BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (Rövidítve: BKMÖL)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
2. rész BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA (rövidítve: BKMÖL) Központ és a Klapka utcai Csoport Cím: 6000 Kecskemét, Klapka u. 13−15. Levélcím: 6001 Kecskemét, Pf. 77. Telefon: (+36) 76/495-951 Fax: (+36) 76/495-952 E-mail: [email protected] Honlap: www.bacs-kiskun-leveltar.hu Kutatóterem Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.30–15.45; péntek: 7.30–12.45 Szakkönyvtár Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.30–15.45; péntek: 7.30–12.45 Kossuth téri Csoport Cím: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. (a városháza épületében) Telefon: (+36) 76/508-950 E-mail: [email protected] Kutatóterem Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.30–12.00, 12.30–16.00; péntek: 7.30–13.30 Kiskunfélegyházi Részleg Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u 1. (a városháza épületében) Telefon: (+36) 76/560-428 E-mail: [email protected] Kutatóterem Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.30–12.00, 12.30–16.00; péntek: 7.30–13.30 Kiskunhalasi Részleg Cím: 6400 Kiskunhalas, Paprika Antal u. 12–14. Telefon: (+36) 30/630-499 E-mail: [email protected] Kutatóterem Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.30–12.00, 12.30–16.00; péntek: 7.30–13.30 Bajai Részleg Cím: 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 12−14. Telefon: (+36) 79/523-900 (307-es mellék) E-mail: [email protected] Kutatóterem Nyitvatartási rend: kedd, szerda, csütörtök: 7.45–16.00; péntek: 7.45–13.00 132 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA RÖVID TÖRTÉNETE ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA Az intézmény Bács-Kiskun megye alakulásával párhuzamosan, 1950. február 1-jén alakult, és Bács-Kiskun Megye Levéltára néven kezdett működni. A levéltárak államosítása után Kecskemét Város Levéltárával 1950-ben Bács-Kiskun Megyei Közlevéltárrá alakult, majd 1952-től Kecskeméti Állami Levéltár lett. Bács-Kiskun Megyei Levéltár néven 1968-tól, mai nevén pedig 1992-től működik. Tevékenységét a megye székhelyén, Kecskeméten, a városháza épületében (Kossuth tér 1.) kezdte meg. 1964-ben újabb épülettel bővült az intézmény Kecskeméten, a Klapka u. 13–15. szám alatt. A földszintes régi épület helyén 30 évvel később, 1995-ben épült fel a levéltár mai központi épülete. Kecskeméten a városházi raktárak és a kutatóterem továbbra is megmaradt. A Klapka utcai központban működő Csoport kezeli és gyűjti a (Bács-Bodrog, Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Bács-Kiskun) megyei törvényhatóságok és a megyében lévő községek és Kalocsa város levéltárát, valamint az 1945-től működött néphatalmi, önkormányzati szervek, a közigazgatás területi szakszervei, jogszolgáltatási szervek, intézetek, intézmények, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, egyesületek, egyházi szervek, családok, személyek iratait. Ellátja a külső raktárak felügyeletét és iratkezelését, a levéltári központ kutató- és ügyfélszolgálatát. Ellenőrzi a levéltár illetékességi körébe tartozó szervek iratkezelését és selejtezését. A Kossuth téri Csoport – a Klapka utcai csoport és a részlegek gyűjtőkörébe tartozó területek kivételével – elsődlegesen Kecskemét város 1950-ig keletkezett iratait őrzi, valamint a községek, volt mezővárosok közül Dunapataj, Kunszentmiklós és Szabadszállás iratait. Ezenkívül az egykori Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyének a mostani Bács-Kiskun megyébe került részére vonatkozóan őrzi a közigazgatás területi szakszervei, intézetek, intézmények, a közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, egyesületek, jogszolgáltatási szervek, egyházi szervek, családok személyek, ill. a levéltárban kialakított tematikus gyűjtemények dokumentumait. A csoport kutató- és ügyfélszolgálati teendőket lát el. Itt nyert elhelyezést Bács-Kiskun megye települései anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (mind a felekezetiek, mind az államiak). Az anyakönyvi másodpéldányokba évente rendszeresen bevezetik az anyakönyvi hivataloktól érkező változásokat, az ún. utólagos bejegyzéseket. A Kiskunfélegyházi Részleg 1953-tól működik. Itt kezelik a Jászkun Kerület Kiskun Kapitányságának, Kiskunfélegyháza város és az egykori járás területén keletkezett (feudális-, polgári- és legújabb-kori) önkormányzati szervek, a közigazgatás területi szakszervei, intézetek, intézmények, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, egyesületek, jogszolgáltatási szervek, egyházi szervek, családok, személyek iratait. Ellátja a részleg kutató- és ügyfélszolgálatát, a kézikönyvtárral kapcsolatos teendőket. A Kiskunhalasi részleg 1987-től működik. Itt kezelik Kiskunhalas város és az egykori járás területén keletkezett (feudális-, polgári- és legújabb kori) önkormányzati szervek, a közigazgatás területi szakszervei, intézetek, intézmények, a közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, egyesületek, jogszolgáltatási szervek, egyházi szervek, családok, személyek iratait. Bajai részleg 2008. november 1-jétől működik. Kezeli a Baja város területén keletkezett önkormányzati, az 1945-től működött néphatalmi szervek, a közigazgatás területi szakszervei, 133 intézetek, intézmények, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, egyesületek, jogszolgáltatási szervek, egyházi szervek, családok, személyek iratait. Az iratanyag terjedelme 2008. év végén 10 209,69 ifm. A levéltár anyagának 1950 előtti gerincét az egykori törvényhatósági jogú városok Baja és Kecskemét, a megyei városok Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas, valamint a volt mezővárosok és községek iratai alkotják. Bács-Bodrog vármegye 1945 előtti iratai töredékesen, az 1945–1950 közöttiek kisebb hiánnyal kerültek a levéltárba. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye anyagából pedig, az illetékességből a BKMÖL-hoz tartozó iratokat őrzi. A településeknek értékes feudális kori iratai is vannak: Kecskemét városként a 14. századtól ismert (1368). A levéltárban őrzött legrégibb irata a Szegedről Kecskemétre áttelepült ötvösök 1557-ből való latin nyelvű céhlevele. Magyar nyelvű közigazgatási irataiból csak 1633-tól maradt fenn töredékes iratanyaga. Fennmaradt hódoltság kori iratai rendkívül jelentősek. Összefüggő iratanyaga 1718-tól van. Teljes egészében ránk maradtak a II. József-kori kataszteri felmérés iratai, nagyon gazdag a II. Rákóczi Ferenc és az 1848–49-es szabadságharcokra vonatkozó iratok gyűjteménye. A II. világháború alatt az egykor jóval gazdagabb levéltári anyagot súlyos károk érték. Baja a középkortól jelentős dunai átkelőhely, 1696-tól kiváltságos mezőváros, 1873-tól törvényhatósági jogú város, 1950-től pedig járási jogú város volt. A városi tanács jegyzőkönyvei 1724-től, iratai 1850-től maradtak ránk. Irategyüttese 1840-ben tűz miatt károsodott, a II. világháború alatt pedig az anyag 40%-a ment tönkre. Baja város levéltára a levéltárak államosításakor Pécsre került, onnan 1967-ben Kecskemétre, ahonnan 2009-ben került vissza Bajára. Kalocsa már Szent István korában érseki székhely volt, de a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Az 1686 után újjátelepült város iratai sem maradtak meg. 1872-től nagyközség, 1921 óta rendezett tanácsú, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Összefüggő iratai csak 1880-tól találhatók a levéltárban. Kiskunfélegyháza a hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett, csak 1743-ban települt újra. 1753-tól 1876-ig a kiskun kapitány székhelye volt. 1774-ben kapta mezővárosi rangját. 1872-től rendezett tanácsú város, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Levéltára az újratelepüléstől maradt ránk. Kiskunhalas város a török hódoltság alatt is jelentős település volt. 1753-ig a Kiskunság központja. 1872-től rendezett tanácsú város, 1950-től járási jogú város volt. Levéltárában kiemelkedő értéket képvisel a feudális kori tanácsi irategyüttes; legkorábbi irata 1636-ból való. Levéltára a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, polgári kori közgyűlési jegyzőkönyvei megsemmisültek. Az egykori mezővárosok, mai községek, városok közül, pl. Dunapataj iratai a 17. századig nyúlnak vissza (1661), úriszéki iratai 1752-ig. Szabadszállásnak 1691-től, Kunszentmiklósnak 1719-től maradt fenn összefüggő irategyüttese, Bátyának 1784-től, a megszűnt Bajaszentistvánnak 1770-től, Fülöpszállásnak 1749-től, Jánoshalmának pedig 1769-től. A közigazgatás területi szakszerveinek iratai közül a Kecskeméti Tanfelügyelőség iratai 1899-től, a különböző intézetek, intézmények iratai az 1820-as évektől kerültek a levéltár őrizetébe. A jogszolgáltatás területi szervei közül egyedülállóan teljes a kalocsai törvényszék, a járásbíróság és az államügyészség 1870-től kezdődő iratanyaga. A testületek II. világháború előtti írott emlékei nagyobbrészt elpusztultak. Kivételt képez a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara iratanyaga (1922-től), amely egy egész országrész mezőgazdasági fejlődéséről nyújt széles körű információt. Jelentős értéket képviselnek a különböző híres személyek (pl. Türr István, vagy a világhírű magyar drámaíró, Katona József iratai), valamint családok (pl. Bánó, Katona) iratai. Az egyházi iratokat tartalmazó fondok nemcsak az egyházra, hanem a város életére vonatkozóan is igen gazdag forrásanyagra bukkanhat a kutató. A gyűjtemények közül kiemelt értékkel bír a kéziratos térképek gyűjteménye (1747-től), a tervrajzok gyűjteménye (1741-től), a kecskeméti színház színlapjainak gyűjteménye, az oklevélgyűjtemény (1557–1836), a jelentős személyek kéziratainak gyűjteménye, amely 1794-től 1944-ig tartalmaz iratokat. A mikrofilmgyűjtemény kialakítása az 1970-es években kezdődött el, az itt és más levéltárban őrzött feudális és polgári kori megyei iratok legfontosabb együtteseiről. A gyűjteményben találhatók Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1638–1948), a Jászkun Kerület (1732–1876) közgyűlési jegyzőkönyvei,