KISTOKAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MEGRENDELŐ: KISTOKAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3553 KISTOKAJ, SZÉCHENYI U. 43.

TERVEZŐ: MŰÉPÍTÉSZ KFT. 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. 2. I./1.

MISKOLC, 2021. MÁRCIUS 2

ALÁÍRÓLAP

KISTOKAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

TERVEZŐK:

Településtervezés: Településtervezés: Puskás Péter M. Bacskai Andrea Ybl- és Pro Architectura-díjas építész okleveles építészmérnök okleveles építészmérnök É1 05-0103 É 05-0081 TT1 05-0103 TT1 05-0081

Településtervezés - digitális tervek: Vadász Zsolt geográfus

Tájrendezés, környezetalakítás és Közlekedés és víziközmű tervezés: környezetvédelem: Major Helga Papp Gábor okleveles tájépítész okleveles építőmérnök K 05-0474 KÉ-HA, K, L, VA 05-1152 TK 05-0474 VZ-TEL, TER, VKG 05-1152

Energia közmű tervezés: Hírközlés tervezés: Tóth Péter Györgyei Géza gépészmérnök G 05-0704 HI-VN 05-0596 TE 05-0704 HI-V 05-0596

MEGBÍZÓ KÉPVISELŐI:

Bernáth Mihály Bernáth József Főépítész Polgármester

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 3

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ...... 4 1. JÖVŐKÉP ...... 6 1.1. TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN ...... 6 1.1.1. Társadalmi jövőkép ...... 6 1.1.2. Gazdasági jövőkép ...... 9 1.1.3. Táji jövőkép ...... 10 1.1.4. Természeti jövőkép ...... 12 1.1.5. Épített környezeti jövőkép...... 13 1.1.6. A közlekedés fejlesztésének jövőképe ...... 16 1.1.7. Közműhálózat fejlesztése ...... 24 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE ...... 30 2. CÉLOK ...... 32 2.1. A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ...... 32 2.2. RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA ...... 33 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 34 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre, területi egységekre: 34 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ...... 39 3.1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA ...... 39 3.2. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA ...... 40 3.3. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE ...... 41 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE ...... 42 4.1. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER ...... 42 4.2. JAVASLAT A KONCEPCIÓ ÉS A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE ...... 42 5. MELLÉKLETEK ...... 44 Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 4

BEVEZETŐ

A Településfejlesztési Koncepció tartalmának leírása:

Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távrameghatározó dokumentum. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – Építési törvény - 2. § 27.) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – Építési törvény - 9/A. § (1))

Kistokaj község Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2020.(VII.30) sz. határozatában a településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatáról döntött.

A település hatályos településfejlesztési koncepciójának elvei csak a településrendezési eszközök összefoglalóiban lelhetők fel. A dokumentumban megfogalmazott prioritások és fejlesztési célok egy része még ma is érvényes, azonban vannak olyan célok, amelyek ma már nem reálisak a település számára.

Jelen Koncepció feladata a hatályos jogszabályoknak megfelelő, a nemzeti fejlesztési dokumentumok és ágazati stratégiák célkitűzéseivel összhangot mutató koncepció kidolgozása.

A célok közel tizenöt éves időtávra szólnak, a jövőkép ezen is túlmutat, ebből következik, hogy a Koncepciónak kellőképpen rugalmasnak kell lennie, ugyanakkor megfelelő részletezettséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a település adottságaihoz illeszkedjen, de új lehetőségek elérését is megfogalmazza.

Jelen Koncepció a jövőképet egy objektív, részletes vizsgálatra alapozva állítja fel. A helyzetfeltárás elsődleges célja a településen jelenleg is zajló társadalmi, gazdasági, valamint környezeti folyamatok kimutatása, illetve a folyamatok hátterében lévő ok-okozati összefüggések feltárása volt.

Az egyes, települést érintő folyamatokra többféleképpen is lehet reagálni. Lehetséges az adott folyamathoz való alkalmazkodás, továbbá annak felerősítése, de lehetséges az adott folyamat hatásainak mérséklése, vagy az attól való elhatárolódás is. A településfejlesztési koncepció a mit, és a miért kérdésekre keresi a választ. A hol, és a hogyan kérdések megválaszolása a későbbiekben készülő településrendezési eszközök feladata, erre most csak vázlatosan kerül sor.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 5

A Koncepció kidolgozásának állomásai: ‐ A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet eljárásrendjének megfelelően a munka a Kormányrendelet 30.§ szerinti előzetes tájékoztatók kiküldésével indult. ‐ A Koncepció igazodási pontjai rögzítésére a Kormányrendelet 9. mellékletében szereplő, továbbá a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 14. mellékletében szereplő államigazgatási szervektől, továbbá a közműszolgáltatóktól a rendelkezésükre álló adatokat beszereztük. ‐ A kapott adatokat, valamint a Község által rendelkezésünkre bocsátott, állami alapadatokat tartalmazó, legfrissebb alaptérképet térinformatikai elemzésnek vetettük alá. ‐ A Koncepció véleményezési anyagának kidolgozását megelőzően a Kormányrendelet tartalmi követelményei szerinti, részletes Megalapozó Vizsgálat, Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés, Helyzetértékelés készült el. ‐ A vizsgálatban feltárt adottságok alapján körvonalazódott a jövőkép, melynek elérését szolgáló célrendszer rögzítésre került.

Jelen Koncepció a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 30.§ (7) és (8) bekezdése szerinti véleményezésre összeállított anyag.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 6

1. JÖVŐKÉP

A Településfejlesztési Koncepció meghatározza Kistokaj község jövőképét, mely a következő pontokban fogalmazható meg:

1. A MÁR MEGKEZDETT FOLYAMATOKAT FOLYTATVA JÓ KÖZLEKEDÉSI, LOGISZTIKAI KAPCSOLATOKKAL RENDELKEZŐ GAZDASÁGI TERÜLETEK BIZTOSÍTÁSA AZ ITT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATNI SZÁNDÉKOZÓK SZÁMÁRA 2. MISKOLCHOZ KÖZEL ESŐ CSALÁDI HÁZAS LAKÓTERÜLETEK BIZTOSÍTÁSA, AMELYRE NAGY KERESLET MUTATKOZIK 3. A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ TÓ IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEINEK BŐVÍTÉSE, A MEGLEVŐ ÜDÜLŐTERÜLET INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS KÖRNYEZETI FEJLESZTÉSE

A jövőkép az alábbi elemekre alapozható:  A fejlett ipari bázissal rendelkező Miskolc közelsége  Közvetlen autópálya kapcsolat a település határánál  A településre a 3. sz. főútról bevezető út mellett már jelenleg is találhatóak ipari, gazdasági területek  Utakhoz közeli, gazdaságfejlesztésre alkalmas, infrastruktúrálisan fejleszthető tartalék területek megléte  A település alkalmazkodása a jelenlegi helyzethez, lehetőségekhez, aktív résztvétel jövőjének alakításában

Kistokaj község valóságos helyzetét felmérve, adottságaira építve, mértéktartó növekedéssel, és a belső erőforrások legoptimálisabb kihasználásával tervezi elérni el legkedvezőbb eredményeit.

1.1. TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN

1.1.1. Társadalmi jövőkép

Demográfia: A megalapozó vizsgálatban szereplő adatok, grafikonok alapján megállapítható, hogy az előző évek adataihoz képest a település állandó lakossága kismértékben növekszik. A demográfiai adatok további javítása érdekében törekedni kell a népességmegőrzésre, támogatni kell a fiatalok letelepedését.

A település több szolgáltatást csak Miskolc lehetőségeit igénybevéve tud ellátni, a munkalehetőségek nagy része is ott található. A lakosszám növekedése miatt a település számol lakóterületi területi fejlesztésekkel.

Közintézmények: Kistokaj község önkormányzata az intézményterületek, közutak, közterületek mellett egyéb ingatlanokkal is rendelkezik, amelynek egy részét távlati fejlesztéseihez kívánja felhasználni, pl. létrehozandó új intézmény – szolgáltatás kiépítése vagy építési telek, ill. lakás biztosításához.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 7

A település alapvető ellátása megoldott, az intézményi ellátás területén a minőségi és a mennyiségi fejlesztések is előtérbe kerülnek a jövőben.

A település egy új polgármesteri hivatal és egy közösségi - művelődési ház megépítését tervezi, amely a könyvtárat is magában foglalja majd. A jelenleg koncentráltan elhelyezkedő polgármesteri hivatal, óvoda-bölcsőde, általános iskola terület mellett a Széchenyi I. u. – Béke u. – Sajópetri u. találkozásánál egy új településközponti terület kialakítása tervezett, ahol az eddig hiányzó új létesítmények elhelyezésére is lehetőség nyílik.

A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges a Hivatal „szolgáltató jellegű közigazgatás” jegyében történő fejlesztése. Ennek keretében szükséges: ‐ az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése, ‐ az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése ‐ a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, gyors internet hozzáférés stb.)

A településen helyi védelem alatt áll a református templom és két, az ófalui területen fekvő hagyományos lakókörnyezeti kultúrájú lakóház. Ezek állagának karbantartása, a település értékeinek megőrzése a település fontos feladata.

Oktatás – szociális ellátás – egészségügyi ellátás: Oktatási, nevelési intézmények: Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha Kistokaj, Széchenyi u. 43.

Kistokaji Általános Iskola, Iskolai és Községi Könyvtár, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Kistokaj, Szabó Lőrinc u. 51.

A településen általános iskola ill. óvodai és bölcsődei feladatellátás működik. A népességszám növekedéséből adódóan az oktatási intézmények férőhely számának növekedése tervezett az óvoda-bölcsőde esetében ill. az általános iskolában a telek növelésével az udvar bővítése, sport terület bővítése tervezett.

Az óvodai-bölcsődei ellátás színvonalának fejlesztése és férőhely számának növelése folyamatosan szükséges a jelenlegi és a későbbiekben betelepülő lakosság helyben maradásának ösztönzése miatt.

Oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetek: A Kistokaji Általános Iskoláért Alapítvány A Kistokaji Óvoda Gyermekeiért Alapítvány

Szociális ellátás: Családsegítő szolgálat intézménye: Kistokaj, Széchenyi u. 43.

Kistokaj Község Önkormányzatának a család és gyermekjóléti szolgáltatás valamint a házi segítségnyújtásra feladat ellátási szerződése van 2018.01.01. napjától a Felsőzsolcai Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulással. 1 fő családsegítő látja el a feladatokat. A szociális étkeztetést a Kistokaji Önkormányzat biztosítja.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 8

Egészségügyi ellátás: Egészségügyi intézmények: Orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, védőnői ellátás: Kistokaj, Széchenyi u. 84.

Gyógyszertár Kistokaj, Széchenyi u. 86.

Kultúra – közösségi élet: A település kulturális eseményei az általános iskolában kerülnek megtartásra, de az Önkormányzat tervezi a könyvtár megépítését a település jövőben kialakítandó másik központi területén, a főutca és a Sajópetri út csomópontjának környezetében, valamint egy Közösségi-művelődési ház megépítését a tóparton elhelyezkedő önkormányzati területen. Az új létesítmény a tó idegenforgalmi lehetőségeinek javításához is hozzájárul.

Idegenforgalom:

Civil szervezet: Kistokaji Szőlő- Kert és Borbarátok Egyesülete: kulturális és információs, kommunikációs tevékenység (pl. helyi tömegkommunikáció, művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, közgyűjtemény, kiadás, épített környezett védelme, népművészet, hagyományőrzés, közművelődés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása) A Kistokaji Pincesoron lévő pincetulajdonosok és szőlőtulajdonosok hagyományápolása.

A település pincesorának több épülete nagyon szépen karbantartott, alkalmas idegenforgalmi programok lebonyolítására is.

B.-A.-Z. Megye Területrendezési Terve Kistokaj települést a kiemelt jelentőségű turisztikai övezetbe tartozó települések közé sorolja:

„A kiemelt jelentőségű turisztikai övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, módosítása során turisztikai fejlesztéseket, valamint a turisztikai fejlesztéseket biztosító, települési területfelhasználásra, övezeti jellemzők meghatározására vonatkozó előírásokat az érintett szomszédos települések turisztikai fejlesztésének figyelembevételével jelölhetnek ki.” (Egyeztetés a szomszédos településekkel)

Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. A településnek meg kell találnia saját arculatát, amely a szomszédos településekkel egyeztetve  Mályi, Nyékládháza, Hejőkeresztúr - a Kistokajhoz hasonlóan tavakkal rendelkező szomszédos települések  Miskolc – a komplex idegenforgalmi kínálattal rendelkező szomszéd település tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. A településen jelenleg is mód nyílik idegenforgalmi szálláshely (magán) igénybevételére.

Fontos fejlesztési terület a tó és környékének kiemelt fejlesztése, a közterületek kiépítése, a tó körüljárását biztosító sétány megvalósítása, igényes zöldterületek létrehozása. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása. Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 9

A hatályos szabályozást az új településrendezési eszközök készítésénél az Önkormányzatnak felül kell vizsgálni.

Hosszú távon támogatni kell a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja minél szélesebb körben megismerésre kerüljön pl. megjelentetés a honlapon, települési facebook oldalon. Ugyanitt megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is.

Sport-rekreáció: A település a fejlesztendő új központ területének környezetében, a csomóponttól keletre rendelkezik egy kiépített sport területtel és játszóteret tartalmazó közparkkal. Az önkormányzat szeretné tovább fejleszteni ezt a rekreációs területet, a tervek között szerepel egy kisebb sportcsarnok létrehozása is.

Civil szervezetek: Kistokaji Vadásztársaság: szabadidős és hobbitevékenység (pl. természethez kötődő szabadidős tevékenység, öregdiákok, ifjúsági és nyugdíjas szervezetek, gyűjtőtevékenység, horgászat, vadászat) Kistokaji Sportegyesület: Foci (Megye III.) és íjász szakosztállyal működik

Civil társadalom: Egy csökkenő lakosú közösségben fontos feladatként jelentkezik a közösségépítés, amely a lokálpatriotizmust erősíti, a helyben maradást biztosítja. A településen működik a Kistokaj Polgárőr Egyesület

1.1.2. Gazdasági jövőkép

Ipar A külterületet közvetlenül érinti a 3.sz. főút. Az autópálya két lehajtó ágának megépülésével a település könnyen megközelíthető, gyorsan elérhető minden irányból. Kistokaj a 80-as évek közepétől erőteljes fejlődésnek indult, kiépült a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatorna-, kábel tv hálózat. Miskolc közelsége és a közművek kiépítettsége vonzotta a városban élőket, így telek kialakításokra került sor több ízben az 1980-as évek közepétől napjainkig.

A település beépített területén belül csak kisebb gazdasági és szolgáltató vállalkozások működnek. A település közigazgatási területének 3. sz. főút melletti részén ill. a déli részen, a településre vezető 3603. sz. út mellett nagyobb gazdasági egységek is települtek a kedvező logisztikai és közlekedési paraméterek kihasználása miatt.

Miskolc közelségéből adódóan kedvező munkalehetőségek adottak a településen élők számára. Kistokaj fejlesztési lehetőségeit nagyban befolyásolja az ipari térség határánál történő elhelyezkedése.

A település fejlesztései összhangban vannak a megyei fejlesztési koncepció prioritásaival.

A fejlesztési területek a következők:  A település keleti, az M30 gyorsforgalmi út közelében levő területek megközelíthetőségük miatt értékes gazdasági területek. A hatályos tervek jelentős nagyságú kijelölt kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területet tartalmaznak a település

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 10

délkeleti oldalán, az igazgatási határ mellett. A terület gazdasági felhasználása nem indult el, jelenleg is mezőgazdasági célra igénybevett terület. Kedvező elhelyezkedése miatt betelepülése várható.  A 3. sz. főút keleti oldalán is jelentős nagyságú kijelölt gazdasági területek találhatók, amelyek készek fogadni az ide települő gazdasági szervezeteket.  A településre vezető 3603. sz. út belterület és a vasút közötti szakaszán, annak északi oldalán az Önkormányzat a hatályos tervben szereplő gazdasági terület kiegészítését, bővítését tervezi.

A kijelölt területek adottságait javítani kell, alkalmassá kell tenni egy távlatban itt jelentkező beruházási igény fogadására.

A fejlesztés lépései: ‐ közművesítés ‐ feltáró utak kiépítése ‐ parkolási lehetőségek biztosítása ‐ zöldterületi környezet biztosítása, az egyes gazdasági egységek egymástól és a település beépített területétől történő elválasztásának biztosítása

Mezőgazdaság: A település közigazgatási területén kiterjedt szántóföldek helyezkednek el, mely adottságra a település épít.

Kereskedelem, szolgáltatás: Kistokajban a kiskereskedelmi ellátás biztosított. A nagyobb kínálatú nagykereskedelmi áruházak és szolgáltatások Miskolcon vehetők igénybe.

1.1.3. Táji jövőkép

Kistokaj településen az elmúlt években tapasztalható lakosságszám növekedése nagy mértékben köszönhető a miskolci vonatkozású szuburbanizációs folyamatoknak. Kistokaj Miskolc közvetlen vonzáskörzetében kedvező környezeti adottságú, családias, zöld kertvárosias lakókörnyezettel, elérhetőbb ingatlanárakkal, jó közlekedési kapcsolatokkal kecsegtet a Miskolcon dolgozó, ám kertes lakókörnyezetben, építkezni, letelepedni vágyók számára. A település jövője szempontjából rendkívül fontos ennek a folyamatnak a megtámogatása a környező táj kedvező alakításával, hiszen így biztosítható hosszútávon, a színvonalas, élhető lakókörnyezet fennmaradása.

Fontos hogy a település az új lakóterületek kijelölésénél nagy figyelmet fordítson a minőségi közterületi zöldfelületek kialakítására, fasorok és többszintes növényállomány telepítésével.

A minél élhetőbb lakóterületek kialakításához és fenntartásához szükséges a jelentősebb zaj és könyezetszennyező hatással járó közlekedési tengelyek, mint az M30-as autópálya és a 80. sz. Hatvan – Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vasútvonal elválasztása a lakóterületektől zajvédő erdősáv telepítésével.

A fejlődő gazdasági területek tájbaillesztése, a beépítések optimalizása, zöldfelületek szakszerű megtervezése és fenntartása szintén elengedhetetlen az igényes, élhető táji környezet kialakításához. A település célja a zöldterületi környezet biztosítása, az egyes gazdasági egységek egymástól és a település beépített területétől történő elválasztásának

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 11

biztosítása. Cél a település ipari és gazdasági terültein telken belüli kötelező faültetés és többszintes növényállomány kialakítása.

A településen jelenleg is működik idegenforgalom, de még számos kiaknázatlan lehetőség rejlik a turizmus további fejlesztésben. Kistokaj célja a turizmus fellendítése, melynek egyik alapvető építőköve a minőségi zöldfelületi környezet, mind az épített környezethez kapcsolódó települési zöldfelületeken, mind a település elérését szolgáló külterületi utak mentén és a beépítetlen területeken, kirándulási célú területeken. A turizmus fellendítése szempontjából nagyon fontos a jelenleg is népszerű kistokaji tó partjának korszerű, esztétkus, igényes, a természeti és táji környezettel összehangolt zöldfelületekben bővelkedő közterületek kialakítása, a tó körüljárását biztosító sétány kiépítése. A fejlesztések során cél a honos, vízparti növényfajták telepítése, esztétikus és rendezett zöldfelületi kapcsolat megteremtése a település épített környezetének közterületi zöldhálózatával és az egyéb nem beépített környezet zöldhálózatával való életképes kapcsolat kialakítása. A tó és a patakpart jelentős zöldfelületi elemként funkcionáló területek, az itt történő fejlesztések során, fontos hogy táj és természetvédelmi érdekeket is képviselő szakági tervek is készüljenek, és a kivitelezések során is körültekintően járjanak el, ügyeljenek a táji és természeti értékek megőrzésére, azok szakszerű fejlesztésére.

Kistokaj területének a 3-as főúttól nyugatra eső része tájképvédelmi területen fekszik. A területen zártkeri ingatlanok, gazdasági területek és a település életében jelentős szerepet betöltő pincesorok találhatóak. Ez utóbbiak védelme fokozott figyelmet igényel. A pincesorok jelentős kulturális szerepet töltenek be a település életében, évente több borkóstolónak, pincelátogatásnak biztosítanak helyet mellyel a turizmus fellendítésében is jelentős szerepet kapnak. Ezért is fontos, hogy a táj formálásánál, infrastruktúra fejlesztések, környzetrendezések, építkezések, zöldfelületfejlesztések során különös figyelemmle kell lenni a tájvédelemre. A Honfoglalás kori temető területe szintén egyedi táji értéke a településnek. A település beépítésre nem szánt egyéb részein is fontos a megfelelő zöldhálózati kapcsolatok biztosítása. Mezővédő erdősávok telepítésével segíthető az élővilág védelme, a levegőtisztaság védelme, és a kellemes, élhető táji környezet kialakítása a településen. Patakparti zöldsáv fejlesztése fontos a település külterületi és lakott területi részein is vízparti növénytelepítésekkel hozzásegítve a Hejő patak víz és élővilágvédelmét, a patak mint ökológiai folyosó összekapcsolása más zöldhálózati elemekkel, illetve a horgásztóval. a patak menti területek zöldfelületi fejlesztése, sétány kialakításával a településen élők életminőségének és a település turisztkai vonzerejének növeléséhez is hozzájárul, bővül az táji környezetből fakadó élményforrási lehetőségek tárháza. A külterületi ingatlanokat érintő építkezések esetén tájvédelmi munkarész készítése is fontos a tervezés során, mellyel biztosítható a település életében a táji örökség megőrzése, és a bennük rejlő lehetőségek fenntartahtó módon történő kiaknázása.

Tájhasználati konfliktusok:  szuburbanizásciós folyamatok hatása a környező tájra  gazdaság élénkülésének hatása környező tájra és a lakóterületekre, tájképvédelmi területek érintése gazdasági területekkel  távvezetékek, gazdasági épületek tájbaillesztése  turizmus fejlesztése, tó körüli fejlesztések során vízi elővilág védelme, környező táj védelme  patakmenti ártéri zöldsáv hiánya  hiányos zöldhálózati kapcsolatok  autópálya és vasút menti zajvédő erdők hiánya

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 12

Táji jövőkép összefogalalása:  Zöldfelületi rendszer felülvizsgálata, fejlesztése, zöldhálozati kapcsolatok erősítése a település teljes közigazgatási területén,  Mezővédő erdősávok telepítése  Gazdasági területeknél véderdő telepítése és többszintű növényzettel beültetési kötelezettség  Jelentős közlekedési tengelyek mentén zajvédő erdősáv telepítése (autópálya, vasút)  Tájképvédelmi területek, pincesorok, külterületi építkezések során tájbaillesztés  Turizmus fogadási feltételeinek javítása, turisztikai infrastruktúra fejlesztése zöldfelületi fejlesztésekkel, vízparti növénytelepítésekkel  Tájvédelmi értékeknek megfelelő szabályozás, az egyedi táji értékek megőrzése  A természettel, környezettel, táji értékekkel szembeni igényesség növelése

1.1.4. Természeti jövőkép

A szuburbanizációs folyamatok és a gazdaság élénkülése a településen a környezeti terhelés folyamatos növekedésével járhat együtt. A település fontos célkitűzése a turisztika fellendítése is, melyet B.-A.-Z. Megye Területrendezési Terve is előirányoz azzal, hogy Kistokaj települést a kiemelt jelentőségű turisztikai övezetbe tartozó települések közé sorolja. Az idegenforgalom erősödése szintén fokozott környezeti terhelést eredményezhetnek éppen ezért rendkívül fontos, hogya természeti értékek hosszútávon fenntartható módon szolgálják a a település érdekeit mind a helyi lakosok, mind pedig az idelátogatók javát szolgálva. A tó és a patakpart jelentős természeti értékek, az itt történő fejlesztések során, fontos hogy a természetvédelmi érdekeket is képviselő szakági tervek készüljenek, és a kivitelezések során is körültekintően járjanak el, ügyeljenek a táji és természeti értékek megőrzésére, azok szakszerű fejlesztésére. A település jövőképében szerepel, hogy fokozottan figyel a felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentésére, minőségének javítására. A felszíni vízelvezető rendszer kiépítése során, a lefolyástalan, szikkasztó árkokban olyan növényzet telepítésére törekszik (ún. SUD-árok) ami segít a víz felszívásában, hozzájárul a megfelelően működő vízháztartás kialakulásához. Fontos a Hejó patak mint ökológiai folyosó partmenti szakaszának zöldítése, a víz védelme a nagyüzemi szántóföldi művelés hatásaitól. A Kistokaji tó és a Hejő patak esetében is fontos és kitűzött cél a vízparti nádas védelme, mely jelentős szereppel bír mind az élővilág- mind a víztisztaság védelme szempontjából. A település környzetében Sajó holt medrek találhatók, melyek vízelvezetési funkcióikat nehezen töltik be az azokat keresztező utak eltömődött vagy rosszul megépített átereszei illetve a nagytáblás mezőgazdasági művelés miatt. A mezővédő erdősávok telepítése és a holtmedrek körüli növénytelepítések segíti a csapadékvíz elvezetését,vízháztartás körforgását. A föld és talajvédelem tekintetében a talaj termőképességét és állapotát megóvó területhazsnálatot kell előtérbe helyezni. A pincesorok területén jelentkező esetleges erodálódást növénytelepítésekkel és csapadékvízelvezetéssel szükséges megakadályozni.

Természeti konfliktusok:  szuburbanizásciós folyamatok hatása a természeti környezetre  gazdaság élénkülésének hatása a természeti környezetere, élővilágra  turizmus fejlesztése, tó körüli fejlesztések hatása a vízi és vízparti elővilágra  patakmenti ártéri zöldsáv hiánya, művi, meredek rézsűk az invázív fajok terjedésének kedveznek

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 13

 az emúlt 20 év lakóterülebővítései kedvezőtlen vízföldtani adottságú területeken  rossz vízföldtani adottságok, magas talajvíz, rossz csapadékvízelvezetés részben a nagytáblás mezőgazdasági művelés miatt

Természeti jövőkép összefogalalása:  Természetvédelmi értékeknek megfelelő szabályozás, természeti értékek megőrzése  A természettel, környezettel, táji értékekkel szembeni igényesség növelése  Élővilág védelme mezővédő erdősávokkal, természeti területek (gyep, rét stb.) védelme  Ökológiai folyosók összeköttetése a település egyéb zöldhálózati elemeivel  Vízi élővilág védelme mind a Hejő patak ágain, mind a bányató területén és annak környzetében  Felszíni és felszín alatti vizek védelme A vízháztartás javítása (belvizek csökkentése) növénytelepítéssel (mezővédő erdősávok, SUD árokrendszerek).

1.1.5. Épített környezeti jövőkép

Kistokaj fontosnak tartja, hogy utcái, közterületei tiszták, rendezettek, átláthatóak legyenek, ezzel lakosai élhető és biztonságos környezetben lakjanak. A település lakóépületei és azok környezete folyamatosan szépül és megújul. A közintézmények karbantartása és felújítása nagy körültekintéssel történik.

Lakóterületek:

A hatályos tervekben szereplő lakóterületi fejlesztések mellett igény mutatkozik még további, jelenleg külterületi lakóterületi fejlesztési területek kijelölésére. A település támogatja az új, tervezett lakóterületek kijelölését. A lehetséges fejlesztési területek: ‐ A település dél-nyugati részén, a Hejő déli oldalán elhelyezkedő Hejő-liget lakóterület folytatásában, délkeleti irányban új lakóterületek kijelölése ‐ A Sajópetri út mellett, annak déli oldalán, az Arany J. utcától keletre újabb lakóterületek kijelölése ‐ A település észak-nyugati részén, a Szabó Lőrinc utcával párhuzamos új lakóutca nyitása tervezett, a lakóterületi fejlesztés az ott húzódó gázvezeték védőtávolságáig húzódhatna. ‐ A település észak-keleti oldalán található hosszú, falusias telkek végében a hatályos tervek új lakóterületek kijelölését tartalmazzák. A fejlesztési terület kialakítása nem indult el. A terület fejlesztése támogatott, de mély fekvése miatt az út és a lakóterületi fejlesztések konkrét területe felülvizsgálatra kerül majd. Vizsgálni szükséges a lakóterület főút felőli megközelíthetőségét is. A terület egy távlati fejlesztési helyszíne lehet. A település az előbbi három fejlesztési hely fejlesztését preferálja.

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során át kell gondolni a település egyes lakóterületi egységeinek szabályozási előírásait. A hatályos településszerkezeti tervben a település lakóterületeinek nagyobb hányada falusias lakóterületként került besorolásra. A 2017-ben elkészült Településképi Arculati Kézikönyv rendszerezte a település egyes lakóterületeinek karakterét. A karaktervizsgálat és a telek használata alapján falusias karakerű beépítés csak a település főutcája mentén található tömbökben, az Ófalu-településközpont területén jelentkezik. A másutt található lakóterületek kertvárosias jellegűek, a közelmúltban újonnan beépülő területeken pedig egy újabb, a települések legnagyobb részénél jelentkező „divatos” kertvárosias beépítés is megjelent. Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 14

Az elkészült és elfogadott Településképi Arculati Kézikönyvben és az elfogadott településképi rendeletben foglalt előírásokat a településrendezési eszközök felülvizsgálata során érvényesíteni kell. Az egyes elfogadott karaktereknek a településszerkezeti és szabályozási előírásokban érvényt kell szerezni.

Vegyes területek:

A település intézményei a történeti főutca mentén alakultak ki. Kisebb összefüggő területen pl. orvosi rendelő és gyógyszertár vagy templom és környezete elhelyezkedő településközponti területek és nagyobb, több alapvető intézményi területet magában foglaló településközponti vegyes terület kerültek kialakításra. A legnagyobb kiterjedésű ilyen terület az általános iskolát, óvodát, polgármesteri hivatalt, postát, családsegítő szolgálatot összefogó tömb területe. Ez a tömb a település igazgatási, szociális, oktatási központja.

Újabb létesítmény, egy 3 csoportos bölcsőde elhelyezése tervezett az 50/1. hrsz. telken. A családsegítő szolgálat és a posta a település jövőben kialakítandó másik központi területén, a főutca és a Sajópetri út csomópontjának környezetében helyezkedne el. A meglevő jelenleg 4 csoportos óvoda 6 csoportossá bővítése is tervezett (51/2. hrsz.) Az általános iskola jelenlegi szűkös telekviszonyainak bővítése, sportpálya, nagyobb iskola udvar kialakítása.

A település másik központja a COOP Áruház és környezete. Itt a bevásárló központhoz kapcsolódóan egy szabadidős, sport terület jött létre, amely az itt lakók kedvelt területe. Ez a terület egyben a tó környékének, ill. a tó megközelítésének kapuja is.

A település másik tervezett településközpontja a COOP Áruház és környezetében alakulhat majd ki új, meghatározó települési intézmény területek ide telepítésével. A terület a fejlesztések után még hangsúlyosabb központ területté válik és még jobb rávezetést nyújt a tó felé. A szabadidős központ és a tó környéke még komplexebb programoknak, rendezvényeknek adhat helyet.

Az itt elhelyezendő új intézmények a következők: ‐ Új polgármesteri hivatal ‐ Könyvtár ‐ Közösségi Ház - Művelődési Központ ‐ Sportcsarnok ‐ Családsegítő szolgálat ‐ Egyéb kapcsolódó szolgáltatások pl. piac, posta, üzletek épülete, területe

Így a csomópont és a meglevő COOP Áruház miatt eddig is meghatározó terület a Sajópetri és tó felé indulő utakkal igazi igazgatási – kereskedelmi – szabadidős központtá válhat.

Üdülő területek:

A település tervei között szerepel a tó üdülőterületi és idegenforgalmi szerepének növelése. Ennek keretében tervezett:  Közösségi Ház – Művelődési Központ építése parkkal

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 15

 a tó körüljárhatóságát biztosító sétány kiépítése, tanösvény, fedett közösségi tér és szabadtéri konyha kiépítése  szennyvízbekötések megvalósítása  közvilágítás kiépítése  a település és a tó közötti ill. a tó melletti zöldterületek megvalósítása  a tóba benyúló félsziget rendezése

Különleges területek:

A település a jelenlegi központi szabadidős és sport területének fejlesztését irányozta elő. A COOP Áruháztól keletre fekvő területen új szabadtéri szabadidős funkciók elhelyezése tervezett:  A jelenlegi szabadidős és sport terület fejlesztése, felnőtt kondipark, szabadtéri színpad és rendezvénytér kialakítása

Az épített környezethez kapcsolódó települési zöldterületek

Kistokaj épített környezetéhez köthető zöldfelületi ellátottság alacsony, kevés a minőségi közterület zöldfelület, a település központi tengelyében futó útvonal mentén hiányzik az egységes fasor. Hiányoznak a helyi lakosság érdekeit szolgáló és a turizmus fellendítését is segítő minőségi zöldfelülettel és környezetarchitektúra elemekkel rendelkező parkok, játszóterek, sétautak, rekreációs területek.

Kistokaj zöldfelületi fejlesztésekre vonatkozó jövőképe, hogy kialakul egy egységes belterületi zöldfelületi háló, többszintes növényállománnyal, fás szárú növényekkel, egységes fasorral. A lakóterületek felől a főbb rekreációs és zöldfelületi célpontokat elérő sétautak kerülnek kialakításra, melyek mentén közbeiktatott pihenőhelyeket alakítanak ki.

Kistokaj a meglévő települési zöldfelületi elemeket védi, azokat a lehető legnagyobb mértékben fejleszti mennyiségi és minőségi tekintetben is. A zöldfelületi hálózat fejlesztésével Kistokaj hozzájárul a településkép jelentős javulásához és a lakosok és idelátogatók jobb közérzetéhez, életminőségének javításához. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából is fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása. Fontos az árnyékot biztosító fák ültetése, mind a ihenőparkokban, parkoló felületeke, rekreációs területeken.

A település tervezi a sport és rekreációs területek bővítését, az alulhasznosított területek fejlesztését közösségi céllal. A zöldfelületi fejlesztések esetében a település célként tűzi ki a minőségi zöldfelületek kialakítását, árnyékot biztosító fás szárú növényzet megfelelő mennyiségű telepítését, többszintes növényállomány alkalmazását, a fás szárú növényzet mellett cserjék évelők és egynyári növények alkalmazását, törekszik a biodiverzitás megőrzésére, kerüli az invázív fajok alkalmazását. A település a zöldfelületfejlesztés tekintetében jövőképében a gazdasági területeket minden esetben véderdővel választja el a lakott területektől, melyeknél a fajválasztás tekintetében szintén fontos szempont a biodiverzitás, a honos növények telepítése, melyek a védelmi funkció betöltésében a legmegfelelőbbek és a helyi körülményekben legéletképesebbek. Ahhoz, hogy Kistokaj minél élhetőbb lakóterület legyen fontos a belvizesedés, magas talajvízállás orvoslása. A település jövőképe, hogy a szikkasztó vízelvezető árkokban úgynevezett "Sud"-okat alakít ki, ahol az időszakos vízborítást tűrő növények telepítésével segíti a víz felszívását.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 16

Zöldfelületi konfliktusok:  A település épített környezethez köthető zöldfelületi ellátottsága alacsony, kevés fás szárú növényzet és minőségi zöldfelülettel rendelkező park  A település központi tengelyében fasor hiánya  Minőségi zöldfelületi közterületi kapcsolat hiánya a településközpont és a tó között  Új lakóterüetek közterületi fásításának hiánya  Hejő patak partnak nincs kapcsolata a lakóterületek zöldfelületi hálójával, nem szerves része a település zöldfelületi hálózatának.  Tóparti üdülőterületek túlzott közelsége a vízfelülethez, kevés szabadon használható, minőségi zöldfelülettel rendelkező tóparti közterület  Hiányos zöldhálózati kapcsolatok  Felszíni vízelvezető rendszer hiányossága  Kevés zöldfelületi rekreációs és sport terület, pihenőpark, sétány, játszótér

Épített környezethez kapcsolódó zöldfelületeket érintő jövőkép összefogalalása:  Zöldfelületi rendszer felülvizsgálata, fejlesztése, zöldhálozati kapcsolatok erősítése a település teljes közigazgatási területén,  Gazdasági területeknél véderdő telepítése és többszintű növényzettel beültetési kötelezettség  Jelentős közlekedési tengelyek mentén zajvédő erdősáv telepítése (autópálya, vasút)  Minőségi zöldfelülettel rendelkező sport és rekreációs, pihenő és játszóterek kialakítása  Turizmus fogadási feltételeinek javítása, turisztikai infrastruktúra fejlesztése zöldfelületi fejlesztésekkel, vízparti növénytelepítésekkel  Többszintű növényállomány alkalmazása, honos fajok alkalmazása biodiverz módon  Növényzet alkalmazása a vízelvezetés javítására  Árnyékot biztosító fatelepítések a sétautak, pihenőparkok, rekreációs területek, parkoló stb. területén.  A természettel, környezettel, táji értékekkel szembeni igényesség növelése

1.1.6. A közlekedés fejlesztésének jövőképe

1.1.6.1. Közlekedés fejlesztési célok, elvek

Lakó és gazdasági területek közlekedési rendszerének fejlesztése Célunk a településközpont motorizált forgalmának lehetőség szerinti csökkentése, a kijelölt lakóövezetek forgalomcsillapítása a település élhetőségének fejlesztése céljából. A túlterhelt közlekedési csomópontok forgalomtechnikai felülvizsgálata, szükség szerinti átalakítása.

Környezetbarát és energiaszegény közlekedési módok előnyben részesítése Hiányzó kerékpáros és gyalogos kapcsolatok kiépítése. A fejlesztéseknél törekedni kell a kerékpáros kapcsolatok tervszerű kialakítására. Meghatározásra kerülhetne, hogy az évente közlekedési felületek felújítására, fejlesztésére rendelkezésre álló források egy bizonyos %-át a környezetbarát közlekedési módok elősegítő elemek felújítására, fejlesztésére (pl.: járdák, felújítására, fejlesztésére) lehetne fordítani.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 17

A települési parkolási rendszer fejlesztése Az indokolt mobilitási igények kielégítése céljából a szükséges parkolóhelyek kiépítése és emellett a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítésével a parkolási igények csökkentése.

Közlekedésbiztonság A felújításoknál, korszerűsítéseknél olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek hosszú távon biztonságos közlekedést tesznek lehetővé. A közútfejlesztési feladatok során különös figyelmet kell fordítani a forgalomszabályozásra, a szükséges forgalomtechnikai eszközrendszer biztosítására is.

1.1.6.2. Közlekedésfejlesztési javaslatok

A közlekedésfejlesztési koncepció alapvető célja a település fenntartható fejlődésének elősegítése, a versenyképesség, a közlekedés és a környezet minőségének javítása, ezáltal a lakosság életminőségének növelése. A koncepciónak a település átfogó fejlesztési irányvonalaihoz illeszkedve mutatja be a közlekedés fejlesztésének stratégiai irányvonalait. A koncepcióban egy átfogó, hosszú távú, átgondolt stratégiát (koncepciót) fektettünk le, hogy a fejlesztések majd összehangoltan, tervezhetően, folyamatos ütemben, egymásra épülve végrehajthatók legyenek. A fejlesztési javaslatok ütemezése átfogóan, rövid-, közép- és hosszútávon szerepel a koncepcióban.

A fejlesztésre kijelölt lakó és gazdasági területek közlekedési rendszerének fejlesztése: elérhetőség javítása a Sajópetri úton új közlekedési csomópontok megépülésével. A lakóterület fejlesztésnél a meglévő csomópontokhoz hasonlóan T csomópont építése szükséges, táblázással. A gazdasági terület elérhetőségének kialakítása szükséges a gazdasági terület belső feltáró útjának, illetve az M30 gyorsforgalmira rávezető csomópont kiépítése révén. Javasolt a belterületi háromágú csomópont átépítése körforgalommá. Az autóbuszos közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása. A nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítését (gyalogos és kerékpáros közlekedés). Javasolt továbbá a fejlesztésre kijelölt gazdasági területek kerékpáros és gyalogos kapcsolatainak kiépítése. A korábbi rendezési tervben szereplő, települést keletről elkerülő út szakaszokat elhagyjuk, mert az autópálya vonzása olyan erős, hogy nincs szükség az alacsonyabb rendű utak felőli erősítésekre.

A település belső közlekedési rendszerének fejlesztése a településközpont motorizált forgalmának lehetőség szerinti csökkentésével (a keleti elkerülő út megépítéséhez kapcsolódóan), a lakóövezetek forgalomcsillapítása a település élhetőségének fejlesztése céljából. A túlterhelt közlekedési csomópontok forgalomtechnikai felülvizsgálata, szükség szerinti átalakítása. Javasolt a belterületi háromágú csomópont átépítése körforgalommá. Az autóbuszos közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása. A nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítését (gyalogos és kerékpáros közlekedés).

Környezetbarát és energiaszegény közlekedési módok előnyben részesítése a kerékpáros úthálózat fejlesztésével, amely a települést és településrészeket összekötő kerékpárutak teljes rendszerét jelenti. Hiányzó kerékpáros és gyalogos kapcsolatok kiépítése. A fejlesztéseknél törekedni kell a kerékpáros kapcsolatok tervszerű Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 18

kialakítására. Évente közlekedési felületek felújítására, fejlesztésére rendelkezésre álló források legalább 10 %-át a környezetbarát közlekedési módok elősegítő elemek felújítására, fejlesztésére kell fordítani. Javasolt továbbá a fejlesztésre kijelölt lakó és gazdasági területek kerékpáros és gyalogos kapcsolatainak kiépítése. Javasolt a belterületi kerékpáros létesítmények (burkolt padka, felfestett piktogram) fejlesztése kerékpárúttá a zöld területeken. Javasolt a lakóutcákban a kerékpáros közlekedés kijelölése, szabályozása. A Hejő patakon javasolt egy gyalogos és kerékpáros közlekedés lebonyolítására alkalmas híd építése.

A települési parkolási rendszer fejlesztése az indokolt mobilitási igények kielégítése céljából a szükséges parkolóhelyek fejlesztése (temető környéke, zöldterületi és intézményi területek közelében), kiépítése és emellett a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítésével a parkolási igények csökkentése. A kijelölt fejlesztési területeken szükséges a létesítmények funkciójához az előírásoknak megfelelő számú parkoló terület biztosítása.

Közlekedésbiztonság szempontjából a felújításoknál, korszerűsítéseknél olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek hosszú távon biztonságos közlekedést tesznek lehetővé. A közútfejlesztési feladatok során különös figyelmet kell fordítani a forgalomszabályozásra, a szükséges forgalomtechnikai eszközrendszer biztosítására is. A hatóságok ezzel kapcsolatos megelőző és ellenőrző tevékenységének, illetve a közlekedésbiztonságot növelő kampányok és mobilitási tudatformálás elősegítése. A közlekedésbiztonságra, gyalogátkelőhelyekre, akadálymentesítésre, esetleges kerülő utakra a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani.

A meglévő belső úthálózat javítása (korszerűsítés, fejlesztés, felújítás) útfelújítási programnak megfelelően:

A település belső közlekedési rendszerének fejlesztésénél fontos szerepe van a meglévő belső úthálózat javításának is. A települési közúthálózat gerincét alkotó utak, amelyek állami tulajdonú és kezelésű utak átkelési szakaszai leromlott állapotban vannak, felújításuk mára már időszerűvé vált. Az önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő úthálózaton az utóbbi években biztosított forrásoknak köszönhetően évről - évre egy folyamatos felújítási munkálatok kezdődhettek meg. A meglévő önkormányzati úthálózat javítását, felújítását folytatni kell, illetve az állami közútkezelőnél is el kell érni, hogy középtávon történjenek meg legalább a településen lévő állami tulajdonú utak átkelési szakaszainak felújítási munkái. Az útfelújítási munkálatokat lehetőség szerint komplexen kell kezelni az úttal érintett egyéb közlekedési felületek (járdák, kerékpársávok), csapadékvíz-elvezetés, felújítását, kiépítését is el kell végezni.

Lakóövezetek f orgalo mcsillap ítása  területi forgalomcsillapítás eszközeivel (korlátozott sebességű övezetek kijelölése);  vonali forgalomcsillapítás (sebességkorlátozás, keresztirányú hullám, átépítések).

A forgalomcsillapítás, azoknak a közúthálózat-tervezési módszereknek, forgalomszabályozási intézkedéseknek és építési kialakításoknak az összessége, melyeknek az a célja, hogy a lakott területeken a gépjármű- forgalom által – a környezet minőségében, a településszerkezetben és magában a közlekedésben – okozott hátrányokat és káros hatásokat csökkentse. Az általános cél valamely településen belül, vagy településen belüli kisebb területegységben a helyi lakosság életkörülményeinek javítása érdekében a forgalom nagyságának Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 19

csökkentése, a forgalom sebességének csökkentése, a közúti közlekedés biztonságának növelése, a közúti forgalom okozta káros környezeti hatások mérséklése. A forgalomcsillapítás megjelenési formái a területi forgalomcsillapítás és a vonali forgalomcsillapítás. A területi forgalomcsillapításhoz tartoznak a gyalogos övezetek, a lakó-, pihenő övezetek és a korlátozott sebességű övezetek. A területi forgalomcsillapítás elsősorban a helyi forgalmat érinti. A vonali forgalomcsillapítás megjelenési formái a csillapított forgalmú átkelési szakaszok kistelepüléseken belül és a forgalomcsillapítás a települések főúthálózatán. A vonali forgalomcsillapítás elsősorban a helyközi forgalmat érinti. A forgalomcsillapítással kapcsolatos közösségi részvétel alapvető fontosságú és az eredményes bevezetés alapfeltétele.

A település közlekedési rendszerében a nagy forgalmat a településen áthaladó állami tulajdonú és kezelésű utak, azok települési átkelési szakaszai bonyolítják le, így forgalomcsillapítási igények ezen utak esetében is jelentkezhetnek. Ezek felülvizsgálata, illetve a szükséges beavatkozások megtétele amennyiben indokolt, akkor az út kezelőjének, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek a feladata és kötelessége.

1.1.6.3. Parkolás gazdálk odás  Parkolóhely kapacitások bővítése (parkolók bővítésével, illetve új parkolók építésével);  Parkolási időszakok rövidítése (rövid idejű parkolások pl.: időintervallum korlátozások, „kiss and ride” parkolók);

A települési parkolási rendszer fejlesztése. A parkolás-gazdálkodás fő célkitűzése a település élhetőségének biztosítása mellett az indokolt mobilitási igény kielégítéséhez szükséges parkoló kapacitások biztosítása. Emellett cél a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítésével (lásd későbbi fejezetben) egyúttal a parkolási igények csökkentése is.

A jelentős forgalomvonzó létesítményeknél, elsősorban az oktatási intézményekhez legközelebb eső parkolónál érdemes rövid idejű parkolóhelyeket, ill. „kiss and ride” típusú parkolást kialakítani a biztonságos ki- és beszállás elősegítése érdekében. Kiss and ride parkolás egy rövid időtartamú, maximum 5 perces parkolás, ahol pl.: a szülők mikor iskolába viszik, illetve onnan hozzák a gyermekeiket, és a ki-, illetve beszállás időtartamára állnak meg az iskola közelében.

A kibővített településközpont parkolási gondjainak enyhítése érdekében szükséges a kapacitások bővítése, meglévő parkolók bővítésével, illetve új parkolók kiépítésével. A parkolók kialakításánál a kapacitásbővítés mellett nagyon fontos szempont a megközelíthetőség.

1.1.6.4. Közlekedésbiztonság

A közúti közlekedési balesetek túlnyomó része emberi mulasztás, figyelmetlenség miatt következik be. A következő módszerek alkalmazásával kedvezően befolyásolható a közlekedésbiztonság. Új forgalomtechnikai megoldásokkal, forgalomszabályozással, a szankcionálás megerősítésével, illetve neveléssel és tájékoztatással a közlekedési morál javítása érdekében, valamint műszaki, technológiai újítások alkalmazásával a gépjárművekben. Az új, a közlekedésbiztonsági helyzet fejlődését is szolgáló Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 20

infrastruktúra kiépítése és forgalomszabályozási eszközök alkalmazása az önkormányzat leghatékonyabb eszköze a közlekedésbiztonság területén. A nagyobb forgalomvonzó létesítményeknél a gyermekek biztonságának védelme kiemelt feladat, hogy az oktatási intézmények környékén fokozott ellenőrzés történjen elsősorban az oktatási időszakok kezdetekor (első két-három hétben), elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. A hatósági feladatok ellátásában az önkormányzatnak együttműködő szerepet kell vállalnia (egyeztetések, közterület-felügyelet stb.). Rövid távon a hatósági ellenőrzések gyakorolnak számottevő hatást a közlekedésbiztonságra. Az állandó rendőri jelenlét növeli a lakosság biztonságérzetét, ugyanakkor a túlzott ellenőrzések miatt a közlekedők elégedettsége csökkenhet is. A közlekedési morál javítása, prevenciós eszközök alkalmazása csak hosszú távon éreztetik számottevő hatásukat. Az oktatási intézményeinek feladata a tanulók biztonságos közlekedésre nevelése.

1.1.6.5. Keresztmetszeti méretezés

Valamennyi útkeresztmetszetben a település belterületén, a legalább 12 m szélességű közökben elhelyezhetők a közművek. A közművezetékek általában kemény műanyag csövekből készülnek, s ezek védőtávolsága jóval kisebb, mint a beton és szilikát termékeké.

1.1.6.6. A MÁV RT. fejlesztési szándékai

A 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza szakasz rekonstrukciója nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé lett nyilvánítva, mely érinti a település közigazgatási területét.

A készülő településrendezési eszközökben fel kell tüntetni a vasút menti területekre vonatkozó építési engedélyezési eljárás szabályait. Az OTÉK 36. § 7. pontja szerint vasúti védőtávolságon belül építési engedélyhez kötött létesítményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása alapján lehetséges, ami a MÁV Rt. előzetes üzemeltetői állásfoglalása alapján kerül kiadásra.

A MÁV Rt. általános szempontjai a következőkben foglalhatók össze, melyeket a Szabályozási Tervben is rögzítve a beépítés önkormányzati engedélyezése előfeltételének tartunk:  A mindenkori tulajdonos tudomásul veszi a vasútvonal közelségét és tervezett fejlesztését, és ebből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a MÁV Rt. felé nem lép fel, köteles tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.  A meglévő vasútvonal mellett az új építmény építtetőjének feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem megoldása, az épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával (lakószobák, irodák vasúttal ellentétes oldalra történő tervezése), szükség esetén zajvédő szerkezetek telepítésével (zajvédőfal, növényzet, stb.,) vagy beépítésével (a zajterhelésnek kitett oldalon fix, akusztikailag méretezett nyílászárókkal a helyiségek klimatizálásával).  Ezek a kitételek vonatkoznak az építés idején már ismert, és az engedélyezés során az Építtető tudomására hozott tervezett vasútfejlesztésre is.  A létesítendő objektum helyén a vasúti zaj- és rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítással egyaránt meghatározható, amennyiben ezt a létesítmény beruházója az építmény tervezéséhez igényli és megrendeli. A számítás az MSZ 07-29-4/19990. sz. szabványban rögzített módon a felépítmény, vontatási nem, sebesség, vonatfajták, Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 21

vonatsűrűség alapján számítógépes módszerrel végrehajtható, mely módszerrel a jövőbeni tervezett zajterhelési értékek is kalkulálhatók.

1.1.6.7. Ütemezések

A közlekedési koncepció fejlesztési javaslatainak ütemezése A közlekedési koncepció a fejlesztési javaslatok ütemezését rövid-, közép- és hosszútávon tartalmazza.

A fejlesztések ütemezésének időtávjai a következők:  Rövidtávú fejlesztési javaslatok (1-3 éves) azok a fejlesztési javaslatok, amely kiemelten fontos és sürgős és a megvalósításukhoz szükséges források rendelkezésre állnak, vagy jelentős beruházást nem igényelnek.  Középtávú fejlesztési javaslatok (3-5 év) azok a fejlesztési javaslatok, melyek részben ismertek, vagy előkészítésük folyamatban van, de forrásigényük miatt rövidtávon nehezen megvalósítható, illetve amelyek fontosak és a negatív folyamatok megállítását szolgálják.  Hosszútávú célok fejlesztési javaslatok (5-10 éves) azok a fejlesztési javaslatok, amelyek jelentős anyagi befektetéssel vagy előkészítő munkálatokkal járnak és egyenlőre a megvalósításukhoz szükséges források nem állnak rendelkezésre, vagy jelentőségük miatt az előkészítésüket a közeljövőben érdemes már megkezdeni.

A már végrehajtott településfejlesztési és közlekedésfejlesztési intézkedések hatásainak figyelembe vétele a további fejlesztések előkészítésének feltétele. A fejlesztések hatásainak beépítése, a közlekedésfejlesztési intézkedések optimalizálása miatt célszerű a közlekedési koncepció időszakos felülvizsgálata, a programok aktualizálása. A tapasztalatok alapján a stratégiák felülvizsgálata 3-5 évente időszerű.

1.1.6.8. Közlekedés fejlesztési problémák

A településen belül célunk a közlekedési kényszer csökkentése (a lakóhely-munkahely, lakóhely-oktatási intézmények, lakóhely-intézmények viszonylatában). A településen alacsony a munkanélküliek száma, a lakosok nagy része Miskolcon ill. a környező településeken talál munkát. A gazdasági fejlesztések esetében a településen ill. a szomszédos településen rendelkezésre állhat a megfelelő munkaerő.

A település gazdaságának alkotóelemei a település beépített területén található kisebb vállalkozások és a nagy forgalmat bonyolító közlekedési útvonalak melletti nagyobb gazdasági vállalkozások. A meglevő vállalkozások bővítésére is sor kerülhet, a település a jelenleg is kijelölt gazdasági területek fenntartását tervezi, sőt számítani lehet új vállalkozások, gazdasági egységek ide településére is.

Javaslatok alapján a fejlesztésre kijelölt gazdasági területek kerékpáros és gyalogos kapcsolatainak kiépítése valamint az új létesítmények környezetében a szükséges parkolók kiépítése, továbbá a meglévő csomópontok fejlesztése (körforgalom kialakítása), új csomópontok építése biztosítja a fenti célt.

A közlekedés megfelelő színvonalú kialakítása kapcsán a meglévő kerékpáros hálózat (burkolt padka és felfestés) fejlesztése szükséges. A lakóutcákban a kerékpáros közlekedés

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 22

kijelölése, szabályozása jelenthet megoldást, a fő úthálózatok mellett pedig kerékpárút megvalósítása a megoldás. Az új fejlesztési területeken a szabályozási szélesség és a keresztmetszeti kialakításnál figyelembe kell venni a jelenlegi és a távlati célokat is.

A közlekedési fejlesztések és a fejlesztési területek kialakításánál kiemelt fontosságú a felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása, vagy összegyűjtése és helyben tartása. A csapadékvizek tekintetében fontos a szakszerű és ártalommentes elvezetése, kezelése (szennyeződés esetén). Ehhez kapcsolódó további feladat a meglévő útburkolatok felújítása és karban tartása, a meglévő padka és árok rendezés.

A problémát az jelenti, hogy a fejlesztések nagy részét nem az önkormányzati úthálózaton, hanem az állami úthálózatokon, vagy azok területén belül kell megvalósítani.

A Hejő patakon a javaslatok között szerepel egy gyalogos és kerékpáros közlekedés lebonyolítására alkalmas híd építése. A meglévő hídfő elbontásra került. Új hídfő építése esetén a vízfolyás feletti hídnál be kell tartani a vízügyi előírásokat, mely szerint a hídfő a partélen kívül építhető, és a szerkezet alsó éle a meglévő rézsű koronaszint felett 0,5 m-re kerülhet felvételre. Probléma, hogy a híd minimális szerkezeti vastagsága miatt a pályaszint így 0,8 - 1,0 m magasra kerül a csatlakozó út szintjéhez képest. Mindezt úgy szükséges megvalósítani, hogy a parti sáv területén további 3,0 m-es sávot szabadon kell hagyni a karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére.

1.1.6.9. Környezetvédelem

Vízvédelmi szempontból az alábbiak fontosságára hívjuk fel a figyelmet:  A településrendezés során, a településszerkezet minden nemű átalakítását, terület felhasználását úgy kell megtervezni, hogy annak végrehajtása során a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen.  A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból többek között figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló módosított 1995. évi LVII. törvényben, a vízhasználatok, csapadékvíz elvezetés és – kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.), 203/2001. (X.26.), 204/2001. (X.26.) Kormány rendeletekben foglalt előírtakat is, valamint a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (II.17.) Kormány rendelet előírásait is.  Az élő és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.  A településfejlesztés során az esetlegesen még hiányzó közművek kiépítéséről gondoskodni kell. Az új rekonstrukciók során a közművek szükség szerinti átépítéséről gondoskodni kell.  Gondoskodni kell a rendezett csapadékvíz elvezetéséről.  Felhívjuk a figyelmet, hogy a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervben fel kell tüntetni a területek szennyeződésérzékenységi besorolását is. A rendelethez tartozó település soros lista alapján Kistokaj „B” érzékenységi kategóriával rendelkezik. Azonban e rendelet 2/2.sz. mellékletének 2. pontja értelmében kérelemre ettől eltérő, egyedi érzékenységi besorolás is megállapítható.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 23

Zajvédelmi szempontból figyelembe veendő követelmények:  A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.  A módosított 12/1983. (V:12.) MT rendelet 4. §. (1) szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésterhelési határértékeket.”

Levegőtisztaság-védelmi szempontból:  A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) számú Kormány rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.  A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet előírásai szerint kell eljárni.  Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 10. §-a értelmében.  A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a 21/2001.(II.14.) Kormány rendelet 11.§-a értelmében.  Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe fenti jogszabály 5.§. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.  Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.  Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiak fontosságára hívjuk fel a figyelmet: A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (IV.15.) Kormány rendelet előírásait.

A helyi környezetvédelmi rendelettervezetben javasoljuk szerepeltetni a következőket:  Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.  Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.  A veszélyes hulladékok – melyek körét a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.számú melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.  A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 24

A 20/2001, (II.14.) számú Kormány rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő.

A fejlesztési munkák között javasolt feladatok:  a csapadékvíz elvezetés teljes kiépítését a vizek befogadóba vezetésére, a meglévő rendszer felülvizsgálatát, karbantartását, helyreállítását;  a csapadékvíz elvezetést a meglévő, illetve engedélyezés alatt álló vízelvezetéssel összhangban kell tervezni;  új telekosztásnál előközművesítés keretében a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését is el kell végezni.

1.1.7. Közműhálózat fejlesztése

1.1.7.1. Viziközművek

Ivóvízellátás és szennyvíz elvezetés

Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek víziközművek szempontjából csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §-ban meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Vízellátó rendszer csak a keletkező szennyvizek elvezetésének egyidejű megoldásával építhető ki, ill. helyezhető üzembe, ide értve a kommunális és az esetleges technológiai jellegű szennyvizeket is. A meglévő víziközművek (vízellátó rendszer, szenny- és csapadékvíz elvezetés) kapacitását és állapotát az esetleg megnövekvő vízigényeket, a keletkező szenny- és csapadékvíz mennyiségeket alapul véve kell felülvizsgálni és a rekonstrukciókat, bővítéseket elő kell irányozni. Elengedhetetlen, hogy az ellátáshoz szükséges szabad kapacitás a víziközműveken rendelkezésre álljon.

Az ellátás mennyiségi és minőségi biztonságának növelése érdekében az esetleges bővítéseknél a vízellátó rendszer körvezetékes rendszerű kiépítését javaslom. A hálózat- bővítéseket minden esetben a jelenleg üzemelő rendszerbe történő illeszkedéssel kell kialakítani, a rendszert vezérlő irányítástechnika működtetéséről, összehangolásáról gondoskodni kell.

Azokon a településrészeken, ahol közműves szennyvízcsatorna üzemel, közműpótló megoldás nem támogatott. A vízkészletek védelme érdekében valamennyi, közműves ivóvízzel ellátott ingatlan közműves szennyvízcsatornára történő rákötését célként kell kitűzni. A közcsatornával jelenleg el nem látott területeken csak elválasztott rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezethetők csak el. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató által történő elszállításáról szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatorna kiépítése után az ingatlanokon keletkező szennyvizeket minden esetben az üzemelő csatornára kell vezetni, ezzel egyidejűleg az egyedi szennyvízgyűjtőket szakszerűen fel kell számolni. A szennyvízkezeléssel kapcsolatos települési célkitűzéseket és elvárásokat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 25

létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 20. §-a alapján készülő települési szennyvízkezelési programban kell rögzíteni.

Ipari (technológiai) szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelező a szükséges előtisztító beépítése és üzemeltetése, amelyhez – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (12) bekezdésében foglalt kivételekkel – a vízügyi hatóságtól vízjogi engedélyt kell kérni. A szennyvizek, használt vizek előtisztítása, a (tisztított) szennyvizek elhelyezéséhez, csatornába, valamint felszíni befogadóba történő közvetett vagy közvetlen vezetéséhez a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendeletben és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell betartani és betartatni.

Csapadékvíz elvezetés

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 58. §-ában megfogalmazott feladatoknak megfelelően, a településrendezési eszközök módosítása során figyelemmel kell lenni a vízelvezető rendszerek megfelelő kiépítésére, a vízkárelhárítási feladatok ellátására. A belvizek, nagy csapadékok okozta vízkárok megelőzése érdekében különösen fontos a település egységes vízrendezése, a teljes belterület csapadékvíz elvezető rendszerének folyamatos fejlesztése és fenntartása, ideértve a településnek a külvizek (külterületről érkező vizek) elleni védelmét is. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgt.) 4. § (1) f) pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, továbbá a 16. § (5) b) pontja szerint a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése – kül- és védekezés ellátása. Az alátámasztó munkarészben kiemelten kell foglalkozni a település csapadékvíz elvezetési problémáival, feladataival, megvalósuljon az egyes településrészek csapadékvizeinek megfelelő befogadóba vezetése és azt is, hogy a tervezett módosításokra, területhasználatokra (különösen a lefolyási viszonyok megváltoztatására, új beépítésekre, a burkolt felületek arányának növelésére) csak az érintett településrész egységes és tervszerű vízrendezésébe, vízelvezetéséhez illeszkedve kerülhessen sor. Szükséges, hogy az új településrendezési eszközökbe olyan szabályozás kerüljön be, amely alapján területhasznosítás csak a csapadékvizek elvezetésének megoldása esetén, a településrész egységes és tervszerűen megvalósított vízrendezésébe, vízelvezetéséhez illeszkedve valósulhat meg

Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését előzetesen kell megoldani, terület beépítését csak a vízrendezés megoldása, a vízelvezető rendszer kiépítése után kezdhetik meg. Felhívom a figyelmet, hogy – nyílt árkos vízelvezetés esetén – közlekedési területek, utak mellett a csapadékvíz elvezető árkok kiépítéséhez is biztosítani kell a területet. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 49. § (1) bek. szerint a vízfolyások, csatornák medrének, valamint műtárgyainak kiépítési mértékét a) belterületen és a kiemelt jelentőségű létesítmények környezetében 1–3%-os b) külterületen a veszélyeztetett értékek, valamint az elöntéssel veszélyeztetett terület a Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 26

területhasználat, illetve az érintettek igényének figyelembevételével legfeljebb 10%-os előfordulási valószínűségű vízhozam levezetésére kell méretezni.

Vizenyős, magas talajvízállású, fakadóvizes területen nem lehet új telekosztásokat végezni, a domborzat figyelembevételével a település magasabban fekvő, sík részeit javaslom inkább beépíteni, ott, ahol az ingatlanokat, épületeket az árvizek, belvizek és a nagy, esetenként extrém csapadékokból származó helyi vízkárok sem veszélyeztetik. Az esetleges vízkárok elkerülése érdekében az épületek padlószintjét minden esetben célszerű a természetes terepszintből a szükséges mértékben kiemelni

Vízfolyások, tavak parti sávját a település teljes területén biztosítani kell. A parti sáv szélességét a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. §-a határozza meg. Szorgalmazom, hogy a vízfolyások mellett a jelentősebb vízelvezető csatornákat, árkokat is beépítésre nem szánt, vízgazdálkodási területbe sorolják. A 3,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni a karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezen területeken állandó épület, építmény nem helyezhető el, fák telepítése tilos.

Az OTÉK 30. § (1) bekezdése határozza meg azokat a területeket, amelyek „Vízgazdálkodási terület” területfelhasználási egységbe sorolhatók. Szükséges, hogy településrendezési eszközeikben a vízfolyásokat teljes hosszban, a befogadójukig „Vízgazdálkodási terület” területfelhasználási egységbe sorolják (ld. pl. Kistokaj 052 és 077/44 helyrajzi számú ingatlanokat).

Lakóterületek közmű fejlesztése (1,2,3,8, területek)

Az ivóvíz ellátás tekintetében a fejlesztési területek kiszolgálása új közművezetékek kiépítésével biztosíthatóak. Javasolt a körvezetékes hálózat kiépítése, amely drágább ugyan, de az oltó-, és ivóvízszolgáltatás biztonsága érdekében kedvezőbb kialakítás. A körösítés a meglévő vezetékek összekötésénél is javasolt megoldás lenne. A fejlesztésekhez kapcsolódó többlet vízigények elviekben biztosíthatóak.

A szennyvíz elvezetés tekintetében a fejlesztési területek kiszolgálása új közművezetékek kiépítésével biztosíthatóak. A település magassági adottságai miatt építhetőek gravitációs csatorna szakaszok, de elkerülhetetlen nyomott szakaszok, vagy lokális átemelő műtárgyak építése. A fejlesztésekhez kapcsolódó többlet vízigények elvezetése elviekben biztosíthatók.

A csapadékvíz elvezetés tekintetében a fejlesztési területeken csapadékvíz elvezető árkok építése szükséges. A településen alapvetően mindenhol szikkasztó árok működik, minimális csatornázottsággal, és fő csapadékvíz elvezető hálózat nélkül. A fejlesztési területeken önálló árokrendszer, esetleg tározó kialakítása szükséges. A Hejő patak közeli területeken a csapadékvíz bevezetését biztosítani szükséges.

Javasolt a település teljes területére egy csapadékvíz elvezetési / hasznosítási tanulmányterv készíttetése.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 27

Ipari – gazdasági területek közmű fejlesztése

Az ivóvíz ellátás tekintetében a fejlesztési területek kiszolgálása új közművezetékek kiépítésével biztosíthatóak. Javasolt a körvezetékes hálózat kiépítése, amely drágább ugyan, de az oltó-, és ivóvízszolgáltatás biztonsága érdekében kedvezőbb kialakítás. A körösítés a meglévő vezetékek összekötésénél is javasolt megoldás lenne. A fejlesztésekhez kapcsolódó többlet vízigények elviekben biztosíthatóak, de a szükséges vízigény jelenleg nem becsülhető.

A szennyvíz elvezetés tekintetében a fejlesztési területek kiszolgálása új közművezetékek kiépítésével biztosíthatóak. A település magassági adottságai miatt építhetőek ugyan gravitációs csatorna szakaszok, de elkerülhetetlen nyomott szakaszok, vagy lokális átemelő műtárgyak építése. A fejlesztésekhez kapcsolódó többlet vízigények elvezetése elviekben biztosíthatók, de a szükséges szennyvíz terhelés jelenleg nem becsülhető.

A csapadékvíz elvezetés tekintetében a fejlesztési területeken csapadékvíz elvezető árkok építése szükséges. A településen alapvetően mindenhol szikkasztó árok működik, minimális csatornázottsággal, és fő csapadékvíz elvezető hálózat nélkül. A fejlesztési területeken önálló árokrendszer, esetleg tározó kialakítása szükséges. A csapadékvíz tározók építésével egyrész a csapadékvíz tározása és a befogadóba történő bevezetés késleltetése is megoldható, másrész az oltóvíz biztosítása is megoldható, nagyobb igény esetén, a vízhálózat terhelése nélkül. A Hejő patak közeli területeken a csapadékvíz bevezetését biztosítani szükséges.

Javasolt a település teljes területére egy csapadékvíz elvezetési/hasznosítási tanulmányterv készíttetése.

1.1.7.2. Energia közművek

Villamos energia

Az új területek ellátását a meglévő kisfeszültségű vezetékre csatlakozva, akár földkábel kiépítésével lehet biztosítani. A különböző feszültség szintű áramszolgáltatói hálózatok rekonstrukciója és fejlesztése során előnyben kell részesíteni a földkábeles műszaki megoldásokat.

A középfeszültségű hálózatok alkalmasságát a növekvő fogyasztói igényekre ill. az esetlegesen ide települő új gazdasági szereplők igényeire a konkrét igények jelentkezésekor felül kell vizsgálni.

Az egyre inkább, a jogszabályok által előírt formában is jelentkező megújuló energia előállítások az elektromos energia igények növekedésével járnak. Erre a folyamatra az elektromos energia igények növekedésének távlati biztosításával kell felkészülni.

A transzformátor körzetek rendelkeznek fogyasztói felvevő képességgel, illetve szükség esetén gépcserével oldható meg a növekvő igények kielégítése. Új transzformátorok telepítésével és ezzel együtt a 20kV-os hálózat esetleges nyomvonalépítésével vagy átépítésével kell számolni a nagyobb lakóterületi fejlesztések megvalósulásánál, továbbá az M30 melletti kijelölt ipari területek betelepülésekor.

A település rendelkezik fenntartható energia akciótervvel, az anyag 2019. márciusában készült el. el. Az önkormányzat a GEO-NORD (geotermikus) Klaszternek alapító tagja.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 28

Cél a megújuló energiaforrások arányának növelése a villamosenergia termelésben, elsősorban fotovoltaikus rendszerek kiépítésével, valamint az ipari villamosenergia igények mérséklésével. A kisméretű napelemparkok beruházási költségei az elmúlt években jelentősen csökkentek, e tendencia várhatóan tovább folytatódik. A napelemparkok beruházása iránt folyamatosan nő a vállalkozói érdeklődés, megvalósulásuk segíti a település (és Magyarország) energiafüggőségének mérséklését és összhangban áll a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel.

A fenntartható energia akcióterv szerint Kistokaj esetében is indokolt lehet egy legalább 1 MW teljesítményű naperőmű beruházás megvalósítása, amelynek segítségével éves szinten kb. 1100 MWh villamosenergia-termelés és kb. 526 t/év CO2 kibocsátás csökkenés érhető el. A beruházás helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy megközelítően 2,1 hektár területet igényel a naperőmű ebben a teljesítmény tartományban. Mivel a naperőművek döntö többségében a 20 kV-os hálózatra csatlakoznak célszerű egy már meglévő 20 kV-os vezeték, vagy alállomás közelében telepíteni az erőművet.

Közvilágítás

A kisfeszültségű fogyasztói elosztó hálózat kialakításához igazodva a közvilágítási lámpatestek jelentős számban az áramszolgáltatói oszlopsoron találhatók. A közvilágítás műszaki megoldása, termék kiválasztása közel egységes. A műszaki amortizációval időszerűvé váló közvilágítás korszerűsítés során célszerű újabb, további energia megtakarítást eredményező fejlesztést végrehajtani.

A település közvilágításánál a geometriát az elosztó hálózati tartószerkezet (oszlopsor) határozza meg, ami behatárolja a fejlesztési lehetőségeket. A közvilágítás létesítésekor az útvilágítási osztályok meghatározása és az ahhoz tartozó világítástechnikai jellemzők megállapítása az MSZ EN 13201-2…5 szabvány előírásai alapján történik. A világítástechnikai jellemzők meghatározásának alapjául szolgáló világítási helyzetet a forgalom résztvevői, az úthasználók alapján kell megállapítani. Az első szempont a fő úthasználó jellemző sebessége, ha azt megállapítottuk, akkor a megengedett és kizárt egyéb úthasználók figyelembevételével határozhatjuk meg az adott feladatra jellemző világítási helyzetet. A világítási helyzethez, figyelembe véve az egyéb meghatározókat is (geometriai forgalomcsillapítás, kereszteződésének sűrűsége, vezetési feladat nehézsége, forgalomsűrűség, konfliktus terület, látótér bonyolultsága, parkoló járművek, környezet világossága, kerékpárosok forgalma) a megvilágítás osztályba sorolás következik. Az EU 2005/32/EK irányelv értelmében környezetbarát tervezési követelményeket kell meghatározni azokra az energia felhasználó termékekre vonatkozóan, amelyek lényeges értékesítési és kereskedelmi volument képviselnek, lényeges környezeti hatással járnak, környezeti hatásuk pedig túlzott költségráfordítás nélkül lényegesen javítható. A fentiek megtartásával lehet és kell energiatakarékos térvilágítást (LED) tervezni, figyelembe véve a településképi követelményeket és a pénzügyi lehetőségeket is.

Gázellátás

A fejlesztéssel érintett területek mindegyike földgázzal ellátható.

Az 1. jelű terület a Détai utcában lévő gázelosztó vezeték végpont kb. 750 fm-es D-63-as PE meghosszabbításával látható el földgázzal.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 29

A 2. jelű terület a Sajópetri utcában lévő gázelosztó vezeték végpont kb. 600 fm-es D-63-as meghosszabbításával látható el földgázzal. A 3. jelű fejlesztési terület a Szabadság és Vasvári Pál utcák sarkánál lévő gázelosztó vezeték kb. 450 fm D-63-as meghosszabbításával látható el. A település fejlesztéssel érintett nyugati, a (Szabó Lőrinc utcától nyugatra eső 8. sz. terület) kb. 450 fm D-63-as gázelosztó vezeték építésével látható el földgázzal.

Ezen terület beépíthetőségét a Tigáz vezeték nagyban korlátozza!

A 4,5, 6, 10 és 14 jelű területek mellett jelenleg is rendelkezésre áll a vezetékes földgázenergia.

Minden új észak-keleti részén a közterületen jelenleg is üzemelő földgáz vezeték található. A vezeték üzemi nyomása 3 bar. A vezeték anyaga és átmérője D 90 PE vezeték. Az ingatlanok gázellátása leágazó vezetékek építésével valósítható meg.

Az kialakuló új ingatlanok bekötése leágazó vezetékek építésével valósítható meg.

A gázellátás megvalósítását a Tigáz-nál kell kezdeményezni, gázigény bejelentéssel. A vezetékek kiépítése a Tigáz feleadata.

1.1.7.3. Elektronikus hírközlés

Fejlesztés A Magyar Telekom Nyrt. az elkövetkező öt évben nem tervezi a hálózatának átépítését, vagy bővítését.

Fejlesztési javaslat: Az analóg távközlési- és az internet szolgáltatás a jelenlegi hálózaton is biztosítható. Az átviteli sebesség növelése optikai, un. GPON hálózat kiépítésével biztosítható.

A távlati fejlesztés során a község főútvonalain javasolt 2 PET 110-es alépítmény építése, különösen a 3603.jelű (Mályi-Sajópetri ) KM út mentén, a további területeken lpe 40-es védőcső építése. Az optikai hálózat kiépítéséhez javasolt kábeltipusok : Fve 4x12L - 1x12L

Fejlesztésre kijelölt területek. Lakoterület fejlesztés ( 1,2, 3, 8 ) Intézményi területek fejlesztése (4,5, 6, 14)

A fejlesztésre kijelölt területek hirközlő hálózati ellátása a meglévő kábelhálózat tovább építésével nem oldható meg, a hálózat telítettsége miatt.

A hírközlési hálózat bővítése során a meglévő támszerkezetek ( oszlopok ) felhasználhatóak, ám az ellátáshoz szükséges kábelhálózatot a fejállomástól kell kiépíteni, figyelembe véve a szűkséges kapacítás szerint.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom a következő öt évben a község jelenlegi állapotában fejlesztést nem tervez, a fejlesztésre kijelölt területek beépítése után a tényleges igények alapján a hálózatot a saját költségén építi ki.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 30

1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE

A Kistokaj község által kitűzött településfejlesztési célok az alábbiak:

Településszerkezetet, területfelhasználást érintő fejlesztések: ‐ A település nyugati és keleti oldalán új, a hatályos tervekben még nem szereplő lakó területek kijelölése ‐ Infrastruktúra hálózatok fejlesztése, teljessé tétele, szennyvízcsatorna hálózat és közvilágítás kiépítése a tó körül is ‐ Új, intézményi vagy közösségi funkciók kialakítására alkalmas telkek, épületek kijelölése a településfejlesztési, rendezési eszközökben, a környező közlekedési és közterületek, közterek minőségének javítása ‐ Települési zöldfelületek növelése ‐ Közintézmények parkolási kérdéseinek megoldása ‐ A tó körüli út akadálymentes, biztonságos körbejárhatóságának biztosítása, tanösvény és szabadidőpark létesítése ‐ A Hejő-liget és a buszvégállomás között a gyalogosok könnyebb közlekedését segítő közlekedési létesítmény kialakítása

Minőségi fejlesztések: ‐ Intézmények minőségi fejlesztése ‐ A település arculati fejlesztése ‐ Települési zöldfelületek növelése ‐ Értékes természetközeli területek, vízfolyások védelme ‐ Környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 31

‐ Egyes ellátási feladatok, szolgáltatások, infrastruktúrális rendszerek megvalósítása érdekében még szorosabb együttműködés kiépítése a szomszédos településekkel

A kitűzött célok megvalósulását közelebb hozó településfejlesztési elvek:

1. Népességmegtartás, népességszám növekedése 2. Minőségi szemlélet, igényesség, településkép javítása 3. Fenntartható településfejlesztés, környezettudatos szemlélet 4. Együttműködés, lokálpatriotizmus 5. Esélyegyenlőség, társadalmi kohézió

1. Népességmegtartás, népességszám növekedése ‐ A település legfontosabb, a fejlesztését meghatározó célja az aktív korú, képzett lakosainak a megtartása. ‐ Új telkek kínálatának növelése a Miskolc közvetlen környezetében telket keresők számára

2. Minőségi szemlélet, igényesség, településkép javítása ‐ Az élhető környezet biztosításának egyik alapvető eleme, az igényes, minőségi települési környezet kialakítása. ‐ Törekedni kell a település területén az egységes arculati elemek használatára, az igényes és harmonikus anyagválasztásra és kivitelezésre. ‐ A település eddig is fontosnak ítélte a településképet javító, a lakosok jobb közérzetét biztosító zöldfelületek létesítését.

3. Fenntartható településfejlesztés, környezettudatos szemlélet ‐ A településfejlesztés során kiemelten fontos a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. A fenntartható fejlődés a globalizációs kihívásokra a válasz. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntartható fejlődés a környezeti (táji-, természeti és épített környezet), a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot egyszerre jelenti. ‐ A település vezetésének a településfejlesztés minden területén érvényesíteni kell a meglévő környezeti erőforrásokkal, értékekkel történő felelős és fenntartható gazdálkodást.

4. Együttműködés, lokálpatriotizmus ‐ Az együttműködés kölcsönös információáramlást, párbeszédet és konszenzust jelent az egyes szereplők között, mellyel valódi partnerség tud kialakulni a település vezetése és a település közössége között. Az együttműködésben a lokálpatrióta szemlélet a település vezérelve. ‐ Az önkormányzat a kijelölt gazdasági területek kiajánlásával aktív településmarketing politikát tud folytatni. ‐ Folyamatosan kommunikál a lakossággal, észrevételeiket, ajánlásaikat figyelembe véve fejleszti a szolgáltatásokat. Együttműködik a helyi közösséggel, szervezi, irányítja a települése életét.

5. Esélyegyenlőség, társadalmi kohézió ‐ A települést összetartó egységek: gazdasági szereplők, intézmények, családok összetétele változatos. A különbözőségek, változatosság megléte nem megkérdőjelezhető, az erre Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 32

adható legjobb válasz a szociális odafordulás, egymás segítése, melynek állandó alapja kell, hogy legyen az esélyegyenlőség érvényesítése. ‐ Mindenki számára biztosítani kell a település használatát, a gazdaság által nyújtott lehetőségeket, a társadalmi igényeket kielégítését biztosító humán szolgáltatást.

2. CÉLOK

Kistokaj Község Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere a településre kijelölt elvárásokat és kívánatos változásokat tartalmazó célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az alapvető cél - jövőkép, az átfogó cél, a részcélok és a településfejlesztési elvek.

A célrendszer hierarchiájának legfelső szintjén kapott helyet a Koncepció jövőképének elérésére kitűzött alapvető cél – jövőkép -, amely az átfogó cél, a részcélok és a településfejlesztési elvek meghatározásával közelít a megvalósíthatóság irányába.

A következő szinten az átfogó (stratégiai) célok találhatók. Ezek általános és komplex, hosszú távú célkitűzések, melyek egyértelműen megjelenítik a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, egyben a közép-, illetve rövid távú célok kijelölésének alapjait adják.

A következő szintet a részcélok (tematikus célok) alkotják. Ezek az átfogó célokból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó célok érvényesülését. A tematikus célok alá rendeződnek a tematikus részcélok.

A településfejlesztési elvek minden egymásra épülő – „vertikális” – célt segítenek, ezek a „horizontális”a kitűzött alapvető cél, átfogó célok és részcélok megvalósulását megkönnyítő elvek, célok, ezek érvényesítése biztosítja az egymásra épülő célok megvalósításának lehetőségét, a fejlesztések elindíthatóságának feltételét.

2.1. A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

1. A társadalmi folyamatok irányítása 2. A gazdasági helyzet erősítése 3. Természeti környezet megóvása 4. A művi környezet fejlesztése

A település jövőképét a következő eszközökkel kívánja elérni:  Kapcsolaterősítéssel – kapcsolat építése a lakossággal, az azonos fejlesztési projektekben szereplő szomszédos településekkel (pl. Mályi ) és a gazdaságilag meghatározó Miskolccal  Folyamatszabályozással – a fejlesztések folyamatos, a lépéseket egymásra építő végzése  Folyamatos feladatmegoldással, a konfliktusok kezelésével – ellátások, közigazgatás, tájékoztatás körülményeinek javítása, környezeti kérdések - épített, természeti, környezetvédelmi – megoldása

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 33

2.2. RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

Átfogó célok (1., 2., 3., 4.) és azon belüli részcélok meghatározása:

1. A társadalmi folyamatok irányítása 1.1. Kistokaj, mint a közösségek területe:  A közösségi szemlélet preferálása, a közösségi fejlesztések előtérbe helyezése  A fejlesztésekben a társadalmi részvétel formáinak támogatása  Helyi közösségi programok bővítése, fejlesztése 1.2. Kistokaj, mint munkahely:  Önálló, vagy Miskolc ipari létesítményeihez kapcsolódó gazdasági vállalkozások letelepedésének ösztönzése a meglevő raktárbázisokhoz kapcsolódva  Munkaerő támogatása 1.3. Kistokaj, mint lakóhely:  A lakónépesség számának növelése  Vonzó kistelepülési lakóhelyi körülmények megteremtése az ide betelepülők, fiatalok stb. részére 1.4. Kistokaj, mint üdülő terület:  A tó környékének fejlesztése, az üdülőterület infrastruktúrájának fejlesztése  Vonzó környezet kialakítása az ide kirándulók részére

2. A gazdasági helyzet erősítése 2.1. Az ipari és kereskedelmi-szolgáltató területek betelepítési lehetőségeinek keresése, az Önkormányzat céljainak érvényesítése 2.2. Vállalkozásbarát gazdasági terület létrehozása 2.3. A hagyományos mezőgazdasági háttér megtartása 2.4. Az Önkormányzat gazdálkodásának optimalizálása, ingatlanvagyonának növelése, vállalkozásbarát szemléletének előtérbe helyezése, a kijelölt gazdasági fejlesztési területek hasznosítása 2.5. A turizmus fejlesztése

3. A természeti környezet megóvása 3.1. Gazdasági fejlesztésre kijelölt területek beépítésének optimalizálása 3.2. Zöldfelületi rendszer felülvizsgálata, fejlesztése 3.3. A természettel, környezettel, táji értékekkel szembeni igényesség növelése

4. A művi környezet fejlesztése 4.1. A település épített értékeinek megóvása, bemutatása, felhasználása új funkciók elhelyezésére 4.2. A hagyományok ápolása, a meglevő hagyományos építészeti elemek felhasználása új közintézmények létrehozása esetében 4.3. Közlekedési lehetőségek fejlesztése, minden beépítésre szánt telek megközelíthetőségének biztosítása 4.4. Közterületek igényes kialakítása, az épületek településre jellemző arculatának fejlesztése 4.5. Közmű ellátottság teljes körűvé tétele – a település szennyvízcsatorna hálózatának és közvilágításának teljessé tétele

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 34

A beavatkozások területi egységeinek meghatározása

2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

A település jövőképének megalkotása a társadalmi, gazdasági, táji-, természeti és az épített környezetre vonatkozóan, nem a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatokról szól, hanem a SWOT analízis alapján az erősségekre alapozó, a gyengeségeket felszámoló, a lehetőségeket megragadó, a veszélyeket is számba vevő, azokat csökkentő beavatkozások eredményeként elérhető jövőbeni állapotról.

A 2.2. pontban bemutatott célrendszer vázolja a fejleszteni kívánt területeket, melyeknek a településfejlesztési elvek figyelembe vételével, egymással párhuzamosan kell fejlődniük.

A megfogalmazott célok a társadalom és gazdaság szereplőinek aktív részvételével valósulhatnak meg akkor, ha az elődök által rájuk hagyott és a természettől kapott örökséget magukénak tekintik.

A település fejlesztésében résztvevő szereplőknek figyelembe kell venni az országos és a térségi településfejlesztési terveket, céljaikat azokhoz illesztve kell megvalósítani.

2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre, területi egységekre:

Általános, minden területi egységre vonatkozó fejlesztési célok: ‐ Zöldfelületi rendszer felülvizsgálata, fejlesztése ‐ A természettel, környezettel, táji értékekkel szembeni igényesség növelése ‐ Közlekedési lehetőségek fejlesztése, a közösség által használt vonalak erősítése ‐ Közterületek ember léptékű kialakítása, az épületek településre jellemző arculatának fejlesztése ‐ Közmű ellátottság teljes körűvé tétele – a település csatornahálózatának kiépítése Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 35

‐ Csapadék-vízelvezetés fejlesztése, amely alapja a területi fejlesztéseknek is ‐ Energetikai korszerűsítés, geotermikus energia felhasználása (két geotermikus hőközpont is található Kistokaj közigazgatási határán belül)

1. Ófalui településrész  Az épített örökség megóvása, környezetének megújítása, a védett épületek külső megtekintésének egyeztetése, biztosítása  Törekvés a régi tervekkel, fotókkal dokumentálható épületek eredeti képének visszaállítására  Az északi oldali igazgatási – oktatási központ területének minőségi és kapacitásbeli fejlesztése  A korábban intézményi funkcióra is használt épületek új funkciójának megtalálása, kisebb kereskedelmi-szolgáltató ellátó funkciók telepítésének megoldása  A közintézmények parkolási kérdéseinek megoldása  A déli oldalon kialakítandó új intézményközpont esetében a település léptékéhez, még fellelhető környezeti kultúrájához illeszkedő új épületek, épület együttesek létrehozása, a közterületek minőségének fejlesztése a cél.  Az új településközponti terület létrehozása a településszerkezetben és a településképben is jelentős pozitív változást hoz létre. Az új településközponti terület kialakítása a település ezen területén az épített környezeti minősége magasabb szintjét képviselheti majd. Fontos lenne, hogy az új településközpont közterületeinek kialakítása, a mikroarchitektúrális elemek, utcabútorok, köztéri burkolatok színvonala is kövesse az új beépítés minőségét.

2. Új kialakult és új kertvárosi lakóterületek ‐ A lakóterületek környezetének megújítása ‐ Igény esetén az alapfokú kereskedelmi ellátás fejlesztése az arra alkalmas épületben ‐ A Hejő-liget és a Táncsics utcát összekötő gyalogos híd építése a gyerekek biztonságos közlekedése és a településrészek közösségeinek összekapcsolása érdekében

3. A tó és környezete ‐ A tó körüli út akadálymentes, biztonságos körbejárhatóságának biztosítása, tanösvény és szabadidőpark létesítése ‐ Az infrastruktúrális ellátottság teljessé tétele (szennyvíz, közvilágítás)

4. Az új településközpont és a tó közelében fekvő sport és rekreációs terület ‐ A jelenlegi szabadidős és sport terület fejlesztése, felnőtt kondipark, szabadtéri színpad és rendezvénytér kialakítása

A település belterületétől külön álló, beépítésre szánt területek kialakítása

5. Pincesor ‐ A terület idegenforgalmi lehetőségeinek javítása

6. A település belterületéhez közeli és a külön álló, beépítésre szánt gazdasági területek kialakítása ‐ A már kijelölt és újonnan kijelölendő területek széles lehetőségeket biztosító szabályozási lehetőségeinek kidolgozása

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 36

7. Zártkertes területek ‐ A megyei területrendezési terv lehetőséget biztosít a település számára arra, hogy a zártkertes területek szabályozásának differenciálására. A terület kezelését, rendezését az Önkormányzatnak ki kell dolgoznia.

8. Beépítésre nem szánt területek:  Mezőgazdasági területrészek  Erdő területrészek  Vízgazdálkodási területek

A településrészi fejlesztési célok és a részcélok kapcsolódását az alábbi táblázat mutatja: Eltérő karakterű, funkciójú települési területek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. A társadalmi folyamatok irányítása 1.1. A közösségi szemlélet + + + preferálása A fejlesztésekben a + + + társadalmi részvétel formáinak támogatása Helyi közösségi programok + + + bővítése 1.2. Vállakozások + letelepedésének ösztönzése Munkaerő támogatása + + 1.3. A lakónépesség számának + + + megtartása Vonzó települési lakóhelyi + körülmények megteremtése

2. A gazdasági helyzet erősítése 2.1. Az ipari és kereskedelmi- + szolgáltató területek betelepítési lehetőségeinek keresése 2.2. Vállalkozásbarát gazdasági + + + + terület létrehozása 2.3. A hagyományos + mezőgazdasági háttér megtartása 2.4. Az Önkormányzat + + + + gazdálkodásának optimalizálása, vállalkozásbarát szemléletének előtérbe helyezése 2.5. A turizmus fejlesztése + + + +

3. A természeti környezet megóvása 3.1. Gazdasági fejlesztésre + + kijelölt területek beépítésének optimalizálása

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 37

3.2. Zöldfelületi rendszer + + + + + felülvizsgálata, fejlesztése 3.3. A természettel, környezettel, + + + + + + + + táji értékekkel szembeni igényesség növelése

4. A művi környezet fejlesztése 4.1. A település épített + + értékeinek megóvása, bemutatása 4.2. A hagyományok ápolása, a + + + + + + település épített környezetéhez illeszkedő épületek építése 4.3. Közlekedési lehetőségek + + fejlesztése, minden beépítésre szánt telek megközelíthetőségének biztosítása, szilárd burkolatú utak létrehozása 4.4. Közterületek igényes + + + + + kialakítása, az épületek településre jellemző arculatának fejlesztése 4.5. Közmű ellátottság teljes + + + + + körűvé tétele

Melléklet: Fejlesztési szándékok ábrázolása a belterületen

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója

035/36

038/15 035/35

038/14 035/34

035/47

035/32

026/4

038/13 035/31

035/45 035/46 035/43 035/44 035/42

038/12 035/28

FEJLESZTÉSI SZÁNDÉKOK ÁBRÁZOLÁSA

038/10 035/27

035/26

035/25

035/24

035/23

038/9 035/22

035/21 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

15. 036/5

038/8

034/13 036/4 034/12

038/7 026/5

KISTOKAJ 034/11

038/6 034/10

026/29 034/9

026/27

026/26

038/5 034/8

026/25

026/24

026/23

026/22

026/21 033

026/20

026/19

026/18 026/17

027 026/16

029/12

029/11

026/15

029/10

026/14

029/9

029/8

029/7

028

030

032/3

026/13

032/4

382/2 382/1 029/17

381/2

384

383

381/1

380/2 031/6

380/1

379/2

322/11 379/1

378/2

378/1

029/16

032/5

377

376 375

322/10 374 373

371/2

372

371/1

370/2

370/1

032/6

369

367

322/9 368

032/7 327

322/8 325/2 385

791/6 Petőfi Sándor utca

787 029/5

031/5

322/7 032/13 791/7 329

332

786 026/11 453

333

336/2

791/8 452

337 792/4 451

341/1

340

446/1 341/2

450

791/9 322/6 328

026/10 364/2 449

344 031/4

322/12 349/1

345

448 349/2 792/2 325/1

791/5 350/1

447

350/2

791/26 038/2 365

354 362 445

026/9 326

355 94

361

023/2 791/27 444

446/2

791/10 95 443

791/4

038/3 442

026/8 791/28 364/1

Herman Ottó utca Ottó Herman

96 441

322/5

322/2 440

791/29 322/4 324/2

791/11 330/1 791/3

97 439

366 791/25

438

323 88

791/52 363 031/3 791/12

791/2 98 437

Dózsa György utca György Dózsa

93

331

791/53 791/30 335/1 436 334 791/24

793/1 335/2

99 87 455

791/1

791/13

456

338 435 342/1

324/1 339 360 793/2 457 342/2

100 458

434 343

791/31 346 86 459

791/23 792/3

793/3 791/14 92 347

032/9 460

348

321/5 433

351 359 330/2 101 461

320 352

353

791/51

462 432

793/45 791/15 356 85

358 463 791/32

791/22 91 78 103

464

431

793/46 89

791/16 321/1

465 József Attila utca Attila József

430

319 84 791/50 793/4

791/21 791/33 466

318/1

321/3 90 429

357 315 Béke utca

467 032/10

321/4 106

428

104/4 031/9

107

791/20 6.

314 313/1 104/3

793/5

791/49 108

791/34

468

83/2

427 109

793/44 utca Ferenc Kölcsey

71/4

469 110/1

791/19

110/2

312

321/2 426

79/2

257/2 104/1

80

111

79/1

470

793/6

791/35 791/48

425 112

317 318/2 82 791/18

77

793/43 81

471

76

424 031/8 791/17

316/2 75

253/2

792/5 253/1 472

74 83/1

423

791/36 791/47 793/7

73

72

247/2

252 204/12 792/1 313/2

473 247/1 793/42

246/2

Széchenyi utca 422

246/1 790

71/1 316/1

474

792/6 242

Bem József utca József Bem

791/37

421 240/2 241

793/8 240/1

313/3 70 236

420

793/41 311 258

235

71/3 476

69 234 791/46

791/38 257/1

419 032/12 8.

Hejő utca Hejő 477

68

793/9

297

791/39 298

418

299 Kazinczy Ferenc utca Ferenc Kazinczy

793/40

67 478 300

791/45

301 204/11 63/2 302

417 310/2

793/10

296 303

66

032/11 479

304

305 13. 416

255/2 65/4 306

307

480 . 5 , .

791/44 4

793/39 204/13

308 793/11

65/3 415 309

224 414/2

414/1

018/14 475 60/2

65/1

791/43

221/3

793/12

413 254 295

793/38

251

255/1

256

310/1

250 454

221/2 412

791/42 Wesley utca Wesley 248

793/13

249

411

245 Szabó Lőrinc utca

232 793/37

244

64

63/1

243 410

793/14

238/2

793/23 239 221/1

238/1

237/2

409

793/36 204/10

61 791/41 237/1

58

294/1 60/1 793/15 51/2 408

233 222

407

793/35

793/16 204/14

219 134

59

231/1

231/2 135/1

406

230

50/1

259 50/1

793/17

229

136/3

49/4

282/1 Táncsics Mihály utca 223/1 56 405

281/1

293

793/34 228

48/3 292

793/18

55

291

279/1

137

404

290

275/2 227

55

50/1 289

226/2

54

288 223/3 HV

138

793/19 57

226/1

287 793/33

403 286

285

793/20 275/1 132/6

284

225

294/2 283

116/3 14.

46/3

402 142/1

793/21 utca Mihály Vitéz Csokonai 278/1

271/2

793/32 204/9

280

46/2 271/1

144/1 4,5.5

8/2 143/1 277/4 116/1 401

44/4

274

223/4

793/31

400

44/5 50/2

481

49/3

282/2 279/2 276 145/1

49/1

399 793/30

29/2

132/7 398 148/1

793/29

46/1

270

135/2 30

793/22 269/2

220 204/3

48/1 269/1

761 136/4 149/1

153/5

397

136/5 762

793/28 282/3 28/2

763

268

764

277/3 267/2

139 47 Vörösmarty Mihály utca Mihály Vörösmarty

765

267/1

146

396 271/3 154/5

766

116/2 793/27

150

266/2

767 278/2 147

44/3 768

27/2

769 265/2

29/1

142/2 793/26

770

748 265/1

771

772

793/25 395 44/6

773 144/2

143/2 260/1 266/1

264

793/24 26/2

204/15 204/6

776

777 157/3 263 28/1

774 778 Széchenyi István utca 394

156/1 145/3

157/6 260/2

262

153/4 760 25/2 Sajópetri utca Sajópetri

154/1

759 779 261

43

393

757/2

758

757/1

24/2 272/15 148/2

27/1 154/4

754/1 218 756

755 392 149/2

018/16 272/14 145/4 032/2

12.

155

42 Ady Endre utca Endre Ady

10. 23/2 015

131 26/1

153/6

272/13 754/2

391

162/1

7. 117/1

272/12

158 41

780 153/7 272/11 118

159

168/2 25/1

272/10

Szabadság utca 390

119/3

160

119/2 40

272/9

120

161

121

154/3 272/8

20/2

24/1

389 753

018/3 752 122

123/1 751 272/7

750

749

157/4

272/6 123/2 39

272/5

128/3 157/5

156/2

272/4 123/3

19/2

272/2 163

013 23/1

22

124

164

204/5 125

38

126 20/1

166

165 117/3

127 31

272/3 128/1

272/16 19/1 37

Bercsényi Miklós utca 18

162/2

17

128/4 156/3

794/45

13/3

167

129 171

36

557 21/2

204/8

168/1

485 794/44

117/4 172 130 486

487

Jókai Mór utca 9/6

488 35/2

489

21/1

14 490

173

567/3 491

492 13/2

493

494 794/43

174 35/4 16 484 495

566

184 592

496

497

9/5

565 HV

204/16 498

169

564

499

794/42 04/14 13/1 204/7 185 8/1 35/3

563

170

11. 500

562 784

567/2

l 501 9/4

186 l 561 175

594 l 34

l 567/4

l 502 560

l Kossuth Lajos utca 794/41 182

l 788/1

567/5 l 505/3 503 559 l 32

l

l 483

l 506 558

l 9/3 192/1

l 507

l 568

l 508

l 183 3/2

509

ll 181

l 794/40 8/2 l 510

569 33 ll l

l 511 204/4

l

l 781/1

l 512

l l 570 7.

513

l 192/2

l l

187 HV

l 514

l l 505/1 571

l 515 l 190/2

7

l 516

l l 794/46 572

1. l 517 794/39

Szemere l l 788/2

l l 573 518 785/2

l 191

l l 203/1

785/1 177

l 574

l l l 519

l 591 l l 575

l 6

l l 505/2 520

ll l l Bertalan utca 576 794/38

lll l 788/3 590

l l Mikes Kelemen utca l 539 4/2

ll 521

l

538

746 ll

l 589

l 180 5 l 537

l 522

l 785/3 l 577 536 203/2 588

l l 535

l 602 l 195/1

l 534 794/37 203/9 741

l 188

l 788/4 533 l 587 l 532

l

l 785/4 531

530

601 586

ll 189 202 529

l 789/3 190/1

739 788/5

l 528

585

l 794/36 742

193/1 600

785/5 527 203/8

729 l 4/1 199

584

738 l Hunyadi János utca

193/4

789/1

l 583 526

l 789/4

740 582

l 788/6 599

193/3

730 525

l 789/2 581

194

737

789/5 743 l 785/6

580 794/35

l 524 203/5 196

604

l 579 540 203/7

598 Deák Ferenc utca

l 789/6 727

731

197

578 200 203/6 l

736 209 l

l 198/3 605

744 541 789/7

523

726 597 l

018/4 542 794/34

l

732

603 543

l

195/2 789/8 544

735 789/31

l

5 jelű terület - gazdasági fejlesztés 15. jelű objektum - közlekedési fejlesztés 13. 018/12 10. 7. 4, 5, 6, 14. jelű területek - intézmény 1, 2, 3, 8. jelű területek - lakó t erületi fejlesztések 725 728 545

9, 606 12. jelű terület - zöldterület igényes szabadidős intézmény fejlesztés jelű terület - zöldterület igényes 12.

617 l 210

546 596

l 789/9 Vasvári Pál utca Pál Vasvári

l 547 789/10

745

548

198/4

733 l

789/30 549

724 794/33 789/11

198/5

719/2 607

550 211

595 616

789/12 551

jelű terület - üdülő területi fejlesztés, a tó környezetének fejlesztése

11. 789/32

789/29 3.

552

789/13

734

Rákóczi Ferenc utca Ferenc Rákóczi

jelű terület - szabadidő s területi és intézményi 608 789/14 553

615 213/1 789/28

794/32 213/2

723 789/15

554 212

720 213/3

198/6

789/27 609 789/16

721 794/11 201 555

722 614 794/10

719/1

jelű területek - zöldterületi fejlesztés

789/26

794/9

624

610 794/8 794/31 198/8

613 794/7

789/25

794/6

782

794/5

623

789/24 195/3

794/4 718

618 612

794/3 789/23

794/30 02/1

789/22 622

7. 747

712 794/2 789/21 611

713 625

789/20

714 794/1

715 621 789/19 794/29

716 626 789/18 717 02/2

789/17 794/12 620

627 794/13

794/14 794/28

619 794/15 637

794/16 711 628

710 794/17

794/23

709 794/18

708 636 794/19

629

631 794/20 707 794/27

706 02/3

794/21

635

781/2

630 794/22

692

634

705 678 794/26

691 638

679 664

633 693 663 639

701 677 794/25

702 690 649 02/4

703 632

650 680 665 640

704 694 662

676 648

641 794/24 698 689 666 643 2.

685 681

695 661 647 642 671

700 675 08/11

688 651

9. 08/12 02/5

667 646 682 08/13

696 674 660 656 652 699 687 645 08/14

683 668

697 673 659 644

686 653 684 669 02/6

672 658 654 655 04/12

670 02/7 657 04/11

bővítés, új létesítmény építése

04/10

04/9

03 08/26

02/9

04/17

02/10 04/18

018/5 04/8

04/7

05/1

04/19 04/6

fejlesztés 02/11

08/19 08/16

08/17 08/18

02/12 04/16

08/20

08/21

08/22 02/14

08/9 02/15 38

Fejlesztési szándékok ábrázolása az igazgatási területen

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója KISTOKAJ 034/3

034/4 034/1

034/5

216/6 216/7 216/5 216/4 216/3 216/2

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 216/1 205/2

034/6 215/2 205/1 217 215/4

208 KISTOKAJ VARGAHEG DN 400 gázvezeték 1/3 1/2 206 Kinizsi Pál utca 214 1/1 207 034/7 215/3 2 204/2 3/1 208/1 032/10 10 208/2 3/2 209 034/8 204/6 210 032/11 204/5 8/1 4/2 211 9/6

034/9 389 212 032/2

034/10 02/14 02/15 390 5 02/12 9/5 6 02/10 FEJLESZTÉSI SZÁNDÉKOK ÁBRÁZOLÁSA 02/7 02/9 02/11 7 391 02/3 02/6 13/3 4/1 02/5 034/11 02/4 392 02/2

17 02/1 032/9 393 9/4 8/2 213/1 13/2 034/12 394 8. 19/2 395 18 213/2 20/2 14 204/7 9/3 396 Mikes Kelemen utca 203/5 13/1 19/1 03 203/2 203/7 213/3 397 20/1 203/8 23/2 16 034/13 203/6 203/1 398 22 21/1 24/2 204/4 21/2 203/9 399 Hunyadi János utca 32 202 200 035/21 400 25/2 23/1 199

24/1 34 035/22 401 35/3 26/2 33 04/17 035/23 198/4 25/1 035/24 402 35/4 195/1 198/3 032/13 27/2 Rákóczi Ferenc utca 035/25 Bercsényi Miklós utca35/2 403 26/1 31 035/26 36 197 404 28/2 27/1 196 198/5 37 204/16 201 035/27 192/2 405 28/1 38 204/8 29/2 192/1 406 39 035/28 29/1 186 194 198/6 30 40 195/2 407 185 193/1 035/42 41 032/7 408 44/5 42 184 035/43035/44 191 198/8 04/18 187 035/46 43 173 174 035/45 409 44/4 035/31 172 44/6 193/3 032/12 410 171 032/6 183 035/32 46/2 182 193/4 035/48 44/3 035/47 190/2 411 195/3 46/3 46/1 035/34 412 181 190/1 175 035/35 168/2 035/36 Csokonai Vitéz Mihály utca 47 413 48/3 170 035/37 481 169 04/19 032/5 035/38 414/1 48/2 168/1 033 189 035/39 414/2 49/4 415 188 035/40 48/1 166 167 180 04/6 416 49/1 177 036/1 50/1 Széchenyi István utca 035/41 49/3 04/7 417 165

Szabó Lőrinc utca 418 164 032/4 50/2 036/3 419 454 162/1 163 04/8 204/15 031/9 031/8 51/2 420 04/14 421 161 032/3 162/2 422 160 029/12 030 52 423 53 159 04/9 424 54 158 031/6 4. ,5. 157/6 425 55 3. 480 029/11 204/3 157/3 426 56 157/5 479 04/10 427 794/45 036/6 478 156/1 157/4 04/11 57 428 477 58 04/12 156/2 794/46 029/10 429 154/5 155 031/5 476 794/44 036/4 60/2 59 154/4 430 794/43

154/1 156/3 474 153/5 794/42 431 60/1 154/3 036/5 Ady Endre utca 475 794/41 432 473 63/2 61 153/4 Wesley utca 204/9 794/40 037 150 153/7 031/3 472 130 794/39 029/9 433 63/1 031/4 149/1 794/38 434 471 64 153/6 129 794/37 65/1 128/3 503 470 148/1 794/36 435 149/2 128/4 794/35 469 65/3 502 436 794/34 147 148/2 128/1 501 468 65/4 794/33 437 145/1 146 522 794/32 127 500 523 438 467 66 521 794/31 029/8 144/1 524 Vasvári Pál utca 145/3 499 794/30 106 NAGHEGES KISTOKAJ DN 400 gázvezeték 466 Szabadság utca 126 9. 67 520 439 794/29 145/4 498 525 465 143/1 144/2 794/28 68 125 519 440 794/27 497 526 555 200 NEMESBIKK KISTOKAJ DN 400 gázvezeték 464 204/10 69 142/1 518 794/26 143/2 124 441 204/14 496 527 554 794/25 463 131 794/23 029/7 70 138 517 123/3 495 794/1 794/24 442 142/2 528 553 462 71/1 71/4 137 123/2 516 04/16 494 483 443 139 529 552 794/2 461 14. 794/22 136/3 123/1 493 515 444 71/3 136/5 551 460 72 530 794/3 73 Bem József utca 492 514 794/21 445 135/1 122 459 136/4 531 550 74 491 446/1 513 794/4 75 134 794/20 038/26 446/2 458 121 Kossuth Lajos utca 532 549 135/2 490 76 512 029/17 029/5 447 Deák Ferenc utca 794/5 457 489 533 548 794/19 132/7 120 448 77 132/6 511 540 456 119/2 488 547 794/6 534 794/18 116/3 510 449 78 79/1 119/3 455 487 546 535 794/7 118 450 79/2 486 509 794/12 794/17 545 116/1 116/2 536 117/1 794/8 451 80 485 508 Sajópetri utca 794/16 117/3 537 544 88 87 204/11 219 452 86 81 117/4 507 794/9 538 543 794/15 85 6. 453 84 82 484 221/2 506 542 794/10 786 83/2 539 794/14 029/16 83/1 505/3 787 221/3 89 541 794/11 József Attila utca 204/13 794/13 218 505/2 93 038/25 367 94 221/1 505/1 057/1 112 222 558 95 92 90 576 111 223/1 91 559 578 789/15 096 368 789/17 96 110/2 05/1 038/24 223/3 220 560 97 110/1 223/4 575 050/3 789/14 Vörösmarty Mihály utca 579 789/18 98 109 08/11 057/2 369 10. 561 574 225 580 789/13 99 108 789/19 038/23 562 573 370/1 100 Széchenyi utca 581 366 107 226/1 260/1 789/12 038/22 563 572 789/20 057/3 370/2 101 038/21 365 Dózsa György utca 582 050/1 106 226/2 08/12 204/12 564 571 789/11 038/20 371/1 260/2 Jókai Mór utca 789/21 364/2 103 583 038/19 364/1 565 371/2 104/3 224 227 570 789/10 577 789/22 038/18 261 584 104/1 566 569 372 363 104/4 057/4 585 789/9 08/13 272/4 789/23 038/17 373 228 567/3 568 362 360 262 586 789/8 374 359 567/5 789/24 229 361 587 789/16 358 263 Szemere Bertalan utca 789/7 375 357 272/5 567/4 789/25 057/5 355 230 588 049 376 356 789/6 354 232 789/26 231/1 264 272/6 567/2 589 353 789/5 377 350/2 590 272/7 11. 789/27 231/2 265/1 056 352 378/1 350/1 234 592 789/4 08/14 Petőfi Sándor utca 265/2 591 789/28 351 233 272/8 057/6 378/2 349/2 266/1 235 050/2 385 348 789/29 349/1 237/1 266/2 272/9 379/1 236 789/3 347 267/1 12. 237/2 789/30 557 038/16 345 272/10 789/2 058/1 240/1 379/2 267/2 057/7 346 238/1 2. 272/16 344 240/2 272/11 788/1 380/1 343 238/2 268 788/2 789/1 341/2 784 241 789/31 054/5 342/2 272/12 788/3 041/2 380/2 239 341/1 269/1 789/32 058/2 242 788/4 051 321/4 785/2 342/1 243 269/2 272/13 028 381/1 340 246/1 788/5 788/6

339 244 272/2 785/1 337 246/2 270 272/14 272/3 062/22 381/2 781/1 785/6 058/3 338 321/2 247/1 245 785/3 053/1 271/1 595 382/1 336/2 062/32 055/7 335/2 013 247/2 249 785/4 596 271/2 062/19 382/2 335/1 248 271/3 272/15 597 333 785/5 610 053/2 252 598 055/6 780 747 062/33 334 250 274 609 332 Béke utca 038/15 383 599 331 253/1 275/1 608 611 062/14 251 Táncsics Mihály utca 779 600 062/7 059 055/3 329 603 321/3 607 612 062/34 253/2 276 601 060/2 384 327 259 275/2 062/20 062/27 330/1 254 047 328 277/3 606 08/26 778 602 613 06/7 055/5 277/4 619 054/7 605

330/2 257/2 614 038/14 326 255/1 325/2 Herman Ottó utca 620 062/30 062/35 278/1 777 604 615 322/11 257/1 255/2 256 618 621 1206 055/1 630 062/8 325/1 279/1 616 258 Kazinczy Ferenc utca 776 062/29 279/2 622 278/2 629 324/2 617 062/36 1204/2 324/1 312 623 038/13 322/10 310/2 280 628 060/1 310/1 594 632 311 624 281/1 627 062/10 052 313/1 309 774 633 061 323 322/9 322/12 7.626 062/37 282/1 1203 1207 631 634 642 1204/1 282/2 308 282/3 625 314 773 635 641 313/2

322/8 1202 313/3 283 063/1 1208 038/12 307 636 640 772 315 Kölcsey Ferenc utca 644 062/21 1205 1201 062/31 284 637 639

322/7 1209 062/26 321/1 306 771 645 062/28 638 643 1200 1213 285 646 048/2 322/6 322/4 305 781/2 1199 063/2 770 316/1 1211 1210 321/5 318/1 647

038/10 322/5 286 654 316/2 1198 304 769 648 653 064/31 754/2 1197 1212 317 287 649

754/1 655 062/18 322/2 303 768 652 1196 1242/1 062/9 064/32 7. 650 038/9 288 651 302 767 753 1195 1232/1 1241 755 656 1242/2 062/17 289 319 1194 1240 301 766 782 756 1193 1239 290 663 038/2 318/2 752 662 1232/2 300 765 760 661 08/16 064/33 320 660 1192 1238 038/8 757/1 659 1243 1244/1 658 291 657 1245/1 038/3 764 1237 299 751 1191 1230 757/2 1236 292 664 1244/2 763 750 665 08/17 298 666 758 667 1190 1229 1235 668 1248 1247 038/7 293 669 762 7. 670 297 1189 1234 064/34 671 08/18 1228 1244/3 054/6 749 1249 759 1233 29613.294/1 761 1254/2 791/1 090/66 1250 294/2 678 1227 748 677 676

675 1251 1246 791/2 295 674 1255 038/6 015 673 1226 054/1 041/1 791/16 672 1252 792/2 791/3 064/18 679 090/69 1225 1261/1 791/15 790 744 1254/1 1253 791/4 792/1 743 090/67 680 1188 791/5 791/17 681 087/2 1256 791/14 793/22 682 090/65 683 1260 Hejő utca 742 087/1 1224 684 1262/3 038/5 018/3 1258 1257 1277 791/6 745 685 15. 791/13 791/18 793/24 086/15 090/6 1223 741 1261/2 040/2 027 791/39 793/21 735 086/14 791/12 086/13 064/17 791/19 740 086/12 1272 746 736 791/7 791/11 691 090/70 793/25 690 1262/2 791/38 793/20 689 791/10 737 090/63 090/68 791/20 791/41 688 086/11 687 090/2 090/62 734 686 1273 738 090/64 1222 1261/3 791/8 793/19 692 090/61 048/1 791/21 791/37 793/26 086/10 1271/1 792/3 733 026/29 739 090/60 1261/4 791/42 1221 090/5 065 791/22 732 086/9 090/59 1274 793/18 693 090/7 791/9 791/36 793/27 694 1262/1 1271/2 791/23 711 695 090/58 1269 731 696 064/16 791/43 712 697 086/8 090/57 1270 791/24 793/17 090/8 1275 791/35 793/28 730 710 698 090/56 040/1 791/25 723 1271/3 729 086/7 1231 1268 791/44 793/16 728 713 701 090/55 1220 705 1263 791/34 08/19 064/15 793/29 724 709 700 090/9 090/54 1283 792/4 791/26 791/33 793/15 714 702 086/6 085/3 1271/4 791/45 718

1219 699 090/53 1267 725 722 090/10 791/32 793/30 708 090/52 064/14 793/14 086/5 1265/1 791/27 791/31 791/46 715 703 090/11 090/51 1218 1264/1 792/5 726 721 090/12 1266 791/30 707 086/4 090/50 792/6 793/13 793/31 704 090/13 1264/2 1281 043/16 727 716 086/3 090/49 1217 791/28 791/47 720 090/14 1265/2 793/12 090/48 1284 793/32 717 706 090/15 791/48 086/2 090/47 1216 793/11 719/1 090/16 719/2 090/46 791/29 791/49 793/33 1280 054/3 793/10 085/4 090/17 090/45 1215 1214 1278 791/50 086/1 090/18 793/34 090/44 791/51 793/9 08/20 090/1 090/19 064/25 793/23 090/43 08/21 090/20 793/8 793/35 090/42 1279 043/3 791/52 090/21 090/41 793/7 793/36 090/22 08/22 023/2 793/6 090/40 077/43 793/37 090/23 044/1 791/53 090/39 793/5 090/24 054/2 793/38 07 090/38 1282 793/4 090/25 077/28 026/4 077/29 793/2 793/39 090/26 046 077/30 064/23 090/27 026/3 793/40 077/31 090/28 077/32 793/3 793/41 090/29 077/47 077/33 793/42 026/8 090/30 077/34 026/9 793/1 793/43 018/4 090/31 077/35 064/24 026/10 793/44 1. 026/11 090/32 077/36 045 077/37 090/33 090/37 043/17 018/14 077/38 793/45 090/34 077/39 090/35 077/40 077/48 06/11 090/36 077/27 077/41 077/45 793/46

077/12 064/12 08/23 085/2 077/13 077/42 044/2 080/4 077/14 026/13 077/50 077/15 077/49 077/16 077/51 077/17 064/11 077/18 077/52 077/19 064/29 077/20 077/53 084/2 077/21 064/30 026/14 077/22 077/25 077/26 064/3 077/23 026/15 077/54 077/24 064/10 026/16 026/17 077/44 026/18 08/9 026/19 077/11 026/20 077/55 026/21 026/23026/22 026/27026/26 026/25 026/24 079/10 083/34 077/56 077/57 077/78 064/9

077/58

077/59

083/35 077/80 084/1 077/74 077/60 043/15 064/28 043/5 077/61 077/75

043/14 077/62 08/27 077/76 026/5 018/16 077/63 077/69 064/2 077/79 077/64 077/77 077/73 066/11 066/10 077/65 018/12 064/5 077/66 083/24 066/12 077/67 083/33 083/32 882/5 083/31 066/13 08/28 083/20 1137/25 083/30 081/2 077/68 083/19 884 883/8 068/31 010/1 083/29 1137/13 066/1 077/71 066/2 908 885 083/28 1137/16 066/15 907 043/6 066/3 882/4 882/3 083/27 1137/11 066/4 066/16 066/17 906 886 066/5 066/18 083/15 083/26 909 905 883/9 1137/10 883/16 883/10 042 06/10 083/25 1137/24 904 077/72 910 883/5 887 018/5 1137/9 883/6 883/11 083/22 1137/8 066/19 883/3911 883/4 903 888 1137/7 889 1137/15 1083 902 1137/1 1137/14 912 901 068/37 083/17 1137/18 890 1137/5 1082 914/2 900 068/30 083/16 1137/4 883/18 913 883/13 891 1081 892 1137/23 914/1883/2883/17 883/7899 1137/17 1137/22 883/14 893 083/13 883/19 898 1137/19 077/70 1080 915 895 068/40 083/12 083/23 1137/20 883/15 894 1079 883/22 896 068/29 068/19 043/7 083/3 083/11 883/20 068/1068/41 083/21 897 083/10 1078 883/21 026/6 083/1 083/5 083/18 1077 083/9 075 1076 06/9 068/24 068/38 083/7 1075 083/2 1137/21 083/14 068/4 083/6 1073/1 1074 068/42 068/35 1071/11071/2 1073/2 1072 1061 1066 083/8 071 068/36 1065 1070/2 921/1 064/7 026/7 1070/1

083/4 1060/2 10681067 068/18 082 06/8 1060/1 1069 1071/3 026/28 073/2 064/6 1059 1064 925 068/39 937/3 926 1058 929/1 929/2 1054 937/2 930/1 920 018/15 09 1053 1057/1 930/2 068/25 1063 1057/2 1051 921/2 933/1 069 1056 937/5 933/2 1055 072 934 074 937/1 937/4

081/1 938/1 018/8 938/2 1052 938/3 941 1050 945942 923 018/6 1049/2 924 1049/1 958/4 946/1 946/2

1048 958/3 927 1047 949 928 1046 958/5 956/2 953/1 1045 954/2 950 931 073/1 954/1 932 956/1 935 1044 953/2 10291028 957 10421043/2 936 1041 1043/1 958/6 1040 973/3 1039 972 939 971 1038 973/2 940 973/1 970 943 070/5 1025/2 969 944 968 947 1025/1 1022/1 1024 958/1 948960 1019 1023 10161015 967 951 1012 1011 966 1008 1022/2 1020 1062 965/2 952 1007 988 965/1 962/2 1004 955 994 987 959 1003 998/2998/1995 991 964 978 070/3 974 962/1 070/21026/3 979 961/2 1026/2 977 1026/1 1002/4 963 1013/2 961/1

1021

1018 1002/5 976/3 1017

1010 1009 1002/10 1006 1005 1002/6 1014/3 1002/3 1002/11 996 992 1001 990 989 993 1002/7 1000999 070/4 997/1 986 997/2 985 981 1014/2 1013/1 983982 1014/1 975/3 1002/8 980

976/1 1, 2, 3, 8. jelű területek - lakó erületi ejlesztések 976/2 t f 1002/9 975/2 4, 5, 6, 14. jelű területek - intézmény 975/1 bővítés, új létesítmény építése 984 7. jelű terület - üdülő területi fejlesztés, a tó környezetének fejlesztése 10. jelű terület - szabadidős területi és intézményi fejlesztés 9, 11. jelű területek - zöldterületi fejlesztés 12. jelű terület - zöldterület igényes szabadidős intézmény fejlesztés 13. jelű objektum - közlekedési fejlesztés 15. jelű terület - gazdasági terület fejlesztés 39

3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

A hatályos Településszerkezeti Tervben megfogalmazott fejlesztések a településen csak részben indultak el, így a település még sok tartalék, fejlesztési területtel rendelkezik. A Településszerkezeti Terv felülvizsgálata egyes fejlesztések törlése ill. más fejlesztések rögzítése, valamint az elmúlt években történt jogszabályváltozások miatt vált szükségessé.

Jelen Településfejlesztési Koncepció kidolgozását megelőzte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek figyelembe vételével elkészített megalapozó vizsgálat, helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés munkarész.

A megalapozó vizsgálat, helyzettárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés a KSH adataival, 2011-es népszámlálás és friss önkormányzati adatok feldolgozásával készült, amely tartalmazzák a társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat, kiterjed továbbá a tendenciák feltárására, elemzésére és értékelésére.

A településrendezési eszközök készítésénél a folyamatos jogszabályi változásokhoz igazodva, további egyéb adatok és tendenciák tárhatók fel.

A településrendezési eszközök során az adatok aktualizálására, illetve szükség szerinti kiegészítésére kell sort keríteni.

3.1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA

Az Étv. 2.§ 29. pontja az alábbi fogalom meghatározásokat adja: „Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúrahálózatok elrendezését meghatározó terv.”

Az Étv. 3/A.§ 1. és 4. pontja az alábbiakról rendelkezik: 3/A. § (1) Az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: megalapozó vizsgálat) – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott keretek között – felhasználható a stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során is.

(4) Közös megalapozó vizsgálat készíthető, ha a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszközök vagy ezek módosítása együtt vagy közvetlenül egymást követően kerülnek kidolgozásra.

Társadalmi adatok ‐ Népességprognózis – a lakóterületi kínálat mennyiségének biztosításához ‐ Korosztályos adatok – az intézményi szükséglet megállapításához

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 40

Gazdasági adatok ‐ Gazdasági ágazatok megoszlása – iparterületek - mezőgazdasági területek nagysága, fejlesztésének igénye ‐ Településüzemeltetés adatai – ingatlanvagyon hasznosításához ‐ Turizmus fejlesztéséhez szükséges adatok: területek igénybevehetősége, az új ágazat becsült forgalmának megadása

Környezeti adatok ‐ Védett természeti területek elhelyezkedése, átlag feletti minőségi osztályú területek – ‐ fejlesztési korlátozások ismeretéhez ‐ Tájhasználat, tájhasználati konfliktusok – területfelhasználás tervezéséhez ‐ Zöldfelületi rendszer – közterületi zöldterületek felülvizsgálatához ‐ Területhasználat – területfelhasználás felülvizsgálatához ‐ Telekstruktúra – övezeti rendszer kijelöléséhez ‐ Önkormányzati vagyonkataszter – közterületi rendszer áttekintéséhez ‐ Művi értékek – védettségek és védőterületeik feltűntetéséhez, figyelembe vételéhez ‐ Közlekedési infrastruktúra, forgalmi adatok – közlekedési hálózat áttekintéséhez, közlekedési módok igénybevételének biztosításához ‐ Közmű infrastruktúra – közmű hálózat áttekintéséhez, közmű ellátottság biztosításához, ‐ területigényes létesítmények kijelöléséhez, nyomvonalas infrastruktúra elemek ‐ közterületi elhelyezéséhez ‐ Környezetvédelmi terhelési adatok – elhelyezhető funkciók meghatározásához

3.2. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA

A Kistokaj község igazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzatának felülvizsgálata a Koncepció jóváhagyását követően kezdődik majd el. A Településszerkezeti Terv a Településfejlesztési Koncepció megalapozó munkarészei alapján készül, így a Koncepcióban rögzített alapelveket követi, egymásra épülésük tehát biztosított.

A településrendezési eszközök a hatályos tervben rögzítettekhez képest az alábbi elemek tekintetében felülvizsgálatra kerülnek: ‐ Közlekedés-hálózat kiegészítése, felülvizsgálata – A fejlesztési területek feltárásának, ellátásának biztosítása ‐ Területfelhasználás felülvizsgálata, a hatályos fejlesztési területek felülvizsgálata, az Önkormányzat által támogatott fejlesztések lehatárolása ‐ A hatályos övezeti rendszer felülvizsgálata a fejlesztések tárgyának, nagyságrendjének megfelelően ‐ Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata az új jogszabályoknak megfelelően, kiegészítve az új fejlesztéseknek megfelelő előírásokkal

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 41

Közlekedés, közmű rendszerek változása: ‐ Gyalogos tengelyek, az értékvédelmi területek és kiemelt funkciójú épületek környezetében kialakított új közlekedési felületek kialakítása ‐ Az új gazdasági területek megközelíthetőségének biztosítása, megtervezése ‐ Kerékpár utak jelölése ‐ Közmű infrastruktúra teljessé tétele – szennyvízcsatorna hálózat, közvilágítás teljes kiépítése, minden utcában szilárd burkolatú út kiépítése ‐ Csapadékvíz elvezetés rendszerének felülvizsgálata

Területfelhasználási változások: ‐ Új funkciók feltüntetése – meglevő épületek új funkciójának jelölése ‐ Turisztikai - rekreációs területek kijelölése a település közigazgatási területén ‐ A kijelölt gazdasági területek differenciálása, pontos szabályozásuk kidolgozása ‐ Zöldterületek bővítése ‐ Adatszolgáltatásként kapott elemek feltüntetése ‐ Biológiai aktivitásérték szinten tartásához szükséges módosítások

3.3. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE

Kistokaj község több örökségi elemmel is rendelkezik: régészeti lelőhely, helyi védett művi érték egyaránt található a területén.

Az épített környezet helyi védelem alatt álló elemei: 1. Református templom – Széchenyi u. - 33.hrsz. telek 2. Lakóház – Széchenyi u. - 35/3. hrsz. telek 3. Lakóház – Széchenyi u. - 56. hrsz.telek

Leírásukat a munka során elkészített megalapozó vizsgálat és az Örökségvédelmi Hatástanulmány (épített értékek és régészeti értékek) tartalmazza.

Az örökségi értékek felújítására különleges gonddal kell figyelni. Tervezésüket a hagyományos építési módszerekben és épületszerkezetekben jártas szakemberekre kell bízni. A település rendelkezik jóváhagyott Településképi Rendelettel.

A településképi szempontból meghatározó területi kategória lehetőséget biztosít építészeti előírások megfogalmazására, hiszen az építészeti értékek arculati szempontokat figyelembe vevő felújítása a település régi, értéket képviselő lakóépületeinél fontos. A szakszerűen, igényesen felújított épületek felértékelik a környéket, a lakóterület minőségi színvonala is emelkedik.

A felújítások tervezésénél a klímatudatosság elveit is alkalmazni kell. Mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiaforrások felhasználása, mind a szélsőséges időjárási viszonyokat ellensúlyozó kialakítás – részben a viharok elleni védelem, részben a nyári napvédelem, részben a hirtelen lezúduló csapadék helyben tartása – szerepet kaphat az épületek tervezésénél, kivitelezésénél.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 42

A felújítások megvalósítását követően az állagromlások elkerülése válik elsőrendű feladattá. A környezetszennyezés mérséklése – részben az alkalmazott tüzelőanyag megválasztásával, részben a környezetkímélő ipari technológiák alkalmazásával – az épületek jó állapotban fenntartásának egyik záloga.

A tervezett jövőkép egyik pillére a közterületek fejlesztése, mely arculaterősítéssel, új közösségi terek létrehozásával valósítható meg.

Az épületek jó minőségű és energiahatékony kialakítása, a környezetével harmonizáló, az erőforrásokat mértékletesen használó élet a fenntarthatóság egyik záloga.

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE Kistokaj községben nem készül Integrált Településfejlesztési Stratégia a Településfejlesztési Koncepcióval együtt, ezért az alábbiakban felsorolásra kerülnek azok az eszközök, melyek a megvalósításban és annak nyomon követésében jelentenek segítséget.

4.1. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER

Eszközrendszer ‐ Településrendezési eszközök felülvizsgálata, későbbiekben módosítása ‐ Településképi Arculati Kézikönyvben, Településképi Rendeletben foglaltak betartása ‐ Településrendezési szerződések alkalmazása ‐ Településmarketing tevékenység folytatása ‐ Helyi adópolitika intézkedéseinek fejlesztési célokhoz történő alakítása ‐ Önkormányzat gazdasági tevékenysége, ingatlanvagyonának növelése, vállalkozásbarát szemléletének előtérbe helyezése ‐ Pályázati lehetőségek feltérképezése, igénybevétele ‐ Közmunka program felhasználása

Intézményrendszer ‐ A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vagy más külső fejlesztési szervezet

4.2. JAVASLAT A KONCEPCIÓ ÉS A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE

A Településfejlesztési Koncepció átfogó, stratégiai céljainak teljesülését a részcélokon keresztül ismerhetjük meg, ezek teljesülését kell megvizsgálni. A Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálatának rendjénél a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet alábbi bekezdései az irányadóak: „Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások, vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja.” (3.§ (1) bekezdése) „A településfejlesztési koncepciót módosítani szükséges, ha a helyi építési szabályzat előkészítése során végzett terepbejárás olyan régészeti lelőhelyet derít fel, melyet a kulturális

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 43

örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint el kell kerülni.” (3/D.§)

Az Önkormányzat fenti jogszabályi helyeket követi majd a Koncepció későbbi felülvizsgálata esetén.

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 44

5. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 21/2020.(VII.30.) önkormányzati határozat a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatáról

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója Kistokaj Község Önkormányzata 3553 Kistokaj, Széchenyi u. 43. Tel/fax: 46/499-228, e-mail: [email protected], honlap: www.kistokaj.hu

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT

Készült: Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2020.07.30. napján megtartott nyilvános képviselő testületi ülésén felvett jegyzőkönyvéből.

21/2020. (VII.30) önkormányzati határozat

Tárgy: Településrendezési eszközök teljes felülvizsgálata

Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy Kistokaj Község Településrendezési eszközeinek teljes felülvizsgálatát rendeli el.

A felülvizsgálathoz szükséges bruttó 11.000.000 Ft költségvetési fedezetet az önkormányzat 2020. évi költségvetésében a tartalékalap terhére biztosítja. A településrendezési eszközök felülvizsgálata tekintetében egyetért azzal, hogy a tervezési feladatokkal a MŰÉPÍTÉSZ Kft-t (3525 Miskolc, Déryné u. 25.) bízza meg az önkormányzat. A képviselő-testület a költségvetés módosítását rendeletben szabályozza a költségvetési rendelet II. számú módosításával. A szükséges előkészítő eljárások lebonyolítására és szerződések, okiratok aláírására felhatalmazza a polgármestert

Határidő: azonnal Felelős: Polgármester

Bernáth József sk. Dr. Zalkadi Adrienn sk. polgármester jegyző

Kiadmány hiteléül: Dr. Zalkadi Adrienn jegyző

45

2. sz. melléklet Főépítészi feljegyzés Kistokaj község településrendezési eszközeinek készítéséhez

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója Települési főépítészi feljegyzés

Kistokaj község településfejlesztési és - rendezési eszközei felülvizsgálatához

I. Előzmény:

I.1. A települési önkormányzat - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatának eleget téve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) szerint „az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között – településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. A feladat teljesítése keretében - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) előírásra figyelemmel - elkészítteti településfejlesztési és -rendezési dokumentumait.

I.2. Kistokaj község a korábbi években eleget tett a fenti kötelezettségének, így hatályos tárgyi dokumentumai a következők: • 104/2004. (IX.27.) KT. határozat a település-szerkezeti terv elfogadásáról, • 15/2009. (IX.30.) KT. rendelet a helyi építési szabályzatról.

A megalkotásuk és elfogadásuk óta eltelt években azonban a település társadalmi, gazdasági, környezeti állapotában változások következtek be, jelentősen módosultak a magasabb rendű, területrendezési szabályok (pl.: Magyarország és egyes kiemelt térségek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. tv. és végrehajtási rendeletei, illetve BAZ. Megyei Területrendezési Terv elfogadásáról szóló 4/2020. (V.29.) számú BAZ. MK. rendelet), valamint új településfejlesztési szándékok jelentek meg. Szükséges tehát – a Kr. 3. § (1) a)-ban előírt kötelezettségre tekintettel - a hatályos dokumentumok felülvizsgálata.

I.3. A dokumentációk megalapozására és elfogadandó tervezetének elkészítésére– a jogosultságra vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően (az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) – felelős település- és szakági tervezők megbízása szükséges, valamint a véleményezési - jóváhagyási folyamat lefolytatására (a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szakértő települési főépítész felkérése.

II. A készítendő dokumentáció tartalmi igénye

A koncepció és a településrendezési eszközök dokumentációját a hivatkozott Kr. vonatkozó jogszabályi helyei (1.§ a-c), 3.§ (2- 4, 6), 9.§ -14.§, 46/A. §), valamint 1.-6. mellékletei figyelembevételével kell összeállítani, az alábbiak szerint:

II.1. A véleményezésre és elfogadásra kerülő településfejlesztési koncepció a Kr. 2. számú melléklete I. fejezete, illetve a településszerkezeti terv (és leírása) valamint helyi építési szabályzat (és melléklete a szabályozási terv) egységes szerkezetben a Kr. 4. és 5. számú melléklete szerinti tartalommal készüljön.

II.2. A készítésükhöz előírt megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmának kereteit (Kr. 3/A. § (2) bekezdés, 9.§ (6) bekezdés), valamint a településfejlesztési koncepció készítéséhez kötődő előzetes tájékoztatással érintettek körét (Kr. 30. § (2) bekezdés a).pont) az önkormányzati főépítész határozza meg

Javasolt tartalom:

II.2.1./ A megalapozó vizsgálat tekintetében A Kr. 1. számú melléklete 1. Helyzetfeltáró Munkarész szerinti tételek közül az alábbiak kidolgozása feltétlenül szükséges (általános elv, hogy az alpontok össsze vonhatók): az 1.1.- 1.14. pontok terén, értelem szerűen a nem releváns alpontokra (pl.: barnamezős területek, világörökség, nemzeti emlékhely) nem kel kitérni, illetve a más dokumentumban feltárt jellemzők (pl.. településkarakter, műemléki-régészeti védelem) hivatkozhatók, az 1.15.- 1.20. pontok terén, értelem szerűen a nem releváns alpontokra (pl.: kötöttpályás közlekedés, városi klíma) nem kel kitérni, illetve a más dokumentumban feltárt jellemzők (pl.. földtani veszélyek) hivatkozhatók, A Kr. 1. számú melléklete 2. Helyzetelemző, illetve 3. Helyzetelemző Munkarész szerinti tételek kidolgozása szükséges.

II.2.2./ Az alátámasztó javaslat tekintetében A Kr. 3. számú melléklete szerint az alábbiak kidolgozása feltétlenül szükséges: (általános elv, hogy az alpontok össszevonhatók), -1.1-I.2. -2.1-2. -3.1,3,5,7. -4.1-4.. -6. -7. -9. a 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet alapján

II.2.3. Indokolt a településfejlesztési koncepció készítése során az előzetes tájékoztatással érintettek körét a Kr. 9. mellékletében meghatározott körben meghatározni.

Kelt: Kistokaj, 2020. augusztus

Összeállította:

Bernáth Mihály sk. okleveles építészmérnök, okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök BAZ. Megyei Építészkamara tagja : E/TT1/SZTT/TR-05-0010 szakértő főépítész: főépítészi vizsga törzslapszáma: 2/2011 BM

46

3. sz. melléklet A partnerségi egyeztetés értékelése

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója 47

4. sz. melléklet Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett szakhatósági, területi és települési önkormányzati vélemények és értékelésük

Kistokaj község Településfejlesztési Koncepciója

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET KATASZTRÓFAVÉDELMI HATÓSÁGI SZOLGÁLAT

Ügy száma: 35500/9572/2020. ált. (2849/2020.) Tárgy: Kistokaj község településrendezési Ügyintéző: Iván Krisztián eszközeinek felülvizsgálata, előzetes Telefonszám: 46/517-377 tájékoztatási szakasz és környezeti vizsgálat szükségessége Hivatkozási számuk: K/2578/2/2020

Kistokaj Község Polgármestere 3553 Kistokaj, Széchenyi I. utca 43.

Tisztelt Polgármester Úr!

K/2578/2/2020 számú, 2020. november 10-én érkezett megkeresésére – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését figyelembevéve – Kistokaj község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához a következőkről tájékoztatom, ill. hívom fel a figyelmét:

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és a VITUKI által készített, 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a község közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül (érzékenységi kategória a 3. sz. főúttal párhuzamosan, attól keleti irányban kb. 350 m-re húzódó határvonaltól keletre: 2c: „Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.”, a közigazgatási terület említett határvonaltól nyugatra lévő része pedig: 2a: „Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.”).

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1), (2) bekezdése, ill. a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet értelmében a település területén vannak nitrátérzékeny területek, a Kistokaj 059 helyrajzi számú Hejő- malomcsatornától keletre lévő területek nitrátérzékenynek tekinthetők (a hivataluk részéről megküldött külterületi tervlapon a vízfolyás Hejő-patak néven szerepel). A nitrátérzékeny területeken végzett/végezhető tevékenységekre sajátos előírások vonatkoznak (pl. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 6. §: „A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak mezőgazdasági tevékenységét a cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végeznie.”)

Cím: 3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. *: 3501 Miskolc Pf.: 18. Tel.:46/502-962 Hivatali kapu KRID: BKITVH 225276938 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás és ügyintézői telefonos ügyfélfogadás: 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. Tel: 46/517-300 Fax: 46/517-388 Hétfő, szerda 9:00-12:00, 14:00-16:00; Péntek 9:00-12:00 Felhívom a figyelmet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletre, melynek 8. §-a értelmében „(2) Állattartótelep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető: a) külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen, b) vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint, c) külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen. (3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: a) külön jogszabály szerinti vízjárta területeken, b) felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, c) bányatavak 300 méteres parti sávjában. (4) A vízvédelmi hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi adottságok alapján kisebb védőtávolságot is megállapíthat.” Nyilvántartásom szerint a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § (3) b) pontjában előírt 100 m-nél kisebb védőtávolságot a vízvédelmi hatóság ezidáig Kistokaj területére nem állapított meg.

Az EU tagországaiban az Európai Unió új vízpolitikája, a „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK irányelv, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba. A VKI céljainak eléréséhez a vízgyűjtő-gazdálkodási egységek és ezen belül az egyes víztestek azonosítását, az elvégzendő feladatok meghatározásához szükséges állapotfelmérés eredményeit, és az ezek alapján javasolt intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A Kormány a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő- gazdálkodási tervét az 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozatban hirdette ki. Kistokaj közigazgatási területe a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-6. sorszámú „Sajó a Bódvával” megnevezésű tervezési alegység területén helyezkedik el. Az országos és a részvízgyűjtők jelenleg érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási terve, valamint az alegységek terve, továbbá az ezek alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban, ill. a már hivatkozott 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozat mellékletében, amely a Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu) felületéről is letölthető. A településrendezési eszközök módosítása, településfejlesztési eszközök készítése során az érintett tervezési alegységekre, ill. víztestekre vonatkozóan az aktuális vízgyűjtő- gazdálkodási tervben meghatározott feladatokat, intézkedési javaslatokat is figyelembe kell venni.

Víziközművek tekintetében Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek víziközművek szempontjából csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §-ban meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Vízellátó rendszer csak a keletkező szennyvizek elvezetésének egyidejű megoldásával építhető ki, ill. helyezhető üzembe, ide értve a kommunális és az esetleges technológiai jellegű szennyvizeket is. A meglévő víziközművek (vízellátó rendszer, szenny- és csapadékvíz elvezetés) kapacitását és állapotát az esetleg megnövekvő vízigényeket, a keletkező szenny- és csapadékvíz 2 mennyiségeket alapul véve kell felülvizsgálni és a rekonstrukciókat, bővítéseket elő kell irányozni. Elengedhetetlen, hogy az ellátáshoz szükséges szabad kapacitás a víziközműveken rendelkezésre álljon. Az ellátás mennyiségi és minőségi biztonságának növelése érdekében az esetleges bővítéseknél a vízellátó rendszer körösítését javaslom. A hálózat-bővítéseket minden esetben a jelenleg üzemelő rendszerbe történő illeszkedéssel kell kialakítani, a rendszert vezérlő irányítástechnika működtetéséről, összehangolásáról gondoskodni kell.

Azokon a településrészeken, ahol közműves szennyvízcsatorna üzemel, közműpótló létesítését nem támogatom. A vízkészletek védelme érdekében valamennyi, közműves ivóvízzel ellátott ingatlan közműves szennyvízcsatornára történő rákötését célként kell kitűzni. A közcsatornával jelenleg el nem látott területeken csak elválasztott rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezethetők csak el. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató által történő elszállításáról szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatorna kiépítése után az ingatlanokon keletkező szennyvizeket minden esetben az üzemelő csatornára kell vezetni, ezzel egyidejűleg az egyedi szennyvízgyűjtőket szakszerűen fel kell számolni. A szennyvízkezeléssel kapcsolatos települési célkitűzéseket és elvárásokat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 20. §-a alapján készülő települési szennyvízkezelési programban kell rögzíteni. Ipari (technológiai) szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelező a szükséges előtisztító beépítése és üzemeltetése, amelyhez – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (12) bekezdésében foglalt kivételekkel – a vízügyi hatóságtól vízjogi engedélyt kell kérni. A szennyvizek, használt vizek előtisztítása, a (tisztított) szennyvizek elhelyezéséhez, csatornába, valamint felszíni befogadóba történő közvetett vagy közvetlen vezetéséhez a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendeletben és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell betartani és betartatni.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 58. §-ában megfogalmazott feladatoknak megfelelően, a településrendezési eszközök módosítása során figyelemmel kell lenni a vízelvezető rendszerek megfelelő kiépítésére, a vízkárelhárítási feladatok ellátására. A belvizek, nagy csapadékok okozta vízkárok megelőzése érdekében különösen fontos a település egységes vízrendezése, a teljes belterület csapadékvíz elvezető rendszerének folyamatos fejlesztése és fenntartása, ideértve a településnek a külvizek (külterületről érkező vizek) elleni védelmét is. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgt.) 4. § (1) f) pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, továbbá a 16. § (5) b) pontja szerint a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése – kül- és

3 belterületi védőművek építésével – a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása.

Szükségesnek tartom, hogy az alátámasztó munkarészben kiemelten foglalkozzanak a település csapadékvíz elvezetési problémáival, feladataival, megvalósuljon az egyes településrészek csapadékvizeinek megfelelő befogadóba vezetése és azt is, hogy a tervezett módosításokra, területhasználatokra (különösen a lefolyási viszonyok megváltoztatására, új beépítésekre, a burkolt felületek arányának növelésére) csak az érintett településrész egységes és tervszerű vízrendezésébe, vízelvezetéséhez illeszkedve kerülhessen sor. Szükségesnek tartom azt is, hogy az új településrendezési eszközökbe olyan szabályozás kerüljön be, amely alapján területhasznosítás csak a csapadékvizek elvezetésének megoldása esetén, a településrész egységes és tervszerűen megvalósított vízrendezésébe, vízelvezetéséhez illeszkedve valósulhat meg.

Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését előzetesen kell megoldani, terület beépítését csak a vízrendezés megoldása, a vízelvezető rendszer kiépítése után kezdhetik meg. Felhívom a figyelmet, hogy – nyílt árkos vízelvezetés esetén – közlekedési területek, utak mellett a csapadékvíz elvezető árkok kiépítéséhez is biztosítani kell a területet. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 49. § (1) bek. szerint a vízfolyások, csatornák medrének, valamint műtárgyainak kiépítési mértékét a) belterületen és a kiemelt jelentőségű létesítmények környezetében 1–3%-os b) külterületen a veszélyeztetett értékek, valamint az elöntéssel veszélyeztetett terület a területhasználat, illetve az érintettek igényének figyelembevételével legfeljebb 10%-os előfordulási valószínűségű vízhozam levezetésére kell méretezni.

Vizenyős, magas talajvízállású, fakadóvizes területen nem lehet új telekosztásokat végezni, a domborzat figyelembevételével a település magasabban fekvő, sík részeit javaslom inkább beépíteni, ott, ahol az ingatlanokat, épületeket az árvizek, belvizek és a nagy, esetenként extrém csapadékokból származó helyi vízkárok sem veszélyeztetik. Az esetleges vízkárok elkerülése érdekében az épületek padlószintjét minden esetben célszerű a természetes terepszintből a szükséges mértékben kiemelni.

Vízfolyások, tavak parti sávját a település teljes területén biztosítani kell. A parti sáv szélességét a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. §-a határozza meg. Szorgalmazom, hogy a vízfolyások mellett a jelentősebb vízelvezető csatornákat, árkokat is beépítésre nem szánt, vízgazdálkodási területbe sorolják. Felhívom a figyelmet, hogy az OTÉK 30. § (1) bekezdése határozza meg azokat a területeket, amelyek „Vízgazdálkodási terület” területfelhasználási egységbe sorolhatók. Szükségesnek tartom, hogy településrendezési eszközeikben a vízfolyásokat teljes hosszban, a befogadójukig „Vízgazdálkodási terület” területfelhasználási egységbe sorolják (ld. pl. Kistokaj 052 és 077/44 helyrajzi számú ingatlanokat).

Tájékoztatom, hogy az ár- és belvizes területeken történt kártalanítási ügyekben az alábbi problémák merültek fel:  nincsenek vízelvezető árkok vagy kapacitásuk túl kicsi;

4  vízelvezető árkok, aknaszemek folyamatos tisztításának hiánya, elhanyagolása;  átereszek eldugulása, rossz műszaki állapota;  mélyen fekvő területekre kiadott építési engedélyek;  a meglévő víztározók tárolókapacitása kevés, így a nagy mennyiségű és hirtelen jött csapadék tárolása nincs megoldva;  település alacsony fekvése miatti lassú a lefolyás;  bizonyos településrészek terepszintje a közeli folyó árvízi vízszintje alatti fekszik.

A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályokat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza, a szabályozást szintén figyelembe kell venni a településrendezéshez. Tájékoztatom arról is, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 28/A. § (1) bekezdése értelmében „A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).” A vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény fogalmának meghatározását rendre a törvény 1. számú mellékletének 23., 25. és 26. pontja tartalmazza, így vízilétesítménynek minősülnek pl. a csapadék-vízelvezető árkok, csatornák is.

Továbbá felhívom a figyelmét a következőkre:  A nagyvízi mederrel és a rendszeresen belvízjárta területekkel kapcsolatban a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklet 9c. pontja alapján területi vízügyi igazgatási szervként a területi vízügyi igazgatási szerv (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) ad tájékoztatást.  A településrendezési eszközök módosítására a területi vízügyi igazgatási szerv (Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság) véleményének figyelembevételével kerülhet sor.  A településszerkezeti tervben jelölt belvízjárta / belvízzel veszélyeztetett / fakadóvizes területeken, illetve a vízügyi igazgatóság által belvízjárta területként megjelölt területeken a vízügyi igazgatási szervvel egyeztetni kell a beépítés feltételeiről.

Tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi szempontból (általánosságban):

A településrendezési eszközök készítéséhez a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.), a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.), továbbá az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ), az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.), a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012 (XII.11.) BM rendelet, az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet tűz- és polgári védelmi

5 vonatkozású előírásait és az idevonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakat érvényre kell juttatni, kiemelt figyelemmel az alábbiakra:  A vízigény számításánál az oltóvíz igényt is figyelembe kell venni. A Ttv. 29. § (1)-(2) bekezdés szerint a településen az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. A tűzoltó vízforrások telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. A kijelölt területen a legnagyobb (mértékadó) tűzszakasz alapterülete alapján az OTSZ 72. § (1) bekezdésében, ill. 8. melléklet 1. táblázata szerint előírt oltóvíz intenzitást kell biztosítani. Az oltóvízszükséglet tervezésénél figyelembe kell venni továbbá az OTSZ 74. § - 78. §-ában meghatározottakat is. Az OTSZ 75. § (1) bekezdése értelmében vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani az oltóvizet.  Amennyiben a fúrt kutat létesítenek, a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet szerinti gáztartalom vizsgálatot szükséges elvégezni.  A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/E. §-a alapján ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – B vagy C gázfokozatba tartozik, a területi vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvédelmi hatósági feladatkörében megvizsgálja a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést és annak feltételeit is.  A szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb sem a telepítési távolságnál, sem az OTSZ szerint meghatározott tűztávolságnál. Tűztávolságok tekintetében az OTSZ 18. §-ában leírtakat kell alkalmazni a Korm. r. 6. melléklet 7. pontja szerint; vagyis:  közepes és magas mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,  alacsony mértékadó kockázati osztályba tartozó . lakó- és üdülőépület, . nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, . összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület . esetén,  nagyon alacsony mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek . az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, . az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2,  megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló . rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, . kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, ha az OTSZ szerinti állvány jellegű építmény és több mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas és nettó alapterülete 20 m2-t meghaladja.  A tűzoltó egységek beavatkozását biztosító tűzoltási felvonulási terület és tűzoltási út tekintetében be kell tartani az OTSZ 65. § – 70. §-ának és a 193. § (2) bekezdésének előírásait.  A Ttv. 5. § (4) bekezdés, 28. §, valamint a 29. § (1) és (3) bekezdés pontjait érvényesítve biztosítani kell a tűzoltásra és műszaki mentésre vonatkozó közszolgálati feladat ellátásának feltételeit.

6  A térségre jellemző, nagyszámú szabadtéri tüzek visszaszorítására a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a alapján a levegővédelmi követelményeket a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során érvényesíteni kell. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályoknak meg kell jelennie az önkormányzat rendeleteiben.

Javaslom a földtanilag veszélyes területek felmérését és feltüntetését a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban, továbbá az olyan területeken történő építés megtiltását, ahol part- és löszfal, vagy egyéb tömegmozgással lehet számolni az alábbiak miatt:  alábányászott terület  regionális süllyedés  alápincézett terület  rétegcsúszás  barlang  rézsűhámlás, rézsűcsúszás,  épített fal omlása  sárfolyás  feltöltött terület  suvadás  futóhomok  szeletes földcsuszamlás, rogyás  gázfeláramlás  talajfolyósodás  hányómozgás, zagytározók  térfogatváltozó agyag  háttérsugárzás  törmelékcsúszás  kőfolyás,  tőzeg terület  kúszás  vízszintváltozás  omlás  egyéb, emberi tevékenység által  regionális emelkedés kiváltott, a földtani környezetet érintő katasztrófák

A település polgármesterének a településrendezési eszközök felülvizsgálata, módosítása, új ipari beruházás alkalmával figyelemmel kell kísérni a település katasztrófavédelmi besorolását a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 21. § (2) bek. alapján „A település polgármestere – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével – a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének.”

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a tervezett módosításokkal összefüggő környezeti értékeléssel kapcsolatban véleményem a következő :

A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II.1.d) pontja alapján jelen eljárásban igazgatóságom „a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére kiterjedően”, II.2.k) pontja alapján pedig a „súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően” vesz részt.

A tervezett területhasználatok alapján igazgatóságomnak a Korm. rendelet 3. számú mellékletében rögzített szakterületeit érintő jelentős környezeti hatás nem várható, ezért a környezeti vizsgálatot a jogszabályban előírt tematikával megfelelőnek tartom.

A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben az

7 adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek között a katasztrófavédelmi igazgatóság nem szerepel (ill. a vízügyi, vízvédelmi hatóság sem), a 14. melléklet az igazgatóság számára adatszolgáltatási témakört, szakterületet nem állapít meg.

Kelt: Miskolcon, az elektronikus aláírás dátuma szerint Lipták Attila tűzoltó dandártábornok tűzoltósági tanácsos megyei igazgató helyett és nevében dr. Csapó Zoltán katasztrófavédelmi hatósági szolgálatvezető-helyettes

Kapják: 1. Címzett 2. Iratokhoz

8

Bernáth József úr Iktatószám: BP/0801/00660-3/2020. részére Ügyintéző: Bánhidi Viktória Telefonszám: +36 1 815 9633 Kistokaj Község Önkormányzat Polgármestere Tárgy: Kistokaj község településfejlesztési és Kistokaj rendezési eszközök Széchenyi u. 43. felülvizsgálata előzetes 3553 tájékoztatási – adatkérési szakasz és környezeti értékelés

Ez a levél kizárólag elektronikus úton kerül megküldésre (KRID: 346904756)!

Tisztelt Polgármester Úr!

Kistokaj község településrendezési eszközeinek módosításával kapcsolatos K/2578/2/2020. számú, 2020. november 6-án kelt megkeresésére a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az alábbi véleményt adom. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján: - A 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza szakasz rekonstrukciója érinti a település közigazgatási területét. A módosításokkal kapcsolatos egyéb észrevételek. A tervezés során figyelembe kell venni Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény előírásait, valamint összhangban kell lenni az elfogadott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel. A településrendezési tervek kötelező, alátámasztó közúti közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeit az e-UT 02.01.41 számú Útügyi Műszaki Előírás határozza meg. A közlekedési javaslat készítése során a közutak tervezésére vonatkozó e-UT 03.01.11 számú Útügyi Műszaki Előírást is be kell tartani. A közlekedési javaslat célja az, hogy a közlekedési létesítményekre vonatkozó tervezett műszaki paraméterek (pl. a közutak, vasutak elhelyezésére biztosítandó építési terület szélessége) beépítésre kerüljenek a szerkezeti tervbe, a szabályozási tervbe és a helyi építési szabályzatba. A rendezési tervben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben és a „Közutak tervezése” e-UT 03.01.11 számú Útügyi Műszaki Előírásban foglaltaknak, valamint összhangban legyenek a kiszolgálandó területi igényekkel, a védett vagy védelemre javasolt területekre vonatkozó szabályozásokkal, a térségre vonatkoztatott környezetvédelmi előírásokkal.

Gyorsforgalmi Útügyi Osztály 1138 Budapest, Váci út 188. – 1387 Budapest Pf.: 1007 – Telefon: +36 (1) 474-1770 – Fax: +36 (1) 331-9917 KRID: 645240704 – E-mail: [email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

- 2 -

A tervezés során az utak és csomópontok helyigényét a távlati forgalmi igények alapján kell meghatározni. Figyelembe kell venni a szükséges keresztmetszeti elemeket (forgalmi sávok, parkolósávok, járdák, gyalogút, padkák, rézsűk, kerékpársávok, kerékpárút, elválasztó sáv, zöldsáv, forgalom elöl elzárt terület stb.), a közművek elhelyezését, valamint a vízelvezetés és az esetlegesen szükséges környezetvédelmi berendezések helyigényét is. A keresztmetszeti méretezést azon meglévő utak esetében is el kell végezni, melyeket magasabb kategóriába sorolnak, vagy új funkciókat terveznek (új kerékpárút vagy kerékpársávok, várakozósáv, párhuzamos szervizút kialakítása, zöldsávok vagy fasorok telepítése stb.). Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” e-UT 03.03.21 számú és a „Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása” e-UT 03.02.21 számú Útügyi Műszaki Előírásban foglaltakat. A közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. § (1) bekezdése szerint: „A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.” A Kkt. 12. § (3) bekezdés szerint: „A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett – a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül – nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzések-kel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. (3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével, b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével. (3b) Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefon- oszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére. (3c) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. (3d) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén

Gyorsforgalmi Útügyi Osztály 1138 Budapest, Váci út 188. – 1387 Budapest Pf.: 1007 – Telefon: +36 (1) 474-1770 – Fax: +36 (1) 331-9917 KRID: 645240704 – E-mail: [email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

- 3 -

a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti település- képi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat, b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül, c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie, d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges. (3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyag- töltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.” A tervezés során a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 38. §-ában rögzített védősávot (biztonsági övezetet) biztosítani kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedésbiztonsági szempontokra, a fejlesztések tervezésénél, megvalósításánál elsőbbséget kell, hogy élvezzenek azok a beruházások, amelyekkel a személysérüléses balesetek, balesetveszélyes helyzetek előzhetőek meg. Tájékoztatom továbbá, hogy az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, illetve annak 3. számú melléklete a terv, illetve program megvalósítása során várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése kérdésében a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály részére közreműködési hatáskört nem állapít meg. Érintett államigazgatási szervként fenti véleményemet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdése alapján, a rendelet 9. melléklet 12. pontja szerinti véleményezési jogkörömben adtam. Fenti véleményem kialakítása során a hivatkozott Korm. rendelet 37. § (5) bekezdése szerinti ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási- és kezelő szerveket – NIF Zrt., Magyar Közút NZrt. – megkeresését nem tartottam szükségesnek.

Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint

Tisztelettel:

dr. Sára Botond kormánymegbízott nevében és megbízásából: Bognár Géza osztályvezető

Gyorsforgalmi Útügyi Osztály 1138 Budapest, Váci út 188. – 1387 Budapest Pf.: 1007 – Telefon: +36 (1) 474-1770 – Fax: +36 (1) 331-9917 KRID: 645240704 – E-mail: [email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI LÉGÜGYI F Ő OSZTÁLY mint katonai légügyi hatóság 1055 Budapest, Balaton utca 7-11. • Postacím: 1885 Budapest Pf. 25 Telefon: +36 (1) 474-1469 • HM 21-670 • Fax: +36 (1) 474-1404 • HM 21-685 E-mail: [email protected] • Hivatali Kapu: Honvédelmi Minisztérium – EIR

Nyt. szám: 10121-3/2020/h sz. példány Hiv. szám: K/2578/2/2020

Bernáth József Kistokaj Község Polgármestere részére Kistokaj

Tárgy: Előzetes tájékoztatás és adatszolgáltatás településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök készítéséhez

Tisztelt Polgármester Úr!

A K/2578/2/2020 ügyiratszámú megkeresésére Kistokaj Község településfejlesztési koncepciójának és településrendezési eszközeinek készítése tárgyában az alábbiakról tájékoztatom: 1. Az adott területre vonatkozólag különös követelményeket, a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszközök tartalmi követelményeivel kapcsolatos különös elvárásokat és az adott területet érintő ágazati elhatározást nem fogalmazok meg. 2. A rendezési feladat ellátásához szükséges adatot nem tartok indokoltnak szolgáltatni. 3. Kistokaj Község az állami célú légiközlekedés tekintetében légiközlekedéssel közvetlenül nem érintett, tekintettel arra, hogy az adott terület az állami repülések céljára szolgáló repülőterek (beleértve a közös felhasználású repülőtereket is) vagy az állami célú repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén kívül van, és hogy az adott terület az állami repülések céljára szolgáló repülőterek telekhatárától mért 15 kilométernél nagyobb távolságban van. Az érintett terület ugyanakkor az állami célú légiközlekedés tekintetében légiközlekedéssel közvetve érintett, tekintettel arra, hogy egyes – így különösen a beépítésre szánt területen a 100 méternél, beépítésre nem szánt területen az 50 méternél magasabb – építmények az állami célú légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik. Az ilyen építmények állami célú légiközlekedésre gyakorolt hatását a katonai légügyi hatóság az építmények építésügyi hatósági eljárásaiban, jogszabályban meghatározott szakhatóságként vizsgálja. 4. Az eljárás további szakaszaiban nem kívánok részt venni. Tájékoztatom Polgármester urat, hogy előzetes tájékoztatásomat és adatszolgáltatásomat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 30. § (3) bekezdésére, 37. § (4) bekezdésére és 9. melléklete táblázata 14. sorának b) pontjára figyelemmel, a katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ban kijelölt illetékességi területemen eljárva adtam meg. 2

Tájékoztatom tisztelt Polgármester urat, hogy előzetes tájékoztatásom és adatszolgáltatásom nem minősül a Kormányrendelet 9. melléklete táblázatának 20. sorában meghatározott honvédelemért felelős miniszter, mint államigazgatási szerv előzetes tájékoztatásának vagy adatszolgáltatásának.

Budapest, időbélyeg szerint.

Tisztelettel:

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nevében és megbízásából:

Halászné dr. Tóth Alexandra ezredes főosztályvezető

Készült: 2 példányban Egy példány: 1 lap Ügyintéző (tel.): Csáder Zsuzsanna főhadnagy. (Tel.: +36 1 474 1218; E-mail: [email protected]) Kapják: 1. sz. pld.: Kistokaj Község Önkormányzata (Hivatali Kapun továbbítva) 2. sz. pld.: Irattár 3

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI LÉGÜGYI F Ő OSZTÁLY mint katonai légügyi hatóság

E-ALÁÍRÓÍV

ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI FŐOSZTÁLY

Bernáth József polgármester

Kistokaj Község Önkormányzata

3553 Kistokaj Széchenyi u. 43. Iktatószám: BP/1006/00454-2/2020. Ügyintéző: Bozóki-Ernyey Katalin Telefonszám: 0620-2284-144

E-mail: [email protected] Tárgy: Kistokaj Község teljes területére vonatkozó új településrendezési eszközök készítéséhez kapcsolódó környezeti értékelés tematikája Hiv. szám: K/2578/2/2020. Ügyintézőjük: Bernáth Mihály mb. főépítész

Tisztelt Polgármester Úr!

A fent megjelölt tárgyban és számon küldött megkeresésükre az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a készítendő környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból nyilatkozom, hogy

a környezeti értékelés tematikája a 2/2005. (I. 11.) Korm. rend. 4. számú mellékletének 3.6.1.1. pontjában előírtaknak megfelelően ki kell terjedjen a kulturális (műemléki és régészeti) örökségre.

Ezúton nyilatkozom, hogy a további eljárásokban részt kívánok venni és az elkészült környezeti értékelést – ügyszámunkra hivatkozással – kérem véleményezésre megküldeni.

Tájékoztatom, hogy a régészeti lelőhelyekkel és a műemléki értékekkel kapcsolatban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklet 17. pontja alapján az adatszolgáltató szerv a megyei örökségvédelmi hatóság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Örökségvédelmi Osztály, 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11.).

Felhívom a figyelmét továbbá, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 85/A. § (1) bekezdése szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. (2) Az örökségvédelmi

2 hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket.

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rend.) 84. § (1) bekezdése szerint a települési örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz és a településképi rendelet készíttetője köteles gondoskodni. A (2) bekezdés b) pontja szerint az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult a helyi építési szabályzat kidolgozása során, a gyűjtőterületén érintett régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, amely az újonnan beépítésre szánt területnek kijelölt terület terepbejárását térítésmentesen, 60 feltárásra alkalmas nap alatt végzi el. Az örökségvédelmi hatástanulmány részleteit a Korm.rend. 83. és 84. paragrafusai szabályozzák részletesen.

Budapest, dátum: digitális aláírás szerint

Tisztelettel: Dr. Sára Botond kormánymegbízott megbízásából:

dr. Zelenyánszki Éva osztályvezető

Erről értesül: 1. Címzett Iktatószám: BO/25/00216-1/2021 Tárgy: Kistokaj község településfejlesztési és Ügyintéző: dr. Gyüker Tünde/Szalacsi Klára rendezési eszközök felülvizsgálata előzetes Telefon: 06/46 795 713 tájékoztatási szakasz – előzetes 06/46 795 782 adatszolgáltatás E-mail: [email protected] Hivatkozási szám: K/2578/2/2020 Melléklet: digitális adatszolgáltatás

Bernáth József polgármester részére

Kistokaj Község Önkormányzata Kistokaj Széchenyi u. 43. 3553

Tisztelt Polgármester úr!

Hivatkozott megkeresésére a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42 § (5) bekezdés értelmében az alábbi előzetes adatszolgáltatást nyújtom:

A környezeti vizsgálattal összefüggő eljárásban az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. mellékletben foglaltak alapján a kulturális örökség (műemlékvédelem és régészet) védelmére kiterjedően Budapest Főváros Kormányhivatala vesz részt, abban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, mint I. fokú örökségvédelmi hatóság hatáskörrel nem rendelkezik.

A hivatkozott számú megkeresésben foglaltak szerint a felülvizsgálattal érintett terület a település teljes közigazgatási területe az alábbi módon:

 1., 2., 3. jelű területek: lakó területi fejlesztések  4., 5. 6.,14. jelű területek: intézmény területi fejlesztés  7., 16. jelű területek: üdülő területi fejlesztés, a tó környezetének fejlesztése  8., 9. jelű területek: gazdasági területi fejlesztés  10. jelű terület: szabadidő területi fejlesztés  11, 12. jelű területek: zöldterületi fejlesztés  13. jelű terület: közlekedési fejlesztés  15. jelű terület: korábbi zöldterületi fejlesztés törlése, mezőgazdasági területté történő visszaalakítása.

Építésügyi és Örökségvédelmi Fő osztály Örökségvédelmi Osztály 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. Telefon: 06/46 795 713, e-mail: [email protected] 2

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 85/A. § (1) bekezdése alapján „Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.”

Megállapítom, hogy az 1., 2., 3. jelű lakóterületi fejlesztésekre, a 8., 9. jelű gazdasági területi fejlesztésre, valamint a 7.,16. jelű üdülőterületi fejlesztésre vonatkozóan örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítése szükséges. A fejlesztési területek esetében az alábbi régészeti lelőhelyek érintettsége állapítható meg az örökségvédelmi nyilvántartás szerint: Kistokaj- Gerenda (azonosító száma: 16016), Kistokaj- Homokbánya (a. sz.: 16017), Kistokaj- Diószeg (86933). A régészeti örökség felmérése és az érintettség mértékének pontosítása segíti a fejlesztési területeken elhelyezésre kerülő létesítmények tervezését.

A hatástanulmánnyal kapcsolatban részletes iránymutatást a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet (Kr.) 83-84. § és 14. melléklete ad. A Kr. 83. § (1) bekezdés a) pontja alapján az örökségvédelmi hatástanulmányt a Kötv. 85/A. §-ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében, települési örökségvédelmi hatástanulmányként a Kr. 14. melléklet szerinti tartalommal, a Kr. 83. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján kell elkészíttetni, terepbejárás alkalmazásával. A terepbejárásra lehetőség szerint olyan időpontot célszerű választani, amikor a növénytakaró nem fedi el teljesen a földfelszínt, és ezzel lehetővé teszi a talajfelszín érdemi megfigyelését. A kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi és légifotón alapuló, valamint szakirodalmi adatok értékelésére is.

Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének elkészítésére jogosultak körét a Kr. 84. § (2) bekezdés a)-b) pontja határozza meg. Ennek alapján az elkészítésére jogosult: a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő, valamint „a helyi építési szabályzat kidolgozása során a gyűjtőterületén érintett régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, amely az újonnan beépítésre szánt területnek kijelölt terület terepbejárását térítésmentesen, 60 feltárásra alkalmas nap alatt végzi el”.

A Kötv. 85/A. § (2) bekezdése alapján az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. A hatástanulmány eredményét a Helyi Építési Szabályzatba és a Települési Arculati Kézikönyvbe át kell vezetni, a szerkezeti-, és szabályozási tervlapokon a védendő építészeti emlékeket és a régészeti lelőhelyeket (régészeti érdekű területeket) jelölni szükséges.

Tájékoztatom, hogy a jelen levélhez mellékelt digitális adatállomány alapján a közhiteles hatósági nyilvántartás adatait a Helyi Építési Szabályzatba és a Települési Arculati Kézikönyvbe át kell vezetni, a szerkezeti-, és szabályozási tervlapokon a régészeti lelőhelyeket (régészeti érdekű területet) jelenleg ismert kiterjedésükkel jelölni szükséges. A régészeti lelőhelyek és a műemlékileg védett ingatlanok közhiteles hatósági nyilvántartása (IVO) szerint a település területén ismert, védelemmel érintett ingatlanokra vonatkozó, a Borsod-Abaúj- 3

Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya által hozzáférhető adatállomány elektronikus formában küldöm meg a [email protected] e-mail-címre.

Tájékoztatásként felhívom a figyelmet az alábbiakra:

A Kötv. 7. § 20. pontja értelmében a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt, a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy azon közérdekű célú, földmunkával járó beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek, nagyberuházásnak minősül.

Ezekben az esetekben a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése értelmében a beruházónak a teljes beruházási területre vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetnie, amelyet majd a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelnie, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár, vagy szakhatóságként, vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.

A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése, valamint a Kr. 3. § (3) bekezdése alapján az ERD-t a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (1113 Budapest, Daróci út 3., tel.: 06-1-430-6000) készíti el.

A teljes bekerülési költség vonatkozásában a Kötv. 23/F. § (4) bekezdése irányadó, amelynek értelmében a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában – tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására – a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege.

Kérem, hogy a tervezet összeállítása során fentiek figyelembe vételével szíveskedjenek eljárni.

Miskolc, 2021. január 18.

Dr. Alakszai Zoltán kormánymegbízott nevében és megbízásából

Erdeiné Gadó Helga főosztályvezető

A BO /25 A BO/25 /0021 6 -1/2021 iktatószámú levelet hivatali kapun és e-mailben kapja: Kistokaj Község Önkormányzata, Bernáth József polgármester (3553 Kistokaj, Széchenyi út 43., e-mail- cím: [email protected]) Irattár

Az előzetes tájékoztatási szakaszban beérkezett, államigazgatási szervek által küldött észrevételek, adatszolgáltatások, szakmai vélemények értékelése

VÉLEMÉNYEZŐ VÉLEMÉNY, TERVEZŐI/FŐÉPÍTÉSZI SZERV ADATSZOLGÁLTATÁS VÁLASZ 1. Borsod-Abaúj- A tervkészítés közben alkalmazandó Zemplén Megyei jogszabályok, lépések ismertetése Kormányhivatal megküldésre került. Kormánymegbízotti Kabinet A jogszabályoknak megfelelően Állami Főépítész környezeti vizsgálat lefolytatása a teljes felülvizsgálat esetén kötelező. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

4. Bükki Nemzeti Park Digitális rajzi adatszolgáltatást Igazgatóság küldtek az országos ökológiai hálózat elemeiről ill. a tájképvédelmi övezet lehatárolásáról, a növénytelepítésre javasolt fajok listájáról ill. a növény tiltólistáról. Előzetes tájékoztatás: − Kistokaj közigazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület nem fordul elő. − Kistokaj területét: − Natura 2000 terület nem érinti. − az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete által érintett (lásd adatszolgáltatást). − magas természeti értékű területekkel nem érintett. − A tájképvédelmi terület övezetként kijelölt területek lehatárolását megküldték.

A további megkeresések esetében a változásokat tartalmazó tervdokumentációt shp vagy dxf kiterjesztésű fájlként is kérik megküldeni az Igazgatóság részére.

Javasolják csökkenteni az újonnan kijelölésre tervezett gazdasági területek arányát az M30 autópálya térségében.

A fejlesztési területek esetében a Hejő- patak mellett, annak partvonalától min. 20 m széles védőtávolság kijelölését kérik épületek és építmények elhelyezésének tilalmával.

Környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező.

5. Borsod-Abaúj- A felszín alatti vizek Zemplén Megyei 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet Katasztrófavédelmi 2. sz. melléklete és a VITUKI által Igazgatóság készített, 1:100.000 méretarányú Igazgató-helyettesi szennyeződés érzékenységi térkép Szervezet alapján a község közigazgatási Katasztrófavédelmi területe a felszín alatti víz állapota Hatósági Szolgálat szempontjából érzékeny területnek minősül (érzékenységi kategória a 3. sz főúttal párhuzamosan, attól keleti irányban kb. 350 m-re húzódó határvonaltól keletre: 2c: Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található, a közigazgatási terület említett határvonalától nyugatra levő része pedig: 2a: Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.

A településrendezési eszközök készítése során az aktuális vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározott feladatokat, intézkedési javaslatokat is figyelembe kell venni.

Szükséges a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálatához készülő alátámasztó munkarészben a település csapadékvíz elvezetési problémáival, feladataival való kiemelt foglalkozás. A településrendezési eszközökbe olyan szabályozásnak kell bekerülnie, amely alapján a területhasznosítás csak a csapadékvizek elvezetésének megoldása esetén valósulhat meg. Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését előzetesen meg kell oldani.

Vízfolyások, tavak parti sávját a település teljes területén biztosítani kell. A vízfolyások mellett a jelentősebb vízelvezető csatornákat, árkokat is beépítésre nem szánt, vízgazdálkodási területbe kell besorolni. (052 és 077/44. hrsz.)

Vizenyős, magas talajvízállású, fakadóvizes területen nem lehet új telekosztásokat végezni, a domborzat figyelembevételével a település magasabban fekvő, sík részeit javasolt beépíteni.

6. Országos Vízügyi Választ nem küldött. Főigazgatóság

7. Észak-magyarországi A település területe nem sorolható Vízügyi Igazgatóság rendszeresen belvízjárta területek közé, nem tartozik belvízi öblözetbe, de egyes településrészeken a magas talajvíz problémát jelent. Kistokaj területén folyik keresztül a Hejő-patak. A vízfolyás befogadója a Hejő-Szarda övcsatorna. Vízgyűjtő területe síkvidéki jellegű, kevés erdővel borított, főként mezőgazdasági művelésre hasznosított., jó, közepesen kötött talajú terület. A vízgyűjtő nagysága 91,1 km2.

A település közigazgatási területe felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőidomát, védőterületét nem érinti, illetve felszíni ivóvízbázis kijelölt védőterületén sincs rajta.

Kistokaj község területe − nem érintett a „Kiemeleten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete” által − nem érintett a „Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete” által

A településen kiépített ivóvíz és szennyvíz közmű üzemel. A vízvezeték hálózat és a szennyvízcsatorna rendszer üzemeltetője a Borsodvíz Vízművek Zrt.

Követelmények: − A Hejő-patak és a Hejő- Malomárok 83/2004.(III.14.) Kormányrendeletben előírt 3,0 méteres parti sávjait szabadon kell hagyni a karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezeken a területeken állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fás szárú növények telepítése tilos. − A települést érintő vízfolyásokat, valamint a 83/2004.(III.14.) Kormányrendeletben biztosított parti sávjaikat vízgazdálkodási, vízügyi területként kell feltüntetni a településrendezési tervben. − Vízfolyások menti területek esetleges telekosztásának, valamint új lakó vagy egyéb célú beépítésének előfeltételéül kell szabni a felszíni vízfolyások, patakok Q1-3 %-os mértékadó vízhozamra történő kiépítését, mederrendezését. − Új lakó vagy egyéb célú ingatlanok kiosztásának, valamint beépítésének előfeltételéül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetésének a megoldását. − Az újonnan kialakításra kerülő és más szennyvíz rácsatlakozás nélküli ingatlanok esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben műszakilag lehetséges, a meglevő közműhálózatra történő csatlakozással biztosítani kell. − A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírásait. Szükség esetén gondoskodni kell az ipari jellegű szennyvizek megfelelő fokú előtisztításáról.

8. B.-A.-Z. Megyei A településfejlesztés, és -rendezés Katasztrófavédelmi során figyelembe veendő Igazgatóság jogszabályok és tartalmi szempontok ismertetését megküldték. 9. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

10. Budapest Főváros A tervkészítés közben alkalmazandó Kormányhivatala jogszabályok, lépések ismertetése Országos Közúti és megküldésre került. Hajózási Hatósági Főosztály A 80. és a 100c. sz. vasútvonalak, Gyorsforgalmi Útügyi Rákos-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza Osztály szakasz rekonstrukciója érinti a település közigazgatási területét.

11. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály

12. Innovációs és . Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály

13. Honvédelmi Az adott területre vonatkozólag Minisztérium Állami különös követelményeket, , a Légügyi Főosztály településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszközök tartalmi követelményeivel kapcsolatos különös elvárásokat és az adott területet érintő ágazati elhatározást nem fogalmaznak meg.

A további egyeztetési eljárás szakaszban NEM KÍVÁNNAK RÉSZT VENNI.

14. Borsod-Abaúj- A rendezési és szabályozási tervek Zemplén Megyei közlekedési fejezetét egyeztetni kell a Kormányhivatal Magyar Közút Nonprofit Kft., mint az Közlekedési, Műszaki országos közutak kezelőivel Engedélyezési és véleményeztetni kell, mert országos Mérésügyi Főosztály közúthálózatot érint. Véleményüket a Útügyi Osztály Hatóságnak meg kell küldeni.

A tervkészítés közben alkalmazandó jogszabályok, lépések ismertetése megküldésre került.

15. Budapest Főváros A környezeti értékelés szükséges, Kormányhivatala tematikájának ki kell terjednie a Építésügyi és kulturális (műemléki és régészeti) Örökségvédelmi örökségre. Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi hatástanulmányt Örökségvédelmi kell készíteni a település Koordinációs Osztály településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során.

16. Borsod-Abaúj- Örökségvédelmi hatástanulmány Zemplén Megyei régészeti munkarészének elkészítése Kormányhivatal szükséges. Építésügyi és A hatástanulmány eredményét a Helyi Örökségvédelmi Építési Szabályzatban és a Települési Főosztály Arculati Kézikönyvben át kell vezetni, a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon a régészeti lelőhelyeket (régészeti érdekű terület) jelenleg ismert kiterjedésükkel jelölni szükséges. A település területén ismert, védelemmel érintett ingatlanokra vonatkozó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya által hozzáférhető adatállományt elektronikus formában megküldték.

17. B.-A.-Z. Megyei Kistokaj település viszonylatában a Kormányhivatal szántó művelési ág esetén az 1.,2.,3. Földhivatali Főosztály osztályú, legelő művelési ág esetén a 3. minőségű osztályú, rét művelési ág esetén a 4.,5. minőségi osztályú termőföld minősül átlagostól jobb minőségűnek.

Prioritást kell élveznie a mezőgazdasági műveléssel hasznosítható jó minőségű termőföldek védelmének, ezért a tervtávon belüli szükségesnek ítélt lakóterület, valamint ipari- kereskedelmi- szolgáltató létesítmények elhelyezése céljára szükséges területek kijelölését, ha lehetőség van rá, akkor a jelenlegi belterületi határon belül, a még beépítetlen területek felhasználásával javasolt megtervezni. Ha mégis szükséges a külterületi termőföld belterületbe vonása ill. külterületi termőföldek beépítésre szánt területként történő kijelölése, akkor azt a település vonatkozásában átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével javasolt megtervezni.

Kifogásolt fejlesztések – átlagostól jobb minőségű termőföldek igénybevételével: 1., 2., 8. lakóterületi fejlesztés

Környezeti vizsgálat lefolytatását a javasolt tematika alapján kell elkészíteni, kérik annak alátámasztását, hogy a tervezett beruházás/területfelhasználás hasonló körülmények és feltételek esetén a településen átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken miért nem kerülhet sor, ill. miért az erre a célra kijelölt terület a legalkalmasabb a beruházás megvalósításra.

18. B.-A.-Z. Megyei A szomszédos erdőkre a tervezett A szakhatóság nem nyújtott Kormányhivatal beruházás, tevékenység káros hatása adatszolgáltatást a Agrár Főosztály nem feltételezhető, így az erdészeti magasabbrendű tervekben Erdészeti Osztály szakterületet érintően a környezeti szereplő erdőterületek vizsgálat lefolytatása nem pontos lehatárolásáról. szükséges. Ennek érdekében a településrendezési eszközök A további egyeztetési eljárás felülvizsgálatának szakaszban NEM KÍVÁNNAK szakaszában még egy RÉSZT VENNI. megkeresésre kerül majd sor. 19. B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság

20. B.-A.-Z. Megyei A település területén kutatási Kormányhivatal engedéllyel rendelkező cég adatait Közlekedési, Műszaki megküldték. Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály A környezeti vizsgálat elkészíttetése Bányászati Osztály bányászati szakigazgatási szempontból nem indokolt.

A településen felszínmozgást nem tart nyilván.

21. Nemzeti Média- és A tervkészítés közben alkalmazandó Hírközlési Hatóság jogszabályok, lépések ismertetése Miskolci Hatósági megküldésre került. Iroda

22. Országos Atomenergia Hivatal

23. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 24. Mályi Község A 3. sz. főút melletti, a jelenleg is Önkormányzata hatályos településrendezési eszközökben szereplő gazdasági fejlesztési területekkel kapcsolatosan az alábbi észrevételt teszik: - A tervezett iparterület kiszolgálása részben a 3603. sz. Kistokaj-Sajópetri összekötő útról lehetséges, amelynek érintett szakasza Mályi Község közigazgatási területén fut és az Önkormányzat tulajdonát képezi. Kérik az út műszaki és forgalomtechnikai paramétereinek felülvizsgálatát és fejlesztési igény esetén tervezői egyeztetést annak Mályi Község településrendezési Eszközeire gyakorolt hatásáról. - Mályi Község Önkormányzatának beruházásában folyamatban van a Mályi és Miskolc közötti kerékpárút megvalósítása. A létesítmény a 3. sz. főúttal párhuzamosan fut, így Kistokaj Község közigazgatási területét is érinti. A felülvizsgálat során kérik a kerékpárút helyigényét biztosítani. - A Mályi község területén és a Kistokaj község területén levő vasúti átjárók közötti, földútként kijárt összeköttetés közlekedési területként való kiszabályozásának lehetőségét kérik megvizsgálni, hogy havária esetén a mályi üdülőterület egyetlen megközelítési lehetősége kiváltható legyen.

Az előzetes tájékoztatási szakaszban a megkeresésre VÁLASZT NEM KÜLDÖTT: − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály − Országos Vízügyi Főigazgatóság − B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály − Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály − Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály − B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság − Országos Atomenergia Hivatal − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat − Miskolc MJV Önkormányzata − Sajópetri Község Önkormányzata − Sajólád Község Önkormányzata

Az egyeztetési eljárásban NEM KÍVÁN RÉSZTVENNI: − Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrár Főosztály Erdészeti Osztály

A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése: − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – felszíni vízminőség-védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület – választ nem küldött − Bükki Nemzeti Park Igazgatósága – az adatszolgáltatást teljesítette − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat – felszíni és felszín alatti vízminőség- védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, vízvédelmi terület, vízbázisvédelmi terület - választ küldött − Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság – nagyvizi meder, rendszeresen belvízjárta terület, közcélú vizilétesítmény, mértékadó árvízszint, vízgyűjtő-gazdálkodási terv – választ küldött − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – műemlék, műemléki terület, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezet, világörökségi terület és világörökség várományos terület – az adatszolgáltatást teljesítette − B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály - termőföld mennyiségi védelme – választ küldött − Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrár Főosztály Erdészeti Osztály – erdőterület rendeltetése és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek – az egyeztetési eljárásban nem kívánnak résztvenni. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának szakaszában még egy megkeresésre kerül majd sor az erdőterületek pontos lehatárolása miatt. − B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Bányászati Osztály – az adatszolgáltatást teljesítette

A 218/2009.(X.6.) Kormányrendelet 14. melléklet szerinti ADATSZOLGÁLTATÁSOK TELJESÜLÉSE: (A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) − Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete – Bükki Nemzeti Park – megküldték − Jó termőhelyi adottságú szántók övezete – Lechner Tudásközpont – megküldték − Erdők övezete - B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály – az egyeztetési eljárásban nem kívánnak részt venni, adatot nem küldtek − Erdőtelepítésre javasolt területek övezete - Lechner Tudásközpont - megküldték − Tájképvédelmi terület övezete – Bükki Nemzeti Park – megküldték