Gyõr-Moson-Sopron Megye Mellékúthálózat-Fejlesztési Programja

A program-ajánlat leírása és indoklása

1. A stratégia Az Európai Unióban az útkiépítettségi hányad átlagosan 96 %, nálunk 51-52 %. E jelzésértékű eltérés sokoldalú elemzése alapján 85 %-os útkiépítettség elérését ajánlunk megcélozni, 50 éves időtávban. A növekmény egyes csoportjai közül ki kell emelni a szomszédot településeket összekötő földutaknak az állami mellékutakhoz hasonló – de többnyire csak 4 m-es szilárd burkolatú – kiépítését. Ezzel egyszerre lehet javítani a magyar mezőgazdaság önköltségén, piaci versenyképességén és a falusi térségek általános foglalkoztatási-ellátási lehetőségein, de tágabb értelemben az egész „vidéki” társadalom önszerveződésén is. Mivel az ország mintegy 160 000 km-nyi úthálózatából kb. 20 000 km-ről van szó, a „faluközi” utak szervezeti, jogi, pénzügyi, stb. kérdéseinek tisztázása kiemelt feladat kell, hogy legyen.

2. Az európai és a hazai útkiépítettség áttekintése

Az Európai Unióba igyekvő Magyarország a közúti közlekedés fejlesztésénél is igyekszik az uniós irányelvekhez és gyakorlathoz igazodni. E téren a legfontosabb feladat a gyorsforgalmú úthálózat fő vonalainak kiépítése, mert ez fontos feltétele a tőke beáramlásának és a gazdaság élénkülésének. Fontos a főúthálózat kritikus szakaszainak kihelyezése egyes túlzsúfolt településekből és meg kell építeni néhány dunai és tiszai nagyhidat is.

A vázolt feladatok azonban túl nagy anyagi-szellemi energiát kötnek le és láthatólag nem jut elegendő pénz a mellékutakra, az ország „hajszálér-hálózatára”. E többévtizedes hátrányos kezelés az állami mellékutak és az önkormányzati utak gyenge állapotán és alacsony színvonalán is tükröződik. Ezért a következő évtizedekben nagyarányú korszerűsítési és pálya-megerősítési munkákat kell elvégezni ezeken az utakon.

A mellékutak azonban nemcsak az elavultság miatt elmaradottak, hanem a földutak nagy aránya miatt is. A 160 000 km-es magyar úthálózatnak ugyanis csak mintegy 51-52 %-án van szilárd burkolat, szemben a nyugateurópai országok 96-100 %-os kiépítettségével (1. ábra). Győr-Moson-Sopron megye ellátottsága nagyjából azonos az országos átlaggal (2. ábra).

Mennyiségi lemaradásunk tehát igen jelentős. A 3. ábrából leolvashatóan a fejlett Nyugat mintegy ötven évvel jár előttünk az útkiépítésben. 2

3. A jövő javasolt irányszámai

Nyugat jelenlegi paraméterei lehetnek irányadók, de csak széleskörű elemzésekkel meghatározott mértékben indokolt őket követni. Útkiépítettségünk nagytávlati céljául sem néhány nyugati ország 100 %-os telítettségét, hanem – elsősorban a növelni szánt természetvédelmi- és erdőterületek okán – 85 %-os kiépítettségi értéket indokolt meghatározni. Azért nem alacsonyabbat, mert a kb. 90 %-ban áradmányos talajú országunkban a gazdaság működésének az időjárástól történő függetlenítése várhatóan ennyit követel meg ötven év múlva. Tekintettel egyes európai országok illetve Magyarország eddigi útkiépítési ütemére, ezen szint elérését 2050-re lehet biztonságosan előirányozni (3. ábra).

A jövendő évtizedeknek a 85 %-os szint elérését célzó útkiépítési feladatait Győr-Moson- Sopron megyére részletezve a 4. ábra mutatja be. Ebben az összesen mintegy 400 km-nyi útkorrekció és új gyorsforgalmi út építése (1. csoport) mellett kereken 2700 km önkormányzati megvalósítású ill. önkormányzati koordinálású útkiépítés várható ötven év alatt – ha a gazdaság további fejlődése és a magántőke bevonása az anyagi fedezetet biztosítani tudja.

Az említett 2700 km is tovább bontható jobban áttekinthető részekre. Ezek közöl legjobban artikulált társadalmi igény a még burkolatlan, ill. az ezután nyitandó új belterületi, önkormányzati utcák szilárd burkolattal történő ellátása. Erre megyénkben mintegy 500 km szükséges (4. ábra, 2. csoport), a 21. század természetes tartozékaként.

A többi, kb. 2200 km önkormányzati út – kevés kivételtől eltekintve – külterületen épülnek majd meg.

Melyek lesznek ezek az utak? Nyilvánvalóan azok, amelyek kiépítését a fizetőképes érdekeltek a legelőnyösebbnek ill. lehetségesnek látják, az adott kor társadalmi- természeti körülményeit figyelembe véve.

Külterületen a mezőgazdaság az egyik legnagyobb érdekelt az utak kiépítésében. Ha ugyanis az össz-útkiépítettségünk 51 %, akkor a külterületi kb. 35 % és ha a magyar mezőgazdaság ilyen egyharmadosan kiépített úthálózattal lesz kénytelen megküzdeni az Európai Unió piaci (ár)versenyében a kb. 90 %-ban burkolt utakkal ellátott nyugati mezőgazdasággal, akkor továbbra is eleve hátránnyal indul. Ezért indokolt a legfontosabb mezőgazdasági területfeltáró utak kiépítését előirányozni. Nem véletlen, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara a véleményében javasolja a program beépítését a komplex megyei Területfejlesztési Programba, sőt az egyeztetések során több kistérségi társulás javasolta a vidékfejlesztési tervbe ill. a Széchenyi-tervbe történő beemelést is, amellyel a Megyei Földhivatal is egyetért. 3

Van azonban a tájban, a külterületen egy széleskörű és nehezen forintosítható hasznú társadalmi igény is: a szomszédos települések egymás közötti sokrétű járműközlekedési igénye, az esetenként hatalmas kerülőutak megtakarítása Az igény ott is észlelhető, ahol nincs kiépített állami vagy esetleg önkormányzati út a szomszédok között, mert száraz időben általában használják is helyközi forgalomra a szomszédos települések közötti földutat. Ezért másik kijelölő elvként a szomszédos települések közötti, nagyjából legrövidebb nem-állami utak kiépítésének előirányzása ajánlható. Mivel pedig történelmi okok miatt e „faluközi” utak többnyire egyúttal a mezőgazdasági tájfeltárás fő vonalai is – egyes szakaszaik tsz-útként ki is épültek –, a többhasznúság okán célszerűbb a kiépíteni előirányzott külterületi utakat két csoportra osztani: a többhasznú településközi forgalmi utakra (4. ábra, 3. csoport) és a csak mezőgazdasági funkciójú utakra (4. ábra, 4. csoport). (A funkciók persze sok esetben nem ilyen tiszták, ezért további szabálypontosítás szükséges.) A két csoport elkülönítése azért is indokolt, mert a „civil” közforgalomra is használható faluközi utakon az állami mellékutakhoz hasonló műszaki-vonalvezetési paraméterek ajánlottak, míg az alapvetően csak gazdasági forgalomra szolgáló 4-es csoportbeli utaknál a szerényebb jellemzők is megfelelnek. Mivel pedig a 3. csoport döntő részben önkormányzati utakból áll, az állami mellékutaktól történő megkülönböztetés érdekében is ezt az útcsoportot célszerű önkormányzati településközi forgalmi utaknak nevezni. – Megyénkben az ezeknél kiépítendő szakaszok összhossza kereken 1400 km-re adódott az egyeztetések és a hat csatlakozó bakonyi község hozzászámítása után, míg a külterületen kiépíthető egyéb gazdasági utakra 800 km-es kontingens „maradt” a 2200 km-ből (4. ábra). Burkolatlan marad várhatóan fél évszázad múlva is mintegy 1200 km kisforgalmú mezőgazdasági, erdei és természetvédelmi területi út.

4. Az önkormányzati településközi forgalmi utak szerepe és jellemzői

A kiépítésre előirányozható utak eltérő előkészítettségi szinten vannak. Az 1. útcsoporttal az állami közúti szervezetek foglalkoznak, az önkormányzatokat érintő 2. és 4. csoportokban pedig szinte mindenütt csak meglevő ill. telekosztáshoz kötődő utak kiépítéséről van szó, tehát útnyomvonal-kiépítés előkészítése a települések rendezési terveiben önállóan is elvégezhető. Egyedül a 3. csoportba tartozó önkormányzati településközi forgalmi utak azok, amelyek már ezen a szinten nyomvonaltervezést igényelnek. A csoport tagjai ugyanis – funkciójuknál fogva – csak hálózati összefüggéseiben rögzíthetők és vonalvezetési igényük miatt esetenként el kell, hogy térjenek a merev táblahatárokhoz béklyózott földutaktól. Jelen program ezen hálózat nagyléptékű meghatározására született, egyrészt hogy időben orientálja a területhasználatot, másrészt hogy a 85 %-os útkiépítettség felé haladva a tájat terhelő „civil” forgalom ezekre – és csak ezekre – az újabb útvonalakra terelődjön, a többi pedig szerényebb és olcsóbb útpályával épülhessen ki. A program arra is szolgálhat, hogy a „faluközi” utak tömeges ábrázolásával felhívja a figyelmet az útkiépítés lassú, de igen széleskörűen ható folyamatára. 4

A településközi forgalmi utak hálózatának ilyen jelentős – 70-80 %-os – bővítése ugyanis jelentősen képes átalakítani a ma általában csak egy-két szomszédjukkal összekötött falvak életét, „világképét”, önképét. A minden faluból valamennyi szomszédjába nagyjából közvetlen vonalon vezető „faluközi” utak kiépítése autóbusz- közlekedési, emberi kapcsolati és esetenként ellátási, hivatásforgalmi, intézménykapcsolati, igazgatás-szervezési igény, amely tovább nő a járműszám és a benzinár növekedésével, a falusi polgár idejének (is) a drágulásával, a helyi vállalkozások fejlődésével. A kibővülő mellékúthálózat sokoldalú, sokszereplős, variábilis, egyenrangú szomszédsági-kistérségi együttműködést tesz lehetővé a települések között.

A javasolt hálózat nem előzmény nélküli. Az 1780-as években kelt ún. első katonai felmérés térképei még a földterületek szabályozása előtti természetes vonalukon mutatják a szomszéd települések közötti egyen-kiépítetlenségű településközi úthálózatot, amelyet a birtokhatár-rögzítések során nagyrészt egyenes vonalakba tördeltek, majd két évszázad alatt a centrális hatalomszervezés érdekei szerint részlegesen kiépítettek. Ezalatt torzult el a települések egymás közötti közlekedése és ezzel együtt a többi kapcsolata is. Az állami úthálózat 1948-as meghatározása a nagyszámú földút hálózatbavételével jelentős javítást irányzott elő, de az ötvenes években sok, addig ki nem épített utat kitettek a hálózatból. A „faluközi” úthálózat jelen program szerinti továbbfejlesztése, rácsrendszerűvé alakítása a 21. század európai szintjéhez közelítve célozza meg szolgáltatási szemléletűvé változtatni a korábbi államszervezési filozófiák szerinti, járási szinten is sugarasnak kialakított diktátum-szemléletű úthálózatot. Ez pedig vidékfejleszt(hető)ségi kérdés, a társadalom átszerveződését elősegítő eszköz, a kisméretű termelő-szolgáltató egységek együttműködését és/vagy versenyét szolgáló hálózat, a vidék polgárának egyenrangúsításának jelképe.

Meg kell említeni még egy különleges útkiépítési érdeket is. Mivel sem a gyorsforgalmú utakon, hosszútávon pedig az állami főutakon sem közlekedhetnek lassú járművek és róluk nem lehet telket kiszolgálni, a fő- és gyorsforgalmi utakkal közel párhuzamosan „lassú” utakat kell kialakítani. A főutakkal párhuzamos ezen utak arra kínálkozó szakaszait indokolt településközinek előirányozni. A besorolás elvei még nem tisztázottak, ezért egyelőre az önkormányzatiaknál szerepelnek. Megyénkben az 1400 km-ből kereken 100 km ilyen új, „lassú” jellegű új településközi út hossza.

Az új településközi utak közül a várhatóan forgalmasabbakat ill. az autóbusz- közlekedésre is létesülőket 6 m pályaszélességgel, az egészen kis forgalmú kapcsolatokat 4 m-rel indokolt megépíteni. Egyes fontos kiemelt utakon – mint például a Tét-pannonhalmi új úton – 7 m útpálya-szélesség ajánlható. A méretek minden egyes útnál külön megfontolást igényelnek. 5

5. Az egyeztetés folyamata

Az első programjavaslat a kistérségi szervezetekkel és az akkori hét várossal egyeztetésre kerület és az észrevételek alapján készült el az egyeztetési dokumentáció. Bár a program 1:100 000 méretarányú, a jobb beazonosíthatóság érdekében 1:25 000- es munkatérképek is készültek. A program vetítettképes előadás formájában a Győr- Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 2001. május 15-i Területfejlesztési Konferenciáján is szerepelt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága június 20-án tárgyalta meg a programot és folytathatónak minősítette.

Mivel az egyeztetéseken nem minden település képviseltette magát, ezért – és a téma stratégiai jelentősége miatt – minden település 2001. július 3-ig megkapta az anyag őt érintő kivonatát és a kistérségi társulásokon keresztül július 31-ig véleményezhette. A többi érdekelt szervezet a teljes anyagot kapta észrevételezésre. A nagyszámú levél és a további egyeztetések alapján készült el jelen anyag. (Az észrevételező levelek, valamint az egyeztetésekről készült visszaigazolások a Megyei Önkormányzat Szakágazati Osztályán megtalálhatók.) A javított program 2001 októberében kerül a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elé. A Közgyűlés a programot várhatóan elfogadja és megvalósításra a j á n l j a a közvetlenül érdekelteknek: a településeknek, a kistérségi társulásoknak és a közlekedési tárcának. A program hangsúlyozottan csak a j á n l á s , mivel nem is tehető kötelezővé.

A tervlapokon az állami és az önkormányzati településközi úthálózatok fejlesztése együttesen szerepel, hiszen egymást kiegészítő rendszerekről van szó. A program széleskörű rendszerösszefüggéseken alapuló ajánlásai az egyes települések rendezési terveiben nyernek vagy nem nyernek –vagy más vonalon nyernek – elfogadást. Mivel 50 év alatt sok feltétel változhat, a „nyeretlenek” hálózatbavételét a rendezési tervek 5-8 évenkénti felülvizsgálatakor mindig mérlegelni szükséges, figyelemmel az úthálózat és a települések időközbeni fejlődésére. A rendezési tervbe illesztés biztosítja a területet a bármikori építéshez és segítségével nagyobb súllyal és megyei szervezettséggel lehet majd pályázni az egyes pénzügyi alapokra. A nyomvonalak előre rögzítése lehetővé teszi azt is, hogy azok környezetében az építési és igazgatási tevékenység (pl. vízrendezés, telekalakítás, stb.) a végleges út olcsóbb és mielőbbi megépítését segíthesse elő.

6. Egyes részletek

-a., A javasolt útnyomvonalak nem egyforma pontossággal és biztonsággal voltak rögzíthetők. A folyamatos piros vonallal meghúzottak létező földúton vezetnek, így általában ezek a legkiforrottabbak. A pontsorral meghúzott szakaszok egy része árokhoz, erdőszélhez, fontosabb úthoz simul, de külön helyrajzi számú földút ott nem lévén, ezek a szakaszok már kevésbé biztosak. A pontsoros szakaszok másik része – 6 különösen az ívesek – általában csak telekátvágással kialakítható új nyomvonalat jelentenek, melynek pontosításához további tervezés szükséges. Az 1:100 000-es lépték miatt ezek elvi nyomvonalaknak tekinthetők csak, mégha lehelyszínelt 1:25 000-es munkatérképi hátterük is létezik.

-b., A gyorsforgalmú utak és állami főutak fejlesztésének tanulmánytervei most készülnek. Az önkormányzati településközi útjavaslatok esetenként változtatást indokolnak a csomópontok elhelyezésén, amelyek a továbbiak során tisztázandók. Ezek – pl. Kapuvárnál – a tervlapokon szerepelnek. Néhány további főúti fejlesztési javaslat (pl. Szany, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom elkerülése) a főút és a település kölcsönös zavarásának csak 30-50 éves időtávlatú megszüntetését célozza, ezért az ágazat terveiben egyelőre nem szerepel – a tervlapokon is csak egy elvi nyomvonal látható. A folyamatban levő tervezési munkáknál néhány helyen (Mezőörs, Győrszemere) alternatív vonalak is szerepelnek. A tanulmánytervvel vagy rendezési tervvel nem tisztázott korrekciós szakaszokat a pontsor helyett körsorral ábrázoltuk. A Fertőd- fertőendrédi elkerülő főút nyomvonalánál a tisztázatlanság miatt szerepel egy keleti és egy nyugati változat. Szakaszonként tisztázni kell majd a gyorsforgalmú- és főutak párhuzamos lassúforgalmi útjainak hovatartozását is.

-c., Az Öreg-Dunán csak az eddig szóba került három komp került bele a programba, az osztrák határon viszont már az európai uniós csatlakozásunk után lehetséges valamennyi reális faluközi-országközi útkapcsolat is szerepel. A nagy folyókon bejelölt új hidak olyan kínálatot, ajánlást jelentenek, amelyek nem biztos, hogy mind megépülnek, de hogy melyek épülnek meg, az nem tudható előre. A tervekben szerepeltetés a felkészülést, a hely biztosítását célozza.

-d., A reménybeli új vasúti vonalakat igazodásképpen ábrázoltuk a tervlapokon, mivel legtöbbjüket csak külön szintben lehet majd keresztezni. E keresztezésekhez jelölt hidak költsége nem szerepel a költségbecslésben.

-e., Legtöbb feltüntetett új településközi út forgalma – az állami mellékúthálózat hasonló szerepkörű útjainak terhelése alapján következtetve – nem fogja meghaladni az 500 E/nap értéket, hiszen kis települések egymás közötti és mezőgazdasági üzemi forgalma lesz csak rajtuk. A közforgalmú kiépítést tehát nem a forgalom mennyisége, hanem a kistérségi társadalom életében betöltött szerep indokolja. A kis forgalom miatt környezetzavarási szempontból is egy „csendes” kategóriát képeznek. Ettől függetlenül a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján a tervlapokon megjelöltek szerint összes új szigetközi utat és elszórtan még továbbiakat a „külön természetvédelmi egyeztetés szükséges” jelzéssel láttuk el. Azon tizenegy útszakasz közül, amelyeknek megépítését nem javasolták, a 40. és a 349. számúakat töröltük, a 79. és a 348. számúak nyomvonalát már ezen a tervi szinten megváltoztattuk, így hét útszakasz maradt rendezetlen. Ezeket „természetvédelmi konfliktussal terhelt útszakasz” megjelöléssel és megváltozatott vonali jelzéssel külön kiemeltük. A 7 természetvédelmi területeket ill. a nagy erdőfoltokat egyébként is inkább kerülik ezek a vonalak is és a hosszabb érintési-átszelési szakaszokat ún. zöld-út (különböző módon forgalomcsillapított út) jellegűnek ajánljuk.

-f., A programban a várhatóan 2 m-nél nagyobb nyílású hidak szerepelnek. Méreteik az Északdunántúli VIZIG-től származnak, de csak tájékoztató jellegűnek számíthatók. A hidak négyzetméter-árai az állami közúthálózati építési gyakorlatból származnak.

-g., Az út-költségbecslés az állami útgazdálkodási rendszerben használt legutolsó, 2000. évi normatívák alapján készült, a helyi viszonyok alapján némileg modulált értékekkel. A bruttó árak 25 % ÁFÁ-t tartalmaznak. Az új építésű szakaszokon a várható forgalom alapján néhány kivételtől eltekintve 4, ill. 6 m-es pályaszélesség és mindenütt 8,5 m útkorona-szélesség szerepel. (A 4 m pályaszélesség a 2001. július 15-e óta érvényes új műszaki előírás szerint már nem szabványos, de a Közlekedési Felügyelettel egyeztetve önkormányzati utakon továbbra is engedélyezhető, mint a gyakorlatban bevált méret.) A becsült költségek a meglevő burkolatszakaszok szélesítésének és megerősítésének értékét is tartalmazzák, hogy az új útkapcsolat teljes hosszában egyforma minőségű lehessen. Belterületen a „kint” 4 m-es utakat is 6 m-esre indokolt építeni. Valamennyi meglevő hidat is új építésűként tartalmazza a költségbecslés, mert elvileg egy híd élettartama is ötven év, de a hídátépítések szükségességét az időbeni bizonytalanság miatt nem lehet ma előrebecsülni. A 4 m-nél szélesebb útpályák, a hídátépítési költségek, valamint a bakonyalji községek többlete miatt az ötven éves program összköltsége 2001. évi árszinten kereken 125 milliárd Ft lett.

-h., A költségbecslés az ún. első kiépítés pályaszélességi méretével készült. Ez azt jelenti, hogy egyes agglomerációbeli utakon 40-50 év távlatában lehet, hogy 7 m széles út kell, de a 10-20 éven belüli építésnél elegendő a 6 m is és a költségbecslésben is ez szerepel.

-i., Készült tízéves részprogram is, az ezrednyitó évtizedre. Realitását növelendő, ebben az első tíz évben nem az átlagos 2,5 milliárdot, hanem csak 2 milliárd Ft/év költségkeretet irányoztunk elő. Emiatt jelentősen meg kellett kurtítani a kistérségi javaslatokat, valamint a Tét-Pannonhalma összekötőutat is állami megvalósításúnak tételezzük fel, az út rangja alapján. A program ezen része egyébként csak orientáló jellegű, hogy körülbelül hol lenne igény a kistérségi kapcsolatok fejlesztésére, de az önrész-előteremtés bizonytalansága és a pályázati rendszer miatt ettől jelentős eltérés is elképzelhető.

-j., Ha bizonyos útszakaszok vagy hidak hamarabb készülnének el, mint bizonyos konkurrenseik, akkor a forgalom káros helyeken koncentrálódna és adott esetben megvan a veszélye a torz helyzet véglegessé válásának is. Emiatt bizonyos útszakaszok ill. hidak megépítése nem kívánatos az első évtizedekben. Ilyenek a 8. sz. Bezenye- feketeerdei, a 113. sz. Győrsövényház-mosonszentmiklósi, a 230. sz. Lövő-csapodi és a 8

271. sz. Hövej-csapodi út. A hálózat ilyen jellegű torzulási lehetőségeit folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

-k., Három kistérségi egyeztetésen is felmerült az, hogy a kiépítendő faluközi utak kerüljenek állami tulajdonba és állami útként épüljenek meg. E több minisztérium feladat- és hatáskörét, ill. törvényeket is érintő javaslat ügyében országos vizsgálatra és politikai döntésre lenne szükség.

7. További feladatok

-a, A megyei program évi átlagos pénzigénye – évente 30 km-rel számolva – mai árszinten 2-2,5 milliárd Ft, Ehhez a pályázó 8-10-15 településeknek összesen 6-800 millió Ft nagyságrendű önrészt kellene évente előteremteni. Ez nem lehetetlen, sőt esélyét növeli az, hogy az első közműépítések tízéves hitel-visszafizetései egyre több községben fejeződnek be, azonban a sokszor nagyon szerény anyagi helyzetű kisközségek számára az önrész előteremtésében további segítséget kell nyújtani – különben a program épp ott nem hat, ahol erre a legnagyobb szükség lenne. A Területfejlesztési Tanács kiegyenlítő szerepére valószínűleg még sokáig szükség lesz. A pályázati lehetőségeket – az Útépítési Célelőirányzat, a Területfejlesztési Tanács kezelésében levő különböző pályázati alapok, stb. – maximálisan ki kell használni. A kistérségek javaslata alapján a mellékúthálózat-fejlesztési programot célszerű lenne beemelni a vidékfejlesztési tervbe és a Széchenyi tervbe is, hiszen a „jól járható Magyarország” alapvető feltétele a mezőgazdaság és a vidék fejlődésének is. Meggondolandó az is, hogy bizonyos feltételek mellett a nem-szilárd burkolatú I. ütemi kiépítésre is lehessen pályázni.

-b., Egy ilyen intenzív útkiépítési program megvalósítása felveti a pályázati rendszer megújítását is. Ennek egyik iránya az, hogy az Útfenntartási és –fejlesztési célelőirányzat (ÚFC) országos keretét jelentősen meg kell emelni. (A megemelést valósan indokolja az is, hogy a benyújtott igények minden évben többszörösen meghaladták a keretet.) A másik irány az, hogy a biztosítandó önrész mértékét a kis településeknél differenciáltan tovább kell csökkenteni.

-b., A mellékúthálózat-fejlesztési programot a helyiek akarata szerinti vonalakon az egyes települések rendezési terveibe be kell illeszteni. Várható, hogy egyes szakaszok nem kapnak meg minden lakossági vagy hatósági támogatást – ezek nem kerülnek bele a rendezési tervekbe, de az 5-8 évenkénti tervfelülvizsgálatok során szükségességüket a program szellemében indokolt ismételten mérlegelni. A rendezési tervekbe illesztés azért is lényeges, mert a településeken belül ezek fogadására nem csak műszaki és pénzügyi vonalon, hanem településszerkezeti és lakossági- lélektani szempontból is fel kell készülni. (Lényegesebb településszerkezeti változások adódnak többek között Árpás, Jobaháza, Kóny és Nyúl községekben, miértis 9 ezek rendezési terveit szükséges lenne minél hamarabb megújítani.) Ki kell alakítani a helyes területrendezési, közlekedési, gazdasági, táj- és környezetvédelmi véleményezési módot is, amely e bizonytalan, nagytávlati megvalósulási idejű fejlesztéseket megfelelően kezeli.

-c., Megyénkben is, de országosan is megoldatlan jelenleg a falusi önkormányzati utak szakszerű kezelése, amelyet gyorsabb tönkremenetellel és útfenntartási többletköltségekkel fizetünk meg. Ezért időszerű megszervezni az önkormányzati útfenntartási rendszert is, melynek egyik lehetséges bázisa az állami közútkezelők útmesterségi hálózata, de más megoldás is elképzelhető. A körzeti főmérnöki rendszer megszervezésével ki kell alakítani a szakszerű önkormányzati út- és köműtulajdonlás szakember-gárdáját is.

-d., A mellékúthálózat fejlesztésének megtervezése nem egyszerű közlekedési feladat, hanem a kistérségek, a települések jövőképét jelentősen befolyásolni képes tevékenység. Széleskörű tudományos összefogással ki kell dolgozni a hálózatbavételi, tervezési, jóváhagyási szabályokat, köztük a különleges – pl. tanyás – területeken követendő módszert. A kiépített utak mintegy kétszeres mennyiségi megnövekedése – országosan 80 000-ről kb. 150 000 km-re – felveti a hálózat további differenciálásának szükségességét, az állami mellékúthálózat és az önkormányzati településközi utak esetleges összevonását vagy átcsoportosítását. A mellékutak megnövekvő kiépített hálózatát interaktív módon bele kell illeszteni a társadalmi környezetbe is.

8. Győr-Moson-Sopron megye javasolt önkormányzati településközi útjai

A lista a térképlapok számozási sorrendjében haladva tartalmazza a megye területét érintő valamennyi önkormányzati településközi utat. ( Két út is van, amely szomszéd megyei településeket köt össze a mi megyénken keresztül.) Szerepelnek a meglevő vagy tervezett településelkerülő utak is. A városokon belüli úthálózatból csak a szerkezetileg településközi funkciójúnak nevezhetők kerültek a listába. Egyes különálló városrészek külön gócoknak számítanak.

A B C D E 1. Rajka – orsághatár – Deutsch Jahrndorf (Németjárfalu) 1 6 2,8 2,6 467 2. Rajka – országhatár – Nickelsdorf (Miklóshalma) 1 4 6,3 6,3 380 10

A B C D E 3. Rajka – hegyeshalmi Márialiget – 1501. út (-Hegyeshalom) 1 6 7,7 6,4 792 4. Hegyeshalom – mosonszolnoki Irénmajor – Várbalog 1,3 4 11,1 9,9 1894 5. Hegyeshalom – Mosonszolnok 1,3 6 7,3 7,1 977 6. Hegyeshalom –levéli lassú út 1 6 2,4 1,7 745 7. Bezenye – Dunakiliti 1 4 5,3 4,5 400

8. Bezenye – Feketeerdő (részben „zöld” út) 1 4 5,7 5,6 448 9. Bezenye – bezenyei Paprét – Mosonmagyaróvár 1 4 6,5 5,6 399 10. Hegyeshalom – bezenyei Paprét – feketeerdei átkötőút 1 4 8,5 6,3 384

11. Levél – Mosonmagyaróvár-észak 1,3 4 3,1 3,1 189 12. Levél – mosonmagyaróvári lassú út („Cseresznyés út”) 1,3 6 5,2 3,2 245 13. Levél – mosonszolnoki átkötőút 1.3 4 3,0 2,8 224 14. Mosonmagyaróvár-ipartelepi északi bekötőút 1,3 6 1,3 1,3 104 15. Mosonmagyaróvári északnyugati elkerülőút 1,3 6 1,9 1,9 181

16. Mosonmagyaróvári északkeleti elkerülőút 1,3 6 2,0 2,0 154 17. Dunakiliti elkerülőút 1 6 2,7 2,7 215 18. Dunakiliti – országhatár – Samorin (Somorja) komppal 1 6 4,1 1,5 165 19. Dunakiliti – tejfalui 1407-es elkerülőút 1 6 1,0 1,0 80 20. Dunakiliti – Dunasziget-Sérfenyősziget 1 4 6,1 4,6 356

21. Feketeerdő – Halászi 1 4 6,7 6,4 406 22. Feketeerdői déli elkerülőút 1 6 1,0 1,0 77 23. Feketeerdő – dunaszigeti Zátony 1 6 5,0 5,0 406 24. Dunasziget-sérfenyőszigeti déli bekötőút 1 4 2,4 1,0 168 25. Dunasziget-Galambos – zátonyi átkötőút 1 6 1,3 0,6 91

26. Dunasziget – Püski 1,3 6 6,7 6,4 536 27. Kisbodaki északi bekötőút 1 4 2,5 2,0 152 28. Kisbodaki déli bekötőút 1.3 4 1,8 1,3 113 29. Halászi keleti bekötőút 1,3 6 1,4 0,9 97 30. Halászi délkeleti elkerülőút 1.3 6 0,7 0,7 54

31. Halászi-máriakálnoki átkötőút („Mise-út”) 1,3 6 1,9 1,4 142 32. Máriakálnok – Mosonmagyaróvár-Lúcsony („Vilmos révi út”) 3,1 6 3,9 2,4 356 33. Máriakálnoki keleti bekötőút 3,1 6 2,6 2,5 193 34. Püski – Halászi-Arak 1,3 4 2,9 2,5 187 35. Darnózseli – Püski 3,1 6 3,0 3,0 225

36. Darnózseli – Dunaremete 3,1 4 2,0 2,0 120 37. Dunaremete –bősi átkötőút 1,3,4 4 4,0 2,9 229 38a. Sopron-Brennbergbánya –oh. –Ritzing (Récény) „zöld” út, alternatíva 2,5 4 1,1 0,7 84 38b. Sopron-Újhermesakna – oh. –Ritzing (Récény) „zöld” út, alternatíva 2,5 4 3,8 0,8 274 39. Sopron-Brennbergbánya – Ágfalva 40. törölve

41. Ágfalva – országhatár – Schattendorf (Somfalva) 2 4 1,2 1,2 131 42. Sopron – országhatár – Schattendorf (Somfalva) 2 6 5,6 2,7 144 11

46. Sopron – oh. – Klingenbach-i (kelénpataki) lassú út 2 6 2,9 2,9 290 47. Soproni délkeleti átkötőút (Híd utca) 2 7 1,5 0,3 75 48. Sopron-Kőhídtelep –oh– St. Margarethen (Szt.margitbánya) („piknik-út”)2 6 3,5 - - 49. Ferőrákos – Sopron-Kőhídtelep – oh. –Klingenbach (Kelénpatak) 2 4 4,6 3,8 263 50. Ferőrákosi északnyugati bekötőút 2 4 2,4 2,4 192

51. Ferőrákosi északnyugati elkerülőút 2 6 0,7 0,7 70 52. Sopron – Pinty-tető – Fertőrákos („Nemeskúti út”) (részben „zöld” út) 2 6 5,5 3,1 389 53. Sopron, új pozsonyi út 2 7 1,8 1,8 360 54. Sopron, új balfi út 2 7 2,0 2,0 360 55. Sopron-lővéri keleti bekötőút 2 7 3,1 3,1 384

56. Sopron, Kőszegi út – kópházi átkötőút 2,5 6 1,2 1,2 108 57. Sopron-balfi nyugati bekötőút 2 6 0,9 - - 58. Sopron-balfi keleti bekötőút 2,5 6 1,2 - - 59. Sarród-Fertőújlak – országhatár – Apetlon (Mosonbánfalva) 2 4 1,5 1,5 123 60. Sarród-Fertőújlak – országhatár – Pamhagen (Pomogy) 2 4 2,3 1,8 132

61a. Sarród-Fertőújlak – pomogyi út (-Fertőd-Tőzeggyármajor) É-i vált. 2,3 4 6,1 5,9 368 61b. Sarród-Fertőújlak – pomogyi út (-Fertőd-Tőzeggyármajor) D-i vált. 2,3 4 3,7 3,7 222 62. Sarród-Fertőújlak – Sarród-Nyárliget 2 4 3,6 3,1 188 63. Fertőd – Pamhagen-i (pomogyi) lassú út 2 4 5,4 5,4 351 64. Kapuvár-Miklósmajor – Wallern (Valla) 3,2 6 3,3 3,3 285 65. Ferőd-Tőzeggyármajori északi bekötőút 3 4 2,4 1,9 142

66. Kapuvár-Miklósmajor –oh.– Tadten (Mosontétény) (részben „zöld” út) 3 4 4,3 4,3 322 67. Kapuvár-Lengyár – Kapuvár-Öntésmajor 3,6 4 1,8 1,8 171 68. Osli nyugati bekötőút 3,6 6 1,8 1,8 135 69. Csorna-földszigeti északkeleti bekötőút 3 4 7,3 7,0 457 70. Jánossomorja-hanságligeti délkeleti bekötőút 3 4 9,9 9,9 601

71. Acsalagi északi bekötőút 3 6 1,2 - 60 72. Acsalag – jánossomorjai átkötőút („zöld” út) 3 4 2,5 2,5 235 73. Bősárkány-jánossomorjai lassú út 3 4 10,3 10,3 745 74. Jánossomorja – Újrónafő 3 4 4,9 4,5 310 75. Újrónafői déli bekötőút 3 4 3,6 3,6 234 12

A B C D E 76. Jánossomorjai északi elkerülőút 3 6 4,8 4,3 417 77. Várbalog – országhatár – Andau (Mosontarcsa) 3 4 1,4 1,4 84 78. Várbalog – országhatár – St. Andr (Mosonszentandrás) 3,2 4 1,1 1,1 68 79. Várbalogi nyugati elkerülőút 3 6 1,6 1,6 125 80. Várbalog – Várbalog-Albertkázmérpuszta 3 6 4,4 - 175

81. Várbalog-Albertkázmérpuszta – oh. – Nickelsdorf (Miklóshalma) 3,1 4 0,8 0,8 52 82. Jánossomorja – Mosonszolnok 3 6 7,2 6,9 535 83. Jánossomorja – mosonmagyaróvári lassú út 3 6 9,9 9,4 685 84. Mosonszolnok – Mosonmagyaróvár-Újudvar 3 6 4,1 4,1 320 85. Mosonmagyaróvár-óvári déli bekötőút 3 6 2,6 1,7 375

86. Mosonmagyaróvári délnyugati lassú út 3 7 3,3 2,9 364 87. Újrónafő – Mosonmagyaróvár-dél 3 6 7,5 7,2 709 88. Mosomnagyaróvári délkeleti átkötőút 3 6 3,6 3,4 400 89. Máriakálnok – Kimle 3 4 6,8 5,7 366 90. Halászi-Arak – kimlei átkötőút 3,1 4 2,6 2,6 165

91. Lipót – országhatár – Gabikovo (Bős) komppal az Öreg-Dunán 4,3,1 6 1,9 1,1 224 92. Lipót – Ásványráró 4,3 4 5,6 4,1 265 93. Hédervár – Hédervár-Károlymajor – Mecsér 3,4 4 4,1 4,1 249 94. Mecséri északnyugati bekötőút 3,4 4 2,1 2,1 129 95. Mecsér – Mecsér-Lickópuszta 3,4 4 3,3 2,2 192

96. Kimle – Mecsér-Lickópuszta 3 4 5,1 3,7 269 97. Mosonmagyaróvár - kimlei lassú út 3 4 6,1 6,1 387 98. Mosonmagyaróvár – Kimle-Károlyháza 3 4 6,3 6,3 387 99. Lébély – Kimle-Károlyháza („Széles út”) 3 4 7,3 6,4 389 100. Mosonszentmiklós-Mosonújhely – lickói elágazási lassú út 3 6 1,2 1,0 77

101. Mosonszentmiklós-Mosonújhely – öttevényi lassú út 3,4 6 4,0 4,0 309 102. Lébényi északnyugati átkötőút („zöld” út) 3 4 1,4 1,4 84 103. Lébényi déli átkötőút 3 6 1,1 0,6 73 104. Győrsövényház – Tárnokréti 3 4 5,0 5,0 302 105. Markotabödögei északkeleti bekötőút 3 4 4,5 4,5 290

106. Tárnokréti – Fehértó (részben „zöld” út) 3 4 5,3 4,3 275 107. Tárnokréti – Cakóháza 3 4 3,1 3,1 188 108. Rábcakapi – Jánossomorja-Hanságliget 3 4 4,6 4,6 371 109. Maglóca – Markotabödöge 3 4 3,3 2,2 196 110. Fehértó – Győrsövényház 3 6 3,3 2,8 247

111. Fehértó – Kóny 3,6 4 3,4 2,8 175 112. Bezi – Kóny 3,6 4 4,1 4,1 258 113. Győrsövényház – Győrsövényház-Ilonamajor – Mosonszentmiklós 3 4 5,5 5,5 423 114. Győrsövényház – Ikrény-Oszhelypuszta –85-ös út 3,4 4 10,8 9,6 582 115. Bezi – Mosonszetmiklós 3 4 6,7 6,0 476

116. Rábapatona – Mosonszentmiklós 3,4 4 8,2 8,2 588 13

117. Enesei észkkeleti bekötőút 3,4 4 3,3 3,3 202 118a. Mosomszentmiklós – M1 kiszolgálóút – Börcs 3,4 4 4,9 1,7 320 118b. Mosonszentmiklós – régi töltésút – Börcs 3,4 4 4,2 4,2 255 119. Rábapatona – Börcs 3,4 4 5,2 5,0 319 120. Börcsi nyugati átkötőút 4 4 1,2 1,0 60

121. Börcs – Ikrény 4 4 1,8 1,8 197 122. Börcs – börcsi szőlők – 1-es út 4 4 3,1 3,0 227 123. Börcs – Öttevény 4 6 5,2 2,2 205 124. Öttevény – Dunaszeg-Gyulamajor 4 4 6,8 2,4 156 125. Kunszigeti északnyugati bekötőút 4,3 4 6,6 2,5 327

126. Kunszigeti északi bekötőút 4 4 1,9 1,9 123 127. Dunaszentpáli déli bekötőút 4 4 1,7 1,7 110 128. Dunaszentpáli nyugati bekötőút 4,3 4 3,0 2,9 325 129. Dunaszentpál – Mecsér 4,3 6 3,2 3,0 379 130. Dunaszentpáli északi bekötőút 4 6 1,9 1,3 134

131. Ásványráró – mecséri átkötőút 4,3 4 1,6 1,6 109 132. Ásványráró – Vámosszabadi-Szúnyogháza ( „zöld” út) 4 4 12,2 11,6 754 133a. Dunaszegi északi bekötőút, keleti változat 4 6 1,5 0,4 57 133b. Dunaszegi északi bekötőút, nyugati változat 4 6 0,9 0,9 72 134. Kunsziget – Győrladamér 4 6 3,7 2,8 397 135. Győrladamér – Vámosszabadi 4 6 7,1 6,4 556

136. Győrladamér - Vámosszabadi-szúnyogházi átkötőút 4 4 3,8 3,8 296 137. Győrladamér keleti bekötőút 4 4 0,9 0,9 58 138. Kunszigeti déli bekötőút 4 6 2,4 2,4 192 139. Kunsziget –Győr-Pinnyéd - Győr 4 6 9,6 5,9 582 140. Abda – Győrzámoly 4 4 5,9 5,2 506

141. Abdai északkeleti bekötőút 4 4 2,2 1,4 84 142. Abda – Győr-gyirmóti átkötőút 4,7 4 4,3 4,3 329 143. Ikrény – Győr-Gyirmót 4,7 4 5,4 5,1 1394 144. Ikrény – Győr-Nádorváros 4 6 6,6 6,3 1169 145. Abda – Győr-újvárosi lassú út 4 6 4,2 2,8 296

146. Győr-Pinnyéd –győrújfalui átkötőút 4 6 2,4 1,8 463 147. Győrzámoly – Vámosszabadi 4 4 5,0 4,2 265 148. Győrzámolyi keleti átkötőút 4 6 0,7 0,2 41 149. Győrújfalui nyugati átkötőút 4 6 0,5 0,5 38 14

A B C D E 150. Győrújfalu – Vámosszabadi 4 4 4,1 3,8 255

151. Győrújfalu – Győr-bácsai átkötőút 4 6 3,2 3,1 261 152. Vámosszabadi – Vámosszabadi-Szúnyogháza lassú út 4 6 2,1 2,1 176 153. Nagybajcs – Vámosszabadi-szúnyogházi átkötőút 4 4 2,1 2,0 127 154a. Vámosszabadi-Alsóvámos – nagybajcsi északi út változat 4 6 3,3 2,6 258 154b. Vámosszabadi-Alsóvámos – nagybajcsi gépműhelyi út változat 4 6 2,7 1,1 128 155. Vámosszabadi-Zsandárhíd – kisbajcsi átkötőút 4 4 1,7 1,3 99

156. Nagybajcs – Kisbajcs-Szőgye 4 4 2,2 2,2 135 157. Győr-Bácsa – kisbácsai elkerülőút 4 6 5,4 5,4 458 158. Kisbajcs – Győr-Szentiván 4 6 6,6 5,0 774 159. Győr-Bácsa – Győr-szentiváni átkötőút 4 6 2,4 2,2 175 160. Győr-Likócs – Győr-gönyűi kikötői lassú út 4 6 6,7 5,6 446

161. Győr – Győr-Szentiván 4 7 6,8 5,1 747 162. Győr-Szentiván – Győr-gönyűi kikötő (Újmajori út) 4 6 4,4 3,1 249 163. Véneki nyugati elkerülőút (Mosoni dunai zsilipes híd esetén) 4 6 2,0 2,0 159 164. Győr-szentiváni keleti bekötőút 4 7 1,5 1,2 176 165. Győr-Szentiván – Nagyszentjános (részben „zöld” út) 4 4 10,8 3,7 415

166. Győr-Szentiván –Bőnyi Szőlőhegy 4 4 5,2 5,1 316 167. Győr-szentiváni déli bekötőút 4 6 4,6 2,0 268 168. Győr – M1 szentiváni csomóponti bekötőút („Banai út”) 4 7 5,8 0,1 193 169. Nagyszentjános-Kisszentjános – Bőnyi Szőlőhegy – Banai úti átkőtőút4 4 6,2 6,0 411 170. Bőnyi Szőlőhegy – bőnyi átkötőút 4 4 1,0 1,0 65

171. Gönyű – o.határ –KlíÞska Nemá (Kolozsnéma) komppal a Dunán 4 6 0,1 0,1 42 172. Nagyszentjános – megyehatár – Ács 4 4 2,2 2,2 143 173. törölve 174. Péri északnyugati bekötőút 4,7 6 3,3 3,3 249 175. Töltéstavi északi bekötőút 4,7 4 3,1 3,1 191

176. Töltéstava-táplánypusztai lassú út 4,7 6 1,7 1,7 136 177. Töltéstava-táplánypusztai nyugati bekötőút 4,7 4 0,5 0,5 34 178. Töltéstava – Győr-Sashegy – győri lassú út 4,7 6 5,7 5,7 538 179. Győr-Nádorváros – Győri keleti iparterületi átkötőút 4 7 1,3 1,3 584 180. Győr-Szabadhegy – Győr-Ménfőcsanak 4,7 6 4,4 3,7 323

181. Győr-Kismegyer – Győr-ménfőcsanaki átkötőút 4,7 6 2,7 2,4 196 182. Győr-Nádorváros – Győr-Gyirmót (részben „zöld” út) 4,7 6 3,3 3,3 463 183. Harka – országhatár – Neckenmarkt (Sopronnyék) 5 6 1,7 1,6 185 184a. Harka – országhatár –Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) 5,2 6 1,5 1,0 100 184b. Harka elkerülőút – országhatár –Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) 5,2 6 1,9 1,9 148 185. Kópháza – országhatár – Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) 5,2 6 2,0 1,5 189

186. Kópháza – harkai déli átkötőút 5 4 0,6 0,6 36 187. Kópháza – Nagycenk 5,2 4 6,3 3,9 354 188. Kópházi keleti elkerülőút 5,2 4 1,2 0,9 119 15

191. Nagycenk – fertőbozi átkötőút 5 6 0,9 0,9 90 192. Nagycenk – Pereszteg 5 6 2,5 1,4 160 193. Nagycenk-Kiscenki délkeleti bekötőút 5 6 0,5 0,5 58 194. Pereszteg – országhatár – Nikitsch (Füles) 5 4 3,3 3,3 198 195. Sopronkövesd – országhatár – Nikitsch (Füles) 5 6 3,2 3,2 225

196. Sopronkövesd – Sopronhorpács 5 4 6,7 6,2 380 197. Völcseji északi bekötőút 5 4 3,4 2,8 199 198. Und-sopronkövesdi átkötőút 5 4 1,8 1,8 112 199. Und – országhatár – Kroatisch Geresdorf (Gyirót) 5 4 2,9 2,9 186 200. Zsira – országhatár – Nikitsch (Füles) 5 6 2,8 0,6 188

201. Sopronhorpács-Lédec – Zsira 5 6 6,2 5,0 430 202. Zsira – országhatár – Lutzmannsburg (Locsmánd) 5 6 0,9 - 20 203. Zsira – Répcevis 5 4 2,4 1,2 158 204. Répcevisi elkerülő – országhatár – Lutzmannsburg (Locsmánd) 5 6 1,9 1,8 135 205. Répcevis – gyalókai átkötőút 5 4 1,0 1,0 60

206. Répcevis – megyehatár – Csepreg 5 6 3,1 3,1 239 207. Szakony – megyehatár – Peresznye 5 4 3,1 2,7 259 208. Szakony – megyehatár – Csepreg 5 6 1,0 0,7 92 209. Szakony – megyehatár – Tormásliget 5 4 1,8 1,5 111 210. Gyalóka – Egyházasfalu 5 4 5,7 5,7 349

211. Völcseji déli bekötőút 5 4 2,4 2,4 144 212. Egyházasfalu – megyehatár – Tormásliget 5 6 1,6 1,6 120 213. Egyházasfalu – megyehatár – iklanberényi átkötőút 5 4 0,2 0,2 12 214. Újkér-Makkoshetye – megyehatár – déli bekötőút 5 4 0,3 0,3 20 215. Iván – megyehatár –sajtoskáli átkötőút 5 4 1,1 1,1 69

216. Iván – megyehatár –nemesládonyi átkötőút 5 4 2,1 2,1 130 217. Iván – Csér 5 4 3,3 3,3 204 218. Csér – megyehatár – nemesládonyi átkötőút 5 4 1,5 1,5 90 219. Csér – megyehatár –Nagygeresd 5 4 0,7 0,7 44 220. Cséri keleti bekötőút 5 6 1,0 1,0 86

221. Iváni délkeleti bekötőút 5 6 1,6 1,4 122 222. Újkéri déli bekötőút 5 6 2,1 1,4 140 223. Újkér – Nemeskér 5 6 2,5 1,8 148 16

A B C D E 224. Újkér – Pusztacsalád 5 6 5,3 3,9 362 225. Pusztacsaládi keleti bekötőút 5 4 4,7 4,3 289

226. Pusztacsalád – dénesfai átkötőút (részben „zöld” út) 5 4 9,2 8,2 505 227. Nemeskéri keleti bekötőút (részben „zöld” út) 5 4 4,5 3,1 252 228. Nemeskéri északi bekötőút 5 6 1,1 0,6 81 229. Lövői déli bekötőút 5 6 0,8 - 16 230. Lövő – Csapod (részben „zöld” út) 5 4 9,0 8,7 550

231. Lövő – Nagylózs 5 4 5,6 3,5 250 232. Sopronkövesd – Ebergőc 5 4 5,5 4,9 306 233. Nagylózsi déli bekötőút 5 4 2,0 1,4 116 234. Peresztegi déli bekötőút 5 6 2,4 1,7 157 235. Pereszteg – Hidegség 5 4 2,6 2,6 160

236. Pereszteg – Hegykő 5 4 4,1 3,7 280 237. Pinnyei északkeleti bekötőút 5 6 1,4 1,4 107 238. Pinnye – Ebergőc 5 4 4,3 3,6 325 239. Nagylózsi északkeleti bekötőút 5 6 5,5 4,9 437 240. Röjtökmuzsaji nyugati elkerülőút 5 6 1,3 1,3 171

241. Röjtökmuzsaj – Ebergőc 5 6 1,9 1,8 120 242. Röjtökmuzsaji bekötőút 5 6 3,0 1,4 254 243. Fertőszentmiklós – Fertőd – sarródi elkerülőút 5 7 10,7 10,7 1668 244. Fertőszéplak-röjtökmuzsaji átkötőút 5 4 1,1 1,1 66 245. Fertőszentmiklósi nyugati bekötőút 5 6 3,6 3,6 350

246. Fertőszentmiklósi délnyugati elkerülőút 5 6 1,2 1,2 125 247. Fertőszéplak – fertőszentmiklósi átkötőút 5 6 2,4 2,0 177 248. Fertődi északi tehermentesítő út 5 7 3,5 3,2 399 249. Sarródi délnyugati bekötőút 5 6 0,9 0,8 67 250. Sarródi keleti bekötőút 5 6 1,2 0,9 93

251. Fertődi keleti tehermentesítő út 5 7 2,1 1,3 202 252. Fertőd – Agyagosszergény 5 6 3,9 3,1 416 253. Fertőendréd – Agyagosszergény 5 4 2,4 2,0 145 254, Agyagosszergényi északkeleti bekötőút 6,5 6 6,4 3,7 373 255. Agyagosszergény – Kapuvár 6,5 6 5,3 5,3 561

256. Vitnyéd – agyagosszergényi átkötőút 6 4 1,6 1,3 124 257. Vitnyédi keleti elkerülőút 6 6 2,2 2,2 312 258. Kapuvári nyugati elkerülőút 6 6 1,9 1,9 175 259. Kapuvári északi elkerülőút 6 6 1,7 1,7 149 260. Kapuvár – Kapuvár-Öntésmajor 6 6 3,0 2,7 226

261. Kapuvári északkeleti elkerülőút 6 6 2,1 2,1 168 262a. Kapuvár – veszkényi északi út (alternatíva) 6 6 4,2 3,3 248 262b. Kapuvár – veszkényi középső út (alternatíva) 6 6 4,3 3,3 272 263. Kapuvári délkeleti elkerülőút 6 7 2,3 2,3 342 17

266. Veszkény – szárföldi északi út 6 6 2,3 2,3 236 267. Veszkényi déli bekötőút 6 7 1,9 1,9 379 268. Babóti nyugati bekötőút 6 6 2,2 1,5 178 269. Kapuvár – Hövej 6 6 4,7 3,5 480 270. Vitnyéd-csermajori bekötőút 6 4 1,5 1,2 89

271. Hövej – Csapod 6,5 4 6,6 6,6 398 272. Höveji délkeleti bekötőút 6 4 3,2 2,9 244 273. Himod – Csapod 6,5 4 4,3 3,4 249 274. Himod –iváni átkötőút 6 6 3,2 3,0 252 275. Répceszemerei északi bekötőút 6,5 4 3,9 3,7 243

276. Csáfordjánosfai északi átkötőút 6 6 0,2 - 8 277. Csáfordjánosfa – megyehatár –Vámoscsalád 6,5 4 0,8 0,8 19 278. törölve 279. Répceszemere – megyehatár –Répcelak 6 6 0,4 0,3 31 280. Répcelaki északi bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 6 6 0,4 0,4 36

281. Csánigi északi bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 6 6 0,6 0,6 67 282. Dénesfai délkeleti bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 6 6 0,3 0,3 37 283. Dénesfa – beledi átkötőút 6 4 3,2 3,2 222 284. Beled – répcelaki lassú út 6 6 5,4 4,4 579 285. Rábakecöli nyugati bekötőút 6 6 3,4 3,4 318

286. Rábakecöl – megyehatár –Nick 6 4 3,7 3,7 236 287. Répcelak – régi vasúti híd – Csönge út Győr-M.-S. megyei szak. 6 4 0,6 0,6 292 288. Rábakecöl – megyehatár –Pápoc 6 6 2,1 1,7 461 289. Rábakecöli déli átkötőút 6 4 0,9 0,9 58 290. Rábakecöl – vági átkötőút 6 4 5,5 5,2 332

291. Edvei déli bekötőút 6 4 1,4 0,9 80 292. Edve - rábakecöli átkötőút 6 4 0,9 0,9 54 293. Vásárosfalui nyugati bekötőút 6 4 1,4 1,0 101 294. Beled – Beled-Vica 6 6 1,5 - 55 295. Beledi keleti bekötőút 6 6 1,6 1,3 117

296. Beled-vági átkötőút 6 6 7,1 7,0 559 297. Beled –Mihályi („Pacati” út) 6 4 3,8 3,1 221 298. Kisfaludi északi bekötőút 6 6 2,0 1,0 126 18

A B C D E 299. Kisfaludi keleti bekötőút 6 4 3,6 3,4 222 300. Babót – Magyarkeresztúr 6 4 8,7 8,0 526

301. Potyondi nyugati bekötőút 6 4 3,1 3,1 130 302. Szárföldi déli bekötőút 6 4 4,0 3,8 228 303. Szárföld – Rábatamási 6 6 3,4 2,9 252 304. Szárrföldi északi átkötőút 6,3 6 0,7 0,7 60 305. Rábatamási északi bekötőút 6,3 4 7,2 6,4 427

306. Rábatamási keleti bekötőút 6 6 2,1 1,5 150 307. Farád – Csorna-Földsziget 6,3 4 8,1 6,1 379 308. Jobaháza – Csorna-déli átkötőút 6 6 3,6 3,6 282 309. Rábatamási – jobaházi átkötőút 6 6 0,6 0,6 48 310. Jobaházi déli bekötőút 6 6 2,2 1,8 159

311. Potyondi északi tehermentesítő út 6 6 1,6 1,6 127 312. Magyarkeresztúr – Páli 6 4 4,8 4,6 296 313. Páli – Zsebeháza 6 4 2,2 2,2 138 314. Zsebeháza – Szilsárkány 6 4 5,2 5,0 327 315. Szil – vági átkötőút 6 6 1,2 1,2 91

316. Vági délnyugati bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 6 4 0,8 0,8 52 317. Vág – Rábasebes 6 6 2,4 2,0 167 318. Szil – Rábasebes 6 4 4,4 4,2 265 319. Rábasebes – megyehatár –Kemenesszentpéter 6 6 0,6 0,3 406 320. törölve

321. Rábasebesi keleti bekötőút 6 4 6,4 5,4 329 322. törölve 323. Rábaszentandrási délnyugati bekötőút 6 6 1,5 1,5 120 324. Rábaszentandrási déli bekötőút 6 4 1,6 1,6 96 325. Szany – Árpás 6 6 9,6 6,5 657

326. Rábaszentandrási északi bekötőút 6 4 3,0 2,9 184 327. Sobor – Árpás 6 4 4,8 3,9 290 328. Szany – Rábacsanak 6 4 6,1 6,1 380 329. Egyed – szanyi átkötőút 6 4 3,7 3,7 225 330. Szili keleti bekötőút 6 6 4,4 3,1 310

331- Szilsárkány –szanyi lassú út 6 4 5,5 5,5 358 332. Szilsárkányi keleti bekötőút 6 4 2,1 2,1 126 333. Rábacsanak – Pásztori 6 4 3,2 3,2 195 334. Rábacsanak – Rábapordány 6 4 3,8 3,7 235 335. Egyedi északi bekötőút 6 6 0,9 0,7 64

336. Egyed – Bodonhely 6 4 7,0 7,0 429 337. Árpás – bodonhelyi átkötőút 6 4 4,1 4,1 249 338. Pásztori déli elkerülőút 6 6 1,0 1,0 85 339. Pásztori – Csorna-dél 6 4 4,8 4,6 319 19

341. Pásztori – Dőr 6 4 4,2 4,0 257 342. Dőri nyugati elkerülőút 6 6 1,2 1,2 96 343. Csorna dél – Dőr 6 6 4,1 3,6 316 344. Csornai délnyugati elkerülőút 6 6 2,3 2,2 200 345. Csorna – Csorna-földszigeti átkötőút 6,3 4 8,0 7,3 499

346. Csorna – Csorna-csatárimajori lassú út 6,3 4 2,8 2,8 168 347. Csornai keleti átkötőút 6 6 1,0 0,6 73 348. Csorna – kónyi lassú út 6 6 5,8 5,8 464 349. Dőri északkeleti bekötőút 6 4 3,3 2,4 173 350. Dőr – bágyogszováti átkötőút 6 4 3,6 3,6 227

351. Kóny – Rábacsécsény 6 6 6,5 5,5 463 352. Bágyogszovát – Kóny „zöld” út 6 6 5,4 5,4 417 353. Bágyogszováti keleti átkötőút 6 4 0,9 0,9 69 354. Bágyogszovát – rábacsécsényi átkötőút 6 4 3,1 3,1 206 355. Bodonhely – Rábacsécsény 6 4 2,5 2,5 152

356. Rábacsécsény – Mérges 6 6 1,9 1,9 148 357. Rábacsécsényi északi átkötőút 6 4 1,8 1,5 90 358. Kóny – enesei déli út 6,3 6 1,5 1,5 120 359. Mérgesi északkeleti elkerülőút 6,7 4 2,0 2,0 130 360. Mérges – Rábapatona 6,7 6 4,2 3,9 311

361. Mérgesi déli bekötőút 6,7 4 1,6 1,4 99 362. Rábaszentmihály – Koroncó 6,7 4 7,5 7,4 460 363. Kisbaboti keleti bekötőút 6,7 6 3,2 2,9 235 364. Rábaszentmiklósi délkeleti bekötőút 6,7 4 4,5 4,1 274 365. Mórichidai északi bekötőút 6 6 1,1 1,1 95

366. Mórichida – Tét-Lesvár 6,7 6 5,6 5,2 306 367. Mórichida – Csikvánd 6,7 4 5,7 4,1 340 368. Mórichida – megyehatár –malomsoki átkötőút 6 4 1,8 1,1 66 369. Sobor – Csikvánd út Győr-M.-S. megyei szakasza 6 4 3,1 3,0 979 370. Csikvándi délkeleti bekötőút 6,7 4 4,2 4,2 264

371. Gyarmat – megyehatár – vaszari lassú út 7,6 4 3,2 3,2 211 372. Tét-szentkúti északnyugati bekötőút 7,6 4 3,8 3,8 238 373. Tét –Tét-szentkúti lassú út 7 6 1,3 1,3 104 374. Téti északi átkötőút 7 6 2,8 2,3 225 20

A B C D E 375. Tét – koroncói átkötőút („Ürgehegyi út”) 7 4 5,6 5,6 336

376. Tét – győrszemerei lassú út 7 6 1,7 1,7 153 377. Győrszemere – Koroncó-Haraszt – Koroncó 7 6 5,6 1,9 227 378. Koroncói nyugati átkötőút 7 6 1,5 - 60 379. Győrszemere-Nagyszentpál – Koroncó 7 4 4,2 3,4 244 380. Győrszemere-nagyszentpáli keleti bekötőút 7 6 1,1 0,5 68

381. Koroncó – Rábapatona 7 6 5,0 - 150 382. Rábapatona – Ikrény 7 6 3,4 3,0 243 383. Koroncó –Győr-Gyirmót 7 6 7,2 3,8 371 384. Győr-gyirmóti déli elkerülőút 7 6 2,1 2,1 326 385. Győr-gyirmóti déli bekötőút 7 6 2,6 2,4 193

386. Győrszemere – Győr-ménfőcsanaki lassú út 7 6 0,9 0,5 72 387. Győr-gyirmóti keleti bekötőút 7 6 0,8 0,6 64 388. Győr-ménfőcsanaki északnyugati bekötőút 7 7 1,0 0,7 121 389. Győr-ménfőcsanaki délnyugati bekötőút 7 7 1,1 - 44 390. Győr-ménfőcsanaki északi bekötőút (Győri út) 7 7 1,9 - -

391. Győr-Ménfőcsanak – Győrújbaráthegy 7 6 2,6 0,4 110 392. Győrújbaráthegyi déli bekötőút 7 6 2,0 2,0 155 393. Győrszemere – Győrújbarát 7 6 2,5 2,5 188 394. Győrszemere – Győrszemere-Szőlőhegy 7 6 2,0 0,2 106 395. Győrszemere-Szőlőhegy – tényői átkötőút 7 6 1,7 1,5 136

396. Győrszemere – Felpéc 7 6 4,3 2,9 341 397. Győrszemere – Gyömöre 7 6 5,1 5,1 387 398. Gyömöre – Felpéc 7 4 4,1 3,4 269 399. Felpéci déli bekötőút 7 6 1,9 0,8 119 400. Tét – Szerecseny 7 6 6,0 4,2 403

401. Szerecseny – tétszentkúti átkötőút 7 4 2,0 2,0 120 402. Gyömöre – Gyarmat 7 4 5,8 5,6 353 403. Gyarmati déli bekötőút 7 6 3,5 3,5 281 404. Szerecseny – megyehatár – lovászpatonai átkötőút 7 4 2,3 1,2 117 405. Szerecseny – kajárpéci átkötőút 7 6 1,5 1,5 138

406. Gyömöre – kajárpéci átkötőút („Posta-út”) 7 4 2,0 2,0 128 407. Kajárpéc-kajári nyugati bekötőút 7 4 2,1 0,9 157 408. Kajárpéc –megyehatár –Nagydém 7,8 6 3,3 0,4 123 409. Sokorópátka –megyehatár –Lovászpatona ( részben „zöld” út) 7,8 6 4,1 4,1 341 410. Kajárpéc – Sokorópátka 7 4 4,1 2,8 268

411. Kajárpéc – Tényő („Csöndér-út”) 7 4 4,4 4,2 329 412. Felpéc – Tényő 7 7 3,8 3,7 567 413. Tényő – Écs 7 7 6,8 5,4 862 414. Nyúl – tényői átkötőút 7 6 3,2 2,9 281 415. Tényő – sokorópátkai keleti út 7 4 6,7 4,6 455 21

A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A B C D E 416. Tényő – ravazdi átkötőút (részben „zöld” út) 7 4 5,9 4,4 378 417. Sokorópátkai kőhegyi átkötőút (részben „zöld” út) 7 6 1,1 1,1 83 418. Sokorópátka – Ravazd 7,8 6 6,5 3,9 536 419a. Sokorópátka – romándi É-i átkötőút Gy.-M.-S. megyei szakasza 7,8 4 3,7 3,7 331 419b. Sokorópátka – romándi déli átkötőút Gy.-M.-S. megyei szakasza 7,8 4 2,7 2,7 263 420. Ravazd – megyehatár – gici átkötőút 7,8 4 1,0 1,0 60

421. Bakonypéterd – Románd 7,8 6 2,4 - 120 422. Bakonypéterd – veszprémvarsányi lassú út 7,8 4 1,7 1,7 136 423. Bakonypéterd – Lázi 7,8 4 3,0 2,6 165 424. Veszprémvarsány – lázi átkötőút 7,8 6 1,4 1,4 130 425. Lázi – Sikátor 7,8 4 2,6 2,4 154

426. Lázi – megyehatár –Réde 7,8 4 6,4 5,4 348 427. Sikátor – bakonybánki út Gy.-M.-S. megyei szakasza 7,8 6 4,0 3,6 290 428. Lázi –Tápszentmiklós 7,8 4 2,6 2,2 134 429. Lázi – Győrasszonyfa 7,8 6 3,7 3,0 262 430. Bakonypéterd - Győrasszonyfa 7,8 4 2,7 2,6 173

431. Győrasszonyfa – Tápszentmiklós 7,8 4 3,0 3,0 186 432. Tarjánpusztai déli bekötőút 7 6 0,5 0,1 93 433. Ravazd – bakonypéterdi lassú út 7,8 4 4,8 4,8 360 434. Tarjánpuszta – Nyalka 7 4 4,0 3,6 219 435. Győrasszonyfa – nyalkai átkötőút 7 4 1,5 1,5 90

436. Táp – tarjánpusztai átkötőút 7 4 1,3 1,3 84 437. Pannonhalma – táp átkötőút 7 6 0,6 0,6 54 438. Pannonhalma – tarjánpusztai átkötőút 7 6 1,5 1,5 120 439. Pannonhalna – pázmándfalui átkötőút ( „régi” út) 7 6 2,4 2,1 368 440. Pannonhalma – győrsági átkötőút 7 4 2,8 2,2 173

441. Győrság - pázmándfalui átkötőút 7 4 3,0 2,3 178 442. Écs- Győrsági átkötőút 7 6 1,1 1,1 88 443. Écsi északkeleti bekötőút 7 7 1,3 1,3 150 444. Győrsági északnyugati bekötőút 7 4 3,3 3,3 235 445a. Nyúl – töltéstavi déli út (alternatíva) 7 6 4,1 3,3 316 445b. Nyúl – töltéstavi északi út (alternatíva) 7 6 4,1 3,1 342

446. Nyúli délnyugati tehermentesítő út 7 6 2,7 1,8 200 447. Nyúl – Nyúlhegy 7 6 1,7 - 24 448. Nyúl – győrújbaráti tehermentesítő út 7 7 6,1 6,1 736 449. Győr-ménfőcsanaki északkeleti elkerülőút 7 6 1,9 1,9 171 22

A B C D E 450. Nyúl – győri lassú út 7 4 5,4 5,4 352

451. Győrújbarát – töltéstavi átkötőút 7 4 2,8 2,8 234 452. Töltéstava – péri tavak – Pér 7 6 5,1 4,3 384 453. Töltéstava – péri lassú út 7 6 2,2 2,2 176 454a. Győrság - sághalomaljai bekötőút (alternatíva) 7 6 0,4 0,4 32 454b. Győrság – sághalomaljai elkerülőút (alternatíva) 7 6 0,9 0,9 72 455. Pér – Mezőörs-Mindszentpuszta 7 6 4,3 3,1 331

456. Pázmándfalu – Pér 7 7 5,5 4,5 600 457. Pázmándfalu – Mezőörs-Mindszentpuszta 7 4 4,0 4,0 253 458. Mezőörs – Mindszentpuszta átkötőút 7 6 1,2 1,2 96 459. Táp – megyehatár –Bársonyos 7 4 4,8 4,4 304 460. Mezőörs – tápi átkötőút 7 4 4,5 4,2 273

461. Tápszentmiklós – megyehatár –Bársonyos 7 4 4,8 3,5 303 462. Mezőörs– megyehatár –kerékteleki lassú út 7 6 2,1 2,1 172 463. Mezőörs – Rétalap 7 6 4,5 - 225 464. Mezőörs – bőnyi átkötőút 7 4 4,6 4,5 278 465. Pér – banai út (-M1 csomópont) 7 7 7,7 7,4 942

466. Bőny – péri átkötőút 7 4 4,4 2,7 168 467. Rétalap – péri átkötőút 7 4 1,3 1,3 78 468. Rétalap –megyehatár –Tárkány 7 4 0,7 0,7 42 469. Rétalap –megyehatár – Bábolna 7 6 2,3 2,3 177 470. Kisbaboti nyugati átkötőút 6 6 0,5 0,5 39

471. Levél – pozsonyi úti átkötőút 1 6 4,2 4,1 633 472. Babot – szárföldi átkötőút 6 6 2,1 1,8 171 473. Győri délnyugati elkerülőút 4,7 7 3,8 3,8 1936 474. Petőházi délkeleti bekötőút 5 6 0,8 0,3 30 475. Petőháza – Fertőendréd 5 6 1,1 0,5 70

476. Höveji keleti bekötőút 6 6 0,5 0,5 74 477. Potyondi délkeleti bekötőút 6 6 0,6 0,6 48 478. Rábapordányi nyugati átkötőút 6 4 0,4 - - 479. Győr-ménfőcsanaki déli bekötőút 7 6 1,6 - - 480. Győrújbaráti fehérkereszti bekötőút 7 6 0,4 0,4 40

481. Töltéstavi 81. úti különszintű útátvezetés 4,7 6 0,4 0,4 114 482. Tápszentmiklós – sikátori átkötőút 7,8 6 0,7 0,7 56 483. Sikátori déli bekötőút 7.8 4 2,0 - - 484. Veszprémvarsány –megyehatár –Réde 7,8 6 3,7 3,7 330 485. Veszprémvarsányi déli bekötőút 7,8 6 1,5 0,1 28 486. Veszprémvarsány – bakonygyiróti északi út 7,8 6 2,2 1,8 135 487. Veszprémvarsány – Bakonyszentlászló 7,8 6 3,5 3,2 305 488. Veszprémvarsány – bakonygyiróti szőlőhegyi út 7,8 6 1,2 1,2 113 489. Bakonyszentlászló – megyehatár –bakonyszentkirályi lassú út 8 4 3,0 3,0 216 490. Bakonyszentlászlói keleti bekötőút 8 4 5,8 5,1 424 23

A B C D E 491. Sokorópátka – megyehatár –Nagydém 7,8 4 1,4 1,4 90 492. Bakonygyirót – megyehatár –Bakonytamási 7,8 4 1,7 1,5 111 493. Bakonyszentlászló – megyehatár –Gic 7,8 4 1,8 1,3 113 494. Bakonyszentlászló – megyehatár –Pápateszér 8 6 3,2 2,7 227 495. Fenyőfő – megyehatár –Bakonytamási 8 4 1,9 1,9 117

496. Fenyőfő – megyehatár –Pápateszér 8 6 1,5 1,5 113 497. Fenyőfő – megyehatár –Bakonykoppány 8 6 3,4 3,4 262 498. Bakonyszentlászló – megyehatár –Porva 8 6 7,6 7,0 561 499. Bakonygyiróti déli bekötőút 7,8 4 1,8 1,2 102 500. Bakonyszentlászló-vinyei keleti bekötőút 8 4 3,4 3,4 256

501. Bakonyszentlászló – fenyőfői átkötőút 8 6 0,7 0,7 53 502. Fenyőfő – megyehatár –Porva (részben „zöld” út) 8 4 4,2 4,2 265 503. Bakonybél – porvai út Gy.-M.-S. megyei szakasza 8 4 2,0 0,7 61 504. Fertőrákosi vízitelepi út 2 5 2,8 - - 505. Fertőrákos – országhatár – Mörbisch (Fertőmeggyes) 2 6 1,9 0,3 104

506. Mosonszentmiklósi északnyugati bekötőút 3 6 2,2 2,2 180 507. Győrasszonyfai átkötőút 7,8 6 0,5 0,5 40 508. Ágfalva – országhatár – Loipersbach (Lépesfalva) 2 6 2,1 2,0 150 509. Gönyűi régi tengely-út 4 6 3,8 0,4 72 510. Gönyű – Győrszentiván 4 4 4,4 4,4 276