DOCSLIB.ORG

Hornyák Gyula

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text

Load more

Hornyák Gyula Galvács, 2003. Az író-szerkeszt r l: Hornyák Gyula A Magyar Kultúra Lovagja. 1956-ban született Galvácson. Miskolcon él, de ma is ezer szállal köt dik szül falujához illetve sz ¡ kebb „hazájához” a Rakaca-tó-hoz és annak környezetéhez. A Miskolci Egyetem munkatársa. Könyvtáros – helytörténész. A „Galvács Öröksége” Kulturális Egyesület alapítója, els elnöke. Az egyesületi illetve a községi újság, a Zsongó alapító szerkeszt je. Az Egyesület tiszteletbeli elnöke. Írásaiban kiemelt szerepet kapott a szül föld régmúltjának feldolgozása, mai állapotának mind szélesebb körben történ bemutatása. 1998-ban jelent meg „Galvács (Fejezetek a község történetéb l)” illetve 2000-ben „A királyné faluja, Meszes” cím¡ monográfiája. A most megjelen ¡ „ Galvács és a Rakaca-tó környéke” cím kiadvány is e sorba illeszkedik. Hornyák Gyula: A magvet ¢ höz Üres a tenyered. Ne búslakodj! Íme egy búzaszem, megtölti markod. Benne lakik az új és a régi. Értelmeddel szét nem választhatod: ez az új, ez a régi. Szét nem vághatod, meg nem ítélheted. Mit újnak vélsz, az is csak a régi. Nem elvágni, nem ítélni – elvetni kell! Vesd csak el egészben a magot, hogy kikeljen! Rejtsd csak el, hogy kikeljen az új, amely nem a csíra, nem a mag. Lakás ez az új számára. Vesd hát el egészben a magot! Akkor lesz több bel le. Kikelet van. A vetés ideje. A mag virágot hoz. Láthatod, érintheted. Ha virág vagy - csoda vagy. Virág – egy a sok közül. De vajon megfoghatod-e a tavaszt? A virágzó réten végtelen a tér: A kikelet te magad légy! Galvács és a Rakaca-tó környéke Abod, Rakacaszend, Meszes, Martonyi, Szalonna, /Csehipuszta/ Szendr Megjelenik Galvács község fennállásának (els ¡ írásos említésének) 670-dik évfordulójára Írta, összeállította és szerkesztette: Hornyák Gyula Galvács, 2003. Készült: a Magyar Kulturális Alapprogram támogatásával További támogató: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Borítón: a galvácsi Faluház és a szendr i majorettek Hátsó borítón: a Rakaca-tó Lektorálta: Szendi Attila, levéltárvezet Miskolci Egyetem Technikai munkatárs Bacsó András Hornyák Gyula, 2003. ISBN 963 00 9905 5 Nyomdai el készítés és kivitelezés: K-B Aktív Kft. Felel s vezet : Kása Béla ügyvezet igazgató Kiadja: Galvács község Önkormányzata, 2003., Galvács Öröksége” Kulturális Egyesület, 2003. Felel s kiadó: Slezsák József, Polgármester, Gazdik László, Elnök Tartalomjegyzék Zászló (vers) Tollba mondta: Svidró Jánosné, 86 éves galvácsi lakos…………………………. …7 El ¡ szó…………………………………………………………………………….. …8 Slezsák József, Galvács Polgármestere Gazdik László, A „Galvács Öröksége” Kulturális Egyesület Elnöke Galvács A Galvács címere………………………………………………….…………… ..11 A községr ¡ l olvasható………………………………………………..………… ..12 Településismertet ¡ ………………………………………………………………. ..13 A község legfontosabb tájegységei - a hivatalosan használt földrajzi nevek Galvács megközelítése ……………………………………….………………..... ..14 Menetrendek………………………………………………………….…………. ..15 Vonat Busz A település története (röviden)...…………..……………………………………. ..18 Az önkormányzat……………………………………………………………..… ..20 Polgármesteri Hivatal Falugondnokság Választási eredmények, 2002. október 20. z testület Az el l (a rendszerváltás idejét l) napjainkig Fejlesztések 1990-t A Millenniumi zászló átadása Az új testület zések Rendezvények, önkormányzati munka, fejlesztési célkit Galvácsot, Meszest, (a Rakaca-víztározót) valamint Abodot összeköt m út terve A területileg illetékes szervezetek adatai Szolgáltatások………………………………………………………………….... ..28 Boltok Orvosi ellátás illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások Egyéb Az egyházak adatai……………………………………………………………… ..30 Pálinkás István Antal: A Galvácsi Katolikus Egyházközség az ezredfordulón Látnivalók, emlékhelyek, egyéb m ¡ tárgyak ismertetése, eseményleírások… ..33 A Faluház a Millenniumi kopjafával Emlékoszlop a község fennállásának 670 éves évfordulójára (Hornyák Gyulának az ünnepségen elmondott beszéde) 3 Szent István temploma Világháborús emlékm Vadászok kopjafája Német katonasír a sz l hegyen A Gersli part A volt szénbánya Rendezvények………………………….……………………………………….. ..45 Országos Pünkösdi Íjászverseny Falunapok Búcsú (augusztus 20.) Id sek és betegek napja Szállások…………………………………………………………………………. ..48 A Törley Turisztikai Központ Magánszállások. Civil szervez ¡ dés:……………………………………………………………….. ..52 A „Galvács Öröksége” Kulturális Egyesület Galvácsi jellegzetességek……………………………………………………….. ..58 Érdekességek (életképek) a „hajdanvolt” népi életb ¡ l, szokásokból………… ..60 Kendertermesztés Népi építészet Ételek (receptek) ……………………………………………………………….. ..62 Galvácsiak alkotásaiból……………………………………….………………... ..64 félyversek Pálinkás János:V Hágel Ferenc, szendr i v félyt l lejegyzett versek Edelény és környékén használt v félyversek Pálinkás István Antal: Egy galvácsi szent emlékezete visszaemlékezései életére (részletek) Rescsánszki Ern Veres K. Ferenc: Életem regénye (részletek) Józsa István (versek) Takács István (versek) Fontos, közérdek ¡ telefonszámok. Galvácsi telefonykönyv…….……………. .113 Ismert személyek – Galvácson…………………………………………………. .115 A szomszédok Galvács szomszédai és a Rakaca-tó……………………………………………. .116 A terület földrajzi fekvése Turistainformációk A településekr l illetve a térségr l legújabban megjelent monográfiák, kiadványok, turista kalauzok Térségfejlesztés Tókörnyéke Kistérségi Fejlesztési Társulás 4 A települések megközelítése………………………………….…………………. .121 A Borsod Volánnak a térségbe (a térségb ¡ l) induló autóbuszai…………….... .123 A települések hivatalosan használt földrajzi nevei térképen…………………. .126 Szomszédolás: Abod………………………………………………………………………….….. .128 A településr l olvasható Megközelítése Galvácsról A hivatalosan használt földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal Rövid történeti ismertet , jelen állapot Látnivalók Rendezvények Kondás Krisztina: Az abodi ruszinok görög katolikus népszokásai (részletek) Rakacaszend………………………………………………………………….…. .133 A településr l olvasható Megközelítése Galvácsról A hivatalosan használt földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal Rövid történeti ismertet , jelen állapot Látnivalók Kisfalusi János: Ne félj, Veled vagyok (részletek) Meszes……………………………………………………………………………. .137 l olvasható A településr Megközelítése Galvácsról A hivatalosan használt földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal Rövid történeti ismertet , jelen állapot Látnivalók Környezetvédelmi és Ökológiai Oktató Központ Rendezvények Szállás Civil szervez dések A Rakaca-tó………………………………………………………………….….. .146 Írások a tóról Megközelítése Galvácsról A tó építése Horgászat-Szállás-Étkezés-Fejlesztés. Tündérvölgy, avagy …mint Isten kertjében az angyalok Martonyi…………………………………………………………………………. .152 A településr l olvasható Megközelítése Galvácsról 5 A hivatalosan használ földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal Rövid történeti ismertet , jelen állapot Látnivalók Major Zsolt: A Martonyi Református Egyházközség története (részletek) Szalonna………………………………………………………………………… .156 A településr l olvasható Megközelítése Galvácsról A hivatalosan használt földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal Rövid történeti ismertet , jelen állapot Látnivalók Kalász László, költ (versek) Beszélgetés Kalász Lászlóval (részletek) Rendezvények Szállás Civil szervez dések Csehipuszta……………………………………………………………………… .169 Megközelítése Galvácsról Szendr ¡ …………………………………………………………………..………. .162 A településr l olvasható Megközelítése Galvácsról A hivatalosan használt földrajzi nevek Polgármesteri Hivatal , jelen állapot Rövid történeti ismertet Látnivalók Rendezvények Szállás Civil szervez dések A Szásszorszép Majorette Csoport (versek) Dobog Béla, költ Forgács Bálint: Háborús katonai emlékek (részletek) Princz Norbert: Anyák Napjára (vers) Kitekint ¡ …………………………………………………………………………. .185 Az Aggteleki Nemzeti Parkra Irodalomjegyzék………………………………………………………………… .187 Képek………..………………………………………………..………………….. .188 6 Zászló Tollba mondta: Svidró Jánosné, 87 éves galvácsi lakos. (Szül: Galvács, 1916.04.05.) „El ne add a magyar zászlót, Hazánk büszkeségét! Új évezred szép hajnalán álljatok alája! Örökségül hagyták reánk a Szabadságh sök. Ezt a régi magyar zászlót vegyétek át t lünk! Tudjátok-e, miért olyan piros? Sok vér hullott rája! Tudjátok-e, miért olyan fehér? Erkölcs a varázsa. Tudjátok-e, miért olyan zöld? Örök zöld a színe…, Mert az örök szabadságért ver a magyar szíve!” 7 EL SZÓ Slezsák József Galvács polgármestere Köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy községünk, Galvács 2002-ben ünnepelte fennállásának (els írásos említésének) 670 éves évfordulóját. E kivételes alkalom adta nekünk azt a lehet séget, hogy egy olyan kiadványt nyújtsunk át Önöknek, amely egyrészr l emlékkönyv Galvács jelen állapotáról, másrészr l pedig olyan turisztikai kiadvány, amely a Rakaca-tó környékét, a Galváccsal szomszédos településeket is igyekszik bemutatni. Ekképpen is megosztva örömünket szomszédainkkal. Azokkal a szomszédokkal, akikkel a természeti környezet, a közös múlt ugyanúgy összeköt, mint a közös jöv építése iránti elkötelezettségünk, az abban való felel sségünk. Hiszen jól tudjuk – lévén kis települések – csak összefogva, egymásra figyelve, egymást segítve érhetünk el sikereket, eredményeket településeink és e kistérség építésében, fejlesztésében. Err l a térségr l, rólunk, ebben a formában eddig még nem jelent ilyen kiadvány. A szükség hívta életre, hogy a természet és az itt él emberek teremtette értékekr l hírt adjunk. Köszönet tehát mindazoknak, akik adatokkal láttak el minket. Köszönet a környez települések polgármestereinek, köszönet a támogatóknak, akik segítették e könyv megjelentetését. Reméljük, sokaknak felkelti figyelmét e kiadvány és ennek hatására meglátogatnak
Recommended publications
  • Establishing Forecasts Pointing Towards the Hungarian Energy Change Based on the Results of Local Municipal Renewable Energy Production and Energy Export

    Establishing Forecasts Pointing Towards the Hungarian Energy Change Based on the Results of Local Municipal Renewable Energy Production and Energy Export

    Establishing forecasts pointing towards the Hungarian energy change based on the results of local municipal renewable energy production and energy export B. Kulcsár Abstract—Professional energy organizations perform analyses I. INTRODUCTION mainly on the global and national levels about the expected N the course of the extremely fast-paced spread of renewable development of the share of renewables in electric power generation, heating and cooling, as well as the transport sectors. There are just a I energy sources worldwide, more and more municipalities few publications, research institutions, non-profit organizations and aim to satisfy their own energy demands from renewable national initiatives with a focus on studies in the individual towns, sources. Most of the energy is utilized in the settlements, and settlements. Issues concerning the self-supply of energy on the therefore it is evident that the most economical and most gentle settlement level have not become too wide-spread. The goal of our procedure is to produce energy locally and from renewable energy geographic studies is to determine the share of local renewable energy sources. Nevertheless, just few studies and energy sources in the settlement-based electricity supply across Hungary. organizations deal with the implementation possibilities of The Hungarian energy supply system defines four categories based on electricity self-sufficiency or the measurement of results. the installed capacities of electric power generating units. From these The goal of the studies is to find out in what proportions categories, the theoretical annual electricity production of small-scale small-scale household power plants (SHPP) that belong to the household power plants (SSHPP) featuring installed capacities under category of small-scale power plants in the most decentralized 50 kW and small power plants with under 0.5 MW capacities have locations and among local power plants, as well as small power been taken into consideration.
  • The Bat Fauna of the Aggtelek National Park and Its Surroundings (Hungary)

    The Bat Fauna of the Aggtelek National Park and Its Surroundings (Hungary)

    Vespertilio 9–10: 33–56 , 2006 ISSN 1213-6123 The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary) Sándor BOLDOGH Aggtelek National Park Directorate, H–3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1., Hungary; [email protected] Abstract. The bat fauna of the Gömör-Torna Karst region has been studied for several decades, in par ti cu lar that of the Aggtelek Karst (Hungary). The earliest research was mainly conducted in the well-known Baradla cave system, whilst other sites in the region were somewhat neglected. At the end of the 1980s a new research programme started, when studies on house-dwelling bat species and a comparative analysis of results was systematically carried out. These results played an important role in the conservation strategies for the protection of roosts (e.g. in churches). Some of these roosts were of international im por tan ce. During the third period of research, a survey of man-made caverns and of forest-dwelling bat po pu la ti ons began. This research revealed that 26 bat species inhabited the administrative area of the Aggtelek National Park (24 species in the proper area of the national park). These fi gures prove that there is a very rich bat fauna in terms of both species and their populations. The latest faunistical studies and the pro te cti on of these populations have both signifi cantly improved our knowledge on the distribution and occur ren ce of several species. At the same time, it became necessary to reassess all previous data. Bats, faunistics, nature conservation, monitoring, Hungary Introduction A drastic decline in bat populations was observed in the second half of the twentieth century in several European countries (Stebbings 1988).
  • A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI — a Kezdetektől a Millenniumig — Adattár

    A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI — a Kezdetektől a Millenniumig — Adattár

    A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZEI — A kezdetektől a Millenniumig — Adattár Szerkesztette: Ugrai János Lektorálta: Dienes Dénes Sárospatak – Tiszaújváros, 2005. Készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiumának támogatásával Tartalomjegyzék Bevezetés 3-6. A. Abaúji Egyházmegye 7-59. B. Alsó-borsodi Egyházmegye 60-92. C. Felső-borsodi Egyházmegye 93-120. D. Gömöri Egyházmegye 121-162. E. Tornai Egyházmegye 163-177. F. Ungi Egyházmegye 178-204. G. Alsó-zempléni Egyházmegye 205-241. H. Felső-zempléni Egyházmegye 242-261. Helynévmutató 262-274. Személynévmutató 275-297. 2 Bevezetés Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület területén található gyülekezetek lelkészi névsorát összeállítsuk. Munkánk gerincét az a millenniumi összeírás alkotja, amelynek révén elvileg minden egyházközség lelkésze köteles volt saját gyülekezetének történetét a megadott szempontok alapján kutatni és az eredményeket közölni. Ezen kérdőív 32. pontja követelte meg az egykor a településen szolgált prédikátorok névsorának közlését. Jobbára ezekből az adatokból készítettük a gyülekezeteknél található táblázatos felsorolásainkat — az adott helyen pontosan megjelölve a millenniumi kérdőív gyülekezetre vonatkozó példányát. (Ezek a források, s minden egyéb hivatkozott levéltári irat a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában található.) A kutatásunk kiindulópontjául szolgáló kérdőívek meghatározták vállalkozásunk időhatárait is: a száz évvel ezelőtti szándéknak megfelelően eredetileg a kezdetektől a millenniumig terjedő időszakra igyekeztünk a névsorokat összegyűjteni. Ez annál is inkább célszerűnek tűnt, mivel tudomásunk szerint jelenleg is folyik egy kutatás, amely az egyházkerület XX. századi lelkészi névsorait igyekszik összegyűjteni. Eredeti szándékunktól azonban egyelőre el kellett térnünk. A millenniumi kérdőívek 32. pontjára adott feleletek viszonylag nagy hányada pontatlan és főleg hiányos. Így különösen a XVIII. század első felét, esetenként a század közepét megelőző időkre meglehetősen kevés adatot tartalmaz.
  • Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of

    Act Cciii of 2011 on the Elections of Members Of

    Strasbourg, 15 March 2012 CDL-REF(2012)003 Opinion No. 662 / 2012 Engl. only EUROPEAN COMMISSION FOR DEMOCRACY THROUGH LAW (VENICE COMMISSION) ACT CCIII OF 2011 ON THE ELECTIONS OF MEMBERS OF PARLIAMENT OF HUNGARY This document will not be distributed at the meeting. Please bring this copy. www.venice.coe.int CDL-REF(2012)003 - 2 - The Parliament - relying on Hungary’s legislative traditions based on popular representation; - guaranteeing that in Hungary the source of public power shall be the people, which shall pri- marily exercise its power through its elected representatives in elections which shall ensure the free expression of the will of voters; - ensuring the right of voters to universal and equal suffrage as well as to direct and secret bal- lot; - considering that political parties shall contribute to creating and expressing the will of the peo- ple; - recognising that the nationalities living in Hungary shall be constituent parts of the State and shall have the right ensured by the Fundamental Law to take part in the work of Parliament; - guaranteeing furthermore that Hungarian citizens living beyond the borders of Hungary shall be a part of the political community; in order to enforce the Fundamental Law, pursuant to Article XXIII, Subsections (1), (4) and (6), and to Article 2, Subsections (1) and (2) of the Fundamental Law, hereby passes the following Act on the substantive rules for the elections of Hungary’s Members of Parliament: 1. Interpretive provisions Section 1 For the purposes of this Act: Residence: the residence defined by the Act on the Registration of the Personal Data and Resi- dence of Citizens; in the case of citizens without residence, their current addresses.
  • Az 1249. Évi Szalonnai Határjárás És a Félreolvasott Yrmeg, Helyesen Yrmes Potoka

    Az 1249. Évi Szalonnai Határjárás És a Félreolvasott Yrmeg, Helyesen Yrmes Potoka

    AZ 1249. ÉVI SZALONNAI HATÁRJÁRÁS ÉS A FÉLREOLVASOTT YRMEG, HELYESEN YRMES POTOKA 1. A Szalonna név. – A Szalonna helynév eredetileg víznév volt. A Bódva jobb partjától nyugatra, a Rudabányai-hegység lábánál fakadó langyos forrás vizét a Vízgaz- dálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) vízkémiai laboratóriumában analizál- tattam. A vegyelemzés kimutatta, hogy a forrás vize enyhén sós. EbbPl arra következtet- tem, hogy a Szalonna helynév indítéka a forrás és a Bódvába torkolló patakja vizének sós volta lehet. A patakot bizonyára a honfoglaláskor itt meghódolt délszláv szolganép (l. alább) nevezhette el a maga nyelvén slana-nak, azaz ’sós’-nak. A honfoglaló magya- rok nyelvén lett ebbPl utóbb Szalonna, hasonlóan a disznó sóval tartósított, tehát ugyan- csak sós szalonná-jához. E szófejtésemet 1974-ben publikáltam, és ezt KISS LAJOS a FNESz. 1978. évi kiadásában, dolgozatomra utalva, a Szalonna helynév egyik származási lehetPségének ismerte el. E helynév tehát elPször a sós viz^ forrást és patakját jelölhette, majd a forrás környékét is. 1249-ben már a környezP nagybirtok neveként szerepel, vé- gül a birtok központjában kialakult település neve lett (DÉNES 1974: 703, 1983: 44–5). A 13. század elsP felében, a tatárjárás idején, a Bódva folyó partján egy nagyobb bir- toktest, Zolouna ~ Zolovna, azaz Szalonna birtok, amely a mai Szalonna és Martonyi községek együttes területét foglalta magában, az Örsúr nemzetség több családjának kö- zös tulajdonát képezte. A tatárjárás pusztításai után, 1249-ben adásvételi szerzPdés szü- letett, amelyet én úgy értelmezek (GYÖRFFY alább idézett álláspontja ettPl eltér), hogy a nemzetség ott birtokos családjai, egy kivételével, a maguk ottani birtokrészét, amelyet közös örökség jogán bírtak, a Nógrád megyébPl odaszármazott Tekus sárosi ispánnak és testvéreinek eladták.
  • Letöltés PDF Letöltés

    Letöltés PDF Letöltés

    Multidiszciplináris tudományok, 11. kötet. (2021) 1 sz. pp. 98-103 https://doi.org/10.35925/j.multi.2021.1.10 AZ IROTA KÖRNYÉKI VEZETŐKÉPESSÉG ANOMÁLIA KOMPLEX GEOFIZIKAI ÉRTELMEZÉSE Nádasi Endre tanársegéd, Miskolci Egyetem, Geofizikai és Térinformatikai Intézet, Geofizikai Tanszék 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, e-mail: [email protected] Absztrakt A Cserehát területén Irota és Gadna települések közelében szulfidos ércesedésre utaló indikációk is- mertek. Az ércesedési zóna lehatárolása érdekében magnetotellurikus (MT) mérések történtek, melyek vezetőképesség anomália jelenlétét igazolták. Az anomália csak a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó egyéb geofizikai módszerek mérési eredményeivel, illetve földtani észleléseivel összevetve értelmezhető biztonsággal. Az erőtér-geofizikai módszerek gravitációs és mágneses anomáliákat tártak fel, míg a szeizmika fontos szerkezeti elemek, leginkább vetők jelenlétét igazolta a területen. Az MT mérések 2D és 3D inverziós feldolgozása is megtörtént. Jelen tanulmány célja a különböző felszíni geofizikai méré- sekből származó információk szintetizálása. Kulcsszavak: magnetotellurika, gravitáció, mágnesség, anomália, értelmezés Abstract In the Cserehát region (NE Hungary), in the vicinity of Irota and Gadna villages an indication of sul- fide mineralization is well-known. In order to delineate the ore mineralization, magnetotelluric (MT) measurements were performed which proved the presence of conductive anomaly. This anomaly can only be interpreted reliably with the survey results of other geophysical methods. The potential field methods demonstrated gravity and magnetic anomalies, the seismic survey pointed out important structural elements, mainly faults. The MT data were processed by 2D and 3D inversion techniques as well. The aim of this study is the synthesis of information which originate from different surface geo- physical methods. Keywords: magnetotellurics, gravity, magnetics, anomaly, interpretation 1.
  • A Miskolci Apostoli Exarchátus Története Az Első Világháború Előtt

    A Miskolci Apostoli Exarchátus Története Az Első Világháború Előtt

    A Miskolci Apostoli Exarchátus története Az első világháború előtt Magyarország területén az ország lakosságának csaknem tíz százalékát kitevő görögkatolikusság (9,7%) több egyházmegyéhez is tartozott (Eperjesi, Fogarasi, Hajdúdorogi, Körösi, Munkácsi, Nagyváradi Egyházmegye). Trianon után a görögkatolikusság aránya csupán 2,2% lett. Az egyházmegyék közül az új határokon belül csak a Hajdúdorogi Egyházmegye maradt meg érintetlenül. Az Eperjesi Egyházmegye 20 parókiája maradt hazánk területén: Borsodban – Abod, Irota, Múcsony, Rakaca és Viszló; Abaújban – Abaújszántó, Abaújszolnok, Barakony, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska és Szárazkék; Zemplénben – Mikóháza. Ezen parókiák kormányzására Vaskovics Antal múcsonyi esperes parókus kapott megbízást. A Munkácsi Egyházmegyéből csupán egy parókia, Rudabányácska, valamint két jelentősebb filia (leányegyház): Beregdaróc és Kölcse maradt Magyarországon, melyek kapcsolatban maradtak az egyházmegyei központtal. Habár a húsz egyházközség a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolást látta volna megfelelő megoldásnak, s ezt kérvényezték is, a Szentszék e parókiák különállása mellett döntött. XI. Pius pápa (1922-1939) felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól, s számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust állított fel. Az exarchátus (adminisztratúra, kormányzóság)
  • Terkep Tablazatos

    Terkep Tablazatos

    NÉPRAJZI GYÛJTEMÉNY, GÖMÖRSZÔLÔS RÁKÓCZI MÚZEUM, SÁROSPATAK KAZINCZY FERENC EMLÉKCSARNOK, A múzeum a történelmi Gömör értékeit gyûjti 1950-ben kezdte meg mûködését a vár falai SZÉPHALOM egybe. A régi iskola épületében lévô Kisgaléria a között. A vár építését, a Rákóczi család Sátoraljaújhelytôl 3 km-re, az egykori Kazinczy- környékbeli mûvészek alkotásainak, a könyvtárnak történetét, a XVI-XVII. század fôúri életét, kúria parkjában, 1873-ban Ybl Miklós tervei alap- és a kéziratgyûjteménynek ad otthont. A régi gaz- a Tokaj-hegyaljai szôlômûvelést, Zemplén ján épült a neoklasszicista mauzóleum, amelynek dasági épületben a gömöri kerámia, asztalosipari néprajzát és különleges enteriôröket, hutaü- kiállítása a neves nyelvújító, költô, irodalmár Ka- tárgyak, a háztartások eszközei láthatók. vegeket és habán kályhacsempéket mutat be. zinczy Ferenc életpályáját idézi fel. Síremléke a Az udvaron álló gazdasági épületben alakították ki A vár a hazai késô reneszánsz építészet védett parkban áll. Nem csupán irodalmi emlék- a néprajzi gyûjteményt. A szabadtéri gyûjtemény remekei közé tartozik, a Vörös-torony tetejérôl hely, hanem a Kazinczy-kultusz központja is. a hagyományos gazdálkodás eszközeit és szerszá- Pazar kilátás nyílik a környékre, híres terme a A szomszédos Sátoraljaújhelyen érdemes felke- mait mutatja be. A maga nemében páratlan apró Sub Rosa, ahol a Wesselényi-féle összeesküvés resni a Levéltárat, ahol Kazinczy dolgozott. falucskában hagyományos gazdaság és szövôdött. Falai között számos rendezvényt A kertet a Magyar Tudományos Akadémia
  • 54 Abod Aggtelek Ajak Alap Anarcs Andocs Apagy Apostag Arka

    54 Abod Aggtelek Ajak Alap Anarcs Andocs Apagy Apostag Arka

    Bakonszeg Abod Anarcs Baks Andocs Baksa Aggtelek Apagy Balajt Ajak Apostag Alap Balaton Arka Balsa 54 Barcs Bokor Berkesz Boldogasszonyfa Berzence Basal Besence Boldva Beszterec Bonnya Battonya Biharkeresztes Biharnagybajom Borota Bihartorda Biharugra Bekecs Bikal Biri Bocskaikert Botykapeterd Belecska Bodony Beleg Bodroghalom Bucsa Benk Bodrogkisfalud Buj Bodrogolaszi Beret Bojt 55 Csipkerek Cece Csobaj Dombiratos Cered Csokonyavisonta Csaholc Csaroda Dabrony Damak Csehi Csehimindszent Darvas Csengele Csenger Csengersima Demecser Dunavecse Derecske Detek Ecseg Ecsegfalva Devecser Csernely Egeralja Doba Egerbocs Doboz Egercsehi 56 Egerfarmos Fegyvernek Egyek Encs Encsencs Gadna Endrefalva Enying Eperjeske Garadna Garbolc Fiad Fony Erk Gelej Gemzse Etes Furta Geszt Fancsal Farkaslyuk Gige 57 Hirics Golop Hedrehely Hobol Hegymeg Homrogd Hejce Hencida Hencse H Heresznye Ibafa Igar Gyugy Igrici Iharos Ilk Imola Inke Halmaj Heves Iregszemcse Hevesaranyos Irota Hangony Istenmezeje Hantos 58 Kamond Kamut Kelebia Kapoly Kemecse Kemse Kaposszerdahely Kenderes Kengyel Karancsalja Karancskeszi Kerta Kaba Karcag Karcsa Kevermes Karos Kisar Kaszaper Kisasszond Kisasszonyfa 59 Kisbajom Kisvaszar Kisberzseny Kisbeszterce Kisszekeres Kisdobsza Kocsord Kokad n Krasznokvajda Kunadacs Kishuta Kiskinizs Kunbaja Kuncsorba Kiskunmajsa Kunhegyes Kunmadaras Kompolt Kismarja Kupa Kispirit Kutas Kistelek Lad 60 Magyaregregy Lak Magyarhertelend Magyarhomorog Laskod Magyarkeszi Magyarlukafa Magyarmecske Magyartelek Makkoshotyka Levelek Liget Litka Merenye Litke
  • February 2009 with the Support of the Conference on Jewish Material Claims Against Germany & the Conference of European Rabbis

    February 2009 with the Support of the Conference on Jewish Material Claims Against Germany & the Conference of European Rabbis

    Lo Tishkach Foundation European Jewish Cemeteries Initiative Avenue Louise 112, 2nd Floor | B-1050 Brussels | Belgium Telephone: +32 (0) 2 649 11 08 | Fax: +32 (0) 2 640 80 84 E-mail: [email protected] | Web: www.lo-tishkach.org The Lo Tishkach European Jewish Cemeteries Initiative was established in 2006 as a joint project of the Conference of European Rabbis and the Conference on Jewish Material Claims Against Germany. It aims to guarantee the effective and lasting preservation and protection of Jewish cemeteries and mass graves throughout the European continent. Identified by the Hebrew phrase Lo Tishkach (‘do not forget’), the Foundation is establishing a comprehensive publicly-accessible database of all Jewish burial grounds in Europe, currently featuring details on over 9,000 Jewish cemeteries and mass graves. Lo Tishkach is also producing a compendium of the different national and international laws and practices affecting these sites, to be used as a starting point to advocate for the better protection and preservation of Europe’s Jewish heritage. A key aim of the project is to engage young Europeans, bringing Europe’s history alive, encouraging reflection on the values that are important for responsible citizenship and mutual respect, giving a valuable insight into Jewish culture and mobilising young people to care for our common heritage. Preliminary Report on Legislation & Practice Relating to the Protection and Preservation of Jewish Burial Grounds Hungary Prepared by Andreas Becker for the Lo Tishkach Foundation in February 2009 with the support of the Conference on Jewish Material Claims Against Germany & the Conference of European Rabbis.
  • Műhely Jéger Gábor a Cserehát Déli Részének Közlekedése

    Műhely Jéger Gábor a Cserehát Déli Részének Közlekedése

    Műhely 117 Jéger Gábor A Cserehát déli részének közlekedése Bevezetés A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói kistérséggel, valamint az encsi kistérség déli részének településeit (Irota, Szakácsi, Lak, Hegymeg, Tomor, Damak, Hangács, Nyomár, Boldva, Ziliz, Borsodszirák, Edelény) is magában foglalja. A terület hazánk egyik legelmaradottabb térségében az Észak-magyarországi régió, északkeleti részén található (1. térkép). Területe észak-déli irányba elnyújtott, két központi települése Edelény és Szikszó, a Bódva illetve a Hernád folyó mentén helyezkedik el, a vizsgált térség pedig az észak felé futó patakok völgyeiben helyezkedik el. Ezek közül a legjelentősebb a Vadász-patak. A legnagyobb lélekszámú és a térség életében is legjelentősebb települések a folyók mentén helyezkednek el, köztük a kistérségi központok, Szikszó és Edelény is. A térség északi része a Cserehát dombjai között megbúvó völgyekben fekszik. A terület mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas, azonban a borsodi iparosítás miatt az itt lévő falvak népességszáma is jelentősen csökkent, ma a munkanélküliség és a kilátástalanság jellemző, elsősorban a fő közlekedési vonalaktól, a Bódva és a Hernád völgyétől távol eső területeken. 1. térkép: A szikszói kistérség elhelyezkedése 118 Műhely Közlekedés-földrajzi helyzet A terület településhálózatának rajzolata a vízrajzot követi, a Bódva és a Hernád folyó mentén találhatóak a legfontosabb közlekedési útvonalak. Innen indulnak a Cserehát déli részének belsejébe az alacsonyabb rendű mellékutak, amelyek a kisebb patakok völgyeiben futnak, elsősorban észak-déli irányban. Ennek köszönhetően, közlekedési szempontból a térség 35 települése közül mindössze háromnak a helyzete tekinthető jónak. Ezek közül kettő a Hernád, egy a Bódva völgyében található.
  • Gazdaság-Régió-Társadalom

    Gazdaság-Régió-Társadalom

    Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Gazdaság-Régió-Társadalom Strategic Issues of Northern Hungary Economy-Region-Society térgazdaságtani és az üzleti kutatások lektorált tudományos folyóirata. Megjelenik félévenként a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara támogatásával. A folyóiratban megjelenő tanulmányokat két független szakértő lektorálta és ajánlotta közlés- re. Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály, Regionális Tudományok Bizottsága: C XVI. évfolyam 2. szám www.strategiaifuzetek.hu Kiadó: Szerkesztőség: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Felelős kiadó: E-mail: [email protected] Veresné Dr. Somosi Mariann Főszerkesztő: Dr. Kocziszky György Szerkesztő bizottság tagjai: Dr. Balaton Károly Dr. Pulay Gyula Dr. Benedek József Dr. Michael Schenk Dr. Elekes Tibor Dr. Sikos T. Tamás Dr. Nagy Zoltán Dr. Tóth Géza Dr. Varga Norbert Veresné Dr. Somosi Mariann Szerkesztőségi titkár: Dr. Lipták Katalin ([email protected]) Technikai szerkesztő: Serdült Balázsné ([email protected]) Nyomdai munkák MAXIMA CS-A Nyomdai és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ISSN 1786-1594 (Nyomtatott) ISSN 2560-2926 (Online) Tartalomjegyzék / Contents TANULMÁNYOK Beluszky Pál 5 Borsod- Abaúj-Zemplén megye „fogyó félholdja” Lipták Katalin – Szendi Dóra – Musinszki Zoltán 22 Munkaerő-piaci folyamatok elemzése az Abaúji térségben Sikos T. Tamás 31 Komámasszony, hol az üzlet? – Az Abaúji térség élelmiszer üzlethálózatának elemzése Kovács Csaba József 39 A nevelési-oktatási