Természeti Kihívások – Társadalmi Válaszok
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
KORALL KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 53. 14. évfolyam • 2013. 2013. Természeti kihívások – társadalmi válaszok Kiss Andrea, Laszlovszky József, Magyar Erzsébet, Rácz Lajos, Christoph Sonnlechner, Vadas András, valamint Haraszti Szabó Péter tanulmányai Ára 1250 Ft 53. A KORALL Korábbi számaink korlátozott számban, eredeti áron, Társadalomtörténeti Folyóirat a szerkesztőség címén még megrendelhetőek: előfizetői felhívása a 2014. évre 3–4: Iskola: intézmény – esély – érvényesülés (600 Ft) 5–6: A munkától a szociálpolitikáig (600 Ft) Kedves Olvasóink! 7–8: Sport és testkultúra (600 Ft) 11–12: A város és társadalma (950 Ft) Szerkesztőségünk 2014-ben a következő témájú számokat kívánja megjelentetni: 13: Női karrierek: lehetőségek és elvárások (800 Ft) 14: Vállalkozók – Cégek – Piacok (800 Ft) 55. Viselet, öltözködés 15–16: Historiográfia: az eseménytől az időig (1400 Ft) 56. Iskola, nemzet, társadalmi mobilitás 17: Politika és hatalom a társadalomban (800 Ft) 18: A kisebbségi magyarság társadalomfejlődése 1920–2000 (800 Ft) 57. Egyház, társadalom, konfesszionalizáció a kora újkorban 19–20: Rurális társadalmak (1400 Ft) 58. Lakások és házak Budapesten 1870–1945 21–22: Clio és Psyche (1400 Ft) 23: Kulturális minták és kölcsönhatások Európában (1000 Ft) 24–25: Nemzetépítés és régészet (1500 Ft) 26: Utazók és utazások (1000 Ft) 27: Vallás, felekezet, társadalmi stratégiák (1000 Ft) Kérjük, segítse előfizetésével folyóiratunkat! 28–29: Közép-Európa összehasonlító perspektívában (1500 Ft) 30: Demográfiai viselkedés és lokális társadalom (1000 Ft) Előfizetés esetén a terjesztői jutalék megmarad a lap számára. 31: Történeti földrajz, a tér története (1000 Ft) A kedvezményes előfizetési díj 4500 Ft, egy szám ára 1250 Ft. 32: Távolság – közelség (1000 Ft) 33: A háború állapota (1000 Ft) Az előfizetési díj a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület 35: Társadalomnéprajz: a textustól a sűrű leírásig (1000 Ft) 1113 Budapest, Valkói u. 9. 36: Kollektivizálás és agrártársadalom (1000 Ft) UniCredit Bank: 10918001–00000028–60920003 37: Nemzet és nemzetépítés a 19. században (1000 Ft) számú bankszámlájára utalható át. 38: A Magyar Királyság európai szemmel (1000 Ft) 39: Kontroll alatt – könnyűzene a szocializmusban (1000 Ft) A postaköltséget a szerkesztőség átvállalja. 43. A könyvtől az olvasóig (1250 Ft) 44. Életút -értelmezések (1250 Ft) 45. Városi terek – Városi térhasználat (1250 Ft) 46. Migráció – Emigráció (1250 Ft) *** 47. Nemzet és gazdaság (1250 Ft) 48. Az oszmán világ Közép-Európa peremén (1250 Ft) 50. Kapcsolatok – Hálózatok (1250 Ft) 51. Zene – zene – zene (1250 Ft) Nonprofit szervezetként lehetőségünk van 52. Kötött pályán? Közlekedő társadalom (1250 Ft) az adóbevallások 1%-os felajánlásainak fogadására. Kérjük, ha úgy ítéli, tiszteljen meg minket támogatásával. Adószámunk: 18255030-1-43 Nevünk: KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI EGYESÜLET KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT „Minden, ami emberi alkotás õsidõktõl fogva, anyagi formákban maradt ránk, velük, rajtuk építkezünk tovább. Anyagi szerkezetekre rakódik rá jelen életünk, mint valami korallképzõdmény, úgy tenyészik az emberi társadalom.” (Hajnal István) 2 SZERKESZTÕSÉG CZOCH GÁBOR fõszerkesztõ GRANASZTÓI PÉTER KÁRMÁN GÁBOR KLEMENT JUDIT KOLTAI GÁBOR LENGVÁRI ISTVÁN MAJOROSSY JUDIT SOMORJAI SZABOLCS TANÁCSADÓ TESTÜLET Bácskai Vera, Beluszky Pál, Benda Gyula Faragó Tamás, Gyáni Gábor, Kovács I. Gábor, Kövér György, Tóth Zoltán, Valuch Tibor „Természeti kihívások – társadalmi válaszok” című blokkunkat Czoch Gábor és Majorossy Judit szerkesztette. A szám olvasószerkesztője Mantuano Orsolya volt. A szám megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, és olvasóink adóforintjainak 1%-os felajánlásai támogatták. Címlapon a skóciai Craigmillar vár külső falának részlete. Fotó: Majorossy Judit. Kiadja a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület Felelõs kiadó: az Egyesület elnöke Szerkesztõség: 1113 Budapest, Valkói u. 9. [email protected], www.korall.org Terjesztés: [email protected] Nyomdai elõkészítés: Kalonda Bt. Készült az OOK-Press Kft. nyomdájában Vezetõ: Szathmáry Attila ISSN 1586-2410 3 TARtaLOM Rácz Lajos „Kerülöm az akadémiai zsargon használatát.” Interjú John Robert McNeill környezettörténésszel 5 TERMÉSZETI KIHÍVÁSOK – TÁRSADALMI VÁLASZOK Sonnlechner, Christoph „Ökológiai lábnyomok” a késő középkori Bécsben 19 Kiss Andrea – Árvízhullámok a Dunán? A Duna árvizei Laszlovszky József és a visegrádi ferences kolostor a késő középkorban és kora újkorban 36 Vadas András Katasztrófa(történet)? Az 1880. évi zágrábi földrengés példája 66 Magyar Erzsébet Budapest parkjai, 1870–1918. A szisztematikus városi zöldfelület-politika megjelenése 89 Rácz Lajos Létezik-e a jelenkori globális felmelegedés? Avagy kései reflexiók egy tudományos hitvitáról 118 Haraszti Szabó Péter A 14. század eleji megye kereskedelemirányító feladatai és a honor rendszer 133 FÓRUM Bódy Zsombor Társadalomtörténeti észrevételek Ungváry Krisztián „A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1919–1944” című könyve kapcsán 160 Ungváry Krisztián Válasz Bódy Zsombornak 172 4 KÖRKÉP Szilágyi Márton Ligatura: szándékok és eredmények. Egy irodalomtörténeti könyvsorozatról a szerkesztő nézőpontjából 179 KÖNYVEK Módszerek és eredmények a hazai környezettörténetben Kázmér Miklós (szerk.): Környezettörténet. Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. / Környezettörténeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományos források tükrében. – Vadas András 186 Reneszánsz nők, papok, parasztok és a mikrotörténelem mint alvállalkozó Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. – Szijártó M. István 194 John Robert McNeill: Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete. – Kresák Eszter 203 Vadas András: Körmend és a vizek. Egy település és környezete a kora újkorban. – Simonkay Márton 208 Regina Fritz: Nach Krieg und Judenmord. Ungarns Geschichtspolitik seit 1944. – Laczó Ferenc 212 Jobst Ágnes: A nyelv kisajátítása. A második világháború utáni média elemzése szótárral és szövegmutatványokkal. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. – Baráth Katalin 216 Szerzőink 220 Contents 222 Abstracts 224 5 „Kerülöm az akadémiai zsargon használatát.” Interjú John Robert McNeill környezettörténésszel John Robert McNeill a Georgetown Egyetem professzora, 2011 és 2013 között az Amerikai Környezettörténeti Társaság (American Society for Environmental History)1 elnöke. A környezettörténet a történettudomány azon kevés területének egyike, amely amerikai alapítású, s az amerikai kutatás lépéselőnyét jól mutatja, hogy az 1977-ben alapított ASEH létrehozását csak mintegy negyedszázad- dal később (2001-ben) követte az ESEH, az európai testvérszervezet (European Society for Environmental History)2 megalapítása. Az Egyesült Államok törté- nész társadalmának mintegy tíz százaléka a környezettörténészek elismert szak- mai közösségéhez tartozik. McNeill professzornak 2011-ben jelent meg magyarul a Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete című monográfiája.3 A könyvet, melyet tizenegy nyelvre fordítottak le, a The Times felvette a valaha volt legjobb tudományos könyvek listájára, bár maga a szerző ezt a munkáját nem tartja tudományos műnek. McNeill professzor 2011 őszén, a könyvbemutató alkalmával járt Budapesten, s ekkor előadásokat is tartott az ELTE Bölcsészet- tudományi Karán, az Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék szervezésében, valamint a Közép-Európa Egyetemen. Az alábbi interjú azonban valamivel később, 2012 novembere és 2013 júliusa között készült vele. Abban állapodtunk meg, hogy egyszerre csak egy kérdést küldök el neki, és min- dig a válaszhoz igazodva fogalmazom meg a következőt: reméltem, hogy párbeszé- dünk ilyen módon hasonlít valamelyest az élő beszélgetéshez. Hogyan határozná meg az identitását egy magyar történész számára? Ami az identitásomat, legalábbis a szakmai identitásomat illeti, környezettör- ténészként, illetve egyetemes történészként határozom meg magam. Az 1980-as évek óta született munkáim zömét a modern világ környezettörténetéről írtam, s ezek némelyikében a fejleményeket környezettörténeti vagy más aspektusból, globális nézőpontból szemléltem. Az, hogy történész lett, az Ön vagy a családja döntése volt? Nos, amit ennek kapcsán először meg kell említenem, az, hogy az apám és a nagyapám egyaránt történészek, és már gyermekkoromban is a példaképeim 1 A társaság honlapját lásd: aseh.net (Utolsó letöltés: 2013. október 15.) 2 A társaság honlapját lásd: eseh.org (Utolsó letöltés: 2013. október 15.) 3 McNeill, John Robert 2011: Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete. Ursus Libris Könyvkiadó, Budapest. Korall 53. 2013. 5–18. 6 KORALL 53. voltak. Ennek ellenére az első iskolai szerelmem a matematika volt, és még egye- temistaként is azt választottam főtárgyamnak. Az Egyesült Államokban ugyan- akkor a nem bölcsész hallgatók melléktárgyként gyakran felveszik a szabad böl- csészetet. Én is ezt tettem, és az első két évben a matematika mellett hallgattam irodalmat, antik tanulmányokat, fizikát, szociológiát, antropológiát és történel- met is. Majd a harmadik évben, köszönhetően a lineáris algebrával vívott, vál- tozó eredményű küzdelmeknek, arra a következtetésre jutottam, hogy talán nem is való nekem a matematika. Ez jelentette a fordulópontot az életemben, mert ekkor, 19 éves koromban végleg a történelem felé fordultam. Azt azonban, hogy a történettudomány területén próbálok karriert építeni, csak egy évvel később,