A 20. Század Titkai.Indd
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István PANDORA KÖNYVEK . KÖTET A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István Szerzők: Arany Éva, Csoma Lajos, Fiziker Róbert, Harsányi Iván, Hegedűs István, Kiss László, Kozári József, Makai János, Nagy Emese, Németh István, Pál Katalin, Smid Réka Debóra, Tóth Péter András, Vadász Sándor, Vizi Sándor Sorozatszerkesztő: Prof. Dr. Mózes Mihály A -ben megjelent kötetek: Gábos Judit: Dinu Lipatti (. kötet) Várady Krisztina: Poulenc: Un soir de neige (. kötet) Csüllög Judit: A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon (. kötet) Őrsi Tibor: Lexikológiai és szaknyelvi tanulmányok (. kötet) Mózes Mihály: Agrárfejlődés Erdélyben (. kötet) A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István LÍCEUM KIADÓ Eger, ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET ISSN - A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Csernák Krisztina Borítóterv: Gembela Zsolt Megjelent: . augusztus Példányszám: Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László TTARTALOMARTALOM AAZZ EELSLSŐ ÉÉVTIZEDVTIZED IIPAROSÍTÁSPAROSÍTÁS ÉÉSS IMPERIALIZMUSIMPERIALIZMUS Az első évtized új nemzetközi jelenségei (Németh István, Kiss lászló) . Bokszerlázadás Kínában (–) (Németh István) . A Bagdad-vasút () (Németh István) . Az orosz-japán háború (–) (Németh István) . Véres vasárnap Szentpéterváron () (Makai János) . Az első Marokkó-válság. Az algecirasi konferencia (–) (Németh István) . A Dreadnought csatahajó-osztály építése () (Németh István) . Bosznia-Hercegovina annektálása () (Vadász Sándor) . AAZZ EELSLSŐ VVILÁGHÁBORÚILÁGHÁBORÚ ÚÚTJÁNTJÁN A második évtized nemzetközi jelenségei (Németh István, Kozári József, Nagy Emese, Tóth Péter András) . Redl ezredes – kémelhárítóból kém (Fiziker Róbert) . A szarajevói merénylet () (Makai János) . Nagyhatalmi hadicélok az első világháború kezdetén (Németh István) . A tűzfegyverek fejlődése az első világháború idején (Vizi Sándor) . Német tengeralattjáró háború az első világháború alatt (Németh István) . Rádiófelderítés az első világháború kezdetén (Németh István) . A Lusitania elsüllyesztése () (Tóth Péter András) . A Zimmermann-távirat () (Németh István) . A cárizmus bukása () (Németh István) . IV. Károly békekísérletei (–) (Fiziker Róbert) . Mata Hari – a „Hajnalpír szeme” örökre lecsukódik () (Kozári József) . A . század titkai . kötet Föderációs német Közép-Európa-tervek () (Németh István) . Játék a világforradalommal () (Németh István) . „A vörös báró” – Manfred von Richthofen halála () (Németh István) . A keleti német impérium () (Németh István) . A cári család meggyilkolása () (Arany Éva – Németh István) . Sidney Reilly brit szuperügynök a szovjet kormány ellen () (Németh István) . II. Vilmos, a dezertált uralkodó (Németh István) . A Mackensen-hadsereg hazatérése () (Németh István) . Hoff mann tábornok intervenciós terve Oroszország ellen () (Közreadja: Pál Katalin) . Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Közreadja: Smid Réka Debóra) . AAZZ ‐‐AASS ÉÉVEK:VEK: A VERSAILLESVERSAILLES UUTÁNITÁNI ÚÚJJ BBÉKERENDÉKEREND Az -as évek nemzetközi jelenségei (Harsányi Iván, Németh István, Pál Katalin) . Ukrajna esete – háborúk Kelet-Európában (–) (Fordította: Pál Katalin) . A kronstadti matrózfelkelés () (Fordította: Pál Katalin) . Iszaak Babel: Gedali (Közreadja: Kiss László) . A „márciusi akció” Németországban () (Csoma Lajos) . Burgenland elcsatolása és a soproni népszavazás () (Fiziker Róbert) . IV. Károly visszatérési kísérletei () és emigrációja (Fiziker Róbert) . Szovjet-német titkos katonai együttműködés az -as években (Németh István) Az első kirakatper a szociálforradalmárok ellen () (Fordította: Pál Katalin) . Lenin végrendelete () (Közreadja: Németh István) . Benito Mussolini: szocializmus és fasizmus között (Hegedűs István) . Mussolini és a nők (Hegedűs István) . Hitler puccskísérletei Bajorországban () (Németh István) . Szavinkov, az eszer terrorista () (Közreadja: Pál Katalin) . A Trust-ügy (Németh István) . Tartalom A Páneurópa-gróf (Németh István) . Hantos Elemér közép-európai alternatívája (Németh István) . Julius Meinl II: a politikus gyarmatáru-kereskedő (Németh István) . A száműzött Trockij (Smid Réka Debóra) . Trockij és az epigonok (Smid Réka Debóra) . Trockij: A permanens forradalom (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Trockij végrendelete () (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Solohov: Csendes Don (Közreadja: Kozári József) . AAZZ EELSLSŐ ÉÉVTIZEDVTIZED – IPAROSÍTÁSIPAROSÍTÁS ÉSÉS IMPERIALIZMUSIMPERIALIZMUS (–) Az imperializmus fejlődése a . század első évtizedében csúcspontjára érke- zett. Az európai hatalmaknak ugyan nem sikerült jelentősen kibővíteniük füg- gőségükben lévő területeiket, de arra törekedtek, hogy biztosítsák gyarmatai- kat és gazdaságilag is hasznosítsák az anyaország számára. Az európai államok már nem a kontinensen küzdöttek egymás ellen, mivel a riválisaik elleni expanzió már lehetetlen volt nagyobb konfl iktusok veszélye nélkül. Ezért háborúikat a világ azon térségeiben folytatták, amelyek nehezen védekezhettek az idegen befolyás ellen. A politikai helyzet azonban Európában is kiéleződött; ennek első jele a második évtizedben kitört világháború volt. Az európai államok globális hegemóniája előrehaladott gazdasági és műszaki fejlődésükön alapult. A fejlett nemzetállamok koncentrációs mozgását után világméretű ex- panziójuk váltotta fel, s a nagyhatalmak európai egyensúlytörekvései helyébe a világméretű egyensúly igénye lépett. A diplomácia egyre gyakrabban veszí- tette el a politikai események feletti ellenőrzését. Az államközi kapcsolatokban az európai érdekek helyébe mindinkább világpo- litikaiak nyomultak. Az államközi viszonyokat a gazdasági és a politikai hajtó- erők együttese határozta meg, s – miként a vámháborúk jelezték – megnőtt a gazdasági problémák súlya a politikában. A nagyhatalmak cselekvését kifeje- zetten hatalmi és gazdasági érdekek mozgatták. Az imperializmus korszakának valamennyi nagyhatalma törekvéseiben és fegyverkezési versenyében erős militarista vonásokat hordozott. Ezek közé tartozott a katonai erő fi togtatása, a háborúhoz való viszonyuk, amelyet el- kerülhetetlennek tekintettek, valamint gyarmatszerzési igényük és a gyarmati népek feletti uralom jogosultsága. A német katonai viselkedést buzgón követ- te a Balkán néhány újabb nemzetállama is. AAzz eelslső éévtizedvtized nemzetközinemzetközi jjelenségeielenségei Gazdasági növekedés Az 1890–1914 közötti évek az ún. magasan fejlett iparosodás szakaszát jelezték, amikor a gazdaságban és társadalomban egyaránt dinamikus változások tör- téntek. A Német Birodalom bruttó társadalmi terméke 1900–1909 között több mint 35%-al növekedett, s 13,7 millió tonnás acéltermelésével – a fegyverkezés fontos mutatójával – a második helyre került az Egyesült Államok (26,5%) után. Valamennyi imperialista államban rendkívüli mértékben növekedett a lakosság létszáma. A Német Birodalom a harmadik legnagyobb növekedést könyvelhette el Oroszország és az Egyesült Államok mögött. 1909-ben Oroszország 125, az Egyesült Államok 86, Németország 61, Nagy-Britannia 45, s Franciaország 39 millió lakossal rendelkezett. Az imperialista államok érdekei főleg világpiaci pozícióik biztosítására irá- nyultak. Valamennyi nagyhatalom e vonatkozásban is rendkívüli növekedést könyvelhetett el. 1910-ben Nagy-Britannia 20,5, a brit gyarmatok 15,2, Német- ország 16,4, az Egyesült Államok 13,7, s Franciaország 10,7 milliárd márkával részesedett a világkereskedelemből. Az imperializmus rendszere A 19. század utolsó harmadában az európai ipari államok új nacionalizmusa rohamosan imperializmussá fejlődött (a latin imperium valamely nép vagy ál- lam uralmát jelenti más népek vagy államok felett). A nemzeti mozgalmak saját kormányaiktól angol példára gyarmatok és világbirodalom létesítését követelték, amelyet többnyire országuk közvéleménye is támogatott. Mivel Nagy-Britannia világhatalmi befolyását tengerentúli területek birtoklásával vetette meg, a többi európai nagyhatalom, Oroszország és Franciaország, s az új nemzetállamok: Né- metország és Olaszország, valamint rövidesen az Egyesült Államok és Japán is nyomdokaiba lépett. Gyarmati követeléseiket rövidesen gazdasági indokokkal támasztották alá, miszerint a hazai iparnak új értékesítési piacokra és nyersanyagforrásokra van szüksége. Az ipari körzetek folyamatosan növekvő lakossága számára pedig ol- csó élelmiszert ígértek. A tengerentúli területszerzéseket misszionáriusi küldetés- Az első évtized – iparosítás és imperializmus (–) sel indokolták; eszerint az afrikai és ázsiai „fejletlen” népeket meg kell ismertetni az európai civilizáció és kultúra áldásaival, beleértve a keresztényi küldetéstuda- tot is, mint a hatalompolitikai módszerek igazolását. Uralmi igényeiket a fehér faj felsőbbrendűségével magyarázták és a szociáldarwinizmus érvelésével az erősebb jogára hivatkoztak. Végül a nagyhatalmak között elkeseredett konkurencia-harc és izgatott versenyfutás kezdődött a még felosztatlan, „szabad” területekért, előbb Afrikában, majd Ázsiában és Óceániában. A nagyhatalmak jobb és stratégiailag kedvezőbb világhatalmi pozícióért folyó vitája veszélyes válsághelyzeteket terem- tett Afrikában Nagy-Britannia és Franciaország, Ázsiában a britek és oroszok, Kelet-Ázsiában Oroszország és Japán,