Larissa Adler Lomnitz) Jelent Is Politikai Szerepe Volt Mint a Fels I Osztály (Földbirtokosok, Iparmágnások, Bankárok És Üzletemberek) És a Munkásság Közötti
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
234 Tanulmányok az Andokról privilégiumainak a véd ıbástyája lett, s törekvései els ısorban az „Komaság”. Kölcsönös szívességek rendszere a chilei adminisztratív hatalom el ınyeinek meg ırzésére irányultak. E csoportnak városi középosztályban (Larissa Adler Lomnitz) jelent ıs politikai szerepe volt mint a fels ı osztály (földbirtokosok, iparmágnások, bankárok és üzletemberek) és a munkásság közötti közvetít ınek (Petras 1970: 123; Vega 1950: 90–91; Ruiz et al. 1961: 16– Bartha Attila fordítása 17). Kikb ıl áll az a társadalmi csoport, amely „a chilei középosztályként” BEVEZETÉS definiálja magát? Gazdasági néz ıpontból azokat sorolhatjuk ide, akik közalkalmazottként dolgoznak, vagyis általában mindazokat, akik nem A „komaság” a chilei városi középosztály esetében olyan informális végeznek fizikai munkát, és nem tulajdonosai a termel ıeszközöknek sem. szerz ıdéseket jelent, amelyek a barátság és különböz ı szívességek E meghatározás értelmében a kés ıbb részletesen tárgyalandó periferiális kölcsönös megnyilvánulásaira épülnek; ez a jelenség természetesen nem csoportokat is beleértve, 1958-ban Santiago lakosságának 45 százaléka keverend ı össze a komaságnak is nevezett katolikus keresztszül ıséggel. A tartozott a középosztályhoz. Kulturális néz ıpontból tekintve a chilei kölcsönös szívességek rendszere a társadalmi távolság függvénye, ennél középosztály tagjait tipikusan az alábbi tulajdonságjegyek jellemzik: fogva a szubsztantív gazdaságantropológia elméleti keretei között taktikai szabályok, attit ődök, a résztvev ık és a szívességek típusainak áttekintése nem vállalnak fizikai munkát (eltér ıen az alsóbb osztályok tagjaitól); révén értelmezhet ı. Ebben a tanulmányban a „komaság” funkcióját a társadalmi eredetük, jövedelmük, képzettségük szempontjából heterogén középosztály gazdasági és politikai szerepvállalásának történetében csoportot alkotnak (eltér ıen a fels ı osztálytól); vizsgáljuk. Hipotézisünk szerint a „komasági” rendszerben való részvétel a nincsenek jelent ıs megtakarításaik, gazdasági helyzetük mindig chilei középosztályba tartozás alapvet ı kritériuma. bizonytalan; el ıszeretettel fogyasztanak presztízs javakat, még ha ez eladósodáshoz A chilei középosztály történeti szerepe jelent ısen eltér az európai vezet is; középosztályokétól. A 19. századi Chilében lezajló gazdasági és politikai alapfoknál magasabb végzettséggel rendelkeznek (Vega 1950: 86–87; átalakulás – a nemzeti függetlenség kivívása és a kereskedelem, valamint a Johnson 1961: 22; Gilin 1960: 22–23; Petras 1970: 107–111); bányászat kifejl ıdése még az agrárgazdaság körülményei között – már az használják a „komaságot”, a kölcsönös szívességek rendszerét. iparosodást megel ızıen megteremtette a középosztály hatalomra kerülésének feltételeit. A fels ı osztály és a középosztály között két átmeneti csoportot különíthetünk el. Ezek a közbens ı csoportok a családi hátterük szerint Ez a középosztály kés ıbb, a csendes-óceáni háborút (1879– 1883) különböztethet ık meg. Egyik részük a fels ı osztály gyerekeib ıl követ ıen jutott meghatározó szerephez, amikor a gazdag északi salétrom rekrutálódik; általában közhivatalokban vagy független értelmiségiként és rézbányák Chiléhez kerültek. A salétrom világméret ő monopóliumának dolgoznak. Másik részük többnyire újonnan bevándorolt keresked ı és évtizedei a chilei középosztály olyan mérv ő meger ısödéséhez vezettek, kisiparos családok gyerekeib ıl kerül ki; fokozatosan törnek el ıre a hogy jelöltjük, Arturo Alessandri megnyerte az 1920-as elnökválasztást. Ez gazdasági ranglétrán, és igyekeznek miel ıbb a fels ı osztály tagjává lenni. a gy ızelem azonban id ıben a salétrommonopólium elveszítésével esett A középosztály alsó határcsoportjába azok a munkásszármazásúak egybe (a szintetikus nitrátok el ıállítása miatt), s a gazdasági üt ıkártya tartoznak, akik képzettségüknek köszönhet ıen bejutnak a köz- és a nélkül maradt középosztály kénytelen volt a kormányzatnak átengedni az magánhivatalokba. A heterogén eredet ő – részben az alsó, részben a fels ı ország iparosításának vezetését. Az 1920 és 1950 közötti évtizedekben a osztályba sorolható – külföldi bevándorlóknak köszönhet ıen a középosztály kiterjedt és jól szervezett bürokráciát teremtett, amely középosztály folyamatosan növekv ı, nyitott társadalmi csoportként kezdetben ugyan lényeges szerepet játszott a gazdasági fejl ıdésben, jellemezhet ı. kés ıbb azonban egy jól körülhatárolható társadalmi csoport 2008. Budapest, TeTT könyvek, ISBN 978-963-503-375-1 235 236 Tanulmányok az Andokról „C” urat a válással kapcsolatos kérdések anyagi vonatkozásait illet ıen. A A tipikus középosztálybeli nem végez fizikai munkát, és nem rendelkezik történet során a pénzbeli kifizetéseknek természetesen semmilyen szerepük termel ıeszközökkel sem. Gazdaságilag a közhivatalokhoz, a politikához és sem volt. az értelmiségi foglalkozásokhoz köt ıdik, f ı munkaadója az állam. Minthogy a betölthet ı közhivatalok száma alacsony, hozzáférésükhöz Ezzel a példával összhangban a chilei komaságot olyan hallgatólagos politikai és társadalmi pártfogók adják a kulcsot (UNESCO 1964: 104). diadikus szerz ıdésnek – vagy ilyen szerz ıdések láncolatának – Más szóval, a középosztály tagjai számára a társadalmi és a családi tekinthetjük, amelyben a szerz ıdı felek között közös barátaik kapcsolatok nélkülözhetetlen forrásoknak bizonyulnak. A továbbiakban a közvetítenek. Esetünkben a szívességet ugyan „A” közvetlenül „C ”-nek kölcsönös szívességek rendszerének, a reciprocitás intézményének ezt a viszonozta, de a kapcsolat baráti jellegét továbbra is „B” mint közvetít ı szociológiai kontextusát tárgyaljuk. garantálta. Feltétlenül utalnunk kell arra, hogy az els ı szívesség esetében nem lehetett tudni, miként viszonozza majd azt a kedvezményezett; a 1. A CHILEI „KOMASÁG”: DEFINÍCIÓS PROBLÉMÁK reciprocitás elve inkább egy, a jöv ıben beváltható, valamilyen szolgáltatásra vonatkozó követelésként jelent meg, amelynek A chilei városi középosztály tagjai – férfiak és n ık – között a komaság fölhasználását a kés ıbbi konkrét szükségletek határozták meg. olyan kölcsönösségi rendszert jelent, amely a szívességek folyamatos cseréjére épül, és amely a barátság ideológiájának jegyében zajlik. Ezek a szívességek többnyire bürokratikus természet őek, és valamiféle 2. A SZÍVESSÉGEK TÍPUSAI preferenciális elbánásban fejez ıdnek ki, amelyben a kedvezményezett harmadik személyek jogosultságának megsértése árán részesedik. Emiatt a Az alábbiakban néhány példa segítségével bemutatjuk, milyen szolgáltatási jelenség megnevezésére a komaság terminust használjuk, amely ez esetben kedvezmények érhet ık el a komaságon keresztül. persze meglehet ısen eufemisztikus. Egyik interjúalanyunk véleménye szerint a „komaság” olyan Állások segítségnyújtási mód, amelynek révén „valami könnyebben és gyorsabban ı szerezhet ı meg”. Olyan célokhoz kapcsolódik, „amelyek többnyire Ibánez elnöknek (1956–1962) tulajdonítják a következ mondatot, amely a legálisak, de az elérésükhöz vezet ı út nem feltétlenül az. Ezeket a „komaság” jelenségére utal: „Rokon és barát közül a rokont, barát és ı kedvezményeket a barátság légkörében és a b őntudat legcsekélyebb érzése ismeretlen közül a barátot részesítem el nyben.” Ez a mondás a nélkül adják egymásnak. Azonban az, aki a szívességet teszi, mindig is közhivatalokra vonatkozik; gyakran az állami adminisztráció alsóbb fokú tudatában lesz annak, hogy a jöv ıben milyen kedvezményekre jogosult állásait töltik be a komaság közvetítése révén. Az ilyen típusú állások ı saját magát, rokonait és barátait illet ıen.” Az alábbi – egy másik kínálati szintje alacsony, az alsó középosztály tagjai ugyanakkor jelent s ő interjúalanyunktól származó – történet jól érzékelteti a komaság keresletet támasztanak. Ilyenkor, amikor az álláskínálat sz kössége az mechanizmusának legf ıbb jellemz ıit: alacsonyabb státusba való visszacsúszás veszélyével fenyeget – például azzal, hogy az illet ı fizikai munka végzésére kényszerül –, nem meglep ı, ı ő „A” bíró lánya munkát keresett. „Komája” és barátja, „B” ügyvéd hogy a komaság els rend gazdasági forrásként jelenik meg. segítségével a hölgy „C” úr – aki „B” ügyvéd testvére – kereskedésében ı kapott munkát. Jó néhány évvel kés ıbb „C” úr válni akart. Minthogy Az álláskeresés az összes személyes kapcsolat számbavételével kezd dik, ı Chilében csak a legvégs ı esetben lehetséges a válás, a jogi végzés sikere és addig tart, amíg az álláskeres rá nem bukkan arra a barátra, aki ı nagy részben a tárgyalást vezet ı bíró jóindulatától függött. Ezért „A” úr, kapcsolatban áll a megfelel hivatallal. Hasonlóképpen, amikor van egy ı ı viszonzásképpen az évekkel korábbi szívességért, úgy intézte, hogy az betöltetlen állás, a döntéshozók el ször a szóba jöhet rokonok és barátok ı ügyet egy, a válást pártoló bíró kapja meg; ezen felül tanácsokkal látta el között keresik a megfelel jelöltet. A személyes ajánlás mindkét esetben 2008. Budapest, TeTT könyvek, ISBN 978-963-503-375-1 237 238 Tanulmányok az Andokról nélkülözhetetlen, és jelent ıs szívességnek számít. A komaságot közéletben. Kés ıbb majd részletesebben is kifejtjük a személyes tekinthetjük az állások betöltését els ıdlegesen szabályozó szívességek politikai hatalomra váltásának kérdéseit. mechanizmusnak, mivel még a legképzettebb álláskeres ık is els ısorban komasági kapcsolataikra támaszkodnak, és nem bíznak abban, hogy alkalmasságuk önmagában elég lenne a kívánt poszt eléréséhez. 3. MILYEN SZÍVESSÉGEK NEM KÉRHET İK KOMASÁGI ALAPON? A komaságot leggyakrabban bürokratikus típusú szívességeknél veszik igénybe. Ilyen szívességnek számít a különféle