BARANGOLÁS a MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT ÚTJAIN Kiadja: Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület, Dr

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT ÚTIKÖNYV

BARANGOLÁS A MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT ÚTJAIN Kiadja: Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület, Dr. Finta István elnök 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. www.mvh-hacs.hu

Minden jog fenntartva. A szerzők és a kiadó engedélye nélkül tilos ezen kiadvány bármely részét másolni, reprodukálni, információs rendszerben tárolni.

Szöveg: dr. Varga Szabolcs, Császár Levente

A szöveges fejezetekhez segítséget nyújtott: Derksen Gyöngyi, Kulcsár Péter, Lantosné dr. Imre Mária, Urvald Péter, Patton Gábor

Fotó: Müller Nándor

Könyvterv és nyomdai munkák: Müller Bt.

ISBN: 978-963-08-7042-9

A kiadvány a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület „Barangolás a Mecsek-Völgység-Hegyhát útjain” címen benyújtott LEADER pályázatán készült el. MECSEKECSEK-VÖLGYSÉG-H-HEGYHÁTEGYHÁT ÚTIKÖNYV

BARANGOLÁS A MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT ÚTJAIN 2013 TARTALOM

Ág ...... 8 Mágocs ...... 168

Alsómocsolád ...... 12 Mánfa ...... 176

Bakóca ...... 22 Máza ...... 188

Baranyajenő ...... 26 Mecsekpölöske ...... 196

Baranyaszentgyörgy ...... 30 Mekényes ...... 200

Bikal ...... 34 Meződ ...... 204

Bodolyabér ...... 44 Mindszentgodisa ...... 208

Egyházaskozár ...... 48 Nagyhajmás ...... 214

Felsőegerszeg ...... 56 Oroszló ...... 220

Gerényes ...... 60 Palé ...... 224

Gödre ...... 64 Sásd ...... 228

Hegyhátmaróc ...... 74 Szágy ...... 238

Hosszúhetény ...... 78 Szalatnak ...... 244

Kárász ...... 94 Szárász ...... 248

Kisbeszterce ...... 104 Szászvár ...... 252

Kishajmás ...... 108 Tarrós ...... 264

Kisvaszar ...... 112 Tékes ...... 268

Komló ...... 116 Tófű ...... 272

Köblény ...... 130 Tormás ...... 276

Liget ...... 134 Varga ...... 282

Magyaregregy ...... 138 Vásárosdombó ...... 286

Magyarhertelend ...... 148 Vázsnok ...... 292

Magyarszék ...... 158 Vékény ...... 296 TISZTELT VENDÉGEINK!

A Komlói és a Sásdi kistérség közös turisztikai ajánlóját tartják a kezükben. A kiadványban ökoturisztikai útvonalak mentén fűztük fel a MECSEK–VÖLGYSÉG–HEGYHÁT ide- genforgalmi kínálatát úgy, hogy közben megismerkedhetnek „a hely szellemével” a térséghez köthető mondák, legendák, anekdoták segítségével. S mivel Önök egy LEADER Akciócsoport területén töltik szabadidejüket, elengedhetetlen, hogy megkóstolják a helyi ízeket, valamint megcsodálják az alkotók munkáit. A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület nevében kellemes időtöltést, élményekben dús kirándulásokat kívánok Önöknek!

Dr. Finta István, a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület elnöke MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT

MECSEK

A hegység 545 négyzetkilométernyi területet fed be. Az or- szág többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben, fe- keteszénben, többek közt uránban is. Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. Legmagasabb pontjai: Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Jakab-hegy (602 m), Dobogó (594 m), Szószék (586 m), Szamár-hegy (564 m). A klíma vegyes jelleget mutat, elemei részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein. Egyértelműen a természeti környezetnek köszönhetően indult el a falusi nyaraltatás a 20-as évek derekán több kelet-mecseki településen, az országban először, többek között Kárászon, Magyaregregyen, Hosszú- hetényben, mellyel a települések napjainkban is igen jól sáfárkodnak.

VÖLGYSÉG

Az újratelepülő Tolna megyében kezdetben a Simontornyai és a Dunaföldvári járás létezett. Ebből a két, észak-déli irányba hosszan elnyúló járásból választották le 1725-ben a megye déli részén a Völgységi járást, ami a táj festői szépségével is kitűnik. Ennek székhelye Bonyhád lett, ami ekkor még nem számított jelentős településnek. A járás egyik különlegessége a németek túlsúlya volt, számuk meghaladta a XIX. század derekán az összlakosság 85%-át is. Ezzel függ össze a szakrális emlékekben való rendkívüli gazdagsága – ami párosulva szelíd dombvidékének szépségével – Tolna megye legvonzóbb kistájává teszi, mely átnyúlik Baranya me- gyébe is.

HEGYHÁT

Baranya megye északi részén, a Mecsektől a Kapos-folyó felé fokozatosan lejtő területen fekszik. A név eredete a régi latin meghatározásból, a Processus Transmontanus, azaz „He- gyentúli kerület a megyének” jelentéssel bírt. Északról Tolna megye déli része, keletről a Völgység, délről a Mecsek, nyugatról a Zselic határolja. Bármelyik égtáj felől közelítjük meg, szemet gyönyörköd- tető látvány fogadja az utazót. Ha északról, a mágocsi, nagyhajmási gyönyörű kilátást nyújtó útról tekintünk a Mecsek kéklő tömege felé, előttünk 20 km szélesen terpeszkedik a Hegyhát. Ha Gödre felől közeledünk, olyan érzésünk támad, hogy a Mecsek kapujához értünk. Ha keletnek tekintünk, a honfoglalás utáni Hegyhát vidékét, az úgyne- vezett Gyepűt látjuk. A törzsi életformából maradtak fent máig is az Árpád vezérei utáni helységnevek, mint Tarrós, Tormás, Magocs (Mágocs). KEDVES MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁTIAK!

Minden bizonnyal már többen találkoztak azzal a kifejezéssel, hogy LEADER. Ha máshol nem, telepü- lésük jelzőtáblája alatt biztosan láthatták a feliratot: „LEADER, Európai falu”. De hogy pontosan mit is takar ez a néhány betű, arról szeretnénk Önöknek némi tájékoztatást adni. Engedjék meg, hogy pár gon- dolatban bemutassam a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesületet!

Vidák Krisztina, a Mecsek-Völgység-Hegyhát Helyi Akciócsoport irodavezetője

MIT JELENT A LEADER?

A LEADER francia eredetű betűszó – Liaison Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale –, aminek a jelentése: „közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért”. Az Európai Köz- társaság által 1991-ben elindított közösségi kezdeményezés gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával segíti elő a fenntartható fejlődést Európa vidéki területein. Az akkori tizenöt uniós tag- állam célja az elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának megállítása volt, és a lassan két évtizedes gyakorlat – az azóta csatlakozott további országokban is – igazolni látszik a program létjogo- sultságát.

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET

A Komlói és a Sásdi kistérség összefogásának eredményeként 2006 novemberében létrejött az a vidék- fejlesztési közösség, mely az önkormányzati vezetőkből, civil szervezetek képviselőiből és vállalkozókból álló 194 alapító döntése nyomán a Mecsek-Völgység-Hegyhát nevet viseli. A vidékfejlesztési egyesület stratégiai célja a helyi lakosság életkörülményeinek javítása, az egész térség gazdasági, társadalmi életének fejlesztése. Rövid távú célunk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv keretén belül az európai uniós és a hazai forrásokra támaszkodva létrehozni egy olyan LEADER ak- ciócsoportot, amely lehetőséget biztosít arra, hogy céljainkat jórészt saját magunk határozzuk meg, és saját közösségünk döntsön azok megvalósításáról. Mind a jelenlegi közösség, mind pedig a LEADER akciócsoport működésének alapelve az alulról felfelé építkezés. Ez azt is jelenti, hogy a térség minden egyes állampolgárának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy munkájával, véleményével segítse a közösség, illetve az egész térség céljainak sikeres megvalósítását. Honlapunkat ezért hoztuk létre, továbbá azért, hogy folyamatosan tájékoztassuk a lakosságot az aktuális eseményekről, és ugyanígy várjuk azokat az észrevételeket, amelyek segítik közös céljaink megformálását és megvalósítását.

7349 Szászvár, Május 1. tér 1. 72/475-609 www.mvh-hacs.hu ÁG 8

doltság idején folyamatosan lakták. A 17. század végén Esterházy Pál herceg birtoka. 1714-ben és 1729-ben Vásárosdombó, majd Vaszar filiája. 1780-tól a magyar lakosság mellé Würt- 1970-ben már 319 magyar és tembergből evangélikus német 39 német élt itt. telepesek költöztek be, akik A szocializmus évtizedeiben Neuda néven hívták új szülő- épült a falu rendezvényeinek A település először 1487- földjüket. otthont adó kultúrház, és ekkor ben bukkan fel a forrásokban, A 19. században Tolna me- készült el a külvilággal össze- ekkor még Nagyág néven, a gyéből folytatódott a német kötő kövesút is. A fejlesztések Dombai család birtokaként anyanyelvű családok beáram- ellenére az utóbbi évtizedekben írták össze. Nevének etimoló- lása, nekik köszönhetően a népessége folyamatosan csök- giája bizonytalan. Bár a telepü- század végére a lakosság há- kent, 2000-ben alig kétszázan lés 19. századi pecsétjében egy romnegyede már német ajkú lakták. Legújabban holland csa- terebélyes fa látható, valószí- volt. 1930-ban 59 magyar és ládok is felfedezték e nyugodt, nűleg inkább a vízfolyás névből 410 német lakott itt, igaz, csendes települést, többen vet- eredeztethető a patak völgyé- utóbbiak nagy része kitűnően tek itt házat, és egy kemping ben fekvő egyutcás zsákfa- beszélt magyarul is. A kör- kialakításán fáradoznak. lucska neve. Az eredetileg nyéktől elzárt faluban több- A falu központjában talál- Tolna megyében fekvő telepü- nyire állattartással, gyümölcs- ható mázsaház a mezőgazda- lés lakói szerepelnek az 1542. és szőlőtermesztéssel foglal- sági termények mérésére évi adóösszeírásokban, és nagy koztak. 1945 után a németek szolgált, ma is működőképes valószínűséggel az oszmán hó- nagy részét kitelepítették. állapotban van. ÁG 9

A kicsiny faluban érdemes ALMÁSI CSÁRDA megtekinteni a 19. század végén épült neogótikus evan- A településen található az gélikus – ma műemlék – Almási csárda, amit Pecz Ist- templomot, melynek tornyát ván tulajdonosról Pecz kocs- 2000-ben újították fel. Az épü- mának is neveztek. Alsómo- let az utcafronttól beljebb, a csoládon úgy tudják, hogy domboldalban áll, az oldalkar- ebben a csárdában lőtte zat, az orgonakarzat és a szó- agyon egy Hab nevű zsandár szék szintén neogótikus ele- 1866-ban Rigac Jancsit, a mekkel díszített. A templom Hegyhát híres betyárvezérét, környékén, mintegy 300 m2- akinek nevét balladák is meg- en található egy hangulatos őrizték. Holttestét kocsira hársfasor. A két haranggal nak meg, ahol szüret idején tették, s koporsó nélkül vit- büszkélkedő templom feletti biztosan megkínálják a friss ték Sásdra, ahol eltemették. domboldalon régi pincék búj- nedűre szomjúhozókat. n ÁG 10

A perifériára szorult zsákte- lepülésnek van egy különleges hangulata, atmoszférája. A fő- utcán végigsétálva megannyi apró építészeti szépséget, ér- dekességet fedezhet fel az arra járó turista. Amint megérkezünk a tele- pülésre, rögtön a temetőre bukkanunk, ahol egy harangláb kis harangja kondul az elhuny- tak lelki üdvéért. A falucska öreg parasztházai között né- hány szépen felújított, míves kerítéssel körülvett házat is lát- hatunk. Ilyen épület a polgár- mesteri hivatal is, mely a falu főterén áll. Itt bukkanunk rá a kisközség életfájára. A településen keresztül vezet a Hat torony teljesítménytúra útvonala (piros kereszt jelzés). Az erdőkkel körülölelt zsákfalu délkeleti domboldalába felsé- tálva – a turistajelzést követve – a régi temető keresztjére, sír- köveire is rátalálhatunk. Innen visszanézve szép rálátás nyílik a völgyben megbúvó falucskára, és a távolban megpillanthatjuk a szomszéd falu, Gerényes há- zait is. n ÉLETFÁK 11

ÉLETFÁK A Sásdi kistérség települé- seinek főterén található egy úgynevezett ÉLETFA. Mi is ez az életfa? Ha rövi- den akarnánk definiálni, azt mondhatnánk: kistérségi kez- deményezésre megvalósított, települések összetartozását jel- képező helyi szimbólum. S hogy valójában mi az életfa? Az életfa a környék er- dőiből beszerzett, 5-6 méter magas, 30-40 cm tőátmérőjű, két-három ágú hatalmas tölgy- fa, ami a tövétől az utolsó ág- csúcsig ki van díszítve, faragva a magyar ornamentika ehhez kapcsolódó elemeivel. 2007. december 31-ig a Sásdi kistérség 27 települése számára elkészült egy-egy életfa. A ma embere nem is nagyon tudja már, hogy mi is az életfa. Ha csak egy szemet gyönyör- ködtető alkotást látunk az egészben, az sem baj. Idővel minden bizonnyal felvetődik a kérdés: vajon mit jelenthetnek a fákra vésett jelképek, for- mák, alakzatok? Aki érdeklő- dik, talán utánajár a magya- rázatnak, a jelentéstartalom- nak. Mindegyik életfa egy adott településhez „igazított” jel. Ki- fejezi a település múltját, jele- nét, etnikai, vallási összetételét tett 1958-ban, azóta is itt lakik művészetét tanulta, mara- és a település szempontjából és dolgozik. A fafaragással 10 dandó hatást gyakorolt rá. fontosnak ítélt eseményeket. éve kezdett foglalkozni. Mun- Több művésztelep, köztük Helyet kap rajta a település cí- kásságát meghatározza az ősi nemzetközi alkotótáborok ven- mere is. magyar mintakincs felhaszná- dégeként számos szakmabeli A fafaragó, Milkovics Jenő a lása. Legjellemzőbb munkái az alkotóval ismerkedett meg, és Baranyai-Hegyhát szülöttje. életfák. Mestere, Nemes Sán- leste el tőlük a fafaragás forté- Gödreszentmártonban szüle- dor, akitől az életfa-faragás lyait. n ALSÓMOCSOLÁD 12

helynév a mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv, horvát eredetű szóból keletkezett és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolta. A község a 13. században a mágocsi bencés még 855 lelket számlált. Lakó- apátság tulajdonában lévő föld- inak többsége mezőgazdasági birtok volt, majd II. Ulászló munkát végzett a Sztanko- 1510-ben Bodó Ferenc föld- vánszky uradalomban. Munka- Alsómocsolád 362 lelket birtokosnak adományozta, to- alkalmat ezenfelül Kiss Mihály számláló, Baranya-hegyháti kis vábbi 24 településsel együtt. téglagyára jelentett. Alsómo- község. Már a réges-régi idők- A török háborúk, majd a csoládnak ekkor nem volt szi- ben is vonzotta az embereket Rákóczi-szabadságharc meg- lárd burkolatú útja, földút az az apró lángocska, mely fel- próbáltatásai elsodorták az ősi kötötte össze a szomszédos fal- felvillant az ősi mocsárban, lakosokat és az újonnan meg- vakkal. hirdetve, hogy itt van fény és települő rácokat egyaránt. 1728 A község átélte a 20. század meleg, érdemes megtelepedni körül magyarokkal kezdték el valamennyi borzalmát. Fiai har- ezen a helyen. A neolitikum- benépesíteni, a század végén coltak az I. és II. világháború- ban és később a római korban pedig németek telepedtek le ban, sokan közülük idegen is település állt itt, ránk maradt itt. Birtokosai között volt a földben alusszák örök álmukat. ezüstérem-kincsét Kr. e. 79 óta Bodó, a Perczel és a Sztanko- A közösség azóta is őrzi emlé- őrizte a föld. vánszky család. Műemlék küket. Még tartott a gyász, Helységnévként ,,Mocho- temploma, mely 1836-tól szol- mikor huszonnégy óra alatt, lay”-t először 1294-ben egy gálja a közösséget, a Perczel 1948. május 18-án 30 német oklevél említi a veszprémi családnak köszönhető. családot telepítettek ki Alsómo- apátság jobbágyfalujaként. A A 20. század elején a község csoládról, megfosztva őket ad- ALSÓMOCSOLÁD 13 ALSÓMOCSOLÁD 14 digi életük során teremtett ja- mint megkapta az Európai Fa- vaiktól, földönfutóvá téve őket. lumegújítási díjat is. Alsómo- Majd jöttek az 50-es évek. csolád ezzel felkerült Európa Téesz-szervezés, iparosítás és a térképére. hatalom centralizálása. Alsó- A község jelenleg is zsáktele- mocsolád a „Mágocs Községi pülés, közúton Mágocs felől Közös Tanács” társközsége- közelíthető meg. A falu belte- Szekszárd is egyaránt 55-60 km ként fokozatosan veszítette el rületének peremét a Hábi-csa- távolságra, azaz egyórányi autó- intézményeit és a falu értelmi- torna felduzzasztásával létre- útra van. ségét, az orvost, a tanítót, a lel- hozott, három mesterséges ha- Csak egy ugrás a Bikali készt. A 80-as évek elejére a lastó szegélyezi. Nincs átmenő Puchner Kastély és Reneszánsz község a szerep nélküli telepü- forgalom, a gyermekek itt ve- Élménybirtok, a virágos Dom- lések sorába süllyedt. szély nélkül sétálhatnak, kirán- bóvár, a Gunarasi Gyógyfürdő. 1990 után az önkormányzat, dulhatnak. Nincs por és zaj, a A település jövőjét a vonzó táji számba véve értékeit, felmérve közbiztonság jó. Településszer- adottságok, a jelentős vízfelü- adottságait és lehetőségeit, kezete falusias jellegű. Fésűs el- letek és erdőterületek érték- komplex településfejlesztésbe rendezésű szalagtelkein családi megőrző fejlesztése jelenti. A kezdett, és több, kistérségeket házak sorakoznak. Intézményei község ezen értékek védelmét érintő kezdeményezése is si- centrális elhelyezkedésűek, és fejlesztését kiemelt fontos- kerrel járt. Ennek eredménye- szervesen kapcsolódnak a tele- ságúként kezeli. Bizonyítéka ként 2009-ben Alsómocsolád pülés szerkezeti egységéhez. A ennek biodiverzitás díjai és a elnyerte az Ifjúságbarát Ön- településnek vasútállomása van 2011 ősze óta a település kez- kormányzat, az Idősbarát Ön- a Bátaszék–Dombóvár vasútvo- deményezésére létrejött Hét kormányzat díjat és a „Magyar- nalon. Alsómocsoládtól a dél- Patak Gyöngye Natúrpark, országi Falumegújítási Díj dunántúli régió három megye- melynek Alsómocsolád a „szí- 2009” első helyezését, vala- székhelye: Kaposvár, Pécs és vében” van. n ALSÓMOCSOLÁD 15 ALSÓMOCSOLÁD 16

A falu területén két közép- még sokáig kijártak imádkozni kori templomot is azonosítot- a csobogó víz mellé. Hogy mi tak. Az egyiket a nyugati igaz ebből, ki tudja, ám tény, határrészben, az Olaszi-dűlő- hogy az 1966-os földmunkák ben, a másikat, amelyet a 14. nyomán egy középkori telepü- századi pápai adóösszeírás is említ, a mai településtől lés maradványai kerültek elő a északra, melynek romjait még földből ezen a helyen. a 19. században is ismerték. E Egy 1742-ben kelt összeírás templomok emlékét elmosta az szerint a mágocsi plébániához idő, bár az utóbbi pusztulásáról tartozó Mocsolád határában egészen a közelmúltig ismert még látszottak a régi egyház volt egy helyi történet. Eszerint romjai, sőt, azt is tudni vélték, a templom a Szent-kútnak nehogy azt Szent Albert tisztele- vezett helyen állt, és amikor a tére szentelték fel. A falu erköl- törökök ágyúzták a falut, a ha- csös magyar katolikusai rangja leesett, majd eltűnt a mindent megtettek, hogy földben. Helyén forrás fakadt, templomuk újjáépülhessen, amit csodának vélt a nép, és pénzt gyűjtöttek, és gabonát ajánlottak fel a helyreállításra. Addig is a közelben emelt ha- ranglábban megbújó harang kondulása emlékeztette őket az idő múlására, a gyakran kijáró pálosok pedig a Szent György tiszteletére újraszentelt, romos templomban miséztek. Önálló új templomra még száz évet kellett várniuk, amíg Scitovszky János püspök engedélyével, a földesúr Perczel-Sztankvánszky család anyagi támogatásával, 1824–1836 között felépült a ma is látható, klasszicista stílusú templom, amelyet október 16- án Szent András tiszteletére szenteltek fel. Hét évvel később saját plé- bánost is kapott a szépen fej- lődő település, miközben a templom berendezése is egyre gyarapodott, főleg más templomok barokk liturgikus tárgyai kerültek ide. A ma emlékmű jellegű, nagy és szép freskókkal díszített épületet 1977-ben kül- ALSÓMOCSOLÁD 17 sőleg felújították, belsejét pedig 1993-ban restaurálták. SZTANKOVÁNSZKY-KASTÉLY Hithű katolikusként a mo- csoládiak életében is nagy ünnep volt a búcsú, ezért rög- tön kettőt is tartottak belőle. A tréfásan zabáló búcsúnak nevezett profán ünnepséget Kata- lin napja környékén tartották, e nagy eszem-iszommal járó rendezvényt különösen a fiatal- ság várta, míg az egyházi ünne- pet András napján, november 30-án ülték meg. Előszere- tettel látogatták az andocsi, má- riagyűdi és somogycsicsói kegyhelyet, a legnépszerűbbnek A falu elején található a Sztankovánszky-család kastélya. Itt élt azonban a közeli egregyi Szent- – miképpen azt a falán látható emléktábla hirdeti – Sztanko- kút számított, ahová gyalogosan vánszky Imre, Tolna vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. érkeztek. Már az előtte való na- A kastély építését vitéz Sztankovánszky Pál fejezte be, ekkor kapta pokban sütötték a kalácsot és a meg végleges külsejét, amelyet az elmúlt években hűen rekonst- rétest, majd a mocsoládi temp- ruáltak. Az épület egy gyönyörű, hatalmas arborétum közepén lomból énekszóval, zászlóik fekszik, ahol egy különleges szoborpark megtekintése kínál nem alatt vonultak át Kisboldogasz- mindennapi élményt. szony ünnepén. n ALSÓMOCSOLÁD 18

KÖLYÖK FÉSZEK KONFERENCIA- IFJÚSÁGI SZÁLLÓ KÖZPONT Rendezvények, konferen- ciák, képzések, közösségfej- lesztő tréningek színhelye, 120 férőhelyes.

KÖLYÖK FÉSZEK ERDEI ISKOLA Az erdei iskola minősített A FALU HÍRES modulokkal rendelkezik. Az SZÜLÖTTE érkező diákok játékos formá- ban, magas szakmai színvonalú 1858-ban Alsómocsolá- oktatás segítségével tapasztal- don született, és később ta- 3 db emeletes ágyakkal fel- hatják és tanulmányozhatják az nítóként itt dolgozott szerelt, 10, 16 és 18 fős össz- Kulcsár István, a baranyai komfortos hálóhelyek. Minden mondák feldolgozója, köl- szobához külön vizesblokk tar- tő. Legjelesebb munkája: tozik. A szobák előterében ké- Szózat a magyar néphez nyelmes, világos – TV-vel és című írása. Itt szolgált hűtőszekrénnyel felszerelt – 1846–1850 között Garay társalgó található. Alajos katolikus plébános, Garay János öccse, költő, ALSÓMOCSOLÁDI író, irodalmár. Dél-Du- ENDÉGHÁZ nántúl majd’ minden jelen- V tős lapjában publikált, 4 db kétágyas szoba, a tető- foglalkozott Szent László ki- térben 8 db szoba 32 férőhely- rály tiszteletének történeté- lyel van kialakítva. A fürdőszo- vel, és aktív munkatársa volt bás szobák tv, hűtőszekrény, erdők és a vizek élővilágát, az a Szent István Társulatnak. wi-fi felszereltséggel rendel- erdőben való tájékozódást, a keznek. fűszer- és gyógynövények hasz- nosságát, a csillagászatot.

INTERAKTÍV TÁRHÁZ Az erdei iskolában az általá- nos iskolások tudása újfajta is- meretekkel, játékos-szórakoz- tató módon gyarapodik. Az Erdei Iskola Oktatóközpontjá- ban, három oktatóteremben ismerkedhetnek a gyerekek télen is az erdők élővilágával. ALSÓMOCSOLÁD 19 ALSÓMOCSOLÁD 20

A bemutató teremben, a dio- ráma képen és terepasztalon a RIGAC JANCSI FÁJA helyi vízi élővilág és környezete „Jaj, de sűrű az ómási rezula, tekinthető meg. Az épületben Rigac Jancsi abban vagyon elbújva. Foucault-inga bizonyítja a Föld Keresi űt hét vármegye zsandárjgya, forgását. De sokáig nem akattak nyomára.” (Lejegyezte: Pesti János, 1961. augusztus 7.) ERDEI TORNAPÁLYA A település egyik büszkesége a 2004-ben elkészült Erdei tornapálya. Az erdei játszótér a megyében egyedülálló, az ötle- tet a település vezetősége oszt- rák példa alapján valósította meg. A helyben készülő játé- kok nemcsak a gyerekek, hanem felnőttek számára is tartalmas, természetközeli ki- kapcsolódást biztosítanak.

HÉT PATAK GYÖNGYE NATÚRPARK A Natúrparkot Alsómocso- lád, Ág, Csikóstőttős, Geré- nyes, Kárász, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak községek ALSÓMOCSOLÁD 21

nyezeti nevelés, képzés, infor- LSÓMOCSOLÁDI mációátadás, illetve kísérleti A projektek megvalósítása. FOLTVARRÓ KLUB Mihályi Györgyné EURÓPA PARK csoportvezető Az Európai Unióban 28 30/450-9972 tagállamot találunk, ezért a [email protected] Sásdi, a Komlói, a Dombóvári és a Kaposvári kistérségből ugyanennyi települést szólítot- tak meg, hogy kapcsolódjanak be az Alsómocsolád által elin- dított projektbe. A program- ban részt vevő települések mindegyike egy-egy uniós tag- hozták létre a természeti és államot jelenít meg közösen kulturális örökség megőrzésé- kitalált elvek, rendszerek alap- nek és védelmének érdekében. ján, bemutatva az adott ország Az egyesülés célja, hogy a Hét épített és kulturális örökségét, Patak Gyöngye Natúrpark nemzeti hagyományait. megalapításával hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi fejlő- Információ déshez, melyhez hozzátartozik 7345 Alsómocsolád, Rákóczi u. 12. a mezőgazdaság, a kézművesség Tel.: 72/671-301; Fax: 72/451-748, és a turisztikai szolgáltatások Mobil: 30/908-3557 kialakítása, összehangolása, a [email protected] – www.alsomocsolad.hu falumegújítás, valamint a kör- BAKÓCA 22

itt élők ekkor kivétel nélkül magyar anyanyelvűek, néme- tek csak a 19. században költöz- tek be nagyobb mértékben, de számarányuk soha nem érte el a húsz százalékot. A német földről érkező új telepesek helyén, a határ alsókövesdi ré- közül többen jövedelmező szében működtek néhány évti- üveghuták működtetésébe fog- zedig, majd a helyén uradalmi A falu a Sásdi kistérségben, tak bele. Ezek inkább a török majorság létesült. A törzsökös Komlótól 20 km-re nyugatra, időkben elpusztult Kövesd falu bakócaiak inkább megmarad- Kisbeszterce mellett bújik meg tak a hagyományos földműve- a lankák között. Neve szláv lésnél és állattartásnál. Emiatt eredetű, és a környéken ősho- az extenzív gazdálkodás miatt a nos bükkfára utal. faluban nehezen lehetett föld- 1332-ben Bakolcha néven höz jutni, így a 20. század ele- említik először. Mindig is jén innen is megindult egy nagybirtok része volt, Mohács kivándorlás, hogy akár messze előtt a fehérvári káptalan falvai földön próbáljanak szerencsét. között írták össze. A falu lakóit A templomban lakó egyik ha- a török kor megtépázta, a túl- rangot például Amerikába sza- élők először gróf Nádasdy kadt bakócaiak ajánlották fel. A László, majd 1720-ban a Melt- falu határában 1900-ban lignit- zer család jobbágyai lettek. Az mezőt találtak, egy fővárosi BAKÓCA 23

Középkori templomát Szent Péter és Pál tiszteletére szentel- ték fel. 1433-ban a Zsigmond ki- rály kíséretében Rómába látogató Bakócai György búcsút kért egy- háza számára a Kúriától. A 18. századra ez a templom elenyé- szett, a hívek gondozását ekkor a mindszenti plébános látta el. Új templomát csak 1729 után kezd- ték el építeni, és Szent Anna tisz- teletére szentelték fel. 1804-ben egyszer felújították, majd 1848- ban Mailáth György renováltatta. vállalkozó meg is szerezte a bá- nyászati engedélyt, ennek elle- nére a kitermelés máig nem kezdődött el. A falu igazi arculatát a 19. században, a Mailáth család idején nyerte el. Az országos politikában is ismert família közül meg kell említeni György országbírót, akit az 1867. évi kiegyezés után a kúria elnökének választottak. Ő épít- tette át az eredetileg barokk stílusban emelt bakócai kas- fiatalokat. A virágzásra bizonyí- otthont csináltak, de az elmúlt télyt neoklasszicista stílusban ték, hogy még egy jelentős egy évtizedben lakatlanul áll, és 1860 körül. Felesége, Spandau zsidó kolónia is megtelepedett mára egész erdő nőtte körül. Stefánia bárónő óvodát és is- Bakócán ezekben az évtizedek- 1945 után érdekes módon a kolát alapított a faluban, 1892- ben. falu német jellege megerősö- ben pedig zárdát hozott létre a A 20. század második felé- dött. Ma teleháza, kultúrháza, Páli Szent Vince irgalmas nő- ben a nővéreknek és a Mailá- és az ismert iparművész, Sáf- vérek számára, akik hosszú év- thoknak egyaránt menniük rány Géza nevét viselő fazekas tizedekig nevelték a helyi kellett. A kastélyból gyermek- múzeuma van. n BAKÓCA 24

A KÖRNYÉK FORRÁSAI FEKETE ISTVÁN Lókai-forrás Az itteni Mailáth-birtok Bakóca és Kisbeszterce között a Ternicsai segédtisztje volt 1926 és erdőben található a Lókai erdészháztól 1929 között Fekete István északra kb. 70 méterre. Közelében egy (1900–1970) író, akinek kiszáradt tó medre látható. A víz kilépése innen származik a felesége az erdő sarkánál a patak medre mellett tör- is. Az itt eltöltött éveket a ténik, ahol a téglából épített, nyitott merí- Ballagó idő című önélet- tős kútházat találjuk. A boltív tetején rajzi regényében örökí- terméskövet helyeztek el. tette meg a szerző. 1971-ben foglalta Csordás Nándor kerületvezető er- FEKETE ISTVÁN EMLÉKÖSVÉNY dész. Az évszám a forrás bal oldali falában egy ki- Az író munkásságának és itteni életének álló téglába vésve látható. emléket állítva 2006-ban alakították ki a Fe- Gyér vízhozamú forrás kete István Emlékösvény útvonalát, melynek 0,5-1 liter/perces vízho- akár kiindulási pontja is lehet Bakóca. Az or- zammal, névtáblája nincs. voslakástól elindulva a falu domboldalában A Berta-kút a falu vízel- felkereshetjük a Káni-keresztet, vagy egy látását szolgálja, míg a körtúrával bejárhatjuk az emlékösvény 12 ki- Cserelai-forrás újra feltárásra, kiépítésre ér- lométeres útvonalát. A jól követhető, jelzett demes. turistaút érinti Alsó- és Felsőkövesdet, és a A Dél-Dunántúli Kéktúra útvonaláról mesébe illő nagymátéi Fekete István Füvész- leágazó kék kereszt jelzésen, igen szép kör- kertet, ahol az írónak szobrot is állítottak. Az nyezetben csordogál az Éger-kút forrása, információs táblákról megismerhetjük mű- ahol a turisták felfrissülést és pihenésre al- veit, munkásságát, és a természet iránti el- kalmas helyet találnak. n kötelezett tiszteletét. n BAKÓCA 25

A falutól délre található, Ugrató nevű erdei tisztáson a helyi szóbeszéd szerint a Ma- iláth lányok és vendégeik ta- nulták a lovak ugratását. Harang-erdőnek nevezett er- dejéből adta el a község azt a famennyiséget, amelynek árá- ból új harangokat tudtak vá- sárolni az első világháború után. ZSIRMON TANYA A falutól néhány kilomé- terre fut végig a Dél-Dunán- A Bakóca határában elhe- túli Kéktúra útvonala, lyezkedő tanya kiválóan alkal- melyről 200 méteres kitérő- mas kikapcsolódásra, a falusi élet után érdeklők számára. A tanyán a hagyományos háztáji állatok (liba, kacsa, disznó) mellett birkát, kecskét és pó- nilovat tartanak a háziak. A ta- nyához tartozik még több Rendezvények mint százhektáros erdő és Igény szerint nagyobb ren- szántóföld, melyen gabonát és dezvények (például esküvők) kukoricát termelnek, ami a lebonyolítását is vállalják. vel felsétálhatunk a Zselic leg- mezőgazdaság iránt érdeklő- A tanya mellet lévő domb- magasabb pontjához, a 359 dők számára lehet érdekes. oldalon tereppálya van kiala- méter magas Hollófészekhez. kítva, mely alkalmas verse- A hely onnan kaphatta a Szállás nyek és terepjáró bemutatók nevét, hogy itt valamikor sok A házban 2-5 ágyas szobák megtartására. holló fészkelt, és a néphagyo- várják a pihenni vágyókat, ahol mány szerint 1848-ban itt igény szerint rácsos gyereká- Megközelítés várták a helyi népfelkelők Jel- gyat is biztosítanak. A házon Pécstől 40 km-re, a 66-os lasich seregét. kívül a telken sátoros táboro- főútról Oroszlónál kell Ba- A falutól északra található zás is lehetséges akár nagyobb kóca irányába fordulni. A fa- a Karádi-kert elnevezésű hely. csoportok, iskolai osztályok luba érkezve a Zsirmon Tanya A néphagyomány szerint a számára.Félpanziós és teljes táblánál balra fordulva 200 m- domboldal erdős részén egy- ellátásra is lehetőség van. re található a tanya. kor betyártanya volt, ahol Patkó Bandi is gyakori ven- Zsirmon Endre dégnek számított. A régi be- és felesége tyárvilágban a bakócai határ- 7393 Bakóca, ban nem volt szabad se látni, Zsirmon Tanya se hallani, ugyanis ezt ajánlot- 20/515-1821; 30/212-6605 ták a betyárok. Tanácsos volt [email protected] a hétköznapi embernek óva- zsirmontanya.uw.hu tosan közlekednie. n BARANYAJENŐ 26

Török Bálint. Az oszmán hó- mellett a pécsi püspök és a doltság idején folyamatosan Jankovichok is bírtak itt terü- lakták, magyar népessége ki- letekkel. A 19. században a tartott a megpróbáltatások ide- jenői németek közül sokan jén. Közéjük tartozott a éltek dohánytermesztésből. Császár család is, akiknek neve 1945 után a német lakosságot szerepel az 1554. évi török adó- nagyrészt kitelepítették a falu- összeírásban, emléküket pedig ból. 1946-ban helyükre a Sze- Az ötszáz lakosú község Ba- az egykori vízimalom melletti rémségből magyar családokat ranya megyében, a Sásdi kis- Császár-szállás őrzi. hoztak. Jelenleg 511 fő él a fa- térségben, Sásdtól nyugat- A 18. században lotharingiai luban. északnyugatra, a 66-os főút német telepesek költöztek a A templomon kívül műem- mellett fekszik. falu mai területére, és lassan lék az 1893-ból származó Angs- A falut az oklevelek először megjelentek mellettük az addig ter-orgona. A kis falucska 1238-ban említették Jenő a patak túlsó – paléi – oldalán jelenleg két művészlelket is néven, de a régészeti emlékek élő őslakosok is. Ezekben az magáénak tudhat, a települé- bizonyítják, hogy területe már évtizedekben több földesura is sen él Perhács Eszter kerami- az ókorban is lakott volt. A volt a településnek, a pálosok kus, és lánya, Ungvári Veronika Várhegy utca egy valamikori grafikus. A településen jelentős földvár meglétére utal. A falu a szőlőkultúra, magas az erdő- neve a csuvas-török Jenő törzs- sültség. névből származik. A középkor- A falu határában található a ban még Tolna megyéhez Sapka-tőttős nevű dom- tartozó falu a késő középkor- bocska. A baranyajenőiek sze- ban a somogyvári apátság bir- rint régen sapkával hordták toka volt, tőlük rabolta el össze a dombot. n BARANYAJENŐ 27 BARANYAJENŐ 28

Középkori templomát 1714- ben romként említették. Ekkor Mindszent filiájaként írták össze. A helyiek szerint a kenderföldnek nevezett dűlő- ben – itt állhatott a középkori épület – egykor egy harangot szántottak ki, amely az új templom tornyában hívja mi- sére a híveket. Ma is látható temploma, a várhegyen álló római katolikus épület 1822-ben épült klasszicista stílusban, majd részben átépítették romantikus stílus- ban. Berendezését Rostás Jenő plébános restauráltatta, a templomépületet magyar és német adományokból Szonner Ádám plébános újíttatta fel. n

Perhács Eszter BAKANCSOSOKNAK keramikus A településről induló 7384 Baranyajenő, Béke utca 14. piros háromszög jelzése a 30/507-1389 Baranya, Somogy és Tolna [email protected] megye határán álló kilátó- hoz és kopjafához vezet. Innen a turistajelzéseket Ungvári Veronika követve átsétálhatunk Göd- grafikus rére, vagy Mosdós, Nagy- 7384 Baranyajenő, Béke utca 14. berki, Jágónak irányába 70/242-1743 tehetünk kisebb-nagyobb [email protected] kirándulásokat. n BARANYAJENŐ 29 BARANYASZENTGYÖRGY 30

Az alig százhatvan lelkes – Kaposvár és Komló között fekvő – település a 66-os számú útról Szágyig vezető be- kötőútról közelíthető meg. A falu neve a török hódolt- ság előtti Zentgerg alakban is- helyiek a dombóvári sokadal- űzöttek helyére a Felvidékről mert, a falu templomának mat látogatták előszeretettel, magyar családok érkeztek, az védőszentjére utalva. Magyar és a sikeres üzlet után hazafelé 1970-es népszámlálás idején lakosai kibírták a török táma- a Rece-csárdában itták el az pedig több tucatnyian dél- dások viharait, ám a Rákóczi- áldomást. A 20. század elejére szlávnak vallották magukat. szabadságharcot követően a lakosság zöme német anya- Az egykor virágzó falu ma a ki- elhagyták szülőhelyüket, és a nyelvű volt, ám 1945 után je- pusztulás szélére sodródott. falu évtizedekre pusztává vált. lentős részüket kitelepítették. Természeti környezete, halas- Új lakosságát Petrovszky József Emléküket a környéken lévő tava és a határában lévő vadas- földbirtokos Trier környéké- dűlők, puszták, erdők, mezők park lehetőséget nyújthat a ről telepítette be 1754-től. A német elnevezése őrzi. Az el- felemelkedésére. n BARANYASZENTGYÖRGY 31 BARANYASZENTGYÖRGY 32

UHL ANTAL SZOBOR Az 1902. január 16-án Mohácson született „magyar nemzetségű, német anyanyelvű” plébános, Uhl Antal emlékére emelt bronzszobrot a község parkjában, a plébánia mellett állították fel. Uhl Antal emlékének ápolása kiemelt szerepet kap a község éle- tében. A katolikus pap szá- mos üldözöttnek – köztük zsidóknak – szerzett „túl- élő” menlevelet a második

A falu temploma 1427-ben romjain emelték az új, szintén bukkan fel először a források- Szent György tiszteletére épült ban. Ekkor Pozsegai Pál volt a plébániatemplomot. Az új egy- helyi plébános. A templom a ház berendezését Rostás Jenő török korban elpusztult, 1712- plébános restauráltatta, falait ben az elhagyott temetőben Gebauer Ernő pécsi festőmű- álló templomromról számol- vész freskói díszítik. A falu szé- nak be az iratok. 1774-ben a lén áll a Jäger-kápolna, amely temetőben, a régi templom állíttatójáról kapta a nevét. Baranyaszentgyörgy köz- ponti tere Uhl Antal (1902- 1982) plébános nevét viseli, aki Franciaország német megszál- lása idején a Gestapo elől mentett üldözötteket. 1943- világháború alatt. Akkor a ban hazarendelték, és Szent- Gestapo, a kitelepítések györgyre helyezték, ahol idején az ÁVÓ hurcolta harminckilenc évig szolgált. meg. Ekkor már Baranya- 1945 után kiállt a kitelepítettek szentgyörgy plébánosaként, és az üldözöttek mellett. Há- helybélieknek nyújtott se- zában rendszeres vendég volt gítséget. Közel negyven Fekete István író és felesége, éven át szolgálta a falut, elismertségét pedig jelzi, hogy amelyhez akkor is hűséges aranymiséje alkalmából VI. Pál maradt, amikor a bonyhádi pápa köszöntötte levélben. plébánia vezetését ajánlot- Szobrát a hálás utódok 1995- ták föl számára. n ben emelték. n BARANYASZENTGYÖRGY 33

ST. GEORGE VADÁSZATSZERVEZŐ ÉS UTAZÁSI IRODA

A St. George Vadászatszervező Iroda alapítója és vezetője, dr. Palkovics György több mint 30 éve tevékenykedik a vadgazdál- kodás és a vadászatszervezés területén. Az így szerzett tapasztala- tokat kívánja hasznosítani részben privát vadászterületén, illetve Magyarország legjobb vadászterületein a St. George Hunting szer- vezésében.

A sok személyes tapasztalat alapján a társaságnál tudják, hogy a vadászvendégek többsége mire vágyik: w vadban gazdag területre w kiváló vadászkísérőkre, hivatásos vadászokra, akik tudják, hol jár a vad w jó vadászkonyhára, ahol ínycsiklandó falatok sisteregnek a tűzhelyen w derűs hangulatra a vadászatokon és a vadászházban w elfogadható árakra

7383 Baranyaszentgyörgy, Petőfi u. 21. 72/454-317 Vadászházi telefon: 72/554-004; 20/545-3133 N46° 25’008” E18° 02’089” (A vadászház a Baranyaszentgyörgy melletti Bikavölgyben, a vadaskerten belül helyezkedik el.) BIKAL 34

birtoka volt. A település a török uralom alatt sem néptelenedett el. 1554-ben tizenhat, 1586-ban pedig tizenöt házat jeleznek az összeírások. A török felszaba- dító háborúk idejére népessége kicserélődött, magyarok helyett görögkeleti rácok lakták. 1696- ban Bikalon öt családot írtak össze, de a Rákóczi-szabadság- Bikal a Baranyai-Hegyháton, harc viharai őket is elsodorták, a Mecsektől északra fekszik. A és a falu évekig pusztán állt. hétszázötven lelkes település A Rindsmaul-birtok először könnyen megközelíthető katolikus délszlávokkal kezdett Dombóvár, Bonyhád és Sásd benépesülni az 1720-as évek Az 18. század végén evangé- irányából is. Nevének jelentése: elején, majd Mágocsról és Haj- likus németek érkeztek a fa- bükkös alja, ami jelzi az eredeti másról magyarok érkeztek. luba. 1830-ban a falu a Királyi földrajzi környezetet. Nekik köszönhető az új temp- Kamara birtoka, ekkor 521 A falu nevét az oklevelek lomuk felépítése sárból és nád- horvát és 540 német nemzeti- 1325-ben említették először ból 1726-ban, 1743-ban pedig ségű lakos élt a településen. Villa Bykol néven. A település sok helyen ki kellett bővíteni, Előbbiek között makacsul tar- ekkor a maróci uradalom ré- ez azonban már az új birto- totta magát a hagyomány, hogy szeként a Szente-Mágócs nem- kosra, Petrovszky Józsefre há- Jurisich Miklóssal érkeztek a zetségből származó János rult. Magyar Királyságba. BIKAL 35

A 18-19. század a falu virág- 2001-ben már csak lakosságá- mertté szerte az országban. A korának számított. Az új jöve- nak alig hat százaléka vallotta bikali hal, nyúl és barack nem- vények fejlett gazdálkodási magát németnek, a falu nyel- zetközi hírnevet is szerzett a módszereket honosítottak meg vében, nemzetiségében egyre falunak. Ez idő alatt Bikal ro- a vidéken, különösen a do- homogénebbé válik, ám hagyo- hamosan fejlődött, iskola, hánytermesztés volt jelentős. mányaikban elevenen él a óvoda, új utcák épültek, és Mivel a vasút mindmáig elke- német és délszláv származás ezernél is többen éltek itt. rüli a települést, ezért az ipa- tudata. 1990 után ez a lendület meg- rosítás alig ért el ide, és Bikal A község az 1950-es évektől torpant, és néhány év stagnálás mindvégig megmaradt dön- állami gazdaságáról vált is- következett. tően mezőgazdasági jellegű- Ma a kisvállalkozások, a menek. zőgazdasági termelők, valamint Az 1848–49-es forradalom az idegenforgalom jelentik és szabadságharc idején Puch- Bikal jövőjét. A falu fekvése, az ner Antal Szaniszló császári tá- Élménybirtok, a Puchner-kas- bornok lett a falu birtokosa. tély, valamint a közelben levő Alatta készült el a falu közepét tizennégy halastó több mint uraló palota-együttes. A máso- kétszáz hektáros vízfelülete dik világháború hatalmas meg- minden idelátogatónak tartal- rázkódtatást okozott, a mas szórakozást és kikapcsoló- kitelepítés több mint négyszáz dást nyújt. Az ornitológia iránt embert érintett. Üresen ha- érdeklődők számos ritka ma- gyott házaikba Moldvából tele- dárfajt figyelhetnek meg a ná- pítettek be csángó magyarokat. dasokban. n BIKAL 36

RÓMAI KATOLIKUS és sárból készült, felső részét kilenc papírképből összera- TEMPLOM gasztott háttér alkotta. A A település középkori templom védőszentje ekkor temploma elenyészett, a 17. Szent Jakab volt. Harangjáról század végén a szerbek való- az 1742. évi vizita beszámol, és színűleg még időnként hasz- felirata szerint „Ad honorem nálták. A következő években a Spiritus Sancti AD 1475” a kö- bikali hívek a mágocsi temp- zépkori épületből mentették lomot látogatták, és oda is te- át az új helyére. Sajnos nem metkeztek. Az 1729-es kánoni tudjuk, hogy ma is megvan-e látogatás szerint a bikali még ez a harang. templomot három évvel ko- A kis fatemplomot – nyilván rábban a lakosok a saját költ- a hívek számának gyarapodása ségükön sárból és faanyagból miatt – 1743-ban kibővítették, építették, illetve náddal fedték de a század vége felé már szinte be. Az oltár alsó része téglából romokban hevert, ezért Ester-

házy püspök bezáratta. Sok huzavona volt az új megépítése körül, sem a község, sem pedig a kegyúri család nem igazán akart áldozni a felépítésére. Csupán Winkler Mihály gödrei esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok buzgóságának és anyagi támogatásának köszön- hetően készült el. Az új templomot 1797-ben szentelték fel Szent Anna tisz- teletére. Bikal vegyes nemzeti- ségi összetételét tükrözve nemcsak magyarul, hanem horvátul és németül is elhang- zottak az avatóbeszédek. nn BIKAL 37

EVANGÉLIKUS TEMPLOM „Bikali lutrányosok” – mondták régen a környékbe- liek némi megvetéssel a hang- jukban a bikali evangé- likusokra. Nem volt ez szokatlan abban az időben, hiszen a felekezeti eltérés sokkal mé- lyebb szakadéknak bizonyult a nyelvi vagy nemzetiségi kü- lönbségeknél. A betelepedett németek nagy része hozta ma- gával ősei hitét az új hazába. Ők kezdettől fogva külön is temetkeztek az őslakosoktól,

templomot azonban csak deti. A belülről takaros temp- 1869-ben építettek maguknak lomra bizony ráférne egy ala- a Puchner-kastély közvetlen pos tatarozás. szomszédságában, az utca- A bikali evangélikus közös- fronttól egy kissé beljebb. ség ma is él. Hozzájuk tartozik Az egyhajós, félköríves szen- Egyházaskozár mint anyagyü- téllyel záródó templom tornyát lekezet, Bikal, Mágocs, Meké- hagymakupola fedi, rajta az év- nyes, Nagyhajmás, Tófű mint szám, amely hirdeti az épület leánygyülekezetek, Hegyhát- elkészültét. Az épület kevert maróc, Szászvár, Szalatnak és stílusú, barokk, klasszicista és Alsómocsolád mint szórvány- romantikus elemek egyaránt gyülekezet. Minden hónap megfigyelhetők. A déli hom- első vasárnapján 15 órakor Bi- lokzati torony kissé kilép a fal- kalon kerül sor az istentiszte- síkból, a kőkeretezésű kapu letre, akkor biztosan meg lehet félköríves záródású, a két ka- tekinteni az impozáns épület puszárny pedig máig az ere- belsejét. n BIKAL 38

PUCHNER-KASTÉLY nagy tervei voltak a kastély bő- vítésével kapcsolatban, ám A bikali kastély névadója a korai halála miatt ennek meg- császárhoz hű, Selmecbányáról valósítása fiatal özvegyére ma- származó Puchner Antal Sza- radt. Az épület 1889-re nyerte niszló, aki a napóleoni hábo- el ma is látható, romantikában rúk után Itáliában szolgált, gyökerező historizáló formáját. majd 1846-ban erdélyi főpa- A kastélyt 1993-1996 között rancsnokká nevezték ki, és az felújították, majd egy évre rá 1849-es erdélyi hadjáratban műemlékké nyilvánították. többször is összecsapott a ma- Most kifogástalan szálloda- gyar seregekkel, később Ve- komplexum működik a falai lence kormányzója lett. A között, ahol egész évben várják három falut magában foglaló a pihenni vágyókat. bikali uradalmat az uralkodó Az egyemeletes épület 1841-ben adományozta Puch- aszimmetrikusan U alakú. A ner Antalnak, császári tábor- főútról díszes kapun érhető el nokként elért katonai sikerei az épület, az egykori főbejárat elismeréseként. A báró ekkor mellett a szépen felújított belső látogatott először birtokára, udvar található. A kastély leg- ahol az 1840-es évek végén díszesebb – főúthoz közel eső kastély építésébe kezdett, és – szárnya historizáló hatású, a amikor 1849-ben a tábornok stílust meghatározó oszlopo- fia, Hannibál ellátogatott a bir- kon nyugvó díszes erkélyével, tokra, a kastély épülete már pompás ablakaival. Ebben a állt. Puchner tábornok halála szárnyban az irodák mellett után Hannibál vette át a birto- korhűen kialakított 2 és 4 kot, és a park telepítése mellett ágyas szobák és egy – kívülről a kastélyt is átépítette. Az ő is jól elkülönítetten látszó – idősebbik fiának, Károlynak lakosztály található. A hatalmas díszfákkal övezett utcai oldalt a Puchner család egykori cí- mere díszíti. A recepcióról a társalgón és a szivarszobán ke- resztül közelíthető meg a mo- narchia stílusú étterem. A négyhektáros parkban apart- manházak, konferenciatermek, sportpályák, és egy igényes él- ményfürdő is található. Az elmúlt években nyílt kö- zépkori élménypark komoly turisztikai vonzerőt jelent, és ezzel Bikal a megye egyik leg- vonzóbb településévé vált. n BIKAL 39 BIKAL 40

vidék hangulatát idéző Fogadó- ban. Mindezt a sok lehetőséget PUCHNER három különböző wellness- BIRTOK – BIKAL részleg (francia mintára kiala- Puchner kított élményfürdő, az Kastélyszálló**** Ezeregyéjszaka világát idéző és Reneszánsz marokkói fürdő és a gyerekzsi- Élménybirtok vajtól mentes, a pihenést szol- gáló palotafürdő), 30-féle masszázs, valamint 10-féle arc- A Mecsek lábánál, hívogató vagy családoknak a vendéghá- és testkezelés koronázza. völgyekkel szabdalt, dimbes- zak, a romantikusoknak, a fia- A Puchner Kastély- dombos, varázslatos vidéken talos életérzés kedvelőinek a szálló**** családbarát szál- található a Puchner Birtok, egy francia stílusú udvarház vagy a láshely, a dolgozók azon több mint 14 hektáros, ősfák- Reneszánsz Palota szobáit igyekeznek, hogy minden csa- kal övezett területen. A szál- ajánlják. A szállóvendégek ládtag egyformán jól érezze loda ötféle szálláshangulattal és nemcsak különféle szálláshan- magát az ott töltött idő alatt. A étkezési helyszínnel, három gulatok, hanem más-más étke- szállodában megtalálható min- wellness-részleggel és az ország zési helyszínek közül is den, ami egy kisgyermek ellá- első interaktív kalandparkjával választhatnak. A reggelit, az tásához szükséges – legyen szó várja egy vagy több napra ér- ebédet és a vacsorát akár a gondozáshoz használt eszkö- kező vendégeit! külön-külön helyszínen fo- zökről (babakád, bili, gyerek- A vendégek különböző han- gyaszthatják el: a Habsburg stí- vécé), vagy a szakképzett gulatú szobák közül választhat- lusú étteremben, a régmúltat személyzetről. A szállóvendé- nak: az arisztokratikus életérzés idéző Katalin-teremben, a megek számára megannyi prog- kedvelőinek a kastély, a well- diterrán hangulatú Romkert- ram színesíti a pihenést: ness imádóinak a fürdőház, ba- ben, a falfestményekkel kézműves, gasztronómiai, ál- ráti társaságoknak, cégeknek díszített Lovagteremben vagy a latos, életmód és harcászati te- BIKAL 41

vékenységek mellett színészek hető meg, sőt legtöbbjüket által előadott vidám színielőa- meg is simogathatjuk. Birkák, dásokon is részt vehetünk. A kecskék, szamarak, tyúkok és kifejezetten gyerekeknek, csa- még sokféle állat várja a simo- ládoknak vagy pároknak szóló gatást. Az egész napos progra- programok havonta változnak! mot küzdelmekkel és A kastélyszállóhoz tartozó próbatételekkel teli lovas elő- Reneszánsz Élménybirtok az adás, valamint ragadozó ma- ország első tematikus törté- darakat bemutató madaras nelmi kalandparkja, ami egy előadás színesíti. valódi időutazásra csábít, hi- Foglalj szállást, látogasd meg szen az Élménybirtok kapuin az Élménybirtokot, és tekintsd átlépve belecsöppenünk a kö- meg a nyári előadást! Egy- és zépkori Magyarország életébe. többnapos programokkal és él- Megismerhetők a reneszánsz ményekben gazdag családi ka- kor szokásai, mesterségei, az landdal vár a Puchner Birtok emberek hétköznapi élete. A Bikalon! n csodát színészek, animátorok, kézművesek, lovasok és soly- mászok keltik életre. Az Él- PUCHNER BIRTOK – BIKAL ménybirtok főterén gyerek és Puchner Kastélyszálló**** felnőtt egyaránt játszhat, lovagi és Reneszánsz Élménybirtok páncélba bújhat, íjászkodhat, 7346 Bikal, Rákóczi u. 22. fotózkodhat a harcászati eszkö- Tel.: 72/459-546, –547, –548 zökkel, és egy hatalmas játszó- Fax: 72/459-549 téren tölthet felszabadult [email protected]; [email protected] perceket. A falu állatsimogató- www.puchner.hu; www.elmenybirtok.hu jában számos háztáji állat figyel- BIKAL 42 BIKAL 43

CS. NAGY SCHULLER– GOLUBÁN VENDÉGHÁZ KNEISZ VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Cs. Nagy Istvánné Schullerné Kneisz Márta Stúder Zsófia Bikal, Szabadság u. 62. Bikal, Zrínyi u. 19/a Bikal, Béke u. 3. 72/672-449; 30/402-2743 72/459-334; 30/401-3285 30/358-7564 [email protected] [email protected] [email protected] www.bikal.hu www.bikal.hu www.bikal.hu 8+2 fő 6 fő 6+2 fő

FALUMÚZEUM 7346 Bikal, Jókai u. 16. 72/559-006 [email protected] www.bikal.hu A tisztaszobától a kemencés konyhán át a pajtában megbújó kincsekig mindent megtalálhat az ide látogató, amit nagyanyáik idejéből a múzeum megálmodói megőriztek. BODOLYABÉR 44

A török időkből fennmaradt hagyomány szerint Egyházas- bér harangját egy forrásba rej- tették. A visszatérés után döntött úgy az akkori lakosság, hogy a környező domb védel- mét kihasználva, annak lábánál építik újjá a falut. A 18. század- ban az istenfélő, magyar ajkú Bodolyabér több település: falu földesura a pécsi szeminá- Alsó- és Felsőbodolya, vala- rium volt. Templomát az 1738- mint Egyházasbér egyesülésé- ban készült összeírás teljesen vel jött létre 1950-ben. A közel romosnak említette, a híveket kétszázötven lelkes település ekkor a magyarszéki pap gon- Sásdról és Komlóról egyaránt dozta. cserébe főleg gabonát adtak a könnyen megközelíthető, vas- A falvak lélekszáma ezekben helyiek. útállomása 2009-ig működött. az évtizedekben növekedésnek A falu átvészelte a világhá- Felsőbodolyát 1332-ben, indult, a gyerekek taníttatására borút, a közművesítés azonban Egyházasbér nevét pedig 1290- ezért szükségessé vált egy isko- erőn felüli vállalásokra kény- ben, a pápai tized összeírásakor lamester alkalmazása. Egyhá- szerítette az önkormányzatot. említették először az oklevelek. zasbér első iskolája 1802-ben Ezért a rendszerváltás idejére a Ezek a települések eredetileg nyitotta meg kapuit, és egészen falu kimerült, megindult az el- mintegy ezer méterrel kele- 1989-ig fennmaradt. A telepü- vándorlás, és a gyermekhiány tebbre voltak a falu mai helyé- léseket a német bevándorlók miatt bezárták az iskoláját. Az től. A pécsi káptalan birtoká- elkerülték, a falu mindvégig épületet átalakították, azóta fa- ban levő települések a török megőrizte magyar arculatát. luházként funkcionál. Az hódoltság alatt elpusztultak, Piacán gyakran megfordultak 1990-es népszámláláskor 318, lakói pedig a 17. század végén a bakócai, kisvaszari és szászvári 2001-ben 308, 2008. január 1- közeli Barátúrra költöztek. gelencsérek, és a korsókért jén pedig 246 lakosa volt. BODOLYABÉR 45

SZŐLŐHEGY A település fölött húzódó domboldalt nevezik így a helyiek, megközelíthető Kis- bodolya felől is, de Bodolyabér irányából köves, néhol betonos út visz fel a hegyte- tőre, ahol közel 70 kis szőlősbirtok talál- ható, melynek több mint a fele művelt. A tulajdonosok nemcsak helyiekből áll- nak, hanem a környező városokból járnak ide ki, Pécsről, Komlóról, Sásdról, Dom- bóvárról. Az egyik legrendezettebb kert egy budapesti házaspáré. A terület villannyal ellátott, a vizet ún. csőkutakból nyerik. A sző- lőbirtokoknak köszönhetően – ahol a szőlő mellett gyümölcsösök A település természetvé- is szép számban megtalálhatók – szakmai programokat szervez- delmi területtel is büszkélked- nek, melyek keretében a résztvevők megismerkedhetnek többek het, ugyanis a megyében ez az között a metszés és borkezelés fortélyaival. Rendszeresen rendez- egyik olyan hely, ahol ezüst nek borversenyeket, aminek köszönhetően évről évre jobb minő- nyárfák nőnek. ségűek a helyi borok. Hangulatos, régi időkre emlékeztető borpincéit érdemes felkeresni. ÉRDEKESSÉG. Kisbodolyát az öregek még az 1970-es években is Szerbiának nevezték, ami arra utal, hogy 1919-ben itt húzódott a demarkációs vonal, és Bérrel ellen- tétben ez már a megszülető délszláv királysághoz került. A falu határá- ban levő Őrhegy heves küzdelemnek is színterévé vált, a vöröskatonák több, hadianyagot szállító szerb ko- csit elfogtak. BODOLYABÉR 46 BODOLYABÉR 47

HARANGLÁB A község egyik érdekessége, hogy ugyan temploma nincs, de van két haranglába. A régi kis- bodolyai, fából készült harang- lábat pedig a nyolcvanas években a szentendrei skan- zenbe szállították. Jó időben a haranglábnál gyűlnek össze a hívők. A régi iskolaépületben berendezett kápolnában ün- neplik a szentmisét és az igeli- turgiát. Érdekes, hogy bár Gertrúd a betelepülő németség körében volt népszerű szent, március 18-án ült ünnepét még a 20. század elején is megtartot- ták Bodolyán. Ezen a napon itt gyűlt össze az egész fáré, vagyis plébániakörzet, így Magyarher- telend, Egyházbér, Barátúr falvak német lakossága. EGYHÁZASKOZÁR 48

sos említése egy 1058-ban keletkezett oklevélben maradt fenn. A középkorban az anyai uradalom részeként élte mindennapjait, több család, így a Treutelek és a Lévaiak kezén is megfordult. A mohácsi csata után a terület hadszíntérré vált, és Tinódi Sebestyénnek kö- szönhetően fennmaradt egy Kozár határában vívott ütközet A ma közel nyolcszáz lelkes emléke. 1542 tavaszán a kozári település Baranya északi részén mezőn győzte le Werbőczy fekszik, közúton Komló és Imre – a Tripartitum megal- Dombóvár felől könnyen meg- kotójának fia – Tolna megyei közelíthető. főispán Kászim vajda, a pécsi szerbek költöztek, akik túlélték Az Árpád-kor óta lakott te- Kászim pasa dzsámi névadójá- a Rákóczi-szabadságharcot, és lepülést valószínűleg a honfog- nak csapatait. túlsúlyukat jelzi, hogy 1751-től lalókkal együtt érkezett A 16. századi összeírások Ráckozár néven emlegették a kazárok alapíthatták, és a neve még tanúskodnak a falu lété- falut egészen 1934-ig, amikor alapján feltételezhetjük, hogy ről, ám a visszafoglaló háborúk végérvényesen Egyházaskozárra már korán templommal ren- zivatarai szétszórták lakóit. A keresztelték át. Az új jövevé- delkező, úgynevezett egyházas pusztán maradt vidékre vla- nyek legendát is ragasztottak a hellyé vált. Kozár falu első írá- chok, majd az 1690-es években faluhoz, mely szerint a birtok EGYHÁZASKOZÁR 49

úrnője, Kóza beleszeretett egy szerb pásztorfiúba, és a me- A KOZÁRI CSATA nyegző után szerelme jeléül idehozatta a fiú családját, akik Történt, hogy 1543-ban Szász és Márévár védői is feladták az erőssé- úrnőjük iránti hálából, annak güket. Tolna megye déli részén Döbrököz vára akkor még magyar kézen halála után róla nevezték el fa- volt. A vár ura, Werbőczi Imre állandó harcban állott Kászim mohácsi lujukat. Ki tudja ma már az és szekszárdi szandzsákbéggel, mivel csapataival akadályozták a törökök igazságot? Az azonban bizo- szabad vonulását az Eszék-Mohács-Buda útvonalon. Ez persze nem tet- nyos, hogy az 1730-as évektől a szett Kászimnak, és dühében bajviadalra hívta ki Werbőczit és tiszttársait. rácok mellett németek, horvá- Ezekből rendre a magyarok kerültek ki győztesnek, úgy, hogy Kászim bég tok és magyarok, evangéliku- az ő bajvívóinak különféle ajándékokkal kedveskedett. Köztük volt Recsef sok és katolikusok egyaránt vezér is, akinek az emlékét egy horgos máig megőrizte Császta területén. megjelentek a középkori tele- A zsákmányszerző törökök a szászvári csetepaté után északra vonultak pülés tág határaiban. Igaz, szer- tovább. Ez a hely a mai Egyházaskozár belterületétől délkeletre esik, és vezett telepítésekre csak „Jauka” a neve. Kászim vitézei „nagy vígan” voltak, hiszen útközben 1756-ban Birkenstock János újabb zsákmányra tettek szert: parasztkolonizátor jóvoltából „Igen száguldának, ők sokat rablának, került sor, aki Tolna megye Az szegin községben sokat fogdosának, sváb falvaiból csábított át – el- Kozári mezőre mikoron jutának, sősorban lutheránus – lakoso- Ott ők megszállának, nagy vígan valának.” kat az Esterházy Miklós birtokában levő Kozárra. A kö- Közben hírvivői révén, Werbőczi is megtudta, hogy mire készül Kászim vetkező évtizedek Ráckozár bég. Ezért csapataival habozás nélkül a kozári mezőre vonult, és váratlanul legfényesebb korszakának bi- lecsaptak a törökre, akik egy része elesett, a többi megfutamodott. zonyultak, 1778-tól megkapta Maga Werbőczi is megsebesült a közelharcban: „…egy terek üt arcul a mezővárosi kiváltságot, lakói találá…” – tudósít Tinódi. A döbrököziek kilencven törököt levágtak, évi négy országos vásárt tart- és azoknak fejét vették, a magyar foglyokat pedig kiszabadították. A hely hattak, elkészült az evangélikus tehát nem véletlen kapta a „Jauka”, vagyis ’jajgatás’ nevet, ugyanis a gyülekezet temploma, és 1787- falu akkori szerb lakói hallhatták a csata zaját, és a törökök jajveszéke- ben már 1200 főt jegyeztek fel lését. Tehát ezen a helyen lehet a csatában elesett törökök temetője. az összeírások. A gazdasági Tinódi Lantos Sebestyén „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári konjunktúra hatására Kozár a mezőn viadalja” címen énekelte meg a viadalt. Hegyhát legjelentősebb telepü- EGYHÁZASKOZÁR 50 lései közé emelkedett, számos teséget – a lakosság hat száza- Egyházaskozár történelmében. malmában őrölték a környék léka halt meg valamelyik fron- A fronton elesettek mellett gabonáját, zsidó kereskedői ton – nehezen tudta kiheverni több tucat, kényszermunkára akár Bécsből is beszerezték a a közösség. Pedig az 1928-ban hurcolt ártatlan ember tűnt el szükséges portékát, és az in- bevezetett közvilágítás, az első a közösségből, és ha ez nem tenzív állattartásból, valamint a cséplőgépek megjelenése egy lett volna elég, a kommunista szőlőművelésből származó ha- könnyebb élet reményével ke- belügyminisztérium nyolcszáz szon megteremtette az alapot csegtettek, de a következő vi- embert telepített ki a szárma- a gazdagodáshoz. A megválto- lágégés, és az azt követő zása miatt 1947–1948-ban. zott viszonyokhoz az erős evan- megtorlás lezárt egy korszakot Helyükre hasonlóan hányatott

gélikus német közösség tudott sorsú moldvai, főleg Magyarfa- a legjobban alkalmazkodni, a luból érkező csángót hoztak, szerbek, valamint a katolikus akiknek hosszú évekbe telt az magyarok és németek fokoza- idegen környezetbe való beil- tosan elköltöztek más vidé- leszkedés. kekre a boldogulás remé- Mára – ha a sebek nem is nyében. hegedtek be teljesen – Egyhá- A 19. század utolsó éveiben zaskozár lakossága készen áll tomboló filoxéra azonban arra, hogy a következő évtize- véget vetett a konjunktúrának, dek ismét olyan aranyecsettel és a többi bortermelő faluhoz kerüljenek be a falu emlékeze- hasonlóan, innen is többen tébe, mint a Birkenstock, vagy döntöttek az Amerikába való a második alapítónak nevezett kiköltözés mellett. Ezt, illetve Bene József lelkész nevével jel- az I. világháborús embervesz- zett korok. n EGYHÁZASKOZÁR 51 EGYHÁZASKOZÁR 52

EGYHÁZASKOZÁR falu telekjeiről kitetszik.” A közeli – a török időkben szintén el- TEMPLOMAI pusztult – Kiskozár területén is előkerültek egy templom A mai település határában a romjai. Az 1810-ben kelt bikali középkorban több falu élt. Kö- egyházlátogatási jegyzőkönyv zülük a Kozár, Nagy- vagy Fel- tanúsága szerint 1800 után sőkozár, illetve Egyházaskozár ennek köveiből építették újjá néven is előforduló possessió- az evangélikus templomot, ám ról tudjuk, hogy plébánia- mivel ez is szép tornyos épü- temploma a 14. században letről beszél, nem kizárt, hogy Szent Mihály arkangyal tiszte- az egykori plébániatemplom letére volt felszentelve, és egé- anyagát használták fel. Az újjá- szen a török időkig működött. éledő településen először a Egy 1686-ban keletkezett for- szerbek építették fel vályog- rás szerint „Ezen helység felől régenten jó falunak köllött lenni, a templomukat, és 1755-ben már mostani ember nem emlékezik, mint fönnálló szép, tornyos kő- kibővítették a Rácsaroknak nehogy falu lett volna, mindazonáltal templomáról, mind pedig a régi vezett dombocskán álló épüle- tet. A katolikusok eközben Bi- kalra jártak misére, az evangé- likusokat pedig a mekényesi lelkész gondozta. Birkenstock János buzgalmának köszönhe- tően Esterházy Miklós herceg 1782-ben engedélyezte az evangélikus templom felépíté- sét, telket biztosított, és építő- anyaggal támogatta a közösség elképzeléseit. Birkenstock ki- tett magáért, Pécsről hívott mesterembereket, akik úgy építették meg az épületet, hogy amikor 1786-ban megszűntek a protestáns templomokra vo- natkozó korlátozások, könnyű- szerrel alakították ki a harangoknak otthont adó tornyot, és nyitottak bejáratot az utcára. Így aztán a kozáriaké lett az ország első evangélikus temploma, amely tornyot kapott. 1787. június 24-én már három harang zúgott a felszen- telés napján, amelyből az egyiket Birkenstock – a néphagyo- EGYHÁZASKOZÁR 53 EGYHÁZASKOZÁR 54 mány szerint – még Felsőná- 1869-ben került sor, amikor az náról hozta magával. Hiába életveszélyessé vált tornyot visz- volt azonban a torony, majd az szabontották, és a helyére újat erre szerelt csodálatos óra, az emeltek. A templom berende- 1800-ban bekövetkezett tűz- zése, az oltár, a szószék, a fes- vész mindent elpusztított, és tett fakarzat, a padok a 19. elölről kellett kezdeni az óriási század végén készültek. 1936- összegekre rúgó építkezéseket. ban a faszerkezetek cseréjét vé- Ekkor alakították copfstílu- gezték el, és ekkor kapott új súra, és a település határában tetőt a templom. Mindeközben álló műhelyekben 150 000 tég- a szerbek elvándorlásával üre- lát égettek ki, mire 1819-re sen maradt ortodox templo- újra felépítették az Isten házát. mot 1924-ben elbontották, és Az új, ma is használt, 16 re- ma már csak néhány dűlőnév, giszteres orgonát Marschall Jó- és az egykori rác iskola neve zsef bonyhádi mester készí- a közösség pedig hálából – a emlékeztet ittlétükre. tette, míg toronyórát Eszékről lelkészek közül egyedüliként – Az evangélikusok közül rendeltek Szégart György órás- a templomba temettette el, a 1902-ben vált ki egy kisebb mestertől. Ezt Bene József feleségével együtt. Sírjukat ma csoport, amely megalapította a evangélikus lelkész, az újjáépí- emléktábla jelzi. A templom helyi baptista gyülekezetet, és tés legfőbb szervezője már nem következő átépítésére Guggen- az 1930-as években már híres élhette meg, 1807-ben elhunyt, berger János lelkészsége idején, énekkarral büszkélkedhettek. A kezdeti konfliktusok után példás együttélés jellemzi a két egyház viszonyát, és a baptista imaház az idelátogató turisták kedvelt célpontjának számít. A csángók betelepítése miatt megváltozó vallási arányoknak megfelelően mára a katolikusok is büszkélkedhetnek önálló templommal, amelyet 1996- ban szenteltek fel Szent István tiszteletére, és ekkortól kezdve augusztus 20. a falu búcsúnap- jának is számít. Mára tehát két takaros templomtorony néz szembe egymással Egyházaskozár fő- terén az újrakezdés kötelessé- gére figyelmeztetve, és bízva abban, amit Murmann Mi- hály lelkész az első templom felszentelésekor prédikált: „Mindeddig megsegített ben- nünket az Úr”. n EGYHÁZASKOZÁR 55

SZUPPI IFJÚSÁGI SZÁLLÓ, ERDEI ISKOLA ÉS LOVASUDVAR

A városi gyerekek számára új, és igen érdekes perecet mindenki emlegeti majd. A svédasztalos lehet az itt élő emberek közvetlensége, vendég- reggelire, a finom és bőséges ételekre nagy gond- szeretete, nyugodt életritmusa. Az ifjúsági szálló dal ügyelünk. Az állatokat kedvelő gyerekeket az 72 fő elszállásolására alkalmas, illetve a Kisház istállóban 5 ló, 1 csikó, 2 póni, csacsi, kecske, még további 32+12 fő részére biztosít kényelmes birkák, nyuszik, baromfiudvar és kutyusok, cicák szállást. várják. Az ellátásról saját éttermünkben, falusi ízekkel A tábor fűtött helyiségekkel is rendelkezik, így fűszerezett konyhánkban gondoskodunk. a téli évszakban benti foglalkozásokkal várjuk a A kemencében sütött pizzát, parasztlángost és hozzánk érkező gyerekeket.

7347 Egyházaskozár, Béke u. 19. Tel.: 72/459-797, 30/276-8076; 30/432-2421 Fax: 72/559-028 [email protected] www.szuppi.hu FELSŐEGERSZEG 56

nak száma: 7. Nevük: Deák, Dobszay, Balázs, Szob”. Ősidők óta intenzív állatte- nyésztés folyt a községben, kisebb mértékben növényter- mesztés, s mindemellett erdő- kitermeléssel foglalkoztak. Te- rületét hatalmas erdőségek A Baranya-csatorna völgye vették hajdanán körül. lakói mindvégig magyarok vol- melletti lankák között meg- 1342-ben a pécsi káptalan tak. A nagy kiterjedésű erdők búvó, Sásdtól alig másfél kilo- birtokaként van nyilvántartva, irtása növelte a vidék eltartó méterre fekvő település, Felső- az ekkor még Egörszeg nevű képességét, lakossága azonban egerszeg a Hegyhát viszonylag falucska. 1557-ben Horváth a múlt század végén is csak 162 kedvező adottságokkal rendel- Márton, Szigetvár várnagya lélek volt, alig kevesebb a je- kező kistelepülései közé tarto- adományban nyerte Ferdinánd lenleginél. Neve 1904 óta Fel- zik. Neve az égerfa név és a királytól. A török hódoltság sőegerszeg, már akkor a sásdi szeglet, zug jelentésű szög ösz- idején többször újratelepült, jegyzőség része. szetételéből adódik. A felső ám a felszabadító harcok alatt A két világháború között előtag megkülönböztető sze- lakói már szétszéledtek, és népkönyvtár, 1946-tól föld- repű, csak 1904-től szerepel a többen a szomszédos Vargára műves szövetkezet működött a falu nevében. költöztek. 1729-ben még a faluban. 1960-ban alakult meg A szelíd dombokra elnyúló pécsi püspöké, majd megala- a termelőszövetkezet, amely falu már az őskorban is lakott kulásától kezdve székesegyházi 1965-ben egyesült a sásdival. volt, amit késő bronzkori, vas- birtok volt. Temploma nem Útja csak 1975-ben készül el, kori feltárt sírok is tanúsítanak. volt, egy puszta haranglábról de a téglagyár, a sertéstelep és Több évszázados feljegyzés így szólnak csak a források. Érde- kacsakeltető elegendő munkát említi a falucskát: „Régi időtől kesség, hogy a németség itt biztosított az itt élőknek. lakott hely, örökös jobbágyai- soha nem akart megtelepedni, n FELSŐEGERSZEG 57 FELSŐEGERSZEG 58 FELSŐEGERSZEG 59

MÁRIA-SZOBOR TEMPLOM

Bocz Gyula szobrászművész carrarai már- ványból alkotta meg 1997-ben az „Áldott Ma- donna” alakját, és ez mára turisztikai látványosságnak számít. A falu hangulata miatt mind gyakrabban látogatnak ide kortárs alkotó- művészek, akik elviszik a hírét a falunak. n

A 2000-ben Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt templomot Szonner Ádám plébá- nos német adományokból, a helyiek összefo- gásával építtette. A templom a szintén Szonner plébános által építtetett dombóvári kórházká- polna stílusában épült meg a németországi Franz Wesinger tervei alapján. „Et resurre- xit…” című oltárképét az akkor 24 éves jog- hallgató, Sáska Zoltán Attila festette. n GERÉNYES 60

kapták meg adományban, akik a szomszédos településekről hívtak magyar ajkú családokat, hogy elegendő munkáskéz legyen a vidék felvirágoztatásá- hoz. A század első évtizedeiben csak egy Szent Bertalan tiszte- letére felszentelt kápolna és egy harangláb állt a hívek ren- delkezésére. A kétszázötven lelkes tele- A 18. század közepétől pülés Komlótól északra, a Ba- kezdve evangélikus német tele- ranyai-Hegyhát peremén fek- pesek érkeztek Ulm környéké- szik. Környéke ősidőktől ről Gerényesre, akik szőlő- kezdve lakott, a falu határában művelésből, kisiparból és me- ma is rendszeresen kerülnek zőgazdaságból éltek. A 20. szá- evangélikus templomot 1998- elő cseréptöredékek. Okleve- zadban a németség már a falu ban bontási anyagként értéke- lekben az Árpád-kor végén, lakosságának ötven százalékát sítették, vörösfenyő padjai 1296-ban bukkan fel először adta, 1910-ben saját templo- Tatára kerültek, az épület he- Guerenes, azaz Görényes mot is épített, ám a második lyét pedig ma már csak egy néven. A Gereciek, majd a világháború után kitelepítették márványtábla őrzi. A települé- Bodók bírták, az anyai urada- őket, és ez hatalmas csapást sen az elmúlt években több lom részeként érte meg az osz- mért a faluközösségre. holland és német család vásá- mán hódítást. A hódoltság 1953-ban körzeti iskolai rolt házat, amelyeket szépen idején folyamatosan lakott ma- központot hoztak létre, a köz- felújítottak. Ezzel sokat csino- gyar falu, amelynek lakói túlél- művesítés megvalósult, ennek sodott a falukép, és jelenlétük ték a felszabadulás viharait is. ellenére a falu sorvadásnak in- pozitívan hat Gerényes jövő- A 18. században az Esterházyak dult. Jelzésértékű, hogy az jére is. n GERÉNYES 61 GERÉNYES 62

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM EVANGÉLIKUS TEMPLOM ROMJAI A templomot a katolikus gyülekezet építtette A főleg német ajkú evangélikus közösség ado- 1789-ben. Színe fehér, anyaga döngölt agyag és mányaiból építették az evangélikus templomot a tömésfal, alapterülete 10x5 méter, magassága 15 19. század végén. A kitelepítések miatt kevés méter. Havonta egyszer jár ki a településre a vá- német maradt, támogató hívek híján a romos sárosdombói plébános misét tartani. templomot néhány éve lebontották, helyére a n templom tégláiból emlékművet állítottak. n GERÉNYES 63

HAT TORONY TELJESÍTMÉNYTÚRA

A Vásárosdombóról induló túra érinti Tarrós, Tékes, Kisvaszar, Ág és Gerényes településeket, majd a 31 kilométeres körtúra végén ismét Vá- sárosdombóra érkeznek vissza a bakancsos turisták. A teljesítmény- túrázók naptárában június első hét- végéje évek óta a Hat torony túra idő- pontja. Évről évre száznál is többen Gerényes híres szülötte teljesítik a körtúrát, ilyenkor a helyi Zentai János (1907–1973) önkormányzatok megvendégelik a néprajzkutató, aki fejfaku- falvakon áthaladó túrázókat (ásványvíz, egy szelet csokoládé, tatással és az Ormánság gyümölcs, illetve zsíros kenyér), és a nevezési lapon regiszt- néprajzi vizsgálatával foglal- rálják az áthaladást. A 31 kilométeres túrán 8, 13 és 25 km-es kozott. Tanulmányai és cik- résztávokon is lehet indulni, a távokat teljesítő turisták pedig jelvényt kapnak. A túra hivatalos jelzése a fehér alapra felfestett kei a szakfolyóiratokban, n illetve baranyai és pécsi piros kereszt. múzeumi kiadványokban jelentek meg. Ugyancsak itt látta meg a napvilágot a festő és grafikus Deli Antal (1886–1960).

Érdekesség: A falu határá- ban levő Finánc-horhóról az a hír járta, hogy annak idején itt öltek meg két fi- náncot, és holttestüket bo- ronával fedték le. n GÖDRE 64

kilométerre fekvő Gödre könnyen megközelíthető Sásd és Kaposvár felől is a 66-os fő- úton, a vasút azonban elkerüli. A változatos, rendkívül sza- badalt tájon már Kr. e. 1000 körül megtelepedtek az emberek, erre bizonyíték a gazdag bronz-, illetve később római kori leletanyag. Találtak itt ur- A közel ezerfős falu három nákat, római sírokat és érme- megye, Baranya, Somogy és ket egyaránt. A falu nevét is Tolna határában, a Mecsek- onnan eredeztetik, hogy Hegyhát északnyugati részén három hegy közötti gödörben fekszik. Első írásos említése fekszik. Gödre a középkorban 1472-ből származik, amikor valószínűleg lakott volt, de veltek, jó minőségű boraik el- még Tolna megyéhez tartozott 1542-ben már pusztaként em- jutottak a fényes Bécsbe és a a somogyvári apátság birtokai lítették, mivel lakói elmene- távoli Itáliába. A zömében né- között számon tartott Gödri. kültek az oszmán portyázók metek lakta településen elő- Lakói között németek és hor- elől. ször kápolnákat építettek, vátok is voltak szép számmal, Az elpusztult területen Kol- majd 1773-ban Winkler Mi- nekik köszönhető a falu sok- ler Mátyás földesúr kezdemé- hály plébános akaratából elké- féle neve, így a német Gödring nyezésére 1745-ben alapították szült a copf bejárattal és vagy Kedri, s a horvát Dudra. a falut holicsi németek. Ők barokk belsővel büszkélkedő A Pécstől csupán harminchat kezdetben inkább szőlőt mű- katolikus templom. GÖDRE 65

A 19. században Gödre to- mértek ki parcellát a grófi Gödre a 20. század második vább gyarapodott. Ekkor épült földből, ezt a területet azóta is felében nyerte el mai formá- ki a Somogyot Péccsel össze- Proletár-tetőnek nevezik. Az ját, miután 1954-ben Gödre- kötő makadámút, amely ke- 1946-os kitelepítések után keresztúr néven egyesült resztülhaladt Gödrén, és Gödrére a vidákpusztaiak és Kiskeresztúrral (németül Kre- felértékelte a települést. A 19. felvidéki magyarok költöztek uzdörfel), majd 1669-ben a században élt Haas Mihály fel- be. Külterületei: Jakabfalva és középkori eredetű, ám a török jegyzéséből tudjuk, hogy híres Várdomb, ahol a török idők- időkben elnéptelenedett Göd- cserépégetők laktak itt, akik ben vár és kolostor állt. reszentmártont is hozzácsatol- elsőként saját házaikat fedték a ták. Utóbbi helyén a 18. század míves zsindellyel, nagy csodá- közepén uradalmi majorság latot kiváltva ezzel a környék létesült a Szily család birtoká- népéből. A szorgalmas ittenie- ban. Az egykori három község ket Siskovics földesúr idején a együttes neve Gödre lett. Ma gyümölcstermesztésre is rávet- már ide tartozik az egykori ték, ezért a 19. század közepén Siskovics-birtok, Vidákpuszta jó esztendőben akár tízezer fo- is, amely korábban Gödre- rintot is megkeresett belőle a szentmárton külterületi része falu. A 20. század elején talán a volt. filoxéra miatt is sokan kiván- A település dél-délkeleti ré- doroltak, ennek nyomát őrizte szén található az Aranyág nevű a mai Kossuth Lajos utca, amit hely. A legenda szerint kincset akkor Amerikai utcának nevez- rejt itt a föld, s az ügyeseknek tek a helyiek. Az 1920-as évek- a láng meg is mutatja annak ben több zsellércsaládnak helyét. n GÖDRE 66

ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A templom feletti domboldalon található a község teme- tője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére. A szentmártoni falurészen található a Szily család által épített kápolna, melyet 1855- ben szenteltek fel a Szent Ke- reszt tiszteletére. A műemléki védettség alatt álló, eredetileg álló templomot, amely az Szonner Ádám plébános grófi magánkápolnát az önkor- Árpád utcában található. Az német adományokból, a he- mányzat újíttatta fel, és tartja épületet 1766-1773 között itt lyiek közreműködésével tette fenn. Ez ad otthont a szent- szolgáló plébános, Winkler rendbe. mártoni hívek szentmiséinek, Mihály a saját költségén emel- Itt található egy védetté nyil- és hívja harangjával imádságra tette, s Nagyboldogasszony vánított történelmi kert, amely az ott élőket. tiszteletére szentelték fel. Be- az egykori Szily-kastélyhoz tar- Az elmúlt években újították rendezését Rostás Jenő plébá- tozott. Érdemes megtekinteni fel a műemléki oltalom alatt nos restauráltatta, az épületet a hatalmas lucfenyőket, a tizen- GÖDRE 67

hat különböző juharfélét, melyek közül kimagaslik egy mezei juhar hatalmas sziluettje. A kert nevezetességei közé tartozik egy sor vadgesztenye is, és az öreg fák óriási lombkoronája egy tündérkert benyomását keltik a látogatóban. Gödre határában az őzeknek és vaddisznóknak kiváló élőhe- lyet biztosító, kilencszáz hek- táros vadaskert található, ahol mindenki megtalálja a lehető- séget a kikapcsolódásra és a feltöltődésre. A népi építészet iránt ér- deklődők még találnak egy-két eredeti hochstelt, azaz torná- cos lakóházat, amilyenek a 19. század építkezési szokásait jel- lemezték. Ilyen a település leg- régebbi épülete, a Patkó-ház (Krebsz-ház), melyben a tele- pülés kiemelkedő jelentőségű néprajzi gyűjteménye talál- ható. n GÖDRE 68 GÖDRE 69 GÖDRE 70

MÁTYÁS KIRÁLY GÖDRE HÍRES SZÜLÖTTEI GÖDRÉN Sebestyén Károly (1872–1945), a Goethét, Schillert is fordító filozófus és irodalomtörténész, aki a Pester Lloyd belső munka- Gödre határában talál- társaként tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, és számos művet írt ható a Mátyás-kút és egy a görög filozófia témakörében. hozzá tartozó dűlő. A népi Szintén itt született az egyházi énekeket komponáló Schóber emlékezet szerint Mátyás József kántortanító, aki számos újítást vezetett be a gyülekezetbe király egyszer erre vadá- a 19. század második felében. n szott, és itt ivott egyet a kristálytiszta, hűs vízből.

1485 derekán Mátyás király Bécs városát is elfoglalta. A hazatérő királyt hűséges szol- gái a zselici erdőkbe kísérték, hogy kikapcsolódás gyanánt vadászatot rendezzenek. A táj szépsége lenyűgözte a királyt. Egyre beljebb lovagoltak a sűrű erdőben. Ismeretlen vidéken jártak, amikor egy tisztáson kis forrásra bukkantak. A király elsőként merítette meg kupáját a vízben, és ezt még háromszor megismételte. „Bizony mon- dom nektek, ennek a víznek az íze vetekszik a budai hegyek tiszta vizű forrásaival!” – ki- áltott fel az uralkodó, és szol- gáit is arra buzdította, hogy igyanak belőle. Hamarosan a közeli falu vadászai is a forrás- hoz jöttek, s megdöbbenésükre látták, hogy maga Mátyás ki- rály áll előttük. A gödrei vadá- szok segítségével soha nem látott zsákmányra tett szert az uralkodó. Hatalmas vadka- nokkal, csodás szarvasokkal és megannyi apróvaddal tértek vissza Budára. A vadászok, Milkovics Jenő miután útbaigazították híres fafaragó vendégeiket, elmesélték a falu- 7385 Gödre, Rákóczi u. 24/a ban a történetet. A forrást a 30/267-2249 nép azóta is Mátyás-kútnak [email protected] nevezi. n www.fafarago.eoldal.hu GÖDRE 71

HEGYHÁTMARÓC 74

még templomot is emeltek maguknak, de nagy részüket Vak Bottyán kurucai elűzték a Dráván túlra. Helyükre a Fe- kete-erdő környékéről érkez- tek német telepesek 1733-ban, akik egy rájuk jellemző pontos munkakultúrát honosítottak meg a településen. A 19. szá- Az alig százharminc lelkes zadban már híres dohányter- Maróc a Baranyai-Hegyháton, mesztőkként emlegették a egy erdőktől ölelt völgyben maróciakat. Nem véletlen, fekszik. A Szászvárt Bikallal hogy a bikali uradalom révén összekötő útról megközelít- helyi földbirtokossá váló Puch- hető zsákfalut először 1328- nerek itt építették fel nyári re- ban említették egy oklevélben. zidenciájukat, Antal bárót ségét. Megvásárolják és felújít- A szalatnaki uradalomhoz tar- pedig a helyi családi kriptában ják a régi parasztházakat, és ez tozó Egyházasmaróc (más helyezték örök nyugalomra. különösen széppé teszi a ki- néven Nagymaróc) a Treutelek A 20. század Marócot is csiny hegyháti települést, ahol és a Lévaiak kezében is volt, megviselte előbb a kitelepítés, 2001-ben még mindig minden 1542-ben még biztosan léte- majd a szocializmus kollektivi- hetedik ember németnek val- zett. A falu népe a felszabadító zálása. Az elmúlt években lotta magát. hadjáratok idején ideiglenesen azonban befejeződött a köz- A falu temetőjében található elhagyta szülőföldjét, helyükre művesítés, és egyre több a környező települések földbir- rácok költöztek. A népi emlé- német, illetve holland család tokosa, Puchner báró családi kezet szerint a Kálváriahegyen fedezi fel magának a falu szép- sírboltja. n HEGYHÁTMARÓC 75 HEGYHÁTMARÓC 76

SZENT IMRE massá tehessék. E romok fölé emelték a süveges fatornyú KATOLIKUS TEMPLOM római katolikus templomot, A falu középkori, Szent amelynek védőszentje szintén Imre tiszteletére szentelt a liliomos herceg lett. templomának romjai még A templom mellett három 1742-ben is látszottak. Ezt egé- gyönyörű kis kápolna is hozzá- szítették ki ekkor faépítmény- tartozik a falu szakrális térszer- nyel, hogy misézésre alkal- kezetéhez. n HEGYHÁTMARÓC 77

PUCHNER ANTAL Nagyszeben ellen indított ja- nuár 21-ei támadását sikerült SZANISZLÓ visszavernie, majd február 4- én, a vízaknai ütközetben csak- Puchner Antal Szaniszló (Sta- nem döntő vereséget mért a nislaus Anton Puchner) báró magyar csapatokra. Az 1849. (Selmecbánya, 1779. – Bécs, február 9-ei piski ütközetben 1852. december 28.) császári és végül Bem csapatai győztek, és királyi lovassági tábornok, az rövidesen felszabadították Er- 1848–49-es szabadságharcban délyt. Puchner a megmaradt erdélyi főhadparancsnok. császári és cári csapatokkal Pozsonyban végezett jogi ta- Havasalföldre szorult ki. A sza- nulmányok után lépett a had- A Batthyány-kormány meg- badságharcban ezután már seregbe. 1799 és 1801 között alakulása után az erdélyi főhad- nem vett részt. hadnagyként szolgált a nemesi parancsnokságot is a magyar Rövidesen Bécsbe utazott, testőrségben. Egy könnyűlovas hadügyminiszter alá rendelték, hogy vereségét igazolja. Ment- ezred főhadnagyaként részt vett Puchner azonban magyar szár- ségeit el is fogadták, mert Bem a napóleoni háborúkban. A há- mazása ellenére nem volt sem elleni január 21-ei nagyszebeni ború után Itáliában szolgált, az unió, sem az alkotmány híve. és február 4-ei vízaknai győzel- 1824-től ezredesi, 1832-től ve- A magyar minisztérium utasí- mei jutalmául március 13-án zérőrnagyi rangban. 1834 és tásait rendre figyelmen kívül lovassági tábornokká léptették 1840 között ő volt a Pápai Ál- hagyta, és Latour bécsi had- elő, és megkapta a Katonai lamot megszálló osztrák csapa- ügyminiszter – többnyire titkos Mária Terézia-rend parancs- tok parancsnoka. 1840-től csatornákon eljuttatott – utasí- noki keresztjét. 1849 októberé- altábornagyként a bécsi Udvari tásait követte. Az 1848. október ben Velence (azaz Veneto Haditanácsnál szolgált, majd 3-ai uralkodói manifesztum tartomány) kormányzója lett, 1846-ban erdélyi főhadpa- következményeként október de rövidesen, 1850. július 22- rancsnokká nevezték ki. E mi- 18-án nyíltan felmondta az en- én lemondott, betegsége miatt nőségében 1848. május 29-én ő gedelmességet a magyar or- nyugalomba kellett vonulnia. S nyitotta meg az utolsó erdélyi szággyűlésnek, és ostrom- a közhiedelemmel ellentétben országgyűlést, amely kimondta állapotot hirdetett ki. Nagysze- nem Bikalon, hanem itt, Hegy- a Magyarországgal való uniót. beni főhadiszállásáról irányí- hátmarócon temették el. n totta az erdélyi hadművele- teket, melyek következtében december közepéig – Három- szék kivételével – egész Erdély a császáriak kezére jutott. Az erdélyi magyar csapatok élére december 8-án kineve- zett Bem tábornok sikerei után Puchner maga állt az erdélyi császári hadsereg élére. Az er- délyi téli hadjárat kezdetben váltakozó sikerrel folyt. Puch- ner a január 17-ei gálfalvi üt- közetet elvesztette, de Bem HOSSZÚHETÉNY 78

nek békéjét a Zengő tetejére A ZENGŐ LEGENDÁJA emelt őrhely vigyázta, ahol az elmúlt években míves bronzfi- Történt egyszer, hogy élt a kör- bula került elő. A település villa nyéken egy pásztor a feleségével és Heten néven szerepel az 1015. a kisfiával. Egyszer a hegy szelleme évben kelt pécsváradi apátság elárulta az asszonynak, hogy a alapító oklevelében, de hagyjuk Zengő minden virágvasárnap meg- a száraz történelmi adatokat, fi- nyílik, és megmutatja rengeteg gyeljünk inkább a nép ajkán to- kincsét. A szellem igazat szólt, és vábbélő történetekre. A helyiek a szegény asszony, kisgyermekével Hosszúhetény Pécstől 16 szerint a település névadója He- a karján valóban bejutott a renge- km-re, a Kelet-Mecsek déli lej- tény vezér volt, akinek itt, a bá- teg drágakővel megrakott bar- tőjén, a Zengő és a Hármashegy náti bazsarózsa hazájában volt az langba. A pásztor feleségén akkora lábánál festői környezetben otthona, és emlékét ma szobor mohóság vett erőt, hogy a kisdedet fekvő település, melyhez szerve- őrzi az egykori kőbányában. letéve inkább az aranyat, gyémán- sen kapcsolódik két gyönyörű, Hetény sorsa szorosan összefo- tot vitte ki először, ám mire vissza- a Kelet-Mecsek Tájvédelmi nódott a fölötte magasodó, 682 fordult volna, a hegy bezárult. Körzetben fekvő hegyi falucska, méteres csúccsal büszkélkedő Az asszony pedig tébolyultan járta Püspökszentlászló és Kisújbá- Zengővel, amelyet a régiek Vas- a rengeteget, s kereste elveszett kis- nya. Már a kőkor népe otthonra hegynek neveztek, és gyomrá- fiát. Néha morgás hallik a hegy talált itt, s a római korban Pan- ból már az Árpádok idején belsejéből, ez a bennszorult szeren- nónia jelentős települése lehe- ércet bányásztak. Mára belepte csétlen jajkiáltása. Utána rendsze- tett, melyet a határában feltárt, az idő a régi vájatokat, a hegy rint óriási vihar jön, dühöng, majd betemetett villa romja is féltékenyen őrzi titkát. Nem vé- tombol, üvölt az orkán a hegy igazol. Itt ölelkezett egybe az letlenül, hiszen talán szégyenke- körül. Ilyenkor a pásztorasszony Aquincumból és Lugióból in- zik is, miután tragédiákat is jajgat, és siratja elveszett gyer- duló két fontos hadiút, amely- rejtenek az ormok. mekét. HOSSZÚHETÉNY 79

Igaz lehet ez a történet, hi- kalapjukat az őzlábgombák az Ha már ellátogatunk Hosz- szen IV. Béla királyunk idején elcsilingelő rackanyáj nyomá- szúheténybe, érdemes a falu- a falu földesura dúsgazdag volt, ban. A kirándulás céljai közül ban is alaposan körülnézni. A talán éppen a pásztor elátko- nem maradhat ki a Zengő sem, sokáig színmagyar, kontinuus zott kincsei kerültek hozzá. a védjegyének számító bánáti településen minden időkben Mikor a véres kard háborúba bazsarózsával, sem a vadregé- gazdag népek laktak, akik hívta a tatárok ellen a vitézt, nyes Hármashegy, ahonnan szorgalmas munkájukkal nem- gyönyörű aranykelyhét elrej- csodálatos panoráma tárul az zedékről nemzedékre művelés tette egy szelídgesztenye üre- ember szeme elé. alá fogták a hegyeket és a kör- gébe. Soha többet nem tért nyező határt. haza az úr, a kelyhet pedig be- A mára 3400 főre duzzadt nőtte a fa, évszázadokkal ké- lakosság összetartó, gondosan sőbb favágók találták meg a ápolja hagyományait. Az 1930- páratlan remeket, melyet azóta as években Nemes János hely- a Magyar Nemzeti Múzeum béli tanító kezdte meg a népi őriz. hagyományok, a páratlanul Érdemes ma is hosszabb gazdag népdalkincs szervezett időre megszállni a számos ven- gyűjtését. Ő szervezte meg a dégház egyikében, és gyalogo- Gyöngyösbokréta mozgalmat, san vagy kerékpárra pattanva amelyből 1972-ben kialakult a bebarangolni a falu északi ol- Pávakör, majd a Hosszúheté- dalán fekvő szőlőspincéket, nyi Népi Együttes, amely is- vagy a számtalan védett nö- mert művészeti csoporttá vénynek otthont adó Nagyme- nőtte ki magát. Szívesen hívják zőt és Aranyhegyet, ahol nyári őket fesztiválokra, rendezvé- esők után vidáman dugják ki nyekre, és a falu jeles ünne- HOSSZÚHETÉNY 80 pein is megcsodálhatják tu- mes betérni az üvegmúzeumba, dásukat. amely szintén a helyi civilek és Külön említést érdemel a az önkormányzat összefogásá- díszes hosszúhetényi népvise- nak eredményeként jött létre. let, amelyre szintén Nemes A környéken a 18–19. szá- irányította rá a figyelmet. Az zadban virágzott az üveggyár- öltözködés során az asszonyok tás, ennek állít emléket a Fő öt-hat alsószoknyára egy virá- utcai Kultúrházban az Üveges gos selyemszoknyát, majd egy kiállítás. ennél is virágosabb kötényt A falu Szent Miklós tisztele- húztak. Felül fehér vászonból tére szentelt temploma közép- készült, bő ujjú inget viseltek. kori eredetű, és túlélte a török Ezt hímzéssel vagy tarka szőt- hódoltság viharait is. 1740-ben tessel díszítették. A lábukat az új igényeknek megfelelően piros csizma, később színes átépítették, barokk szószéket harisnya és bársonycipő fedte. kapott, ma pedig Gebauer Az ing fölött vállon fekete csip- család eszközeit állították ki Ernő freskói díszítik a belsejét. kefodros, tarka selyemkendőt szakértő kezek. Az eredeti bú- Ha elfáradtunk, térjünk be vetettek keresztbe, a fejükön az torzattal és eszközökkel beren- a Bocz Árpád által megálmo- asszonyok hímzett főkötőt, a dezett műhelyt – a családdal dott tájházba, ahol beszippant- lányok piros szalagos, tarka kötött megállapodás alapján – hatjuk annak az évszázados pártát viseltek. az önkormányzat 2009-ben tapasztalatnak és életörömnek Sétánk során meglátogathat- nyitotta meg a látogatók előtt, az illatát, amely körbelengi juk a Kossuth utcai borbély- hangulata egy letűnt kor han- Hosszúhetényt és vidékét, a műhelyt, ahol a Szántó-Szauer gulatát idézi. Ugyanígy érde- Vashegy lába alatt. n HOSSZÚHETÉNY 81 HOSSZÚHETÉNY 82

PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ aztán Endre király lett, Béla megkapta az ország harmadrészét, Er- Ennek a Zengő tövében el- délyt. Itt telepedett le családjával rejtett kis településnek a tör- Bihar várában. Itt élt Szent László ténete 900 esztendő távlatába mint kisgyermek, és még 18 évesen nyúlik vissza. A hagyomány is itt tartózkodott. szerint akkor járt itt Szent Ebben az időben Erdélyben egy László királyunk vadászni a kí- Igfon nevű ősrengeteg volt, amely- séretével együtt. Szent László ben nemcsak medvére, hanem eu- 1077-től 1095-ig uralkodott, és rópai bölényre is lehetett vadászni. ez a terület királyi birtok volt. Ekkor szerette meg Szent László a bölényvadászatot. Itt fejlődött ha- Szent László édesapja, Béla talmas termetű férfivá, aki a ha- herceg, a későbbi I. Béla királyunk gyomány szerint válltól magasabb testvéreivel, Endrével és Leventével volt mindenkinél. apjuk, Vászoly megvakítása után Amikor ő lett a magyarok kirá- külföldre menekült. Ekkor még po- kezét, aki rendkívül művelt és val- lya, minden királyi erénye mellett gányok voltak. A három testvér lásos nő volt. Ebből a házasságból és nagy elfoglaltsága ellenére sze- először Csehországba ment, később születtek gyermekeik: Géza, retett vadászni. Ekkor még a Me- elváltak útjaik, Béla Lengyelor- László, Lambert, Zsófia, Eufémia csekben is voltak európai bölények, szágban kötött ki. Béla, akit nem és Ilona. tehát nem csoda, ha a bölényva- hiába tiszteltek meg a „bajnok”, Amikor Péter király bukása dászat lehetősége ide vonzotta kí- sőt, egyesek szerint a „bölény” jel- után kitört a pogánylázadás, a séretével együtt. A hagyomány zővel, kiváló vitéz volt. Egy bajvívás magyarok hazahívták a külföldre szerint azonban olyan hatalmas után, győzelme jutalmául meg- menekült hercegeket, hogy teremt- vihar tört ki, hogy életveszélyben nyerte a lengyel király leányának senek rendet az országban. Mikor forogtak. Szerencsére azonban HOSSZÚHETÉNY 83

ebben az időben Püspökszentlászló építtetett kastélyt és kápolnát, fajta egyéb növény található a környékén remete telepe volt a a legenda szerint azért, hogy a világ minden tájáról. A palotá- pécsváradi apátságnak. A barlang- feloszlatott pálos rend tagjai- ban raboskodott Grősz József ban lakó remeték menedéket nyúj- nak menedéket nyújthasson. A kalocsai érsek és Mindszenty tottak a bajba jutott királynak és csodálatos építményt hatalmas József hercegprímás is a zord kíséretének, aki azután hálából ápolt, hatholdas arborétum 1950-es években, amikor ot- egy kis templomot építtetett a re- veszi körül, melyet Hetyey Sá- romba ávósok az arborétum metéknek. Ez a magva ennek a kis muel püspök létesített. A ritka fáit eltüzelve sütöttek településnek. parkban 25 fajta fenyőfa és 80 szalonnát. n Egy 1721-es dokumentum romtemplomként említi az első kis kápolnát. Ebben az időben telepedett le Fr. Joannes Reinhard Uhl, aki rendtársaival 1725 körül az első kápolna romjaiból újabb kis templomot emelt a faluban. A pécsváradi bencés kolostor mellett ez volt a második Istenháza a te- rületen. A nép, értesülvén arról, hogy jámbor remeték laknak itt, lassacskán ide zarándokolt, és megtelepedett a templom körül.

Az egyutcás Szentlászlón Esterházy Pál pécsi püspök HOSSZÚHETÉNY 84

KISÚJBÁNYA Szent Mártont tekintették, mi sem bizonyítja ezt jobban Kisújbánya a Kelet-Mecsek annál, mint hogy 1794-ben fel- Tájvédelmi Körzet erdőségé- épített templomukat neki aján- nek kellős közepén, egy hosz- lották föl, s így november 11-e szan elnyúló völgyben fekszik. lett a búcsú napja. Tengerszint feletti magassága Az 1970-es évek elején pusz- 400-430 méter, s így Baranya tulásra ítélt faluból két év alatt megye legmagasabban fekvő költöztek el az őslakosok. Az falva. elhagyott házak szinte azonnal 1983-ban Getto József pécsi új gazdára leltek, elsősorban a építőművész így írt róla: pécsi értelmiség és a tiszta le- „A völgyben fekvő falut össze- vegőre vágyó komlói bányászok függő erdőkkel borított hegyek ve- vásárolták meg őket üdülőnek. szik körül. Az erdőhatár általában Az új tulajdonosok a régi háza- éles kontúrral különül el a hozzá kat igyekeztek korhűen felújí- csatlakozó legelőterületektől, az át- német anyanyelvű munkásokat tani, ezért itt nemcsak a szép menetet képező cserjebozót általá- verbuváltak. A huta 1784-ben a táj gyönyörködteti a látogatót, ban hiányzik, ezért a táj gondozott közeli Pusztabányára költözött, hanem a megőrzött, helyileg és rendezett hatású, szépen tagolt. de a falu továbbra is gyarapo- védett településkép is. Az erdő és falu közötti legelőn – a dott. A lakók nagy része az új Mára Kisújbányának újra legeltetés emlékeként – szép delelő- hutánál és az erdőn dolgozott, vannak állandó lakosai, jelenleg fák állnak, általában vadkörték. volt, aki üvegkereskedőnek állt, 14! Összetartó kis közösség ala- Megőrzésre érdemesek, azért is, többen foglalkoztak faszén- kult ki a faluban, mely sok mert fajtájuk pompás egyedei… égetéssel, mészégetéssel is. Volt munkával és szeretettel őrzi A falu egyik szépsége, tágasság- a faluban bognár, suszter, ko- örökségét. hatása onnan ered, hogy ezek a le- vács, működött két vízimalom. 1988-ban megalakult a Kis- gelők mintegy lefolynak a házak Minden háznál voltak tyúkok, újbányai Baráti Kör, mely 2000 közé az udvarokba. A zsebkendőnyi galambok, néhány kecske, óta alapítványként működik. üdülőtelkekkel szemben ez a tágas- birka, egy-két tehén, s pár ház- n ság-érzet nagy érték. A telek kifut nál egy-egy szamár, s a módo- a tájba, ki-ki többholdas legelő- és sabbaknál ló is. erdőbirtokosnak érezheti magát… A birkák gyapjából az újbá- A falu településszerkezete sajáto- nyai asszonyok pacskert, zok- san kettős: nagy része szórt halmaz, nit, kesztyűt, meleg ruhát és egyetlen szabályos utcája egy olda- takarókat kötöttek, a kecskék, lon beépített, a völgyre tájolt, fésűs tehenek tejéből pedig kiváló beépítés. A látszólag ötletszerűen minőségű túrót, tejfölt készí- szétszórt házak valójában remek- tettek, melyről nemcsak Bara- művei az épülettelepítésnek…” nyában, hanem Tolnában is Kisújbányán – Neue Glas- híresek voltak. hütte, Nova Vitriaria néven – Faeszközeiket, faklumpáju- 1761-ben Joseph Adler és Phi- kat is maguk készítették, az lip Gasteiger hutamesterek ügyesebbek nemcsak saját fel- üveghutát alapítottak, és a használásra, hanem eladásra is. gyorsan fejlődő hutafaluba Legfőbb védőszentjüknek HOSSZÚHETÉNY 85

SZENT MÁRTON-ÚT Szent Márton 316-ban szü- letett a pannóniai Savariában, melynek helyén a mai Szom- bathely épült. Katonai tribunus fiaként maga is katonának állt. A Római Birodalom katonái közül nemcsak vitézségével, népszerűségnek örvendett tekről betelepített emberek – hanem jóságával, a betegek és Szent István és Szent László ki- eleinte csak katolikusok – újra szegények iránti részvétével rályunk idejében, de a legenda magukkal hozták Szent Márton tűnt ki. Amiens városkapujánál szerint Hunyadi Mátyást is az tiszteletét. egy didergő koldusnak adta ő égi közbenjárására választot- köpenye felét. Álmában Jézus ták a nemesek Magyarország A Baranya Megyei Szent elmondta neki, hogy ő volt a királyává. Márton Út neve: koldus, akivel jót tett. A láto- A 150 évig tartó török ura- VIA DIVIDE CARITATEM – más hatására kereszténnyé lett, lom után az elnéptelenedett vi- A SZERETET elhagyta a katonai pályát, és té- dékekre német nyelvterüle- SZÉTOSZTÁSÁNAK ÚTJA rítő útra indult. Savariába ha- zatérve édesanyját is megkeresztelte. LUMPÁSOK Misszionáriusként sok jót K cselekedett. Jóságáról még A legkönnyebb faklumpát – facipőt – hársfából faragták, de mivel életében legendák keringtek. ehhez Kisújbányán nem volt könnyű hozzájutni, vadcseresznyéből és Tours-ban püspökké akarták bükkfából készült a legtöbb lábbeli. Ezeket a fákat vizesen (frissen szentelni. A monda szerint, vágva) könnyebb volt megmunkálni, így viszont szó amikor ennek hírét vette, az szerint nehéz lett volna viselni. Ezért az elkészült érte jövő küldöttek elől nagy faklumpákat a füstre akasztották száradni. alázatosságában a ludak óljába A klumpa még így sem volt könnyű, ezért aki bújt. A szárnyasok azonban gá- tehette, legalább az asszonyoknak olyan klumpát gogásukkal, szárnyuk verdesé- rendelt, aminek csak a talpa volt fából, a felsőrésze sével óriási zajt csaptak, bőrből készült. Télen, hogy ne csúszkáljon a fatalp, elárulva Márton rejtekhelyét. szögekkel verték tele. 371-ben a tours-i keresztény A faklumpában nők, férfiak és gyerekek egya- közösség püspöknek válasz- ránt kötött, mintás pacskert hordtak, hiszen a totta. Püspökként emberszere- klumpát mindig levetették, mielőtt beléptek volna tete, jósága, szerénysége és a tiszta lakásba. A faklumpa csak az ajtón kívülre kiváló szónoki képessége na- való volt. Ebbe mentek az emberek a földekre, az erdőbe, a kertbe, az gyon népszerűvé tették. Can- állatokhoz az istállókba, szomszédolni, az iskolába, sőt még a temp- des-ban halt meg 397-ben. lomba is. Halála után az egész keresztény A gyerekek az osztálytermen kívül hagyták mindig a klumpát, világban elterjedt a tisztelete. a hívők pedig a templomlépcsőn vetették le azokat. Anekdotákból tud- Európában több mint három- juk, hogy a huncutabb gyerekek gyakran összekeverték a templomlépcsőn ezer templom és település vi- hagyott klumpákat, aztán elbújtak a közelben, s a mise végén jókat seli a nevét. kuncogtak a klumpájukat kereső felnőttek mérgelődésén. n Szent Márton rendkívüli HOSSZÚHETÉNY 86

ÜVEGESEK AZ ÓBÁNYAI-VÖLGY „Az 1750-es évek végére kime- rült az óbányai hutát környező Kisújbánya csendes magányát erdő. Mondván, hogy a régi helyen magunk mögött hagyva, gyalog- dolgozni tovább nem tud, Philipp szerrel fedezhetjük fel a Kelet- Gasteiger „egyre gyakrabban, s Mecsek Tájvédelmi Körzet már-már tolakodóan” új, alkalma- legnépszerűbb, kiemelkedő termé- sabb helyet kért az uradalomtól, szeti értékei miatt fokozottan vé- hogy vállalkozását folytathassa. dett patakos völgyét. Erőfeszítéseit siker koronázta: 1759. Az Országos Kéktúra jelzéseit október 22-én tizenöt évig hatályos követve, a jurakori tengeri üledé- szerződés köttetett a Pécsi Püspök- ken (mészkő) csobogva rohanó ségi Uradalom és Gasteiger között, patak egészen Óbányáig társunk mely 1761. október 21-én lépett sel nagyon távol került anyaegyhá- lesz. A völgy talán legismertebb hatályba. Ennek értelmében mes- zától a hutatelepülés, ezért a ná- természeti értékei a földtani kép- terünk a püspökségi erdőség egy dasdi plébános megpróbált ződmények. A Ferde-vízesés másik pontján létesíthetett üveghu- szabadulni „oly alkalmatlan”, há- mészkőlapjai az észak-déli irányú tát. A kijelölt hely a Csomor-völgy romórányi járásra lévő filiájától. hegységképző erők hatására kibil- volt, mely Hosszúhetény falu ha- Kérését Klimo püspök elfogadta, lentek vízszintes helyzetükből. A tárához tartozott. Itt ered az Óbá- így 1766 nyarától Újbánya – Vit- ferde lépcsőkön alábukó víz egye- nyán és Mecseknádasdon is átfolyó riaria néven – a hosszúhetényi egy- dülálló látványt nyújt. Öreg-patak. házhoz tartozott, ezentúl itt A vízben oldott mész a lehul- A termelés a következő év első fe- anyakönyvezték a hutásokat. Az lott leveleken, apró ágakon újra lében már meg is indult: a nádasdi 1783-as canonica visitatio idején kicsapódik. Az így keletkező, li- vegyes matrikula 1762 tavaszi be- Újbányán nem volt még se temp- kacsos szerkezetű kőzetet mésztu- jegyzései között bukkan fel először lom, se temető. Volt viszont egy fának nevezzük. A meredek part az anyakönyvezettek származási he- üvegharangjuk, mely haranglábban szivárgó vizéből képződő Csepegő- lyeként az „ex nova domo vitriaria”, függhetett. Ekkor 203 fő, 37 pár sziklák a legszebb mésztufa-kép- az új üveghutától való megjelölés. lakott a településen. A forrás szerint ződmények a völgyben. A sziklák Az újbányai üvegcsűr a falu későbbi mind németek és katolikusok, taní- felett a védett gímpáfrány ép, fé- kocsmájának – ma faluház – he- tójuk pedig egy helybeli lakos. nyes zöld levelei sajátos dekorá- lyén, pontosabban annak udvarán Az üveghuta 1762-től 1784-ig ciót, hangulatot teremtenek. n állt. Itt építkezéskor üvegtörmeléket működött, emlékét a Faluház falán találtak, és néhány évtizeddel ez- emléktábla őrzi. Mivel az üveggyár- előtt még láthatóak voltak a huta- tás rengeteg bükkfát emésztett fel, épület falmaradványai. Az üvegcsűr rövidesen új, fában gazdag területet körül álltak a munkások házai. Az kellett keresni a huta számára, a első katonai felmérés 1783-ban ké- lakosok viszont maradtak. Igen szült térképszelvényén jól látható, szerény életmód jellemezte őket ezen hogy Újbánya falu szórt elrende- a világtól eléggé elzárt erdei tele- zésű. Ezt a látszólagos összevissza- pülésen. Az élet legtöbb területén ságot máig megőrizte a község, önellátásra rendezkedtek be, maguk eltekintve a 19. században kialakult építették a ma is álló vályogháza- – jellemzően „Gasse” elnevezésű – kat, a többnyire téglából készült is- egy házsoros falurésztől. A költözés- tállókat. n HOSSZÚHETÉNY 87

ZENGŐ CSÓKAKŐ GARAMVÁRI VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ PORTA

Molnárné Fuchs Erika Galácz István Garamvári Gyuláné Hosszúhetény, Fő. u. 57. Hosszúhetény, Csókakő u. 13. Hosszúhetény, 30/373-3424 72/490-335; 30/959-8559 Tavasz u. 4. [email protected] [email protected] 72/490-878; 70/223-5332 www.zengovendeghaz.hu www.csvh.hu 6 fő Ökoporta minősítés – 4 fő 10 fő

GALAGONYA EMESE- BERKENYE VENDÉGHÁZ HÁZ VENDÉGHÁZ

Molnárné Fuchs Erika Szabó Andrásné Gajdócsi László Hosszúhetény, Fő u. 57. Hosszúhetény, Béke u. 9. Hosszúhetény, Zengő u. 15. 72/490-328; 30/373-3424 72/490-037; 30/431-0334 72/490-025; 30/282-3962 [email protected] [email protected] [email protected] 4 fő 6 fő 6 fő

MENEDÉK HÁZ TOBAK-HÁZ LOVIG-HÁZ

Dr. Müller Zsuzsanna Tobak Ferencné Lovig Jánosné Hosszúhetény, Zengő u. 6. Hosszúhetény, Hosszúhetény, 72/490-451; 30/597-8506 Bencze J. u. 14. Kossuth L. u. 21. [email protected] 72/490-159; 70/562-6860 72/490-863 6 fő 4 fő 6 fő Ökoporta minősítés HOSSZÚHETÉNY 88

TÚRABAKANCS HERCEGDŰLŐ ZENGŐLAK VENDÉGHÁZ (4 VENDÉGHÁZ) VENDÉGHÁZ LEVENDULA VENDÉGHÁZ

Győrfy Éva, Győrfy Levente Farádyné Somoskövi Margit Hosszúhetény, Csókakő u. 11. Hosszúhetény, 72/490-852, 30/4360-389 Püspökszentlászló 22. [email protected] 8 fő 72/490-018, 20/338-19 87 4 fő [email protected] NEKTARIN www.zengolak.hu Ökoporta minősítés – 8 fő ANNA MEDITERRÁN VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ DÖMÖS-HÁZ

4 fő Vassné Bocz Anikó Dömös Tiborné Hosszúhetény, Csókakő u. 27. DIÓ VENDÉGHÁZ Hosszúhetény, 72/785-406; 30/924-9330 Püspökszentlászló 13. [email protected] 72/490-476; 20/851-9332 sites.google.com/site/ [email protected] annamediterranvendeghaz Ökoporta minősítés – 8 fő 5 fő EMMA-HÁZ 4 fő

FÜGE VENDÉGHÁZ

HERCEGDŰLŐ Farády László Vincze Mónika Hosszúhetény, Hosszúhetény, Szőlőhegy Püspökszentlászló 26. 2858 hrsz. – 30/336-8916 72/490-018, 20/338-1987 [email protected] [email protected] www.hercegdulo.hu 2 fő 3 fő HOSSZÚHETÉNY 89

VACKOR MACKÓLAK HELLEBORUS VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Farády László Mészöly Gábor, Abonyi Bea Derksen Gyöngyi Hosszúhetény, Hosszúhetény, Hosszúhetény, Kisújbánya 39. Püspökszentlászló 15. Püspökszentlászló 10. 30/639-0922 72/490-018; 20/338-1987 72/490-332; 20/575-1437 [email protected] [email protected] [email protected] www.kisujbanya.hu – 5 fő www.zengolak.hu – 9 fő www.mackolak.hu Ökoporta minősítés – 10 fő KLUMPÁS TANYA TAMÁSI VENDÉGHÁZ VADDISZNÓ VENDÉGHÁZ

Hosszúhetény, Kisújbánya 9. 72/950-223 Schumann Zoltán [email protected] Hosszúhetény, www.klumpastanya.eu Püspökszentlászló 25. Derksen Dávid vendégház 4 főre 72/490-007; 30/497-2377 Hosszúhetény, Kisújbánya 12. [email protected] [email protected] KÖVESTETŐ 8 fő www.kisujbanya.com – 4 fő VENDÉGHÁZ FLÓRA-HÁZ NIMRÓD VENDÉGHÁZ

Hosszúhetény, Kövestető 067/a hrsz. Puxler Márton Fullér Miklósné 72/508-223 Hosszúhetény, Hosszúhetény, Kisújbánya 18/a [email protected] Püspökszentlászló 6. 72/465-352, 70/775-2676 www.mecsekerdo.hu 30/678-4881 [email protected] 22 db kétágyas, [email protected] www.kisujbanya.com fürdőszobás szoba 8 fő 3 fő 100 fős étterem HOSSZÚHETÉNY 90

PUSZTABÁNYAI HOSSZÚHETÉNYI HETÉNYI 7EK KULCSOSHÁZ FALUSI TURIZMUS Hosszúhetény sok neve- ÉS VENDÉGVÁRÓK zetessége közül az egyik EGYESÜLETE biztosan az, hogy hét kép- zőművész életvitelszerűen itt lakik és itt alkot. A köz- ség 3500 lakosához viszo- nyítva számottevő a hét művész jelenléte. Hosszúhetény-Pusztabánya Bocz Gyula Munkácsy- kült. 0237 hrsz. díjas szobrászművész Hosz- 46° 12.121', 18° 20.915' 7694 Hosszúhetény, szúheténybe költözését csa- 72/508-223 Hármashegy u. 12. ládi hagyomány motiválta, [email protected] 30/526-9494 nagyszülei éltek itt. A töb- www.mecsekerdo.hu [email protected] biek, Borsi Lakatos László 14 ágyas szálláshely, www.hosszuheteny.hu szobrászművész, Deák Zsu- pótágyazható 21 főig zsanna, a Magyar Köztársa- HELIAN NATOUR ság Arany Érdemkereszt- AVASZ ENDÉGLŐ jével kitüntetett grafikus- T V UTAZÁSI IRODA művész, Heritesz Gábor Munkácsy-díjas szobrász- művész, Marsai Ágnes kép- zőművész, Molnár Sándor Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész és Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész különböző Hosszúhetény, Fő u. 154. 7622 Pécs, Jókai u. 39. városokból érkeztek a fa- 72/490-788; 30/270-3741 [email protected] luba. Őket megfogta a gyö- 120 fő www.helian.hu nyörű táj és a falu pezsgő szellemi élete. n

Kacsándi Márta kistermelői lekvárok, pálinka, tökmagolaj, hímzett, kicázott tojások Hosszúhetény, Morolo u. 16. 30/381-3470 [email protected] HOSSZÚHETÉNY 91

Agrinás Zsuzsanna Gáborné Bokács Andrea Neukirchnerné Tonkó horgolás szappankészítő Zsuzsa

Hosszúhetény, Tavasz u. 35. Hosszúhetény, Petőfi S. u. 41. tűzzománc készítő 30/890-5095; 70/546-6993 30/600-9343 Hosszúhetény, [email protected] [email protected], Béke u. 35. susan-craft.blogspot.hu Anda Szappan 72/490-188

Czipó B. Rózsa Ilovay Zsuzsanna Polyák Lászlóné tűzzománc készítő ékszerkészítő csuhékészítő, foltvarró

Hosszúhetény, Hosszúhetény, Hosszúhetény, Szent Borbála u. 11. Vasutas u. 6. Zrínyi u. 28. 30/255-4802; 72/490-366 20/564-4111; 72/490-402 30/568-1674 [email protected] [email protected] [email protected] www.rozsagaleria.mlap.hu

Czipó Ernő Kaáli Nagy Zsombor Szalai Dóra ötvös kortárs ikonművészet keramikus

Hosszúhetény, Hosszúhetény, Szőlőhegy Hosszúhetény, Szent Borbála u. 11. 30/342-2437 Ormándi u. 46. 30/255-4796; 72/490-366 [email protected] 30/357-5440 [email protected] kaalifa.hu [email protected] www.alkotokezek.mlap.hu FALUSÉTA 92

FALUSÉTA

A FALUSÉTA egy olyan tematikus út elnevezése, amelyre az adott te- lepülés, illetve a település közvetlen környezetének látványosságait, kul- turális örökségét, természeti kincseit fűzik fel. Egyben egy olyan marketingeszközt is jelent, melynek révén a turisták célirányos vezetése felfestett jelekkel és kísérő kiadvány (speciális lepo- relló) segítségével történik. Kedves Vendégek, kövessék a kis piros-kék lábnyomocskákat, és vezető nélkül bejárhatják az adott települést!

FALUSÉTA-település:

– Kárász – Máza – Szászvár – Magyaregregy – Alsómocsolád – Mánfa – Kisújbánya – Óbánya KELET-MECSEK 93

KELET-MECSEK bontja szirmait a májvirág, a szártalan kankalin és a ma már védett illatos hunyor. Nagy te- A Kelet-Mecsek Tájvédelmi rületeket borít a szúrós csoda- Körzetet 1977-ben hozták létre bogyó, de a szintén piros a következő indoklással: „Védje bogyós rokonának, a lónyelvű és őrizze meg a táj jellegzetes ar- csodabogyónak is felfedezhet- culatát és gazdag természeti érté- jük télen is zöld csokrait. keit, a különböző szikla- A Kelet-Mecsekben több alakzatokat, forrásokat és hegyi mint hatvan madárfaj fészkel, patakokat, a szubmediterrán fló- köztük a kék galamb, a kis raelemekben gazdag réteket, lege- légykapó és az örvös légykapó, lőket és erdőket, a ritka növé- a fekete harkály, a zöld küllő, a nyeket és természetes növénytársu- hegyi billegető, a fekete gólya, lásokat, valamint védett állatfajo- a héja, egerészölyv, darázsölyv kat. Őrizze a táj kulturális érté- és a békászó sas. A nagyvadak keit, szolgálja a természeti és kul- vaszi hérics, a fekete és a leány- közül a gímszarvas, az őz és a túrértékek megismerésére irányuló kökörcsin és az agárkosbor. S vaddisznó a legelterjedtebb ál- turizmust és idegenforgalmat.” itt található a „mecseki tea” latfaj. alapjául szolgáló méhfű is. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi A terület erdeinek fő töme- Körzet a Duna-Dráva Nemzeti gét három erdőtársulás alkotja. Park természetvédelmi kezelé- A mecseki bükkös, a mecseki sében álló védett terület Bara- gyertyános-tölgyes és a me- nya megyében, a Mecsek cseki cseres-tölgyes borítja leg- hegység legérintetlenebb ré- nagyobb területen a Mecsek szén. Területe 9348 hektár, fo- keleti részét. Ezekben az er- kozottan védett ebből mintegy dőkben több közönséges, de 1180 hektár. Legmagasabb mégis a területre jellemző, vé- pontja a Zengő (682 m). Mély dett növényfaj mellett ritka, völgyekkel, patakokkal, széles csak a Mecsekre jellemző fajok hegyhátakkal tagolt vidék. is előfordulnak. Kora tavasszal A sok napsütés és forrás, a bőséges csapadék egyedi, me- diterrán hatásokat is tükröző AZ ERDŐ FOHÁSZA növényvilágot alakított ki. Ezen Vándor! Ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! a területen él a szigorúan vé- Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon. dett bánáti bazsarózsa teljes vi- Én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába lágpopulációjának jó része. menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. Mediterrán növényei a kauká- Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja. zusi zergevirág, a baranyai pe- Én vagyok asztalod lapja. Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, remizs, az olasz müge, a a deszka, amelyből csónakod építed. majomkosbor és az aranyos Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. baraboly. A Hármas-hegyen nő Vándor! Ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem: az óriás szegfű. A Hosszúhe- Ne bánts! tény feletti Nagymezőn él a ta- KÁRÁSZ 94

Az alig háromszáz lelkes te- lepülés a Kelet-Mecsekben, a Baranyai-Hegyhát és a Völgy- ség szelíd dombjainak találko- zásánál fekszik. A Völgységi- patak itt kanyarodik élesen délre, a falucska házai ennek mentén húzódnak. „A már Tolna felé szelídülő baranyai he- A település elnevezése felte- védelem egyik kezdeti meg- gyek közé szorult falu úgy bukkan hetően a kárász (carassius) nyilvánulása, a barcelonai világ- elő a dombok és erdők közül, nevű halfajta nevéből ered, kiállítás aranyérmével büszkél- mintha egyenesen szelíd népmesék amellyel még mindig tele van a kedhető Első Magyar Fészekodú- ölében ülne. … A Magyarország falut végigszelő Völgységi- gyár. E század harmincas évei- olvasói azt kívánják, hogy a bara- patak. ben itt ringott a magyar falusi nyai kis Kárász községből csinálják A település a régmúltban és vendégfogadás bölcsője, mely- meg a magyar Salzburgo-t.” – a jelenkorban is gyakran töltött nek köszönhetően ma is több írja Kárászról Török Sándor be kezdeményező szerepet. Itt vendégház és számos program meseíró a '30-as évek derekán. működött a magyar természet- várja a szálláskeresőket. n KÁRÁSZ 95 KÁRÁSZ 96

KÁRÁSZI FALUSÉTA

A séta a falu központjából indul. Meghitt, vendégváró csöndje alapján aligha sejteni, hogy ez a kicsiny falu tele van hangos nevetésre fakasztó me- sékkel, anekdotákkal, huncut- ságokkal, melyeket a Pajta- színházban a hagyományőrző táborok alkalmával el is játsza- nak. Ezt követően egy hosz- szabb séta következik végig a településen, Vékény irányába. lik a legjobb panoráma a tele- Emlékhelyet érintjük. Itt talál- Így jutunk el Mezei Ottó faze- pülésre, képeslap minőségű ható a Jankó Jánosról elneve- kasmesterig, kinél kerámiavá- fotók készülhetnek itt, nyara- zett pihenő, valamint a nemrég sárlásra is lehetőség nyílik. lási emlék gyanánt. A Vízima- elkészült Hagi Agis Amar- Visszakanyarodva előbb az er- lom Múzeumot Magyaregregy kútja, aki arról az egzotikus dészet almalé-feldolgozó üze- felé találjuk. A műemlékké nevű bégről kapta a nevét, aki- mét érintjük, ami önmagában nyilvánított épületben köze- nek Kárász a török időkben véve nem egy látványelem, de lebbről megismerkedhetünk a sokat köszönhetett. S ha elha a vendég megkóstolja, meg- molnármesterség fortélyaival. hagyjuk az egykori strandfür- veszi ott a speciális natúrlevet, Innen visszakanyarodva láto- dőt, már a Mecsekben találjuk azzá válhat. gathatjuk meg az Istálló Múze- magunkat. Jó itt lakni az erdő A szomszédban a sportpá- umot, ahol egy jellegzetes mellett – vallják a kárásziak. lyát és a Mesekertet találjuk. völgységi istállópajta történe- Ez utóbbiban a környék nép- tébe kapunk betekintést. A „Terra episcopia Karas vocata” mondáit dolgozták fel óriásbá- Fürdő utcába, kárásziasan a – szól 1325-ből Kárászról az bok formájában, s amely „Vőgy”-be kanyarodva máris első írásos emlék, azaz már játszótérként is funkcionál. indulhat a második Faluséta- ekkor püspöki birtoknak szá- Szemben, egy magánház kert- kör. Előbb a templomot, majd mított a falucska. Valószínűleg jében lelünk rá a már említett a Faluházat és az Erdészeti már ekkor állt az a templom, Első Magyar Fészekodúgyár amelyet Szent Erzsébet tiszte- hajdani tulajdonosának kápol- letére emeltek. A helyi ma- nájára, valamint számos kora- gyarság kitartott az oszmán beli madárodúra. A falu hódoltság korában is, túlélte a központjába a helybéliek által visszafoglaló háborúkat és a csak „Derék”-nek hívott föl- Rákóczi-szabadságharcot. Mel- desúton érünk vissza. Az út léjük csak a 18. század végétől mentén kihelyezett táblákon a költöztek be nagyobb számban vendégek kis ízelítőt kapnak németek. kárászi anekdotákból. Kárász, központi fekvése A temető megint nem egy miatt mindvégig a Völgység tipikus vonzerő, de innen nyí- egyházas helyének számított, KÁRÁSZ 97 itt állt a plébániatemplom, és polna építése, és komoly tudo- itt lakott a plébános. A szilárd mányos munkát is folytatott. Ő falú templom évszázadokon készítette el először a baranyai keresztül ellenállt az időnek. borászat történeti áttekintését. 1733-ban felújították, az akkori Jankó plébános modern gon- leírás szerint ugyanis a tetejét dolkodását jelzi, hogy abban az már cseréppel fedték, tornya időben gyümölcstermelő szö- szilárd, öt évvel később pedig vetkezetet hozott létre. A kul- már egy déli kápolnát is emlí- túrtörténet iránt érdeklődők- tettek az írások. Végső alakját nek fontos adalék, hogy az 1850–1855 között nyerte el az 1800-as évek végén épült ká- épület, amikor az eredetileg polna mellett Kiss György gótikus templomot kibővítve, álló Pertus-hegy alján az 1800- szobrászművész feszületét talál- elkészült a mai templom. as évek elején favágók egy öreg, juk, ami miatt szintén érdemes Kárász plébánosai minden- elkorhadt bükk tövében egy felkaptatni a kápolnához. kor meghatározó szerepet töl- gyémánttal kivert aranykelyhet A kicsiny Kárász a 20. szá- töttek be a település életében, találtak. Ezt a serleget a mohá- zadban is töretlenül fejlődött. közülük is kiemelkedik vitéz csi csatát követően három fe- Kun Lajos esperes, aki megho- rences barát menekítette ki a nosította Kárászon és környé- városból, nehogy török kézre kén a falusi nyaraltatást. kerüljön. Itt, az erdő aljában Világot járt ember lévén talál- ásták el. Háromszáz év után kozott a két világháború kö- leltek rá a favágók. Mivel ez a zötti osztrák, svájci példákkal, Dél-Dunántúl legbecsesebb és úgy gondolta, ha ott lehet- török kori emléktárgya, az séges, itthon miért ne lenne ereklyét olyan jól őrzi a püspök az? Az ő kezdeményezésére úr Pécsett, hogy a kehely fotó- nyíltak meg a házak tisztaszo- jához is csak csellel juthatott báinak ajtai. hozzá a falu. A helyi emlékezet szerint az Az esperes urat megelőzően esperes úrhoz egyéb, szintén egy szintén nagy jelentőséggel Erdészeti és vasúti központ- világias ötlet is kapcsolódik: A bíró plébános vezette a falut ként mindig volt munkalehe- kis Csörge-patak partján a békák Jankó János személyében. Az ő tőség a helyiek számára, akik esténként olyan hangzatos szabad- nevéhez fűződik a temetőká- között különösen sok a diplo- téri ingyenes koncerteket adtak, más. A falu teljesen összköz- hogy a vendégek a kuruttyolásuktól műves, könnyű onnan eljutni nem tudtak nyugodtan aludni. Bonyhádra, Dombóvárra és Hogy ne zavarja a pesti úri népek Pécsre egyaránt. Emiatt alig édes álmát a ’brekeke’, a plébános van elvándorlás, a virágzó összeszedette őket, 1 krajcárt is egyesületi élet, a színvonalas megadott a békák darabjáért. Volt, programok tartalmas hétköz- mikor az egész falu békát gyűjtött napokat biztosítanak az itt a patak partján, hogy aztán a sek- élők számára. restyében bekasszírozhassák értük a A település legnépszerűbb fejkvótát a misepénzből. programja a július elején meg- A templommal szemközt tartott Gombafesztivál. n KÁRÁSZ 98

ELSŐ MAGYAR FÉSZEKODÚGYÁR

A madarak és fák napja kife- jezéssel már mindannyian talál- koztunk. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy mióta tartjuk ezt az ünnepnapot, és vajon honnan indult. A magyar madárvédelem Herman Ottó nevéhez fűződik, aki létrehozója és első igazga- Első Magyar Fészekodú Gyár. A gyárban az odú mellett tója volt a Magyar Ornitholó- Alapítva: 1904-ben.”) madáreledelt is készítettek, giai Központnak, a Madártani Herman Ottó és Kühnel madárkalácsot. A legenda sze- Intézet elődjének. 1903-ban a Márton között a kapcsolat rint elterjesztették, hogy „dög- thüringiai Seebachba küldte meglehetősen személyes lehe- lött verebeket vesz meg a utolsó és legkedvesebb tanítvá- tett – így ír erről Fazekas Imre, Kühnel, megfőzi, mert az a leg- nyát, Csörgey Tituszt, hogy a a Komlói Múzeum Természet- jobb a madárkalácsba”. És bi- helyszínen tanulmányozza a tudományi Gyűjteményének zony, volt, aki bedőlt a hírnek, Berlepsch báró által már az vezetője: napokig gyűjtögette szegény 1800-as évek végén létrehozott „Herman Ottó többször járt verebeket, hogy aztán egy ba- madárvédelmi mintatelepet. Kárászon, s az ő gyakorlati ta- tyuban elvigye a gyárba. Hogy Hazatérve Csörgey megírta nácsainak a segítségével alakí- mi lett a verebek sorsa, arról „Útmutató a mesterséges fé- tották ki a különböző méretű már nem szól a történet… szekodúk alkalmazásához” odúkat cinkék, csuszkák, légy- Kühnel Márton a termékei- című ismeretterjesztő könyvét. kapók, harkályok és sok más vel rengeteg kiállításon vett Ezzel párhuzamosan Her- madárcsoport számára.” részt, melyek közül kiemelke- man Ottó egy olyan embert ke- Az 1904-ben létrehozott kis dik az 1929-es barcelonai világ- resett, akinek köze volt a üzem – mely mindössze né- kiállítás, ahonnan az Első madarakhoz, és a famunkához hány főt foglalkoztatott – volt Magyar Fészekodúgyár arany- is értett. Így talált rá Kühnel az ország legkisebb gyára, az éremmel tért haza. Mártonra, aki amatőr ornitoló- első, gépi erőre berendezke- A hazai természetfilmgyártás gus lévén évek óta küldte jelen- dett fészekodúgyár. Odúi, ma- is felfigyelt tevékenységére, s a téseit az Ornithológiai Köz- dáretetői azonban gyorsan Magyar Filmiroda a 30-as évek- pontnak, valamint a fűrésztelep ismertté váltak, s már az 1907- ben filmet forgatott Kárászon a által adott volt a fához való kö- es pécsi országos kiállításon a madarak életéről és védelmé- tődése is. 1904-ben ő hozta legmagasabb kitüntetést nyer- ről. A film eredeti felvétele létre az Első Magyar Fészeko- ték el. máig megtekinthető. dúgyárat Kárászon Herman 1906-ban Darányi Ignác Kühnel Márton, „a madarak Ottó és dr. Csörgey Titusz tá- földművelésügyi miniszter fo- patrónusa” 1961. március 23- mogatásával, Darányi Ignác ganatosította a madárvédelmi án hunyt el falujában, Kárá- földművelésügyi miniszter se- törvényt hazánkban, melynek szon. 1997-ben díszpolgárrá gítségével. (Az alapító levélen ez köszönhetően közel száz esz- avatták, 2007-ben pedig Ma- állt: „Magyar Királyi Madártani tendeje van madarak és fák dárház címmel mesekönyv je- Intézet felügyelete alatt álló napja. lent meg róla. n KÁRÁSZ 99 KÁRÁSZ 10 0

A PAJTA Keleti-Mecsek Hagyományőrző Táborok

A kárászi Pajtaszínház 2000 nyarától működik Papp Judit Elza tulajdonában. A hajdani gazdasági épület emeleti pajta része adja a színházat (színpad, nézőtér, zene- kari emelvény), az alsó istálló rész pedig a Ga- lériát, ahol kiállítások közben gyermeke aktív foglal- táncot igen magas szinten mű- és a kisebb közönség- koztatással megismeri a falusi velő táncosok hivatottak. számú műsorok zaj- élet rejtelmeit, a régi mester- A Pajtában a legtöbb elő- lanak, valamint még ségek fortélyait, a természetes adást életre keltő Rumi László egy büfé részt is kiala- anyagok vonzalmát, ami a mai neve nem cseng ismeretlenül kítottak a földszinten. modern ember számára is színházi berkekben. A Blattner Kárász, a négyszáz egyre inkább csábító. Géza-díjas rendező korábban a fős kis baranyai falu a A Pajta legnépszerűbb mű- Ciróka Bábszínház, a Maskarás helyi Faluszépítő sora a „Kárászi Huncutságok”, együttes létrehozója, a Gara- Egyesület és a Tou- melyben helyi gyűjtésű anek- bonciás gólyalábas csapat rinform Iroda szer- dotákat adnak elő helybéli fia- frontembere, zenész, képző- vezésében a kezde- talok. A több napig tartó művész. tek óta ad helyet felkészülésen a szereplők meg- Az előadásokat megtekinteni a Hagyományőrző ismerkednek a maszkos játék, vágyó helyi és környékbéli la- Táborok kereté- az árnyszínház, a vásári képmu- kosok mellett sok az ország ben színjátszó togató kifejezésmódjával, hatá- egész területéről érkező, falusi rendezvények le- selemeivel. A helybéli fiatalok, vendégfogadás keretében itt bonyolításához. akik az előadás szereplői, lévő érdeklődő is, mivel a nagy Természeti adott- maguk készítik el a produkci- népszerűségnek örvendő kárá- ságai – szűk völ- óhoz szükséges díszleteket és szi pajtaszínházi előadások gyei, patakjai, elérhető közel- kosztümjeiket (pl.: nemezelt mára a régióban fogalommá ségű erdei, tisztásai, forrásai, és álarcok, bajuszok, fűzfavessző- váltak. n épített környezete –, helyreho- ből font állatfej maszkok, stili- zott parasztházai, régi formájú záltan festett helyszínek, pajtái, istállói, kútjai, hídjai, lampionok, fáklyák és óriásbá- kovácsoltvas kerítései, műem- bok készítése). Az utolsó lék jellegű védett temploma és napon az országos viszonylat- annak környéke folytán érté- ban is egyedinek nevezhető kes, szívet melengető üdülés- Pajtaszínházban bemutatják a ben is részt vehet az idelátogató műhelymunka eredményét. Az vendég. Sokszor egész család előadást kiteljesíteni pedig az dönt arról, hogy a színházi egész felkészülés ideje alatt je- műsor ideje alatt itt nyaral, mi- lenlévő népi zenekar és a nép- KÁRÁSZ 10 1

KÁRÁSZI HUNCUTSÁGOK

Álljon itt némi ízelítő a Ká- rászi Huncutságokból. Az illusztráció szintén egy helyi fiatal, Papp András mun- kája.

TEMETŐI PUZZLE A kárászi temetőben szinte lehetetlen úgy leásni, hogy ne egy régi sírt bolygasson meg az ember. maszatos poharat, majd színültig Tibi el is indult a portyára egy Így történt ez esetünkben is, mikor töltötte a demizson tartalmával. közeli ismerős udvarba. Estefelé az elhunyt rokonsága nekifogott az – Egészségödre! – emelte üd- lévén a tyúkok már beültek az új sírhely kiásásának. Egyre-másra vözlésre a szépen összeálló csontváz ólba. „Legalább könnyű dolgom kerültek elő az előzőleg elhantolt felé, és fenékig ürítette, miközben lesz”, gondolta Tiborunk. Bebújt földi maradványai. Itt egy lábszár- a sír szélén ülő dalárda szebbnél a tyúkok közé és elkezdett válo- csont, ott egy állkapocs. A tűző szebb nótákkal szórakoztatta gatni a pipik között. Mit ad isten, napon dolgozó sírásó kompánia ’Samut’, akit bármelyik biológia a gazdaasszony pont jött becsukni munka közben jócskán a demizson szertár megirigyelhetett volna im- a baromfit, rátolta kívülről a re- fenekére nézett. Ahogy mélyült a máron. teszt az ólra. Tibi először meg sem gödör – s itt kicsit pironkodva be mert mukkanni, törte kis fejét, kell, hogy valljuk –, a hangulat HAJRÁ, KÁRÁSZ! most mitévő is legyen. De minden szégyenteljes módon úgy emelke- hiába, az ajtó nem nyílott, bár- dett. Egyikük a sír mellett elkezdte Kifesteni készült a focicsapat a hogy is erőlködött. Nem volt mese, rendezgetni a szép számmal gyü- szertárat. Karesz, a festő egy üveg szólni kellett. lekező csontokat, mintha csak egy borért és egy pörköltért el is vállalta – Körösztanyám! - próbálta kirakós játékot játszana. Ásás köz- a munkát. Tibit, aki két ballába először egész halkan. ben fel-felhangzott egy-egy borízű, miatt nem fért be a csapatba, el- – Körösztanyám! – szólongatta örömittas kiáltás, ha ráakadt va- szalajtották, ’szerezzen’ valahol egy egyre hangosabban a gazdaasz- lamelyikük az eléggé bizarrnak tyúkot. szonyt. Aztán a negyedik, vagy nevezhető, ’speciális puzzle’ egy- ötödik hívást meghallotta Maris két hiányzó darabkájára, úgyhogy néni. kezdtek a csontok lassacskán for- – Ki az? Ki szól? mát ölteni. – Hát én, a Tibi, a tyúkólból. Sikerült épségben rálelniük arra Keresztanyja csodálkozva nyi- a szenteltvizes üvegpohárra is, totta ki a reteszt. amelyet – miután egy rozmaring- – Hát te meg mit keresöl itt? ággal megáldják a gyászolók a ko- – Jöttem bezárni a tikokat – porsót – a sírba dobnak és vágta magát ki a kínos helyzetből elföldelik a halottal együtt. Kira- Tibu és uzsgyé, elfutott Maris néni kósdit játszó sírásónk nem sokat te- mellett, inge alatt a pörköltbe va- ketóriázott. Kicsit kilötykölte a lóval. n KÁRÁSZ 102

MEZEI-TANYA KŐVÁRI-HÁZ

Keleti-Mecsek 7333 Kárász, Fürdő u. 10. 72/671-304 [email protected] www.keleti-mecsek.hu

Mezei Attiláné Kővári Jánosné Mezei Ottó fazekas Kárász, Kültelek u. 5. Kárász, 72/420-032; 30/862-8175 Petőfi u. 27. [email protected] 72/420-045; 30/421-0985 www.airbnb.hu/users/show/ [email protected] 3864007 www.karasz.hu 4 fő 8 fő

ANYOR ÁZ IDA ÁZ Kárász, Kültelek u. 5. P -H V -H 72/420-080

Pajtaszínház Kárász, Petőfi u. 15. 30/386-0494

Vízimalom Panyor Andrea Somfai Ildikó Kárász, Ady u. 34. Kárász, Petőfi u. 13. Kárász, Fürdő u. 18. 30/229-4652 72/420-068; 30/591-1125 72/420-337; 30/551-4906 panyorandrea@ freemail.hu [email protected] Istálló Múzeum www.panyorhaz.atw.hu www.karasz.hu 6 fő 7 fő

ZELI ÁZ ŐBL ÁZ S -H L -H Kárász, Petőfi u. 23. 70/200-9073

Faluház és Erdészeti Emlékhely Kárász, Fürdő u. 10. 72/420-074 Szeliné Oláh Márta Lőbl Zoltánné Kárász, Petőfi u. 32. Kárász, 72/420-053; 30/465-4911 Ibolya u. 4. [email protected] 72/420-085; 30/502-8260 www.karasz.hu [email protected] 4 fő www.g-portal.hu/loblhaz falusi vendégasztal 9 fő KÁRÁSZ 10 3

NATURALÉ – A TERMÉSZET KINCSE Erdei Melléktermék Felvásárló és Feldolgozó Telep

7333 Kárász, Kültelek 2. 30/289-9513 [email protected] www.mecsekerdo.hu

A Mecsekerdő Zrt. kárá- szi üzemében előállított Naturalé termékcsalád gyü- mölcstartalma 100%-os, a friss, érett gyümölcsök a feldolgozás során megőrzik vitamintartalmukat, eredeti ízüket, a speciális „Bag-In- Boksz” csomagolás pedig biztosítja a vegyszermentes eltarthatóságot. A rostos Naturalé hozzá- adott anyagot (tartósítószer, aroma, víz, cukor stb.) nem tartalmaz, prémium minő- ség. Az üzem hozott gyü- mölcs feldolgozását is vál- lalja. KISBESZTERCE 10 4

A ma alig kilencven lelkes falucskát először 1542-ben említik a források a fehérvári káptalan birtokaként. A tele- pülés területén több közép- kori falu megléte bizonyítható. A helyi hagyomány szerint a Pusztaszentegyház-dűlőben egy templom állt, melynek harangjait a hívek a közeli kút- ban rejtették el a törökök elől. Ők maguk azonban nem me- nekülhettek, a templomban Bakóca és Mindszentgodisa menedéket kereső emberekre között Kisbeszterce Baranya a portyázó akindzsik rágyújtot- megye legkisebb zsáktelepü- ták az épületet. A megmaradt másik falu is létezett, aminek lése. Neve eredetileg a Biszt- köveket és téglákat szekerekre helyszínét a Lasnica-dűlő sej- rica változata, mely gyors rakták, és a szigetvári vár épí- teti. folyású patakot jelent a szláv tésénél használták fel. A temp- Az oszmán hódoltság korá- nyelvekben. A falut körülölelő lomról 1714-ben még tudták, ban mindvégig magyarok lak- dombokat jobbára erdők bo- hogy Simon és Júdás tisztele- ták a nehezen megközelíthető rítják, földjei ezért mezőgaz- tére szentelték fel egykoron. helyet, sőt, a lakosság anya- dasági termelésre csak korlá- Valószínűleg Kisbeszterce és nyelve még a 18. században is tozottan használhatók. Felsőmindszent között egy magyar volt. A 18. század ele- KISBESZTERCE 105 KISBESZTERCE 106

jén még a kamara alkalmazá- sában állt, majd a Melczerek A falu határában található a Zsidó-kút, amelynek vizénél egykor még kapták meg. A 19. században Nagy Lajos király is megpihent – a helyi szóbeszéd szerint. néhány német család is megtelepedett itt, de ez a nemze- Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet tiségi viszonyokat nem fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is. Állítólag változtatta meg jelentősen. tervbe vették egy szénbánya megnyitását, ám vasút hiányában végül le- A dualizmus korában Besz- tettek róla a szakemberek. terce elsősorban szőlőművelé- Nagyon izgalmas kérdés a valamikor itt élt délszlávok sorsa. Az egykori dűlőnevekből – Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica – bizonyítható, hogy egykor szerbek és horvátok laktak a határban, ám temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg, és okleveles anyagban sem bukkanunk a nyomukra.

A középkori Kisbeszterce (Byztrice/Pusztaszentegyháza) falu feltéte- lezett helyén régészeti lelőhely található. Kerámia és épületkövek bukkantak a felszínre a fás, cserjés domboldalban.

séről volt híres, a dombok tetején levő pincékben kitűnő TÓTH-FORRÁS vörös- és fehérbor készült. A településtől mintegy két kilométerre 1890-ben közel háromszázan halad a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala, éltek itt, a filoxéra, majd a melyről a kék kör jelzés leágazik, és a falu modernizáció azonban meg- határában csordogáló Tóth-forráshoz pecsételte a falu sorsát, 1971- vezet. A vadregényes bükkerdei környe- ben az iskoláját is elvesztette. zetben megbúvó forrás mellett kiépített Az elmúlt évtizedeket lassú tűzrakóhely és pihenőpadok várják a meg- megújulás jellemezte, ennek fáradt turistákat. jele, hogy 2000-ben új temp- A forrást és környékét a Mecseki Erdészeti Zrt. 2001-ben lom épült a püspökség anyagi építette ki Tóth László erdőmérnök, erdészeti igazgató emlékére támogatásával, a gyönyörű Turós László erdőmérnök tervei alapján. A forrás homlokzatán dombtetőn. Belső felszerelését vörös márványba vésve az alábbi felirat olvasható: „Vándor, ki e az önkormányzat és a hívek tá- hűs, üde forrás vizét iszod, az erdő szolgájára emeld kalapod”. n mogatásából vásárolták. n KISBESZTERCE 107 KISHAJMÁS 108

írták össze a települést, mely eredetileg a közeli Hagymás patak mentén állt. Ez a falu va- lószínűleg elpusztult a török időkben, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta és Pusztahajmás helynevek. La- kói azonban nem széledtek szét, hanem a közeli falvakból visszajártak művelni a földjei- ket. A középkori Hajmás Szent Imre tiszteletére emelt Kishajmás és környéke ős- temploma 1714-ben már rom idők óta lakott hely volt, erre volt, de helyére még ma is em- utalnak területén a római kor- lékeznek a helyiek. Úgy beszé- ból származó sírkövek és a kö- lik, hogy éppen mise alatt dyak birtoka volt, de több ku- zépkori temető nyomai. törtek rájuk a kontyosok, és a riális kisnemes is itt eresztett Kishajmás nevét az okleve- felkoncoltak csontjait még ma gyökeret. 1738-ban a mind- lek először 1542-ben említik is gyakran forgatja ki az eke. szenti plébánia látta el, és Me- Hagymas néven, ami a kör- A törökök elvonulása után a gyefalvai Horváth Dániel volt a nyéken elterjedt vadfokhagy- falu a mai helyén települt újra, földesura. mára, illetve medvehagymára s mivel először csak egy-két A 19. század elején néhány utal. A középkorban a so- család lakott itt, Kishajmásnak német család is letelepedett itt, mogyvári apátság birtokaként nevezték el. Ekkor a Nádas- akiknek a számaránya a század KISHAJMÁS 10 9 KISHAJMÁS 110

végére már elérte a harmincöt százalékot. Templomát a bejá- rat feletti évszám tanúsága szerint 1906-ban építették, és ekkor úgy tűnt, hogy a telepü- lést átszelő vasútvonal miatt Kishajmás a 20. század sikeres közösségei közé tartozik. 1979- ben hozzácsatolták az alig két kilométerre fekvő Szatina köz- séget, az elmúlt húsz évben azonban kedvezőtlen folyamatok játszódtak le a faluban, és mára nagyon mélyről kell magát újra felépítenie a közös- ségnek.

A falu híres volt az agyagkerá- Egyedülálló a falu fölötti domboldalon található Golgotán ma- miáról, ahol az eredetileg siklósi gasodó három angyalszobor, amelyek történetében máig sok a származású Gelencsér Sebestyén fehér folt. A Zsolnay-gyárban készült pirogránit művek valószí- számított a legjelesebb fazekasnak. nűleg Kiss György alkotásai. Eredetileg a kőbányai Szent László- Az ő mintáit másolták az 1968- templom számára készült a szecessziós stílusú, „Hit, Remény, ban épült helyi üzemben, ezt egé- Szeretet” allegóriát megszemélyesítő szobor, azonban később szítette ki a Veres Sándor által Máriakéménden és Kishajmáson is felbukkant néhány példánya meghonosított mezőtúri stílus. a sajátos alkotásnak. A helyi emlékezet szerint a Kishajmásra A kerámiagyár sajnos az 1990-es büntetésből került Máriássy Lajos jezsuita páter által hozták ide, években végleg leállt. s az 1980-as években szentelték föl újra. A stáció eredeti táblaképeit az 1940-es években elrejtették, A faluban érdemes megtekin- négy évtizeddel később újraöntötték a Zsolnay-üzemben, az ere- teni a két világháború áldozatai- detik pedig visszakerültek a gyárba. nak emlékére állított pirogránit turulszobrot, ami Rétfalvi Sándor alkotása.

Bár temploma sokáig nem volt a falunak, a sásdi út közelében Szent Antal tiszteletére emeltek egy fogadalmi keresztet, az Öreghe- gyen pedig a „Jakab-köröszt” áll, ahová május elsején, Jakab napján, és fagyos napokon is processziót tartottak, hogy a szőlőket megkí- mélje a viszontagságos időjárás. A harmadik ismert kereszt messze a husztóti határban állt, és Szent János tiszteletére emelték. n KISHAJMÁS 111 KISVASZAR 112

Az itt élők elsősorban az erdő- ből éltek, és a környék renge- tegei adta védelemben túlélték az oszmán hódoltság megpró- báltatásait is. 1692-ben és 1697-ben is licenciátus, azaz világi katolikus egyházfi műkö- dött a településen, ez pedig jelzi, hogy Vaszar ekkor a kör- nyék egyik központjául szol- Komlóról, Sásdról és Dom- gált. A 18. század első éveiben bóvárról egyaránt könnyen adomány útján Esterházy Pál megközelíthető Kisvaszar, a kezébe került, aki kastélyt épí- Baranyai-Hegyhát egyik leg- tett itt, ami ma is látható. szebb fekvésű települése. Az A község 1720-ig Tolna vár- alig háromszázötven lelkes falu megyéhez tartozott, ám ekkor dőszentjének számít. Felirata talán a helyi vásárokról kapta a Baranyához csatolták. Temp- szerint: „Szt. Flórián, könyörögj nevét, de nem kizárt, hogy a loma az 1720-as években már érettünk! Állíttatták a helybeli fa- fuvaros jelentésű szláv vozár romosan állt, és bár harangtor- zekasok és kályhások 1883-ban”. A szóból származik. nya fennmaradt, már csak Vá- vaszariak portékái nem csupán A környék már a rómaiak sárosdombó filiájaként tartot- a környéken, hanem még Bács, idején is lakott hely volt, a ma- ták számon az akkor még szín- Verőce és Szerém megyékben is gyarság pedig nagy valószínű- magyar Kisvaszart. rendkívül keresettek voltak. séggel már az Árpádok idején 1750 körül a szomszédos Fontos foglalkozásnak számított megtelepedett itt. Nevét az ok- Tolna megyéből származó né- még a szőlőművelés, amelyet levelek 1328-ban említették metek telepedtek le itt, akik el- szintén jól jövedelmező üzlet- először Vossary, Vosar formá- sősorban a cserépedény- és ágnak tartottak. ban. A saját plébániával ren- agyagkályha-készítésben, illetve A világháborút követő kite- delkező falucska a középkor a takácsiparban jeleskedtek. Ezt lepítések következtében a folyamán több birtokos kezén jelzi a falu közepén álló Szent német ajkú lakosság lélek- is megfordult, a 16. században Flórián-szobor is, aki a fazeka- száma jelentősen lecsökkent, a a baranyai Bodóknak adóztak. sok, tűzoltók és kályhások vé- főutaktól való távolsága és KISVASZAR 113 KISVASZAR 114

rossz minőségű földjei miatt egyre hátrányosabb helyzetbe Kisvaszarnak a középkorban is állt már Szent György tiszte- került. Ma a vadászturizmus je- letére emelt temploma, amely túlélte a török pusztítás viharait. lenthet kitörési pontot a falu- 1733-ban a szentélye romokban hevert, a tornya egy része pedig nak, ugyanis a környék kitűnő leomlott. 1783-ban már a földdel volt egyenlő, értékes Szent vadászhely, és az önkormányzat György-képét pedig a vásárosdombói templomba vitték. Vaszar erdészházakkal ellátott parkkal új temploma 1790-ben épült, barokk stílusban, Szent György rendelkezik. vértanú tiszteletére, oltárképei a katonaszentet, valamint Remete Szent Pált ábrázolják. Szószéke néhány évtizeddel később klasszi- cizáló jegyekkel készült.

Fenntartott egy történetet az emlékezet, miszerint a 275 méter magas Várhegyen volt egy gömbö- lyű csúcs, amelynek teteje platósze- rűen nyúlt el, és sánccal volt körülkerítve, amely útként szolgált. A 19. században tizenhat pince áll itt, de valaha bizony szerzetesek által megerősített kastély volt, ahonnan a törökök a dombóvári LEÁNY-KŐ templomot lőtték. Kisvaszar és Magyaregregy között, a Vágyom-völgyben található a Tibi–Gábor-kút Leány-kő nevű hely. Érdemes túra- A kisvaszari műút egyik kanyar- cipőt húzni és elzarándokolni a vad- jának közelében, a műúttal párhu- regényes patakvölgyben felfedezésre zamos erdei kocsiút mellett, a váró sziklaképződményhez. A szájha- Bikági-völgyben található. Nem gyomány szerint itt a völgyben kővé kiépített, kettős kifolyású fakéreg vált egy leány és egy legény, mert a vályúval van ellátva, táblája nincs. szülők ellenezték a szerelmüket. Nevét onnan kapta, hogy a terület Kisvaszar is a Hat torony teljesít- erdészének iker fiai születtek, akiket ménytúra állomásai között szerepel. Tibornak és Gábornak hívtak. n KISVASZAR 115 SÁSD 228

területet minden bizonnyal évszázadokkal ezelőtt jellemezte. A település határában már Kr. e. 1000 körül megtelepedtek az itt élő népcsoportok, s több bronzkori hamvasztásos sír került elő az elmúlt évtize- dekben. A római korban fontos kereskedelmi útvonal A háromezer-ötszáz lakossal haladt el a mai közút nyomvo- büszkélkedő település Baranya nalán, amely Sopianaet össze- megye egyik legfiatalabb vá- kötötte Brigetióval és Arrabo- rosa, 1995-ben nyerte el ezt a nával, és itt állt a Pons Socio- rangot. A Zselic határán elte- rum nevű átkelő. Sásd belte- rülő Sásd közúton könnyen rületén több késő római sírra rült sor. Ekkor plébániás hely- megközelíthető a 66-os úton, bukkantak, a leletek tanúsága nek számított, és Szent Erzsé- vasútállomása pedig a Pécs– szerint kifejezetten sűrűn la- bet tiszteletére szentelt Budapest vonalon fekszik. Ka- kott, romanizált vidéknek szá- temploma már biztosan állt. posvárról és Dombóvárról mított Sásd és környéke. A Minden bizonnyal körülötte egyaránt elérhető, busz- és vo- magyarság valószínűleg már jött létre a középkori telepü- natközlekedése sűrű. korán birtokba vette ezt a vi- lés, valahol a mai temetőtől Nevét a sás növényről déket, bár Sásd első írásos délre húzódó magasabb föld- kapta, ami az árteres, vizenyős említésére csak 1332-ben ke- nyelven. Sásd a középkorban SÁSD 229 SÁSD 230

a Dombai család birtoka, a 16. délszláv személyek is, ami jelzi században Werbőczy István az etnikai viszonyok átrende- kaparintotta meg gyámság ződését. Bizonyos, hogy a 17. címén. A mohácsi csata utáni században – bár a Baranya- évtizedes polgárháború ko- csatorna árterében levő Sásd moly szenvedést okozott a középkori faluhelye kontinuus környéknek, Sásd temploma – népessége kicserélődött. Az 1542-ben valószínűleg elpusz- üresen hagyott házhelyekre tult. A település azonban még rácok költöztek, a magyarság létezett, egy ez évben kelt pedig a magasabban levő adóösszeírás szerint Werbőczy dombokon telepedett le. Imre és Mekcsey István – az Az oszmánok közigazgatási Egri csillagokból jól ismert központot alakítottak ki Sás- egri vicekapitány – több don, a környék ellenőrzésére adózó portát birtokolt. Utol- pedig egy palánkvárat emeltek jára 1556-ban hallunk a tele- natig Sásd a háborús helyzet 1614–1618 között. A kanizsai pülésről, amikor Hörnyékkel ellenére gyarapodott, ebben vilájet részeként ötvenöt kato- együtt Sziget várának fizetett az időben körülbelül száz- nát és két kisebb ágyút irá- be több forintnyi adót. negyvenen lakták. Az itt élők nyoztak elő a védelmére, ezzel A következő százötven jellemzően búzát termeltek, biztosították a környék rend- évből alig néhány adatunk van méhészkedtek és szarvasmar- jét. Fennmaradt a sásdi várka- a településről. 1580-ban még hát tartottak. A forrásokban pitány, Murád aga egy hatezer-hatszáz akcse adót fi- feltűnő családnevek kezdet- 1625-ben kelt magyar nyelvű zetett be török földesurának, ben kivétel nélkül magyarok levele, amelyben egy szerb asz- ami kifejezetten magas összeg. voltak, ám a legutolsó össze- szony kiváltásáért vállalt kezes- Úgy tűnik, hogy eddig a pilla- írásban már szerepelnek séget, miközben ő maga is SÁSD 231

nagy valószínűséggel bosnyák szerint főként a Sásd környéki A Rákóczi-szabadságharc származású volt. A palánkvár településeken volt nagy a után lehetővé vált, hogy Ester- életében Zrínyi Miklós téli pusztulás. A háborúk miatt házy Pál nádor elkezdje meg- hadjárata komoly változást ho- megváltozott a táj is. Egy sásdi szervezni tolnai és baranyai zott, ugyanis csapatai hírére a tanú szerint „ahol most sűrű birtokainak, köztük Sásdnak védők felgyújtották a falakat és berkek és erdők buikáltatnak, ak- az újjászületését. A falu újkori elmenekültek Kaposvárra, il- koron szép tiszta réthség és mezők megtelepedése Nagy András letve Pécsre. A hódoltság sétáltattak”. A lakosság ismét a szabadosnak köszönhető, aki utolsó évtizedeiben Sásdra nádasok oltalmában keresett 1712-ben telepített le magya- ismét rácok költöztek, akik a menedéket, és Sásd újra el- rokat a pusztahelyre. Nem volt vármegye visszafoglalása után néptelenedett. könnyű dolga, mert a terület új keresztény földesuraiknak különösen mocsaras volt, sem kívántak adót fizetni. szántóföldi művelésre szinte A Rákóczi-szabadságharc teljesen alkalmatlan. Az Ester- rengeteg pusztítással járt a házyaknak azonban különösen környéken. Az 1704. évi had- fontos volt a település, mert járat során a kurucok szabá- Pécsre és Dombóvárra csak lyos irtó hadjáratba kezdtek a Sásdon keresztül lehetett köz- Habsburgokhoz hű szerbek lekedni, a patakon átívelő között, de a bosszú nem so- hidat nem lehetett elkerülni. káig váratott magára. Az el- Az itt felállított vám komoly lencsapás során szlavón bevételt eredményezett, ami határőrtelepek rácai sziszte- felértékelte a falu jelentőségét. matikusan végigdúlták a Dél- A 18. században Sásd maga Dunántúl falvait, a források mögött hagyta a pusztulást, és SÁSD 232

folyamatosan fejlődött. Köz- ponti helyének köszönhetően a térség egyik legnagyobb pia- cának számított a sásdi vásár. Ide hordták állataikat, termé- nyeiket a környékbeli falvak- ból, így Szatináról is, ahonnan a Sásdra vezető utat emiatt vá- sáros útnak nevezték. Sásd 1724-ben készítette el első pe- csétjét, ezen kétoldalt felül éppen össze nem érő pálmaág, egy szekerce, egy lebegő állí- tott ekevas, valamint három tölgyfalevél látható. Hetven évvel később apróbb kiegészítésekkel egy hasonlót készített magának a közösség, és ekkortól ezzel hi- annak utánna a’ Licenciátus éne- lom 1796-ban készült el, az ol- telesítették okirataikat. 1786- költ és praedicált, és soha szom- tárokat – amelyek eredetileg a ban herceg Esterházy Miklós széd helység szomszédjaira nem pécsi domonkosok templo- birtokaként írták össze szín- nehesztelt vagy vetélkedet….” mában álltak – a vázsnoki magyar katolikus lakosságát. A A nagy változás 1793-ban templomból hozták át. faluban ekkor harminchét következett be, amikor meg- Az Angster-gyárban készült házban kétszázkilencvenegyen kezdték az új templom felépí- orgonája 1928-ban került a laktak. tését. Ezzel párhuzamosan templomba. Sásd ekkortól A gyarapodó faluban egyre lebontották a vázsnokit, és plébániává vált, és hozzá tar- gyakrabban merült fel, hogy nem kizárt, hogy annak köveit tozott Hornyák, Meződ, Tar- szükség lenne egy állandó is felhasználták a munkálatok- rós, Tékes, Vázsnok, Egerszeg templomra, középkori épülete hoz. A Kisboldogasszony tisz- és Varga. A templom mellett ugyanis eddigre teljesen tönk- teletére felszentelt új temp- paplak is épült, a kántortanító rement. Fennmaradt egy val- kapott egy szerény hajlékot az lomás, amely plasztikusan iskolában, hogy betűvetésre mutatja be a sásdiak hitéletét tanítsa az ifjúságot. a templomuk felépítése előtt. A 19. században Sásd már vi- „Emlékezem olyan szokásról is, az tathatatlanul a régió gazdasági háborúságos időben akkoron, és közigazgatási központja, mikor még misés papunk nem ahol a legkülönbözőbb iparo- volt, hanem csak licenciátusunk sok is megélnek. Itt például Vázsnokon, hogy mind Egersze- még úgynevezett „tükrösöket” giek, mind Vargaiak, Vázsnokiak, is készítettek, amiben a férfi- Tarrósiak, Sásdiak, Meződiek, ember a bajuszát ápolhatta, a Hőrnyékiek Húsvéth tájban ha- lányok és asszonyok pedig ar- tárjaikat ének szóval megjárván cukat, főkötőjüket nézegethet- úgy gyüttek azután Vázsnoki ték. A mai sminkkészlet alap- Templomban, melyben nékiek felszerelésének elődjét a leg- SÁSD 233 közelebb Pécsett vagy Pécsvá- radon lehetett beszerezni, így SZALAY ANTAL (1800–1863) keresett portéka volt a Hegy- háton. Sásd kiemelkedő plébánosa Döbröközön született. Pesten, majd Sásdon többen is foglalkoz- Pécsett tanult, itt szentelték pappá 1823-ban. Káplánként szolgált tak gyümölcstermesztéssel és Értényben, Kónyiban és Mohácson, majd Sásdra került, ahol huszon- nemesítéssel, megújítva ezzel nyolc évig látta el a plébánosi teendőket. Szolgálataiért 1859-ben meg- a megye agráriumát. Közéjük kapta a székesegyházi kanonoki stallumot. Szalay komoly irodalmi, tartozott Szalay Antal plébános szervező és építő munkát folytatott. Művei közül meg kell említeni az és a püspökség tiszttartója, Octavia vegyes házassága, illetve a Legyünk igazságosak című írásokat. Gradwohl Eduárd, aki sásdi Sásdon a plébánia körül faiskolát hozott létre, számos szederfát ülte- működése előtt már Mecsek- tett, oktatást szervezett a selyemhernyó tenyésztéséről és a gyümölcsök nádasdon és Szászváron is fog- nemesítéséről, s mindezt saját vagyonából finanszírozta. Neki köszön- lalkozott nemesítéssel. Az hető a sásdi temetőkápolna felépítése is, ahol halála után végső nyu- utókor bosszúja, hogy a derék galomra lelt. n Gradwohlról mégsem emiatt emlékeznek meg az összefog- lalók, hanem inkább elítélően jellemzik őt a Bach-rendszer Fejér megyében viselt hivatalai miatt. Sásd 1850-től járási szék- hely, itt lakott a főbíró, és ez tovább növelte a település sú- lyát. 1884-ben megnyílt a Szent Györgyről elnevezett pa- tikája, ami a megye egyik leg- korábbi alapítású gyógyszer- tárának számított. A szerb megszállás évei alatt Sásd lett Baranya maradékának köz- pontja. 1936-ban hozzácsatol- ták a szomszédos Hörnyéket. Ennek emlékét ma a város egyik utcájának neve őrzi. Sásd jelentősége a 20. szá- zadban minden politikai be- rendezkedés idején fennmaradt. Szerencsére nem fej- lesztették vissza, és nem került olyan lehetetlen helyzetbe, mint a környék megannyi más települése. A városi rangot 1995-ben kapta meg, és azóta is töretlenül fejlődik a Hegy- hát kapuja. n SÁSD 234

DORFMEISTER-KÉPEK hasították. A maradék vásznon egy puttó megőrződött, amely SÁSDON restaurálást követően magán- tulajdonba került. Kevés templom büszkélked- het a kitűnő barokk festő alko- TEMETŐKÁPOLNA tásaival, Sásd azonban közéjük tartozik. A vázsnoki templom- A település központjában ból két oltárkép is Sásdra ke- lévő régi temetőben található, rült. Dorfmeister a domon- 1853-ban Szalay Antal plébános kosok számára készült Szűz saját költségén építtette. A Fel- Mária születése főoltárképe támadt Krisztus tiszteletére kompozícióját csekély szer- szentelték fel. A plébániatörté- kesztési változtatással több he- net bejegyzése szerint évente lyen is megfestette. A rend itt csak egyszer, Halottak nap- megszűnte után a domonkos ján mondtak misét. Az alapító templom oltárai ideiglenesen is eltávolították. A domonko- plébánost a kápolnában temet- a székesegyházba kerültek, sok egyik mellékoltárképét is ték el, 1863-ban. A hozzá tar- ahonnan Eszterházy püspök Dorfmeister István festette. Ez tozó kálvária a kommunista ajándékozta Sásd új temploma a kompozíció Borromeo Szent diktatúra idején sajnos meg- számára. Itt a szentély mére- Károlyt ábrázolta, amint ala- semmisült. A szóbeszéd szerint teihez igazították az oltárt és a mizsnát oszt a szegényeknek. A a kápolna mögött temették el képet, amikor a levágott fest- sásdi mellékoltár retabulumá- Rigac Jancsit, a hegyháti be- ményszélekkel a festő jelzését ból ezt a képet 1966 őszén ki- tyárt. n SÁSD 235 SÁSD 236

SÁSDI ÁLTALÁNOS dott. A Dévényi Sándor DLA, SÁSDI TÖRTÉNETI MŰVELŐDÉSI Dévényi Márton és Gyürki-Kiss TÉKA Pál tervei alapján felépült, kom- KÖZPONT pakt tömegformájú ház több 7370 Sásd, KÖZÖSSÉGI HÁZA szállal kötődik környezetéhez, a Dózsa György u. 4. térség hagyományaihoz. [email protected] 7370 Sásd, Szent István út 25–27. VÁROSI KÖNYVTÁR A Sásdi Történeti Téka alapjait 72/475-663 az 1985-ben nyitott helytörté- [email protected] A könyvtár könyvállománya neti kiállítás biztosítja. A Hon- megközelítőleg 50 000 kötet- ismereti Szakkör gondozásában A közösségi házat 2011. május ből áll. álló gyűjteményt a tagság rend- 15-én ünnepélyes keretek kö- Nyitva tartás: munkanapokon szerezi és bővíti. Az állandó ki- zött vette használatba a város la- 9–12 és 13–17 óra között. állítás alaphangsúlya – a kossága. Az épületet megosztva használja a művelődési központ és a Klebelsberg Intézmény- fenntartó Központ általános- és szakképző iskolája. Az épület számos terme bérbe vehető, akár étkeztetési szolgáltatással együtt. A baranyai kisváros új, többcélú kulturális központtal gazdago- SÁSD 237 gyűjtemény összetételéből és DOLCE VITA SÁSDI FOLTVARRÓ természetéből következően – a ÉTTEREM ÉS PIZZÉRIA KLUB néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-törté- neti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anya- gon van.

Rendezvények 7370 Sásd, Rákóczi út 23/a Állandó helytörténeti kiállítás 72/475-054; 30/231-4585 foltvarrók Múzeumok éjszakája Nyitva: Szabó Jenőné csoportvezető Időszaki kiállítások hétfő-szombat: 11–22 óráig, 30/237-5275 vasárnap zárva [email protected] A kiállítás megtekintéséhez rendezvények, á la carte, időpont-egyeztetés szükséges. menüztetés SÁSD VÁROSI KONCERT HÍRES DITRÓI ISTVÁNNÉ FÚVÓSZENEKAR SÁSDIAK Dr. Szabó Zoltán (az első sikeres, magyar szívátültetés megvalósítója). Dr. Plesz Antal (Ybl Mik- lós- és Széchenyi-díjas építész- mérnök). Bodnár Tibor (a Ladány- csipkeverő bene 27 zenekar gitáros-voka- Sásd, Petőfi u. 17. 1974-ben úttörőzenekarként listája). 30/412-5657; 70/459-9961 alakult, majd az évek múlásával Király Zoltán (az Akela és [email protected] ifjúsági, később koncert fúvós- még sok más zenekar dobosa) www.udvarikonyvkoto.5mp.eu zenekarrá fejlődött. Az 50 fős együttest Elek Péter karnagy vezetésével Baranya zenei életének meghatározó szereplőjeként tartják számon. SZÁGY 238

gomi érsek birtoka, és a szigeti várnak gabonát és bort szol- gáltattak be. 1564-1565-ben még mindig szerepel az iratokban, azaz Szigetvár elestéig a magyarság biztosan kitartott a szülőföldjén. A hódoltság ké- sőbbi évtizedeiben elnéptele- nedett, és még a 18. század Az alig százhatvan lelkes elején is lakatlan volt az akkor zsákfalucska a Hegyhát észak- már a Petrovszkyak kezében nyugati dombjai között, a Zse- lévő puszta. lic baranyai részén fekszik. Szágy területére II. József Közúton megközelíthető Tor- idején érkeztek német zsellér- máson át Kaposvár vagy Pécs telepesek Lotharingiából, irányából. Neve a kiszáradt fo- melléjük szórványosan magya- meltek, és voltak kocsike- lyómederből származik, a kö- rok költöztek. Az 1780-as évek nőcs-készítők is, akiknek a zépkori oklevelekben ugyanis közepén Gödre filiája, magyar portékáit elsősorban a mozs- még Aszágyként szerepelt. Mai és német lakossága római ka- gói Biedermann család vásá- nevét csak 1799-ben kapta. tolikus. rolta fel. Határában római kori sírokat A szorgalmas honfoglalók Szágy első pecsétje a 19. szá- találtak, bizonyítva, hogy a hamar beilleszkedtek a Hegy- zad közepén készült el, a környék többi településéhez hát életébe. Sokszínű kézmű- „Dorf Szagy” felirat alatt bú- hasonlóan Szágy is sűrűn la- iparára óriási kereslet volt a zakéve, valamint ekevas és cso- kott vidék lehetett. környéken. Szikvízüzemet és roszlya látható. Érdekesség, Első írásos nyoma 1325-ből téglagyárat alapítottak, ame- hogy ezt a pecsétet használta a maradt fenn, ekkor a fehérvári lyek egészen az I. világhábo- következő években Szabás falu káptalan települése volt. 1560- rúig működtek. A Besenci- is, mert Hazlinger Mátyás sze- ban már Oláh Miklós eszter- tanya dűlőben üveghuták üze- mélyében közös bírójuk volt. A folyamatosan gyarapodó falu 1870-ben saját templomot kapott, az Alexandriai Szent Ka- talin tiszteletére szentelt Istenházát ma Gebauer Ernő freskói díszítik. Szágynak 1940-ben már közel négyszázötven lakosa volt, a második világháború és az azt követő kitelepítések során azonban drasztikusan csökkent a falu lélekszáma. A mezőgazdaság szocialista át- szervezése miatt Szágy a zselici pusztuló települések közé ke- rült, és elkezdődött gyors leé- pülése. Az elmúlt húsz év az SZÁGY 239 SZÁGY 240 SZÁGY 241

útkereséssel telt, hiszen a fa- kor virággal díszítették fel a kutat. lunak rengeteg értéke van. Mára ez a hagyomány megkopott, Elég csak a közel hetvenfokos, de talán egyszer újra megjelennek a gyógyvizek kategóriájába so- körülötte a gyógyulást és gyer- rolt termálvízre gondolni, meket remélők. amelynek a kiaknázása mun- kalehetőséget és megélhetést A kis zsákfalut elkerülik biztosítana az itt élőknek. A a turistautak, de a falu hatá- határban vadon termő gyógy- rában több természeti csoda is növények, a csendes környék hívogatja a kirándulókat. A te- és a meghitt táj miatt érdemes lepüléstől délre, a Kis-komlósi felkeresni a dombok között -völgyben rátalálhatunk a kék megbújó falucskát. kereszt turistajelzésére, mely az előzőekben leírt Szent Ist- A településen 72 fokos ter- SZENT ISTVÁN- ván-forráshoz kalauzol min- málvizet találtak, melynek igen ket. Ha a jelzést nem déli, magas a nátrium-klorid és VÖLGY hanem keleti irányba követ- hidrokarbonát tartalma. A szágyi határban található az jük, két kilométer után a Szá- A víz szulfid-ion és bromid- izgalmas történetű Szent István- gyi-tároló nevű horgásztóhoz ion tartalma miatt a kénes- völgy. Valószínűleg a római korban jutunk. A tavon egy szige- brómos gyógyvizek csoportjá- használták, mert sírkövek kerültek tecske található, melyre fahíd ba sorolható. Sok betegség itt elő. A helyi hagyomány szerint ível át. A hely kiválóan alkal- gyógyítására lenne alkalmas, István királyunk is megfordult mas piknikezésre, esőbeálló, de a víz még nincs gyógyvízzé ezen a vidéken, róla kapta nevét a bográcsozóhely, padok várják minősítve. A település rende- hely. A Szent István-forrásnak már a megfáradt vándort. zési tervében kijelölték az évszázadok óta csodás erőt tulaj- A falu nyugati határában üdülőövezetet, különös tekin- donítanak, az ifjú házasok gyak- megbúvó ősbükköst mára már tettel a termálcentrum maj- ran kijártak ide, hogy gyermek- csak az „öreg” szágyiak isme- dani kialakítására. Ehhez áldásért fohászkodjanak. Augusz- rik, érdemes „idegenvezetőt” befektetőt keres az önkor- tus 20-án processzióval vonultak keresnünk, hogy felfedezzük a mányzat. ki a szágyiak imádkozni, és ilyen- lassan feledésbe merülő helyet. Még egy kicsit távolabbra kell kalandoznia annak, aki a környék legnagyobb látvá- nyosságát is szeretné felfe- dezni. A homokkőfalból elő- bukkanó Csepegő-kút mintegy két kilométerre található a falutól. A Sárközi-erdő mé- lyén megbúvó természetvé- delmi területre az út végén már a kék kör jelzésén eresz- kedhetünk le, és aki bevállalja a mély szurdok felfedezését, annak páratlan geológiai lát- ványban lesz része. n GEBAUER ERNŐ Eszperantó Világkongresszu- son részt vett, az erre az alka- (1882–1962) lomra általa készített eszpe- rantó képeslapok bejárták az Gebauer Ernő a stájeror- egész világot. szági Hartbergben született A festészet mellett oktatott 1882. január 17-én. Édesapja, is. Bár hivatásos pedagógus Gebauer Gusztáv erdőmérnök. nem kívánt lenni, életét mégis Felmenői között több kiváló végigkísérték a tanítványok: művész volt a festészet és a 1919-től működtetett festő- és zene területén. Édesanyja, Si- rajziskolát, s még az 1950-es ebenlist Mária nagyváradi szü- évek végén is számos pécsi fia- letésű volt, Szegeden nevel- tal járt hozzá tanulni. Volt, kedett. hogy egyszerre három festőis- Tanulmányait Grazban művészeti alkotások – olajfest- kolát vitt: a városit, a szabolcsi kezdte, majd Pécsett és Buda- mények, akvarellek – is sorra bányászokét és a vasutas festő- pesten tanult, a Magyar Királyi kerültek ki a keze alól. Közel iskolát. Neves tanítványai: Mintarajztanoda és Rajztanár- hat évtizedet átívelő munkás- Gádor Emil, Kelle Sándor, Őry képezde növendékeként a rajz- sága során portrékat, városké- József, Vass Bertalan. tanári képesítést 1905-ben peket, tájképeket festett, Gebauer Ernő élete össze- szerezte meg. Ezután 1910-ig valamint életképeket alkotott forrt szeretett városával, Pécs- Székely Bertalan tanítványa- vásári forgatagról, külszíni bá- csel. A város köztiszteletben ként a művészeti mesterisko- nyajelenetről, viharról. 1960- álló polgára volt: festőművészi lán folytatta tanulmányait. ban készült, Az Apokalipszis és oktatói munkája, művészet- Mestere kompozíciós érzékét lovasai című alkotása a Magyar szervező tevékenysége mellett igen nagyra értékelte, s a mes- Nemzeti Galéria tulajdonában kedves és szerény személye ter meglátása végigkísérte Ge- van. A Szépművészeti Múzeum tette népszerűvé. Életében bauer Ernő egész életét, az új magyar képtár számára csak három egyesületnek volt freskók és seccók sokaságát al- vásárolt meg egy havas pécsi tagja: a Mecsek Egyesületnek, kotta. Vallási témájú faliképei tájképét. Több alkotását a az Állatvédő Egyesületnek és a és seccói 57, elsősorban pécsi, pécsi Janus Pannonius Mú- Pécsi Művészkörnek. baranyai és Tolna megyei zeum birtokolja. 80 éves korában, 1962. már- templomban csodálhatók meg. Grafikai munkássága szintén cius 24-én hunyt el Pécsett. Világi témájú freskói pécsi szerteágazó: tervezett ex libri- közintézmények – többek kö- seket, bélyegeket, könyvborí- A Mecsek-Völgység-Hegyhát zött a Nagy Lajos Gimnázium, tókat – például Mollináry települései közül a Baranyaszent- a pécsi belvárosi filmszínházak, Gizella (Gebauer Gusztávné – györgy, Hosszúhetény, Kárász, továbbá az egykori pécsi Ernő sógornője) magyar költő, Kisvaszar, Magyarszék, Mind- „Nagycsemege” (ma étterem) írónő több könyvéhez. Illuszt- szentgodisa és Szágy templomai- – falain láthatók. rált pécsi könyveket, egyházi ban látható freskókat Gebauer A faliképek mellett festő- kiadványokat. Az 1925-ös genfi Ernő festőművész készítette. n

SZALATNAK 244

nyos területet jelent. A népi hagyomány más magyarázattal szolgál. Az itteni öregek szerint egyszer a törökök a magyarokkal csatázván vereséget szen- vedtek, és a győzők itt kiabál- ták, hogy „szaladnak-szaladnak”, más vélemény szerint pedig a telepített németek itt „szállottak” meg. A háromszázötven lelkes Szalatnak első említésére Szalatnak a Völgységben, a egy 1325-ben kelt oklevélben Mecsek északi vonulata előtt, van példa, a falu határában Pécstől negyven, Komlótól azonban sokkal jelentősebbnek húsz kilométerre fekvő tele- számított a török korban el- pülés. Közúton csak Kárász pusztult Kéthely. Itt állt a Szent írták, ez alapján a nagyobb fal- felől lehet megközelíteni, az Margit vértanú és szűz tisztele- vak közé tartozott, a 17. század utána következő Köblényen tére felszentelt templom, míg végére azonban elnéptelene- túl már nem vezet az út. A a maróci uradalomhoz tartozó dett, és még az 1720-as évek- Bátaszék–Dombóvár vasútvo- Szalatnakon ilyenről nincsen ben is pusztán állt. nalon vonattal is megközelít- tudomásunk. A Petrovszkyak kezébe ke- hető. A török időkben Kéthely el- rült területre 1726-ban telepí- A település neve szláv ere- pusztult, Szalatnaknak 1554- tettek le elzásziakat, akiknek detű, mocsaras, lápos, ingová- ben még több házát is össze- keményen meg kellett küzde- SZALATNAK 245 SZALATNAK 246

niük új szülőföldjükért. A te- öreg erdőt”, 1756-ban szőlőt ők is belenyúltak más birto- rület ugyanis – nevéhez mél- telepítettek a kéthelyi domb- kába. Így tettek akkor, amikor tóan – rendkívül lápos, oldalakra. A kárásziak azonban a püspökség erdejét törvényte- mocsaras volt. Az egykori Két- ezt nem fogadták el, éveken lenül kivágták, ezernél több hely alatt terült el a Fekete keresztül háborgatták a szalat- bükköt döntöttek ki, majd a berek, ahol összefüggő tófelü- nakiakat, kitépték a szőlőiket, helyét feltörték, hajdinával be- letről nem, csak a berekben tönkretették a gyümölcsösei- vetették, és fegyveresen őriz- levő kicsiny vízfelületekről be- ket, ám a perből a szalatnakiak ték. A földéhség miatt a 18. szélhetünk. Kárász és Szalatnak kerültek ki győztesen. Nem század végén tűnt el a dom- között a határ pedig a „Szalat- mindig járt egyenes utakon az bokra addig jellemző lucfenyő, nai-tó” mellett futott. Egy sza- itteni lakosság sem, ha kellett, és gyérültek meg a bükkösök. latnaki monda szerint a A gyarapodásnak és a szorgal- jelenlegi falu helyén ekkor egy mas munkának köszönhetően berkes, mocsaras terület volt. 1768-ban a település hatvan Az idekerült telepesek csak úgy házában már közel háromszá- tudtak udvarokat és házhelye- zan laktak. ket készíteni, hogy lefaragták, Néhány évtized múlva elké- elhordták a dombok alját, és szült a gyülekezet számára a azzal a patak menti berkes te- templom. A késő barokk épü- rületet feltöltötték. A faluhely letet 1803-ban építették, mű- kialakítása után nekiálltak ki- emléki védettséget élvező tágítani és művelésre alkal- faoltára rokokó stílusú. massá tenni az elvadult A hagyományos paraszti környéket. Mivel az egykori világ aranykora a 19. századra Kéthely igen közel volt az újra- tehető, élénk piacozás, helyi települt Szalatnakhoz, a svá- kézműipar és a határban vég- bok, miután kivágták az „erős zett közös munka egyaránt jel- SZALATNAK 247 lemezte, mára már elhagyott zött másfél méter mély határ- utakon zajlott az élet. A Szász- árok húzódik, az árok kiszögel- várból Szalatnakra igyekvők léseinél határköveket ástak le. sem mentek végig a Völgysé- A 20. században számos meg- gen, hanem az Öreghegy tete- rázkódtatás érte a települést, jén futó ún. „Jártas úton” ezek közül természetesen a ki- haladva „végighosszat” szeke- telepítés okozta a legnagyobb reztek, így gyorsabban értek traumát. A szocialista átalakulás „Szalatnára”. nem hagyta érintetlenül Szalat- A téglaégetésnek a környé- nak környékét sem. A téeszesí- ken nagy hagyománya volt. A tés mellett a völgyek hasz- 19. században a szalatnaki svá- nosításának másik módja a ha- bok háznál égették a téglát. Az lastavak létesítése volt. A több égetőkemencék az udvarok évszázados munkával létreho- végén, a hostellokban sorakoz- zott, berkektől elhódított kaszá- tak, az égetéshez szükséges lókon ekkor alakították ki a agyagot is ott bányászták. Még Az 1860-as években megtör- terület nagy tórendszereit: a bi- a kárászi plébános is tőlük vá- tént a birtokrendezés, az addig kali, egyházaskozári, mocsoládi sárolt téglát pincéje építésé- sokszor közösen használt falu- tóvidéket, valamint a szalatnaki hez. A falusiak egymásra határokat élesen elválasztották. tavakat. Ma ezek a vizek a hor- utaltságát jelzi, hogy ők például A baranyai Völgység falvai kö- gászok kedvelt célpontjai, érde- a kaszálást is egyszerre végez- zött csak az 1860-as birtokren- mes lenne Szalatnak esetében is ték, amelynek a napját a bíró dezéstől vannak határkövek. kihasználni a sajátos környezet határozta meg. Szalatnak és Magyaregregy kö- adta lehetőségeket. n SZÁRÁSZ 248

ám a tófői, majd a pécsi püs- pök kezébe kerülő birtokról alig tudunk többet. Az biztos, hogy a völgyben fekvő Szárász a hódoltság korában a törökök martalékává vált. Egy friss kutatás így ír a 17. század végi állapotokról: „Az őslakos magyarság pusz- tulásáról Szárász története tragi- A mindössze ötvenlelkes kus képet fest, amit egyúttal a Szárász Baranya megye észak- török alatti falupusztulás példa- keleti részén, Egyházaskozár és értékű esetének tarthatunk. A Lengyel között fekszik. A falu falu történetét a Szárász, Tésla és északi vége egyben Baranya és Lengyel falu hovatartozásáért Tolna megye határa. Neve a folyó határperből ismerhetjük Szárász az öreg ország útjában száraz melléknévből származik, meg. Az 1680-as években csak állt, ezért a lakosság a védettebb valószínűleg kiszáradt patak- Szárászt lakták, de a magyarok helyzetű, majdnem a völgyfőben meder jelentéssel bírt. Egyedül mindhárom említett falu határát fekvő lengyeli határba tette át közúton közelíthető meg az használták. Kétségtelen, hogy lakhelyét. Ám, miközben Len- Egyházaskozárt Lengyellel ösz- ebben az időben Szárászon élt la- gyelben laktak, továbbra is hasz- szekötő, alsórendű aszfaltos kosok egy része téslai és lengyeli nálták a szárászi faluhelyet és a úton. származású volt. A falu lakosai faluhatárt.” Nem volt ez alól Szárászt a 14. században már Bécs bevétele idején nagy megpró- kivétel a templom és a temető említi forrás, temploma is állt, báltatásoknak voltak kitéve. Mivel sem. Egy 1746-ban kelt tanú- SZÁRÁSZ 249 SZÁRÁSZ 250

vallomás szerint a „szárászi Szent Egyházhoz török idejében DOMOKOS PÁL PÉTER (1901–1992) is temetkeztek, holott a’ török más határra holt testet vinni Kevesen tudják, de a híres néprajzku- büntetés nélkül nem engedte, de tató, gyűjtő és tanár néhány évig Szárá- mivel szárászi, lengyeli, es téslai szon élt. Domokos hatgyermekes pusztákat különb határok nints ’s földműves családban született a székely- nem is volt, […] azért Lengyeli- földi Csíkvádortfalván. Neveltetése és a ből Szárászra temetkezést nékiek csíksomlyói kegyhely közelsége egy életre soha nem ellenzette a török.” meghatározták világnézetét. Csíksomlyón, Szárászt igen későn, csak az Debrecenben és Budapesten tanult, majd 1750-es évek végén telepítette tanítóként tért vissza szülőföldjére. Tuda- be újra a pécsi püspökség. Ha- tosan kezdte el hordani a kiveszőben lévő népviseletet, Bartók és Kodály tára ekkor már kisebb volt, hatására kezdett el népdalokat gyűjteni a moldvai csángók között. 1944- mint az egykoron „régi hatal- ben Budapestre menekült, minisztériumi dolgozóként részt vett a mene- mas templommal” bíró Szá- kültek segélyezésében. Ezért 1948-ban a hatalom eltávolította és Szárászra rásznak lehetett, innen-onnan rendelte. Ő így vall szárászi élményeiről: „Mint írónak, nekem is juttattak lefaragtak, elbirtokoltak belőle sváb birtokot Szárászpusztán. A családom Pesten maradt, én pedig egyedöl a korábban újratelepített köz- lementem Szárászpusztára, és ott szántottam-vetettem. Nem volt könnyű ségek. A régi szárászi faluhely munka, de szívesen végeztem. Beszolgáltattam az előírt dolgokat, a csa- ma nem Szárászhoz, hanem ládomnak pedig küldtem fel a kenyeret és ennivalót. Így éltem az életemet Kisvejkéhez tartozik, ahhoz a a moldvai csángó magyarok között, akik Egyházaskozár, Szárászpuszta községhez, ahova a régi szárá- és Mekényes nevű községekbe voltak hazatelepítve. Azért mentem közéjük, szi lakosok legnagyobb szám- hogy legyen, akihez szóljanak, hogyha valamilyen problémájuk, nehézsé- ban költöztek. Mindez még gük, kérdésük van.” Itt tartózkodásának az ÁVO vetett véget, elhurcolták, ma is utal egy viharos kor né- földjét elvették, szabadulása után sem térhetett vissza. Az itteni csángókat pességvándorlásának követ- és székelyeket azonban örökre a szívébe zárta. Ma emléktábla idézi alakját kezményeire. itteni házának falán. n Új lakókként korábban már letelepedett svábok költöztek át Szárászra, belső migráció- mára ötvenen lakják. A falu jö- ként. A szorgalmas szárásziak vőjét meghatározza, hogy a jobbára dohányt és szőlőt ter- tágas és jó termőföldek, a kör- mesztettek, ennek a bevételé- nyéken élő ritka állatfajok, ből pedig szépen gyarapodott mint a fekete gólya vagy a réti a falu. 1824-ben felépült Loyo- sas, esetleg a horgásztó meny- lai Szent Ignác tiszteletére a te- nyiben keltik fel a költözni vá- lepülés főutcáján álló egyhajós, gyók figyelmét, hogy több egytornyos, cseh süvegboltoza- holland családhoz hasonlóan tos, félköríves szentélyű temp- ők is itt telepedjenek le. Érde- lom. A második világháború mes lenne, mert akkor ki le- után a németeket kitelepítet- hetne sétálni a határban ték, helyükre moldvai magya- található Mátyás király kútjá- rok érkeztek. Ekkortól a falu hoz, ahol még a nagy király is népessége folyamatosan csök- megpihent vadászata közben. kent, 2001-ben kilencvenen, n SZÁRÁSZ 251 SZÁSZVÁR 252

is belevilágít és a gyümölcs íze is világosabb...” Szászvár Baranya megye északkeleti szegletében fekszik. Különleges éghajlatának kö- szönhetően rendkívül változa- tos flóra és fauna jellemzi, a természet szerelmeseinek va- lódi Kánaán e táj. Délről a Me- csek domborulatai, északról tágas lankák határolják, közé- Aki egyszer is megfordult pütt pedig a valamikor Határ- Szászváron, érti Hamvas Béla ároknak nevezett, ma Völgy- „Az öt géniusz” című művé- ségi-patak néven ismert kék ben leírt gondolatait. „E táj sok szalag szeli ketté. olasz vidéknél déliesebb. Talán, Szászvár területe az ősidők ugyanis a hatalmas püspökségi mert a tenger messzebb van, a óta lakott, ősemberi csontváz birtokok tolnai központja lett, langyos párát és a szikrázó fényt és római épületek maradványai innen intézték a gazdálkodást jobban kell szeretnie. Mikor ezt a is előkerültek a földből, a hon- és ide gyűjtötték be a környék- vidéket az északnyugati szél járja foglalás után pedig eleink is beli tizedet és egyéb adókat. A át és felhő takarja, megszürkül és birtokba vették. A település települést először az 1332. évi meg sem ismerni. Mikor aztán a története azonban csak a 13. pápai tizedjegyzék említette nap kisüt, a fű zöldebb, a házak században kezdődik, legalábbis Szász néven, mely elnevezést falai fehérebbek, az ég kékebb, ekkor hallunk először a Berta- egészen 1835-ig megtartotta, mint Somló szőlője, az üvegesen lan pécsi püspök által emelte- ekkor törvény rögzítette mai áttetsző opálos bogyó. A fény az tett kastélyról. Nem véletlen a nevét. A település a 15. század- embert is átsugározza, a dolgokba főpapi építkezés, Szászvár ban élte első fénykorát, amikor SZÁSZVÁR 253 is mezővárosi kiváltságokat szerzett, 1418-tól szombati he- tipiacot tarthatott, lakói föld- műveléssel, állattartással és kereskedelemmel egyaránt foglalkoztak. Egyházi jellege miatt Szász- vár jelentős regionális kegy- helynek számított a késő középkorban. 1408-ban Alsáni Bálint pécsi püspök kérésére XII. Gergely pápa engedé- lyezte mindazoknak az egy évi és negyvennapi búcsút, akik bűneiket megbánva Keresztelő Szent János születése napján felkeresik a püspök által a me- zővárosban alapított Keresztelő Ez nem ment könnyen, a helyi- beindulásával a település roha- Szent János-kápolnát. eknek rengeteg konfliktusuk mos fejlődésbe kezdett. Az A mohácsi katasztrófa és az támadt Felföldi Menyhért plé- 1880-as évektől az első világhá- azt követő polgárháború, majd bánossal, aki az istentiszteletet borúig Szászváron a gazdasági az oszmán hódítás véget vetett elkerülők közül többeket két- erősödés jelei mutat- Szászvár virágzó időszakának. tucat botütéssel próbált vissza- koztak. Ekkor szaporodtak A kezdetben Szapolyai oldalára téríteni a helyes útra. Minden meg az üzletek is. Az 1890-es húzó városka nem állhatott kezdet nehéz, de a szászváriak években több jó nevű iparos, ellen a szultáni hadseregnek, és jól vizsgáztak. A század végére földműves és értelmiségi al- 1543 nyarán elesett. új templomot kaptak, magyar kotta a község vezető rétegét. A magyarság azonban kitar- lakosai közé dolgos németek Ekkor volt alkotóereje teljében tott, az 1554-es összeírás sze- vegyültek, és egyre több iparos a falu híres szülötte, Kiss rint ebben az évben 37 lakott telepedett le itt. György szobrászművész is. ház után vetettek ki adót. A szénbányászat 19. századi A beruházásoknak köszön- Ebből a lajstromból ismerjük a hetően 1882-ben itt már bá- település legrégebbi utcanevét: nyaorvos biztosította az a mai Arany János utcát ekkor egészségügyi ellátást, nyolc Szent Jánosnak nevezték, való- évvel később elemi iskola nyílt színűleg az itt álló Keresztelő a bányatelepen élő családok Szent János-kápolna után. számára. A munkalehetőség A 17. század nem kedvezett ugyanis sokakat ide vonzott. Szászvárnak sem, az állandó 1851-ben még csak alig ezren harcokban többször felperzsel- éltek itt, ötven évvel később ték, a visszafoglaló háború ide- már 1600-an, akik között jén keletkezett forrásokban egyre csökkent a németek pedig nincsen nyoma. Védői, aránya. Mind a két világháború ha voltak, addigra rég elillantak, szedett áldozatokat Szászvárról, a nyakas őslakosok pedig el- de a helyi svábok sikeresen el- kezdték újjáépíteni az életüket. kerülték a kitelepítéseket. Az SZÁSZVÁR 254

erőteljes iparosodásnak kö- Érdemes megtekinteni a szönhetően Szászvár népessége 2001-től működő Borházban a egészen az 1990-es évekig nőtt, helyi szőlőművelésről szóló ki- ekkor több mint 2800-an éltek állítást. A pályázatok segítségé- itt. Ebbe belejátszott, hogy vel megújult strand és a 1947-ben a településhez csa- kialakított vadaspark tartalmas tolták keletről Császtát, amely kikapcsolódást kínál az ide lá- a 17. század végén még jelentő- togatóknak, ennek köszönhe- sebb volt szomszédjánál, és tően egyre többen kapcsolód- még 1930-ban is közel ötszázan tak be a színvonalas falusi ven- lakták. déglátásba. Az energikus civil 1974. december 31-én a egyesületeknek hála, évről évre Tolna megyéhez tartozó Mázát rengeteg kulturális programot összevonták Szászvárral, és az szerveznek, amelyek sikere op- egyesítésből létrejött Máza- timizmusra adhat okot a jövőre szászvárt Baranyához csatolták. nézve. A hírek szerint újra fel- E községegyesítés 1991. január ködő cégek akkor még csak merült a szénvagyon hasznosí- 1-jén megszűnt, a két település bontogatták szárnyaikat. Sze- tása, ez talán megoldhatja a azóta ismét önálló, viszont to- rencsére a problémák jelentős csökkenő, ám meg nem szűnő vábbra is Baranya megyéhez részét sikerült leküzdeni. munkanélküliség problémáját. tartoznak mindketten. A földrajzi adottságok miatt Bízzunk benne, hogy az újrain- Az 1995-ben bekövetkezett sokan el tudtak helyezkedni a duló bányászat nem csúfítja el bányabezárás nehéz helyzetbe mezőgazdaságban, és a helyi a környéket, és Szászvár meghozta a települést, magas volt a borászok kitűnő borai egyre maradhat egy piciny Itáliának munkanélküliség, és a ma mű- keresettebbek a környéken. Pannóniában. n SZÁSZVÁR 255

KISS GYÖRGY főváros vásárolta meg. Az alko- tást jóval a művész halála után, Kiss György pásztorfiú volt, 1927-ben állították fel a VIII. amikor Troll Ferenc kanonok kerületi Krúdy Gyula utcánál felfedezte, és 1869-ben Grazba kiöblösödő parkban. küldte egy fafaragóműhelybe. 1895–1896-ban az Iparmű- 1874-ben került a müncheni vészeti Múzeum tetején lévő akadémiára, ahol Irgalmas sza- apród-szobrokat is nagy való- maritánus című szoborcso- színűséggel a művész készí- portjával keltett figyelmet. E tette. Az erre vonatkozó ku- szoborcsoportot ma a Magyar mintázta meg a Parlament szá- tatások jelenleg is folyamatban Nemzeti Galériában őrzik. mos kül- és beltéri szobrát: a vannak. Több fővárosi temp- Később Rómában alkotott, Tőzsde és kereskedelmet áb- lomot ugyancsak az ő szobrai Apagyilkos című szobrát szin- rázoló hármas szoborcsoport, díszítenek, így például az er- tén az MNG őrzi. München- a díszlépcsőn álló négy, egyen- zsébetvárosi római katolikus ből, Rómából hazatérve ként három méter magas plébániatemplomot és a kőbá- akadémikus stílusú szobrokat apród alakját, melyek a ma- nyai katolikus templomot. készített, számos egyházi és ál- gyar koronát és a koronázási Sokszínű tehetségét igazol- lami megrendelést kapott. jelvényeket tartják, Péter és ják irodalmi és történelmi té- Egyik fő támogatója Koronghy Aba Sámuelről készült alkotá- májú művei, melyek közül Lippich Elek miniszteri osz- sát, valamint a Hit és a Jóté- kiemelkedik Vörösmarty Mi- tálytanácsos, a századforduló konyság című allegorikus hály, Kossuth Lajos, Zrínyi művészeinek jelentős „szpon- szobrokat. A Képviselőház tár- Miklós, Szondy György című zora”, híres művészetpártoló salgótermének több mester- alkotása, továbbá Berzsenyi volt. Tehetségét a századfor- ségszobra is neki köszönhető. Dániel, Arany János és Kisfa- duló legünnepeltebb szobrá- A Parlament külső szobrai ludy Károly mellszobra, me- sza, Zala György is elismerte, közül a Zrínyi Miklósról, III. lyet a Magyar Tudományos akivel baráti és „munkatársi” Ferdinándról, Jurisits Miklós- Akadémia felkérésére készített kapcsolatba került. ról és Erdődy Tamásról megel. Az alkotások ma is láthatók Több mint 40 évig élt Bu- mintázott alkotásai szintén az akadémia nagyterme előtt. dapesten. Ezalatt számos, még jelentősek. Sajnos ezek a Fővárosi szobrain kívül je- ma is látható köztéri szobrot művek mára már jelentősen lentős műveket alkotott Auszt- alkotott. Közöttük olyan nagy- megrongálódtak, így csak a riában, Olaszországban, Hor- szabásút, mint a Hősök terén róluk készült hű szobormáso- vátországban, Szlavóniában, lévő Millenniumi Emlékmű latok díszítik a Parlamentet. Felvidéken, Erdélyben, vala- Károly Róbert királyról ké- Ugyanilyen sorsra jutott a mint Esztergomban (a főszé- szült alkotása. Az első köztéri Deák-mauzóleum Gyászoló kesegyházban) és Pécsett szobor is Kiss György nevéhez Géniusz című műve, melyet (Szepessy Ignác püspök fűződik. A nőnevelés megindí- Izsó Miklós műtermében al- szobra, Széchenyi téri Szent- tójáról, Veres Pálnéról mintá- kotott a művész, a Honvé- háromság-szobor) is. zott monumentális méretű delmi Minisztérium számára márványszobrát 1906-ban állí- készült Árpád-szobor, vala- Kiss György egykori szászvári tották fel Budapesten, az V. ke- mint az Operaház két hom- présházában, a mai Vadrózsa ven- rületi Erzsébet téren. lokzati szobra is. A Kakastolvaj déglő emeletén állandó kiállítás Az Országház Építési Bi- című (leginkább Csirkefogó tekinthető meg alkotásainak fotó- zottságának megbízásából néven ismert) zsánerszobrát a iból. n SZÁSZVÁR 256

A PÉCSI PÜSPÖK a magasföldszinten pedig gó- új stílus jegyében cserélték le. tikus erkélyszentélyt alakítot- Ekkor épült az udvar északi ol- TOLNAI SZÉKHELYE: tak ki. A kastély nyugati falánál dalán az új, emeletes szárny a A SZÁSZVÁRI VÁR új tornyot emeltek, kapuját szolgálónépek számára, amely ÉS TEMPLOM farkasveremmel erősítették miatt a vár szinte teljesen meg. A 16. század elején Szat- megegyezett az ugyanakkor Máig sok titok lengi körül a mári György püspök fallal emelt Gyula és Nagyvázsony Szászvár központjában álló, vette körül az épületet, a dél- várépületeivel. felújításra váró várat. A pécsi keleti sarkon egy erős kapu- Arról nincsen tudomásunk, püspökök tolnai rezidenciája a tornyot emeltek, a falakon hogy Szászvár komoly harcok 13. században még gazdasági kívüli árkokba pedig beleve- színtere lett volna. 1543-ban az jellegű udvarház volt, az An- zették a patak vizét. Rene- oszmánok elfoglalták, és a kö- jouk alatt jelentősen kibővítet- szánsz átalakítások is tör- vetkező években Szekszárddal ték, a legújabb kutatások téntek, a gótikus ablakokat az együtt innen biztosították a ki- szerint azonban a Zsigmond- korban épült fel az épület- együttes jelentős része, amelyet először 1439-ben em- lítettek várnak a források. A valószínűleg Albeni János által emelt épület a késő kö- zépkori kastélyok tipikus pél- dája. A főépület a későbbi katolikus parókia volt, egy há- romosztatú, egyemeletes kő- ház, amelynek nyugati hom- lokzatához középen egy négy- zetes torony csatlakozott. A kastélyt gondos kőfaragó munkával emelték, nemcsak az ajtó- és az ablakkeretek, hanem a nyílások belső fülkéi is keretezést kaptak, ami a korban szokatlan megoldásnak számított. Az elmúlt évek ása- tásai során előkerült kályha- csempék közül többet az Albeniek és Zsigmond király címere díszít, ezek segítettek meghatározni az építés idejét. A kastély megerősítésére a Zsigmond király halála utáni polgárháború miatt került sor. Ekkor a nyugatról nyíló bejá- ratokat megszüntették, a to- ronyban kápolnát hoztak létre, SZÁSZVÁR 257 alakuló délkelet-dunántúli hó- doltságot. Ennek köszönhető- A FEKETE ARANY en Kászim bég jelentősen megerősítette az itteni helyőr- „A bányaüzem jóval a falu szintje felett, magas csúcsok közötti séget. Általában 150, ám 1545 völgyben helyezkedett el. Ha valaki fent körbenéz, kilátást semelyik őszén 250 katona állomásozott irányba nem talál. Végig idősebb és fiatalabb vegyes erdőkkel borított itt, akik kivették a részüket a domboldalak, és a még kopár, de már földdel letakart és újratelepített végvári harcokból. Szigetvár volt meddőhányók látszanak. Nem sok minden utal a korábbi tevé- eleste után a szászvári erősség kenységre. A természet visszavette uralmát.” (Szokoly Károly: Szénszínű stratégiai jelentősége meg- mozaik) szűnt, és nem tudjuk, hogy vajon továbbra is állomásoztak- A Kelet-Mecsek mindig gazdag volt természeti kincsekben, a e itt megszálló csapatok. A 17. kitűnő mészkő valaha biztos megélhetést nyújtott a nehéz mun- század hadjárásai sokat rontot- kát végző mészégetőknek. Ennél is jelentősebb volt azonban a tak a pusztulásnak indult épü- Nagymányoktól Egregyig húzódó hatalmas széntelér, amelyről leteken, amelyek falait a helyi hivatalosan először 1769-ben számoltak be. Kisüzemi eszközök- lakosok elhordták. A közel há- kel már a 19. század elején elkezdődött a szénkitermelés, majd a romszáz évi hányattatás azon- század közepén különböző részvénytársaságok kezébe került. ban úgy tűnik, hogy véget ér, és 1898-ban az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya vásárolta meg, az épület az állam hathatós tá- ekkortól datálható a bányászat virágkora. Az üzemeket villamo- mogatásával néhány év múlva sították, a termelést modernizálták, a II. világháború idején újra régi fényében pompázhat. pedig az ezer méterre fekvő szénvagyon kiaknázására beindítot- ták a mélyművelést is. Ezekben az évtizedekben a lakosság több Püspöki rezidenciához il- mint fele dolgozott valamilyen formában a bányánál, a környék- lően Szászvár mindig bővelke- ről sokan költöztek ide a munkalehetőség miatt, a falu pedig fo- dett templomokban és lyamatosan gyarapodott. A fellendülésnek azonban véget vetett kápolnákban. A 15. századból a rendszerváltás, a túlzottan drága művelési költségek miatt az ismerjük a búcsújáró helynek 1992-ben privatizált üzem három évvel később bezárta kapuit. számító Keresztelő Szent A nehéz, ám mégis sikeres múltról ma a szászvári Bányászati János-kápolnát, a várban talál- Múzeumban lehet többet megtudni. A múzeum előtti Bányász ható kápolnatornyot, és a falu téren Szent Borbála-szobor, csille és aknakerék látható, a temp- plébániatemplomának számító lomban pedig az évek óta bányászdalocskát és bányászhimnuszt Kü Szentegyházat, amely rész- muzsikáló harangjáték emlékeztet a hagyományokra. n ben a mai sportpálya területén állt. Ez utóbbi, bár a környék legnagyobb templomának szá- ezért Klimo György püspök renc szekszárdi származású mított, az oszmán időkben 1772 és 1779 között egy na- festőművész készítette 1846- erősen romlásnak indult, és gyobb méretű kőtemplomot ban, de a képek részben Ébert 1721-ben már használhatatlan építtetett késő barokk stílus- Sándor alkotásai. Berendezése, volt. Helyette a szászvári plé- ban. Az Égbeszálló Boldogasz- az oltár, a szószék, az orgona a bánia megalapításával egy idő- szony tiszteletére emelt 19. század első felében készül- ben, a hívek áldozatos mun- templom tornyát 1822-ben fe- tek klasszicista stílusban. A kájával új templomot emeltek jezték be, majd hetven évvel falu magas tornya már messzi- vályogból Szűz Mária tisztele- később statikai hibák miatt át ről iránytű az utazóknak, tére. A század folyamán ezt az kellett építeni. A freskók és amely jelzi Szászvár megújuló épületet is kinőtte a közösség, festmények zömét Boros Fe- központját. n SZÁSZVÁR 258

PÁZSIT-RÉT Római katolikus templom: 1. ÉLETFA az Égbeszálló Boldogasszony tiszteletére szentelve 1779-ben, barokk stílusú, Szent Anna-szobrát Kiss György készítette, szentmise vasárnap 11 órakor. (72/389-168) Kopjafa a tűzoltók emlékére Fő tér (Május 1. tér): Borház: a borösvény elején Kiss György szobra, Székely szőlészeti, borászati kiállítás, Bányászati kapu, Faluház Fogadó, helyi borverseny, borkóstoló, és helytörténeti kiállítás piac, Polgármesteri Hivatal szüreti mulatság színhelye (30/509-5839) (72/589-000) Pincesor: 10-15 m-es lösz- Bányászemlékmű falba vájt pincék présházakkal. a temetőben MEGGYES A Szászváron régóta virágzó Bányász tér: Szent Borbála- szőlőkultúrát az alábbi idézet szobor, kopjafa a bányászok 3. ÉLETFA is bizonyítja: „1565–66-ban a emlékére, csille, aknakerék szászi nahije (török igazgatási Törp-park: gyermek-pihenő központ) kincstári adója a 197 Szent István Közösségi pint Must után 985 akcse.” Ház (72/389-036) STRANDFÜRDŐ Útközben a 2. életfához a régi Pázsit utcán (Kun B. u.): 5. ÉLETFA Sportpálya, Posta Bánya utca: Kiss György ÁMK: iskola, Gadó-sarok: Emléktábla Piócás-patak mentén óvoda, Piócás-patak, Várárok az 1956-os forradalom Strandfürdő: és szabadságharc tiszteletére (72/389-689) VÁRÁROK Cigánysor: /Kiss György u./ 1935-ben épült magántőkéből Jubileumi emlékkereszt: Nyitva: májustól szeptemberig 2. ÉLETFA Kiss György készítette naponta horganyból 1900-ban Felújított, hideg vizű strand Vadrózsa vendéglő: árnyas fákkal körülvéve, kis (72/389-307) a szobrász prés- és nagy medencével, büfével. háza volt, fotókiállítás Rizni vasút: nyomvonalán látható a munkáiról (az országúttal párhuzamosan) Kiss György (1852–1919) juthatunk el az egykori bá- szászvári születésű, nemzet- közi hírű szobrászművész Középkori vár: épült a XIII. században, téglalap alakú, PINCESOR egyedi ülőfülkés kőkeretes kapu, gótikus, barokk részek, 4. ÉLETFA török kori hengeres bástyák, Bánya utca: orvosi rendelő jelenleg feltárás alatt (72/589-004) SZÁSZVÁR 259 nyára. Az 1800-as évek végétől TÚRÁK Kecskehát: a Mester ezen a keskeny nyomtávú vas- szamócázó helye úton szállították a jó minőségű Somlyó: az Őz szobrot áll, feketeszenet az üzemből a vas- HORGÁSZ-TÚRA Szélpajtás ott jár útállomásra. Felsővezetékes (TÓFŰ FELÉ) Dobogó: az Időmester egyenáramú iparvasúti mozdo- 8 km műúton lakóhelye, bükkfa házikójában nyát Mukinak nevezték. Békaváros (Arany J. u.): vigyázza az évszakok váltakozá- Völgységi-patak sát, és az erdő szívének dob- EGYKORI BÁNYA Stefánia (Egészségház): banásához igazítja az időt. épült 1931-ben „Anya- A Kelet-Mecsek turistaútjai 6. ÉLETFA és csecsemővédő az elesett további szép tájakra vezetnek hősök emlékére” felirattal, az I. és a II. világháború hősi AZ IDŐMESTER halottainak márványtáblája, gyermekorvosi rendelő (72/387-021) Kopjafa: az 1848–49-es szabadságharcosok tiszteletére Vasúti megálló: a Dombó- Piócás-patak mentén vár–Bátaszák vonalon Premsz-hegy, Horgásztó: a Szalósában volt bányaterület. (30/361-9001) Emlékkövek: a Szenthárom- egész évben éjjel-nappali „Dobogónak hívják azt a hegyet, ság-, Új-, Béke-aknák helyén. horgászat ahol a bükkfa-ház áll. Dobogónak, Lőtér (Tel.: 30/366-9109) mivel másodpercenként dobban Bányászati kiállítás egyet az erdő szíve, s azt itt, a (30/377-7700) hegytetőn lehet a legjobban Vadaspark érezni…”. (72/589-000) Így kezdődik Császár Le- Magaslesekről lehet vente: Az Időmester című me- megfigyelni az állatokat séje, mely a Dobogó-hegy kör- (szarvas, őz, vaddisznó, nyékén játszódik, bizonyos hely- muflon, kecske…) DOBOGÓ-TÚRA színei a szászvári Faluséták egyes állomásai, mint a vár, ahonnan (KELET-MECSEK) elindul egy angyali ártatlanságú 10 km turistaúton kislány, hogy ellopja az Időt; a Ez a túra Császár Levente: Vörösfenyő kulcsosház, mely a Az Időmester című Vőgyibanya ármánykodásainak mesekönyvének helyszíneire helyszíne; s a Dobogó, ahol az kalauzol. Időmester lakik. Bányaterület: Turisztikai Információs turistajelzés: piros+ és Látogató Központ Vörösfenyő kulcsosház: (72/389-064) interaktív a Vőgyibanya háza bemutatóterem, ízelítő (70/260-7059), a Kelet-Mecsek élővilágából turistajelzés: sárga – SZÁSZVÁR 260

HAUSCHL-HÁZ VADRÓZSA VENDÉGLŐ KATICA CUKRÁSZDA

Hauschl Katalin Szászvár, Bartók u. 2. Szászvár, Bonyhádi u. 4. 72/389-307 Szászvár, Kiss György u. 1. 72/475-609 www.vadrozsapresszo.hu 72/389-100 [email protected] www.szaszvar.hu www.keleti-mecsek.hu VIDÁK MARGIT 4 fő FALUHÁZ FOGADÓ BARABÁS-HÁZ

fazekas és foltvarró Szászvár, Május 1. tér 10. Szászvár, Kun B. u. 56. 72/389-250; 30/364-7497 30/348-1603 Barabás Árpád [email protected] [email protected] Szászvár, Bartók u. 6. www.szaszvar.hu vidakmargit.xfree.hu 72/389-308; 30/428-6307 [email protected] www.barabashaz.fw.hu 3 fő

VIDÁK-HÁZ

Vidák Sándor Szászvár, Bartók u. 5. 30/328-5684; 30/910-5363 [email protected] www.szaszvar.hu 8 fő SZÁSZVÁR 261

KELETI-MECSEK KELETI-MECSEK, fekszik. Közvetlenül határos Tolna megyével, a Bonyhádi EGYESÜLET MINT KISTÉRSÉG kistérséggel. A komló és a sásdi statisztikai kistérség egy 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. A térség szorosan kapcsoló- részét képezi. 72/475-609 dik a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Települései: Magyaregregy, [email protected] Körzethez, amiről a nevét is Kárász, Szalatnak, Köblény, Al- www.keleti-mecsek.hu kapta. sómocsolád, Vékény, Szászvár, Helyileg Baranya északke- Máza, Hosszúhetény, Tófű, A rendszer- leti csücskében, Pécstől Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, váltást köve- északra 30 km-re, Pécs– Bikal, mely települések már a tően a térség Dombóvár–Szekszárd város- múltban is összetartozó falu- egyes polgár- háromszög középpontjában csoportot alkottak. mesterei jól látták, hogy a hatékonyabb fej- lődés egyik lehetséges útja a kistérségi együttműködés. Az ő kezdeményezésükre alakult meg a Keleti-Mecsek Egyesület 1994 decemberében, szászvári székhellyel, a térség önkor- mányzatai és társadalmi szer- vezetei alapító tagságával. Az egyesület feladatai közül a tu- risztika fejlesztés, mint elsőd- leges cél emelkedik ki.

TARRÓS 264

során olyan csontvázat talál- tak, amelyet zsugorítva, ülő helyzetben temettek el, már- pedig ez a szokás a bronzkor- ban volt általános. A falut először egy 1475-ös oklevélben említették, ekkor a dombói uradalom részeként a Dombai család birtokai közé tartozott. A 16. században több Az alig százhúsz lelkes fa- esetben találkozunk a nevével. lucska a Hegyháti-dombság 1556-ban Sziget várához adó- vonulatában, Sásdtól alig hét zott, a királyi adószedők négy kilométerre fekszik. A kétut- és fél adózó portát írtak össze. cás zsákfalu csak közúton kö- 1559-ben Dombai Anna birto- zelíthető meg, a dombóvári és kolta, 1565-ben pedig szintén kelt összeírás szerint a közös- sásdi vasútállomásoktól elég a dombói uradalom birtoka- ségnek volt egy ősi haranglába messze található. ként írták össze. A hódoltság – nem kizárt, hogy ennek he- Nevének eredetére két ma- idején valószínűleg mindvégig lyén található a mai is. Magyar gyarázat létezik. Egyesek sze- lakott volt, 1613-ban is szere- lakossága a katolikus vallást rint a tarló magyar szóból pel Tarrós az iratokban. követte. Ekkor huszonkettő származik, de nem kizárt, hogy A 18. században egy vallo- házaspár és hatvanhárom Árpád fejedelem Tarhos nevű másból kiderül, hogy a tarró- gyónó élt a településen. unokájától örökölte a nevét. siak is a vázsnoki templomban A település már az 1720-as A terület már a magyarok jöttek össze énekszóval, hogy években saját pecsétet készít- előtt is lakott vidék volt, a falu misét hallgathassanak. A falu hetett magának. A képmező- határában fekvő ősi temető- ekkor már az Esterházyak bir- ben hegyükkel ellentétes ben a 20. századi feltárások tokában volt. Egy 1742-ben irányban lebegő ekevas és cso- TARRÓS 265 TARRÓS 266

roszlya látható, ami kifejezetten zsánerképnek számít, bár minden bizonnyal a jelenlevő gabonatermesztésre utal. II. József idején evangélikus német zselléreket telepítettek a faluba. Az érkezők a telepü- lés különálló részében kaptak helyet. A patak deli oldalán alakult ki a németek lakta „Némöt sor”, míg a pataktól északra állt a magyarok lakta régi falurész. A Habsburg kor- mányzat intézkedéseinek kö- szönhetően ekkor kezdtek el időtálló anyagokból építkezni, és fa helyett vályog-, illetve német anyanyelvűnek. Ennek agyagtéglát használni. Egy ellenére sem menekültek meg 1785-ben készült feljegyzés a kitelepítés borzalmaitól, és a szerint a helyiek a szükséges szocialista átalakulás megpe- téglákat maguknak készítették. csételte a falu sorsát. A fiatalok Gyengébb minőségű földjei- elköltöztek, az itt maradottak ken ipari növényeket, lent és pedig elöregedtek. Mégsem kendert termeltek, valamint az reménytelen Tarrós jövője, hi- állatoknak fontos takarmány- szen hagyományos utcaképe ként kukoricát. megmaradt, német és holland A 19. század folyamán a né- családok is felfedezték a falu metek folyamatosan elmagya- szépségeit. A természeti kör- rosodtak, 1930-ban már csak nyezet talán megmenti e nagy harmincan vallották magukat múltú falucskát. n TARRÓS 267

HEGYHÁT

Lankák ölelik a tájat, hol születtem. Erdő, rét, búzaföld, gyümölcsös gyűl köröttem. Itt születtél, vagy itt élsz, majdnem egyre megy, a Táj-báj, boldogság az emberi szívnek. Szekcső, Dombó, Sásd, Palé, Tormás, és Gödrék, Mindszent, Kishajmás, Hetvehely, meg Magyarszék. Eljutsz Szászváron át Mágocs, Bikal felé, mindenhol egy táj lebben a szemed elé. Sok fény, rét, búzaföld, gyümölcsösben sok ág, mindenhol erdők, völgyek, patakok, lankák. Szeretned kell szűkebb hazád hazaszeretettel.

(Ismeretlen szerző) TÉKES 268

családé. A következő évtize- dekben a dombói uradalom része. 1565-ben is ennek ré- szeként írták össze, mint Szi- getvárhoz szolgáló települést. Az oszmán hódoltság idején az ittenieknek szerencséjük volt, nem kellett elhagyniuk a falujukat. Bár Tékesújfalu néven rövid ideig szerepel egy település a forrásokban, mel- Tékes évszázadokon keresz- lette Tékes is folyamatosan lé- tül a hegyháti magyarok köz- tezett. Utóbbi tehát a ségének számított. A kétszáz- középkortól kezdve mindvégig nyolcvan lelkes zsákfalu Dom- lakott település, míg a szom- bóvártól kilenc kilométerre, a szédos Ragoncsára már törté- épített házakra, és ez hamar Vásárosdombót Kisvaszarral neti mondák és a Hegyhát- megmutatkozott a faluképen. összekötő úton fekszik, vas- szerte elterjedt Ragoncsa csa- 1785-ben Esterházy Miklós úton nem érhető el. Neve a ládnév emlékeztet. Hasonló birtokaként feljegyezték, hogy magyar telek főnévből szárma- történt a kisnemesi Hódossal, katolikus lakossága magyar és zik, ami trágyázott, jó minő- ami egyes feltevések szerint német nemzetiségű. Az irat ségű földet jelentett. szintén a tékesi határ egyik ré- nem tett róla említést, de más Tékest először csak nagyon szében állt a középkorban. helyről tudjuk, hogy a betele- későn, 1510-ben említették a A 18. század folyamán ma- pülő németség többnyire források, ennél valószínűleg gyarok lakták, csak II. József evangélikus vallású volt. Tékes sokkal régebben alapították. idején érkeztek a német zsel- 1798-ban megkapta első is- Ekkor a Tolna megyei anyavári lértelepesek. Ekkor kezdtek el mert pecsétjét, amin gabona- uradalom részeként a Dombai áttérni az erősebb anyagból szál, ekevas és csoroszlya TÉKES 269 TÉKES 270 TÉKES 271 található, ahogy a környék jót a közösségnek, a lakosság szinte összes településénél. egyre nagyobb része döntött a A falunak temploma nem távozás mellett. volt, sokáig a vázsnoki plébá- Mára ez a folyamat szeren- nia filiájaként tartották szá- csére megállt, a helyi mező- mon, 1810-ben azonban a gazdasági vállalkozások mun- vaszari plébániához csatolták. kalehetőséget teremtenek, a Ebben az időben épült fel ka- hagyományos falukép és a tolikus temploma is. megkapó természeti környezet A falu földjei nem voltak ki- pedig kedvesen marasztalják fejezetten jó minőségűek. az idelátogatókat. 1828-ban azt jegyezték fel velük kapcsolatban, hogy a A FALU NEVÉNEK földművelés itt teljesen ráfize- téses. Ezért a tékesiek inkább EREDETE a fuvarozásba és a szőlőműve- karmányt. Elkezdődött a lo- Pesty Frigyes a 19. században lésbe vágtak bele. A vasútépítés vakkal való szántás, főleg az alábbi történetet jegyezte és a filoxéra miatt a 19. század német mintára ekkor terjed- fel: „Némelyek állítása szerint végére azonban mindkettő te- tek el a nehéz muraközi lovak. azon völgy, hol jelenleg a község vékenységnek leáldozott. A gyarapodást jelzi, hogy az létez, miután mindenütt erdő A településről sokan elsze- 1700-as években betelepített volt, völgyben az akkor birtoká- gődtek napszámosnak, és a németek 1907-ben nagyon ban levő uraságnak kertje volt, Baranya-csatorna mentén szép, egyedi vonású, barokk mely nagyobb részt tökkel volt el- egész nyáron szénát kaszáltak. toronysüvegű templomot épí- vetve sertvései számára, és egyes Általában Kaposszekcsőn tettek, amelyet Lamping Jó- felügyelői házikók álltak e kert kezdték a kaszálást, majd egé- zsef tervezett. Kertjében ma megőrzésére, de a törökök által szen Pölöskéig elmentek, és egy, a kitelepítettekért állított zaklatott magyarság ezen völgy- mindenhol jó summát kaptak emlékmű áll. Nem véletlenül, ben húzta magát, mint erdővel és ezért a nehéz munkáért. ugyanis a második világháború hegyekkel körül vett oltalom A falu határában helyi jelentő- után német lakosságát kiűzték. helyre, és a monda szerint így ségű agyaglelőhely működött. A téeszesítés és a szocialista alakult a Tökös kertből Tékes Mindezek dacára kijelenthető, társadalomszervezés nem tett községe.” n hogy Tékes a szegényebb hegyháti falvak közé tartozott, ahová az újítások csak meg- késve érkeztek el. A házi szö- vés viszont egészen az 1920-as évekig fennmaradt. A gazdálkodás azonban ennek ellenére lassan, de folyamatosan változott. A 19. század végén elkezdtek áttérni a háromnyomásos földműve- léséről az intenzív gazdálko- dásra, hogy az állatok számára megtermeljék a szükséges ta- TÓFŰ 272

középkor végén a pécsi püs- pökség birtoka, 1527-ben Su- lyok György pécsi püspök Orsych Lukácsnak adomá- nyozta szolgálataiért. Ő ugyanis a pécsi vár kapitányaként a vére hullásával védte meg a rá bízott erősséget a mohácsi csata után szétrajzó török por- A kicsiny, alig százhúsz lel- tyák egyikétől. 1564-ben Or- kes Tófű rendezett faluképé- sich István tulajdona Tófű két vel, megújult központjával a adózó portája, ám két évvel ké- Baranyai-Hegyhát igazi sőbb a falu ura Zrínyi Miklós gyöngyszeme. Autóval a Dom- oldalán halt meg Szigetvár ost- bóvárt Szászvárral összekötő románál. úton érhető el, vasúti megál- A 17. században magyar la- a tófűi határt, de a nehéz és lója sajnos nincs. Neve a tófő, kosai elhagyták, a pusztán ma- kötött talajjal nagyon megszen- azaz egy állóvíz feje, kezdete radt területre rácok költöztek. vedtek. Sokszor hat ökröt kel- jelentésű magyar köznévből A visszafoglaló háborúk és a lett az eke elé fogni, hogy a származik. Rákóczi-szabadságharc idején szánást el tudják végezni. Az Írásos forrásokban először ők is eltűntek, és az Esterházy 1720-as években a földesúr 1382-ben említették a telepü- Pál kezébe került vidék ismét német családokat telepített le, lést. A középkorban a kisne- üresen állt évekig. Ezekben az de még 1742-ben sem sikerült mesi Tófői család birtokolta. A időkben a kárásziak használták őket felmérni, mert nem tar- TÓFŰ 273 TÓFŰ 274

tózkodtak állandóan a lakhe- területeken dohányt termesz- lyükön. tettek, amiből komoly bevéte- A földesúr gondos szervezé- lekre tettek szert. Az intenzív sének köszönhetően a tófűiek- földművelés dacára a lélekszám nek lassan sikerült megvetniük alig változott, míg 1820-ban ti- a lábukat e vidéken, és egyre zenkettő, 1848-ban tizenöt több területet műveltek meg. adózó portát vettek számba. A kezdeti földbőség elmúlt, és A német közösségekben a megszilárduló határokon ugyanis megengedhetetlen volt belül mind több területen ir- a telekaprózódás, a földet min- tották ki az erdőt, hogy szán- den esetben a legidősebb fiú tókhoz jussanak. Ez történt a örökölte, a többi gyermek vékényi határszakaszon is, ahol pedig inkább elköltözött ma- egy régi utat szántottak be, és gyarok lakta falvakba, ahol nő- még a határjelként szolgáló süléssel vagy vásárlás útján fákat is kivágták. forintot kellett befizetnie, vi- igyekeztek saját telket szerezni Tófű 1775-ben szerezte meg szont mentesek voltak az egyéb maguknak. A közösség szá- a pecsétjét, amin a máshol kötelezettségek alól. mára a század folyamán elké- megszokott ekevas és csorosz- A 19. században Tófű népe szült az evangélikus templom, lya volt látható. Katolikus és tovább gazdagodott. Ebből az ez az épület az ingoványos talaj evangélikus német lakossága időből származik gúnynevük is, miatt azonban süllyedni kez- Egyházaskozár filiája volt, és a környékbeliek Libavárosnak dett. Ezért 1900-ban átépítet- egy 1785-ben kelt leírás szerint nevezték Tófűt a füves ligete- ték a mai helyére. Az alap az itteniek már jobban éltek, ken élő rengeteg állat után. ásásakor itt egy középkori kas- mint a Hegyhát falvainak több- 1828 után a helyieknek lehető- tély romjaira bukkantak, erről ségében. Ebben az is közreját- ségük nyílt olyan földeket bé- azonban közelebbit azóta sem szott, hogy a német falvak, így relni az uradalmaktól, ahol sikerült megtudni. Tófű is egy összegben adózott már nem volt szükség nyomás- A 20. században megkezdő- földesurának, évente százhúsz kényszerre. A tófűiek ezeken a dött a magyarok lassú beköltö- zése, számuk azonban még 1940-ben sem érte el a félszá- zat a kétszázötven német nem- zetiségű lakos mellett. A második világháború végén a faluban ádáz harcok dúltak, az elesett katonákat a mai temető helyén földelték el. A kitelepí- tés során Tófű pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, a Fel- vidékről helyükre költözők nem tudták betölteni az el- űzöttek után maradt űrt. A rendezett környék, a sze- líd táj azonban biztosíték arra, hogy újra felfedezik ezt a vidé- ket, ahogy azt háromszáz éve az TÓFŰ 275 TORMÁS 276

időkig nyúlnak vissza! Neve először 1554-ben bukkant fel a forrásokban a somogyvári apátság birtokaként. Az ekkor itt élő egyik adózó jobbágy, Deme Petre valószí- nűleg délszláv volt, és ez alap- ján feltételezhető, hogy magyar népessége már ekkor elkezdett A háromszáz lelkes település átköltözni védettebb területre. a Zselic keleti szegletének A 16. századi iratokban még erdős dombjai között húzódik. egyszer, 1582-ben bukkan fel a Sásdtól tizenöt, Kaposvártól település neve, utána egy év- harminc kilométerre található. századon keresztül hallgatnak A falun a Szágy-patak csörge- róla a források. Bizonyos, hogy dez keresztül, és ömlik Sásdnál a török kor végére elnéptele- bábaasszonyi feladatokat pedig a Baranya-csatornába. Külterü- nedett, és utána évekig pusztán Markó Katalin asszony látta el. letein, Alsó- és Felsőkövesden, állt. A 18. század elején a Pet- A lelkiélet gondozása a mind- Györgymajorban és Kőtörő ta- rovszky család birtokába ke- szenti plébános, Krizsán Tamás nyán ma is több család él. rült, és 1714 után már az ő feladata volt, aki a Somogy me- Nevét a település a környé- irányításukkal kezdett újra be- gyei Tapsonyból érkezett új ál- ken gyakran előforduló vadtor- népesülni a környékből ide- lomáshelyére 1741-ben. máról kapta, egy másik feltevés költöző magyar családokkal. II. József idején a magyarok szerint viszont Árpád unokájá- Ebből az évből említik romos mellé katolikus német zsellér- ról, Tormásról. Amennyiben a templomát, amelyről 1738-ban családokat telepítettek ide, második vélekedés helytálló, azt jegyzik meg, hogy a falu 1785-ben már biztosan voltak akkor Tormás a megye egyik külterületén áll, igen rossz ál- német lakosok, legkésőbb legősibb települése, melynek lapotban. Ekkor tizenhat há- 1791-ben pedig pecséttel is gyökerei az államalapítás előtti zaspár élt a faluban, a rendelkezett a település. 1821- TORMÁS 277 TORMÁS 278

ben új pecsétet kapott Tormás, tak, talán még egy római ha- ezen a stilizált szántóföldből diút is vezetett erre. A régészek kétoldalt két-két gabonaszál szerint nem kizárt, hogy vala- emelkedett ki, középütt pedig mikor a középkorban itt egy ekevas lebegett, hegye felett falu állt. A közeli Burgyánban négy csillaggal. Az 1820-as lépten-nyomon üvegcserepet években Tormás Breda grófnő vet fel a föld, itt valamikor birtoka volt, a mezőgazdaság üveghuta működhetett. lassú modernizálásának kö- A falu múltja és hagyomá- szönhetően népessége pedig nyai szívet melengetőbbek, egyre nőtt. Míg 1820-ban hu- mint 20. századi történelme. szonnégy, addig 1848-ban har- Bár 1932-ben még felépítették minchat telkes jobbágy élt itt. Szent Vendelnek ajánlott kato- A dombos felszín, a gyakori likus templomát, inkább szo- vízfolyások és a mélyen fekvő morú eseményekről lehet lapályos, vizenyős terület miatt nyes ez a környék, ahol még beszámolni. A kitelepítések földjei kevésbé voltak alkalma- egy régi alagútról is suttognak szétszórták az itteni németsé- sak a művelésre. A falu alsó ré- az öregek a Gál-erdő alatt, ahol get, a szocialista kollektivizálás szét Békavárosnak is nevezték régi cserepeket is találtak az pedig megadta a kegyelemdö- emiatt, és a Gödre felé eső ha- arra vetődők. Az biztos, hogy a fést a falunak. A munkalehető- tárban található Pocséták-dűlő Nagy-mezői alagút tényleg lé- ségek megszűntek, a fiatalok is valamikor sáros, pocsolyás tezik, a tormásiak azt rebesge- elmenekültek Tormásról. Az hely volt. A helyiek szerint in- tik, hogy akár egy kilométerre elmúlt két évtizedben az ön- kább betyároknak való vidék is benyúlik a földbe. Az építte- kormányzat igyekszik újra ösz- volt az erdőkkel tarkított terü- tője természetesen nem is- szefogni a közösséget, és az let, és a hagyomány szerint itt mert, ám a legendák számát idegenforgalom révén ismét riogatta a gazdagokat Patkó gyarapítja, hogy a Nagy-mezőn fejlődő pályára állítani Baranya Bandi. Tény és való, vadregé- kőbaltát, római pénzeket talál- egyik legősibb faluját. n TORMÁS 279

MERICS- kívül Kárpáti Tamás és Almásy Aladár, míg a középgenerációt GYŰJTEMÉNY mások mellett Földi Péter, Uj- Dr. Merics Imre házi Péter, Bukta Imre és Gaál (1941–2013) József képviseli. Merics doktor úgy vélte, a „Az a típusú gyűjtő vagyok, művészekkel való barátság akinek kevés a pénze, mégis tározó élménye még barátsága miatt sem teheti meg, hogy gyűjt” – vallotta Merics Imre, a Martyn Ferenccel és Korniss megválik munkáiktól. A nagy Budapesttől 210 kilométerre Dezsővel: „Egyetemi kurzusnak távolág ellenére rendszeres lá- lévő, háromszáz lelkes zselici érzem, hogy hallgathattam Kor- togatója volt a műtermeknek, faluban élt állatorvos. Merics nisst. Neki köszönhetően kerültem fontosnak tartotta a kapcsola- doktor a feleségével együtt kapcsolatba Keserü Ilonával, tok ápolását. Közben pedig 1966-ban került Tormásra, a Nádler Istvánnal, Hencze Tamás- mindig elégedetlen volt, úgy gyűjtést 1970-ben népművé- sal, Bak Imrével.” Mindezek érezte, sok minden hiányzik szeti tárgyakkal kezdte. Az Árpád-dédunokáról elnevezett faluban Merics Imré- nek nem volt nehéz felismer- nie, hogy az itt (is) megtalál- ható népművészeti tárgyak nemcsak a magyarok számára hordozhatnak értéket, de vannak köztük egyetemes jelentő- ségű alkotások is. Gyűjteménye szépen gyarapodott, mígnem egyre többen kezdtek érdek- lődni a népművészet iránt, di- vattá vált falura menni, tárgyakat vásárolni. A nyüzsgést Merics Imre nehezen viselte, az árak is elszabadultak, így alábbhagyott az érdeklődése. mellett fontos megjegyezni, még a kollekcióból. Behatárolt De a rátalálás élménye, a felfe- hogy a Merics-gyűjteményben anyagi lehetőségei miatt dezés öröme hiányzott neki. a kortárs nonfiguratív és figu- egyedi megoldást választott: a „1973-ban ismertem meg Berki ratív művészet egyenlő súllyal falu egyik kiüresedett paraszt- Violát és Kátay Mihályt, akik – van jelen. Utóbbi meghatá- házát alkotóházzá alakította, azon kívül, hogy művészetük közel rozó alakja a már említetteken ahová rendszeresen meghívott állt hozzám – tudták, hogy az (visszahívott) művészeket, akik akkori kortársak közül kire kell a teljes ellátásért cserébe odafigyelni” – mesélte a gyűjtő. munkáikkal gyarapították a Rajtuk keresztül vezetett az út gyűjteményt. Somogyi Győzőhöz, Kovács Merics doktor 2013 tava- Tamáshoz, Szabó Vladimirhez, szán hirtelen távozott el közü- Pekáry Istvánhoz és másokhoz. lünk, a rengeteg festmény őrzi Merics Imre életének megha- emlékét. n TORMÁS 280 TORMÁS 281

NAGYMÁTÉI VENDÉGHÁZ 7383 Tormás, Nagymáté GPS: 46°10´58,91˝ 17°58´48,80˝ 72/508-223 [email protected] www.mecsekerdo.hu 6 db 2 ágyas, fürdőszobás szoba 2 db 2+1 ágyas, fürdőszobás szoba

A NAGYMÁTÉI TANÖSVÉNY tanösvény útvonalát végigkí- m-re jobbra a völgyben. Dr. A Nagymátéi tanösvény a sérő, tájba simuló szobrok, me- Majláth Ödönről nevezték el, Dél-Zselic egyik legszebb lyeket a Pécsi Tudomány- aki az 1867-es kiegyezéskor or- pontján, a Dél-Dunántúli egyetem Művészeti Karának szággyűlési képviselő volt. Az Kéktúra zselici szakaszától alig hallgatói készítettek. A tanös- erdőterület, ahol a forrás van, 200 méterre található, melyet vény további érdekessége a hitbizományban a gróf tulajdo- 2004 augusztusában alakított Kéktúra pecsételőhely, amelyet nát képezte. A forrást a XX. ki a Mecseki Erdészeti Zrt. Az a Természetbarát Szövetség század fordulóján foglalták. Ál- ösvény a Nagymátéi Vadászhá- közreműködésével hoztak létre. lapota elfogadható. Rendelte- zat körülölelő 9,4 hektár terü- tése: az 1950-es évek előtt a letű, csodálatos arborétumban ÖDÖN-KÚT Borjus-völgyi réten legelő ál- található, amelynek telepítését latok vízzel való ellátása, vala- 1967-ben kezdték el. Megtalálható a Kőtörő- mint az itt lévő csemete- Sajátos hangulatot adnak a Nagymáté kövesúttól 200-250 kertben dolgozók ivóvízhez való jutása és öntözés is.

ÖDÖN-FORRÁS Kőtörő-Nagymáté kövesút alatt a völgyben található a Kék forrás jelzésű emlékösvényen. 2001-ben Ambrus Attila kerü- letvezető erdész elképzelése alapján foglalták a forrást. Ki- épített piknikhellyel rendelkezik, mellette áll a Fekete István emlékösvény egyik tájékoztató emlékoszlopa. Névtáblája a forrás mellett egy oszlopos zo- mánctáblán látható. VARGA 282

Talán emiatt is került rövid időre kincstári kezelésbe, majd adományként Lengyeli – 1759- től Vrancsics Pál – és Boron- kay József birtokába. A 18. században csak lassan gyarapodott Varga lakossága, 1752-ben tizenöt, 1784-ben pedig negyvennégy család, azaz A százlelkes zsákfalu Sásdtól kétszázhatvan személy élt itt, alig néhány kilométerre, Bara- ezzel a falu a környék legnépe- nya megye északi csücskében sebb településének számított. fekszik. Nevét a magyar mes- Ezekben az évtizedekben leg- terségnévből eredeztetik. A inkább búzatermelésből és ál- középkorban a királyé, majd a lattartásból élt a falu, amit a formkor idején, addig Vargán Bodó család szerezte meg a te- kiterjedt határok és a viszony- huszonhárom helyett már csak lepülést. 1542-ben Bodó Far- lagos földbőség megengedett. kevesebb, mint húsz adózó tel- kas birtoka, az adószedők öt A század végén ez a helyzet ket írtak össze 1848-ban. adózó porta mellett hat sze- megváltozott, a földesúr egyre Ehhez jött a zsellérek magas gény családot írtak össze. Az gyakrabban zárta ki a közös száma, akiknek a felemelkedés oszmán forrásokban Szigetvár használatú erdőkből és lege- egyetlen útját a szőlőműve- eleste után már pusztaként lőkből a jobbágyait, ami súlyos lésbe vagy a fuvarozásba való szerepelt, ami azt jelentette, társadalmi és gazdasági válság- bekapcsolódás jelentette. hogy a szászvári náhijéhez csa- hoz vezetett. A vargaiak inkább az előbbi te- tolt településen nem élt adó- Nemegyszer megtörtént, vékenységbe vetették magukat, köteles család. A magyar hogy a földesúr legelő hiányá- 1828–1865 között nyolcszoro- lakosság maradéka megélte a ban ráengedte birkanyájait a sára nőtt a betelepített szőlő- felszabadulást, a mélyen a jobbágyok szőlőire, ezzel ren- terület nagysága. Szerencsére a dombok közé ékelődő faluban geteg bosszúságot és kárt kedvező adottságok miatt az it- hat háztartást, hatvan hold okozva. Nem véletlen, hogy teni borok jó minőségük révén szántót és kiterjedt szőlőket ta- amíg a környéken szinte min- kelendőek voltak, és még láltak a keresztény összeírók. denütt nőtt a lakosság a re- akkor is volt rájuk igény, amikor a környéken a legtöbb helyen elkezdték kivágni a tőkéket. Talán ekkor történt meg az az eset, hogy a vargai menyecskék a szőlőhegyi pin- céknél annyira mulattak és „el- áztak”, hogy hazafelé menet valamennyien elvesztették a főkötőjüket. Ekkor, a viszonylagos pénz- bőség idején arra is volt példa, hogy a vargaiak a disznókon- dáik részére a Dráva menti er- dőkben béreltek legelőt. (Egy VARGA 283 alkalommal az is előfordult, hogy a vargai kanászt a zalátai erdőben meggyilkolták a be- tyárok). Ez az extenzív állattar- tás azonban nem tartott sokáig. Az 1875-ben drasztikusan megemelkedő adók, majd a ki- törő filoxéra járvány véget vetett az addig virágzó szőlő- művelésnek. Rengetegen tönk- rementek, és a század végén már az általános hanyatlás jelei mutatkoztak. Nem véletlen, hogy itt kezdtek el a legkoráb- ban kivetkőzni a paraszti vise- szapora már itt sem a magyar, földeken dolgozó idegen ara- letből az emberek. mint régebben: ez azonban nem tóktól tanulhattak. Ekkor ter- „A hegyháti magyar nép élet- mindig a kuruzsló banyák miatt jedt el a szérűn való nyomatás módja nem éppen irigylésre méltó. nincsen úgy. Azelőtt nagyon is is, mert eddig inkább a szállá- Módfölött silányul táplálkozik, gyakori eset volt temetések alkal- sokon való csűrökbe hordták a most talán még rosszabbul él, mával, hogy 7-8 gyermek állta kévéket, és ott csépelték ki. Az mint évtizedekkel korábban. Ez- körül a koporsót, ha meghalt a első cséplőgép 1910 körül ke- előtt legalább télen át, míg a disz- szülő. Ma már akkora gyermek- rült a faluba, és hosszú évekig nóhúsból tartott, élt egy kis jó szám ritkaságok közé tartozik, de ez volt az egyetlen. világot, nyáron a munkaidőben azért az egy-két gyermekes állapot A szocialista kollektivizálás- pedig öldöste a csirkéket, fogyasz- sem rendszer, mint alsó Baranya sal Vargán is véget ért a hagyo- totta a tojást, vajat, túrót. … egyes helyein.” (Várady Ferenc, mányos paraszti élet. Megél- Borból is a javát szopogatta, de el 1896 ) hetés híján a munkaképesek sem bírta volna adni, mikor nem A kaszálás rendje Vargán is elvándoroltak, az üresen álló volt annyi vasút.” (Várady Fe- megváltozott a századfordulón. házakba cigányok költöztek be. renc, 1896) Helyi szokásként jegyezték fel, Az elmúlt két évtized ezért az Az erdőhasználatból fakadó hogy a vargai asszonyok vászon- útkeresés jegyében telt el. háziipari lehetőségek is beszű- nal tekerték be a kezüket egé- Pedig lenne mire büszkének kültek a gyáripar hatására. szen a hónaljig, amit az itteni lenniük! Egyre kevesebb szükség volt fa- Az egykori kastélyparkban tengelyekre, kocsikasokra, fa- áll Baranya legöregebb tisza- székekre, dongákra, abron- fája, Sásdi Sándor (1898-1992) csokra, gubacsra, gombára József Attila-díjas író szülőhá- vagy éppen kemény, télálló zában megtekinthető az em- gyümölcsfajtákra. Ez olyan sú- lékkiállítása, és ha ez nem lyosan érintette az itteni ma- lenne elég, akkor elsétálhatunk gyarságot, hogy az elvándorlás a Cseh Ede királyi kamarás és a születéskorlátozás is meg- által 1867-ben alapított Szent jelent közöttük. Anna-kápolna neogótikus „A gyermeksikkasztás sem épületébe, ahol a falu népe olyan általános, mint sok magyar minden évben Anna napján tájon. Mindazonáltal nem oly megtartja a búcsút. n VARGA 284

SZENT ANNA- KÁPOLNA 1867-ben építtette Varga földesura, Cseh Ede császári, királyi kamarás, nyugalmazott helytartósági alelnök. Az egy- hajós, neogótikus stílusban épült kápolnát Szent Anna tiszteletére áldatta meg 1868- ban. Istentiszteletet a család kí- vánságára tartottak, illetve évenként Szent Anna napján ünnepélyes keretek között, mivel e nevet nemcsak a ká- polna védőszentje viselte, hanem az uraság felesége is, Cseh Edéné, született Kövér Anna. A kápolna megépítését követően az első felújítási munkákat Cseh Marianna, Cseh Ede leánya kezdemé- nyezte 1893-ban. Ekkor saját költségén mindenre kiterje- dően felújíttatta, valamint újabb, a szertartásokhoz kap- tották a textilkellékeket: mise- szét saját kezűleg végezte el. csolódó eszközöket ajándéko- ruhát, oltárszőnyeget. 1962- Ricsovics Ferenc vállalta az zott a templom javára. ben Petri György villamos egész épület újrafestését. 1886-tól, Cseh Ede halálát árammal szerelte fel a kápol- 1968-ban, a vargai kápolna követően a kápolna a falu te- nát, mely munkának nagy ré- 100 éves fennállásának jubile- rületével együtt Kúnfi Adolf umára a hívek összefogásának tulajdonába került, aki nem eredményeként az egész épü- tartott igényt az istentisztele- letet felújították. tek megtartására, csupán 1973. szeptember 6-án, ün- „parkrészletnek” használta a nepélyes keretek között a falu templomot és környezetét. lakossága e kápolna falát vá- 1898-ban bírósági úton a föld- lasztotta, hogy elhelyezze rajta birtokost kényszerítették, a bejárat egyik oldalán az I. vi- hogy mondjon le elővételi és lágháborúban elhunyt hősi ha- használati jogáról a Római Ka- lottak névsorával ellátott tolikus Egyház javára. Ennek kőtáblát, így állítva emléket eredményeként 1900-tól nekik. A II. világháborúban el- örökre az egyház tulajdonába hunyt hősökre emlékezve került a vargai Szent Anna-ká- 2005-ben került fel a kőtáblába polna. 1959-ben Marton Im- vésett névsor a kápolna bejára- réné buzgólkodására felújí- tának másik oldalára. n VARGA 285

SÁSDI SÁNDOR zépiskolába Pécsett járt, az ték. 1944. november 4-én a érettségit követően újságíró- dachaui koncentrációs táborba (Tintner Sándor, Varga, 1898. ként kezdett dolgozni Buda- deportálták. Magyarországra szeptember 3. – Budapest, pesten. 1923-ban a Pécsi 1945 júniusában tért vissza. 1992. május 23.) Napló munkatársa lett, 1928- 1955-ben Ruzsinka című regé- magyar író, újságíró ban a lap főszerkesztő-helyet- nyével elnyerte a József Attila- tesévé nevezték ki. 1924-ben díjat. A Kozma utcai izraelita Tintner Béla vargai szüle- Földes Bélával közösen szer- temetőben nyugszik, temeté- tésű kocsmáros és Hahn Paula kesztette az Új Írások című sén Schweitzer József főrabbi bonyhádi születésű asszony irodalmi folyóiratot. búcsúztatta. gyermekeként látta meg a nap- Első regénye a Nyolc hold világot 1898. szeptember 3-án föld címet viselte, melyet a SÁSDI SÁNDOR hajnali öt órakor, zsidó család- Nyugat pályázatán dicséretben ban. A népi írók nagy nemze- részesítettek. Zsadányi Osz- EMLÉK- dékének a kortársa volt. Elemi kárral létrehozott egy könyvki- ÉS VENDÉGHÁZ iskoláit Sásdon végezte. adót, valamint képzőművészeti Később családjával egy dara- album szerkesztésében is részt A kis vályogház a település big Vargán lakott, ahol az apja vett. 1943-ban származása közepén helyezkedik el, melyet dolgozott mint kocsmáros. Kö- miatt a Pécsi Naplótól elküld- 1988-ban, az író 90. születés- napjára Sásd Nagyközségi Ta- nács segítségével és a falu lakosságának összefogásával felújítottak. A Sásdi Sándor életútját bemutató kiállítóter- met azóta is látogatják. A felújított épület egy másik részében korhű bútorokkal berendezett vendégszoba várja az idelátogatókat. A ház középső terme a polgármesteri hivatal- nak ad helyet. n VÁSÁROSDOMBÓ 286

át a Budát Eszékkel összekötő királyi főút. Először 1313-ban említették az oklevelek, a 15. században már nagy valószínű- séggel heti vásárokat tartottak a falai között, bár erre csak 1542-ből van az első konkrét adat. Ez a falu még a Széki-víz bal oldali teraszán feküdt. A középkor végén a Dombai csa- lád birtoka, túlélte a mohácsi Az ezerkétszáz lelkes telepü- csata utáni polgárháborút, és a lés Baranya északi részén, a 16. században végig adatolható Baranya-csatorna partján, a a létezése. 1557-ben évi hu- Hegyhát és a Zselic találkozá- szonöt forint adót fizetett Szi- sánál fekszik. Könnyű megkö- get várának. 1556-ban még kori szőlőhegyére, a mai zelíteni, mert közúton Sásd és színmagyar település, 1564-ben Ódombóra. Közel száz év Dombóvár felől, vonattal pedig Henyey Miklósé az itteni tizen- múlva, csak a 18. század végén a Pécs-Budapest vonalon ér- hét porta. Még 1582-ben is vették újra birtokukba a kö- hető el. Neve arra utal, hogy a ugyanennyit leltek fel a török zépkori templom melletti te- középkorban vásárokat tartot- összeírók. Dallos Miklós pécsi rületet, a Széki-víz síkját, a mai tak itt, a dombó pedig szláv püspök 1620-ban kelt feljegy- Újdombót. Fennmaradt egy eredetű szó, a tölgyet vagy zésében szintén szerepel mint történet is a menekülés idejé- dombocskát jelentő főnévből Vázsnok filiája. ből. A falu ódombói részén ta- származik. A 17. század végén Vásáros- lálható ugyanis a Barka-kút, Vásárosdombó mindig for- dombó népe elfutott és felhú- amiről azt tartják, hogy „amikor galmas utak kereszteződésében zódott a szemben fekvő hegy a község lakói az ellenség elől a állt, a római alapokon itt haladt oldalába, vélhetően a falu ak- nádason keresztültörve a szomszé- VÁSÁROSDOMBÓ 287 VÁSÁROSDOMBÓ 288

… egyesek Győrig, Mosonyig. Szidják is az öregek a vasutat, hogy elvette tőlük a keresetet, noha nem sok hasznuk maradt a fuvarozásból. A fuvar miatt elha- nyagolták a földjeiket,…rászok- tak a víg életre, mulatozásra. … Itthon is jobbára csak pásztorkod- tak, lovat, marhát őrizgettek, ka- szálni sokszor a húszéves legény sem tudott. De most már módjával részt vesz a dologban a gyermek is. … Mióta nincs úgy fuvar, és kiment a szokásból a külön legel- dos hegyre menekültek, ahol meg- mentén bányászták, és értéke- tetés, földjeiket jobban megmun- védte a támadás ellen a vizenyős, sebb volt a búzánál, így nagyon kálják, az istállós állattenyésztést mocsaras terület, egy Barka neve- ellenőrizték a kitermelését. is okszerűleg űzik.” (Várady Fe- zetű família is ott telepedett le, és Az erre alkalmas alapanyagot renc, 1896) ők ásták az első kutat.” tűzálló edény és kályha készí- 1910-ben nyolcszázharmin- A visszafoglaló háborúk ide- tésére is használták, az edény- can laktak a településen és a jén tizenöten laktak a faluban, fal vastagsága azonban nagyobb túlzsúfolt iskolát ki kellett bő- amely 1696-ban Esterházy Pál volt, mint a hagyományos tű- víteni. A 20. században Dom- nádor birtokába került. A ki- zálló edényt készítő közpon- bót elkerülték a tragédiák, a tűnő földrajzi adottságokkal, jó tokban. vasútnak köszönhetően a két minőségű földekkel rendel- A 19. században Vásáros- világháború között látványos kező Vásárosdombó a környék dombó szerencsésebben tudta fejlődésen ment keresztül, új gazdasági központjává vált és megragadni a lehetőségeit, utak, házak és középületek gyorsan fejlődött. 1721-ben mint a környék többi magyar nőttek ki a földből. A II. világ- már iskolája volt, 1775-ben települése. Uradalmi földeket háború idején ádáz légi háború saját pecsétet kapott a döntően béreltek, amin dohányt ter- dúlt a légtérben. Az amerikai magyar, és néhány német csa- mesztettek, és újabb német és a szovjet légierő a vasúti cso- ládból álló lakosság. Külön családok érkeztek a faluba. mópontokat előszeretettel tá- előny volt, hogy határában jó Ekkor népesült be az újvárosi madta, velük a Veszprémben minőségű agyagbánya műkö- rész, és megkezdődött egy állomásozó magyar királyi dött, az 1940-es évekig innen enyhe polgárosodás, bár a la- honvéd légierő 101. vadászez- látták el a hegyháti fazekasmű- kosság zöme még mindig a rede, a jelvényükről Pumáknak helyeket. Még a kaposvári fe- mezőgazdaságból élt. 1882-ben nevezett osztag pilótái vették héredényes, Pap György és a épült meg a vasútvonal, ami fel a harcot. Egy Vásáros- nagyatádi Bajcsy fazekas is bekapcsolta a települést az or- dombó feletti légi csatában ebből dolgozott, sőt, Siklós és szág vérkeringésébe. Ez alapja- vesztette életét Buzogány Lajos a Somogy megyei Iharos faze- iban változtatta meg az eddig hadnagy 1945. január elsején. A kasai, és a környék legjobb ko- fuvarozásból élők mindennap- helyi temetőben található sír- rongosainak számító kis- jait. „A fuvarozás már a múlté! ján 2003. november 25-én em- vaszariak is ezt használták. Foglalkozásuk csaknem kizárólag léktáblát avattak, a magyar A vörösagyagot az ódombói ré- a földművelés. Ezelőtt nagy fuva- repülés iránt érdeklődőknek szen, valamint a vaszari erdő rosok voltak. Pestig…eljártak, érdemes megtekinteniük. n VÁSÁROSDOMBÓ 289

CSENDES PIHENŐ VÁSÁROSDOMBÓI LUCA-NAPI KOTYOLÓ ÉTTEREM-VENDÉGLŐ Dicsértessék a Jesus Krisztus! Kity-koty, kity-koty! Galaginya kettő, 'z én m....m is kettő, bírő hátán teknyő. Galaginy három, bíró nyakába a járom. Ugy megájjon magiknak 7362 Vásárosdombó, fejszéje, furuja nyelibe, a 611-es út mentén mind a zén monyom a hűvelibe! 20/428-7724 Kity-koty, kity-koty! www.csendespihenoetterem.hu Maj hajnő lössz, Maj megverad! Az étterem Vásárosdombó külte- Akkora segge lögyön a kentek lányának, rületén, a 611-es út mentén, Sásd és mind as ozoraji hordó! Dombóvár között félúton található. Akkora csöcse Az étlap gazdag kínálatában a köny- mind a bugyogós korsó! nyű halak, szárnyasok, zöldsaláták Akkora szalonnája lögyön, mellett a sertés- és marhahúsból ké- mind a zajtó! szült finomságok éppúgy megtalál- Akkora urgya, hatók, mint a magyaros pörköltek, mind a mestörgerenda! gulyások. 50-féle, kemencében sült Akkora sunka, pizzával, többféle hamburgerrel, mind égy ökörnek a combgya! melegszendviccsel is várják kedves Kity-koty, kity-koty! vendégeiket. Maj hajaő lössz (Berze Nagy János gyűjtése, 1940)

VÁSÁROSDOMBÓI NÉPSZOKÁS: A LÓÜTÉS Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás. Vásárosdom- bón a 20. századig kedvelt lakodalmi játék volt a lóütés, a ló elbúcsúztatása kivégzéskor. Két legény összefogózva négykézláb áll. Egyikük egy boton cserépfazekat tart. Ab- rosszal leterítik őket. Ők alkotják a lovakat. A fiatalok ta- nácsot tartanak fölötte, s mivel a ló végelgyengülésben szenved, elhatározzák, hogy agyonütik. Egy legény sulyok- kal fejbe üti a lovat, vagyis szétüti a fejét helyettesítő cse- répfazekat, s ezzel mintegy kivégzettnek tekinthető az állat. Néhol a kivégzés után, néhol előtte mondják el, Ka- tádfán éneklik a ló búcsúját. A ló búcsúztatója alaphang- jában teljesen megegyezik a kakasénekkel és más állatbúcsúztatókkal. Más területeken halottvirrasztáskor játszották, és a leírás szerint „hozzávaló verseket” mondtak. E szokás kétségtelenül állatáldozati emléket őriz. n VÁSÁROSDOMBÓ 290

SZENT MÁRTON- TEMPLOM

Dombó középkori, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát először a 14. szá- zadban említették. A 16. szá- zadból több plébános neve is ismert. Kis Péter innen került a székesfehérvári káptalan tagjai közé, Gergely pedig a Mo- hács körüli években tevékeny- kedett. 1542-ben a dombói plébános látta el a kerület es- peresi teendőit. 1692-ben li- cenciátus szolgált itt. A plébániát 1709-ben alapí- tották újra, amikor Roskoványi András plébános megkezdte itteni munkáját. 1729-ben Jágó- nak, Szekcső, Töttös, Vaszar, Tekes, Gerényes, Nagyág, Vázsnok, Tarrós, Sásd, Her- nyék, Meződ, Egerszeg, Varga, Mágocs, Hajmás, Bikal, Szalat- nak és Mocsolád voltak a filiái, az 1733-as összeírás még meg- döntött, de nem gyújtott fel. ablakokra cserélték, cement- említi Csikóst is. A templom Újjáépítéséhez herceg Ester- lapozták az aljzatot, átfestették viszonylag épen vészelte át a házy László nyújtott segítséget. a falakat, padokat. 1973-ban háborús időket, de ekkor már 1813-ban fazsindellyel fedték kerül sor a külső renoválásra, a település határain kívül állt. be a tetőt, 1861-ben az északi a torony teljes felújítására és a 1742-ben három oltára volt a falat kellett megerősíteni. nyílászárók mázolására. templomnak. A főoltár Szent 1886-ban a templom ke- A jelenlegi templom első Mártont ábrázolta. Az evangéli- resztje szorult cserére, 1890- harangjait Pécsy János plébá- umi oldalon Szűz Mária, a lec- ben pedig az egész belső teret nos adományából vásárolták a keoldalon pedig Szent György kifestették. A templom 1897- templom felszentelésének oltára állott. Előbbihez az oltár- ben kapott egy Angster-orgo- évében, 1789-ben. A nagy ha- képet 1780-ban Peter Wagner nát. 1954-ben a Szűzanya rangot Szent János, a kicsit festette. A romossá vált temp- tiszteletére készült el a „lour- Szent György tiszteletére szen- lomot végül a szentély kivételé- des-i” barlang a Szűzanya telték föl. Az ezüstcsengésű vel elbontották, és a helyén szobrával Bőbel János plébá- harmadik harangot Győri építették fel a ma is látható új nos kezdeményezésére. 1969- Imre atya hagyatékából vásá- épületet 1789-ben. ben a Műemléki Hivatal rolták, és 1848. március 24-én 1799-ben villám csapott a engedélyével megkezdődött a húzták fel a toronyba. Ezeket templomtoronyba, amelyet le- belső felújítás. A vakablakokat azonban az első világháború- VÁSÁROSDOMBÓ 291 ban beolvasztották, miként az ifjúság számára vált nyitottá a 1928-ban adományokból vásá- plébánia. Horváth József plé- rolt újabbakat is a következő bános (1997–2002) minden világégés idején. energiáját a templom felújítá- Vásárosdombó temploma sára fordította (toronysisak mindig plébániatemplom volt. festése, márványburkolat, or- Az 1789-ben meglévő plébá- gonajavítás stb.). Balázs Zoltán niát villám gyújtotta fel. Pécsy plébános ittléte alatt (2002- János plébános ettől kezdve az 2003) kezdődött meg a plébá- istállóban lakott, míg 1791- nia elhasznált ablakainak ben el nem készült az új épü- cseréje. Kutas Attila plébános let. Állagmegőrzése sok gon- vezetésével (2003–) lendüle- dot okozott. Az 1850-es évek- tessé vált a falu lakóinak és a ben felújították, és tetejét cse- híveknek az élete. Gyakoriak réppel fedték be a káplán- az ifjúsági összejövetelek, a fel- lakkal együtt. A század végére nőttek hittana és beszélgetése, a romos épületet már nem le- csónakázótó, sőt a falu fiatal- az adventi hajnali misék utáni hetett felújítani. A jelenlegi jainak nem kis örömére még agapék (szeretetvendégség). plébánia gróf Esterházy Mik- gólyafészek is. Ekkor készült el Rendszeresen látogatják a plé- lós támogatásával 1905-ben, a Szent Imre liget a hősök bánia épületét a Szentjánosbo- Fájth Lajos plébánossága ide- szobrával, a falu lakosságának gár tábor tagjai, a fiatal jén készült el. adományozásából, valamint a házaspárok, az elsőáldozók, A plébánia épülete és terü- kálvária és a temető kerítése és bérmálkozók és azok szülei. A lete Bőbel János plébános a templom harangja. plébánia udvarán elkészült egy (1927–1957) idején élte virág- Hidasi János plébános ide- fedett kiülő, amelyet Kalkuttai korát. Ekkor a telken volt a jén (1957–1970) alakult ki a Teréz anya tiszteletére szentelt még most is álló káplánlak, plébánia épületének mai el- fel a plébános úr 2005. szep- melyet gazdasági épületek kö- rendezése. Ő az energiáját el- tember 11-én. vettek. Volt méhes, jégverem, sősorban a templom belső A község és a templom az szőlőlugas, gyümölcsöskert, restaurálására fordította. Kiss Európai Szent Márton-út rózsalugas, kikövezett fürdő, Gyula plébánossága alatt egyik állomása. n (1970–1978) került sor a plé- bánia épületének felújítására. Kicserélték a tetőszerkezetet, és az egész épület új külső va- kolást kapott. Szalai Bognár József plébános (1978–1983) a vízvezetékeket újította fel. Morvay Imre plébános (1983– 1994) a templom és a temető rendezése mellett külföldi se- gítséget szerzett a plébánia épületében lévő két vizesblokk kialakításához. Ravasz Csaba plébános (1994–1997) idősza- kában mindenki, de főként az VÁZSNOK 292

A török hódoltság korában Vázsnok mindvégig magyarok által lakott település. A 16. szá- zadban körülbelül hetvenen lakták, akik magyar és oszmán oldalra egyaránt búzával, bor- ral és pénzzel adóztak. A 17. században már a vidék katolikus szakrális központja, az itteni templomba járnak a környékbeli hívek. A százhetven lakosú zsákfalu A dombóvári uradalom ré- Sásdtól alig két kilométerre szeként 1696-ban az Esterházy fekszik. A 611-es közútról a család kezébe került. 1714-ben római úton keresztül közelít- Vásárosdombó filiája, templo- hető meg a Baranya és Tolna mát immár Kisboldogasszony lyát. Az intenzív mező- megyék határán található fa- tiszteletére szentelték fel. Egy gazdasági művelésre a földjei lucska. Neve szláv eredetű, je- 1738-ban kelt beszámoló sze- ugyanis alkalmatlanok voltak, lentése ismeretlen. rint a jó állapotban levő épület és a föld szűkössége miatt a A falu területe már a bronz- a falun kívül áll, azaz a lakók helyiek húsz százaléka zsellér korban is lakott volt, de kerül- egy kicsit arrébb költöztek a maradt. tek itt elő kelta és római korábbi évtizedekben. Az épü- Az itt élők számára a szőlő- emlékek is. Először 1332-ben letet végül 1793-ban elbontot- művelés jelentette az új kitö- említették az írásos források a ták, és a helyi hagyomány rési pontot, 1828–1865 között dombói uradalom részeként. szerint köveit a sásdi templom többszörösére nőtt a szőlőte- Ekkor már állt a Szent Miklós építéséhez szállították. A rület nagysága. A hagyomány tiszteletére szentelt plébánia- templom elvesztése jelezte, szerint Vázsnokon mindenki- templom, amely 1620-ban hogy az egykor még jelentős nek volt a szőlőjében egy nagy pápai búcsúban részesült. település kezdte elveszteni sú- boronapincéje, melyek tiszta VÁZSNOK 293 VÁZSNOK 294

héjtól, magtól és kocsánytól. A vörösbornak való fürtöket is gázolták, de a must a törkölyön maradt, hogy a kádban kiad- hassa a színező anyagokat. Más eljárás szerint a cseberben bunkós végű fával, azaz cso- miszlóval törték össze a fürtö- ket. A zsákban való gázolás a középkorig visszavezethető magyar fehérborkultúra jel- lemző munkamódszere, a cseberben való csomiszolás pedig a Dunántúlon a török hódolt- tölgyfából, hatalmas törzsekből ság idején népszerűvé váló ka- arattak sarlóval. Elsőként Buksi készültek facsapolással, desz- darkához köthető kultúrára Kata öregapja, az Attaláról, kapadlóval. Elöl állt a présház, utal. Utóbbi nem használta a vagy Batéról származó Öreg mögötte a bornak tárolására zsákot, prést, még a hordókat Tót használt kaszát, amit bi- szolgáló hely. A földbe vájt pin- sem, és a szerb szőlőművesek zony fejcsóválva néztek meg a cék ekkor még nem voltak jel- terjesztették el. helyiek. 1925 után Lakatos lemzők. A filoxéra után a borona- Zsigmond vette meg a falu első Vázsnokon a kadarka és pincéket elhagyták, az épüle- cséplőgépét, ehhez jött néhány bajnár volt a legelterjedtebb tek elkorhadtak. Mivel ame- évvel később még egy, és a vi- fajta, de csomorika és rizling rikai és direkt termő fajtákkal lágháborúig ezek működtek is előfordult, a színbor nagy hamar újjáéledt a helyi szőlő- aratáskor. részét pedig Dombóváron vá- művelés, ismét szükség volt Vázsnokon a 20. században a sárolták fel. pincékre, ám ezeket már a lótartás jelentett új bevételi Érdekes borkészítési eljárá- földbe építették. forrást. Elterjedtek a hideg- sokról maradtak fenn adatok A szőlő mellett a gabonater- vérű, nehéz murai lovak, ami- Vázsnokkal kapcsolatban. A fe- mesztés is elterjedt. Vázsnokon ket tavaszonként a Somogy hérbornak való szőlőt zsákban az 1890-es években tértek át a megyei Murakeresztúron vásá- taposták ki, leválasztották a kaszálásra, addig az asszonyok roltak. Ezeket betanították és ősszel eladták egy nagyobb gaz- dának, aki rendelkezett télire való takarmánnyal. A követ- kező évben a teljesen kifejlett példányokat német és olasz ex- portőrök vásárolták fel, és vit- ték külföldre. A két világ- háború között ez a lépcsőzetes lótartás több pénzt hozott, mint amit tejből vagy hízott marhából tudtak nyerni. Kemény élet volt a hegyháti magyarságé, de lassan-lassan azért sikerült előbbre jutniuk. VÁZSNOK 295

MÁTYÁS KIRÁLY VÁZSNOKI LEGENDÁJA A helyi hagyomány szerint a délvidékről Buda felé tartó bor- szállítóknak itt volt az egyik pihenőhelye, s az emlékezet szerint Mátyás király asztalára is gyakran jutott a vázsnoki borból. Talán ennek emlékére került a település címerébe a holló és a szőlő- fürt, életfáján pedig felfedezhetjük Mátyás arcképét is. Mindezek mellett a szőlőhegyre felkúszó utat is királyunkról nevezték el, és ha már felkapaszkodtunk a gyönyörű panorámával kecsegtető szőlőhegyre, akkor a Mátyás-kútra is rálelhetünk.

„Utánozzák a németeket, a jószá- guk helyenként már oly szép, mint azoké. Szorgalomban sem áll ma már mögötte, takarékosságban pedig mondhatnánk – ki is fog a magyar a németen, sőt, túl is hajtja, egészen a fukarságig. Ez- előtt, ha düledező, kéménytelen házat, rozoga kocsiban kócos gebét, csorda előtt hitvány tőgyű, sovány riska tehenet, udvarokban több éven át kihordatlan, porladt trágyadombot, künn a mezőn rosszul művelt földben silány ve- tést láttunk, mindjárt tudtuk, hogy az magyar emberé. Ma már rohamosan tünedeznek az efajta ismertető jelek.” (Várady Ferenc, 1896 ) Vázsnokon az 1930-as évek- ben tejcsarnok, majd tejszö- vetkezet jött létre, 1947-ben pedig Magyarszékre hordták innen a tejet. Úgy tűnt, hogy a falu sikeres lehet a gazdasági átalakulás közepette, ennek el- lenére a szocialista átszervezé- sek nem tettek jót Vázsnok- nak. Lélekszáma csökkenésnek indult, és munkalehetőségre van szükség a falu újbóli fel- emelkedéséhez. n VÉKÉNY 296

pécsi püspöknek adta át a környé- lévén” adtak át nekik földet és ket…” Így kezdődik a falu tör- rétet irtásra. A 19. században ténete, amit minden kisdiákkal egyre több helyen telepítettek leíratott és megtanított a ki- szőlőket, a Kishegy és a Baglas csiny falucska egykori tanítója. voltak közülük ismertebbek. A A település egy 1451-ben szomszédos Kárászhoz és Eg- fennmaradt dokumentum sze- regyhez képest Vékény jobban rint az Izményi, majd az Izsáki megművelhető földekkel ren- családé. 1564-ben a Szigeti ve- delkezett, ez a szőlőművelés- szedelemben is megénekelt ben és a gyümölcstermesztés- Szekcsőy Máté gyalogoskapi- ben is megmutatkozott. A he- Vékény a Kelet-Mecsek leg- tány kapta meg Vékény adóját. lyiek a 19. század folyamán kisebb, alig 160 főt számláló, A 18. században a pécsi püspök Bács megyébe adták el gyü- szelíd lankák közt megbúvó kezelésébe került, és ekkortól mölcseiket, a kereskedők gyak- települése. A Völgységi-patak a falu lassan, de folyamatosan ran már a házaktól felvásá- völgyében fekvő falu Kárász és gyarapodott. Környéke elpusz- rolták azt. Mivel az uradalom- Szászvár között félúton, a tult településeiből sokan leltek nak nem volt kocsmája, ezért a Kelet-Mecsek Tájvédelmi otthonra Vékényben, ami fel- borkimérés jogát megszerezték Körzet északi határánál fek- duzzasztotta a lakosságot. a vékényiek, és fél évig a szik. Neve valószínűleg a ma- Ebben a falu segítségére volt a maguk borát árulhatták. Az gyar Velek személynévből környéken tapasztalható föld- építkezésekhez a Legeltetési származik. bőség, ugyanis könnyen talál- Társulat kőbányájában fejtet- „Községünk már István király tak maguknak új, feltörhető tek követ, sárgaföldet a falu idejében település volt. Mint fa- mezsgyéket a vékényiek. 1726 horgosainak aljából vájtak. munkások dolgoztak a király bir- körül a maróci rácok, „a véké- A kedvező adottságok és a tokán. Később II. Endre Bertalan nyi emberekkel jó szomszédok szorgalmas munka meghozta VÉKÉNY 297

gyümölcsét, a dualizmus évti- egy holdnál nagyobb birtoka. lást és az úgynevezett polgári ösz- zedeiben Vékény lakossága a Az 1920-as években azonban szeállást. Anyagilag a nép helyzete környék többi falujához képest ezen a környéken is elterjedt mindig jobban romlik. Alig van jelentősen meggazdagodott. az egykézés (csak egy szem ház, melyet ne terhelne súlyos 1891-ben önerőből alapítottak gyermek vállalása), és ebben adósság, de a cifraság megvan.” iskolát, amit saját adományok- Vékény az élen járt. A falu A második világháború végén ból tartottak fenn, 1908-ban híres volt kevélységéről és gaz- a falu – Kárásszal és Egreggyel pedig elkészült a barokk stílusú dagságáról. „Fellépett, amint a együtt – komoly bátorságról harangláb. jelek mutatják, az eddig csak Vé- tett tanúbizonyságot, amikor A második világháború kitö- kényt jellemző egyke a plébánia Pozsonyi Ferenc jegyző vezeté- résekor kétszázkilencven lakos- többi községeiben is. Egyik másik sével megakadályozta, hogy ki- ból kétszázkilenc volt őster- hiba is mutatkozik, a polgár atya- telepítsék az itteni svábokat. melő, és hetven családnak volt fiak is követik az úri morált, a vá- „Vékényben minden utca Főutca” – mondogatják büsz- kén nevetgélve az itt élők, utalva egyutcás mivoltukra, s nem zavarja őket a falu mé- rete. Az ipari műemlékként nyilvántartott egykori Tóth- malmot a kemping területén találjuk. A hatvanas évekig itt működött Blum messze föl- dön híres lópatkoló műhelye, minden bizonnyal ennek a ha- gyománynak is szerepe volt abban, hogy évekig lovasudvar várta a turistákat. n VÉKÉNY 298 VÉKÉNY 299

CSÖPÖGŐ-VÖLGY A településtől dél-délke- letre nyílik a Csöpögő-völgy, mely a zöld kereszt turistaú- ton közelíthető meg. A völgy legfőbb erénye, hogy turisták által nem oly frekventált, mint például az Óbányai- vagy a Hidasi-völgy. Ettől függetlenül bátran állíthat- juk, hogy forrásai, zúgói, víz- esései, egykori bányalejárói mindkét említett mecseki látványossággal felveszik a versenyt. Sőt, sokan vallják, hogy a völgy legmélyén meg- bújó mohos sziklafal a cso- bogóval a Mecsek egyik leg- varázsosabb része. A kisebb- nagyobb zúgók mellett még további három vízesésben gyönyörködhetnek a kirán- dulók. Ha a turista nem fá- radt el kellőképpen, és van még jártányi ereje, visszafelé a Vékényi-völgyben térhet haza, ehhez az úthoz azonban már térképre van szük- ség és némi óvatosságra, hogy kikerülje az egykori bá- nyagödröket. n VÉKÉNY 300

VÉKÉNYI HISTÓRIÁK csupasz rókakölykök, visongva menekültek a vájat mélyére, nem SÖTÉT-HORGOS, láttak még fehér embert. VILÁGOS-HORGOS SZÉNBÁNYA A Sötét-horgost mindkét oldalon benőtték a fák, az ember úgy Az egykori bányagödör sokáig érezte magát, mintha egy sötét szabadon tátongott a falu feletti alagútban járna. Mivel igencsak völgyben. A deszkakerítés, amivel szűkre méretezték, az üres lovas hajdanán körbevették, már régen kocsikkal jártak erre a gazdák. A elkorhadt. Nemrégiben egy fiatal Világos-horgos ennek pont az el- menyecske kirándulás közben lentéte volt. Az út szélét nem sze- majdnem beleesett az egykori ak- gélyezte semmi, a nap akadály- KŐBÁNYA nagödörbe. Az eset után kerítették talanul besüthetett a gödörbe. Így körbe a lyukat a természetvédelmi itt mindig világos volt, s a gabo- A környékben egy Sz. Molnár őr hathatós közbenjárására. nával megrakott szekerek is elfértek nevű ember volt a kőbányász. Mi- rajta. A két horgost lyukpincék kö- után a Bandóban (Kisbattyán és A FALU KOVÁCSA tötték össze, mely sokszor hasznos Kisvaszar közötti rész) elfogyott a búvóhelyként szolgálta a völgyben munka, Vékény határában telepe- A Csöpögő-völgyben szén- élőket, amikor valami veszedelem dett meg, mészkövet bányászott. tárna volt, a szászvári bánya gyö- fenyegette lakóit. Ha úgy hozta a Volt ennek az Sz. Molnárnak egy kér-vájatának szellőzését szerették sors, hol a világos, hol pedig a sötét úgynevezett „botpuskája”. Rabsi- volna megoldani vele. Fúrás köz- oldalon lehetett kereket oldani. cok – orvvadászok – használták ben olyan kemény volt a kőzet, ezt a fajta puskát. A vége kampós hogy a gyerekek folyamatosan MÉNKÜVES-TETŐ botnak volt álcázva, mintha csak hordták az acélszerszámokat a egy sétabot lenne, a fegyver csövét falu Blumm-féle kovácsműhelyébe Így hívják a vékényiek a Szász- pedig egy kifúrt bodzaágba dug- élesítésre. (Később a szászvári vár irányába eső Csöpögő-völgy fe- ták. Ha jött a vad, csak kihúzták Béke-akna töltötte be a légakna letti tetőt. Valószínűleg a hegy a csövet a faágból, és már lehetett szerepét.) vasat, vagy valamilyen ércet tartal- is lőni. mazhat, mert viharkor a villám Füzi Misa bá’-nak igen meg- A FURCSA VADDISZNÓ mindig belecsapott, „csak úgy lán- tetszett a szóban forgó fegyveral- gót az egész högy…” kalmatosság. Feleségétől ellopott Fekete Sanyi az Alföldről került egy vadonatúj lepedőt, azt szán- a bányához, feleséget is itt talált ZSIDÓPOKOL dékozta elcserélni a puskáért. A magának. Hanem amikor meg- kőbánya kifejtett részét a kőfejtő- unta a bányászéletet, vadőrnek A fiatal zsidó fiú lovas szánnal mester vastagabb fákkal, ágakkal, állt. Sokat járt az egregyi Babi- járt fáért a Vékény fölötti erdőkbe. levéllel takarta. Ebben lakott a nába, ami akkor a környék egyik Visszafelé egyik alkalommal nem család, mivel igencsak sok gyereke leghíresebb szőlőjének számított. kötötte be rendesen a fékezőláncot, volt a mesternek, talán ő sem Ott iszogatott hitelbe, hogy majd a szán nekilódult a horgoson, és tudta volna pontosan megmon- vaddal fizet a jófajta egrögyi bo- lent az aljban már nem lehetett dani a számukat. Mikor Misa bá’ rocskáért. megállítani. A sziklás részen ripi- megjelent a barlangszerűségben, a Egyik őszi útjára elkísérte Suba tyára tört a szán fástól, lovastól, szabad tűz mellett melegedő, el- Laci bácsi. Miután alaposan a de- gyerekestől. vadult, meztelen kis purdék, mint mizson fenekére néztek az új bor- VÉKÉNY 301 ból, a Sörösnek indultak haza, Kárász irányába. A meredek ol- ENDRŐDI ÖKOFARM ÖREG VÍZIMALOM dalon a Suba legurult és csak lent, KEMPING az árokban állt meg. Nagy testű ember volt az öreg, nem lehetett megmozdítani sem. Sanyi gyorsan hazament, és megerősítve Juliska nénivel – Laci bácsi feleségével – lovas kocsira szálltak, és azzal jöttek vissza az Endrődi Tibor öregért. Lóval kihúzatták az árok- Vékény, Kültelek u. 1. ból, nagy nehezen feltuszkolták a 72/420-930; 30/315-9125 Familie A. van Schoonhoven szekérre, s letakarták szénával, onkormanyzat@ Vékény, Fő u. 55. hazafelé meg ne fázzon. vekeny.tvnet.hu 0031/06-153-29411 Rájuk esteledett. A kárászi www.keleti-mecsek.hu info@campingdeoudewater- kocsma előtt megállt a fogat, 9 fő molen-hongarije.eu Sanyi úgy gondolta, hogy pótolni www@campingdeoude- kell az elhasznált energiát. FINTA VENDÉGHÁZ watermolen-hongarije.eu – Mit lőttél? – faggatták a 15 sátorhely, vadőrt a kocsmában, látva a sze- 3 felszerelt sátor, 1 lakókocsi keret. – Egy nagy kant – húzta ki FIASTYÚK magát Sanyi büszkén. – A töke hájából adná’ egy da- KISVENDÉGLŐ rabot? – kérdezte az egyik vendég. – Egy adag innivalóért miért Fintáné Sipos Ildikó ne! – jött a hetyke válasz. Vékény, Fő u. 52. Erre mindenki venni akart egy 72/420-938 porciót, így Sanyi a kárászi kocs- [email protected] mában „kimérte” a kant. 6 fő – No, akkor osztozkodjunk, nehogy megbüdösödjön – mond- FALUHÁZ ták az emberek, és kimentek az Vékény, Kültelek ivó elé. 72/420-908 Úgy látszik, a szalma nem tar- büfé totta eléggé a meleget, mert Laci bá’ mocorogni kezdett. – Te, ez még mozog! – kiál- totta valaki. Sanyi erre felugrott a bakra és Endrődi Tibor a lovak közé csapott, Julis néninek Vékény, Fő u. 51. csak úgy lobogott a kendő a fején. 72/420-930; 30/315-9125 Nem várta meg, hogy a kárá- [email protected] sziak számon kérjék tőle az elma- www.keleti-mecsek.hu radt vaddisznópecsenyét. 6 fő Adatközlő: Füzi Gyula

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

A Zselic mezsgyéjén. Mindszentgodisa és társközségei. Szerk.: Füzes Miklós. Mindszentgodisa, 1985.

Baranya. Szerk.: Kolta János. Pécs, 1958.

Baranya megye földrajzi nevei I. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982.

Conscriptio ecclesiarum et parochiarum comitatus Baranyiensis et comitatus Tolnensis anno 1733. A bevezető tanulmányt írta és a forrást közreadja: Gőzsy Zoltán. Pécs, 2012.

Együtt élő népek – eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan társadalomnéprajzi tanulmányai. Szerk.: Máté Gábor. Pécs, 2011.

Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben. Pécs, 1845.

Hölbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs, 1845.

Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960.

K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Pécs, 2011.

Márévár és környéke. Szerk.: Füzes Miklós. Magyaregregy, 1997.

Máté Gábor: A Mecsek vidék tájtörténete. Táj és ember viszonyának változása háromszáz év tükrében. (PhD disszertáció) Pécs, 2013.

Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711–1848. Budapest, 1964.

Sásd. Szerk.: Füzes Miklós. Sásd, 1982.

Timár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaság iratai 1546–1565. Pécs, 1989.

T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és út menti települései a 19. század elején. Pécs, 2000.

Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742. A bevezető tanulmányt írta és a forrást közreadja: Gőzsy Zoltán–Varga Szabolcs. Pécs, 2009.

Vajda József: Hegyháti kalauz. Sásd, 1985.

Pesti János: Az ördögszántotta hegy. Pécs, 2002.

Lang Ádám: Üveghuták a Kelet-Mecsekben. Pécs, 2008.

Hegyháti „Érték-térkép”. Alsómocsolád, 2007. KOMLÓ 116

egy római kori épület állha- (Jelen kiadvány LEADER tott, amelynek vízvezetékrend- pályázati forrásból valósul- szere került elő a földmunkák hatott meg. Komló a lélek- során. A régészeti és a forrásos számánál fogva nem tartozik emlékekből úgy tűnik, hogy a a támogatott települések magyarság már korán megte- közé, csak a város külterüle- lepedett ezen a vidéken, az tei, így a település bemuta- első falvak legkésőbb a 12-13. tása nem teljes, amiért században kialakultak. kérjük olvasóink szíves meg- A középkor folyamán olyan értését! – szerk. –) sűrű településhálózat létezett, amilyenre azóta sem volt TÖRTÉNELMI példa. Komló a pécsváradi BARANGOLÁS község lett, történetét máshol apátság birtokaként 1256-ban A KOMLÓ KÖRNYÉKI tárgyaljuk. tűnt fel az okleveleinkben, Bu- A régészeti emlékek szerint dafa a pécsi püspökség birto- FALVAKBAN ez a vidék már az ókorban is kaként 16. századi összeírá- lakott volt. Mecsekjánosi ha- sokban szerepel. A török kor- A mai Komlóhoz a 20. szá- tárában római téglák kerültek ban lakott településként emlí- zadban öt falu és három ki- elő. Az ásatások megerősítet- tik a forrásokban Jánosit, a sebb település területét ték, hogy itt egy nagyméretű, Kisbattyán helyén álló közép- csatolták. Ezek Budafa, Mánfa, átriumos római villa állt egykori eredetű Bottyán pedig az a Németegregy néven is is- koron, amely a pénzérmék oszmán hódoltság első évtize- mert Kisbattyán, Szopok, szerint a Kr. u. 2-4. században deiben tűnik el a szemünk 1928-tól Mecsekfalu, Mecsek- élte fénykorát. A villa a nép- elől. A visszafoglaló háborúk jánosi, Zobákpuszta, Jánosi- vándorlás idejében leégett, és az azt követő Rákóczi-sza- puszta és Vágotpuszta. Mivel kincseit elrabolták. A jánosi badságharc idején olyan né- Mánfa 1990 után újra önálló templom közelében szintén pességpusztulást szenvedett el KOMLÓ 117 ez a vidék, hogy a népsűrűség csak a 18. század végén érte el a késő középkori szintet. A 18. században a Komló környéki falvak a magyarszéki plébániához tartoztak. Egyedül Kisbattyán volt kivétel, amelyet 1793-ban csatoltak a kárá- szitól a jánosi plébániához. 1793-tól Szopok és Komló is Jánosihoz került, míg Budafa továbbra is Székhez tartozott, egészen 1924-ig, amikor Mán- fával közös lelkészséget alapí- tottak az itteni hívők számára. Az egyetlen plébánia azt jelzi, hogy ez a vidék nem tudott el- tartani több egyházat, fekvése, klímája és földrajzi adottságai nem tették lehetővé az itt élőknek a gyors meggazdago- dást. Gabonából például mindvégig behozatalra szorul- tak. Komló környékének legfontosabb áruja ekkor a fa volt, ezenkívül a gyümölcster- melés, a méhészet, a vadászat, az erdei legeltetés jelentette a legfontosabb bevételi forrást. Szopokon pedig Sarlós Bol- A Komló környéki falvakba A 18. században Budafa a dogasszony tiszteletére szen- ezekben az évtizedekben in- pécsi klérus birtoka, Komló telt templomok álltak, és az dult meg egy spontán német 1715-től a Traun családé, első kettőt viszonylag könnyen betelepítés, és az új lakók ha- ahogy ők kapták meg Szopo- fel lehetett volna újítani a marosan a falvak gazdasági és kot és Mecsekjánosit is. bontásra ítélt harmadik épület társadalmi elitjében találták Utóbbi falvakba a Traunok köveiből. Kisbattyánt a pécsi magukat. A vállalkozó szel- hívták be a német telepeseket egyházmegye alapította 1787 lemű, igénytelen zsellérek a 1722-ben, a nehéz életkörül- körül, a lakók azonban csak hagyományaikhoz ragaszkodó mények miatt azonban sokat házhelyet kaptak, földet nem, magyar falvak szélén épült küszködtek, míg gyökeret tehát tipikus zsellérfalu alakult kunyhókban, sokszor egy eresztettek. Komló, Jánosi és ki. A falut 1789-től következe- nagygazda cselédjeként kezd- Szopok 1747-ben a Batthyány- tesen Németegregynek nevez- ték. Bérelt földjeiken dohányt, uradalom birtokába került. Az ték, megkülönböztetve a határ kukoricát és szőlőt termeltek, ekkor készült leírás szerint másik végén álló Egregytől, kis pénzükből tehenet vásárol- Komlón Szent István, Jánosi- amelyet az új falucska miatt tak, és ezek takarmányát árok- ban – az éppen ekkor újra- kezdtek el Magyaregregynek partokon gyűjtögették össze. A szentelt – Szent János, hívni. családok legalapvetőbb élelmi- KOMLÓ 118

szerét a tej biztosította, a bor- júk kitermelték az adót. A me- zőgazdasági munkák szüneté- ben iparos mesterséggel igyekeztek bevételt szerezni maguknak, és az összekuporgatott pénzből földet vásároltak. A szűkös földek miatt a falvak lélekszáma alig gyarapodott, a magyarság a föld- aprózódás miatt egyre inkább zsellérsorba került, az egyenes ági öröklést megtartó német- ségnél pedig a fiatalabb fiúk- nak mesterséggel a zsebükben kellett továbbállniuk, ha önálló egzisztenciára vágytak. Me- csekjánosi német ifjai átköl- töztek Komlóra, Szopokra és Kisbattyánba is. Utóbbi lakosai közül 1828-ban egyedül két pásztor volt magyar, a néme- tek pedig a környékről költöz- tek be. Természetesen előfordult kivétel is. A hagyomány szerint Jakob Leffelmann egyenesen Bécsből érkezett a napóleoni háborúk után, és miután a jánosi plébános fel- ismerte benne a tanult embert, kinevezte battyáni iskolamesternek. lyeztessék a tárolt terménye- A 18. század végén Szopok, ket, míg az állatokat el lehetett Jánosi és Kisbattyán a telepí- hajtani a veszély elől. tések miatt utcás falvak voltak. A Komló környéki falvak la- Jánosiban a patak vonalát kö- kosságának életmódja a 19. vető útra épültek az istállók, században nagymértékben át- mögöttük, a domboldalon fel- alakult. A század első évtizede- jebb épített lakóházakat pedig iben a lélekszám folyamatosan csak ezeken keresztül lehetett nőtt, Komlón legalább négy- megközelíteni. Ezt a formát százan laktak, de még a frissen még ma is több helyen megfi- alapított Kisbattyánban is két- gyelhetjük. A hagyomány sze- száznál több lakost írtak össze. rint azért volt rá szükség, hogy A tendencia körülbelül 1850- a gyakori áradások ne veszé- ig folytatódott, majd megállt. KOMLÓ 119

A legelők és erdők szétválasz- Engel Adolf egy vadászkastélyt tása után a községek kezén ke- is emelt itt 1900-ban. Üze- vesebb legeltetésre alkalmas melt még egy téglaégető, a terület maradt, és ez kihatott munkások pedig a környező a népességre. Egy korabeli jel- falvakból érkeztek. A fuvarozás lemzés szerint Komló és kör- éppen ekkor élte virágkorát, nyéke még az elmaradottabb mert a vasútépítésekhez ren- Hegyháti járáson belül is a leg- geteg fára és egyéb felszere- rosszabb adottságú területek- lésre volt szükség. Jellemző hez tartozott. A földek jöve- módon németeket nem talá- delmezősége csekély, Budafá- lunk a fuvarosok között, ők nál pedig kifejezetten termé- nem voltak hajlandók hosz- ketlennek tartották. A bor- szabb időre otthon hagyni a termelés szintén alacsony földjeiket. Nem úgy, mint a szinten állt, egyedül Kisbaty- hegyháti magyarok, akik közül tyánban említettek jobb mi- ők végezték a legtöbb telepí- sokan akár több hétre is távol nőségű borokat, igaz, földek tést is. A bor ekkor már áru, voltak, a megkeresett pénzt hiányában az ittenieknek több amit a piacra lehetett juttatni. pedig nem a gazdaságuk mo- idejük maradt a szőlőműve- A sertéstartás is fellendült, dernizálására, hanem életvite- lésre. sokszor bérelt erdőkben mak- lük fenntartására fordították. Egy 1828-ban készült össze- koltatták a kondákat, és szinte Kimutatható, hogy a németek írás röviden jellemzi a lakosok minden család igyekezett né- által megtermelt bort a ma- életmódját. Eszerint a komlói- hány állatot nevelni a saját gyar szomszédok vásárolták ak a paraszti földművelés mel- húsellátásuk biztosítására. fel, így maradék pénzük is a lett Pécsett, illetve az 1860-ban már jólétről írtak svábokhoz vándorolt. A job- uradalom kőbányáiban és mé- a kortársak. Puszta-Jánosiban bágyfelszabadítás utáni legelő- szégetőiben végzett napszám- az uradalom juhhodályt épí- vesztés, majd a vasúti forgalom ból élnek. Pécsi napszámot tett, állt mellette egy gazda- megindulása, és így a szállítás vállalnak a többi falu lakói is, tiszti és körvadászi ház, iránti igény hanyatlása nagyon a budafaiak és a battyániak kü- felépült az uradalmi kocsma. érzékenyen érintette ezen fal- lönösen a szőlőkben végeznek napszámos munkát. Világosan látszik, hogy a környék nem tudta ellátni növekvő lakossá- gát, megélhetésük záloga a kö- zeli Pécs munkalehetősége volt. Mivel piacra szállítható árut sem termelhettek, így munkaerejüket tudták áruba bocsájtani. 1850 után a szőlőművelés egyre nagyobb szerepet kapott a foglalkoztatásban, ebben kü- lönösen a német családok jár- tak az élen. Az ő kezükben volt a legnagyobb szőlőterület, és KOMLÓ 120

élni, még a korábban jelentős gyümölcstermesztésükkel is felhagytak. Az emlékezet szerint még a lisztet is az eladott fa árából vették meg a pécsi vásárban. Kisbattyánban szinte mindenki értett valami mes- terséghez, így ők ezzel akartak boldogulni. Innen az első vi- lágháború után szaporodott meg a bányákban munkát vál- lalók száma. Ebben az időben épült fel a falu Szent Márton vak magyar lakosságát a 19. szőlőművelés aranykora utáni tiszteletére szentelt iskolaká- század utolsó évtizedeiben. időkről. Eszerint amikor meg- polnája, ami iskolának és Néhány éven keresztül a ma- szűnt a bor iránti kereslet, az templomnak egyaránt megfe- gyar borok osztrák importja idős kisbattyániak úgy próbál- lelt. A kápolnát külsőleg a to- még elfedte a bajokat, igaz, ták eladni a nedűjüket a pécs- rony jelképezte, de a hozzá ennek bevételeiből is inkább a bányai és szabolcsi bányászok- tartozó épületszárny rendsze- németség részesült. A borkon- nak, hogy télvíz idején klum- rint egy tanterem volt, amihez junktúra másfél évtizede alatt pában, hátukra véve egy kis néha tanítói lakás is csatlakoz- a német gazdák komoly pénz- hordót, házalva, poharanként hatott. A torony alatt vagy mö- tőkéhez jutottak, amiből fel mérték ki. Nem hozott sokat, gött állt az oltár, melyet a tudták vásárolni a helybeli ma- de a kisbattyáni szegénységben tanteremtől többrészes ajtó gyar földeket. Jellemző a két minden fillér jól jött. választott el. Ezt csak a misék eltérő értékrendre, hogy a Az Engel Adolf által beindí- alkalmával nyitották ki. Engel német viselet egyszerűbb és tott bányászat szinte mentőöv- annyira rajta tartotta a szemét puritánabb volt a cifra ma- ként hullott a környező falvak a környéken, hogy elérte, gyarnál, és jóval kevesebbet is magyar lakosságára. Végre egyik házmesterének a fia, Ta- költöttek ruházkodásra, mint nem kellett Pécsre járniuk, a kács István legyen Mecsekjá- derék elődeink. Vasárnap a já- közeli üzem nagyon jó fize- nosi plébánosa, akit kitanít- nosi templomból megjőve a tésért felszívott minden mun- tatott. Ő volt a híres írónő, német azonnal hazament és kaerőt, és egyben piacot te- Dénes Gizella nagybátyja, aki- felöltözött hétköznapi vise- remtett az otthon maradottak nél sokat vendégeskedett a letbe. A magyarok ezzel szem- mezőgazdasági áruinak. A hegyháti emberekről oly szép ben a kocsmába mentek, ahol német dominanciájú falvak, szavakkal megemlékező asz- sokan záróráig mulattak, és így például Szopok képe alig szony. Regényeiből ismerhet- gyakran belekötöttek az arra változott. A gazdák az istállózó jük ma meg legjobban a járó németekbe, vagy éppen állattartás révén komoly bevé- századfordulón itt élt emberek egy liter borért eladták nekik telhez jutottak, és mivel a szar- mindennapjait. Leghíresebb a legjobb földrészeiket. Ekkor vasmarhát és a lovakat akár könyve a Harminc ezüst, az alakult a gazdag sváb toposza, exportra is el lehetett adni, így Engel életéről szóló regény, ami egészen a kitelepítésig to- nem hagytak fel addigi életvi- melyet a Pro Pannonia Kiadó vább élt, és sok esetben meg- telükkel. A mánfaiak és buda- jelentetett meg újra 2012-ben. mérgezte az együttélést. faiak továbbra is fuvarozásból A 20. században sok tekin- Fennmaradt egy történet a és faeladásból akartak meg- tetben leáldozott a hagyomá- KOMLÓ 121 nyos paraszti élet a Komló környéki falvakban. Lakói be- DÉNES GIZELLA álltak bányásznak, földjeiket ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ elhagyták, megöregedtek, gyermekeiknek pedig mindent Deutsch Gizella néven elölről kellett kezdeniük, mert Ócsárdon született 1897. jú- az ősök sem tudást, sem a föld nius 25-én. szeretetét nem hagyták rájuk. Pécsett jelentek meg első Komló környékét lassan visz- írásai a helybeli sajtótermé- szahódítja a természet, a bá- kekben az 1920-as évek ele- nyák tépte sebek elkezdenek jén. A harmincas évektől behegedni, és új esélyt kap az kezdve egyre gyakrabban ember, hogy valami szebbet al- Budapesten, főleg katolikus kosson ezen a tájon. napilapokban, folyóiratok- n ban publikált. Fiatal korában sokat idő- zött Mecsekjánosiban roko- nánál, a helybeli plébá- nosnál, ennek emlékét tábla őrzi a ma már Komlóhoz tartozó településen. Az itt töltött idők és baranyai szár- mazása miatt jól ismerte, írásaiban gyakran megjelent ez a vidék, s annak legendái, történetei. Egyik kedvelt té- mája a magyaregregyi Szent- kút csodatévő ereje. Életművének túlnyomó része 1944 előtt jelent meg. Ismertebb regényeinek té- máját Baranya múltjából kölcsönözte. Emellett írt ri- portokat, visszaemlékezése- ket, irodalomtudományi tanulmányokat is. Regénye- inek témáját Baranya múlt- jából kölcsönözte. A Csodálatos fazekas című, Zsolnay Vilmosról szóló művéből 2009-ben filmet forgattak. Pécsett halt meg 1975. november 24-én. n KOMLÓ 122

A KOMLÓI zsinagóga megalapításában. 1876-ban létrehozta Engel és BÁNYÁSZAT Fiai nevű cégét, 1880-ban meg- TÖRTÉNETE vette Montenuovo Alfréd me- csekjánosi birtokát, ahol Baranya megye bányászatá- 1892-ben kezdte meg a kutatá- nak jellegét a liaszkőszénbányá- sokat a szénlelőhelyek feltárá- szat adja. Ennek jelentőségét sára. Ettől számíthatjuk a mutatja, hogy már 1917-ben a komlói szénbányászat kezdeteit. mecseki szénbányászat adta a Mikor az „öreg Engli” meg- Trianon előtti Magyarország fe- kezdte az üzemszerű szénter- ketekőszén termelésének a há- melést a Halastó nevű részen, a romnegyedét, 1921 után pedig szenet lóvontatású és kézi csil- ez lett az ország egyetlen ilyen lékkel a mai komlói templom bányavidéke. A mecseki bányá- helyén felállított szénosztályo- szat három nagy részre oszlik, zóba hordták le. A szénszállítás közülük most a Mecsek kö- akkor lett igazán kifizetődő, zépső területén, az újbányai amikor 1898-ban megépült a aknázták ki a bányát, ahol az medence nyugati szegélyén álló dombóvár-szentlőrinci vasút- 1920-as években elkészült az komlói kőszénbányászat vidé- hoz csatlakozó vicinálisvonal első légakna is. kéről lesz szó. Komló és Godisa között. Ekkor A fejlődő bányavállalat hatal- Bár már a 18. században vol- már üzemelt az Anna nevet vi- mas munkaerőt szívott fel a tak helyi próbálkozások a szén- selő első akna is. Ezután készül- környékről, és ez lett e tájék vagyon kiaknázására, a komlói tek el a Ganzler és a Szerencsés legfontosabb újjárendezője. A szénbányászat kezdetei Jánosi aknák, az üzemben pedig 1900- szomszédos falvakon túl Ma- Engel Adolf (1820–1903) nevé- ban már háromszázötven bá- gyarszékről, Magyaregregyről és hez fűződnek. A pécsi zsidó nyász dolgozott. Az első Mecsekpölöskéről is vállalták a származású nagybirtokos és munkásokat külföldön tobo- bányászok nehéz munkáját a fi- gyáros elsősorban faipari vállal- rozták, ezeknek a „gránerek- atal férfiak. Itt ugyanis sokkal kozásokban volt érdekelt, de ő nek” Engel az erdő aljában jobban lehetett keresni, egy bá- építette a Széchenyi tér 3. szám építtetett barakkokat. Komló nyász két hónap alatt megkapta alatti Loránt-palotát, anyagilag településképe ekkortól válto- egy cseléd éves bérét. Sokan támogatta a pécsi Balokány- zott meg rohamosan. Engel cé- beköltöztek Komlóra, s min- liget kiépítését, és a hitközség gétől 1909-ben az állam vette denféle alkalmi napszámos aktív tagjaként részt vett a pécsi meg az üzemet, és ekkortól ők munkát, pásztorságot, cselédsé- KOMLÓ 123 get is elvállaltak, csak hogy egyszer bejussanak a bányába. Amíg idáig eljutottak, minden- féle lakáslehetőséget kihasznál- tak. A bánya 1912-ben az Újtelep megépítésével akart jobb lakáslehetőségeket bizto- sítani. A betelepült, bányásszá lett egykori szegény napszámo- sok előtt eddig nem is álmodott karrier lehetőségei nyíltak. Sokan közülük szabadnapjai- gyógyvíz mellett sajátos mik- jaik is utánuk jöttek. A magya- kon részes aratást és egyéb nap- roklímával is rendelkezik, a rok mellett éltek itt németek, számot vállaltak, a környező környező erdőségek miatt a le- cigányok, románok és horvátok parasztfalvak számára ugyanis vegője tiszta és páradús. A lég- is. A lélekszám növekedése megérte a megnövekedett igé- úti megbetegedések gyógyításá- miatt Komlót 1947-ben nagy- nyeket kielégítve Komlóra terra itt épült fel az ország egyik községgé, 1951-ben várossá melni. A környező falvak első Bányász Szanatóriuma, és nyilvánították. fuvarosai most már nem Pécsre a kellemes fekvésű területen A szocialista iparosítás évei- szállítottak, hanem bányafa sok dolgozó igyekezett magá- ben a komlói szénbányászat szállításával keresték kenyerü- nak kisebb parcellát szerezni, erősen átalakult, mert csak itt ket. A komlói bányászok ellátá- hogy nyaralót építsen rajta. volt olyan kokszolható szénbá- sára elsősorban Komló és A második világháború alatt zis, amelyet a dunaújvárosi vas- Kisbattyán szakosodott. A gye- a komlói széntermelés elérte a ipari kombinát fel tudott rekek és asszonyok rendszerint napi hetven vagont, az erőlte- használni. Az ország ipari fej- az itteni gazdákhoz jártak na- tett munka azonban megron- lesztéseinek negyedét ekkor ponta tejért, itt vásároltak zöld- gálta az üzem gépeit. A háború idefordították, és ennek kö- séget, gyümölcsöt, baromfit és után államosították a komlói szönhetően már 1953-ban ti- tejterméket. bányákat, 1948–1952 között a zenegyezer bányász dolgozott az A bányászat során 1928-ban Mecseki Szénbányák Nemzeti aknákban. Itt készült el az or- váratlanul meleg vizű forrás tört Vállalata üzemeltette, majd szág legmélyebb, közel ezer fel bőséges vízhozammal Sikon- Komlói Szénbányászati Tröszt méter mély aknája Zobákon. dán. A Földtani Intézet a forrás néven szerepelt. Ezekben az A szén elszállítására több he- vizét gyógyvízzé nyilvánította. években új aknákat nyitottak lyen, így például a Béta aknánál Ennek hatására elkészült az első Kossuth II. és Béta néven. A kötélpályát építettek. 1955-ben fürdő, 1930-ban pedig megépí- széntermelés növekedésével már a komlói bányák adták az tették az első gyógyszállót. A egyre jelentősebb munkaerőre ország széntermelésének jelen- termálvizet lítiumtartalma volt szükség, ezért megkezdő- tős részét. miatt alkalmasnak találták gyo- dött a környező lakosság beván- Az 1990-es években a város mor- és bélpanaszok kezelé- dorlása, illetve a távolabbról lakossága meghaladta a har- sére, ezért már 1929-ben származók szervezett letelepí- mincezret, a rendszerváltozás megépült egy palackozóüzem, tése. A lakosság száma hétezer- azonban megpecsételte a bánya és a kedvező tapasztalatok miatt ről 1960-ra huszonnégy ezerre sorsát. Egymás után zárták be a Sikonda-fürdő megkapta a nőtt. Kezdetben inkább férfiak tárnákat, és 2000-ben meg- jogot, hogy gyógyfürdőként ve- érkeztek, majd a viszonyok nor- szűnt a mélyműveléses szénbá- gyék nyilvántartásba. Sikonda a malizálódása után a családtag- nyászat a vidéken. n KOMLÓ 124

SIKONDA WELLNESS FÜRDŐ HOTEL ÉS FÜRDŐ Sikonda meleg vizű forrását 1928-ban fedezték fel. Az alkali- 7300 Komló-Sikonda, kus, lítiumtartalmú hévíz meg- Fürdő u. 5. szünteti a gyomor- és bélpana- 72/582-060; 72/581-489 szokat, kiegyensúlyozza az anyag- maul.kitti@sikonda- szik, különösképpen a saját cserét, eloszlatja az influenza utáni furdo.hu egészségünkre és az átfogó zavarokat, kitűnő az ízületi bán- www.sikondafurdo.hu életminőségre. A wellness ma- talmak, a bőrbetegségek és a nő- gában foglalja a lét testi, lelki gyógyászati megbetegedések kezelé- A Mecsek festői völgyében és szellemi aspektusait. A well- sére. feltörő forrásokra épült exklu- ness életstílus egyfajta életmű- zív wellness fürdő és szálloda vészet, amit ha tudatosan szeretettel várja önt. A 39 ott- fejlesztünk és gyarapítunk honos, légkondicionált, kád- újabb tapasztalatokkal, tudással dal/zuhanyzóval, telefonnal, és változó feltételekkel, akkor televízióval és minibárral fel- sokat teszünk önmagunkért. szerelt szoba és apartman a ké- Szállodánk 39 szobájában 82 nyelmes pihenés tökéletes fő számára tudunk kényelmes 4 beltéri és 2 kültéri medencével helyszíne. szálláslehetőséget biztosítani, várjuk felfrissülni vágyó kedves ven- pótágyak segítségével összesen dégeinket. AMIT KÍNÁLUNK 90 fő elhelyezésére van mód. A lélegzetelállító környezetben fekvő szabadtéri, termálvizű él- ÖNNEK... ményfürdő és napozókert a regene- A wellness részben életstí- ráló nyugalom szigete. lus, részben életfelfogás, ezen- A 33x20 méteres nyitott sport- felül életfilozófia, tudatos medence a strandolni és úszni vá- törekvés a személyes egziszten- gyók paradicsoma. ciára. A felelősségérzeten alap- A 30-32 ºC-os termálvizű fedett medence élményelemeivel kényezteti és gyógyítja az idelátogatókat. A nyugodt kikapcsolódást szol- gálja a termálvizű 35-36 ºC-os ülőmedence. A 30-31 ºC-os, különböző já- tékokkal felszerelt gyermek- és pan- csoló medence a szórakozásra vágyó kicsik birodalma. A kisbabák ápo- lásához külön helyiséget biztosí- tunk. Látogassa meg, és lazuljon el a finn szauna, az infraszauna, az aromakabin, a sókamra és a gőz- fürdő egyikében, majd frissüljön fel a merülőmedence hűs vizében. KOMLÓ 125

SZORGOS MÉHEK MECSEK-HEGYHÁT TURISZTIKAI EGYESÜLET

7300 Komló, Városház tér 1. 72/281-447 [email protected]

A Mecsek-Hegyhát Turisztikai Egyesület fontos célkitűzése, hogy a foltvarrók Mecsek középső és keleti régiójá- Leipoldné Lázár Gizella nak vállalkozásaival és a civil szférá- szakkörvezető val együttműködve hozzájáruljon a 30/444-5348 terület látnivalóinak, természeti és [email protected] műemléki értékeinek megőrzésé- szorgosmehek.blogolj.net hez és népszerűsítéséhez. A térségben ugyanis jelentős turisztikai potenciál rejlik, különösen az ökoturizmus területén. SZAKÁCS ALIZ OMME KOMLÓI HELYI SZERVEZETE

A komlói méhész szervezet 60 fős tagsággal rendelkezik. A ko- rábban idősebbekből álló tagság soraiban egyre több a fiatal mé- hész, aki többségében fajtamézet termel, és nagyrészt álló méhészete van, azaz: nem vándoroltat. Az egyesület elnöke Balogh Imre. bőrműves, a Népművészet 7332 Magyaregregy, Petőfi u. 21. Ifjú Mestere, népi iparművész 72/420-437; 30/262-5686 Komló, Ipari út 38. 30/317-8267 [email protected] www.borekszer.hu

SCHNEIDER ANGÉLA

JÓ SZERENCSÉT MECSEKI BÁNYÁSZ EMLÉKÚT

A Baranya és Tolna megyén végighúzódó, Mecsek szép tájait érintő és azokra rálátást festő biztosító kb. 160 km hosszú emlékút és le- Komló, Jánosi fő út 29. ágazásai felfűzik az egykori bányászati ob- 30/247-4943 jektumok helyén létesített emlékhelyeket, [email protected] múzeumokat, gyűjteményeket. www. festegeto.hu KOMLÓ 126

RUDA SÁNDORNÉ GALLINA JÓZSEFNÉ BÉKÉSI LAJOSNÉ

Komló-Sikonda, Komló-Sikonda, Komló-Sikonda, Erdei u. 52. Fülemüle u. 18. Erdei u. 9. 72/484-579; 20/365-3148 72/485-435; 70/537-4357 72/719-254; www.apartman2.hu [email protected] 20/426-5678 6 fő 6 fő 4 fő SIKONDAI BAKÁN JÓZSEF VERES ISTVÁN APARTMANHÁZ

Komló-Sikonda, Komló-Sikonda, Komló-Sikonda, Fürdő u. 2. Tóparti u. 38. Erdei u. 16. 72/508-223 72/448-956; 30/540-23-27 72/239-130; 30/319-0087 [email protected] [email protected] 8 fő www.mecsekerdo.hu 4 fő 10 fő ÓNOZÓ KÁROLY KÉZI BORBÁLA STEMLERNÉ RICHTER EDIT

Komló-Sikonda, Komló-Sikonda, Tóparti u. 13. Erdei u. 32. Komló, Batthyány u. 24. 30/392-1329 20/937-8888 70/330-8959 [email protected] [email protected] [email protected] www.szallas.net/mokusvilla sikondainyaralo.uw.hu vendeghaz.stemko-roll.hu 4 fő 4 fő 21 fő KOMLÓ 127

GYOPÁR KULCSOSHÁZ MEDIANO THERMAL CAMPING ÉS BUNGALÓ PARK Komló-Sikonda, Fürdő u. 8. 72/481-981; 20/991-3209 [email protected] www.medianocamping.hu

Komló-Zobákpuszta kült. A kempingben 50 lakókocsi és sátorhely található. 0269 hrsz. A faházak 40 m2 alapterületűek, saját terasszal rendelkeznek. 46° 11.068', 18° 19.430' A vendégház fűthető kőépület, 72/508-223 összesen 42 fő elhelyezésére alkalmas. [email protected] www.mecsekerdo.hu

KISVIRÁG VENDÉGLŐ DIRT PARK Komló, Batthyány u. 9. 30/994-2232 [email protected] www.dirtpark.hu 4 pálya – 45 hektár Légifotó: Kovács Norbert

„Ez a legnagyobb Motocross pálya, amit valaha építettünk. A pálya na- Komló, gyobb és durvább, mint a legtöbb US National track! Nagyon büszkék va- Mecsekfalui u. 1247/1. hrsz. gyunk, hogy részt vehettünk ebben a projektben.” 72/486-475; 30/246-3654 Rich Winkler Dirt Wurx USA [email protected] www.kisviragvendeglo.hu SIKONDAI TANÖSVÉNY SIKONDAI A piros és zöld sáv jelzések mentén PIHENŐPARK kiépített tanösvény 1,5 km hosszú, 30 perc alatt kényelmesen bejár- ható. A szabadon látogatható ter- mészetismereti tanösvény tájékoz- tató táblái segítségével megismer- kedhetünk a mecseki erdők jel- lemző lágyszárú növényfajaival, fáival, a leggyakrabban előforduló madárfajokkal, kisemlősökkel és az erdei nagyvadfajokkal, nyomukkal és egyéb, beazonosításukra Komló-Sikonda, Tölgyfa u. 5. alkalmas hátrahagyott jeleikkel. Megtudhatjuk, hogy mi a feladatuk 72/281-562 az erdészeknek, hogy lesz a csemetéből idős fa, és hogy milyen Sportolási lehetőség sokoldalúan hasznosítható a kitermelt faanyag az ember számára.

KÖBLÉNY 130

kissé délnyugatra fekvő telepü- lést. Az elvándoroltak helyére rácok költöztek, emléküket a falu nyugati belterületén talál- ható úgynevezett Rác-temető őrzi. Köblény a Rákóczi-sza- badságharc idején ismét elnép- telenedett, Vak Bottyán kurucai kíméletlen küzdelem- ben elkergették a baranyai Az alig kétszáznegyven lelkes rácok többségét. zsákfalucska a Mecsek északi A falu ezek után néhány évig lankái előtt bújik meg, elérni pusztán állt, mígnem 1733-ban csak a Komlót Bonyháddal német telepesek érkeztek az összekötő útról lehetséges. akkor Petrovszky birtoknak A települést egy 1326-ban számító vidékre. Ősi temp- szállították el darabokban az keletkezett oklevél említi elő- loma ekkor romokban állt, az építkezések helyszínére. ször Kubli néven. A feltétele- új lakók nem is próbálták új- Földje a gabonatermesz- zések szerint elnevezése a régi jáépíteni. A falu a század folya- tésre alkalmatlan volt, de a do- magyar űrmérték – azaz köböl mán egyre gazdagodott, nem hánytermelés és szőlőművelés –, esetleg a kutak bélelésére véletlen, hogy a katolikus hívek jövedelmező üzletágnak bizo- szolgáló fatönkből is származ- 1799-ben templomot építettek nyult. hat. A középkorban a Maróci maguknak, majd a plébánia A második világháborút kö- uradalom része, és jelentősé- rangot is sikerült elérniük a vető kitelepítések szétszórták a gét mutatja, hogy már a 14. Mindenszentek tiszteletére fel- helyi német közösséget. században plébániás helyként szentelt egyház számára. Az üresen maradt házakba említik. A szorgos köblényiek kü- főleg Hosszúhetényből és Ma- A hódoltság idején a szász- lönböző foglalkozásokat űztek. gyaregregyről költöztek be ma- vári török náhijéhez tartozott, Ácsaik a falu Zimmerplatz gyar családok. 1947-től kezdve és magyar lakossága lassan el- nevű helyén állították össze a a Felvidékről is telepítettek be hagyta otthonát, a mostanitól megrendelt tetőket, és innen magyarokat, akik megtanulták KÖBLÉNY 13 1 KÖBLÉNY 132

A KÖBLÉNYI TEMPLOM

Középkori épületéről csak a 14. században emlékeztek meg. Az 1733-ban készült összeírás szerint a szentélye még épségben volt, és új harangot is kapott 1740-ben. A falak a század végére azonban teljesen összedőltek, és ma már csak szakszerű szemmel lehet megállapítani az egykori templom pontos helyét. A romokról a 19. században Pesty Frigyes történész megjegyezte, hogy „valamikor valami nagyszerű vár vagy zárda létezhetett, melynek romjaiból mintegy 70 év előtt a bikali és köblényi templomok építtettek; 19 11-ben ezen a helyen egy harang találtatott, mely átöntve jelenleg is Köblény harangja.” Mai templomát 1799-ben emelték, főoltára és szószéke copfstílusban készült. A csodálatos dombon álló templom ma műemlék. n Attila Kecskesajtja Dobai Attila 7334 Köblény, Újtelep 3. 20/922-5220 [email protected]

Gyönyörű természeti kör- nyezetben legelésző, regiszt- rált kecskéktől származó tejből készülnek a finom tej- termékek. A termékek ada- lékanyag- és tartósítószer- mentesek. Házhoz szállításuk megoldható. Házi készítésű kecskesajtok: natúr, fokhagy- a német dűlőneveket, és azt más, kemény, füstölt és friss használták tovább. Zsáktelepü- sajtok, kecsketej. lés jellege miatt az elmúlt évti- zedekben a falu fejlődése megrekedt, munkalehetőség hiányában egyre többen köl- töztek el. A közművek kiépí- tettsége és a csodás környezet azonban elegendő lesz talán, hogy egyre többen keressék fel ezt a gyönyörű falut.

ÉRDEKESSÉG: A szomszédos hegyhátmaróciakat a köblényiek maróci fokhagymaföldeseknek csú- folták, míg ők a köblényi csigasze- dőkkel vágtak vissza. n KÖBLÉNY 133 LIGET 134

évszázadait, törzsökös magyar lakossága mellé csak a 18. szá- zad végén kezdtek beköltözni német családok. A következő században szerbek is laktak a faluban, ők mára eltűntek, de emlékük a helyi utcanevekben tovább él. A kisvaszari határ- ban a helyi emlékezet tud egy zsidótemető létezéséről is, A közel négyszáznegyven la- amit szintén a 19. században kosú zsákfalu Komlótól alig használtak. tíz kilométerre, a Baranyai- A reformkorban Liget ura Hegyháton fekszik. Eljutni Kórégyi Gál József, az ő fele- oda csak a 66-os útról Ma- sége építtette 1841-ben a gyarszéken át lehet. Szentháromság tiszteletére máig láthatók a Balaton-felvi- Neve a kisebb ligetes erdőt felszentelt római katolikus ká- déken megszokott, és onnan jelentő köznévből származik, polnát. A család haladó szel- meghonosított teraszos szőlő- és a legkorábbi forrásokban lemiségét bizonyítja, hogy művelés nyomai, amivel a bir- még a gyönyörű hangzású Ke- fiaik részt vettek a szabadság- tokos próbálkozott. Az ura- rekligetként szerepel a telepü- harc küzdelmeiben is. ságot annyira rabul ejtette a lés. Liget ezekben az években példa, hogy még vesszőket is Első említése 1310-ből ma- szépen fejlődött, 1860-tól vá- hozatott Badacsonyból, ezek radt fenn, a boltai uradalom- sárokat is tartottak ezen a he- azonban sajnos a filoxéra miatt hoz tartozó falut a Bökény, lyen, és még itáliai vendég- néhány évtized múlva kipusz- majd a Lévai Cseh család tar- munkások is megjelentek a tultak. totta a kezében. A 16. század- határban, akik egész erdőré- A szűkös területek miatt ban Lengyel Miklós szigligeti szek irtását végezték el. A Gál Liget lakói elsősorban az er- várkapitány szerezte meg, és családot követő Puch família dőből éltek. Fát vágtak, fasze- még a 18. században is ez a új művelési módok meghono- net és hamuzsírt készítettek, család birtokolta. Lakossága sításával is próbálkozott. A ha- fuvaroztak, a hatalmas renge- túlélte az oszmán hódoltság tárban levő Badacsony-tetőn tegben pedig betyárok tanyáz- LIGET 135 LIGET 136

TÖKÖS-NAP

A település legrangosabb rendezvénye a tökfesztivál, ahol a falu apraja-nagyja al- kalmanként több mint 100 db különböző nagyságú és formájú tököt farag ki. A rendezvényt fáklyás felvonu- lás kíséri.

tak. Ezek a foglalkozások ke- nélküliség és elköltözés is. Ma mény életet jelentettek az itt a falu ismét a környező erdő- élőknek, akik közül csak keve- ségekkel, csodálatos környe- seknek sikerült megtollasod- zeti értékeivel igyekszik niuk. meghódítani az idejárók szí- A 20. századra Liget több- vét. nemzetiségű településsé vált, A falu legmagasabb pontja a lakossága közel fele németnek Kakasvárnak nevezett domb- vallotta magát, és létrejött egy tető, ahol a helyiek szerint a népes romakolónia is. Ez ösz- török időkben egy kastély állt, szefügg azzal, hogy Liget körül amely a falu nyugalmát őrizte. hatalmas erdőségek voltak, és Belterületen található a 19. szá- itt akadt számukra elég lehe- zadban emelt Puch-kastély, tőség a megélhetésre. A kör- amelynek parkjában hatalmas élt, aki ha kirepült, szárnycsa- nyékre jellemző iparosítás fenyők meredeznek. A falu ha- pásaitól nagy vihar támadt, Ligetet is érintette a század tárában található a Sárkány ami hatalmas árvizet okozott a második felében, miképpen a gödör, a hagyomány szerint itt környéken. bányák bezárása utáni munka- egykor egy hatalmas sárkány ÉRDEKESSÉG: A ligetiek kárára több csúfolódót is fújtak a környélbeliek. Az egyik történet szerint az első vásár alkalmával a földesúr levágatta Rigó nevű ökrét, és aki eljött, az ingyen ehetett be- lőle. Egy másik anekdota arról szól, hogy a ligeti vadászok egy alkalommal őz helyett szamarat lőt- tek, de húsát őzként adták el. Emiatt gyakran kérdezték a ligeti- ektől: „Lesz-e rigóleves meg maci- mája”, amit bizony nehezen nyeltek le a helyiek. n LIGET 137 MAGYAREGREGY 138

gyümölcsfákkal ültették tele a határt, innen kapta a falu a „Gyümölcsös Egregy” elneve- zést. Az itt élők mind gyakrabban szállítottak a környékbeli piacokra körtét, szilvát, almát és diót, bő termés esetén pedig pálinka illatát hordozta a szél a pincesorok között. Egre- A Kelet-Mecsekben futó gyen a 20. század elején már EGRI CSILLAGOK Völgység-patak festői völgyé- 1300-an éltek, ez volt a falu vi- Magyaregregy határában ben fekvő Egregy a középkor- rágkora. Szeptember 8-án tö- játszódik Gárdonyi Géza ban a pécsi püspökség birtokai megek keresték fel a gyógyulás Egri csillagok c. regényének közé tartozott. Lakói túlélték és vigasz reményében a csodás nyitójelenete, melynek az oszmán hódítás évszázadait, erejű forrás mellett épült ká- színhelyét az 1882-es évben a hatalmas rengetegek meg- polnát, iparosainak termékei fedezte fel az író. védték az egregyi magyarságot. keresettek voltak a környé- „A patakban két gyermek Bár a környéken a reformáció ken, és mind több német fürdik: egy fiú meg egy leány. komoly sikereket ért el, az itt család is itt lelt új otthonra. Nem illik tán, hogy együtt fü- élők megmaradtak őseik hitén, Az egregyiek helytállásának rödnek, de ők ezt nem tudják: így Egregy azon kevés baranyai szép bizonyítéka, hogy 1945- a fiú alig hétesztendős, a leány település közé tartozik, ahol a ben a falu minden lakója kiállt két évvel fiatalabb. Az erdőben lakosság a középkortól kezdve az itteni németség mellett, így jártak, patakra találtak. A nap kontinuus, soha nem kellett el- a kitelepítések itt elmaradtak. tüzesen sütött. A víz tetszett hagyni az otthonukat, és idegen A legutolsó évtizedekben a kö- nekik... betelepülők is csak elszórtan zeli bányák határozták meg a Fürödhetnek: nem látja ott érkeztek a faluba. Az elzárt település képét, mára azonban őket senki. A pécsi út jó messze település lakóinak leginkább a falu visszatért a régi értékei- van oda, s az erdő végtelen... az erdő biztosított megélhe- hez. Nyáron pihenni vágyó tu- Az a kis falu, ahova a két tést, fát vágtak, fuvaroztak és risták, télen trófeára vágyó gyermek való, a Mecsek egy völ- vadásztak, mindezek emléke a vadászok lepik el Egregyet, gyében rejtőzködik. Valami folklórban máig elevenen él. akiknek vonzó célpont a Me- harminc vályogház meg egy A 19. században Jankó János csek rengetegében megbúvó nagy kőház mindössze. Az ab- plébános kezdeményezésére nyolcszáz éves falu. n lakok olajos vászonból vannak minden házon. Az úri házon is. De máskülönben olyan házak, mint a mostaniak. A kis falut sűrű fák lomboz- zák körül, s a lakók azt gon- dolják, hogy a török sohase talál oda. Hogy is találna? Az út meredek, szekérnyom nincs. Torony sincs. Az emberek élnek, halnak a kis rejtekfaluban, mint az erdei bogarak...” n MAGYAREGREGY 139

hogy kék az ég, csillog a víz, a Aztán jöttek a vakok, a betegek sok-sok boglárka aranysárga, s a forráshoz, amit „Szentkút”- így a vak kislány bár nem lá- nak neveztek el, hogy gyógyu- tott, de sok mindent tudott, lást nyerjenek. sok mindenről hallott. A falu akkori vezetői kiépí- Egy alkalommal a vak kis- tették téglából a kutat, mellé lány ráhajolt a forrás vizére, egy icipici kápolnát emeltek, EGREGY KISBOLDOG- hogy igyon belőle. Amikor a víz benne a csodatévő fehér ruhás ASSZONYA fölé hajolt, látomása támadt: asszony szobra „Egregy Kisbol- egy fehér ruhás asszonyt látott dogasszonya”. Szeptember 8- A legenda szerint a falu nyu- a vízben, aki rámosolygott, sze- án, kisboldogasszony napján gati szélén emelkedő kis domb mét megmosta a forrásvízzel, tetején nagy zöld füvű, vadvi- aztán hirtelen eltűnt! rágos rét szélén, az erdő szegé- A kislány csodálkozva nézte, lyénél volt a Torma-forrás. A hogy csillog a víz, kék az ég, a tiszta vizű forrásra az arra járók sok-sok virág biztosan a bog- és arra dolgozók gyakran ráha- lárka, és hogy zöld fű van kö- joltak, hogy üdítő vize enyhítse rülötte. Megdörzsölte szemét, szomjúságukat. A forrásból kis hogy valóban lát-e? Aztán örö- csermely vezette le a felesleges mében felkiáltott: Látok! A kö- vizet a faluban folyó árokba. rülötte játszó gyerekek is Partján kék nefelejcsek, arany- hangosan kiabáltak: lát, való- sárga boglárkák, és sok-sok, ban lát! Boldogan vezették szü- ma is megtelik a hársfa-liget és vizet kedvelő vadvirág pompá- leihez, akik sírtak is, nevettek az azóta felépített gyönyörű zott. is örömükben. A hír gyorsan templom, melynek oltárán ott A gyerekek kedvenc játszó- terjedt a faluban és a környező áll a fehér ruhás asszony, arcán helye volt, pancsoltak a patak- településeken egyaránt. kedves mosollyal, széttárt ka- ban, szedték a virágokat. Gyak- A Torma-forrás fehér ruhás rokkal, mintha csak azt mon- ran vitték magukkal a kis vak asszonya meggyógyította a vak daná: jöjjetek, jöttetek, én barátnőjüket, akinek meséltek, kislányt. „Csoda történt!” segítek nektek! n MAGYAREGREGY 140

A MÁRÉ-VÁR jelenjenek meg portékáikkal a TÖRTÉNETE vár alatti település vásárában. Azonban Máré várnagyaitól, A Kelet-Mecsek egyik festői Pétertől és Illéstől féltek a kör- völgyében megbúvó lovagvárat nyék kisebb nemesei. Intő először 1316-ban említették a példa volt nekik Vékényi And- források, amikor Károly Ró- rás esete, aki ellenszegült bert hű szolgálataiért Bogár nekik, és kúriáját egy éjjel fel- Istvánnak adományozta. A ré- gyújtották a máréi katonák. folytatódott, miután Bakics gészeti feltárások szintén a vár 1466-ban új fejezet kezdő- Pál, a környék híres rác kapi- 14. századi építését valószínű- dött a vár életében, amikor egy tánya erővel szerezte meg a sítik, ugyanis a várfalak, és az örökösödési szerződés követ- várat, és bízta Nagy Zsigmond, udvarház gótikus töredékei keztében Várdai István kalocsai valamint Thardassy Imre vár- erre utalnak. A vár valódi bir- érsek családja jogot szerzett kapitányok felügyeletére. tokosai egymást követték a kö- Máréban. 1517-ben Várdai Fe- A következő években immár vetkező évszázadokban: renc erdélyi püspök már arra ők őrizték a környéket, és fel- 1349-ben Töttös királyi ajtón- kérte János testvérét, hogy a ügyelték a várban ekkor zajló állómester Gunyafi Domon- családi levéltárat szállítsa a biz- reneszánsz építkezéseket is, kossal közösen birtokolta, tonságosnak vélt várba. A hu- amelyek éveken keresztül zaj- 1362-ben már Vesszős zólyomi manista műveltségű főpap jól lottak. Bár Várdai János egy- ispán János nevű fia volt birto- számolt, hiszen hiába próbálta szer megpróbálkozott Máré kon belül, 1429-ben pedig Bát- még a nagyhatalmú Erdődy visszaszerzésével, 1535-ben Ba- monostori Töttös László, család is megszerezni tőlük a kics várnagyainak adományozta valamint Gunya András és várat, az egészen a mohácsi az erősséget, és minden bi- Miklós között dúlt egy per csatáig a kezükön maradt. zonnyal az ő kezükből már Máré kapcsán. Tíz évvel ké- 1526-ban azonban családi vi- nem szerezte meg más magyar sőbb Töttös László 1300 szály tört ki, miután a csata- földesúr. A vár további sorsáról aranyforintért megszerezte zá- térről Mihály azonnal alig tudunk biztosat. Kászim logba, és alatta Máré a környék Máréba sietett, és az ott tar- vajda csapatai 1543-ban elfog- központjává vált. László 1457- tózkodó Ráskay Krisztinától, lalták, és a következő néhány ben a máréi sokadalom látoga- János feleségétől elvette a test- évben oszmán helyőrség állo- tóinak külön oltalomlevelet vérének több vagyontárgyát. A másozott benne. Tolna megye, állított ki, hogy minél többen Várdaiak vesszőfutása tovább majd Szigetvár elfoglalása után stratégiai jelentősége azonban megszűnt, valószínűleg őrség sem lakott már a falai között, így szépen lassan megkezdő- dött a pusztulása. A 18. században már rom- ként említették, és csak 1960- ban kezdődött meg a régészeti rekonstrukciója, amelynek kö- szönhetően ma ismét régi fé- nyében pompázik a hegy- csúcsra épült legendás, egykor oly félelmetes vár. n MAGYAREGREGY 14 1 MAGYAREGREGY 14 2

Dénes Gizella a hegyláncolat. Így mesz- lágosan és tarlottan. Isten ASSZONYOK sziről, szinte sötét fekete. csak jókedvében teremt- Olyan, mintha kőfal hette ezt a tájat, az ő vi- A HEGYEK KÖZÖTT lenne, eleven bástya. Min- déküket, az ő hegyes, (részlet a regényből) den magaslatát jól ismeri, nehezen járható, de szem- hiszen sokszor elgyalogolt nek igen-igen kedves vidé- Kisebb, nagyobb hegyek, külön- arra is. Az a legmagasabb küket. Ó Istenem, milyen állók, kerektetejűek és csúcsosak, olyan, mint valami házorom, az a szép is ez a világ, akármerre néz, kettészeltek és simák, sziklásak és Misina, alatta a Jakabhegy. Azok- csupa szép vonal: vetésre váró föld- erdősek szaladtak a tekintet elé, tól keletnek, a hetényi Hármasha- táblák, betakarítás előtt álló kuko- végtelen láncolatokként. A hegyek tárhegy háromszor besüppedő rica- és répaföldek, szüretre érett között mély, sötétkék árnyékú völ- gerincével. Aztán itt nyugatnak a szőlőskertek… gyek, a hegyoldalakból kifehéredő, Vajdatető, előttük szinte egy ugrás- Tombi Juli néni fáradhatatlan hol kanyargó, hol elvesző és aztán nyira a Máré vára, melynek tetején volt. Mikor a kápolnához vezető újra előtünedező országutak. Ki- várromok vannak és olyan mély a szőlőskertek között megbújó útra sebb-nagyobb dombokkal, melye- kútja, hogy a völgyig ér. Öregek re- értek, az ő hangja lett a legerősebb, ken egymás mellett futó, keskeny, gélik, hogy a kúton keresztül me- a legélesebb. Kivált hat-nyolc falu sárgás földtáblák pihentek, apró, nekültek a várból a török vesze- kántálásából. Pedig nemcsak asszo- jó illatú, szeretettel és gonddal delem idején ott szorult magyarok. nyok énekeltek ott, hanem férfiak, művelt kis szőlőskertekkel meg- Végül egyenesen itt, jobb kéz felől, kántorok és papok is! Tombi Juli szaggatva. Olyan volt az egész az egregyi határtól délkeletnek, néni fehér ruhája láttára azonban földdarab, mint egy hatalmas em- mint valami hatalmas korona szétnyíltak a sűrű sorok és Katica beri öl: jósággal, szelídséggel s ten- emelkedik ki a hegyek közül a bánata kezdett szétszállani, mert gernyi bájjal felruházva. Zengő csúcsa. Onnét szép időben untalan halotta az ijedt és igen Tombi Juli néni is új erőre éb- a Dunáig, Dráváig ellátni. áhítatos suttogást: redt, ahogy szétnézett a jól ismert Ó, ismert ő itt mindent, látta – Itt a „szent asszony” is! Itt a tájon, melyen ötven esztendő óta hajnali vörösségében, déli napsü- sarlósi szent asszony, akit itt gyó- olyan sokszor menetelt. Ha délnek tésben, alkonyati aranylásban. gyított meg Mária szűzanyánk. néz, a szemhatárt egészen bezárja Látta havasan, esősen, ködösen, vi- Ezzel tette meg szent csodáját… MAGYAREGREGY 143

KIRÁNDULÁSOK A KÖRNYÉKEN A MÁRÉ-VÁR A Magyaregregy környéki LEGENDÁJA erdők, melyek már a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezik, Magyaregregytől délre, a a bakancsos turisták kedvelt ki- méteren keresztül a kígyózó Máré-várban lakott Máré vitéz rándulóhelyei. A jól felfestett tu- patakot követve fedezhetjük ifjú szép feleségével. A közeli ristautakon hosszabb-rövidebb fel a környék egyik legizgal- Miklós-várban, Szentlászlón sétát, kirándulást tehetünk a masabb völgyét. Utunk során innen pedig testvére, a nőtlen vidék ismert, vagy éppen eldugott többször átkelünk a vízfolyá- Miklós vitéz. Márét a király látnivalóihoz, természeti értékei- son, ahol kis vízesésekben, hadba szólította. Elbúcsúzott fe- hez. Ízelítőül néhány hely, ahová zúgókban gyönyörködünk. A leségétől, akit arra kért, hogy érdemes gyalogosan ellátogatni. Szederindás-kútnál több tu- várjon rá hűségesen. Múltak az Kirándulásaink során jó hasznát ristajelzés is kalandra csábít, évek, s Máré nem jött haza. Fe- vehetjük a Mecsek turistatérképé- de érdemes a hangulatos völ- lesége már elsiratta, halottnak nek. gyön visszasétálni autóinkhoz. hitte, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban Vörösfenyő járt át a bánatos asszonyhoz. A Magyaregregy központ- Máré-vár asszonya már nem tö- jából induló piros kereszt jel- rődött urának tett ígéretével. zésen egy kellemes, négy Addig-addig, míg az asszonynak kilométeres erdei séta után és Miklósnak szép lányuk szüle- érkezünk a nagyon szép hetett. A kislányból már majdnem Séta a Máré-várhoz lyen található Vörösfenyő nagylány lett, mikor Máré mégis A Vár-völgy bejáratától in- kulcsosházhoz, ahol esőbeál- haza térhetett. Megtudta, hogy duló (strand, kemping) piros lót, padokat, és kiépített sza- felesége hűtlen lett hozzá. Mind- sáv jelzését követjük, a Texti- lonnasütőt is találunk. két várat megostromolta, ágyúval les-forrásnál betérünk az er- Visszafelé vezető útnak vá- halomra lövette. Ott pusztult el dőbe, és egy nagyon szép lasszuk a sárga négyzet jelzé- az asszony Miklós vitézzel együtt. vonalvezetésű ösvényen érjük sét, mely nagyon hangulatos Lányuk életben maradt, de az el a Máré-várat. A vártörté- erdőben vezet le minket a anyja megátkozta. Az átokkal neti múzeum megtekintése Vár-völgy bejáratához. sújtott leány a vár pincéjében rej- után leereszkedünk a Máré- tőzik és várja szabadulását. forráshoz, majd az erdészeti Minden 77. évben piros pünkösd műúton visszasétálunk a hajnalán kiszabadul, a Máré- strandhoz. völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász vált- Sin-gödör hatja meg az átoktól, aki ilyen- A Sin-gödör bejáratához kor arra jár és megcsókol egy autókkal érkezünk. (Egregytől Akik kerékpárra pattannak, szarvasbikát, egy kígyót meg egy kb. 4 km országúton). Innen azok a Vár-völgyből indulva varangyos békát. Eddig még nem a piros kör jelzésen bevetjük Kisújbányára, vagy akár Pécsvá- akadt ilyen vadász. Az elvarázsolt magunkat a Mecsek egyik leg- radig és Zobákpusztáig is elteker- leányt tovább őrzi az ott álló há - vadregényesebb szurdokvöl- hetnek a csodálatos erdei környe- rom kőkatona. n gyébe. Közel három kilo- zetben kígyózó erdészeti műúton. MAGYAREGREGY 14 4

EGREGYI FALUSÉTA oldalán találjuk a Keller János Közösségi Házat, ez ad ma ott- Mindenkinek ismerős érzés, hont a helyi kispostának is. nélkül működött, sőt a tulajdo- hogy egy idegen városban a szerel- Kertjében 1987-ben avatták fel nosok egy füvészkönyv alapján münkkel, szeretteinkkel a pihenés a Mentés címet viselő kétala- készült gyógyszerekkel, beszél- napjai alatt gyalogszerrel andal- kos faszobrot, amely az 1937- getéssel gyógyították a hozzájuk gunk egy útikönyvvel a kezünkben. ben tragikus véget érő Keller betérők testi-lelki bajait, a mé- Benézünk kopott bérházak igényes Jánosnak, valamint annak a ti- szárszék pedig mindig friss ter- megoldással kialakított lépcsőhá- zenkét egregyi bányásznak állít mékeket árusított. A siker- zába, eldugott kertecskéket, han- emléket, akik az elmúlt évtize- történetnek az 1950-es év vetett gulatos sikátorokat találunk, dekben a mecseki szénbányák- véget, amikor Arnold Ádámot amelyekhez különös, édes-borús ban vesztették életüket. kuláklistára vették, és minden történetek kapcsolódnak. A falusi Az épülettől alig száz mé- vagyonától megfosztották. Az turizmus fejlődésének hála, ma terre a patak partján megpi- épület az 1980-as években a már nem kell ehhez Velencébe vagy henhetünk az igényesen községé lett, ma kultúrház, Sevillába menni, itthon, akár Eg- kialakított Erdély parkban. Itt könyvtár és kiállítóhely műkö- regyen is felfedezhetjük az eldugott található Máréfalva testvértele- dik benne. Mezőgazdasági és gyöngyszemeket. pülés gyönyörű ajándéka, egy háztartási eszközök, szobabe- mívesen faragott székely kapu. rendezés, iskolatörténeti emlé- A teljes egészében fából ké- kek tekinthetők meg abban a szült alkotást 2010-ben avatták helyiségben, amely egykor a fel a két település közel húsz- kocsma vendégszobája volt. éves barátságának ékes bizo- Eredeti helyén és állapotában nyítékaként. látogatható meg az Arnold-féle A falu legszebb épülete két- mészárszék is a 30-as évekből. ségkívül a 19. században épült Az utcán továbbsétálva, a Akár autóval, akár tömeg- hatalmas parasztház, ami az Ar- gondosan ápolt Kozmann-féle közlekedéssel, esetleg kerék- nold család birtokában volt. vendégházat elhagyva jutunk el párral érkezünk, érdemes a A család a szomszédos Kisúj- az utca térré öblösödő részére, falu központjában kezdenünk bánya német fakitermelői ahol egy meghitt parkocska az ismerkedést. A temető, bolt, közül származott, az 1800-as várja a pihenni vágyókat. Ennek italbolt és posta által határolt évek második felében költöztek közepén a két világháború kö- tér egykor a falu végét jelen- Egregyre. Itt kitartó szorgalom- zött a leventék által alapított fo- tette, II. József rendelkezése mal különféle foglalkozásokba gadalmi kőkereszt áll. Innen nyomán ezért jelölték itt ki az kezdtek, ám igazán sikerre az remekül rá lehet látni az 1842- új temetkezési helyet. A 19-20. 1930-as években Arnold Ádám ben iskolának emelt épületre, században Egregy azonban „ki- vitte az apai vállalkozásokat, a amelyhez egy kőből épült ha- nőtte” magát, és az új utcák ki- mészárszéket és a kocsmát. rangláb tartozik. Az épület he- alakulásával párhuzamosan A kocsmához kétágyas ven- lyét Scitovszky János pécsi mára – kuriózumként – a falu dégszoba is tartozott, mely püspök jelölte ki, eredetileg egy közepére került a temető. egész évben foglalt volt. A tanteremből és egy tanítói la- A mai parkoló helyén állt az kocsma gyakorlatilag záróra kásból állt, majd 1896-ban ki- egykori községi kocsma, itt tar- bővítették. A 20. század tották a szüreti bálokat és egyéb második felétől az óvoda mű- közösségi rendezvényeket, itt ködött a falai között, ma ma- működött a mozi is. Az út túl- gánkézben van. MAGYAREGREGY 145

ban a bányászok hathatós tá- részét. A mai látogató ebből ke- mogatásával felépítették a ma is veset érzékel, de ha megtekinti Innen több úton is megkö- látható templomot. a vártörténeti kiállítást, majd a zelíthetjük sétánk következő ál- A templomtól a főúton Mecsek szépségeit bemutató lomását, az egregyi kegytemp- ismét eljutunk a temetőhöz, fotósorozatot és ezek után fel- lomot. Legrövidebben a helyiek ahol két dolgot érdemes meg- kapaszkodik a vár kerengőjére, által Kakasdombnak nevezett tekinteni. A falu fiataljai tevé- hogy szétnézzen egy fülledt dél- közön keresztül jutunk a Tor- kenyen részt vettek az 1956-os után, akkor sok mindent meg- mavölgybe. 1856-ban az ebben forradalomban, a falu fölött érez a vár múltjából. a völgyben csordogáló patakban magasodó vár romjai között A várból óvatosan leeresz- több csodás gyógyulás is tör- pedig ketten is életüket vesztet- kedve mindenki megérdemli, tént, és rövidesen zarándokok ték, akiket itt temettek el. Az ő hogy felfrissítse magát. Erre a tömege kereste fel az elhíresült emlékükre állíttatott Bihari legalkalmasabb hely a völgyben helyet. Hálából itt hagyott aján- Lajos doktor egy csodálatos üzemelő strand, amely szezon- dékaikból épült ki először a emlékművet 2010-ben. A rava- ban örömmel várja a vendégeit. szentkút, majd Jankó János plé- talozóban Kocsis Ferenc az el- A Tölgyesi József erdész által bános az elvárásoknak megfele- múlt évben készült, Máriát támogatott fürdő 1936-ban nyi- lően hozzákezdett egy kápolna ábrázoló faszobra áll, emlékez- totta meg a kapuit, és az 1970- építéséhez. Ezt 1859-ben szen- tetve a Szűzanya vigasztaló és telték fel Szűz Mária tisztele- óvó szeretetére. tére, és magánáhitat céljából Innen érdemes kerékpárra ekkor állították a templom előtt pattanni. Eltekerünk a társa- található, Pécsett készült kőke- dalmi munkában épült iskola resztet. Az új kápolna rövidesen épülete mellett, ahol bitumenes szűknek bizonyult, ezért a meg- focipálya várja a sportolni vá- lévő helyett egy tartósabb gyókat, és itt valósul meg a anyagból készült, nagyobb Máré-vár mondáját megeleve- templom építését határozták el. nítő mesekert. A neheze azon- es években a megye egyik Ez 1867-ben készült el, és ez év ban csak most következik, legnépszerűbb erdei strandjá- szeptember 8-án közel ötezer ugyanis kerékpárút hiányában a nak számított. A közeli forrás- hívő jelenlétében szentelték fel főúton kell eljutni a Vár- ból táplált vize kitűnő, az magyar és német nyelvű mise völgybe. Miután ez sikerült, az elmúlt évek pályázataiból meg- keretében. Ekkortól kezdve Eg- utat követve kalandozzunk fel a újult gépészetének köszönhe- regy a Völgység katolikusainak vadregényes Máré-várhoz, tően gyermeknek-felnőttnek szakrális központjává vált, ahová amelyet a 14. században építet- egyaránt élvezhető. Az egregyi Kisboldogasszony napján a dű- tek. A kicsiny lovagvár több urat önkormányzat rendbe tette a lőutakon, horhosokon keresztül is kiszolgált, a mohácsi csatát strand környezetét, mellette jött zászlók alatt a környék követő években a humanista pedig étterem és kemping üze- népe, magyarok, németek, ké- kapcsolatokkal rendelkező Vár- mel, azaz a sátrazást kedvelő tu- sőbb székelyek egyaránt. A falu day családtól Bakics Pálhoz risták számára a Vár-völgy hitéletének virágkora az 1940- vándorolt, aki reneszánsz stílus- minden szempontból ideális es évekre tehető, Szívgárda és ban átépítette az épület jelentős hely egy hosszabb nyaralás el- Hit Egyesülete alakult, 1945-től töltésére. Tikkasztó napokon Szentes Károly plébános beve- valóban itt érdemes zárni egy zette a nyári misézést, 1948- pohár hűsítővel az egregyi faluban pedig társadalmi munká- sétát. n MAGYAREGREGY 14 6

PÓRA-HÁZ KOZMANN-HÁZ SOMFAI-HÁZ

Czikláné Bálint Tünde Kozmann József Somfai Zoltánné Magyaregregy, Rákóczi u. 97. Magyaregregy, Rákóczi u. 61. Magyaregregy, Rákóczi u. 6/a 72/420-320; 30/695-8045 72/420-363; 30/234-6335 72/420-337; 30/398-4778 [email protected] [email protected] [email protected] www.kissvajc.hu www.kissvajc.hu www.magyaregregy.hu Különálló ház, 4 férőhely Különálló ház, 6 férőhely Lakrész, 6 férőhely ZSUZSANNA SZEBÉNYI ANTAL-HÁZ VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Bencze Bernadett Buzásné Tarr Zsuzsanna Herke Jánosné Magyaregregy, Árpád u. 10. Magyaregregy, Kossuth u. 25. Magyaregregy, Tel.: 72/420-346; 30/607-3445 30/411-2667 Zrínyi u. 16. [email protected] [email protected] 30/530-5046 www.kissvajc.hu www.kissvajc.hu [email protected] Különálló ház, 4 férőhely Különálló ház, 6 férőhely 10 fő GÁBOR-HÁZ RUBINVÖLGYI-HÁZ BENCZE-HÁZ

Bencze Bernadett Gáborné Kalina Edit Kovácsné Deák Irén Magyaregregy, Árpád u. 6. Magyaregregy, Zrínyi u. 43/a Magyaregregy, Kossuth u. 146. 72/420-506; 30/607-3445 30/229-1806 72/420-378; 30/279-9628 [email protected] [email protected] [email protected] www.kissvajc.hu www.kissvajc.hu www.rubinvolgyi-apartmanhaz.hu Különálló ház, 2 férőhely Különálló ház, 6 férőhely 2 apartman, 10+6 férőhely MAGYAREGREGY 147

TURISTASZÁLLÓ KADARKA KULCSOS-HÁZ EGREGYI LAKODALOM Egregyen is hatalmas ünnep- nek számított, amikor két fiatal – természetesen szülői beleegye- zéssel – elhatározta, hogy össze- Magyaregregy, Kossuth u. 127. Ifjúsági Unió Szekszárd kötik az életüket. Az esküvő 72/420-534 Magyaregregy, Külterület időpontja általában szüret után, [email protected] 74/512-073 ritkábban böjt előtt volt. A ko- www.magyaregregy.hu [email protected] maságból választott vőfély felelt 22 férőhely www.ifu.hu a meghívókért és az esküvő rend- 20 fő jéért. A máshol is szokásos va- ADGESZTENYE A WC patakvízzel használható csora alatt a zenekar „dusolt”, a V gyerekek ellopták a menyasszony PANZIÓ ÉN IÓFA cipőjét, hajnalban pedig a fiata- V D lokat a barátok és a zenészek ESZPRESSZÓ kísérték haza új otthonukba. Ezt a régi hagyományt eleve- níti fel a helyi tánccsoport minden év májusában.

ÚCSÚ Kocsis Gabriella B Magyaregregy, Petőfi u. 13. 1871-től szeptember 8-án se- 72/420-573;30/345-2854 Magyaregregy, Kossuth u. 70. reglenek össze a környék katoli- [email protected] 72/ 420-571; kusai Egregyre. Az egész éjjel www.kissvajc.hu 30/247-2439 nyitva tartó templomban imád- 36 férőhely kozhatnak a zarándokok, majd BABAKÉSZÍTÉS vasárnap körmenettel egybekötött MÁRÉ-VÁRA CAMPING szabadtéri mise szerepel a prog- Dicső Sándorné ramban. 1969-től német nyelvű Magyaregregy, Kossuth u. 49. misét is tartanak.

SZÜRETI FELVONULÁS Az ősz elmaradhatatlan, szí- nes kavalkádja a szüreti felvonu- Magyaregregy, Várvölgyi u. 2. lás. Ilyenkor a helyi és vendég 72/420-126 néptáncosok vidám csoportjai a info@camping- főutcán vonulnak végig. Este marevara.com szüreti bállal zárul a színes www.camping-marevara.com program. 50 db sátorhely MAGYARHERTELEND 14 8

egyházi földesúrra utal, Herte- lend etimológiájában pedig a határban, a horhosnak is nevezett meredek partú mély árok- ban „hertelen” lezúduló patak- víz, vagy a hasonló etimológi- ájú ősi magyar személynév lapul. A két település történelmé- A hétszáz lelkes, mára köz- nek kezdetei a 13-14. század igazgatásilag teljesen egybeol- fordulójára nyúlnak vissza. Az vadó Magyarhertelend és akkor még jelentősebb telepü- Barátúr a Mecsek északi nyúl- lésnek számító Barátúr a pécsi ványai és a Zselic-hegység ta- káptalan birtokaként önálló lálkozásánál, a mai Baranya- plébániatemplommal rendel- csatorna mellett fekszik. Ma- kezett, papja 1333-ban már mán szultán portyázó csapatai gyarszék és a közeli Orfű felől biztosan fizette a pápának járó Barátúrt teljesen felégették. A egyaránt könnyen megközelít- egyházi adót. költő Zrínyi Miklós nevezetes hető, idilli tájba simuló képe, Hertelendről ekkor még ke- 1664. évi téli hadjárata során messziről látható templomtor- vesebbet tudunk, Horcholond feljegyezték, hogy Barátúr ide- nya magával ragadja az ideláto- néven először 1332-ben szere- gen helyőrsége megfutamodott gató vendégeket. pel a forrásokban, 1542-ben a keresztény seregek hírének Határában már a római kor- pedig már minden bizonnyal hallatán, azaz korábban valami- ban hadiút húzódott, amely az önálló plébánia is működött a féle palánkot emelhettek itt az észak-balkáni területeket kö- magyarok lakta faluban. A Mo- utak szemmel tartása végett a tötte össze Arrabonával, a mai hács utáni évtizedekben mind- tartomány szandzsákbégjei. Az Győrrel. Barátúr neve valószí- két falu oszmán uralom alá őslakosok egészen a felszaba- nűleg a pécsi káptalanra, mint került, sőt, 1566-ban I. Szulej- dító háborúkig kitartottak, ám MAGYARHERTELEND 149 MAGYARHERTELEND 150

ekkor Hertelend elnéptelene- tikus stílusban épült templo- dett, a mai Tassonya-dűlőben mot és a fennmaradt freskókat, található eredeti faluból átköl- ám 1755-től Magyarszék, 1864- töztek az erdők védelmében től Hertelend filiájaként igaz- álló magasabb területekre. gatták. Új, Rózsafüzér Király- 1687-ben még három adózó nőjének szentelt templomát családfőt írtak össze Hertelen- 1912-ben építették, a település den, ám a következő évtize- önállósága pedig 1981 végén dekben hallgatnak a források szűnt meg, amikor a szomszé- az itt élők múltjáról. dos, ekkor már jóval dinami- A két kilométerre fekvő Ba- kusabban fejlődő Hertelend- rátúr nem tűnt el, de erősen hez csatolták. megfogyatkozva került ki a A középkorban szerényebb pusztítás viharából. Lakói élet- Hertelend ennél bizony fénye- erejét mutatja, hogy egyedüli- sebb közelmúlttal büszkélked- ként tartottak ki a környéken, rint ezek két-három szobás, het. A 18. század elején pusztán a szomszédos falvakban szinte tágas épületek voltak, és több- álló falut magyarok és németek kivétel nélkül délszláv népesség ségüket már ekkor cseréppel népesítették be a század folya- telepedett meg hosszabb-rövi- fedték. Hiába lakta azonban mán. 1775-ben a német bete- debb időre. A barátúri túlélők színkatolikus népesség a falut, lepülők egy új települést alapí- elmondásaiból tudjuk, hogy a önálló plébániát nem sikerült tottak Hertelend határá-ban 18. századra romossá vált kiharcolniuk maguknak. Pedig Kishertelend, illetve Újfalu templomuk védőszentjeként még Klimo György püspök is néven. Emiatt a magyarok által Szent Miklóst tisztelték, és a megcsodálta az eredetileg gó- lakott részt a népnyelv egészen források szerint a viszonylag 1882-ig többnyire Nagyherte- épebben megmaradt ha- lendnek nevezte, ekkortól rangtornyában lakó ha- pedig Magyarhertelendre rangot 1738-ban szentel- módosították, hogy ezál- te fel a környéket vizi- tal is meg lehessen külön- táló Berényi Zsig- böztetni a szintén bara- mond pécsi püspök. nyai Horváthertelendtől. Ekkor alig száz ember Székesegyházi birtokként lakott a településen, ám Hertelend még a barokk a század folyamán egyre korban a pécsi szeminári- több sváb választotta lak- umban tanuló kispapok helyéül Barátúrt, és kedvelt kirándulóhelyévé 1800-ra szinte teljesen vált, ahol szívesen töltöt- elnémetesedett, magyar ték el nyári vakációjukat. lakosai ideiglenesen a Számukra építette a pap- közeli Hertelendre köl- nevelő intézet a Fájdal- töztek át. A barátúri né- mas Szűzanya tiszteletére metek házairól még a szentelt templomot 1775- jeles Haas Mihály is ben, amelyet természete- megemlékezett Baranya sen a hívek is hasz- megyéről írt munkájá- nálhattak. Ez ekkor még ban. Megfigyelései sze- csak egy kerek kápolna MAGYARHERTELEND 15 1 MAGYARHERTELEND 152

kat, míg az ide érkező „idegenek” szinte azonnal megtanulták, és számos korsó került ki a kezeik közül. A korongozás mellett Her- telenden minden asszony takács is volt egyben, termesztett kenderét egész háza népe szükségletére fonta, szőtte, varrta. Mindezekből azonban ko- rántsem gazdagodott meg a falu népe, hiszen amíg porté- káikkal a Dél-Dunántúlt jár- ták, a földművelést bizony elhanyagolták. Az igazi gazda- sági áttörést a több száz méter volt, mai formáját csupán évti- lyek közt az ivóvíz vitelére hasz- mélyről feltörő termálvíz zedekkel később, 1820-ban nált keskenyebbek „bugyo- hasznosítása hozta. Mi- nyerte el. A hívek hathatós gós korsó” név alatt nagy után 1959–1970 között közbenjárására 1800-ban plé- földön ismeretesek. Nevök felépült a reumatikus be- bániai rangra emelték, ekkor- onnan van, mivel vízme- tegségek kúrálására alkal- tól vezették az anyakönyveket, rítéskor bugyognak, száju- mas gyógyfürdő, évről évre és a következő évben már állt kon kívül nem levén rajtok többen keresték fel a tele- a plébániaház a templom szelelő lyuk.” pülést, sőt, mára egész üdülő- szomszédságában. A templom- Az ehhez szükséges földet Bodo- övezetet alkotnak a strand ban a főoltárkép Piétája – At- lyán ásták – ebben ott valamiért közelében nyaralót építők zker József fennmaradt nem láttak üzletet –, és nehéz házai. Hertelend ezzel meg- munkáinak egyik darabja – a munkával hazaszállították. Érdekes menekült a környező falvak pécsi székesegyház Fájdalmas módon a hertelendi lányok, ha há- szomorú sorsától, és az itt Szűzanya kápolnájából került zasság révén máshová kerültek, lakók bizakodva tekinthetnek Hertelendre. nem vitték magukkal tudományu- a jövőbe. n

A BUGYOGÓS KORSÓ Az itt élők boldogulását nagyban elősegítette, hogy Dunántúl- szerte híres foglalkozás dívott a faluban. Thomaier Ignác plébános leírása szerint „Hertelenden egy különös művészet virágzik, melyben a lakosnők a hajdani etrusz- kokkal vetélkednek, és ez – a korsókészítés. A fiatalabb vászon- cseléd – asszonyok, leányok – itt korong segedelmével kisebb-nagyobb cserépkorsókat készít, me- MAGYARHERTELEND 153 MAGYARHERTELEND 154

HERTELENDI TERMÁLFÜRDŐ 7394 Magyarhertelend, Bokréta u. 1/a 72/521-061; 30/674-6933 [email protected] www.hertelenditermal.hu

Termálfürdőnk Baranya megye és a Dél-Dunántúl leg- változatosabb, természeti érté- kekben leggazdagabb vidékén, a Mecsek-Hegyhát Üdülőkör- zetben található. A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és ter- málfürdő egész évben, az ár- nyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két ter- málkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 ºC-os és 1062 m- ről 63 ºC-os meleg vizet szol- gáltatnak. A termálvizek kedvező ha- tással vannak a reumatikus, ízületi, keringési és idegrend- szeri megbetegedésekre, és ivókúraként használható fog- ínybetegségek gyógyítására, fluoridtartalma miatt.

Nyitva: H– V: 9–19 óráig Esti fürdő: P–Szo.: 20–24 óráig MAGYARHERTELEND 155

MECSEKI FARKASLAK SZISZI GYÖNGYI VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Farkas László Leitol Tibor Papp Istvánné Magyarhertelend, Váci u. 11. Magyarhertelend, Petőfi u. 15. Magyarhertelend, Ibolya u. 8. 20/563-5494; 30/4411-699 72/390-789; 20/521-9427 72/371-104; 30/362-4323 [email protected] [email protected] gyongyivendeghaz@ www.mecsekifarkaslak.hu 4 fő freemail.hu 12 fő www.gyongyivendeghaz.hu MECSEKGYÖNGYE 7 fő PETŐ VENDÉGHÁZ TÓTH VENDÉGHÁZ KÁNTOR VENDÉGHÁZ

Pető Gyula Tóth Flóriánné Magyarhertelend, Váci u. 10. Magyarhertelend, Kántor László 30/439-1953 Rákóczi u. 14/c Magyarhertelend, Tábor u. 9. [email protected] 70/212-3406 72/390-790; 20/478-0883 10 fő mecsekgyongye.uw.hu 8 fő 8 fő GRÁBER VENDÉGHÁZ MAYER VENDÉGHÁZ SZABÓ VENDÉGHÁZ

Gráber Attila Mayer Béla Magyarhertelend, Váci u. 1. Szabó János Magyarhertelend, Tábor u. 14. 30/348-2288 Magyarhertelend, Viola u. 24. 30/306-5485 [email protected] 72/719-520; 30/685-8713 [email protected] 6 fő 4 fő 10 fő MAGYARHERTELEND 156

ERDŐALJA SYLVESTRIS FORRÁS KEMPING VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Magyarhertelend, Haász Valéria Ábrányi Ágnes Bokréta u. 105. Magyarhertelend, Tábor u. 25. Magyarhertelend, 72/521-110 30/647-7572 Bokréta u. 7. [email protected] [email protected] 30/959-4398 www.forrascamping.atw.hu erdoaljavendeghaz.freeblog.hu [email protected] 80 lakókocsi és sátorhely 8 fő 10 fő G&N CAMPING WÉGER VENDÉGHÁZ HERTELENDI VENDÉGHÁZ

Magyarhertelend, Wéger Józsefné Külterület 5. Magyarhertelend, Tábor u. 45. 30/235-0747 20/254-6689 Szeledi Katalin [email protected] [email protected] Magyarhertelend, www.gn.camping.hu www.szallaskeres.hu/ Kossuth u. 53/a 200 sátor, 70 lakókocsi weger-vendeghaz 30/997-5470; 30/9369-125 8 fő [email protected] MAKÓI KOMMUNÁLIS www.hertelendivendeghaz.hu NONPROFIT KFT. MISI VENDÉGHÁZ 8 fő VIOLA VENDÉGHÁZ

Mislyenácz Jánosné Magyarhertelend, Magyarhertelend, Tábor u. 51. Tábor u. 1. 72/370-191; 20/914-7100 Szeitz Boglárka 62/211-550 mislyenaczjanosne@ Magyarhertelend, Viola u. 11. [email protected] t-online.hu 30/315-7762 www.mkkkht.mako.hu 10 fő [email protected] 6 faház, 56 férőhely MAGYARHERTELEND 157

MAGYARHERTELENDI CSABA ILDIKÓ MATHIAS NYÁRI TÁBOR Tiffany-üveg készítő PANZIÓ-ÉTTEREM 7394 Magyarhertelend, Bokréta u. 1/a 72/390-760; 30/674-6933 [email protected] www.hertelenditermal- furdo.hu Magyarhertelend, 9 szoba, 20 férőhely, Tábor u. 7. Magyarhertelend, Barátúr 21. az étterem 80 fő 59/887-710/1 30/400-5525 befogadására alkalmas [email protected] [email protected]

Magyarhertelend nem csak a gyógyulni vágyóknak jelenthet vonzerőt. A környék erdei turistaútjai számos szépséggel csalogatják a bakancsos kirándulókat is. A településről a sárga kereszt, majd háromszög jelzését követve a Napszentély kilátóból csodálhatjuk meg a Mecsek panorá- máját, innen továbbsétálva pedig a festői környzeteben található Her- man Ottó-tóhoz juthatunk. n

KAPUCINUS SÖR Söreinket házi sörfőzdénkben kiváló alapanyagok felhasználásával készítjük, a német tisztasági törvény előírásai szerint. Tartósítószert, segédanyagokat nem tartalmaz, ezért magas vitamintartalmát meg- őrzi, így kedvező hatással van az emberi szervezetre. Sörünket csapolt formában és palackozva értéke- sítjük a magyarországi sörpiacon, versenyképes áron, világos és barna kivitelben. Minden érdeklő- dőt szeretettel látunk, s aki kíváncsi a gyártástech- nológiai folyamatokra, annak üzemlátogatást is biztosítunk.

7394 Magyarhertelend, Rákóczi utca 16. kesmarki.katalin@ kapucinus-sor.hu attila@ kapucinus-sor.hu www.kapucinus-sor.hu MAGYARSZÉK 158

szentelt kápolna állt. A pécsi káptalan birtokaként ismert település túlélte a török kor dúlásait, magyar lakosait 1692- ben is helyi licenciátus gondozta. A környék központjának számító faluban már a század első felében virágzó élet folyt. Az 1740-es évektől pedig Trier Az ezerszáz lelkes Magyar- környékéről érkező német te- szék a Mecsek-Hegyhát egyik lepesek jelentek meg a telepü- legjelentősebb települése. A lés határában, a patak Pécstől húsz kilométerre, a túloldalán. Falujukat Német- 66-os úton fekvő település széknek nevezték, és nem a könnyen megközelíthető bár- káptalan, hanem az újonnan mely irányból. Nem véletlen, alapított pécsi szeminárium hat katolikust írtak össze, akik hogy már a római korban is birtokának számított, akárcsak a jól felszerelt urasági kocsmá- lakták. Ennek bizonyítéka az az eredetileg Hertelendhez tar- ban kapcsolódhattak ki a nyu- akkori hadiút mellett fekvő tá- tozó Kishertelend. Ide 1780 galmasabb estéken. A három borban állított római sírkő, körül telepítettek német há- település 1930-ban Magyarszék ami ma a templom falába be- zaspárokat, ám egykor szín- néven egyesült, és a sorsuk ek- falazva látható. tiszta német lakosságára ma kortól kezdve összefonódott. A A Zeek néven szereplő falut már csak a régi harangláb em- fuvarozásból, kézműiparból és először a pápai tizedjegyzék lékeztet. szőlőművelésből meggazda- említette. A Szent Imre-völgy- A 18. század végén Német- godó falu a régió egyik köz- ben a népi emlékezet szerint szék már népesebb volt, ötven- pontjának számított. A határá- ekkor a herceg tiszteletére fel- egy házban háromszázötven- ban lévő kőfejtéséből építkezé- MAGYARSZÉK 159 MAGYARSZÉK 16 0 MAGYARSZÉK 16 1 sekhez szállítottak anyagot, a pészmester szintén gyökeret Fehér-erdőnél nyert meszet tudott ereszteni a helyi közös- pedig a házak festéséhez hasz- ségben, ami a hasonló szárma- nálták. A jó minőségű dűlők- zású szobafestőre, Weisz ben bőségesen megtermett a Jánosra is igaz. gabona, az évenkénti búza- A 20. század azonban nem szentelést a Kardos-keresztnél kímélte a települést, 1921-ben végezték el. Nem véletlen, itt vonták össze azokat a ma- hogy Szék 18. századból fenn- gyar csapatokat, amelyek fel- maradt pecsétjén egy csorosz- adata a szerbektől vissza- lya, ekevas és egy kéve búza szerzett területek megszállása látható. Jelentős állattartás is volt. A második világháború- jellemezte a falut, a gazdák a ban a besorozott férfilakosság településtől északkeletre úgy- komoly veszteségeket szenve- nevezett szállásokat alakítottak dett, majd pedig a kitelepíté- ki, az itt emelt istállókban ne- sek következtek, melynek ködő posta, az orvosi rendelő, velték a jószágokat, és a férfiak során a falu németsége szinte a gyógyszertár és a könyvtár tavasztól őszig szinte folyama- teljesen eltűnt. Helyükre job- egyaránt sokat nyomtak a lat- tosan itt éltek. bára felvidéki magyarokat köl- ban, hogy a fiatalok ne költöz- Ez az életforma egészen a töztettek be, a helyi németség zenek el a faluból. 20. századig fennmaradt, a pa- pedig csak a rendszerváltást A hagyományait féltékenyen raszti kultúra átalakulásával követően talált magára. őrző székiek büszkék települé- párhuzamosan mára alig ma- Magyarszék az elmúlt évti- sükre és az együtt elért sike- radt látható emléke. A falu mi- zedekben folyamatosan szépül, rekre. Német nemzetiségi nőségi kézműiparának bizo- az 1906-ban emelt, Puppi Jó- fúvószenekaruk országos ered- nyítéka, hogy a pozsonyi tex- zsef pécsi kőfaragó által készí- ményekkel dicsekedhet, és szá- tilfestő céh tagjai között ma- tett Szentháromság-szobrot mos kulturális rendezvény gyarszéki mestert is találunk a ma újra régi pompájában cso- szívesen látott vendége, akár- 19. század közepén, Pollág dálhatjuk meg. A német nemcsak nyugdíjas kórusuk. Szá- Ignác személyében. Siófok- zetiségi általános iskola, a mos színvonalas hagyomány- ról való, zsidó származású ci- korszerű óvoda, a máig mű- őrző csoport közreműködésé- vel idén immár tizedik alkalommal rendezik meg a Jakab-havi Folklórfesztivált, ehhez jön még a szüreti mulat- ság és az október 2-án megtar- tott búcsú ünnepköre, amelyek mind tartalmas kikapcsolódást jelentenek itt élőknek és ven- dégeknek egyaránt. Magyarszék története bizo- nyítja, hogy a szorgalmas munka, a kitartó összefogás és a céltudatos vezetés komoly sikereket hozhat a falvak szá- mára, még nehéz időszakban is. MAGYARSZÉK 162

A NÉV EREDETE: A Szék gezte azt a gyűjtőmunkát, melynek elnevezés eredetéről több elképzelés eredménye ma az MTA Zenetudo- ismert. A szék maga jelenthet ha- mányi Intézetének egyik igen érté- tárfát, vagy vizes, ingoványos terü- kes állománya, a Kájoni letet, ahol a „székfű” is Kancionále még elérhető dallam- megtelepedett. A határ máig ingo- anyaga, ahogyan még az öreg éne- ványos, lápos rétjei jelzik, hogy kesek emlékezetéből és előadás- akár erről is kaphatta falu a nevét. módján meg lehetett örökíteni. A helyi néphagyomány szerint Az 1970-es évektől a katolikus Mátyás király is megfordult a vi- gimnáziumok ének-zene szakfel- déken, és miután a Királykúti ügyelője, valamint a győri, illetve réten levő kútnál oltotta a szomját, esztergomi nyári Egyházzenei To- a településre érve egy szék segítsé- vábbképző tanára is volt. Tanít- gével szállt le a lováról. ványai és rendtársai egyaránt derűs, mindig lelkes, energikus, HÍRES SZÜLÖTTEK: For- Forrai Miklós, valamint húga, az türelmes és életerős embert láttak rai Magdolna Mária Gregoria is- óvópedagógiában publikáló Ko- benne. kolanővér (Magyarszék, 1918. dály-növendék, Forrai Katalin is. január 22. – Debrecen, 1983. Gregoria nővér Kolozsvárott a Ma- Forrai Miklós (Magyarszék, március 17.) zenész, énektanár és rianumban kezdte meg énektanári 1913. október 19. – Budapest, kutató, a híres zenész Forrai csa- pályafutását, és itt írt egy közép- 1988. december 26.) énektanár, ládból származott. Már édesapja iskolai és gimnáziumi énekesköny- karmester. Debrecenben kezdett el zenész volt: falusi kántor, később vet, melyben nagy hangsúlyt zenével foglalkozni, 1931-től a színházi karmester. Családjából helyezett a népi dallamokra. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis- nemcsak ő végzett a budapesti Ze- 1958 és 1964 között Domokos kola hallgatója. 1941-ben már neakadémián középiskolai énekta- Pál Péter megkeresésére mint a korábbi alma materében tanított, nári, karvezető szakot, hanem Kolozsvári Folklór Intézet külső 1957–1963 között pedig az ének leghíresebb testvérei közül bátyja, munkatársa a székelyek között vé- tanszék vezetője lett. Jelentősebb MAGYARSZÉK 163 MAGYARSZÉK 16 4 MAGYARSZÉK 165 kórusmű kiadásai: Ezer év kórusa, paplak melletti régi paraszt- Öt évszázad kórusa, Liszt férfika- házból. A Széki Borrend Egye- PÁLMA CUKRÁSZDA rok. Hanglemezei: Musica Hun- sület szakértő kezekkel ápolja garica és a Musica Mundana. Az a falu évszázados borászati ha- egyházzene európai művelőjeként gyományait, a nedűk minősé- tisztelik. géről mi is meggyőződhetünk a frissen kialakított trezorban A FALU JÖVŐJE: A Pécs és őrzött borok kóstolásakor. Dombóvár között utazók leg- Érdemes a faluban több többször csak átsuhannak Ma- napot eltölteni, és csillagtúra- 7396 Magyarszék, gyarszéken, pedig érdemes szerűen bejárni a környéket, Kossuth u. 40/b lenne megállniuk és hosszabb amely a Dél-Dunántúl termé- 72/390-796 időt eltölteniük a rendezett és szeti értékekben leggazdagabb tiszta településen. A gyerme- vidéke. A fürdésre, horgá- SZÉKI CSÁRDA kes családokat új és biztonsá- szásra és vízi sportokra egya- gos játszóterek várják, az ránt alkalmas Orfű, az igényes óvodában sóbarlangot alakítot- termálfürdőkről híres Sikonda tak ki a kicsik részére. A Pa- és Magyarhertelend, a csepp- takvölgye Pihenőközpont kőbarlangjáról nevezetes Aba- méltó helyszíne a szabadtéri liget egyaránt alig 10 kilo- falusi rendezvényeknek, ahol méteres körzeten belül talál- baráti társaságok is kellemesen ható, így akár gyalogszerrel is tölthetik el szabadidejüket. könnyen elérhető. 7396 Magyarszék, A Német Nemzetiségi A település legnépszerűbb 66-os úton Egyesület jóvoltából színvona- programja a nyaranként meg- 72/719-225; 30/373-9964 las tájházat alakítottak ki a rendezett Széki-fesztivál. n MAGYARSZÉK 16 6

A TEMPLOM TÖRTÉNETE

Magyarszék első templomát 1333-ban említették először, túlélte a török hódoltság korát, és a 17. század végére az egy- házmegye legöregebb templo- maként tartották számon. Az Őrangyalok tiszteletére újra- szentelt épület rendkívül romos állapotban érte meg a Rákóczi-szabadságharc elmúl- mölcsöst hozott létre a pap- épületet. 1958-ban nagy ün- tát, 1716-ban újra plébániai kertnek nevezett területen, és nepséggel emlékeztek meg a rangot kapott, és Vácsi István egyben a nemzeti irodalom templom 200 éves fennállásá- licenciátus helyett a nagyszom- buzgó pártfogójának is számí- ról, az esővíz miatt az épület- bati szemináriumban nevelke- tott. A falu tiszteletét jelzi, ben azonban komoly károk dett, magyarul, latinul, hor- hogy 1864-ben a templom keletkeztek. 1994-ben a falu vátul és németül egyaránt be- melletti temetőben helyezték népe sietett a segítségére, szélő Farkas György került az örök nyugalomra. 2008-ban pedig közös össze- élére. A művelt plébános 26 A folyamatosan szépülő fogással sikerült a további éven keresztül szorgalmasan templom 1892-ben a pécsi pusztulást megakadályozni, és szervezte a hívek lelki életét, Angster-gyárban készült orgo- a középkori időket idéző, fes- 1742-ben már Székhez tarto- nával gazdagodott, 1913-ban tői helyen álló Istenháza azóta zott Mánfa, Szakáll, Bános, pedig Gebauer Ernő pécsi megújulva várja a hívőket és Rákos, Kovácsszénája, Egyhá- festőművész újította fel az turistákat egyaránt. n zasbér, Husztót, Liget, Barátúr, Pölöske, Budafa, Jánosi, Szo- pok és Komló, és ő kezdte el Z EGYHÁZMEGYE LEGRÉGEBBI HARANGJA az azóta sajnos elvesző anya- A könyvek vezetését is. Az egyre A magyarszéki templom tornya rejti a Dél-Dunántúl legöre- pusztuló templom megújítása gebb harangját. Felirata szerint Florentinus Streckfus felajánlá- azonban már Téglási Miklós sából öntötték Grazban 1689-ben. Az 1729. évi vizita tanúsága esperesre maradt. szerint Szent István tiszteletére szentelték fel, sőt, további két ha- A pécsi székesegyház támo- rang is lakott a tornyában. Az egyiket 1696-ban Szabó Máté költ- gatásával 1758-ban készült el a ségén készítették, a másikat Péter és Pál apostolok tiszteletére, régi templom köveinek fel- szintén a stájer városban gyártották 1720-ban. Az utóbbi két ha- használásával az új épület. rang az idők folyamán eltűnt, helyettük 1882-ben Gruzling Ferenc Szószéke copfstílusú, gyónta- akkori plébános hozzájárulásával újakat szenteltek, de az I. világ- tószékei és a padok egy része háborúban ezeket is elvitték beolvasztani. A minden délben meg- a pécsi székesegyházból szár- szólaló új harangokat 1923-ban készítették Rudle Ignác pécsi és maznak. A leghosszabb ideig Szlezák László budapesti műhelyében, mellettük pedig továbbra Gruber György plébános szol- is hallgathatjuk az egykori derék sváb felajánlásából készült ma- gálta a székieket, aki 1815– tuzsálem méltóságteljes kondulását. n 1864 között gyönyörű gyü- MAGYARSZÉK 167 MÁGOCS 168

Mágocs történetének kezdete az Árpád-korra nyúlik vissza. Első említése 1251-ből maradt fenn, ekkor egy bencés kolostor működött itt. Ők bir- tokolták a kolostor közelében kialakuló települést is, de otthonra leltek itt a ferencesek is, akiknek a jelenléte egészen a török korig kimutatható. A hódoltság évszázadaiban ma- A kétezer-ötszáz lelkes Má- gyar lakossága teljesen eltűnt, gocs Baranya megye északi te- helyükre görög katolikus rületén, a Mecsek északi délszlávok telepedtek le. A Rá- előterében helyezkedik el. kóczi-szabadságharc idején Közúton könnyen megközelít- Mágocs teljesen elnéptelene- lágháborúig fennmaradt. A 18. hető a Dombóvárt Bonyhád- dett, a pécsi pálos rendház ke- század közepétől zsidó közös- dal összekötő úton. Mágocs a zébe kerülő pusztára 1718-tól ség is megjelent Mágocson, Sásdi kistérség második legné- kezdve telepítettek le magyar ami a település gazdasági sú- pesebb települése, az Észak- családokat. Melléjük 1740-től lyának bizonyítéka. Hegyhát természetes köz- kezdve több hullámban német A Pálos rend feloszlatása pontja. Neve a mag szóból telepesek érkeztek bajor és után Mágocs a Királyi Vallás- származó ősi magyar személy- osztrák területről. 1770-ben alap birtokába került, és ez a névből képzett alak, amit már az itt élők kétharmada változás elősegítette további megőrzött az évszázadok fo- német anyanyelvű volt, és ez fejlődését. 1816-ban mezővá- lyamán. az arány egészen a második vi- rosi rangot kapott, új pecsét- MÁGOCS 16 9 MÁGOCS 170 MÁGOCS 17 1 jén pedig egy barokk tornyú senyképes minőségben készüljenek, téglatemplom, valamint egy s a külföld e nemű cikkeit pia- nőalak – kezében búzakévével cunkról lehetőleg kiszorítsák, s így és sarlóval – szerepelt. A hazai iparosaink vagyonosodását ranggal együtt vásártartási előmozdítsák, továbbá a fazekas és jogot is szerzett a település, kályhás mesterséggel foglalkozó 1845-ben a Hegyháti járás felnőtteknek oktatást és útbaigazí- székhelye lett és szolgabírói tást adni az agyagiparhoz tartozó központtá vált. elméleti és gyakorlati ismeretek- A 18. század közepétől a falu ben”. Az intézet igazgatója: gazdasága ütemesen fejlődött, Marath József, helybéli kály- a német iparosok néhány év- háscsalád leszármazottja, taná- tized alatt tizenhárom céhet rai pedig Hübner Rezső, alapítottak, melyek 1873-ban Krammer Károly és Bach ipartestületté alakultak. A Gyula, szintén mágocsi fehér- híres iparosok közé tartozott iskolái és az iparos tanoncis- edényesek voltak. az orgonaépítő Unger család. kola mellett 1887-ben Trefort A mágocsiaknak nagy szere- Miklós 1836-ban alapította Ágoston kultuszminiszter ren- pük volt az óbányai fazekasság meg vállalkozását, amely deletére itt nyitotta meg ka- fejlődésében. Például idősebb Endre fia 1931-ben bekövet- puit a megye első agyagipari Müller János óbányai fazekas kezett haláláig folyamatosan iskolája is. Az oktatás célja, felkereste Bach Gyulát, és it- működött. A legnagyobb hír- „...hogy a tanulók a Mágocs és vi- teni tapasztalatai alapján épí- névnek azonban kétségkívül a dékén háziiparszerűleg űzött faze- tette fel később az első mágocsi fazekasok örvendtek, kasmesterségben szakszerűen kiké- Retour-kemencét Óbányán. akiknek termékei messze föl- peztetvén az itt régóta dívó edény- Az agyagipari iskola ízlése, dön híresek voltak. Nem vé- neműek és kályhamunkák eddigi Bach Gyula munkáin keresztül letlen, hogy színvonalas elemi alakjukban, de tökéletesek és ver- edényei formájára és díszítmé- MÁGOCS 172

nyére is hatást gyakoroltak. bolt, a házak nagyobb része le- Fia, ifjabb Müller János 1916- égett. ban így ír: „22 éves koromban Ennél is sokkolóbbnak szá- Mágocsra mentem a Spengler csa- mított a világháború, és az azt ládhoz, hogy megtanuljam a kály- követő események sora. A ki- hakészítés mesterségét. 1938 telepítések ugyanis rendkívül októberétől fél évet töltöttem súlyosan érintették Mágocsot, náluk. 1943- 44-ig önálló lettem, ezernyolcszáz német lakost ül- s én is építettem magamnak apám döztek el, helyükre Kiskundo- után egy Retour-kemencét.” A rozsmáról és a felvidéki határban található Téglaházi- Nemeskajal, Szenc és Felső- dűlőben téglavető működött, szeli falvakból érkeztek telepes ahol egészen 1930-ig itáliai családok. Mágocs a 20. század munkások dolgoztak, akik második felében is megtar- után Olaszfalunak is nevezik totta központi szerepét. 1982- ezt a helyet. tudtak előteremteni. Az állat- ben nagyközség lett, 2009-ben A kézműipar mellett a me- tenyésztésnek szintén nagy ha- pedig elnyerte a városi rangot. zőgazdaság is kiemelkedő szín- gyománya volt. A szarvas- Napjainkban mintegy százhet- vonalú volt. A hagyományos marhák, a juhnyájak és a disz- ven társas és egyéni vállalkozás búzatermesztésen kívül már nókondák mindennapos lát- működik a teljes infrastruktú- korán megjelentek a szőlős- ványnak számítottak a faluban, rával rendelkező, szép fekvésű kertek a környező dombolda- és évtizedeken keresztül itt településen. lakon, és az itteni bor hamar működött a baranyai pulyka- Mágocson messze földön keresetté vált. A szőlő mellett tartás egyik központja. híres kulturális csoportok ala- a dohánytermesztés volt a má- A 20. században több meg- kultak a 20. században. A helyi gocsiak másik fontos profilja, próbáltatás is érte a települést. földműves szövetkezet vegyes amiből komoly jövedelmet 1940-ben óriási tűzvész tom- kara Balaton Mátyás karnagy MÁGOCS 173

HATÁR FOGADÓ

7342 Mágocs, Béke u. 36. 30/640-9308 hatarfogado.co.cc www.facebook.com/ hatarfogado 16 fő, 60 fős étteremmel

HORGÁSZTÓ és zeneszerző vezetésével az MONDA. A falu északi ha- 1950-es években országos si- tárában van egy szakadékos, bok- ÉS VENDÉGHÁZ kereket ért el. Ezek hatására ros, gödrös hely, melynek német 1960-ban – amikor Kodály neve „Drachenloch”, a mágocsiak Zoltán Mágocsra látogatott – szerint „Tráhelok”. Itt tanyázik a a mester hozzájárulásával fel- hétfejű sárkány, aki elviszi a rossz vehette a Kodály Vegyes Kar embereket. nevet. Mivel a zenetudós ezt csak két énekkarnak engedte Nem messze a hétfejű sárkány meg, igen nagy kitüntetésnek tanyájától található a Fölső-högy, 7342 Mágocs, Külterület számított ez a gesztus. más néven Kutya-hegy. Régen itt 30/300-5567 Német nemzetiségi nép- erdő volt, és sok gondot okozott az [email protected] táncegyüttes, kórus és fúvós- erdő kivágása. A favágók folyton magocshorgaszto.hu zenekar is működik a tele- káromkodtak: „Das ist a Hunds- 12 fő pülésen. berg”, azaz: „kutya egy hegy”. n MÁGOCS 174

TEMPLOMOK mazó 19. századi festmény, amely a 16. századi német re- A mai templom helyén már neszánsz festő, Lucas Cranach a 13. században egy bencés (1472–1553) Madonna Keresz- apátság és egy ehhez tartozó telő Jánossal című, csodálatos templom állt. A rendház a 16. festményével mutat hasonló- századig működött, a török ságot. kor viharai azonban elpusztí- A falu határában levő kolos- tották. Az 1729-es vizita szerint tori dűlőben állt a középkor- a hajdan hatalmas templom ban a Szent Gergely tiszte- romokban hevert, csupán a letére emelt, az 1460-as évek- hajója volt használható. 1738- ben a ferencesek kezébe került ban a hívek fatemplomot épí- templom, melyhez egy feren- tettek a maradványokhoz. ces kolostor is épült a földbir- A ma is látható templomot tokos, Bodó Gergely jóvol- 1804-ben építették, homlok- tából 1459-ben. A templom és zata copfstílusú. Főoltárképe a kolostor 1543 körül évszáza- Karl Bachmayer bécsi festő al- dokra elnéptelenedett. A 18. kotása, Mária és Erzsébet ta- században a pálosok használ- lálkozását ábrázolja. Ez az ták, de az épület 1795 körül le- 1779-ben készült festmény, va- monkos templomból került égett, köveit pedig a 19. század lamint a szintén itt található Mágocsra. Szintén itt található elején az új egyház építésekor Szent Anna-oltár a pécsi do- egy ismeretlen művésztől szár- végleg elhordták. n MÁGOCS 175 MÁNFA 176

gyezték fel a faluról: „Török földesuruk (Szaisz Aga) volt Pécs- ről. Évente vajat szolgáltattak neki, továbbá adóban 3 forintot, továbbá szántottak a faluból, hol három, hol két napot. A török császárnak Kanizsára adóztak hol 15, hol 20 forintot, ezenkívül 160 okka lisztet. Földesuruk Széche- nyi Pál volt. Évente 3 forint 50 A nyolcszázhatvan lelkes dénárt adtak neki. A munkák he- település Pécs és Komló kö- lyében pedig, mivel neki nem zött félúton, mindkét várostól mentek dolgozni, az egész faluból alig tíz kilométerre fekszik. A 50 dénárt kapott.” Más forrás- középkori forrásokban még ból tudjuk, hogy több szőlőt Melegmálfalunak említették, is összeírtak, ami a mánfaiak minőségűnek számított a kör- ami akkori szóhasználatban folyamatos jelenlétéről tanús- nyéken. A kortársak szerint a napos hegyoldalt jelentett. Ez kodik. többnyire réginek számító tő- rövidült és módosult a mai Katolikus magyar lakói kékről inkább vörösbort készí- alakra. (1742-ben hatvanöt felnőtt) tettek. Mánfa már a középkortól már a pécsi székesegyház job- Állatok közül különösen a kezdve lakott település. 12. szá- bágyainak számítottak. szarvasmarha volt jelentős, zadban épült temploma a Dél- A falu határában jelentős ezeket eladásra és igavonásra Dunántúl egyik legszebb gyümölcstermesztés folyt, erre egyaránt használták. A mező- Árpád-kori emléke. A pécsi utal az a feljegyzés, ami a gazdaságon kívül a falu határá- püspök birtokai közé tartozott templom körül több mint hat- ban levő kőbánya is meg- település lakói túlélték az osz- van alma, körte- és barackfát élhetést biztosított a helyiek- mán hódoltság időszakát. említ. Sok családnak volt sző- nek. Az itt kitermelt könnyű, 1695-ben a következőt je- lője a domboldalban, ami jó lyukacsos, tufás kőzet kiváló MÁNFA 177 alapanyaga volt nagyobb épü- leteknek, ilyenből készítették a mánfai templomot, és a pécsi székesegyház építéséhez is ez a bánya szolgáltatta az építőanyag jelentős részét. Meg kell még említeni a faki- termelést és a fuvarozást, mint a mánfaiakra oly jellemző munkát. Kocsijaik gyakran fel- tűntek a pécsi vásáron, ahol a rossz mecseki utakon leszállí- tott rönkfáikat akarták eladni. Magyar lakossága mellé a 19. században folyamatosan érkeztek német családok, ará- nyuk a 19. század végére elérte a harminc százalékot. 1827- ben iskola létesült a faluban. Az uradalom által épített in- tézményben csak télen volt ta- nítás, a munkával pedig az Agárdon született Kassai Já- nost bízták meg, aki korábban már Magyarszéken is dolgozott. A környéken megnyitott bányák tovább erősítették a falut. A férfiak munkát vállal- tak, az asszonyok pedig a bá- nyászoknak adták el jó pénzért a tejet. 1928-ban az elsők kö- zött villamosították a falut, és úgy tűnt, hogy Mánfa fényes jövő előtt áll. 1949-ben hozzá- csatolták Budafát, de 1958-ban a falu hosszú évtizedekre elvesztette önállóságát, mert be- olvasztották az államilag támogatott Komlóba. 1991- ben népszavazás útján újra ön- álló település, és a sikondai fürdőhöz, az abaligeti barlang- hoz és a pécsi belvároshoz való közelsége ismét vonzóvá tette a turisták számára. n MÁNFA 178

ÁRPÁD-KORI TEMPLOM A Pécset Kaposvárral össze- kötő út mellett, a falutól más- fél kilométerre bújik meg az ország egyik legrégebbi falusi temploma, amelyet Sarlós Bol- dogasszony tiszteletére szenteltek fel. A 12. században épült román stílusban. Hosszúkás, négyszögletű hajóját dongabol- tozatos, eredetileg félköríves, ám a 13. században négyszögle- tesre átépített szentély zárja le. A hajónak eredetileg félköríves ablakai voltak, ezek közül az szentelték fel. Az oltárkép püspök is meglátogatta a falut, idők folyamán többet csúcs- azonban már ekkor is Mária tapasztalatairól Haas Mihály ívesre alakítottak. A hajóhoz mennybemenetelét ábrázolta. megyeleírásából értesülünk. „A kívülről hozzáépített, kecses Az 1740-es évek elején Varsányi pécsi templomon kívül a Pécshez tornyán szintén román kori István, a templom mellett élő közel fekvő mánfai igen-igen régi ikerablakok láthatók, amelye- remete felújította a hívek ado- templomon is látszanak még a régi ket oszlopok választanak el mányaiból az épületet, amit művészet némely nyomai. Portalja egymástól. Két középkori kő- ezután újraszenteltek, és ekkor gyönyörű fehér márványból készült medencéje ma is látható. A kapott új templomtitulust. góth stílben, és Klimo püspök… templom a tatárjárás idején el- Keresztelőkútját 1742-ben a irományaiban régi falföstmények pusztult, ezt követően építet- magyarszéki templomba szállí- említtetnek, melyek még akkoron ték újjá, majd a 14. században tották, mert az ottani elveszett, láthatók valának benne… Midőn kibővítették, és gótikus stílus- és a mánfai hívek többsége is a külvakolat levakartatott, egy egé- ban átépítették. Ekkor az ode járt misére. szen vörös ruhába öltözött barát északi falát elbontották, és 1756-ban Klimo György képe lőn látható.” három méterrel meghosszab- A beszámolóból tehát kide- bították, majd támpillérekkel rül, hogy még a 18-19. század- megerősítették. Nyugat felől ban is csodájára jártak a csúcsíves kaput építettek, fe- falakon látható festményeknek. lette kicsiny, félköríves ablakot A sekrestyét szintén a 19. szá- vágtak. Az épületet fallal vették zadban építették hozzá, és körbe, ez azonban védelmi cé- ekkor készült el a déli kapuzat lokra alkalmatlan volt. is. 1975-ben műemléki helyre- A török hódoltság idején a állítást végeztek rajta, amely- templom egy karzattal gazda- nek során igyekeztek az eredeti godott, a leromlott állagú épü- arculatát visszaadni a temp- letet azonban csak a hódítók lomnak. Ez sikerült, és most kiűzése után, 1687-ben újítot- évről évre több látogató kíván- ták fel. Ekkor még a Szeplőte- csi Mánfa csodálatos környe- len Fogantatás tiszteletére zetben álló Istenházára. n MÁNFA 179

A TEMPLOMRÓL TÖBB MONDA IS FENNMARADT „A pogányok elől mene- külő Szent István király táltos lova lábnyomán épült, mint az oroszlói régi templom, s odébb még a kercseligeti: ek- kora ugrásokkal szállt a szent király paripája.”

„A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Amikor egyszer a pásztor felébredt ebéd utáni szunyókálásából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, el- indult a hang irányában. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva beakadt a fo- lyondárba, amely körülfonta a kis templom harangját, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A kongást meghallották még Budafán is, ahová egykor elmenekültek a mánfaiak. – Visszahív a harangunk! – ölelték át egymást sírva az öregek.” n MÁNFA 180

KŐLYUKI-BARLANG A KŐLYUKI- 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek hegység- BARLANG LEGENDÁJA ben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. A cseppkő- A törökök kirabolták Mátyás barlangot elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt budavári palotáját. lbrahim basa benne. A kortárs Haas Mihály leírásából tudjuk, hogy a nép Király- a rablott kincsekkel és Mátyás likának nevezte. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula könyveivel a Mecsek egyik rejtett vezetésével kezdték meg. A barlang ÉNy-DK-i és erre haránt irányú barlangjában, talán éppen a törések egymásba kapcsolódó rendszerében alakult ki. Az 57 m Kőlyukban húzódott meg. Itt la- hosszú, viszonylag könnyen járható folyosó szifonnal végződik. A kott egy aggastyán a lányával. barlang kiépítve nincs, jelenleg le van zárva. lbrahimnak megtetszett a lány, s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: „Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt!” - lbrahim kinevette az átkozódó aggastyánt, a leányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ebben a pillanatban szörnyű vihar támadt; hatalmas kövek gördültek a kijárat elé. Ömlött az eső. A barlang fölött volt egy tomba, ami pillanatok alatt megtelt vízzel. A víz áttörte a barlang falát, és rázúdult a BAKANCSOSOK PARADICSOMA benne levőkre. Megsemmisült lbrahim basa a lánnyal együtt, s Nem bánják meg azok a kirándulók, akik a Kőlyuki-barlang im- velük a sok kincs és Mátyás pozáns bejáratától tovább merészkednek a völgyben. Akár a Zsidó- drága könyvei is. völgy irányába, vagy a Mecsek egyik legvadregényesebb részére, a (2013-ban KORRÓ cím- Nagy-Mély-völgybe kalandoznak, páratlan szépségű tájat ismerhet- mel mesekönyv jelent meg a nek meg. településről, melyben a két A piros jelzésen kalandozva a zúgókkal tarkított Nagy-Mély-völgy legenda – a templomé és a szurdokát fedezhetik fel, a zöld sávot követve a hangulatos és lát- barlangé – benne foglalta- ványos Ágnes-vízeséshez juthatnak el. Innen pedig már csak egy tik.) n kőhajításnyira van a híres Melegmányi-völgy, ahol a Mecsek legnagyobb vízesésének látványában gyönyörködhetnek a bakancsos tu- risták. A környék forrásokban, patakokban bővelkedő szurdokvölgyeit tavasszal az illatozó medvehagyma tengerként borítja el. Nyáron a lapuval, páfrányokkal benőtt erdőszélek és tisztások látványa, ősszel a bükkerdők színkavalkádja, télen pedig a befagyott vízesések hangulata fogadja az erre járókat. n MÁNFA 18 1 MÁNFA 182

MÁNFAI FALUSÉTA SARLÓS BOLDOGASSZONY FŐTÉR PARK Kiss József tér Fábián Béla u. 30. Mánfa, Fábián B. u. 58. Sarlós Boldogasszonyt a falu 72/482-145 védőszentjének tartják, az ő A tér elsősorban rendezvények tiszteletére emelték az Árpád- helyszínéül szolgál, jelenlegi kori templomot is, ezért néz a formájában 2011-ben adták át. szobor a templom irányába, melyet 2011-ben állítottak és szenteltek fel.

HARANGLÁB Óvoda u. 32. Az 1800-as években épült, jel- legzetessége, hogy teteje is tég- lából készült. Ma is működő harang, mely reggel, délben és este adja hírül a pontos időt, ÁBIÁN ÉLA de emellett lélekharang funk- F B ciója is van. EMLÉKPARK TEMETŐ Fábián Béla u. 79. JÁTSZÓTÉR Fábián Béla Pécsett született, Külterület de ebben a házban nevelke- Óvoda u. 22. 1948-1956 hőseinek emlékére dett. A II. világháború idején A 2008-ban átadott, természe- emelt kopjafa, melyet a mánfai 1945 februárjában a barcsi tes anyagokból készült játszó- „Házasok klubja” nevű társa- Dráva-híd felrobbantásakor tér kedvelt hely a gyerekek dalmi szervezet készített. Min- hősi halált halt. körében. den évben ez ad helyszínt a megemlékezéseknek. ÉLETFA Fábián Béla u. Az életfát pályázati segítséggel állították, s 2011-ben avatták fel. Minden növényi ábrázolás közül az életfa (más néven vi- lágfa) a legösszetettebb és leg- egyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlő- désre és növekedésre, a folyto- nos megújulásra. MÁNFA 183

ÁRPÁD-KORI TEMPLOM Külterület A XII. században épült román stílusú kis templomot a század végén bővítették, majd a XIV. században átalakították, és közel kétszeresére növelték a belső terét, kívülről támpillé- res fallal zárva le. A templom a török hódoltság alatt is épen maradt. TÓ Külterület

A magánkézben lévő tó gyö- nyörű környezetben fekszik, ideális pihenőhely a csendre, kikapcsolódásra vágyóknak.

KŐLYUKI-BARLANG Külterület A barlang ÉNy-DK-i és erre haránt irányú törések egy- másba kapcsolódó rendszeré- ben alakult ki. Az 57 m hosszú, viszonylag könnyen járható fo- lyosó szifonnal végződik. A szép környezetben található- barlang kiépítve nincs, jelenleg le van zárva. MÁNFA 184

FEHÉR KŐ ABONYI-HÁZ SZILOS VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Abonyi István Szeitz Józsefné Hohn Jánosné Mánfa, Óvoda u. 18. Mánfa, Szilos köz 2. Mánfa, 72/483-576; 30/327-8549 72/485-574; 30/357-7959 Fábián Béla u. 83. [email protected] [email protected] 72/483-737 www.sites.google.com/site/ www.szilospanzio.ewk.hu [email protected] abonyihaz 2 apartman, www.manfa.hu különálló ház, 9 férőhely 10 férőhely különálló ház, 5 férőhely ROMANTYK KŐLYUKI MUSKÁTLIS VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ VENDÉGHÁZ

Balázs Elsbieta Somogyvári Józsefné Ferenczné Horváth Ágota Mánfa, Mánfa, Mánfa, Árpád u. 1. Péter-dűlő 1. Ciframalom u. 1. 70/527-7673; 20/326-3448 72/484-848 20/353-7494 [email protected] [email protected] e-mail: [email protected] www.muskatlisvendeghaz.hu www.romantyk.hu www.kolyukivendeghaz.hu különálló ház, 9 férőhely 2 faház, 10 férőhely lakrész, 8 férőhely MÁNFA 185

G&G PANZIÓ MECSEK ÉS ÉTTEREM PIHENŐ ÉTTEREM BÁNUSZ TANYA

Részlet a meséből Korró gyengéden simított végig a göcsös fakérgen, ahonnan egykor levágta azt az ágat, amely aztán sok harcban fegyveréül szolgált. A telihold sárga fénnyel világította 66-os út mentén meg a hegytetőn álló, magányos Mánfa, Bánusz tanya 1. 30/357-5465 fát. Girbegurba ágai vészjóslónak 72/581-336 nyitva: tűntek az éjszakában. Ennek elle- [email protected] minden nap 0-tól 24 óráig nére Korró mégsem érzett félelmet. www.banusztanya.hu [email protected], Sőt. Valami kimondhatatlan biz- 25 férőhely [email protected] tonság lengte körül, akárhányszor www.mecsekpiheno.hu kijött az erdő legöregebb fájához. KŐLYUKI Most is szó nélkül hallgatta a vén MÁNFA KÖZSÉGI gyertyánt: BETÉRŐ – Látod az ágaim, hasonlíta- KÖNYVTÁR nak rád. Mert én is cigányok va- ÉS TELEHÁZ gyok, akárcsak te – mutatott magán végig a fa. – Épp oly gö- csörtös. Míg beszélt a gyertyán, egy holló szállt a felső ágára. Egy fehér holló. – Jöttek érted, indulnod kell – búcsúzott el a fa a fiútól. A sárgán derengő telihold fénye megtörte a két árnyat, a világost és sötétet, ahogy a hollók tova- szálltak a hegyeken túlra. Mánfa, Ciframalom u. 1. 72/484-895 [email protected] www.kolyukibetero.hu Mánfa, Fábián Béla u. 58. Bakancsos turistákat, 72/482-145 és az autósokat egyaránt [email protected] házias ízekkel várják www.manfa.hu

MÁZA 188

nak dolgozni Bonyhádra, Szek- szárdra. Története 1235-től datál- ható, s az itt élők életmódját állandó kettősség jellemzi. Ezt jelképezi a címerében található búzakalászt és szőlőindát ki- egészítő bányászlámpa, amely a település életében oly fontos szénbányászat virágzó évtizede- A Kelet-Mecsek egyik völ- ire utal. De nem csupán a ha- gyében, a Mázai-vadvíz és a gyományos paraszti gazdál- Völgységi-patak találkozásánál kodás attribútumainak számító fekszik Máza. Saját vasúti meg- gabonatermesztés és szőlőmű- állóval rendelkezik, de közúton velés, valamint az ipari mun- ben feltűnő jezsuita páterek is könnyen megközelíthető kásság jelenlétét feltételező egyaránt gyakori vendégek le- Komló és Bonyhád irányából. bányászat egymás mellett élése hettek közöttük. Az ő segítsé- Neve vagy ószláv eredetű, vagy különleges a maiak szemében, gükkel sikerrel vészelték át a egy honfoglaló magyar sze- hanem hogy két vármegye is felszabadító háborúk borzal- mélynévből származik. Az hosszú küzdelmet folytatott mait, és így kerültek több más ezerháromszáz lelkes települé- Mázáért. Az Árpád-kortól faluval együtt a Baranya és sen minden olyan infrastruk- kezdve lakott falu népei a török Tolna vármegye között kitört turális beruházás megvalósult, időkben is kitartottak, és bár határperbe. Az éveken keresz- ami kényelmessé teszi a min- templomuk soha nem volt, a tül tartó viszály végén Máza dennapokat. A városokhoz való térségben tevékenykedő pro- Tolnában maradt, ám egyházi- közelsége miatt sokan választ- testáns prédikátorok és a 17. lag a Baranyához tartozó Szász- ják lakhelyüknek, és innen jár- században mind rendszereseb- vár filiája lett. Birtokosának is MÁZA 189 MÁZA 190

a pécsi székesegyház, valamint kettős életmód sokakat vonzott, a papnevelésért felelős szemi- így ekkortól kezdődően a la- nárium számított, és ez sokat kosság száma folyamatosan nyomott a latban. nőtt. A Dombóvár-Bátaszék A legalább nyolcszáz éves vasútvonalba való bekapcsolá- Máza sorsáról a 18. századtól sával még könnyebben lehetett kezdve sokasodnak meg a for- megközelíteni, ezért a nagybe- rások. A magukat – Bél Má- fektetők számára is megérte itt tyás leírása szerint – Vérbulcsú beruházni. 1864-ben Drasche leszármazottainak tartó kör- Gusztáv szerezte meg a kőszén- nyékbeli magyarok közül 43 bányákat, aki testvérével, Hen- katolikus és 6 református csa- rikkel együtt az egész mo- lád küzdött az új élet megte- narchia legnagyobb bányavállal- remtéséért 1721-ben a tele- kozójának számított. Nem vé- pülésen. Egy következő össze- Máza aranykora a határában letlen, hogy mészégető, az írás szerint a kétnyomásos fekvő kőszénbányák megnyitá- 1890-es években pedig máig földművelést folytató lakosok sával kezdődött. A környékbe- működő téglagyár nyitotta meg inkább a bortermelésből és a liek talán már egy kicsit kapuit. Az ipar hozta fejlődés környező erdők gazdag faállo- korábban is megszimatolták a mellett mindvégig jelen volt a mányából remélhettek komo- lehetőséget, mert a 18. század paraszti életformában gyöke- lyabb jövedelmet. Jellemző, végétől németek költöztek a fa- rező hagyomány ápolása is. hogy ekkor még úgy tűnt, „he- luba. Ők a település alsó ré- A református Váralján keresztül gyei kövesek, sziklásak,…nincs szein húzták fel házaikat, és intenzív kapcsolatot tartottak a ezekből…semmi haszon.” Pedig hamar bekapcsolódtak a szer- sárközi magyarsággal, előszere- ha tudták volna, hogy e ha- számfakészítésbe, szénfuvaro- tettel vásároltak a tolnai kék- szontalan kövekből indul meg zásba. Az 1829-ben indult festő műhely termékeiből, és Máza a gazdagodás útján, biz- nagyipari bányaműveléssel je- 1904-ben két tucat mázai női tosan másképp tekintettek lentősen megváltozott Máza ar- színes hímzés került a szek- volna rájuk. culata. Az iparos-földművelő szárdi múzeum állományába, MÁZA 191 MÁZA 192

amelyek mintázata szintén ez irányba mutat. A település gya- MÁZAI rapodását jelzi, hogy 1913-ban gyönyörű templomot szentel- VALLOMÁSOK tek fel Rózsafüzér Királynéja „Erdeje vagyon jobban hosz- tiszteletére a katolikus hívek szan, mint szélesen kiterjedésű az számára, amely jól illeszkedett ugy neveztetett ’Metseki’ Hegyek- a bányászközösségek pasztorá- ben bükkfákkal felékesítve, mely ciós folyamatába, hiszen szá- többnyire kősziklával kedveskedik, mos egyház épült ekkor, lelki ugy annyira: hogy némely helyeit gondozásuk céljából. 1945-ben a kövek és gödrök miatt a jószág elszakadt a szászvári anyaegy- zenekar mára évente több mint legelőt meg sem járhatya.” háztól és önálló lelkészséggé tucat felkérésnek tesz eleget, alakult, 1985-től Györe filiája- 1997-ben elnyerték a Magyar- „Ezen ’mázai’ lakosoknak a ként a szászvári plébános gon- országi Német Nemzetiségi legnagyobb mulatságok vasárna- dozza. A templom ma felújítás Fúvószenekarok I. Országos pokon és ünnepnapokon, kivált a alatt áll, hogy méltó állapotban Találkozóján a vándorzászlót, a korosabbaknál, ha először mezei ünnepelhesse meg közelgő fődíjat, majd ezt két alkalom- munkájának virágját és szőlejét centenáriumát. mal megismételték Nagymá- megtekénti, azután vagy pint- A bánya 1966-ban bekövet- nyokon, és ezzel ez a rangos zébe, vagy kortsmába veszi kezett bezárása után nehéz ereklye a Mázai Bányász Fú- magát, és ott tölti az öreg óráit.” helyzetbe került a település. vószenekar tulajdonába került. Néhány évtizedig önállóságát is Szintén a falu értékei között „...bora oly ditséretesre méltó, elvesztette, miután 1974-ben említhetjük gyönyörű fekvé- hogy gyakortább ama híres szek- egyesült Szászvárral. Igaz, sét, ahonnan számos turistaút- szárdi borhoz hasonlítani lehet.” 1991-től ismét önálló, és vonalon csatangolhatunk a immár végérvényesen Baranya Mecsekben. A történelmi he- „Bogár út Márévára felé veze- megyében keresik a boldogu- lyek szerelmeseinek kötelező a tett. Ezt az utat használta a két lásukat az itteniek, akikben mázai vasútállomástól délre várúr, Bogár Imre Mázáról és megmaradt a szülőhelyük fekvő domboldalban megbúvó Móré László Egregyről, ők ketten iránti ragaszkodás. Nem vélet- koromszói apátság ásatásainak ugyanis a legjobb barátságban lenül, hiszen van mire büszké- megtekintése, ahol kis szeren- éltek.” nek lenniük. Az 1952-ben csével még Patton Gábor ré- alakult Mázai Bányász Fúvós- gészt is ott találják egy „Bánom-horgos, vagy újabb beszélgetés erejéig. keletű nevén ’ku*va horgos’. A nagyobb távok kedvelői a Ezen az úton jártak ugyanis a jól felfestett turistautakon el- férfiak pinceszerre, és vitték a ki- juthatnak az Óbánya feletti kapós asszonyokat, itt egyszer egy Réka-várhoz, vagy az Egregy párt tetten értek.” melletti Máré-vár falai alá. A település kiemelkedő „Ördög hegy nagy kősziklás rendezvénye a Diófesztivál. hegy, a köznép egymást ijesztgette Érdemes tehát több napra az ördöggel, minthogy e hegyen, tervezni a látogatást Mázára, ha erősen lebocsátja valaki a ahol a helyiek optimistán te- lábát, dobogás hallik.” kintenek a jövőbe. n MÁZA 193

A BARÁTOK TITKA: zák… a törökök betörésekor el- pusztíttatván minden korommá KOROMSZÓ égettetett, s innen veszi eredetét A mélységes múlt rengeteg „Koromszó”. Jelenleg e helység titkát őrzi némán a lombsuso- szántóföld”. gós, sejtelmes Mecsek, és csak Hagyjuk most a hibás népi óriási küzdelmek árán csikar- etimológiát, hiszen a név az hatnak ki belőle néhány törté- égetéssel nyert irtásföld és a netet a legkitartóbb faggatói. kiszáradt patakmeder jelentésű Akár a Jelenések Könyve titok- szavaink szóösszetételéből szár- zatos asszonya, sokszor csak mazik, inkább csodáljuk a ko- egy-egy szót árul el az arra ér- rabeli emlékezetet, amely demeseknek. Ez pedig a völgy- évszázadokon keresztül fenn- ségi Máza határában így tartotta a szerzetesi kolostor hangzott: Koromszó. Autós hagyományát. Ennél sokkal térképek nem jelzik, de még a tózniuk a kíváncsiaknak, ha többet ugyanis a középkori ok- megsárgult pergameneken is többet akarnak tudni Korom- levelekből sem tudhatunk meg. csak elvétve találkozunk ezzel a szó titkáról. Maradnak a puszta Egy hamis, vagy 1250, esetleg névvel. Pedig valamikor a tatár- kövek, a föld mélyén lapuló 1340 körül keletkezett irat sze- járás vérzivataros napjaiban, az néma csontok és a népi emlé- rint már állt „Koromszó nemese- utolsó Árpádok uralma idején kezet, amely mesékbe csoma- inek monostora”. Arról azonban élő település volt a Máza vasút- golva őrizte meg a múlt már nem tudósít a scriptor, állomástól délre fekvő dombol- örökségét. Mindezeket Ko- hogy ki alapította, ki volt a vé- dal lankása, ha igaz a história. romszó elkötelezett kutatója, dőszentje, és melyik szerzetes- Hiszen hiába ütünk fel ko- Patton Gábor régész tárta fel, rend tagjai élték itt moly könyveket, tudós em- gyűjtötte össze, aki a legfigyel- mindennapjaikat. Lehet, hogy berek munkáit, ahány írás, mesebben hallgatta a sejtelmes a magyar történelemből jól is- annyi történet. Bizony, így van suttogást. A 19. században meg- mert Csákok egyik oldalága te- ez a történelemmel, a múlt induló gyűjtések idején már metkezett a néhány éve feltárt lassú folyásának hordalékából csak kövek hevertek szanaszét a sírokba, az sem kizárt, hogy kiszűrt foszlányokat sokféle hajdani kolostor területén. Egy Szűz Mária volt a kolostor pat- módon rakosgathatjuk össze 1829-ben készült leírás szerint rocíniuma, és esetleg a nép- történetekké, de nincsen hite- „…a falutól [ti. Máza] Négy szerű bencések telepedtek át a les tanú, ki megerősíthetné iga- Nyilnyi lövésre volt egy Koromszó közeli Bátáról. De a saját korá- zunkat. Ami biztosnak tűnik: Névű Klastrom Dél fele építve, ban tágasnak számító három- valamikor a 13-14. században Mellynek Omladékjai most is tsu- hajós bazilika romjai virágzó kolostor működött Korom- dálkozást indittatnak, jól lehet a egyházi életről tanúskodnak, a szón, ám ezen túlmenően Vár már elpusztult, de a funda- mindennapi tárgyak, kulcs, fa- marad a múlt homálya. Nem mentomát most is ásván a lakosok zekak, csuprok – a múlt átros- véletlen, hogy a legfrissebben az abból ki szedett Kőveket Épü- tált hordaléka – pedig az itt megjelent munkában ezt talál- letnek használják...”. Pesthy Fri- élők mindennapjainak bizonyí- juk Koromszóról: „Az itteni ko- gyes 1864-ből így örökíti meg a tékai. A legkésőbb a 16. század- lostor létrejöttének körülményeit és népi emlékezetet: „...itt hajdan ban elpusztult szerzetesi történetének jelentős részét homály barátok kolostora lévén, honnan közösségről ennél többet azon- fedi”. A tudomány ezen a pon- még a mai napig is az alapköveket ban eddig nem árult el a titkok ton megáll, máshol kell tapoga- a lakosok ház építéséhez alkalmaz- tudója... n MÁZA 194

RADICS-HÁZ KISS JÓZSEFNÉ TAKÁCS ISTVÁN

Radics Ferenc kosárfonó táska- és pólókészítő Máza, Máza, Felszabadulás u. 4. Máza, Széchenyi u. 26. Kossuth u. 159/a 72/389-953; 30/851-7129 30/461-1521 72/389-066; 30/215-3654 kisskosá[email protected] [email protected] [email protected] www.dakeoutfit.hu www.mazanatura.hu AGÓCSINÉ 6+2 fő CSÁSZÁR ÉVA MÁZAI GYŰSZŰVIRÁG FOLTVARRÓ SZAKKÖR SEBESTYÉN ANDRÁS

hímzés lovaglás Máza, Bonyhádi u. 23. foltvarrás Máza, Móricz u. 19. 30/479-5336 Máza, Kossuth u. 60. 30/540-8179 [email protected] 30/517-8592 [email protected] www.kezimunka.xdepo.hu [email protected]

ARANY SZARVAS PIZZÉRIA 7351 Máza, Felszabadulás u. 15/b 72/389-553 MÁZA 195

MÁZAI FALUSÉTA TEMPLOM

ŰVELŐDÉSI ÁZ Máza M H 72/389-409 Máza, Kossuth u. 60. A katolikus templom 72/389-456 1912-ben épült neogótikus [email protected] stílusban. Művelődési Ház Könyvtár KOROMSZÓ E-Magyarország Pont Máza, Külterület 20/362-1521 TÁJSZOBA [email protected] Árpád-kori kolostor, Máza, Kossuth u. 82. régészeti feltárás. 70/646-0349 Előzetes egyeztetés alapján [email protected] [email protected] régészeti vezetés, Német nemzetiségi gyűjte- Kirándulóhely, kiépített rendhagyó történelemóra. mény, berendezett szoba és forrás, tűzrakó hely, esőbeálló, sváb konyha szabadtéri asztalok és padok METEOROLÓGIAI EMLÉKPARK ÁLLOMÁS Máza, Kossuth u. 136. Máza, Kossuth u. 72/389-169 72/389-409 Völgyi Ernő által működtetett Bányászati emlékhely meteorológiai mérőállomás I. és II. világháborús emlékmű Emléktáblák a kitelepítés, NAGYRÉT 1848 és a málenkij robot Máza, Külterület emlékére 72/389-409; 30/387-4327 Kopjafa 1956 emlékére MECSEKPÖLÖSKE 196

határán fekvő települést a kö- zépkorban a pécsi káptalan birtokaként írták össze. Ma- gyar lakói a török időkben is kitartottak, a hatalmas erdősé- gek, vízjárások megfelelő oltal- mat jelentettek az itt élőknek. A 18. században a pécsi székes- egyház birtokai közé kerül, és lassú fejlődés vette kezdetét. A négyszáznegyven lakosú 1724-ben saját pecsétet ka- Mecsekpölöske Komlótól alig pott, amelyen egy hatalmas öt kilométerre fekszik észak- búzakéve látható a földön nyugatra. Közúton könnyen fekve. Pölöskén 1742-ben már elérhető Magyarszék, illetve száz hívőt írt össze Berényi Komló felől, vasúton pedig a Zsigmond az egyházlátogatás készültek, II. József rendelke- Sásd-Komló vonalon. alkalmával. Középkori eredetű zése nyomán csak ekkor kez- Neve etimológiailag a ma- temploma ekkor már romosan dődött el a vályogból való gyar pilis szóval mutat rokon- állt, felújítására később sem építkezés. Határában egy ásvá- ságot, amely kopár helyet történt próbálkozás, mára tel- nyi anyagokban gazdag forrás jelent, egy másik elképzelés jesen elenyészett. tört fel, ennek kiaknázása szerint az itt található Piliske Az itt élő magyarság több- azonban máig nem történt patakról nevezték el. Véglege- nyire mészégetéssel, kőfejtés- meg. sen 1898-ban döntöttek a falu sel, illetve mezőgazdasággal A 19. század folyamán német ma is használatos neve mellett. foglalkozott. Házaik még a 18. telepesek jelentek meg a falu- A Baranya és Tolna megyék század végén is többnyire fából ban. A század végén a fejlődés- MECSEKPÖLÖSKE 197 MECSEKPÖLÖSKE 198 MECSEKPÖLÖSKE 199 nek köszönhetően a lakosság száma csaknem megduplázó- A település nevezetessége a dott, a magyar dominanciája Mecsek északi lankái között azonban mindvégig megma- meghúzódó, változatos képet radt. Jelentős állattartás zajlott nyújtó horgásztó. 1990-ben még a településen a 19. században, árvízvédelmi céllal létesült, mára ennek bizonyítéka az úgyneve- azonban az egyik leglátogatot- zett szálláskertek kialakulása. tabb Komló környéki horgász- Ennek lényege, hogy az álla- hely. Az eredeti patakmeder tokat szinte egész évben a ha- kanyarogva halad végig a tározó tárban legeltették, ott is medrében, néha egészen megkö- építettek nekik istállót, itt ala- zelítve a partot. kították ki a kertet, szőlősker- tet, és a férfiak a legzordabb A településen halad keresztül időket kivéve itt éltek. a Mecseki Zöldtúra útvonala, Az iskola 1911-ben készült következtében később inkább melynek jelzéseit északi irányba el, és templom híján ide épí- csak feljebb építkeztek. követve már a Baranyai-Hegyhát tették a harangtornyot is. Mi- A bányák bezárása a kör- vidékét fedezhetik fel a bakancsos sére az emberek Magyarszékre nyék többi településéhez ha- turisták. Egy hangulatos erdő- jártak át vasárnaponként, a sonlóan Pölöskét is megrázta, ben a Jószerencsét vadászház népnyelvben máig Mise útnak a munkanélküliség elkergette bújik meg, ahonnan néhány ki- hívják a kitaposott, lassan ut- a fiatalok jó részét. Mára azon- lométeres sétával Kisvaszarra cává váló ösvényt. 1958-ban ban kiheverte a sokkot, és vezet az út. A települést déli egy hatalmas árvíz okozott ko- immár csendes környezetével irányba elhagyva pedig Sikon- moly pusztítást az alacsonyab- hívogatja a vendégeket, s ma- dára visz a jelzés. n ban fekvő utcákban, aminek rasztalja az itt élőket. n MEKÉNYES 200

felbukkan ez a falunév, ezért valószínű, hogy a magyar Meke személynévből származhat. Az eredeti település a maitól nyugatra, az Öregtemplom nevű völgyben feküdt, a közép- korban a Tófői család, majd a pécsi püspök birtoka volt. Az oszmán hódoltság idején magyar lakosai elhagyták, a falu A háromszáz lelkes Meké- pusztán maradt. Helyükre gö- nyes Baranya megye legésza- rögkeleti rácok érkeztek, őket kibb települése. Az erdőkkel azonban Vak Bottyán kurucai a övezett dombok között meg- szabadságharc idején messzire bújó település Dombóvártól űzték. alig húsz kilométerre található. Az évtizedeken keresztül talvesztésre ítélték. Az ellensé- Közúton Mágocs felől Nagy- pusztán álló vidékre herceg Es- geskedés végére a vármegye hajmáson keresztül közelíthető terházy Antal hívott be német tett pontot, amely szigorúan meg. Nevének eredetére két telepeseket 1735-ben. A Hes- megtiltotta a mekényesiek zak- lehetséges magyarázat létezik. sen-Darmstadt környékéről latását. A környékbeli felfogás szerint származó jövevényeknek nem Az Esterházyak jól jártak a név egy falucsúfolásból szár- volt könnyű dolguk, mert a evangélikus jobbágyaikkal, akik mazik, mert a nagyhajmási környező falvak délszláv lakói páratlan szorgalommal építet- horvátok szavajárása szerint itt nem nézték jó szemmel a ték fel új otthonaikat, emeltek annyi a német, mint a meki- megjelenésüket, és még 1771- iskolát a gyermekeik számára, nye, azaz a korpa. Mivel azon- ben is az evangélikus tanítót és 1742-ben már állt a kicsiny, ban már a 14. században „vallási kihágások” miatt hiva- fából készült imaház. Az évti- MEKÉNYES 201 MEKÉNYES 202

zedes küzdelem meghozta jéből kiderül, hogy a gabona- eredményét, II. József türelmi termesztés szintén a faluban rendelete nyomán 1785-ben élők egyik fő művelési ágának már állt a kőből épült temp- számított. Emellett a szőlő és a lom, amelynek Kálvária című gyümölcs is megtermett a ha- oltárképét Gottlob Solbrig fes- tárban, így jó borért, aszalvá- tette. A templom mellett pap- nyért vagy pálinkáért nem lak és iskola is létesült, ám az kellett senkinek máshová men- 1793. évi tűzvészben szinte az nie. egész falu porig égett, és elöl- A konjunktúrának köszön- ről kellett kezdeni az építke- hetően Mekényesen a 20. szá- zést. A helyiek erejét jelzi, hogy zad fordulóján már ezeregyszáz alig néhány év alatt mindent lélek élt. A férfiak közül sokat pótoltak, sőt, az új templomba besoroztak az első világhábo- gyönyörű orgonát vásároltak, a rúba, ahonnan félszázan nem századfordulót pedig a ma is tértek vissza. megkonduló harangjuk felava- A közösségre a legnagyobb tásával ünnepelték meg. A 19. csapást a második világháború században Mekényes a környék és az azt követő kitelepítések legjelentősebb evangélikus jelentették. Közel ezer német központjává nőtte ki magát, nemzetiségű lakost deportál- ami egészen a kitelepítésekig tak, helyükre pedig a Felvidék- eredményesen működött. ről elűzötteket, valamint Bihar, A mekényesiek mindig híre- Zala és Heves megyei nincste- sek voltak munkabírásukról. leneket, valamint moldvaiakat Szükségük is volt rá, mert a és bukovinai csángókat költöz- komoly bevételt jelentő do- tettek. hánytermesztés bizony renge- A 20. század második felé- teg fáradságos munkával járt. ben a lakosság száma folyama- A falu 1739-ben készült pecsét- tosan csökkent, mára azonban MEKÉNYES 203

LEGEDI-HÁZ

László-Legedi Jánosné 7344 Mekényes, Fő u. 10. 20/927-9950 [email protected] A vendégház a kistelepülés szélén, hangulatos helyen, az erdő alján található. Elsősor- ban olyan vendégeknek ajánlható, akik csendre, nyugalomra, friss levegőre vágy- nak. A házhoz 2 db kétágyas remélhetőleg megállt ez a fo- 2000-ben, a millennium tiszte- hálószoba, egy nappali 2 pót- lyamat. Az augusztus első va- letére adták át. sárnapján tartott falunapok és A letelepedési emlékmű 1935- a Szent Erzsébetet megelőző ben, a település alapításának 200 búcsú sok vendéget vonzanak éves évfordulójára készült. a zöld völgyben meglapuló Az EU-s emlékkövet hazánk Mekényesbe. EU-ba lépésének alkalmából 2004-ben állították. LÁTNIVALÓK, A falu határában található a ÉRDEKESSÉGEK Királykút, eredeti nevén Königs- A település takaros parkjában brunnen. A frissvizű kútról azt ággyal, fürdőszoba tusolóval, az életfa mellett több emlékművet mesélik az öregek a kíváncsiskodó WC, egy jól felszerelt konyha is felfedezhet az arra vetődő ván- gyerekeknek, hogy ebből a nagyon tartozik. A házban babaágy- dor. mély kútból érkeznek a születendő gyal, etetőszékkel, a kertben A II. világháborús emlékművet gyerekek. hintával, és egy kis csúszdával 1992-ben, a település világhábo- Mekényesről telepítették át a ko- várják a kisgyermekes csalá- rús áldozatai emlékére állították. rábban itt működő szárazmalmot dokat. Az udvaron filagória Szent István fa domborművét az orfűi Malommúzeumba. n áll, kerti bútorokkal, főzési és grillezési lehetőséggel. Látnivalók, programlehe- tőségek a környéken: Anna-fürdő kirándulóhely erdei túraútvonalakkal, tóval, vadaskerttel (4 km). Vadászház, kirándulóhely tóval (2 km). A szálláshely nyitva tartása: április 1–október 31-ig. Beszélt nyelvek: német, román. MEZŐD 204

Meződ első okleveles emlí- tése viszonylag későn, csak 1475-ből maradt ránk, ennél bizonyára régebbi alapítású a dombói uradalomhoz tartozó falucska. Az oszmán hódoltság két évszázadában mindvégig magyarok lakta település, akik kitartottak a felszabadító há- borúk megpróbáltatásai között is. A Tolna megyéhez tartozó falu 1698-ban került egy határ- per következményeként Bara- nyához. A vásárosdombói plébánia Az alig százharminc lelkes részeként számon tartott falu- század végétől német családok Meződ Sásdtól négy kilomé- ban 1742-ben száz magyar ka- költöztek, és ez a folyamat a terre fekvő zsákfalu. Már az tolikus hívőt számláltak össze, 19. században még inkább fel- ókorban is lakott vidék, erről akiknek sem templomuk, sem gyorsult. 1900-ban már a la- tanúskodik egy 1941-ben a haranglábuk nem volt, a szü- kosság harmada német anya- Ráné-dűlőben megtalált tégla- léseknél pedig a jágónaki bába nyelvűnek számított. Szinte sír, amelyben egy, a 4. század- segédkezett. Az Esterházyak kuriózum volt a „Magyar ban elhunyt – valószínűleg kezében lévő birtok ezután utca”, ahol nem lehetett germán – nő maradványait ta- lassú gyarapodásnak indult. német szót hallani. Meződ lálták meg. Magyar lakossága mellé a 18. 1811-ben pecsétet is kapott, MEZŐD 205 MEZŐD 206 MEZŐD 207 amelyen egy szőlőfürt látható, Meződ sajnos egyre jobban jelezve, hogy az itt élők egyik leszakadt, a megyében utolsó- legfontosabb bevételi forrása a ként csupán 1971-ben kapott szőlőművelés volt. aszfaltozott bekötőutat, rá egy Meződ 19. századi történe- évre pedig iskoláját is bezárták. téhez hozzátartozik, hogy a 1990 után a település köz- németek mellett megjelentek művesítése befejeződött, és a cigányok is, akik jobbára tek- pályázatok útján megkezdő- nővájással keresték kenyerü- dött az utcák, közterek csino- ket. Helyüket a Cigánylakás sítása. Ekkor került sor a dűlőnév őrizte meg. harangláb megépítésére egy Meződ a 20. század elején régi kereszt szomszédságában. még módos falunak számított a környéken, az itt élőknek je- A település egyik büszkesége a lentős szarvasmarha- és ser- Faluház. A közösségi épületet civil tésállományuk volt, iparosaik goknak köszönhetően az 1950- összefogással újították fel 2006- pedig keresettek voltak az ben megalapított termelő- ban. Itt található az orvosi rendelő, egész régióban. szövetkezet éveken keresztül a könyvtár, az e-Magyarország A második világháború nyereséges volt, a munkalehe- pont és egy rendezvényterem. utáni kitelepítés itt is szét- tőség miatt ismét egyre töb- szórta a német közösséget, ben költöztek ide. Meződ külterületén, festői kör- mára alig maradt belőlük hír- E folyamat azonban 1962- nyezetben található egy magántu- mondónak. Helyükre felvidéki ben megtört, amikor a meződi lajdonban lévő halastó, mely földes magyar családok érkeztek, szövetkezetet a sásdiba olvasz- úton megközelíthető (1200 m). akik a hosszú évek alatt sikere- tották, három évvel később A tópartot erősen benőtte a nád, de sen beilleszkedtek. pedig a falu önállósága is meg- vízminősége jónak mondható. A kedvező földrajzi adottsá- szűnt, Sásd társközsége lett. n MINDSZENTGODISA 208

hozzácsatolták a szomszédos Gyümölcsényt is. Mindszent neve arra utal, hogy itt a középkorban – talán már a 13. században – egy Mindenszentek tiszteletére felszentelt egyházas hely állt. Godisa elnevezése szláv sze- mélynévből származik, Gyü- mölcsény pedig a galagonya jelentésű török eredetű szóból Mindszentgodisa a Bara- került át a magyar helynéva- nyai-Hegyháton, a megye dásba. A dimbes-dombos, jó északi részén terül el. Pécstől adottságokkal rendelkező vi- harmincöt, Komlótól tizenöt déken már Kr. e. 1000 körül, kilométerre található, köz- a bronzkor idején megtele- A középkorban a három fa- úton Oroszló felől a 66-os pedtek. A halomsíros kultúra lucska a somogyvári apátság útról közelíthető meg, a emlékei előkerültek Felső- birtokai közé tartozott. Godisa Pécs–Budapest vasútvonalon mindszent határából, és először 1422-ben tűnik fel a fekvő godisai vasútállomás a ugyanitt találtak cseréptöredé- forrásokban, Mindszent és településtől gyalog jó fél órára keket, valamint éremleleteket Gyümölcsény azonban csak van, csak edzett turistáknak a római korból. A következő százhúsz évvel később, immár ajánlott. két évszázadról hallgat a táj, az oszmán hódítás árnyéká- A mai Mindszentgodisa ám az avarok feltűnésétől ban. Az ekkor készült adóösz- 1977-ben jött létre Felső- kezdve folyamatosan lakottnak szeírásokból kitűnik az itteni mindszent és Godisa egyesíté- tekinthető ez a környék, amit népesség színmagyar etni- sével, amihez két évvel később az avar sírleletek bizonyítanak. kuma, és Mindszent kivételé- MINDSZENTGODISA 209 vel, ahol ekkor még a plébánia is működött. Mindkét helyen több ház elpusztult a török portyák miatt. Az 1553-ban készült dézsmaösszeírásból megállapítható, hogy az itt élők főleg szőlőművelésből éltek, szinte mindenkinek volt valamekkora birtoka egy-egy szőlőhegyen. A hódoltság évszázadai Gyümölcsényt és Godisát el- sodorták, 1695-ben mindket- tőt pusztaként említették a keresztény források. Mind- szent népe azonban kitartott, zsindelyezték le, és ekkor épí- esőért és a jó időért imád- Sásdon lakó földesurának, tettek hozzá tornyot, amely- kozni. Mehmed szpáhinak szorgal- ben egy harang kapott helyet. Gyümölcsény és Godisa masan fizette az adót, ahogy a Az északi fal már 1729-ben is egyaránt benépesült a 18. szá- magyar részről adóztató Jan- omladozott. Harangjáról szin- zad folyamán. Előbbi Mind- kovich Miklósnak is. Az ekkori tén megemlékezett Domsics szenttel együtt Petrovszky életre bizonyíték, hogy a ber- Mátyás. 1742. de-cember 14- József kezébe került, utóbbit a kesi völgyben török kori pin- én egy új harangot szentelt Sauska család szerezte meg. cét találtak, és a földmunkák Berényi püspök Pécsett Mind- A közepes minőségű földeken során csontok, valamint fegy- szent számára. A falu ekkor a elsősorban búzát, Godisán ki- verek kerültek elő. Petrovszky család birtokában vételes módon kukoricát ter- Mindszent lakói megma- volt, és az egyházi összeírás mesztettek, és továbbra is radtak katolikusnak, akiket a szerint színmagyar, jó katoli- jellemző maradt a szőlőműve- 17. század végén egy licenciátus kus népek lakták. Ez könnyen lés. Emellett egyre nagyobb je- gondozott. Temploma is túl- lehetséges, ugyanis a Haor-ke- lentőségűvé vált az állattartás. élte a pusztítást, a nyolcszög reszthez járt ki a falu népe az A század közepén már ez a három oldalával záródó szen- környék vált a megye legjelen- télyében mindvégig tartottak tősebb állattenyésztő vidékévé. istentiszteleteket. Első ismert Pénzszerzési forrásuk másik plébánosa Seres Márton, aki eleme a fuvar volt. Akár több 1708-ban az esztergomi egy- napi járóföldre is elszállították házmegyéből érkezett. 1714- az uradalom és a gazdák ter- ben Egyházbér, Kisbeszterce, ményeit, különösen a jó áron Hagymás, Jenő, Szentkatalin, értékesíthető fát. Gyümölcsény, Tormás, Far- Gyümölcsényben és Mind- kasfa, Bakóca, Bodolya és Sza- szenten a 18. század második tina voltak a filiái. 1721-ben felében lassú német beköltö- Egyházbér, Farkasfa már nem zés indult meg. Ők honosítot- tartozott ide. 1729-ben új fili- ták meg az istállózó állat- aként megjelent Karáczodfa. A tartást, és igavonónak már templom tetejét 1724-ben egyre gyakrabban a lovat hasz- MINDSZENTGODISA 210

nálták. Godisára a földesúr össze, míg Gyümölcsényben néven is ismert volt. A hatóság 1760 körül szervezetten telepí- csupán egy ilyen személyről azonban „tsavargóknak és tol- tett be Fulda környékéről ér- van tudomásunk. Megjelent a vajoknak fészke” minősítéssel kező német telepeseket. A bérmunka is, a mindszentiek látta el, és lebontatta a köz- magyarság háttérbe szorult, de rendszeresen elszegődtek csé- kedvelt pihenőhelyet. a huszadik század elején már pelni, a godisaiak pedig mező- A 19. század elején elkészült ismét ők voltak többségben. gazdasági napszámot vállaltak. a ma is látható templom nagy Az újjászületés jeleként mind- A felélénkülő piacozás ma- felújítása. A középkori ere- egyik település saját pecsétet gával hozta a korcsmák megje- detű épület az idők folyamán kapott ezekben az évtizedek- lenését. Mindszent és Bakóca egyre rosszabb állapotba ke- ben. Mindszentében két szál között üzemelt a „Bozódi rült. Tetőzete elkorhadt, a rózsa és egy ekevas található, csárda”, ami „Pipagyújtó” falán pedig már 1721-ben két öt személy társaságában, az hatalmas repedés húzódott. A 1771-ben készített godisai pe- felújítások 1735-ben elkez- cséten egy lombos fa, egy föl- dődtek, egy kis fatornyot dön fekvő fejsze, valamint egy emeltek a harang számára az felfelé fordított ekevas látható. épület mellett. A lassú gyarapodás hatására A Petrovszky család 1760- egyre több iparos és kereskedő ban ismét restauráltatta az telepedett le ezekben a falvak- épületet, és felújíttatta a tető- ban. Elsőként a görög szár- zetet. Tornyot, sekrestyét és mazású Budai Gyurka érkezett oratóriumot az 1808-ban tör- Mindszentre, harminc évvel tént felszentelése előtt kapott később pedig már zsidó keres- a templom, és ekkor került a kedőkről szólnak a források. helyére a két harang. Mellette 1844-ben Godisán hét, Mind- elkészült a plébánia épülete is, szenten tíz mesterembert írtak amelyet 1920-ban átépítettek. MINDSZENTGODISA 211

Godisán Doll János helybeli lakos kezdeményezésére fogott bele a falu egy templom fel- építésébe. Az épület 1829-ben készül el, bejárata az útra né- zett, fatornyában pedig két harangot helyeztek el. A temetőjükhöz vezető úton ál- lították fel a kőből készült ti- zenkét keresztúti stációt, valamint a kálváriai hármas keresztet. A templomokkal együtt be- indult a szervezett oktatás a településeken. Az első iskola Mindszenten alakult, 1729- ben Horvát István tanította a gyermekeket telente az olvasás és betűvetés mesterségére. Godisán 1783-ból ismerjük az első tanító nevét, Gyümöl- csényben pedig 1810-ben szol- gált egy tanár. Az 1848-1849. évi szabadság- harcból derekasan kivették ré- szüket az itteni ősök. Összesen huszonhárman vonultak be Kossuth zászlaja alá, akik közül hárman nem tértek haza, Kovács Imre pedig azért került Ferenc József börtö- adni a borokat. A filoxéra el- ben a vasútépítés hatására nébe, mert a házában szökött lensúlyozására amerikai szőlő- több téglaégető üzem is meg- honvédeket bújtatott. tőkéket honosítottak meg, és a nyitotta kapuit, amelyek folya- A politikai viharok ellenére század végére már tizenhat matosan bővültek a következő a három falu a 19. században is holdon ezt művelték. A mind- évtizedekben. békésen fejlődött, a gazdálko- szentiek közül a Jäger-Sippert Az iparosodás hatására a dása azonban érezhetően át- család számított a kor csúcs- századfordulón megjelent az rendeződött. A vasútvonalak borászának. igény a kulturális egyesületek kiépülésével 1882-ben megje- A többi településre inkább létrehozására. Elsőként a Fel- lentek a környéken az olcsó al- a gabonatermesztés vált jel- sőmindszent és Vidéke Tár- földi borok, ezért már a lemzővé, mert a vasút áldás- saskör jött létre, a sort az filoxéra előtt többen felhagy- ként jelentkezett, vagonokban 1914-ben megalakult mind- tak a szőlőműveléssel. Az könnyen lehetett piacot találni szenti Katolikus Olvasókör egyetlen kivételnek Felső- a godisai és a gyümölcsényi zárta. Az egyesületek saját mindszent számított, ahonnan búzának. Itt kell megemlíteni, könyvtárral rendelkeztek, és még Ausztriába is el lehetett hogy Felsőmindszenten 1882- fórumot biztosítottak a minő- MINDSZENTGODISA 212

ségi társasági élet kialakítá- sára. SURÁNYI MIKLÓS A 20. század nagy csapásokat zúdított a még ekkor is több 1882. február 16-án született a Baranya mint kilencven százalékban az megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén agráriumból élő népesség nya- Mindszentgodisán. Gazdatiszti családból szár- kába. A világháborút követő mazott, a pécsi cisztercita gimnáziumban ta- német kitelepítések, majd a nult; egy évvel előbb érettségizett, mint az kollektivizálás kihúzta a létbiz- ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanul- tonságot jelentő javakat a csa- mányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Buda- ládok alól. Emiatt elvándorlás pestre, és 1903-ban a Magyarország című lap indult meg, és az itt maradot- parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a tak elöregedtek. Az elmúlt főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Mára- években a kedvezőtlen folya- maros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei matok megálltak, ma stagnál főlevéltárnokká. Mindszentgodisa lélekszáma. Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a Csak bízni lehet abban, hogy a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba következő évtizedek újra e te- költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte életét. A lepülés sikereiről szólnak. Kisfaludy Társaság 1922-ben a tagjává választotta. 1924-től a Nem- zeti Újság munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hír- ÉRDEKESSÉG: A Szamár- lapot, később teljesen visszavonult az újságírástól. kút történetéből megtudhatjuk, Surányi Miklós regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak. Első re- hogy a törökök itt egy bádogsza- génye, A trianoni páva 1916-ban először A Hét című lapban jelent meg. marat készítettek, és abba rejtették Az utolsó Árpádok korában játszódó A szent hegy című regényt (1917) el a pénzüket. Amikor elmenekül- az 1919. évi akadémiai Péczely-díjat odaítélő bizottság a legjobb elbeszélő tek, a szamarat szétbontották. munkaként értékelte, de a korabeli erkölcsi érzéket állítólag sértő eroti- A határban található Varga- kuma miatt jutalmat mégsem javasolt számára. Az erotika mint erkölcs- malomról azt tartják a helyiek, telenség vádja másoktól is elhangzott, a Kantate című regényről például hogy itt lőtte agyon Hab zsandár Heinrich Gusztávtól: „A szerző nagyon hajlik a pornografiához, noha Rigac Jancsit, a híres hegyháti be- hangsúlyozandónak tartom, hogy piszkos érzéki helyzetek rajzolásába tyárt. n nem téved...” „Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi cél- kitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sok- rétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el” – írta róla Pintér Jenő, de ő is úgy látta, hogy „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.” Az író A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. A legmarkánsabb felháborodást Egyedül vagyunk című életírása kel- tette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt. Az Aranybástya című színdarabban (1934) a szerző a zsidókérdést vetette föl óvatosan, állást nem foglalva; a történetet zsidók és kereszté- nyek erényeinek és bűneinek egyidejű számbavételével enyhítette. n MINDSZENTGODISA 213

RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIALAK

A plébánialak hajdan a templomtól délre állt, nagy kerttel, de a lakóház maga kicsi volt. Az 1721-es Brüsztle- féle visita leírás szerint: „A papház egy tágas szobából áll és mellette kis kamra, konyha, ke- mence van, de cselédszoba nincs. A ház tetejét megújították, a pince a szoba alatt van, alkalmatlan, esős időben tele lesz vízzel, és minden lálhatóak (istálló, szénapadlás, négyzetméter területen he- elrohad benne…” Ezt az épüle- disznóólak, veteményeskert lyezkedik el a 360 négyzetmé- tet lerombolták, így Radnics stb.) A plébánia szántókkal, ter alapterületű épület, alatta Pál plébános új plébánialakot szőlőkkel, legelőkkel rendelke- pince van. A tanácsterem li- építtetett a templomtól kezett. Az első, helyben lakó plé- turgikus kiállításnak ad helyet, letre, s azt 1778 novemberében bánost Seres Mártonnak a régi kápolnaszobában a falu foglalta el. 1820-ban alakítot- hívták, akit 1708-ban neveztek híres szülöttjének, Surányi ták ki mai, végleges formáját. ki. Összesen 34 plébános la- Miklósnak emléket adó tárla- A régi épület falait részben fel- kott és szolgált ezen a helyen, tot rendeztek be, míg egy te- használták. Az épület hossza 18 az utolsó Meggyesi György remben a német kisebbségi öl, szélessége 4 öl. Négy, egy- volt. 2000-től nincs lakója. önkormányzat tart álladó kiál- másba nyíló szobáját a plébá- 2005-ben az Egyházközségi lítást az itt élt és kitelepített nos használta, mellette helyez- Képviselő-testület vette át az német lakosságnak emléket ál- kedett el a kápolnaszoba, a elhagyatott épületet. lítva. konyha és végül a személyzeti Mivel melléképületeit élet- szoba. A megépült plébánia- veszélyessé nyilvánították, azok (A plébánialak a templomajtón ház mellett természetesen a lebontásáról rendelkezett a elhelyezett tájékoztatónak megfe- gazdálkodás épületei is megta- testület. Jelen állapotban 5849 lelően látogatható.). NAGYHAJMÁS 214

uradalom része lett. Egy 1517- es oklevélből kiderül, hogy ekkor már állt egy kápolna a falu területén, de sem a helyé- ről, sem a későbbi sorsáról nem tudunk biztosat. A falu népe a 16. század első évtizede- iben még kitartott a lakhelyén, 1564-ben a szigetvári Bajomi A ma háromszázötven lelkes Benedek és Allya Kristóf falu- település a Mecsek északi elő- jaként hat jobbágyportája a terében fekvő dombvidékre Zrínyi Miklós kezén levő vég- épült, amely közúton Dombó- várhoz szolgált. Az ekkor még vár felől megközelíthető, Má- Tolna megyéhez tartozó tele- gocstól alig hét kilométerre pülést azonban a következő év- található, a baranyazugi nép- tizedek hadjárásai elpusztí- tek. 1742-ben egy-két magyar rajzi kistáj tagja. Nevét a kör- tották. Eredeti magyar lakos- családot leszámítva kizárólag nyéken nagy mennyiségben sága elmenekült, a helyükre katolikus németeket írtak össze található vadhagymáról kap- katolikus rácok érkeztek, akik a mágocsi plébániához tartozó hatta, a Nagy előtag a szintén után egy 1695-ben készült ösz- Hajmáson, ahol egy harangláb Baranya megyei Kishajmástól szeírás már Ráchajmásként szolgálta a hitéletet. A németek való megkülönböztetést szol- említette a települést. mellé folyamatosan érkeztek a gálja. A 18. század első évtizedei- környező falvakból magyar, sőt, A 14. században a Gesztei ben a rácok elköltöztek, a he- katolikus délszláv családok is. család birtoka, később az anyai lyükre pedig németek érkez- A falu ekkor már a pécsi pálo- NAGYHAJMÁS 215 NAGYHAJMÁS 216

1782-ben már két tanító dol- HŐSÖK KÖNYVE gozott itt, ami viszonylag ritká- 1998 nak számított a megyében. A németek, magyarok, horvátok A könyv az I. világháborúban mellett már zsidó kereskedő elesett nagyhajmási katonák családok is megjelentek a tele- feltárt adatait tartalmazza, pülésen. Számos bolt, iparos, rendszerezi: malom működött a faluban, és – fénykép az itt élők szívesen foglalkoztak – név állattenyésztéssel és földműve- – foglalkozás léssel. Utóbbi minőségét jelzi, – születési hely, idő hogy a falu pecsétjére szőlőtő- – halálozási hely, idő két véstek, sőt, a képből az is – nemzetisége kiderül, hogy művelésében a – vallása német minta dominált, azaz – bevonulás időpontja római módra megkarózták a kép 1797-1798-ban eredetileg – alakulat megnevezése tőkéket, nem úgy, mint a ma- Mágocsra készült, innen került – bevetés helye gyar és délszláv közösségek, át később Nagyhajmásra. – elesés helye akik görög mintára a földön Végső formáját ifjabb Dorfme- – halál oka hagyták a növényeket. ister István készítette el, és ő is – sírjának feltárási A katolikus templom mos- szignálta. helye szerint tani sekrestyéje talán még a 12. Az evangélikus templomot században épült, amikor teme- 1928-ban építették. A környé- tőkápolna lehetett. A ma lát- ken ez az egyetlen olyan temp- sok tulajdonát képezte, ők vé- ható épületet 1836-ban lom, melynek oltárképén Jézus gezték el az itteniek lelki gon- Nepomuki Szent János tiszte- feltámadása látható. A szép, dozását, temettek, eskettek, letére építették. Ma itt tekint- egyszerű belsővel rendelkező kereszteltek. hető meg az utolsó Dorf- templom éke a még ma is jól A 18-20. században Hajmás meister-kép, amit a festő már működő Angster-orgona. a környék leggyorsabban fej- nem tudott befejezni. Az Ala- 1933-ban ezerháromszázan lődő települései közé tartozott. mizsnás Szent Jánost ábrázoló laktak Nagyhajmáson, impo- záns tornácos parasztházaik, amelyekhez L-alakban kapcso- lódtak a gazdasági épületek, ki- fejezett jólétről árulkodnak. A második világháború és az azt követő kitelepítések azonban megtizedelték a lakosságot, és a lélekszámban mára negye- dére fogyatkozott hajmásiak- nak nehezebbé vált a szülőföldön való megmaradás. Az elmúlt két évtizedben a kedvezőtlen folyamatok talán megálltak, és egy újabb korszak elé néz a falu. n NAGYHAJMÁS 217

MARI NÉNI VENDÉGHÁZA

Jurisits Józsefné Nagyhajmás, Fő u. 24. 72/451-828 A MORÁK HIEDELME badítására. A hiedelmek erejét [email protected] mutatja, hogy az ezzel kapcsolatos 10 fő A délszláv beköltözők számos emlékeket a 20. század második Szolgáltatás: ismeretlen mondát és hiedelmet felében gyűjtötték, odáig szájról házi készítésű termékek, hoztak magukkal a Balkán-félszi- szájra terjedt a mora érkezésétől kézműves termékek árusí- getről. Ezek közé tartoznak a való félelem. tása, falusi vendégasztal, morák, a gyermekágyas démonok, nyitott medence, „csodák akik sokszor a kulcslyukon keresz- NAGYHAJMÁSI szobája” (fizikai kísérletek) tül érkeznek, hogy megnyomják az PANORÁMA áldozatukat, rosszabb esetben RÜSZLER ÁBOR pedig még a mellüket is szívták. „Ha É-ról, pl. a mágocs-nagy- D G Nagyhajmáson is ráolvasásokkal hajmási, gyönyörű kilátást nyújtó keramikus védekeztek ellenük, és úgy tartot- útról tekintünk a Mecsek kéklő tö- ták, hogy Isten vagy Szent Tamás mege felé, előttünk 20 km szélesen képes az ártó lények megkötözé- terpeszkedik a Hegyhát, kulissza- sére, és ezzel a közösség megsza- szerűen egymás mögött sorakozó hátaival. Festői, látszólag néptelen tájkép, széles fennsík, csupa egy- forma magas hát. Csak éles szemű megfigyelő veszi észre, hol húzód- nak meg a falvak; valamennyi a láthatatlan völgyekben bújik meg, itt-ott egy templom tornya ágas- kodik föl – lábujjhegyen – vagy a kertekből emelkedik árulkodón csupán a fák teteje. Ha viszont É- nak vagy K-nek tekintünk, az 7343 Nagyhajmás, Fő u. 112. előtér sárgászöld tömegei mögött, 72/953-574; 20/454-2856 a fennsík alatt kékeslila fátyolban [email protected] megpillantjuk a mélyebb tájakat.” www.gabeni.hu (Kogutowitz Károly, 1936)

OROSZLÓ 220

bírta a települést, ezt azonban a források nem igazolják. Szo- roszló a középkorban még a mai határ Pusztafalunak nevezett részén, a mai falutól né- hány száz méterrel keletebbre, egy nyugatias lejtőn terült el. Mivel a falu fontos hadiutak mentén feküdt, ezért gyakran A háromszáznegyven lelkes elpusztították, így lakói a török Oroszló a Pécs és Sásd közötti hódoltság végére elhagyták ott- útvonalon, egy lankás, ligetes honaikat. 1727-ben néhány völgyben fekszik. Neve puszta magyar család visszaköltözött, személynévből, valószínűleg a de a település első igazi emlí- szláv Zorislavból származik, a tése csak az 1742-ben készített középkorban Szoroszló vagy egyházlátogatási jegyzőkönyv- német és magyar családok Kápolnaszentmihály néven ben történik. Az itt élő hat csa- egyaránt szívesen választották emlegették a források. A boltai lád ekkor Petrovszky József lakhelyüknek a könnyen meg- uradalomhoz tartozó falu a özvegyének, Broderics Teréziá- közelíthető falut. Az itt élők Treutel, majd a Lévai, végül nak volt a jobbágya, és egyetlen, szőlőműveléssel, szénégetéssel pedig a guti Országh család feljegyzésre méltó épületük a és fuvarozással egyaránt foglal- birtoka volt. mezőn álló – ekkor még jó ál- koztak. A Sásdhoz való közel- A 19. századi helyi népha- lapotban levő – templom. ség egyrészt jótékonyan hatott gyomány úgy tudta, hogy egy- Oroszló 1780 után kezdett el a falura, mert a piac és a köz- kor a templomos lovagrend is dinamikusan fejlődni, ekkor ponti hivatalok könnyen elér- OROSZLÓ 221 OROSZLÓ 222

innen. A falu népessége viszonylag fiatal, sok a gyermekes KERCSÓ család, és ez Oroszló fejlődé- VALENTYINA sének egyik záloga. foltvarró MONDA Oroszló, Rákóczi u. 4. 20/475-0925 A helyi hagyomány szerint [email protected] egyik fejedelmünk katonájának lova megbotlott ezen a helyen. A vitéz mérgesen azt mondta: „Ó, te rossz ló!”, s ebből alakult ki a falu mai neve. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy ez Szent István vagy Szent László idejében tör- hetőek voltak a számukra, tént, de Mátyás királyt is emlege- másrészt azonban akadályozta tik ezzel kapcsolatban. A község őket, mert iskolába, óvodába a mai címerében is egy ló szerepel gyermekek nem helyben jár- ennek emlékére. Valentyina a település eg- tak, hanem mindig utazniuk zotikuma, a festői szépségű kellett. KANÁSZ-BÁL Kaukázusban született és a 1848-ban híres esemény gyermekkorát is ott töltötte. történt a településen, a szabad- Mivel Oroszló felnőtt lakossá- Aztán a sors úgy hozta, hogy ságharc folyamán a horvát gának jelentős része az akkori Ser- Magyarországra került, azóta utánpótlás elfogásával hozzájá- nevál nevezetű sertéstelepen, Oroszlón él, és a térség egyik rultak Roth csapatainak vere- valamint a mezőgazdaságban dol- legelismertebb foltvarrója. ségéhez. gozott, ezért volt hagyománya az A 20. században Oroszló a úgynevezett Kanász-bálnak. A va- szerencsésebb falvak közé tar- csorával egybekötött táncmulatsá- tozott, a kitelepítések nem gon kizárólag disznóhúsból érintették, a jó közlekedés készült pörköltet főztek, és abból miatt pedig alig költöztek el vendégelték meg a bálozókat. n OROSZLÓ 223

SZENT MIHÁLY- kápolnát ennek a középkori templomnak az egyenes záró- OROSZLÓI KÁPOLNA dású szentélyéből alakították RAJTAÜTÉS Nagyon kevés gótikus építé- ki. A templom árokkal volt kö- szeti emlék maradt fenn falva- rülvéve, ennek nyomvonala 1848. október 27-én 16 inkban, az egyik ilyen kivétel máig kivehető. A temetések kocsi lőszert és egy tucat sze- Oroszlóé. A templom először során folyamatosan kerülnek kéren hadipoggyászt szállítot- a pápai tizedjegyzékben buk- elő kövek és középkori kerá- tak Pécsen keresztül Roth kant fel a 14. században, plébá- miák. Nem kizárt, hogy egy te- tábornok seregei után. A kon- nosát pedig 1542-ben emlí- lepülés volt körülötte hajda- vojt csupán nyolcvan horvát tették egy adóösszeírásban. Az nán. felkelő biztosította. A Mohá- épület túlélte az oszmán hódí- A templomdomb nyugati cson tartózkodó Batthyány tást, a törökök is megkímélték, részéből 1979-ben egy 15. szá- Kázmér egy hírnök útján és inkább Sásdon építettek pa- zadi harang került elő szántás hamar tudomást szerzett a lánkvárat maguknak. 1712-ben közben, ami talán a Szent Mi- szállítmányról, és Per-czel a települést elhagyottnak emlí- hály-templom eredeti tarto- Antal őrnagyot küldte száz- tik, a következő években pedig zéka lehetett. Gótikus kapuját húsz önkéntessel az elfogá- élénk vita tárgyát képezte, a 19. században kiemelték, és az sukra. Oroszlónál sikerült mert a szomszédos Varga lakói 1892-ben épített templom fa- őket utolérniük, és miután az igényt formáltak rá. 1738-ban lába illesztették. A középkori egyik, horvátul is tudó nem- tágasnak és jó anyagból épült templomhajót ekkor bontották zetőr felszólítására azonnal templomnak nevezik a falucs- el végleg, a szentélyt romanti- megadták magukat a horvá- kán kívüli épületet. Ekkor ké- kus homlokzattal látták el. Ér- tok, így vérontás nélkül sike- szült el a boltozata is. A demes megállni egy pillanatra rült hozzájutniuk az értékes temetőben álló Szent Mihály- e ritka épület előtt. n zsákmányhoz. Az elfogott sze- kereket a foglyokkal együtt Bajára szállították, és Roth tá- bornok már hiába próbálta azt erővel visszaszerezni, erre már nem maradt ideje. Az oroszlói rajtaütés sikere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megforduljon a hadisze- rencse. Még ugyanezen a napon a támadásba lendülő baranyai nemzetőrök elfoglal- ták Pécsváradot, Batthyány Kázmér pedig Pécsre tette át a főhadiszállását. A következő hetekben sorra szállták meg a magyar egységek a stratégia- ilag fontos támaszpontokat, október 22-én pedig már Eszék erődje felett is magyar zászló lengett. n PALÉ 224

háborúk idején már puszta- ként említik. Palé területe csak az 1780-as években, a vidék második nagy kolonizá- lása alatt népesült be. Ekkor Tolna megyéből német telepesek érkeztek Zobákhoz, Né- metszékhez és Kisbattyánhoz hasonlóan. Az 1780-as években Az alig száztíz lelkes Palé még csak öt családot tüntettek Baranyajenő és Sásd között, fel az összeírásokban, a meg- utóbbitól alig két kilométerre, telepedés tehát nem volt zök- a Gödrei-víz völgyében elte- kenőmentes. Ők honosították rülő, egyutcás zsáktelepülés. meg itt a dohánytermesztést, Legkönnyebben megközelíteni aminek mértékét még Haas a 66-os út felől lehet. Mihály is elismerően méltatta pásztor felügyelete alatt. A falu Nevének eredeti értelme, a 19. század derekán. Néhány határában egy kisebb kőbánya hogy Pálé, azaz egykoron egy magyar beköltöző mellett a te- is üzemelt, és az erdő is meg- Pál nevű személy birtokolta a lepülés egészen a második vi- élhetést biztosított. kicsiny falucskát. Palé a kö- lágháborúig megtartotta né- A falu neogótikus templo- zépkorban a somogyvári ben- met jellegét. mát a 20. században Szent cés apátság birtoka volt, Az itt élők a mezőgazdaság- Imre tiszteletére emelték, bú- először 1327-ben szólnak róla ból éltek, jó minőségű szőlők- csúnapja november 5. Utoljára a források. kel telepítették be a domb- 2008-ban újították fel, zömök, Az oszmán hódoltság idején oldalt, legelőin szarvasmarha fehér falai belesimulnak az ut- elnéptelenedett, a felszabadító csordák legeltek a községi cafrontba. Előtte áll az úgyne- PALÉ 225 PALÉ 226

vezett Maier-kereszt és a Falu- kiemelt pihenőközpontjává kereszt, utóbbit a község állít- válhat. HARANGLÁB- tatta. A templom mögött terül A település új játszótérrel és FALUHÁZ el a temető, a Sásd felé vezető egy hangulatos kis parkkal is út mellett pedig egy kápolna büszkélkedhet. A templommal A település lakossága áll, ahová hajdanán a körme- szemközti parkban csordogál építtette 1930-ban téglából. neteket vezették. a mészkővel kirakott Szent A Harangláb-Faluházon A második világháború után Imre-forrás. Boltíves, kútszerű belül található az oltár, me- a paléi németek nagy részét építményének tetején egy ke- lyet egy volt paléi lakos ado- kitelepítették, helyükre a Fel- reszt látható. A forrást a he- mányozott a településnek. vidékről érkeztek magyar el- lyiek már régóta ismerték, de Partos Péter elmondása sze- űzöttek. Az 1960-as években a kiépítésére csak 2008-ban ke- rint a jelenlegi Harangláb- település még tartotta magát, rült sor a Mecseki Erdészeti Faluház helyén állt korábban aztán lakossága rohamosan Zrt. Sásdi Erdészete jóvoltá- a templom és az iskola. fogyni kezdett, iskolája meg- ból. A települést elkerülik a Akkor is elöl volt a harang- szűnt. Munkalehetőség hiá- turistautak, de érdemes a falut láb, és elölről lehetett be- nyában a fiatalok elköltöztek, körülölelő zselici erdőkben jutni az egy helyiségből álló 1977-ben még az önállóságát nagyobb sétákat tenni, így akár iskolába, templomba. A je- is elvesztette, és Sásdhoz csa- a néhány kilométerre lévő lenlegi épülettel ellentétben tolták. A nehéz helyzetbe ke- Gyümölcsénybe vagy Mind- azonban hátul volt az oltár. rülő Palé egyik kitörési pontja szentgodisára is eljuthatunk. Az iskolaépülettel egybe volt a csodálatos környezet, emiatt építve a tanítólakás, melybe választotta néhány német és ÉRDEKESSÉG: A kisbeszter- a Palé, Árpád u. 27. sz. alatti holland család is új otthonául. ceiek szerint „Paléba sorra vetötték ingatlan felől nyílt a bejárat. Házat vettek, felújították, és a kutyaugatást.” Ezzel bizony az Elmondása szerint a régi ha- példájuk remélhetőleg ragadós itteniek értelmi képességeit állítot- rangláb az 1700-as években lesz. A falusi és lovas turizmus ták pellengérre, amiért a derék pa- épülhetett. n fejlesztésével Palé a jövő egyik léiak igencsak haragudtak. n PALÉ 227