SHORT TRACK SPORTÁGI ELEMZÉS

TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Készítették a Brainsporting – a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának – munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Juhász Gábor Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika Csurilla Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

Előszó

A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is fi gyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről.

Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai dön- tések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is.

A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett idő- szak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifi kumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfi gyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve köz- vetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok fi gyelembe vételével együtt hasonlítható össze.

Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő.

1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át.

Short track – sportági elemzés | 3 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ...... 5

2. A short track a világban – a legjobbak eredményei...... 6

3. Életkor elemzése ...... 11

4. A világranglista elemzése ...... 15 4.1. A ranglisták elemzése – kiemelkedő országok ...... 15 4.2. Világranglista az Élő-pontszámítási rendszer alapján ...... 19

5. A legjobb magyar versenyzők pályafutása ...... 21 5.1. Férfi ak ...... 21 5.2. Nők ...... 24

6. Összefoglalás ...... 26

4 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

1. Bevezetés

A short track, vagyis a rövidpályás gyorskorcsolya a téli olimpiák egyik méltán közkedvelt sportága. Az olimpiák so- rán 2002 óta összesen 8 számban osztanak érmeket, ebből 4 férfi és 4 női, 3-3 egyéni és 1-1 váltó – az egyéni számok esetében 500, 1000 és 1500 méteres távon, míg a váltó a férfi aknál 5000, a nőknél 3000 méter. A sportág legeredménye- sebb országai Kanada, Oroszország, Dél-Korea és Kína. A 2014-es, szocsi téli olimpián is ez a négy ország osztozott az aranyérmeken: az oroszok hármat, a kínaiak és a koreaiak kettőt, a kanadaiak egyet nyertek. Rajtuk kívül az olaszok, az amerikaiak és a hollandok szereztek érmet, pontot pedig Japán, Kazahsztán és Magyarország (egy hatodik hely formájában). A magyar versenyzők a sportág eddigi történelmében nem szereztek olimpiai érmet, a 2018-as játékokon azonban reális esély lehet akár erre is. Látható, hogy a nemzetközi élmezőny rendkívül szűk, nagyon nehéz a bekerülés a topversenyzők közé. Az elemzés során a short track olimpiai számaival fogunk foglalkozni, és a 2006 és 2017 között megrendezett olimpiai, világbajnoki és világkupa versenyek eredményeit fogjuk elemezni. Külön fogunk foglalkozni az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistákkal.

Short track – sportági elemzés | 5 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

2. A short track a világban – a legjobbak eredményei

A következő ábrák megmutatják, hogy mely kontinensek, illetve mely országok képviselői nyerték a legtöbb érmet a 2006 és 2017 közötti versenyeken. Ahogy az első ábrán látható, a kontinensek között egyértelmű Ázsia dominanciája: az összes aranyérem több, mint 64 százalékát nyerték meg a legnagyobb kontinens versenyzői.

157

97 464

2

Asia Australia & Oceania Europe North & Central America 1. ábra: Aranyérmek megoszlása kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Ha az összes érem számát tekintjük, a különbségek nem ennyire nagyok, de az ázsiai dominancia itt is egyértelmű: az összes érem 52,12 százalékát nyerték ázsiai versenyzők, utána 27,45 százalékkal az észak-amerikai, 20,23 százalékkal pedig az európai versenyzők következnek. Az ausztrál versenyzők összesen 4 érmet szereztek, afrikai és dél-amerikai versenyző pedig a legjobb hat között sem volt a vizsgált versenyeken.

593

1126

437

4

Asia Australia & Oceania Europe North & Central America 2. ábra: Érmek megoszlása kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

6 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

A megszerzett érmeket nemenként és kontinensenként együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a nők között sokkal nagyobb az ázsiai dominancia, mint a férfi ak esetében. A férfi ak között az észak-amerikai versenyzők arányaiban és abszolút értelemben is sokkal több érmet nyernek az európaiaknál, mint a hölgyek esetében. Ausztráliai versenyzők csak a nők között tudtak érmet szerezni.

300 269 250 208 195 200 177 144 133 136 150 119 108 102 97 91 100 7379 79 57 4049 50 0002 0 2 0 Férfi arany Férfi ezüst Férfi bronz Női arany Női ezüst Női bronz

Asia Australia & Oceania Europe North & Central America

3. ábra: Érmek megoszlása nemenként és kontinensenként, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

A legjobb országokat szintén nemekre bontottuk. A férfi aknál a dél-koreai versenyzők nyújtottak nagyszerű teljesít- ményt: az összes győzelem mintegy 43,77 százalékát szerezték meg 158 győzelmükkel. A kanadai versenyzők szintén nagyon jelentős hányadot, az összes aranyérem 23,54 százalékát tudhatják magukénak. Jelentős számú győzelemmel rendelkeznek még a kínai, az orosz és az egyesült államokbeli versenyzők. Hazánk legjobbjai összesen nyolc alka- lommal végeztek az első helyen: Liu Shaolin Sándor 2016-os világbajnoki aranyérme mellett hét alkalommal Világ- kupa-futamot nyertek versenyzőink, Sándor mellett testvére, Liu Shaoang, valamint Knoch Viktor révén egyéniben, háromszor pedig a váltó végzett az első helyen.

Short track – sportági elemzés | 7 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

3 3 2 8 32 1 13

23 26 158 34

85

Korea Canada China United States France Italy Kazakhstan Great Britain Israel

4. ábra: Aranyérmek megoszlása országonként, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

A hölgyek esetében egészen másképp alakul a legjobb országok erősorrendje. Ugyan Dél-Korea itt is az első helyen áll, azonban mindössze egy aranyéremmel szereztek többet, mint a kínai versenyzők. Kanada már 10 százalék alatt áll, ha a győzelmi arányokat tekintjük, az Egyesült Államok a megszerezhető első helyezések 5,5 százalékát kaparintotta meg, a többi ország pedig ezt az arányt sem éri el. A férfi aknál 13, a nőknél 12 ország versenyzői szereztek legalább egy győzelmet a kiemelt versenyek valamelyikén. A nők között nem született magyar elsőség.

8 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

3 2 22 2 1 17 15 19

134 30

133

Korea China Canada United States Italy Great Britain Netherlands Japan Australia Bulgaria France Russia

5. ábra: Aranyérmek megoszlása országonként, nők, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Az összes megszerzett érem tekintetében a férfi aknál a koreai és a kanadai versenyzők dominanciája látható. A kínai és az egyesült államokbeli versenyzők szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, száznál is több érem megszerzésével. Az orosz és a holland versenyzők kiemelkedő eredményei mellett örömre ad okot, hogy a magyar versenyzők összesen harminc alkalommal végeztek a legjobbak között a vizsgált versenyek alatt.

16 3 2 17 13 10 9 1 17 30 64 342 84 108

111 255

Korea Canada China United States Kazakhstan Latvia Russia Netherlands Hungary France Israel Great Britain Italy Germany Japan Belgium

6. ábra: Összes érem megoszlása országonként, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Short track – sportági elemzés | 9 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

A nők esetében szintén Korea található az élen, a második helyen azonban a kínai versenyzők állnak. A kanadai nők összesen 167 érmet szereztek, ami alig több mint fele a koreai érmek számának. A nemek között az olaszok és az oroszok között is komoly eltérés fi gyelhető meg: előbbiek esetében a nők, utóbbiak esetében pedig a férfi ak eredmé- nyessége sokkal jobb. Magyarország esetében is nagy a nemek közti eltérés: a férfi ak harminc érmével szemben női versenyzőink mindössze négy alkalommal tudtak a dobogóra állni.

13 9 5 4 1 1 24 4 4 32 28 42

63 328 80

167 302

Korea China Canada United States Poland Italy Great Britain Netherlands Japan Hong Kong, China Australia Bulgaria Lithuania Russia Hungary Austria Kazakhstan France

7. ábra: Összes érem megoszlása országonként, nők, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

10 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

3. Életkor elemzése

Minden sportág esetében változó, hogy mit nevezhetünk optimális életkornak: egyes sportágakban a tizenéves versenyzők nyerik a legtöbb érmet, azonban húsz-huszonöt éves korban visszavonulnak, ezzel szemben máshol huszon- három éves korig még juniornak számítanak a versenyzők, a legjobb eredmények elérése pedig a versenyzők húszas éve- inek végére, harmincas éveik elejére tolódik. Elemzésünk során nemenként, illetve távonként is megvizsgáltuk, hogy mikor szerzik a legtöbb érmet a versenyzők. A férfi ak esetében a húsz éves kor számít vízválasztónak a győzelmek tekin- tetében: ekkor, illetve az ezt követő két évben nyerték a legtöbb aranyérmet a férfi ak. Fiatalabb, illetve idősebb korban az eredményesség jóval kisebb. Huszonnyolc éves kor felett már minimális számú győzelem születik, harminckét évesnél idősebb korában pedig egy versenyző sem nyert a vizsgált időszakban. Az összes megszerzett érmet vizsgálva az eloszlás hasonló képet mutat, nincsenek kiugró értékek akkor sem, ha külön-külön vizsgáljuk az éremtípusokat.

60 55 50 50 46

40

30 29 30 30 28 24

20 16 15 10 10 10 8 2 3 2 0 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

8. ábra: Aranyérmek megoszlása életkor szerint, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Short track – sportági elemzés | 11 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

60

50

40

30

20

10

0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

Arany Ezüst Bronz 9. ábra: Érmek megoszlása életkor szerint, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

A női versenyeket vizsgálva azt kapjuk, hogy jóval hamarabb, már tizenöt éves korban győzelmi esélyekkel indulnak a legjobb versenyzők. A győzelmek számában ezután emelkedő tendencia fi gyelhető meg, ez alól csak a tizenkilenc éves kor kivétel. A csúcspont huszonegy éves korban van, a nők ekkor szerzik a legtöbb aranyérmet. Ezt követően erős visszaesés következik, huszonöt éves kor felett pedig már kifejezetten kevés győzelmet szereztek a női versenyzők – nagyságrendileg annyit, mint a legfi atalabbak. Harminc éves kor felett senkinek sem sikerült győzelmet szereznie. Az érmes helyezéseket tekintve az eloszlás hasonló, egyben magyarázatot kapunk a tizenkilenc éves korban szerzett kevesebb aranyéremre is: ekkor kifejezetten sok ezüst- és bronzérmet szereztek a hölgyek. Huszonnégy éves kortól kezdve az összes érem számában is érzékelhető a csökkenés. Harminc éves kor felett mindössze négy darab bronzér- met szorgoskodtak össze a hölgyek.

70 63 60

50 45

40 35 35 33 28 30 27 21 19 18 20 12 8 10 10 3 11 0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

10. ábra: Aranyérmek megoszlása életkor szerint, nők, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

12 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

70

60

50

40

30

20

10

0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 34

11. ábra: Érmek megoszlása életkor szerint, nők, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Az életkori eloszlásokat eddig az összes szám esetében vizsgáltuk, érdemes azonban azt is megnézni, hogy a külön- böző távokon milyen sajátosságok fi gyelhetők meg. A férfi ak esetében 500 méteren, vagyis a legrövidebb távon három kiugró érték található: a 20, a 22 és a 27 éves kor. 1000 méteren a korábbi, összesített eloszlásnak megfelelően 20 és 22 éves kor között nyerték a legtöbb aranyérmet a férfi ak. 1500 méteren hasonló a görbe alakja, azonban korábban, 19 és 21 éves kor között voltak a legeredményesebbek a versenyzők. 1500 méteren 27 éves korban még egy komoly kiugrás tapasztalható, utána azonban gyors visszaesés következik: 29 évesen négy aranyat nyertek a férfi versenyzők, 28 és 30 éves korban azonban egyet sem, 31-32 évesen pedig mindössze egyet-egyet. Mindenképpen kiemelendő, hogy a leghosszabb távon tolódik el leginkább a fi atalok felé a görbe.

25

20

15

10

5

0 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

500 1000 1500

12. ábra: Aranyérmek megoszlása távok szerint, férfi ak, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

Short track – sportági elemzés | 13 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

A hölgyek esetében is megfi gyelhető, hogy 1500 méteren fi atalabb korban eredményesebbek a versenyzők, mint a rövidebb távokon. 500 méteren 15 és 16 éves korban senki nem tudott győzni, és 17 évesen is kifejezetten kevesen, miközben 1500 méteren ebben a korban szerzik a legtöbb aranyat a versenyzők. A legrövidebb távon az összesített eloszlásnak megfelelően 21 éves korban a legeredményesebbek a versenyzők, és a férfi akhoz hasonlóan a nőknél is megfi gyelhető, hogy a legrövidebb távon tart ki a leghosszabb ideig a győzelmi esély.

20

15

10

5

0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

500 1000 1500

13. ábra: Aranyérmek megoszlása távok szerint, nők, világbajnokságok, olimpiák, világkupa futamok és világkupa döntők, 2006-2017

14 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

4. A világranglista elemzése

Világranglista alatt az elemzés során bemutatásra kerülő, Élő-pontszámítási módszer alapján készülő ranglistákat értjük.

4.1. A ranglisták elemzése – kiemelkedő országok

Összesen 12 különböző ranglistával tudunk számolni: az egyéni számok mellett az összetett ranglista, valamint a váltó és a váltó tagjainak ranglistája nemenként 6 listát eredményez. Az alábbi ábra bemutatja, hogy a legjobb ranglista- helyezések hogyan oszlanak meg az országok között.

8 7 6 5 4 3 2 1 0 12345678910

Canada China France Great Britain Hungary Italy Japan Kazakhstan Korea Netherlands Russia United States

14. ábra: Helyezések száma a legjobb tízben az Élő-pontszámítási rendszer alapján készült világranglistákon

Nemenként vizsgálva a táblázatokat kiderül, hogy a férfi ak esetében az összes listát a holland Sjinkie Knegt vezeti. A hölgyek esetében egy koreai és egy brit versenyző uralja a listákat: Shim Suk Hee az 1500 méteren és a 3000 méteres váltóban áll az első helyen, Elise Christie pedig 500 és 1000 méter mellett az összetett ranglistát is vezeti. A váltók versenyében Korea áll az élen. A férfi ak esetében a hollandok, a nőknél pedig a kínaiak és a koreaiak szerepelnek a legtöbbször a legjobb tíz között.

Short track – sportági elemzés | 15 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

7 6 5 4 3 2 1 0 12345678910

Canada China France Hungary Japan Kazakhstan Korea Netherlands Russia United States

15. ábra: Helyezések száma a legjobb tízben az Élő-pontszámítási rendszer alapján készült világranglistákon, férfi ak

6

5

4

3

2

1

0 12345678910

Canada China France Great Britain Hungary Italy Japan Korea Netherlands Russia

16. ábra: Helyezések száma a legjobb tízben az Élő-pontszámítási rendszer alapján készült világranglistákon, nők

A ranglisták elemzése során felvetődik a kérdés, hogy az évek folyamán milyen pontszámok kellettek a legjobbak közé kerüléshez, valamint az is, hogy az életkorral miképp változnak a pontszámok. Az alábbi két ábra ezeket mutatja be, a férfi és a női 500 méteres távok esetében. Jól látható, ami már korábban is kifejtésre került: a férfi aknál 28 éves kor fölött folyamatosan romlani kezdenek a pontszámok, aminek az oka a gyengébb eredménysor. Emellett az is látszik, hogy az utóbbi években a legjobbak közé kerüléshez szükséges pontszámok nem igazán változtak.

16 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

3100.0

2900.0

2700.0

2500.0

2300.0

2100.0

1900.0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Max 95% 80%

17. ábra: Életkor benchmark: maximális érték, 95. és 80. percentilis érték életkor szerint, férfi 500 méter

2800.0

2700.0

2600.0

2500.0

2400.0

2300.0

2200.0

2100.0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Rank 1 Rank 3 Rank 8 Rank 16 Rank 32

18. ábra: Helyezésekhez szükséges pontszámok 2008 és 2017 között, férfi 500 méter

A hölgyek esetében az életkort tekintve hamarabb jön el a legmagasabb pontszám, illetve az ezt követő hanyatlás is korábban kezdődik. A pontszámok 30 éves kor felett meredeken csökkeni kezdenek - ez ebben az esetben is a gyengébb eredménysornak tudható be. A rangsorban az első hely megszerzéséhez 2013-ban kellett a legmagasabb pontszám, ez 2015-re mintegy 100 pontot csökkent, azóta pedig újra emelkedő tendencia fi gyelhető meg. Az első és a legjobb nyolc közti pontszámbeli távolság is emelkedett az utóbbi években.

Short track – sportági elemzés | 17 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

3100.0

2900.0

2700.0

2500.0

2300.0

2100.0

1900.0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Max 95% 80%

19. ábra: Életkor benchmark: maximális érték, 95. és 80. percentilis érték életkor szerint, női 500 méter

2900.0 2800.0 2700.0 2600.0 2500.0 2400.0 2300.0 2200.0 2100.0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Rank 1 Rank 3 Rank 8 Rank 16 Rank 32

20. ábra: Helyezések szükséges pontszámok évente, 2008-2017, női 500 méter

18 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

4.2. Világranglista az Élő-pontszámítási rendszer alapján

Minden sportágban van valamilyen világranglista, mely általában egy objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalma- zó értékelési rendszer annak meghatározására, hogy ki számít a legjobb játékosnak vagy csapatnak az adott időpontban, a korábbi időszakban elért eredmények alapján. A sakkban a magyar származású fi zikaprofesszor, Élő Árpád alkotott egy új pontszámítási rendszert, mely arra épített, hogy egy sakkjátékos teljesítménye alapvetően normális eloszlást kö- vet. Egy-egy győzelem értékét nem a torna rangsora, hanem az határozza meg, hogy az ellenfelek egymáshoz viszonyítva milyen pontszámokkal rendelkeztek a mérkőzés előtt: magasabbra rangsorolt ellenfelet legyőzni sokkal többet ér, mint alacsonyabbra rangsoroltat. Fordítva is igaz a képlet: alacsonyabbra rangsorolt ellenféltől kikapni sokkal nagyobb veszteség a pontszámokat tekintve, mint erősebbtől vereséget szenvedni. A mérkőzés után csak a végeredményt veszi fi gyelembe a rendszer, nem számít tehát, hogy maga a mérkőzés hogyan alakult. A rendszer ma már a logisztikus eloszlás alapján osz- tályoz a korábbi normál helyett, azonban továbbra is Élő Árpád nevét viseli. A pontszámítási rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy valóban objektív képet ad a versenyzők (egymáshoz viszonyított) tudásáról.

A legtöbb szakember véleménye szerint a sakkban található rendszer adja a leginkább reális képet a versenyzők tudásáról, teljesítményéről, és így a várható eredményekről is. Éppen ezért érdemes a sakkból használt pontszámítási rendszert más sportágak, így például a short track ranglistáinak meghatározására is alkalmazni. A módszertan tehát a korábbi eredmények alapján állítja sorrendbe a sportolókat. Mivel a számítási módszer minden esetben fi gyelembe veszi, hogy egy győzelem esetén milyen ellenfeleket utasított valaki maga mögé, nem lehet azzal a lista élére kerülni, ha valaki rengeteg, de alacsonyra sorolt versenyen nyer, miközben a nagyobb eseményeken gyengén szerepel. A férfi , illetve női ranglisták legjobbjait mutatja be az alábbi két táblázat.

Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results 500m 1 Sjinkie Knegt 28 Netherlands 2704,8 2017.03.11 45 500m 2 Wu Dajing 23 China 2623,0 2017.03.11 36 500m 3 Sandor Liu Shaolin 21 Hungary 2590,3 2017.03.11 44 1000m 1 Sjinkie Knegt 28 Netherlands 2625,5 2017.03.12 62 1000m 2 Seo Yi Ra 24 Korea 2595,4 2017.03.12 17 1000m 3 Shaoang Liu 19 Hungary 2569,5 2017.03.12 24 1500m 1 Sjinkie Knegt 28 Netherlands 2721,4 2017.03.11 62 1500m 2 Sandor Liu Shaolin 21 Korea 2570,1 2017.03.11 35 1500m 3 Seo Yi Ra 24 Hungary 2566,3 2017.03.11 17 5000m Relay 1 Netherlands - Netherlands 2725,5 2017.03.12 86 5000m Relay 2 China - China 2644,7 2017.03.12 88 5000m Relay 3 Hungary - Korea 2585,0 2017.03.12 58 Overall 1 Sjinkie Knegt 28 Netherlands 2633,6 2017.03.12 18 Overall 2 Seo Yi Ra 24 Korea 2529,1 2017.03.12 4 Overall 3 Sandor Liu Shaolin 21 Hungary 2508,2 2017.03.12 16

21. ábra: Az Élő-pontszámítási módszer alapján készített férfi világranglisták első 3-3 helyezettje az olimpiai számok- ban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt eredmény dátumával és az értékelt események számával

Short track – sportági elemzés | 19 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

Discipline Rank Person Age Na onality Ra ng Last Result # Results 500m 1 Elise Chris e 27 Great Britain 2703,9 2017.03.11 58 500m 2 Marianne St-Gelais 27 Canada 2679,2 2017.03.11 55 500m 3 Shim Suk Hee 20 Korea 2665,8 2017.03.11 16 1000m 1 Elise Chris e 27 Great Britain 2704,8 2017.03.12 17 1000m 2 Shim Suk Hee 20 Korea 2693,2 2017.03.12 30 1000m 3 Kim Ji Yoo 18 Korea 2649,8 2017.03.12 6 1500m 1 Shim Suk Hee 20 Korea 2748,8 2017.03.11 32 1500m 2 Elise Chris e 27 Great Britain 2665,9 2017.03.11 51 1500m 3 Kim Ji Yoo 18 Korea 2657,0 2017.03.11 8 3000m Relay 1 Korea - Korea 2724,2 2017.03.12 85 3000m Relay 2 China - China 2664,9 2017.03.12 88 3000m Relay 3 Hungary - Hungary 2528,8 2017.03.12 64 Overall 1 Elise Chris e 27 Great Britain 2620,6 2017.03.12 25 Overall 2 Shim Suk Hee 20 Korea 2618,9 2017.03.12 6 Overall 3 Kim Ji Yoo 18 Korea 2563,1 2017.03.12 2 22. ábra: Az Élő-pontszámítási módszer alapján készített női világranglisták első 3-3 helyezettje az olimpiai számok- ban, életkorral, Élő-pontszámmal, az utolsó értékelt eredmény dátumával és az értékelt események számával

20 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

5. A legjobb magyar versenyzők pályafutása

Elemzésünk egyik legfontosabb része, hogy a legjobb magyar versenyzők eddigi eredményeinek elemzésén keresztül megpróbáljunk előrejelzést adni arra, hogy a közeljövőben kik érhetik el a legjobb eredményeket. Az eddigi eredmé- nyek bemutatása mellett különböző statisztikai kimutatásokat is felhasználtunk.

5.1. Férfi ak

Az Élő-pontszámítási módszer alapján készülő világranglistákon a férfi aknál összesen nyolc magyar versenyző meg- található. Helyezéseiket versenyszámonként tekintve a következő ábra tartalmazza.

250 208 202198 200 152 146 150 131 131119 140 113 120 100 100 94 63 50 15 13191212 18 3 5 2 3 7 3 7 8 0 Liu Shaolin Liu Knoch Burján Oláh Sziklási Varnyú Tiborcz Sándor Shaoang Viktor Csaba Bence András Alex Dániel 500 méter 1000 méter 1500 méter Összete 23. ábra: Magyar férfi versenyzők helyezései az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistákon

A Liu testvérek közül az idősebb, Liu Shaolin Sándor számos komoly eredményt ért el az utóbbi években. 2015-ben 500 méteren ezüstérmes, 2016-ban ugyanezen a távon világbajnok lett. Szintén 2016-ban az összesített rangsor alapján bronzérmes lett. A váltó tagjaként 2015-ben bronzérmet, 2016-ban pedig ezüstérmet szerzett. 2017 februárjában Drez- dában Világkupa futamot nyert 500 méteren. Eredményei alapján a szűk értelemben vett világelit tagjának tekinthető.

A fi atalabb Liu testvér, Shaoang szintén tiszteletre méltó eredménysorral rendelkezik. 2017-ben megnyerte a junior világbajnokság összesített versenyét, 500 méteren pedig világrekordot korcsolyázott. A felnőttek között 1000 méteren ezüstérmet, a váltóban pedig bronzérmet szerzett 2017-ben, összesítésben pedig az ötödik helyen végzett, 2016-ban pedig 1500 méteren lett ezüstérmes, vagyis mindhárom távon van már világbajnoki érme. 1000 méteren megnyerte a Világkupa 2016/2017-es összesített versenyét. Eredményei alapján tehát róla is elmondható, hogy a szűk világelit tagja.

A magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók legjobbjai között egyértelműen helye van Knoch Viktornak is. Ő volt az első magyar versenyző, aki egyéni világkupa futamot nyert 2015-ben Törökországban. 2009-ben az Európa Bajnokságon az összesített harmadik helyet szerezte meg. A magyar váltó tagjaként rengeteg komoly eredménye van, világkupa győzel- mek és dobogók mellett Európa- és világbajnoki ezüst- és bronzérmek gyarapítják éremkollekcióját.

Short track – sportági elemzés | 21 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

A három legeredményesebb magyar férfi versenyző Élő-pontszámítási módszer alapján számolt összesített világrang- lista helyezéseit mutatja az alábbi ábra. Ahogy látható, a Liu testvérek évről évre egyre magasabb pontszámokkal ren- delkeztek, ennek köszönhetően a ranglistán is a legjobbak között vannak. Mindkettőjüknek reális esélye van akár a vezető hely megszerzésére is. Knoch Viktor pontszáma 2015 és 2017 között alig változott, ezzel az egyéni versenyben nincs a legjobb nyolc között. Az eredményessége nem romlott és a váltó tagjaként várhatóan továbbra is nagyon fontos szerepe lesz a következő szezon versenyein.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2750.0

2700.0

2650.0

2600.0

2550.0

2500.0

2450.0

2400.0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Rank 1 Rank 3 Rank 8 Sandor Liu Shaolin Shaoang Liu Viktor Knoch

24. ábra: A legjobb magyar férfi versenyzők Élő-pontszámai az utóbbi években

A pontszámok esetében megfi gyelhető életkori sajátosságokat, illetve fejlődési görbéket tekintve az látható, hogy a Liu testvérek közül a fi atalabb, Shaoang eredményei még jobbak, mint a bátyja eredményei voltak. Sándor is rendre a 95. percentilis érték felett helyezkedett el, Shaoang pedig minden évében a legjobbak között volt, többször is neki volt a legjobb pontszáma a saját életkorában. Mivel – ahogy az az ábrán a kék vonallal is látható – 18-23 éves korban a pontszámok elérik a maximumot, és éveken keresztül azonos szinten tudnak teljesíteni a legjobbak, az ebbe a korba lépő versenyző esetében az lehet a legnagyobb kérdés, hogy az eddigi eredményességét a felnőttek között is fent tudja-e tartani. Sándor esetében az látható, hogy tudta stabilizálni a pontjai számát, vagyis a legjobbak között tudott maradni az utóbbi években, 19 és 21 éves kora között is. Knoch Viktor az egyéni versenyt tekintve nem tudta megközelíteni a korosztálya legjobbjait.

22 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

Életkor, magyar versenyző 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 2800.0 2800.0 2700.0 2700.0 2600.0 2600.0 2500.0 2500.0 2400.0 2400.0 2300.0 2300.0 2200.0 2200.0 2100.0 2100.0 2000.0 2000.0 1900.0 1900.0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Életkor

Max 95% 80% Sandor Liu Shaolin Shaoang Liu Viktor Knoch

25. ábra: Életkor benchmark: a legjobb magyar férfi versenyzők pontszáma, a maximális értékkel, valamint a 95. és a 80. percentilis értékkel összehasonlítva életkor szerint

Short track – sportági elemzés | 23 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

5.2. Nők

A női világranglistákon összesen öt magyar versenyző szerepel. Egyéni eredményességben nem sikerült megközelíteni a férfi ak listáját, azonban a magyar váltó az utóbbi években nagyon sikeres a világversenyeken: világbajnoki és Európa bajnoki ezüstérmes 2017-ben, Európa bajnoki bronzérmes 2015-ben. A versenyszámonkénti helyezéseiket az alábbi ábra mutatja be.

80 75 70 70 60 60 49 46 50 43 40 41 41 40 40 34 33 26 30 22 17 20 14 9 11 9 10 0 Jászapá Petra Keszler Andrea Bácskai Luca Sára Kónya Zsófia Sziliczei-Német Rebeka

500 méter 1000 méter 1500 méter Összete

26. ábra: Magyar női versenyzők helyezései az Élő-pontszámítási rendszer szerinti világranglistákon

A váltó tagjai közül a legjobb egyéni helyezésekkel Jászapáti Petra rendelkezik. Egyéni legjobb eredménye egy Drez- dában, világkupa futamon szerzett harmadik hely 1000 méteren. A 2017-es világbajnokságon az összesített 6. helyen végzett. Keszler Andrea rutinos versenyzőnek számít, már 2009-ben Európa bajnok lett a váltó tagjaként. 2017-ben az összesített versenyben 29. lett a világbajnokságon. Bácskai Luca Sára egyéni versenyen még nem került a legjobb tíz közé. Kónya Zsófi a 2017-ben -ben harmadik helyezést szerzett világkupa futamon. Sziliczei-Német Rebeka a felnőtt világkupa-futamok mellett a junior világbjnokságon 2017-ben az összetett 24. helyén végzett, a váltó tagjaként 2015-ben és 2016-bn 5., 2017-ben pedig 8. helyen végzett.

Ahogyan az alábbi ábrán látható, női versenyzőink közül Jászapáti Petra és Bácskai Luca Sára közelítik meg a legjobban a nemzetközi élmezőnyt, ha az életkori sajátosságokat tekintjük. Mindkettőjük esetében pozitív trend fi gyelhető meg, évről évre a legjobb pontszámot elért versenyző közvetlen közelében vannak, a 95. percentilist jelző érték közvetlen közelében, több esetben is felette. Joggal várhatjuk tehát tőlük, hogy a következő években is komoly eredményeket érjenek el. Sziliczei-Német Rebeka esetében szintén pozitív trend fi gyelhető meg, azonban pontszámai jóval alacso- nyabbak. Keszler Andrea és Kónya Zsófi a esetében a trendek már negatív képet festenek, és mivel egyikőjük sincs igazán közel a világelithez, reálisan nem várható tőlük kiugró egyéni eredmény.

24 | Short track – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 2900.0 2900.0 2800.0 2800.0 2700.0 2700.0 2600.0 2600.0 2500.0 2500.0 2400.0 2400.0 2300.0 2300.0 2200.0 2200.0 2100.0 2100.0 2000.0 2000.0 1900.0 1900.0

Max 95% 80% Jászapá Petra Keszler Andrea Bácskai Luca Sára Kónya Zsófia Sziliczei-Német Rebeka

27. ábra: Életkor benchmark: a legjobb magyar női versenyzők pontszáma, a maximális értékkel, valamint a 95. és a 80. percentilis értékkel összehasonlítva életkor szerint

Short track – sportági elemzés | 25 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ

6. Összefoglalás

A rövidpályás gyorskorcsolya olimpiai számaiban a férfi ak és a nők között is a koreai versenyzők számítanak egye- duralkodónak. A férfi aknál a kanadai, a nőknél pedig a kínai versenyzők követik őket az eredményességi rangsorban. A nemzetközi élmezőny nagyon szoros, ráadásul a legtöbb versenyző egyszerre több számban is eredményesen tud szerepelni. Az optimálisnak nevezhető életkor a megszerzett érmek száma alapján a férfi aknál 20 és 22, a nőknél 18 és 21 éves kor között van, vagyis nagyon fi atalon megtörténik a specializáció.

A sportág Magyarországon nem rendelkezik kiemelkedő eredménylistával, az utóbbi években azonban egyre jobb eredményeket értek el versenyzőink. A férfi és a női váltó is a világ legjobbjai között van számon tartva. Az egyéni versenyzők közül a férfi aknál a Liu testvérek, Sándor és Shaoang is reális éremszerzési lehetőséggel utazhat 2018-ban Dél-Koreába, sőt, akár Magyarország első téli olimpiai aranyérmét is megszerezhetik. A nők esetében a váltó pont- szerzési esélyekkel utazhat, az egyéni versenyzők közül pedig elsősorban Jászapáti Petrától és Bácska Luca Sárától várhatunk kiugró eredményeket mind az olimpián, mind a következő években.

26 | Short track – sportági elemzés