Amerika Kapitány Kiadója Legsikeresebb Szuperhőse Volt a Második Világháború Évei Alatt
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
TARTALOMJEGYZÉK 3-12. oldal - Történeti áttekintés 13-30. oldal - Pozitív szereplők 31-41. oldal - Negatív szereplők Írta: Ben Reilly Grafikai munkálatok: Genzo HálóZsák Képregények 2014 Amerika Kapitány kiadója legsikeresebb szuperhőse volt a második világháború évei alatt. A háború után a szereplő népszerűsége, akárcsak más szuperhősöké is, fakulni kezdett, végül az ötvenes években szépen lassan el is tűnt. Az 1960-as években bukkant fel újfent a képregények oldalain egy vadonatúj szuperhőstársulás, a Bosszú Angyalai állandó tagjaként és vezetőjeként. Visszatérése után a szereplő kalandjainak legsikeresebb és elismertebb írói Stan Lee, Steve Englehart, J. M. DeMatteis, Mark Gruenwald és Ed Brubaker voltak. Történeteit gyakran itatta át az Egyesült Államok politikai hangulata, és alkotói ezeken keresztül közvetetten gyakran bírálták az ország vezeté- sét, az általuk elkövetett hibákat, vagy éppen hívták fel az olvasó figyelmét az ezeknél sokkal súlyosabb társadalmi problémákra. Amerika Kapitány személyiségének ábrázolása a második világháborútól kezdődően az Egyesült Ál- lamokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadáson át folyamatosan, íróról íróra változott és fejlődött. A kezdet- ben az országot jelképező szuperhős idővel az amerikai álom megtestesítőjévé vált, miközben hazafias mivolta mindvégig megmaradt. A figura születése Megalkotásakor Amerika Kapitány leginkább az Adolf Hitler által képviselt érték- és eszmerendszer ellentétét volt hivatott jelképezni, amely ötlet két fiatal alkotó, Joe Simon és Jack Kirby fejéből pattant elő. Kirby illusztrátori és rajzolói pályafutását különböző sajtóügynökségek munkatársaként kezdte, de egy ideig a Flei- scher Studios alkalmazottjaként animációs filmeken is dolgozott. A nála néhány évvel idősebb Simon több újságnál, köztük a Rochester Journal-Americannél és a Syracuse Heraldnál is dolgozott. A két fiatalember 1939 végén, 1940 elején ismerkedett meg egymással a Fox Feature Syndicate-nél. Néhány hónappal azután, hogy Kirby a sajtóügynök- ségnek kezdett dolgozni, Simon mint a képregényrészleg főszerkesztője szerződött a vállalathoz. Közös munkáik során igen jó baráti és munkakapcsolat alakult ki kettejük között. 1940-ben a Timely Comics kiadója, Martin Goodman látva a National Publications, a későbbi DC Comics Super- manjének, Batmanjének és más új szuperhős-szereplőinek sikerét az akkor még kibontakozóban lévő képregény- piacon, Simont, a Timely akkori főszerkesztőjét bízta meg, hogy alkosson saját szuperhősöket a kiadó számára. Si- mon, mielőtt nekilátott volna a hős kigondolásának, először egy gonosztevőt keresett a számára. Választása Adolf Hitlerre, Németország és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt akkori vezetőjére esett, akiben véleménye szerint „megvolt minden, amit az amerikaiak gyűlöltek.” Joe Simon és Jack Kirby Az első vázlat, ami Amerika Kapitányról készült „Az Ötödik sugárúton voltam az éjszakai buszon, új szereplőkön gondolkodtam, és azon, hogy azok a képregé- nyek a legsikeresebbek, amelyek olyan kiváló ellenfeleket sorakoztatnak fel, mint például a Batmanben szereplő Pingvin. Akkoriban a nácik valósággal elszabadultak Németországban, és Adolf Hitler is egyre többet szerepelt a sajtóban, így arra gondoltam: »Miért nem használunk valós gonosztevőt egy kitalált helyett?«” – nyilatkozta Simon. A hős neveként először a Szuper Amerikai merült fel benne, de úgy érezte, túl sok képregényfigura nevében szerepel a szuper szó. Az általa elképzelt szereplő – aki végül az Amerika Kapitány nevet kapta – vázlatainak elkészítése után Goodmannel egyeztetve dolgozta ki a részleteket. A hős polgári neve, a Steve Rogers, a hadse- regben használt „roger”, vagyis „értettem” kifejezésből származott. Amerika Ka- pitány öltözéke egy mindenki által ismert hazafias jelképen, az Egyesült Államok zászlaján alapult. A szereplő láncinget és sisakot viselt, mely utóbbit szárnyak díszítettek, utalva Merkúr római istenre, a gyorsaság megszemélyesítőjére. Fe- gyverként pajzsot hordott, akár egy „újkori keresztes lovag”. Megalkotói szán- déka szerint Amerikát, az amerikai álmot testesítette meg. A kiadó döntése szerint Amerika Kapitány rögtön saját füzetet kapott, ellen- tétben más új szereplőkkel, akik általában antológiákban mutatkoztak be. Good- man mihamarabb szerette volna kiadni a képregényt, amit ezért Simon két fiatal rajzolóra, Al Avisonre és Al Gabrielre akart bízni. Kirby, akivel közösen már több szereplőt is alkottak a Timely számára, azonban szintén ragaszkodott a haza- fias szuperhőshöz. Bár Simon nem volt meggyőződve róla, hogy Kirby a szoros határidőn belül el tudja készíteni a rajzokat, végül neki adta a munkát. „Lehet, hogy ott volt két Al, de Jack Kirby csak egy van” – írta visszaemlékezéseiben Simon, aki Kirbyt mindig is Amerika Kapitány társalkotójának tekintette. Véleménye szerint: „ha nem Kirby rajzolta volna, talán nem is lett volna belőle semmi.” Simon emellett olyan, abban az időben különösen kedvező szerződést kötött Goodmannel, mely Kirby és számára százalékos részesedést biztosított az általuk megalkotott szereplő által termelt haszonból. A képregény aranykora A Captain America Comics első száma 1940 decemberében, de 1941 márciusi borítódátummal jelent meg: egy évvel a Pearl Harbor-i csata előtt, melynek hatására az Egyesült Államok belépett a második világháborúba a szövetséges hatalmak oldalán. A kiadvány borítóján Amerika Kapitány volt látható, ahogyan ökölcsapást mér Németország ak- kori vezetőjére, Adolf Hitlerre – bár magában a füzetben a hős nem Hitlerrel, hanem egy szintén kitalált szereplővel, Vörös Koponyával vette fel a harcot. Joe Simon bevallása szerint a figura leggyengébb eleme az eredettörténete volt, melyben a gyenge testalkatú Steve Rogersből egy titkos kísérlet során szuperkatona vált. Hogy titokban tartsa személyazonosságát, Rogers álruhát öltött, a szolgálati helyéül kijelölt táborban pedig az ügyetlen és kétbalkezes közkatona szerepét játszotta. „Nem sokat törtük a fejünket az eredettörténeten. Minél gyorsabban el akartunk jutni az izgalmas részhez” – nyilatkozta az író. A kor más hasonló képregényeivel összehasonlítva Amerika Kapitány történeteinek Jack Kirby által „megkoreografált” jeleneteiben a szereplők mozgását, mozdulatait felnagyított energikusság és dinamizmus jellemezte. Kirby mindig a leg- dramatikusabb beállítást kereste, kerülte a monotonitást, emiatt szívesen változtatta a panelek nézőpontjait és elrendezését, melyek kereteiből a szereplők gyakran ki is léptek. Amerika Kapitány, oldalán ifjú társával, Buckyval, már első szereplése alkalmával kiemelkedően sikeres volt. A Captain America Comics első számából közel egymillió példányt értékesített a kiadó. A hazafias hős első megjelenésének idejében az Egyesült Államok kormánya még nem foglalt állást Hitler politikájával szemben. Közel két év- vel az első szám megjelenése előtt, 1939 februárjában, a Német–Amerikai Szövet- ség szervezésében még 20 000 nemzetiszocialista szimpatizáns gyűlt össze a Madison Square Gardenben, ahol a fehér faj, az „igaz hazafiak” jogait hirdették. Amerika Kapitány megszületése szándékosan erősen politikai hangvételű volt. „A háború ellenzői jól szervezettek voltak. Mi is hallatni akartuk a mondanivalónkat” – em- lékezett vissza később Simon. A Captain America Comics első és második számának megjelenése után az alkotópáros egyre több fenyegető levelet és telefonhívást kapott, a Timely Comics más munkatársai pedig gyanús személyekre is felfigyeltek a kiadó irodaépülete előtt. Mivel néhány alkalmazott félt elhagyni az irodát, az esetet jelentet- ték a rendőrségnek, hogy a járőrök biztosítsák az épületet. A Timely szerkesztőségét még maga New York akkori – és egyben az ország történelmének egyik legnagyobbra tartott – polgármestere, Fiorello LaGuardia is felhívta, hogy személyesen garantálja a kiadó munkatársainak biztonságát. Simon emlékiratai szerint a következőket mondta: „Fiúk, nagyszerű munkát végeztek odaát! New York városa szavatolja, hogy semmi bántódásotok nem eshet.” Bár az MLJ Comics Shield (Pajzs) nevű szereplője időben megelőzte, ennek ellenére Amerika Kapitány lett a legis- mertebb és legidőtállóbb hazafias szuperhős azok közül, akik a második világháború évei alatt születtek. A képregé- nyek oldalain Amerika Kapitány szembeszállt a németekkel, a japánokkal és más, az Egyesült Államokat és szövet- ségeseit fenyegető ellenséggel. A ponyvairodalom sémáit követő, hangzatos című történetekben számos groteszk és bizarr külsejű szereplővel is összemérte az erejét, akik felett mindig fölényes győzelmet aratott. Amerika Kapi- tány történeteinek képi világában éppúgy megfigyelhető volt az ország ellenségeit kigúnyoló ábrázolás, mint a ko- rabeli populáris kultúra más területein. Ez különösképpen igaz a japánokra, akiket rikítóan sárga bőrű, kiálló fogú, erősen vágott szemű és kerek, vastag szemüveget viselő alakokként ábrázoltak… szinte majmokként. Amerika Kapitány hamar a Timely Comics legnépszerűbb képregényhősévé vált. Füzeteinek eladott példányszá- ma sokáig megközelítette a havi egymillió darabot, mellyel nemcsak meghaladta a Time maga- zin értéke- sítését, de egyben a kor legsikeresebb szuperhősei közé – a National Publications Supermanjének és Batmanjének, valamint a Fawcett Comics Marvel Kapitányának társaságába – emelte. A Captain America Comics egyike volt azon 189 időszaki ki- adványnak, melyet az Egyesült Államok hadügyminisztériuma (a füzet politikai tar- talmát tekintetve) megfelelőnek talált arra, hogy előzetes átolvasás nélkül eljut- tassa katonái számára. Amerika Kapitány nem csak a képregények lapjain szállt szembe az ország ellenségeivel.