésztársammal, Tóth Szabolccsal. © Azt mondod, nem tartod magad annyira nulni. Másrészt a tuvai énekek több részből állnak A műsorban mindenféle extrém hangszerek is szere­ innovatív művésznek, hogy folyton új formá­ (szöveges rész, átvezetés, felhangos rész, lezárás), en­ pelnek, például két különböző hangolású szlovák ban add át a mondanivalódat. Szerintem vi­ gem viszont csak a felhangos szakasz érdekel. Városi fajara, amelyeket összekötünk egy csővel, így két szont akár egyetlen hangban is, ami kijön a ember vagyok, és már nem tisztíthatom meg olyan hangszerrel egy hangot képzünk, és az interferencia szádon éneklés közben, van valami kortalan erő, mértékben a gondolkozásomat, hogy népzenét miatt egészen érdekes hangzás jön létre. Szűk körű, aminek nincs szüksége megújulásra. Milyen ze­ játszhassak. de hálás közönségre lehet számítani Nyugaton, első­ nei jövő vár rád, ha ennyire szigorú vagy önma­ © : Hogyan lehet ezt a hangképzést gyakorolni? sorban a „free” zenét kedvelők köréből. Ok min­ gadhoz? Tükör előtt formálod a szádat? denre fel vannak készülve, szeretik, ha valami újjal P .M . : A Korai Öröm szerintem annyira spon­ P . M . : Fogai mám sem volt a hangképzésről, lepik meg őket, semmi ellen nem tiltakoznak. Ide­ tán alapon nyugszik, hogy itt senki sem táplál a túl inkább rengeteg intuíció kellett hozzá, meg fafejű- haza, ha egyedül voltam, akkor is free-fesztiválon nagy karrierhez fűzött reményeket. Az Uzginnal ség: borzalmasan fájt a torkom, de csak ekkor ért el szerepeltem, de itthon ennek gyérebb a közönsége. sincs ambícióm, egyikünk sem agilis a zenekarban, olyan pozícióba, amelynél már valami értékelhető Van azért egy emberbarátibb műsorom is. Ez már a nehézkes a koncertszervezés, amit menedzselés híján hang keletkezett. Ez aztán rengeteg ideig ment így, televízióban is lement Sebő Ferenc népzenei műso­ nekünk kellene intéznünk. Vagy maguktól alakul­ legalább nyolc évig, hiszen nem volt, aki mondja, rában. De mivel megcsináltam, onnantól már nem nak a dolgok, vagy sehogy sem. Én most úgy me­ mit csináljak. Sokára jöttem rá például a nyelv sze­ foglalkoztat. gyek ki Nyugatra, hogy egy lépést nem tettem a do­ repére, csak nyitott szájjal tudtam énekelni egy idő­ © : A Korai Öröm zenéjét elég könnyű behatárolni, logért, egy Cristoph Linder nevű ember szervezte ben, de hát az csak az egyik stílus. Amikor kint jár­ a stílusuk kialakításában pedig neked is erőteljes meg, amikor kapcsolatba lépett a Fonó Recordsszal tam Tuvában, megmutattam magam a mesterek­ szereped van. Az előbbi mondataidból viszont egy marseille-i vásáron. Tehát a lustaságom ellenére nek, akik egy helyi fesztiválon több tájékról is össze­ gyanítható, hogy előbb-utóbb innen is távozol. történt valami, és most ugyanez van az Uzginnal. jöttek. Először nem hitték el, hogy ezt egy idegen is P M : Elsősorban rajtuk múlik, hogy meddig Megyünk egy ausztriai nemzetközi fesztiválra, aztán tudja. Elsőre egyszerűen nem érzékelték, hogy mit maradok. A külföldi népszerűség, az ottani új vagy hívnak Japánba, vagy nem. csinálok, de aztán megtört az ellenállásuk. közönség mindenkit inspirál, de az épp ellenkező­ © Más profi zenész fél életét adná szerződésért. © Van-e hangszeres kísérete az éneknek? leg hat rám, hogy sokszor nem tudok hozzászólni Honnan táplálkozik ez a nyugalmad? P . M .: Ma már mindent felhasználnak, ami az új számokhoz. Alapvetően jól érzem magam a P M . : Más útjaim is vannak, iparművész is le­ csak az országban elérhető hangszer, a balalajkától a Korai Örömben, ráadásul az én felelősségem na­ hetek, régen azt is csináltam. A zenei általános után tangóharmonikáig. Természetesen ezeken is tuvai gyon kicsi ebben a zenekarban. Elég sokan va­ nyitott kapukkal várt a konzervatórium, én mégis dalokat játszanak, kísérnek. gyunk, úgyhogy számomra nem reális az a veszély, erdészeti szakközépiskolába mentem, és ezzel úgy © Említetted, hogy nem célod az autentikus tuvai hogy személy szerint engem unnak meg a zene­ tűnt, hogy nem is zenélek többet. Akkor alakult népzenei gyakorlat bemutatása itthoni közönség karból, ha menni kell, mindenki megy. Ha egyedül máshogy, amikor Pestre jöttem. Ha egyszer mégis számára. Milyen területeken működsz szívesen? állok a színpadon, nem viselem el, ha az emberek vége lesz, újra elkezdem a kézművességet. Esetleg ír­ P . M . : Tulajdonképpen két teljesen különbö­ koncert közben vonulnak ki sörözni, ezért sem ját­ ni fogok. Ahogy jólesik majd. Egy biztos csak, hogy ző közönséget érdekel, amit csinálok. Az egyik a szom kétszer ugyanazt a produkciót, míg ha az a hírnévnek nincs komoly jelentősége, ilyesmiért performance-ok intuitívabb befogadója. Elsősorban Örömről mennek ki, azt nem tekintem személyes egyetlen mozdulatot sem vagyok hajlandó tenni. ilyen jellegű produkciókkal tudunk külföldön is be­ kudarcnak. H. Magyar Kornél

CRAtMON 1 99 8. JÚNIUS 3 9 nyelvű dalrepertoárt, amely - néhány közis­ MANDY PATINKIN mert „örökzölddel", a XX. századi zeneiro­ dalom remekműveivel kiegészítve - a M a­ maloshen gerincét alkotja. Vallásos zenéről szó sincs: a tizenhat kompo­ zíció nagyon is világi; mindennapi története­ ket mesél el, és zenei eszközeiben is távol áll az egyházzene kötött szabályrendszerétől. Patinkin inkább arra a folyamatra kívánt rávi­ lágítani, amelynek során a zsidó kultúra foko­ zatosan beépült az amerikai elit- és tömegkul­ túrába; részben asszimilálódott, de részben megőrizte jellegzetességeit. A Mamaloshen néhány tétele azt is bizonyítja, hogy a zsidó származású amerikai alkotók - Gershwintől Bernsteinig, Stephen Sondheimtől Paul Si­ monig - sohasem tagadták meg gyökereiket: latensen, búvópatak-szerűen időről időre fel­ Mandy Patinkin: bukkannak műveikben a zsidósághoz köthető Mamaloshen motívumok, szimbólumok. Az album nagy ér­ Nonesuch/Warner téke az emberközeliség: a szép és békés kis­ város felidézése (Belz...); a pásztor kesergé- se (Hey, Tsigelekh); a rabbi vidám sága és életigenlése (Rabbi Elimeylekh), amelyet drá­ szinte kiismerhetetlenül bonyolult, vál­ vallása szerint - mindössze hat-nyolc jiddis maian ellenpontoz a holocaustra emlékező tozatos, differenciált és szerteágazó szót ismert, bár mindig szeretettel emlékezett dal (Under Your W hite Stars), vagy a m eg­ zsidó zene újabb rétegeivel ismerteti megarra a nyelvre, amelyet apja, nagyanyja és gyilkolt zsidó munkást gyászoló Motl The hallgatóságát Mamaloshen című CD-jén a vi­dédszülei anyanyelvi szinten beszéltek. A zsi­ Operator. Patinkin hangulatos lemezt készített; lágszerte elismert énekes, Mandy Patinkin,dó zene jeles kutatóinak és interpretátorainak szép tónusú hangjához remekül illeszkednek aki ezzel a lemezzel visszatért zsidó gyöke­(Henry Sapoznik, Moishe Rosenfeld) hatásá­ Paul Ford színes, expresszív hangszerelései. Areihez. A művész néhány éve még - saját be­ra több hónapon át tanulmányozta a jiddis Retkes Attila

■CASZAS ATTILA

színészlemezeknek szép hagyomá­ nya van Magyarországon: a hábo­ rú előtti filmek és (zenés) színpadok sztárjaival számtalan nagyszerű felvétel készült; míg Ruttkai Éva, Darvas Iván és mások lemezei - amelyeket elsősorban a hatvanas-hetvenes években rögzítettek - ma már klasszikus érté­ Aket képviselnek. Napjaink magyar színészei Kaszás Attila: is szívesen énekelnek - változó igényesség­ Tomboló Hold gel, technikai tudással és színvonalon. Van­ BMG nak, akik öntudatosan és büszkén vállalják, hogy ők bizony nem hivatásos muzsikusok, s ezért zenei minőség helyett inkább valami eredeti gondolata sincs. A Korái együttes egyko­ vészegyéniségre, amilyennek Kaszás Attilát a mást - érzelmi töltést, szenvedélyt, színészi já­ ri basszusgitárosa, Fekete „Samu" T ibor-azóta színpadon megismertük. A Tomboló Hold ezért tékot - kell keresni lemezeiket hallgatva. M á­ keresett stúdiózenész - irányításával készült CD nem hat a reveláció erejével; még akkor sem, sok viszont - így a BMG-nél legutóbb Cson­ korrekten kidolgozott, szépen hangszerelt után­ ha többek között Presser, Sipeki Zoltán, M ad a­ ka András, s most Kaszás Attila - zeneileg is érzések gyűjteménye: néha kicsit „presseres" és rász Gábor, Solti János és Dorozsmai Péter jáF versenyképes produkcióra törekszenek, több­ „dusános" (a szerzőpáros M ég egy, illetve Sza­ szik rajta. A dalok többségének zeneszerzője, kevesebb sikerrel. vak nélkül címmel írt is két dalt Kaszásnak); más­ Skuta Miklós viszont igazi tehetség. Ha megta­ Kaszás Attila hosszadalmas előkészületek után kor inkább Gerendás Péterre emlékeztet, vagy lálja a saját, minden külső befolyástól mentes napvilágot látott albumával az a fő probléma, Kentaur szólólemezére. Vagy Ákos újabb dalai­ hangját, nagy jövő állhat előtte. hogy egyetlen eredeti hangja, egyetlen igazán ra. De még véletlenül sem arra a z autonóm mű­ Zombori Tamás

40 1 998. JÚNIUS G R A H fiN V

A kilencvenes években újra egyre nép­ szerűbb a dél-amerikai dallam-, rit­ mus- és harmóniavilág. M indez elsősorban a world music térhódításának köszönhető, és annak a jelenségnek, hogy mind több muzsi­ kus ismerte fel: Dél-Amerika nemcsak a jazz­ nek, hanem a popzene különböző irányzatai­ nak, sőt a kortárs klasszikus zenének is elsőd­ leges jelentőségű ihlető forrása. A dél-ameri­ kai kompozíciók elterjedését a társművészetek néhány kedvező tendenciája is segítette: az Evita című film hatására például sorra jelentek meg nagy, tekintélyes, multinacionális kiadók gondozásában tangólemezek. Daniel Baren­ Gustavo Santaolalla: boim és Gidon Kremer zenei és technikai Ronroco szempontból egyaránt elsőrangú, a „magas Nonesuch/Warner művészetet" reprezentáló felvételei éppúgy, mint lényegesen kommerszebb produkciók. Gustavo Santaolalla zenei stílusát is a dél­ amerikai - mindenekelőtt argentin - melódiák lincho, sípok, gitárok, harmonika) játszó ja, a CD igényesen tervezett designja és a és ritmusképietek hatják át; ez a zene azon­ Santaolallától távol áll minden harsányság zenészek vitathatatlan és megkérdőjelezhe­ ban távol áll a latin táncoktól, még nyomok­ és exhibicionizmus: Anibal Kerpel vibrafo- tetlen elkötelezettsége, igényessége és tech­ ban sem emlékeztet a tangóra, a szambára nos és az egyetlen kompozícióban közre­ nikai tudása, a Ronroco című album nem vagy a bossa novára. Leginkább talán működő, charangón játszó Jaime Torres se­ képes egy órán keresztül lekötni a hallgató meditativ népzenének nevezhetnénk; differen­ gítségével meghitt, bensőséges atmoszférá- figyelmét. Háttérzenének, relaxációhoz ta­ ciált játékmódokkal, érzékeny szólamszövés­ jú, de, valljuk be, kifejezetten unalmas le­ lán jó, de emlékezetes élményről, katarzisról sel és legfőképpen pasztellszínekkel. A jó né­ mezt készített. H iába a felvételeknek otthont sz ó sincs. hány hangszeren (charango, ronroco, mau- ad ó Los Angeles-i stúdiók pom pás akusztiká­ Zombori Tamás

F A L < O

A brutalitás és a kifinomult zenei érzék Einzelhaft (Magánzárka) és a Junge Römer egy személyiségen belüli, együttes (Fiatal rómaiak) című lemezekkel a nemzetkö­ jelenléte ritkán eredményez olyan vitathatót zi könnyűzene egyik állócsillagává vált. Az lan művészi teljesítményt, mint az osztrákok 1985-ös Rock M e Amadeus cimű nótával az egyetlen világsztárja, Falco esetében. Az amerikai sikerlisták élére került - elsőként a 1957-ben, Bécsben született és ez év elején, német nyelven éneklő zenészek közül. M ajd tragikus körülmények között elhunyt Johannes több mint fél évtizedes zenei és magánéleti Hölzl élete több volt, mint különcködő polgár- mélyrepülés után - stílszerűen - halála előtt pukkasztás. Falco, m aga volt a született ag­ nem sokkal készült el életművének szintézisé­ O resszivitás, aki - a társadalmi és emberi nor­ vel, az Out of The Dark cimű, angol-német mákat folyamatosan áthágó sztárként - mu­ nyelvű zenei anyaggal. Az új dalokat és ré­ latságos kölcsönhatásban élt a nyolcvanas gebbi nóták átdolgozásait is tartalmazó al­ évek osztrák nyárspolgári álszentségével. bum egészen különös nyelvi és zenei élmé­ Falco: A u sztria h iv a ta lo s s á g a i tö b b d a l á t b e is tiltot­ nyeket rejt. Egyszerre romantikusabb, technó- Out Of The Dark ták. Először a nyolcvanas évek elején, a Hal­ sabb és aktuálisabb, mint a konkurencia. EMI luzination Company tagjaként, a DrahdF A művészi értékről persze lehet vitatkozni, de waberl című rockkabaréban énekelte el a az mindenesetre bizonyos, hogy az Out Of ló sláger. Gyorshajtások, prostituáltak és kábí­ „Ganz W ien ist heute auf Heroin" (M anap­ The Dark megjelenésével az angol és az tószer ide vagy oda, Ausztria mégis büszke ság egész Bécs heroinon él) cimű dalt, amely olasz után immáron osztrák-német nyelven is lehet a halott Falcóra. híressé tette. Később a Der Komissar, az jelen van a világpiacon néhány vitán felül ál- Bóday Pál Péter

GRAMC1N 1 998. jú n iu s 41 42 19 9 8. 19 9 8.

JÚNIUS NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ RT É EZT TANKÖNYVKIADÓ NEMZETI Ének-zenei hanganyag az általános iskolák számára iskolák az általános hanganyag Ének-zenei ÖD LEVELECSKEZÖLD Ének-zene» hanganyag az általános iskolák számára iskolák az általános Ének-zene»hanganyag ZÖLDÁGACSKA, E-EE HNAYG Z LAÁO ISKOLA ÁLTALÁNOS AZ HANGANYAG NEK-ZENEI ' < ' E I Á 2 $ M © y U FIll , V'-- ; IFUIHlllE , \ . A Magyar Rádió Hangtárának legértékesebb do­ őszéreelkészült. tait megkezdte.Az e célrakészült négy kötet ső hangzó felvételeket mellékletének munkála­ a kumentumaival ötvözve négy kazetta a 1997 felismert magyar népdalkincset legmoder­ a - Tankönyvkiadó Nemzeti A gondozásában Helgatanárnő koncepcióját elfogadva az el­- rekekhez. nebbeszközökkel juttatják szerzőkel a gye­a mányos értékeket például anyanyelvként - az táselső nyolc évére tervezett, didaktikaiAdóm Jenőszem­ Énekes könyveinek sora.A közokta­ véleményét. mindmáig felülmúlhatatlan kiadást követően 1948-as első pontból az művekkel hagyo­ a Zeneakadémiadocense dr.és Erdélyi Gábor szült munkáról Erkel Tibor rendező, zenei a Balázs Béla-díjas hangmérnök foglalta össze ták forgatókönyvét dr. Szabó Helga ismert ze­ re neves szakembergárda állt össze. Az elké­nepedagógusirta, hangfelvételek a készítésé­ tályosoknak szólókazetta címe. Asoknak hangkazet­ Rózsaszálam,és kis violám osz­4. a Zöld ágacska,zöld levelecske osztályo­ 3. a sorozatcimmel. Fehér liliomszál osztá­ . I az hangkazettákatzenei jelentetett megálta­ az A Nemzeti Tankönyvkiadó őszén 1997 ének­ 1997-benNemzetia Tankönyvkiadó Szabó - lyosoknak, Aranyalma osztályosoknak, 2. a lánosiskolák alsó tagozatának, Süss fel, nap! 1994-ben újra megjelenhetett Kodály Zoltán— uázZlá sa örmkd yr ekszereplők gyerm közreműködő a és Zoltán Juhász a Nemzeti Tankönyvkiadó NemzetiTankönyvkiadó a Ének-zenei hangkazetták Ének-zeneihangkazetták gondozásában kelhetővévált, hogyórák az eredménye mészetesen a és jelentkező hibáikat javítgatva érzé­ amelyben szereplő a kicsinyekhez hasonlóak foglalkozásokat Helga olyan Szabó vezető bármely általános iskolában fellelhetők. A ter­ osztályos első csoportot választott,kezdő, tásukis remek szellemi-zenei élményt nyújt. elképzeléseit. A mais nagyszerűenhasználható végéig nyomon követhettem, munkálatokat a A munkafolyamatokat jó­ mint zenei rendező, egy Kiemelem mindenekelőtt tényt, a hogy azt a kus párhuzamban maradva, önálló négy hangkazetta,meghallga­ ugyanakkor évrőlkönyvek évre logi­értelmezéséhez kitűnőad segítséget a erre feladatraa alakult team tagjaként elejétőla hangzóanyagtökéletesen tükrözi neakadémiaSzabó tanáraként Helga is úgy vélem, részt hogy a vezettem. Ebbéli minőségemben is, Ze­ a 1-4. OSZTÁLYAI SZÁMÁRA FEL, N A PI

hangzó anyagokat, és azt ötvözzük a hozzá Az ismertetett hang­ hasonlóan eredeti forrásnak tekinthető, Szabó anyag o Nemzeti Tankönyvlciodó Helga pedagógiai módszereit bemutató tanítá­ könyvesboltjaiban sokkal. A hangkazetta anyagába Így kerültek megvásárolható bele a rádió- és hanglemez-archívumok mélyé­ vagy megrendelhető. ről azok az eredeti, ma már feledésbe merült P e d a g ó g u s felvételek, amelyek méltóan reprezentálták az Könyvesbolt, akkori Kodály-Ádám-módszert. Tettük mindezt 1053 Budapest, Múzeum körút 3. azért, hogy a tanulók képet kapjanak a relatív Telefon: 117 3506 szolmizáción alapuló éneklés, a tiszta kórus­ P e d e llu s hangzás és zenélés örömteli hangzásvilágából. Tankönyvbolt, A korszerű CD-felvételek hangminősége talán 1143 Budapest, elegánsabb eredményt adott volna a kortárs elő­ Szobránc utca 6-8. Telefon: 221 9841 adásokban, és a válogatásban a bőség zavara állott volna elő, de mi mégis a ma már nem élők P e r e g r in u s Könyvesbolt, - Bartók Béla, Kodály Zoltán, Andor Ilona, Tö­ 1027 Budapest, rök Erzsébet, Dudás Juli és a többiek - előadása Bem rakpart 54-55. mellett döntöttünk, a teljesség igénye és lehetősé­ Telefon: 212 4462 Kobzos Kiss Tamás ge nélkül. Épp ezért nem kerülhetett bele min­ Pontus denki e színes csokorba a Kodály-módszer sze Könyvesbolt és Csomagküldő rint tanítók, vagy az azt művelők köréből, leg­ mindenki által hallható, felszabadult derűje Tankönyvkiadó szánta: tanároknak, diákoknak, S zo lg á la t, nemcsak elit, hanem a hétköznapi körülmények az általános iskola alsó évfolyamaiban az jobb eredményeik mellett sem. Hiszen nagyon 1095 Budapest, között is elérhető. Ugyanakkor a megszólalta­ ének-zene tanításhoz-tanuláshoz. sokan vannak és mindannyian nemzeti kultúránk Gát utca 25. tott zeneművek előadói a maguk területén kivé­ Erkel Tibor zenei rendező, részét képezik a határainkon innen és túl. Telefon: 215 4351 tel nélkül világklasszisok, akik természetes a Zeneakadémia docense A hangfelvételeket a legkorszerűbb digitális könnyedséggel nyújtanak követendő példát a technikával fűztük egybe, kifejezetten a kicsi­ legnehezebb feladatok megoldásában is. A hangzóanyag készítésének legfőbb szem­ nyek számára. A magyar előadók felbecsülhetetlen értéke, pontja az volt, hogy az eredeti, 1948-as Ko- Dr. Erdélyi Gábor hogy anyanyelvi szinten és nagy meggyőző dály—Ádám-féle könyvkiadás szelleméhez hűen Balázs Béla-dijas hangmérnök erővel „beszélik" a magyar zene nyelvét. találjuk meg a lehető legtisztább ősforrásból a A még Bartók és Kodály személyes egyetérté­ sével megszólaltatott művek, nem is szólva pél­ dául Bartók zongorajátékának felidézéséről, el­ vezettek Kodály Zoltán előadásáig; Rácz Ala­ dártól Fábián Mártáig, Török Erzsi és Palló Im­ re utánozhatatlan profizmusától az Andor Ilona vezette kórusok életörömtől sugárzó amatöriz- musáig. Olyan minták jelennek meg tehát, amelyek stí­ lus- és ízlésformáló hatása ma, az agresszív könnyűzenék üzleti érdekektől vezetett diktatú­ rájának korában választási lehetőséget ad, és az ehhez szükséges készséget fejleszti. A négy kazettán megszólaló négyórányi anyag még számos lehetőséget teremtene, hogy örömmel idézzem föl tanári és muzsikusi élményeimet. Hitelesen továbbadni ezeket az élményeket nincs módom, így szíves figyelmé­ be és jó indulatába ajánlom meghallgatásra e A Süss fel, nap! ének-zenei hangkazetta anyagának felvételei kazettákat mindenkinek, akiknek a Nemzeti k özb en

GRAMfiM orrás este, Zenei Klub

1998. április 12-én indítottuk útjára új kezdeményezésünket, a zönsége is képes lehet biztosítani. Mindezt úgy, hogy a klubba va­ Forrás-estek Zenei Klubot. Az érdeklődés, mely klubunk meg­ ló belépés, illetve az abban való részvétel semmilyen anyagi meg­ alakulását kísérte, minden várakozásunkat felülmúlta. A zenei terhelést nem jelent az önök számára. Ugyanakkor a klub tagjai klub tagságának száma már az első hónap eltelte után megha­ már rövid időn belül is jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg ladta az 1000 főt. a Forrás-estek jegyeit, bérleteit. Nem kérünk önöktől többet, mint A Forrás-estek Zenei Klubbal szeretnénk modellt állítani, szeret­ havonta néhányszor félpercnyi odafigyelést hangversenyeinkre, nénk kísérletet tenni arra, hogy bebizonyítsuk, egy-egy kulturális bár lehet, hogy ez a legtöbb, ami rohanó világunkban elvárható esemény, akár egy hangversenysorozat anyagi hátterét saját kö­ önöktől. Sok szeretettel várjuk leendő klubtagjainkat.

Megalakul a Forrás-estek Zenei Klub, melynek tagjai a Forrás-estek közönségéből, a komolyzenét szerető hangverseny-látogatók táborából, a Forrás-estek vendégművészeiből, előadóművészekből, szimpatizáns szponzorokból tevődik össze, valamint olyan cégek alkotják, akik örömmel veszik igénybe 6000 főt meghaladó közönségünk, vendégművészeink és szponzoraink vásárlóerejét.

A Forrás-estek Zenei Klub tagjai közvetlenül támogatják a hangversenyeinket, és jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg a Forrás-estek jegyeit, bérleteit.

Mindezt anélkül, hogy a klub tagjainak egyetlen forint többletkiadása lenne, hogy egyetlen forint belépési díjat kellene fizetnie.

Kérjük, a belépéshez szükséges adatokat (név, levelezési cím és telefonszám) küldjék el a Jakobi Koncert Kft. Címére: 1032 Budapest, Gyenes u. 33. Fax: 335-0378. Érdeklődni lehet a Zeneakadémia jegypénztárában 10.00-21.00 óráig, ahol a szükséges adatokat telefonon keresztül is elmondhatják. Tel: 342-0179. őszi bérlet - 1998 A bérlet B bérlet

1998. október 16. - Mandel Quartet 1998. október 17. - Várjon Dénes (zongora) Válogatás az együttes legnépszerűbb műsorszámaiból Beethoven: d-moll szonáta op. 31/2, Bartók: II. hegedű-zongora szonáta (km.: Takács-Nagy Gábor), Debussy: Kis szvit 4 kézre (km.: Simon Izabella), 1998. november 13. Schumann: C-dúr fantázia

Gulyás Dénes (ének) és Vi^h Andrea (hárfa) 1998. december 11. - Amadinda Ütőegyüttes Népszerű dalok és áriák (Giordani, Mozart, Wolf, Bellini, Donizetti, Rossini, Massenet, Debussy) 1998. december 18. - Karácsonyi hangverseny 1998. december 19. - Karácsonyi hangverseny Angelica Leánykar Horgas Eszter (fuvola) és a Budapesti Vonósok Közreműködik: Horgas Eszter, Vigh Andrea

Akoncertek egységesen este fél S órakor kezdődnek. Bérletárak: 1000,1500,2300,3800,5000, 7500 Ft kobi Concert Kft.

4 4 1998. j ú n i u s GRAHffBN Közeledik a nyár, a szabadságok és a pihenés ideje. A szimfonikus zenekarok számára a nyár ugyanakkor a nagy fesz­ tiválok, szabadtéri fellépések időszaka. Nyári ter­ veikről kérdeztük a Budapesti Fesztiválzenekar ■ » ' 1 igazgatóját, Körner Tamást. f fi l l i a 1 \

Hosszú évek óta hagyomány, hogy a budapesti hangver­ ,. Í S Ji§ 5 senyszezont június utolsó vasárnapján nagy szabadtéri kon­ certtel zárjuk a Budapesti Búcsú keretében. Sokat gondolkod­ tunk azon, milyen műsorral lepjük meg idén a főváros kö­ j T T T 11 p j 1 zönségét. Végül úgy döntöttünk, hogy a népszerű amerikai zeneszerző, George Gershwin műveiből játszunk néhányat. A Vörösmarty téren megrendezésre kerülő koncert műsorá­ ban elhangzik az Egy amerikai Párizsban, a Porgy és Bess szvit és a Kék rapszódia. A koncert karmestere és a Kék rap­ szódia szólistája Kovács László lesz.

megtiszteltetés, hogy a fesztivált a mi koncertünk nyitja meg július 23-án a salzburgi dómban, ahol Mozart-Biber-dara- bokat adunk elő, csupa olyan művet, amely eredetileg is a dóm számára készült. Két nap múlva a Lovasiskolában (Felsenreitsschule) hangversenyezünk, a műsor első részé­ ben a Trisztán és Izolda előjátéka és Izolda szerelmi halála hangzik el, ez utóbbi szólistája a világhírű drámai szoprán, Hildegard Behrens. A koncert második részében Liszt Faust- szimfóniájának eredeti, zenekari változata szólal meg.

A salzburgi koncertek után két-három hét szabadságot kapnak zenészeink, de augusztus közepén már újra dolgozunk, hiszen a hónap végén, immár második alkalommal Los Angelesben a világ legnagyobb szabadtéri színpadán, a legendás Hollywood Bowlban adunk hat koncertet öt műsorral. Csupán ízelítőül a sokszínű és gazdag programból: Beethoven-műsorunk szólistá­ ja Franki Péter lesz; Ravel Tzigane-jában Lendvay Józseffel mu­ zsikálunk, Strauss- és Lehár-estünk szólistája Rost Andrea lesz, Mozart Requiemjét kiváló nemzetközi szólistákkal szólaltatjuk meg. A koncert karmestere természetesen Fischer Iván. Holly­ woodból szinte egyenesen Helsinkibe utazunk, ahová a Helsin­ ki Fesztivál hívott meg minket két hangversenyre, de ez már hi­ vatalosan a 98/99-es szezon része. színes, szinkronizált, USA akció 93 perc

Egy megzavart bankrablás rettenetes vérfürdőbe torkollik, aminek végén Vincent Sloan maffiavezér fiát öt rendőr lövi le. Ray Morgan nyomozó és négy rendőrtársa Sloan elemi erejű dühének céltáblájává válik. Ray társait egymás után lelövik, majd családját is lemészárolják. Miután semmije nem marad, amit elveszíthetne, Ray ráébred, a vak bosszú az egyetlen módja az életben maradásnak. Egyszemélyes hadseregként háborút indít a maffia ellen.

JOGOK: HOME • JOGTULAJDONOS: PM • FORGALMAZÓ: MOKEP RT. VIDEOKIADO Megjelenés: 1998. június írek

KLASSZIKUS ZENEI HÍREK

A Teldec kiadó Das Alte Werk soro­ gyűjteményét. A sorozat jelenleg a 14. CD- mestereként a magyar zenei élet második vi­ zata ebben az évben ünnepli fennállásá­ nél tart. lágháborút követő újjáélesztésében elévülhetet­ nak negyvenedik évfordulóját. A negyven len érdemeket szerzett. Munkássága évtizedek­ év alatt a sorozatban a régizene-mozgalom Szeptemberben harminc új címmel re kiható, felbecsülhetetlen értékű hatást gyako­ sok méltán híres felvéte jelent meg, melyek folytatódik az EMI által forgalmazott Red rolt hangversenyéletünkre és operajátszásunk­ közül leginkább a Nikolaus Harnoncourt ve­ Line-sorozat. Az ősszel megjelenő felvétele­ ra. Mértékadó Beethoven-, Brahms- és Mahler- zényelte Bach-kantáta-sorozatot kell megem­ ken olyan világsztárok muzsikálnak majd, tolmácsolásairól - már korszerű technikával ké­ lítsük. mint Itzhak Perlman, Sir Simon Rattle, vagy szült - felvételeit az EMI archívuma őrzi. A Anne-Sophie Mutter. most induló sorozatban, melyet szintén az EMI A Warner csoporthoz tartozó Erato kiadásában találhatunk meg, helyet kapnak a kiadó Ton Koopman vezényletével jelenteti Otto Klemperer zenei hagyatéka. Otto müncheni Klemperer-hangversenyekről a Bajor meg az összes Bach-kantátát tartalmazó Klemperer a budapesti Operaház vezető kar­ Rádió által készített felvételek is.

MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

• UNGARISCHE STAATSOPER •

• Hl NGARIAN STATE OPERA HOl SE •

Murray Perahia évfordulós albuma (4 CDI) a Sony Classical kiadásában jelent meg, melyet a lemezcég a zongoraművész 50. szüle­ tésnapja és a céggel kötött szerződésé­ nek 25. évfordulója alkalmából jelente­ tett meg. A kiváló felvételekről következő számunkban olvashatnak.

Megjelent a Magyar Állami O peraház jövő évre szóló műsor-kalendáriuma, melyben az összes jövő szezonra szóló előadás időpontja megtalál­ MŰSOR K A LEN I)Á RIU M ható. Az Operában többek között olyan művek bemutatóját tartják PROGRAMM KALENDER • PROGRWI CALENDAR majd, mint Kodály Zoltán Háry Jánosa, vagy Verdi Álarcosbálja. A kalendárium tájékoztat arról is, hogy a jövőben az Operaház társu­ 1998/99 lata milyen előadásokat tervez a gyönyörűen felújított Thália szín­ házban.

1998. JÚNIUS toby és Tony H ot J a z z B and Lapzártánk után, június 7-én került sor a Újabb első helyezést ért el a magyar Hot Jazz Band egy összeuró­ Zeneakadémia nagytermében Tony Laka­ pai versenyen. A franciaországi Saint-Adressben májusban meg­ tosnak és öccsének, Robynak régen várt rendezett Louis Armstrong Nemzetközi Jazzversenyen előbb döntő­ magyarországi jazzkoncertjére, amelyről be jutott a magyar oldtimer zenekar, majd a két francia, egyegy már tavaly óta szó volt. A világhírű szaxo­ belga, lengyel és német együttest a döntőben is megelőzve első fonos 33 éves testvéröccse, aki Budapes­ helyezett lett. Ezzel megismételték 1994-es, nagyszerű teljesítmé­ ten végezte hegedú'tanulmányait, Brüsszel­ nyüket, amikor Le-Havre-ben is elsők lettek. A szintén májusban ben él. 0 az első olyan művész, aki a megjelent második Hot Jazz Band CD-re, melyet a Sony Columbia Deutsche Gramophon lemeztársaságnál adott ki, következő számunkban részletesen kitérünk. nem komolyzenei szólólemezzel mutatkoz­ hatott be. A nemes egyszerűséggel Laka­ tos címmel frissen megjelent lemezen Brahms-, Kodály-, Hacsaturján- és más fel­ dolgozások szerepelnek, Roby Lakatos sa­ Harsonások ját cigányzenekarának előadásában. g á á ja A zeneakadémiai koncerten viszont jazzműsorral szerepelt, bátyja mellett A Zeneakadémia Harsona Tanszaka fennál­ Szakcsi Lakatos Béla (zongora) Marc lásának 100. évfordulója alkalmából a Ma­ Abrams (bőgő) és Balázs Elemér (dob) kí­ gyar Harsona és Tuba Szövetség, a Zene- séretében. akadémia és Nemzetközi Harsonaszövet­ ség gálakoncertet rendezett május 20án, az akadémia nagytermében. A hangver­ senyen a tanszak tanárai, volt és jelenlegi növendékei mellett az Akadémia Jazztan- széke harsonatanárának, Gőz Lászlónak Hungarian Jazz Trombone Company nevű zenekara is méltó szerepet kapott, Carl A Hungarian Jazz Festival programja Fontana, a világhírű Las Vegas-i jazzveterán kíséretében. A hetvenéves Fontana, aki Helyszín: Petőfi Csarnok, Bp., kezdés: mindhárom este 7 óra Woody Herman, Lionel Hampton és Stan Június 12, péntek Vukán György szóló, Dresch Quartet Kenton nagyzenekaraiban is játszott, már a (képünkön Dresch Mihály), Music Painters próbák után nagy elismeréssel nyilatkozott (Krysztof Scieranski - basszusgitár, Bernard Maseli - vibrafon, Szalóky Béláról, a jazztanszéken nemrég Jose Torres - percussion), Bireli Lagrene egy. (Pege Aladár - végzett fiatal trombonosról. bőgő, Michal Urbaniak - hegedű, szaxofon) június 13, szombat Trio Midnight, Jiri Sfivin and his Company, Bill Bruford Earthworks (Patrick Clahar szax., Steve Hamilton bill., Tim Harris bőgő), Szakcsi Workshop Band (Szakcsi Lakatos Béla - zongora, Dés László - szaxofon, Babos Gyula - gitár, Bori J a z z Vinx - percussioin, Gerard Veasley- basszusgitár, Június 20-án lesz az idei Bori Jazz, most is a ceglédi Will Calhoun - dob), Jazz Jamaica Öregszőlőkben. Fellépnek: Aquarell, Trio Twilight, június 14 vasárnap Dél-alföldi Szaxofonegyüttes Apocalyptica feat.: Fekete Kovács Kornél, Szalay Gábor trió, Egon Jungle Funk (f.: Vinx - percussion, Bondy, Silent Way, Bírta trió, Cotton Club Singers, Doug Wimbish - basszusgitár, Will Calhoun - dob) valamint egy Burkina Fasóból érkező ütős trió.

a. M egrendelem a Gramofon - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját

< példányban.

Q egy évre: a bolti árnál 252 forinttal olcsóbban, 3300 fo rin té rt. 0 fél évre: a bolti árnál 7 6 forinttal olcsóbban, 1700 fo rin té rt.

M e g r e n d e l ő n e v e : ......

C ím e : ...... ( v á r o s , k ö z s é g , k e r ü le t) ...... ( u tc a , tér, Itp.)

...... (e m e le t, a jtó ) ...... (i rá nyitószám )

A z előfizetési díjat o c O' a részemre küldendő átutalási postautalványon O számla ellenében, átutalással egyenlítem ki. O

A m egrendelőlapot az alábbi cím re kérjük feladni: AMFISZ Kft. 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782

4 8 1998. JÚNIUS Az ECONOVUM „Iványi prof. és Társai" Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az alábbi szolgáltatásokat ajánlja:

■ Stratégiai diagnosztika és akciótervezés SWOT és portfolió-elemzéssel. ■ Szervezetfejlesztés, reengineering és a javadalmazási rendszer korszerűsítése. Átfogó költséggazdálkodás (Total Cost Managament) kiépítése és költségcsökkentő értékelemzés végigvitele. A kaliforniai Newport University magyarországi képviseleteként - rugalmas távoktatási formában - magyar vagy angol nyelven amerikai közgazdász és doktori fokozat megszerzésének lehetővé tétele. Mostantól minden egy gombnyomásra! Tények: Reggeli hírműsor, esti híradás már 7 órakor, háttérműsorok, hírmagazinok. Szórakoztató: Szerencsekerék, sorozatok, krimik, fantasztikus filmek, játékfilmek. M esés: mesefilmek, rajzfilmsorozatok.

Képben vagyunk.

Az új TV2-t érintő bármilyen kérdésével díjmentesen hívhatja a következő telefonszámot: 06/80-20-22-20