Vikingek Az Újvilágban
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Kontextus Izland Norvég-tenger Grönland Ban-szg. (Helluland) Atlanti-óceán 39 Labrador Bácsmegi Gábor - Fogas Ottó (Markland) Új-Fundland L’ Anse aux Meadows Point Rosee Vikingek Az Vinland? Újvilágban hajózási tudományuknak köszönhetően a vikingek egyre távolabbi területek elérésére voltak képesek, így utazásaik mind nyugatabbra tolódtak. Először Izlandot fedezték fel Kr. u. 850 kö- A rül, majd gyarmatosították is a szigetet. Innen Kr. u. 982-ben gyilkosságért száműzték Vörös Eriket (Erik Torvaldsson), aki felfedező expedícióba kezdett, és így jutott el Grönlandra, ahol család- jával együtt meg is telepedett. L’Anse aux Meadowst 1978- ban az UNESCO a világörök- ség részének nyilvánította. Vörös Erik sagája és a grönlandi sagák Az 1960-as évek hozták meg végül A területen több hosszúházat kí- elbeszélései szerint egy grönlandi, Bjarni az áttörést: egy norvég kutató, Helge sérleti régészeti módszerekkel állí- Herjólfsson volt az, aki először pillan- tottak helyre. Ehhez épületenként 86 Ingstad Új-Fundland (Kanada) szige- totta meg Amerika partjait, igaz nem fát vágtak ki, melyből tartóoszlopokat, tén, L’Anse aux Meadowsnál vikingek kötött még ki. Hazatérve említést tett tetőgerendákat és bútorokat készítettek. nyomaira bukkant. A terület teljes a felfedezéséről, melynek hatására A tető befedéséhez mintegy 1500 feltárása hét évig tartott. köbméter gyeptéglára Vörös Erik fi a, Szerencsés Leif (Leif A település három épületegyüt- volt szükségük. Eriksson) Kr. u. 1000 körül 35 fős legény- tesből – összesen hét házból – és egy séggel elindult az új földrész felé. Először a mai kovácsműhelyből állt. A háromból kettő tipi- Baffi n-szigethez érhetett, melyet Hellulandnak, kus, egyhelyiséges viking hosszúház volt – a leg- Sziklaföldnek nevezett el, majd Labrador déli részét fe- nagyobb 29×16 méteres –, melyhez kunyhók tartoztak; dezhette fel, melynek a Markland, Erdőföld nevet adta. Végül a harmadikat pedig egy kis házzal egészítették ki. Úgy tűnik, Vinlandon, Szőlőföldön kötött ki, ahol az átteleléshez szüksé- hogy a vezetők a hosszúház egyik végében laktak, a többiek ges feltételek is adottak voltak. a csarnokokban kialakított alvóhelyeken aludtak, a szolgák A kutatók körében hosszan tartó vita folyt arról, hogy hol he- pedig a kunyhókat használhatták. Az épületek izlandi stílus- lyezkedhet el pontosan ez a terület, de csak abban értettek egyet, ban gyeptéglából és tetővel készültek, amely belső oszlo- hogy Vinlandot valahol Észak-Amerika partjai mentén kell keresni. pokkal volt megerősítve. EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin Vikingek az Újvilágban A mag- netométeres vizsgálatok során a Föld mág- neses mezőjében található el- téréseket vizsgáljuk. Egy-egy ilyen eltérést a földbe rejtett fémtárgyak, az összedőlt építmények, de akár egykori beásások, pl. gödrök, árkok stb. is okozhat- nak. 40 L'Anse aux Meadows-i hosszúház rekonstrukciója A kovácsműhely egy vasolvasztó Abban a kérdésben, hogy ez lenne-e Ezt tovább erősíti egy 2015-ben és egy faszénégető kemencéből állt. a sokat emlegetett Vinland, egyelőre tett újabb felfedezés is: Sarah Parcak A környék gyepvasércben igen gazdag még nincs teljes egyetértés. Annyi azon- Új-Fundland másik végén, Point Rosee volt, melyből elsősorban szögeket ké- ban megállapítható, hogy egy rövid közelében műholdfelvételek elemzése szíthettek. (Egy hosszúhajó építéséhez életű településről van szó, melyet 5–10 során gyanús jeleket talált, melyek elte- kb. 7000 db, közel 440 kg összsúlyú év közötti időnél tovább nem használ- metett romoknak tűntek. Először mag- szögre volt szükség, melyet mintegy 30 hattak. A kutatók egy része éppen ezért netométeres vizsgálatokat végeztek tonna gyepvasból tudtak csak kinyerni.) valamilyen átmeneti állomásnak, vagy a helyszínen, ami igazolta, hogy a terü- A nagy épületekben volt egy asztalos- a hajók javítására szolgáló alaptábornak leten egykor valóban épületek álltak. műhely is, ahol a faanyagot dolgozhat- gondolja ezt – erre utalna az asztalos- Mivel az elmúlt évszázadokban ták fel a hajók számára. Ha az összes és kovácsműhely, valamint a gyepvas baszk halászok és bálnavadászok is házat egyidejűleg lakták, akkor mintegy feldolgozása is –, és Vinlandot délebbre, felbukkantak Új-Fundlandon, így szük- 70–100 ember, vagyis két-három hajó le- egyelőre ismeretlen helyre feltételezi. séges volt a helyszínen is ellenőrizni génysége fért el bennük. a nyomokat, ezért néhány kutatóárkot Point Rosee-nál készült műholdfelvétel, mely felkeltette Sarah Parcak fi gyelmét ástak. A feltárás során egy nagyobb és több kisebb kővel körberakott se- kély gödröt találtak, melyben faszén és mintegy 14 kg vassalak keveréke volt. Ez egyértelműen a gyepvasérc meg- L'Anse aux Meadows-i hosszúház belűröl munkálására utal, és ezzel erős párhuza- A feltárás során találtak csontból Az ásatások során két olyan tűzkövet mot lehet vonni a L’Anse aux Meadows-i készült dísztűt és zsírkőből faragott or- is találtak, melyek az anyagvizsgálatok lelőhellyel. Úgy tűnt, hogy a tűzhelyet sógombot is – ezek tipikusan női hasz- tanulsága szerint a mintegy 250 km-re a jellegzetesen skandináv építési stílus- nálati eszközök –, így bizonyos, hogy né- délebbre található Notre Dame-öböl- sal, vagyis gyepfallal vették körül. hányan asszonyaikkal együtt ből származnak. Ez alapján iga- A leletek csekély száma miatt azon- érkeztek ide. A radiokarbon zolást nyert, hogy a vikingek ban egyelőre nem jelenthetjük ki bizto- vizsgálatok eredményeiből elkezdték módszeresen fel- san, hogy egy újabb viking települést tudjuk, hogy a települést deríteni, illetve körbehajózni talált a kutatás, de reméljük, hogy a fel- Kr. u. 990–1030 között lakták. Új-Fundlandot. tárások hamarosan perdöntő bizonyíté- Jáspisból készült, közel 2,5 cm-es tűzkő a Notre Dame-öbölből EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin Vikingek az Újvilágban L’Anse aux Meadows Notre Dame-öböl 41 Point Rosee-i feltárás: kutatóárkok kokkal állnak majd elő. Mindenesetre további lelőhelyek meg- találásához érdemes lenne használni Sarah Parcak módszerét is. Point Rosee Ezen újabb felfedezések tükrében ma már úgy tűnik, hogy Vinland nem egy konkrét település, hanem egy vidék elneve- zése lehetett, és a mai Új-Fundland egészét érthették alatta. Viking lelőhelyek Új-Fundlandon A legambiciózusabb törekvése Kr. u. 1010 környékén Bátor Thorfi nn-nak volt, aki már gyarmatosítási szándékkal ment, így a háromhajónyi, 160 fős legénysége asszonyaikkal és háziálla- taikkal együtt követte őt. Ez az expedíció 2–4 évnyi vinlandi tartózkodást jelenthetett, de végül ő is visszatért Grönlandra, mert nem tudott megbékélni az őslakosokkal. Egyelőre csak néhány, inkább gyanúsnak mondható, mint meggyőző lelet tanúskodik arról, hogy ezután sem szakadt meg a kapcsolat a vikingek és az Újvilág között. Az egyik ilyen lelet egy maine-i indián telep feltárásán került elő, ahol egy Olaf Kyrre király idejéből (1067–1093) származó norvég érmét találtak. Ám az előkerülési körülmények bizonytalansága miatt Point Rosee-i feltárás, előtérben a tűzhelyet körülvevő kövekkel a legtöbb kutató ezt nem fogadja el bizonyítékként. Ugyan Leif az első útja során Egy azonban biztos: Vinland felfedezését nem követte még nem találkozott bennszü- A kapcsolatok megromlá- sikeres gyarmatosítás, és az Újvilág közel 500 évre újra fe- löttekkel, de a vikingek és az ál- sának egyik oka – bármilyen ledésbe merült. furcsának tűnhet ma – a tej taluk „scraelingek”-nek (bar- C C C bároknak) nevezett helyiek lehetett, ugyanis a helybéliek – akikről egyelőre nem le- korábban soha nem fogyasztottak tehéntejet. Amikor a vikingek megkí- het tudni, hogy indiánok A vikin- nálták őket ezzel, a tejcukor-érzékeny- vagy inuitok (eszkimók) gekkel kap- ség tüneteiből arra következtethet- csolatban rengeteg voltak-e – viszonya ha- tek, hogy az északiak meg álhír és átverés jelent meg. Íme mar ellenségessé vált. akarják őket mér- néhány csemege: 1. Az ún. Vinland-térkép gezni. Miután Leif hazatért, test- 1957-ben bukkant fel, ekkor akarták eladni a British vére, Thorvald Eriksson is felkereke- Museumnak, azt állítva, hogy egy 13. századi térkép 15. szá- dett és 30 emberével Vinlandra utazott, zadi másolata. Azóta kiderült, hogy egy hamisítvány. 2. Wisconsinban ahol Leif korábbi táborában töltötte a telet. egy indián lelőhelyen egy lókoponyát találtak. 1962-ben kiderült, Thorvald megtámadott kilenc helybelit, akik közül nyolcat hogy egy rejtélyes „Mr. P.” ásta el még gyerekként a koponyát a le- megöltek, de a kilencedik elmenekült és hamarosan íjjal és nyíl- lőhelyen. 3. Thorvald sziklája: New Hampshire-ben van egy kút, benne pedig egy nagy szikla, amelyet bevágások borítanak. lal felfegyverzett erősítéssel tért vissza. A csatában Thorvald is Erről a kőről azt tartják, hogy egykor Thorvald sírját jelölte. meghalt, emberei Vinlandon temették el. Vörös Erik harmadik 4. Nomans Land szigetén észrevettek egy nagy sziklán fi a, Thorstein is megpróbált elhajózni Vinlandra, hogy elhozza egy rúnafeliratot, melynek első két sorában ez olvas- testvére holttestét, de a szembeszéllel és a tengerrel nem tu- ható: „Leif Eriksson, 1001”. A felirat rúnái azonban kü- dott megküzdeni, így végül feladta és visszatért Grönlandra. lönböző időszakokból származnak, ráadásul római számokat is belekevertek, így hitelessége erősen EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin kétségbevonható..