DOCSLIB.ORG

METEOR Csillagászati Évkönyv – 2014

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text

Load more

Ár: 3000 Ft 014 2 meteor csillagászati évkönyv csillagászati évkönyv r o e t e m 2014 ISSN 0866 - 2851 9 7 7 0 8 6 6 2 8 5 0 0 2 Fotó: Sztankó Gerda, Tarján, 2012 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2014 meteor csillagászati évkönyv 2014 Szerkesztette: Benkõ József Mizser Attila Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu Budapest, 2013 Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közremûködött: Görgei Zoltán Kaposvári Zoltán Kiss Áron Keve Kovács József Landy-Gyebnár Mónika Molnár Péter Sárneczky Krisztián Sánta Gábor Szabó M. Gyula Szabó Sándor Szöllôsi Attila A kalendárium csillagtérképei az Ursa Minor szoftverrel készültek. www.ursaminor.hu Szakmailag ellenôrizte: Szabados László A kiadvány támogatói: Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet. Adószámunk: 19009162-2-43 Felelôs kiadó: Mizser Attila Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió, www.karman.hu Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft., www.ookpress.hu Felelôs vezetô: Szathmáry Attila Terjedelem: 21,5 ív fekete-fehér + 8 oldal színes melléklet 2013. november ISSN 0866-2851 Tartalom Bevezetô ................................................... 7 Kalendárium ............................................... 11 Cikkek Kereszturi Ákos: Új eredmények a Merkúr kutatásáról ............ 203 Kiss Csaba: A Nap törmelékkorongja ........................... 214 Könyves Vera: A Gould-öv .................................... 233 Kiss L. László: Az amatôrcsillagászok és a változócsillagászat ...... 254 Harmatta János: Az amatôrcsillagászat szubjektív vonatkozásai ..... 270 Beszámolók Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2012. évi tevékenysége ..................................... 303 Ábrahám Péter: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2012. évi tevékenysége ..................................... 309 Petrovay Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének mûködése 2012-ben ........................................ 321 Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2011–2012-ben ............................................ 327 Megemlékezés In memoriam Szeidl Béla (1938–2013) ........................... 339 A címlapon Az Orion-köd Francsics László felvételén. A kép az ausztráliai iTelescope.net 50 cm-es robottávcsövével és a szerzô saját 20 cm-es Newton-asztrográfjával készült. A hátsó borítón: A C/2011 L4 (PANSTARRS) 2013 tavaszának látványos üstököse volt. Görgei Zoltán felvétele 2013. március 16-án készült a budapesti Hármashatár-hegyrôl, az esti szürkü- letben. Nikon D90 gépváz, AF-S Nikkor 50 mm 1:1,8 objektív, ISO 800 érzékenység, 4 s expozíció. Bevezetô A 2008 ôszétôl jelentkezô gazdasági válságjelenségek nem kímélik kiadvá- nyunkat sem, egyre nehezebb eljuttatni Csillagászati évkönyvünket azok- hoz, akik komolyan érdeklôdnek a csillagászat iránt. A hazai könyvter- jesztés viszonyai közepette (óriási árrések, késedelmes fizetés stb.) már régen megszûnt volna kiadványunk, ha nincs mögötte a Magyar Csillagá- szati Egyesület népes tagsága és mindazok, akik támogatásra méltónak találják az Egyesület célkitûzéseit. Legalább ekkora dicséret illeti szer- zôinket és a kötet szerkesztésében részt vevô hivatásos csillagászokat, valamint a téma iránt elkötelezett amatôröket, akik ingyenesen, ügyszere- tetbôl, színvonalasan végzik munkájukat – mint oly sokan a Magyar Csil- lagászati Egyesületben. Hagyományaink szerint idei évkönyvünkben is bemutatjuk egy-egy kutatási terület legújabb eredményeit, illetve beszámolók révén ismerked- hetünk meg magyarországi csillagászati intézmények, továbbá a Magyar Csillagászati Egyesület tevékenységével. A 2014-es év várhatóan legérdekesebb észlelési idôszaka április során adódik, amikor néhány nap különbséggel lesz oppozícióban a Mars, a Ceres és a Vesta. Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és termé- szetesen a kötet lezárásáig elôre jelezhetô – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2014-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok. Továbbra is valljuk, hogy a számítástechnika és az internet mai elter- jedtsége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetá- rium-programokat, és naprakész információkat kaphatnak az internet- rôl, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyományos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell, hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar 8 Meteor csillagászati évkönyv 2014 Csillagászati Egyesület Meteor címû lapját, amely számos aktuális égi jelenségrôl közöl elôrejelzést Jelenségnaptárában, olyanokról is, amelyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak szá- mos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse. hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu). Az égbolt megismerését, a távcsöves megfigyelômunkát különféle szoftverek is segítik, amelyek közül most hármat ajánlunk: az Ursa Minort (www.ursaminor.hu), a Stellariumot (www.stellarium.org) és a Guide 8.0-t. A 2014-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi évek köteteinél megszokott módon igyekeztünk bemutatni, elôre jelezni az év folyamán megfigyelhetô jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetôkkel hívjuk fel a figyelmet (Hold, bolygók, együttállások, üstökö- sök, fogyatkozások, fedések, mélyég-objektumok stb.). Mindezzel szeret- nénk még közelebb hozni az érdeklôdôket a csillagos éghez, céltudatosan irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez és beküldéséhez, a Meteor rovatveze- tôinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetôségük megtalálható a kiad- vány honlapján: meteor.mcse.hu). A Kalendárium hagyományos naptár része minden hónapban két oldal táblázattal kezdôdik. Ezekben minden idôadat közép-európai idôben (KÖZEI) szerepel. A bal oldali naptártáblázat elsô oszlopában található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése és a napnak az év elsô napjától számított sorszáma. A hetek sorszámát az érvényes magyar szabvány szerint adjuk meg. A Nap idôadatai mellett szerepel a delelési magassága, valamint az idôegyenlítés értéke is. Az idôegyenlítés azt adja meg, hogy az idôzónánk közepén (λ =15°) mennyit tér el a Nap valódi delelési idôpontja a zónaidô déli 12 órájától. Minthogy az évkönyv táblázatai a λ =19° földrajzi hosszúságra készültek, a delelési idôpont oszlopában látható, hogy a valódi Nap itt 16 perccel korábban delel, mint az idôzóna közepén. A jobb oldali táblázatban a Julián-dátum és a greenwichi csillagidô található. Mindkettônek a csillagászati számításoknál vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv címû munka. A táblázat alatt az ismer- tebb ünnepek, idôszámítási és kronológiai információk kaptak helyet. A nyári idôszámítás kezdetét és végét egyaránt jelezzük a táblázat alján. A kalendárium használatát megkönnyíti a lapszélen található hónap- sorszám. Bevezetô 9 Az eseménynaptárban az idôpontokat világidôben (UT) adtuk meg. A négy fô holdfázis idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak, megadtuk a csillagkép nevét is, ahol a Hold tartózkodik az adott idô- pontban. A Föld napközel- és naptávol-idôpontjai (perihélium és aphélium) perc pontosságúak, geocentrikusak, valamint fel van tüntetve a Föld távolsága is a Naptól CSE-ben. A napéjegyenlôségek és napfordulók idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak. A Hold librációinak idôpontjai perc pontosságúak, geocentrikusak. Egy lunáción belül hat idôpont van megadva, a legnagyobb északi, déli, keleti és nyugati érték idôpontja, valamint a legkisebb és legnagyobb eredô libráció (század fok pontossággal). Korai/késôi holdsarlók. Az újhold elo˝tt vagy után 1 napon belüli vé- kony holdsarlók láthatóságának idôpontjai. Az elôre jelzett jelenségeknél megadtuk a holdsarló korát, valamint az észlelhetôségével kapcsolatos információkat. Bolygók dichotómiája. A Merkúr és a Vénusz bolygó 50%-os fázisának idôpontjait is tartalmazza a jelenségnaptár perc pontossággal, a Föld kö- zéppontjából nézve. A Hold földközel- és földtávol-idôpontjai perc pontosságúak, valamint meg vannak adva a Hold távolságadatai a Föld középpontjától és a Hold látszó átmérôi is tized ívmásodperc pontossággal. Az eseménynaptár perc pontossággal tartalmazza azokat az idôponto- kat is, amikor a Hold eléri legkisebb/legnagyobb deklinációs értékét. A belsô bolygók elongációinak és oppozícióinak idôpontjai geocentri- kusak és perc pontosságúak, az eseménynaptár tartalmazza az elongációk mértékét, a bolygók fényességét, átmérôjét és a fázisait ezekben az idôpon- tokban. A Merkúr és a Vénusz alsó, illetve felsô együttállását a Nappal perc pontossággal adtuk meg. A külsô bolygóknál az idôpontok szintén perc pontosságúak, járulékos adatként a bolygók látszó átmérôit, fényességüket, továbbá azt a csillagképet is megadtuk, ahol épp tartózkodnak. A 2014-es évben két napfogyatkozás következik be (április 29. és októ- ber 23.), mindegyik adatai szerepelnek a Kalendáriumban. Hazánkból egyik fogyatkozást se lehet megfigyelni. 2014-ben három holdfogyatkozás következik be (április 15. és október 8.), a másodperc pontosságú idôpontok geocentrikus kezdô és befejezô kontaktus-idôpontok. Hazánkból egyik jelenséget se lehet megfigyelni. 2014-ben egy bolygófedést figyelhetünk meg: október 25-én a Hold el- fedi a Szaturnuszt, sajnos igen nehéz megfigyelési feltételek mellett. 10 Meteor csillagászati
Recommended publications
  • Ann Merchant Boesgaard Publications Merchant, A. E., Bodenheimer, P., and Wallerstein, G

    Ann Merchant Boesgaard Publications Merchant, A. E., Bodenheimer, P., and Wallerstein, G

    Ann Merchant Boesgaard Publications Merchant, A. E., Bodenheimer, P., and Wallerstein, G. (1965). “The Lithium Isotope Ratio in Two Hyades F Stars.” Ap. J., 142, 790. Merchant, A. E. (1966). “Beryllium in F- and G-Type Dwarfs.” Ap. J., 143, 336. Hodge, P. W., and Merchant, A. E. (1966). “Photometry of SO Galaxies II. The Peculiar Galaxy NGC 128.” Ap. J., 144, 875. Merchant, A. E. (1967). “The Abundance of Lithium in Early M-Type Stars.” Ap. J., 147, 587. Merchant, A. E. (1967). “Measured Equivalent Widths in Early M-Type Stars.” Lick Obs. Bull. No. 595 (Univ. of California Press). Boesgaard, A. M. (1968). “Isotopes of Magnesium in Stellar Atmosphere.” Ap. J., 154, 185. Boesgaard, A. M. (1968). “Observations of Beryllium in Stars.” Highlights of Astron- omy, ed. L. Perek (Dordrecht: D. Reidel), p. 237. Boesgaard, A. M. (1969). “Intensity Variation in Ca Emission in an MS Star.” Pub. A. S. P., 81, 283. Boesgaard, A. M. (1969). “Observational Clues to the Evolution of M Giant Stars.” Pub. A. S. P., 81, 365. Boesgaard, A. M. (1970). “The Lithium Isotope Ratio in δ Sagittae.” Ap. J., 159, 727. Boesgaard, A. M. (1970). “The Ratio of Titanium to Zirconium in Late-Type Stars.” Ap. J., 161, 163. Boesgaard, A. M. (1970). “On the Lithium Content in Late-Type Giants.” Ap. Letters, 5, 145. Boesgaard, A. M. (1970). “Lithium in Heavy-Metal Red Giants.” Ap. J., 161, 1003. Boesgaard, A. M. (1971). “The Lithium Content of Capella.” Ap. J., 167, 511. Boesgaard, A. M. (1973). “Iron Emission Lines in a Orionis.” In Stellar Chromospheres, eds.
  • Mathématiques Et Espace

    Mathématiques Et Espace

    Atelier disciplinaire AD 5 Mathématiques et Espace Anne-Cécile DHERS, Education Nationale (mathématiques) Peggy THILLET, Education Nationale (mathématiques) Yann BARSAMIAN, Education Nationale (mathématiques) Olivier BONNETON, Sciences - U (mathématiques) Cahier d'activités Activité 1 : L'HORIZON TERRESTRE ET SPATIAL Activité 2 : DENOMBREMENT D'ETOILES DANS LE CIEL ET L'UNIVERS Activité 3 : D'HIPPARCOS A BENFORD Activité 4 : OBSERVATION STATISTIQUE DES CRATERES LUNAIRES Activité 5 : DIAMETRE DES CRATERES D'IMPACT Activité 6 : LOI DE TITIUS-BODE Activité 7 : MODELISER UNE CONSTELLATION EN 3D Crédits photo : NASA / CNES L'HORIZON TERRESTRE ET SPATIAL (3 ème / 2 nde ) __________________________________________________ OBJECTIF : Détermination de la ligne d'horizon à une altitude donnée. COMPETENCES : ● Utilisation du théorème de Pythagore ● Utilisation de Google Earth pour évaluer des distances à vol d'oiseau ● Recherche personnelle de données REALISATION : Il s'agit ici de mettre en application le théorème de Pythagore mais avec une vision terrestre dans un premier temps suite à un questionnement de l'élève puis dans un second temps de réutiliser la même démarche dans le cadre spatial de la visibilité d'un satellite. Fiche élève ____________________________________________________________________________ 1. Victor Hugo a écrit dans Les Châtiments : "Les horizons aux horizons succèdent […] : on avance toujours, on n’arrive jamais ". Face à la mer, vous voyez l'horizon à perte de vue. Mais "est-ce loin, l'horizon ?". D'après toi, jusqu'à quelle distance peux-tu voir si le temps est clair ? Réponse 1 : " Sans instrument, je peux voir jusqu'à .................. km " Réponse 2 : " Avec une paire de jumelles, je peux voir jusqu'à ............... km " 2. Nous allons maintenant calculer à l'aide du théorème de Pythagore la ligne d'horizon pour une hauteur H donnée.
  • Ephemerides Astronomicae. Anni...Ad Meridianum Mediolanensem

    Ephemerides Astronomicae. Anni...Ad Meridianum Mediolanensem

    Informazioni su questo libro Si tratta della copia digitale di un libro che per generazioni è stato conservata negli scaffali di una biblioteca prima di essere digitalizzato da Google nell’ambito del progetto volto a rendere disponibili online i libri di tutto il mondo. Ha sopravvissuto abbastanza per non essere più protetto dai diritti di copyright e diventare di pubblico dominio. Un libro di pubblico dominio è un libro che non è mai stato protetto dal copyright o i cui termini legali di copyright sono scaduti. La classificazione di un libro come di pubblico dominio può variare da paese a paese. I libri di pubblico dominio sono l’anello di congiunzione con il passato, rappresentano un patrimonio storico, culturale e di conoscenza spesso difficile da scoprire. Commenti, note e altre annotazioni a margine presenti nel volume originale compariranno in questo file, come testimonianza del lungo viaggio percorso dal libro, dall’editore originale alla biblioteca, per giungere fino a te. Linee guide per l’utilizzo Google è orgoglioso di essere il partner delle biblioteche per digitalizzare i materiali di pubblico dominio e renderli universalmente disponibili. I libri di pubblico dominio appartengono al pubblico e noi ne siamo solamente i custodi. Tuttavia questo lavoro è oneroso, pertanto, per poter continuare ad offrire questo servizio abbiamo preso alcune iniziative per impedire l’utilizzo illecito da parte di soggetti commerciali, compresa l’imposizione di restrizioni sull’invio di query automatizzate. Inoltre ti chiediamo di: + Non fare un uso commerciale di questi file Abbiamo concepito Google Ricerca Libri per l’uso da parte dei singoli utenti privati e ti chiediamo di utilizzare questi file per uso personale e non a fini commerciali.
  • Explore the Universe Observing Certificate Second Edition

    Explore the Universe Observing Certificate Second Edition

    RASC Observing Committee Explore the Universe Observing Certificate Second Edition Explore the Universe Observing Certificate Welcome to the Explore the Universe Observing Certificate Program. This program is designed to provide the observer with a well-rounded introduction to the night sky visible from North America. Using this observing program is an excellent way to gain knowledge and experience in astronomy. Experienced observers find that a planned observing session results in a more satisfying and interesting experience. This program will help introduce you to amateur astronomy and prepare you for other more challenging certificate programs such as the Messier and Finest NGC. The program covers the full range of astronomical objects. Here is a summary: Observing Objective Requirement Available Constellations and Bright Stars 12 24 The Moon 16 32 Solar System 5 10 Deep Sky Objects 12 24 Double Stars 10 20 Total 55 110 In each category a choice of objects is provided so that you can begin the certificate at any time of the year. In order to receive your certificate you need to observe a total of 55 of the 110 objects available. Here is a summary of some of the abbreviations used in this program Instrument V – Visual (unaided eye) B – Binocular T – Telescope V/B - Visual/Binocular B/T - Binocular/Telescope Season Season when the object can be best seen in the evening sky between dusk. and midnight. Objects may also be seen in other seasons. Description Brief description of the target object, its common name and other details. Cons Constellation where object can be found (if applicable) BOG Ref Refers to corresponding references in the RASC’s The Beginner’s Observing Guide highlighting this object.
  • Or Later, but Before 1650] 687X868mm. Copper Engraving On

    Or Later, but Before 1650] 687X868mm. Copper Engraving On

    60 Willem Janszoon BLAEU (1571-1638). Pascaarte van alle de Zécuften van EUROPA. Nieulycx befchreven door Willem Ianfs. Blaw. Men vintfe te coop tot Amsterdam, Op't Water inde vergulde Sonnewÿser. [Amsterdam, 1621 or later, but before 1650] 687x868mm. Copper engraving on parchment, coloured by a contemporary hand. Cropped, as usual, on the neat line, to the right cut about 5mm into the printed area. The imprint is on places somewhat weaker and /or ink has been faded out. One small hole (1,7x1,4cm.) in lower part, inland of Russia. As often, the parchment is wavy, with light water staining, usual staining and surface dust. First state of two. The title and imprint appear in a cartouche, crowned by the printer's mark of Willem Jansz Blaeu [INDEFESSVS AGENDO], at the center of the lower border. Scale cartouches appear in four corners of the chart, and richly decorated coats of arms have been engraved in the interior. The chart is oriented to the west. It shows the seacoasts of Europe from Novaya Zemlya and the Gulf of Sydra in the east, and the Azores and the west coast of Greenland in the west. In the north the chart extends to the northern coast of Spitsbergen, and in the south to the Canary Islands. The eastern part of the Mediterranean id included in the North African interior. The chart is printed on parchment and coloured by a contemporary hand. The colours red and green and blue still present, other colours faded. An intriguing line in green colour, 34 cm long and about 3mm bold is running offshore the Norwegian coast all the way south of Greenland, and closely following Tara Polar Arctic Circle ! Blaeu's chart greatly influenced other Amsterdam publisher's.
  • Naming the Extrasolar Planets

    Naming the Extrasolar Planets

    Naming the extrasolar planets W. Lyra Max Planck Institute for Astronomy, K¨onigstuhl 17, 69177, Heidelberg, Germany [email protected] Abstract and OGLE-TR-182 b, which does not help educators convey the message that these planets are quite similar to Jupiter. Extrasolar planets are not named and are referred to only In stark contrast, the sentence“planet Apollo is a gas giant by their assigned scientific designation. The reason given like Jupiter” is heavily - yet invisibly - coated with Coper- by the IAU to not name the planets is that it is consid- nicanism. ered impractical as planets are expected to be common. I One reason given by the IAU for not considering naming advance some reasons as to why this logic is flawed, and sug- the extrasolar planets is that it is a task deemed impractical. gest names for the 403 extrasolar planet candidates known One source is quoted as having said “if planets are found to as of Oct 2009. The names follow a scheme of association occur very frequently in the Universe, a system of individual with the constellation that the host star pertains to, and names for planets might well rapidly be found equally im- therefore are mostly drawn from Roman-Greek mythology. practicable as it is for stars, as planet discoveries progress.” Other mythologies may also be used given that a suitable 1. This leads to a second argument. It is indeed impractical association is established. to name all stars. But some stars are named nonetheless. In fact, all other classes of astronomical bodies are named.
  • The Observer's Handbook for 1912

    The Observer's Handbook for 1912

    T he O bservers H andbook FOR 1912 PUBLISHED BY THE ROYAL ASTRONOMICAL SOCIETY OF CANADA E d i t e d b y C. A, CHANT FOURTH YEAR OF PUBLICATION TORONTO 198 C o l l e g e St r e e t Pr in t e d fo r t h e So c ie t y 1912 T he Observers Handbook for 1912 PUBLISHED BY THE ROYAL ASTRONOMICAL SOCIETY OF CANADA TORONTO 198 C o l l e g e St r e e t Pr in t e d fo r t h e S o c ie t y 1912 PREFACE Some changes have been made in the Handbook this year which, it is believed, will commend themselves to observers. In previous issues the times of sunrise and sunset have been given for a small number of selected places in the standard time of each place. On account of the arbitrary correction which must be made to the mean time of any place in order to get its standard time, the tables given for a particualar place are of little use any­ where else, In order to remedy this the times of sunrise and sunset have been calculated for places on five different latitudes covering the populous part of Canada, (pages 10 to 21), while the way to use these tables at a large number of towns and cities is explained on pages 8 and 9. The other chief change is in the addition of fuller star maps near the end. These are on a large enough scale to locate a star or planet or comet when its right ascension and declination are given.
  • Modeling of PMS Ae/Fe Stars Using UV Spectra�,

    Modeling of PMS Ae/Fe Stars Using UV Spectra,

    A&A 456, 1045–1068 (2006) Astronomy DOI: 10.1051/0004-6361:20040269 & c ESO 2006 Astrophysics Modeling of PMS Ae/Fe stars using UV spectra, P. F. C. Blondel1,2 andH.R.E.TjinADjie1 1 Astronomical Institute “Anton Pannekoek”, University of Amsterdam, Kruislaan 403, 1098 SJ Amsterdam, The Netherlands e-mail: [email protected] 2 SARA, Kruislaan 415, 1098 SJ Amsterdam, The Netherlands Received 13 February 2004 / Accepted 13 October 2005 ABSTRACT Context. Spectral classification of PMS Ae/Fe stars, based on visual observations, may lead to ambiguous conclusions. Aims. We aim to reduce these ambiguities by using UV spectra for the classification of these stars, because the rise of the continuum in the UV is highly sensitive to the stellar spectral type of A/F-type stars. Methods. We analyse the low-resolution UV spectra in terms of a 3-component model, that consists of spectra of a central star, of an optically-thick accretion disc, and of a boundary-layer between the disc and star. The disc-component was calculated as a juxtaposition of Planck spectra, while the 2 other components were simulated by the low-resolution UV spectra of well-classified standard stars (taken from the IUE spectral atlases). The hot boundary-layer shows strong similarities to the spectra of late-B type supergiants (see Appendix A). Results. We modeled the low-resolution UV spectra of 37 PMS Ae/Fe stars. Each spectral match provides 8 model parameters: spectral type and luminosity-class of photosphere and boundary-layer, temperature and width of the boundary-layer, disc-inclination and circumstellar extinction.
  • Download This Article in PDF Format

    Download This Article in PDF Format

    A&A 562, A92 (2014) Astronomy DOI: 10.1051/0004-6361/201321493 & c ESO 2014 Astrophysics Li depletion in solar analogues with exoplanets Extending the sample, E. Delgado Mena1,G.Israelian2,3, J. I. González Hernández2,3,S.G.Sousa1,2,4, A. Mortier1,4,N.C.Santos1,4, V. Zh. Adibekyan1, J. Fernandes5, R. Rebolo2,3,6,S.Udry7, and M. Mayor7 1 Centro de Astrofísica, Universidade do Porto, Rua das Estrelas, 4150-762 Porto, Portugal e-mail: [email protected] 2 Instituto de Astrofísica de Canarias, C/ Via Lactea s/n, 38200 La Laguna, Tenerife, Spain 3 Departamento de Astrofísica, Universidad de La Laguna, 38205 La Laguna, Tenerife, Spain 4 Departamento de Física e Astronomia, Faculdade de Ciências, Universidade do Porto, 4169-007 Porto, Portugal 5 CGUC, Department of Mathematics and Astronomical Observatory, University of Coimbra, 3049 Coimbra, Portugal 6 Consejo Superior de Investigaciones Científicas, CSIC, Spain 7 Observatoire de Genève, Université de Genève, 51 ch. des Maillettes, 1290 Sauverny, Switzerland Received 18 March 2013 / Accepted 25 November 2013 ABSTRACT Aims. We want to study the effects of the formation of planets and planetary systems on the atmospheric Li abundance of planet host stars. Methods. In this work we present new determinations of lithium abundances for 326 main sequence stars with and without planets in the Teff range 5600–5900 K. The 277 stars come from the HARPS sample, the remaining targets were observed with a variety of high-resolution spectrographs. Results. We confirm significant differences in the Li distribution of solar twins (Teff = T ± 80 K, log g = log g ± 0.2and[Fe/H] = [Fe/H] ±0.2): the full sample of planet host stars (22) shows Li average values lower than “single” stars with no detected planets (60).
  • Effemeridi Astronomiche (Di Milano) Dall'ab. A. De Cesaris [And Others]

    Effemeridi Astronomiche (Di Milano) Dall'ab. A. De Cesaris [And Others]

    Informazioni su questo libro Si tratta della copia digitale di un libro che per generazioni è stato conservata negli scaffali di una biblioteca prima di essere digitalizzato da Google nell’ambito del progetto volto a rendere disponibili online i libri di tutto il mondo. Ha sopravvissuto abbastanza per non essere più protetto dai diritti di copyright e diventare di pubblico dominio. Un libro di pubblico dominio è un libro che non è mai stato protetto dal copyright o i cui termini legali di copyright sono scaduti. La classificazione di un libro come di pubblico dominio può variare da paese a paese. I libri di pubblico dominio sono l’anello di congiunzione con il passato, rappresentano un patrimonio storico, culturale e di conoscenza spesso difficile da scoprire. Commenti, note e altre annotazioni a margine presenti nel volume originale compariranno in questo file, come testimonianza del lungo viaggio percorso dal libro, dall’editore originale alla biblioteca, per giungere fino a te. Linee guide per l’utilizzo Google è orgoglioso di essere il partner delle biblioteche per digitalizzare i materiali di pubblico dominio e renderli universalmente disponibili. I libri di pubblico dominio appartengono al pubblico e noi ne siamo solamente i custodi. Tuttavia questo lavoro è oneroso, pertanto, per poter continuare ad offrire questo servizio abbiamo preso alcune iniziative per impedire l’utilizzo illecito da parte di soggetti commerciali, compresa l’imposizione di restrizioni sull’invio di query automatizzate. Inoltre ti chiediamo di: + Non fare un uso commerciale di questi file Abbiamo concepito Google Ricerca Libri per l’uso da parte dei singoli utenti privati e ti chiediamo di utilizzare questi file per uso personale e non a fini commerciali.
  • A Basic Requirement for Studying the Heavens Is Determining Where In

    A Basic Requirement for Studying the Heavens Is Determining Where In

    Abasic requirement for studying the heavens is determining where in the sky things are. To specify sky positions, astronomers have developed several coordinate systems. Each uses a coordinate grid projected on to the celestial sphere, in analogy to the geographic coordinate system used on the surface of the Earth. The coordinate systems differ only in their choice of the fundamental plane, which divides the sky into two equal hemispheres along a great circle (the fundamental plane of the geographic system is the Earth's equator) . Each coordinate system is named for its choice of fundamental plane. The equatorial coordinate system is probably the most widely used celestial coordinate system. It is also the one most closely related to the geographic coordinate system, because they use the same fun­ damental plane and the same poles. The projection of the Earth's equator onto the celestial sphere is called the celestial equator. Similarly, projecting the geographic poles on to the celest ial sphere defines the north and south celestial poles. However, there is an important difference between the equatorial and geographic coordinate systems: the geographic system is fixed to the Earth; it rotates as the Earth does . The equatorial system is fixed to the stars, so it appears to rotate across the sky with the stars, but of course it's really the Earth rotating under the fixed sky. The latitudinal (latitude-like) angle of the equatorial system is called declination (Dec for short) . It measures the angle of an object above or below the celestial equator. The longitud inal angle is called the right ascension (RA for short).
  • Instrumental Methods for Professional and Amateur

    Instrumental Methods for Professional and Amateur

    Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, Francois Colas, Alain Klotz, Christophe Pellier, Jean-Marc Petit, Philippe Rousselot, et al. To cite this version: Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, et al.. Instru- mental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy. Experimental Astronomy, Springer Link, 2014, 38 (1-2), pp.91-191. 10.1007/s10686-014-9379-0. hal-00833466 HAL Id: hal-00833466 https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00833466 Submitted on 3 Jun 2020 HAL is a multi-disciplinary open access L’archive ouverte pluridisciplinaire HAL, est archive for the deposit and dissemination of sci- destinée au dépôt et à la diffusion de documents entific research documents, whether they are pub- scientifiques de niveau recherche, publiés ou non, lished or not. The documents may come from émanant des établissements d’enseignement et de teaching and research institutions in France or recherche français ou étrangers, des laboratoires abroad, or from public or private research centers. publics ou privés. Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy O. Mousis, R. Hueso, J.-P. Beaulieu, S. Bouley, B. Carry, F. Colas, A. Klotz, C. Pellier, J.-M. Petit, P. Rousselot, M. Ali-Dib, W. Beisker, M. Birlan, C. Buil, A. Delsanti, E. Frappa, H. B. Hammel, A.-C. Levasseur-Regourd, G. S. Orton, A. Sanchez-Lavega,´ A. Santerne, P. Tanga, J. Vaubaillon, B. Zanda, D. Baratoux, T. Bohm,¨ V. Boudon, A. Bouquet, L. Buzzi, J.-L. Dauvergne, A.