RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XIII/A RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 1 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XVI. SZÁZADBELI MAGYAR KÖLTŐK MŰVEI ÚJ FOLYAM SOROZATSZERKESZTŐ SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA 9. Valkai András, Görcsöni Ambrus, Majssai Benedek, Gergei Albert, Huszti Péter énekei. Eurialus és Lucretia históriája. Telamon históriája. Bogáti Fazakas Miklós folytatása Görcsöni Ambrus históriájához 1567–1577 10. Czobor Mihály (?), Theagenes és Chariclia 11. Kozárvári Mátyás, Decsi Gáspár, Decsi Mihály, Tolnai Fabricius Bálint, Pécsi János, Murád Dragomán (Somlyai Balázs), Szepesi György, Vajdakamarási Lőrinc, Skaricza Máté, Zombori Antal, Tardi György, Tasnádi Péter, Hegedűs Márton, Moldovai Mihály és ismeretlen szerzők énekei 1579–1588 12. Illyefalvi István, Cserényi Mihály, Csáktornyai Mátyás, Póli István, Beythe István, Baranyai Decsi János, Ceglédi Nyíri János, Munkácsi János és ismeretlen szerzők históriái, Telegdy Kata verses levele, Fortuna sorsvetőkönyv, naptárversek 1587–1600 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 2 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XIII/A BOGÁTI FAZAKAS MIKLÓS HISTÓRIÁS ÉNEKEI ÉS BIBLIAI PARAFRÁZISAI (ÉNEKEK ÉNEKE, MÓZESI DIADALVERSEK, JÓB KÖNYVE) 1575–1598 SAJTÓ ALÁ RENDEZTE Á P, E M, P B, S Á, S S G Z E BALASSI KIADÓ BUDAPEST RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 3 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:136:26:13 Készült a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében és az NKFI 104951 sz. programja keretében. Témavezető Á P A könyv megjelenését támogatta Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Kulturális Alap Lektorálták B M Ú-N R © Szerzők, sajtó alá rendezők, 2018 ISSN 0866-6776 ISBN 978-963-456-024-1 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 4 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 TARTALOM ELŐSZÓ . 7 HISTÓRIÁS ÉNEKEK . 17 1. Szép história az tökéletes asszonyállatokról . 19/317 2. Három jeles főhadnagyoknak vetélkedések. 65/326 3. Ester dolga . 71/331 4. Szkenderbég históriája. 88/345 5. Ez világi nagy sok zúrzavarról. 152/374 6. Aspasia asszony dolga . 163/378 7. Demeter király históriája . 171/382 BIBLIAI PARAFRÁZISOK . 185 8. Énekek éneke . 187/394 9. Parafrázisok Mózes könyveiből. 208/412 A. Jákob testamentuma . 208/412 B. Mózes győzelmi éneke . 214/416 C. Beor kútja . 218/417 D. Az emoreusok éneke . 221/419 E. Bálám és Bálák . 223/420 10. Jób könyvének parafrázisa. 232/423 JEGYZETEK . 315 Szentmártoni Szabó Géza: Bogáti Fazakas Miklós életének főbb eseményei. 433 Zsupán Edina: Bogáti Fazakas Miklós viszonya forrásszövegeihez . 471 KOTTAMELLÉKLET. 479 JEGYZÉKEK, MUTATÓK . 491 Rövidítések jegyzéke . 493 Kezdősorok mutatója . 497 Nótajelzések mutatója . 498 Névmutató . 499 KÉPMELLÉKLET. 513 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 5 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 6 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 ELŐSZÓ Bogáti Fazakas Miklós unitárius teológusként és tanárként egyszerre volt vallásos és világi költő. Művei nagy többsége epikus jellegű, ám az Énekek éneke és a Zsoltár- könyv parafrázisaiban a szerző lírai hangon is megszólalt. Élete folyását csak naplónak használt kalendáriuma bejegyzéseiből és verses szerzeményei záró strófáiból lehet nagyjából nyomon követni. Pályafutása során Tordán, Kolozsvárott, Gerenden, a hó- doltsági Pécsett, valamint a székelyföldi Homoródszentpálon töltött el dolgos eszten- dőket. Külső adatok csak hézagosan akadnak róla, s ezek sem mindig egyértelműek. Halálának időpontja is bizonytalan, hiszen egyik históriás éneke végén olyan évszám szerepel, amely cáfolni látszik az arra vonatkozó korábbi, egyértelműnek látszó dátu- mot. A kérdésre mi sem tudtunk megnyugtató választ adni. Bogáti Fazakas Miklós életműve a XVI. század magyar költészetében a legje- lentősebbek közé tartozik. Világi históriás énekeit, másokéhoz hasonló formában és minőségben, ám nem annyira szórakoztató szándékkal, mint inkább nevelő célzattal szerezte. Epikus énekei – némelyikük több kiadást is megérve – nyomtatásban jelentek meg, főként Kolozsvárott a Heltai-nyomdában, továbbá Debrecenben, Nagyszeben- ben, sőt még a Vas vármegyében fekvő Sicen, Johannes Manlius vándornyomdája termékeként is. Vallásos tárgyú műveit, a bibliai parafrázisokat, a világiakénál jóval nagyobb igényességgel formálta meg. Ezek, húsz zsoltárparafrázis kivételével, mind kéziratban vészelték át az elmúlt századokat, s csupán a XIX. században váltak ismert- té. A recepció tekintetében hasonló volt a sorsuk Balassi Bálint szerelmi verseihez, melyeknek kézirata 1874-ben került elő. Jelen kötetünk egy híján tartalmazza a szerző összes világi szerzeményét. A hiányzó darab már megjelent az RMKT XVI. századi sorozatának 9. kötetében. Célszerű volt Görcsöni Ambrus Mátyás király-históriájához kapcsolva közzé tenni annak Bogáti által készített folytatását. Vallásos szerzeményeinek mindegyikét, a nagy terjedelmű Zsoltárkönyv kivételével, közreadja ez a kötet. Bogáti Psalteriuma és Apocalypsis-kom- mentárja a következő kötetben jelenik majd meg. Bogáti históriás énekeinek témái között kiemelt figyelmet kapott a nők társadalmi szerepének feszegetése és erkölcsük kritikus megítélése. Az antik novellákon alapuló históriák egy része elmarasztaló, más részük magasztaló módon jeleníti meg a leá- nyokat és asszonyokat. A nőellenes tendenciákat sem nélkülözi a Tökéletes asszony- állatokról szóló, antik hősnők sorát novellafüzérben bemutató história. Az Ester dolga RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 7 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 8 ELŐSZÓ és az Aspasia asszony dolga viszont ellenpontként szolgálva, már igencsak jó színben mutatja be e históriák főszereplőit. Eszter könyve ugyan kanonizált bibliai szöveg, de a protestánsok szemében ez éppúgy világias novellának tetszett, mint az apokrifnak minősített Judit és Holofernes története. Az Eszter-történet a Purim-ünnep miatt volt fontos a zsidóság számára, s az ő hitüket nagyra becsülő Bogáti ezt nem is mulasztotta el megemlíteni históriájában. Bogáti a görög nyelvet bizonyára teológiai célból tanulta meg. Nyelvtudását azonban világi téren is kamatoztatta, amikor Lukianos és Ailianos novelláit, valamint Plutar- khos életrajzait választotta forrásul néhány históriás énekéhez. Kiadásunk munkálatai során kiderült, hogy Bogáti az eredeti görög forrásszövegeket és azok latin fordításait párhuzamosan használta. Bibliai parafrázisaiban a latin Vulgatát és a görög Septua- gintát egyenlőképpen vette tekintetbe, héberül viszont nem tudott. Lukianos vallási szkepticizmusa és a görög mitológia istenségein való élcelődése az unitáriusok számára a teológiai példatár egyik fontos profán kiegészítője volt. A Három jeles főhadnagyok pokolbéli, azaz alvilági vetélkedésében Bogáti az antik és a muzulmán túlvilág-képzeteket vegyítette össze, egy sajátos vallási szinkretizmust teremtve. Burkoltan az egykorú kelet-európai hatalmi küzdelmekre utalt, s voltakép- pen a győztest, Báthory Istvánt ünnepelte, lengyel királlyá választása alkalmából. Ugyancsak az antik alvilág, s annak révésze, a Bogáti által Setétesnek nevezett Kharón, a főszereplője az Ez világi nagy sok zúrzavarról című, borongós históriának, amelyben a lukianosi gúnyolódást az emberi törekvések hiábavalóságáról és azok időnkénti értelmetlenségéről a magyar átdolgozás még tovább erősítette. A szerelmi vonatkozás a töredékesen fennmaradt Demeter király históriájában is ki- tüntetett szerepet kapott Cambabus és Stratonica, illetve Antiochus és Stratonica pikáns történetében. A história főcselekménye, Plutarkhos nyomán, Démétrios Poliorkétésről, az antik világ egyik legkalandosabb életű hadvezéréről szól, akinek pályafutását nagy sikerek és nagy bukások kísérték. Ez az a históriás ének, amelynek 1598-es datálása kétségessé teheti azt a közvetett adatot, amely szerint Bogáti 1592-ben halt volna meg. A mesés történetek sorából kiemelkedik az albán törökverő hősről, Szkenderbégről, a történelem valóságos szereplőjéről szóló, igen hosszú epikus költemény. A XVI. szá- zad második felében az erdélyi politikában a törököktől való függő viszony fenntartása, avagy a velük való szembefordulás igénye egyaránt felmerült. Bogáti Görcsöni Ambrus Mátyás király históriájának folytatásában ugyanúgy, mint itt is, humanista történetírók megbízható műveiből dolgozott. Ott az olasz Antonio Bonfini és a magyar Zsámboky János, itt az albán Marinus Barletius Scodrensis (1450–1512) latin nyelvű munkája volt a forrása. A textológiai munka során az is kiderült, hogy Bogáti Fazakas ebben a művében nemcsak Barletius humanista életrajzát használta fel, hanem egykorú délszláv hősénekekre is reflektált. Bogáti írja Szkenderbégről: „Rác között még most is kedves éneke.” Ily módon különös jelentőséget nyer a Bogáti által hangsúlyozott epikai párhuzam az albán Szkenderbég és a magyar Hunyadi János között. A két legnagyobb törökverő – Bogáti szavaival szólva – „kétfelől vítt az törökre, különb-különb csoda szerencsével”. RRMKT-Bogáti.indbMKT-Bogáti.indb 8 22018.018. 005.5. 114.4. 116:26:146:26:14 ELŐSZÓ 9 Az ószövetségi Énekek éneke kanonizálásában annak volt a legnagyobb szerepe, hogy a zsidók Salamon és Sulamit szerelmi viszonyát az Isten és Izrael kapcsolata allegóriá jaként értelmezték. A keresztény felfogás szerint Isten és az anyaszentegyház, vagy Krisztus és a hívő lélek, illetve Krisztus és Szűz Mária misztikus kapcsolatát kell látni ebben a bibliai könyvben. Bogáti az eredeti zsidó értelmezéshez tért vissza. Miként a házasulandó férfi a megfelelő menyasszonyt keresi a leányok között, úgy választotta ki az Úr a népek közül Izraelt magának. Az allegória elfogadását