Visitacio Canonica a Gyulai Plébánián
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet Visitatio canonica a Gyulai Plébánián (1715-1993) Doktori disszertáció Készítette: Kovács József Témavezet ő : dr. Szuromi Sz. Anzelm Budapest, 2009 2 B EVEZETÉS A visitatio canonica az Egyházban a püspök számára a z egyházmegye kormányzásának leg ő sibb módja. Már a kezdetekt ő l, de méginkább a középkortól fogva találkozunk az el l en ő rzésnek ezzel a formájával, melyet a Trienti Zsinat is meger ő sített, éppen a reformáció el ő retörése miatt. Nem vesztette el a jelent ő ségét hazánkban a török hódoltság idején sem, amikor a püspök nem lakhatott helyben. Ezért k énytelen volt vikáriusokat kinevezni maga helyett, akik a te rületen tartózkodtak, rajtuk keresztül irányította az egyhá zmegyét. Mint például Szegeden az Alsóvárosi ferences házf ő nök, aki rendszeresen jelentést tett a csanádi püspöknek az egyházmegye állapotáról. A jelent ő sége a török alóli fölszabadulás után is megmaradt. Azóta is a f ő pásztorok folyamatosan látogatják, akár személyesen, akár megbízottjaik által a plébániákat meghatározott id ő közönként. Ha a püspök maga nem tud menni, a f ő esperest bízza meg, vagy helynökét a plébániák láto g a t á s r a . A visitatio canonica intézményét meger ő sítette a CIC (1917), a II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus határozatának 23. pontja, valamint a CIC kánonja is. II. János Pá l p á p a Pastores Gregis szinodus utáni buzdításában, valamint 2004-ben m e g j e l e n t Apostolorum Successores kezdet ű , a püspökök számára kiadott direktórium is A visitatio canonica gyakran összekapcsolódik a bé rmálás szentségének kiszolgáltatásával. Tehát abban az évb en, amikor bérmálás történt, általában a plébánia ellen ő rzése is lezajlik. Az utazási körülmények miatt a püspök több napot is el töltött a plébánián, ahol a plébános mellett a káplánokat is vizsgáztatta, el l en ő rizhette, találkozott a hívekkel, volt id ő , amikor még a más vallású lelkészek ellen ő rzése is hozzá tartozott. A vizsgálat meghatározott kérdéssor alapján történt. Rögzítésre került a püspök neve, látogatás éve, a p lébánia elhelyezkedése az egyházmegyében, f ő esperesség, esperesség. A 3 plébánia székhelyének korabeli neve, az esetleg kor ábbi elnevezések, a plébánia jogállása, a plébánia alapí tásának éve, az els ő anyakönyvek keletkezésének id ő pontja. Rögzítették a templom titulusát, a templom állapotát. A kegyúr ne vét, a lakosság nyelvét, számát, vallását, a fíliák fölsor olását, megjelölve, hogy mikor kerültek a plébánia alá, vag y önállósulásuk lehet ő ségét is rögzítve. A temet ő állapota. Az iskola szemléje. A helység lakosai honnan települte k be és mikor? Mikor építették a templomot? Esetleges kápol nák, szobrok, keresztek, romok helye. A visitatio canonica jegyz ő könyvei egyedülálló módon rögzítik egy adott település keresztmetszetét, nem csak vallási téren, hanem szinte az élet minden területén. A gyulai plébánia a Nagyváradi Püspökségnek régt ő l fogva kiemelt plébániája. Az Árpád-korban plébániatemplom á t többször b ő vítették. A középkor folyamán a Gyula városa két püspökség területén állott. A Fehér-Körös jobb part ja a Nagyváradi Püspökséghez tartozott, a plébánia a Bék ési F ő esperesség Köleséri esperesség területén feküdt. It t volt a plébániatemplom és a ferencesek kolostora is. Kés ő bb a vár miatt az esperesség központja is Gyulára kerül. A b al part pedig az Egri Püspökség Pankotai F ő esperességéhez tartozott, itt épült fel a Gyulai vár és helyezkedett el a Szt. Elek káp olna a kórházzal együtt. 1445-ben a vár kápolnáját Miklós egri segédpüspök szentelte föl. A plébániatemplom Sz ű z M á r i a tiszteletére volt szentelve, búcsújáró hely volt, a hová a környékb ő l sokan zarándokoltak. Err ő l tanúskodik IX. Bonifác pápa búcsúengedélye 1398-ból. A reformáció és a tör ök uralom alatt a katolikusok száma nagyon megfogyatkozott. Az 1695-ös a török uralom alóli fölszabadítást köve t ő e n nem alakulhatott közvetlenül újjá a plébánia a hábo rús körülmények és a Rákóczi szabadságharc miatt. Ezt k övet ő en is csak tíz év múlva, mikor az osztrák várparancsnok s zemélye megváltozott, települhettek le az els ő katolikus családok 4 Gyulán, Szatmári János Elek licenciátus vezetésével 1714-ben. P e ls ő czy Bálint kamarai ispántól megkapták a török mecse tet templomul, mely el ő tte nagy valószín ű séggel a Szt. Elek kápolna v o l t . A Csáky Imre váradi püspök 1715-ben megalapította a gyulai plébániát els ő ként Békés megyében. Hozzá tartozott ekkor Bihar és Zaránd megye jó része is. A megye la kossága is nagyon gyér volt. A katolikusok is kis számban volt ak még ebben az id ő ben Gyulán. Ekkor készítették el a város els ő pecsétjét Sz ű z Mária képével és az 1715-ös évszámmal. E l s ő önálló lelkipásztorukat 1716-ban kapták Kováts Pál személyében. 1718-ban kapta meg fizetségként báró H arruckern János György udvari szállító egész Békés megyét az udvartól. Ő volt az, aki nagyarányú betelepítéseket végzett az egész megyében így Gyulán is. 1724-ben német ajkú katolikusokat telepített le Mag yar Gyula mellett, ezzel megalapította Német Gyulát. A németek lelkipásztori ellátására azonban nem hoztak létre e gy új plébániát, hanem csak egy kis kápolnát építettek sz ámukra. Ő k is Magyar Gyula plébánosához tartoztak, Magyar Gyul ára jártak szentmisére. Nemsokára, saját káplánt kaptak, aki a zonban a magyar gyulai plébánián lakott. Ez sokszor feszülts ég forrása volt. A plébánia alapítását követ ő en nemsokára létrejön az iskola is a kántor vezetésével, aki egyben ellátja a közösség jegyz ő i feladatait is. A visitatio canonica jegyz ő könyvei alapján végigkísérhet ő a gyulai plébánia fejl ő dése, egy olyan nemzetiségében és vallásában összetett plébániáé, melynek hívei magya r és német ajkúak, ahol a reformátusok, valamint a román ortod ox hívek is nagyobb számban vannak. A hív ő közösséget több csapás is érte az itt töltött háro m évszázad alatt. A XVIII. században több pestis járv ány, szinte megfelezte a hívek számát, ezért újabb betelepítése kre is szükség volt. Rutheni János plébános a pestises be tegek 5 lelkipásztori ellátása közben maga is megkapta a be tegséget és életét vesztette. A XIX. század elején a város leég ett templomaival, a plébánia épületével együtt. Ebben a században Göndöcs Benedek apát dönt ő en meghatározta a város polgári arculatának kialakítását. A XX. Század két háborúja is jelent ő s áldozatot követelt a hívek körében. A század els ő felében összesen 25 évi Gyulán való szolgálatával báró Apor Vilmos tevékenykedett a hívek körében. A trianoni békeszer z ő dés következtében a plébánia is elszakadt az egyházmegy e központjától, és helynök irányította az itt maradt részeket. Rövid ideig Gyula volt a helynökség központja. A má sodik világháborút követ ő en „málenykíj robotra” hurcolták a német származású katolikus hívek mintegy ötszáz f ő s csoportját. Meg kellett tapasztalnia a híveknek az iskolájuk államosítását 1950-ben és az ingatlanok elvételét, és az egyházi élet besz ű kítését a kommunista hatalom nyomására. 1950-t ő l a mindenkori csanádi püspök kormányozta a Nagyváradi Egyházmegye Magyarországra es ő r é s z é t . A renszerváltást követ ő en az egyházközség visszakapta ingatlanait és mostmár nem az egyházközség, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján az egyházmegy e újból megindíthatta az egyházi oktatási intézményeit, óvo d á t ó l a gimnáziumig bezárólag. 1993-ban II. János Pál pápa a Hungarorum Gens motu propriojával módosította a magyarországi egyházmegyék határait. Így a gyulai plébánia a Szeged-Csanádi Eg yházmegye része lett. A visitatio canonica, mint a püspök egyik legsúlyos abb kötelezettsége a mai felgyorsult korban leginkább a l k a l m a s eszköze az evangélium terjesztésének. A pásztori lá togatás során a püspök személyében, Krisztus keresi föl, látogatj a meg az ő népét. A látogatás során a személyes találkozásra k ell a püspöknek a hangsúlyt fektetni, az adminisztrációs ell en ő rzést adja át munkatársainak. Éppen ezért dolgozatunkban nem 6 pusztán arra keressük a választ, hogy miként alakul t az általunk vizsgált plébánia élete a megjelölt id ő szakban, a vizitációs jegyz ő könyvek és a kortárs kánoni el ő írások tükrében; hanem arra a kérdésre is, hogy milyen tere, szerepe és je lent ő sége van a katolikus egyház intézményes életében a hatályos latin jog által el ő írt kánoni látogatásoknak. Köszönetet mondok ddr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPra em. elnök úrnak a dolgozat megírásához nyújtott útmutat ásáért. Valamint dr. Bíró Juditnak, Halász Helgának, dr. Th orday Attilának, dr. Takács Istvánnak, dr. Martos L. Balá zsnak és dr. Alácsi Ervinnek az idegen nyelv ű szövegek fordításáért. Nagy Ádám II. éves kispapnak a számítógépes segítségéért . 7 B EVEZETÉS .................................................. .................... 2 Tartalomjegyzék ................................... ............................ 7 Források és szakirodalom .......................... ......................... 9 I . V ISITATIO CANONICA AZ E GYHÁZBAN ................................ 34 1. Az els ő évezred gyakorlata ............................... 3 4 1.1. Újszövetségi el ő zmények .................................. 34 1.2. A kezdeti szervez ő dések ................................... 34 1.3. Az ezredforduló gyakorlata ................... ............. 35 1.4. A Decretum Gratiani ........................................ 36 1.5. A dekretális irodalom ........................ ............... 39 2. A középkori egyházlátogatások Magyarországon ... 4 3 3. A Trienti Zsinat határozatai a visitatio canonica -ról ... 45 4. A török hódoltság