Boros János a Megismerés Talánya
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
3200,-F ÁRONKIADÓ Budapest Mit jelent megismerni, mit tudhatunk, vannak-e a tudásnak határai, a nyelv segít vagy akadályoz a világfeltárásban, hon- nan ered mondataink jelentése? Könyvében a szerzõ ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget, miközben állást foglal számos, az ismeretelmélet területén zajló kortárs hazai és nemzetközi szakmai vitában. Nem mellesleg: ezzel egyszers- mind közelebb hozza e dinamikusan fejlõdõ filozófiai disz- ciplína problémáit a hazai olvasóhoz. BorosJánosAmegismeréstalánya 9 789639 210677 A megismerés talánya ________________________________________ Tudat, kommunikáció, történelem A megismerés talánya Tudat, kommunikáció, történelem 2 Boros János A MEGISMERÉS TALÁNYA Tudat, kommunikáció, történelem A Függelék ben Daniel Dennett A kultúra evolúciója és Peter Sloterdijk Az emberpark szabályai Válasz Heidegger humanizmuslevelére Áron Kiadó Budapest 2009 3 A kötet a Pécsi Tudományegyetem támogatásával jelent meg. © János Boros, 2009 ISBN 978 963 9210 67 7 A borítón Giorgio de Chirico Egy utca misztériuma és melankóliája címő festményének részlete látható. Felelıs kiadó: Áron László 4 TARTALOM Elıszó / 9 TANULMÁNYOK Ismeretelmélet A látás talánya / 17 Percepció és fogalmak — Az érzéki tapasztalat — Közvetlen adottság — Az érzéki adat elmélet (Sense-Datum/Sense-Data Theory) —Az adverbiális el- mélet — Mentális állapot és tudat — A fizikai világra vonatkozó hitek igazo- lása — A fenomenalizmus méltósága — Reprezentacionalizmus — Közvet- len realizmus — Diszjunktivizmus — A percepció externalista elméletei Wilfrid Sellars adott mítosza / 53 Támadás az érzetadat elméletek ellen — Partikulárisok vagy inferenciálisok? (Particulars or inferentials?) — Az Adott Mítosza: Kant Anti-Mítosza — Sellars Mítosza — A személy — Nyelv, belsı epizódok és valóság — Sellars Kantja — A tér mint szemléleti forma Kantba botlani – a kortárs angolszász filozófiában / 76 A tudat és a világ – McDowell szakadéka — Nincs objektivitás szubjek- tivitás nélkül – Putnam kerülı útja — Oksági világkapcsolat, magánvaló ok- ság – Davidson — Kant után – nyugvópont nélkül Igazság, megértés, kommunikáció – Rövid bevezetı Donald Da- vidson filozófiájába /86 Okság és nem-reduktív fizikalizmus — Anomáliás monizmus — Cselekvé- sek, indokok, okok — Igazság és jelentés — Radikális interpretáció — Há- romszögelés 5 A szubjektív mítosza. Donald Davidson elmélete / 100 Naturalizmus — Elsı személyő tekintély — Saját tudatunk ismerete — Gondolkodás, hit, jelentés — A szubjektív mítosza Agyak a tartályban Hilary Putnam gondolatkísérletének kritikája / 119 Nincs objektivitás szubjektivitás nélkül Hilary Putnam kantianizmusa / 138 Nyelv, érvelés és a világ Davidson, Putnam és Rorty /144 Nyelv és igazság Fogalmak, szemléletek és a világ McDowell racionális empirizmusa / 154 Robert Brandom kísérlete Kantianizmus és Inferencializmus / 164 Episztemológia és szemantika — Elkötelezıdés és megerısítés (Commitment and endorsement) — Válaszolás, felelısség és normativitás — Autonómia és Szabadság A filozófia és a kommunikációs technológiák Nyíri Kristóf kommunikációfilozófiai kutatásai / 176 Írásbeliség és a filozófia kezdetei — Írásbeliség, gondolkodás és cselekvés — Kis vallástudományi kitérı — Szóbeliség Képszemantika, képontológia, képetika Nyíri Kristóf kognitív képfilozófiája / 198 A képtár tétel — A képérvelés-képkommunikáció tétel — Kép-szöveg dicho- tómia — Világ mint kép mint mozgás – Bergson — A képmozgás temporális szemantikája – Deleuze 6 Lehrer emersoniánus kartezianizmusa / 227 A nyelvi fordulat: Vázlat az analitikus filozófia kezdeteihez / 233 Frege — Az analitikus filozófia eredete - Michael Dummett szerint — Anali- tikus filozófia — Rudolf Carnap A filozófiai problémák jellegérıl — Tartalmi és formális tárgyalásmód — A nyelv logikai szintaxisa — A mondat tartalma — Tartalmi és formális kifejezésmódok — A tudományok megalapozási kérdése — Moritz Schlick, A filozófia jövıje Tudatfilozófia Agy és tudat. A kognitív tudomány esélyei / 255 A tudományköziség buktatói — Filozófiai megjegyzések — Evolucionista fölvetés — Módszertani kérdések Tudat és tudatosság. A kognitív tudomány lehetıségei / 268 A kognitív tudomány diszciplináris lehetıségei — A kognitív tudomány tárgya — Anomáliás monizmus és szabadság – Donald Davidson — A hár- mas kötél: tudat, test és a világ – Hilary Putnam — Antireprezentaci- onalizmus – Richard Rorty — A pszichológiai teljes objektivitásának lehetet- lensége – Thomas Nagel — A gondolkodás kihívása Micsoda tudatok. Néhány megjegyzés Daniel Dennett könyvéhez és a tudatfilozófiához / 282 Kognitív tudomány és tudatfilozófia — A tudat vagy az elme filozófiája? — Elme és tudat — A tudatfilozófia kérdıjelei — Ami számít — Dennett pragmatizmusa Tudat, tudatosság és heterofenomenológia Daniel Dennett metodológiájának kritikája / 298 Mi a nehézség a heterofenomenológiával? — Davidson hiánya 7 Történetfilozófia Ész és történelem Feljegyzések a történelem episztemológiájához / 306 A történelem: a múlt cselekedeteinek feltárása? — Történelem megfigyelés nélkül? — Önkéntelen cselekvés, akaratgyengeség, tompa észnélküliség — A történelem iránti érdeklıdés — A történelem filozófiájától a történelem laboratóriumáig — A történelem analízise —Okság — Képzelıerı — A tör- ténelem episztemológiája felé — Gyakorlati történelemfilozófia I. — Gyakor- lati történelemfilozófia II. — Géntechnikai mozgósítás. A Sloterdijk-vita margójára — Az emlékezet és helyei Genetizmus: Gének és társadalom (Guttman Andrással közösen) / 355 BESZÉLGETÉSEK Elmagyarázta Daniel Dennett a tudatot? Boros János és Daniel Dennett beszélgetése / 365 A filozófia ne csak egyetemi tárgy legyen Boros János beszélgetése Hilary Putnammel / 371 FÜGGELÉK Daniel Dennett, A kultúra evolúciója /385 1. Tudomány vagy elbeszélés? — 2. A mémek mint kulturális vírusok — 3. Darwin útja a memetikus mérnöklés felé — A zenei mémek természetes ki- választódása — A mémek tudattalan kiválasztódása — A mémek metodikai kiválasztódása — Memetikus mérnöklés — 4. Következtetések Peter Sloterdijk, Az emberpark szabályai Válasz Heidegger humanizmuslevelére / 406 Irodalom / 435 8 ELİSZÓ A kötet két részbıl áll. Az elsı, nagyobb egység tanulmányokat tar- talmaz, a második pedig beszélgetéseket az ismeretelmélet és a tu- datfilozófia két nagy kortárs képviselıjével, Daniel Dennettel és Hilary Putnammel. A kötetet függelék zárja, Daniel Dennettnek a Pécsi Tudományegyetemen 1999-ben elhangzott elıadásával, vala- mint Peter Sloterdijk, a kötetben elemzett szövegével. Az elsı rész további három részre oszlik, egy ismeretelméleti, egy tudatfilozófiai és egy történetfilozófiai részre. Ez utóbbiakban a kog- nitív tudomány és a történettudomány filozófiai problémáiról is szó lesz. * Itt jelennek meg elıször a következı fejezetek szövegei (zárójelben a keletkezési év): „Wilfrid Sellars adott mítosza” (2006), az „Agyak a tartályban. Hilary Putnam gondolatkísérletének kritikája” (2003) és „Nincs objektivitás szubjektivitás nélkül – Putnam kantianizmusa” (2003), „Robert Brandom kísérlete: kantianizmus és inferencializ- mus” (2006), valamint az „Ész és történelem. Feljegyzések a történe- lem episztemológiájához” (2007–2009), a „Nyelvi fordulat” (1992). „A látás talánya” (2008–2009) írásnak egy korábbi változata megjele- nés elıtt áll Kovács Éva által szerkesztett kötetben, mely a látásról és a színekrıl Pécsett, 2008-ban rendezett konferencia anyagait tartal- mazza. A kötetben megjelenı további írások egy immár több, mint húsz esztendeje tartó ismeretelméleti kutatások eredményei, korábbi változataik a következı helyeken és címmel jelentek meg: Kantba botlani – a kortárs angolszász filozófiában, Pro Philosophia Füzetek, 41. Veszprém, 2005, 149–156. http://www.c3.hu/~prophil/ profi051/boros.html Igazság, megértés, kommunikáció – Rövid bevezetı Donald Da- vidson filozófiájába, Boros János (szerk.) Igazság és kommunikáció. Ta- 9 nulmányok Donald Davidson filozófiájáról, Pécs, Brambauer, 2004. 11– 25. A szubjektív mítosza, Boros János (szerk.) Igazság és kommunikáció. Tanulmányok Donald Davidson filozófiájáról, Pécs, Brambauer, 2004. 49–67. Nyelv, érvelés és a világ: Davidson, Putnam és Rorty, Világosság XLIV. 2003/11–12. 151–156. Fogalmak, szemléletek és a világ — McDowell racionális empi- rizmusa, Passim, 1999, I./1. 53–62. A filozófia és a kommunikációs technológiák, Holmi, 1999 május, 662–673. Képszemantika, képontológia, képetika, Boros János, András Fe- renc (szerk.), Képszemantika, hagyomány, mobilkommunikáció. Tanulmá- nyok Nyíri Kristóf filozófiájáról, Pécs, Brambauer, 2005, 17–47. Lehrer emersoniánus kartezianizmusa. Megjegyzések Keith Lehrernek a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott elıadásá- hoz, Magyar Filozófiai Társaság Hírek, 1998/1, 29–33. Agy és tudat. A kognitív tudomány esélyei, Magyar Tudomány, 2004/11. 1269–1276. Tudat és tudatosság. A kognitív tudomány lehetıségei, Magyar Fi- lozófiai Szemle, 2005/3. 439–456. Micsoda tudatok. Néhány megjegyzés Dennett könyvéhez és a tudatfilozófiához, Világosság, 1997/11, 58–68. Tudat, tudatosság és heterofenomenológia. Megjegyzések Daniel Dennett metodológiájához, Magyar Filozófiai Szemle, 1999/6, 950–955. Elmagyarázta Daniel Dennett a tudatot? (Boros János és Daniel Dennett beszélgetése), Magyar Filozófiai Szemle, 1999/6, 944–949. Géntechnikai mozgósítás. A Sloterdijk-vita margójára, Élet és Iro- dalom, 2000. június 9., 11. (Az ,,ész és történelem” fejezet része.) Genetizmus: Gének és társadalom, Magyar Tudomány, 2004. júni- us, 752-756. Eredeti megjelenés: Genetism: Genes and Society. Guest Editorial. Genomic/Proteomic Technology. 3, 3, 6-10. www.iscpubs.com