Geotermikus Energia Hasznosítása És Annak Társadalmi Megítélése

Miskolci Egyetem

Műszaki Földtudományi Kar

Földrajz - Geoinformatika Intézet

Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

A geotermikus energia hasznosítása és annak társadalmi megítélése

Mályi-Kistokaj térségében

Diplomamunka

Szerző: Beregi Lívia

Földrajz Alapszak, Történelem Minor

Témavezető: Szalontai Lajos

Tudományos Segédmunkatárs

2014. május 05.

Miskolc, 2014. május 05.

Eredetiségi Nyilatkozat

"Alulírott Beregi Lívia, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a diplomatervet / szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem."

Miskolc, 2014. május.05

...... A hallgató aláírása.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében Tartalomjegyzék I. Bevezetés ...... 3 II. A geotermikus energia ...... 5 2.1. Geotermikus energia fogalma: ...... 5 2.2. Konduktív hőárammal fűtött tárolók: ...... 7 2.3. Termokonvekcióval fűtött tárolók ...... 8 2.4.Geotermikus energia kitermelése: ...... 8 2.5. A geotermikus energia előnyei és hátrányai, jövője ...... 13 2.5.1. Előnyei ...... 13 2.5.2. Hátrányai ...... 14 2.5.3. A geotermikus energia jövője ...... 15 III. A geotermikus energia előfordulása és kihasználtsága ...... 17 3.1. Geotermikus energia a világon ...... 17 3.2. Geotermikus energia Magyarországon ...... 19 3.3. Geotermikus energia hasznosítási módok Magyarországon ...... 19 IV. A vizsgálati terület bemutatása, elhelyezkedése ...... 24 4.1. Természetföldrajzi jellemzők: ...... 24 4.2. Társadalomföldrajzi jellemzők: ...... 27 V. PannErgy: Miskolc - Mályi – Kistokaj projekt ...... 28 VI. A vizsgálat bemutatása ...... 34 6.1. A vizsgálat célja, módszertan: ...... 34 6.2. Hipotézisek: ...... 34 6.3. A vizsgált minta bemutatása: ...... 35 6.4. Adatgyűjtési módszerek: ...... 35 6.5. A vizsgálat bemutatása, eredmények, következtetések: ...... 37 VII. Összegzés ...... 53 Summary ...... 55 VIII. Felhasznált Irodalom ...... 57 IX. Mellékletek ...... 62 1.sz. Melléklet ...... 63 2. sz. Melléklet ...... 70

Napjaink legégetőbb problémája az energiaellátás biztonságának biztosítása. Fosszilis energiahordozóink kimerülőben vannak, ezért a megújuló energiaforrásokra kell helyeznünk nagyobb hangsúlyt. A magyarországi és Európai Uniós energiapolitika is támogatja az ebben az irányban történő törekvéseket.

A kutatás célja, módszertan:

A dolgozatom célja, hogy bemutassam a megújuló energiák közül a geotermikus energiaforrást. Azon belül is, hogy valójában mit is jelent, honnan ered, mire, milyen eljárásokkal használjuk fel, milyen eljárásokkal, hol fordul elő, mik a felhasználásának előnyei és hátrányai. Emellett rá szeretnék világítani, a geotermikus energia fontosságára és jövőjére. A dolgozatom másik célja pedig egy lakossági kérdőíven alapszik, mely során megvizsgáltam, hogy az emberek hallottak-e már róla, mennyire ismerik a geotermikus energiát, vagy szeretnének-e többet tudni ezen energiaforrásról? Háztartásukban befektetnének-e egy esetleges geotermikus beruházásba? Véleményem szerint az emberek többsége hallott a megújuló energiaforrásokról, és elsősorban a nap- vagy szélenergiára gondolnak, fontosnak tartják a környezetvédelmet, gazdaságilag megtérülőnek tartják a háztartásban és településen történő geotermia felhasználását, de pénzt már nem nagyon tudnának ráfordítani. A befektetéseket főleg a központi önkormányzatoktól várják. Igénylik a felvilágosítást a geotermiáról, mert többet szeretnének tudni róla. A kérdőívet több korcsoporttal is kitöltettem, főként a Mályi, és Miskolc környékén élő lakosokkal, ugyanis dolgozatomban kiemelt figyelmet szentelek a PannErgy által megvalósított geotermikus projektnek. Szeretném bemutatni a geotermikus energiában gazdag országokat, nagy hangsúlyt fektetve Magyarországra, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén-megyére, a Mályi, Kistokaj PannErgy beruházásra ahol nemrég kezdte meg működését egy geotermikus fűtőmű. Röviden jellemzem a geotermikus energián belül a konduktív és termokonvekcióval fűtött tárolókat. Bemutatom a geotermikus energia kitermelését, hőszivattyúk használatát és a kutak fajtáit.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében Emellett a geotermia mezőgazdasági, balneológiai, ipari, fűtési célú felhasználását, és a geotermikus energia kitermelésének hátrányait, előnyeit valamint jövőképét. Kérdőíveim többségét elsősorban Mályi, Kistokaj, Miskolc és annak közelében lévő településeken élő emberekkel töltettem ki. Azzal a céllal, hogy megtudjam azt, hogy a geotermikus energia kitermelésének közelében élők mennyire ismerik a geotermiát, érdekli-e őket. Fontosnak tartják-e a környezet megóvását. A kérdőívem elkészítésekor segítséget nyújtott a „Szél- és napenergia, valamint az energetikai célú biomassza hasznosításának éghajlati és társadalmi-gazdasági kérdései a Hernád-völgyben" című, 75794 témaszámú, Debreceni Egyetem által megvalósított, OTKA projekt során lefolytatott kérdőívezés mintája. Dolgozatom írásakor, főként magyar és idegen nyelvű könyveket, folyóiratokat, tanulmány köteteket használtam a szakirodalom feldolgozásakor. Nagy segítséget nyújtott Lukács Gergely Sándor több műve is, illetve Dövényi Zoltán szerkesztette Magyarország Kistájainak Katasztere és Kárpát-Medence Földrajza című könyve. Emellett több neves folyóirat hasznomra vált pl.: Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz, Energiagazdálkodás, Magyar Tudomány, Élet és Tudomány, Világgazdaság, Természet világa stb. Részt vettem egy a geotermikus energiával foglalkozó konferencián, szakmai nyíltnapon, így hasznos információkkal gazdagodtam, az előbb említett megvalósított projekttel kapcsolatosan valamint a technológiai háttérről. Az ábrákat a KSH adatbázisa és a kérdőívek eredményei alapján készítettem el. A dolgozatban szereplő térképeket és a mellékletben található képeket magam készítettem. A szakdolgozat megírása során a Microsoft Office programjait (MS Word, Excel) használtam, a térképek előállítására pedig az ESRI ArcGIS 10.1-es szoftvere szolgált.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

II. A geotermikus energia

A társadalmi, gazdasági igények kielégítésére elengedhetetlen szükségünk van különböző energiaforrások igénybevételére, hasznosítására. Az energiákat két nagy csoportra tudjuk bontani a megújulókra és nem megújulóakra (hagyományos). A fosszilis energiaforrások közé sorolható a kőolaj, földgáz, szén. Az atomenergia részlegesen megújuló energia. Megújuló energiaforrások: nap-, szél-, víz-, geotermikus energia és biomassza.

A megújuló energiaforrások előnyeit, hátrányait hasznosítási lehetőségeit szeretném bemutatni Magyarország szemszögéből, nagyobb figyelmet szentelve a geotermikus energiaforrásnak Mályi-Kistokaj térségében. Magyarország több energiahordozóból is behozatalra szorul, így a „fenntartható és versenyképes energia képviseli az egyik fő társadalmi kihívást, korlátozott az ellátottság és fokozott a globális kereslet” (Dinya L. 2010, p.29). A globálisan elterjedt hagyományos energiatermelési technológiáknak köszönhetően, valamint véleményem szerint is a magyarországi és mályi-kistokaji emberek többsége hagyományos energiaforrásokból nyeri az energiáját (fűtését, elektromos áramot) háztartásában, melyet a kutatásom során igazolni is fogom.

2.1. Geotermikus energia fogalma: A geotermikus energia olyan hőenergia, amit a mélyen fekvő kőzetek tárolnak. Korábban már a bányákban is megfigyelhető volt, hogy a mélységgel együtt a hőmérséklet is nő. A hő a Föld belsejében zajló radioaktív anyagok (pl.: kálium, uránium) bomlásából jön létre a földköpenyben. A szárazföldi kéreg 35-50 km, az óceáni pedig 7-11 km vastag. A földkéregről tudnunk kell, hogy „anyaga nem homogén. A kőzetek hézagtérfogatát valamilyen fluidum tölti ki: túlnyomórészt víz, de szerencsés esetben gőz, kőolaj vagy földgáz is. A földkéreg erre alkalmas helyein a pórusokban vagy repedésekben forró vizet tároló képződmények, geotermikus rezervoárok alakultak ki” (Bobok E.-Tóth A. 2010, p.927). A lyukas, porózus kőzetek rengeteg vizet képesek elraktározni. A Föld belseje felé nő a hőmérséklet, melyet a geotermikus gradiens értékkel számszerűsítünk, világviszonylatban ez átlagosan 3ºC-t 100 méterenként. Hazánkban, ez az érték az Alföldön eléri az 5-6ºC-t 100 méterenként. „A geotermikus tárolók geológiailag két fő csoportba sorolhatók: üledékes és vulkanikus környezetbeli mezőkre. Az üledékes típusú víztároló réteg gyakran vízzáró vagy alig áteresztő réteg. Az üledékes és vulkanikus tárolók gyakran együtt is előfordulnak”

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

(Farkas É. 1994, p.226). Magyarországon üledékes tároló található mivel a „Kárpát-medence hegységek által közrezárt belső, alföldi területe, valamint a peremvidékek gazdagok ebben az energiaforrásban. Aminek az az oka, hogy a Kárpát-medencét alkotó földkéreg vastagsága a világátlaghoz képest vékonyabb (24-26km), a felszín közelebb van a köpenyhez, ezért a hőáram értékek kétszeresei (90-100mW/m2) lehetnek Európa más területeihez képest”(Bokor L. et. al.2012, p.139). A hőt szállító közeg gyakran a víz, mélyről jövő hidrotermál forrás, ami magas hőfokon áramfejlesztésre alkalmas. A geotermális hőenergiát hordozhatja a magma, forró kőzet is. A hőenergia a föld felszíne felé áramlik. „A Föld területén megkülönböztetünk aktív, ill. passzív geotermális övezeteket. Az aktív területeken jelenleg is élő vulkáni és tektonikai tevékenység folyik (Új-Zéland, Kalifornia, Kamcsatka, Hawaii-szigetek stb.). Magyarország, passzív geotermális adottságú terület”(Lukács G. S. 2012, p.153). A geotermikus energia használata főleg a víz energiatartamára összpontosít. A geotermikus energia felszíni megnyilvánulásaként beszélhetünk pl.: gejzírről, fumaroláról stb. A gejzírek is a geotermális energiához sorolhatóak, de működésük nem folytonos, rendkívül nagy hőmérsékletűek és vulkánossághoz kapcsolhatóak. Előfordulási helyük: Kamcsatka, Egyesült Államok Yellowstone Nemzeti Park, Izland, Új-Zéland. A fumarolák úgy keletkeznek, hogy a feltörő bóros, jódos, kénes gőzök tavakat hoznak létre, a gyógyászatban van jelentőségük pl.: Olaszország. A vizsgált területemen Mályi-Kistokajban kitermelt meleg víz hőmérséklete 95-105ºC, de „a harmadkorú rétegekből nyert víz hőmérséklete 60-200ºC között változik. A nagy mélységben lévő magas hőmérsékletű víz nyomása igen nagy, ezért a mélyebb réteg vize nem gőz-, hanem cseppfolyós halmazállapotban van jelen”(Boldizsár T.–Gózon J. 1965, p.89). A víz normál légköri nyomáson, 100ºC-on elpárolog, gőzölög. Hazánk kiváló geotermikus adottságokkal rendelkezik így „felszín alatt 1000 m-rel számos területen 60-70ºC, míg 2 km mélységben már a 120-130ºC-ot is meghaladja a kőzetek, illetve az azok repedéseiben, pórusaiban tárolt víz, illetve gőz hőmérséklete” (Nádor A.-Babinszki E. 2011, p.455). Magyarországon a „bányatörvény értelmében a földhő a termál fluidummal felszínre hozott geotermikus energia is állami tulajdonban lévő ásványvagyonnak minősül” (Pogány L. 1994, p.337). Így a fúrásoknál a jogszabályokra tekintettel kell lenni.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2.2. Konduktív hőárammal fűtött tárolók: Regionális nagyrendszernél „a konduktív fűtésű termálrezervoár az Alföld felső- pannon homokos üledéksoraiban található. Átlagos vastagsága 200m és 40.000km2 kiterjedésű” (Lukács G. S. 2010, p.77). Az alföldi vízvezető alatt márga, agyagkő található mert a „helyén a harmadkorban tenger volt és 30-60 millió év alatt 3-4 ezer méter vastag üledék rakódott le a mélyben meghúzódó hegyekre, a későbbi tengerfenékre. Az üledékrétegek porózusak, hővezető képességük kisebb, mint az alaphegységet alkotó kőzeteké, ezért az egyenletes hőáram képben torzulások jönnek létre”(Boldizsár T.–Gózon J. 1965, p.85). Ez vezet a geotermikus anomáliához. A termáltárolót vezetéssel a hőáram melegíti. Magyarország nagy mennyiségű rétegvíz készletekkel rendelkezik, és mélységi vizeinket hasznosítjuk. A felső-pannon üledékek rejtik a legjelentősebb készleteket, de emellett triász karsztból (dolomit és mészkő), miocén kori mészkövekből, pliocénkori üledékekből is kinyerhetjük hévizeinket. Legfontosabb hévíztároló hegységeink: Északi- középhegység, Bükk, Aggteleki-karszt, Dunántúli-középhegység, valamint a Villányi- hegység és a Mecsek. A dolomit és mészkő rétegeinkből nem biztos, hogy mindig gazdaságosan termelhető ki meleg víz, mivel egyes kőzetekben nincsenek repedéshálózatok, így nem lehet vizet kinyerni belőlük. Lokális kisrendszerhez sorolhatóak a pliocén üledékek, miocén mészkövek, repedezett kőzetek. A 30ºC foknál melegebb vizeket nevezzük termálvíznek. Ez a behatárolás megegyezés alapján történik, de vannak magasabb hőmérsékletű vizek is például 150-220ºC-ak. A termál kutak lehetnek pozitívak, amikor a víz szabadon folyik ki, vízszintje magasabban van a talajvízszintnél és negatívak, amikor gép segítségével tudjuk kitermelni a vizet, mert vízszintje alacsonyabban van a talajvíz szintjénél. Szivattyúkkal fokozni lehet a kitermelhető víz hozamát. A víz kitermelésénél számolnunk kell a gázokkal pl.: metán, CO2, hidrogén, nitrogén, a víz sótartalmával (Mg-, Ca-, Na-ionok), szilikát tartalommal, vízkővel, korrózióval. A magyarországi termálvízkészleteink kedvező kémiai tulajdonságokkal bírnak. A hajdúszoboszlói kutakból kitermelt metánt hazánkban autók világítására használták régebben. A fennmaradt metán legtöbb esetben a szabadon levegőbe jut anélkül, hogy azt hasznosították volna.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2.3. Termokonvekcióval fűtött tárolók A termokonvekció létrejöttéhez fontos „a nagy termálgradiens, akár 20ºC/km, melynek oka a magmaintrúzió, a magma földi hőáramot okoz a felszín felé. A konvekcióhoz szükséges a nagy áteresztőképesség, például: homokos, durvaszemcsés tároló, repedezett kőzet, növelheti a hidegvíz utánpótlás. Így emelkedik a hőmérséklet és a sűrűségkülönbség, a fluidum mozgás pedig energiát juttat a föld felszínéhez”(Sembery P.–Tóth L. 2004). A termokonvektív tárolókban nem szükséges mélyre fúrni, hiszen már viszonylag kis mélységben is meleg víz található, nagy átmérőjű fúrásokat kell készíteni hozzá. 2.4.Geotermikus energia kitermelése: A kitermelés célja, hogy a belső energia tartalmat a felszínre juttassuk. A hatékonyságot növeli, ha a kút és a felhasználó minél közelebb van egymáshoz. A geotermikus energiához több módon is juthatunk, ennek fajtái:  „Repedéseken, kürtőkön stb. felszínre törő termikus fluidumok, gőzök, azaz természetes hőforrások.  Fúrt kutakon keresztül termikus fluidumok bányászata porózus vagy repedezett tárolókból. (Hazánkban készleteink jelentősek, termelés számottevő.)  HDR (hot dry rock=forró száraz kőzet) bányászata” (Csaba J. 1994, p.5). Forró száraz kőzetek a Föld mélyén, nagy területeken helyezkednek el, kiaknázásuk folyamatban van. Mivel szárazak megrepesztik őket és vizet juttatnak közé. Fontos, hogy kiváló hővezető legyen a kőzet, és jól lehessen repeszteni. Pl.: Nagy-Britanniában, Egyesült Államok D-i részén. A nyereségesen „kitermelhető geotermikus források lehetnek azokon a területeken, ahol:  nagy a regionális hőáramlás;  fiatal magma intruziók vannak;  víztározó fölé kis hővezető képességű kőzetek települtek (a hőszigetelő rétegek zárják a földtani áramot);  a termikus fluidumnak a vetődések mentén felfelé áramlási lehetősége van;  kiterjedt víztározókon belül a rétegdőlés mentén van lehetőség felfelé áramlásra;  a medencealjzatban lévő másodlagos porozitású mészkövek, dolomitok vannak” (Csaba J. 1994, pp.45-46).

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében Az energiát is több módon hasznosíthatjuk ennek példái:  hévízgazdálkodás: 2500 m mélységig vízgazdálkodás  hőszivattyú: „Két formája: talaj kollektoros rendszer mely szélesen, de csak néhány méter mélyen terül el a földben, a felszín és a föld hője közti különbséget hasznosítja. A másik az un. talajszondás rendszer, ahol 40-300 m mélyen elhelyezett szondákkal nagyobb hő különbséget lehet elérni”(Olajos I. 2012, p.29).  mély geotermikus: 2500 m alatt, bányászatnak számít Hőszivattyú

Bár a PannErgy geotermikus energiájának kitermelése nem hőszivattyúkon keresztül történik, megemlítését fontosnak tartom. A hőszivattyú használata napjainkban is igen költséges, működtetése akár villamos energiát is igényel és több idő szükséges az anyagi megtérüléshez. A magyar jogszabályok is nehezítik használatát. Kevés anyagi támogatás érkezik rá, de Magyarországon 2010 előtt közel ezer hőszivattyú volt alkalmazásban. Sok más energiaforrás használata olcsóbb. Ausztriában kezdték a hőszivattyúkat elsőként alkalmazni, de Svájcban, Németországban, Egyesült Államokban és Kanadában, Svédországban kiemelkedő használata. Fűtésre és hűtésre használjuk. A hőszivattyúknak több fajtája is van, hiszen használhatja a föld, víz, és levegő hőjét. A talajvíz kiválóan vezeti a hőmérsékletet, hőmérséklete viszonylag nem változik, szemben a levegővel. Fontos tudni, hogy a „földhőszivattyús rendszereknél a hőt szolgáltató közeg lehet a talajvíz és maga a földhő is. A hőszivattyúk másik alkalmazási módja, amikor „hulladék hőt”, vagyis egyébként a környezetbe távozó hőt hasznosítanak. Ez lehet akár 20-40ºC-os termálvíz, de ipari folyamatoknál keletkező meleg víz vagy levegő is” (Mádlné Sz. J. et. al.2009, p.995). Hőszivattyú fajtái: „Meleg víz fűtésénél:  Levegő/folyadék hőszivattyú: A hőforrás a kültéri levegő, a haszon hőhordozó pedig víz. Aránylag olcsóbb, de a vezetéket a felszínen nem lehet hagyni.  Folyadék/folyadék hőszivattyú: A talaj vagy a víz, és a környezet hőforrásokhoz való hozzáférés lehetővé válik, nyitott és zárt rendszerű is lehet. A hőcserélőt vízszintesen és függőlegesen is ellehet helyezni. Meleg levegős fűtésnél:  Levegő/levegő hőszivattyú: Elszívott levegőt használja hőforrásnak, és melegíti a beszívott levegőt.  Folyadék/folyadék hőszivattyú” (//www.energianova.hu/).

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

A hőszivattyú kisebb hőmérsékletű vizet is tud hasznosítani. Kevés káros anyag jut a levegőbe használatakor. A magyarországi földrajzi adottságok lehetővé teszik használatát, hiszen a geotermikus energia nagy mennyiségben rendelkezésre áll. Alkalmazása megvalósult már pl.: „a Harkányi gyógyfürdőben a felhasználás után napi 6000m3, korábban szennyvízként elengedett 30ºC hőfokú vízből hőszivattyúk felhasználásával 39 helyi nagyfogyasztót látnak el fűtéssel, jóval olcsóbban” (Hajdú Gy. 2003, p.26). Egy szolnoki lakótelepet is hőszivattyúval fűtenek. A hőszivattyú a külső hőből magasabb hőmérsékletet állít elő. Működési elve hasonló a hűtőszekrényéhez. Azok a hőszivattyúk melyek a levegő hőjét használják sokszor szükségszerű, hogy más fűtőeszközt is használjunk mellette, hiszen ha odakinn túl hideg van a hőszivattyú több energia befektetéssel termeli meg az elegendő hőt, így értelemszerűen érdemesebb jobb időben, tavasszal használni. „A hőszivattyúk lehetséges hőforrásai: Hőforrások Hulladékhő Természetes erőforrások  elfolyó víz  levegő  használt levegő  talaj  technológiai folyamatok hulladék hője  napsugárzás  csatornák szennyvize  felszíni vizek  villamosenergia-átvitel, transzformátorok  talajvíz olajrendszere  geotermikus energia  elfolyó termálvizek hőtartalmának hasznosítása” (Tóth P.-Menyhért B. 1999, p.124).

Talaj hőszivattyúzása A földbe több méter mélyen talaj-hőszondákat, csöveket, talaj kollektorokat építenek ki. A földből elvont hő egy rendszeren keresztül jut el az épületbe, majd az felmelegszik. A talajban vízszintesen vagy függőlegesen helyezik el a szivattyút. A vizes, nedves talajok jobban vezetik a hőt, mint a szárazak mert „a felszín közeli felső 80–100m vastagságú réteg geotermikus hőtartaléka klimatikus hatások alatt áll, és a leszivárgó, keveredő csapadék eredetű vízutánpótlás miatt alacsony hőmérsékletű és szennyezés veszélyeztetett” (Kozák M.– Mikó L.2003, p.15). A függőleges hőszonda pár mm átmérőjű és akár több mint 100 méter mély. Ilyenkor nincs vízkitermelés, csupán a föld hőjének kigazdálkodása a cél.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

A szondákat, kollektorokat a fűtendő, hűtendő épületektől kicsit távolabb helyezik el, hogy a keletkező zaj ne zavarja a lakókat. A kiépítéskor figyelnünk kell a megfelelő szélirányra, árnyékoltságra, hiszen ez segítheti vagy gyengítheti a kapacitást. A hőszivattyút a kertészetben, irodák, otthonok fűtésére is használják. Családi ház esetében pár szonda is elegendő a hűtéshez, fűtéshez, de irodák, kórházak, nagyobb építmények esetében akár több mint száz szonda is szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. Talaj kollektor vagy szonda kiépítésekor figyelembe kell venni, hogy a növényvilágot ne bolygassuk meg, a fák gyökerei kárt tehetnek a berendezésben. Új házak esetén érdemes a talaj kollektort kiépíteni, hiszen egyszerűbb a megtervezése pl.: Szirmabesenyőben, Hajdú-megyében, Nyírségben. A gőz kompressziós hőszivattyúkat főleg épületek fűtésére használjuk szelep segítségével beállítható, hogy növelni vagy csökkenteni akarjuk a hőfokot. Hévízrendszer

A hévízrendszer lehet zárt vagy nyílt rendszer „a zárt rendszernél a hévíz túlnyomás alatt adja le a hőt a felszínen, majd az eredeti vízleadó rétegbe jut vissza” (Kacz K.–Neményi M. 1998, p.58). Kémiailag agresszív, vízkövesedő vizeknél szokták használni a zárt rendszert. A „nyitott rendszerű megoldásnál a hévíz a felszínen elveszti túlnyomását és ezzel a gáz- és só kiválás megkezdődik. A lehűlt hévíz a felszíni befogadókba kerül általában, de lehetőség van az összegyűjtés utáni visszasajtolásra is” (Kacz K.–Neményi M. 1998, p.59). A nyitott rendszer üzemeltetése valamivel olcsóbb, mert nem feltétlenül szükséges a visszasajtolás. Nyitott rendszernél beszélhetünk közvetett vagy közvetlen rendszerről. „A nyitott közvetlen rendszernél a felhasznált vizet vezethetik csatornába, élővízbe, folyóba, tóba, vagy elöntözhetik. Nyitott közvetett rendszernél a termelés után tárolóba juttatják a vizet vízkezelés után, felszíni vizekbe juttathatják, vagy visszasajtolhatják”(Tóth L. 2012). Negatívum, hogy „a hő hasznosító berendezésekbe (radiátorok, padlófűtés-talajfűtés csőrendszere) közvetlenül bevezetett hévíz vízkőlerakódást eredményez, gyakran korróziót okoz” (Bobok E. et. al. 1991, p.161). Búvárszivattyú

A csőbúvár szivattyú használatakor a „motor és a szivattyú egy közös egységet képez, ezek a kút béléscsőbe vannak belógatva. Jól szabályozható, élettartama eléri a 4-5 évet, de a motor nem javítható. A motor a berendezés legalján található, a motort tápláló kábelt a termelőcső teljes hosszába be kell építeni. A kábel érzékeny a sérülésekre és a vízre”(Tóth L. 2012, p.181). 11

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Kompresszoros kitermelés Kompressziós kitermelésnél „a 10 bar nyomású levegőt csövön keresztül a kútba vezetik a „buborékpont” alá, ahol egy kúpos egység buborékokat állít elő, kisebb sűrűségű lesz a víz-levegő keveréke, a nagyobb környezeti nyomás e víz-levegő oszlopot megemeli és a fluidum a felszínre jut. Egyszerű felépítésű, de zajos drasztikus a vízkőkiválás” (Tóth L. 2012, p.181). A hatást a mélység is meghatározza. Hosszútengelyes szivattyú

A hosszútengelyes szivattyú esetében „a motor a kútfej tetején található, a szivattyú a kút béléscsőbe belógatott termelőcső végére van rögzítve. A szivattyú és a motor kapcsolatát összecsavarozható tengelyek biztosítják, melyek gumiperselyben futnak és a kitermelt fluidum keni őket. A motor szárazon, a felszínen van, de a motor és a szivattyú nagy távolságra található egymástól” (Tóth L. 2012, p.180). Visszasajtoló kutak

A termelő kutak mellett fontosak a visszasajtoló kutak is, amikor az elhasznált meleg vizet, lehűlve és megtisztítva visszajuttatják a vízadó rétegbe. A kistokaji kútháznál és hőközpontnál három visszasajtoló kút is működik és 40-45ºC vizet sajtolnak vissza. Fontos, hogy a használt víz jó minőségű legyen, és ne szennyezze a rétegben található vizet. Erre főleg zárt rendszerek alkalmasak. A visszasajtoláskor ügyelni kell a nyomásváltozásra. Ez kevésbé környezet szennyező. A visszasajtoló kútnak valamivel távolabb kell elhelyezkednie a kitermelő kúttól, de olcsóbb megoldás lehet, ha ugyanannál a kútnál történik folyamat, különböző mélységben. A hévízkészletekben nyomáscsökkenés következik be, ha az elhasznált víz visszasajtolása nem történik meg. Magyarországon főleg csak olyan kőzetbe lehet vizet visszajuttatni aminek nagy az elnyelő képessége, ilyen a dolomit és a mészkő is. Fontos a vizeinkkel való takarékoskodás. Hőcserélők

A hőcserélők fő funkciója „a geotermikus hő átadása. Tehát csak hőátadás van, anyagátadás nincs. Ezért a zárt, visszasajtolásos hévízrendszerekben a felszínen igen rövid utat tesz meg a hévíz, amikor a termelő- és visszasajtoló kút közé beépített hőcserélőn átáramlik” (Csaba J.-Kontra J. 1995, p.46).

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2.5. A geotermikus energia előnyei és hátrányai, jövője A geotermikus energia felhasználásának többféle következménye lehet mind gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is.

2.5.1. Előnyei Ez az energiafajta mindig használható, hiszen a Föld melege mindig adott lesz. Magyarország igen nagy geotermális készletekkel rendelkezik és ez fejleszthető Mályi közelében is. A geotermikus kutak, erőművek, csővezetékek csak kis területet igényelnek, mérettől illetve pozíciótól függően. A geotermikus energia nem szennyezi a levegőt, nem jut CO2 a légtérbe, a keletkező metán felhasználása kevésbé szennyező, mint például a földgáz. Emiatt „nem kérdéses, hogy a geotermikus energia a jövőben az egyik legfontosabb energiaforrássá válhat, környezeti előnyeit tekintve is, hiszen Magyarországnak csökkentenie kell a CO2 kibocsátását a KIOTO-i egyezmény értelmében” (Tóth N. A. 2012, p.319). Ha a felhasznált meleg vizet lehűtve visszajuttatják a Föld mélyebb rétegeibe, akkor a felszíni vizek sem szennyeződnek. A kistokaji kútházban két, a hőközpontban, pedig egy visszasajtoló kút látja el ezt a feladatot. Más országoktól való energiafüggőség csökkentése sem elhanyagolható. A mezőgazdaságban kifizetődő a használata „geotermikus energia gazdasági jelentősége jóval nagyobb annál, mint amit akár a hasznosítás jelenlegi gyakorlata, akár a távlati elképzelések a kedvező hazai adottságokkal meghatározott lehetőségekkel szemben mutatnak”(Tóth M. 1991, p.257). Kedvező turisztikai hatása, hogy üdülők, kempingek létesülhetnek ezen energiaforrást kiaknázva, mindemellett olcsó fűtési mód, tehát gazdasági hasznot hoz. A kutatásomban bizonyítani szeretném, hogy az emberek többsége anyagi hasznot és tisztább környezetet vár a geotermikus energiától.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2.5.2. Hátrányai Számos előnye mellett a geotermikus energia alkalmazásának, nem megfelelő hasznosításának hátrányai is vannak. Fontos, hogy a vízkészlet fogyasztására tekintettel legyünk. A felhasznált vizet sokszor nem sajtolják vissza, így elpazarolják azt pl.: a Tiszába engedik az elhasznált hévizet. A nagyobb erőművek körül gyakran a keletkező gázok miatt kellemetlen szagú a levegő, de ez még nem jelent számottevő szennyezetést, ugyanis az egészségre ártalmatlan. Az elhasznált csurgalékvizet (kihűlt vizet) vissza kell juttatni a víztartó rétegekbe, vagy a felszíni vizekbe (erre kialakított tározóba) és onnan visszasajtolni a lehűlés után, hiszen víztározó rétegben a vízutánpótlás megszűnhet és a termálvíz tárolókban nyomáscsökkenés fog fellépni. A felszíni vizek elszennyeződhetnek, a meleg víz miatt hősszennyezés jöhet létre. Vízelvezető csatornába való helyezésénél szintén a magas hőmérséklet miatt elszaporodhat a vízi növényzet, eliszaposodás alakulhat ki. Magyarországon a felső-pannon rétegeket csak elővigyázatosan fúrhatjuk, mivel ezekben a rétegekben találhatóak a szénhidrogén készleteink „a repedezett–töredezett karbonátos kőzetekre telepített kutaknál pedig külső, emberi beavatkozások (bányászati vízszintsüllyedés) okoznak súlyos problémákat” (Kuruczi M.–Joó M. 1998, p. 317). A használt vizeket öntözésre is használhatják, de a víz sótartalma a talajt tönkreteheti, elszikesedhet, így az elvesztheti a termőképességét. Az elhasznált vízben lehetnek mérgező anyagok pl.: fenol vagy ammónium, ami megint csak káros. Figyelni kell a vízben lévő megengedett határértékek betartására. A kutak, erőművek létesítése költséges. A földhőszivattyú alkalmazása is nagy anyagi ráfordítással jár. Feltételezéseim szerint az emberek többsége, ha lehetősége lenne, csak pár százezer forintot tudna ráfordítani a háztartásában megvalósuló, pl.: egy esetleges hőszivattyú kiépítésére. Ez az összeg azonban koránt sem elég, hiszen itt milliós tételekről kell beszélnünk.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2.5.3. A geotermikus energia jövője A jövőben csak akkor termelhető ki gazdaságosan a termálenergia, ha kedvező áron bányászható ki más energiaforrásokkal szemben. Adottságaink még mindig nincsenek kellőképpen kihasználva, pedig a felhasználása nyereséges. Sajnos még mindig nagyok a „gyengeségek, mert a vezetékes gázellátottságunk piaca telített, a víz-visszasajtolás jelentősen drágítja a beruházást és üzemeltetést, az energetikában nehéz gyorsan váltani” (Bobok E.– Tóth A. 2010, p.14). Az oktatásban több figyelmet kellene szentelni a geotermikus energia megismertetésére. Mert a médiának még mindig nagyobb a szerepe, ahogyan ez a kérdőívekből is kiderül. A hőszivattyúk használatáról sokan nem tudnak eleget, hiszen kiépítése igen drága, és az emberek többsége anyagilag semmit vagy csak nagyon kevés pénzt tud ráfordítani, de még így is „jelenleg a geotermikus energia a leggyorsabban növekvő szektor a hőszivattyúknak köszönhetően. A jövőben folytatódhat a hőszivattyúk kiépítése mely biztosítja a meleget a felhasználók számára. Ennek a fő oka az, hogy a hőszivattyúk gazdaságosan telepíthetők bárhol a világon”(Ruggero B. 2009, p.16). A következő 1. ábra a fűtési költség megoszlását szemlélteti Forint/év megoszlásában. Fűtési költség megoszlása

400000 300000 200000 Ft/Év 100000 Ft/Év 0 Fosszilis Hőszivattyú Hőszivattyú gázfűtés GEO tarifa GEO tarifával nélkül

1. ábra A fűtési költség megoszlása geotermikus hőszivattyú és gázfűtés esetében Forrás: http://geotherm.co.hu. Készítette: Beregi L. 2014 Az 1. ábra bemutatja, hogy egy 120m2-es családi ház esetében évente mennyi fűtési költséggel kell számolnia annak a tulajdonosnak, aki hagyományos gázfűtést használ, vagy geotermikus hőszivattyút GEO tarifával vagy nélküle. A GEO tarifát az áramszolgáltató adhatja azoknak a hőszivattyút alkalmazó felhasználóknak akik, ezáltal védik környezetüket. Tehát kedvezményesebb fizetési kötelezettségek vonatkoznak a GEO tarifát igénybevevőkre. Így a befektetés is gyorsabban térül meg. Egy családi ház esetében 1-1,5 millió vagy e fölötti

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében kezdő befektetésre számíthatunk hőszivattyú kiépítésénél. Látható az 1. ábrán is, hogy az éves költségek akár felére is csökkenthetők a gázfűtéshez képest. Ez éves szinten 100-200 ezer forintos és 30-50%-os megtakarítást is jelenthet, de havi kiadásokat tekintve kWh-ban is jobban járnak a hőszivattyút alkalmazó tulajdonosok. A teljes rendszer kialakításának megtérülése általában 5-10 év közöttire tehető. Erre a megtérülésre befolyással lehetnek az aktuális energia árak, beruházási-karbantartási költségek az épület hőszigeteltsége, minősége pl.: nyílászárók, falak, padlózat stb. A hazai készleteinket még mindig nem használjuk ki kellőképpen, pedig „Magyarország rendelkezik a legnagyobb földalatti melegvíz készletekkel és geotermális potenciálja alacsony és közepes entalpiájú Európában” (Árpási M. 2002, p.2). Magyarország Megújuló Energia Cselekvési Terve szerint fokozottan figyelnünk kell az energiagazdálkodásunkra és a fenntarthatóságra „a megújulás és a fenntarthatóság gyakran vitatott. Fontos, hogy a természeti erőforrásokat hogyan aknázzuk ki, és az is, hogy szemmel tartsuk a geotermikus energia felhasználását” (Axelsson et.al.2002. In: Ladislaus 2007, p.2). A geotermia hasznosításakor ügyelnünk kell a környezetvédelemre. A terv támogatja a megújuló energiaforrások kihasználását, fejlesztését, programok, kampányok kezdeményezését. Mint már fentebb említettem geotermikus energia felhasználásakor vissza kell sajtolni a használt vizet, de ez és a rendszer kiépítése igen költséges ezért szükséges lenne anyagi hozzájárulásra csakúgy, mint a hőszivattyúk esetében. Előnyt jelentene a még több hazai és külföldi anyagi ráfordítás, és a befektetések növelése. Mályi, Kistokaj és a szomszédos Nyékládháza önkormányzata is a jövőben tervezi a geotermiára épülő vállalkozások számának emelését. Nyertes pályázatok is előrébb juttatnák a geotermikus készleteink kiaknázását. A PannErgy Mályi–Kistokaj projektjét is támogatta az Európai Unió-Európa Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása és a Széchenyi Terv–Magyarország Megújul program keretében. A KEOP is támogatja ezeket a gazdaságos megújuló befektetéseket. A terv főleg a geotermikus energia hűtési és gyógyászati alkalmazását, a hőszivattyúk hűtési funkcióját helyezi előtérbe, így megsokszorozódna a geotermikus energia használata 2020-ig. Ami talán a Cselekvési Terv hátránya, hogy több hangsúlyt fektet a biomassza használatára, ami valahol érthető, hiszen ez a legszélesebb körben használt megújuló energiánk. Mivel az olcsóbb technológiák és a tömegtermelés csökkenti a beruházási költségeket is.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

III. A geotermikus energia előfordulása és kihasználtsága

A geotermikus energia külföldön, számos helyen adott és „hozzávetőlegesen 0,4%-ot tesz ki a világ energiatermeléséből, hosszú távú növekedéssel ez az érték elérheti akár az 5%- ot is” (Ruggero B. 2007, p.16). A következőekben szeretném bemutatni, hogy a különböző földrészeken, valamint hazánkban hol találhatóak kiemelkedő geotermikus adottsággal rendelkező helyek.

3.1. Geotermikus energia a világon

Csendes-óceáni–lemez mentén:  Japánban a Kunasiri-Forró part, Indonézia, Fülöp-szigetek jó geotermális adottságú területek.  Oroszországban a Kamcsatka-félszigeten közel harminc aktív működő vulkán van, hőmérsékletük 100ºC és 300ºC között mozog. Ilyenek a Pauzsetszk- és a Gejzírek Völgyének meleg forrásai.  Új-Zéland két nagy és több kisebb szigetből áll. Közel 3800m magas vulkánja ma is aktív. A Wairakei-ből, Kawerau-ból, Waiotapu-ból feltörő forró gőzöket villamos energia fejlesztésre használják.  Az amerikai kontinens nyugati partvidékén: Mexikóban, Egyesült Államokban a Hawaii- szigeteken, Alaszkai-félszigeten, Kaliforniában találhatóak geotermikus területek.  D-Ausztráliában, Tasmániában, Pápua-Újguine-án geotermikus területek vannak. Ázsia: Kínában Tibet közelében, Indiában és Nepálban vannak geotermikus területek. Európa  Vulkáni területen Olaszország egyes részein Monte Amiata-nál, vagy Larderelloban, Toscanaban a forró gőz és víz dolomit repedéseken jön a felszínre. Geotermális energia felhasználása fűtési célra: Metanopoli-ban, San Donato-ban, Ferrara-ban, Vincenza-ban történik. Üvegházi alkalmazása Pontani-ban és balneológiai használata Lugnano-ban, Orbetello-ban zajlik.  Izland gejzírekben rendkívül gazdag vulkanikusan aktív szigetország. Krysuvik geotermikus energiában gazdag félsziget, de fumarolák, szolfatárák, gejzírek, 17

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

iszapfortyogók is találhatóak itt. Izlandon „az összes geotermikus áramtermelő kapacitás (Krafla, Namafjall, Svartsengi). A direkt hasznosítás fűtésre (Reykjavík, Akureyri, Selfoss), melegházakban, halgazdaságokban, uszodákban és ipari célokra történik”(Stegena L. 1997, p.75). Mivel a geotermikus energiával oldják meg az épületek fűtését így a levegő szennyezettsége nagyon minimális.  Franciaországban is nagy összegeket fordítanak fejlesztésekre ennek köszönhetően kiemelkedő a geotermikus energia kihasználtsága.  Svédországban (Björkö, Fjallbacka) elektromosság termelés, hőszivattyúk használata történik.  Norvégia, Hollandia, Dánia, Finnország, Csehország, Svájc (Bázel, Genf), Grönland döntően csak hőszivattyúkat alkalmaz. Lengyelországban balneológiai hasznosítás zajlik.  Németországi völgyekben, medencékben, mélyföldeken alakultak ki jó geotermikus adottságú területek, ami a hőszivattyúk használatát teszi lehetővé.  Ausztria, Burgenland hőszivattyús fűtés történik, melyre sok anyagi támogatást kap az ország.  Törökországban Antalyán villamos áram előállítás működik.  A Pannon–medence területein: Horvátországban a Dráva mentén, Macedóniában, Szerbiában a Vajdaságban, Boszniában, Romániában Székelyföldön pl.:Tusnádfürdőn, és az Erdély-alföldi részén. Szlovákiában a Felvidéken: Kassa térségében jó geotermális adottságú területek találhatóak.  Vannak országok ahol kevés az anyagi támogatás pl.: Ukrajna, Bulgária és nem tudtak eddig kellőképpen kiépülni a geotermikus energiát használó rendszerek. Afrikai Kontinens: A Kelet-Afrikai repedésrendszer mentén, vulkanikus aktivitás közelében találhatóak aktív geotermikus területek. Kiemelkedő Kenya, Etiópia elektromosság termelése, emellett Ruandában is vannak lehetőséget a geotermia kihasználására, de egyelőre ez még fejlesztésre vár. Dél-Afrikai Köztársaságban és Algériában balneoterápiás célokra alkalmazzák a geotermiát.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

3.2. Geotermikus energia Magyarországon A Pannon-medence alatt a földkéreg hőmérséklete magas, köszönhetően a medencejellegnek. A geotermikus gradiens értéke hazánkban eléri az 50-60 C°/km-t Karbonátos és törmelékes kőzetek rejtik termálkészleteinket. Magyarországi főbb lelőhelyek vannak a Kisalföld pannon-medencében (Zala-, Vas-, Győr-Moson-Sopron megye: pl. Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Lenti stb.) a zalai karsztos területen (ez tárolja az Alföld után a legnagyobb hévízkészleteket), Somogy-megye, Őrvidék, Szigetvár, Bóly, Nagyatád. Az Alföld legjelentősebb termálkészletei több városban is fellelhetők pl.: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Hajdúszoboszló, Nagyszénás, Pálmonostor, Fülöpjakab, Létavértes, Fábiánsebestyén, Kistelek. Régen a Duna mentén a feltört hévizeket gyógyfürdőkben hasznosították, mint ahogy teszik ezt ma is Budapesten. „A PannErgy, egy Magyar alternatív energiakutató vállalat, mely nemrégiben tűzte zászlajára a hazai geotermikus energiakészlet nagyobb arányú hasznosításának célját, melynek elérése érdekében Kiskunhalas és további dél-magyarországi városokban például: Tamásiban, Csurgón, Szentlőrincen folytat geotermikus fúrásokat miskolci beruházása mellett” (Alison H. et. al. 2010). Hazánkban jelenleg az energetikai biomassza jár élen, de „a geotermikus energia és a föld hő részesedése a megújuló energiahordozók között 2020-ig a mai 8%-ról 19-re emelkedhet, hasznosításuk mértéke pedig megötszöröződik”(B. Horváth L. 2011.p.8).

3.3. Geotermikus energia hasznosítási módok Magyarországon Már az ókori Itáliában a rómaiak, a középkor folyamán a Kárpát-medencében a törökök, a későbbiekben pedig más földrészeken is, mint például Új-Zéland, Japán, USA is hasznosították a geotermikus energiát az emberek a gyógyászatban, fürdésben. A Föld hőjének geotermikus erőművekben/fűtőművekben való alkalmazása alig száz évre nyúlik vissza. Már Mária Terézia idejében megindult a kutatás a különböző vizeink után. „A magyarországi termálvíz–feltárásnak több mint százéves hagyományai vannak. Az első hévíz kutakat 1866-ban Harkányban, majd 1867-ben Budapesten, a Margit-szigeten fúrta Zsigmondy Vilmos bányamérnök” (Pataki N. 1994, p.38). Szénhidrogén kutatások által ismerték fel a meleg vizes kutakat. A hévíz intenzív kutatása kb. 40 évvel ezelőtt indult meg. A következőekben a földhő hasznosításának, alkalmazásának lehetőségeit szeretném bemutatni.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Balneológia A balneológia gyógyfürdők, gyógyvizek felhasználásával és élettani hatásával foglalkozik. Magyarország elöregedő társadalma miatt a gyógyfürdőknek egyre nagyobb jelentősége van. A belföldi és külföldi turisták előszeretettel látogatnak el a hazai termálfürdőkbe. A fürdők fellendítik az adott település gazdaságát, hiszen szállodák, éttermek, spa-k, csúszdaparkok, stb. jönnek létre a közelében. A gyógyászatban az egyes esetekben forró víz lehűtésével lehetséges és általában 30-40ºC-os vizet kis mélységű kutakból származó vizet használnak fürdésre. Az ásványi anyagokban (pl.: bróm, jód, magnézium, kalcium stb.) gazdag meleg víz alkalmas reumatikus-, ízületi-, hurutos-, nőgyógyászati-, bőrbetegségek kezelésére. Javítja a légzést és a vérkeringésre is jótékony hatással van. A vizek összetevői alapján különböző fürdők lehetnek pl.: sós, arzénes, kénes, brómos, stb. fürdők. Egyes helyeken a magas sótartalom miatt a sót is hasznosítják só bepárlás útján pl. Sárváron a sókristályt árusítják is. Jelentős gyógyfürdők Magyarországon:  Észak–Magyarországon: (termokarsztos forrás), Miskolc-Tapolca, Egerszalók, Eger, Mezőkövesd (Zsóry-fürdő), Tiszaújváros, Bogács, Bükkszéki Salvus forrás (ásványvízfogyasztásra, fürdésre is).  Alföldön: Békés, Szentes, Szolnok, Makó, Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Hajdúnánás.  Dunántúlon: Csorna, Harkány, Hévíz (karsztvíz készletből táplálkozik), Nagykanizsa, Szombathely, Zalakaros, Bük, stb. Karsztos vizeink magas ásványi anyag tartalmúak nagyon jó minőségűek, nagyon kicsi a szennyezettségük, így fogyaszthatóak is, hazánk fontos exportcikkét képezik.

Fűtés

A geotermikus energiát közvetlenül fűtésre, vízmelegítésre, haltenyésztésre használják, vagy a hőszivattyúk esetében, amikor akár 20ºC-os vizet is alkalmazhatnak. Reykjavíkban már az 1920-es években épületeket fűtöttek a meleg vízzel. Németországban Bajorországban, vagy Franciaországban Párizs bizonyos lakónegyedeit, továbbá Párizsi- medence menti településeken lakóházak fűtése történik. Margitszigeti, városligeti hévíz kutakból Budapesten bérházakat fűtenek. Magyarországon a háztartási célú fűtést az 1980-as évektől kezdték megvalósítani az Alföldön. Szarvason, Szegeden, Kistelken fűtés, illetve

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Hódmezővásárhelyen strand-, lakótelep fűtése történik geotermikus energiával. A Dunántúl néhány városában például Kapuváron, Mosonmagyaróváron épületek távfűtésére használják a geotermiát. 2013-tól Miskolc-Avas városrész távfűtését is a geotermia biztosítja. A jövőben Kistokaj, Mályi, Nyékládháza is bekapcsolódhat a geotermikus fűtésbe. Jelenleg lakótelepek fűtése sokkal gazdaságosabb, mint ahogyan az Avason is. Ugyanis a gázáraktól függően egy- egy különálló (autonóm rendszert képező) lakóház esetében magas a rendszer kiépítésének ára. „A geotermikus fűtés esetén az energiaköltség a kút létesítésének bekerülési költségéből és annak amortizációjából és az ehhez képest csekély karbantartási költségből tevődik össze”(Boldizsár T. 1978, p.105). Célszerű olyan lakótelepeket fűteni, amelyek a kutakhoz minél közelebb vannak, így a meleg víz kevesebb hőveszteséggel, gazdaságosabban és rövidebb úton jut el az épületekhez.

Mezőgazdaság, ipar

A geotermikus energiát a mezőgazdaság és az ipar is széles körben alkalmazza, hasznosítja. Ilyen alkalmazási lehetőség például a mezőgazdasági épületek-, dísznövény -, zöldségtermesztési üvegházak, keltetők-, állattartó épületek-, fóliasátrak-, talaj fűtése. A fűtés főként nyitott rendszerű hasznosítással történik. Csöveket fektetnek le, a talaj felszínére is, vagy konvektorokkal, ventilátorokkal fűtenek. Fontos, hogy az üvegházak, fóliasátrak megfelelően legyenek leszigetelve, árnyékoló ernyőket használjanak, az ablakok, ajtók jól záródjanak, hogy minél kevesebb hő szökjön ki. A megfelelő hőmérséklet elérése után jó minőségű, korai termés várható. Ezen kívül termény, magvak, szálas takarmányok megszárítása, gyümölcsök aszalása, szárítása is történik geotermikus energiával. Az elhasznált vizet mosásra, fürdésre, vízellátásra is használták. Főleg az alföldi területeken például Szegváron, Szarvason, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Csongrádban, Tiszakécskén történik a geotermia mezőgazdasági hasznosítása. Tiszalúcon haltenyésztés történik a föld hőjének segítségével. „A kedvező lehetőségek miatt a kertészeti telepek több száz termál kutat üzemeltetnek, és a kertészetben felhasznált összes energiának több mint felét a termálvíz fedezi” (Karai J. 1991, p.85). A Mályi, nyékládházi, kistokaji önkormányzatok a tervek szerint támogatni szeretnék a geotermikus energiát alkalmazó mezőgazdasági befektetéseket, ezzel a céljuk a település fejlesztése és a környezetvédelem lenne. Pozitív példa ennek a településnek „a fülöpjakabi kertészetben, ahol európai színvonalú üvegházas zöldségtermesztés zajlik. A rendszer kútja 1004 m mély és a felső-pannóniai homokkőből

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

49ºC-os vizet termelnek ki” (Mádlné Sz. J. et. al. 2008, p.63). Magyarországon, több helyen javítani, korszerűsíteni kellene az üzemelő berendezéseken, mert régen építették ki őket és mára már elavult a technológiájuk vagy pedig eltömődtek a kutak. Az ipar és a mezőgazdaság különböző hőmérsékletek alapján tudja hasznosítani a geotermiát. A hő hasznosításának területei:  „20-60ºC: haltenyésztés, uszodafűtés, erjesztés, talajfűtés, gombatermesztés, balneológia, állattenyésztés, üvegházak  60-100ºC: alacsony hőmérsékletű hűtés, fűtés, jégtelenítés, halszárítás, szerves anyagok szárítása, tengeri moszatok, zöldségek, széna, gyapjú  100-150ºC: hűtés, építőanyagok szárítása, desztillálás, bepárlás, cukor, sók, sűrítés, timföld, Bayer  150-180ºC: szárítás, halhús, fűrészáru, nagy koncentrációjú bepárlás, ammóniás hűtés”(Reményi K. 2007, p.202). A másodlagos olajtermelés termálvíz segítségével is lehetséges, de ez igen ritka eljárás, Magyarországon még nem történt ilyen. A recski bányában magas hőmérsékletű karszt- és rétegvíz áramlik be. Felhasználása jelenleg is kérdéses. Érdemes lenne a kutatóknak felmérni a pontos helyzetet és a meleg vizet kiszivattyúzni vagy hőszivattyúval hasznosítani mellyel a Parádi Gyógyfürdőt is fűthetnék, mert „jelenleg a bányában lévő víztömeg hőtartalma 12560400kWh. Egy 1000kW hőigényű építményt több mint 7 évig lehetne ezzel fűteni, ha semmilyen külső hő táplálást nem kap a víztömeg” (Göőz L. 2003, p.10). A jövőben „a vízzel elárasztott recski ércbányában lévő hatalmas mennyiségű 52ºC-os vizet is hasznosítani kell. 2020-ra tervezik megoldani a szivattyúzását, hasznosítását. Recsk egy termál klaszteresedési folyamat első állomása lehet” (Lukács G. S. 2011, p.149). A bányahő ilyen jellegű hasznosítására Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is vannak törekvések, mint például a Pitypalaty-völgyben található felhagyott szénbányák hőjének „kiszivattyúzására” tervek is készültek. Ma Magyarországon több olyan kút is van, melynek hőjét lehetne hasznosítani, de eddig még ez nem történt meg.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Elektromos áram: Közel 100 évvel ezelőtt már az olaszországi Larderellóban vette kezdetét a geotermikus energia elektromos árammá történő alakítása erőművi keretek között. Az elektromos áram előállításához fontos, hogy a geotermikus forrás legyen magas hőmérsékletű, akár 100-200ºC, és a fölötti forró gőzökben gazdag. Az ilyen hőmérsékletű területek főként vulkánossághoz köthetőek. A gőzt turbinák segítségével lehet árammá fejleszteni. Ezek a feltételek nem minden geotermikus készlet esetében adottak. Az elektromos áram előállítására többféle képen történhet, ennek példái:  „Szárazgőzt termelő kutakra telepített gázturbinák. A vízgőz magas hőmérsékletű és ez mozgatja a gázturbinát. Alkalmazására példák: Olaszország-Larderello, Kalifornia– The Geysers, Mexikó–Los Azufres.  FC (flashing cycle) kigőzölögtetéses erőművek. A nagynyomású forró vizet elgőzölögtetik több lépcsőben. A gőzökkel több turbinát lehet működtetni.  A nedves gőzöket termelő kutakra telepített ORC (Organic Rankine Cycle) szerves folyadék ciklusú. Például: Olaszországban, Izraelben, Németországban, Japánban, Törökországban.  És ezek kombinációi” (Csaba J. 1994). A 120ºC-os víz már gazdaságosan használható villamos áram fejlesztésére. A geotermikus energiát biomasszával kombinálva is lehet áramfejlesztésre használni. USA geotermikus energiával előállított áramtermelése világszínvonalú. A The Geysers Kaliforniában a világ legnagyobb geotermikus áramfejlesztője „a több mint 350 furattal rendelkező 23 különálló erőmű névleges összkapacitása 1500MW (a felújított paksi blokk egyenként 500MW teljesítményűek) ám a termelőkapacitás ennek csak a 63%-a, kb. 950MW” (Jánosi I. 2010, p.353). Kiemelkedő továbbá: Nicaragua, Guadeloupe, Kenya, Guatemala, El Salvador, Costa Rica, Fülöp–szigetek, Tibet, Ausztria és Németország áram előállítása. Az áramtermelés Magyarországon eddig még nem valósult meg a földtani adottságok és a magas költségek miatt. Kutatások folynak Fábiánsebestyén és Nagyszénás, Nagylengyel, Mélykút-Pusztamérges kutainál, de a munkát nehezíti a túlnyomás, így kétes, hogy fejleszthető-e itt elektromos áram a geotermikus energia segítségével. A Mályi–Kistokaj rendszernél sem jöhet szóba sajnos a földhővel való áram fejlesztése, mivel kevés a kiáramló gőz, és nem elegendő a hőfok sem.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

IV. A vizsgálati terület bemutatása, elhelyezkedése

4.1. Természetföldrajzi jellemzők: Vizsgálati területemet elsősorban Mályi, Kistokaj teszi ki és kisebb részben a Miskolc- Avas városrésze, - ugyanis itt már csak a geotermikus energia felhasználása és nem kitermelése történik - ezt szemlélteti a következő 2. ábra.

2. ábra A vizsgált terület: Kistokaj, Mályi Készítette: Beregi L. 2014. Mindhárom település Észak–Magyarországon található, Borsod–Abaúj–Zemplén megyében, ahogy azt a 2. ábra is mutatja. Területileg a Pannon–medencében, és az Alföld nagytájaként az Észak–alföldi hordaléklejtőn/hordalékkúp síkságon, Sajó-Hernád-sík kistáján 89-160 m tengerszint feletti magasságon találhatóak. E terület „alaphegysége Északon alsó- és középső triász karbonátos képződményekből áll” (Marosi S. et. al.2010, p.214). Később, erre települt a felső-pannon üledékes kőzet, mely körülbelül 5,4 millió éves pliocén főként homokkő, homok. Vízutánpótlása pedig bőséges, mert felette törmelékes folyóvízi üledék vízkészlete található, mely a holocén korban rakódott le. Az alsó-pannon kőzetekből nagyon kevés vízhez juthatunk mivel agyagos, márgás, homokkőből épülnek fel.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Az Észak–Alföldi hordalékkúp síkságról elmondható, hogy „az Észak–Magyarországi- hegység és a Tisza ártéri síksága között hordalékkúpok jöttek létre. Gödöllői–dombvidéktől Szerencs–patak völgyéig (140–150km hosszan) húzódik. Magvát másodidőszaki üledékek adják. Triász alapegységet harmad- és negyedidőszaki üledékek alkotják. Pannon–tengeri és bel tavi agyagos márgás, homokos üledékre kavics, homok, iszap rétegsor rakódott le” (Tóth J. et. al.2012, p.820). A hordalékkúpok legyezőhöz hasonló mintában jöttek létre. Mályi, Kistokaj a Sajó–Hernád hordalékkúpján jött létre. A hordalékkúp közel 3-6% lejtésű, de ezt sok minden befolyásolja. „A lerakódott anyag mennyisége függ a vízgyűjtő emelkedésének és a medence süllyedésének nagyságától. A hordalékkúp csúcstól kifelé finomodik a hordalékanyag az esés változásának megfelelően”(Mezősi G. 2011, p.64). „A felső-pannon üledékes kőzetben 500-1000m mélységből 35-50ºC, 1000-1500m mélységből 50-75ºC, 1500m–nél mélyebb rétegekből 70ºC feletti hőmérsékletű hévíz nyerhető”(Kacz K.–Neményi M. 1998, p.54). A Bükk lábánál agyagos, löszös a talaj, az alacsonyabb sík területeken pedig kavicsos, homokos összletek vannak a hordalékkúp eredményeként. Löszös területeken csernozjom talajok alakultak ki, de öntés-, réti talaj is jellemző ezen a területen. Mályit és Kistokajt is a Hejő patak határolja, mely Miskolc-Tapolcán hévforrásból ered, mint arra a nevéből is következtethetünk. A Hejő a Sajóval párhozamosan folyik, végül a Tiszába torkollik, jellemző a kora nyáron előforduló árvíz. Mályi Miskolctól és Kistokajtól nem messze található. Az Alföld és Bükkalja határán. A Sajó–Hernád hordalékkúpon található a közel 70-80 éves Mályi kavicsbánya tó is. Ez a terület különösen fontos hiszen „az ivóvizeink nagy részét a folyóvízi kavicsteraszokból termelik. A kavics és homok az építőipar számára is fontos” (Hartai É. 2008, p.39). A bányászat mára már lezárult Mályiban, de a szomszédos Nyékládházán továbbra is jelen van. A Mályi tavat jelenleg üdülési rekreációs célokra hasznosítják a környéken élő emberek. Nagymennyiségű kavics megtalálható Arnót, Sajóörs, Köröm, Muhi, Hejőkeresztúr, Hejőpapi, Bőcs, Sajópetri, Mezőcsát, Alsózsolca közelében is. Mályi és Kistokaj területén hivatalosan 2013-től kezdődött meg a geotermikus energia kitermelése, amely az Miskolc- Avas lakótelep fűtését szolgálja jelenleg. Mályiban két termelő kutat fúrtak a szakemberek. Kutatások és a rendszer kiépítése természetesen már korábban megkezdődött. Mályi és Kistokaj még nem vesz részt a földhő hasznosításában. Kistokaj községe Miskolc–Szirmához, és Mályihoz közel található. A Sajó–Hernád kúpján helyezkedik el és a Hejő–patak határolja. A település közigazgatási területén kap

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében helyet a három darab geotermikus visszasajtoló kút. 2013-14-től a helyi önkormányzat kezdeményezésére támogatják a megújuló energiaforrásokra épülő befektetéseket. Miskolc-Avas városrészének lakótelepe élvezi a geotermikus energiából származó hőt, itt nem történik kitermelés. A geotermális melegvíz vezetéken érkezik a Mályi, kutakból. A következő 3. ábra Miskolc, Mályi, Kistokaj domborzati elhelyezkedését, tengerszint feletti magasságát mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

3. ábra Miskolc, Kistokaj, Mályi domborzati térképe Készítette: Beregi L. 2014 A vizsgált terültet éghajlatáról elmondható, hogy a mérsékelt övezetben és a valódi mérsékelt övön belül mérsékelten szárazföldi területen helyezkedik el. A napsütéses órák éves összege 1950-2000 óra, ezt persze befolyásolják a különböző légköri tényezők (borultság, légszennyezettség, páratartalom). „A legkevesebb a besugárzás decemberben van, a legtöbb pedig júliusban, a napsütéses órák száma a nyári évszakban a legmagasabb júniustól augusztusig, és télen decemberben, januárban a legalacsonyabba mértéke. Az évi átlagos felhőzöttség 60-64%-os. Hazánkban uralkodóak a nyugatias szelek, de a terület időjárását az ÉK-i szelek, ciklonok, anticiklonok, domborzat vagy akár a tavak is módosítják. A januári középhőmérséklet -2ºC, -3ºC, júliusban pedig 20-21ºC, az évi középhőmérséklet 9-10ºC, az évi közepes hőmérsékleti ingás 23-24,5ºC. A téli napok száma átlagosan körülbelül 30-40 nap, a hó vastagság 16-17cm. A nyári napok átlagos száma 70-75 nap. A júliusi átlagos relatív nedvesség 60-70%. A párolgás mennyisége nyáron nagyobb, télen kisebb.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Az évi átlagos csapadékmennyiség 540-580mm mely Északról Dél felé csökken. A hótakarós napok száma átlagosan 60-80 nap, az átlagos maximális hó vastagság 15-20 cm. A vizsgált területem mérsékelten hűvös-száraz éghajlati körzetbe sorolható víz- és hő ellátottság szempontjából” (Péczely Gy. 2009). Mályi, Kistokaj, Miskolc Avas növényföldrajzilag a holarktikus flórabirodalmon belül a pannóniai flóratartomány és az alföldi flóravidék része. Jellemző növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyes, erdőssztyepp. A tatárjuharos lösztölgyes a zonális növényzeti övhöz sorolható és körülbelül 200m-ig jelenik meg. A lombkorona nagyon összetett függőleges és kétosztatú. A cserje és a gyepszint is dús. A felső lombkoronaszintet tölgyfélék, csertölgy, kocsányos-, kocsánytalan-, molyhos tölgyek, vörös tölgy, akác, fekete dió, idegen honos fajok alkotják. Az alsó lombkoronaszint mezei juharból, mezei szilből és tatárjuharos tölgyesből állhat. A cserjeszintben lehet vadkörte, varjútövis, galagonya, vadkörte, törpemandula. A gyepszintet alkothatja pusztai meting, odvas keltike, orvosi tüdőfű, erdei gyöngyköles, tarka nőszirom stb. A természetes növényvilágot Mályi, Kistokaj területén is átalakította az ember a mezőgazdaság miatt. A kavicsbánya tavaknál másodlagos növényzet alakult ki. A vizsgál terület állat világa arktogea faunabirodalom, holarktikus faunaterület, alföldi faunakörzet, nagyalföldi faunajárás része. Jellemző az őz, ürge, fürj, üregi nyúl, sünfélék, pannongyík, fácán, uhubagoly, feketerigó stb.

4.2. Társadalomföldrajzi jellemzők:

Társadalom földrajzilag elmondható, hogy Mályiban már ősemberek is élhettek és hét- nyolcszáz évvel ezelőtti iratokban említést is tettek erről a helyről. A „korábbi neve Mály a 19 századi filoxéra vész óta lakói gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A téglagyár az Öreg– hegy agyagát dolgozza fel”(Kelemen L. 2006, p.111). A téglagyártás mellett üvegipar is működik itt. Mályi össznépessége 2011-es népszámlálás alapján 4124 fő volt, ebből 2040 férfi, 2084 pedig nő volt. Kistokaj lakossága közel fele Mályi népességének, 2100 fő. Mályihoz hasonlóan, Kistokaj esetében is már hét-nyolcszáz évvel ezelőtt tettek a településről említést. Mályi és Kistokaj lakossága főleg Miskolcon dolgozik, napjainkra az ipari és a mezőgazdasági foglalkoztatottság visszaesett, a legtöbb munkahelyet a tercier szektor nyújtja.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

V. PannErgy: Miskolc - Mályi – Kistokaj projekt Előzmények:

A Miskolc környéki fúrásokat végző PannErgy Nyrt. egy közel száz éves múlttal rendelkező vállalat. Célja, hogy kiaknázza a Kárpát-medencében található geotermikus készleteket. Feladatának tekinti a munkahelyteremtést, életminőség javítását, és a környezetvédelmet. Fontosnak tartja a káros anyagfogyasztás, földgázfelhasználás csökkentését, így a külföldi energiafüggőség minimalizálását. A cég több mint 40%-a hazai magán és intézményi kézben van, de a PannErgy részesedése is jelentős. Emellett a részvények kis százaléka külföldön összpontosul. „A geotermikus energiaforrások felkutatásában a Pannergy-nek nem kisebb versenytárssal kell megküzdenie, mint a nála 262-szer nagyobb ár bevételű MOL-al” (Csabai K. 2009, p.96). A MOL elsőszámú célja, hogy legalább 120ºC-os meleg vizet találjon villamos energia előállítása céljából. A PannErgy-nek jelenleg Miskolcon kívül több projektje is van: Szentlőrincen, Gödöllőn, Győrön, Hajdúszoboszlón és Berekfürdőn. A projektek többsége 2010-től kezdődően valósult meg, Nagykanizsán még folynak a munkálatok. Külföldön Romániában és Szerbiában is lesznek fúrások előreláthatólag. A cég munkáját a hazai és külföldi politika is támogatja. Sikeres pályázatok során több vissza nem térítendő összeget is nyert már. Az Európai Unió is támogatja a projektek megvalósulását. Magyarország kötelezettséget vállalt, a Nemzeti Cselekvési terv szerint miként csökkentenie kell káros anyag kibocsátását és „Uniós vállalásunk részeként 2020-ra a mostani alig 6 %-ról 13-ra kell növelni a megújuló alapú termelés arányát” (B. Horváth L. 2010.p.8). A Miskolc-Mályi-Kistokaj projekt: A PannErgy 2009-ben kapta meg az engedélyt a Miskolc közeli fúrásokra, de a munkálatok csak 2010 augusztusában kezdődtek el és 2012-ben fejeződtek be. Összesen öt kutat fúrtak, kettőt Mályi területén, melyek termelő kutak (lásd 12-14 kép, 1. sz. melléklet, 4. ábra), és másik három visszasajtoló kutat (lásd 1. kép, 11. kép 1. sz. melléklet, 4. ábra) Kistokaj közelében. Ezzel kívánják biztosítani Miskolc-Avas városrészének távfűtését. A 4. ábra bemutatja a hőközpontok, kútházak, szivattyúházak elhelyezkedését Mályinál, Kistokajnál és Miskolc-Avasnál.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

4. ábra A PannErgy projektje Mályi-Kistokaj-Miskolc Készítette: Beregi L. 2014 A munkálatok kezdetén a fúrási eredmények sokszorosan meghaladták a vártat „a Mályi kivitelezést a geotermikus és vízenergiára szakosodott izlandi Mannvit cég felügyelte az Aquaplus alvállalkozójaként az egyik legnagyobb szénhidrogén- ipari szolgáltató cég, a Schlumberger vett részt a munkában” (B. Horváth L. 2010). A munkát több tényező is késleltette mivel a „második visszasajtoló kút területén talált régészeti leletek miatt jelentős időt veszített a társaság” (N. Szántó R. 2012.p.3). A Mályi út mentén fákat, bokrokat, gyökereket kellet kivágni, hogy a vezetékeket akadály nélkül le tudják fektetni a földbe, de a lemaradást más területen betudta hozni a cég. A meleg vizet szállító vezetékek a Budapestre vezető vasúti sínek mentén futnak illetve a Cementgyár

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében mellett 8,5 km hosszan, mindösszesen 17 km-t tesz meg, míg eljutnak az avasi lakótelepen található hőközpontba. 2013. november 14.-én részt vettem az Ásványvagyon és fejlődő gazdaság, területfejlesztés és ásványi nyersanyagok című szakmai program terepi kirándulásán, mely során személyesen is ellátogathattam a kistokaji visszasajtoló kútházba. A következő táblázat 1. táblázat a Mályiban és Kistokajban található öt kút paraméterét, mélységét, folyadék hőmérsékletét, nyelő kapacitását és hozamát szemlélteti. 1. táblázat A kutak paraméterei Kutak paraméterei Mélysége MAL-PE-01 Termelő Folyadék Hozam: 6600-9000 2305m Kút (Mályi) hőmérséklet: 105ºC l/perc MAL-PE-02 Termelő Folyadék 1514m Hozam: 8000 l/perc Kút (Mályi) hőmérséklet: 95ºC KIS-PE-01 Nyelő kapacitás: Visszasajtoló Kút 1737m 1600 l/perc (nem ------(Kistokaj) végleges eredmény) KIS-PE-01B Nyelő kapacitás: Visszasajtoló Kút 1093m ------5600 l/perc (Kistokaj) KIS-PE-02 Nyelő kapacitás: Visszasajtoló Kút 1058m ------7000 l/perc (Kistokaj) Forrás: Criticel, Ásványvagyon és fejlődő gazdaság Területfejlesztés és ásványi nyersanyagok, stratégiai ásványkincsünk, másod-nyersanyagok konferencia, 2013. Készítette: Beregi L. A két kitermelő kút Mályiban található a Mályi 1. sz. és Mályi 2. sz. szivattyúháznál. Ez esetben MAL-PE-01 és MAL-PE-02 termelő kutak. A MAL-PE-01-es kút mélysége 2305 méter, hőfoka 105ºC vízhozama pedig megközelítően 6600-9000 liter percenként. Az első fúrás megközelítőleg 500 millió forintba került. A MAL-PE-02-es termelő kút mélysége 1514 méter, 95ºC fok meleg, vízhozama 8000 l/perc. A kút szelvényeken nyomást (lásd 9. kép 1. sz. melléklet) és a hőmérsékletet is mérik (lásd 10. kép 1. sz. melléklet). A Mályi 2. sz. termelő kútnál gáztalanító tartály is van, amelyből gáz áramlása nem jelentős. A kút környékén mégis kellemetlen szag érezhető. A további két visszasajtoló kút a kistokaji kútháznál, és a fennmaradó egy visszasajtoló kút a kistokaji hőközpontnál helyezkedik el, melynek berendezéseinek felvételeit a 2-8. képek tartalmazzák az 1. sz. mellékletben.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

A KIS-PE-01-es kút 1737 méter mély, nyelő kapacitása még nem végleges, jelenleg 1600 liter percenként. A KIS-PE-01B kút 1093m mély, nyelő kapacitása 5600 l/perc. A KIS-PE-02 visszasajtoló kút mélysége 1058m, nyelő kapacitása 7000 l/perc. Ugyan a legmélyebb kút sem haladja meg a 2305 métert, a jövőben a társaság egyéb projektjei során mélyebbre is fúrhat, hiszen a 2500 méteres „mélységben találhatók az igazán forró vízkészletek, amelyek egyes helyeken akár áramtermelésre is hasznosíthatók”(Dékány L. 2012, p.12). A gőz és víz felhasználása után a vizet visszajuttatják a földbe, így a víz melege ismét felhasználható lesz. 40-45ºC-os vizet sajtolnak vissza. A rendszer távműködtetésű, három ember látja el a kistokaji kútházból. A nap 24 órájában az MIHŐ Fűtőmű és Avasi hőközpont biztosítja a meleget. A víznek 5 és fél óra kell, hogy felérjen az Avas városrészbe „a projekt gazdaságosságát tovább javítják hulladék hő hasznosítással, ugyanis a lakások, közületek távfűtéséből visszatérő hévíz még mindig 55-60ºC-os, ez felhasználható üvegházak fűtésére”(Zsámboki Á. 2011, p.12). Az olcsóbb geotermikus hő így sem elégíti ki a szükségleteket az Avason emiatt továbbra is szükség van a földgáz használatára. A távhő díját ugyan a Nemzeti Fejlesztési Miniszter állapítja meg, de „a projektnek köszönhetően a 32ezer lakás távfűtését ellátó Miskolci Hőszolgáltató Kft. 9-15 százalékkal alacsonyabb áron jut majd a hőenergiához” (MTI. 2011, p.1). A fűtési szolgáltatás 2012 októberében két napig kimaradt, mivel a geotermikus rendszert rákötötték a meglévő rendszerre Miskolcon. A normál fűtés október 15-től indult meg, 65- 68ºC-os vízzel „a Kistokajból érkező távvezeték hőcserélőn keresztül csatlakozik az avasi hidraulika állomáson a meglévő rendszerhez. Új szerelvények, új nyomásfokozó szivattyúk és teljesen új irányítástechnikát építenek ki” (Pásztor I. 2012. In: N. Szántó R. 2012. p.6). A geotermikus projekt első szakaszát 2013 májusában adta át Miskolc polgármestere és a Nemzeti Fejlesztési Miniszter „a beruházás második ütemében 10 hektárnyi területen a fennmaradó hőt kiaknázó üvegházak épülnek, melyekben egészséges magyar zöldségek termesztése történik majd, és nem utolsó sorban legalább 30 új munkahely jön majd létre” (Kriza Á. 2013.In: Buzafalvi Gy.2013, p.4). A jövőben több minden is megvalósulhat majd „a másodlagos fűtőenergiát Mályi és Kistokaj, illetve térsége ingatlanjainak, létesítményeinek fűtéséhez használhatják, miként ipari és mezőgazdasági célokra is” (Szaniszló B. 2012, p.1). A vállalkozások megtelepedése például: halgazdaságok, üvegházak stb. gazdaságilag is előnyösek lennének, hiszen munkahelyek jönnének létre és újabb befektetők érkeznének.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Mindezek a projektek Mályi közelében akár Nyékládházán, Kistokajban is megvalósulhatnának. Ma Közép-Európa legnagyobb geotermikus erőműve a Miskolc közeli Mályiban és Kistokajban található. A jövő egyelőre bizonytalan. A bővítés az üzemi tapasztalatoktól függ. A PannErgy projektje hozzá járul Magyarország geotermikus kihasználtságának növeléséhez. A következő 5. ábra Magyarország geotermikus energia felhasználásának megoszlását szemlélteti 1995-2010 között, TJ- Terra Joule értékben.

TJ Geotermikus energia 4200 4100 4000 3900 3800 3700 Geotermikus energia 3600 felhasználásának 3500 alakulása 3400 3300 Év

5. ábra Geotermikus energia felhasználásának megoszlása Magyarországon 1995-2010 között (TJ) Forrás: KSH 1996-2011. Készítette: Beregi L. 2014 A 5. ábra egyértelműen kimutatja, hogy Magyarország geotermikus energia felhasználása a 2000-es évek közepe óta folyamatosan növekszik. Reményeink szerint a jövőben is ebben az ütemben folytatódik majd a növekedés. Sajnos a KSH legújabb adatai is csak 2010-re vonatkozóan álltak a rendelkezésemre, így ezekből az adatokból készítettem a diagramot. 1995-től 2002-ig terjedő időtartamban a geotermikus energia felhasználása stagnált és 3600 TJ- t tett ki. Némi növekedés 2003-ban volt tapasztalható, amikor ez az érték 3610 TJ volt. 2004-ben visszaesés volt észrevehető és újra 3600 TJ volt a termelés. 2005-ben megint emelkedés következett be, ekkor 3627 TJ volt a felhasználás értéke. 2006-2007 között megint csupán 3600 TJ- t használtunk. 2008-tól kezdődően jelentős ugrás következett be a felhasználásban. 2008-ban 4000 TJ, 2009-ben 4030 TJ, 2010-ben pedig 4130 TJ- t használtunk fel. A pozitív növekedés a kutatásoknak, befektetéseknek és a támogatásoknak is köszönhetjük.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Ehhez az Európai Unióhoz való csatlakozás 2004-ben, illetve a hőszivattyú, melegház és a geotermikus energiát hasznosító technológia meghonosodása is hozzájárult. A PannErgy 2014 fűtési szezonjára tervezi, hogy tovább folytatja a miskolci geotermikus projektet, mely során a Miskolci Egyetemvárost fűtését egészítenék ki ebből az energiahordozóból származó hőenergiával. Az engedélyek már megvannak a hőközpont és a távvezetékek kiépítésére

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

VI. A vizsgálat bemutatása

6.1. A vizsgálat célja, módszertan: A hipotézisek igazolásával szeretnék rávilágítani arra, hogy az emberek többsége már hallott a geotermikus energiáról, és érdekli is őket, jobban támogatják-e a hagyományos energiaforrásokkal szemben. Fontos a felvilágosítás és a képzés, média szerepe abban, hogy az emberek hogyan ítélik meg a geotermikus energiát közvetlen környezetünkben. Rá akarok mutatni arra, hogy gazdasági és környezeti előny származik a geotermia használatából és megérné újabb beruházásokba pénzt fektetni, és feltárjam, hogy kitől várják ennek megvalósulását. Célom továbbá az is, hogy kiderítsem, mekkora összeget költenének az emberek például egy hőszivattyú kiépítésére saját háztartásukban, ha lenne rá lehetőségük.

6.2. Hipotézisek:  Az emberek többsége hallott a geotermikus energiáról, de főleg hagyományos, fosszilis energiával fűt, és előnyben részesítené a geotermikus energia felhasználását.  Szükséges a felvilágosítás a geotermikus energia alkalmazási lehetőségeiről, mert az emberek többségét érdekli ez az energiafajta.  Az emberek szerint megérné a háztartásnak és a településnek is geotermikus beruházásokat létrehozni, mert ez anyagilag és környezetileg is előnyös, de szűkös forrásaik, kevés önerő biztosítása miatt csak kevés pénzt tudnának befektetni a geotermikus energia hasznosítására.  Mályi, Kistokaj és Miskolc környékén élők hallottak a PannErgy projektjéről és a központi kormányzattól, valamint a helyi önkormányzattól várja az újabb beruházások támogatását.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

6.3. A vizsgált minta bemutatása: A vizsgált populációt elsősorban Mályi, majd Miskolc és Kistokaj környékén élő emberek alkotják. Főleg négy korosztályban: 15-25éves, 26-45éves, 46-65éves és 65 életév fölött. Mályi lakossága 2011-ben 4124 fő volt, ebből 2040 férfi, 2084 pedig nő, Miskolcé 165.321 fő, Kistokajé 2100 fő. Ekkora népességgel nem terveztem teljes kutatást. A kérdőíveket közel 200 fővel terveztem kitöltetni. A minta kiválasztásánál egyszerű véletlen kiválasztásos módszert alkalmaztam. A települések közterein kértem meg járókelőket a kérdőívek kitöltésére. Így 150 kérdőív került feldolgozásra alkalmasan kitöltve. További 50 kérdőíven a válaszolók egyes kérdésekre hiányosan válaszoltak, így azokat nem tudtam felhasználni a hipotéziseim igazolásához. A kutatás eredményeiből következtetni lehet az egész populáció igényeire, véleményére, ezek az adatok a későbbiekben is hasznosak lehetnek, esetleg az önkormányzatok figyelme is felébreszthető vele támogatottság céljából.

6.4. Adatgyűjtési módszerek: A kérdőíveket személyesen töltettem ki. Főleg Mályi községben, Miskolcon, és a környező településeken. Törekedtem arra, hogy mind a négy korcsoportban megfelelő arányban szerepeljenek a válaszadók. Fontos, hogy a kérdőív kitöltése névtelenül történt. Az első négy kérdésben általános információkkal kapcsolatban tettem fel kérdéseket. Például az egyén életkora, lakhelye, neme, iskolai végzettsége. Ez után a geotermikus energiára vonatkozó kérdések következtek. Az első hipotézisemre miszerint az emberek többsége hallott a geotermikus energiáról, de főleg hagyományos, fosszilis energiával fűt, és előnyben részesítené a geotermikus energia felhasználását a 4, 5, 6. és 13. kérdésekből kaptam választ. A második hipotézisre vagyis, hogy szükséges a felvilágosítás a geotermikus energia alkalmazási lehetőségeiről, mert az emberek többségét érdekli ez az energiafajta a 7. 8. kérdések adtak választ. A harmadik feltevésre, ami azt taglalta, hogy az emberek szerint megérné a háztartásnak és a településnek is geotermikus beruházásokat létrehozni, mert ez anyagilag és környezetileg is előnyös a 9. 10. 11. 12. 14. kérdésekből kaptam választ. A negyedik hipotézisre, ami alapján Mályi, Kistokaj és Miskolc környékén élők hallottak a PannErgy projektjéről és a fő döntéshozóktól (központi kormányzattól és helyi

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

önkormányzattól) várja az újabb beruházások támogatását a 15. 16. kérdésekből jutottam információkhoz. A zárt kérdések során egyszerű eldöntendő kérdésekre kaptam válaszokat. Igyekeztem nyílt kérdéseket - „egyéb” „igen, mert” „nem, mert” – is alkalmazni, melyekkel lehetőséget biztosítottam a válaszadók számára, hogy véleményeiket bővebben is kifejthessék, indokolhassák. Az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében statisztikai módszerekkel, Excelben készített grafikonokon szemléltettem a kapott válaszokat. Így érthetőbb az eredmények összegzése. A kutatás során alkalmazott kérdőív a 2. sz. mellékletben található.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

6.5. A vizsgálat bemutatása, eredmények, következtetések: A kérdőív elején megérdeklődtem a válaszadó lakhelyét. A válaszadók között volt, aki Szirmabesenyőn, Csincsén, Kazincbarcikán, Edelényben, Hegymegen, Nyékládházán, Polgáron, Ongán, Felsőnyárádon, Sárospatakon lakik. Kistokajban 17 fő, Miskolcon 38 fő Mályiban 87 fő adott választ a kérdéseimre. Tehát a válaszolók nagy részét a Mályi lakosok alkotják.

1.Kérdés: Neme:

A következő 6. ábrán a válaszadók neme látható százalékos eloszlásban.

35%

Férfi 65% Nő

6. ábra A válaszadó neme Készítette: Beregi L. 2014 A 6. ábra azt mutatja, hogy a válaszadók 35%-a férfi és 65%-a nő volt. A férfiak kevésbé voltak hajlandóak megállni a kérdőívek kitöltésére. A válaszok értékelésénél nem vizsgáltam, hogy a nemek között volt-e különbség, pl.: a tájékozottság tekintetében. Ez a hipotéziseim szempontjából nem volt fontos, de egy következő vizsgálatban felhasználható.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2. Kérdés: Életkora? Az életkor megadásához a válaszadóknak négy korcsoportot jelöltem meg: 15-25, 26- 45, 46-65, 65 fölötti életév szerint. A 7. ábra megmutatja az életévek eloszlását százalékos arányban.

19% 27% 15-25 év 26-45 év 25% 29% 46-65 év 65 évfölött

7. ábra A válaszadó életkora Készítette: Beregi L. 2014

Az 7. ábra szerint a válaszadók több mint negyede 29%-a 26-45 életév közötti volt. Ezt követi a 15-25 év közöttiek aránya 27%-al. A válaszadók 25%-a 46-65 éves volt. És végül 19% volt a 65-év vagy a fölötti válaszadók aránya. Próbáltam törekedni rá, hogy mindegyik korcsoport közel hasonló részvételét a kérdőívezésben. Meglepő, hogy a kapott eredmények, válaszok alapján az idősebbek is tájékozottak a geotermikus energiáról, mert rendszeresebben olvasnak újságokat, folyóiratokat, vagy néznek televíziót.

3. Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettsége?

Az iskolai végzettségről szóló kérdést azért tartottam fontosnak, mert ez nagyban befolyásolhatja, hogy a válaszadó mennyire tájékozott a geotermiáról, és milyen válaszokat ad az egyes kérdésekre. A 8. ábra ez mutatja meg az iskolai végzettség eloszlását a kitöltött válaszadók számához viszonyítva.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

0% 15% Kevesebb, mint 8 általános 20% 8 általános 16% Szakmunkás képző 49% Érettségi

Diploma

8. ábra Legmagasabb iskolai végzettség Készítette: Beregi L. 2014 A 8. ábra szerint 0% volt a 8 általános iskolánál kevesebb osztályt végzettek aránya. 8 általános osztályt végzett válaszadók 15%-a végezte el. Szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezik a válaszadók16%-a. A megkérdezettek 20%-a volt diplomás, és 49%-a érettségizett. Megfigyelhető volt, hogy az érettségizettek és diplomásak nagyobb számban hallottak a geotermikus energiáról. A kitöltött kérdőíveken a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők voltak, akik a nyílt kérdésekre is releváns válaszokat írtak.

4. Kérdés: Hallott-e már a geotermikus energiaforrásról, eljárásról?

Ebből a zárt kérdésből választ kapok a hipotézis első állításának egy részére, miszerint az emberek többsége hallott a geotemikus energiáról. Ezt a 9. ábra mutatja be, melyen látható a kérdőívet kitöltő válaszának százalékos megoszlása.

17%

Igen 83% Nem

9. ábra Hallott-e már a geotermikus energiaforrásról, eljárásról? Készítette: Beregi L. 2014 A 9. ábra szerint a megkérdezettek 83%-a hallott, 17%-a pedig nem hallott a geotermikus energiáról. Ez az arány bizonyítja a feltételezésemet.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

5. Kérdés: Ha igen honnan hallott róla? Ennél a kérdésnél a válaszadóknak több válasz lehetősége is volt, amit többen ki is használtak. Viszont csak azok töltötték ki, akik hallottak a geotermikus energiáról. Vagyis a válaszadók 83%-a töltötte ki. A válaszok darabszámra vonatkozó megoszlását a 10. ábra ismerteti.

80 74 70 61 60 50 40 36 30 26 26 20 9 8 10 0

10. ábra 5. Kérdés: Ha igen honnan hallott róla? Készítette: Beregi L. 2014 A 10. ábra ábrázolja, hogy az emberek, akik hallottak a geotermikus energiáról, honnan szerezték ismereteiket. Legtöbb esetben a televízió (74), majd az újság (61), könyvek (34) útján hallottak a geotermikus energiáról. Ezt követi az internet (36) válasszal. 26-26 válasz érkezett az oktatásra és arra, hogy az ismerősöktől hallott ezen alternatív energiaforrásról. Csupán 9-en jelölték be azt, hogy a munkahelyen hallottak róla. 8-an választották az egyéb kategóriát. Ide főleg olyan válaszok érkeztek, hogy szórólap útján, falugyűlésen ismerkedtek meg a geotermiával, de van aki, azért mert ott lakik Mályiban és látta a munkálatokat. Tapasztalható, hogy a média szerepe (újság, tv, internet) mennyire jelentős. Véleményem szerint az oktatásnak kiemelt szerepet kellene kapnia a tájékoztatásban, különösen a fiatalabb korosztály környezettudatos gondolkodásának kialakításában (már az óvodai „oktatástól” kezdődően).

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

6. Kérdés: Jelenleg a háztartásában milyen fűtési módot használ?

Ebben a kérdésben is több válaszlehetőség volt. És az első hipotézisem azon részére kaptam választ, miszerint az emberek meghatározó többsége hagyományos módon fűt háztartásában, ez az arány megfelel a vártaknak. Ezt a megállapítást a 11. ábra támasztja alá.

70 59 60 50 34 40 30 27 30 16 18 20 10 0 1 0 0 0 0

11. ábra Jelenleg a háztartásában milyen fűtési módot használ? Készítette: Beregi L. 2014 A 11. ábrából kitűnik, hogy az emberek többsége nem megújuló energiával fűt, hanem hagyományos földgáz, fa felhasználása útján: gázkazánnal, gázkonvektorral, vegyes tüzelésű kazánnal, kályhával, sparhelttel, vagy kandallóval, cserépkályhával. Csak egy válaszadó jelölte be, hogy otthonában, speciális biomasszás kazán működik. Az egyéb kategória főleg távhőt jelent azok számára, akik panellakásban élnek. A megkérdezettekből senki sem használ napkollektort vagy földhőszivattyút, ami elég elkeserítő és egyúttal rávilágít arra, hogy a bekerülési költségek magasak illetve, hogy a megkérdezett lakosoknak nincs hasznosítható tudásuk a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések működéséről, hogy már háztartásukban is alkalmazhatóak bizonyos mértékű befektetés ellenében.

7. Kérdés: Szükségesnek tartja-e a felvilágosítást, a geotermikus energia alkalmazási lehetőségeiről? A kapott válaszokból következtetni lehet a második hipotézisem állítására, miszerint az emberek többsége fontosnak tartja a felvilágosítást. Ezt a választ a 12. ábra mutatja meg %- os eloszlásban.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

22% Igen 78% Nem

12. ábra Szükségesnek tartja-e a felvilágosítást, a geotermikus energia alkalmazási területeiről? Készítette: Beregi L. 2014 A 12. ábra alapján a válaszadók többsége, 78%-a fontosnak tartja a felvilágosítást, 22%-a pedig nem. A válaszadás megindokolását is fontosnak tartottam, negatív és pozitív oldalon egyaránt, hogy megismerjem az emberek nézőpontjait. Ezért megkértem a kérdőív kitöltőit, hogy indokolják is a válaszukat. Az indoklásokból szószerint idézek pár mondatot. A válaszolók többsége igen igényli a felvilágosítás, mert:  „Mindenképpen jó lenne széles körben ismertetni a lakossággal a lehetőségeket.”  „Sokan nem ismerik és nincsenek tisztában vele.”  „Nem tud róla semmit.”  „Fontosnak tartja, mert sokan nem ismerik még a megújuló energiáknak ezt a fajtáját.”  „Pontosan nem tudja, hogyan mennyi idő alatt térül meg.”  „Az előnyeit részletesebben megismerné.” Arra a kérdésre, hogy hogyan képzelik el az emberek a felvilágosítást főleg a következő válaszok érkeztek:  „A rendelkezésre álló összes kommunikációs csatornán keresztül, reklámok, média, oktatás, előadások, képekkel illusztrált füzetek, falugyűlés, közösségi fórum során.”  „Tv-ből ismeretterjesztő előadásokból olyan emberek is megismerhetik, akik anyagilag is megvalósítanák a geotermikus energia alkalmazását.”  „Híres emberek hozzájárulásával, állami pályázatok útján, minimális önerőből”. Tehát levonható a következtetés, hogy nagy a média és a vizualitás szerepe, mert sokan ezen keresztül képzelték el a felvilágosítást.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Azok az emberek, akik nemmel válaszoltak, a következőkkel indokolták:  „A szakmája miatt már tájékozott.”  „Eleget tud róla.”  „Nincs módja átállni erre a típusú fűtésre.” Ebben az esetben többen nem tartották fontosnak, hogy indokolják is álláspontjukat.

8. Kérdés: Szeretné-e részletesebben megismerni a geotermikus energiát, és annak felhasználási lehetőségeit?

Ez a kérdés a második hipotézist bizonyítja, mert a válaszolók többségét érdekli a geotermikus energia és jobban szeretné megismerni. Ezt a 13. ábra támasztja alá, az adatokat %-os eloszlása mutatja.

28%

Igen 72% Nem

13. ábra Szeretné-e részletesebben megismerni a geotermikus energiát, és annak felhasználási lehetőségeit? Készítette: Beregi L 2014 A 13. ábra szerint a válaszadók 72%-a igen, szeretné részletesen megismerni a geotermikus energiát, és felhasználását, 28%-a úgy gondolta, hogy nem. Ebben az esetben is kíváncsi voltam a válaszok indokaira, melyet nyílt kérdésekben tettem fel. Ezekből néhányat ki is emeltem, mert így könnyebb véleményt alkotni. Az igennel válaszadók többsége így indokolta álláspontját, „Igen, mert”:  „A nem újrahasznosuló energia készletünk véges és ideje szemléletmódot váltanunk, Földünket kevésbé szennyezni.”  „Érdekel, hogyan használjuk ki a Föld mélyén rejlő eddig még kihasználatlan energiaforrásokat.”  „A fosszilisről át kell állni a megújulókra.”

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

 „Jó lenne tudni, milyen beruházásokra van szükség a lakossági felhasználásba való bevezetésnél.”  „Hasznos információkat gyűjteni össze és megismerni valami újat, ami a későbbiek során a hasznunkra válhat.”  „Nem tudja, hogy egyáltalán megéri-e.” Sokan úgy gondolták, hogy hosszútávon gazdaságos, környezetkímélő lenne az alkalmazása, Ezért részletesen is meg akarja ismerni a felhasználás lehetőségeit, mert még nem kapott róla elegendő információt, és sok kérdése van. Azok a személyek, akik a „nem” mellett döntöttek így vélekedtek:  „Meg van elégedve a hagyományossal.”  „Nem érdekli, mert nem tudnám használni.”  „Amit már tudni akart, azt már tudja, rendelkezik a szükséges információkkal.”

9. Kérdés: Amennyiben adottak a természeti lehetőségek Ön szerint megérné-e a településének a geotermikus energiát hasznosító beruházásokat kezdeményezni?

A kérdésből a harmadik hipotézisemre tudhatom meg a választ. A legtöbb ember úgy gondolta, hogy igen megérné a településnek a geotermikus energiát hasznosító beruházásokat kezdeményezni. Ennek a %-os megoszlását a következő 14. ábra szemlélteti.

15%

Igen 85% Nem

14. ábra Amennyiben adottak a természeti lehetőségek Ön szerint megérné-e a településének a geotermikus energiát hasznosító beruházásokat kezdeményezni? Készítette: Beregi L. 2014 A 14. ábra alapján a válaszolók 85%-a szerint igen megéri, 15%-a szerint nem, nem éri meg a településnek ilyen fajta beruházásokat kezdeményezni, támogatni. Itt is tettem fel nyitott kérdéseket. Érdekesnek találtam a válaszok indokait.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

A válaszolók többsége szerint igen megérné a befektetés kezdeményezése a település részéről. „Igen, mert”:  „Sok helyen adottak a természeti lehetőségek, de nem adottak a beruházásra szánt pénz eszközök, természetesen hosszú távon mindenképpen megérni, de jól átgondolt finanszírozási stratégiák kialakítását igényelné.”  „Az ingatlanok értéke pozitívan változna, csökkenne a levegő szennyezettsége.”  „A települések terheit nagyban csökkentené, ha az emberek közösen használnák a geotermikus energiaforrásokat.”  „Ha helyben van az energia, akkor kevésbé függ az energiapiaci ingadozástól.”  „Hosszútávon költségcsökkentő, önállóságot, függetlenséget biztosít a településnek.”  „Ez a község gazdasági és kulturális fejlődését is elindíthatná.”  „A jelenleg meglévő energiakészletek (fa, szén, kőolaj, földgáz) fogytán vannak, drága és messziről szállítják, valamint a szolgáltatók nagy haszonnal adják tovább a fogyasztóknak.”  „Befektetések és munkahelyek létesülnének.” A válaszok alapján megfigyelhető, hogy valamilyen formában az anyagi és gazdasági megtérülést emelték ki elsősorban a válaszadók Jelentős azok száma is, akik a környezetvédelmi előnyt emelték ki. Pozitív volt számomra, hogy néhány válaszadó az energiafüggőség csökkentését is megemlítette. Akik szerint nem érné meg a geotermikus energiát hasznosító beruházások kezdeményezése a települések szintjén, azok így érveltek:  „Nincs róla elegendő háttértudásom, információm.”  „Egy új hálózat kiépítése költséges és a kiépített gázvezeték mellett nem érné meg.” Többen itt sem indokolták a válaszukat.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

10. Kérdés: Ön szerint származna-e a településének előnye, ha egy esetlegesen megvalósuló befektetés során geotermikus energiát hasznosítanának?

Ebben a kérdésben több szempont közül jelölhetett a válaszadó. Ez a kérdés a harmadik hipotézisemet bizonyítja, miszerint az emberek többsége úgy véli, hogy anyagi és környezetvédelmi előnye is származna a településének a geotermikus befektetésekből. A 15. ábra darabszámokra vonatkozóan mutatja be a válaszokat.

120 112 100 80 60 40 12 18 20 7 3 0 0 0

15. ábra Ön szerint származna-e a településének előnye, ha egy esetlegesen megvalósuló befektetés során geotermikus energiát hasznosítanának? Készítette: Beregi L. 2014 A 15. ábra szerint a legtöbben 112 fő úgy gondolta, hogy környezeti és anyagi előnye is származna a geotermikus befektetésnek településén. 12 fő szerint csak környezeti előnye lenne. 7 fő véleménye szerint csak anyagi előnyt jelentene. 3 fő válaszában a befektetésnek semmilyen előnye nem lenne. A kifejezetten hátrányos és egyéb kategóriákat senki sem jelölte meg. Ami számomra elgondolkodtató volt, hogy a nem tudja kategóriát 18 fő is bejelölte. Ez véleményem szerint annak tudható be, hogy az emberek nem ismerik megfelelően az energia fajtát és annak felhasználását, így nem tudtak véleményt alkotni. A geotermikus energiának településfejlesztő hatása is van, mert munkahelyek, befektetések, vállalkozások jönnek létre, az életminőség javul ennek következtében. A geotermikus energia, mint iparág igényli a képzett mérnököket, szakembereket. Ennek következtében a településnek csak előnye származna a geotermikus befektetésekből.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

11. Kérdés: Ön szerint megérné-e a saját háztartásában geotermikus energia beruházást alkalmazni pl.: lakást fűteni, villanyt használni? Ennél a zárt kérdésnél kértem a válasz megindokolását is, hogy alá tudjam támasztani a harmadik hipotézisem. Az eredmények %-os megoszlását a 16. ábra érzékelteti.

16%

Igen

84% Nem

16. Ön szerint megérné-e a saját háztartásában geotermikus energia beruházást alkalmaznia, pl. lakást fűteni, villanyt használni? Készítette: Beregi L. A 16. ábra szerint a válaszolók 84%-a úgy vélte, hogy igen megérné a saját háztartásában geotermikus energiát hasznosító beruházásra költeni elsősorban a takarékosság miatt. 16% pedig nem ruházna be egy ilyen befektetésbe. Indoklásban, akik úgy vélték, hogy igen megérné a beruházás azok közül több választ is kiemelek, „Igen, mert”:  „Megújuló energiaforrásról van szó, ahol lehet alkalmazni kell.”  „Megérné anyagilag, de hosszú idő alatt térül meg.” Aki nemmel válaszoltaz úgy gondolta, hogy nagyon drága és költséges eljárás, nem tud pénzt befektetni ilyen jellegű fejlesztésre. Valahol érthető, hiszen ez igen költséges.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

12. Kérdés: Származna-e önnek személy szerint előnye, a saját háztartásban megvalósuló geotermikus energia hasznosításának (pl.: földhőszivattyú, geotermikus energiával előállított távhő vagy villamos áram)? Ez a kérdés szorosan kapcsolódik a 10. kérdéshez, de itt a személy szerint, saját háztartásbeli geotermikus energia felhasználás előnyeire kérdeztem rá. Itt is ugyanazok a válaszlehetőségek voltak, mint a 10. kérdésnél. A harmadik hipotézist támasztja alá, hogy a legtöbb ember gazdasági és környezeti előnyt remél az otthonában lévő geotermia felhasználásából. Ezt a megállapítást a 17. ábra szemlélteti, a kérdőívet kitöltők létszámára vonatkozóan.

120 104 100 80 60

40 22 20 10 13 3 0 0 0

17. ábra Származna-e Önnek személy szerint előnye, a saját háztartásában megvalósuló geotermikus energia hasznosításának? (pl.: földhőszivattyú, geotermikus energiából előállított távhő vagy villamos áram) Készítette: Beregi L. 2014 A 17. ábra szerint 104 fő úgy gondolta, hogy környezeti és anyagi előnye lenne a háztartásban lévő geotermikus energia felhasználásából. 13 fő csak anyagi és 10 fő csak környezeti előnyt jelölt meg. 3 fő szerint semmilyen előny nem következne a háztartási hasznosításból. A hátrányos és egyéb kategóriákat senki sem jelezte. 22 fő nem tudta, hogy származna-e személyes előnye a geotermia ilyen jellegű hasznosításból. Ezt, mint a fentiekben is említettem a válaszadók sajnos nem rendelkeznek elegendő információval a geotermikus energiáról, ezért nem tudtak választ adni. Ez is indokolja, hogy a felvilágosításra sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

13. Kérdés: Ön előnyben részesítené-e a geotermikus energia felhasználását, a hagyományos (szén, kőolaj, földgáz), nukleáris energiával szemben? Ebből a zárt kérdésből az első hipotézisemre tudok következtetni. Úgy vélem, hogy a legtöbb válaszadó jobban támogatja a megújuló geotermikus energiát a hagyományos energiafajtákkal szemben. Ezt a 18. ábra %-os megoszlása is jól szemlélteti.

Igen Nem 93%

18. ábra Ön előnyben részesítené-e a geotermikus energiát, a hagyományos (szén, kőolaj, földgáz, nukleáris) energiával szemben? Készítette: Beregi L. 2014 A 18. ábra szerint a válaszolók 7%-a gondolta úgy, hogy előnyösebb a hagyományos energiák használata és 93% pedig azt, hogy a geotermikus energia sokkal előnyösebb. mint pl.: a szén, kőolaj, földgáz vagy nukleáris energia.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

14. Kérdés: Ha lehetősége nyílna geotermikus energia hasznosítására, akkor mekkora összeget áldozna rá (HUF)? Ennél a kérdésnél arra szerettem volna rávilágítani, hogy a legtöbb válaszoló lehetőség szerint csak nagyon kevés összeget tudna befektetni a geotermia hasznosítására, amit a 19. ábra is érzékeltet és így bizonyítja a harmadik hipotézisem egy részét. Több választható pénzösszeget (HUF) is feltüntettem. 120 105 100 80 60 40 22 13 20 7 5 0

19. ábra Ha lehetősége nyílna geotermikus energia hasznosítására, akkor mekkora összeget áldozna rá? Készítette: Beregi L. 2014 A 19. ábra alapján 105 fő csupán 100.000-350.000 forint pénzösszeget költene egy beruházásra. 22 fő 351.000-700.000 forintot, 13 fő 701.000-1000.000 forintot fektetne be. 7 fő 100.000-1.500.000 forintot, 5 fő 1.500.000 forint feletti összeget fizetne ki érte, ha lenne lehetősége a geotermikus energia hasznosítására. Természetesen feltűnik, hogy a legtöbb válaszadó az első opciót jelölte be: 100.000-350.000 forintos összeget, ez azonban nem elég egy pl.: földhőszivattyú rendszer kiépítéséhez. Anyagi helyzetre vonatkozóan az emberek nagytöbbsége egy ilyen jellegű beruházást nem valószínű. hogy tudna finanszírozni saját háztartásban. Ez nyilván visszavezethető a jelen gazdasági helyzethez és magas beruházási költségekhez is, valamint a lakosság által is elérhető nemzetközi illetve hazai támogatási/pályázati források ismeretének hiányához gondolok itt a különböző hazai Operatív Programokra és EU-s energiahatékonysági pályázatokra.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

15. Kérdés: Hallott-e már a PannErgy Nyrt. Mályiban, Kistokajban elindult projektjéről, mely során a geotermikus energiát hasznosítják? Ezt a kérdést azért tettem fel, mert kíváncsi voltam, hogy a Mályi és közelében élők mennyire hallottak a PannErgy projektjéről. A Mályi lakosok tudják-e, hogy mi történik településükön. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy ha hallottak róla, akkor honnan. A kapott eredményeket a korábbiakra vonatkozóan a 20. ábra mutatja meg.

38% Igen Nem 62%

20. ábra Hallott-e már a PannErgy. Mályiban, Kistokajban elindult projektjéről, mely során a geotermikus energiát hasznosítják? Készítette: Beregi L. 2014 A 20. ábra a negyedik hipotézist igazolja, mely során a kérdezettek nagy része ez esetben 62% hallott a PannErgy Mályiban és Kistokajban elindult projektjéről, 38% viszont nem. A legtöbb válaszadó, aki igennel válaszolt többnyire Mályi lakos volt. A Miskolci lakosok közül sokan nem hallottak még a projektről. Akik hallottak a beruházásról főleg írott sajtóból pl.: Észak-Magyarországból, szórólapokból. Falugyűlésen, ismerősöktől, Miskolci Tv-ből informálódtak, vagy egyszerűen, mert arra utaztak amerre a munkálatok folynak. Ismét kiemelném, hogy a média szerepe jelentős volt a válaszadásoknál.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

16. Kérdés: Ön szerint kinek kellene vállalni a kezdeményező szerepet az ilyen jellegű beruházások kezdeményezésénél? Az utolsó kérdés a negyedik hipotézisemre ad választ mely szerint a válaszadók főleg a központi önkormányzattól várják a kezdeményező szerepet az ilyen jellegű beruházásoknál. Ezt a 21. ábra szemlélteti, ahol több féle válaszadás is lehetséges volt.

60 57 50 45 40 30 21 20 19 20 12 12 5 5 10 1 0

21. ábra Ön szerint kinek kellene vállalni a kezdeményező szerepet az ilyen jellegű beruházások kezdeményezésénél? Készítette: Beregi L. 2014 A 21. ábra alapján 57-szer állították úgy a válaszadók, hogy a központi önkormányzatok feladata a beruházások kezdeményezése. 45-en jelezték, hogy a települési önkormányzatok összefogása, kistérségeknek kellene ezzel foglalkozni. 21-en jelölték meg a regionális intézményeket és 20-an megyei önkormányzatokat. 19 válaszoló a települési önkormányzatoktól egyénileg várja a kezdeményezést. 12-12 válaszoló jelölte meg a nem tudja kategóriát illetve a helyi vállalkozókat. Egy jelölés érkezett a nem helyi vállalkozókra, és további öt az egyéb kategóriára. Az egyéb kategóriába főleg hazai, magyar beruházóktól várja a válaszadó a kezdeményezést, nem pedig külföldi befektetőktől. Ez jól jelzi a hazai erőforrások nemzeti kézben tartására való igényt. Összességében a kérdések elemzéséről elmondható, hogy az emberek ismerik a geotermikus energiát, de mélyrehatóan az ismereteik már hiányosak. Ebből az oktatás hiányossága és az információ hiánya tükröződik. Továbbá gátat szab a tőke és az önerő hiány is, ami a privát és a közberuházások mértékét növelné. Kiemelten fontos az, oktatás, tudás átadás szerepe, valamint a pályázati lehetőségek széleskörű terjesztése, amitől a beruházások számának növekedését, munkahelyek létesülését lehetne elérni.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

VII. Összegzés

Dolgozatom témája a geotermikus energia bemutatása Mályi, Kistokaj, Miskolc területén, ezen belül egy lakossági kérdőív feldolgozása a geotermiára vonatkozóan. Vannak aktív és passzív geotermikus geotermális övezetek. Magyarország az utóbbi passzív övezethez sorolható és a Kárpát-medencében rendkívül jó geotermikus adottságokkal rendelkezik. Viszonylag kis mélységben magas hőmérsékletű vizekhez juthatunk vízadó rétegeinkből. A PannErgy projektje Mályiban és Kistokajban nemrég valósult meg és a jövőben várhatóan további fejlesztések is lesznek. Mályiban két kitermelő kút, Kistokajban pedig három visszasajtoló kút létesült. A kutak 1000-2000m közöttiek, és a kitermelő kutak vízhőmérséklete 105-95ºC közötti. Ezek a kutak Miskolc Avas lakótelep részleges fűtését biztosítják. Jövőben a cég a projektet bővíteni szeretné. Sem Mályi, sem pedig Kistokaj nem hasznosítja a geotermiát Az érintett települések önkormányzatai támogatják a további geotermiára irányuló befektetéseket. A Föld hőjét hőszivattyúk segítségével is lehetne hasznosítani, hiszen erre is adottak a lehetőségek, de Magyarországnak van mit behoznia a lemaradásból. A geotermikus energiát a fűtés mellett a balneológiában, mezőgazdaságban, iparban is hasznosítják. A dolgozatomban szereplő részletesebb bemutatás talán ösztönözheti az önkormányzatokat, befektetőket, hogy a jövőben hogyan is használhatják fel a geotermiát, gondolok pl.: fóliasátrak építése, fűtése mellyel új munkahelyek is létrejöhetnek. Ez előremozdítja a település fejlődését is, hiszen megyénkben nagyon kevés a munkalehetőség. Elektromos áram fejlesztése is lehetséges néhány jobb természeti adottságú országban már alkalmazzák. A geotermikus energia felhasználásának vannak előnyei, de nem megfelelő alkalmazás esetén természeti károk is bekövetkezhetnek. A lakossági kérdőívekből kiderült, hogy az emberek nagy része hallott a geotermikus energiáról, és a PannErgy Mályi, Kistokaj, Miskolc projektjéről. De ismereteik nem elegendőek, szeretnék megismerni még jobban a geotermikus energiát és annak felhasználási lehetőségeit. Véleményem szerint a médiának van jelenleg a legnagyobb szerepe a felvilágosításban, továbbá növelni kellene az oktatás hatékonyságát, hogy az emberek megismerjék ezt a fajta megújuló energiát. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy gazdaságilag és környezetileg előnyös a geotermia alkalmazása, és a központi önkormányzatoktól várják a kezdeményező szerepet az ehhez kapcsolódó befektetéseknél.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

A kérdőív tapasztalatai alapján az emberek nagy százaléka csak nagyon kevés összeget tudna ráfordítani egy geotermikus beruházásra, annak ellenére, hogy tudják hosszú távon ez anyagi megtérülést is jelentene. A jövőre vonatkozóan szükség lenne a geotermikus energiát célzó fejlesztésekre, beruházásokra, mert a természeti adottságaink megvannak. Nyertes pályázatok során az anyagi fedezet nagy részét is biztosítani lehetne. Ez az ország, és az adott település fejlettségét is előrébb mozdítaná. Mesterképzés során szeretném tudásomat elmélyíteni ezen a területen. Érdekel minden olyan lehetőség, melynek célja a megújuló energiaforrások felkutatása, hasznosítása, alkalmazása.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Summary

The topic of my thesis was to present the geothermal energy in the area of Mályi, Kistokaj and Miskolc, including the analysis of a local survey on geothermia. There are active and passive geothermal zones. Hungary belongs to the latter, passive zone, and has exceptional geothermal facilities in the Carpathian Basin. High-temperature waters can be reached in a relatively small depth from our aquifer layers. The project of PannErgy in Mályi and Kistokaj has become realized recently and in the future further developments can be expected. In Mályi two production wells and in Kistokaj three reinjection wells were built. The wells are between 1000-2000 meters, and the water temperature of the production wells is between 105-95 ºC. These wells provide partial heating for Avas housing estate in Miskolc. In the future the company would expand this project. However, neither Mályi nor Kistokaj utilizes geothermal energy. The self-governments of the involved towns support the further investments regarding geothermal energy. The heat of the Earth could be utilized with the help of geothermal heat pumps, since there are possibilities for this as well, but Hungary has a lot to improve. Besides heating, the geothermal energy is also used in balneology, agriculture and industry. The detailed presentation in my thesis may encourage the self-governments and investors how to use the geothermal energy in the future: for example the building and heating of plastic tunnels, which would provide employment as well. It would boost the development of the towns, since the employment opportunities are low in our county. The improvement of electricity is also possible in some countries that have better natural conditions. The use of geothermal energy has advantages, but in case of inappropriate use it can cause natural damages. The local surveys showed that many of the people have already heard of geothermal energy, and of the project of PannErgy in Mályi, Kistokaj and Miskolc. Though their knowledge is not sufficient, they would like to know more about geothermal energy and its possibilities of utilization. In my opinion the media has the biggest role in informing the people; furthermore the efficiency of education should also be increased, so the people could know more about this kind of renewable energy.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

Many of the responders thought that the use of geothermal energy is advantageous economically and environmentally, and are expecting the initiative steps from the central self- governments concerning the related investments. The survey indicates that a large percentage of people could spend only little money on a geothermal project, despite knowing that it would mean financial requital in long term. In the future developments and investments aiming the geothermal energy are needed, since the natural facilities are given. With the help of successful tenders the financial backing would be assured partially. It would prosper the development of both the country and the given town. I also find important the further research during the Master Courses because of the local development.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

VIII. Felhasznált Irodalom

Alison H. et. al. 2010: Geothermal Energy: International Market Update–Geothermal Energy Association http://www.geoenergy.org/pdf/reports/GEA_International_Market_Report_Final_May_2010. pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.10)

Axelsson et.al.2002: Geothermal Sustainability–GEOWATT AG- In: Ladislaus R. 2007, Switzerland, Zürich 2p. http://geoheat.oit.edu/bulletin/bull28-3/art2.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.01)

Árpási M. 2002: Geothermal Develpoment In Hunagry Country Update Report 2000-2002- Hungarian Geothermal Association, Budapest, 2p. http://www.geothermal- energy.org/pdf/IGAstandard/EGC/szeged/P-4-01.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.02)

B. Horváth L. 2010: Felhozza a hőt a PannErgy–Világgazdaság XLIII. évf. 188.sz. 8p.

B. Horváth L. 2011: Versenyt támasztanak a gáznak–Világgazdaság XLIII. évf. 188.sz. 8p.

Bobok E. et. al. 1991: A geotermikus energia–termelés hőmérsékletviszonyai zárt rendszerbeli kút esetén-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 24. (124). évf. 6. füzet, 161p.

Bobok E.-Tóth A. 2010a: A geotermikus energia helyzete és perspektívái-Magyar Tudomány 171.évf. 8. füzet, 927p.

Bobok E.–Tóth A. 2010b: Helyzetkép a geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról– Miskolci Egyetem, Miskolc, 14p. http://mta.hu/data/cikk/12/90/28/cikk_129028/79BobokTothGeotermia.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.05)

Bokor L. et. al. 2012: A Kárpát–Medence Földrajza. -In: Dövényi Z. (szerk.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 139p.

Boldizsár T. 1978: A kimeríthetetlen geotermikus energia–Magyar Tudomány 23. (85.) évf. 2. füzet. 105p.

Buzafalvi Gy. 2013: A legnagyobb geotermikus erőmű–Észak-Magyarország LXX. évf. 106.sz.4p.

Csaba J. 1994: Környezetkímélő villamosenergia-termelési és településfejlesztési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításával a világon-elvi lehetőségek hazánkban. –In: Schőnviszkyné G. A. (szerk.) Környezetvédelmi füzetek, 23. OMIKK, Budapest, 5p.

Csaba J.- Kontra J. 1995: A geotermikus hőellátás jövője. –In:Schőnviszkiné G. A. (szerk.) Környezetvédelmi füzetek. 22. OMIKK, Budapest, 46p.

Csabai K. 2009: Kutatás a geotermikus energia után: A hőség zavara - HVG XXXI. évf. 1. (1544). füzet. 96p.

Dékány L. 2012: Tovább kutatnának-Magyar Nemzet LXXV. évf. 25. sz. 12p.

Dinya L. 2010: Global Biomass Trends And Local Condequences. -In: Madarász T.–Tóth R. (szerk.) Proceedings of the 1st Knowbridge Conference on Renewables-Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 29p.

Farkas É. 1994: Geotermikus tárolók szimulációja-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 27. (127). évf. 8. füzet, 226p.

Göőz L. 2003: Geotermikus, hőbányászati lehetőségek realitása Észak-Kelet Magyarországon. –In:Kircsi A. (szerk.) MSZET Kiadványi No2. Debrecen, 10p.

Hajdú Gy. 2003: A hőszivattyú–Energia földből, vízből, levegőből. –In:Kircsi A. (szerk.) MSZET kiadványai No2. Debrecen, 26p.

Hartai É. 2008: Magyarország földtana-Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Miskolc, 39p. http://www.energianova.hu/doksik/Megujulo_energiaforrások_felhasznalasi_lehetosegei.pdf (Letöltés dátuma: 2014.02.27) http://geotherm.co.hu/megtakaritas-es-megterules/ (Letöltés dátuma: 2014.05.03)

Kacz K.–Neményi M. 1998: Megújuló Energiaforrások-Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp.54-59.

Karai J. 1991: A geotermikus energia felhasználása a kertészeti termesztésben-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 24. (124). évf. 3. füzet, 85p.

Kelemen L. 2006: Ország ismereti kézikönyv-Kelemen L. Kiadó, Budapest, 111p.

Kozák M.–Mikó L. 2003: Geotermikus potenciál hasznosításának lehetőségei Kelet– Magyarországon. –In:Kircsi A. (szerk.) MSZET Kiadványai No2. Debrecen,15p.

Kuruczi M.–Joó M. 1998: Geotermikus energia hasznosítása a távhőszolgáltatásban– Energiagazdálkodás 39. évf. 7. füzet, 317p.

Lukács G. S. 2010: Megújuló energiák könyve-Book of renewable energies-Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 77p.

Lukács G. S. 2011: Települési megújuló energia modellek–Local renewable energy models- Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 149p.

Lukács G. S. 2012: Az energiahatékonyság növelése az Észak-magyarországi régió közintézményeiben-Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 153p.

Mádlné Sz. J. et. al. 2008: A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségek Magyarországon–Ajánlások a hasznosítást előmozdító kormányzati lépésekre és háttértanulmány - Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Titkárság, Budapest, 63p. http://www.geotermika.hu/portal/files/mta-geotermika.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.05)

Mádlné Sz. J. et. al. 2009: Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában– Magyar Tudomány 170. évf. 8. füzet, 995p.

Marosi S. et. al.2010: Magyarország Kistájainak Katasztere. -In: Dövényi Z. (szerk.) MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 214p.

Mezősi G. 2011: Magyarország természet földrajza-Akadémiai Kiadó, Budapest, 64p.

MTI 2011: PannErgy: fúrják a kutat- Észak-Magyarország LXVII. évf. 303.sz. 1p.

N. Szántó R. 2012b: Geotermiára kötve: olcsóbb lesz a fűtés–Észak-Magyarország LXIX. évf. 237.sz. 6p.

Nádor A.–Babinszki E. 2011: Energia határok nélkül–Élet és Tudomány LXVI. évf. 15. füzet. 455p.

Pataki N. 1994: Termálvíz feltárás és - hasznosítás Magyarországon-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 27. (127). évf. 2. füzet, 38p.

Péczely Gy. 2009: Éghajlattan - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Pogány L. 1994: Nagy hőmérsékletű és nyomású geotermikus gőz-víz elegyek energetikai hasznosításának kockázata és a földhővagyon értékbecslése–Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 27. (127). évf. 11. füzet, 337p.

Reményi K. 2007: Megújuló energiák - Akadémiai Kiadó, Budapest, 202p.

Ruggero B. 2007: World Geothermal Generation in 2007–Enel-International Division– Renewable Energy Buisness Department–Via Dalmazia 16p. http://geoheat.oit.edu/bulletin/bull28-3/art3.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.02)

Ruggero B. 2009: Geothermal Energy: An overview on resources and potential–Session 1. Geothermall Electricity Production: Possibilities, Technical and Economic Feasibility in Central Europian Region 16p. https://pangea.stanford.edu/ERE/pdf/IGAstandard/ISS/2009Slovakia/I.1.Bertani.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.01)

Sembery P.–Tóth L. 2004: Hagyományos és megújuló energiák-Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

Stegena L. 1997: Geotermikus energia: jelen és jövő–Energiagazdálkodás 38. évf. 2. füzet, 75p.

Tóth J. et. al. 2012: A Kárpát–Medence Földrajza.-In: Dövényi Z. (szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest, p 820.

Tóth L. 2012: Alternatív energiaellátási rendszerek az agrárgazdaságban - Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp.180-181.

Tóth M. 1991: A geotermikus energia gazdasági hatékonyságáról-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 24. (124). évf. 9. füzet, 257p.

Tóth N. A. 2012: Geothermal Energy Production And Utilization–Geosciences and Engineering Vol.1. No.1. http://www.matarka.hu/koz/ISSN_2063-6997/Vol1_No1/ISSN_2063- 6997_vol_1_no_1_2012_eng_315-319.pdf (Letöltés dátuma: 2014.03.03)

Tóth P.–Menyhért B. 1991: A hőszivattyús technika és a környezetvédelem-Bányászati és Kohászati Lapok: Kőolaj és Földgáz 32. (132). évf. 5. füzet, 124p.

Zsámboki Á. 2011: Geotermális fűtés Miskolcon és Gödöllőn-Világgazdaság XLIII. évf. 210.sz., 12p.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

IX. Mellékletek

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

1.sz. Melléklet

1. kép Kistokaj Hőközpont, 3. sz. Visszasajtoló kút. Fotó: Beregi L.

2. kép Kistokaj Hőközpont belülről. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

3. kép Kistokaj Hőközpont belülről. Fotó: Beregi L.

4. kép Béléscső. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

5. kép Kistokaj Avas Fűtési keringtető szivattyúk. Fotó: Beregi L.

6. kép Kistokaj Hőközpont berendezései. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

7. kép Kistokaji Hőközpont belülről. Fotó: Beregi L.

8. kép Kistokaji Hőközpont szivattyúi. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

9. kép Nyomásmérő. Fotó: Beregi L.

10. kép Hőmérő. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

11. kép Kistokaji Kútház, Visszasajtoló kutak. Fotó: Beregi L.

12. kép Mályi 1. sz. Szivattyúház 1. sz. termelő kút. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

13. kép Mályi 1. sz. Szivattyúház 1. sz. termelő kút. Fotó: Beregi L.

14. kép Mályi 2. sz. Szivattyúház 2. sz. termelő kút. Fotó: Beregi L.

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

2. sz. Melléklet Kedves Válaszadó!

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz alapszak végzős hallgatójaként kérem, hogy a következő kérdőív kitöltésével segítse szakdolgozatom elkészítését! A kérdőívet név nélkül kérem kitölteni, annak eredményét titkosan kezelem.

Együtt működését előre is köszönöm!

Tisztelettel: Beregi Lívia

A kérdésekhez tartozó válasz lehetőségekből kérem, aláhúzással jelölje a megfelelőt(ket), a kipontozott helyeken, röviden válaszoljon a kérdésekre.

Település neve: …………………………………………………………………………………

1. Neme:

férfi nő

2. Életkora:

 15-25  46-65  26-45  65 év felett

3. Legmagasabb iskolai végzettsége?

 kevesebb, mint 8 általános  8 általános  szakmunkásképző bizonyítvány  szakközép vagy gimnáziumi érettségi  főiskolai vagy egyetemi diploma

4. Hallott-e már a geotermikus energiaforrásról, eljárásról?

igen nem

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében

5. Ha igen honnan hallott róla? (Több válasz is lehetséges.)

 Oktatás, képzés során  Tv-ből  Újságból, könyvből  Internetről  Ismerősöktől  Munkahelyen  Egyéb …………………………………………………………………………………

6.Jelenleg a háztartásában milyen fűtési módot használ? (Több válasz is lehetséges.)

 gázkazán  gázkonvektor  vegyes tüzelésű kazán  kályha, sparhelt  kandalló, cserépkályha  villanykályha  speciális biomasszás kazán  napkollektor  földhőszivattyú  egyéb  nem tudja

7. Szükségesnek tartja-e a felvilágosítást, a geotermikus energia alkalmazási lehetőségeiről? (Indokolja válaszát!) Nem, mert ………………………………………………………………………...... Igen, és hogyan? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

8.Szeretné-e részletesebben megismerni a geotermikus energiát, és annak felhasználási lehetőségeit? (Indokolja válaszát!) Nem, mert …………………………………………………………………………...... Igen, mert ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében 9. Amennyiben adottak a természeti lehetőségek Ön szerint megérné-e a településének a geotermikus energiát hasznosító beruházásokat kezdeményezni? (Indokolja válaszát!) Nem, mert …………………………………………………………………………...... Igen, mert ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

10. Ön szerint származna-e a településének előnye, ha egy esetlegesen megvalósuló befektetés során geotermikus energiát hasznosítanának?  csak környezeti előnye származna  csak anyagi előnye származna  igen, környezetvédelmi és anyagi előnye származna  semmilyen előnye nem származna  kifejezetten hátrányos lenne  egyéb  nem tudja

11. Ön szerint megérné-e a saját háztartásában geotermikus energia beruházást alkalmazni pl.: lakást fűteni, villanyt használni? (Indokolja válaszát!)

Nem, mert …………………………………………………………………………......

Igen, mert ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

12. Származna-e önnek személy szerint előnye, a saját háztartásban megvalósuló geotermikus energia hasznosításának (pl.: földhőszivattyú, geotermikus energiával előállított távhő vagy villamos áram)?

 csak környezetvédelmi előnye származna  csak anyagi előnye származna  igen, környezetvédelmi és anyagi előnye is származna  semmilyen előnye nem származna  kifejezetten hátrányos lenne  egyéb  nem tudja

Miskolci Egyetem Beregi Lívia Műszaki Földtudományi Kar A geotermikus energia Földrajz-Geoinformatika Intézet hasznosítása és annak társadalmi megítélése Mályi-Kistokaj térségében 13.Ön előnyben részesítené-e a geotermikus energia felhasználását, a hagyományos (szén, kőolaj, földgáz), nukleáris energiával szemben?

igen nem

14. Ha lehetősége nyílna geotermikus energia hasznosítására, akkor mekkora összeget áldozna rá (HUF)?

 100.000 - 350.000  351.000 - 700.000  701.000 - 1.000.000  1.000.000 - 1.500.000  1.500.000 felett

15. Hallott-e már a PannErgy Nyrt. Mályiban, Kistokajban elindult projektjéről, mely során a geotermikus energiát hasznosítják?

igen nem

Ha igen honnan hallott róla?

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

16. Ön szerint kinek kellene vállalni a kezdeményező szerepet az ilyen jellegű beruházások kezdeményezésénél?

 központi önkormányzat  regionális intézmények (regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek)  megyei önkormányzat  települési önkormányzatok összefogása (kistérségek)  települési önkormányzatok egyénileg  civil szervezetek  nem helyi vállalkozók  helyi vállalkozók  egyéb …………………………………………………………………………………  nem tudja