Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 1 František Kele – Fekete László Jég és föld között Az Antarktisz (újra)felfedezése Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 3 František Kele – Fekete László Jég és föld között Az Antarktisz (újra)felfedezése NAP Kiadó Dunaszerdahely, 2003 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 4 A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Kniha vyšla s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR. A fordítás F. Kele – L. Fekete: (Znovu)objavovanie Antarktídy című kiadványa alapján készült. Fordította Tóth Mihály © František Kele, Fekete László, 2003 © Fényképek: František Kele, Fekete László Hungarian translation © Tóth Mihály, 2003 ISBN Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 5 „Nem láttam még ennél szebb és vadregényesebb tájat...” Roald Amundsen Antarktiszi utunk Martin Kukučín* és Milan Rastislav Štefánik** emléke előtt tisztelegve valósult meg. E könyvet azoknak ajánljuk, akik a múltban bármikor az Antarktiszon dolgoztak. Köszönet mindazoknak, akik segítettek az „UNION – AntArktis 2000” expedíció megvalósításában. * Martin Kukučín (1860, Jaszenova, Árva vármegye – 1928, Lipik, Horvátország) – a szlovák realista széppróza egyik legkiemelkedőbb képviselője, tanár, orvos, eredeti nevén Matej Bencúr. Fő művén, a Dom v stráni (A Pretur ház, Farkas I. ford., 1935; Ház a hegyoldalban, Hubik I. ford., 1956) című regényen kívül több kötete is megjelent magyarul. 1908-ban horvát feleségével együtt kivándorolt Dél-Amerikába, s ott Buenos Airesben, Santiagóban és Punta Arenasban a vele együtt hontalanná vált horvátok orvosa volt. ** Milan Rastislav Štefánik (1880, Kosaras, Nyitra vármegye – 1919, Pozsonyszőlős) – szlovák csillagász, francia, csehszlovák tábornok, diplomata, az olasz- és oroszországi, valamint a franciaországi és amerikai csehszlovák légiók szervezője. Az ideiglenes csehszlovák kormány, majd az első csehszlovák kormány hadügyminisztere. Olaszországból útban hazafelé lezuhant a repülőgépe. Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:20 Page 189 Tartalom ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ (František Kele) 7 BEVEZETŐ (František Kele) 9 AZ ANTARKTISZ FELFEDEZÉSE (František Kele) 11 AZ „UNION – AntArktis 2000” EXPEDÍCIÓ NAPLÓJA (Fekete László) 19 Az expedíció előkészítése Szlovákiában 19 Repülőutunk és Santiago de Chile-i felkészülésünk 23 Akklimatizálódás Andes Patagonicosban 28 Punta Arenas és Mateo Bencur 36 Utazás a chilei tengerészet jégtörőjén és látogatás sarki kutatóállomásokon 40 Visszatérés Punta Arenasba, látogatás a Tűzföldön és hazatérés 62 Baráti üdvözletek 68 Kamil Suchánek naplójából 69 ANTARKTISZI KISLEXIKON (František Kele) 77 FELFEDEZŐK KISENCIKLOPÉDIÁJA (František Kele) 91 A DÉLI-SARKVIDÉK MAGYAR KUTATÓIRÓL (Pintér Teodor Péter) 131 SZLOVÁKIÁBÓL AZ ANTARKTISZRA (František Kele) 133 Jelentősebb expedíciók és utazások 135 Ki meddig jutott el a Déli-sarkvidéken 148 LEENDŐ VILÁGJÁRÓK KÉZIKÖNYVE (František Kele) 149 UTÓSZÓ HELYETT 183 Punta Arenasban őrzik Kukučín emlékét (Pavel Šípka) 183 A myjava-brezovái irtványokról – Štefánik nyomában (Peter Pavel Uhlík) 185 A szlovák sportolók sarkkutatói hozadéka (Pavol Učník) 187 Irodalom 188 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 7 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Az ember emberemlékezet óta viaskodik az őt körülölelő természettel. A természethez való viszonyában akkor állt be minőségi változás, amikor az ember kezdte tudatosítani, hogy része a természetnek. Még közelebb pedig akkor került a természethez, amikor felépítményként kezdett róla gondolkodni. A természet nyílt laboratóriummá vált számára, sőt, legkegyetlenebb területei is sportszíntérré. Kezdetben volt a föld három pólusa iránti ádáz küzdelem. Amikor az ember meg- hódította őket, a tudomány és a sport fejlődése magas szintet ért el, nemcsak a világ legmagasabb hegycsúcsain, hanem az Arktiszon és az Antarktiszon is. Az már más kérdés, hogy a sarkokon kifejtett némely emberi aktivitások képzeletbeli erkölcsi egyensúlyát a fékezhetetlen kommerszség kibillenti. Az Everesten kezdetben a briteknek volt bérelt helyük, az Arktiszon az amerikai sarkkutatóknak, az Antarktiszon ismét csak a fáradhatatlan briteknek, míg a Déli- sark meghódításának végső szakaszában a norvégok jeleskedtek. Fokozatosan azonban további nemzetek gyengítették a három földi sark első meghódítóinak egyeduralmát, mígnem felfejlődtek azok szintjére. Ennek ékes bizonyítéka ez a könyv is, melyet a tisztelt magyar olvasó a kezében tart. Azt bizonyítja, hogy Szlovákiából és Magyarországról – tehát olyan országokból, melyek Európa közepén terülnek el, s nincs saját tengerük sem eget ostromló gleccsereik – is eljutottak hegymászók és sarkkutatók arra a kontinensre, mely a természet szélsőséges, túl már nem léphető határát jelentik, olyan körül- mények közé tehát, melyek az embertől is természetfölötti igyekezetet követelnek. Hálásak leszünk, ha a könyvben foglaltak lekötik a nyájas olvasóközönséget. De még hálásabbak leszünk, ha könyvünk a benne leírtakhoz hasonló merész teljesít- ményre sarkall majd fiatalokat – függetlenül attól, hogy erre hol lesz szükségük, a Himalája csúcsain, a sarkvidéken vagy a mindennapi élet során felmerülő akadályok leküzdésében. František Kele Pozsony – Budapest, 2003 7 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 8 8 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 9 BEVEZETŐ „Jó, hogy mindkét pólust meghódítottuk, mostantól legalább lesz időnk a sarkvidékek kutatására is.” Így köszöntötte Fridtjof Nansen, a tapasztalt és bölcs sarkkutató az Antarktisz meghódítása után hazatért Roald Amundsent. Kissé kimért volt ez a fogadtatás, hiszen a hazatért felfedezőt nemcsak hazája, Norvégia ünnepelte, hanem talán az egész világ. Amundsen azonban értette, mire céloz Nansen. Ő tudta legjobban, hogy a Déli-sark körüli végtelen fehér sivatagról tulajdonképpen semmit se tud. Walter Sullivan Amikor 1993-ban az Északi-sarkon voltunk, hittem, hogy majd a Déli-sarkra is szervezünk egy nagy expedíciót. Paľo Učníknak nagyszerű ötletei voltak, csak éppen nem volt, aki ezeket megvaló- sítsa. Hadd említsek legalább kettőt. Lelkesített a terv, amely szerint Amundsen útvo- nalát követve a parti Ross-jégtől jutottunk volna el a Déli-sarkra, majd Scott kapitány útvonalán vissza. Fantasztikus volt az az elképzelés is, amely szerint egyfajta perma- nens expedíció vállalkozott volna a „Föld három pólusa”, a Déli- és az Északi-sarknak, valamint a Mount Everest csúcsának elérésére. Végül egyik olyan vállalkozásunk se valósult meg, amely folytatása lett volna az Északi-sarkon megkezdettnek. (Kivételt talán Peter Valušiak útjai képeznek, ezekről azonban majd később.) Egyszerű volt a magyarázat: éppen nem volt se pénz, se ember, aki a tervet megvaló- sította volna. Ennek ellenére köszönet Paľo Učníknak azokért a szép percekért, ame- lyeket a sarkvidékekről való álmodozással töltöttem... Az Antarktiszra látogatás gondolata már jóval az Északi-sarkra történt vállal- kozásom előtt foglalkoztatott, és csaknem tíz évvel ezt megelőzően expedíciót vezet- tem az Everestre. Alex Mlynarčíkkal kétszer is karnyújtásnyira kerültünk az Antarktiszhoz. Egyszer csaknem meghívtak bennünket az új-zélandiak állomására, McMurdóra, Bob Thomp- sont, az Antarctic Division christchurchi igazgatóját azonban az új-zélandi biztonsági szervek meggátolták a vendéglátásban. Az indok: bázisukat védelmezniük kell a kom- munista Csehszlovákia lehetséges kémeivel szemben. Ezt követően az USA Déli-sarkon működő állomásaira is meghívtak bennünket. Ez írásban történt, és az útiköltséget is állták volna. Ők nem tartottak a csehszlovákiai ké- mektől. Utazásunkkal, sajnos, ezúttal Murín elvtárs, az akkori külügyminiszter-helyettes 9 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 10 nem értett egyet. Törékeny szocialista lelkünket az imperialista ideológia hatásától félt- ve mondott nemet… Gyakran kérdeznek: miért igyekszem annyira az Antarktiszra. Törekvésemet nem kis mértékben fiatalkori példaképeim befolyásolták: Shackleton, Scott, Nansen, Amundsen. Mindannyian a sarkvidéket kutatták. Saját szememmel akar- tam látni az ő „játékterüket”. Sarkkutatói ambícióim is oda vonzottak. „Legszebb éveimben”, sajnos, nagy roman- tikus voltam – kapcsolatok nélkül. Földrajztudós vagyok, és már diákként célul tűztem ki, hogy saját szememmel látnom kell szakmai érdeklődésem tárgyát. Úti céljaim között ugyanis az egész bolygónk, a Föld valamennyi kontinense ott szerepel, és hajózni kívánok az összes óceánon. Életem egy meghatározott időszakában mindenütt első akartam lenni. Szlovákiából első az összes kontinensen, az első, a legelső… (Csak úgy mellékesen: van egy első helyezésem; én vagyok az első olyan szlovák, aki elérte az Északi-sarkot, és volt már minden kontinensen.) Végül is felismertem az ilyen törekvés értelmetlenségét, és beér- tem annyival, hogy a főváros pozsonyhidegkúti lakótelepen élők között valószínűleg én vagyok az első világutazó… Az is ösztönzött az Antarktiszra utazásra, hogy vágyaimnak gyakran hangot adtam, és éreztem, illene is megtartani a szavam… Így ugrásra készen vártam az alkalomra. Sokan tamáskodtak, és meg is mosolyogtak. Volt egy (eredetileg) jóakaróm, aki drukkolt nekem, majd később megkérdezte: „No, mi van, már visszatért az Antark- tiszról?” A választ meg sem várva, ironizálva folytatta: „De hát miért is kérdezem? Ha eljutott volna oda, élve már nem láthatnám viszont.” Ezzel tulajdonképpen azt mon- dotta, hogy az Antarktisz megismerésére csak a legrátermettebbek vállalkozhatnak, és én nem tartozom ezek közé… František Kele, Bradlo közelében 10 Antarktisz.qxd 21.4.2005 14:15 Page 11 AZ ANTARKTISZ FELFEDEZÉSE „Elátkozott tartományt fedeztünk fel. A sivárság és az iszonyat világa ez. Viharok és hóförgetegek