DOCSLIB.ORG

Dorog Város – Ivs 2010

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Dorog Város – Ivs 2010 DOROG VÁROS – IVS 2010. március hó DOROG VÁROS I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 31/2010.(III.26.) SZÁMÚ KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATTAL ELFOGADOTT DOKUMENTUM FORRÁS: WWW.LEGIFOTOK.HU DOROG VÁROS – IVS 1 2010. március hó DOROG VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK A/ AZ IVS TARTALMI ELEMEI ............................................................................3 A1. A város szerepe a településhálózatban.......................................................3 A1/1. Közlekedés-földrajzi helyzet....................................................................3 A1/2. Szerepkör........................................................................................................7 A1/3. Vonzáskörzet .................................................................................................9 A2. A város egészének helyzetértékelése........................................................11 A2/1. Városszerkezet............................................................................................11 A2/2. Gazdaság.......................................................................................................13 A2/3. Társadalom...................................................................................................21 A2/4. Települési környezet.................................................................................33 A2/5. Közszolgáltatások ......................................................................................52 A2/6. Korábbi időszak fejlesztései...................................................................64 A2/7. Összegzés – SWOT....................................................................................65 A3. Városrészek elemzése......................................................................................67 A3/1. Falu városrész .............................................................................................69 A3/2. Kolónia városrész.......................................................................................76 A3/3. Iparterület városrész................................................................................82 A3/K1. Tömedéki-dűlő városrész........................................................................85 A3/K2. VI. Akna városrész ....................................................................................89 A4. Szegregátumok, veszélyeztetett területek elemzése ..........................92 A4/1. Területi lehatárolás ...................................................................................92 A4/2. Odafigyelést igénylő területek helyzetelemzése .........................100 A4/3. Akcióterületi fejlesztések szegregációs hatása ............................109 A5. Integrált városfejlesztési stratégia ...........................................................112 A5/1. A város jövőképe .....................................................................................112 A5/2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ............................112 A5/3. Akcióterületek kijelölése .......................................................................119 A5/4. Fenntarthatósági szempontok ............................................................131 A5/5. A stratégia külső illeszkedése és belső összefüggései..............141 A5/6. A megvalósíthatóság kockázatai........................................................147 A6. Anti-szegregációs program ..........................................................................150 A6/1. Az OFI-területeken megvalósítandó programok..........................151 A6/2. A fejlesztések szegregációs hatását megelőző programok .....156 B/ AZ IVS ESZKÖZRENDSZERE ...................................................................158 B1. Nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek ...................158 B2. Szervezeti elvárások.......................................................................................159 B3. Településközi koordináció.............................................................................161 B4. Ingatlangazdálkodási koncepció ................................................................162 C/ PARTNERSÉGI ELEMEk ..............................................................................173 C1. Szakpolitikai területek koordinációja .......................................................173 C2. Lakossági, partneri koordináció .................................................................175 C3. A magán- és a közszféra intézményesített együttműködése.........178 C4 Akcióterületenként beazonosított társadalmi csoportok ..................180 DOROG VÁROS – IVS 2 2010. március hó D/ MONITORING.................................................................................................182 D1. Nyomonkövetés................................................................................................182 D2. Indikátorok .........................................................................................................183 FORRÁSOK ................................................................................................................185 MELLÉKLETEK...........................................................................................................187 I. A KSH-adatbázis térinformatikai feldolgozása .........................................187 II. Nyilatkozat..............................................................................................................187 III. Adatok, Dokumentumok ...............................................................................187 DOROG VÁROS – IVS 3 2010. március hó A/ AZ IVS TARTALMI ELEMEI A1. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A1/1. KÖZLEKEDÉS-FÖLDRAJZI HELYZET Dorog Magyarország középső részén, annak is Szlovákiával határos északi sávjában helyezkedik el. A Dunán- túlon, a Dunántúli középhegységben, a Dunazug hegység Gerecse és Pilis hegység közötti Dorogi-medencében található FORRÁS: WWW.TERKEPCENTRUM.HU Dorogot a 10. sz. elsőrendű főút köti össze a fővárossal. Az út települési szakaszát a 117. sz. másodrendű elkerülő út tehermentesíti. Az Ország Szerkezeti Terve [OTrT] a település közelében az M10, illetve az M11 autópálya szakaszokat tűnteti föl. Előbbi Budapestet kötné össze az M11-es autópályával, utóbbi Esztergomot kötné össze az M6-os (Dunaújváros – Budapest) autó- pályával. FORRÁS: OTRT KÜLSŐ ELÉRHETŐSÉG KÖZÚTHÁLÓZATI ELEMEK Meglévő elemek: - 10. sz. elsőrendű főút - 111. sz. másodrendű főút - 117. sz. másodrendű főút - 1106. j. összekötő út Tervezett elemek: - M10 autópálya (Budapest – M11 autópálya) - M11 autópálya (Esztergom – M6 autópálya) VASÚTHÁLÓZAT ELEMEI - Budapest – Esztergom országos törzshálózati vasútvonal - Esztergom- Almásfüzitő országos törzshálózati vasútvonal DOROG VÁROS – IVS 4 2010. március hó LÉGI KÖZLEKEDÉS ELEMEI - Esztergom-kertvárosi repülőtér: - nem nyilvános, füves sportrepülőtér - csak nappali, VFR [Visual Flight Rules] repülés folytatható - 111. sz. út mellett található - ICAO kód: LHEM - Budapest – Ferihegy országos jelentőségű polgári repülőtér [~66 perc]: - nemzetközi repülőtér VÍZI KÖZLEKEDÉS ELEMEI - személykikötő – Esztergom, Hajóállomás - jachtkikötő – Esztergom, Nautica Jachtkikötő: - a Duna jobb partján, az 1718,5 fkm-nél - teherkikötő – Komárom (Szlovákia) ELÉRHETŐSÉG - Esztergom (szomszédos település) - - Budapest (36 km) 40 perc - M1 autópálya (48 km) 45 perc Tatabánya (48 km) 45 perc - Komárom (50 km) 50 perc ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A 2001-ben alakult határ menti partnerségi kisrégió Szlovákia délnyugati és Magyarország északnyugati határán, a teljes Duna menti határszakasz mintegy 50-60 km szélességű területét foglalja magában. A szlovák oldal két kerületének összesen 4 járását, a magyar oldal három megyéjének 12 kistérségét öleli fel. E régió részét képezi a Dorogi Kistérség is, valamennyi településével együtt. MAGYARORSZÁG Magyarország 7 tervezési–statisztikai régióra került felosztásra: - Dél-Alföld - Dél-Dunántúl - Észak-Alföld - Észak-Magyarország - Közép-Magyarország - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl Dorog Város Magyarország Közép- Dunántúli Régiójában, Komárom- Esztergom Megye északkeleti részén, Szlovákia határánál, a Dorogi Kistérségben helyezkedik el. FORRÁS: OTK DOROG VÁROS – IVS 5 2010. március hó KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ Fejér Megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém Megye alkotja. Az Országos Területfejlesztési Koncepció [OTK 2005.] a Közép-Dunántúli Régiót, mint európai szinten versenyképes, vezető hazai innovációs magtérséget határozza meg. A Régió területi céljaként növekedésre, specializációra képes középvárosként jellemzi Esztergomot, amelynek innováció fogadására és térségének dinamizálására alkalmassá tétele a cél. Esztergomot emellett idegenforgalmi vonzerővel rendelkező városként írja le, amely turisztikai és kulturális versenyelőny kihasználása a cél. Ehhez az észak– déli és a kelet–nyugati hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség. Kiemelt térségként jellemzi az Ister-Granum kisrégió és a Vág-Duna-Ipoly eurorégió együttműködését, amely a Közép-Dunántúl határon átnyúló fejlesztési lehetőségeit kínálja. Dorog a határon átnyúló, Krakkó – Katowice – Varsó irányú, északi növekedési tengelyhez kapcsolódik. Duna menti elhelyezkedése okán a formálódó Duna Régió részeként, a közép-európai és délkelet-európai növekedési tengely megteremtésében érdekelt. FORRÁS: OTK STRUKTURÁLIS ALAPOK Magyarország európai uniós csatlakozásának eredményeképpen 2007-2013 között mintegy 6000 Mrd forint, fejlesztési forrásra
Load more

Recommended publications
  • Land-Use Changes of Historical Rural Landscape—Heritage
    sustainability Article Land-Use Changes of Historical Rural Landscape—Heritage, Protection, and Sustainable Ecotourism: Case Study of Slovak Exclave Cˇ ív (Piliscsév) in Komárom-Esztergom County (Hungary) Peter Chrastina 1, Pavel Hronˇcek 2, Bohuslava Gregorová 3 and Michaela Žoncová 3,* 1 Department of Historical Sciences and Central European Studies, Faculty of arts, University of Ss. Cyril and Methodius Trnava, Námestie J. Herdu 2, 917 01 Trnava, Slovakia; [email protected] 2 Department of Geo and Mining Tourism, Institute of Earth Resources, Faculty of Mining, Ecology, Process Control and Geotechnologies, Technical University of Kosice, Nˇemcovej32, 040 01 Košice, Slovakia; [email protected] 3 Department of Geography and Geology, Faculty of Natural Sciences, Matej Bel University in Banská Bystrica, Tajovského 40, 974 01 Banská Bystrica, Slovakia; [email protected] * Correspondence: [email protected] Received: 30 June 2020; Accepted: 22 July 2020; Published: 28 July 2020 Abstract: The landscape surrounding the village of Cˇ ív (Piliscsév in Hungarian) in the north of the Komárom-Esztergom County is part of the cultural heritage of the Slovaks in Hungary. This paper discusses the issue of the Cˇ ív landscape changes in the context of its use (historical land use). Between 1701 and 1709, new inhabitants began cultivating the desolated landscape of the Dorog Basin, which is surrounded by the Pilis Mountains. This paper aims to characterize the Slovak exclave Cˇ ív land use with an emphasis on the period from the beginning of the 18th century (Slovak colonization of the analyzed territory) to 2019. These findings subsequently lead to the evaluation of the stability of the cultural-historical landscape as an essential condition for the development of ecotourism in the cultural landscape.
    [Show full text]
  • LOCAL PLANS to PRIORITIZE INTERVENTIONS Version 1 DT1.4.2 08/2018
    LOCAL PLANS TO PRIORITIZE INTERVENTIONS Version 1 DT1.4.2 08/2018 Tatabánya Industrial Park Introduction The aim of the present document is to finalize the data collections and analysis built in DT1.3.2 (Report of the quantity of industrial waste in the CIRCE2020 industrial areas), DT1.3.3 (Report of the present destinations of industrial waste) and DT1.3.4 (M-scale analysis of the physical flows at local indistrial system level). In a short way, this document summarizes the process that leads to pilot cases identification, from the recognition of waste production & destination to the physical flows maps. The present process to prioritize the interventions is also supported by a permanent consultation with the local stakeholders (administrations located in the pilot regions, trade and industrial associations, environmental authoritities etc.) to come to a shared hierachy of waste flows to optimize and/or to close (in DT1.1.3 and DT1.4.1). Waste flows analysis Pilot area description Tatabánya Industrial Park (http://www.iph.hu/industrialpark.html) is located in Tatabánya, which is a City of Country Rank with approximately 66 000 inhabitants and the capital of Komárom-Esztergom County. The long term vision of the city is to become a dynamically developing center of the region by 2030. There are currently almost 1000 manufacturing companies operating in the city, which is at the top of the microregional level, but it is the highest value at county level as well. Tatabánya Industrial Park is charactarized by the diverse variety of companies which are operating in the area.
    [Show full text]
  • Adrienn Marschal Labor Camps in Komárom-Esztergom County Csolnok, Oroszlány, Tatabánya Theses 2016
    Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities and Social Sciences Doctoral School of History Science Leader of Doctoral School: dr. Ida Fröhlich Dsc. Economic, - Region and Political history workshop, Leader of workshop: dr. István Berényi Dsc. Consultant: dr. Sándor M. Kiss professor emeritus Adrienn Marschal Labor camps in Komárom-Esztergom County Csolnok, Oroszlány, Tatabánya Theses 2016. Adrienn Marschal – Labor camps in Komárom-Esztergom County Theses I. Research assignment, topic choosing I have chosen the history of the Hungarian labor camps between 1952 and 1956 as the topic of my thesis work, because the Hungarian labor camps are not well known after 1953, yet most of the people think these camps were closed in 1953. I have focused on the history of the three camps existed in Komárom- Esztergom county: Csolnok, Oroszlány and Tatabánya. This choice was reasoned not only by their geographic location, but by their intertwined history as well: all the three camps served mining and they often exchanged prisoners whose fate strongly connected in the events of the 1956 revolution, especially in the actions of the so-called miner brigade. Among the four types of camps established in Hungary, books were published primarily about the internment camps, Recsk and Tiszalök: firstly reminiscences and later scientific works as well. Namely, the history of Recsk appears in the reminiscences of Sándor Erdey, Zoltán Sztáray, Zoltán Nyeste, György Faludy, and summarized in the works of Géza Böszörményi and Barbara Bank. Whereas, the camp in Tiszalök was explored by Miklós Görbedi. Several books investigated the other two types of the camps, the displaced persons camp, and the prisoner-of-war camp, written by Zsuzsa Hantó, Kinga Széhenyi, József Saád, Zalán Bognár and others, including reminiscences and a book of interviews as well.
    [Show full text]
  • The Komárom-Esztergom County (Subregion Nuts 3) As an Example of a Successful Transformation- Case Study Report
    Working Paper Series Serie 6 Spaces, Territories and Regions Paper No. 6.03.01.02 The Komárom-Esztergom County (Subregion Nuts 3) as an Example of a Successful Transformation- Case Study Report James Scott*, Boglárka Szallai† * Karelian Institute – University of Eastern Finland (UEF); † TÁRKI Social Research Institute, Budapest 2014 www.grincoh.eu This paper was funded under the FP7 project “Growth– Innovation – Competitiveness: Fostering Cohesion in Central and Eastern Europe (GRINCOH)” under the Programme SSH.2011.2.2-1: Addressing cohesion challenges in Central and Eastern Europe; Area 8.2.2 Regional, territorial and social cohesion. Project Nr. 290657 James Scott, [email protected] Karelian Institute – University of Eastern Finland (UEF) www.uef.fi Boglárka Szalai, [email protected] TÁRKI Social Research Institute, Budapest www.tarki.hu Please cite as: Scott J., Szalai B.,(2014), ‘The Komárom-Esztergom County (Subregion Nuts 3) as an Example of a Successful Transformation- Case Study Report’, GRINCOH Working Paper Series, Paper No. 6.03.01.02 The Komárom-Esztergom County (Subregion Nuts 3) as an Example of a Successful Transformation- Case Study Report Content Introduction of the Central-Tansdanubian region and Komárom-Esztergom County .............. 2 1.1 The Esztergom Agglomeration and its components ..................................................................... 8 1.2 Is there a commonly accepted delimitation of the city’s metropolitan area and what are its criteria? ..............................................................................................................................................
    [Show full text]
  • Special Committee on the Problem of Hungary
    UNITED NATIONS REPORT OF THE SPECIAL COMMITTEE ON THE PROBLEM OF HUNGARY GENERAL ASSEMBLY OFFICIAL RECORDS: ELEVENTH SESSION SUPPLEMENT No. 18 (A/3592) New York. 1957 NOTE Symbols of United Nations documents are composed of capital letters combined with figures. Mention of such a symbol indicates a reference to a United Nations document. TABLE OF CONTENTS Special Committee on the Problem of Hungary Glossary of Hungarian terms Chapter I. Organization and functions of the Committee A. Introduction B. The witnesses C. Conduct of hearings D. Documentary material E. Attempts to observe in Hungary and to meet Imre Nagy F. Arrangement of the report of the Committee G. General observations on the work of the Committee Annex A: Resolution 1132 (XI) of the General Assembly of the United Nations Chapter II. A brief history of the Hungarian uprising A. Developments before 22 October 1956 B. Meetings and demonstrations C. The first shots D. The armed uprising E. Revolutionary and Workers’ Councils F. Political developments G. Mr. Nagy clarifies H. Declaration of neutrality I. Soviet forces intervene again J. Mr. Kádár forms a government K. The abduction of Mr. Nagy L. Soviet military occupation M. Recent developments N. Summary of conclusions Chapter III. The uprising as seen by the USSR and by the Government of János Kádár A. Introduction B. The issues at stake C. Justification of Soviet intervention D. The progress of events 1. Legitimate grievances 2. Alleged preparations for counter-revolution 3. Reaction in the saddle E. Conclusion 2 Part A. Military intervention and its political background Chapter IV. Soviet military intervention (24 October-3 November 1956) A.
    [Show full text]
  • The Hungarian Urban Network at the End of the Second Millenium
    CENTRE FOR REGIONAL STUDIES OF HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES DISCUSSION PAPERS No. 27 The Hungarian Urban Network at the End of the Second Millennium by Pál BELUSZKY Series editor Zoltán GÁL Pécs 1999 Publishing of this paper is supported by the Research Fund of the Centre for Regional Studies, Hungary ISSN 0238–2008 © 1999 by Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences Technical editor: Ilona Csapó, Zoltán Gál Typeset by Centre for Regional Studies of HAS Printed in Hungary by Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Ltd., Pécs CONTENTS 1 Introduction / 7 2 A brief introduction to urban development in Hungary / 9 2.1 Roman preliminaries / 9 2.2 Urban development in the medieval Hungary (10th–15th century) / 9 2.3 “Turning back” to the East / 13 2.4 The fragile frame of bourgeois development – the Hungarian urban network in 1850–1950 / 19 2.5 The Hungarian urban network between the two World Wars / 24 2.6 An ambiguous urban boom – the Hungarian towns in the “Socialist” era / 27 2.7 Conditions for urban development after 1990 / 32 3 The contemporary urban network of Hungary / 36 3.1 Towns, urbanisation level, proportion of the urban population / 36 3.2 The hierarchy of the Hungarian towns / 43 3.3 Hinterlands of the towns / 53 3.4 Functional types of the Hungarian towns / 56 4 Urban types in Hungary / 60 4.1 Budapest / 60 4.2 Regional centres / 66 4.3 County seats / 68 4.4 Middle towns, with central functions and with industry / 69 4.5 Small towns with central functions, (mostly) with industry dominant in size
    [Show full text]
  • Industry Establishing Effects of Mineral Raw Materials in the Dorog Micro-Region
    Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment, 1 (2009) 130-134 Industry establishing effects of mineral raw materials in the Dorog micro-region Zsófia VÖRÖSK I1 1Department of Geography, Faculty of Human Geography, University of Miskolc, Miskolc, Hungary, [email protected] Manuscript received 09.30. 2009; revised 10. 25. 2009; accepted 10. 30. 2009 Abstract: The Dorog micro-region extends on the countries eastern border and includes 15 settlements. The region has a favorable position, it’s local and positional energies are significant. The potential energy is given by the fact, that the River Danube are Budapest are close, while it’s local energy was given by the coal for quite a long time. Nowadays it has not got such significance, but it had an important role in forming the industrial structure of our days. Lignite mining was the reason of changes in what the region went through. The population did not work anymore only in the agricultural areas, they started to work in the mines too. Two settlements passed through serious changes. Dorog became a town as the industry’s graceful effect, and Tokod became a parish. The coal mining attracted several attaching industries, such as chemical industry and other tightly attaching industries. Not only coal, but sand and limestone brought changes to the settlement’s life, and their effect is still appreciable. I am about to present this change in my essay. Keywords: mining, coal, industrial geography 1. Introduction In the Dorog micro-region mining had some kind of bond with 10 settlements. As an extractive industry, it allured processing industry to the area.
    [Show full text]
  • Előterjesztés
    1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGY ŐLÉS ELNÖKE EL İTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgy őlés 2008. június 26-ai ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában m őköd ı oktatási- nevelési intézményhálózat racionalizálási vizsgálatának megállapításai El ıterjeszt ı: Dr.Völner Pál, a közgy őlés elnöke El ıadó: Vereckei Judit és Vogel Rudolf referensek 2 Tisztelt Közgy őlés! A Komárom-Esztergom Megyei közgy őlés 2008. április 24-ei ülésén 67/2008. (IV.24.) számú határozatával elfogadta a fenntartásában m őköd ı oktatási-nevelési intézmények racionalizálásának vizsgálata tárgyában készült el ıterjesztést, és egyben elrendelte az alább felsorolt intézményekben a javasolt vizsgálatok elvégzését: • a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye (Dorog) és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szabolcsi Bence Alapfokú M ővészetoktatási Intézménye összevonásának lehet ısége, • a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája és Szakközépiskolája (Komárom), valamint a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Középfokú Kollégiuma (Komárom) összevonásának lehet ısége, amennyiben az iskola székhelye Sz ınybe kerül áthelyezésre, • a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Kultsár István Szakközépiskolája (Komárom), valamint a Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskolája (Komárom) összevonásának lehet ısége, • a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Jávorka Sándor Mez ıgazdasági, Élelmiszeripari Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Tata) teljes
    [Show full text]
  • Miami1032304276.Pdf (499.33
    ABSTRACT GLOBALIZATION: The Structural Changes of the Hungarian Sport life after the Communist Regime BY Győző Molnár The purpose of this work is to gain an understanding of the process of globalization and to address the possible consequences of globalization in Hungary and how the Hungarian society is reacting to these changes. Another purpose of the present work is to interpret the influence of globalization on post-communist Hungary concerning the changes in its sport life. This paper provides general information about the most discussed ideas regarding globalization. For a better understanding of the recent political, economic and cultural situation of Hungary, the history of the country’s last century is outlined. In addition, certain aspects of Hungary’s sport life is introduced regarding the political eras, economic circumstances, and societal structures in the transition period between the communist and the post-communist periods, and Hungary’s accommodation to the process of Europeanization. GLOBALIZATION: THE STRUCTURAL CHANGES OF THE HUNGARIAN SPORT LIFE AFTER THE COMMUNIST REGIME A Thesis Submitted to the Faculty of Miami University in partial fulfillment of the requirements for the degree of Masters of Science Department of Physical Education, Health and Sport Studies By Győző Molnár Miami University Oxford, Ohio 2002 ADVISOR ______________ Dr. Alan Ingham READER _______________ Dr. Robin Vealey READER _______________ Mr. Peter Lindsay TABLE OF CONTENTS Introduction………………………………………………………………………...1 - Question of Hungary………………………………………...………..2
    [Show full text]
  • Discussion Papers
    CENTRE FOR REGIONAL STUDIES OF HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES DISCUSSION PAPERS No. 46 The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20 th Century by Pál Beluszky – Róbert Gy ıri Series editor Zoltán GÁL Pécs 2005 1 ISSN 0238–2008 ISBN 963 9052 53 1 2005 by Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences. Technical editor: Ilona Csapó. Printed in Hungary by Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Ltd., Pécs. 2 CONTENTS 1 Introduction....................................................................................................................... 7 2. Historical preliminaries of the birth of the modern urban network in Hungary ............... 8 2.1 Medieval towns in the Carpathian Basin ................................................................ 8 2.2 The development of the urban network in 1529–1688 ......................................... 12 2.3 Urban development between the expelling of the Turks and the bourgeois revolution (1684–1848) ........................................................................................ 17 3 Conditions of urban development in the age of capitalism (until 1914)....................... 20 3.1 Political, international and general economic conditions of urban development in the age of the Dual Monarchy..................................................... 20 3.2 The economic structure of Hungary: the modernisation of agriculture, industry and transport ........................................................................................... 23 3.3 The role of
    [Show full text]
  • MINORITIES RESEARCH 8 Minority Politics and Minorities Rights Gydrgyi Bindorffer Assimilation Processes in Csolnok
    MINORITIES RESEARCH 8 Minority Politics and Minorities Rights Gydrgyi Bindorffer Assimilation processes in Csolnok 1. Introduction Csolnok lies in County Komarom- Esztergom in the coal-basin of Dorog; it is 5 km away from the town of Dorog, 13 km from Esztergom, in the valley of the stream Janza, surrounded by hills.1 Built on the hillsides its system of streets developed accordingly. It is characteristic of a village built in a valley: the streets are running along the boat-shaped valley after branching off at a y- form, they run parallel to the main street and the stream of Janza cutting along the valley. Owing to its geological situation it has been suitable for wine grow­ ing, but lacking in flat areas agriculture could offer livelihood oniy to a few. Livelihood meant working in the mines from the beginning of the 19lh c. till 1979. The shafts, however, were inundated by karstwater and had to be dosed in the early 1970s.There are still coal reserves left unexploited.Tunnels of the former mines connect Csolnok and Dorog. Since transport over ground was difficult, during the working period of the mines coal was transported underground to the train-station in Dorog and frequently the inhabitants also used these means to get to the town. Since there are hardly any work places in the village nowadays most of the people commute to the towns nearby. Csolnok is a German village, or Swabian as the inhabitants prefer to be called; as there were no deportations in the area the saying has it: ‘who is from Csolnok is a Swabian.’ The census data of the last 20 years confirm the statement only partially.2 P N M MH c 14 396 1980 3.668 0.4% 11% 605 794 1990 3,350 16% 14% 1,041 671 858 1290 2001 3,406 31% 20% 25% 38% 1 Getehegy, Magoshegy (Hochberg), Kalvariahegy (Kalvarienberg), Leggett hegy (Ab- gebrannler Berg), Kecskehegy (Kasperk).
    [Show full text]
  • Villages Named in the 1828 Hungarian Census
    Villages named in the 1828 Hungarian Census Do a word search to find your village ABAUJ-TORNA MEGYE: Alpar, Also-Csaj, -Czecze, -Fugod, -Gagy, -Hutka, -Kasmark, -Keked, -Kementze, -Lantz, -Mera, -Mettzen- zef, -Mislye, - Novaj, -Oltsvar, -Redmetz, -Szend, -Tokes, -Vadasz, Apathi, Arany-Idka Arka, Aszalo, Bakta, Baska, Basko, Barcza, Batyok, Benyek, Berencs, Bereth, Bernath- falva, Beszter, Bela, Biste, Bodoko-Ujfalu, Bodokovarallya, Bogdany, Bologd, Botsard, Bood, Bakotz, Buzafalva, Buzinka, Buzita, Buttos, Csakany, Csany, Csenyete, Csecs, Csobad, Csontosfalva, Czekehaza, Debrod, Detek, Devetser, Ents, Enyitzke, Erdo-Horvati Fantsal, Faj, Felso-Csaj, -Czecze, -Dopsza, -Fugod, -Gagy, -Golop, - Hutka, -Kesmark, -Kementze, Keked, -Mera, -Mettzenzef, -Mislye, -Novaj, -Oltsvar, -Redmetz, -Szond, -Tokes, -Vadasz, Filkehaza, Fony, Forro, Fulo-Kerts, Fuzer es Hollohaza, Gadna, Gagy-Bator, Garadna, Garbotz, Getse, Gibart, Gontz, Gontz- Ruszka, Gonyu, Gyorgyi, Gyorke, Halmaj, Haraszti, Hatkotz, Hamor, Hejtze, Hernad-Bud, Hernad-Kerts, Hernad-Petri, Hernad-Szkaros, Hidas-Nemethi Hilyo, Homrogd, Him, Idrany, Inants, Janok, Janosd, Jaszo es Bezendorf, Jaszo- Mindszent, Jaszo-Ujfalu, Kajata, Kalsa, Kassa-Ujfalu, Kany, Kapolna-Bolzse, Keletseny, Kenyhetz, Kereszttete, Ker (Nagy- es Kis-Ker), Ketty, Kiralynep, Kis-Bodolo -Bozsva, -Falu, -Ida, -Kazmer, -Kinyizs, Kis-Szalantz, Kokso-Baksa, Kokso-Mindszent, Komarotz, Komlos, Komloska, Korlath, Kovats-Vagas, Krasznyik-Vajda, Kupa, Lantz (Felso- es Kozep-Lantz), Lengyelfalva, Leh, Litka, Lorintzke, Makrantz,
    [Show full text]