Sportági Elemzés
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
SHORT TRACK SPORTÁGI ELEMZÉS TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Készítették a Brainsporting – a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának – munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Juhász Gábor Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika Csurilla Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Előszó A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is fi gyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről. Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai dön- tések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is. A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett idő- szak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifi kumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfi gyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve köz- vetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok fi gyelembe vételével együtt hasonlítható össze. Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő. 1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át. Short track – sportági elemzés | 3 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................................... 5 2. A short track a világban – a legjobbak eredményei.......................................................................................................... 6 3. Életkor elemzése .....................................................................................................................................................................11 4. A világranglista elemzése .................................................................................................................................................... 15 4.1. A ranglisták elemzése – kiemelkedő országok ............................................................................................................ 15 4.2. Világranglista az Élő-pontszámítási rendszer alapján .............................................................................................. 19 5. A legjobb magyar versenyzők pályafutása ....................................................................................................................... 21 5.1. Férfi ak ................................................................................................................................................................................ 21 5.2. Nők .................................................................................................................................................................................... 24 6. Összefoglalás .......................................................................................................................................................................... 26 4 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1. Bevezetés A short track, vagyis a rövidpályás gyorskorcsolya a téli olimpiák egyik méltán közkedvelt sportága. Az olimpiák so- rán 2002 óta összesen 8 számban osztanak érmeket, ebből 4 férfi és 4 női, 3-3 egyéni és 1-1 váltó – az egyéni számok esetében 500, 1000 és 1500 méteres távon, míg a váltó a férfi aknál 5000, a nőknél 3000 méter. A sportág legeredménye- sebb országai Kanada, Oroszország, Dél-Korea és Kína. A 2014-es, szocsi téli olimpián is ez a négy ország osztozott az aranyérmeken: az oroszok hármat, a kínaiak és a koreaiak kettőt, a kanadaiak egyet nyertek. Rajtuk kívül az olaszok, az amerikaiak és a hollandok szereztek érmet, pontot pedig Japán, Kazahsztán és Magyarország (egy hatodik hely formájában). A magyar versenyzők a sportág eddigi történelmében nem szereztek olimpiai érmet, a 2018-as játékokon azonban reális esély lehet akár erre is. Látható, hogy a nemzetközi élmezőny rendkívül szűk, nagyon nehéz a bekerülés a topversenyzők közé. Az elemzés során a short track olimpiai számaival fogunk foglalkozni, és a 2006 és 2017 között megrendezett olimpiai, világbajnoki és világkupa versenyek eredményeit fogjuk elemezni. Külön fogunk foglalkozni az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistákkal. Short track – sportági elemzés | 5 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 2. A short track a világban – a legjobbak eredményei A következő ábrák megmutatják, hogy mely kontinensek, illetve mely országok képviselői nyerték a legtöbb érmet a 2006 és 2017 közötti versenyeken. Ahogy az első ábrán látható, a kontinensek között egyértelmű Ázsia dominanciája: az összes aranyérem több, mint 64 százalékát nyerték meg a legnagyobb kontinens versenyzői. 157 97 464 2 Asia Australia & Oceania Europe North & Central America 1. ábra: Aranyérmek megoszlása kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017 Ha az összes érem számát tekintjük, a különbségek nem ennyire nagyok, de az ázsiai dominancia itt is egyértelmű: az összes érem 52,12 százalékát nyerték ázsiai versenyzők, utána 27,45 százalékkal az észak-amerikai, 20,23 százalékkal pedig az európai versenyzők következnek. Az ausztrál versenyzők összesen 4 érmet szereztek, afrikai és dél-amerikai versenyző pedig a legjobb hat között sem volt a vizsgált versenyeken. 593 1126 437 4 Asia Australia & Oceania Europe North & Central America 2. ábra: Érmek megoszlása kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017 6 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ A megszerzett érmeket nemenként és kontinensenként együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a nők között sokkal nagyobb az ázsiai dominancia, mint a férfi ak esetében. A férfi ak között az észak-amerikai versenyzők arányaiban és abszolút értelemben is sokkal több érmet nyernek az európaiaknál, mint a hölgyek esetében. Ausztráliai versenyzők csak a nők között tudtak érmet szerezni. 300 269 250 208 195 200 177 144 133 136 150 119 108 102 97 91 100 7379 79 57 4049 50 0002 0 2 0 Férfi arany Férfi ezüst Férfi bronz Női arany Női ezüst Női bronz Asia Australia & Oceania Europe North & Central America 3. ábra: Érmek megoszlása nemenként és kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017 A legjobb országokat szintén nemekre bontottuk. A férfi aknál a dél-koreai versenyzők nyújtottak nagyszerű teljesít- ményt: az összes győzelem mintegy 43,77 százalékát szerezték meg 158 győzelmükkel. A kanadai versenyzők szintén nagyon jelentős hányadot, az összes aranyérem 23,54 százalékát tudhatják magukénak. Jelentős számú győzelemmel rendelkeznek még a kínai, az orosz és az egyesült államokbeli versenyzők. Hazánk legjobbjai összesen nyolc alka- lommal végeztek az első helyen: Liu Shaolin Sándor 2016-os világbajnoki aranyérme mellett hét alkalommal Világ- kupa-futamot nyertek versenyzőink, Sándor mellett testvére, Liu Shaoang, valamint Knoch Viktor révén egyéniben, háromszor pedig a váltó végzett az első helyen. Short track – sportági elemzés | 7 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 3 3 2 8 32 1 13 23 26 158 34 85 Korea Canada China Russia United States Netherlands Hungary France Germany Italy Kazakhstan Great Britain Israel 4. ábra: Aranyérmek megoszlása országonként, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017