Nyi BíRó MáRton Veszpré
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
KOPPÁNY TIBOR PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON VESZPRÉMI PÜSPÖK MŰVÉSZ- ÉS MESTERKÖRE (ADALÉKOK A 18. SZÁZAD KÖZÉPSŐ ÉVTIZEDEINEK DUNÁNTÚLI MŰVÉSZETÉHEZ) Mojzer Miklósnak barátsággal A török időkben elpusztult veszprémi egyházmegye Várának a 13. század második felében, köze- újjáépítését 1745 és 1762 közötti püspöke, Bíró Már- lebbről nem ismert időben történt megépítése óta ton fejezte be. Az újjáépítés már két elődje, Johann Sümeg a veszprémi püspökség Zala megyei birto- Otto Volkra (1710–1720) és Acsády Ádám (1725– kainak központja volt, ugyanakkor Veszprém mel- 1744) idejében megkezdődött, kiteljesítője azonban lett a 18. század második feléig a Dunakanyartól a Bíró Márton lett.1 Püspökségének ideje alatt ő maga Dráváig húzódó egyházmegye egyik jelentős föl- és káptalanja, valamint a vele kapcsolatban álló vilá- desúri központja. Püspökei a középkortól kezdve gi kegyurak több száz templomot és plébániát épít- sokszor megfordultak várában és az az alatti kúriá- tettek újjá, és emeltettek újként. A püspök mecénási ban, a 16. század közepéig azonban csak időlegesen működése az akkor Zala megyéhez tartozó, székhe- és átmenetileg.3 1552-től, amikor Veszprém török lyéül választott Sümeghez kötődött, ahol átépíttette kézre került, vára kisebb megszakításokkal a püs- és kastéllyá bővíttette a korábbi püspöki udvarhá- pökök állandó lakóhelye lett, olyannyira, hogy a 17. zat, a romos középkori helyett új plébániatemplo- század közepén az ott székelő Széchényi Györgyöt mot emeltetett, az általa kialakított udvartartásának kortársai már nem veszprémi, hanem sümegi püs- tagjai pedig számos jelentős épülettel emelték az ad- pök címmel illették.4 dig nem túl jelentős mezőváros képét. Ott élt, onnét A település felett emelkedő várat Veszprém 16. szervezte és irányította művészetpártolásának más- századi elvesztését követően megerősítették, a kor fél évtizednél is hosszabb idején az egyházmegye követelményeinek és püspökei társadalmi hely- minden ügyét, minden építkezését, és mindehhez zetének megfelelően átépítették. Az ősi székhely, művészek és mesterek sokaságát foglalkoztatta.2 Veszprém középkori művészeti központ szerepét Az építkezésein általa alkalmazott művészek és azonban így sem vehette át, erre az addigra pro- mesterek csak kis részben voltak sümegiek, többsé- testánssá lett országban az egykor nagy kiterjedé- gükben olyanok, akik Bíró püspök hívására, a tőle sű püspöki javak jelentős részének elvesztésével és kapott megbízások alapján telepedtek meg ott. Vol- török hódoltság alá kerülésével nem volt lehetőség. tak azonban olyanok is, akik csak egy-egy feladat A megmaradt csekély egyházi birtok jövedelmét fel- megoldására fordultak meg az új püspöki székhe- emésztette a sümegi vár és őrségének fenntartása.5 lyen. A nagy kiterjedésű egyházmegye területén A püspökök a török kiűzése után sem költöz- folytatott építkezések helyszínei azt is megkövetel- hettek Veszprémbe, mert annak várába a sümegi- ték, hogy az azokhoz közeli, más művészeti köz- vel együtt császári őrség került. Ott a középkorból pontokból alkalmazzon megfelelő iparosokat, ezért származó püspöki palotában sokáig a német–oszt- Veszprém, Fehérvár, Keszthely, a távolabbi Zirc és rák várparancsnokok laktak. Az ezt megelőző ku- Pápa mesterei szerepelnek az általa végeztetett egy- ruc időkben a sümegi várból is kiszorultak a veszp- házi és világi építkezéseken. Mellettük megjelentek rémi püspökök. A 18. század első felében abban a messzebbről érkezett, pesti, sőt bécsi művészek is. sümegi, a vár alatti épületben laktak, amelyet 1650 A szellemi központ azonban Sümeg maradt, Bíró körül az említett Széchényi György püspök kezdett Márton szeretett városa. építtetni, s a 17. század utolsó évtizedeiben utódai 39 bővíttettek tovább.6 Itt élt, amennyiben egyéb el- Pozsonyban történt halálát követően – kérte a sü- foglaltságai miatt nem Bécsben vagy Pozsonyban megi ferences házfőnök kolostora templomában tartózkodott, 1710 és 1720 között Johann Volkra, végzett munkájáért járó, de elmaradt fizetését.11 1725-től pedig 1744-ig Acsády Ádám püspök, bár Bandl kőfaragó munkásságáról egyéb adat nem az utóbbi többet időzött a számára kedvesebb Pá- maradt, ezért sem a sümegi ferences kolostorban, pán, ahol családi örökségű háza volt.7 Veszprémet sem esetleg másutt végzett munkája nem ismert. végleges püspöki székhellyé Bíró Márton sem tette, Bíró Márton Sümegre költözése előtt Bandl szemé- helyette az akkor Zala megyéhez tartozó, a közép- lyén kívül még két helyi mesterről maradt tudósí- kor óta püspöki birtokban levő Sümegen alakította tás: a Sümegtől északra fekvő Hosztót falu közép- ki új székhelyét. kori eredetű katolikus templomának újjáépítésére Bíró Mártont 1745 márciusában nevezte ki Mária 1739-ben szerződött két sümegi mester, Fux Mátyás Terézia királynő veszprémi püspökké (1. kép). Egy kőműves és Kerbt Boldizsár ács.12 Ugyancsak Bíró hónappal később már Sümegre költözött, ugyanis Márton Sümegre költözése előtt, 1744-ben jegyez- kezdettől rossz viszonyban volt a protestáns több- ték fel az ismeretlen helyről, feltételezhetően oszt- ségű Veszprém városával, a megyével és korábbi rák területről való Paul Mojser kőműves nevét, aki ellentétei voltak káptalanjával is. Veszprémmel és Acsády püspök költségén a ferences templom je- annak egyházi és világi szervezeteivel egyébként lenlegi kőburkolatát készítette.13 több mint két évtizeddel korábban került kapcso- Bíró püspök Sümegre érkezése évében, 1745-ben latba. Batthyány Lajos gróf kegyúri támogatásával az említett három mester mellett alig volt számot- 1723-ban először a Fejér megyei Bicskén volt plébá- tevő építőiparos Sümegen, ezért idegenből kellett nos, 1728-ban pedig ugyancsak az ő támogatásával az általa végeztetett munkákhoz az első mestereket kapta meg a felsőörsi prépostságot, amellyel veszp- hozatnia. A ferences kolostor templomának Cso- rémi kanonoki stallum járt. 1733-ban Acsády Ádám dás Szűz Mária-oltárát a Kőszegről szerződtetett püspök veszprémi főesperessé, a következő évben Johann Georg Kajser „arcularius”-szal és Valentin püspöki helynökké nevezte ki, amellyel a nagy ki- Fancz „pictor”-ral restauráltatta, a templom szen- terjedésű egyházmegye kormányzója lett. Sümegen télyét pedig a szintén idegenből, ismeretlen helyről valószínűleg 1728-ban járt első alkalommal, amikor hozatott Joseph Wagenmeisterrel festette ki.14 Két ott tartott prédikációt.8 évvel később, 1747-ben azonban a kastély építésén 1745-től 1762-ben bekövetkezett haláláig – amint már valószínűleg helybeli vagy itt megtelepedett, arról már szó esett – püspökként Sümegen élt, on- név szerint ismeretlen kőművesnek, ácsoknak, nét irányította egyházmegyéjét, sőt a püspöki bir- mészégetőnek és téglavetőnek, lakatosnak és ko- tokokat is, azok barokk kori újjászervezését, vala- vácsnak, kötélgyártónak és asztalosnak, üvegesnek, mint minden addiginál szélesebb körű építési prog- a keszthelyi kőfaragónak és a „pápai olasz”-nak fi- ramját, templomok, plébániák, gazdasági épületek zetett Gindl Ferenc püspöki provizor.15 emelését. Nevéhez Pilis megyétől Somogyig és Za- Az egyébként akkor nem jelentős Sümeg mező- láig számtalan új templom építése és régebbi hely- város Bíró Márton szervező tevékenysége nyomán reállítása fűződik.9 Építésükhöz állandó székhe- vált a 18. század középső évtizedeiben nemcsak a lyén, Sümegen teremtette meg a mestereknek azt a veszprémi egyházmegye, hanem a Dunántúl egyik központját, ahol az ő elképzelései nyomán születtek számottevő szellemi és művészeti központjává. meg a tervrajzok, és ahonnét azok megvalósítására A környékbeli birtokos nemesség közül soknak küldte szerte egyházmegyéje falvaiba a szolgálatá- volt háza korábban is ott. 1745 után új iparosok ban álló vagy valamelyik szomszédos nagybirto- betelepítése mellett a püspöki udvartartás és az kostól kölcsönkért kőműveseket, ácsokat, kőfaragó- egyházi nagybirtok irányítása is megkívánta, hogy kat, asztalosokat, festőket és egyéb iparosokat, nem azok vezetői itt telepedjenek le. Ennek nyomán egy esetben máshonnét szerződtetett művészeket.10 sorra felépültek azok a ma már többnyire eklekti- kus vagy jellegtelen homlokzatokkal rendelkező, * * * belsejükben azonban sok barokk részletet tartal- mazó, részben földszintes, részben emeletes házak, Uradalmi központként Sümegen Bíró Márton oda- amelyeknek építtetői között ott volt a Somogy- költözése előtt is volt olyan, bár nem számottevő ban és Zalában birtokos Tallián Ignác tábornok, iparos réteg, amely az uradalom esetleges szükség- Spissich János zalai alispán, a vas–zalai nagybirto- letei mellett a környék építési igényeit is elláthatta. kos Mezőszegedi Szegedy és a Szentgyörgyi Hor- 1710-ben jegyezték fel Bandl János sümegi kőfara- váth, a környékről pedig több más mellett a Barcza, gó nevét, akinek ekkor – az egyébként korábban a Bogyay, a Gyömörey, a Hertelendy, a Kisfaludy, Sümegen székelő Széchényi Pál veszprémi püspök az Oszterhueber jómódú köznemesi család, Beck 40 Sándor püspöki jószágkormányzó, Árvay József és Sándorffy Sándor uradalmi ügyvéd, Bodor Mi- hály „udvari praefectus”, Gindl Ferenc uradalmi provizor és még többen mások. Rajtuk kívül meg- fordult még a mezővárosban a püspöki udvar ál- landóan változó vendégserege, az egyházmegye te- rületére eső Pilis, Fejér, Veszprém, Zala és Somogy megye elöljárói, nemessége. A nagy kiterjedésű egy- házmegye ide utazó papsága megpezsdítette a ko- rábban falusias jellegű, csendes kisváros életét, nem is szólva a Márton-napi ünnepségekről, ahol a du- nántúliakon túlmenően az ország más részeiből is bőven érkeztek főpapi, főúri és nemesi vendégek.16 A püspök nagyszabású, szinte szenvedélyes