2010/01 • január

HUDF infravörösben TARTALOM

Négyszáz év ...... 3

Konkoly Infravörös és Ûrcsillagászati Kutatócsoport ...... 4

Csillagászati hírek ...... 7 A Magyar Csillagászati Egyesület lapja Journal of the Hungarian Astronomical Association Digitális asztrofotózás H–1461 Budapest, Pf. 219., Hungary Éjszakai mozi ...... 15 1037 Budapest, Laborc u. 2/C. TELEFON/FAX: (1) 240-7708, (70) 548-9124 Képmelléklet ...... 34 (hétköznap 8–20-óráig) E-MAIL: [email protected] Olvasóink írják...... 63 HONLAP: meteor.mcse.hu, www.mcse.hu hirek.csillagaszat.hu, www.csillagvaros.hu Egy év – egy kép: Csatlós Géza nem hisz a HU ISSN 0133-249X szemének (1990) ...... 64

FÔSZERKESZTÔ: Mizser Attila Jelenségnaptár ...... 65 SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Dr. Fûrész Gábor, Dr. Kiss László, Dr. Kereszturi Ákos, Dr. Kolláth Zoltán, Mizser Attila, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztián, Dr. Szabados MEGFIGYELÉSEK László és Szalai Tamás SZÍNES ELÕKÉSZÍTÉS: VIZI PÉTER Nap Kromoszféra-nézõben ...... 20 A Meteor elôfizetési díja 2010-re: (nem tagok számára) 6400 Ft Szabadszemes jelenségek Egy szám ára: 550 Ft Spirál az égen ...... 25 Kiadványunkat az MCSE tagjai illetményként kapják! Hold FELELÔS KIADÓ: az MCSE elnöke A Nemzetközi Ûrállomás és a Copernicus-kráter...... 28 Az egyesületi tagság formái (2010) • rendes tagsági díj (jogi személyek számára is) Bolygók (illetmény: Meteor+ Észleljük a Marsot! ...... 26 Meteor csill. évkönyv 2010) 6400 Ft • rendes tagsági díj Meteorok szomszédos országok 8000 Ft Itt jártak a Leonidák! ...... 35 nem szomszédos országok 12 000 Ft • örökös tagdíj 320 000 Ft Üstökösök Az MCSE bankszámla-száma: Üstökösök 2010-ben ...... 41 62900177-16700448-00000000 IBAN szám: HU61 6290 0177 1670 Változócsillagok 0448 0000 0000 Távolságmérés vörös óriáscsillagokkal I. Az MCSE adószáma: 19009162-2-43 Mélyég-objektumok Az MCSE a beküldött anyagokat nonprofit céllal Mélyég-kalauz I. A téli égbolt ...... 50 megjelentetheti az MCSE írott és elektronikus fórumain, hacsak a szerzô írásban másként XL. évfolyam 1. (403.) szám nem rendelkezik. Lapzárta: december 25.

TÁMOGATÓINK: CÍMLAPUNKON: A HSTF INFRAVÖRÖS UDF. BÕVEBBEN Az SZJA 1%-át az MCSE számára felajánlók L. A CSILLAGÁSZATI HÍREKBEN (7. O.). Nemzeti Kulturális Alap

1001ujmeteor.indd 1 2010.01.03. 11:07:36 ROVATVEZETÔINK

NAP Az észle lé sek be kül dé si ha tár ide je min den hó nap 6-a! Kér- Balogh Klára jük, a meg fi gye lé se ket köz vet le nül ro vat ve ze tô ink hez küld jék P.O. Box 173, 903 01 Senec elekt ro ni kus vagy ha gyo má nyos for má ban, ez zel is se gít ve E-mail: [email protected] a Me te or ös sze ál lí tá sát. A ké pek for má tu má val kap cso la tos HOLD in for má ci ók a me te or.mcse.hu hon la pon meg ta lál ha tók. Görgei Zoltán Ugyan itt le tölt he tôk az egyes ro va tok ész le lô lap jai. MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219. Tel.: (20) 565-9679, E-mail: [email protected] Észlelési rovatainkban alkalmazott gyakoribb rövidítések: AA aktív terület (Nap) BOLYGÓK CM centrálmeridián Kárpáti Ádám MDF átlagos napi gyakoriság (Nap) 2045 Törökbálint, Erdõ u. 21. U umbra (Nap) E-mail: [email protected] PU penumbra (Nap) ÜSTÖKÖSÖK, KISBOLYGÓK DF diffúz köd Sárneczky Krisztián GH gömbhalmaz MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219. GX galaxis Tel.: (20) 984-0978, E-mail: [email protected] NY nyílthalmaz METEOROK PL planetáris köd Gyarmati László SK sötét köd 7257 Mosdós, Fõ út 6. DC a kóma sûrûsödésének foka E-mail: [email protected] (üstökösöknél) FEDÉSEK, FOGYATKOZÁSOK DM fényességkülönbség Szabó Sándor EL elfordított látás 9400 Sopron, Szellõ u. 27. É, D, K, Ny észak, dél, kelet, nyugat Tel.: (20) 485-0040, E-mail: [email protected] KL közvetlen látás KETTÔSCSILLAGOK LM látómezõ (nagyság) Szklenár Tamás m magnitúdó 5551 Csabacsüd, Dózsa Gy. u. 41. öh összehasonlító csillag E-mail: [email protected] PA pozíciószög VÁLTOZÓCSILLAGOK S látszó szögtávolság (kettõscsillagok) Dr. Kiss László Mûszerek: MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219. B binokulár E-mail: [email protected] DK Dall-Kirkham-távcsõ MÉLYÉG-OBJEKTUMOK L lencsés távcsõ (refraktor) Sánta Gábor M monokulár 5310 Kisújszállás, Arany J. u. 2/B/9. MC Makszutov-Cassegrain-távcsõ E-mail: [email protected] SC Schmidt-Cassegrain-távcsõ SZABADSZEMES JELENSÉGEK RC Ritchey-Chrétien-távcsõ Landy-Gyebnár Mónika T Newton-reflektor 8200 Veszprém, Lóczy L. u. 10/b. Y Yolo-távcsõ E-mail: [email protected] F fotóobjektív CSILLAGÁSZATI HÍREK sz szabadszemes észlelés Molnár Péter MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219. HIRDETÉSI DÍJAINK: E-mail: [email protected] Hátsó borító: 40 000 Ft CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET Belsô borító: 30 000 Ft, Keszthelyi Sándor Belsô oldalak: 1/1 oldal 25 000 Ft, 1/2 oldal 12 500 Ft, 7625 Pécs, Aradi vértanúk u. 8. 1/4 oldal 6250 Ft, 1/8 oldal 3125 Ft. Tel.: (72) 216-948, E-mail: [email protected] (Az összegek az áfát nem tartalmazzák!) A TÁVCSÖVEK VILÁGA Nonprofit jellegû csillagászati hirdetéseket (találkozók, Mizser Attila táborok, pályázati felhívások) díjtalanul közlünk. MCSE, 1461 Budapest, Pf. 219. Tel.: (70) 548-9124, E-mail: [email protected] Tagjaink, elôfizetôink apróhirdetéseit – legfeljebb 10 sor DIGITÁLIS ASZTROFOTÓZÁS terjedelemig – díjtalanul közöljük. Dr. Fûrész Gábor 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi út 87. Az apróhirdetések szövegét írásban kérjük megküldeni E-mail: [email protected], Tel.: (21) 252-6401 az MCSE címére (1461 Budapest, Pf. 219.), fax: (1) 279- 0429, e-mail: [email protected]. A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget.

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2 22010.01.03.010.01.03. 111:07:391:07:39 1610–2010 Négyszáz év

Habár a Csillagászat Nemzetközi Éve véget Ami az észlelő amatőrök számára érdekes, ért, jó pár fontos évforduló van még hátra, és soha meg nem unható élmény, az a Gali- hiszen 1609-ben éppen csak megkezdődtek lei-élmény estéről estére való megismétlő- a távcsöves vizsgálatok. 1610-ben legalább dése. A rácsodálkozás, a felfedezés élménye annyira fontos eseményekre emlékezhetünk, még intenzívebb lehet 2010-ben, ha ki-ki a mint 1609-ben, sőt! maga lehetőségeinek függvényében megis- Lássuk, mi is történt 1610. métli Galilei észleléseit, akár január 7-én! Idézzük magát az AstroMedia kis „hason- Galileit (Csaba György Gábor más”-távcsövét megépítve, értő tolmácsolásában): „...a akár modern amatőrcsilla- jelen ezerhatszáztizedik esz- gász műszerekkel fürkészve, tendő január havának hetedik fényképezve Galilei célpont- napján, az éjszaka első órájá- jait (a Holdat, a bolygókat, a ban, midőn az égbolt csillaga- Jupiter-holdakat, és az általa it néztem a távcsövön keresz- is lerajzolt csillaghalmazokat tül, utamba került a Jupiter. stb.). Mivel pedig igen jó műszert Annak érdekében, hogy használtam (...), három kis Galilei négy évszázaddal csillagocskát láttam mellette ezelőtti észlelési élményeit állni, kicsiket, de fényeseket.” minél több fiatal átélje, ész- Ha van évforduló, amit érde- lelési pályázatot hirdetünk mes megünnepelni, akkor ezt Galilei 1610–2010 címmel. A a január 7-ét mindenképp felhívás legfontosabb eleme, érdemes, hiszen ez volt az a hogy kizárólag saját észlelé- nap, amikor Galilei először sekkel lehet jelentkezni (l. a észlelte a Jupiter kísérőit, ami részletes felhívást a 19. olda- később igencsak sok muníci- lon!). ót adott neki a kopernikuszi Talán természetes is, hogy világkép melletti harcban. januári számunk képmellék- Ha van még 1610-es ese- letében Az „új” Naprendszer mény, amire érdemes emlé- c. sorozat folytatásaként a keznünk, az a Sidereus Nun- Jupitert mutatjuk be, elsősor- cius (Csillaghírnök) március ban a Pluto felé tartó New 13-i megjelenése volt Velen- Horizons két évvel ezelőtti cében. A mindössze 650 példányban napvi- – csillagászati léptékben szinte mainak szá- lágot látott Csillaghírnök valódi földindulást mító – felvételeiből válogatunk. okozott a XVII. századi Európában. Galilei Végezetül egy változást jelentünk be: ket- nevét széles körben ismertté tette, ezt köve- tőscsillag rovatunk vezetését Berente Bélától tően valóban távcsövek erdeje fürkészte az fiatal amatőrtársunk, Szklenár Tamás veszi égi jelenségeket, többek között a „Medici- át. A kettőscsillag-észleléseket a követke- csillagokat”. ző címre kérjük küldeni: Szklenár Tamás, Mindezt valószínűleg kívülről fújják olva- 5551 Csabacsüd, Dózsa Gy. u. 41. Köszönjük sóink, hiszen annyi helyen esett már szó Berente Béla eddigi munkáját! Galilei korszakos megfigyeléseiről. Mizser Attila

3

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3 22010.01.03.010.01.03. 111:07:391:07:39 MAGYAR KUTATÁSOK Konkoly Infravörös és Űrcsillagászati Kutatócsoport A Meteor most induló, Magyar kutatások c. sorozatának célja, hogy bemutassa a magyar- országi, valamint a nagyfokú magyar közre- működéssel zajló csillagászati kutatásokat és az ezekben részt vevő szakembereket. Első interjúalanyunk Dr. Ábrahám Péter, a Konkoly Infravörös és Űrcsillagászati Kuta- tócsoport vezetője, az MTA KTM CSKI nem- régiben kinevezett igazgatója. Meteor: Mikorra tehetjük a magyarországi infravörös csillagászati kutatások elindulá- sát, és hogyan jött létre a Ti kutatócsopor- totok? Ábrahám Péter: A piszkés-tetői Schmidt- távcsővel – többek között Kun Mária és Balázs Lajos révén – már a nyolcvanas évek közepén zajlott a csillagközi por- és gázfel- hők vizsgálata. Akkoriban váltak publikussá az első infravörös űrtávcső, az IRAS adatai, Dr. Ábrahám Péter, az MTA Konkoly Thege Miklós melyeket az Intézet Balázs Lajos közvetíté- Csillagászati Kutatóintézet új igazgatója sével kapott meg Hollandiából, a Leideni inte – immáron kutatócsoportként – főként Obszervatóriumtól. Az IRAS-adatok és hazai ISO-adatok újrafeldolgozását végeztük, majd mérések felhasználása vezetett a Cepheus- 2005-től kezdve az Európai Űrügynökség új buborék nevű óriás csillagközi porgyűrű infravörös űrobszervatóriuma, a Herschel- felfedezéséhez – az erről szóló, 1987-es angol misszió előkészítésében és működtetésében nyelvű cikk megjelenése volt az első fontos vállaltunk, vállalunk szerepet. mérföldkő a magyarországi infravörös csilla- M.: Mennyiben más infravörös adatokkal gászat megszületése felé. dolgozni, mint a „hagyományos”, látható Jómagam doktorandusz hallgatóként kerül- tartományban készült mérésekkel? tem kapcsolatba az infravörös csillagászat- Á. P.: Az infravörös detektorok speciális tal a kilencvenes évek elején. 1993–94-ben technológiája, valamint az űreszközöket érő három hónapot a heidelbergi Max Planck hatások miatt számos műszeres effektust Intézetben tölthettem, ahol az ISO (Infrared kell kiküszöbölni az adatfeldolgozás során. Space Observatory) infravörös űrobszerva- Az ezzel foglalkozó csillagászoknak ezért tórium előkészítési munkálataiban vettem komoly műszertechnikai háttérismeretekkel részt. Később egy hosszabb, több éves kinn- kell rendelkezniük. Az infravörös sugárzás tartózkodás során Kiss Csaba és Tóth L. legfőbb forrásainak számító csillagközi por- Viktor kollégáimmal – az ISO adatainak szemcsék fizikai jellemzőivel és az ebben a feldolgozása révén – alaposan beletanultunk tartományban észlelhető molekulaspektru- az infravörös mérések kiértékelésébe. 2002- mok elméletével sem árt tisztában lenni. től a Csillagászati Kutatóintézetben, egy M.: Csoportotok több témában is nemzet- ESA-pályázat keretében folytattuk a Német- közileg elismert eredményekkel büszkélked- országban elkezdett munkát, melybe több het. Mik a kiemelt kutatási területeitek, és fiatal munkatársat sikerült bevonnunk. Ele- mit tekintesz az eddigi sikerek kulcsának?

4

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4 22010.01.03.010.01.03. 111:07:391:07:39 MAGYAR KUTATÁSOK

Á. P.: Egyik témánk a fiatal, időnként tanulmányait. Reméljük, a jelenleg nálunk váratlanul felfényesedő eruptív csillagok dolgozó fiatalok is hasonló karriert futnak vizsgálata, melyhez űrtávcsöves, valamint be. földi nagyműszerekkel (köztük a chilei VLT- vel) készült méréseket használunk fel. A Spitzer űrtávcső adatai alapján – Moór Atti- la kollégám vezetésével – olyan csillagokat tanulmányozunk, melyek körül törmelékko- rongok találhatóak (ezek a kisbolygóöv, ill. a Kuiper-öv „testvéreinek” előfutárai a távoli naprendszerekben). Vizsgáljuk továbbá fia- tal csillagok közepes infravörös tartományba (kb. 3–30 mikrométer) eső fényváltozásait, amik a csillagkörüli korong szerkezetéről nyújthatnak információt. A közeljövőben a Herschel-misszió Neptunuszon túli objek- tumok (TNO-k) megfigyeléseiben veszünk részt Kiss Csaba kollégám munkája révén. Az infravörös fotometria mellett újabban elindultunk a nagyon nagy szögfelbontá- sú mérések irányába is, hiszen az általunk vizsgált csillagkörüli korongok és távoli bolygórendszerek látszó átmérője az 1 szög- másodperc alá esik. Rendszeresen észlelünk a chilei VLT 8-méteres óriástávcsöveinek fényét összekombináló MIDI interferométer- A Cepheus csillagképben infravörösben kirajzolódó rel, amit megkönnyít, hogy van egy interfe- buborékot, egy egykori szupernóva maradványát magyar rometria specialistánk a csoportban, Mosoni csillagászok (Kun Mária és munkatársai) fedezték fel az László. Közben dolgozunk azon is, hogy a IRAS adataiból mátrai távcsöveinkkel is élesebb képeket M.: Az elmúlt év tavaszán a szakma és a készíthessünk, mint azt a légköri seeing meg- média érdeklődését is felkeltettétek azzal (l. engedné. Egy új, nagyon gyors exponálást Meteor, 2009/7–8.), hogy egyik publikációto- megengedő CCD-kamerával próbáljuk rutin- kat a világhírű Nature közölte le. szerű észlelési móddá tenni Piszkés-tetőn a Á.P.: Nagyon örültünk, hogy a bírálók és „folt-interferometria” és a „lucky imaging” a folyóirat szerkesztői közlésre érdemesnek nevű technikákat, amelyekkel megközelítjük találták az eruptív csillagok közé tartozó EX a távcsövek elméleti felbontóképességét (0,2– Lupi kitörésével foglalkozó cikkünket. Az 0,3 szögmásodperc). Ezt a projektet Mező egyik érdekes eredményünk a korongban György és Regály Zsolt irányítja. lévő szilikátszemcsék kristályosodásának A sikerekben nagy szerepe volt és van megfigyelése. A csillagközi por általában a csoportunkba került rendkívül tehetsé- amorf szerkezetű, ugyanakkor az üstökösök ges hallgatóknak, akik közül néhányan már szilikátos anyaga túlnyomórészt kristályos Európa legjobb intézeteiben dolgoznak. – vagyis a bolygórendszer fejlődése során Kóspál Ágnes (aki kezdetektől fogva fontos valamikor be kell következnie a kristályo- résztvevője az eruptív csillagokkal kapcso- sodásnak. Ezt a speciális (kb. 1000 és 1500 latos kutatásainknak) a Leideni Obszervató- K között bekövetkező) folyamatot laborató- rium posztdoktori ösztöndíjasa, míg Juhász riumban már megfigyelték, de mi mutattuk Attila Heidelbergben, Csengeri Timea pedig ki először, hogy egy csillagkörüli korongban Franciaországban, Saclay-ban végzi doktori tényleg lejátszódik. A másik fontos megálla-

5

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5 22010.01.03.010.01.03. 111:07:391:07:39 MAGYAR KUTATÁSOK

Szilikátkristályok keletkezése az EX Lupi korongjában a kitörés során

pításunk, hogy a fiatal csillagok epizodikus rendelkezésünkre, amit kistávcsöves obszer- kifényesedése hatással van a korong, ezáltal vatóriumok és amatőrcsillagászok tudnak a kialakuló bolygórendszer fejlődéstörténe- produkálni. tére. Ezeket az eredményeket heidelbergi M.: Véleményed szerint 15–20 év múlva is kollégákkal együtt értük el, kiemelve Juhász tartani fog az infravörös csillagászat jelenleg Attila volt hallgatónk munkáját. tapasztalt, domináns szerepe? M.: Bár az infravörös csillagászati meg- Á.P.: A XXI. századi asztrofizika két legfőbb figyelésekhez űreszközök és speciális kérdése, hogyan született a Világegyetem, és műszerek szükségesek, tudtok-e valamiben hogyan születnek a bolygók. A nagyon korai támaszkodni az amatőrcsillagászok megfi- objektumok erősen vöröseltolódott sugár- gyeléseire? zását főleg infravörösben tudjuk észlelni, a Á.P.: Hogyne, nagyon is! A Nature-cikkben bolygókeletkezés megismeréséhez pedig a szereplő EX Lupi kitöréséről egy 88 éves új- csillagközi por és a csillagkörüli korongok zélandi amatőr, Albert Jones értesített ben- tanulmányozásán át vezet az út. Amíg ezek nünket (ő egyébként több mint fél évszázada a kérdések nem lesznek tisztázva, addig az is megfigyelte ugyanezen csillag kifénye- infravörös csillagászatra biztosan nagy hang- sedését), s a hasonló, váratlan kitöréseket súlyt fektetnek majd. A már említett irányok többnyire szintén amatőrök veszik észre. A mellett az interferometria alkalmazása adhat közép-infravörös fényváltozást mutató csil- újabb jelentős lökést a terület fejlődéséhez. lagok komplex vizsgálatához is fontos, hogy M.: Köszönöm a beszélgetést! folyamatos, vizuális fénygörbék álljanak Szalai Tamás

6

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6 22010.01.03.010.01.03. 111:07:391:07:39 CSILLAGÁSZATI HÍREK Csillagászati hírek

Sosem látott galaxisok a Hubble leghalványabb objektumok körülbelül egy- legújabb felvételén milliárdszor halványabbak, mint a szabad szemmel éppen érzékelhető források. A NASA által üzemeltetett Hubble Űrte- leszkóp egyik legfrissebb felvételén a korai Univerzum eddig fel nem fedett mélységei tanulmányozhatók a közeli infravörös tarto- mányban. A felvételt ugyanarról a területről készítették, amelyről 2004-ben a HST HUDF kamerája már készített képet, azonban ez esetben a nemrégiben beépített WFC3 (Wide Field Camera 3) berendezést használták fel, amely elődjénél jóval érzékenyebb a közeli infravörös tartományban is. Ennek köszön- hetően mélyebbre és így a távolabbi múltba tekinthet vissza, hiszen a tőlünk roppant messzeségben levő galaxisok fénye a vörö- seltolódás miatt az ultraibolya és látható tar- A megszámlálhatatlanul sok õsi galaxis a Hubble Ûrtávcsõ tományból már az infravörös tartományba felvételén csúszott át. A felvételen a nagyon fiatal Univerzum A felvételt készítő HUDF09 csapat az elké- objektumai tanulmányozhatók, amelyek szült képet szabadon hozzáférhetővé tette közül a leghalványabbak és legvörösebbek a világ csillagászai számára, ennek köszön- alig 600 millió évvel a Nagy Bumm után hetően alig három hónap alatt máris 12 alakultak ki. Ilyen távoli múltban eleddig tudományos publikáció látott napvilágot, nem sikerült galaxisokat felfedezni. A hason- amelyek a csoport adatait használták fel. ló megfigyelések bepillantást engednek a A Hubble ezen megfigyelései is úttörő tejútrendszerek fejlődésébe a nagyon korai jellegűnek tekinthetők utódja, a James Webb Univerzumban. űrtávcső üzembe állítása előtt, amely elődjé- A bemutatott felvételt 2009 augusztusában nél még mélyebbre pillanthat majd a korai készítették, egy négy napos időszak alatt, Univerzumba az infravörös hullámhossza- összesen 173 000 másodperc (két teljes nap!) kon. Az új műszer felbocsátása a jelenlegi expozíciós idővel. Az infravörös tartomány- tervek szerint 2014-ben várható. ban észlelhető sugárzás már kívül esik az HubbleSite NewsCenter, 2009. dec. 8. – Mpt emberi szem számára látható hullámhosz- szakon, így hagyományos értelemben nincs Rekorder blazárkitörés színe. A kutatók a különböző hullámhosz- szakhoz különböző színeket rendelve tették A 3C 454.3 aktív galaxis, körülbelül 7,2 látványosabbá a felvételt, amelyen megőriz- milliárd fényévnyire a Pegasus csillagkép- ték a látható színek esetében is megfigyelhe- ben helyezkedik el. Ez az objektum azonban tő törvényszerűséget, azaz a kékebb színhez még az aktív galaxisok között is kivételes- rövidebb hullámhossz tartozik (kék: 1,05 nek számít. A blazárok, számos más aktív mikron; zöld 1,25 mikron és vörös: 1,6 mik- galaxishoz hasonlóan, két, ellentétes irányba ron). Az eredeti felvételen tanulmányozható mutató anyagkilövellést, jetet bocsátanak ki,

7

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 7 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

amelyekben a részecskék közel fénysebes- ESO VLT távcsöveinek infravörös műsze- séggel mozognak. Energiaellátásukat min- rei a következő generációs, a légkör torzí- den bizonnyal a középpontban levő fekete tó hatását az eddig használt technikáknál lyukba hulló anyag szolgáltatja. Szerencsés jóval nagyobb égboltterületen szinte teljes módon a vizsgált objektum esetében éppen egészében kiküszöbölő adaptív optikás eljá- a jet irányából vizsgáljuk a galaxist. A kilö- rás (MAD, Multi-conjugate Adaptive Optics vellésben bekövetkező, eddig pontosan nem Demonstrator) segítségével azonban átlátnak ismert változások pedig gammatartomány- a porfelhőkön, s feltárják előttünk a központi ban megfigyelhető flereket, kitöréseket okoz- dudor különleges világát és objektumait, hatnak. köztük például a Terzan 5 csillagait, melyek Ez történik a 3C 454.3 jelű aktív galaxisban az új megfigyelések szerint a gömbhalmazok is. Általában a gammaégbolton a legfénye- tagjaitól eltérő módon nem egyszerre, hanem sebb objektum a Vela-pulzár, ami rendkívül legalább két ütemben keletkeztek, a legöre- közel, alig 1000 fényévre található Földünk- gebbek 12 milliárd évvel, míg a fiatalabbak 6 höz. A Fermi gammaűrtávcső megfigyelései milliárd évvel ezelőtt. szerint azonban ez a galaxis szeptember 15-e óta több kitörést produkált, jelenleg is közel tízszer fényesebb nyári állapotánál. Bár mil- liószor messzebb helyezkedik el, mint a Vela- pulzár, mégis kétszer fényesebb nála, ami roppant mennyiségű energia kibocsátására utal, aminek üteme minden bizonnyal nem tartható fenn sokáig. A csoport megfigyelései szerint hasonló kitöréseket mutat a rendszer rádiótarto- mányban és látható fényben is, bár kevésbé látványosan. A vörös fény hullámhosszán a blazár körülbelül két és félszeres fényesedést mutatott, jelenleg 13,7 magnitúdónál áll. A kutatók továbbra is figyelemmel kísérik a rekorder aktív galaxis viselkedését, remélve, hogy többek között a fekete lyukak közelé- ben kialakuló jetekről is bővíthetik ismere- Emanuele Dalessandro (University of Bo- teiket. logna) szerint eddig csak egyetlen ilyen ScienceDaily, 2009. dec. 9. – Molnár Péter komplex csillagkeletkezési történettel bíró gömbhalmazt észleltek a Tejútrendszerben. Az ω Cen azonban az galaxisunk halójában A Tejútrendszer őstörténetéről van, míg a Terzan 5 sokkal közelebb talál- árulkodó gömbhalmaz ható a centrumhoz. A VLT rendkívüli tech- Egy Francesco Ferraro (University of Bo- nológiájának köszönhetően az is kiderült, logna) által vezetett kutatócsoport a Terzan hogy a Terzan 5 jóval nagyobb tömegű, mint 5 katalógusjelű gömbhalmazt vizsgálta a ahogyan azt korábban gondolták. Ez pedig Tejútrendszerünk centrumát körülvevő ún. a különleges összetételt és a több hullámban centrális dudorban. A terület milliárdnyi lezajlott csillagkeletkezést is figyelembe véve csillagát vastag porréteg takarja el előlünk, azt jelentheti, hogy a gömbhalmaz a Tej- ezért az itt található objektumok csak az útrendszer fejlődésének korai szakaszában infravörös sugárzásuk alapján tanulmányoz- bekövetkezett, a központi dudor kialakulá- hatók, mivel a látható tartományba eső fény sához is hozzájáruló esemény, egy protoga- nem képes áthatolni a porfüggönyön. Az laxissal történt összeolvadás túlélője.

8

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 8 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

Ferraro szerint eredményük vélhetőleg a barna törpék között a határ 13 jupitertömeg csak az első lépés a Tejútrendszer, s más környékén van), s viszonylag közel van hoz- galaxisok centrális részeinek kialakulását zánk, távolsága körülbelül 50 fényév. feltáró megfigyeléssorozatban, hiszen a por mögött valószínűleg még számtalan gömb- halmaz rejtőzhet, melyek őrzik ezen folya- matok nyomait. ESO 45/09 Science Release – Kovács József

Bolygószerű testet fényképeztek egy Naphoz hasonló csillag körül A Subaru teleszkóp új berendezésének tesztelése közben rögzített adatok elemzése alapján úgy tűnik, sikerült direkt felvéte- leket készíteni egy Naphoz hasonló csillag bolygószerű kísérőjéről. A német, amerikai és japán kutatókból álló csoport a hawaii Mauna Keán üzemelő Subaru teleszkóp új műszerének (HiCIAO, High Contrast Coro- nagraphic Imager with Adaptive Optics) A Subaru HiCIAO mûszerével 2009 augusztusában készült infravörös felvétel. A koronagráfnak is nevezett beüzemelése közben rögzítette 2009 máju- berendezésben a csillag több nagyságrenddel erõsebben sában és augusztusában a Michael McElwa- sugárzó korongját kitakarták, így detektálhatóvá vált a in (Princeton University) szerint áttörésnek kísérõ – de lehet, hogy kísérõk – hõsugárzása. A kép bal számító felvételeket. Valóban, az exoboly- felsõ sarkában viszonyítási alapként három naprendszerbeli gók kutatásának legfontosabb célja az első, bolygó pályamérete látható Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planéta azonosítása. Ezen a területen nagy A bolygószerű objektum jelenleg legalább előrelépést jelenthet egy Napunkhoz hasonló 29-szer messzebb található a csillagától, mint csillag körüli bolygó detektálása, ha lehet, Földünk a Naptól, ez körülbelül a Neptu- direkt felvétel formájában. Ezen célt szolgálja nusz naptávolságának felel meg. A pálya az új berendezés is, ami a tanulmányozott valódi méretének és helyzetének meghatáro- csillagok keresett kísérőknél jóval erősebb zásához további megfigyelések szükségesek. zavaró fényének kitakarásával nyújt lehe- A háromszáz fokot alig meghaladó hőmér- tőséget a halvány bolygószerű objektumok sékletével a GJ 758 B becsült méretéhez azonosítására. Ebben segít az adaptív optikai képest eléggé hideg, a leghűvösebb, Naphoz rendszer is, ami egy további zavaró ténye- hasonló csillag körül direkt felvételen detek- zőt, a földi légkör hatását igyekszik a lehető tált objektum. Jelenlegi pozíciója a bolygó- legkisebbre csökkenteni. Nem feledkezhe- keletkezéssel kapcsolatos elméletek átgon- tünk el természetesen a sikeres detektálás- dolását is szükségessé teheti. Ezek szerint hoz elengedhetetlen speciális számítógépes ugyanis a nagyobb bolygók vagy központi képfeldolgozási eljárásokról sem. csillaguk közelében vagy attól nagyon távol A GJ 758 B jelű objektum vagy egy óriás- keletkeznek, de semmiképpen sem ott, ahol a bolygó, vagy egy barna törpe, azaz olyan GJ 758 B most van. objektum, ami tömege miatt - bár közel volt A felvételek elemzése alapján elképzelhető, hozzá - mégsem válhatott igazi csillaggá. A hogy egy második bolygót is sikerült meg- Naphoz hasonló GJ 758 katalógusjelű csillag örökíteni. Ezt a kutatók a GJ 758 C jelzéssel halovány kísérőjének tömege a becslések sze- látták el, de további észlelések szükségesek rint a Jupiterének 10-40-szerese (a bolygók és annak eldöntésére, hogy valóban a rendszer

9

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 9 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

része-e, vagy csak egy véletlenül abban az áll meggyőző bizonyíték, illetve a modellek irányban látszó objektum. Christian Thal- megfigyelési konzekvenciái ellentmondanak mann (Max Planck Institute for Astronomy) a Blazhko-csillagok megfigyelt tulajdonsága- szerint ha tényleg egy második kísérőről van inak. Több mint egy évszázaddal a felfedezé- szó, akkor sokkal valószínűbb, hogy a B és C se után még ma sem tudjuk, milyen folyamat is bolygó, mivel két, egymáshoz ilyen közeli okozza a Blazhko-effektust, ami az RR Lyrae barna törpe nem alkothatna hosszú időn csillagok asztrofizikában betöltött jelentősé- keresztül stabil rendszert. gét figyelembe véve több mint kiábrándító. ScienceDaily, 2009. dec. 3. – Kovács József Mivel azonban az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a Blazhko-effektus az RR Lyrae-csillagok csupán 10-30%-át érinti, az Titokzatos csillagpulzációk kutatása utóbbi évtizedekben az asztrofizikusok nem Budapest peremén túl sok figyelmet szenteltek a jelenség vizs- Az RR Lyrae típusú változócsillagok koz- gálatára, illetve fizikai okainak felderítésé- mikus időskálán idős objektumoknak számí- re. A méréstechnikai lehetőségek rendkívüli tanak, magjukban a hidrogén már héliummá fejlődése ellenére a 2000-es évek elején még fuzionált. Ezen óriáscsillagok energiaterme- nem volt sem olyan kiterjedt Blazhko-csillag lését középpontjukban már a hélium égése, megfigyelés, ami a moduláció részletes és illetve körülötte egy köpenyben a hidrogén pontos vizsgálatát valóban lehetővé tette fúziója biztosítja. Jellemzően öregebb csilla- volna, sem olyan statisztikai vizsgálat, ame- gokat tartalmazó rendszerekben fordulnak lyik kifejezetten a moduláció gyakoriságának elő, például gömbhalmazokban, de megta- meghatározását célozta. lálhatók a Tejútrendszer mezőcsillagai között is. Az RR Lyrae csillagok körülbelül félnapos periódussal változtatják fényességüket, a fényváltozás amplitúdója az 1 magnitúdó- nyit is meghaladhatja. A fényváltozás oka a csillag pulzációja, azaz sajátrezgése. Közel azonos abszolút fényességük miatt ezek a csillagok jól használhatók kozmikus távol- ságmérésre, fényváltozásuk alakja és perió- dusa fizikai tulajdonságaikat nagy pontos- sággal elárulja. Az RR Lyrae típusú változó- csillagok vizsgálata az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében folyó A Blazhko-effektus az RR Lyrae fénygörbéjén. Jól látható a fénygörbe periódusról periódusra változó alakja kutatásoknak mindig az előterébe tartozott, (Astronomy and Astrophysics) az itteni vizsgálatok jelentősen hozzájárultak számos fontos eredménnyel ezen objektu- Az MTA KTM CSKI 2003-ban felújított és mok tulajdonságainak megismeréséhez. automatizált sváb-hegyi 60 cm-es távcsö- Még a múlt század elején S. Blazhko orosz ve kiváló lehetőséget nyújtott egy ezeket a és H. Shapley amerikai csillagászok kimu- méréseket felvállaló program, a Konkoly tatták, hogy nem minden RR Lyrae csillag Blazhko Survey elindítására. A Jurcsik Johan- fényváltozása szabályosan ismétlődő, a leg- na által vezetett kutatócsoport az elmúlt 6 év nagyobb fényesség időpontja, illetve értéke folyamán 30, az északi féltekéről mérhető, pár 10 napos időskálán változhat, azaz ezen alapmódusban pulzáló, viszonylag fényes csillagok pulzációs fényváltozását valami (V < 13 magnitúdó), rövid periódusú (p < 0,5 modulálja. Az évek folyamán számos elméleti nap), Blazhko-modulációt a korábbi mérések modellt javasoltak az ún. Blazhko-moduláció alapján nem mutató RR Lyrae csillagról vég- magyarázatára, azonban egyik mögött sem zett kiterjedt fotometriai méréseket. A min-

10

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1010 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

tából 14 csillag mutatott fénygörbeváltozást, világkép ezen megfigyeléssel történő meg- ez mintegy 47%-os modulációs gyakoriságot erősítését. jelent, jóval nagyobbat, mint a korábbi fotog- A Nagy Medve sok csillaga a valóságban is rafikus felmérésekből becsült 25–30%, illetve összetartozik, például körülbelül 500 millió a gravitációslencse-keresési programokban évvel ezelőtt ugyanabból a csillagközi hid- (MACHO, OGLE) talált 10–23%. A különb- rogénfelhőből keletkeztek. Maga az Alcor, ség oka elsősorban a korábbi megfigyelések amely a Mizarral szabadszemes kettőst alkot, nagyobb mérési pontatlansága, illetve az egy viszonylag fiatal, saját Napunknál körül- adatok rossz időbeli felbontása, eloszlása. A belül kétszer nagyobb tömegű csillag. Régóta Konkoly Blazhko Survey méréseiből kide- ismert tény, hogy a Mizar maga is kettős, sőt rült, hogy az RR Lyrae csillagok fényváltozá- a későbbi kutatások szerint mindkét kompo- sa igen kis amplitúdóval is modulált lehet, a nens önmagában is kettős, így a teljes Mizar- moduláció gyakoriságának jelentős megnö- rendszer négy tagból áll. vekedését ezen kis modulációk kimutatása Az Alcor vizsgálatához a Project 1640 nevű magyarázza. csoport az 5 méteres palomar-hegyi távcsőre A jelenlegi, illetve a Konkoly Obszervató- szerelt koronagráfot és adaptív optikát hasz- riumból származó korábbi mérések alapján nálta. A műszerrel szinte azonnal sikerült az is kiderült, hogy egyes csillagoknál a egy, a csillaghoz közeli halvány forrást ész- moduláció csak időszakosan figyelhető meg. lelni, amely eddig ismeretlen volt. 103 nap- Emiatt egyetlen, a jelenlegi mérési pontosság pal később újra felvételeket készítettek a csil- mellett nem „blazhkós” RR Lyrae-ről sem lagról. Amennyiben összetartozó rendszerről jelenthető ki, hogy fényváltozása nem volt van szó, a két csillag egymáshoz viszonyított korábban, vagy nem lesz a jövőben modulált. helyzete változatlan marad, mindkettőjük Mindez arra mutat, hogy a Blazhko-modulá- körülbelül azonos mértékben mozdul el a ció az RR Lyrae csillagok pulzációjának sok- roppant távoli háttércsillagokhoz képest. kal általánosabb tulajdonsága, mint ahogy Amennyiben a halvány társ csupán a vélet- azt korábban feltételeztük. A Blazhko-effek- len szeszélye folytán az Alcor mellett levő tus magyarázata nélkül nem mondhatjuk, háttércsillag, a két objektum helyzete meg- hogy valóban ismernénk azokat a folyama- változik. Az új vizsgálatok alapján bizonyos, tokat, amelyek ezen asztrofizikailag jelentős hogy a két objektum összetartozik. csillagokban végbemennek. A Nagy Göncöl sok más csillagához hason- 2009. november 25. – Hajdu Gergely lóan az Alcor csillagai is körülbelül 80 fényév távolságban vannak a Földtől, egymás körüli keringésük periódusa valamivel 90 év felett Kettőscsillag az Alcor is lehet. A kutatócsoportnak sikerült a társcsil- Távcsöves bemutatók kedvelt célpontja a lag színét, fényességét, sőt, közelítő összeté- Mizar–Alcor páros. Az Astrophysical Jour- telét is meghatározni. Ezek szerint a kísérő- nalben megjelent közlemény szerint maga az csillag egy körülbelül 250 Jupiter-tömegnyi Alcor is kettős rendszer, melyben a főcsillag (azaz negyed naptömegnyi), M típusú vörös körül egy vörös törpecsillag kering. törpecsillag, amely sokkal kisebb és hide- A felfedezés során a parallaxis elvét alkal- gebb, mint a főcsillag. mazták. A módszer azon alapszik, hogy a A két csillag a Föld keringése során az Föld Nap körül keringésének a viszonylag égbolton egy alig 0,08 szögmásodperces közeli csillagok helyzetében periodikusan nagytengelyű ellipszis mentén mozdul el ismétlődő, apró elmozdulásként kell meg- látszólag. Ez körülbelül 23 ezerszer kisebb jelennie. Érdekes módon ezt a módszert méret, mint a telehold korongja, és kb. 600- már Galilei is felismerte, sőt, alkalmazni is szor kisebb, mint a Jupiter legnagyobb lehet- próbálta az Alcornál, de korának megfigye- séges látszó átmérője a Földről észlelve. lési pontossága meghiúsította a kopernikuszi ScienceDaily, 2009. december 9. – Mpt

11

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1111 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

η Az Carinae, a szabadszemes rejtély van, ahogyan maga a csillag lassan visszatér Az η Carinae egy valódi óriás. A 100 nap- nyugalmi állapotába, amelyben közel három tömegnyi behemót csillag közel 4 milliószor évszázada tartózkodott (például az 1670-es ragyog fényesebben saját Napunknál, ám években negyedrendű, forró kék csillagként mindezzel veszélyesen egyensúlyoz a stabi- volt megfigyelhető). litás és az összeroppanás határán. Nagyon valószínű, hogy végső sorsa hatalmas szu- pernóva-robbanás lesz, amely a teljes csilla- got elpusztítja majd. Nemrégiben a Hubble Űrteleszkóppal a csillagot körülvevő ködös- ség központi vidékét vizsgálták meg, az eredmények pedig nem kis izgalmat okoztak a csillagászok körében. Az η Car a múltban sem volt nyugodt rendszer. 1843-ban látványos kitörésen esett át, amely révén a Szíriusz után az égbolt második legfényesebb csillagává vált. A viharos időszak során a becslések szerint 2–3 naptömegnyi anyagot dobott le magáról, elsősorban a poláris vidékeken. A kidobó- dott, és körülbelül 700 km/s sebességgel A heves viselkedésû csillag és ködössége (Forrás: NASA) mozgó anyag két, hatalmas ködösséget alkot, melyeket együtt ma Homunculus-ködként Érdekes módon 150 évvel a nagy kitörés ismerünk. A nagy kitörés után a csillag elhal- után is roppant keveset tudunk a csillag ványodott, majd körülbelül 50 évvel később fejlődését irányító rejtélyes folyamatokról. A ismét egy rövid kitörést produkált. kérdés megoldásához akár a déli féltekén élő Az 1900-as évek első harmadát 8 magni- amatőrcsillagászok is hozzájárulhatnak, akik túdóig visszahalványodva, látszólag nyu- például CCD-kamerákkal minden éjszaka galomban töltötte. 1940-ben azonban hir- figyelemmel kísérik az objektum viselkedé- telen megváltozott a helyzet. Nemcsak a sét. Az elmúlt viszonylag rövid időszak alatt színképében történt jelentős változás, de a lezajlott több jelentős változás arra is mutat- fényessége is lassú növekedének indult. A hat, hogy a csillag sorsa rendkívül bizonyta- folyamatos fényesedés egészen a XX. sz. lan, akár emberi léptékkel mérve is rövid idő végéig tartott, ami kb. 5 magnitúdós fényes- alatt fényes szupernóvává válhat. ségnél tetőzött. Universe Today, 2009. november 25. – Mpt A folyamatok során kidobódott anyagnak köszönhetően a csillag közvetlen közelében XMM-Newton – egy évtizednyi egy átlátszatlan felhő jött létre, amely leár- nyékolja a csillag fényét. Az új megfigyelések felfedezés azonban a központi vidék és az egész ködös- Tíz éves születésnapját ünnepli az XMM- ség fényesedését mutatják. A központi tarto- Newton űrtávcső. Bár a nagyközönség előtt mány fényesedésének valószínű oka az, hogy bizonyára közel sem annyira ismert, mint a csillagot leárnyékoló felhő feloszlóban van, a látható és infravörös fényben működő de az elméletek szerint ez nem lehet pusz- Hubble Űrteleszkóp, számtalan felfedezéssel tán a burok tágulásának következménye. A járult hozzá Világegyetemünk kutatásához, ritkulás oly mértékű, hogy valamiféle folya- kozmikus környezetünktől kezdve az űr matnak kell szerepet játszani az anyag rit- távoli mélységéig. kításában. Ugyanakkor valószínűnek tűnik, Az eszközt 1999. december 10-én indították hogy a csillagszél erőssége is csökkenőben a Kourouból startoló Ariane–5 hordozóraké-

12

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1212 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

tával. A 10 méter hosszú szonda végül nyolc foltot, melynek mérete mindössze 60 méter. napi manőverezés után érte el végső pályáját Hasonló felfedezések történtek ezt követően a Föld körül. Igen elnyúlt ellipszispályá- két másik neutroncsillag esetében is. ján akár a Hold távolságának harmadáig is Az XMM-Newton kivette részét az Univer- eltávolodhat bolygónktól. Három, arannyal zumunk anyagának legalább 80 százalékát bevont tükrökkel szerelt modulja fokuszál- alkotó sötét anyag utáni kutatásban is. Az ja a röntgensugarakat ötféle műszere felé. elméletek szerint a sötét anyag részecskéinek Műszerparkját egy optikai tartományban bomlása során kibocsátott röntgensugárzást működő kamera egészíti ki, melyet célpont- keresve behatóan vizsgálta a galaxishalma- jainak kiválasztására használnak. A szonda zokat – de nem találta nyomát efféle sugár- eddigi működése során született eredmé- zásnak. nyek közel 2200 tudományos publikációban láttak napvilágot. A röntgensugárzás a legextrémebb körül- mények között keletkezik az Univerzumban, sok esetben drámai katasztrófák kísérője- ként. A neutroncsillagokat vagy fekete lyu- kakat körülvevő hatalmas erejű gravitációs vagy mágneses terek kölcsönhatásai során éppúgy ilyen sugárzás keletkezik, mint óriási kiterjedésű gázfelhők galaxishalmazokban vagy halmazok közötti terekben végbeme- nő ütközései során. Az XMM-Newton kitű- nő műszernek bizonyult a fekete lyukak, pontosabban azok közvetlen környezetének Az ismerõs M82 is más arcát mutatja röntgenfényben vizsgálatára, ahol a vasatomok által kibocsá- tott röntgensugárzás elemzésével derült fény Szerencsére az eltelt évtized után a szonda arra, hogyan torzítják a téridő szövedékét továbbra is tökéletes állapotban van, így a a gyorsan forgó fekete lyukak. Eredményei csillagászati kutatások frontvonalában dol- bepillantást engedtek az óriási tömegű fekete gozhat, közel 2000 csillagászt látva el adatok- lyukak és így a nagy galaxisok fejlődésé- kal, akik évente mintegy 300 publikációban be, valamint fontos adatokat szolgáltatott dolgozzák fel a méréseket. Észlelési idejéért az Univerzum legnagyobb léptékű struktú- átlagosan hétszeres a túljelentkezés, ami ráinak, a galaxishalmazok kutatásában is. nem is csoda, figyelembe véve a lehetséges Nyomon követhetővé tette a nehéz kémiai célpontok számát. Például elődje, a ROSAT elemek robbanó csillagok okozta szétszóró- szonda több mint 125 ezer röntgenforrást dásának vizsgálatát, illetve a fiatal, Naphoz vett katalógusba, amelyek közül eddig alig hasonló csillagok körüli mágneses aktivitást. 4300-at vizsgált meg az XMM-Newton. Közvetlen környezetünkben az XMM- ESA News, 2009. december 9. – Molnár Péter Newton segítségével sikerült felfedezni, hogy a Marsnak az addig gondoltnál jóval Elhunyt John Gregory kiterjedtebb atmoszférája van. A marslégkör ezen külső, exoszférának nevezett rétege Kevéssé ismert az amatőrök körében, hogy közel hat bolygósugárig terjed ki. Kimutatta, a manapság népszerű Makszutov-rendszerű hogy a Naprendszer külső régióiból érkező teleszkópok egyik megalkotója az 1927-ben üstökösök is röntgensugárzást bocsátanak született amerikai optikus, John F. Gregory ki. Talán legdöbbenetesebb eredménye, hogy volt. A tapasztalt távcsőépítő 82 éves korá- sikerült kimutatni egy 552 fényév távolság- ban, november 14-én autóbalesetben életét ban levő neutroncsillag felszínén levő forró veszítette.

13

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1313 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 CSILLAGÁSZATI HÍREK

Gregory 1957 márciusában publikált „Cas- Makszutov-távcsöve. Nagy műszere mellett segrain–Makszutov távcső amatőröknek” egy 21 cm-es f/16-os távcsövet adományozott c. írásával a Sky and Telescope hasábja- egykori iskolájának, melyet néhai tanára, az in ajánlott egy újfajta rendszert. Az általa elsősorban spektroszkópiával és a Tejútrend- leírt távcsőben a felületek gömbfelületek, szerrel foglalkozó J. J. Nassau után nevezett így elkészítésük – természetesen gyakorlott el. Emellett Gregory megosztotta hatalmas optikai szakemberek számára – egyszerűbb. gyakorlati tapasztalatát is a legkülönfélébb, Ugyanakkor a segédtükör az első korrekci- távcsöves és távcsőkészítéssel foglalkozó ós lencse belső felületére gőzölt foltból áll, találkozókon. Tapasztalatait és eredményeit ami egyszerűsíti a segédtükör elhelyezését a Sky and Telescope-ban 1987. júniusában a rendszerben. Nem sokkal később a Sky megjelent cikkében összegezte „A tökéletes and Telescope több más írását is megjelen- refraktor utáni kutatás” címmel. tette, illetve közzétették más, a Makszutov- Sky and Telescope, 2009. november 19. – Mpt rendszerekkel foglalkozó szakemberek cik- keit is, később megjelent egy 39 oldalas, a Zselic és Hortobágy az égen témával foglalkozó füzet, majd megalakult a Maksutov Club is, mely havi kiadványai- A Nemzetközi Csillagászati Unió 2009. ban tapasztalt távcsőkészítők számára közölt december 2-án nyilvánosságra hozott dön- hasznos információkat. tése szerint a 84995-as sorszámú kisbolygó ezentúl a Zselic, a 84996-os sorszámú pedig a Hortobágy nevet viseli. A névadásban a tájak szépsége mellett fontos szerepet ját- szott, hogy a javaslat benyújtásakor mindkét helyen nemzetközi csillagoségbolt-parkot terveznek létrehozni. Időközben a Zselici Tájvédelmi Körzet november 16-án elnyerte a megtisztelő címet. A kisbolygókat Sárneczky Krisztián fedezte fel a Szeged Asteroid Program keretében az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervató- riumában 2003. december 26-án. Az eredeti jelölésükön 2003 YB108 és 2003 YW110 jelű kisbolygók 19 és 20 magnitúdósak voltak, és meglehetősen közel látszottak egymáshoz. A harmad holdátmérőnyi, mintegy 12 ívperces távolság azonban csak látszólagos közelséget takart. Valójában a Hortobágy 45 millió km- rel távolabb, a Zselic „mögött” tartózkodott. Az 5–6 km átmérőjű égitestek rendre 5,33 és A legendás 3,5 hüvelykes Questar (a csillagászati távcsövek Rolls Royce-a) is Makszutov–Cassegrain 5,16 év alatt kerülik meg a Napot, átlagos rendszerû. A képen látható példányt Wernher von Braun távolságuk 450 millió km. szerezte be 1959-ben Sry

Gregory maga egy 22”-es (56 cm-es) f/3,7- es fotovizuális Makszutov-rendszert épített, amelyet 1965-ben fejezett be. Ma a Stam- ford Museum and Nature Centerben levő műszer az Egyesült Államok legnagyobb

14

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1414 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 DIGITÁLIS ASZTOROFOTÓZÁS Éjszakai mozi

Az elektronikai termékek piacára jellemző Mivel? folyamat, hogy az egyes eszközök közötti határvonal kezd elmosódni. A mobiltelefo- Bármely, akár csak max. 30 másodpercet nokon már régóta lehet rádiót hallgatni vagy exponáló digitális kamera megfelelő lehet. zenét lejátszani, de az internet-böngészők Ami azonban elengedhetetlen, az egy állvány mellett a műholdas helyzetmeghatározó és egy programozható kioldó. Utóbbit szinte rendszerek is megszokott részévé váltak a minden komolyabb fényképezőgép-gyártó maroktelefonoknak. Az egyszerűbb digitá- cég kínál, de akár számítógépről is vezérel- lis fényképezőgépek már régóta képesek hetjük a felvételsorozat készítését, vagy az rövidebb, kisebb felbontású videofelvételek interneten fellelhető leírások alapján magunk készítésre. is készíthetünk időzítő szerkezetet. Az utóbbi hónapokban azonban egyre- Sok esetben szükségünk lehet több száz másra jelennek meg a komolyabb DSLR kép elkészítésére is, így győződjünk meg gépek a nagyfelbontású (HD, high definition) arról, hogy a programozható kioldó esetében képrögzítés lehetőségét felkínálva. Meglepő van-e felső korlátja az elkészíthető képek tisztaságú, jó minőségű fotókra emlékeztető, számának. Ez pl. a Canon TC-80N3 esetében magas kontrasztú éjszakai életképeket muta- mindössze 99 felvétel, ellenben az olcsóbb tó videók tűntek fel az interneten ezen fény- Promaster SystemPRO Timer Remote akár képezőgép-kamerákat reklámozva. Ezeket az 400 kép készítésére is alkalmas, továbbá van egyre terjedő és egyre nagyobb síkképernyős végtelen ismétlési üzemmódja. Még kisebb televíziókon, vagy nagyfelbontású monito- anyagi terhet jelent, ha valaki maga építi meg ron nézve mozifilmszerű élmény ébred a az automatikus kioldót. Ehhez a világhálón szemlélőben. A mai vizuális világban pedig előre csomagolt készletet és leírást találha- ez igen meghatározó elem: sok, videojátékon tunk (pl. http://www.ottercreekdesign.com/ felnőtt fiatal érdeklődési ingerküszöbét már products.html), bár ez az út kis angoltudást csak a vibráló színekben pompázó, nagyfel- és valamivel több időbefektetést igényel. bontású mozgóképek lépik át. Ami az optikát illeti, használhatunk szinte Miért is hozzuk ezt itt szóba? Mert a csilla- bármit a halszem-optikától kezdve a több gászati vonatkozású eseményekről, objektu- méteres fókusztávolságú távcsövekig: a téma mokról készített képek alkalmasak efféle kis- dönti el, hogy melyik lencse lesz a legalkal- filmek készítésére, melyek segítségével talán masabb. Úgy is mondhatjuk, hogy minden még több családtaggal, baráttal, ismerőssel, optikához találhatunk megfelelő témát. vagy éppen ismeretlennel oszthatjuk meg az asztronómia szépségeit. Igazából még csak Mit? arra sincs szükség, hogy beszerezzünk egy új DSLR vázat a HD videó funkcióval. Csak egy A videóként rögzíthető csillagászati jelen- állvány kell és egy programozható időzítő, ségek legtöbbje lassú lefutású, ezért érde- no meg persze megfelelő téma. A viszony- mes azokat gyorsított felvételként (angol lag kis befektetett munkával elért eredmény kifejezéssel: time lapse) bemutatni, ezáltal pedig akár esztétikusabb, csábítóbb lehet sokkal érdekesebbé válnak – sokszor még egy asztrofotó-képsorozat levetítésénél, mely saját magunk számára is. Az egyik legké- akár több száz óra expozíciót és majd’ annyi zenfekvőbb, több természetfilmben is (pl. képfeldolgozási munkaórát takarhat. Baraka) alkalmazott téma a Föld forgásának érzékeltetése a csillagos égbolt elmozdulá-

15

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1515 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 DIGITÁLIS ASZTROFOTÓZÁS

sával. Nagylátószögű, esetleg halszemopti- szében a napfény. Tíz napos fázis esetében kával ellátott kamera segítségével 1–2 per- akár 6 órányi időtartamot is lefedhetünk egy cenként készítve a felvételeket, majd azokat éjszaka során, s a percenként készített felvé- 10 kép/másodperc sebességgel visszajátsz- telekkel mintegy fél perc hosszú mozgóképet va nagyon látványos mozgóképet kapunk. kaphatunk (fontos, hogy a távcsőmechanika Az égbolt (Föld) forgásának érzékeltetésére legyen ellátva a Hold követéséhez szükséges ajánlott tereptárgyak felhasználása a képe- óragép fokozattal). ken, melyekhez képest jól látható az elmoz- Ezek mellett számos más lehetőség is kínál- dulás: egy fa sziluettje, távoli hegyek a hori- kozik a vállalkozó kedvű amatőrcsillagász zonton, vagy éppen egy kupola, mely az fantáziájától, vagy éppen ráfordítható idejé- észlelés során egész éjszaka forog erre-arra. től függően. Egyetlen 10 órás mélyég-felvé- Naplementék, holdkelték, légköri jelensé- telt is animálhatunk, pl. megmutatva, miként gek kialakulása és időbeni fejlődése mind- változik az objektum kinézete, ahogy egyre mind nagyon szépen mutat a felgyorsított több és több részfelvételt adunk össze, vagy felvételeken. A hosszabb expozíciók, vagy éppen egy nagylátószögű felvételbe fokoza- éppen az elegendő fénymennyiség okán tosan belenagyítva juthatunk el a részletes nagyfelbontású részképeket készíthetünk, mélyég fotóig. Szívesen látnánk/olvasnánk s akár 1920x1080 pixelméretű (teljes HD) a rovat hasábjain az efféle próbálkozásokról mozit is szerkeszthetünk. Az égi jelenségeket írt beszámolókat, az eredményekre mutató összekapcsolhatjuk földiekkel is, pl. egy nem világhálós hivatkozásokat! túlságosan kivilágított várost vagy egy ész- lelőtábort vörös lámpákkal halványan meg- Hogyan? festett, izgő-mogó távcsőtömegét választva előtérként. Az elkészült felvételsorozatot valamilyen Az efféle mozgókép-technika sokak előtt mozgókép formátumba kell összefűzni. nem ismeretlen, hiszen láthattuk már itt-ott Sokan ismerik az animált GIF képformátu- az interneten pl. a Jupiter forgó korongját, mot, ez azonban igen nagyméretű képeket akár egyetlen éjszaka alatt készített felvéte- eredményez a kisfokú tömörítés miatt, s így lekből összeállított videókon. Ezek azonban többnyire csak alacsony felbontású, kevés kis felbontású mozgóképek, s habár gyö- képelemből álló sorozat esetén ajánlható (pl. nyörűen mutatnak a monitoron, ne felejtsük webkamerás bolygófelvételek összefűzése a el, hogy akár mozdulatlan objektumokról is forgó korongot mutató animáció készíté- lehet esztétikus, nagyfelbontású mozit készí- sére). 1024x768 vagy azt meghaladó teljes teni. A Hold terminátorán végigvezetve a HD felbontás esetén sokkal célszerűbb vala- hosszabb fókuszú távcsövünkre szerelt fény- milyen tömörített mozgókép formátumot képezőgépet azt a bizonyos, az érdeklődőket választani, mint a világhálón elterjedt mpg/ talán legjobban megkapó „holdbéli séta” avi/wmv kiterjesztésű digitális videók. Az élményt tudjuk a képernyőre varázsolni. ingyenes letölthető VirtualDub (http://www. Erre a hagyományos videókamerák, vagy a virtualdub.org) nagyon egyszerű felületet digitális gépek video üzemmódja is hasz- szolgáltat ezek készítéséhez. nálható az elegendő fénymennyiség okán. A program elindítása után a File/Open Azonban egy kevésbé elterjedt másik mód- video file... menüpontot kiválasztva megje- szer legalább ilyen szép eredményt szolgáltat lenik egy böngésző ablak, aminek segítségé- a Hold esetében. Egyetlen területet kiválaszt- vel beléphetünk a képsorozatot tartalmazó va a terminátoron s azt néhány percenként könyvtárba. A fájlnevekben folytonoson sor- fotózva megjeleníthetjük, miként kúsznak számozott képssorozat legelső tagjára kat- az árnyékok égi kísérőnk felszínén, hogyan tintva az összes felvétel betöltődik a prog- bukkannak elő a sötétségből a hegycsúcsok ramba, az állománynevek abc sorrendjének és kráterfalak, majd önti el azokat teljes egé- megfelelően. (Ez általában jól működő meg-

16

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1616 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 DIGITÁLIS ASZTOROFOTÓZÁS

A VirtualDub program kezelõfelülete a képek betöltése után oldás, hiszen az időben egymás után készí- bontásra, ezt a VirtualDub program elvégzi tett képek nevei abc sorrendbe állítva tükrö- számunkra. A „resize” szűrőhöz hasonlóan zik az időbeli sorrendet.) Ekkor a fenti ábrán több más hasznos eszköz is kiválasztható az látható kezelőfelületet kapjuk: megjelenik az „Add Filter” ablakban megjelenő listából, pl. első kép és alatta egy számozott, vízszintes állíthatjuk a fényességszinteket, élesíthetjük sáv, mely mentén a sorozat későbbi képeihez a képeket, stb. A kívánt effektus nevére kat- tudunk gyorsan és egyszerűen eljutni. tintva egy újabb ablak jelenik meg, amiben A Video/Filters menüpontot kiválasztva beállíthatjuk az adott szűrő paramétereit, pl. megjelenik az alkalmazandó szűrőket felso- hogy mekkora méretre kívánjuk átskálázni a roló ablak (Filters névvel a bal felső sarkában, képet, mennyire szeretnénk élesíteni azt stb. l. a következő ábrát). Itt az „Add” gombra Az átméretezett, szűrt képek megjeleníté- kattintva adhatunk különféle képfeldolgozá- séhez a View menüpont alatt található kap- si műveleteket a videó elkészítéséhez. Mint csolókat (l. mellékelt ábra) kell beállítanunk: ahogy az ábra mutatja, egy szűrőt már alkal- győződjünk meg róla, hogy a „Pane layout” maztunk is, mely a „resize”, azaz átmérete- opción belül mind a bemeneti (input) , mind zés műveletét végzi: lecsökkenti a kép mére- a kimeneti (output) felvételek engedélyezve tét az eredeti 1728x1152 képpontról 640x480 vannak (avagy mindkettő egyszerre a „both” pixelre. Vagyis nem kell az összes, esetleg 6 kiválasztásával), és a View menü „Input megapixeles felbontással felvett sorozatké- video pane” és „Output video pane” opciója pet egyesével átméreteznünk a kívánt fel- mellett ott vannak a kis pipák.

17

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1717 22010.01.03.010.01.03. 111:07:401:07:40 DIGITÁLIS ASZTROFOTÓZÁS

A Filter (Szûrõ) menüpont ablaka, illetve az „Add” gomb segítségével elérhetõ effektusok listája

A kívánt szűrők beállítása és a kimeneti képek megjelenítése után térjünk vissza a Video menüponthoz (első ábra), s a „Frame rate” opciót kiválasztva megadhatjuk, hány kép jelenjen meg a videóban másodpercen- ként. Az alapbeállítás 10 kép/másodperc, ami általában megfelelő. Amennyiben kis mére- tű, elektronikus levélben csatolt állomány- ként is elküldhető fájlt szeretnénk készíteni, úgy szükségünk lesz valamiféle tömörítési eljárásra. Ezt szintén a Video menü alatt, a „Compression” pontban választhatjuk ki. Ajánlott a DivX avi formátuma, ehhez azon- ban szükséges, hogy ezt a videó-tömörítési csomagot (ún. DivX codec) telepítsük a szá- mítógépünkre. Ezt a VirtualDub programon A bemeneti és kimeneti képek megjelenítése kívül, annak elindítása előtt tegyük meg. (Pl. a Google keresőbe írjuk be a „DivX rátalálhatunk az ingyenes letöltés oldalára). codec download” szavakat, és így könnyen Megjegyzendő, hogy az ingyenes verzió csak

18

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1818 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 DIGITÁLIS ASZTOROFOTÓZÁS

bizonyos felbontású videók kódolását enge- merevlemezre. Tapasztalatból mondhatom, di. Akit ez a korlátozás zavar, használja az hogy érdemes legalább egyszer kipróbálni xVid nyílt forráskódú tömörítőt (letölthető: az efféle „asztro-videózást”, mert a vég- www.xvid.org). A tömörítetlen mozgóképek eredmény fotókkal nem igazán visszaadható azonban többszáz megabyte méretűek lehet- élményt rögzít, magunk és mások számára is nek, melyek lejátszása csak gyors számító- (http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillaga- gép esetén lesz élvezhető, akadozásmentes, szati_kepe/20091202-hetkepe.html, illetve az illetve ekkora állományok másokkal történő ennek végén található hivatkozás). További megosztása is nehézkesebb. kedvcsinálóként pedig tudom ajánlani az Az Audio menü alatt akár zenei aláfestéssel alábbi honlapot: http://www.pixheaven.net/ is színezhetjük a végeredményt. Az enter/ animations_timelapsemovies_us.php, ahol space gombok leütésével pedig elindíthat- engem a csendes vízen ringatózó hajók adta juk és megállíthatjuk az előnézeti mozgó- előtér fölött kelő, hamuszürke fénnyel telített képet. A végleges kisfilmet a File/Save as holdsarló fogott meg legjobban. avi... menüpont segítségével menthetjük le a Fűrész Gábor

Észlelési pályázat: Galilei 1610–2010 A Magyar Csillagászati Egyesület Galilei ronikus levélben. A pályázat szövegét rtf, 1610–2010 címmel észlelési pályázatot ír ki a képeket jpg formátumban fogadjuk el. A magyarországi vagy határon túli, 15–19 éves szöveg és a képek fájlneveinek tartalmazni- fiatalok számára. uk kell a beküldő teljes nevét ékezet nélküli A pályázat témaköre: egy (vagy több) 2010. formában. A teljes beküldött pályamunka évi saját csillagászati megfigyeléssel, és a megfi- terjedelme ne haladja meg a 10 Mbyte-ot. A gyelt csillagászati jelenség hátterével kapcsola- cikk végén, az rtf fájlban fel kell tüntetni a tos cikk készítése. A pályázat keretében csak szerző nevét, postacímét és e-mail címét. Egy a Galilei által is észlelt égitestekről/jelensé- résztvevő csak egy pályaművet adhat be. gekről végzett megfigyelések végezhetők, pl. A pályamunkákat az [email protected] címre a Hold kráterei, librációja, a Jupiter, a Jupiter kérjük elküldeni, beküldési határidő 2010. holdjai és a holdak jelenségei, a Vénusz fázis- május 31. A nyertes pályamunkákat a Mete- változása, a Szaturnusz és gyűrűrendszere, a orban tesszük közzé. Mars, napfoltok, csillaghalmazok (Praesepe, A pályázaton indulni szándékozó fiatalok Plejádok) stb. számára konzultációt tartunk a Polaris Csil- A megfigyelések készülhetnek vizuális lagvizsgálóban, 2010. január 21-én (csütörtö- vagy digitális úton is. A pályázók megis- kön) 18 órakor. mételhetik Galilei észleléseit az AstroMedia „hasonmás”-távcsövét vagy hasonló teljesít- Díjazás: I.: könyvnyeremény 15 000 Ft ményű egyszerű távcsövet használva, hogy értékben és ingyenes részvétel az MCSE jobban megértsék, és írják is le azokat a 2010-es táborán. II.: ingyenes részvétel az technikai nehézségeket, amelyekkel Galile- MCSE 2010-es táborán. III.: könyvnyeremény inek kellett megküzdenie négy évszázad- 10 000 Ft értékben dal ezelőtt. A megfigyelések természetesen korszerű amatőrcsillagász távcsövekkel is Ajánlott irodalom: elvégezhetők akár vizuálisan, akár digitális Galileo Galilei: Csillaghírnök (astronomi- technikával. cus nuncius). Meteor csillagászati évkönyv A cikk terjedelme legfeljebb 6000 leütés 2009, pp. 240–286. legyen, legfeljebb 10 ábrával. A szöveget és Mizser Attila szerk.: Amatőrcsillagászok a képeket külön fájlban kell elküldeni, elekt- kézikönyve. MCSE, 2009

19

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 1919 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 NAP Kromoszféra-nézőben

A 2009-es év számomra nem csak a csil- lagászat évét jelentette. Immár öt éve, hogy annak idején elsők között vásároltam közvet- lenül az USA-ból egy hidrogén alfa színszű- rő rendszert. Ezt az amerikai Thousand Oaks Optical méretezte és gyártotta le a 63/840-es jénai Telematoromhoz. Több mint nyolchó- napnyi várakozás után, a Vénusz-átvonulást követően meg is érkezett a várva várt cso- mag. „Most már a napkitörések házhoz jöt- tek!”, kiáltottam fel, amikor vámoltatás után kezembe vehettem a tengerentúlról érkezett csodát. Többen furcsán néztek rám, s meg- kérdezték: „Te képes voltál ezért, ennyit kiadni?” A megérkezést követő időszakban kisebb búcsújárásnak voltam jó értelemben véve „szenvedő alanya”, amikor is az isme- rős és távolabb élő amatőrtársaim elláto- gattak hozzám azért, hogy láthassák saját szemükkel, mi is zajlik a Nap légkörében. Szerencsére abban az időszakban igen gaz- 80/1200-as Zeiss AS objektívvel szerelt naptávcsövem dag események zajlottak a kromoszférában, ezért volt mit nézzünk naphosszat… eredménytelenül végződtek ezek a kezdemé- Izgalmas, de megfelelő műszerezettséget nyezések. Ígéretek voltak csak, eredménye az igénylő észlelési témát jelent a kromoszféra egésznek nem sok lett… megfigyelése, kivételt jelent ez alól a teljes Amikor azt a szót halljuk, hogy kromosz- napfogyatkozások néhány perces totalitása. féra, akkor többnyire csak a protuberancia Ekkor szabad szemmel rövid időre látható- vagy a napkitörés szó jut hirtelen eszünkbe, vá válnak a protuberanciák, napkitörések holott sok más egyéb látványos esemény is (feltéve, ha vannak). Vannak azonban olyan zajlik ott. Mindezek tanulmányozáshoz egy speciális szűrővel ellátott műszerek, amelyek 0,9 nanométer sávszélességű szűrőt érdemes a Nap színképéből vágnak ki egy igen szűk beszereznünk, ami belépőnek is tekinthető tartományt, és e kiválasztott hullámhosszon a naplégkör e csodálatos világába. Az ennél végezhetjük mindennapi megfigyeléseinket, keskenyebb áteresztésű szűrő persze előnyt és amelyek ma már lassan általános haszná- jelent, de beszerzése még jelenleg is hossza- latot fognak jelenteni. Ezek a megfigyelések dalmas és igen jelentős kiadással terheli meg még negyed százada is ritkaságszámba men- a napészleléssel foglalkozni kívánó amatő- tek amatőr szempontból. Irigykedve olvas- rök pénztárcáját. Jelenleg a piacon több cég tuk Iskum József beszámolóit, gyönyörköd- is gyárt és forgalmaz hidrogén alfa szűrőket, tünk csodálatos felvételeiben. Álmodoztunk, toldatokat és kész, komplett, kromoszféra- hogy talán egyszer mindez számunkra is megfigyelésre alkalmas távcsöveket. Ezek valósággá válik. Erre nekem 2004 nyaráig különböző sávszélességekkel kerülnek piaci kellett várnom. Előtte sokáig, többen is pró- forgalomba, ennek függvényében az áruk is bálkoztak szűrők beszerzésével, de többnyire elég széles skálán mozog.

20

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2020 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 NAP

Minél jobban belemerülünk a Föld pisz- ezekre az időszakokra ütemezzünk megfi- kos légkörébe, annál keskenyebb áteresztésű gyeléseinket. interferencia-szűrőket kell alkalmaznunk, Minden egyes észlelés megkezdése előtt hogy a finom, szálas szerkezeteket meg tud- ellenőrizzük a szűrőket, hogy nincs-e rajtuk juk figyelni, vagy meg tudjuk örökíteni az látható sérülés, majd hagyjunk időt a hőmér- éppen látható aktuális eseményeket. sékleti egyensúly beállására (ez legalább 15– 20 perc legyen). A tubus belső felmelegedése turbulenciákat okoz a tubuson belül, ami rontani fogja a kép minőségét. Ennek kikü- szöbölése érdekében érdemes a tubust bebo- rítanunk valamilyen világos színű (nedves) ruhával, vagy fessük le fehér színűre. Kar- bonszálas csöveket egyáltalán ne használjuk napészleléshez, ezeket felejtsük el örökre! Megfigyeléseink során az okulárkihuzatot és a fejünket takarjuk le egy sűrű szövé- sű, sötét anyaggal, hogy az oldalról érkező zavaró fények mennyiségét a lehető legmi- nimálisabbra csökkentsük. Bár ez a nyári nagy hőségben plusz terhet ró az észlelőre, de az okulárban látott kép kárpótolni fog mindezekért. Motoros fokuszírozó a 80/1200-as refraktoron

Azt hiszem, hogy amatőrcsillagászati meg- figyeléseink során talán itt érzékelhetjük leg- határozottabban a kristálytiszta, páramentes levegő fontosságát – ami igen ritka a mi földrajzi környezetünkben. Akár a legkisebb köd vagy pára is képes elmosni a leghalvá- nyabb, legfinomabb részleteket. Ez nagyban befolyásolja képeink minőségét. Egy-egy hidegfront átvonulását követően, igen tiszta légkör mellett, rövid időszakra látványosan megtáltosodik műszerünk teljesítőképessé- ge. Azok a részletek, amelyek átlagos légkör mellett nehezen látszanak, ilyenkor kapásból Kézivezérlõvel történik a precíz élesreállítás feltűnnek. Igen kár, hogy a megfigyelésein- ket nem végezhetjük rendszeresen hegyvi- A gyakorlatban mit is láthatunk egy hidro- déki, kristálytiszta ég mellett. Aki látott már gén alfa szűrővel ellátott fine-tuning toldat ilyen ég mellett készült napképet, az tudja, segítségével, ha távcsövünket a Nap felé for- miről írok. dítjuk? Első ránézésre sokan csak egy nagy Ha tehetjük, akkor ne észleljünk a járdán, vörös korongot képesek észrevenni. Persze épületek közvetlen közelében, szomszéd itt is érvényesülnie kell annak, hogy hova épületek felett átnézve (fűtési idényre gon- kell nézni, és mit kell keresni. Rövid szem- dolok). Növényekkel borított terület köze- szoktatás után egy eddig nem látott csodá- lében kisebb a légáramlat, ezért is célszerű latos, színes világ bontakozik ki előttünk. Az füves talajt keresni megfigyeléseinkhez. A elfordított látásról és az okulárba tekerhető kora reggeli órákban mindig kedvezőbb az kontrasztjavító és vörös színszűrők hasz- átlátszóság, ezért ha időnk engedi, akkor nálatáról most sem szabad elfeledkeznünk.

21

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2121 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 NAP

Ma már kaphatók olyan speciális bevonattal A kromoszféráról készült fényképeken is ellátott okulárok, Barlow-tagok, amelyekre sok helyen láthatunk fényes fáklyákat, épp gyárilag gőzölnek fel kontrasztjavító bevona- úgy, mint a fotoszférában a napfoltok köze- tokat. Az elmúlt évben volt a kezemben egy lében. Kromoszferikus fáklya néven ismerjük olyan hidrogén alfa toldatrendszer, amely- ezeket – kapcsolatban állnak a mágneses ben nem csak a hidrogénszűrő, hanem a terekkel. neutrálszűrő is dönthetően volt elhelyezve. A kromoszféra felső határa egyáltalán nem Halvány, peremen lévő részletek megfigye- sima, belőle állandóan fűszál alakú kép- lésénél előnyös, ha a napkorongot a látó- ződmények nyúlnak ki. Ezek a szpikulák, mező szélén tartjuk, vagy kis korongrészlet melyek 1000 km vastagságúak és 6–10 ezer látható a távcsőokulárban a protuberanciával km magasságú képződmények. 5–10 perc együtt. Ilyenkor természetesen itt is bekap- alatt fölemelkednek és visszaereszkednek. csolt, pontosan járó óramű mellett tudunk Különösen jól láthatóak a napkorong szélén csak kényelmesen dolgozni. Alapvető köve- – tiszta, nyugodt légkör kell megpillantá- telmény, hogy távcsövünk lehetőség szerint sukhoz. minél pontosabban a pólusra legyen állva, Ugyancsak a napkorong szélén láthatjuk a vagy legalábbis annak közelébe mutasson az protuberanciákat, amelyek különböző ala- óratengelye. kokat öltve (eső, koronaeső, tölcsér, hurok, fák, fatörzs, sövénykerítés, lebegő foltok, dombszerű) képesek fennmaradni. Egyéb- ként legjobban a hidrogén emissziós vona- laiban figyelhetők meg, ezek közül is H-alfá- ban (656,28 nm-en) a legfeltűnőbbek. A Nap mágneses erővonalait követik. Alacsonyabb hőmérsékletűek, mint a fotoszféra. Kb. 5000 K körüliek, fejlődésük későbbi szakaszában pedig hidegebbé válhatnak, ami halványo- dásukat idézi elő. A napkorong fényes tányérja előtt sötét, Okulárkihuzatba csavarható napszûrõk, melyeket Baader fonálszerű képződmények vonhatják AstroSolar fóliaszûrõvel együtt használok (utóbbit az magukra a figyelmünket. Ezeket filamentek- objektív elõtt) nek nevezzük, már egy 0,9 nm-es szűrővel is felismerhetők. Amikor azt halljuk, hogy A kromoszférába való betekintésünket protuberancia és filament, akkor ugyanazon kezdjük a kromoszferikus hálózattal. Ez a képződményről beszélünk: a filamentek a hidrogén vörös sávjában is feltűnik, de leg- napkorong belső részein megfigyelhető pro- jobban a Ca K vonalában a legerősebb. Ez tuberanciák. tulajdonképpen a szupergranuláció mintá- Hidrogén fényben végzett megfigyelése- zatát mutatja meg. Eredményes megfigye- ink során flerekkel igen sűrűn találkozunk. léséhez legalább 10 cm átmérőjű műszert Ezek általában aktív vidékeken jelentkez- kell használnunk, és az elegendően hosszú nek, a háttérhez képest fényes, fehér színű fókusz is fontos a képméret miatt. Hazánk- képződményeknek látszanak. Élettartamuk ban jelenleg a német Baader cég 8 nm-es néhány perctől akár néhány óráig is elhúzód- kalcium-szűrőjét forgalmazzák, de ez csak hat. Többféleképpen történik osztályozásuk: webkamerás vagy fotografikus észlelésre elfoglalt területük nagysága, fényességük, de alkalmas. Egyéb keskenyebb szűrők is besze- röntgensugárzásuk alapján is csoportosítják rezhetők termékforgalmazóktól, vagy köz- őket. vetlenül a gyártótól. Áruk persze vetekedhet A protuberanciákat már sokan és többféle- egy gépjármű árával is. képpen próbálták osztályokba sorolni. Alap-

22

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2222 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 NAP

vetően két típust különböztetünk meg: a egységre jutó km nagyságát az egyenlítő nyugvó és az aktív protuberanciát. A nyugvó mentén. Azzal, hogy a lineáris skálán végig- protuberanciák akár 3–4 hétig vagy hosszabb vittük a Napot, automatikusan megkapjuk ideig is képesek fennmaradni, alakjukat igen a kelet–nyugat irányt, ezzel az égtájak betá- lassan változtatják, sokszor ívszerűek és jolását is elvégeztük. Következő lépésként a igen hosszúak. A nyugvó protuberanciák is napkorong peremét adó ívdarabot mérjük átváltozhatnak aktívvá valamilyen ok miatt. meg. Ehhez a mérőokulár látómezejében Ebben a mágneses tér változása vagy egy lévő külső nagy kört használjuk fel, ami 72 kitörés játszhat szerepet. Aktív protuberan- egyenlő részre van felosztva. ciákról akkor beszélünk, amikor gyorsan Kétszer vesszük a Nap sugarát, melyet mozognak, egymás között gyakran „anyagot megszorzunk π-vel és elosztunk 72-vel. cserélnek”, vagyis az egyikből a másikba Ekkor megkapjuk az 1 egységre jutó ívdarab anyag áramlik át. nagyságát kilométerben a Nap peremén, Mielőtt hozzákezdenénk a megfigyelések- amit a későbbiekben a méréseknél felhasz- hez, előnyös beszerezni egy szálkeresztes nálunk. Ezeket a méréseket minden egyes mérőokulárt (pl. Baader–Zeiss-félét) és egy napészlelésnél el szoktam végezni, mivel pontosan járó óragépet, ami a kiméréshez ezek kismértékben, de eltérnek a Föld–Nap nélkülözhetetlen. Legjobb a fixen felállított távolság változásából adódóan. A mérést mechanika, de ha ez nem áll rendelkezésünk- érdemes egymás után többször is elvégez- re, akkor minden egyes észlelés megkezdése nünk, hogy pontosabb értékeket kapjunk, és előtt pólusra kell hogy álljunk. Ha első alka- a kapott, átlagolt értékkel számoljunk. lommal nézünk a mérőokulár látómezejébe, Meg kell majd határoznunk a gáznyelvek talán szokatlannak is tűnik a túlzsúfolt lát- helyét, lehetőleg minél pontosabban. Ehhez vány – de ezzel hamar megbarátkozunk. már mindenféleképpen egy központosított, beosztásokkal ellátott szálkeresztes okulárt használjunk. Meg kell mérnünk az osztások segítségével a protuberanciák magasságát, szélességüket, majd megbecsülnünk fényes- ségüket (H: halvány; K: közepes; F: fényes) Sorszámozzuk meg mindegyiket É–Ny–D– K–É irányba való haladással. A pozíciómé- rések után a légkör figyelembe vétele mellett készítsünk részletrajzokat az összes látható protuberanciákról (az időpontok pontos fel- jegyzése mellett). A DCF-órák pontosságát egyre több szak- üzlet felismerte, és ennek köszönhetően beszerzésük egyre könnyebbé válik. A pon- tos idő méréséhez más észleléseknél is nagy Az amerikai gyártmányú Thousand Oaks protuberancia- toldat és kiegészítõi hasznát vehetjük az órának, ezért aki még nem rendelkezik vele, minél előbb vásároljon Először kikapcsolt óragép mellett meg kell magának egyet. mérnünk a napkorong átmérőjét. Ehhez a Ezek után kiválaszthatjuk az aktívabb pro- mérőokulár középső számskáláján végig tuberanciákat, és sorozatrajzokat készíthe- kell sétáltatnunk kelet–nyugati irányban a tünk róluk. Ha túl gyorsan mozognának, Napot. Így megkapjuk, hogy a napkorong akkor szöveges leírást készítsünk a látot- átmérője hány egységnyi. Ezt követően a takról. A fine-tuninggal ellátott rendszernél napátmérőt elosztjuk a kapott egységek szá- előnyként jelentkezik, hogy a napkorongot mával, és végeredményül megkapjuk az 1 folyamatosan látjuk. Ezért a napkorong előtti

23

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2323 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 NAP

szupergranulációt, fáklyamezőket, filamente- jába, hogy következő alkalommal oda álljon ket, flereket és a látható napfoltokat is tüntes- vissza. Nem biztos, hogy ott van a következő sük fel korongrajzainkon. Ezekről is készül- alkalommal is az éles fókusz, ennek valószí- jenek részletrajzok, szöveges beszámolók. nűsége nagyon csekély. Természetesen mindegyiknek a fényességét, Végezetül összefoglalom tapasztalataimat nagyságát is tüntessük föl rajzainkon. saját, 0,9 nm sávszélességű, fine-tuning rend- Eddig még nem esett szó egy igen fontos szerrel ellátott protuberancia-toldatomról. dologról. Ez pedig az élességállítás. Annak Tiszta, jó átlátszóságú ég mellett a szpikulák idején, amikor elkezdtem webkamerázni, folyamatosan láthatóak. A Nap felszínén fényképezni, akkor a megfelelő képélességet a fáklyák mellett a granuláció is jól azono- a fogasléces okulárkihuzat tekerőgombjá- sítható 63/840 Zeiss Telematorommal vagy nak kézi állításával végeztem éveken keresz- akár a 80/1200 mm-es Zeiss AS–UMa táv- tül. Ez nem minden esetben sikerült hosszú csövemmel, amit egy Zeiss 1b mechanikán fókusz esetén, így a képek nem lettek kellően használok. élesek. A kitörések nem csak a napkorong szélén, Megelégeltem ezt a több éves kínlódást, hanem a fényes napkorong előtt is határo- és elhatároztam, hogy továbbfejlesztem a zottan azonosíthatók sötét, fonálszerű kép- meglévő távcsövemet. Évekkel előtte lát- ződményekként. A képminőség javulásában tam egy filmet a motoros fókuszírozókról. a neutrálszűrő használata előnyös épp úgy, Akkor még ezek igen borsos árakon voltak mint a hangolható fine-tuning. Igaz, itt még elérhetők. Végül úgy döntöttem, hogy a az ablak széles, de a képet javító hatása ész- meglévő fogasléces kihuzatra készíttetek egy revehető. Döbbenetes látvány, amikor egyik motoros vezérlőt, ill. a kezeléséhez egy kézi percről a másikra fejlődni kezd egy fler vezérlőt. Miután elkészült, még egy darabig az ember szeme láttára, majd a maximális idegen volt a dolog számomra, de hamaro- nagyságát, fényességét elérve halványodni, san megszerettem, amint megtanultam vele oszlani kezd. pozicionálni, a fókuszpontokat a memóriá- A műanyag rögzítőcsavar előnyös az oku- jába menteni. A korábbi finomállítási lehe- lár rögzítésére, mivel nem sérti meg az okulár tőség 10 mikronos lépésekre finomodott. külső hengeres felületét. Az energialeszorító Micsoda fejlődés a kézi állításhoz képest, és szűrő alumíniumházának durvára csiszolása ráadásul használata mellett nem remeg be a határozottan jó lépés volt, mert nem csúszik távcsőtubus! Mára már távcsöveim okulárki- ki könnyen az ember kezéből. huzatai zömmel bordásszíjhajtással vannak Az okulárkihuzat belső részét fekete bár- ellátva. Ez nem csak napészlelésnél hasznos, sonypapírral burkoltam be (a szűrő előtti de egyéb területeken is: nagy nagyítások részt). Ezáltal az eloxálásból adódó tükrö- mellett is finoman és pontosan beállítható ződést kiküszöböltem. A biztonságos táro- az éles kép. láshoz, szállításhoz fadobozt készíttettem, Érdekes látványt lehet fotózni, amint a melybe belekerült az energialeszorító szűrő, Nap peremét elmossa a légköri nyugodt- a hidrogén-alfa toldat és a neutrál szűrő. ság. Szép, csipkézett képek sokaságát lehet Előnyös a tárolás során egy-egy műanyag megörökíteni! Nem csak napészlelésnél igaz, védősapkát feltenni a hidrogén-alfa toldat és nem szabad elfeledkezni róla, hogy egy mindkét végére – ezáltal is kevesebb szeny- észlelés vagy fotózás közepette akár több nyeződés kerül a toldat belső részébe. alkalommal is szükségessé válhat a pontos élességállítás. Sajnos a hőmérséklet-változás Bucsi Gábor miatt a már pontos fókuszunk elállítódik, ami miatt akár 2–3 vagy több alkalommal is Honlap-ajánló újra kell fókuszálnunk. Hiába mentjük el a pontos fókusz helyét a pozicionáló memóriá- MCSE Napészlelő Szakcsoport:

24

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2424 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 SZABADSZEMES JELENSÉGEK Spirál az égen

Ahogy egyre alacsonyabban jár a Nap, és labb sejteni lehetett még egy ködív darabkáit egyre több időt tölt a látóhatár alatt, kissé is.” Hasonló jelenséget észleltem magam is, megváltozik a megfigyelhető égi jelensé- amikor egy hirtelen leszállt késő éjszakai gek sora is. A napmagassággal összefüggő köd alkalmával november 14-én a Veszpré- halójelenségek közül gyakrabban fordulnak met elkerülő útgyűrű mellett az itt elsuha- elő az alacsonyabb napálláshoz kötöttek, nó autók fényszórói segítségével próbáltam pl. érintő ívek, zenitkörüli ív. Sajnos az idő- ködívet megörökíteni (a mozgó fényforrás járás nem járt a légköroptika rajongóinak nem éppen ideális, de saját járműveim – a kedvében, az átlagosnál kevesebb jelenséggel lábaim – nem világítanak, így a lehetőségem találkoztunk, ám ezek közt van különleges- erre korlátozódott). Remekül megfigyelhe- ség most is! tő volt a glória, közepén az árnyékommal. Kezdetnek szálljunk fel egy kicsit a magas- Bárki kipróbálhatja egy ködös éjjelen autóz- ba Lukács Dávid segítségével! Rómát novem- va, ha talál egy félreeső helyet, ahol baleset- ber 2-án elhagyva, mintegy negyed órával veszély nélkül megállhat, és belevilágíthat a a gép indulása után észlelőnk kinézett az sötét háttérben a ködbe! Goda Zoltán novem- ablakon, s alant egy sugárirányban széttartó ber 17-én, Schmall Rafael pedig 23-án este árnyékcsokrot pillantott meg. A tenger felett alkotott ezzel a módszerrel igen látványos egy nagyjából egyenletes eloszlású páraré- ködívet. teg helyezkedett el, amelyre a repülő alakja mellett lejutó fénysugarak a gép alakjának megfelelően vetettek árnyakat, amint azt egy felhő peremétől induló ún. Tyndall-sugarak formájában mi is láthatjuk lentről. Lukács Dávid fotóján a középpontban akkor látsz- hatna a gép alakja, ha közelebb volna a párá- hoz, így azonban elmosódott a forma, csak a fény- és árnyéksávok látszanak. Ugyanezen útján, kis idővel később egy felhős rész felett repülve szép glória is megjelent a gép alatt, színes gyűrűinek közepén már jól látható repülő alakú árnyékkal. Nem muszáj azonban repülőre szállni a glória észleléséhez! Példát erre Horváth Atti- la küldött, aki még nyáron, júliusban Baján Rómából hazafelé repülve fényképezte Lukács Dávid az egy volt csillagásztáborban. pontból kiiduló látványos árnyéksávokat „A tábor alatt minden éjjel nem túl sűrű sekély-köd képződött. Egy powertank reflek- A kevéske halójelenség, amelyet láthat- tor fényének útjába állva a fényforrástól kb. tunk, annál nagyobb örömet szerzett az ész- 10 méter távolságban a környező növényze- lelőknek. ten megjelenő árnyékom körül koncentri- Szöllősi Tamás érdi megfigyelőnk írta: kus színes gyűrűk voltak láthatóak, melyek „2009. november 15-én egy gyenge hideg- szivárvány színeiben pompáztak. Legalább front átvonulásakor kora reggel még réteg- 2 teljes gyűrű látszódott. Ezen felül nagyon felhőzeten láttam, a DK-i horizont mentén haloványan a fényforrás ellenpontjától távo- halványvörös Tyndall-jelenséget. Néhány

25

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2525 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 SZABADSZEMES JELENSÉGEK

órával később a hidegfront hatására a gyen- de szerencsére nem tartott sokáig a tudatlan- gén felhős ég mellett többször előfordult a ság, mivel a sok és sokféle kép között több Nap körül gyöngyházfény (értsd: irizálás is akadt, amelyen nyilvánvalóan és egyértel- – LGyM). Különböző színekben pompázott műen kivehető volt egy rakéta fellövésekor a jelenség. Volt benne sárga, kék, vörös és látott égéstermék fénylő nyomvonala. (A kékeszöld, világoszöld és rózsaszín is. Kora nyomvonal nagyon jellegzetes, hasonló a délután még egy halvány 22 fokos halóív fényes tűzgömbök hagyta nyomhoz, azon- is látszott, és néhány percig egy melléknap ban sokkal fényesebb, s nem egyszer színes, is. Mindezek a Nap jobb oldalán.” Kósa- aranyló sárgás fényű.) Innen nem volt nehéz Kiss Attila nagyszalontai észlelései szerint kitalálni, hogy a szabályos spirális alakzatot november 1-jén éjjel szálas szerkezetű fátyol- a valószínűleg meghibásodott rakéta pörgé- felhővel fedett égen teljes 22°-os haló látszott sekor kiáramló anyag okozta. a Hold körül, majd 6-án délelőtt a Nap felett jelent meg a halóív egy darabja az egyre vas- tagodó felhőzeten. Saját észleléseim közt 9-én kora délután átvonuló fátyolfelhőkön megjelenő, rövid életű 22°-os haló teteje és hozzá gyenge felső érintő ív szerepel, 12-én hajnalban a holdsarló körüli koszorú, eközben szép föld- fény is látszott a Holdon. 14-én hajnalban a kelő keskeny holdsarló körül ismét koszorú látszott, de ezúttal a sekély köd okozta, a földfény pedig még erőteljesebb lett. 25-én kora délelőtt mintegy fél órán át erős fényű melléknapokat észleltem, amelyek a sokáig megmaradó kondenzcsíkokon jelentek meg. 29-én hajnalban pedig három színes gyűrű- ből álló holdkoszorút láttam, majd napkel- Jan Petter Jörgensen fotója a „norvég spirál” legszebb tekor az alacsony szintű felhőzet árnyékoló állapotát örökítette meg hatására megjelenő igen kontrasztos és hosz- szan elnyúló, majdnem egészen a nyuga- A képek bejárták a világsajtót, s mindenféle ti horizontig érő krepuszkuláris sugarakat találgatások kezdődtek mibenlétéről, köz- figyeltem meg. 30-án kora hajnalban ismét tük olyan képtelenségek is, mint az idegen volt holdkoszorú, s egyidejűleg gyenge 22°- űrhajó, vagy a HAARP „összeesküvés-elmé- os haló is, a kétféle jelenség egyidejű megje- letes” viselkedése… Szerencsére jó szakértők lenését két különböző felhőréteg okozta. mindig akadnak, norvég online újságcik- kekben helyi katonai szakértő nyilatkozta, hogy minden bizonnyal orosz rakétakísérlet A norvég spirál lehetett a felelős a jelenségért. Ezt a feltéte- Egy rendkívüli látványosság erejéig lép- lezést erősítette, hogy egy NAVTEX távirat- jünk át decemberre is! Az első téli hónap ban (nemzetközi hajózási figyelmeztetéseket világszenzációja a norvég spirálnak elke- kiadó hálózat által küldött üzenetek) egy resztelt jelenség volt. 9-én este találkoztam tervezett rakétakilövés miatt hajózási tilal- az aznap kora reggel Észak-Norvégiában mat rendeltek el a Fehér-tenger déli részére a megjelent égi csoda első képeivel, akkor még jelenséget is magában foglaló időszakra. kérdésként tálalva a jelenséget egy ukrán Hamarosan ki is derült, miután a nem- légköroptikus kolléga emailjében. A képek zetközi hírek kapcsán az orosz vezetés is láttán, mint mindenkinek, leesett az állam, nyilatkozott, hogy egy kísérleti stádiumban

26

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2626 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 SZABADSZEMES JELENSÉGEK

A jelenséget nagy területekről észlelték, szá- mos fotó és néhány videófelvétel is készült róla, mindez annak köszönhetően, hogy helyi idő szerint reggel 8 előtt kicsivel történ- tek az események, így sokan iskolába, mun- kába tartottak éppen, szinte lehetetlen volt nem észrevenni. A meghibásodott rakétából kiáramló anyagok már olyan magasságban voltak a légkörben, ahol napfény is érte őket, így váltak láthatóvá a felszínen még jó ideig tartó, hosszú sarkvidéki éjszaka égbolt- ján. A jelenség magyarázatára készült egy nagyszerű animáció, amelyet a pörgő rakéta nyomának szimulálására szolgál: http://href. hu/x/aumn A jelenség után egy orosz hadügyi szak- értő nyilatkozata szerint hasonló jellegű meghibásodásból adódó, ugyanilyen, felső légkörben felfénylő felhő megjelenéséről korábban is több alkalommal beszámoltak már orosz rakétakísérletek kapcsán (minden bizonnyal elhagyatott, távoli orosz területen észlelték csak). A rakétafokozat pörgésének okát Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian asztro- fizikusa abban látja, hogy a harmadik foko- zat fúvókája hibásodott meg, így a kiáram- ló anyag oldalirányban távozott. Néhány nappal a norvég jelenséget követően egy 1988. augusztus 25-én készült kínai felvétel is előkerült ( itt megnézhető: http://href.hu/ x/axeh), ezen egy valóban hasonlóan spirális A kép felsõ részén a pörgõ mozgású rakétából kiáramló jelenség látható. A látványosságot a helyi anyag csavarodó útját mintegy térbeli nézetben láthatjuk, (Heihe városa, kínai–orosz határ mentén) középütt felülnézetben és szembõl – ahogy a földi szemlélõk is látták, a harmadik képrészen pedig meteorológiai állomáson vették videóra s a szimuláció eredményét összehasonlíthatjuk a fotókkal. A őrizték meg a szalagot, amelyet egy későbbi szimulációt Doug Ellison készítette kínai tévéműsor használt fel. Próbáltam adatokat keresni a rakétáról, lévő Bulava (buzogány) nevű interkontinen- hátha kiderül a magasság, ahol kialakult a tális rakéta fehér-tengeri fellövése a jelenség spirál. Sajnos nem igazán volt hasznos infor- forrása. A felbocsátás után az első két fokozat máció. Ami biztos, hogy a 2. fokozat a fel- hibátlanul működött, azonban a harmadik lövéstől számított 90. másodpercig üzemel, rakétafokozat meghibásodott, ez okozta a mivel a 3. fokozattal volt a gond, ennél talán norvég spirált (tengeralattjáróról indítható, kicsit tovább futottak az események, ám sem 8000–10 000 km hatósugarú rakétáról van a fokozatok tolóereje, sem egyéb adat nem szó). A spirál középpontjából ferdén a látha- volt, amiből kiszámíthatnánk a magasságot. tár felé nyúló, kékes árnyalatú sáv is megje- A rovat képanyagát színesben a csillagva- lent, amelyről egyelőre nem derült ki, hogy ros.hu blogján lehet majd megtekinteni. mi lehetett, de vonala a rakéta útját jelölte. Landy-Gyebnár Mónika

27

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2727 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 HOLD A Nemzetközi Űrállomás és a Copernicus-kráter Mostani számunkban az ősz terméseiből Észlelõ Észl. Mûszer válogattunk egy csokorra valót. Szép számú Ábrahám Tamás 4 20 T és igen magas színvonalú anyag gyűlt össze. Apogyi Zoltán* 11 25,4 T Öt új észlelőt is üdvözölhetünk rovatunkban, Balogh Gábor* 1 15 MN nevük mellett * jelzés áll. Bognár Tamás 1 7,6 T Hála a digitális forradalomnak, mára köz- Bondár Károly* 6 25 T kedvelt téma lett a Nemzetközi Űrállomás Görgei Zoltán 5 20 L fotózása hazánkban is. Hatalmas mérete és Hadházi Csaba 2 20 T viszonylagos közelsége jelentős szögátmérőt Huszár Zoltán* 6 8 L eredményez, ami lehetővé teszi az egyes Kárpáti Ádám 5 20 L napelemtáblák és modulok megkülönböz- Kocsis Antal 5 25,4 T tetését. Október 30-án két veterán holdész- Kónya Zsolt 4 15 T lelő, Ladányi Tamás és Kocsis Antal csípte Ladányi Tamás 2 8 L el az ISS-t, amint kedvenc égitestünk előtt Megyes István 1 10 L haladt el. Mindkét észlelő a fantasztikus Méhes Ottó SK 1 12 L képalkotása miatt etalonnak számító saját Nagy Róbert 14 20 T 80/1200-as Zeiss refraktorával észlelt, sajnos Papp András és meglehetősen gyenge légköri nyugodtság Szehofner József* 3 25 T mellett. Az eredmény így is nagyon szép lett, Szent-Andrássy Árpád 2 12,7 SC bár Antalnak csak egyetlen egy képkockáján szerepelt az űrállomás. Ami rögtön szembe- Marius-kráterek láthatóak, tőlük délre haladt tűnik még a téma iránt nem különösebben el az űrállomás, melynek látszólagos mérete érdeklődőnek is, hogy az ISS jelentős paralla- szinte pontosan akkora, mint a Copernicus- xist mutat. A két észlelő nem azonos földrajzi kráteré. Akinek kedve és ideje engedi, ebből szélességről észlelt. A felvételeken egyébként a két felvételből sok mindent kiszámíthat, a mindenki által ismert Copernicus–Kepler– megbecsülhet.

2009. október 30-án 21:42 UT-kor a Nemzetközi Ûrállomás Ugyanabban az idõpontban, de csak egy képkockán átvonult a holdkorong elõtt. Ezt a felvételt Ladányi örökítette meg az átvonulást Kocsis Antal. Ezen a képen jól Tamás készítette 80/1200-as refraktorával és ATK 1 HS láthatóan délebbre látszik az ûrállomás, vagyis az észlelés kamerájával. Figyeljük meg, hogy az ûrállomás látszólagos kicsit északabbra történt. A használt mûszerek: 80/1200 mérete megegyezik a Copernicus-kráter átmérõjével refraktor és Philips Toucam webkamera

28

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2828 22010.01.03.010.01.03. 111:07:411:07:41 HOLD

Theophilus–Cyrillus–Catharina zolni a Hold déli krátermezejéből, annak Ismét egy szép rajz erről az impozáns krá- fogalma lehet arról, hogy micsoda nehézsé- terhármasról. Bognár Tamás évek óta egyre gekkel találja szembe magát az ember, főleg, szebb rajzokkal (festményekkel?) lep meg ha nagy távcsövet használ. Az elképesz- bennünket. Nyomtatásban talán nem is jön át tő részletek és az ábrázolni kívánt terület az a fantasztikus háromdimenziós hatás, ami meghatározásának együttes nehézsége nagy a képernyőn annyira egyértelmű. Nem meg- elszántságot követel meg. lepő, hogy Tamásnak ez a rajza is szerepelt A Maurolycus igen öreg romkráter, átmé- az ASOD-on (Astronomy Sketch of the Day) rője közel 120 kilométer, szép kettőst alkot 2009. november 10-én. a fele akkora Barociusszal. Elnyúlt alakját annak a ténynek köszönheti, hogy egy még öregebb kráterre telepedett rá, annak mint- egy kétharmadát el is pusztította. Meredek sáncfalai és érdekes, kissé észak felé toló- dott központi csúcsa, valamint a kráter alján található három másodlagos kráter a kisebb távcsővel dolgozó amatőrök számára is nyil- vánvaló.

A megunhatatlan Theophilus-Cyrillus-Catharina hármas Bognár Tamás 2009.09.24-én készült digitális rajzán. A használt mûszer a kis 76/900-as Newton volt. Ez a rendkívül szép rajz 2009. november 10-én szerepelt az ASOD-on is. A Maurolycus-kráter

Ábrahám Tamás munkái jól ismertek már A Maurolycus-kráter Ábrahám Tamás 2009.09.09-i rajzán. számunkra, remek digitális felvételei és szép Ez a hatalmas romkráter a Hold déli krátermezejének a rajzai többször szerepeltek már rovatunk- sûrûjében található. A használt mûszer egy 200/1000-es ban. Idén ősszel két negatív technikával Newton volt (fekete papírra fehér ceruzával) készült raj- Szimultán észlelések zot kaptunk, az egyik az Aristarchus-régiót ábrázolja, ez egy későbbi számunkban lesz Szerencsére több szimultán észlelés is szü- feldolgozva, a másik pedig a most bemuta- letett a tárgyalt időszakban, vizuálisan és tásra kerülő Maurolycus-krátert és szűkebb digitálisan egyaránt. Lássunk néhány pél- környezetét. Aki már próbált krátereket raj- dát!

29

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 2929 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 HOLD

A Bürg-kráter hogy a kráter meglehetősen mély lehet, a A Lacus Mortis közepén trónoló Bürg-krá- belső sánc pedig meredek. A központi csúcs ter, bár többször feldolgoztuk már, megle- hatalmas, feltűnő látvány, a nyugodtabb pil- hetősen alulészlelt. Az elmúlt években nem lanatokban egy osztás is látszik a közepén. készült róla sok észlelés, pedig érdemes Keleti irányban egy fényes gerinc (ami min- lenne többet foglalkozni a kráterrel és a den bizonnyal egy hatalmas csuszamlás) köti tágabb környezetével. Október 7-én a Gör- össze a még megvilágított belső sáncfallal. gei–Kárpáti duó időhiány miatt csak magát a A keleti belső sáncfal teraszos szerkezete Bürgöt rajzolta le a Polaris 20 cm-es refrakto- elképesztően szép. A külső sánc a bonyolult rával, egészen jó légkörnél. törmeléktakarója pedig szinte lerajzolhatat- lan. (Görgei Zoltán) 2009.10.07. Műszer: 200/2470 refraktor, Colongitudo: 139,3° 353x: Csodálatos kráter, alakja érdekes, mert a déli pereme erősen lecsapott benyo- mást kelt. Belső területe teraszos, a központi csúcs is jól kivehető. Különösen a kráter keleti pereménél figyelhetők meg törmelék- mezők, ám vannak ilyen törmelékkel borított területek a krátertől délre és nyugatra is. A távcső rengeteg részletet mutat, az idő rövid- sége miatt ezek lerajzolása lehetetlen, ehhez sokkal több idő kellene. (Kárpáti Ádám)

A Phocylides–Nasmyth-páros és a A Lacus Mortis közepén trónoló Bürg-kráter, ahogyan Görgei Zoltán látta a Polaris Csillagvizsgáló 20 centiméteres Schiller-kráter refraktorában. A rajz 353x-os nagyítással készült Súroló fényben a Phocylides–Nasmyth-krá- terpáros egy hatalmas lábnyomra hasonlít. Ezt a „holdbéli lábnyomot” örökítette meg a Kárpáti Ádám és Kocsis Antal az október 30-i ISS-átvonulás napján. Ádám a Polaris Csillagvizsgáló nagy refraktorával vizuáli- san, míg Kocsis H. Antal a már fentebb említett 80/1200-as refraktorával és Philips Toucam webkamerájával digitálisan észlelt. Kár, hogy a légköri nyugodtság nem volt igazán jó. Szent-Andrássy Árpád éppen egy lunációval később észlelte a Schiller-krátert, rajzához egy hangulatos leírást is készített. …és ahogyan Kárpáti Ádám, néhány perccel késõbb A Schiller szépen látszik Antal felvételének bal szélén, a Phocylides–Nasmyth-kráterek- 2009.10.07. Műszer: 200/2470 refraktor, től keletre. A Schiller nagyon érdekes elnyúlt Colongitudo: 139,2° alakú kráter, a Hold egyik legrejtélyesebb 353x: Nagyon impozáns a délutáni nap- alakzata. Elképzelhető, hogy két kráter fényben ez a klasszikus központi csúcsos, összeolvadásából keletkezett, de az sincs teraszos falszerkezetű kráter. A terminátor kizárva, hogy egy rendkívül lapos szögben még messze jár, ennek ellenére a kráter bel- érkező égitest becsapódása hozta létre, közel sejének a fele árnyékban van. Ez arra utal, 3,9 milliárd évvel ezelőtt. A geológusok sze-

30

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3030 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 HOLD

rint a kráterek alakja független a becsapódás gosabb, mint a Phocylidesé, és csak néhány szögétől, az eredmény szinte minden esetben kisebb kráter látható benne. A Phocylides kör alakú kráter lesz. Csak az 5°-nál kisebb már sötétebb és részletgazdagabb. Belsejé- szögben érkező testek hoznak létre elnyúlt nek mintegy a felét árnyék borítja, ám így alakú krátereket. is látszik néhány érdekes alakzat. A sáncfal- ban látható F-jelű kráter felől indul néhány kanyargó gerinc, amelyek egy kisebb belső kráternél futnak össze. A kráterek sáncfalai bonyolultak, sok részletet mutatnak. Csak a két kráter lerajzolására vállalkoztam, a kör- nyezetet nem ábrázoltam, a burjánzó részle- tek miatt. (Kárpáti Ádám)

A Phocylides és Nasmyth-kráterpáros Kárpáti Ádám szerint. Ez az észlelés is a Polaris nagy refraktorával készült 2009.10.30-án, 246x-os nagyítással. Ez a kráterpáros igen népszerû a távcsöves bemutatásokon, mert egy hatalmas lábnyomra emlékeztet

A nagyon elnyúlt alakú Schiller-kráter, ahogyan Szent- Andrássy Árpád 12,7 cm-es SC távcsövében látszott 2009. november 29-én, 250x-es nagyítással

2009.11.29. Műszer: 127/1500 SC, Colongi- tudo: 54,2° 250x: Az aznapi köd éjszakára nagyrészt A holdbéli „lábnyom” Kocsis Antal felvételén, ugyanazon felszállt, így a légkör 11 óra felé már elég a napon, de mintegy három órával késõbb. Ez a felvétel az ISS átvonulás után készült, sajnos gyenge légköri átlátszó volt az észleléshez. Nyugodtságról nyugodtság mellett. (80/1200-as refraktor, Philips Toucam sajnos nemigen beszélhetek, beindult a fűtési webkamera) szezon, ez elképesztő turbulenciákat tud okozni és sajnos az utca forgalma is megteszi 2009.10.30. Műszer: 200/2470 refraktor, a magáét. Ráadásul az észlelés ideje alatt a Colongitudo: 58,7° Hold pont egy forgalmas légifolyosót keresz- 246x: Lenyűgöző kráterek, elképesztő rész- tezett, a kondenzcsíkok és a hajtóművek letek mutatkoznak. A két kráter olyan szoro- égéstermékei néha hosszú percekre lehetet- san és furcsa módon érintkezik egymással, lenné tették az észlelést. Nem volt eltervezett hogy a látvány alapján egy kráternek gon- célom az észlelésnél, csak nézelődtem, és dolná az ember. Északnyugat felől egy sánc- érdekes, de rajzolható célpontot kerestem fal nyúlik a két kráter közé, ez azonban csak – az első pillantások ugyanis meggyőztek nagyjából a kétharmad részéig követhető. A arról, hogy fotózni reménytelen. A Schiller- Nasmyth belső területe észrevehetően vilá- kráteren már túlhaladt a terminátor, de a

31

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3131 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 HOLD

kráterfal árnyékai szép látványt nyújtottak. a bazaltos láva az alját, úgy is mondhatnánk, Érdekes, elnyúlt kráter, úgy tűnik, mintha hogy csordulásig telt. Csak a keleti sáncfal- kettős lenne, de nem mernék találgatni a ból maradt meg néhány csúcs, ezek árnyékai keletkezés körülményeiről. A keleti falon szépen látszanak ezen a kitűnő képen. De egy vékony rianásféle villant be időnként, látszik még két alacsony redő is, két fényes, de ezt a térképen nem tudtam egyértelműen vékony vonalként. utólag azonosítani, úgyhogy lehet, hogy ez csak optikai csalódás volt, és az árnyékok A Crüger-kráter tévesztettek meg. Mindenesetre a rajzon fel- tüntettem. A kráter belsejében két hosszúkás Október utolsó estéjén a Crüger-krátert domb vagy hegy volt látható. (Szent-And- cserkészte be a Görgei-Kárpáti páros a Pola- rássy Árpád) ris Csillagvizsgálóból. A nagy refraktor 206x nagyítással dolgozott, a két észlelő pedig lerajzolta a Plato kicsinyített mását. Mint általában a vizuális észleléseknél, most sin- csen tökéletes egyezés, de ez már csak ilyen műfaj.

A hatalmas Schickard, valamint a Nasmyth és a Phocylides. A felvétel 2009. január 8-án 20:55 UT-kor készült Intes/Gemini 150/900 Makszutov-Newtonnal, 3x- os Barlow-lencsével, QuickCam Pro 9000 webkamerával (három kiválasztott felvétel átlaga) A kis Crüger-kráter 2009.10.31-én, a Polaris refraktorával. Balogh Gábor látványos fotóján a 230 km Ez a lávával feltöltött aljzatú kráter akár a Plato kicsinyített átmérőjű Schickard-kráter fürdik a reggeli mása is lehetne. (Görgei Zoltán rajza) napfényben. Ha a kráter közepén állnánk, csak egy hatalmas síkságot érzékelnénk, 2009.10.31. Műszer: 200/2470 refraktor, mert a holdfelszín természetes görbülete Colongitudo: 72,4° miatt a sáncfalak a horizont alá kerülnének. 206x: Csak közepes méretű, de mégis feltű- Azért nem lenne olyan unalmas a látvány nő kráter a Crüger. A Plato kicsinyített mása mint gondolnánk, mert sok kisebb-nagyobb is lehetne egy nagyon zord környezetben. másodlagos krátert találhatunk itt. Ezek A terültet, ahol a kráter fekszik, rendkívül közül négyet még egy 5 cm-es távcső is meg- bonyolult, az ember nem számítana itt egy mutat. A Schickardtól délre (a képen balra) lávával feltöltött aljzatú kráterre. A perspek- egy hatalmas jobblábas cipőnyomot látha- tivikus torzulás miatt erősen lapult az alak- tunk. Ez a bizarr alakzat valójában két kráter, ja. A terminátor úgy három kráterátmérőre a Nasmyth és a Phocylides. A Nasmyth-től húzódik, belseje teljesen megvilágított. A és a Schickardtól nyugatra éppen most emel- kráterfenék nagyon sötét, én mindössze hár- kedik ki a sötétségből a Wargentin-kráter, a masnak becsültem, ezzel szemben a vékony- Hold egyik legfigyelemreméltóbb alakzata. ka nyugati belső sánc 8-as intenzitással Ennek a kráternek ugyanis teljesen kitöltötte ragyog. Sajnos a közepes seeing nem engedi

32

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3232 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 HOLD

A Hold déli pólusvidéke fogyó fázisnál. Ezt a rendkívül jó felbontású felvételt Kónya Zsolt készítette 2009. október 5-én 150/1650-es Newtonjával és Canon Powershot A95-ös digitális fényképezõgépével. Az erõs déli librációnak köszönhetõen jól látszik a Hédervári-kráter is

az igazán finom részletek megpillantását. Utazás délre (Görgei Zoltán) 2009.10.31. Műszer: 200/2470 refraktor, Kocsis Antal 2009/7–8. számunkban meg- Colongitudo: 72,5° jelent cikke a Hold déli pólusvidékéről nem 206x: Észak–déli irányban megnyúltnak volt hasztalan. Kónya Zsolt több alkalommal látszik. A kráter belső része sima, a dél- is remek felvételeket készített erről a terü- nyugati részen látszik csak halványan egy letről, növekvő és csökkenő fázis mellett hosszúkás domb. Igen feltűnő, hogy a kráter egyaránt. A most bemutatott felvétel egy belseje jóval sötétebb a környezeténél. Sánc- nagy mozaikból való, az eredetinek képnek fala alacsony, fehéresen ragyogó. A krátert a nagyjából a fele. Keressük elő a Meteor nyugati pereménél körbeöleli egy alacsony 2009/7–8. számát, és hasonlítsuk össze a 8. gerinc. Ennek a gerincnek a déli vége egy oldalon lévő alsó térképpel ezt a fantaszti- ovális kiemelkedésben folytatódik. (Kárpáti kus felbontású felvételt. A Boussingault, a Ádám) Boguslawsky és a Demonax-kráterek azo- nosítása nem okozhat gondot, de például a Scott ennél a megvilágítottságnál már nem olyan markáns jelenség. Ha a Scott-tól délre (a képen felfelé) haladunk, akkor az Amund- sen-kráter külső sáncát fedezhetjük fel. A részben a Demonax és a Scott fölött fekvő Hédervári-kráter értelmezése még nehezebb feladat. Március 20-án ismét találkozót szervezünk a Hold-észlelők számára a Polaris Csillag- vizsgálóban. A találkozó programja még szervezés alatt áll, a tervezett előadások listáját a Polaris honlapján közöljük. Minden észlelőnket szeretettel várjuk! A Crüger-kráter. Kárpáti Ádám rajza a 200/2470-es refraktorral, 206x-os nagyítással készült, néhány perccel Görgei Zoltán rajza után (l. még az elõzõ oldal rajzát) Görgei Zoltán

33

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3333 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 KÉPMELLÉKLET Az „új” Naprendszer Jupiter

Fotómellékletünkben a Jupiterről és kísé- 6. Becsapódásnyom a Jupiteren. Az alak- rőiről mutatunk be néhány, viszonylag új zatot 2009. július 19-én azonosították, mint keletű felvételt, jórészt a Pluto felé tartó a déli szélesség 57. foka mentén elhelyez- New Horizons eredményeiből válogatva. kedő, optikai tartományban sötét, infravö- Az űrszonda felvételei a 2007. február 28-i rösben világos alakzatot. Anyagát a légkör Jupiter-közelítés (hintamanőver) alkalmával mélyebb részeiben megsemmisült égitest születtek, amikor a New Horizons 2,3 mil- lökte a magasba, ami az atmoszféra felsőbb lió km-re haladt el az óriásbolygó mellett rétegeiben vált ki, részben ammóniakristá- (NASA, JHUAPL, SwRI). lyok formájában. A folt maximális mérete a Földéhez volt közeli, és a képződményt 1. A Jupiter és Io nevű holdja a New Hori- létrehozó kisbolyó vagy üstökösmag pedig zons felvételén. A montázs közeli infravörös- valamivel kisebb lehetett egy kilométernél. ben készült képek alapján készült. A HST felvétele 2009. július 23-án készült, a 2. Az MVIC kamera több képéből össze- WFC 3 kamerával. állított mozaik, amely a felhőket a valódi- 7. A legnagyobb közelítés után 19 órával hoz közeli színben ábrázolja, jól illusztrálva, rögzített felvételen a Tvasthar-vulkán kitö- hogy a Jupiter légköre igen gazdag és válto- rési felhője látványosan emelkedik ki az Io zatos árnyalatokat mutat. éjszakai oldaláról, és így felső részét eléri 3. A Nagy Vörös Folt és környezete a a napfény. A felhő aszimmetrikus, a forró LEISA detektor két infravörös felvételén, a kitörési központ fényes, pontszerű sugár- legnagyobb közelítés környékén, 2,9 millió forrásként azonosítható a sötét oldalon. A km távolságból. korong jobb alsó pereménél a Masubi vulkán 4. A Kis Vörös Folt képe, amelyet a LORRI kitörési felhője is megfigyelhető. detektor rögzített 2007. február 27-én 3 millió 8. Sorozatfelvétel a Thashtar vulkáni köz- km távolságból. A felvételen 15 km átmérő- pont kitörési felhőjének változásáról. A nyíl jűek a legkisebb elkülöníthető részletek. A egy fonál alakú törmelékfelhő visszahullását sárgás színű légörvény mérete alig marad el mutatja. a Föld átmérője mögött, nagyobb társához 9. A Callisto a New Horizons közelítésekor hasonlóan az óramutató járásával ellentétes a Jupiter átellenes oldalán volt. Ennek elle- irányban forgó, magas légnyomású képződ- nére felismerhető, hogy a felszínt sok becsa- mény, színét a napsugárzástól enyhén átala- pódásos kráter borítja, közülük a bal perem kult kén tartalmú molekulák adhatják. közepétől kicsit feljebb látható kiterjedtebb, 5. Az Io felszíne éjszaka. A Jupiter árnyé- világos folt a sokgyűrűs Valhalla-medence. kába merült holdról a LORRI kamera rög- 10. Két fotó a gyűrűrendszerről a bolygó zítette a mellékelt felvételt 2007. február felé haladva (fent), majd attól távolodva 27-én. A világító foltok vulkáni központok, (lent). A gyűrű inhomogén eloszlású, és van- izzó lávával. Emellett az Io főleg vulkáni nak benne sűrűbb gyűrűalkotók. Az alsó kép eredetű nagyon ritka légkörében a Jupiter készítésekor is helyesen fokuszált a kamera, magnetoszférájának bombázása miatt sarki de a gyűrűrendszert övező porszemcséken fény is megfigyelhető, mint diffúz derengés a szóródó napfény miatt halvány derengés korongon. Jobbra fent a Tvashtar vulkán 300 övezi az alakzatot. km magas törmelékfelhője látható. Kereszturi Ákos

34

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3434 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 METEOROK Itt jártak a Leonidák!

Az elmúlt években már sokszor temettük November időjárása mindig nagyon lapunkban is a Leonida meteorrajt, ám a bizonytalan, a felhős, ködös idő számos híres áramlat csak nem akar a feledés homá- Taurida- és Leonida-maximumot tett már lyába merülni. Több mint egy évtizeddel a tönkre. Nagy szerencsénkre a teljes őszre szülőüstökös, az 55P/Tempel–Tuttle itt járta kiterjedő tragikus időjárás pont november után is kisebb-nagyobb kitörésekkel örven- 17-e környékén engedett szorításából, az első dezteti az észlelőket. Szerencsére ezek a igazi hidegbetörés az ország jelentős, főként kitörések nem érnek váratlanul minket. A nyugati részén lehetővé tette a megfigyelést. korábbi évek aktivitásának elemzése, és a Kiterjedt, rendkívül sűrű ködmezők és szik- meteorcsillagászat fejlődése miatt ma már rázóan tiszta területek váltogatták egymást, egészen másképp látjuk az üstökös távozása olykor egészen hirtelen átmenettel. Akiknek utáni aktivitást. Míg korábban 2002-re, eset- szerencséjük volt, vagy vállalták az utazást, leg 2006-ra tették az utolsó kitörés dátumát, élvezhették egy kicsit a téli ég és a 2009-es a 2008-as maximum elemzése után világossá Leonida-maximum látványosságait. vált, hogy 2009-ben is lesz mire készülnünk. A mostani kitöréseket természetesen nem Szegedi észlelések az 1998-ban kiszabadult por adja, ez majd a XXII. század észlelőnek nyújt látványossá- „Nagy várakozás előzte meg a Leonidák got. Az elmúlt évtizedek meteorkitöréseit, idei kitörését, természetesen nem hagyhat- jelentős aktivitásait a korábbi évszázadok tuk ki mi sem, napokkal előtte elkezdtük a során kidobott porfelhők okozzák, melyek a szervezkedést, figyeltük az időjárás jelenté- Jupiter gravitációs hatása miatt távol kerül- seket és a felhőképet. Sánta Gáborral nagyon tek az üstököstől. A 2008-as aktivitást példá- bíztunk a jó időben, hiszen a napokkal előtte ul az 1466-ban kidobott porfelhő visszatérése betervezett észleléseink sorra meghiúsultak. eredményezte, tavaly pedig ugyanettől és az És szerencsénk is lett! Csatlakozott hozzánk 1533-as porfelhőtől vártak jelentős meteor- Vesselényi Tibor is, így hármasban, jó hangu- tevékenységet november 17/18-a éjszakáján. latban indultunk kedvelt észlelőhelyünkre, a Az előrejelzések pont a magyarországi radi- Szeged melletti egyik töltésre, mely később ánskelte idejére tették a lehetséges kitörést, egyik főszereplője lett esténknek. Nem szá- aminek jó és rossz oldala is van. A horizon- moltunk azzal, hogy az agyagos talaj jól ton lévő radiáns sok meteor elvesztését jelen- megszívta magát az elmúlt időszak esőivel. ti, ám olyan látványosságot adhat, melyre Már a töltésre feljutás is igen kalandos volt, egy életen át emlékszik az, aki látott ilyet. mert fél távon megakadtunk, de végül elér- A horizont közelében lévő radiáns ugyanis tük célunkat. azt jelenti, hogy a meteorok nagyon hosszú A kitörés előre jelzett időpontjában már utat tesznek meg a légkörben, repülésük észlelőszékeinkben ültünk, s kémleltük 2–4 másodpercig is tarthat, miközben a teljes az eget. Sokáig nem történt semmi. Gábor égboltot keresztülszántják. A 2001-es maxi- mélyegezett egy 15x70-es binokulárral, Tibi mum idején már megfigyeltünk egy ilyen fotózott, én pedig élveztem a csillagos ég rég hullást a Mátrából, melyet azóta is emlege- nem látott látványát. Aztán végre beindultak tünk. Sajnos az előrejelzések bizonytalansága a Leonidák. Társaim hosszú, fényes meteort elérte az 1 órát, ami a kitörés teljes elveszté- láttak a zenitben, amiről én lemaradtam, sét, de akár biztos megfigyelését is magában majd még egyet és még egyet. Hihetetlen, rejtette. hogy nem tudok normális irányba nézni! -

35

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3535 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 METEOROK

A Bajai Obszervatórium teljeség kamerájának felvétele a –10 magnitúdós tûzgömbrõl

elfáradtunk, kicsit átfáztunk, így indulásra készültünk. 30 db körüli Leonida, 10–15 Tau- rida, 6 Ursida (?), és néhány sporadikus szép estét varázsolt nekünk.” (Szklenár Tamás) „Néhány nappal, talán egy héttel a Leoni- da-maximum után érkezett hír egy új katak- lizmikus változócsillag felfedezéséről. A 8 magnitúdós égitest az Eridanus csillagépben tűnt fel, az első jelentések egy új törpe nóvát gyanítottak benne, ám a spektroszkópiai adatok egy új nóvát mutattak. A problémát néhány felfedezés előtti kép oldotta meg, amelyeken az égitest két héttel felfedezése előtt 5,6 magnitúdós, szabad szemes csil- Sánta Gábor rajza a 22:54 UT-kor hulló –10 magnitúdós lagként ragyog a Rigeltől nyugatra! Szinte tûzgömb nyomáról (15x70 B) hihetetlen, hogy a mai világban, amikor sok bosszankodtam. Ekkor elsüvített egy jó –1-es égboltfelmérés és még több amatőr pásztáz- meteor, és megnyugodtam. Röviddel ezután za az eget, rögzíti minden részét, ilyen sokáig Gábor hatalmasat kiáltott, felpattant a szék- ne fedezzenek fel egy ennyire fényes égites- ből és szinte örömtáncot járt. Mert míg Tibi tet! Mivel nagyon megragadta a fantáziámat, fotózott, én pedig éppen a keleti eget für- és egyébként is szeretek nóvákat (és más késztem, a hátunk mögött egy –10 magnitú- változókat) észlelni, azonnal be szerettem dó körüli, pokoli fényes tűzgömb vágott bele volna kapcsolódni a megfigyelésekbe. Sze- az éjszakába. Nyomát sokáig lehetett követni rencsére aznap, amikor a felfedezésről hírt binokulárral is, látszott, ahogy a magaslég- kaptam (november 26-án), derült volt az ég köri szelek eltorzítják az alakját. Sárneczky (bár nagyon bágyadt), és a kelő Orion lábától Krisztiánék telefonon megerősítették mind- kiindulva nagyon könnyen megtaláltam a ezt, hasonlóan a röviddel ezután következő halvány, de jellegzetes csillagmezőben meg- –4 körülihez. Szép meteorokat láttunk ebben bújó nóvát. Ekkor azonban még nem tudtam, a 22:54–23:20 (UT) közötti időszakban! hogy nóva, nem kerültek elő a korai felvéte- Csend következett az égen Leonidák terén, lek. Másnap már megvoltak: és 28-án ismét a de más rajok tagjai igen szépen megmutatták nyomába eredtem. Ezúttal nagyon könnyen magukat. Jó fél órás szünet után pár perces látszott az immáron 8,5 magnitúdóra halvá- csomósodás 23:52–55 UT között, majd lát- nyodott Nova Eridani 2009. A mi Leonida- tunk még néhány igen szép meteort. Ezután esténkhez is kapcsolódik a történet. Vesse- igen gyér aktivitás mutatkozott. Lassan lényi Tibi hiába próbált meteorokat fotózni,

36

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3636 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 METEOROK

kamerája mindig rossz irányba nézett, pedig szépen hullott, aminek hullani kell. A nóva maximumfényességéről hírt kapva elkértem Tibi egyik alapobjektíves, rövid expozíciós idejű képét, hátha ott lesz az új csillag. És megtaláltam! A megfelelő helyen egy nagyon halvány csillagot rögzített a gép, amelyet egyéb körülmények közt ki sem lehetett volna szúrni. Olyan, mintha csak egy zaj lenne az érzékelőn… Decemberben tovább követhettem a nóva halványodását, mely lassan eléri a 10 magni- Az akkor még felfedezetlen nóva Landy-Gyebnár Mónika november 17-ei felvételén (Konica Minolta Dynax 5D, 20 túdót. Lehetőségeim szerint addig észlelem, mm fókusz, ISO 1600, 20 s) amíg ki nem kerül műszereim hatóköréből. Eddigi észleléseimhez a 15x70-es binokulá- Sajnos amikor a legfényesebb volt, nálunk romat használtam, mely ismét bizonyította, sűrű köd volt, viszont egy 13-án hajnalban, mennyire jó és praktikus műszer!” (Sánta 03:33 UT-kor született képen szintén látszott Gábor) (Sony DSLR-A350 kamera, 28 mm fókusz, ISO 3200, 30s; becsült fényesség 7,9 magni- túdó). Ez a képem csak itt, Veszprém szélén Leonida-maximum nóvával készült, egy panoráma részeként, amellyel „November 17/18-a éjszakáján a ködből a sötét keleti és a fényszennyes nyugati Várpalota fölé emelkedő fennsíkon, Tésen égrész kontrasztjait kívántam érzékeltetni. észleltük a Leonida meteorraj maximumát a Ennek „köszönhetően” az érintett égterület balatonfűzfői MCSE-csoport tagjával. Kora sajnos pont a fényszennyezett részre esett, este megérkeztünk, s ragyogó égbolt várt ahol erősen rózsaszínű háttéren éppen csak minket a ködpárna felett, szikrázó Tejúttal. látszik a nóva. Sajnos a ködös-felhős idő nem Mielőtt a célzott égterületre álltam volna a tette lehetővé, hogy több kép is készüljön, fényképezőgéppel, készítettem néhány pró- amelyen észre lehetne venni a nóvát eset- bafotót, amelyek közül az igen erős szél leg fényesebb állapotában is, ám a meglévő sajnos többet alaposan bemozgatott. Kide- képeknek is nagyon örülök.” (Landy-Gyeb- rült, hogy fényképezni csak szélárnyékból nár Mónika) tudunk. A kinn töltött időszak alatt egy kis A 48. hét csillagászati képe is ezen a kite- ideig felhőátvonulás miatt izgulhattunk, de lepülésen készült, Kocsis Antal volt a sze- végül a radiáns felkeltére nagyrészt elvonul- rencsés fotós, aki így ír a kép készítésé- tak. Az „aaaa, láttad ezt?” felkiáltások köze- nek körülményeiről: „493 méter magasan, pette nem is sejtettük, hogy még egy nóva is a Held- és Ozi-malom között (utóbbihoz vendégeskedik az égen. A meteorozás végén, közelebb) csodálatosan szép, tejutas ég foga- míg a többiek pakoltak, még kattintottam dott bennünket – viszont igen erős szél fújt. néhányat, szerencsére ekkorra kissé alábbha- Egy ideig az őszi-téli égbolt látványában gyott a szél. Mint utólag kiderült, végül több gyönyörködtünk, majd a fényképezőgépeket fotómon is látni a nóvát. A képekkel külö- az autók szélárnyékában felállítva 20:00 UT- nösebben nem is foglalkoztam, csak akkor, tól elindult a fényképezés, összesen 5 géppel. amikor 27-én a Leonidák levelezőlistán Fid- Hagyományos vizuális észlelést és jegyzete- rich Róbert jelezte a nóva feltűnéséről szóló lést nem végeztünk, csupán gyönyörködtünk híreket. Miután Robi segített megtalálni a a felvillanó nyomokban és az égboltban. nóvát (november 17-ei fényességét 6,7 mag- Később kicsit romlott az ég a vonuló felhőzet nitúdó körülire becsülte), a korábbi képeimet miatt, de az előrejelzett maximum, 21:40 UT is átnéztem, hátha van még, amin látszik. után megint teljesen tiszta lett. A várt nagy

37

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3737 22010.01.03.010.01.03. 111:07:421:07:42 METEOROK

hullás ugyan elmaradt, de így is sok szép, Sajnos a kép életlen lett kissé, de így is jól lát- jellegzetes Leonidát láttunk hosszú pályát szik a bal oldali Ozi-malomtól az Orionban befutva, de talán a más rajokból származó felvillanó Leonida.” meteorok száma még több volt. Száguldás a ködben Becsehelyre Budapest és környéke a sűrű köd alatt fuldoklott, mely alól csak a budai hegyek legmagasabb csúcsai voltak kivételek, de ott is hol eltűntek, hol megjelentek a csillagok. „A Polaris Hírlevél és az Index cikke nyomán több tucatnyi budapesti amatőr és érdeklődő gyűlt össze a Hármashatár-hegyen, ahol a ködhatár tetején egyensúlyozva hol láttuk az eget, hol nem. A bizonytalan körülmények Az Ozi-malom lapátjatól jobbra felvillanó fényes miatt normális észlelésről nem lehetett szó, Leonidáról készült kép lapzártáig 5000 kattintást kapott az időnkénti feltisztulásokban nézelődve az hírportálunkon. A felvételt Kocsis Antal készítette 2009. volt az általános benyomásunk, hogy több november 17-én 22:53:54 UT-kor, Canon EOS 400D sporadikus, ill. más rajhoz tartozó meteor fényképezõgéppel (18 mm, f/3,5, ISO 1600, 30 s expozíció) jelentkezett, mint Leonida.” (Mizser Attila) A fővárosi meteorosoknak nem maradt Éjfél körül terveztük befejezni az észlelést, más választásuk, mint az utazás, méghoz- néhányan már elkezdtek összepakolni, ami- zá nyugatra, ahol a legnagyobb esély volt kor én még egy utolsó felvételt készítettem. a derültre. A gyors mozgáshoz autópálya Ezen a felvételen látható egy Leonida-tűz- kell, tehát maradt Győr vagy Nagykanizsa gömb, 22:53:54 UT-t mutatott a gép órája. környéke. Végül a többség döntése, és a Szabadszemmel is szépen látható volt a jel- becsehelyi amatőrök szíves invitálása miatt legzetes, hosszú pályát befutó, kezdetben az M7-est választottuk. Ötfős csapatunk zöldes, majd sárgásfehér, végén narancsos (Tahin Szilvia, Ujhelyi Borbála, Kuli Zoltán, színű és felfényesedő, kb. –3 magnitúdós Rózsahegyi Márton és Sárneczky Krisztián) tűzgömb. Az örömkiáltások után meg sze- egy autóba préselődött be, és indult útnak rettem volna nézni és mutatni barátaimnak a fél 8 környékén. A pálya nagyon üresnek gép kijelzőjén a felvételt, de már nem sikerült tűnt, egyrészt azért, mert tényleg nem volt – lemerült a fényképezőgép akkumulátora. sok autó, másrész azért, mert egyszerre kb.

A Leonidák ZHR-görbéje 2009. november 17/18-án az IMO adatai alapján

38

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3838 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 METEOROK

30–40 méteres szakaszát láttuk be… Igen oldalon. Már ezekért bőven megérte a 400 csöndesen haladtunk a Velencei-tóig, ahol km-es autózás. A ZHR megugrása az IMO az első biztató jelként pár kilométer hosszan adataiban is jól látható, ahogy a hajnali fél láttuk a csillagokat, bár a talaj mentén így egy, egy óra körüli újabb kisebb emelkedés is ködpamacsok gomolyogtak. Aztán még is, amit szintén lehetett érezni az ég alatt. Jó ötven kilométer koncentrálás, melynek egy volt megint leonidázni, jó volt Becsehelyt és csodálattal átitatott, ötfős kurjantás vetett a helyi lelkes tagtársakat viszontlátni, és jó véget a 106-os kilométerkő előtt 15 méterrel. volt együtt résztvenni ebben az autós, ködös, Nem véletlen írom így, ilyet még egyikünk éjszakai kalandban. sem látott életében. A 30 m látótávolságú tejködből mint a falból léptünk ki, minden- A hivatalos adatok féle átmenet, vagy ritkulás nélkül. A sofőr a tükörből, mi meg a hátsó ablakon bámultunk A világ minden tájáról befutott megfigyelé- vissza, hogy nézzük a mögöttünk lévő autók sek előzetes elemzése kétféle forgatókönyvet előbukkanását a ködfalból. is megenged. Az egyik szerint az 1466-os és Becsehely ideális helyen van, gyakorlati- 1533-as porfelhők egy több órára elhúzó- lag autópálya vezet oda. A kihalt éjszakai dó, nem túl meredek maximumot okoztak utcákon könnyen megtaláltuk a leágazást, november 17-én. A ZHR= 80–90-es csúcs saj- ahol neki kell indulni a szőlődomboknak. nos több mint egy órával a várt időpont előtt, A felfelé vezető úton csak néztünk jobb- 20:19 UT-kor következett be, amikor tőlünk ra, balra, a présházak és a kertek teljesen nézve a radiáns még jóval a horizont alatt nyugat-európai benyomást keltenek, mintha járt. Mire a látóhatár fölé emelkedett, az akti- már a Lajtán túl járnák. Szép, rendezett, vitás a felére esett vissza. A másik értelmezés tiszta porták sorakoznak egymás után. A szerint az egy nap hosszú „kitörés” novem- csillagvizsgálóhoz érve vagy fél tucat autó ber 17-én 17 UT-kor tetőzött ZHR=25-ös fogad minket, az épületben és körülötte a értékkel. Erre a széles maximumra rakódott kertben nagy élet van. Videómeteorosok rá két éles megugrás, az egyik ZHR=60-nal szerelik össze az instrumentumokat, más a 20:45 UT-kor, a másik ZHR=20-as értékkel fotóállványa tövében várakozik a közeledő 00:45 környékén. Mindez nagyon szépen radiánskeltére, talán valami rádiós próbál- hangzik, csak mindkét elmélet pont a szá- kozás is van, nekünk pedig kisebb-nagyobb munkra leglátványosabb időszakot tekinti távcsövek alkotta rutinpályán kell átjutni, úgymond véletlen fluktuációnak, a le- vagy hogy a szabadon maradt alsó fertályra le tud- felszállóágon mutatkozó bizonytalanságnak. juk teríteni hálózsákjainkat. Fejenként kettőt. Az idei előrejelzések fényében talán mind- Plusz pokrócok, pulóverek. egy is, hiszen a szakemberek 2010-re nem A meteorokra nem érdemes sok szót vesz- sok jót ígérnek. Viszonylag nagy, ZHR=20-as tegetni, sajnos a maximumról pont lecsúsz- reguláris maximumot november 19-én dél- tunk, bár a radiáns kelte előtti 80-as ZHR után, számunkra elérhetetlen időpontban, miatt nem kell szomorkodnunk. A 2001- kitörésről viszont szó sincs. Bár november es látványhoz 400–500-as kellett volna. Pár 17-én hajnalban jelentősen megközelítjük szép, horizont közeli hosszú Leonidát így is az 1234-ben kidobódott anyagfelhőt, magas láttunk, de Tauridából több jött. És milyen kora miatt az már annyira szétszóródott, szépek! Sárgák, lassúak, foszlósak. A kivételt hogy nem okoz észrevehető aktivitás-emel- az a visszaemelkedés jelentette, ami este kedést. Lehet, hogy sok-sok évig a 2009-es 11 körül következett be. Ekkor láttuk a két volt az utolsó erősebb Leonida-jelentkezés, szimultán Leonida-tűzgömböt is a szege- bár az elmúlt évek történéseinek fényében diekkel, melyek közül az egyiket a bajai már csak nagyon óvatosan merjük temetni all-sky webkamera is rögzített. Ugyanez a ezt a híres meteorrajt. tűzgömb látható Kocsis Antal fotóján, a 38. Sárneczky Krisztián

39

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 3939 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 KIADVÁNYAINKBÓL Kiadványainkból

Csillagászati évkönyvünk 2010-re szóló kötetében részletes elõrejelzéseket adunk a következõ évben várható csillagászati jelenségekrõl. Cikkeinkbõl: Székely Péter: Újdonságok kompakt objektumokról, Sódorné Bognár Zsófia: A fehér törpe csillagok világa, Szabó M. Gyula: A kozmikus távolságlétra – távolságmérés a csillagászat- ban, Kolláth Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-ûrtávcsôtôl, Illés Erzsébet: Hogyan látjuk ma az óriásbolygók világát?, Hargitai Henrik: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére, Intézményi beszámolók A tagságukat 2010-re megújító MCSE-tagok, illetve az újonnan belépõk az évkönyvet illetményként kapják. Ára 2010 Ft

Ebben a könyvben azokról a magyarokról esik szó, akiknek legalább a neve fel- került az égre akár új égitestek felfedezõjeként, akár úgy, hogy a hálás utókor vagy a hálás kortársak egy-egy égitestet, bolygóformációt elneveztek róluk. Elõadások, távcsöves bemutatások vissza-visszatérõ témája az, hogy milyen módon lehet elnevezni égitesteket személyekrõl, kinek van erre joga, felhatalmazása – egyáltalán miként mûködik a csillagászatban az égitest-elnevezések bonyolult rendszere. A kötet nagyobbik felében a magyar vonatkozású kisbolygók históriáját olvashatjuk, majd az üstökösök, szupernóvák, kráter-elnevezések kerülnek sorra. Hogy melyik kráter került a borítón látható célkeresztbe, azt olvasóinknak kell kinyomozniuk. Ára 1600 Ft (tagoknak 1500 Ft)

Elsõ alkalommal 1937-ben került földsúroló kisbolygó az újságok címlapjára: a Hermes akkor 730 ezer km-re közelítette meg bolygónkat. Ezt követte az Icarus 1968-as, majd az Eros 1975-ös közelítése, 1989-ben pedig az Asclepius kisbolygó felfedezése adott alkalmat egy kis rémüldözésre. Az egyre hatékonyabb kisbolygó- kutató programoknak köszönhetõen az ismert földsúrolók jelentõsen megszapo- rodtak az utóbbi két évtizedben, gyakorta újabb muníciót adva a szenzációt keresõ médiának. A Célpont a Föld? c. kötet a kisbolygók megismerésének történetét, kutatásuk módszereit mutatja be, és természetesen igyekszik reális képet adni a bolygónkat fenyegetõ kisbolygóveszélyrõl. Ára 1801 Ft (tagoknak 800 Ft)

A megújult Pleione csillagatlasz is csillagképenkénti feloszlású, így még a kezdõ amatõrcsillagász is könnyebben tud tájékozódni az égen, mint a koordináták szerinti feloszlású atlaszok alapján. Formátuma révén távcsöves vagy binokuláros észlelés esetén is kényelmesen használható. 41 térképlapon szerepel az égbolt 88 csillag- képe. Az újonnan beillesztett 42-es számú térképlap A Virgo–Coma-galaxis-hamaz tagjainak azonosítását segíti. A Pleione Csillagatlasz térképlapjai 7,0 magnitúdóig tüntetik fel a csillagokat, amelyek mind láthatóak már egy kisméretû binokulárral, vagy keresõtávcsõvel. A nagyobb léptékû részlettérképek határfényessége 10,0 magnitúdó. Az új kiadás Illés Tibor és Csörgits Gábor munkája. Ára 600 Ft (tagoknak 500 Ft)

Kiadványaink megvásárolhatók személyesen a Polaris Csillagvizsgálóban, ill. megrendelhetõk az MCSE postacímére (1461 Bp., Pf., 219.) küldött rózsaszín postautalványon, a hátoldalon a rendelt tételek megne- vezésével.

40

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4040 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 ÜSTÖKÖSÖK Üstökösök 2010-ben

Nagy reményekkel tekintünk a 2010-es esz- sel számolnak az előrejelzések, de a Naptól tendő elé, amely a rendkívül szegényes tava- való szögtávolság 44 és 17 fok között csökken lyi év után több binokuláros, és talán több majd, így nem lesz egyszerű megfigyelni. szabadszemes üstökös érkezésének lehető- Az Andromeda, a Perseus, majd az Auriga ségét is magában rejti. Június végén, július csillagképben lesz látható, és a hónap végé- elején egy újabb McNaught-üstökös érheti re fényessége még a pesszimista becslések el a szabadszemes láthatóság határát, míg az szerint is eléri a 4,5 magnitúdót, az optimista év végén egy jól ismert periodikus üstökös, forgatókönyv szerint viszont a 2–3 magni- a 103P/Hartley 2 kerül évszázados földkö- túdó sem lehetetlen. Pályájának legészakibb zelségbe, melynek eredményeként optikai pontját június 18-án éri el +48 fokos dekli- segédeszköz nélkül is látható lehet. Hozzá- nációnál, földközelben pedig három nappal juk csatlakozik várhatóan négy, binokulárral korábban lesz (Δ= 1,139 CSE). Míg a hónap is megfigyelhető vándor, bár mindegyiknek nagy részében inkább hajnalban lesz jól meg- megvan a maga bizonytalansága. figyelhető, az utolsó napokban már inkább este érdemes keresni. Július első napjaiban már csak akkor fogjuk megpillantani az esti Fényes üstökösök égen egyre alacsonyabban látszó vándort, ha A legnagyobb várakozással a C/2009 R1 fényessége az optimista becsléseket követi. (McNaught)-üstökös napközelsége elé tekin- tünk, amely 2009. szeptember 9-ei képeken szúrt szemet a rendkívül sikeres ausztrál fel- fedezőnek. A Jupiter pályáját alig átlépő, 17,3 magnitúdós égitestről archív felvételek alap- ján kiderült, hogy július közepén még csak 18,5–19 magnitúdós volt, ám szeptember óta nem sokat fényesedett. Ez nem jó előjel, ráadásul a pályaszámítások szerint egy dina- mikailag új üstökössel van dolgunk, vagyis az égitest most látogat először a Naprend- szer belsejébe. Ez azt jelenti, hogy már nagy naptávolságban kifényesedik, de később az A 103P/Hartley 2-üstökös 1998. január 6-án a piszkés- tetõi 60 cm-es Schmidt-távcsõvel fotografálva aktivitás már csak az átlagosnál kisebb mér- (Kiss László és Sárneczky Krisztián felvétele) tékben növekszik. Mindezek ellenére még nem kell temetnünk, hiszen az elmúlt 40 év Az év másik nagy látványossága az 1986- legfényesebb kométája, a C/2006 P1 (McNa- ban felfedezett, és azóta rendszeresen vis- ught) is csak közvetlenül a napközelsége szajáró 103P/Hartley 2-üstökös lesz. A föld- előtt kezdett látványosan fényesedni, és az is közeli égitestek csoportjába tartozó vándor egy dinamikailag új égitest volt. A C/2009 R1 október 20-án 0,121 CSE-re megközelíti július 2-án fogja elérni 0,405 CSE távolságú bolygónkat, ami az 1900 és 2100 közötti napközelpontját. Hazánkból május közepé- időszak legjelentősebb földközelsége lesz. A től lesz megfigyelhető a hajnali égen, de kis távolság miatt rövid idő alatt igen nagy ekkor még csak közepes fényességű, 11 és távolságot fog megtenni egünkön. A szept- 9 magnitúdó között fényesedő vándorként. ember elején még a Lacertában látszó vándor Júniusban további 4 magnitúdó fényesedés- a téli Tejút mentén haladva november végére

41

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4141 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 ÜSTÖKÖSÖK

a Monocerosba jut, miközben fényessége csöves láthatóság határát, így hazánkból is 9–4,5–7 magnitúdót jár be, vagyis jó ég alól sokszor megfigyelték már. Július közepére esély lehet a várhatóan nagy és diffúz üstö- jelzik maximális fényességét, de az időn- kös szabad szemes megpillantására. Míg a ként aszimmetrikus fénygörbéje miatt ez McNaught-üstökös várható fényességét több akár augusztusra is eltolódhat. Az optimista ismeretlen paraméter teszi bizonytalanná, becslések 8 magnitúdós fényességet jósolnak, addig a Hartley 2 1991-ben és 1998-ban is 8 de tudvalevő, hogy a Tempel 2 fényessége magnitúdóig fényesedett, vagyis fénymenete napközelségről napközelségre meglehetősen eddig stabilnak tűnik. Éppen ezért, ha fogad- erős ingadozásokat mutat, így csak annyi ni kellene a szabadszemes láthatóságra, ez biztos, hogy a nyár folyamán kis távcsövek- utóbbi égitestet tennénk meg. A már említett kel mindvégig megfigyelhető lesz. Típusá- visszatérések alkalmával egyébként sokan hoz hűen az ekliptika környékén mozog látták hazánkból is, így ismerős vándorként majd a teljes láthatóság alatt, de szerencsére köszönthetjük majd az őszi hónapokban. attól valamelyest északra, így láthatósága Négy további binokulárral megfigyelhe- kedvezőnek mondható. tő üstököst várunk 2010-ben, melyek közül három a tavaszi hónapokat fogja színesí- teni. A C/2009 K5 (McNaught) egy évvel felfedezése után, 2010. április 30-án 1,423 CSE-re közelíti meg a Napot. Bár nagyjából ugyanilyen messze lesz bolygónktól, a szá- mítások szerint fényessége elérheti a 9–10 magnitúdót. Ennél jelentősebb fényesedésre nem számítunk, mivel ez az üstökös is most látogat először hozzánk az Oort-felhőből. A Sagittariusban tűnik fel január végén, és április végéig a nyári Tejút mentén halad. Ekkor már cirkumpoláris égitestként láthat- juk, május közepén pedig 7 fokra megköze- líti az északi pólust, így megfigyelhetőségére biztosan nem lesz panasz. Magas dekliná- cióját egészen vizuális láthatósága végéig A 81P/Wild 2-üstökös 5,5x4,0x3,3 km-es magja a Stardust megtartja. ûrszonda felvételén (NASA) Sokkal biztatóbbnak ígérkezik a C/2009 O2 (Catalina)-üstökös 2010. március 24-i nap- A 81P/Wild 2-t csak 1978-ban észlelték közelsége, amikor 0,693 CSE-re megközelíti először, miután négy évvel korábban átha- majd csillagunkat. Fényessége elérheti a 8–9 ladt a Jupiter holdrendszerén, ám a Stardust magnitúdót, de viszonylag kicsi perihélium- űrszonda 2004-es látogatása miatt szinte min- távolsága, és „öreg kora” miatt jelentősebb denki hallott már az égitestről. Idei visszaté- felfényesedés is elképzelhető. Érdekes, hogy rése rendkívül kedvezően alakul, napközel- ez az égitest is a Tejút ívét követi majd az sége (február 22.) és földközelsége (április égen, csak márciusban és áprilisban kerül 5.) között alig több mint egy hónap telik el, kicsit a síkjától délre. Az üstökös legjobb így 2042-ig ez lesz a legjobb láthatósága. Kis láthatóságához kapcsolódva március 19–21. földtávolsága ellenére nem tesz meg nagy között észlelőhétvégét is szervezünk az utat egünkön, az év első hat hónapjában Ágasvári Turistaházban. ugyanabban a csillagképben, a Virgóban kell Két híres, régóta ismert ekliptikai üstököst keresnünk, maximális fényességét március- várunk még a binokuláris égitestek közé. A ban fogja elérni 9 magnitúdó környékén. 10P/Tempel 2 rendszeresen eléri a kistáv-

42

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4242 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 ÜSTÖKÖSÖK

Nagytávcsöves célpontok A közepes fényességű üstökösök között két halványodó égi vándor kívánkozik az élre. A régóta várt, de csalódást okozó C/2007 Q3 (Siding Spring)-üstökös 10–11m fényes- ségről halványodik majd hosszú hónapokon keresztül, miközben február végétől már cirkumpoláris égitest lesz. A 88P/Howell az őszi hónapokban 8–9m-ig fényesedett, de csak a déli félteke észlelői számára volt elérhető. Januárban azonban már tőlünk is látható lesz alacsonyan, az esti égen, vár- ható fényessége viszont nagyon bizonyta- lan. Lehet 10–11m-s, de elhalványodhat akár 12–13m-ra is. Érdemes lesz próbálkozni vele, bár a csekély horizont feletti magasság nem segíti az észlelőket. Mindig kérdéses a híres 29P/Schwass- mann–Wachmann 1-üstökös fényessége, de az utóbbi években nem múlt el láthatóság kitörés nélkül, így most is reménykedhetünk abban, hogy a 13–14m-s, diffúz égitest köze- pén egyszer csak megjelenik egy 11–12m-s csillagszerű mag, melyből néhány nap, egy- A 29P és a 81P együttállása François Kugel 2009. október két hét alatt hasonló fényességű, 1–2’-es por- 27-i felvételén. A fent látható 29P-tõl jobbra egy akkor még kóma fejlődik. A Leóban látható üstökös fő felfedezetlen, harmadik üstökös is sejthetõ, amely késõbb láthatósága értelemszerűen az év első felére a C/2009 U1 (LINEAR) nevet kapta esik, de októbertől ismét megfigyelhető lesz a hajnali égen. esik. A szembenállás közelében mutatkozó A 20–30 cm-es távcsövek hatókörébe esik vándor megpillantására a február 1–5. között majd egy nagyon hosszú és egy nagyon időszak lehet a legalkalmasabb. Vigyázzunk, rövid láthatóságú periodikus üstökös. A 65P/ mert könnyen előfordulhat, hogy az égitest Gunn régi ismerős, a közel kör alakú pályán teljesen csillagszerű lesz, így megfigyelésé- járó égitest 7 évenként 12–13m-ra fényesedik, hez egy jó határfényességű térkép minden- így a mostani visszatérése már a harma- képpen szükséges. dik lesz, amit sikerrel megfigyelünk. Sajnos Nagy talány a 118P/Shoemaker–Levy 4 2010-es láthatósága nagyon kedvezőtlenül és a 43P/Wolf–Harrington visszatérése. Az alakul, deklinációja végig –20 fok alatti lesz, előbbiről nagyon ellentmondó, 11,5–13,5m a nyári hónapokban pedig –30 fok alá csök- közötti fényességbecslések készültek az ken. Tiszta légkör, jó horizont és legalább előző két visszatérés alkalmával, az utóbbi 30 cm-es műszer kell majd észrevételéhez. pedig csak az év első hónapjában, illetve Érdekesnek ígérkezik a 169P/NEAT villámlá- utolsó harmadában lesz megfigyelhető, de togatása január végén, február elején. A föld- akkor is nagyon gyengén. Talán októberben közeli égitestek csoportjába tartozó, gyenge 13m körül még el lehet csípni a hajnali égen, aktivitású égitest január 12-én 0,194 CSE-re de reményeink szerint ekkor már túl leszünk megközelíti bolygónkat, de ekkor csak a déli két szabadszemes és több binokuláris üstö- égről lesz látható. Nekünk csak két-három kös láthatóságán, így nem lesz tragédia, ha hét áll rendelkezésre, hogy megfigyeljük, de mégsem látjuk. ez az időszak is pont a telehold környékére Sárneczky Krisztián

43

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4343 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 VÁLTOZÓCSILLAGOK Távolságmérés vörös óriáscsillagokkal I. Az elmúlt tíz évben gyökeresen átalakult a szerint a legélesebb elkülönítést a periódus hosszúperiódusú pulzáló vörös óriáscsilla- és az infravörös K sávban mérhető fényesség gokról alkotott kép. Korábban a tankönyvek közötti összefüggés teszi lehetővé. A 2,2 és szakcikkek többsége azt a több évtizedes mikronos hullámhosszon mérhető fényesség múltra visszatekintő képet adta át, amelyben minimálisan érzékeny a csillagközi anyag- vannak a nagy amplitúdójú és viszonylag ban fellépő fényelnyelésre (magnitúdóban szabályos fénygörbéjű mirák, illetve a sok- kifejezve nagyjából tízszer kisebb halványo- kal kisebb fényváltozási tartományt bejáró dást mutathatunk ki a K sávban az optikai félszabályos (szemireguláris, SR) változók, V sávhoz képest), így az abszolút fényesség melyek fénygörbéjét nehéz, vagy akár lehe- és a látszó fényesség kapcsolatát leíró össze- tetlen pontosan értelmezni, annyira szabály- függésben lényegében csak a távolság marad talan az adatsorok lefutása. Emellett szokás paraméterként. Azaz ha meg tudjuk határoz- volt még megemlíteni a szabálytalan (L) ni pusztán a fénygörbe alapján, hogy mely változókat is, melyekről lényegében semmit PL-reláció(k) érvényes(ek) egy adott pulzá- nem tudtunk, azon kívül, hogy változnak ló vörös óriáscsillagra, akkor a távolságát és nagyon kicsi, akár csak pár század mag- viszonylag pontosan ki lehet számítani. nitúdós az amplitúdójuk. A bonyolultabb fénygörbék értelmezésével kevesen foglal- koztak, a változékonyság és csillagparaméte- rek közötti összefüggések nagyrészt felderí- tetlenek maradtak. Ez változott meg alapjaiban az ezredfor- dulón, amikor a gravitációs mikrolencsék- re vadászó programok ezerszám kimérték mira, SR és L típusú csillagok fénygörbéit a Kis és Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrend- szer közeli kísérőgalaxisait éveket át folya- matosan mérő MACHO, OGLE és EROS programok túlzás nélkül forradalmasították a változócsillagászatot, hiszen az azonos távolságra lévő nagy csillagminták azon- nal kirajzolták például a különböző típusú csillagok periódus–fényesség-relációit (PL- Periódus–fényesség-relációk a Nagy Magellán-felhõ (LMC) reláció), illetve azok finomstruktúráit, amit vörös óriás változócsillagaira, illetve a gamma Crucis a több rezgési módusban pulzáló csillagok helyzete a SMEI mûhold adataiból származó periódusok, valamint a Hipparcos-távolság alapján követnek. Így derült ki közel száz évvel a klasszikus cefeidák, illetve jó húsz évvel a mirák PL-relációjának felfedezése után, hogy Továbbra is nyitott kérdés volt azonban, a félszabályos és L típusű csillagok is való- hogy a Magellán-felhőkben tapasztalt PL- jában főként azért olyan bonyolult (és/vagy relációk mennyiben alkalmazhatók más kisamplitúdójú) fénygörbéjűek, mert válto- galaxisok, például akár a Tejútrendszer más zásaikért több rezgési állapot egyidejű ger- átlagos kémiai összetételű csillagaira. Más- jesztettsége felel. Ezen állapotok mindegyike részt miért nem ismertük fel korábban a követ valamilyen PL-relációt, s tapasztalatok félszabályos változók PL-relációit? Esetleg

44

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4444 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 VÁLTOZÓCSILLAGOK

a közeli változók nem követik azt a bonyo- beleegyezve Terry meg is kezdte a mérése- lult struktúrát a periódus–abszolút fényesség ket, több mint 30 csillag minél gyakrabban síkon, mint a Nagy Magellán-felhő csillagai? megismételt fotometriai észlelését. A MACHO és OGLE projektek tapasztala- Szerencsés véletlenként egy másik ausztrál tai alapján a meggyőző válaszokhoz el kell amatőr, a Canberra peremén élő Vello Tabur végezni nagyon sok, PL-relációtól függet- is megkeresett minket szakmai tanácsokért lenül is ismert távolságú vörös óriáscsil- ugyanebben az évben. Ő jól fizetett számítás- lag homogén és hosszú távú fotometriai technikusként üstökös- és nóvafelfedezőként mérését, majd a periódusok meghatározását lehet ismert a magyar amatőrök előtt is, ám követően fel kell pöttyözni a kirajzolódó belső késztetései nem csak ebbe az irányba periódus–fényesség-relációkat. hatottak. Vello Tabur célja az volt, hogy Jelen cikkben egy olyan projekt első ered- középkorú amatőrként és családapaként ményeit mutatjuk be, amelyet a fenti gon- felfrissítse kicsit az életét egy tudományos dolatmenet inspirált és a közel hat évig futó fokozat szerzésével, amihez (szerencsénkre) megfigyeléseket két nagyon lelkes amatőr- úgy döntött, hogy levelező PhD-hallgatóként csillagász végezte. A program részleteit és jelentkezik a University of Sydney doktori a közvetlen eredményeket itt mutatjuk be, a képzésére. Vello addigra nagyon impresszív periódus–fényesség-relációkkal kapcsolatos automata égboltfigyelő rendszert épített a megfontolásokat a második részben fogjuk kertjében, ami egy viszonylag nagy látóme- tárgyalni. zejű teleobjektívvel és egy CCD-kamerával képes megörökíteni az éppen látszó ég igen nagy hányadát egy éjszaka alatt. Ő ezzel a A program – személyes megjegyzések rendszerrel üstökösöket és nóvákat keresett, Még 2003-ban történt, hogy a University of ám gyorsan felismerte, hogy az észlelési idő Sydney munkatársaként megkeresett Terry túlnyomó része elvész, ha nincs felfedezés és Moon, az ausztrál védelmi minisztérium (tit- nem csinál semmi mást a képekkel. Éppen kos) kutatási feladatokkal foglalkozó mun- ezért olyan megfigyelési programot kért katársa, aki egyébként az 1980-as években tőlünk, amivel maximalizálhatja az észlelés- asztrofizika doktori fokozatot szerzett delta re fordított idő tudományos hasznát. Ennek Scuti típusú csillagok vizsgálataiból, majd nyomán javasoltuk neki az összes, délről családot alapítva és a dél-ausztráliai Adela- látszó és adott pontosságú távolságadattal ide-ben megtelepedve kénytelen volt feladni bíró, változóként ismert M óriást program- a tudományos karrierjét. Jó két évtizeddel csillagként, amit Vello nagy örömmel el is később esti szórakozásként elkezdett fényes fogadott. Az általa észlelt 250 csillagból 23-at változócsillagokat fotometrálni a kis kerti Terry Moon is mért, így nem csak periódu- obszervatóriumából, aminek a fő műszere sokat tudtunk meghatározni, hanem össze egy mindössze 10 cm-es óragépes refraktor, is vethettük a kétféle méréstechnikát ugyan- egy Optec fotoelektromos fotométerrel fel- azokon a csillagokon. szerelve. Első elektronikus leveleiben jelezte, A programba egy kakukktojás is bekerült. hogy szeretne fényes vörös óriáscsillagokat Még 2006-ban történt, hogy az MTA Konkoly mérni, mert ő úgy látja, hogy ez az a terület, Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetbe ahol mind a mai napig hasznos tevékenysé- tett látogatásom során Szeidl Béla, az intézet get lehet amatőrként is folytatni (érdemes egykori igazgatója felkínálta számomra elem- megjegyezni, hogy Terry jelenleg is fotoe- zésre a VZ Cam északi félszabályos változó lektromos fotometriával foglalkozó amatőr- fotometriai adatait, amelyek az 1960-as és nek tekinti magát). Ekkor vetettük fel Tim 70-es években készültek a svábhegyi 60 cm- Beddinggel közösen, hogy a déli ég fényes, es távcsővel és fotoelektromos fotométerrel. azaz közeli és lényegében teljesen ismeretlen Mivel a csillagról 4%-os pontosságú távolság fényváltozású csillagait kéne mérnie, amibe is ismert, a fénygörbe periódusait pedig még

45

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4545 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 VÁLTOZÓCSILLAGOK

soha senki nem vizsgálata korábban, logikus etriai detektorokat (legtöbbjük pl. még az lépés volt a nagy déli mintához való hozzáfű- ASAS adatbázisában sem szerepel, annyira zés. Ezzel alakult ki a téves színképosztályú fényesek). Pontosan emiatt Terry Moon 10 csillagok kizárása után összesen 261 vörös cm-es távcsöve ideális műszernek bizonyult óriásból álló listánk, ami ebben a témában a legfényesebb változókhoz, míg Vello Tabur a valaha elemzett legnagyobb galaktikus CCD-s méréseihez sokszor defokuszálni vörösóriás-minta. Fontos megjegyezni, hogy kellett az optikát, megelőzendő a pixelek mira típusú csillag nincs benne, mivel azok beégését. változásait nagyságrendekkel jobban ismer- jük, mint a kisamplitúdójú társakét. Automata obszervatórium – házilag Érdemes pár szóban kitérni Vello Tabur Közeli óriások – előnyök és hátrányok házi obszervatóriumára, mivel félelmetes De miért volt egyáltalán szükség a fényes hatékonyságú rendszert épített ki az ausztrál változók fotometriai méréseire? Jól ismert, észlelő. A fénygyűjtő elem egy 77 mm-es hogy a Hipparcos műhold Tycho műszere belépő nyílású 80–200 mm-es f/2,8-as ED fényességeket is mért, miért nem lehet azok- teleobjektív, aminek a fókuszsíkjában egy ból megállapítani a periódusokat? A válasz SBIG ST8-XE CCD gyűjti a fényt. Mindez egyszerű: a Tycho-katalógusban szereplő egy léptetőmotoros Losmandy G-11 német fénygörbék nagyon speciális mintavételezé- szerelésű mechanikán, pontosabban az arra sűek, hosszú űrökkel szabdalt adatsorok, s szerelt Schmidt–Cassegrain-tubus hátán még a legjobban észlelt csillagokról is alig kapott helyet. A letolható tetejű épület a déli 100–200 pont készült. Emiatt mindenképpen szélesség 35. fokán található, Canberra egyik szükséges volt új és minél „jobb” lefedettsé- peremkerületi negyedében, s összesen egy gű mérésekre. üstökös és két nóva felfedezése történt innen Másik kérdés: miért nem jók erre az AAVSO (a másik Tabur-üstökös vizuális felfedezés által gyűjtött, a legutóbbi időkig szinte kizá- volt más helyszínről). rólag vizuális módszerrel készült észlelé- Vello nem tagadhatta le számítástechnikusi sek? A válasz erre az, hogy habár a Tycho virtuozitását: az évek során teljes mértékben mindegyik programcsillagunkra kimutatta automatizálta a mérőrendszert, a kinyitástól vagy éppen felfedezte a változásokat, azaz a becsukásig minden lépést önállóan elvé- jó évtizede ismertek voltak változócsillagok- geztetve a számítógépvezérlésű eszközzel, ként, nagyon kevés fényességbecslés készült beleértve az optimális észlelési sorrend kiala- amatőrök által, azok pontossága pedig össze- kítását, az obszervatórium légterébe benyúló vethető volt legtöbb teljes változékonyságá- villanydrótok elkerülését és az adatok telje- val. Márpedig tized magnitúdós pontosságú sen automatikus feldolgozását. A kalibrált fotometria század magnitúdós amplitúdók CCD-képek fotometriáját saját fejlesztésű mellett nagyon korlátozott felhasználhatósá- szoftverekkel végzi, nemcsak sima apertúra- gú adatokat eredményez... fotometriával, hanem önállóan megvalósított További szempont, ami részben előny, képlevonásos fotometriával is. Utóbbi a sűrű részben hátrány, hogy az ismert távolságú, csillagmezők fényességmérési nehézségeit azaz közeli, maximum néhány száz parsze- oldja meg, ami pl. a Tejút síkjához közel ken belüli változók pontosan emiatt nagyon még fényes csillagokra is szükséges lehet. fényesek. Programunkban sok görögbetűs A programrendszere teljes visszacsatolást nevű csillag is szerepelt, pl. γ Cru, β Gru, η lehetővé tesz a nyers adatokhoz, a vizualizá- Scl, ψ Phe, γ Ret, σ Vir stb. Ezekről a profi ció része például a kilógó fénygörbepontok obszervatóriumok nagyműszereivel nagyon azonnali ellenőrzésének lehetősége az egy nehéz lenne pontos fotometriát végezni, klikkentéssel elővarázsolható nyers felvétel annyira könnyen telítésbe viszik a fotom- megtekintésével.

46

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4646 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 VÁLTOZÓCSILLAGOK

A β Gru fénygörbéje Vello Tabur CCD-s (felül) és Terry Moon fotoelektromos (alul) mérései alapján

A WW Pic az ún. hosszú másodperiódusos csillagok legújabb képviselõje, amely 36 napos pulzációt és 370 napos másodperiódust mutat Első eredmények: fénygörbék, periódusok

A jó öt és fél évig futó megfigyelési program látványos eredményekkel szolgált, melyek részletes analízise jelenleg is zajlik (Vello doktori értekezésének részeként). Átlagosan kb. 300 pontból álló fénygörbéket sikerült fölvenni a szinte pontosan 2000 napon átíve- lő mérésekkel, s az adatok átlagos pontossá- ga 0,01–0,02 magnitúdó körüli. Terry Moon fotoelektromos V szűrős és Vello Tabur nagy gonddal kalibrált szűrő nélküli észlelései nagyon jó összhangban állnak ugyanazokra Vörös változók perióduspárjainak periódus–periódusarány a csillagokra, ami biztató a csak Vello által eloszlása a Nagy Magellán-felhõben (kis pontok) és a Tejútrendszerben (nagy pontok) gyűjtött adatokra vonatkozóan. Mellékelt görbéink csak a jéghegy csúcsát mutatják be, többszörös periodicitású, ahol a periódusok remélhetőleg mindenki számára meggyő- arányai pontosan ugyanolyan eloszlásúak, ző módon az adatok minőségéről (ezúttal mint amit a MACHO adatai szolgáltattak a tényleg véletlenszerű volt a válogatás, nem a Nagy Magellán-felhő vörös óriásaira. Sok legjobb adatok lettek kiválasztva...). esetben találtunk 1,1 körüli arányokat, ami A teljes mintából 247 csillagra tudtunk vagy egymáshoz közeli frekvenciájú módu- periodicitást kimutatni, legalább egy peri- sokra, vagy amplitúdó és/vagy fázismodu- ódust meghatározni, illetve jellemezni a láció eredményeként fellépő műtermékekre fényváltozást. A programcsillagok 87%-a utal. A legtöbb csillagnál 1,7–2,1 közötti az

47

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4747 22010.01.03.010.01.03. 111:07:431:07:43 VÁLTOZÓCSILLAGOK

Öt déli félszabályos csillag változásai Vello Tabur méréseinek tükrében arány, míg néhány esetben találtunk 1:10 galaktikus mintát jelzik. körüli viszonyokat, ami a jellegzetes hosz- Ez az összevetés az LMC csillagaival azért szú másodperiódus jelenségére utal. Utób- is érdekes, mert a vizsgált csillagok távolsá- biak közül a legérdekesebb csillag a WW gától független, azaz ténylegesen lehetővé Pic (l. a fénygörbét), amelynél alig 370 nap teszik a pulzációs sajátosságok hasonlatos- a másodperiódus, a normális pulzáció pedig ságának kimutatását (szemben pl. a PL-relá- mindössze 36 napos átlagos ciklushosszal ciók összevetésével, ami igényli a különböző zajlik. Az LMC-beli periódusarányokkal való csillagok távolságait az abszolút fényessé- összevetést az alábbi diagram mutatja, ahol gek megfeleltetéséhez). Az eddig bemutatott a kis pontok az LMC, a nagyobb körök a eredmények magukban is azt sugallják (ami-

48

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4848 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 VÁLTOZÓCSILLAGOK

ben egyébként nincs sok meglepetés), hogy a sok közötti kapcsolatban, illetve hogy mik Tejútrendszer vörös óriáscsillagai ugyanúgy a legfontosabb következtetéseink a vörös viselkednek, mint az átlagosan kétszer fém- óriáscsillagokon alapuló kozmikus távolság- szegényebb LMC megfelelő változói, csak mérésről. éppen mindeddig nem állt rendelkezésre Tabur V., Bedding T.R., Kiss L.L., Moon kellően hosszú és pontos fotometria a közeli T.R., Szeidl B., Kjeldsen H.: 2009, Long-term csillagokról. Cikkünk következő részében azt photometry and periods for 261 nearby pulsating fogjuk bemutatni, hogy mit látunk a Hippar- M giants, MNRAS, megjelenés alatt alapján: cos-parallaxisokat felhasználva kiszámított abszolút fényességek és pulzációs periódu- Kiss László

Változós hírek kizárja egy vörös óriás által dominált kettős rendszer létét. Ezt szintén alátámasztja egy Nova Eridani 2009 = KT Eri 1970-es évekből származó spektrummérés, Szokatlan égterületen, messze a galakti- ami a Bjurakani Obszervatóriumban készült kus fősíktól fedezték fel november 25-én az és egy forró csillag emisszióit mutatja. Eridanus csillagképben valaha észlelt első Jelen sorok írásakor 9 magnitúdó körül jár nóvát, a GCVS kutatói által néhány nappal a a KT Eri, azaz lassú halványodással csökken felfedezés után már KT Eri névre keresztelt a fényessége. Észlelőtérképét a Jelenségnap- vendégcsillagot. November 25,536 UT-kor K. tárban közöljük. Itagaki (Yamagata, Japán) 21 cm-es patrolka- (AAVSO Alert Notice 413 – Ksl) merája örökítette meg az új csillag feltűnését 8,1 magnitúdós szűrő nélküli CCD-fényes- Nova Scuti 2009 = V496 Scuti ségnél. Egy nappal később szintén japán ész- H. Nishimura (Miyawaki, Japán) japán lelők végezték az első spektroszkópiai méré- amatőr fedezte fel két 10 s-os expozíción seket, melyek egy maximum utáni hélium- november 8,370 UT-kor. A Canon EOS 5D neon nóva emissziós vonalait mutatták. A kamerát és egy 120 mm-es Minolta teleob- csillag 2000-es koordinátái: RA=04h47m54,21s, jektívet használó amatőr képeit S. Nakano D=–10°10’43,1”. Mindez még nem lett volna mérte ki, aki 8,8 magnitúdós fényességet túlzottan érdekes, ám mint kiderült, már becsült a Scutum idei első nóvájára. A csillag november közepén is sokan lefényképezték 2000-es koordinátái: RA=18h43m45,65s, D= a világban az akkortájt 5,6m-nál, azaz szabad- –7°36’41,5”. Az első spektroszkópiai méré- szemes fényességnél tetőzött csillagot! Leg- seket D. Balam (DAO) és G. Sarty (Univ. több fotó a Leonida-maximumkor készült, of Saskatchewan) végezte, akik erős H-alfa a nem messze az Oriontól fényes csillagként emissziós vonalat detektáltak P Cygni profil- ragyogó KT Eri-vel, amit azonban mindenki lal. U. Munari és munkatársai (Padova Ast- elszalasztott felfedezni a meteorészlelésre ronomical Observatory) részletes spektrofo- készített fotókon (l. még a meteoros rovat tometriát végeztek, és nagyszámú emissziós cikkét). vonalat mértek ki a Schiaparelli Obszerva- A csillagról tiszteletre méltó felfedezés előt- tórium 0,6 m-es távcsövével. A színképek ti adatsorokat sikerült azonosítani. A Catali- alapján a nóva a Fe II típusba tartozik, maxi- na Sky Survey képeiből pl. jó 1700 napnyi mumhoz közeli állapotban felfedezésekor. fénygörbét sikerült rekonstruálni, ami látszó- A V496 Scutit hazai észlelők is rendszeresen lag egy félszabályos változó fénygörbéjére megfigyelték a felfedezést követő napokban, emlékeztet. Ezzel szemben viszont a 2MASS az IAUC 9097-es számában Sárneczky Krisz- adatbázisában szereplő közeli infravörös tián 7,5-ös becslései jelentek meg november magnitúdók és a nyugalomban látszó optikai utolsó hetéből. fényességek elég kék csillagra utalnak, ami (IAUC 9093, 9097 – Ksl)

49

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 4949 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK Mélyég-kalauz I. A téli égbolt

Most induló, évszakonként jelentkező cikk- Procyon, Sirius, Rigel) fényes csillagainak sorozatunk célja az égbolt leglátványosabb, látványa. A téli Tejút vidéke sziporkázóan legérdekesebb mélyég-objektumainak bemu- csillaggazdag, mivel ebben az irányban saját tatása. A témával több népszerűsítő könyv spirálkarunk, az Orion-kar belseje irányá- is foglalkozik, de úgy ítéltük meg, hogy ba nézünk, így arrafelé hozzánk viszonylag ezek adatai sok esetben pontatlanok vagy közel lévő objektumokat láthatunk. A négy tévesek, különösen a távcsöves látványra legközelebbi nyílthalmaz körül kettő a Bika vonatkozók. A négy cikkben csillagképen- csillagképben alkot lenyűgöző párost, de ként haladunk majd. Sajnos a terjedelmi a területen további számos, szabad szem- korlátok miatt nagyon tömören kell írnunk, mel is érzékelhető halmaz, csillagáramlat így az ismertebb égitestek teljes körű jellem- vagy asszociáció található. Aki tehát vállalja zése kimarad, csak a legfontosabb távcsö- a kevés és igen hideg derült éjszakán a ves benyomásokra szorítkozunk. A kevésbé kitelepülést, olyan élményekben lehet része, ismertek esetében igyekszünk rávilágítani melyek egy életre megváltoztathatják az Uni- azon tulajdonságukra, ami miatt megéri fel- verzumról alkotott képét. keresnünk. Az égitesteket az Égabrosz vagy más csillagatlaszok alapján találhatjuk meg. A peremvidék A téli ég nyugati peremvidékét két, látvá- Alkonyattól pirkadatig nyosnak nem nevezhető alakzat foglalja el. Télen ritkák a derült éjszakák, és ha el is A Caelum (Véső) kicsiny csillagkép, mely vonulnak a felhők, sokszor leszáll kérlel- tőlünk gyakorlatilag alig figyelhető meg. A hetetlen ellenfelünk, a köd. Amikor mégis Rigel mellett az égi folyó, az Eridanus (Eri- derült marad az ég, a hőmérő higanyszála dánusz) kígyózik méltóságteljesen dél felé, meredek zuhanásba kezd, és meg sem áll negyedrendű csillagai csak sötétebb ég alól –10, –15 fokig. Ezek a körülmények nagyon láthatók. Kiszélesedő északi része elfoglalja sokak kedvét elveszik a téli észleléstől, holott a Bika, az Orion, a Cet, valamint a Fornax az égbolt látványa sokkal szebb, mint nyáron. közötti régiót, de ezen a nagy, déli fekvésű A nyugati horizonttól a zeniten át dél felé égboltrészen, távol a Tejúttól csak néhány kígyózik a Tejút nyárinál halványabb, de galaxis és egy-két köd jelent érdekesebb ugyanúgy félreismerhetetlen csapása, tele célpontot. jól ismert és kevésbé ismert halmazokkal és A számunkra legérdekesebb galaxiscsoport ködökkel. Nyugaton még a nyári égbolt alak- –20 fokos deklináció környékén, a Fornax zatai hunyorognak, keleten a Tejút „mögött” határa közelében látható. Egyik legjelentő- már tavaszi csillagképek keresik helyüket sebb tagja az NGC 1300, mely a küllős spi- újra az égen. Hajnalra szinte az egész ég kör- rálgalaxisok (Sb) szép példánya. 10–11m-s befordul, hiszen a decemberi, januári éjsza- összfényessége 6x3’ felületén oszlik el, s így kák hossza 13 óra körüli. Szinte zavaróan kedvező körülmények között 10 cm-es átmé- korán sötétedik, emiatt a leglustább amatőr rőjű távcsővel a halvány, ovális ködösségben is könnyen kitelepülhet, észlelhet, s még fényes magot láthatunk. A küllő és a belőle időben ágyba bújhat. A legfantasztikusabb kiinduló halvány spirálkarok megpillantását a Téli Hatszög (Capella, Aldebaran, Castor, 20–25 cm-es műszerektől várhatjuk.

50

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5050 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

Tőle néhány fokkal délnyugatra egy újabb, ég kell megpillantásához. Ha rálelünk, egy lapjával felénk forduló, de sokkarú spirált hozzávetőleg 3–5’-es kerek foltot látunk. észlelhetünk, ez az NGC 1232. Fényessége Az NGC 1963 12 ívperc átmérőjű laza és megegyezik az NGC 1300-éval, de látszó jellegtelen halmaz az ε Columbae közelében. mérete 6x6 ívperc, így felületi fényessége Tagjai 9m-sak vagy halványabbak, óriásbino- igen alacsony. 10 cm-es műszerrel már ez kulárokkal érdemes a nyomába eredni. is látható, de a spirálkarokat csak 30–40 cm- A Lepus (Nyúl) kiváló mélyég-vadász terü- es átmérővel, közepes nagyítással vehetjük let az Oriontól délre. A csillagkép leglátvá- észre. Az NGC 1232 egy kölcsönható rend- nyosabb objektuma a 8 magnitúdós és 7’-es szer, a galaxis pereménél elhelyezkedő NGC M79 gömbhalmaz, amely minden távcsőben 1232A-val van gravitációs összeköttetésben. igen kellemes célpont. Nagyobb műszerek- A kicsiny, 15m-s társ egy spirálkar végén ben remek látványt nyújt a peremén felbom- helyezkedik el, de nagyon nehéz megpil- ló halmaz. lantani. Az NGC 2017 nyílthalmaz a kettősészlelők A csillagkép keleti részén két tejútrend- körében is ismert (h3780 néven), hiszen a szerbeli objektumot is felkereshetünk. Az rendszer csak kevés, összesen talán 6–9 csil- NGC 1535, azaz Kleopátra szeme egy fényes lagot tartalmaz, átmenetet képezve a többes (9–10m-s), 20”-es planetáris köd, 11m-s köz- rendszerek és halmazok között. Távcsőben a ponti csillaggal. Akár 5 cm-es műszerrel 6,4m-s kékesfehér főcsillagot 7,7–12m-s, vörös is felismerhető felismerhetők legfontosabb és sárga kísérők veszik körül a Cassiopeia tulajdonságai, míg nagyobb távcsövekkel, csillagképre emlékeztető alakban. nagyobb távcsövekkel szabályos gyűrű ala- A Lepus kevésbé ismert, de az Űrtávcsővel kot látunk, középen a megvilágító csillaggal, is tanulmányozott planetáris köde az IC 418 körülötte fényes, ovális halóval. A kis köd (Spirográf-köd). Fényessége jelentős, talán megjelenése leginkább az Eszkimó-ködéhez 9m, de átmérője kicsiny, alig 12 ívmásodperc. hasonlít, de színe sokkal zöldesebb. Központi csillagának (ZZ Lep) fényessége Az NGC 1909-et, azaz a Boszorkányfej- 10m körüli. Megfigyeléséhez legalább 10–15 ködöt maga a Rigel világítja meg, de már az cm-es műszert és nagy, lehetőleg 2–300x-os Eridanusban találjuk. Nagyon nagy kiterje- nagyítást használjunk, de még a legnagyobb désű, elnyúlt (közel 3 fok hosszú) és alacsony műszerekben sem fog egy fényes csillag felületi fényességű, épp ezért szinte csak körüli, peremén alig fényesebb korongnál fotografikusan van esély megfigyelésére. többet mutatni. Nagy látómezejű (5 fok feletti) binokulá- Néhány fényes galaxisra is rábukkanha- rokkal, sötét égen vizuálisan is megpillant- tunk a Nyúl területén, de közülük csak hatjuk. egy figyelhető meg könnyebben. A majdnem A Caelum teljesen jellegtelen csillagkép, éléről látszó NGC 1964 alig 4x1’-es mérete legfényesebb tőlünk „látható” csillagai: a miatt magas felületi fényességű. Kisebb táv- γ Caeli, 4,6m-s, a β Caeli 5,1m-s. Egyetlen csövekkel (10 cm felett) a galaxis magját egy galaxisa érdemelhet figyelmet, az NGC 1679, szivar alakú ködösségbe ágyazva láthatjuk, a amely 11–12m-s, 2x1,7’-es kompakt spirál, és spirálkarok csak a legnagyobb amatőrtávcsö- ez a tény megkönnyítheti észrevételét, bár vekkel oldhatóak fel. deklinációja csak –32 fok. A Columba (Galamb) már sokkal barátsá- Az Aurigától a Geminiig gosabb alakzat, mivel négy csillagát (α, β, δ, ε) sötét égen könnyű észrevenni 8–10 fokkal Az egész égbolt legkarakteresebb csillag- a horizont felett. Különösen a 2,7m-s α Col képei közé tartozik az Auriga (Szekeres) és a szúrhat szemet. Az NGC 1851 egy 7m-s és Gemini (Ikrek), melyek részben a Tejút előtt 10’-es gömbhalmaz, de –40 fokos deklináció- láthatóak, épp ezért csillaghalmazokban és ja miatt igen nagy szerencse és kristálytiszta ködökben igen gazdagok.

51

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5151 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

Az Auriga egy jókora ötszög alakot raj- sziós–reflexiós komplexum lángnyelvekre zol ki, amely nagyon látványos, de nem emlékeztető alakban veszi körül a csillagot, emlékeztet a mondabeli szekeresre. Mélyég- amely még messze nyugat felé is elnyúlik. objektumokban leggazdagabb területe az A megvilágító csillag egy kozmikus szö- ötszög középső részére esik, három ismert kevény, mely az Orion-ködbeli csillagböl- Messier-objektum és sok más csemege talál- csőjéből lökődött ki nagy sebességgel. Útja ható. A 15’ átmérőjű M36-ot kb. 60 csillag során találkozott a köddel, majd sugárzása alkotja, melyek együttes fénye 6m-t tesz ki. világításra késztette. Az IC 405-öt legjobban Épp ezért az M36 – csakúgy, mint másik két binokulárokkal vagy nagy látómezejű táv- társa, az M37 és M38 – szabad szemmel is csövekkel (RFT-kkel) figyelhetjük meg. látható. Binokulárok közepes méretű, igen Az alakzat másik oldalán található a kb. erősen koncentrált, szélein felbontott cso- 7m-s, 20’-es, laza halmaz, az NGC 1893. Nem portot mutatnak, kisebb távcsövek nagyjá- kimondottan látványos, de ha kis nagyítással ból kéttucatnyi alkotóra bontják fel. Nagy figyeljük meg, erős ködösséget láthatunk csil- műszerekkel már mintegy 50 csillaga válik lagai körül. Ez az IC 410, egy emissziós gáz- láthatóvá. köd, amelyből a csillaghalmaz létrejött. Meg- Közelében találjuk az M38-at, amely vala- lehetősen fényes, már 10x50-es binokulárral mivel halványabb, de nagyobb kiterjedésű is megfigyelhető, de 8 cm-es refraktorral, kis a társánál, épp ezért meglehetősen szétszórt nagyítással már kitűnően látszik. Ködszűrő- benyomást kelt. Csillagai is halványabbak, és vel (UHC vagy OIII) észlelve jelentős javulás nincs köztük egyetlen kiugróan fényes sem. érhető el. 15–20 cm-es átmérővel és szűrővel Egyáltalán nem koncentrálódik a középpont- láthatóvá válik a torz háromszög alakú köd ja felé, sőt, olyan, mintha egy üreg lenne nyugati részén végighaladó erős porsáv is. a belsejében, melyet csillagsorok vesznek 20 cm-es távcsővel, OIII szűrővel ez a köd a körül. Mindezek következtében az M38 egy téli égbolt egyik legszebb objektuma. csillagokkal telehintett égi koszorúra emlé- Félúton a φ Aur és az M36 között között keztet, ahonnan négy irányba egyenes csil- található az NGC 1931 jelű, ködbe ágyazott lagsorok indulnak ki. Igen látványos objek- halmaz. Kisméretű távcsövekkel is észlelhető tum. a köd 3’-es kerek foltja, melyben 20–25 cm-től Az NGC 1907 fél fokkal délre fekszik az felfelé észrevehetjük a csillaghalmaz néhány M38 centrumától, így bármely, 5 cm-nél tagját is. nagyobb műszerrel könnyedén rábukkanha- A Szekeres halmazait még hosszan lehet- tunk. A 8m-s csoport 6’-es területen erőtelje- ne sorolni, most a teljesség igénye nélkül sen koncentrálódó csillagai 20 cm-es műszer- említünk meg néhányat. Igazán látványos az ben egy apró, kinyíló virágra emlékeztetnek, NGC 2281, amely az ötszögön kívül, keleti mely érdekes kontrasztot alkot a közeli, laza irányban fekszik, messze a Tejút fősíkjától. szerkezetű M38-cal.. A 13’-es területen szétszórt fényes halmazta- Az M37 egy különösen sűrű és gazdag gok már binokulárral is lenyűgöző látványt halmaz. 25’-es teret foglal el, és egyenletesen nyújtanak. A 7,5m-s és 15’-es NGC 1664 pon- sűrűsödik nagy, háromszögletű centruma tosan a Perseus és Auriga határán fekszik, felé, ahol magot nem találunk, csupán egy és hasnolóan laza, gyűrűs stuktúrát mutat, vörös óriás halmaztag ragyog ki társai sűrű- mint az M38. jéből. Kis műszerekkel, közepes nagyítással Az Auriga egyetlen fényes, bár igen apró az M37 egy félig bontott gömbhalmazra planetáris ködöt rejt, az IC 2149-et. Bár emlékeztet, míg nagyobb távcsővel legalább fényessége 10m, 10”-es mérete legalább köze- 200 tagját pillanthatjuk meg. pes átmérőt és nagy nagyítást kíván, és a A 16, 17 és 19 Aurigae-től ÉNy felé egy nyugodt légkör is elengedhetetlen. fokra lévő AE Aur-t övezi az IC 405, avagy Bár a Gemini irányában pontosan a cent- a Lángoló Csillag-köd. A fotókon az emisz- rummal ellentétes irányban kifelé tekintünk

52

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5252 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

a Tejútrendszerből, mégis akad itt néhány halmazzal találkozunk. Az NGC 2129 7m-s, érdekesség. Leglátványosabb objektuma, az 5’-es, csillagokban szegény égitest, néhány 5m-s és 20’-es M35 könnyedén látszik szabad fényesebb és számos halvány taggal. Ennek szemmel még közepesen fényszennyezett, ellenére remek látványt nyújt 10 cm-es táv- városi égen is. Alig koncentrált foltja távcső- csővel, közepes nagyítással. Gazdagabb ben jól bontható, mégis csillagokban gazdag megjelenésű halmaz az Eszkimó-köd szom- csoport benyomását kelti. Közelében láthat- szédságában látszó NGC 2420, amely 8m-s és juk az NGC 2158-at, amely sok tekintetben 9’ átmérőjű. Nagy műszerekkel 20–30 db 11m átmenetet képez a nyílt- és gömbhalma- alatti tagot számolhatunk meg. Utolsóként zok között. Talán ez Tejútrendszerünk egyik az NGC 2266-ról kell még szót ejtenünk, legsűrűbb nyílthalmaza. Nagyon messze, a amely 9m-s, 4’-es, háromszög alakú csopor- Galaxis peremén található (16 ezer fényévre), tosulás egy 9m-s narancsszínű csillaggal a ezért is látszik csupán 9m-snak és 9’-esnek. peremén. Sokak szerint ez az Ikrek egyik Nagyobb binokulárok már megmutatják az legszebb csillaghalmaza, mert bár nem külö- M35 mellett pislákoló kerek, ezüstös fol- nösen gazdag, tagjai erősen összezsúfolód- tocskát, de karaktere az átmérő növelésével nak, ráadásul keleti oldalán néhány vörös se nagyon változik, csupán fényesebb lesz. óriás halmaztag lánca figyelhető meg már 10 Szimmetrikus megjelenése és több száz (eset- cm-es távcsövekkel is. leg néhány ezer) csillaga miatt sokáig gömb- halmaznak hitték, de ma már inkább nagyra nőtt galaktikus halmazként katalogizálják. Ha az M35 távolságában lenne, másfél fokos, 5m-s korongként ragyogna. A μ Gemino- rumtól kelet felé háromnegyed fokra egy 25’ hosszú íves ködképződményt találunk. Ez az IC 443, mely a Cygnus-beli Fátyol-ködhöz hasonlóan szupernóva-maradvány. Fotókon hasonlít is nyári testvéréhez, de vizuálisan roppant nehéz megfigyelni. Óriásbinokulá- rokkal, illetve RFT-kkel lehet a legtöbb esé- lyünk, esetleg egy UHC szűrő segíthet. Az IC 443-at nem a látvány nagyszerűsége, hanem különlegessége és nehéz megfigyelhetősége teszi érdekes amatőr célponttá. Az Ikrekben egy igen fényes planetáris köd található. Az NGC 2392 a 63 Gem közelé- Az M 35 és NGC 2158 Sánta Gábor rajzán. ben, egy 8m-s csillaggal tág kettőst alkot. Az 11,4 T, 50x, 64’ Eszkimó- vagy Bohócarc-köd néven ismert objektum bármely távcsőben fényes, kismé- A Canis Minor (Kis Kutya) a tél egyik retű korongnak mutatkozik, közepén 10m-s legjellegteleneb csillagképe. Bár a Procyon központi csillagával. Maga a köd legalább az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga, 9m-s, vagy még fényesebb. Nagy műszerek- és érdekes kettős, néhány halmazon kívül kel világosan elkülönül egy belső fényesebb, más, említésre méltó égitestet a Tejút közel- és egy külső halványabb régió, melyeken sége ellenére nem találunk itt. Az NGC belül határozott inhomogenitások válnak 2394 csillagok laza csoportja 12’-cel ÉK felé láthatóvá. Extrém nagy nagyításokkal (500x az η CMi-től. A Herschel 1 (RA=07h47m02s, felett) kirajzolódnak azok a sötét és világos RA=+00°01’06”) jelű csillagcsoport az STF foltok, melyek a bohócarcot formázzák. 1141 elnevezésű többes rendszer körül tömö- Az Ikrekben számos további nyílt csillag- rül, azt mintegy gyűrű alakban veszik körül

53

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5353 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

a csillagok. Ez az egyetlen olyan kistávcsöves Északon, a Gemini határától néhány fok-ra mélyég-objektum, a téli égbolton mely pon- találjuk az NGC 2264-et, amely jellegze- tosan az égi egyenlítőn fekszik. tes alakja után a Karácsonyfa-halmaz néven ismert. A 4,5m-s, szabadszemes csoport halvány reflexiós-emissziós ködösségbe, a A Monoceros és a Puppis között vizuálisan nagyon nehezen megfigyelhető Ez a hatalmas égterület a Tejút immár újra Rókaprém-ködbe ágyazódik. Az ugyancsak kifényesedő régiójára esik, ezért nyílthalma- itt látható Kúp-köd sötét foltját szinte csak zok és gázködök szinte zavarba ejtő soka- fotografikusan észlelhetjük. Közelében (dél ságával találkozunk. Nagy részüket csupán és nyugat felé egy-két fokra) az NGC 2261 és egyetlen mondatban tudjuk megemlíteni. NGC 2245 jelű üstökösszerű, fiatal csillagok- Így is ki kell hagynunk közülük számosat, hoz kapcsolódó ködök találhatóak. Előbbi ezért azt javasoljuk az Olvasónak, hogy az Hubble változó köde, benne az R Mon-nal, Égabrosz segítségével induljon felfedezőútra fényessége 10m. A másik égitest is hasonló ezen a vidéken, mert garantáltan kellemes fényes, de csillaga nem változik. Mindkettő meglepetések fogják érni. látható 8 cm-es refraktorral. A Monoceros (Egyszarvú) nagyon jelleg- A Monoceros jelképe lehetne a Rozetta-köd telen csillagkép, bár közel 50 csillaga fénye- (NGC 2237–8), amely a 4,8m-s NGC 2244-et sebb 6 magnitúdónál, egy sem éri el a 3 öleli körül. Az egy foknál nagyobb komple- magnitúdót. Tájékozódási pontok hiányá- xum közepén található halmaz csillagszele ban leggyakrabban nagy távolságokat kell már kitisztította a belső területet, így a vis- csillagról csillagra ugrálnunk a célpontok szamaradt csillagközi anyag gyűrű alakban beállításához. veszi azt körbe. Maga a köd is 5m-s integrált

Mélyég-objektumok a Monocerosban és vidékén (bõvebben l. a szövegben)

54

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5454 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

fényességű, és ha szabad szemmel OIII szű- letkezési terület található. Az IC 2177, vagy rőn keresztül észleljük, igen könnyen látható. Sirály-köd 1,5 fokos nyúlványa legjobban 15x70-es binokulárral könnyen látszó, kissé binokulárokkal és RFT-kkel figyelhető meg. inhomogén korong a halmaz csillagaival a A kiterjesztett szárnyú madárra hasonlító közepén, s így valóban emlékeztet egy virág- gázcsomóból számos halmaz született. Az ra. Nagyobb műszerekkel (kb. 15 cm felett), egyik legszebb az NGC 2343, melyet néhány kis nagyítással és OIII szűrővel a Rozetta-köd tucat, V alakban elrendeződő 8–13m-s csillag porsávjai és fényszálai is láthatóvá válnak. alkot egy 4’-es körön belül. Az NGC 2335 10’- es méretű és halvány tagokból áll össze, ezért hiába 7m-s, látványa sokkal sejtelmesebb. Kelet felé a szintén 7m-s NGC 2353 található. A 20’ átmérőjű halmaz szétszórt tagjait egy 6m-s előtércsillag ragyogja túl, a legszebb látványt itt is a nagy látómezejű műszerek adják. Érdemes az M50-től délre és keletre lévő egész égterületet alaposan végigpász- tázni nagyobb binokulárokkal, mivel itt még számos kisebb halmazt vagy aszterizmust vehetünk észre, és ez a gazdagság a Canis Maior és a Puppis területén is folytatódik. Kissé távolabb az előzőektől, az α Mon-tól 4,6 fokkal keletre találjuk az NGC 2506- ot, amely a téli égbolt egyik leggazdagabb nyílthalmaza. A 10’-es csoport 150 tagjainak m A Rozetta-köd (NGC 2237-8) és nyílthalmaza (NGC 2244) együttes fénye 7 -t tesz ki, legfényesebb csil- Szabó Gábor rajzán, melyet 15 cm-es reflektorral, 19x-es lagai 11 magnitúdósak. nagyítással, OIII szûrõn keresztül készített

Az Egyszarvú legismertebb halmaza az M50, mely 5,9m-s fényessége miatt szabad szemmel is észrevehető. 14’-es területen sok tucat 8–12m-s tagot veszünk észre. Igen kelle- mes célpont kis távcsövek számára. A csillag- kép közepe táján található NGC 2301 külön- leges megjelenésű halmaz. Egy 20’ hosszú kacskaringós csillaglánc közepe táján erősen koncentrálódnak a csillagok, de maga a lánc is a halmazhoz tartozik. 6m-s fényessége miatt binokulárral is könnyű. Szintén látcsö- veket ajánlunk a 9 és 10 Mon körül csopor- tosuló 50’-es, kettős szerkezetű, 3,9m-s hal- maz, az NGC 2232 felkeresésére. A nem túl sűrű halmaz kéttucat 5–10m-s komponensre Az M 50 Ábrahám Tamás felvételének kivágott részletén bomlik a legkisebb távcsövekkel is. Kissé délebbre találjuk a 7m-s NGC 2215-öt, amely Az Egyszarvúban egy fényes planetáris 10m-nál halványabb csillagok laza csoportja ködöt is találunk. Az Óraüveg-köd néven egy 10’-es körön belül. Óriásbinokulárokat ismert NGC 2346 egy homokórára emlékez- vagy RFT-ket javaslunk felkereséséhez. tető 1’-es köd, központi csillaga a V651 Mon A csillagkép déli részén gazdag csillagke- jelű különleges változócsillag. A 10m-nál is

55

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5555 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

fényesebb köd 8 cm-es távcsövekkel, közepes tocska kettős szerkezetű (bipoláris), melyet és nagy nagyításokkal kitűnően látható, és 20 cm feletti műszerekkel, nagy nagyítással szerkezete is felismerhető. lehet a leginkább érzékelni. Ködszűrővel A Puppis (Hajófar) szintén nem látványos részletgazdaggá válik. csillagkép, de mélyég-objektumok terén A csillagkép szenzációs csillaghalmazai egyenrangú az Egyszarvúval és a Nagy közül csak keveset tudunk most bemutatni. Kutyával. Rögtön az északi részén két fényes, Ezek egyike az M46–47 párossal háromszö- de karakterében élesen eltérő halmazt talá- get alkotó NGC 2423, amely 17’-es területen lunk. Az M47 fél foknál is nagyobb, 4,4m-s néhány tucat 9–11m-s és halványabb csillagot könnyű szabadszemes halmaz, melynek több tartalmaz, és 6,7m-s fényességgel ragyog. tucat 5,5–10m-s tagját egészen kis műszerek Az NGC 2414 alig 3–4’-es, 7,9m-s csoporto- is bontottan mutatják. Az M47 tehát egy sulás egy 8,2m-s csillag körül, mely maga is igen fényes csillagcsomó, mely viszonylag halmaztag lehet. A kis ékkőtől 46’-re NyDNy kevés tagot tartalmaz. Ellenben az M46 alig felé akadunk a Waterloo 8-ra (RA=07h30m18s, kisebb, 25’-es területén már közepes műsze- D=–15°50’59”), mely tucatnyi vöröses csillag rekkel is 100–150 komponenst számolhatunk legyező alakú csoportosulása. Bár nem kife- meg, melyek igen lazán koncentrálódnak a jezetten látványos, érdekes elnevezése miatt középpont felé. Összfényessége valamivel megéri felkeresni. nagyobb 6m-nál, így az M46 is érzékelhető Az NGC 2421 egy közepesen sűrű 10’- szabad szemmel. Van még egy különleges- es csoport, amelynek komponensei 10m-nál sége ennek a csoportnak. Északi pereméhez halványabbak, de együttes fényük 8m-t tesz közel, de még a halmaztagok sűrűjében egy ki. Nem sokkal délebbre található az M93, fényes (9–10m-s), 1’-es planetáris köd, az amely a Puppis egyik legszebb látnivalója. NGC 2438 található. A gyűrűs szerkeze- Sajnos –23 fokos deklinációja nem kedvez tű köd központi csillaga 14m-s. Kisebb és megfigyelésének. A csillagcsoport mintegy közepes távcsővel, nagyobb nagyítással már 15–20’ átmérőjű és 6m fényes, így szabad feltűnik az objektum sötétebb belseje, ami a szemmel éppen észrevehető. Erősen kon- gyűrűs szerkezetre utal. centrálódó legfényesebb, 8–10m-s tagjai egy kinyílni készülő virágra emlékeztetnek. Binokulárral egészen lenyűgöző hatást kelt. A Puppis egyetlen fényes emissziós köde az NGC 2467 jelzést viseli. A ködbe ágyazó- dó csillaghalmaz együttes fénye 7m, kisebb műszerekben fényessége nagyjából az M20- éhoz hasonló. Az alig 1’-es, de 9,3m-s Haffner 18 is a ködösségbe ágyazódik, és bármekkora műszerrel megfigyelhető egy apró, fényes csomó formájában két fényes csillag között félúton. A ködösség legfényesebb része a két csillag közül a nyugatabbi körül látható, ez, a V402 Pup adja a köd fényének jelentős részét. Az NGC 2467 tiszta téli és kora tavaszi éjszakákon nagyon látványos objektum lehet a közepes és nagyobb műszerek tulajdonosa- Az M46, M47 és NGC 2423 triója Szabó Gábor rajzán inak. Ettől délebbre számtalan érdekes hal- maz rejtőzik, köztük az NGC 2453, mely egy A Puppis másik fényes planetárisa az NGC kis bipoláris planetáris köddel, az NGC 2452- 2440, mely pontosan 3,4 fokkal délebbre vel érdekes párost alkot. A 20”-es, 11–12m-s található az M46-tól. A 10m-s, 70x40”-es fol- köd és a 3’-es, 8–9m-s halmaz távolsága alig

56

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5656 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

8 ívperc. Az NGC 2439 6m-s csillaghalmaz, nyessége 4,5m, s bár tagjai nem mutatnak melyet 7’-es területen koncentrálódó 9–14m- jelentős koncentrálódást, kis nagyítással elég s tagok alkotnak. A Collinder 135 a 2,7m-s sűrűnek tűnik. Nagyobb műszerekkel kb. π Pup körül szabad szemmel és látcsővel is 100 csillaga bontható fel, amelyek közül a megfigyelhető, és tiszta téli éjszakákon a déli 30 legfényesebb 7–9 magnitúdós. Az M41 a horizont világítótornyaként tündököl. legszínesebb nyílthalmazok egyike, tagjai Végül két, tőlünk sajnos majdnem teljesen között sok vörös, sárga, fehér és kék alkotóra elérhetetlen égitestre kell még kitérnünk, bukkanhatunk, amely színek már közepes melyek felvillantják a délebbi, tőlünk nem műszerben szemet gyönyörködtetőek lehet- látható Tejút-szakasz hihetetlen gazdagsá- nek. gát. Az NGC 2451 egy 2,5–3m-s és 40’-es Valamivel fényesebb (4,1m-s), de teljesen szabadszemes csoport, amely valójában két, eltérő karakterű az NGC 2362, mely talán különböző távolságban levő nyílthalmaz a téli égbolt legszebb csillaghalmaza. Egy- egymásra vetülő képe - jó déli horizonttal ben a Tejútrendszer legfiatalabb halmazai megfigyelhető a csillagok laza kavalkádja. között ismerjük, életkora 1 millió év alatti. Ezzel szemben az NGC 2477 17’-es területen 40 csillaga a 4,4m-s τ CMa körül helyezkedik legalább 1500 csillagot tartalmaz. Ez a Tejút el, és 10 cm-es műszerrel kényelmesen fel- egyik leggazdagabb, ha nem a leggazdagabb bontható. Az egész háromszög alakú halmaz nyílthalmaza. 5,8m-s összfényessége lehetővé alig 5’-es, ezért valódi kis ékszerdoboz. A tenné szabad szemes láthatóságát, de –39 tagokat messze túlragyogó τ CMa egyesek fokos deklinációja miatt az is eredmény, ha a szerint csak előtércsillag, de valószínűbb, távcsőben megpillanthatjuk kerek, homogén hogy mégis hozzá tartozik, épp ezért a töme- foltját, melyen néha egy-egy csillag villan ge és luminozitása a legnagyobbak között fel. van a Galaxisban, hiszen kb. 5000 fényévre A Puppis egyetlen gömbhalmazát, a 9m található. Színképtípusa is rendkívül ritka, körüli, 6’-es NGC 2298-at kell még megem- az emissziós O (Oe) csoportba tartozik. A lítenünk. A kis halmaz távcsővel vizsgálva közelben lévő UW CMa jelű fedési kettőssel csak a legjobb átlátszóság esetén mutatja együtt ez a csillag a Tejútrendszer gigászai meg magát. A téli égbolt szegény gömbhal- között foglal helyet. mazokban, mivel nem a Galaxis magja felé Az NGC 2360 egy 10’-es, és 7m-s csopor- tekintünk, ahol ezek az objektumok sűrű- tosulás, melynek 10–13m-s tagjai közepesen södnek. A néhány téli gömbhalmaz közül az sűrűn helyezkednek el. 10 cm-es távcső, NGC 2298, NGC 1851 és M79 valószínűleg közepes nagyítással szemcsézett, peremén nem is saját Tejútrendszerünkben jöttek létre, bontott, látványos foltot mutat. Az NGC hanem a Canis Maior törpegalaxishoz tar- 2383 és 2384 érdekes párost alkot. A két toznak, melyet nagyrészt már szétszakított a 8m-s halmaz alig 9’-re található egymástól, Tejút árapályereje. és jellegük is eltér. Az NGC 2383 nagyjából A téli égbolt egyik leglátványosabb csillag- egyforma fényes (10–13m-s) tagokat tartal- képe a Canis Maior, vagy Nagy Kutya. Leg- mazó, közepesen sűrű alakzat, míg az NGC fényesebb csillaga egyúttal az egész égbolton 2384 kb. egy tucat 9–11m-s csillag elnyúlt cso- a legragyogóbb, ez a Sirius, amely a legtöbb portja. Különleges megjelenésű az NGC 2367 nép mitológiájában helyet kapott. A Kutya is, a 8m-s halmaz tucatnyi 9–10m-s tagja egy legszebb mélyég-objektumai nyílthalmazok, keskeny és hosszú szárú „V” betűt formáz. melyek közül csak egy válogatást közölhe- Diffúz ködökben a Kutya csillagkép is tünk, a többit magunknak kell megkeres- szegény. Az NGC 2359, azaz Thor sisakja nünk az Égabrosz alapján. mégis megérdemli, hogy felkeressük. A 20’- A Siriustól 4 fokkal D-re lévő M41 uralja a es köd legfényesebb 7’-es területe egy régi csillagkép középső tartományát. A fél fokos, skandináv, szarvakkal ellátott sisakot min- szabad szemmel is látható halmaz összfé- táz (másik elnevezése Szellem-köd). Már kis

57

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5757 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

A Taurus mélyég-objektumai

műszerekkel is látható, de a legszebb hatást test 8m-s összfényessége pár tucat 10–13m-s nagy távcsővel és ködszűrővel érhetjük el, halmaztagtól származik. 10 cm-es távcsővel ami megfigyelhetővé teszi a köd részleteit. vizsgálva a halmaz egy elég fényes, sűrű A Canis Maior nyugati részén néhány gala- és részben felbontott, kifejezetten látványos xist találunk. Közülük a legfényesebb és leg- fényfolt. érdekesebb az IC 2163 és NGC 2207 párosa, melyek egy ütköző rendszert alkotnak. Az A Bika és az Orion küzdelme alakzat már 15 cm-es távcsővel jól megfigyel- hető, együttes összfényességük 11m körül Cikkünk végére hagytuk a téli égbolt talán van. legmeghatározóbb látványát, az Orion nagy A Puppistól kelet felé a hazákban alig négyszögét, felette a Bika V betűt mintázó ismert, és kissé méltatlanul „megfigyelhe- aszterizmusával és szenzációs csillaghalma- tetlennek” tartott Pyxis (Tájoló) csillagkép zaival. helyezkedik el. Sokan nem is tudják, hogy a A Taurus (Bika) az egyik legrégebben Tájoló legészakibb része –20 fokos dekliná- ismert mitológiai csillagkép. Az állat fejét ción található, s hogy két érdekeseb mélyég- alkotó Hyadok csoportot feltehetőleg min- objekuma is –30 fokos deklináció feletti. den amatőr jól ismeri. Legszebbnek szabad Az NGC 2613 a Tájoló egyetlen fényes gala- szemmel, vagy nagyon nagy látómezejű (pl. xisa. A 10–11m-s, 5x1’-es ködszivar 10 cm-es 7x50-es) binokulárral látható. Tőle ÉNy felé vagy nagyobb távcsövekben az Androme- 10 fokra látható az M45 (Plejádok), amit szin- da-köd halványabb és kisebb változataként tén nem kell bemutatni. Ezeken a csodákon tűnik fel. A nyílt csillaghalmazok közül az túlmenően számos nyílthalmaz bújik meg NGC 2627 érdemel említést. A 10’-es égi- a Bika szarvai között. Az NGC 1647 40’-es

58

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5858 22010.01.03.010.01.03. 111:07:441:07:44 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

Mélyég-célpontok az Orionban

méretű, 6m-s csoport, melyet lazán elhelyez- Taurit, de rajtuk kívül is legalább kéttucat kedő 9–12m-s tagok alkotnak. Legszebbnek 7–8m-s tagot tartalmaz, melyek egy 10x50-es akkor látjuk, ha 15 cm körüli műszerünkkel, binokulárban feloldva láthatóak. 3 fokkal kb. 30x-os nagyítással figyeljük. Az NGC nyugat felé az NGC 1807 és 1817 kettőse kelti 1746 ugyanekkora területén csupán tucatnyi fel figyelmünket. Az NGC 1807 egy tucat tag szóródik szét. Ha azonban távcsövünkkel csillag X alakú csoportja, míg az NGC 1817 megvizsgáljuk, akkor két kisebb csillagkon- jóval több, 9m alatti tag laza halmaza. A két centrációt ismerhetünk fel a felületén. Az csoport távolsága alig 25’. egyik a 20’-es NGC 1750, a másik az NGC A Bika több érdekes ködöt tartalmaz. Min- 1758, amely 40’-es. Ezen csoport centruma den bizonnyal az M1, a Rák-köd a legismer- azonban sokkal kisebb, alig 9’, és 11m-nál tebb égi objektumok egyike, épp ezért nem halványabb csillagok alkotják. Így amikor kívánunk részletesen belemenni keletkezé- az NGC 1746-ot észleljük, három, különböző sébe és asztrofizikai érdekességeibe. Elég távolságban lévő halmazt látunk egymásra annyi, hogy a köd az 1054-es szupernóva- vetülve! A 105 Tauri környékén egy 1 fokos robbanás során alakult ki, és folyamatosan csillagcsomóra bukkanunk már kis műsze- tágul. A távcsőben könnyen megfigyelhető, rekkel is, mely talán még az NGC 1746-nál mivel 4’-es kiterjedéséhez 8m-s fényesség is látványosabb. Ez nem más, mint a Platais járul. Kis, kerek foltként 10x50-es bino- 4, amely szabad szemmel is kitűnően megfi- kulárral is felismerhető, míg 20 cm feletti gyelhető. A Bika egyik legérdekesebb szabad műszerek már szálas szerkezetét is meg kell, szemmel látható halmaza az óriási Collinder hogy mutassák. Szintén egy régi szupernó- 65. A 3,2 fokos, eléggé szétszórt csoport va maradványa a Bika és Szekeres határán magában foglalja a 110, 111, 113, 116 és 117 észlelhető Simeis 147. Az égbolt egy 3 fokos

59

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 5959 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

területén szétszóródott, szálas szerkezetű legyező sarkában ülő csillag, a θ Ori négy ködfoszlányokat vizuálisan csak igen fény- tagra bomlik, ez a Trapéz, melynek csillagai erős műszerek, rendkívül sötét ég alól mutat- elsődlegesen felelősek a köd ragyogásáért. ják meg, inkább csak hosszú expozíciós idejű Nagyobb műszerekkel, nagy nagyításokkal fényképeken tűnik elő. és szűrőkkel a Trapéz körüli régióban szám- Egy planetáris ködöt és egy különleges, talan porsávot és fényszálat, öblösödést és változó ködöt is talál a szemfüles megfigyelő csomót pillanthatunk meg. a Taurusban. Az NGC 1514 már majdnem a Perseus határán helyezkedik el, és nagyon könnyű megfigyelni. Talán ennek a ködnek van a legfényesebb középponti csillaga, mely 9,5m-s, de maga a köd sem sokkal halvá- nyabb, lévén 10m-s, és mérete 2,5x2’. Kis távcső kerek párafoltot mutat a fényes csillag körül, de nagyobb műszerben érdekes inho- mogenitások rajzolódnak ki a ködben. Az NGC 1554–5 vagy más néven Hind változó köde a T Tauri nevű változócsillag mellett látható. A csillag még nagyon fiatal, a köd abból az anyagból maradt vissza, melyből az égitest megszületett. A Nap is T Tauri típusú változócsillag volt fiatal korában. A köd a csillag fényváltozása ütemében változtatja Lõrincz Imre rajza az Orion-ködrõl. 10 L, 38x, 102’ megjelenését és fényességét. Felkeresésére 20–25 cm-es átmérő felett vállalkozhatunk. Az M78 egy nagyobb kiterjedésű reflexiós Az Orion az egész téli ég szimbóluma- komplexum része. Az 5’-es 8m-s köd a Rák- ként ragyog a horizont felett. Számtalan ködhöz hasonlóan figyelhető meg, de már 10 gáz- és porködöt tartalmaz, melyek hosszú cm-es műszerrel észrevehetjük, hogy közel- expozíciós képeken összefüggő ködösséget ben kisebb ködök is vannak. A legfényesebb alkotnak a csillagkép területén és azon túl is. közülük az NGC 2071, 14 ívperccel északra Valójában az Orion egyetlen óriási csillagke- az M78-tól. Az NGC 2064-et és 2067-et csak letkezési terület! egy porsáv választja el ez utóbbitól. Az egész égbolt legfényesebb emissziós ködeinek egyike az Orion-köd (M42–43). Mivel minden ismeretterjesztő könyvben elég adatot olvashatunk róla, és mindenütt belebotlunk fotójába, csak vizuális benyo- másainkat ismertetjük róla. A 60x80’-nél is nagyobb köd 3,5m-s összfényessége miatt szabad szemmel is épp hogy látható az Orion kardját alkotó fényes csillagok és halmazok között. Kis mérete miatt azonban nehéz meg- mondani, mit is látunk pontosan. Egy látcső- vel a köd legyezőszerű pamaccsá alakul át, melyet nagyobb binokulárokkal részben zöl- Kovács Attila felvételének részlete az M78, NGC 2071, és desfehér, részben vörösesbarna színű, szálas NGC 2064, 2067 környékérõl szerkezetű objektumnak láthatunk. Ez az egyik azon kevés köd közül, melynek színét További, ismert gázködök találhatóak az vizuálisan is ki lehet venni. Távcsövekkel a Orion öve tájékán. Az IC 434 és a rávetülő

60

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6060 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

Barnard 33 (Lófej-köd) mindenki számára jól Eridanus és Taurus csillagképek területén is ismert. A háttérködöt a ζ Ori készteti fény- követhetőek. Az elfogadott elméletek szerint kibocsátásra. Vizuálisan legalább 20 cm-es a hurokszerű képződmény egy szupernóva- műszert és UHC szűrőt kell alkalmaznunk maradvány, de spektruma nem támasztja alá a megfigyeléshez, de általában ez csak sok ezt, mivel elsősorban Hβ szűrővel figyelhető éves megfigyelői tapasztalat után sikerülhet. meg. Talán egy olyan buborék falát látjuk, Ha azonban 30 cm-nél nagyobb távcsővel melyet az Orion-köd nagytömegű csillaga- és Hβ szűrővel észleljük, sokkal könnyeb- inak szele fújt ki. Vizuálisan óriásbinokulá- ben célt érhetünk. Szintén a ζ Ori-tól kapja rokkal az M78 melletti szakasza 4 fok hos- fényét az NGC 2024. Az erősen vörös színű szú, 1 fok átmérőjű derengésként követhető. emissziós köd megfigyelését erősen zavarja Egyes amerikai amatőrök szabad szemmel a ζ, de ha nem lenne, akkor a köd sem vilá- és Hβ szűrővel is megfigyelték az ívet, sőt, gítana. Átmérője 15 ívpercnél is nagyobb, és újabban hazai távcsöves és szabad szemes egy jellegzetes, L alakban megtörő porsáv megfigyelésekről is tudunk. három fényesebb részre osztja. Homogén korongként már egy binokulár is megmutat- ja, 20 cm-es műszerrel és UHC szűrővel már a porsáv is remekül látható. A Lófej-köd és az NGC 2024 között helyezkedik el az NGC 2023 jelű reflexiós köd, amely nagyon fényes párásságként látszik 8m-s megvilágító csilla- ga körül. Az Orion öve számos más reflexiós ködnek is otthont ad, de ezek zöme csak fotografikusan figyelhető meg. Az Eridanus határa közelében megfigyelhető NGC 1788 egy reflexiós köd, amely az M78-ra emlékez- tet (kb. 8m-s és 5x3 ívperces). Megvilágító csillaga 10m-s és sárga színű. Az Orion és a Gemini határvidéke ad ott- hont a téli ég másik nagyon szép emissziós ködének. Az NGC 2174–5 párosáról van A τ CMa körüli NGC 2362 jelû halmaz Sánta Gábor rajzán, szó, ahol az NGC 2175 (Collinder 84) nyílt- melyet 28 cm-es SC távcsõvel készített halmaz csillagai az NGC 2174 jelű ködbe ágyazódnak. A régió összfényessége kb. 7m, Az Orion területe csillaghalmazokban is mérete 25’, épp ezért felületi fényessége elég gazdag. A leglátványosabb maga az Orion alacsony. Ennek ellenére binokulárokkal Öve (Collinder 70), mely a három fényes remekül tanulmányozható az elliptikus, sőt csillagon kívül számtalan 5–9m-s alkotót kissé félhold alakú ködösség, mely egy csil- tartalmaz. Az Öv első távcsöves észlelője lag-ötszög alsó csillagát öleli körbe. Ha 20 Galielo Galilei volt. Az NGC 1981, vagy cm-es vagy nagyobb műszerekkel és lehető- Széncsille-halmaz 4,2m-s összfényessége alig leg ködszűrővel észleljük, nagyon fényes és egy tucatnyi kékesfehér tagtól származik, inhomogén ködösséget fogunk látni. A köd melyek egy 24’-es területen szóródnak szét. megfigyelhetősége lényegesen jobb az NGC Kis műszerekben, vagy binokulárokban a 2237–8-nál. Az Orion kisebb-nagyobb gáz- leglátványosabb. A λ Ori körül elhelyez- ködeinek felsorolását még hosszan lehetne kedő Collinder 69 szintén nagyon fényes, folytatni, most azonban már csak egy égi- szabad szemmel ködös foltnak látszik. Az testről ejtünk szót. A Barnard-ívről van szó, 1 fok átmérőjű laza csoport kis műszerek- mely az M78 vidékéről indulva óriási félkört kel is könnyedén felbontható. Érdekessége, ír le egészen a Rigelig, sőt foszlányai az hogy egy 3 fokos, rendkívül halvány ködbe

61

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6161 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

A téli Tejút az Orion és a Monoceros vidékén. A kép közepétõl kissé feljebb a Rozetta-köd látható. Kovács Attila, 2009. január 25., 3x8 perc, ISO 800, alapobjektív ágyazódik. Az NGC 2169 („37-es” halmaz) látható objektumot mutathattunk volna be, nem kimondottan sűrű, és nem is mutat de ennek két okból sem látjuk értelmét. Az semmi koncentrációt. Valójában inkább asz- egyik a megszabott terjedelem, melyet már terizmus, mint csillaghalmaz. Az alakja teszi így is alaposan túlléptünk. A másik, hogy érdekessé: 7–11m-s csillagai jól felismerhe- arra szeretnénk biztatni az Olvasókat, hogy tően a 37-es számot mintázzák. Nem mes- térképpel, atlasszal a kezükben fedezzék fel sze tőle a sűrű NGC 2194 látható, melynek az említett csillagképeket és mélyég-objek- 11–14m-s, 10’-es területen elhelyezkedő tagjai tumaikat. 8m-s összfényességgel ragyognak. Cikkünk végére az Orion egyetlen, köny- Sánta Gábor nyen megfigyelhető planetáris köde maradt. Ez nem más, mint az NGC 2022, melynek További olvasnivalók fényessége 11–12m, átmérője 30”. Ezért 10- 15 cm-es távcsövekkel is észrevehető, 20 David J. Eicher: Az Univerzum – a csil- cm felett már gyűrűs, csomós szerkezete is lagképek, ahogyan a Földről látjuk. Gabó, tanulmányozható. Központi csillaga 12,5m Budapest, 1993. körüli. Kernya János Gábor: Alig ismert nyílthal- mazok között III. Meteor 2008/2. 54–58. Képgaléria. Meteor 2009/3. Zárszó Szabó Sándor: Égabrosz. Csillagászati Terjedelmes cikkünkben minden bizonnyal atlasz. 2. kiadás. Castell Nova Kft., Sopron, még számos érdekes, vagy kis távcsővel is 2006.

62

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6262 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 OLVASÓINK ÍRJÁK

β 45 Capricorni (2009) kontra Scorpii A ritka égi jelenségről a Meteor 1971/5. (1971) száma közölt rövid beszámolót: „1971. május 13-án Hajdúnánáson egy 15 cm-es (f=156 Ritkán lehetünk tanúi annak, hogy a Jupi- cm), 200-szoros nagyítású reflektorral ész- tert egy viszonylag fényes csillag társaságá- leltük a béta Sco kilépését a Jupiter mögül... ban lássuk egy látómezőben. Ezért is vár- Béta Sco A kilépése: 20h 07m 10s UT. Béta tam reménykedve a 2009. augusztus 3-án Sco B kilépése: 20h 15m 30s UT. Légkör bekövetkező eseményt. Be kell vallanom, enyhén párás. Ujvárosi Attila (sic!) és Tóth hogy nem nagy meggyőződéssel készültem Sándor. /Hajdúnánás/” a 45 Capricorni okkultációjára, mivel már kora este erősen párás égbolton, szakadozott felhőfoszlányok között bukdácsolt a boly- gó, binokulárral nem is észleltem a csillag közelségét. Azért – biztos ami biztos alapon – kipakoltam a 80/600-as refraktort, és már kis nagyításnál feltűnt, hogy a négy Galilei- hold síkjától délre, viszonylag közel a bolygó pereméhez látszik egy halvány ötödik is: a 45 Capricorni. A „békebeli” 6 mm-es Zeiss orthóval (100x) még meggyőzőbb volt a lát- vány, a csillag határozottan kékesfehérnek tűnt, és a „bamba bámészkodás” közben is nyilvánvalóvá vált, hogy egyre közelebb kerül a bolygó pereméhez. No akkor pakoljunk! Három rövid fordu- ló után (platform, Dobson-zsámoly, tubus) rövidesen már a 200/1200-as Newtonnal céloztam meg a Jupitert. Megnyugtató lát- vány: a csillagocska egyre jobban megkö- zelíti a bolygót. A kép meglepően – már- Emlékidézõ ábra az 1971-es fedésrõl (fent) és digitális rajz a 2009. augusztusi eseményrõl (lent) már idegesítően – nyugodtnak tűnik, így növelem a nagyítást: 120x, 133x, 162x, végül De térjünk vissza a merengésből a táv- 200x. Gyönyörű a szinte rezzenéstelen boly- csőben látott képhez. Már csak jó fél óra gókorong a pasztell árnyalatú sávokkal, de van hátra a belépésig, gyorsan készítek egy a megszokott finom részletek hiányoznak. vázlatos látómezőrajzot, amelyen az Io és az A légkör nyugodtsága kiváló, de sajnos az Europa mellett feltűnően látszik a bolygóko- átlátszóság egyre romlik. rong peremétől néhány ívmásodpercre lévő Hirtelen furcsa „déjà vu” érzésem támad, 45 Capricorni. Még éppen idejében, mert valamilyen hasonló jelenséget már láttam: néhány perc alatt „exponenciálisan erősödő” fényes csillag (sőt kettő) közel a Jupiter pere- neutrális ködszűrő ereszkedett a tájra. 00:32 méhez. Kimondani is szörnyű: harmincnyolc UT-kor teljesen eltűntek a Galilei-holdak, és éve, a kora esti órákban, a Jupiter elfedte másodpercek leforgása alatt a Jupitert már a β Scorpiit. Sajnos a belépés nem látszott csak színtelen, gyakorlatilag részletek nél- hazánkból, de a kilépés szerencsére megfi- küli, elliptikus foltként lehetett látni, inkább gyelhető volt. Bár a Jupiter alacsonyan lát- hasonlított egy diffúz galaxisra, mintsem szott a délkeleti horizont felett, de a jelensé- a Naprendszer óriásbolygójára. És bizony get különösen látványossá tette, hogy a β Sco eltűnt a 45 Capricorni is, de nem a Jupiter, egy szép, kb. 13”-es, kékesfehér kettőscsillag hanem sajnos a Föld légkörében... 2,6 és 4,9 magnitúdós komponensekkel. Újvárosy Antal

63

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6363 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 EGY ÉV – EGY KÉP

Egy év – egy kép: Csatlós Géza nem hisz a szemének (1990)

Az 1990-es év az újjáalakult MCSE leg- nehezebb időszaka volt. Akkor még csak ismerkedtünk a „civil szféra” működésé- vel, egyike voltunk azoknak a társadalmi szervezeteknek, amelyek az új, megváltozott körülmények között próbáltak fennmaradni. 1990 Magyarországán nem sokat értek a CSBK-időszak tapasztalatai. A Kulin György által felépített mozgalom akkor már jó ideje hanyatlott, a feladat 1989–90-ben az volt, hogy mentsük meg azt, ami megmenthető. A megváltozott körülmények mellett termé- szetesen új lehetőségek is adódtak. A világ egyértelműen kinyílt számunkra! Az észlelőtábori mozgalom több mint két évtizedes múltra tekintett vissza, ha az első igazán nagy létszámú, 1969-es jósvafői tábortól számítjuk a kezdeteket. A hetvenes- nyolcvanas évek nagy létszámú meteoros táborai után a nyolcvanas évek végén indul- A tábor résztvevői a szombathelyi Gothard tak útjukra a Meteorról elnevezett észlelőtá- Obszervatóriumot látogatták meg egy egész borok. A sorban a harmadik volt a Meteor napos buszkirándulás során. A Meteor ’90 ’90 észlelőtábor, melyen 182-en vettek részt, észlelőtábort a Budapest I. kerületi Tanács 10 ami abban az időben rekordnak számított. ezer forinttal támogatta. Ez volt az újjáala- Ez volt első igazi „családi” táborunk, melyen kult MCSE első sikeres pályázata. minden korosztály képviseltette magát. A ráktanyai tábor észlelési szenzációját a A kedvezőtlen időjárás ellenére bőven szabadszemes Levy (1990c)-üstökös jelentet- akadt program: több beszámolót is hall- te, mely első derült éjszakánkon épp az M15 hattunk a finnországi teljes napfogyatkozás mellett haladt el. Lenyűgöző látvány volt a expedícióról (honfitársaink ugyanúgy pórul gömbhalmaz és a 3,5 magnitúdós üstökös jártak, mint tavaly, a kínai expedíció tag- párosa, mely legszebben Csatlós Géza 25 jai: a borult idő megakadályozta a jelenség cm-es Newton-reflektorában látszott (képün- észlelését). Az AAVSO első európai talál- kön). A kiváló képalkotású távcső egyike kozójáról e sorok írója tartott beszámolót, volt Géza sok-sok jól sikerült műszerének. Dán András a távcsőépítés titkaiba avatta Az idősebb amatőröknek nem kell bemutatni be a hallgatóságot, Hegedüs Tibor pedig a Csatlós-tükröket, és a „Távcsőtükröt Csat- fotoelektromos fotometriára toborzott vál- lóstól!” szlogen is ismerősen hangozhat... A lalkozókat. Szabó Sándor okkultációs, Papp 90-es években Géza egyike volt az igen kere- Sándor mélyeges beszámolót tartott, Iskum sett tükörcsiszolóknak – azonban ez a keres- József a Nap, Kocsis Antal a Hold észlelését let mára szinte teljesen megszűnt az olcsó népszerűsítette. kínai távcsövek betörésével. Csatlós Géza Az idők változását jelezte, hogy öt, határon – aki a kép tanúsága szerint mindig kapható túli (partiumi és erdélyi) amatőrtársunkat egy kis mókára – ma is segíti a tükörcsiszoló is vendégül láttuk. A korábbi években csak amatőröket (elérhetőségét szívesen megad- hallatlan nehézségek árán jöhettek hazánkba juk az érdeklődőknek). romániai amatőrtársaink. Mizser Attila

64

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6464 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 JELENSÉGNAPTÁR 2010. február Jelenségnaptár

HOLDFÁZISOK MIRA-MAXIMUMOK Február 5. 23:48 UT utolsó negyed Csillag Max. (m) Térkép Február 14. 02:51 UT újhold 02.01. R UMa 7,5 VA 5 Február 22. 00:42 UT elsõ negyed 02.02. R Peg 7,8 VA 4 Február 28. 16:38 UT telehold 02.03. SZ And 9,5 02.03. T Hya 7,8 A bolygók láthatósága 02.08. RS Lib 7,5 02.09. X Mon 7,4 VA 6 Merkúr: A hónap elején egy és negyed 02.11. R Cyg 7,5 VA 5 órával kel a Nap előtt. Eddig sem kedvező 02.12. BC Oph 8,8 láthatósága fokozatosan romlik. 20-ára elvész 02.14. S Vir 7,0 VA 8 a napkelte fényében. 02.15. S UMa 7,8 VA 11 Vénusz: A hónap közepén már látható 02.16. R Per 8,7 VA 8 az esti égen, közvetlenül a napnyugtát 02.17. R Cet 8,1 VA 3 követően. A hónap végén már egy órával a 02.19. Y Dra 9,2 VA 2 Nap után nyugszik, az esti égbolt ragyogó 02.29. RU Vir 10,0 égiteste. Fényessége −3,9m, átmérője 9,8”-ről 02.19. W Leo 9,8 10”-re nő, fázisa 0,99-ről 0,98-ra csökken. 02.19. SU Vir 9,4 Mars: Hátráló mozgást végez a Cancer 02.23. RV Her 10,1 csillagképben. Egész éjszaka látható, mint 02.23. U Ori 6,3 VA 1 feltűnő vöröses színű égitest, napkelte előtt 02.23. U Lyr 9,5 VA 3 nyugszik. Fényessége −1,3m-ról −0,7m-ra, 02.23. R Oph 7,6 átmérője 14,1”-ről 12,2”-re csökken. Magas 02.24. U CVn 8,8 deklinációja miatt egész hónap folyamán 02.24. SS Her 9,3 VA 5 kiválóan észlelhető mind vizuálisan, mind 02.25. R Lib 10,3 webkamerával. 02.26. X Dra 11,0 Jupiter: A hónap elején még kereshető 02.27. RT Peg 9,9 VA 4 napnyugta után az Aquarius csillagképben a 02.28. AB Lyr 10,1 délkeleti ég alján, de láthatósága rohamosan romlik. 28-án kerül együttállásba a Nappal. Februári mélyég-ajánlat Fényessége −2,0m, átmérője 33”. A Gemini és Canis Minor csillagképek Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Virgo határa nem tipikus mélyég-észlelési terület, csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy mivel csekély számú égitest található arrafe- részében látható. Fényessége 0,7m, átmérője lé. Hármat mégis ki kell emelnünk közülük. 19”. Az NGC 2355 egy nagyjából 9 magnitúdós, Uránusz: A hónap első felében még laza, 10’-es csoportosulás, melyet elég ritkán megkereshető sötétedés után a Pisces észlelnek. A közelében fekvő NGC 2395 még csillagképben. Kora este nyugszik. nála is jelentéktelenebb csillagcsomó. Amiért Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem viszont megéri felkeresni a területet, az a figyelhető meg. 15-én együttállásban a Medúza-köd névre hallgató Abell 21 jelű Nappal. planetáris. A 8’ átmérőjű, félköríves köd tisz- Kaposvári Zoltán ta égen már 10 cm-es refraktorokkal és OIII

65

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6565 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 JELENSÉGNAPTÁR

szűrővel is megpillantható, 20 cm-es műszer A hónap változócsillaga: a KT Eridani már biztosabban hozza, de a szűrőt nem A november végén felfedezett nóva érde- nélkülözhetjük. A köd ikertestvére a Canis kességeivel kapcsolatban l. Nova Scuti 2009 Minorban látszó Abell 24 (07 49 02 +03 08 11), = V496 Scuti c. hírünket a változós rovatban amelyet nagy műszerekkel és OIII szűrővel (49. o.), illetve a meteoros rovatban (Itt jártak talán megfigyelhetünk. Mindkét ködöt leg- a Leonidák!, 37. o.). inkább fotografikusan észlelhetjük. Kiss László Sánta Gábor

A tartalomból: Észleljünk! (Kereszturi Á.–Mizser A.), Szabadszemes jelenségek (dr. Gyenizse P.), Távcsöves tudnivalók (Babcsán G.–Mizser A.–Rózsa F.), A binokulár – majdnem távcsõ (Mizser A.), Csillagászati képrögzítés (Fûrész G.), A Nap (Pápics P.–Iskum J.), A Hold (Kereszturi Á.–Jakabfi T.), Fogyatkozások, csillagfedések (Szabó S.), Bolygók (Vincze I.–Tordai T.), Üstökösök (Sárneczky K.), Kisbolygók (Sárneczky K.), Meteorok (Kereszturi Á.–Tepliczky I.), A mélyég- objektumok világa (dr. Bakos G.), Kettõscsillagok (Ladányi T.), Változócsillagok (dr. Kiss L.–Mizser A.–dr. Csizmadia Sz.), Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig (Keszthelyi S.) Ára 3000 Ft (tagoknak 2500 Ft). Megvásárolható a Polaris Csillagvizsgálóban.

66

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6666 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 JELENSÉGNAPTÁR

Súroló fedések február 7-én vonalon következik be a súroló fedés Egy Február 7-én hajnalban a 2 és a 3 Sco-t takarja órával később, 03:18 UT-kor lép ki a sötét el égi kísérőnk. 02:16 UT-tól kezdődően a 2 oldalon a 6m-s 3 Sco, a jelenség 12–13 fokos Sco súroló fedése zajlik a Hold déli peremén, magasságban történik. Bővebben l. Meteor nagyobbrészt az árnyékos oldalon. A jelenség csillagászati évkönyv 2010, 36–37. o. csak az ország északkeleti részéből látható, nagyjából a Hatvan-Szolnok-Békéscsaba Szs

67

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6767 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 PROGRAMAJÁNLÓ Polaris Csillagvizsgáló Helyi csoportjaink programjaiból Helyi csoportjaink aktuális programjai megtalálhatók saját honlapjaikon is, a www. mcse.hu „Helyi csoportok” elnevezésű link- gyűjteményében. Programajánlónkban csak az állandó csoportprogramokat tüntetjük fel. Baja: Pénteken 18 órától éjfélig foglalkozá- sok a Tóth Kálmán u. 19. sz. alatt. Dunaújváros: Péntekenként 16:00–18:00 között összejövetelek a Civil Házban (Mar- tinovics u. 26.). Esztergom: A Bajor Ágost Művelődési Ház- Távcsöves bemutatók minden kedden, ban (Imaház u. 2.) minden szerdán 18 órakor csütörtökön és szombaton 18 órától (Buda- találkoznak a tagok. pest, III. ker., Laborc u. 2/c.). A belépődíj Győr: Péntekenként páros héten napnyug- felnőtteknek 400 Ft, diákoknak, pedagógu- tától bemutató a csillagvizsgálóban, páratlan soknak és nyugdíjasoknak 250 Ft. héten szakkör 18:00-tól a Bartók Béla Megyei Keddenként 18 órától MCSE-klub. Tagfel- Művelődési Központban. vétel, távcsöves tanácsadás, egyesületi prog- Hajdúböszörmény: Minden hónap utolsó ramok megbeszélése. péntekjén 19 órától találkozó a Sillye Gábor Szerdánként 17 órától: általános iskolás Művelődési Központban. csillagászati szakkörünk (8–12 évesek) fog- Kaposvár: Kéthetente hétfőnként 18 órától lalkozásai, folyamatos jelentkezéssel. foglalkozások a TIT Dózsa György úti szék- Csütörtökönként 18 órától: középiskolás házának nagytermében. csillagászati szakkörünk tartja foglalkozása- Kiskun Csoport: Az aktuális havi progra- it, folyamatos jelentkezéssel. mok a csoport honlapján: kiskun.mcse.hu, Csoportok (legalább 15 fő) számára előre tel.: (20) 973-1484 egyeztetett időpontokban és témában tar- Kunszentmárton: Összejövetelek minden tunk előadásokkal egybekötött távcsöves hónap utolsó szombatján 15 órától a József bemutatókat. Attila Könyvtárban (Kossuth L. u. 2.). A Csillagászat Nemzetközi Évének elmúl- Miskolc: Összejövetelek péntekenként 19 tával is szeretnénk tudományágunkat közel órától a Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgálóban. vinni a fiatalokhoz. Egyesületünk központ- Paks: Összejövetel minden szerdán 18 órá- jában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az tól az ESZI egyik osztálytermében, jó idő érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk esetén az udvaron távcsövezés. kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Pécs: Minden hétfőn 18 órakor találkoz- nak a helyi MCSE-tagok a Felsőmalom u. 10-ben. Polaris Hírlevél Szeged: Felvilágosítás Székely Péternél, Hírlevelünk a csillagvizsgálóval kapcsola- tel.: (62) 544-221, e-mail: [email protected] tos programokról, eseményekről tájékoztat. szeged.hu A hírlevélre honlapunk (polaris.mcse.hu) bal Tata: Foglalkozások keddenként a Posz- oldali sávjában található felületen lehet fel- toczky Károly Csillagvizsgálóban. iratkozni. Tápiómente: Majzik Lionel, tel.: (30) 833- 2561, e-mail: [email protected] Zalaegerszeg: Felvilágosítás Csizmadia Szilárdnál, tel.: (70) 283-5752, e-mail: zeta1@ freemail.hu

68

11001ujmeteor.indd001ujmeteor.indd 6868 22010.01.03.010.01.03. 111:07:451:07:45 Az „új” Naprendszer

Jupiter

9

10

1 4 2 3

5

1 6 7 8 Leonida-meteorok Becsehelyrôl. Jónás Károly felvételei 2009. november 18-án hajnalban készültek. Canon EOS 350D + Tamron SP 10-24 objektív 10 mm-es fókusznál, f/3,5, ISO 1600, 30 s-os expozíciók (bôvebben l. a meteoros rovatban)