SZÁZADOK a Magyar Történelmi Társulat Folyóirata
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
153. évfolyam (2019) | 3. szám SZÁZADOK A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Az alapítás éve 1867 Főszerkesztő: Frank Tibor Felelős szerkesztő: Simon Anita Szerkesztőség: Csukovits Enikő, Eiler Ferenc, Hegedűs István, Kenyeres István, Toma Katalin, Völgyesi Orsolya SZÁZADOK www.szazadok.hu A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Szerkesztőség: H–1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B. épület V. emelet 511. Telefon: (+36) 1 224 67 00 / 4637 mellék E mail: [email protected] 153. évfolyam (2019) 3. szám Szerkesztőbizottság: Csernus Sándor, Draskóczy István, Fodor Pál, Font Márta, Földes György, Gecsényi Lajos, Gyarmati György, Hermann Róbert, Horn Ildikó, Izsák Lajos, Klaniczay Gábor, Kövér György, Krász Lilla, Lévai Csaba, Orosz István, Pál Judit, Pál Lajos, Pálffy Géza, Papp Klára, Pók Attila, Rainer M. János, Romsics Ignác, Sajti Enikő, Szakály Sándor, Varga Zsuzsanna, Veszprémy László, Vonyó József, Zakar Péter, Zsoldos Attila Nemzetközi tanácsadó testület: Robert John Weston Evans (UK), Marie-Madeleine de Cevins (Franciaország), Holger Fischer (Németország), Ovidiu Ghitta (Románia), Olga Khavanova (Oroszország), Árpád von Klimó (USA), Lengyel Tünde (Szlovákia), Stanisław A. Sroka (Lengyelország), Arnold Suppan (Ausztria), Kees Teszelszky (Hollandia) Olvasószerkesztő: Reményi József Tamás Tördelés, nyomdai előkészítés: ElektroPress www.elektropress.hu Nyomás, kötészet: Prime Rate www.primerate.hu ISSN 0039–8098 TARTALOMJEGYZÉK TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE Hermann Róbert: Köszöntő ....................................................................................... 461 Molnár András: Szabadidő, szórakozás, társasági élet a pozsonyi diétán. Deák Antal országgyűlési élményei, 1825–1833 ........................................... 463 Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban ................................................................................................477 Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal .............................................................................503 Lévai Csaba: George Washington mint rabszolgatartó ................................................. 521 EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése ...............................................541 Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung ......................563 Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről .................585 KÖZLEMÉNY Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája? ........... 609 TÖRTÉNETI IRODALOM Zsoldos Attila: A Druget-tartomány története, 1315–1342 (Szende László) .................... 619 József Laszlovszky – Balázs Nagy – Péter Szabó – András Vadas (szerk.): The Economy of Medieval Hungary Veres( Kristóf György) ................................622 Cséby Géza: A Keszthelyi Helikon. Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben (Stohl Róbert) ..................................................................624 Kedves Gyula – Pelyach István (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai ‒ Batthyány Lajos gróf (Bodnár Krisztián) ............................................................626 Somogyi Éva: Magyarok a bécsi hivatalnokvilágban. A közös külügyminisztérium magyar tisztviselői, 1867–1914. (Oross András) ..................................................629 Bartha Ákos: Populizmus, népiség, modernizáció. Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből (Romsics Gergely) .......................631 E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI ...............................................................635 TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE KÖSZÖNTŐ Kevés történész mondhatja el joggal magáról, hogy munkássága alapvető fordu- latot hozott egy korszak vagy egy kérdéskör kutatásában. A most 90. évét betöltő Urbán Aladár közéjük tartozik. Első publikációi 1955-ben, azaz 64 éve jelentek meg, s nem túlzás azt állítani, hogy Batthyány Lajos gróf, az első független fele- lős miniszterelnök pályafutásának, illetve a Batthyány-kormány tevékenységének feldolgozásában historiográfiai jelentőségű munkát végzett. Batthyány történeti szerepének újjáértékelése, pontosabban méltó helyének kijelölése nagyobbrészt az ő érdeme. Ha tanulmányainak és monográfiáinak során végigtekintünk, emn kell különösebben bizonygatnunk az állítás megalapozottságát. Urbán Aladár első munkáiban, majd ezekből kinövő kandidátusi értekezé- sében (A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán) a Batthyány-kormány hadseregszervező munkájával foglalkozott. A munka végkövetkeztetése szerint Batthyány és társai tisztában voltak azzal, hogy az 1848 áprilisában önállóságát visszanyert Magyarországnak szüksége van saját hadseregre, s a törvényi és anyagi lehetőségek kettős szorításában mindent megtettek egy önálló hadsereg felállítá- sa érdekében. Urbán ezáltal megcáfolta azokat a közkeletű s 1948 után már-már megkérdőjelezhetetlennek tekintett állításokat, miszerint Batthyány és kormánya megalkuvó és naiv politikusok gyülekezete lett volna, leszámítva a mindent tisz- tán látó s az ellenforradalom támadására egyedül készülő Kossuthot. Következő nagy munkájában, az 1986-ban önálló kötetként is megjelent nagydoktori értekezésében Batthyány Lajos miniszterelnökségének történetét írta meg. Ebben – korábbi tanulmányainak szintézise mellett – feldolgozta a kor- mány mindennapi működését, külpolitikai tájékozódását és tevékenységét (sok tekintetben kiegészítve Hajnal István monográfiáját), a kormányfő innsbrucki és bécsi tárgyalásait. 1999-ben két vaskos kötetben publikálta Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratait, s ezzel páratlanul fontos szolgálatot tett a korszak kutatói számára. De ő publikálta magyar fordításban Batthyány főbenjáró pö- rének iratait is. Szintén ő a szerzője az 1848–1849. évi európai forradalmi hul- lámot bemutató népszerű összefoglalónak (Európa a forradalom forgószelében, 1848–1849), s egy rövid, ismeretterjesztő munkában megírta a pákozdi csata tör- ténetét is. 2007-ben Batthyány miniszterelnökségének, fogságának és vértanúha- lálának történetét dolgozta fel egy nagymonográfiában. Utolsó önálló kötetében pedig a főváros 1848-as rendvédelmének, illetve az Országos Rendőri Hivatal 461 századok 153. (2019) 3. szám KÖSZÖNTŐ megszervezésének történetét írta meg. Korábbi tanulmányaiból A nagy év sodrá- ban, illetve Batthyánytól Kossuthig címmel jelent meg két vaskos válogatás. Önálló tanulmányok sorában foglalkozott az 1848. márciusa és decembere közötti hadtörténet és politikatörténet kérdéseivel – ezek egy része e folyóirat hasábjain jelent meg. A teljesség igénye nélkül érdemes felidézni őket. Itt tette közzé a Batthyány-kormány megalakulásáról, a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működéséről, a kormány hadügyi politikájáról, a miniszterelnök és a bécsi magyar külügyminisztérium kapcsolatáról, az 1848. szeptemberi kormány- válságról és Batthyány második miniszterelnökségéről, Batthyány 1848. decem- beri népképviselői tevékenységéről, illetve perének egyik legsúlyosabb vádpont- járól, a bécsi forradalomban játszott állítólagos szerepéről szóló tanulmányait. Szintén e folyóirat adott helyet a Lamberg meggyilkolásáról, a Honvédelmi Bizottmány kezdeti tevékenységéről, illetve Kossuthnak a szegedi olasz foglyok kiszabadításában játszott szerepéről szóló tanulmányainak. De itt publikálta Kossuth és Görgei kapcsolatának kezdetéről, Perczel Mór rendőrfőnöki tényke- déséről, illetve Vasvári Pál 1848-as tevékenységéről szóló munkáit is. Itt jelentetett meg egy válogatást Batthyány 1848 őszi miniszterelnöki ira- taiból, Kossuth Lajos kiadatlan pénzügyminiszteri és országos biztosi irataiból, Csány László kormánybiztos 1848. szeptemberi jelentéseiből, s szintén itt publi- kálta Batthyány Lajosné visszaemlékezéseit férje fogságára és halálára. Nagyobb időhatárokat fogott át a Reformtörekvések és történelmi tanulságok című, 1980-ban közreadott tanulmánya, amely a magyar reformellenzék által figyelembe vett külföldi mintákat, így az angol, amerikai és francia alkotmány- fejlődésnek a magyar polgári átalakulás koncepcióira gyakorolt hatását vizsgálja. De ugyanilyen fontos az 1848–1849-es magyarországi köztársasági agitációt be- mutató 1999-es megjelenésű tanulmánya is, amelyben a köztársasági államforma 1849-es megvalósulása mellett érvelő jogtörténészi álláspontot is korrigálta. Urbán Aladárt 50 éves tanári jubileumán, illetve 80. születésnapján tanít- ványai és tisztelői külön tanulmánykötetekkel köszöntötték (Magyarhontól az Újvilágig; Két világ kutatója. Urbán Aladár 80 éves). A Századok e számában ol- vasható szerény összeállításunkkal a szerkesztőség és a lap szerzői nevében kö- szöntjük a Tanár Urat, a Századok egykori szerkesztőségi tagját 90. születésnapja alkalmából. Hermann Róbert 462 Molnár András SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, TÁRSASÁGI ÉLET A POZSONYI DIÉTÁN Deák Antal országgyűlési élményei, 1825–1833 A reformkori országgyűlések résztvevői hónapokra, sőt esetenként évekre Pozsonyba költöztek, ahol számukra 1825-től a város háztulajdonosai kötelesek voltak ingyenes szállást biztosítani.1 Pozsonyi hétköznapjaikat természetes mó- don tagolták a világi és egyházi ünnepek, s ez idő alatt – legyenek egyedülállók vagy családosak – otthonuktól távol is teljes életet próbáltak élni. A hivatalos vagy protokolláris kötelezettségeik teljesítése mellett fennmaradó pihenő-