KANITZIA 4, 185-200. Szombathely, 1996
VÉDETT NÖVÉNYEK A CSEREHÁT DOMBVIDÉKÉN
FARKASJ.
ABSTR1\CT Bibliographical citation FARKAS J., 1996, Protected Plants at the Cserehát Hills, KANITZIA-4, 185-200.
Results of floristical data collections of the protected plants from Cserehát Hills - parts belonging on Hungary - were discussed. One of the results is that the protected plants written by earlier authors, for example Friti llaria meleagris and POlyg01111111 bistorta were found again. On the other hand, the first data of the protected plants were given from the parts of Cserehát Hills south froin Rakaca Vall ey. This land is a mainly agricultural area with low participatien of original flora. Probablya new population the endemic Onosma tornensis Jáv, was found at the North- West part of the region Szent János-kő hill, about ten kilometers from its well- known original area, Other field examinations shal1 be carried out because this data is not yet tetaíly evident.
Kcywords: protected, plants, rare plams, nature conservatíon, Hills of Cserehát (HUNGARY).
Farkas J.: 3800-Szikszó, Deák F. u. 54., HUNGARY.
A Cserehát az Északi-középhegységben a Hernád, a Sajó és a Bódva folyók, valamint a szlovák határ által határolt dombvidék. A terület botanikai feldolgozása hiányos, s az eddigi adatok szinte teljesen a Rakaca-patak völgyére korlátozódnak. Simon (I 992) szerint a területen a következő védett növények élnek: Plantago schwarzenbergiana, Szendőládnál az lris aphylla subsp. hungarica és a Chrysanthemum serotinum, Rakacaszendnél a Trollius europaeus, valamint az Utricularia australis és az U bremii az Észak- Csereháton. Említi még Simon a Fritillaria meleagris-t és a Pulmonaria angustifolia-i is. Csapody (1982) az Iris aphylla subsp. hungarica mellett a Fritillaria meleagris-i és a Polygonum bistorta-t említi. Hortobágyi (I970)
185 Fritillaria meleagris tankönyvében utalás történik a Phlomis tuberosa dél-csereháti előfordulására. A Cserehát nyilván erőteljesen kultúrtáj jellege miatt soha nem volt a I botanikai tanulmányok kedvelt célpontja. Jakucs (1961) a következőket írja .-. • róla: "Egyhangú homogén mocsárrétjeit és magassásosait a Rakaca-völgyben megjelenő két ritkább növény, a kockásliliom és a kígyógyökerű keserűfű megjelenése élénkíti." Jakucs (1952, 1954/a,b) alapján a Cserehátról a következő védett növények ismertek: a Chrysanthemum serotinum, Pedicularis palustris, Eriophorum angustifolium, E. latifolium a Bódva völgyéből; a Limtm flavum Bódvalenkéről, Orehis morio Pusztaradványról; a Fritillaria meleagris a Rakaca völgyéből Szászfa és Rakaca között; a • • Polygonum bistorta Büttöstől keletre; az Iris pumila, Saxifraga paniculata, • Dorycnium germanicum; Stipa pulcherrima, S. pennata, Sempervivum hirtum. Pulsatilla slavica, P. holubyana, az Esztramos-hegyen. B. Sütő és 181 p,- @ mtsai (1987) ugyanitt megtalálták a fenti növényeket azzal az eltéréssel, hogy • •• N • • ,[(1 ENCS a kökörcsineket a P. grandis képviselte, illetve a védett növények listája a A + ~ .11 következőkkel bővült: Ce;7taurea triumfettii subsp. axillaris, Dictamnus • • +~ + a/bus, Sempervivuni mannoreum. Nem találták meg a Dorycnium • • + germanicum-ot. • + 11+ A Hernád-völgy növénytársulásait Lakatos (196.7) dolgozta fel és - 181_+ + ugyanezen terület rétjeiről és legelőiről Farkas (1975) írt dolgozatot. Újabban .~ Nagy Miklós és Papp Mária (1992) a Rakaca-menti rétekről az Alchemilla + SZIKSZÓ • + +. monticola Opiz populációit jelzi. + 11+ .6. Pulsatilla grandis + + 4. Pulsatilla montana Anyag és módszer + /j. Clematis integrifolia Az alábbi munka a Cserehát egész területére kiterjed - kivéve a + o Felsőzsolca Szalonnai karsztot - de főleg védett növények vizsgálatára szorítkozik. Ha • Adonis vernalis mégis feljegyzésre került más jelentősebb növény is, azt is közlöm. A D Aquilegia vulgaris térképvázlatokra mind a 48 védett növény előfordulási helyeit bejelöltem. Amygdalus nana A gyűjtés 1992-1995 között történt. •O Jovibara hirta e Parnassia palustris ~dmények 181 Dictamnus albus 1. Pulsatilla grandis Wender. (1. ábra) Három ponton fordul elő: - Ongai földvárak, Ongától nyugatra, szántóföldekkel körülvéve. Laka- tos (1967) is leírta ittPulsatilla-Festucetum su/ca/ae társulásban. Erős gyomo- sodás mellett Stipa capillata és Chrysopogon gryllus jelenlétében ma is nő. 1. ábra
186 187
1 ._------_._--_ ..," ••. _~,._-_ .,_,_"<._~_..".,., ._~ •.• ,,=._,.,.. ,.,...~,. ',.~.., .~_,,"'_>o_~' , _ _ ..__ . ------_._---_._---
- A Rakaca-patak völgyében, Rakaca és Rakacaszend között, a patakot Ficaria verna mellett. A Dianthus collinus egy közeli legelőn tűnik fel. ,---- -"-- kísérő sziklafalak száraz gyepeiben. A fenti gyepekből a következő fajok _ ~ Adonis vernalis L. (1. ábra) kerültek még elő: Stipa joannis, Centaurea triumfettii, Echium russicum, c>A Csereháton gyakori. A Sajósenye-Szendrőlád vonalon a dombvidék Carduus collinus, Linum jlavum, Dianthus carthusianorum , Melica nyugati peremén szinte minden gyep es területen néhol tömegesen nő. Hasonló transsylvanica.Anthemis tinctoria, Geraniuni sanguineum, Hypochoeris a helyzet a Hangács és a Damak felé tartó völgyekben is. Legelőn nő maculata, Cytisus austriacus, Trifolium rubens, Trinia ramosissima, Alsóvadász, Homrogd és Tomor mellett. Sziklagyepben található lrota és Campanula sibirica, Sedum maximum, Seduni acre, Alyssum montanum, Rakaca kőbányái közelében. Száraz gyepben nő a Meszes melletti Jóna- Tri/lia glauca, Dictamnus albus, Inula conyza, Cerasus fruticosa, Lathyrus hegyen és Szakácsinál. Az Irota melletti sziklagyepben -Stipa capilIata, latifolius, Jovibarba hirta. ,------.. _..__. _-'_,' _ rTeucríum chamaedrys-Sanguisorba minor és-Campanula sibirica is nő. .'. -~ze~thn~s~kÓ.J. Sas-?atá~ völgyén~k jobb partj~n; \~~~_v~~~i~o~ ~ 5. Aquilegia vulgaris L. (1. ábra) hataraban magasodo merédek meszko szikla szaraz sztyepp es sziklagyepei- Debrét község temetője mellett valószínűleg e1vadulva nő. ben. A szomszédságában nőnek. Onosma tornensis, Thlaspi jankae, Arabis j! '- j:-«---6. Amygdalus nana L. (1. ábra) auriculata, Lactuca perer/nis, Campanula sibirica. Linum austriacum. ) Szőlők határmezsgyéin virul Szikszó, Aszaló, Homrogd és Kupa Dianthus carthusianorum, -Erysimum odoratum, Allium jlaV1Il11,-Jovibarba határában, fóleg Vinca herbacea, Phlomis tuberosa társaságában. Lakatos hirta, Polygala major, Asplenium trichomanes, A. rnta-muraria. Silene otites, szóbeli közlése alapján Szikszónál régebben tömegesen nőtt. Ma alig van. A «Bupleurum longifolium, Anthericum ramosuni. Homrogd melletti lelőhely egy legelő határrnezsgyéje. A legelőn a következő 2. Pulsatilla montana Rchb. (1. ábra) fajok nőnek még: Centaurea sadieriana-Ornithogalum pyramidale, rPhlomis LfungácS'k.özség közigazgatási területén, a Kereszt-patak déli ágának forrásvidékén elterülő nagy legelőn virul. A legelő egy behatárolt pontján tuberosa. "Adonis vernalis. Egy kis lápfolton Lythrurn hyssopifolia nő. Ez több védett növény társaságában található. Ezek a következők: pIW!tg~_ utóbbi faj hasonló termőhelyen Hegymeg mellett is megtalálható. sr:!!..~C!!..·~nbelgiana,Centaurea triumfeuii, aVinca herbacea,.Ornil!!!!.galum c/7. Jovibarba hirta (Jusl.) Opiz (1. ábra) pyramidale, Centaureasadleriana-Orchis morio, -Adonis vernalis-Echium ARakaca és a Sas patakok völgyét követő mészkő sziklákon néhol russicum, •Phlomjs tuberosa. --- - '-- tömegesen nő. '-- Itt megfigyelhetők még a következő növények.vísrer linosyris, Rumex ...... ---8. Parnassia palustris L. (1. ábra) acetosella, Erophila verna, Helianihemum ovatum. Silene otttes. Egy ponton nő néhány szál a Rakaca-patak forrásvidékén, forrás- lápban. Melle te:'Achillea ptarmica, Ge ranium prate nse, Hypericum /"/ 'D'\ .f~ 3. Clematis integrifolia L. (1. ábra) tetrapterum, Lysimachia vulgaris, Potentilla erecta, Succisa pratensis, A következő helyeken nő: Euphorbia stricta, Selinum carviflora, Salix cinerea bokorfüzes közelében. - A Hernád-völgyben Onga-Csobád között sok helyen, így réteken, A közelben Fritillaria meleagris is található. legelőkön, vasút menti árkok gyepeiben. Általában a Phlomis tuberosa. 9. Dictamnus albus L. (1. ábra) Dianthus collinus és a Senecio doria kíséri. A következő társulásokban jelenik meg: - A Sajó-völgy Amot-Boldva közötti szakaszán, réteken, legelőkön, - Aszalótól délnyugatra cseres-tölgyes ben nagy tömegben virul. többnyire a Kis-Sajó nevű vízfolyást követő gyepekben. A Diaruhus collinus - Alsóvadász és Boldva között cseres-tölgyesben szálanként nő, mindenütt kíséri. Polygonatum odoratum, Galium odoratum, Campanula rotundifolia, Melissa • - A Vadász-patak völgyében Homrogd térségében, réteken három ponton o.fficinalis mellett. . jelenik: meg, Diaruhus collinus. illetve egy helyen Senecio doria kíséretében. - Sziklagyepben található Szendrőlád és Edelény között, a vasút köze- - Alsóvadásztói nyugatra egy domb gerineén lévő legelőn néhány tő lében, a következő fajok kíséretében :f!!!.!!!!lrea sadleriana=Chrysopogon nő.phlomis tuberosa-Orehis moriorMuscari botryoides, Potenti/la arenaria, ----- .._----
188 189 gryllus- Ornithogalum pyramidale, ,Echium russicum» Adonis vernalis, . Centaurea triumfetüi.Linum tenuifolium-Teucrium montanum, Vicia hirsuta...... "",... .-.\. Lathyrus sylvestris, Caucalis platycarpos. S .'-. SZLOVÁKIA as-p. O " I - Rakaca mellett a 2. pontban leírt társulásban. 6A • • _. '., .r" - - A Meszes melletti Jóna-hegyen: Adonis verna lis, •Linum f1avum, L.:;. .'./ Centaurea sadleriana, Polygaia major, «Centaurea triumfeitii, Lathyrus sylvestris, Geranium sanguinenm, Anthyllis vulneraria mellett. • -Hegymeg és Damak között cseres-tölgyesben található. Előfordul a közelben. Dianthus pontederae, Adonis vernalis, Convallaria majalis, • Potentilla alba, Galium odoratum, Visearia vulgarts. 10. Polygaia major Jacq. (2. ábra) • • A Cserehát északi részének következő helyein fordul elő: • - Szemerénél ~ártkert (gyümölcsös) gyepében. ./!rÚbJot""'-!' A Szent János-kő sziklagyepeiben. • II @ L/':' A közeli becskeházai kőbánya gyepeiben Linum flavum és Centaurea +® • • • ENCS triumfettii mellett. • - A Jóna-hegyen. f'\.UJ'1..V) ®~II • ~- ll. Linum flavum L. (2. ábra) • l:i:?J • Az Északi Cserehát három pontján nő: • • • - A becskeházi kőbányánál. •• - Rakaca-Rakacaszend között. • • Ill· - A Jóna-hegyen. (~CVJ 7 SZIKSZÓ••••• \... 12. Linum hirsuturn L. (2. ábra) • • Nagy tömegben nő Rakaca és Rakacaszend között eb')' száraz gyepben. .''13. Linum tenuifolium L. • PolygaJa major 6.• A Szendrőlád és Edelény közötti sziklagyepben néhány szál nő. • • • Linum flavum ~'14. Gentiana cruciata L. (2. ábra) A Linum hirsutum ARakaca és Meszes közötti mellékvölgyekben három helyen nő (Tó- + Linum tenuifolium völgy, Debrétei-patak völgye, Éger-völgy). O Gentiana crutiata 15. Vinca herbacea W. et K. (2. ábra) -?~ A Déli Csereháton a következő helyeken található:
190 191 ~•••.•• " •• ~~ .• _•• _~~~ __ •••.. _ ••_. -'--_. __ • •••••••_•.•-. '1ft. 'f' ..0 M o? •••• ""<' W';-' ..tr,...! ila ·.ltc:a-r5r-«zn--·V2'í'Hy ••·wr ~ f 7 .' ( :i:~ 0 __
.--/ .~. 16. Onosma tornensis Jáv. (2. ábra) . A Szent János-kő sziklagyepében bukkantunk rá. A begyűjtött növény -- ~ /'.,-. SZL O V Á K 1 A I határozását a sérteszőrök alapján Simon Tibor végezte. A megnyugtató azon~táshoz további helyszíni vizsgálatra van szükség. ~~._.' ... ' - ® ASas-P. '. ,/ ~ 17. Echium r.ussicum Gmel. Három helyen biztosan nő: - A hangácsi legelőn erős állománya virít. II o - Sziklagyepben Szendrőlád-Edelény között. - A Rakaca-völgy száraz gyepeiben 18. Phlomis tuberosa L. (2. ábra) A Csereháton igen gyakori, de a Rakaca-völgyben és attól északra nem fordul elő. Előfordulási helyei rétek-legelök és határmezsgyék. Az utóbbiak út és vasút menti árkok gyepei is lehetnek. Főleg a dombvidék déli • részén igen gyakori. A'következő települések közigazgatási területéről k elő, esetenként több pontról is: Arnót, Onga, Sajópálfala, Szikszó, Alsóvadász, @ ENCS Aszaló, Sajóvámos, Boldva, Rásonysápberencs, Selyeb, Halmaj, Irota, Nyésta, Gesztely, Felsővadász, Alsógagy, Homrogd, Monaj, Kázsmárk, Edelény, Ziliz, • • • • Hangács, Lak, Novajidrány, Hemádszurdok, Méra, Miskolc, Gadna, Hegymeg. • ® .~ Az Irota melletti előfordulási hely közelében a szórványos gyom • ~. • • • ·4~..:q~ ~ Antirrhium orontium is nő. • ~19. Plan tago schwarzenbergiana Schur. (2. ábra) . ~~• Két előfordulási helye vált ismertté. Ezek a hangácsi legelő és egy • O • ettől 2-3 kilométerrel délre fekvő másik legelő. Mindkét helyen patakok •SZIKSZ • forrásvidékén, nedves helyen nő. • + .: 20. Thlaspi jankae Kern. (3. ábra) A dombvidék két pontján nő: Thlaspi jankae .../ - Szent János-kő. További vizsgálattal kell kizárni a Th. montanum 8 -: 1 D•. Erysimurn odoratum faj jelenlétét ezen a ponton. o • • Felsőzsolca A Aster sedifolius - Kaszálórét Szikszónál, a Hernád folyó közelében. A terület nedves és száraz gyepek foltjaiból áll. Farkas (1975) 158 növényfajt írt le innen. A O Inula helenium gyepet, illetve az itt élő védett fajokat Lakatos (1967) is ismertette. Ezek a + Tnula germanica ..'§O~> következők: fris sibirica, Leucojum aestivum, Clematis integrifolia, Dianthus •• II Achillea ptarmica collinus. Phlomis tuberosa. Előfordul még a Gratiola officinalis, Sanguisorba O Carduus collinus officinalis, Salvia austriaca, Eryngium planum, Senecio doria is. ® Centaurea triumfettii 21. Erysimum odoratum Ehrh. (3. ábra) Centaurea sadleriana A Szent János-kő sziklagyepeiben él. • ~I. 22. Aster sedifolius L. ~ Orthilia secunda Tornaszentjakab, Hidvégardó, Bódvalenke körül ártéri réteken nő. 3. ábra
192 193
••••_ ••_ .• .~""" __ .• -.t<:.;.- .••.•..•• ~&.>' ..••_.,.Jc,•.•.,..•.~
194 195 - A Janka-patak torkolatánál Szászfa és Rakaca között. Baktakék tengelyek mentén gyepekben, útszélekeigen gyakori. A következő - Az előző termőhely közelében, az un. Gulybán kápolnánáí (lásd 35. helyeken biztosan nő: legelőn: Ziliz, Hangács, Homrogd, Monaj, Hegymeg, pont is). Baktakék, Gagyvendégi, árokparton található Balajt, Ládbesenyő, Tomor, . - Hatalmas állománya nő Tornaszentjakabnál, a Sas-patakot kísérő Alsóvadász. lápréteken, a Fritillaria meleagris mellett (lásd 35. pont is) A hegymegi lelőhelyenPhlomis tuberosa. Centaurea sadleriana és Origonum Nem került ellenőrzésre a Jakucs (1954/b) által Büttös mellett leirt vulgare kíséretében található. lelőhelye, de feltehetőleg még itt is él. A Jakucs által megnevezett hely nagy /37. Muscari botryoides Miii. (4. ábra) valószínűséggel megegyezik a jelen dolgozatban Büttös és Szemere között A 3. pontban emIített alsóvadászi legelőn nagy számban virít. megjelölt Frittllaria meleagris termőhelyek egyikével. ,./" 38. Leucojum aestivum L. (4. ábra) 34. Lilium martagon L, (4. ábra) Három termőhelye vált ismertté: A 20. pontban, a Hernád mellett leirt rét vizes foltjain néhány tő nő. .../ - A Rednek erdő Sajóvámos határában. Az, erdő elgyomosodott, ~9:Iris spuria L. (4. ábra) néhány szál nő Corydalis cava, Galium odoratum és Asarum europaeum Néhánytő nő Halmaj község északivégén, legelőn és a vasút menti árokban. mellett. Itt és a többi csereháti cseres-tölgyesben igen gyakori még a Galil/fil ~. his sibirica L. (5. ábra) Ártereken több helyen feltűnik. aparine, Urtica dioica. Geranium robertianum, Fragaria vesca, Symphytum - Néhány szál nő a 20. pontban említett Hernád menti réten. tuberosum, Cyanchum vince toxi cum, Stellaria holostea, Lignstrum vulgare, - A fenti területtől néhány kilométerre északra, nedves réten több száz tő él. Crataegus monogyna, Crataegus oxyacantha. _ Boldva-Sajósenye között nedves réten, a Kis Sajó mentén nagy - Irota mellett aHomolykút erdőrészben, gyertyános-tölgyesben, igen állománya virul. Ugyanitt Viola jordanii nő. sok Primula veris mellett. - Keresztéte és Kány mellett nedves patakparti réteken két kisebb - Szendrő és Galvács között gyertyános tölgyesben a következő fajok állománya taIGIható. A rétek szárazabb részein Campanula patula virit, társaságában: Neottia nidus-avis, Galeobdolon luteum, Stellaria holostea, 41. Epipactis helleborine L. (CJ'.) (5. ábra) Convallaria majalis, Dentaria bulbifera, Novajidrány határában a Hernád árvízvédelmi töltésén szép állomány nő. L/ I"35)FritiIlaria meleagris L. (4. ábra) Jelen kutatások során a követ- ~42\. Epipactis atroruhens (Hoff.) Bess, '(5. ábra) , ,,/ kező lTIpr'éteken találtam rá: a Rakaca-patak völgyében: A Sas-patak völgye mentén a Peres és a Ruda tetők sziklagyepeiben - Büttös és a forrásvidék (Szemere) között négy ponton nő, többé- él. A patak magassásosában a Petasi/es hybridus is feltűnik. kevésbé nagy tőszámmal, de behatárolt területen, Succisa pratensis mellett. 43. Neottia nidus-avis (L.) Rich. (5. ábra) - Szászfa és Rakaca között a Gulybán kápolnánál sok tő kíséretében. A Szendrő és Galvács közötti erdőkben él (lásd 34. pont is). A környező magassásosokban Veronica longifolia fordul elő. 44. Plata nth era bifolia L. (5. ábra) - A Janka-patak mentén (a Rakaca mellékvíze) Pamlény község déli Cseres-tölgyesekben Keresztéte és Hernádszurdok mellett. Az utóbbi végén néhány tő, a patak torkolatánállévő réten szép állománya található. helyen nő még: Campanula persicifolia, Chrysanthemum corymbosum, Ez utóbbi helyen a Polygonum bistorta is előfordul. Polypodium vulgare, Digitalis grandiflora. Vízfolyás mentén található az A Sas-patak mellett, Tornaszentjakabnál a P. bistorta mellett nagy Equisetum telmateia, Angelica sylvestris, Sonchus palustris. Az erdőszéli állománya maradt fenn. A termőhely a község belterületére, sőt feltehetőleg legelő gyepében Prunella Iaciniata, Diaruhus armeria, Potentilla recta, magánkertekre is kiterjed. Közelében még Cardamine pra/ef/sis, Filipenduta Lathyrus nissolia, Astragalus cicer, Dianthus carthusianorum található. ll/maria és Succisa pratensis. 45. Orehis morio L. (5. ábra) ~36. Ornithogalum pyramidale L. (4. ábra) Legelőkön, gyepekben, erdőszéleken sokfelé előfordul. Ezek a Észak-déli irányban a Ziliz-Abod, K-Ny' irányban az Edelény- következők:
196 197 ...•.... ",... -. Alsóvadászi legelő (lásd 3. pont is), hangácsi legelő (lásd 2. pont is), \. • ~. SZL O v Á K 1 A Abod, Lak, Ládbesenyő, Büttös, Tornaszentjakab körüli legelők. Legelő Gal- JJ;. , I vács mellett, Dianthus deltoides és Prunella laciniata, valamint egy kis víz- '------...... •. " - folyás mentén Epilobium tetragonum, Veronica beccabunga és Hypericum Sas-po O 60· , .' • • ./ O teirapterum mellett. Legelőn nő Szemere és Pusztaradvány között is. Ez • nem azonos a Jakucs (1954/b) által leirt területtel. A kíséretében előfordul még: Diaruhus deltoides, Arabidopsis thaliana, Lathynts nissoha és a nedves részeken Sonchus palustris. Az Orehis morio halvány és hófehér szinváltozatai is nőnek itt. , 46. Orehis purpurea Huds. (5. ábra) Néhány szál nő aszikszói Frankhegyen, felhagyott szőlőben. 47. Dactylorhiza fuschii subsp. Sooiana Boros (5. ábra) Büttös mellett, a szlovák határ közelében, forráslápon szép állománya • .@ nő. A virága vörös színű volt. Található még itt: Cirsium palustre, Scutellaria ENCS hastifolia, Scrophularia umbrosa, Vicia sepium, Lysimachia puncta/a és Salíx cinerea bokorfüzest alkotva. • • '" 48. Stipa joannis Celak (5. ábra) A Rakaca-völgy sziklagyepeinek egy pontján kis állomány nő. 49. A határfolyók holtágainak növényzete. Fontosabb gyökerező és lebegő hínár társulások a következő helyeken alakultak ki: - Kis-Sajó, Boldva és Arnót falvak között húzódik. Jellemzője a Nuphar lutea és e Sagittaria sagittifolia. - Hernád holtág, Ócsanálosnál..Sagittaría sagiuifolia- Nuphar lutea,
8 Utricularia vulgaris, Lemna trisulca, Polygonum amphibium. A vízparton nőnek: Lysimachia vulgaris, Myosotis palustris» Plantago major subsp. winterii, Veronica anagallis-aquatica, Poten/illa supina, Dichosty/is micheliana. - Az ináncsi Csikos, mely a Bélus-patak holtágszerű állóvíze. Hinárnö- vényei: Lemna gibba, Nuphar lutea, Sagittaria sagittifolia. A közeli szántóföl- dön Kikxia spuria él, a réteken Senecio doria. A környező nádasban és magassásosban Rumex hydrolapathum, Myosotis palustris, Lysimachia vulgaris, Senecio nemorensis található.
Következtetések A dolgozatban a Cserehát teljes hazai területéről (kivéve aSzalonnai karszt) történt adatgyűjtés eredménnyei kerültek feldolgozásra. Az eddig leírt
198 •• 199 védett növények többségének jelenléte igazolást nyert. Első alkalommal közöl KANJTZJA 4, 201-214. Szombathely, 1996. florisztikai-elterjedési adatokat a Rakaca-völgytől délre eső területekről. Ez jórészt kultúrtáj, de apróbb foltokban fennmaradt az ere1eti flóra néhány képviselője. A DOROGI STRÁZSA-HEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK BOTANIKAI Az Onosma tornensisjelenlétét a Szent János-kő szikláin még további ÉRTÉKEIRŐL (PILIS-HEGYSÉG) vizsgálatokkal kell megerősíteni. Egy későbbi teljesebb körű florisztikai feldolgozás értékesebb mintaterületeit mutatja be a jelen munka. BAUERN.
ABSTRACT IRODALOM Bibliographical citation B. SÜTŐ 1., VÁMOSlA., ORBÁN S., SUBAJ., TAKÁCS B. 1987, Az BAUER N., 1996, The botanicaI values of the HiII Strázsa near Esztramos-hegy bányászattól érintetlen gerincének florisztikai Dorog, KANITZIA-4, 201-214. viszonya. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Biologia 18(2), pp.35-50. The work present a prcliminary study and a botanicalappraisal about the vascular flora of the HiU Strázsa and its surroundings. CSAPODY 1. 1982, Védett növényeink. Gondolat, Budapest, p. 374. The territory investigated is situatcd in the Dorog-Piliscsaba Depression. FARKAS J. (1975), Rétek és legelők egyes ökológiaijellemzőinek összeha- Biogeographycally this is a transitional region between the Hungariari Plain and the sonlító vizsgálata a Hernád árterén. Szakdolgozat, ELTE TTK, Nö- Transdanubian Hills (Visegrád, Pilis). Iufluenccd by several ecological factors (geology, vényrendszertani és Ökológiai Tanszék. soil, phytogeogtaphy etc.), this small territory has a great floral diversity (about 370vascular pJants species). The botanical values of this area is ernphasized by the appcarance of 45 HORTOBÁGYI T, szerk. 1970, Növénytan 2., Tankönyvkiadó, protocted plants, like: Pulsatilla grandis, Adonis verna/is, Spiraea media, Seduni Budapest, p. 682. hillebrantii, Jovibarba hirta, Sempervivuni marmoreum, Echium russicum, fris arenaria, JAKUCS P. 1952, Új adatok a Tornai Karszt flórájához, tekintettel a fris pumila, Dian fhus serotinus, Orehis fridentafa, Orehis purpurea etc. The floral diversity xerotherm elemekre. Ann. Biol. Univ. Hung., 1, pp. 245-260. displays that this small arca should be included in the projected Duna-Ipoly National Park. JAKUCS P. 1954/a, 3. Florisztikai adatok a Tornai Karszt~ól. Bot. Közl., 45, pp. 255-257. Kcywords: protected species, nature conservation, vascular flora DOROG JAKUCS P. 1954/b, Új adatok a Tornense flórájához. Ann. Univ. Biol. (UTM: CT-38, CT-39; CEC: 8278) Bung., 2, 235-243. Bauer N.: Department of Botany, Berzsenyi College, 9701 Szombathely, JAKUCS P. 1961, Az Északi-középhegység keleti felének növényzete. P.O.Box 170, HUNGARY Földr. Ért., 10, pp. 357-378. LAKATOS E. 1967, A Szerenesi szigethegység és a határos Hernád-völgy A tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park peremterületén különlegesen gazdag növénytársulásai Doktori értekezés, ELTE TTK, Növényrendszertani flórájú, a növényföldrajzi szempontból is kulcsfontosságú Strázsa-hegy és és Ökológiai Tanszék. környéke már régen felkeltette az erre járó botanikusok figyelmét. NAGY M., PAPP M., 1992, Az Alchemilla monticola Opiz új előfordulása A múlt századból GRUNDL (1863), KERNER (1857) és FEICHTINGER a Csereháton. Bot. Közl. 79, 1, pp. 29-34. (1899) Írásaiból vannak adataink a terület növényzetévei kapcsolatban. SIMON T 1992, A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok- A Pilis és a Gerecse vonatkozásában talán a legátfogóbb múlt századi virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, p. 892. munka a Feichtinger Sándor által megírt, hosszú évek kutatási eredményeit
200 201