Helyzetelemzés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

Helyzetelemzés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna

Miskolc, 2020. november

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 1 2. HELYZETELEMZÉS ...... 5 BEVEZETÉS ...... 5 FEJLESZTÉS INDOKOLTSÁGA ...... 7 2.1 TÁRSADALOM ...... 11 2.1.1 Népesség ...... 11 2.1.1.1 Népességszám, korösszetétel...... 11 2.1.1.2 Falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya ...... 20 2.1.1.3 Korfa, nők és férfiak aránya ...... 22 2.1.1.4 A népesség képzettség szerinti bemutatása ...... 23 2.1.1.5 Egészségügyi helyzet ...... 26 2.1.1.6 Vallási, felekezeti arányok ...... 31 2.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép ...... 32 2.1.2.1 Általános munkaerő-piaci helyzetkép ...... 32 2.1.2.2 Foglalkoztatás strukturális adatai ...... 36 2.1.2.3 Munkaerőigény ...... 41 2.1.2.4 Munkanélküliségi helyzet ...... 42 2.1.2.4 A koronavírus hatásai a munkanélküliségre ...... 44 2.1.3 A háztartások életszínvonala ...... 47 2.1.4 Oktatás ...... 53 2.1.4.1 Köznevelés - szakképzés ...... 53 2.1.4.2 Felnőttképzés, felnőttoktatás ...... 62 2.1.4.3 Felsőoktatás -- a Miskolci Egyetem ...... 64 2.1.4.3.1 A Miskolci Egyetem számokban ...... 64 2.1.4.3.2 Országos helyzetkép – modellváltás ...... 65 2.1.4.3.3 A Miskolci Egyetem beiskolázási vonzáskörzete ...... 67 2.1.4.3.4 Képzések, létszámok ...... 69 2.1.4.3.5 Fejlesztések a Miskolci Egyetemen ...... 80 2.1.4.3.6 Tudományművelés – Doktori Iskolák – Rangsorok ...... 82 2.1.4.3.7 A Miskolci Egyetem társadalmi kapcsolatai ...... 87 2.1.5 Kultúra és sport...... 89 2.1.5.1 Kultúra ...... 89 2.1.5.2 Sport ...... 96 2.1.M Társadalom – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09. 2.1 fejezet)...... 97 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ...... 98 2.2 GAZDASÁG ...... 100 2.2.1 Ágazati fókuszú elemzés – gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok100 2.2.1.1 Gazdasági teljesítmény ...... 100 2.2.1.2 Adóbevételek alakulása ...... 107 2.2.1.3 Gazdasági szervezetek...... 108 2.2.1.4 Prosperáló vállalatok ...... 115 2.2.1.5 A járványügyi helyzet hatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...... 119 2.2.1.6 Ágazati elemzések ...... 123 2.2.1.6.1 Ipar ...... 123 2.2.1.6.2 Mezőgazdaság ...... 129 2.2.1.6.3 Élelmiszeripar ...... 133

2.2.1.6.4 Feldolgozóipar ...... 134 2.2.1.6.5 Turizmus ...... 136 2.2.1.7 Megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban...... 146 2.2.2 Befektetői környezet ...... 156 2.2.2.1 Saját és közvetlen külföldi tőkebefektetés ...... 156 2.2.2.2. Ipari parkok, iparterületek ...... 158 2.2.2.3. Technológiai adottságok – inkubátorházak ...... 159 2.2.2.4. Szolgáltatóközpontok ...... 161 2.2.2.5. Egészségügyi infrastruktúra, munkavállalói lakhatási környezet ...... 161 2.2.3 Gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések ...... 165 2.2.3.1 Ágazati együttműködések előnyei ...... 165 2.2.3.2 Ágazati együttműködést gátló tényezők ...... 166 2.2.3.3 Együttműködést támogató környezet ...... 167 2.2.4. Korábbi fejlesztési eredmények, azok gazdasági hatása ...... 169 2.2.4.1. Megvalósult és a folyamatban lévő fejlesztésekről általában ...... 169 2.2.4.2. Konkrét beruházások ...... 178 2.2.M Gazdaság – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.5 fejezet) ...... 180 2.2.M.2 Turizmus – kultúra – sport, Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.9 fejezet és Miskolc Turizmusfejlesztési Stratégia) ...... 180 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ...... 182 2.3. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ...... 183 2.3.1 Domborzati viszonyok, geomorfológiai adottságok, táj jellemzői ...... 183 2.3.2 Éghajlat, klimatikus viszonyok ...... 186 2.3.3 Levegőminőség ...... 188 2.3.4 Vízrajz ...... 191 2.3.5 Geotermikus adottságok ...... 195 2.3.6 Természetes növényzet ...... 196 2.3.7 Természet és tájvédelem ...... 198 2.3.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok ...... 201 2.3.9 Termőföldek nagysága ...... 203 2.3.10 Urbánus környezet állapota, épített örökség...... 205 2.3.11 Szennyezett területek ...... 207 2.3.M Környezeti állapot – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.7 fejezet) ...... 209 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ...... 210 2.4 INFRASTUKTÚRA...... 211 2.4.1 Úthálózat ...... 211 2.4.2 Vasúti szállítás ...... 213 2.4.3 Közösségi (autóbusz) közlekedés ...... 214 2.4.4 Víziközmű ...... 216 2.4.5 Közműfogyasztás ...... 217 2.4.6 Telefon, internet hálózati lefedettség ...... 217 2.4.7 Megújuló energia felhasználása ...... 218 2.4.M Infrastruktúra – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.6, A.6, D3. és E1 fejezetek) ...... 219 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ...... 220 KÖZREMŰKÖDŐK ...... 221

1. Vezetői összefoglaló

Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetelemzése a társadalmi mutatók, a gazdaság teljesítőképessége, a környezeti és infrastrukturális állapot bemutatásával

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságszámát tekintve az ország második legnagyobb megyéje. Lakosságszáma 2020 januárjában 637.064 fő volt, mely az ország lakosságának 6,52%-át teszi ki. A megyét 15 kistérség, 358 település, 29 város alkotja, területe 7247,17 km². Település-szerkezete rurális, meghatározó jellegzetessége Miskolc és vonzáskörzetének hangsúlyos szerepe mellett az apró- és törpefalvak magas száma.

A megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen, részben a természetes népességfogyás, részben a magas elvándorlás miatt. A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal fogyott, a népességfogyás mértéke az országos átlagnál nagyobb. Ugyanakkor az utóbbi években a megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben az emelkedő születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt. A megyében magas az idős lakosság száma, így az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak száma, ezáltal növekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt.

A lakosság egészségmagatartása kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás. A megye egészségügyi infrastruktúrája átlagosan jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségek esetében az egészségügyi alapellátás különböző elemei hiányoznak.

A lakosság iskolai végzettségi szintjére jellemző, hogy magas az általános iskolai (8 osztály) végzettséggel sem rendelkezők aránya, ami 13,8%. Ugyanakkor a Miskolci járásban élők iskolai végzettségi szintje meghaladja az országos átlagot, a felsőfokú végzettségűek aránya itt megközelíti a 20%-ot.

A háztartások jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb az országos átlagnál, ugyanakkor javuló tendenciát mutat. A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és Észak- Magyarország háztartásai között 1,4-szeres a különbség. A megyében magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek aránya, akik körében számottevő az iskolát teljesen vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma.

A szakképzésben tanulók száma az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent évről évre, az iskolák kihasználtsága alacsonyra süllyedt, egyre több hiányszakma került azonosításra, a munkaerő piacon strukturális hiány keletkezett.

A Miskolci Egyetem 2020. augusztus 1-jétől Magyarország modellváltó felsőoktatási intézményeinek egyike. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag kulturális öröksége jelentős értéket képvisel a megye számára, amelyek állapota sok esetben nem kielégítő, azok fenntartása, felújítása és védelme szükséges a természeti érték szem előtt tartásával.

1 A kulturális örökségek nagy száma mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen emelkedett a turisták száma. A kulturális, egészség- és gyógyturizmus, sport-turizmus egyelőre kiaknázatlan potenciál a megyében. A turisztikai kínálat láthatósága, elérhetősége gyenge. A megye gazdasági teljesítőképességét tekintve elmondható, hogy a GDP volumene a 2008- as válságot követően folyamatosan, nagymértékben növekszik. Az egy főre jutó GDP szintén növekvő tendenciát mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan a 3. legnagyobb növekedési ütemet produkálta – a bruttó hazai termék nominálisan mintegy 700 ezer Ft-tal nőtt 2015 és 2018 között – az alacsony bázisnak is köszönhetően. 2013– 2018 között megvalósított beruházások egy lakosra jutó értékét tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megye a főváros és a megyék rangsorában a 10. helyet foglalta el.

A megye foglalkoztatási helyzetét meghatározza az általánosan tapasztalható kettősség, azaz miközben a gazdálkodó szervezetek strukturális munkaerőhiánnyal küzdenek, hatalmas - többségében képzetlen - munkaerő-többlet is jelen van. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 261 ezer Ft-ot, nettó átlagkeresetük (adókedvezmények nélkül) 173 ezer Ft-ot tett ki, ennek ellenére a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fizetések jelentősen elmaradnak az országostól.

A 100 leginkább prosperáló megyei vállalat összesen három és félszer nagyobb profitot termel, mint a megye többi vállalkozása. A gazdasági szerkezetváltozás után történelmi ipari karakterét megőrizve a megyei hozzáadott érték 38,9%-át a vegyipar, a 14,1%-át a gépipar adja, de jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3%-os hozzájárulása is. Export tekintetében azonban a járműipar és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása a meghatározó.

A korszerűtlen infrastruktúra miatt a megye hiányt szenved a magas hozzáadott értékű tevékenységekből. Megyénk területe 16 járásra oszlik, melyek gazdasági teljesítményei jelentősen különböznek egymástól a befektetett saját tőke eltérésének függvényében. A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány (42 db) nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett nagy számban működnek kisvállalkozások. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60%-a náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, a meglévő szakképzett szakemberek elvándorlása, a helyben maradó munkaerő mobilitásának hiánya.

A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben egyre inkább felértékelődik a különböző iparágak együttműködése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez kevésbé jellemző. A megyében a megtermelt hozzáadott érték jelentős része a húzóágazatokban, azon belül is a nagyvállalatoknál képződik, közepes- és kisvállalatok súlya nem jelentős, iparági együttműködésekről pedig nem található adat. A megyében megvalósuló fejlesztésekhez nagymértékben hozzájárult számos Európai Uniós forrás, összességében 659 milliárd Ft összegű folyamatban lévő beruházásról beszélhetünk. Ebből a legnagyobb részt az IKOP teszi ki 307 milliárd Ft-tal, az összeg jelentős hányada az M30-as útszakasz határig történő továbbépítésére fordítódik.

A megye éghajlata, csakúgy, mint domborzata, igen változatos képet mutat. Levegőminőség szempontjából a megye természeti adottságai ellenére az ország szennyezettebb területeihez tartozik, a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások aránya magas. Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízgazdálkodási szempontból az ország egyik legváltozatosabb tájegysége, a klímaváltozás következményként a nagy vízhozamú folyók miatt eddig is jellemző árvízveszélye miatt, a villámárvizek kialakulásának kockázata jelentősen megnövekedett. A megye kiemelkedő adottságokkal bír a geotermikus energia esetében is. 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitás meghatározó részét képezik. Az UNESCO Világörökséggé nyilvánította az Aggteleki-karsztvidéket és a Tokaji Történelmi Borvidéket. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, kiváló adottságokkal rendelkezik a dél-borsodi tájegység, szerényebb adottságúak az észak-borsodi területek. A megyében a mezőgazdaság jelentős szereppel bír, azonban a mezőgazdasági feldolgozóipar alulreprezentált. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjainak teljes hossza 2.645 km. A kistérségek elérését biztosító alsóbbrendű utak jelentős része (1503 km) „5, rossz” állapot besorolású. A közforgalmú vasútvonalak építési hossza összesen 450 km. A vonalak 24%-a kétvágányú és 45%-a villamosított. A megyében az elővárosi jellegű közösségi közlekedés működése nem összehangolt. A megye logisztikai infrastruktúrájából hiányoznak vagy nem elég fejlettek az ún. intermodális logisztikai központok. A 2020. évi járványhelyzet hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az országos tendenciához hasonlóan érvényesülnek: a vészhelyzet legnagyobb vesztese a megyében az idegenforgalom, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat. Más ágazatok különböző méretű cégeit eltérően érintette, hatásai a nagyobb létszámot foglalkoztató vállaltoknál voltak kevésbé érezhetőek. Az ipari termelés lendülete 2020. első félévében összességében megtorpant, elsősorban a belföldi értékesítés esett vissza. Azonban a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszeripar kibocsátása, valamint a járműgyártás kis mértékben bővült. A megyei álláskeresők összességét tekintve a járvány hatása érzékelhető, a regisztrált álláskeresők száma növekedett: 2020. októberében 40.899 fő volt regisztrált álláskereső, amely az országos létszám 13,36%-a. A családok életminőségére, a gyermekek oktatásban való részvételére gyakorolt középtávú hatás még pontosan nem mérhető fel, de az alacsony intezitású háztartások és halmozottan hátrányos gyermekek magas száma, a megye rurális térszerkezeti adottsága miatt prognosztizálható, hogy a területi kiegyenlítési, felzárkózási törekvések az eddiginél is több erőforrást igényelnek.

Összefoglalva: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy terén építhet a megye önkormányzati, oktatási, érdekképviseleti, civil szervezeteinek együttműködésére, fókuszban a megye lakosság megtartó erejének növelésével és a lakosság képzettségi szintjének emelésével. A megye gazdasági versenyképességének növelésében kulcsfontosságú szerepet játszik ipari öröksége és hagyományai, a foglalkoztatás bővítésének lehetősége, a vállalkozások

3 támogatása szakképzett munkaerőt biztosító és technológiai fejlesztéseket támogató környezet kialakításával. A megye kiváló természeti adottságokkal, egyedülálló kulturális értéktárral, értékes potenciállal rendelkezik a kultúra a sport, az egészségmegőrzés és a turizmus összekapcsolása révén. Jelentős természeti erőforrásokkal bír, melyek alkalmassá teszik komplex fejlesztési programok megvalósítására. A megye kedvező földrajzi helyzete alapján alkalmas logisztikai központok fejlesztésére, híd Szlovákia és Magyarország között.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági viszonyain az ellentmondásosság, sok esetben a kettősség érhető tetten. Prosperáló városok mellett halmozottan hátrányos térségek azonosíthatók be; magas az élveszületések száma, de alacsony az átlagéletkor és jelentős az elvándorlás; egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és a szakemberhiány; a nemzetközi viszonylatban is jól teljestő ágazatok, cégek mellett a legnagyobb foglalkoztató KKV-k tőkeszegények, bizonytalan jövőkép, alacsony nyereségtermelő képesség jellemzi őket; jelentős az erdőborítottság, viszont rosszak a levegőminőségi adatok; magas az általános iskolát sem végzettek aránya, emellett sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A megye viseli történelmi hagyományainak lenyomát és a rendszerváltás ipari összeomlásának következményeit. Büszkeség és kiábrándultság egyaránt jelen van. A felemelkedés szélesebb látókört, partnerséget és közös jövőképet igényel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye elkötelezett egy európai léptékű Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításában.

4 2. Helyzetelemzés

Bevezetés

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca- víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni. Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Ha nem lenne a Miskolci Egyetem, feltehetően ennél is drasztikusabb csökkenés lenne a fiatalok körében. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

2.0 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképe

5 Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt: besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. A tatárjárás legismertebb csatája, a muhi csata 1241-ben közel Miskolchoz zajlott. A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja vot. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka lett. Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amelyek hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban állt a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a mai napig működő Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt. A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek, Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja emlékeztet erre az időre. Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben, ugyanakkor az a törekvése, hogy szabad királyi város legyen, nem sikerült. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere

6 Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula. Az 1867-es kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A megye fejlődése a trianoni békeszerződés után megtorpant, Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika).

A megye a rendszerváltozásból abszolút vesztesként került ki, a nehézipar válságba került, a munkanélküliség kezelhetetlen mértékben nőtt. A megye igyekezett kilábalni a válságból, egyebek mellett a turisztikai jelleget erősítve. Az acélváros imázs levetkőzése, a kultúra fejlesztése célkitűzése Miskolc városának és a megyének, elég a nemzetközi hírű Bartók+ operafesztiválra vagy a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra utalni. Ugyanakkor az ipari hagyományokra építve Miskolc városa együttműködve a Miskolci Egyetemmel és a megyével, minden erőfeszítést megtesz a munkahelyteremtés, a gazdaságélénkítés érdekében.

2010 után a kormányzati támogatásból megvalósuló beruházások, a külföldi befektetések (Takata, BorsodChem, Bosch stb.) révén csökkent a munkanélküliség, erősödik a gazdaság, fejlődik a térség, de a nehéz örökség miatt félő, hogy kiemelt kormányzati figyelem nélkül tovább nőhet a leszakadás a fejlettebb régiókhoz képest, és nem sikerül megállítani az elvándorlást. A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

Fejlesztés indokoltsága

Az Észak-magyarországi statisztikai régió része Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a régió központja Miskolc.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Megyeszékhelye Miskolc (közel 156 ezer fő). 15 kistérsége, 16 járása, összesen 358 települése, 1 megyei jogú városa (Miskolc) és 27 egyéb városa van a megyének. A 2011-es népszámlálás szerint 684.793 fő él a megyében. A 2018. januári statisztika szerint, 648.216 fő. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban látszódnak a fejlődés jelei a betelepülő cégek révén, de még így is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

Miskolc régióközponti és Miskolc térségi vezető szerepe a nehéziparra alapult a 20. század elején. A nehézipar hanyatlásával (1980-as évek) Miskolc lakosságmegtartó szerepe

7 jelentősen gyengült, kb. 50 ezer lakos hagyta el a várost (képzett értelmiségi és szakmunkás réteg). 2010 óta a város újra fejlődésnek indult, mára az elvándorlás lassult ugyan, de nem állt meg, hosszú idő után, a 2018-as évben megállt.

Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc-Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Az Észak-magyarországi régió egyetlen esélye egy erős Miskolcon keresztül értelmezhető.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található, az Észak-Magyarországi régióban fekszik, a régió és a megye központja Miskolc. Területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje, 15 kistérség, 358 település, köztük a megyeszékhely és további 27 város alkotja, ahol 684.793 fő él 7.247,17 km²-en. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca-víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni. Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Ha nem lenne a Miskolci Egyetem, feltehetően ennél is drasztikusabb csökkenés lenne a fiatalok körében. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult, Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak. E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez, innen a város neve. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt:

8 besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. A tatárjárás legismertebb csatája, a muhi csata 1241-ben közel Miskolchoz zajlott. A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja volt. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka lett. Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amelyek hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár. A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás (a földesúr saját kezelésű birtoka, más néven allódium) és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg- ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban állt a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a mai napig működő Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek, Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja emlékeztet erre az időre. Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben, ugyanakkor az a törekvése, hogy szabad királyi város legyen, nem sikerült. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula. Az 1867-es kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat. A megye fejlődése a trianoni békeszerződés után megtorpant, Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi.

Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal. A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A megye a rendszerváltozásból abszolút vesztesként került ki, a nehézipar válságba került, a munkanélküliség kezelhetetlen mértékben nőtt. A megye igyekezett kilábalni a válságból, egyebek mellett a turisztikai jelleget erősítve. Az acélváros imázs levetkőzése, a kultúra fejlesztése célkitűzése Miskolc városának és a megyének, elég a nemzetközi hírű Bartók+ operafesztiválra vagy a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra utalni. Ugyanakkor az

9 ipari hagyományokra építve, a Miskolc városa, együttműködve a Miskolci Egyetemmel és a megyével, minden erőfeszítést megtesz a munkahelyteremtés, a gazdaságélénkítés érdekében. 2010 után a kormányzati támogatásból megvalósuló beruházások, a külföldi befektetések (Takata, BorsodChem, Bosch, Lufthansa stb.) révén csökkent a munkanélküliség, erősödik a gazdaság, fejlődik a térség, de a nehéz örökség miatt félő, hogy kiemelt kormányzati figyelem nélkül tovább nőhet a leszakadás a fejlettebb régiókhoz képest, és nem sikerül megállítani az elvándorlást.

A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

10 2.1 Társadalom

2.1.1 Népesség

2.1.1.1 Népességszám, korösszetétel

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. január 1-jén 637.064-en éltek (0,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban, az ország lakosságának 6,52%-a). Népsűrűsége 2020 elején 89 fő/km2 volt, mely alacsonyabb az országos átlagnál (105 fő/km2). Pest megye után ez a legnépesebb megye annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás hosszú idő óta nagyobb mértékű az országosnál. A megye népességét az 1980-as évek elejéig dinamikus növekedés jellemezte. Az 1980-as években a születések száma még meghaladta a halálozások számát, de a negatív vándorlási különbözetet már akkor sem tudta ez ellensúlyozni. 2019-ben a megye lakónépessége 2012-höz képest 6,7, az előző évhez képest 0,9%-kal esett vissza, ennél nagyobb népességcsökkenés csak Békés megyében volt.

A népesség csökkenését több tényező eredményezte. A természetes fogyás (a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét) az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el a megyében. A természetes népességfogyás népességszámhoz viszonyított mértéke ugyanakkor kisebb volt, mint országosan. 2012 és 2019 között a születések és a halálozások egyenlege alapján 17,8 ezer fővel fogyott a megye népessége. A népességszámot a születések viszonylag alacsony, és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2012 és 2019 között a belföldi vándorlás miatt 27,2 ezer fővel, a nemzetközi vándorlás kapcsán 1,6 ezer fővel csökkent (Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról, KSH 2019).

Megye 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Borsod-Abaúj- 667.594 660.549 654.402 648.216 642.447 637.064 Zemplén Országos adat 9.855.571 9.830.485 9.797.561 9.778.371 9.772.756 9.769.526

2.1.1 táblázat: Az Észak-Magyarországi régió lakónépességének alakulása 2015-től (fő, Forrás: KSH stadat 6.1.1)

A megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben a kedvező születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt. Ennek megfelelően 2019-ben „csak” 5.447 fővel csökkent a megye lakossága. Ha visszamenőleg három évtizedre, 1990-től vizsgáljuk a megye lakónépességének alakulását, megállapítható, hogy az utóbbi 30 évben közel 125 ezer fővel csökkent a lakosság száma. Még nagyobb távlatú tendenciát vizsgálva látható, hogy 1900-tól 1940-ig folyamatos növekedés jellemezte a trendet, ez időszak alatt mintegy 35%-kal, 469.681-ről 633.105-re nőtt a megye lakosságának száma. A negyvenes években a II. világháború időszakában gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható, majd 1950-től 1980-ig ismét egyenletes emelkedés történt. Az országos tendenciával is teljesen megegyező fordulatot az 1980-as év jelentette. Ekkor érte el tetőpontját az ország népességének száma, amikor 10.709 ezer fő volt. Ugyancsak ebben az évben tetőzött a megye népességszáma is, amit a 809.468-as lélekszám jelentett, azóta – ugyancsak szinkronban az országos adatokkal – folyamatos, bár változó intenzitású csökkenés tapasztalható.

900 000 779 421 761 963 800 000 809 468 677 887 700 000 630 621 749 104 585 154 725 303 600 000 513 193 633 105 654 082 500 000 535 588 400 000 469 681 300 000 200 000 100 000 0 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2018

2.1.1 ábra: A lakónépesség számának változása

Az ábrán összességében áttekinthetjük az utóbbi évtizedekben tapasztalható – népességcsökkenést a megyében. Látható, hogy – az országos trendekkel összhangban – a népességi csúcspont 1980-ban érte el a megyét, azt követően folyamatos, de nem azonos intenzitású csökkenés figyelhető meg. A csökkenés hátterében elsősorban az elvándorlás áll, hiszen – ahogyan a következőkben látható, az élveszületések száma magas.

A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal, a megye többi városáé összesen 4,8%-kal, a községeké 3,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám. Népesség az Átlagos Tényleges előző évenkénti Lakónépesség Népsűrűség, Időszak szaporodás, Év népszámlálás szaporodás, (fő) (fő/km2) (év) ill. fogyás százalékában ill. fogyás (fő) (%) (%) 1980 809.468 111,7 104,2 1970–1979 32.718 0,4 1990 761.963 105,1 94,1 1980–1989 -47.505 -0,6 2001 744.404 102,7 97,7 1990–2001 -17.559 -0,2 2011 686.266 94,7 92,2 2001–2011 -58.138 -0,8 2020 637.064 87,9 85,5 2011-2020 -49.202 -0,9 2.1.2 táblázat: B-A-Z megye népessége, 1980-2018 között (Forrás: KSH stadat)

A regionális és az országos kitekintés eredményét a következő táblázat foglalja össze.

Borsod-Abaúj- Megnevezés Országos adat Zemplén megye Népesség száma, ezer fő 637 9.769 Népesség indexe 99,2 100,0 Népsűrűség, fő/km² 88 105 2.1.3 táblázat: Összehasonlító adatok, 2020. I. negyedév (Forrás: KSH)

Az elmúlt három évben (2016 és 2019 januárja között) a megye lakossága 2,74%-kal csökkent a 2016-os lakónépesség számához viszonyítva. Ehhez képest az egyes járásokon

12 belül jelentős különbségek mutatkoznak. A legkedvezőtlenebb helyzetben a határ menti periferiális járások vannak, míg a Miskolcot magában foglaló észak-dél tengely nagyjából egységes ebből a szempontból.

2.1.2 ábra: A lakosságszám fogyása 2016 és 2019 januárja között, (a 2016-os lakosságszám %-ában) Forrás: Éves szakmai gyorsjelentés – 2020 (TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001)

A természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1992-től jellemző. Az elmúlt években minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban. Egy település, egy megye vitalitását jól mutatja az élveszületések száma és aránya. Az alábbi táblázat betekintést enged az élveszületések számának változó trendjeibe – az előző évek azonos időszakihoz képest. Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek, csakúgy, mint az Észak-magyarországi régió adatai. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája.

2018 2019 2020 Régió/megye I. I–IV. I. I–IV. I. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév Közép-Magyaro. 100,8 99,40 97,2 99,7 104,7 Közép-Dunántúl 93,9 96,20 100,0 101,6 102,4 Nyugat-Dunántúl 104,7 99,90 89,1 97,4 108,2 Dél-Dunántúl 94,5 97,30 92,1 97,3 112,1 B-A-Z megye 92,9 100,50 95,5 97,0 112,5 Heves 95,6 94,90 93,8 97,2 112,1 Nógrád 101,7 97,30 96,2 98,8 110,1 Észak-Alföld 96,3 97,20 99,3 101,2 107,7 Dél-Alföld 99,3 96,90 93,8 99,0 107,7 Ország összesen 98,1 98,10 95,8 99,3 106,5 2.1.4 táblázat: Az élveszületések számának változása az elmúlt 2 évben (az előző év adatának %-ában) Forrás: KSH stadat 6.1.4

Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája. Ezt kiegészítve a lakosságnak ugyanennél a körénél megfigyelhető,

13 hogy az utóbbi években jelentősen lecsökkent a gyermekvállalás átlagos életkorának alsó küszöbe, nem ritka a 15-16 éves életkorban történő első gyerekvállalás. Ez a tendencia tovább erősíti az élveszületések számának viszonylagos magas aránya. Az elmúlt évtizedekben az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében az élveszületések számának történelmi mélypontja 2011-ben volt (6,6 ezer), ezt követően ingadozva növekedett. 2018-ban több, mint 7,2 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ebben az évtizedben ennél csak 2016-ban volt nagyobb az élveszületések száma. Az évtized folyamán az ország újszülötteinek 7,4–8,0%-a volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1995 és 2011 között 12,4 ezrelékről 9,6 ezrelékre csökkent. Az ezt követő éveket növekvő tendencia jellemezte, 2018-ban 11,2 ezrelék volt. A megyében az születési arányszám minden évben meghaladta az országos átlagot. 2019. I. félévében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3.230 gyermek jött a világra, 6,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

2.1.3 ábra: Az élveszületések és halálozások alakulása 2019.I. negyedév – 2020. I. negyedév Forrás: KSH **

2020 I. negyedévében összesen 1.835 gyermek jött a világra, és 2.466 fő hunyt el. Az élveszületések száma 13%-kal több, a halálozásoké 9,3%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 631 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 42%-kal maradt el a 2019. I. negyedévitől. A természetes fogyás népességre vetített 4,0 ezrelékes megyei értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (5,1 ezrelék).

A házasságkötések száma jelentősen emelkedett, 2020. január – márciusában 782 házasságot anyakönyveztek, 81%-kal (350-nel) többet, mint egy évvel korábban. A házasságkötések alakulásában nem éreztették hatásukat a koronavírus okozta járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések. Ugyanakkor azt is tudjuk a demográfiai elemzések alapján, hogy a megyében nagyon népes tábort alkot a nyugdíj előtt álló lakosság, mely tény előrevetíti egyben azt is, hogy az elöregedés a megyében is tapasztalható, ha nem is olyan mértékben, mint az országos trendek.

A 65 éves és ennél idősebb lakosok száma 6,9 ezer fővel emelkedett, ami a népességen belüli arányuk növekedését is magával hozta. Az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak (gyermek- és időskorú lakosok együttesen) száma. A változások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén

14 megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív- és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál.

250 000 209 376 204 035 201 589 196 731 190 819 200 000 183 751 177 569 174 705 172 154 169 990 167 656 150 000

100 000

50 000

0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Borsod-Abaúj-Zemplén

2.1.4 ábra: Nyugdíjban, és nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2010-2020 (fő) Forrás: KSH stadat

A népesség korösszetételét három nagy életkori csoport létszámával, illetve a népességen belüli arányával lehet jellemezni. Az elmúlt hét év alatt a 0–14 éves gyermekkorúak száma 8,4%-kal csökkent. A 15–64 éves aktív korúak száma 44 ezer fővel lett kevesebb, és az arányuk is mérséklődött. A népesség korösszetételét továbbra is az öregedés jellemzi.

70 66.2 66.5

30 18 18.9 20 15.8 14.5 10

0 0-14 éves korosztály 15-64 éves korosztály 65 év feletti korosztály

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos

2.1.5 ábra: B-A-Z megye népességének korcsoportok szerinti összetétele az országos adatok fényében Forrás: KSH

A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Egy 2018-ban született kislány átlagosan 77,7, fiú társa 70,0 életév megélésére számíthatott – előbbiek 0,9, utóbbiak 1,1 évvel hosszabb időre, mint 2012-ben. A javuló adatok ellenére 2018-ban a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legalacsonyabb, a nőknél pedig csak Nógrád megyében kisebb a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében az országos átlaghoz viszonyítva a férfiaknál 2,6, a nőknél 1,5 évvel rövidebb az átlagos élettartam.

15 90 77.87 80 76.1 76.76 68.95 70.11 70 66.59 60 50 40 30 20 10 0 2001 2012 2019

Férfiak Nők

2.1.6 ábra: A születéskor várható átlagos életkor nők és férfiak vonatkozásában 2001-2019 között (%) Forrás: KSH STADAT 6.1.7

A következő ábra megerősíti a megye azon specifikumát, hogy az idős népesség országos átlagnál alacsonyabb mutatói összefüggésben állnak a megyében élők életkilátásának kedvezőtlen voltával. 2019. január 1-jén a férfiak átlagéletkora a megyében 39,3 a nőké 44,1 év volt, előbbieké 1,2, utóbbiaké 1,3 évvel magasabb, mint 2012-ben. A népesség öregedése ellenére mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan, a férfiak esetében 1,2, a nőknél pedig 0,6 évvel. Az országos átlaghoz képest a férfiaknál nem változott, a nőknél némileg mérséklődött a különbség.

82 79.19 80 78.38 77.7 78 76.1 76.46 76.76 76 74 72.56 71.45 72 70.01 68.95 70 68.15 68 66.59 66 64 62 60 2001 2012 2018 2001 2012 2018

Férfi Nő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

2.1.7 ábra: A születéskor várható átlagos élettartam B-A-Z megyében és Magyarországon

A megyében a lakosság egészségmagatartása (életmód, devianciák, betegség-észlelési képesség, orvoshoz fordulás) kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás, és magasak a keringési, valamint daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszámok. A lakosság életkori összetételére vonatkozóan érdemes párhuzamosan és trendszerűen is megjeleníteni az idősek és gyermekek létszámának alakulását.

160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000

2009 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Korcsoport 0–14 éves 65+ éves

2.1.8 ábra: A gyermek és időskorúak létszámának változása, 2001–2017 között Forrás: KSH Fókuszban a megyék

Az adatsorok alapján részleteiben is látható, amiről fent már írtunk. A gyermekkorúak aránya az új évezredben folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya pedig növekszik. Az aktívkorúak aránya Magyarországon 2012-től, a megyében pedig 2014-től mutat csökkenő tendenciát. Országos viszonylatban a 65 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya már 2006-ban meghaladta a 0–14 éves gyermekkorú népességét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez csak 2010-ben következett be. Magyarországon 2017. január 1-jén átlagosan száz gyermekre 129 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében „csak” 113 időskorú. A megyében zajló folyamatok ugyancsak kiolvashatók az öregedési indexnek (a 65 éves és idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség százalékában) az elmúlt 10 évet vizsgáló megyei adataiból. Míg 2001-ben a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség 76%-át tették ki, addig ez a szám 10 évvel később, 2012-ben már 101% volt. A tendencia ezután is tovább folytatódott, így 2020-ban ez az index már 119,7%.

140 119.7 120 101 100 76 80

0 2001 2012 2020

2.1.9 ábra: Öregedési index alakulása 2001-2020. Forrás: KSH STADAT 6.1.6

Az alábbi ábra térképe települési szinten mutatja az öregségi index (az időskorú népességnek –65-X éves – a gyermekkorú népességhez – 0-14 éves – viszonyított aránya) alakulását a 2016-os KSH adatok alapján a régióban.

2.1.10 ábra: Az öregségi index alakulása az egyes településeken a régióban, 2016 Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter

A megye települései közül kicsivel több, mint minden tizedik súlyos elöregedéssel küzd, 2,5- szer magasabb idős, mint gyerekkorú aránnyal. A megyeszékhely is elöregedő demográfiai szempontból. Ugyanakkor a térképen is látható módon, kifejezetten magas az olyan települések aránya, melyeken sok gyerek születik – mely tény az öregségi index alacsony voltában is megmutatkozik.

Az alábbi táblázat is jól mutatja, hogy 2001 óta a gyermeknépesség eltartottsági rátája 4%-kal csökkent, míg ezzel egyidejűleg az idős népesség eltartottsági rátája 7,7%-kal nőtt, így most megközelíti a 30%-ot. Ezt a tendenciát csak minimális mértékben gyorsította a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő program. A megyében a teljes lakosságra vetítve számított eltartottsági ráta a 2001 évi 50%-ról – a 2012 évi 2,2%-os visszaesést követően – 2020-ra 53,7%-ra nőtt.

A gyermeknépesség Az idős népesség Az eltartott népesség Öregedési index eltartottsági rátája eltartottsági rátája rátája

2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020

28,4 23,8 24,4 21,6 24 29,3 50 47,8 53,7 76 101 119,7

2.1.5 táblázat: Az eltartottsági ráta és öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: KSH stadat 6.1.6

Azt a tényt, hogy összeségében a megye nem számít elöregedő megyének országos összehasonlításban az alábbi ábra is megerősíti, mely mutatja az időben bekövetkező változásokat is.

2.1.11 ábra: Az öregségi index megyei szinten és változásai 2001-2018 (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

A járások népességre vonatkozó adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a népesség korösszetétele jelentős területi eltéréseket mutat a megyében járási szinten. A gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya az Encsi járásban (21,1%) a legmagasabb. A rangsorban a Szikszói (19,4%) az Edelényi (19,2%), és a Cigándi (18,5%) járások következnek. A gyermekkorúak aránya a Tokaji járásban a legalacsonyabb, csupán 12,4%, és további három járásban, a Mezőkövesdi, a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásokban sem éri el a 14%-ot. A 65 évesnél idősebbek aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20,7%.

0–14 15–64 65– Eltartott Lakónépesség Öregedési Járás népesség (fő) éves népesség aránya index rátája Cigándi 15.839 18,5 66,2 15,3 82,8 51,0 Edelényi 33.037 19,2 65,0 15,8 82,0 53,8 Encsi 21.421 21,1 65,4 13,5 64,0 52,9 Gönci 16.277 17,6 67,0 15,4 87,9 49,3 Kazincbarcikai 62.385 14,9 67,0 18,2 122,0 49,3 Mezőcsáti 14.147 17,7 67,1 15,2 86,3 49,1 Mezőkövesdi 40.622 13,4 65,8 20,7 154,5 51,9 Miskolci 236.841 14,8 66,6 18,6 125,2 50,1 Ózdi 52.008 17,4 64,7 17,9 103,1 54,6 Putnoki 18.175 16,3 67,3 16,4 102,0 48,6 Sárospataki 23.495 13,5 67,4 19,1 140,8 48,4 Sátoraljaújhelyi 21.437 13,9 67,4 18,7 134,3 48,5 Szerencsi 39.062 15,8 66,6 17,6 111,0 50,1 Szikszói 16.868 19,4 65,9 14,7 75,9 51,7 Tiszaújvárosi 30.209 15,2 68,2 16,6 109,7 46,6 Tokaji 12.579 12,4 68,3 19,3 155,9 46,5 B-A-Z megye 654.402 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4 2.1.6 táblázat: Népességre vonatkozó adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 (Forrás: KSH)

2.1.12 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai, 2018 (Forrás: www.terpont.hu)

Figyelemre méltó az öregedési index heterogenitása járási szinten is a megyében, ugyanis 6 járásban a gyermekkorúak aránya még mindig magasabb az időskorúakénál. Legfőképpen igaz ez az Encsi, és Szikszói járásban. Ezzel ellentétben a 6 járásban még az országos átlagnál is magasabb az öregedési index. A Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma kicsivel több, mint másfélszerese a gyermekkorúaknak. Az eltartott népesség rátája (mely a gyerekkorúak és időskorúak számával és arányával van összefüggésben a 15-64 éves korosztályhoz képest), az Ózdi járásban a legmagasabb. 2018. I-III. negyedévében 5.381 élve születést és 6.981 halálozást regisztráltak, a természetes fogyás mértéke 1600 fő.

Összesen Év, korcsoport Férfi Nő fő előző év azonos időpontja = 100,0% 2017 312.284 342.118 654.402 99,1 2018 309.596 338.620 648.216 99,1 Ebből: –14 52.434 49.732 102.166 99,4 15–64 214.893 213.943 428.836 98,6 65– 42.269 74.945 117.214 100,6 2.1.7 táblázat: A lakónépesség nem és korcsoport szerint 2018. január 1.

Összességében megállapítható, hogy a megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak: • A lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése • A születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése, és elöregedő társadalom • Növekvő tendenciájú, és az országban a legnagyobb mértékű elvándorlás a megyéből.

2.1.1.2 Falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya

Borsod-Abaúj-Zemplén megye település-szerkezetének egyik meghatározó jellegzetessége Miskolc és vonzáskörzetének hangsúlyos szerepe, másrészt az apró- és törpefalvak magas száma. A megyét – a 2019. január 1-jei közigazgatási állapot szerint –

20 358 település alkotja, mellyel a megyék között az első helyen áll. A települések jelentős része (329 db) – az előbb említettekkel összhangban – község. 29 város található a megyében. A településsűrűséget nézve (a száz km2-re jutó települések száma) Borsod-Abaúj-Zemplén hazai viszonylatban sűrűnek tekinthető a maga 4,9-es értékével. A legnagyobb településsűrűség egyébként Magyarország aprófalvas térségeinek járásaiban mutatható ki, így elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Vas, Baranya, Zala, ás Veszprém megyékben.

2.1.13 ábra: A járások településsűrűsége (Forrás: https://www.jaras.info.hu/a-jarasok-telepulesei, VÁTI)

Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét jól mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma a 900 főt sem éri el. A járások népességének száma jelentős szóródást mutat: a Miskolcinak a legnagyobb a népessége (267.582 fő), melyet az Ózdi (69.400 fő) követ; a legkisebb lélekszámú a Tokaji (13.762 fő) járás. A 2018-as év adatai alapján a megyeszékhelyet, Miskolcot követően (155.650 lakos, az összes megyei lakos 24%-a) Ózd (32.564 fő) és Kazincbarcika (26.337 fő) következik lakosságszám alapján. Az emberek 35%-a (224.770 fő) városokban, míg 41%- uk (267.796 fő) községekben él. 2017-ben 6,3-as értéket mutatott B-A-Z megyében a negatív vándorlási különbözet - főként Budapestre és Pest megyébe mennek azok, akik innen „elpályáznak”. A térkép alapján az is látható, hogy Szabolcs-Szatmár –Bereget követően B-A-Z megyében érzékelhető súlyos problémaként az elvándorlás.

2.1.14 ábra: Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra megyei bontásban, 2017 (Forrás: KSH)

21 A megye belföldi vándorlási adatainak alakulását nyomon követhetjük a KSH adatsora alapján is.

45000 41870 41067 39469 40000 37022 37735 35555 36210 36483 33918 35000 32940 31767 30025 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 -5000 -3893 -4082 -3788 -3259 -4135 -4584

-10000

2013.év 2014.év 2015.év 2016.év 2017.év 2018.év Vándorlási különbözet (fő) ODA vándorlók száma (fő) EL vándorlók száma adott területi egységről (fő)

2.1.15 ábra: Belföldi vándorlási adatok 2013-2018 között B-A-Z megye vonatkozásában

2.1.1.3 Korfa, nők és férfiak aránya

2.1.16 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye korfája, 2020 (Forrás: KSH)

A megye lakosságát kor és nem szerinti összetételében ábrázoló korfa is reprezentálja a korábban leírtakat. A nők aránya 52,2%, férfiak aránya pedig 47,8% - az országos trendekkel összehangban. Miskolcon a 40 éve feletti korosztályban már érzékelhető a nőtöbblet, mely a 60 feletti korosztályban markánsan tapasztalható. 70 év felett már kétszer, két és félszer annyi

22 nő van megyei szinten, mint férfi. Ennek háttere rendkívül összetett, de azt megemlítjük, hogy részben magyarázható a férfiak életmódjával, munkahelyi körülményeivel, egészségmagatartásával, pszichés megküzdési stratégiáikkal és a reziliencia hiányosságaival.

A roma populációra vonatkozóan hivatalosan a 2011-es népszámlálás adatai mutatnak eligazodást. Az adatok szerint 8,5% a roma lakosság aránya a megyében. Életkori megoszlásuk alapján 41%-uk 15–39 éves, 37%-uk 14 éves és fiatalabb. Ezen adatok alapján is elmondható, hogy nagyon fiatal lakosságról van szó, hiszen 78%-uk 40 év alatti. Ez is magyarázza a korábban már feltárt és elemzett, az országos átlagnál összességében alacsonyabb időskorúak és magasabb gyerekkorúak arányát a megyében. A legmagasabb arányban Csenyétén (89%), Kiscsécsen (83%) és Szakácsiban (80%) vallották magukat roma nemzetiségűnek a válaszadók a 2011-es népszámlálás kérdőívében. A település népességének 50%-át meghaladó roma hányad jellemezte még Abaújszolnokot, Balajtot, Beretet, Bódvalenkét, Felsőregmecet, Lakot, Rakacát, Rakacaszendet, valamint Tornanádaskát.

2.1.1.4 A népesség képzettség szerinti bemutatása

A megye lakosságának iskolai végzettségére vonatkozóan a legfrissebb forrás a 2016. évi mikrocenzus felmérés. Első ránézésre az adatok alapján az iskolai végzettség tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye nem igazán büszkélkedhet, ugyanis a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét követve a második helyet foglalja el az általános iskolával nem rendelkezők arányát (13,8%) tekintve.

100%

90%

80% 8 általános 70% sincs 60% 8 általános 50%

40% szakmai középfok, 30% érettségi nélkül 20% érettségi

10% egyetem, 0% főiskola

2.1.17 ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Magyarország megyéiben, 2016 (Forrás: 2016-os Mikrocenzus, KSH, https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)

A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 39%, amely adat szintén nem túl biztató (csak három megye „előzi” meg a vizsgált megyét e tekintetben). Ha az egyes járásokat tekintjük, akkor azonban a látható, hogy az iskolázottság tekintetében nagyfokú heterogenitás jellemző megyei szinten. A Miskolci járásban élők iskolai végzettsége meghaladja az országos átlagot – ugyanis Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya 18,7%, a Miskolci járásban pedig megközelíti a 20%-ot. A megye járásai közül a legkevésbé iskolázottak az Edelényi, a Cigándi, az Encsi, a Szikszói, a Mezőcsáti és a Gönci járásokban élők.

Miskolci 11 19 16 34 20

Kazincbarcikai 12 25 22 31 11

Sátoraljaújhelyi 12 25 21 30 13 8 általános sincs Tiszaújvárosi 12 22 21 31 15

Sárospataki 12 26 22 26 14 8 általános Mezőkövesdi 13 27 23 26 12

Tokaji 13 29 22 23 13

Putnoki 14 31 23 24 8 szakmai középfok, Mezőcsáti 14 40 21 18 6 érettségi nélkül Ózdi 16 32 21 23 8 érettségi Szerencsi 17 29 22 23 10

Cigándi 18 38 22 18 5

Gönci 18 31 19 25 7 egyetem, Szikszói 19 30 22 22 7 főiskola

Encsi 22 32 18 19 9

Edelényi 25 34 18 18 6

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2.1.18 ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a megye járásaiban (Forrás: 2016-os Mikrocenzus (KSH)

Az oktatás tekintetében összefoglalóan egyet kell értenünk a megyei Foglalkoztatási Stratégia azon megállapításával, hogy „ugyan az oktatási intézményrendszer kiépült, sokszínű és relatíve jó lefedettséget biztosít, a társadalmi felzárkózásban még nem történt áttörés, a társadalmi mobilitás alacsony szinten áll”. A fenti adatokon túl érdemes még egy pillantást vetnünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányára az óvodákban és az iskolákban, annál is inkább, mivel ez a mutató szoros összefüggésben áll az életminőséggel, az életkilátásokkal és a szociális helyzettel.

2.1.19 ábra: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megyénként az óvodákban a 2016/2017-es tanév adatai alapján (Forrás: B-A-Z Megye Foglalkoztatási Stratégiája, 2017. július)

Nem meglepő módon, nagyon lesújtó a kép e tekintetben. Országos viszonylatban, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a legkedvezőtlenebb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az óvodákban és az iskolákban. A megye Szabolcs-Szatmár-Bereggel és Nógráddal együtt tartozik azon területek közé, melyekben az óvodások közül minden 3.-és 4. halmozottan hátrányos helyzetű.

2.1.20 ábra: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a megyében az óvodákban ás az iskolákban járásonként (Forrás: B-A-Z Megye Foglalkoztatási Stratégiája, 2017. július)

A megyén belül járási szinten ismét megjelenik az a nagyfokú heterogenitás, melyet korábban is jeleztünk egyéb mutatók bemutatásakor. Az Encsi járásban nagyon lehangoló a helyzet és nem kevésbé súlyos a Cigándiban. Megyén belül viszonylagosan kedvezőbb adatokkal jellemezhető a Miskolci, a Tiszaújvárosi, a Mezőkövesdi és Sárospataki járás.

25 2.1.1.5 Egészségügyi helyzet

Egy megyei helyzetelemzés fontos elem annak bemutatása, hogy a lakosság egészségmagatartása milyen, milyenek az életkilátások, milyenek a morbiditási és mortalitási mutatók, mit mutatnak továbbá a haláloki statisztikák. Ezen adatok elemzése azért is nagyon lényeges, mert nélkülük aligha lehet megjósolni, hogy a munkaerőpiacon megjelenő népesség milyen általános állapotban van, milyen tendenciák várhatóak, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az eltartott lakosság. Az egészségügyi helyzettel kapcsolatos adatok forrásai a KSH Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, Tájékoztatási adatbázis, (http://www.ksh.hu/), Fókuszban a megyék – Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH, Morbiditási Adattár, 2016, Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2017. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály segítségével, az általuk rendelkezésre bocsátott legújabb térképek, legfrissebb adatsorok segítségével mutatjuk be a fenti indikátorokat.

100% EGYÉB HALÁLOKOK 90% XX. A MORBIDITÁS ÉS A 80% MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V01-Y98) 70% XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K00-K93) 60% X. A LÉGZŐRENDSZER 50% BETEGSÉGEI (J00-J99)

40% IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI 30% (I00-I99) V. MENTÁLIS ÉS 20% VISELKEDÉSZAVAROK (F00-F99) II. DAGANATOK (C00-D48) 10%

0% I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK –14 15–39 40–59 60– OKOZTA BETEGSÉGEK (A00-B99) évesek körében

2.1.21 ábra: A haláloki struktúra alakulása az ábrázolt korcsoportokban, B-A-Z megye, 2017. évi halálozási adatai alapján (Forrás: KSH)

Az ábra korcsoportos bontásban tartalmazza a halálokokra vonatkozó százalékos adatokat. Jól mutatja, hogy a daganatos megbetegedések főképp a középkorosztályt tizedelik meg, míg a keringési megbetegedések okozta halálozás a 60 éves és idősebb korosztályt sújtja jelentős mértékben. A rosszindulatú daganatos megbetegedések vonatkozásában látható, hogy a férfiak esetében az országos adatokhoz képest nagyobb arányban szerepelnek az ajak, szájüreg és garat daganatai, a légcső, hörgő és tüdő daganatos elváltozásai, valamint az egyéb helyen megjelenő daganatos betegségek. A nők esetében az ajak, szájüreg és garat daganatai az országos trendekhez képest magasabb arányt mutatnak, míg a többi daganat kissé alacsonyabb arányban van jelen – kivételt képez ez alól az „egyéb helyen megjelenő daganatok” csoportja.

26 Magyarország Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata 9.1%

Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú 11.5% 19.1% daganatai Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata 46.7% 10.1%

B-A-Z megye 53.9% Bőr rosszindulatú melanómája 17.8%

2.3% Prosztata rosszindulatú daganata 4.5% 16.8% 3.0% Egyéb lokalizációjú rosszindulatú daganatok 5.4%

Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata Magyarország Vastagbél, végbél és az anus 2.8% rosszindulatú daganatai 16.7% 3.3%6.4% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata 11.0% 40.1% Bőr rosszindulatú melanómája 3.0% 11.1% 54.0% B-A-Z Megye Emlő rosszindulatú daganata 18.9% 3.7% Méhnyak rosszindulatú daganata 3.4% Egyéb lokalizációjú rosszindulatú 4.1% 21.5% daganatok

2.1.22 ábra: Rosszindulatú daganatos megbetegedések struktúrája (részarány %), B-A-Z megye és országos viszonylatban a férfiak körében (fent) és nők körében (lent), 2012-2016 (KSH)

A következő két térképen az összes halálozás miatti halálozási adatokat mutatjuk be férfiak és nők vonatkozásában járási szinten a megyében.

2.1.23 ábra: B-A-Z megye 15-64 éves férfi lakosságának összes halálok miatti halálozása járási szinten, 2012-2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

Megint azt látjuk, hogy a férfiak adatai a nőkhöz képest jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak, illetve a férfiak halálozási mutatói 9 járásban az országos adatokéhoz képest is jóval szomorúbb képet festenek.

2.1.24 ábra: B-A-Z megye 15-64 éves női lakosságának összes halálok miatti halálozása járási szinten, 2012-2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

A nőket tekintve látható, hogy a Tiszaújvárosi járás kiugróan kedvező képet mutat a halálozások tekintetében a vizsgált korosztály vonatkozásában, de ezen kívül még 3 járásban kedvezőbbek ezek a mutatók az országosnál. Végül megmutatjuk az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető, elkerülhető halálozási mutatókat járási bontásban a férfiakra vetítve. Ezek alapján kitapogathatók az egészségügyi rendszer hiányából, hiányos működéséből, az elégtelen egészségügyi szolgáltatásokból fakadó problémák – és ezeken keresztül a térben is megjeleníthető társadalmi egyenlőtlenségek. Az erre vonatkozó mutatók 5 járásban jeleznek rossz állapotokat: az Ózdi, a Putnoki, a Cigándi, Tokaji valamint Mezőcsáti járásokban. A térségben végzett terepmunkánk során is tapasztalhattuk, hogy mennyire ellátatlanok bizonyos települések egészségügyi szempontból, nincsen elegendő orvos és védőnő a térségben, a lakosok jelentős része nem jut időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz, mely

28 tények igen kedvezőtlen képet festenek a 21. századi Magyarország peremvidékeinek helyzetéről és egyben a társadalmi egyenlőtlenségekről.

2.1.25 ábra: B-A-Z megye 15-64 éves férfi lakosságának az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető, elkerülhető halálozása járási szinten, 2012-2016 (KSH adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály)

Szociális szolgáltatások A népességszám és korösszetétel alakulását bemutató fejezet rávilágít arra, hogy a megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A KSH adatai szerint 2018-ban 105 időskorúak nappali ellátásával foglalkozó intézmény működött Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összesen 3.527 férőhellyel. Az ellátottak száma 3.363 fő volt. Az alábbi táblázat mutatja településkategóriánként a napközbeni ellátást biztosító idősek klubjaira vonatkozó adatokat.

Idősek klubjaiban Település Idősek klubjában Idősek klubjainak működő férőhelyek lakosságszáma ellátottak száma (fő) száma (db) száma (db) 499 fő alatt 622 564 19 500 – 999 fő 445 435 13 1.000 – 1.999 fő 773 770 19 2.000 – 4.999 fő 621 591 23 5.000 – 9.999 fő 267 273 10 10.000 – 19.999 fő 285 236 8 20.000 – 49.999 fő 114 58 2 100.000 fő felett 400 436 11 Összesen 3.527 3.363 105 2.1.8 táblázat: Időskorúak nappali ellátásának intézményei (Forrás: KSH)

Az időskorúak ellátásának másik fontos eleme a bentlakásos intézmények működtetése. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2018-ban 3.651 férőhely volt olyan bentlakásos intézményekben, amely időskorúak ellátásával foglalkozik. Az intézmények közel 100%-os kapacitás-kihasználtsággal működnek a megye mindegyik járásában, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A jövőben a lakosság

29 öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére.

3800 3700 3600 3500 3400 3300 3200 3100 3000 2900 2800 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Bentlakásos szociális intézményekben működő férőhelyek száma (db) Bentlakásos szociális intézményekben ellátottak száma (fő)

2.1.26 ábra: Időskorúak számára bentlakásos szociális intézményi ellátás alakulása 2006-2018 között Borsod-Abaúj- Zemplén megyében

Településtípusok szerint 2018-ban a legtöbb bentlakásos férőhely időskorúak számára a megye városaiban működő szociális intézményekben volt (2143 db), Miskolcon 909 férőhely állt rendelkezésre, míg a falvakban, ahol jellemzően nagyarányú az időskorú népesség, 599 férőhely volt. A bentlakásos intézményekben a férőhelyek többségét a települési önkormányzat vagy központi költségvetési intézmény üzemelteti.

179 25 Települési önkormányzat 281

Központi költségvetési intézmény 364 Nonprofit gazdasági társaság 1671 Egyház, egyházi intézmény

456 Alapítvány

Önkormányzati társulás

675 Egyesület

2.1.27 ábra: Bentlakásos szociális intézményekben működő férőhelyek száma fenntartók szerint, 2018

Azon szociálisan rászoruló személyek száma, akik szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülnek az elmúlt évtizedben megduplázódott. A megyében az elmúlt években kiépültek a lakosság közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idősek nagy résznek lehetősége van a házi segítségnyújtás elérésére. Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok, mely

30 szolgáltatást az országban először az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében honosították meg.

16000

15154 15664

14000 13868

11872 11044

12000 10904 9 8189

10000 5009 8 0518

8000 6 2376

6000

4 6594

4 5314

4 4354

4 2984

4 2784

4 1614

4 1464

4 0564

3 8133

3 8073

3 7593

3 6773 3 6113 4000 5413 2000

2001 2014 1996 1997 1998 1999 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2015 2016 2017 2018 1995 2.1.28 ábra: Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma (fő)

2.1.1.6 Vallási, felekezeti arányok

A 2011-es népszámláláskor a megye lakosságának csupán 12,1%-a vallotta magát vallási közösséghez/felekezethez nem tartozónak (nem kívánt válaszolni, nem volt válasz: 24%).

24.03%

római katolikus 36.14% görög katolikus református evangélikus izraelita más vallási felekezethez tartozó 12.95% vallási felekezethez nem tartozó

1.51% nem válaszolt

0.02% 5.07% 0.51% 19.77%

2.1.29 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának felekezetek szerinti összetétele (%, Forrás: KSH)

A vallási „teret” – nem meglepő módon – a katolikus uralják, ezen belül is a római katolikusok a maguk 36,1%-os arányával. A reformátusok aránya majdnem 20%-a, a görögkatolikusoké 5,1%, az evangélikusok aránya 0,5%, míg az izraeliták aránya 0,02%. A katolikusok és református aránya kissé magasabb az országos adatoknál (2,2%-kal, illetve 8,2%-kal), míg az evangélikusok, más felekezethez tartozók valamint ateisták aránya alacsonyabb.

31 2.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép

2.1.2.1 Általános munkaerő-piaci helyzetkép

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7.250 négyzetkilométer, lakossága 637.064 fő. A megye térségei mind területben, mind lakosságban, mind gazdasági eredményeikben és lehetőségeikben jelentősen különböznek egymástól. A megyét jelenleg 358 település alkotja (számuk legmagasabb a megyék között), közöttük 29 város. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. A megye lakónépességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi 28 városban, 41%-a községekben él.

A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2019. január 1-jén 157 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ezeken a településeken élt a megye népességének 5,8%-a. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel. A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő.

Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és 2 pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul. A kistérségek közti fejlettségi különbségeket jól szemlélteti a TDI (Territory Development Index) alakulása az egyes területeken Ezek alapján látható, hogy a megye kistérségei az ország legfejletlenebbjei közé sorolhatóak (negatív TDI értékekkel), de ezek közül is a legrosszabb helyzetben az Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi kistérségek vannak (Edelényi, Gönci, Cigándi járások).

A Felzárkózó Települések (FETE) hosszú távú programjába 17 borsodi település került be. I. ütem: Dámóc, Ricse, Tiszakarád, Zemplénagárd, Cseténye, Fulókércs, Boldogkőújfalu, Göncruszka, Vizsoly. II. ütem: Balaj, Szakácsi, Hernádvécse, Felsődobsza, Vilmány, Miskolc, Arló, Gadna.

2.1.30 ábra: TDI index Magyarországon (Németh Ádám, Vercse Tímea, Dövényi Zoltán: A fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Magyarországon az európai uniós csatlakozás után, 2014)

Az egy főre jutó GDP tekintetében a megyében egyértelműen pozitív tendencia látszik, hiszen a bruttó hazai termék nominálisan mintegy 700 ezer Ft-tal nőtt 2015 és 2018 között. A 2018- as megyei GDP adat egészen kiváló, országosan a 3. legnagyobb növekedési ütemet produkálta a megye (természetesen az alacsony bázisnak is köszönhetően). A koronavírus következtében várható országos gazdasági visszaesés a helyi szakemberek véleménye szerint kevésbé fogja érinteni a megyét annak gazdasági ágazati összetétele okán. Egy főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva (%) az alábbiak szerint alakult.

80.0 73.3 73.1 73.6 75.0 71.5 74.7 70.5 69.8 73.6 69.5 68.5 70.0 67.6 67.3 71.2 70.3 65.6 69.2 65.0 65.0 69.0 66.8 66.6 61.9 62.6 60.7 60.0 59.5 60.0 60.6 62.7 61.0 61.5 59.6 59.6 55.0 58.9 58.9

50.0 44.9 44.0 44.5 44.7 43.8 43.9 44.4 43.8 44.4 44.5 45.0 42.8

40.0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

2.1.31 ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva (%)

A munkaerő-felmérés adatai alapján 2018-ban a megyében az aktív népesség elhanyagolható mértékű fogyása és a foglalkoztatottság szintjének növekedése mellett csökkent a munkanélküliek száma az előző évhez viszonyítva. A megye 15–74 éves népességének 59%- a, 286 ezer fő volt gazdaságilag aktív. Az aktivitási arány 3,6%ponttal elmaradt az országos szinttől. A mutató alapján a megye öt év után is a sereghajtók között van a főváros és a megyék rangsorában, csupán Somogy és Tolna megye aktivitási aránya alacsonyabb nála. A gazdaságilag aktívak közül 271 ezer foglalkoztatott mellett 14,7 ezer munkanélkülit

33 regisztráltak. 2018-ban a foglalkoztatottak száma nem változott érdemben az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanélkülieké pedig 16,4 ezerről 14,7 ezerre csökkent.

2.1.32 ábra: A 15–74 éves népesség foglalkoztatási és aktivitási arányának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2018

A 2013–2018 közötti időszakban mintegy 39 ezer fővel és az országos átlagnál nagyobb mértékben, 17%-kal bővült a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké ugyanekkor 54%- kal fogyott. A foglalkoztatottak száma 2015-ben mutatta a legdinamikusabb növekedést, üteme azt követően évről évre lassult. A munkanélküliek számának előző évhez mért csökkenése 2016-ban volt a legnagyobb, de a továbbiakban is meghaladta a 10%-ot. A 15–74 éves népességen belüli foglalkoztatási arány 10,8%ponttal, 55,9%-ra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 7,0%ponttal, 5,1%-ra mérséklődött 2013 óta. A két mutató alapján azonban a megye hat év alatt sem tudott előrébb lépni a fővárossal kiegészült megyesor 19., illetve 15. helyéről. 2018-ban a megye foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája továbbra is kedvezőtlenebb volt, mint az országos érték (60,1, illetve 3,7%), de az eltérés 2013 óta mindkét mutatónál csökkent. A 2020. II. negyedévi adatok alapján a megyére vonatkozó munkanélküliségi ráta 4,6% (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html).

2.1.33 ábra: Foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta, 2018

A gazdaságilag inaktívak száma 2018-ban 199 ezer fő volt, 2,6%-kal kevesebb, mint 2017- ben és közel ötödével, mint 2013-ban. Az inaktívak számának változását a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése is befolyásolta. 2019-ben tovább javult a megye munkaerőpiaci helyzete. A legfrissebb adatok szerint 2019 II. negyedévében a megye foglalkoztatási rátája 56,4, a munkanélküliségi rátája 4,9% volt, előbbi az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva kismértékben, 2014. II. negyedévhez képest pedig 9,6%ponttal nőtt. A munkanélküliségi ráta, folyamatos csökkenést mutatva 7,3%ponttal esett vissza.

A foglalkoztatási ráta B-A-Z megyében a 2018-as év III. negyedévében 56,5%-os volt, mely jóval alatta van az országos átlagnak. A 2020-as év II. negyedévében 55,3% az érték. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,3% (2018), illetve 4,6% (2020) volt, melynél kedvezőtlenebb mutatóval csak Hajdú, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bírt. 2020. március végén a megyei nyilvántartásban 3.939 fő pályakezdő szerepelt, arányuk pontosan 10%-ot tett ki a nyilvántartott álláskeresők között – továbbra is többet, mint országosan (8%) –, országosból való részesedésük pedig az összlétszáménál magasabb, 17,5% volt.

A legtöbb pályakezdő álláskeresőt a legnagyobb népességű járások tartották nyilván, így a miskolci járási hivatal 724 főt, az ózdi, a kazincbarcikai és a szerencsi járásban 366 – 404 fiatalt, de az encsi járásban is meghaladta a háromszázat a számuk. A pályakezdők többségét – az álláskeresők összes számához hasonlóan - azok fiatalok alkották, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek (50,8%), s köztük is sokan – minden hetedik-nyolcadik – a 8. osztály előtt abbahagyták a tanulást. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek részaránya március végén 15,3% volt, feleannyi, mint azoké, akik középiskolai szakképzettséggel és/vagy érettségivel rendelkeznek (32%). Ez utóbbiak többsége szakközépiskolát, szakgimnáziumot, technikumot végzett (19,3%), kisebb csoportjuk gimnáziumban érettségizett (12,7%). Diplomás álláskereső kevés a pályakezdők között is (2%).

A tartósan, egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma éveken át csökkent, az előző év tavaszától viszont lassú növekedés tapasztalható. Március végén 11,4 ezer fő minősült tartósan álláskeresőnek a megyében, 14%-kal (1,4 ezer fővel) több, mint egy éve. A megyében regisztrált álláskeresők között a legalább 50 éves korosztály (12,6 ezer fő) részesedése 31,9%-ot, a 25 év alatti fiatalok száma 6,4 ezer főt, arányuk 16,2%-ot tett ki. Az előbbi csoport létszáma alig 1%-kal (108 fővel) haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel szemben a fiataloké 5,6%-kal (0,4 ezer fővel) alacsonyabb volt, mint 2019. március végén. Jelentős létszámot képviselnek az álláskeresők között azok, akik sem iskolarendszerű, sem OKJ-s tanfolyami képzés során nem szereztek szakképzettséget. A hónap végén 15,1 ezer személy volt ilyen értelemben szakképzetlen a megyei álláskeresők között, számuk azonban 550 fővel (3,5%-kal) kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők összes létszámán belüli arányuk 38,2%, több, mint országosan (33,6%).

Országos viszonylatban a megye foglalkoztatottsági helyzetét vizsgálva összességében elmondható, hogy a gazdasági válságból való kilábalást követően a mutatók javuló tendenciát mutatnak. Az utóbbi években csökkenő munkanélküliségi rátával és növekvő foglalkoztatási mutatókkal számolhatunk. A gazdaságilag inaktívak száma is folyamatosan csökken – ugyanakkor még mindig kedvezőtlenek az adatok az országos tendenciákhoz képest. A jelenlegi helyzetet tekintve, egyfajta pillanatképet adva a térkép alapján látható az is, hogy a

35 2018-as év átlagában a gazdaságilag aktív népesség aránya a megyében 59,8% volt, mely mutatónál kedvezőtlenebb helyzetű csak Somogy és Tolna megyék voltak.

2.1.34 ábra: A munkanélküliség és gazdasági aktivitás/inaktivitás megyei különbségei 2018 (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

2.1.35 ábra: A Foglalkoztatási ráta 2020. II. negyedévében megyei összehasonlításban (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

2.1.2.2 Foglalkoztatás strukturális adatai

A megye foglalkoztatási helyzetét is alapjaiban meghatározza a strukturális munkanélküliség, azaz miközben a gazdálkodó szervezetek munkaerőhiánnyal küzdenek, hatalmas munkaerő-többlet is jelen van. A lenti táblázatból is látható, hogy a munkaerő-hiány növekvő tendenciát mutatott az elmúlt tíz évben, a gazdaságilag aktív népesség száma

36 mintegy 4000 fővel csökkent, ami az aktivitási arány visszaesésével is együtt járt. A munkanélküliségi arány ezzel párhuzamosan tovább csökkent.

Gazdaságilag Aktivitási Foglalkoztatottak Munkanélküliek Foglalkoztatási Munkanélküliségi Év aktív népesség arány száma (ezer fő) száma (ezer fő) arány (%) ráta (%) (ezer fő) (%) 2010 267,0 220,7 46,3 50,5 41,7 17,3 2011 268,0 221,2 46,7 51,1 42,2 17,4 2012 264,8 220,8 44,0 50,9 42,5 16,6 2013 264,1 232,2 31,9 51,3 45,1 12,1 2014 274,6 243,5 31,1 53,9 47,8 11,3 2015 282,6 257,0 25,6 56,2 51,1 9,1 2016 284,6 265,7 18,9 57,2 53,4 6,6 2017 286,1 269,7 16,4 58,3 55,0 5,7 2018 285,7 271,0 14,7 58,9 55,9 5,1 2019 283,7 270,9 12,8 59,1 56,5 4,5 2020 I. n. 279,5 267,2 12,3 58,7 56,1 4,4 év 2.1.9 táblázat: 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (2010-2020 I.n.é.) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A 2020. márciusi adatok alapján az alkalmazásban állók számát gazdasági ág szerint (közfoglalkoztatással együtt) az alábbi táblázat szemlélteti.

2020. március Ebből: Gazdasági ág Összesen fizikai szellemi foglalkozású foglalkozású Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3.589 2.597 989 Bányászat, kőfejtés 360 271 90 Feldolgozóipar 39.242 27.083 12.158 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1.283 671 612 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3.212 2.153 1.060 Építőipar 7.917 6.151 1.767 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10.946 7.106 3.826 Szállítás, raktározás 4.098 3.335 763 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3.914 3.124 789 Információ, kommunikáció 520 92 428 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 144 51 93 Ingatlanügyletek 832 348 484 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2.097 763 1.334 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7.068 6.007 1.019 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 13.861 3.390 10.471 Oktatás 18.053 3.892 14.157 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 28.580 16.530 11.876 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1.712 430 1.281 Egyéb szolgáltatás 1.492 1.060 431 Összesen 148.920 85.053 63.628 Ebből: . . . versenyszféra 85.313 58.802 26.447 költségvetési szféra 54.194 22.517 31.677 2.1.10 táblázat: Alkalmazásban állók száma közfoglalkoztatottakkal együtt

37 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2018-ban átlagosan 155 ezren álltak alkalmazásban, 1,6%-kal kevesebben, mint 2017-ben. 59%-uk fizikai állományú volt. Teljes munkaidőben 93%-uk dolgozott. A szellemi foglalkozásúak állományának bővülése (2,7%) kisebb, a fizikai foglalkozásúak létszámának csökkenése (4,4%) nagyobb mértékű volt, mint országosan. Az alkalmazottak 55%-át foglalkoztató versenyszférában 1,9%-kal nőtt a létszám, a költségvetési szerveknél viszont 6,6%-kal dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál. A közfoglalkoztatás szerepe a megyében is egyre kisebb. 2017-ben még átlagban 29 ezer főt, egy évvel később valamivel több mint 23 ezret, fél évvel később pedig még ennél is 6 ezer fővel kevesebbet foglalkoztattak ebben a formában. Az alkalmazásban állók 28%-át az iparban, 65%-át a szolgáltatások területén foglalkoztatták. A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbben, 39 ezren, a feldolgozóiparban helyezkedtek el. Létszámuk 3,7%-kal csökkent 2017-hez viszonyítva. Az országoshoz viszonyítva is kiemelkedően magas a megyében az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók hányada (22%), ahol közel 34 ezer főt alkalmaztak, nagyobb hányadukat közfoglalkoztatottként. Fontos szerepet tölt be még a foglalkoztatásban az oktatás 18 ezer, a közigazgatás pedig 15 ezer fős létszámmal. A kereskedelemben is 10 ezer főnél többen dolgoztak, de a döntően fizikai állományúakat foglalkoztató szállítás és raktározás munkavállalóinak száma már nem érte el a 8 ezer főt. A közigazgatásban és az egészségügyi szolgáltatásban átlagot meghaladóan csökkent a létszám, ami utóbbi gazdasági ág esetében szorosan összefügg a közfoglalkoztatottként dolgozók egyre csökkenő számával. A nagyobb létszámot foglalkoztató ágban ugyanakkor emelkedett az alkalmazásban állók száma.

A foglalkoztatottak ágazati összetétele alapján az elmúlt három évben a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem fejlődött leginkább a megyében, miközben a költségvetési szféra létszáma jelentősen csökkent.

A foglalkoztatottak korszerkezetét tekintve az a tendencia látható, hogy a munkavállalók döntő többsége 25-64 éves korosztályból kerül ki.

300 265.7 269.7 271 270.9 257 245.8 247.4 248.5 243.5 235.7 241.9 250 232.2 227 220.7 221.2 220.8 215.8 206.4 206.5 205.4 200

150

100

50 22.9 21.5 21.1 12.8 13.3 13.7 15.2 15.3 20.5 19.5 0 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év

Mindösszesen 15-24 év 25-64 év

2.1.36 ábra: Foglalkoztatottak számának alakulása korosztályonként és összesen 2010-2019 között

38 A munkaerőpiac egyik legmarkánsabb jellegzetessége az ágazatok, foglalkozások, munkakörök nemek szerinti elkülönülése (szegregációja), ami a női foglalkoztatás megjelenésétől napjainkig a világ minden országára jellemző. A nemek szerinti elkülönülés mutatója magas és stabilan tartja magát, annak ellenére, hogy a nők és férfiak munkaerő-piaci jellemzői és iskolázottsága tekintetében egyre inkább tapasztalható a közeledés. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék közel 14,2%, melynek oka az, hogy a nők többnyire olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban dolgoznak, mint a gondozás, az értékesítés vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%). A megyében az elmúlt 10 évben mindkét nem esetében növekedés tapasztalható a foglalkoztatás terén, mely tendencia nők esetében 2018-tól megtorpanni látszik.

160 151 147.8 148.8 146.7 150 143.5

140 132.9 130 126.7 124.4 120.9 118.7 118.9 119.6 117.9 119.9 120 113.5 110.6 110 105.5 102 102.3 101.3 100 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. év év év év év év év év év év Férfi foglalkoztatottak száma Női foglalkoztatottak száma

2.1.37 ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása nemek szerinti bontásban 2010-2019 között (ezer fő)

2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 261 ezer Ft-ot, míg nettó átlagkeresetük (adókedvezmények nélkül) 173 ezer Ft-ot tett ki, ami egyaránt 13%- kal több az egy évvel korábbinál. A bruttó átlagkereset az országos átlagnál 69 ezer Ft-tal kevesebb volt, de a növekedésének mértéke 1,4%ponttal meghaladta azt. A szellemi foglalkozásúak bruttó keresete 162 ezer Ft-tal meghaladta a fizikai állományban lévőkét. 2018-ban az egyes nemzetgazdasági ágakban 3,3 és 18% közötti mértékben emelkedtek az átlagkeresetek. A jelentősebb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban 12, az egészségügyi szolgáltatás területén 15, az oktatásban 6,7, a közigazgatásban 7,0, a kereskedelemben 13, a szállítás és raktározás területén 11%-kal volt magasabb a havi bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke közülük a kereskedelemben és feldolgozóiparban haladta meg az átlagot, ennek ellenére a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fizetések minden esetben elmaradtak az országostól.

2.1.38 ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2018

2019 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 281 ezer, nettó átlagkeresete 187 ezer Ft volt, mindkét esetben 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés üteme nagyobb volt, mint országosan. A bruttó keresetek 78 ezer, a nettó keresetek pedig 52 ezer Ft-tal maradtak el az országos átlagtól. A nettő átlagkereset 2020. II. negyedévben 202.658 Ft volt a megyében (http://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/megy/202/index.html), ami a legmagasabb – budapesti – érték 61,7%-a.

A havi bruttó és nettő átlagkeresetek iparági bontását 2020 márciusában az alábbi táblázat mutatja.

2020. március Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Gazdasági ág ezen belül: ezen belül: összesen fizikai szellemi összesen fizikai szellemi foglalkozású foglalkozású Közfoglalkoztatottakkal együtt Átlagkereset, Ft Mezőgazdaság, 267.651 231.089 368.806 177.988 153.674 245.256 erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés 514.398 342.505 1.048.280 342.075 227.766 697.106 Feldolgozóipar 383.684 312.529 542.162 255.150 207.831 360.538 Villamosenergia-, gáz-, 497.918 395.129 613.103 331.115 262.760 407.714 gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, 312.501 280.822 378.005 207.813 186.746 251.374 hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

40 Építőipar 253.438 226.927 346.920 168.537 150.906 230.702 Kereskedelem, 282.344 240.774 356.466 187.758 160.115 237.050 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 262.505 241.372 354.511 174.566 160.512 235.750 Szálláshely-szolgáltatás, 219.086 202.441 281.499 145.692 134.623 187.197 vendéglátás Információ, kommunikáció 403.959 256.525 431.087 268.633 170.589 286.673 Pénzügyi, biztosítási 266.784 199.055 296.886 177.412 132.371 197.429 tevékenység Ingatlanügyletek 302.179 222.274 353.546 200.949 147.812 235.108 Szakmai, tudományos, 268.982 219.910 298.177 178.873 146.240 198.288 műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató 268.933 237.736 408.279 178.840 158.095 271.505 tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező 344.264 203.612 390.431 228.935 135.402 259.636 társadalombiztosítás Oktatás 320.073 205.155 351.442 212.849 136.428 233.709 Humán-egészségügyi, 196.187 106.149 324.925 130.464 70.589 216.075 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, 367.123 196.748 424.594 244.137 130.837 282.355 szabad idő Egyéb szolgáltatás 245.567 219.312 312.333 163.302 145.842 207.701 Összesen 303.129 232.971 395.158 201.581 154.926 262.780 Ebből: ...... versenyszféra 334.955 277.335 459.361 222.745 184.428 305.475 költségvetési szféra 261.787 134.544 354.352 174.088 89.472 235.644 2.1.11 táblázat: havi bruttó átlagkeresetek iparáganként (2020)

A KSH március havi adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a foglalkoztatottak számát tekintve az iparban dolgoznak a legtöbben, és az ő átlagkeresetük magasan meghaladja a megyei havi átlagkeresetet. Ebben a gazdasági ágban a legkiemelkedőbb havi átlagkeresetet a bányászat, kőfejtés területén foglalkoztatottak érhetik el. Mintegy 69,7%-kal magasabb ezen iparág havi átlagkeresete, mint az átlag. A legalacsonyabb havi átlagkeresetet a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók vihetik haza, havi átlagkeresetük 35,3%-kal marad el a havi átlagkeresettől, annak ellenére, hogy ebben a gazdasági ágban dolgozik a foglalkoztatottak közel 19%-a dolgozik a megyében. Amennyiben a versenyszféra és a költségvetési szféra bontását elemezzük megállapítható, hogy a versenyszférában 10,5%-kal magasabb havi átlagkereset érhető el, mint a havi átlagkereset, és 28%-kal több, mint a költségvetési szférában.

2.1.2.3 Munkaerőigény

2020. március folyamán a megyei munkaadók összesen 17,2 ezer fő foglalkoztatására alkalmas üres állást jelentettek be a járási hivatalokban, amelynek 8,5%-a az elsődleges munkaerőpiacon, 91,5%-a a márciusban induló 2020. évi közfoglalkoztatási programokban állt rendelkezésre. A bejelentett összes üres állás 96%-a támogatással jött létre, 4%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 16,5 ezer fő közvetítését kérték a munkáltatók, közülük mintegy 790 álláskeresőt bértámogatással elsődleges munkaerőpiaci állás betöltéséhez kerestek, 15,7 ezer

41 főre pedig a közfoglalkoztatásban volt igény. Támogatás nélkül közel 700 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítést a megyei elsődleges munkaerőpiac munkaadói.

A legtöbb új munkaerőigényt a miskolci (3,8 ezer állás, 22%), az edelényi (1,8 ezer állás, 11%) és a szerencsi (1,6 ezer állás, 9%) járásban lévő telephelyekről jelezték. Ezen kívül további öt kistérségben is (pl. kazincbarcikai, ózdi, szikszói) ezer körüli volt az új, döntően a közfoglalkoztatási programok indításához kapcsolódóan bejelentett foglalkoztatási lehetőségek száma. Ez utóbbi állások részaránya csak három járásban (tiszaújvárosi, mezőkövesdi, tokaji) nem haladta meg a 90%-ot. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett állásbejelentések részaránya kiemelkedően nagy, csaknem 60% volt a tiszaújvárosi járásban, ezen kívül a mezőkövesdi (25%) és a tokaji (16%) volt még viszonylag sok ilyen állás, máshol ezek részesedése 10% alatti volt. A havi elsődleges munkaerőpiaci kereslet (1,5 ezer állás) meghatározó része a tiszaújvárosi (30%, 425 állás) és a miskolci (25,5%, 365 állás) járásban állt rendelkezésre, máshol 20-90 főre irányuló elsődleges munkapiaci keresletet jeleztek a helyi munkáltatók. Rendszerint ezekhez az állásajánlatokhoz is támogatási kérelem társult, az ilyen állások részaránya jellemzően 80- 100% között alakult.

A nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatók által bejelentett összes állás 35%-a építőipari cégek munkaerőigénye volt, további 11,5%-át a megyénkben tevékenykedő feldolgozóipari, 11%-át pedig kereskedelmi vállalkozások jelentették be, más területekről legfeljebb 100 főre irányuló keresletet jeleztek (pl. tudományos és műszaki tevékenység). Éves összevetésben csak az építőipari igényekben mutatkozott többlet, egyéb terültekről - különösen a feldolgozóipari cégektől – kevesebb üres állást jelentettek be, mint tavaly márciusban. Az előző hónaphoz képest általános a csökkenés, ami leginkább a feldolgozóipari és az építőipari kereslet visszaesésében jelentkezett. Az elsődleges munkaerőpiaci állások kissé több mint felére (51,5%) szakképzett dolgozók felvételét tervezték a munkáltatók. Szakképzett álláskeresőt csaknem 760 állás betöltéséhez kerestek, ezek zömmel 1-3 fő felvételére irányultak. Az üres állások 60%-a mindössze 15 szakirányra koncentrálódott, ezek közül is a legtöbb igény (15-75 fő) a következő szakirányú végzettségekre irányult: hegesztő, lakatos, vezeték- és csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági- és ipari gép karbantartó, anyagmozgató gépkezelő, villanyszerelő, továbbá bolti eladó, irodai adminisztrátor, szociális gondozó, valamint építőmérnöki, gépészmérnöki vagy villamosmérnöki szaktudásra. A közfoglalkoztatás területére kért több mint 15,7 ezer álláskeresőnek jellemzően segéd- vagy betanított munkát kínáltak a közfoglalkoztatók, de mintegy 1,1 ezer (7%) helyre szakképzett munkavállalóra volt szükség. Ezeknek az igényeknek a nagy többsége gyakorlatilag négy-öt féle szaktudásra irányult: mezőgazdasági gépszerelői, munka- és termelésszervező, különféle építési, szerelési, valamint irodai adminisztratív és ügyviteli feladatok ellátásában való szaktudásra, jártasságra.

2.1.2.4 Munkanélküliségi helyzet

A megye ipari és mezőgazdasági tevékenységével évtizedeken keresztül az ország meghatározó magas foglalkoztatást biztosító bázisa volt. A gazdasági válság és a gazdasági szerkezetváltás azonban növekvő munkanélküliséget és alacsony foglalkoztatást eredményezett.

Az álláskeresők megyei számát tekintve 2010 és 2019 között csökkenés tapasztalható:

42 80 000 68 038 69 393 70 000 66 599 59 292 60 000 51 430 50 000 45 462 39 557 40 000 37 420 35 046 35 657 30 000 20 000 10 000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

2.1.39 ábra: Regisztrált álláskeresők számának alakulása (havi átlag Fő 2010-2019.)

Az álláskeresők számát korcsoportok szerinti bontásban, 2010-2019 évek viszonylatában a következő táblázat mutatja be.

19 éves és 55 éves és Időszak 20-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves Összesen fiatalabb idősebb 2010. 1.762 9.837 17.256 17.513 16.426 5.243 68.038 2011. 1.647 10.188 17.134 17.735 16.561 6.202 69.393 2012. 1.612 9.903 15.894 16.542 15.643 7.004 66.599 2013. 1.618 8.758 13.598 14.280 13.655 7.384 59.292 2014. 1.689 7.350 11.544 11.966 11.529 7.373 51.430 2015. 1.841 6.268 9.679 10.155 9.770 7.749 45.462 2016. 1.917 5.349 8.195 8.651 8.207 7.237 39.557 2017. 1.866 5.153 7.708 7.919 7.622 7.152 37.420 2018. 1.634 4.721 7.161 7.144 7.184 7.201 35.046 2019. 1.633 4.535 7.332 7.236 7.184 7.737 35.657 2.1.12 táblázat: Álláskeresők száma (fő)

Járási bontásban az álláskeresőket vizsgálva megállapítható, hogy a Miskolci járásban jelent meg a legtöbb álláskereső. A meghirdetett üres álláshelyek száma is itt volt a legmagasabb.

2.1.40 ábra: Az álláskeresők és a meghirdetett üres álláshelyek száma 2018-ban a megye járásaiban (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

Valamennyi járásban megfigyelhető, hogy a meghirdetett üres álláshelyek jelentős részét a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás adta. A megyében összességében az alapfokú végzettségűek teszik ki az álláskeresők legnagyobb részét. A Miskolci, a Mezőkövesdi, a Kazincbarcikai, a Sárospataki, valamint a Tokaji járásban inkább középfokú végzettségűek az álláskeresők.

2.1.41 ábra: Az álláskeresők száma és iskolai végzettség szerinti eloszlásuk 2018-ban (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

2.1.2.4 A koronavírus hatásai a munkanélküliségre

A megyei álláskeresők összességét tekintve, a 2020. augusztusig rendelkezésre álló adatok alapján látható a járvány hatása is. A munkanélküliek számának havi növekedése júniusban tetőzött (az előző 3 év átlagához képest mintegy 6 ezer fővel több álláskeresőt tartottak nyilván), majd júliustól elkezdett csökkenni. Augusztusban a csökkenés mértéke már 4,6%-ot tett ki, de még így is, az előző év augusztusához képest, 6800 fővel több regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván.

50 000 44 235 44 593 44 030 45 000 43 396 42 003 39 508 40 000 35 412 36 658 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug.

2.1.42 ábra: Regisztrált álláskeresők számának alakulása 2020. év (fő)

A fentiek mellett azonban fontos megjegyezni a regisztrált álláskeresők száma kapcsán, hogy a január-március havi változásokat – sem a megyében, sem országosan – még nem a

44 járvánnyal kapcsolatos gazdasági, munkaerő-piaci események indukálták, hanem a közfoglalkoztatásban ilyenkor szokásos, az éves programváltással összefüggő létszámváltozások. A magas számok ellenére a járvány munkanélküliséget növelő hatása a megyében mérsékeltebben jelentkezett, pontosan az átlagosnál szélesebb körű közfoglalkoztatás miatt.

A regisztrált álláskeresők járásonkénti számának változása mutatja, hogy 2014-től 2019-ig az álláskeresők száma folyamatos csökkenést mutat a megye legtöbb járásában. A változás a 2020. tavaszán indult Covid-19 világjárvány gazdaságra gyakorolt hatására következett be, ami következményeként a megye 6 járásában emelkedés mutatkozik.

Időszak Változás a bázishoz Járás 2014. 12. 2015. 12. 2016. 12. 2017. 12. 2018. 12. 2019. 12. 2020. 10. (bázis=2014. 12. hó) Miskolc 13.163 11.449 9.397 8.126 7.869 7.730 9.551 73% Encs 1.939 2.020 1.628 1.697 1.882 1.950 2.080 107% Kazincbarcika 5.167 4.065 3.741 3.391 3.147 3.282 4.632 90% Tiszaújváros 1.660 1.416 1.318 1.293 1.199 1.129 1.579 95% Mezőkövesd 2.467 2.300 2.075 2.134 1.949 1.935 2.204 89% Ózd 5.131 4.942 3.565 4.016 3.984 3.845 4.956 97% Sárospatak 1.465 1.242 1.284 1.137 1.063 1.028 1.170 80% Sátoraljaújhely 1.378 1.289 1.235 965 1.092 1.128 1.503 109% Szerencs 3.409 3.093 2.726 2.639 2.607 2.580 3.080 90% Edelény 2.987 2.523 2.147 2.338 2.126 2.304 2.526 85% Szikszó 1.475 1.406 1.327 1.467 1.440 1.378 1.493 101% Tokaj 1.040 1.011 788 815 803 758 711 68% Putnok 1.253 1.046 960 999 1.063 1.100 1.407 112% Gönc 1.419 1.306 1.388 1.554 1.513 1.465 1.570 111% Mezőcsát 1.003 1.017 958 959 1.030 925 1.229 123% Cigánd 1.619 1.290 1.101 1.147 1.273 1.308 1.295 80% Összesen 46.575 41.415 35.638 34.677 34.040 33.845 40.986 88% 2.1.13 táblázat: A regisztrált álláskeresők száma járásonként, 2014.12. hó – 2020.10. hó (Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat)

Többen kerestek munkát augusztusban az 50 éves generációból az egy évvel korábbinál, és valamivel nőtt a 25 év alatti álláskeresők száma is. Jelentős létszámot képviselnek az álláskeresők között azok, akik sem iskolarendszerű, sem OKJ-s tanfolyami képzés során nem szereztek szakképzettséget. Április végén 16 ezer személy volt ilyen értelemben szakképzetlen a megyei álláskeresők között, 1,7 ezer fővel (11,5%-kal) több mint egy éve. Az álláskeresők összes létszámán belüli arányuk pedig 36,9%, ez meghaladja az országos értéket (31,3%). 2020. április folyamán 6,9 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba megyénk járási hivatalai, az első alkalommal regisztráltak aránya mindössze 4,1%-ot (284 főt) tett ki, a túlnyomó többség már korábban is regisztrált álláskereső volt (6,6 ezer fő, 95,9%). A belépők havi létszáma másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. Az előző hónaphoz képest – amikor a

45 február végén zárult 2019. évi közfoglalkoztatási programokból sokan visszaléptek a nyilvántartásba, 10%-kal kevesebben kértek álláskeresőként való regisztrálást. Az új regisztráltak szakképzettebbek, 25%-kal megnőtt a középfokú végzettséggel regisztráltak száma, a diplomások és az alulképzettek aránya viszont hasonló a korábbiakhoz. Az új regisztrált munkavállalók, frissen „elküldött”, motivált munkavállalók, akik dolgozni akarnak, és a 3 hónapos ellátási idő alatt már szeretnének visszatérni akár korábbi munkahelyükre. A májusi adatok alapján az új regisztrációk számának növekedése lassulni látszik, a kormányzati beavatkozások hatásai érzékelhetőek. A gazdaságvédelmi programba a megye vállalkozásai is bekapcsolódtak, a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatással 620 munkaadó 9224 munkavállalója tekintetében élt, emellett a K+F+I területén tevékenykedő 33 gazdasági társaság 950 munkavállalójához kapcsolódóan kapott kormányzati segítséget.

A 2020. II. negyedéves adatok országos viszonylatban: a 4.488,2 ezer fő foglalkoztatott 5,97%-a B.-A.-Z. megyei. A regisztrált álláskeresők száma 2020. októberében 40.899 fő, az országos létszám 13,36%-a.

46 2.1.3 A háztartások életszínvonala

A megyében található háztartások életszínvonalának elemzése során részben felhasználásra került a KSH „A háztartások életszínvonala, 2018” kiadvány és a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által készített Helyi Esélyegyenlőségi Program (2016 – 2021) is.

A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó adatok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában regionális bontásban állnak rendelkezésre, így a fejezetben az adatokat Észak- Magyarországra (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) vonatkoztatva szerepeltetjük.

2400000 2200000 2000000 1800000 1 647 616 1600000 1 347 0351 388 538 1400000 1 259 5821 262 305 1 150 082 1200000 1 025 3311 061 4951 075 260 1000000 800000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.43 ábra: Háztartások egy főre jutó éves átlagos jövedelme (Ft) *2016-ig Budapest és Pest megye adatai összevonva szerepelnek (Közép-Magyarország)

2018-ban a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem országos átlagban 1.815 ezer Ft, Észak-Magyarországon 1.648 ezer Ft volt, amely 18,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

18 313 69 906 24 086 Munkaviszonyból származó 18 099 jövedelem Vállalkozásból származó jövedelem 358 657 Öregségi ellátások

Munkanélküli ellátások

Családdal, gyermekkel 103 645 1 054 732 kapcsolatos ellátások Egyéb szociális ellátások

Egyéb jövedelem

2.1.44 ábra: A háztartások egy főre jutó éves átlagos jövedelme jövedelemforrások szerint Észak-Magyarországon, 2018

47 A háztartások jövedelmét bevételi forrás szerint három fő típusra oszthatjuk: munka-, társadalmi és egyéb jövedelemre. 2010 óta folyamatosan javul a háztartások jövedelemszerkezete, 2010-ben a munkajövedelem aránya 60,2% volt, 2018-ban pedig már 70,3%-ot tett ki Észak-Magyarországon, azonban így is alacsonyabb az országos átlagtól, amely 73,7%. Emellett a társadalmi jövedelmek részaránya 37,6%-ról 28,2%-ra csökkent 2010 óta.

2.1.45 ábra: Az egy főre jutó bruttó jövedelmek nagysága és megoszlása régiónként, 2018 (Forrás: KSH)

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltér. A 2018-ban a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és Észak-Magyarország háztartásainak egy főre jutó bruttó jövedelme között 1,4-szeres volt a különbség. Észak-Magyarország a 3. legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező régió Észak-Alföld és Dél-Dunántúl után.

1 600 000 1 500 000 1 400 000 1 300 000 1 200 000 1 087 216 1 100 000 995 711 1 000 000 923 271 854 460 900 000 797 490 727 465 761 686 800 000 676 144 697 451 700 000 600 000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.46 ábra: Háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztása (Ft) *2016-ig Budapest és Pest megye adatai összevonva szerepelnek (Közép-Magyarország)

48 2018-ban a háztartások fogyasztása értékében és volumenében egyaránt bővült, Észak- Magyarországon elérte a 1.087 ezer Ft-ot.

Élelmiszerek és alkoholmentes italok 7.2% Szeszes italok, dohányáru 3.3% 0.6% Ruházat és lábbeli 5.9% 8.2% 27.2% 4.5% (szolgáltatással együtt) 0.9% 24.6% Lakásfenntartás, háztartási 7.0% energia 6.8% Lakberendezés, háztartásvitel 6.8% Egészségügy 3.4% 11.6% 4.2%4.0% Közlekedés 11.9% 4.1% Hírközlés 5.1% 19.3% 4.9% 4.2% Kultúra, szórakozás 3.8% 20.6% Oktatás Vendéglátás és szálláshely- szolgáltatás 2.1.47 ábra: Háztartások egy főre jutó éves fogyasztásának megoszlása fogyasztási csoportonként 2018-ban (%) (külső kör: Észak-Magyarország, belső kör: országos átlag)

Egy ország vagy régió fejlettségi színvonalát jól mutatja a lakosság fogyasztási struktúrája, az, hogy a fogyasztási kiadásból milyen arányt képviselnek a létfenntartáshoz szorosan kapcsolódó, állandó költségek, vagyis az élelmiszerekre, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított kiadások, illetve az egyéb mozgó fogyasztási tételek. Észak-Magyarország fogyasztási struktúrája kis mértékben eltér az országos átlagtól: az itt élők nagyobb arányban költenek élelmiszerre, lakásfenntartásra, hírközlésre, szeszes italokra és dohányárura; míg a kultúrával, szórakozással, vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatással, oktatással kapcsolatos kiadások alacsonyabbak, mint a magyarországi átlag.

50 39.8 40 34.6 36.4 35.4 30.7 29.9 26.9 30 25.0 % 20 15.3

0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.48 ábra: Súlyos anyagi deprivációban érintett személyek aránya (%)

Az anyagi depriváció bizonyos javaktól és szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelent. Azokat, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek, súlyosan depriváltaknak tekintjük:

49 • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van, • a lakás megfelelő fűtésének hiánya, • váratlan kiadások fedezetének hiánya, • kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya, • évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, • anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival, • anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel, • anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval, • anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.

Magyarországon 2010 óta 1 millió 421 ezer fővel csökkent a súlyosan depriváltak száma. Észak-Magyarországon 2010 óta jelentősen, 34,6%-ról 15,3%-ra csökkent.

18 16 15.7 14 14.7 13.3 12 12.4 10 10.0 10.1 10.2 % 8.4 8 7.5 6 4 2 0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.49 ábra: Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő személyek aránya a 0-59 éves népességben (%)

A szegénységből a kiutat a munka jelenti, így a munkaerőpiaci helyzet jelentősen befolyásolja a szegénység alakulását. A munkaintenzitás a 18-59 éves háztartástagok munkával töltött idejét méri. Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20%-át töltötték munkával. 2019-ben Észak-Magyarországon az előző évi 10,2%-ról 7,5%-ra csökkent az alacsony munkaintenzitású háztartásban élő személyek aránya, amely országos szinten a második legmagasabb érték.

50 50 45 43.7 45.2 40 40.6 41.7 37.3 37.6 35 36.1 32.9 30 % 25 23.9 20 15 10 5 0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.50 ábra: Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (%)

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya regionálisan jelentős különbségeket mutat. 2018-ban a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ez az arány Észak- Magyarországon 23,9% volt, amely a 2011. évi 40,6%-hoz képest jelentősen csökkent. Az iskolai végzettség, a munkaerőpiaci helyzet és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata között szoros kapcsolat van. Minél alacsonyabb az egyén iskolai végzettsége, annál rosszabb a helyzete a munkaerőpiacon, és annál nagyobb valószínűséggel érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.

25 22.4 20.9 21.6 21.0 20 17.9 17.7 17.3 13.7 14.3 15 % 10

0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Budapest* Pest* Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

2.1.51 ábra: Szegények aránya (relatív jövedelmi szegénység, %, Forrás: OECD2, medián60

A relatív jövedelmi szegénység azokat érinti, akiknek a jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöböt (az ekvivalens mediánjövedelem 60%-át). A relatív mutató nem az egyén abszolút jövedelmi helyzetét tükrözi, hanem arról ad képet, hogy az adott személy jövedelme hogyan viszonyul a társadalom többi tagjának jövedelméhez. Magyarországon a

51 szegénységi küszöb 2018-ban 11,3%-kal nőtt 2017-hez képest, összege éves szinten az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan 1 millió 120 ezer Ft-ot tett ki. A szegénységi küszöb alatt élők aránya országos szinten 12,8%-ról 12,4%-ra csökkent 2018-ban, számuk több mint 40 ezer fővel, 1 millió 186 ezerre fogyott. Észak- Magyarországon az országos átlagnál kedvezőtlenebb adatokról beszélhetünk, 2017 és 2018 között nőtt a relatív jövedelmi szegénység (13,7%-ról 17,3%-ra). 2019-re azonban ismét javuló tendenciát láthatunk, a mutató értéke 14,3%-ra csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal azokat tekinti mélyszegénynek, akik egyaránt érintettek a munkaszegénység, a relatív jövedelmi szegénység és a súlyos anyagi depriváció által. Az fenti statisztikák alapján elmondható, hogy Észak-Magyarország esetében mindhárom mutató kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, így a mélyszegénység is nagyobb méreteket ölt. Magyarországon a szegénység elleni küzdelem alapdokumentuma a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia − Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák − 2011-2020 (NTFS). Az NTFS kiemeli, hogy a szegénység korántsem csak a romákat sújtja, de a szegények között arányaiban többen tartoznak a roma népességhez, ezért az ő felzárkózásukra külön hangsúlyt kell helyezni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a szegénység leküzdését célzó programok többségéről – részben adatvédelmi okok miatt – nem készül, nem is készülhet olyan nyilvántartás, amely bemutatná, hogy a célcsoportban milyen arányban vannak romák. A mélyszegénység és a társadalmi kirekesztődés mérséklése komplex és hosszútávon kiszámítható megközelítést igényel.

52 2.1.4 Oktatás

2.1.4.1 Köznevelés - szakképzés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye (a továbbiakban: B-A-Z megye) fejlesztését alapvetően meghatározzák a demográfiai folyamatok, továbbá a gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai környezet. Így B-A-Z megye fejlesztésében a gazdasági és a szociális dimenzió vizsgálata meghatározó. Az Észak-magyarországi régióban és ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a legtöbb óvoda (369), általános iskola (334) és szakképző intézmény (szakgimnázium 97, szakközépiskola 105, szakiskola 12), készségfejlesztő iskola (15), amelyet indokol B-A-Z megyében magas településszám és lakosságszám.

Borsod-Abaúj-Zemplén alapfeladat típus feladatellátási település hely nem tankerületi központ fenntartásában 245 361 óvodai nevelés tankerületi központ fenntartásában 8 8 összesen 253 369 nem tankerületi központ fenntartásában 40 84 általános iskolai nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 174 250 összesen 214 334 nem tankerületi központ fenntartásában 25 62 gimnáziumi nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 6 12 összesen 31 74 nem tankerületi központ fenntartásában 33 93 szakgimnáziumi nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 3 4 összesen 36 97 nem tankerületi központ fenntartásában 38 104 szakközépiskolai nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 1 1 összesen 39 105 nem tankerületi központ fenntartásában 3 8 szakiskolai nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 4 4 összesen 7 12 nem tankerületi központ fenntartásában 1 1 fejlesztő nevelés-oktatás tankerületi központ fenntartásában 10 14 összesen 11 15 nem tankerületi központ fenntartásában 130 240 alapfokú művészetoktatás tankerületi központ fenntartásában 55 79 összesen 185 319 nem tankerületi központ fenntartásában 10 28 kollégiumi ellátás tankerületi központ fenntartásában 12 19 összesen 22 47 nem tankerületi központ fenntartásában 1 1 pedagógiai szakszolgáltatás tankerületi központ fenntartásában 18 20 összesen 19 21 nem tankerületi központ fenntartásában 0 0 tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tankerületi központ fenntartásában 1 2 tanulók nevelés-oktatása összesen 1 2 2.1.14 táblázat: Intézmények száma az ellátott feladat típusa szerint (Klebelsberg Központ 2020 márciusi adatai)

A megyében 110.660 gyermek és fiatal – az érintett 3-20 éves korosztály – vesz részt a köznevelés nappali képzéseiben, amelyből 11.845 fő hátrányos helyzetű (2H), 20.574 fő halmozottan hátrányos helyzetű (3H), amely a teljes létszám 30%-a (2019.évi adatok). B- A-Z megye képzési koncepciójának megoldást kell nyújtania az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás érdekében ezen csoport életpályájának a tervezésére. A munkaerőpiac szempontjából több, mint 32 ezer potenciális munkavállalóról van szó.

53 B-A-Z megyében a köznevelési intézmények képzési startégiája szempontjából kiemelendő mutatók az Oktatási Hivatal 2018 októberi adatgyűjtése alapján: Az Oktatási Hivatal köznevelési statisztikája alapján 364 óvodába összesen 23.620 gyermek jár, amelyből hátrányos helyzetű: 3.220 fő (13,6%), továbbá halmozottan hátrányos helyzetű 5.265 fő (22,3%). Az óvodába járó gyerekek számának csökkenése 2014-ben érte el a mélypontját (22.747 fő), azt követően egy csekély emelkedést követően lényegében stagnál. A fenntartó szempontjából fontos kiemelnünk, hogy a gyermekek többsége önkormányzati társulások, Megyei Jogú Városi önkormányzat és községi önkormányzat által működtetett intézménybe jár. Óvodák száma/gyerekszám fenntartók szerint

Alapítvány (7)

Egyházi (35)

Községi (159)

Megyei jogú városi önkormányzat (32)

Önkormányzati társulások (60)

Tankerület (7)

Városi önkormányzat (64)

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 Megyei jogú Városi Önkormányzati városi önkormányzat Tankerület (7) Községi (159) Egyházi (35) Alapítvány (7) társulások (60) önkormányzat (64) (32) 3H 1406 18 743 164 2553 380 1 2H 667 24 555 163 1638 167 6 összes 6349 94 3072 3825 7715 2393 172

3H 2H összes

2.1.52 ábra: Óvodás száma/gyerekszám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

317 általános iskolában az összes gyerek szám: 52.451 fő, ebből hátrányos helyzetű 6.712 fő (2,8%), halmozottan hátrányos helyzetű 12.689 fő (24,2%). Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szám a szakiskolákban. Az általános iskolák esetében két kiemelt fenntartótGyermekek, láthatunk, tanulók száma a tankerületeke (összes létszám,t 2H,és 3Haz létszám)egyházi jogi szervezeteket. intézmény tipusonként

60000

50000

40000

30000

20000

10000

0 364 óvoda 317 Ált.isk 53 gimn. 54 szakgimn. 51 szakközép. 9 szakisk. 9 készs.fejl. összes 23620 52451 12948 13472 7768 228 173 HH 3220 6712 380 698 798 24 13 HHH 5265 12689 358 646 1500 75 41

összes HH HHH

2.1.53 ábra: Gyerekek, tanulók száma intézménytípusonként (Forrás: Oktatási, Hivatal 2018)

54 A hátrányos helyzetű gyermekek magas száma miatt a köznevelési intézmények és a Miskolci Egyetem jövője szempontjából megfontolandó a diákok és hallgatók támogatási rendszerének újragondolása, továbbá a Miskolci Egyetem kutatási fókuszpontjai meghatározása szempontjából a térségi felzárkóztatást segítő projektek indítása (lásd a kitörési pontokban a Miskolci Egyetemi Science Park koncepcióját, továbbá a kari regionális szerepvállalásokat a képzési portfólió felülvizsgálatával és a kutatásfejlesztéssel.) Mindezen döntéseket támogatnia kell a megyei gazdaságfejlesztési elképzeléseknek, azon belül is a közlekedési hálózat fejlesztésének. Az óvodák esetében kiemelhető, hogy a legtöbb gyermek a községi óvodákba jár, a teljes óvodáskorú létszám kb. egy harmada. Itt a legmagasabb a 2H és 3H gyermek szám is, amely jelzés értékű az óvodai fejlesztési programok kidolgozásához. Az országos átlagnál magasabb az egy óvodapedagógusra jutó gyermek szám: 11,8 fő. Az óvodai csoportok létszáma változó, az országos átlag (21,7) körül mozog, de vannak 27-29 fős csoportok is (a megyeszékhelyen). Mindez középtávon a felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógushiány megoldását teszi szükségessé. A pályaválasztás szempontjából kiemelt szerepe van az általános iskolák felső tagozatos tanulói pályaorientációs felkészítésének, amelyről az egyházi fenntartású iskolák esetében nincs információnk. Az élethosszig tartó életpálya tervezés rendszerének kialakításakor meg kell keresni az együttműködés formáját az egyházi fenntartókkal, mivel ennek a korosztálynak az egynegyede, a 25%-a jár ezekbe az iskolákba. Általános iskolák száma/tanuló szám fenntartó szerint

Vallási tevékenységet folytató szervezet (2)

Nemzetiségi (2)

Tankerület (245)

Non profit szervezet (3)

Közalapítvány (1)

Egyházi jogi személy (57)

Egyesület (3)

Alapítvány (4)

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000 Vallási Egyházi jogi Közalapítvány Non profit Tankerület Nemzetiségi tevékenysége Alapítvány (4) Egyesület (3) személy (57) (1) szervezet (3) (245) (2) t folytató szervezet (2) Összeslétszám 351 143 13131 22 67 38501 140 96 összesenből 3H 31 1 1728 0 0 10846 19 64 összesenből 2H 14 0 1081 0 0 5593 6 18

Összeslétszám összesenből 3H összesenből 2H

2.1.54 ábra: Általános iskolák száma/tanulók száma fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018.)

Az országos trenddel ellentétben a megyében örvendetesen nőtt a gimnáziumban tanulók száma és elérte a 10 évvel ezelőtti szintet, sőt, kis mértékben meg is haladta azt. Az egyetemi felvétel szempontjából domináns az egyházi fenntartású és a tankerület fenntartásában lévő gimnáziumi tanulók száma, ez a létszám a megyében tanuló 12.948 gimnáziumi tanuló 79%-a (42% tankerület; 37% egyház). Fontos adat, hogy a gimnáziumi tanulók közül kétezer fő felnőttoktatásban, érettségire való felkészítésben vesz részt.

55 Gimnáziumok száma/tanuló szám fenntartó szerint

Nemzetiségi (1)

ITM (4)

Alapítvány+non profit szerv. (22)

Egyházi (16)

Tankerület (10)

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Alapítvány+non Tankerület (10) Egyházi (16) ITM (4) Nemzetiségi (1) profit szerv. (22) összes létszám 5479 4778 1700 828 163 ebből 3H 159 122 42 28 7 ebből 2H 106 180 35 50 9

összes létszám ebből 3H ebből 2H

2.1.55 ábra: Gimnáziumok száma/tanulószám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

Az együttműködést azonban nem pusztán az egyházi fenntartású intézményekkel kell kialakítani. B-A-Z megye képzésfejlesztésében elengedhetetlen az érintett szereplők, így a tankerületek, a Szakképzési Centrum, a Város és az Egyetem együttműködése. Különösen fontos a szakképző iskolákkal való együttműködés. A szakképzésben tanulók száma az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent évről évre, az iskolák kihasználtsága alacsonyra süllyedt, egyre több hiányszakma került azonosításra és a munkaerő piacon hiány keletkezett. Talán most megállt ez a kedvezőtlen folyamat, és az új szakmai ismereteknek, technológiáknak, a duális képzésnek köszönhetően a 2017. évhez képest közel 2000 fővel emelkedett a szakképzésben tanulók száma, amely 10%-os javulást jelent. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 4,5- ről 4,8-re, a szakközépiskolákban 10,6-ről 12,1-re, a gimnáziumokban 10,0-ről 10,1-re nőtt, a szakgimnáziumokban pedig 9,3-ről 8,8-re csökkent. Szakgimnáziumok száma/tanuló szám fenntartó szerint

Vallási tevékenységet folyt. Szerv. (1) Tankerület (4) Nonprofit szervezet (1) Egyházi jogi személy (16) Egyesület (2) ITM (25) Agrár tárca (3) BM (1) Alapítvány (1) 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 Vallási Egyházi jogi Nonprofit Alapítvány Agrár tárca Egyesület Tankerülettevékenysé BM (1) ITM (25) személy szervezet (1) (3) (2) (4) get folyt. (16) (1) Szerv. (1) összes létszám 50 641 374 8513 65 3601 18 164 46 13472 ebből 3H 0 13 49 367 0 177 7 11 22 646 ebből 2H 0 15 42 413 0 205 4 7 12 698

összes létszám ebből 3H ebből 2H

2.1.56 ábra: Szakgimnáziumok száma/tanulószám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

56 Szakközépiskolák száma/tanuló szám fenntartó szerint

Vallási tevékenységet folyt. Szerv. (1) Tankerület (1) Nonprofit szervezet (3) Egyházi jogi személy (10) Egyesület (1) ITM (24) Agrár tárca (4) Alapítvány (7) 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 Vallási Nonprofit Alapítvány Agrár tárca Egyesület Egyházi jogi Tankerület tevékenység ITM (24) szervezet (7) (4) (1) személy (10) (1) et folyt. (3) Szerv. (1) összes létszám 449 647 4666 135 1533 195 11 132 ebből 3H 113 139 675 12 480 28 4 49 ebből 2H 97 79 438 8 153 12 2 9

összes létszám ebből 3H ebből 2H

2.1.57 ábra: Szakközépiskolák száma/tanulószám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018) Szakiskolák száma/tanuló szám fenntartó szerint

Vallási tevékenységet folyt. Szerv. (1) Tankerület (3) Nonprofit szervezet (1) Egyházi jogi személy (1) ITM (3)

0 20 40 60 80 100 120 Vallási Egyházi jogi Nonprofit ITM (3) Tankerület (3) tevékenységet személy (1) szervezet (1) folyt. Szerv. (1) összes létszám 114 55 7 44 8 ebből 3H 20 18 4 26 7 ebből 2H 17 3 1 3 0

összes létszám ebből 3H ebből 2H Készségfejlesztő iskolák száma/tanuló szám fenntartó 2.1.58 ábra: Szakiskolák száma/tanulószám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018) szerint

Vallási tevékenységet folytató szervezet (1)

Tankerület (6)

ITM(2)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Vallási tevékenységet ITM(2) Tankerület (6) folytató szervezet (1) összes létszám 78 89 6 ebből 3H 6 33 2 ebből 2H 3 10 0

összes létszám ebből 3H ebből 2H

2.1.59 ábra: Készségfejlesztő iskolák száma/tanulószám fenntartó szerint (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

Hasonló a helyzet a mezőgazdasági képzések esetében is, az elmúlt évben örvendetesen növekedett a jelentkezők száma (37%-kal), azonban meg kell jegyezni, hogy több, mint 17%-os a lemorzsolódás és a tanulók mindösszesen 7%-a vesz részt technikus képzésben.

57 Az egyes iskola típusokban hiány mutatkozik a pedagógusok létszámában, de tovább nehezíti a helyzetet, hogy életkor szerint az 50-64 év közötti korosztály száma láthatóan magas, nyugdíjba vonulásuk esetén nincs kellő utánpótlás. Gondot jelent továbbá a magasan képzett óvoda pedagógusok, a szaktárgyakat tanítók, a speciális képesítéssel rendelkező tanító pedagógusok, a gyógypedagógusok hiánya. Ebből következik, hogy a megye képzésfejlesztése elképzelhetetlen a szakmatanári képzések és természettudományi szakok, a gyógypedagógia és az óvodapedagógia alapképzési szakok akkreditálása nélkül a Miskolci Egyetemen. Pedagógusok életkor szerinti megoszlása 2500 20% 18% 2000 16% 14% 1500 12% 10% 1000 8% 6% 500 4% 2% 0 0% Keveseb Több, 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 b, mint mint 64 éves éves éves éves éves éves éves éves 25 éves éves létszám 105 352 813 1350 1783 1814 2145 2102 964 66 % 1% 3% 7% 11,70% 15,50% 15,80% 18,70% 18,30% 8,40% 0,60%

létszám %

2.1.60 ábra: Pedagógusok életkor szerinti megoszlása (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

Pedagógusok életkor szerinti megoszlása intézmény tipusonként 1200

1000

800

600

400

200

0 Kevesebb, Több, 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 mint 25 mint 64 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves óvoda 41 110 131 163 243 369 491 479 83 4 általános iskola 22 139 400 669 793 784 1034 1069 479 15 gimnázium 3 22 69 115 198 209 192 135 94 11 szakgimnázium 2 15 82 158 265 203 178 184 132 7 szakközépiskola 1 8 25 73 86 70 60 78 80 15 szakiskola 3 4 7 4 7 9 7

óvoda általános iskola gimnázium szakgimnázium szakközépiskola szakiskola

2.1.61 ábra: Pedagógusok életkor szerinti megoszlása intézménytípusonként (Forrás: Oktatási Hivatal, 2018)

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a pedagógusok többsége még nem készült fel az új képzési módszerekre, pl. a digitális írástudás átadására. A digitalizáció kihívásait szem előtt tartó, az óvodától az egyetemig tartó képzésfejlesztési elképzelések ezért kiemelkedő fontosságúak. A 2020. évi járványügyi helyzet első és második hulláma a köznevelési intézmények közül az általános és középiskolákban drasztikus változást kényszerített ki az oktatás minden szereplőjétől a digitális oktatás eszköz- és módszertanának használatában,

58 illetve felnagyította a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek digitális infrastruktúra hozzáférésének és használati képességeinek hiányosságait, a mentorálás szükségességét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakképző intézményrendszeré helyzetképe a 2019/2020. tanévben a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: régi Szkt.) meghatározottak szerinti utolsó teljes időszak adatainak vizsgálata alapján: A szakképzés potenciális megyei beiskolázási bázisa a megye 313 alapfokú, 8 osztályos intézményei, melyek utolsó évfolyamának (8. osztály) létszáma közel hatezer fő, amelyből a Tankerületi központ által fenntartott intézményekben a diákok 79%-a, egyházi fenntartású intézményekben további 18%-uk tanul.

Fenntartó típusa Intézmények száma Alapítványi 3 Egyesület 2 Egyházi jogi személy 57 Országos nemzetiségi önkormányzat 1 Tankerületi központ 248 Települési nemzetiségi önkormányzat 1 Vallási tevékenységet végző szervezet 1 Összesen: 313 2.1.14 táblázat: 8 osztályos általános iskolák fenntartó szerinti megoszlása B-A-Z megyében (Forrás: KIR-STAT 2019)

A járások szerinti tanulói létszámadatok összevetése az említett évfolyamok tekintetében: a miskolci járásban a legmagasabb a létszám, 1.810 fő, melyet a kazincbarcikai és az ózdi járás intézményei követnek az ötszáz főt meghaladó létszámaikkal. A duális szakképzés évről-évre erősödött az elmúlt közel két évtizedben, eredményeket ért el, de a szakmát választó tanulók száma érdemben nem növekedett. Ezért 2018-ban – az akkor alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetésével, kialakult a Szakképzés 4.0 néven ismertté vált új koncepció, amely a rendszer átalakítását célozta, és a szakképzés vonzerejének növelését helyezte fókuszba.

2.1.62 ábra: Szakképzésben tanulók létszáma B-A-Z megyében (Forrás: KIR STAT 2019)

A kidolgozás során jellemzően osztrák, német és svájci mintákat használtak fel a hazai tapasztalatok beépítése mellett. Az új rendszer lényegi eleme az iskolák megerősítése, fejlesztése az infrastruktúra és a humánkapacitások terén.

59 Jelentős változás az iskolaszerkezetben, hogy a 2020-2021-es tanévtől létrejönnek a technikumok és 2020. szeptember 1-jétől már az új szakképzési rendszer (A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, továbbiakban Szkt. és A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet, továbbiakban Szkr.) várja a tanulókat. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében megjelent Szakmajegyzék váltja fel. Az új Szakmajegyzék, amelyben 25 ágazathoz tartozó 175 szakma szerepel, tartalmazza a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, valamint megmutatja az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot.

A szakképzés megyei intézményrendszere – 2019/2020 tanév: Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési intézményrendszere fenntartók szerint három pólusú. 1. Állami fenntartású intézmények, fenntartók szerint a. Innovációs és Technológiai Minisztérium – Szakképzési Centrumok b. Agrárminisztérium c. Belügyminisztérium d. Tankerületi Központok e. Miskolci Egyetem – állami felsőoktatási intézmény

2. Egyházi fenntartású intézmények, fenntartók szerint a. egyházi jogi személy b. vallási tevékenységet végző szervezet

3. Egyéb fenntartású intézmények, fenntartók szerint a. alapítvány b. egyesület c. nonprofit Kft. Feladatellátási hely szerint a megyében működő szakképző intézmények száma összesen 65, amelyből 42 állami, 17 egyházi és 6 egyéb fenntartású.

Típus számuk Készségfejlesztő iskola, szakiskola 1 Szakgimnázium (Technikum) 20 Szakközépiskola, szakgimnázium 21 Szakiskola 4 Szakközépiskola (Szakképző Iskola) 19 2.1.15 táblázat: A megye szakképző intézményei típusuk szerint (Forrás: KIR-STAT 2019)

A szakgimnáziumok nappali rendszerű évfolyamain – ideértve az ágazati 9.-12. évfolyamokat is közel 9800 fő tanul, melyből a végzősök száma 2400 fő. Az érettségire épülő képzésekre nagy a kereslet a felnőttoktatás területén is, ezeken a többnyire esti tagozatú kurzusokon további közel 2100 fő vesz részt a megyében.

2.1.63 ábra: Iskolarendszerű felnőttoktatás ágazati megoszlása B-A-Z megyében (Forrás: KIR-STAT 2019)

A szakközépiskolák megyei összlétszáma 5100 fő, melyből a végzős évfolyamokon 1300 fő, a nappali rendszer melletti esti felnőttoktatásban pedig 2000 fő képzése folyik. A megyei szakképzés ágazati struktúrájából kiemelkedő a gépészet és a vendéglátás- turisztika ágazatok dominanciája a közel 2500 fős tanulói létszámállománnyal, melyeket közel egyenlő nagyságrendekkel követ a kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció, a mezőgazdaság, a rendészet, honvédelem és közszolgálat, az építészet és a szociális szolgáltatás ágazatok szakképesítéseit választók aránya.

2.1.64 ábra: Iskolarendszerű nappali képzés ágazati megoszlása B-A-Z megyében (Forrás: KIR-STAT 2019)

A létszámadatok intézményfenntartói összefüggéseit elemezve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint országosan is, az állami fenntartású intézmények dominálnak, a nappali rendszerű diáklétszám 70%-a - ebből a szakképzési centrumok 54%-ot képviselnek - a felnőttoktatás esti képzésein 92%-a jár az állami fenntartású intézményhálózat valamelyik képzőszervébe.

61 A duális képzés szempontjából hasonló arányok tapasztalhatóak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedő a duális képzésben részt vevők száma. A főváros után az ország legtöbb tanulószerződése, közel ötezer diák teljesíti szakmai gyakorlatát a gazdasági kamarák által nyilvántartott gazdálkodó szervezeteknél. A megye tanulószerződéses állományát alapul véve, az egyes fenntartók szakképző intézményei a következő arányban vesznek részt a gazdálkodó szervezetek megvalósításában szervezett gyakorlati képzésben: Tanulószerződések száma intézmény fenntartó szerint - B.-A.-Z. Állami fenntartók összesen: 68,0% Miskolci Szakképzési Centrum 32,0% Ózdi Szakképzési Centrum 12,3% Szerencsi Szakképzési Centrum 18,2% Agrárminisztérium 0,3% Mikolci Egyetem 3,1% Szomszédos megyék duális tanulói 2,1% Egyházi, egyéb fenntartók összesen: 32,0%

2.1.16 táblázat: Tanulószerződések száma a duális képzésben B-A-Z megyében (Forrás: BOKIK adatbázis 2020)

2.1.65 ábra: TOP 10 Tanulószerződéses szakképesítés B-A-Z megyében (Forrás: BOKIK adatbázis 2020)

A duális képzés gyakorlati részét és a jelenlegi élő tanulószerződéseket gazdálkodó szervezeti oldalon nagyságrendileg négyszáz cég, közel hatszáz képzőhelye valósítja meg. Van tartalék a rendszerben vállalati oldalon, mert az aktív (jelenleg is képző) gazdálkodó szervezetek csupán a nyilvántartott gyakorlati képzésre alkalmas cégek 60%-át jelentik és folyamatos az érdeklődés a duális képzés iránt.

2.1.4.2 Felnőttképzés, felnőttoktatás

A szakképzési szerkezet bemutatása nem teljes a felnőttképzés megyei ismérveinek összefoglalása nélkül, bár az előző oldalakon már röviden foglalkoztunk az iskolai rendszerű felnőttoktatás statisztikáival.

62 Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatai alapján Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 47 felnőttképzést folytató intézmény működik, melyek 81%-a gazdálkodó szervezetként, 19%-a képző intézményként végzi tevékenységét. Az alábbi ábrák bemutatják a felnőttképzés megyei nagyságrendjeit, mind létszámok, mind az elérhető, szervezett tanfolyamok számának alakulásáról:

A képzést megkezdő, de be nem fejező A sikeresen vizsgát tettek száma - 2020. évi A képzésbe beiratkozottak száma - 2020. évi személyek száma - 2020. évi adatszolgáltatások alapján adatszolgáltatások alapján adatszolgáltatások alapján Képzés helyszíne (megye) Adatok Összesen Képzés helyszíne (megye) Adatok Összesen Képzés helyszíne (megye) Adatok Összesen Baranya 231 231 Baranya 5502 5502 Baranya 8530 8530 Borsod-Abaúj-Zemplén 405 405 Borsod-Abaúj-Zemplén 12675 12675 Borsod-Abaúj-Zemplén 18594 18594 Budapest 3684 3684 Budapest 53580 53580 Budapest 86510 86510 Bács-Kiskun 361 361 Bács-Kiskun 5144 5144 Bács-Kiskun 9506 9506 Békés 248 248 Békés 4183 4183 Békés 7047 7047 Csongrád 270 270 Csongrád 4666 4666 Csongrád 8208 8208 Fejér 363 363 Fejér 3912 3912 Fejér 7790 7790 Győr-Moson-Sopron 343 343 Győr-Moson-Sopron 5021 5021 Győr-Moson-Sopron 11045 11045 Hajdú-Bihar 413 413 Hajdú-Bihar 10999 10999 Hajdú-Bihar 17362 17362 Heves 201 201 Heves 2961 2961 Heves 5730 5730 Jász-Nagykun-Szolnok 236 236 Jász-Nagykun-Szolnok 3640 3640 Jász-Nagykun-Szolnok 6778 6778 Komárom-Esztergom 129 129 Komárom-Esztergom 3140 3140 Komárom-Esztergom 5549 5549 Nem besorolható 0 0 Nem besorolható 80 80 Nem besorolható 143 143 Nógrád 67 67 Nógrád 2042 2042 Nógrád 3821 3821 Pest 647 647 Pest 7171 7171 Pest 13635 13635 Somogy 83 83 Somogy 3263 3263 Somogy 7385 7385 Szabolcs-Szatmár-Bereg 356 356 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11297 11297 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16923 16923 Tolna 87 87 Tolna 1763 1763 Tolna 4289 4289 Vas 253 253 Vas 2997 2997 Vas 5848 5848 Veszprém 198 198 Veszprém 2483 2483 Veszprém 5191 5191 Zala 171 171 Zala 3743 3743 Zala 5640 5640 Összesen 8746 8746 Összesen 150262 150262 Összesen 255524 255524 A képzést folytató intézmények száma - 2020. évi A képzések (tanfolyamok) száma - 2020. évi adatszolgáltatások alapján adatszolgáltatások alapján Megye Adatok Összesen Megye Adatok Összesen Baranya 32 32 Baranya 458 458 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 47 Borsod-Abaúj-Zemplén 895 895 Budapest 412 412 Budapest 9684 9684 Bács-Kiskun 44 44 Bács-Kiskun 579 579 Békés 24 24 Békés 400 400 Csongrád 41 41 Csongrád 414 414 Fejér 25 25 Fejér 307 307 Győr-Moson-Sopron 38 38 Győr-Moson-Sopron 1246 1246 Hajdú-Bihar 74 74 Hajdú-Bihar 1847 1847 Heves 24 24 Heves 461 461 Jász-Nagykun-Szolnok 17 17 Jász-Nagykun-Szolnok 358 358 Komárom-Esztergom 23 23 Komárom-Esztergom 694 694 Nógrád 19 19 Nógrád 106 106 Pest 92 92 Pest 1945 1945 Somogy 17 17 Somogy 353 353 Szabolcs-Szatmár-Bereg 64 64 Szabolcs-Szatmár-Bereg 734 734 Tolna 23 23 Tolna 201 201 Vas 35 35 Vas 823 823 Veszprém 23 23 Veszprém 275 275 Zala 23 23 Zala 273 273 Összesen 1097 1097 Összesen 22053 22053 2.1.17 táblázat: Felnőttképzési létszámok és képzési számok B-A-Z megyében (Forrás: OSAP Kepezz.hu 2020)

A felsőoktatási szakképzés a korábbi (gyakran FSZ-nek becézett) felsőfokú szakképzést váltotta fel. A négy féléves, gyakorlatorientált képzéseket kivették az Országos Képzési Jegyzékből, 2013-tól kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják. Nappali és levelező

63 tagozatos képzéseket is hirdetnek a felsőoktatási intézmények, a pótfelvételin azonban csak önköltséges változatra lehet jelentkezni. A Miskolci Egyetem felsőoktatási szakképesítései: Állam- és Jogtudományi Kar • jogi Gépészmérnöki és Informatikai Kar • mérnökinformatikus Gazdaságtudományi Kar • gazdálkodási és menedzsment • kereskedelem és marketing • nemzetközi gazdálkodási • pénzügy és számvitel • turizmus-vendéglátás Bölcsészettudományi Kar • szociális és ifjúsági munka Egészségügyi Kar • orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

2.1.4.3 Felsőoktatás -- a Miskolci Egyetem

2.1.4.3.1 A Miskolci Egyetem számokban

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az Észak-Magyarország Régió felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem. A Miskolci Egyetem az 1735-ben alapított Selmecbányai Bányászati-Kohászati Tanintézet örököse, a selmeci diákhagyományok 2014-től az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A diákhagyományok ápolása az intézmény életének szerves eleme, szemeszterenként 79 szakestélyt tartanak és tanévenként átlagosan 348 balek és balekina keresztelkedik meg felesküdve szakmájának magas színvonalú művelésérére, az ahhoz való mindenkori hűségre. „Jó szerencsét! Fényességet a kohásznak! Tisztelet a gépésznek! Igazságot a jogásznak! Pénzt a gazdásznak! Vivát a bölcsésznek! Egészséget a világnak! Hangot a zenésznek!” Az egyetem campusa Magyarországon egyedülálló módon egy 85 hektáros parkosított területen fekszik, 139.500 m2-en 29 épületben folyik a munka, a hallgatók 35 előadóteremben és 95 tanteremben vesznek részt az oktatásban. A Miskolci Egyetem 2017-ben és 2019-ben elnyerte a Magyarország legszebb campusa címet. Az intézmény minden 4. hallgatója kollégiumi elhelyezést kap 7 modern kollégium épületben, az étkezést 5 vendéglátóhely biztosítja, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár Múzeum 520 ezres könyvtári állománnyal az év 270 napján várja a hallgatókat, oktatókat, kutatókat. Az egyetem MEAFC sportegyesülete 11 szakosztályába több mint 500 sportoló tartozik, a hallgatók 24 helyszínen 22 féle testnevelési kurzusban vehetnek részt. Az intézmény saját egészségügyi központtal rendelkezik általános és szakorvosi ellátással. A Miskolci Egyetem a régió meghatározó tudásközpontja, 2019-ben 8.841 fő hallgatóval az ország 11. legjobb felsőoktatási intézménye. Az intézmény kiemelet tevékenysége a beiskolázási program – a középiskolások számára szervezett felkészítő és tehetséggondozó programoktól a karrier napokig. Az egyetem 7 karán és 1 intézetében 71 féle osztatlan képzésben, 96 alapszakon, 105 mesterszakon és 13 db felsőoktatási szakképzésben folyik a képzés, szemeszterenként 10.814 db meghirdetett kurzussal és 38 idegen nyelvű képzési szakkal (2019).

64 A Miskolci Egyetem 4 karán 223 hallgató tanul duális képzésben 147 vállalattal megkötött 268 együttműködési megállapodás keretében, 310 alap- és 101 mesterképzési szakon (2019). A tehetséggondozás keretében 5 szakkollégium működik, 405 hallgató vesz részt tehetséggondozási programokban. 2019-ben a hallgatók 53 db OTDK díjat hoztak el. A Miskolci Egyetemnek 31 országban 213 partnerintézménnyel 256 kétoldalú mobilitási szerződése van. Az oktatói kiválóság országos rangsorában az intézmény a 6. helyen áll 377 tudományosan minősített oktatójával, közülük 24 akadémikus. Az Állam- és Jogtudományi Kar az oktatói kiválóság alapján Magyarország 2. legjobbja. 2009 óta 12 oktató nyerte el a Mestertanár Aranyérmet, 10 hallgató Pro Scienta díjat érdemelt ki. 209 doktorandusz hallgató vesz rész PhD képzésben 4 tudományterületen 7 tudományágban. A Miskolci Egyetem teret és helyet ad a tudomány és a szakmai közélet versenyeinek - a teljesség igénye nélkül: a kínai szuperszámítógépes versenyről az ME csapata egyetlen magyar csapatként „First Prize” díjjal tért haza, a 2018 évi „Magyarok a Marson” versenyen a miskolci „Robotosokk” csapat 3. helyen végzett, a VII. Országos Controlling Versenyen a gazdász hallgatók a 3. helyet érték el, a Magyar Vöröskereszt országos elsősegélynyújtó versenyén az Egészségügyi Kar csapata ezüst minősítést kapott, 2019-ben az Országos Agrárjogi Jogesetmegoldó Verseny 1. helyezettje az ME csapata lett, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata Kiemelt díjazásban részesítette a Műszaki Földtudományi Kar 2 hallgatójának szakdolgozatát.

2.1.4.3.2 Országos helyzetkép – modellváltás

A felsőfokú végzettségűek társadalmi és munkaerő-piaci megbecsültsége hazánkban magas. A rendszerváltozás után a felsőoktatás expanziója jellemezte az első két évtizedet, a 2006 utáni Bologna-folyamat a tömegoktatást is magával hozta annak minden előnyével és nehézségeivel. Intézmények jöttek létre, alakultak át. Az egyetemek, főiskolák szerepe megváltozott, egyszerre kellett (kell) kielégítenie az egyre nagyobb érdeklődést és biztosítania a tudományos utánpótlás szellemi elitjét. Az egy évtizede jelentkező demográfiai válság miatt azonban csökkent a hallgatói létszám, ami főként a vidéki intézményeknél finanszírozási, emiatt egzisztenciális problémákat is felvet. A modern felsőoktatási intézmények küldetése az oktatás, a kutatás és a tudásvagyon társadalmi-gazdasági hasznosítása. A hatályos felsőoktatási stratégia az 1785/2016 (XII. 16.) Kormányhatározat fogadta el a stratégiát („Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016”.), ill. az 1359/2017. (VI. 12.) Kormányrendelet a stratégia cselekvési tervét. („Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2016-2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről). Amint a felsőoktatási stratégia írja: „A felsőoktatásra vonatkozó célkitűzések röviden összefoglalhatóak: tudásalapú társadalom, ahol a gazdaság húzóereje az egyre növekvő arányban hazai tulajdonú termelés, szervezőereje a felsőoktatási intézmények köré épülő innovációs hálózat. A feladat pedig abban áll, hogy az átalakulóban lévő, gazdaságról való közgondolkodás elvei a felsőoktatásba átvezetésre kerüljenek. Tudatosítanunk kell magunkban és a társadalom tagjaiban egyaránt, hogy a felsőoktatás jövője nem képzelhető el megújulásra törekvő szemlélet nélkül, vagyis, az életpálya elején megszerzett tudásból – további tanulás nélkül – nem tudunk megélni életünk végéig. Folyamatosan tanulásra és folyamatos teljesítményre van szükség.”

65 A felsőoktatás minőségének, társadalmi gazdasági szerepvállalásának erősítése hangsúlyosan jelenik meg a felsőoktatási stratégiában, csakúgy, mint a piacorientált, teljesítményelvű, munkaerő-piaci és gazdasági igényekre fókuszáló tudásközpontok kialakításának víziója. A felsőoktatási stratégia kimondja, hogy „az intézmények akkor teljesítik küldetésüket, ha a hallgatóknak átadott ismeretek a munkaerőpiacon relevánsak, ha a kutatási eredmények a társadalom és a nemzetgazdaság számára hasznosak, és ha az intézmények ellátják regionális katalizátor szerepüket”. Ezt a küldetést szolgálja a Kormány által kezdeményezett modellváltás, amely az alábbi, stratégiában foglalt, konkrét célok teljesítéséhez járul hozzá: • „Országos és intézményi szinten meg kell erősíteni az alkalmazói (vállalati, munkaadói) kapcsolatrendszert, a felsőfokú képzés tartalmi megújulása érdekében a képzési igényeket be kell csatornázni a képzésekbe, melyre már reagál a korábban bevezetett felsőfokú duális képzés is. • Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. • A felsőoktatás részt vesz a technológia-intenzív vállalatok – elsősorban KKV-k – innovációs kompetenciájának felépítésében. • A kutatás-finanszírozás rendszere a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa, valamint fokozottan építsen az államháztartáson kívüli, az intézmények által megszerzett forrásokra. • A felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésben gyakorolt hatásának erősítése. • A felsőoktatási intézmények aktivitásának növelése a társadalmi kihívások kezelésében és a társadalmi innováció terjesztése területén. • A tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások bővülnek, és növekszik a hozzáférés a felsőoktatási tudásbázisokhoz. • A felsőoktatás szolgáltató funkcióinak megerősítése mind a hallgatók, mind a helyi társadalom irányába.”

A 21. század változásai, a gazdaság szerkezetének átalakulása, a 4. ipari forradalom a társadalom valamennyi rétegét, a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét komoly kihívások elé állítja. Az oktatási rendszernek kell felkészítenie a 21. század emberét arra, hogy a környezet rendkívül gyors változásaival lépést tudjon tartani. A felsőoktatásnak a legmagasabb szintű tudás átadásával kell szolgálnia a társadalmat, képeznie a jövő értelmiségét, a fejlődés motorjává kell válnia. Cél, hogy klasszikus feladatuk, az oktatás és kutatás mellett, a felsőoktatási stratégiában megfogalmazott ún. Harmadik missziós küldetésüknek is eleget tudjanak tenni azáltal, hogy a térség problémáira pozitív választ, megoldást tudjanak adni, oktató, kutató és szolgáltató intézménnyé tudjanak válni. Annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények be tudják tölteni küldetésüket egy megváltozott világban és megfeleljenek a 21. század kihívásainak, maguknak is változniuk kell, az eddigieknél hatékonyabb megújulási folyamaton kell végigmenniük. Ennek a megújulási folyamatnak több alternatívája, működési modellje létezik. A Miskolci Egyetem 2020 augusztus 1-től azon modellváltó felsőoktatási intézmének közé tartozik, melyek fenntartója vagyonkezelő alapítvány. Hosszú távú keretszerződés (15-20 év) és 3-5 éves finanszírozási szerződés biztosítja az államnak, mint megrendelőnek a jelenlétét az intézmény finanszírozásában. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.

66 Az országos statisztikák (felvi.hu) azt mutatják, hogy a Miskolci Egyetem minden képzési területen ott van az első tizenötben, ill. többségében hirdeti a felvételizők körében legnépszerűbb szakokat.

2.1.66 ábra: Legnépszerűbb intézmények (Forrás: www.felvi.hu)

2.1.4.3.3 A Miskolci Egyetem beiskolázási vonzáskörzete

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod–Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj–Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található, az Észak-Magyarországi régióban fekszik, a régió és a megye központja Miskolc közel 156 ezer fős lakosságával. Területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje, 15 kistérség, 358 település, köztük a megyeszékhely és további 27 város alkotja, ahol 684.793 fő él 7247,17 km²-en. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban látszódnak a fejlődés jelei a betelepülő cégek révén, de még így is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül

67 kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld. Borsod-Abaúj- Zemplén megye délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Miskolc régióközponti és térségi vezető szerepe a nehéziparra alapult a 20. század elején. A nehézipar hanyatlásával (1980-as évek) Miskolc lakosságmegtartó szerepe jelentősen gyengült, kb. 50 ezer lakos hagyta el a varost (képzett értelmiségi és szakmunkás réteg). 2010 óta a város újra fejlődésnek indult, mára az elvándorlás lassult ugyan, de nem állt meg, hosszú idő után, a 2018-as évben megállt. Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc-Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Az észak-magyarországi régió egyetlen esélye egy erős Miskolcon keresztül értelmezhető. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca- víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni. Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Ha nem lenne a Miskolci Egyetem, feltehetően ennél is drasztikusabb csökkenés lenne a fiatalok körében. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

A Miskolci Egyetem beiskolázási statisztikai mutatóit elemezve szembetűnő, hogy hallgatói elsősorban és túlnyomó többségben Miskolc és kistérségeiből, Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből érkeznek. Természetesen van kivétel, hiszen például olyan kurrens szakok, mint a földtudományi vagy anyagtudományi képzések köre, országos vagy nemzetközi vonzerővel is rendelkeznek. Azonban egyelőre az utóbbi két-három évtizedben a felsőoktatási intézmények számának növekedése, a szakok párhuzamossága, a felsőoktatásban részt venni szándékozók Budapestre irányuló fókusza és egyidejűleg alacsony mobilitása erős területi koncentrációt eredményezett a beiskolázás szempontjából.

Miközben a Miskolci Egyetem universitas jellege olyan – az országban a rendszerváltást követően elsőként – kezdeményezéseknek teremtett lehetőséget, melyek sorát a Robert Bosch Mechatronikai Tanszék 2004. augusztusi alapítása nyitotta meg. A termelő vállalatokkal és a közszférával való intenzív és kiterjedt kapcsolatrendszer támogatja a képzési szerkezet megújítását, új kutatói helyek létrehozását, színvonalas kutatási és innovációs eredmények születését. Ebben jelentős szerepet játszik Miskolc Megyei Jogú Városával és Borsod-Abaúj- Zemplén megye Önkormányzatával való szoros együttműködés. Sajnos 2018-ban egy nehezen feldolgozható „vereséget” szenvedett el a város, a BMW gyártelepítési terveinek megvalósítási helyszínéül ugyan Magyarországot, de nem Miskolcot választotta. Debrecen kijelölésével egy robbanásszerű fejlődési folyamat indult el mind az idegen nyelvű oktatás, mind a munkaerő piaci igények, mind a beszállítói kör megteremtése terén. A prognosztizálható „elszívó hatás” cselekvésre ösztönzött.

68 A néhány kiragadott mutató is jól reprezentálja, hogy amennyiben Debrecen ebben a környezetben szeretne fejlődni, elszigetelődhet, és hosszú távon elveszítheti erőforrásait. Ezen indíttatásból, és összhangban Magyarország Kormányának 2030-ra elérendő 6 fontos gazdasági célkitűzésével a Kormány létrehozta az Északkelet-magyaországi Gazdaságfejlesztési Zónát. A zóna felsőoktatást érintő fejlesztési fókuszai • a helyi megtartó erő és a lakosság képzettségi szintjének növelése (fenntartható, élhető települések; helyben elérhető közszolgáltatások; régió szintű rugalmas képzési rendszer); • versenyképesség növelése – foglalkoztatás bővítése (övezeti munkamegosztáson alapuló gazdaságfejlesztés – ipar, agrárium, oktatási innovációs ökoszisztéma).

Tény, hogy a 2020 évi járványügyi helyzet időben elhúzódó gazdasági és társadalmi következményei egyelőre felmérhetetlenek, azonban a közelmúlt tapasztalatai előre vetítik, hogy a társadalmi innováció szerepe még inkább megnövekszik, hogy a helyi közösségek megtartó ereje kiemelkedő jelentőségű lesz. B-A-Z megyében egyaránt jelen van a mélyszegénység és a hightech vállalkozások, várható a polarizálódás felerősödése. A gazdaság újraindításában a Miskolci Egyetem mind Miskolc városban, mind megyéjében, mind tágabb övezetében kezdeményező szerepet kell, hogy vállaljon. A Miskolci Egyetem regionális tudásközpontként kívánja hivatását betölteni: továbbtanulási lehetőséget biztosít a régió – bizonyos, unikális képzések tekintetében hazai és külföldi – fiataljainak, biztosítva a diplomás munkaerőt, számukra magas szintű szolgáltatásokat biztosít. Kutatásokkal (K+F) igyekszik szolgálni a térség munkaerő-piaci szereplőit, reagál azokra a társadalmi, gazdasági, kulturális igényekre, amelyek a régióban megjelennek. Minden, a pályázatomban feltüntetett fejlesztés hosszú távon biztosítja az egyetem fenntartható fejlődését, gazdasági hatékonyságát, növeli az egyetem saját bevételszerző képességét. Igazi innovációs ökoszisztéma központként katalizátora lehet a régió fejlődésének.

2.1.4.3.4 Képzések, létszámok

„HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS – A TUDÁS ÉS KÖZÖSSÉG KAMPUSZA”

A Miskolci Egyetem a tudományok széles körét oktató és kutató egyetem, igazi universitas. Oktatási portfóliója, a beiskolázási merítési bázisa és az oktatói kiválósága alapján a magyar felsőoktatás élvonalába tartozik. A nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorokban kedvező és stabil besorolásokat ér el, – bár mindkettőn kell javítani – határozott, erős versenypotenciálokkal és szofisztikált jövőképpel rendelkezik, amely részletes elemzésekre, átfogó prognózisokra épül. (Lásd pl. az IFT.) Az oktatás – az Egyetemvárosban, a városban lévő Zenepalotában, Ózdon és Sátoraljaújhelyen – hét karon és egy intézetben folyik, minden képzési szinten: elérhető itt felsőoktatási szakképzés, alapképzés BA/BSc (41), mesterképzés MA/MSc (46), osztatlan képzés, doktori képzés (7 doktori iskolában), valamint szakirányú továbbképzés (81) is. A különböző tudományok oktatásának összefogása az egyetem keretein belül kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak.

Az egyetem karai alapítási sorrendben: • Műszaki Földtudományi Kar • Műszaki Anyagtudományi Kar • Gépészmérnöki és Informatikai Kar • Állam- és Jogtudományi Kar

69 • Gazdaságtudományi Kar • Bölcsészettudományi kar • Egészségügyi Kar • Bartók Béla Zeneművészeti Intézet alapításo soerrendeA További fontosabb oktatási-kutatási, projekt- és szolgáltató szervezetei: • Idegennyelvi Oktatási Központ, • Konfuciusz Intézet, • Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet, • Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK), • Technológiai- és Tudástranszfer Központ, • Könyvtár, Levéltár, Múzeum • Mentorius Tudás- és Képzőközpont (felnőttképzés) • Területi Innovációs Platform • Miskolc-Hejőkeresztúri KIP Regionális Módszertani Központ

2.1.67 ábra: Miskolci Egyetem létszámadatok (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.68 ábra: A Miskolci Egyetemen az oktatók, kutatók és tanárok megoszlása a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.69 ábra: A Miskolci Egyetemen a hallgatók statisztikai száma a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.70 ábra: A Miskolci Egyetemen a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési szintenként (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Munka- Finanszírozási Hallgatók statisztikai száma, októberi statisztika rend forma 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Összesen 7.329 6.831 6.454 6.191 5.965 5.712 5636 Államilag támogatott 2.477 1.241 407 103 32 16 2 Állami ösztöndíjas 2.547 3.285 3.754 3.944 3.587 3.420 3.304 nappali Állami 8 3 2 2 3 részösztöndíjas Költségtérítéses 1.481 1.162 936 711 518 349 275 Önköltséges 816 1.140 1.355 1.431 1.828 1.927 2.052 Összesen 22 14 13 22 34 47 28 esti/távok Államilag támogatott tatás Költségtérítéses 6 1 Önköltséges 16 13 13 22 34 47 38

71 Összesen 3.531 3.110 3.027 3.283 3.198 3.153 Államilag támogatott 303 149 47 19 4 3 3 Állami ösztöndíjas 569 691 758 963 1.105 1.164 1.390 levelező Állami 14 7 4 részösztöndíjas Költségtérítéses 1.780 1.265 984 798 646 514 412 Önköltséges 865 998 1.234 1.503 1.443 1.472 1.590 Összesen 10.882 9.955 9.494 9.496 9.197 8.912 9.069 2.1.18 táblázat: Miskolci Egyetem felsőoktatási hallgatói statisztikai adatai (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Képzési terület Összkapacitás teljes Összkapacitás_rész Összkapacitás_táv államtudományi 83 92 0 bölcsészettudomány 390 145 0 bölcsészettudományok (doktori 20 20 0 képzés) gazdaságtudományok 1.613 886 0 informatika 845 164 36 jogi 706 1.130 0 műszaki 2.860 893 0 műszaki tudományok (doktori 111 44 0 képzés) művészet 85 40 0 orvos- és egészségtudomány 771 290 0 pedagógusképzés 472 646 0 társadalomtudomány 212 167 0 társadalomtudományok 56 64 0 (doktori képzés) természettudomány 90 0 0 természettudományok (doktori 50 19 0 képzés) Végösszeg 8.364 4.600 36 2.1.19 táblázat: Összkapacitás képzési területenként (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.71 ábra: A Miskolci Egyetemen alapképzéseken a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési területenként (2019/2020 szerinti csökkenő sorrend, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.72 ábra: A Miskolci Egyetemen mesterképzéseken a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési területenként (2019/2020 szerinti csökkenő sorrend, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.73 ábra: A Miskolci Egyetemen osztatlan képzéseken a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési területenként (2019/2020 szerinti csökkenő sorrend, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.74 ábra: A Miskolci Egyetemen a szakirányú továbbképzéseken a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési területenként (2019/2020 szerinti csökkenő sorrend, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.75 ábra: A Miskolci Egyetemen a doktori képzéseken a hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben képzési területenként (2019/2020 szerinti csökkenő sorrend, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.76 ábra: A Miskolci Egyetemen a hallgatók megoszlása a 2019/2020 tanévben a képzési hely települése szerint (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Az iparvállalatokkal való együttműködés egyik sajátos területe a duális képzés. 2015-től számos új alap- és mesterképzési szakot hirdetett és hirdet az intézmény az új képzési formában, megteremtve ezzel a lehetőséget hallgatói számára a gyakorlatorientált felsőfokú oktatásban való részvételre. 230 fővel az országban a második legnagyobb duális hallgatói létszámot felmutató intézmény.

2.1.77 ábra: A Miskolci Egyetemen a duális képzést folytató hallgatók statisztikai száma és aránya a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Megemlítendők a felsőfokú zenei képzések, amelyek a kulturális misszió kiteljesedését teszik lehetővé. Továbbá a Konfucius Intézet biztosítja a kínai nyelv és kultúra oktatását, megismertetését, terjesztését. Az új, 2019-ben indult szakok közül pedig a következőket kell kiemelni: mérnöktanár, vegyészmérnök BSc, ápolás és betegellátás (ápoló) BSc, valamint gyógypedagógia BA. Új szakként 2020-tól jelentkezni lehet az egészségügyi szociális munka mesterszakra és a nemzetközi tanulmányok alapszakra, ill. újra hirdethető a kulturális antropológia alapszak, ez utóbbi az országban egyedülállóként. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjat elnyert külföldi, elsőéves hallgatók száma túllépte a 160-at, tehát rendkívül népszerűek az angol nyelvű képzések a Műszaki Földtudományi Karon, a Gépészmérnöki és Informatikai Karon, valamint a Gazdaságtudományi Karon.

A képzések fejlesztése mellett a nemzetköziesedés erősítése, a nemzetközi láthatóság javítása kiemelt feladat.

A brazil Science without Border (SwB) program megjelenését (2013) követően, több éves kihagyás után újra beindult az Egyetemen az angol nyelvű képzés. Ennek következtében a ME nemzetközi tevékenysége szerkezetében átalakult, a feladatok mennyiségi és minőségi változását eredményezve. A korábban túlnyomórészt adminisztratív feladatokat felváltották a komplex, tervezést, szervezést, szabályokat és szabályzatokat alkotó, rendszerszemléletet megkövetelő feladatok. Ezt a minőségi és mennyiségi változását az SwB mellett egyéb külső tényezők is erősítették, úgy mint Erasmus+ KA 103 Program (EU-n belüli mobilitási program); az Erasmus + 107 program megjelenése (EU-n kívüli mobilitások) 2015-ben. A felsőoktatási intézményeket fejlesztő, a Tempus Közalapítvány által koordinált Campus Mundi program, a Stipendium Hungaricum program megjelenése 2013-ban; valamint a Keresztény Fiatalok Ösztöndíjprogram (SCY program) 2017-ben. Továbbá a Ceepus Program koordinációja (Visegrádi országok + Ausztria közötti hálózat alapú mobilitási program), valamint a nemzetközi szerződések (MoU-k) nyilvántartása. Elkészültek a nemzetköziesítési programok lebonyolítását támogató egyetemi szabályozások, ill honlapok: Stipendium: http://stipendium.uni-miskolc.hu; SCY http://scy.uni-miskolc.hu; Alumniworld https://alumniworld.uni-miskolc.hu/; Erasmus KA107 http://erasmus.uni- miskolc.hu/ICM; ME központi angol nyelvű honlapja: nemzetközi kutatás és oktatás,

76 valamint egyéb nemzetközi tevékenység bemutatása (a tartalmi megvalósítás megtörtént, a projekt ISZK kivitelezésére vár)

A Miskolci Egyetemen 12 mester szak és 6 PhD képzés működik angol nyelven, a nemzetközi hallgatók számára ajánlva. Ezek a magyar felsőoktatási akkreditációs rendszer szerint kaptak akkreditációt. A szakok nemzetközi akkreditációját az azokat működtető karok eddig még nem kezdeményezték, illetve nem vállalták.

A külföldi hallgatók száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett. Jelenleg összesen kb. 350 nemzetközi hallgató képzése folyik. Ezek között kb. 250 hallgató élvezi az Stipendium Hungaricum (SH) és az Ifjú Keresztény ösztöndíj támogatását, akik mellett már közel 30 fő a saját finanszírozású (önköltséges) külföldi hallgató. A fentiek teljes diplomaszerző (mester, illetve PhD) programokat végeznek. További kb. 50 külföldi hallgató tartózkodik itt részképzésen, zömében az Erasmus, vagy a CEEPUS programok támogatásával. A legfontosabb csoportnak, az SH hallgatók évente felvételt nyert és az összességében be is iratkozott létszámának az alakulását az alábbi ábra adja meg számokban és szemléltetve is. Tehát a külföldi hallgatók száma szerencsére emelkedik, azonban ezen a területen vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Az alábbi grafikonok mutatják a hallhatói, oktatói mobilitás számait, valamint a külföldi hallgatók létszámát, országonkénti, karonkénti megoszlását. A külföldi önköltségek képzés vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy jelentős tartalékok rejtőzhetnek még az egyetemen, ugyanis a költségtérítéses (önköltséges) hallgatók toborzása, mindössze egy-két évvel ezelőtt indult el. Ennek feltétele volt (az ügynökrendszer felállítása és beindítása, valamint) az önköltséges külföldi képzés szabályzatának és honlapjának kialakítása. A bejövő Erasmus hallgatók létszáma is kisebb emelkedést mutat. Erasmus+ vonatkozásában a cél a kiutazó és beutazó hallgatók számbeli egyensúlyának fenntartása, ami sajnálatos módon nem valósul meg (a részképzésekre a ME-ről kiutazó hallgatói létszám mindössze fele a beutazókénak, ami intézkedést igényel). A beutazók összetételét tekintve fontos megjegyezni, hogy erős eltolódás érzékelhető Törökország ill. a déli országok felé, melyek az EU-n belüli küldő országaink 90%-át adják. Elvétve érkezik csak 1-2 hallgató Európa északi, ill. nyugati részéről a ME-re. A E+ beutazó hallgatói létszám emelkedése az Erasmus+ KA107-es, azaz EU-n kívüli mobilitási kormányzati program megjelenésének is eredménye, melynek keretében évről évre egyre nagyobb mobilitási számot (oktatói-hallgatói) sikerül elnyerni Egyetemünknek. Ez igen pozitív és jelentős előrelépés.

77 450 399 400

350

300

250 210

200

150 274 63 241 100 220 145 50 70 35 0 2013/2014. II. 2014/2015. II. 2015/2016. II. 2016/2017. II. 2017/2018. II. 2018/2019 II. 2019/2020. I.

SH SCY TFP E+ 103 (I+II) E+107 (I+II)

2.1.78 ábra: SH=Stipendium, SCY= Keresztény, TFP= külföldi önköltséges, Erasmus+103, Erasmus+107A nemzetközi aktív hallgatók összlétszámának alakulása 2013-19 között (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

80 77

70 63 60

40 34

20 19 20 10 10

0 2015 1. 2015 2. 2016 2017 2018 2019

2.1.79 ábra: Erasmus+ KA107 elnyert mobilitási számok évente - ME (fő, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

78 100 Műszaki Földtudományi Kar/Faculty of Earth Science and Engineering Műszaki Anyagtudományi Kar/Faculty of Materials 90 87 Science and Engineering Gépészmérnöki és Informatikai Kar/Faculty of 81 80 Mechanical Engineering and Informatics 75 Állam- és Jogtudományi Kar/Faculty of Law 70 68 70 Gazdaságtudományi Kar/Faculty of Economics

60 Bölcsészettudományi Kar/Faculty of Arts 53 48 48 49 50 45 42 40 35 32 31 30 28 30 27 22 19 19 20 20 15 12 10 8 10 5 4 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

2.1.80 ábra: A Stipendium Hungaricum hallgatók számának alakulása 2013-2019 között karonként összesen (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Az oktatói mobilitás tekintetében megfelelően aktív képet mutat a Miskolci Egyetem. Ennek fontos eleme az EU ösztöndíjjal támogatott cserekapcsolati lehetőségek kihasználása Európán belül, illetve az Unión kívüli partner államok irányában.

2.1.81 ábra: Oktatói kiutazások száma karonként és tanévenként (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

A Miskolci Egyetem mára felkerült a világtérképre, elsősorban unikális (hidrogeológus, olajmérnök, anyagtechnológus, öntész) képzéseivel, de erőteljes igény kezd kibontakozni a doktori képzés területén is.

2.1.4.3.5 Fejlesztések a Miskolci Egyetemen

A Miskolci Egyetem a 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében 900 millió Ft támogatást nyert el Természeti erőforrások optimalizálása, valamint Creative Region: társadalmi és kulturális innovációk a regionális gazdaságfejlesztés és felzárkózás szolgálatában tématerületeken zajló kutatásokra. 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretéből pedig 400 millió Ft támogatásban részesült a Felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hasznosítása elnevezésű tématerületen zajló kutatásokra. E két program mutatja meg az universitasban rejlő erőt, mindkét programban helyet kap a három műszaki karunk, a Creative Region projekt pedig összefogja a nem műszaki karokat egy nagyon komoly társadalmi innovációs programban, ami zászlóshajója lehet nemcsak egyetemünknek, hanem az egész hazai felsőoktatásnak. A 2007-13 programozási időszakban az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Miskolc több mint 20 milliárd Ft támogatásban részesült. Az emberi erőforrás fejlesztését tűzték ki célul, többek között a hátrányos helyzetűek, a mozgáskorlátozott és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, a képzés, szakképzés és felnőttképzés minőségi megújítását, a felsőoktatás rendszerszintű fejlesztését, a helyi közösségek, kezdeményezések (ön)szerveződésének elősegítését, valamint egészségügyi, népegészségügyi programok megvalósítását. A felsőoktatás minőségének és rendszerének fejlesztése, a tudomány és innováció támogatása Miskolcon több mint 6 milliárd Ft uniós és hazai költségvetési forrásból realizálódott 20, többségében a Miskolci Egyetem által megvalósított projekten keresztül. A fejlesztések konkrét eredményeként a Miskolci Egyetem társadalmi és gazdasági szerepe erősödött, a duális típusú képzések hangsúlyos szerephez jutottak, az egyetem piaci szereplőkkel való együttműködése fejlődött, valamint nőtt a hallgatók sikeressége, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó pályaorientáción keresztül. A forrásoknak köszönhetően • több mint 50 db, többségében angol nyelvű, új módszertani elemeket tartalmazó, korszerű digitális tananyag került kidolgozásra, • a fémtechnológiák szakterületén 12 új és 3 adaptált, hiánypótló, digitális, on-line elérhető tananyag készült el, • fejlesztésre került a Geotermikus Szakmérnök Szakirányú továbbképzési szak oktatása, mely képzés akkor kizárólag a Miskolci Egyetemen zajlott, • a tanárszakos hallgatók nem elit iskolában, hanem HHH-s iskolákban teljesítették a tanári gyakorlatot, • a 21. század követelményeinek megfelelő, differenciált, komplex, a középiskolai tanulók számára is vonzó sportélet alakult ki, • létrejött a MeMOOC angol és magyar nyelvű online képzési központ, • alapkutatási programok indultak többek között a járműiparhoz kapcsolódó anyagkutatás és anyagtechnológia területén, valamint a környezetbiztonsághoz kapcsolódóan, • a KFI potenciál növekedett, például a Kiválósági Központok piacképességének fejlesztésén keresztül, • a felsőoktatási intézményekben keletkezett kutatás-fejlesztési, innovációs eredményeket a gazdasági szektor megismerte kommunikációs platformokon keresztül,

80 • kiterjesztésre került a „Tudományok Hídja a Lánchídon” projekt a konvergencia régióban is, amellyel szimbolikusan áthidalták a tudományos szakemberek és hivatalos tudományos képzettséggel nem rendelkezők közti szakadékot.

A 2014–20 programozási ciklusban Miskolc, meghaladva az előző ciklus forrásallokációját, több mint 31 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott. A miskolci projektek hozzájárulnak a társadalom és a gazdaság fellendítéséhez a foglalkoztatás, egészségügy, a képzés, az esélyteremtés és a társadalmi felzárkóztatás területén.

A Miskolci Egyetem a felsőoktatási intézmények támogatási listáján az előkelő 8. helyet foglalja el (34 intézmény közül) több mint 5 milliárd Ft EFOP támogatással. A programok hatására a Miskolci Egyetem bekapcsolódik a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia megvalósításába, a kutatási feltételrendszerek- és kapacitások növelésébe, fejleszti a duális és kooperatív képzéseit, a képzések munkaerő-piaci igényekhez való illeszkedését elmélyíti, hálózatot épít ki a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás területén Szeged, Pécs és Sopron bevonásával, valamint a „FŐINX-ME” Megújuló Egyetem címet viselő programjában csökkenti a régióban jellemző társadalmi és területi hátrányokat.

A Miskolci Egyetemen 2010-2018 időszakban számos fejlesztés valósult meg, összességében közel 997 millió Ft értékben. (Ezek közül kiemelkedik a gépész, villamos és szakipari részleg, valamint az oktatási tömb épületgépészeti alapvezetékek korszerűsítése. A B/3-B/4 épület akadálymentesítés I. üteme, a B/2 épület gépészet, villamosság II. üteme, a központi kezelésű előadótermek fűtés korszerűsítése, mérőpont kiépítése, továbbá a termálkút korszerűsítése.)

A 2097/2017. Kormányhatározat a Miskolci Egyetemen létrehozandó Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár létrehozása előkészítésének a Beruházás Előkészítési Alapból történő támogatásáról döntött. A Központ megvalósulásával lehetővé válik az oktatás különböző tudományterületeinek és a nemzeti örökségnek, mint oktatási és tudományos adatforrásnak az összekapcsolódása.

A Miskolci Egyetem évtizedek óta decentralizált gazdálkodást folytat, amely az egyre csökkenő fenntartói támogatás mellett egyre nagyobb arányú saját bevétel igénybevételt indokol. A bevételek összege az elmúlt 6 évben 10-12 milliárd Ft között volt, melyből a pályázati pénzeszközök 2-4 milliárd Ft-ot tettek ki. Egyetemünkön jelenleg 19 db GINOP (9.883 millió Ft), 9 db EFOP (5.371 millió Ft) pályázat van megvalósítás alatt. A H2020 pályázati rendszerben a Miskolci Egyetem a legsikeresebben pályázó Egyetemek közé tartozik. Az első pályázati hullámban 9 pályázatot nyert el, amelyhez a későbbiekben további 2 sikeres pályázat kapcsolódott (665 millió Ft). A pályázatok esetében 134 konzorciumi partnerrel épített ki együttműködést. Az elmúlt évben társult tagja lett az EIT Raw Materials KIC-nek, amelyhez kapcsolódóan 2019. évben további 12 nyertes pályázattal (612 millió Ft) bővítette nemzetközi pályázati portfolióját.

A Miskolc – Egyetem – Város 2015 projekt az innovációs lánc középső elemeinek támogatása révén kívánta erősíteni a régióbeli innovációs aktivitást. Célkitűzései összhangban állnak a 2014–2020-as programozási időszak tervezési alapjait jelentő, régiós Intelligens Szakosodási (S3) Stratégiával. A projekt eredményeként – az országban egyedülállóként – elkészült Miskolc városi léptékű intelligens szakosodási stratégiai dokumentuma, ami egy átfogó helyzetelemzésen túl, az S3 logika mentén jelöli ki a Miskolc és környezete számára legfontosabb fejlesztési prioritásokat és akciókat. A stratégia célja az ágazati adottságok

81 erősítésével, egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs és gazdaságfejlesztési rendszer és struktúra kialakításának megalapozása. E dokumentum hozzájárulhat egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez. A Modern Városok Program keretében kialakítandó 1000 hektáros ipari park betelepülni szándékozó vállalatai építenek a Miskolci Egyetem befektetés-ösztönző kulcspozíciójára mind a magasan képzett humánerőforrás biztosítása, mind a kutatás-fejlesztési potenciál tekintetében. A Miskolc 4.0 program keretében olyan közös együttműködés és fejlesztendő terület is szerepet kap, mint a FŰTŐMŰ hasznosítása Science parkként, mint egyfajta okos város projekt előfutáraként.

2.1.4.3.6 Tudományművelés – Doktori Iskolák – Rangsorok

Az egyetem tudományos ereje több összetevőből áll: minősített oktatónak számában, habilitációval rendelkezők számában, egyetemi tanárok és akadémikusok számában. Kiemelten fontos a publikációs tevékenység (tudományterületenként azonban szükséges értékelni), a publikációkra történő hivatkozások számában, a nemzetközi publikációkban, hivatkozásokban megmutatkozó aktivitás. Mellette szintén fontos a hazai és nemzetközi szakmai közéletben való megjelenés, konferenciák szervezése és konferenciákon való részvétel. Releváns kutatási területen meghatározó jelentősége van a szabadalmak számának, a K+F+I tevékenységnek épp úgy, mint az elnyert hazai és nemzetközi pályázatoknak. Meghatározó egy egyetem életében a könyvkiadási tevékenység (papíralapú, digitális). A nemzetközi rangsorokon való előrejutásnak egyre nagyobb szerepe van. Ám mivel a Miskolci Egyetem felsőoktatási intézmény és nem kutatóintézet, legalább ennyire fontos a hallgatóinak sikeressége, a doktori iskolák működése, a TDK tevékenység, az idegen nyelvű (leginkább angol) képzések száma és minősége, nagyhírű nemzetközi kutatók, oktatók megjelenése az egyetemen.

2.1.82 ábra: A Miskolci Egyetemen a teljes munkaidős oktatók megoszlása a tudományos fokozat alapján a 2015/16 – 2019/2020 közötti tanévekben (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.20 táblázat: A doktori iskolába felvettek száma és az előző időszakhoz viszonyítva annak változása (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

Magyar intézmények ritkán szerepelnek nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Ennek számos oka van (az oktatás nyelve, a finanszírozás, hallgatói létszám stb.), Az anyag azon rangsorokat mutatja fel, ahol értelmes helyezést ért el az egyetem, bizonyos intézkedések megtételével. A legismertebb nemzetközi rangsorokat érdemes figyelembe venni, a lista azonban nem törekedett a teljességre, a QS rangsor kerül kiemelésre (a többiről csak említést szerepel, a számítási módszertanuk részben eltérő): • QS World University Ranking • Speciális QS EECA University Ranking • THE World University Ranking • THE Europe Teaching Ranking

A Miskolci Egyetem eddig csak a QS Emerging Europe and Central Asia regionális rangsoraiban szerepelt. A Miskolci Egyetem QS EECA regionális rangsorában elfoglalt helyének összevetése más magyar intézményekével.

2.1.21 táblázat: Miskolci Egyetem helye QS EECA rangsorban

Fontos a Miskolci Egyetem QS Engineering (Mechanical, Aeronautical and Manufacturing) regionális rangsorában elfoglalt helyének összevetése más magyar intézményekével.

2.1.22 táblázat: Me és BMGE helyzetének összehasonlítása QS EMAM rangsorban

A publikációk száma Az alábbi táblázat az utóbbi két teljes év publikációinak összesített számait mutatja, a 2019-es év bővülést hozott e téren.

2.1.23 táblázat: Publikációk száma a Miskolci Egyetemen (2018-2019, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

OTDK, TDK eredmények Az alábbi táblázatok emelik ki a fő jellemzőket hosszabb időre visszatekintve. A táblázat utolsó két oszlopa az összes, illetve a nappali hallgatók létszámadatait adja meg, amelynek a relatív eredményesség szempontjából van jelentősége.

2.1.24 táblázat: TDK eredmények, Miskolci Egyetem (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

A kiválóság fejlesztésének a bemutatása A minősített oktatók létszámának a változása az alábbi táblázatban karonként, illetve összesítve is szerepel a 2017-2020 márciusi statisztikai állapotok alapján.

2.1.25 táblázat: A Miskolci Egyetem minősített oktatói létszáma és annak a megoszlása karonként (fő, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

350 313 300 285

250 199 191 200 169 150

100

0 2014 2015 2016 2017 2018

2.1.83 ábra: Nemzetközi láthatóság – publikációk számának alakulása a Scopus adatbázisban (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

35 Nemzetközi foly. cikk Magyar foly. cikk 32.1 30.8 Magyar ny. konf. Közl. Szerzői szakkönyv magy. ny. Szakkönyv fejezet magy. ny. Id. nyelvű magyar foly. cikk 30 Idegen ny. közl. Közl. Szerzői szakkönyv idegen ny. Szakkönyv fejezet idegen ny. 25 23.6 20.9 21.2 20.8 20 16.7 17.3 15.8 15 15.4 13.8 14.1 15 13.3 12.9

9.9 9.4 9 9.1 9.5 10 8.2 8.4 8.8 7.1 6.5 6.2 6.5 5.4 5.8 5.2 5.9 4.1 3.8 3.7 3.9 3.8 3.6 4.1 5 1.4 3.3 3.2 3.1 2.3 1.9 2.9 2.6 2 2 2.4 2.2 0.9 0.7 0.8 0.6 0.4 0.7 1.1 0.6 0.10.1 0.2 0.30.8 0 MFK MAK GÉIK ÁJK GTK BTK EK 2.1.84 ábra: Kari átlagok egy minősített oktató/kutatóra (egyéni adatok alapján, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

900 840 800

700

600 550

500

400

300 264

200 112 100 22 0 2014 2015 2016 2017 2018

2.1.85 ábra: A Miskolci Egyetem 2014–2018 közötti közleményeinek idézettsége a Web of Science adatbázis szerint (Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

86 10 9.5 56

9 54 54 8 7.4 52 7 6.5 51 6 50 5.2 5 5 5 4.6 48 48 4 47 47 46 46 3 46

2 44 1

0 Virt. Hirsch-index Átl. Kor 42 MFK/FESE MAK/FMSE GÉIK/FMEI ÁJK/FL GTK/FE BTK/FA EK/FHC 2.1.86 ábra: A Miskolci Egyetem 2014-2018 közötti közleményeinek idézettsége a Web of Science adatbázis szerint (kari bontásban, Forrás: intézményi adatszolgáltatás)

2.1.4.3.7 A Miskolci Egyetem társadalmi kapcsolatai

A Dudujka völgyében az országban egyedülálló egyetemi campus jött létre a 20. század derekán, amely kiemelkedően hallgatóbarát életfeltételeket biztosít. Jó minőségű kollégiumi ellátás érhető el, megfizethető áron. A szakkollégiumok biztosítják a tehetséggondozás lehetőségét, a szakmai kiteljesedés korai feltételeit, emellett megjelenik a hallgatói identitásban a selmeci hagyományok közösségépítő ereje. Külön kiemelendő a Görögkatolikus Egyház által az egyetemen működtetett roma szakkollégium. A sport infrastruktúra biztosítja a hallgatók egészségtudatos életmódjának kialakítását, és a város bekapcsolódásának lehetőségét a nemzetközi sportrendezvények szervezésébe, mint amilyen a Miskolcon és Debrecenben megrendezésre kerülő, 2024-es Európai Egyetemi Játékok lesznek. A hátrányos helyzetű hallgatók részére is sokféle szolgáltatást, támogatást nyújt a campus. Fontos megjegyezni, hogy a Miskolci Egyetem azon négy felsőoktatási intézmény egyike, amely csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium által megálmodott felzárkóztató és tehetséggondozó programjához, a „Tanítsunk Magyarországért” programhoz, amelynek során mentornak kiképzett hallgatóink segítenek hátrányos helyzetű általános iskolás kisdiákoknak a tanulásban, a szocializációban annak érdekében, hogy a számukra legnagyobb veszélyt jelentő korai iskolaelhagyás ne veszélyeztesse boldogulásukat és tudjanak továbbtanulni érettségit adó középiskolában.

Szolgáltatások A Miskolci Egyetem különleges természeti és épített környezetben működik, ez eddig is nyilvánvaló volt, de a modellváltással értékelődik fel igazán, amikor az eddig állami tulajdonban lévő és az egyetem által vagyonkezelt ingatlanok a tulajdonunkba kerülnek. A hallgatók tanulási, lakhatási, étkezési, művelődési és sportolási igényeit kielégíti. Sőt, biztosított az orvosi ellátás is. A campus egysége alkalmas arra, hogy a 21. századi igényeknek megfelelően biztosítsa az oktatáshoz, kutatáshoz a feltételeket. Az elmúlt egy évtizedben megújult a főépület, megújultak kollégiumok, az E/7-es kollégium irodaházzá alakult, komoly laborfejlesztésekre került sor. Elkészült az új atlétikai pálya, fűtött futófolyosóval, megszépült a sportcsarnok és bár városi tulajdon, de növeli campus vonzerejét

87 a Kemény Dénes Uszoda, amelynek szolgáltatásait egyetemi hallgatók és dolgozók kedvezménnyel vehetik igénybe.

2.1.87 ábra: A Miskolci Egyetemen campusa (Forrás: www.uni-miskolc.hu)

88 2.1.5 Kultúra és sport

2.1.5.1 Kultúra

A megye kulturális értékeinek bemutatásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, 2013. december és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Értéktár szakmai koncepciója biztosított alapot.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal rendelkezik. A megye különleges kulturális örökség értékei többek között a kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánított borairól híres Tokaj-Hegyalja; a várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén; az Aggteleki cseppkő-barlang térsége az edelényi L’Hullier-Coburg-kastéllyal.

Világörökségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két egyedülálló örökség érdemelte ki ezt a megtisztelő címet. Tokaj-hegyalja különleges klimatikus és környezeti adottságai és az ezeket hasznosító emberi tevékenység egyedülálló borkultúrát hozott létre. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedik el. A mintegy 88.124 hektár kiterjedésű világörökségi terület huszonhét települést foglal magába. Az évszázadokon keresztül formálódó történelmi borvidék a természet és az ember együttes munkájának eredménye. Ekként vált gazdag kultúrát megjelenítő, sokféleségében kibontakozó, egységes arculatát őrző történeti, mégis élettel teli tájjá. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait és képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrált megjelenésük teszi kiemelkedő jelentőségűvé. A világörökségi terület túlnyomó része mindkét országban kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő, több mint 1200 barlangot magába foglaló egységes karsztterület a mérsékelt égövi középhegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb példája, mely biológiai, geológiai, őslénytani értékekben is rendkívül gazdag.

Vallási örökség A vallási kultúrát tekintve többféle hagyomány létezik a megyében, a katolikus, református vallási hagyományok őrzésétől egészen a zsidó vallási kultúráig. Több jelentős zarándokút is található a térségben. Egyik legkiemelkedőbb örökségünk a Vizsolyi Árpád-kori református műemlék templom, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Károlyi Biblia, amelynek egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a látogatók. A tokaji borvidék kétségkívül legmonumentálisabb látványossága a lélegzetelállító fekvésű bányató közelében lévő, a Tarcal feletti dombot megkoronázó Áldó Krisztus szobor. 2015- ben állították fel a gyönyörű körpanorámát nyújtó domb tetején Magyarország legnagyobb Jézus szobrát. A középkorban elevenen élt a Szent Erzsébet zarándoklat hagyománya. Bár tisztelete az azóta eltelt évszázadokban is összekötötte a lelkeket, nem volt valóságos, kijelölt út, amit az újkori zarándokok bejárhattak volna. A zarándokút Sárospatakról indul a Zemplén-hegységen keresztül Kassára az alábbi településeket érintve: Sárospatak – Bodrogolaszi – Komlóska – Erdőhorváti – Regéc – Mogyoróska – Telkibánya – Hollóháza – Füzér – Alsómisla – Koksov Baksa – Kassa (Dóm). A zarándokút a vallásos, és lelki élmény mellett lehetőséget ad a

89 résztvevők számára, hogy megismerjék a régió történetét, meglátogassák az itt található emlékhelyeket. Az útnak indulókat a Szent Erzsébet Út honlapja, a lelki út bejárásában zarándokfüzet, az út mentén található épített és természeti kincsek megismerésében pedig egy négy nyelven megjelenő útikönyv segíti. Egy másik nemzetközi jelentőségű zarándokút Mádon található, amely a „Csodarabbik útja” kiinduló és befejező pontja. A 10 települést érintő 150 km-es zarándokút bejárja Tokaj- Hegyalja zsidó emlékhelyeit és épített örökségeit.

Népművészet, kézművesség A helyi identitástudat ápolása szempontjából kiemelkedően fontos a szellemi örökség, népi kultúra, kézműves hagyományok, folklór megőrzése, vagy éppen újjáélesztése, újragondolása. A matyó kultúra 2012 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájának tagja. Számos összetevője közül a méltán híres matyó hímzés a legismertebb. A Tardon működő Matyodesign elnevezésű cég célja, hogy a magyar népművészeti kultúra egy kétszáz éves szeletét modern, a mindennapokban hordható ruházatokon jelenítse meg, illetve, hogy a matyó kultúrát életben tartsa. Fel szeretnék lendíteni Matyóföld gazdaságát, hidat építeni generációk között, és felhívni a figyelmet a felelős vásárlásra. Mindezek érdekében folyamatosan bővítik vállalkozásunkat, alapanyagaikat Tardon és környékén szerzik be, illetve munkát adnak a helyi asszonyoknak. Minden termékük egyedi, kézzel készül. A matyó élet bemutatását célozza a mezőkövesdi Matyó Múzeum, amely 2005-ben a város központjában található „Matyó-ház” felújított műemléki jellegű épületébe költözött, és gyűjteményében megtalálhatóak a viseletek, hímzések, szőttesek mellett a paraszti élet eszközei, bútorai, cserépedényei is. Egy hamisítatlan népi művészeti - roma festészeti bemutatóhely kuriózum a bódvalenkei freskófalu. A Bódvalenke Freskófalu projekt 2009-ben indult. Európai roma festőművészeket kértek fel arra, hogy fessenek képeket (secco-kat) a házak falára, melynek köszönhetően létrejött egy, az európai roma festészet legjavát bemutató, a világon ma teljesen egyedülálló szabadtéri kiállítás. Azóta minden évben több ezer érdeklődő látogat el a faluba, hogy megcsodálja ezt az egyedülálló művészeti projektet, mellyel Bódvalenke mára világhírűvé vált. Jelenleg összesen 19 roma festőművész 32 képe látható a faluban. A kezdeményezés számos díjat és elismerést is kapott. A Hollóházi Porcelán manufaktúra Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Az ország északkeleti részén, festői erdők és völgyek között megbúvó manufaktúra 1777-ben kezdte meg működését. A Porcelánmúzeumban állandó ipartörténeti kiállítás, valamint 2003-tól egy Látogatói Alkotócentrum is működik, ahol a látogatók szakképzett kézifestő segítségével festhetnek mintákat a hófehér porcelánra, a hollóházi kirándulás maradandó emlékeként. A Szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában. A cég ma már családi vállalkozás keretein belül működik, három telephelyen, 150 főt foglalkoztatva. 2015 októberétől a Szerencsi Csokoládé Kiemelkedő Nemzeti Érték címet viseli és ezzel bekerült a Magyar Értéktárba. 2015-ben nyitották meg és turisztikai látványossággá fejlesztették Üzemüket, ahol interaktív csokoládéműhelyt is kialakítottak.

Borkultúra A megyében a szőlőkultúra és a bortermelés hagyományaira alapozva két történeti térség határolható le: Bükkalja és Tokaj-Hegyalja. Ezekben a térségekben az ember által több évszázad alatt befolyásolt és kialakított, a térségre jellemző táji-települési környezet alakult ki, mely nem csak megyei, de országos tekintetben is különleges értéket képvisel. A történeti

90 térségben elsődleges cél az ember és a természet együttes munkájának a megóvása és bemutatása.

Ipari örökség és filmtörténet Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek is jelen vannak a térségben (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika). Az utóbbi években történtek fejlesztések az ipari területek újrahasznosítására, mint pl. az ózdi Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kialakítása, amely egy 150 éves múlttal rendelkező kohászati üzem kulturális turisztikai attrakcióként történő hasznosítása, ahol játszva ismerhető meg a magyar és közép-kelet európai filmművészet múltja. A turisztikai attrakció a legkorszerűbb technika segítségével mutatja be az ózdi Fúvógépház épületében a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark interaktív kiállítását. Az Élménypark a magyar filmtörténet mellett a lengyel, cseh és szlovák filmtörténetbe is betekintést enged. A látogatók megismerkedhetnek a magyar és kelet-európai filmtörténet meghatározó tematikai műfajaival és egyben lehetőségük nyílik arra, hogy az általuk kiválasztott filmtörténeti korszakra jellemző film egy-egy részletét újraforgassák, eljátsszák.

Megyei fesztiválok, koncertek Fesztiválok, koncertek tekintetében is színes ajánlati palettát tud a megye felmutatni. Az 1992-ben a Liszt Ferenc Kamarazenekar által Sárospatakon és még három településen elindított Zempléni Fesztivál az észak-magyarországi régió kulturális, turisztikai, és bor- gasztronómiai komplexitást kínáló, legnagyobb nyári rendezvénysorozata. A magyar művészeti élet kiválóságai mellett számos külföldi vendég, együttes és szólista lép fel évről- évre a Fesztiválon. A rendezvénysorozat fiatal művészek számára is rendszeresen biztosít bemutatkozási lehetőséget. A kulturális rendezvények mellett a vendégek kipróbálhatják Zemplén egyéb turisztikai kínálatát is, remek éttermekben kóstolhatják a táj jellegzetes ételeit, borait. A Fesztivál eseményeihez organikusan kapcsolódik egy világhírű Hungaricum, a Tokaji bor; a legkiválóbb pincészetekben rendezett programok mellett az esti nagy Fesztiválkoncerteken borkóstolók keretében várják az idelátogatókat. A KulturForum Europa a rendezvény iránti töretlen érdeklődés fenntartását, a régió bekapcsolását a kulturális és turisztikai élet vérkeringésébe azzal ismerte el, hogy 2006-ban – Magyarországon másodikként – "Kiváló Fesztivál" minősítéssel tüntette ki a Zempléni Fesztivált. Kelet-Magyarország legnagyobb szabadtéri rendezvényhelyszíne, a Tokaji Fesztiválkatlan, amely az Új Széchenyi Terv támogatásával jött létre és két játszóhelyen – a Nagyszínházban és a Teátrumban – 2018. május közepétől szeptemberig a legváltozatosabb műfajú produkciókkal – többek között musical és tánc előadásokkal, koncertekkel, kamaraelőadásokkal, humorestekkel – várja a nézőket. A könnyűzenei élet kedvelőinek a Hegyalja Fesztivál nyújt kikapcsolódási lehetőséget Tokajban. A Világörökség részét képező Baradla-barlangban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül az Óévbúcsúztató Operettgála. A Baradla-barlang - közismertebb nevén az Aggteleki Cseppkőbarlang - az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. A kiváló akusztikájú Hangverseny-teremben rendszeresek a koncertek és hangversenyek. A Matyóföldi Folklórfesztivál minden év augusztus elején kerül megrendezésre Mezőkövesden, ahol három napon keresztül látványos néptánc előadásokon, koncerteken, kézműves bemutatókon vehetnek részt az ide látogató vendégek és ahol hazai és nemzetközi előadókkal is találkozhatnak a folklór szerelmesei. Mindemellett táncház és finom falatok is várták az érdeklődőket.

91 2018 óta kerül megrendezésre augusztus végén az Országos Csokoládé Fesztivál Szerencsen, ahol péntek délutántól vasárnap estig változatos kulturális programok, nyereményjátékok, sportversenyek, édesség-bemutatók és -kóstolók, csokoládéból készülő mesefigura-szobrok, csokoládé kalandpark, vásári forgatag és még sok-sok édes meglepetés kínál felhőtlen szórakozást gyerekeknek és felnőtteknek. Minden év februárjában nemzetközileg elismert pálinkaverseny kerül megrendezésre Ongán. A „Színes város” szlogennel a Kolorcity koncepció 2011-ben indult el, melynek eredményeként Kazincbarcikán már több mint 30 db épület homlokzatának kreatív festése valósult meg; számos új szobor, street art alkotás készült el, illetve az évenként megrendezésre kerülő KolorFesztivál mellett kisebb sport és szabadidős események színesítették a város mindennapjait. Egyéb helyi, országos és nemzetközi jelentőségű, évente megrendezett fesztiválok a megyében: • Street Dance Fesztivál, Tokaj, • Gyümölcsbor- és fröccsfesztivál, Boldogkőváralja, • Tokaji Utcazene Fesztivál, • Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, Tokaj, • Zemplén Országos Minősítő Társastánc Fesztivál és Koreográfus Verseny, Sátoraljaújhely, • Bükki Hegyhát Kulturális Fesztivál és Kirakodóvásár, Sáta, • Tokaji Borfesztivál, Tokaj, • Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny, Bogács, • Triatlon Nagyhét, Tiszaújváros, • Zsóry Fesztivál, Mezőkövesd, • Bogácsi Sörfesztivál, • Tiszai Halnapok, Bogács, • Bogácsi Mozgolódós Hétvége, • Bor-Mámor-Bénye Fesztivál, Erdőbénye, • Kerekdomb Fesztivál, Tállya, • Ózdi Jazzparádé.

A koronavírus járvány a fesztiválokra is nagy hatással volt, mivel a rendezvényszervezési szektor az egyik leginkább érintett terület. A kialakult egészségügyi helyzet, valamint a járvány megfékezésére hozott kormányzati döntések eredményeként a legtöbb fesztivál nem, vagy csak részben, kisebb méretben került megrendezésre. A szervező szervezetek és települések számára kihívást jelent a járvány leküzdésének bizonytalan időpontja, valamint az is, hogy a vírus lecsengése után az emberekben sokáig megmaradhat a félelem, így a következő évek látógatószámai is nehezen tervezhetők. A fesztiválok elmaradása nem csak közvetlen hatásokkal jár, közvetve a vendéglátás, szállás, egyéb járulékos bevételek is elmaradnak, adók esnek ki a helyi szolgáltatók és az önkormányzati, állami költségvetésekből. A rendezvények elmaradása, méretének csökkentése a munkavállalók számára is negatív hatással van, a szervezők bevételek hiányában leépítésekre kényszerülhetnek.

Irodalom, költészet Más jellegű, de szintén fontos kulturális esemény a költészet rajongóinak a Tokaji Írótábor, amely 1972 óta a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvénye, nyári írótalálkozó, melyet a koronavírus ellenére 2020-ban is sikeresen megrendeztek. Hosszú éveken át és mind a mai napig mindig a magyar szellemi élet nagy kihívásaira válaszolt, szorító közéleti

92 kérdéseket vitatott meg. A távlati céljuk: fenntartani, tovább működtetni, a magyar irodalom égtájainak otthont adó Tokaji Írótábort a térség más művészeti nagyrendezvényeivel összhangban és hatékonyabb együttműködéssel. A tokaji irodalmi út fokozatos kiterjesztésével pedig kapcsolatot teremteni és ápolni Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és Románia határos megyéivel, ezen országok közös kulturális, turisztikai érdekeinek sajátos, civil szolgálatával. Az írótábor kezdeményezésére a város egy Irodalmi Emlékparkot is kialakított.

Nemzeti emlékhely Nemzeti emlékhelyként nyilvántartott kulturális látnivaló a világhódító mongol sereggel szembeni hősies küzdelem emlékhelye, a Muhi csata emlékműve. A muhi, vagy Sajó menti csata 1241-ben zajlott. A község határában, körülkerített, mesterséges dombon, jelképes sírhalmon fakeresztek láthatók az elesett keresztény katonák emlékére. A Szárnyas angyal fából faragott szobrát 1992-ben helyezték el a Johannita Lovagrendnek a muhi csatában részvevő tagjai emlékére, valamint a templomos lovagok is külön emlékkeresztet állítottak a sírhalmon.

Épített környezet, műemlékek A megyében kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti örökség megőrzése. Körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt.

2.1.88. ábra: Műemlékekkel rendelkező települések aránya az egyes megyékben, 2010

Bár számos történeti települést nem érint világörökségi terület, azonban ezeket az Országos Területrendezési Terv Kulturális Örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területbe sorolta be az alábbiak szerint: • Bánhorváti (Platthy-kastély védett parkkal, református és katolikus templom, postaház, plébániaház) • Boldogkőváralja (katolikus templom, 13. századi várrom, kápolna, Péchy-Zichy kastély, népi lakóházak) • Borsodnádasd (katolikus templom és plébániaház) • Borsodivánka (kétbeltelkes településszerkezet)

93 • Edelény (Hullier-Coburg kastély műemléki környezete, a kastély védett kertje, országos jelentőségű régészeti lelőhely, borsodi földvár, református templom, népi lakóház gazdasági épületekkel) • Füzér (a vár és annak környezete, katolikus templom, református templom, tájház) • Füzérradvány (Károlyi-kastély, barokk stílusú, 18. századi eredetű védett kertje, katolikus templom) • Gönc (községháza, Pálffy kastély, Huszita ház, római katolikus templom, Pálos templom és kolostorrom, plébániaház) • Karcsa (református templom műemléki környezete) • Mezőkövesd (katolikus templom és plébániaház, Mária-oszlop, népi lakóházak) • Miskolc (történelmi településközpont, református templom díszkertje és temetője, Diósgyőri vár és műemléki környezete, őskőkori település Tűzkövesen, országos jelentőségű régészeti lelőhely) • Ózd (a volt ipartelep műemléki épületei) • Pácin (Mágóchy-Alagy-Sennyei várkastély műemléki környezete és védett parkja) • Regéc (várrom és környezete) • Sajószentpéter (Gedeon-kúria, református templom, tájház, katolikus templom, középkori település és templomrom Kiskassán országos jelentőségű régészeti lelőhely) • Tiszadorogma (kétbeltelkes településszerkezet) • Tiszavalk (kétbeltelkes településszerkezet) • Vizsoly (görög katolikus templom, római katolikus templom, református templom, Rákóczi kúria, magtár és környezetük) • Zubogy (református templom és műemléki környezete).

Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékeinek megőrzése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár – a szervezet 2013-as megalakulása óta – a térség arculatformáló és identitásőrző elemeinek gyűjtőhelyévé vált. Magába foglal és menedzsel minden olyan értéket, amely környezeti, történelmi, tradicionális vagy tudományos szempontból fontos részét képezi a megyének, ebben a munkában pedig komoly potenciál van. Az értékek megőrzése nem csupán kulturális kötelesség, de gazdasági szempontból is releváns feladat, ugyanis egy megfelelően kialakított értékgondozó tevékenységgel és marketingstratégiával a társadalom és a térség részére hasznosítható gazdasági tőkét lehet kovácsolni. Fontos alkotórésze a turizmusnak, idegenforgalomnak és a helyi kiskereskedelem fellendítésében is komoly szerepe lehet. A térségfejlesztésre vonatkozó koncepció megalkotása során tehát kikerülhetetlen erőforrásként kezelendő, a jövőbeni munkát pedig az elmúlt öt évben megkezdett út nyomán kell tovább folytatni. A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. Rendelet (vhr.) - köznyelvi megszólításában „Hungarikum Törvény” – deklarálása után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 26/2013. (VII.11.) határozatával létrehozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottságot. E feladatellátás vállalása szervesen illeszkedik a megyei önkormányzatok számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdésében, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. és 13.§-ában meghatározott szerep-és feladatkörébe. Az értéktár 7 fős megyei bizottsága munkájába bevonja az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó 9 tanácskozási joggal meghívott szervezetet (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Művelődési Intézet, nemzeti parkok, Miskolci

94 Egyetem), félévente munkájáról beszámol a Megyei Közgyűlésnek, döntéseit pedig határozati formában hozza meg. A települési vagy civil részről felterjesztett javaslatokat – amennyiben a dokumentáció hiánytalan – minden esetben megvitatják és a Megyei Értéktárba felvételt nyert értékeket a lenti ábrán (lásd: Nemzeti Értékpiramis) látható felsőbb szintekre terjeszthetik tovább.

2.1.89 ábra: Nemzeti értékpiramis

A törvényi szabályozásnak megfelelően, a Megyei Értéktár 8 szakterületi kategóriában gyűjti és rendszerezi a különböző településekről beérkezett javaslatokat: • Agrár- és Élelmiszergazdaság • Egészség és Életmód • Épített környezet • Ipari és Műszaki megoldások • Kulturális örökség • Sport • Természeti környezet • Turizmus és Vendéglátás

Agrár és Élelmiszergazdaság 24 21 4 Egészség és Életmód 16 1 31 Épített környezet

Ipai és Műszaki 11 megoldások Kulturális örökség 89 Sport

2.1.90 ábra: Megyei Értékek eloszlása szakterületi kategóriánként, 2020. október

95 A Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tételek: • Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú • Vizsolyi Biblia • Hollóházi Porcelán • Az Aggteleki Karszt és Szlovák-karszt barlangjai • Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra • A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája

2015-ben került megalapításra Borsod-Abaúj-Zemplén megye Értékdíja, mely az évente megrendezésre kerülő Megyenapokon kerül átadásra. A díjakat a nyolc szakterületi kategóriában ítélik oda azon értékek gondozóinak, akik jelképesen képviselik a megye kulturális élete szempontjából leginkább releváns örökségeket. Az esemény minden évben nagy érdeklődéssel zajlik le, elmondható, hogy az Értéktárban szereplő elemek mindegyikének presztízskérdés a díj odaítélése.

2.1.5.2 Sport

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 20. század elején kezdődött a szervezett sportélet, amely a második világháborút követően a politika támogatásával gyors fejlődésnek indult. A rendszerváltást követően az állami, bázisvállalati támogatási rendszer összeomlásával sok klub megszűnt vagy eljelentéktelenedett. Hosszú vegetálást követően az elmúlt évek sport infrastrukturális fejlesztéseinek és a TAO támogatásnak köszönhetően megerősödtek a klubok. A nemzeti sportváros címet elnyert Kazincbarcika hagyományos sportbázis, a legeredményesebbek a férfi röplabdában, a VRC Kazincbarcika a magyar bajnokság meghatározó csapata, évek óta az aranyért játszanak. A labdarúgásban tartják pozícióikat, az NB II.-ben szerepelnek. A súlyemelő szakosztály is rendszeresen kinevel egy-egy nemzetközi szintű versenyzőt. A Kazincbarcikai Ördögök jégkorongban, floorball-ban, futsal-ban (amatőr alapokon) szerepelnek. A város a magyar ritmikus gimnasztika egyik hazai fellegvára. 2016-ban készült el a Don Bosco Sportközpont, mely azóta a város sportéletének központi helyszínévé vált. Tiszaújváros is nemzeti sportváros, amely természeti adottságait kihasználva két vizes sportban számít hazai viszonylatban kiemelkedőnek, az egyik a kajak-kenu, a másik pedig az úszásból, futásból, kerékpározásból álló triatlon. Már hosszú ideje házigazdája Tiszaújváros a sportág nemzetközi kiemelt versenyének, a triatlon világkupa sorozatnak. A Phoenix révén a város érdekelt a kosárlabda bajnokság NB I B „zöld” csoportjában. Mezőkövesd sporttörténetének az aranykorát éli, a matyóváros labdarúgó csapata részese a 12 csapatos NB I-nek, a Mezőkövesdi KC férfi kézilabda csapata ugyancsak a magyar élvonalban szerepel. Az elmúlt években átépítették, modernizálták a labdarúgó stadiont, a kézilabdások által használt sportcsarnokban pedig burkolatot cseréltek. Ózdon a város zászlóshajójának számító férfi kézilabda csapat az NB I-ben szerepel, az egykoron az élvonalban is megfordult focisták viszont az ötödosztálynak számító megye II- ben játszanak. Versenysport tekintetében jelentős hegyikerékpáros esemény a Borsod MTB Bajnoka sorozat. A labdarúgás tekintetében érdemes kiemelni a putnoki Sajómente Focisuli regionális edzőközpontot, utánpótlás bázist. A Putnok FC felnőtt labdarúgói az NB III.-ban szerepelnek. Azzon felül, hogy a Nemzeti Bajnokság I. osztályában két csapat képviseli a megyét, a sport számos egyéb településen is nagy népszerűségnek örvend.

96 Élénk tömegsport és diáksport élet folyik első sorban az említett sportágakban és atlétikában (futás) Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban, Ózdon és téli sportok tekintetében Sátoraljaújhelyen (Zemplén Kalandpark hóágyúzott sípálya, fedett jégpálya), valamint a hóviszonyok függvényében Bánkúton, Bükkszentkereszten (lesiklás, sífutás, szánkózás). A tömegsport esetében tendencia, hogy ahol pezsgő élsport élet van, ott nagyobb az igény és a teljesítmény is a tömegsportolás tekintetében. Ezen túlmenően fontos, hogy meglegyenek az infrastrukturális feltételek (futópálya, uszoda).

A koronavírus jávány a sport világát sem kerülte el. A szigorú korlátozások bevezetése a mérkőzések, versenyek elmaradását, elhalasztását eredményezte, ezáltal megfosztva a sportszervezeteket egyik fő bevételüktől, a jegyekből és szponzorációkból befolyó összegtől. A megtartott mérkőzések, versenyek vagy nézők nélkül, vagy korlátozott számú néző jelenlétében valósultak, valósulnak meg, emelt biztonsági intézkedések mellett, melyek bevezetése további terheket ró a sportlétesítmények és csapatok fenntartóira. A sportolók számára is nehéz volt az elmúlt időszak megyénkben is, hiszen nem csupán a megmérettetések változtak, hanem a versenyekre való felkészülés is (pl. nagyobb szerepet kapott az otthoni edzés). A hobbisportolók számára is kihívást okozott a különböző sportlétesítmények részleges vagy teljes lezárása a tavaszi – kora nyári időszakban, azonban ebben az esetben a koronavírus hatása nem csupán negativ. Felértékelődtek az egyéni vagy kiscsoportos, szabadban végzett mozgásformák (pl. túrázás, kirándulás, futás, kerékpározás stb.), mely tekintetében Borsod- Abaúj-Zemplén megye szerencsének mondható. A megye természeti értékekben gazdag terület, különböző domborzati viszonyokkal, mely szinte bármilyen mozgásforma számára képes teret biztosítani.

2.1.M Társadalom – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09. 2.1 fejezet)

Miskolc népességszáma az 1990-es évektől az országos és megyei átlagot meghaladó ütemben csökken, aminek oka elsősorban a társadalom elöregedő szerkezete. A 15-35 és az 50-60 éves korosztályban a legnagyobb a visszaesés az elmúlt 10 évben. A teljes népességszám 168075 főről (2011.01.01) 155851 főre (2018.12.31) csökkent. Emellett a nyilvántartott munkanélküliek aránya (4,75%) magasabb az országos átlagnál (3,66%) 2019 augusztusi adatok szerint. Az érintettek fele (51,1%) 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli, harmada (31,9%) legfeljebb 8 általános iskolát végzett, illetve fele (50,2%) 45 év fölötti. A foglalkoztatási arány (57,3%) 2019-ben alacsonyabb, mint az országos átlag (61%). A foglalkoztatottak 29%-a (kb. 45.000 fő) az iparban tevékenykedett, átlagkeresetük 251.000 Ft volt 2019-ben.

2019-ben a fizikai dolgozók havi átlag keresete nettó 147.000 Ft volt, míg a szellemieké 253.000 Ft. Miskolc az ezer lakosra jutó adófizetők száma alapján gyengébben teljesít, mint a legtöbb magyarországi nagyváros, és az egy lakosra jutó nettó jövedelem alapján a középmezőnyben foglalt helyet a 2017-es adatok szerint. A város és funkcionális várostérsége (Miskolci Járás) közötti együttműködés szoros. A Miskolci járás 39 településből és 168 hozzájuk kapcsolódó településrészből áll, teljes területe hozzávetőleg 97284 hektár, 2019 január 1-én 233281 fő lakónépességgel.

Az infrastrukturális kapcsolatokon túl az egészségügyi, az oktatási és a gazdasági kötődések az elmúlt években intenzívebbé váltak. Miskolc központi szerepet tölt be a megye és a régió

97 életében. A város ugyanakkor szerkezetileg, a lakhatási viszonyok tekintetében szétaprózott, nagy területen helyezkedik el, a városon belüli közlekedés is jelentős időt vehet igénybe.

Az egészségügyi rendszer hiányosságaiból az elégtelen egészségügyi szolgáltatásokból fakadó problémák különösen 5 járásban jeleznek rossz állapotokat: az Ózdi, a Putnoki, a Cigándi, Tokaji, valamint Mezőcsáti járásokban. Miskolc központi szerepéből adódóan ezek a hiányosságok jelentős terhet rónak a város egészségügyi ellátására. Miskolc ellátása mellett fejleszteni kell a települések egészségügyi ellátátsát, hiszen nincs elegendő orvos és védőnő a térségben, a lakosok jelentős része nem jut időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Miskolc korábbi erőltetett nehézipari fejlesztései a lakosságszám ugrásszerű növekedéséhez vezetett, ami jelentősen átalakított a település- és a helyi társadalom szerkezetét. Az 1980-as évek végén bekövetkező töréssel a város elveszítette korábbi pozícióját, aminek következménye a munkanélküliség megemelkedése és a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése lett. A fragmentált településszerkezetből, korábbi ipari hagyatékból és a folyamatos népességfogyás megállítása kulcskérdés a településen.

Megállapítások, következtetések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi innovációt – a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy területét érintő kitörési lehetőségei:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességfogyása az országos átlagnál, részben a természetes fogyás, részben pedig a magas elvándorlás miatt. Mivel az elvándorlás főként a fiatal és magasan képzett munkaerőt érinti, a demográfia veszély mellett munkaerőpiaci problémák is felmerülnek. Beavatkozás szükséges az elvándorlás mértékének csökkentése, a fiatal és képzett munkaerő megtartása érdekében.

A halmozottan hátrányos és elmaradott térségekben magas és növekvő tendenciájú az alacsony végzettségűek száma. A halmozottan hátrányos és elmaradott térségek szociális felzárkóztatásának támogatására van szükség.

A lakosság elöregedése kedvezőtlen gazdasági (az aktív korúakra jutó eltartottak számának emelkedése) és társadalmi (elmagányosodás) folyamatokra hívja fel a figyelmet. Szükséges az idősügyi szociális ellátórendszer helyi igényekhez történő igazítása, fejlesztése.

Magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, akik körében számottevő az iskolarendszert teljesen- vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma. Beavatkozások szükségesek a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében.

A szakképzés stratégiai szerepet tölt be a megye munkaerőpiaci folyamataiban és felzárkóztatási programjában. A szakképzés rendszerét a piaci szereplőkkel való aktív kapcsolattartása, a forrásokhoz mérten a legmodernebb technológiák követése mentén kell fejleszteni.

A szakképzési és felsőoktatási duális képzés alkalmas a munkaerőpiac rugalmas és gyors követésére. Indokolt a duális képzési rendszer erősítése további bővítése. Elvárás a Miskolci Egyetemmel szemben, hogy innovációs ökoszisztéma központként egyaránt figyeljen a munkaerőpiac igényeire és a vállalkozások technológia korszerűsítési szükségleteire. A Miskolci Egyetem modellváltása indokolttá teszi komplex fejlesztési

98 programok egyidejű megvalósítását. Ennek segítségével a felhalmozott tudásbázishoz való hozzáférés növelhető, a megye innovációs potenciálja jobban kiaknázható, növelve a K+F+I ráfordítások értékét és a térség láthatóságát.

A megye lakosságának egészségi állapota több mutatószám tekintetében rosszabb az országos átlagnál, ennek oka többek között az alacsony egészségtudatosság, valamint a megye bizonyos térségeiben megfigyelhető magas környezeti szennyezettségi szint. Helyi igényekhez igazított átfogó egészségprevenciós intézkedések bevezetése szükséges. A foglalkoztatás szintje az országos átlagnál alacsonyabb, melynek oka a strukturális munkanélküliség. Szükséges a képzettségi rendszer munkaerőpiaci igényekhez való igazítása.

A megyében magas a munkanélküliek száma, és ebben kiugróan nagy az alacsony végzettségűek aránya. Szükséges a megye lakossága képzettségi szintjének emelése.

A mélyszegénységben élők és az alacsony intenzitású háztartások magas száma növeli a további leszakadás, az iskolaelhagyás, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. A mélyszegénységben élők és az alacsony intenzitású háztartások jövedelmi helyzetének javítása, életvezetési technikák alkalmazása.

A megye egészségügyi infrastruktúrája általában véve jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségekben hiányoznak az alapellátás egyes elemei. Fel kell karolni és támogatni az alapellátás hiányzó elemeinek biztosítása érdekében a helyi kezdeményezéseket.

A koronavírus járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az IKT eszközök és módszertanok rendelkezésre állása, a használatukban való jártasság a munka és az oktatás világában is nagyobb teret kíván. Megoldandó a IKT technológiai hátrányok kompenzálása, fejlesztendő a lakosság, az oktatási intézmények és a vállalkozások digitális kultúrája.

99 2.2 Gazdaság

2.2.1 Ágazati fókuszú elemzés – gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok

2.2.1.1 Gazdasági teljesítmény

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7.247 négyzetkilométer, lakossága 2020. I. félévében 637.064 fő. A megye térségei mind területben, mind lakosságban, mind gazdasági eredményeikben és lehetőségeikben jelentősen különböznek egymástól. A kistérségek közti fejlettségi különbségeket jól szemlélteti a TDI (Territory Development Index) alakulása az egyes területeken. Ezek alapján látható, hogy megyénk kistérségei az ország legfejletlenebbjei közé sorolhatóak (negatív TDI értékekkel), de ezek közül is a legrosszabb helyzetben az Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi kistérségek vannak (Edelényi, Gönci, Cigándi járások).

2.2.1 ábra: TDI index Magyarországon (Németh Ádám, Vercse Tímea, Dövényi Zoltán: A fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Magyarországon az európai uniós csatlakozás után, 2014)

A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról egy olyan komplex mutatót (társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám) alkalmaz a járások besorolására, amely alapján 3 kategóriába sorolja azokat: kedvezményezett, fejlesztendő, komplex programmal fejlesztendő. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járása közül 8 került a komplex programmal fejlesztendő járások közé (Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Mezőcsáti, Ózdi, Putnoki, Szikszói járások) és 2 pedig a fejlesztendő járások kategóriájába (Szerencsi, Tokaji járások). Ez is azt mutatja, hogy a térség jelentős fejlesztésre szorul. A megyét 358 település alkotja (számuk legmagasabb a megyék között), közöttük 29 város. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. A megye lakónépességének 24%-a Miskolcon, 34%-a többi 28 városban, 42%-a községekben él.

100 A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2019. január 1-jén 154 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ezeken a településeken élt a megye népességének 5,6%-a. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki- karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel.

Egy megye gazdasági teljesítőképességét az ország bruttó hazai termékéhez (továbbiakban: GDP) való hozzájárulásában és az egy főre jutó GDP nagyságában is le lehet mérni. A következő ábrán látható, hogy a megyében a GDP volumene a 2008-as válságot követően, 2009-től folyamatosan nagymértékben növekszik.

2500000

2000000

1500000

1000000

500000

2.2.2 ábra: Bruttó hazai termék (GDP) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2018 (millió Ft)

Ami az egy főre jutó GDP alakulását illeti, szintén növekvő tendenciát mutat. 2009-től 2018-ig megduplázódott. A tendenciát az alábbi ábra szemlélteti. 3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. év év év év év év év év év év

2.2.3 ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009-2018 (ezer Ft)

101 Meghatározó gazdasági ágaknak azokat tekintjük, amelyeknek a megyei teljesítményekből – nettó árbevétel, export, belföldi értékesítés, GDP – való részesedése meghaladja a 10%-ot vagy ha ennél valamelyest alacsonyabb, akkor több szempontból is az élmezőnybe tartozik.

Megnevezés Bevallást Exportáló Exportáló Exportáló Exportáló beadók cégek cégek cégek cégek száma száma aránya az megoszlása aránya a ágazaton bevallást belül beadókhoz viszonyítva

db db % % % 1 2 3=2/1 4 5 Mezőgazdaság-erdőgazdaság 734 27 3.7% 3.3% 0.2% Bányászat 42 6 14.3% 0.7% 0.0% Élelmiszeripar 320 60 18.8% 7.4% 0.4% Textilipar 77 9 11.7% 1.1% 0.1% Fa-papír-nyomdaipar 250 17 6.8% 2.1% 0.1% Vegyipar 115 42 36.5% 5.2% 0.3% Nemfém ásványi term.gyártás 79 9 11.4% 1.1% 0.1% Fémfeldolgozás 342 81 23.7% 10.0% 0.6% Gépipar 175 32 18.3% 4.0% 0.2% Egyéb feldolgozóipar 142 15 10.6% 1.9% 0.1% Energia- Vízterm- Hulladékgazd. 185 7 3.8% 0.9% 0.0% Építőipar 1.592 62 3.9% 7.7% 0.4% Kereskedelem 3.060 225 7.4% 27.9% 1.6% Vendéglátás 787 10 1.3% 1.2% 0.1% Szállítás, raktározás 478 64 13.4% 7.9% 0.5% Nem anyagi ágak 5.807 141 2.4% 17.5% 1.0% GAZDASÁGI ÁGAK ÖSSZ. 14.185 807 5.7% 100.0% 5.7% Kiemelt ágazatok összesen 632 155 24.5% 19.2% 1.1% Nem kiemelt ágazatok 13.553 652 4.8% 80.8% 4.6% 2.2.1 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei exportáló társaságok 2018. évi ágazati megoszlása

A fentiek alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipart, a gépipart, a kohászatot és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó ágazatot tekintjük kiemelt, a megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágaknak. Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és a Kazincbarcikai járás vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. Érdemes kiemelni Ózd térségét, melynek relatív nagy népessége ellenére nagyon alacsony a megyén belüli részesedése a bruttó hozzáadott értékből.

102 A legnagyobb növekedést a Mezőcsáti, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és a Gönci járások értek el. Vélhetően ebben a bővülésben jelentős szerepe volt a mezőgazdasági, borászati tevékenységek fejlődésének, kapcsolódó beruházásoknak. Fontos kiemelni, hogy vannak még stagnáló térségek, mint a Kazincbarcikai, Tiszaújvárosi, Szerencsi, Cigándi járások, ahol a bruttó hozzáadott érték növekedése nem volt számottevő a vizsgált években. A megye gazdaságának teljesítményét alapvetően néhány meghatározó súlyú ágazat – s ezen belül is egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás – határozza meg. Ezeknek a vállalkozások túlzott piacbefolyásoló, és a GDP alakulásában is döntő szerepük van, ezzel torzítva a képet.

Sajnos a GDP folyamatos növekedése nem a KKV szektor teljesítménye, hanem ezeké a nagyvállalatoké, akik még azáltal is gyengítik a KKV szektort, hogy elszívják a szakképzett munkaerőt és a támogatások, kedvezmények (adókedvezmények stb.) is nekik jutnak. Amennyiben a megyében található nagyvállalatok valamilyen okból kivonulnának, drámaian csökkenne a megye gazdasági teljesítménye.

A megye hiányt szenved a magas hozzáadott értékű tevékenységekből (fejlesztés, programozás, K+F, innováció stb.), amivel összefüggésben a szakképzett munkaerő hiánya és a meglévő szakemberek elvándorlása is jellemző. A szektor megtelepedésének gátja a korszerű infrastruktúra – modern irodaépületek, inkubátorok, technológiai és tudáscentrumok – jelentős hiánya.

5000000

4000000

3000000

2000000

1000000

2.2.4 ábra: Bruttó hazai termék (GDP) 2018 (millió Ft)

Országos összehasonlításban szemlélve a megyét, a fenti, 2018-as adatokat tartalmazó ábrán látható, hogy az egyes megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 3. helyen áll GDP volumene tekintetében, az éves szinten 2.000 milliárd Ft bruttó hazai termék előállításával. Azonban az egy főre eső GDP tekintetében már csak a 11. helyet foglalja el a megye. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlaghoz képest közel 30%-kal marad el.

103 6000

5000

4000

3000

2000

1000

2.2.5 ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2018 (ezer Ft)

2017-ben 1582 milliárd Ft bruttó hozzáadott értéket állítottak elő a megyében. A bruttó hozzáadott érték 53%-át a termelő ágak állították elő az országos 35%-kal szemben. Az országos átlaghoz képest a megye gazdaságszerkezete iparosodottabb képet mutat. A termelő nemzetgazdasági ágak közül az ipar szerepe nagyobb, a mezőgazdaságé közel azonos, az építőiparé kisebb volt, mint országosan. A megyében a mezőgazdaság 4,3, az ipar 45, az építőipar 3,5%-kal – az ipar az országos átlagnál 19%ponttal nagyobb, az építőipar 0,7%ponttal kisebb arányban – járult hozzá a kibocsátáshoz. A szolgáltatószektor – amiben a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás (21%), valamint a kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás (12%) aránya a meghatározó – részesedése az országosnál 18%ponttal kisebb, 47% volt. A szolgáltatószektorban a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás kivételével minden nemzetgazdasági ág aránya alacsonyabb volt az országosnál.

2.2.6 ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2017 (előzetes adat, %)

104 2017-ben a főváros nélkül számított megyék átlagához képest Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mezőgazdaság (2,6), az építőipar (1,6), a szolgáltatószektor súlya (7,0%ponttal) alacsonyabb, az iparé (11%ponttal) magasabb volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyobb az ipar részesedése, mint a szomszédos megyékben.

2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedő mértékben nőtt a beruházási kedv: a megyei székhelyű szervezetek 337 milliárd Ft értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 56%-kal többet, mint 2017-ben, miközben országosan 23%-kal növekedett a volumen.

2.2.7 ábra: A beruházások volumenváltozása (előző év=100%, megj.: 2018. évre vonatkozó adatok előzetesek)

A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus támogatásából finanszírozott beruházások befejeződése következtében 2016 folyamán a megyében 27, míg országosan 17%-kal esett vissza a beruházások volumene, viszont 2017-től, az újabb források rendelkezésére állásával jelentősen élénkült. 2018-ban a beruházások értékének 67%-át adó feldolgozóipar összehasonlító áron kétszer annyit fordított új beruházásokra, mint egy évvel korábban, ahogy a gazdasági ágak többségének beruházásai is bővültek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetek 2013–2018 között folyó áron összesen 1.292 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, az országos 4,3%-át. A megyék és a főváros rangsorában ezzel az értékkel Borsod-Abaúj-Zemplén a 4. helyen állt. A 2018-ban regisztrált beruházások volumene a megyében kétszerese volt a 2013. évinek, országosan ez a mutató 1,7-szeres volt. 2018-ban a megyei beruházások értéke 56%-kal meghaladta a vizsgált hat év folyó áron számított átlagát. A megyék rangsorában ennél magasabb érték (+66%) csak Bács- Kiskun megyét jellemezte. A 2013 és 2018 közötti megyei beruházások értékéből a legnagyobb arányban a feldolgozóipar, ezt követően a víz- és hulladékgazdálkodás, a közigazgatás, az energiaipar, a szállítás és raktározás, a mezőgazdaság és a kereskedelem részesült. Közülük a feldolgozóipar súlya (53%) volt kiemelkedő, az országos átlagot is jelentősen meghaladta (20%ponttal).

105

2.2.8 ábra: A beruházások értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013–2018 (Folyó áron számítva, a 2018. évi előzetes adatokkal)

A 2013 és 2018 közötti beruházások 58%-át gépek és berendezések beszerzésére, 35%-át épületek és egyéb építmények építésére, 7%-át járművek vásárlására, 1,0%-át pedig egyéb célra (tenyész- és igásállatra, földre, telekre, erdőre stb.) fordították. A megyei beruházások anyagi-műszaki összetétele eltért az országostól: a megyében nagyobb volt a gépek, berendezésekre és kisebb az épületek és egyéb építményekre költött összegek aránya, mint országosan. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezeteknél a gépek, berendezések 46, a járművek 93%-a importból származott. A megvalósított beruházások értékéből 2013 és 2018 között a megyében évente átlagosan 326 ezer Ft jutott egy lakosra, ez az országos átlag 64, a megyék átlagának 92%-át tette ki. A mutatót tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a főváros és a megyék rangsorában a 10. helyet foglalta el. A megye nemzetgazdasági beruházásokon belüli súlya a tárgyidőszak folyamán 2018-ban érte el a maximumát (4,8%). 2019 I. félévében a megyei szervezetek beruházási volumene – az országos 16%-ot meghaladóan – mintegy 77%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

106 2.2.1.2 Adóbevételek alakulása

A megye adóbevételeinek bemutatása az Észak-Magyarország által kiadott Borsod-Abaúj- Zemplén megye TOP 100 (2019) kiadványát veszi alapul.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékességű társas és egyéni vállalkozások, költségvetési szervek, egyéb gazdálkodók és magánszemélyek 2018-ban 28,7 milliárd Ft- tal, azaz 7,1%-kal több, összesen 432,9 milliárd Ft adó-, járulék-, illeték- és vámbefizetést teljesítettek. Ez az előző évhez hasonlóan 3%-át jelentette az országos bevételeknek. A megyei adóbevételek legnagyobb hányadát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- es járulékbevételek képezték. Az üzleti szférában az érdekegyeztető fórum által megkötött bérmegállapodás, a költségvetési szektorban pedig a különböző életpálya- modellek bereméléseinek hatására emelkedtek a bérek. Emellett dinamikus ütemben növekedtek a nem rendszeres juttatások, melyek együttesen a személyi jövedelemadó (szja) bevételek 16%-os növekedését eredményezték. Ezzel a befizetett szja 82 milliárd Ft-ra emelkedett. A különböző szja-kedvezmények növekedése miatt az előző évi adóelszámolás alapján a magánszemélyeknek 14%-kal több, 6,2 milliárd Ft visszaigénylésük keletkezett. A jövedelmek gyarapodása nagyobb volt, mint a visszaigénylések növekedése, ezért az adónem 75,8 milliárd Ft-os egyenlege 13,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A béremelések hatására a szociális hozzájárulási adó es a járulékok alapja is mind a versenyszférában, mind a költségvetési szférában kedvezően alakult. Így annak ellenére, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 22%-ról 19,%-ra mérséklődött, az adóbevételek összességében 5,6%-kal emelkedtek.

A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás mértéke is csökkent 2018-ban. Az egészségügyi hozzájárulás megyei bevétele 6 milliárd Ft-ot ért el, 4,2%-kal többet, mint 2017-ben. Társasági adó adónemre az előző évinél 5,5%-kal kevesebb, 23,7 milliárd Ft befizetés folyt be. A megfizetett társasági adó, adóelőleg meghatározott részére tett felajánlások eredményeként – a kedvezményezettek részére – teljesített kiutalások miatt az adónem nettó egyenlege 8,1 milliárd Ft-ra apadt. A kedvezményezett célra történő felajánlás legnagyobb nyertesei 2018-ban is a látványcsapat- sportok voltak. Az előadó- és a filmművészet az összes felajánlott összegnek alig 1%-át kapta együttesen. Az egyszerűbb adóadminisztrációt igénylő adónemeknél végbement 2017. évi kedvező változások 2018-ban is éreztettek hátasukat.

A KATA bevételi értékhatárát duplájára emelték, s ez 2017-ben 45%-os, 2018-ban pedig további közel 30%-os adóalany-szám növekedést eredményezett. A létszámbővülés az adóbevételekben is növekedést generált, hiszen az a 2017. évi 3,6 milliárd Ft-ról 4,6 milliárd Ft-ra (27%-kal) emelkedett.

A kisvállalati adó (KIVA) választhatóság feltételeinek 2017. évi kiszélesítése es az adóalap meghatározásának változásai szinten sokakat „csábított át” a társasági adó hatálya alól. Az adózási környezetben bekövetkezett változásokra többen már azonnal reagáltak, az adózók egy része azonban „kivárt” egy évet, és 2018 elejétől váltott kisvállalati adóra. A bővülő adózói kör növekvő adóbevételt eredményezett. A 2017. évi 0,7 milliárd Ft után 2018- ban 60%-kal több, 1,2 milliárd Ft bevétel folyt be az adónemre.

A központi költségvetés bevételét a vámok es jövedéki adók 40,3 milliárd Ft-tal gyarapították, ez 20,1%-kal több az előző évinél. Az országos 9,3%-os növekedési ütemet

107 meghaladó megyei bővülést a dohánygyártmányok adójának törvényi rendelkezésen alapuló elszámolási rendszer módosulása okozta, mely megyék közötti átcsoportosítást eredményezett. A bevételek több mint a felet a jövedéki termékek (dohánygyártmány, üzemanyag, a földgáz-, szénenergia termékek, es az egyéb termékek) utáni befizetések képezték, egynegyedét az import es dohány áfa, egyötödét pedig az úgynevezett „zöld adók, mint a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó es a környezetterhelési díj. Az egyéb adókból, illetékekből 23,6 milliárd Ft bevétel képződött. Ezek legjelentősebb elemei a vagyonszerzési illeték, az innovációs járulék es a cégautó-adó. A családi otthonteremtő kedvezmény jótékony hátassal bírt a hazai es ezen belül a megyei ingatlan piac forgalmára is, mely az illetékek előző évi 22%-os bővülését követően 2018-ban további 7,3%-kal 5,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az innovációs járulék befizetése 5,1%-kal 3 milliárd Ft-ra, a cégautó-adó pedig 1,9%-kal közel 1 milliárd Ft-ra növekedett. A tevékenységi különadókból befolyt 6,1 milliárd Ft pedig összességében 17,6%-kal maradt el a bázistól, alapvetően az energiaellátók jövedelemadójának 75%-os csökkenése következtében.

Illetékek és egyéb adók 23592 22874

Vám- és jövedéki bevételek 40337 33583

Nettó belföldi áfa 84455 74489

Tao + eva + kata + kiva 15090 23271

Szoc.ho. + járulékok + eho + szakképzés 193620 183076

Személyi jövedelemadó 75814 66907

0 50000 100000 150000 200000 250000

2018 2017

2.2.9 ábra: Kiemelt adónemekből befolyt bevétel B-A-Z megye (millió Ft, 2017-2018)

2.2.1.3 Gazdasági szervezetek

2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nonprofit gazdasági társaságok nélkül 30.703 vállalkozás tartozott a működő vállalkozások közé, számuk az előző évinél 5,0%-kal, az öt évvel korábbinál 4,1%-kal volt több. Előbbi esetben az országos átlaggal közel azonos mértékű volt a növekedés, 2012-höz viszonyítva azonban jóval kisebb. A 2012-ben végbement számottevő csökkenést, amely alapvetően az egyéni vállalkozások (2010-től önálló vállalkozók) fogyásának következménye volt, csupán 2014-től váltotta fel – a 2016-os stagnálás mellett – egy emelkedő tendencia. 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei székhelyű működő vállalkozások az országos átlagnál 5,6%ponttal nagyobb hányada, 56%-a volt önálló vállalkozó, 44%-a pedig társas vállalkozás. A társas vállalkozások száma 2017-ben az előző évinél 1,9, az öt évvel korábbinál 13%-kal volt kevesebb. A társas vállalkozásoknak az országosnál kisebb hányadát, 67%-át adták a

108 korlátolt felelősségű társaságok, 28%-uk betéti társaságként működött 130 részvénytársaság mellett. Az egyéni vállalkozások számának alakulása a 2000-es évek második felétől 2013-ig csökkenő trendet követett, amit ezt követően évről évre egyre dinamikusabb növekedés váltott fel. Ennek ellenére a bővülés üteme egyik évben sem érte el az országos mértéket. 2017-ben az előző évhez képest számuk 11, az öt évvel korábbihoz képest 22%-kal emelkedett.

2.2.10 ábra: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (2017, Működő nonprofit gazdasági társaságok nélkül, %)

Ami a gazdálkodó szervezeteket illeti, 2019. évben a megyében bejegyzett 85.034 regisztrált gazdasági szervezetből 76.198 vállalkozás, melynek fele miskolci székhellyel rendelkezik. Ezen vállalkozások egyharmadát a társas vállalkozások, egynegyedét az egyéni vállalkozók, a fennmaradó közel 40%-ot az adószámos magánszemélyek alkotják. Az önálló vállalkozások száma egy év alatt 1,8%-kal nőtt, a társas vállalkozások 1,6%-kal csökkent. A társas vállalkozások kétharmada Kft., egynegyede Bt., és 185 db pedig részvénytársaság formában működik.

A regisztrált szervezetek tevékenysége 29,9%-ban a mezőgazdasághoz, 9%-a az iparhoz, 61,1%-a a szolgáltatási szaktorhoz kapcsolódott. Ezer lakosra a megyében 121 regisztrált vállalkozás jutott, ami a legalacsonyabb érték az országban.

109

2.2.11 ábra: Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2020. II. negyedév (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

2020 március végén 3,7 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően (65%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 9,5%-ról 15%-ra emelkedett.

A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány (42 db) nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett – melyek legalább 50-250 fő közötti munkaerőt foglalkoztatnak –, nagy számban működnek kisvállalkozások. Ezek legtöbbje átlagosan 10- nél kevesebb főnek ad munkát. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60%-a náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a további fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, valamint a munkaerő mobilitásának hiánya. A működő vállalkozások létszám-kategóriánként az alábbi megoszlást mutatják.

2.2.12 ábra: Működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként

110 A megyében 2015-2019 években újonnan regisztrált gazdasági szervezetek ágazatok szerinti megoszlását a következő ábra mutatja. Az ábrából kitűnik, hogy a legtöbb vállalkozást a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati, építőipari és kereskedelmi ágazatban alapították. Az utóbb felsorolt 2 ágazatban a 2018-as és 2019-es esztendőben megugrott a cégalapítási kedv, míg a mezőgazdaság területén jelentősen visszaesett.

2.2.13 ábra: Újonnan regisztrált gazdasági szervezetek

A következő ábra a megyében bejegyzett gazdasági szervezetek számát mutatja be gazdasági áganként. Kitűnik belőle, hogy a mezőgazdasági szervezetek jelentősen magas számához képest, az ipari vállalkozások száma (7.935 db) elmarad.

2.2.14 ábra: Gazdasági szervezetek száma gazdasági áganként (2020. I. név)

111 A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Gönci, Cigándi, Encsi, Szerencsi, Szikszói járásokban megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, e térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi térségében.

A kereskedelemben és szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a következő legnagyobb arányú, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros. Miskolcon található a megyében a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a. Ez utóbbi 3 járás sokkal fejlettebb gazdasággal rendelkezik, mint a többi, a megyei összes vállalkozásnak a 63,1%-a itt található. Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a a Miskolci járásban tevékenykedik.

Területi megoszlásban a gazdasági szervezetek számát az alábbi ábra foglalja össze.

35000

30000 32336 25000 20000 15000

10000 0166

5 6155

5 3485

5 2565

3 8233

3 6763

3 3553

3 2913

2 6302

2 6162

2 5852

2 1842

1 6921 1 5621 5000 3801 0

2.2.15 ábra: Regisztrált gazdasági szervezetek területi megoszlása

Már 13. alkalommal jelent meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye legsikeresebb vállalkozásait rangsoroló TOP 100 kiadvány, mely a szerint rangsorolja a megye vállalkozásait, hogy kik a legnagyobb árbevétellel rendelkezők, a legnagyobb foglalkoztatók, kik produkálták a legnagyobb hozzáadott értéket az adott évben. A legnagyobb foglalkoztatókat 2019-ben az alábbi táblázat sorolja fel.

Cégnév Létszám Jabil Circuit Magyarország Kft 3.680 Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3.322 Borsodchem Zrt. 3.290 B + N Referencia Zrt. 3.248 Robert Bosch Power Tool Kft. 2.629 Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2.575 SEGA Hungary Kft. 1.639 Unió-Coop Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. 1.833 Joyson Safety Systems Hungary Kft. 1.878 Waberer's - Szemerey Logisztika Kft. 1.436 Prec-Cast Öntödei Kft. 1.369 2.2.2 táblázat B-A-Z megyében jegyzett legnagyobb foglalkoztatók (2019)

112

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. júniusában összesen 85.112 regisztrált gazdasági szervezet volt. A regisztrált szervezetek tevékenysége 28,9%-ban a mezőgazdasághoz, 10,3%-a az iparhoz, 60,8%-a a szolgáltatási szektorhoz kapcsolódott. Az alábbi ábra a megyében bejegyzett gazdasági szervezetek számát mutatja be gazdasági áganként. Kitűnik belőle, hogy a mezőgazdasági szervezetek jelentősen magas számához képest az ipari vállalkozások száma (8.771 db) elmarad.

Egyéb tevékenységek Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,… Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Feldolgozóipar Bányászat, kőfejtés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000

2.2.16 ábra: Gazdasági szervezetek száma gazdasági áganként (2020.06.30.)

A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett – melyek legalább 50-250 fő közötti munkaerőt foglalkoztatnak –, nagy számban működnek kisvállalkozások. Ezek legtöbbje átlagosan 10-nél kevesebb főnek ad munkát. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60%-a náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a további fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, valamint a munkaerő mobilitásának hiánya. A szolgáltatási szektorban tevékenykedő gazdasági szervezetek száma a legmagasabb a megyében, az alábbi táblázat mutatja be, hogy ezen belül az egyes nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások milyen létszámmal működnek. A lenti táblázatból is kirajzolódik, hogy a szolgáltatások terén is a kkv-k működnek döntő többségben.

10-49 50-249 250 fő Nemzetgazdasági ág 0-9 fő Összesen fő fő felett Kereskedelem, gépjárműjavítás 7.185 266 16 3 7.470 Szállítás, raktározás 1.504 86 16 2 1.608 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3.167 93 9 0 3.269 Információ, kommunikáció 1.761 25 3 0 1.789 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1.893 4 1 1 1.899 Ingatlanügyletek 9.608 23 6 0 9.637

113 10-49 50-249 250 fő Nemzetgazdasági ág 0-9 fő Összesen fő fő felett Szakmai, tudományos, műszaki 7.034 67 3 1 7.105 tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást 2.529 64 19 2 2.614 támogató tevékenység Közigazgatás, védelem 455 277 155 21 908 Oktatás 3.941 172 62 3 4.178 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2.748 82 26 10 2.866 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 2.901 38 8 1 2.948 Egyéb szolgáltatás 5.491 46 9 1 5.547 Háztartás munkaadói tevékenysége 38 0 . . 38 Összesen 50.255 1.243 333 45 51.876 2.2.3 táblázat: Regisztrált gazdasági szervezetek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szolgáltatási szektorban létszám- kategóriánként (2019)

A legtöbb vállalkozást a szolgáltató szektorban (az összes gazdasági szervezet 49,4%-át) a miskolci járásban regisztrálták, ezt mutatja be a következő ábra.

Miskolci járás 25281 Kazincbarcikai járás 4139 Mezőkövesdi járás 3266 Ózdi járás 2690 Tiszaújvárosi járás 2607 Szerencsi járás 2314 Sárospataki járás 1880 Sátoraljaújhelyi járás 1837 Edelényi járás 1731 Encsi járás 1074 Tokaji járás 1058 Szikszói járás 987 Gönci járás 965 Putnoki járás 898 Mezőcsáti járás 629 Cigándi járás 501 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000

2.2.17 ábra: Regisztrált gazdasági szervezetek száma járásonként a szolgáltató szektorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2019)

A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb méretű, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros. Ez utóbbi 3 járás sokkal fejlettebb gazdasággal rendelkezik, mint a többi, a megye összes vállalkozásának a 63,1%-a itt található. A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Gönci, Cigándi, Encsi, Szerencsi, Szikszói járásokban megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, e térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi térségéé. Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a, a Miskolci járásban tevékenykedik, továbbá

114 Miskolcon található a megye kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozásainak 54%-a.

Területi megoszlásban a gazdasági szervezetek száma a következő ábrán látható.

35000 32872

30000

25000

20000

15000

10000 5282 5492 5728 6173 3340 3351 3843 3987 5000 1479 1585 1756 2222 2614 2646 2664 0

2.2.18 ábra: Regisztrált gazdasági szervezetek területi megoszlása (2019)

2.2.1.4 Prosperáló vállalatok

Évente egy alkalommal jelenik meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megye legsikeresebb vállalkozásait rangsoroló TOP 100 kiadvány, mely a gazdasági társaságokat rangsorolja árbevételük, hozzáadott érték, foglalkoztatotti létszám alapján. A 2019-es kiadványban található elemzés szerint a 100 kiemelkedő gazdasági teljesítményű társaság 3.027 milliárd Ft árbevételt ért el, 73,5%-kal hozzájárulva a megyei teljesítményhez. Árbevételük kétharmada exportból származott. Ezzel megyei szinten ők jártak az élen a külföldi piacon, hiszen a teljes megyei export 95%-a rajtuk keresztül bonyolódott. A megye többi társasága főként a hazai igényeket elégítette ki, hiszen értékesítésük 90%-a belföldre irányult. Ötvenmilliárd Ft feletti árbevételt kilenc társaság ért el. Közülük kettő a vegyiparba, öt a gépiparba, 1-1 az energiaiparba, illetve a fémfeldolgozó iparba tartozott. A termelési tényezőkből való részesedésüket alapvetően meghatározza, hogy a TOP 100-at alkotó vállalkozások elsődlegesen tőkeigényes tevékenységet végeznek, így ezek a társaságok rendelkeztek a befektetett saját tőke 60%-ával, amit erősítettek a külföldi befektetők is, hiszen a megyében működő külföldi tőke nyolctizede ezeknél a vállalkozásoknál összpontosult. Relatíve alacsonyabb viszont az általuk foglalkoztatottak aránya a többi termelési tényezőből való részesedésükhöz képest, mivel az itt foglalkoztatott létszám a megyei munkaerő 46,2%-a. Az élőmunka hatékonysága (66,5 millió Ft/fő) azonban itt többszöröse a megye többi vállalkozása által elért egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel értekénél (20,6 millió Ft/fő).

A 100 legnagyobb hozzáadott érteket előállító társaság jövedelmezősége jóval kedvezőbb a megye többi vállalkozásához képest. Ha az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintjük, akkor a TOP 100 cégeinek 2018-ban a megtermelt árbevételből 10% vált adózás előtti

115 eredménnyé, míg a megye többi vállalkozásánál ez az arány csak körülbelül a fele, 5,4%. Még nagyobb aránybeli eltérés mutatkozik akkor, ha a saját tőkére vetítjük az adózott eredményt, hiszen ennek a mutatónak az értéke a kiemelt csoportnál 22,9%, a megye többi társaságnál mért 6,4%-ával szemben. Vagyis egységnyi befektetett saját tőkével a TOP 100 cégei három és félszer nagyobb profitot termelnek, mint a megye többi vállalkozása. Az eredményesebb jövedelmezőség es élőmunka-hatékonyság tette lehetővé az előnyösebb bérviszonyok kialakulását. A megye társas vállalkozói által elszámolt előmunkaköltség 58,8%-a a kiemelt 100 legnagyobb társaságnál keletkezett. Az általuk foglalkoztatottak 46,2%-os részarányát jóval meghaladó előmunka-ráfordítás magasabb béreket eredményezett. Az itteni munkaerő 4.053 ezer Ft éves átlagbére 1,6-szerese a megye többi vállalkozásánál alkalmazásban állók 2.490 ezer Ft-os átlagbérének. Ez az aránybeli különbség évek óta nem változott, ami egyben azt is jelenti, hogy a megye többi vállalkozása (jószerével a kisvállalkozói réteg) is hasonló aranyban növeli évről évre munkavállalói bérét, de a jóval hatékonyabb és jövedelmezőbb nagy- és középvállalkozói kör által fizetett bérekkel nem tudják felvenni a versenyt.

A TOP 100 kiadványban szereplő, nettó árbevétel alapján felállított rangsor szerint az alábbi táblázat az első 50 vállalkozást tartalmazza. A következő táblázat a TOP 500 legnagyobb árbevételű magyarországi cég listájában szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégeket emeli ki.

Borsodchem Zrt. MOL Petrolkémia Zrt. Jabil Circuit Magyarország Szerződéses Gyártó Kft. Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. Starters E-Components Generators Automotive Hungary Kft. Jabil Hungary Lp Szolgáltató Kft. BC-Energiakereskedő Kft. Joyson Safety Systems Hungary Kft. Óam Ózdi Acélművek Kft. Modine Hungária Gépjárműtechnikai Kft. Émász Hálózati Kft. Waberer’s-Szemerey Logisztikai Kft. Birla Carbon Hungary Kft. Borsodi Sörgyár Kft. Continental Dohányipari Zrt. Prec-Cast Öntödei Kft. Unió-Coop Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. Észak-Kelet Pro-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Taghleef Industries Termelő és Kereskedelmi Kft. B + N Referencia Kft. Inno-Comp Ipari és Kereskedelmi Kft. „D&D” Drótáru Ipari és Kereskedelmi Zrt. Kiss Cégcsoport Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. „Viridis-Pharma” Gyógyszer-Nagykereskedelmi Kft.

116 Bc-Erőmű Kft. Weinberg '93 Építő Kft. Ongropack Műanyag Fóliagyártó Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Ökoil Alapanyag Előállító És Kereskedelmi Kft. Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft. FUX Ipari, Szolgáltató És Kereskedelmi Zrt. Next Unio Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BPI Group Hungary Kft. Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kaldera Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Framochem Francia-Magyar Finomkémia Kft. Technical Services Hungaria Járműjavító Kft. Shinwa Magyarország Precíziós Kft. Miskolc Autóház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Low&Bonar Hungary Kft. Érv. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Mento Környezetkultúra Kft. Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Colas Északkő Bányászati Kft. TVK-Erőmű Termelő és Szolgáltató Kft. Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. Randli Agrár Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. „Italkereskedő-Ház” Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Supernova Intertrans Kft. 2.2.4 táblázat: TOP 50 B-A-Z megyei vállalkozás nettó árbevétel alapján (2018-es adatok)

Helyezés Helyezés Cég Ágazat Összes Külföldi (B-A-Z) (országos) árbevétel árbevétel (2019 (2019 millió Ft) millió Ft) 1. 21. BorsodChem Zrt. vegyipar 466.628 391.229 2. 26. MOL Petrolkémia Zrt. vegyipar 395.724 218.650 Robert Bosch Energy autóalkatrész- 311.213 282.378 3. 37. and Body Systems Kft. gyártás Jabil Circuit elektronikai ipar 255.234 224.993 4. 42. Magyarország Kft. Robert Bosch Power gépgyártás 216.586 143.450 5. 60. Tool Kft. S.E.G.A. Hungary Kft. autóalkatrész- 130.270 130.030 6. 99. gyártás 7. 120. Jabil Hungary LP Kft. elektronikai ipar 100.425 98.481 8. 201. BC-Energiakereskedő energiakereskedelem 61.855 2.968 Kft. ÓAM Ózdi Acélművek fémfeldolgozás 55.799 25.645 9. 223. Kft. 10. 249. Észak-magyarországi energiaszolgáltatás 51.535 -

117 Helyezés Helyezés Cég Ágazat Összes Külföldi (B-A-Z) (országos) árbevétel árbevétel (2019 (2019 millió Ft) millió Ft) Áramszolgáltató Nyrt. 11. 259. ÉMÁSZ Hálózati Kft. energiaszolgáltatás 49.793 - 12. Waberer’s-Szemerey raktározás 46.950 na. 282. Kft. 13. 298. Borsodi Sörgyár Kft. élelmiszeripar 44.603 2.890 Birla Carbon Hungary vegyipar 42.667 31.201 14. 309. Kft. Continental Dohányipari dohányipar 37.610 9.000 15. 355. Zrt. 16. 373. B + N Referencia Zrt. ingatlankezelés 36.066 2 17. 400. Unió Coop Zrt. kiskereskedelem 33.621 4 Észak-Kelet Pro-Coop nagykereskedelem 30.769 31 18. 442. Zrt. (élelmiszer) 19. 470. Prec-Cast Öntödei Kft. fémfeldolgozás 29.152 22.095 20. 493. Taghleef Industries Kft. műanyagipar 27.724 23.576 2.2.5 táblázat: TOP 500 legnagyobb árbevételű magyarországi cég listájában szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek 2019-ben (Forrás CGINFORMÁCIÓ.HU Kft)

118

2.2.6 táblázat: TOP 50 B-A-Z megyei vállalkozás egyes adatai (Forrás: TOP 100 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2018)

2.2.1.5 A járványügyi helyzet hatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2020 májusában készített gazdálkodói felmérése vizsgálta a koronavírus járvány megyei vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A kérdőívet összesen 1.254 szervezet töltötte ki. Az ő felméréseik, valamint a KSH és a B-A-Z Megyei Kormányhivatal koronavírus-helyzettel összefüggő adatai alapján a következő megállapítások tehetők.

2020. márciusban és áprilisban közel 140 ezer fő munkája szűnt meg országos szinten, túlnyomó többségük a koronavírus-járvánnyal összefüggő okból veszítette el állását. Észak- Alföldön, Budapesten, illetve Nyugat-Dunántúlon kerültek ki legtöbben a foglalkoztatásból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a járványhelyzet a különböző méretű cégeket eltérően érintette. A válaszadó vállalkozások 45,7%-a a vészhelyzet kihirdetése óta működik, 41,7% részlegesen működik, 12,6%-a bezárt. A legnagyobb arányú bezárás (15%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozásoknál történt, míg a 250 fő fölötti létszámot foglalkoztató cégek közül senki sem zárt be.

119 Az egyéni vállalkozók és mikro vállalkozások bevétele sok esetben teljesen megszűnt. Ennek oka, hogy a rendelkezések miatt teljes leállásra kényszerültek, vagy önként bezártak a kereslethiány miatt vagy biztonsági okokból. Ez utóbbi elsősorban azokat a vállalkozásokat érintette, ahol a személyes érintkezés elengedhetetlen (pl. fodrászok, kozmetikusok, egészségügyi- és szociális ellátás területén tevékenykedők, ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások).

250 fő felett

50-249 fő

10-49 fő

1-9 fő

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Teljesen működik Részlegesen működik Bezárt

2.2.19 ábra: Koronavírus hatása a vállalkozások működésére (vállalti méret szerint)

A vállalkozások nagy részénél (84,4%) érezhetők a koronavírus-járvánnyal összefüggő hatások, azonban ezek mértéke eltérő: 38,9% esetében kisebb zavarok, 23,9% esetében nagyobb zavarok, 21,6% esetében komoly zavarok jelentkeztek.

250 fő felett

50-249 fő

10-49 fő

1-9 fő

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Pozitív Nem érezhető Kisebb negatív Nagyobb negatív Komoly negatív

2.2.20 ábra: Koronavírus érezhető hatása a vállalkozások működésére (vállalti méret szerint)

A foglalkoztatás aránya fordítottan alakult, az 1-9 főt foglalkoztató cégek közül 88% működik változatlan létszámmal, míg a 250 fő fölötti foglalkoztatóknál csak 70%. A veszélyhelyzet hatásai annál kisebb mértékben érintették negatívan a vállalkozásokat, minél nagyobb létszámot foglalkoztatnak. A válaszadók 13,1%-a jelzett elbocsátást (155 vállalkozás), összesen 804 fő elbocsátására kényszerültek. 126 cégnél 1-5 fő közötti, 27 cégnél 6-30 fő közötti, 2 cégnél 30 fő feletti (100 és 150 fő) volt az elbocsátás mértéke. A létszámcsökkentés oka elsősorban a vállalkozások

120 gazdasági nehézségeire vezethetőek vissza. Az elbocsátások a KKV szektort súlyosan érintették, mértéke a kisvállalkozásoknál (26%) és a középvállalkozásoknál (20%) volt a legmagasabb. A válaszadó cégek 2,1%-nál munkaerő-felvétel történt. A 10 főt meghaladó felvétel két ágazatban, a gépipar és a kereskedem ágazataiban következett be.

250 fő felett

50-249 fő

10-49 fő

1-9 fő

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Változatlan Elbocsátás Felvétel

2.2.21 ábra: Koronavírus hatása a foglalkoztatásra (vállalti méret szerint)

A cégek a további működésükkel kapcsolatban az alábbi fő problémákat azonosították: • Kereslet, megrendelés hiánya (a válaszadók 62,4%-a tekinti problémának): A megrendelések és a vevőkör elmaradásában leginkább érintett területek a szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás, a kereskedelem és a javítás. A kereslethiányt nem azonosították problémaként a vegyipari cégek, egyes gépipari és élelmiszeripari, valamint élelmiszerkereskedelmi vállalkozások. A fizetőképes kereslet csökkenését hosszútávú problémaként említi több válaszadó. • Finanszírozás (41,8%) • Alapanyag-ellátás (17,5%): a kisvállalkozások körében nehézség a külföldi alapanyagok és áruk beszerzése. Az építőiparban szintén probléma az alapanyagok és áruk beszerzése. • Árfolyam alakulása (12,8%): a forint-euró árfolyam jelentős változása hatással van a külföldről beszerzésre kerülő alapanyagok, termékek, szolgáltatások árára. • Logisztikai (10,7%) • Kapacitáshiány (4%) • Egyéb: Fix költségek felmerülése (adók, bérleti díjak, közüzemi díjak, bérek és járulékok), amelyeket a csökkent vagy megszűnt bevételek mellett nehezen tudnak kifizetni. Általános bizonytalanság és kiszámíthatatlanság. Pályázatok pénzügyi lebonyolításának időbeli elhúzódása szintén sok vállalkozásnak okoz problémát, amelyet a koronavírus még súlyosabbá tett.

A válság ágazatokra gyakorolt hatásai: A megye kereskedelmi szektorának adatait tekintve megállapítható, hogy az ágazat változatos képet mutat. Az egyes kereskedelmi egység típusok bevétel növekedést értek el, míg mások jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Az élelmiszerkereskedelmi egységek, illetve a drogériák forgalma jelentősen nőtt, mert nagyon sok helyen a járványhelyzet okozta felvásárlási láz eddig nem tapasztalt forgalmat generált ezekben az üzlettípusokban. A vesztesek a más tevékenységi körben működő kereskedelmi egységek,

121 ruházati, cipő-, bútor-, ajándék- és egyéb üzletek. A kereskedelmi egységek 76%-as változatlan létszámmal működik, 22%-uk azonban elbocsátásokról számolt be. A KSH 2020 áprilisában végzett egy felmérést nemzetgazdasági ágak szerint azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók munkakörülményei mennyire volt hatással a koronavírus járvány. A kereskedelmi és gépjárműjavítási ágat tekintve elmondható, hogy a dolgozók munkakörülményei más ágazatokkal (pl. pénzügyi, biztosítási tevékenység, oktatás, szolgáltató tevékenység) összehasonlítva kevésbé változtak, mely elsősorban ezek működési módjával magyarázható, az otthoni munkavégzés a munkakörök nagy részénél nem értelmezhető. A változások jelentős része a munkaidőt, illetve a munkaidő beosztást érintette, mely az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos központi intézkedésekkel magyarázható. Az országos tendenciához hasonlóan a megyében is a járványhelyzet legnagyobb vesztese a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat. A vállalkozások mindössze 8%-a működik teljesen, 55% részlegesen, míg 37% teljesen bezárt. Komoly negatív hatásokról az ágazat vállalkozásainak 92%-a számolt be, 30%-nál történt elbocsátás. A szállítás, raktározás ágazatban az idegenforgalomhoz hasonló negatív tendenciák figyelhetőek meg némileg enyhébb hatásokkal. A cégek 20%-a számolt be elbocsátásokról, a vállalkozások 40%-a részlegesen, 23%-uk teljesen bezárt, komoly negatív hatások a cégek 55%-át érintették. A szállítmányozás, fuvarozás ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára gond, hogy üzleti partnereik leálltak. Az idegenforgalmi ágazatban dolgozók felének, a szállítás, raktározás területén dolgozók közel harmadának változott a keresete, az otthoni munkavégzés a két ágazatot tekintve kimutatható módon csak a szállítás, raktározás területén jelent meg. Az egyéb szolgáltatás ágazat helyzete hasonló képet mutat a megyében az idegenforgalmi és logisztikai szektor helyzetéhez, de a működéssel és elbocsátással kapcsolatos adatok számottevően pozitívabbak. A cégek 15%-a zárt be, 7%-uk elbocsájtásokról, 40%-uk komoly negatív hatásokról számolt be. A gépipari szektor és az építőipar a felmérésben részt vevő cégek válaszai alapján a veszélyhelyzet hatásait tekintve az ágazatok között a középmezőnyben foglal helyet. A vegyipari ágazat sínylette meg legkevésbé a válaszadó cégek körében a járványhelyzet hatásait. A vállalkozások közül senki sem zárt be, elbocsátás egyáltalán nem történt ezeknél a vállalkozásoknál, sőt 13%-uknál munkaerő felvételre került sor.

Idegenforgalom, vendéglátás Szállítás, logisztika Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Gépipar Építőipar Feldolgozóipar Vegyipar

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Teljesen működik Részlegesen működik Bezárt

2.2.22 ábra: Koronavírus hatása a vállalkozások működésére (ágazatok szerint)

122 Idegenforgalom, vendéglátás Szállítás, logisztika Kereskedelem Egyéb szolgáltatás Gépipar Feldolgozóipar Építőipar Vegyipar

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Pozitív Nem érezhető Kisebb negatív Nagyobb negatív Komoly negatív

2.2.23 ábra: Koronavírus érezhető hatásai (ágazatok szerint)

Idegenforgalom, vendéglátás Kereskedelem Szállítás, logisztika Gépipar Feldolgozóipar Építőipar Vegyipar Egyéb szolgáltatás

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Változatlan Elbocsátás Felvétel

2.2.24 ábra: Koronavírus hatása a foglalkoztatásra (ágazatok szerint)

2.2.1.6 Ágazati elemzések

2.2.1.6.1 Ipar

A megyét történelmi helyzete és múltja miatt régebben – elsősorban a kohászatnak köszönhetően – mint a nehézipar fellegvárát, ma már, mint a vegyipar országos centrumát ismeri a köztudat, vagyis a megyére már hosszú ideje jellemző az erős ágazati differenciáltság. A megye a piacgazdaságra való áttérést követő gazdasági szerkezetváltás után is megőrizte ipari karakterét, a hangsúly viszont átkerült a vegyiparra és a gépiparra. Mindez annak ellenére, hogy a járműipar húzóereje visszafogottabbá vált, a járműipari technológiai átalakulás fékező hatása volt érzékelhető. A megye gazdasági ágainak a hozzáadott érték szerinti megoszlását az alábbi ábra (2019. év) szemlélteti, melyből egyértelműen kitűnik az ipari dominancia. A hozzáadott érték közel négytizedét (38,9%) a vegyipar, közel hetedét (14,1%) a gépipar adja, együttesen a teljes megyei hozzáadott érték felét állítják elő. Jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3%-os hozzájárulása is.

Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke 2020. I. félévében 2.089 ezer Ft volt, amivel a megye a középmezőnyben teljesít. Budapestet leszámítva Békés (772 ezer Ft), Nógrád (799

123 ezer Ft), Baranya (765 ezer Ft) és Somogy (834 ezer Ft) megyékben alacsonyabb az érték, a legmagasabb pedig Komárom-Esztergo megyében (4.036 ezer Ft).

2.2.25 ábra: Egy lakosra jutó ipari termelés 2020 I. félév (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

A hozzáadott érték 64,7%-a a nagyvállalkozásoknál képződik, a középvállalkozások 15,2%- kal, míg a kisvállalkozások 20,1%-kal járulnak hozzá a megyei 934.204 millió Ft-os hozzáadott értékhez. Ebből is kitűnik, hogy a megye teljesítményének döntő többsége nem a KKV szektorból származik, sajnos ez a szektor gyenge és tőkeszegény.

124 Mezőgazdaság- Bányászat ; 0.48% Nem anyagi ágak ; erdőgazdaság ; Élelmiszeripar ; 8.21% 2.17% 5.19% Textilipar ; 0.27% Közlekedés ; 4.97% Fa-papír-nyomdaipar ; 0.50% Vendéglátás ; 0.83%

Kereskedelem ; 5.72%

Építőipar ; 4.06%

Energia- Vízterm- Hulladékgazd.; 5.58%

Egyéb feldolgozó ipar ; 0.45%

Vegyipar ; 38.85% Nemfém ásványi term.gyártás ; 0.27%

Gépipar ; 14.13% Kohászat ; 8.33%

2.2.26 ábra: Gazdasági hozzáadott érték megoszlása áganként a megyében (%)

Az ábrából egyértelműen kiderül, hogy az építőipari ágazat nem hasít ki nagy szeletet a megyei tortából, ennek ellenére az építőipar hozzáadott értéke 22,4%-kal emelkedett az előző évhez képest, ezen belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte. A nagyon magas szerződésállomány és a történelmi csúcsán levő építőipari bizalmi index az építési konjunktúra folytatódását vetíti előre a közbeszerzési, a lakossági és a vállalati piacon is. Az ágazat teljesítményével és szerződés állományával párhuzamosan az áraik is erőteljesen emelkedtek. A megyei székhelyű építőipari teljesítmény ágazati megoszlását tekintve a termelési érték közel fele speciális szaképítéssel foglalkozó vállalkozásoktól származik, amelynek legnagyobb részterülete az épületgépészeti szerelés. Az építőipari termelés egyharmadát adó épületek építésén belül a lakó- és nem lakó épületek teszik ki a termelési érték csaknem egészét. Az egyéb építmények építésébe sorolt vállalkozások teljesítményében az út- és vasútépítésekkel és a közműépítésekkel foglalkozók a meghatározók.

A következő ábra az iparon belül mutatja be az egyes ágazatoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében képviselt arányát.

125

Villamosenergia-, gáz-, textília, ruházat gőzellátás 1,22% 0,38% egyéb feldolgozóipar; élelmiszer, ital, 0,38% dohánytermék fafeldolgozás, 4,38% papírtermék gyártása, 0,19%

vegyi anyag, termék gyártása 24.65% gépipar 34.32% gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2.53%

fémalapanyag és járműgyártás fémfeldolgozási termék 18.03% gép, gépi berendezés gyártása 8.62% gyártása 5.32%

2.2.27 ábra: Az ipari termelés megoszlása B-A-Z megyében (2020. I. félév)

Az ábrák is alátámasztják a bevezetőben leírtakat, vagyis, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipart, a gépipart, a kohászatot és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó ágazatot tekintjük kiemelt, a megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágaknak. Tekintettel arra, hogy ezek a megye nettó árbevételének és hozzáadott értékének a kétharmadát (a nettó árbevételen belül az összes exportnak csaknem egészét, az összes belföldi értékesítésnek közel felét), a foglalkoztatott átlagos állományi létszám több mint harmadát birtokolják. Vagyis a rendelkezésre álló adatai alapján ezek azok a húzó nemzetgazdasági ágazatok, amelyek a jövőre vonatkozóan is irányadók lesznek a megye életében. Ezen ágazatokban tevékenykedő vállalkozások elsősorban a Miskolci, Tiszaújvárosi és Kazincbarcikai járás területén működnek elsősorban. A megye iparának néhány meghatározó mutatóját az alábbi táblázatokban és ábrákon tesszük még szemléletesebbé. A következő ábra azt mutatja be, hogy a megye nettó árbevételéből kiugróan magas hányadot tesz ki a gépipar és a vegyipar.

126 Nem anyagi ágak Szállítás, raktározás Vendéglátás Kereskedelem Építőipar Energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálkodás Egyéb feldolgozóipar Gépipar Fémfeldolgozás Nemfém ásványi termékgyártás Vegyipar Textilipar Fa-, papír-, nyomdaipar Élelmiszeripar Bányászat Mezőgazdaság-erdőgazdaság 0 200000 400000 600000 800000 1000000 1200000

2.2.28 ábra: A 2018. évi nettó árbevétel ágazati megoszlása a megyében (millió Ft)

A lenti ábrából pedig az látható, hogy az export ágazatok közötti megoszlása vonatkozásában magasan az ipar (azon belül is a vegyipar és a gépipar) képviseli a döntő hányadot, gyakorlatilag a többi ágazat exportra történő termelése elenyésző.

Kereskedelem; Élelmiszeripar; Fémfeldolgozás; 1% 1% Egyéb ágazatok; 10% 3%

Vegyipar; 33% Gépipar; 52%

2.29 ábra: A 2018. évi export ágazati megoszlása a megyében (%)

2018-ban az értékesítés bevételeinek 75%-a – az országos átlagnál 4,3%ponttal nagyobb részaránya – származott külpiacokról, de ennek ellenére a feldolgozóipar területeinek döntő többségénél a kivitel aránya alacsonyabb, mint országosan. A megye iparának meghatározó területei közül leginkább a járműipar és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása exportorientált.

127

2.2.30 ábra: Az exportértékesítés aránya a feldolgozóipar egyes területein, 2018 (49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján)

A termelés lendülete idén megtorpant. 2019 I. félévében Borsod-Abaúj-Zemplén megye iparának teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei telephelyek 1.432 milliárd Ft értékű termelésének volumene az előző év azonos időszakához hasonlítva 2,3%- kal mérséklődött, szemben az országos 5,3%-os növekedéssel. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások 1.229 milliárd Ft-os kibocsátása összehasonlító áron 5,2%-kal csökkent (országosan 4,3%-kal emelkedett). Legjelentősebben a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszeripar kibocsátása bővült 2,6, illetve 6,4%-kal. A járműgyártás teljesítménye kismértékben emelkedett.

A következő táblázatból - mely az ipari termelés és értékesítést volumenét mutatja be (belföldi és export) - kitűnik, hogy az iparon belül alapvetően jelentős az export dominanciája.

Belföldi Export- Összes Időszak Termelés értékesítés Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül (B+C+D), millió Ft 2019. I. negyedév 612.397 162.928 457.701 620.629 I. félév 1.224.435 329.359 896.999 1.226.358 I–III. negyedév 1.792.766 484.989 1.319.780 1.804.769 I–IV. negyedév 2.400.424 641.027 1.771.124 2.412.151 2020. I. negyedév 648.168 164.001 492.209 656.209 I. félév 1.145.160 298.435 874.253 1.172.688 Előző év azonos időszaka = 100,0% 2020. I. negyedév 101,4 98,1 102,6 101,5 I. félév 91,3 91,3 93,9 93,3 2.2.7 táblázat: Megyei székhelyű ipar adatai

Az ipar telepítési tényezői között fontos szerepet játszanak a természeti, a társadalmi- gazdasági, politikai és honvédelmi megfontolások. A tőkeszervezés, a vállalkozások megyébe való betelepítésének előmozdításában nagy szerepe lenne az ipari parkoknak, melyekből

128 napjainkig 16-ot alakítottak ki a megyében, mintegy 450 betelepült céggel, azonban a kialakított területek közel 60%-a még üresen áll. Ezek a parkok részben kiépített infrastruktúrával és szolgáltatásokkal várják a betelepülni szándékozókat. Az ipari parkok működése eltérő, vannak melyek jól működnek és vannak ahol még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). Az ipar fejlesztését néhány kistérségi központban a bonyolult tulajdonviszonyok korlátozzák, hisz az iparterület magán tulajdonosai alapvetően az ingatlan értékesítéses után megszerezhető bevétel maximalizálásában érdekeltek és nem a helyi foglalkoztatási potenciál bővítésében. Ezért az elmúlt években számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Az ipari parkok sajnos a kulcsfontosságú telepítési tényezők terén hiányt szenvednek, vagyis probléma a szakképzett munkaerő hiánya, a meglévők elvándorlása, jellemzőek az infrastrukturális hiányosságok (rossz megközelíthetőség, alapinfrastruktúra hiánya), és kevés/nem komplex szolgáltatást nyújtanak az ipari övezetek. A rossz megközelíthetőség nem csak a beszállítói és logisztikai vetületben jelent problémát, hanem munkaerő munkahelyre való eljutását is korlátozza.

Az ipar tárgykörben fontos még megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai sajnos arról tanúskodnak, hogy - népünk kulturális emlékein, hagyományain belül - különösen méltánytalan helyzetbe sodródott a termelési, technikai, és ipari örökségünk. Ez a körülmény ma már nem csupán egykori termelési kultúránk értékes hagyatékát veszélyezteti, hanem hátrányosan befolyásolja a megye jelenlegi versenyképességét, és számos egyéb társadalmi problémánknak is a forrása.

2.2.1.6.2 Mezőgazdaság

Az ország mezőgazdasági területeinek 5,9%-a található a megyében. A terület 2010 és 2019 között kismértékben növekedett, míg az országos összes érték kismértékű csökkenést mutat.

Éves értékek (ha) Változás (%) Terület 2010 2019 2019/2010 Borsod-Abaúj-Zemplén 314.000 314.500 + 1,5% megye Országos átlag 5.342.700 5.309.500 -0,62% 2.2.8 táblázat: Használt mezőgazdasági terület (Forrás: KSH)

A megye mezőgazdasága által 2017-ben előállított bruttó hozzáadott érték volumene – folyó áron közel 68 milliárd Ft – az előző évhez képest, az országos átlaghoz hasonlóan, 4,8%-kal növekedett. Az agrárium súlya ennek ellenére csökkent a megyén belül (0,3%ponttal). 2018- ban a megelőző öt év átlagánál kevesebbet, a megyei beruházások 2,7%-át fordították agrárfejlesztésekre. A 9,1 milliárd Ft 50%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére, 28%-át épületekre, 21%-át tenyészállatok vásárlására költötték. A mezőgazdaságban mintegy 10,4 ezer fő dolgozott, számuk az előző évhez képest több mint tizedével csökkent, 2013– 2017 átlagához viszonyítva azonban nem változott. A mezőgazdaságban alkalmazásban állók

129 havi bruttó átlagkeresete 249 ezer Ft volt, ami egy év alatt 11%-kal emelkedett, de az országos átlagtól 2,6%-kal elmaradt.

A földterület művelési ágak szerinti megoszlást az alábbi táblázat foglalja össze.

Terület területek

(%)

aránya aránya

aránya 2010

Gyümöl

2010(%) 2010(%) 2010(%) 2010(%) 2010(%) 2010(%) 2010(%)

Konyhakert

Művelés alól Művelés

Szőlő aránya kivett terület

Nádas aránya

Erdőkaránya

Gyepek aránya Halastó aránya

Szántó

csös aránya,2010 (%) Borsod- 35,13 0,46 1,10 0,89 9,27 31,51 0,07 0,03 21,56 Abaúj- Zemplén megye Országos 46,41 0,41 1,01 0,74 8,50 20,85 0,38 0,38 21,33 átlag Vidéki átlag 46,77 0,42 1,01 0,72 8,49 21,13 0,36 0,36 20,74 (Bp. nélkül) 2.2.9 táblázat: Földterületek százalékos megoszlása művelési ágak szerint (2019, Forrás: KSH)

Borsod-Abaúj-Zemplén hazánk legnagyobb kiterjedésű, 212 ezer hektáros erdővel borított megyéje. A szántóterület aránya 36%, ami az országos átlagnál jóval alacsonyabb (47%), ahol jellemzően kalászosokat, ipari és takarmánynövényeket termesztenek. A termelésszerkezetben az elmúlt évtizedben a három legnagyobb területen termesztett növény a búza, a kukorica és a napraforgó. 2018-ban az elhúzódó tél és a korán beköszöntött száraz, meleg időjárás leginkább a nyári betakarítású szántóföldi növényeket viselte meg, de az őszi betakarításúak terméseredményei is elmaradtak az előző évitől. A termésátlagok ugyanakkor a megelőző öt év átlagához hasonlóan alakultak a főbb növények esetében.

Betakarított terület Termésmennyiség Termésátlag

Növény változás az változás az változás az hektár előző évhez tonna előző évhez kg/ha előző évhez képest, % képest, % képest, %

Búza 66 285 10,9 331 787 -2,0 5 010 -11,5 Kukorica 38 231 -2,2 271 864 -7,5 7 110 -5,5 Árpa 11 212 -17,5 53 099 -29,4 4 740 -14,3 Napraforgó 36 434 -19,3 106 123 -25,6 2 910 -7,9 Repcemag 21 302 -3,8 61 240 -11,7 2 870 -8,3 Lucerna 11 935 -1,4 55 202 -11,6 4 630 -10,3 2.2.10 táblázat: A fontosabb szántóföldi növények terméseredményei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2018

A 2019. évi előzetes adatok alapján a kalászos gabonák közül búzából ugyanakkora területen, mint egy évvel korábban, 5,5%-kal több, 350 ezer tonna szemtermést takarítottak be, míg árpából a 6,5%-kal kisebb szántóterületen 6,8%-kal több, 57 ezer tonna termett.

2018-ban a két történelmi borvidéket is magába foglaló, 6,4 ezer hektár szőlőterületről az utóbbi tíz év legnagyobb mennyiségét, több mint 40 ezer tonnát szüreteltek le, ami az

130 országos volumen 7,5%-a, és Bács-Kiskun, valamint Heves megye után a 3. legtöbb. A kedvezőbb időjárásnak köszönhetően a meghatározó gyümölcsfajok közül almából 44, körtéből 31, szilvából 17%-kal termett több, mint az előző évben, míg kajsziból a tavaszi fagyok miatt ötödével kevesebbet, 4,6 ezer tonnát szedtek. 2018-ban a borsodi körte adta az országos hozam 25, a kajszi a 32%-át.

Megyénkben szőlő művelési ágba 6.000 ha terület tartozik, a két legjelentősebb termőtáj a Bükki és a Tokaji borvidék. Utóbbi a világ első zárt borvidéke, és 2002 óta az UNESCO Világörökség része. Támogatási jogosultsággal 4.657 ha rendelkezik, amit kifejezetten árutermő ültetvénynek tekintünk. A Tokaji borvidéken viszonylag kevés szőlőfajtából a borféleségek számtalan változata állítható elő. A borvidék és az ország emblematikus bora a Tokaji aszú, amely hungarikum és édes bor kategóriában verhetetlen. A csapadékmentes, száraz időjárásnak köszönhetően 2019- ben is jó minőségű és mennyiségű termést takarítottak be a gazdák, és az elmúlt években egyre ritkább és kevesebb I. osztályú aszúterméssel. Megyénkben a gyümölcstermesztésnek (7.400 ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 2,35%-án található gyümölcsültetvény. Jelentős területtel bír az alma és a körte, termőhelyük jellemzően a Cserehát és a Bodrogköz. A csonthéjasok közül számottevő a kajszi (Gönc és környéke), az őszibarack, a meggy (Borsodi mezőség), a cseresznye (Szomolya), a szilva és a ringlószilva (Hernád-völgy, Cserehát) betakarított mennyisége. Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul a jellegzetes zamatú, eredetvédett gönci barackpálinkának. A többi területen bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is. Az elmúlt időszakban a felvásárlási árak kedvezőtlen alakulása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Ugyanakkor több alkalommal a termés mennyisége és minősége alatta maradt az elvártaknak. A zöldségtermesztés – a frissáru-tároló helyek és a feldolgozó-kapacitások hiányában – az utóbbi években minimálisra csökkent, ebben az ágazatban stagnálás tapasztalható.

A megye természeti adottságaiból eredően az állattenyésztést az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott szarvasmarha- és juhtenyésztés határozza meg. 2018-ban a két állomány elmúlt években tapasztalt gyarapodása megállt, a gazdálkodók december 1-jén mindkettőből kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban: szarvasmarhából 49, juhból 57 ezret. A sertések száma 2014 óta folyamatosan, összesen 12%-kal csökkent, míg a tyúkállomány a 2017. évi mélypontot követően közel negyedével nőtt. 2018-ban az előbbiből 85 ezret, utóbbiból 1,6 milliót tartottak.

A megye állattenyésztését évtizedekre visszamenőleg – a természeti adottságokból eredően – az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. Az itt található mintegy 62.200 hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztésre, valamint újabban a fiatal gazdálkodók körében egyre népszerűbb kecsketenyésztésre. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezeteinek száma 87. A szarvasmarha-tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális, szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha-tenyésztésben az extenzív, gyepre alapozott állattartás a meghatározó. A több

131 száz tenyészetben tartott anyatehénlétszám és a hízottbika-kibocsátás stabilnak mondható. Száz hektár mezőgazdasági területre – az országos átlaghoz hasonlóan – 16 szarvasmarha jut. A juhállomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán elterjedt. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan exportorientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. A sertéstenyésztés terén az afrikai sertéspestis megjelenésének hatására jelentősen, mintegy 24.000 egyeddel csökkent az állomány megyénkben, így a korábbi 84.900-ról, 60.900-ra esett vissza. Az aggodalom ellenére, jó hír azonban, hogy ahol kényszervágásokat rendeletek el és megtörténtek a telepek fertőtlenítése, már a visszatelepítéseket tervezik vagy végzik az állattartók. A vágóbaromfi-tartásban (brojler nevelés) és a tojóállomány tenyésztésben visszaesés volt tapasztalható, aminek egyik oka az ágazatban újra megjelenő madárinfluenza megbetegedés, valamint az étkezési tojás változó keresleti viszonyai miatt alakult ki.

2018 2019 Állatállomány nagysága Állatállomány nagysága Állatállomány (1000 db) (1000 db) Szarvasmarha 48,7 50 Juh, élő 56,9 56,3 Sertés, élő 84,9 60,9 Tyúkféle, élő 1586,1 1282,2 2.2.11 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb állatfajainak létszámváltozása 2018/2019. évben

Megyénk mintegy 1.550 méhészetében 84 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségű, hogy itt működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete, több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. Az ismeretlen eredetű méhpusztulás jelensége - bár lokálisan -, sajnos továbbra is bizonytalanságban tartja a termelőket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország vizekben egyik leggazdagabb megyéje. Közel 8.000 ha vízfelület található itt, amelyből 6.457 ha halgazdálkodási vízterület. A megyében hozzávetőleg 295 ha halastó-felület található, amelyből jelenleg 246 ha üzemel, 5 haltermeléssel foglalkozó egység gazdálkodik.

A szélsőséges időjárási változások (hőhullámok, lokális nagymennyiségű csapadék, stb.) a klímaváltozás következményeként a tenyészidőszak tolódása, a csapadékmennyiségi változások a mezőgazdálkodást, a termelést és a termőterületeket is károsan érintik. A mezgazdaságban általánosan alkalmazott műtrágya, az esetlegesen fellelhető illegális szennyvíz és szemétlerakók kibocsátása károsan érintheti a talajvizet, amelyre a klímaváltozás szempontjából figyelmet kell szentelni, akár az öntözési igények megjelenése, akár a megfelelő ivóvíz ellátottság szempontjából. Mivel terményeink 30%-ának virágait különféle rovarok porozzák be, a rovarok fogyásával (mely a mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ember okozta élőhely vesztésen kívül részben a klímaváltozás számlájára is írható) ez az ökológiai szolgáltatás is sérülhet, egyre nagyobb terméskiesést okozva. Mindazonáltal, mivel

132 a megye természeti adottságai miatt a mezgazdaság súlya az átlagosnál kisebb, várhatóan a klímaváltozás hatásai sem fogják meghaladni az országos átlagot.

2.2.1.6.3 Élelmiszeripar

A feldolgozóipar helyzetére általánosságban jellemző, hogy a kapacitása az elmúlt 20-30 évben drasztikusan csökkent. A változás leginkább a cukoripart (Szerencsi Cukorgyár) és a húsipart (Állatforgalmi Vállalat) sújtotta. A megye mezőgazdasági termékeinek feldolgozottsága mindezek eredményeképp alacsonyszintű. A feldolgozó ágazat hiánya okán az állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) termékeinek nagy része jellemzően élőállat formájában elhagyja a megyét. A nagyobb tejtermelő tehenészetek megyénkben a következők: Naszálytej Zrt., Abaújtej Kv., a Sajt Kft. A tej nagy részét helyben dolgozzák fel. A tejüzemek folyamatos fejlesztésre szorulnak. Hagyományos ágazat még a megyében az édességgyártás, malomipar, gyümölcsfeldolgozás, mirelitzöldség és mirelitgyümölcs-előállítás. A kistermelők egyre gyakrabban helyi, speciális termékekkel jelennek meg (lekvár, sajt, kecskesajt, aszalt gyümölcs, édesség, hal, húskészítmény, savanyúság, tésztafélék), de ezek volumene még nem mindig éri el a kívánt piacképes méretet. Ezek jellemzően családi manufaktúrák, kézműves kisüzemek. A helyi önkormányzatok közmunka programjaihoz kapcsolódóan jutnak egyre növekvő - elsősorban helyi, mikrotérségi – szerephez a mezőgazdasági alapanyag feloldozásban (savanyítás, vágópontok, tésztagyártás). Hagyományosnak, helyi vagy országosan ismertnek mondható termékek, márkák: • Tokaji aszú, Tokaj-hegyaljai borok, • Borsodi sör, • Szerencsi csokoládé, • Miskolci Likőrgyár termékei, • Gönci barackpálinka, • Sátoraljaújhelyi dohánygyár termékei, • Hell energiaitalok, üdítők, • Geleji sajtok, tejtermékek, • Szerencsi Mg. Zrt. (tojáslé, tojáspor, húskészítmények), • Borecet Kft. termékei, • Gyümölcsért Kft. sárgabarack szállítmányai, • BOMBASEI Decor Cukrászati Dekorációs Árukat Gyártó Kft. termékei, • EURO BAROMFI Kft. baromfihúsai, • GOODMILLS MAGYARORSZÁG Zrt. malomipari termékei, • Mirsa mirelit zöldség-gyümölcs, tésztaféleségei. • Lillafüredi füstölt pisztráng, • Sajó-Hús Kft. termékei, • Észak-Hús Kft. termékei, • AGRÁR-COOP Kft. húskészítményei, • Hangony-Hús Kft. kolbászai, • Abaújtej termékei, • Borsodi ásványvíz, • Szinva tejtermékek, • Sárospataki szaloncukor, • Kenézlői savanyúság,

133 • Bergland Hungária Kft. cukorkái, • Vadvilág Bt. feldolgozott vadhúsai.

Országos hírnévre tett szert a HELL Energy 2011 tavaszán Szikszón megnyílt, csúcstechnológiával felszerelt modern üzeme, mely energiaitalokkal piacvezetőként látja el a hazai, valamint a bővülő exportpiacokat. A gyártó részt vett Európa legnagyobb élelmiszeripari kiállításain, így Kölnben az Anuga-n, Párizsban a SIAL-on és a moszkvai World Food kiállításon is.

2.2.1.6.4 Feldolgozóipar

Legjelentősebb ágazataink: bor- és sörkészítés, üdítőgyártás, édességgyártás, dohányipar, húsipar, malomipar, gyümölcsfeldolgozás, mirelit zöldség- és gyümölcs- előállítás.

A megye nagyobb termelési kapacitással rendelkező élelmiszer-előállító vállalkozásai között említésre méltó a HELL Energy csúcstechnológiával felszerelt modern szikszói palackozóüzeme, mely energia- és üdítőitalokkal látja el a hazai valamint a bővülő exportpiacokat. Szintén nagy termelési kapacitással és széles termékkínálattal rendelkezik a Miskolci Likőrgyár Zrt, főleg alkohol tartalmú italaival a kommersztől egészen a prémium minőségig, valamint a sokak számára ismert Lillafüredi Ásványvíz gyártójaként.

A Tokaji borvidék 27 településének gazdálkodói tevékenységét meghatározó, egyben legnagyobb integrátor a Grand Tokaj Zrt., borai a hazai boltok polcain túl a világ számos pontján megtalálhatóak. A térségben több közepes és nagyobb családi pincészet is található, úgymint (Szepsy, Demetervin, Götz), amelyek magas minőségű dűlőszelektált borokat kínálnak a borértő közönség számára. A Bükki borvidéken is kiemelkedő borászatok működnek, újabban a habzóborok és pezsgők felé nyitnak, mint teszi azt például a tibolddaróci Mezei Pincészet.

A megyében találhatóak gyümölcsültetvények terméseinek egy részét helyi, kereskedelmi pálinkafőzők dolgozzák fel. Több ilyen üzem is saját termékkel állt elő, mint például a Bestillo Pálinka Boldogkőváralján, ahol a gönci barack egy része kiváló minőségben kerül palackozásra folyékony formájában. Jó hírnevűek még a Szalontai és fiai Pálinka, a Sáppusztai Pálinka, a Tokaj Spirit és a Szóráth Pálinka.

A sörgyártás egyet jelent a bőcsi telephellyel rendelkező Borsodi Sörgyár termékeivel, termékpalettájuk széles választékával találkozhatunk a boltok polcain. Meg kell említeni a kézműves sörkészítést is, ami egyre inkább terjedőben van megyénkben, itt a miskolci Zips és a Tokajban üzemelő BAZ Beer újhullámos és klasszikus söreivel találkozhatnak a vásárlók. A nagyobb tejtermelő tehenészetek megyénkben a Naszálytej Zrt., Abaújtej Kv., a Sajt Kft., melyek a tej nagy részét helyben dolgozzák fel, és végtermékként kerülnek főleg a megyei boltok polcaira. Több kistermelő is foglalkozik sajt és tejtermék előállítással, saját állatállományuk adta tejet dolgozzák fel, mint például a Zempléni Sajt, a Mádi Sajt, a Borsodi Sajtműhely és a Pásztor Sajt. A termékeik minőségére és kiválóságára garancia lehet a vásárlók felé, hogy több a gasztronómia világában jól ismert étteremnek szállítanak be.

Az állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) termékeinek nagy része jellemzően élőállat formájában elhagyja a régiót és gyakran az országot is, de ennek ellenére is említésre méltó a megyei húsipar és húsfeldolgozás. A legnagyobb állatállománnyal és saját

134 vágóhíddal a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. rendelkezik. Előállított termékei sertéshús, kolbász, felvágott és fehéráru kategóriában a legismertebbek. A cég ismert még a vásárlók körében a Szerencsi tojásról, a tojáslé és tojáspor termékeket pedig a nagyüzemi konyhák, cukrászdák használják fel. A közepes méretű feldolgozók a Sajó-Hús Kft, Hangony Hús Kft., Észak Hús Kft. termékei is feltörekvőben vannak.

Hagyományos ágazat még a megyében az édességgyártás, ismertebb a világhírű Nestlé szerencsi és miskolci üzeme által előállított termékek, úgymint instant kávéi, kakaópor és csokoládé. Kisebb, hazai piacra gyártó a Szerencsi Bonbon Kft., termékei az idősebb korosztály számára ismertek a Macskanyelv, Retro, Szerencsi, de újabbakkal is megjelentek, amellyel a mai divatosabb fogyasztói igényeket elégítik ki, mint karamellás csokoládék, vagy akár az újdonságnak számító ruby csokoládé. Kiemelendő még a Zempléni Csokoládégyár, valamint a BOMBASEI Decor Cukrászati Dekorációs Árukat Gyártó Kft. és a Bergland Hungária Kft. cukorkáit, illetve termékeit, amellyel megyénk jó hírét viszik.

A malomipar esetében a Goodmills Magyarország Zrt. és egy kisebb vállalkozás, az Ónodi Malom liszttermékei állnak a vásárlók rendelkezésére.

Gyümölcsfeldolgozás, mirelitzöldség és mirelitgyümölcs előállítás esetén Mirelite Mirsa Zrt. fagyasztott termékeit találhatjuk meg a boltok polcain. Számos kisebb üzem és kistermelő által előállított lekvárokat, szörpöket, aszalványokat találhatunk megyeszerte, mint a Csicsörke Lekvár Szörp Műhely, Trizsi Ízek, Molnár Gyümölcs termékeit.

Méhészetekre egyre jellemzőbb, hogy széles termékkínálattal rendelkeznek a különleges mézeken át virágpor, propolisz, méhpempő és méhviasz is szerepelnek a palettán. Teszi ezt például Veres Gergő (Mezőcsát) vagy Molnár Gergely (Vizsoly), aki tovább gondolva termékeik felhasználását gyógyászati célokra apiterápiás központot létesített. Említésre méltó még a Bodrogkeresztúrban működő Tokaji Borecet Művek, ahol a minőségi borból, újabban saját termesztésű gyümölcsökből készítenek ecetet. Az általuk előállított termékek ma már ott vannak a gasztronómia iránt érdeklődő családok konyhájában. A kistermelők egyre gyakrabban speciális termékekkel jelennek meg (lekvár, lágy és érlelt sajtok, kecskesajt, aszalt gyümölcs, édesség, hal, húskészítmény, savanyúság, tésztafélék), amelyeken keresztül tudják a fogyasztók számára átadni a helyi ízek világát. Az előállított termékek volumene kicsi, így nem érnek el egy magasabb piacképes méretet, ezért helyben, bioboltokban és termelői piacokon találhatóak meg. A piacok régen is fontos szerepet töltöttek be a társadalmi életben, ahol közvetlen kapcsolat alakul ki a termelő és fogyasztó között. Itt valósul meg az úgynevezett rövid élelmiszerellátási lánc (REL), ami erősíti a helyi termékek szerepét. A hagyományos piacok száma jelenleg 23, a termelői piacoké 22, melyek helyszínei és nyitvatartásuk megtalálható a NAK Piackereső felületén.

Megyénk területén három ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert előállító vállalkozás működik, melyek a Hungaria Ökogarancia Kft. valamint a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által tanúsítottak. A Bio Balls Hungária Kft. (Baktakék), extrudált terméket előállító vállalkozás, amely tanúsító szervezetek által igazolt és vizsgált gazdálkodásból származó köles és kukorica alapanyagot használ. Termékeit főként németországi piacon értékesíti, legjelentősebb partnere a HiPP cég. A Natur Gold Farms Kft. (Abod) tönkölybúza- hántoló üzem, Gecs Gézáné (Hernádnémeti) tönkölybúzasikér-előállító kisüzem. Fentieken túl megyénkben 73 növénytermesztő és 7 állattartó vállalkozás termel bio alaptermékeket.

135 A helyi önkormányzatok közmunka programjaihoz kapcsolódóan jutnak egyre növekvő – elsősorban helyi, mikrotérségi – szerephez a mezőgazdasági alapanyag feloldozásban (savanyítás, vágópontok, tésztagyártás).

2.2.1.6.5 Turizmus

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ebben az évtizedben jelentősen emelkedett a turisták száma, ami elsősorban a kínálat minőségi fejlesztésének köszönhető. A vendégforgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010 óta folyamatosan növekszik. A minőségi fejlesztések 2011-től lehetővé teszik, hogy több területen is elérhetőek legyenek a külföldi turisták részére is. A statisztikai adatokból egyértelműen kiderül, hogy a megye turisztikai kínálata növekvő mértékben vonzza a felüdülésre, pihenésre vágyókat, külföldi és belföldi turistáknál egyaránt.

600000

500000

400000

Külföldi 300000 Belföldi Összes 200000

100000

0 2010 2013 2014 2015 2016 2017 2019

2.2.31 ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (vendégek száma, fő)

2019-ben 484 ezer vendég közel 1,1 millió vendégéjszakát töltött el Borsod-Abaúj- Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyein; a 2010-es évhez viszonyítva a vendégek száma 60,1%-kal, a vendégéjszakák száma 61,3%-kal nőtt. Azonban a 2018-as évvel összehasonlítva a vendégek száma 1,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig -4,3%-kal csökkent. A növekedésben fontos szerep jutott a külföldi vendégforgalomnak is, mivel 2019-ben közel 99 ezer külföldi vendég 240 ezer vendégéjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein; 2010-hez képest a külföldi vendégek száma 67,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 96,7%-kal nőtt, tehát majdnem megduplázódott 7 év alatt. Mindazonáltal ha a 2018-as évhez viszonyítunk, akkor ez a vendégek száma esetében csupán -0,9%-os csökkenést jelent, a vendégéjszakák száma azonban jóval nagyobb mértékben, -7,6%-kal csökkent. A teljes vendégforgalomban ugyanakkor a belföldi vendégek aránya a magasabb. 2019-ben 385 ezer vendég (az összes vendég 79,6%-a), közel 848 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 77,9%-a) töltött el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 2010-hez viszonyítva ez ugyan jelentős, 61%-os belföldi vendégszám és 63,5%-os belföldi vendégéjszaka szám emelkedést jelent, azonban 2018-hoz képest minimális mértékű csökkenés volt tapasztalható, amelynek a vendégszám esetében -1,1%, a vendégéjszakaszám esetében pedig -3,3% volt a mértéke.

136

1200000

1000000

800000 Külföldi 600000 Belföldi 400000 Összes

200000

0 2010 2013 2014 2015 2016 2017 2019

2.2.32 ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (vendégéjszakák száma, db)

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szállásdíj bevételek is hasonló tendenciát mutatnak; több mint 8,1 milliárd Ft-ot tettek ki 2019-ben és 2018-hoz képest 2,0%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (6,4 milliárd Ft) 3,7%-kal nőttek, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (1,8 milliárd Ft) viszont -3,3%-kal csökkentek 2018-hoz képest. A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjakból, a vendéglátásból és az egyéb költésekből összesen közel 14,8 milliárd Ft bevétel keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 5,7%-os növekedést jelent 2018-hoz képest.

9 000 000

8 000 000

7 000 000

6 000 000

5 000 000 Külföldi

4 000 000 Belföldi Összes 3 000 000

2 000 000

1 000 000

0 2014 2015 2016 2017 2019

2.2.33 ábra: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételei (ezer Ft)

A Széchenyi Pihenő Kártya (továbbiakban: SZÉP kártya) költések is évről évre növekedést mutatnak; a 2014-es évhez képest 27,4%-os növekedés történt 2017-ig. Azonban az is kimutatható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj bevételéhez képest csökkent a felhasználásuk aránya. Míg 2014-ben az összes bevétel 19,1%-a volt SZÉP kártyából, addig 2017-ben ez az arány már csak 15,4% volt. Tehát a bevétel növekedés nem csak a „SZÉP kártya hatásnak” tulajdonítható.

137 1 500 000

1 000 000 ezer Ft

500 000 Beváltott SZÉP kártya SZÉP Beváltott kártya értéke,

0 2014 2015 2016 2017

2.2.34 ábra: SZÉP kártyát elfogadó kereskedelmi szálláshelyek adatai

Országos szinten 2019 júliusában és az év egészében is nagyot ugrottak a SZÉP kártyás költések. A KSH legfrissebb adatai szerint pihenőplasztikkal júliusban 4,8 milliárd Ft-ot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 45%-kal több, mint 2018 júliusában. 2019-ben, az első hét hónapban összesen 15,4 milliárdot költöttek így az emberek, ami 27,8%-kal több, mint előző év azonos időszakában (https://azenpenzem.hu/cikkek/a-szep-kartya-tartja-fenn-a- belfoldi-turizmus-bevetelet/6153/). Országos összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal 2020. május 10-én megjelent végleges 2019-es adatai alapján elmondható, hogy: • 2019-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos összes vendégszámhoz (12,9 millió) csupán 3,7%-kal, az összes vendégéjszaka számhoz (31,5 millió) pedig csak 3,5%-kal járult hozzá annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 7%-a található, a kiadható szobáknak a 4,8%-a, a kiadható férőhelyeknek pedig az 5,1%-a. • A minőségi szálláshelyek nagyon alacsony számban vannak jelen a megyei kínálatban, pl. a 4*-os szállodák aránya nem éri el a 2%-ot. • A belföldi vendégek mindössze 5,7%-a, a külföldi vendégeknek pedig elenyésző része, 1,6%-a választotta Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamely települését úti célul 2019- ben. • 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevételének 2,5%-a folyt be Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. • A kereskedelmi szálláshelyek mellett a megye vendégforgalmában fontos szerepet töltenek be az üzleti célú egyéb szálláshelyek (magánszálláshelyek), mivel éves szinten az összes vendég 23,8%-a veszi igénybe, és a vendégéjszakák 25,2%-a ilyen típusú szálláson realizálódik. • A vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,2 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, ami elmarad az országos átlaghoz képest, a külföldiek átlagos tartózkodási ideje ennél kicsit magasabb, 2,4 éjszaka volt. • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2019-ben 242 kereskedelmi szálláshely működött, 6,6%-kal kevesebb, mint 2018-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló férőhelyek száma (17.864 férőhely) 6,5%-kal csökkent 2018-hoz képest. • A vendégforgalom növekedésének köszönhetően a megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás kihasználtsága kismértékben nő ugyan, de az alábbi ábra tanúsága

138 szerint is még nagymértékben (32%-kal) elmarad az országos adatoktól. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás kihasználtsága a 2018-as 37,5%-ról 36,9%- ra csökkent, azaz -0,6%ponttal romlott.

35 30 25 20 2016. év 15 2017. év 10 2018. év 5 0 Országos Borsod-Abaúj-Zemplén megye Férőhelykapacitás-kihasználtság (%)

2.2.35 ábra: Férőhelykapacitás-kihasználtság (%)

• A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma alapján a legfontosabb küldő-piacok listáján Lengyelország szerepel az első helyen, majd Szlovákia, Németország, Románia, Ukrajna, Csehország, Kína, Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság következik a sorban. • A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák összesített száma alapján Borsod megye legfontosabb települései: Miskolc, Mezőkövesd, Bogács, Sárospatak, Tiszaújváros, Tokaj, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Telkibánya és Tarcal.

A lenti táblázatban olvashatóak a fent említett tendenciákat bemutató adatok, mely a megye vendégforgalom szempontjából jelentősebb településeinek a vendégéjszaka számait mutatja be. A települések adatainál azonban figyelembe kell venni, hogy ez a táblázat csak a kereskedelmi szálláshelyek adatait tartalmazza az egyéb üzleti célú (magán) szálláshelyek adatait nem.

Összes vendégforgalom Belföldi vendégforgalom Külföldi vendégforgalom Vendégéjszakák Vendégéjszakák Vendégéjszakák Település 2019/2 Település 2019/20 Település 2019/20 száma száma száma 018 18 18 1. Miskolc 393.375 -2,9% Miskolc 314.161 -4,0% Miskolc 79.214 +1,9% 2. Mezőkövesd 139.772 +6,5% Mezőkövesd 116.005 +7,1% Tiszaújváros 38.593 -24,0% 3. Bogács 117.025 -3,1% Bogács 82.442 0,0% Bogács 34.583 -9,7% 4. Sárospatak 64.804 -12,6% Sárospatak 42.177 -15,5% Mezőkövesd 23.767 +3,9% 5. Tiszaújváros 55.331 -10,2% Telkibánya 24.612 +1,6% Sárospatak 22.627 -6,4% 6. Tokaj 26.546 -4,1% Tokaj 21.905 +1,7% Kazincbarcika 10.719 +14,9% Kazincbarcik Sátoralja- 7. 25.866 -12,7% 21.051 -40,5% Tarcal 5.289 +40,9% a újhely Sátor- 8. 25.365 -36,7% Tarcal 18.929 +3,7% Tokaj 4.641 -24,6% aljaújhely Sátoralja- 9. Telkibánya 25.269 +2,5% Hernádvécse 17.717 +6,4% 4.314 -7,4% újhely

139 10. Tarcal 24.218 +10,0% Tiszaújváros 16.738 +54,3% Aggtelek 2.854 +6,3% Kazinc- 11. Hernádvécse 18.745 +9,5% 15.147 -25,3% Ózd 2.445 +0,8% barcika Bükkszent- 12. Aggtelek 14.473 -7,5% 12.361 +51,2% Forró 1.735 +54,2% kereszt Bükkszent- Sajószent- 13. 12.591 +47,5% Berente 12.125 -17,0% 1.359 - kereszt péter 14. Berente 12.178 -40,8% Aggtelek 11.619 -10,4% Hernádvécse 1.028 +116,4% 15. Erdőbénye 10.178 -46,2% Háromhuta 9.571 +480,8% Erdőbénye 977 -0,6% Bodrog- 16. Háromhuta 9.886 +460,4% Erdőbénye 9.201 -48,6% 778 -19,0% keresztúr 17. Pálháza 9.094 0,0% Pálháza 9.082 +0,1% Mád 745 +6,9% 18. Ózd 7.377 -4,6% Pusztafalu 6.325 +20,9% Telkibánya 657 +52,8% 19. Mád 6.614 +21,4% Répáshuta 6.280 -10,9% Jósvafő 461 +52,1% 20. Répáshuta 6.400 -12,2% Mád 5.869 23,5% Abaújszántó 433 -53,1% 2.2.12 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye vendégforgalom szempontjából jelentősebb települései a 2019-ben kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák alapján

Az elért eredményekben nagy szerepe volt az utóbbi évek Uniós programból finanszírozott fejlesztéseinek. Az alábbi táblázatban - a teljesség igénye nélkül – a Borsod–Abaúj–Zemplén megyében pár éve befejezett nagyobb volumenű szálláshely és turisztikai attrakciófejlesztéseket mutatjuk be. A táblázatból is látható, hogy az utóbbi évek fejlesztései az alábbi terültekre fókuszáltak: • fürdő és gyógyturizmus • öko-, zöld-, aktív turizmus • borkultúra, gasztronómia • történelmi emlékhelyek fejlesztése

Kedvezményezett Projekt címe Miskolc Megyei Jogú Város „Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és Önkormányzata ökoturisztikai fejlesztése” Edelényi Kastélysziget A i L'Huillier- Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Coburg-kastély vonzerejének innováción és Vagyongazdálkodási Központ alapuló kínálatfejlesztése és a Kastélysziget teljes rehabilitációja Füzéri Várgondnokság Élő vár Zemplénben Az Országos Kéktúra (OKT) Észak- Magyarországi Régiót érintő gyalogos úthálózata, valamint a kapcsolódó Magyar Természetjáró Szövetség szolgáltatások fejlesztése, a regionális túraútvonalak téradat alapú felmérése és nyilvántartási rendszerének kialakítása Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Nemzeti Filmtörténeti Élménypark Ózd Filmintézet Tokaj Város Önkormányzata A Tokaji "Fesztiválkatlan" kialakítása Az edelényi Tájház bővítése a "Borsodi Edelény Város Önkormányzata Földvár" interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával

140 Kedvezményezett Projekt címe Bogács Község Önkormányzata A Bogácsi Termálfürdő komplex fejlesztése A Pannon-tenger kiállító épület kialakítása, Herman Ottó Múzeum és a múzeumi rendszerben történő működtetése Világörökségi Bormúzeum kialakítása Tokaj Tokaj Város Önkormányzata városában A Füzéri Vár turisztikai fogadóképességének Füzér Község Önkormányzata minőségi javítása-attrakciófejlesztés Libegőpark Szolgáltató és Kereskedelmi Lillafüredi libegő és kapcsolódó attrakciók Korlátolt Felelősségű Társaság telepítése Avalon Sport Liget- Családi élménypark Avalon Park Kft. Miskolctapolcán I.CONTROLL Hajózási, Kereskedelmi és Kalóz Kikötő És Yacht Club - komplex Szolgáltató Korlátolt Felelősségű szolgáltatáskínálat-fejlesztés a Bodrogon Társaság Rákóczi Múzeum (Sárospatak): I. Rákóczi György ágyúöntő-műhelyének interaktív Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhellyé történő fejlesztésével és Sárazsadányban néprajzi élményközpont kialakításával HELIA-D Kereskedelmi Korlátolt A Helia-D Kft. gyógynövényturisztikai Felelősségű Társaság fejlesztése Tolcsván A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc Regéc Község Önkormányzata fejedelem a gyermekkorát töltötte Rudabánya Város Önkormányzata Rudapithecus Látványtár a Majomszigeten Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Hegyaljai élményutazás a Tokaji Üzemeltető Zártkörűen Működő Borhajóval Részvénytársaság A Mária Út – Via Mariae észak- Mária Út Közhasznú Egyesület magyarországi szakaszához kapcsolódó attrakciók és szolgáltatások fejlesztése Ózdi gyártörténeti emlékpark és Ózd Város Önkormányzata élménykomplexum kialakítása Örökségturisztikai és kulturális Tolcsva Község Önkormányzata rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay- Waldbott kastélyban Zempléni turisztikai és idegenforgalmi Sátoraljaújhely Város Önkormányzata centrum kialakítása a Magas-hegyen (síelés, bob) Bodrogköz öröksége - Karos-Karcsa-Pácin Pácin Község Önkormányzata mikrotérség turisztikai célú fejlesztése Miskolci Turisztikai Idegenforgalmi és Miskolc, Selyemréti Strandfürdő medence Szolgáltató Korlátolt Felelősségű építés Társaság Bükkaljai Kőkultúra és a Bükk Déli Bükkaljai Kőkultúra és a Bükk Déli Kapuja Kapuja tematikus út és turisztikai tematikus út és turisztikai együttműködés együttműködés konzorciuma HELL ENERGY Magyarország Korlátolt Avalon Resort and Spa Miskolctapolcán

141 Kedvezményezett Projekt címe Felelősségű Társaság MAGIÉRT Vendéglátó és Szolgáltató A szerencsi Meggyes Hotel létrehozása Kft. von Holland Kereskedelmi Zártkörű Hotel Tokaj építése Részvénytársaság Spa Hotel Relax Szálloda- és a Zsóry Fürdő területén I. osztályú Vendéglátóipari Korlátolt Felelősségű üdülőházak és központi épület építése Társaság TOP-FOUR-MÁD Beruházó és Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű A HOTEL BOTRITISZ létrehozása Mádon Társaság 2.2.13 táblázat: Támogatott szálláshely és turisztikai attrakció fejlesztések

Összességében megállapítható, hogy a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű. Több turisták által látogatott üdülőkörzet is található területén: Miskolc és Észak-Bükk; Bükkalja és Mezőkövesd; Aggtelek és a Bódva-völgy; Tokaj-hegyalja és Zemplén. A vonzerőtípusokat vizsgálva megállapítható, hogy a gyógy- és termálvízre épülő egészség és wellness turisztikai szolgáltatások mellett a különleges természeti és kulturális vonzerőkre épülő turizmus (táj, történelem), és a bor és gasztronómia a meghatározóak továbbra is. Újabban ezek mellett dinamikusan fejlődő vonzerőtípusok az aktív turizmus, az üzleti vendéglátás, a családi hétvégi programok és a speciális tematikus utak. A megye vonzerőleltára A Bükk-hegységbe az aktív szabadidőt kedvelőknek érdemes ellátogatni: a kerékpározók, túrázók, hegymászók, barlangászok paradicsoma. A téli sportok szerelmeseit a bánkúti sípályák várják. Sajnos a pályák a tél nem minden szakában használhatóak. A szentléleki Turista park az extrém turisták (mountain-bike, barlangászok, hegymászók) kedvelt bázisa. Bükkszentkereszten kereshető fel az ország egyetlen füves embere, Gyuri bácsi. A település határában található Boldogasszony kövének gyógyító erőt tulajdonítanak. Répáshután a szlovák falvak hagyományos életmódjával ismerkedhetnek meg a látogatók a Tájházban, és szlovák ételspecialitásokat kóstolhatnak a helyi étteremben, mint a Szénégetők pörköltje kapros-brindzás sztrapacskával. Nyékládháza határában található tavakon a bányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki, ami ma kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak. Ónod község utcáinak egy része napjainkig megőrizte középkori nyomvonalát. A középkori vár falait ma is jól kivehető várárok övezi, a várfal a Sajó kanyarulatánál csodálatos látványt nyújt. A település a havonta megrendezésre kerülő Ónodi vásárával vonzza a környék lakóit. Muhi mellett emlékparkot hoztak létre a muhi csata helyszínén. Mezőkövesd Zsóry gyógy- és strandfürdőjében ma már 21 medencéből válogathatnak az idelátogató vendégek. A gyógymedencék mellett a fürdő szolgáltatásai közelmúltban wellness részleggel is bővültek. A Matyó Húsvét nemzetközi esemény a régi településszerkezetet megőrző Hadas városrészben. Húsvéti szokások és népi mesterségek bemutatója, folklórprogramok, kovácsbemutató szórakoztatja az ünneplőket. Bogács 76°C–os termálvizére létesült a termálfürdő, mely nyitott medencéivel télen-nyáron közkedvelt hely. Az itt pihenő vendégek a fürdőzés mellett élvezhetik a táj szépségét, kóstolgathatják a helyi domboldalakon termett szőlőkből készített kiváló borokat, meglátogathatják a „Kőkultúra” kaptárköveit, de a falu határában akár horgászhatnak is.

142 A Bükk legszebb völgyében, a Hór-völgyben fekszik Cserépfalu, amely remek kirándulási kiindulópont. Legközelebbi érdekességként a Suba-lyukba kukkanthatunk be, ahol a neandervölgyi kultúrához tartozó ősember nyomait találták meg. Meg kell említeni az Észak-Bükk és az Upponyi-hegység térségét is, közülük Mályinka (kilátó, pisztrángos), Dédestapolcsány (Lázbérci-tó, Bán-patak szurdoka) jelentős látogatottsággal bír. A tájegységhez tartozik Putnok (századelejei polgári belvárosi épületek, vár,) és a keleméri tőzegmoha-láp. Tiszaújváros számára a Tisza folyó számos gazdasági, turisztikai lehetőséget kínál. A legnevezetesebb országos esemény a Triatlon világkupa. A város strandfürdőjében, élményelemekben bővelkedő medence, (vár, kaland, hullám, úszó, csúszda és gyógymedence) napozásra alkalmas zöldterület, sportpályák, játszótér és kereskedelmi pavilonsor biztosítja az egész család kellemes kikapcsolódását. A 2001-ben országos gyógyfürdővé minősített Termálfürdő, 1200 méter mélyről jövő, 65°C-os, viszonylag magas só koncentrációjú – nátrium-klorid és hidrokarbonát tartalmú- termál ásványvizet hasznosít. Meg kell jegyezni, hogy egyedülálló vízi élménnyel kecsegtet a Sajó és a Hernád is, ez azonban jelenleg csak a kalandturisták számára jelent kikapcsolódást. A romantikus, ősi folyómedret övező növényvilág kizökkent a mindennapi élet rohanásaiból, és csónakba, kenuba csalogatja az utazót. A két folyó ez irányú fejlesztése a forrástól a torkolatig indokolt. A Cserehát közepén végighúzódó Bódva-völgyet és mellékvölgyeit ma már „História-völgy” –ként szerepel a turizmus térképén. Az út Edelénytől vezet az Aggteleki Nemzeti Park világörökségi területére, az aprófalvas Cserehát hamisítatlan, XIX. századot idéző lankái által szegélyezve. A Históriavölgy látványosságai közül kiemelkednek a templomok, mint például az Árpád- kori (Szalonna, Zubogy) és román kori (Rakacaszend, Boldva), valamint a jellegzetes festett kazettás mennyezetű református templomok (Boldva, Gömörszőlős, Jósvafő, Tornakápolna, Bódvaszilas, Rudabánya). Két történelmi vár maradványai is láthatóak (Szendrő, Szádvár). Edelény fő látnivalója a L’Huillier-Coburg kastély. Az 1716 és 1730 között épült barokk kastély teljeskörűen felújított, termei különleges freskókkal és cserépkályhákkal díszítettek. Az Aggteleki-karszt, mint Világörökség helyszín számtalan felszíni és felszín alatti kincset rejt magában. Az Aggteleki-karszt területén található közel 300 barlang 1995-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára. Itt található Magyarország leghosszabb barlangja, a határon is átnyúló, Baradla barlang, mely egyben hazánk legismertebb és cseppkőképződményekben leggazdagabb barlangja. A barlanglátogatásokon kívül Aggtelek és Jósvafő területén található tanösvények, kijelölt turista- és kerékpárútvonalak mentén haladva sok érdekes természeti értékkel találkozhatunk. Jósvafőn található Magyarország egyetlen génmegőrzés céljából tartott hucul lóállománya. A megyében vannak hagyományai a lovas turizmusnak, nem csak Jósvafőn, hanem Hernádnémetiben, Hernádkakon, Bodrogkeresztúrban, Bükkszentkereszten, azonban a kiépítettsége hiányosságokat mutat. Bódvaszilas mellett egy másik barlangrendszer (az Esztramos) nyűgözi le a látogatót, a szomszédos Hernádszentandráson a biogazdálkodás eredményeit lehet megtekinteni. Szinpetriben található a világ legnagyobb, Guinness-rekorder könyve, amely 4,18 x 3,77 méter és 1420 kg. Rudabányán a bányászati múzeum mellett az ősember kultúra országos jelentőségű emlékparkja tekinthető meg a bányatónál. A Zempléni-hegység és a Bodrog folyó találkozásánál formálódott területen az évszázados pincék, a régi épületek, a kiváló borok és a festői táj együttese ritkán tapasztalható, kivételes élményt nyújt az idelátogatóknak. Ezekkel az értékekkel érdemelte ki a 27 települést magába foglaló Tokaj-hegyaljai borvidék a világörökségi címet. A borvidék borászainak termékeit számos világversenyen arany- és ezüstéremmel díjazzák.

143 Tokaj városa a XIX. században nyerte el mai arculatát. Ekkor készültek el a Kossuth tér palotái és az Arany Sas Fogadó, hogy aztán majd a 20. század elején a római katolikus templommal kiegészülve önálló teret alkossanak. A város különlegessége a 19. század végén épült Zsinagóga, ma kulturális és konferenciaközpont, a mellette álló Paulay Ede Színházban pedig szórakoztató előadások sorát lehet megnézni. Kiemelt értéket képvisel Bodrog zug madárvilága: ritka ragadozó madarak, valamint számos vízi- és gázlómadár faj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása. A Tisza és a Bodrog vízitúra lehetőséggel várja a kajakosokat. A fejlesztési tervek kiterjednek a kikötők felújítására, a Bodrog folyami személyszállító hajózási feltételeimnek megteremtésére, valamint kerékpárutak megvalósítására is. Így az egészség és sport turizmus óriási lehetőséget kapna.

A szőlőhegyek rejtette települések a pincéik mellett további érdekességekkel vonzzák a kíváncsi utazót. Tarcalon ma a Tarcali Galériát és a kastélyparkot érdemes megnézni. Bodrogkeresztúr zsidó zarándokhely, valamint a Borecet Manufaktúra gasztronómiai célpont. Mádon a 18. századi, gyönyörűen felújított zsinagóga, kőtár, érdemel figyelmet. Tállya Európa mértani középpontja. A szomszédos Monokon Kossuth Lajos szülőháza, ma Emlékmúzeum. A borvidék kapujában található Szerencs, amely a XIX. század végétől új színt jelentett a borvidék gazdaságában, 1889-ben itt nyílt meg ugyanis Európa akkor legnagyobb cukorgyára és finomítója, valamivel később pedig a csokoládégyár. A szerencsi Rákóczi-várban augusztusban Csoki fesztivált is rendeznek. A középkori vár falai között két fejedelmet is választottak, most pedig a Zempléni Múzeum részeként a világ harmadik legnagyobb, közel egymillió darabos képeslapgyűjteménye miatt is érdemes meglátogatni. Szerencsen újjáéledt a régi szecessziós fürdő is. Erdőbényén, a kádárok műhelyeiben ma is az ősi hagyományok szerint készülnek a Tokaj- Hegyaljára jellemző gönci és szerednyei hordók. Tolcsva kúriái a XVII–XIX. Századból valók, római katolikus templomát a XIV. században gótikus stílusban emelték. Sárospatak arról nevezetes, hogy a térség legjelentősebb szerepét játszotta a történelemben. A várát hol a Rákócziak lakták, hol Balassi Bálint harcolt érte, hol országgyűlés helyszíne volt. A reformáció terjedését a ma is működő Sárospataki Református Kollégium segítette, amely évszázadokon keresztül nagyban hozzájárult a térség szellemi és vallási identitásának alakításához. A végardói strand kincset érő termálvízére 1959-ben találtak rá. Európai ritkaság a Megyer-hegyi tengerszem, aminek turisztikai lehetőségét egyre jobban kiaknázzuk. Sátoraljaújhelyen a hajdani vármegyeháza épületében található a Zempléni Levéltár, amelynek első levéltárosa a magyar nyelv megújítója, Kazinczy Ferenc volt. A város fölött emelkedő Magas-hegyen épült meg az ország leghosszabb ülőszékes felvonója. A hegy télen a síelőket, tavasztól őszig a kirándulókat vonzza. A trianoni paktum nyomán elcsatolt magyar városoknak állít emléket a Magyar Kálvária. A Sátoraljaújhelytől alig néhány kilométerre található Széphalom, Kazinczy Ferenc itt építette fel családi kúriáját. A parkban található Kazinczy sírja, a Magyar Nyelv Múzeuma és a Kazinczy Emlékmúzeum. A felső-magyarországi várak a turisták kihagyhatatlan úti céljai közé tartoznak. A Zemplén hegytetőin számos romantikus várrom bukkan az utazó elé, amelyeket gyalog, kerékpárral, motoros túrázóként vagy családi kiránduláskor autóval is érdemes felkeresni. A legismertebbek Boldogkőváralján, Regécen és Füzéren találhatók.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztései keretében a következő műemlékek kerülnek/kerültek fejlesztésre: Füzérradvány – Károlyi-kastély, Füzér – vár,

144 Miskolc–Diósgyőr – vár, Ónod – vár, Sárospatak – Rákóczi-vár, Szögliget – Szádvár, Edelény - Kastélysziget. A programban nem szereplő további műemlékek is érdemesek lennének fejlesztésre pl. az Encs - Abaújdevecseren az Alsó-Csoma Kastély, Fájon a Fáy- kastély, a Szentháromság római katolikus plébániatemplommal együtt. A vizsolyi katolikus templomban megtekinthetjük a Károlyi Gáspár által lefordított és megjelentetett első teljes magyar nyelvű Bibliát. A husziták történetével és tipikus lakóházával Göncön ismerkedhetünk meg. Itt készült a gönci hordó, amely az aszúkészítés egyik mértékegységévé vált. A gönci barack gyümölcsként és a belőle készült pálinka révén vált ismertté. Telkibánya a középkori aranybányászat emlékeit őrzi, tárnái ma is látogathatóak, mint ahogy az egykori kemény cserépgyár paraszti otthonokban használt termékei. Pálháza-Telkibánya közötti van a jégbarlang, itt fakad a nyáron is jéghideg vizű Király-kút, mely Mátyás király és Szép Ilonka találkozásának legendáját őrzi. Hollóházán a helyi porcelángyártás történetét mutatja be a Porcelán Múzeum. A településen található az országos kéktúra útvonal keleti végpontja. Füzérradványban, a Károlyi kastély felújított parkja egyedülálló. Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit minden ismert előfordulási formáját kiállítják. Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú kisvasútja a Kemence-patak festői völgyében, a pisztrángos tóval és a Károlyi kastéllyal büszkélkedő Kőkapun át a Zempléni-hegység szívébe viszi a látogatókat. A Zemplén összefüggő erdőségeiben gyakori vadászzsákmány az őz, a szarvas, a vaddisznó, a muflon. Ha valaki csak a fényképezőgép célkeresztjében akarja látni az állatokat, egy dzsipes foto szafari alkalmával megteheti. A megye turisztikai kínálatában egyre nagyobb szerepet tölt be a bor és gasztronómia. Elsősorban a hegyaljai borkultúra az országosan ismert, de a Bükkaljai borvidék kiegészítő vörös boraival is bontogatja szárnyait. Gasztronómiában Miskolc éttermeinek jelentős országos térhódítása mellett, meg kell említeni az országosan díjazott, különlegességeiről híres encsi Anyukám Mondta éttermet is.

A megye természetföldrajzi, kulturális adottságai - a felsoroltakból is láthatóan - sokkal jobbak, mint ami ebből az ágazat szereplőinek eredményein, és az itt eltöltött vendégéjszaka mutatókon látszik. Van tehát további növekedési potenciál, bőven vannak a szektorban mozgósítható tartalékok, mind a kínálati elemek bővítése (mennyiség), mind a szolgáltatások attraktivitása (minőség) terén. A 2020-as évet tekintve, a BOKIK 2020. májusi felmérése alapján egyértelmű, hogy összehasonlítva más jelentős ágazatokkal, az idegenforgalom, vendéglátás területe a járványhelyzetben a legnagyobb veszteséget elszenvedő ágazat. Ez érinti mind a változatlan működést, mind a kényszerleállást, bezárást, szüneteltetést is.

2.2.36 ábra: Ágazatokat érintő komolyabb hatások (%)

A felmérésben résztvevő vállalkozások mindössze 8%-a működik teljesen, 55% részlegesen, míg 37% teljesen bezárt. 92% számolt be nagyobb, vagy komoly negatív hatásokról. 30%-nál történt elbocsátás.

145 A fertőzés terjedésének megfékezésére hozott intézkedések miatt elmaradt vendégforgalom nem csak a kereskedelmi és az egyéb, üzleti célú magánszálláshelyek anyagi helyzetét befolyásolja kedvezőtlenül, hanem a turizmushoz kapcsolódó vállalkozásokét (például vendéglátóhelyek, szórakoztatóhelyek, kiskereskedelmi üzletek stb.) is. Ennek az az oka, hogy a szállásdíjbevételek mellett az utazásokhoz kapcsolódó egyéb költések is elmaradnak. Így a turizmus mellett az erre épülő vállalkozások működési problémái szintén visszafoghatják az adott térség gazdasági teljesítményét, és ronthatják a munkaerőpiaci helyzetet (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulf_vendeg_elmaradas/index.html).

2.2.1.7 Megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban

2019-ben Magyarország K+F ráfordítása a GDP 1,48%-a volt (STADAT 3.4.táblák A kutatás, fejlesztés és innováció főbb arányai). 3.445 db a kutató-fejlesztő helyek száma, melyből 1.330 felsőoktatási, 1.972 vállalkozási kutató-fejlesztő hely. A tényleges kutató- fejlesztői létszám 69.979 fő, melyből 25.743 fő a felsőoktatásban, 35.155 fő vállalkozásokban foglalkoztatott. A 142 db egyéb kutató-fejlesztő intézetekben 9.081 kutató dolgozik. A KSH Kutatás, fejlesztés Statisztikai tükör 2018-as kiadványa szerint országos szinten a K+F-ráfordítások 58%-át kísérleti fejlesztésre, 23%-át alkalmazott és 19%-át alapkutatásra fordították. A vállalkozási kutatóhelyek ráfordítása2018-ban megközelítette az 500 milliárd Ft-ot, egy év alatt 31%-kal növekedett. A nemzetgazdaság teljes K+F-ráfordításának 76%-át ebben a szektorban realizálták, ami 2,3%pontos emelkedést jelentett az előző évihez képest. A ráfordításokon belül a K+F-költség 26, a K+F-beruházások értéke 61%-kal növekedett. Az egyetemek, főiskolák 2018-ban kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységre 83 milliárd Ft- ot fordítottak. A K+F-ráfordítások 2017-hez képest 39%-kal emelkedtek. A jelentős növekedés ellenére arányuk a nemzetgazdasági szintű felhasználásokon belül 13% maradt. A szektorban K+F-költségekre 20, K+F-beruházásra 30%-kal többet használtak el, mint az előző évben. A felsőoktatási kutatóhelyeken 2010 és 2018 között 21 milliárd Ft-tal, 34%-kal növekedtek a K+F-ráfordítások. 2018-ban kismértékben folytatódott a felsőoktatási intézményekben K+F-tevékenységet végzők számának növekedése. Az 1,5%-os bővülés elmaradt az országos átlagtól, így arányuk az összes tényleges létszámon belül 39%-ról 36%- ra mérséklődött. A szektor létszámemelkedésénél nagyobb mértékben, 3,4%-kal nőtt a kutatói létszám, így a felsőoktatási kutatóhelyek teljes tényleges létszámának több mint 74%-át ez a foglalkozási kör adta. Az államháztartási kutatóhelyek K+F-ráfordítása 71 milliárd Ft-ot tett ki 2018-ban. A 9,5%- os emelkedés lényegesen elmaradt az országos átlagtól, így súlya tovább csökkent. Bár a 2018-ban tapasztalt legnagyobb mértékű, 43%-os emelkedés Észak- Magyarországon volt. és az Észak-magyarországi Régió K+F ráfordítása 2010 és 2018 között 11 milliárd Ft-ról 21 milliárd Ft-ra növekedett, ezzel továbbra is az utolsó előtti az országos rangsorban – messze lemaradva Budapesttől és Közép-Dunántúltól.

146

2.2.37. ábra K+F tevékenység egy kutatóhelyre vetített adatai 2018-ban megyénkénti megoszlásban (KSH Kutatás, fejlesztés Statisztikai tükör 2018)

Tekintettel a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység hosszú távú és stratégiai programjaira, az országos átfogó statisztikai adatokon belül igen nehéz – különösen a vállalati szektorban – egyedi területi és ágazati adatokat fellelni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában ezért a Miskolci Egyetem K+F+I tevékenységén keresztül mutathatók be a helyi viszonyok – tekintettel az egyetem nagyszámú vállalati kapcsolatára. A Miskolci Egyetem a hagyományos műszaki innováció mellett, a társadalmi innováció területén is kiemelkedően teljesít. Az elmúlt években folyamatos megújuláson megy át, amely érinti a kutatást is: 5 kiválósági központtal rendelkezik, 2017-ben elindult a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), amelynek keretében olyan nagyvállalatokkal végez közös fejlesztéseket, mint a Robert Bosch Energy&Body Sytems Kft, S.E.G Automotive Kft, Borsodchem Zrt, valamint az ÉMI Nonprofit Kft-vel. A FIEK projekt keretében 16 új iparjogvédelmi bejelentés születik meg, amelyek a közös KFI tevékenység egyik legfontosabb eredménye.

A Miskolci Egyetem K+F+I bevételei 2017-ben 363.184.916 Ft, 2018-ban 395.300.092 Ft, 2019-ben 351.387.432 Ft volt rendre több, mint 150 szerződéses partnerrel együttműködésben. 2020-ban 400 millió Ft feletti K+F bevétel prognosztizálható a megkötött szerződések alapján. A főállású kutatói létszám a mindenkori számított oktatói létszám 40%-a mellett (kutatói tevékenység végzési ajánlás a munkaidő 40%- ban) 2017-ben 84 fő, 2018-ban 111, 2019-ben 116 fő volt. Az intézmény pályázati K+F+I bevétele 2017-2019 között elérte a 12 milliárd Ft-ot, melyből a nemzetközi (H2020) projektek értéke közel 600 millió Ft értékű.

Az intézmény tudatosan törekedett a K+F portfóliójának olyan átalakítására, amelyek révén a gazdaság igényeire épülő, közvetlen vállalati szükségleteket kielégítő szakmai profilokat erősített meg, elsősorban műszerekkel, másodsorban főállású kutatókkal. Ezek a törekvések 2018-ban és 2019-ben a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében kiteljesedtek. Az Egyetem karainak kutatási területei gyakorlatilag lefedik a Borsod-Abaúj- Zemplén megyét érintően meghatározott S3-as irányokat is. A műszaki területen végzett kutatásokat és fejlesztési tevékenységeket kiválóan kiegészíti és összekapcsolja a társadalmi fejlődéssel – az egyetem harmadik missziós szerepével összhangban – a társadalomtudományi kutatások területe. A Miskolci Egyetemen az elmúlt években elindult a Kiválósági Központ (KK) hálózat kialakítása, amellyel létrejöttek azok a szakmai tudományos műhelyek, amelyek megfelelnek a 21. századi kutatási kihívásoknak. Meghatározásra kerültek azok a kutatási irányok, valamint fókuszterületek, amelyek a versenyképesség szempontjából kiemelten fontosak. Ezek az Ipar 4.0 Anyagtudomány és

147 Robotizáció, az Ipar 4.0 Logisztika, valamint a Vízgazdálkodás és Cleantech-Greentech berendezések fejlesztése. Korábban az intézmény működésének tágabb és szűkebb társadalmi, gazdasági, szabályozási, irányítási környezetében jelentős változások következtek be, amelyek nem minden esetben voltak kedvezőek számára, de egy új fejlődési pálya kereteinek körvonalazását mégis lehetővé tették. Az egyetem például olyan unikális műszaki képzésekkel és azok vállalati bázisával rendelkezik, amely lehetővé tette az 1945. utáni első új ipari tanszék, a Robert BOSCH Mechatronika Tanszék létrehozását. De a Miskolcra érkező nagyvállalatok döntésében is meghatározó volt – reméljük lesz – a ME jelenléte, olyan vállalatok betelepülését indukálta, mint például a Takata. De egyetemünk az, amely a bányák esetleges újranyitásához szakembereket bocsát ki és stratégiát készít, és olyan intézmény, amely kulcsintézménye az acélipar megújításának (pl. öntészeti képzések), és olyan intézmény, amellyel a nemzetközileg legismertebb német kutatóintézeti hálózat, a Fraunhofer Institut kapcsolatot ápol. Az intézményfejlesztés átgondolt folyamataival új szervezeti és működési dimenziókat nyitott a vállalatok felé, az Egyetem Kutató Intézeti hálózatának megteremtésével. Ennek keretében létrehoztuk az Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézetet (AFKI), a Korszerű Anyagok és Intelligens Technológiák – Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot (FIEK), az Elektronikai és Informatikai Kutató Intézetet (EIKI) és az országosan is kiemelkedő, modern anyagvizsgáló 3D laboratóriumi komplexumot, amelyek hatékonyan tudják az ipari igényeket kapacitásaikkal kiszolgálni. Megvalósítás alatt áll egy új EMC (Electromagnetic Compatibility) laboratórium kialakítása is, amely szintén fogadó pontja lehet a vállalati kezdeményezésű kutatásoknak és méréseknek. A kutatói bázisok közelsége, a végzős egyetemi hallgatók nyújtotta munkaerő-kínálat eddig 33 innovatív vállalkozást vonzott az egyetemi campus területére. A vállalati betelepülési folyamatok elősegítése érdekében megkezdte az egyetem a „Science Park” (Tudományos és Innovációs Park) stratégiai és megvalósíthatósági terveinek kidolgozását, amelyből mindössze kilenc lesz az országban. Az intézménynek a kutatásban betöltött szerepét erősíti az a tény is, hogy kiemelkedő partnerei vannak a kutatásorientált fejlesztések éllovasai között: a NASA, a CERN, a már említett Fraunhofer Logisztikai Intézetek, a Bosch, az AUDI, a NEMAK, és más, márkaértékű szervezetek gazdagítják partnerei sorát. A legnagyobb növekedés orientált magyar vállalkozások, mint a MOL, vagy a kínai tulajdonú BorsodChem–Wanhua, szintén folyamatosan együttműködnek velünk. Szinte felsorolhatatlan az egyetemmel partneri kapcsolatban álló KKV-k és nagyvállalatok sora. Ezen a téren nem is annyira a bővítés a cél, mint inkább a kapcsolatok intenzifikálása. Külön kiemelést érdemel, hogy a Miskolci Egyetemen az oktatás-kutatás gép- és eszközparkjának elhelyezésére 5208 m2 labor-műhely épületkapacitás áll rendelkezésre, amelyet 2954 m2 irodai és egyéb célokra használható helyiségek egészítenek ki. Az intézmény meghatározó szereplőként vesz részt a régióban szerveződő klaszterek munkájában is: 8 klaszterben veszt részt tagként, amelyek 122 vállalkozást tömörítenek. Ezek közül meghatározó az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC), a Magyar Űripari Klaszter, az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter, amelyek akkreditált státusszal is rendelkeznek. A vállalatorientált kutatás-fejlesztési, valamint a technológia transzfer tevékenységet az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztésével, valamint komplex szolgáltatásokat nyújtó bázis létrehozásával kívánják támogatni és elősegíteni úgy, hogy a gazdaság területeihez való kapcsolódás a régió beszállítói kapacitásainak fejlesztéséhez, az elérhető KFI és üzleti szolgáltatási portfolió megteremtéséhez járuljon hozzá. A felsőoktatás minőségének és rendszerének fejlesztése, a tudomány és innováció támogatása Miskolcon több mint 6 milliárd Ft uniós és hazai költségvetési forrásból realizálódott 20, többségében a Miskolci Egyetem által megvalósított projekten

148 keresztül. A fejlesztések konkrét eredményeként a Miskolci Egyetem társadalmi és gazdasági szerepe erősödött, a duális típusú képzések hangsúlyos szerephez jutottak, az egyetem piaci szereplőkkel való együttműködése fejlődött, valamint nőtt a hallgatók sikeressége, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó pályaorientáción keresztül. A forrásoknak köszönhetően • több mint 50 db, többségében angol nyelvű, új módszertani elemeket tartalmazó, korszerű digitális tananyag került kidolgozásra, • a fémtechnológiák szakterületén 12 új és 3 adaptált, hiánypótló, digitális, on-line elérhető tananyag készült el, • fejlesztésre került a Geotermikus Szakmérnök Szakirányú továbbképzési szak oktatása, mely képzés akkor kizárólag a Miskolci Egyetemen zajlott, • a tanárszakos hallgatók nem elit iskolában, hanem HHH-s iskolákban teljesítették a tanári gyakorlatot, • a 21. század követelményeinek megfelelő, differenciált, komplex, a középiskolai tanulók számára is vonzó sportélet alakult ki, • létrejött a MeMOOC angol és magyar nyelvű on-line képzési központ, • alapkutatási programok indultak többek között a járműiparhoz kapcsolódó anyagkutatás és anyagtechnológia területén, valamint a környezetbiztonsághoz kapcsolódóan, • a KFI potenciál növekedett, például a Kiválósági Központok piacképességének fejlesztésén keresztül, • a felsőoktatási intézményekben keletkezett kutatás-fejlesztési, innovációs eredményeket a gazdasági szektor megismerte kommunikációs platformokon keresztül, • kiterjesztésre került a „Tudományok Hídja a Lánchídon” projekt a konvergencia régióban is, amellyel szimbolikusan áthidalták a tudományos szakemberek és hivatalos tudományos képzettséggel nem rendelkezők közti szakadékot.

Főbb kutatási területek A Miskolci Egyetemen a karok, kutatóintézetek szerteágazó tudományos területeken végeznek kutatómunkát, ez az eredmények hasznosításában is sokszínűséget eredményez (műszaki és természettudomány, az állam- és jogtudomány, a gazdaság- és társadalomtudomány, az egészségtudomány, a bölcsészettudomány és a pedagógia). Az elért/elérendő tudományos eredmények hasznosítása több síkon valósul meg. Egyetemi kutatásról lévén szó, az eredmények hasznosításaként természetes módon adódik az egyetemek klasszikus feladatrendszeréből (a tudás őrzése, gyarapítása és továbbadása) az oktatásba való bevezetés. A Miskolci Egyetem törekszik az oktatás és kutatás egyensúlyának tartós fenntartására, az új tudományos eredmények oktatásba történő integrációjára A 2016-tól működő kiválósági központok – Környezet és Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodási Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ, Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ, Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Társadalmi Innovációs és Regionális Felzárkóztatási Kiválósági Központ – jelentős fejlődést eredményeztek a Miskolci Egyetem tudományos életében, kutatási eredményességének és publikációs gyakorlatának jellemzőiben. Az „Intelligens szakosodás” címen futó EFOP pályázatunk a kiválósági központokon alapszik. (EFOP-3.6.1-16-Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések” – Fiatalodó és megújuló Egyetem – Innovatív tudásváros A Miskolci Egyetem Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése). A kiválósági központok célja a tudományos eredmények átalakítása üzleti sikerrel kecsegtető gyakorlati alkalmazásokká úgy, hogy az alkalmazott kutatást és az ipari tapasztalatot

149 hatékonyan kapcsolják össze, valamint elősegítsék a hallgatók és doktoranduszok gyakorlatorientált képzését. Ennek keretében az iparági szinten meghatározó vállalatokkal (MOL Nyrt, Electrolux Lehel Kft, ALCOA Köfém Kft, NEMAK Kft, Robert Bosch Kft, ZF Hungária Kft, Knorr Bremse Kft stb.) folyamatos kapcsolat alakult ki. Elmaradt viszont az a lépés, hogy olyan környezeti feltételeket teremtsenek, amely elősegíti az egyetemi kötődésű spin-off, start-up vállalkozások létrejöttét, és ezek inkubációját. 2016-ban nyerte el egyetemünk „Korszerű anyagok és intelligens technológiák – FIEK létrehozása a Miskolci Egyetemen” GINOP-2.3.4-15-2016-00004. pályázatot. (A projekt teljes összege: 5.837.644.265 Ft, a ME projekt része: 3.182.624.348 Ft; Projektvezető:Prof. Dr. Lukács János; a projekt futamideje 48 hó) A FIEK küldetése, hogy szakmai és tudományos téren hozzájáruljon az ország, kiemelten a régió gazdasági és ipari erejének növeléséhez, népességének megtartásához, a társadalmi környezet fejlesztéséhez. A Központ a Miskolci Egyetem kutatási szervezeti egységeként, tudományos igénnyel és megalapozottsággal folytat kutató-fejlesztő tevékenységet, amely kiemelten fókuszál a régióbeli gazdasági szféra igényeire, illetve kapcsolatai révén az egész hazai iparra, továbbá – EU projekteken és külföldi kapcsolatokon keresztül – a világ élvonalába tartozó kutatási és fejlesztési tevékenységekre. A Miskolci Egyetem IFT-je az „Innovatív Tudásváros” címet viseli, a programban általános célként jelenik meg az innovációra és kooperációra való építkezés, a kiválóság fenntartásához nélkülözhetetlen fókuszok meghatározása, hazai és nemzetközi versenyképességének, nemzetközi láthatóságának növelése; kiemelt szerepet szánva mindezekben a KFI tevékenységnek. A program bázisa kettős: megjelennek abban az intézmény szakmai hagyományai és kompetenciái, illetve a program a korábbiaknál erősebben épít az intézmény kapcsolatrendszerére. A FIEK projekt három fókuszterülete: [RP-1] korszerű anyagok és vizsgálataik, [RP-2] modern anyagtechnológiák, [RP-3] intelligens irányítás és automatizálás. A projekt konzorciumi partnerei: • BorsodChem Zrt. (BC), • Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. (BOSCH) (A projekt megkezdése után, a BOSCH-ból kivált a Robert Bosch Starter Motors Generators Kft. (SGHU), amely 2017.01.19-én szándéknyilatkozatban fejezte ki elkötelezettségét a projekt megvalósításában és csatlakozási szándékát a konzorciumhoz. 2017.10.01-től a cég új neve Starters E- Components Generators Automotive Hungary Kft., röviden S.E.G.A. Hungary Kft. A 2018.03.16-ai támogatási szerződésmódosítással az új tag belépése elfogadásra került.) • ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI). A hosszú távú fenntarthatóság záloga a ME és a partnerek korábbi együttműködése, a fókuszterületek és a projektszervezet felépítése lehetővé teszi a további piaci igények befogadását, a fenntartási időszakban újabb partnerek csatlakozását. A projekt célja kiemelkedő KFI eredmények létrehozása és azok gazdasági hasznosítása. A konzorciumi partnerek, valós ipari problémamegoldások keretében, újszerű munkamegosztást hoznak létre KFI aktivitásaik mozzanataiban, kerülik a párhuzamos kapacitások kiépítését, hatékony szinergiát eredményező kooperációs láncokat teremtenek. Ebben lehet a FIEK jövőjének egy másik eleme, építeni a kialakult munkakapcsolatokra, munkamegosztásokra, együttműködésekre, valamint arra, hogy ipar által definiált feladatokat oldunk meg. A FIEK keretében kerekítve 100 fő dolgozik, 40%-uk FIEK alkalmazott, 60%-uk más gazdálkodási egység alkalmazottja. A projekt megvalósításába bevont gazdálkodási egységek:

150 A FIEK nem más, mint egyfajta tudás és kompetencia hálózat, fenntartása stratégiai fontosságú.

Egyetemünk 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében 900 millió Ft támogatást nyert el „Természeti erőforrások optimalizálása”, valamint „Creative Region: társadalmi és kulturális innovációk a regionális gazdaságfejlesztés és felzárkózás szolgálatában” tématerületeken zajló kutatásokra. 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretéből pedig 400 millió Ft támogatásban részesült a Felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hasznosítása elnevezésű tématerületen zajló kutatásokra. E két program mutatja meg az universitasban rejlő erőt, mindkét programban helyet kap a három műszaki karunk, a Creative Region projekt pedig összefogja a nem műszaki karokat egy nagyon komoly társadalmi innovációs programban, ami zászlóshajója lehet nemcsak egyetemünknek, hanem az egész hazai felsőoktatásnak.

A kutatási eredmények hasznosulása Az elnyert és több esetben éppen lezárt/lezáródó központi támogatású GINOP projektek között (pl. a 2.2.1.) éppen a hazai ipari-gazdasági háttérrel együttműködésben végzett célzott alap és főleg alkalmazott jellegű kutatásokról szóltak. A hasznosítható/hasznosuló eredményeket az indikátorok is megkövetelték. Erre csak egy éppen az ALUFORM GINOP- 2.2.1-15-2016-00018 jelű projekt már a címében is jó példát mutat: „Új, piacképes hengerelt alumínium termékek technológiájának fejlesztése, a műszaki anyagtudomány legújabb eredményei alapján a piacvezető hazai iparvállalat, az ARCONIC-Köfém Kft. és kiemelkedő hazai felsőoktatási K+F intézmények együttműködésében” A fent már bemutatott FIEK, a Felsőoktatási Kiválósági Program, a Tématerületi Program, ill. azok az elnyert H2020-as, EFOP, GINOP pályázatok, amelyeket a Függelékben közlök, szintén mutatják tudományos reputációnkat.

Tudományos és Innovációs Park (Science Park) létrehozása Az Egyetem jövőképének szerves részét alkotja ennek létrehozása, mely külön előterjesztés tárgyát képezi. A Miskolci Egyetem tudásbázisán egy K+F+I orientált – regionális kisugárzású -technopolisz jellegű intézmény és zóna kialakítása, a térségi revitalizáció erősítése, a megtartó erő fokozása, a gazdaságfejlesztés helyi tudásbázisának kialakítása érdekében. A létrejövő kutatási-felsőoktatási és alkotói közösségnek nemzetközi szintű láthatóságot és versenyképességet kell felmutatnia. Az ennek megfelelő infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy a kutatási méretgazdaságossági követelményeknek megfelelő koncentráció létrejöjjön és a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító üzleti környezet igényeinek megfelelő K+F+I fókuszok épüljenek ki. A technológiai szolgáltatások koncentrált elérhetősége, a nagyvállalati betelepülési kedv erősödése, a város és a megye lakosság megtartó erejének a stabilizálódása, tudásintenzív munkahelyek létrejötte és a meglévők fenntartása, a beszállítói pozíció felé törekvő vállalkozások támogatása, tudásalapú inkubációs pólus kiépülése, a KKV szektor inkubációs támogatási rendszere helyi elérhetőségének biztosítása. Az Észak-magyarországi régió és Miskolc város felzárkóztatási erőfeszítéseinek tudásalapú támogatása, a térségi revitalizációjának gyorsulása, a hátrányos térségekben folytatott missziós tevékenység kormányzati szintű megerősödése, kiteljesedése. Az Miskolci Egyetem 95 hektáros Campusának modernizációja, jobb kihasználásának elősegítése, a vállalkozó egyetem modelljének - pilot jellegű - működtetése.

151 A Miskolci Egyetemi Tudományos és Innovációs Parknak (ME TIP) természetesen az ebből a pozícióból származó célokat el kell érnie. Nevezetesen: magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások létrehozására alkalmas technológiákat, szellemi termékeket kell létrehoznia és továbbadnia a vállalkozások irányába. Erősíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, mind a kutatás-fejlesztés (közös munka), mind a képzés területén (duális képzések, vállalatorientált képzések).

Kiemelt küldetés az Észak-magyarországi régióban és B-A-Z megyében a technológia transzfer aktivitás erősítése. A megye gazdaságában a nagyvállalati szféra jelenléte minimális. (0,3%) Annak ellenére, hogy itt van a MOL Petrolkémia, a BorsodChem-Wanhua, a Bosch, a Jabil és sok más nemzetközi cég is. A megye 85 ezer vállalkozásának túlnyomó többsége egyéni vállalkozás, és a gazdasági társaságok 85%-a mikro vállalkozás. Ezek erőteljes technológiai iránymutatás, inkubáció, tanácsadás, kooperációs helyzetbehozás, munkaerő biztosítás és képzés nélkül soha nem vállnak növekedés orientált vállalkozásokká. A támogató-fejlesztő szolgáltatásokat és a diffúziót biztosító hálózatot itt helyben kell létrehozni és működtetni. Ennek ki kell alakítani az üzleti alapú elemeit és ezzel párhuzamosan – tartósan – biztosítani kell a támogatás alapú megoldásait is.

A nemzetköziesedés erősítése, a nemzetközi láthatóság javítása a felsőoktatás és tudomány világában mindig fontos szempont volt. A Miskolci Egyetem mára, az utóbbi évek céltudatos fejlesztéseinek és támogatásainak eredményként felkerült a világtérképre, elsősorban unikális (hidrogeológus, olajmérnöki, anyagmérnöki, öntő mérnöki) képzéseivel, de erőteljes igény kezd kibontakozni a doktori képzés területén is. Ez utóbbi azonban a meglévőnél nagyobb laborkapacitást, több eszközt, több kutatási kooperációt és több kutatásvezetőt, valamint segédszemélyzetet igényel, mint amennyit a képzés keretei elbírnak. Az ME TIP, mindezekkel a járulékos erőforrásokkal rendelkezne, és egyben azok többoldalú hasznosítását is lehetővé tenné.

Az eddig vázolt hatások alapvetően a direkt (munkahelyteremtés, beruházás élénkülés) vagy indirekt (helyi gazdaság jövedelemtermelő képességének javulása, élénkülés-növekedés) változásokat eredményező kategóriába sorolhatók. Vannak azonban „katalitikus” hatások is. Ezek a régió és a helyi gazdaság számára, az evolúciós fejlődési pálya helyett: a fordulatot, a kiugrás lehetőségét, az új szakmakultúrák megjelenését, a stratégia váltás lehetőségét teremtik meg. (termékötlet, szolgáltatói piac, kooperációs lehetőség, piacra jutás, szakember megtartás) Ebben persze az az egyszerű összefüggés is generálja a hatást, hogy a helyi gazdaság szintjén – rövid távon – mindig a jövedelemtermelés potenciális lehetősége és mértéke formálja a szereplők aktivitását és nem a hosszú távú tőkejövedelem teremtés lehetősége. A nemzetközi tapasztalatok mindegyike erősíti a tudományos parkok katalitikus hatásainak kimutathatóságát és pozíció erősítő jellegét, a befogadó helység-térség minden gazdasági szereplőjénél. A kutatók sok esetben megvizsgálták és kimutatták a tudományos és innovációs parkok „multiplikátor hatását”. A mutatók 1,5 és 2,0 között mozogtak. Az alacsonyabb értékek kisebb méretű, erőteljes belterjes lokális gazdaságokban, a nagyobb számok a nyitottabb, gyorsan nemzetköziesedő lokális gazdaságokban voltak mérhetők. Miskolc és B-A-Z megye esetében az 1,6,-1,7 közötti multiplikátor érték lehet a reális elvárás. A fentiekben vázolt fejlesztések megvalósításához állami szerepvállalásra van szükség. Az érintett területek nagyrészt állami tulajdonban vannak és a Miskolci Egyetem a vagyonkezelő. Érintett még Miskolc város MJV Önkormányzata is, (FŰTŐMŰ – a leállított technikai múzeum fejlesztési projekt maradványaival – korábbi barnamezős volt ipari épületként, amely a Campuson kívüli területen fekszik), valamint a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet (TÜKI) régi

152 – alig használt – üzemcsarnoka, zárványszerű elhelyezkedéssel, a Campuson belül (A TÜKI tulajdonosa az ISD-DUNAFERR).

A Magyarország kormánya háromszintű országos Tudományos és Innovációs Parkhálózat létrehozásáról döntött 2019 márciusában. (A Kormány 1093/2019. (III. 8.) Korm. határozata az országos Tudományos és Innovációs, Technológiai, illetve Ipari Park hálózat kiépítésének koncepciójáról) Ezzel új keretet és forrásteremtési lehetőséget adott K+F+I ökoszisztéma magyarországi regionális bázisainak kiépítéséhez. A koncepció új lendületet és növekedési forrásokat ad a K+F+I tevékenység bővítéséhez, intenzifikálódásához, valamint az egyetemi bázisú innovációk létrejöttéhez. A Miskolci Egyetem évek óta formálódó TIP (korábban: Science Park) alapítási koncepciója számára ezzel örvendetes módon megnyílt egy új támogatásszerzési csatorna. A megindított nagyszabású fejlesztési program évtizedes elmaradást pótolhat az erőforrások koncentrált felhasználásával, ami új lendületet adhat az egyetemek köré szerveződő gazdasági zónák növekedésének is. A projekt összhangban áll a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról szóló 1481/2018. (X.4.) Kormány határozat 7-9. pontjaiban részletezett célokkal, valamint a további előzetes szabályozási tervezetekkel.

A Miskolci Egyetem Science Park komplex térségfejlesztési terv, amely – az oktatási feladatok mellett - kutatásfejlesztési és gazdaságpolitikai célokat is szolgál. Koncepciójával megvalósul a képzett munkaerő biztosítása, a fejlett kutatásfejlesztési és innovációs egyetemi ökoszisztéma, valamint a fejlett kis-és középvállalati szektor és erős beszállítói hálózatok kialakítása. A Park hozzájárul a térségi munkaerő-megtartó képesség fokozásához és a térségi felzárkóztatáshoz. A Miskolci Egyetemi Science Park ezt a küldetését a meglévő K+F+I eredmények és kapacitások figyelembevételével, iparági, tudományos fókuszterületekkel és komplex szolgáltatásnyújtással biztosítja az ipar 4.0. elvárásainak megfelelően. A Science Park fókuszterületei:

2.2.38 ábra: Science Park, technológiai szolgáltatások

Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Adatforrástár és Tudományos Adatelemző Módszertani Központ kialakítása

153 A 2097/2017. Kormányhatározat a Miskolci Egyetemen létrehozandó Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár létrehozása előkészítésének a Beruházás Előkészítési Alapból történő támogatásáról döntött. A rugalmas kereteket biztosító képzések, a kutatási háttértámogatás, a hallgatói szolgáltatások kiteljesedése a Módszertani Központtal valósul meg, amely lehetőséget teremt az alábbiakra: • kvalitatív és kvantitatív szövegelemzés, • data science, • record manager képzés, • digitális kompetenciák fejlesztése, • élményközpont, • északkelet-magyarországi innovatív tudományos, oktatási, közgyűjteményi kooperáció erősítése, • MEMOOC rendszer fejlesztése • Társadalmi Innovációs Kutatások • Innovációtörténeti, tudománytörténeti kiállítás • Könyvkiadás és könyvértékesítés megújítása a Miskolci Egyetemen

A Központ megvalósulásával lehetővé válik az oktatás különböző tudományterületeinek és a nemzeti örökségnek, mint oktatási és tudományos adatforrásnak az összekapcsolódása. Továbbá kiemelten fontos, hogy nemcsak a campus meglévő infrastruktúrája fejlődik, hanem új munkahelyeket is teremtünk a támogatási cél megvalósítása által. Az infrastrukturális fejlesztés fokozott jelentőségű, mivel ahhoz, hogy a Miskolci Egyetem megőrizhesse kiemelkedő oktatási és kutatási teljesítményét, elengedhetetlen a megfelelő szolgáltatási színvonal kialakítása az oktatás, kutatás támogatása területén. A beruházás keretében a nemzetközi trendekhez és a külföldi hallgatók elvárásaihoz illeszkedő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár létesül a campus területén. A létesítmény alkalmassá válik a munkaadókkal való strukturált célorientált együttműködési formák kialakítására, a lemorzsolódás csökkentésének támogatására és a mobilitás fejlesztésére is. Az új Módszertani Központ lenne a bázisa egy innovációtörténeti-, tudománytörténeti-, technikatörténeti kutatócsoportnak, kihasználva az Egyetem multidiszciplinaritását, a humán- és műszaki tudományok együttélését. 2019 novemberében elindult a régióban a Területi Innovációs Platform a Miskolci Egyetem koordinálásával, amelyhez immár több mint 80 gazdasági szereplő csatlakozott. A Platform fontos szerepet tölt be az Egyetem innovációs ökoszisztémájában. 2020. februárjában létrejött az Egyetemen a Technológia- és Tudástranszfer Igazgatóság (TTI), amelynek feladata az egyetemi innovációs ökoszisztéma koordinálása (az NKFIH által támogatott projekt segítségével), valamint a gazdasági szereplők felé az egyablakos rendszer kiépítése. A TTI koordinálásával elkészült a Miskolci Egyetem műszaki területeire vonatkoztatva egy kompetenciatérkép, amelynek segítségével a gazdasági szereplők könnyebben tájékozódhatnak az Egyetem KFI szolgáltatásairól, tudásbázisáról.

2020-ban az NKFIH létrehozta a Nemzeti Laboratórium hálózatot, amelynek szintén tagja a Miskolci Egyetem: az egyik a „Társadalmi Innovációs Labor”, a másik pedig „Mesterséges intelligencia és digitális örökség labor” elnevezést viseli.

A pályázatok terén 2020 szintén sikeres évnek számít, hiszen az egyetem elnyert a Borsochem-mel együtt egy LIFE projektet, amelynek célja a helyi városok és iparicégek együttműködése a megfelelő klímaadaptációért. Emellett várhatóan további 4 projekt is támogatást kap az NKFIH által a piacorientált KFI program keretében, amelynek összértéke eléri az 1 milliárd Ft-ot.

154 A TTI intenzív kommunikációt indított a Miskolci Egyetem partnerei felé: havonta többszáz társaság kapja meg az Egyetem Techtranszfer hírlevelét, amely beszámol az egyetemi kompetenciákról, rendezvényekről, pályázati lehetőségekről és különböző eseményekről. A cégek a KFI eredményeket a TTI weblapján és a közösségi oldalain is követhetik. A TTI szervezésében megrendezésre kerültek különböző hallgatói innovációs események is: Proof of Concept (PoC) verseny, valamint egy startup ötletverseny a StartMEUp is. A PoC felhívásra 13 pályamű érkezett, amelyből a gazdasági szakemberek által felállított zsűri 3 témát díjazott 3-3 M Ft-ra.

155 2.2.2 Befektetői környezet

2.2.2.1 Saját és közvetlen külföldi tőkebefektetés

Megyénk területe 16 járásra oszlik, melyek gazdaság i teljesítményei jelentősen különböznek egymástól. A megye fekvése, domborzati viszonyai, ásványkincsei, a rendelkezésre álló infrastruktúra és a munkaerő képzettsége is meghatározó egy-egy terület fejlődését illetően. A különböző szempontok együttes mérlegelése alapján a megyében a Tiszaújvárosi és a Kazincbarcikai járások fejlett gazdasággal rendelkeznek, míg a többi 13 járás gazdasága fejlődőnek tekinthető.

2.2.39 ábra: A megye fontosabb gazdasági mutatóinak megoszlása járásonként (2018)

A gazdasági különbség a befektetett saját tőke eltérésén alapszik. Megyei összehasonlításban a három legfejlettebb járásban él a lakosság 50,5%-a és tömörül a befektetett tőke (összes eszköz) 78,9%-a. Így az itt működő vállalkozások tőkeerősebbek, a külföldi tőke jelenléte meghatározó, és a fejlesztéshez szükséges saját források is jobban rendelkezésre állnak. A gazdaságfejlesztés mozgatórugója az új ipari parkok fejlesztése, és új, magas hozzáadott értéket termelő vállalatok betelepítése. A megye ipari parkjait a legmagasabb elvárásoknak megfelelő módon és teljes infrastruktúrával alakítják ki. 2013 októberében a Magyar Kormány Kiemelt Fejlesztési Központtá nyilvánította Miskolcot és térségét. A 2014-2020-as programozási időszakban a megyei jogú városok között Miskolc a második legnagyobb támogatási összeget kapta: 33 milliárd Ft áll rendelkezésre településfejlesztési támogatásként. A döntés pozitív hozadékaként számos hazai és nemzetközi vállalkozás is otthonra talált. A Modern Városok Program keretében 2015. április 21-én Magyarország Kormánya és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá, amely többek között magában foglalja egy új, 1000 hektáros ipari park kialakítását és fejlesztését. A befektetői környezet elemzésénél a befektetői igények alapján a megvalósult gazdasági infrastruktúra fejlesztéseket, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő meglétét, valamint a fenntartható, élhető település meglétét szükséges vizsgálnunk.

2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhellyel 319 közvetlen külfölditőke- befektetéssel rendelkező vállalkozás működött, ezek külföldi tőkéje 2017 végén együttesen 840 milliárd Ft-ot tett ki. Az egy vállalkozásra jutó külfölditőke-befektetés nagysága (2.632 millió Ft) az országos közel 2,5-szeresét tette ki, a megyék átlagát is több mint

156 nyolctizedével meghaladta. 2013 és 2017 között a vállalkozásszám csökkenő, a külföldi tőke összege növekvő tendenciát követett. 2014 a külföldi működő tőke növekedése szempontjából – az összegét (179 milliárd Ft) és mértékét (67%) tekintve is – kiugró évnek számított. Az összeg közel háromtizede a feldolgozóipari, mintegy héttizede pedig a tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások működését szolgálta. 2017- ben 30%-kal több külföldi tőke jutott egy vállalkozásra, mint egy évvel és 4,2-szer akkora, mint öt évvel korábban.

2.2.40 ábra: Az egy lakosra jutó külföldi tőke alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (az országos átlag tartalmazza a területre be nem sorolható tőkét is)

A közvetlen külföldi tőkebefektetések egy lakosra jutó értéke 2017-ben 1 millió 295 ezer Ft volt, az országos átlagnak kevéssel több mint fele, a megyék átlagának pedig valamivel kevesebb mint kilenctizede. Mindez összefügg a külfölditőke-befektetések elsősorban a fővárosi (48%) koncentrációjával. Öt év alatt az országos átlag százalékában kifejezett értéke 38%pontot, a megyék átlagához mért mutató 57%pontot javult. Az egy lakosra jutó külföldi befektetések alapján 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye a főváros és a megyék alkotta rangsor közepét (9. hely) foglalta el. A megyei székhelyű vállalkozásokba invesztált külföldi működőtőke-befektetések háromnegyede a feldolgozóiparba került. A szolgáltatások a befektetésekből 17%-ban részesedtek, amelynek döntő hányada tudományos és műszaki területen realizálódott. 2012–2017 között 589 milliárd Ft-tal nőtt a megye külfölditőke-állománya. 2017-ben a feldolgozóiparban mintegy 442 milliárd Ft-tal, a tudományos és műszaki tevékenységet folytató szervezeteknél 123 milliárddal Ft-tal volt nagyobb az állomány az öt évvel korábbinál. A külfölditőke-állomány az információ és kommunikáció területén, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban viszont csak tíz milliárd forint alatti összeggel nőtt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye befektetői szemmel A Magyarországon jelentkező hagyományosan német-amerikai befektetői tengely mellett az elmúlt két évben felerősödött a koreai-japán-kínai befektetői érdeklődés. Jelenleg a befektetői szándék fókuszában a járműipar, ezen belül a jövő elektromos hajtásait kiszolgáló akkumulátor gyártás, és az SSC központok telepítése áll. Borsod-Abaúj-Zemplénmegye zöldmezős befektetésre alkalmas 5-10 Ha területekben gazdag. Ipari hagyományai és öröksége miatt a legkeresettebb csarnok lokációs szándékokra is bőven tud alternatívát kínálni. A kategóriás meglévő irodaterületekkel viszont nem vagy alig rendelkezik. Munkaerőben bőven van kínálat, a jövő a magasabb képzettségűek alkalmazási igényét vetíti előre, a befektetők az egyetemet, mint képző és kutatóhely elsődleges megfelelőségi szempontként kezelik. A befektetői megkeresések esetében előnyös, hogy a megye maximális

157 intenzitási támogatásra jogosult. A HIPA beszállítói adatbázisában számos megfelelő minősítésű KKV szerepel. A megye hozzáadott („soft”) értéke a befektetők szemében a helyi szereplők pozitív viszonyulása a betelepülő vállalkozásokhoz.

2.2.2.2. Ipari parkok, iparterületek

A régióban 27 ipari park működik, leginkább a nagyvárosokban, a legtöbb (16 db) B-A-Z megyében. A rendelkezésre álló, infrastruktúrával megfejlesztett területek 2500 m2-es nagyságtól egészen 80-90 hektáros méretig találhatóak, az előkészített területek között – amelyek infrastruktúrális fejlesztése még nem történt meg – 400 hektáros terület is megtalálható. Az ipari parkok működése jelenleg meglehetősen különböző a megyében, vannak melyek jól működnek és vannak, amelyek még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. A kihasználtsági- és működési adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy alacsony kapacitással működnek, további fejlesztésük szükséges. A megye működő ipari parkjai az alábbiak (Miskolci ipari parkjait a Miskolc 2030 stratégiai dokumentum tárgyalja): • Alsózsolcai Ipari Park • Barcikai Ipari Park • BorsodChem Ipari Park • Encsi Ipari Park • Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park • Kazincbarcikai Ipari Park • Mezőkövesdi Ipari Park • Ózdi Ipari Park • Sajóbábonyi Vegyipari Park • Sátoraljaújhelyi Ipari Park • Szerencsi Ipari Park • Szikszói Ipari Park • Tiszaújvárosi Ipari Park

A befektetésre alkalmas területek ára több tényeztő függvénye, a városok közigazgatási területén belül találhatók drágábbak, mint a települések területén elhelyezkedők, azonban európai viszonylatban igen kedvezőek, ezáltal a térség a kis- és középvállalkozások, és a nagyberuházók fogadására is alkalmasak és vonzóak lehetnek. Jelenleg is zajlanak fejlesztések, melyek vagy új ipari park létrehozására, vagy pedig a működő ipari park fejlesztésére vonatkoznak. A folyamatban lévő ipari park fejlesztések a következők: • Barcikai Ipari Park - fejlesztés • Bekecs – ipari park kialakítása • Boldva – iparterület alapinfrastruktúra fejlesztés • Cigánd – iparterület fejlesztés • Edelény – iparterület kialakítása • Hernádkak – iparterület kialakítása • Mezőcsát – iparterület fejlesztése • Mezőkövesi Ipari Park – fejlesztés és új iparterületek kialakítása • Ózd – zöldmezős ipari terület kialakítása • Sajóbábonyi Vegyipari Park – fejlesztés • Sajókeresztúr – iparterület fejlesztés

158 • Sárospatak – iparterület fejlesztés • Sátoraljaújhelyi Ipari Park – fejlesztés • Szendrő – mini iparterület kialakítása • Szerencsi Ipari Park – fejlesztés • Szikszói Ipari Park – fejlesztés és új iparterület kialakítása.

Az ipari parkok által kínált szolgáltatások és előnyök, a betelepülők által is kiaknázható lehetőségek: • jól fejlett üzleti, szolgáltatói infrastruktúra, • kedvező geopolitikai helyzet - szlovák és ukrán piacok közelsége, • kedvező földrajzi elhelyezkedés, jó megközelíthetőség, jó vasúti összeköttetés • infrastrukturális fejlesztések, • megindult munkahelyteremtő beruházások, • a vállalkozások betelepülése révén nő a foglalkoztatottak létszáma, az árbevétel • az újonnan betelepülőkkel kialakított új gazdasági, együttműködési kapcsolatok • koncentrált vegyipari tevékenység • széles körű szolgáltatások (gazdasági, technológiai, biztonsági, banki, orvosi, műszaki, karbantartási stb.)

Az ipari parkok korábbi elemzése során a betelepült vállalkozások körében végzett megkérdezésnél az alábbi főbb gazdálkodást akadályozó körülményeket neveztek meg a megkérdezettek: • az ipari park üzleti szolgáltatásainak hiánya (ipari park adottsága) • helyi adók mértéke és a vállalkozások helyi támogatásának hiánya • helyi közösségi közlekedés nem megfelelő színvonala • közúthálózat fejletlensége, hiányossága • nem megfelelő képzettségű (minőségű) munkaerőből származó munkaerőhiány.

Az ipari parkban lévő vállalkozások versenyképességének javításához az ipari park által nyújtott szolgáltatások körét és minőségét kell emelni (például inkubártorházak kialakításával). A befektetők részére fontos kritérium a kiváló megközelíthetőség, ezért az ipari parkba vezető út felújítása is és ezáltal az ipari park megközelíthetősége, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése is kiemelkedő fontosságú. Az utóbbi évek adatai szerint az ingázás intenzitása elsősorban Észak-Magyarországon növekedett. A munkaerő vonzása tekintetében a megyei jogú városok, így Miskolc szerepe is kiemelkedő. A miskolci vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalók nagy része napi szinten ingázik lakó- és munkahelye között, így a munkaerőigény jelentős hányada elégíthető ki Miskolc 30 km-es körzetéből 30 perces ingázással is. Fenti fejlesztések által az ipari parkban működő vállalkozások számára érezhető minőségi javulás következik be, mely hatással lesz a működésük hatékonyságára

2.2.2.3. Technológiai adottságok – inkubátorházak

Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzően üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg. A megvalósult fejlesztések csak részben tudtak megoldást találni a fenti problémákra.

159 Mind a 2007-2013-as időszakban, mind azt követően a térségi jelentőségű iparterületek és ipari parkok fejlesztése a régió számára további munkahelyteremtő vállalkozások vonzása, illetve a térségben működő vállalkozásoknak kedvező, növekedésük számára is teret adó telephelykínálat kialakítása miatt volt kulcskérdés. Ennek érdekében támogattak voltak a vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok, iparterületek fejlesztését, bővítését, valamint az ipari parkok, iparterületek működését biztosító, illetve a befektetéseket szervező, menedzselő szolgáltatások fejlesztését – beleértve az ipari parkon belül az innovációs tevékenységek, technológiák fejlesztését is – inkubátorházak kialakítását célzó projektek is.

Mivel a régióban számtalan használaton kívüli, vagy alig használt volt iparterület, üzem volt, ezért ezeknél a fejlesztéseknél előnyben részesültek a már beépített, barnamezős (volt ipari területek, bányaterületek, elhagyott elsősorban külterületi laktanyák), döntő részben elhagyatottan, funkció nélkül álló területek.

Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképesség a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által.

Az Észak-magyarországi régió gazdaságának fejlődése nagymértékben függ a közeljövőben elért, megvalósított regionális vállalkozások fejlődésétől, megerősödésétől, ennek eredményeképpen megerősödnek azok a vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő terméket/szolgáltatást állítanak elő.

A szolgáltatásfejlesztés hatással lehet a kistérség/régió oktatási helyzetére, fejlődésére is, hiszen az újonnan betelepült vállalatok megjelenésével kialakulhat az igényeknek megfelelő, specifikus oktatás.

A gazdasági indikátorok területi alakulását a jövedelmi viszonyok alakulása is követi. Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében az 1 főre jutó keresetek különösen kedvezőek a szomszédos országokhoz és régiókhoz viszonyítva. A nettó átlagkeresetek 22,5%-kal az országos átlag alatt vannak – ezzel a 4. legalacsonyabb a többi megyéhez képest. Ennek oka nem csupán az, hogy a dinamikus térségekben magasabb a keresők aránya, és kisebb a munkanélkülieké, hogy ott jobban megfizetett munkások dolgoznak. Még az állam által ellenőrzött és meghatározott szférákban is jelentkezik – a piaci szféránál mérsékeltebb – nyugat-kelet lejtő. A jövedelmek alacsonyabb szintje ugyanakkor nem párosul alacsonyabb megélhetési költségekkel. A leszakadó régiókban élő családok meghatározó vagyontárgyainak (föld, lakás vagy ház) értéke töredéke a dinamikus térségekben lévőknek, ami korlátozza a területi mobilitási hajlandóságot a stagnáló, lemaradó területekről a felfutó, sikeresnek tekintett térségek irányába. Ebben a tekintetben cél lehet tehát, hogy a kialakítandó iparterületen megvalósítandó vállalkozói inkubátorház felépítésével, illetve a benne nyújtott szolgáltatásokkal segítsük a kezdő, illetve a már működő kis- és közepes vállalkozásokat, és növeljük a vállalkozások által megtermelt hozzáadott értéket. Az ipari parkok megfelelő helyszínt biztosítanak a feldolgozóipari cégek betelepüléséhez, működéséhez, ám kevéssé szolgálják a megye innovációs potenciáljának javítását. Ennek érdekében fontos lenne olyan innovációt támogató programok alapítása, amelyek akár a már működő vállalkozások innovációs tevékenységét erősítik, vagy új, innovatív iparágakban működő vállalatok (start-upok) megyébe vonzását biztosítják. Ennek jó alapot nyújt a több tudományterületen is jó eredményeket felmutató Miskolci Egyetem jelenléte, illetve nemzetközi beágyazottsága.

160

2.2.2.4. Szolgáltatóközpontok

Az üzleti szolgáltató központok (business services centres – BSC) körében készített 2019-es átfogó felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hazai üzleti szolgáltató ágazat egyre érettebbé válik, amit jól példáz, hogy az iparági szereplők egyre szélesebb körű és egyre átfogóbb, kifejezetten magas hozzáadott értékű feladatkörökkel jelennek meg Magyarországon. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, az oktatási együttműködésekre és az innovatív megoldásokra, de a szűkülő munkaerőpiac és a változó vállalati stratégiák is további kihívásokat jelentenek. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé tolódással egyidejűleg a hagyományos modellek mellett egyre gyakoribbak az úgynevezett hibrid központok. A működési átalakuláson túlmenően földrajzilag is tapasztalható egyfajta elmozdulás, hiszen egyre hangsúlyosabban jelennek meg a BSC szektor térképén a TIER-2-ként hivatkozott vidéki nagyvárosok, ahol főként az egyetemi tudás és humánerőforrás-bázisra alapozva nyílnak újabb és újabb irodák. Az ágazat egyik legnagyobb kihívása a folyamatos bővülések eredményeként fellépő munkaerő-igény kielégítése, valamint a már meglévő munkaerő megtartása a versenytársakkal szemben. Ezekre a kihívásokra leginkább a munkáltatói márka építésében (employer branding), illetve a toborzási folyamatok automatizálásában keresik a megoldást, ugyanakkor éppen az automatizálás miatt számos feladatkör változik, vagy áll változás előtt, amit át- és továbbképzésekkel kezelnek a vállalatok. Összességében tehát megállapítható, hogy a magyarországi üzleti szolgáltató szektor továbbra is rendelkezik azokkal a versenyelőnyökkel, amelynek köszönhetően a régió legérettebb, legfejlettebb BSC piaca a hazai: a képzett munkaerő, a magas szintű irodai és telekommunikációs infrastruktúra, a stabil gazdasági és politikai környezet, valamint az életminőség együttesen kiváló alapot biztosítanak a további bővüléshez. B-A-Z megyében (Miskolcon) jelenleg négy szolgáltatóközpont működik, közel 1700 munkavállaót foglalkoztatva. A szektor komoly lehetőségeket tartogat, amely kiaknázásához a megyeközpont megfelelő pontenciállal rendelkezik: a képzett munkaerőt célzott oktatással, mint közép-, mind felsőfokon biztosítani tudja, az életminőség a városban hasonló beruházások vonzásához már megfelelő, bár fejlesztésre szorul. Hiányt mutat azonban a rendelkezésre álló „A” kategóriás irodák rendelkezésre állása: a jelenlegi 14,400 m2 irodakapacitás („A” és „B” kategóriás) mára szinte teljesen betelt, a város további 1600 m2 „A” kategóriás irodafejlesztéssel kíván az iparágnak új teret nyitni.

2.2.2.5. Egészségügyi infrastruktúra, munkavállalói lakhatási környezet

A korábbi fejezetekben bemutatott társadalmi és gazdasági jellemzők alapján a lakosság egészségügyi állapota Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elmarad az országos átlagtól annak ellenére, hogy a megyében magasan képzett és tapasztalt egészségügyi humán erőforrás áll rendelkezésre és számos szakterületen országosan elismert kutatási tevékenység zajlik. A versenyképesség szempontjából a lakosság egészségügyi helyzete mellett az egészségügyi infrastruktúra kiépítettsége és minősége is meghatározó tényező, melyben nagy különbségek mutatkoznak a megyén belül.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Magyarország legnagyobb kórháza, a régióban fontos szerepet tölt be, hiszen több mint 800 ezer ember ellátásáért felelős. A kórházban számos fejlesztést valósítottak meg, a legutóbbi 2

161 milliárd Ft-os onkológiai beruházással a jövő települt ide. Az intézményben a kórházi ágyak száma: 3600 fő, az orvosok száma 820 fő, az egészségügyi dolgozók száma pedig 3200 fő. Az egészségügyi infrastruktúra néhány jellemző adata alapján (következő táblázat) a megye vegyes képet mutat. A dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma országos, regionális és megyei szinten is növekedést mutatott a vizsgált időszakban. Elmondható, hogy a megye jobban teljesít, mint a régiós átlag, ám elmarad az országos adatoktól. A működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó számában jobban teljesít Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos szinttől, elmarad azonban a regionális értéktől.

Dolgozó orvosok Egy háziorvosra és Működő kórházi tízezer lakosra jutó házi gyermekorvosra ágyak tízezer száma jutó lakos lakosra jutó száma 2015 2019 2015 2019 2015 2019 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 25,4 29,4 1562 1593 72,4 72,7 Észak-Magyarország régió 24,5 28,3 1576 1628 72,9 74,4 Magyarország 36,5 42,3 1566 1625 69,8 69,4 2.2.14 táblázat: Az egészségügyi infrastruktúra néhány jellemző adata (2015, 2019, Forrás: KSH)

A háziorvosok és házi gyermekorvosok tekintetében az elmúlt években kevésbé kedvező folyamatok zajlottak le, az egy orvosra jutó betegek száma minden szinten növekedést mutatott. Ennek ellenére a megye jobb adatokkal rendelkezik, mint a régiós vagy országos átlag. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nyilvántartást vezet a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről. Tartósan betöltetlen háziorvosi körzetről akkor beszélhetünk, ha a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzetben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni (kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van), vagy ha - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel.

70 62 60 50 41 38 40 31 32 28 30 25 21 23 22 21 17 20 14 14 16 15 15 10 11 12 10 0

2.2.41 ábra: A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma (2020)

A fenti ábrán jól látható, hogy a megyében található a legtöbb tartósan betöltetlen háziorvosi körzet, melyek száma meghaladja az országos áltagot (23,4). Ez versenyképességi és

162 népegészségügyi szempontból is komoly problémának tekinthető. A 2020-ban világméretűvé vált COVID-19 járvány pedig tovább erősítheti a már eleve hátrányos térségek helyzetét. A kötött infrastruktúra mellett a megye részt vesz a kormány és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által, a hátrányos helyzetű településeken élők egészségéért indított "Helybe visszük a szűrővizsgálatokat" című országos kampányban is. A program 2019. szeptember 10. és október 9. között a kis lélekszámú és a szűrővizsgálatokhoz a közlekedési adottságok miatt nehezen hozzáférő településeken tette könnyen és gyorsan elérhetővé a szűrővizsgálatokat. A mobil szűrőegységek működtetésének célja a prevenció és az egészségtudatosság erősítése, ingyenes szűrések biztosításával, az esélyegyenlőség megteremtésével. 2019-ben a szűrővizsgálatok kilenc települést érintettek (Dámóc, Zemplénagárd, Ricse, Tiszakarád, Csenyéte, Fulókércs, Boldogkőújfalu, Göncruszka, Vizsoly), a résztvevők száma: gyermek- szemészet: 982 fő, regisztrált felnőtt: 632 fő, vastagbélszűrési csomag: 176 fő, fül-orr- gégészeti vizsgálat: 240 fő, nőgyógyászati szűrés: 167 fő, tüdőszűrés: 233 fő. A program keretében demonstrációs bábu és hordozható érintő képernyős számítógép segítségével dohányzás prevenciós foglalkozásokat is tartottak az érintett települések nevelési-oktatási intézményeiben. A program 2020-ban folytatódott (NEKIR-NNK, 2019, Tájékoztató Borsod- Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról).

A befektetői környezet alapos vizsgálatához fontos ismerni a munkavállalók lakhatási környezetét is, hiszen a befektetési döntések során a szükséges számú és képzettségű munkavállalók biztosítása kulcstényező lehet. A magyar háztartások döntő többsége saját ingatlanában lakik. Európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar lakáspiacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 29%-ot.

A magánbérleti piac a nagyvárosokban (főleg Budapesten) koncentrálódik, a fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható. Egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer Ft volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer Ft-ra emelkedett, majd a COVID- 19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer Ft-ra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123.000, az utóbbiakban 90.000 Ft volt az átlagos fizetett lakbér. A városok magasabb lakbérszintjét az agglomerációkban található kisebb városok magasabb lakbérszintje magyarázza. 2020 második negyedévében a városokban 138 ezer Ft, míg a megyei jogú városokban 108 ezer Ft volt az átlagos árszint (KSH, Folyamatban lévő kutatások – Lakbérindex-számítás).

Az önkormányzati lakások bérleti díjának tekintetében a megye fokozatosan közelíti az országos és régiós átlagot. 2015-ben a megyében 277 Ft/m2/hó volt az átlagos bérleti díj, míg az észak-magyarországi régióban ez az érték 308 Ft/m2/hó, az országos átlag pedig 327 Ft/m2/hó volt. 2019-ben az átlagos albérletárak rendre 403 Ft/m2/hó, 414 Ft/m2/hó és 408 Ft/m2/hó értéket vettek fel, eltűnt tehát az önkormányzati lakások esetében a jelentős különbség a régiós és az országos szinthez képest.

163

2.2.42 ábra: A régiós lakbérindexek, (2015=100, KSH)

A KSH által közölt lakbérindex alapján elmondható, hogy a 2015-ös árakhoz képest az észak-magyarországi régió mutatta az egyik legnagyobb növekedést (2020 elején 173,3%) a saját 2015-ös lakbér értékéhez képest. Mivel a régió, és azon belül a megye gazdasági helyzete az országos átlag alatt van, ez a növekedési ütem további nehézségeket jelenthet a munkavállalók számára. Az új és használt lakások ára alapvetően az országos tendenciáknak megfelelően alakult az elmúlt években, folyamatos növekedést figyelhetünk meg. A városok és községe esetében egyaránt alacsonyabb volt a használt lakások átlagos négyzetméterárának növekedése regionális szinten, az országos szinthez viszonyítva. Az új lakások építése esetében lassulás tapasztalható, minden szinten. A megyében az előző év azonos időszakához viszonyítva a kiadott lakásépítési engedélyek számának változása a régiós és országos szintekhez képest is jelentős csökkenést mutat: 2019-ben 9,2%pontos csökkenés jelentkezett, míg a régióban 1,7%pontos növekedés, országos szinten pedig 4,3%pontos csökkenés látható. Az építési kedv tehát csökkent a megyében az utóbbi időszakban.

A kiadott Egy használt lakás Egy használt lakás lakásépítési átlagos átlagos engedélyek száma négyzetméterára - négyzetméterára - az előző év azonos városok (ezer Ft) köszségek (ezer Ft) időszakának %- ában 2015 2019 2015 2019 2016 2019 Borsod-Abaúj-Zemplén megye na na na na 332,7 90,8 Észak-Magyarország régió 90 131 48 67 315 101,7 Magyarország 129 202 69 99 252,2 95,7 2.2.15 táblázat: Az új és használt lakások néhány jellemző adata (Forrás: KSH)

Miskolc gazdasági potenciáljának és versenyképességének növelése érdekében magas hozzáadott értéket előállító tudásgazdaságot kell teremtetni. Nagy hangsúlyt kell helyezni a magas hozzáadott értékű, innovatív technológiájú új gazdaság (pl.: nanotechnológia, mechatronika, élettartam növelő technológiák, megújuló energiaforrások stb.) betelepítésére, a Miskolci Egyetem KFI potenciáljára épülő spin-off társaságokra, továbbá a technológiai és tudás transzferre. A magas hozzáadott értékű termékek előállítása új munkahelyeket teremthet, erősítheti a helyi gazdaságot, bővülhet a vállalkozások és a helyi KFI szereplők közötti együttműködés. Emellett azonban biztosítani kell a megfelelő szintű egészségügyi alapellátást és a munkavállalók számára elfogadható lakhatási körülményeket.

164 2.2.3 Gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések

2.2.3.1 Ágazati együttműködések előnyei

A folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezet, valamint az előre nem látható, jelentős hatásokkal bíró jelenségek (pl. a 2020-ban világméretűvé vált koronavírus járvány) miatt egyre inkább felértékelődik a különböző iparágak közötti együttműködés szerepe, vagyis a vertikális kapcsolatok mellett a horizontális megközelítés is egyre nagyobb teret kap. Vannak olyan iparágak, melyek tulajdonságaikból fakadóan kiválóan alkalmasak arra, hogy szoros együttműködést alakítsanak ki egyéb ágazatokkal, ilyen pl. az informatika, mely esetében könnyen elképzelhető egy IT-agrár, IT-autóipar, IT-oktatás stb. együttműködés. Borsod-Abaúj-Zemlén megye esetében a húzóágazatok közé a vegyipar, a gépipar, a kohászat és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó iparág tartozik. Ezen ágazatokban tevékenykedő vállalkozások elsősorban a Miskolci, Tiszaújvárosi és Kazincbarcikai járás területén működnek. A megyében termelt hozzáadott érték jelentős része ezeknél a nagyvállalatoknál képződik, a közepes-és kisvállalatok súlya nem jelentős, ez a szektor ráadásul gyenge és tőkeszegény is, így jelenleg az ágazatok közötti együttműködésben sem játszanak nagy szerepet.

Habár a megyében a közepes- és kisvállalatok együttműködése alacsony szintű, az ágazatok közötti együttműködéséből számos előnyük származhat. Egyrészt, akár különböző ágazatok között is van lehetőség: • szinergiák kiaknázására, • nyersanyag, hulladék és költségek megtakarítására, • közös erőforrások hatékonyabb beszerzésére és felhasználására, • közös projektek, beruházások megvalósítására, • erőforrás input vagy output biztosítására egymás számára.

Ezen kívül a más-más iparágak szereplői közötti együttműködés jól illeszkedik az Európai Unió körforgásos gazdaság koncepciójához és a fenntarthatósági célok eléréséhez.

2.2.43 ábra: A körforgásos gazdaság eszközei, PwC Magyarország

Az iparági szimbiózis megvalósulhat egy ipari parkban, ahol a vállalatok közel vannak egymáshoz, de lehet akár iparágakon (és földrajzilag) átívelő is. A megyében található ipari parkokra, bár bővülnek és fejlődnek, jelenleg nem jellemző a komplex, vállalkozásokat segítő szolgáltatás nyújtása és nem töltenek be valódi katalizátor szerepet az

165 együttműködések kialakításában. Pedig előfordulhat, hogy ami az egyik iparág számára hulladék, az egy másik iparág alapanyaga lehet: elképzelhető, hogy egy-egy vállalat a hulladékait, melléktermékeit a saját értékláncába már nem tudja visszaépíteni, viszont minimális változtatások mellett azokat más iparágak vállalatai fel tudják venni, egy ipari parkban pedig ehhez az infrastruktúra megteremtése is könnyebben megoldható.

2.2.44 ábra: Példa iparágak összekapcsolódására (PwC Magyarország)

2.2.3.2 Ágazati együttműködést gátló tényezők

Magyarországon európai viszonylatban az átlagtól alacsonyabb szinten áll a bizalom, melynek történelmi és kulturális okai is vannak. Az alapvető bizalmatlanság a vállalatok, gazdasági szereplők közötti együttműködésekben is látható (pl. Magyarországon a hálózatosodás is kevésbé terjedt el). Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében ez még inkább igaz, a társadalmi és gazdasági helyzet nem kedvez az innovatív ötletek és újszerű együttműködési formák terjedésének.

166 Sok esetben a gazdálkodó szervezetek nem szívesen működnek együtt egyéb vállalkozásokkal, még akkor sem, ha nem közvetlen versenytársai egymásnak. Előnyben részesítik a konkrét feladatokra, rövidebb időtartamra vonatkozó szerződéseket a stratégiai partnerségekkel szemben. A megyében az együttműködés további akadálya lehet a kevésbé fejlett támogató környezet (inkubátorházat, komplex szolgáltatást nyújtó ipari parkok) hiánya. Emellett sok esetben nem is ismerik a vállalkozások az elérhető lehetőségeket, potenciális partnereket, így az ágazaton kívüli együttműködés fel sem merül.

2.2.3.3 Együttműködést támogató környezet

Az üzleti infrastruktúra szolgáltatók és a betelepülő vállalkozások további fejlődési lehetőségeinek egyik módja a (hálózatos) együttműködésekben lévő potenciál kihasználása. A megyében az eddigi fejlesztések nyomán elkezdődött az intézményesült hálózati együttműködések kialakítása, melynek eredményeként formalizált beszállítói hálózatok, illetve regionális és iparági klaszterek alakultak. Az ipari parkok túlnyomó többségében a hálózatos együttműködés tudatos kialakítása a parkon belüli cégek között nem tervezett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 16 ipari park található, amik között több példát találunk az ipari park és közvetlen környezetének, településének együttműködésére, mely leginkább az ipari park beágyazódásától függ. Az ipari parkoknak a helyi intézményi kapcsolatrendszerét vizsgálva elmondható, hogy a helyi önkormányzatokkal, felsőfokú intézményekkel, vállalkozásfejlesztési szervezetekkel, területfejlesztési szervezetekkel és munkaügyi központtal vannak kapcsolatban. Tény, hogy a gazdasági szereplők közötti együttműködésekre ösztönző hatással vannak azok a fejlesztések, melyek a gazdasági szereplők teljesítményére közvetlenül vagy közvetve pozitív hatást gyakorolnak. Egyelőre jelen fázisban ez még nem intenzív.

Az ágazati együttműködések egyik mozgatóereje lehet egy jól működő klaszter struktúra is. A megyében jelenleg 3 akkreditált innovációs klaszter működik: • Észak-Magyarországi Informatikai klaszter • Magyar Űripari Klaszter • NOHAC Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter

A klaszterek alkalmasak arra, hogy az együttműködést támogató környezetet teremtsenek és elősegítsék a különböző iparágak szereplői közötti szorosabb kapcsolat kialakítását. Erre több lehetőség is adott: • Együttműködési megállapodások kidolgozása • Iparági szereplők egymásra találásának elősegítése (közös rendezvények, workshopok, meetupok, konferenciák szervezése) • Potenciális partnerek közötti közvetítő szerep ellátása • Ágazatokat összefogó stratégiai elemzések kidolgozása • Kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal való kapcsolattartás, érdekképviselet

Habár a klaszterek elméletben alkalmasak lehetnek a fent felsorolt szerepek betöltésére, a gyakorlatban nehézségbe ütközik a tagvállalatok aktivizálása, valamint a legtöbb esetben a klaszterek láthatósága, ismertsége sem elég széleskörű.

Az inkubációs tevékenység szintén része az együttműködést támogató környezetnek. Vállalkozói inkubátornak minősül minden olyan létesítmény, amelynek célkitűzése, hogy a

167 maga eszközrendszerével az induló vagy valamilyen átmeneti szakaszban segítse a kezdő mikro- és kisvállalkozásokat, illetve az új fejlődési (innovációs) szakaszba lépő mikro-, kis- és középvállalkozásokat (http://vallalkozoiportal.gov.hu/vallalkozoi-inkubatorok). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is számos inkubátorház létesült az elmúlt időszakban, pl.: • BnL Start Partners Inkubátorház (Miskolc) • Bodrogközi Válallkozói Inkubátorház (Cigánd) • FVK inkubátorház (Felsőzsolca) • Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány • Pálháza Inkubátorház • Zemplén Európa Ház (Sátoraljaújhely)

Az inkubátorok előnye, hogy a tanácsadási tevékenység révén értékes üzletfejlesztési tudáshoz, kapcsolati tőkéhez, bemutatkozási lehetőségekhez juthat a vállalkozás, emellett az a nyújtott szolgáltatások általában kedvezőbb feltételűek (például jobb megközelíthetőség, alkalmasabb infrastruktúra, kedvezőbb díjazás), mint azok, amelyeket egy induló vállalkozás meg tudna teremteni magának. Ráadásul, mivel egy inkubátorházban nem feltétlenül csak azonos profilú, ugyanazon iparágban tevékenykedővállalkozások kapnak helyet, lehetőség nyílik az ágazati szereplők közötti együttműködés kialakítására is. A megyében azonban az inkubátorházak szerepe jelenleg nem jelentős, hatékonyságuk és számuk növeléséhez további lépésekre van szükség.

168 2.2.4. Korábbi fejlesztési eredmények, azok gazdasági hatása

2.2.4.1. Megvalósult és a folyamatban lévő fejlesztésekről általában

A fejezetben azokat a fejlesztési támogatásokat ismertetjük, amelyek a közelmúlt gazdaságfejlesztési programjai kapcsán a térségünk rendelkezésére álltak. A beruházások nagy része a 2014-2020 programozási időszak operatív programjainak keretében valósulnak meg. Itt röviden bemutatjuk az egyes programok céljait, jellemzőit.

2.2.45 ábra: Folyamatban lévő gazdaságfejlesztések B-A-Z megyében (%)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): A program célja, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönözze. A GINOP kiemelt célcsoportja a termelő szektor vagy más néven feldolgozó ipar. A program fő célkitűzése a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): • A TOP 1. prioritása – Térségi gazdasági környezet fejlesztése és a foglalkoztatás elősegítése • A TOP 2. prioritása – Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés • A TOP 5. prioritása – Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés • A TOP 6. prioritás – Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a társadalmi felzárkózási és a népesedési kihívások kezelését valósítja meg, klasszikus gazdaságfejlesztési eszközöket nem biztosít. • EFOP 1. prioritás – Együttműködő társadalom • EFOP 3. prioritás – Gyarapodó tudástőke • EFOP 4. prioritás – Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében.

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): • IKOP-1.1.0-15 – Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása

169 • IKOP-2.1.0-15 – Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása • IKOP-3.2.0-15 – Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása a kevésbé fejlett régiókban.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): A KEHOP 3-as prioritása a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések címet viseli. Ezen belül kerülnek támogatásra a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek helyreállítását, szennyezés mentesítését, illetve a légszennyezettséget és zajcsökkentést célzó intézkedések. Vidékfejlesztési Program (VP): • VP 1. prioritás – A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben • VP 2. prioritás – A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása • VP 3. prioritás – Az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek előmozdítása • VP 4. prioritás – A mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása • VP 5. prioritás – Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban • VP 6. prioritás – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

VP konstrukció neve Támogatottak Jóváhagyott támogatási száma (db) összeg (Ft) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 931 17.738.246.623,38 Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági 100 874.667.445,27 állatfajták genetikai állományának megőrzés Ritka és veszélyeztetett növényfajták növényi 2 66.669.219,40 genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése Kompenzációs kifizetések Natura 2000 1.639 1.177.369.163,96 gyepterületeken Kompenzációs kifizetések erdőgazdálkodási Natura 1.170 4.504.076.345 2000 területeken Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal 547 443.253.425,57 érintett területeken A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti 23 2.430.104.698,35 támogatás Erdő-környezetvédelmi kifizetések 122 (melyből 17.215.284,14 eddig 2 db támogatott) Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése és 2 580.317 fejlesztése Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás 1.006 393.076.015 Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott 1.946 750.761.906 támogatás Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások 38 96.269.281,62 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott 78 968.29.600

170 VP konstrukció neve Támogatottak Jóváhagyott támogatási száma (db) összeg (Ft) induló támogatás Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 23 107.033.850 Erdősítés támogatása 38 1.134.215.186,44 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 7 még nincs jóváhagyott támogatási összeg Az erdőgazdálkodási potenciálban erdőtüzek, 2 27.516.588,69 természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott 13 138.877.142 erdőkárok helyreállítása Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló 67 50.021.568,12 tevékenységek Termelői csoport és termelői szervezetek 4 620.660.000 Ökológiai gazdálkodás (29. cikk) 185 4.530.249.996,25 Állattenyésztés-állattartó telepek 7 239.991.807 Állattenyésztés-baromfi 11 2.407.419.828 Állattenyésztés-szarvasmarha 29 3.216.200.671 Állattenyésztés-juh és kecske 27 563.918.561 Állattenyésztés-sertés 9 1.990.971.004 Állattenyésztés-trágyatárolók 13 341.328.291 Kisméretű terménytároló, szárító, tisztító 74 4.114.258.596 Kertészet-üvegház 9 1.028.286.263 Kertészet - ültetvény 17 318.795.039 Kertészet - gyógynövény 1 37.842.322 Kertészet - gombaház-hűtőház 4 627.467.898 Kertészeti gépbeszerzés 203 1.390.932.691 Vízgazdálkodás 8 245.148.546 Mezőgazdasági termékek értéknövelése 62 12.404.410.569 Borászat 120 7.437.361.941 Időjárási kockázatok megelőzése 5 25.412.236 Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése 134 5.628.319.150 Helyi piacok és közétkeztetés fejlesztése 51 1.213.571.837 Külterületi helyi közutak fejlesztése és 100 4.980.606.985 önkormányzati utak kezelését biztosító gépek beszerzése Szennyvízkezelés 6 852.437.398 Településkép, közösségi tér fejlesztése 148 4.689.432.125 Erdőgép 17 305.646.837 REL és helyi piacok - MC 1 63.825.675 Összesen 8.999 90.192.679.926,29 2.2.16 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Vidékfejlesztési Programokhoz kapcsolódóan megvalósuló fejlesztések (2019. januári állapot szerint)

Összességében a tárgyidőszakban 659 milliárd Ft összegű folyamatban lévő beruházásról beszélhetünk a megyében. Ebből a legnagyobb részt az IKOP teszi ki 307 milliárd Ft-tal, az összeg jelentős hányada az M30-as útszakasz határig történő továbbépítésére fordítódik.

171 Támogatott Igényelt támogatási Igényelt összköltség Megítélt támogatás Operatív Programok projektek száma összeg (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft) (db) GINOP 1 469 108 946 168 997 106 923 TOP 1. prioritás 117 33 007 33 057 32 621 TOP 2. prioritás 2 757 762 757 TOP 5. prioritás 12 7 712 7 712 7 712 TOP 6. prioritás 30 16 404 16 404 16 404 TOP ÖSSZESEN 161 57 880 57 935 57 494 MAHOP 2. prioritás 1 175 350 147 MAHOP 5. prioritás 1 415 830 364 MAHOP ÖSSZESEN 2 590 1 181 510 EFOP 1. prioritás 37 7 453 7 454 7 402 EFOP 3. prioritás 43 16 561 16 561 16 422 EFOP 4. prioritás 1 8 000 8 000 8 000 EFOP ÖSSZESEN 81 32 014 32 015 31 824 IKOP 1. prioritás 2 185 430 260 837 185 430 IKOP 2. prioritás 1 14 000 17 710 14 000 IKOP 3. prioritás 1 22 800 28 939 22 800 IKOP ÖSSZESEN 4 222 230 307 486 222 230 KEHOP 3. prioritás 1 2 080 2 080 2 080 VP konstrukciók összesen 8 999 90 193 90 193 ÖSSZES FEJLESZTÉS 10 717 659 886,37 511 254 2.2.17 táblázat: Folyamatban lévő beruházások B-A-Z megyében (2019. januári adatok alapján)

Magyar Falu Program A gazdaságfejlesztéses projekteken kívül meg kell említenünk a Magyar Falu Programot is, mely a többi projekthez hasonlóan innovatív megoldást nyújt a települések hátrányainak enyhítésére, olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek vonzóvá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára a vidéki településeket. A Magyar Falu Program alapvetően a kistelepülések jelen szükségleteinek kielégítését segíti. A rendelkezésre álló összegeket figyelembe véve inkább szinten tartó jellegű, a települések számára kitörési lehetőséget nem hordoz magában.

Felsőoktatáshoz kapcsolódó fejlesztési programok A Miskolci Egyetem Kutatóegyetemi TÁMOP projektje nagy előrelépést hozott a műszaki területek kutatási profiltisztítása, illetve a kiemelkedő – társadalom-tudományi kutatásokkal is kiegészített – stratégiai irányok kialakítása terén azzal, hogy öt Kiválósági Központot definiált, és 2012-ben elindította azok munkáját. A tapasztalatok és az új kihívások alapján ezek újragondolása is megtörtént. A 2016-tól működő kiválósági központjaink a következők: − Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ − Korszerű Anyagok és Technológiák Kiválósági Központ − Mechatronikai, Logisztikai és Informatikai Kiválósági Központ − Innovatív Járműipari, Gépészeti, Energetikai Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ − Társadalomtudományi Innovációs és Felzárkóztatási Kiválósági Központ

A Kiválósági Központok szerződéses feladataikat teljesítve jelentős fejlődést eredményeztek a Miskolci Egyetem tudományos életében, kutatási eredményességének és publikációs

172 gyakorlatának jellemzőiben. A Központok célja a tudományos eredmények átalakítása üzleti sikerrel kecsegtető gyakorlati alkalmazásokká úgy, hogy az alkalmazott kutatást és az ipari tapasztalatot hatékonyan kapcsolják össze, valamint a hallgatók és doktoranduszok gyakorlat- orientált képzését segítse elő. Ennek keretében az iparági szinten meghatározó vállalatokkal (MOL Nyrt, Electrolux Lehel Kft, ALCOA Köfém Kft, NEMAK Kft, Robert Bosch Kft, ZF Hungária Kft, Knorr Bremse Kft stb.) folyamatos kapcsolat alakult ki. A Kiválósági Központok jelentős fejlődést eredményeztek a Miskolci Egyetem tudományos életében, kutatási eredményességének és publikációs tevékenységének növelésében. Ez a folyamat azonban néhány éve megállt. Ugyancsak elmaradt a környezeti feltételek olyan értelmű megváltoztatása, amely elősegíti az egyetemi kötődésű spin-off, start-up vállalkozások létrejöttét, és ezek inkubációját. Ezt azonban pótolhatja a Miskolci Egyetemi Science Park koncepciójának Kormányzat általi támogatása. Jelentős előrelépést jelentett a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) Projekt elnyerése. A program bázisa kettős: megjelennek abban az intézmény szakmai hagyományai és kompetenciái, illetve a program a korábbiaknál erősebben épít az intézmény kapcsolatrendszerére. A projekt három fókuszterületet, illetve részprojektet (vertikális dimenzió) jelöl ki a K+F+I feladatok színteréül: korszerű anyagok, és vizsgálataik; modern anyagtechnológiák; intelligens irányítás és automatizálás. A projekt – kötelezően – konzorciális formában valósul meg. A konzorcium tagjai (horizontális dimenzió) a Miskolci Egyetem (ME) vezetésével a BorsodChem Zrt. (BC), a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. (BOSCH) és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI). Mivel napjaink globális versenye elsősorban értékláncok, beszállítói hálózatok versenye, a K+F+I területén is csak hálózati együttműködésekkel lehet a szükséges kiválóságot és kompetenciákat biztosítani. A FIEK tehát nem más, mint egyfajta tudás és kompetencia hálózat. Mindezek mellett a ME és a partnerek korábbi együttműködése a konzorcium további alapja és indoka. A projektben infrastrukturális fejlesztésekre is sor kerül, az új anyagvizsgáló, anyagtechnológiai, illetve irányítási és automatizálási laboratóriumok a részfeladatokat, a ME fizikai labor koncentrációja pedig a teljes FIEK-et is kiszolgálja, biztosítva a FIEK általános céljainak teljesülését és a hosszú távú fenntarthatóságot is. A Miskolci Egyetem továbbá 19 GINOP, 9 EFOP és 8 H2020, továbbá 1 JUSTICE PRO és 1 RFCS-2016 projekt fut.

Projekt méret ME részesedés Konstrukció Pályázat címe Partnerek (ezer Ft) (ezer Ft) GINOP Korszerű anyagok és intelligens BorsodChem Zrt. Robert 4.999.688 3.259.356 2.3.4.-15- technológiák FIEK létrehozása a Bosch Energy and Body 2016-00004 Miskolci Egyetemen Systems Kft. ÉMI ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS NONPROFIT KFT. GINOP Földi erőforrások illetve földtani 1.653.402 1.653.402 2.3.2-15- közeg energetikai célú 2016-00010 hasznosításához kapcsolódó termelés, hasznosítás és tárolás hatékonyságát növelő műszaki mérnöki eljárások fejlesztését szolgáló felfedező kutatások GINOP Innovatív megoldások a felszín alatti 677.935 677.935 2.3.2-15- vízkészletek fenntartható 2016-00031 hasznosítása érdekében

173 Projekt méret ME részesedés Konstrukció Pályázat címe Partnerek (ezer Ft) (ezer Ft) GINOP Kristályos és amorf nanoszerkezetű 883.813 883.813 2.3.2-15- anyagok kutatásával és fejlesztésével 2016-00027 foglalkozó kiválósági műhely fenntartható működtetése GINOP Immunstimuláló hatású és eddig nem Nemzeti Agrárkutatási és 947.986 114.996 2.3.2-15- alkalmazott mikroalga törzseken Innovációs Központ 2016-00058 alapuló preventív célú takarmány kiegészítők hatékony termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása GINOP Nemzetközileg versenyképes 877.913 877.913 2.3.3-15- kutatási, fejlesztési és innovációs 2016-00024 szolgáltatások nyújtására alkalmas infrastruktúra megerősítése a különleges anyagok fejlesztése területén a Miskolci Egyetem kiválósági központjaiban GINOP Innovatív finomőrlési- 145.302 145.302 2.3.3-15- szemcsetervezési technológiák 2016-00019 laboratórium fejlesztése a Miskolci Egyetem Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központban GINOP GEOCORE Magminta, Gyűjteményi MFGI, MTA ATOMKI 698.588 52.398 2.3.3.-15- és Laboratóriumi földtani 2017-00043 tudásközpont fejlesztése GINOP Új haszongépjármű hajtáslánc, Rába Futómű Gyártó és 584.611 110.000 2.2.1-15- magasabb hatásfokú, nagyobb Kereskedelmi Kft.- 2016-00017 teljesítményű, alacsonyabb zajszintű főkedvezményezett és kiterjesztett élettartammal rendelkező hajtóművének kifejlesztése GINOP E-mobilitáshoz használt Breuckmann Hungary 505.969 91.100 2.2.1-15- energiahatékony öntött rézrotor Kft., Öntőgépszerviz Kft. 2016-00002 nagyszériás sorozatgyártására alkalmas technológiájának és gyártócellájának kifejlesztése GINOP Vegyszeripari maradékok energia BorsodChem Zrt 2.039.387 365.000 2.2.1-15- hatékony és környezetbarát 2016-00005 semlegesítése, anyagában történő újrahasznosítása (nátrium klorát katalitikus termikus semlegesítéséhez szükséges növelt hatékonyságú katalizátorok kutatása és innovatív fejlesztése) GINOP Új, piacképes hengerelt alumínium ALCOA-Köfém 978.377 265.150 2.2.1-15- termékek technológiájának Könnyűfémmű Kft 2016-00018 fejlesztése, az anyagtudomány legújabb eredményei alapján a piacvezető hazai iparvállalat, az ALCOA-Köfém Kft. és kiemelkedő hazai felsőoktatási - K+F intézmények együttműködésében GINOP Haszongépjárművek előkezelésére, Alcufer Ipari, 914.553 60.849 2.2.1-15- szétszerelésére, bontására, Kereskedelmi és 2016-00024 újrahasznosítására vonatkozó Szolgáltató Kft. kutatás-fejlesztési program végrehajtása az OPTISOL konzorcium keretében

174 Projekt méret ME részesedés Konstrukció Pályázat címe Partnerek (ezer Ft) (ezer Ft) GINOP Hűtővíz keringető szivattyú és Robert Bosch Energy and 1.533.480 499.340 2.2.1-15- motorhűtő ventilátor Body Systems 2017-00090 továbbfejlesztése az elektromos Gépjárműelektromossági járművekben elvárt magasabb Alkatrész Gyártó és minőségi követelmények Forgalmazó Kft, Bay figyelembevételével Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft GINOP- Alumínium csomagoló eszközök Mátrametál Kft 620.858 297.883 2.2.1-15- gyártásának fejlesztése 2017-00035 GINOP 3D holografikus képek rögzítésére Royal Press Hungary 905.474 129.248 2.2.1-15- alkalmas fotopolimer rendszer Nyomdaipari és 2017-00086 fejlesztése Kommunikációs Kft GINOP Folyamatos HTC technológiára Társ 95 Kft 1.449.353 54.636 2.2.1-15- épülő biomasszát, szennyvíziszapot 2017-00100 és egyéb alapanyagot feldolgozó reaktorüzem prototípusának kialakítása GINOP Ultrapontosságú és freedome típusú Hun-Tech System Kft 1.297.974 299.570 2.2.1-15- szerszámgépek kifejlesztése 2017-00093 GINOP Bio nyersanyag termékskála Dunántúli Regionális 354.100 45.000 2.2.1-15- kialakítása lokális technológia sor Vízmű Zártkörűen 2017-00069 figyelembevételével – Működő hasznosíthatósági vizsgálatok az Részvénytársaság üzemi körülmények optimalizálásával EFOP-3.6.1- Fiatalodó és megújuló Egyetem - 1.198.000 1.198.000 15-2016- Innovatív tudásváros a Miskolci 00011 Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése EFOP-3.1.2- A pedagógusok módszertani Eszterházy Károly 6.900.000 252.219 16-2016- fejlesztése a végzettség nélküli Egyetem 00001 iskolaelhagyás megelőzése Pécsi Tudományegyetem érdekében Eötvös Lóránd Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem EFOP-3.4.3- FŐNIX-ME-Megújuló Egyetem - 1.931.000 1.843.920 16-2016- Felsőoktatási Intézményi fejlesztések 00015 a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében EFOP-3.4.4- Pályaorientáció, valamint a Együtt a Jövő 397.499 372.605 16-2017- matematikai, természettudományos, Mérnökeiért Szövetség 00008 informatikai, műszaki szakok népszerűsítése a felsőoktatásban EFOP-3.6.2- Fenntartható nyersanyag- Nyugat-magyarországi 1.444.740 408.366 16-2017- gazdálkodás tematikus Hálózat - Egyetem, Szegedi 00010 RING 2017 Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem

175 Projekt méret ME részesedés Konstrukció Pályázat címe Partnerek (ezer Ft) (ezer Ft) EFOP-3.6.2- Az intelligens, fenntartható és Szegedi 1.499.174 423.700 16-2017- inkluzív társadalom fejlesztésének Tudományegyetem, 00007 aspektusai: társadalmi, technológiai, Corvinus Egyetem innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban EFOP-3.5.1- "Dual Drive University" A Miskolci Észak-magyarországi 399.719 318.916 16-2017- Egyetem duális és kooperatív Informatikai Klaszter 00002 felsőoktatási, szakképzési és szakirányú továbbképzéseinek fejlesztése EFOP- "Nyelvkaland ME" Nyelvtanulással a 409.918 409.918 3.2.14-17- boldogulásért 2017-00005 EFOP-3.5.2- Kooperatív képzések és oktatási Debreceni Egyetem, 400.742 142.893 17-2017- innováció a szakmai tanárképzésben Nyíregyházi Egyetem 00001 H2020 Mapping mobility - pathways, (2015. május-2018. április 2.490.000 EUR 142.250 EUR institutions and structural effects of (36 hó)) youth mobility in Europe (MOVE) H2020 Knowledge Inventory for (2015.január - 1.100.000 EUR 79.500 EUR hydrogeology research (KINDRA) 2017.december (36 hó)) H2020 Combined Heat, Power and Metal (2016. január - (42 4.240.000 EUR 422.000 EUR extraction from ultra-deep ore bodies hónap)) (CHPM2030) H2020 Autonomous Underwater Explorer (2016. február - (46 4.870.000 EUR 516.000 EUR for Flooded Mines (UNEXMIN) hónap)) H2020 Reinforcing the scientific excellence (2016. január- (36 hónap)) 1.000.000 EUR 490.310 EUR and innovation capacity in logistics technologies of the University of Miskolc (UNI-TWINN) H2020 Innovative Coarsening-resistant (2016. szeptember - ) 2.700.000 EUR 233.750 EUR Alloys with enhanced Radiation tolerance and Ultra-fine-grained Structure for aerospace application (ICARUS) H2020 Demonstrating the concept of Citizen (2016. szeptember - ) 5.000.000 EUR 109.593 EUR Observatories by developing a citizen observatory network on soil and soil moisture to support the sustainable use of the soil resources (GROW) H2020 Low Cost Materials Processing (2016. szeptember - ) 8.000.000 EUR 327.743 EUR Technologies for Mass Production of Lightweight Vehicles - HFG® (Hot Forming & Quenching) JUSTICE Strenghtening Juvenile Justice JUST 37.000 EUR 37.000 EUR PRO. Systems in the counter - terrorism context: capacity - building and peer learning among stakeholders RFCS-2016 Temperature assessmentof a vertical RFCS-2016 24.976 EUR 24.976 EUR steel member subjected to localised fire - valorisation 2018 (EIT-KIC) 774.986 EUR 86.123 EUR 2018 (EIT-KIC) 2.2.18 táblázat: A Miskolci Egyetem projektjei

176 Kistréségi társulások A helyi települési önkormányzatok többcélú kistérségi Társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény adta lehetőséggel élve a megye mind a 15 kistérsége működtetetett Társulásokat. A társulások feladatellátása változatos képet mutatott. Közös jellemző a humán szolgáltatások (szociális illetve közoktatási feladatok) kistérségi szinten való ellátása volt. Az aprófalvas területeken elsősorban a kistérségi kereteken belül működő, mikro-térségi, illetve településközi szintű intézményfenntartó társulások feladatellátása volt jellemző. A törvény hatályvesztését követően 2013. január 1-től az önkormányzati társulási rendszer átalakult, a korábbi kistérségi társulások önkéntes alapon működhettek tovább. A települések jellemzően a finanszírozási feltételek függvényében döntöttek a társulások fenntartásáról, módosításáról, megszüntetéséről. A járások kialakításával és intézményfenntartó szervezeti egységeik létrehozásával a megyei települési önkormányzatok oktatási-, szociális- és egészségügyi (pl.: orvosi ügyelet) területen működtetnek önkéntes társulásokat. Ezek a „LEADER” helyi akciócsoportok • Dél-Borsodi LEADER Egyesület • Borsod-Torna-Gömör Egyesület • Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület • Bükk-Térségi LEADER Akciócsoport (BÜKK-MAK) • Abaúj LEADER Egyesület • Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület • Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület A 2014-2020 programidőszak EU támogatását meghatározó rendeletek lehetővé tették a „Leader-típusú” kezdeményezéseket. A helyi közösségek által tervezett és végrehajtott fejlesztési beavatkozások köre jelentős. A Leader Helyi Akciócsoportok által felhalmozott tapasztalatokra lehet építeni a jövőbeli együttműködéseket.

177 2.2.4.2. Konkrét beruházások

A megye számos településén valósult meg ipari terület fejlesztése, mellyel alkalmassá válnak új beruházások fogadására. Iparterület fejlesztése elsődlegesen a városokban, térségi foglalkoztatási központokban valósul meg (Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Edelény, Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szikszó, Cigánd). A jövő kérdése, hogy az így létrejövő szabad kapacitásokat miként használják ki a vállalkozások.

A megye beruházásainak többsége jellemzően a megyeszékhelyre érkezik az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően, így Miskolcon megvalósuló nagyberuházásokról lehetett beszámolni (pl. GS Yuasa International, Evosoft Hungary Kft.). Ezek 2020-ban is folytatódnak, emellett a Mezőkövesdi Modine Hungária Kft. majdnem 2 milliárd eurós beruházása is lezárult, és 2020 májusában teljes kapacitáson indult a gyártás.

Miskolcon 2020 áprilisában jelentették be egy logisztikai és autóipari üzem építését; a török, alumínium-öntészettel foglalkozó fémmegmunkáló autóipari beszállító vállalat legalább 100 ember foglalkoztatását tervezi hosszú távon.

A Hell projekt 2009 novemberében indult 11 hektáros területen, a 3-as számú főút mellett, Szikszótól másfél kilométerre, zöldmezős beruházás keretében valósult meg. A 4,5 milliárdos összértékű, részben hazai és európai uniós pályázatok (GOP és ÉMOP) felhasználásával megvalósuló projekt keretében egy modern palackozó gépsorokkal felszerelt 7200 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok és a 6000 négyzetméteres teljesen automatizált logisztikai központ épült. A német Krones cég töltősoraival felszerelt létesítmény Európa szinten egyedülálló teljesítményt nyújt. A fejlesztésekhez illeszkedően a gyár tőszomszédságában 2012-en felépült egy 6000 m²-nyi modern logisztikai központ is, ahol 12 ezer raklapnyi palackozott frissítő várja a szállítást. Az üzemet kiszolgáló raktár felépülése után, 2012-ben, a beruházás második ütemében egy további, szintén Krones gépsor került beüzemelésre, amely PET palackok töltésére alkalmas, így a szikszói gyár kapacitása megháromszorozódott az új beruházással.

A szikszói Hell-beruházás is folytatódik, emellett 2019-ben elindult a tiszaújvárosi MOL poliol gyárának építése is, amely 2500 embernek ad munkát.

A megyében megvalósuló beruházások között kell megemlítenünk a SW Umwelttechnik Magyarország Kft. Alsózsolcán megvalósult fejlesztését, melynek keretében létrehozott üzemben magas hozzáadott értékű tevékenység és K+F is zajlik majd, a betonipartól távol álló technológiák integrálásán dolgoznak. A társaság közlése szerint elektronikus szerelvényekkel, információtechnológiai alkatrészekkel látják el a betonelemeket, ezekkel a termékekkel új európai piacokra törhetnek be. Az uniós támogatással elkészült üzem 25 új munkahelyet teremt, és most már 160-an dolgoznak a gyárban. A cég árbevétele a beruházásnak köszönhetően évente 2 milliárd Ft-tal nő.

Az ALTEO Nyrt. tiszaújvárosi üzemében 9 megawatt kapacitású gázmotort telepített, amely 2020. május 4-én kezdte meg működését, egy több mint 2 milliárd Ft-os fejlesztés első lépcsőjeként.

A Green Plan Energy Kft. új építésű okosotthonokkal, és egy minden ízében 21. századi 63 lakásos belvárosi társasházzal pezsdítené fel Kazincbarcika ingatlanpiacát. A cég hagyományos napelemgyártással és telepítéssel foglalkozik, az utóbbi években azonban

178 portfóliójukat kiterjesztették energiatakarékos otthonok építésére. A Green Plan Energy Kft. a Kazincbarcikai Ipari Parkban is mintegy három hektár alapterületű ingatlanon, 2-2,5 milliárd Ft-os beruházást kíván megvalósítani két ütemben, melynek révén akár száz embernek biztosíthat az üzem új munkahelyeket.

A szirmabesenyői ipari területen építi fel új központját a SEG Automotive Hungary Kft. A társaság – amely eddig a Bosch miskolci gyárának területén működött – új telephelyét a már Szirmabesenyőn működő logisztikai központjuk mellé építi fel. Az összességében 45 ezer négyzetméteres komplexum révén egy korszerű gyártóhely alakul ki, amellyel gazdaságosabbá válik a termelés és a cég – a közúti áruszállítás csökkentése révén – jelentősen hozzájárul a károsanyag-kibocsátás visszafogásához. A tervek szerint 2020. végére elkészül az új telephely, a gyártócsarnok és a fejlesztőközpont. A tervek szerint 2021. július végétől már teljes kapacitással az új helyén fog működni a SEG Automotive Hungary Kft. gyára.

Az Ongropack Kft. 8,5 milliárd Ft valósított meg fejlesztést Szirmabesenyőn, mellyel 283 embernek ad munkát. A cég egy kazincbarcikai telephelyet cserél le a beruházással. A fejlesztés 10 hektáron, zöldmezős beruházásként valósult meg, illetve a további fejlesztések érdekében még nyolc hektár került megvásárlásra. A cég PVC műanyag termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik.

A Kis-Hortobágy Major egy új társadalmi vállalkozás Mezőcsáton. Alapja az a mintaprojekt, amelyet a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete hozott létre egy EFOP pályázat segítségével a szociális gazdaság erősítése és a leghátrányosabb helyzetű csoportok elhelyezkedése érdekében. Nonprofit szervezetek és vállalkozások együttműködése révén egy olyan termelőüzem alakult, amely szociálisfarm-jelleggel működik, és innen látja el a környéket – elsősorban Miskolcot – egészséges termékeivel.

A magyar tulajdonú Wellis Magyarország Zrt. 8,5 milliárd forint beruházás hajt végre Ózdon, 800 új munkahelyet hoz létre a városban és környékén, ehhez a kormány 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. A Wellis, aki a világ öt legnagyobb medencét gyártó vállalatai közé tartozok, megvette az ABB korábbi ózdi telepét, a 29 ezer négyzetméternyi gyárterületre új gépeket visz, emellett 20 ezer négyzetméter logisztikai központot épít, a beruházással a medencegyártásban a világ egyik legnagyobb kapacitását hozza létre.

179 2.2.M Gazdaság – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.5 fejezet)

A vállalkozások számában jelentős növekedés következett be az elmúlt években a 20-49 fős és 50-249 fős vállalkozások körében, de a 250 fő fölött foglalkoztatók száma csökkent (2014: 39, 2019: 34 vállalkozás). A megye foglalkoztatottjainak 27,9%-a Miskolchoz kötődik. Az M30 autópálya bekapcsolja a várost az országos vérkeringésbe. A három, a városhoz közvetlenül kötődő ipari park (Diósgyőri Ipari Park, Déli Ipari Park, Miskolci Ipari Park) jó közúti megközelítési lehetőségekkel rendelkezik, a beruházások folyamatosak. A Déli Ipari Park környezetbarát és okos városfejlesztési irányvonalaként teljeskörű, geotermikus energiát is kínáló infrastrukturális ellátottság is a befektetők rendelkezésére áll. Miskolcon jelentős a barnamezős területek nagysága is, ezek helyreállítása és hasznosítása jó vállalkozási lehetőségeket rejt magában. A Miskolci Egyetem betölti innovációs ökoszisztéma szerepkörét, hálózatépítő szerepe a nemzetközi kutatási projektben gazdaságélénkítő az új partnerek feltárásával és szakmai témák tudományos megoldásával.

2.2.M.2 Turizmus – kultúra – sport, Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.9 fejezet és Miskolc Turizmusfejlesztési Stratégia)

A kulturális kiadások 2013 és 2020 között Miskolc költségvetésének 4,86-6,64%-át adták, az érték 2019-ban 6,44%. Az összes kulturális kiadás ebben az időszakban 2.003 millió Ft-ról 3.042 millió Ft-ra nőtt. A múzeumi látogatások száma 2018-ban elérte a 293 ezer főt. Olyan nemzetközi szinten jegyzett fesztiválok, mint az Operafesztivál vagy a CineFest, keretet adnak az Európában egyedülálló, változatos gyűjtemények, történelmi emlékhelyek látogatásának (Hermann Ottó Múzeum, Diósgyőri Vár, görögkatolikus ikonosztáz, Miskolci Nemzeti Színház, Avasi pincesor stb.).

A kereskedelmi szálláshelyek száma 2018-ban 53, kapacitásuk 5.500 fő körüli. A magán szálláshelyek száma növekedést mutat (2014: 293 vendégszoba, 2017: 445 vendégszoba). A vendégágyak számával mérve 2015 és 2019 között 4246-ről 5445-ra nőtt a teljes kapacitás. A Miskolcon eltöltött vendégéjszakák számának növekedése dinamikus, 2010 óta 200 ezerről 400 ezer fölé nőtt. A kereskedelmi száláshelyek bevétele folyamatosan növekszik 2010 és 2019 között, 2019-ben megközelítette a 3.960 millió Ft-ot. Miskolc természeti adottságai egyben főbb turisztikai látványosságai is: • Barlangfürdő, Selyemréti Strandfürdő, Miskolctapolcai Strandfürdő, • Miskolci Állatkert és Kultúrpark, • Lillafüredi Állami Erdei Vasút, • Anna Barlang, • Szent István Barlang, • Diósgyőri Vár, • Herman Ottó Múzeum (mellette 14 további múzeum működik), • Lillafüredi Libegő.

Lillafüreden a Palota Szálló és környéke, a Hámori tó nyújt kikapcsolódási lehetőséget, A Lillafüredi Sport- és Kalandpark kínál számos sportolási- és élménylehetőséget. Újmassán az

180 őskohó ipari műemléke rendezvényeknek is helyszínt ad, Felsőhámorban pedig Kohászati Múzeum található. Lillafüred és környéke adja a város vendégforgalmának 20-25%-át. Diósgyőrben a vár környéke jelent kulturális központot. A vár mellett a Lovagi tornák tere különböző rendezvények, előadások helyszíne. A Lillafüredi Állami Erdei vasút végállomás is itt található. A Tündérkert szabadon látogatható park, ideális családi kikapcsolódáshoz. Miskolctapolcán a fürdők mellett park, kalandpark, bobpálya várja az érdeklődőket. Az Avalon park wellness szállodát, apartman rönkházakat, éttermeket, konferenciaközpontot, sörözőt, elektromos gokart pályát és szabadtéri játszóparkot foglal magában. A Történelmi Avas a Kilátóval, bor- és gasztro turizmussal kapcsolódik be a város életébe.

A sportlétesítmények fejlesztése folyamatos. 2018 májusában adták át a 14.655 fő befogadására alkalmas új DVTK Stadiont, mely elnyerte az Év Stadionja címet. 2019-ben került átadásra a felújított 50 méteres medence és a légtartásos sátor a téli használathoz a Selyemréti Strandfürdőben. Megújul a Kemény Dénes Városi Sportuszoda (világítás, hangosítás, parkolók). A Miskolci Jégcsarnok 2018 óta bajnoki mérkőzéseknek is helyet ad, lelátója 300 fővel bővült. 2019-ben pedig sor került videó gólbíró- és beléptetőrendszer kialakítására, öltözők és vizesblokkok felújítására, a pályavilágítás korszerűsítésére, valamint a metodikai központ felújítására. A Gyermekváros területén 1100 m2-es, könnyűszerkezetes tornacsarnok tervezett. A kültéri sportolást a városban 4 db egypalánkos, sportburkolattal ellátott kültéri kosárlabda pálya is lehetővé teszi. A Miskolci Egyetemen a MEAFC 11 szakosztállyal, mintegy 560 fő sportolóval működik. A Város tulajdonában 6, résztulajdonában további 5 sportszervezet működik, amely magába foglalja a diáksport, utánpótlásnevelés, profi és szabadidősport tevékenységeit. A Miskolci Egyetem és Miskolc városa nagy sikerrel volt a házigazdája (MEAFC koordinálásával) a 2016-os Tájékozódási Futó Világbajnokságnak és a 2017-es Kosárlabda Egyetemi Európa- bajnokságnak.

181 Megállapítások, következtetések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági versenyképességének kitörési lehetőségei: A megye területén a mobilitási nehézséggel küzdő, munkaerővel rendelkező térségek száma magas. A foglalkoztatási szint növelése érdekében a térség potenciális foglalkozatottjainak munkahelyekre történő eljutásának biztosítása szükséges.

A megye területén előnytelenül koncentrált a GDP termelő képesség. A magas megyei szintű GDP mellett jelentős a megye olyan térségeinek száma és területe, ahol a gazdasági teljesítmény nem számottevő. Szükséges a helyi adottságokra épülő, helyben foglalkoztató programok felkarolása.

A megyében tőkeszegény, gazdasági teljesítményben kis hányadot képviselő kis- és középvállalkozói szektor van jelen, amely ugyanakkor a foglalkoztatás bázisát adja. A vállalkozásfejlesztést a szakképzett munkaerő és a technológiai-fejlesztés feltételrendszerének biztosításával szükséges támogatni a versenyképesség javítása érdekében.

A megye gazdaságában a magas hozzáadott értékű tevékenységek részesedése alacsony, hiányzik a korszerű infrastruktúra (modern irodaépületek, inkubátorok, technológiai és tudáscentrumok). Nélkülözhetetlen az ipari parkok kulcsfontosságú telepítési tényezőinek fejlesztése, az ipari parkba betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő infrastruktúra és szolgáltatási funkciók kialakítása, bővítése.

A megye mezőgazdasági szektorhoz köthető vállalkozásai alacsony technológia fejlettségűek.

A mezőgazdasági szektorhoz köthető vállalkozások mezőgazdasági technológiai modernizációjának elősegítése szükséges.

A mezőgazdasági feldolgozóipar egyenlőtlen fejlettségű. Szükséges a megyei feldolgozóipari háttér bővítése a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében.

A megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, azonban láthatósága, elérhetősége gyenge. A turisztikai ágazat komplex szemléletmódú, a desztinációk együttműködésén alapuló fejlesztése szükséges.

A megye gazdasági és társadalmi kapcsolataiban jelentős múltra tekint a Felvidékkel való gazdasági-kulturális kapcsolat, mely sok kiaknázatlan lehetőséget rejt. A határon átnyúló együttműködések akadályainak csökkentése érdekében indokolt a jogszabályi harmonizáció kezdeményezése, információs rendszer és tanácsadó hálózat létrehozása, a gazdasági és a közös intézményi és civil kapcsolatok fejlesztése.

A megyében jól prosperáló, húzóágazatoknak (vegyipar, gépipar, elektronikai ipar és feldolgozóipar) viszonylag kevés az összeköttetése a kis és közepes vállalkozásokkal. Indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése.

182 2.3. Környezeti állapot

A megye környezeti állapotának bemutatása során az alábbi dokumentumok kerültek felhasználásra: • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram, Végleges változat, 2014. szeptember • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia, 2018-2030, készítették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály munkatársai, 2018. február 8. • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022, 2017 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, Munkaanyag, 2013. december • „Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. regionális és nemzetpolitikai előterjesztés melléklete, 2019 • Tájékoztató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának tevékenységéről, Taskó József, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, Miskolc, 2020. május 6.

2.3.1 Domborzati viszonyok, geomorfológiai adottságok, táj jellemzői

A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni- hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felső részén az Aggtelekikarszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik.

2.3.1 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye domborzata

A táj jellemzőit a megye két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi- északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy

183 részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A hegyvidéki területek összefüggő, zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésű erdő-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzők. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, amely vizes élőhelyek védelme országos érdek. A klímaváltozás hatására a folyók vízhozama változhat, valamint a szélsőségesebb időjárás befolyásolhatja a természetes növényvilágot, ezáltal megváltoztatva a táj jellemzőit.

Talajviszonyok Borsod-Abaúj-Zemplén megye talajtípusait tekintve változatos képet mutat, legjellemzőbbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, réti öntéstalajok (folyók mentén), barnaföldek és rendzina talajok, de jelentős mértékben megtalálható a csernozjom-barnaerdőtalaj is.

2.3.2 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye genetikai talajtípusai

A megye két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld területén fekszik, mely a talajadottságaira is nagy hatással van. Az egyik jellemző talajtípus a Bükk-vidéken a rendzina és annak változatai, amelyek szénsavas meszet tartalmazó, tömör kőzeteken alakultak ki. E vékony talajréteg magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Másik meghatározó talajtípus a barna erdőtalaj. Az Aggtelek-Rudabánya-hegyvidék triász karbonátos kőzetekből épül fel. E tömör kőzeteket köves-sziklás váztalajok, rendzinák és egyes részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok fedik. A Tokaj-Zempléni-hegyvidék talajviszonyait a vulkáni eredetű

184 kőzetek alakították, ahol elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a löszös területeken barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok találhatók. Az észak-magyarországi medencék középtájai az Északi-középhegységet északról szegélyező medencéket foglalja magába. A jellemző talaj a legmélyebb részeken réti, lápos réti talaj, az erdei és mezőségi átmeneti övében pedig gyakori a csernozjomhatás. Az Alföld középtájai közül a Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz), a Közép-Tisza-vidék (Taktaköz, Borsodi-ártér) és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság (Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod) találhatóak a megye területén. Talajaik döntően a folyók által lerakott hordalékból alakultak, jellemzőek a réti talajok, ugyanakkor a középhegység irányából csernozjom barna erdőtalajok és csernozjom talajok mozaikja a meghatározó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi talajdegradációs folyamat tekintetében veszélyeztetett, a talajpusztulással fenyegetett területek veszélyeztetettségi foka jellemzően növekszik. A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok nemcsak a termőérték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felelősek, de jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók, az ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mezőség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb minőségű földjei a következő településeken találhatók: Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza. Az időjárási szélsőségek, a hőhullámok, a csapadékhiány, a gyakrabban lezúduló nagy mennyiségű csapadék a szántóföldi művelésben és a borvidékeken is a talaj humusztartalmának csökkenését és talajeróziót okozhatnak. Az éghajlatváltozás hatásai megye híres történelmi borvidékét, a Tokaji Borvidéket is kedvezőtlenül érinthetik, mely országunk kiemelt térsége és UNESCO világörökségi helyszín is.

185 2.3.2 Éghajlat, klimatikus viszonyok

A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középhőmérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon 1850-1900 óra, a Bükkfennsíkon és a megye középső területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zempléni, Tokaj-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medencedombságokon 600-650 mm, a középhegységek 400-600 méter magas szintjein 650-800 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon 550-600 mm, Tokaj-Hegyalján 620-630 mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai szőlőültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függően szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás erős gátoltsága a hegyek dombok miatt. A klímaváltozáshoz köthetők a hirtelen és szokatlan légköri változások, továbbá az extrém meleg időszakok gyakoriságának növekedése, melyek megterhelők az emberi szervezet számára. Ennek következtében növekszik a halálozás, gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia és agyvérzés, illetve a metabolikus kórképek, továbbá a közúti balesetek száma is emelkedhet. A hőhullámokkal szemben különösen veszélyeztetettnek minősülnek a csecsemők, a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, illetve a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Hőhullámnak tekinthető az az időszak, amikor legalább három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a napi 25°C fokot. E jelenség előfordulása Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az utóbbi években egyre gyakoribb, átlagosan 8 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, a megye közép-nyugati területei esetében ez a szám 2 alatti, míg középső területein meghaladta a 14 napot is. A hőhullámokkal szembeni sérülékenység vizsgálat célja, hogy megbecsülje, hogy a jövőben várható klímaparaméterek mekkora többlethalálozást fognak eredményezni a megyében. Azt, hogy a lakosság mennyire sérülékeny a hőhullámokkal szemben, meghatározza egyrészt a hőhullámos időszakok gyakoriságának várható változása, másrészt pedig a területen élők társadalmi–gazdasági helyzete és egészségügyi állapota. Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége az országos átlagnál magasabb. Ennek oka egyrészt, hogy a hőhullámos napok többlethőmérséklete meghaladja az országos átlagot, de a növekedésre a lakosság egészségügyi és jövedelmi helyzete is hatással van. A hőhullámok okozta többlethalálozás a megye egész területén jelentős probléma, de a keleti és déli területeken várhatóan intenzívebb lesz a hatás a jövőben.

186

2.3.3 ábra: Hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség

A hőhullámok által előidézett egészségügyi kockázatok elsősorban a magas beépítettségű, nagy lakósűrűségű területeken – jellemzően városokban – a legnagyobb mértékűek. A városokban a kevesebb zöldfelület miatt csökken a párolgás – ami hűtené a légkört –, a lakások hűtése (légkondicionáló) tovább melegíti a város levegőjét, továbbá a sűrű beépítettség miatt az átszellőzés is nehezebbé válik. A városokban ún. hőszigetek alakulhatnak ki, ennek következtében pedig a városok nagy arányban burkolt területein erősödhetnek a hőhullámok hatásai. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb város, Miskolc van leginkább kitéve a városi hőszigethatásnak, ami többek között a burkolt felületek csökkentésével, a zöldfelületek növelésével enyhíthető.

187 2.3.3 Levegőminőség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzetét három hosszútávon ható tényező alakítja: • A gazdasági szerkezetátalakulás következtében az ipari kibocsátások csökkennek. Az elmúlt években olyan kibocsátó források (ipari üzemek, gyárak), illetve ezen források működése szűnt meg vagy került felfüggesztésre, melyek jelentősen szennyezték környezetünket a kritikus PM10 és NOx szennyezők kibocsátásával. (Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES erőmű; Sajókeresztúron felfüggesztésre került a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. tevékenysége; Miskolcon a DAM 2004 Acél-és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Holcim Hungária Zrt. 2011- ben szüntette be tevékenységét.) • Folyamatosan növekednek a közlekedési (különösen a szállítási) igények. Miskolc levegőminőségének elsődleges hatótényezője a közlekedési légszennyező anyagok kibocsátása, de a nagy forgalmú határátkelők közelében is kritikus légszennyezettségi állapotok alakulhatnak ki. • Az aprófalvas térségekben, különösen Sajó-völgye légszennyezettségi zónában a lakossági fűtés a meghatározó légszennyező forrás. A szilárd háztartási fűtőanyagok (lignit, fa, háztartási hulladék) kis hatásfokú eltüzelése jelentős egészségügyi kockázatokra is vezethet.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) működő automata mérőállomásai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a következőek: Hernádszurdok, Kazincbarcika, Miskolc – Alföldi utca, Miskolc – Búza tér, Miskolc – Lavotta utca, Oszlár, Putnok, Sajószentpéter A háztartási szilárd fűtőanyagok egyre inkább elterjedő használata, az ipari tevékenységek, a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai okok (pl. völgyben fekvő településeknél kisebb légmozgás), valamint a nagy forgalmú utak (pl. 26. sz. főút Putnok; 3. sz. főút Hernádszurdok) járulnak hozzá jelentősen a PM10 terheléshez. Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. A fűtési időszakban a PM10 szennyezettség 24 órás értéke akár duplája is lehet a fűtési időszakon kívüli napi szennyezettségnek.

A PM10 frakció mellett fontos megemlíteni a PM2,5 frakciót, mely akár 80%-a is lehet a PM10 frakciónak. Valószínűsíthető, hogy a PM10 esetében megállapítottak a PM2,5 esetében is helytállóak. Technikai okok miatt azonban az OLM legutóbbi jelentése nem tartalmazott PM2,5 frakcióra vonatkozó adatokat.

Megyénk egyik legszennyezettebb levegőjű települése Sajószentpéter, melyet az alábbi ábra is szemléltet. Éves szinten a településen mért koncentráció 60 alkalommal érte el vagy haladta meg a határértéket. (A szállópor (PM10) éves határértéke: 50 μg/m3.)

188

2.3.4 ábra: Sajószentpéter 2019.10.01-2020.09.30. PM10 érték alakulása

Az egyéb légszennyező anyagok – kén-dioxid (SO2), szén-monoxid (CO), ózon (O3), benzol10, nitrogén-dioxid (NO2), a szálló porhoz kötődő arzén (As), kadmium (Cd), nikkel (Ni) és ólom (Pb) – a vizsgálatok alapján általában határérték alatti szennyezettséget mutatnak. Ugyanakkor a Sajó-völgyében, illetve Miskolcon a szálló porhoz (PM10-hez) kötődő benz-(a)-pirén (BaP) koncentráció gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A benz-(a)-pirén az égéstermékekben, például a koromban mutatható ki, bizonyítottan rákkeltő hatású. A kommunális hulladékok elégetése és a gyengébb minőségű szenek (faszén, tőzeg, lignit) égetése során a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetétele és a relatív alacsonyabb égetési hőmérséklet egyaránt hozzájárul a levegőminőség romlásához, amely a téli időszakban fokozódik, így növelve az egészségügyi kockázatot. A közlekedési eredetű levegőszennyezés a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejt ki káros hatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik.

SO2 CO O3 PM10 No2 Hernádszurdok 8,2 289 57,1 16 4,6 Kazincbarcika 8,5 795 43,5- 29 11,2 Miskolc – Alföldi utca 20,5 - - 31 16,7 Miskolc – Búza tér 8,1 499 38,9 26 26,4 Miskolc – Lavotta 14,3 561 35,0 29 11,6 utca Oszlár 7,4 510 53,2- 15 - Putnok 21,6 704 27,7- 34 6,6 2.3.1 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye automata mérőállomásain mért értékek (µg/m3, (2020. március 1.)

A megye napi értékeiről szóló táblázat esetében az értékek nélküli rubrikák azt jelentik, hogy nem állt rendelkezésre adat az adott mérőállomáson a légszennyező anyag(ok)ról a megjelölt időpontban. A klímaváltozás a levegőminőségre is hatással lehet. Egyrészt hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom. Másrészt a külső hőmérséklet változása

189 befolyásolhatja a fűtési- és hűtési szokásokat, ezáltal a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségét is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag, ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások magas aránya. A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a kisméretű porrészecskék okozta légszennyezéssel. Mivel a lakosság gazdasági helyzete is az országos átlag alatti szinthez tartozik, a klímaváltozás várhatóan az országos átlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a megyét. (A nehezebb anyagi helyzetben élő lakosok kevésbé környezettudatosak, legyen szó közlekedésről, vagy a fűtési alapanyagok megválasztásáról).

190 2.3.4 Vízrajz

Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül gazdag felszíni vizekben és jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nem csak helyi, hanem nemzeti érdek is. A megye esetében a kontinentális hatásokat a domborzati viszonyok jelentősen módosítják, mivel természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb vidéke. A megye nagyobb folyóvizei: Tisza, Hernád, Sajó, Bodrog, Bódva. A vízhálózat legmeghatározóbb folyója a Tisza, amely vízgyűjtőterületéhez tartozik a megye többi vízfolyása. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam- ingadozásokat mutat. A megyében található természetes vízfolyások vízgyűjtőterületének döntő többsége – több mint háromnegyed része – a szomszédos országokban található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége és használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ.

A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. Jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó és a Rakacai- tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábánál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb a Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladja a 600 hektárt. A fürdőzésre használt tavak minősége a megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya azonban egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.

Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Tiszának és mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és a Hernád völgyében nem épült ki folyamatos védvonalrendszer, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területeken) veszélyezteti.

A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak.

191

2.3.5 ábra: A megye belvízzel veszélyeztetett területei

A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik.

2.3.6 ábra: A megye árvízzel veszélyeztetett területei

A megye területe – a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével –, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A klímaváltozás következményként várhatóan megnő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása, mint a lokálisan jelentkező, hirtelen lezúduló, 30 mm/nap intenzitást meghaladó csapadékeseményeké, ami villámárvíz kialakulásához vezethet. A villámárvíz kialakulását befolyásolja a vízgyűjtő terület felszínborítottsága, vízrajza, talajadottságai, geomorfológiája és lejtőszöge. Az utóbbi feltétel síkvidéken értelemszerűen

192 nem játszik meghatározó szerepet, éppen ezért a villámárvíz fogalma csak a domb- és hegyvidéken értelmezhető. Azonban a hegyvidékek mellett a városi területek is veszélyeztetettek, és a klímaváltozás hatására várhatóan növekvő csapadék intenzitás minden bizonnyal elősegíti a belterületi elöntések gyakoriságának növekedését is. Magyarország villámárvíz-kockázati térképe alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek döntő többsége magas kockázatú.

2.3.7 ábra: Magyarország villámárvíz veszélyezettsége (Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz- valamint-villamarviz-kockazat-ertekelese-hazankban.pdf)

A NATéR rendszerben elérhető villámárvíz-veszélyeztetettség vizsgálat – amely az egyes vízgyűjtők veszélyeztetettségét határozza meg – eredményei alapján szintén fokozottan veszélyeztetettnek tekinthető Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az a vízgyűjtő, amelyen a megjelenő intenzív csapadék a településre nézve veszélyt jelenthet, minden esetben a településen áthaladó vízfolyások legalacsonyabban fekvő pontjához (az erózióbázishoz) képest jelölhető ki, éppen ezért a villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás is az erózióbázis pontjára vonatkozik. Amennyiben egy településen több vízfolyás is található, úgy azok mindegyikére önálló villámárvíz veszélyeztetettségi besorolás vonatkozik. A domborzati viszonyoknak megfelelően Borsod-Abaúj-Zemplén megye két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vagy nem nagymértékben veszélyeztetettek, a nyugati és északi területek, a Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység lejtőin elterülő települések viszont jelentősen. A fokozottan veszélyeztetett települések a megye északi, hegységekkel borított területén találhatóak, azon belül is elsősorban a hegylábaknál.

Ivóvíz A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- víztározó, 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy a csapadékosabb időjárás valamelyest pótolni tudja a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat megszüntetése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer-használatból eredő szennyezések visszaszorítása.

193 A megye településeinek vízszolgáltatói az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.), a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft., a Borsodvíz Zrt., a Zempléni Vízmű Kft., valamint a Heves Megyei Vízmű Zrt. Magyarország ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekből származik, ezért a felszín alatti vizek jelentősége az ivóvízellátásban kiemelkedő. A klímaváltozás hatására valószínűleg a víz, mint természeti erőforrás felértékelődése rövid időn belül be fog bekövetkezni. A várható felmelegedés a vízkészletek csökkenését fogja eredményezni. A településeken ezzel párhuzamosan megnőhet a csúcsvíz igény, további terhet róva a lecsökkent vízkészletekre. Kiemelt feladat a jövőre nézve, hogy a társadalomnak sikerüljön alkalmazkodni a takarékos vízhasználatra az egyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével. Az ivóvízbázisok klímaérzékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodóképességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van ivóvízre, így a klímaváltozás a vízigények növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma-érzékenységi kategóriákba sorolták. A jövőre vonatkozó klíma- érzékenység meghatározása a klímamodellek adatainak, valamint az ivóvízbázisok jellemzőinek felhasználásával készült. Az érzékenységre vonatkozó információknál fontos figyelembe venni, hogy az eredmények tartalmazzák a klímaprojekciók bizonyos fokú bizonytalanságát, amely mind időben, mind térben jelen van.

2.3.8 ábra: Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízbázisainak klímaérzékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. A megyén belül a legérzékenyebbek a Bükkben és az Aggteleki- karszton található karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelentősen függnek a csapadék viszonyoktól. Az ezekhez kapcsolódó kockázatot növeli, hogy a Bükk és az Aggteleki karszt vízbázisai nagy hozamúak és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átvehetné a szerepüket. Ezen kívül találhatók a megyében porózus vízadóra települt vízbázisok is, amelyek sérülékenysége a vízadó mélységétől függ.

194 2.3.5 Geotermikus adottságok

Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20-30 °C/km értékkel. Így 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már 35-40 °C, 1000 m-ben 55-60 °C, 2000 m mélységben pedig 100-110 °C, a melegebb területeken akár 120-130 °C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70%-án minimum 30 °C-os termálvíz feltárható. Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~ 60 PJ/év.

Így fontos megújuló energiaforrás a megyében a geotermikus energia is, amelyet hő- és villamos energia termelésére hasznosítanak. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett valósult meg az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen 30-35 MWth hőteljesítménnyel. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) az országban egyedülálló módon négy, különféle megújuló energiát hasznosít a távhőszolgáltatás rendszerében; a napkollektor rendszer hőenergiáját, biogázt, biomasszát, valamint legjelentősebb mértékben geotermikus energiát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a miskolci geotermikus programon kívül is bővül a geotermikus energián alapuló távfűtés. A helyi termálvíz vizsgálatok alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2013-ban befejeződtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint a hőcserélő állomások építése is. Így az elmúlt években megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a geotermikus hő hasznosításába.

Kutatások szerint Sárospatak és Tiszaújváros környezeti adottságai is adottak arra, hogy a távhőnek legalább egy része geotermikus energiából legyen ellátva.

195 2.3.6 Természetes növényzet

A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erdősültségű megyében a meghatározó őshonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%- ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki.

A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészkőrögökre és a Zempléni-hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterdők maradványai tájformáló jelentőségűek.

A különösen hideg, párás mikroklímájú töbrökkel tarkított Bükk-fennsík számos jégkorszaki reliktum növényfaj élőhelye. Néhány tőzegmohás láp (pl. a Keleméri Mohos- tavak) jégkorszaki maradvány növények állományait őrizték meg. 11 fokozottan védett terület találgató itt a Dédesi vár környékétől a Nagy-mezőig. Három erdőrezervátum, valamint a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet, a Kesznyéteni TK és a Lázbérci TK tartozik még ide. A Zempléni-hegység északi része, a Nagy-Milic környéke már kárpáti növényzettel borított. A változatos domborzatú Tornai-karszton a melegkedvelő tölgyesektől a szurdokerdőkön át a kárpáti gyertyánostölgyesekig, bükkösökig és osztrák sárkányfüves sztyepprétekig minden megtalálgató.

A megye alacsony erdősültségű déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemző. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerdők tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszínűsége jellemzi, ahol éppúgy előfordulnak a magashegységi élőhelyekre jellemző élőlények, mint a melegkedvelő száraz élőhelyeken élők.

A nyílt vízfelületeken, holtágakban gyakori a tündérrózsa, a vízitök és a sulyom. Sok nádast és gyékényest is találhatunk. A mocsárréteken vad orchideák is nyílnak, míg a szárazabb, hegylábi löszgyepekben tátorján, törpemandula, árvalányhaj, gyapjas csüdfű virít. A klímaváltozás egyértelműen hatással van a természetes növényzetre, kiemelten az erdős területekre. Az erdők sérülékenység-vizsgálatáról a NATéR-ban elkészült és lentebb bemutatott eredmények országos léptékű, valamint nagyterületű adatok feldolgozásán és generalizálásán alapulnak, amelynek célja elsősorban a trendek megfigyelése, illetve ez alapján megyei szintű stratégiák kidolgozása. A vizsgálat tárgya az volt, hogy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendeződnek át a század közepére, és ez mekkora hatást fejthet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleg meglévő erdőtípusából indultak ki. Az erdőborítással nem rendelkező területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erdőtípust, és ennek potenciális érzékenységét vizsgálták.

196

2.3.9 ábra: Erdők sérülékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdős területei, országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a nyugati és északi (Aggteleki- karszt, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) erdős területek vannak, míg a középső és déli völgyi részeken a legnagyobb a sérülékenység. Ezen területek erdő borítottsága jelenleg is minimális és a modell alapján erdészeti hasznosításuk a jövőben sem javasolt. Egy további, klímaváltozással is összefüggő probléma az erdőtüzek gyakoribbá válása. Az aszályok gyakoribbá válása, a szél sebessége és iránya, a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom és a csapadék mennyisége mind-mind hatással van az erdőtüzek kialakulására. Hazánkban a bozót- és az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Az Országos Erdőtűzvédelmi Terv alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye az erdőtüzek szempontjából a nagymértékben veszélyeztetett megyék közé tartozik.

197 2.3.7 Természet és tájvédelem

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitásunk meghatározó részét képezik. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. B-A-Z megye kedvező természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelentős nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehetővé. A megyében található országos jelentőségű védett természeti területek: Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe kb. 3.200 ha), Bükki NP megyei területe ca. 27.676 ha), Aggteleki NP (megyei területe ca. 20.188 ha).

2.3.10 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemzeti parkjai

Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mezőség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK;

198

2.3.11 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájvédelmi területei

Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, Erdőbényei fás legelő, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erdő, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai őshominida-lelőhely, Sástó-legelő, Szendrőládi-Rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai Göbeerdő, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar Nőszirmos, Tardilegelő, Kelemér-Serényfalva, Abaújkéri Aranyos-völgy, Tarcali Turzó-dűlő, Zabanyik-hegy, Szőllőskei-erdő. Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) felet van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 15,4%-a tartozik ebbe a kategóriába. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmegőrzési terület érinti. A Natura 2000 hálózat területei a megye területének 39,5%- át érintik, amely az országos 22%-os területi arányhoz képest sokkal magasabb.

2.3.12 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Natura 2000 területei

199 A természetes és féltermészetes ökoszisztémák önszerveződő rendszerek, amelyeknek fizikai és biológiai tulajdonságaik határozzák meg klímaérzékenységüket és alkalmazkodási kapacitásukat. A leginkább klímaérzékenynek minősülő 12 élőhely-típus hazánkban a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, a törmeléklejtő-erdők, a padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, a bükkösök, az úszólápok, tőzeges nádasok és téli sásosok, az alföldi zárt kocsányos tölgyesek, a löszgyepek és kötött talajú sztyepprétek, a hegylábi zárt erdős- sztyepp és lösztölgyesek, a cseres tölgyesek, az erdős sztyepprétek, a fűzlápok, illetve a gyertyános tölgyesek. Az éghajlatváltozás várható hatása jellemzően kedvezőtlen lesz a klímaérzékeny erdőkre, míg a többi (egyben fátlan) klímaérzékeny élőhely legalább részben profitálni látszik az éghajlatváltozásból. A vizes élőhelyeknél ez a megnövekedett téli csapadék eredménye lehet. A löszsztyeppekre és az egyéves szikes vegetációra kedvező hatás prognosztizálható, hiszen a szikes talajok jellemzően száraz és meleg éghajlaton alakulnak ki, amerre a forgatókönyvek szerint a hazai klíma is halad. A lent bemutatott térkép a klímaérzékeny természetes élőhelyek egyesített sérülékenységét mutatja 2021-2050-között a 2003-2006-os (referencia-időszakbeli) állapothoz képest. A vizsgálat azon területegységekre tartalmaz adatot, ahol legalább az egyik klímaérzékeny élőhely előfordult a referencia-időszakban. A számérték a modell alapján 0 és 5 közé esik, ahol a 0 a kevésbé, míg az 5 a kiemelten sérülékeny élőhelyeket jelenti. A fenti ábra tanúsága alapján Magyarországon a természetes élőhelyek klímaérzékenysége a közepesen vagy annál kevésbé sérülékeny skálán mozog. Az elemzés során a szakértők két klímamodellt alkalmaztak, ennek megfelelően a sérülékenységi térkép is két változatban készült el. A vizsgálat során meghatározták azokat az élőhelyeket, amelyeket veszélyeztet a klímaváltozás. Általánosságban elmondható, hogy ha a RegCM klímamodellt alapul véve a magyarországi ökoszisztémákat negatívabb hatás éri, mintha az ALADIN klímamodellre alapoznánk.

2.3.13 ábra: Természeti értékek veszélyeztetettsége

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindkét klímamodell alapján az ország veszélyeztetettebb területéhez tartozik. A veszélyeztetett élőhelyek közül Borsod-Abaúj- Zemplén megye erdeiben nagy arányban megtalálhatók a bükkösök, cseres-tölgyesek és gyertyános tölgyesek. (A veszélyeztetettségi térképen piros vagy sötétpiros, 2 feletti értékkel rendelkező területek különösen sérülékenyek.)

200 2.3.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok

A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különböző ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhető energiahordozók más és más időszakban váltak térség- és gazdaságfejlesztő tényezőkké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az építőipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb kőbányák nyíltak a Zempléni- hegységben, Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek előtt jelentős szerepe volt a megye foglalkoztatásában. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefüggő bányaterületet az egész országban.

2.3.14 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye ásványianyag-előfordulása (Forrás: https://map.mbfsz.gov.hu/asvanyvagyon_kataszter/)

A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban 3 erőművet (Berente, Tiszapalkonya és Tiszaújváros) is leállítottak. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi Gázturbinás Hőerőmű (120 MW). E mellett villamosenergia- termelésére alkalmas fűtőművek is megtalálhatóak a megyében (Ózd, Tiszaújváros, Sárospatak, Kazincbarcika), amelyek elsősorban hőtermelésre fókuszálnak, összesen hét településen van távőhőszolgáltatás (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Putnok, Sárospatak).

A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió Ft-os beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezős beruházásban felépített fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió Ft-os beruházással épített új biomassza kiserőművet. Az erőmű fűtőanyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A

201 biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2x2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg.

A megyében szélerőmű-park nem került telepítésre, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, amelyek összteljesítménye 2x0,225 MW. Emellett Felsőzsolca és Onga határában látható a 2006-ban felállított szélerőmű, amely névleges teljesítménye 2 MW. A klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében fontos a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése, ezáltal a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése. A kitermelés előrehaladtával a nem megújuló energiaforrások gazdaságossága is változni fog, melyet részben kompenzálhatnak az újonnan kifejlesztett technikák, azonban az Európai Uniós elvekkel összhangban, a környeztet leginkább terhelő erőforrások felhasználása helyett célszerű alternatív megoldásokat kidolgozni.

202 2.3.9 Termőföldek nagysága

A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, kiváló adottságokkal rendelkezik a dél-borsodi tájegység, szerényebb adottságúak az észak-borsodi területek. A megye agrárökonómiai adottságait tekintve az összes termőterület átlagos aranykorona- értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha.

Művelési ág ezer ha % Szántó 235,8 35,1 Kert 3,1 0,46 Gyümölcsös 7,4 1,1 Szőlő 6,0 0,9 Gyep 62,2 9,3 Mezőgazdasági terület összesen 314,5 46,8 Erdő 211,5 31,5 Nádas 0,5 0,07 Halastó 0,2 0,02 Termőterület összesen 526,7 78,45 Művelés alól kivett terület 144,7 21,55 Összes terület 671,3 100,0 2.3.2 táblázat: B-A-Z Megye földterületének műveléságankénti megoszlása

A megye földterületének 46,9%-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 78,5%-a termőterület. Az erdősültségi arány 31,5%-os, ami országos viszonylatban is kimagasló arány.

Növénytermesztés A megye összes termőterületéből 235.800 ha tartozik a szántó művelési ágba, a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, amely kis mértékben országos átlag alatti. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. Gönc környékén mintegy 1.000 hektárnyi területen olajtök termesztéssel foglalkoznak. A takarmánynövények (kukorica, szója) vetésterülete folyamatosan növekszik, a szántóföldi zöldségfélék termesztése azonban minimálisra csökkent. Lassanként a cirok is visszatér a köztermesztésbe. A következő táblázatok a nyári és őszi betakarítású növények adatait szemléltetik 2019 évben.

Összes terület Termésátlag Összes termés Növényfaj (ha) (kg/ha) (tonna) Őszi árpa 9136 5610 51266 Őszi búza 66049 5300 350095 Rozs 304 3610 1100 Tritikálé 2562 4700 12047 Tavaszi árpa 1410 3800 5358 Zab 1546 3180 4915 Repce 17686 2480 43931 Összesen: 98738 - - 2.3.3 táblázat: Őszi betakarítású növények terület- és termésadatai 2019. évben

203

Összes terület Termésátlag Összes termés Növényfaj (ha) (kg/ha) (tonna) Napraforgó 33351 3100 103388 Szója 3464 2400 8314 Kukorica 44334 6290 382994 Burgonya 395 16060 6290 Összesen: 81544 - - 2.3.4 táblázat: Nyári betakarítású növények terület- és termésadatai 2019. évben

A termésátlagok elmaradnak mind a hazai, mind pedig az uniós átlagoktól. Ez részben az időjárási-, klimatikus tényezőkre (hektikus időjárási körülmények: szárazság/aszály a termésképzés fenológiai fázisában, nagy mennyiségű csapadék a talajelőkészítés idején), részben pedig az adottságok nem megfelelő használatára (fajtaválasztás, gépesítés, digitalizáció) vezethető vissza.

204 2.3.10 Urbánus környezet állapota, épített örökség

A megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. A megye országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeinek listája a korábban védett területekből, valamint az azt követő időszak szórványos védetési eljárásainak eredményeiből tevődik össze. A megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezek közül ki kell emelni egyrészt az országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeket, másrészt azokat a régészeti emlékeket, melyek markáns morfológiai megjelenésük miatt a történeti táj védendő elemeiként kezelhetők. Ilyenek az őskori településhalmok (tellek), sírhalmok, kaptárkövek, valamint a különböző erődítések, sáncok, árok-rendszerek.

Országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyek a következő településeken vannak: Abaújvár, Edelény, Hernádbüd, Komlóska, Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Ónod, Tokaj (Rákóczi-vár feltárásai 2007-benkezdődtek el) Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhelyen („Castrum Wyhel”), Telkibánya. A történelmi időkből megmaradt jelentősebb várak a Diósgyőri, Szerencsi, Sárospataki, Regéci, Füzéri, Boldogkőváraljai, valamint a Szárd- és Dédesi várak. Fontos vallási emlékek találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Hollóházán, Körömben és Selyeben. A megye gazdag múzeumhálózattal rendelkezik (Herman Ottó Múzeum), ahol a történelmi emlékek, tudományos gyűjtemények, művészeti alkotások, népművészeti korok, tájak és életmódok bemutatásának gazdag választéka egyike a legkeresettebb és leglátványosabb idegenforgalmi célpontoknak. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Tolcsván a múzeumi pince és „Oremus pincék” és Hercegkúton a Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok.

Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. Ezeknek a településeknek a fejlődését egyik irányban sem határolták be természeti akadályok, egyenletes kiterjedésűek a tájban, beépített területük általában körhöz közelálló zárt formát képez, amit legfeljebb az átmenő utak húznak el. Az utcák szélesek, beépítésük laza, a településekhez általában nagy külterületek tartoznak. A megyében a szőlőkultúra és a bortermelés hagyományaira alapozva két történeti térség határolható le: Bükkalja és Tokaj-Hegyalja. Ezekben a térségekben az ember által több évszázad alatt befolyásolt és kialakított, a térségre jellemző táji-települési környezet alakult ki, mely nem csak megyei, de országos tekintetben is különleges értéket képvisel. A történeti térségben elsődleges cél az ember és a természet együttes munkájának a megóvása és bemutatása. Kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti örökség megőrzése. 1992-ben a kárpótlásokhoz kapcsolódóan átfogóan

205 ellenőrizték a megye védett régészeti lelőhelyeit. Védetté nyilvánították Komlóska-Darnói kolostort, Miskolc-Avas tűzköves egy részét, Sajóbábony-Méhésztető őskőkori települést, Muhi középkori mezőváros területét, a telkibányai Szent Katalin Ispotályt, valamint Sárospatak belterületén található három régészeti lelőhelyet. A megyében körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. A védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, amely a történelmi múlt szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Különleges értékek a megyében található történeti kertek, mint pl. a Hejcén látható püspöki nyaraló-kastély kertje, Girincsen a Dőrykastély kertje és Edelényben a L’Hullier-Coburg-kastély védett kertje.

Az épületek kettős szerepűek az éghajlatváltozás szempontjából; energiafelhasználás terén jelentős ÜHG-kibocsátók (fűtési energia igény, melegvíz ellátás stb.), valamint fontos szerepet játszanak az alkalmazkodásban is. Az építmények szerkezetét, állékonyságát az időjárási események változatos módon veszélyeztetik; a hőhullámok, a tartós fagyok, szélviharok, a szélsőséges csapadék és az áradások egyaránt kedvezőtlenül érinthetik az épített környezetet. A jól karbantartott épületeket kevésbé érintheti a klímaváltozás, azonban a több száz éves várromokat, templom- és kolostorromokat, gondozatlan kastélyokat jelentősen károsíthatja a szélsőséges időjárási események bekövetkezése, a tüzet is okozó villámlás, a szélviharok erős széllökései, valamint a fal tetején beszivárgó csapadékvíz megfagyása. Jelentős a megye védendő műemlék állománya, amelyek közül az extrém időjárási eseményekkel szembeni sérülékenysége elsősorban azon létesítményeknek van, amelyek szerkezete nem teljes, fedetlen falfelületekkel, magas bekötés nélküli falszakaszokkal, vagy sérült tetőszerkezettel maradtak ránk. A fedetlen falakba a gyakori és intenzív csapadék beszivárgása, majd a fagyási olvadási ciklus a legveszélyesebb, míg az önálló falszakaszok és megbontott tetők az erős szélterhelésre sérülékenyek. Egyes vízparti műemlékeket az árvizek el is moshatnak.

206 2.3.11 Szennyezett területek

Napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni az ipari termelés hatását a természeti földrajzi környezetre. A Tiszaújvárosi, Miskolci és Kazincbarcikai járásokban zajló ipari tevékenység a környezet minőségi állapotát rontja és negatívan hat a levegőre, a talajra, a bioszférára és a természetes vizekre egyaránt, ezáltal az emberi egészségre, elsősorban az ipari üzemek munkavállalóira. A Sajó-völgy hazánk, sőt egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Az uniós határértékeket jócskán meghaladja az apró részecskék koncentrációja. Persze ez csak részben az ipari tevékenység következménye, nagymértékben hozzájárul a szociálisan hátrányos helyzetű lakosok nem megfelelő tüzelőanyag és elavult fűtőberendezés használata. A Sajó-vidéken a folyó nagyobb kiöntései alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. A talajba jutott szennyezést a növények felszívják, ezek elfogyasztása pedig károsíthatja a szervezetet. Szintén jelentős kockázati tényezőnek nevezik a felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződését, és az ivóvíz nitrát tartalmának a magas szintjét - ez szintén főleg az ipari termelés eredménye. A Sajó-völgyének érintett szakaszain túl jelentős számú ipari és mezőgazdasági telephely, hulladék-lerakóhely található, amely a rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként van nyilvántartva: Borsodnádasd, Kurityán, Mezőkövesd, Onga, Tiszaújváros, Rudabánya, Rudolftelep, Miskolc, Kazincbarcika, Putnok, Ózd, Sajóbábony, Sajókeresztúr és Sajószentpéter.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt évtizedek során az iparterületek (bányászat, kohászat, vegyipar) átrendeződése, illetve felhagyása következtében ugyan csökkentek a szennyezőanyag kibocsátások, de jelentős „ipari parlagok”, tájsebek keletkeztek. Az elmúlt évtizedek nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok felszíni és felszín alatti vizeit, illetve talaját. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek is Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják, így nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében ólom- és higanyfeldúsulás észlelhető, valamint a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében jelentős nehézfém koncentráció mérhető (As, Cd, Hg, Pb). Kazincbarcika, Sajóbábony és a Borsodi Hőerőmű területén a kibocsátott légszennyező anyagok talajsavanyodást okoztak. A szennyezések következtében a természetes kémiai és biológiai körfolyamatok felborultak, a termőképesség leromlott. Rudabánya térségében is találhatók szennyezett területek. Jelentős diffúz szennyezőforrás a területen a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemésztő,

207 tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel „a szennyező fizet” elv sok esetben utólag már nem érvényesíthető.

Település Szennyezett terület Borsodnádasd lemezgyár területe, belső hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, zagytározó Kazincbarcika Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér, szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, városi szeméttelep területe, illegális ipari hulladéklerakó helyek Kurityán zagytároló Mezőkövesd katonai repülőtér területe; Miskolc drótművek területe, belső hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója, Miskolci kohászat területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó, vasgyár üzemi területe, cementgyár üzemi területe, MÉH vállalat belső telephelye, haszonvastelepe, városi kommunális lerakóhely, városi törmeléklerakó hely Onga csavargyár területe Ózd Vasgyár területe, salaklerakó helye, rúdhengermű területe, kommunális szeméttelep, salakhasznosító vállalat területe Putnok téglagyár területe Rudabánya ércbánya területe, ércelőkészítő területe, ércelőkészítő meddőhányói Rudolftelep iszaptározó Sajóbábony vegyiművek üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói Sajókeresztúr Borsodi Ércelőkészítő Mű területe Sajószentpéter üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely Tiszaújváros TVK területe, belső és külső hulladéklerakó helyei, Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó, 2.3.5 táblázat: Ismert jelentősebb - általában: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében

208 2.3.M Környezeti állapot – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.7 fejezet)

Miskolc a Bükk hegység lábánál helyezkedik el. A hegyvidéki övezetben jelentős ipari légszennyező források nincsenek, a korábbi bányászati tevékenység szinte teljesen megszűnt. A környezet elsősorban turisztikai, rekreációs lehetőségeket biztosít. A városban (DAM/Digép területe) a korábbi ipari termelés barnamezős területeinek feltárása és hasznosítása jelent kihívást. A város más területein (belváros, lakótelepek) ugyanakkor a zöldterületek aránya nagyon alacsony. A mezőgazdálkodásra alkalmas földek nagysága a zöldmezős- és a közlekedési beruházások miatt csökken.

A Bükki Nemzeti Park területén számos kiváló vízminőségű forrás található, ami biztosítja a város vízellátását. A Bükkben eredő Szinva patak nyugat-keleti irányban keresztülfolyik a városon, a város keleti határán pedig a Sajó folyó található, ennek árterülete ipari- kereskedelmi létesítményeket is érint. Az elmúlt évtizedekben az ipari tevékenység csökkenése javította felszíni folyások vízminőségét.

A levegőminőség szempontjából ki kell emelni a fő közlekedési utakat (elsősorban a Búza tér környékét), amelyek a városon áthaladva jelentős szennyezőforrások. A város elkerülésére az M30 autópálya és a 306-os út biztosít lehetőséget a város déli, keleti és északi részei között. A 24 órás határérétket meghaladó napok száma (PM10 > 50ug/m3) 42 és 102 nap között volt 2010 és 2018 között. A szennyezettség okai a közlekedésen túl a meteorológiai környezet (inverziós állapot, kis keveredési rétegvastagság), illetve a lakossági fűtési szokások (szilárd és nem megfelelő fűtőanyagok használata, korszerűtlen tüzelőberendezések, avar és kerti hulladék égetése).

209 Megállapítások, következtetések

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotát érintő kitörési lehetőségei – a zöldgazdaság fejlesztése, az épített és a természeti értékek megőrzése jegyében:

A megye sokszínű környezeti viszonyai, a védett területek magas aránya, a változatos domborzati viszonyok, jelentős földfelszíni és földalatti vízbázis miatt magas a klímaváltozás miatti kitettség. A kockázat kezelése érdekében helyi klímavédelmi akciók támogatása szükséges.

A megyében magas a belvíz, az árvíz és a villámárvíz előfordulásának kockázata. Komplex vízgazdálkodási programok és monitoring rendszer bevezetése indokolt.

A kiváló földrajzi adottságoknak köszönhetően a megye területe több megújuló energiaforrás kiaknázására is alkalmas. A helyi megújuló energia potenciálokra épülő programok támogatása szükséges.

A megyében az országos átlagnál magasabb az ipari szennyezett területek aránya, melynek oka részben a korábbi nehézipari tevékenység. Javasolt a szennyezett területek mértékének csökkentése érdekében a barnamezős ipari területek alternatív célú hasznosítása.

A megye gazdag ivóvízbázissal rendelkezik. Elsőrendű feladat az ivóvízbázis megőrzése sérülékenysége miatt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag. Ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások aránya magas. Komplex levegőminőség javító és egészségvédelmi preventív programok kidolgozása szükséges.

A megye bővelkedik a természeti és kulturális értékekben, melyek állapota sok esetben nem kielégítő. A kulturális és vallási emlékhelyek felújítása szükséges természeti értékek védelmének szem előtt tartásával.

210 2.4 Infrastuktúra

2.4.1 Úthálózat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjainak teljes hossza 2.645 km, útkategóriák szerint az alábbi megoszlásban az alábbi táblázat szerint.

Útkategória Hossz (km) Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút, csomóponti 104,4 ágakkal) Főút (első- és másodrendű) 442,1 összekötő út 1.658,4 bekötő út 368,7 Mellékutak állomáshoz vezető 27,3 út Egyéb (kiépítetlen földút) 6,0 Kerékpárút 38,1 2.4.1 táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye úthálózata

Az utak nagy részének a nyomvonala történelmileg alakult ki, rakott vagy szórt terméskő alappal, az idők folyamán rádolgozott változó vastagságú makadám vagy hengerelt aszfalt rétegekkel. Az átlagos napi forgalom, a járművek tengelyterhelése sok esetben meghaladja a pályaszerkezetek teherbírását.

A mellékutak adják a hálózat jelentős részét, ezek biztosítják a települések közvetlen megközelítését, illetve a gyorsforgalmi utak és a főutak összekapcsolását is. A gyorsforgalmi hálózat az utóbbi 20 évben jött létre a megyében, az M3 és az M30 autópálya alkotja. Ezek jelentő mértékben növelték a megyéből (megyeszékhelyről) másfél órán belül elérhető területet. Elkezdődött az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti (országhatár) közötti szakaszának kivitelezése, a befejezése 2021-re várható.

2.4.1 ábra: Nagyvárosok 1,5 órás vonzáskörzetei (Forrás: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007)

211 A megye több mint 200 km hosszú közös határral rendelkezik Szlovákiával. A határmenti kapcsolatok javítását célzó INTERREG program során egyes utak megépültek, de továbbiak terveivel és építési engedélyeivel is rendelkezik a beruházó NIF Zrt. Az Országos Közúti Adatbank (OKA) adatai szerint útállapot szempontjából az úthálózat jelentős része „5, rossz” állapot besorolású, amely azonnali beavatkozást, a burkolat felújítását és/vagy megerősítését igényelné. A „5, rossz” állapotú útszakaszok hossza 1503 km, mely a teljes úthálózat 56,8%-a. Az alábbi ábra szemlélteti ezen útszakaszokat a megyében.

2.4.2 ábra: „Rossz” besorolású útszakaszok a megyében

A felújítások elmaradása vagy késedelmes elvégzése esetén a leromlási folyamat felgyorsul és visszafordíthatatlanná válik, ami a későbbiekben sokkal nagyobb beruházási költségeket igényel. A rossz úthálózat növeli az utazási időt, lassítja a gazdasági folyamatokat, ezáltal ront a hatékonyságon és hátrányosan érinti az ott élők életkörülményeit.

beavatko- út érintett vagy közeli kezdő vég- út neve zási hossz száma település megnevezése szelvény szelvény (km) 2608 Felsőkelecsény-Rudabánya összekötő út Rudabánya 1+940 4+723 2,783 2524 Ózd-Uppony összekötő út Uppony 8+515 11+386 2,871 2607 Ragály-Szuhogy összekötő út Felsőtelekes 15+326 17+500 2,174 26 Miskolc - Bánréve másodrendű főút Vadna 28+075 29+243 1,168 2615 Szendrő- Adod- Edelény összekötő út Andrástanya 14+245 16+480 2,235 26129 Gagybátori bekötő út Gagyvendégi 0+000 0+460 0,460 26144 Gagyapáti bekötő út Gagyapáti 0+782 1+620 0,838 26132 Nyéstai bekötő út Nyésta 0-024 1+113 1,089 26122 Debréte bekötő út Debréte 0+000 1+755 1,755 3705 Abaújkér-Szegilong összekötő út Abaújkér 5+550 8+094 2,544 3814 Sárospatak-Cigánd összekötő út Tiszacsermely, Cigánd 25+340 26+340 1,000 3814 Sárospatak-Cigánd összekötő út Tiszacsermely, Cigánd 27+100 28+100 1,000 3703 Halmaj-Abaújszántó összekötő út Felsődobsza 8+700 10+300 1,600 3704 Pere-Abaújszántó összekötő út Pere 7+000 8+000 1,000 3621 Tokaj - Taktaharkány összekötő út Tiszatardos, Csobaj 8+690 17+400 8,710 25117 Kisgyőri bekötő út Kisgyőr 7+095 9+772 2,677 25117 Kisgyőri bekötő út Kisgyőr 1+750 2+700 0,950 3305 Gelej-Mezőcsát összekötő út Gelej, Mezőcsát 15+300 17+300 2,000 3305 Gelej-Mezőcsát összekötő út Gelej, Mezőcsát 5+570 7+800 2,230 2.4.2 táblázat: Magyar Falu Program keretében fejlesztendő útszakaszok a 2019-es esztendőben

212 2.4.2 Vasúti szállítás

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében futó közforgalmú vasútvonalak építési hossza összesen 450 km. A vonalak 24%-a kétvágányú és 45%-a villamosított. A kétvágányú vasútvonalak 100%-a villamosított. A megye területén futó vasútvonalak besorolási kategóriák szerint a következőek: • az országos törzshálózati vasúti pályák (pl. Budapest – Miskolc - Sátoraljaújhely) • regionális vasúti pályák (pl. Sajóecseg - Sajóbábony) • egyéb vasúti pályák (pl. Rudabánya-Kazincbarcika)

A regionális vasúti pályának minősített vonalak jelenleg csak áruforgalomra igénybe vettek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 84 vasútállomás és vasúti megállóhely található. Az alábbi ábra szemlélteti a megye vasútvonalait.

2.4.3 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye vasúthálózata (MÁV Start Zrt.)

A rendszerváltozással a vasút számára kedvezőtlen folyamatok a megyét is érintették. Az állami nagyvállalatok fokozatosan háttérbe szorultak, ezzel párhuzamosan a nagy szállításigényű nehézipari ágazatok (bányászat, vas- és színesfémkohászat, építőanyag ipar, vegyipar) válsága miatt az összes szállítási igény lecsökkent. A közlekedési ágazatok piaci részesedéséből a vasúti szállítás mind a személy-, mind az áruszállítás területén jelentős piacvesztést könyvelhetett el, amely részt a közúti fuvarozás szerzett meg. Az áruszállítás terén a vasút a 70-es években 70%-kal, a személyszállításban 55%-ban részesedett, mely arány a 2000-es évekre az áruszállítást érintően 30%-ra, a személyszállítást illetően 14%-ra csökkent. A hazai törzshálózati vonalakon műszaki paraméterekre vonatkozó előírások a belföldi szállítási igényekhez igazodnak, a nemzetközi előírásokhoz mértek szerényebbek. A vonalak állapota helyenként nagyon leromlott, sok szakaszon csak sebességkorlátozás bevezetésével enyhíthetőek a nehézségek. A problémák hatványozottabban jelentkeznek a mellékvonalakon. A vágányok rossz állapota miatt bizonyos szakaszokon csak kis tömegű vontatójárművek, korlátozottan megrakott vasúti teherkocsik közlekedhetnek. Így a gazdaságos üzemeltetés feltételei nem valósulhatnak meg. Mindemellett a pályák vonalvezetése sem felel meg mindenütt az évtizedek során átalakult igényeknek, nem esik egybe a természetes utas- és áruáramlatokkal.

213 2.4.3 Közösségi (autóbusz) közlekedés

Borsod-Abaúj Zemplén megyében a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítást az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. végzi, mely cég a Borsod Volán Zrt., a Hajdú Volán Zrt. és a Szabolcs Volán Zrt. összeolvadásával jött létre a korábbi társaságok általános jogutódjaként. A társaság a megyében 244 regionális és 8 országos autóbuszvonalon, 2.370 km-es vonalhálózaton, átlagosan 483 db autóbusszal végezi feladatait. A megye 358 településéből 357-et érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs. A regionális és országos autóbuszjáratok által elszállított utasok száma 2017-ben 35,6 millió fő, az utaskilométer - teljesítmény 620,5 millió utaskilométer volt. A megyei helyközi utazási igények alakulása és megoszlása az alábbiak szerint összegezhető. A megyében 16 járás található, a miskolci járással határos területen jellemzően megjelenik a megyeszékhely kiemelt jelentősége, vonzása. A forgalom jelentős részét a járásokon belüli, illetve a járási központokból megyeszékhelyre irányuló utazások teszik ki. Az autóbuszvonalak utasforgalmának elemzéséből kitűnik, hogy az utazási igények koncentrálódnak a csúcsidőben közlekedő járatokra, a veszteséges járatok túlnyomó része forgalmi holtidőben, illetve a városoktól távoli aprófalvak térségeiben alakul ki. A menetrend szerinti helyközi - országos, regionális - közlekedéssel szemben megfogalmazódó elvárásokat alapvetően a megye gazdasági életéből fakadó hivatásforgalmi és diákutazásokból származó igények határozzák meg. Befolyásolják még a regionális kapcsolatok, a járási és egyéb vonzáskörzeti központok szerepe, a kereskedelmi, szolgáltatási és kulturális funkciók területi elhelyezkedése, fejlettsége és elérhetősége. A hivatásforgalmi igény a legjelentősebb, rendszeresen jelentkező és jól tervezhető. Ide tartoznak a munkahelyüket, illetve iskolájukat a menetrend szerinti járatokkal, a közösségi közlekedés igénybevételével megközelítők.

A megyei működési területén a vasúti személyszállítás Sátoraljaújhely – Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs - Miskolc viszonylatokban tekinthető versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. A vonatok gyakorisága jelzett települések között jelentősen meghaladja a helyközi járatok mennyiségét. A főváros rendkívül jelentős vonzása a Budapest végállomású vasúti törzshálózat olyan minőségi fejlesztését eredményezte, mely a közúti kiszolgáláshoz nem hasonlítható. A megyén belüli egyéb vasúti vonalszakaszok utasforgalma a közúti menetrend szerinti kiszolgálás színvonalát nem éri el.

A szolgáltatási színvonal megőrzése és fejlesztése érdekében az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. legfontosabb feladatai közé tartozik a járművek átlagéletkorának csökkentése, a járműpark műszaki színvonalának emelése, az utas kiszolgálás színvonalának javítása, a megkezdett fejlesztések folytatása és befejezése. A 2017. évre vonatkozó utasszámot (35,6 millió fő) az alábbi ábra szemlélteti, összevetve a 2007. évi utasszámmal, mely 46 millió fő volt.

214

2.4.4 ábra: Utasszám, buszközlekedés

Mind az úthálózatot, mind a vasúti és autóbusz közlekedést tekintve megállapítható, hogy a közlekedési szolgáltatások fejlődése, fejlesztése csak az egyes alágazatok együttműködése révén válhat fenntarthatóvá. Egyetlen közlekedési mód sem tud önállóan olyan megoldási lehetőséget kínálni, amelyekkel a növekvő mobilitási igényekből eredő elvárások teljesíthetőek lennének, legyen szó akár a városon belüli, akár települések közötti közlekedési kapcsolatokról.

A mai közlekedési rendszereknek egymás között kölcsönösen átjárhatóknak kell lenniük, elengedhetetlen a különböző közlekedési ágak együtt dolgozása, egymás kiegészítése (intermodalitás) és nagyon fontos a közlekedési ágak aktív együttműködése, egymásra épülő együttdolgozása, a különböző közlekedési módok optimalizált együttes alkalmazása. Különösen igaz ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyét illetően, ahol jellemző a szétaprózódott településszerkezet, a járások egy részének periférikus elhelyezkedése, a kistelepülési alapellátások hiánya, és az ezekből fakadó problémákat tovább erősítő mobilitás nehézségek. Az összetett hatások messze túlmutatnak a közlekedés fizikai térhasználatán. A közlekedés, ezen belül is az elérhetőség javítása alapvető feltétele a tartós és fenntartható gazdasági növekedésnek, az egész gazdaság, az egyes régiók, térségek, a vállalkozások és a munkavállalók versenyképessége növelésének. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elérhetőbbé teszi a munkahelyeket és az oktatási szolgáltatásokat, javítja a munkaerő mobilitását, hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. Az infrastrukturális hálózatok javulása, fejlesztése ösztönzi a külföldi működő tőke beáramlását, megtelepedését az országban, megteremti a lehetőségét annak, hogy a területi fejlődésbeli különbségek belátható időn belül kiegyenlítődhessenek, a ma még kevésbé fejlett régiók, térségek bekapcsolódhassanak a gazdaság vérkeringésébe, erősödjön a társadalmi kohézió.

A mobilitás alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi folyamatok sikeréhez és a polgárok szabad mozgásához (határokon átívelően). Az elmúlt évtizedekben a növekvő mobilitási igény a közúti közlekedés erőteljes térhódítását eredményezte. Az már az ezredfordulóra világossá vált, hogy a fenntartható fejlődés a közlekedésben úgy valósítható meg, ha sikerül a szállítási igények növekedési ütemét lényegesen mérsékelni a gazdasági növekedés üteméhez képest, továbbá a környezetkímélőbb szállítási módok – a vasúti és a vízi közlekedés, a kombinált áruszállítás – részesedési arányát növelni a közúti közlekedéssel szemben.

215 2.4.4 Víziközmű

Borsod-Abaúj Zemplén megye területén az ivóvíz- és a szennyszolgáltatás legjelentősebb része a Borsodvíz Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Zempléni Vízmű Kft. tevékenységén keresztül valósul meg.

A Borsodvíz Zrt. 119 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 80 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Ez a tevékenység több mint 163 ezer ember ellátását jelenti 41 vízműtelep és 24 megfelelő hatásfokú tisztítást biztosító szennyvíztisztító telep üzemeltetésével. A víziközmű-rendszerek száma vízágazaton 69 db, szennyvízágazaton 27 db. A társaság által üzemeltetett ivóvízhálózat gerincvezetékeinek hossza 1.264 km, az ehhez kapcsolódó bekötő vezetőké 424, 7 km. A vízhálózat állapota rendkívül vegyes képet mutat, a régebben épült azbesztcement és acél anyagú vezetékek többsége elérte a műszakilag becsült 40-50 éves életkort. Az azbesztcement anyagú vezetékek szilárdságának csökkenése, illetve az acél anyagú vezetékek korróziójából adódó lyukadások következtében a vízveszteség értéke magas, az üzemzavarok gyakoriak és súlyosak. A legfontosabb feladat a vezetékek cseréje ezeken a szakaszokon 300 km hosszban. A Csereháton és a Hernád folyó völgyében lévő településeken később megvalósult vízhálózatok már jellemzően korszerűbb műanyag csövekből épültek ki.

A szennyvízcsatorna hálózat gerincvezetékeinek hossza 1.084 km az ehhez kapcsolódó bekötő vezetéké 350 km. A Borsodvíz Zrt. működési területén a csatornahálózat túlnyomó része 20-22 évnél nem régebbi műanyag vezeték beton tisztítóaknákkal, műanyag tisztító idomokkal és vasbeton köztéri átemelőkkel. A legnagyobb gondot a szennyvíz agresszivitásából adódóan a tisztítóknak és a köztéri szennyvízátemelők beton korróziója és a gépészeti berendezések tönkremenetele okozza. Felújításra váró feladat a 20-22 évnél régebbi korszerűtlen szennyvízcsatornák rekonstrukciója 105 km hosszban. Az ÉRV Zrt. 159 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 121 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Az ellátás 60 vízműtelep és 51 megfelelő hatásfokú tisztítást biztosító szennyvíztisztító telep üzemeltetésével biztosított. A társaság stratégiai célja, hogy hosszú távon fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtson, a lehető legoptimálisabb áron. Ezért a cég kezelésében lévő hálózatok gazdaságosabb üzemeltethetősége, a vízveszteség szinten tartása, lehetőség szerinti csökkentése érdekében elvégezte a gerinc- és elosztó hálózatok felmérését. A célok elérésének egyik legfontosabb alapja a műszaki és a technológiai fejlesztés, amelyben innovatív módszerek alkalmazásának is jelentős szerep jut. A társaság a vezetékkiváltások és rekonstrukciók során az elöregedett vezetékeket korszerűbb, általában műanyag vezetékekre cseréli, ezáltal ivóvíz vezetékek esetén csökkentve a hálózati veszteséget, vagy a szennyvízhálózatba jutó, nagyarányú idegen víz mennyiségét. A Zempléni Vízmű Kft. 55 településen lát el ivóvíz-szolgáltatási, 35 településen szennyvíz elvezetési- és tisztítási feladatokat. Ez a térségben élő 72.000 ember jó minőségű vízzel történő ellátását jelenti. A MIVÍZ Kft. két település, Miskolc és Felsőzsolca ivóvíz ellátását biztosítja. Összefoglalóan megállapítható, hogy a térség víziközművei jelentős mértékben megújításra szorulnak, jelenleg magas fajlagos ráfordításokkal üzemeltethetők.

216 2.4.5 Közműfogyasztás

A lakossági közműfogyasztás (vízellátás, egyéb lakásszolgáltatások, elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok) tekintetében rendelkezésre álló 2017. évi KSH adatok alapján az 1 főre jutó országos átlag 185.500 Ft volt, míg az Észak-Magyarországi régióban 173.900 Ft. A 2018. évi adatok alapján az 1 főre jutó országos átlag 193.500 Ft volt, az Észak- Magyarországi régióban pedig 179.800 Ft. Megállapítható tehát, hogy az Észak- Magyarországi régió és ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy főre jutó közmű- és háztartási energia-fogyasztás némileg elmarad az országos átlagtól, melyet Budapest, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl átlagtól magasabb fogyasztási adatai emelnek.

2.4.6 Telefon, internet hálózati lefedettség

A mobiltelefon- és internet szolgáltatói lefedettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország többi részéhez hasonlóan jónak mondható. A KSH éves településstatisztikai adatai szerint a vonalas telefont tekintve a bekapcsolt fővonalak száma a megyében 2017-ben 173.580 db volt, melyből az egyéni fővonalak száma 150.932 db, az üzleti fővonalak száma 21.871 db volt, míg a nyilvános és egyéb fővonalak száma 777 db. A bekapcsolt fővonalak száma csökkenő tendenciát mutat, a 2015. év-re rendelkezésre álló adatok (182.404 db) alapján közel 5%-sos csökkenés mérhető, mely részben a mobiltelefon használat növekedésével magyarázható. Az internet előfizetések száma a megyében 2017-ben 161.429 db volt. Az előfizetések száma évről évre nő, 2013-hoz viszonyítva – mikor 129.291 db előfizetés volt – közel 25%-os növekedés tapasztalható. A gazdasági növekedés egyik akadályozó tényezője az információs és kommunikációs technológiák elégtelen mértékű alkalmazása. Ennek figyelembevételével elengedhetetlen a megye közintézményeinek modern hálózatba történő bekapcsolása, a vállalkozói szféra internet-ellátottsága és web-en való jelenlétének biztosítása.

217 2.4.7 Megújuló energia felhasználása

Magyarország energiafelhasználása évről-évre növekszik. A MAVIR nyilvántartása szerint az éves energiaigény majdnem egyharmadát import energiából fedezi az ország. Ennek értelmében a megújuló energia részarányának növelése a károsanyag kibocsátás mellett az ellátás biztonságát is növeli. Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és biomassza felhasználásából tudunk származtatni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét tekintve megállapítható, hogy még viszonylag alacsony a megújuló energia felhasználására épülő jelentős energiatermelő központok száma, azonban számos kezdeményezés és új projekt indult el e téren az elmúlt egy-két évben. Miskolc Város vezetése elkötelezett a megújuló energiaforrások adta lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázásában. A távhőtermelésben megvalósult eddigi nagyarányú megújuló energia felhasználása mellett már a napenergia hasznosítási arányának növelését is megkezdte a város.

Geotermikus energia projekt A PannErgy csoport és Miskolc város nevéhez köthető geotermikus projektben fúrt kutakon keresztül kinyert termálvíz hőjéből hőenergiát állítanak elő, amellyel a Miskolc Avas hőkörzet fűtési rendszerét, az ott lévő panel épületeket látják el, illetve Miskolc Belváros, továbbá a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési-, és használati melegvíz hőigényének egy részét elégítik ki. Az elmúlt években megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a geotermikus hő hasznosításába.

Naperőmű-park projekt Egy másik jelentős beruházás volt a megyében a Magyar Villamos Művek csoport által Felsőzsolca határában megépített naperőmű-park. A 45 hektáros területen megépült, 74 ezer darab polikristályos napelemtáblából álló létesítmény évi 20,7 gigawattóra áram termelésére képes, mely tízezer háztartás éves áramfelhasználást fedezi. A megye általános éghajlati jellemezőit (napsütéses órák száma, szélklíma) tekintve megállapítható, hogy indokolt lenne további, nap- és a szél energiáját hasznosító erőművek, erőmű parkok létesítése. Nemrégiben megvalósult másik projekt a Bogáncs utcán épült naperőmű. Az 1 MW teljesítményű naperőmű egy rekultivált hulladéklerakón került kialakításra. A lerakó területéről korábban depóniagáz kutak szolgáltatták a megújuló energiát, melyek – természetes folyamat révén – napjainkra elapadtak. Ezzel az új naperőművel Miskolc a korábbi hulladéklerakó területéről ismét megújuló energiával látja el számos intézményét.

218 2.4.M Infrastruktúra – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.6, A.6, D3. és E1 fejezetek)

Miskolc város úthálózatának hossza 755 km, ebből szilárd burkolattal ellátott 490 km, a többi nem kiépített belterületi és külterületi zúzalékos vagy földút. A közúti infrastruktúra fejlesztései a városi tranzit forgalom csökkentésére fókuszáltak Miskolcon. Az ipari és szolgáltatási telephelyek, és azok infrastrukturális helyfoglalása elsősorban a szántók rovására történt. A továbbiakban ezeken a területeken a közlekedési infrastruktúra bővítésében a környezettudatos, fenntartható szempontokat kell érvényesíteni, ideértve a közösségi közlekedést is (pl. kötöttpályás megoldások). Ki kell emelni a Gömöri Pályaudvar helyzetét, ami kiépítetlen és leromlott. A fejlesztések elmaradása esetén helyzete tovább marginalizálódik, fenntartása sem lesz indokolt. Az úthálózat egészének fenntartása, karbantartása kritikus kérdés, különösen a külső városrészekkel való összeköttetésben (Komlóstető, Miskolctapolca).

Az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztésére széles körű és egyre növekvő igény van. Miskolc célja a jelenlegi informatikai hálózati alapinfrastruktúra és a szolgáltatási portfólió kiterjesztése (nagysebességű optikai hálózat és azok megfelelő eszközökkel ellátott végponti elérése, hibrid felhő alapú szolgáltatások kiterjesztése a városi vállalatoknál és hivatali környezetben is). Különös figyelmet kell fordítani a SMART projektek számára biztosítandó új szolgáltatásokra, amelyek szervezti szintű és lakossági előnyökkel egyaránt járnak.

Miskolc vízellátása elsősorban a Bükk hegység jó minőségű karsztvizeire épül. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 98%, a csatornázottság 93-95% átlagosan, de területenként eltérő. A szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 90%. A csapadékvíz elvezetése megoldott, de a hálózat ezen és az előbbi területeken is fejlesztésre szorul (a hálózati veszteség 40% feletti).

A közvilágítás fejlesztése megkezdődött (LED lámpák elhelyezése), az előnyök az üzemeltetési költségeket csökkentésében jelentkezik.

A lakossági gázfogyasztás csökkent új eszközök telepítése és takarékossági, épületenergetikai korszerűsítések révén, de az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése nem teljes.

A távhőszolgáltatás kapacitáshasználása javult új fogyasztók bekapcsolásával. A geotermikus energia távhőbe való bekapcsolása rontja a hagyományos távhőszolgáltatás kapacitáskihasználását, de környezetkímélőbb, olcsóbb energiatermelést biztosít és eddig lefedetlen területekre eljut.

219 Megállapítások, következtetések

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei infrastruktúra állapota, a fejlesztés szükséges irányai:

A megyében a kistérségek elérését biztosító alsóbbrendű utak jelentős része „5, rossz” állapot besorolású. A megye alsóbbrendű úthálózatában az élhető és elérhető települések fejlődése érdekében útszakaszok burkolat felújítása és/vagy megerősítése azonnali beavatkozást igényel.

Magas személy- és teherforgalom tapasztalható a 37. sz. főúton, illetve a forgalmi terhelés jobb eloszlása érdekében elkerülő szakasz építése indokolt a 26. sz. főúton. A 37. sz. főút Gesztely-Szerencs közötti szakaszának négysávossá tétele, és a 26. sz. főút Sajószentpéter-Berente elkerülő szakaszának megvalósítása megoldást jelent a magas forgalmi terhelés problémájára.

A megye víziközműveinek kiépítettsége hiányos, hatékonysága nem kielégítő. A vízellátás és a vízminőség javítása érdekében infrastrukturális fejlesztési programok kidolgozása szükséges, indokolt a szennyvíztisztító hálózat teljes megyei felülvizsgálata.

A megyében az elővárosi jellegű közösségi közlekedés működése nem összehangolt. Szükséges az agglomerációban lévő települések számára integrált közlekedésfejlesztési program kidolgozása.

A megye logisztikai infrastruktúrájából hiányoznak vagy nem elég fejlettek az ún. intermodális logisztikai központok. Intermodális logisztikai központok fejlesztésére van szükség.

A megyében a légi teherszállítást biztosító infrastruktúra hiánya nem teszi lehetővé a térség számára szükséges teherforgalom légúti fejlődését. A légi teherszállítás fejlesztése érdekében CARGO repülőtér kiépítésének támogatása javasolt Mezőkövesden, összhangban Miskolc Megyei Jogú Város kis(sport)repülőtér fejlesztési programjával.

220 Közreműködők

Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetelemzése széleskörű adatgyűjtésen alapul. Az elemzés kiterjed a gazdaságstratégiai fejlesztési szempontok alapján kiemelt területekre, mint: • történeti háttér és fejlesztés indokoltsága; • a népességre vonatkozó adatok, demográfiai folyamatok (népességszám, korösszetétel, korfa, nők-férfiak aránya, a népesség képzettség szerinti bemutatása, egészségügyi helyzet, vallási, felekezeti arányok, falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya, általános munkaerő-piaci helyzetkép, foglalkoztatási adatok, munkaerőigény, munkanélküliségi helyzet, a koronavírus hatásai a munkanélküliségre, a háztartások életszínvonala); • az oktatás helyzete a köznevelésen, szakképzésen, felnőttképzésen át a felsőoktatásig; • a kultúra és a sport területe komplex kölcsönhatásban turisztikai nézőpontból (kulturális értéktár, örökségvédelem, sport fejlesztések); • a gazdaság teljesítőképessége (ágazati fókuszú elemzések – a gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok, GDP adatok, gazdaság teljesítménye, adóbevételek alakulása, gazdasági szervezetek, prosperáló vállalatok, a járványügyi helyzet hatása B-A-Z megyében, ágazati elemzések, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban, befektetői környezet elemzése, gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések, azok előnyei valamint a gátló tényezők, korábbi fejlesztések, konkrét beruházások), • a környezeti állapot bemutatása (domborzati viszonyok, éghajlat, klimatikus viszonyok, levegőminőség, vízrajz, geotermikus adottságok, természetes növényzet, természet és tájvédelem, természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok, termőföldek nagysága, urbánus környezet állapota, épített örökség, szennyezett területek), • a területek infrastruktúrájának helyzetértékelése (úthálózat, vasúti szállítás, közösségi közlekedés, víziközmű, közműfogyasztás, infokommunikációs hálózatok, megújuló energia felhasználása).

A megyei szintű átfogó, analitikus elemzés az alábbi módszerekkel történt: • leíró adatelemzés (KSH statisztikai adatok; a B.A.Z. megyei önkormányzat számára elkészített Közgyűlési anyagok, elemzések; szakterületi jelentések; egyéb interneten fellelhető adatbázisok – a források megjelölésével); • megye oktatási szereplőinek bemutatása az intézményrendszer és érintettjeinek leíró elemzése alapján, az Oktatási Hivatal adatszolgáltatásával (KLIK, szakképzési centrumok, Miskolci Egyetem, BOKIK); • megyei közigazgatási intézményei, szakterületi szervezetei kérdőíves adatszolgáltatása (Kormányhivatal, KÖZÚT, MÁV, ÉVIZIG, ÉRV); • interjúk (megyei, megyeszékhely és települési önkormányzati vezetők, országgyűlési képviselők, Borsodi Ipar és Kereskedelmi Kamara, Agrárkamara, kormányzati felelősök, szakmai szervezetek vezetői, helyi oktatási intézményrendszer vezetői, képviselői);

221 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ipar és Kereskedelmi Kamara, Agrárkamara által rendelkezésre bocsátott felmérések, adatsorok; • szakértői anyagok: fejlesztési dokumentumok (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Modern Városok Program, Magyar Falu Program, Felzárkózó Települések Program, megyei és megyeszékhelyi fejlesztési stratégiák: infrastruktúra, gazdasági, turisztikai, sport koncepciók, EU fejlesztési projektek, kiemelt fejlesztések, beruházások, Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, Nemzeti Kastélyprogram, Nemzeti Várprogram, Taníts Magyarországért Program, Miskolc 2030 és Debrecen 2030) és tanulmányok (ágazati elemzések, betelepülő nagyvállalatok munkaerőpiacra gyakorolt hatása).

A helyzetelemzés megállapításai és következtetései az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú távú stratégiai fejlesztési dokumentumának elkészítése érdekében térképezik fel a megye megoldandó feladatait, komparatív előnyeit és kitörési pontjait.

A Helyzetelemzés dokumentum megírásában és szerkesztésében közreműködők:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökének, Bánné Dr. Gál Boglárkának a vezetésével a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársai Lenártek András igazgató irányításával

Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatának munkatársai Veres Pál polgármester vezetésével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kollektívája Bihall Tamás elnök irányításával a Miskolci Egyetem szakértői, oktatói és kutatói Prof. Dr. Horváth Zita rektor vezetésével

Köszönetet mondunk minden javaslatért, gondolatért, elkészített anyagrészekért és legfőképp a magas szintű együttműködésért, mely révén ez a dokumentum létrejöhetett!

Miskolc, 2020. november

222