A Rakaca-Völgy És Oldalvölgyei (HUAN20002) Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület Fenntartási Terve

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Rakaca-völgy és oldalvölgyei (HUAN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Jósvafő 2014

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél

BioAqua Pro Kft. Zöld Akció Egyesület Partner

Szakmai koordinátor dr. Boldogh Sándor dr. Juhász Péter

Vezető szakértők dr. Kiss Béla Fasimon János Krajnyák Cecília

Közreműködő szakértők Barati Sándor Barati Balázs dr. Boldogh Sándor Demeter Zoltán Farkas Emese Farkas Roland Farkas Tünde dr. Gulyás Gergely Hegyessy Gábor Huber Attila Hudák Katalin dr. Juhász Péter Kiss József Mizsei Edvárd dr. Müller Zoltán Spéder Ferenc dr.Szmorad Ferenc Tóth Viktor Virók Viktor Visnyovszky Tamás Zsólyomi Tamás

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv ...... 2 1. A terület azonosító adatai ...... 3 1.1. Név ...... 3 1.2. Azonosító kód...... 3 1.3. Kiterjedés ...... 3 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ...... 3 1.4.1. Jelölő élőhelyek ...... 3 1.4.2. Jelölő fajok...... 3 1.5. Érintett települések...... 4 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ...... 5 1.7. Tervezési és egyéb előírások ...... 5 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv ...... 5 1.7.2.Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervkataszter szerint)...... 6 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...... 7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...... 7 1.7.6. Halgazdálkodási tervek ...... 8 1.7.7. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv ...... 8 2. Veszélyeztető tényezők...... 9 3. Kezelési feladatok meghatározása ...... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...... 11 3.2. Kezelési javaslatok...... 11 3.2.1. Élőhelyek kezelése...... 11 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...... 31 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...... 31 3.2.4. Kutatás, monitorozás...... 31 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ...... 32 3.3.1. Agrártámogatások ...... 32 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer...... 32 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer...... 34 3.3.2. Pályázatok...... 34 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ...... 34 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ...... 34 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ...... 36 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...... 39 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció ...... 40 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése...... 41 1.1. Környezeti adottságok ...... 41 1.1.1. Éghajlati adottságok ...... 41 1.1.2. Vízrajzi adottságok ...... 41 1.1.3. Talajtani adottságok...... 42 1.2. Természeti adottságok...... 42 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ...... 42 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ...... 43 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ...... 45 1.5.2. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok ...... 51 1.3. Területhasználat ...... 52 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ...... 52 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ...... 52 1.3.3. Területhasználat és kezelés ...... 52 2. Felhasznált irodalom ...... 66 3. Térképek...... 67

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai

1.1. Név Tervezési terület neve: Rakaca-völgy és oldalvölgyei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUAN20002

1.3. Kiterjedés

Tervezési terület kiterjedése 2079,8 ha KÜVET alapján

(rendeletben 2082,23 ha)

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek • 6240* - Szubpannon sztyeppék • 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) • 6410 - Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) • 6430 - Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai • 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei • 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) • 7230 - Mészkedvelő üde láp- és sásrétek • 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek

1.4.2. Jelölő fajok • piros kígyószisz (Echium russicum) • magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) • díszes légivadász (Coenagrion ornatum) • tompa folyamkagyló (Unio crassus) • nagy tűzlepke (Lycaena dispar) • vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) • zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) • harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) • Petényi-márna (Barbus meridionalis) • vágó csík (Cobitis taenia)

• halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) • nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) • csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) • kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) • ürge (Spermophilus citellus) • vidra (Lutra lutra)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza.

Település Érintett terület (ha) Büttös 98,17

Csenyéte 79,16

Debréte 101,07

Felsőgagy 1,61

Gagybátor 97,34

Gagyvendégi 43,1

Galvács 59,54

Kány 26,71

Keresztéte 9,13

Krasznokvajda 7,16

Litka 138,05

Meszes 127,26

Pamlény 9,46

Perecse 0,73

Rakaca 333,35

Rakacaszend 174,71

Szászfa 126,87

Szemere 593,61

Tornabarakony 52,82 Összesen: 2079,85

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Védetté nyilvánító Típus Kód Név Kiterjedés (ha) jogszabály száma (ÉMI-KÖTEVIFE hat.) Ex lege Debrétei-patak völgye 56,24 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Kadobeci-völgy 5,19 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Bátor-patak völgye 90,26 2195-9/2005 védett láp Ex lege Bagoly-völgy 18,42 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Szászfai Nagy-rét 20,6 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Kígyós-rét 31,35 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Janka-patak völgye 34,78 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Keresztétei-patak völgye 33,95 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Alsó-Galvács 55,95 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Barakonyi-patak völgye 56,07 FÖLDHIVATALI védett láp BEJEGYEZTETÉS Ex lege Kányi-patak völgye 33,95 21958-15/2005 védett láp Ex lege Rakaca-forrásvidék 181,81 3644-7/2005 védett láp

Országos Országos ökológiai hálózat övezet A tárgyi Natura 2000 2003. évi XXVI. törvény ökológiai terület teljes az Országos hálózat egészében az Területrendezési Tervről Országos Ökológiai

Hálózat övezet része. Legnagyobb része magterületbe sorolt, kisebb része ökológiai folyosó, illetve puffer terület.

1.7. Tervezési és egyéb előírások

1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv

• A területre pár éve elkészült a védelemre tervezett Csereháti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terv tervezete.

1.7.2.Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervkataszter szerint)

Település Típus határozatszám Csenyéte Településrendezési terv 8/2004. (12.20) Önkormányzati rendelet Debréte - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben Felsőgagy Településrendezési terv 9/2004. (XII. 14.) Önkormányzati rendelet

Gagybátor Település szerkezeti terv 59/2007 (XI.29) határozat Gagyvendégi Település szerkezeti terv 63/2007 (XI.29) határozat Galvács Település szerkezeti terv 15/2006 (II.1) határozat Keresztéte Településfejlesztési 10/2002( VIII.29) határozat koncepció Krasznokvajda Településfejlesztési 1/2002 (I.24) határozat koncepció Litka Település szerkezeti terv 11/2005 (VI.27.) határozat Meszes Település szerkezeti terv 63/2003 (XI.27) határozat Pamlény Nincs rendezési terv. Perecse Településfejlesztési 13/2002 (VIII.23.) határozat koncepció Rakaca - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben Rakacaszend - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben Szászfa - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben Szemere Településfejlesztési 54/2005 (VI.13) határozat koncepció Tornabarakony Településfejlesztési 14/2001 (IX.14) határozat koncepció, település szerkezeti terv Kány Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben. Büttös Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz a kataszterben

1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek A jelenleg érvényben levő körzeti erdőtervek nagy részét a már hatályát vesztett 1996. évi LIV. tv. („régi erdőtörvény”) alapján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőterveket (a körzetek kódját és megnevezését, a 2013. évi erdőterület- adatokat és a korábbi erdőtervezés évét) az alábbi táblázat foglalja össze:

Erdőtervezési Erdőtervezési körzet Aktuális Erdőtervezés körzet kódja megnevezése erdőterület (ha) éve Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti 558 332,20 2003 Igazgatóság (Encs) Hernádvölgyi Erdőtervezési Körzet 525 181,30 2003

Szendrői Erdőtervezési Körzet 523 137,56 2007

Összesen: 651,06 ---

A 2009. évi XXXVII. tv. („új erdőtörvény”, Evt.) által életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint a természetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztása megváltozott. Az új körzetek nevét, az érintett településeket, a 2013. évi erdőterület- adatokat és a következő (vagy folyamatban levő) erdőtervezés évét az alábbi táblázat foglalja össze:

Erdőtervezési Érintett települések Aktuális Következő körzet neve (teljes körű felsorolás) erdőterület (ha) erdőtervezés éve Hernádvölgyi Büttös, Csenyéte, Felsőgagy, Erdőtervezési 431,07 2013 Gagyvendégi, Kány, Litka, Szemere Körzet Csereháti Debréte, Gagybátor, Keresztéte, Erdőtervezési Krasznokvajda, Meszes Pamlény 219,99 2015 Körzet Perecse Rakaca Rakacaszend Szászfa Tornabarakony Szendrői Erdőtervezési Galvács 0,00 2019 Körzet Összesen: 651,06 ---

Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő (pl. az Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság esetében 2004-2013), de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha az üzemterv lejárt, az új erdőterv pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét).

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek • II/2. Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas vadgazdálkodási körzet Körzeti vadgazdálkodási terve. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter • Csereháti Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

• Tornavidéke Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Hunor Diana Egyesült Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Négy Évszak Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Hernád völgyi Szent Hubertusz Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • Hunyadi János Vadásztársaság üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága • 656310 FTVK üzemterve Érvényessége: 2013. március 1. - 2014. február 28. Jóváhagyta: B.- A. - Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

1.7.6. Halgazdálkodási tervek

A területen a Rakaca-patak és a Rakaca-víztározó halászati vízterület. Hasznosítója a Horgász Egyesületek B-A-Z. Megyei Szövetsége (3530 Miskolc, Corvin u. 15.) Bérleti szerződés 2015. 12.31. Előző halgazdálkodási terv: 2006.01.01-2010.12.31. 336-925- 3/2006. engedélyszámon található.

1.7.7. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő gazdálkodási terv: A terület a 2-6 Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez tartozik (Érvényesség: 2010. április – 2014. december 31.) Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 3525 Miskolc, Vörösmarty M. u. 77.

2. Veszélyeztető tényezők

Érintett Veszélyeztető tényező Jelentősé terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és Kód neve ge nagysága milyen módon gyakorol hatást? (%) A04.01.01 Intenzív szarvasmarha- M 3-5 Jelölő növényfajok kitaposása, rágása, . legeltetés magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), jelölő lepkefajok nagy tűzlepke és vérfű hangyaboglárka (Lycaena dispar, Maculinea teleius) veszélyeztetése, gyepkárosítás és túllegelés miatt. E03.01 Háztartási hulladék M 2 Szennyezi a mocsár- és lápréteket, magaskórósokat (7230, 6410, 6430, 6440, 6510) és a patakokban élő jelölő állatfajokat: tompa folyamkagyló (Unio crassus) vidra (Lutra lutra) harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Petényi-márna (Barbus meridionalis) vágó csík (Cobitis taenia) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus). F03.01.01 Vadak károkozása H 15-20 Különösen a vaddisznó túrása jelent veszélyt a mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben a sztyepréteken (6240). A jelölő növényfajokat kitúrja, valamint gyomosítja az élőhelyeket. I01 Idegenhonos inváziós H 20-25 Gyomosítja, átalakítja az eredeti fajok jelenléte vegetáció fajösszetételét, minden jelölő élőhely esetében. J01.01 Leégés H 1 Károsítja a gerinctelen fajokat zempléni futrinka (Carabus zawadszkii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), valamint a kora tavaszi aszpektusban virágzó jelölő növényfajokat pl. leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). A felső talajréteget kiégeti, ezzel rontja a talajszerkezetet, kedvez egyes agresszív egyszikűek pl. Calamagrostis epigeios terjedésének. J02.06.01 Vízkivétel mezőgazdasági L 3-5 Az ökológiai vízmennyiség elvonása a célra környező gyümölcsösök számára, minden vízhez kötött jelölő állatfajra kedvezőtlen hatású.. K01.03 Kiszáradás M 5 Láp- és mocsárrétek, magaskórósok (7230, 6410, 6430, 6440, 6510) átalakulását, kiszáradását okozza. K02.01 Szukcesszió H 20-25 Cserjésedés mind nedves, mind száraz gyepes jelölő élőhelyeken, ahonnan a gyepfajok az árnyékolás miatt kiszorulnak (7230, 6410, 6430, 6440, 6510 és 6240).

Érintett Veszélyeztető tényező Jelentősé terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és Kód neve ge nagysága milyen módon gyakorol hatást? (%) A03.01 Intenzív kaszálás L +-1 A vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) esetében a helytelen kaszálási időpont megválasztása, a tápnövény hiánya miatt abban az évben szaporodási sikertelenséggel jár. H01 Vízszennyezés L 2 A Rakaca-völgyben számos településen nem megoldott a szennyvízelvezetés, így a lakossági szenny közvetlenül a patakba kerül, mely tápanyagfeldúsulást, mérgezést okoz a jelölő vízi szervezetek számára díszes légivadász, tompa folyamkagyló, Petényi-márna, vágó csík, szivárványos ökle, halványfoltú küllő (Coenagrion ornatum, Unio crassus, Cobitis taenia, Barbus meridionalis, Gobio albipinnatus, Rhodeus sericeus amarus). J02.02.01 Üledékkotrás H 2 Az szaporodáskor, illetve egyedfejlődésük korai szakaszában a kavicsos üledékhez kötődő jelölő fajok életfeltételei romlanak. Pl. díszes légivadász, tompa folyamkagyló, Petényi-márna, vágó csík, szivárványos ökle (Coenagrion ornatum, Unio crassus Barbus meridionalis, Cobitis taenia, Rhodeus sericeus amarus) J03.01 A szárazföld belsejében L 1 A halak vándorlását pl. Petényi-márna lévő vízfolyások (Barbus meridionalis) nehezíti. szerkezetének módosítása J02 Vízügyi tevékenység M 5 91E0 – A folyó- és patak menti keskeny fűzligetek árvízvédelmi célból történő ritkítása, kivágása az állományok szegényedésével vagy eltűnésével jár.

J02.05.05 Duzzasztás L + Az áramlási viszonyok megváltozására, megváltoztatására érzékenyen reagáló fajok, mint a Petényi-márna, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágó csík, tompa folyamkagyló (Barbus meridionalis, Gobio albipinnatus, Rhodeus sericeus amarus, Cobitis taenia, Unio crassus) J02.12 Gátak, parti művek, M 2 A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mesterséges amarus) az alzathoz kötődik, ezért annak partszakaszok, általános mesterséges átalakítása a faj életfeltételeit rontja. B02.04 Lábon álló és/vagy elfekvő M 1 A holt faanyag eltávolítására irányuló holt faanyag eltávolítása beavatkozások a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) számára fontos szubsztrátot eltüntetik az élőhelyekről.

3. Kezelési feladatok meghatározása

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése • A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok – piros kígyószisz (Echium russicum), magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), tompa folyamkagyló (Unio crassus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), zempléni futrinka (Carabus zawadszkii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), Petényi-márna (Barbus meridionalis), vágó csík (Cobitis taenia), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), ürge (Spermophilus citellus), vidra (Lutra lutra) – és egyéb védett fajok populációinak megőrzése, életfeltételeinek biztosítása, megőrzése, javítása. • A jelölő élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kaszálórétek 6510, hidrofil magaskórós szegélytársulások 6430, 91E0* enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 6410 kékperjés láprétek, 6440 folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 6240* szubpannon sztyeppék, 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek, 91M0 pannon cseres-tölgyesek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

3.2. Kezelési javaslatok

3.2.1. Élőhelyek kezelése

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) a fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységek lehatárolása az egyes azonos kezelést igénylő élőhelyek (Á-NÉR szerinti elkülönítés) összevonásával jött létre. Egyes esetekben csak 1-1 speciális igényű élőhely tartozik egy kezelési egységbe. A vonatkozó térkép a 3.2.5. fejezetben található.

Kötelező érvényű előírások

A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ 2004. (X.8.) Korm. rendelet, valamint az erdők és fásítások esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat külön nem jelezzük a részletes javaslatok között. Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer megállapításáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti előírásokat a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetéseknél is alkalmazni kell. A támogatás igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszere. A termőföldek hasznosítására és a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény is megállapít. Önkéntesen vállalható előírások

3.2.1.1.GYEPEK

Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, inváziós, idegenhonos és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése.

KE-1 Kezelési egység

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6240*- Szubpannon sztyeppék ÁNÉR: H3a (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

GY01 Felülvetés nem megengedett.

GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett. Szerves trágyázás nem megengedett. GY07

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY11 Hengerezés nem megengedett.

GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Hengerezés nem megengedett. GY11

GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a GY28 szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

A magyar nőszirom (Iris Kaszálás július 15. után lehetséges. aphylla subsp. hungarica) GY74 foltokat a kaszálásból ki kell hagyni! Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv GY79 készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

A magyar nőszirmos foltokban GY95 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. kijelölni.

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a GY109 kaszálást követő 30 napon belül. A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak GY116 elhelyezése tilos.

KE-2 kezelési egység A területen a vérfüves mocsárrétek (D34) sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint az itt

13 revírt foglaló haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani. Mivel ez a kezelési egység foglalja magába a vérfű hangyaboglárkák (Maculinea teleius) legjelentősebb élőhelyeit, a legeltetés itt nem javasolt. A gépi szárzúzás sem javasolt. Javasoljuk a sávos vagy mozaikos kaszálás foganatosítását. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a legüdébb, legjobb természetességű gyeprészekre, és különösen azokra, melyekben a legtöbb sóskaféle (Rumex spp.) és őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) található, illetőleg amelyek virágos növényekben is a leggazdagabbak. A kaszálási módszerek közül csak a kézi kaszálást kell előnyben részesíteni. Stabil, nagy egyedszámú vérfű hangyaboglárka populációk fenntartásához mérsékelten kaszált, nagyjából homogén szerkezetű, július közepére már virágzásnak indult, jelentős tőszámú őszi vérfű állományok a legoptimálisabbak. Ennek biztosítása céljából a június 15-étől október 1-jéig terjedő időszakban kerülni kell az őszi vérfüves rétek teljes területének kaszálását. A vérfüves folt 30%-a évente változó helyen, kaszálatlanul hagyandó. Mivel a jelölő lepkefaj élőhelyei nagyon érzékenyek legoptimálisabb a NP igazgatósággal egyeztetett kaszálási terv elkészítése.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) ÁNÉR: D34 (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

GY01 Felülvetés nem megengedett.

GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. GY11

GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a GY28 szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni

kell.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

GY75 Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. Harisos élőhelyen.

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a GY84 táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni

Az őszi vérfüves foltokban kell GY96 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. kijelölni.

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ GY101 fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély GY102 élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a GY109 kaszálást követő 30 napon belül.

GY110 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak GY116 elhelyezése tilos.

Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv GY79 készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

KE-3 kezelési egység

A terület legérzékenyebb és legsérülékenyebb füves élőhelyei. Jellemzően egész évben, vagy az év nagy részében vízzel borítottak, tocsogósak tehát a taposás miatt nehéz gépekkel a kezeléseket nem lehet fenntartani. A kézi kaszálást kell előnyben részesíteni mégpedig oly módon, hogy az érzékeny, természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor, zergeboglár, szibériai nőszirom, kockásliliom (Orchis palustris, Dactylorhiza incarnata, Trollius europaeus, Iris sibirica, Fritillaria meleagris stb.) életmenetét, virágzási idejét és termésérését is figyelembe kell venni, valamint az itt revírt foglaló haris fészkelését is.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6410- Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) és 7230- Mészkedvelő üde láp- és sásrétek. ÁNÉR: D2, B5 (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

GY01 Felülvetés nem megengedett.

Kivéve az inváziós GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. növények pontpermetezése.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület GY06 öntözése tilos.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY11 Hengerezés nem megengedett.

GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a GY28 szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

Gy75 Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a GY84 táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani GY87 a területről.

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ GY101 fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély GY102 élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a

kaszálást követő 30 napon belül. A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak GY116 elhelyezése tilos.

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY94

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

Gy111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. . Kézzel történő kaszálás. GY126

KE-4. kezelési egység A területen a magaskórós szegélytársulások sérülékeny élőhelyek, melyek a jelölő lepkefajok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig az aktuális vízállapotokat is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kaszálás - esetleg sávos kaszálás - képzelhető el, melynek időpontját a jelölő lepkefajok életmenetéhez, valamint az itt revírt foglaló fokozottan védett haris (Crex crex) állományok szaporodásához és fiókaneveléséhez alkalmazkodva kell megválasztani.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai. ÁNÉR: D5. (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

GY01 Felülvetés nem megengedett.

Kivéve az inváziós GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. növények pontpermetezése.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY20 Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a GY28 szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

Haris revírfoglalás Gy75 Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. esetén a NPI által kijelölt területen.

Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva Gy84 vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ GY101 fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó GY102 szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell GY109 távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak GY116 elhelyezése tilos.

Az őszi vérfüves GY96 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. foltokban kell kijelölni.

GY99 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani.

Az őszi vérfüves Gy111 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. foltokban elhagyott területekre értendő.

A vérfüves területek június 15 előtt – amennyiben van Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő mennyiségű megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási fű – kaszálhatók, a szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv GY79 későbbi időpontban készítése és egyeztetése a működési terület szerinti történő kaszálás nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett esetén az elhagyandó kaszálási terv végrehajtása. foltokat a nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell.

KE-5 kezelési egység

Az ecsetpázsitos kaszálórétek (E1) nem mocsarasodó, fajszegényebb, esetleg gyomosodó, kiszáradó kevésbé érzékeny típusain (OC) a kaszálás mellett a legeltetés is elképzelhető megfelelő létszámú (0,2-0,3 SZA/ha) szarvasmarhával. A legeltetés módszerét, a legelő állat mennyiségét, az állatok legelőterületen való tartózkodásának időpontját és intervallumát azonban a nemzeti park igazgatósággal (NPI) egyeztetni kell, hiszen a legelésből az érzékeny vérfüves élőhelyeket, lápréteket ki kell hagyni. Ezeken a területeken a NP igazgatósággal egyeztetett legelési terv az optimális megoldás.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód 6510 -- Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), csak a franciaperjés kiszáradó, rontott típusok ÁNÉR:E1, OC (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

GY01 Felülvetés nem megengedett.

GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY03 Műtrágyázás nem megengedett.

GY09 Fogasolás nem megengedett.

GY10 Tárcsázás nem megengedett.

GY13 Kiszántás nem megengedett.

GY14 Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett.

GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását.

GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a GY28 szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti GY44 park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a GY59 működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami GY62 nem haladja meg a parcella 30%-át.

GY67 Legeltethető állatfajta: szarvasmarhafélék szarvasmarha

Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ GY101 fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély GY102 élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a GY109 kaszálást követő 30 napon belül. A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak GY116 elhelyezése tilos. Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások GY117 helyét a működési terület szerinti nemzetipark- igazgatósággal egyeztetni szükséges.

Haris revírfoglalás esetén a Gy75 Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. NPI által kijelölt területen.

3.2.1.2.SZÁNTÓK

KE- 6kezelési egység A területen található kisparcellás , extenzív szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme.

(1) Meghatározás: Á-NÉR kód: Szántóterületek (T1, T2, T6, T11). Natura 2000 kód: - (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Szántóterületekre vonatkozó előírások

SZ04 Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem SZ10 deponálható.

Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért SZ11 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.

Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás SZ12 céljából csak engedéllyel helyezhető ki.

SZ13 Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell SZ14 hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ24 Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ25 Rovarölő szerek nem alkalmazhatók.

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha- SZ34 t.

SZ37 Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46 Melioráció tilos.

SZ63 Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell SZ68 legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

Élőhelyfejlesztési javaslatok

Értékes közösségi jelentőségű fajoknak is otthont adó, jelölő élőhelynek számító gyeppé alakult szántót beszántani nem javasolt, azt célszerű gyeppé minősíttetni. A beszántás az itt kialakult jelölő élőhelyeket - sík és dombvidéki kaszálórétek, mocsárrétek és magaskórósok – megszünteti.

3.2.1.3. Vizes élőhelyek KE-7 kezelési egység

A hínarasok és a vízparti növényzet beavatkozás nélkül fenntartandó érzékeny élőhelyek. A felszíni víz szennyezését kell megakadályozni. A jelölő halfajok megóvása miatt a vegyszerhasználat és a haltelepítés kerülése szükséges. A vizes élőhelyeken az ökológiailag szükséges vízmennyiség folyamatos biztosítása a cél, valamint az élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség visszaszorítása a legnagyobb feladat. (1) Meghatározás: Á-NÉR kód: Ac és B2, Álló és lassan folyó vizek hínárnövényzete és harmatkásás békabuzogányos , pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet; Natura 2000 kód: 3150 Természetes eutóf tavak Magnopotamion és Hydrocharition hínárnövényzete (2) Érintett földrészletek

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Vizes élőhelyekre vonatkozó előírások

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes V1 minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V19 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemű beavatkozás tilos. V97

3.2.1.4. Erdőgazdálkodás - Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípus (91E0) kedvező természetességi állapotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként kell feltüntetni. - A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, illetve véderdők) esetében faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) minél nagyobb területen való alkalmazása. - - A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és általában természetvédelmi szempontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválasztható állományaiban – az erdőrészlet egészéhez viszonyítva – differenciált erdőkezelést kell biztosítani. A véderdő jellegű foltok általában aktív gazdálkodás nélkül, a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozva tartandók fenn, a kezelési feladatok e helyeken az idegenhonos fafajok kiszorítására, a vadkár megelőzésére, a felújulási folyamat segítésére, illetve esetleg a közutak melletti 20-30 m széles erdősávok gondozására terjednek ki. - - A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fafajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes hálózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására. - - A vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termőhelyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legmagasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Gyorsan növő fafajok állományaiban (égeresek, füzesek) így 40-70 év, közötti vágásérettségi szakaszok határozhatók meg. - - Az erdőfelújítások során a tarvágások mellőzése és a minél vegyeskorúbb, változatosabb állományokat eredményező (folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok alkalmazása lehet az irány. Legfontosabb célként a rövid idő (5-10 év alatt) alatt végigvezetett, egyenletes bontáson alapuló, ismét egykorú, homogén állományokat produkáló ernyős felújítóvágásoktól való eltávolodást lehet megfogalmazni, s helyettük a 15-30 évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) beavatkozással végzett felújítóvágások (egyes ligeterdő-állományokban a szálalás) alkalmazását kell szorgalmazni. A területen jelenleg nincs erdőtervi lehetőség drasztikus beavatkozásra, nincs tarvágás,

felújítóvágás bontó- és végvágási lehetőség, ezt a további erdőtervi ciklusok időszakában is meg kell őrizni. - - A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos aránya és térbeli mintázata a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők zöme (erdei- és lucfenyvesek) gyertyános-tölgyes klímában található, így rekonstrukciójuk esetében a gyertyános- kocsánytalan tölgyes állományok kisebb (10-15 ha-os) növekedése prognosztizálható. Az idegenhonos fafajú erdők fafajcserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak támogatási rendszeren keresztül való ösztönzése fontos feladat. - - A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulásoknak megfelelő állománytípusok lehetnek. - A fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozgatás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajállapotának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15 és március 15.) kell elvégezni. - - Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. kőgörgeteg, sziklakibúvás, források, erek, patakok, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üreges- odvas-taplós törzsek, kéregleválások). Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási célzatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5 m3 mennyiségben) visszahagyandó. Jelenleg a különleges (védett) elsődleges rendeltetésű erdők aránya 95 % területarány fölötti, ahol az érvényes erdőtervi előírások szerint valamennyi, 15 cm feletti holtfa és odvas fa visszahagyandó. Ezen a szabályozáson a következő erdőtervi ciklusok alatt sem szabad változtatni. - - Az erdőkben folytatott gazdálkodási/kezelési célzatú beavatkozások során minden esetben tekintettel kell lenni a Natura 2000 jelölő fajok (és természetesen más értékes, védett fajok) populációnak megőrzésére, életfeltételeik biztosítására. Az egyes növény- és állatfajok érdekében foganatosítható intézkedések: a lelőhely, fészkelőhely, szaporodási hely és környékének gazdálkodás alóli (időszakos vagy teljes) mentesítése, az adott élőlénycsoport számára szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtfa, odú, cserjeszint, táplálkozási kapcsolatok révén releváns fafaj) megtartása- megjelenítése, az egyéb veszélyeztető tényezők elhárítása. - - A vizsgálati területen belül felmerülő, erdőgazdálkodási tevékenységre visszavezethető veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése a fentebb ismertetett irányelvek alkalmazásával jórészt biztosítható!

KE- 8 kezelési egység

Az élőhely területe egyre inkább csökken. Az élőhely különleges, speciális a fajösszetétele, nagyon sérülékeny. Az erdészeti tevékenység során a lábonálló fák megőrzése fontos és a terület érintetlenségét biztosítani kell. Arra különösen vigyázni kell, hogy a terület élőhelyén a mozaikosság megmaradjon, ami a vizes foltok változatossága terén a legfontosabb. A területre tájidegen fajok bekerülése az élőhely átalakulását okozhatja, ami miatt a terület jellege is megváltozhat. Az erdészeti, illetve fakitermelési munkák során az elegyesség és az állományszerkezeti változatosság megtartása-fokozása, a drasztikus beavatkozások mellőzése, illetve az állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. Az érintett állományokra – azok elhelyezkedése és mérete miatt – elsősorban minimális beavatkozással érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hasznosítható faanyagot tartalmazó erdőkként) kell tekinteni.

(1) Meghatározás: Natura 2000 kód: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa), füzek és magas kőris alkotta ligeterdők (Alno padion, Alnion incanae, Salicion albae); Á-NÉR kód:(J4, J5) (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Erdőterületekre vonatkozó előírások Magyarázat A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek E01 szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. .

A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. E02 tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése.

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának E05 mellőzése a teljes területen.

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának E06 mellőzése.

E07 Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése.

Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű E08 élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi E09 jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.

Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes E10 érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével.

E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles E13 erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és

véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa E16 jelenlétének biztosítása.

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei E17 élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) E20 körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó E27 lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E36 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása.

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal.

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása táj- E55 és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű E65 mellőzése.

Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, E68 inváziós lágy- és fásszárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, E70 szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással.

A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő E71 növényfajok visszaszorításáról.

Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. E72

Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása.

E87

Élőhelyfejlesztési javaslatok: Az állományok hosszú távú fenntartása elsősorban a kapcsolódó területek védőfunkciójának biztosításával lehetséges, így ezeken a szomszédos területeken olyan típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kaszálása) javasolhatók, melyek a láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológiai hálózatba illesztését, illetve a gazdálkodási környezet melletti fenntartását egyaránt megoldják. A fás növényzet nélküli folyó- és patakszakaszokon – összhangban a mederfenntartási elképzelésekkel – őshonos, a területen is jellemző fajokból álló fasorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Megfelelő méretű területsáv rendelkezésre állása esetén (főként gyomos gyepek és szántók rovására) szóba jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősítési munka lehetséges célfafajai: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger. KE- 9 kezelési egység

Az erdők természetközeli állapotának megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a területre tájidegen fajok bekerülése vagy nem a területre jellemző fafajok ültetése mellőzve legyen, mivel ez az élőhelyek átalakulását, természetességük romlását okozza. A meglévő tájidegen elegyes erdőket honos fafajúvá kell lassanként alakítani. A mészkerülő erdőfoltok különleges értéket képviselnek, a bennük élő ritka fajok populációinak megőrzése szempontjából az erdészeti tevékenység korlátozása elsődleges (1) Meghatározás: Natura 2000 kód: Pannon cseres-tölgyesek 91M0. Natura 2000 kód: L2a (2) Érintett földrészletek: (3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának E05 mellőzése.

E06 Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése.

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának E07 mellőzése.

E12 A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és E13 véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel).

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa E16 jelenlétének biztosítása.

Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) E20 körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása.

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, E25 tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos E29 fafajok javára kell elvégezni.

E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal.

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása táj- E55 és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos E64 fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is).

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű E65 mellőzése.

A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta E69 állományok terjeszkedésének megakadályozása. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: augusztus-szeptember. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a E70 gyalogakác kivételével – fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában).

• Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással.

A tűzpásztákon, nyiladékokon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok E71 visszaszorítása.

Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) E72 alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására.

KE- 10 kezelési egység A bokorfüzesek és kökényes-galagonyás-borókás cserjések egyre nagyobb teret hódítanak el a gyepes élőhelyekből visszaszorításuk alapvető feladat. Az időbeni korlátozásra a cserjéseket előnyben részesítő énekesmadarak (tövisszúró gébics, karvalyposzáta) fészkelési időszakára tekintettel van szükség. Ugyanakkor számos lepke és madárfaj a bokros szegélyeket előnyben részesíti, úgyhogy erdővel érintkező szegélyzónát hagyni kell. 1) Meghatározás: Natura 2000 kód: -. Á-NÉR kód: Bokorfüzesek (P2a) Kökényes- galagonyás-borókás cserjések (P2b) (2) Érintett földrészletek:

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési javaslatok:

Kód Gyepterületekre vonatkozó előírások Magyarázat

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti GY29 időszakban lehetséges.

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park GY31 igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

A NPI által meghatározott GY118 Élőhelyrekonstrukció. területeken gyeppé alakítás.

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi GY32 kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a nemzeti park E78 igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása.

3.2.1.5. Vadgazdálkodás

Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány-apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges.

Kód Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások Magyarázat Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park VA01 igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A területen szóró, vadetető, sózó létesítése tilos. VA03 Gyepen és tisztáson.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok

• A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. • A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. • Natura 2000 jelölő élőhelyen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére ne kerüljön sor. • Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. • Szeméttelepek Natura 2000 jelölő élőhelyeken nem létesíthetők, az illegális szemétlerakásokat fel kell számolni. • A turisztikai célú fejlesztéseket – pl. turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal. • Az elektronikus hírközlési építmények, a postai létesítmények elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályok előírásai érvényesek. • Az kialakítandó, áthelyezendő, ideiglenes és végleges közlekedésépítési létesítményekhez, vonatkozásában a vonatkozó hatályos jogszabályok irányadók. Új közlekedési létesítmények, illetve olyan vonalas létesítmények kiépítése, melyek a jelölő élőhelyek károsodását okozzák nem tervezhetők. • A mederben és mederrézsűben csak olyan mértékig javasolt a felnövő cserjék és bedőlt fák eltávolítása, ami a 91E0 élőhelyet nem veszélyezteti. Csak a mederbe bedőlt, illetve a kisvízi mederben felnövő cserjék és fák eltávolítása javasolt. A mederrendezési munkák a vízfolyást kísérő puhafás és égeres ligeteket nem érinthetik. • A Rakaca-patakot és a Bátor-patakot átjárhatóvá kell tenni a jelölő halfajok számára.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

• Sík és dombvidéki kaszálórétek, láp- és mocsárrétek esetében a záródás megakadályozása és a szukcesszió visszafordítása, a nyílt területek arányának megnövelésével.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

• Minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében szükséges a szálláshelyek zavartalanságának biztosítása a és a kedvező adottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjazat) fenntartása. Szaporodási időszakban minden jelentősebb épületlakó denevérkolónia esetében az épületek díszkivilágítását mellőzni szükséges. • Erdőkben a denevérek számára alkalmas idős, odvas fákat meg kell hagyni. • A Petényi márna állományok fennmaradása érdekében a Rakaca-patakon természetközeli állapotú, gyorsabb folyású szakaszok fenntartása szükséges, amelyeken a hosszirányú átjárhatóság biztosított. A patak menti kísérő fás vegetáció fennmaradása, a kisvízi meder szélén is szükséges, ahol ez hiányzik, ott őshonos fajokból (elsősorban füzekből, mézgás égerből) álló ligetet szükséges kialakítani, telepíteni. A Petényi márna állományának növekedése érdekében haltelepítés csak erősen indokolt esetben – pl. tömeges pusztulás, havaria esemény stb - és kizárólag őshonos, a víztérre jellemző halfajokkal lehetséges. • A zempléni futrinka állományainak fennmaradása érdekében a szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, magaskórósok) megőrzése szükséges. • A vérfű hangyaboglárka állományok fennmaradása érdekében a kaszálás időpontját a 269/2007. Korm. rendeletben foglalt előírások mellett június 15. előtt el kell végezni. Amennyiben a kaszálást ezen időpontig nem végzik el akkor a rendeletben foglalt 10%-ot a vérfüves foltban szükséges meghagyni és ez a folt csak szeptember 15. után kaszálható le. • A magyar nőszirom állományának megőrzése érdekében a termőhely zavartalansága biztosítandó, szükség esetén szelektív cserjeirtás végzendő. • Iris aphylla subsp. hungarica esetében a faj Iris germanica-val képzett hibridjeinek folyamatos eltávolítása szükséges. • A jelölő fajok esetében szükséges az állományok változásának monitorozása.

3.2.4. Kutatás, monitorozás

A területen 8 Natura 2000 monitoring mintapont található. A NBmR keretében felmérésre kerül az összes jelölő növényfaj és a denevérfajok rendszeres monitorozása történik a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer (NBmR) protokoll szerint. Ezek felvételezésének gyakorisága a jelenlegi protokoll szerint megfelelő.

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer

A területet jelenleg 69 MEPAR-blokk érinti. ÉTT besorolása Észak-Cserehát MTÉT besorolása A, B és C zóna. Kedvezőtlen adottságú (KAT19 és 20) 545,26 ha terület. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. A területen az A zónában a gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal és a természetvédelmi gyeptelepítés, B és C zónában ezt kiegészíti a szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal támogathatók zonális célprogramban. Horizontális célprogramban extenzív gyepgazdálkodás célprogramra lehet, valamint ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás célprogramra, utóbbira csak akkor lehet pályázni, ha bejelentett biogazdálkodó. Horizontális ültetvényes célprogramban a gyümölcsösök esetében ökológiai gyümölcs valamint hagyományos és integrált gyümölcstermesztésre van lehetőség pályázni. Ökológiaira csak bejelentett biogazdálkodóként lehet pályázatot benyújtani.

Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások:

A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására:

- erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás

Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások:

C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása

Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások:

D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások:

E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. Konkrétan a területen a magántulajdonú erdők esetében a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás, a 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás, továbbá a 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az

Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezésére

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Fórumokon elhangzottak szerint kidolgozás alatt. A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tudunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni hányad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcímek állami szektorra való kiterjesztését is. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabályozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályázatok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelőségét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk.

3.3.2. Pályázatok Jelenleg megvalósítás alatt álló, részben a területet is érintő projekt: Természetvédelmi területkezelés a védett természeti értékű gyepek megőrzése érdekében KEOP-320/11- 2012-0027. A Sajó vizes élőhelyeinek és mellékvízfolyásainak természetvédelmi célú felmérése: HUSK/1101/221/0063

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 39 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 kijelöléssel és az adott területtel kapcsolatos tájékozottságukról, a Natura 2000 hálózathoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 39 érintett közül 9 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a

34 kérdőívben feltett kérdésekre. 2013. május-június hónapban mind a 19 érintett önkormányzattal telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy-egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2013. május-június hónapban telefonon is megkerestük az encsi, edelényi falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a terület fenntartási tervének elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http://anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a fenntartási tervekről egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét.

Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze.

A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei

2014 tavaszán 2 településen a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórumok időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumokon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumokhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumokon és terepbejárásokon résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó

35 leporellót elkészítettük. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a nemzeti park honlapján letölthető. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze.

1.táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök

Alkalmazott kommunikációs eszköz Szám Időpont érintettek levélben vagy e-mailban 39 érintett 2013. március – történő megkeresése és tájékoztatása 2013. július honlap 2 megjelenés 2013.02.05. 2013.05.21. nyomtatott ismertető 1 féle 2013. június Tervezett kommunikációs eszköz Szám/alkalom Tervezett időpont érintettek levélben vagy e-mailben 1 2014. január-március történő megkeresése és tájékoztatása önkormányzati közzététel 19 2014. június-július terepbejárás 2 2014. július falufórum 2 2014. július gazdafórum 2 2014. július

3.4.2. A kommunikáció címzettjei

Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek 9 földtulajdonos Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság Négy Évszak Vadásztársaság Hunor Diana Egyesült Vadásztársaság Bástya Termelőszövetkezet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Büttös Önkormányzata Csenyéte Önkormányzata Debréte Önkormányzata Felsőgagy Önkormányzata Gagybátor Önkormányzata Gagyvendégi Önkormányzata Galvács Önkormányzat Kány Önkormányzata Keresztéte Önkormányzata Krasznokvajda Önkormányzata Litka Önkormányzata Meszes Önkormányzata Pamlény Önkormányzata Perecse Önkormányzata Rakaca Önkormányzata Rakacaszend Önkormányzata

Szászfa Önkormányzata Szemere Önkormányzata Tornabarakony Önkormányzata Miskolci Bányakapitányság Bódvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat Encsi Területi Falugazdász Iroda Edelényi Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht.

A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Északerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság 9 magán erdőgazdálkodó Tornavidéke Vadásztársaság Négy Évszak Vadásztársaság Hunor Diana Egyesült Vadásztársaság Cserehát Vadásztársaság Hunyadi János Vadásztársaság 656310 Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége Bástya Termelőszövetkezet b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Tornai Helyi Csoport Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület A Cserehátért Alapítvány „Gagybátor Községért” Közalapítvány „Gagyvendégi Községért” Közalapítvány Barakonyi Patakvölgy Egyesület Baráti Kör Tornabarakonyért Alapítvány "GALVÁCS ÖRÖKSÉGE" Kulturális Egyesület d)Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Büttös Önkormányzata Csenyéte Önkormányzata Debréte Önkormányzata Felsőgagy Önkormányzata Gagybátor Önkormányzata Gagyvendégi Önkormányzata Galvács Önkormányzata Kány Önkormányzata Keresztéte Önkormányzata Krasznokvajda Önkormányzata Litka Önkormányzata Meszes Önkormányzata Pamlény Önkormányzata Perecse Önkormányzata Rakaca Önkormányzata

Rakacaszend Önkormányzata Szászfa Önkormányzata Szemere Önkormányzata Tornabarakony Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Encsi Járási Földhivatal Edelényi Járási Földhivatal Encsi Hivatásos Tűzoltóság Szendrői Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala e) bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdek- képviseleti szervek. Miskolci Bányakapitányság Szendrő Város Önkormányzata Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Szuha 2000 Mérnöki, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Várhegy-Mészkő Bányászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. f) egyéb területhasználók Bódvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat Rakaca-tó – Meszes Üdülési és Fejlesztési Egyesület g)gazdálkodói szakmai szövetségek Csereháti Településszövetség B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara h) agrár szaktanácsadók 8 agrár szaktanácsadó i) falugazdászok Encsi Területi Falugazdász Iroda Edelényi Területi Falugazdász Iroda l) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Cigány Gazdák Szervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Agrárium Kht.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében. 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.1. Környezeti adottságok

1.1.1. Éghajlati adottságok

A térséget a mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. Az évi napfénytartam nem éri el az 1800 órát, nyáron 700, télen mindössze 160–170 óra napsütést élvez a kistáj. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 8,9–9,3 °C, a tenyészidőszaké pedig 15,5–16,0 °C közötti. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma 175, tavaszi átlépésének határnapja ápr. 18., az őszié okt. 12. A fagymentes időszak hossza alig haladja meg a 160 napot. Még ápr. 25. után és már okt. 8–10. körül is számíthatunk fagypont alatti lehűlésekre. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 32,0–33,0 °C, a téli abszolút minimumoké –16,0 és –17,0 °C közötti. 600–620 mm között várható az évi csapadék mennyisége, s ebből a nyári félévben közel 400 mm eső hullik. A legnagyobb 24 órás csapadékra vonatkozóan nincs adat. Évente mintegy 45–50 napon át hótakaró borítja a talajt; az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index értéke 1,15 körüli. Az uralkodó szélirány a Ny-i, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli. A globális trendeknek megfelelően figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy hasonlóan más magyarországi területekhez az időjárás a szélsőségek felé mozdult el. Emiatt a zivatarok környezetében az utóbbi évek megfigyelései szerint megjelentek a heves erősségű szelek, melyek nemcsak az épületek állagát, hanem a növényzetet is veszélyeztethetik. A ciklonális intenzitás erősödése főleg a tavasz végén, nyár elején május, június hónapokban okozhat kitartó és egyes esetekben heves esőzéseket, melynek során emelkedik a szélsőséges csapadékmennyiségek veszélye is. Ekkor a hirtelen felszíni lefolyás helyi, vagy térségi áradásokat okozhat, mint pl. a 2002. és 2010. évi Rakaca-völgyi árvizek esetében.

1.1.2. Vízrajzi adottságok

A Natura 2000 terület magját, a Rakaca-patak völgyét a Rakacai-völgymedence kistájunkkal azonosíthatjuk, de az egyes oldalvölgyek révén a Szendrői-rögvidék, a Keleti- és a Nyugati-Cserehát, illetve a Tornai-dombság egy-egy darabja is védettséget élvez. A Cserehát legnagyobb vízgyűjtő területű völgye, a Rakaca, melyben a Bódvába torkolló Rakaca-patak folyik. A Rakaca-völgy hosszabb szakaszon kifejezetten aszimmetrikus (meredekebb D-i, lankás É-i lejtők). Vízgyűjtő területe is részaránytalan: É-i, egymással párhuzamos oldalvölgyei jóval hosszabbak a D-ieknél. A Natura 2000 területhez tartozó mellékvízfolyások völgyei: Barakonyi-patak, Debréte-p., Keresztétei-p., Kányi-p., Bátor-p. A meszesi vízmérceállomás adatai szerint a Rakacán az LKV = 10 cm; LNV = 236 cm; KQ = 0,04 m3/s; KÖQ = 0,55 m3/s; NQ = 50 m3/s volt. Az adatok egyértelműen utalnak a szélsőséges vízjárásra. Heves árvizei (2002, 2010) a hóolvadás és a kora nyári esők idején jellegzetesek, a völgytalp azonban csak rövid ideig kerül víz alá. Az árterület benyúlik a mellékpatakok völgytorkolatába is. Intenzív feltöltődés a Rakaca völgytalpán a mellékpatakok torkolatánál figyelhető meg. Az erősen módosított völgyállapot fenntartását a Rakaca-patak esetében az árvízvédelem, illetve az ivóvíz ellátási, vízpótlási és rekreációs célokat szolgáló völgyzárógátas tározó indokolja. Hosszabb távon a vízügyi tervezésben is fontos az ökológiai elvárásokkal való összehangolás a meder és a partis sávok rendezése esetén.

Összefüggő „talajvízszint” csak a völgyekben van, ahol 2-3 m mélységben helyezkedik el. Mennyisége nem számottevő, és nitrátos jellege miatt nemigen használható. Hasonlóan kevés a rétegvíz is. Az artézi kutak száma is, vízhozama is alacsony.

1.1.3. Talajtani adottságok

A kistáj Ny-i részén devon mészkő, más területein pleisztocén üledékek alkotják a talajképző kőzetet. A pleisztocén üledékbe a mészkövet kísérő vörösagyag keveredett, amelyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok (75%) alakultak ki. Mechanikai összetételük agyagos vályog, vízgazdálkodásukra a kis vízvezető, a nagy vízraktározó képesség és az erős víztartás jellemző. Erősen, kisebb részben gyengén savanyúak. Minthogy az alacsonyabb térszíneket borítják, túlnyomórészt mezőgazdaságilag hasznosítható területek, bár a vastag termőréteg alacsonyabb szervesanyag tartalommal párosul; talajértékszámuk: 30-40. Erdősültségük csupán 8%-os. A völgyperem magasabb térszíneinek mészkövein, illetve az alsóbb völgyszakaszon rendzina talajok képződtek (9%). Ezek a köves, sekély termőrétegű és szélsőséges vízgazdálkodású, alacsony talajértékszámú (10-20) területek terméketlen, füves és kopár felszínek. A Rakaca-völgy nyers öntéstalajai (16%) agyagos vályog mechanikai összetételűek, vízgazdálkodásuk és termékenységi besorolásuk az agyagbemosódásos barna erdőtalajokéval megegyező. Az erózió és a talajsavanyúság miatt a talajvédelem fontos agrotechnikai követelmény.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6240* Szubpannon sztyeppék C 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus B excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy C agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek B hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei A 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, A Sanguisorba officinalis) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek C 91M0 Pannon cseres-tölgyesek C 2640 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy D Hydrocharition növényzettel 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) D

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Population Irányelv melléklete Faj név (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) II., IV. piros kígyószisz (Echium russicum) C II., IV. magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) C II., IV. leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) C piros kígyószisz (Echium russicum) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Egyetlen lokalitása: Meszes – Jóna-hegy

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): 77 tő

Állomány változásának Stabil, rendszeresen virágzó állomány. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Közepesen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Szukcesszió Vadak károkozása Leégés Intenzív szarvasmarha-legeltetés magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Egyetlen lokalitása: Meszes – Jóna-hegy

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): 3122 hajtás

Állomány változásának Stabil, rendszeresen virágzó állomány. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Erősen veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: Szukcesszió Vadak károkozása Leégés Intenzív szarvasmarha-legeltetés

43 leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Meszes – Jóna-hegy Rakaca – Király-hegy

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): 830 tő

Állomány változásának Stabil, rendszeresen virágzó állomány. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Közepesen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Szukcesszió Vadak károkozása Leégés Intenzív szarvasmarha-legeltetés

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Population Irányelv melléklete Faj név (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) II. díszes légivadász (Coenagrion ornatum) C II., IV. erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) D II., IV. tompa folyamkagyló (Unio crassus) C II., IV. nagy tűzlepke (Lycaena dispar) C II., IV. vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) C II., IV. zempléni futrinka (Carabus zawadszkii) B II., IV. nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) C II. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) D II. harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) C II., V. Petényi-márna (Barbus meridionalis) C II. vágó csík (Cobitis taenia) C II. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) C II., IV. homoki küllő (Gobio kessleri) D II. réti csík (Misgurnus fossilis) D II. szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) C II., IV. vöröshasú unka (Bombina bombina) D II., IV. nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) C II., IV. vidra (Lutra lutra) D II., IV. csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) A II., IV. kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) B II., IV. ürge (Spermophilus citellus) C II Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripuntaria) D II., IV. Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) D II. hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) D IV. kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) IV. rézsikló (Coronella austriaca) IV. fürge gyík (Lacerta agilis) IV. zöld gyík (Lacerta viridis) IV. mocsári béka (Rana arvalis) IV. farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

45 díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 7 helyen fordul elő: Barakonyi-patak (Rakacaszend) – 781188, 347144; Bodnár-völgy (Gagyvendégi) – 794008, 345591; Debréte-patak (Rakacaszend) – 783625, 347634; Debréte-patak (Rakacaszend) – 783635, 347672; Rakaca (Meszes) – 779412, 345543; Rakaca (Meszes) – 781004, 345410; Rakaca (Szászfa) – 789163, 348100

Állománynagyság (jelöléskor): R-ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt.

Állomány változásának Szennyezés, kotrás, vízügyi tevékenység. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Közepesen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: A faj élőhelyeit leginkább veszélyeztető tényező a kisvízfolyások átalakítása, csatornázása (mesterséges mederszelvény kialakítása, kotrás, vízkormányzás), völgyzárógátas halastavak létesítése, ill. diffúz és pontszerű szennyezések. tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 4 helyen fordul elő: Rakaca (Krasznokvajda) – 792799, 348981; Rakaca (Rakacaszend) – 782413, 347014; Rakaca (Rakacaszend) – 783439, 347025; Rakaca-völgy (Rakacaszend) – 783974, 347626

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt.

Állomány változásának Szennyezés, kotrás, vízügyi tevékenység. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: A faj állományait elsősorban a vízszennyezés, valamint a hidrológiai viszonyok módosítása, esetenként mederkotrás és meder racionalizálás veszélyezteti.

46 nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj jelenlétét a területen belül eddig 36 lokalitásból (dűlőből) sikerült kimutatni.

Állománynagyság (jelöléskor): C - gyakori

Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (mocsárrétek, üde gyepek, magassásosok) általánosan elterjedt és gyakori fajnak mondható. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.

Állomány változásának Természetes állományingadozás, kaszálás elmaradása, rossz tendenciái és okai: időzítése, élőhelyek becserjésedés.

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Égetés, legeltetés, kezelés (kaszálás) elmaradása, élőhelyek becserjésedése. vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Irányelv melléklete: II., IV.

Faj előfordulásai a területen: A faj jelenlétét a területen belül eddig 31 lokalitásból (dűlőből) sikerült kimutatni.

Állománynagyság (jelöléskor): C-gyakori

Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken (vérfüves mocsárrétek, üde láprétek) általánosan elterjedt és gyakori fajnak mondható.

Állomány változásának Természetes állományingadozás, kaszálás elmaradása, rossz tendenciái és okai: időzítése, élőhelyek becserjésedés.

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Égetés, kezelés (kaszálás) elmaradása, nem megfelelő időben történő kaszálás, élőhelyek becserjésedése.

47 harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A fajnak eddig 8 lokalitása ismert a területről, elsősorban az oldalvölgyek területéről.

Állománynagyság (jelöléskor): R-ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): A kevésbé zavart lápréteken, magaskórósokban jelentős mennyiségben fordul elő. Érintetlen magaskórósokban tömeges is lehet. Kaszálóréteken csak kis mennyiségben található meg.

Állomány változásának Az érintett élőhelyek használatának intenzívebbé válása az tendenciái és okai: állományok csökkenését vonja maga után.

Faj veszélyeztetettsége: Élőhelytípustól függ. Érintetlen élőhelyeken stabilnak mondható, intenzívebben használt élőhelyeken kis mértékben vagy közepesen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Gazdálkodás intenzívebbé válása, intenzív kaszálás, intenzív legeltetés, kiszáradás, aszály és csapadékmennyiség csökkenése, égetés. Petényi-márna (Barbus meridionalis) Irányelv melléklete: II., V.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 11 helyen fordul elő: Bátor-patak (Rakaca) – 785339, 346875; Bódva (Krasznokvajda) – 793407, 349151; Rakaca (Meszes) – 781338, 345297; Rakaca (Rakaca) – 784676, 347902; Rakaca (Rakaca) – 786994, 347460; Rakaca (Rakacaszend) – 781355, 346596; Rakaca (Rakacaszend) – 782413, 347014; Rakaca (Rakacaszend) – 783130, 347249; Rakaca (Rakacaszend) – 783877, 347067; Rakaca (Szászfa) – 790115, 348552; Rakaca (Szászfa) – 790213, 348577

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt.

Állomány változásának Vizsgálat alatt. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidromorfológiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység.

48 vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 6 helyen fordul elő: Bódva (Krasznokvajda) – 793407, 349151; Rakaca (Meszes) – 779618, 345246; Rakaca (Meszes) – 779693, 345183; Rakaca (Rakacaszend) – 781355, 346596; Rakaca (Szászfa) – 790115, 348552; Rakaca (Szászfa) – 790213, 348577

Állománynagyság (jelöléskor): R-ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt.

Állomány változásának Vizsgálat alatt. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása (elsősorban a meder racionalizálás), az üledék eltávolítása, valamint a vízszennyezés. halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 2 helyen fordul elő: Rakaca (Galvács) – 780273, 344306; Rakaca (Meszes) – 779618, 345246

Állománynagyság (jelöléskor): VR-nagyon ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): Feldolgozás alatt.

Állomány változásának A jelölést megelőzően nem történtek az állománynagyságra tendenciái és okai: vonatkozó részletes, feltáró vizsgálatok, emiatt a tendenciák nem láthatóak.

Faj veszélyeztetettsége: Jelenleg nem ismert.

Veszélyeztető tényezők: Általános veszélyeztető tényezőnek tekinthető a hidrográfiai működés módosítása, az általános vízszennyezés, illetve általánosságban értelmezett vízügyi tevékenység.

49 szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete: II.

Faj előfordulásai a területen: A faj az adott Natura 2000-es területen 12 helyen fordul elő: Bátor-patak (Gagybátor) – 789491, 345535; Bódva (Krasznokvajda) – 793407, 349151; Janka-patak (Szászfa) – 788244, 347946; Kányi-patak (Büttös) – 794831, 350519; Rakaca (Galvács) – 780273, 344306; Rakaca (Meszes) – 781338, 345297; Rakaca (Rakaca) – 786994, 347460; Rakaca (Rakacaszend) – 781355, 346596; Rakaca (Rakacaszend) – 783130, 347249; Rakaca (Rakacaszend) – 783877, 347067; Rakaca (Szászfa) – 790115, 348552; Rakaca (Szászfa) – 790213, 348577

Állománynagyság (jelöléskor): R-ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor): A számára megfelelő élőhelyeken általánosan elterjedt, viszonylag gyakori fajnak tekinthető. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések folyamatban vannak.

Állomány változásának A tendenciák nem láthatóak, a feldolgozás folyamatban. tendenciái és okai:

Faj veszélyeztetettsége: Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya stabilnak tekinthető, nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők: Állományait leginkább a sporthorgászat, a vízszennyezés (szervetlen és szerves) veszélyeztetik. Mivel a faj szaporodásában kötődik a kagyló jelenlétéhez, ezért annak jelenlét feltétlenül szükséges az állományok megmaradásához. Bizonyos beavatkozások tehát (pl. mederkotrás, üledékeltávolítás) a kagylóállomány érintettségén keresztül fejtenek ki hatást a szivárványos ökle állomány nagyságára.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Védettség Jelentőség Magyar név Tudományos név (V, FV) (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) kenyérbélcickafark Achillea ptarmica v Kékperjés lápréteken jellegzetes. tavaszi hérics Adonis vernalis Sztyepréteken még gyakori előfordulású. v hússzínű Dactylorhiza v Lápréteken ritka. ujjaskosbor incarnata széleslevelű Dactylorhiza v Lápréteken ritka. ujjaskosbor majalis tarajos pajzsika Dryopteris cristata v Lápréteken ritka. mocsári kockásliliom Fritillaria v A Rakaca-völgyben több populációja ismert. (kotuliliom) meleagris mocsári Orchis laxiflora v Lápréteken ritka. sisakoskosbor fehérmájvirág Parnassia v Nagyon ritka, kis populációja ismert a területen. palustris gumós macskahere Phlomis tuberosa v Sztyeprétek ritka lösznövénye. nagy pacsirtafű Polygala major v Sztyepréteken még gyakori előfordulású. kígyógyökerű Polygonum v Kékperjés lápréteken jellegzetes. keserűfű bistorta füles fűz Salix aurita v Nagyon ritka, csak egy élőhelyről ismert a területen. közönséges Trollius europaeus v A működési területen csak a Rakaca-völgyben él zergeboglár már. tallós-dudvabagoly Apamea syriaca V tallosi kis színjátszólepke Apatura ilia V A vízfolyásokat kísérő ligetek mentén elterjedt. nagy Apatura iris V A vízfolyásokat kísérő ligetek mentén elterjedt. színjátszólepke keleti Argyronome V Országos állományának jelentős része az ANPI gyöngyházlepke laodice működési területén van, a területen számos lokalitásban előfordul. gólyaorrboglárka Aricia eumedon V Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen számos állománya ismert. vörös rókalepke Nymphalis V Országos állományának jelentős része az ANPI xanthomelas működési területén van, a területen számos lokalitásban előfordul. szürkés Maculinea alcon V A területen stabil állománya él. hangyaboglárka lápi gyöngyházlepke Brenthis ino V Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen számos lokalitásban előfordul. haris Crex crex FV Mocsárrétek, láprétek rendszeres fészkelő faja.

1.3. Területhasználat

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

Művelési ág Ha Százalékos arány erdő 692,97 33,3 gyümölcsös 2,2 0,1 rét/legelő 1053,5 50,6 szőlő 0,22 0,01 szántó 232,68 11,2 kivett 98,38 4,7 Összes: 2079,8 100

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

Tulajdonos/kezelő Százalékos arány (%) magán 67,7

önkormányzat 4,6

állami 27,1

INTER-BUSINESS Befektető, Tanácsadó, Kiadó és Szolgáltató Kft. 0,2

MAGRIMA '98 Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 0,1

Mezőgazdasági Szövetkezet "FA" 0,1

Rakacavölgye Szövetkezet 0,1

TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 0,1

Összesen: 100

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1 Mezőgazdaság

Történeti szempontból vizsgálva 1865-ben a szántó 41,5%-ot, a szőlő 2,5%-ot, a rét 10,7%-ot, a legelő 9,9%-ot, az erdő pedig 31,2%-ot foglalt el a Cserehát összes területéből. 1895-re a szántók területe kismértékben növekedett a Rakaca-völgyében, de egyes falvak esetében elég nagy különbségek adódtak, pl. Pamlény és Gagybátor településeken 1%-nál kisebb volt a növekedés, Debréte szántóterületei viszont megduplázódtak. 1935-ig még növekedett a szántók területe, főként azon településeknél (Szemere, Litka, Perecse) gyarapodott számottevően, ahol korábban szántóföldi növénytermesztést csak kis területen folytattak. A szőlőművelés a Rakaca-völgyben csekély mértékű volt, egyes településeken (Meszes, Debréte, Rakaca) az 1860-as években még nem is foglalkoztak vele. A rét kiterjedése a szántók növekedésének következtében mintegy harmadával csökkent 1895-re, onnantól viszont 1935-ig a települések mintegy felénél növekedett, az összterület 5-10%-át tette ki a Rakaca- völgyben. A legelők aránya kisebb mértékben növekedett 1935-ig. A szántók

52 gyarapodásával az erdők területe is csökkent, 1895-ig átlagosan mintegy negyedével. (Dobány 2010) A természetmegőrzési terület erdei a Rakaca-völgy területén helyezkednek el. A sok évszázados kultúrhatások következtében a térség erdei erősen fragmentáltak, csak néhány nagyobb, összefüggő erdőtömb (pl. a Kecske-pad tölgyes tömbje) maradt meg napjainkra. Különösen nagy területű erdőirtások folytak az 1860-as éveket követően, az Észak-Cserehát sok helyütt még viszonylag zárt erdőtakarója ekkortól (néhány évtized alatt) szakadozott fel erőteljesebben. A megmaradt erdő-fragmentumok területén az elmúlt évszázadok erdei haszonvételei közül a rendszertelen, majd az ágazati szabályozók közé szorított, rendszeres fakitermelések alakították elsősorban az állományok képét, s összességében a zonális cseres- és gyertyános-tölgyes, valamint a patakmenti ligeterdők fafajösszetételének és szerkezetének markáns átalakulását, szegényedését idézték elő. A sematikus, véghasználatok esetében a 20. század közepéig tarvágásos megoldással lebonyolított fakitermelések, valamint a kapcsolódó egyéb használatok az érzékenyebb elegyfafajokat (közöttük nagy területen a gyertyánt) rendszerint visszaszorították, a térségben máshol jelentősebb mértéket elérő gyertyánosodás vagy cseresedés a fenntartási tervvel érintett területen érdemben nem érzékelhető (a gyertyános faállománytípus mai területfoglalása egészen csekély, s a cseresek 40 hektárt közelítő területadata sem mondható kiugrónak. A kisebb térléptékben jelentkező, rendszertelen fakitermelések, majd a jelentősebb kiterjedésű területeket (egyidőben akár többtíz hektárt) érintő véghasználatok a mikrohabitatokban gazdag, vegyeskorú, mozaikos erdőszerkezetet valószínűleg már régen megszüntették, s a természetes szerkezetű erdőkép helyett a 20. századra már általánossá vált a lombkoronaszint-cserjeszint-gyepszint vertikális tagozódással leírható egykorú, homogén, sok helyütt sarj eredetű törzsekkel vagy sarjcsokkal leírható állománykép. Az erdei ipar különböző formái közül a Rakacai-szurdok térségében nagy szerepe volt a mészégetésnek, az régi mészégető helyek nyomait völgyalji-hegyoldali területeken számos helyen (pl. Rakaca: Mély-árok) megtalálhatjuk. A mészégetőkhöz kapcsolódóan kisebb állomány alatti kőfejtők is láthatók: a mészkövet görgeteg kő formájában gyűjtötték, vagy a sziklakibúvásos területeken kialakított kis kőfejtőkben kézi eszközökkel fejtették. A Rakaca-völgy korábbi tájhasználati struktúrája (különösen a legeltetés) a völgymedence keleti felének lehordódásra hajlamos, laza-üledékes kőzetfelszínein jelentős eróziós károkat okozott. Ennek ellensúlyozására az 1960-as évektől a Rakaca- patak oldalvölgyeiben több helyütt (más művelési ágú területek mellett erdőkben is) épültek hordalékfogó gátak. Az egykori gátak mára már feliszapolódtak (pl. a meszesi Csap-hegy déli lábánál levő árokban több ilyen építmény is látható), védőfunkciójukat már elveszítették A térségben – különösen a szárazabb, füves aljnövényzetű dombháti tölgyesekben (a közöttük levő fáslegelőkhöz, legelőkhöz kapcsolódóan) – egészen a 20. század közepéig jelentős volumenű legeltetés és makkoltatás zajlott. E használati mód valószínűleg jelentős mértékben hozzájárult az erdők fajkészletének elszegényedéséhez, a nagy területen látható, jellegtelen aljnövényzetű erdők kialakulásához. A fentieken túl a történeti háttér további fontos eleme az idegenhonos fenyőfajok (erdei-, fekete- és lucfenyő, vöröstölgy) mesterséges telepítése, az akác ültetett állományokból való fokozatos terjedése és őshonos lombos fafajú állományokba való beszivárgása, valamint a tradicionális földhasználati formák felhagyását követően meginduló, részben őshonos fafajokkal (Rakaca-völgy: füzes-égeres ligeterdők, Mély-árok-tető: fáslegelők betöltődése), részben idegenhonos fafajokkal (Kellősi-erdő: erdeifenyő) megvalósuló újraerdősülési folyamat. Az 1990-es évektől az egykori, már nem hasznosított szántók és

53 legelők területén jelentősebb volumenű (őshonos fafajú, kocsányos tölggyel végzett) erdőtelepítések történtek. Az elmondottak alapján a jelenlegi helyzet és a Natura2000 célok megvalósítása szempontjából legfontosabb múltbeli tényezők közül a vágásos erdőképet eredményező legutóbbi, 20. század eleji és közepi tarvágásos véghasználatok, az akác és vöröstölgy telepítése, az 1945 utáni fenyvesítés, a helyenként még az 1960-as évekig fennmaradt erdei legeltetés és az elmúlt 2-4 évtizedben felhagyott mezőgazdasági területek (elsősorban egykori legelők, kaszálók) beerdősülése (lásd: beerdősült fáslegelők, spontán keletkezett, helyenként idegenhonos fafajú erdők), illetve betelepítése emelhetők ki.

1.3.3.2. Erdészet

Az erdők aktuális állapotának leírása

A vizsgálati terület digitális erdészeti térképállománya alapján a Natura 2000-es terület 2079,85 ha-os területéből 651,06 ha-t fednek a Natura 2000 besorolással érintett erdőtervezett erdők. Az adattári adatok alapján számított erdősültség tehát 31 %-os, a füzekkel és égerrel spontán erdősülő Rakaca-völgyi területek, valamint a csatlakozó patakvölgyeken és dombhátakon beerdősülő egykori kaszálók és legelők miatt valójában azonban ennél némileg több erdő van a területen. A szórványosan megjelenő erdőfoltok mellett az erdők öt nagyobb tömbbe csoportosulnak (nyugatról kelet felé): Debréte-patak völgye, Rakaca: Mély-árok-tető, Litka: Kellősi-erdő, Szemere: Mulató-dűlő és Kánás-völgy környéke. A 651,06 ha-os teljes erdőterületből az erdőrészletek 632,45 ha-t, az egyéb részletek 18,61 ha-t tesznek ki. Az erdészeti adattárból kinyert (lentebb részletezett) statisztikai adatsorok mindezek alapján faállomány-viszonyok tekintetében 632,45 ha-os területre, míg az erdőgazdálkodói besorolást tekintve 651,06 ha-os területre vonatkoznak. A vizsgálati terület erdőrészletei nagyrészt (91,9 %) gazdasági (faanyag-termelő), kisebb részben (8,1 %) különleges (védelmi: talajvédelmi, partvédelmi, vízvédelmi) elsődleges rendeltetésűek. Az ex lege védett területek természetvédelmi besorolása az erdészeti adattárban egyelőre még hiányzik, s a Natura 2000 rendeltetések is mindenhol további rendeltetésként szerepelnek. Utóbbi helyzetet – tekintettel a jelölő élőhelytípusok egyes jó természetességi állapotú állományaira – a következő erdőtervezésnél természetesen szükséges lesz majd felülvizsgálni. A rendeltetés megoszlására vonatkozó áttekintő adatokat az alábbi táblázat összegzi:

Rendeltetés Terület Terület (ha) (%) Faanyagtermelést szolgáló erdők 581,39 91,9 Különleges rendeltetésű erdők 51,06 8,1 Összesen: 632,45 100,0

Az állományok üzemmód szerinti besorolásánál továbbra is a vágásos üzemmód a meghatározó, ezen felül néhány területen (véderdők esetében) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód szerepelhet az erdészeti adattárban. Átalakító és szálaló üzemmódú erdő jelenlétére vonatkozóan csak közvetett adattal – EKV-támogatások fejében nyitott lékek – rendelkezünk. A tulajdonviszonyokat tekintve meghatározó az állami tulajdonlás, hiszen az erdőterületek 51,0 %-a állami tulajdonban van. A rendezett státusú állami erdők mind az Északerdő Zrt. (Miskolc) vagyonkezelésében állnak, a konkrét gazdálkodási feladatokat teljes területen (332,20 ha) a Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság (Encs) látja el.

Kifejezetten jelentős (38,6 %) még a magántulajdonú erdők területe (251,41 ha), a Debréte-patak völgyében, a rakacai Mély-árok-tetőn, valamint a litkai Kellősi-erdőben található erdőtömbök teljes egészében magántulajban, illetve -kezelésben állnak. Az önkormányzati tulajdon elenyésző arányú (0,6%), ugyanakkor a rendezetlen gazdálkodási jogviszony mellett nyilvántartott erdők kiterjedése (55,59 ha) és aránya (9,8%) is jelentős. A tulajdonviszonyokra vonatkozó részletes adatokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Tulajdonos / Kezelő Terület Terület (ha) (%) Magyar Állam / Északerdő Zrt. 332,20 51,0 Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság (Encs) Önkormányzatok 3,63 0,6 Magánszemélyek 251,41 38,6 Rendezetlen 63,82 9,8 Összesen: 651,06 100,0

Az erdőterület faállomány-típusok szerinti megoszlásánál az őshonos fafajú típusok közül meghatározóak a kocsánytalan tölgyesek (209,57 ha) és kocsányos tölgyesek (152,81 ha). Ez a két faállománytípus a cseres-kocsánytalan tölgyes, illetve (a gyertyán hiányát leszámítva) a gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes élőhely- típusokat fedi le, s összességében a terület erdeinek 57,3 %-át teszi ki. Az idegenhonos fafajú faállomány-típusok közül jelentős az akácosok (97,85 ha) és erdeifenyvesek (75,36 ha) területfoglalása, az idegenhonos fafajok állományai (ideértve még a nemesnyárasokat és lucfenyveseket is) a teljes területen 28,6%-os aránnyal vannak jelen. A faállomány- típusokra vonatkozó részletes területi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Faállomány-típus Terület (ha) Terület (%) Gyertyános-tölgyes 23,68 3,7 Kocsánytalan 209,57 33,1 tölgyes Kocsányos tölgyes 152,81 24,2 Cseres 36,17 5,7 Akácos 97,85 15,5 Gyertyános 4,33 0,7 Egyéb kemény 2,90 0,5 lombos Nemesnyár- 2,20 0,3 nemesfűz Hazai nyáras 3,00 0,5 Füzes 9,97 1,6 Égeres 8,61 1,4 Erdeifenyves 75,36 11,9 Lucfenyves 6,00 0,9 Összesen: 632,45 100,0

A vizsgálati terület fafajösszetétele a faállomány-típusok területi megoszlása által sugallt képnek megfelelő. Az őshonos tölgyfajok (kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy) területfoglalása magas, együttesen 355,38 ha-t (57,5 %) tesz ki, s az ide most nem beleszámolt cser további 35,42 ha-on (5,7 %) fordul elő. A gyertyán területe csekély,

55 csupán 11,12 ha (1,8 %). Az idegenhonos fafajok közül az „egyéb tölgy” besorolással nyilvántartott vöröstölgy 9,55 ha-os (1,5 %) és a nemesnyárak 1,14 ha-os (0,2 %) területfoglalása nem jelentős, ellenben, az akác 97,72 ha-t (15,8 %), a fenyők (az erdeifenyővel az élen) összesen 67,56 ha-t (11,0 %) borítanak. A fafajösszetétel kapcsán rendelkezésre álló adatsorból – a fontosabb, állományalkotó fafajoknál – érdemes áttekinteni a mag és sarjeredetű egyedek által elfoglalt területek arányát. A sarj eredetű egyedek aránya a kocsányos tölgynél és csernél nem jelentős (11,7 %, illetve 25,2 %), a kocsánytalan tölgynél ellenben kifejezetten magas (61,1 %). A sarj-arány a kocsányos tölgy esetében a nagyobb területű erdőtelepítések miatt csekély, a cser pedig eleve nem túl nagy területfoglalással van jelen. A kocsánytalan tölgynél jelentkező magas sarj-arány viszont jól jelzi a korábbi erdőgazdálkodási vagy erdőhasználati gyakorlatot. Az erdőterület fafajok (illetve azon belül esetenként eredet) szerinti megoszlására vonatkozó részletes területi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Fafaj Terület (ha) Terület (%) Kocsányos tölgy – 129,79 21,0 mag Kocsányos tölgy – 17,27 2,8 sarj Kocsánytalan tölgy 81,13 13,1 – mag Kocsánytalan tölgy 127,19 20,6 – sarj Egyéb tölgy 9,55 1,5 Cser – mag 26,49 4,3 Cser – sarj 8,93 1,4 Gyertyán 11,12 1,8 Akác – mag 6,37 1,0 Akác – sarj 91,35 14,8 Juhar 12,29 2,0 Kőris 1,32 0,2 Egyéb kemény 0,37 0,1 lombos Nemesnyár 1,14 0,2 Hazai nyár 3,58 0,6 Fűz 10,15 1,6 Éger 9,61 1,6 Hárs 0,98 0,2 Egyéb légy lombos 2,05 0,3 Erdeifenyő 53,06 8,6 Feketefenyő 4,85 0,8 Lucfenyő 8,45 1,4 Vörösfenyő 0,40 0,1 Egyéb fenyő 0,8 0,1 Összesen: 618,24 100,0 Üres terület 14,21 --- Mindösszesen: 632,45 ---

A terület erdeinek korosztály-szerkezetében (bár a szétszórt erdők miatt ilyen típusú értékelést itt csak óvatosan adhatunk) megfigyelhető az 1930-1940-es évek, illetve a II.

56 világháborút követő időszak fakitermelési konjunktúrája, a 41-50, 51-60 és 61-70 éves korosztályok viszonylag kiugró területfoglalása. Emellett az utóbbi két évtizedben a véghasználatok és a nagyobb területű (főként kocsányos tölgy fafajú) erdőtelepítések miatt az 1-10 és 11-20 éves korosztályok területe is jelentősen megugrott, összességében együtt 202,53 ha-t (32,8 %) borítanak. Az idős erdők területe csekély, 80 év felett mindössze 57,0 ha-nyi erdőt (9,2 %) találunk. A korosztály-szerkezet természetmegőrzési területen belüli alakulását részletesen az alábbi diagram és táblázat mutatja be:

140,00

120,00

100,00

80,00

60,00 Terület (ha) Terület 40,00

20,00

0,00 1-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91- 101- 100 Korosztályok (év)

Korosztályok Terület (ha) Terület (%) 1-10 81,02 13,1 11-20 121,53 19,7 21-30 25,62 4,1 31-40 45,34 7,3 41-50 81,27 13,1 51-60 89,92 14,5 61-70 89,12 14,4 71-80 27,42 4,4 81-90 3,81 0,6 91-100 48,95 7,9 101- 4,24 0,7 Összesen: 618,24 100,0 Üres terület 14,21 --- Mindösszesen: 632,45 ---

A fentebb leírt fafajösszetételű és korú állományok 2009. évi XXXVII. tv. 7. § (1) bekezdés szerinti természetességi besorolásánál meghatározó (59,7 %) a származék- erdő minősítés, de kisebb területen (11,6 %) természetszerű erdők is szerepelnek a nyilvántartásban. Az akácosok és erdeifenyvesek komolyabb területfoglalása miatt jelentős (21,8 %) továbbá a kultúrerdők aránya:

Természetesség Terület (ha) Terület (%) Természetes erdő 0,00 0,0 Természetszerű erdő 73,39 11,6 Származék erdő 377,36 59,7 Átmeneti erdő 43,74 6,9 Kultúrerdő 137,96 21,8 Faültetvény 0,00 0,0 Összesen: 632,45 100,0

Az erdők egészségi állapota általánosságban kielégítő, a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser fafajok alkotta állományokban jelentősebb abiotikus és biotikus károsítás az elmúlt 2-3 évben nem történt. A cser dominanciájú erdőkben az ezredforduló után több alkalommal (legnagyobb mértékben 2006-ban) károsított a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az akkor jelentkezett komoly lombrágást és növedék-veszteséget az állományok azonban kiheverték. Az idegenhonos fafajok közül a lucfenyvesek egészségi állapota néhol már egészen fiatal korban kritikus (pl. Szemere 26/A erdőrészlet), erdeifenyvesek esetében pedig helyenként a szomszédos mezőgazdasági területek felől érkező tüzek jelentenek problémát (pl. Meszes 13/A erdőrészlet). Az egykori legelőkön spontán felnőtt, rendkívül besűrűsödött erdeifenyves állományokban (pl. Meszes 12/D, Litka 9/A erdőrészletek) a közeljövőben ezen túlmenően potenciális káresemény lehet a hótörés. A térségben az erdei vadkár általában közepes-erős mértékű, s ez főleg az őz-, gímszarvas- és vaddisznó-állománynak „köszönhető”. A vizsgálati terület nagy részén – főként üdébb, aljnövényzet nélküli állományokban – szembeötlő a jelentős taposási-túrási kár, s helyenként érzékelhető rágáskárt és (elsősorban magas kőrisen) hántáskárt is tapasztalhatunk. Az erdők természetes felújítási/felújulási folyamatait a vadállomány azonban szerencsére „csak” hátráltatja, de teljesen nem akadályozza. Vadvédelmi kerítés a terület erdeiben nincs, mindez önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a vadlétszám- kérdés ne jelentene napi problémát. A természetvédelmi és erdőgazdálkodási, illetve erdőkezelési szempontból is elfogadható vadlétszám kialakításához jelentős, térségi szintű vadlétszám-apasztás lenne szükséges!

A jelenlegi erdőgazdálkodási/erdőkezelési gyakorlat

A vizsgálati területen az aktuális erdőgazdálkodási gyakorlat – ahol az elmúlt egy-két évtizedben történtek gazdálkodási célú beavatkozások – a hagyományos, általános erdészeti irányelveket követi. Az erdőtelepítésekben és a fiatal, természetes vagy mesterséges felújítás révén létrejött állományokban az erdősítés-ápolások a főfafaj(ok) érdekében történnek, így az egyébként elegyes fiatalosokban az elegyfák (pl. gyertyán, mezei juhar, kislevelű hárs) sok helyütt vissza vannak vágva. A folyamatban levő erdőfelújítások területén mindenhol nagy probléma az akácosodás, az ellene szisztematikus ápolási tevékenység valójában nem folyik. Az elegyfák tudatos visszahagyása a nevelővágások során kevésbé vizsgálható, mivel az utóbbi időszakban alig végeztek ilyen munkákat a területen. A jelenleg állományok képe alapján mindenesetre kijelenthető, hogy a közelmúltban az elegyfák megtartása inkább csak esetleges volt és sok helyütt inkább csak a főfafajjal hézagosan települt részterületeken volt jellemző. Az elegyfafajok megtartásának érdekes esetét jelentik ugyanakkor a Debréte-patak völgyében (Debréte 14 és 20 erdőtagok) végrehajtott erdőtelepítések, ahol a korábbi legelő spontán felverődött elemeit (vadkörte, mezei juhar, bibircses nyír, nagyobb cserjék, stb.) az erdőtelepítés kivitelezése során megtartották. Mindezen jó példák ellenére az őshonos elegyfafajok szisztematikus kímélete és az idegenhonos fafajok visszaszorítása terén további – természetvédelmi célokat is szolgáló – intézkedések megtétele (és a gazdálkodási gyakorlat megreformálása) szükséges! A folyamatban levő erdőfelújításokat egyenletes bontáson alapuló, általában 5-15 év alatt lebonyolított, ún. ernyős felújítóvágással végzik. A természetes erdőfelújítások ezen módja a térségben erősen leegyszerűsödött, a 30-40 %-os fatömeg-kivétellel végzett bontóvágást (és az állomány alatti teljes cserjeirtást) az újulat megtelepedésének függvényében sokszor 5-8 éven belül, egy (ritkán két) lépésben követi a végvágás. Az egyenletes bontás következtében (jelenleg folyamatban levő felújítások láthatók például a Szemere 18/B, 18/C, 18/E, 18/G erdőrészletekben) az újonnan keletkező állományok ismét homogén, egykorú erdők lesznek, illetve az egyenletes bontás alkalmazásával a

58 cseresedés problémaköre elleni védekezés is nehézkes lehet. A cser ugyanis gyakrabban terem, mint az elcseresedett állományokba visszahozni szükséges kocsánytalan tölgy, illetve az is probléma, hogy a beavatkozások során a kocsánytalan tölgyek kíméletére nem minden esetben helyeznek elegendő hangsúlyt. Hagyásfás erdőrészletet – egy-két akácos erdőrészletet leszámítva – a területen nem találtunk, s mesterséges felújításra sem tudunk példát említeni (egy-egy összeroskadó lucos folt helyszínén, azonban hamarosan lesz ilyen feladata az érintett erdőgazdálkodónak). A hagyományos vágásos erdőgazdálkodás mellett a jelenlegi támogatási jogcímeknek köszönhetően a területen is megjelentek a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás kezdetei. A litkai Kellősi-erdő területén (Litka 1/A-G erdőrészletek) az EKV-rendelet hatására jelentősebb területen (hegyi juharral, gyertyánnal, erdeifenyővel elegyes kocsánytalan és kocsányos tölgyes állományokban) léknyitással indított erdőfelújítási, illetve átalakítási tevékenység nyomait láthatjuk. A fiatal állományokban elvégzett nevelővágásokra (tisztítások) friss példát alig tudunk említeni (vö. Szemere 26/B), de az általános gyakorlat szerint a kitermelt (ledöntött) faanyag általában a helyszínen marad. A középkorú-idős erdőkben végzett fakitermelések (gyérítések, véghasználatok) jelentős részét hosszúfás közelítéssel bonyolítják le: ilyenkor lóval vagy közelítő-traktorral történik a faanyag feldolgozó- és rakodóhelyre mozgatása. A kiszállítás eszközei a jelentős tengelyterhelésű, önrakodó tehergépkocsik, melyek – hasonlóan a közelítő-traktorokhoz – jelentős károkat okozhatnak az állományok talajában és az úthálózatban. A középkorú-idős erdőkben végzett fakitermelésekre egyaránt jellemző, hogy fekvő/álló holtfa nem, vagy csak alig marad az állományokban (felújítóvágások bontó- és végvágásánál sok esetben még a maradék gallyanyagot is felgyűjtik vagy eltávolítják). Az erdőtömbök belső úthálózata változó sűrűségű, a területen folyó erdőgazdálkodás érdekeinek többé-kevésbé megfelelő, természetvédelmi szempontból jelentősebb problémákat nem vet fel. Mindemellett a Rakaca-szurdok térségében számos olyan erdőrészlet van, mely a gazdálkodási vagy esetleges kezelési feladatok végzése céljából nagyon nehezen vagy sehogyan sem érhető el. A kifejezetten véderdő-jellegű területeken, sziklás oldalakban (vö. Rakacaszend és Rakaca közötti völgyszakasz) és az elszórtan elhelyezkedő kicsiny állományokban (pl. Meszes 13/C, 13/D) nyilván nincsenek utak, de nehezen elérhető erdőrészleteket kevésbé meredek termőhelyeken (lásd pl. Rakaca: Mély-árok-tető) is találunk. A meglevő utak műszelvényes földutak vagy régi szekérutak. Egykori stabilizálásra utaló nyomok lényegében sehol sem láthatók, burkolt erdészeti feltáróút a fenntartási tervvel érintett erdőtervezett területen sehol sincs. Az utak karbantartása esetleges, általában a jelentősebb fakitermelési munkák előtt történik. Az úthálózat és az erdőrészleteken belüli (nem állandósított) közelítőnyom-hálózat használatához kapcsolódó probléma, hogy egyes idegenhonos inváziós fajok (pl. Ambrosia artemisiifolia) a gumiabroncsok közvetítésével a már a zártabb erdőtömbök belsejében is felbukkantak! A terület erdeiben az elmúlt időszakban folytatott tevékenységek kifejezetten gazdálkodási motivációval történtek, természetvédelmi célzatú beavatkozások a területen az elmúlt időszakban nem voltak jellemzőek. A fentieken túl az erdőtervezett állományok egy részében az elmúlt egy-két évtizedben semmilyen erdőgazdálkodási/kezelési tevékenység nem folyt. Ennek oka részben az állományok véderdő jellege (pl. Rakaca 10/L, Rakacaszend 20/A), részben azok spontán erdősüléssel való létrejötte (pl. Meszes 12/D), de részben a rendezetlen tulajdonosi háttér, illetve a hagyományos (vágásos üzemmódhoz köthető) erdészeti szemlélet szerint aktuálisan végzendő gazdálkodási feladatok hiánya volt.

D) Az érvényben levő ágazati tervek összevetése a természetvédelmi célkitűzésekkel

A jelenleg érvényben levő erdőtervek tartalmi elemeinek meghatározására a korábbi erdőtervezések során, 2003 és 2007 években került sor. A betervezett (és még el nem végzett) munkák természetvédelmi célú ellenőrzése a nem védett Natura 2000 területek 2010. évi revíziója idején részben (a 91E0 és 91M0 élőhelytípusokra vonatkozóan) megtörtént. A most szintén jelölő élőhelytípusnak javasolt gyertyános-tölgyes élőhelyekre (91G0) a felülvizsgálat (az akkori jelölő élőhely értelmezés miatt) nem terjedt ki, de az állományok jelentős részében nem is szerepelt erdőtervi előírás. A Natura 2000 felülvizsgálat során mintegy 40 erdőrészlet területére született pótlólagos (Natura 2000 célokat szolgáló) szabályozás. A nevelővágások (tisztítások, törzskiválasztó gyérítések), valamint a készletgondozó használatok kapcsán elsősorban az őshonos lombos elegyfák kíméletére és az előforduló idegenhonos fafajok visszaszorítására vonatkozó irányelv, egészségügyi fakitermeléseknél (a jogszabályi lehetőségek adta keretek között) vastag álló holtfa 5 m3/ha mennyiségben való visszahagyása került rögzítésre. Véghasználatok esetén tarvágások törlésére (és más használati módra cserélésére), felújítóvágás bontóvágások térben változó erélyű (csoportos-foltok) beavatkozásokkal való elvégzésére, hagyásfa-csoportok visszahagyására, valamint (a kapcsolódó erdősítési tervekben) őshonos fafajú célállomány-típusok megválasztására vonatkozó előírások kerültek az erdőtervekbe. Az erdőtervi felülvizsgálat a Natura 2000 célok érvényesítése érdekében szükséges legfontosabb lépéseket megtette, az erdészeti ágazati terv (erdőterv) Natura 2000 célokkal ellentétes előírást vagy azt súlyosan veszélyeztető fakitermelési lehetőséget a felülvizsgálatot követően nem tartalmazott. Az érintett erdőtervek érvényessége a jelenlegi Csereháti Erdőtervezési Körzet területén azonban 2013 év végén lejár, a 2009. évi XXXVII. tv. szerinti erdőtervezési rendszer alapján 2013-ban zajló új körzeti erdőtervezési munka során – az erdőterv-rendeletben is rögzített szakmai elvek figyelembe vételével – a Natura 2000 szabályozás újbóli érvényesítésére van szükség.

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat

A területen gazdálkodó vadásztársaságok éves vadgazdálkodási terveiben szereplő adatokat, az alábbiakban foglaljuk össze. A Négy Évszak Vadásztársaság (3754 Szalonna, Kossuth u. 20.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 100

őz 140 vaddisznó 120 nyúl 20 fácán 80

25 db hordozható magasles, 5 db sózó, 5 db fácánetető létesítését tervezik.

A Hunor Diana Egyesült Vadásztársaság (3780, Edelény, Tóth Árpád u. 36.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 95

őz 120 vaddisznó 140 nyúl 20 fácán 80

2 db nagyvadetető felújítását, 10 db magasles létrehozását tervezik.

A Tornavidéke Vt. (3769 Tornaszentjakab, Antalmajor 6.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 130

őz 195 vaddisznó 135 nyúl 50 fácán 130 fogoly 10

1 db automataszóró, 8 db mobilles, 2 db magasles létesítését tervezik. A 656310 FTVK (3837 Felsőgagy, Vörösmarty út 2.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk:

faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 60

őz 125 vaddisznó 120 nyúl 50 fácán 200 fogoly 50

A területen 8 db magaslest, iletve a meglévő vadföldek gondozását tervezik elvégezni, emellett a meglévő sózók, dagonyák felújítását.

A Hunyadi János Vadásztársaság (3528 Miskolc, Egressy G. 1.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 57

őz 220 vaddisznó 120 nyúl 40 fácán 80

15 db mobilles és 2 db fedett les építését tervezik a központi szórókhoz vadmegfigyelés és vadászat céljából, emellett a meglévő berendezések és cserkelőutak karbantartását.

Az Abaúji Aranyszarvas Vt. (3825 Büttös, Újvilág út 10.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 121

őz 378 vaddisznó 218 nyúl 20 fácán 80

Fix és mobillesek létesítését, vadlegelők és vadföldek létesítését tervezik.

A Hernád völgyi Szent Hubertus Vadásztársaság (3874 Hernádpetri, Rákóczi út 4.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási tervében a teljes gazdálkodási területre vonatkozóan a következő adatokat találjuk: faj Becsült létszám (2013. március-2014. február) gímszarvas 115

őz 150 vaddisznó 160 nyúl 10 fácán 60

2 db malacetető és 3 db nagyvadetető létesítését tervezik.

A túltartott, etetett és az etetők környékére koncentrált vad túrási, taposási, illetve rágási kára jelentős mértékű, mind a száraz, mind a nedves élőhelyek esetében.

Halászat, horgászat A területen a Rakaca-patak és a Rakaca-víztározó halászati vízterület. Hasznosítója a Horgász Egyesületek B-A-Z. Megyei Szövetsége (3530 Miskolc, Corvin u. 15.) Bérleti szerződés 2015. 12.31. A horgászhelyeken a parti növényzet eltávolítása, a szemetes horgászhelyek károsak. A tóban és így a patakban telepített amúr és busa a honos halfaunát kedvezőtlenül befolyásolja.

1.3.3.4. Vízgazdálkodás

A terület a 2-6 Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez tartozik, mely területnek a vízgyűjtó-gazdálkodási tervében a következők szerepelnek a területre vonatkozóan. A kisvízfolyásokon elvégzett mederrendezések, mederszabályozások következtében a jelenlegi mederállapotok és mederformák ökológiai szempontból nem kedvezőek. A tározók alatti hosszabb-rövidebb mederszakasz kisvizes időszakban kiszárad. A kisvízfolyások esetében a korábbi mederrendezések, valamint a lakosság által elvárt árvízi biztonság, a kiöntés nélküli vízszállítás, valamint a belterületek védelme érdekében végzett rendszeres medertisztítás, növényzetirtás következtében jelentős szakaszon nincsenek meg az ökológiai szempontból megfelelő növényzónák. A vízkárelhárítási, ivóvízellátási és rekreációs célt szolgáló tározók ( pl. Rakacai) akadályozzák a halak mozgását. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben tervezett intézkedések a Rakaca-patak és a víztározó, Bátor-patak esetében: TA1: Erózió-érzékeny területekre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás. Az intézkedés célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózió-érzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. FI3: Völgyzárógátas tározókra vonatkozó jó halgazdálkodási és horgászati gyakorlat Megvalósítása. Olyan jó horgászati és jó halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastóként és horgászvízként hasznosított tározók esetében a többlettápanyag bevitelét. Valamint: Meder-rehabilitációs beavatkozásokkal (HM1, HM2) kell elősegíteni a minél természetesebb mederformák kialakulását „Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása” megnevezésű intézkedést kell foganatosítani. Számos természetes víztesten megvalósítandó intézkedés a természetes vizekre vonatkozó jó halászati és horgászati gyakorlat megvalósítása. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza az őshonos halfauna csökkenését. A túlzott mértékű telepítés az őshonos halfauna állományának csökkenését okozza, a befogadó vízfolyásban is. Haltelepítés csak akkor történhet, ha ennek szükségességét állományfelmérő halászatok igazolják, és akkor is csak őshonos, a víztérre jellemző halfajok telepítésére kerülhet sor. Ezeket az elveket minden természetes és oda torkolló, mesterséges víztest halászati üzemi tervében érvényre kell juttatni.

1.3.3.5. Turizmus

A területet a piros és a kék, valamint a kék-kereszt turistaút érinti Meszes, Szalonna, Galvács, Debréte Rakaca, Tornabarakony térségében, melyek forgalma igen elenyésző, hatása a területre vonatkozóan nincs. A terület turizmusa a Rakaca-víztározóra korlátozódik. A tó körül kevés kiépített stég található, de a horgászóhelyeknél a parti növényzet eltávolításra került. A tározó jellegből adódóan beton „védművek”, kibetonozott mederszakaszok, zsilipek találhatók a tó körül. Az üdülőtelep hétvégi házai nem csatornázottak, ugyanez vonatkozik a Rakaca-patak

64 menti települések nagy részére is. A horgászhelyek környéke szemetes- szennyezett, és a befolyó szennyvizek is szennyezik a területet.

1.3.3.6. Ipar

Meszesnél bányaszolgalmi joggal bír a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Megállapított bányatelkek: Galvács I. homok - Galvács 060/1, 060/5, 060/9, 040/13 Galvács II. mészkő – Galvács 014-016 Meszes Várhegy-dűlő mészkő – Meszes 037/1

1.3.3.7. Infrastruktúra

A területen több ÉMÁSZ vezeték található: • Büttös 0,4 kV-os 1 sz. vezetékrendszer (Büttös), • Encs-Szerencs 20 kV-os vezeték (Litka), • Gagybátor 0,4 kV-os 1 sz. vezetékrendszer (Gagybátor), • Gagybátor-Gesztely-Felsődobsza 20 kV-os hálózat (Felsőgagy, Gagybátor, Gagyvendégi határában), • Gagyvendégi 0,4 kV-os 1 sz. vezetékrendszer (Gagyvendégi), • Keresztéte 0,4 kV-os 1 sz. vezetékrendszer (Keresztéte), • Meszes 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Meszes), • Perkupa-Rakacavölgy 20 kV-os vezeték (Büttös, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Meszes, Rakacaszend, Tornabarakony határában), • Tornabarakony 0,4 kV-os 1. sz. vezetékrendszer (Tornabarakony).

Vízvezetési szolgalmi joggal rendelkezik a települési önkormányzat Gagyvendégi, valamint Krasznokvajda területén.

2. Felhasznált irodalom 2-6 Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez vízgyűjtőgazdálkodási terve (2010). Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 656310 FTVK vadgazdálkodási üzemterve Bányászati területek Magyarországon. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapja: www.mbfh.hu Csereháti Erdőtervezési Körzet körzeti erdőterve Csereháti Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve Dobány Z. (2010): A Cserehát történeti földrajza (18-20. század). ANP Füzetek VIII. p.222. Dövényi Z.(szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, MTA FKI, 876 p. Hernád völgyi Szent Hubertusz Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve Hernádvölgyi Erdőtervezési Körzet körzeti erdőterve Horgász Egyesületek B-A-Z. Megyei Szövetsége halgazdálkodási terve: 2006.01.01- 2010.12.31. 336-925-3/2006. engedélyszámon Hunor Diana Egyesült Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve Hunyadi János Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve II/2. Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas vadgazdálkodási körzet Körzeti vadgazdálkodási terve. Négy Évszak Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve Országos rendezési tervkataszter honlapja : www.TeIR.hu Szendrői Erdőtervezési Körzet körzeti erdőterve Tornavidéke Vadásztársaság vadgazdálkodási üzemterve Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez, VM, Budapest (kézirat).

3. Térképek