űnmozi Kínai sárkányok Kínai sárkányok Kínai sárkányok

sokszor kifejezetten speciális művésze- ti projektek keretében készülhessenek el további munkái. Negyedik fi lmje, A lyuk (1998) már a francia La Sept Arte TSAI MING-LIANG televíziónak a 2000-es év apropóján szervezett projektjében és társfi nanszí- rozásában született, a 2009-es Visage pedig kifejezetten a Louvre felkérésére születik, mint a múzeumi gyűjtemény Ter, ido, nosztalgia „megfi lmesítésére” tett kísérlet.

Az új évezredre a függetlenedés látszott VINCZE TERÉZ megoldásnak: 2001-es fi lmje, az És ott hány óra van? már saját fi lmprodukciós TSAI MING-LIANG VÁSZNON, MÚZEUMBAN, SZÍNPADON. és terjesztő cége, a Homegreen Films gyártásában készült, és nagyban épí- sai Ming-liang, a lassú fi lmek valóban nem „közönségcsalogató” tett a művészetgazdasági szempontból tajvani mestere, idén tavasz- művészi koncepciót, aközben megál- jelentős francia kapcsolatra: részben szal kiállítással és színházi líthatatlanul és nagy lendülettel küzd, Párizsban játszódik, s a Truff aut-ra és a Tperformansszal vette be Tajpejt. hogy munkáit minden eszközzel el- 400 csapásra vonatkozó hivatkozások Ezek az események is kihangsúlyozták juttassa potenciális közönségéhez. a fi lm motivikus szervezőelvét adják. a fi lmjeiben is megmutatkozó érzé- Komolyan gondolja, hogy fi lmjeit min- Míg a nemzetközi színtéren az (elsősor- kenységet, mely a terekhez, az időhöz, denkinek csinálja, és minél többeket ban francia) cinefíliát és a fesztiválok valamint a nosztalgiához fűződik. Mű- próbál meggyőzni erről, sokszor akár felhajtóerejét, otthon a saját terjesztés vészeti munkásságának sokszínűsége személyesen – ebből a szempontból is nyújtotta lehetőségeket próbálja kre- mögött ugyanakkor korunk jellegzetes, különc csodabogár. atívan kihasználni. Az És ott hány óra művészetgazdaságtani mozgatórugóit Művészi alkatának fontos összetevő- van? tajvani bemutatójakor kezdődött is szemügyre vehetjük. je (és fi lmjeinek visszatérő motívuma), és azóta is élő hagyomány a fi lmjeihez Vannak nemzetek, melyek a fi lm- hogy bizonyos értelemben kívülálló, kapcsolódó sajátos reklámkampány. kedvelők számára, kívülről szemlélve hiszen Malajziában született, és a 70-es A normál terjesztési szisztémát kike- sokkal nagyobbnak tűnnek, mint amit években érkezett Tajvanra, hogy szín- rülve, a fi lmek számára meghatározott valódi méretük indokolna. Tajvan va- ház-dráma szakon szerezzen diplomát. időre „lefoglalják” a mozikat, vetítő- lószínűleg ennek kiváló példája, és az Egyetemi évei alatt ismerkedik meg a termeket, hogy azok bizonyos ideig érzékcsalódást az okozza, hogy van második világháború utáni európai mo- mindenképp műsoron maradjanak. A legalább négy, nemzetközileg is elis- dernizmus fi lmművészetével, és ekkori- rendező a fi lmek előtt beharangozó mert rendezője, akik a tajvani fi lmet ból datálódik Truff aut iránti megszállott előadásokat tart, elsősorban egyete- brandként képviselik a világban: Hou lelkesedése is. Alkotói karrierje az ex- meken, kulturális intézményekben; de Hsiao-hsien, Edward Yang, Ang Lee és perimentális színházban kezdődik (szí- bérelt hirdetőkocsik is járják a város- Tsai Ming-liang. Azonban Tajvan sem nész, író, rendező), majd forgatóköny- okat, melyekről hangszórókkal, plaká- kivétel a szabály alól: senki sem prófé- veket ír másoknak, a mozgóképkészítés tokkal hirdetik a művészeti portékát; ta a saját hazájában. A nemzetközi mű- világába pedig televíziós drámák ren- és immáron 15 éve maga a rendező is vészfi lmes seregszemlék sztárjainak dezésén keresztül érkezik meg. 1992- aktív szerepet vállal a jegyek árusításá- műveit ott is kevesen nézik, sőt, van- es debütáló fi lmje, a Neon isten gyer- ban. Minden bemutató előtt és a fi lm nak akik szerint kifejezetten ők tették mekei, a tajvani újhullám első szakasza forgalmazásának időszakában a rende- tönkre a tajvani fi lmipart. Az 1980-as által teremtett kedvezőbb támogatási ző kis csapatával hol itt, hol ott tűnik évektől induló tajvani újhullám (mely- környezetben, állami fi nanszírozással fel, hogy személyesen adjon el jegye- nek Hou és Yang az első, Lee és Tsai a készül, ahogy az ezt követő két fi lmje ket fi lmjei előadására. Idén tavasszal második szakaszához köthető) megte- is (Vive l’amour, 1994; A folyó, 1997). sem tett másként, a Tajvani Pedagógiai remtette a nemzeti fi lmművészetet, bí- Azonban az újhullámot segítő állami Egyetem művészeti galériájában meg- rálói szerint pedig kilúgozta a moziból források a 90-es évek végére elapad- rendezett egyhónapos kiállítását meg- a mesélő és szórakoztató képességet. tak, más lehetőségek után kellett nézni. előzően, illetve a kiállítás ideje alatt is, Ismerős történet, nem kell messzire Tsai szerencséjére addigra sikeresen szerte a városban lehetett találkozni a menni, hogy átérezzük a fi lmes „kis- alapozta meg nemzetközi hírnevét: már rendezővel, amint éppen jegyeket áru- nemzet” dilemmáját: kifelé látszani debütáló fi lmje fontos rendezői díjat sít a kiállításra. Felbukkant az egyete- vagy a saját közönséget szórakoztatni kapott a Tokiói Nemzetközi Filmfesz- mi kulturális fesztivál forgatagában, a fontosabb-e. tiválon, a Vive l’amour Arany Orosz- legnagyobb, éjjel-nappal nyitva tartó Tsai Ming-liang karakterében az az lánt Velencében, A folyó pedig Ezüst könyváruház olvasói közt, de még a érdekes, hogy miközben alkotásaiban Medvét Berlinben. Ezek a korai sikerek Tajpejben oly népszerű éjszakai pia- megalkuvás nélkül képvisel egy sa- tették lehetővé, hogy a továbbiakban cok egyikén is lehetett vele találkozni, játos, és a hagyományos értelemben nemzetközi fi nanszírozással, illetve amint beszédbe elegyedik potenciális

32 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Kínai sárkányok Kínai sárkányok Kínai sárkányok k ínai sárkányok Kínai sárkányok Kínai sárkányok Kínai sárkányok LIN MENG-SHAN FELVÉTELE tartoznak a különféle ki- állítási helyekre, szituáci- ókba illesztett mozgóké- pek, installációk, melyek tevékenységének egyre fontosabb részét képezik 2004 óta, amikor Hervadó virágok címmel egy egy- kori tajvani katonai erőd- ben installált kiállítást. Az a kortárs tendencia, hogy egyre több fi lmes kísérle- tezik a fi lmképnek a mú- zeumi térbe helyezésével olvasható úgy, mint a fi lm gyengülő kulturális, mű- vészeti státuszára adott válasz: bevonulás egy nagyobb tekintélyű in- tézménybe; ugyanakkor járulékos haszon, hogy ezáltal a fi lmnézés új mó- don tehető „eseménnyé”. Ebben a kontextus- ban értelmezhető Tsai 2016 tavaszán megren- dezett egyhónapos taj- nézőivel/vásárlóival, kezében a „Mint szárad a Az irányzat ugyanakkor peji „egyéni kiállítása” is. (Egyébként kiállításra szóló, eladásra váró falon a festék” a technológiai változá- 2014-ben ugyanezen a kiállítóhelyen belépőjegyekkel. (Tsai Ming-liang: sokkal szembeni ellen- legutóbbi játékfi lmje, a Stray Dogs is Makacs ellenállásként is ér- The Monk from Tang állásnak is képviselője, „kiállításra került” már.) A mostani ese- telmezhető ez, szembeszegülés Dynasty - Lee hiszen ez az esztétikum mény alapvetően három, az utóbbi idő- a fennálló renddel, amelyben Kang-sheng) alapvetően kisképernyő ben készült rövidfi lmjének múzeumi az olyan fi lmek, amilyeneket ő ellenes. A gyakran a installálására épült. A három fi lmből is rendez, eleve fel vannak címkézve, ‚kortárs kontemplatív fi lm’ címkével is kettő (Journey to the West, 2014; No No hogy csak a kiválasztott keveseknek, illetett rendezők hosszúbeállításos, de- Sleep, 2015) a 2012-ben megkezdett, a nemzetközi fesztiválok szervezőinek, dramatizált fi lmjei kifejezetten a sötét mára hét epizódot tartalmazó Walker- a művészeti alapítványok kurátorai- térben elhelyezett nagyvászonra kíván- sorozatból származik, mely maga is ki- nak szólnak. Tulajdonképpen nem is koznak. Ezért is mondható, hogy a lassú fejezetten helyspecifi kus alkotás. Tsai meglepő ez az ellenálló viselkedés, fi lm a kép megmentésére törekszik, 21. állandó színésze és egyben alteregója, hiszen maga az úgynevezett „lassú századi körülmények között próbálja a Lee Kang-sheng vörös, buddhista szer- fi lm” – melynek a 2000-es években fi lmképet térben és időben újradefi ni- zetesi köpenyt viselve nagyon-nagyon legtöbbet tárgyalt két állócsillaga a álni. Ennek eredménye, hogy a mozgó- lassan sétál e hosszabb-rövidebb fi l- nemzetközi fi lmvilág egén Tarr Béla és kép gyakran más, új terekbe helyeződik mekben különféle színhelyeken Hong- Tsai Ming-liang – is felfogható egyfajta át, valamint jellegzetes kísérőjelenség kongtól Tokióig, és Tsai maláj szülővá- ideológiai ellenmozgalomként, mely a hang, elsősorban a verbális kifejezés rosától Marseilles-ig. megpróbál ellenszegülni a globalizált háttérbe szorulása, a dialógusmentes- A múzeum három szintjét kiürítették, világ felgyorsult tempójának. Még akár ség. Ez utóbbi tulajdonság kulturális az egyik szinten három különböző fal- kifejezetten kapitalizmus ellenesnek is haszna sem elhanyagolható, hiszen se- felületre, a másik szinten ugyanazon mondható, amennyiben a „drága” időt gíti a nemzetközi művészfi lm globális a falfelületen két különböző textúrájú látványosan „pazarolják el” e fi lmek befogadhatóságát. (vászon és fém) felületre, végül a har- anélkül, hogy „hasznos” cselekvést Az idő, ahogy a kép és a néző közötti madikon egy falfelületre vetítették a ábrázolnának. S mintha még a témavá- kapcsolat is, persze állandóan kizökken fi lmeket. A kiállítás címe (No No Sleep) lasztás is ezt erősítené, ahogy Tarrnál, (ó, kárhozat!), ez semmiképpen sem új- utalt a koncepcionális vezérmotívu- úgy Tsai esetében is kiemelt szerepet donság, ezért is lehet mindig újult he- mokra (alvás, álom), melyek különböző kapnak a marginalizált, a szexuális, vülettel kongatni a harangokat a mozi módokon szőtték át az eseménysoro- gazdasági, kulturális és érzelmi tekin- halálát kiáltva. A kérdés inkább az, ki zatot. A múzeumi terek berendezését tetben elnyomott, kiszolgáltatott ki- mikor milyen választ ad a krízisre. Tsai sok-sok párna képezte, melyek délután sebbségek; legtöbbször a kapitalizmus abba a vonulatba tartozik, aki a szó és este ülőalkalmatosságként, éjszaka veszteseinek történetei ezek. szoros értelmében új tereket keres. Ide pedig alvóhelyként szolgáltak. Filmné-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2016|07 33 űnmozi Kínai sárkányok Kínai sárkányok Kínai sárkányok

HUANG HONG-CHI FELVÉTELE nek ismerői kedvtelve merülhetnek el az ismétlődő motívumok, helyszínek, szereplők megfi gyelésében, a néhány fi lmmel és évvel később folytatódó történetszálak felgöngyölítésében. Idén tavasszal ezt a hálózatosságot térben is kifejezte a kiállítással párhuza- mosan, egy másik helyszínen ismét színpadra állított, Tsai átal rendezett performansz. A The Monk from Tang Dynasty című előadás 2014-ben szüle- tett négy nemzetközi művészeti feszti- vál megbízásából, melyek helyszínein (Brüsszel, Bécs, Tajpej, Gwangju – Dél Korea) a Walker-sorozat fi lmjeinek vetítéseit kísérve alkotott művészeti eseményt. A színpadi performansz fő- szereplője a Walker-sorozatból ismert, vörös köpenyes szerzetes (Lee Kang- sheng), aki Xuanzangot, a híres 7. szá- zadi buddhista vándorszerzetest meg- zés közben ez a koncepció a „Szembeszegülés lebontott mozi megmentett idézve álmot lát, majd egy hatalmas nagy méretű kép és a mobil a fennálló széksorait is magába foglaló fehér papírlapon sokezer mérföldes néző közötti kapcsolatot fo- renddel” installációban folytatódott vándorútra indul (a hajdani szerze- galmazta újra: ezúttal nem a (Tsai Ming-liang: (It’s A Dream, 2007), mely tes 17 évig tartó vándorútján 10 000 kisképernyővel a kezünkben, No No Sleep) azóta a Tajpeji Szépművé- mérföldet tett meg fontos buddhista hanem a nagy képernyő előtt szeti Múzeum állandó gyűj- szövegek után kutatva). Miközben a foglalhattunk el akár folyamatosan vál- teményének része. A Goodbye, Dragon Walker-sorozat két epizódjában Lee tozó helyeket a párnák között. Inn-ben King Hu wuxia klasszikusát, Kang-sheng a múzeumban Marseilles A kiállítás hétvégéken ottalvós az 1966-os Dragon Gate Inn című fi l- és Tokió utcáit rótta rendkívüli lassú- partyvá változott, melynek során leg- met vetítik az utolsó előadáson. A sággal, egy csodálatos, a természetes többször maga a rendező szórakoztatta szórakoztatófi lmgyártás fénykora volt környezetből sziklaként kiemelkedő a rendre szép számban összegyűlt kö- ez az időszak Tajvanon, melynek nosz- színházépületben, melynek panorá- zönséget. Visszatérő elem volt a régi talgiáját Tsai több fi lmjébe a 60-as évek maablakain keresztül a színpadi teret mandarin slágereket zongora kísérettel mandarin nyelvű slágerein keresztül lényegében egy erdő vette körül, Lee éneklő Tsai, de voltak meghívott elődók épített be, például A lyuk és a Huncut Kang-sheng szerzetese két és fél órá- is. A záró hétvége ott alvós partyja külö- felhőcske musicalbetétjeiben. A kiállí- ba sűrítette Xuanzang 17 éves ván- nösen nagy sikert aratott, egy népszerű táson a rendező nosztalgikus visszaem- dorlását. A kínai zen buddhizmus „sé- tajvani énekesnővel duóban fellépő lékezései, valamint a gyermekkori fi lm- táló meditáció” technikáját és a lassú Tsai több mint ezerötszáz fi zető ven- élményeit felidéző slágerek eléneklése fi lm esztétikumát ötvöző produkció déget vonzott a múzeumba, akik közül képviselte e korszakot. Valamint ebbe rendkívüli élményt kínált a kontemp- sokan hálózsákban, a múzeum padlóján a vonulatba illeszkedett a kiállítás har- latív művészeti gyakorlatra nyitott töltötték az éjszakát a buli után. A prog- madik fi lmje, az Autumn Days (2015) közönségnek – vagy, ahogy a rossz ram a legfi atalabb generációt is megcé- is. A nosztalgikus hangulatú rövidfi lm nyelvek fogalmaznak, azoknak, akik lozta: az egyik hétvégén a múzeumban főszereplője egy idős hölgy, Kurosawa azt is élvezettel nézik, ha más sem tör- és annak kertjében felállított sátrakban forgatókönyvírója: Teruyo Nogami. A ténik egy fi lmben, minthogy szárad a családok is benn éjszakázhattak (a kö- Kurosawa és Nogami munkássága előt- falon a festék. zel ötven sátor mind bérlőre talált), s a ti tisztelgésként olvasható fi lm Tsai és Mindezek az események és alkotá- legkisebbeknek maga a rendező olva- Nogami kapcsolatának, kölcsönös tisz- sok a különböző médiumok közvetíté- sott fel esti mesét lefekvés előtt. teletének önrefl exív megsokszorozása. sével, eltérő terekben hűen képvisel- A fi lmnézést eseménnyé avató tö- Nogamit látjuk, amint Tsai fi lmjét nézi ték Tsai ars poeticáját, azt a törekvését, rekvés mellett fontos szerep jutott Tsai vagy róla beszél, Tsai alteregóját (Lee hogy rávegye a közönségét, hogy az másik jellegzetes művészeti kézjegyé- Kang-sheng) fi gyeljük, amint Nogamival érzéki tapasztalás jelenbeli pillanatát nek, a nosztalgiának is. Emblematikus üldögél egy őszi délutánon egy padon. minél nagyobb intenzitással élje át. A és emlékezetes nosztalgia-fi lmje a Walker-sorozat és a hozzá kapcsolódó Goodbye, Dragon Inn (2003), mely egy Tsai jellegzetes „szerzői” fi lmes, az a performansz pedig ezt a tevékenysé- lebontásra ítélt tajpeji egytermes mozi- típus, aki kifejezett sportot űz abból, get kifejezetten a meditációs elmélyü- nak állított emléket, a maga módján már hogy minden fi lmje, produkciója, te- lés kontextusába helyezi, történjen az elsiratta egy letűnt kor mozikultúráját. vékenysége ezer szállal, hálózatosan akár a moziteremben, a múzeumban Később a fi lm egy rövidfi lmben és a kapcsolódik össze életművé. Filmjei- vagy a színházi térben.

34 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág