2014. Évi Születési Évfordulók
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
VÁLOGATÁS A MAGYAR ZENEM ŰVÉSZ-PEDAGÓGUSOK 2014. ÉVI „KEREK” SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓIBÓL - TERVEZET - 3., BŐVÍTETT, JAVÍTOTT VÁLTOZAT Köszönettel fogadjuk a további jelent ősnek ítélt évfordulós információkat éppen úgy, mint az alábbi évszámokkal kapcsolatos hiány-pótlásokat, kiegészítéseket, korrekciókat! (mobil: 0620/493-7663, email: [email protected], név: Zelinka Tamás). Erre minden bizonnyal szükség lesz, mert az interneten kívül rendelkezésre álló magyar nyelv ű lexikonok, lexikonszer ű nyomtatott kiadványok is már 30-35 évesek, és a legtöbb esetben csak a születési dátumokat rögzítik… Megjegyezzük, hogy az életm ű / legfontosabb munkahelyek-városok / rövid jellemzésén, bemutatásán túl egyéb konkrétumokra (pl. tanárok, tanulmányok helyszínei, id őpontjai, fontos szereplések, kit űntetések, stb.) nem vállalkozhattunk, viszont ilyen irányú kiegészítéseknek szívesen adunk helyet az „évfordulósról” szóló külön írásokban! Fontos: az évfordulókra vonatkozó ismertetéseink terjedelmét kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálják, minden teljességre való törekvés nélkül. Legf őbb célunk az EMLÉKEZTETÉS kiváló jelenlegi és egykori kollégáink „KEREK” születésnapjára, évfordulójára! (A Szerk. megj.) 440 éve született Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1639. 1 január 17.) református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárkölt ő, egyházi író, műfordító. 1584-től Szencen, 1586-ban Gy őrben, 1587-től Göncön, 1588- tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevel ő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin- magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf kir.-nak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605- től Altdorfban, 1607- től Marburgban, 160-től Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli f őkapitánynál. 1614-ben rövid ideig Komáromban pap. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németo.- ba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Céltudatos tudós volt, ki egész élete m űvével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség el őtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelv ű magyar nyelvtanával Sylvester János után els őnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi- bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgy űjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a m. verselés fejl ődésére korszakalkotó. – Főbb m űvei: Dictionarium latino- ungaricum és Ungaro-latinum (Nürnberg, 1604); Psalterium ungaricum… (Herborn, 1607); Kis Cathechismus (Heidelberg, 1607); Szent Biblia.. (Hanau, 1608); Novae grammaticae ungaricae … lifbri duo (Hanau, 1610); Postilla Scultetica… (Oppenheim, 1617); Az keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás… (Hanau, 1624); 385 éve született Kájoni János (kb. 1629., Kiskaján, Bels ő-Szolnok vármegye – 1687. április 25., 2 (Forrás: Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor) Gyergyószárhegy) ferences szerzetes. (Maga is írja: "Natus valachus sum") Ő a híres Kájoni-kódex alkotója, amely Erdély korabeli zenei gy űjteménye. Orgonista, orgonaépít ő, énekszerz ő- és fordító is volt. 1675-ben nyomdát alapít Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját m űveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható) cím ű egyházi énekeskönyvének el őszavában: "Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszer űsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban. Nyomdájában el őször a "Cantionale Catholicum" cím ű énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel kés őbb kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is el őállítson. Egy lengyelországi f őpap mond dicsér ő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható). Legf őbb irodalmi m űve a Kájoni Kódex. 250 éve született Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21.- Pest, 1827. április 26.) 3 Bánki János festménye, 1820 (Forrás: Wikipédia) zeneszerz ő, heged űművész 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több m űve nyomtatásban is megjelent. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. M űködésének fénykora az 1820-as évek elejére tehet ő, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt. A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerz ője és el őadóm űvésze, a verbunkos stílus legjelent ősebb képvisel ője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotta. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is Ő a 4 szerz ője. Balatonfüred volt a 19. sz. els ő felében a kiröpít ő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képvisel ője. A Balatoni Panteonban ezt emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel; Lavotta János (Pusztafödémes, 1764. július 5. –Tállya, 1820. augusztus 11.) zeneszerz ő, heged űművész, a verbunkos triász tagja (Bihari Jánossal és Csermák Antallal együtt). Els ő kompozícióját még Nagyszombatban írta Rhetorica címmel. Katonaévei után Bécsbe ment, azután Fraknóra, végül Pestre. Hivatalnok lett a kancelláriánál 1791-ig, majd Zichy Károly fiainak nevel ője volt. Ezután döntött végérvényesen a zenei pálya mellett, s 1792- 93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság muzsika-direktora volt. 1797-99-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-04-ben a kolozsvári színtársulatnál karnagy volt. Ett ől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, 5 Lavotta János portréja. Keszi Imre: Muzsikáló városok - Pest-Buda. Zenem űkiadó, Budapest, 1973, 8. képoldal vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és heged űt oktatott, majd Debrecenben zenem űboltot nyitott; 235 éve született Blahag József (Rajka, 1779. – Bécs, 1846. december 15.) karnagy, zeneszerz ő, zenetanár. Kántortanítói oklevéllel kezdte zenei pályafutását. 1802-től a bécsi Leopoldstädter Theater énekeseként t űnt fel. 1824-től a Peterskirche karnagya. Termékeny egyházi zeneszerz ő, nagyobb m űvei közül 14 misét, 25 gregorián éneket, 29 offertoriumot (felajánlás) és számos kisebb m űvet tartanak nyilván. Kompozícióit a magyar templomokban is gyakran el őadták. M űveib ől a gy őri, az egri és az esztergomi székesegyházak őriznek kottákat ; 225 éve született Adler György (Moson-Szent János, 1789. április 20. – Buda, 1862. március 23.) zeneszerz ő, karnagy feltételezhet ően Joseph Haydn tanítvány volt. 1800-1827- ig volt a gy őri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. Ekkor Budára költözött, ahol már a következ ő évt ől tagja volt a Mátyás-templom zenekarának. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től ennek utódjaként alakult Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara-és zongoram űvet, férfikórusokat (Cantate, 1826) írt, egyik korai szerzeménye a Variációk magyar témára címet visel ő vonósnégyest még 1820-ban írta. 1838-tól élete végéig maradt a budai Mátyás templom orgonistája. Adél nevű lánya Erkel Ferenc felesége lett; Galántai Jakab István (Mez őkeresztes, 1789. október 29. – Budapest, 1876. 6 Jakab István alkotása a Vasárnapi Újságban (Forrás: Wikipédia) október 18.) drámaíró, m űfordító, dalszerz ő, publicista, újságíró, a Magyar Tudós Társaság levelez ő (1833) tagja. Az 1820-as–1840-es évek m űvel ődési, színházi és zenei közéletének jeles alakja volt, m űvészete és közírói munkássága azonban nem bizonyult maradandón. Helytartótanács tanácsosaként tevékenykedett, de hivatali munkája mellett ifjúkorától, az 1820- as–1830-as évekt ől foglalkozott drámaírással, dalszerzéssel, m űfordítással, publicisztikával, újságírással és lapszerkesztéssel. Bartay Endre 1839-ben bemutatott A csel cím ű vígoperájához ő írta az els ő magyar operalibrettót. 1848 és 1852 között a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja volt. Színm űvek fordítása terén végzett munkássága is jelent ős, a Nemzeti Színház mintegy negyven általa fordított darabot vitt színre. Számos opera (Bellini: Beatrice di Tenda; Mercadante: Eskü; Donizetti: Gemma di Vergy és Lucrezia Borgia; Halévy: A zsidó n ő; stb.) szövegkönyvét is ő ültette át magyarra. Korának népszer ű ének- és dalszerz ője volt, nem egy m űve folklórizálódott és népdallá vált. Nevéhez f űződik az 1848-as budai nemzet őrség Ősi Buda gyermeke, fel, szaporán!