A CSONKASZATMÁR ÉS CSONKABEREG MEGYÉBEN VÉGZETT FÖLDTANI KUTATÓ MUNKA EREDMÉNYEI. (Jelentés az 1930—1933.1 években végzett földtani felvételekről.) Irta: Ferenczi István dr. Bevezetés ...................................... Földrajzi vázlat ................................. Irodalmi ad ato k ........................... Geológiai viszonyok ...................... a) Rétegtani leírás .... 1. Pleisztocén—ópleisztocén 2. Fiatal pleisztocén . 3. F ío lo c é n ...................... b) Szerkezeti viszonyok . Gázindikációk ................................. Bevezetés. A fenti cím alatt 4 év öt munkaszakaszának eredményeit foglalom össze a következő eredeti kéziratos jelentések alapján: 1. „Földtani tanul­ mányok Csonkaszatmár vármegye területén“ (Jelentés az 1930. évi munkáról), írta RozlozsnikPál és Ferenczi István dr„ 2. „Jelentés az 1931. év nyarán Csonkaszatmár- és Bereg vármegyékben végzett földtani reambulációs munkálatokról“, írta Schréter Zol­ tán dr., 3. „Újabb adatok a tisztaberek—turricsei geofizikai minimum vidékének geológiai viszonyaihoz“ (Jelentés az 1932. évi munkáról, írta Ferenczi István dr., 4. „A tisztaberek— turricsei geofizikai mini­ mumot É-ról határoló terület geológiai viszonyai“ (Jelentés az 1933. évi felvételről), írta Schmidt R. Eligius dr., 5. „A szatmármegyei 1 Bár a kötet 1932^vel zárul ez a jelentés teljesség okáért az 1933, évi eredmé* nyékét is felöleli. 302 FERENCSÍ síkság Jánk—Szatmárökörító—Nagyecsed körüli részének földtani viszo­ nyai“ (Jelentés az 1933. évi munkáról), írta Ferenczi István dr. és Schmidt R. Eligius dr. A felsorolt jelentésekben leírt vizsgálatokat a m. kir. Földtani Inté­ zet néhai igazgatója, Böckh Hugó dr., abból a célból indította meg, hogy reambuláljuk a Szamos, Kraszna és Túr folyók torkolati szakaszai által közrefogott szatmármegyei síkságon a Hungárián Oil Syndicate Ltd. által végeztetett felvételeket. A geológusok munkájával egyidejűleg folytak az Eötvös-féle torziós mérleggel, majd a földmágnességi viszonyok -megismerésére végzett geofizikai vizsgálatok is, hogy a geológiai és geofizikai munka eredményei összevethetők legyenek. Időközben 19 3 1- ben a vizsgálatok kiterjedtek Csonkaberegmegye egy részére is, viszont a vizsgálatokból kimaradt Csonkaszatmármegyének Mátészalka — Fehérgyarmat—Kölese vonalától É-ra a Tiszáig terjedő része. Időrendben haladva a földtani munkálatok a következő sorrendben következtek egymásután: 1930-ban Rozlozsnik Pál és Ferenczi István a hozzájuk beosztott Horusitzky Ferenc dr. és K r e t z o i M i k 1 ó s dr. társaságában Mátészalka—Nagyecsed—Mérk vidékén végeztek előtanulmányokat, majd Kölese—Túrricse—Tisztaberek vonalában készítettek szelvényt Méhtelek községig. 1931-ben S c h r é- ter Zoltán dr. folytatta a munkát a Szamos jobb partján, K r e t z o i Miklós segédletével, ahol a Fehérgyarmat—Kölese—Gacsály községek által jelzett háromszögben csatlakozott szelvényeivel az előző évi mun­ kákhoz és külön munkaterületként Beregmegye egy részét szelvényezte végig. 1932-ben Ferenczi dr. egymagában tér vissza Tisztaberek— Méhtelek—Kishódos vidékére, az ottani szelvényhálózat sűrítésére. Míg 1930-ban vizsgálatainkhoz előbb egy, majd később két 10 m-es, csőnél­ küli Földváry-furó állott rendelkezésre, 1931-ben Schréter és 1932- ben Ferenczi két 10- és egy 30 m-es, csövekkel ellátott Fonó­ féle fúrógarnitúrával dolgozhatott. 1933. március— áprilisában pedig Schmidt dr. Tisztaberek—Túrricse, Botpalád—Kispalád vidékén nemcsak a 10 m-es fúrókkal készített hálózatot terjesztette ki és sűrí­ tette, hanem részletmunkaként már két 60 m-ig lehatoló kincstári fúró- felszereléssel igyekezett a földtani viszonyokat megvilágítani. 1933. májusában ismét Ferenczi k.erült vissza a munkaterületre, a beosz­ tott Horváth József bányamérnök társaságában és ugyancsak 2 drb. 60 m-ig lehatoló fúrófelszereléssel és 2 drb. 10 m-es kis felszerelés­ sel dolgozta át részben Schréter 1931-ben felvett szamosjobbparti területét, részben Rápolton át a szelvényhálózatot kiterjesztette a Szamos balpartján levő területekre. Ezt a munkát, Ferenczi lengyel­ JELEN TÉS 1930—1933--RÓL 303 országi munkára való szabadságodásia miatt, augussztus i-étől kezdve Schmidt dr. folytatta a munka beszüntetéséig. Mátészalka—Nagyecsedvidéki munkaterületünkön 1930-ban a föld­ tani viszonyok megállapítására különböző munkamódszereket próbál­ tunk ki. Minthogy természetes feltárásokat a jóformán teljesen sík terü­ leten nem várhattunk, a folyók (Túr, Szamos, Kraszna) mesterségesen kialakított csatornapartjait, bevágásait vizsgáltuk át. Megpróbálkoztunk kutatóaknácskákkal is, a talajvíz közelsége miatt azonban nem kaptunk használható adatokat. A talajrétegződés irányát előbb a Hungárián Oil Syndicate Ltd. munkálatainál is használt eljárással, 50—50 m-re elhelyezett és pontosan beszintezett háromszögelő fúrással igyekeztünk meghatározni, majd amikor ezek a fúrások ellentmondó eredményeket hoztak, 200— 200 m-ig vittük el a háromszögek csúcsain elhelyezett fúrásokat. Végül kiadódott, hogy az elszórtan elhelyezett fúrásokkal nyert dőlésadatokból aligha rajzolhatunk megbízható képet, ezért azokat hosszan vezetett szelvényekké egészítettük ki. A szelvények fúrásait, a környéki árvízszabályozó társulatok közös nevezőre hozott alappontjai- ból kiindulva, beszinteztük. Az így nyert fúrási adatokat szelvényekké szerkesztettük össze (ezeknek néhány érdekesebb részletét 1. a mellékelt szelvénytáblán), majd a vezérlőszint kiválasztásávak mindazokon a te­ rületeken, ahol ezt a szintet elértük és ahol azt kifejezni lehetett, a vezérlő szint tengerszín feletti magasságának alapján, relieftérképet állítottunk össze 1 m-es szintkülönbség alapján (1. a mellékelt két szintvonalas tér­ képet). Fúrásainknak az Ecsedi láp vidékére eső sorozatát a mellékelt har­ madik térképen ábrázoltuk. FÖLDRAJZI VÁZLAT. Munkaterületünk legnagyobb részében a Tisza, Szamos, Túr és Kraszna régi árterületeit jelentő Szatmár—Beregmegyei síkságra esik, ahol a folyók esése irányában 125 — n o m közt lejtő, alig hullámos terü­ letet dolgoztunk fel. Ehhez a területhez tartozik az Ecsedi láp nagy teknője is, amely ma teljesen sík felület, kis mértékű É-i irányú lejtéssel. Érdekes ezen a sík területen a Szamos folyó mentének kissé magasabb fekvése: a folyó a magával hozott iszapos törmelékanyaggal kissé fel­ emelte saját medrét a környező részek fölé. Morfológiai szempontból eltérő a Nyírség magas buckaterülete, amelynek széleit s az Ecsedi láp hajdani területébe benyúló nyúlványait Mátészalka—Mérk vonalában érintettük. Hasonló, a környezetből kissé kiemelkedő és itt is néhány futóhomokbuckával tarkított részt ismertünk meg Garbolc—Méhtelek— Tisztaberek—Rozsály vidékén, ahol 12 f m körüli t. sz. f. magasságra 304 FERENCZr is emelkedő részleteket mértünk be. (Meg kell már itt jegyeznem, hogy ez utóbbi buckaterület anyagát, minden valószínűség szerint, nem messzi­ ről hordta ide össze a szél, a buckák itt a felszínre kerülő kavicsos, homokos szint anyagának felborzolásával összehordott homokból épültek fel.) Teljesen különálló morfológiai képet nyújtanak a beregmegyei sík­ ságon hirtelen kiemelkedő riolitkúpok (Tarpai Nagyhegy és Kishegy), mint a Kárpátok belső vulkánkoszorújának mélyen előretolt őrsei. IRODALMI ADATOK. Területünkkel földtani szempontokból nem sok irodalmi mű foglal­ kozik. összefoglalóbb munka a bejárt terület egy részéről G ü 11 V., L i f f a A. és T i m k ó I. munkája: „Az Ecsedi láp agrogeológiai viszo­ nyai“ címmel (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XIV. k., 1905, 255— 300 old.). Némi adat van a következő munkákban: 1867. Wolf, H .: „Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene“ (Jahrb. d. k. k. Geol. Reichsanstalt, XVII, 519—552. old.); 1926. Pávai Vájná Ferenc dr.: „A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól“, (Földtani Közlöny, LV., 63— 85. old.); Pávai Vájná Ferenc dr.: „Das Vorkommen von Erdöl, Asphalt und Erdgas in Ungarn“ (Tausz-Engler-Höfer: Das Erdöl. Bd. II, 2. Teil, 146— 159. old.). Vizsgálataink idején rendelkezésünkre állottak a Hun­ gárián Oil Syndicate Ltd. 1922— 1923-ban végzett munkásságáról szóló jelentések (V e n d 1 Aladár dr., P á v a i V a j n a Ferenc dr. és Pantó Dezső kéziratos jelentése). Rendelkezésünkre állottak a fent- nevezett urak 1:75.000 méretű térképlapjai, a geofizikai vizsgálatok eredményeit feltüntető régibb (Hungárián Oil Synd.) és újabb térkép • lapok (1930—31.). Sajnosán nélkülöztük Pávai Vájná Ferenc dr. úrnak azokat a térképeit, amelyeken 1923 után végzett vizsgálati ered­ ményeit tüntette fel. Ezeknek általános eredményeit a fentebb említett s más munkáihoz is csatolt tektonikai és geofizikai térképéről ismertük. GEOLÓGIAI VISZONYOK. a) Rétegtani leírás. Amint a bevezetőben említettem, a felszíni feltárások alapján vajmi kevéssé lehetséges a szatmármegyei síkság rétegtani viszonyait meg­ ismerni. A három mélyebb bevágás közül a Kraszna-csatorna falát már legtöbb helyen elfedi a vegetáció, a Szamos mély bevágásában csak egyes, utólag magasabbnak bizonyult képződmények látszanak. A legújabban készült Túr-csatorna tiszta falaiban jól látszanak az óholocénkori folyó­ medrek agyagos, homokos kitöltései, itt-ott némi tőzegsávos üledéksoro­ JELENTÉS 1930-1933-RŐL 305 zattal. Egyes szakaszokon a csatornafalak a pleisztocénhez sorozható s a lösszel egyenértékűnek vett agyagcsoportban állanak, míg más részlete­ ken az agyagos csoport fekvőjében következő homokokat is elérték a csatorna fenekén. A legidősebb durva kavicsos szintet is a Túr-csatorná- val és annak közelében az Égerpatak szabályozásával tárták fel. A szatmármegyei síkság, amint előre is várható volt, a Tisza,