A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1925-28
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A CSONKASZATMÁR ÉS CSONKABEREG MEGYÉBEN VÉGZETT FÖLDTANI KUTATÓ MUNKA EREDMÉNYEI. (Jelentés az 1930—1933.1 években végzett földtani felvételekről.) Irta: Ferenczi István dr. Bevezetés ...................................... Földrajzi vázlat ................................. Irodalmi ad ato k ........................... Geológiai viszonyok ...................... a) Rétegtani leírás .... 1. Pleisztocén—ópleisztocén 2. Fiatal pleisztocén . 3. F ío lo c é n ...................... b) Szerkezeti viszonyok . Gázindikációk ................................. Bevezetés. A fenti cím alatt 4 év öt munkaszakaszának eredményeit foglalom össze a következő eredeti kéziratos jelentések alapján: 1. „Földtani tanul mányok Csonkaszatmár vármegye területén“ (Jelentés az 1930. évi munkáról), írta RozlozsnikPál és Ferenczi István dr„ 2. „Jelentés az 1931. év nyarán Csonkaszatmár- és Bereg vármegyékben végzett földtani reambulációs munkálatokról“, írta Schréter Zol tán dr., 3. „Újabb adatok a tisztaberek—turricsei geofizikai minimum vidékének geológiai viszonyaihoz“ (Jelentés az 1932. évi munkáról, írta Ferenczi István dr., 4. „A tisztaberek— turricsei geofizikai mini mumot É-ról határoló terület geológiai viszonyai“ (Jelentés az 1933. évi felvételről), írta Schmidt R. Eligius dr., 5. „A szatmármegyei 1 Bár a kötet 1932^vel zárul ez a jelentés teljesség okáért az 1933, évi eredmé* nyékét is felöleli. 302 FERENCSÍ síkság Jánk—Szatmárökörító—Nagyecsed körüli részének földtani viszo nyai“ (Jelentés az 1933. évi munkáról), írta Ferenczi István dr. és Schmidt R. Eligius dr. A felsorolt jelentésekben leírt vizsgálatokat a m. kir. Földtani Inté zet néhai igazgatója, Böckh Hugó dr., abból a célból indította meg, hogy reambuláljuk a Szamos, Kraszna és Túr folyók torkolati szakaszai által közrefogott szatmármegyei síkságon a Hungárián Oil Syndicate Ltd. által végeztetett felvételeket. A geológusok munkájával egyidejűleg folytak az Eötvös-féle torziós mérleggel, majd a földmágnességi viszonyok -megismerésére végzett geofizikai vizsgálatok is, hogy a geológiai és geofizikai munka eredményei összevethetők legyenek. Időközben 19 3 1- ben a vizsgálatok kiterjedtek Csonkaberegmegye egy részére is, viszont a vizsgálatokból kimaradt Csonkaszatmármegyének Mátészalka — Fehérgyarmat—Kölese vonalától É-ra a Tiszáig terjedő része. Időrendben haladva a földtani munkálatok a következő sorrendben következtek egymásután: 1930-ban Rozlozsnik Pál és Ferenczi István a hozzájuk beosztott Horusitzky Ferenc dr. és K r e t z o i M i k 1 ó s dr. társaságában Mátészalka—Nagyecsed—Mérk vidékén végeztek előtanulmányokat, majd Kölese—Túrricse—Tisztaberek vonalában készítettek szelvényt Méhtelek községig. 1931-ben S c h r é- ter Zoltán dr. folytatta a munkát a Szamos jobb partján, K r e t z o i Miklós segédletével, ahol a Fehérgyarmat—Kölese—Gacsály községek által jelzett háromszögben csatlakozott szelvényeivel az előző évi mun kákhoz és külön munkaterületként Beregmegye egy részét szelvényezte végig. 1932-ben Ferenczi dr. egymagában tér vissza Tisztaberek— Méhtelek—Kishódos vidékére, az ottani szelvényhálózat sűrítésére. Míg 1930-ban vizsgálatainkhoz előbb egy, majd később két 10 m-es, csőnél küli Földváry-furó állott rendelkezésre, 1931-ben Schréter és 1932- ben Ferenczi két 10- és egy 30 m-es, csövekkel ellátott Fonó féle fúrógarnitúrával dolgozhatott. 1933. március— áprilisában pedig Schmidt dr. Tisztaberek—Túrricse, Botpalád—Kispalád vidékén nemcsak a 10 m-es fúrókkal készített hálózatot terjesztette ki és sűrí tette, hanem részletmunkaként már két 60 m-ig lehatoló kincstári fúró- felszereléssel igyekezett a földtani viszonyokat megvilágítani. 1933. májusában ismét Ferenczi k.erült vissza a munkaterületre, a beosz tott Horváth József bányamérnök társaságában és ugyancsak 2 drb. 60 m-ig lehatoló fúrófelszereléssel és 2 drb. 10 m-es kis felszerelés sel dolgozta át részben Schréter 1931-ben felvett szamosjobbparti területét, részben Rápolton át a szelvényhálózatot kiterjesztette a Szamos balpartján levő területekre. Ezt a munkát, Ferenczi lengyel JELEN TÉS 1930—1933--RÓL 303 országi munkára való szabadságodásia miatt, augussztus i-étől kezdve Schmidt dr. folytatta a munka beszüntetéséig. Mátészalka—Nagyecsedvidéki munkaterületünkön 1930-ban a föld tani viszonyok megállapítására különböző munkamódszereket próbál tunk ki. Minthogy természetes feltárásokat a jóformán teljesen sík terü leten nem várhattunk, a folyók (Túr, Szamos, Kraszna) mesterségesen kialakított csatornapartjait, bevágásait vizsgáltuk át. Megpróbálkoztunk kutatóaknácskákkal is, a talajvíz közelsége miatt azonban nem kaptunk használható adatokat. A talajrétegződés irányát előbb a Hungárián Oil Syndicate Ltd. munkálatainál is használt eljárással, 50—50 m-re elhelyezett és pontosan beszintezett háromszögelő fúrással igyekeztünk meghatározni, majd amikor ezek a fúrások ellentmondó eredményeket hoztak, 200— 200 m-ig vittük el a háromszögek csúcsain elhelyezett fúrásokat. Végül kiadódott, hogy az elszórtan elhelyezett fúrásokkal nyert dőlésadatokból aligha rajzolhatunk megbízható képet, ezért azokat hosszan vezetett szelvényekké egészítettük ki. A szelvények fúrásait, a környéki árvízszabályozó társulatok közös nevezőre hozott alappontjai- ból kiindulva, beszinteztük. Az így nyert fúrási adatokat szelvényekké szerkesztettük össze (ezeknek néhány érdekesebb részletét 1. a mellékelt szelvénytáblán), majd a vezérlőszint kiválasztásávak mindazokon a te rületeken, ahol ezt a szintet elértük és ahol azt kifejezni lehetett, a vezérlő szint tengerszín feletti magasságának alapján, relieftérképet állítottunk össze 1 m-es szintkülönbség alapján (1. a mellékelt két szintvonalas tér képet). Fúrásainknak az Ecsedi láp vidékére eső sorozatát a mellékelt har madik térképen ábrázoltuk. FÖLDRAJZI VÁZLAT. Munkaterületünk legnagyobb részében a Tisza, Szamos, Túr és Kraszna régi árterületeit jelentő Szatmár—Beregmegyei síkságra esik, ahol a folyók esése irányában 125 — n o m közt lejtő, alig hullámos terü letet dolgoztunk fel. Ehhez a területhez tartozik az Ecsedi láp nagy teknője is, amely ma teljesen sík felület, kis mértékű É-i irányú lejtéssel. Érdekes ezen a sík területen a Szamos folyó mentének kissé magasabb fekvése: a folyó a magával hozott iszapos törmelékanyaggal kissé fel emelte saját medrét a környező részek fölé. Morfológiai szempontból eltérő a Nyírség magas buckaterülete, amelynek széleit s az Ecsedi láp hajdani területébe benyúló nyúlványait Mátészalka—Mérk vonalában érintettük. Hasonló, a környezetből kissé kiemelkedő és itt is néhány futóhomokbuckával tarkított részt ismertünk meg Garbolc—Méhtelek— Tisztaberek—Rozsály vidékén, ahol 12 f m körüli t. sz. f. magasságra 304 FERENCZr is emelkedő részleteket mértünk be. (Meg kell már itt jegyeznem, hogy ez utóbbi buckaterület anyagát, minden valószínűség szerint, nem messzi ről hordta ide össze a szél, a buckák itt a felszínre kerülő kavicsos, homokos szint anyagának felborzolásával összehordott homokból épültek fel.) Teljesen különálló morfológiai képet nyújtanak a beregmegyei sík ságon hirtelen kiemelkedő riolitkúpok (Tarpai Nagyhegy és Kishegy), mint a Kárpátok belső vulkánkoszorújának mélyen előretolt őrsei. IRODALMI ADATOK. Területünkkel földtani szempontokból nem sok irodalmi mű foglal kozik. összefoglalóbb munka a bejárt terület egy részéről G ü 11 V., L i f f a A. és T i m k ó I. munkája: „Az Ecsedi láp agrogeológiai viszo nyai“ címmel (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XIV. k., 1905, 255— 300 old.). Némi adat van a következő munkákban: 1867. Wolf, H .: „Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene“ (Jahrb. d. k. k. Geol. Reichsanstalt, XVII, 519—552. old.); 1926. Pávai Vájná Ferenc dr.: „A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól“, (Földtani Közlöny, LV., 63— 85. old.); Pávai Vájná Ferenc dr.: „Das Vorkommen von Erdöl, Asphalt und Erdgas in Ungarn“ (Tausz-Engler-Höfer: Das Erdöl. Bd. II, 2. Teil, 146— 159. old.). Vizsgálataink idején rendelkezésünkre állottak a Hun gárián Oil Syndicate Ltd. 1922— 1923-ban végzett munkásságáról szóló jelentések (V e n d 1 Aladár dr., P á v a i V a j n a Ferenc dr. és Pantó Dezső kéziratos jelentése). Rendelkezésünkre állottak a fent- nevezett urak 1:75.000 méretű térképlapjai, a geofizikai vizsgálatok eredményeit feltüntető régibb (Hungárián Oil Synd.) és újabb térkép • lapok (1930—31.). Sajnosán nélkülöztük Pávai Vájná Ferenc dr. úrnak azokat a térképeit, amelyeken 1923 után végzett vizsgálati ered ményeit tüntette fel. Ezeknek általános eredményeit a fentebb említett s más munkáihoz is csatolt tektonikai és geofizikai térképéről ismertük. GEOLÓGIAI VISZONYOK. a) Rétegtani leírás. Amint a bevezetőben említettem, a felszíni feltárások alapján vajmi kevéssé lehetséges a szatmármegyei síkság rétegtani viszonyait meg ismerni. A három mélyebb bevágás közül a Kraszna-csatorna falát már legtöbb helyen elfedi a vegetáció, a Szamos mély bevágásában csak egyes, utólag magasabbnak bizonyult képződmények látszanak. A legújabban készült Túr-csatorna tiszta falaiban jól látszanak az óholocénkori folyó medrek agyagos, homokos kitöltései, itt-ott némi tőzegsávos üledéksoro JELENTÉS 1930-1933-RŐL 305 zattal. Egyes szakaszokon a csatornafalak a pleisztocénhez sorozható s a lösszel egyenértékűnek vett agyagcsoportban állanak, míg más részlete ken az agyagos csoport fekvőjében következő homokokat is elérték a csatorna fenekén. A legidősebb durva kavicsos szintet is a Túr-csatorná- val és annak közelében az Égerpatak szabályozásával tárták fel. A szatmármegyei síkság, amint előre is várható volt, a Tisza,