DOCSLIB.ORG

Régi Magyar Költők Tára Xiii/A

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Régi Magyar Költők Tára Xiii/A RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XIII/A RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 1 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XVI. SZÁZADBELI MAGYAR KÖLTŐK MŰVEI ÚJ FOLYAM SOROZATSZERKESZTŐ SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA 9. Valkai András, Görcsöni Ambrus, Majssai Benedek, Gergei Albert, Huszti Péter énekei. Eurialus és Lucretia históriája. Telamon históriája. Bogáti Fazakas Miklós folytatása Görcsöni Ambrus históriájához 1567–1577 10. Czobor Mihály (?), Theagenes és Chariclia 11. Kozárvári Mátyás, Decsi Gáspár, Decsi Mihály, Tolnai Fabricius Bálint, Pécsi János, Murád Dragomán (Somlyai Balázs), Szepesi György, Vajdakamarási Lőrinc, Skaricza Máté, Zombori Antal, Tardi György, Tasnádi Péter, Hegedűs Márton, Moldovai Mihály és ismeretlen szerzők énekei 1579–1588 12. Illyefalvi István, Cserényi Mihály, Csáktornyai Mátyás, Póli István, Beythe István, Baranyai Decsi János, Ceglédi Nyíri János, Munkácsi János és ismeretlen szerzők históriái, Telegdy Kata verses levele, Fortuna sorsvetőkönyv, naptárversek 1587–1600 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 2 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XIII/A BOGÁTI FAZAKAS MIKLÓS HISTÓRIÁS ÉNEKEI ÉS BIBLIAI PARAFRÁZISAI (ÉNEKEK ÉNEKE, MÓZESI DIADALVERSEK, JÓB KÖNYVE) 1575–1598 SAJTÓ ALÁ RENDEZTE Á P, E M, P B, S Á, S S G Z E BALASSI KIADÓ BUDAPEST RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 3 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 Készült a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében és az NKFI 104951 sz. programja keretében. Témavezető Á P A könyv megjelenését támogatta Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Kulturális Alap Lektorálták B M Ú-N R © Szerzők, sajtó alá rendezők, 2018 ISSN 0866-6776 ISBN 978-963-456-024-1 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 4 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 TARTALOM ELŐSZÓ . 7 HISTÓRIÁS ÉNEKEK . 17 1. Szép história az tökéletes asszonyállatokról . 19/317 2. Három jeles főhadnagyoknak vetélkedések. 65/326 3. Ester dolga . 71/331 4. Szkenderbég históriája. 88/345 5. Ez világi nagy sok zúrzavarról. 152/374 6. Aspasia asszony dolga . 163/378 7. Demeter király históriája . 171/382 BIBLIAI PARAFRÁZISOK . 185 8. Énekek éneke . 187/394 9. Parafrázisok Mózes könyveiből. 208/412 A. Jákob testamentuma . 208/412 B. Mózes győzelmi éneke . 214/416 C. Beor kútja . 218/417 D. Az emoreusok éneke . 221/419 E. Bálám és Bálák . 223/420 10. Jób könyvének parafrázisa. 232/423 JEGYZETEK . 315 Szentmártoni Szabó Géza: Bogáti Fazakas Miklós életének főbb eseményei. 433 Zsupán Edina: Bogáti Fazakas Miklós viszonya forrásszövegeihez . 471 KOTTAMELLÉKLET. 479 JEGYZÉKEK, MUTATÓK . 491 Rövidítések jegyzéke . 493 Kezdősorok mutatója . 497 Nótajelzések mutatója . 498 Névmutató . 499 KÉPMELLÉKLET. 513 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 5 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 6 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 ELŐSZÓ Bogáti Fazakas Miklós unitárius teológusként és tanárként egyszerre volt vallásos és világi költő. Művei nagy többsége epikus jellegű, ám az Énekek éneke és a Zsoltár- könyv parafrázisaiban a szerző lírai hangon is megszólalt. Élete folyását csak naplónak használt kalendáriuma bejegyzéseiből és verses szerzeményei záró strófáiból lehet nagyjából nyomon követni. Pályafutása során Tordán, Kolozsvárott, Gerenden, a hó- doltsági Pécsett, valamint a székelyföldi Homoródszentpálon töltött el dolgos eszten- dőket. Külső adatok csak hézagosan akadnak róla, s ezek sem mindig egyértelműek. Halálának időpontja is bizonytalan, hiszen egyik históriás éneke végén olyan évszám szerepel, amely cáfolni látszik az arra vonatkozó korábbi, egyértelműnek látszó dátu- mot. A kérdésre mi sem tudtunk megnyugtató választ adni. Bogáti Fazakas Miklós életműve a XVI. század magyar költészetében a legje- lentősebbek közé tartozik. Világi históriás énekeit, másokéhoz hasonló formában és minőségben, ám nem annyira szórakoztató szándékkal, mint inkább nevelő célzattal szerezte. Epikus énekei – némelyikük több kiadást is megérve – nyomtatásban jelentek meg, főként Kolozsvárott a Heltai-nyomdában, továbbá Debrecenben, Nagyszeben- ben, sőt még a Vas vármegyében fekvő Sicen, Johannes Manlius vándornyomdája termékeként is. Vallásos tárgyú műveit, a bibliai parafrázisokat, a világiakénál jóval nagyobb igényességgel formálta meg. Ezek, húsz zsoltárparafrázis kivételével, mind kéziratban vészelték át az elmúlt századokat, s csupán a XIX. században váltak ismert- té. A recepció tekintetében hasonló volt a sorsuk Balassi Bálint szerelmi verseihez, melyeknek kézirata 1874-ben került elő. Jelen kötetünk egy híján tartalmazza a szerző összes világi szerzeményét. A hiányzó darab már megjelent az RMKT XVI. századi sorozatának 9. kötetében. Célszerű volt Görcsöni Ambrus Mátyás király-históriájához kapcsolva közzé tenni annak Bogáti által készített folytatását. Vallásos szerzeményeinek mindegyikét, a nagy terjedelmű Zsoltárkönyv kivételével, közreadja ez a kötet. Bogáti Psalteriuma és Apocalypsis-kom- mentárja a következő kötetben jelenik majd meg. Bogáti históriás énekeinek témái között kiemelt figyelmet kapott a nők társadalmi szerepének feszegetése és erkölcsük kritikus megítélése. Az antik novellákon alapuló históriák egy része elmarasztaló, más részük magasztaló módon jeleníti meg a leá- nyokat és asszonyokat. A nőellenes tendenciákat sem nélkülözi a Tökéletes asszony- állatokról szóló, antik hősnők sorát novellafüzérben bemutató história. Az Ester dolga RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 7 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 8 ELŐSZÓ és az Aspasia asszony dolga viszont ellenpontként szolgálva, már igencsak jó színben mutatja be e históriák főszereplőit. Eszter könyve ugyan kanonizált bibliai szöveg, de a protestánsok szemében ez éppúgy világias novellának tetszett, mint az apokrifnak minősített Judit és Holofernes története. Az Eszter-történet a Purim-ünnep miatt volt fontos a zsidóság számára, s az ő hitüket nagyra becsülő Bogáti ezt nem is mulasztotta el megemlíteni históriájában. Bogáti a görög nyelvet bizonyára teológiai célból tanulta meg. Nyelvtudását azonban világi téren is kamatoztatta, amikor Lukianos és Ailianos novelláit, valamint Plutar- khos életrajzait választotta forrásul néhány históriás énekéhez. Kiadásunk munkálatai során kiderült, hogy Bogáti az eredeti görög forrásszövegeket és azok latin fordításait párhuzamosan használta. Bibliai parafrázisaiban a latin Vulgatát és a görög Septua- gintát egyenlőképpen vette tekintetbe, héberül viszont nem tudott. Lukianos vallási szkepticizmusa és a görög mitológia istenségein való élcelődése az unitáriusok számára a teológiai példatár egyik fontos profán kiegészítője volt. A Három jeles főhadnagyok pokolbéli, azaz alvilági vetélkedésében Bogáti az antik és a muzulmán túlvilág-képzeteket vegyítette össze, egy sajátos vallási szinkretizmust teremtve. Burkoltan az egykorú kelet-európai hatalmi küzdelmekre utalt, s voltakép- pen a győztest, Báthory Istvánt ünnepelte, lengyel királlyá választása alkalmából. Ugyancsak az antik alvilág, s annak révésze, a Bogáti által Setétesnek nevezett Kharón, a főszereplője az Ez világi nagy sok zúrzavarról című, borongós históriának, amelyben a lukianosi gúnyolódást az emberi törekvések hiábavalóságáról és azok időnkénti értelmetlenségéről a magyar átdolgozás még tovább erősítette. A szerelmi vonatkozás a töredékesen fennmaradt Demeter király históriájában is ki- tüntetett szerepet kapott Cambabus és Stratonica, illetve Antiochus és Stratonica pikáns történetében. A história főcselekménye, Plutarkhos nyomán, Démétrios Poliorkétésről, az antik világ egyik legkalandosabb életű hadvezéréről szól, akinek pályafutását nagy sikerek és nagy bukások kísérték. Ez az a históriás ének, amelynek 1598-es datálása kétségessé teheti azt a közvetett adatot, amely szerint Bogáti 1592-ben halt volna meg. A mesés történetek sorából kiemelkedik az albán törökverő hősről, Szkenderbégről, a történelem valóságos szereplőjéről szóló, igen hosszú epikus költemény. A XVI. szá- zad második felében az erdélyi politikában a törököktől való függő viszony fenntartása, avagy a velük való szembefordulás igénye egyaránt felmerült. Bogáti Görcsöni Ambrus Mátyás király históriájának folytatásában ugyanúgy, mint itt is, humanista történetírók megbízható műveiből dolgozott. Ott az olasz Antonio Bonfini és a magyar Zsámboky János, itt az albán Marinus Barletius Scodrensis (1450–1512) latin nyelvű munkája volt a forrása. A textológiai munka során az is kiderült, hogy Bogáti Fazakas ebben a művében nemcsak Barletius humanista életrajzát használta fel, hanem egykorú délszláv hősénekekre is reflektált. Bogáti írja Szkenderbégről: „Rác között még most is kedves éneke.” Ily módon különös jelentőséget nyer a Bogáti által hangsúlyozott epikai párhuzam az albán Szkenderbég és a magyar Hunyadi János között. A két legnagyobb törökverő – Bogáti szavaival szólva – „kétfelől vítt az törökre, különb-különb csoda szerencsével”. RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 8 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 ELŐSZÓ 9 Az ószövetségi Énekek éneke kanonizálásában annak volt a legnagyobb szerepe, hogy a zsidók Salamon és Sulamit szerelmi viszonyát az Isten és Izrael kapcsolata allegóriá jaként értelmezték. A keresztény felfogás szerint Isten és az anyaszentegyház, vagy Krisztus és a hívő lélek, illetve Krisztus és Szűz Mária misztikus kapcsolatát kell látni ebben a bibliai könyvben. Bogáti az eredeti zsidó értelmezéshez tért vissza. Miként a házasulandó férfi a megfelelő menyasszonyt keresi a leányok között, úgy választotta ki az Úr a népek közül Izraelt magának. Az allegória elfogadását
Load more

Recommended publications
  • “Talk” on Albanian Territories (1392–1402)
    Doctoral Dissertation A Model to Decode Venetian Senate Deliberations: Pregadi “Talk” on Albanian Territories (1392–1402) By: Grabiela Rojas Molina Supervisors: Gerhard Jaritz and Katalin Szende Submitted to the Medieval Studies Department Central European University, Budapest In partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in Medieval Studies, Budapest, Hungary 2020 CEU eTD Collection To my parents CEU eTD Collection Table of Contents Acknowledgments .................................................................................................................................. 1 List of Maps, Charts and Tables .......................................................................................................... 2 Introduction ............................................................................................................................................ 3 A Survey of the Scholarship ........................................................................................................................... 8 a) The Myth of Venice ........................................................................................................................... 8 b) The Humanistic Outlook .................................................................................................................. 11 c) Chronicles, Histories and Diaries ..................................................................................................... 14 d) Albania as a Field of Study .............................................................................................................
    [Show full text]
  • Some Monuments and Old Church in Shkodra Cultural Studies Abstract
    June 2014 e-ISSN: 1857-8187 p-ISSN: 1857-8179 Research paper Cultural Studies Some Monuments and old church in Shkodra Keywords: Monument, Church, response, development, architecture. Rokin Daberdaku University “Luigj Gurakuqi” Shkoder, Albania. Abstract The history of the Albanian nation contains several gaps due to natural disasters and other fatal occurrences. Several documents from the written archives of the Albanian medieval times are deficient or missing. Those data gaps can be filled only by medieval monuments, works of art which indirectly represent the medieval civilization. The large number of monuments, their artistic quality, and of ten gigantic proportions, show that church architecture was greatly developed in the Illyrian-Albanian lands during the medieval times. Roman Gothic architecture flourished in Northern Albania, due to the continuing close connection of the Northern provinces with the Western churches. The impact of this architecture is also observed in regions temporarily ruled by Westerners. Through centuries, these Christian religious monuments have suffered not only from the devastating natural phenomena, but also from the devastating human interventions. These monuments should not be seen as isolated, amorphous items, but as an organic, and integral part of the cultural tourism and economic development of our country. In this paper, we will address several Christian religious monuments of Shkodra, which represent an exceptional value of our cultural monumental heritage from the medieval times. Introduction Our monuments of culture have brought up to date evidence of our existence in this territory. They preserve a part of our history, traditions and customs. But, these monuments are now suffering from the devastating effects of natural phenomena, as well as human intervention, and therefore require special attention.
    [Show full text]
  • Tourist Guide Book of Albania
    The electronic version of the book is created by http://www.enverhoxha.ru Tourist Guidebook of Albania TOURIST GUIDEBOOK OF ALBANIA THE «NAIM FRASHËRI» PUBLISHING HOUSE ― TIRANA 1969 HOW TO USE THIS GUIDE-BOOK This guide-book is written with the purpose of serving the foreign tourists as well as all those that come to visit Albania; as such it offers them all the information they would need, be it prior to their arrival in the country, or during their trip and sojourn in Albania. In Part One of the book the reader will find general data concerning Albania. In case you want to know the geographic position of the country in the Balkan Peninsula, its boundaries, the number of its inhabitants, the density of its population, the main towns and cities as well as its capital city ― all this information you will find in Part One of the present Guide-Book. In this part you will get acquainted with the geo­ graphic relief of the country, with its climate, hydrography, with its plant and animal life. This information is followed by a short historical survey of Albania, beginning with the Illyrians, the most ancient in­ habitants of our country and forefathers of the present day Albanians, and ending with the great National Liberation Struggle of the period 1941-1944. In Part One the reader will find data regarding the Albanian language and literature, about Albanian's archaelogical, artistic, ethno­ graphic and folkloristic heritage and treasures. Part One ends with some data concerning the great advances made in Socialist Albania within no longer a period of time than a quarter of a century, advances to be seen everywhere ― in industry, education and culture, communications and health services.
    [Show full text]
  • Studia Albanica ______
    ACADÉMIE DES SCIENCES D’ALBANIE SECTION DES SCIENCES SOCIALES STUDIA ALBANICA 1-2 XLVIe (XLIIe) Année 2009 STUDIA ALBANICA _______ Conseil de Rédaction : Seit MANSAKU (Rédacteur en chef) Muzafer KORKUTI (Rédacteur en chef adjoint) Arben LESKAJ (Secrétaire scientifique) Francesco ALTIMARI Jorgo BULO Emin RIZA Shaban SINANI Marenglen VERLI Pëllumb XHUFI © 2009, Académie des Sciences d’Albanie ISSN 0585-5047 Académie des Sciences d’Albanie Section des Sciences sociales 7, place Fan S. Noli AL-1000 Tirana STUDIA ALBANICA 2009/1-2 Pëllumb XHUFI TRACES DE LA PRÉSENCE JUIVE EN ALBANIE AU MOYEN ÂGE Le XVIe siècle offre un panorama curieux quant à la présence de communautés juives en Albanie. À cette époque-là, le pôle principal de cette présence était sans doute la ville de Vlora. L’importance de cet élément à Vlora a déjà été signalée par G. Veinstein, sur la base des données du Registre (Sijil) du cadi de Vlora des années 1567-15681. Cela avait été annoncé, d’ailleurs de façon plus complète et avec plus de précision, par le Registre ottoman des propriétés et de la population du sandjak de Vlora de l’année 1519- 1520 : selon ce document, dans la ville de Vlora seulement, sur 1 558 familles en tout, cette année-là 528 familles étaient juives, 945 chrétiennes et 85 musulmanes2. Certes, compte tenu de la nature différente de chacun de ces deux registres ottomans, toute conclusion tirée sur la base de leur comparaison serait boiteuse. Toutefois, le Sijil en question de l’année 1567-1568 laisse entendre que, à ce moment- là, la partie juive de la population n’était plus celle d’un demi-siècle auparavant.
    [Show full text]
  • The Isles of Great Silence Monastic Life on Lake Scutari Under the Patronage of the Balšićs
    UDC 930.85(4–12) ISSN 0350–7653 SERBIAN ACADEMY OF SCIENCES AND ARTS INSTITUTE FOR BALKAN STUDIES BALCANICA XLIII ANNUAL OF THE INSTITUTE FOR BALKAN STUDIES Editor DUŠAN T. BATAKOVIĆ Editorial Board FRANCIS CONTE (Paris), DJORDJE S. KOSTIĆ, LJUBOMIR MAKSIMOVIĆ, DANICA POPOVIĆ, GABRIELLA SCHUBERT (Jena), BILJANA SIKIMIĆ, ANTHONY-EMIL TACHIAOS (Thessaloniki), NIKOLA TASIĆ (Director of the Institute for Balkan Studies), SVETLANA M. TOLSTAJA (Moscow) BELGRADE 2012 Marka Tomić Djurić DOI: 10.2298/BALC1243081T Original scholarly work Institute for Balkan Studies Serbian Academy of Sciences and Arts Belgrade The Isles of Great Silence Monastic Life on Lake Scutari under the Patronage of the Balšićs Abstract: At the time Zeta was ruled by the local lords of the Balšić family, in the late fourteenth and the first half of the fifteenth century, the islets in Lake Scutari (Skadarsko jezero) in Zeta were lively centres of monastic life. The paper looks at the forms of monastic life as suggested by the spatial organization and architecture of the monastic complexes founded by the Balšićs, and by the surviving written sources. The most important documentary source is the correspondence between Jelena Balšić and her spiritual father, Nikon, preserved in the manuscript known as Gorički zbornik (Gorica Collection). The letters show that Lake Scutari was a centre of monasticism touched by hesychast-inspired spirituality where both the eremitic and coenobitic ways of life were practised. Keywords: Lake Scutari, monasteries, monasticism, Jelena Balšić, Nikon
    [Show full text]
  • Early Medieval North Albania: New Discoveries, Remodeling Connections the Case of Medieval Komani
    Adriatico altomedievale (VI-XI secolo) Scambi, porti, produzioni a cura di Sauro Gelichi e Claudio Negrelli Early Medieval North Albania: New Discoveries, Remodeling Connections The Case of Medieval Komani Etleva Nallbani (Centre National de la Recherche Scientifique, Paris, France) Abstract The site of Komani (the so-called Dalmace), situated on the mountainous part of north- western Albania, was known since the end of the 19th century for its rich cemetery. After the excava- tions during the 1980s, it results to be the widest early medieval cemetery ever excavated in Albania, dated from 6th to 8th century. Komani became the eponymous of an early medieval civilization, relating to several furnished inhumations and cemeteries in the western Balkans. This question has been renewed during this last decade, by the ongoing French-Albanian archaeological project in Komani and its surroundings. The aim of the research is to understand the history of the site from its origins, and to recognize its late antique and medieval organization within the broader territorial context. From the 7th century, Komani and the Drini River valley make a perfect case study of the mechanisms distinguished in the creation of medieval regrouping settlements in western Balkans, occurring all along the Middle Ages. Summary 1 History of Discovery. – 2 The Situation of Komani and the Local Road Network. – 3 The Context of the Settlement and Its Nearest Territory. – 4 Late Roman Period. – 5 Medieval Topography of Komani. – 5.1 Funerary Occupation. – 5.2 Cultic Buildings and their Relation to the Evolution of the Settlement. – 5.3 Churches in Relation with the Cemetery.
    [Show full text]
  • Emanuele Romata SCANDERBEG TRA STORIA E LEGGENDA
    Emanuele Romata SCANDERBEG TRA STORIA E LEGGENDA SCANDERBEG, TRA STORIA E LEGGENDA di Emanuele Romata INDICE La giovinezza di Scanderbeg pag. 2 Scanderbeg al servizio degli Ottomani pag. 3 La ribellione di Scanderbeg pag. 5 La fondazione della Lega di Alessio pag. 7 La battaglia di Torvioll pag. 8 La prima battaglia di Mokra pag. 10 La battaglia di Otonete pag. 12 La guerra tra Albanesi e Veneziani pag. 12 L'assedio di Svetigrad pag. 14 La prima battaglia di Oranik pag. 17 Il trattato di pace con Venezia pag. 17 Il primo assedio di Kruja pag. 19 Il trattato di Gaeta pag. 24 La campagna Albanese di Maometto II pag. 26 La battaglia di Polog pag. 27 L'assedio di Berat pag. 29 La seconda battaglia di Oranik pag. 30 La battaglia di Ujbardha pag. 33 La spedizione di Scanderbeg in Italia pag. 37 La seconda battaglia di Mokra pag. 47 La campagna Macedone di Scanderbeg pag. 48 L'alleanza con la Repubblica di Venezia pag. 49 La battaglia di Ohrid pag. 50 La Battaglia di Vaikal pag. 52 La battaglia di Mecad pag. 53 La campagna albanese di Ballaban Badera pag. 53 Il secondo assedio di Kruja pag. 56 La costruzione della fortezza di Elbasan pag. 58 Scanderbeg a Roma e a Napoli pag. 59 La liberazione di Kruja pag. 61 Il terzo assedio di Kruja pag. 62 La morte di Scanderbeg pag. 63 Bibliografia pag. 65 1 SCANDERBEG, TRA STORIA E LEGGENDA di Emanuele Romata LA GIOVINEZZA DI SCANDERBEG Giorgio Castriota Scanderbeg nacque il 6 maggio del 1405 a Sinë, in uno dei due vil- laggi (Sinë e Bassa Gardi) di proprietà del nonno Pal Castriota, nella regione di De- bar.
    [Show full text]
  • Socio-Spatial Relations in Shkoder in the Fourteenth Century
    Grabiela Rojas Molina PLACING IDENTITIES? SOCIO-SPATIAL RELATIONS IN SHKODER IN THE FOURTEENTH CENTURY MA Thesis in Comparative History, with a specialization in Interdisciplinary Medieval Studies. Central European University Budapest May 2015 CEU eTD Collection PLACING IDENTITIES? SOCIO-SPATIAL RELATIONS IN SHKODER IN THE FOURTEENTH CENTURY by Grabiela Rojas Molina (Venezuela) Thesis submitted to the Department of Medieval Studies, Central European University, Budapest, in partial fulfillment of the requirements of the Master of Arts degree in Comparative History, with a specialization in Interdisciplinary Medieval Studies. Accepted in conformance with the standards of the CEU. ____________________________________________ Chair, Examination Committee ____________________________________________ Thesis Supervisor ____________________________________________ Examiner ____________________________________________ Examiner CEU eTD Collection Budapest May 2015 ii PLACING IDENTITIES? SOCIO-SPATIAL RELATIONS IN SHKODER IN THE FOURTEENTH CENTURY by Grabiela Rojas Molina (Venezuela) Thesis submitted to the Department of Medieval Studies, Central European University, Budapest, in partial fulfillment of the requirements of the Master of Arts degree in Comparative History, with a specialization in Interdisciplinary Medieval Studies. Accepted in conformance with the standards of the CEU. ____________________________________________ External Reader Budapest May 2015 CEU eTD Collection iii PLACING IDENTITIES? SOCIO-SPATIAL RELATIONS IN SHKODER IN THE
    [Show full text]
  • Dopo Che Il Conte Vrana Era Tornato Al Castello, Il Sultano Gli Mandò Un Ambasciatore Che Gli Portò Molti Ricchi Regali
    SCANDERBEG, TRA STORIA E LEGGENDA di Emanuele Romata Dopo che il conte Vrana era tornato al castello, il Sultano gli mandò un ambasciatore che gli portò molti ricchi regali. L'ambasciatore cercò di convincere il conte Vrana che il Sultano sarebbe stato un padrone migliore di Scanderbeg e che, visto che l'as- sedio era quasi finito, gli chiese di arrendersi; ma Vrana rifiutò qualsiasi proposta; di conseguenza, iniziò un nuovo assalto ottomano. Contemporaneamente il Sultano aveva invi- ato un altro ambasciatore da Scanderbeg per cercare di convincerlo a capitolare offren- dogli 10.000 corone all'anno. Anche Scan- derbeg rifiutò rispondendo: "Anche se Mu- rad dividesse con me tutto il suo impero, non avrei mai accettato, facendo in modo che il nome dell'Albania fosse macchiato dal disonore e dall'infamia". L'assalto con- tinuò e la posizione albanese era disperata. Poi, il 14 ottobre del 1450, Scanderbeg arri- vò ad offrire Kruja a Venezia, prima dover cedere la fortezza agli Ottomani. Ma i Ve- neziani respinsero la proposta; si offrirono comunque di aiutarlo ad armonizzare la sua relazione con il Sultano. Nonostante l'aiuto dei Veneziani agli Ottomani, nell'ottobre del 1450 il campo Ottomano era in disordine, il ritratto del Sultano Maometto II morale era affondato e la malattia dilagava. dipinto di Gentile Bellini Il Sultano Murad II riconobbe che non pote- va catturare il castello di Kruja con la forza delle armi prima dell'inverno e, il 26 ot- tobre del 1450, abbandonò l'assedio e si diresse verso Edirne. Durante l'assedio gli Ottomani avevano subito 20.000 vittime e molti altri morirono durante la ritirata.
    [Show full text]
  • Balcanica Xliii
    BALCANICA XLIII BALCANICA XLIII, Belgrade 2012, 1–372 UDC 930.85(4–12) ISSN 0350–7653 SERBIAN ACADEMY OF SCIENCES AND ARTS INSTITUTE FOR BALKAN STUDIES BALCANICA XLIII ANNUAL OF THE INSTITUTE FOR BALKAN STUDIES Editor DUŠAN T. BATAKOVIĆ Editorial Board FRANCIS CONTE (Paris), DJORDJE S. KOSTIĆ, LJUBOMIR MAKSIMOVIĆ, DANICA POPOVIĆ, GABRIELLA SCHUBERT (Jena), BILJANA SIKIMIĆ, ANTHONY-EMIL TACHIAOS (Thessaloniki), NIKOLA TASIĆ (Director of the Institute for Balkan Studies), SVETLANA M. TOLSTAJA (Moscow) BELGRADE 2012 Publisher Institute for Balkan Studies Serbian Academy of Sciences and Arts Belgrade, Knez Mihailova 35/IV www.balkaninstitut.com e-mail: [email protected] The origin of the Institute goes back to the Institut des Études balkaniques founded in Belgrade in 1934 as the only of the kind in the Balkans. The initiative came from King Alexander I Karadjordjević, while the Institute’s scholarly profile was created by Ratko Parežanin and Svetozar Spanaćević. The Institute published Revue internationale des Études balkaniques, which assembled most prominent European experts on the Balkans in various disciplines. Its work was banned by the Nazi occupation authorities in 1941. The Institute was not re-established until 1969, under its present-day name and under the auspices of the Serbian Academy of Sciences and Arts. It assembled a team of scholars to cover the Balkans from prehistory to the modern age and in a range of different fields of study, such as archaeology, ethnography, anthropology, history, culture, art, literature, law. This multidisciplinary approach remains its long-term orientation. Director of the Institute for Balkan Studies Nikola Tasić Volume XLIII of the annual Balcanica is printed with financial support from the Ministry of Education, Science and Technological Development of the Republic of Serbia CONTENTS ARTICLES ARCHAEOLOGY Dragana Filipović & Nenad N.
    [Show full text]