Ars Hungarica2014
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
ars hungarica 2014 Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata XL. évfolyam 4. ArsH_2014_4.indb 461 2015. 01. 20. 2:13 PM Ernst Lafi te: Ybl Miklós, 1880 körül, olaj, vászon, 71x58 cm, MNM Történelmi Képcsarnok, ltsz. 459. ArsH_2014_4.indb 462 2015. 01. 20. 2:13 PM Tartalom Ybl Miklós bicentenáriuma (Sisa József).....................................................................................................465 Rövidítések .............................................................................................................................................................466 Tanulmányok Marosi Ernő: Életmódja: építész, avagy: Ybl Miklós, az Akadémia bizalmi építésze ..............467 Winkler Gábor: Vita a neoreneszánsz építészet megítéléséről az 1950-es években ..............474 Czétényi Piroska–Iványi János: Ybl Miklós és Újpest ............................................................................480 Marótzy Katalin: Ybl Miklós és az építészeti közélet – pályázatok a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben ........................................................................................489 Farbakyné Deklava Lilla: Ybl Miklós szerepe az 1879. évi székesfehérvári országos kiállításon .......................................................................497 Hidvégi Violetta: A nagy építész „kis épületei” Pest és Buda építési hatóságainak dokumentumaiban ......................................................... 509 Rozsnyai József: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól ....................................................................................................520 Kelecsényi Kristóf Zoltán: Egy Ybl-tanítvány első munkái – Schmahl Henrik Andrássy úti épületei ............................................................................................533 Papp Gábor György: Ismeretlen Ybl-tervek Theophil Hansen bécsi hagyatékában ...............543 Sisa József: Ybl Miklós, a kastélyépítész .....................................................................................................549 Mentényi Klára–Somorjay Sélysette: Mit épített Ybl Miklós Lovasberényben a 19. század közepén? ............................................................................................................................560 Vízy László–Mattyasovszky Zsolnay Eszter: Ybl Miklós és Zsolnay Vilmos ..................................584 Hajdók Judit: Ybl Miklós által tervezett orgonaházak ..........................................................................590 Kiss Péter: Ybl Miklós munkásságának eddig ismeretlen helyszíne – Eger ................................600 Potzner Ferenc: A magyar királyi udvar budai várkertépítményeinek elszámolási tervsorozata ...........................................................606 ArsH_2014_4.indb 463 2015. 01. 20. 2:13 PM Dokumentum Szentesi Edit: Néhány szó a magyarországi építőipar kapacitásainak területi eloszlásáról a 19. század első felében .............................................................................618 In memoriam Sinkó Katalin (Marosi Ernő) ...............................................................................................................................644 Intézeti események 2013 .................................................................................................................653 ArsH_2014_4.indb 464 2015. 01. 20. 2:13 PM Ybl Miklós bicentenáriuma Ybl Miklós (1814–1891) a magyar építészet egyik legjelentősebb képviselője. Munkássága ar ra a 19. századra esik, amelyet Magyarország Európához történő felzárkózása, az építészeti kul - túra kibontakozása jellemez. Ybl mint az arisztokrata Károlyi család építésze kezdte pályafutását, hogy aztán az állam és a főváros legnagyobb megbízásait nyerje el, az ország legkeresettebb és legnagyobb tekintélynek örvendő mestere legyen. Munkásságát lakóházak, magánpaloták, kastélyok és középületek sora jelzi. Korai alkotása, a fóti plébániatemplom (1845–1855) a roman- tikus stílus (Rundbogenstil) európai rangú emléke. Ybl azonban igazán a neoreneszánsz stí lus- ban találta meg a hozzá illő, harmóniát sugalló művészi nyelvezetet. Már 1860-tól kezdve egy- más után tervezte olasz neoreneszánsz épületeit, amelyek a stílusirányzatot az átmeneti for- máktól kezdve a hellén neoreneszánszon át egészen a barokkos variánsig képviselik. Ezeket a fej leményeket olyan országos jelentőségű középületek jelzik, mint a Margit fürdő (1868–1870), a Fővámház (1870–1874), a Várkert-bazár (1875–1882), az Opera (1875–1884), valamint a Szent István-bazilika (1845–1905). Szerencsére nemcsak épületei jelentős része maradt fenn, hanem mintegy 6000 darabot számláló tervhagyatéka is. Ybl születésének 200. évfordulójáról 2014-ben Magyarországon számos eseménnyel emlékez- tek meg. Közülük kiemelkedik az „Életmódja: építész” címmel április 9–10-én tartott tudomá - nyos konferencia, amelyet az építészettörténet-írás jeles műhelyei: az MTA BTK Művészettör té- neti Intézet, Budapest Főváros Levéltára, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ – Magyar Építészeti Múzeum és a Hild–Ybl Alapítvány rendezett. E konferencia előadásainak zömét tartalmazza fo lyó ira- tunk jelen száma. További előadásszövegek jelennek meg az Acta Historiae Artium 2014-es év- folyamában és az Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerk. Hidvégi Violetta–Ma- rótzy Katalin. Budapest, 2014) című kötetben. Sisa József ArsH_2014_4.indb 465 2015. 01. 20. 2:13 PM Rövidítések ÁMRK Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ BCE Budapesti Corvinus Egyetem BFL Budapest Főváros Levéltára BTM Budapesti Történeti Múzeum ÉM Építésügyi Minisztérium Forster Központ Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ FŐMTERV FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. FSzEK Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KÖZTI Középülettervező Zmr. MKE Magyar Képzőművészeti Egyetem MNG Magyar Nemzeti Galéria MNL Magyar Nemzeti Levéltár MNL OL Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár MTA Magyar Tudományos Akadémia MTA BTK Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató- központ MTA BTK MI Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató- központ Művészettörténeti Intézet MTA MKI Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet OMvH Országos Műemlékvédelmi Hivatal VÁTI Városépítési Tervező Intézet Itt szeretnénk megköszönni Bara Júliának, Gödölle Mátyásnak, Hámori Péternek, Héder Zsuzsan- nának, Hidvégi Violettának, Kenyeres Istvánnak, Király Erzsébetnek, Papp Júliának és Ritoók Pál- nak a folyóiratszámunk elkészítéséhez nyújtott segítséget. ArsH_2014_4.indb 466 2015. 01. 20. 2:13 PM Marosi Ernő Életmódja: építész, avagy: Ybl Miklós, az Akadémia bizalmi építésze1 Ahhoz képest, hogy nem vagyok sem a 19. század építészetének kutatója, Prof. em. Ernő Marosi, Budapest sem Ybl Miklós (1814–1891) életművének és építészetének szakértője, E-mail: [email protected] első pillantásra enyhén túlméretezettnek tűnik mai kettős feladatom. Megtisztelő, hogy rám bízták a bevezetést az előttünk álló két napban az Ybl Miklós újrafelfe- dezését jelentő, a halálának 100. évfordulóján a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett ki - állítás2 óta elért számos tudományos eredményt és műemlékvédelmi tanulságot bemutató kon ferenciához. Az 1991-es kiállítás tudvalevőleg fordulópontot jelzett a nagy építész munkás- ságá nak értékelésében: a budapesti Operaház, valamint a főváros Lipótváros kerületének új plébániatemploma, a Szent István-bazilika műemléki kutatásai nyomán megerősítette a his to - rizmus emlékeinek műemléki rangját, s egyben látványosan véget vetett annak a hagyomány - nak is, amely – az ideologikus színezetű „eklektika” címszava alatt – kapitalista dekadenciaként ítélte el a 19. század második felének domináns építészetét. E fordulat eredménye a 2013-ban az MTA BTK Művészettörténeti Intézete által A magyarországi művészet története újrainduló sorozatában kiadott, a 19. század építészetét és iparművészetét tárgyaló kötet is.3 Feladatom továbbá, hogy megnyissam a Magyar Tudományos Akadémia Képtárának szomszédos termeiben rendezett kiállítást. A megnyitó alighanem fölösleges, hiszen „az Aka - démia bizalmi építésze” alcímű, Yblnek az Akadémia székháza 1861-es pályázatára benyújtott, majd visszavont terveit, a rábízott, ma Akadémiai Könyvtárként szolgáló, szomszédos bérház tervdokumentációját, továbbá az épületben pusztító 1869-es tűzvész után készített vasszer - kezetű tető terveit tisztelt hallgatóim már alighanem megtekinthették. Nem kell itt részletez - nem Ybl szerepét a pályázat során kitört stílusvita eldöntésében, majd August Stüler tervének kivitelezése során az építtető képviseletében, a tervező nevében közreműködő Szkalnitzky An - tallal (1836–1878) párhuzamosan: mindez elegendő a „bizalmi építész” minősítéshez.4 És ne fe- ledjük: még egy munkája, a magyar akadémia alapítása idején a programjának, elveinek meg- határozásában fontos szerepet játszó író, Kazinczy Ferenc (1759–1831) széphalmi emlékének tervezése, mely ugyanerre az időre esik, az Akadémia pesti palotáját is építtető akadémiai elnök, Dessewff y Emil 1863-as megbízása alapján. A szerény és szegényes kis lakóház helyén emelt ket- 1 Bevezető az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia és az MTA Művé- szeti Gyűjteménye kamarakiállításának megnyitása alkalmából, 2014. április 8-án. 2 Ybl Miklós