A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat Előszó ...... 6

Bevezetés ...... 8

Vezetői összefoglaló ...... 13

A társadalmi bázis szélesítése ...... 20

Amatőrlétesítmény-fejlesztés ...... 30

Utánpótlás-nevelés ...... 40

Edzőképzés ...... 50

Eredményesség ...... 56

Nézőszám, szurkolók ...... 62

Stadionfejlesztés ...... 68 Tartalomjegyzék Hazai játékosok előtérbe helyezése ...... 80 Sportegészségügy ...... 86

Verseny- és intézményi szervezetek ...... 92

Bajnoki rendszer és licenc ...... 92

Informatika ...... 98

Marketing és kommunikáció ...... 102

Finanszírozás...... 108

4 Tartalomjegyzék 5 Előszó

Az MLSZ Elnöksége 2011 augusztusában fogadta el kötődően életre szóló élményeket. A széles társadalmi növekedést megalapozta, sőt, időarányosan túlteljesí- a klubok működésében meghatározó szerepet játszó, 2020-ig tartó, 10 éves időszakra vonatkozó stratégiáját. réteget bevonni képes, minőségi futball a közélet fontos tette, a magyar labdarúgás felzárkózásához meghatáro- az MLSZ által koordinált finanszírozási források is kizá- E stratégia elsődleges céljaként a magyar labdarúgás eleme, beszédtéma a mindennapok során, valamint zott mennyiségi igény a stratégiában megjelölt 10 éves rólag a modern futball követelményeinek megfelelni több évtizede tartó hanyatlásának megállítását, a társadalom egésze számára is jelentős és pozitív időszak végére szinte bizonyosan rendelkezésre áll majd. képes működést támogassák. a sportág presztízsének és társadalomban betöltött közösségformáló erővel rendelkezik. szerepének a hazai hagyományokhoz méltó, újbóli A 2015-2020 közötti időszak legfontosabb feladata Várakozásunk szerint mindezek hatására 2020-ra felemelését, valamint az európai középmezőny A labdarúgás népszerűségének, tömegbázisának növe- ezért, hogy a létrehozott mennyiségi keretet megfelelő a labdarúgás a magyar társadalom fogyasztói kosarának első feléhez történő felzárkózást tűzte ki céljául. lése szempontjából a 2011-2014 közötti időszak igazi tartalommal töltsük fel. A cél egy olyan szemléletmód olyan minőségi termékévé válik, amely a létesítmények sikertörténet, a korábbi csökkenő trend megfordításával meghonosítása, amely versenyt, minőséget és haté- és a játék színvonala mellett a szurkolók kiszolgálásban A 2011-ben megfogalmazott jelmondat, a „Mindenki a 15 évnél fiatalabb, egyesületben igazolt gyermekek konyságot teremt a hazai futball minden szintjén, legyen és a labdarúgás hazai közéletben elfoglalt szerepének a pályára!”, a mai napig jól fejezi ki, hogy a fenti célok száma több mint 70%-kal nőtt, a szabadidős játékosok az szabadidősport, élsport vagy az ezekhez szorosan felemelkedésében egyaránt megmutatkozik. elérésének alapvető feltétele, hogy gyermekként, száma pedig elérte a 100 ezer főt. Ez nem lett volna kapcsolódó gazdasági és közéleti háttér. A szakmai amatőr- és szabadidős játékosként, szurkolóként, lehetséges az elmaradt pályainfrastruktúra tömeges színvonal javulásához elengedhetetlen, hogy a hazai szervezőként vagy a legtehetségesebbek és legkitar- mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül. Összessé- szakemberképzés és utánpótlás-nevelés a legmagasabb tóbbak esetében akár hivatásos futballistaként minél gében elmondható, hogy az elmúlt négy év munkája európai normák szerint működjön, megfelelő minőség- Dr. Csányi Sándor több ember szerezzen ehhez a csodálatos játékhoz a kitűzött célok eléréséhez szükséges extenzív biztosítási rendszer kerüljön kialakításra, valamint A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke

6 Előszó 7 Gazdasági környezet, Bevezetés kormányzati politika Felismerve a sport, ezen belül pedig a labdarúgás 0,5 milliárd forint körül alakult. A 2014. évi költségvetés a TAO program keretében a labdarúgás számára jutta- kiemelkedően hasznos társadalmi szerepét, valamint már 100 milliárd forint feletti sporttámogatást tartalma- tott forrás is egyfajta állami támogatásnak tekinthető, azt, hogy a hazai futballélet tömeges aktivizálása tisztán zott. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a költségvetés a fenti összegen túl további 31,9 milliárd forint TAO Társadalmi A labdarúgás társadalmi piaci forrásokból nem volna lehetséges, a Kormányzat sportcélú kiadásai a jelentős növekedés ellenére támogatás is figyelembe vehető, amely összességében trendek szerepe az évtizedek óta hanyatló pályán mozgó labdarúgás továbbra is mindössze a teljes költségvetés körülbelül már jelentős növekedést mutat. A TAO bevétel hatá- határozott fejlesztését tűzte ki célul, és ennek megfele- 1%-át tették ki. sának értékelésénél ugyanakkor figyelembe veendő, A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi össze- A természetes környezetben, szabadban végzett sport lően a korábbiaknál lényegesen nagyobb költségvetési hogy az az ÁFA-hoz és az SZJA-hoz képest jóval kisebb hasonlításban rendkívül rossz képet fest, és jelentősen és rekreáció kiemelkedően hatékony a megelőzés, forrásokat juttatott a magyar labdarúgás fejlesztésére. A tisztán a labdarúgáshoz köthető tételek összege állami TAO bevétel mindössze 10 %-át jelenti, amelynek elmarad attól, amit az ország gazdasági fejlettségi szintje a jobb életminőség és lelkiállapot megőrzése szem­ A 2010. évi költségvetésben 16 milliárd forint sporttámo- 2014-ben – a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon egy része a sportszervezetek adózásán keresztül lehetővé tenne. A Központi Statisztikai Hivatal adatai pontjából. A fenti társadalmi folyamatok megfordítására gatás szerepelt, ebből a labdarúgásra fordított összeg kívül – 2,4 milliárd forint volt. Mivel tartalmát tekintve visszatér az államháztartásba. szerint 2010-ben a születéskor várható átlagos élet- a sportág népszerűségét, elterjedtségét és hazai tradí- tartam férfiaknál 71, nőknél 78 év, ami messze elmarad cióit figyelembe véve a labdarúgás előtérbe helyezése Az államháztartás funkcionális kiadásainak megoszlása A sport célú társasági adókedvezmény aránya (a bruttó) társasági adóhoz az Európai Unió tagállamainak átlagától. az egyik legalkalmasabb eszköz. Állami források a labdarúgásban 0,4% 0,5% 0,5% 0,9% 90 100% 450 000

A szív-, érrendszeri- és daganatos betegségek kiemel- A hazai futball általános és tömeges elterjedése segít 98% 80 400 000 kedően nagy egészségterhet jelentenek mind egyéni, abban, hogy a fiatalok és idősebbek egyaránt egész- 10,0% 96% 11,9% mind társadalmi szinten. Ez a tény a fenntartható séges és hasznos tevékenységgel töltsék szabadide- 70 350 000 10,4% fejlődés és a magyar gazdaság nemzetközi verseny­ jüket, csökkentve ezzel a társadalomra káros tevé­ 94% 7,6% képességének esélyeit is rontja, a betegségek súlyos kenységeket, javítva a közbiztonságot, valamint 60 300 000 negatív hatást gyakorolnak az egyénre, a közösségre felemel­kedési lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű 92% 50 250 000

és a társadalomra. társadalmi rétegek számára. A labdarúgás fegyelemre % 90% Millió Ft tanít, közösségi élményt ad, és elősegíti a fiatalok Ft Mrd 40 34,3 200 000 A betegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak pszichés fejlődését. A sportegyesület a mindennapi élet 88% az egészségtelen táplálkozási szokások és a testmozgás szerves részévé válva alkalmas arra, hogy – a családhoz 30 150 000 hiánya, a lakosság túlnyomó része soha nem sportol. és az iskolához hasonlóan társadalmilag is hasznos, 86% A 15 év feletti magyar népesség több mint fele túlsúlyos, minőségi életre nevelje a fiatalokat. 100 000 20 84% minden negyedik felnőtt kimondottan elhízott, ami az OECD 2014-es adatai szerint az Európai Unióban a Az ennek bázisán kialakuló, magas színvonalon működő 10 82% 50 000 legrosszabb arány. A gyermekeknél jellemző a sporttól élsport a sportsikereken keresztül eggyé kovácsolja 0,5 való elfordulás, egyre általánosabb, hogy a fiatalok a széles tömegeket, és segít egy büszke, sikeres 0 80% 0 2010 2014 2011 2012 2013 2014 2011 2012 2013 2014 számára a számítógép és a televízió jelenti a legfőbb és sportos nemzet kialakításában. tény költségvetés Költségvetési támogatás TAO forrás Társasági adó TAO kedvezmény kikapcsolódást. Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások Államháztartás egyéb funkcionális kiadásai 8 Bevezetés 9 Stratégiai területek összefüggési rendszere

Nemzetközi összehasonlítás Bár az EUROSTAT-on a 2011. évinél frissebb adatok azonban továbbra is elmarad Csehország és az nem állnak rendelkezésre, Magyarország 2014-es európai elit mögött. Társadalmi célok Általánosságban elmondható, hogy a sport pozitív relatív pozíciója – az összehasonlító országok adatainak (egészséges társadalom, közösségi összetartozás) társadalmi hatásai miatt Európa minden országában változatlanságát feltételezve – jó közelítéssel becsül- A régión kívülre tekintve az látszik, hogy az elmúlt évek­ közpénzekből is részesül. A sportcélú állami támoga- hető. 2011 és 2014 között a költségvetés működési ben tapasztalható növekedés ellenére Magyarország tások összege az egyes országok költségvetésének jellegű sporttámogatásainak összege mintegy 23 milliárd lemaradása továbbra is jelentős azon országokhoz gyenge hosszú táv hosszú eltérő prezentációja miatt közvetlen módon nehezen forinttal, a TAO támogatások összege pedig képest, amelyekben a rekreációs és sporttámogatások összehasonlítható. A legmegbízhatóbb statisztikát 17 milliárd forinttal nőtt. a legbőkezűbbnek mondhatók. Az egy főre jutó támo- Tömegbázis megteremtése Eredményesség az EUROSTAT azon adatsora mutatja, amely Európa gatások tekintetében a listát Izland vezeti, itt a támoga- 30 országának központi költségvetését bontja fel Ezt az összeget is figyelembe véve, Magyarország tási összeg a magyarországi 9-szerese. Ez az összeg olyan, már összevethető kategóriákra, mint például egy főre jutó rekreációs és sporttámogatása 44 euró/ Hollandiában és Svédországban hazánkhoz viszonyítva a „Rekreáció és sport”. főről 57 euró/főre emelkedett, amely nagyságrendileg 4-szeres, az Egyesült Királyságban és Ausztriában megfelel Lengyelország 2011-es kiadási szintjének, pedig 2-szeres. Nézőszám növekedése, Az EUROSTAT által közzétett adatok szerint 2011-ben szurkolók a rekreációs és sporttámogatások összege Magyaror- szágon – a TAO támogatásokat is figyelembe véve - 500 Sport- és rekreációs támogatás az EU országaiban, 2011 441 millió euró volt, amely a vizsgált országok között A stratégia felépítése közepes 450 középtáv a 19. legnagyobb támogatási összeget jelentette. Hazai nevelésű Árnyaltabb képet mutat azonban, ha a támogatást 400 A Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége 2011. Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés az egyes országok népességéhez viszonyítjuk. augusztus 30-án fogadta el a Szövetség 2020-ig 350 helyezése tartó időszakra meghatározott stratégiáját. A stratégia

Magyarországon az egy főre jutó rekreációs és sportki- 300 kialakítása során kitűzött célokat, valamint ezek eredmények várható Területen adások összege 2011-ben 44 euró volt, amellyel hazánk időszakos megvalósulását, kiegészülését és Az MLSZ közvetlen ráhatási képessége ráhatási Az MLSZ közvetlen 250

az Európai országok rangsorának alsó szakaszában EUR/fő módosulását 11 fő stratégiai területen vizsgáljuk meg. Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, helyezkedett el, mindössze öt országot megelőzve. Sportegészségügy 200 erős mény-fejlesztés tehetségkutatás

A közép-kelet-európai országok közül Szlovénia Az egyes területekkel kapcsolatban meghatározott célok táv rövid 47%-kal, Csehország 36%-kal, Lengyelország pedig 150 eléréséhez a stratégia akciók és intézkedések formá- 27%-kal nagyobb összeget költött Magyarországnál jában eszközöket azonosított. Fontos megjegyezni, hogy lakosonként a sport és rekreációs területre. 100 mivel sok esetben egy adott terület elérésének előfelté-

Az egyetlen régiós ország, amelyet hazánk megelőzött, 50 tele egy másik terület céljainak megvalósulása, bizonyos Verseny- és intézményi szervezetek a ranglista utolsó helyén szereplő Bulgária volt. (Megje- területek stratégiai céljai egyidejűleg más területi célok gyezzük, hogy a lista Szlovákia és Románia vonatkozá- 0 megvalósításának az eszközeként is tekintendők. sában nem tartalmaz adatot) Málta Dánia Izland Ciprus Finanszírozási rendszer Litvánia

Írország A stratégiai területeket, valamint az ezek között fennálló Bulgária Ausztria Norvégia Hollandia Szlovénia Portugália

Lettország Észtország Finnország Luxemburg Svédország Csehország

Olaszország ok-okozati összefüggéseket az alábbi ábrán mutatjuk be: Görögország Németország Franciaország Magyarország Lengyelország Egyesült Királyság Egyesült

10 2014 Magyarország Bevezetés 11 Az egyes stratégiai területeken az MLSZ közvetlen ráhatásának lehetősége, valamint az az időtáv, amelyen Játékvezetők a beavatkozások kifejtik, hatásukat eltérő. Míg a stratégiai területek kapcsolódási hálójának alsó szakaszán Kormányzat, Labdarúgás önkormányzatok (pl. finanszírozás biztosítása, létesítmény-fejlesztés, sportegészségügy) az MLSZ döntései gyors eredmé- aktorai nyeket hozhatnak, addig a háló felső területein Klubok (pl. nézőszám, eredményesség, társadalmi hatások) az intézkedések csak jóval lassabban, közvetett módon, MLSZ több áttételen keresztül éreztetik hatásukat. A fentiekből következően az MLSZ fő feladata a magyar labdarúgás Utánpótlás-nevelő szervezeti és infrastrukturális kereteinek kialakítása lehet, sportszervezetek a játék színvonalának emelkedése, valamint csapataink Szurkolók, sikeres szereplése már elsősorban ezen a bázison, támogatók a kluboknál folytatott szakmai munka közvetlen eredményeként érhető el. Hivatásos játékosok

A stratégiában kitűzött végső célok megvalósítása Edzők Ügynökök tehát kizárólag a szereplők összefogásával, valamint jól szervezett, kitartó és kemény munkájával lehetséges a Oktatási hazai labdarúgóélet minden szintjén. Amatőr Tanárok, labdarúgók testnevelők intézmények Vezetői összefoglaló Női Szponzorok Média labdarúgók Háttér

Sportegészségügyi személyzet Az MLSZ Elnöksége 2011-ben fogadta el 2020-ig tartó, és intézkedések helyességének, eredményességének 10 éves időszakra vonatkozó stratégiáját. A stratégia visszamérését. elkészítése során az MLSZ számos előfeltevéssel élt a jogi és finanszírozási környezettel kapcsolatban, majd A stratégiai időszak feléhez közelítve fontos, hogy a célokat határozott meg a magyar labdarúgás felemelke- sikerkritériumok időarányos teljesülését megvizsgáljuk déséhez azonosított stratégiai területek vonatkozásában. és – amennyiben szükséges – korrekciókat hajtsunk A célokhoz konkrét sikerkritériumok is megjelölésre végre a célok elérése érdekében tett beavatkozásokban, kerültek, amelyek lehetővé teszik az elindított akciók esetleg magát a kitűzött célt is módosítsuk.

12 Vezetői összefoglaló 13 A 2011-2014-es időszak Társadalmi bázis szélesítése Utánpótlás-nevelés Hazai játékosok előtérbe helyezése Finanszírozás legfontosabb intézkedései Versenyengedélyek számának 25%-os növekedése Egységes utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozása Televíziós és névszponzori díjak elosztásának Labdarúgás fejlesztésére fordítható források és eredményei Versenyengedélyes U15 alatti fiúk számának 71%-os, Szakmai segítségnyújtás az akadémiák működésének differenciálása a hazai fiatalok szerepeltetésének nagyságrendi növelése lányok számának 267%-os növekedése fejlesztésére (Double Pass audit) támogatására TAO program bevezetése és működtetése A 2011-2014 közötti időszak során a magyar labda- Szabadidős játékosok száma elérte a 100 ezer főt Hazai nevelésű fiatalok kötelező nevezése Utánpótlás-nevelés költségvetési támogatása rúgás fejlesztésében az egyes stratégiai területeken Amatőr versenyeztetési költségek 90%-os csökkentése Edzőképzés a felnőtt keretbe Költségvetési forrás stadionfejlesztésekre tett legfontosabb intézkedéseket és eredményeket Pénzügyi ösztönzők bevezetése az elszivárgó Képzések UEFA újraakkreditálása Sportszervezetek tevékenységének fehérítése az alábbi táblázatban foglaljuk össze: korosztályok védelmében Új képzési licencek kidolgozása, bevezetése Sportegészségügy MLSZ által koordinált piaci források bővítése Grassroots ezüst minősítés megszerzése (MLSZ Grassroots C, Elite Youth A) Sérülés-adatbázis technikai feltételeinek megteremtése Bozsik Intézményi Program átalakítása Egységes szakanyag készítése az Kluborvosi licencvizsga előkészítése Középiskolás, egyetemi és öregfiúk utánpótlás-nevelés számára A FIFA prevenciós ajánlásainak bevezetése bajnokságok szervezése Tananyagok aktualizálása, bővítése Erőnlétiedző-képzés elindítása Mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban Online tudásbázis kidolgozása Önálló kutatási projektek indítása Felvételi és vizsgakövetelmények szigorítása Amatőrlétesítmény-fejlesztés Szakmai konferenciák szervezése Verseny- és intézményi szervezetek 282 új pálya építése az Országos Pályaépítési NB II és NB III bajnoki rendszerének átszervezése Program keretében Stadionfejlesztés NB II szakmai és gazdasági megerősödése 200 új pályaépítés, valamint számos pálya- és 3, modern követelményeknek megfelelő stadion Licencszabályok kiterjesztése öltözőfelújítás engedélyezése a sportszervezeti megépítése Elektronikus ügyintézés bevezetése TAO program keretében 28 stadion modernizációjának, 2015 és 2017 közötti MLSZ informatikai rendszerének modernizálása 700 sporttelep felújítása a Sporttelep-felújítási rekonstrukciójának előkészítése Magyar Labdarúgás Fórumának elindítása program keretében Egységes sportrendészeti infrastruktúra kiépítése MLSZ honlap, Facebook-oldal átfogó fejlesztése Budapesti létesítmény-fejlesztési program Puskás Ferenc Stadion átfogó rekonstrukciójának Twitter, Youtube (MLSZ TV) és Instagram előkészítése előkészítése 2018-ig csatorna elindítása Szponzorációs mátrix elkészítése

14 Vezetői összefoglaló 15 Célok időarányos megvalósulása Célok helyessége, módosulása

Megállapítható, hogy a 2011-ben kitűzött célok időará- kiterjesztésre kerültek, ezáltal az NB I közvetlen háttér- A 2011-ben meghatározott stratégiai célok közül elma- A 2011-2014-es időszak tapasztalatai alapján megállapít- Az elkövetkező időszak további feladata, hogy megte- nyosan teljesültek (sőt, túlteljesültek) a sportág népsze- bázisát adó NB II szakmailag és gazdaságilag is megerő- radás tapasztalható az utánpótlás-nevelés, az ered- ható, hogy a stratégiában lefektetett helyzetelemzések, remtődjön a Grassroots és az egyesületi versenylabda- rűsítéséhez kapcsolódó olyan területeken, mint a labda- södött. Mindeközben az utánpótlás- és tartalékbaj- ményesség és a nézőszám tekintetében. Az utánpót- a kitűzött célok és a célok elérése érdekében nevesített rúgás kapcsolata, amelyhez a körzeti labdarúgó esemé- rúgás társadalmi bázisának növelése, valamint a nokság koncepciójának kidolgozása még nem fejeződött lás-nevelés új rendszere – amely kiterjed a képzési intézkedések túlnyomó része helyes és megalapozott volt. nyeknek kell kapcsolódási pontként szolgálniuk. stadion- és létesítmény-fejlesztés. Különösen a labda- be, a gazdaságilag kívánatosnak tartott licenckritériumok elvekre, a képzés szervezeti hátterére, a versenyrend- rúgás jövője szempontjából kiemelten fontos gyermek- bevezetésének pedig a klubok gazdasági lehetőségei szerre, az MLSZ és az akadémiák közötti kapcsolatrend- A 2020-ra definiált stratégiai célok és az elérésükhöz 2. Amatőrlétesítmény-fejlesztés korosztályok és a női labdarúgók esetében figyelhető több esetben gátat szabtak. A stratégia megvalósítá- szerre, valamint a minősítési és kompenzációs mecha- szükséges eszközök módosítása az egyes stratégiai 2014-ben az MLSZ elemzést készített a magyar labda- meg ugrásszerű növekedés mind a játékosok, mind a sához szükséges érdemi forrásbővülés megtörtént, nizmusra – még kidolgozás alatt áll, míg az területeken a következők szerint szükséges: rúgás optimális létesítményellátottságát biztosító infra- csapatok számában, amely várhatóan a későbbiekben a sportágba áramló összegek minden területen meg­­ utánpótlás-válogatottak eredményessége a megfogal- struktúra-igény felmérésére. Ez alapján 2020-ig az a felnőtt korosztályok létszámnövekedésének dinamiká- haladták a 2011-2014-es időszakra meghatározott mazott elvárásoktól elmaradt az elmúlt három év során. 1. Társadalmi bázis szélesítése utánpótlás-neveléshez kapcsolódóan 200-250, míg jába is továbbgyűrűzik majd. A növekedés egyik legfon- célszámokat. Negatívum ugyanakkor, hogy a piaci Az NB I átlagos nézőszáma 2011-2014 között rendkívül A versenyengedéllyel rendelkező felnőttek számának a felnőtt labdarúgáshoz kapcsolódóan 100-150 grund, tosabb tényezője volt, hogy nagy számban megépültek források bevonásában és a gazdasági szempontból alacsony szinten maradt, míg a válogatott mérkőzések növelésére vonatkozó célkitűzések (120 ezer férfi, 10 kis- és nagypálya megépítése, valamint számos további azok a pályák és létesítmények, amelyek mind a önfenntartó működési modell kialakításában a klubok nézőszáma rövid emelkedés után az elmúlt két évben ezer nő) nem változnak, ugyanakkor a 2011-2014-es öltöző kialakítása és felújítása szükséges. Ehhez hozzá- verseny-, mind pedig a szabadidősport számára bizto- nem tudtak előrelépni, sőt, a TAO támogatások megje- ismét a célérték alatt alakult. Bár a felnőtt férfiválogatott időszak eredményeit figyelembe véve az MLSZ az véve még az intézményi labdarúgáshoz szükséges sítják kulturált körülmények mellett a sportolás lehető- lenésével párhuzamosan megfigyelhető volt, hogy a világranglista helyezése a 2006-2010 közötti időszakhoz igazolt gyermekek számának 60 ezerről 90 ezer főre pályákat, összességében a 2011-ben meghatározott ségét. A kitűzött célok időarányosan szintén teljesültek szponzorok és önkormányzatok a labdarúgással kapcso- képest jelentősen javult, mind a válogatott, mind a történő növelése mellett döntött. Hasonlóképpen, pályaépítési cél (800-1000 pálya) továbbra is mérvadó az edzőképzés és a sportegészségügy területén, ugyan- latos korábbi támogatásukat visszafogták. Az NB I-es magyar klubcsapatok nemzetközi teljesítménye elmaradt a szabadidős labdarúgók esetében a korábban 2020-ra célnak tekinthető. akkor ahhoz, hogy a szakmai fejlődés hatásai a minden- klubok gazdasági helyzete, a televíziós jogdíjak növeke- a stratégiában rögzített eredményességi céltól. megjelölt 100 ezer fős célt már elérve, a cél a növe- napi gyakorlatban is érezhetőek legyenek, fontos, hogy dése és az új források megjelenése ellenére sem éri el kedés fenntartásával 150 ezer játékos (köztük 90 ezer Fontos kiegészítés, hogy a létesítmény-fejlesztések a klubok is felismerjék e területek jelentőségét, és a nemzetközi versenyképességhez szükséges szintet. gyermek) regisztrálása. hatása az egész ország területén érzékelhető legyen. megfelelően kihasználják a bennük rejlő lehetőségeket. Ezen belül is kiemelt feladat a lakosságszámhoz viszo- Már félidőben látható Számos előrelépés Egyéb területek sikerei A legfiatalabbak minél előbb történő bevonása érde- nyítva legrosszabb pályaellátottságú létesít- Jelentős előrelépések történtek, azonban a kitűzött eredményeket értünk el történt után várhatók eredmények kében a 2020-ig tartó időszakban tovább kell folytatni mény-helyzetének javítása. célok csak részben teljesültek a hazai nevelésű játé- Társadalmi bázis szélesítése Bajnoki rendszer és licenc Utánpótlás-nevelés az iskolák becsatornázását, valamint a labdarúgásnak a kosok előtérbe helyezése, a bajnoki rendszer és licenc, jelenleginél több programmal kell megjelennie, kiemelt A célok megvalósításának legfontosabb feltétele, hogy valamint a finanszírozás területén. Több pénzügyi Amatőrlétesítmény-fejlesztés Marketing és kommunikáció Eredményesség figyelmet fordítva a legnagyobb lemorzsolódást mutató a fejlesztések keretét adó programok folytatódjanak, ösztöntő is bevezetésre került annak érdekében, hogy Stadionfejlesztés Finanszírozás Nézőszám középiskolás korosztályra és a női játékosokra. A gye­ illetve szükség szerint további programokkal, például az NB I-ben minél több hazai nevelésű fiatal kapja meg re­kek tömeges bevonásához alapvető, hogy a labda- kedvezményes pályaépítési lehetőségekkel Edzőképzés Hazai játékosok előtérbe helyezése a fejlődéséhez szükséges játéklehetőséget, ugyanakkor rúgás a mindennapos testnevelés bázisán bekerüljön a egészüljenek ki. az NB I-ben szereplő 23 év alatti, hazai nevelésű játé- Sportegészségügy Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelő tanárok képzésébe kosok aránya csak mérsékelten növekedett. A bajnoki pedig a sportág Grassroots tartalommal beépüljön. IT rendszer átszervezésre, a licenckövetelmények pedig

16 Vezetői összefoglaló 17 17 3. Utánpótlás-nevelés A minőségi szakember-ellátottság biztosításához egy 7. Stadionfejlesztés elosztásának a hazai nevelésű fiatalokat előtérbe számának növelése. Az ehhez szükséges anyagi felté- 25-30 milliárd forint az utánpótlás-neveléshez, további Az utánpótlás-nevelésben a válogatottak világverse- olyan szigorú minőségbiztosítási rendszer bevezetése A 2011-ben kitűzött stadionépítési és- felújítási célok helyező klubok irányába történő fokozott differenciálá- telek kialakításában egy sportorvosi életpályamodell 25-30 milliárd forint pedig az amatőr felnőttlabdarú- nyeken elért eredményei helyett elsődleges célnak szükséges, amely eredményeként azon edzők esetében, módosítása nem szükséges, elsősorban a már előkészí- sával javasolt. kidolgozása javasolt. gáshoz kapcsolódik. Az infrastruktúra-beruházások a kiemelkedő képességekkel rendelkező játékosok aki nem tudnak az elvárásoknak folyamatosan megfe- tett programok akadálytalan folytatására van szükség. finanszírozása reálisan állami (vagy TAO) források nevelését kell helyezni. Az MLSZ fő stratégiai célkitűzése lelni, akár az edzői licenc visszavonása is lehetségessé A stadionbiztonság vonatkozásában ugyanakkor az A hazai játékosok arányának növelésére az MLSZ 10. Verseny- és intézményi szervezetek felhasználásával lehetséges. hozzájárulni a nemzetközi szinten is versenyképes, válik. Az ellenőrzés technikai alapjait nyújtó számítás- eddigi célok kiegészítéseként új célként jelenik meg, az NB I-es klubok számára meghatározott számú fiatal A következő ötéves időszak feladata, hogy elkészüljön az utánpótlás-nevelési folyamat végén közvetlenül technikai fejlesztések már az MLSZ rendelkezésére hogy a rendszer kiépítésének megvalósulásával az NB játékos szerepeltetésének kötelezővé tételét is meg egy, a tartalék és utánpótlás játékosok hatékony Az utánpótlás-nevelés és a felnőttfutball működésével a felnőtt csapatoknál számításba vehető játékosok állnak, a szankciók bevezetésének további feltétele I-es csapatok stadionjaiban a nézők biztonsága olyan kívánja vizsgálni. versenyeztetését biztosító bajnoki rendszer. A szakmai kapcsolatosan megfogalmazott célok megvalósítása felkészítéséhez. azonban a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése. mértékben garantálható legyen, amely 2020-ig lehetővé fejlődés szempontjából kiemelten fontos, és a stadion- a számítások szerint – a piaci bevételeken felül teszi a rendezői létszámok csökkentését, valamint 9. Sportegészségügy fejlesztési program eredményeként létrejövő fűthető – nagyságrendileg évi 10 milliárd forint állami forrás Az utánpótlás-nevelés eredményesség-növekedésének Annak érdekében, hogy a labdarúgás szakmaisága a a szolgáltató jellegű biztosítási gyakorlat kialakítását. Sportegészségügyi szempontból a magyar labdarúgás játéktérrel a 2015-2020 közötti időszakban lehetségessé bevonásával lehetséges. alapfeltétele, hogy minél előbb bevezetésre kerüljön az jelenleginél jóval tágabb körben érvényesüljön, el kell legnagyobb feladata a 2015 és 2020 közötti időszakra is válik, hogy a professzionális bajnokságokban növe- országos lefedettséget és egységes szakmai koncepciót érni, hogy egyes edzői licencek anyaga (elsősorban A központi jegy-, beléptető- és klubkártyarendszerben vonatkozóan továbbra is annak elérése, hogy a profes�- kedjen a mérkőzésszám. biztosító, átfogó utánpótlás-nevelési rendszer, valamint MLSZ Grassroots C) bekerüljön a tanárképző főiskolák rejlő potenciál kihasználására az MLSZ tervei között szionális kluboknál és utánpótlás-nevelő sportszerveze- hogy az utánpótlás-nevelést támogató állami és MLSZ oktatási anyagába. szerepel a jegypénztári értékesítés gyorsaságának, teknél a modern kor követelményeinek megfelelő sport- A 2015-2020-as időszak informatikai szempontból által koordinált források elosztásánál elsődleges szem- valamint az online jegyértékesítő felület felhasználói orvosi és tudományos háttér álljon rendelkezésre. kiemelt fejlesztése a modern kor követelményeinek pont a szakmai munka hatékonysága és a szervezet 5. Eredményesség élményének fokozása, valamint a klubkártyarendszer minden szempontból megfelelő, digitális adminisztrációt, produktivitása legyen. A 2020-ra kitűzött cél a válogatott világranglista-helye- statisztikai moduljának fejlesztése. A statisztikai modul A kluborvosi licenc elvárásként kell, hogy beépüljön a ügyintézést, adatbázis-építést és adatokhoz történő zését, valamint a magyar bajnokság UEFA kompozit lehetőséget adna a mérkőzéseket gyakran látogatók csapatok licenckövetelményeibe. A 2014-re már elkészí- hozzáférést biztosító, ún. Integrált Futball Alkalmazás 4. Edzőképzés listán elfoglalt helyezését illetően nem változott. Ugyan- számára különböző kedvezmények nyújtására tett sérülésadatbázis-szoftver napi használatának felté- kidolgozása és bevezetése. A fejlesztési folyamat már Az MLSZ által végzett edzőképzés megfelelő keretei csak elvárás marad, hogy a férfi válogatott 2020-ig két (pl. alacsonyabb jegyár, kereskedelemi kedvezmény tele a rendszer hardverigényének mihamarabbi kielégí- elindult, az integrált rendszer megvalósulásának céldá- 2014-re kialakultak, a 2015-2020-as időszak során első- világverseny döntőjébe jusson. bizonyos cégekkel), valamint a rendezők és elemzők tése. A rendszer kihasználása érdekében továbbá tuma 2015. december 31. sorban e rendszer hatékony működtetésére, valamint számára hasznos statisztikai adatok előállítására. előrelépést jelentene nemzetközi benchmark adatok alkalmas jelöltek minél nagyobb számban történő A klubcsapatainkkal szembeni korábbi elvárást felülvizs- beszerzése, valamint az egészségügyi kísérőlevél hasz- 11. Finanszírozás bevonására van szükség. Minél előbb ki kell alakítani gálva, 2015 és 2020 között indokolt elvárás az lehet, 8. Hazai játékosok előtérbe helyezése nálatának bevezetése is. 2014-ben az utánpótlás-nevelés strukturális reformjának azt a pedagógus-oktatási rendszert, amely biztosítja, hogy egy magyar csapat jusson be minden évben a Az utánpótlás-nevelésből kikerülő fiatalok töretlen fejlő- előkészítéseként az MLSZ elemzést készített a magyar hogy a mindennapos testnevelés keretein belül a labda- BL vagy EL őszi csoportkörébe. désének biztosítása érdekében a 2015-2020-as időszak Annak, hogy a sportegészségügyben meglévő potenciál labdarúgás nemzetközi mércével is versenyképes után- rúgást értő és szerető testnevelők foglalkozzanak a egyik leglényegesebb feladata, hogy az akadémiák telje- hatása a gyakorlati eredményekben is megjelenjen, pótlás-neveléséhez szükséges infrastruktúra beruházási gyerekekkel. 6. Nézőszám, szurkolók sítményének jelentős javulása mellett, az NB I-ben alapvető feltétel, hogy a klubok felismerjék a terület és működési költségszint meghatározására. Az elemzés A 2011-2014 közötti időszak tapasztalatait, valamint azt pályára lépő hazai játékosok aránya érdemben és jelentőségét, és olyan szakképzett orvosi-egészségügyi, hasonló becslést a felnőttfutball számára szükséges Annak érdekében, hogy a szakmai képzésben tapasz- a tényt figyelembe véve, hogy a nézőszám növekedése minden klub esetében általánosan növekedjen. sporttudományi csapatot működtessenek, amelyik beruházások vonatkozásában is tartalmaz. talt fejlődés a pályán elért eredményekben is megmu- más célok teljesítése esetén (pl. eredményesség, stadi- folyamatos segítséget nyújt a kiválasztás, a sportolók tatkozzon, fontos, hogy a képzésben oktatott szaka- onfejlesztések), hosszabb távon érhető el, az MLSZ A kitűzött célok elérése elsődlegesen a klubok finanszí- folyamatos tesztelése, valamint a táplálkozástudományi Az elemzés alapján a 2015-2020-as időszakban a hazai nyagok a gyakorlatban is következetesen 2020-ra az NB I átlagos nézőszámára vonatkozó elvárást rozásában jelentős részt vállaló, MLSZ által koordinált ajánlások gyakorlati alkalmazása során. Ennek megoldá- futballinfrastruktúra beruházási igénye (stadionfejlesz- alkalmazásra kerüljenek. a jelenlegi kétszeresében, 6 ezer főben határozta meg. és állami források (pl. vagyoni értékű jogok, TAO) sához alapvető fontosságú a képzett sportorvosok tések nélkül) összesen 55-60 milliárd forint, amelyből

18 Vezetői összefoglaló 19 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

A terület stratégiai jelentősége

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A labdarúgás számos pozitív hatást fejt ki a sportágat Sportegészségügy gyakorlók és azt szurkolóként követők életére mind mény-fejlesztés tehetségkutatás 1. Stratégiai terület: egyéni, mind közösségi szinten. Annak érdekében, hogy ezek az előnyök társadalmi méretekben is érzékelhetők legyenek, a labdarúgás tömegbázisának jelentős A társadalmi bázis növekedése szükséges. Verseny- és intézményi szervezetek A labdarúgás tömegbázisának megteremtése minde- mellett a sikeres és eredményes versenysportnak, szélesítése valamint a szurkolói bázis és a nézőszám növekedé- Finanszírozási rendszer sének is alapfeltétele.

A társadalmi bázis szélesítése 21 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Magvalósuláshoz szükséges 10 éves stratégiai cél 2011-ben A tömegbázis növelésére tett Versenyengedélyes U15 Amatőr versenyeztetési A versenyengedélyes játékosok A versenyengedélyes U15 A már elindult programok intézkedések 2011-től 2014-ig feletti játékosok számának költségek csökkentése számának növekedési céljai feletti játékosokra vonatkozó töretlen folytatása A 2011-ben elkészített stratégia a tömegesítéssel másfélszerezése időarányosan megvalósultak célkitűzés nem változott kapcsolatban, az egyes részterületek kvalitatív szakmai 1. Amatőr versenyeztetési költségek Versenyengedélyes női játékosok Elszivárgó korosztályok A szabadidős játékosok Versenyengedélyes Létesítmény-fejlesztés célkitűzései mellett, jól mérhető, számszerű célokat is csökkentése számának 6-8-szorozása védelme számával kapcsolatos célok gyermeklabdarúgók száma folytatása meghatározott. Az amatőr egyesületeknek – amelyekre jellemző, hogy időarányosan megvalósultak érje el a 90 ezer főt finanszírozási problémákkal küzdenek – az MLSZ felé Versenyengedélyes gyermeklab- Létesítmény-fejlesztés Az óvodai és iskolai labdarúgás Szabadidős labdarúgók Labdarúgást szerető Ezek értelmében elvárásként szerepelt, hogy a fizetendő versenyeztetési költségek korábban sok darúgók száma érje el a 60 ezer bevezetése és a pedagógusok száma érje el a 150 ezer főt és értő testnevelők képzése verseny-engedéllyel rendelkező U15 feletti férfi játé- esetben az éves költségvetésük 50%-át is kitették. főt továbbképzési rendszerének kosok száma 2020-ra a másfélszeresére, a női játékosok Az amatőr bázis növelése érdekében a 2011/2012-es kidolgozása a tervek szerint halad száma pedig 6-8-szorosára nőjön. A 2020-ra kitűzött szezontól kezdve az MLSZ az amatőr egyesületek Szabadidős labdarúgók számának Grassroots programok indítása: 2014-ben Magyarország UEFA Labdarúgás teljes körű Labdarúgás integrációja célszám a férfiak esetében 120 ezer, a nők esetében versenyeztetési költségeit (versenyengedély, többszörözése (100 ezer fő -Bozsik Intézményi Program Grassroots ezüst minősítéssel lefedettségének elérése a Nemzeti Alaptantervbe pedig 10 ezer főben került meghatározásra. játékvezetők, pályahitelesítési díj, nevezési díj, elérése) átalakítása rendelkezett, ami megfelel óvodákban és iskolákban -Középiskolás, egyetemi a terveknek tagdíj) 90%-ban átvállalta. és öregfiúk bajnokságok Emellett különösen fontos a szervezett keretek között szervezése futballozó gyermekek számának növelése, a 15 év alatti 2. Elszivárgó korosztályok védelme Gyermeklabdarúgó foglalkozások Mindennapos testnevelés Grassroots és egyesületi Szemléletváltás a toborzásban fiúk esetében 2020-ra 60 ezer fős versenyengedélyes A 2013/2014-es évtől az utánpótlás-nevelés ösztönzé- bevezetése óvodákban, iskolák- bevezetése az iskolákban sport kapcsolódásának állomány kialakítása volt a cél. sének céljából, a nevezési díj csökkentésén felüli, műkö- ban, teljes körű lefedettség megteremtése dési célú TAO támogatásban csak olyan amatőr 2015-ig az UEFA Grassroots UEFA Grassroots ezüst fokozat Fejlődés az Önkéntesség A versenyengedéllyel nem rendelkező, de az MLSZ-nél csapatok részesülhetnek, amelyek utánpótlás-neveléssel ezüst minősítés megszerzése megerősítése és Szabadidős Grassroots regisztrált szabadidős játékosok számára vonatkozó is foglalkoznak. Ennek következményeként ma már területeken célkitűzés 2020-ra 100 ezer fő volt. olyan alacsonyabb amatőr osztályokban szereplő sport- szervezetek is indítanak utánpótlás-csapatokat, ahol A gyermeklabdarúgás fejlődése érdekében különösen ezt számukra a versenyszabályzat egyébként nem fontos, hogy a labdarúgás az óvodás gyermekek teszi kötelezővé. mindennapjaiba, valamint az iskolai testnevelésbe is beépüljön. 2014-re célként az óvodai és iskolai labda- Komoly problémát jelentett korábban, hogy amatőr rúgó foglalkozások bevezetésének elindítása, 2020-ra felnőtt csapatok esetében U12-U15 között a versenyez- pedig már a sportág teljes lefedettségének elérése tetés nem volt biztosított, így sok fiatal abbahagyta a került megjelölésre az intézményekben. sportágat. A Bozsik Program kiterjesztése az U12-U13-as korosztályokra jelentős segítséget nyújtott ezen fiatalok A Grassroots területen az MLSZ 2015-ig a 4 csillagos, a sportágban tartására. 2020-ra pedig az 5 csillagos besorolást kívánta megsze- rezni. A 2015-től megváltozott rendszerben mindkét minősítés ezüst fokozatnak felel meg.

22 A társadalmi bázis szélesítése 23 3. Létesítmény-fejlesztés kezdeményezésével, a gyermekotthonokban élőket 6. Középiskolás, egyetemi és öregfiúk A sportág tömegesedésének egyik alapvető feltétele, segítő projekttel az MLSZ 2013-ban az UEFA legjobb bajnokságok szervezése A 25 év feletti korosztály esetében elsősorban nem A Magyar Diáksport Szövetség („MDSZ”) 2013 első hogy a labdarúgást űző férfiak és nők minden szinten a Grassroots projekt díját is elnyerte. 2014-ben, a 3. és a 4. A 15-19 éves fiatalok esetében megfigyelhető, hogy akik egyesületi keretek között, hanem jellemzően magán és felében kapta meg a mindennapos testnevelés tartalmi modern kor elvárásainak megfelelő, kulturált létesítmé- csillag szintjének az elérésével az MLSZ ezüst fokozatú a jövőjüket nem a professzionális labdarúgás keretein megyei szervezésben, a Megyei Igazgatóságok koordi- fejlesztésének feladatát. Az MLSZ elképzelése szerint a nyekben edzhessenek, és játszhassák mérkőzéseiket. besorolást kapott az UEFA-tól, amelynek felülvizsgálata belül képzelik el, eltávolodnak a sportágtól. Ennek a nációja alatt kerülnek megrendezésre főként 5+1-es mindennapos testmozgásban a labdarúgásnak vezető A 2011-2014 közötti időszak során – elsősorban a 2017-ben esedékes. csoportnak a megtartása érdekében indította el az MLSZ amatőrbajnokságok. Az élethosszig tartó labdarúgás szerepet kell vállalnia, ezért az MLSZ stratégiai megálla- TAO program keretein belül – számos sportpálya 2012/2013-as tanévben a Coca-Cola kupát, amely kere- jegyében a 35-45 éves korosztály részére a Megyei Igaz- podást kötött az MDSZ-szel annak érdekében, hogy és öltöző épült vagy került felújításra. 5. Bozsik Intézményi Program átalakítása tében önszerveződő iskolai csapatok 5+1-es rendszerben, gatóságok koordinációja mellett autonóm nagypályás a labdarúgás Grassroots tartalommal bekerülhessen Az 5-14 éves korosztály számára az MLSZ tömeges körzeti alapon szervezett kispályás bajnokságban indul- öregfiúk bajnokságok, a 45 év felettiek számára nagy- a Nemzeti Alaptantervbe. A tantervi integráció lezárul- (A létesítményfejlesztéssel kapcsolatban 2011-2014 méretekben a legnagyobb Grassroots projektjén, a hatnak. A Coca-Cola kupában a 2014/2015-ös szezonban pályás öregfiúk bajnokságok, a 60 év felettiek számára táig az MLSZ alternatív kerettantervek biztosításával között tett intézkedéseket részletesen a 33. oldalon Bozsik Intézményi Programon keresztül biztosítja a rend- már 400-nál több intézményből, 800 csapatban 5500 pedig 5+1-es kispályás veterán tornák kerülnek járul hozzá a labdarúgás előtérbe helyezéséhez önálló fejezetben mutatjuk be) szeres sportolási lehetőséget a Grassroots filozófiája fiú és 2600 lány vett részt. megrendezésre. az oktatásban. és a fair play szellemiség jegyében. 2011-2014 között, az 4. Grassroots programok elindítása MLSZ differenciált megközelítésének köszönhetően az A 19-25 éves, főiskolai/egyetemi korosztály számára 7. Mindennapos testnevelés bevezetése A Grassroots program az UEFA által létrehozott Grass- 5-10 éves korosztály képzése új filozófiai alapokra került. 2014-ban indult el a Telekom Egyetemi Labdarúgó Liga A mindennapos testnevelés a 2012/2013-as tanévtől roots Charta mentén szerveződik, amely a gyermeklab- A program keretében a regisztrált oktatási intézmények 16 felsőoktatási intézményben, 600 nevezett csapattal kezdve, felmenő rendszerben került bevezetésre darúgás támogatását, szünidei labdarúgó táborok és a tanulói heti kétszer egy óra tanórán kívüli labdarúgó és több mint 3 ezer nevezett játékossal. az oktatási intézményekben. grundprogramok szervezését, önkéntesek és szervezők foglalkozáson, valamint tanévenként négy körzeti képzését, a szabadidős labdarúgás fejlesztését, valamint Grassroots fesztiválon vehetnek részt. a szociálisan érzékeny területek és speciális szervezetek felkarolását tűzte ki célul. Igazodva a fejlett Grassroots programmal rendelkező országok gyakorlatához, az MLSZ lényegesen átalakí- Az UEFA által 2005-ben kialakított, majd 2014-ben totta ezeket az eseményeket. Az MLSZ utánpótlás-filo- átdolgozott minősítési rendszer 2015 óta arany, ezüst és zófiája ma már kimondja, hogy 10 éves kor alatt nem bronz fokozattal jelzi az egyes országokban a Grassroots szabad eredményszemléletű képzést nyújtani és terület fejlettségi szintjét. A legmagasabb elérhető versenyszemléletű eseményeket szervezni a gyerekek minősítés az arany fokozat. Magyarország 2010-es csat- számára. A korábban domináns versenyszemléletet lakozása óta a bronznak megfelelő minősítéssel (1 csil- felváltotta egy élmény és játékorientált megközelítés. laggal) rendelkezett. Az ezüst minősítésnek megfelelő Látványos változásokat eredményezett, hogy a fesztivá- második csillagot, amely az UEFA szociális és fogya- lokon passzív, a gyakorlást kívülről szemlélő gyerek tékkal élők programjának biztosításáért járt, Magyaror- immár nem lehet, ennek következtében eltűntek a szág 2013 decemberében kapta meg. A Magyar Labda- cserejátékosok a pályák széléről. A csapatok versenyez- rúgó Szövetség 2011 óta indít speciális szervezetekkel tetéséről a gyerekek készségfejlesztésére terelődött át együttműködve szociális programokat. Egyik ilyen a hangsúly.

24 A társadalmi bázis szélesítése 25 Célok időarányos megvalósulása 2014-ig

A versenyengedéllyel rendelkező, U15 feletti férfi játé- A versenyengedélyek számának növekedése legna- Hasonló sikerek figyelhetők meg a szabadidős futball zások kiterjesztése, az alternatív kerettantervek kialakí- kosok száma 2014. június 30-án 88,2 ezer fő volt, amely gyobb részben a 15 évnél fiatalabb korosztályban követ- területén, ahol a Grassroots programokban regisztrált tása, valamint a labdarúgás bevezetése a Nemzeti 2010-hez képest (87,7 ezer fő) 3%-os növekedést mutat. kezett be. A versenyengedélyes fiúk száma 2010 és 2014 játékosok száma már 2014-re meghaladta a 2020-as Alaptantervbe – az ütemtervnek megfelelően – kidol- Ez, figyelembe véve, hogy a versenyengedélyes játé- között 71%-kal nőtt, és megközelítette a 63 ezer főt, célkitűzésben szereplő 100 ezer főt gozás alatt áll. kosok száma ezekben a korosztályokban 2010-2012 amely már 2014-ben meghaladta a 2020-ra kitűzött között még csökkent, komoly eredménynek tekinthető. célszámot. A lányok esetében a 15 év alattiak A mindennapos testnevelés a 2012/2013-as tanévtől Magyarország a célként meghatározott ezüst UEFA verseny-engedélyeinek száma elérte a 4 ezret. került bevezetésre az iskolákban. A labdarúgó foglalko- Grassroots minősítést elérte. A női játékosok esetében ugyanakkor az U15 feletti korosztályokban látványos növekedés figyelhető meg, a versenyengedéllyel rendelkező hölgyek száma 2011 és 2014 között megduplázódott és megközelítette a 4 ezer főt.

Versenyengedélyek – férfi, U15 felett Versenyengedélyek – női, U15 felett Gyermeklabdarúgás versenyengedélyei – fiúk Gyermeklabdarúgás versenyengedélyei – lányok 140 000 12 000 70 000 4500

4000 120 000 60 000 10 000 3500 100 000 50 000 8000 3000

80 000 40 000 2500 6000 60 000 30 000 2000

4000 1500 40 000 20 000 1000 Versenyengedélyek száma (db) száma Versenyengedélyek (db) száma Versenyengedélyek 2000 (db) száma Versenyengedélyek (db) száma Versenyengedélyek 20 000 10 000 500

0 0 0 0 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2010 2012 2014 2016 2018 2020

Versenyengedélyek – férfi, U15 felett 2020-as cél Versenyengedélyek – női, U15 felett 2020-as cél Gyermeklabdarúgás versenyengedélyei – fiúk Gyermeklabdarúgás versenyengedélyei – lányok Cél eléréséhez szükséges növekedés (évi +5300) Cél eléréséhez szükséges növekedés (évi +1020) Célérték (2014) Célérték (2020)

26 A társadalmi bázis szélesítése 27 Módosított stratégiai célok Szabadidős labdarúgók száma A megvalósításhoz 150 000 szükséges tényezők Az U15 feletti versenyengedélyek számának lassabb 125 000 növekedését a gyermek korosztályokban sportolók A 2020-ra meghatározott, módosított célok megvalósí- A tehetségek hatékony kiválasztásának egyik alapfelté- és toborzási stratégiájuknak ezt szerves részévé tegyék. létszámnövekedése összességében ellensúlyozta, míg tásához elsődleges fontosságú, hogy a már megkezde- tele, hogy az utánpótlás-nevelő sportszervezetek A Grassroots területen meghatározott cél alapján a gyermek korosztályok növekedésének hatása vélhe- 100 000 tett programok ne sérüljenek, a megvalósításukhoz (akadémiák, alközpontok) felismerjék az 5-14 éves elsősorban az önkéntesség és szabadidős területeken tően a későbbiekben a felnőtt létszámnövekedésbe is szükséges finanszírozás pedig a jövőben is rendelke- korosztálynak rendezett fesztiválokban rejlő potenciált, fontos fejlődni. továbbgyűrűzik majd. A versenyengedéllyel rendelkező fő 75 000 zésre álljon. Az elindított Grassroots programok felnőttek számának növelésére 2020-ra vonatkozó tartalmát tekintve lényegi módosítások nem szüksé- célkitűzések így nem változnak, ugyanakkor a 50 000 gesek, a programok folytatása az elsődleges cél. 2011-2014-es időszak eredményeit figyelembe véve, a Szövetség az igazolt gyermekek számának 60 25 000 Az elkövetkező időszak létesítmény-fejlesztési stratégiá- ezerről 90 ezer főre történő növelése mellett döntött. jában a grundélet beindításának, az óvodai és iskolai 0 pályák megépítésének kell központi szerepet betöltenie. Hasonlóképpen, a szabadidős labdarúgók esetében 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Ez nem jelenti a stratégia módosítását, sokkal inkább a korábban 2020-ra megjelölt 100 ezer fős célt már egy hangsúlyeltolódásnak kell bekövetkeznie a Grass- Új célkitűzés elérve, a cél a lendületes növekedés fenntartásával roots felé annak érdekében, hogy nagy számban épül- 150 ezer játékos (köztük 90 ezer gyermek) regisztrálása. Új cél eléréséhez szükséges bővülés (évi +8300) hessenek meg azok a kispályák, amelyek biztosítják a 2014-re megvalósult eredeti cél szükséges infrastruktúra-bázist.

A gyerekek tömeges bevonásához továbbra is alapvető A legfiatalabbak minél előbb történő bevonása és sport- kell kapcsolódási pontként szolgálniuk, teret biztosítva fontosságú, hogy a mindennapos testnevelés bázisán ágban tartása a tömegbázis megteremtésének két az utánpótlás-nevelő sportegyesületek szakemberei a labdarúgás Grassroots taralommal 2016/2017-től kulcsterülete. Ennek érdekében a 2020-ig tartó számára, hogy felfedezhessék és az egyesületi progra- bekerüljön a Nemzeti Alaptantervbe. Ez azonban önma- időszakban tovább kell folytatni az iskolák becsatorná- mokba kiválaszthassák a legtehetségesebb gyerekeket. gában nem elegendő, ugyanis a gyerekek fejlesztésének zását, valamint a labdarúgásnak a jelenleginél több sajátosságait ismerő, felkészült, a labdarúgás iránt elkö- programmal kell megjelennie, kiemelt figyelmet fordítva A Grassroots területen fontos a már elkezdett és jónak telezett szakemberekre is szükség van. Ehhez el kell érni a legnagyobb lemorzsolódást mutató középiskolás bizonyult programok töretlen folytatása. Az új minősí- a pedagógusok Grassroots tartalmú továbbképzését, korosztályra. tési rendszerhez kapcsolódó cél 2020-ig az ezüst el kell oszlatni a női testnevelők ellenérzéseit a sport- fokozat megerősítése, valamint az ennek kritériuma- ággal kapcsolatban, és középtávon a testnevelő Az elkövetkező időszak feladata, hogy megteremtődjön ként megjelölt valamennyi feltételnek történő folya- tanárok BSc képzésébe Grassroots tartalommal kell a Grassroots és az egyesületi versenylabdarúgás matos megfelelés. beépíteni a labdarúgást. kapcsolata. Ehhez a körzeti labdarúgó eseményeknek

28 A társadalmi bázis szélesítése 29 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése A terület stratégiai jelentősége

A korszerű pályák, öltözök és egyéb létesítmények rendelkezésre állása alapvető fontosságú a labdarúgás Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, stratégiai céljainak megvalósításához. A színvonalas Sportegészségügy infrastruktúra olyan körülményeket biztosít, amelyek mény-fejlesztés tehetségkutatás 2. Stratégiai terület: növelik a labdarúgás tömegbázisát mind a fiatalok, mind a felnőttek körében. A megfelelő edzéslehetőségek rendelkezésre állása a fiatal tehetségek labdarúgásban Amatőrlétesítmény- tartását, a színvonalas edzésmunkát, valamint a jelen és Verseny- és intézményi szervezetek jövő futballfogyasztói táborának növelését egyaránt szolgálja.

fejlesztés (A professzionális versenyzés színhelyéül szolgáló Finanszírozási rendszer stadionfejlesztéseket a 68. oldalon önálló fejezetben mutatjuk be).

Amatőrlétesítmény-fejlesztés 31 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges Létesítmény-fejlesztési intézkedések 2011-2014 között 800-1000 pálya építése Országos Pályaépítési Időarányosan megvalósult A pályaépítési igény Az elindult és előkészített Program elindítása (800-1000 pálya) továbbra fejlesztési programok is mérvadó célnak tekinthető folytatása 1. Országos Pályaépítési Program elindítása Az MLSZ 2012-ben elindult Országos Pályaépítési Az MLSZ pályaépítési programjában önkormányzatok és előteremtése nehézséget okoz, egy kedvezményes Komfortos, télen is használható TAO sportszervezeti Felújításban tapasztalható A megvalósuláshoz szükséges edzőkomplexumok kialakítása program elindítása területi egyenlőtlenségek finanszírozás rendelkezésre Programja új, standard műszaki tartalmú és minőségű sportegyesületek pályázhatnak. A pályázó által kiválasz- pályaépítési konstrukciót dolgozott ki. Ennek keretében az utánpótlás-nevelés számára csökkentése állása pályák létesítését célozza meg a következő méretekben: tott pályák kivitelezését az MLSZ szervezi és végezteti el. a pályázóknak csak 10%-os önrésszel kell hozzájárulniuk Létesítmények (pályák, öltözők) Sporttelep-felújítási Budapest létesítmény-ellá- A Szövetség által nyújtott támogatás mértéke a teljes a pályaépítéshez, míg a fennmaradó 20%-ot az MLSZ fejújítása minden szinten program elindítása tottságának felzárkóztatása I. 12x24 méteres, műfüves, palánkkal körülvett beruházási költség 70%-a. biztosítja. Kedvezményes konstrukcióban csak Budapest Program grundpályák; Az MLSZ a 2013/2014-es időszaktól azon szervezetek kispálya építhető. kidolgozása II. 20x40 méteres, műfüves, palánkkal körülvett megsegítésére, amelyek számára a 30%-os önrész kispályák; III. 111x72 méteres, műfüves és élőfüves nagypályák; IV. 40x60 méteres műfüves félpályák, amelyek Országos Pályaépítési Program keretében épült pályák használhatók 2 darab 20x40-es kispályaként; Félpálya Vidék 9 Budapest 4 10 éves stratégiai cél 2011-ben A grundok és kispályák, amelyek egyaránt épülnek óvodákban, iskolákban és lakónegyedekben is, egyrészt Grund Vidék 31 2011-ig a magyar labdarúgást a pályák számának drámai A stratégia kimondja, hogy az új fejlesztésekkel, valamint kiválóan használhatók a gyerekfoci céljaira (Bozsik Budapest 7 csökkenése, valamint az infrastruktúra rendkívül lerom- a meglévő létesítmények korszerűsítésével olyan, Program, mindennapos testnevelés), másrészt a telepü- lott állapota jellemezte. A Magyar Labdarúgó Szövetség az utánpótlás számára télen is használható, komfortos lésen élő, versenyrendszerben nem induló, de futballozni Kispálya Vidék 160 a stratégia megalkotásakor ennek a több évtizedes edzőkomplexumok, futballközpontok jöjjenek létre, szerető baráti, felnőtt társaságoknak nyújtanak lehető- Budapest 30 lemaradásnak a ledolgozását kívánta megvalósítani. ahol az utánpótlás-nevelés számára az infrastruktúra séget. A műfüves borítású nagypályák a professzionális Nagypálya Vidék 35 már nem jelent gátat. futball hátországát jelentő amatőrcsapatok számára, vala- Budapest 6 Elsődleges feladatként a pályák számának jelentős mint a Szövetség által menedzselt utánpótlás-csapatok növelése került megfogalmazásra: a program 10 év alatt Hasonlóan cél a rendelkezésre álló felnőtt infrastruktúra számára is színvonalas edzéslehetőséget kínálnak. Összesen 282 800-1000 új pálya felépítését tűzte ki célul. Ebben nagy- felújítása, modernizálása. pályák (a hozzájuk kapcsolódó pályavilágítással és öltö- 0 50 100 150 200 250 300 zőkkel), lakótelepeken, játszótereken és elmaradott régi- Pályák száma (db) ókban épülő kispályák, valamint grundpályák építése egyaránt szerepelt.

32 Amatőrlétesítmény-fejlesztés 33 Az MLSZ pályaépítési programja keretében 2012-2014 között országszerte összesen 282 darab pálya került K Hidasnémeti G átadásra, együttesen körülbelül 528 ezer négyzetmé- G Szuhogy Mikóháza Abaújszántó K F N G K HidasnémetiSárospatak G ternyi területtel. A pályák közül 47 található Budapesten, N N Edelény G Szuhogy Mikóháza 235 darab pedig vidéken. A legnépszerűbb pályatípus a Abaújszántó K Kisvárda K Mád K Sárospatak F N G N kispálya volt, a megépült pályák kétharmada ilyen volt. Szécsény EdelényK K Nagyhalász N Balassagyarmat K Miskolc K K K Mád K Kisvárda G K Nyékládháza Tarcal K Ezek közül 30 található a fővárosban, 160-at pedig G Salgótarján K G SzécsényK Nyírtura K K K Nagyhalász G Patak BalassagyarmatK G K vidéken adtak át. Nagypályából 2012-2014 között K K F Bátonyterenye PétervásáraK K K Bükkábrány NyíregyházaK MiskolcN G G K Nyékládháza KTarcalNapkor K K K Dunakiliti K Borsosberény G F Salgótarján K Felsőtárkány Nyírtura Fehérgyarmat összesen 41 darab készült el, ebből 35 található vidéki G K Mosonmagyaróvár N K G K K K G G N G K K F Szob K VanyarcPatak N Mátraháza K G K K Püspökszilágy Bátonyterenye MaklárPétervásáraGörbeházaBükkábrány NyírbogátNyíregyháza N K Napkor F K K K K G K K K területen. Az összesen 38 darab grundpályából 7 darab K K K K BorsosberényGyöngyös K K F K Felsőtárkány Fehérgyarmat IV. kerület G K MosonmagyaróvárGyőr N N Vértesszőlős K Hatvan Domoszló K EgerK XV. kerület G G N Bősárkány Dunakeszi Szob N VisontaK Vanyarc N Mátraháza K K épült Budapesten. A 2013-as évtől kezdve választható N K K PüspökszilágyG Maklár Görbeháza Nyírbogát F K K K K K Komáron K K K K K K ÚjszentmargitaK K K K K Gyöngyös K K Téglás IV. kerület K TataGyőrN N Vértesszőlős KHalmajugraHatvanG Domoszló N félpályából összesen 13 darab épült, ebből 9 vidéken. XV. kerület G G N K Dunakeszi N Visonta Balmazújváros K K BősárkányTatabányaN K Piliscsaba Veresegyház TarnabodK G K Nyíradony Hegykő Komáron K K K K K K EbesÚjszentmargita Kisbér K N K Kistarcsa K K K Téglás K K KVértessomló KTataK NG G K K K Halmajugra NagyhegyesG K K N Oroszlány G G N FK BalmazújvárosK K K F BiatorbányTatabányaF PiliscsabaN Csömör Veresegyház Tarnabod K Nyíradony K N Hegykő JászberényK G Debrecen Ebes K K K Csetény N Kisbér K Budaörs K K Vecsés Kistarcsa K K K K Csákberény N Vértessomló K K G G K K K K Kunhegyes Nagyhegyes K K K K Celldömölk K Mór N Dunaharaszti F K K K K N K XIV. kerület F G BesnyőOroszlány Biatorbány F N Csömör K Dunavarsány JászberényK G Debrecen K XVI.K K kerület K N K N K Csetény N Budaörs K K Vecsés II. kerület K K K Csákberény Kisújszállás K Kunhegyes K K K Sárvár Celldömölk Iszkaszentgyörgy KF Mór N Dunaharaszti XIV. kerület K K RáckeveBesnyő N K Gárdony K G K Dunavarsány K BucsaK XVI. kerület Jánosháza K N Balatonfűzfő K K II. kerület K Aba Iváncsa K Hernád Kisújszállás K Sárvár G Iszkaszentgyörgy F K K BalatonfüredK K G K Ráckeve F Gárdony K Bucsa K K K G Vasvár JánosházaN Balatonfűzfő N F K Sárbogárd Aba Iváncsa K Hernád K Tihany K Balatonfüred G K K Kispálya K K X. kerület K Zánka K K G Kőrösladány K Kispálya K G F Tatárszentgyörgy XI. kerület K K K G K K Vasvár K K N K N F N Nagypálya Vonyarcvashegy Tapolca Cece Sárbogárd Kecsekmét K K N Nagypálya Zalaegerszeg Balatonföldvár TihanyLajoskomáromK K K K X. kerület K K Csongrád K Kőrösladány F Félpálya K Kispálya K K K Zánka F Tatárszentgyörgy N Mezőberény K F Félpálya K Kispálya XI. kerület K Pacsa K K KG Balatonlelle G K K N Nagypálya N K G F Vonyarcvashegy K K Cece Szentes N Nagypálya G Grund N K Csesztreg ZalaapátiZalaegerszeg K Balatonföldvár Kecsekmét K Sarkad K G Grund XVIII. kerület Balatonfenyves K LajoskomáromK Dunapataj Csongrád K F Félpálya K K AndocsK K Szakály F N Mezőberény K F Félpálya XX. kerület Pacsa K G Balatonlelle K Csanádapáca N K G F K K KSzentes G Grund K N K Letenye Csesztreg Zalaapáti K K Sarkad G Grund XVIII. kerület BalatonfenyvesK Soltvadkert K Dunapataj K Andocs K Szakály K Gyula F XXI. kerület XX. kerület K Dunaszentgyörgy K Kaposmérő Gyulaj K Csanádapáca K XXII. kerület K K Letenye K Kistelek K K K K Soltvadkert Gyula F Semjénháza K Dunaszentgyörgy Balástya K Kevermes XXI. kerület Kaposvár Kaposmérő Gyulaj K Szeged K Mórahalom Kistelek K XXII. kerület K K K N K K K K K Kevermes Semjénháza Bikal Kaposvár Bácsalmás Röszke G K N Balástya K Szeged K Mórahalom N K K K K K K Újszentiván Bácsalmás G N Barcs K Pécsvárad Bikal Röszke K Szigetvár K K K Újszentiván K K Barcs K Pécsvárad K Szigetvár Sellye Villány K K Országos Pályaépítési Program keretében épült pályák 2012-2014-ben Budapesten Országos Pályaépítési Program keretében épült pályák 2012-2014-ben vidéken Sellye Villány

34 Amatőrlétesítmény-fejlesztés 35 2. A TAO sportszervezeti program elindítása szervezetet a pályázó sportszervezeteknek kell megta- pályázhatnak, amelyek a sporttelep biztonságát, 4. Budapest Program kidolgozása gópályát jellemzően körülbelül 100 igazolt játékos A TAO támogatási program egyik kiemelt célterülete a lálniuk, a ténylegesen megvalósult fejlesztések száma a szurkolók komfortérzetét, valamint a sporttelep funk- A labdarúgás számára rendelkezésre álló infrastruktúra használ, ez a szám Budapesten 196, azaz az országos sportszervezetek infrastruktúra-fejlesztése. A TAO prog- a jóváhagyottnál alacsonyabb. A 2012-2014 közötti cionális fejlesztését célozzák. Az egyesületek részéről megszűnése és lepusztulása az elmúlt évtizedekben átlag kétszerese. A túlságosan magas leterheltség – ramon keresztül támogatottak az olyan, az MLSZ straté- időszak során a sportszervezetek a jóváhagyott prog- szükséges önrész a programérték 30%-a. az egész ország területén jellemző volt. Különösen érez- amely a csapatok számára átlagot meghaladó pályabér- giájába illeszkedő beruházások, amelyek az egyesület ramok értékének jellemzően 70-80%-ához találtak hető ez azonban Budapesten, ahol az MLSZ felmérése leti díjakat is jelent – a szomszédos Ausztria fővárosával szakmai terve alapján a fejlődéshez szükségesek. TAO támogatást. A 2013/2014 és 2014/2015-ös sporttelep-felújítási alapján 1950 óta a pályák 48%-át (de 1989 óta is 41%-át) összehasonlítva is egyértelműen látszik: Bécsben egy A kiemelt fejlesztési célok a következők: program keretében 960 egyesület fejlesztési tervei a telkek magas értéke és sokféle hasznosíthatósága futballpályát a statisztikák szerint átlagban 161 igazolt 3. Sporttelep-felújítási program elindítása kerültek vagy kerülnek megvalósításra összesen 5,3 miatt már más célra használják (pl. beépítették). játékos használ. I. Minőségi fejlesztés: a sportlétesítmények fejlesz- Az MLSZ a 2013/2014-es évtől a sportszervezetek TAO milliárd forint támogatási értékben. Az összeg megköze- tésének reális szakmai terveken kell alapulniuk programjának keretein belül elindította sporttelep-felújí- lítőleg kétharmada a játéktér és az öltözők felújításához Mindeközben – bár Budapest lakossága az ország A TAO program eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy (pl. feljutás magasabb osztályba); tási programját, amelyre olyan amatőr egyesületek kapcsolódik, amely keretében majdnem 2 millió m2 népességének csak 17%-át adja – az ország igazolt a labdarúgás hátországának erősítéséhez szükséges II. Kapacitásbővítés: amennyiben a növekvő kapaci- pályázhatnak, amelyek felnőtt férfi csapata legfeljebb a futballpálya és 100 ezer m2 öltöző újul meg. Ugyancsak labdarúgóinak 23%-a a fővárosban futballozik, így a infrastruktúra-bővülés Budapesten az átlagosnál keve- tásigény megbízható adatokkal alátámasztható; megyei vagy budapesti I. osztályban szerepelnek, illetve jelentősebb összeg kapcsolódik például lelátóépítéshez, budapesti pályák leterheltsége jelentősen meghaladja sebb szabad terület, a bonyolultabb tulajdonviszonyok III. A hosszú távú fenntarthatóság elérésére irányuló önálló utánpótlásklub esetében nem adnak korosztályos korlát és kerítés felszereléséhez, illetve pályatartozékok az országos átlagot. Míg Magyarországon egy labdarú- és a magas ingatlanárak miatt kevésbé éreztette fejlesztés. csapatot NB-s sportszervezet részére. beszerzéséhez. hatását. Ennek megoldására készített el a Magyar A program célja, hogy a „kiscsapatok” pálya- és öltöző- Labdarúgó Szövetség az ún. Budapest Program koncep- A TAO támogatás, a futballpályák építésén és moderni- felújítását elősegítendő az MLSZ levegye a hátrányos cióját, amely első lépésként részletes elemzést végzett zálásán túl, a pályák mellett működő létesítmények (pl. helyzetű kistérségekben lévő, gazdasági kapcsolatokkal a főváros 23 kerületében található összes futballpálya öltözők, mosdók) felújítását és kialakítását is lehetővé nem rendelkező egyesületek vezetésének válláról adottságaival, minőségével, tulajdonviszonyaival és Felújított pályák: Kapu: teszi. A fejlesztési támogatás ugyancsak felhasználható a TAO program megvalósításához szükséges támogató fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatosan. 1 892 533 m2 539 db a pályák és kiszolgáló létesítmények működtetéséhez vállalkozások felkutatásának terhét. kapcsolódó olyan eszközök beszerzésére, mint például Az ez alapján készített fejlesztési tervre, amelynek finan- Korlát: Felújított öltözők: Labdafogó háló: Eredményjelző: pályakarbantartó gépek, traktor, öntöző berendezés A sporttelep-felújítási program bevezetését a TAO szírozására az MLSZ és a Kormány 2013 szeptembe- 60 214 fm 92 050 m2 31 788 fm 93 db vagy a csapatokat szállító autóbusz. program első két évének tapasztalatai indokolták, amely rében együttműködési megállapodást írt alá, kerületen- szerint – támogató vállalkozások hiányában – számos Támogatott Megítélt ként jellemzően 1-3, összesen 31 olyan budapesti A TAO program keretében megvalósuló létesítmény-­ már jóváhagyott fejlesztési tervet a klubok nem tudtak sportszervezetek támogatási sporttelep felújítását és/vagy bővítését teszi lehetővé, fejlesztések finanszírozása 70%-ban a támogató megvalósítani. A program a TAO jogszabályi környeze- száma: összeg: amelyek fejlődését a TAO program ez idáig nem tudta 960 5,3 Mrd Ft gazdasági társaságoktól, míg 30%-ban a sportszervezet tébe illeszkedik, azonban olyan speciális szabályok is biztosítani. által vállalt önrészből származik. vonatkoznak rá, amelyek fokozottan elősegítik az MLSZ Kerítés: Öntözőrendszer: Szögletzászló: Lelátó: 55 150 fm 303 db 651 db 23 817 férőhely stratégiai tervének megvalósulását, a költséghatékony- Jellemző adat, hogy a TAO program keretében 2012- ságot és a források felhasználásának átláthatóságát. 2014 között a sportszervezetek több mint 200 pálya Pályakarbantartó Pályavilágítási gép: rendszer: megépítésére kaptak engedélyt. Mivel a jóváhagyott A részvételhez szükséges előminősítésnek megfelelt 512 db 497 db programok megvalósításához a támogató gazdasági klubok olyan 1-10 millió forint összegű programokkal

36 Amatőrlétesítmény-fejlesztés 37 Célok időarányos A megvalósuláshoz megvalósulása 2014-ig szükséges tényezők

2012-2014 között csak az Országos Pályaépítési Program A stratégiában megfogalmazott létesítmény-fejlesztési keretében 282 pálya került átadásra, ami – figyelembe célok megvalósulásához lényeges, hogy a fejlesztések véve, hogy a program 2012-ben indult – átlagosan évi keretét adó programok folytatódjanak, illetve – a sport- 94 pályának felel meg. Ebben az ütemben 2020-ig csak telep-felújítási programhoz és a Budapest Programhoz az Országos Pályaépítési Program keretében 846 pálya hasonlóan – szükség szerint további programokkal, épülne meg, ami már önmagában eléri a stratégiában például kedvezményes pályaépítési lehetőséggel kitűzött szintet. egészüljenek ki.

Ehhez hozzávéve a sportszervezeti TAO program kere- Ugyanilyen fontos, hogy a fejlesztésekhez szükséges tében megvalósult, megközelítőleg 150 pálya megépí- források 2020-ig töretlenül rendelkezésre álljanak. tését, elmondható, hogy a terv időarányosan teljesült, A fejlesztési források túlnyomó többségét jelenleg sőt, túlteljesült. a TAO program biztosítja. A TAO program kivezetése vagy nagyságrendjének csökkenése esetén a célok Módosított stratégiai cél eléréséhez alternatív finanszírozási források biztosítása szükséges. 2014-ben az MLSZ elemzést készített a magyar labda- rúgás optimális létesítmény-ellátottságát biztosító infra- struktúra-igény felmérésére. Ez alapján 2020-ig az utánpótlás-neveléshez kapcsolódóan 200-250, míg a felnőtt labdarúgáshoz kapcsolódóan 100-150 grund-, kis- és nagypálya megépítése, valamint számos további öltöző kialakítása és felújítása szükséges. Ehhez hozzá- véve még az intézményi labdarúgáshoz szükséges pályákat, összességében a 2011-ben meghatározott pályaépítési cél (800-1000 pálya) továbbra is mérvadó célnak tekinthető.

Fontos kiegészítés, hogy a létesítmény-fejlesztések hatása az egész ország területén érzékelhető legyen. Ezen belül is kiemelt feladat a lakosságszámhoz viszonyítva legrosszabb pályaellátottságú Budapest létesítmény-helyzetének javítása.

38 Amatőrlétesítmény-fejlesztés 39 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 3. Stratégiai terület: A korszerű utánpótlás-képzés és tehetségkutatás biztosítja a jól képzett, tehetséges fiatalok feláramlását a felnőttcsapatokhoz, ezzel pedig, a felnőtt futball Utánpótlás-nevelés színvonalának emelkedése mellett, az eredményesség Verseny- és intézményi szervezetek javulását. Egy kiterjedt utánpótlás-nevelési rendszer– az elitképzés mellett – egy pezsgő amatőrfutball-élet bázisát is adja. Finanszírozási rendszer

Utánpótlás-nevelés 41 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges Az utánpótlás-nevelés A korosztályokban felfelé Működési feltételek javítása Nem valósultak meg Játékosok egyéni Működési feltételek további fejlesztésére tett intézkedések 2011-2014 között haladva a játékminőség és képességeinek fejlesztése javítása, források biztosítása az eredményesség aránya 1. Működési feltételek javítása az utóbbi növekedése mellett változik Az MLSZ által koordinált TAO program és az akadémiák közvetlen állami támogatása Az első selejtezőkörből Utánpótlás-nevelés Európai és hazai csapatok Akadémiai és egyesületi az elmúlt években alapvetően változtatták meg a magyar labdarúgás utánpótlás-­ rendszeresen tovább kell jutni, tömegbázisának növelése számára magas szintű licenc bevezetése, hatékonyság nevelésének lehetőségeit. Az újonnan megjelenő bevételek évtizedek óta első a második körből az események labdarúgásra alkalmas alapú forrásallokáció alkalommal nyújtottak lehetőséget nagyarányú infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint felén tovább kell jutni játékosok biztosítása biztosították a fiatalokkal foglalkozó sportszakemberek, illetve az utánpótlás-képzéssel 4 évente dobogós helyezés Szakmai segítségnyújtás Felnőttválogatottban Egységes, utánpótlás-nevelési kapcsolatos egyéb működési költségek anyagi fedezetét. valamelyik korosztályos az akadémiák részére is figyelembe vehető játékosok koncepció bevezetése torna döntőjében feláramlásának növelése A sportszervezetek által a TAO program keretében lehívott összegek 2011-2014 között Egységes utánpótlás-nevelési Másodlagos cél: Az U17-es Minőségi szakember koncepció kidolgozása és U19-es korosztályok ellátottság biztosítása évi 13-21 milliárd forint között alakultak, amelynek megközelítőleg fele az utánpótlás-­ az Eb-selejtezőkörök döntő nevelés működési finanszírozásához, másik fele pedig (az utánpótlás és a felnőttek többségéből továbbjut az által is használt) tárgyieszköz-beruházásokhoz kapcsolódott. A TAO támogatás elit-körbe korosztályonként, összesen több mint 1500 klub utánpótlás-csapatainak felkészülését segítette, és több 3 sorozatonként legalább mint 800 csapat edzőinek díjazásával tette lehetővé szakemberek megtartását az Bozsik-korosztályok gyereklétszám-növekedése (fiúk és lányok együtt) egyszer Eb-döntőbe jut. utánpótlás-nevelés számára. (A létesítmény-fejlesztéssel kapcsolatban 2011-2014 70 000 Az U21 3 selejtezősorozatonként eljut az Eb-döntőbe kerülésért között tett intézkedéseket a 33. oldalon, önálló fejezetben mutattuk be) 60 000 vívott rájátszásig. A sportszervezetek TAO programját egészítette ki az MLSZ saját TAO programja, Edzőképzés fejlesztése 50 000 amely évi 2-3 milliárd forint összegben biztosított forrást a 15 év alatti gyerekek Sportegészségügy fejlesztése képzését rendszerbe foglaló Bozsik Program működéséhez. Az akadémiák működé- 40 000 sének finanszírozására adott közvetlen állami támogatás éves összege további

1,5-1,7 milliárd forintot tett ki. 30 000

10 éves stratégiai cél 2011-ben 2. Utánpótlás-nevelés tömegbázisának növelése (fő) Gyermeklétszám 20 000 A színvonalas utánpótlás-képzés egyik alapvető feltétele, hogy a tehetségek felfede- A 2011-ben készült stratégia az utánpótlás-nevelési ságok első selejtezőköréből rendszeresen továbbjus- zéséhez szükséges tömegbázis, merítési lehetőség rendelkezésre álljon. Az MLSZ által 10 000 rendszer fejlődésének sikerességét elsősorban a korosz- sanak, a második körből legalább az események felén az utánpótlás-nevelésben részt vevő gyermekek számának növelésére tett erőfeszí- 0 tályos válogatottak által elért eredményeken keresztül továbbjussanak, 4 évente pedig legalább egy dobogós tések eredményesnek bizonyultak. A Bozsik-korosztályokban (U7-U15-ig) a versenyen- 2010 2011 2012 2013 2014 határozta meg. Ennek értelmében célként szerepelt, helyezést érjenek el valamelyik korosztályos torna gedéllyel rendelkező gyermekek száma 2010 és 2014 között mintegy 76%-kal hogy az U17-U21-es válogatottak az Európa-bajnok- döntőjében. (37 ezer főről 67 ezer főre) nőtt. Bozsik-korosztályok összesen

42 Utánpótlás-nevelés 43 A Double Pass által korábban Az audit 8 fő indikátora Az akadémiai audit folyamata 3. Szakmai segítségnyújtás átvilágított akadémiák A Double Pass audit első jelentései, amelyek 2014 első felében készültek el, két szinten az akadémiák részére 1. Stratégia és pénzügyi tervezés Werder Bremen kerülnek felhasználásra. Az audit eredményeit egyrészt megkapták az akadémiák, A 2011-ben elfogadott stratégia a működési feltételek amelyek így az átvilágításuk kapcsán megfogalmazott javaslatokat a 2014-2015-ös 2. Szervezeti struktúra Chelsea 2015 2016 már bemutatott javítása mellett célul tűzte ki, hogy egy időszak során be tudják építeni működésükbe. 2013–2014 3. Kiválasztás és fejlesztés, képzés Bayern München olyan, hazánkban is sikeresen alkalmazható akadémiai 15 akadémia átvilágítása modell jöjjön létre, amelyben világviszonylatban is szín- 4. Sportolói és szociális támogatás Arsenal Az audit megállapításait másrészt megkapta az MLSZ, amely a szabályozói környezet 2. átvilágítás 3. átvilágítás vonalas szakmai munka folyik. Ennek szellemében az 5. Akadémiai HR Stuttgart és az akadémiákkal szemben támasztott követelmények módosításával tudja majd MLSZ 2013-ban megbízta a belga Double Pass céget 6. Kommunikáció és együttműködés FC Brugge elősegíteni az akadémiai képzés minőségének javítását, valamint a hatékony forrás­ a 15 kiemelt magyar labdarúgó akadémia és utánpótlás- allokációt. 7. Infrastruktúra, felszereltség Internazionale Akadémiák centrum szakmai tevékenységének átvilágításával 8. Hatékonyság: beválás (feladás), lehetőségek és korlátok Hamburg és oktatásával. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az átvilágított akadémiák partnerek a munkában, és jellemzően nyitottak az audit által megfogalmazott javaslatok iránt. MLSZ / Szabályozói környezet A Double Pass bevonásában döntő szerepet játszott, Az auditált akadémiák Az első auditot a tervek szerint 2015-ben és 2016-ban a Double Pass újabb átvilágí- hogy egy olyan független szervezet, amelynek évtizedes tásai követik, amelyek már a korábbi állapothoz viszonyított előrehaladást tapasztalata van nagy európai labdarúgó akadémiák 1. Békéscsaba Utánpótlás-nevelő FC 9. Kaposvári Rákóczi Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia is vizsgálják majd. átvilágításában, és amely a szükséges módszertanon 2. Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft. 10. Kecskeméti Torna Egylet Labdarúgó Kft. és informatikai háttéren kívül olyan pontrendszerrel is 3. Diósgyőri Városrész Testgyakorló Kör SE 11. Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. rendelkezik, amely a külföldi mintákkal történő összeha- 4. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 12. PMFC-Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. sonlításra számszerűsíthető módon is lehetőséget ad. 5. FTC Labdarúgó Zrt. 13. Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány Az audit több száz részterület aggregálásával, 8 fő 6. Győri ETO FC Kft. 14. Újpesti Torna Egylet indikátor mentén minősíti az akadémiák tevékenységét 7. Honvéd FC Kft. 15. Vasas Kubala Akadémia a legjobb nyugat-európai példákhoz viszonyítva, így 8. Illés Sport Alapítvány világosan megmutatják a magyar elitképzés erősségeit és gyengeségeit.

44 Utánpótlás-nevelés 45 4. Egységes utánpótlás-nevelési Felismerve a hazai utánpótlás-nevelés rendszerszintű A koncepciós anyagban megfogalmazott utánpótlás- 2011-2014 között tett intézkedéseket részletesen az 53. koncepció kidolgozása problémáit, az MLSZ neves hazai szakemberek részvéte- nevelési rendszer regionális alapon szerveződik és az oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be) Az elmúlt évtizedek során kialakult utánpótlás-nevelési lével ad hoc bizottságot hozott létre, amely „MLSZ Után- ország egész területét lefedi, ami fontos a tehetségek rendszer nem volt képes biztosítani a magyar labda- pótlás-nevelési koncepció” címmel átfogó javaslatot minél hatékonyabb felkutatása szempontjából. Olyan, 6. Sportegészségügy fejlesztése rúgás újbóli felemelkedését, így – egyes részeredmé- készített a hazai utánpótlás-képzés megújítására. A javas- országosan egységes struktúrát ad, amelyben a futballfi- Az MLSZ prevenciós ajánlások kidolgozásával és oktatá- nyek ellenére – nem tekinthető sikeresnek. Ennek latban megfogalmazott, regionális alapon szerveződő lozófia, a szakmai koncepció, a játékstílus és a korosztá- sával, valamint a sportorvosi licencrendszer és egy okai elsősorban a következők: struktúra csúcsán az akadémiák állnak, amelyekhez lyonkénti képzési programok az egész rendszeren országos sérülés-adatbázis előkészítésével a felnőttek alközpontok, rajtuk keresztül pedig kisebb, ún. C1-es átívelnek. A játékosok kiválasztása posztonként mellett az utánpótláskorú sportolók fizikai állapotának A jelenleg működő akadémiák területileg nem utánpótlás-nevelő sportszervezetek kapcsolódnak. meghatározott játékosprofilok alapján történik. javítására is jelentős lépéseket tett. (A sportegészségügyi fedik le az országot; fejlesztésekkel kapcsolatban 2011-2014 között tett intéz- Az utánpótlás-nevelési rendszer túlságosan A C2 szintű sportszervezetek az egyesületi formában Az utánpótlás-nevelési rendszerben minden szervezetnek kedéseket részletesen a 89. oldalon, önálló fejezetben tagolt és szabályozatlan; szervezett szabadidős futball színterét adják, míg az világos feladata van, amelyhez olyan szakmai sikerkritéri- mutatjuk be) Az akadémiák nem kapcsolódónak tömegbázis intézményi szinten (óvodákban, iskolákban) megszervezett umok kerülnek meghatározásra, amelyek az állami támo- szintjén a Bozsik Programhoz, nincs természetes labdarúgás elsősorban a labdarúgás megismerését, az gatás alapját is adják. A piramis alapon felépülő rend- módon kialakult érdekviszonyuk a többi örömfocit, a sportág népszerűségének növekedését, vala- szerben a magasabb szakmai szintek szakmai segítséget utánpótlás-nevelő klubbal; mint a sportos életmód tömeges elterjedését szolgálja. és minőségbiztosítást is nyújtanak a regionálisan hozzájuk Nincs teljesítmény (pl. kinevelt játékosok száma) tartozó, alsóbb szintek számára. alapján meghatározott nevelési költségtérítési rendszer, amely hiányában a kis klubok „eltűntetik” Az utánpótlás-rendszer felépítése A koncepciós anyag elfogadása, valamint a sportszerve- a tehetségeket a nagy klubok elől. zetekkel történő egyeztetés 2015 első, az új utánpót- lás-nevelési rendszer tényleges indulása pedig 2015 Összességében a szereplők közötti érdekviszonyok, második félévére várható. valamint az együttműködés hiánya nem teszik lehetővé, Akadémiák hogy a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelési rend- 5. Edzőképzés fejlesztése szere hatékonyan működjön. A sikeres jövőbeni szereplés egyik legfontosabb feltétele a minőségi szakember-ellátottság biztosítása az utánpót- lás-nevelésben. Az MLSZ edzőképző központja a terület Alközpontok fejlesztésére többek között új edzői licencformát dolgo- zott ki, a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó, C1 szint differenciált szakmai tartalommal újította meg a tananya- gokat, a szakmai és morális felkészültség biztosítására C2 szint szigorúbb felvételi és vizsgakövetelményeket vezetett be, változatos edzésprogramokat kínál, valamint szakmai Intézmények konferenciákat szervez. (A szakemberképzési területen (óvodák, iskolák)

46 Utánpótlás-nevelés 47 Megvalósulás 2014-ig A megvalósuláshoz szükséges tényezők 2014-ben az U19-es válogatott a Magyarországon rende- zett Európa-bajnokságon a rendező jogán indulhatott el, Az utánpótlás-nevelés területén 2020-ra kitűzött célok A hatékonyabb működés elérését célzó Double Pass audit ahol szereplésével kijutott a 2015-ben megrendezésre – más területekhez hasonlóan – több tényező együttes első eredményei 2014-ben megmutatták, hogy az akadé- kerülő U20-as világbajnokságra. Utánpótlás-csapataink eredményeként érhetők el. miák működésének szakmai színvonala és szervezeti ezen kívül egyik korosztályban sem tudták világversenyre hatékonysága elmarad a kívánt szinttől. A folyamat jelen- kvalifikálni magukat, így a kitűzött célok 2014-ig nem Az utánpótlás-nevelési rendszer egészének hatékonyság- legi szakaszában az akadémiák oktatásban részesülnek, teljesültek. növelése céljából elengedhetetlen egy országos lefedett- miközben a kapott visszajelzések és tudásanyagok séget és egységes szakmai koncepciót biztosító, átfogó alapján lehetőségük van működésük modernizálására. Módosított stratégiai cél 2014-ben utánpótlás-nevelési rendszer elindítása. Az ad hoc A folyamat lezárásaként 2015-2016-ban a Double Pass bizottság által kidolgozott modell olyan előkészítettségi egy második, teljes körű auditot végez, amelynek ered- Az utánpótlás-válogatottak világversenyeken elért ered- szinten áll, amely alapján várhatóan 2015 második felétől ményei alapján elérhető, hogy állami támogatásban csak ményei helyett elsődleges célnak a kiemelkedő képessé- bevezethető lesz. Az egységes rendszer eredményeként a hatékonyan és eredményesen működő akadémiák gekkel rendelkező játékosok képességfejlesztését kell a Szövetségnek közvetlen ráhatása lehet az elitképzéssel részesüljenek. Az akadémiák hatékony működésének helyezni. A képzési folyamat fókuszában a játékosok foglalkozó sportszervezetek munkájára a fiatalok hosszú távú biztosítására egy minőségbiztosítási rendszer egyéni fejlődése kell, hogy álljon, míg a csapatjáték egységes, szakmai fókuszú és színvonalú képzésének kerül bevezetésre, amelynek részeként akadémiai licenc- segíti az egyéni képességek kibontakoztatását. biztosítása céljából, orvosolva azt a problémát, hogy a követelmények is megfogalmazásra kerülnek. Hasonló klubokban különböző módon felkészített játékosok nem licenckövetelmények bevezetése az utánpótlás-nevelési Az utánpótlás-válogatottak vonatkozásában az MLSZ kellő hatékonysággal alkottak válogatott csapatot. rendszer további szintjein (alközpont, C1) is szükséges. fő stratégiai célkitűzése hozzájárulni a nemzetközi szinten is versenyképes, az utánpótlás-nevelési folyamat végén Az előrelépéshez szükséges alapfeltétel, hogy az után- Az utánpótlás-nevelés szakmai munkáját segítő és közvetlenül a felnőttcsapatoknál számításba vehető pótlás-képzés jelenlegi infrastrukturális és személyi állo- szabályozó olyan tevékenységek, mint az új tanfolyamok játékosok felkészítéséhez. mánya a következő években tovább fejlődhessen, mivel kidolgozása és bevezetése, szakanyagok aktualizálása és a 2011-2014-es időszakban elvégzett fejlesztések hatása kibővítése vagy a tanfolyamok elvégzésének megszigorí- Másodlagos stratégiai cél, hogy az U17-es és U19-es – az utánpótlás-nevelés időigénye miatt –, az MLSZ tása a 2013-tól kezdődő időszakra koncentrálódott. korosztályok az EB-selejtezőkörök döntő többségéből az várakozásai szerint középtávon lesz az utánpótlás-ne- Az újonnan kidolgozott, megfelelő körülmények között elitkörbe továbbjussanak, illetve hogy korosztályonként, velés hatékonyságát mérő mutatókban (feladott játé- működő utánpótlás-nevelési rendszer csak akkor tud 3 sorozatonként legalább egyszer Eb-döntőbe kerüljenek. kosok száma, eredményesség) is érzékelhető. Ehhez azonban eredményessé válni, ha a sportszervezeteknél Az U21-es válogatott 3 selejtezősorozatonként jusson el elengedhetetlen, hogy a jelenlegi működést biztosító zajló szakmai munka is megfelelő minőségű. Ehhez a az Eb-döntőbe kerülésért vívott rájátszásig. állami és TAO támogatások – vagy valamilyen, ezeket modern szakanyagokat ismerő, a fiatalok számára példa- kiváltó egyéb forrás – a jövőben is rendelkezésre álljon. képként szolgálni képes, morálisan is alkalmas edzői és testnevelői karra van szükség az utánpótlás-nevelés minden szintjén.

48 Utánpótlás-nevelés 49 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 4. Stratégiai terület: A modern kor elvárásainak megfelelő szakmai tudással rendelkező, a játékosokat motiválni tudó és emberileg is példát mutatni képes szakemberek biztosítása Edzőképzés a magyar labdarúgás felemelkedésének egyik Verseny- és intézményi szervezetek legfontosabb feltétele.

Az edzők szakmai teljesítménye – a felnőttcsapatok eredményessége mellett – az utánpótlás-képzés Finanszírozási rendszer minőségére, sőt, a szabadidősport tömegvonzó képességére is hatással van.

Edzőképzés 51 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges Az edzőképzés fejlesztésére tett Az UEFA előírásainak Képzések UEFA újraakkreditá­ A szakemberképzési rendszer A kialakított képzési rendszer Az oktatott szakanyag megfe- intézkedések 2011-2014 között megfelelő, fejlődést biztosító lása, új képzési formák, licencek kibővült, a követelményrendszer hatékony működtetése lelő gyakorlati alkalmazásának szakemberképzési rendszer kidolgozása szigorodott ellenőrzése érdekében hatékony 1. Képzések akkreditálása, új licencek 3. Felvételi és vizsgakövetelmények kialakítása minőségbiztosítási és ellenőrzési kidolgozása szigorítása rendszer bevezetése szükséges A 2011-2014 közötti időszakban az UEFA további 3 évre A minőségi munka elvégzésére alkalmas jelöltek Edzők anyagi megbecsülése Tananyagok aktualizálása, Edzők megbecsülése javult Megfelelő létszámú és tudású Eljárásokhoz és szankciókhoz akkreditálta a magyarországi UEFA Pro, A és B licences kiválasztásához az MLSZ a korábbiaknál komolyabb kibővítése edzői kar megteremtése minden szükséges jogszabályi háttér képzést. Az utánpótlás-nevelés megerősítésére az szűrési rendszert (alkalmassági tesztek, edzésnaplóval szinten kidolgozása és elfogadása MLSZ a képzési palettát kiegészítette: UEFA és FIFA igazolt kétéves korábbi munkavégzés), a tanfolyamok Edzőképzésben való részvétel Felvételi és vizsgakövetelmények Az edzőképzés költségeit Iskolai pedagógusok képzése, Kevés a megfelelő képzettséggel ajánlások alapulvételével kifejlesztette az 5-13 éves végén pedig a vizsgakövetelmények jelentős szigorí- költségeinek csökkentése szigorítása az MLSZ részben átvállalta bevonása az iskolai labdarúgás rendelkező szakember, ezért a korosztállyal foglalkozó edzők számára kötelezővé tását vezette be. rendszerébe testnevelő tanárok képzésébe Grassroots C licenc anyagának tenni tervezett MLSZ Grassroots C tanfolyamot és beépítése szükséges licencet, amelynek elsődleges célja a labdarúgás Azon A, B és Pro licences edzők számára, akik úgy Egységes szakanyag készítése Az iskolai labdarúgáshoz Modern szakanyagok követ- Anyagi megbecsülést biztosító megszerettetése és a technikai elemek játékos érzik, hogy a tudásuk jelenleg nem elégséges az utánpótlás-nevelés számára szükséges testnevelői oktatási kezetes alkalmazása az edzések források rendelkezésre állása formában történő oktatása a legfiatalabb korosztályok a szín­vonalas munkavégzéshez, az MLSZ rendszeres rendszer még nem indult el során számára. További szakmai siker, hogy öt jelentkező tudásmegújító és kiegészítő tanfolyamokat, valamint Szakmai konferenciák szervezése A magyar labdarúgás képzett ország közül csak az MLSZ kapta meg az UEFA ún. továbbképzési workshopokat szervez minimális szakemberekkel történő ellá- Elite Youth A licencének oktatási jogát, amely kurzus költségtérítés ellenében. tottsága még nem tekinthető az UEFA A licenccel már rendelkező szakembereket elégségesnek speciálisan az utánpótlás-nevelés területén képzi 4. Egységes szakanyag készítése Állami és TAO támogatás tovább. A sportolók általános fizikai állapotának javítá- az utánpótlás-nevelés számára bevezetése sára az MLSZ ma már erőnléti edzői kurzust is indít. Annak érdekében, hogy a legkorszerűbb szakmai anyagok minden szakember számára biztosítottak 2. Tananyagok aktualizálása, kibővítése legyenek, az MLSZ az 5-21 éves korosztályok képzésére A tanfolyamokhoz kapcsolódóan az MLSZ megközelí- egységes edzőképzési könyvet hoz létre, amelyhez az tőleg 2500 új dia elkészítésével elvégezte a tana­ 5-7, 7-9 és 9-11 éves korosztályokra vonatkozóan külön 10 éves stratégiai cél 2011-ben nyagok aktualizálását, biztosította az oktatási szintek módszertani munkafüzetek is készülnek. Az MLSZ egymásra épültségét és egységesítését, a kötelező várakozásai szerint ez a tananyag alkalmas arra, hogy A 2011-ben készült stratégia az edzőképzés legfonto- A szakmailag felkészült edzők pályán tartása érde- UEFA tartalmakat pedig – a hazai sajátosságokat is az utánpótlás-nevelés szakmai színvonalát alapjaiban sabb céljaként egy olyan, az UEFA elvárásaihoz igazodó kében – ehhez kapcsolódóan – szintén célkitűzésként figyelembe véve – többek között táplálkozási, élettani változtassa meg. szakemberképzési és minősítési rendszer kialakítását szerepelt az edzők anyagi megbecsülésének elérése, és edzéselméleti modulokkal is kibővítette. A képzés tűzte ki, amely biztosítani képes a fejlődéshez szük- valamint a szakemberképzési díjak MLSZ általi a korábbiaknál gyakorlatorientáltabbá vált. séges szakember-ellátottságot. átvállalásának szükségessége is.

52 Edzőképzés 53 Az írott szakanyag kiegészítésére egy olyan online A TAO- és közvetlen állami támogatások rendelkezésre szükséges, amely eredményeként azon edzők tudásbázis is kidolgozásra került (S2S ), állása az edzők anyagi megbecsülésének lehetőségét esetében, aki nem tudnak az elvárásoknak folyama- amelyre mostanra már 1600 edzésjáték és videogya- jelentősen javította. Az edzőképzés költségeit tosan megfelelni, akár az edzői licenc visszavonása korlat került feltöltésre, és amely segítségével számukra az MLSZ 30-70%-ban átvállalta. is lehetségessé válik. Az ellenőrzés technikai alapjait az edzők a napi edzések és mérkőzések feladatait nyújtó számítástechnikai fejlesztések már az MLSZ megtervezhetik, dokumentálhatják, a játékosok Ugyanakkor a hazai labdarúgás jól képzett szakembe- rendelkezésére állnak, a szankciók bevezetésének fejlődését nyomon követhetik, és akár a gyerekek rekkel történő ellátottsága még nem tekinthető elég- további feltétele azonban a megfelelő jogszabályi okostelefonjára is előre elküldhetik. ségesnek. háttér megteremtése.

5. Szakmai konferenciák szervezése Módosított stratégiai cél 2014-ben Annak érdekében, hogy a labdarúgás szakmaisága a A képzések lebonyolítása mellett – a legújabb nemzet- jelenleginél jóval tágabb körben érvényesüljön, el kell közi trendek megismertetésére és a tapasztalatcsere Az MLSZ által végzett edzőképzés megfelelő keretei érni, hogy egyes edzői licencek anyaga (elsősorban lehetőségének biztosítására – az MLSZ világszínvonalú 2014-re kialakultak, a 2015-2020-as időszak során MLSZ Grassroots C) bekerüljön a tanárképző főiskolák előadásokat szervez az edzők részére. Ilyen céllal elsősorban e rendszer hatékony működtetésére, vala- oktatási anyagába. tartottak előadást például 2013-ban Telkiben az Ander- mint alkalmas jelöltek minél nagyobb számban történő lecht, az AC Milan és a Tromsø szakemberei, beszélt bevonására van szükség. Minél előbb ki kell alakítani Szintén fontos természetesen, hogy az edzői pálya Gödöllőn Dárdai Pál 500 utánpótlás-edző előtt a német azt a pedagógus-oktatási rendszert, amely biztosítja, megbecsülését biztosító anyagi források a jövőben is képzésről és Austin Speight a Coerver-módszerről. hogy a mindennapos testnevelés keretein belül a rendelkezésre álljanak, így valós perspektívát kínáljanak labdarúgást értő és szerető testnevelők foglalkozzanak a minőségi munkavégzésre alkalmas szakembereknek. 6. Állami és TAO támogatás bevezetése a gyerekekkel. A TAO támogatási rendszer és az akadémiák közvetlen állami támogatásának bevezetése jelentősen javította Annak érdekében, hogy a szakmai képzésben tapasz- a sportszervezeteknél dolgozó szakemberek anyagi talt fejlődés a pályán elért eredményekben is megmu- megbecsülésének lehetőségét mind az utánpótlás-­ tatkozzon, fontos, hogy a képzésben oktatott szak­ nevelés, mind a felnőtt csapatok esetében. anyagok a gyakorlatban is következetesen alkalmazásra kerüljenek. Megvalósulás 2014-ig A megvalósuláshoz szükséges A 2011-2014-es időszakban az UEFA elvárásainak tényezők megfelelő képzési rendszer megerősödött, sőt, további modulokkal ki is bővült. A képzésbe jutási és vizsgafel- A minőségi szakember-ellátottság biztosításához egy tételek a minőség javítása érdekében szigorodtak. olyan szigorú minőségbiztosítási rendszer bevezetése

54 Edzőképzés 55 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

A terület stratégiai jelentősége Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, Sportegészségügy A professzionális labdarúgás színvonala és fejlettsége mény-fejlesztés tehetségkutatás 5. Stratégiai terület: legjobban az eredményességen keresztül mérhető.

Az eredményesebb futball növeli a nézőszámot, Eredményesség elősegíti a sportág népszerűségének és tömegbázi- Verseny- és intézményi szervezetek sának növekedését, valamint jelentős hatással van a társadalom széles rétegeire. Az eredményesebb szereplés a gazdasági élet szereplői számára a szpon- zori megjelenésre is vonzó lehetőséget kínál, amely Finanszírozási rendszer bővítheti a sportág finanszírozásához szükséges források rendelkezésre állását.

Eredményesség 57 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges 10 éves stratégiai cél 2011-ben Az eredményesség javítására A férfi válogatott 2014-re a világ Licencrendszer fejlesztése A 2014-re kitűzött célok nem A férfi válogatott a FIFA ranglista További források bevonása tett intézkedések 2011-2014 között legjobb 34, 2020-ra pedig 30 valósultak meg alapján 2020-ra a világ 30 leg- A 2011-es stratégiában elvárásként került megfogal­ legjobb csapata közé tartozik jobb csapata közé fog tartozni mazásra, hogy a magyar labdarúgás színvonala 1. Licencrendszer fejlesztése 4. Utánpótlás-nevelés megerősítése A férfi válogatott 2014-re Európa Bajnoki rendszer átalakítása A férfi válogatott a FIFA ranglista Átfogó utánpótlás-nevelési és eredményessége, egyenletes fejlődést mutatva, A Magyar Labdarúgó Szövetség a licencelvárások folya- Az utánpótlás-nevelés működési és fejlesztési költsé- legjobb 22, 2020-ra pedig 20 alapján 2020-ra Európa 20 leg- koncepció bevezetése a következő 10 évben jelentősen javuljon. matos szigorításával elősegíti a szakmai munka színvo- geinek finanszírozásában a TAO program és a legjobb csapata közé tartozik jobb csapata közé fog tartozni nalának emelkedését, az infrastrukturális és szervezeti közvetlen állami támogatások jelentős segítséget nyúj- A férfi válogatott 2020-ig Gazdasági helyzet javítása A férfi válogatott a 2020-ig Hazai nevelésű játékosok A férfi válogatott vonatkozásában célkitűzésként feltételrendszer rendelkezésre állását, valamint a klubok tanak a kluboknak. Az MLSZ továbbá programot dolgo- kijut 2 világversenyre megrendezésre kerülő 3 előtérbe helyezése szerepelt, hogy Magyarország a FIFA ranglistáján pénzügyi stabilitását. (A licencrendszer fejlesztésével zott ki az akadémiák szervezeti működésének moder- világversenyből 2-re kijut 2014-re a világ legjobb 34, ezzel pedig Európa 22 kapcsolatban 2011-2014 között tett intézkedéseket nizálására, a szakmai munka fejlesztésére, valamint A magyar bajnokság 2014-re Utánpótlás-nevelés megerősítése A magyar bajnokság az UEFA Nemzetközi tapasztalatok legjobb csapata közé, 2020-ra pedig a világ 30, ezzel a 95. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be) az utánpótlás-nevelési rendszer struktúrájának átfogó Európa legjobb 23, 2020-ra pedig kompozit ranglista alapján szerzése epdig Európa 20 legjobb csapata közé kerüljön, vala- átalakítására. (Az utánpótlás-nevelés fejlesztésével 20 legjobb bajnoksága közé 2020-ra Európa 20 legjobb mint hogy a válogatott a stratégia 10 éves időhori- 2. Bajnoki rendszer átalakítása kapcsolatban 2011-2014 között tett intézkedéseket tartozik bajnoksága közé fog tartozni zontján megrendezésre kerülő 5 jelentős tornából A versenykiírás átalakítása elősegítette az NB I a 43. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be) 2014-ig 1 klubcsapat minden Hazai nevelésű játékosok előtérbe 2020-ig 1 magyar klubcsapat Edzőképzés legalább 2 eseményre eredményesen kvalifikálja magát. közvetlen hátországát adó NB II-es klubok gazdasági évben túljut a BL- vagy EL–selej- helyezése minden évben túljut a selejtezőn, tezőn, 2015-től 2 csapat túljut az és bejut a BL vagy az EL őszi bázisának erősödését, valamint az NB II szakmai szín- 5. Hazai nevelésű játékosok előtérbe őszi selejtezőn, 1 csapat tavasszal fordulóiba A klubcsapatok esetében a 2012-2014-es időszakra vonalának emelkedését. (A bajnoki rendszer átalakítá- helyezése is játszik kitűzött cél az volt, hogy 1 csapat minden évben sával kapcsolatban 2011-2014 között tett intézkedé- Az MLSZ támogatja a hazai játékosok szerepeltetését A női válogatott a nemzetközi Edzőképzés Az U17-es és U19-es női A női szakág támogatása, túljusson a selejtezőkörön és bejusson az EL vagy seket a 95. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be) a magyar bajnokságban, amellyel utat kíván nyitni bajnokságok felén válogatottak egyike minden és a sportegészségügy a BL őszi csoportkörébe. A 2015-2020-as időszakban a fiatal játékosok fejlődéséhez és beilleszkedéséhez a döntőbe jut évben kvalifikálja magát fejlesztése évente már 2 csapat selejtezőbe történő bejutása, 3. Gazdasági helyzet javítása a felnőtt futballba. (A hazai nevelésű játékosok előtérbe az elit-körbe illetve egy csapat tavaszi küzdelmekben való rész­ Az MLSZ a bajnoki mérkőzések televíziós közvetítési helyezésével kapcsolatban 2011-2014 között tett A magyar férfi futsal– és Sportegészségügy fejlesztése A magyar férfi futsal és strand- vétele az elvárás. jogait a korábbiaknál kedvezőbb feltételek mellett tudta intézkedéseket részletesen a 83. oldalon, önálló strandlabdarúgó-válogatott labdarúgó válogatott egyike értékesíteni, amely jelentős többletforrást juttatott az fejezetben mutatjuk be) 2020-ig a nemzetközi baj- 2020-ig kvalifikálja magát A női labdarúgó válogatott, valamint a férfi futsal– NB I mellett immár az NB II-es klubok részére is. Emel- nokságok felén a döntőbe jut egy világverseny döntőjébe és strandlabdarúgó-válogatottak esetében az eredeti lett a TAO támogatási program elindítása az utánpót- 6. Edzőképzés stratégiai célkitűzés szerinti cél az volt, hogy ezek lás-nevelés és létesítmény-fejlesztés anyagi terheinek Az MLSZ többek között az edzőképzés felvételi és a válogatottak a 10 éves periódusban a nemzetközi viselésében is jelentős segítséget nyújt a kluboknak. vizsgakövetelményeinek szigorításával, a tananyagok bajnokságok felében döntőbe jussanak. (A gazdasági helyzet javításával kapcsolatban aktualizálásával, szakmai előadások és konferenciák 2011-2014 között tett intézkedéseket a 111. oldalon, szervezésével, valamint egy online edzői platform önálló fejezetben mutatjuk be) fejlesztésével segíti elő az eredményesebb szakmai munkát. (A edzőképzés fejlesztésével kapcsolatban 2011-2014 között tett intézkedéseket részletesen az 53. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be)

58 Eredményesség 59 0 FIFA világranglista helyezés 7. Sportegészségügy fejlesztése A 2011-2014 közötti időszakban megrendezett két A megvalósuláshoz szükséges hozó, a rendszer egészét átfogó olyan koncepció, 10 Az MLSZ prevenciós ajánlások kidolgozásával és okta- világversenyre a férfi válogatott nem kvalifikálta tényezők amely a sportszervezetek jellegét és szerepét megha- tásával, valamint a sportorvosi licencrendszer és egy 20 magát. Klubcsapataink mindössze egy alkalommal tározza, valamint a szakmai munkát is koordinálja, országos sérülés-adatbázis előkészítésével elősegíti (Videoton 2012/2013) jutottak be a nemzetközi A klubok gazdasági helyzete ugyan a 2011-2014-es 2015-ben készül el. A 2015-2020-as időszak egyik 30 a sportolók fizikai állapotának javulását. (A sportegész- kupák csoportkörébe. időszakban javult, a futballba beáramló (elsősorban legfontosabb feladata ebben az átfogó utánpótlás-­ ségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban 2011-2014 között 40 piaci) források alacsony szintje miatt azonban a sport- nevelési szakmai koncepcióban foglaltak gyakorlati tett intézkedéseket részletesen a 89. oldalon, önálló 50 A női labdarúgó-válogatott, valamint a férfi futsal– szervezetek működésének finanszírozása a tulajdo- bevezetése. A szakmai koncepció működtetéséhez Helyezés fejezetben mutatjuk be) és strandlabdarúgó-válogatott 2011-2014 között egy nosok számára – még a jelenlegi működési szinten kapcsolódó finanszírozási igényt, egyéb források 60 világversenyen sem jutott túl a selejtező csoportkörön. is – nehézséget okoz, éppen ezért a professzionális hiányában, középtávon elsősorban állami forrásokból 70 klubok gazdasági helyzetének erősítéséhez további szükséges biztosítani. források bevonása szükséges. Jól látszik, hogy még a 80 Módosított stratégiai cél 2014-ben hazai viszonylatban kiemelkedő klubok költségvetése is A magyar játékosok, ezen belül különösen az utánpót- 90 A 2020-ra kitűzött cél a válogatott világranglista jelentősen elmarad a nemzetközi mezőnyben verseny- lás-nevelési rendszerből érkező fiatalok fejlődésének jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. helyezését, valamint a magyar bajnokság UEFA képes (a Bajnokok Ligája csoportkörébe rendszeresen biztosítására további ösztönzők bevezetése szükséges 2011. 2011. 2011. 2011. 2013. 2013. 2013. 2013. 2012. 2012. 2012. 2012. 2014. 2014. 2014. 2014. 2010. 2010. 2010. 2010.

2007. 2007. 2007. 2007. kompozit listán elfoglalt helyezését illetően nem bejutó) csapatok költségvetésétől. Ez a gazdasági a hazai bajnokságokban, ugyanis az MLSZ által beveze- 2009. 2009. 2009. 2009. 2008. 2008. 2008. 2008. 2006. 2006. 2006. 2006. változott. Ugyancsak elvárás marad, hogy a férfi elmaradás jelentős korlátja a hazai professzionális tett gazdasági ösztönzők ellenére az NB I-es és NB FIFA ranglista helyezés Átlagos helyezés 2006-2010 Átlagos helyezés 2010-2014 2014-es FIFA ranglista helyezés cél Megvalósulás 2014-ig válogatott 2020-ig két világverseny döntőjébe jusson. futball fejlődésének. A tervek szerint a közeljövőben új II-es klubok játékospolitikája jelenleg nem biztosítja forrásként jelenik majd meg az onlineszerencsejáték- a kis számban megjelenő tehetséges, hazai nevelésű 2011-2014 között a férfi felnőttválogatott világranglista 0 UEFA kompozit ranglista helyezés A klubcsapatainkkal szembeni korábbi elvárást felül- bevételek visszaosztása a futballba. Nagyságrendi fiatalok hatékony beépítését a felnőtt labdarúgásba. helyezése – részben a számítás módszertanának sajá- vizsgálva, 2015-2020 között indokolt elvárás az lehet, előrelépést a játék színvonalának emelkedése és az tosságai miatt – nagy szórást mutatva a 27. és 54. 5 hogy egy magyar csapat jusson be minden évben eredményesség javulása hozhat hosszabb távon, A 2011-2014 közötti időszakban az MLSZ számos intéz- pozíció között ingadozott. A válogatott elmúlt négyévi 10 a BL vagy EL őszi csoportkörébe. a saját bevételek (szponzoráció/reklám, jegyeladás, kedést tett a szakemberképzés színvonalának javítá- teljesítményét legreálisabban az időszak átlagos rang- játékoseladás, kereskedelmi bevételek, közvetítési sára. Az eredményesség javulása szempontjából lista helyezése fejezi ki. A 2011-2014 közötti időszak 15 A női labdarúgó-, valamint a férfi futsal– és strandlab- jogok bevétele) növekedésén keresztül. elsődleges fontosságú az edzői kar szakmai ismerete- során a férfi válogatott átlagos világranglista helyezése darúgó-válogatottal szembeni elvárás, hogy 2020-ig inek további bővítése, valamint az edzői licenc minő- 20 39. volt, amely ugyan elmarad a kitűzött céltól, legalább egy világverseny döntőjére kvalifikációt A 2011-2014 közötti időszakot az utánpótlás-nevelés ségbiztosítási rendszerének bevezetése. Helyezés azonban 18 hellyel jobb, mint a 2006-2010 közötti 25 szerezzen. területén az infrastrukturális és működési körülmények időszak átlagos helyezése. fejlesztése jellemezte. Az utánpótlás-nevelési rendszer A férfi futsal és strandlabdarúgó válogatottal szembeni 30 nem működik jól, hiányoznak a feláramló tehetségek, elvárás, hogy 2020-ig legalább ezek egyike kvalifikálja Az UEFA kompozit ranglistáján Magyarország 2011-2013 35 a fiatalok jelentős képzettségbeli hiányosságokkal magát egy világverseny döntőjébe. Ugyancsak cél, során kismértékű előrelépést mutatott, majd 2014 érkeznek a felnőtt csapatokhoz. Az utánpótlás-neve- hogy az U17-es és U19-es női válogatottak egyike évvégén a 2010-es szintre ereszkedett vissza. 40 lésben az MLSZ várakozásai szerint valódi áttörést minden évben kvalifikálja magát az elit-körbe. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. jan. júl. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. okt. A 2011-2014-es évek átlagos helyezése megegyezik ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. 2011. 2011. 2011. 2011. 2013. 2013. 2013. 2013. 2012. 2012. 2012. 2012. 2014. 2014. 2014. 2014. 2010. 2010. 2010. 2010. a 2006-2010-es időszak átlagos szintjével. 2007. 2007. 2007. 2007. 2009. 2009. 2009. 2009. 2008. 2008. 2008. 2008. 2006. 2006. 2006. 2006.

EUFA ranglista helyezés Átlagos helyezés 2006-2010 Átlagos helyezés 2010-2014 2014-es UEFA ranglista helyezés cél

60 Eredményesség 61 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 6. Stratégiai terület: A professzionális labdarúgás népszerűsége legjobban a nézőszámon és a nézettségen keresztül mérhető. Nézőszám, szurkolók A magasabb nézőszám jobb teljesítményre készteti Verseny- és intézményi szervezetek a játékosokat, ünnepi hangulatot teremt a stadio- nokban, fokozza a közösségi élményt, és bevételt generál a klubok számára Finanszírozási rendszer

Nézőszám, szurkolók 63 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges A nézőszám növelésére tett Az NB I átlagos nézőszáma 2014- Stadionfejlesztés és stadion­ Nem valósult meg A nézőszám vonatkozásában Színvonal-emelkedés, intézkedések 2011-2014 között re eléri a 4,5 ezer főt, 2020-ra biztonsági intézkedések kitűzött cél nem változott eredményesség pedig a 8 ezer főt 1. Stadionfejlesztés és stadionbiztonsági A válogatott mérkőzések átlagos Hazai nevelésű játékosok Stadionfejlesztés kiteljesedése intézkedések nézőszáma 2014-re eléri előtérbe helyezése A nézők komfortérzete javításának és a kifogástalan a 18 ezer főt, 2020-ra pedig játéktér biztosításának céljából 2012-től a Magyar Labda- a 25 ezer főt rúgó Szövetség az NB I és NB II stadionjait, valamint a Tömegbázis növelése Hazai nevelésű játékosok Puskás Ferenc Stadiont érintő, átfogó rekonstrukciós előtérbe helyezése programokat indított. Annak érdekében, hogy a labda- Marketing és kommunikáció rúgás Nyugat-Európa más országaihoz hasonlóan Tömegbázis növelése Magyarországon is rendbontók nélkül zajló, biztonságos családi program legyen, az MLSZ 2013-tól a stadionok biztonságát javító, átfogó programba is kezdett. (A stadi- onfejlesztéssel és stadionbiztonsággal kapcsolatosan 10 éves stratégiai cél 2011-ben 2011-2014 között tett intézkedéseket a 71. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be) A stratégia készítésekor megállapításra került, hogy a nézőszám mind Magyarország méretéhez és gazdasági 2. Hazai nevelésű játékosok előtérbe erejéhez, mind pedig a hazai futball színvonalához helyezése képest jelentős elmaradást mutat. Az MLSZ támogatja a hazai játékosok szerepeltetését a magyar bajnokságban, amellyel utat kíván nyitni a fiatal A 2020-ra kitűzött cél az NB I esetében átlagosan magyar játékosok fejlődéséhez és beilleszkedéséhez 8 ezer, a válogatott mérkőzések esetében pedig átla- a felnőtt futballba. A hazai játékosok nagyobb arányú gosan 25 ezer néző volt. A 2014-re kitűzött részcél szerepeltetése a nézői igényeket is szolgálja. az NB I-ben 4,5 ezer, a válogatott esetében pedig (A hazai nevelésű játékosok előtérbe helyezésével 18 ezer néző volt. kapcsolatban 2011-2014 között tett intézkedéseket részletesen a 83. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be)

3. Tömegbázis növelése A Magyar Labdarúgó Szövetség a 2011-2014 közötti időszak egyik legjelentősebb eredményét a labdarúgás tömegbázisának növekedése tekintetében érte el. (A tömegbázis növelése érdekében tett intézkedéseket részletesen a 23. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be)

64 Nézőszám, szurkolók 65 Megvalósulás 2014-ig

Az NB I mérkőzéseinek átlagos nézőszáma a A szurkolók stadionokba vonzásához az is lényeges, 2010/2011-es bajnokságban 2900 fő volt, amely a hogy a nézők a pályákon – néhány kiemelkedő tudású 2014-ig tartó időszak során lényegében változatlan külföldi labdarúgó mellett – elsősorban Magyaror- maradt, így a célként meghatározott értéktől elmaradt. szágon nevelkedett játékos egyéniségeket, valamint Összességében a nézőszám tervek szerinti növekedése olyan hazai fiatalokat lássanak, akik miatt érdemes A válogatott mérkőzéseket 2010-ben átlagosan 8800 2014-ig nem valósult meg. kilátogatni a mérkőzésekre, és akik a közeli jövőben néző tekintette meg. Ezt a nemzeti csapat ígéretes a válogatottban is meghatározó játékossá nőhetik ki szereplése 2011-ben időlegesen 23 600 főre növelte, Módosított stratégiai cél 2014-ben magukat. 2012-től azonban ismét csökkenés volt megfigyelhető. Összességében megállapítható, hogy a válogatott A 2011-2014 közötti időszak tapasztalatait, valamint Kiemelt terület a folyamatos tájékoztatás és kétoldalú mérkőzések átlagos nézőszáma 2011-2012-ben a kitű- azt a tényt figyelembe véve, hogy a nézőszám növe- kommunikáció kiterjesztése a szurkolókkal (az ultrákon zött célt meghaladta, 2013-tól azonban újra elmaradt kedése más célok teljesítése esetén (pl. eredményes­­­ kívül is), annak érdekében, hogy az MLSZ a szurkolók az egyre emelkedő elvárásoktól. ­ség, stadionfejlesztések), hosszabb távon érhető el, minél szélesebb rétegeinek igényeit a lehető legmaga- az MLSZ 2020-ra az NB I átlagos nézőszámára vonat- sabb szinten vehesse figyelembe, és szolgálhassa. kozó elvárást a jelenlegi kétszeresében, 6 ezer főben A közeli jövő egyik fontos feladata a szurkolói kártyával Átlagos nézőszám az NB I-ben Átlagos nézőszám a válogatott mérkőzéseken határozta meg. kapcsolatos kétségek eloszlatása, valamint a klubkártya funkcióinak kiterjesztése (pl. elektronikus vásárlásra). 9000 25 000 A megvalósuláshoz szükséges 22 500 8000 tényezők Emellett a nézőszám növelését szintén elősegíti 7000 20 000 a futball tömegbázisának további növelése, amely 17 500 A nézőszám elvárások szerinti növekedéséhez elen- számos társadalmi és az elitképzés szempontjából 6000 gedhetetlen, hogy a 2015-2020 közötti időszakban megjelenő, kedvező hatása mellett a futball­­fogyasztók 15 000 5000 a hazai futball színvonala és eredményessége a számát is növeli. 12 500 nagyközönség számára is érezhetően javuljon. 4000 10 000 3000 7500 Ugyancsak alapvető fontosságú, hogy a professzionális labdarúgóklubok stadionjainak modernizálása 2017-ig 2000 5000 Átlagos nézőszám (fő/mérkőzés) nézőszám Átlagos (fő/mérkőzés) nézőszám Átlagos a tervek szerint megvalósuljon. Szintén ebben az 1000 2500 időszakban készül el 2018-ig a felnőttválogatott 0 0 mérkőzéseinek otthont adó Puskás Ferenc Stadion 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 rekonstrukciója. Átlagos nézőszám (NB I) Éves átlagos növekedés (átlagos évi +550 fő/mérkőzés) Válogatott meccsek átlagos nézőszáma Eredeti nézőszámcél Módosított nézőszámcél Lineáris növekedés ( évi +2000 fő) Átlagos nézőszámcél (2020)

66 Nézőszám, szurkolók 67 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése A terület stratégiai jelentősége

A labdarúgó-mérkőzések résztvevőinek, a szurko- Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, lóknak és a sportszakembereknek az igényeit egész Sportegészségügy évben magas színvonalon kiszolgáló, korszerű (fedett mény-fejlesztés tehetségkutatás 7. Stratégiai terület: lelátók, kiszolgáló létesítmények fejlesztése stb.) és biztonságos (kamerarendszer, beléptető-rendszer stb.) stadionok rendelkezésre állása a nézőszám növelé- Stadionfejlesztés sének egyik alapvető feltétele. A megfelelő mennyi- Verseny- és intézményi szervezetek ségű és minőségű játéktér rendelkezésre állása a játék színvonal-emelkedésének is szükséges feltétele.

(Az edzések, az utánpótlás-nevelés és az amatőr Finanszírozási rendszer sport helyszínéül szolgáló létesítmény-fejlesztéseket a 33. oldalon, önálló fejezetben mutatjuk be).

Stadionfejlesztés 69 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges 10 éves stratégiai cél 2011-ben A stadionfejlesztések között külön kiemelve, 10 év A klubok gazdálkodására ugyancsak jótékony hatással 2014-re minden NB I-es Stadionépítés és felújítás 4 stadion rendelkezik fűthető A stadionfejlesztési célok Nemzeti Stadionfejlesztési alatt megvalósítandó célként jelölte meg a stratégia lesz, hogy a fejlesztések csökkenthetik a stadionok stadionban: játéktérrel és modern nézői nem változtak Program terv szerinti folytatása A 2011-ben elkészített stratégia helyzetelemzése a Puskás Ferenc Stadion átfogó rekonstrukcióját, működési költségeit (pl. napelemek, takarékos öntöző- kiszolgálással megállapította, hogy a magyarországi stadionok amely amellett, hogy a válogatottak otthonául szolgál, rendszer) és növelhetik a bevételeket (jegybevétel, Fűthető talajú centerpálya Egységes sportrendészeti Az átfogó stadionfejlesztési Rendezői létszámok csökkentése, Rendezők, illetve a rendszer és egyéb infrastrukturális létesítmények elöregedtek, jelentős nemzetközi mérkőzések, tornák lebonyolítá- interaktív reklámhordozók). A fejlesztési tervek kidolgo- infrastruktúra kiépítése program jó úton halad, szolgáltató jellegű biztosítási működtetőinek szakszerű sportszakmai, funkcionális és gazdasági szempontokat sára is lehetőséget kínál. zása során is elsődleges szempont volt a fenntartha- de megvalósulása pár éves gyakorlat bevezetése munkája, a pozitív szurkolói alapul véve sem felelnek meg a mai kor igényeinek. tóság és az egyes klubok meccseinek várható néző- csúszással várható magatartás kialakítása Az Európában általánosan alkalmazott sportrendészeti A stadionfejlesztés területén tett száma következtében indokolt kapacitás. Az UEFA előírásainak Puskás Ferenc Stadion Az összetett és egységes A központi jegy-, beléptető- és Központi jegy-, bérlet- eszközök (jegyértékesítő-, megfigyelő- és beléptető­ intézkedések 2011-2014 között megfelelő nézőtéri komfort felújításának előkészítése sportrendészeti infrastruktúra klubkártyarendszer potenciáljának­ és kártyaértékesítési rendszer rendszerek) és egyéb biztonsági eszközök hiányoznak, 2014-ig három, a modern kor követelményrendsze- és szolgáltatások kiépült, illetve részlegesen kiaknázása, a rendszer hatéko- szolgáltatási színvonalának amely a rendezők nagy számát, erő és reaktív biztosí- 1. Stadionépítés és- felújítás rének megfelelően hitelesített stadion került átadásra: fejlesztésre került nyságának növelése a jogsértő növelése szurkolók távoltartása érdekében tási gyakorlat alkalmazását támogatta. A Magyar Labdarúgó Szövetség a Kormánnyal együtt- az FTC Groupama Stadion, a Debreceni Nagyerdei működésben és a TAO programmal összehangolva Stadion, valamint a felcsúti Pancho Aréna. Összetett, egységes, a nem­ A Puskás Ferenc Stadion A szurkolókkal történő zetközi előírásoknak és jogsz- felújításának előkészítése kapcsolattartás, valamint A stadionok állapotához kapcsolódó problémák megol- kidolgozott egy központi létesítmény-fejlesztési abályoknak megfelelő spor- a tervek szerint zajlik a nézőszám emelése érdekében dásaként, a nemzetközi előírásokhoz és szabványokhoz koncepciót, amelyre vonatkozóan a felek 2013 szep- trendészeti infrastruktúra új funkciók beépítése illeszkedve, a stratégia elsődleges célként fogalmazta temberében együttműködési megállapodást írtak alá. kialakítása meg, hogy minden NB I-es csapat 2014-re fűthető A létesítmény-fejlesztési koncepciót a Kormány az 2020-ig a Puskás Ferenc Puskás Ferenc Stadion talajú, élőfüves centerpályával rendelkezzen, valamint Országos Sportlétesítmény Tervbe is beépítette, Stadion felújítása rekonstrukciójának tervek a nézőtéri komfort (fedett lelátók, büfék, parkolók, továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy a program szerinti előrehaladása vizesblokkok) növelését biztosító fejlesztések megvalósításához költségvetési forrást biztosít. megvalósítása is elvárásként szerepelt. A fejlesztési koncepció szerint olyan beruházások A stratégia további célként rögzítette, hogy 2014-ig kerülnek kivitelezésre, amelyek javítják a nézők valamennyi NB I-es stadionban olyan modern stadion- komfortját, így hatásukra nőni fog a mérkőzésekre kilá- biztonsági rendszer (névre szóló jegy- és bérletértéke- togatók száma és a helyszínen történő költés. A fejlesz- sítő, klubkártyakiállító rendszer és a hozzá kapcsolódó tések során ugyancsak nagy hangsúlyt kapnak az olyan – a sportrendezvények látogatásától történt eltiltást, magasabb nézői élményt biztosító technológiai megol- kitiltást vagy kizárást a sportrendészeti nyilvántar- dások, mint az élőkép megjelenítését lehetővé tevő tásban ellenőrző – beléptetőrendszer, valamint StadiumVision rendszer, a téli időszakban kamerás megfigyelő– és rögzítőrendszer) kerüljön az idény megnyújtását biztosító, fűthető játéktér vagy kiépítésre, amely biztosítani képes, hogy a labdarúgó- a médiaszemélyek kiszolgálásának javítása. mérkőzés testmagas pályafelőli biztonsági kerítések nélküli, családi program legyen.

70 Stadionfejlesztés 71 Groupama Aréna Nagyerdei Stadion, Debrecen

Kapacitás Kapacitás

Befogadóképesség (fő) 23 700 Befogadóképesség (fő) 20 340 VIP helyek száma 3000 VIP helyek száma 990 Üzleti páholyok száma 34 Üzleti páholyok száma 23 VIP parkolóhelyek száma 490 VIP parkolóhelyek száma 250

Főbb jellemzők Főbb jellemzők

UEFA besorolás: Elit kategória UEFA besorolás: Elit kategória Készpénz nélküli fizetési rendszer Készpénz nélküli fizetési rendszer Egyéb kiszolgáló egységek: 1300 fős konferenciaterem, Egyéb kiszolgáló egységek: szórakozóhelyek, jégpálya, sportpub, Fradi shop, Fradi múzeum, kávézó söröző, étterem, fitneszterem, Loki bolt, élettani labor, Kapcsolódó szolgáltatás: stadion- és múzeumtúra járóbeteg szakrendelés 15 000 fő számára elérhető nyílt Wifi hálózat Kapcsolódó szolgáltatás: stadiontúra (Stadium WI-FI) Külső rendezvények számára kiadható VIP részleg StadiumVision, 200 LCD képernyő élőképpel, és konferenciaközpont büfémenü–ajánlattal és reklámfelülettel DVSC irodák 980 m2 kiadó irodaterület Elektromos pályafűtés Gázfűtéses (glikolos) pályafűtés

72 Stadionfejlesztés 73 félpálya 4 Az Országos Pályaépítési Program keretében grund 11 Budapesten megépült pályák 2012-ben és 2013-ban kispálya 67 nagypálya 12 összesen 94 G grund k kispálya k k k Az Országos Pályaépítési Program keretében hidasnémeti G k k k mikóháza G k n nagypálya abaújszántó IV. kerület G G n XV. kerület k sárospatak f k k k k megépült pályák 2012-ben és 2013-ban n n f félpálya k mád k kisvárda szécsény k k nagyhalász k k miskolc balassagyarmat G k tarcal G salgótarján k k k patak bátonyterenye k pétervására G bükkábrány nyíregyháza n napkor k fehérgyarmat k k mosonmagyaróvár n felsőtárkány k k k k k k görbeháza k n k XiV. kerület püspökszilágy k nyírbogát k XVi. kerület győr k ii. kerület n vértesszőlős k hatvan maklár k k n dunakeszi k k visonta G komáron k k újszentmargita téglás k k k k tarnabod balmazújváros n tatabánya G G piliscsaba hegykő k k k kisbér k oroszlány f k k n G G kistarcsa k k k budaörs f k k X. kerület csetény jászberény debrecen Xi. kerület n k dunaharaszti celldömölk k mór n k n k dunavarsány sárvár f k n k gárdony Xviii. kerület k iváncsa tihany vasvár tapolca sárbogárd f k k k kőrösladány zalaegerszeg k vonyarcvashegy k k lajoskomárom balatonföldvár csongrád k k mezőberény k pacsa k k G balatonfenyves k zalaapáti sarkad k k k soltvadkert dunaszentgyörgy k gyulaj k k k kistelek semjénházA kevermes kaposvár bácsalmás röszke G k k újszentiván barcs k k szigetvár k k sellye villány

Pancho Aréna A 2013-ban elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében 2015-2017 között további 28 stadion Kapacitás rekonstrukciója valósul meg. Kisvárda Befogadóképesség (fő) 3800 VIP helyek száma 420 Diósgyőr Üzleti páholyok száma 7 Nyíregyháza VIP parkolóhelyek száma 319 K N F Főbb jellemzők G Győri ETO Balmazújváros Tatabánya UEFA besorolás: II. kategória Újpest FC Fűthető pálya Vasas MTK Bozsik Stadion 3 db 28 fős és 4 db 14 fős Skybox Cegléd Szigetszentmiklós Szolnok U19-es Európa-bajnokság helyszíne Székesfehérvár

Ajka Dunaújváros Kecskemét

Zalaegerszeg Siófok Békéscsaba N K XVIII kerület Kaposvár

Pécs 2015-2017 között megvalósuló projektek Kozármisleny

74 Stadionfejlesztés 75 2. Egységes sportrendészeti infrastruktúra kiépítése Az MLSZ sportágfejlesztési stratégiájával összhangban, Az intézkedések bevezetésének első lépése a jogsza- szerinti létrehozását. A biztonsági vezetők és rendezők 3. Puskás Ferenc Stadion felújításának kormányzati támogatással, a sportlétesítmények bályi háttér megteremtése volt. Ennek keretében felkészültségi előírásainak szigorításával megteremtő- előkészítése biztonsági infrastruktúrájának színvonalát érdemben a Sporttörvény mellett több jogszabály (Büntető dött a feltétele a nézők és az új infrastruktúra jobb A névre szóló jegyek értékesítésének zökkenőmen- A több mint 60 éves Puskás Ferenc Stadion átfogó javító, biztonságtechnikai fejlesztési programot indított Törvénykönyv, Szabálysértési törvény, Rendőrségi kiszolgálásának. A jogszabályi módosítások számos, tessé tételére, a szurkolók beléptetésének meggyorsí- felújításának tervei 2014-ben elkészültek. A tervek 2011-ben. A program első üteme 2013-ban lezárult, törvény, Személy és vagyonvédelmi törvény, Sportren- a mérkőzések megrendezéséhez kapcsolódó bizton- tására, valamint a hazai, semleges és vendégszurkolók szerint a 2015-ben elkezdődő építkezés eredménye- második üteme pedig 2014. december 31-ig került dezvények biztosításáról szóló kormányrendelet) is sági protokollt és a klubokkal szemben támasztott elválaszthatóságának elősegítésére bevezetésre került ként egy olyan, 68 ezer néző befogadására alkalmas, befejezésre. jelentős módosításra került. A szabályszegő nézők biztonsági elvárást is megfogalmaznak. a szurkolói kártya. Az új intézkedések bevezetésének minden igényt kielégítő labdarúgó-stadion épül, amely sportrendezvények látogatásától történő távoltartá- elősegítésére az MLSZ személyes megbeszéléseket amellett, hogy a nemzeti válogatottak otthonául A fejlesztéseknek köszönhetően, a jogszabályi rendel- sának intézménye átalakult, lehetővé téve többek A projekt eredményeként, egy komplex és integrált szervezett a szurkolói táborok vezetőivel, amelyek szolgál, a vívástól a cselgáncsig 20 további sportágat kezéseknek megfelelően megteremtődött az egységes, között a rendbontók sportrendezvényektől történő rendszer részeként a következő fejlesztések kerültek során a szurkolók a jegyértékesítés és beléptetés is kiszolgál majd. Az ország egyik legnagyobb épüle- központi, névre szóló jegyértékesítés, valamint a klub- eltiltását, kitiltását és kizárását, a sportrendészeti megvalósításra: rendszere mellett olyan témákban is tájékoztatást tében a futballpálya és a sportcsarnokok mellett egy kártya alkalmazásának lehetősége. A névre szóló jegy- nyilvántartás szigorú adatvédelmi követelmények kaphattak, mint a transzparensek hitelesítése, 180 szobás szálloda, egy kiemelt konferenciaközpont, értékesítéshez kapcsolódóan egységes beléptetőrend- a pirotechnikai eszközök használata vagy irodák, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, valamint szerek is telepítésre kerültek. A jogsértők azonosítása a rasszizmus és diszkrimináció. a sportorvosi hátteret biztosító diagnosztikai laborató- érdekében magas követelményeknek megfelelő kame- rium is helyet kap. Igazi különlegességnek számít rarendszerek, a rendszerek megfelelő működtetése A Stadionbiztonság projekttel párhuzamosan a 800 méteres panoráma futópálya, amelyet profik érdekében vezetési pontok, valamint központi és a mérkőzések biztonságát garantáló rendszer és amatőrök is használhatnak majd. stadionszerverek kerültek telepítésre. is átalakult: A stadionok egységes biztonsági protokoll alapján működnek, lehetővé téve azt, hogy a rendőrség által Megfi- Az MLSZ szervezetrendszerében megjelent üzemeltetett sportrendészeti nyilvántartásban szereplő Sportrendészeti Klubkártya­ gyelőkamerák Központi a biztonság önálló szervezeti elemként, nyilvántartás rendszer telepítése rendszer el- és kitiltottak, valamint a klubok által kizárt szemé- Új biztonsági szabályzat került kiadásra; (CCTV) lyek a sporteseményektől távol tarthatók legyenek. A sportbiztonsági szakemberek és rendezők felké- szítését segítő szabályzat került megalkotásra; A Stadionbiztonság projekt alapjaiban változtatta meg A biztosítási gyakorlat érdekében az ellenőrzések a Magyarországon alkalmazott stadionbiztonsági filo- Egységes, névre­­­­­­- rendszere is átalakításra került. Elektronikus zófiát, a rendbontások kizárólag rendészeti erővel szóló jegy- és Vezetési Stadion- beléptető- bérletértékesítési pontok rendszerek történő kezelését egy olyan összetett biztonsági rendszerek rendszer váltotta fel, amely a biztonságos környezetet, rendszer a rendbontások megelőzését és a dinamikus kockáza- tértékelést helyezi előtérbe.

76 Stadionfejlesztés 77 Megvalósulás 2014-ig A megvalósuláshoz szükséges elmondható, hogy a program jó úton halad, a teljes tényezők A 2014-es év végére fűthető játéktérrel és a modern megvalósulás az eredeti terveknél pár évvel később, kor elvárásainak megfelelő nézőtéri komforttal és 2017-re várható. A stratégiában megfogalmazott stadionfejlesztési célok kiszolgálással 4 stadion (Győri ETO, FTC, Debrecen, eléréséhez elsődleges fontosságú a Nemzeti Stadion- Felcsút) rendelkezett. A Nemzeti Stadionfejlesztési A modern követelményeknek megfelelő, átfogó biz­­­­ton- fejlesztési Program és a Puskás Ferenc Stadion Program megvalósulásával a tervek szerint minden NB ­sági rendszer a terveknek megfelelően elkészült. A stadi- rekonstrukciójának tervek szerinti előrehaladása, I-es stadion biztosítani fogja a fűthető játékteret és a onszintű próbaüzemek sikeresen lezárultak, fejlesztések amelynek alapfeltétele a szükséges állami források megfelelő nézőtéri színvonalat. Összességében 21 stadionban valósultak meg az alábbiak szerint: rendelkezésre állása.

A rendezői létszám csökkentésének feltétele, hogy a rendbontók kiszűrése, valamint a stadionokon belüli rendezői munka szakszerű és hatékony legyen, és Stadion (db) Névre szóló jegy- Jegy- és bérlet Kamerarendszer Forgókapu PDA alapú ezáltal a szurkolók magatartása is minden esetben és bérletértékesítő értékesítő rendszer beléptető- beléptető- megfeleljen az európai normáknak. rendszer infrastruktúra rendszer rendszer Összesen 21 14 10 8 7 A központi jegy-, beléptető- és klubkártyarendszerben rejlő potenciál kihasználására az MLSZ tervei között szerepel a jegypénztári értékesítés gyorsaságának, A Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója, amely állami országon megrendezett Európa-bajnoki mérkőzések valamint az online jegyértékesítő felület felhasználói feladat, a stratégiában megjelölt 10 éves időtávon színhelyéül szolgálhat. élményének fokozása, valamint a klubkártyarendszer belül, 2018-ra készül el, így 2020-ban majd a Magyar- statisztikai moduljának fejlesztése. A statisztikai modul lehetőséget adna a mérkőzéseket gyakran látogatók számára különböző kedvezmények nyújtására Módosított stratégiai cél 2014-ben (pl. alacsonyabb jegyár, kereskedelemi kedvezmény bizonyos cégekkel), valamint a rendezők és elemzők A 2011-ben kitűzött stadionépítési és- felújítási célok mértékben garantálható legyen, amely 2020-ig lehe- számára hasznos statisztikai adatok előállítására. módosítása nem szükséges. tővé teszi a rendezői létszámok csökkentését, valamint a szolgáltató jellegű biztosítási gyakorlat kialakítását. A stadionbiztonság vonatkozásában ugyanakkor az eddigi célok kiegészítéseként, új célként jelenik meg, Szintén új célként szerepel a központi jegy-, beléptető- hogy a rendszer kiépítésének megvalósulásával az NB és klubkártyarendszerben rejlő felhasználói, kereske- I-es csapatok stadionjaiban a nézők biztonsága olyan delmi és statisztikai potenciál minél teljesebb kiaknázása.

78 Stadionfejlesztés 79 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

A terület stratégiai jelentősége Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése Az elmúlt két évtized során a magyar bajnokságban egyre nagyobb számban jelentek meg középszerű külföldi játékosok, akik szerepeltetése jelentősen meg­­ nehezíti a hazai utánpótlásból érkező fiatalok feláram- Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, lását a felnőttcsapatba, ami a fejlődésük gátjává vált. Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 8. Stratégiai terület: A hazai nevelésű játékosok előtérbe helyezése lehető- séget ad a tehetséges, magyar fiatalok számára a fejlődésük szempontjából kiemelten fontos 18-21 éves Hazai játékosok korban, ezzel pedig pozitív hatással van mind az után- Verseny- és intézményi szervezetek pótlás, mind a felnőttválogatottak teljesítményére. Mindemellett a hazai, különösen a saját nevelésű tehetségek beépülése – a helyi kötődések miatt – előtérbe helyezése erősebb szurkolói közösségeket hív életre, és növeli Finanszírozási rendszer a nézőszámot.

Hazai játékosok előtérbe helyezése 81 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges A hazai játékosok előtérbe Hazai nevelésű, fiatal játékosok Televíziós jogdíjak elosztásának Az NB I-ben a hazai nevelésű A hazai nevelésű, fiatal játékosok Pénzügyi források diffen­ helyezése érdekében tett előtérbe helyezése, játékle- differenciálása fiatalok játékpercei valamelyest még erőteljesebb előtérbe ciálásának fenntartása, intézkedések 2011-2014 között hetőség biztosítása emelkedtek helyezése fokozása Pénzügyi támogatások dif- TAO támogatás korlátozása Az NB II-ben a hazai nevelésű Versenyszabályzat alakítása 1. Televíziós jogdíjak elosztásának 2014/2015-től kezdődően a fiatal, hazai nevelésű játé- ferenciálása a hazai nevelésű játékosok játékpercei 90% felett differenciálása kosok után fizetett közvetítési jogdíjbevétel mértéke fiatalokat szerepeltető csapatok alakultak A fiatal, hazai labdarúgók játéklehetőségének biztosí- tovább nő. Az összes díjbevétel 21%-a, maximum 620 irányába tása és előtérbe helyezése érdekében 2013-ban átala- millió forint – csapatonként legfeljebb 60 millió forint – 23 év alatti játékosok Hazai nevelésű fiatalok kötelező A pénzügyi támogatások dif- Meghatározott számú fia- kításra került a közvetítési jogok elosztásának rend- kerül kifizetésre az MLSZ nevelésű játékosok által a rugalmasabb kölcsönadási nevezése a felnőtt keretbe ferenciálása a hazai játékosokat tal játékos pályára lépésének szere. bajnoki mérkőzéseken pályán töltött percek alapján. lehetőségének bevezetése szerepeltető csapatok irányába kötelezővé tétele az NB I-ben Minden csapatra összegezni kell a bajnoki évben az elindult Az NB I-es férfi felnőtt bajnokságban a közvetítési MLSZ nevelésű játékosok által a bajnoki mérkőzéseken Akadémisták draftolási 23 év alattiak kölcsönadási Akadémiák működésének jogokból származó bevételek egy része a 23 év alatti, pályán töltött perceket. A 21 év alattiakat kétszeres rendszerének bevezetése rendszere nem valósult meg színvonal emelkedése hazai nevelésű játékosok pályán töltött játékidejének szorzóval, a 21-23 év közöttieket 1,5-szeres szorzóval arányában kerül kiosztásra a csapatok között. kell számítani. Magyar Kupa átszervezése Akadémiai draftrendszer nem jött létre Az ilyen módon az MLSZ által szétosztott pénzösszeg 2013/2014-ben összesen 381 millió forintot tett ki. Az NB II-es férfi felnőtt bajnokságban a közvetítési Magyar Kupa átszervezése nem valósult meg jogok értékesítéséből származó bevételből – a beveze- Közvetítési jogokból származó bevétel elosztása tett új szabályozás értelmében –kizárólag azok a sportszervezetek részesülhetnek, amelyek nem igazoltak külföldi labdarúgót. 4% 2. TAO támogatás korlátozása 14% 10 éves stratégiai cél 2011-ben Az NB III-as és alacsonyabb osztályú férfi felnőtt bajnokságban induló csapatok esetében a nem hazai A fiatal, hazai nevelésű játékosok lehetőségeinek érdekében, hogy a fiatalok minél több tapasztalatot korlátozásával, valamint a 21 éven aluli játékosok 51% nevelésű labdarúgót is foglalkoztató sportszervezet növelése érdekében a stratégia több eszközt vázolt fel. szerezhessenek a felnőttek között, akár azonos, akár minimum számának rögzítésével az MLSZ több 2014 tavaszától utánpótlás jogcímen már csak alacsonyabb osztályban, akár év közbeni átigazolási játéklehetőséget biztosítson a fiatalok számára 31% csökkentett – legfeljebb az egyszerűsített eljárás érték- Célként szerepelt, hogy a fiatal és hazai játékosokat lehetőség biztosításával is. a Magyar Kupa átszervezésével. határának megfelelő – nagyságú támogatást kaphat. szerepeltető csapatokat az MLSZ a költségvetéséből, (A fenti szabályozás az NB III-ban szereplő NB I-es az egyesületeknek juttatott pénzek kifizetésének diffe- Az MLSZ javaslatot kívánt tenni a végzős akadémisták tartalékcsapatokra nem alkalmazandó) renciálásán keresztül pozitívan különböztesse meg. számára egy draftolási rendszer bevezetésére. Normatív alapon A stratégiában ugyancsak megjelent a 23 év alatti Ugyancsak célként fogalmazódott meg, hogy az Eredményesség alapján játékosok rugalmasabb kölcsönadásának igénye annak egyszerre pályán lévő külföldi játékosok számának 23 év alatti játékosok játékpercei alapján Kupameccsek után

82 Hazai játékosok előtérbe helyezése 83 3. Hazai nevelésű fiatalok kötelező nevezése a felnőtt keretbe Célok időarányos megvalósulása Összességében elmondható, hogy a pénzügyi támoga- A megvalósuláshoz szükséges A fiatal, hazai nevelésű labdarúgók előtérbe helyezése 2013/2014-es bajnoki évben 25 fős vagy kisebb tások differenciálása a hazai nevelésű játékosokat tényezők érdekében a 2013/2014-es bajnoki évtől kezdve a hiva- keret esetén 8 fő, Bár az NB I-ben a magyarok játékperceinek aránya szerepeltető csapatok irányába elindult. A bevezetett tásos bajnokságokban az MLSZ előírta az MLSZ neve- 2014/2015-ös bajnoki évben 25 fős vagy kisebb 2010/2011 és 2013/2014 között 67%-ról 65%-ra csökkent, szabályozások megfelelő irányba mutatnak, ugyan- A kitűzött célok eléréséhez alapvető fontosságú a lésű labdarúgók szerepeltetését. MLSZ nevelésű az a keret esetén 12 fő, a 23 év alatti, magyar játékosoké ugyanebben az akkor hatásuk még távolról sem tekinthető elégsé- klubok finanszírozásában jelentős részt vállaló, MLSZ labdarúgó, aki magyar állampolgár, vagy aki 15 és 21 2015/2016-ös bajnoki évben 25 fős vagy kisebb időszakban kismértékben, 14%-ról 15%-ra nőtt. gesnek. Az elindult folyamatokat nemcsak a szakma, által koordinált és állami források (pl. vagyoni értékű éves kora között az MLSZ-hez tartozó egy vagy több keret esetén 13 fő hanem a szurkolók is támogatják. jogok, TAO) elosztásának fokozott differenciálása sportszervezetben legalább három évet egyben vagy Az NB II-ben a magyarok játékperceinek aránya A 23 év alatti játékosok rugalmasabb kölcsönadási a hazai nevelésű fiatalokat, magyar játékosokat megszakításokkal igazolt játékos volt. A 25 főnél nagyobb keret esetén arányosan kell 2010/2011 és 2013/2014 között 87%-ról 92%-ra lehetőségének és az akadémisták draftrendszerének előtérbe helyező klubok irányába. növelni az előírást. emelkedett. bevezetése, valamint a Magyar Kupa átszervezése Az NB I-es és NB II-es férfi felnőtt bajnokságokban nem került megvalósításra. A hazai játékosok arányának növelésére az MLSZ az a kötelezően előírt hazai nevelésű játékosok száma Az NB III-ban az elmúlt években bekövetkezett NBI-es klubok számára meghatározott számú fiatal az alábbiak szerint került meghatározásra: csökkenés ellenére is 94%-os volt 2013/2014-ben Módosított stratégiai cél 2014-ben játékos szerepeltetésének kötelezővé tételét is meg a magyarok játékperceinek az aránya. kívánja vizsgálni. Ez közvetlen módon segítené elő a Az MLSZ vezetése az elmúlt időszak hazai és nemzet- fiatal játékosok érvényesülését a hazai bajnokságban közi tapasztalatainak figyelembevételével továbbra is a külföldiekkel szemben. eltökélt abban, hogy több hazai nevelésű fiatal NB I: Magyar játékosok és 23 év alatti magyar játékosok játékperceinek aránya NB II és NB III: Magyar labdarúgók játékperceinek aránya tehetség kapjon szerepet a magyar professzionális A fenti intézkedések igazán hatékonyan azonban akkor 70 100 bajnokságokban. A 2015-2020-as időszakra vonatkozó tudják a magyar labdarúgás felemelkedését szolgálni,

90 cél, hogy az akadémiák teljesítményének jelentős javu- ha mindez az akadémiák működési színvonalának 60 lása mellett az NB I-ben pályára lépő hazai játékosok jelentős javulása és ezzel az onnan érkező fiatal 80 aránya érdemben és minden klub esetében általánosan játékosok képzettségének emelkedésével párhuza- 50 70 megnőjön. mosan következik be. 60 40 50 Az NB I alatti osztályokban az MLSZ kifejezett célja, 30 hogy külföldi játékosok ne szerepeljenek. 40

20 30 Játékpercek aránya (%) aránya Játékpercek (%) aránya Játékpercek 20 10 10

0 0 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Összes magyar játékos játékperc-aránya NB III 23 év alatti magyar játékosok játékperceinek aránya NB II

84 Hazai játékosok előtérbe helyezése 85 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

A terület stratégiai jelentősége

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A sportegészségügy célja a sportolók fizikai állapotának Sportegészségügy optimális szintre hozása, a sérülések megelőzése, mény-fejlesztés tehetségkutatás 9. Stratégiai terület: valamint a sérült sportolók minél teljesebb és gyorsabb felépülésének biztosítása. Sportegészségügy A magas színvonalon működő sportegészségügyi ellátás Verseny- és intézményi szervezetek a modern versenysportban mind a felnőtt labdarúgás eredményességében, mind az utánpótlás-nevelési munka hatékonyságában fontos szerepet játszik. A sportegészségügyi rendszer megfelelő működése Finanszírozási rendszer a sérülések megelőzésén keresztül az amatőr labdarúgás szempontjából is lényeges.

Sportegészségügy 87 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges A sportegészségügyi rendszer Sérülés-adatbázis létrehozása Sérülés-adatbázis technikai A sérülés-adatbázis létrehozá­ A 2011-ben kitűzött stratégiai Sérülés-adatbázis gyakorlati fejlesztésére tett intézkedések feltételeinek megteremtése sával, kluborvosi licenc kidolgo- célok nem változnak alkalmazása induljon el 2011-2014 között zásával és prevenciós ajánlások bevezetésével kapcsolatosan 1. Sérülés-adatbázis technikai 3. FIFA prevenciós ajánlásainak bevezetése nemcsak a teljesítmény-fejlesztés, hanem a sérü- tervezett intézkedések feltételeinek megteremtése A FIFA által kidolgozott ún. FIFA 11+ sérülés-prevenciós lés-prevenció területén is bizonyított. A program elején megvalósultak A stratégia kidolgozásakor az MLSZ szakemberei program a FIFA orvosi és kutatási központja szerint a munkacsoport felmérte az akadémiai képzésben Kluborvosok, masszőrök és Kluborvosi licencvizsga A sportegészségügyi ajánlások Kluborvosi licenc beépítése megállapították, hogy a klubok napi munkájuk során, körülbelül 30-50%-kal csökkenti a nem-kontakt részt vevő gyermekek fizikai állapotát, majd speciális fizioterapeuták licencvizsgájának előkészítése a klubok napi gyakorlatába teljes a klublicenc rendszerbe, a sportolóik sérüléseire vonatkozó adatok mellett, sok módon létrejövő sérülések számát. A program egy progresszív intervenciós gyakorlatsorokat dolgozott ki. bevezetése körűen még nem épültek be és kiterjesztése az alsóbb osztályokra esetben alapvető élettani adatokkal sem rendelkeznek. komplett bemelegítő gyakorlatsor, amely progresszív A programot követően az újramérések bizonyították A sérülés-adatbázis egy olyan átfogó rendszer, amely a módon igyekszik különböző stabilizációs, mobilizációs a program hatékonyságát. A kedvező eredményeket A FIFA prevenciós ajánlásainak A FIFA prevenciós ajánlásainak A tervezett önálló kutatási Masszőr és fizioterapeuta bevezetése bevezetése projektek elindultak licenc bevezetése sérülések körülményeit, mechanizmusát és a felépülési és korrektív gyakorlatokon keresztül felkészíteni látva az MLSZ ezen gyakorlatokat nemcsak a labdarú- folyamatot a sérülés keletkezésétől a pályára visszaté- a játékosokat a terhelésre, illetve csökkenteni gásra specializálódott intézmények képzésébe, hanem Önálló kutatási projektek Erőnlétiedző-képzés elindítása Prevenciós ajánlások további indítása terjesztése résig minden elemében rögzíti. Az ilyen jellegű adatok a játékosok sérülési potenciálját. a közoktatási intézmények testnevelés óráiba is a sportolók fizikai állapotának optimális szintre hozásán szeretné beépíteni, ezáltal nemcsak a sportolók, Önálló kutatási projektek Regionális sportegészségügyi indultak központok kiépítése túl prevenciós programok és legjobb terápiás utak A 2011-2014 közötti időszakban az MLSZ részt vett hanem minden fiatal egészségi állapota javulhatna. kidolgozására is lehetőséget adnak. a FIFA által a témában megtartott oktatáson, magyar A Core program tudományos háttere és gyakorlatai Sportegészségügyi terület előtérbe helyezése a kluboknál nyelvű ismeretterjesztő anyagot készített és küldött bekerültek az MLSZ edzőképzésének szakmai A sérülés-adatbázis magyarországi bevezetéséhez a kluboknak, valamint vidéki helyszíneken alkalmanként anyagai közé is. szükséges, internetalapú szoftver 2014-ben elkészült, 50-100 ember előtt előadásokat tartott a prevenciós jelenleg a rendszer tesztelése zajlik. program fontosságáról és helyes alkalmazásáról. Az Orvosi Bizottság irányításával ugyancsak önálló projekt indult a térdizületi porckorong 2. Kluborvosi licencvizsga előkészítése 4. Erőnlétiedző-képzés elindítása regenerációjának témájában. 10 éves stratégiai cél 2011-ben A konkrét feladatok között szerepelt a sérülések Annak érdekében, hogy a hazai NB I-ben, NB II-ben, A sportolók fizikai állapotának javítása érdekében megelőzésben és kezelésében Nyugat-Európában ma a válogatottak mellett, valamint a kiemelt utánpótlás- az MLSZ az edzői képzések sorát a nemzetközi A sportolók jobb általános fizikai állapotának elérése már fontos szerepet játszó sérülés-adatbázis magyar- képző centrumokban csak olyan szakember láthasson trendeknek megfelelően erőnlétiedző-képzés érdekében a 2011-ben elkészített stratégia célként jelöli országi létrehozása, a kluborvosok, masszőrök és fizio- el csapatorvosi teendőket, aki a modern kor elvárása- indításával is kiegészítette. meg sportegészségügyi szolgáltatások kiépítését, az terapeuták korszerszerű tudását biztosító, kötelező inak megfelelő sportorvosi ismeretekkel rendelkezik, edzők, szakemberek megfelelő információkkal történő licencvizsga bevezetése, valamint a FIFA prevenciós az MLSZ kidolgozta és akkreditáltatta az orvosi licenc 5. Önálló kutatási projektek indítása ellátását, valamint az élettani és egészségtudományos ajánlásainak bevezetése és oktatása az edzőképzés anyagát. Az első képzés 2015 első felében 50 fővel A sportegészségügyi fejlesztési stratégia keretében eredmények beépítését a sportszervezetek napi tevé- keretein belül. Feladatként került meghatározásra indult, és az év folyamán nagy valószínűséggel az MLSZ két évvel ezelőtt elindította a törzsizom kenységébe. A stratégia az ezeken a területeken továbbá a hazai sportegészségügyi témájú kutatási további, hasonló létszánú tanfolyam követi majd. (core izmok) erősítést célzó programját. A core, vagyis történő előrehaladás mérésére konkrét feladatokat projektek rendszerbe foglalása, valamint az MLSZ által az ágyéki, medence- és csípőizmok komplex (LHPC), jelölt ki. biztosított forrásból önálló projektek indítása. strukturált és megfelelő működésének biztosítása

88 Sportegészségügy 89 Megvalósulás 2014-ig

A kitűzött célok közül a sérülés-adatbázis felállításának A kluborvosi licenc elvárásként kell, hogy beépüljön technikai feltételei megteremtődtek, a kluborvosok a csapatok licenckövetelményeibe. Első lépésben - licencanyaga elkészült, a FIFA prevenciós ajánlásainak a tervek szerint 2015 őszétől – az NB I-es csapatoknál oktatása folyamatban van, míg az MLSZ önálló sport­ már csak licenccel rendelkező csapatorvos dolgozhat, egészségügyi projekteket is indított. Ezeken a terüle- azonban 2016-ig szükséges a licenckövetelmények teken a kitűzött célok időarányosan teljesültek, ugyan- bevezetése legalább az NB II-ben, valamint az után- akkor elmondható, hogy a programok eredményei még pótlás-akadémiákon és a válogatottak mellett nem épültek be megfelelően a klubok napi gyakorlatába. dolgozók esetében is. Az egységes és modern tudá- sanyag biztosítása érdekében hasonló licenckövetel- Módosított stratégiai cél 2014-ben mények kidolgozása szükséges a masszőrök és fiziote- rapeuták esetében is. A 2011-ben kitűzött stratégiai célok változatlanok, sportegészségügyi szempontból a magyar labdarúgás A prevenciós gyakorlatsorok tekintetében a 2020-ig legnagyobb feladata továbbra is annak elérése, hogy terjedő időszakban a FIFA 11+ és a törzsizomprogram a professzionális kluboknál és utánpótlás-nevelő jelentőségének minél általánosabb megismerését és sportszervezeteknél a modern kor követelményeinek alkalmazását kell elérni. Annak, hogy a sportegészség- megfelelő sportorvosi és tudományos háttér ügyben meglévő potenciál hatása a gyakorlati eredmé- rendelkezésre álljon. nyekben is megjelenjen, alapvető feltétele, hogy a klubok felismerjék a terület jelentőségét, és olyan A megvalósuláshoz szükséges szakképzett orvosi-egészségügyi, sporttudományi tényezők csapatot működtessenek, amelyik folyamatos segít- séget nyújt a kiválasztás, a sportolók folyamatos tesz- A sérülés-adatbázis napi használatának alapfeltétele telése, valamint a táplálkozástudományi ajánlások a rendszer hardverigényének kielégítése. A rendszer gyakorlati alkalmazása során. Ennek megoldásához minél jobb kihasználása érdekében továbbá előrelépést alapvető fontosságú a képzett sportorvosok számának jelentene nemzetközi benchmark adatok beszerzése, növelése. Az ehhez szükséges anyagi feltételek kialakí- valamint az egészségügyi kísérőlevél használatának tásában egy sportorvosi életpályamodell kidolgozása bevezetése is. Ez utóbbi a válogatotthoz érkező vagy javasolt. onnan az egyesülethez visszatérő játékosok egészség- ügyi állapotáról szolgálna hiteles információkkal az edző és a csapatorvos számára.

90 Sportegészségügy 91 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 10. Verseny- és A bajnoki rendszer és a licenckritériumok megfelelő kialakítása biztosítja, hogy a bajnokságokban gazdasá- gilag, szakmailag és infrastrukturális szempontból is intézményi megalapozott működésű csapatok olyan mérkőzéseket Verseny- és intézményi szervezetek játsszanak, amelyek elősegítik a szakmai színvonal emel- kedését, ezen keresztül pedig növelik a nézőszámot és a magyar labdarúgás sikerességét. szervezetek Finanszírozási rendszer Bajnoki rendszer és licenc

Verseny- és intézményi szervezetek – Bajnoki rendszer és licenc 93 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges 10 éves stratégiai cél 2011-ben A bajnoki és licencrendszer 3. Tartalék- és utánpótlás-csapatok bajnoki Profi szintek (NB I, NB II) Az NB II és NB III bajno- A bajnoki rendszer átszervezése Tartalék- és utánpótlás-baj- Fűtött talajú pályák fejlesztésére tett intézkedések rendszerének kidolgozása megkezdődött minőségi fejlődését biztosító ki rendszere 2013/2014-től előrelépést hozott nokság hatékony rendszerének A 2011-ben elkészített stratégia célul tűzte ki egy olyan 2011-2014 között Annak érdekében, hogy az első csapat kerettagjai után bajnoki rendszer kialakítása átszervezésre került kidolgozása bajnoki rendszer kialakítását, amely biztosítja, hogy következő tartalék (elsősorban utánpótláskorú) játékosok NB II megerősítése 2013/2014-tól NB I-es tarta­ NB II gazdaságilag és szakmailag Mérkőzésszám növelése A klubok gazdasági helyzetének az egyes szinteken csak a megfelelő gazdasági bázissal 1. Versenyrendszer átszervezése versenyeztetése hatékonyabb legyen, az MLSZ megbízta lékcsapatok szerepeltetésének erősödött javulása és szakmai felkészültséggel rendelkező csapatok szere- A 2013/2014-es bajnoki évtől a felnőtt bajnokságok Utánpótlás Tanácsadó Testületét egy átfogó tartalék- szabályai megváltoztak peljenek, elősegítve ezzel a professzionális klubok (NB I versenyrendszerének átfogó átszervezésére került sor. és utánpótlás-bajnoki rendszer kidolgozásával. NB I-es tartalékcsapatok Tartalék- és utánpótlás-bajnoki NB I-es tartalékcsapat NB II-ben Licencelvárások további Versenykiírás módosítása és NB II) minőségi fejlesztését. Ennek keretében: szerepeltetését az NB II-ben rendszer kidolgozása elkezdődött nem szerepelhet szigorítása 4. Elektronikus licencügyintézés bevezetése felül kell vizsgálni Kiemelt célként került meghatározásra az NB I és a Az NB II: Megfelezve az addigi csapatszámot, egy­­ Informatikai fejlesztések eredményeként a korábban Tartalékbajnokság Elektronikus licencügyintézés Tartalékbajnokság bevezetésének közvetlen hátországát jelentő NB II közötti távolság csök- csoportossá vált 16 csapattal. Az NB II ettől az évtől papíralapú licencügyintézés ma már teljes egészében szükségességének vizsgálata bevezetése vizsgálata még folyamatban van kentése, amely megfelelő alapot jelenthet a közvetlen kezdve professzionális bajnokságnak minősül, online felületen történik. Itt található meg a licenckiírás, Licenckövetelmények Licencszabályok módosítása, A licenc követelmények élvonalt megcélzó fiatal játékosok fejlődéséhez. amelyben a pénzügyi szabályozók könnyebb betart­ itt zajlik az alapeljárás, itt adják meg a klubok a licencké- kiterjesztése és következetes kiterjesztése alkalmazása kiterjesztésre A stratégia célként jelölte meg továbbá az első hatósága érdekében csak gazdasági társaságok relemhez szükséges információkat, valamint itt kapnak alkalmazása került és hatékonyabbá vált osztályú klubok második csapatai szereplésének felül- indulhatnak, és amelyben egy éven túl kizárólag a klubok visszajelzést is licenckérelmük elfogadásáról Személyi állomány megerősítése, vizsgálatát az NB II-ben, mivel ez az NB I-es kerettel hivatásos játékosok szerepelhetnek. vagy elutasításáról. ellenőrzés szigorítása meglévő átjárhatóság több esetben torzította Az NB III: Megfelezve a csapatszámot, a korábban a versenyt. A fiatalok megfelelő szerepeltetésének 6 csoportos NB III ettől az évtől kezdve 3 csoportban, 5. Licencszabályok módosítása, kiterjesztése biztosítására a stratégia javasolta a tartalékbajnokság 48 csapattal működik. Az NB I-es licenc kisebb eltérésektől eltekintve követi bevezetésének megvizsgálását. az UEFA licencet, esetenként azonban annál szigorúbb 2. Tartalék- és utánpótlás-csapatok előírásokat fogalmaz meg. Az elmúlt években itt részben A 2011-es stratégiában formálisan még nem szerepelt, szerepeltetése az UEFA által előírt módosítások, részben pedig a magyar de annak rögzítése után röviddel kiegészítésként került A 2013/2014-es évtől az első osztályú klubok tartalék- sajátosságok alapján, elsősorban a pénzügyi transzpa- a célok közé az UEFA licenc alapján létrehozott magyar- csapata már nem szerepelhet az NB II-ben, illetve tarta- renciát és biztosítékokat növelő előírások léptek életbe országi klublicencszabályok fokozatos szigorítása, lékcsapat szerepeltetése már nem kötelező. (pl. jelentési körbe bevont társaságok kibővítése, kaució valamint következetes alkalmazásának biztosítása. bevezetése). Ennek célja, hogy a magyar labdarúgásban a klubok Ugyanakkor a versenykiírás Megyei I. osztályig kiterjesz- felkészültsége mind gazdasági és szervezeti, mind pedig tette a kötelezően működtetendő utánpótlás-csapatok sportszakmai szempontból elérje a jó minőségű műkö- számával kapcsolatos elvárásokat. déshez szükséges szintet.

94 Verseny- és intézményi szervezetek – Bajnoki rendszer és licenc 95 Jelentős változások történtek ugyanakkor az NB II-es Megvalósulás 2014-ig Módosított stratégiai cél 2014-ben A megvalósuláshoz szükséges licenc esetében. A 2011-2014-es időszakban az NB II tényezők gazdasági és szakmai megerősítésének törekvése az NB Az NB II és NB III csapatszámának megfelezése pozitív A 2020-ig terjedő időszak egyik legfontosabb feladata, II-es licenckritériumokban is megjelent, amely így tartal- hatásokkal járt: mind gazdasági, mind szakmai szem- hogy készüljön el egy, a tartalék- és utánpótlás játékosok A mérkőzésszám növelésének infrastrukturális feltétele, mában jelentősen közeledett az NB I-ben elvártakhoz. pontból kiegyensúlyozottabb és koncentráltabb lett a hatékony versenyeztetését biztosító bajnoki rendszer. hogy a téli hónapokban megrendezett mérkőzéseken Az amatőr csapatok gazdálkodásának javítására mezőny. A létszámcsökkentés tette azt is lehetővé, hogy a pályák talaja alkalmas legyen a minőségi labdarúgásra. a 2014/2015-ös idénytől az NB III-ban és a Megyei I. a 2013/2014-től az NB II-es csapatoknál is megjelenő A szakmai fejlődés szempontjából ugyancsak fontos Ennek eléréséhez a fűtött talajú pályák általános elterje- osztályban bevezetésre került az ún. amatőr licenc. televíziós közvetítési bevétel kevésbé aprózódjon el, így célkitűzés továbbá, hogy növekedjen a mérkőzésszám. désére van szükség. A tervek szerint 2017-ig megvaló- a kluboknak érzékelhető gazdasági segítséget nyújtson. Ez a Magyarországon igen hosszú téli szünet lerövidíté- suló Nemzeti Stadionfejlesztési Program az NB I-es Ebben a két osztályban a licenc bevezetésének célja Összességében elmondható, hogy az NB II mind gazda- sével lehetséges. klubok esetében ezt a feltételt képes lesz biztosítani. a megalapozott, tervszerű gazdálkodás gyakorlatának ságilag, mind szakmailag közelebb került az NB I-hez, így általánossá tétele, valamint a személyi állomány annak közvetlen hátországaként jobban képes működni. A licencszabályok területén a fejlődést szolgáló gazda- A mérkőzésszám növelésének természetesen ugyancsak jogszerű alkalmazásának előmozdítása. sági, infrastrukturális és szakmai kritériumok emelése feltétele a versenykiírás ezzel összhangban történő Az NB I-es klubok második csapatainak szerepeltetése hozhat előrelépést. módosítása. 6. Személyi állomány megerősítése, 2013/2014-től nem lehetséges, így az NB II eredményeit ellenőrzés szigorítása az NB I-es tartalékok szerepeltetése nem torzítja. A licencelvárások további emeléséhez elsősorban A 2011-2014-es időszakban a licencelvárások teljesíté- a labdarúgóklubok gazdasági lehetőségeinek sének a korábbiaknál hatékonyabb biztosítására az A tartalék- és utánpótlás-bajnoki rendszer koncepció- javítására volna szükség. MLSZ-en belüli szervezeti változások történtek. A licenc jának kidolgozása még folyamatban van. pénzügyi vonatkozásainak hangsúlyozására a terület a gazdasági igazgató felügyelete alá került, a licencosztály A 2011-2014-es időszakban a licenckövetelmények pedig 2 fő pénzügyi végzettségű kollégával erősödött. kiterjesztésre és szigorításra is kerültek. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az MLSZ a licenckritériumokat a Ezzel párhuzamosan fokozatosan szigorodott a licenckri- gazdasági szempontból optimálisnak tartottnál több tériumok teljesülésének ellenőrzése. Ennek egyik szemlé- esetben kevésbé szigorúan határozta meg. letes példája a helyszíni ellenőrzés bevezetése, amely egyrészt segít az ellenőrzésben, másrészt lehetővé teszi, hogy a klubok még év közben, a végső határidő előtt szembesüljenek az esetleges problémákkal.

96 Verseny- és intézményi szervezetek – Bajnoki rendszer és licenc 97 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás Verseny- és A korszerű információs technológiai rendszerek és eszközök használata ma már elengedhetetlen feltétele mind a gazdasági, mind a társadalmi szervezetek magas intézményi színvonalú működésének. Egy jól működő informatikai Verseny- és intézményi szervezetek rendszer széles körben elérhető, pontos és folyamatosan frissülő adatokkal támogatja a stratégia összes részterü- letének hatékony megvalósulását. szervezetek Finanszírozási rendszer Informatika

Verseny- és intézményi szervezetek – Informatika 99 3. Alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés cióbiztonsági szabályozási rendszer meghatározza az 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges Az MLSZ tevékenységeinek és programjainak kiszolgálá- adatkezelés folyamatának biztonsági szabályait, megha­­­­­ Módosított stratégiai cél 2014-ben Fejlett, integrált IT rendszer IT szervezetfejlesztés Az MLSZ informatikai rendszere Integrált Futball Alkalmazás Személyi és anyagi erőforrás­ sára szinte minden esetben jelentős alkalmazásfejlesztés tároz­­­­­­za az informatikai szerepköröket, és előírja az egyes létrehozása jelentős fejlesztésen ment kidolgozása, bevezetése szükséglet rendelkezésre állása is történt. Ennek keretében fontos és jól működő szereplők informatikai biztonságot érintő feladatait, A 2015-2020-as időszak legfontosabb célja informatikai keresztül fejlesztés valósult meg például a TAO támogatási rend- továbbá az informatikai rendszerek kezelésének és szempontból az Integrált Futball Alkalmazás kidolgozása IT infrastruktúra fejlesztése Az új programok informatikai Megyei igazgatóságok egységes Megyei szervezetek szer, az Országos Pályaépítési Program, a játékos-re- továbbfejlesztésének módját. Ezzel válik lehetővé, és bevezetése. A fejlesztési folyamat már elindult, támogatása biztosított volt informatikai infrastruktúrájának együttműködése gisztrációs kártya bevezetésének és az NB I-es és NB hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség informatikai rend- 2014-ben a rendszerterv elfogadásra került. kialakítása II-es, immáron teljes egészében elektronikus úton inté- szereinek színvonala, minősége megfelelően magas Az integrált rendszer megvalósulásának céldátuma Alkalmazás- és Az MLSZ integrált informatikai Új utánpótlás-nevelési modell zett licenckérelmi eljárás informatikai támogatására. szinten legyen biztosítható. 2015. december 31. szolgáltatásfejlesztés rendszerrel rendelkezik, hatékony informatikai támogatása Ma már ugyancsak szoftveres alapon működik a ugyanakkor ennek modernizálása Szövetség fotóadatbázisa, a pályák és stadionok Megvalósulás 2014-ig Szintén nagyívű cél az MLSZ megyei igazgatóságainál jelenleg is folyamatban van adatbázisa, valamint a Grassroots és a Bozsik Program jelenlevő informatikai infrastruktúra egységesítése, Üzemeltetési, fejlesztési adminisztrációja. A 2011-2014-es időszakban a Magyar Labdarúgó amely a honlapok megjelenésétől a hálózati rendszerekig és biztonsági változások Szövetség informatikai rendszere korszerűsítésre és új több területre is kiterjed. információbiztonság szabályozási Megjelenésében, tartalmilag és műszaki megoldásaiban modulokkal kibővítésre is került. Az MLSZ számos fejlesz- rendszere kialakításra került jelentős fejlődésen ment keresztül a www.mlsz.hu tési projektet indított, amelyek hatékony működtetéséhez A közeljövő egyik legfontosabb feladata az utánpótlás-­ honlap, illetve a klubkártyarendszerrel és a rendőrségi elengedhetetlen volt a megfelelő informatikai támogatás nevelési új modelljének működtetéséhez, teljesítmény adatbázissal is összekapcsolódó stadionbiztonsági biztosítása. Összességében elmondható, hogy az MLSZ méréséhez és anyagi támogatásához szükséges rendszer is elkészült. informatikai területen eredményesen működött. informatikai háttér megteremtése. 10 éves stratégiai cél 2011-ben Az informatikai rendszer 2. IT infrastruktúra fejlesztése fejlesztésére tett intézkedések A 2011-2014 közötti időszakban megtörtént a szerverpark 4. Üzemeltetési, fejlesztési és biztonsági Ugyanakkor a programokhoz kapcsolódó fejlesztések A megvalósuláshoz A 2011-ben elkészített stratégia 2014-ig egy olyan 2011-2014 között átfogó modernizálása, az MLSZ-nél tárolt adatok egy változások és a folyamatosan felmerülő igények kiszolgálása során szükséges tényezők komplex, interaktív és internetes támogatással bárhol korszerű, magas rendelkezésre állást nyújtó, virtuális Az információbiztonság megteremtéséhez, az informa- világosan kirajzolódott, hogy a rendszer bizonyos prob- elérhető információs rendszer létrehozását tűzte ki célul, 1. IT szervezetfejlesztés környezetbe kerültek át. Ennek részeként megfelelő tikai rendszerek biztonságos működtetéséhez a terület lémái – mint például a hatékony jogosultságkezelés A 2015-2020-ra kitűzött informatikai fejlesztési célok amely segítségével a klubok, akadémiák, bajnokságok, Az informatikai rendszer fejlesztésének első lépése egy védelmet nyújtó szerverszobát alakítottak ki, valamint sztenderdjeinek megfelelő szabályzatok készültek. Elké- képességének hiánya, az adatduplázódásból adódó megvalósulásának legfontosabb feltétele, hogy játékosok, edzők és játékvezetők teljes adatbázisa napra- erre alkalmas IT szervezet felállítása volt. Az MLSZ-en egységesítették és korszerűsítették az informatikai adat- szült példádul az Informatikai Biztonsági Szabályzat pontatlanságok vagy a vezetőség adatigényét ellátni a szükséges anyagi és személyi erőforrás a jövőben készen letölthető és ellenőrizhető. A naprakész adatbázis belül ma már 2 fővel egy önálló, saját büdzsével és hálózati eszközöket. és a Fejlesztési Szabályzat is, amelyek rendelkeznek nem képes jelentéskészítő funkció – a modern kor is rendelkezésre álljon. a stadionok biztonságtechnikai rendszereivel is kapcso- fejlesztési tervekkel rendelkező szervezeti egység kezde- a hardver- és szoftverállomány karbantartási eljárás- követelményeinek megfelelően kizárólag a jelenlegi latban áll, amely révén a klubok azonnali információkat ményezi és felügyeli az összes informatikai projektet. Ugyancsak konszolidálták és modernizálták az MLSZ rendjéről. Valamint minden szoftverhez katasztrófaterv rendszer átfogó újraírásával kezelhetők. Az ezt megtes- A megyei szervezetek informatikai integrációjához gyűjthetnek és oszthatnak meg. Kialakításra került az informatikai biztonság szervezete. teljes nyomtatóállományát. is készült. tesítő ún. Integrált Futball Alkalmazás fejlesztése szükséges a megyei szervezetek bevonása és elkötele- jelenleg is folyamatban van. ződése a projekt mellett. Az informatikai biztonság ellenőrzésére egy, az IT Ma már elmondható, hogy az MLSZ IT infrastruktúrája 5. Információbiztonság szabályzási szervezeten kívüli, független, biztonságért felelős nem jelenti a hatékony munka és a tervezett fejlesz- rendszere kialakításra került személy is kijelölésre került. tések gátját. Az információbiztonság alappillérei az adatok bizalmas- sága, sértetlensége és rendelkezésre állása. Az informá-

100 Verseny- és intézményi szervezetek – Informatika 101 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás Verseny- és A modern kor kommunikációs csatornáinak hatékony használata, a közvélemény pontos tájékoztatása, vala- mint a labdarúgás brandjének tudatos felépítése képes intézményi lehet a tömegek és a szponzorok figyelmét a labdarúgás Verseny- és intézményi szervezetek felé fordítani, növelni a labdarúgást aktívan űzők táborát, szurkolókat vonzani a stadionokba, ezen keresztül pedig bővíteni a labdarúgásba áramló piaci források összegét. szervezetek Finanszírozási rendszer Marketing és kommunikáció

Verseny- és intézményi szervezetek – Marketing és kommunikáció 103 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges A honlap mindemellett egy folyamatosan frissülő hírfo- 3. Twitter, Youtube (MLSZ TV) és Instagram lyamot is kínál, amely színesítéséhez számos fotós A tömegek közvetlen elérésére Magyar Labdarúgás Fórumának A közvetlen elérésre alkalmas Közvetlen kommunikációs Színvonal és sikeresség csatorna elindítása alkalmas kommunikációs elindítása kommunikációs rendszer kiépült csatornák következetes javulása és videós megjelenés is kapcsolódóik. A szurkolók kötő- A 2011-2014 közötti időszakban az MLSZ elindította rendszer létrehozása használata désének erősítésére szolgál a honlapon megtalálható Twitter és Instagram oldalát, valamint MLSZ TV néven Üzleti alapú szponzorációs MLSZ honlap, Facebook-oldal Üzleti alapú szponzorációs Szponzorációs bevételek Stadionfejlesztés MLSZ Fanatsy Game, amelyben a szurkolók saját létrehozta saját Youtube csatornáját. bevételek növelése átfogó fejlesztése bevételek nem növekedtek növelése csapatot tudnak hétről-hétre összeállítani, amely teljesít- a terveknek megfelelően ményét a bajnoki fordulók során nyújtott objektív teljesít- A Twitter a gyors és aktuális információk (pl. válogatott MLSZ brand imázsának javítása Twitter, Youtube (MLSZ TV) és MLSZ brand imázsa MLSZ brand imázsának ménymérő rendszer adatai alapján értékelik. A Fantasy összeállítása) megjelenésének elsődleges helye, míg Instagram csatorna elindítása nem javult érezhetően javítása Game bevezetésében az MLSZ az UEFA és az angol az Instagram a színfalak mögötti események feldolgozá- Szponzorációs mátrix elkészítése MLSZ honlap élményanyagának Premier League után Európában a harmadik, így sának egyik fő csatornája. további fejlesztése úttörő szerepet tölt be. Az MLSZ TV-n a szurkolók lehető legteljesebb kiszolgálá- A honlappal kapcsolatos legfrissebb és a közeljövőben sára ingyenesen elérhető a férfi NB I és NB II, valamint bevezetésre kerülő fejlesztések egy mobiltelefonos a női NB I valamennyi bajnoki mérkőzésének felvétele. oldal kifejlesztését, valamint egy angol nyelvű weboldal Emellett itt jelennek meg olyan, a tömegesítést és 10 éves stratégiai cél 2011-ben A kommunikációs és marketing 2. MLSZ honlap, Facebook-oldal elkészítését célozzák. Ugyancsak elkészült annak az népszerűsítést szolgáló kisebb anyagok is, mint például rendszer fejlesztésére tett átfogó fejlesztése online futballtörténeti applikációnak a technikai kerete, a Telki tanévnyitó összefoglalója. A stratégia megalkotása előtti időszakban az MLSZ által intézkedések 2011-2014 között amelyen minden fellelhető archív futballeseménnyel közzétett információk túlnyomó részben egyéb médi- MLSZ holnap kapcsolatos információ lesz a tartalommal történő 4. Szponzorációs mátrix elkészítése umok közvetítésével jutottak el a nagyközönséghez, 1. Magyar Labdarúgás Fórumának elindítása 2011-ben az MLSZ honlapja és Facebook-oldala mind feltöltés után elérhető. A 2011-2014 közötti időszakban, az üzleti életben bevett amely eredményeként a tartalom sok esetben torzult. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2013-ban elindította a megjelenésében, mind az eszközhasználat tekintetében gyakorlatnak megfelelően szponzorációs mátrix készült, A 2011-2020-as stratégia legfőbb kommunikációs célki- Magyar Labdarúgás Fórumát. Ez a kétévente megrende- elmaradottnak számított. Facebok-oldal amely különböző szponzorálási minősítéseket tűzése egy olyan csatornarendszer kiépítése volt, amely zésre kerülő esemény lehetőséget ad a labdarúgásban Az MLSZ Facebook-oldalai a szurkolók legközvetlenebb és pozíciókat különböztet meg. lehetővé teszi, hogy az MLSZ által közölt információk dolgozó szakembereknek, játékosoknak, vezetőknek, 2011-2014 során az MLSZ honlapja egy olyan gyűjtőhellyé elérését szolgálják. Itt a legfrissebb információk közlése torzításoktól mentesen, közvetlenül érjék el a újságíróknak és a nagyközönségnek, hogy a magyar változott, ahol a magyar labdarúgással kapcsolatos mellett a szurkolóknak lehetőségük van megvitatni nagyközönséget. labdarúgást érintő legfontosabb témákban kérdéseket legtöbb információ fellelhető. A honlapon érhetők el a híreket, illetve az MLSZ munkatársai a kérdésekre tegyenek fel, és kifejtsék a véleményüket. olyan alapdokumentumok, mint az MLSZ alapszabálya, közvetlenül is válaszolnak. A marketing célok között az MLSZ üzleti alapú, versenyszabályzatai vagy a TAO támogatási szabályok, szponzorációs bevételeinek növelése, valamint az MLSZ A 2013 januárjában megrendezett első fórumon, a honlap szolgál az MLSZ-szel kapcsolatos ügyintézés Az MLSZ több önálló Facebook-oldallal is rendelkezik brand általános imázsának növelése szerepelt. amelyen 1400 érdeklődő vett részt, olyan témák kerültek legfontosabb felületéül, valamint itt teszi közzé a (válogatottak, Bozsik Program, NB I, Coca Cola Kupa). megvitatásra, mint a labdarúgás társadalmi bázisa, társa- Szövetség egy látványos térképes alkalmazás segítsé- Ezek közül a legnépszerűbb oldalak több mint 50 ezer dalmi kapcsolódásai, feltételrendszere, valamint a labda- gével az általa koordinált futballfejlesztési programok embert érnek el rendszeresen. rúgás üzleti vonatkozásai. Az esemény az MLSZ Youtube eredményét. csatornáján keresztül az egész világon követhető volt.

104 Verseny- és intézményi szervezetek – Marketing és kommunikáció 105 Megvalósulás 2014-ig

A közvetlen elérést biztosító kommunikációs csatornák Az MLSZ honlap látogatottságának növelésére fontos kiépítésére tett erőfeszítések sikerrel jártak. Az MLSZ által cél a honlap szurkolói részének fokozatosan bővülő közzétett információk először minden esetben a saját élményanyaggal történő feltöltése. Ennek egyik jó maga által működtetett felületeken jelennek meg, példája lehet az online futballtörténeti archívum minél a másodlagos felhasználás ezek alapján történik. teljesebb feltöltése is.

A szponzorációs mátrix bevezetése és a piaci alapú A megvalósuláshoz szükséges bevételek növelésére bevezetett egyéb intézkedések tényezők nem hozták meg a kívánt hatást, az MLSZ üzleti alapú szponzorációs bevételei nem növekedtek a terveknek Az MLSZ brand építéséhez és a szponzorációs bevételek megfelelően a 2011-2014-es időszakban. növeléséhez elsősorban a magyar labdarúgás színvona- lának és sikerességének javulása adhatja meg az alapot. A brand építéssel kapcsolatosan tett intézkedések Ennek bekövetkezése nélkül a kialakított keret eredmé- hatására sem az MLSZ brand népszerűsége, sem nyes működtetése komoly kihívást jelent. a magyar labdarúgás általános imázsa nem növekedett számottevően. Hasonlóan fontos, hogy a stadionfejlesztések a tervek szerint megvalósuljanak, mivel a modern stadionok mind Módosított stratégiai cél 2014-ben a sportág imázsa, mind pedig a nézőszám és a hirde- tések technikai megvalósításának lehetőségei területén új A 2015-2020-as kommunikációs cél a kialakított, saját távlatokat nyithatnak a piaci szponzorációk vonatkozá- kommunikációs csatornák következetes használata, sában. valamint az esetlegesen megjelenő új médiafelületek bekacsolása a kommunikációba.

A következő ötéves időszak középpontjában az MLSZ és a labdarúgás brandépítése és a szurkolók sportághoz kötése áll. Ennek érdekében a Szövetség a lehető legjobban el kívánja választani az MLSZ hivatali és szurkolói klubi funkcióit, és ez utóbbit erősíteni.

Fontos cél az MLSZ piaci alapú, szponzorációs bevétele- inek növelése: optimálisnak 3 főszponzor és 4-6 közép- kategóriás szponzor megnyerése volna tekinthető.

106 Verseny- és intézményi szervezetek – Marketing és kommunikáció 107 Társadalmi célok (egészséges társadalom, közösségi összetartozás)

Tömegbázis megteremtése Eredményesség

Nézőszám növekedése, szurkolók

Hazai nevelésű Stadionfejlesztés játékosok előtérbe Edzőképzés helyezése

Amatőrlétesít- Utánpótlás-nevelés, A terület stratégiai jelentősége Sportegészségügy mény-fejlesztés tehetségkutatás 11. Stratégiai terület: A stratégia keretében megfogalmazott célok megvalósu- lásának alapvető feltétele, hogy az ezt lehetővé tevő pénzügyi források rendelkezésre álljanak. A labdarúgás Finanszírozás hosszú távon is kiegyensúlyozott, folyamatos fejlődé- Verseny- és intézményi szervezetek séhez fontos, hogy a források egy átlátható, hatékony és fenntartható finanszírozási rendszer keretein belül kerüljenek a sportág szereplőihez. Finanszírozási rendszer

Finanszírozás 109 30 Bevételi és kiadási terv 2011-ben 10 éves stratégiai cél 2011-ben Intézkedések 2014-ig Célok megvalósulása 2014-ig Stratégiai célok 2014-ben Megvalósuláshoz szükséges Szabálykövető és hatékony működés A finanszírozási helyzet Érdemi forrásbővülés elérése TAO program bevezetése A labdarúgásba bevont források Az optimális infrastrukturális és Az infrastruktúra-fejlesztési A stratégia kimondta: átláthatóvá kell tenni a labdarúgás javítására tett intézkedések és működtetése meghaladták a kitűzött célt működési szint megteremtéséhez és utánpótlás-nevelési források 25 szereplőinek pénzügyi tevékenységét, meg kell szüntetni 2011-2014 között szükséges források biztosítása rendelkezésre állása a keresztfinanszírozást, illetve az MLSZ és valamennyi, az utánpótlás-nevelésben a labdarúgásban működő szervezet adózási fegyelmét 1. TAO támogatási program bevezetése, Pénzügyi, nyilvántartási Utánpótlás-nevelési támogatás A klubok gazdálkodása fehére- Szabálykövető, profi gazdálkodás Hosszú távon kiszámítható 20 szigorítani kell. Elvárásként jelent meg a gazdasági működtetése és adózási fegyelem szigorítása, költségvetési forrásból dett, azonban szabálykövetésben kialakítása a kluboknál működési finanszírozási modell beszámolás rendjének alkalmazása, az adózatlan A 2011. évi LXXXII. törvény értelmében, 2011. július 1. gazdasági beszámolás rendjének és profi gazdálkodásban is még megteremtése jövedelmek tilalma a kluboknál, valamint a tartozások óta a társasági nyereségadót fizető cégek a labdarúgó alkalmazása jelentősek az elmaradások 15 Mrd Ft Mrd - különösen a köztartozások – felszámolása. sportszervezetek vagy az MLSZ támogatása esetén Szabálykövető és hatékony Költségvetési forrás biztosítása A gazdasági önfenntartás Támogatások felhasználásának Labdarúgás javuló presztízse, a támogatás összegével adóalapjukat csökkenthetik, működés stadionfejlesztésekre irányába történő elmozdulás hatékonyságnövekedése anyagi helyzete vonzerőt Ugyancsak fontos, hogy a professzionális labdarúgó majd ezt az összeget fizetendő adójukból is levonhatják. nem látható jelentsen a képzett gazdasági 10 munkaerő számára klubok a szakmai célok kitűzése és megvalósítása során A 2013/2014-es támogatási időszaktól az így számított mindvégig tudatosan, tervszerűen és folyamatosan megtakarítás további 75%-a is – kiegészítő sportfejlesz- A magyar labdarúgás Sportszervezetek A magyar labdarúgás gazdasá- TAO kivezetési stratégia kidolgo- gazdasági önfenntartó tevékenységének gi önfenntartó képességének zása, piaci alapú támogatások 5 ellenőrizve, értékelve, korrigálva szem előtt tartsák tési támogatás formájában – a sportági szakszövetsé- képességének elérése fehérítése elérése 2020-ra ösztönzése a gazdaságossági szempontokat és költség-haszon gekhez vagy sportszervezetekhez kerül. 2018-2020-ra összefüggéseket. 0 MLSZ által koordinált Bevétel Kiadás A támogatási összeget a kluboknak a felhasználás terü- piaci források bővítése Gazdasági önfenntartás megteremtése letétől függően 10-50%-os önrésszel kell kiegészíteni. Saját forrás Működési költségek Jelen stratégia megvalósulásának alapfeltétele egy A támogató vállalkozás a támogatásért ellenszolgálta- TAO Infra (stadion nélkül) középtávon fennmaradó, egyszeri, jelentős forrásbővítés. tást nem kérhet, a támogatás felhasználásába nem Költségvetési forrás Utánpótlás-nevelés Ugyanakkor a stratégiának lényeges eleme, hogy e szólhat bele, felhasználási jogcímet vagy projektet Versenyszervezés Grassroots kezdeti beruházások hatására a professzionális labda- azonban meghatározhat. Kivételt képez ez alól rúgás egyre inkább gazdasági alapokon működjön, a szabályozás módosítása miatt továbbutalandó 10 éves stratégiai cél 2011-ben és a piaci források növekvő bevonásán keresztül kiegészítő támogatás, amelyért cserébe a támogató 2018-2020-ra képes legyen a gazdasági önfenntartásra. vállalkozások szponzori megjelenést kaphatnak. Forrásnövelés A stratégiai célok megvalósításának alapfeltétele a 2011 milliárd forint pedig a központi költségvetésből származik. A támogatási kérelmeket a sportszervezetek programjai előtti évekig minden szinten elégtelen finanszírozási A források felhasználására vonatkozóan a stratégia a esetében az MLSZ, az MLSZ programja esetében pedig helyzet javítása. A 2011-ben elkészített stratégia általános pályainfrastruktúra elmaradt fejlesztéseinek pótlására évi az EMMI szigorú szempontrendszer figyelembevétele célul tűzte ki az érdemi forrásbővítést, ezen belül pedig, átlagosan 7,1 milliárd forintot, utánpótlás-nevelésre 4,5 mellett, egyedileg bírálja el. hogy a magyar labdarúgásra fordított összkiadások éves milliárd forintot, szabadidős labdarúgásra 0,3 milliárd átlagos összege a 2011-2020-as időszak során érje el a forintot, amatőr versenyszervezésre pedig 1,8 milliárd A TAO támogatási program keretében 2011-2014-ig 25,6 milliárd forintot (stadionépítések nélkül). Ezen belül forintot irányozott elő. a sportszervezetek összesen 72 milliárd, míg az MLSZ évi 10,3 milliárd forint a TAO program bevezetéséből, 1,7 további 29 milliárd forint forráshoz jutottak.

110 Finanszírozás 111 Akadémiák állami támogatása 2011-2014 között Stadionfejlesztések Lehívott TAO támogatások: 2011 2012 2013 2014 Összesen 1.8 40 27 Mrd Ft-ban 2. Utánpótlás-nevelési támogatás költségvetési forrásból Sportszervezetek 12,5 20,2 18,0 21,2 71,9 1.6 24 A központi költségvetés a kiemelt utánpótlás-nevelő 35 MLSZ 2,6 5,8 10,2 10,7 29,3 központokat 2011-től támogatásban részesíti. Összesen 15,1 26,0 28,2 31,9 101,2 1.4 21 A támogatás célja: 30 1.2 18 A sportszervezetek TAO bevételeinek megközelítőleg Az MLSZ saját programjaihoz kapcsolódó TAO bevételek A kiemelt utánpótlás-nevelési központok akadémiai 25 fele utánpótlás-neveléshez, 5%-a sportszakemberek legjelentősebb felhasználási területei az Országos rendszerű fejlesztése annak érdekében, hogy a magyar 1.0 15 20 személyi jellegű ráfordításaihoz, 45%-a pedig tárgyiesz- Pályaépítési Program, a Bozsik Program és az amatőr sporttehetségek kiválasztása és nyomon követése Ft Mrd köz-beruházásokhoz kapcsolódott. A sportszervezetek versenyeztetési költségek átvállalása voltak, azonban megvalósuljon; 0.8 12 által tárgyieszköz-beruházásokra kapott összeg 2011- ezek a források nyújtották számos olyan program A labdarúgás új alapokra helyezett utánpótlás-nevelési 15 0.6 9 Futó projektek száma (db) száma projektek Futó

2014 között összesen 33 milliárd forint volt, amelynek anyagi bázisát is, mint a Grassroots, a szakemberképzés rendszerének az MLSZ szakmai felügyelete melletti Ft) (Mrd forrás Költségvetési megközelítőleg 50%-a kapcsolódott vagy a sportegészségügy. strukturális megújítása annak érdekében, hogy 10 0.4 6 infrastruktúra-fejlesztésekhez. a sportági eredményesség kiszámíthatóvá váljon. 0.2 5 3 Az első évben, 2011-ben 21 sportszervezet részesült Sportszervezetek TAO bevételeinek felhasználási területei MLSZ TAO bevételeinek felhasználási területei* összesen 1,5 milliárd forint költségvetési támogatásban. 0.0 0 0 2011 2012 2013 2014 2014 2015 2016 2017 Ezen belül 6 kiemelt központ kapott egyenként 200 millió NB I és NB II projektek (Mrd Ft) 5% forint feletti támogatást, míg a 15 sportszervezet jellem- Akadémiák állami támogatása Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója (Mrd Ft) zően 30-40 millió forint közötti összegben részesült. 16% Adott évben folyó NB I és NB II projektek száma (db)

34% 2014-re a teljes támogatási összeg emelkedett (1,7 milliárd forint került elosztásra), a támogatott sport­ 3. Költségvetési forrásból megvalósult stadionfejlesztések 4. Sportszervezetek tevékenységének kifehérítése 51% 45% 23% szervezetek köre pedig kisebb lett, így az egy sportszer- 2011-2014 között állami finanszírozás keretében készült el a debreceni Nagyerdei A sportszervezetek működésének kifehérítése mind a törvényhozók, mind az MLSZ vezetre jutó átlagos támogatás összege megnőtt. Stadion és a Groupama Aréna, amelyek megépítése és működtetésük előkészítése intézkedései során fontos szempontként szerepelt. A támogatások elosztásánál, melyek meghatározása 26 milliárd forint költségvetési forrásból valósult meg. 27% során 2014-ben már teljesítmény-mutatók is alkalma- Első lépésként az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alkalmazásának zásra kerültek, 6 sportszervezet részesült egyenként A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megújuló 28 stadion rekonstrukció- lehetősége került kiterjesztésre a sportszakma résztvevőire, így ma már a játékosok és 180 millió forint körüli, 9 sportszervezet pedig jának finanszírozására a 2014-2016-ös költségvetés összesen 84 milliárd forintot biztosít sportszakemberek a korábbiaknál jóval kedvező adózási feltételek mellett alkalmazhatók. Utánpótlás-nevelés Amatőr versenyeztetés 45-100 millió forint közötti támogatásban. (ebből 6 milliárd forint jóváhagyása még nem végleges). Mind az akadémiák költségvetési támogatása, mind a TAO támogatás kizárólag bejelentett Tárgyieszköz-beruházások Bozsik Program A Puskás Ferenc Stadion átfogó rekonstrukciójára elfogadott tervek 2015-2018 között alkalmazottakra, vagy a számviteli és adószabályoknak megfelelő számla kibocsátása elle- Személyi jellegű ráfordítások Országos Pályaépítési Program várható megvalósítása 90-100 milliárd forintba kerül. nében számolható el. Mivel ezek a támogatások a sportszervezetek működésének egyik Egyéb alapvető forrását adják, a sportszervezeteknek is érdekévé vált a szabálykövető működés. *kiegészítő támogatás nélkül

112 Finanszírozás 113 Hazai közvetítésijogdíj-bevétel összesen Éves átlagos bevételek alakulása (stadionfejlesztés nélkül) 3,0 Annak biztosítására, hogy a támogatások felhasználása valóban az előírásoknak Pénzem: Mrd Ft 2011-2020 terv 2011-2014 tény Eltérés Pénzem: Mrd Ft 2011-2020 terv Átlagos Eltérés megfelelően történjen, az akadémiai támogatások elszámolását neves, 2,7 TAO 10,3 25,3 146,0% Működési költségek 11,8 10,8 -8,0% nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi. 2,4 Költségvetési forrás 1,7 2,0 20,0% Versenyszervezés 1,8 3,1 71,0%

A sportszervezeti TAO támogatások megvalósulásának ellenőrzését 2013. december 2,1 Saját forrás 13,6 7,4 -45,0% Utánpótlás-nevelés 4,5 12,7 182,0% 31-ig a Nemzeti Sport Intézet végezte. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés az addigi- Éves átlagos bevétel 25,6 34,8 36,0% Létesítményfejlesztés 7,1 7,1 0,0% aknál hatékonyabb módon történhessen, az ellenőrzést 2014. január 1-jétől az MLSZ 1,8 (stadion nélkül) vette át. Az új feladat színvonalas ellátására az MLSZ 10 fővel önálló osztályt hozott Grassroots 0,3 0,4 27,0% 1,5 létre, amely a korábbi ellenőrzési kapacitás megháromszorozását jelenti. Ez a szervezeti Ft Mrd Kiadások stadion nélkül 25,5 34,1 34,0% Bevételek alakulása (stadionfejlesztés nélkül) egység – a korábbiakkal ellentétben – kizárólag egy sportág, a labdarúgás TAO fejlesz- 1,2 50 téseit vizsgálja, így az ellenőrök egy olyan, a korábbiaknál szűkebb terület szakértőjévé 0,9 válhatnak, amelyhez kapcsolódóan minden szakmai tudás az MLSZ-en belül megtalál- 45 Szabálykövetőbb és hatékonyabb működés ható. Ennél is fontosabb azonban, hogy az átszervezéssel a sportfejlesztési programok 0,6 A 2011-2014-es időszakban fontos lépések történtek a labdarúgó sportszervezetek jóváhagyása és a támogatási igazolások kiállítása mellett a TAO folyamat harmadik 40 működésének kifehérítésére és egy szabálykövető magatartási norma megteremtésére. eleme, a megvalósulás vizsgálata is a Szövetséghez került. Így minden TAO-val 0,3 A klubok játékosaikat és egyéb személyzetüket is túlnyomó többségében bejelentett 35 kapcsolatos adat egy helyen koncentrálódik, ami az információáramlás nehézségeinek alkalmazottként foglalkoztatják, illetve a számlaadási fegyelem is javult a sportágban. 0,0 kiküszöbölésén keresztül nagyban javítja az ellenőrzés lehetőségeit. 30 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 A szabálykövetőbb működés olyan pozitív hatásokat is generál, amelyek részben ellen- 25 5. Az MLSZ által koordinált piaci források bővítése NB I NB II Ft Mrd tételezik a támogatások által a költségvetésre rótt terhet. A sportszervezetek és az MLSZ

Az MLSZ által koordinált legfontosabb források – a televíziós közvetítési jogdíjak, 20 által a támogatásokból megvásárolt sportfelszerelésekhez, sporteszközökhöz, illetve valamint a bajnokság névszponzori díja – a 2011-2014-es időszakban folyamatosan infrastruktúra-beruházásokhoz kapcsolódó áfa, valamint a személyi állomány bővülé- növekvő finanszírozási bázist jelentettek az NB I mellett immár az NB II sportszerveze- 15 séhez kapcsolódóan befizetett adók és járulékok növelik a költségvetés bevételeit. teinek is. Míg a közvetítési jogdíjak összege a 2010/2011-es szezonban 1,2 milliárd forint Megvalósulás 2014-ig 10 volt és kizárólag az NB I-es csapatokat érintette, ez folyamatos növekedés mellett Ugyanakkor 2014-ben az MLSZ újonnan megalakult TAO ellenőrzési Osztálya az első

2013/2014-re 3,9 milliárd forintra emelkedett, amelyből 0,8 milliárd forint már Jelentős forrásbűvülés 5 év munkájának eredményeként 190 millió forint összegű szabálytalan elszámolással az NB II-es klubok gazdasági pozícióit erősítette. A 2011-2014 közötti időszakban a magyar labdarúgás (stadionépítések nélkül számított) kapcsolatban kezdeményezte szankciók alkalmazását az Emberi Erőforrások Minisztériu- átlagos éves bevétele 34,8 milliárd forint volt, amely 36%-kal meghaladta a 2011-ben 0 mánál, ami jól mutatja, hogy a források hatékony felhasználása érdekében a szabályok 2011 2012 2013 2014 Ugyancsak előrelépés, hogy a közvetítési jogdíjak korábban lineáris elosztását egyre meghatározott célt. betartatásának még hatékonyabb kikényszerítése szükséges. Még ma is szokásos inkább egy, a teljesítményt ösztönző rendszer váltotta fel. Ennek értelmében Bevétel (stadionfejlesztés nélkül) jelenség a keresztfinanszírozás, azaz előfordul, hogy az utánpótlás-nevelésre kapott 2013/2014-ben az NB I-ben már a közvetítési jogdíjak mintegy fele normatív alapon, A bevételi elemeket vizsgálva látható, hogy a TAO bevételek elérték a tervezett éves támogatások részben a felnőttcsapatok működési költségeinek fedezeteként kerülnek míg 33%-a már az eredményesség, 14%-a pedig a 23 éven aluli játékosok által átlagos összeg 2,5-szeresét, míg az állami támogatások is a tervezett összeg felett A jelentősen bővülő források a kiadások növekedését is lehetővé tették. felhasználásra. a pályán töltött idő arányában került elosztásra. alakultak. A 2011-2014-es időszakban a (stadionépítéseket nem tartalmazó) infrastruktúra-­ fejlesztésre, szabadidős futballra, valamint versenyszervezésre fordított kiadások Általános probléma, hogy a klubok gazdálkodása és szervezeti felépítése nem felel is meghaladták a tervezett szintet. meg a jól működő gazdálkodó szervezetek esetében szokásos követelményeknek.

114 Finanszírozás 115 Pénzügyi terv, Mrd Ft – Előzetes tervezet 2015 2016 2017 2018 2019 2020 A sportszervezetek sokszor nem rendelkeznek megfelelő képzettségű és szemléletű Az elemzés alapján a 2015-2020-as időszakban a hazai futball infrastruktúra-beruházási vezetőkkel és alkalmazottakkal, illetve nincsenek formálisan rögzített hatáskörök, jól igénye (stadionfejlesztések nélkül) összesen 55-60 milliárd forint, amelyből 25-30 milliárd TAO / központi költségvetés 35,8 36,3 36,9 37,6 38,2 27,8 definiált folyamatok és belső szabályzatok sem. Ezek következményeként a kluboknál forint az utánpótlás-neveléshez, további 25-30 milliárd forint pedig az amatőr felnőtt Saját forrás 6,3 4,8 4,9 5,0 5,1 5,2 sok esetben hiányzik a professzionális gazdasági szemlélet és a hosszú távú pénzügyi labdarúgáshoz kapcsolódik. Az infrastruktúra-beruházások finanszírozása reálisan állami tervezés képessége. (vagy TAO) források felhasználásával lehetséges. Összes bevétel 42,2 41,1 41,8 42,5 43,3 33,0

Működési költségek 13,2 11,8 12,0 12,2 12,5 12,7 A klubok gazdasági önfenntartásra még nem képesek Az utánpótlás-nevelés és a felnőtt futball működésével kapcsolatosan megfogalmazott A magyar labdarúgás gazdasági önfenntartó képességének eléréséhez szükséges célok megvalósítása a számítások szerint – a piaci bevételeken felül – nagyságrendileg Versenyszervezés 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 kezdeti tőkeinjekció a 2011-2014-es időszakban a sportág rendelkezésére állt. Ennek évi 10 milliárd forint állami forrás bevonásával lehetséges. Utánpótlás-infrastruktúra 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 0,0 hatására olyan jelentős infrastrukturális és egyéb működési beruházások történtek, Amatőr felnőtt infrastruktúra amelyek a várakozások szerint a későbbi gazdasági önfenntartó képesség alapjait 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 0,0 is képezik. Utánpótlás-működés 10,0 10,2 10,4 10,6 10,8 11,0 Amatőr felnőtt működés 3,9 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 Mindazonáltal a 2011-2014-es időszak tapasztalatai azt is mutatják, hogy a klubok piaci alapú bevételeinek növelésében előrelépés nem történt, a klubok anyagi helyzetét a Grassroots 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 közvetítési jogdíjak növekedése és a TAO támogatási rendszer megjelenése sem javí- Összes kiadás 42,2 41,1 41,8 42,5 43,3 33,0 totta olyan mértékben, hogy az az eredményességben, ennek hatására pedig a szpon- zorációs, kereskedelmi, játékoseladási vagy jegybevételekben már érzékelhető volna. Sőt, a TAO források megjelenésével párhuzamosan megfigyelhető az a jelenség, hogy További előrelépés szükséges a sportágban részt vevő szereplők pénzügyi tevékeny- Annak érdekében, hogy a sportszervezetek elsődleges célja a hosszabb távú építkezés az önkormányzatok és a szponzorok a labdarúgással kapcsolatos korábbi támogatásukat ségének átláthatóvá tétele, a keresztfinanszírozás megszüntetése, illetve az adózási legyen, egy hatékony ösztönzők alapján kialakított, éveken átívelő, kiszámítható finanszí- visszafogták. Világosan látszik, hogy a klubok nagyobb része nemcsak az infrastruktú- fegyelem szigorítása területén. Ugyancsak fontos cél, hogy az állami rozási modell kialakítására van szükség. ra-fejlesztések megvalósításánál, hanem a napi működés finanszírozásához is jelentős és TAO támogatások felhasználása az eredeti célnak megfelelően, a lehető legha­ mértékben támaszkodik a TAO támogatásra, amely ma már nélkülözhetetlen forrása tékonyabb módon történjen. A támogatási források hatékony felhasználását a projektek megfelelő előkészítésén felül a legtöbb klub működésének. a támogatások felhasználásához kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok szigorú Változatlanul cél, hogy hosszabb távon a hazai professzionális labdarúgó klubok képessé működtetése képes biztosítani. Módosított stratégiai cél 2014-ben váljanak a gazdasági önfenntartásra. Ahhoz, hogy a klubokat megalapozott gazdasági ismeretekkel rendelkező mene- 2014-ben az utánpótlás-nevelés strukturális reformjának előkészítéseként az MLSZ A megvalósuláshoz szükséges tényezők dzserek vezessék, egyrészt a labdarúgás presztízsének és anyagi bázisának javulására, elemzést készített a magyar labdarúgás nemzetközi mércével is versenyképes utánpót- másrészt az MLSZ részéről legjobb példaként szolgáló klubmodellek bemutatására is lás-neveléséhez szükséges infrastruktúra-beruházási és működési költségszint Az utánpótlás-nevelés strukturális reformjának megvalósítása, valamint a felnőtt szükség van. A klubok felépítéséhez kapcsolódó elvárásokat a licenckövetelmények meghatározására. Az elemzés hasonló becslést a felnőtt futball számára szükséges labdarúgás tervek szerinti fejlesztése abban az esetben lehetséges, ha az ehhez szük- közé is be kell építeni. beruházások vonatkozásában is tartalmaz. séges állami finanszírozás rendelkezésre áll. A kalkuláltnál kisebb forrás esetén csak az eredeti terveknél alacsonyabb színvonalú működés biztosított. Az MLSZ által koor- dinált források elosztásának pontos kritériumait (pl. TAO értékelési elvek, marketing jogokhoz kapcsolódó összegek) az MLSZ évente, elnökségi határozattal fogadja el.

116 Finanszírozás 117 A magyar labdarúgás fejlesztési és finanszírozási alapelvei 2015-2020 között

I. Amatőr és utánpótlás-futball A működő klubok esetében, a TAO támogatás nagy- II. A profi klubok és kiemelt utánpótlás- II.1 A vagyonértékű jogok értékesítéséből II.2. Kiemelt utánpótlás-szervezetek száma finanszírozási tervéhez kapcsolódó ságának meghatározása során használt indikátorok centrumok finanszírozási alapelvei származó bevétel felosztási feltételei A tervek szerint 3 évente 15 utánpótlás-központ rend- megállapítások tekintetében (pl. csapatok száma, játékosok száma) Az MLSZ által felosztható központi bevételek emelé- Az MLSZ által felosztott központi bevételek részben szeres auditálására kerül sor, ahol a 15 szervezet A TAO támogatásból finanszírozott infrastruktú- korlátozzuk a maximálisan figyelembe vehető sének forrásául az eddig nem értékesített, rendezetlen normatív, részben differenciált módon kerülnek összetétele az értékelés következtében változhat. ra-fejlesztési projektek eredményeinek köszönhetően létszámot. Újonnan alakult sportszervezet támoga- jogi helyzetű, vagyoni értékű jogok hasznosítása útján kiosztásra. Ezen 15 szervezetből, minőségi és területi szempon- a klubok jelenlegi infrastrukturális helyzete megfelelő, tása alapesetben csak olyan helyen támogatható, kerül sor, miután a jogalkotók a közelmúltban megte- tokat figyelembe véve, a tervek szerint 6 kiemelt regio- illetve a már meghozott döntések megvalósításával ahol korábban nem működött MLSZ által kiírt remtették az ehhez szükséges jogszabályi hátteret. Az NB I–es klubok esetén, az általuk elért teljesítmény nális utánpótlás-nevelő szervezetet javasolt kijelölni, belátható időn belül megfelelő lesz. A jelenleg is bajnokságban induló sportszervezet. Szigorítani kell a licenc ellenőrzést, és be kell vezetni alapján differenciáltan kiosztásra kerülő díjazásának amelyek az állami költségvetésből rendelkezésre álló folyamatban lévő vagy jóváhagyott fejlesztési a licenc adminisztráció teljes körű elektronizálását. szempontjai: forrás esetén kiemelt támogatásban részesülnek. A 15 munkákon, illetve a szövetség által koordinált Az amatőr és utánpótlás-nevelő együttesek tevé- auditált szervezet mellett további legfeljebb 80 kiemelt, fejlesztési programokon kívül ezért továbbiakra nincs kenységének elismerésére szolgáló átigazolási re­- A sportszakmailag megfelelő sportegészségügyi háttér Eredményesség, az elért pontok száma; helyi utánpótlás-nevelő szervezet („B”- típusú egye- szükség. A TAO programban egyedi infrastrukturális form szerint az amatőr sportszervezetek a jövőben: biztosítása kiemelt szemponttá válik az első osztályú Az NB I-es mérkőzéseken a hazai nevelésű és külföldi sület) kijelölése javasolt, amelyek szintén részesednek fejlesztések általános szabályként nem kerülnek az egyes tranzakciókért a tranzakció évében kluboknál. A személyi és tárgyi feltételekhez kapcsolódó játékosok által az egész bajnokság összes mérkőzését a központi forrásokból. A kiemelt utánpótlás-szerve- jóváhagyásra. egyszeri elismerésben, elvárásokat folyamatosan növelni kell, melynek gyakor- számítva, minden klubnál külön-külön, a pályán eltöltött zetek köre alulról nyitott lesz, a kiemelt minősítés a folyamatos, többéves tevékenységükért minden lati eszköze a mindenkor hatályos Klublicenc Szabályzat játékpercek aránya szerint a 6+5 szabálynak érvénye- megszerzése (illetve annak elveszítése) külön eljárás- A tömegesítést támogató, amatőr és után­pótlás- évben halasztott díjazásban részesülnek, aminek kritériumainak folyamatos aktualizálása. sülnie kell (azaz a bajnokság egészében az adott rendben kerül rögzítésre. labdarúgás számára szolgáló új pályák építését és alapja, ha amatőr státuszú (12-23 éves korú) játéko- csapatban átlagosan legalább 6 hazai és legfeljebb a meglévő pályák felújítását megvalósító MLSZ sukat profi klub igazolja le, illetve különböző szintű A klubok adminisztratív jellegű személyi állományának 5 külföldi játékos lehet a pályán) Ezen teljesítés fölött infrastruktúra-fejlesztési programokat folytatni kell, válogatottban játszanak. Minél magasabb színvo- létszámát és minőségét fejleszteni kell a szurkolói a csapatok külön díjazásban részesülnek; a pénzügyi lehetőségek függvényében. nalú csapatban, illetve minél többet játszik az adott kiszolgálás általános minőségének fejlesztése és A csapatok hazai mérkőzésein regisztrált nézőszám; játékos a későbbiekben korosztályos és felnőtt a piaci típusú bevételek növelése érdekében. A tévés programban való szereplés. Az utánpótlás-fejlesztés területén a működési költ- válogatottban, NB I-ben, külföldi bajnokságokban ségek támogaásának fajlagos szintje mostanra elérte stb., annál magasabb az eredményességi elisme- A fenti feltétel rendszer a felkészülési időre tekintettel a kívánatos mértéket. Az elkövetkező stratégiai résben való részesedés. fokozatosan kerül bevezetésre, de legkésőbb a időszakban ezért a támogatott tevékenységekre 2017/2018-as bajnokságtól kezdődően véglegesednek vonatkozó támogatás fajlagos értékeit nem emeljük, az előírások. ugyanakkor a támogatások felhasználásának szabá- lyosságát, hatékonyságát, ellenőrzését tovább kell szigorítani.

118 Finanszírozás 119 III. Állami stadionfejlesztési programhoz kapcsolódó finanszírozási elvek megállapítása Az állami stadionfejlesztések – ideértve a stadionbiz- tonsági projektet is – eredményeképpen, a klubok jelen- legi infrastrukturális helyzete megfelelő, vagy belátható időn belül megfelelő lesz. A jelenleg is folyamatban lévő vagy jóváhagyott fejlesztési munkákon kívül ezért továbbiakra nincs szükség.

A stadionfejlesztési program keretében az MLSZ által támogatott befogadóképesség –általános esetben a klub korábbi időszakban mért átlagos nézőszámának kétszerese, amelytől egyedileg a helyi specialitások ismeretében indokolt esetben lehet eltérni. A szurkolói kártya a jogszabályok betartásának biztosí- tása érdekében a továbbiakban is alkalmazásban marad, ugyanakkor a nézőtéri fegyelem remélt javulásának ütemében folyamatosan átalakul a komfortérzetet fokozó, különböző előnyöket és kedvezményeket nyújtó eszközzé. Egyedi intézkedésekkel, a klubokkal egyez- tetve, minden klub esetében biztosítani kell, hogy a jogszabályi előírásokat teljesítő, rendzavarást nem okozó minden szurkoló bejuthasson a stadionokba.

120 Ximpernatibus audantibus, netur? 121 A Magyar Labdarúgás Stratégiája Főszerkesztő: Magyar Labdarúgó Szövetség, Roskó Zoltán 2011-ben a stratégia elkészítésében közreműködtek: Berzi Sándor, Both József, Dr. Csányi Sándor, Egervári Sándor, Kovács Szilveszter, Dr. Mezey György, Nyilasi Tibor, Dr. Radev Anthony, Roskó Zoltán, Studniczky Ferenc, Samu István, Dr. Varga Péter Pál, Dr. Vági Márton, Xellum Kft. (Baukovácz Krisztina és Sedlmayr János) Szakmai szakértő: Ernst & Young Tanácsadó Kft.

Tervezés és kivitelezés: Café NEXT Kft. Felelős kiadó: Magyar Labdarúgó Szövetség, dr. Vági Márton Elérhetőségek: www.mlsz.hu és [email protected] Készült: Budapest, 2015. március