DOCSLIB.ORG

Jég És Föld Között Az Antarktisz (Újra)Felfedezése Antarktisz.Qxd 21.4.2005 14:15 Page 3

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Jég És Föld Között Az Antarktisz (Újra)Felfedezése Antarktisz.Qxd 21.4.2005 14:15 Page 3 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 1 František Kele – Fekete László Jég és föld között Az Antarktisz (újra)felfedezése Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 3 František Kele – Fekete László Jég és föld között Az Antarktisz (újra)felfedezése NAP Kiadó Dunaszerdahely, 2003 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 4 A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Kniha vyšla s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR. A fordítás F. Kele – L. Fekete: (Znovu)objavovanie Antarktídy című kiadványa alapján készült. Fordította Tóth Mihály © František Kele, Fekete László, 2003 © Fényképek: František Kele, Fekete László Hungarian translation © Tóth Mihály, 2003 ISBN Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 5 „Nem láttam még ennél szebb és vadregényesebb tájat...” Roald Amundsen Antarktiszi utunk Martin Kukučín* és Milan Rastislav Štefánik** emléke előtt tisztelegve valósult meg. E könyvet azoknak ajánljuk, akik a múltban bármikor az Antarktiszon dolgoztak. Köszönet mindazoknak, akik segítettek az „UNION – AntArktis 2000” expedíció megvalósításában. * Martin Kukučín (1860, Jaszenova, Árva vármegye – 1928, Lipik, Horvátország) – a szlovák realista széppróza egyik legkiemelkedőbb képviselője, tanár, orvos, eredeti nevén Matej Bencúr. Fő művén, a Dom v stráni (A Pretur ház, Farkas I. ford., 1935; Ház a hegyoldalban, Hubik I. ford., 1956) című regényen kívül több kötete is megjelent magyarul. 1908-ban horvát feleségével együtt kivándorolt Dél-Amerikába, s ott Buenos Airesben, Santiagóban és Punta Arenasban a vele együtt hontalanná vált horvátok orvosa volt. ** Milan Rastislav Štefánik (1880, Kosaras, Nyitra vármegye – 1919, Pozsonyszőlős) – szlovák csillagász, francia, csehszlovák tábornok, diplomata, az olasz- és oroszországi, valamint a franciaországi és amerikai csehszlovák légiók szervezője. Az ideiglenes csehszlovák kormány, majd az első csehszlovák kormány hadügyminisztere. Olaszországból útban hazafelé lezuhant a repülőgépe. Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:20 Page 189 Tartalom ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ (František Kele) 7 BEVEZETŐ (František Kele) 9 AZ ANTARKTISZ FELFEDEZÉSE (František Kele) 11 AZ „UNION – AntArktis 2000” EXPEDÍCIÓ NAPLÓJA (Fekete László) 19 Az expedíció előkészítése Szlovákiában 19 Repülőutunk és Santiago de Chile-i felkészülésünk 23 Akklimatizálódás Andes Patagonicosban 28 Punta Arenas és Mateo Bencur 36 Utazás a chilei tengerészet jégtörőjén és látogatás sarki kutatóállomásokon 40 Visszatérés Punta Arenasba, látogatás a Tűzföldön és hazatérés 62 Baráti üdvözletek 68 Kamil Suchánek naplójából 69 ANTARKTISZI KISLEXIKON (František Kele) 77 FELFEDEZŐK KISENCIKLOPÉDIÁJA (František Kele) 91 A DÉLI-SARKVIDÉK MAGYAR KUTATÓIRÓL (Pintér Teodor Péter) 131 SZLOVÁKIÁBÓL AZ ANTARKTISZRA (František Kele) 133 Jelentősebb expedíciók és utazások 135 Ki meddig jutott el a Déli-sarkvidéken 148 LEENDŐ VILÁGJÁRÓK KÉZIKÖNYVE (František Kele) 149 UTÓSZÓ HELYETT 183 Punta Arenasban őrzik Kukučín emlékét (Pavel Šípka) 183 A myjava-brezovái irtványokról – Štefánik nyomában (Peter Pavel Uhlík) 185 A szlovák sportolók sarkkutatói hozadéka (Pavol Učník) 187 Irodalom 188 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 7 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Az ember emberemlékezet óta viaskodik az őt körülölelő természettel. A természethez való viszonyában akkor állt be minőségi változás, amikor az ember kezdte tudatosítani, hogy része a természetnek. Még közelebb pedig akkor került a természethez, amikor felépítményként kezdett róla gondolkodni. A természet nyílt laboratóriummá vált számára, sőt, legkegyetlenebb területei is sportszíntérré. Kezdetben volt a föld három pólusa iránti ádáz küzdelem. Amikor az ember meg- hódította őket, a tudomány és a sport fejlődése magas szintet ért el, nemcsak a világ legmagasabb hegycsúcsain, hanem az Arktiszon és az Antarktiszon is. Az már más kérdés, hogy a sarkokon kifejtett némely emberi aktivitások képzeletbeli erkölcsi egyensúlyát a fékezhetetlen kommerszség kibillenti. Az Everesten kezdetben a briteknek volt bérelt helyük, az Arktiszon az amerikai sarkkutatóknak, az Antarktiszon ismét csak a fáradhatatlan briteknek, míg a Déli- sark meghódításának végső szakaszában a norvégok jeleskedtek. Fokozatosan azonban további nemzetek gyengítették a három földi sark első meghódítóinak egyeduralmát, mígnem felfejlődtek azok szintjére. Ennek ékes bizonyítéka ez a könyv is, melyet a tisztelt magyar olvasó a kezében tart. Azt bizonyítja, hogy Szlovákiából és Magyarországról – tehát olyan országokból, melyek Európa közepén terülnek el, s nincs saját tengerük sem eget ostromló gleccsereik – is eljutottak hegymászók és sarkkutatók arra a kontinensre, mely a természet szélsőséges, túl már nem léphető határát jelentik, olyan körül- mények közé tehát, melyek az embertől is természetfölötti igyekezetet követelnek. Hálásak leszünk, ha a könyvben foglaltak lekötik a nyájas olvasóközönséget. De még hálásabbak leszünk, ha könyvünk a benne leírtakhoz hasonló merész teljesít- ményre sarkall majd fiatalokat – függetlenül attól, hogy erre hol lesz szükségük, a Himalája csúcsain, a sarkvidéken vagy a mindennapi élet során felmerülő akadályok leküzdésében. František Kele Pozsony – Budapest, 2003 7 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 8 8 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 9 BEVEZETŐ „Jó, hogy mindkét pólust meghódítottuk, mostantól legalább lesz időnk a sarkvidékek kutatására is.” Így köszöntötte Fridtjof Nansen, a tapasztalt és bölcs sarkkutató az Antarktisz meghódítása után hazatért Roald Amundsent. Kissé kimért volt ez a fogadtatás, hiszen a hazatért felfedezőt nemcsak hazája, Norvégia ünnepelte, hanem talán az egész világ. Amundsen azonban értette, mire céloz Nansen. Ő tudta legjobban, hogy a Déli-sark körüli végtelen fehér sivatagról tulajdonképpen semmit se tud. Walter Sullivan Amikor 1993-ban az Északi-sarkon voltunk, hittem, hogy majd a Déli-sarkra is szervezünk egy nagy expedíciót. Paľo Učníknak nagyszerű ötletei voltak, csak éppen nem volt, aki ezeket megvaló- sítsa. Hadd említsek legalább kettőt. Lelkesített a terv, amely szerint Amundsen útvo- nalát követve a parti Ross-jégtől jutottunk volna el a Déli-sarkra, majd Scott kapitány útvonalán vissza. Fantasztikus volt az az elképzelés is, amely szerint egyfajta perma- nens expedíció vállalkozott volna a „Föld három pólusa”, a Déli- és az Északi-sarknak, valamint a Mount Everest csúcsának elérésére. Végül egyik olyan vállalkozásunk se valósult meg, amely folytatása lett volna az Északi-sarkon megkezdettnek. (Kivételt talán Peter Valušiak útjai képeznek, ezekről azonban majd később.) Egyszerű volt a magyarázat: éppen nem volt se pénz, se ember, aki a tervet megvaló- sította volna. Ennek ellenére köszönet Paľo Učníknak azokért a szép percekért, ame- lyeket a sarkvidékekről való álmodozással töltöttem... Az Antarktiszra látogatás gondolata már jóval az Északi-sarkra történt vállal- kozásom előtt foglalkoztatott, és csaknem tíz évvel ezt megelőzően expedíciót vezet- tem az Everestre. Alex Mlynarčíkkal kétszer is karnyújtásnyira kerültünk az Antarktiszhoz. Egyszer csaknem meghívtak bennünket az új-zélandiak állomására, McMurdóra, Bob Thomp- sont, az Antarctic Division christchurchi igazgatóját azonban az új-zélandi biztonsági szervek meggátolták a vendéglátásban. Az indok: bázisukat védelmezniük kell a kom- munista Csehszlovákia lehetséges kémeivel szemben. Ezt követően az USA Déli-sarkon működő állomásaira is meghívtak bennünket. Ez írásban történt, és az útiköltséget is állták volna. Ők nem tartottak a csehszlovákiai ké- mektől. Utazásunkkal, sajnos, ezúttal Murín elvtárs, az akkori külügyminiszter-helyettes 9 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 10 nem értett egyet. Törékeny szocialista lelkünket az imperialista ideológia hatásától félt- ve mondott nemet… Gyakran kérdeznek: miért igyekszem annyira az Antarktiszra. Törekvésemet nem kis mértékben fiatalkori példaképeim befolyásolták: Shackleton, Scott, Nansen, Amundsen. Mindannyian a sarkvidéket kutatták. Saját szememmel akar- tam látni az ő „játékterüket”. Sarkkutatói ambícióim is oda vonzottak. „Legszebb éveimben”, sajnos, nagy roman- tikus voltam – kapcsolatok nélkül. Földrajztudós vagyok, és már diákként célul tűztem ki, hogy saját szememmel látnom kell szakmai érdeklődésem tárgyát. Úti céljaim között ugyanis az egész bolygónk, a Föld valamennyi kontinense ott szerepel, és hajózni kívánok az összes óceánon. Életem egy meghatározott időszakában mindenütt első akartam lenni. Szlovákiából első az összes kontinensen, az első, a legelső… (Csak úgy mellékesen: van egy első helyezésem; én vagyok az első olyan szlovák, aki elérte az Északi-sarkot, és volt már minden kontinensen.) Végül is felismertem az ilyen törekvés értelmetlenségét, és beér- tem annyival, hogy a főváros pozsonyhidegkúti lakótelepen élők között valószínűleg én vagyok az első világutazó… Az is ösztönzött az Antarktiszra utazásra, hogy vágyaimnak gyakran hangot adtam, és éreztem, illene is megtartani a szavam… Így ugrásra készen vártam az alkalomra. Sokan tamáskodtak, és meg is mosolyogtak. Volt egy (eredetileg) jóakaróm, aki drukkolt nekem, majd később megkérdezte: „No, mi van, már visszatért az Antark- tiszról?” A választ meg sem várva, ironizálva folytatta: „De hát miért is kérdezem? Ha eljutott volna oda, élve már nem láthatnám viszont.” Ezzel tulajdonképpen azt mon- dotta, hogy az Antarktisz megismerésére csak a legrátermettebbek vállalkozhatnak, és én nem tartozom ezek közé… František Kele, Bradlo közelében 10 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 11 AZ ANTARKTISZ FELFEDEZÉSE „Elátkozott tartományt fedeztünk fel. A sivárság és az iszonyat világa ez. Viharok és hóförgetegek
Load more

Recommended publications
  • Transits of the Northwest Passage to End of the 2019 Navigation Season Atlantic Ocean ↔ Arctic Ocean ↔ Pacific Ocean
    TRANSITS OF THE NORTHWEST PASSAGE TO END OF THE 2019 NAVIGATION SEASON ATLANTIC OCEAN ↔ ARCTIC OCEAN ↔ PACIFIC OCEAN R. K. Headland and colleagues 12 December 2019 Scott Polar Research Institute, University of Cambridge, Lensfield Road, Cambridge, United Kingdom, CB2 1ER. <[email protected]> The earliest traverse of the Northwest Passage was completed in 1853 but used sledges over the sea ice of the central part of Parry Channel. Subsequently the following 314 complete maritime transits of the Northwest Passage have been made to the end of the 2019 navigation season, before winter began and the passage froze. These transits proceed to or from the Atlantic Ocean (Labrador Sea) in or out of the eastern approaches to the Canadian Arctic archipelago (Lancaster Sound or Foxe Basin) then the western approaches (McClure Strait or Amundsen Gulf), across the Beaufort Sea and Chukchi Sea of the Arctic Ocean, through the Bering Strait, from or to the Bering Sea of the Pacific Ocean. The Arctic Circle is crossed near the beginning and the end of all transits except those to or from the central or northern coast of west Greenland. The routes and directions are indicated. Details of submarine transits are not included because only two have been reported (1960 USS Sea Dragon, Capt. George Peabody Steele, westbound on route 1 and 1962 USS Skate, Capt. Joseph Lawrence Skoog, eastbound on route 1). Seven routes have been used for transits of the Northwest Passage with some minor variations (for example through Pond Inlet and Navy Board Inlet) and two composite courses in summers when ice was minimal (transits 149 and 167).
    [Show full text]
  • The Commonwealth Trans-Antarctic Expedition 1955-1958
    THE COMMONWEALTH TRANS-ANTARCTIC EXPEDITION 1955-1958 HOW THE CROSSING OF ANTARCTICA MOVED NEW ZEALAND TO RECOGNISE ITS ANTARCTIC HERITAGE AND TAKE AN EQUAL PLACE AMONG ANTARCTIC NATIONS A thesis submitted in fulfilment of the requirements for the Degree PhD - Doctor of Philosophy (Antarctic Studies – History) University of Canterbury Gateway Antarctica Stephen Walter Hicks 2015 Statement of Authority & Originality I certify that the work in this thesis has not been previously submitted for a degree nor has it been submitted as part of requirements for a degree except as fully acknowledged within the text. I also certify that the thesis has been written by me. Any help that I have received in my research and the preparation of the thesis itself has been acknowledged. In addition, I certify that all information sources and literature used are indicated in the thesis. Elements of material covered in Chapter 4 and 5 have been published in: Electronic version: Stephen Hicks, Bryan Storey, Philippa Mein-Smith, ‘Against All Odds: the birth of the Commonwealth Trans-Antarctic Expedition, 1955-1958’, Polar Record, Volume00,(0), pp.1-12, (2011), Cambridge University Press, 2011. Print version: Stephen Hicks, Bryan Storey, Philippa Mein-Smith, ‘Against All Odds: the birth of the Commonwealth Trans-Antarctic Expedition, 1955-1958’, Polar Record, Volume 49, Issue 1, pp. 50-61, Cambridge University Press, 2013 Signature of Candidate ________________________________ Table of Contents Foreword ..................................................................................................................................
    [Show full text]
  • Explorer's Gazette
    EEXXPPLLOORREERR’’SS GGAAZZEETTTTEE Published Quarterly in Pensacola, Florida USA for the Old Antarctic Explorers Association Uniting All OAEs in Perpetuating the Memory of United States Involvement in Antarctica Volume 15, Issue 1 Old Antarctic Explorers Association, Inc Jan-Mar 2015 —Photo by Mary Stortstrom John Strider With His Print of the Famous Landing FIRST AMERICAN TO SET FOOT ON THE GEOGRAPHIC SOUTH POLE RECALLS DETAILS OF HIS EXPERIENCE Story by Mary Stortstrom The then-25-year-old Strider joined the newly The Journal Martinsburg West Virginia commissioned Air Development Squadron Six (VX-6) for 15 March 2015 the military mission, Operation Deep Freeze, a mission to Edited by Billy-Ace Baker support scientist during the International Geophysical Year. From Tennessee, Strider and the other men in VX-6 flew n the comfort of the Elmcroft senior living center, 85-year- to Alameda, California, from there to Hawaii, then Canton, I old John Philip Strider, retired US Navy chief petty the Christmas Islands, Fiji, and finally Christchurch, New officer, can still recall every detail of the historic Operation Zealand, the unit's last stop before flying to Antarctica. Deep Freeze II expedition to Antarctica. “Getting there was the big thing,” Strider said. “We had Strider said he remembers sitting and sharing a meal with to stop for gas, but we never stopped for crew rest because a few other members of his unit stationed in Tennessee in we had a big enough crew that we just slept on the plane and May of 1955 and hearing that the Bureau of Navy Personnel relieved each other of duties.” was looking for volunteers to go to Antarctica.
    [Show full text]
  • SEADEVCON Maritime Award 2020 Goes to Professor Dr. Markus Rex
    SEADEVCON Maritime Award 2020 Goes to Professor Dr. Markus Rex Leader of largest polar expedition in history - MOSAiC project investigating Arctic as epicenter of global warming - Award presented by Arved Fuchs - “A game changer in climate research” - Prize winner to participate virtually from North Pole Hamburg, 25 August 2020. The SEADEVCON Maritime Award 2020 (www.seadevcon.com) goes to ​ ​ ​ ​ ​ Professor Dr. Markus Rex, Head of Atmospheric Physics in the Climate Sciences Division at the Alfred Wegener Institute, Helmholtz Centre for Polar and Marine Research, in Potsdam. Rex leads the on-going historic project named MOSAiC (Multidisciplinary drifting Observatory for the Study of Arctic Climate) involving hundreds of researchers from 20 countries (www.mosaic-expedition.org). ​ ​ Following in the footsteps of Fridtjof Nansen’s ground-breaking expedition with his wooden sailing ship Fram in 1893-1896, the MOSAiC expedition brings a modern research icebreaker, the German ship Polarstern, close to the north pole for a full year including for the first time in polar winter. The data gathered will be used by scientists around the globe to take climate research to a completely new level. The SEADEVCON Maritime Award is to recognize annually a personality whose “lifetime achievement is exemplary for the fight of a sustainable and respectful use of the world’s seas”. Highlighting the principle of continuity, the author and expedition leader Arved Fuchs, winner of the prize in 2019, will present this year’s honoree. Fuchs wholeheartedly endorses this selection: “The work of Markus Rex and his colleagues is simply no less than a game changer. I couldn’t be more supportive of what they are doing.” Carsten Bullemer, SEADEVCON founder and organiser, explains the choice: “Arved Fuchs is a hard act to follow, but in Markus Rex we have found a worthy successor.
    [Show full text]
  • We Look for Light Within
    “We look for light from within”: Shackleton’s Indomitable Spirit “For scientific discovery, give me Scott; for speed and efficiency of travel, give me Amundsen; but when you are in a hopeless situation, when you are seeing no way out, get down on your knees and pray for Shackleton.” — Raymond Priestley Shackleton—his name defines the “Heroic Age of Antarctica Exploration.” Setting out to be the first to the South Pole and later the first to cross the frozen continent, Ernest Shackleton failed. Sent home early from Robert F. Scott’s Discovery expedition, seven years later turning back less than 100 miles from the South Pole to save his men from certain death, and then in 1914 suffering disaster at the start of the Endurance expedition as his ship was trapped and crushed by ice, he seems an unlikely hero whose deeds would endure to this day. But leadership, courage, wisdom, trust, empathy, and strength define the man. Shackleton’s spirit continues to inspire in the 100th year after the rescue of the Endurance crew from Elephant Island. This exhibit is a learning collaboration between the Rauner Special Collections Library and “Pole to Pole,” an environmental studies course taught by Ross Virginia examining climate change in the polar regions through the lens of history, exploration and science. Fifty-one Dartmouth students shared their research to produce this exhibit exploring Shackleton and the Antarctica of his time. Discovery: Keeping Spirits Afloat In 1901, the first British Antarctic expedition in sixty years commenced aboard the Discovery, a newly-constructed vessel designed specifically for this trip.
    [Show full text]
  • Antarctic Primer
    Antarctic Primer By Nigel Sitwell, Tom Ritchie & Gary Miller By Nigel Sitwell, Tom Ritchie & Gary Miller Designed by: Olivia Young, Aurora Expeditions October 2018 Cover image © I.Tortosa Morgan Suite 12, Level 2 35 Buckingham Street Surry Hills, Sydney NSW 2010, Australia To anyone who goes to the Antarctic, there is a tremendous appeal, an unparalleled combination of grandeur, beauty, vastness, loneliness, and malevolence —all of which sound terribly melodramatic — but which truly convey the actual feeling of Antarctica. Where else in the world are all of these descriptions really true? —Captain T.L.M. Sunter, ‘The Antarctic Century Newsletter ANTARCTIC PRIMER 2018 | 3 CONTENTS I. CONSERVING ANTARCTICA Guidance for Visitors to the Antarctic Antarctica’s Historic Heritage South Georgia Biosecurity II. THE PHYSICAL ENVIRONMENT Antarctica The Southern Ocean The Continent Climate Atmospheric Phenomena The Ozone Hole Climate Change Sea Ice The Antarctic Ice Cap Icebergs A Short Glossary of Ice Terms III. THE BIOLOGICAL ENVIRONMENT Life in Antarctica Adapting to the Cold The Kingdom of Krill IV. THE WILDLIFE Antarctic Squids Antarctic Fishes Antarctic Birds Antarctic Seals Antarctic Whales 4 AURORA EXPEDITIONS | Pioneering expedition travel to the heart of nature. CONTENTS V. EXPLORERS AND SCIENTISTS The Exploration of Antarctica The Antarctic Treaty VI. PLACES YOU MAY VISIT South Shetland Islands Antarctic Peninsula Weddell Sea South Orkney Islands South Georgia The Falkland Islands South Sandwich Islands The Historic Ross Sea Sector Commonwealth Bay VII. FURTHER READING VIII. WILDLIFE CHECKLISTS ANTARCTIC PRIMER 2018 | 5 Adélie penguins in the Antarctic Peninsula I. CONSERVING ANTARCTICA Antarctica is the largest wilderness area on earth, a place that must be preserved in its present, virtually pristine state.
    [Show full text]
  • For Bibliography by Year, See the Website)
    THIS IS THE TEXT OF A BIBLIOGRAPHY IN THE WEB SITE “THE DISCOVERY OF GLOBAL WARMING” BY SPENCER WEART, HTTP://WWW.AIP.ORG/HISTORY/CLIMATE. FEBRUARY 2014. COPYRIGHT © 2003-2014 SPENCER WEART & AMERICAN INSTITUTE OF PHYSICS Bibliography by Author (for Bibliography by Year, see the Website) This bibliography may seem long (more than 2500 items), but it has a great many omissions. Please see the discussion of sources in the “Method” essay. Note in particular that the IPCC reports have by far the most complete bibliography for recent scientific work. Abbreviations used in the notes: AIP: Niels Bohr Library at the American Institute of Physics, College Park, MD LDEO: Lamont-Doherty Earth Observatory, Palisades, NY SIO: Scripps Institution of Oceanography Archives, La Jolla, CA Abarbenel, Albert, and Thomas McCluskey (1950). “Is the World Getting Warmer?” Saturday Evening Post, 1 July, pp. 22-23, 57-63. Abbot, Charles G., and F.E. Fowle, Jr. (1908). “Income and Outgo of Heat from the Earth, and the Dependence of Its Temperature Thereon.” Annals of the Astrophysical Observatory (Smithsonian Institution, Washington DC) 2: 159-176. Abbot, Charles G., and F.E. Fowle, Jr. (1913). “Volcanoes and Climate.” Smithsonian Miscellaneous Collections 60(29): 1-24. Abbot, Charles G. (1967). “Precipitation in Five Continents.” Smithsonian Miscellaneous Collections 151(5). Abelmann, Andrea, et al. (2006). “Extensive Phytoplankton Blooms in the Atlantic Sector of the Glacial Southern Ocean.” Paleoceanography 21: PA1013 [doi:10.1029/2005PA001199, 2006]. Abelson, P.H. (1977). “Energy and Climate.” Science 197: 941. Abe-Ouchi, Ayako, et al. (2013). “Insolation-Driven 100,000-Year Glacial Cycles and Hysteresis of Ice-Sheet Volume.” Nature 500: 190-93 [doi:10.1038/nature12374].
    [Show full text]
  • Representations of Antarctic Exploration by Lesser Known Heroic Era Photographers
    Filtering ‘ways of seeing’ through their lenses: representations of Antarctic exploration by lesser known Heroic Era photographers. Patricia Margaret Millar B.A. (1972), B.Ed. (Hons) (1999), Ph.D. (Ed.) (2005), B.Ant.Stud. (Hons) (2009) Submitted in fulfilment of the requirements for the Degree of Master of Science – Social Sciences. University of Tasmania 2013 This thesis contains no material which has been accepted for a degree or diploma by the University or any other institution, except by way of background information and duly acknowledged in the thesis, and to the best of my knowledge and belief no material previously published or written by another person except where due acknowledgement is made in the text of the thesis. ………………………………….. ………………….. Patricia Margaret Millar Date This thesis may be made available for loan and limited copying in accordance with the Copyright Act 1968. ………………………………….. ………………….. Patricia Margaret Millar Date ii Abstract Photographers made a major contribution to the recording of the Heroic Era of Antarctic exploration. By far the best known photographers were the professionals, Herbert Ponting and Frank Hurley, hired to photograph British and Australasian expeditions. But a great number of photographs were also taken on Belgian, German, Swedish, French, Norwegian and Japanese expeditions. These were taken by amateurs, sometimes designated official photographers, often scientists recording their research. Apart from a few Pole-reaching images from the Norwegian expedition, these lesser known expedition photographers and their work seldom feature in the scholarly literature on the Heroic Era, but they, too, have their importance. They played a vital role in the growing understanding and advancement of Antarctic science; they provided visual evidence of their nation’s determination to penetrate the polar unknown; and they played a formative role in public perceptions of Antarctic geopolitics.
    [Show full text]
  • Paper Number: 2897 a History of Early Antarctic Fossil Discoveries in Support of the Supercontinent Gondwana Clary, R.M.1, and Sharpe, T.2
    Paper Number: 2897 A History of Early Antarctic Fossil Discoveries in Support of the Supercontinent Gondwana Clary, R.M.1, and Sharpe, T.2 1Mississippi State University, Box 5448, Mississippi State, MS 39762 USA; [email protected] 2Centre for Lifelong Learning, Cardiff University, UK ___________________________________________________________________________ First proposed by Eduard Suess (1831-1914), the supercontinent Gondwana included the present-day continents of South America, Africa, Australia, India, and Antarctica. Alexander Du Toit (1878-1948) expanded Suess’ work in his 1937 book, Our Wandering Continents; An Hypothesis of Continental Drifting. Correlating evidence to support the inclusion of Antarctica in the Gondwana supercontinent would result from the stratigraphic and paleontological data collected within early polar expeditions. Early rock and fossil specimens of Antarctica were recovered by the 1829-1831 Antarctic Expedition sponsored by the United States of America. The expedition included a scientific program, supported by the Lyceum for Natural History of the City of New York. James Eights (1798-1882) produced quality scientific work, including a geological description of the Shetland Islands, and the first fossil of the Antarctic—carbonized wood [1, 2]. The Norwegian expedition of 1893-1894, under Carl Anton Larsen (1860-1924), also found petrified wood fossils on Seymour Island. The wood hinted of a warmer climate in Antarctica’s past, and sparked scientific interest [3]. Within the Heroic Age of Antarctic Exploration (1897-1922), additional fossils were uncovered. Cretaceous ammonites, molluscs, echinoderms and leaves were collected on Seymour Island, and additional plant fossils at Hope Bay, by geologist Nils Otto Gustaf Nordenskjöld (1869-1928) during the Swedish South Polar Expedition of 1901-1904.
    [Show full text]
  • Zeittafel (Gesamt)
    Zeittafel (gesamt) Notizbuch: HistoArktis - Zeittafeln Erstellt: 09.03.2017 21:39 Geändert: 09.03.2017 21:40 Autor: [email protected] Beginn Ende Ereignis -330 -330 Pytheas von Massalia, griechischer Seefahrer, Geograph und Astronom begab sich als Erster um 330 v. Chr. nach Norden. 700 800 Besiedlung der Faröer Inseln durch die Kelten. 795 795 Entdeckung Islands durch irische Mönche 870 870 Ottar aus Malangen (Troms) Fahrt ins weiße Meer.(ca. 880 n.Chr). 860 860 Erste Mönche besiedeln Island. 875 875 Erste Sichtung von Grönland durch Gunnbjörn Ulfsson 920 920 Fahrt von Erik (Blutaxt) Haraldsson ins Bjamaland 965 965 Fahrt von Harald Eriksson ebenfalls ins Bjamaland 982 982 Wiederentdeckung Grönlands durch Erik Raude (Erik der Rote). 986 986 Erste dauerhafte Siedlung auf Grönland, (Brattahlid - heute: Qassiarsuk) gegründet von Erik Raude. 986 986 Gefahrvolles Abenteuer im Nordatlantik 990 990 Der Norweger Thorbjörn Vifilsson reiste von Island nach Grönland, dies Fahrt gilt als die erste Expedition seit den Anfängen der Besiedlung durch Erik Raude. 990 990 Norwegische Kolonisten in Südostgrönland 997 997 Sagenhafte Berichte einer Expedition nach Grönland 1001 1002 Leif Eriksson (Der älteste Sohn von Erik Raude) entdeckt die Baffin Insel, Labrador, und Neufundland,er gilt als der Entdecker von Amerika vor Columbus 1012 1013 Zerwürfnisreiche Vinland-Expedition 1026 1026 Die Legende einer norwegischen Handelsreise nach dem weißen Meer 1032 1032 Vom Weißen Meer zur „Eisernen Pforte“ 1040 1040 Adam von Bremen berichtet von der „ersten deutschen
    [Show full text]
  • Transits of the Northwest Passage to End of the 2020 Navigation Season Atlantic Ocean ↔ Arctic Ocean ↔ Pacific Ocean
    TRANSITS OF THE NORTHWEST PASSAGE TO END OF THE 2020 NAVIGATION SEASON ATLANTIC OCEAN ↔ ARCTIC OCEAN ↔ PACIFIC OCEAN R. K. Headland and colleagues 7 April 2021 Scott Polar Research Institute, University of Cambridge, Lensfield Road, Cambridge, United Kingdom, CB2 1ER. <[email protected]> The earliest traverse of the Northwest Passage was completed in 1853 starting in the Pacific Ocean to reach the Atlantic Oceam, but used sledges over the sea ice of the central part of Parry Channel. Subsequently the following 319 complete maritime transits of the Northwest Passage have been made to the end of the 2020 navigation season, before winter began and the passage froze. These transits proceed to or from the Atlantic Ocean (Labrador Sea) in or out of the eastern approaches to the Canadian Arctic archipelago (Lancaster Sound or Foxe Basin) then the western approaches (McClure Strait or Amundsen Gulf), across the Beaufort Sea and Chukchi Sea of the Arctic Ocean, through the Bering Strait, from or to the Bering Sea of the Pacific Ocean. The Arctic Circle is crossed near the beginning and the end of all transits except those to or from the central or northern coast of west Greenland. The routes and directions are indicated. Details of submarine transits are not included because only two have been reported (1960 USS Sea Dragon, Capt. George Peabody Steele, westbound on route 1 and 1962 USS Skate, Capt. Joseph Lawrence Skoog, eastbound on route 1). Seven routes have been used for transits of the Northwest Passage with some minor variations (for example through Pond Inlet and Navy Board Inlet) and two composite courses in summers when ice was minimal (marked ‘cp’).
    [Show full text]
  • 14. Antarctica
    14. ANTARCTICA Antarctica’s international boundaries may be distinguished from the international boundaries of other continents in fi ve ways. First, all the claimed boundaries coincide with meridians that meet at the South Pole (Figure 14.1). Second, there are no bilateral agreements dealing with national claims to the continent. However, Australia, Britain, France, New Zealand and Norway have ensured that their adjoining claims are conterminous. Third none of the boundaries in Antarctica have been demarcated. Fourth, none of the countries that claim terri- tory enforce any restrictions on the movements of people or goods at the limits of their territory. The issue of sovereignty was placed in abeyance by Article 4 of the Antarctic Treaty. 1. Nothing contained in the present Treaty shall be interpreted as: (a) a renunciation by any Contracting Party of previously asserted rights or claims to territorial sovereignty in Antarctica; (b) a renunciation or diminution by any Contracting Party of any basis of claim to territorial sovereignty in Antarctica which it may have whether as a result of its activities or those of its nationals in Antarctica, or otherwise; (c) prejudicing the position of any Contracting Party as regards its recogni- tion or non-recognition of any other State’s rights of or claim or basis of claim to territorial sovereignty in Antarctica. 2. No acts or activities taking place while the present Treaty is in force shall constitute a basis for asserting, supporting or denying a claim to territorial sovereignty in Antarctica or create any rights of sovereignty in Antarctica. No new claim, or enlargement of an existing claim to territorial sovereignty in Antarctica shall be asserted while the present treaty is in force.
    [Show full text]