8.a. számú melléklet

Táji adottságok

Alsó-kemeneshát A kistáj Vas és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 551 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,1 2263,6 2. szántó 51,0 28140,2 3. kert 2,2 1214,6 4. szőlő 1,1 593,4 5. rét, legelő 7,7 4231,6 6. erdő 33,6 18532,2 7, vízfelszín 0,3 148,1

Településhálózat Sűrűn betelepült kistáj, 100 km2-reközel 6 település jut, de jelentősek a területi különbségek: a 31 helység nagyobb része a térség középső részén tömörül, ehhez képest főleg az É-i terület ritkásabban betelepült. Klasszikus kis- és aprófalvas vidék, a települések átlagos népességszáma alig haladja meg az 500-at. Város nincs a térségben, vonzásközpontként leginkább a szomszédos Sárvár és Celldömölk funkcionál. Veszprém megye érintett települései: Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Várkesző. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megye vonatkozásában a keszői vár romjai (várkesző) valamint a Széll-kastély (Magyargencs).

Badacsony-Gulács-csoport A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 70 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,5 320,1 2. szántó 111,7 828,3 3. kert 1,6 113,1 4. szőlő 33,4 2356,8 5. rét, legelő 8,0 562,6 6. erdő 38,4 2708,9 7, vízfelszín 2,3 160,3

Településhálózat Bár a kistáj jelentős része nem alkalmas a megtelepedésre, a településsűrűség duplája az országos átlagnak: 100 km2-re 7 település jut. A térség 5 helysége közül rendelkezik városi jogállással. Mivel a 4 falu kis népességszámú, a városi népesség aránya alig marad el az országos átlagtól. A kistájon megtalálható Veszprém megyei települések: Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Mindszentkálla, Salföld, Szentbékkálla. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Folly Arborétum (Badacsonytomaj) - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; - Fekete-hegy (Szentbékkálla), Természetvédelmi major (Salföld), felhagyott bazaltbánya (Badacsonytomaj), Országos kéktúra; - bazalt tanúhegy (Badacsony), kőtenger (Szentbékkálla, Salföld); - római katolikus kápolna (Badacsonytördemic), gótikus templom romjai (Mindszentkálla), pálos kolostor romjai (Salföld), római katolikus templom (Szentbékkálla); - velétei palotarom (Szentbékkálla); - kőkeresztek (Mindszentkálla); - Egry József Emlékmúzeum (Badacsonytomaj) - Szegedy Róza-ház, Kisfaludy-présház (Badacsonytomaj), nádtetős parasztházak (Badacsonytördemic), népi lakóházak (Mindszentkálla, Salföld), műemlék jellegű parasztházak (Szentbékkálla)

Bakonyi-kismedencék A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 73 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 7,3 537,2 2. szántó 33,4 2448,0 3. kert 0,3 20,2 4. szőlő 0,0 0,0 5. rét, legelő 14,8 1084,5 6. erdő 44,2 3237,8 7, vízfelszín 0,0 0,0

Településhálózat Sajátos képződmény, mivel 7, egymástól elkülönülő kismedence 8 települését foglalja magában. Közülük egyedül , a térség hagyományos központja városi jogállású. A falvak többsége apró- és kisfalu, átlagos népességszámuk meghaladja a 600-at. A városi lakosság aránya valamivel az országos átlag alatti. A kistájon található települések: Bakonybél, Borzavár, Csehbánya, Hárskút, Lókút, Pénzesgyőr, , Zirc. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Arborétum (Zirc), szépalmapusztai arborétum (Porva), a szeretetotthon védett parkja (Bakonybél); - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet, Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület; - Kerteskő-szurdok, Odvaskői barlang (Bakonybél), pintér-hegyi parkerdő tanösvény (Zirc), Cuha-völgy, Országos Kéktúra; - Pápavár és Tevelvár sáncai, Bakonyújvár romjai (Bakonybél), Hölgykő várának romjai (Csehbánya) - basilica minor, ciszterci monostor, gótikus pillérköteg (Zirc), római katolikus templom (Porva), bencés kolostor, római katolikus templom, Szentkút kápolna, Borostyán-kút kápolna (Bakonybél), Mária kegykápolna (Csehbánya), római katolikus templom és plébánia (Lókút) - Reguly Antal szülőháza (Zirc) - Zápolyai Orsolya nyughelye (Porva) - szentháromság-szobor, kőkeresztek (Lókút), Szent Imre-szobor (Zirc), kálvária (Bakonybél) - Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye (Zirc) - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Bakonyi Erdők háza, (Bakonybél), Reguly Antal Műemlékkönyvtár, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Reguly Antal Múzeum (Zirc)

Balaton-felvidék és kismedencéi A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 255 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,4 1124,7 2. szántó 26,0 6643,7 3. kert 2,3 593,5 4. szőlő 9,7 2474,7 5. rét, legelő 14,6 3721,3 6. erdő 42,3 10788,4 7, vízfelszín 0,7 166,6

Településhálózat A Balatoni-Riviéra hátterét jelentő kistáj az átlagosnál sűrűbben betelepült: 100 km2-re közel 7 település jut. Városi jogállású település nincs, központként elsősorban a szomszédos Veszprém és Balatonfüred jöhet szóba. A 20 település döntő részét a törpe- és aprófalvak teszik ki, az 1000 lakosnál népesebbek a térség ÉK-i részén fekszenek. A kistájon található települések: Balatoncsicsó, Balatonhenye, Balatonszőlős, Dörgicse, Felsőörs, Kékkút, Királyszentistván, Kővágóörs, Köveskál, Litér, Mencshely, Monoszló, Óbudavár, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Tagyon, Vászoly, Veszprémfajsz. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; Káli-medence Tájvédelmi körzet; - Forrás-hegyi deológiai bemutatóhely (Felsőörs), Hegyestű-hegyi geológiai bemutatóhely (Monoszló), ősbükkös (Vászoly), Kornyi-tó, Tódi-forrás (Kővágóörs), tengerszemek (Balatonhenye) - kőtenger (Kővágóörs), bazaltoszlopok (Hegyestű) - Zádor-vár/Himfy-vár/ (Pécsely) - Szent Balázs-hegyi templomrom, ároktői templomrom (Balatoncsicsó), római katolikus templom (Balatonhenye), 3 románkori templomrom, római katolikus templom, 3 evangélikus templom, (Dörgicse), román kori prépostsági templom, prépostsági épület (Felsőörs), református templom (Királyszentistván), református templom, római katolikus templom, parókia (Köveskál), 13.sz-i református templom (Litér), evangélikus templom (Mencshely), román kori templom (Monoszló), római katolikus templom (Óbudavár), római katolikus templom (Szentjakabfa), római katolikus templom (Tagyon), Árpád-kori templom romjai, római katolikus templom (Vászoly), római katolikus templom (Veszprémfajsz), román kori templomrom, evangélikus templom (Kővágóörs), római katolikus templom (Kékkút), református templom (Pécsely) - Köves-kúria (Felsőörs), Tallián-kastély (Szentkirályszabadja) - római kori villa maradványai (Felsőörs)

Balatoni-riviéra A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 159 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 20,2 3227,4 2. szántó 5,7 908,4 3. kert 2,2 354,6 4. szőlő 23,6 3758,9 5. rét, legelő 7,5 1193,8 6. erdő 33,3 5312,2 7, vízfelszín 7,5 1198,2

Településhálózat Nagyon sűrűn betelepült kistáj, 100 km2-re több mint 10 település jut, s a lakott területek aránya közel 20%. A 17 településből 3 városi jogállású, közülük kiemelkedik sokágú központi helyi funkciói és népességszáma alapján Balatonfüred. A városi népesség aránya valamivel az országos átlag felett van. a faluhálózat zömét az 1000-1600 lakosú települések alkotják, de vannak törpe-, apró- és kisfalvak is. A kistájon található települések: Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonudvari, , Lovas, Örvényes, , Révfülöp, , Zánka. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Lóczy-barlang (Balatonfüred); - Gyógyvizek, gyógyfürdők: Balatonfüred, Csopak, Tihany; - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület; - vízi turizmus (Ábrahámhegy, Balatonrendes, Révfülöp, Balatonszepezd, Zánka, Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Aszófő, Tihany, Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfűzfő), Gyermek- és Ifjúsági Centrum (Zánka), Belső-tó (Tihany), Koloska-völgy (Balatonfüred), Olaszrizling tanösvény (Paloznak), Vörös Homokkő Tanösvény (Balatonalmádi) - tihanyi „Fehérpart”, Aranyház gejzírkúp - vármaradványok (Tihany) - kisörspusztai román templomrom (Ábrahámhegy), református templom (Alsóörs), kövesdi templomrom, római katolikus templom (Aszófő), erődített református templom, római katolikus templom és kolostor (Balatonalmádi-Vörösberény), Szent Mihály templomrom (Balatonfüred), Árpad-kori Szent István-templom romja/”Csonkatorony”/, Szent Miklós-templom romjai/kövesdi templom/ (Csopak), román stílusú templomrom (Örvényes), Árpád-kori római katolikus templom (Paloznak), szigeti romtemplom, ecséri romtemplom, evangélikus templom (Révfülöp), bencés apátság temploma és altemploma, apáti templomrom, újlaki templomrom (Tihany), református templom (Zánka) - Pántlika-kastély (Balatonakali, Esterházy-kúria, Pálóczi Horváth Ádám kastélya, Széchenyi-kastély, Gombás-kúria, Horváth-ház, Jókai-villa, Blaha-vilal, Dőry- villa (Balatonfüred), Sir David Balaton-kastély (Balatonszepeszd), Ranolder- kastély, Budai-villa, Angolkisasszonyok nyaralója (Csopak), Pongrácz-kastély (Paloznak) - Szívkórház, Nagyvendéglő, balatonfüredi Panteon, a Kossuth Lajos Lajos-forrás ivócsarnoka (Balatonfüred), MTA Limnológiai Kutatóintézete, az egykori apátsági pince-présház együttese (Tihany); - Lóczy Lajos földrajztudós sírja az arácsi temetőben (Balatonfüred), védett temető szív alakú sírkövekkel (Balatonudvari), I. András sírja (Tihanyi altemplom) - Antall József-szobor, kálvária, Szent Donát-szobor, Szent László király szobra (Paloznak), kálvária, I. András és felesége szobra (Tihany); - vízimalom (Csopak), őskori festékbánya (Lovas), a Pécsely-patak hídja (Örvényes - Csörgey Titusz Emlékmúzeum (Ábrahámhegy), Jókai Emlékmúzeum, a Magyar Játékszín 6 megmaradt oszlopa (Balatonfüred), Malomipar-történeti Kiállítás (Csopak), Vízimalom-múzeum, római villa romjai (Örvényes), néprajzi gyűjtemény (Paloznak), honismereti gyűjtemény Révfülöp), Eötvös Lóránd- emlékkiállítás, Babamúzeum (Tihany), Gyermekszervezet-történeti Múzeum (Zánka) - vízimalom, harangláb (Ábrahámhegy), vörösmáli pincesor (Aszófő), parasztházak, Siske utca (Balatonfüred), református harangláb, népi parasztházak, tájház, vincellérházak (Paloznak)

Csornai-sík A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 567 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 7,0 3945,6 2. szántó 66,7 37849,4 3. kert 0,4 211,8 4. szőlő 0,1 71,5 5. rét, legelő 13,6 7719,5 6. erdő 9,9 5621,9 7, vízfelszín 2,3 1317,8

Településhálózat Sűrűn betelepült kistáj, 100 km2-re több mint 6 település jut a 35 településből csupán 1 Győr- Moson-Sopron megyei település rendelkezik városi jogállással. A városi lakosság aránya messze elmarad az országos átlagtól. Csorna kistájon belüli aszimmetrikus fekvése miatt a térség ÉK-i része Győr, a D-i pedig vonzáskörzetéhez tartozi.k. Tipikusan kis- és aprófalvas vidék, a települések több mint fele ide tartozik. Kedvező vonás, hogy viszonylag sok a közepes méretű falu, s ennél jóval kevesebb a törpefalu. A kistájon található Veszprém megyei települések: Malomsok, Marcaltő. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - evangélikus templom (Malomsok), római katolikus templom (Malomsok); - gróf Hadik András síremléke (Marcaltő); - megyehatárkő (Marcaltő); - helytörténeti gyűjtemény (Malomsok); - népi lakóház (Malomsok).

Devecseri-Bakonyalja A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 142 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 3,8 544,7 2. szántó 31,9 4516,0 3. kert 0,0 6,0 4. szőlő 0,5 70,9 5. rét, legelő 16,4 2323,6 6. erdő 46,6 6606,2 7, vízfelszín 0,7 101,2

Településhálózat Az átlagosnál valamivel ritkábban benépesült kistáj, 100 km2-re még 3 település sem jut. Város nincs a térségben, a központ serepét leginkább a szomszédos Ajka tölti be. A faluhálózatot 2 aprófalu és 2 közepes méretű helység jelenti. A kistájon található települések: Halimba, Nyirád, Pusztamiske, Szőc. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Darvas-tó Lefejtett Bauxitlencse Természetvédelmi Terület (Nyirád) - autocross pálya, halastó (Nyirád); - román kori templom romja, római katolikus templom, Szent György kápolna, Mária kápolna, dabospusztai román kori templom (Szőc) - Hertelendy kastély /rom/ (Szőc); - Erzsébet királyné-szobor (Nyirád) - Dr. Szalay Miklós Emlékkiállítás és Gyógynövénykert (Halimba)

Kab-hegy-Agártető-csoport A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 279 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 1,4 393,7 2. szántó 15,1 4212,3 3. kert 0,0 5,7 4. szőlő 0,9 239,1 5. rét, legelő 12,0 3329,2 6. erdő 70,3 19567,9 7, vízfelszín 0,4 104,1

Településhálózat A hegyvidéki, jelentős részben még ma is erdővel borított kistájnak a peremterületei voltak alkalmasak a megtelepedésre, így a településsűrűség nagyon alacsony, 100 km2-re alig több mint 1 település jut. Városi jogállású települése nincs, a 4 falu eltérő nagyságú: törpefalu és 2000 lakosnál népesebb egyaránt akad közöttük. A kistájon található települések: Hegyed, Kapolcs, Monostorapáti, Úrkút. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Pokol-lik (Kapolcs); - Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Úrkúti Őskarszt Természetvédelmi Terület; - Kab-hegy; - a hegyesdi vár romjai; - római katolikus templom, kolostorrom (Monostorapáti) - Zichy-Schaller-kúria (Úrkút) - kőhíd (Hegyesd) - Falumalom Múzeum, Kovácsműhely Múzeum (Kapolcs)

Káloz-Igari-löszhátak A kistáj Fejér és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 608 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 3,8 2303,3 2. szántó 85,9 52197,8 3. kert 1,1 657,0 4. szőlő 0,7 411,7 5. rét, legelő 2,4 1451,8 6. erdő 5,1 3074,4 7, vízfelszín 1,1 678,7

Településhálózat Az eredetileg is ritkás faluhálózat hézagaiban egykor jelentős számban voltak uradalmi majorok (puszták), ezek közül ma már csak kevés lakott. Városi jogállású település nincs, a 11 település többsége közepes és nagyméretű falu. A nagyobb vonzásközpontoktól távol fekvő, részben a belső perifériához tartozó kistáj. A kistájon található Veszprém megyei település: Balatonfőkajár. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - református templom középkori toronnyal (Balatonfőkajár); - pincesor (Balatonfőkajár)

Keleti-Bakony A kistáj Fejér és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 320 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,0 1295,0 2. szántó 23,5 7538,0 3. kert 1,9 606,7 4. szőlő 0,6 202,8 5. rét, legelő 20,6 6600,1 6. erdő 48,0 15389,9 7, vízfelszín 1,3 410,6

Településhálózat A kistáj jelentős része a természeti körülmények miatt nem alkalmas a megtelepedésre, így 100 km2-re alig több mint 2 település jut. A fenti okok magyarázzák a települések aszimmetrikus elhelyezkedését is: a lakott helyek döntő többsége a térség K-i részén fekszik. A 7 településből egyedül a hagyományos táji központ, várpalota városi jogállású. A falvak az egyetlen törpefalu kivételével viszonylag népesek, így az átlagos faluméret 1000 lakos felett van. A városi lakosság aránya átlag feletti. A kistájon található Veszprém megyei települések: Várpalota, Tés. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Thury-vár (Várpalota), Bátorkő-Pusztapalota várának romjai (Várpalota); - római katolikus templom, református templom, evangélikus templom, zsinagóga, Zichy-kápolna, Szent Donát kápolna (Várpalota), Szent Márton templom (Inota- Várpalota) - római kori halomsírok (Inota-Várpalota) - szélmalom (Tés), inotai hőerőmű (Inota-Várpalota) - Szélmalom Múzeum (Tés), Magyar Vegyészeti Múzeum, Trianon Múzeum, Fodor Sára Tájház (Várpalota)

Kemenesalja A kistáj Vas és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 215 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,6 980,4 2. szántó 55,7 11946,8 3. kert 1,2 255,0 4. szőlő 0,8 168,3 5. rét, legelő 2,5 544,3 6. erdő 34,8 7478,2 7, vízfelszín 0,8 86,9

Településhálózat A kistáj településsűrűsége alig haladja meg az országos átlagot, 100 km2-re 3,7 település jut. Ennek a hátterében az is áll, hogy a térség középső és D-i részén nincsenek települések. Az egyetlen Veszprém megyei település nem rendelkezik városi jogállással A kistájon található Veszprém megyei település: Zalaendrőd.

Keszthelyi-fennsík A kistáj Zala és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 101 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 2,2 218,7 2. szántó 9,3 944,5 3. kert 0,8 77,7 4. szőlő 8,2 830,0 5. rét, legelő 4,0 401,8 6. erdő 75,1 7593,9 7, vízfelszín 0,5 48,1

Településhálózat A hegyvidéki területnek főleg a peremvidékei alkalmasak a megtelepedésre, a településsűrűség azonban így is átlag feletti, 100 km2-re 5 település jut. A kistájon nicncs városi jogállású település, a központ szerepét a szomszédos Keszthely tölti be. Az 5 falu között törpe-, apró- és közepes méretű falu egyaránt akad. A kistájon található Veszprém megyei települések: Balatonederics, Lesencefalu, Nemesvita. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - botanikus kert és kísérleti erdő (Nemesvita) - Csodabogyós barlang (Balatonederics; - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; - Afrika Múzeum és Állatkert, Pele Apó ösvénye tanösvény, Országos Kéktúra - római katolikus templom, Szent Donát kápolna (Lesencefalu) - Fekete-kastély (Balatonederics) - présházak (Balatonederics), népi lakóházak (Nemesvita)

Marcal-medence A kistáj Vas, Zala és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 206 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 3,6 752,9 2. szántó 63,5 13110,4 3. kert 2,0 409,5 4. szőlő 0,3 66,3 5. rét, legelő 19,6 4025,5 6. erdő 5,7 1172,1 7, vízfelszín 5,3 1100,3

Településhálózat A hosszan elnyúló keskeny kistáj településhálózata valójában faluhálózat, mivel egyetlen városi jogállású települése sincs. Vonzáskörzetként a szomszédos kistájak városai jönnek szóba. Dominálnak a kis- és aprófalvak, nagyobb falu nincs is, a települések közel 1/3-a törpefalu. Az átlagos településméret mindössze 352 fő. A kis népességszámú falvak nagy településsűrűséget tesznek lehetővé, 100 km2-re 9,2 település jut. A falvak eloszlása nem egyenletes, a kistáj É-i részén hiányoznak a települések. A kistájon található Veszprém megyei települések: Dabronc, Hetyefő, Kamond, Kispirit, Külsővat, Marcalgergelyi, Megyer, Nagypirit, Vinár, Zalameggyes, Zalaszegvár. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - horgásztó (Nagypirit) - református templom (Kispirit); - Szegedy-kastély (Dabronc), Schmidt-kastély (Külsővat); - helytörténeti kiállítás (Külsővat).

Öreg-Bakony A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 543 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 1,6 886,0 2. szántó 21,9 11923,0 3. kert 0,0 25,8 4. szőlő 0,1 35,5 5. rét, legelő 10,0 5437,1 6. erdő 66,2 35987,5 7, vízfelszín 0,1 33,3

Településhálózat A viszonylag magas hegységi térszín nem alkalmas sűrű településrendszer kialakulására, így 100 km2-re alig több mint 2 település jut. A településhálózat további sajátossága a térbeli kétosztatúság: a települések a térség K-i és Ny-i szárnyán helyezkednek el, a közöttük elfekvő kismedencék települései már egy másik kistájhoz tartoznak. A térségben városi jogállású település nincs, a 13 falu többsége kis és aprófalu, ¼-e pedig 1000-2000 lakosú középfalu. A kistájon található Veszprém megyei települések: Bakonyjákó, Bakonynána, , Bakonyszentkirály, , Döbrönte, Dudar, Eplény, Farkasgyepű, Jásd, Lókút, Nagyesztergár, Németbánya, . A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Gátaházi parkerdő (Csesznek); - Farkasgyepűi Kísérleti Erdő Természetvédelmi Terület; - Eperjes tanösvény (Olaszfalu), sípálya (Eplény), Római fürdőzuhatag (Bakonynána), Pisztrángos-tó (Farkasgyepű), Országos Kéktúra; - a Nagykőbánya védett geológiai szelvényei (Jásd), bakonyi dinoszaurusz lelőhely (Bakonyjákó); - a cseszneki vár romjai (Csesznek), Szarvaskő várának romjai (Döbrönte), Márkus- vár/avar-sánc/, a Csiklingvár romjai (Jásd); - római katolikus templom (Bakonyjákó), római katolikus templom (Bakonyoszlop), római katolikus templom (Döbrönte), plébániatemplom, szentkúti kegykápolna (Jásd), római katolikus templom (Nagyesztergár), római katolikus templom (Olaszfalu); - Esterházy-kastély (Bakonyoszlop); - régi temetőkert, régi zsidó temető (Csesznek), római katolikus templom és plébániakert (Farkasgyepű); - Szent Vendel-szobor (Olaszfalu); - Poós-malom (Jásd); - Szűrmúzeum (Bakonyjákó), helytörténeti kiállítás, római fürdő (Bakonynána), kovácsműhely (Bakonyszentkirály), Falumúzeum (Csesznek), Nemzeti Falumúzeum (Farkasgyepű), Ányos Pál szülőháza (Nagyesztergár).

Pannonhalmi-dombság A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 260 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 5,1 1327,4 2. szántó 49,5 12880,8 3. kert 3,0 784,8 4. szőlő 4,4 1143,5 5. rét, legelő 4,3 1107,4 6. erdő 33,1 8622,4 7, vízfelszín 0,6 152,5

Településhálózat Az átlagosnál sűrűbben lakott kistáj: 100 km2-re 5 település jut. A 13 helységből egyedül a Győr-Moson-Sopron megyei Pannonhalma rendelkezik városi jogállással, a központ szerepét azonban Győr tölti be a térségben. A falvak között vannak apró- és kisfalvak, de akad közel 5000 lakosú szuburbán település is. A városi lakosság aránya mindössze 21,8%. A kistájon található egyetlen Veszprém megyei település: Gic. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: Jankovics-kastély (Gic). Pápa-Devecseri-sík A kistáj Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 1162 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 6,0 6924,3 2. szántó 66,4 77149,1 3. kert 0,7 843,0 4. szőlő 0,9 1069,0 5. rét, legelő 7,9 9128,1 6. erdő 17,5 20355,1 7, vízfelszín 0,7 763,6

Településhálózat A terjedelmes kistáj sűrűn betelepült, 100 km2-re közel 6 település jut. A 66 településből 3 városi jogállással rendelkezik, közülük Pápa középvárosként a kistáj jelentős részének a központja. A térség É-i része már Győr vonzáskörzetéhez tartozik. A városi lakosság aránya meghaladja ugyan az 50%-ot, de eléggé elmarad az országos átlagtól. A 63 falu népességszáma alapján viszonylag széles skálán helyezkedik el. Nagy részét a kis- és aprófalvak alkotják, ide tartozik a községek 2/3-a, az ennél kisebb törpefalvakból és a nagyobb közepes méretű falvakból 11 ill. 10 található. A kistájon található Veszprém megyei települések: , Pápa, Adásztevel, Adorjánháza, Apácatorna, Bakonyság, Bakonyszentiván, Béb, Békás, Bodorfa, Borszörcsök, Csót, Csögle, Dabrony, Dáka, Doba, Egeralja, Gecse, Gógánfa, Gyepükaján, Hosztót, Iszkáz, Káptalanfa, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kisszőlős, Kup, Lovászpatona, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagygyimót, Nemesgörzsöny, Nemeshany, Nemesszalók, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Oroszi, Pápadereske, Pápakovácsi, Pápasalamon, Rigács, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Szentimrefalva, Takácsi, Tüskevár, , Vanyola, Vaszar, Veszprémgalsa, Vid, Zalagyömörő. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Erdődy-kastély védett parkja (Doba), kastélypark (Devecser), kastélypark (Lovászpatona), Várkert (Pápa); - Gyógyvíz, gyógyfürdő (Pápa); - Somlóhegy Tájvédelmi Körzet, Tapolcafői-láprétek Természetvédelmi Terület, Somlóvásárhelyi Holttó Természetvédelmi Terület, Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület; - horgásztó (Takácsi), szélmezői tőzegtavak (Mezőlak); - devecseri vár/Esterházy-kastély/ (Devecser), Somló vára (Doba); - református templom (Adásztevel), református templom (Adorjánháza), Árpád-kori templom szentélye (Apácatorma), kisdémi római katolikus kápolna (Bakonyság), római katolikus templom (Bakonyszentiván), csárdai kápolna (Bakonyszentiván), római katolikus templom, evangélikus templom (Csót), római katolikus templom, evangélikus templom (Gecse, római katolikus templom (Hosztót), körkápolna (Kisszőlős), római katolikus templom, evangélikus templom (Lovászpatona), református templom (Mezőlak), római katolikus nagytemplom (Pápa), ferences templom (Pápa), római katolikus templom, evangélikus templom (Somlószőlős), Benedek-rendi apácakolostor (Somlóvásárhely), római katolikus templom, evangélikus templom, református templom (Takácsi), római katolikus templom, (Vanyola), római katolikus templom (Vaszar), római katolikus templom (Veszprémgalsa), római katolikus templom (Zalagyömrő); - Batthyány Ilona-kastély (Dáka), Erdősy-kastály (Doba), Külley-kastély (Gógánfa), Somogyi-kastély (Lovászpatona), Solt-kastély (Mezőlak), Esterházy-kastély (Pápa), Somogyi-kastély (Pápakovácsi), Zichy-kastély (Somlószőlős), Gyömörey- kastély (Ukk); - Református Kollégium (Pápa), Lábasház (Pápa), Zichy-ház (Pápa), Kenessey- Szondy-ház (Pápa), Fő tér (Pápa); - 1848-as honvédsíremlék (Gecse), 1848-as honvédsíremlék (Ukk); - kőkeresztek (Kisszőlős), Kálvária (Vaszar); - kőhíd, XVIII.sz. (Nemeshany), Csizmadia-malom (Nemeshany), a Gerence-patak vízimalmai (Takácsi); - helytörténeti gyűjtemény (Csót), helytörténeti gyűjtemény (Egeralja), Nagy László Emlékház (Iszkáz), Malommúzeum (Nemeshany), Református Egyháztörténeti Múzeum (Pápa), Kékfestő Múzeum (Pápa), Helytörténeti Múzeum (Pápa), helytörténeti gyűjtemény (Tüskevár); - népi lakóházak (Adásztevel), pincesor (Bakonyság), tájház (Gecse), népi lakóházak (Nagygyimót), borpincék (Somlószőlős), népi lakóházak (Takácsi).

Pápai-Bakonyalja A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 244 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 3,5 863,0 2. szántó 39,4 9621,3 3. kert 0,7 172,0 4. szőlő 0,3 61,5 5. rét, legelő 8,5 2087,4 6. erdő 47,2 11525,7 7, vízfelszín 0,4 87,8

Településhálózat A sajátos alakú kistáj az átlagosnál sűrűbben betelepült, 100 km2-re közel 5 település jut. A települések között nincs városi jogállással rendelkező a térség főleg Ajka és Pápa vonzáskörzete között oszlik meg. A falvak főleg apró- és kisfalvak, de vannak középfalvak és egy törpefalu is. A kistájon található Veszprém megyei települések: Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyszücs, Bakonytamási, Ganna, Homokbödöge, Nagydém, Nagytevel, Pápateszér, Ugod. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Odvaskői-barlang (Bakonykoppány); - Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet, Tapolcafői láprét Természetvédelmi Terület; - nagyteveli víztározó, Cuha-völgy; - római katolikus templom és plébánia (Bakonykoppány), Árpád-kori templom, Cser-hegyi kápolna (Bakonyszentlászló), római katolikus templom, plébánia, kálváriakápolna (Bakonyszücs), Szent Anna templom (Ganna), római katolikus, evangélikus, református templom (Homokbödöge), római katolikus templom (Nagytevel), római katolikus templom (Pápateszér), római katolikus templom, plébániaház (Ugod); - Halasi-Öchtritz-kúria (Bakonypölöske); - az Esterházy-család mauzóleuma (Ganna); - Pieta (Ugod); - Széchenyi Zsigmond Emlékház (Bakonykoppány), Falumúzeum (Nagytevel).

Sárrét A kistáj Fejér és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 362 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 10,7 3875,1 2. szántó 58,2 21065,0 3. kert 4,1 1482,7 4. szőlő 0,2 59,1 5. rét, legelő 11,8 4271,6 6. erdő 7,9 2857,1 7, vízfelszín 7,1 2573,6

Településhálózat A kisáj 14 települése közül 3 városi jogállású, köztük a több mint 100 000 lakosú Székesfehérvár, így a városi népesség aránya nagyon magas, de a beépített terület is 10%-ot tesz ki. A megyeszékhely hatása kisugárzik az egész területre, a másik két város ( és Polgárdi) hatása lokális. A falvak többsége közepes méretű. A kistájon található Veszprém megyei települések: Berhida, Csajág, Küngös, Ősi, Papkeszi. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Szent László király római katolikus templom 13. századi román alapokon, római katolikus templom (Berhida).

Somogyi parti sík A kistáj Somogy és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 179 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 30,0 5378,1 2. szántó 32,0 5749,8 3. kert 4,8 867,3 4. szőlő 4,9 879,1 5. rét, legelő 7,2 1289,2 6. erdő 4,8 864,5 7, vízfelszín 16,3 2918,5

Településhálózat A Balaton D-i partjának turzásrendszerén és a K-i oldal magaspartjainak a lábánál az idők folyamán egy jórészt összefüggő, agglomerálódó településrendszer alakult ki. Az összekapcsolódó településrendszert jelzi az is, hogy a kistáj területének köze 30%-a beépített, lakott terület. A településsűrűség is jóval nagyobb az átlagosnál, 100 km2-re közel 7 település jut. Jellemző a magas urbanizációs szint, a 13 településből 7 városi jogállású, így a városi népesség is jóval az országos átlag felett van. A városok közül fejlett központi helyi funkciói és népességszáma alapján is kiemelkedik Siófok, a többiek elsősorban monofunkciós, néhány ezer lakosú kisvárosok. A falvak nagy részét az 1000-2000 lakosú települések alkotják, de vannak kis- és aprófalvak is. A kistájon található Veszprém megyei települések: , Balatonvilágos. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Parragh-kert (Balatonkenese); - Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület; - vízi turizmus (Balatonkenese, Balatonvilágos); - Kussuth-szobor, Soós Lajos-emlékoszlop (Balatonkenese), Mészöly Géza-szobor (Balatonvilágos); - tájház (Balatonkenese).

Súri-Bakonyalja A kistáj Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 407 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,0 1620,2 2. szántó 50,7 20595,7 3. kert 1,2 474,8 4. szőlő 1,3 523,0 5. rét, legelő 8,7 3528,5 6. erdő 33,7 13711,5 7, vízfelszín 0,5 197,9

Településhálózat A kistáj az átlagosnál valamivel sűrűbben betelepült: 100 km2-re több mint 4 település jut. A lakott helyek inkább a peremterületeken vannak, a belső részek településhálózata ritkásabb. A 17 településből egyedül Kisbér városi jogállású, de peremi fekvése miatt nem tud az egész kistáj központja lenni. A népességszám alapján a falvak viszonylag széles skálán mozognak, túlnyomó részük a 200 és 2000 lakos közötti kategóriába esik, de van törpefalu és 3000 lakosnál népesebb község is. A népesség mindössze 1/3-a városlakó. A kistájon található Veszprém megyei települések: Csetény, Szápár. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Holitscher-kastély és kastélypark (Csetény); - szélerőmű (Csetény).

Súri-Bakonyalja A kistáj Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 407 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,0 1620,2 2. szántó 50,7 20595,7 3. kert 1,2 474,8 4. szőlő 1,3 523,0 5. rét, legelő 8,7 3528,5 6. erdő 33,7 13711,5 7, vízfelszín 0,5 197,9

Településhálózat A kistáj az átlagosnál valamivel sűrűbben betelepült: 100 km2-re több mint 4 település jut. A lakott helyek inkább a peremterületeken vannak, a belső részek településhálózata ritkásabb. A 17 településből egyedül Kisbér városi jogállású, de peremi fekvése miatt nem tud az egész kistáj központja lenni. A népességszám alapján a falvak viszonylag széles skálán mozognak, túlnyomó részük a 200 és 2000 lakos közötti kategóriába esik, de van törpefalu és 3000 lakosnál népesebb község is. A népesség mindössze 1/3-a városlakó. A kistájon található Veszprém megyei települések: Csetény, Szápár. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Holitscher-kastély és kastélypark (Csetény); - szélerőmű (Csetény).

Sümeg-Tapolcai-hát A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 172 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 5,3 915,3 2. szántó 19,1 3283,9 3. kert 0,6 100,7 4. szőlő 2,4 416,5 5. rét, legelő 19,8 3403,9 6. erdő 52,8 9076,4 7, vízfelszín 0,0 4,5

Településhálózat Ritkásan betelepült kistáj, 100 km2-re alig több mint 2 település jut. A térség középső része gyakorlatilag üres, a 4 település az É-i és a D-i peremeken fekszik. Egyetlen városi jogállású települése Sümeg, a hagyományos táji központ. A városi lakosság aránya valamivel elmarad az országos átlagtól. 3 faluja között van közel 3000 lakosú is. A külterületi népesség aránya majdnem 10%, az uradalmi majorokat fedi. A kistájon található települések: Sümeg, Csabrendek, Sáska, Zalahaláp. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Prónay-kastély kertje (Zalahaláp); - Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület; - ősember bányája (Sümeg), Haláp; - bazalt tanúhegy (Haláp), védett kovakőbánya, várhegy (Sümeg); - sümegi vár (Sümeg); - római katolikus templom, román kori templom romjai (Csabrendek), román kori római katolikus templom (Sáska), ferences templom és kolostor, plébániatemplom, temetőkápolna (Sümeg), római katolikus templom (Zalahaláp); - Osztenhuber-kúria, Bogyay-kúria, Fekete-kastély (Csabrendek), Tarányi-kastély (Sümeg), Prónay-kastély (Zalahaláp); - Kisfaludy Sándor szülőháza (Sümeg); - Nepomuki Szent János-szobor, „kőember” (Sáska); - helytörténeti gyűjtemény (Sáska), Kisfaludy-múzeum, Nyereg- és lószerszámmúzeum, Fazekasmúzeum, Vármúzeum, Bormúzeum, Huszármúzeum (Sümeg); - Tájház (Sáska), pinceházak (Zalahaláp).

Tapolcai-medence A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 112 km2.

Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 10,3 1151,9 2. szántó 24,5 2734,9 3. kert 0,2 25,4 4. szőlő 9,9 1109,6 5. rét, legelő 35,8 3995,9 6. erdő 11,8 1318,4 7, vízfelszín 7,5 833,4

Településhálózat Sűrűn betelepült kistáj, 100 km2-re több mint 7 település jut, s a beépített lakot területek aránya meghaladja a 10%-ot. A 8 településből egyedül városi jogállású. Fejlett kisvárosként egyértelmű központja a térségnek. Tapolcán kívül a településhálózat apró- és kisfalvakból áll. A városi népesség aránya az átlagosnál jóval magasabb. A kistájon található települések: Tapolca, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Nemesgulács, Raposka, . A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Tavasbarlang, Kórház-barlang (Tapolca); - Gyógyvíz: Tapolca; - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tapolcai Tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület; - Malom-tó (Tapolca), Országos Kéktúra; - bazalt tanúhegyek (Csobánc, Gulács, Szent György-hegy, Szigligeti-várhegy); - csobánci templomrom, Szent Donát kápolna (Gyulakeszi), Lengyel kápolna (Hegymagas), Szent Kereszt kápolna (Kisapáti); - Esterházy-kastély, Csigó-kastély (Gyulakeszi), Eőry-kúria, kastély (Nemesgulács), Esterházy-kastély (Szigliget); - Ófalu (Szigliget), Fő tér (Tapolca); - Gyulaffy László szobra (Gyulakeszi), Szentháromság-szobor (Tapolca); - vízimalom (Tapolca); - Marton Galéria Városi Múzeum (Tapolca); - Tarányi-présház (Hegymagas);

Tátika-csoport A kistáj Zala és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 149 km2.

Területhasznosítás

Típus % Hektár 1. lakott terület 4,3 639,0 2. szántó 23,9 3573,6 3. kert 3,3 499,4 4. szőlő 7,2 1071,5 5. rét, legelő 14,0 2085,7 6. erdő 44,3 6607,1 7, vízfelszín 3,0 453,2

Településhálózat Sűrűn betelepül kistáj: 100 km2-re közel 9 település jut. Városi jogállású település nincs, a térség főleg Keszthely és Sümeg vonzáskörzete között oszlik meg. A 13 falu döntő többsége apró- és kisfalu, de vannak törpefalvak is. A kistájon található Veszprém megyei települések: Bazsi, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Sümegprága, Uzsa. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei Veszprém megyére vonatkozóan: - Nedeczky-kastély védett parkja (Lesencetomaj); - Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Uzsai Csarabos Természetvédelmi Terület; - Országos Kéktúra; - Tátika alsó és felső vára (Bazsi); - Nagyboldogasszony templom, Hálaadó kápolna (Bazsi), római katolikus templom (Lesencetomaj), középkori pálos kolostor romjai (Uzsa); - Simon István síremléke (Bazsi), Hertelend-kripta (Lesencetomaj) - Simon István Emlékház, Berzsenyi Emléktábla (Bazsi) - népi lakóházak (Bazsi), vincellérház (Lesenceistvánd), védett parasztház (Lesencetomaj).

Veszprém-Devecseri-árok A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 256 km2.

Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 10,9 2796,1 2. szántó 31,2 7995,4 3. kert 0,4 99,8 4. szőlő 0,4 113,5 5. rét, legelő 32,5 8308,7 6. erdő 23,9 6116,7 7, vízfelszín 0,6 163,8

Településhálózat A hosszú, keskeny kistáj viszonylag kevés, de népes településeknek ad otthont. Így 100 km2- re jutó települések száma valamivel 4 felett van, ugyanakkor a térség 1/10-e beépített terület. A 11 településből 2 városi jogállással rendelkezik, közülük Ajka táji szerepköre jelentősebb. A falvak túlnyomó része közepes méretű. A városi népesség aránya valamivel az országos átlag feletti. A kistájon található települések: Ajka, , Bánd, Hajmáskér, Kislőd, Kolontár, Magyarpolány, Márkó, Öskü, Szentgál, Városlőd. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Városliget (Ajka); - Kőlik-barlang (Szentgál); - Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Szentgáli Tiszafás Természetvédelmi Terület, Bakonygyepesi Zergebogláros Természetvédelmi Terület (Ajka); - Lőrintei víztározó (Kolontár), csónakázó tó, csingeri-völgyi parkerdő (Ajka), horgásztó (Városlőd); - padragkúti sziklák (Ajka), nummulisztes mészkő/Szentlászló pénze/ (Magyarpolány); - Essegvár romjai (Bánd); - római katolikus templom (Ajka), Szent Anna templom (Bánd), római katolikus templom (Herend), plébániatemplom és plébánia (Kislőd), Szent László templom (Magyarpolány), római őrtoronyra épült kerektemplom, római katolikus templom, evangélikus templom (Öskü); - Templomdomb (Ajka), régi plébánia (Öskü); - katonai temető (Hajmáskér), síremlékkert, gyermektemető (Kislőd); - kálvária (Kislőd, Magyarpolány, Márkó), Szentháromság-szobor, Szent Anna- szobor (Öskü); - Porcelángyár (Herend); - Városi Múzeum, Bányászati Múzeum, Kristálymúzeum (Ajka), Porcelánmúzeum (Herend), Rőthy Mihály Egyházi Gyűjtemény (Kislőd), Tájház (Magyarpolány), Helytörténeti Gyűjtemény, Német Nemzetiségi Tájház (Városlőd), 83 védett parasztház /a Nemzeti Örökség része/ (Magyarpolány), sváb lakóházak (Márkó), a késő gótikus várfalra épült lakóház (Öskü);

Veszprém-Nagyvázsonyi-medence A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 198 km2.

Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 7,4 1470,9 2. szántó 31,247,4 9385,9 3. kert 0,40,2 39,5 4. szőlő 0,40,5 102,5 5. rét, legelő 32,521,5 4258,5 6. erdő 23,922,8 4526,4 7, vízfelszín 0,60,2 36,8

Településhálózat Az átlagosnál sűrűbben betelepült kistáj: 100 km2-re több mint 5 település jut. A térség 11 települése közül 1 városi jogállással rendelkezik, a megyeszékhely: Veszprém, a kistáj társadalmi-gazdasági folyamatainak meghatározó szereplője. A 10 falu többsége 1000 lakos alatti, de van néhány közepes méretű község is.. A kistájon található települések: Veszprém, Barnag, Hidegkút, Nagyvázsony, Nemesvámos, Öcs, Pula, Taliándörögd, Tótvázsony, Vigántpetend, Vöröstó. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - Zichy-liget védett ősparkja (Nagyvázsony), Tókert (Vigántpetend); - Balaton-felvidéki Nemzeti Park; - Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark (Veszprém), Kinizsi-forrás (Pula), Nagy-tó (Öcs); - maar-vulkán, alginitbánya (Pula); - Kinizsi-vár (Nagyvázsony), veszprémi vár (Veszprém); - középkori kápolna romjai (Barnag), Szent István templom, református templom, evangélikus templom, pálos kolostor romjai (Nagyvázsony), református templom (Nemesvámos), római katolikus templom (Öcs), romai katolikus templom, kolostorrom (Pula), római katolikus templom, kolostorom (Taliándörögd), Szent Mihály Székesegyház, Gizella-kápolna, Szent György-kápolna, ferences templom (Veszprém), római katolikus templom (Vigántpetend); - Zichy-kastély (Nagyvázsony), Cseresznyés-kúria, Meggyesi-kúria, Dubniczay-ház (Veszprém); - Schumacher-ház (Nagyvázsony), nagypréposti palota, püspöki /érseki/ palota, VEAB-székház, Tűztorony, Margit-romok, Városháza, Pósa-ház, Megyeháza (Veszprém); - Falmúzeum (Hidegkút), Vármúzeum, Postamúzeum, Néprajzi Múzeum (Nagyvázsony), római kori villagazdaság, Huszárgaléria (Nemesvámos), Falumúzeum (Öcs, Pula), Vármúzeum, Gizella Királyné Múzeum, Művészetek háza, Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém), Falumúzeum (Vigántpetend); - népi lakóházak (Hidegkút), Betyárcsárda (Nemesvámos, népi lakóházak (Pula, Taliándörögd); - Veszprémi Petőfi Színháza (Veszprém).

Vilonyai-hegyek A kistáj Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 40 km2.

Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 7,1 280,7 2. szántó 31,0 1228,2 3. kert 0,8 31,6 4. szőlő 1,3 52,9 5. rét, legelő 32,0 1265,9 6. erdő 27,7 1095,3 7, vízfelszín 0,0004 1,7

Településhálózat A szerény méretű kistájon mindösszesen 3 település található, városi jogállású település nincs a kistájon. A kistájon található települések: Pétfürdő, Sóly, Vilonya. A kistáj jellemző táji adottságai és értékei: - református templom, iskolakápolna (Sóly), Árpád-kori erdőtemplom (Vilonya) - kálvária (Sóly) - papírmalom romja, malmok, kőhidak (Sóly), vízimalom (Vilonya); - népi műemlék lakóházak (Sóly).