KOPPÁNY TIBOR

PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON VESZPRÉMI PÜSPÖK MŰVÉSZ- ÉS MESTERKÖRE (ADALÉKOK A 18. SZÁZAD KÖZÉPSŐ ÉVTIZEDEINEK DUNÁNTÚLI MŰVÉSZETÉHEZ)

Mojzer Miklósnak barátsággal

A török időkben elpusztult veszprémi egyházmegye Várának a 13. század második felében, köze- újjáépítését 1745 és 1762 közötti püspöke, Bíró Már- lebbről nem ismert időben történt megépítése óta ton fejezte be. Az újjáépítés már két elődje, Johann Sümeg a veszprémi püspökség Zala megyei birto- Otto Volkra (1710–1720) és Acsády Ádám (1725– kainak központja volt, ugyanakkor Veszprém mel- 1744) idejében megkezdődött, kiteljesítője azonban lett a 18. század második feléig a Dunakanyartól a Bíró Márton lett.1 Püspökségének ideje alatt ő maga Dráváig húzódó egyházmegye egyik jelentős föl- és káptalanja, valamint a vele kapcsolatban álló vilá- desúri központja. Püspökei a középkortól kezdve gi kegyurak több száz templomot és plébániát épít- sokszor megfordultak várában és az az alatti kúriá- tettek újjá, és emeltettek újként. A püspök mecénási ban, a 16. század közepéig azonban csak időlegesen működése az akkor Zala megyéhez tartozó, székhe- és átmenetileg.3 1552-től, amikor Veszprém török lyéül választott Sümeghez kötődött, ahol átépíttette kézre került, vára kisebb megszakításokkal a püs- és kastéllyá bővíttette a korábbi püspöki udvarhá- pökök állandó lakóhelye lett, olyannyira, hogy a 17. zat, a romos középkori helyett új plébániatemplo- század közepén az ott székelő Széchényi Györgyöt mot emeltetett, az általa kialakított udvartartásának kortársai már nem veszprémi, hanem sümegi püs- tagjai pedig számos jelentős épülettel emelték az ad- pök címmel illették.4 dig nem túl jelentős mezőváros képét. Ott élt, onnét A település felett emelkedő várat Veszprém 16. szervezte és irányította művészetpártolásának más- századi elvesztését követően megerősítették, a kor fél évtizednél is hosszabb idején az egyházmegye követelményeinek és püspökei társadalmi hely- minden ügyét, minden építkezését, és mindehhez zetének megfelelően átépítették. Az ősi székhely, művészek és mesterek sokaságát foglalkoztatta.2 Veszprém középkori művészeti központ szerepét Az építkezésein általa alkalmazott művészek és azonban így sem vehette át, erre az addigra pro- mesterek csak kis részben voltak sümegiek, többsé- testánssá lett országban az egykor nagy kiterjedé- gükben olyanok, akik Bíró püspök hívására, a tőle sű püspöki javak jelentős részének elvesztésével és kapott megbízások alapján telepedtek meg ott. Vol- török hódoltság alá kerülésével nem volt lehetőség. tak azonban olyanok is, akik csak egy-egy feladat A megmaradt csekély egyházi birtok jövedelmét fel- megoldására fordultak meg az új püspöki székhe- emésztette a sümegi vár és őrségének fenntartása.5 lyen. A nagy kiterjedésű egyházmegye területén A püspökök a török kiűzése után sem költöz- folytatott építkezések helyszínei azt is megkövetel- hettek Veszprémbe, mert annak várába a sümegi- ték, hogy az azokhoz közeli, más művészeti köz- vel együtt császári őrség került. Ott a középkorból pontokból alkalmazzon megfelelő iparosokat, ezért származó püspöki palotában sokáig a német–oszt- Veszprém, Fehérvár, Keszthely, a távolabbi és rák várparancsnokok laktak. Az ezt megelőző ku- mesterei szerepelnek az általa végeztetett egy- ruc időkben a sümegi várból is kiszorultak a veszp- házi és világi építkezéseken. Mellettük megjelentek rémi püspökök. A 18. század első felében abban a messzebbről érkezett, pesti, sőt bécsi művészek is. sümegi, a vár alatti épületben laktak, amelyet 1650 A szellemi központ azonban Sümeg maradt, Bíró körül az említett Széchényi György püspök kezdett Márton szeretett városa. építtetni, s a 17. század utolsó évtizedeiben utódai

39 bővíttettek tovább.6 Itt élt, amennyiben egyéb el- Pozsonyban történt halálát követően – kérte a sü- foglaltságai miatt nem Bécsben vagy Pozsonyban megi ferences házfőnök kolostora templomában tartózkodott, 1710 és 1720 között Johann Volkra, végzett munkájáért járó, de elmaradt fizetését.11 1725-től pedig 1744-ig Acsády Ádám püspök, bár Bandl kőfaragó munkásságáról egyéb adat nem az utóbbi többet időzött a számára kedvesebb Pá- maradt, ezért sem a sümegi ferences kolostorban, pán, ahol családi örökségű háza volt.7 Veszprémet sem esetleg másutt végzett munkája nem ismert. végleges püspöki székhellyé Bíró Márton sem tette, Bíró Márton Sümegre költözése előtt Bandl szemé- helyette az akkor Zala megyéhez tartozó, a közép- lyén kívül még két helyi mesterről maradt tudósí- kor óta püspöki birtokban levő Sümegen alakította tás: a Sümegtől északra fekvő Hosztót falu közép- ki új székhelyét. kori eredetű katolikus templomának újjáépítésére Bíró Mártont 1745 márciusában nevezte ki Mária 1739-ben szerződött két sümegi mester, Fux Mátyás Terézia királynő veszprémi püspökké (1. kép). Egy kőműves és Kerbt Boldizsár ács.12 Ugyancsak Bíró hónappal később már Sümegre költözött, ugyanis Márton Sümegre költözése előtt, 1744-ben jegyez- kezdettől rossz viszonyban volt a protestáns több- ték fel az ismeretlen helyről, feltételezhetően oszt- ségű Veszprém városával, a megyével és korábbi rák területről való Paul Mojser kőműves nevét, aki ellentétei voltak káptalanjával is. Veszprémmel és Acsády püspök költségén a ferences templom je- annak egyházi és világi szervezeteivel egyébként lenlegi kőburkolatát készítette.13 több mint két évtizeddel korábban került kapcso- Bíró püspök Sümegre érkezése évében, 1745-ben latba. Batthyány Lajos gróf kegyúri támogatásával az említett három mester mellett alig volt számot- 1723-ban először a Fejér megyei Bicskén volt plébá- tevő építőiparos Sümegen, ezért idegenből kellett nos, 1728-ban pedig ugyancsak az ő támogatásával az általa végeztetett munkákhoz az első mestereket kapta meg a felsőörsi prépostságot, amellyel veszp- hozatnia. A ferences kolostor templomának Cso- rémi kanonoki stallum járt. 1733-ban Acsády Ádám dás Szűz Mária-oltárát a Kőszegről szerződtetett püspök veszprémi főesperessé, a következő évben Johann Georg Kajser „arcularius”-szal és Valentin püspöki helynökké nevezte ki, amellyel a nagy ki- Fancz „pictor”-ral restauráltatta, a templom szen- terjedésű egyházmegye kormányzója lett. Sümegen télyét pedig a szintén idegenből, ismeretlen helyről valószínűleg 1728-ban járt első alkalommal, amikor hozatott Joseph Wagenmeisterrel festette ki.14 Két ott tartott prédikációt.8 évvel később, 1747-ben azonban a kastély építésén 1745-től 1762-ben bekövetkezett haláláig – amint már valószínűleg helybeli vagy itt megtelepedett, arról már szó esett – püspökként Sümegen élt, on- név szerint ismeretlen kőművesnek, ácsoknak, nét irányította egyházmegyéjét, sőt a püspöki bir- mészégetőnek és téglavetőnek, lakatosnak és ko- tokokat is, azok barokk kori újjászervezését, vala- vácsnak, kötélgyártónak és asztalosnak, üvegesnek, mint minden addiginál szélesebb körű építési prog- a keszthelyi kőfaragónak és a „pápai olasz”-nak fi- ramját, templomok, plébániák, gazdasági épületek zetett Gindl Ferenc püspöki provizor.15 emelését. Nevéhez Pilis megyétől Somogyig és Za- Az egyébként akkor nem jelentős Sümeg mező- láig számtalan új templom építése és régebbi hely- város Bíró Márton szervező tevékenysége nyomán reállítása fűződik.9 Építésükhöz állandó székhe- vált a 18. század középső évtizedeiben nemcsak a lyén, Sümegen teremtette meg a mestereknek azt a veszprémi egyházmegye, hanem a Dunántúl egyik központját, ahol az ő elképzelései nyomán születtek számottevő szellemi és művészeti központjává. meg a tervrajzok, és ahonnét azok megvalósítására A környékbeli birtokos nemesség közül soknak küldte szerte egyházmegyéje falvaiba a szolgálatá- volt háza korábban is ott. 1745 után új iparosok ban álló vagy valamelyik szomszédos nagybirto- betelepítése mellett a püspöki udvartartás és az kostól kölcsönkért kőműveseket, ácsokat, kőfaragó- egyházi nagybirtok irányítása is megkívánta, hogy kat, asztalosokat, festőket és egyéb iparosokat, nem azok vezetői itt telepedjenek le. Ennek nyomán egy esetben máshonnét szerződtetett művészeket.10 sorra felépültek azok a ma már többnyire eklekti- kus vagy jellegtelen homlokzatokkal rendelkező, * * * belsejükben azonban sok barokk részletet tartal- mazó, részben földszintes, részben emeletes házak, Uradalmi központként Sümegen Bíró Márton oda- amelyeknek építtetői között ott volt a Somogy- költözése előtt is volt olyan, bár nem számottevő ban és Zalában birtokos Tallián Ignác tábornok, iparos réteg, amely az uradalom esetleges szükség- Spissich János zalai alispán, a vas–zalai nagybirto- letei mellett a környék építési igényeit is elláthatta. kos Mezőszegedi Szegedy és a Szentgyörgyi Hor- 1710-ben jegyezték fel Bandl János sümegi kőfara- váth, a környékről pedig több más mellett a Barcza, gó nevét, akinek ekkor – az egyébként korábban a Bogyay, a Gyömörey, a Hertelendy, a Kisfaludy, Sümegen székelő Széchényi Pál veszprémi püspök az Oszterhueber jómódú köznemesi család, Beck

40 Sándor püspöki jószágkormányzó, Árvay József és Sándorffy Sándor uradalmi ügyvéd, Bodor Mi- hály „udvari praefectus”, Gindl Ferenc uradalmi provizor és még többen mások. Rajtuk kívül meg- fordult még a mezővárosban a püspöki udvar ál- landóan változó vendégserege, az egyházmegye te- rületére eső Pilis, Fejér, Veszprém, Zala és Somogy megye elöljárói, nemessége. A nagy kiterjedésű egy- házmegye ide utazó papsága megpezsdítette a ko- rábban falusias jellegű, csendes kisváros életét, nem is szólva a Márton-napi ünnepségekről, ahol a du- nántúliakon túlmenően az ország más részeiből is bőven érkeztek főpapi, főúri és nemesi vendégek.16 A püspök nagyszabású, szinte szenvedélyes építtető tevékenysége mindezek ellenére jóval ko- rábban kezdődött, és nem Sümegen indult. Az 1730-as években felsőörsi prépostként és egyben veszprémi kanonokként építtette újjá a kegyúr Batthyány Lajos kancellár támogatásával Felsőörs Árpád-kori templomát, és emeltette hozzá a ma is álló, Batthyány-címerrel díszített prépostsági házat. A veszprémi várban felépíttette az egyik legkoráb- bi kanonoki házat, végül pedig az 1740-es évek első felében a szintén ma is álló nagypréposti palotá- ját.17 A felsőörsi templom és a prépostház esetében, amelyeknek akkori formája és építészeti kialakítása falusi viszonylatban kiemelkedő, feltételezhetően Batthyány kancellártól kért mestereket alkalmazott, Veszprémben pedig helybelieket, azok személye és neve azonban ismeretlen. Püspöki kinevezésével lehetőségei megváltoztak, és megkezdhette azt a nagy építési programot, amelyet halála után utóda- 1. Bíró Márton püspök arcképe a sümegi plébániatemplom ira hagyott, és azt azok folytatták. karzatának hátfalán, az 1938. évi tisztítás közben. Franz Anton Maulbertsch műve, 1757–58. * * * Postai levelezőlap, 1938

A 18. század középső évtizedeire a török hódolt- tal és munkaszervezet működött az egri, a váci, a ságot követően az addigra gazdaságilag megerő- nagyváradi püspökség, később az esztergomi ér- södött katolikus egyház a világi nagybirtokok sekség területén.18 A veszprémi egyházmegye a mai módjára mindenütt saját kezébe vette építkezései ismeretek szerint nem rendelkezett önálló építési irányítását. Így történt ez Bíró püspöksége idején szervezettel, a püspökség gazdasági iratainak 20. a veszprémi egyházmegyében is. Az egyházi épít- század eleji pusztulása miatt annak esetleges léte- kezések feladatai közé az egyházmegyei központok zése nem állapítható meg.19 A témához tartozó for- székesegyházainak, püspöki palotáinak és kasté- rások ismeretlensége következtében úgy tűnik, az lyainak, papképző intézményeinek, tisztségviselői újjáépítés munkáját maga Bíró Márton és elődei sa- lakóházainak, a központokon kívül pedig a falvak ját maguk szervezték és irányították. kegyúri templomainak, plébániáinak és iskoláinak, A veszprémi egyházmegye újjáépítését már Bí- a püspökségek birtokain a mezőgazdaság épületei- ró Márton elődei megkezdték, építenivaló azonban nek emelése tartozott. maradt, mert a templomok és a plébániák a török Mindezek létrehozása érdekében a világi nagy- hódoltság alatt és az azt követő háborús időben na- birtokokhoz hasonlóan sok egyházmegyében hoz- gyobbrészt elpusztultak. A papság létszáma is ala- tak létre önálló püspöki építési szervezetet, állan- csony volt. A 16. század közepére az egyházmegyé- dóan alkalmazott mesteremberekkel és az azok hez tartozó Somogy megyében egyetlen katolikus munkáját irányító építési hivatallal, amelynek élén pap, egyetlen plébánia sem létezett, viszont ugyan- építési felügyelő állott. Ilyen egyházi építési hiva- ott száz protestáns lelkész működött. A 17. század-

41 ra a helyzet hasonló volt az egyházmegye területén. véli, s miután az 1740-es évekből a levél közlése ide- 1681-ben tizenkét katolikus pap működött ott, s to- jén az egyetlen ismert ottani mesternév Tiethardt vábbra is száz protestáns lelkész.20 A török kiűzését József kőművesmesteré volt, az egerszegi templom követően, 1700 és 1711 között Széchényi Pál püspök tervezőjét – egyes esetekben ugyan csak feltétele- tizenegy plébániát szervezett újjá, az őt követő Jo- sen – vele azonosította.26 hann Volkra tizennyolcat. Mindez az elpusztult és Tiethardt személyéről, főleg azonban műkö- többségében templomos, kétezernél is több közép- déséről nem sok tudható. 1759-ben bekövetkezett kori faluhoz viszonyítva elenyésző volt. Acsády halála előtt harminc évig élt Veszprémben, ahol Ádám püspök 1732-ből ismert szentszéki jelentése eleinte kőműveslegény, később pallér, végül mes- szerint az egyházmegye területén ismét csak hét ka- ter volt. A várnegyedben volt lakóháza, amelyet ő tolikus plébánia működött, viszont 141 református építhetett.27 1749 körül Bíró Márton püspök vele lelkészség. Ő maga 40 új templomot építtetett, és 36 állíttatta helyre a mai Gizella-kápolnát, amelyet ad- templomot javíttatott. Püspöki széke elfoglalását dig a szeminárium borospincéjének használtak, 28 követően még Bíró Márton is azt jelenthette a pápá- később azonban, a jelenlegi püspöki palota építése nak, hogy a terjedelmes veszprémi egyházmegyé- idején alaposan átformáltak. 1750 körül, amikor a ben nincs több 70 katolikus plébániánál, a protes- Bíró püspök által emeltetett, mai Szentháromság- táns papság létszáma azonban háromszázon felül szobor helyén álló két házat lebontották, a győri je- volt.21 Az építkezések száma Padányi Bíró Márton zsuiták köztük levő épületét Tiethardt becsülte fel a tizenhét évi püspöksége idején nőtt addig nem is- helybeli Engszler ácsmesterrel együtt. Ez alkalom- mert módon 48 új plébániával, 88 új és 109 helyre- mal mérették fel vele a várbeli piaristák a ference- állított templommal. 22 A püspök egyházmegyéje sektől északra fekvő telküket29 1754-ben, 1759-ben területén minden templomépítéshez 300 forint pedig szintén a piaristák azt a korábbi, a püspöki készpénzzel járult hozzá, amint ezt 1756-ban a zalai palotával szomszédos telket, amelyért Bíró Márton Balatoncsicsó és a somogyi Csököly plébánosaihoz pert viselt ellenük.30 1753–54 fordulóján mérte fel a írott leveleiből megtudható.23 püspök megbízásából a létesítendő megyeháza tel- két, 1756-ban pedig megbecsülte azt.31 Ugyancsak * * * 1756-ban vett részt a székesegyházon folyó – ma már ismeretlen – építési munkában is.32 Bizonyosan Építtető tevékenységének első emlékeként püspöki az ő munkája volt a régi megyeházának és a pia- kinevezése után mintegy másfél esztendővel, 1746 risták korai iskolájának terve, amelyeknek építését karácsonyát megelőzően Veszprémben kelt Bíró haláláig vezette, de amelyeket később lebontottak, Mártonnak az a levele, amelyben megköszönte ad- illetve átépítettek.33 A jelenleg álló veszprémi épüle- digi támogatójának, Batthyány Lajos kancellárnak, tek között egyetlen sincs azonban, amely az ő mun- hogy korábbi kérése alapján „körmendi expertus kájának tartható, csupán annyi tudható róla, hogy ő Ingenieurjét és kőmíves Mesterét” felajánlotta „az volt a tihanyi bencés kolostor 1750-es években vég- Egerszeghi Templomnak általam ujra leendő föl zett munkáinak építésvezető pallérja.34 épéttetésére”. Azonban „az itt való kőmíves Meste- Tiethardt fennmaradt, 1759. október 12-én kelt rem ... ez előtt egynihány napokkal Egerszegen azon végrendeletében több adósa szerepel, köztük Jáger Templomot delineálván, az obriszt bé adta”, koráb- János és Kruicz kőművesmesterek, s végül a „Be- bi kérését tehát visszavonta.24 A levél szerint egész rényi Jesoviták”.35 Jáger és Kruicz kőművesek min- egyházmegyéjére kiterjedő építési programjának den bizonnyal veszprémi mesterek voltak, adóssá- megvalósítása érdekében először korábbi pártfogó- guk közös munkából vagy kölcsönből eredhetett. jához, Batthyány kancellárhoz fordult segítségért. A vörösberényi jezsuiták adóssága származhatott Annak ugyanis az 1730-ban megindított körmendi nekik végzett munkából, akár ott, akár Veszprém- kastélyépítéshez már rendelkezésére állott az otta- ben. Ebben az esetben részt vehetett a veszprémi ni, erre a célra létrehozott uradalmi építési hivata- Kőnyg Ferenc vagy 1753-ban a szintén veszprémi la, élén az azt vezető és név szerint is ismert Joseph Torkovits kőművesmester által végzett – a jelenlegi Giessl mérnökkel, valamint Johann Michael Albel plébániatemplom helyén állt vörösberényi kápolna, vezető uradalmi kőművesmesterrel.25 1746. október vagy akár a Vörösberény környéki jezsuita birtok közepe körül azonban már Bíró Mártonnak is volt 1750 körül már elkészült, a templom mellett ma is ál- olyan kőművesmestere, aki kedve szerint készítette ló emeletes jószágkormányzói házának építésében.36 el az általa elképzelt egerszegi templom tervét. Az Acsády Ádám püspök által 1738-ban Vesz- A név nélkül említett, „itt való kőmíves Meste- prémben emeltetett püspöki ház, Bíró Márton rem” személyét a művészettörténeti szakirodalom 1733-ban készíttetett kanonoki háza, az ugyancsak a levél keltezési helye alapján veszprémi mesternek őáltala építtetett és 1741-ben befejezett nagyprépos-

42 ti ház, valamint az 1751-ben épült Dubniczay-ház hoz Veszprémből írt levélben olvashatóhoz. A hét szerzősége még feltételesen is alig tulajdonítható esztendővel későbbi kifejezés azt bizonyítja, hogy Tiethardtnak, akárcsak a zalaegerszegi templomé Bíró Márton püspök kőművese az 1740-es évek kö- vagy a sümegi püspöki kastélyé – a szakirodalom- zepétől a sümegi mester volt. Az a szakirodalom- ban több helyen szereplő ottani közreműködését ban elterjedt adat, amely szerint Veszp­rém városa ugyanis egyetlen ma ismert adat sem támasztja és a megye, valamint Bíró Márton építőmestere – alá.37 Az öt épülettel kapcsolatosan az azokat ter- bár több alkalommal foglalkoztatta – Tiethardt Jó- vező és építő személyére semmilyen eddig ismert zsef lett volna, nem állja meg a helyét.40 forrás nem áll a kutatás rendelkezésére, az erre vo- natkozó feltételezéseknek nincs döntő bizonyíté- * * * ka.38 Tiethardt József Veszprém városi mesterként a fentiek alapján aligha lehetett Bíró Márton püspöki Bíró Márton sümegi kőművesmesteréről további építőmestere, mint ahogyan a rendelkezésre álló adatok is szólnak. 1759-ben földesura, adatok szerint sem Bírónak, sem a püspökségnek Eszterházy Károly egri püspök levélben kérte Bíró nem volt Veszprémben állandó kőművese. Mártontól annak kőművesét, a „Murarius Magister 1753. év végén Sümegen kelt levelében a veszp- Sümegiensis”-t, az általa tervbe vett új devecseri rémi várban építendő megyeháza telkének felméré- templom felépítéséhez.41 Ettől kezdve 1762 tavaszá- sével kapcsolatban a püspök azt kérte Nemeskéri ig szerepel a mester a pápa–ugod–devecseri Eszter- Kiss Sándor alispántól, Tiethardttal úgy készíttesse házy-uradalmak számadáskönyveiben, sőt később, el a megyeháza telkéről készülő rajzot, hogy a kö- 1772-ig is számtalan alkalommal fordul elő annak vetkező év első napjaiban a magával vitt sümegi kő- további építkezésein, még a pápai kastélyén is.42 művesével együtt Veszprémbe utazva ő azt már lát- Művészettörténeti kutatása során Cs. Dobrovits hassa.39 Ebben a Sümegen írott levelében szerepel Dorottya állapította meg, hogy „a devecseri temp- újból a püspök által említett „itt való Kőművesem”. lomot kétségtelenül a sümegivel azonos mester épí- A kifejezés azonos az 1746-ban Batthyány kancellár- tette,” és hogy „ugyanő építette Csököly, Nyirád,

2. Kővágóörs, plébániatemplom, Paul Moser Maurer Meister in Symegh aláírással, 1774. Forster Központ, Műemléki fotótár, ltsz. 86.545

43 3. A sümegi plébániatemplom alaprajza. 4. A nyirádi plébániatemplom alaprajza. A szerző felmérési rajza Cser István felmérési rajza

Monostorapáti templomát, valamint Alsópáhokét, Mojser kőművesmesternek a valóban igénytelen Nováét és Balatonszabadiét, sőt valószínűleg neki épületet ábrázoló kővágóörsi templomtervén kívül tulajdonítható a sümegi püspöki kastély építése sajnálatos módon nem maradt egyéb ismert raj- is”.43 Az ő működéséhez köthetők a sümegi urada- za (2. kép). Fennmaradt terveiről tehát nincs szó, lom gazdasági épületei, közöttük a vár alatt ma is egyetlen tervből pedig aligha vonható le általáno- álló lóistálló és a település déli szélén levő tehén- sítható következtetés, abból semmiképpen nem ál- istálló, a hozzá tartozó melléképületekkel együtt. lapítható meg tervezőjének képessége. A „Murarius Magister Sümegiensis” tevékenysége A „sümegi mester”-ként ismert kőműves sze- szerinte a pápa–ugod–devecseri uradalmak 18. szá- mélyének azonosítási lehetősége Bíró Márton és az zadi építkezésein – ahogyan ő írja – addig „jófor- őt követő, 18. századi veszprémi püspökök, Koller mán ismeretlen” volt. A „mester nevét mindeddig Ignác (1762–1773) és Bajzáth József (1777–1802) na- nem sikerült tisztázni” – írta ugyanakkor, bár ku- gyobb részt feldolgozatlan és közöletlen levéltári tatásai során sümegi kőművesmesterként ő fedezte hagyatékában található meg. Annak kutatását még fel Paul Mojser mester nevét. az 1930-as években az a Pfeiffer János veszprémi ka- A sümegi püspöki kastély kápolnájának építé- nonok, későbbi nagyprépost – a veszprémi püspök- sére 1751-ben szerződtetett Paul Mojser kőműves ség papságának és több jelentős 18. századi építke- – vagy ahogyan saját kezű aláírásain több alkalom- zésének ismert feldolgozója és közlője – végezte el, mal olvasható, „Paul Mojser Maurer Meister”– sze- akinek erre vonatkozó feljegyzései a kor építészete mélyével való azonosítást azért zárta ki, mert annak másik neves kutatójának, Révhelyi Elemérnek a „fennmaradt tervei, többek között a kővágóörsi r. k. tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött hagyaté- templom, lényegesen egyszerűbb, mesterünk stí- kában maradtak fenn.45 Ott Pfeiffer János négy és lusával nem egyező vonásokat mutatnak”.44 Paul fél oldalnyi, aláírásával hitelesített saját kezű kéz-

44 5. A balatoncsicsói plébániatemplom alaprajza. 6. A szentbékkállai plébániatemplom alaprajza. Cser István felmérési rajza Cser István felmérési rajza

írásában olvashatók a név szerint megnevezett sü- kábban Mosernek, általában azonban Mojsernek megi mester, Paul Mojser munkásságára vonatkozó nevezett mester tervezői műve az ugyancsak Bíró adatok. Eszerint a „sümegi mester”-nek tulajdo- Márton halála után bekövetkezett püspöki széküre- nított, Padányi Bíró Márton püspök által építtetett sedés idején Balatoncsicsó kamarai költséggel fel- Somogy, Zala és Veszprém megyei templomokat, épített jelenlegi temploma, amelyet 1774 és 1780 kö- a Cs. Dobrovits Dorottya által említett sümegit zött a veszprémi Fast Ferenc kőművespallér nyolc (3. kép), monostorapátit, nyirádit (4. kép), novait, legénnyel épített.48 Ugyanebben az időben, szintén alsópáhokit és csökölyit valóban Paul Mojser ter- Mojser tervei alapján Faigl György kőművespallér vezte és építette, sőt oda sorolható a balatoncsicsói vezette a nyirádi templom építését,49 Oberhauser (5. kép) és a szentbékkállai (6. kép) templomok épí- Pál pallér pedig 1786-ban a szentbékkállait, amelyet tése is.46 1777-ben kezdtek meg, de csak 1799-ben fejeztette A „sümegi mester”-nek nevezett kőműves Paul be már más mesterrel Bajzáth püspök.50 Az utób- Mojserrel való azonosítására további adatokat bi építésében részt vállalt a szintén földbirtokos tartalmaznak a Révhelyi-hagyatékban található, Eszterházy Károly egri püspök és Nemeskéri Kiss ugyancsak Pfeiffer Jánostól származó feljegyzések. Ferencnek, Bíró Márton korábbi veszprémi alispán- Padányi Bíró Márton halála után a részben Koller jának özvegye, Eszterházy Károly pedig Pápáról Ignác, részben Bajzáth József püspöksége idején, Schwedt János kőművest és egy meg nem nevezett 1772–1774-ben épült alsópáhoki templomot a sü- ácsot küldött az építkezéshez, amelyen ismeretlen megi mesternek nevezett Mojser építette, és 1774- helybeli kőfaragó is dolgozott.51 ben a sümegcsehi plébániatemplom bővítése is Az eddigi kutatásban fel nem használt adatok a sümegi mester, „Mózer Pál” – ahogyan Pfeiffer között akad egy Paul Mojser személyéről szóló, „magyarítva” írta – tervei szerint készült.47 A rit- amely még a Bíró Márton Sümegre költözése előtti

45 A püspök latin nyelvű válaszában azt ígérte, „meum ordinarium murarium alias magistrum in arte sua bene peritum” elküldi, hogy delineálja az általuk oda elképzelt templomot (7. kép).56 Hasonló módon említi a veszprémi püspökség somogyi birtokainak karádi intézője Bíró püspökhöz 1756-ban intézett levelében is: „Kaposvári kőmives mester, aki az Veszprémi kutat reparálta, alázatossan könyörög, ha a sümeghi mester magára nem vállalhatná, nékie a templom (t. i. a csökölyi) munkáját meg engedni méltóztassák. Ki is az delineátiójával megh fog jelen- ni.”57 A csökölyi templom tervét végül mégis a sü- megi Paul Mojser készítette el, ahogyan azt a süme- gi, novai és a monostorapáti templomokkal rokon alaprajzi elrendezése, főként azonban főhomlokzata egyértelműen bizonyítja. További adatok szólnak arról, hogy a pápai tiszttartó Eszterházy püspök- höz 1769-ben írott levele szerint a sümegi mester a devecseri „Plébánia ház delineátióját szállásomon hagyta”.58 Az ismert adatok alapján a devecseri plébániatemplom (8. kép) tervének elkészítése és a pápai kastélyon való közreműködése mellett a devecseri plébánia ma is álló épülete is az ő terve alapján épült fel. Mojser művei közé sorolható még a Bíró püspökkel szoros kapcsolatban álló, mecena- túrájában több helyen osztozkodó somogyi földes- úr, Tóti Lengyel Lajos – a fentebb szereplő Nedeczky 7. A lesencetomaji plébániatemplom alaprajza. Cser István felmérési rajza Károly lesencetomaji földbirtokos sógora – által építtetett, családjáról elnevezett szentgyörgyhegyi időből származik, amint arról fentebb már volt szó. Lengyel-kápolna, s azon kívül még minden bizon�- 1744-ben eszerint ő rakta le Acsády Ádám püspök nyal több, a kutatás hiányában ma még ismeretlen adományából az ottani ferences templom jelenleg is dunántúli templom, plébánia és egyéb épület. meglévő kőburkolatát.52 Acsády az előtte levő év- A fenti adatok alapján a püspökével Veszprém- ben készíttette a templom ma is álló, nagyméretű és ben is megforduló Paul Mojser kőművesmesterrel fából faragott főoltárát Richter Ferenccel, a karme- terveztette és építtette Padányi Bíró Márton a dél- lita szerzetes Domonkos testvérrel.53 Őt Győrből, zalai Novától, a Keszthelyhez közeli Alsópáhoktól az ottani karmelita kolostor priorjától kérte el 1742 Balatoncsicsón, Szentbékkállán, Monostorapátin, szeptemberében a püspök, a vele dolgozó műhellyel Nyirádon és Sümegen át a somogyi Balatonsza- együtt. Nem kizárt, hogy Mojser ezzel a műhellyel, badiig és Csökölyig az általa emeltetett, ma is álló akkor és onnét került Sümegre, ahol 1745-ben, Bíró templomokat és plébániákat. Közülük nem egyet püspök odaköltözése idején már családjával együtt később, Bíró püspök halálát követően utódai épít- lakott, és saját házzal rendelkezett.54 Egy további tettek fel vagy fejeztettek be Mojser tervei alapján. adat szerint Mojser személyével azonosítható az az Ő tervezhette és emelhette egyébként azokat a plé- 1745-ben – vagyis már Bíró Márton idejében – Gindl bániaházakat is, amelyeket Bíró Márton 1756 tava- Ferenc püspöki provizor elszámolásában szereplő, szán a Helytartótanácshoz intézett levelében mint név szerint meg nem nevezett kőműves is, akinek általa építtetetteket említ, s amelyek közt Balaton- abban az évben több alkalommal fizettek a püspöki csicsó, Hajmáskér, Kislőd, Nyirád, Ősi, Sümegcsehi kastély építésén végzett munkájáért.55 és Vanyola falvak neve szerepel.59 A felsoroltakon kívüli, további munkásságára vo- A lesencetomaji és az említett devecseri temp- natkozó adatok között „Sümegi kömives mester”- lom, a devecseri plébánia és a pápai kastélyon vég- ként említi Nedeczky Károlynak és feleségének, zett, közelebbről ismeretlen munka ugyanakkor Tóti Lengyel Krisztinának, a Sümegtől délre fekvő arra példa, hogy a szomszédos mecénás földesurak Lesencetomaj földesurainak Bíró Mártonhoz 1747- saját kegyúri templomaik, plébánia- és más épü- ben írott levele, amelyben azt kérték, küldje el hoz- leteik tervezésére és megépítésére kérték kölcsön zájuk őt, mivel nekik nincs megfelelő kőművesük. Mojser mestert, ott azonban nem a Bíró Márton ál-

46 tal emeltetett épületeken megszokott alaprajzok fi- gyelhetők meg. Utóbbi annak a bizonyítéka, hogy egy-egy épület alaprajza és külső megjelenése nem csupán tervezőjének építésztehetségétől, hanem az- zal együtt legfőképpen az építtető igényességétől s nem utolsósorban anyagi lehetőségeitől függhet. Paul Mojser a sümegi plébánia keresztelési anya- könyveiben 1745 és 1760 között négy alkalommal szerepel szülőként és tizenötször keresztszülőként, feleségével, Anna Maria Prőgerrel együtt.60 Gyer- mekeik nem ismertek, az ő leányuk lehetett azon- ban az a Clara Moserin, aki 1781-ben kötött házas- ságot Johann Hoffpaur vagy Hofbauer nevű kőmű- vessel Zircen, az ottani kisebb, a Bakonykoppány és a Fejér megyei Hercegfalva templomának építő- jével.61 Mojser a mezőváros 1770. évi összeírásában az egyik legnagyobb, évi 300 forintos jövedelemmel rendelkező iparosként szerepel hatfős háztartásá- val.62 Az 1744-től ismert mestert utoljára 1774-ben említették, ekkor vagy az ezt követő években Sü- megen hunyhatott el, ahol részben a plébánia anya- könyveinek, részben a temető feliratos sírköveinek tanúsága alapján leszármazottai a 19. század máso- dik feléig követhetők.

* * *

Mojser egyes, levéltári források alapján ismert épületeinek külső és belső megjelenése – akár Bíró püspök, akár a mestert tőle kölcsönkérő építtetők bízták meg – eltér egyetlen ismert, Cs. Dobrovits Dorottya által közzétett és fentebb már említett, az ahhoz csatolt költségvetésen szignált és nagyon, szinte primitíven egyszerű épületet ábrázoló kő- 8. A devecseri plébániatemplom alaprajza. vágóörsi templomtervétől. Azok változatos sokfé- Cser István felmérési rajza lesége ugyanakkor azt látszik alátámasztani, hogy a kővágóörsi templom tervrajzának egyszerűsége Bíró püspök áldotta meg.67 Helyén a jelenlegit 1806- nem annyira Mojser tehetségének kisebb voltát, ban építtette Nedeczky ugyanolyan nevű, veszpré- sokkal inkább a megrendelő földesúrnak – ebben mi nagyprépost unokaöccse.68 A Mojser által koráb- az esetben Eszterházy Károly egri püspöknek – az ban felépített templom eszerint a középkori épület általa építendő templommal szemben támasztott újjáépítését jelenthette. kisebb igényét jelezheti.63 Eszterházy valamivel Az egymástól különböző, eltérő építtetői igé- később, 1780 és 1795 között nem is Mojser, hanem nyeket kielégítő mester műveinek változatosságát pápai kőművesmestere, Pauly Mihály terve alapján jól példázza a szintén Eszterházy Károly egri püs- építtetett Kővágóörsön templomot,64 amely jóval pök-földesúr által Devecserben négyboltszakaszos nagyobb annál, és beillik az általa birtokolt pápa– hajóval, félköríves szentéllyel, a főhomlokzat síkjá- ugod–devecseri uradalomi kör templomainak abba ban álló toronnyal emelt templom épülete (9. kép), a körébe, amelyet Cs. Dobrovits Dorottya rajzolt valamint a Bíró Márton által rendelt, szinte szél- meg könyvében.65 Mojser mester fentebb, levéltári sőséges esetnek minősíthető hajmáskéri plébánia- adatokban szereplő templomai közül jelenleg Le- templom. A Hajmáskéren 1747 és 1750 között épült, sencetomajon áll teljesen eltérő alaprajzú és formá- ma is meglevő templom centrális, közelebbről ová- jú templom. Ott az 1746-ban tartott püspöki egy- lis alaprajzú hajóból és ahhoz csatlakozó, de annál házlátogatás még csak a középkori romjait találta,66 kisebb és centrális szentélyből áll (10. kép), amely majd a Nedeczky Károly kérésére 1747-ben küldött elé Mojser terve alapján 1777-ben építtette a tornyot Mojser „delineálta” kész templomot 1749 nyarán Bajzáth püspök.69 A centrális alaprajz magyaráza-

47 9. A devecseri plébániatemplom. A szerző fotója 10. A hajmáskéri plébániatemplom alaprajza. Balassa László felmérési rajza tául szolgálhat Bíró Márton 1761. évi szentszéki megyei Devecsertől a somogyi Csökölyig (12. kép) jelentése, amely szerint a hajmáskéri eredetileg ősi másutt is megtalálható a Mojser által tervezett körtemplom volt.70 Az alaprajz ugyanakkor a Cs. templomokon, és amelyek az alaprajztól a részlete- Dobrovits Dorottya által közölt, 1771-ből származó kig egyaránt az osztrák–délnémet mintakönyvekre kamarai tervsorozat I. számú rajzát idézi.71 visszavezethető formakincs tartozékai. Közös ben- A Bíró Márton püspök által emeltetett és a bejá- nük az is, hogy a főhomlokzatok párkányának íves ratuk felett rendszerint kőből faragott címerével dí- felső része alatt ott díszlik Bíró püspök kőbe fara- szített templomai Zalában – természetesen a nagy- gott címere. Az azonosságok és eltérések bemutatá- méretű és kéttornyos zalaegerszegi kivételével – el- sára az alaprajzok hiányának ismeretében sajnála- sősorban a székhelyéül választott Sümeg templo- tos módon nincs teljes lehetőség. ma72 és mellette az alsópáhoki, a balatoncsicsói, a Somogyban a csökölyi és a valamivel későbbi, már m o n o s t o r a p á t i , a n o v a i , a n y i r á d i . Tejfalussy György veszprémi kanonok támogatásá- A templomok külsején a barokk szokásának val megvalósított balatonszabadi templom (13. kép) a megfelelően a bejárati főhomlokzatok a kiemeltek, sümeginek kisebb-nagyobb eltérésekkel szinte mása a többiek a belső térelosztásnak megfelelően kettős, mind alaprajzában, mind tömegformálásban és főleg sima falsávokkal osztottak. a homlokzatképzésben. Főhomlokzatában a leggaz- A bejárati főhomlokzat felett emelkedő tornyok dagabb, belső terében a legfinomabban tagolt közü- első emeletén mindenütt megjelenik az a kerek ab- lük a sümegi, amelyet – miután Veszprémben püspö- lak, amely a zalai Sümegtől (11. kép) és a Veszprém ki székesegyháza adott volt – székhelye plébánia- és

48 12. A csökölyi plébániatemplom. A szerző fotója

11. A sümegi plébániatemplom nyugati homlokzata. csehsüveg boltozattal fedettek, sarkaikon a hajó Forster Központ, Műemléki fotótár, ltsz.: 72.382 szakaszait elválasztó falsávokkal azonos alakítás- ban. A szentélyhez csatlakozó, általában északi sek- egyben püspöki templomaként egyházi tisztségének restye felett több helyen található kegyúri karzat, megfelelően a legmagasabb szinten igyekezett kiala- azt más esetekben a déli oldalon megismételve az kítani. Franz Anton Maulbertsch személyében bécsi oldalbejáratok alkotják, esetleg azok felett is kar- művésszel festette ki. A legújabb művészettörténeti zattal, miként Sümegen. Az utóbbiakkal a templom kutatás a freskók elemzése során indokoltan emeli testének azonos szélessége teszi lehetővé az egész ki ezt a finom tagoltságot,73 amelynek kialakításában épületet lefedő tető azonos gerincmagasságát. sokkal inkább lehetett része a megbízó püspöknek Mindezeket a „sümegi mester”-re vonatkozóan vagy a templom belsejével szükségszerűen már ko- stíluskritikai alapon már az eddigi kutatás is rög- rábban ismerős festőnek, mint egy feltételezett, ma- zítette, megemlítve templomai kiegyensúlyozott gasabb képzettségű „építész”-nek. tömeghatását és belső tereinek arányosságát.74 Az Mojser templomaiban a csehsüveg boltozatsor- általa készített alaprajzi formák, a felhasznált hom- ral lefedett hajó kettős hevederekkel osztott. Ezek lokzati elemek és a belső terek kialakítása ugyan- kettős, klasszikus tagozású párkányokkal ellátott, akkor a korabeli és közkézen forgó barokk minta- a gazdagabb belsőkben korinthoszi, az egysze- könyvekben, főként Leonhardt Christoph Sturm75 rűbbekben római dór fejezetekkel koronázott fal- megfelelő köteteiben találhatók meg, amelyeket a sávokra támaszkodnak, közöttük szakaszonként Habsburg-monarchia Duna-völgyi országaiban ál- a mellékoltárok rendszerint ívesen kialakított he- talában másutt is használtak. A meglevő eltérések lyével. Az általában két pillérre támaszkodó or- egyrészt az építtetők azoktól eltérő, változó igénye- gonakarzatok a hajó első boltszakaszában állnak. it, illetve anyagi lehetőségeit tükrözik, másrészt jó- A hajónál keskenyebb, sokszögű szentélyek szintén val későbbi átalakítások nyomait bizonyítják.

49 14. A zalaegerszegi plébániatemplom. Forster Központ, Műemléki fotótár, ltsz.: 203.417 13. A balatonszabadi plébániatemplom. A szerző fotója sisakkal mutat majdnem azonosságig menő rokon- Az utóbbiakra a legkirívóbb példa a legtekinté- ságot. A Mojser által tervezett templomok toronysi- lyesebb, a kéttornyú zalaegerszegi templom, amely- sakjai a devecseri kivételével mind újabbak, csupán nek külsejét, különösképpen pedig főhomlokzatát a letenyei (16. kép) őriz barokk, bár későbbi formát, az 1829-ben történt leégése után „nem híven állítot- valószínű azonban, hogy valamennyi templomá- ták helyre”.76 Eredeti formája a sümegi plébánia- nak tornya vagy azok tervei hagymasisakkal ké- templom orgonakarzatának Maulbertsch és köre szültek. A balatoncsicsói, amely már Mojser halála által festett hátfalán, az orgonaszekrény által takart után, 1777 és 1781 között készült el, az 1778-ra fel- északi oldalán volt látható az orgona 1960. évi ja- épült balatonszabadi, amelyet 1818–19-ben bővítet- vítása alkalmával, bár takartsága következtében tek és át is építettek, már magán viseli a 18. század nem volt fényképezhető.77 Az egerszegi templom utolsó és a következő évszázad első évtizedeinek mai homlokzata ettől az ábrázolástól lényegesen stílusjegyeit. eltér, ami azzal is magyarázható, hogy kéttornyos A sümegi plébániatemplom karzatának hátfa- homlokzatát Bíró Márton haláláig nem fejezték be, lán, a középső ablak északi oldalán Maulbertsch s azt több mint egy évtizeddel később utódja, Koller és társai által felfestve látható a templom nyuga- Ignác építtette fel, feltételezhetően már nem Paul ti homlokzata a kastély eredeti, annak középső, Mojser terve alapján (14. kép).78 klasszicista átépítés előtti nyugati homlokzatával A másik, részben az eredetitől eltérő megjelené- együtt (17. kép). Ugyancsak a karzaton festették sű a sümegi, amelynek 1799-ben leégett tornyára az meg a művész arcképét Bíró Márton kíséretének azt követő helyreállítás alkalmával új, ma is meg- alakjaival együtt (18. kép), és ugyanott találhatók, lévő, teljesen más formájú sisakot építettek, kapu- a karzatra vezető lépcső ajtaja felett a templom épí- ja elé pedig a 19. század elején cseréptetős bejárati tésén részt vett iparosok arcképei. A kilenc bajuszos szélfogót emeltek.79 A toronysisak eredeti formáját és magyaros képű, imára összetett kezű, sajnála- szintén az orgonakarzatnak az orgonaszekrény ál- tos módon név szerint meg nem nevezhető alak tal eltakart, 1960-ban felfedezett falképe ábrázolja között bal felől a második borotvált arcú, kabátos (15. kép), amely a jelenleg is álló devecseri torony- férfialak, jobb hóna alatt a templom összecsavart

50 16. A letenyei plébániatemplom. Forster Központ, Műemléki fotótár, ltsz.: 68.436

15. Sümeg, plébániatemplom. A torony felső részének és san álló falakkal megmaradt, 14. századi és gótikus a sisaknak képe az eredeti állapotban a karzat ablakkávájának templomából épült, s ilyen módon alaprajzában az- északi oldalán. Franz Anton Maulbertsch műhelye, 1758. zal egyezik jelenleg is. Ugyanígy középkori temp- Fotó: Lenner József, 1958 lom romjaiból épült újjá Felsőörs, a somogyi Igal, vagy a zalai jelenlegi temploma, valamen�- alaprajzát tartalmazó tervrajzzal minden bizonnyal nyi helyen nagyjából a korábbi alapokon, a korábbi Paul Mojser kőművesmester, akit a festő nyilván a méretekkel és néhány középkori részlet meghagyá- megrendelő püspök kérése nyomán emelt ki a töb- sával, azonban barokk külsővel és belsőkkel. Építő- bi közül (19. kép). mestereik személyéről eddig nem kerültek elő is- mert források, a városlődi templom tetőszerkezetét * * * azonban Bíró püspök megbízásából az alábbiakban még szereplő, Pápáról indult Petersdorfer András A Bíró Márton által újonnan építtetett vagy ko- készítette 1750 körül.80 rábbiból átépíttetett templomok tervezésében és A Veszprém megyei Hajmáskér fentebb már idé- megvalósításában Paul Mojser mellett sok más zett, centrális alaprajzú templomának építői közül építőmester is részt vett. Nevük és ahhoz köthető is csupán az ácsmester neve ismert, ő viszont az működési helyük általában ismeretlen. Az általuk ugyancsak 1750 körül a bakonyi Zircről Veszprém- tervezett és épített templomok Mojser megszokott be került Johann Michael Engstler volt.81 Bíró Már- templomformáitól nem egy esetben eltérőek. Eb- ton püspök 1761-ben kelt szentszéki jelentésében ben szerepet játszhattak az eltérő adottságok, nem – amint az korábban már szerepelt – ősi eredetű utolsósorban azonban Bíró Márton és munkáját körtemplomnak nevezte. Ez megfelelő műemléki befejező utódai egymástól ugyancsak különböző el- épületkutatás hiányában ma még nem bizonyítha- képzelései. A Bakonyban levő Városlőd templomá- tó,82 alaprajza azonban valószínűvé teszi. nak alaprajzát és felépítményét az a tény határozta A már többször említett Gindl Ferenc sümegi meg, hogy az a középkori karthauzi kolostor maga- püspöki provizor elszámolásai között az 1747. évi-

51 17. Sümeg, plébániatemplom. A püspöki kastély és a plébániatemplom eredeti nyugati homlokzatának képe a karzat ablakának északi káváján. Franz Anton Maulbertsch műhelye, 1758. Fotó: Lenner József, 1958

18. Sümeg, plébániatemplom. Franz Anton Maulbertsch önarcképe a karzat hátfalán az 1938. évi tisztítás közben. Postai levelezőlap, 1938

52 19. Sümeg, plébániatemplom. A templomot építő mesterek képe a karzat lépcsőajtaja felett, balról a második Paul Mojser, jobb hóna alatt a templom tervrajzával. Forster Központ, Műemléki fotótár, ltsz.: 46.901 ben olvasható, hogy kovács, kötélgyártó, lakatos A Sümegtől távoli falvak templomainak építése és asztalos, mellettük mészégető és téglavető élt a esetén természetesen további mesterek is közremű- mezővárosban. Gindl elszámolásaiban nevük nem ködtek. Az 1747-ben megkezdett hajmáskéri plébá- szerepel. A püspökség birtokában levő, nem távoli niatemplom tetőzetét készítő – már említett – zirci Tapolcán is volt asztalos és lakatos, a sümegiekhez Johann Michael Engstler ácsmester az újabb meg- hasonlóan nevük nekik is ismeretlen.83 A mesterek bízások hatására Veszprémbe költözött, s ott há- sorát további ács egészíti ki. A kővágóörsi templom zat vett. 1750-ben, amikor Bíró Márton a veszpré- 1774-ből fennmaradt tervrajzához csatolt költségve- mi Szentháromság-szobor helyét kijelölte, ott még tésen „Paul Mojser Maurer Meister in Symegh” alá- három korábbi, kisméretű lakóház állott. Azokat írásán kívül a tetőszerkezetet tervező és építő „Davit a püspök Tiethardt József mellett már vele becsül- Rődlinger Zimer Maister in schimeck” aláírás is ol- tette fel. 1752-ben Engstler készítette a Szenthá- vasható.84 Az ácsmester neve David Redlinger for- romság-szobor építéséhez szükséges állványzatot. mában a mezőváros négy évvel korábbi összeírásá- Négy évvel később kapta legnagyobb feladatát, ő ban már szerepel, saját házzal, Mojserhez hasonló- volt a veszprémi székesegyház Bíró Márton által an hatfős háztartással és kettőszáz forintos évi tiszta emeltetett új tetőszerkezetének ácsmestere.88 jövedelemmel.85 Sümegen történt letelepedésének Az 1747-ben megkezdett városlődi templom te- ideje nem ismert, de az 1750. évi városi összeírásban tőzetét építő Petersdorfer András 1763-ban szintén szereplő három ácsmester egyike ő lehetett.86 Való- Veszprémben vásárolt házat, és ott 1770-ig – már színűleg ő volt a zalai Boncodfölde 1775–1776-ban Bíró utódja, Koller Ignác püspök megbízásából – a épült templomának „Tävit Reiter Zimmermeister Fellner Jakab által tervezett, ma is álló püspöki pa- in Sümeg” néven feljegyzett mestere is.87 Több adat lota tetőzetét ő építette.89 nem maradt róla, de a Mojser által tervezett és az Paul Mojser kőműves- és a rendszerint vele 1770-es években épült templomoknak minden bi- együtt dolgozó David Redlinger ácsmesteren kívül zonnyal másutt is ő volt az ácsmestere. a 18. század második felében több más, Sümegen

53 letelepedett iparos neve és működése is ismert. könyvtárszoba jelenleg az Iparművészeti Múzeum- Gindl Ferenc provizor többször idézett 1747. évi ban őrzött könyvszekrényeié is. elszámolásában felsorolja a püspöki rezidencia Asztalos mellett sümegi fafaragó szobrászról is építésén a sümegi téglavetőnek, a mészégetőnek, maradt adat. Alkalmazására nemcsak az állandó a kőművesnek, az ácsoknak, a lakatosnak, a kötél- lakhelynek szánt kastély építése miatt volt szükség, gyártónak, a kőfaragónak, a kovácsnak, az üveges- a nagy kiterjedésű egyházmegye barokk templomai nek és a német tislérnek, sőt „az olasznak” április és számára készíttetett berendezés is igényelte az ilyen szeptember között fizetett bért. Közülük „az olasz” mester alkalmazását. A sümegi plébániatemplom sajnálatos módon ismeretlen, név szerint csak Fe- és a kastélykápolna barokk oltárainak (20. kép), a renc kovács szerepel.90 A kőműves minden bizon�- szentély karzaterkélyeinek (21. kép), padjainak nyal Mojser, az ácsok pedig Redlinger és legényei. (22. kép), a püspöki kastély faragott ajtóinak, sőt a A mesterek közé tartozott a püspök udvari aszta- felsorolt további templomok berendezési tárgyai- losa, Johann Wachtländer, aki a provizor által emlí- nak készítőit az eddigi kutatás nem ismeri. A nagy tett német tislérrel lehetett azonos. A már korábban kiterjedésű egyházmegye Bíró püspök által épít- is foglalkoztatott Wachtländer 1751 tavaszán Paul tetett vagy általa támogatott templomaiban ilyen Mojserrel együtt kötött szerződést a rezidencia ká- jellegű, tervszerű feltáró munka még nem történt, polnájának munkáira.91 A szerződésben foglaltak az azonban bizonyos, hogy a sümegi Wachtländer részletei nem ismertek, a kápolna és abban az aszta- mellett további faragó asztalosok is álltak akár Bíró losmunkát igénylő barokk oltár azonban ma is áll. Márton, akár a vele kapcsolatban álló világi építte- Udvari asztalosmester címe alapján feltételezhető, tők szolgálatában. hogy a kastély egyéb asztalosmunkáinak is ő volt Az ismert nevű mesterek közül Anton Kacher sü- a mestere, nemcsak az ablakoké, hanem a déli és a megi szobrásszal szerződött 1758-ban Keszthelyen nyugati szárny emeleti szobáinak intarziás ajtóié és Festetics Kristóf az általa Balatonkeresztúron épít- táblás padlóburkolataié, nem utolsósorban pedig a tetett templom főoltárára készítendő tabernákulum és két angyal faragására.92 A keresztúri oltár ma is létező barokk tabernákulumának és térdeplő angya- lainak másai felfedezhetők a Bíró püspök által épít- tetett sümegi plébániatemplom főoltárán is. Kacher sümegi tartózkodásáról egyéb adat is maradt. 1757-ben felesége, Magdalena Kacherin keresztszü- lőként szerepel a plébánia anyakönyvében,93 a ha- lotti anyakönyvek egy adata szerint pedig Kacher szobrásszal azonosítható az az „Antonius Kokber sculptor”, akinek kéthónapos gyermeke 1759. janu- ár 17-én hunyt el.94 Kacher balatonkeresztúri mun- káján kívül a neki tulajdonítható sümegi főoltár mellett az ő munkája lehet a sümegi plébániatemp- lom kiemelkedően gazdag faragású mellékoltárai- nak és padjainak, valamint a szentély két oldalfalán levő oratóriumerkélyek készítése is, bár az utóbbiak a később tárgyalandó Franz Joseph Schmidt tervei alapján valósultak meg. Egyéb művei kutatás hiá- nyában ma még ismeretlenek, valószínű azonban, hogy a püspök által emeltetett más templomokban megtalálhatók lennének. Kőműves és ács mellett asztalos és fafaragó szobrász is lakott ezek szerint Sümegen az 1740-es, 1750-es években. Őket kérték kölcsön Bíró Márton- tól a közeli és távolabbi építtetők, akárcsak a már idézett levele szerint 1747-ben Nedeczky Károly a lesencetomaji templom építéséhez Mojsert. Az ő devecseri és pápai szereplése ugyanígy az ottani földesurak, az Eszterházy grófok kérése alapján tör- 20. Sümeg, plébániatemplom. Rokokó gyertyatartó, tént. Ez a művészettörténeti szakirodalomban gyak- Anton Kacher munkája. A szerző felmérési rajza ran előforduló művész- és mestercsere, a szakembe-

54 22. Sümeg, plébániatemplom. A hajó padjai, Anton Kacher műve. A szerző felmérési rajza

keszthelyi Festetics-uradalom bányáiból, Cserszeg- tomajról vagy Reziből kellett Sümegre szállítani. Gindl provizor kiadásjegyzékében szerepel is a „Keö fejtésért” a keszthelyi uradalomnak fizetett összeg. Az annak bányáiból származó, jól faragható homokkőből készült a sümegi kastély főbejáratá- nak atlaszos és erkélyes kapuja, mindkét hosszol- dali szárnyának kapu- és emeleti ablakainak kerete. Minden bizonnyal valamennyi Albert Fischer, ké- sőbb pedig Franz Holcz és segédeinek munkája.97 Holcz egyébként egyike volt annak a négy kőfara- gónak, akiket kastélya építésére Festetics Kristóf 21. Sümeg, plébániatemplom. A szentély északi karzaterkélye, telepített Keszthelyre, és akik a város temetőjében Franz Josef Schmidt terve. A szerző fotója ma is közös, a Fájdalmas Krisztus szobrával díszí- tett, 1775-ben készített sírban nyugszanak.98 Kis- rek kölcsönkérése Bíró Márton előtt sem volt isme- marton környéki származású társaival együtt ő is retlen. Ezért kérte a püspök szép magyarságú leve- ugyanúgy a szentmargitbányai kőfaragó céhből ke- lében 1749-ben Festetics Kristóftól annak keszthelyi rült Keszthelyre, mint a Walch család tagjai Várpa- kőfaragóját, Franz Holczot a sümegi kastély építésé- lotára, miként rajtuk kívül mások pedig Soprontól hez: „Mint hogy pedig az Úr Istennek több áldási és Szombathelyig, Székesfehérvárig és Budáig még adományi között Consiliarius Uramnak, hasonló bi- számtalan helyre.99 Holcz lehetett az a keszthelyi zodalommal kérvén, hogy Holcz Ferencz kő faragó kőfaragó is, aki 1758-ban hatvannyolc forintot ka- mesternek számomra való kő vágását és faragását pott a nagyjenő-tüskevári pálos kolostor újjáépíté- meg engedni méltóztassék.”95 Holcz sümegi mun- sén végzett munkájáért.100 kássága nem ismert, elképzelhető azonban, hogy az A keszthelyi Festetics-uradalom – amely maga is ugyancsak 1749-ben Bíró püspök által Franz Joseph messze környék művészeti központja volt a 18–19. Schmidt által Sümegre terveztetett Szentháromság- században – kőbányái és kőfaragói a saját építé- szoborcsoportnak ő volt a megvalósítója. si igényein túlmenően nemcsak a sümegi püspöki Keszthelyi kőfaragó két évvel korábban, 1747- uradalmat szolgálták ki, annál távolabbra is szállí- ben is dolgozott Sümegen. Ő volt az az Albert Fi- tották a Cserszegtomajon és Reziben bányászott kö- scher, akinek Gindl Ferenc provizor az évi, több- vet. Az látta el Pápát és a környékén elterülő Eszter- ször idézett jegyzéke szerint – egyébként ismeretlen házy-uradalmat is az építkezéseihez szükséges kő- munkájáért – ötven forintot fizetett.96 Sümegen és vel, amelyet az ottani kőfaragók is használtak.101 Az környékén ugyanis nem volt, ma sincs építkezés- 1759-től a két Eszterházy uradalmi központban, De- hez felhasználható, faragható és nyíláskeretek ké- vecserben és Pápán működő „sümegi mester”, Paul szítésére alkalmas kő, azt 1747-ben és később is a Mojser mellett Pápán ott volt a korábban Sümegen

55 dolgozó Franz Holcz kőfaragó is, aminek bizonyíté- ka a pápai és a sümegi kastély kőből faragott, közel azonos lépcsőházi mellvédjének formai rokonsága.

* * *

Bíró Márton püspöknek építkezésein még számta- lan olyan mesterre és művészre volt szüksége, aki- ket egyházmegyéje két akkori székhelyén, Sümegen és Veszprémben éppen úgy nem találhatott meg, és mástól kellett kölcsönkérnie, mint a két keszthelyi kőfaragót, vagy olyanokat alkalmaznia és Sümegről irányítania, akiknek állandó lakhelye és műhelye másutt volt. Építtető egyházfőként nemcsak az álta- la emelt templomokba oltárokat, padokat és egyéb felszerelési tárgyakat készítő fafaragókra, hanem köztéri szobrokat, szoborcsoportokat készítő szob- rászokra is szüksége volt. Ilyen módon került kap- csolatba még püspöksége kezdetén a pesti szárma- zású Franz Joseph Schmidt szobrásszal, aki 1739-ben Székesfehérváron volt „képfaragó legény”.102 1742- ben már önálló mester lehetett, mert csak ebben az esetben köthetett szerződést Zichy János gróffal a nagyvázsonyi Szent István-templom ma is meglevő három oltárának és szószékének készítésére, ame- lyek közül a főoltár általa készített tervrajza maradt fenn (23. kép).103 Öt évvel később, 1747-ben már az 23. Nagyvázsony, Szent István-templom. Főoltár terve, Franz ő tervei alapján faragták Bíró Márton számára a Josef Schmidt terve, 1742. veszprémi kálvária stációinak szobrait. Ezt megelő- Éri István: Nagyvázsony (Budapest 1968) nyomán zően ismerkedhetett meg vele a püspök, talán éppen a nagyvázsonyi templom berendezése útján, ugyan- kaptak a munka elvégzéséért. Az egymástól eltérő is azt valószínűleg Bíró Márton szentelte fel.104 összegek a szobor készítésén dolgozók eltérő fel- Schmidt 1749-ben készített tervet a püspök meg- adatainak kifejezői. rendelése alapján a veszprémi várban ma is álló Schmidt négyszáz forintos díjazása éppen úgy Szentháromság-szoborhoz (24. kép), amelynek kő- az egész szoboregyüttes tervrajzának elkészítéséért faragómunkáját Thomas Walch végezte. A várpa- és a szobor felállítási munkájának irányításáért járt, lotai, az ottani Zichy-uradalomhoz tartozó mester mint ahogyan 400 forintot kapott Zichy János gróf- ismét kölcsönkért szakember volt. Veszprémben és tól a nagyvázsonyi Szent István-templomba terve- környékén, akárcsak Sümegen, ugyanis nem volt zett főoltár tervrajzáért is. Schmidt ezenkívül a püs- található a szoborhoz felhasználható, könnyen fa- pök költségén járt 1752-ben Pesten, a Szenthárom- ragható kőanyag. Annak legközelebbi lelőhelye a ság-szobor felállításához szükséges réz alkatrészek, Várpalota melletti, jelenleg is működő bántai mész- a szoborcsoport galambja, a Krisztus kezében levő kőbánya volt. A szobor kőanyagát ott fejtette és kereszt és egyéb, fémből készített tartozékok beszer- szállította a helyszínre a Walch család másik tagja, zése céljából, amelyeket azután Sulmann lakatos Johann Michael Walch. Rajtuk kívül több helybeli helyezett el 117 forint és 61 dénár díjért. A megva- mester is részt vett a munkában, köztük az aranyo- lósítás során az Engstler ácsmester által 516 forin- zást végző, minden bizonnyal a püspök által épít- tért és 50 dénárért felállított állványok és Rothmeyer tetett templomok oltárait díszítő Joseph Amtessner kötelesmester segítségével a kifaragott kőelemeket festő, Johann Sulmann püspöki lakatos, a faragott és a szobrokat a terv szerinti helyükre emelték, a kőelemeket beemelő Joseph Rothmeyer köteles és szerződésben megjelölt Thomas Hörl kovácsmester- az ugyancsak máshonnét szerződtetett, már emlí- rel együtt, aki viszont ezért 397 forintot és 30 dénárt tett és az egyes kőelemek elhelyezéséhez szüksé- kapott. Schmidttel szemben Thomas Walch a mű ges állványzatot készítő Michael Engstler ácsmes- szobrainak elkészítéséért, Johann Michael Walch ter.105 A velük kötött szerződés szerint Schmidt 440, pedig a kőanyag bányászásáért és helyszínre szállí- Walch 1000 forint, a többiek ennél kisebb összeget tásáért kapta a lényegesen nagyobb összeget.

56 A veszprémi Szentháromság-szobor 1752-re ké- szült el. Bíró püspök megbízásából Schmidt akkor már a székesegyház új, fából faragott főoltárán dol- gozott, amelyet 1750 körül állítottak fel. A nagysza- bású oltár 1769-ig állott eredeti helyén, akkor a Kol- ler Ignác püspök által fehér márványból készíttetett új oltár került a helyére, és Schmidt művét a város- lődi plébániatemplomnak adományozták, ahol je- lenleg is áll.106 A Veszprémből származó főoltáron kívül Városlődön két faragott mellékoltár, a szó- szék és a barokk sekrestyeszekrény szintén Schmidt műhelyéből kerülhetett ki. Még 1747 körül Bíró püspök „Bildhauer”-ként szerződött Franz Fritter „Tislermeister”-rel és az akkor Josef Amstritternek nevezett „Mahler”-rel a hajmáskéri templom Szent- háromság-oltárának elkészítésére.107 Nagy valószí- nűséggel Schmidt munkái közé sorolható a Tapol- cai-medencében magasodó Szent György-hegyen álló, barokk Lengyel-kápolna oltára és berendezé- se, amelyet a Bíró püspökkel kapcsolatot tartó Tó- ti Lengyel Lajos építtetett feltételezhetően – amint arról már szó esett – a sümegi püspöki építőmes- ter Paul Mojserrel. A Bíró püspök által támogatott sümegi ferences templom belső berendezésében Lengyel Lajos nevéhez fűződik a Szent Ferenc-oltár 1757-ben történt felépítése, amely minden bizon�- nyal szintén Schmidt műhelyéből került ki.108 Schmidt és veszprémi műhelye mindezeken kí- 24. Veszprém, Szentháromság-szobor. vül számtalan ismert és ismeretlen templomi be- Franz Josef Schmidt terve, Michael és Thomas Walch műve. rendezés alkotója volt. Maga Bíró püspök 1761-ben Korompai György: Veszprém (Budapest 1957) nyomán a sümegi ferences templom számára készíttette ve- le a ma is meglevő szószéket 180 forintért, amelyet templomba készítendő oltár faragására.111 Az oltár azután a veszprémi Stern Mihály és két legénye elkészült, a szerződésre Schmidt aláírásával ráve- festett és aranyozott ugyancsak a püspök költsé- zették az abban szereplő száz rénes forint kifize- gén.109 A 18. század közepén még a Dunakanyartól tését, ma azonban már nem létezik, későbbi sorsa a Dráváig terjedő veszprémi püspökség területén ismeretlen. Schmidt és műhelye számos templomba készíthetett 1750 után ugyancsak Bíró püspök megrendelé- oltárokat és szószékeket, amelyek azonban a kutatás sére megindult az egyházmegye különböző temp- hiányában sajnálatos módon ma még ismeretlenek. lomainak gyártott Szentháromság-szobrok készíté- A veszprémi Szentháromság-szobor, a székes- se. A többnyire körmenetek céljára fából faragottak egyház számára faragott főoltár s azokon kívül az közül a veszprémi egyházmegyei gyűjtemény, a egyházmegye számtalan helyére megrendelt beren- Gizella Királyné Múzeum az 1754-ben a veszprémi dezés készítése olyan méretű feladat volt, amelynek székesegyház számára rendeltet, s azon kívül Ha- végzésére már állandó és többszemélyes műhely hótról, Kehidáról, Kislődről és három ismeretlen volt szükséges. Ezért Schmidt 1755-ben Veszprém- helyről származó, fából készült Szentháromság- be tette át székhelyét, és ott házat vásárolt, ahol szobrot őriz.112 A szakirodalom szerint Schmidt több szobrászlegénnyel dolgozott. 1755-ben ezeken kívül Lenti és Nova plébániatemp- Még 1750 és 1752 között, valószínűleg ismét a lomai használatára faragott egy-egy példányt.113 püspök megbízásából, a hajmáskéri plébániatemp- Ugyancsak 1755-ben készült el a zalaegerszegi lom számára faragta a jelenlegi három oltárt és a templom számára az a szobor, amellyel kapcsolat- szószéket, valamint azt a két egyházatyaszobrot, ban maga Bíró Márton írta le: „Anno 1755 die 8-a amely a templomban fali konzolokra állítva látha- Augusti a belül meg írt Kovács Ferencz veszprémi tó.110 1754-ben a több mint egy évtizeddel koráb- képfaragóval a Szent Háromság képének csináltatá- bi, nagyvázsonyi templomberendezést készíttető sáért (melyek közül már edgyet el is készétett) oly Zichy János gróf bízta meg a várpalotai plébánia- igyekezettel, hogy az egész Veszprémi Püspökség-

57 25. Sümeg, Szentháromság-szobor, Franz Josef Schmidt műhelye. Vasárnapi Ujság, 1859 (5. szám, 53. oldal) nyomán ben mindenik anya templomban ollyan kép legyen, gazdagon kialakított sümegi szobor oszlopa áll három-három aranyban meg alkudván, edgyet már még; eredeti helyén, a fallal kerített város kapuja közülük az Egerszegi templom részére meg is csi- mögötti téren 19. századi metszet örökítette meg nált, ki is vagyon fizetve.”114 Az egerszegi templom (25. kép). Valószínűleg annál sokkal több volt az számára faragott szobron kívül még egy továbbiról egykori egyházmegye területén. maradt adat, s ez a Zalamerenyére készített. Az ot- Kérdéses, hogy az ismert és fából faragott oltáro- tani plébános 1756-ból fennmaradt, Bíró püspök- kat, szószékeket, szobrokat készítő és az általában höz írott levele arról számol be, hogy húsz forintot német nyelvű forrásokban „Bildhauer”-nek emlí- „a tellyes Sz.Háromság státuájának föl-állíttására tett Schmidt és műhelye készítette-e a kőből fara- meg szerzette(m)”, s azt Sümegen szeretné átven- gott szobrokat is, ahogyan azt közhiedelem tartja, ni, nem a távoli Veszprémben.115 Mindezeken kívül vagy azok a veszprémi Szentháromság-szobor feltételezhetően a tapolcai Szentháromság-szobor is példája nyomán és Schmidt tervei alapján Thomas Schmidt veszprémi műhelyéből került ki, amelynek Walch várpalotai műhelyéből kerültek ki. A fából munkásságát ugyancsak Sümegről irányította Bíró és a kőből dolgozó szobrászat ugyanis egymástól Márton. eltérő technológiai tudást igényel, eltérő szerszá- Schmidt sokirányú működésére jellemző, hogy mokkal és eltérő módszerekkel dolgozott akkor is, Tiethardt mellett 1759-ben Bíró Márton vele is fel- jelenleg is. A „Steinmetz”-ként szereplő Walchot mérette és megrajzoltatta a veszprémi piaristákkal egyébként más helyeken is alkalmazta a püspök, folytatott perében szükséges telekrajzot.116 További többek között 1752-ben vele faragtatta a hajmáskéri esetleges munkásságáról az 1762. év, azaz Bíró Már- templom homlokzati apostolszobrait és a bejárat ton halála utáni időből egyelőre nincs ismert adat, felett elhelyezett püspöki címerét, valamint a temp- bár feltételezhető, hogy az a Schmidt szobrász, aki lombelsőben álló keresztelőkutat.118 A hajmáskéri 1777-ben a pesti Józsefvárosi templom számára homlokzati szobrok alacsony művészi színvo- faragott Szentháromság-szobrot a helyi polgárok nala egyébként segédek munkáját is jelentheti. megbízásából, azonos volt vele.117 A hajmáskériekhez hasonlóan Schmidt által ter- 1751-ben – vagyis még Bíró püspök életében – vezett, de Thomas Walch műveinek minősíthetők készült a Dubniczay kanonok által építtetett, a a Bíró püspök által építtetett templomok nyugati veszprémi várban álló kanonoki ház összes kőfa- homlokzatán fülkében álló, a tornyok két oldalán ragómunkája, homlokzati oromzatának szobor- levő, volutás oromfalak szobrai és vázái, valamint csoportja. Azzal egy időben kőből faragott Szent- többön a háromrészes főpárkányok középső, íves háromság-szobrok is készültek sok helyre, szintén szakaszában elhelyezett címerek is, mint többek kö- a püspök megrendelésére. Közülük az eredetileg zött a hajmáskéri és a monostorapáti templom be-

58 járata felett levő. Bíró Márton püspök címerei meg- szószékének festését, ahogyan azt a szószék hát- egyeznek a sümegi templomon levővel, ezért azok oldalán olvasható, saját kezű szövege bizonyítja. is Schmidt műhelyéből kerülhettek ki. Ugyanin- A püspökkel való kapcsolata nem ismert, és az sem nen valók a sümegi templom homlokzatán látható tudható, miért hívott Bíró Márton erre a célra Győr- szobrok is, Szent István király és Szent Imre herceg ből mestert, amikor Sümegen is élt festője. Stern fülkékben álló, Szent Péter és Szent Pál volutákon sümegi működésén kívül Győrött és Bakonybélben, levő, valamint Szent Mihály arkangyalnak a torony az apátsági templomban végzett festő és aranyozó alsó fülkéjében látható szobrai. munkájáról tud a szakirodalom.122 Schmidt műhelyéhez köthető, esetleg Thomas A püspök a felsorolt veszprémi, várpalotai és Walch közreműködésével Bíró Mártonnak a veszp- győri mestereken kívül sümegi kastélyán a váci rémi székesegyház kriptája déli oldalkápolnájában születésű, a szakirodalomban általában magyaro- levő síremléke is, bár szerzője, illetve készítője is- san Vogl, sőt Fogel Gergelynek nevezett Gregor meretlen. A püspök még életében maga gondos- Vogl festőt is foglalkoztatta. Vele a kastély kápol- kodott sírhelyéről, az arra vonatkozó esetleges le- nájának boltozatát festette ki, és annak oltárképét véltári forrásokat azonban sajnálatos módon nem készíttette.123 ismerjük. A sírláda a Veszprémhez közeli Bánta kő- bányájából származó, vörös márványt utánzó kőből * * * készült, stukkóbevonattal.119 Az utóbbiból feltéte- lesen arra lehet következtetni, hogy készítésében A magyarországi művészek és mesterek mellett a részt vehetett a sümegi kastélyon dolgozó pesti An- Bíró Márton által építkezésein alkalmazottak között tonio Orsatti stukkátor is. legnevezetesebbként ott szerepel a már említett bé- csi Franz Anton Maulbertsch, aki segédeivel 1757– * * * 58-ban festette ki az akkor újonnan épített sümegi plébániatemplom belsejét és nagy valószínűséggel Schmidt és Thomas Walch személye mellett figye- az újjáalakított kastély egyes emeleti, stukkókkal lemre méltó a már említett veszprémi Amteszner fes- díszített termeit.124 Maulbertsch augusztus közepén tő, akinek neve a rá vonatkozó iratokban Antessner, az ausztriai Heiligenkreuz-Gutenbrunnból érkezett, Arntässner, Amtreskner, Arndesner, sőt Amstritter a szakirodalom által említett Andreas Bruggerrel és néven is előfordul. Schmidthez hasonlóan neki is az egyes osztrák kutatók által feltételezett Wolfgang volt háza Veszprémben. Bíró püspök megbízásából Köpp-pel, valamint egy meg nem nevezett magyar 1745-ben a nyirádi plébániatemplom számára fes- festővel, akik már előző munkahelyén is vele dol- tett oltárképet, és ugyanabban az évben Várpalotán goztak.125 A sümegi r. k. plébánia anyakönyveinek Zichy János gróf számára a vár ablakaira zsalugá- adatai alapján a Maulbertsch mellett dolgozók kö- tereket és hintót. Két évvel később ugyancsak Vár- zött rajtuk kívül név szerint ismert még az 1758. palotán a lóistálló belső oszlopait díszítette, később február 14-én Sümegen negyvenöt éves korában el- pedig ugyanott ajtószárnyakat festett, miközben a hunyt Valentin Krautham bécsi festő.126 Társai közül hajmáskéri templom említett oltárképeit készítette egy másik, nevének említése nélküliről jegyezték fel, Bíró püspök megrendelésére. A hajmáskéri Szenthá- hogy Maulbertsch tanítványa volt, azonban jóval ké- romság-oltárra – amint arról már szó esett – Franz sőbb, 1817-ben halt meg ugyancsak Sümegen, ahol a Joseph Schmidt „Bildhauer”-rel és az akkor Franz plébániatemplomban az akkorra már gyertyafüsttől Fritlernek nevezett „Tischlermeister”-rel együtt ezer besötétedett szentély falképeit tisztította.127 forintért szerződött Bíró Márton.120 1753–54-ben a Már Bíró Márton életében, 1760-ban szerepel az veszprémi székesegyház számára készített képeket, a neve nyomán ugyancsak német nyelvű terület- és az 1750-es évektől 1791-ig ismert működése során ről származó „Peckl János sümeghy Kép Iró”, aki a veszprémi Szentháromság-szobor mellett a püs- 1763-ban három legényével festette nyolc héten át pök által Schmidttel készíttetett, hordozható Szent- a somogyi Csurgó uradalmába tartozó Tarany falu háromság-szobrokat is Amtessner aranyozta. Ezt újonnan épített templomában a főoltárt és a szó- a sokirányú, oltárképektől a hintófestésig terjedő széket.128 A templomot kegyúrként az a Festetics munkát segédek sorának alkalmazásával végezte,121 Kristóf emeltette az általa szervezett keszthelyi ura- ami azt jelenti, hogy Amtessner mesternek is saját dalmi építési hivatal vezetője, Christoph Hofstädter műhelye volt. tervei alapján, akitől annak idején Bíró Márton kérte A Bíró püspök által foglalkoztatott festők kö- kölcsön Franz Holcz keszthelyi kőfaragót. Festetics zött Sümegen hagyta keze nyomát a győri Johann Kristóf másik templomépítkezésén, Balatonkeresz- Michael Stern is. Ő 1761. március 7-én fejezte be túron, ahol szintén Hofstädter volt az épület ter- a ferences templom Bíró Márton által készíttetett vezője, a Sümegről elkért Kacher szobrásszal ké-

59 szíttette az oltárt, a templom belső kifestését pedig az idős és beteges püspök a veszprémi székesegy- azzal a Johann Pöckel sümegi festővel,129 aki a fent ház gótikus altemplomának déli oldalkápolnájában említett taranyi templomon dolgozó Peckl János sü- készíttetett magának síremléket, amelynek sarka- megi képíróval volt azonos.130 Ő is Maulbertschcsel in nőalakokkal díszített alsó tömbjét bántai vörös együtt érkezett Sümegre 1757 nyár végén, vele és a mészkőből faragták, az annak tetején püspöki orná- kíséretében levő bécsi festőkkel együtt dolgozott az tusban fekvő alakját pedig stukkóból formálták.137 ottani templom, valamint az új kastély belső kifesté- A kőanyagból arra lehet következtetni, hogy a sír- sén. Maulbertschhez hasonlóan ő is feleségével ér- emlék alsó részének szobrásza a várpalotai Walch kezett, a munka befejeztével azonban társaitól eltérő család valamelyik tagja volt. módon nem tért vissza Bécsbe, hanem ott maradt és letelepedett. Sümeg 1770. évi polgár- és adóösszeírá- * * * sában Joannes Pekli néven szerepel hatfős háztartá- sával és 100 forintos évi adóval.131 Mindezek mögött Padányi Bíró Márton 1762-ben Sümegen bekövetke- Bíró püspök személye rejlik, aki mecénási működé- zett halála után az általa összegyűjtött művész- és séhez kedvelt tartózkodási helyén, Sümegen saját mestergárda részben továbbra is fennmaradt, mű- művész- és mesterkört igyekezett kialakítani. ködésének nyoma a korábban megkezdett egyházi A Sümegen megtelepedett Johann Peckl-Pöckel építkezéseken sok helyen megtalálható. Ettől kezd- festőről ugyancsak korábban ismert források alap- ve azonban azt már nem Sümegről irányították. ján tudható, hogy 1760-ban a Zala megye délkeleti Az ő halálát követően kinevezett új püspök, Koller sarkában fekvő, a kegyúr Szapáry legifjabb Péter Ignác székhelye már Veszprém volt, ahol Fellner Ja- megbízásából Szécsisziget plébániatemplomának kab tervei alapján felépíttette a ma is álló püspöki, boltozatait díszítette Maulbertsch sümegi képei- jelenleg már érseki palotát. Koller püspök veszpré- nek másával,132 és ugyancsak abban az időben mu- mi pályafutását azonban még 1760 előtt Bíró Már- raszombati kastélyának nagytermét.133 1774-ben a ton mellett kezdte, mint annak örökösödési joggal somogyi Segesden a ferencesek ottani, 1756 és 1771 kinevezett koadjutora. Ezért történhetett, hogy a között épült templomában dolgozott, és ugyanab- kutatás rendelkezésére álló adatok szerint elődje ban az időben festette a zalai Homokkomárom Bat- templom- és plébániaépítő programját folytatta, thyány Lajos gróf által emeltetett ferences templo- amelyen a Bíró Márton püspöksége idején kialakult mának falképeit.134 Batthyány a Bíró Márton püspök és a kor szokásának megfelelően változatlanul ura- egyházmegyéje területén folytatott építkezésnek tá- dalmi vagy máshonnét kölcsönkért és szerződtetett mogatója volt, ezért érthető azokon a sümegi Peckl- mesterekkel dolgoztatott. Pöckel közreműködése. Minden bizonnyal ő volt az Bíró püspök halála után mesterei közül Paul a Bíró püspök által 1762-ben a Balaton-felvidéken Mojser a devecseri plébániatemplom 1761–62-ben fekvő Köveskál plébániatemplomának festésére történt felépítésének befejezését követően 1769- küldött sümegi képíró, aki a 20. század végén rész- ig az ottani plébánia épületét emelte. Megbízója, ben átfestett szentélyt díszítette falképekkel, és aki- amint arról már szó esett, mindkét esetben a pápa- nek ugyanott épségben maradt az 1899-ben állított ugod-devecseri uradalmak földesura, Eszterházy tiroli oltárral takart Mennybemenetel-képe, a ha- Károly egri püspök, aki korábban építkezéseihez sonló témájú sümegi Maulbertsch-mellékoltárkép „sümegi mester”-ként kérte őt kölcsön még Bíró egyszerűbb változata.135 Sümegi adójának 100 forin- Mártontól. Eszterházy pápai prefektusa, Kiss Fe- tos nagyságrendje és a taranyi templomra vonatko- renc évekkel később, 1772-ben is Mojsert hívta meg zó adat alapján, amely szerint ott három segéddel az uradalom építkezéseire, mert megromlott a kap- dolgozott, a 18. században még nagy kiterjedésű csolata Pauly Mihállyal, az akkori pápai uradalmi veszprémi egyházmegye egykori területéről a festő mesterrel.138 Mojser ugyanakkor új püspöke, Kol- további műveinek előkerülése várható. ler Ignác megbízásából 1772-től fejezte be a zalai A felsorolt bécsieken és dunántúliakon kívül pes- Alsópáhok és Sümegcsehi templomainak építését. ti művészekkel és mesterekkel is volt kapcsolata a 1772-ből maradt fenn a nyirádi templom építéséhez püspöknek. Az 1750-es években építtetett új sümegi készített költségvetése, amelynek alapján 1775-ben kastélya termeiben a mennyezeti stukkódíszek és kezdték meg annak építését. 1774-ben kezdte meg egyes, olyan homlokzati elemek, mint a főkapu er- Mojser tervei szerint Szentbékkálla templomát Paul kélye feletti címer készítéséhez onnét szerződtette Oberhauser püspöki kőművespallér. Egyébként ez a stukkátor Antonio Orsattit,136 valamint azt a név a templom is csak jóval később, a nyirádival azonos szerint nem ismert, esetleg Orsattival azonosítható időben, 1799-re készült el.139 Paul Mojser tevékeny- stukkátort, aki a püspök veszprémi síremléke ké- ségének utolsó adata 1774-ből származik, a már em- szítésében működött közre. Az 1760 körüli években lített és ebben az esetben is Eszterházy Károly által

60 készíttetett, a többinél jóval egyszerűbb kővágóörsi építőiparos is egyre kevesebb szerepel. 1807-ben két templomterv, amelynek alapján akkor azonban csak kőművest, 1828-ban már csak egyet írtak össze, ács- annak szentélyrésze épült meg.140 A balatoncsicsói mester nem szerepel bennük, csupán egy-egy aszta- templom 1777-ben, már Bajzáth József püspöksége los és lakatos.145 Sümeg az új évszázadra visszaesett kezdetén megkezdett és 1781-ben befejezett bőví- az uradalmi mezővárosok eseménytelen hétköz- tése – Pfeiffer János kéziratos feljegyzése szerint – napjaiba, s az egyházmegye további építkezéseiben szintén Mojser korábbi tervei alapján készült. – amelyeket Padányi Bíró Márton halálát követően Mojserrel és felsorolt iparostársaival a sümegi Veszprémből irányított Koller Ignác és az őt követő mesterek sora majdnem a század végéig működött Bajzáth József püspök – már nem volt szerepe. A sü- a veszprémi egyházmegye építkezésein. Koller megi mesterek helyét többnyire a Fellner Jakab ter- püspök részére a veszprémi palota ma is meglevő vezte veszprémi püspöki palota építőgárdája foglal- gazdag könyvtárberendezését 1769 és 1771 között ta el, Fellner pallérjának, Hausensteiner Vencelnek Sümegen készítette az ottani, a működését még a vezetésével.146 A Maulbertsch-segéd, Johann Pöckl valószínűleg Bíró Márton idejében kezdő Erlinger működését, valamint a Koller Ignác által sok helyen József asztalos, zárait, kilincseit és egyéb kovácsolt- – többek között a sümegi kastély belső kifestésén vas részeit pedig a szintén sümegi Szűcs Pál laka- – foglalkoztatott, Maulbertschhez hasonlóan bécsi tos.141 A szentbékkállai templom 1774. évi építésé- festő, Johann Ignaz Cimbalt147 pedig Bajzáth püspök vel kapcsolatosan már említett és azt megvalósító sok helyen és sokat alkalmazott festője, a Schaffhau- Oberhauser Pál kőművespallér személye közelebb- senből származott Franz Xaver Bucher váltotta fel.148 ről ismeretlen, elképzelhető azonban, hogy ő is a sümegi mestergárdához tartozott. * * * Az utolsó, 18. századi sümegi mesterekről tudó- Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művészei sító adat 1798 végéről származik: december 15-én és mesterei az 1757–1758-ban a sümegi plébánia- írta alá Oszterhueber Ferenc zalai főszolgabíró és Si- templomot kifestő Franz Anton Maulbertsch és pos Ferenc megyei esküdt azt a hetvennyolc oldalas társai kivételével nagyobbára provinciális felké- jegyzőkönyvet, amelyben Mezőszegedi Szegedy Ig- szültségűek voltak. A néhány kivételtől eltekintve nác halálát követően Zala megyei javait sorolták fel. német nyelvű források tanúsága szerint maguk is Az azok között levő, Sümeghez közeli Ötvös-pusz- német nevű, Ausztriából, délnémet területekről, tai kastély és a mellette levő kúria, valamint a ba- esetleg Morvaországból, Győrön, Pesten, Székes- dacsonyi Szegedy-présház becslését öt iparosmester fehérváron, Pápán, Keszthelyen, Zircen át kerültek végezte, közük a sümegi Pressni József kőműves, Sümegre vagy Veszprémbe, ahonnét azután a püs- Redlinger József ács, Tóth József lakatos és Reszli Já- pök szerződtette őket akkor még öt vármegyére nos üveges, valamint Formann József tapolcai aszta- kiterjedő, a Dunakanyartól a Dráváig elterülő egy- los.142 Közülük Redlinger József ácsmester a koráb- házmegyéje templomainak, plébániáinak, Sümegen ban Paul Mojserrel együtt dolgozó David Redlinger saját kastélyának és az azt kiszolgáló gazdasági fia lehetett, a többiek jelenleg még ismeretlenek. épületeknek megépítésére, kifestésére, berende- Sümegen eszerint ekkor, a század végén még zésük készítésére. A legtöbbjük a püspök állandó több építőiparos élt. Érdekes módon a következő székhelyén, Sümegen lakott családjával együtt, ott esztendőben, 1799-ben a nagy városi tűzvészben adózott, és onnét kérte őket kölcsön a zalai, Kerka- leégett plébániatemplom tetőzetét és toronysisakját vidéki Szécsiszigettől Pápáig a Dunántúl építtető mégsem velük építtette újjá a földesúr püspökség: társadalma, a nagybirtokos Eszterházy, Festetics azt Wagner Jakab, az Eszterházy grófok devecseri és Szapáry gófoktól a középbirtokos lesencetomaji ácsmestere végezte el. Wagner elkészítette a koráb- Nedeczky Károlyig és a somogyi Tóti Lengyel Lajo- bi, karcsú barokk, hagymasisak formájú torony új- sig. Munkájukat megbízójuk közvetlenül, illetve Bí- jáépítésének tervét is, annak megépítését azonban ró Márton a püspöki uradalmakat vezető intézőkön valószínűleg anyagi okokból nem engedélyezték. keresztül irányította. A templomok, plébániaépüle- Helyette a ma is álló, egyszerűbb sisak készült el, tek, sőt a kastély és a gazdasági épületek készítője feltételezhetően az ő terve alapján.143 1747 és 1774 között általában Paul Mojser építőmes- A tűzvész az egész várost elpusztította, és hos�- ter volt. A rendszeresen alkalmazott vagy a közeli szú évekig tartott újjáépítése, miután ezt megelőző- uradalmakból kölcsönkért kőművesek, ácsok, fa- és en, 1779-ben egyszer már porig égett. Iparosainak kőfaragók, asztalosok, festők és aranyozók, vidéki többsége elköltözött, az 1778–79-ben számba vett, kismesterek munkássága nyomán alakult ki a Du- különböző iparban dolgozó 113 mesterből 1793- nántúl középső és déli vidékének az a sokrétű, vál- ban már csak 77, 1801-ben pedig csak 69 maradt.144 tozatos falusi és kisvárosi barokk egyházművésze- A város 19. század elejéről származó összeírásaiban te, amely ott máig is meghatározó jellegű.

61 Jegyzetek

1 Molnár István – Szőllősi Mihály – Körmendy József – 17 Az 1730-as–40-es években Felsőörsön és Veszprém- Horváth József: A veszprémi egyházmegye papságának ben folytatott építkezéseire l. Pehm 1934 i. h. és Lukcsics– névtára. Veszprém 1975, 36–42. Pfeiffer 1933, 92–100. 2 Pehm 1934. 18 Mojzer Miklós: Architectura civilis. Művészettörté- 3 A vár építésének pontos ideje ismeretlen. A szakiro- neti Értesítő VI. 1957, 103–118; Voit Pál: Tervek, mesterek dalomban szereplő 1270–1280 körüli építésére a rendelke- és a mű. Művészettörténeti Értesítő IX. 1960, 265–279 és zésre álló csekély adatból csak következtetni lehet, mivel Uő: Eger és Heves megye művészettörténete (XVI– XIX. legkorábbi említése 1318-ból ismert: Fügedi Erik: Vár és tár- század). Püspöki építési iroda. In: Uő szerk.: Heves me- sadalom a 13–14. századi Magyarországon. Budapest 1977, gye műemlékei I. Budapest 1969, 229–237. 192 és Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 19 Az egyházmegye gazdasági iratait – az egyházi le- 1301–1458. I. Budapest 1996, 418. – Sümeg első említése véltár nyugalmazott igazgatójának, dr. Körmendy József korábbról, 1280-ból ismeretes, azonban az erről szóló okle- kanonok úrnak szíves szóbeli közlése szerint – az 1919-es vél azt nem említi, hogy a név csupán a települést vagy a forradalom idején égették el. várat jelöli: Zsigmond-kori oklevéltár V. 239. regeszta. 20 Budapesti Egyetemi Könyvtár, Hevenesi-gyűj­ 4 1651-ben: Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiak- te­mény IX. Maurer: Kollonich Lipót esztergomi érsek ban: MNL), Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) E iratai, p. 120. Az adatot Baranyai Bélánénak köszönöm. 185. A Magyar Kamara Archívuma, Archivum familiae Az egyházmegye általános helyzetére Körmendy József: Nádasdy, 54. ff. 415–441, és MOL P 1315. A Batthyány csa- A veszprémi r. k. egyházmegye állapota a török hódolt- lád körmendi levéltára. Batthyány I. Ádám iratai, 2. cs. ság végén. In: Somfai Balázs szerk.: A Dunántúl telepü- 1651, f. 211. léstörténete VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon 5 A vár 1552 utáni építésére Kozák Károly – Koppány (XI–XIX. század). Veszprém 1987, 423–431. Tibor: Sümeg. H. n. 1987, 9. 21 Ádám 1912, 405. 6 Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki 22 Körmendy 1995; Petrák 1949 és Pehm 1934, 459–462 kastély homlokzatainak helyreállítása. Magyar Műem- adatai alapján. lékvédelem 2. 1959–1960. Budapest 1964, 137–148. 23 Veszprém, Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továb- 7 Körmendy 1995, valamint Petrák 1949, pápai csalá- biakban: VÉL) A.39 B. Protocollum Episcopale, Tom. 18, di házára Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai p. 600. L. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási „Hosszu uttza” krónikája a 17–18. században. In: Bardoly és Szolgáltatási Központ (azelőtt: KÖH, a továbbiakban István – László Csaba szerk.: Koppány Tibor hetvenedik Forster Központ), Veszprém megye műemléki topográfiá- születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 1998, 358. jának adattára. Dr. Körmendy József levéltárigazgató, dr. 8 Pehm 1934, 32. Csonka László püspöki könyvtárvezető, dr. Horváth Jó- 9 Uo. 459–462. Eszerint Fejér megyében 20, Pilisben zsef vörösberényi és Rajczi Pál ugodi plébános, valamint 17, Somogyban 47, Veszprémben 12 és Zalában 101, Simon Károly kutatása, amely a tervezett, de meg nem vagyis összesen megközelítően 200 templom felépítteté- valósult Veszprém megyei műemléki topográfia számára se, illetve anyagi támogatásával történt felépülése tarto- 1982 és 1990 között, e sorok írójának irányításával készült. zik Bíró püspök mecénási tevékenységéhez. 24 Az 1746. október 23-án kelt levél eredetije: VÉL 10 Bíró Mártonnak az egész, akkori egyházmegyéje A.39 B. Protocollum Episcopale, Tom. 10, p. 213. Nyomta- területére kiterjedő építkezései ma még csak részben fel- tásban közli Pehm 1934, 366, 396. tártak. Alig ismert többek között az egyházmegye északi 25 Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. részében, Fejér és Pilis megye területén végzett építtető Körmend 1986, 51, 55 és Uő: Egy dunántúli nagybirtok tevékenysége, amelybe sok minden mellett beletartozott építési szervezete a 18–19. században. In: Magyar Mű- a zsámbéki kolostorrom templomának 1754-ben végez- emlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tetett állagvédelme is. Az utóbbira Bozóki Lajos: Padányi Évkönyve (1991–2001) XI. Szerk. Bardoly István és László Bíró Márton veszprémi püspök zsámbéki helyreállítása. Csaba. Budapest 2002, 195–224. Műemlékvédelmi Szemle. A Kulturális Örökségvédelmi 26 Pehm 1934, 366, 396; Végvári Lajos: A sümegi Hivatal tájékoztatója 2002/1, 101–112. Maulbertsch freskók. Budapest 1958, 15. Újabban a Cs. 11 Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Szé- Dobrovits 1983, 74–75. által felfedezett „sümegi mester”-t chenyi család története I. Budapest 1911, 336. tartja a templom tervezőjének Kostyál László: Gróf Bat- 12 Acta Cassae Parochorum 7. füzet. (A MTA Mű- thyány Lajos, mint mecénás. Magyar Művészeti Fórum I. vészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai évf. 1. sz., 1998. szeptember, 44. XVII.) Budapest 1980, 202. 27 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 122. 13 A későbbiekben bővebben tárgyalandó személyére 28 Uo. 35. l. a tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött Révhelyi- 29 Uo. 50, 58. hagyaték (részletesebben l. a 45. jegyzetben), 4. doboz, 7. 30 Uo. 170. fasc. No. 2. 31 Uo. 113–114, 166. 14 Uo., Wagenmeister festő személyére l. még Garas 32 Uo. 194. 1955, 195, 260. 33 Uo. 15 MNL Zala Megye Levéltára, Zalaegerszeg. 34 L. Haris 2009. Processus Civiles, 1759. Fasc. 111, No. 65. 35 A végrendelet szövege: MNL Veszprém Megyei Le- 16 Pehm 1934, 328–332. véltár, Veszprém város levéltára, Fasc. T. No. 5. és Révhe-

62 lyi-hagyaték (Tata, Kuny Domonkos Múzeumban, a to- 57 VÉL A.39 B. Protocollum Episcopale, Tom 17. p. 12. vábbiakban KDM, részletesebben l. a 45. jegyzetben), 11. 58 KDM Révhelyi-hagyaték, Pápai leveleskönyvek, doboz, 23. fasc. No. 3. No. 2. p. 23. 36 Horváth József: Vörösberény története. Vörösberény 59 VÉL A.39 B. Protocollum Episcopale, Tom. 15. p. 23. 1979, 44, 78. 60 Koppány–Lenner i. m. (5. j.) 143, 148/37. jegyzet. 37 Uo. és Pehm 1934, 366, 396, valamint Korompay 61 Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései György: Veszprém. Budapest 1957, 161 és Végvári i. h. (26. j.) a XVIII. században. Veszprém 1937, 32, 44–45. 38 Zádor Anna – Genthon István szerk.: Művészeti Lexi- 62 Rózsáné Lendvai Anna: Adatok Sümeg és Tapolca kon IV. Budapest 1968, 546, ahol csupán a régi megyehá- XVII–XIX. századi történetéhez, különös tekintettel a za és a piaristák építkezéseihez készített terveit említik. kézműiparra. A Veszprém Megyei Múzeumok Közlemé- A Tiethardt munkásságát ismertető és eddig megjelent mű- nyei 17. 1984, 546–547, valamint MNL Zala Megyei Levél- vek az említettek közül több épületet sorolnak az ő mun- tár, Zalaegerszeg, IV. 9/B. Conscriptio Universalis Oppidi kásságába, anélkül, hogy azok bizonyítékait felsorolnák. Sümegh, Anno 1770, 49. oldal. 39 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 113. 63 A kővágóörsi terv kisebb igényű voltára és azzal 40 Legutóbb a veszprémi Vár u. 29. és 31. épületek szemben a „sümegi mester”-nek tulajdonítható temp- helyreállítását megelőző két tanulmányban szerepel lomok igényességére l. Cs. Dobrovits 1983, 74–75. Kővá- más adatok hiányában Tietharth neve: G. Lászay Judit: góörs r. k. templomából Moser terve szerint csak annak A veszprémi Dubniczay-ház (Vár u. 29.) műemléki kuta- szentélye épült fel, a teljes templomot jelenlegi formájára tása és annak hatása az épület újjászületésére. Műemlék- Eszterházy Károly 1795-ben pápai mesterével, Pauly Mi- védelem LI. 2007/2, 99 és Uő: Újabb adalék a veszprémi hállyal építtette meg: Cs. Dobrovits 1983, 53. kanonoki házak feltáruló értékeihez. Beszámoló a Vár 64 VÉL Acta parochorum, Fasc. 8. No. 25, p. 347. utca 31. kutatásának első szakaszáról. In: Mentényi Klára 65 Cs. Dobrovits 1983, 40, 95. – Szentesi Edit szerk.: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. szüle- 66 VÉL A.8/5, p. 167. tésnapjára. Budapest 2013, I. 363. 67 VÉL Acta parochorum, Fasc. 3. No. 81–82. 41 Cs. Dobrovits 1983, 74. 68 Uo. Fasc. 35. No. 117. 42 Uo. 75, 84, 119/208. jegyzet. 69 VÉL A.8/12. 1779, p. 1. 43 Uo, 74. A felsorolt templomok korábbi irodalma, 70 VÉL Acta religiosa, Fasc. 3. No. 19/b. illetve Bíró Márton püspök életrajza (Pehm 1934) és kö- 71 Cs. Dobrovits 1983, 32. ábra. zölt naplója (Hornig Károly: Padányi Bíró Márton veszp- 72 A kisméretű és nagyon rossz állapotban levő, kö- rémi püspök naplója. Veszprém, 1903) alapján korábban zépkori eredetű sümegi plébániatemplom helyére ter- is ismert volt, hogy azokat ő építtette, Cs. Dobrovits vezett új templom építésére nagyon későn került sor Dorottya pedig építészeti alakításuk, homlokzataik és annak ellenére, hogy a püspök már 1747-ben arra utasí- részleteik vizsgálatával állapította meg, hogy mesterük totta Szentimrey Ferenc veszprémi őrkanonokot, hogy azonos. a Veszprém­ ­ben dolgozó kőművesmesterrel vagy annak 44 Uo, a kastély kápolnájának szerződésére Pehm pallérjával szedesse össze az ottani székesegyház hely- 1934, 381. reállítása után megmaradt faragott köveket és szállít- 45 KDM Révhelyi-hagyaték, 4. doboz, 7. fasc. No. tassa Sümegre, ahol új templomot akar építtetni (VÉL 2. „Pfeiffer gyűjtése a veszprémi püspöki levél­tár­ Protocollum Episcopale, A.39 B. Tom. 3. p. 148.). Az ból”címmel. Az onnan származó adatokat tartalmazó építkezésre azután került sor, hogy a püspök bécsi ágen- iratok fénymásolatát a művészettörténész Keresztessy se, Bernáth György nem kapta meg a királynőtől az en- Csaba kollégámnak és barátomnak köszönhetem. gedélyt arra, hogy a romos vár udvara körüli épületek 46 Valamennyi szerepel Bíró Mártonnak 1756-ban a bontási anyagából építtesse meg az új sümegi templom Helytartótanácshoz írott levelében, amelyben a Cassa kriptáját (Uo. A.39 B. Tom. 12. p. 454.). A templom ün- Parochorum javára befizetendő összeg elengedését kérte: nepélyes alapkőletétele 1756. március 21-én történt (Uo, VÉL A.39 B. Protocollum Episcopale. Tom. 15, p. 23. Protocollum mixtum, p. 208). Másfél évvel később, a püs- 47 Mindkettőre: KDM Révhelyi-hagyaték, 4. doboz, 7. pök 1757. augusztus 17-én írott levele szerint elkészült az fasc. No. 2. összes kőművesmunka, csak a hajó boltozása befejezetlen 48 Uo. (Uo, Protocollum Episcopale, A.39 B. Tom. 17. p. 83). 49 Uo. 73 Haris 2009, 13–28. 50 Uo. 74 Cs. Dobrovits 1983, 74–75. 51 MOL P 1216. Eszterházy család pápai levéltára, 30. 75 Sturm mintakönyveinek 18. századi magyarországi cs., capsa 63. No. 22. p. 506, 521. Az adatot Cs. Dobrovits elterjedéséről Bibó István: A magyar építészeti szakiroda- Dorottyától 1981-ben kaptam. lom kezdetei. Építészeti szakkönyvek Magyarországon 52 KDM Révhelyi-hagyaték, 4. doboz, 7. fasc. No. 2. a XVIII. században. In: Zádor Anna – Szabolcsi Hedvig 53 Petrák 1949, 71–72. szerk.: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti ta- 54 1745. július 28-án „Paulus Moser et Marianne nulmányok. Budapest 1978, 85–86, 118–121. Prőgerin” keresztszülőként szerepel a sümegi r. k. plébá- 76 KDM Révhelyi-hagyaték, 4. doboz, 7. fasc. No. 2. nia Keresztelési anyakönyv 1717 –1760 című kötetében. Pfeiffer János saját kezű megjegyzése. 55 MNL Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 77 A fényképet akkor kérésemre néhai Lenner József sü- Processus Civiles, 1745–1759. Fasc. 111. No. 56. megi kollégiumigazgató készítette. Az 1938-ban átalakított 56 VÉL A.39 B. Protocollum Episcopale, Tom 3. p. 144. orgonaszekrények mögött további falképek is gyaníthatók. A templom felépült, Bíró püspök 1749-ben szentelte: uo., 78 Ádám i. m. 1912, 417. és KDM Révhelyi-hagyaték, 4. Acta parochiale, Fasc. 3. No. 81–82. doboz, 7. fasc. No. 1–2. 63 79 A plébánia Historia domusában 1812-ben feljegyez- 100 Molnár–Szőllősi–Körmendy–Horváth i. m. (1. j.) 26. ték, hogy az 1799. évi tűzvészben az egész város leégett, a 101 Koppány–Péczely–Sági i. m. 100. és Cs. Dobrovits templom tetejével és toronysisakjával együtt, megolvadtak 1984, 91. és lezuhantak harangjai, és elpusztult órája, a lángok be- 102 Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli kő- csaptak az ablakokon, és korommal vonták be a falképeket. és képfaragói. Székesfehérvári Szemle I. 1931. 6. szám, 3; Harangjai és órája még akkor sem volt. Öt évvel később, Kapossy János: A magyarországi barokk európai helyzete. 1817-ben Laszkallner Antal sümegi plébános arra kért Magyar Művészet VII. 1931, 22; Aggházy 1959. 1. 108–109, engedélyt Kurbély György püspöktől, hogy Maulbertsch 269. Legújabban Haris 2012, 216–217. tanítványával, a szombathelyi székesegyház kifestésében 103 A vázsonyi oltárokra Rados Jenő: Magyar oltárok. közreműködött, kőszegi Gerich Károllyal letisztíthassa a Budapest 1938, 71, de 1773. évi dátummal. Schmidt ere- szentély falait, a falképeket kiegészíttethesse és rendbe ho- deti rajzát közli Koppány Tibor: A Balaton környékének zathassa (VÉL Acta parochialia, Fasc. 22. No. 71). műemlékei. Budapest 1993, 52–53 a főoltár tervének ké- 80 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 233. pével, vö. G. Györffy Katalin: A veszprémi Szenthárom- 81 Uo. 107. ság-emlék. Művészettörténeti Értesítő XLIII. 1984, 61. 82 VÉL Acta religiosa, Fasc. 3. No. 19/b. 104 Schmidt veszprémi működésére Lukcsics–Pfeiffer 83 MNL Zala Megye Levéltára, Processus civiles 1759. 1933, 92, 106–107, 120; Korompay György: Veszprém, 1957, Fasc. 111. Nr. 65. 217; Aggházy 1959. 1. 269. Legújabban l. Haris Andrea: 84 MOL Helytartótanácsi levéltár, Acta Religionaria. Kontúrok. Schmidt Ferenc képfaragó és a Szenthárom- Lad. N. Fasc. 117. No. 34–36. Az adatot néhai Baranyai ság-szobrok. In: Bubryák Orsolya szerk.: „Ez világ, mint Bélánénak köszönhetem. egy kert …” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Bu- 85 Rózsáné Lendvai 40. jegyzetben i. h. dapest 2010, 741–750. 86 Uo. 536. 105 G. Györffy i. m. (103. j.) 57–63, a teljes korábbi iro- 87 Acta Cassae Parochorum 7. füzet. i. m. (9. j.) 110–111. dalommal. A várpalotai kőfaragókra Koppány Tibor: A kis- 88 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 29, 58, 107, 125. martoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl 89 Uo. 231–233. 18–19. századi építkezésein. In: Bardoly István szerk.: 90 MNL Zala Megye Levéltára, Processus Civiles Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tisz- 1759. Fasc. 111. No. 65. teletére. Budapest 2004, 193–205. 91 Pehm 1934, 381. Mesterségének megnevezése és 106 A középkori karthauzi kolostor templomából új- a püspökhöz való viszonyát l. a „Johann Wachtländer jáépített barokk plébániatemplomot 1761-ben szentelte bischöflicher Hoftischlermaister in Simeg” című iratban: fel Bíró Márton püspök, akkori berendezése ismeretlen. VÉL Archivum Kollerianum, fasc. 42. No. 1. A veszprémi székesegyház főoltárának áthelyezésére: 92 Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és bel- VÉL Fragmenta Visitationis Canonicae XXXIX/11. I., va- ső berendezése. Budapest 1958, 70. lamint Ádám 1912, II. 416. 93 Sümeg, r. k. plébánia, keresztelési anyakönyvek, 107 Haris i. m. (104. j.) 748. 131. oldal. 108 Hegedüs Tibor: A sümegi ferencesek restaurációs 94 Idézi Tóth 2007, 272. tevékenysége a XVII–XVIII. században. Doktori érte- 95 1749. április 18. Sümeg: VÉL A.39 B. Protocollum kezés. R. k. Hittudományi Akadémia, Budapest 1967. Episcopale. Tom. 9, p. 120. Kézirat a R. k. Hittudományi Akadémia Könyvtárában, 96 „Die eadem (t. i. az előző tételben szereplő »16. 1967/11/1. ltsz.: 42. junij«) az Méltóságos Uraságh parancsolattjábul bizonyos 109 Uo. 127. Sternről legújabban l. Haris 2012, 217. munkára az Kesztheli Keö faragónak Fischer Albertnak 110 Historia domus, Hajmáskér, r. k. plébániahivatal; adtam foglalóval . . . 50.” Személyét Eszes László: A keszt- Lukcsics–Pfeiffer 1933, 107. oldala szerint négy szobrot helyi kőfaragó műhely emlékei a Balaton vidékén (1750– faragott a hajmáskéri templom számára, Szent Péter és 1850) című tanulmánya (Műemlékvédelem XXIV. 1980, Szent Pál, továbbá két angyal alakját. 84–107.) nem ismeri. 111 MOL P 707. Zichy család levéltára, 296. cs. Fasc. 97 Franz Holcz személyét Holecz néven Eszes i. m. 235. No. 7. tárgyalja, bár megjegyzi, hogy „neve nem szerepel a céh 112 A veszprémit említi Lukcsics–Pfeiffer 1933, 31 és könyvében”. Az 1775-ben Joseph Spenn által faragott Aggházy 1959, 1. 295; a hahóti 89/118, a kehidai 89/697, a síremlék német nyelvű felirata szerint 1775-ben hunyt kislődi 89/698, a három ismeretlen helyről származó a el harminchat éves korában. Ebben az esetben 1739-ben 89/119, 89/ 203, és 89/663 leltári szám alatt található a veszp- kellett volna születnie, Sümegen pedig tizenegy éves ko- rémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben. rában dolgoznia. A síremléken olvasott évszám eszerint 113 Aggházy 1959, 1. 269. téves, valószínűleg nem harminchat, hanem ötvenhat 114 VÉL A39. B. Protocollum Episcopale. Tom. 12. p. éves korában hunyt el. 315, idézi Lukcsics–Pfeiffer 1933, 109. 98 Koppány Tibor – Péczely Piroska – Sági Károly: Keszt- 115 Uo. 499. Schmidt és Bíró Márton püspök kap- hely. Budapest 1962, 39, 136. csolatára a Szentháromság-szobrok készítését illetően l. 99 Sopronra Csatkai Endre: A nyugatmagyarországi ba- Haris i. m. (103. j.) rokk plasztika problémái. A MTA II. Osztályának Közle- 116 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 92. ményei 1951/II. 91–102; Sopronra, Székesfehérvárra, Szom- 117 Bérci László: Schmidt József Ferenc munkássága. bathelyre, Budára: Aggházy 1959. 1. 230, 249 és Gy. Balogh Kézirat, (egykori) Állami Műemlékrestaurálási Központ, Ágnes: Adatok a budai kőműves és kőfaragó céh életéből A/78. ltsz. A kéziratot a szerzőnek köszönöm. (1690–1872). Építés-Építészettudomány XXVII. 2000, 287– 118 Historia domus, Hajmáskér, r. k. plébánia. 288. Walch Tamásról legújabban l. Haris 2012, 218. 119 Ádám 1912, 414. 64 120 VÉL Acta Kolleriana, Fasc. 42. No. 8. – Wehli Tünde: A magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. 121 Antesner festő munkásságára: Lukcsics–Pfeiffer Budapest 2001, 404. A művészt Johann Pöckl néven em- 1933, 31, 106–107, 122; Garas 1955, 186, 203. Várpalotai líti már Garas 1955, 95, 196, 310, 321, 352 és legújabban szereplésére: MOL P 707. Zichy család levéltára, 294. cs. (Galavics i. m. nyomán) a balatonkeresztúri templom fal- Fasc. 234. No. 31, 33. és 297. cs. Fasc. 235. No. 8. képei festőjeként Jávor Anna: Festészet a 17–18. század- 122 A sümegi szószékre Kovács Kalliszt: A sümegi fe- ban. In: Kőszeghy Péter főszerk.: Magyar Művelődéstör- rences rendház és kegytemplom története. Sümeg 2005, téneti Lexikon III. Budapest 2005, 115. 38. Győri szerepére Garas 1955, 253, de ezen a néven több 130 Tóth 2007. személlyel, akárcsak N. Mészáros Júlia: Festészet Győrött a 131 MNL Zala Megye Levéltára, Conscriptio XVII–XVIII. században. Győri festők. In: Győri Tanulmá- Universalis ... Oppidi Sümegh, 1770. IV. 9/B. 53. oldal. nyok 12. Győr 1992, 130, vö. Haris 2012, 217. 132 Uo, vö. Galavics 129. jegyzetben i. h. és Tóth 2007, 123 A festő Vogl sümegi működésére Garas 1955, 64– 267–270. 65; legújabban Buzási Enikő: Fogel Gegely. In: Kőszeghy 133 Tóth 2007, 270, a legújabb szlovéniai kutatásra hi- Péter főszerk.: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon III. vatkozva. Budapest 2005, 145–147. 134 Tóth 2007, 275–276. 124 Maulbertsch sümegi működésére Garas 1955, 135 Néhai Bérci Lászlónak, az Országos Műemléki Fe- 54–56, 64, 195, 234, 270 és Uő: Franz Anton Maulbertsch lügyelőség, illetve annak jogutódjaként az Országos Mű- 1724–1796. Budapest 1960, 40–44, 243, 260, irodalommal. emlékvédelmi Hivatal restaurátor osztálya vezetőjének Legújabban Haris 2009, 13–28. Maulbertsch és műhe- szíves szóbeli közlése, valamint az ő 1996. augusztus 7-én lye Sümegre érkezésének idejére vonatkozóan érdemes tett helyszíni szemléjéről készült jelentése a Forster Köz- idézni Bíró Mártonnak Farkas Ferenc zalai főszolgabíró- pont (azelőtt Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) irattá- hoz 1757. augusztus 17-én írott levelét, amelyben jelezte, rában, 11.590 szám alatt. hogy „...A kép irók is már jövő szerdán Bécsbül el érkez- 136 Orsatti személyére és sümegi működésére l. nek, kik az egész templomot munkájok alá venni fogják Aggházy 1959. 1. 49, 75, 251, és 2. 256, irodalommal. ...”. Ugyanebben a levélben azt is megírta, hogy a hajó 137 Ádám 1912, 308, 414. boltozásának kivételével a templom valamennyi kőmű- 138 Cs. Dobrovits 1983, 74–75. vesmunkája elkészült (VÉL Protocollum Episcopale. A.39 139 Valamennyire: KDM Révhelyi-hagyaték, 4. doboz, B. Tom. 17. p. 83.). Maulbertsch és társai eszerint a szen- 7. fasc. No. 2 tély festését a hajó boltozásával azonos időben kezdték 140 Uo. meg. A sümegi kastély belső tereinek ma már nem látha- 141 Ugyanott, a Pfeiffer János által feljegyzett püs- tó kifestését a kutatás jelenlegi eredményei alapján Bíró pöki levéltári jelzettel, Erlinger működésére: Rationes Márton halálát követően, Koller Ignác püspök megrende- Generales in Dominii Sümeg. 1769. 1. Jun. – 31. Dec. és lése alapján – amint arról később szó esik – Johann Ignaz 1771. 1. Julii – 7-bris; Szűcs Páléra ugyanott, Rationarium Cimbal készítette (l. 147. jegyzet). Intracty et Exitus etc. in Dominio Sümeg de anno 1771. 125 Garas i. m. 1960, 40–44, 181, 205. és őt idézve Tóth 142 A Zala Megyei Levéltárból származó adat Miklósi 2007, 270. Sikes Csaba sümegi múzeumigazgató szíves közlése. 126 A sümegi plébánia anyakönyveit néhai dr. Szabó 143 KDM Révhelyi-hagyaték 11. doboz, 23. fasc. No. 3. Sándor kanonok-plébános engedélyével 1953 és 1955 között 144 Kapiller Imre: Sümegi tűzvész 1799-ben. In: Zalai volt alkalmam átnézni. Krautham nevét a plébánia halotti Gyűjtemény 28. Zalaegerszeg 1989, 63–75; Uő: Tűzvész anyakönyve alapján közli Hőgyész László: Sümeg évszáza- Sümegen 1779-ben. In: Zalai millennium. Szemelvények dai. Veszprém 1989, 206, és az ő nyomán Tóth 2007, 272. Zala megye múltjából. Zalaegerszeg 2000, 41–43. 127 Az elhunyt Maulbertsch-tanítvány vagy -segéd 145 Rózsáné Lendvai i. m. 542–548. helyett ekkor hívta meg a plébános azt a kőszegi Carl 146 Lukcsics–Pfeiffer 1933, 128–131, 154–155, 228–230. Gerik (Gerich) festőt, aki annak idején a szombathelyi 147 Jávor Anna: Cimbal, Johann Ignaz. In: Kőszeghy székesegyház kifestésén dolgozott Maulbertsch mellett: Péter főszerk.: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon II. VÉL Acta parochialia. Fasc. 22. No. 71. Budapest 2004, 37–39. 128 Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemp- 148 Garas 1955, 146, 198, 200, 204, 211. és Jávor i. m. lom építéstörténete. Műemlékvédelmi Szemle X. 2000/1– (129. j.) 116; legújabban Serfőző Szabolcs: Franz Xaver 2, 166–167. Bucher – egy késő barokk festő a Dunántúlon. In: Bubryák 129 Galavics Géza: A barokk. A rokokó festészete és Orsolya szerk.: „Ez világ, mint egy kert …” Tanulmányok szobrászata. In: Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád Galavics Géza tiszteletére. Budapest 2010, 473–488.

RÖVIDÍTVE IDÉZETT IRODALOM

Ádám 1912 – Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. Vesz- Haris 2009 – Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino”. prém, 1912. Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei. Aggházy 1959 – Aggházy Mária: A barokk szobrászat Ma- In: Jávor Anna, Lubomír Slavíček szerk.: Késő barokk gyarországon 1–3. Budapest 1959. impressziók. Franz Anton Maulbertsch (1724–1796), Cs. Dobrovits 1983 – Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. Josef Winterhalder (1743–1807). Garas Klárának 90. századi Magyarországon (Az uradalmak építészete). születésnapjára. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Budapest 1983. 2009, 21–33. 65 Haris 2012 – Andrea Haris: Meister und Werkstätten. Pehm 1934 – Pehm József: Padányi Bíró Márton veszpré- Ausbau und Einrichtung der Benediktinerabtei in Ti- mi püspök élete és kora. (A veszprémi egyházmegye hany im 18. Jahrhundert. Acta Historiae Artium LIII. múltjából 2.) Veszprém 1934. 2012, 137–233. Petrák 1949 – Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püs- Garas 1955 – Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. pöksége. (A veszprémi egyházmegye múltjából 13.) században. Budapest 1955. Veszprém 1949. Körmendy 1995 – Körmendy József: Gróf Volkra Ottó Ker. Tóth 2007 – Tóth Zsuzsanna: Maulbertsch ismeretlen fes- János veszprémi püspök élete és munkássága, 1665– tőtársa Nyugat-Dunántúlon: Johannes Pöckel nyomá- 1720. (A veszprémi egyházmegye múltjából 16.) ban Szécsiszigeten, Sümegen, Balatonkeresztúron és Veszp­rém 1995. Segesden. Művészettörténeti Értesítő 56. 2007, 267– Lukcsics–Pfeiffer 1933 – Lukcsics Pál – Pfeiffer János: 280. A veszprémi püspökvár a katolikus restauráció korá- ban. Veszprém 1933.

BISHOP OF VESZPRÉM MÁRTON PADÁNYI BÍRÓ’S CIRCLE OF ARTISTS AND ARTISANS (ADDENDA TO ART IN TRANSDANUBIA IN THE MID-DECADES OF THE 18TH CENTURY)

Márton Padányi Bíró led the diocese of Veszprém from he invited Franz Anton Maulbertsch from Vienna. The 1745 to 1762. Earlier he was the deputy to the sickly bish- master builder who planned his buildings and supervised op Ádám Acsády and the head of the chapter supporting their construction was Paul Mojser, who arrived from the bishop. His aristocratic patron during his ecclesiastic South German or Austrian areas probably via Győr and career was chancellor of the Habsburg and the Hungarian settled in Sümeg. In addition, other brick-layers, carpen- court, Count Lajos Batthyány. As the charter issued by ters, brick-makers, tilers, blacksmiths, locksmiths, joiners King Stephen I in 1009 proves, the diocese of Veszprém settled also in Sümeg, as well as painters, stone carvers, was one of the largest, and was still in the mid-18th cen- sculptors, stuccoists from Veszprém, Kőszeg, Keszthely, tury. It spread from the large curve of the Danube in the Pápa, Pest and Zirc were involved in the completion of north to the Drava separating the country from Croatia in churches, parish and farm buildings. The employed arti- the south. From 1541 to the end of the 17th century the sans included Maulbertsch’s colleagues Andreas Brugger area belonged to the Ottoman Empire. Since remaining who had come with him from Vienna and painters Val- never acknowledged this officially, it was con- entin Krautham who died in Sümeg in 1758 and his pu- stantly a battlefield. The territory of the diocese got largely pil Johann Peckl. The latter bought a house and settled in depopulated, the ecclesiastic organization with the build- Sümeg, where he received the commissions from squires ings perished. Reconstruction could not begin before the to decorate different churches all over Pannonia. end of the 17th century and could only make slow pro- In addition to ecclesiastic buildings the bishop had gress for the extensive destruction. The re-organization of secular buildings, first of all his own residence, built in the diocesan structure was begun by Márton Bíró’s prede- Sümeg. The mansion, together with the outhouses, sta- cessors. In the surviving and re-populated villages, they bles, granary, workshops for the craftsmen, were erected reorganized the parishes and the construction of church by the building specialists working on the churches. In also began, partly supported by the diocese and in greater addition, he also had dwellings for the overseers, school, part by the landowners in their private estates. Márton schoolmaster’s house and pub built. Starting with the Bíró took part in the construction spree as bishop Acsády’s bishop’s mansion, all buildings were planned by Moj­ deputy and a member of the Veszprém chapter, rebuild- ser and built by the artisans of Sümeg, Keszthely and ing several ruined medieval churches. Since the middle Veszprém. The interiors were decorated by artists and ages the seat of the diocese was Veszprém, but at that time craftsmen borrowed from other locations. It is also pos- it was mainly inhabited by Protestants. As Bíró was not on sible that some rooms of the mansion were adorned by good terms with them, he shifted his seat to Sümeg not far Maulbertsch’s frescoes. away on the northern shore of the Balaton, to another an- With the death of Márton Bíró the leading role of cient centre of the diocese. Thus, for several decades, the Sümeg declined. His successor bishop Ignác Koller re- small town at the foot of the medieval castle where the stored the seat of the diocese to Veszprém where he had bishop’s predecessors lived during the 150 years of Turk- the still extant palace built by one of the most famous ar- ish occupation became the centre from where he organ- chitects of his age, Jakab Fellner. ized and controlled the construction of churches and par- ishes in his diocese the size of half Pannonia. KOPPÁNY Tibor H–1118 Budapest, Csíkihegyek u. 16. The monumental project required building specialists IX./35. in the first place. Bíró settled masons, carpenters and other artisans the constructions needed in Sümeg. If the neces- Kulcsszavak: Veszprémi Püspökség, Padányi Bíró Márton sary workers were not at hand, he borrowed some, par- püspök 1745–1762, templomépítés, püspöki palota, ticularly stone carvers, from the squires. He also contract- Sümeg, Paul Mojser építőmester, iparosok / Keywords: ed painters, sculptors and other artists of nationwide re- Veszprém diocese, bishop Márton Padányi Bíró 1745- nown from larger cities, Győr, Sopron, even Buda. To dec- 1762, building of churches, Episcopal palace, Sümeg, orate the interior of the Sümeg parish church he had built, master builder Paul Mojser, artisans 66