!Lendavamonogrknjbl Xp 23.07.2005 16:49 Page 2

!LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 2

obœinaközségcommune !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 3 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 4

Meøœanske hiøe v starem mestnem jedru z zvonikom katoliøke cerkve svete Katarine Polgárházak a belvárosban a Szent Katalin r.k. templom barokk tornyával Bourgeois houses and the belfry of the Catholic Church of Sv. Katarina in the old town centre

CIP – Kataloæni zapis o publikaciji Univerzitetna knjiænica Maribor

908(497.4 Lendava)

OBŒINA Lendava = Lendva Község = Lendava commune / [uredila Franci Just, Feri Lainøœek ; prevod v madæarøœino Andreja Kovaœ, Marijana Sukiœ; prevod v angleøœino Liana Miholiœ ; fotografije Joæe Suhadolnik, Arhiv Galerije-Muzeja Lendava]. – Murska Sobota : Franc-Franc, 2005. – (Zbirka Monografije)

ISBN 961-219-083-6

1. Vzp. stv. nasl. 2. Just, Franci 3. Lainøœek, Feri

COBISS.SI-ID 55117057 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 5 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 6 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:49 Page 7

Obœina Lendava je bila ustanovljena leta 1998 z Zakonom o spremembah in dopolnitvah zakona o ustanovitvi obœin ter o doloœitvi njihovih obmoœij. Obmoœje obœine meri 123 km2 ter obsega 17 krajevnih skupnosti oziroma 23 naselij. Obœina ima status narodnostno meøane obœine, saj v njenih naseljih – razen Benice in Hotize – ob veœinskem slovenskem narodu æivi avtohtona madæarska narodnostna skupnost. Obœina ima 12.083 prebivalcev, od tega jih je pribliæno 5.300 madæarske narodnosti.

Lendva községet - mint közigazgatási egységet - 1998-ban alapították a községek alapításáról és területi meghatározásáról szóló törvény módosításával. A község területe 123 km2, amely 17 helyi közösségre és 23 településre terjed ki. Lendva község nemzetiségi összetétele szempontjából vegyes községnek számít, hiszen településein – kivéve Benicát és Hotizát – a többségi szlovén lakosság mellett az autonóm magyar nemzeti közösség tagjai is élnek. A község lakossága 12083 f√, melyb√l közel 5300 f√ magyar nemzetiség∆.

The Lendava commune was founded in 1998 with The Law on Changes and Annexes to the Law on Founding the Communes and Determining Their Areas. The commune comprises 17 local communities – 23 settlements in the area of 123 square kilometers. It has the status of ethnically diverse commune. In all the settlements except Benica and Hotiza there is also the autochthonic Hungarian national community besides the majority Slovenian nation. 12,038 people live in the Lendava commune, 5,300 are Hungarian nationality. !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 8 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 9 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 10

Razvoj nekega kraja je podoben neprekinjenemu valovanju, kjer se z razliœno intenziteto menjavajo plime in oseke, vzponi in padci. Gre za valovanja, vpeta v raznoliko zgodovinsko dogajanje, ki je za razvoj nekega obmoœja bolj ali manj ugodno. Vse to dogajanje pa ni zgolj nakljuœno, saj so njegovi nosilci predvsem ljudje, ki ga tako ali drugaœe pomembno usmerjajo. Tako je tudi z naøo lokalno skupnostjo in z nami, njenimi obœani. Ugodne razmere za bivanje na obmoœju danaønje Obœine Lendava je œlovek zaznal æe veœ kot tri tisoœ let pr. n. øt. Naseljevali so ga Kelti, Rimljani, slovanska in avarska plemena. Del »takratne Evrope« smo bili æe na samem zaœetku, ko so tod gradili prve cerkve in gradove, in tudi pozneje. Organiziranje prvih sejmov in tiskanje prvih knjig priœata o gospodarski smelosti in duhovni øirini naøih prednikov. Poseben peœat so Lendavi in njeni okolici vtisnili turøki vpadi. Tudi poznejøa stoletja so zapustila sledove, ki jih danes razbiramo iz naøe materialne in duhovne kulturne dediøœine. Kljub razliœnim neizmerno bogatim zgodovinskim obdobjem se najraje vraœamo v œas avstro-ogrske sprave in razvoja meøœanstva. To je bil v »dolnjelendavskem okraju« œas gospodarskega, kulturnega in duhovnega razcveta, bogatega druæabnega æivljenja, moœne judovske skupnosti in pravega soæitja. Tudi nam vojne niso prinesle niœ dobrega. Øe posebej ne tiste v 20. stoletju. Z njimi so se spreminjale meje in oblastniki, ljudje pa so odhajali: v izgnanstvo, na fronto, na sezonsko delo ... Po drugi svetovni vojni je v drugi polovici 20. stoletja naftna industrija odprla Lendavi in okolici nove razvojne moænosti. Æivljenje je postajalo laæje in okolje zanimivo tudi za kadre od drugod. Razvoj dogodkov pa nam ni bil posebej naklonjen zaradi »æelezne zavese«, ki je zaœasno prekinila naravne povezave z Madæarsko. Æivljenje v Obœini Lendava postopoma uravnavajo normalnejøi druæbeno-zgodovinski tokovi. S polnimi pljuœi bomo zadihali, ko bodo odpravljene vse ovire za sodelovanje v tem multikulturnem prostoru. Takrat se bo v polni meri udejanil tukajønji œlovek s svojo ustvarjalnostjo ter hotenji. Zadnje desetletje je tudi v kraje naøe lokalne skupnosti vneslo veliko sprememb. Teæko jim sledimo, a se kljub temu imamo za del slovenske zgodbe o uspehu. Spopadamo se z gospodarskimi in demografskimi teæavami. Reøitev vidimo v turizmu, storitvenih dejavnostih ter v soæitju z okolju prijazno industrijo. Svojo 10 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 11

prihodnost gradimo na meøœanski tradiciji, moœi multikulturnega prostora ter na razvojni paradigmi, ki v ospredje postavlja trajnostni razvoj in œloveka. Z uporabo potencialov naøega okolja in visoko motiviranih ljudi, ki v ustvarjalnem vzduøju sodelujejo med sabo in vzpostavljajo tesne povezave s øirøim prostorom, si obetamo, da bo kakovost æivljenja v naøi lokalni skupnosti vzplimovala. Æelimo si, da bi se to plimovanje dotaknilo slehernega œlana naøe lokalne skupnosti in tudi tistih, ki k nam prihajajo. Monografija Obœine Lendava, ki jo imate v rokah, æeli biti kaæipot do nas: pokazati æeli, kdo smo, od kod prihajamo in kam smo namenjeni. S sliko in besedo predstavlja reprezentativne koøœke naøe preteklosti in sedanjosti. Je povabilo na sprehod po lendavskih ulicah in okoliøkih krajih, na ogled naøih kulturnih in naravnih znamenitosti, naøih øportnih in etnografskih prireditev, na sproøœen oddih v naøih zdraviliøœih in nenazadnje tudi k intenzivnemu vkljuœevanju v naøe okolje. Je povabilo, da postanete del naøe zgodbe.

mag. Anton Balaæek, æupan Obœine Lendava

11 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 12

Egy táj fejl√dése az örök hullámzáshoz hasonlítható, ahol a különböz√ id√szakokban egymást váltják az eltér√ intenzitású apályok és dagályok. A történelem során voltak kedvez√ és kevésbé kedvez√ korszakok, de mindaz, ami történt, nem a véletlen m∆ve, hiszen ezen eseményeket azok résztvev√i, az emberek befolyásolják és irányítják. Így van ez a mi tájunkkal, a mi lakóinkkal és Lendva községgel is. Az ember már id√számításunk el√tt háromezer évvel felismerte vidékünk kedvez√ életfeltételeit. Éltek itt kelták, rómaiak, valamint különböz√ szláv és avar törzsek. Már a kezdet kezdetén, az els√ templomok és várak építéskor része voltunk az »akkori Európának«, és része vagyunk ma is. Az els√ vásárok szervezése, az els√ könyvek nyomtatása el√deink gazdasági merészségér√l és szellemi sokrét∆ségér√l tanúskodik. A török portyázások sajátos nyomot hagytak a középkori Lendva és környéke arculatán. A kés√bbi századok hagyatékát ma rendszerezzük tárgyi és szellemi kulturális örökségünkr√l. A végtelenül gazdag és eltér√ történelmi id√szakok ellenére legszívesebben az osztrák-magyar kiegyezés és a polgárosodás idejéhez térünk vissza. Ez volt az »alsólendvai járás« gazdasági, kulturális és szellemi virágzásának, a gazdag társasági életnek, az er√s zsidó közösségnek és igazi együttélésnek az id√szaka. A háborúk számunkra sem hoztak semmi jót. Különösen a 20. századi háborúk nem. Velük változtak meg a határok és a hatalmak, a lakosságot pedig elüldözték a frontra, szezonmunkára. A második világháború után, a 20. század második felében a k√olajipar új fejl√dési lehet√ségeket nyitott Lendván és környékén. Az élet könnyebb lett, a vidék pedig mások számára is vonzóbbá vált. Az események alakulása számunkra kevésbé kedvezett, hiszen a »vasfüggöny« ideiglenesen megszakította a természetes összeköttetést Magyarországgal. A Lendva község területén él√k élete fokozatosan kedvez√bb, emberközpontú társadalmi-történelmi mederbe kerül. Teli tüd√vel majd akkor lélegezhetünk fel, ha eltüntetünk minden akadályt, amely korlátozhatja az együttm∆ködést ebben a multikulturális térségben. Az itteni ember akkor fog teljes mértékben kibontakozni alkotásaival és akaratával. Az elmúlt évtized a helyi közösség számára is rengeteg változást hozott. Bár nehezen követjük, mégis a szlovén történelem sikereinek részesei lehetünk. Gazdasági és demográfiai gondokkal küszködünk. A megoldást az idegenforgalomban, a szolgáltatási 12 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 13

tevékenységekben, a környezetbarát iparral való együttélésben látjuk. Jöv√nket a polgári hagyományokra, a multikulturális térség erejére és fejl√dési paradigmáira építjük, amely el√térbe helyezi az állandó fejl√dést és az emberi jólétet. Helyi közösségünk életmin√ségének fellendítése érdekében célunk, hogy a vidék meglév√ lehet√ségeinek, valamint az együttm∆köd√ emberek kell√ motiváltságának kihasználásával szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki tágabb környezetünkkel. Kívánjuk, hogy ez a fellendülés a helyi közösség minden tagját és a hozzánk érkez√ket is érintse. Lendva község monográfiája, melyet kezükben tartanak, útjelz√ szerepet kíván betölteni, bemutatja, kik vagyunk, honnan érkeztünk és merre tartunk. A szavak és a képek segítségével feleleveníti múltunk és jelenünk érdekes részleteit. Meghívó egy sétára a lendvai utcákon és környez√ tájakon kulturális és természeti nevezetességeink megtekintésére, a sport és néprajzi rendezvényeinken való részvételre, kellemes kikapcsolódásra fürd√inkben, és nem utolsósorban intenzív bekapcsolódásra invitál mindennapi életünkbe. Meghívás arra, hogy önök is részünkké váljanak.

mag. Balaæek Anton, polgármester

13 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 14

The development of a town is like a continuous wave motion, it is ebb and flow and ups and downs. All these are included in historic course of events, which are sometimes more and sometimes less beneficial for the town. However this course is not coincidental, because it is the people, who turn it. The same is true for our local community and for us, its members. How beneficial the living conditions are in the area of today’s Lendava commune was known already in 3000 BC. It was settled by Celts, Romans, Slavic tribes etc. We were a part of »the then Europe« at the very beginning, when the first churches and castles were built, and we have been a part of Europe all this time. Organization of the first fairs and printing the first books bear witness of economic courage and broadmindedness of our predecessors. The Turkish attacks stamped Lendava and the vicinity. Also the following centuries left tracks, which can be read from our material and spiritual cultural heritage. Despite many incredibly rich historic periods we prefer the time of Austro- Hungarian reconciliation and the development of the bourgeoisie. For »Dolnja Lendava district« this was the time of economic, cultural and spiritual prosperity, rich social life, a strong Jewish community and a real coexistence. Wars have never brought any good; especially those in the 20th century did not. They changed borders and rulers, they made people leave; to exile, to the front, to other countries to survive. The oil industry opened new development opportunities for Lendava and the vicinity in the 20th century. It made life easier and the area interesting for trained specialists from other places. However the »iron curtain« cut natural connections with Hungary and slowed down the course of development. Life in the Lendava commune is slowly stabilized under normal social-historic conditions. We will feel relieved when all obstacles for co-operation in this multicultural region are done away with. Only then the creative people of this region will be fulfilled. The last decade has bought many changes into our community. They are not easy to follow, but we still feel a part of »Slovenian story of success«. We have to fight with economic and demographic difficulties. We see the solution in tourism, services and in coexistence with environment-friendly industry. We build our future on the civil tradition, on the power of multi-cultural area and on the paradigm, which focuses on people and on stable 14 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 15

development. Using the potential of our region and highly motivated people, who creatively co-operate with each other and with other regions and states, we hope to make the standard of living in our local community rise. We hope this rise will reach and touch every member of our community and also those who intend to come. The Monograph of the Lendava commune, which you hold in your hands, wants to be a signpost showing who we are, where we come from and where we are heading. Using words and pictures it introduces representative parts of our history and the present times. It is an invitation; for a walk along the streets of Lendava and through the vicinity, for sightseeing, to sports and ethnographical events and to spas. And last but not least it is an invitation for you to become a part of our life.

MA Anton Balaæek, Mayor

15 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 16 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 17 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 18

Mesto v objemu meja

Kdor pije vodo iz Ledave, bo vedno hrepenel po njej, pravi ljudski rek. Koliko jih je odølo, koliko se jih ni nikoli vrnilo, koliko jih je po- zabilo podobe otroøtva, poletno »lenobnost« hribov nad mestom, pi- sano pohotnost jesenskih goric, deviøko belo bleøœanje zime! Menjavanje letnih œasov, ljudstva, ki so se naselila in odselila, podobe, spomini, izginjajoœa preteklost … Avari, Iliri, Kelti, Rimljani, Slovani, Madæari. »Utemeljitelji« so mesto poimenovali z razliœnimi imeni: Hali- canum, Lindau, Lindbaukirch, Lindva, Dolnja Lendava in pozneje Len- dava, odvisno od vladarja, ki se je na cesti ljudstev in etniœnih skupin, v katerih se øe ni vzbudila narodna zavest, utaboril ob vznoæju trdnjave. Da je bila tod utrdba z naseljem æe v 12. stoletju, priœa dokument iz leta 1192. V poznejøih stoletjih se je naselje razvilo v mesto s trænimi pravicami in se v 20. stoletju razøirilo proti severu in jugu, tako da se je v njem øtevilo prebivalcev ustalilo med 3.500 do 4.000. Tudi po- gosta preseljevanja te demografske podobe niso bistveno spremenila. Œeprav mesto najveœje kulturne doseæke in pridobitve beleæi v 20. stoletju, pa so mu znaœilno duhovno podobo vtisnili æe prejønji rodovi. Graøœaki – Haholdi, kasnejøi Bánffyji, Esterházyji in kratek œas Nádasdyji – so bili ljubitelji umetnosti, lahko bi rekli kar zasvojeni z »novim« (npr. Bánffyji), s sodobnimi stremljenji. O tem priœa tudi lendavski dvorec / grad. Bili so bogati meceni, ki so k sebi vabili raz- liœne umetnike, najraje slikarje in pesnike. Gáspár Ráskai je tu ustvaril svojo najlepøo epsko pesnitev o Franœiøku Viteøkem. Na æeljo svojega priljubljenega pridigarja Györgya Kulcsárja je Nikolaj Bánffy pri- peljal v Dolnjo Lendavo tiskarja Hoffhalterja, ki je v letih 1573–1574 tu, v Alsólindvi, natisnil tri øe danes cenjene inkunabule. Bitka proti Turkom leta 1603 priœa o junaøkem uporu naselja in okolice. Celo veœ, je lep primer zdruæevanja ljudstev v pokrajini ob Muri. Œakov- ski Zrinskiji so se tudi ob drugih priloænostih izkazali za dobre sosede. V œasu urbanizacije naselja v 2. polovici 19. in na prehodu tega v 20. stoletje se je mestno æivljenje resniœno razæivelo. Ne le œastitljive in arhitekturno øe danes impozantne meøœanske hiøe, tudi majhni, drobni preæitki tistega œasa priœajo o øirjavah, ki so se takrat dotaknile Len- dave. Takøen je npr. oglas tiskarja G. Kardosa v takratnem lendavskem œasopisu Alsó-Lendvai Hiradó: »Vabila, zaroœni listki, posetni- ce, plesni programi in osmrtnice izdelani v eni uri«. V nizkonakla- dnem œasopisu majhnega mesta, znanega po tedenskih sejmih, trgovi- nah in toœenju pijaœe, najdemo tudi reklamo za sadje in zelenjavo, ki bi zbujala pozornost øe danes, kaj øele pred stoletjem: »Novost! Zgod- nja prikuha! Velecenjenim bralcem dajem na cenjeno znanje, da se v moji trgovini dobijo sveæa karfiola, artiœoke, grah itn. po najugodnej- 18 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 19

øi ceni.« Podpis: »Samu Schwarcz, trgovec s pøenico in zaœimbami«. (Morda je trænica tisti prostor, ki mestu najbolj primanjkuje. Prostor, kjer se sreœujejo poti in ljudje, se izmenjujejo informacije.) Ob naraøœajoœih storitvenih dejavnostih je v mestu na prelomu 19. in 20. stoletja zrasla deænikarna Hungária, ki je zaposlovala skoraj sto ljudi. Pozneje so ustanovili tudi æago in lesnopredelovalni obrat, klavnico in mesno predelovalnico. Prihod æeleznice leta 1890 je prispeval k raz- mahu trgovine in industrije. V tem œasu je mesto – po 350 letih – spet dobilo tiskarno. Tokrat Balkányevo. V njej so natisnili veliko lepih raz- glednic, œasopisov in knjig. V tem œasu je tudi cvetelo gostiøœe, pozneje gostiøœe s prenoœiøœi Krona. Kar je z arhitekturnega vidika resniœno pomembno, je obstajalo æe v tem œasu. Øe danes vzbuja spoøtovanje niz secesijskih hiø na Glavni ulici (njeno ime se je veœkrat spreminjalo) z æupnijsko cerkvijo in s klasicistiœno stavbo poleg nje, ki je kljub iztroøenemu videzu prava pa- øa za oœi. Tudi Krona in stara obœinska zgradba sta doæiveli æe boljøe œase. Impozantne so tudi stavba nekdanje meøœanske øole, mestna knjiænica in evangeliœanska cerkev. So kot kapljice, ki iz preteklosti pronicajo v sedanjost in utirajo pot v prihodnost. Stara Spodnja ulica z arhitekturnim biserom kulturno palaœo in z revitalizirano sinagogo prevzema podobo mestnega srediøœa. Hkrati je ta konec 19. in zaœetek 20. stoletja œas v srce segajoœe noœ- ne glasbe z baklami in vznesenimi zdravicami. Tudi to je kazalo, da se proces meøœanizacije mesta krepi. Mesto je imelo vse, kar je za okrajno srediøœe in njegovo druæbeno vlogo potrebno: arhiv, notariat, veliko obrtniøkih in storitvenih dejavnosti, œastniøki kazino, gledaliøko skupino, æensko druøtvo, nedeljske øole, bale, bralna druøtva itn. V duhovnem pogledu je Lendava mesto odprtosti in sprejemanja. Ti razseænosti, ki izhajata iz panonskega znaœaja, poveœujeta moænosti, da bo mestece, ki je bilo dolgo prezrto ter obravnavano kot obmejno in obrobno, postalo regionalno srediøœe. S ponovno vzpostavitvijo cest- nih, æelezniøkih, gospodarskih, kulturnih, izobraæevalnih in drugih po- vezav, ki so bile velikokrat prekinjene zaradi norosti zgodovine, z iz- koriøœanjem turistiœno-gostinskih moænosti (vinski turizem, zdravilni vrelci …) in z odpirajoœimi se mejami mesto z okolico postaja priv- laœno za turiste in vlagatelje. Upraviœiti æeli nekdanji srediøœni polo- æaj in doseœi temu pripadajoœe spoøtovanje ter prestiæ. Pogoj za to pa so odprtost, dojemljivost za znamenja œasa, sprejemanje novih vred- not, kot so multikulturni prostor, ustvarjalno sreœevanje in sobivanje veœ kultur. Æelimo dokazati, da lahko izpolnimo øe zdaleœ ne enostavno zahtevo po »odprtem mestu«. Od starejøih sem sliøal: mesto je sprejemalo vse, tudi tiste, ki so se sem pripeljali samo malo pokukat. A korenine so pognali samo trdovratni in privilegirani. Tisti, ki so jih oœarale ceste, tlakovane z maœjimi glavami, dvoriøœni vhodi, konjski privozi, majhne, z levi okraøene utrdbe … »Œe bi ta prizoriøœa zaupnosti in ljubezni znala 19 govoriti!« bi lahko zavzdihnili. !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 20

Kalejdoskop se vrti, slike preteklosti, slike sedanjosti. Na neki razgle- dnici z zaœetka 20. stoletja je tudi æe prihodnost, slikovno sporoœilo iz prihodnosti: cepelini nad potokom Ledavo, parnik na njem, veliko drveœih, prhutajoœih vozil, vizije, ki se bodo morda uresniœile. Moj Bog, osupnem, kako malo spominov imamo tudi mi, ki smo se o mestu metodiœno »uœili«. Na primer spominov iz dobe vœasih mir- nih, vœasih nemirnih sreœevanj na »osvajalni poti«. Kdo bi vedel povedati, kakøen je pravilni vrstni red: Kelti, Rimljani, Slovani, Ma- dæari? Sploh pa, ali nam je vse to potrebno vedeti, razen morda ar- heologom, zgodovinarjem? Etniœno vrvenje pa je le dalo imenitno doto: lendavsko grozdje in vino in veliko øe do danes nerazvozlanih skrivnosti, kakrøna je npr. predpona imena jarek / borosznak. Se mesto razprostranja od tu, iz tega magiœno-mitskega jedra, iz pred- zgodovinske dobe? Bili so, ki so se naveliœali malomeøœanskega miljeja in so mesto zapustili. Odøli so za vedno, kot je to storil György Mayer Zala. Dru- ge je k sebi priklenilo z verigo, ki je ni bilo moœ pretrgati, in ga niso nikoli zapustili. Tudi tedaj ne, ko so bili daleœ stran od njega, oklepali so se ga z domoljubjem, ki je »zvestejøe od psa«. Koliko res velikih se je obrnilo v njem: Rimljani, udomaœitelj trte Mark Avre- lij, Tiberij, Cezar (v pesmi Sandorja Szúnyogha), praviœni Matjaæ (ki od takrat spi pod Peco in sporoœa Slovencem in Madæarom, kdaj bo spet priøel) in njegova æena Beatricce, prekrasno neapeljsko dekle. Toda niœ krajøi ni seznam tistih, ki so odøli; ki sta jih bodisi panon- ska melanholija bodisi latinska œvrstost potisnili v toplejøe kraje, po- klicali na dolgo pot brez povratka. Toda mesto je sprejelo vse, ki so znali sprejeti duha kraja: s trto pokrite hribe in nekoœ z maœjimi glavami pokrite ceste; govorico, ki se je popotnemu, tujemu uøesu zdela œudna; »disonantne«, nam ljube in blizke zvene lendavskega mozaiœnega jezika, ki je nastal iz madæar- skega, slovenskega in hrvaøkega besednega zaklada. Okolje je bilo vedno multikulturno. V goricah so viniœarji govorili slovensko. Vino je zdruæevalo ljudi, tudi gostilne so sluæile temu na- menu. Zbiraliøœe posebneæev (Rezs√, Sanyi Király, Tex, Ferku, svetovni prvak, Tóvárijeva, Bobak in Jofez, alias Shakespeare in Marx, in seveda Pika…)! Kakøni obrazi in kakøni umi, koliko potepuhov, ki so se vrnili, in glavni ponos, zlata ekipa, ljubljena Nafta, ki je nekoœ igrala celo v jugoslovanski prvi ligi! Tisti, ki so odøli, so s sabo odnesli delœek »skrivnosti«. Lendava se jim je pritihotapila pod koæo. To je kot zaœetek nezvestobe po dolgi, a strastni ljubezni – bi lahko zaœel razlagati. In kar vidim jo, Lendavo, sedi s hrb- tom obrnjena proti meni, steguje svoja dolga lepa bedra do predelov vodnega mesta, do voda Ledave, razpuøœa si lase … Mislil sem si: nekoœ jo bom skrivaj opazoval v trenutkih pred liœe- njem, ko se njenih gostih las iz grozdja øe ni dotaknil prvi æarek ju- 20 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 21

tranje zarje, ki je tukaj zgodnejøa kot drugje. Pa mi je glas odvrnil: »Ne delaj tega, øe uæaljena bo, danes æe postarana Dama, ki je dolgo skuøala ostati mlada.« Tudi sam sem dolgo stal med tvojimi vrati, Lendava, upal, da me boø spustila vase. Kolikokrat si me zavrnila. »Ne hodi, nisi øe potreben,« se je glasil odgovor. In vedno si mi kazala hrbet, dokler zaœaranost konœno ni popustila in si me resniœno poklicala: »Lahko prideø, pri- di, zdaj boø moj, za vedno.« »Toda kam,« sem vpraøal prestraøen, »pa ne morda v bliæino pravljiœnih Treh studencev?« Vode sem se vedno bal. Od tod je odøel György (Zala), tu se je rodil Zoli (Gábor), pa stric Laci (Hadrovics). Trije izviri, iz njih lahko œrpaø. Ne økropi, ni blagoslovljena voda! Imel boø prenoœiøœe, tu je Öcsijev (Galiœ) grob, komaj trinajst nadstropij viøje. Radi so imeli vino, tudi pili so ga, ko se je æalost v njih prelila œez rob. In dvoriøœni vhodi, kaj vse bi lahko razkrili! Nasmehi, ki so se stisnili v dekliøke robœke, ko se je maja vonj lip kot dimni oblak øiril po ozkih mestnih ulicah; pred trgovinami obrtnikov na Spodnji ulici je dekliøka krila dvigovala poljska moæevina; koliko bitk, koliko vese- lega gostilniøkega hrupa potem; med pogovore se je primeøavala pesem v veœ jezikih; pozaba nemirov preteklosti. Mikavnost Lendave je teæko ujeti v besede, øe naprej seva skoraj brezœasno panonsko vedri- no, prepleteno z melanholijo – da bi utrdila, zasladila medsebojno razumevanje potomcev, ki so poruøili meje …

dr. Lajos Bence

21 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 22

Város a határok ölelésében

– Ki a Lendva vizét issza, vágyik annak szíve vissza – tartja a népi bölcsesség. Hányan voltak, kik elmentek, hányan nem jöttek többé soha vissza, feledve a gyermekkori képeket, a város feletti dombok nyári »tunyaságát«, az √szi sz√l√hegy tarka bujaságát, a tél sz∆ziesen fehér csillogását. Változó évszakok, megteleped√ és továbbvándorló népek, képek és emlékek, véglegesen kitörölt, elt∆n√ múlt… Avarok, illírek, kelták, ró- maiak, szlávok, magyarok. A »városalapítók« a történelem folyamán megannyi névvel illették. Hívták Halicanumnak, Lindaunak, Lind- bauskirchnek, Lindvának, Alsólendvának és utóbb Lendavának, összhangban azzal, hogy milyen uralkodó vetette meg a lábát a várnak nevezett er√d lábainál, az öntudatra még nem ébredt népek és et- nikumok országútján. Létér√l településsel egybekötött er√dként egy 1192-b√l származó ok- levél tanúskodik. Legnagyobb észak-déli tájolású kiterjedését a 20. században érte el. Kulturálisan is ebben a században adta a legtöbb értéket a mez√városi ranggal bíró, egykor 3500–4000 lélekszámú lakosság. (A gyakori népességátrendez√dés, ki-bejárás ellenére 100 évvel kés√bb a demográfiai adatok hasonló képet mutatnak.) Várurai Haholdok, a kés√bbi Bánffyak, Esterházyak és rövid ideig a Nádasdyak voltak. Mind-mind m∆vészetpártoló, de már az »új« megszállottjai (a Bánffyak), modern gondolkodásúak, ilyen a várnak nevezett kastély is. Gazdag mecénások, akik m∆vészeket, fest√ket, költ√ket hívtak a birtokra, egyik, Ráskai Gáspár, itt alkotta legszebb széphistóriáját a Vitéz Franciscoról. Kedvenc prédikátora (Kulcsár György) óhajára az egyik Bánffy nyomdászt hozatott (Hoffhalter). 1573–74 során három, ma is számon tartott √snyomtatvány kerül kinyomtatásra »Alsólindván«. A 1603-as török elleni csata tanúbizonyság a vidék h√sies helytál- lásáról. S több is annál, a Mura-menti régió népei összefogásának szép példája. A csáktornyai Zrínyiek más alkalmakkor is jó szomszédoknak bizonyultak. A polgárosodás korában és a 19–20. század fordulóján lehetett itt igazán nagy élet. A nyomdai technikák és szolgáltatások ugrásszer∆ növekedésének a századában is figyelemre méltó Kardos G. nyomda- tulajdonos hirdetése: »Meghívók, eljegyzési és névjegyek, táncrendek és gyászlapok egy óra alatt elkészíttetnek«. A hetivásárairól és boltjairól, italméréseir√l híres kisváros hírlapjában ma is irigylésre méltó reklám olvasható a zöldség-gyümölcskínálatról: »Újdonság! Korai f√zelék! Van szerencsém a n.é. (nagyérdem∆) közönség b. (becses) tudomására 22 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 23

hozni, hogy üzletemben karfiol, articsóka, czukorborsó stb. friss ál- lapotban és legjutányosabb áron kapható.« Aláírás: Schwarcz Samu, gabona és f∆szerkeresked√. Megjegyezzük: talán a piac (piazza) az, ami a városnak leginkább hiányzik. A tér, ahol összefutnak az utak, az in- formációk, ahol találkozik a köznép. A városban a 19–20. század fordulóján a megannyi szolgáltatóipari létesítmény mellett megalakult a Hungária erny√gyár, mely csaknem 100 munkást foglalkoztatott. Kés√bb f∆részüzem és fafeldolgozó nyílt, vágóhíd és húsüzem. Az 1890-ben átadott vasút a kereskedelem és az ipar fellendülését eredményezte. Kulturális vonatkozásban a város a múlt századel√n – 350 éves szünet után – újra nyomdához jutott. A Balkányi nyomdából sok szép képes levelez√lap, újság és könyv került ki. Ekkor virágzott a mai kulturális intézményeket is megszégyenít√ színvonalú Korona Vendégl√, kés√bb Szálló. Ami építészeti szempontból igazán fontos, már akkor megvolt. Még ma is tiszteletet parancsoló látvány a nevét többször változtató F√ utca szecessziós házsora, a plébániatemplommal és a mellette elterül√ klasszicista építménnyel, mely elhanyagoltsága ellenére is szemet gyönyörködtet√ látvány. Akárcsak a jobb kort megélt Korona és a ré- gi Községháza épülete, az egykori polgári iskola ma is impozáns külsej∆ tömbje, a városi könyvtár, a járásbíróság, vagy éppen az evangélikus templom. Egy csepp jelenné szelídül√ múlt, jöv√be mu- tató jelen. A régi Alsó utca manapság szinte városközpont-arculatot ölt az építészeti remeknek nevezhet√ kultúrpalotával, a »revitalizált« (kiál- lítóterem) zsinagógával. A 19. század vége a 20. század eleje a szívhez szóló szerenádok, fáklyás éji zenék és köszöntések kora. Ezek a város polgáriasodását mutatják. A város rendelkezett azokkal az intézményekkel, melyek alkalmassá tehették volna arra, hogy ellássa a járásközpont szerepét: levéltár, jegy- z√ség, kézm∆ves és szolgáltató tevékenység, tiszti kaszinó, színjátszó csoport, n√egylet, vasárnapi iskola, bálok, olvasókörök stb. Az igazi polgári értékek és az ezeken alapuló életmód azonban nem tudott vég- legesen teret nyerni. A város megmaradt kispolgári mili√jében. Szellemiségét tekintve Lendván óriási jelent√sége lehet a pannon jel- legb√l kibomló befogadó készségnek, mely újra a régió centrumává avathatja a sokáig »határmentinek« és »peremvidékinek« tekintett, lenézett kisvárost. A történelem tébolya által megsemmisült, lenyesett, elvágott közúti és vasúti vonalak-szálak újbóli kiépítésével, a turisztikai-vendéglátói lehet√ségek kihasználásával (borturizmus, gyógyfor- rások) valódi turista- és befektetés-csalogatóvá alakulhat a »város és vidéke«, mely élvezi a megnyíló határok el√nyeit is. Hajdani közpon- ti jellegét, s a központnak kijáró tiszteletet és presztízst most kell be- bizonyítania. Ennek feltétele a nyitottság, az új értékek beáramlása 23 iránti fogékonyság, az »együttélés« fogalomkörben megvalósuló, mára !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 24

a több kultúra találkozóhelyének számító, multikulturális közegépítés. Be kell bizonyítanunk, hogy eleget tudunk tenni a »nyitott város« cseppet sem könny∆ követelményének. Öregekt√l hallottam: mindenkit befogadott a város, azt is, aki csak átutazóban járt erre, »kicsit benézni«, gyökeret ereszteni azonban csak a szívósak, kiváltságosok voltak képesek. Akiket a macskak√vel borí- tott utca látványa megkapott. A kapualjak, lovas-behajtók, megannyi oroszlánnal díszített kis er√dítmény, a meghittség és a szerelem szín- helyei. – Ha ezek beszélni tudnának! – sóhajtanánk fel. Pereg a kaleidoszkóp, képek a múltból, képek a jelenb√l. Itt van már a jöv√ is az egyik 20. század eleji képes levelez√lapon – »képes« üzenet a jöv√b√l: Zeppelinek a Lendva-patak fölött, g√zhajó a vízén, megany- nyi száguldó-csapongó járm∆, holnapra talán valósággá váló csoda. Úristen, döbbenek rá, mennyire kevés emlékünk van nekünk is, akik módszeresen »tanultuk« a várost. Például abból a korból, amikor a népek hol békés, hol pedig kevésbé békés találkozóhelyének számított a »hadak útján«. Kelták, rómaiak, szlávok, magyarok volt a sorrend, ki tudná azt már pontosan megmondani? S vajon kell-e minderr√l tudnunk? (Talán a régészeknek, történészeknek.) Egy nagyszer∆ ho- zomány azért akad az etnikai sürgés-forgásból: a sz√l√ és a bor. S mennyi, máig megfejthetetlen titok, például a borosznaki árok nevének el√tagját kutatva. A város valahonnan innen terjeszkedhetett, ebb√l a mágikus-mítikus »magból«, a történelem el√tti korból? Voltak, akik a kispolgári mili√t megunva elhagyták a várost. Elmentek örökre, mint ahogy Zala (Mayer) György tette. Másokat el nem sza- kítható lánccal kötözött magához, nem hagyták el soha. Akkor sem, ha távol voltak t√le, »kutyánál h∆ebb« patriotizmussal ragaszkodtak hozzá. Mennyien fordultak meg az igazán nagyok közül is: a rómaiak, Marcus Aurelius sz√l√honosító, Tibérius, Caesar (Szúnyogh Sanyi ver- sében), Mátyás, az igazságos (aki azóta a Peca-hegy alatt pihen, onnan üzen szlovénnek, magyarnak, hogy mikor jön el újra), és neje, a gyönyör∆séges nápolyi leány, Beatrice. De nem kurtább azoknak a listája sem, akik elmentek. Kit a pannon melankólia, másokat a latin merevség taszított melegebb vidékre, hívott hosszú, vissza nem vezet√ útra. De mindenkit befogadott a város, aki el tudta fogadni a hely szellemének követelményét: a sz√l√vel borított dombsor és az egykor macskak√vel borított utca látványát, az utcai, az idegen fülnek nem egy esetben furcsának t∆n√ beszédet, a magyar- szlovén-horvát tájnyelv szókincséb√l összehozott lendvai mozaiknyelv »disszonáns«, nekünk kedves, megszokott felhangjait. Mindig is multikulturális volt a vidék. A hegyen a vincellérek szlovénül beszéltek. A bor összehozta az embereket, a kocsmák is ezt a célt szolgálták. A különcök (Rezs√, Király Sanyi, Tex, Ferku, a világbajnok, Tóváriék, Shakespeare és Marx alias, Bobák és Jofez, Pi- ka stb.) gyülekez√helye. Micsoda arcok és micsoda elmék, mennyi 24 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 25

megtért csavargó, és a f√ büszkeség, az aranycsapat, a szeretett Nafta, amely egykoron a jugoszláv els√ ligában is játszott. Akik elmentek, magukkal vittek egy szeletet a »titokból«, b√rük alá bújt a Város. Olyan ez, mint a hosszú, de szenvedélyes szerelem után a h∆tlenség kezdete – fognék magyarázkodásba. S mit látok, háttal ül nekem, lenyújtva hosszú, szép ív∆ combját a vízivárosi részig, Lend- va-vizekig, haját leeresztve… (Gondoltam, egyszer meglesem az önmaga csinosítása el√tti pillana- tokban, amikor dús sz√l√haját még nem súrolja az els√ hajnalsugár, mely el√bb van itt, mint máshol… Amíg egy hang vissza nem paran- csolt: »Ne tedd, még megsért√dik a fiatalságát sokáig √rz√, mára ko- rosodó Hölgy.«) Sokáig álltam én is kapudban, Város, bebocsátást remélve, hányszor utasítottál el, fordultattál vissza, »még ne gyere, még nincs reád szük- ség«, volt a válasz. S mindig háttal álltál, míg végül megtört a varázs, valósággal hívtál, »most már jöhetsz, gyere, most az enyém leszel, mindörökre.« – De hova? – kérdeztem ijedten –, csak nem a mesebe- li »Három Kút« környékére? A vízt√l mindig irtóztam. Innen indult el György (Zala), itt született Zoli (Gábor) meg Laci bácsi (Hadrovics), a három kútf√, ebb√l meríthetsz. Ne prüszkölj, nem szenteltvíz! Itt lesz szállásod, innen Öcsi (Gálics) sírja csupán »harminchárom« emeletnyi magasságban van. Szerették a bort, s ittak is, amikor a szomorúság túlcsordult bennük. És a kapualjak, mi mindenr√l tudnának árulkodni, a leányok zseb- kend√jébe szorult mosolyok, ha a hárs illata májusban füstfelh√ként terjengett a város sikátoraiban, s az Alsó utca kisiparosainak üzletei el√tt »ördögszekér« lebbentette fel a lányok szoknyáját. Mennyi csata, kés√bb mennyi vidám kocsmazaj, több nyelv∆ nótaszó vegyült itt a beszélgetések közé, feledtetve a múlt békétlenségeit. S a Város megkapó hangulata, amit nehéz szavakba fogni, továbbra is árasztja magából a melankóliával átsz√tt, már-már id√tlen pannon der∆t – hogy a határokat lebontó utódok egymást megért√ szándékait meger√sítse, megédesítse…

dr. Bence Lajos

25 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 26

A Town Embraced by Borders

It is said that anyone who has ever drunk the water from the Ledava, shall always long for it. But how many have left, never to return, and forgotten the images of their childhood; the summer idleness of the hills around the town, the colourful ripeness of autumn vinyards, the maiden glittering of winter. Changing seasons, peoples that settled and moved again, images, memories, the disappearing past. Avars, Illyrians, Celts, Romans, Slavs, Hungarians. Each founder called the town by a different name: Ha- licanum, Lindbaukirch, Lindva, Dolnja Lendava and later Lendava. Names determined by a ruler, encamped at the foot of the fort, on the road of peoples and etnical groups that have not yet gained a national awareness. The existence of fortification and settlement already in the 12th century is certified by a document from the year 1192. In the following centuries the settlement became a town with trade rights. In the 20th century it spread to the north and south to stabilize the population between 35,000 to 40,000. Frequent migrations have not essentially changed this demographic picture. The town registers the biggest cultural achievements and acquisitions in the 20th century, however its characteristic spiritual image was stamped by previous generations. Lords of the castle – the Haholds, the Bánffys, the Esterházys and for a short time the Nádasdys were art lovers, even addicted to the »new«, to contemporary endeavours. The castle / manor bears witness to that. They were rich patrons who invited different artists, preferably painters and poets to their place. Gáspár Ráskai created there his most beautiful epic poem about Fran- cis Chivalric. According to the wish of his favourite preacher György Kulcsar, Ni- kolaj Bánffy brought the printer Hoffhalter to Dolnja Lendava, who in 1573 and 1574 printed three still highly valued incunabula in Al- sólindva. The Battle against the Turks in 1603 bears witness to the heroic re- bellion of the settlement and the vicinity against them. What is more, it is a good example of people uniting in the country along the river Mura – the Zrinskis from Œakovec (Croatia) were good neigh- bours at many other occasions as well. Real town life started with the urbanisation of the settlement in the second half of the 19th and at the beginning of the 20th century. Not only the venerable and imposing bourgeois architecture of the houses, 26 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 27

but also small remainders give evidence of the cosmopolitanism that touched Lendava at that time. Such was printer G. Kardos’s advertisement in the newspaper Also- Lendvai Hiradó: »Invitations, engagement tickets, visiting cards, dance programmes and obituary notices produced within one hour«. In the limited edition newspaper of the small town, famous for weekly fairs, shops and retail drinks, the following advertisement for vegetable and fruit appeared which would attract attention even today.« New! Early trimmings! I apprise the esteemed readers, that they can buy fresh cauliflower, artichoke, peas etc. at most attractive prices in my shop« Signed:«Samu Schwarcz, wheat and spice merchant. (Maybe it is the market building that the town lacks the most. A place where people and paths meet and information is exchanged). When services started to grow, at the break of the 19th and 20th century, the town got the umbrella factory Hungaria, which employed nearly one hundred people. Later a sawmill, a wood-processing plant, a slaughterhouse and a meat processing plant were established. In 1890 the railway came and sent the industry and trade in- to full swing. At that time the town – after 350 years – got a printing house again. This time it was Balkány’s. It printed newspapers and books and many nice postcards. And the public house Korona, later the lodging house Korona, was flourishing. What is really important from an architectural point of view, existed already at that time. Even today, everybody’s admiration is held by the row of seccessional houses on Glavna ulica (its name changed many times) with the parish church and classicistical building next to it, which despite its worn look, is still a real delight for the eyes. Al- so Krona and the old communal building have seen better times. The building of what was once the civil school, the town library and the Protestant Church are imposing buildings. They are like drops that trickle from the past and pave the way into the future. The old Spodnja ulica with the architectural jewel Cultural Palace and with revitalized synagogue take over the role of the town centre. At the same time, the end of the 19th and beginning of the 20th century was the time of heartening night music with torches and enthusiastic toasts. Everything that a county centre needed, was there: archives, office of a notary, trade and services, officers’ mess, theatre group, women’s association, Sunday school, balls, reading society – the real bourgeois value system was getting stronger. Spiritually, Lendava is a town of openness and acceptance. These two qualities, coming from the Pannonian character, increase the possibility, that the town, that has long been overlooked and regar- ded as a border, marginal town, will once become a regional centre. Re-establishing road and railway connections, business, cultural, educational and other connections, which were cut off because of the 27 foolishness of history, using possibilities for tourism, wine, spas, and !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 28

by opening the borders, the town is becoming attractive for tourists and investors. If it wants to justify its once central position and gain honour and prestige that go with it, it should be open, comprehensive to the signs of the times and accepting of new values, like multicultural co-habitation and co-operation. We want to prove, that we are able to be an »open town«, which is far from being easy.

Elderly people say that the town has always accepted anyone, also the ones that just wanted to drop in. But only the most stubborn and pri- vileged have taken roots. Those were the ones that were attracted by roads paved with cats’ heads, by gates, horse gateways and small forts decorated with lion heads. »If only those scenes of trust and love could talk«.

The kaleidoscope is spinning around. There are pictures from the past and pictures from the present. There is one postcard from the beginning of the 20th century which bears the image from the future: Zep- pelins above the brook Ledava, a steamship and speeding, fluttering vehicles in the foreground – visions that might soon come true. My God, I am surprised at how few memories we have, we who methodically »studied« the town. For example memories from sometimes peaceful and sometimes troubled encounters on the way to »conquest«. Who could prove what the order of precedence was: Celts, Romans, Slavs, Hungarians? And above all, do we have to know this? Maybe archeologists and historians do. However, ethnic bustling gave us an excellent gift: Lendava grapes and wine and many still unraveled mysteries like what prefix the name »jarek/borosznak« has. Does the town expand from here, from this magical-mythical co- re from prehistoric times?

There were people who got bored with provincial milieu and they left the town. The left for good as did György Mayer Zala. It was the Pan- nonian melancholy or the Latin firmness that pushed them to warmer places and they set out on a journey without return. Others were cha- ined to the town and could never leave it. Not even when they were far away from it. They clung to it with a patriotism that was more faithful than a dog. How many truly great people signed their names here: Romans, the vine domesticator Marc Aurelius, Tyberius, Ceasar (in the poem by Sandor Szúnyogh), the righteous Matjaæ (who sleeps under Peca and tells the Slovenians and Hungarians that he will be back) and his wife, the beautifull Neapolitan Beatrice.

The town accepted everyone, who could accept the spirit of it: hills covered with vines, roads once covered with cats' heads and a dialect, which a travelling foreign ear found strange and »dissonant«, whilst to us it was the dear and near sound of Lendava's musical language, that originates from Hungarian, Slovenian and Croatian vocabulary. 28 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 29

The environment has always been multicultural. In the vineyards the vinedressers spoke Slovenian. Wine united people and the pubs served this purpose. They were the meeting place of the »originals« (Rezs√, Sanyi Király, Tex, Ferku, the world champion, Tóváry, Bo- bak and Jofez, alias Shakespeare and Marx and of course Pika...)! What faces and what minds they were. How many vagabonds that came back, and our main pride, the golden team, the beloved Nafta, that once played even in the Yugoslav national league! Those who left took a piece of »mystery« with them. Lendava got under their skin. I could explain this as the beginning of unfaithfullness after a long, but passionate love. And I can truly see her, Lendava, she sits with her back towards me, streching her long beautiful thighs to the parts of the water town, to the waters of the Ledava, she is untying her hair... I thought to myself: one day I will secretly watch her in the moment before she puts on her make up, when her hair of grapes has not yet been touched by the first light of the dawn, which comes here much earlier than elsewhere. But a voice said, »Don't do that. She will be offended – the ageing lady that had been trying long to stay young«. I too, was standing long at your door Lendava, hoping that you would let me in. How many times you have turned me down: »No, you don't need me yet«. And you always turned your back on me, until the magic in me seized and you finally called me. »You may come now, come, now you will be mine, forever.« »But where,« I asked, stratled »not maybe near the legendary Three wells?« I have always been afraid of water. György (Zala) left from here, Zoli (Ga- bor) was born here, and uncle Laci (Hadrovics). The three wells, you can pump from them. Don't sprinkle it, it is not holy water! You will have shelter for the night here, Öcsi's (Galiœ) grave is here, only thir- teen floors higher. They loved wine, they drank it when sadness in them poured over the brim. And the gates, how much they could unveil. Smiles, squeezed in girls' handkerchiefs, when the scent of linden spread along the streets of town in May. In front of artisan shops in Spodnja ulica field workers lifted the girls' skirts; how many fights, how much gay public house ado after that: singing in many languages meddled into conver- sations, oblivion of the restless past. The charm of Lendava cannot be caught into words, she still radiates timeless Pannonian cheerfulness, interlaced with melancholy – to strenghten and sweeten the understan- ding among the ancestors who pulled down the borders...

Ph. D. Lajos Bence

29 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 30

Razglednica s panoramo Lendave pred letom 1918 Alsólendvai képeslap az 1918 el√tti években Lendava postcard before 1918 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 31 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 32

ci Pannonia Superior omenja tudi nek drugi vir, nje- Œas Lendave no toœno lociranje pa je predmet ugibanja. Dosedanje raziskave dopuøœajo sklepanje, da v rim- skem obdobju na obmoœju Lendave tako pomembne- Daljna preteklost ga srediøœa, kot sta bila Petovia ali Savaria, verjetno Na obmoœju Lendave se je prva veœja skupina ljudi ni bilo. Vsekakor pa so obstajala manjøa naselja, med naselila verjetno okoli 2.500 pr. n. øt. Prvi prebivalci katerimi je bila najpomembnejøa postaja ali utrdba na so priøli v dobi preseljevanja indoevropskih ljudstev, obmoœju Dolge vasi. Ni izkljuœeno, da je bilo antiœ- po vsej verjetnosti z vzhoda. Kamnite sekire in drugi no naselje blizu Lendave enako veliko kot Halica- predmeti, ki so jih v veœjem øtevilu naøli na obrobjih num. Antiœne najdbe (rimski nagrobni kamen in Dolge vasi, Doline, Dolnjega Lakoøa in Lendave, izvi- ostanki naselbine ter ceste v Dolgi vasi) takøno pred- rajo iz pozne kamene dobe. postavko dopuøœajo. Po mnenju arheologov so bile Na podlagi najdb predpostavljamo, da je bila Lenda- hiøe zaradi pomanjkanja kamna iz lesa, ki so ga po va z okolico tudi v bronasti dobi stalno naseljena. vsej verjetnosti ometali z glino. Obmoœje je zelo verjetno sodilo k arheoloøki kulturi, Precej verjetna je trditev, da je bila etniœna podoba ki se je na prelomu 3. in 2. tisoœletja pr. n. øt. razvi- Lendave in njene okolice v 6. st. n. øt. dokaj pisana. la v danaønji vzhodni Sloveniji, velikem delu Madæar- Do takrat se je – delno ali v celoti – konœala naseli- ske, v jugovzhodnih predelih Slovaøke ter v obmejnih tev Slovanov ob reki Muri. Nekoliko pozneje je ob- krajih Hrvaøke in Avstrije. moœje verjetno priølo pod nadvlado Obrov. V neposredni soseøœini mesteca Lendava so arheologi O tem, kje naj bi na obmoœju Lendave v omenjenem naøli ostanke dveh naselij iz bronaste dobe: pomemb- obdobju bilo zgodnjesrednjeveøko naselje, nimamo nejøi Oloris v Dolnjem Lakoøu in Gáborkert. Odda- razpoloæljivih podatkov. Predstavljamo si lahko, da je ljeni sta bili le kak kilometer, zato predpostavljamo, naselje nastalo na mestu nekdanje rimske utrdbe, mo- da sta bili celo povezani med sabo. æno pa je tudi, da je bila naselbina v severnem prede- Naselja, ki so bila najdena na obmoœju Lendave, lah- lu danaønjega mesta. ko œasovno umestimo v srednjo bronasto dobo oz. v V 9. stoletju so krøœanstvo moœno razøirjali tudi v Len- drugo polovico 2. tisoœletja pr. n. øt. Jugozahodno od davi in okolici. Zgodovinarji sklepajo, da je pokrajina ob Lendave je v œasu Olorisa æe prevladovala kultura æar- Muri nekaj desetletij – œeprav pod øirøo oblastjo salzbur- nih grobiøœ. øke nadøkofije – sodila v pristojnost Metoda, »økofa Slo- Provinco Panonijo so kot osvojeno ozemlje v rimsko vencev«, ki je deloval pod zaøœito Kocljeve kneæevine. dræavno upravo vkljuœili leta 14. n. øt. Od takrat so Zgodovinski viri priœajo, da so salzburøki nadøkofje skozi te kraje vodile pomembne poti, ki so srediøœe tudi osebno veœkrat obiskali Dolnjo Panonijo, kjer so cesarstva povezovale z Aquincumom, Vidabono ter posveœali cerkve. Nadøkof Liupram je okoli leta 845 drugimi pomembnimi lokalnimi srediøœi. Cesto, ki je s podobnim poslanstvom obiskal Lindolveschiricum. vodila v Savarijo (Sombotel), so imenovali Jantarjeva Lokacijo Lindolveschiricuma lahko umestimo na ob- pot. Ob raziskovanju neznanega odseka ceste Petovia- moœje danaønje Lendave. Savaria so arheologi opravili raziskave med naseljema Zgodovinarji razliœno datirajo madæarska osvajanja Kot in Dolga vas. Ugotovili so, da je omenjena cesta ozemlja zahodno od Blatnega jezera. Na zaœetku 10. pri Martinu na Muri oz. pri Kotu preœkala reko Mu- stoletja je Madæarom ugoden kraj za naselitev pred- ro in potekala naprej v smeri Gaberja. Cesta je od stavljala predvsem neposredna okolica danaønje Len- Dolge vasi potekala v severovzhodni smeri ob ali sko- dave. Æe pred njihovo naselitvijo je bilo to dobro zazi domnevno rimsko naselje. øœiteno obmoœje. Na eni strani so bile Lendavske go- Pomembno je poudariti, da ravenski geograf neznane- rice, na jugozahodu pa moœvirni niæinski predeli. ga imena pri navajanju postaj in naselij cestnega od- Dejstvo je, da se je predhodno slovansko naselje so- seka Petovia-Savaria omenja postajo Lygano med Vi- razmerno hitro, vsekakor pa do 13., 14. stoletja, spre- cesimom in Sallo. Mogoœe je namreœ, da je Lygano menilo v madæarsko. Nesporno je, da je Lendava z ena od inaœic imena naselja Halicanum. Dolgo so to okolico do konca 11. stoletja imela v okviru zgod- naselje lokalizirali na obmoœju Lendave, toda danes æe njesrednjeveøke madæarske dræave vlogo obrambnega vemo, da se je nahajalo na desnem bregu Mure, na ledinskega ozemlja. Zato je bila pokrajina ob Muri obmoœju Martina na Muri. Sprejemljivejøa je hipote- vkljuœena v madæarski upravni sistem nekoliko pozne- za, da ime Lygano oznaœuje dejansko rimsko naselje, je. Do tega je priølo najpozneje v œasu Ladislava I. ki je obstajalo na obmoœju Lendave. Postajo z ime- (Svetega). Pokrajina je po cerkveni ureditvi spadala k nom Olicanum na tem obmoœju kot naselje v provin- novo ustanovljeni zagrebøki økofiji.

32 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 33

Obdobje Bánffyjev srediøœe. Naselje od 1378 omenjajo kot oppidum V œasu pribliæno 350-letne vladavine druæine Bánffy (trg), katerega pomen sicer nekoliko zmanjøuje dej- je srednjeveøka Dolnja Lendava doæivela razvojni vrh. stvo, da je bilo pod oblastjo zemljiøke gospode. Pri Ugledna druæina je ob uveljavljanju veleposestniøkih delitvi posesti leta 1389 je mesto, ki je navedeno kot »pravic« opravljala tudi vlogo mecenov. Imela je lev- civitas, imelo 23 celih, 2 poloviœni in 4 œetrtinske ji deleæ v procesu, v okviru katerega se je sorazmerno parcele. Med podloæniki najdemo œevljarja, izdeloval- nepomembno naselje v œasu od madæarske naselitve ca lokov, konjederca, tkalca, mesarja, meœarja, kuha- do druge polovice 16. stoletja razvilo v pomembnejøe rja, zlatarja, trgovca, krojaœa in kolarja. Glede na raz- trgovsko in kulturno-zgodovinsko srediøœe øirøega nolikost obrtnikov vsekakor lahko sklepamo, da se je zemljepisnega obmoœja. mesto v tem obdobju razvilo v regijsko srediøœe. De- leæ obrtnikov (24–27 %) je za konec 14. stoletja zelo Izvorno druæinsko ime Bánffyjev se v razliœnih virih visok. Med obrtniki je bilo tudi veœ mojstrov nem- navaja vedno drugaœe: Hahold, Hadoth, Hahót, Ha- økega izvora. holdi, Haholt. Rodbina Hahold je bila nemøkega izvora. Prednik rodbine je na povabilo kralja Øtefana III. Mesto je imelo samostojno sodiøœe za urejanje civil- priøel na Madæarsko leta 1163. Z vojsko, ki je priøla z nih zadev in manjøih sporov, kar je bilo v tem ob- njim, je odigral pomembno vlogo v bitkah proti sa- dobju povezano samo z obrtniki, rokodelci in cehi (s mooklicanim kraljem, ki so uæivali bizantinsko podpo- svobodnim prebivalstvom). ro, zato je za svoje zasluge dobil v dar ogromne pose- Naselje so zaœeli imenovati Dolnja Lendava na zaœet- sti v Zalski æupaniji. Vitez z imenom Hahold je v pi- ku 15. stoletja, po vsej verjetnosti zato, da bi ga jasno snih virih ponovno omenjen leta 1192. Listina, ki je razloœevali od pribliæno 45 km oddaljenega naselja na sicer najstarejøi doslej znani pisni vir o srednjeveøki severozahodu, ki se je imenovalo Gornja Lendava Lendavi, kaæe, da je Hahold omenjene posesti kupil za (danes Grad na Goriœkem). 80 mark. Haholdi so si po letu 1192 nenehno priza- Razcvet druæine Bánffy pod Anæuvinci se je nadalje- devali, da bi si v neposredni bliæini in okolici Lenda- val tudi v 15. stoletju. Druæina je takrat spadala med ve pridobili œim veœ posesti. najpomembnejøe madæarske velikaøe. Eden najzname- Gradovi rodbine Hahold se prviœ omenjajo med po- nitejøih Bánffyjev v 15. stoletju, Pavel, je bil zaprise- litiœnimi in vojaøkimi dogodki v 70. letih 13. stole- æen sovraænik Hunyadijev. Prav nasprotno pa je bil tja. To velja tudi za grad lendavskega Haholda, ki je Nikolaj navduøen privræenec kralja Matjaæa Hunya- leta 1272 prviœ imenovan kot gospodar Lendave. Pr- dija. Nikolaj je opravljal pomembne dvorne funkcije, va posestna srediøœa rodbine Hahold pa so nastala med drugim je Matjaæa spremljal na njegovem mol- pred omenjeno letnico, kar verjetno velja tudi za lendavskem vojaøkem pohodu in ga celo tam reøil. Kralj davski grad. Matjaæ je zaradi njegovih zaslug druæino leta 1477 Naslednik Nikolaj I., sin Øtefana Lendavskega I., je povzdignil v dedne grofe. sodil med pomembnejøe moæe kralja Roberta Karla. Nikolaj Bánffy in princesa Margareta Saganøka sta V letih 1319–1324 je bil kraljev oproda. Leta 1319 imela veœ otrok, ki so se na druæbeni lestvici visoko se je izkazal v vojni proti Srbom. Od 1324 do 1334 povzpeli. Øtefan V. je kot pomemben œlan druæine je bil veliki æupan Zalske æupanije, od 1334 do 1343 lastnoroœno zapisoval druæinske dogodke. Le-ti so pa kraljiœin glavni konjar. Nato je v tedanji oblastni zabeleæeni tudi na straneh leta 1551 v Wittenbergu hierarhiji pridobil pomemben naslov hrvaøkega bana, izdanega koledarja, o œemer priœajo verodostojni po- ki ga je prviœ po vsej verjetnosti nosil od 1. julija datki. Z zapisovanjem so nadaljevali tudi njegovi po- 1346 naprej. Za œasa kralja Ludvika I. (Velikega) se tomci. Koledar je postal znan kot »Dnevnik Bánffy- je moral funkciji odreœi, nato pa je tri leta pozneje jev«. Izvirnik hranijo v Sombotelu v Æupanijski knji- spet bil imenovan za velikega æupana Zalske æupani- ænici Dániel Berzsenyi. Leta 1522 rojeni Øtefan je. Tako je Nikolaj (Lendavski) od 1353 do 1356 æe Bánffy je bil dvajset let veliki æupan Zalske æupanije, drugiœ opravljal funkcijo hrvaøkega bana. Njegovi po- medtem pa je opravljal tudi pomembne dvorne funk- tomci so v svojem priimku verjetno ohranili poime- cije (bil je npr. tudi stolnik in dræavni sodnik). novanje njegove funkcije (Bán-fi, Bán-fia: banov sin). Æe od dobe Arpadoviœev do leta 1550 so bili na Ma- Sinovoma Nikolaja I. (Lendavskega), Øtefanu in Jane- dæarskem med øtirimi izstopajoœimi veleposestniøkimi zu, je kralj Ludvik I. (Veliki) leta 1366 na dan svete- druæinami tudi Bánffyji. Dolnjelendavska posest je ob- ga Simona in Jude (28. oktober) podaril sejemsko segala veliko obmoœje. Leta 1542 je npr. ozemlje s pravico na lendavski posesti. V Lendavi sta lahko pri- pribliænim premerom 70–80 kilometrov vkljuœevalo rejala sejme z enakimi pravicami in znaœajem kot me- 47 naselij. Bánffyji so imeli tudi pristave. Po popisu iz sto Budim. Tudi to je najbræ vplivalo na to, da se je leta 1549 je bilo njihovih 5 pristav, zaposlovali pa so v 14. stoletju Lendava zaœela razvijati kot upravno 308 sluæabnikov.

33 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 34

Pavel in Nikolaj Bánffy sta bila v 15. stoletju komor- duhovne znaœilnosti dobe. Druga Kultsárjeva lendav- nika, stolnika, dvorna toœaja in konjarja. Tudi v 16. ska knjiga je prav tako izøla leta 1573, tretja z naslo- stoletju najdemo potomce druæine na pomembnih vom Postilla pa naslednje leto, 1574. Po prevla- mestih. Janez IV. je bil leta 1514 dvorni toœaj, najviø- dujoœem mnenju poznavalcev je to najdragocenejøe ji poloæaj pa je dosegel Janez VI., ki ga je Janez Kultsárjevo delo, saj je za potomce ohranilo pomemb- Szapolyai leta 1530 povdzignil v palatina. Øtefan je ne literarne in kulturnozgodovinske podatke. Lendav- bil stolnik in od 1567 dræavni sodnik, Ladislav pa od ske knjige so v protestantskih krogih na Madæarskem 1556 do 1574 komornik, nato pa kraljev glavni ko- bile dobro sprejete. Hkrati so v katoliøkih krogih, njar. Nikolaj, Øtefanov sin, je bil 1573 glavni kraljevi predvsem na dunajskem dvoru, izzvale velik odpor. toœaj, medtem ko je bil zadnji Bánffy, Kristofer, kraljevi toœaj in zakladnik. Bánffyji so v Lendavi izoblikovali bogato duhovno Turøka nevarnost srediøœe, tako da je duhovni vpliv aristokratskega Na podlagi veœ virov ugotovljamo, da so Turki leta okolja presegal gospodarsko in upravno vlogo mesta. 1587 æe pustoøili v Lendavi in njeni okolici. Lendavski V mestu so æe razmeroma zgodaj imeli øolo niæje grad, okoli katerega je bilo do takrat æe zgrajeno novo stopnje. Najverjetneje je bila æupnijska øola ustanov- mestno jedro, je veljal za vojaøko utrdbo. Turøki po- ljena v 14. stoletju. Druæina Bánffy je s øolanjem svo- veljnik Sasvar iz Szigetvára je tega leta napadel tudi jih otrok doma in v oddaljenih krajih sluæila kot vzor lendavski grad. Njegov napad ni bil uspeøen, gradu ni ostalim. Uœitelje lendavske øole v drugi polovici 16. mogel zavzeti. V naslednjih letih je v okolici Lendave stoletja poznamo po imenu. prihajalo do manjøih bitk, toda Turki gradu niso mogli zavzeti. Turøka zasedba gradu v Kaniæi je bistveno Mesto je bilo v 16. stoletju pomemben literarni otok. spremenila strateøki poloæaj v øirøi regiji. Med drugim V 50. letih sta tu nastali dve dragoceni pesniøki deli je tudi lendavski grad sodil v prvo obrambno linijo. v madæarskem jeziku. Njun avtor Ferenc T√ke je bil, Turøki vpadi so postali vsakodnevni. kot vse kaæe, duhovnik. Na zaœetku leta 1600 sta turøka poveljnika Kiaja Janez VI. Bánffy je bil tisti med dolnjelendavskimi Mehmed in Ibrahim vodila uspeøen vojaøki pohod ob Bánffyji, ki je prvi prevzel protestantsko vero. Øe prej Muri, toda lendavskega gradu tudi onadva nista mo- pa je na œelu vojske, ki jo je sam zbral, krenil proti gla zasesti. Leta 1601 je nevaren turøki napad uspeø- Turkom v bitko pri Mohaœu. Pred odhodom se je v no obranil Kriøtof Bánffy. Najveœja teæava je bila ta, lendavski grajski kapeli zaobljubil, da bo, œe se bo iz da so Turki ponavadi napadali takrat, ko je veœina bitke sreœno vrnil, v Lendavi zgradil cerkev in samo- prebivalstva delala na poljih. Tako je bilo tudi ob na- stan. V posebnih okoliøœinah se je reøil iz bitke in po padu leta 1601. Toda Kriøtof Bánffy je sovraænika vrnitvi domov izpolnil dano obljubo ter v œast Jane- zvabil v past in ga pognal v moœvirje ob mestu, od zu Krstniku na mestu nekdanjega lendavskega sredi- koder se menda nihœe ni reøil. øœa (verjetno v okolici starega zdravstvenega doma, nasproti nekdanje gostilne Csipkés) dal zgraditi cer- Za Lendavo je bilo, kar se turøkih napadov tiœe, najteæ- kev, pavlincem pa samostan. Pozneje se je Janez je leto 1603. Iz tega leta sta znana dva veœja turøka na- Bánffy odvrnil od Ferdinanda Habsburøkega in skle- pada. Prviœ so Turki napadli na dan svetih Treh kra- nil zavezniøtvo z Janezom Szapolyaijem. Hkrati je ljev, ko je enota pribliæno tisoœ moæ hotela presenetiti prevzel novo vero, pri kateri je vztrajal kljub razliœ- Bánffyja. Toda napad so branilci odbili. Drugi, bistve- nim proønjam in pritiskom. no veœji turøki napad, je sledil 14. oktobra. Pri vznoæ- ju hriba Csonkadomb niso dvignili mostu, tako da so Za Janezom Bánffyjem je tudi njegov sin Øtefan pose lahko Turki zlahka prikradli v mesto. Toda tam jih stal navduøen privræenec reformacije, njegov leta 1547 je priœakal Kriøtof Bánffy. Velel je hitro dvigniti most rojeni sin Nikolaj (IV.) pa njen vneti øiritelj. V duhu in s skoraj osemsto straæarji je napadel Turke. Po pri- svojih verskih prizadevanj je v Lendavo povabil Ru- œevanjih se je priœela huda uliœna bitka. »Branilcem dolfa Hoffhalterja, sina znanega tiskarja Raffaela gradu« so pomagali tudi meøœani in kmetje, sovraænika Hoffhalterja. Ta je 1573. leta ustanovil tiskarno, ki je so napadali z motikami in kamni. Zaradi njihovega so- bila prva v øirøi regiji. Zagotovo lahko trdimo, da so delovanja je naœrt Kriøtofa Bánffyja uspel in del œete, v tiskarni Rudolfa Hoffhalterja zagledale luœ sveta tri pribliæno tisoœ moæ, so potisnili v moœvirje, kjer se je knjige v madæarskem jeziku. Pisec vseh treh je bil pri- veœina zaduøila. Trupla padlih je Kriøtof Bánffy verjet- digar in uœitelj György Kultsár. no dal pokopati na hribu nad gradom. Ko so tu gradi- Prva Kultsárjeva knjiga je izøla poleti 1573. Tiskana je li cesto, so naøli veliko œloveøkih in æivalskih kosti. Za- bila v takratnem jeziku in v tiskarski tehniki tistega to øe danes tej cesti pravijo »Csontos – Koøœeno«. Kri- œasa, s kakovostnimi gravurami. Vsebina knjige izraæa øtof Bánffy je v spomin na bitko v danaønji Kranjœevi

34 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 35

ulici, kjer so potekali najhujøi boji, postavil kamniti merjavi s 14. stoletjem le malo razvila. Vpliv turøke- kip v œast Bogu in sveti Trojici. ga obdobja je bil verjetno zelo negativen. V nasled- Po letu 1603 je bila turøka nevarnost sicer øe vedno njih desetletjih, øe posebej po 1750, se je obrt razvi- prisotna, toda pomembnejøe bitke v mestu oziroma jala z veœjim zagonom, saj so v mestu takrat eviden- pri gradu ni bilo. Najveœji vpad je bil junija 1604, ko tirali okoli petdeset obrtnikov. Med njimi je bilo 10 je 500 Turkov vdrlo v srediøœe mesta in ga precejøen œevljarjev, 6 krojaœev in 6 suknarjev, 3 krznarji in 3 del poægalo. strojarji itn. Øtevilo obrtnikov se je v naslednjih letih V œasu vladanja zadnjega uglednega Bánffyja, Kriøtofa øe poveœevalo. Med rokodelci je æe na zaœetku 19. (1577–1644), je mesto veljalo za pomembno srediøœe. stoletja bilo kar precej Æidov. Sicer pa je bil v mestu Po letu 1598 je ponovno prevzel rimskokatoliøko vero tudi pozneje pomemben deleæ prebivalstva æidovske- in v znak pripadnosti rimskokatoliøki cerkvi odredil ga porekla. Æidje so v drugi polovici 19. stoletja ime- gradnjo nove lendavske cerkve. Cerkev so gradili nepo- li v Lendavi sinagogo in osnovno øolo. sredno pod grajskim hribom, najbræ v letih 1606–1608. V spomin na osvoboditev Kaniæe in tamkajønjega gra- Veœina zgodovinarjev meni, da je s smrtjo Kriøtofa du izpod Turkov so v prvih desetletjih 18. stoletja v Bánffyja izumrla dolnjelendavska druæina Bánffy. teh krajih gradili kapele in postavljali kriæe. Tako so v letih 1727–1728 zgradili kapelo svete Trojice na Obdobje Eszterházyjev hribu Csonkadomb. Gradnjo je zveœjega financirala hrvaøka druæina Gludovac. Zaradi najrazliœnejøih go- Po izumrtju druæine Bánffy so lendavsko posestvo po voric in napaœnih informacij je treba v zvezi s to ka- æenski veji dedovali Nádasdyji. Njihovo obdobje je pelico omeniti Mihaela Hadika, ki si ga øe danes lah- trajalo le 25 let (brez pomembnejøih zgodovinskih ko ogledamo v njej in ki ga radi prikazujejo kot ju- dogodkov), ker so Ferenca Nádasdyja zaradi sodelo- naka iz bitke s Turki leta 1603, seveda brez kakrøne- vanja v Wesselényijevi zaroti 30. aprila 1671 usmrti- li in je lendavska graøœina priøla pod krono. koli realne podlage. Mihael Hadik, ki se je rodil sredi 17. stoletja v Csallóközu, je namreœ æivel dosti po- Nekaj let pozneje je lendavsko graøœino podedoval po zneje. Udeleæil se je bitk proti Turkom v juæni Ma- æenski veji Pavel Esterházy, ki je zbornici plaœal zanjo dæarski. Kolikor je znano, je svojo vojaøko kariero 102.500 forintov. Poleg lendavske posesti je dobil tu- zakljuœil kot stotnik. Øele na stara leta (konec 20. let di graøœino v Lentiju. Drugi viri trdijo, da je 18. stoletja) je priøel v Lendavo. Bil je darovalec pri Esterházy lendavsko graøœino enostavno zaplenil, na- kar mu jo je dunajski dvor skupaj z gradovoma v graditvi kapele na hribu Csonkadomb, zato so ga po Lentiju in Beltincih naknadno podaril. Pavel Esz- njegovi smrti leta 1733 tu poloæili v grobnico. Velja terházy je leta 1712 odredil, da bodo kneæji naslov in poudariti, da je bil Mihael Hadik oœe enega najzna- pripadajoœe œasti dedni in da naj podarjene gradove, menitejøih likov iz madæarske vojaøke zgodovine, An- ki so bili na prejønjih Nádasdyjevih posestvih, v za- drása Hadika, znanega vojskovodje, ki je zasedel tudi hvalo kralju Leopoldu I. prezidajo v obliki œrke L. Berlin in tam pobiral vojaøki davek in bil med prvi- Vemo, da je bil v skladu s tem odlokom preoblikovan mi dobitniki vojaøkega reda Marije Terezije. tudi lendavski grad. Grad, ki je bil verjetno sezidan v Sredi 18. stoletja je mesto dobilo novo cerkev. Gra- zadnjih desetletjih 13. stoletja in je v turøkem obdob- dili so jo v letih 1749–1751, v œasu æupnika Jánosa ju utrpel precejønje poøkodbe, so delno poruøili in na Ferencza Pénteka. Øe danes obstojeœo sakralno zgrad- njegovih temeljih sredi 18. stoletja sezidali nov dvorec v obliki œrke L. Ta se je ohranil vse do danes. bo je dala sezidati gospodarica gradu in mecenka cerkve, œlanica druæine Esterházy, o œemer priœa tudi ta- Lendava je imela v 18. stoletju samostojno sodiøœe s bla, nameøœena na cerkvenem zvoniku. V zgodovini posebnim sodnikom v notranjem in zunanjem mestu. lendavske æupnije je 16. junij 1777 pomemben da- Notranje mesto je bilo obmoœje okoli grajskega hriba, tum. Tega dne sta namreœ papeæ Pij VI. in kraljica ki se je od 16. stoletja postopoma krepilo, medtem ko Marija Terezija v duhu papeøke bule razglasila usta- je zunanje mesto obsegalo nekdanje mestno srediøœe ter naselja, ki so spadala k Lendavi. Za sodnika notranje- novitev sombotelske økofije, v katero je odtlej spada- ga mesta so izbirali vsako leto drugo osebo, medtem la tudi lendavska æupnija. ko so v zunanjem mestu lahko veœkrat izbrali istega Za sploøni razvoj mesta je bilo pomembno, da so le- sodnika. Glavna pridelka lendavskega gospostva sta bi- ta 1846 poruøili øolsko poslopje, ki je bilo æe dotraja- la æito in vino. no, in so na njegovem mestu leto dni pozneje zgradi- Leta 1703 so v Lendavi evidentirali 20 obrtnikov, iz li novo osnovno øolo. Pomembno je tudi, da so leta œesar lahko sklepamo, da se je obrt v mestu v pri- 1835 v Lendavi odprli lekarno.

35 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 36

Vpliv marœne revolucije leta 1848 se je hitro zaœutil poslovala 60 ljudi in iz katere je pozneje, 1906. leta, tudi v obmejnem pasu. Øe pred razglasitvijo aprilskih nastala deænikarna Hungária d. d. Ta je bila prva to- zakonov so se v Lendavi formirali brambovci. Avgu- vrstna industrijska pridobitev zgodovinske Madæarske. sta so grofa Adama Telekija pooblastili za obrambo Za lendavsko meøœanstvo in sploøni kulturni razvoj jugozahodnih obmoœij, ta pa se ob novici o odstopu obmoœja je bilo pomembno, da je od leta 1889 vlade 12. septembra ni bil veœ pripravljen sooœiti z Je- naprej tu neprenehoma izhajal tednik. Najbolj znan laœiœem. Teleki je izpraznil Medæimurje, ker so hote- œasopis je bil Alsó-lendvai Hiradó (v prevodu Dolnje- le œete hrvaøkega bana preœkati Muro med Lendavo lendavski dnevnik), ki je izhajal v dveh daljøih obdob- in Letenyem. V predvidenem roku niso prispeli do jih vse do konca 1. svetovne vojne. Omeniti velja tu- Lendave, ker so na proønjo prebivalstva huzarji in di œasopisa Alsó-Lendva és vidéke (Dolnja Lendava in brambovci pod poveljstvom majorja Jen√ja Gyike po- njena okolica) ter Dél-Zala (Juæna Zala). Zelo po- ægali most v Murskem Srediøœu. membno je, da so omenjene œasopise urejali v mestu Poveljnik Mór Perczel je novembra 1848 zasedel Me- in so bili tiskani v tiskarni Balkányi, ki je v Dolnji dæimurje, toda zaradi moœnega deæevja se je umaknil in Lendavi delovala daljøi œas. je svojo obrambno linijo vzpostavil med Lendavo in S kulturnozgodovinskega vidika je bila izjemno po- Molnárijem. V Lendavi so bili v tistem œasu nastanje- membna ustanovitev meøœanske øole (æe leta 1872). ni vojaøki bataljon in dve stotniji huzarjev. 10. decem- Sprva je delovala v grajskih prostorih, leta 1896 pa se bra je Perczel svoj glavni øtab premestil v Lendavo in je preselila v novo poslopje, ki so ga z dræavno pomoœ- je ob Muri potegnil kordon do meje Æelezne æupanije. jo zgradili v poœastitev tisoœletnice madæarske naselitve. Prelomnica v øportni zgodovini celotnega obmurske- Meøœansko obdobje ga prostora je bila skupøœina Dolnjelendavskega kolesarskega druøtva 28. marca 1899. Tudi ta je bila po- S spremenjeno vlogo meøœanstva po uvedbi dualizma membna za uveljavljanje meøœanstva in njegovega na- leta 1867 se je mesto zaœelo hitreje razvijati. Postalo œina æivljenja. Drsalno druøtvo, ki prav tako priœa o je srediøœe enega najveœjih zalskih okrajev, zaradi œe- organiziranem druæabnem æivljenju dolnjelendavskih sar so tu volili dræavnozborskega poslanca okroæja. meøœanov v tem obdobju, je delovalo æe leta 1900, tri Prav tako je mesto v tem œasu dobilo glavno sodniøko leta pozneje pa so zaœeli igrati tudi nogomet. Vemo, pisarno, okrajno sodiøœe, zemljiøko knjigo in notarski da se je mesto pred 1. svetovno vojno ponaøalo tudi urad. V Dolnji Lendavi so 1873. leta odprli hranilni- z atletskim druøtvom in aktivno rokoborsko ekipo. co, v letih po dualizmu pa so zaœela delovati øtevilna Dolnjelendavsko meøœanstvo je na koncu 19. stoletja druøtva, kar odraæa poveœan vpliv mesøœanstva in iz- vedno bolj spoznavalo svoj pomen in vlogo ter v zve- boljøanje kakovosti æivljenja. V mestu so se naselili zi s tem razvojne moænosti mesta. Tako se je pod øtevilni izobraæenci, med njimi pravniki, uœitelji, go- vodstvom advokata Mihaela Hajósa Kakasdija, ne- spodarstveniki, zdravniki, lekarnarji, inæenirji itn., ki utrudnega duhovnega vodje v zadnjih desetletjih 19. so ob svojem osnovnem poklicu opravljali øe druge stoletja, zaœelo gibanje za upravno osamosvojitev Dol- upravne in druæbene funkcije. V tem obdobju so se nje Lendave od okoliøkih vasi. Mesto je zaprosilo, da kot obœi spremljevalci meøœanizacije v mestu naselje- se mu dodeli status mesta z voljenim svetom. Mesto vali tudi trgovci, obrtniki ter drugi strokovnjaki in se je 1. julija 1891 dejansko osamosvojilo od okoli- mojstri, veœinoma æidovskega rodu. økih naselij, kar je pomenilo, da je ti. mestne zadeve V Dolnji Lendavi so od 80. let 19. stoletja naprej urejala skupøœina, ki so jo izvolili meøœani. Ne glede delovali bralno, gasilsko in rokodelsko druøtvo, druø- na to je Dolnja Lendava øe naprej ostala tudi po- tvo proti peronospori in filokseri, dobrodelno æensko membnejøi sedeæ najveœjega okraja Zalske æupanije. zdruæenje, pozneje pa tudi kazino, po prelomu stole- Dvojna funkcija – sedeæ okraja in mesto z urejenim tja pa øe pevski kroæek in veliko øportnih druøtev. svetom – je øe pospeøila razvoj. V drugi polovici 19. Zgovoren je statut Bralnega druøtva rokodelcev, ki je stoletja, øe intenzivneje pa ob prelomu stoletja, se je bil sprejet leta 1901 in izpriœuje zavezanost meøœan- spremenila tudi zunanja podoba mesta, saj so zgradi- skim vrednotam. Glavni cilj druøtva je bil namreœ li veœ lepih pritliœnih in nadstropnih hiø, sodobno »duhovno izobraæevanje œlanov: pospeøitev njihovih klavnico, pozneje æeleznico, œedalje bolj znani pa so duhovnih in materialnih interesov ter razvijanje ko- postajali dræavni sejmi. (Leta 1877 je bilo v mestu se- ristnega druæenja«. dem dræavnih sejmov.) Sœasoma so v mestu nastali tudi veœji gospodarski obra- Na prelomu 19. in 20. stoletja je bila Dolnja Lenda- ti in tovarne, kot na primer opekarna in parni mlin va politiœno, kulturno in predvsem gospodarsko Jakoba Schwartza, øivalnica Béle Wortmana, ki je za- srediøœe øirøe okolice. Øtevilo prebivalcev je v prvih

36 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 37

desetih letih 20. stoletja preseglo dva tisoœ ljudi. Od- »reøevali« posebnosti nekoœ bogatega skupnostnega loœujoœo vlogo pri tem je imelo meøœanstvo, ki je æi- æivljenja, toda v dveh desetletjih je bil nekdanji razvoj velo pravo mestno æivljenje. moœno upoœasnjen. Œas 2. svetovne vojne, ko sta bili Dolnja Lendava in njena okolica za øtiri leta ponovno prikljuœeni k Ma- Dvajseto stoletje dæarski, za vzpostavitev meøœanskega æivljenja oz. nje- Prva svetovna vojna je bila v zgodovini Dolnje Len- govega ponovnega izoblikovanja zaradi veœ razlogov dave prelomna. Z njo se je konœalo obdobje intenziv- ni bil najprimernejøi. Vojna leta so øe stopnjevala nas- ne meøœanizacije. Po mukotrpnih øtirih letih je prebi- protja med obema veœjima skupinama prebivalstva, valstvo hlepelo po miru. Toda dogodki so ubrali dru- med Slovenci in Madæari. Organi madæarske oblasti go smer. Dogodki ob koncu 1. svetovne vojne (raz- so med 2. svetovno vojno veœkrat samovoljno izkori- pad zgodovinske Madæarske in ustanovitev juænoslo- stili svojo oblast, za kar se je novo jugoslovansko vod- vanske dræave) so zaobrnili æivljenje ob Muri, saj se je stvo takoj po vojni maøœevalo. Povedati je treba, da del prebivalstva slovenske narodnosti odloœil za novo- so madæarske oblasti iz Lendave in njene okolice leta nastalo dræavo, Kraljevino Srbov, Hrvatov in Sloven- 1942 v Sárvár internirale okoli øeststo prebivalcev slo- cev. Srbski oz. hrvaøki posegi do boæiœa leta 1918 so venskega rodu, ki so jih v Prekmurje naselili med bili bolj ali manj nakljuœni, toda v naslednjih mesecih obema vojnama ob zemljiøki reformi. Za oddolæitev so usodo jugozahodnega dela zgodovinske Zalske æu- pa je ti. partizanska oblast poleti 1945 pribliæno ena- panije zapeœatile daljnoseæne odloœitve. Sredi svojevrst- ko øtevilo ljudi madæarske narodnosti odpeljala v raz- nih in nepriœakovanih dogodkov sta bili Dolnja Len- liœna øtajerska taboriøœa. dava in njena okolica dodeljeni Kraljevini Srbov, Hr- Po letu 1945 se je razvojna in druæbena strategija vatov in Slovencev. Vojaøke enote nove dræave so 12. Lendave in sploh pokrajine ob Muri ter øirøe regije avgusta 1919 dokonœno zasedle pokrajino. znatno spremenila. Odtlej ne moremo veœ govoriti o Nov politiœni poloæaj je mestu povzroœil precejønje te- meøœanstvu in meøœanskih vrednotah, saj je bil eden æave, saj je Dolnja Lendava postala mesto, stisnjeno osnovnih ciljev enopartijskega sistema njihovo popol- neposredno ob mejo, daleœ od pomembnega gospo- no izniœenje. Ker pa je meøœanstvo v prejønjih deset- darskega in druæbenega dogajanja. Takratno veœino- letjih v mestu pustilo pregloboke korenine, jih viha- ma øe madæarsko prebivalstvo je nove oblastnike bo- rji zmedene zgodovine 20. stoletja niso mogli do kon- dlo v oœi. V obdobju med obema vojnama je bilo v ca izruvati in takøna »prizadevanja« niso v celoti uspe- mestu zelo malo investicij, hkrati pa so prej uspeøne la. Hkrati sta gospodarski razvoj v drugi polovici 20. gospodarske dejavnosti nazadovale. Po letu 1919 veœ stoletja, ki je delno temeljil na rafineriji nafte, in druæ- let ni redno izhajal noben œasopis. Vse to je okrnilo beno æivljenje, izhjajajoœe iz samoupravnega sistema, meøœanski naœin æivljenja, hkrati pa se je zmanjøala do neke mere omogoœila, da so se nekdanje meøœan- tudi upravna vloga mesta. Ukinjena je bila tudi z go- ske vrednote na nekaterih podroœjih posredno le ob- spodarskega in trgovskega vidika æivljenjsko pomemb- dræale (npr. kultura, øport idr.). na æelezniøka povezava z Madæarsko. Sedemdeseta leta 20. stoleja so bila za Dolnjo Lenda- Izobraæenci oz. velik del meøœanstva, ki je podpiral vo ugodna. V tem œasu je bilo namreœ ustanovljenih nekoœ pomembne dejavnosti in prizadevanja za razvoj veliko tovarn in industrijskih obratov ter tudi kultur- mesta, se je odselil oz. je bil izgnan, ali pa je bil pri- nih ustanov. Sredi spremenjenih razmer v 90. letih pa siljen sprejeti druge sluæbe. Prej vzpostavljene vredno- omenjeni gospodarski sistem ni zdræal preizkuøenj œa- te meøœanskega æivljenja so se med obema vojnama sa, kar je Lendavo in okolico socialno znatno oslabilo. izgubile. Obrtniki in predvsem æidovski trgovci so dr. László Göncz

37 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 38

L Listina iz leta 1366, s katero je Ludvik I. (Veliki) Lendavi podelil sejemske pravice I. (Nagy) Lajos király 1366-ban vásártartási jogot adományozott a városnak The document, with which Ludvik I (The Great)

granted Lendava the market rights in 1366 L Bakrorez Justusa van Nyporta s podobo lendavskega gradu iz 16. stoletja Justus van Nyport rézkarca a 16. századbeli lendvai várról Copper engraving of Lendava castle from the 16th century by Justus Nyport

Nagrobnik iz rimske dobe, 1. stol. n. øt. Síremlék a római korból (Kr. u. I. sz.) Tombstone from the Roman times, 1st century T L Grb rodbine Bánffy A Bánffyak címere The Bánffys’ coat-of-arms

38 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 39

Portret Mihaela Hajósa Kakasdija iz leta 1914 L Kakasdi Hajós Mihály portréja 1914-b√l Mihály Hajós Kakasdi’s portrait from 1914

Turøki bojevnik – razstava »Grad na preæi« v lendavskem L gradu Török harcos ábrázolása a lendvai vár állandó kiállításának anyagában Turkish warrior – the exhibition »The Castle on Watch« in Lendava castle !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 40

Az eddigi kutatásokból levonható, hogy a római kor- Lendva múltja ban Lendva területén olyan fontos központ, mint Pe- tovia és Savaria, valószín∆leg nem volt. Ellenben léteztek kisebb települések, melyek között a legfonto- Lendva területén valószín∆leg id√számításunk el√tt sabb állomás a római kori katonai er√dítmény volt 2500-ban telepedett le az els√ nagyobb embercso- Hosszúfalu területén. Nem kizárt, hogy a Lendva port. Els√ lakói az indoeurópai népek vándorlása melletti antik település nagysága megegyezett Halica- idején érkeztek keletr√l. Hosszúfalu, Völgyifalu, numéval. Erre engednek következetni a régészeti lele- Alsólakos és Lendva területén számos k√szekercét és tek (római sírkövek, a települések és az út ma- más tárgyi leletet találtak, melyek eredete a kés√i radványai Hosszúfaluban). A régészek véleménye sze- k√korszakra tehet√. rint kövek hiányában a házak fából épültek, melyeket A leletek alapján feltételezzük, hogy Lendva és agyaggal vontak be. környéke már a bronzkor idején is lakott terület volt. Valószín∆ igaz az állítás, hogy Lendva és környéke az Nagy valószín∆séggel a terület ugyanazon régészeti i. u. 6. században soknemzetiség∆ képet mutatott. kultúrához tartozott, mely a harmadik és a második Addigra – részben vagy teljesen – befejez√dött a szlá- évezred fordulóján volt jelen a mai Kelet-Szlovénia, vok letelepedése a Mura folyó mentén. Valamivel Magyarország, Szlovákia délkeleti, valamint Horvát- kés√bb a terület az avarok fennhatósága alá került. ország és Ausztria egyes határterületein. Nem áll rendelkezésre adat arról, hogy az említett Lendva közvetlen szomszédságában a régészek két id√szakban Lendva területén hol volt település. Csak bronzkori település maradványaira bukkantak, az feltételezzük, hogy a település a valamikori római alsólakosi Olorisra és Gáborkerire. A két település er√d helyén épült, de lehetséges, hogy a mai város közötti távolság mindössze egy kilométer, ezért északi részén helyezkedett el. feltételezzük, hogy kapcsolatban állhattak egymással. A 9. században er√sen elterjedt a kereszténység A Lendva területén feltárt két település id√beni beso- Lendván és a környez√ településeken. A történészek rolása a közép bronzkor, vagyis az i.e. második évez- arra következtetnek, hogy a muramenti területek red második fele. Oloris idején Lendvától délnyugat- néhány évtizeden keresztül – bár a salzburgi érsekség ra már az urnás temetkezéri kultúra volt fölényben. fennhatósága alatt – Metod, a »szlovének püspöke« Pannóniát mint provinciát – meghódított területet – irányítása alá tartozott, aki Kocelj fejedelemségének id√számításunk után 14-ben kapcsolták be a római védnöksége alatt tevékenykedett. államigazgatásba. Azóta vezettek fontos útvonalak e Történelmi források tanúskodnak arról, hogy a salz- területen keresztül, melyek a cézári központot kötöt- burgi érsekek többször személyesen felkeresték Alsó- ték össze Aqvincummal, Vidabonával és más fonto- Pannoniát, ahol templomokat szenteltek fel. Liupram sabb helyi központtal. Az utat, mely Savariába érsek 845 körül hasonló küldetéssel kereste fel a mai (Szombathelyre) vezetett, Borostyánk√ útnak nevezték. Lendva területére helyezhet√ Lindolveschiricumot. A Petovia-Savaria út ismeretlen szakaszának kutatása- A történészek különböz√ id√pontokra datálják a Ba- kor a régészek feltárásokat végeztek Kot és Hosszúfalu latontól nyugatra es√ területek magyarok általi települések között. Megállapították, hogy az említett meghódítását. A 10. század elején a magyarok letele- út a Mura menti Martinnál, illetve Kotnál átvezetett a pedése szempontjából kedvez√, jól védett területnek Murán és ott folytatta útját Gyertyános felé. Hosszúfa- számított a mai Lendva és közvetlen környéke. Egyik luból aztán északkeleti irányban, a vélt római település oldalon a lendvai sz√l√hegy, délnyugaton, pedig a mellett, illetve azon keresztül folytatódot. mocsaras lápvidék biztosította a település védelmét. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az anonim ravennai ge- Tény, hogy az egykori szláv település viszonylag ha- ográfus a Petovia-Savaria közötti út állomásainak és te- mar, de 13. és 14. században már biztosan magyar lepüléseinek felsorolásakor említ egy állomást, Lygadot, jelleget kapott. Kétségtelen, hogy Lendva és környéke Vicesimo és Sallo között. Meglehet, hogy Lygado Ha- a 11. században a kora középkori magyar gyep∆rend- licanum település másik elnevezése. Ezt a települést szer része volt. A magyar közigazgatási rendszerbe sokáig Lendva területére helyezték, de ma már tudjuk, kés√bb, I. László (Szent László) uralkodása idején hogy a Mura jobb partján, a Mura-menti Martin kapcsolták be. A terület az egyházi rendezés alapján az területén volt. Elfogadhatóbb az a feltevés, hogy a újonnan alapított zágrábi püspökséghez tartozott. névadással magát a római kori települést illették, mely Lendva területén volt. Az e területen lév√ Olicanum névvel illetett állomás, melyet egy másik forrás, mint Bánffy korszak települést említ Pannonia Superior provincia területén, A Bánffyak közel 350 éves uralkodása idején a helyének pontos meghatározása találgatás tárgya. középkori Lendva elérte fejl√désének csúcspontját. Az

40 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 41

el√kel√ család a nagybirtokosi jogok érvényesülése a város, melyet akkor már Civitasként említenek, 23 mellett a mecénás szerepét is ellátta. Oroszlánrészt teljes 2 fél és 4 negyed parcellával rendelkezett. Az vállalt abban a folyamatban, amelyben a viszonylag alattvalók között találunk cipészeket, íjkészít√ket, jellegtelen település a magyarok letelepedését√l kezd√- szöv√ket, sintéreket, henteseket, kardkovácsokat, d√en egészen a 16. század második feléig a tágabb szakácsokat, aranym∆veseket, keresked√ket, szabókat földrajzi terület fontos kereskedelmi és kultúrtörténe- és bognárokat. A kézm∆ipar sokrét∆ségéb√l arra ti központjává fejl√dött. következtethetünk, hogy a város ebben az id√ben A Bánffyak eredeti családnevét a különböz√ források regionális központtá fejl√dött. A 14. század végén a eltér√en említik: Hahold, Hadoth, Hahót, Haholdi, kézm∆vesek aránya (24–27 %) nagyon magasnak Haholt. A Hahold nemzetség német eredet∆. A nem- számított. Közöttük nagy számban találunk német zetség alapítója III. István király meghívására érkezett származású mestereket is. Magyarországra 1163-ban. A hadsereg, melynek kísé- A város önálló bírósággal rendelkezett, amely a civil retével érkezett, fontos szerepet játszott a királynak a visszásságok és kisebb perek ügyében járt el a kisipa- bizánci támogatást élvez√ trónfosztójával szemben rosok, a kézm∆vesek, a céhek (a szabad lakosság) vívott ütközetei során, és szolgálataiért hatalmas birto- esetében. A 15. század elején a települést Alsólendva kot kapott Zala megyében. Hahold vitéz nevét az néven kezdték nevezni, minden bizonnyal azért, hogy 1163. évi írásos dokumentumok mellett 1192-ben világosan megkülönböztessék a t√le 45 kilométerrel újból említik. Az okmány, amely az eddig ismert északnyugatra fekv√ települést√l, melyet Fels√lendvá- legrégebbi írásos forrás a középkori Lendváról, rámu- nak neveztek (ma Grad a Goriœkon). tat arra, hogy Hahold az említett birtokot 80 márkáért A Bánffy család virágzása a 15. században az Anjou vette. 1192-t követ√en a Haholdok folyamatosan arra uralom alatt is folytatódott. A család ekkor a legfon- törekedtek, hogy minél nagyobb területre tegyenek tosabb magyar f√uri családok közé tartozott. A 15. szert Lendva közvetlen és tágabb környezetében. században a Bánffyak legnevezetesebb tagja Pál, aki a A Hahold nemzetség várait el√ször a 13. század 70-es Hunyadiak felesküdött ellensége, Miklós pedig éppen éveiben zajló politikai és katonai eseményekkel kap- ellenkez√leg, Hunyadi Mátyás lelkes követ√je. Miklós csolatban említik. Ez érvényes a lendvai Hahold várá- fontos funkciókat töltött be az udvarban, többek nak esetében is, akit 1272-ben említenek el√ször Lend- között követte Mátyást moldvai hadjáratába, ahol va urának. A Hahold családi birtokok központjai pe- meg is mentette. Szolgálatai fejében Mátyás király a dig az említett id√pont el√tt jöhettek létre, ami igaz családot 1477-ben örökös grófi rangra emelte. lehet a lendvai vár esetében is. Bánffy Miklós és Saganska Margit hercegn√ frigyéb√l I. Lendvai István fia, I. Miklós Károly Róbert király több gyerek is született, akik kiemelked√ helyet befolyásosabb államférfiai közé tartozott. 1319 és nyertek el a társadalmi ranglétrán. V. István, mint a 1324 között a király csatlósa volt. 1319-ben a szerbek család fontos tagja, saját kez∆leg jegyezte le a családi elleni háborúban bizonyított. 1324-t√l 1334-ig Zala történeteket. Az írásokat 1551 oldalon jelentették meg megye f√ispánja, 1334-t√l 1343-ig pedig a királyn√ Wittenbergben naptár formájában, melyr√l hiteles f√lovásza. Majd megkapta az akkori hatalmi hierarc- adatok is tanúskodnak, és amely mint »Bánffy hián belül is rangos horvát bán címet, melyet 1346. naplója« vált ismertté. Az eredeti példányt Szom- július 1-jét√l használt. I. (Nagy) Lajos uralkodása bathelyen a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban idején le kellett mondania err√l a címr√l, három évvel √rzik. Az 1522-ben született Bánffy István 20 évig volt kés√bb újból Zala megye f√ispánjává nevezték ki, így Zala megye f√ispánja, mellette pedig még fontos ud- Miklós (Lendvai) 1353 és 1356 között már másod- vari tisztséget is ellátott (volt asztalnok és országbíró). szor látta el a horvát bán tisztét. Leszármazottai a Az Árpád-kortól 1550-ig Magyarország 21 leggazda- családnevükben valószín∆leg meg√rizték a pozícióból gabb nagybirtokos családja közül négy emelkedett ki, ered√ megszólítást (Bán-fi, Bán-fia). közöttük a Bánffyk is. Az alsólendvai birtok nagy I. Miklós (Alsólendvai) fiainak, Istvánnak és Jánosnak területre terjedt ki. 1542-ben például a terület át- I. (Nagy) Lajos király 1366-ban Simon és Júdás szen- mér√je 70-80 kilométer, mely 47 települést foglalt tek napjára (október 28.) vásártartási jogot magában. A Bánffy családnak voltak szálláshelyei is. adományozott a lendvai birtokon. Lendva ugyanazon Az 1549. évi összeírás alapján 5 szálláshellyel rendel- jogokkal szervezhetett vásárt, mint Buda városa. Ez is keztek, ahol 308 szolgát alkalmaztak. Bánffy Pál és befolyásolta, hogy Lendva a 14. században fejl√désnek Miklós a 15. században komornyik, asztalnok, udvari indult, mint közigazgatási központ. A települést tárnokmester és lovász volt. A 16. században is 1378-tól oppidumként (mez√város) említik, de je- találunk a család leszármazottai között olyanokat, akik lent√ségét valamelyest csökkentette, hogy a földesurak fontos pozíciókat láttak el. IV. János 1514-ben az ud- hatalma alatt állt. A birtok felosztása során 1389-ben vari pohárnokmester szerepét töltötte be, de a legma-

41 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 42

gasabb helyet VI. János érte el, akit Szapolyai János ez a könyv Kultsár legértékesebb m∆ve, hiszen az 1530-ban nádori rangra emelt. István tárnokmester utókor számára fontos irodalmi és kultúrtörténeti volt, 1567-t√l pedig országbiró, László 1556 és 1574 adatokat √rzött meg. A lendvai könyveket a magyar- között komornyik, majd a király f√lovásza. Miklós, országi protestáns körök kedvez√en fogadták. Ugyan- István fia 1573-ban a király f√tárnokmestere, akkor katolikus körökben, különösen a bécsi udvar- miközben az utolsó Bánffy fiú, Kristóf a király tárnok- ban, nagy ellenérzést váltottak ki. mestere és nádor. A Bánffyak Lendvát gazdag szellemi központtá fej- lesztették úgy, hogy az arisztokrata környezet szellemi Török veszedelem hatása felülmúlta a város gazdasági és közigazgatási sze- A történészek több forrás alapján állítják, hogy 1587- repét. A városban már viszonylag korán m∆ködött alsó ben a török már portyázott Lendván és környékén. A tagozatos iskola. Egyházi iskola alapítására a 14. lendvai vár, mely körül addigra már kiépült az új században kerülhetett sor. A Bánffy család gyermkeinek városközpont, katonai er√dítménynek számított. Sas- hazai és távoli vidékeken történ√ iskoláztatása például var, a török csapatok parancsnoka ebben az évben szolgált a többiek számára. A lendvai iskola tanárait a Szigetvár irányából megtámadta a lendvai várat is. 16. század második felét√l név szerint ismerjük. Támadása nem vezetett eredményre, a várat nem tud- A 16. században a város fontos irodalmi sziget volt. ta bevenni. A következ√ években Lendva környékén Az 50-es években itt íródott a magyar irodalom két több kisebb csatára került sor, de a várat még ekkor értékes verses m∆ve. Szerz√jük T√ke Ferenc, a jelek sem tudták meghódítani. A kanizsai vár törökök álta- szerint plébános volt. li elfoglalása lényegesen megváltoztatta a tágabb régió stratégiai helyzetét. Többek között a lendvai vár is az Az alsólendvai Bánffyk közül VI. Bánffy János tért át els√ védelmi vonal részét képezte. Mindennapossá els√ként a református vallásra. El√tte még a maga váltak a török támadások. által verbuvált sereg élén indult el a törökök elleni Az 1600-as évek elején a török parancsnok, Mehmed csatába. Indulás el√tt a lendvai vár kápolnájában fo- Kiaja és Ibrahim eredményes katonai hadjáratot vezet- gadalmat tett, miszerint szerencsés visszatérése esetén tek a Mura mentén, de a lendvai várat √k sem tudták templomot és kolostort épít Lendván. Különös elfoglalni. Az 1601. évi veszélyes török támadásnak si- körülmények között megmenekült a csatában, majd keresen ellenállt Bánffy Kristóf. A legnagyobb hazatérése után betartotta ígéretét, és Keresztel√ Szent problémát az jelentette, hogy a törökök általában ak- János tiszteletére templomot emeltetett a város akko- kor támadtak, amikor a lakosság nagy része a ri központjában (valószín∆leg a régi egészségház mel- mez√kön dolgozott. Így volt ez az 1601. évi támadás lett az egykori Csipkés kocsmával szemben), a pálos során is. Bánffy Kristóf azonban csapdába csalta az el- szerzeteseknek pedig zárdát építtetett. Kés√bb Bánffy lenséget, és a város melletti mocsárba hajtotta √ket, János hátat fordítva Habsburg Ferdinándnak, ahonnan senki sem menekült meg. szövetséget kötött Szapolyai Jánossal. Új hitre tért át, amely mellett a különböz√ kérések és nyomások el- A török támadások miatt Lendva számára az lenére is kitartott. 1603-as év volt a legnehezebb. Két nagyobb támadás- ról is tudomásunk van ebb√l az évb√l. Feltételezik, Bánffy Jánost követ√en fia, István is a reformáció lel- hogy az els√ támadást a törökök három királyok kes követ√je, az √ 1547-ben született fia, IV. Miklós napján indították, amikor is a közel 1000 férfiúból ál- pedig buzgó terjeszt√je lett. Hittevékenységének szel- ló had meg akarta lepni Bánffyt. A támadást a vár lemében Lendvára hívta Hoffhalter Rudolfot, az véd√i visszaverték. A másik, sokkal nagyobb török tá- ismert nyomdász, Raffael Hoffhalter fiát, aki az 1573. madás október 14-én következett be. A Csonkadomb évben nyomdát alapított, az els√t e tágabb régióban. alatt nem húzták fel a hidat, így a törökök könnyen Biztosan állíthatjuk, hogy három magyar nyelven belopódzhattak a városba. Ott azonban várta √ket íródott könyv Hoffhalter Rudolf nyomdájában látott Bánffy Kristóf. Parancsba adta a híd felhúzását, aztán napvilágot. Mindhárom könyv szerz√je a prédikátor- közel 800 f√ véd√vel megtámadta a törököket. A tanító Kultsár György. várakozásnak megfelel√en szörny∆ utcai csata vette Az els√ Kultsár könyv 1573 nyarán jelent meg. A ko- kezdetét. A »vár véd√inek« segítettek a polgárok és rabeli technikával, min√ségi metszetekkel nyomtatott parasztok is, akik kapákkal és kövekkel támadták az könyv nyelvezete is h∆en tükrözte korát. A könyv tar- ellenséget. Az √ együttm∆ködésüknek köszönhet√en talma a kor szellemi sajátosságait tükrözi. A második Bánffy Kristóf terve sikerült és az ellenség egy részét, Kultsár könyv is 1573-ban jelent meg, a harmadik, közel 1000 férfit a mocsárba kényszerítettek, ahol pedig Postillák címmel a következ√ esztend√ben, többségük oda is veszett. Az elesettek holttestét 1574-ben. A szakért√k egyértelm∆ véleménye, hogy Bánffy Kristóf a vár feletti hegyen temettette el. Ami-

42 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 43

kor utat építettek, itt sok emberi és állati csontot Lendvához tartozó településekre terjedt ki. A belváros találtak. Ezt az utat ma is »Csontos«-nak hívják. bírájának évente új személyt választották, míg a Bánffy Kristóf Isten és a Szentháromság tiszteletére külváros bírájának többször is megválaszthatták k√szobrot állíttatott a csata tiszteletére a mai Kranjec ugyanazt a bírót. A lendvai gazdaság f√ terméke a ga- utcában, ahol a leghevesebb harcok folytak. bona és a bor volt. A török veszedelem az 1603-as évet követ√en még je- 1703-ban Lendván 20 kisiparost tartottak nyilván, len volt, de fontosabb csatára a városban illetve a amelyb√l arra következtethetünk, hogy a város a 14. várban már nem került sor. Jelent√sebb támadás 1604 század óta nem sokat fejl√dött. A török kor hatása júniusában volt, amikor közel 500 török betört a valószín∆leg negatívan érvényesült. A következ√ évti- városközpontba, és annak nagy részét fel is égette. zedekben, különösen az 1750-es évek után az ipar Az utolsó tekintélyes Bánffy, vagyis Kristóf uralko- gyors fejl√désnek indul. Ekkorra közel 50 iparost tar- dása idején (1577–1644) a város fontos központként tanak számon. Közöttük 10 cipészt, 6 szabót, 6 szerepelt. Kristóf 1598 után ismét áttért a római ka- posztógyártót, 3 sz∆csöt és 3 tímárt. Az iparosok szá- tolikus hitre, és a katolikus hithez való tartozás jema a következ√ években tovább emelkedett. A kézm∆vesek között a 19. században sok volt a zsidó. leként elrendelte az új lendvai templom építését. A A kés√bbiekben már a város lakosságának jelent√s templomot közvetlenül a várhegy alatt emelték hányada zsidó származású. A 19. század második körülbelül 1606–1608 között. A történészek véle- felében a zsidóknak már zsinagógájuk és általános is- ménye szerint Bánffy Kristóf halálával kihalt az kolájuk volt Lendván. alsólendvai Bánffy család. Kanizsa várának és városának török uralom alól való felszabadulása emlékére a 18. század els√ évtizedeiben Az Eszterházyak kora kápolnákat építettek és kereszteket emeltek. Így került 1727–1728 között megépítésre a Szentháromság A Bánffy család kihalása után a lendvai birtokot a kápolna a Csonka-dombon. A kápolna építési költ- Nádasdyak örökölték leányágon. Az √ korszakuk ségeit nagyrészt a horvát Gludovac család fizette. A (fontosabb történelmi esemény nélkül) 25 évig tar- hamis információk és a különböz√ szóbeszédek miatt tott. Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle össze- a kápolnával kapcsolatban meg kell említenünk Hadik esküvésben való részvételéért 1671. április 30-án Mihály nevét, kinek múmiáját ma is megtekinthetjük kivégezték, lendvai várbirtoka pedig a kincstár tulaj- a kápolna sírboltjában, és akit minden valóságos alap donába került. nélkül szívesen ábrázolnak úgy, mint az 1603-as török Néhány évvel kés√bb a lendvai várbirtokot leányágon elleni csata h√sét. Hadik Mihály sokkal kés√bb, a 17. Eszterházy Pál örökölte, aki 102.500 forintot fizetett század közepén született Csallóközben. Dél-magyar- érte a kamarának. A Lendva melletti Lentiben is meg- országi területen harcolt a török elleni csatákban, és a kapta a várbirtokot. Más források állítják, hogy Esz- források alapján mint százados fejezte be katonai kar- terházy a lendvai várbirtokot egyszer∆en elkobozta, rierjét. Csak id√sebb korában (az 1820-as évek végén) majd a bécsi udvar utólag a lenti és beltinci várral érkezett Lendvára. A csonka-dombi kápolna építésére együtt neki adományozta. Eszterházy Pál 1712-ben √ is adományozott, ezért 1733-ban bekövetkezett rendelkezett arról, hogy a fejedelmi címek és a hozzá halála után földi maradványait a kápolna sírboltjában tartozó kiváltságok örökölhet√k legyenek, valamint helyezték el. Említésre méltó, hogy a magyar had- arról, hogy a lerombolt várakat – amelyek a valami- történet leghíresebb alakjának, Hadik Mihálynak a fia, kori Nádasdy birtok részét képezték, majd Hadik András hadvezér, aki elfoglalta Berlint, ahol elajándékozták √ket – I. Lipót király iránti hálájuk aztán hadisarcot szedett és az els√k között volt, akik- jeléül L alakban építsék újra. Tudjuk, hogy e rende- nek Mária Terézia katonai rendet adományozott. letnek megfelel√en lett átépítve a lendvai vár is. Az A 18. század közepén a város új templomot kapott, eredeti várat, melyet a 13. század utolsó évtizedében melyet 1749–1751 között építettek Péntek Ferenc építettek, és a török támadások idején jelent√s káro- János plébános ideje alatt. A ma is álló egyházi épüle- kat szenvedett el, részben lerombolták és alapjain a tet a vár tulajdonosa, az egyház mecénása, az Esz- 18. század közepén L alakban új várat emeltek. Ez a terházy család egyik n√tagja építtette, melyr√l a mai napig fennmaradt. templomtoronyban elhelyezett tábla is tanúskodik. A Lendva a 18. században önálló bírósággal rendelke- lendvai egyházközség történetében 1777. június 16-a zett, külön bíróval a bels√ és a küls√ területeken. A fontos id√pont. Ezen a napon VI. Pius pápa és Mária bels√ területekhez a várhegy környéke tartozott, Terézia királyn√ kihirdette a pápai bullát a szombat- amely a 16. századtól folyamatosan er√södött, a küls√ helyi püspökség megalapításáról, s ett√l fogva a lendvai terület, pedig az egykori városközpontra, valamint a egyházközség is ehhez a püspökséghez tartozott.

43 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 44

1846-ban város fejl√dése szempontjából fontos lemi képzése: szellemi és anyagi érdekük érvényre jut- esemény történt, lebontották a leromlott iskola tatása, valamint el√nyös kapcsolatok kialakítása«. épületét, és egy évre rá a helyére új általános iskolát Id√vel a városban nagyobb gazdasági társaságok és emeltek. Fontos továbbá, hogy 1835-ben Lendván gyárak is létrejöttek, például Schwarcz Jakab gyógyszertárat nyitottak. téglagyára és g√zmalma, Wortman Béla varrodája 60 Az 1848-as márciusi forradalom hatását viszonylag embert foglalkoztatva, mely 1906-ban Hungária eser- gyorsan megérezték a határ mentén. Lendván már az ny√gyár Rt.-vé alakult. Ez volt a történelmi Magyar- áprilisi törvények kihirdetése el√tt megszervezték a ország els√ ilyen jelleg∆ ipari létesítménye. nemzet√rséget. A délnyugati határ védelmét augusztus- A lendvai polgárság és a térség általános kulturális fej- ban gróf Teleki Ádámra bízták, aki a kormány szep- l√dése Szempontjából fontos volt az 1889 óta hetente tember 12-i lemondásáról szóló hír hallatán már megjelen√ lapja. Legismertebb újságuk az Alsólendvai nem volt elég felkészült szembeszállni Jellasiccsal. Te- Híradó, mely két hosszabb id√szakban jelent meg leki kiürítette Muraközt, mert a horvát bán csapatai egészen az I. világháború végéig. Említésre méltó Lendva és Letenye között akartak átkelni a Murán. újság még az Alsó-Lendva és Vidéke, valamint a Dél- Nem érkeztek meg a tervezett id√re Lendvára, mivel Zala, melyek szerkesztése helyileg történt, nyom- a lakosság kérésére a huszárok és a honvédek Gyik tatását pedig az Alsólendván hosszabb ideig m∆köd√ Jen√ √rnagy birtoka alatt, Szerdahelynél felégették a Balkányi nyomdában végezték. Mura-hidat. Kultúrtörténeti szempontból kivételes jelent√séggel Perczel Mór 1848 novemberében elfoglalta Muraközt, bírt a polgári iskola megalapítása (1872). Az iskola de az er√s es√zések miatt visszavonult és saját védel- eleinte a vár falain belül m∆ködött, majd 1896-ban, mi vonalát Lendva és Molnári között állította fel. Ab- a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére ban az id√ben Lendván állomásozott egy katonai zász- állami segítséggel emelt új épületbe költözött. lóalj és két huszárszázad. Perczel december 10-én f√hadiszállását áthelyezte Lendvára és a Mura mellett 1899. március 28-a Mura-menti terület sporttör- kordont húzott Vas megye határáig. ténetének fordulópontja, ekkor alakult az Alsólendvai Kerékpározók Egyesülete. Ez is hozzájárult a polgáro- sodás és polgári életvitel érvényesüléséhez. Az 1900. A polgárosodás kora évt√l m∆köd√ korcsolyázók egyesülete szintén tanúsít- Az osztrák-magyar kiegyezés után 1867-t√l a ja az alsólendvai polgárság társasági életének szerve- polgárság szerepének er√södésével felgyorsult a város zettségét, három évvel kés√bb pedig el√térbe került a fejl√dése. Zala megye egyik legnagyobb járásának labdarúgás. Tudjuk, hogy az I. világháború el√tt a központjává vált, ezért itt választották a kerület város atlétikai egyesülettel és aktív kézilabda-csapattal országgy∆lési képvisel√jét. Ugyanebben az id√ben ka- is büszkélkedett. pott a város f√bírói hivatalt, járásbíróságot, földhiva- A 19. század végén az alsólendvai polgárság egyre talt és jegyz√séget. 1873-ban Alsólendván takarék- inkább felismerte saját jelent√ségét és szerepét, és pénztárt nyitottak, a kiegyezés utáni években pedig ebb√l kifolyólag a város fejl√dési lehet√ségeit. A számos egyesület kezdett m∆ködni, mely a polgárság fáradhatatlan szellemi vezet√, Kakasdi Hajós Mihály er√söd√ hatását és az életmin√ség javulását tükrözi. ügyvéd irányítása alatt a 19. század utolsó évtizede- Számos képzett ember költözött a városba, többek iben mozgalom indult Alsólendva és a környez√ te- között jogászok, tanárok, gazdasági szakemberek, or- lepülések igazgatásának függetlenségéért. A település vosok, gyógyszerészek, mérnökök stb., akik saját kérvényezte a városi rangot, s vele a választott ta- szakmájuk mellett más igazgatási és közösségi felada- nácsot. A város 1891. július 1-jével függetlenítette tokat is elláttak. Ebben az id√szakban a polgárság magát a környez√ településekt√l, ami azt jelentette, általános kísér√jeként – túlnyomórészt zsidó szár- hogy a városi ügyek felett a választott polgárok taná- mazású – keresked√k, iparosok, valamint más szakem- csa rendelkezett, ett√l függetlenül Alsó-Lendva to- berek és mesterek költöztek a városba. vábbra is Zala megye egyik fontos járásközpontja ma- Alsólendván a 19. század 80-as éveit√l m∆ködött ol- radt. A kett√s funkció – járásközpont és rendezett vasó, t∆zoltó és kézm∆ves egyesület, sz√lészeti egye- tanáccsal rendelkez√ város – csak lendített a város sület peronoszpóra és filokszéra ellen, jótékonysági fejl√désén. A 19. század második felét√l, de in- n√egylet, kés√bb kaszinó, és a századforduló táján tenzívebben a századfordulón jelent√sen megváltozott már énekkar és számos sportegyesület is. Sokatmondó a város küls√ megjelenése, hiszen számos szép fölszin- a kézm∆vesek olvasó egyesületének 1901-ben elfoga- tes és emeletes ház épült, korabeli vágóhíd, kés√bb a dott alapító okirata, mely a polgári értékekhez való vasút, és egyre ismertebbé váltak a város vásárai köt√dést tanúsítja. Az egyesület f√ célja »a tagok szel- (1877-ben 7 országos vásárt tartottak).

44 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 45

A 19–20. század fordulóján Alsólendva tágabb kör- a két világháború között. A kisiparosok, mindene- nyezetének politikai, kulturális és els√sorban gaz- kel√tt a zsidó keresked√k »mentették« a valaha gazdag dasági központja volt. A 20. század els√ évtizedeiben közösségi élet sajátosságait, de két-három évtized alatt lakosainak száma elérte a 2000 f√t. Ebben meg- az egykori fejl√dés jelent√s mértékben lelassult. határozó szerepe volt az igazi városi életvitelt folytató A 2. világháború alatti évek – amikor Alsólendvát és polgárságnak. környékét négy évre újból visszacsatolták Magyar- országhoz – több okból kifolyólag sem voltak megfelel√ek a polgári élet helyreállítására, illetve annak 20. század újbóli kialakítására. A háborús évek csak fokozták az Az els√ világháború fordulópontot jelentett Alsólendva ellentéteket a lakosság két nagyobb közössége, a szlo- életében. Véget ért az intenzív polgárosodás kora. Négy vének és a magyarok között. A magyar hatóság szer- év szenvedés után a lakosság béke után áhítozott. Az vei a 2. világháború alatt többször önkényesen hasz- események más irányt vettek, a világháborút kö- nálták hatalmukat, amit az új jugoszláv vezetés a vet√ történések (a történelmi Magyarország szétesése, a háborút követ√en azonnal meg is bosszult. El kell délszláv állam megalapítása) megváltoztatták a Mura- mondanunk, hogy 1942-ben a magyar vezetés Lend- menti emberek életét. Az itt él√ szlovén lakosság egy váról és környékér√l közel hatszáz olyan szlovén nem- része az újonnan alapított Szerb-Horvát-Szlovén zetiség∆ lakost internált Sárvárra, akiket a két Királyság mellett döntött. Az 1918 karácsonyáig tartó világháború között a földreform idején telepítettek a szerb, illetve horvát beavatkozások véletlenszer∆nek Muravidékre. Viszonzásul az úgynevezett partizán ve- t∆ntek, de a következ√ hónapok során hozott nagy je- zetés 1945 nyarán közel hasonló számú magyar nem- lent√ség∆ döntések megpecsételték a történelmi Zala zetiség∆ embert vitt el különböz√ stájer táborokba. megye délnyugati területeinek sorsát. Különös és nem 1945 után Lendva, Muravidék és a tágabb környezet várt események közepette Alsólendvát és környékét a fejl√dési és társadalmi stratégiája jelent√sen megválto- Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Az új zott. Innent√l kezdve már nem beszélhetünk állam katonai egységei 1919. augusztus 12-én véglege- polgárságról és polgári értékekr√l, hiszen az akkori sen átvették a területet. egypártrendszernek az egyik f√ célja volt mindezek tel- Az új politikai helyzet sok nehézséget okozott a jes megsemmisítése. Az el√z√ évtizedek során a város- városnak, hiszen Alsólendva határmenti várossá vált, ban mély gyökeret vert polgárságot a 20. század zava- távol a fontos gazdasági és társadalmi történésekt√l. ros történelmének viharai nem tudták gyökerestül Az akkor többségében még magyar nemzetiség∆ la- kitépni, az ilyen törekvések nem vezettek teljes ered- kosság új hatalom alá került. A városban a két háború ményre. Ugyanakkor a 20. század második felében közötti id√szakban kevés új befektetésre került sor, kezd√d√ gazdasági fejl√dés, melynek alapját részben a ugyanakkor a meglév√ és addig jól m∆köd√ gazdasági k√olaj-finomítás adta, valamint az önkormányzati tevékenység hanyatlásnak indult. 1919 után éveken rendszeren alapuló társadalmi élet, bizonyos mérték- keresztül nem jelent meg egyetlen újság sem. Mindez ben lehet√vé tették, hogy egyes területeken (kultúra, elsorvasztotta a polgári életvitelt és egyúttal a város sport, stb.), ha közvetetten is, de meg√rz√dtek a vala- igazgatási szerepe is csökkent. Megszüntették a gaz- mikori polgári értékek. daság és a kereskedelem szempontjából létfontosságú A 20. század hetvenes évei kedvez√ek voltak Alsólend- vasúti kapcsolatot Magyarországgal. va számára. Ebben az id√ben került sor több nagyobb Az értelmiség, vagyis a polgárság azon része, amely gyár, ipari üzem és kulturális intézmény alapítására. valaha támogatta a város fejl√dése szempontjából oly A 90-es években a megváltozott viszonyok közepette fontos tevékenységeket, elköltözött, illetve szám∆zték a gazdasági rendszer nem bizonyult id√tállónak, √ket, vagy más munkahelyet voltak kénytelenek elfo- és szociálisan igencsak meggyengítette Lendvát és gadni. Az el√bb említett polgári élet értékei elvesztek környékét.

dr. Göncz László

45 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 46

L Prvotna secesijska podoba deænikarne »Hungaria« A Hungária Erny√gyár eredeti, szecessziós épülete The original secession image of Hungaria, the umbrella factory

L Glavna ulica pred letom 1918 A város f√utcája 1918 el√tt Glavna ulica before 1918 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 47

L Trgovina Jurija Novaka na Glavni ulici v œasu med obema vojnama Novák György keresked√ boltja a két világháború közötti id√szakban Jurij Novák’s shop in the main street in the time between World War I and World War II.

L Trgovina Ladislava Kocuvana na Glavni ulici v 50. letih 20. stoletja, danes Center Bánffy Kocuván László boltja a F√ utcán a 20. század ötvenes éveiben (a felújított épületegyüttes ma a Bánffy Központnak ad otthont) Ladislav Kocuvan’s shop in the main street in the 1950s, today called Center Bánffy !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 48

vince of Pannonia Superior is mentioned by another The Time of Lendava source, but its location is still a wild guess. Research so far has allowed presuming, that in the Ro- man times the area of Lendava had no important cen- Distant Past tres like Petovia or Savaria. However there were smaller The first bigger group of settlers came to the area of settlements, among which the most important was the Lendava around 2500 BC, but the first settlers came station or fort in the area of Dolga vas. The ancient most probably from the east in the period of migra- settlement near Lendava might have been the same tion of peoples. Stone hatchets and other objects that size as Halicanum. Ancient finds (Roman gravestone, were found in larger numbers on the edges of Dolga the remainders of a settlement and a road in Dolga vas) vas, Dolina, Dolnji Lakoø and Lendava originate allow such presumptions. According to the archaeolo- from the late Stone Age. gists the lack of stone was the reason why houses were According to the finds Lendava and the vicinity were made of wood and most probably with mud. also permanently settled in the Bronze Age. They Another likely presumption is that ethnically Lenda- probably belonged to the archaeological culture that va and the vicinity were quite heterogeneous in the evolved on the break of the 3rd and 2nd millennium 6th century AD. Until that time the settling of the BC in today's East Slovenia, in a large part of Slavs along the river Mura had partly or completely Hungary, in the south east part of Slovakia and in finished and later on this area came under the border places of Croatia and Austria. supremacy of the Avars. Near Lendava archaeologists found the remainders of There is no data available about where in the area of the settlements from the Bronze Age: one particularly Lendava and vicinity the settlement was in that time. It important in Dolnji Lakoø was called Oloris and the can be assumed, that a colony was founded in the pla- other Gaborkeri. They were only one kilometre apart ce of a former Roman fort, however, the settlement and that is why it is assumed that they were connected. could have been in the northern part of today's Lendava. All settlements in the area of Lendava originate from In the 9th century Christianity was spread in Lenda- the middle Bronze Age or from the second part of va and the vicinity. The historians think that the area the 2nd millennium BC. In the time of Oloris it was along the Mura, although under the wider authority already the culture of urn burial places that prevailed of the Salzburg archdiocese belonged at least for in the south east of Lendava. some decades under the competence of Metod, the The province of Pannonia, as a liberated territory, was »bishop of Slovenians« who was under the protection included in the Roman state administration in 14 BC. of Kocelj's principality. Since that time important roads crossed it and con- Historical sources prove that the Salzburg archbi- nected the centre of the Roman Empire with shops frequently visited Dolnja Panonija, to sanctify Aquincum, Vidabon and other important local cen- churches. The archbishop Liupram came to Lindol- tres. The road that led to Savaria (Sombotel) was cal- veschiricu, which lay in the territory of today's Len- led the amber trail. Archaeological researches of the dava, to accomplish such a task around 845. road Petovia-Savaria between the settlements Kot and There are different data about Hungarian conquests Dolga vas showed, that this road crossed the Mura at west from Balaton. At the beginning of the 10th Martin na Muri or at Kot and ran on to Gaberje. The century the immediate neighbourhood of today's Len- road from Dolga vas went next to or through suppo- dava was the most appropriate place for a settlement. sed Roman settlement in the north-eastern direction. Already before the arrival of the Hungarians, that pla- It is important to point out that by stating the stati- ce was well protected by the hills of Lendavske gorice ons and settlements on the road section Petovia-Sa- on one side and swampy lowlands on the other. It can varia, an unknown geographer from Ravensko men- be established that the Slavic settlement most tions the station Lygano between Vicesim and Salla. probably changed into a Hungarian one quite early, at It is most likely that Lygano is one of the variants of least in the 13th or 14th century. It is for certain that the settlement name Halicanum. Halicanum had long Lendava in the frame of a Medieval Hungarian state been thought to lie in the area of Lendava, but today played the role of defensive territory until the end of it is clear that it was on the right bank of the river the 11th century. So it is understandable, that the area Mura, in the area of Martin na Muri. The hypothesis along the Mura was included into the Hungarian go- that Lygano is a real Roman settlement that existed vernment system a bit later, but not later than in the in the area of Lendava is more acceptable. The time of Ladislav I (Sveti). Ecclesiastically the region station named Olicanum as a settlement in the pro- belonged to the newly established Zagreb diocese.

48 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 49

The Bánffys’ Era for this might have been the fact that Lendava star- th The medieval Dolnja Lendava reached its develop- ted to develop as an administrative centre in the 14 ment peak during the 350-year Bánffys’ regime. Be- century. Since 1378 the settlement had been referred sides being extensive landowners, this reputable to as »oppidium« (market town), but its significance family were also active as patrons. This was most ob- was diminished by the fact, that it belonged under vious in the process in which the unimportant settle- the authority of upper class landowners. When the ment from the time of Hungarian settling had deve- land was distributed in 1389, it was referred to as »civitas« and it consisted of 23 whole parcels of land, loped into an important trading, cultural and histo- 2 half and 4 quarter parcels. Among the subjects the rical centre of the wider geographical region by the following could be found: shoemaker, bow-maker, second half of the 16th century. flayer, weaver, butcher, sword cutler, cook, gold- Variations of the Bánffys' original family name in smith, merchant, tailor and cartwright. Regarding the different sources are: Hahold, Hadoth, Hahót, Ha- diversity of tradesmen, it can be assumed that the holdi, Haholt. The Family Hahold was of German town developed into the regional centre in that peri- origin. Their forefathers came to Hungary at the in- od. The share of tradesmen (24–27%) was very high vitation of the King Øtefan III in 1163. Together for the end of the 14th century. Many skilled workers with the army that followed, he played an important were of German origin. role in the battles against self-proclaimed kings, who The town had its own independent court dealing enjoyed Byzantine support. As a reward he got huge with civil affairs and smaller disputes, which at that estates in the Zala district. A knight named Harold time was only meant for tradesmen, craftsmen and was mentioned in written records in 1192. This re- guilds (free population). The settlement started to be cord, which is so far the oldest known written record called Dolnja Lendava at the beginning of the 15th about medieval Lendava shows that the mentioned century most probably to differ it from the distant estates were bought by Hahhold for 80 marks. After settlement 45 km in the east, called Gornja Lendava. 1192 the Haholds tried to gain as much land in and (Today Grad na Goriœkem) around Lendava as possible. The prosperity of the Bánffys under the Anæuvincis The Haholds' castles were first mentioned during po- continued in the 15th century. The family was one of litical and military events in the 1370s. This is also the most influential families in Hungary. One of the true for the castle belonging to Lendava Hahold, renowned Bánffys in the 15th century, Pavel, was the who, as the master of Lendava was first mentioned in sworn enemy of the Hunyadis. Nikolaj, on the other 1272. However the first estate centres of the family hand, was a dedicated devotee of the King Matjaæ Hahold existed before this time, and probably the Hunyadi and he accompanied him on his military Lendava castle did as well. march to Moldova, where he became his saviour. In Nikolaj I, son of Øtefan Lendavski I was one of the 1477 King Matjaæ rewarded him for his merits by important men of King Robert Karl. Between 1319 making him and his family hereditary counts. and 1324 he was king's squire. In 1319 he excelled Nikolaj Bánffy and Princess Margareta Sagan had in the war against the Serbs. From 1324 to 1334 he children who were high on the social scale. Øtefan V, was the great mayor of the Zala district and from as an important member of the family recorded 1334 and 1343 he was the queen's ostler. After that family events with his own hand. They are recorded he got an important title in the hierarchy of the in the calendar, published in Wittenberg in 1551. authorities of that time: the Croatian »ban«. Most His offspring continued recording and the calendar probably he carried it from the 1st of July 1346 on. became famous as »The Diary of the Bánffys«. The He had to resign from it in the time of Ludvik I (Ve- original is kept in the Library Daniel Berzsenyi in liki), to be appointed the Great Mayor of Zala district Sombotel. Øtefan Bánffy, born in 1522 was the great again three years later. So Nikolaj (Lendavski) was the mayor of Zala district for twenty years, but during Croatian »ban« for the second time between 1353 and that time he was discharging important court func- 1356. His descendants have preserved his title »ban« tions (a state judge etc.) as well. in their family names (Bán-fi, Bán-fia: ban's son.) Fron the era of Arpad, to around 1550 the Bánffys The two sons of Nikolaj I (Lendavski), called Øtefan were among four most wealthy landowners in Hun- and Janez, got the market right for the whole Lenda- gary. In 1542 their estate in Dolnja Lendava included va estate from the king Ludvik I (Veliki). This hap- 47 settlements. It was an area with a diameter of pened on the day of St. Simon and Juda, the 28th of 70–80 kilometres. The Bánffys were also farm October 1366. They could organize fairs with the same owners. According to records from 1549 they owned rights and character as the town Buda. The reason 5 farms and employed 308 servants.

49 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 50

In the 15th century Pavel and Nikolaj Bánffy were typographical technique of that time with high chamberlains, court tapsters and ostlers. Also in the quality engravings. The content of the book reflects 16th century the members of the family could be the spiritual characteristics of that period. His second found at important positions. Janez IV was a court Lendava book was published in 1573 as well, and his tapster in 1514, Janez VI reached the highest positi- third, entitled »Postile pa naslednje leto« in 1574. on: he was made the Count Palatine by Janez According to the majority of experts this is the most Szapolyai in 1530. From 1567 Stefan was a state jud- valuable work by Kultsár, because it bears important ge. Ladislav was a chamberlain from 1556 to 1574, literary, cultural and historical data for generations and the king's main ostler. Nikolaj, Øtefan's son was that followed. In protestant circles in Hungary the the king's main tapster in 1573, while the last Bánffy »Lendava books« were well accepted. In Vienna, on Kristofer was the king's main tapster and a treasurer. the other hand, they were strongly rejected. The Bánffys made Lendava a rich spiritual centre and the spiritual impact of aristocratic milieu exceeded the economic and administrative role of the town. The The Turkish Threat town had a school quite early. Most probably it was a Considering different sources, the historians claim parish school established in the 14th century. The tea- that already in 1587 the Turks spread havoc in Len- chers who taught in the school of Lendava in the 16th dava and the vicinity. The castle of Lendava that was century are known by their names. By educating their surrounded by the old town centre was used as forti- children at home and in distant places the Bánffys fication. The Turkish commander Sasvar from Szige- were a good example for the rest of the population. tvar attacked the castle that year, however he could The town was an important literary island in the 16th not conquer it. The following years saw minor bat- century. In the 1550s two valuable pieces of poetry tles in the vicinity of Lendava, however the castle was in Hungarian were written here. Their author Ferenc never conquered. The Turkish conquest of Kaniæa Töke was most probably a priest. castle changed the strategic position in the wider region. When Turkish invasions became frequent, Janez VI Bánffy was the one, who among all the Lendava castle was in the first line of defence. Bánffys of Dolnja Lendava first adopted the Prote- stant religion. Before that he left for the Battle at Turkish commanders Kiaja Mehmed and Ibrahim led Mohaœ, leading an army which he formed himself. a successful military march along the Mura at the be- Before his departure he made a vow in the chapel of ginning of 1600. However not even they could Lendava castle, that he would build a church and a conquer the castle of Lendava. One dangerous Tur- monastery if he came back safe and sound. Under kish attack in 1601 was successfully defended by Kri- special circumstances he survived the battle and when øtof Bánffy. The attacks usually started when most of he returned, he carried out his promise. He had a the population was working in the fields. That was church built in honour of John the Baptist in the the case with the attack in 1601. Kriøtof Bánffy, former Lendava centre (probably near the old medi- however, managed to lead the enemy into a trap – a cal centre, opposite the Csipkés' inn) and a swamp, where supposedly they were all bogged down. monastery made for Paulines. Later Janez Bánffy tur- For Lendava the worst year regarding Turkish attacks ned away from Ferdinand of Hapsburg and made an was 1603. alliance with Janez Szapolyai. At the same time he converted to a new religion and persisted in following Two major attacks are known: the first happened on it despite many pressures exerted on him. the Day of the Three Wise Men. A unit of thousand men wanted to surprise Bánffy but his men drove the After Janez Bánffy, his son Øtefan became a dedicated enemy back. The second attack on October 14 was follower of Reformation and his son Nikolaj IV, born much more severe. The bridge at the foot of the hill in 1547, a dedicated spreader of it. In the spirit of Csonkadomb was not lifted, so the Turks could easily his religious endeavours he invited Rudolf Hoffhalter, sneak into the town. However there was Kriøtof son of renowned printer Raffael Hoffhalter, to Len- Bánffy. He ordered to lift the bridge and together dava. In 1573 Rudolf Hoffhalter established a prin- with eight hundred sentinels he attacked the Turks. ting house that was the first printing house in the According to the chronicler a fierce street fight star- wider region. It is certain that this house printed the ted. »Castle defenders« were helped by the citizens first three books in Hungarian. Their author was the and peasants. They attacked the enemy with pickaxes preacher and teacher György Kultsár. and stones. It was their contribution that made the The first book by Kultsar was published in the sum- plan of Kriøtof Bánffy work. They pushed a part of mer of 1573. It was printed in the language and the squad, approximately a thousand men, into the

50 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 51

marsh where the majority got suffocated. It is believed century. The outer town was the former town centre that the corpses were buried on the hill above the and the settlements that belonged to Lendava. The castle. When the road was built here many human the inner town selected another judge every year, and animal bones were found. Up to today this road while the one and the same person could be appoin- has been called »Csontos-Koøœeno« (Bony). Kriøtof ted more times in the outer town. The main produ- Bánffy had a stone statue built in honour of God and ce of Lendava was corn and wine. the Holy Trinity in memory of the battle in today’s The 1703 recorded 20 tradesmen in Lendava which Kranjœeva ulica, which saw the heaviest fighting. showed that trade had not changed much compared After 1603 the danger from the Turks was still pre- to the 14th century. It was the Turkish era that had a sent, but there was no major fight in the town and negative impact. In the following decades, especially around the castle. The biggest raid happened in June after 1750 trade developed faster; 50 tradesmen were 1604, when 500 Turks burned down a considerable recorded and among them were 10 shoemakers, 6 tai- part of town. lors and 6 drapers, 3 furriers, 3 tanners etc. The number of tradesmen grew in the following years. In the reign of the last reputable Bánffy, Kriøtof There were quite a few Jews among the craftsmen at (1577–1644), the town was an important centre. the beginning of the 19th century and their share of After 1598 Kriøtof again accepted Christian faith. To the population was important later as well. They had demonstrate this, he had a new church built at the a synagogue and a primary school in the second part foot of the castle hill, most probably between 1606 of the 19th century. and 1608. The majority of historians claim that with In the first decades of the 18th century chapels and Kriøtof’s death the Bánffys from Dolnja Lendava be- churches were built and crosses erected in that area, came extinct. to commemorate the liberation of Kaniæa and the castle from the Turks. In 1727 and 1728 the chapel of The Holy Trinity on the hill Csonkadomb was The Eszterházys’ Era built. It was financed by the Croatian family Gludo- After the extinction of the Bánffys, the land was in- vac. In connection with this chapel there were many herited by the mothers’ line by the Nádasdys. Their rumours around Mihael Hadik, whose body can still era saw no significant historical events. It lasted only be seen in it. He is falsely shown as a hero from the 25 years because Ferenc Nádasdy was executed for battle with the Turks in 1603; however, he was born being a part of Wesseleny’s conspiracy on April 30, in the middle of the 17th century in Csalloköz. He 1671. Lendava castle came under the crown. was in the battles against the Turks in southern Some years later, again by the mothers’ line, it was Hungary. He concluded his military career as a cap- inherited by Pavel Eszterházy, who paid the chamber tain. It was when he grew older that he came to 102,500 forints for it. Besides Lendava estate he got Lendava in the 1720s. He was donator for the chapel the castle in Lenty. Some sources claim that Esz- on the hill Csonkadomb. That is why, after he died terházy simply seized Lendava castle, to get it as a in 1733, he was put into the vault there. present from the Vienna court, together with castles Mihael Hadik was father of a significant figure from in Lenty and Beltinci, at a later stage. In 1712 Pavel Hungarian military history, Andreas Hadik, an army Eszterházy decreed, that the title prince and all ho- leader, who occupied Berlin, where he collected war nours belonging to it, should be hereditary. Another tax and was among the first to be awarded the Maria decree of his was that the bestowed castles, which lay Theresia Order of Battle. on former Nadasdys’ land, should be rebuilt in the In the middle of the 18th century the town got a new form of the letter L, in honour of King Leopold I. It church. It was built between 1749 and 1751 in the is known that Lendava castle was rebuilt after that. time of the parish priest Janos Ferencz Pentek. It was The castle that was presumably built in the last deca- a female member of the Eszterházys, the lady of the des of the 13th century, and which suffered major da- castle and the patron of the church, who had it built mage from the Turks, was partly pulled down. On its and the board on the church tower bears witness to foundation a new castle in the shape of the letter L that. June 16, 1777 is an important date in the history was built in the middle of the 18th century. This one of Lendava parish. The Pope Pius VI and the Queen has been preserved till today. Maria Theresia announced, through the spirit of the In the 18th century Lendava had an autonomous papal bull, the establishment of Sombotel diocese. court of justice with a judge in the inner and one in From that time on Lendava parish belonged there. the outer town. The inner town was the area around It was important for the general development of the the castle hill. This part built up from the 16th town that in 1846 the school building was pulled

51 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 52

down and one year later a new primary school was With time the town got bigger industrial plants and built in that place. In 1835 Lendava got a pharmacy. factories e.g. brickworks and steam mills owned by The March Revolution of 1848 was soon felt in the Jakob Schwatz and sewing workshop by Bele border area. Already before the announcement of Wortman, employing 60 people. In 1906 the latter April Laws militiamen in Lendava organized themsel- became the umbrella factory Hungária, Joint Stock ves. Count Adam Teleki was appointed for the defen- Company. That was the first industrial acquisition of ce of the south-eastern parts. However, when he heard historical Hungary. about the government resignation on September 12, It was important for the Lendava bourgeoisie and for he was not willing to face Jelaœiœ any more. Teleki de- general cultural development of the town that from serted Medæimurje, because the troops of the Croatian 1889 a weekly newspaper was published. The most ban wanted to cross the Mura between Lendava and famous newspaper was Alsó-lendvai Hiradó (a daily Letenye. They did not reach Lendava in the expected newspaper of Dolnja-Lendava), which was issued in time, because hussars and militiamen under command two longer periods until the end of World War I. of Major Jenö Gyike burned down the bridge in Mur- The others were Alsó-Lendva és vidéke (Dolnja Len- sko Srediøœe at the request of the local population. dava and the vicinity) and Dél-Zala (Southern Zala). Mor Perczel occupied Medæimurje in November 1848. All of them were edited in the town and printed in Heavy rain made him retreat and he made his defence the printing house Balkányi. line between Lendava and Molari. At that time a bat- From a cultural historical point of view the founda- talion and two hussar companies were quartered in tion of a four year secondary school in 1872 was very Lendava. On December 10 Perczel moved his important. First it was run in the castle. In 1896 it headquarters to Lendava and made a cordon along the moved to the new building, which was erected with Mura as far as the border to Æelezna æupanija. state help in honour of the thousand year anniversary of Hungarian settlement. A turning point in sport history of the whole region The Era of Bourgeoisie along the Mura was the assembly of Dolnja Lendava The town started to develop faster after the introduc- cycling society on March 28, 1899. It promoted the tion of dualism in 1867, when bourgeoisie played a bourgeoisie and the bourgeois lifestyle. A skating bigger role. It became the centre of one of the biggest society, that bears witness to organized social life of districts of Zala, so it was here, that the representati- the citizens of Dolnja Lendava, was established in ve for the parliament was elected. In that time the 1900. Three years later football was introduced. town got the main judge’s office, the district court, Already before World War I the town prided itself the land registry and the notary’s office. In Dolnja on its athletic society and an active wrestling team. Lendava a savings bank was opened in 1873, and in At the end of the 19th century the bourgeoisie in the years after dualism many associations were set up, Dolnja Lendava began to recognize its importance which reflects a bigger bourgeois influence and a bet- and its role in the development of the town. As a re- ter quality of life. Many educated people came to sult they started a movement to make Dolnja Lenda- live in Lendava, among them lawyers, teachers, econo- va administratively independent from the neigh- mists, doctors, chemists, engineers etc. Besides doing bouring villages. The spiritual leader of the move- their regular jobs, they engaged in administrative and ment was Mihael Hajos Kakasdi. The town applied social duties. At the same time the town was settled for the status of a town with an elected council. On by general companions of the bourgeoisie i.e. mer- July 1, 1891 the town truly became independent in chants, tradesmen and other professionals and skilled the sense that the affairs of town were managed by workers, most of Jewish origin. the assembly, elected by townspeople. Irrespective of From 1880s on Dolnja Lendava had a reading that, Dolnja Lendava remained the important seat of society, firemen society, craftsmen society, society the Zala district. The double role – the seat of the di- against Peronospora and vine pest, women’s charity strict and a town with a regulated council- accelera- society, casino and later a singing circle and many ted the development. In the second half of the 19th sports associations. The ordinance of the reading century, and more intensively at the break of the society of the craftsmen, which was passed in 1901, century, the image of the town changed a great deal. shows engagement to bourgeois values: the main aim Many beautiful single storey houses, storeyed houses, of the society was »spiritual education of its mem- a contemporary slaughterhouse and later the railway bers, promotion of their spiritual and material inte- were built. The state fairs became more and more po- rests and development of advantageous socializing« pular. In 1877 there were seven fairs in the town.

52 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:50 Page 53

At the break of the 19th and 20th century Dolnja world wars bourgeois values faded away. Tradesmen Lendava was the political, cultural and economic cen- and mostly Jewish merchants preserved the characte- tre of the area. In the first decades of the 20th cen- ristics of a once rich collective life. In two or three tury more than 2000 people lived in it. The bour- decades the previous development slowed down a geoisie played an important role in the life of the area great deal. and they had a real bourgeois lifestyle. The time of World War II, when Dolnja Lendava and the vicinity were again annexed into Hungary, was not the most appropriate time to re-establish the th The 20 Century bourgeois life. The years of war intensified the con- World War I was a break for Dolnja Lendava. With trasts between the two bigger groups – the Slovenians it the era of intense bourgeois mentality came to an and the Hungarians. Hungarian government agen- end. After four years of suffering, the population cra- cies arbitrarily used their authority many times during ved for peace. However, the events turned the other World War II, which the new Yugoslav government way. The downfall of historic Hungary and the for- retaliated against immediately after the war. It has to mation of a South Slavic state changed the life along be mentioned that in 1942 Hungarian government the Mura, because a part of the Slovenian population interned to Sarvar about six hundred Slovenians from decided for the new state – The Kingdom of the Lendava and the vicinity, who were settled to Prek- Serbs, Croats and Slovenians. Serbian and Croatian murje during land reform between the two wars. In interventions until Christmas 1918 were more or less retaliation the so called partisan government took coincidental, but in the following months the fate of approximately the same number of people of Hunga- the south-western part of historic Zala district was rian nationality to different Styria camps in the sum- sealed by far-reaching decisions. Among some unique mer of 1945. and unexpected events Dolnja Lendava and the After 1945 the development and social strategy of vicinity were allocated to the Kingdom of Serbs, Cro- Lendava and the area along the Mura changed a lot. ats and Slovenians. Military units of the new state From that time on we cannot talk about bourgeoisie ultimately took over the area on August 12, 1919. and bourgeois values any more, as one of the aims of The new political situation caused serious problems the one-party system was to completely do away with because Dolnja Lendava was now pressed to the bor- them. However, the bourgeoisie left roots in the pre- der, far away from important economic and social vious decades that were too deep to be uprooted, so happenings. The new government did not parti- such efforts did not show the desired results. At the cularly like the fact that the majority population was same time it has to be mentioned that the economic Hungarian. In the era between the two wars there development in the second half of the 20th century, were few investments into the town. Former succes- which was based on oil refinery and social life, origi- sful businesses were in decline and virtually no regu- nating from a self managing socialist system, enabled lar newspaper was published after 1919. All these de- former bourgeois values in some fields (culture, sport) rogated the bourgeois lifestyle and the role of the ad- to be preserved to some extent. ministrative town diminished as well. What was mo- The 1970s were prosperous for Dolnja Lendava. re, the important railway connection with Hungary Many plants, factories and cultural institutions were that was essential in the economic and marketing established. But during the much changed circum- sense, was no longer continued. stances in the 1990s the previously mentioned Educated people, supporting the once important ac- system could not endure the ordeals of the time. So- tivities and endeavours for the development of the cial-security-wise Lendava and the vicinity became town, either moved or were exiled, or they were for- much weaker. ced to take other jobs. In the time between the two dr. László Göncz

53 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 54

Secesijski detajl na proœelju zgradbe nekdanje deænikarne »Hungaria« Szecessziós ablakdísz a Hungária Erny√gyár épületén Secession detail on the front of Hungaria, the umbrella factory !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 55 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 56

Pogosto pozabimo na pokopaliøœa. Morda se jih celo Duh Lendave izogibamo. A mimo lendavskih pokopaliøœ preprosto ne moremo, saj so pomemben del zgodovinskega zemljevida tega mesta. Najstarejøe je vsekakor pokopaliøœe Povsod, kjer se je naselil œlovek, povsod, kamor se je pri Sveti Trojici, ki stoji ob cerkvici, kakor to veleva- vraœal v teku stoletij in tisoœletij, je pustil nekakøno jo najstarejøi obiœaji. Tukaj najdemo nagrobnike tudi sled, ki se nam je do danes najpogosteje ohranila v iz 16. stoletja, nagrobnik stotnika Jánosa Rátha, ki je umetnostnih podobah. Da bi te podobe videli, zazna- sodeloval v bojih leta 1848. Tudi obe mestni poko- li, nas je nanje pogosto treba opozoriti, navaditi se paliøœi vabita na sprehod, saj sta prava mala galerija moramo nanje in se jim odpreti; moramo jih ne le liœnih nagrobnikov, med katerimi so tudi takøni, ki gledati, temveœ ob njih tudi razmiøljati. Celovitost in imajo umetniøko vrednost. Z zgodovinskega pa tudi popolnost najdemo namreœ tudi v dobro izrisani œrti socioloøkega vidika je v øirøi regiji izjemno pomembna sliki, v odliœno usklajenih barvah, v prefinjeni li- no judovsko pokopaliøœe v Dolgi vasi pri Lendavi. V niji dleta na skulpturi, v dekorativni figuri na fasadi, dveh stoletjih so Judje mestu dali neizbrisen in edin- v enostavnosti, v ljubkosti. V vsakem detajlœku lahko stven peœat, ki je mestu v ponos øe danes. zaznamo popolnost in moœ lepote. Ljubi bog se skri- Vizualna pestrost Lendave je izjemna. Popotnik bo va v podrobnostih, kot pravi stari rek, in ljubi bog je sprva opazil mehko valovanje vinorodnih griœev, nato v Lendavi skril mnogo takønih malenkosti. zaznal arhitekturno dominanto – grad, obenem pa se Nimajo vsi kraji na svetu enake zgodovinske in bosta na bliænjem vrhu zasvetila kapelica svete Trojice kulturne potence. Zgodovina nas uœi, da je sledove in mestno srediøœe, ki ga krasi zvonik æupnijske cerkve umetnosti treba iskati tam, kjer je obstajala moœna us- svete Katarine. Ob vznoæju griœev se vije mestna tvarjalna sila, ob njej vplivna in bogata rodbina, eko- veduta, ki je do danes ohranila veliko svoje prvinsko- nomsko bogata druæba. Razcvet civilizacije in intenzi- sti. Sprehod skozi mesto v veliki meri olajøa razumeva- ven gospodarski razvoj sta vedno naøla razumevanje nje marsikaterega zgodovinskega dogodka, saj so øtevil- tudi za duhovne vrednote. Kjer je druæba bila gospo- ne hiøe, cerkve, grad bila prizoriøœa kljuœnih zgodovin- darsko-politiœno uspeøna, tam so bile œislane tudi lepe skih dogodkov in bivaliøœa oseb, ki so jih vzvalovale. umetnosti. Zgodovina nas seveda uœi tudi o tem, ko- Izjemen in nedvomno kljuœen prispevek k vzponu me- liko smo izgubili. Vojne, poæari, potresi, druæbene in sta v 19. stoletju in k danaønji mestni arhitekturni po- demografske spremembe in z njimi povezane spreme- dobi je dala okoli tristoœlanska judovska skupnost. Ju- njene vrednote so povzroœile, da je veliko kulturno- de v Dolnji Lendavi omenja æe prvi popis judovskega zgodovinskih artefaktov izginilo. A ne popolnoma. prebivalstva v æupaniji Zala iz let 1725–1728, njiho- Najlepøe mesto na svetu je vedno tisto, v katerem si vo lendavsko æivljenjsko zgodbo pa je nepreklicno zak- se rodil. Tudi Lendavœani mislimo tako. Majhno raz- ljuœila druga svetovna. Po njej je ostalo v Lendavi le koøje preprostosti se na svojih robovih dotika zdaj nekaj Judov, ki pa niso imeli potomcev. polja in gozda, drugod spet vinograda in griœa. Vsak Velik del zgodovine tega majhnega, a trdoæivega ljud- detajl je kamenœek v celovitosti naøih iluzij. In tudi ta stva je vezan na diasporo. Turbulentna zgodovina te- knjiga je nekakøen prispevek k popolnosti in rasti tega naroda je neloœljivo povezana z njegovo religijo in ga mesta, saj je vsako mesto toliko pomembno in ve- njenimi moralnimi zapovedmi, rituali, predpisi. Tako liko, kolikor je bilo o njem napisanih knjig, naslika- kot povsod po svetu so tudi lendavski Judje gojili pri- nih slik in spesnjenih pesmi. V mnogoœem pomemb- padnost svoji skupnosti in se v marsikaterem segmen- no. A saj je táko vsako mesto. Lendava. Nekdaj avs- tu æivljenja tudi loœevali od drugih (hrana, øola religi- tro-ogrski vozel, ki je zdruæeval katoliœane, luterane in ja, oblaœila). Obenem je bilo nujno njihovo prila- maloøtevilne, a vplivne in premoæne jude; mesto, kjer gajanje lokalnemu prebivalstvu, saj so se poveœini so se v 16. stoletju prepletali vplivi visokega srednje- ukvarjali s trgovino in obrtjo, velik pomen pa so evropskega madæarskega plemstva; prostor, kjer zgo- dajali tudi izobraæevanju, tako da med njimi najdemo dovina ni skoparila s prevrati in spremembami; me- øtevilne zdravnike, odvetnike in bankirje, ki so bili v sto s prelomnimi letnicami in dogodki. V marsikate- 19. stoletju med pobudniki pomembnih urbanotvor- ri komponenti je ohranila nekaj svojega nostalgiœne- nih dejavnikov, kot so bili hranilnica, gasilsko druø- ga sijaja. Tu so grad, proœelja meøœanskih hiø, okame- tvo, dobrodelna druøtva, æeleznica … neli gospodje sveti Janez Napomuk, sveti Florijan, sa- Dolnja Lendava je postala trg v 14. stoletju, æupnija kralne zgradbe, kakøna platana, starinski cvetliœni vrt se omenja leta 1334. Naselje je prizadelo veœ potre- in nenazadnje pokopaliøœa, ta moœna vez med tem in sov in poæarov, najveœji leta 1838. Kljuœna arhitektur- onostranskim svetom, ki je prava mala galerija umet- na dominanta je nedvomno grad, ki je v stoletjih, od- niøkih del. kar se prviœ omenja (1192), velikokrat spremenil svo-

56 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 57

jo podobo. Njegovi lastniki – rodbine Bánffy, moœne fluktuacije prebivalstva v mestu ostalo izjemno Nádasdy, Eszterházy – s katerimi so povezani po- malo materialnega gradiva, ki bi slikoviteje priœalo o membnejøi politiœni in kulturnozgodovinski mejniki vsakdnevu Donjelendavœanov. Tako je pravzaprav le mesta ter øirøe okolice, so imeli razliœen odnos do arhitektura tista komponenta, ki dokazuje, da je bilo gradu. Razliœne nekdanje oblike grajske stavbe lahko æivljenje tukaj v preteklih stoletjih æivahno. Danaønje razbiramo na grafikah in slikah, sedanjo podobo pa je staro mestno jedro se je izoblikovalo v drugi polovici dvorec dobil v 18. stoletju, ko so bili njegovi lastniki 19. stoletja in ostalo z nekaj spremembami – ter s Eszterházyji. V posesti te rodbine je ostal vse do kon- kakøno nepopravljivo napako – relativno dobro ohra- ca 1. svetovne vojne. Danaønjo podobo gradu najizra- njeno. Dolnja Lendava je imela æe od leta 1867 sta- ziteje doloœata slikovita mansardna streha, znaœilni vi- tus okrajnega mesta, in sicer kot sedeæ okraja Dolnja soki zunanji oporniki in izstopajoœi stolpni del v sre- Lendava. V gradbeno-arhitekturnem pogledu je bilo diøœni osi œelne fasade. Pomembna komponenta graj- najæivahnejøe obdobje druga polovica 19. stoletja, za skega kompleksa je bilo tudi obzidje z obrambnimi kar obstajajo politiœni oz. zgodovinski razlogi. Za ogr- trdnjavami (poruøeno v 50. letih 20. stoletja) ter ka- ski del poznejøe avstro-ogrske monarhije je bilo leto øœa, ki stoji nekoliko niæje od gradu. 1867 izjemno pomembno. Formalno je ølo za spravo, pogodbo med ogrskim in avstrijskim delom monarhi- Arhitektura je nedvomno kljuœna komponenta vsak- je oz. za uvedbo dualizma, s œimer je postala habsbur- dne urbanega œloveka. Seveda o arhitekturi z veliko øka monarhija zveza dveh neodvisnih dræav. Po letu zaœetnico lahko govorimo le izjemoma in redko, a 1867 je – sinhronizarano z modernimi civilizacijski- vendarle so urbanistiœna celovitost, ubranost in kom- mi procesi, ki so bili kljuœnega pomena za razvoj vseh plekstnost, ali pomanjkanje vsega naøtetega, del naøe- evropskih druæb – tudi Dolnja Lendava doæivela ga æivljenja. Bistvo arhitekture je, da je javna, da je skokovit napredek. Skladno z viøjimi urbanizacijskimi njen jezik univerzalen, da je neizbeæna, vseprisotna in normami se je spremenil zunanji videz mesta, ulic in nas spremlja na vsakem koraku. Ne doæivljamo je le hiø, uredili so ploœnike, tlakovali najbolj prometne z oœmi, temveœ predvsem z glavo, in œe se tega zave- ulice v mestu, izgradili uliœno razsvetljavo. Doloœili so damo ali ne, oblikuje naøo podzavest. Je del sploøne stavbna pravila za poæarno varnost in sanitarne pogo- kulture, ki jo dihamo vsak dan. Lendavœani smo na je ter natanœno opredelili dimenzioniranost, etaænost sreœo deleæni kar nekaj kakovostnih arhitekturnih do- in lociranost objektov ter ureditev njihove okolice. seækov, ki odraæajo duhovni horizont nekdanjih na- Izoblikovali so javno infrastrukturo, zgradili so æelez- roœnikov in lokalnih veljakov, medtem ko je ohranje- nico. Razmahnilo se je javno øolstvo, ki je omogoœilo nih primerkov ljudskega stavbarstva manj. Kmeœke intenzivnejøi razcvet trgovine in obrti; to je vplivalo stavbe kljub vsej pregovorni trdnosti namreœ ne doœa- na spremembo poklicne strukture prebivalstva, kar se kajo visoke starosti, ki bi segla œez dve ali tri stoletja, je odrazilo tudi v kakovosti æivljenja in bivalne øe zlasti zaradi izbora materiala in njegove sorazmer- kulture. Vse naøteto je seveda tudi gradbeno-arhi- no majhne gmote v primerjavi s cerkvami, graøœina- tekturno zaznamovalo mesto. Po letu 1867 je le-to mi in meøœanskimi hiøami. »Lep« primerek tega je na dobilo prve pomembne, v historicistiœnih slogih zgra- æalost tudi kompleks viniœarskih zidanic v Lendavskih jene stavbe. Poleg historicistiœne arhitekture je za goricah, imenovan Újtamas / Novi Tomaæ. Nekdanje Lendavo znaœilna øe kakovostna secesijska arhi- naselje zidanic, ki je tudi spomeniøko zaøœiteno, in- tektura, ki izpriœuje poseben umetniøki œut in izbran tenzivno propada. okus naroœnikov v odnosu do novega sloga – secesije, Za urbano arhitekturo velja, da je odraz politiœnih in za katerega velja, da je ekskluziven in nemnoæiœen, gospodarskih razmer, v katerih nastaja. V preteklih kar je seveda povezano z zahtevnim in dragim naœi- stoletjih je Prekmurje pripadalo ogrskemu delu mo- nom gradnje. Razmah te arhitekture izpriœuje, da so narhije, sama Lendava pa æupaniji Zala s srediøœem v v Dolnji Lendavi æiveli premoæni ljudje s prefinjenim, Zalaegerszegu. Za celotni del ogrske monarhije velja, umetniøko naravnanim okusom, ki so s svojimi naroda je v tem œasu v njem nastajala in vzcvetela arhi- œili podpirali in øirili razvoj takrat najsodobnejøih tektura z znaœilnimi elementi historicizma ter secesi- slogovnih usmeritev. je. Posebno mnoæiœna uporaba omenjenih elementov Veœina narodov zmore in zna v nedrjih lastne prete- se kaæe v profani arhitekturi (øole, hranilnice, javni klosti prepoznati svojo mitoloøko zgodbo in osebno- objekti, meøœanske stanovanjsko-trgovske hiøe), ki se sti, ki v trenutkih krize podpirajo njihova posvetna je v precejønji meri ohranila do danes. prizadevanja, kulturno samozavest in nacionalno Dolnja Lendava se je v najodliœnejøem pomenu identiteto. Tudi Lendava ima v svoji zgodovinski mi- besede zaœela urbanizirati v drugi polovici 19. stole- tologiji karizmatiœne posameznike in izjemne dogod- tja. Treba je poudariti, da je zaradi øtevilnih spre- ke, ki so doloœali duhovni milje mesta in njegovih memb dræav, meja, oblasti in sistemov ter nenazadnje prebivalcev. Tudi zgodbe in védenje o predmetih, ki

57 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 58

jih ni veœ, v veliki meri øe æivijo in tvorno oblikujejo jema Vlajeve zgodnje pesmi iz 30. let, nekaj njegovih duha kraja. Bánffy, Hadik, Hajós, Galiœ ali znameni- bolj posreœenih pesmi pa odslikava tesnobno situaci- ti operni pevec Kálmán Pataky so øe kako æivi tudi jo vojnega œasa, ki œloveka postavlja na preizkuønjo. danes in enako je z æidovsko øolo, œudovitimi cvetliœ- Njegovo posmrtno zbirko Pohlevno svarilo / Szelíd nimi vrtovi, staro meøœansko hiøo, na mestu katere je intés (1968), za katero je veœino pesmi napisal v 50. zrasla monotona siva kocka, enako je z meøœansko letih, æe preveva socialistiœni realizem. Te njegove pe- opremo stanovanj, kavarno v Kroni ali drevoredom smi, ki opevajo socialistiœni druæbeni red, Sovjetsko platan. V zavesti mnogih Lendavœanov je ta podoba zvezo in njeno stalinistiœno obdobje, so danes pred- preteklosti æiva in vitalna, saj se zavedamo, da nas v vsem verzificirani dokument œasa. veliki meri doloœata dediøœina in tradicija, iz katere Na zaœetku 70. let se je pojavila skupina, ki jo doma- izhajamo. In ta dediøœina nas s svojo brezœasno klasi- œa literarna zgodovina in kritika imenujeta »generaci- ko opominja na vrednote, ki sooblikujejo kakovost ja Priœakovanja pomladi«. Priœakovanje pomladi je naøega vsakdne in naøega danaønjega naœina æivljenja. namreœ naslov antologije, v kateri so se predstavili Mesto je bilo æe v 16. stoletju duhovno in kulturno Sándor Szúnyogh, József Varga in Pál Szomi. Njiho- srediøœe øirøe regije. Zato ne preseneœa, da je v letih vo literarno delo, pozneje natisnjeno tudi v samostoj- 1553–1556 tu izøla protestantska knjiga avtorja Fe- nih knjigah (József Varga: Vabljenje sonca / Naphívo- renca T√keja, ki so ji œez dve desetletji sledile øe tri gató, Sándor Szúnyogh: Sporoœilo iz Halicanuma / znamenitejøe. Ob rokodelcih in obrtnikih, ki so bili Halicánumi üzenet/, Pál Szomi: Astra / ≈szirózsa), na sploøno nekakøni znanilci novega veka in nastanka predstavlja literarno bero 70. let. mest in jih je bilo v Lendavi kar precej, je bila po- V 80. letih so nastopili novi pisatelji in pisateljice, ki memben, œe ne odloœilen dejavnik v takratnem razvo- niso veœ gojili generacijske pripadnosti. Zsuzsa Báti je ju mesta vplivna srednjeveøka plemiøka rodbina priøla iz Vojvodine in je v 80. letih kot zrela pesnica Bánffy. Druæina je zavzemala pomembne poloæaje v objavila dve zbirki (Popotnica / Útravaló, Najini let- sistemu takratne oblasti, njen duhovni domet je bil ni œasi / Kett√nk évszakai). Lajos Bence je prvo pes- izjemno øirok, njihova zaøœitniøka in mecenska vloga niøko zbirko (Srœni brezsrœnik / Szíves szívtelen) izdal pa daljnoseæna. Tako je bil v letih 1572–1574 v Len- kot diplomant budimpeøtanske univerze. Poleg ome- davi uresniœen za tiste œase izjemen versko-kulturni njenih dveh so œlani »generacije Priœakovanja pomla- projekt, natis treh verskih knjig. Posredna, a odloœil- di« izpopolnjevali svoja dela in jih v knjiæni obliki na zasluga za to gre nedvomno Nikolaju Bánffyju, vi- publicirali vsake 3 do 4 leta. Pomemben doseæek ma- sokemu plemiøkemu gospodu, ki je bil pristaø refor- dæarske literarne scene v Prekmurju v 80. letih je bil macije. Odliœni potujoœi tiskar Rudolff Hoffhalter je izid prve øtevilke revije za literaturo, umetnost, dru- na njegovo povabilo svojo tiskarno za tri leta preselil æbene znanosti in kritiko Muratáj (Murska pokraji- v Lendavo in v njej natisnil tri verske knjige Ban- na). Revija je zaœela izhajati leta 1988 in naj bi objav- ffyjevega dvornega duhovnika, uœitelja in pridigarja ljala doseæke domaœih ustvarjalcev na razliœnih po- Györgya Kultsárja. Najlepøa med njimi je nedvomno droœjih, hkrati pa naj bi imela tudi vlogo kakovostne- Postilla – knjiga kratkih naukov za pripravo na ga sita. V zadnjih letih sicer prevladujejo œlanki, pri- smrt. Avtor jih je zbral iz Svetega pisma in spisov spevki in øtudije znanstvene, zgodovinske in druæbo- verskih uœenjakov. Postilla je bila natisnjena leta slovne narave (etnografija, domoznanstvo, demografi- 1574, njen faksimile pa je izøel leta 2001. Ko maja itn.), vendar razlog za to ni peøanje literarne tvor- dæarska strokovna literatura o reformaciji ocenjuje po- nosti, ampak razmah znanstvene in poljudnoznanstve- men tiskarstva v Dolnji Lendavi v 16. stoletju, po- ne dejavnosti ter poveœano zanimanje zanju. udarja, da je v danih sila neugodnih zgodovinskih Generacija, ki je nastopila v 90. letih (Albert Halász, razmerah ølo za izjemen doseæek, ki odraæa evropski László Göncz, János C. Toplak, Judit Zágorec-Csuka, razvojni duh tistega œasa. Gabriella U. Bence, Dániel Balazsek), uveljavlja æe ve- Tega kulturnega dejanja, v katerem lahko vidimo tu- liko bolj zapleteno formo (npr. Judit Zágorec-Csuka: di zaœetke prekmurske madæarske knjiæevnosti, na- Tepen v vetru / Viharverten, Albert Halász: Øtorklje slednja stoletja, vse do 20. stoletja, niso ponovila. V øe ne / A gólyák még nem idr.), pri œemer ne gre sa- 2. polovici 20. stoletja pa je ustvarjalni potencial len- mo za pesniøko-pisateljsko »zablodo«, privzeto pozo, davskih literarnih ustvarjalcev naøel pot, da se javno ampak za dokaj moœno potrebo po »sprejetju lastne izrazi in predstavi. Ustvarjalci so ob koncu 50. let iz- vloge« tako pri Lászlu Gönczu kot pri Dánielu Bala- koristili nekoliko ugodnejøe politiœne razmere in za- zseku. Enako obœutje preveva veœino pesmi v antolo- vestno formulirali »namero ustvarjanja literature«. Iz- giji Med œuvanjem besede / Igét √rizve, katere temelj- bor pesmi Lajosa Vlaja z naslovom Pesmi / Versek je na usmeritev je poskus sooœenja in dialoga z literarno prvi primer tiskanja knjig po 2. svetovni vojni in za- tradicijo in tudi vzpostavitev stika ter artikuliranega

58 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 59

odnosa do nje. Nekatere od novosti, ki so jih literar- tu so nastajala dela (npr. J. Varga: Do kdaj je Madæar ni ustvarjalci uveljavili v 90. letih, utegnejo doloœiti Madæar? / Meddig magyar a magyar?, S. Szúnyogh: smeri nadaljnjega razvoja knjiæevnosti madæarske na- Neomajno / Rendületlenül), ki so »skupnostno za- rodnostne skupnosti v Sloveniji. vest« izpovedovala œustveno silovito, kdaj pa kdaj Hkrati se je v 90. letih izboljøala institucionalno-or- patetiœno, vœasih posredno, skoraj programsko. ganizacijska in zvrstna podoba prekmurske madæarske Madæarski literarni ustvarjalci v Sloveniji so v ome- knjiæevnosti. Øe zlasti je opazen napredek v pripove- njenem polstoletju vzpostavili tudi øtevilne kulturne dni prozi, kjer ob tradicionalni pripovedi (P. Szomi, stike z veœinskim slovenskim okoljem. Lajos Vlaj in J. Varga) nastajajo sodobne novele in romani (npr. »generacija Priœakovanja pomladi« so æe zelo zgodaj in Gabriella U. Bence in László Göncz), knjiæevnost za tako rekoœ programsko prevajali klasiœna ali sodobna otroke in mlade (npr. pesmi za otroke Józsefa Varge, dela slovenskih pisateljev v madæarøœino in tako opra- sodobne pravljice Gabrielle U. Bence), v okviru reali- vili dragoceno literarnoposredniøko vlogo. Na zaœet- stiœne literature pa npr. dnevniøka literatura (István ku 60. let je npr. Vlaj prevedel v madæarøœino Zdrav- Vida), sociografska dela z etnografsko verodostojnos- ljico, pesem Pet√fijevega sodobnika Franceta Preøer- tjo (János Göncz, Mária Szabó). K samozavedanju na. Prevajanje madæarskih literarnih del v slovenøœino manjøine so precej doprinesle tudi øtevilne in razno- oz. slovenskih v madæarøœino se je nadaljevalo v 70. vrstne domoznanske raziskave, od lokalnih monogra- in 80. letih. V tem œasu je namreœ zaradi dobrega so- fij posameznih krajev do pregledov npr. verskega æiv- delovanja Pomurske zaloæbe in zaloæbe Európa Kiadó ljenja, kulture gojenja trte v Lendavi in okolici izølo v slovenøœini veœ klasiœnih (npr. Pet√fi: Apostol, (Sándor Varga, Ella Pivar, János Göntér) ipd. Zvrst- Jókai: Zlati œlovek, Fejes: Pokopaliøœe rje, Ady: Kri in no raznolika so tudi najnovejøa dela, knjige Judit zlato itn.) in sodobnih (Esterházy: Pomoæni glagoli Zágorec-Csuka, Lászla Göncza, Attile Kovácsa, Jáno- srca, Kukorelly: Obreæje spomina) madæarskih literar- sa Göncza, katerih tematika obsega zgodovino, likovnih del. Podobno so tudi madæarski bralci lahko spo- no umetnost in sociografijo, knjige Alberta Halásza z znali nekatere klasiœne slovenske pesnike in pisatelje etnografsko tematiko in strokovna razmiøljanja (npr. Preøerna, Æupanœiœa, Kosovela, Cankarja). V Istvána Hagymása o likovni umetnosti, njegove ana- tem procesu so sodelovali tudi madæarski literarni us- lize filmov in iskanje astroloøko-mitskih simbolov v tvarjalci v Sloveniji. Tako je npr. Albert Halász v ma- spisih. Zgodovina in etnografija sta predmet tudi ne- dæarøœino prevedel roman Ferija Lainøœka Ki jo je me- katerih monografskih izdaj, npr. Lászla Göncza, ki gla prinesla (Akit a köd hozott). Knjiæevno sodelova- obravnava zgodovinske dogodke v obdobju med oba- nje med pripadniki manjøine in matiœnega naroda se ma svetovnima vojnama, in Alberta Halásza, ki je ra- je nadaljevalo z dvojeziœnimi izdajami v zbirki So- ziskoval pomembne dneve in ljudske praznike v do- zvoœje / Összhang in s skupnimi pesniøkimi zbirkami maœem okolju. (npr. Sándor Szúnyogh in Ernest Ruæiœ: Naj / Leg). Kljub zvrstni pestrosti madæarske knjiæevnosti v Slo- Œlovekovo nujo po izraæanju osebne in skupnostne veniji prevladuje v njeni sodobni polstoletni zgodovi- usode v umetnostni obliki izpriœujejo tudi lendavski ni lirika. Z njo so avtorji poleg osebnih doæivetij in besedni ustvarjalci v slovenskem jeziku. Med njimi individualnih œloveøkih usod upesnili tudi usodo je treba omeniti Olgo Pauøiœ (Junaki, Imejmo jih ra- svoje narodnostne skupnosti. Pri tem so tisti, ki so di, Øolski øtosi) in Øtefana Huzjana (Podaj roko svet- slogovno in izpovedno sledili modernizmu, do manj- lobi), ki piøeta prozo in poezijo. øinske problematike ostajali distancirani, drugi so ji Tudi likovna umetnost priœa o ljudeh, o ekonomiji, pogosto patetiœno pridodajali tragiœne tone. Nekaj- kulturah, idejah; o potrebah in sanjah, uresniœenih v krat je enim in drugim uspel tudi estetski preseæek, ki materiji, ki z minevanjem œasa ne izgublja svoje spo- je bil opaæen tudi v knjiæevnosti matiœnega naroda. roœilne moœi. Kajti umetnost je kontinuiteta, vendar Prav tako ostaja literaturno ustvarjanje – kljub pove- kontinuiteta s spremenljivimi vrednostmi in vredno- œanemu øtevilu prispevkov in knjig z drugih humani- tami. Øtevilni likovni umetniki, ki so se rodili ali us- stiœnih podroœij – eden kljuœnih dejavnikov samoor- tvarjali v Lendavi, so pomembna komponenta duhov- ganiziranja madæarske narodnostne skupnosti v Slove- nega profila mesta. In Lendava je dala izjemno øtevi- niji, ki se je s teæavami zaœelo v letih po æelezni zave- lo kakovostnih likovnih umetnikov. Ta severovzhodni si. Nenazadnje je literatura imela pomembno vlogo konec Slovenije je, œe ne v drugih, pa vsaj v umet- tudi pri vzpostavljanju danes æe doseæene kulturne av- nostnih sferah, razpoznal talentirane posameznike, tonomije. Seveda ji ni treba pripisovati aktivizma, ne jim omogoœil razmere za delo, bil ponosen nanje, jim revolucionarnega znaœaja, ne zavestne, literaturi tuje odprl øtevilna vrata, jih spodbujal ter s tem tudi sebi angaæiranosti. Je pa æe v tem œasu, øe bolj pa v 90. le- ustvaril moænost øirøe afirmacije in oblikovanja tih, upovedovala tudi narodnostni obstoj, »biti-tu« kulturne samozavesti. Genius loci mesta je nedvomno Madæarov v Prekmurju. V tem izpovednem segmen- pripomogel k temu. Prav vsi ustvarjalci poudarjajo

59 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 60

prepojenost z mestom, do katerega œutijo vedno lju- turnozgodovinskih, socialnih, jezikovnih in duhovnih beœe spoøtljiv odnos, ki je enkrat vzpodbujen s spo- danosti, doloœa prav sinteza materialnih, kulturnih, kojnostjo, spet drugiœ z nemirom, ki je nujen sprem- duhovnih, naravnih in øe kakønih znaœilnosti in œe øe ljevalec vsakega kreativnega œloveka. Umetniøka vizi- tako radi klasificiramo, izoliramo in vrednotimo iz- ja se pogosto napaja prav v izgubljenem raju otroøtva, brane kategorije, je celostna podoba vendarle skupek v katerem so se izoblikovali simbolni arhetipi umet- moœno povezanih in soodvisnih dejavnikov. nikovega mentalnega zemljevida. Nikoli izginuli krh- Individualnost, ki jo izraæajo izbrani elementi naøe lji spomina, zasidrani v otroøtvu, preæeti s prvotnimi dediøœine, so vœasih in ne tako redko tudi vzrok za podobami, podobami preteklosti, so nezavedni, a in- obœutek superiornosti posameznih skupin. Morda tu- tenzivni impulzi, s katerimi upravljamo zaznave seda- di mi nismo izjema. V mnogoœem sta bila mesto Len- njega trenutka. Oœaranost s pokrajino, njeno skriv- dava in pokrajina, v katero je bilo mesto zgodovinsko nostnostjo, umirjenostjo, arhetipskostjo, njenimi mi- in politiœno umeøœeno, prikrajøana in prizadeta ali ce- ti in legendami in morda navidezno letargiœnostjo, lo degradirana. In sta morda prav zato v kulturno-et- okolje, ki vzbuja œustva, prevetri duha in preizpraøu- noloøkem smislu tudi pridobila. Lendava in okolica je misli – vse to je Lendava. Ustvarjalci so v veliki zgovorno kaæeta, da geografska in jezikovna oz. naro- meri osvobojeni institucionalnih standardov in orga- dnostna meja ne sovpadata vedno. Politiœna zgodovi- niziranosti, a zato niso niœ manj izven svojega stvar- na temu prostoru zagotovo ni prizanaøala, øe veœ, ce- nega œasa. Ustvarjanje, tudi likovno, je neloœljivo polo determinirala je njegov specifiœni kulturno-socialni vezano s œlovekovo svobodo in ne z logiœnimi pojmi, in jezikovno-duhovni razvoj. A morda je danes to sodbami in kategorijami. Izjemni posamezniki nam z pred-nost, ki nas umeøœa v øirøe kulturno obmoœje, s obogatenimi vrednotami duha, œustvi in toplino srca katerim imamo kljub mejam (priznajmo si, da øe ve- odkrivajo nove moænosti dojemanja stvarnosti. Nekaj dno so) skupno preteklost, podobne izkuønje in po- takønih se je rodilo v Lendavi. doben pogled na svet. György Zala Mayer je nedvomno med prvimi. Rojen Brez poznavanja zgodovine (umetnostne, arhitektur- je bil v lendavski meøœanski druæini, vendar je v Dol- ne, socialne, etnoloøke, politiœne ali katerekoli druge) nji Lendavi preæivel le svoja najzgodnejøa leta. Po je teæko razumeti danaønji œas, øe teæje pa izoblikova- smrti starøev se je namreœ preselil k sorodnikom. Po- ti ustrezno vizijo prihodnosti. Materialna in duhovna stal je osrednja osebnost madæarskega kiparstva v 19. kulturna dediøœina je najstarejøe znamenje, od kod iz- stoletju. Obiskovalec madæarske prestolnice, ki si hajamo in kaj smo bili, kaj smo dosegli, vmes poza- oglejuje osrednja mestna umetnostna obeleæja, se ne- bili in spet na novo odkrili, kako so ljudje razmiølja- dvomno sreœa z njegovo ustvarjalnostjo. Zala je nam- li in katere navade so odmerjale njihov vsakdan. Do- reœ avtor kipov na Trgu herojev, ki velja za eno naj- loœajo nas ustvarjalni zamahi od ljudskega stavbarstva bolj obiskanih turistiœnih toœk. Ustvaril je tudi øtevil- do arhitekture, od kmeœke hiøe do gradu, od zname- ne druge kipe in portretne plastike, med drugimi kip, nja do mogoœne cerkve, od lonœenine, vezenine ali rez- posveœen aradskim muœenikom v danaønji Romuniji, barije do likovne umetnine in modernega dizajna, od kip cesarice in madæarske kraljice Elizabete, kipa po- okusa domaœe potice do vonja vrhunskega vina. In litika Ferenca Deáka in Istvana Tisze. velja tudi obratno: ne le da nas vse to doloœa, tudi mi Iz kasnejøih generacij lendavskih likovnih umetnikov dajemo vrednost tem stvarem in pojavom. Œas je za- moramo omeniti Lajœija Pandurja in Ladislava Dan- brisal prenekatero sled, a vendar so ostali izbrani in œa iz 1. polovice 20. stoletja, v 2. polovici 20. stole- razpoznavni elementi kulturne dediøœine in izroœila, tja pa so se najbolj uveljavili slikar Zoltán Gábor, ki- tisti materialni in oprijemljivi in tudi tisti, ki so se par Ferenc Kiraly, slikar Zdenko Huzjan, grafik Øte- ohranili skozi ljudsko zavest. Posamezni elementi so fan Galiœ, slikarka in tapiseristka Marika Danœ Roth celo dobili status kljuœnega razpoznavnega znaka, ki in v Lendavi æiveœa Ameriœanka Suzanne Kiraly Moss. oblikuje in doloœa danaønjo lokalno identiteto ali tu- Tudi najmlajøa generacija umetnikov, ki se je zaœela ristiœno prepoznavnost. uveljavljati v 90. letih prejønjega stoletja, nadaljuje Ljudsko stavbarstvo Lendave in Pomurja je vezano tradicijo kakovostnega likovnega ustvarjanja. na ravninski panonski prostor. Le-ta je odrejal tako Œetudi se vsi pospeøeno trudimo, da bi se civilizacij- izbiro gradbenih materialov (slama, ilovica, les) kot sko poenotili in pribliæali evropskounijskim káno- tudi oblike in tipe naselij (ti so rezultat specifiœnega nom, se vendarle vedno znova izkaæe, da so pomemb- zgodovinskega dogajanja) ter stavbna naœela (ta kaæe- ne in kljuœne prav specifike posameznih dræav, regij, jo œasovno doloœljiv okus anonimnih ljudskuh stav- pokrajin ali celo posameznih mest in vasi. Te speci- barjev). Naselja v okolici Lendave so podolænega ti- fiœnosti znaœilno barvajo doloœeno obmoœje. Neko pa, narekuje jih prometnica, vzdolæ katere se z obeh pokrajino, njen oœarljivi in neponovljivi spreplet kul- strani enakomerno vrstijo stavbe. Te so vezane na oz-

60 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 61

ke in globoke parcele, pravokotne na prometnico, s vinorodne griœe v okolici Lendave. S klopotci, postav- œimer se oblikuje videz ulice. Drugaœe je v griœevna- ljenimi na visoke drogove, so vinogradniki izkoristili tem delu Lendavskih goric nad Œentibo in Dolgo moœ jesenskega vetra. Vetrnice poganjajo os, na kate- vasjo, kjer razporeditev stavb (nekoœ zidanic, danes ri so maclji, ti pa bolj ali manj enekomerno, odvisno tudi zasebnih stanovanjskih hiø) sledi razgibanemu te- paœ od sunkov vetra, udarjajo ob desko in proizvaja- renu in je zato »nepravilna«. Znaœilne ljudske stavbe jo znaœilne glasove. Prvotno so bili klopotci namenje- v Lendavi in okolici so podolgovate in vzdolæne gle- ni odganjanju ptiœev v œasu dozorevanja grozdja, da- de na krajevno cesto, pritliœne s podaljøanim napu- nes pa so etnografski artefakt, ki naznanja œas zorenja øœem, ki omogoœa suho komunikacijo med stanovanj- in spravila grozdja, vabi v vinograde in pod brajde ter skimi in gospodarskimi prostori tudi v neugodnih opozarja nepoklicane obiskovalce. V Lendavi æe nekaj vremenskih razmerah, v ometu so poudarjeni arhi- desetletij postavljajo klopotec tudi v srediøœu mesta tekturni fasadni œleni … kot naznanilo zaœetka trgatve. Prekmurje meji na dræave z uveljavljenimi narodnimi Tako kot vsaka pokrajina je tudi okolica Lendave v kuhinjami in od vsake je sprejelo nekaj impulzov ter barvanje velikonoœnih pirhov vnesla lastne, samosvo- kulinariœne postopke predrugaœilo in prilagodilo. Ta- je poteze. »Lendavski« pirhi so bogato ornamentirani, ko se tudi v Lendavi v prehrani pozna zgodovinski predvsem z abstraktnimi in geometriœnimi liki, tudi z vpliv madæarske kuhinje. Bograœ izvira iz madæarskega rastlinskimi motivi, pri œemer je pogosto uporabljena golaæa, z istega vplivnega obmoœje pa sta tudi upora- tehnika praskanja ali »økrabanja« z ostrim noæiœem. ba rdeœe paprike in kisle smetane. »Perec« sodi med Øe vedno so pogosti – po ljudskem izroœilu prvotni – najbolj priljubljene lokalne posebnosti, ki jo gostom enobarvni rdeœi pirhi, ki simbolizirajo Kristusovo kri. najveœkrat ponudijo in se z njo nekako najbolj identi- V okolici Lendave je razmeroma veliko znamenj, v ficirajo. Tradicionalne jedi so preteæno preproste (tu- katera je tukajønje prebivalstvo odtisnilo delœek svo- di zaradi tehnologije kuhanja), vendar teæke oz. kalo- jega duhovnega æivljenja. Ta znamenja so nekaka riœne, pripravljene iz veliko æivalskih maøœob (ocvirki, majhna svetiøœa, ki naj bi preprostega kmeœkega œlo- zaseke, slanina), krompirja, smetane in jajc. veka spremljala ob njegovih vsakodnevnih in boæjih Za kraje v okolici Lendave je bilo znaœilno tudi tka- poteh ter ga spominjala na posebne dogodke, ki niso nje domaœega platna. Le-to so na razliœnih uporabnih bili zmeraj veseli. Bolezni, smrti, vojn in drugih nad- izdelkih okrasili z geometriœnimi in cvetliœnimi bordu- log v æivljenju tukajønjega œloveka nikoli ni zmanjka- rami. Najdemo jih na namiznih prtih, okrasnih brisa- lo, zato so znamenja stara toliko, kot so stari veseli in œah, srajcah, krilih, predpasnikih in naglavnih pokri- æalostni dogodki, ki so botrovali njihovemu nastanku. valih. Razmeroma veliko zbirko vezenin iz pokrajine Priœajo o velikih strahovih, upanjih in zaobljubah Hetés hranijo v zbirki Galerije – Muzeja Lendava. majhnega œloveka. Postavljena v spomin na slabe in Pokrajinska znaœilnost vinorodnih obmoœij v seve- dobre œase, tudi v opomin, v priproønjo in zahvalo. rovzhodni Sloveniji so klopotci. To velja tudi za

Tanja Øimonka, dr. Lajos Bence

61 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 62

L Glavna ulica danes A város f√utcája ma

Glavna ulica today L Pritliœni del severnega krila lendavskega gradu A lendvai vár északi szárnyának földszinti folyosója Ground floor in the north wing of Lendava castle

L Internetna kavarna v Centru Banffy Internetes kávézó a Bánffy Központban Internet café in Center Banffy !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 63

Detajli vrat Jellegzetes ajtóvasalások Door details !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 64

Sokszor megfeledkezünk a temet√kr√l. S√t, el is Lendvai impressziók kerüljük √ket. A lendvai temet√k mellett egyszer∆en nem lehet elmenni, hiszen a város történelmi at- laszának fontos részei. A templom melletti Szent- A századok és évezredek során az ember mindenhol háromság temet√ a legrégebbi temet√nk. Találunk itt hagyott valamilyen nyomot, ahová költözött és ahová síremlékeket a 16. századból, de itt van az 1848-as visszatért, melyeket leggyakrabban a m∆vészeti al- szabadságharcban részt vett Ráth János százados kotások örökítették meg napjainkig. Többször kell síremléke is. A két városi temet√ szép síremlékei figyelmeztetni bennünket arra, hogy ezeket az ábrá- sétára invitálnak bennünket, a valódi kisgaléria al- zolásokat észrevegyük, érzékeljük, megszokjuk, és ne kotásai között találunk olyanokat is, melyek valódi csak nézzük, hanem gondolkozzunk is el rajtuk. m∆vészi értéket hordoznak. A tágabb régióban törté- Egészet és teljességet találunk ugyanis a kép jól meg- nelmi és szociológiai szempontból is kivételes je- rajzolt vonalában, a kiváló összhangú színekben, a lent√ség∆ a hosszúfalui és lendvai zsidótemet√. A szobron a vés√ általi finom vonalban, a homlokzat zsidók két évszázados itt-tartózkodásuk alatt kitö- dekoratív formájában, az egyszer∆ségben, a kedvesség- rölhetetlen és egyedülálló nyomot hagytak a városban, ben. Minden részletben érzékelhetjük a teljességet és mely ma is város büszkesége. a szépség erejét. Isten szeretete rejlik a részletekben, Lendva vizuális sokszín∆sége egyedülálló. Az utazó szól a régi mondás, és isten szeretete rengeteg ilyen el√ször a sz√l√hegyek könny∆ hullámzására lesz részletet rejt Lendván. figyelmes, majd megismerkedik domináns épületei- A világ részei különböz√ történeti és kulturális vel – a várral és a közeli hegytet√n felcsillanó lehet√sígekkel rendelkeznek. A történelem arra tanít Szentháromság kápolnával –, és felfigyel a város- bennünket, hogy a m∆vészet nyomait ott kell ke- központra, melyet a Szent Katalin templom tornya resnünk, ahol valaha befolyásos és gazdag családok díszít. A hegy lábánál elterül√ város máig sokat éltek, a gazdaságilag fejlett társadalom mellett mindig meg√rzött sajátos alapelemeib√l. A városban tett séta er√s alkotóer√ volt jelen. A civilizáció és az intenzív nagymértékben megkönnyíti az egyes történelmi gazdasági élet felvirágzása mindig összhangot talált a események megértését, hiszen számos ház, templom, szellemi értékekkel. A gazdaságilag és politikailag vár volt sorsdönt√ események helyszíne, az azokat eredményes társadalmakban nagyra értékelték a szép- formáló emberek lakóhelye. m∆vészetet. A történelem arra is rámutat, mi mindent veszítettünk el. A háborúk, t∆zvészek, földrengések, A város 19. századi fejl√déséhez és mai építészeti jel- társadalmi és népességmozgások és a velük összhang- legének kialakulásához alapvet√en az itt él√ közel 300 ban megváltozott értékek következtében elt∆nt sok f√s zsidó hitközösség járult hozzá. Az alsólendvai kultúrtörténeti, m∆vészeti jelenség. De nem teljesen. zsidókat már az 1725–1728. évi Zala megyei nép- számlálási adatok említik, lendvai élettörténetük pe- A világ legszebb városa mindig a szül√város. Így gon- dig visszavonhatatlanul a második világháborúval fe- doljuk mi, lendvaiak is. Egyszer∆ vidékünket egyik ol- jez√dött be. A háborút követ√en csupán néhány dalon erd√ és mez√ szegélyezi, a másikon sz√l√hegyek leszármazott nélkül maradt zsidó élt Lendván. és dombok. Minden apró részlet illúziónk tel- jességének alkotója. Minden várost a róla írt könyvek, A kisszámú és háromnemzetiség∆ lakosság történetének dalok és képek tesznek értékesebbé. A kezükben tar- nagy része köt√dik e szórványhoz. E nemzet turbulens tott könyv célja, hogy hozzájáruljon városunk, Lendva történelme elválaszthatatlanul kapcsolódik vallásához, alaposabb megismeréséhez, teljesebbé tételéhez és annak morális parancsaihoz, rituáléihoz, el√írásaihoz. A hírnevének emeléséhez. A valamikori osztrák-magyar lendvai zsidók, mint mindenhol a világban, közössé- kötelék, amely egyesítette a katolikusokat, lutheránu- gükön belül ápolták hovatartozásukat, és az élet több sokat, a kis számú, de befolyásos zsidókat; a város, ahol területén különböztek környezetükt√l (étkezés, vallás, a 16. században érz√dött a magyar f√nemesség be- iskola, öltözködés). Szükség volt arra, hogy alkalmaz- folyása, egy hely, ahol a történelem nem fukarkodott kodjanak a helyi lakossághoz, hiszen nagy részük keres- a váratlan fordulatokkal; fordulópontokat jelz√ kedéssel és kisiparral foglalkozott, jelent√s hangsúlyt évszámokkal és eseményekkel. Minden részletében fektettek az iskolára, így találunk közöttük számos or- meg√rzött valamit saját nosztalgikus fényéb√l. Itt van vost, ügyvédet és bankárt, akik a 19. században a város a vár, a polgári házak homlokzatai, k√be vésett szob- fejl√dése szempontjából olyan fontos tényez√k elindítói rok Nepomuki Szent Jánosról, Szent Flóriánról, között voltak, mint a takarékpénztár, t∆zoltó-egyesület, egyházi épületek, platánok, ódon virágos kertek és jótékonysági egyesület, vasút ... nem utolsósorban a túlvilági kapcsolatot jelz√ temet√, Alsólendva a 14. században vált mez√várossá, és mely a m∆alkotások valódi kisgalériája. 1334-ben már említik egyházközségét is. A település

64 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 65

megélt több földrengést és t∆zvészt, a legnagyobbat Alsólendva a 19. század második felében kezdett el – 1838-ban. Az építészet szempontjából kétségtelenül az a szó legnemesebb értelmében – városiasodni. Meg írásos források által el√ször 1192-ben említett vár a kell említenünk, hogy az államok, határok, hatalmak, legdominánsabb, mely az évszázadok során többször kormányzati rendszerek változása, és nem utolsósor- változtatta arculatát. Tulajdonosai – a Bánffy, ban a lakosság er√s fluktuációja miatt nagyon kevés Nádasdy, Eszterházy családok –, kiknek nevéhez a tárgyi emlék maradt fenn az alsó-lendvaiak minden- város fontosabb politikai és kultúrtörténeti eseményei napi életének bemutatásához. Így az építészet az ösz- kapcsolódnak, különböz√en viszonyultak a várhoz. A szetev√, amely bizonyítja az itteni élet mozgal- várépület különböz√ formáit grafikák és képek √rzik, masságát az elmúlt évszázadokban. A mai óváros a 19. mai arculatát pedig a 18. században az Eszterházyak században alakult ki, és a mai napig – kisebb változ- korában kapta. E család birtokában maradt egészen az tatásokkal és néhány kijavíthatatlan hibával – viszony- els√ világháború végéig. A vár mai arculatát legjelleg- lag jó állapotban meg√rz√dött. Alsólendva már 1867 zetesebben meghatározó elemek: a fest√i manzárd- óta rendelkezett járásközponti státusszal, mint alsólend- tet√k, a magas küls√ támgerendák és az elüls√ hom- vai járás központja. Épít√-építészeti szempontból a lokzat közepéb√l kiemelked√ tornyok. A várkom- 19. század második fele volt a legélénkebb korszak, plexum fontos alkotórészei voltak a véd√bástyákkal melynek politikai és gazdasági okai is vannak. A ellátott várfalak (a 20. század 50-es éveiben bontották kés√bbi Osztrák-Magyar Monarchia magyar része le), és a vár alatt elhelyezked√ magtár. számára 1867 kivételes jelent√séggel bírt. Formálisan a kiegyezésr√l van szó, egy szerz√désr√l a monarchia Az építészet kétségtelenül a városi ember mindennap- magyar és osztrák fele között, amellyel a Habsburg jainak kulcsfontosságú összetev√je. Természetesen Monarchia két független állam szövetségévé vált. Az csak ritkán és kivételes esetben beszélhetünk a 1867. évet követ√en összhangban a modern civi- nagybet∆s építészetr√l, de a városrendezési teljesség, a lizációs törekvésekkel, melyek kulcsfontosságúak vol- harmónia és a komplexitás, vagy a felsoroltak hiánya tak minden európai társadalom fejl√dése szem- mind-mind részei életünknek. Az építészet lényege, pontjából, Alsólendva is ugrásszer∆ haladást élt meg. hogy nyilvános, nyelvezete egyetemes, elkerülhetetlen, A magasabb városiasodási normáknak megfelel√en mindenhol jelenlév√ és végigkíséri minden lépé- megváltozott a város küls√ arculata, a házak és az sünket. Nem csak szemünkkel érzékelhetjük, hanem utcák, járdákat építettek, lekövezték a legforgalma- mindenekel√tt a fejünkkel, hiszen mire feleszmélünk, sabb utcákat, kiépítették a közvilágítást. Meghatároz- formálja tudatalattinkat. Az általános kultúra része, ták az épületek t∆zvédelmi el√írásait és közegészségü- melyet naponta belélegzünk. Lendvaiként szerencsére gyi feltételeit, valamint megszabták az épületek mére- több értékes építészeti eredménnyel büszkélked- teit, szintjeit, elhelyezkedését és környékük ren- hetünk, melyek tükrözik az egykori megrendel√k és dezését. Kiépítették a közm∆veket és megépítették a helyi el√kel√ségek széles szellemi látókörét, miközben vasútvonalat. Fellendült a közoktatás, mely lehet√vé a népi építészet elemeit visel√ házakból kevés √rz√dött tette a kereskedelem és az ipar intenzívebb fejl√dését; meg. A tartósnak vélt parasztházak nem bizonyultak ez hatást gyakorolt a lakosság szakmai szerkezetének hosszú élet∆nek, s nem maradtak fenn két-három változásaira, amely megmutatkozott az életmin√ségben évszázadig, melynek oka, hogy – a templomok, várak és a lakáskultúrában is. A felsoroltak természetesen és polgári házak épít√anyagaihoz képest – viszonylag építészetileg is nyomot hagytak a városon. A városban alacsonyabb szilárdságú alapanyagokat használtak fel. az 1867. évet követ√en épültek az els√ jelent√sebb his- Sajnos »szép« példái ennek a Lendvahegyen lév√ vin- torizáló stílusú épületek. Ezen építészeti stílus mellett cellérházak és pincék, melyet Újtamásnak neveznek. Lendva ismert még szép szecessziós építészetér√l, A m∆emlékvédelem alatt álló, valamikori borospincés mely tanúsítja a sajátos m∆vészi érzéseket, a megren- település állapota er√teljesen romlik. del√k válogatott ízlését és az új stílussal való kapcso- A városi építészetre érvényes, hogy azon politikai és gaz- latukat. A szecesszióra jellemz√, hogy exkluzív és dasági helyzet arculatát tükrözi, amelyben létrejön. Az egyedi, ami természetesen kapcsolatban volt a köve- elmúlt évszázadokban a Muravidék a Monarchia ma- telményekkel és a drága építési költségekkel. Az gyar részéhez tartozott, Lendva városa a zalaegerszegi építészet fellendülése bizonyítja, hogy Alsólendván te- székhely∆ Zala megyéhez. A Monarchia egész magyar het√s emberek éltek, akiknek finom és természetesen részére érvényes, hogy ebben az id√szakban a histo- m∆vészi ízlésük volt, s akik megrendeléseikkel támo- rizáló stílus és szecesszió jellemz√ elemeivel virágzott az gatták és tágították a korabeli stílusirányzatokat. építészet. Ezen elemek használatának sajátos sokasága A nemzetek többsége tudja és képes a saját múltja mutatkozik meg a világi építészetben (iskola, ta- keblében felismerni saját mitológiai történetét és karékszövetkezetek, középületek, polgári lakóházak és személyiségét, amely a válság pillanataiban támogatja keresked√házak), melyek nagy része máig fennmaradt. világi törekvéseit, kulturális öntudatát, nemzeti

65 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 66

identitását. Lendvának a maga történelmi mito- nyilvánosság el√tt kifejezésre jusson és bemutatkoz- lógiájában is megvannak a maga karizmatikus zon. Az alkotók az 50-es évek végén kihasználták a személyiségei és kivételes történései, melyek meg- kissé kedvez√bb politikai helyzetet, és tudatosan jut- határozták a város lakóinak szellemi környezetét. A tattak kifejezésre »szándékos irodalomalkotás«-t. A már nem létez√ tárgyakról szóló történetek és ismere- második világháború után els√ként Vlaj István válo- tek a legtöbb esetben még élnek és így alkotóan gatott versei kerültek kinyomtatásra Pesmi/Versek formálják a vidék szellemét. Bánffy, Hajós, Gálics címmel. Vlaj korai (30-as éveinek) verseib√l merít, vagy a híres operaénekes Pataky Kákmán még meny- néhány jobban sikerült verse pedig a háborús id√k nyire hogy elevenek ma is, de így van ez a zsidó isko- embert próbáló szorongató helyzetét ábrázolja. Halála la, a csodálatos virágoskertek, a Korona kávézó, a után kiadott verseinek gy∆jteménye a Szelíd érintés platánsor, a régi polgári házak esetében is, amelyek (1968), melyek többségét 50-es éveiben írta, s helyén ma egyhangú szürke kocka áll, de ez a mono- amelyben már elfogadja a szocialista realizmust. Ezen tonság jellemzi a polgári lakások felszereléseit is. Sok versei, melyek a szocialista társadalmi rendet, a Szov- lendvai tudatában a múlt ezen arculata él√ és tele van jetuniót és sztálini id√szakát énekelték meg, ma energiával, hiszen elismerjük, hogy hagyományaink els√sorban a kor verses dokumentumai. nagyban meghatároznak bennünket, ez múltunk örök- A 70-es évek elején megjelent egy csoport, amelyet a sége, mely a maga klasszikus id√tlenségével figyel- hazai irodalomtörténet és kritika »Tavaszvárás-nem- meztet bennünket az értékekre, melyek formálják min- zedék«-nek nevez. Tavaszvárás tudniillik annak az an- dennapi életünk módját és min√ségét. tológiának a címe, amelyben Szúnyogh Sándor, Var- A város a 16. században a tágabb régió szellemi és kul- ga József és Szomi Pál bemutatkozott. Az √ irodalmi turális központja volt. Ezért nem meglep√, hogy az munkáik kés√bb önálló könyvekben is megjelentek 1553–1556-os években itt jelent meg T√ke Ferenc (Varga József: Vabljenje sonca/Naphívogató, Szúnyogh protestáns könyve, melyet aztán két éven belül még Sándor: Sporoœilo iz Halicanuma/Halicanumi üzenet, három híresebb követett. A kézm∆vesek és a kisiparo- Szomi Pál: Astra/≈szirózsa), s bemutatják a 70-es sok mellett, akikr√l általánosságban elmondhatjuk, évek irodalmi termését. hogy az újkor és a városiasodás el√jelei, és Lendván A 80-as évekt√l alkotó új költ√k már nem azonos akadt bel√lük b√ven, a középkori nemességhez tartozó generációhoz tartoznak. Az Újvidékr√l érkezett Báti Bánffy család fontos és meghatározó tényez√je volt a Zsuzsa a 80-as években már mint érett költ√ két város fejl√désének. A kivételesen széles szellemi kötetet jelentetett meg (Útravaló, Kett√nk évszakai). látókörrel rendelkez√ család az akkori hatalom fontos Bence Lajos els√ verseskötetét (Szíves szívtelen) mint pozícióit foglalta el, óvó és mecénási szerepük, pedig végz√s budapesti egyetemista adta ki. A már említett nagy jelent√séggel bírt. 1572 és 1574 között Lendván két költ√ mellett tökéletesítette munkáját a »Ta- három vallási könyvet nyomtattak ki, így ebben az vaszvárás-nemzedék«, melyet 3-4 évente könyv id√szakban kivételesnek számító vallási kulturális projekt valósult meg. A dönt√ érdem ezért kétségtelenül formájában publikált. A muravidéki magyar irodalom Bánffy Miklósnak jár, aki a reformáció híve volt. Az √ fontos vívmánya volt a 80-as években el√ször megje- meghívására költözött három évre Lendvára a kiváló len√ irodalmi, m∆vészeti, társadalomismereti és kriti- vándornyomdász Hoffhalter Rudolf, és itt kinyomtatta kai folyóirat, a Muratáj. Az 1988-tól megjelen√ Kultsár György – aki Bánffy udvari lelkésze, tanára és folyóirat célja volt, hogy lehet√séget biztosítson a prédikátora volt – három vallási könyvét. Közülük különböz√ területen tevékenyked√ hazai alkotók kétségtelenül a legszebb a Postilla – az halálra való munkáinak közzétételére, ugyanakkor az olvasók keszületr√l valo rövid tanosság. A szerz√ a egyfajta szellemi táplálékává is vált. Az elmúlt évek- Szentírásból és az egyházi tudósok gy∆jteményéb√l ben a tudományos, történelmi és társadalomtu- válogatta össze. A Postilla 1574-ben lett nyomtatva, dományi (néprajz, honismeret, népességstatisztika, faximile kiadásban pedig 2001-ben jelent meg. Ami- stb.) témájú cikkek és értekezések vannak fölényben, kor a magyar reformációs szakirodalom a 16. századi melynek oka nem az irodalmi alkotókedv el- alsólendvai nyomdászat jelent√ségét értékeli, kiemeli, halványulása, hanem a tudomány utáni érdekl√dés hogy a kedvez√tlen történelmi körülmények ellenére föllendülése, népszer∆ségének növekedése. kivételes eredményr√l beszélhetünk, mely azon id√szak A 90-es évek nemzedéke (Halász Albert, Göncz Lá- európai fejl√dését tükrözi. szló, Toplak C. János, Zagorec Csuka Judit, Bence Ezt a kulturális tettet, amelyben a muravidéki U. Gabriella, Balazsek Dániel) már sokkal szöve- magyar irodalom kezdeteit is láthatjuk, a következ√ vényesebb formát érvényesít. (Páldául: Zagorec Csu- századok – egészen a 20. századig – nem ismételték ka Judit: Viharverten, Halász Albert: A gólyák még meg. A 20. század második felében a lendvai irodal- nem, stb.) Esetükben nem csak egy költ√i-írói elté- mi alkotók egy része, megtalálta a módját, hogy a velyedésr√l, felvett pózról van szó, hanem er√s vágy-

66 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 67

ról a »saját szerep elfogadása« iránt. Így van ez vet√en kezdetben nehézségekkel találta magát szem- Göncz László és Balazsek Dániel esetében is. Az »Igét ben. Az irodalomnak nagy szerepe volt a ma már ki- √rizve« cím∆ antológiában található versek többsége is teljesedett kulturális autonómia helyreállítása terén. hasonló érzésekr√l szól, melyek alapirányzata a szem- Ennek ellenére nem róható fel neki az aktivizmus, a besítés és a párbeszéd kísérlete az irodalmi tradícióval, forradalmiság, illetve az irodalomtól idegen tudatos a kapcsolatfelvétel, valamint vele szembeni artikulált tevékenység. A magyar nemzetiség jelenlétét a Mura- kapcsolat. A Szlovéniában él√ magyar nemzeti vidéken már ebben az id√ben, a 90-es évekt√l pedig közösség irodalmának további fejl√dési lehet√ségeit az er√teljesebben hirdette: »Itt vagyunk«. Az ebben a alkotók által a 90-es években alkalmazott újdonságok szókimondó közegben született m∆vek (pl.: Varga J.: határozzák meg. Meddig magyar a magyar?, Szúnyogh S.: Rendület- A 90-es években javult a muravidéki magyar irodalom lenül), a » közösségi tudatot« érzelmileg sokszín∆en, intézményes, szervezeti és m∆faji képe is. Szembet∆n√ néha már-már szenvedélyesen, hol pedig közvetetten, el√relépés els√sorban az elbeszél√ próza területén majdnem programszer∆en ábrázolják. érzékelhet√, ahol a hagyományos elbeszélések (Szomi A szlovéniai magyar irodalmi alkotók az említett P., Varga J.) mellett kortárs novellák és regények (Ben- félévszázad alatt számos kulturális kapcsolatot ce U. Gabriella, Göncz László) is születnek. Kialakul a alakítottak ki a többségi szlovén környezettel. Vlaj gyermek- és ifjúsági irodalom (Varga József gyerekek- Lajos, valamint a Tavaszvárás-nemzedék értékes iro- hez írt versei, Bence U. Gabriella kortárs meséi), a rea- dalomközvetít√i szerepet ellátva már nagyon korán, lisztikus irodalom keretében pedig megjelenik a napló, úgymond tervszer∆en fordította a klasszikus és kortárs mint irodalmi m∆faj (Vida István), megszületnek a szlovén írók munkáit magyarra. A 60-as évek elején néprajzi hitelesség∆ szociográfiai munkák (Göncz például Vlaj lefordította magyarra Pet√fi Sándor János, Szabó Mária). A kisebbség önazonosságához je- kortársának, France Preøerennek Pohárköszönt√ cím∆ lent√s mértékben hozzájárultak a honismereti ku- versét. A magyar irodalmi m∆vek szlovénra, illetve a tatások, Lendva és környéke helyi monográfiáinak, szlovén munkák magyarra fordítása a 70–80-as évek- egyházi életének és helyi kultúrájának áttekintése (Var- ben is folytatódott. Ebben az id√ben a Pomurska za- ga Sándor, Pivar Ella, Göntér János). A legújabb loæba és az Európa Kiadó jó együttm∆ködésének munkák m∆fajukat tekintve sokfélék, így Zagorec Csu- köszönhet√en több klasszikus (pl.: Pet√fi: Az apostol, ka Judit, Göncz László, Kovács Attila és Göncz János Jókai: Arany ember, Fejes: Rozsdatemet√, Ady: Vér és könyvei, melyek témaköre felöleli a történelmet, arany stb.) és kortárs (Eszterházy: A szív segédigéi, képz√m∆vészetet és szociográfiát, Halász Albert népraj- Kukorelly: Emlékpart) magyar m∆ jelent meg szlovén zi témájú könyve és Hagymás István szakmai nyelven. Hasonlóképpen a magyar olvasók is megis- elmélkedése a képz√m∆vészetr√l, filmelemzései és az merhettek néhány klasszikus és kortárs költ√t és írót asztrológiai-mitológiai elemek kutatásának leírásai. (Preøerent, Æupanœiœot, Kosovelt, Cankart). Ebben a Vannak monográfiai kiadványok, melyek a történelem folyamatban Szlovéniában magyar irodalmi alkotók is és néprajz tárgykörben íródtak, ilyen például Göncz részt vettek. Halász Albert magyarra fordította Feri Lászlóé, aki a két világháború közötti eseményeket dol- Lainøœek: Akit a köd hozott cím∆ regényét. A ki- gozza fel, és Halász Alberté, aki a jeles napokat és a sebbség képvisel√i és az anyanemzet közötti irodalmi népi ünnepeket kutatta sz∆kebb környezetében. együttm∆ködés a kétnyelv∆ értekezéseknek az Össz- A magyar irodalom m∆faji sokszín∆sége ellenére hang antológiában való közös megjelentetésével, vala- Szlovéniában a maga közel félszázéves történelme mint a közös verseskötetek (pl. Szúnyogh Sándor és során a líra kerül fölénybe. A szerz√k a líra segít- Ernest Ruæiœ: Leg) kiadásával folytatódott. ségével személyes emlékeik, a különböz√ embersorsok Az egyén és a közösség sorsának m∆vészi formában mellett megénekelték saját nemzeti közösségük sorsát való kifejezése egyfajta emberi szükséglet. Err√l is. A kisebbségi politikával szemben a modernizmust tanúskodnak a szlovén nyelven író lendvai írók is. követ√k távolságtartóak maradtak, míg mások Meg kell említenünk közülük Pauøiœ Olgát (H√sök, gyakran tragikus hangnemmel társították. Néhá- Szeressük √ket, Iskolai heccek) és Huzjan Øtefant nyuknak id√nként sikerült elérnie egyfajta esztétikai (Add a kezed a fényességnek), kik verseket és prózát többletet, mely érzékelhet√ volt az anyanemzet iro- is írnak. dalmában is. A képz√m∆vészet az emberiség, a gazdaság, a Az irodalmi alkotóélet jelenléte – a humanizmus más szükségletekr√l és az álmokról sz√tt elképzelések tanú- területér√l származó könyvek és alkotások számának ja, mely anyagokban talált megformálásra, s az id√ növekedése ellenére – kulcsfontosságú tényez√ volt a múlásával sem veszít üzenete értékéb√l. A m∆vészet szlovéniai magyar nemzeti közösség önszervez√dése folytonos, azonban a folytonosság változó értékekkel szempontjából, mely a vasfüggöny lebontását kö- és értékrenddel bír. Számos képz√m∆vész, kik

67 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 68

Lendván születtek és alkottak, a város szellemi jel- A m∆vészek legfiatalabb generációja, amely a múlt legének fontos alkotóelemei. És Lendva nagyon sok század 90-es éveit√l kezdett érvényesülni, folytatja a kiváló képz√m∆vészt adott. Szlovénia ezen északkele- min√ségi képz√m∆vészeti alkotás tradícióját. ti szeglete, ha más területen nem is, a m∆vészet Bár mind annak az el√mozdításán fáradozunk, hogy szféráiban felismerte a tehetségeket, munkájukhoz civilizáltan egységesek legyünk és közeledjünk az helyet biztosított, büszke volt rájuk, számos ajtót európai uniós normákhoz, mégis újra és újra kiderül nyitott meg el√ttük, ösztönözte √ket. Mindez és kulcsfontosságú, hogy az egyes országok, régiók, tá- hozzájárult a vidék hírnevének er√sítéséhez és kul- jak, s√t egyes városok és falvak különböz√ek Ezek a turális öntudatának kialakulásához. A hely szelleme, sajátosságok az adott területnek jellegzetes színezetet »genius loci« kétségtelenül hozzásegített ehhez. Az al- adnak. Bizonyos táj kultúrtörténeti, szociális, nyelvi kotók mindegyike a várossal való átitatottságot és szellemi adottságainak elb∆völ√ és megismételhetet- hangsúlyozza, az iránta érzett szeretetteljes tisztelet len összefonódását annak anyagi, kulturális, szellemi, hol nyugalommal, hol izgalommal bíztató, amely léte- természeti és egyéb jellemz√inek szintézise határozza lem minden kreatív ember számára. A m∆vészi lá- meg, és ha tovább szeretnénk osztályozni, válogatni, tomások gyakran pont az elveszett gyermeki paradi- értékelni a kiválasztott kategóriákat, a kapott kép szo- csomból táplálkoznak, abból a korból, mikor kiala- rosan összetartozó és egymástól függ√ tényez√k ösz- kultak a m∆vész értelmi atlaszának jelképei. Sohasem szességét alkotná. t∆nnek el a gyerekkorunkban lehorgonyzott, annak els√dleges képeivel átjárt emlékeink, a múlt képei, Az individualizmus, melyet örökségünk kiválasztott öntudatlanok, intenzíven impulzívak, melyekkel elemei juttatnak kifejezésre, nemegyszer oka az egyes érzékeljük a jelen pillanatait. A környezet, annak ti- csoportok fels√bbrend∆ségi érzésének. Ez alól tán mi tokzatossága, békessége, mesés és legendás √sképei, sem vagyunk kivételek. A területet, melyben Lendva meglehet, kevésbé érzékelhet√ letargiája, a környezet, és vidéke a történelmi és politikai események során mely felizgatja érzéseinket, átjárja lelkünket és kutatja elhelyezést nyert, sokszor megrövidítették, bántották, gondolatainkat – mindez Lendva. Az alkotók nagy- vagy megalázták. Talán éppen ebb√l kifolyólag gazda- mértékben felszabadultak az intézményi kötöttségek godott kulturális és néprajzi téren. Lendva és és a szervezettség alól, ami nem jelenti alkotó idejük környéke ékesen bizonyítja, hogy a földrajzi határok csökkenését. A képz√m∆vészeti alkotás nem a logikai nem mindig esnek egybe a nyelvi vagy nemzeti fogalmakhoz, ítéletekhez és kategóriákhoz kapcsoló- határokkal. A történelem és a politika nem kímélte e dik, hanem elválaszthatatlanul köt√dik az emberi sza- helyet, s√t megszabta kulturális-szociális és nyelvi- badsághoz. Kivételesen gazdag szellemi értékkel, szellemi fejl√dését. Talán ma ez el√ny, mely elhelyez érzéssel rendelkez√ egyének meleg szívükkel a valóság a szélesebb kulturális régióban, s a határok ellenére felfogásának új lehet√ségeit tárják elénk. Néhányan (ismerjük be, hogy még mindig léteznek) közös a közülük Lendva szülöttei. Zala Mayer György múltunk, hasonlóak a tapasztalataink és megegyezik a kétségtelenül az els√k között van. Lendvai polgári világnézetünk. családban született, de csupán korai éveit töltötte Al- A (m∆vészeti, szociális, néprajzi, politikai vagy bármely sólendván. Szülei halála után ugyanis rokonaihoz más) történelem ismerete nélkül a jelent is nehéz költözött. A 19. század magyar szobrászatának megérteni, s még nehezebb megfelel√ képet kialakítani központi alakjává vált. A magyar f√város látogatója, a jöv√r√l. Szellemi és tárgyi kulturális örökségünkben aki a városközpont m∆emlékeit szemléli, kétségtelenül találjuk legrégebbi nyomait annak, honnan eredünk, találkozik Zala György alkotásával. Zala ugyanis a kik voltunk, mit értünk el, mi az, amit közben elfe- H√sök terén lév√ szobrok alkotója, amely a turisták ledtünk, majd újra felfedeztünk, hogyan gondolkodtak által leginkább látogatott része a városnak. Alkotásai az emberek, és mely szokások szabták meg mindenna- között találunk számos egyéb szobrot és plasztikát, pi tevékenységüket. Meghatároz bennünket az alkotói többek között az aradi vértanúk emlékére készült szob- lendület, a népi építészett√l az épít√m∆vészetig, a rot a mai Romániában, Erzsébet császárn√ és magyar parasztházaktól a várakig, a szobroktól a magas templo- királyn√ szobrát, Deák Ferenc és Tisza István politi- mokig, az agyagedényekt√l, hímzésekt√l, fafaragásoktól kusok szobrait. a m∆vészi alkotásokig és a modern divatig, a hazai kelt A lendvai képz√m∆vészek kés√bbi generációjából a 20. rétes ízét√l a kiváló min√ség∆ bor illatáig. De fordítva század els√ felében Pandur Lajcsi és Dancs László is érvényes, mi adjuk az értékét a bennünket meg- nevét kell megemlítenünk, a század második felében határozó dolgoknak és jelenéseknek. Az id√ bizonyos pedig Gábor Zoltán fest√, Király Ferenc szobrász, Huz- jeleket nyomtalanul eltüntetett, csak a kulturális örök- jan Zdenko fest√, Galics István grafikus, Dancs Roth ségünk kiválasztott és megkülönböztetett részletei és Marika fest√ és gobelinkészít√, és a Lendván él√ ame- hagyományai maradtak fenn, megfogható tárgyak, va- rikai Suzanne Király Moss érvényesültek a legjobban. lamint az emberi tudatban meg√rz√dött emlékek.

68 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 69

Egyes elemek megkülönböztetett státusszal rendelkez- ometriai és virág bord∆rökkel díszítették. A lendvai nek, melyek alakítják és meghatározzák identitásunkat, Galéria Múzeumban viszonylag nagy gy∆jteményt √riz- vagy turisztikai ismertségünket. nek a Hetés-vidék kézimunkáiból. Lendva és Muravidék népi építészete köt√dik a pan- Szlovénia északkeleti táján található sz√l√hegyek és non síkvidékhez, mely gondoskodott az épít√anyagok borvidékek jellegzetessége a kerepl√. Ez érvényes a itt fellelhet√ választékáról (szalma, agyag, fa), a te- Lendva környéki sz√l√hegyekre is. A magas rúdra lepülések típusáról és formájáról (ezek a sajátos helyezett kerepl√kkel a sz√l√s gazdák kihasználták az történelmi események eredményei), valamint az épüle- √szi szelek erejét. A szelek által meghajtott lapátok tek homlokzatairól (jelzik az anonim népi épít√k ko- m∆ködésbe hozták a fakalapácsokkal ellátott tengelyt, ronként meghatározható ízlését). A Lendva környéki melyek a szél erejét√l függ√en többé-kevésbé egyen- utcás településeket a forgalmas út határozza meg, letesen csapódtak a deszkához, jellegzetes hangokat melyet két oldalról épületek öveznek. A házak – lát- hallatva. A kerepl√ket eleinte a madarak elijesztésére szólag utcát alkotva – a sz∆k mély telkekre épültek a használták sz√l√érés idején, ma pedig már néprajzi f√útra mer√legesen. Ugyanakkor a Lendva hegy dom- látványosság, mely hirdet (a sz√l√érés és a szüret boldalaiban, Csente és Hosszúfalu felett a házak (a bo- idejét), meghív (a sz√l√hegyre, a lugasok alá) és rospincék, ma már lakóházak) elrendezése követi a te- figyelmeztet (a hívatlan vendégeket). Lendván már rep egyenetlenségét, ezért itt szórványtelepülésekr√l néhány évtizede állítanak kerepl√t a város központ- beszélhetünk. Lendva és környékének jellegzetes népi jába is, így jelezve a szüret kezdetét. épületei egyvégbe építettek, hosszanti irányban néznek Mint minden vidék, Lendva és környéke is sajátos az útra, egyszint∆ek, meghosszabbított eresszel, ami motívumokat kölcsönzött a húsvéti hímes tojások rossz id√ estén is lehet√vé teszi a közlekedést a lakó és festéséhez. A (lendvai) hímes tojások gazdagon díszítet- a gazdasági épület között, a homlokzat jellegzetes tek, túlnyomóan elvont és geometrikus mintákkal, de építészeti elemei a vakolatban nyilvánulnak meg. megtalálhatóak a virágmotívumok is, melyek elké- Muravidék jellegzetes nemzeti konyhával rendelkez√ szítésénél gyakran használják az éles késsel kivitelezett országokkal határos. Az innen átvett elemeket a karcos »kaparós« technikát. Ma is gyakoriak – a népi konyham∆vészet átalakította, a hazaihoz idomította. hagyomány szerint els√dlegesek – az egyszín∆ piros to- Így a lendvai gasztronómiában megfigyelhet√ek a jások, melyek Jézus vérét szimbolizálják. magyar konyha hatásai. A bogrács a magyar gulyásból Lendva környékén viszonylag több jelkép található, ered, de a magyar konyhától vettük át a pirospaprika melyekbe beleívódtak az itt él√ emberek szellemi és a tejföl használatát is. A »perec«, mellyel identi- életének egyes részei. Ezen jelképek egyfajta kisebb fikáljuk magunkat és gyakorta kínáljuk vendégeink- szentélyek, melyek elkísérték az egyszer∆ falusi embert nek, a legkedveltebb helyi specialitások közé tartozik. mindennapi útjai során és zarándoklatain, és emlékez- Tradicionális ételeink egyszer∆ek (oka lehet a konyhai tették a különös – nem mindig vidám – történésekre. technológia), de kalória-gazdagok, melyek elkészí- Az itteni ember életéb√l soha nem fogyott el a be- téséhez sok állati zsírt (töpörty∆, szalonna, darált sza- tegség, halál, háborúk és egyéb bajok sora, ezért e lonna), burgonyát, tejfölt és tojást használnak. jelképek híven tükrözik a valamikori örömteljes és szo- A Lendva környéki településekre jellemz√ volt, hogy morú események idejét. Tanúi a nagy reményeknek, a szövetet otthon sz√tték. A bel√le készült különböz√ félelmeknek és a kisemberek ünnepélyes fogadalma- használati eszközöket, az asztalterít√ket, törülköz√ket, inak. Figyelmeztetésként, valamint a kérés és köszönet ingeket, szoknyákat, kötényeket és fejkend√ket ge- jeleként emléket állítanak szép és nehéz id√szakoknak.

Simonka Tanja, dr. Bence Lajos

!LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:51 Page 70 L Znaœilni »krilasti« leseni zvonik v Genterovcih A göntérházi szoknyás harangláb The characteristic wooden belfry in Genterovci !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 71

Preæitki danes izginjajoœega ljudskega stavbarstva v Lendavskih goricah A 19. és a 20. század fordulójára jellemz√, de ma már ritkaságszámba men√ pincék a Lendva-hegyen What is left from the folk architecture in Lendavske gorice !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 72

We often forget the graveyards. Maybe we even avoid The Spirit of Lendava them. However, we cannot pass Lendava graveyards as they are an important part of the historical map of this town. The oldest is the graveyard at Sveta troji- Every place where people settled and they returned to ca, which is situated at the church, as is required by throughout the centuries and millennia, they left so- the oldest customs. Here we find tombstones from me trace, which was preserved in artistic images up the 16th century. Here is the tombstone of Captain to the present day. To see those images, to perceive Janos Rath, who took part in battles in 1848. Both them, we have to be reminded that they exist; we ha- town graveyards invite for a walk among the elegant ve to open to them, get used to them and not only tombstones, some with artistic value. Historically and observe, but also think about them. Integrity and sociologically the Jewish graveyard in Dolga vas is of perfection can be found in a well drawn line on a pain- great importance. In the two centuries the Jews gave ting, in well combined colours, in the refined line the town an indelible and unique stamp, which the of a chisel on a sculpture, in a decorative figure in town is still proud of today. the front, in simplicity and in grace. In each detail The visual variety of Lendava is incredible. The tra- perfection and the power of beauty can be perceived. veller will first notice the soft undulation of vinife- God is hidden in details, as the old sentence says, rous hills, then see the architectural dominant feature – and God has hidden many such details in Lendava. the castle and at the same time the chapel of The Not all places in the world have the same historic Holy Trinity and the town centre with the tower of potency. History has taught us, that the traces of art the parish church of Sveta Katarina that lights up on should be sought, where there is strong creative the nearby hill. The town vedute, that has preserved power accompanied by an influential, well-off family much of its originality to the present day winds at and rich society. the foot of the hill. A walk through the town makes many historical events easier to understand as many Prosperity of civilisation and intensive economic de- houses, churches and the castle set the scene for key velopment have always liked spiritual values. Fine arts events in history and were the dwellings of people have always been cherished in societies, successful in who caused them. economic and political sense. However, history also tells us how much we have lost. Wars, fires, An incredible contribution to the rise of the town in earthquakes, social and demographic changes, and as the 19th century and to present architectural image a result changed values made many cultural-historical was given by the Jewish community of three hundred artefacts disappear. However, not entirely. people. The ones in Dolnja Lendava were first mentioned by the first census of the Jewish population in The most beautiful place in the world is always one's the Zala district from the years 1725 and 1728. Its birthplace. The Lendava people would agree. The lit- life story in Lendava was irrevocably concluded by tle luxury of simplicity touches with his edges the field World War II. Only few Jews remained in Lendava or the woods, then the vineyard and the hills. Each de- after that time and even those had no descendants. tail is a little stone in the entirety of our illusions. As greatness and importance of each town are measured A big part of this small but persistent folk is connec- with the total number of books, paintings and poems ted to Diaspora. The turbulent history of this nation about it, this book is a contribution to the perfection is inseparably connected to its religion, moral beliefs, and growth of Lendava. A town, important because of rituals, regulations. As everywhere in the world the many things. As any other town. Lendava. Once an Jews in Lendava cultivated the appurtenance to their Austro-Hungarian knot, bringing together Catholics, community and in many segments of life (food, religi- Lutherans and few but weighty Jews. A town, where in on, clothes) differed from the others. At the same time the 16th century the influences of high Central Euro- they had to conform to the locals, because they were pean-Hungarian aristocracy were interlaced, a place merchants and tradesmen, but also educated people where the history was generous with revolutions and like doctors, lawyers and bankers, who in the 19th changes, a town with breaking dates and events. In century were among the initiators for the savings bank, many components it preserved some of its nostalgic firemen association, charity organizations, the railway... splendour. Here we find a castle, frontages of bourge- Dolnja Lendava became a market town in the 14th ois houses, saints like Janez Nepomuk and Florijan century; the parish was first mentioned in 1334. The turned to stone, sacral buildings, a plane tree here and settlement was struck by many earthquakes and fires, there, an old fashioned garden and last but not least the biggest in 1838. The architecturally most domi- the graveyards, that strong tie between here and nating building is certainly the castle, which has eternity, which in Lendava are small galleries of art. changed its appearance many times since its first

72 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 73

mention in 1192. Its owners – the Bánffys, the al is preserved which would bear witness to the Nádasdys and the Eszterhazys – had different attitu- everyday life of the Lendava people. It is only the des to the castle. What exactly it looked like in diffe- architecture which proves that life in Lendava in pre- rent periods can be seen in drawings and paintings. vious centuries was quite vivid. Today's old town was It got its present appearance in the 18th century, shaped in the second half of the 19th century and when owned by the Eszterházys. with a few changes – and a few irreparable faults- It remained in their possession till the end of World stayed well preserved. Dolnja Lendava was district War I. The castle today is characterized by a pictu- centre in 1867 already. It was the seat of the district resque mansard roof, high external pillars and the Dolnja Lendava. The most vivid period concerning tower part in the central axe of the front façade. building and architecture was the second part of the th Another important component of the castle estate 19 century. This has political and historical reasons. was also the walls with defence towers, which were For the Hungarian part of the later Austro-Hungari- pulled down in 1950s and the granary in the lower an Monarchy the year 1867 was of great importance. part of the estate. Formally, it was reconciliation, a contract between the Hungarian and Austrian part of the monarchy. The architecture is undoubtedly the key component This was respectively the introduction of dualism of the urban man. Of course Architecture with a ca- which made the Hapsburg Monarchy the confedera- pital letter is rare; however, the urban integrity, tion of two independent states. After 1867 – in harmony and complexity and also lack of them are synchronisation with the modern civilisation proces- part of our life. The gist of the architecture is that it ses, with great importance for the development of all is public, that its language is universal, and that it is European societies-Dolnja Lendava experienced its re- unavoidable, present everywhere and it accompanies al development. According to higher urbanisation us at every step. We not only experience it with our norms the appearance of the town changed: pave- eyes but mostly with our head. Whether we are aware ments were made, the busiest roads were paved and of it or not, it shapes our subconsciousness. It is a the town got street lightning. Rules for fire safety and part of common culture, which is inhaled every day. sanitary conditions in buildings were laid down. Di- Lendava people are lucky to have quite some achieve- mensioning, storeys and location of objects and ar- ments, reflecting the spiritual horizon of the people rangement of the surroundings were determined. Pu- who ordered them and local notability. There are blic infrastructure was formed and railway was built. much fewer samples of folk architecture preserved. Public education helped commerce and trade to de- Despite their proverbial solidity, farmhouses and ru- velop more intensively, influencing the changes of ral houses do not live to see a great age, reaching profession structure and raising the quality of life and over a couple of centuries. This is mostly because of housing. All this gave the town an architectural and the choice of building material and the small amount building mark. After 1867 the town got its first im- of it, compared with churches, castles and bourgeois portant buildings, constructed in different styles. Be- houses. One sad example of that is the group of sides historicist architecture, Lendava is distinctive for vinedresser cottages in Lendavske gorice, called Újta- high quality secession architecture. It shows the peo- mas/Novi Tomaæ, which despite being under preser- ple’s special artistic sense and taste for construction. vation, extensively dilapidates. Secession is considered exclusive and more or less ra- It is true for the urban architecture that it reflects po- re, which is the result of the complicated and litical and economic circumstances in which it was expensive way of construction. The full swing of that being built. In the previous centuries Prekmurje be- architecture proves that wealthy people with refined longed to the Hungarian part of the Monarchy. Len- artistic taste lived in Dolnja Lendava. By having hou- dava itself belonged to Zala district with its centre in ses built, they supported and spread the development Zalaegerszeg. In the whole part of the Hungarian of contemporary styles. Monarchy architecture of that time had characteristic Most nations can, in the breasts of their own history, elements of historicism and secession. Those elements recognize their mythological story and personalities, can be seen in secular architecture like schools, sa- who in the moments of crisis support their secular en- vings banks, public houses, bourgeois residential and deavours, cultural self confidence and national commercial houses, preserved to this very day. identity. Lendava too has in its historic mythology so- In its best example the urbanisation of Dolnja Len- me charismatic personalities and exceptional events, dava started in the second part of the 19th century. It which determined the spiritual milieu of the town and has to be mentioned that the changes of states, bor- its inhabitants. The majority of stories and knowledge ders, governments and systems, and the fluctuation of about the objects, that no longer exist, is still alive the population were the reasons why so little materi- and it creatively forms the spirit of the town. Bánffy,

73 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 74

Hadik, Hajós, Galiœ or the fomous opera singer the first example of printing books after World War Kálmán Pataky, are still alive. And how alive they are! II and consists of Vlaj’s early poems from 1930s. So- The same as the Jewish school, wonderful flower gar- me of his more felicitous poems reflect the anguish of dens and the old bourgeois house at the site of which war times, in which man is put to the test. His post- an ugly grey building was constructed. And the bour- humous collection Pohlevno svarilo/Szelíd intés (A geois furniture, the coffee room in Krona and the ave- Meek Premonition) published in 1968, for which nue with plane trees. In the mind of many people most poems were written in the 1950s, already shows from Lendava this image from the past is alive be- socialist realism. Those poems celebrate the socialistic cause we are aware, that we are determined to a great system, Soviet Union and its Stalinist era and today extent by the heritage and tradition which we origina- they are versified documents of those times. te from. It is this heritage that with its timelessness re- At the beginning of the 1970s a group turned up, minds us of the values that form the quality of our which the national literary history and critics call everyday life and lifestyle. »Generation, Expecting spring«. Expecting Spring is Already in the 16th century the town was the spiritu- namely the title of an anthology, in which Sándor al and cultural centre of the wider region. So it is no Szúnyogh, József Varga and Pál Szomi introduced surprise that between 1553 and 1556 a protestant themselves. Their literary work, later printed in indi- book by the author Ferenc Töke was published here vidual books represented the literature of the 70s: and that two even more important followed after two (József Varga: Vabljenje sonca / Naphívogató, Sándor decades. Tradesmen and craftsmen were the heralds Szúnyogh: Sporoœilo iz Halicanuma / Halicánumi of the new age and the rising of towns and there üzenet/, Pál Szomi: Astra / ≈szirózsa). were many in Lendava. The aristocratic medieval The 1980s produced new writers, who did not culti- family Bánffy was another important factor in the de- vate generation affiliation. Zsuzsa Báti came from velopment of this town. The family occupied impor- Vojvodina and as a mature poet she published two tant functions in the government system; their spiri- collections (Popotnica / Útravaló, Najini letni œasi / tual horizon was wide and their role as maecenas far- Kett√nk évszakai). Lajos Bence’s first collection of reaching. As a result an exceptional religious-cultural poems (Srœni brezsrœnik / Szíves szívtelen) was first project for those times was carried out in Lendava published when he graduated from the University of between 1572 and 1574 – the printing of three reli- Budapest. The members of »Generation, Expecting gious books. Nikolay Bánffy, an aristocrat supporting spring« published their work every three to four years. reformation crucially contributed to it. At his invita- An important achievement of Hungarian literary scene tion an excellent travelling typographer called Rudolf in Prekmurje in the 80s was the first publication of Hoffhalter moved his printing house to Lendava. In the magazine for literature, art, social studies and cri- three years he printed three religious books by ticism Muratáj (Murska pokrajina). It first came out Bánffy's court chaplain, teacher and priest György in 1988 and was meant to show the achievements of Kultsár. The most beautiful was undoubtedly Postil- local creative people from different fields. la- knjiga kratkih naukov za pripravo na smrt (translated: Postille- a book of short teachings on how to In the recants years the articles on science, history prepare for death). The author collected them from and social studies prevail. This is not a sign of decrea- the Bible and from books by religious scholars. It was sing literary creativity but a sign of the increase in printed in 1574; its facsimile was published in 2001. the interest in science and popular science. In Hungarian literature the printing in Lendava in The generation that started in the 90s (Albert Halász, th the 16 century is considered an extraordinary achieve- László Göncz, János C. Toplak, Judit Zágorec-Csuka, ment in very unfavourable circumstances – the achieve- Gabriella U. Bence, Dániel Balazsek), enforces a ment that reflects the European spirit of development much more complicated form (Judit Zágorec-Csuka: in that time. Tepen v vetru / Viharverten, Albert Halász: Øtorklje This cultural act, which is thought of as the begin- øe ne / A gólyák még nem idr), which is with Lászlo ning of Prekmurje Hungarian literature was not re- Göncz and Dániel Balazsek not only a poet's fallacy peated in the following centuries. It was not until the or adopted pose, but a strong need for »accepting second part of the 20th century that the creative po- their own role«. The same feeling can be noticed in tential of Lendava writers found a way to express and most poems in the anthology Med œuvanjem besede introduce themselves. In the end of 1950, the authors / Igét √rizve. This is an attempt of the confrontation used more favourable conditions and expressed »the and dialogue with literary tradition, of getting in intention of creating literature«. The selection of poems touch with it and having an articulated relationship by Lajos Vlaj with the title Pesmi/Versek (Poems) is with it. Some of the novelties that have been intro-

74 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 75

duced by the writers of the 90s might determine the letlenül (Steadfast), declared their community awa- direction of the literary development of the Hungari- reness emotionally, impetuously, sometimes with pat- an national community in Slovenia. hos, sometimes indirectly, like a programme. In the 1990s the institutional and organisational ima- Hungarian writers in Slovenia have in those 50 years ge and also the genre of the Hungarian literature in established cultural contacts with the Slovenian Prekmurje improved. The development is outstanding majority. Lajos Vlaj and Generation Expecting the in the prose, where besides the traditional narrative by Spring translated very early the classical and P.Szomi and J. Varga, contemporary novelettes and contemporary works by Slovenian writers into Hun- novels are being written by Gabriella U. Bence and garian and played a valuable literary mediatory role. László Göncz, literature for children and youth, e.g. At the beginning of the 60s Vlaj translated Zdravlji- poems for children by József Varga, contemporary ca, by Pet√fi’s contemporary France Preøeren. Trans- fairy tales by Gabriella U. Bence, in the frame of re- lating Slovenian works into Hungarian and Hunga- alistic literature there is diary literature by István Vi- rian works into Slovenian continued in the 70s and da and sociographic works with ethnographic 80s. Good co-operation between Pomurska zaloæba authenticity by János Göncz and Mária Szabó. Vari- and publishing house Európa Kiadó made it possible ous researches on Lendava and the vicinity, from lo- that many classical works e.g. Pet√fi: Apostol, Jókai: cal monographies of individual places to descriptions Zlati œlovek, Fejes: Pokopaliøœe rje, Ady: Kri in zlato of e.g. religious life and viticulture in Lendava and contemporary works Esterházy: Pomoæni glagoli (Sándor Varga, Ella Pivar, János Göntér) have contri- srca, Kukorelly: »Obreæje spomina«, came out in Slo- buted to self awareness of the Hungarian minority. venian. Similarly the Hungarian readers could get to The latest works by Judit Zágorec-Csuka, Lászlo know some classical Slovenian writers e.g. Preøeren, Göncz, Attila Kovács, János Göncz, are about history, Æupanœiœ, Kosovel, Cankar. Albert Halász translated fine arts and sociography, those by Albert Halász are the novel »Ki jo je megla prinesla« (Akit a köd ho- about ethnography, and István Hagymás ruminates zott) by Feri Lainøœek into Hungarian. The co-opera- about fine arts, analyses films and looks for astrologic tion between the minority and Slovenians continued symbols. History and ethnography are subject of so- with bi-lingual publications in the collection Sozvoœ- me monographic publications e.g. by Lászlo Göncz, je / Összhang and joint collections of poems e.g. who writes about historical events between the World »Naj/leg« by Sándor Szúnyogh and Ernest Ruæiœ. War I and World War II and Albert Halász who des- Man’s need for expressing their personal and com- cribes the important days and folk festivals. mon fate artistically, is reflected in Slovenian poetry Despite the variety of genres in the Hungarian lite- by Lendava writers. Among them are Olga Pauøiœ rature in Slovenia, the lyric poetry has prevailed in (»Junaki«, »Imejmo jih radi«, »Øolski øtosi«) and Øte- the recent history. The writers put into poems not fan Huzjan (»Podaj roko svetlobi«), both writing only their personal experiences and individual human poetry and prose. destiny, but also the fate of their national commu- Fine arts bears witness of people, economy, culture nity. Those who wrote in modernistic style were and ideas; of needs, realised in subject matter, which distant to their minority politics, while the others does not lose its message power with time. Because often pathetically added tragic tones to it... Someti- art is a continuity, however a continuity with vari- mes ones, sometimes others made it to an aesthetic able worth and values. Many Lendava born painters superlative, which was also noticed in the literature are an important component of spiritual profile of of the majority. the town. Lendava offered an extraordinarily big Creating literature stays one of the key factors of self- number of high quality painters. North-eastern part organizing of the Hungarian national community in of Slovenia recognized talented individuals if not in Slovenia, despite increasing number of books in other spheres, at least in artistic spheres. They were other humanistic fields. Hungarians started it in the given appropriate working conditions, they were ap- years after the fall of the iron curtain. Their literature preciated, they were opened many doors, and they also had an important role in creating their cultural were encouraged. With them, North Eastern part of autonomy. There was not much activism in it, nei- Slovenia got the opportunity to win wider recogni- ther was it revolution, or wilful, literature distant en- tion and gain cultural self confidence. It was Genius gagement. But it put the national existence of »to be luci of the town that contributed to it. All writers here« Hungarians in Prekmurje into words. Works by emphasize their tight and respectable relationship to J. Varga: Do kdaj je Madæar Madæar? / Meddig the town. On the one hand this relationship is magyar a magyar? (How long can a Hungarian be tranquil, on the other hand it is restless, but called Hungarian), S. Szúnyogh: Neomajno / Rendü- whatever it is, it is an indispensable companion of

75 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 76

each creative individual. Artistic vision often feeds value chosen categories, the complete image is still a from the lost paradise of the childhood in which group of tightly connected and co-dependent factors. symbolic archetypes of the artist’s mental map were Individuality, expressed by selected elements of our formed. Never vanished segments of memory, ancho- heritage, is sometimes, unfortunately not so rarely, red in childhood, permeated with original images, the reason for the feeling of superiority by some images of the past, are subconscious but intensive groups. We may be no exception. There are many impulses, which we use to manage the perceptions of things Lendava and the area in which it was the existing moment. Fascination with the land- historically and politically placed, were deprived of. scape, its mysteriousness and tranquillity, its myths But culturally and ethnologically they may have won. and legends and maybe fictive spiritual indifference; Lendava and the vicinity intelligibly show that geo- environment that arouses emotions, ventilates mind graphic and lingual, or national border do not always and dusts the ideas – all this is Lendava. Writers are coincide. Political history has determined the specific largely freed from institutional standards and organi- cultural, social and lingual-spiritual development of sation, which does not put them out of their existing this area. However today this may be an advantage, time. Creativeness is inseparable with man’s freedom that places us in a wider cultural area, with which and not with logical notions, judgements and cate- despite the borders (let's admit that they still exist) gories. With enriched values of mind, with emotions we have a common history, similar experience and and heartiness, exceptional individuals reveal new similar view of the world. possibilities of perceiving the reality. A few such individuals were born in Lendava. Without the knowledge of history (art, social, ethnological, political or any other) it is hard to under- György Zala Mayer is undoubtedly among them. stand present time, and even harder to form a vision Born into a Lendava bourgeois family, he spent only of the future. Material and spiritual heritage are the his earliest years in Dolnja Lendava. After his parents oldest to tell us where we come from, what we used died, he moved to his relatives. He became the cen- to be, what we had achieved and then forgot and th tral personality of Hungarian statuary art of the 19 discovered anew, what people thought and which cu- century. Every visitor to the Hungarian capital, do- stoms marked their everyday life. We are determined ing the sightseeing, will meet his creativity. Zala is by creative swings from folk architecture to architec- namely the author of the statues on the Square of ture, from the rustic house to the castle, from the Heroes, one of the Budapest most visited tourist at- wayside shrine to the church, from earthenware, tractions. He created other statues and portrayal sta- needlework or carved piece of wood to fine arts and tues; a statue dedicated to Adar’s martyrs in today’s modern design, from the taste of home-made »poti- Romania, the statue of the empress and Hungarian ca« to the aroma of top quality wine. It goes vice ver- queen Elisabeth and statues of the politicians Ferenc sa too: not only all this determines us; we give value Deak and Istvan Tisza. to these things and phenomena. Time wiped off Later, in the first half of the 20th century, Lajœi Pan- many a trace, but chosen and recognized elements of dur and Ladislav Danœa have to be mentioned among cultural heritage and tradition have remained – both Lendava artists. In the second part of the 20th material ones and those which stayed in people's per- century following artists won recognition: painter ception. Some elements even got the status of the key Zoltán Gábor, sculptor Ferenc Kiraly, painter Zden- identification sign, which shapes and determines ko Huzjan, graphic artist Øtefan Galiœ, painter and todays local identity and tourist recognition. tapestry maker Marika Danœ Roth and Lendava resi- Folk architecture of Lendava and Pomurje is bound dent American Suzanne Kiraly Moss. The youngest to the flat Pannonian space. In the past it determined artist generation that started to win recognition in the choice of building material like thatch, clay, the 1990s continues the tradition of high quality cre- wood, as well as forms and types of settlements, ation of fine arts. which are the results of typical historical occurrences Although everybody tries hard to unify civilisationally and forms of gables which show the taste of and get closer to EU canons, it always proves, that it anonymous folk builders according to their time. The is the specialities of individual countries, regions, settlements around Lendava are oblong, determined town and villages that give them specific characteri- by the thoroughfares, with houses on both sides. Hou- stic colour and individuality. A landscape, its char- ses are bound to narrow deep parcels of land which ming interlace of cultural-historical, social, spiritual are perpendicular to the road. This forms the image and lingual gifts, is determined by the synthesis of of a street. The picture is different in the hilly part of material, cultural, spiritual and natural characteristics. Lendavske gorice over Œentiba and Dolga vas, where No matter how much we like to classify, isolate and the arrangement of the houses, once vineyard cotta-

76 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 77

ges, today private residential houses, follows the di- board and make a typical sound, the rhythm of verse land and is hence 'irregular'. The characteristic which depends on the gusts and power of the wind. folk house in Lendava and the vicinity is oblong and Originally klopotec was meant to chase away the longitudinal to the local road, it is a single storey birds when the grapes were ripening, today it is an house with prolonged projecting roof, which enables ethnographical artefact, that announces the ripening dry communication between residential house and of the grapes, invites people in the vineyards and un- outhouses in bad weather conditions, and it has emp- der the trellis-work for vines and warns the uncalled hasised façade links. visitors. For some decades now a klopotec has been Prekmurje borders to states with characteristic natio- set up in the centre of Lendava to announce the be- nal cuisines. Some impulses from each were taken; ginning of grape harvesting. culinary methods were adapted and altered. Lendava Each region has introduced its own characteristics in cuisine shows the historic influence of Hungarian cu- painting Easter Eggs, and so has Lendava. Its eggs isine. Bograœ , comes from Hungarian goulash, using are richly ornamented, mostly with abstract and geo- red pepper and sour cream is also typically Hungari- metrical forms and with vegetal images. The most an. 'Perec' belongs to popular local specialities. The common technique is scratching »økrabanje« with a locals identify themselves with it and generously offer small, sharp knife. According to folk tradition the it to their guests. Traditional dishes are mostly simple, original Easter eggs were unicoloured, red, symbo- but heavy, prepared with lots of animal fat like ocvir- lizing Christ's blood. Those are still common today. ki (greaves), zaseka (minced lard), slanina (bacon) and there is lots of potatoes, cream and eggs in them. There are many wayside shrines in the vicinity of Lendava which bear an imprint of people's spiritual Places around Lendava were famous for weaving life. They are meant to accompany simple county peo- linen. Applied goods made of it were decorated with ple in doing their daily routine and on their pilgri- geometrical and flower borders. They can be found on mages and remind them of special events, which were table cloths, towels, shirts, skirts, aprons and head- not always joyful. There have always been illnesses, gear. A reasonably big collection of needlework from deaths, wars and other hardships in the life of the lo- Hetés is exhibited in the Galery, museum of Lendava. cal people , that is why the wayside shrines are as old A landscape characteristic of vine growing regions in as the joyful or unhappy events that were the reason the North Eastern Slovenia is klopotec, a wind rattle. for their set-up. They bear witness of big fears, hopes Wine growers set them up on high pole and use the and promises of the small man. They are set as a re- power of the autumn wind. The sails drive the axes. minder of good and bad times but also as an admo- There are mallets on this axis which beat on the nition, intercession and acknowledgment.

Tanja Øimonka, dr. Lajos Bence

77 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 78

Proœelja meøœanskih hiø na Glavni ulici Polgárházak homlokzata Lendva f√utcáján The fronts of bourgeois houses in Glavna ulica !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 79

Utrip Lendave Lendvai szívdobbanások The pulse of Lendava !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 80 L

L Proœelje lendavskega gradu Grajski kompleks v obliki œrke L A lendvai vár homlokzata A vár L-alakú épületegyüttese The front of Lendava castle The L-shape of Lendava castle

80 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 81

GRAD A VÁR THE CASTLE Monumentalna arhitekturna in simbo- A vár, mely az I. világháború végéig az Architecturally monumental and a do- liœna dominanta mesta je nedvomno Eszterházy család tulajdona volt, építé- minant symbol of the town is undoub- grad, ki je bil do konca 1. svetovne szeti nagyszer∆ségében és szimbolikájá- tedly the castle, which was owned by vojne v lasti rodbine Eszterházy. Stoji ban kétségkívül a város meghatározó the Eszterházys until the end of World na vzpetini nad mestom in je z znaœil- épülete. Jellegzetes fehér falaival, kiemel- War I. It is located on the hill above nimi belimi zidovi in izstopajoœim stol- ked√ tornyával, cseréppel fedett manzárd the town. With its white walls, outrea- pom ter opeœno mansardno streho sim- tetejével a város fölé emelkedik, s annak ching tower and brick mansard roof it bol mesta. Graøœina, ki se dviga nad szimbólumává válik. A vár, melyet évszá- certainly is the symbol of the town. The strehami mestnih hiø, obdana z drevjem zados fák és sz√l√ültetvények ölelnek, castle rises above the roofs of the town fentr√l szemléli a városi polgárházak in vinogradi, bdi nad pokrajino. Arhe- and surrounded by trees and vineyards, tet√it és √rködik a tájon. Régészeti oloøke najdbe in znani zgodovinski po- watches over the country. Archaeologi- feltárások és ismert történelmi adatok cal finds and historic data prove that datki kaæejo, da je bil grad postavljen bizonyítják, hogy a vár már a 13. szá- the castle was built in the 13th century, æe v 13. stoletju, za œasa prvega grajske- zadban létezett, els√ ura III. Hahót volt, ga gospoda Hahóta III., ki se je dal aki felvette a Lendvai (dominus de Lin- in the time when the lord of the castle oklicati za gospoda Lendavskega (domi- dau) el√nevet. A vár a 13. század utolsó was Hahót III, who had himself pro- nus de Lindau). V zadnji œetrtini 13. negyedében már szilárd épít√anyagból claimed as dominus de Lindau. Already stoletja je bil grajen æe iz trdega mate- épült, feltehet√en lakótoronyból és in the last quarter of the 13th century the riala. Domnevno je obsegal stanovanj- kápolnából állt, melyet fából készült castle was made of hard material. It is ski stolp, kapelico in leseno obzidje. várfal övezett. Az eredeti épületb√l thought that it consisted of a dwelling Od prvotne gradnje je ostalo le nekaj csupán néhány kápolnafal maradt meg, tower, a chapel and wooden walls. Only zidov kapelice, ki so bili vkljuœeni v amelyeket a kés√bbi építkezések során a few walls of the chapel and some parts poznejøe gradnje, vidni pa so tudi os- beépítettek, valamint néhány románkori of Romanesque frescos remained. The tanki romanskih fresk, ki so bile popol- freskómaradvány, melyek eredetije telje- walls were incorporated in the following noma uniœene. V poznejøih obdobjih so sen elpusztult. A kés√bbi korszakokban constructions. In the following centu- grad øirili in do 15. oz. 16. stoletja po- a várat b√vítették, így a 15. illetve 16. ries the castle was made bigger and by zidali ves hrib. Grajsko dvoriøœe je bilo századra a teljes várdombot beépítették. the 15th and 16th century the whole hill z vseh strani zazidano s stavbami, na A várudvart minden oldalról épületek was built-up. The castle yard was built mestni strani so simetriœno s stanovanj- vették körül, a város fel√li oldalon a in by the houses around it. On the skim stolpom zgradili veœnadstropni lakótoronnyal szimmetrikusan épült egy town side, symmetrical to the dwelling stolp, ki stoji øe danes in tvori osrednjo többszintes torony, amely napjainkban is tower, a multi-storey tower was built, áll és a vár központi tengelyét képezi. A os gradu. V desetletjih do zadnje tretji- which has been the central axis of the 20. század utolsó harmadáig eltelt évti- ne 20. stoletja je zgradba sluæila razliœ- castle to this day. In the decades up to zedekben a várat több – sokszor nem nim, mnogokrat tudi neustreznim na- the last third of the 20th century the megfelel√ – célra használták. Az 20. szá- building served different, sometimes menom. Od 70. let 20. stoletja pa grad zad hetvenes éveit√l kulturális emlékhely opravlja vlogo zgodovinskega pomnika és a térség kulturális örökségének √rz√je, inappropriate purposes. Since the 1970s in tudi vlogo varuha kulturne dediøœi- hiszen itt m∆ködik a Lendvai Galéria és the castle has been a historic memorial ne, saj v njem deluje Galerija – Muzej Múzeum. A vár termei adnak otthont az and with its Gallery and Museum a gu- Lendava. V grajskih prostorih tako naj- Oloris címet visel√ régészeti kiállításnak ardian of cultural heritage. The follo- demo arheoloøko razstavo Oloris (obse- (az i.e. 13. századból származó régészeti wing collections can be seen in the cast- ga najdbe iz 13. stoletja pr. n. øt., ki so lelet anyagát mutatja be, melyet a 20. le: archaeological exhibition Oloris, bile odkrite v Dolnjem Lakoøu pri Len- század nyolcvanas éveiben tártak fel a with finds from the 13th century BC, davi v 80. letih 20. stoletja) in bogato Lendva melletti Alsólakosban), valamint discovered in Dolnji Lakoø in the likovno zbirko, ki je nastala v treh de- egy nagyon gazdag képz√m∆vészeti gy∆j- 1980s; a rich fine arts collection, made setletjih mednarodnih likovnih kolonij. temény, melynek anyaga az immár több in three decades of international fine V gradu sta tudi spominska soba mint három évtizedes nemzetközi arts colonies; a room to the memory of Györgya Mayerja Zale z odlitki nekate- m∆vésztelep eredménye. Itt található Za- György Mayer Zala, with casts of his rih njegovih kljuœnih umetniøkih plastik la Mayer György emlékszobája, legje- key plastic arts; and the latest acquisi- in najnovejøa pridobitev – razstava lent√sebb m∆vészeti alkotásaival, vala- tion – the exhibition »A castle on »Grad na preæi«, ki pripoveduje zgodbo mint a vár legújabb kincse – A vár a watch«, telling the story of the castles gradov, ki so bili braniki Evrope pred vártán – cím∆ kiállítás, mely azoknak a that were bastions of Europe from Tur- turøkimi napadi. Del tega obrambnega váraknak a történetét mutatja be, me- kish attacks. Lendava castle was a part sistema je bil tudi lendavski grad. Raz- lyek Európa véd√bástyái voltak a török of this defensive system. It exhibits re- veszedelem idején. A lendvai vár is e stavljene so replike hladnega in strelnega plicas of cold steel, firearms and védelmi rendszer része volt. A kiállításon oroæja ter vojaøke opreme, zastave in equipment, flags and other requisites, szúró- és l√fegyverek másolatait, katonai reflecting the spirit of turbulent times drugi rekviziti, ki odslikavajo duha bur- felszereléseket, zászlókat és egyéb kellé- during the Turkish threat. nih œasov turøke nevarnosti. keket talál az érdekl√d√, melyek jól tükrözik a török támadások korának vi- haros korszellemét.

81 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 82

L Kapela svete Trojice v objemu vinogradov A Szentháromság-kápolna a sz√l√hegyek ölelésében

The Chapel of Sv. Trojica embraced by the vineyards L Notranjøœina kapele z oltarjem A Szentháromság kápolna belseje a f√oltárral The inside of the chapel with the altar

L Posmrtni ostanki Mihaela Hadika Hadik Mihály üvegkoporsóba helyezett földi maradványai Mihael Hadik’s mortal remains !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:52 Page 83

KAPELA SV. TROJICE SZENTHÁROMSÁG KÁPOLNA THE CHAPEL OF SV. TROJICA Na hribu, ki je bil nekoœ pomembna A valaha stratégiai fontossággal bíró On the hill that was once an important strateøka toœka, je stala vojaøka utrdba. dombtet√n katonai er√dítmény állt, strategic point, stood a fortification, Le-to so Turki na prehodu 16. in 17. melyet a törökök a 16. és 17. század which was a constant target of the stoletja na vsak naœin æeleli zavzeti, fordulóján szerettek volna mindenáron Turks between the 16th and the 17th vendar jim to ni uspelo. V znak hvale- elfoglalni, azonban nem jártak sikerrel. century. Fortunately they had never ænosti ob prenehanju turøke nevarnosti A 18. században a török veszedelem managed to conquer it. In gratitude for so ljudje v 18. stoletju mnoæiœno gradi- elmúltával az emberek hálájuk jeléül the cessation of the Turkish threat peo- li kapelice, cerkve, postavljali kriæe in számos kápolnát, templomot építettek, ple in the 18th century built chapels, znamenja. V letih 1727/28 grajeno ka- több helyen keresztet állítottak. Az churches and wayside shrines and set pelico, posveœeno sveti Trojici, je fi- 1727–28-ban épült és a Szentháromság up crosses. The chapel built in 1727/28, nanœno najbolj podprla druæina Gludo- tiszteletére felszentelt kápolna költsége- dedicated to Sv. Trojica (The Holy Tri- vac, eden od donatorjev pa je bil tudi ihez a legjelent√sebb mértékben a Glu- nity) was financially supported by the Mihael Hadik, ki je umrl leta 1733. dovac család járult hozzá, de a támo- family Gludovac. Another donor was Njegove posmrtne ostanke so poloæili v gatók közé sorolhatjuk az 1733-ban Mihael Hadik, who died in 1733. His grobnico, ki je bila iz apnenca, zato se elhunyt Hadik Mihályt is. Az √ földi mortal remains were put into a vault, je truplo lahko ohranilo vse do danes, maradványait mészk√sírba helyezték, made of limestone, which made it pos- tako da si ga mumificiranega lahko og- ezért holtteste mind a mai napig meg- sible that it got preserved until the pre- ledamo v kapelici. Med legendami, ki maradt, így múmiája a kápolnában sent day. His mummy can be seen in kroæijo o Mihaelu Hadiku, je najpogo- megtekinthet√. A róla fennmaradt le- the chapel. Among the legends about stejøa tista, da je Hadik umrl v bitki s gendák közül a legismertebb, amely sze- Mihael Hadik, the most common is the Turki leta 1603. Zgodovinski podatki rint Hadik Mihály a török ellen vívott one, saying that he died in a battle tega ne potrjujejo. 1603-as csatában esett el, de a történel- with the Turks in 1603. Historical da- Ob kapeli na hribu je tudi najstarej- mi adatok ezt nem igazolják. ta however does not confirm this. øe pokopaliøœe v Lendavi, na katerem A kápolna környékén található Lend- Next to the chapel on the hill is the najdemo kar nekaj kakovostnih nagrob- va legrégibb temet√je, néhány m∆vésze- oldest cemetery in Lendava distinguis- nih plastik, v kapelici sami pa so poti értékét tekintve is jelent√s síremlék- hing itself with some high quality sepul- kopani œlani œastitljive druæine Kakasdi kel. A kápolnában pedig a nagytiszte- chral plastic arts. The chapel is also the Hajós. Najvidnejøi med njimi je bil let∆ Kakasdi Hajós család tagjainak sír- burial place of the family Kakasdi Hajós. odvetnik in kraljevi svetnik Mihaly Ha- ja látható. Közülük a legelismertebb az The most prominent among them was jós Kakasdi. V intenzivnem vsesploønem ügyvéd és királyi tanácsos Kakasdi Ha- the lawyer and the king’s councillor razvoju, ki je sledil avstro-ogrski spravi jós Mihály volt. Az 1867-es osztrák-ma- Mihaly Hajós Kakasdi. In the intensive leta 1867, je odigral eno kljuœnih vlog v gyar kiegyezést követ√ általános és in- general development, that followed the vzponu Dolnje Lendave iz preprostega tenzív fejl√dés id√szakában kulcsszerepe Austro-Hungarian conciliation in 1867, trga v okrajno srediøœe. Bil je duhovni volt abban, hogy Alsólendva egyszer∆ he played one of the key roles in the de- vodja in velik borec za sploøno dobro mez√városból járási székhellyé n√tte ki velopment of Dolnja Lendava from a mesta ter nedvomno najvplivnejøa oseb- magát. Szellemi vezet√ként és a város simple market town to the regional cen- nost v takratni Dolnji Lendavi. fejlesztésének szószolójaként, kétségkí- tre. He was a spiritual leader, a great Enoladijska cerkev s petosminsko vül az akkori Alsólendva legbefolyáso- campaigner for the common welfare of zakljuœenim prezbiterijem je pokrita z sabb személyisége volt. the town and definitely the most influen- dvokapnico. Masivni zvonik, ki sluæi tu- Az egyhajás, nyeregtet√s templomot tial person in Lendava of that time. di kot vhodna lopa, je bil dozidan ka- öt nyolcados apszis zárja. A testes One-nave church with five-eight sneje. Dvakrat letno se v kapelici odvija harangtornyot, mely belép√ként is presbytery is covered with a saddle roof. proøœenjska maøa, in sicer na dan svete szolgál, kés√bb építették a kápolnához. The massive bell tower, which is used as Trojice in na praznik angela varuha. Ne- Évente kétszer mutatnak be itt búcsúi an entrance was built later. Twice a year koœ sta oba dneva sodila med najveœje szentmisét, Szentháromság napján és there is a kermis mass on the day of mestne praznike, ko so se pri kapelici ≈rangyalok ünnepén. Valaha mindkét The Holy Trinity and on the feast of sreœali verniki iz okolice Lendave. nap a város legjelesebb ünnepei közé the guardian angel. These two days used tartozott, ilyenkor itt találkoztak Lend- to be the biggest holidays for worship- va és környékének hívei. pers to meet at the chapel.

POSTILLA POSTILLA POSTILLA Mesto je bilo æe v 16. stoletju duhov- A város már a 16. században a tágabb Already in the 16th century the town no in kulturno srediøœe øirøe regije. Po- térség szellemi és kulturális központja was the spiritual and cultural centre of memben, œe ne odloœilen dejavnik v ta- volt. A város akkori fejl√désében je- the wider region. The important factor kratnem razvoju mesta je bila vplivna lent√s szerepet játszott a középkorban in the development of the town in that srednjeveøka plemiøka rodbina Bánffy. rendkívül befolyásos nemesi Bánffy time was the influential aristocratic Njeni œlani so bili v tistem œasu pripa- család. Tagjai ebben az id√ben refor- family Bánffy. Its members were Luthe-

83 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 84

Naslovnica Kultsárjeve Postille iz leta 1574 L Az 1574-ben Alsólendván nyomatatott, Kultsár György prédikátor nevével jelzett Postilla címlapja

The cover of Kultsar’s Postilla from 1574 L Notranjost prenovljene sinagoge A felújított zsinagóga belseje The inside of the renovated synagogue

L Zunanjost sinagoge A felújított zsinagóga küls√ látképe The outside of the synagogue !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 85

dniki luteranske veroizpovedi. Duhov- mátusok voltak. A család szellemi rans. Their spiritual horizon, their pro- no obzorje, zaøœitniøka in mecenska vlo- tevékenysége, óvó- és mecénás szerepe tective role and the role as Maecenas ga omenjene druæine so bili nadvse øi- rendkívül széleskör∆ volt. Így nem meg- were very significant. It is of no sur- roki. Tako ne preseneœa, da so Bánffyji lep√, hogy 1572 és 1574 között támo- prise that between 1572 and 1574 they v letih 1572–1574 podprli za tiste œase gatták a korszak jelent√s vallási-kul- supported, for those times an extra- izjemen religiozno-kulturni projekt – turális vállalkozását, az udvari lelkész, ordinary religious-cultural project; prin- natis treh knjig dvornega duhovnika, tanár és református prédikátor Kultsár ting three books by the court chaplain, uœitelja in pridigarja Györgya Kultsárja. György három könyvének kinyom- teacher and priest, György Kultsár. V Dolnjo Lendavo so povabili odliœne- tatását. Meghívták Alsólendvára a híres They invited the excellent travelling ga potujoœega tiskarja Rudolffa Hoff- vándornyomdászt, Hoffhalter Rudolfot, printer Rudolf Hoffhalter to Dolnja halterja in ta je z njihovo podporo tu- aki három könyvet nyomtatott a város- Lendava, who printed them. The most kaj natisnil tri knjige, od katerih je ban, melyek közül a legjelent√sebb a important of them was Postilla – Krat- najimenitnejøa Postilla – Kratki nauk o Postilla, »Az halalra valo keszöletr√l ki nauk o pripravah na smrt. As the ti- pripravah na smrt. Kakor pove æe rövid tanosság«. Mint azt a cím is mu- tle says, the book is a collection of inter- naslov, so v knjigi zbrane razlage ne- tatja, a könyv a vasárnapi és ünnepnapi pretations of Sunday and holiday re- deljskih in prazniœnih beril / evangeli- olvasmányok/evangéliumok magyaráza- ading matters/gospels. Kultsár collected jev. Kultsár je zbral svetopisemske ra- tát tartalmazza. Kultsár összegy∆jtötte the Bible interpretations by many theo- zlage mnogih priznanih teologov in és 1100 oldalon, magyar nyelven jelen- logians and scholars and published uœenjakov ter jih priobœil v madæar- tette meg számos elismert teológus és them in Hungarian on 110 pages. The skem jeziku na 1100 straneh. Rdeœa nit tudós prédikációit. A megjelentetett thread of the published reflections is objavljenih razmiøljanj je moralni ko- prédikációk vezérfonala a keresztény the moral codex of a Christian, who deks kristjana, ki hoœe spoznati Boæjo ember erkölcsi kódexe, aki szeretné meg- wants to get to know the Holy Land. deæelo. Knjiga je øe za œasa avtorjevega ismerni Isten országát. A könyv még a Already during the lifetime of the aut- æivljenja doæivela veœ izdaj, faksimile szerz√ életében több utánnyomást hor, there were many editions of the lendavske Postille pa je bil natisnjen le- megélt, a lendvai Postilla faximile ki- book. The facsimile of the Lendava Po- ta 2001. adásban, 2001-ben jelent meg. stilla was printed in 2001.

SINAGOGA A ZSINAGÓGA SYNAGOGUE Leta 1837 je nastala dolnjelendavska æi- Az alsólendvai zsidó hitközség 1837-ben The year 1837 is the beginning of the dovska verska skupnost, ki je svoje alakult, szertartásait kezdetben egy Jewish religious community in Dolnja obrede sprva opravljala v najeti hiøi. bérelt épületben tartotta. A 19. század Lendava. Initially their ceremonies were Ker se je v drugi polovici 19. stoletja második felében az alsólendvai zsidó held in a hired house. However the gmotna raven pripadnikov judovske sku- közösség, mely ekkor már 231 tagot standard of living of the members rose pnosti v Dolnji Lendavi moœno dvigni- számlált, anyagilag meger√södött, így and in the second half of the 19th la in je le-ta øtela æe 231 pripadnikov, Schacherlesz Mózes rabbi szolgálata century the community already numbe- so leta 1866, za œasa sluæbovanja rabina idején, 1866-ban elkezd√dött a zsi- red 231 members. So in 1866, in the Mojzesa Schacherlesza, zaœeli z gradnjo nagóga építése. A zsinagóga a mai napig time of Rabbi Mojzes Schacherlesz, sinagoge, ki stoji øe danes in je poleg áll, s a maribori mellett Szlovénia egyet- they started to build the synagogue, mariborske edina v Sloveniji. Gre za len ilyen jelleg∆ épülete. Az egyemeletes, which still stands in Lendava. There are enonadstropno monolitno zgradbo na tömör, majdnem szabályos négyszög ala- only two synagogues in Slovenia, the skoraj kvadratni osnovi, ki jo pokriva pon álló épületet sátortet√ fedi. A hom- other being in Maribor. The Lendava øtirikapnica. Fasada je œlenjena s pilas- lokzatot pilaszterek bontják meg, a tet√ synagogue is a two-storied monolithic tri, pod streho pa poteka konkavni ve- alatt homorú fonat fut körbe. Az épület- building on an almost square basis. nec. V stavbi je bilo 80 sedeæev za mo- ben 80 ül√hely volt a férfiak számára, a There are pilasters on the facade, and a øke in v galerijskem delu 60 sedeæev za galérián pedig 60 a n√k számára. Ma az concave-cornice under the roof. Inside æenske. Danes krasi notranjost le øest épület bels√ terét csupán nyolc, vájt, ko- there were 80 seats for men and 60 for kaneliranih æeleznih stebrov s korint- rinthoszi oszlopf√vel ellátott oszlop women in the gallery. Today the inside skim kapitelom, ki podpirajo galerijo, díszíti, melyek a galéria tartóoszlopai. Az is only decorated by six fluted Corint- od prvotne opreme je ostala le ura. eredeti felszerelésb√l csupán az óra ma- hian columns made of iron, supporting Verske obrede so opravljali do leta radt meg. Vallási szertartásokat 1944-ig the gallery. Only a clock remained 1944. Po dolgih desetletjih popolne de- végeztek a zsinagógában. Az épület from the original equipment. Religious gradacije je v 90. letih 20. stoletja bila hosszú évekig az enyészeté volt, mígnem ceremonies were held in it until 1944. zgradba prenovljena in danes sluæi kot a 20. század kilencvenes éveiben After decades of total degradation the kulturnoprireditveni prostor. felújították. Jelenleg kulturális ren- building was renewed in the 1990s and dezvényeknek ad otthont. today it is a place where cultural events take place.

85 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 86

Baroœni oltar v prezbiteriju cerkve svete Katarine L A Szent Katalin templom barokk f√oltára Baroque altar in the presbytery of the Church of Sv. Katarina

L Kipi svetega Florijana, svetega Øtefana in A. M. Slomøka blaæenega na trgu pri katoliøki cerkvi Szobrok a római katolikus templom melletti téren (balról jobbra: Szt. Flórián, Szent István király, Boldog Anton Martin Slomøek, püspök) The statues of Sv. Florijan, Sv. Øtefan

and A. M. Slomøek in the square near Catholic church L Katoliøka cerkev svete Katarine iz leta 1751 Az 1751-ben épített Szent Katalin r.k. templom Catholic church of Sv. Katarina from 1751 L Evangeliœanska cerkev, zgrajena leta 1934 Az 1934-ben épített evangélikus templom The Protestant church, built in 1934 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 87

ÆUPNIJSKA CERKEV A SZENT KATALIN PARISH CHURCH SV. KATARINE PLÉBÁNIATEMPLOM SV. KATARINA Cerkev svete Katarine je dostojna nasle- A Szent Katalin plébániatemplom méltó The Church of Sv. Katarina is a decent dnica veœ predhodnic. Njena neposre- utódja a város korábbi templomainak. successor of many predecessors. The la- dna predhodnica je zelo verjetno bila Közvetlen el√dje feltehet√en az a temp- test being the church, which Kriøtof cerkev, ki jo je v spomin na uspeøne bolom volt, melyet 1608-ban Bánffy Bánffy had built in 1608, in memory je proti Turkom dal zgraditi Kriøtof Kristóf építtetett a török ellen vívott si- of successful battles against the Turks, Banffy leta 1608, vendar je bila uniœena keres harca emlékére. E templom azon- but which was destroyed by fire. The v poæaru. Novo enoladijsko cerkev s ban t∆zvész martaléka lett. Az új, egy- new one-nave church with a semicircu- polkroænim prezbiterijem so barokizira- hajós, félköríves apszissal záródó temp- lar presbytery was made in baroque li med leti 1749 in 1751, za œasa æupni- lom barokk formáját 1749 és 1751 style between 1749 and 1751 in the ka Ferenca Jánosa Pénteka. Zgraditi oz. között kapta, Péntek János Ferenc plé- time of the parish priest Ferenc János barokizirati jo je dala takratna gospoda- bános szolgálata idején. A templomot a Péntek. The lady of the castle of that rica lendavskega gradu, œlanica rodbine lendvai vár akkori úrn√je építtette, aki az time, belonging to the Eszterházys had Eszterházy, ki je imela tudi patronat Eszterházy család tagjaként a templom it built and she also held the patronage nad cerkvijo. Notranjost cerkve krasita kegyura is volt. A templom belsejét cso- over it. The inside has a wonderful œudovit baroœni oltar in slika sv. Katari- dálatos barokk oltár és a templom véd√- baroque altar and the picture of St. ne Aleksandrijske, zavetnice cerkve, ki szentjének, Alexandriai Szent Katalinnak Catherine of Alexandria, the patroness jo je leta 1888 naslikal italijanski slikar a festménye díszíti, melyet 1888-ban of the church. The picture was painted Felix Barazutti. K baroœnemu obœutju Felix Barazutti itáliai fest√m∆vész készí- by the Italian Felix Barazutti in 1888. prispevajo øe øtirje stranski oltarji, med tett. A templom barokk hangulatát er√- Four side altars, among which the hig- katerimi je najkvalitetnejøi oltar svetega síti a négy mellékoltár is, melyek közül a hest quality is the altar of the Holy Kriæa na juæni strani, in oljne slike s kri- legértékesebb a déli oldalon található Cross on the south side, and oil pain- æevim potom. Baroœne freske kot po- Szent Kereszt oltár, valamint az olaj- tings with Stations of the Cross, give membna komponenta cerkve so æal bile festményeken ábrázolt keresztút is. A ba- the church a baroque feeling. The fres- uniœene. Sicer pa je bila lendavska æu- rokk freskók, melyek a templombels√ cos, as an important component of the pnija od ustanovitve leta 1334 do 20. fontos elemei voltak, sajnos elpusztultak. church, were unfortunately destroyed. let 20. stoletja del madæarske cerkvene A lendvai plébánia 1334-ben történt Lendava parish belonged from its foun- organizacije: do 1777 je spadala v za- alapításától a 20. század húszas éveiig a dation in 1334 until 1920s to Hunga- grebøko nadøkofijo, leta 1777 je bila magyar egyházi szervezet része volt: rian ecclesiastic organisation. Until prikljuœena novoustanovljeni sombotel- 1777-ig a zágrábi érsekséghez tartozott, 1777 it belonged to Zagreb archdioce- ski økofiji. Po koncu prve svetovne voj- 1777-ben az akkor alapított szombat- se, in 1777 it was annexed by the ne je bila v 20. letih 20. stoletja vklju- helyi egyházmegyéhez kapcsolták. Az newly established Szombatey diocese. œena v slovensko cerkveno organizacijo, els√ világháborút követ√en, a 20. század After the World War I, in the 1920s it v mariborsko ali lavantinsko økofijo. húszas éveiben a maribori, illetve lavant- was included to Slovenian ecclesiastic menti püspökség része lett. organisation.

EVANGELIŒANSKA CERKEV AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM PROTESTANT CHURCH Vpliv reformacije v 16. stoletju je bil v Lendván és környékén a 16. században The influence of Reformation was Lendavi in okolici izjemno moœan. Tod rendkívül er√s volt a reformáció hatása. extraordinarily strong in Lendava and je bilo v tem œasu mnogo evangeliœan- E területen számos evangélikus gyüleke- the vicinity. There were many Protestant skih verskih skupnosti. Tudi lendavski zet létezett. Egy id√szakban a vidék urai, religious communities in that time. Also gospodarji Bánffyji so bili nekaj œasa a Bánffyak is e vallás követ√i voltak. A the rulers of Lendava, the Bánffys, were pristaøi luteranske vere. Vpliv reforma- család újrakatolizálásával azonban a re- Lutherans for some time. When they be- cije se je v mestu in okolici zmanjøal, formáció hatása is csökkent a vidéken. came Catholics again, the Protestant inko so se tudi Bánffyiji rekatolizirali. Számos felajánló adta vagyona egy részét fluence in Lendava diminished. Many Med mnogimi darovalci, ki so del svo- az evangélikus gyülekezetnek, közöttük donors gave a part of their wealth to the jega premoæenja namenili evangeliœan- volt Balogh Árpád evangélikus nyomdász Protestant religious community and one ski verski skupnosti, je bil tudi evange- is, aki teljes ingatlan vagyonát a gyüleke- of them was a printer called Árpád Ba- liœanski tiskar Árpád Balogh. On ji je zetnek ajándékozta. Többek között azt logh. He donated his real assets and a podaril vse svoje nepremiœnine in zazi- az építési telket is, melyen a gyülekezet parcel of land, on which a vicarage and dalno parcelo, na kateri so leta 1907 po 1907-ben Gere Ern√ tervei alapján lel- a school were built according to the naœrtih Ern√ja Gereja zgradili æupniøœe készi hivatalt és iskolát épített. 1934-ben plans by Ern√ Gere in 1907. Besides in øolo. Poleg teh dveh stavb je bila le- épült az evangélikus templom, melynek these two buildings a Protestant church ta 1934 sezidana øe evangeliœanska cer- párja Magyarországon Csorna városában was built in 1934, which is a twin to kev, ki je dvojœica cerkve v Csorni na található. A két templomot csupán a the church in Csorni in Hungary. Len- Madæarskem. Cerkvi se razlikujeta le v homlokzat közepén található Krisztus dava church only differs in the relief of reliefu Kristusa na sredi fasade, ki ga je domborm∆ különbözteti meg egymástól, the Christ in the middle of the facade.

87 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 88

L Gledaliøka in koncertna dvorana, delo madæarskega arhitekta Imreta Makovcza A Makovecz Imre építész tervei alapján épített Színház- és Hangversenyterem The Theatre hall and concert hall, by the Hungarian architect

Imre Makovecz L Najmarkantnejøe lendavske zgradbe iz ptiœje perspektive (grad, katoliøka cerkev, gledaliøka in koncertna dvorana) Lendva jellegzetes épületei madártávlatból (a vár, a r.k. templom és az új Színház- és Hangversenyterem) The most eminent Lendava buildings from the air (the castle, the Catholic church, the Theatre hall and concert hall)

L Notranjøœina gledaliøke in koncertne dvorane A színházterem impozáns belseje The inside of the Theatre hall and concert hall !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 89

podarilo æensko druøtvo iz Lendave. Fa- mely a lendvai N√egylet ajándéka volt. This was donated by Lendava women's sada stavbe s œokatim stolpom na desni A homlokzat, melyhez jobb oldalon society. The facade with a steeple on the strani je œlenjena s øivanimi robovi in zömök torony kapcsolódik, peremmel és right side has seams and a head cornice, venœnim zidcem, vhod pa je nadgrajen falkoszorúval tagolt, a bejárat felett tim- the entrance has a tympanum. The out- s timpanonom. Skladno z zunanjøœino panon található. A templom belseje, side as well as the inside of the church je tudi notranjost cerkve zelo skromna összhangban küls√ megjelenésével, sze- are very simple and plain. The only de- in preprosta. Oltar krasi le oljna slika rény és egyszer∆. Az oltárt csupán Pan- coration of the altar is an oil painting by Lajœija Pandurja. dur Lajcsi olajfestménye díszíti. Lajœi Pandur.

GLEDALIØKA A SZÍNHÁZ THEATRE IN KONCERTNA DVORANA ÉS KONCERTTEREM AND CONCERT HALL Naœrte za gledaliøko in koncertno dvo- A Színház és Koncertterem terveit Mako- The plans for the theatre and concert rano je izdelal madæarski arhitekt Imre vecz Imre magyar építész készítette, aki hall were created by the Hungarian arc- Makovecz. Makovecz, rojen leta 1935 v 1935-ben született Budapesten. Közel hitect Imre Makovecz, born in 1935 in Budimpeøti in avtor domala 300 arhi- 300 építészeti alkotás köt√dik a nevéhez. Budapest. The author of almost 300 tekturnih projektov, je pristaø organske Az alkotó az organikus építészet híve, architectural projects is a supporter of arhitekture, ki temelji na uporabi prete- melynek alapja a túlnyomórészt termé- organic architecture, which is based on æno naravnih materialov in na arhi- szetes anyagok használata, valamint az using predominantly natural materials tekturni prilagoditvi objekta okolju, v épület és környezetének összhangja. Épü- and on fitting the object to the surroun- katerem je, torej njegovi tradiciji, sim- letei idomulnak a tájhoz, annak hagyo- dings, tradition, symbols, heritage and bolom, dediøœini ter prostorsko-œasovne- mányaihoz, jelképeihez, kulturális örök- the spirit of place and time. He is a mu duhu. Je zagovornik arhitekture, ki ségéhez, valamit a tájegység térségi és follower of the architecture, which as a se kot celota posameznih elementov spa- korszelleméhez. Annak az építészeti irány- whole connects with the surroundings ja z okolico in njenimi ljudmi ter posta- zatnak a szószólója, melynél az elemek and people and becomes a part of their ja del njene zgodovine. Pri tem je zgo- egysége összeforr a térséggel és lakóival, s history. He understands history not as dovina razumeljena ne kot dogajanje z így válik történelmének részévé. Történe- action with dates, wars and names of letnicami, vojnami ali imeni oblastni- lem alatt természetesen nem az évszá- the rulers, but as a spirit, that turns kov, temveœ kot tisti duh, ki spreminja mok, háborúk vagy az uralkodók sorát man's actions into better ones and ma- œlovekova dejanja v boljøa in dela svet érti, hanem azt a szellemet, mely jobbá kes the world a better place. Lendava lepøi in kakovostnejøi. Tudi lendavska teszi az emberi cselekvést, s ezáltal szebbé Theatre hall and concert hall has the gledaliøka in koncertna dvorana nosi és élhet√bbé a világot. A lendvai Színház characteristic style of Makovecz specific slogovne znaœilnosti Makovœeve specifiœ- és Koncertterem is magán viseli Mako- architecture, which many people find ne arhitekture, ki je za marsikoga kon- vecz építészetének jellegzetes jegyeit, controversial, but actually it is an extraor- troverzna, a v resnici izjemno funkci- mely sokak számára ellentmondásos, a dinarily functional masterpiece, imbued onalna ter z dediøœino preæeta mojstro- valóságban azonban rendkívül funkci- with heritage but at the same time vina, ki je obenem tudi sodobna. Gle- onális, örökségünkkel átitatott, ugyan- contemporary. This building brought a daliøka in koncertna dvorana je v mest- akkor modern remekm∆. A Színház és new extension into the town. The big no æivljenje prinesla novo razseænost. Koncertterem újabb távlatokat nyitott a and professionally equipped stage and Veliki in profesionalno opremljen oder város életében. A nagy és szakszer∆en fel- excellent hall ambience, a spacious ter sijajni dvoranski ambient s 444 sede- szerelt színpad, a gyönyör∆ terem, a tágas lobby and last but not least imposing æi, prostorno preddverje in nenazadnje el√tér és nem utolsósorban az impozáns outside are a magnet for all coinciden- impozantna zunanjøœina so magnet za vse küls√ mágnesként vonzza a városba láto- tal visitors. For people from Lendava nakljuœne obiskovalce mesta, za Lendav- gató vendégeket, ugyanakkor a lendvai és and the vicinity this architectural and œane in okoliœane pa ta arhitekturno- környékbeli emberek számára ez az épí- cultural complex means a big contribu- kulturni kompleks pomeni izjemen pri- tészeti és kulturális gyöngyszem lehet√- tion to the quality of life. spevek h kakovosti njihovega æivljenja. séget teremt életmin√ségük javítására.

POKOPALIØŒA TEMETO” K CEMETERIES Najstarejøe lendavsko pokopaliøœe je v Lendva legrégibb temet√je a valamikori According to the old custom, when ce- skladu s starodavno navado, ko so po- szokásoknak megfelel√en, amikor a meteries used to be by the side of the kopaliøœa bila ob cerkvah, ob kapelici templomok köré temetkeztek, a Szent- church, the oldest Lendava cemetery sv. Trojice na istoimenskem hribu. Na háromság kápolna mellett található, mely lies by the Chapel of Sv. Trojica on the tem pokopaliøœu najdemo najstarejøe az azonos nev∆ dombon áll. E te- hill with the same name. As it was lendavske nagrobnike. Ker je bilo rela- met√ben találhatjuk a város legrégibb relatively small, a place for burying was tivno majhno, so kmalu morali prostor síremléket. Azonban a város lakóinak a soon found lower, over the centre of za pokopavanje umrlih preseliti niæje, viszonylag sz∆kös hely miatt hamarosan the town. So today it is called the up- tik nad mestno jedro. Danes ga ime- újabb temetkezési helyet kellett keres- per cemetery. Lendava cemeteries are a

!LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 90 L L Nagrobniki na æidovskem pokopaliøœu v Dolgi vasi A hosszúfalui zsidótemet√ siremlékei

Tombstones in the Jewish cemetery in Dolga vas L Najstarejøe lendavsko pokopaliøœe pri kapeli svete Trojice A város legrégibb, a Szentháromság-kápolna szomszédságában található temet√je The oldest Lendava cemetery at the Chapel of the Holy Trinity

L Secesijski elementi na meøœanski hiøi A F√ utca egyik jellegzetes épületének szecessziós motívumai Elements of secession on a bourgeois house !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:53 Page 91

nujemo zgornje pokopaliøœe. Lendavska niük. Az újabb temet√ közvetlenül a vá- good example of how the social status pokopaliøœa zelo lepo kaæejo, kako so rosmag felett helyezkedett el. Ma fels√- and profession of the deceased is reflec- posamezne druæine z velikostjo nagrob- temet√nek hívják. A lendvai temet√k jól ted in the size of the tombstone, in its nikov, njihovo umetniøko izraznostjo, z tükrözik, hogy az egyes családok a artistic expression, its pretentious con- izvedbeno zahtevnostjo, z izborom ma- síremlékek méretével, m∆vészi meg- struction, the choice of material and terialov in nekoœ tudi z dekorativnostjo formálásával, a megépítés min√ségével, az even in the decoration of the balustra- ograje kazale na druæbeni status pokoj- anyagok kiválasztásával, s√t valaha a de. Even the part the deceased played nika, njegov poklic in vlogo v mestu, kerítés díszítésével is az elhunyt társadal- in the town and age can be seen in the celo na njegovo starost (ljubka eleganca mi helyzetét, hivatását, a városban be- tombstones. The children's ones are so otroøkih nagrobnikov je ponekod prav töltött szerepét, s√t sokszor a korát is (a lovely and elegant, even artistic. That is umetniøka). Nekatera lendavska poko- gyermek síremlékek kedves eleganciája why cemeteries of Lendava are cultural paliøœa so zato nedvomno tudi kulturni néhol egészen m∆vészi) szerették volna a memorials. This is especially true for spomeniki. Øe posebej velja to za judov- világ tudomására hozni. Egyes lendvai te- the Jewish cemetery, which lies out of sko pokopaliøœe, ki je nekoliko izven met√k így kétségkívül kulturális örök- town in Dolga vas. The Jews kept to mesta, v Dolgi vasi. Judje so se v mar- ségünk részét képezik. Különösen érvé- their own special rules and ceremonies. sikaterem segmentu æivljenja dræali po- nyes ez a zsidótemet√re, mely kissé a According to the rules their cemetery sebnih pravil in obredov, tako tudi pri városon kívül, Hosszúfaluban található. faces Jeruzalem. They buried their peo- pokopavanju. Pokopaliøœe je obrnjeno A zsidók az élet számos területén ragasz- ple there since 1850. The older tomb- proti Jeruzalemu, tako kot to velevajo kodtak saját szabályaikhoz és szertartása- stones are made of stone, the later ones æidovski verski predpisi. Na tem poko- ikhoz, többek között a temetkezési szer- are from blackmarble. Inscriptions are paliøœu so pokopavali Jude od leta tartásoknál is. A temet√, a zsidó vallás in Hebrew and in Hungarian. Only 1850. Starejøi nagrobniki so iz kamna, el√írásainak megfelel√en, Jeruzsálem felé few Jews remained in Lendava after novejøi pa iz œrnega marmorja. Napisi néz. E temet√ben 1850 óta temetkeztek. World War II and none of them had so v hebrejøœini in v madæarskem jezi- A régebbi síremlékek k√b√l, az újabbak descendants. The last Jewish inhabitant ku. Po koncu 2. svetovne vojne je v fekete márványból készültek. A sírfelira- of Lendava died in 2002. With him the mestu ostalo le nekaj Judov, ki so vsi tok héber és magyar nyelv∆ek. A II. story, whose protagonists largely influ- brez potomcev. Zadnji je umrl leta világháború után csupán néhány zsidó enced the development of the town in 2002 in tako se je sklenila zgodba, ka- maradt a városban, de egyiküknek sem the 19th century, but who history was tere protagonisti so nemalo vplivali na volt utódja. Az utolsó lendvai zsidó not in favour of, tragically ended. At razvoj mesta v 19. stoletju, a je njen ko- 2002-ben halt meg. Vele sajnos véget ért the entrance to the cemetery with 130 nec spriœo zgodovinskih okoliøœin nad- egy történet, melynek korábbi szerepl√i tombstones stands a mortuary. A pla- vse tragiœen. Ob vhodu na pokopaliøœe nagy szerepet játszottak a város 19. száza- que on the wall says that the mortuary s skoraj 130 nagrobniki je mrliøka veæi- di fejl√désében. A történet vége az ismert was built by the members of Hevra Ka- ca, ki so jo leta 1906 zgradili œlani druø- történelmi események miatt különösen disha society in 1906. tva Hevra Kadisha, o œemer priœa tudi tragikus. A temet√ben közel 130 sírem- spominska ploøœa na zidu veæice. lék található, bejárata mellett áll a rava- talozó, melyet 1906-ban építettek a Hev- ra Kadisd Egyesület tagjai. Ezt örökíti meg a falon található emléktábla is.

SECESIJA SZECESSZIÓ SECESSION Secesijske elemente lahko zasledimo na Szecessziós elemeket a F√ utca 46. sz. Elements of secession can be seen on hiøi v Glavni ulici 46, v kateri je bila házban találhatunk, melyben a Balkányi the house in Glavna ulica 46, which nekoœ tiskarna in papirnica Ernesta Ern√ féle nyomda és papírkereskedés used to be a printing house and paper Balkányija in ki je bila zgrajena leta m∆ködött. A házat 1907-ben építették mill. It was built in 1907 according to 1907 po naœrtih Lászla Takátsa (Taka- Takáts László tervei alapján. A tervez√ a the plans by Lászlo Takáts (Takaœ). Ta- œa). Omenjeni avtor v svojem arhi- magyar szecesszió legjelent√sebb épí- kats in his architectural manuscript ori- tekturnem rokopisu izhaja iz tradicije tésze, Lechner Ödön nyomdokait köve- ginates from the tradition of Ödön Ödöna Lechnerja, kljuœnega madæarske- ti. A népm∆vészet díszít√elemeit hasz- Lechner, the key Hungarian secession ga arhitekta secesije. Naslanjal se je na nálja, mint például a tulipán, a rózsa architect. He leaned on decorative ele- dekorativne elemente ljudske umetno- vagy a szív. Függ√legesen az épület há- ments of folk art like tulip, rose, heart sti, kot so tulipan, vrtnica, srce ipd. Po rom részre osztható, vízszintesen ket- etc. Vertically the building is divided in vertikali je zgradba razdeljena v tri osi, t√re, a fölszintet m∆hely és bolt foglalta three axes, horizontally it is divided in- vodoravno je deljena na pritliœni po- el, míg az emeleti rész, melyet falfüzér to ground floor (business-trade part) slovno-trgovski del in na nadstropni díszít, lakásként szolgált. A földszintet and first floor (residential part with stanovanjski del z zidnim vencem. Prit- átépítették, míg az emelet megmaradt cornice). The ground floor is renewed, liœni del je predelan, medtem ko je eredeti formájában, mely két dologgal but the first floor still has its original nadstropje izvirno in ga odlikujeta hívja fel magára a figyelmet. Els√sorban look, characterized by secession roof

91 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 92 L

L Nekdanja vila notarja Oskarja Laubhaimerja (danes mestna Nekdanji salon Laubhaimerjeve vile, danes mestna œitalnica knjiænica) A villa egykori szalonja jelenleg a könyvtár olvasóterme Az egykori Laubhaimer-villa (jelenleg az épület a városi Drawing room in former Oskar Laubhaimer’s villa, now könyvtárnak ad otthont) the library Former Oskar Laubhaimer’s villa, now the library !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 93

predvsem secesijski streøni venec v obli- a tet√ szecessziós füzérdíszítésével, mely- cornice in the forms of stylized heart, ki stiliziranega srca, ki se ponovi tudi hez stilizált szívformát használtak. E which repeats in soft sinuous relief sills. na zakljuœku mehko valujoœih reliefnih díszítés ismétl√dik a puhán hullámzó The surface of the walls between the okenskih obrob. Zidne povrøine med domborm∆-szer∆ ablakkeretek lezárá- windows is decorated with stylized okni so dekorirane s stilizirano svetno sában is. Az ablakok közötti falfelületet earthly ornaments – like peony and ro- ornamentiko potonike ali vrtnice. Vege- stilizált pünkösdi rózsát vagy tüskerózsát se. The tulip motives can also be found tabilne motive tulipana zasledimo tudi ábrázoló díszít√elemmel dekorálták. Tu- on the window frames of the building na okenskih okvirjih nekdanje tovarne lipán motívummal találkozhatunk a va- that used to be the umbrella factory deænikov Hungaria, ki je bila zgrajena lamikori Hungária eserny√gyár ablakke- Hungaria, built in 1907. These are not leta 1907. To pa niso edini secesijski retein is. A gyárat 1907-ben építették. the only secession motives of the buil- elementi te zgradbe, saj je prvotno ime- Azonban nem ez az egyetlen szecessziós ding, as it originally had a wonderfully la œudovito vzvalovano secesijsko streho eleme az épületnek, hiszen eredetileg undulated secession roof and was as in je taka bila odliœen primer prej ome- csodálatos hullámzó szecessziós tet√vel such an excellent example of previously njenega madæarskega nacionalnega slo- rendelkezett, s mint ilyen, nagyszer∆ mentioned Hungarian national style, ga, ki je bil varianta secesije. példája volt a szecesszió változataként which was a variation of the secession. megjelen√ magyar nemzeti stílusnak.

VILA NOTARJA OSKARJA LAUBHAIMER OSZKÁR THE NOTARY OSKAR LAUBHAIMERJA JEGYZO” VILLÁJA LAUBHAIMER'S VILLA Od neobaroœnih zgradb moramo med A neobarokk épületek közül els√ként When talking about neo-baroque style, prvimi omeniti nekdanjo vila notarja kell megemlítenünk Laubhaimer Oszkár the notary Oskar Laubhaimer's villa Oskarja Laubhaimerja, zgrajeno leta jegyz√ valamikori villáját, mely 1906- should be mentioned. It was built in 1906. Gre za izjemen primer arhitek- ban épült. Rendkívüli építészeti al- 1906. It is an extraordinary example of ture, ki v vseh pogledih ustreza pojmu kotásról van szó, mely megfelel a m∆vé- architecture that corresponds to the celostne umetnine, ki je sicer pomemb- szet teljességér√l alkotott elképzelé- conception of holistic art, which is an na komponenta baroœnega sloga. Razgi- sünknek, amely a barokk stílus fontos important component of the baroque bano lupino odlikujejo øtirje vogalni összetev√je. A ház mozgalmas külsejét a style. The outside is excelled by four stolpiœi, baroœne kartuøe, dekorativni négy sarok-torony, a barokk kartus, va- small corner towers, baroque cartouches zakljuœki ælebov in dimnikov. Notranj- lamint a kémények és ereszcsatornák and decorative gutter and chimney ed- øœina zgradbe je nadgrajena z bogato dekoratív lezárása teszi vonzóvá. Az ges. The inside has a rich stucco ceiling stropno øtukaturo z rastlinsko in cvet- épület belsejében gazdagon díszítettek a with vegetal and floral ornaments in liœno ornamentacijo v obliki girland, v mennyezetek girland formájú n√vényi the form of garlands. In the music sa- glasbenem salonu pa s figuralnimi mo- és virág ornamentikával, a zeneszalon- lon the stucco has figural motives. tivi. Pri detajlih moramo opozoriti na ban pedig figurális motívumokkal. A Talking about detail, there are not ne v celoti ohranjena vitraæna okna, tal- részleteknél fel kell hívnunk a figyelmet entirely preserved vitrage windows, floor ne mozaike in bogato ornamentiran a vitrinablakokra, annak ellenére, hogy mosaic work and richly ornamented parket. Kot pomemben del celote mo- nem maradtak meg teljességükben, va- parquetry. As an important part of the ramo omeniti øe manjøo zgradbo na lamint a padlón található mozaikokra. whole, a small building in the yard dvoriøœu, v kateri so bili prostori nota- Az építmény egészének fontos része az should be mentioned, which used to be riata, in umetelno oblikovano dvoriøœ- udvarban található kisebb épület, mely notary's office and artistically created no ograjo, ki dopolnjuje celostno za- a jegyz√ség hivatalos helyiségeinek adott yard enclosure, which completes the okroæenost te arhitekturne mojstrovine. helyet, valamint a m∆vészi igénnyel meg- holistic rounding off this architectural alkotott udvari kerítés, mely megko- masterpiece. ronázza ezt az építészeti mesterm∆vet.

HOTEL KRONA KORONA SZÁLLODA HOTEL KRONA Nekdanji hotel Krona je meøanica rene- Az egykori Korona Szállodán egyaránt The building that used to be Hotel Kro- sanœnih in baroœnih arhitekturnih ele- megtalálhatók a reneszánsz és a barokk na is a mixture of renaissance and mentov ter velja za enega kljuœnih arhi- építészeti elemek és a historizáló kor- baroque architectural elements and is tektonskih biserov historicistiœnega ob- szak egyik építészeti gyöngyszemének considered one of the key architectural dobja. Prvotno so grofje Eszterházy, ta- számít. Eredetileg a lendvai vár akkori jewels of the historicist period. Initially kratni lastniki gradu in lendavski zemlji- földesurai, az Eszterházyak, a jelenlegi the Eszterházys, then the owners of the øki gospodje, zgradili danaønji osrednji épület középs√ részét építtették meg, castle and Lendava landholders, had the del, ki je funkcioniral kot krajevno go- mely vendégházként m∆ködött. Kés√bb today's central part built, which was stiøœe. Pozneje je Dolnjelendavska hra- az Alsólendvai Takarékpénztár azzal ko- used as a public house. Later Dolnja nilnica uspeøno poslovno leto 1891 kro- ronázta meg 1891-es sikeres üzleti évét, Lendava savings bank crowned the suc- nala tako, da je omenjeno zgradbo od- hogy az épületet megvásárolta, b√vítet- cessful year 1891 by buying that buil- kupila in jo dozidala ter preuredila v kate és jóhír∆ szállodát nyitott benne, ding. They built an annex and transfor-

93 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 94

L Osrednji del nekdanjega hotela Krona Az egykor híres Korona Szálló

Central part of former Hotel Krona L V neoklasicistiœnem slogu zgrajena meøœanska vila pri katoliøki cerkvi Neoklaszicista stílusban épített polgári ház a római-katolikus templom mellett Neo classicistic bourgeois house near the Catholic church

L Neoklasicistiœna zgradba sodiøœa A neoklaszicista stílusban épített bíróságépület Neo classicistic court house

L Nekdanja deøka meøœanska øola, zgrajena leta 1896 Az 1896-ban épített Polgári Fiúiskola épülete (ma: II. sz. Általános Iskola) Former boy school, built in 1896 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 95

kovosten hotel, ki se je imenoval Krona melyet Korona Szálloda névre keresz- med it into a high standard hotel, na- (Korona szálloda). Z umetnostnozgodo- telt. M∆vészettörténeti szempontból ma med Krona (Korona szálloda) – crown. vinskega zornega kota je danes zanimiv els√sorban az épület központi részének What is interesting from the history of predvsem prvotni triosni osrednji del, ki háromsíkú homlokzata az érdekes, melyet art's point of view is the original three ga ob straneh odlikujejo dvojna okna s két oldalról páros ablakok díszítenek. axis central part. It has double windows profiliranimi girlandami in polkroæno Az ablakokat szelvényes girlandok kere- with profiled garlands and semi-circular oblikovanimi karnisami nad njimi, v sre- tezik, és félköríves karnisok zárják. A cornices above them. In the middle there dini pa enojno okno, ki ga uokvirja pi- központi egyes ablakot pilaszter fogja is a single window, framed by pilaster lastrska obroba, ki se v enaki øirini nada- közre, mely pilléres erkélyben folyta- border continuing in the same width in ljuje v konzolni balkon, zakljuœen z æele- tódik. Az erkélyt díszes vasrács sze- a balcony, which is closed with an iron zno ograjo. Pod njim je bil v pritliœju øi- gélyezi. Alatta széles félköríves kapu- railing. On the ground floor used to be rok, polkroæno oblikovan uvozni vhod bejáró volt, két oldalon pedig két ki- a wide semicircular drive-in entrance in dva para manjøih oken ob straneh. sebb ablakpár. Az épület központi and two smaller windows at the sides. In Osrednji del zgradbe na vrhu zakljuœuje részének tetejét neobarokk sz∆k fal (ati- the yard were the stables and a resting neobaroœna, loœno zakljuœena ozka atika ka) zárja egy szabályos négyszög alakú place for 40 horses and a place for s pravokotno oblikovano okensko odpr- ablaknyílással, melyet balusztersor és ol- breaking ice. The central part of the tino, ki jo dopolnjujeta kamnita nad- dalsó voluta egészít ki. Az épület a building is concluded with a neo-ba- streøna balustra in stranski voluti. Po de- közeljöv√ben ismét régi pompájálean roque narrow arch-concluded attica, with setletju propadanja bo v letu 2006 za- díszeleg. square window opening. This opening æivela v prenovljeni podobi. has a stone baluster and two side volutes.

MEØŒANSKA ARHITEKTURA ÉPÜLETEK A POLGÁROSODÁS BOURGEOIS ARCHITECTURE KORÁBÓL Znamenita je v historicistiœnem slogu Jelent√s épülete a városnak a historizáló A very famous, historicity style built zgrajena Weissova hiøa v Glavni ulici stílusban épült Weiss ház, amely a F√ house is Weiss’s house in Glavna ulica 25, na kateri opazimo predvsem øilasto utca 25. sz. alatt található. Szembeötl√ 25. It has a pointed, corner roof tower. zakljuœen vogalni streøni stolpiœ, v tr- csúcsosan végz√d√ sarok tornyocskája, az In its merchant and business part it is govsko-poslovnem delu pa jo krasi le øe épület kereskedelmi-üzleti részén gazdag, decorated with rich wooden equipment, redkokje ohranjena bogata lesena opre- fából készült felszerelés található, mely hardly found anywhere else. Only two ma. Takøno najdemo øe na hiøi nekda- nagyon kevés helyen √rz√dött meg. Ha- other buildings have it: the one in njih trgovcev Wortman v Glavni ulici sonlót találhatunk a Wortman keresked√- Glavna ulica 27–29 once owned by 27–29 in na nekdanji hiøi odvetnika család házán a F√ utca 27–29. sz. alatt, merchants Wortman, and the house Adolfa Wollaka, kjer je bila na dvoriøœu valamint Wollak Adolf ügyvéd házán. once owned by Adolf Wollak, which krajøi œas tudi judovska molilnica, danes Ennek udvarán állt rövid ideig a zsidó used to have Jewish oratory in the yard, pa je tu Center Bánffy. Neoklasicizem imaház, amely ma a Bánffy Központnak and is today Centre Bánffy. Neo classi- zaznamujejo predvsem maltasti okenski ad otthont. A neoklasszicizmust els√sor- cism is marked by mortar window fra- okvirji s sklepniki. Med vidne zgradbe ban a zárók√vel lezárt vakolt ablakkere- mes with keystone. Another important tega sloga spada vsekakor tudi leta 1896 tek jellemzik. E stílus képvisel√je az house built in this style in the school in zgrajena nekdanja meøœanska øola v Len- 1896-ban épült valamikori polgári isko- Lendava, built in 1896. Today it hosts davi, v kateri je danes øola s prilagoje- la épülete, melyben ma eltér√ tanterv∆ the school for children with special nim uœnim programom. Fasada enonad- iskola m∆ködik. Az egyemeletes, magas needs. The façade of the one storey house stropne zgradbe z visokim pritliœjem, ki földszint∆ épület a Szent István utca és a with high ground floor stands on the stoji na vogalu Ulice svetega Øtefana in várba vezet√ út sarkán áll. Homlok- corner of Ulica svetega Øtefana and the poti na grad, je rustificirana z vodorav- zatának rusztikus hatását a vízszintesen path leading to the castle. The house no potekajoœimi plitkimi ælebiœi in øiva- haladó vájatok és a csipkézett szegélyek has rustic work – horizontal shallow nimi robovi. Pritliœna in nadstropna sle- adják. Az épület enyhén nyesett sze- grooves and sutured conclusions. Blind pa okna v rahlo prirezanem vogalu stav- gletének földszinti és emeleti vakablaka windows in a slightly cut corner on the be so v pritliœnem delu okraøena s spo- közül a földszintiben emléktábla talál- ground floor are decorated with memo- minskima ploøœama, posveœenima veli- ható, mely a magyar történelem két rial plaques to two giants of Hungarian kanoma madæarske politiœne zgodovine nagyjának, Kossuth Lajosnak és Széc- political history István Szécsenyi and Istvánu Szécsenyiju in Lajosu Kossuthu. henyi Istvánnak állít emléket. Neoklasz- Lajos Kossuth. The villa next to the V neoklasicistiœnem slogu je zgrajena szicista stílusban épült a katolikus temp- Catholic church is built in neo-classi- tudi vila pri katoliøki cerkvi, ki je odli- lom melletti villa is, mely a gazdag cistic style. It is a wonderful example of œen primer bogatega meøœanskega doma polgárház nagyszer∆ példája, bizonyítva a rich bourgeois home, and reflects the in izpriœuje odliœen okus njenega naroœ- a megrendel√ kifinomult ízlését. Az excellent taste of its owner. Two other nika. Med kakovostne meøœanske hiøe értékes polgárházak közé tartozik a jelen- high quality bourgeois houses are the spadajo tudi hiøa v Glavni ulici, kjer je legi zeneiskola épülete, mely a F√ utcán house in Glavna ulica, hosting the mu- danes glasbena øola, in nekdanja hiøa található, valamint a Hajós család vala- sic school today and the former house druæine Hajós v Glavni ulici 50. mikori háza a F√ utca 50. sz. alatt. of the Hajós in Glavna ulica 50.

95 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 96

L Kip svete Ane in Marije pri kapeli svete Trojice Kip Janeza Nepomuka na Glavni ulici L A Szentháromság-kápolna melletti Szent Anna-szobor Nepomuki Szent János szobra a város f√utcáján The statues of Sv. Ana and Marija at the Chapel of Sv. Trojica The statue of Janez Nepomuk in Glavna ulica

L Del razstave Oloris Bronzkori településmaradványokat bemutató kiállítás A part of Oloris exhibition !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 97

ZNAMENJA JELES SZOBROK WAYSIDE SHRINES Znamenita je Maria immanculata, pri- Jelent√s a Mária Immanculata szobor, a Maria immanculata is a statuette, bliæno 120 cm velika figura na visokem körülbelül 120 cm magas alak magas ta- approximately 120 cm high, standing podstavku, ki je nastala v letih okoli lapzaton áll. A szobor az 1790-es évek- on a high socle. It was made around 1790. Neznani avtor je bil vse prej kot b√l származik. Az ismeretlen alkotóról 1790 by an unknown author, who was rutinski in shematiœen. V detajlih bo- nem állíthatjuk, hogy megszokásból és far from doing his work schematically gat in domiseln svet oblik, ki øe pose- sematikusan dolgozott. A részleteiben and as a routine. Variety of schapes, bej pride do izraza na drzno zvrtinœeni gazdag és ötletes formavilág, mely imaginative in detail distinctive in da- draperiji in glavi kaœe, kaæe, da gre za különösen a merészen hullámzó dra- ringly whirled drapery and on the head delo nadarjenega, inovativnega, domi- périában és a kígyófejben jut kifejezésre, of the snake shows that he was a talen- selnega in radoæivega, a hkrati globoko igazolja, hogy tehetséges, újítókedv∆, ted, innovative, imaginative and jovial vernega mojstra. Figuralna plastika sve- ötletes és életörömmel teli, ugyanakkor artist, who at the same time was deeply tega Janeza Nepomuka v naravni ve- mélyen vallásos alkotó m∆vér√l van szó. religious. The life-size statue of Sveti likosti pa je lep primer ene najznaœil- Nepomuki Szent János életnagyságú Janez Nepomuk is one of most charac- nejøih tradicionalnih kompozicij svete- szobra pedig szép példája a hagyo- teristically traditional images of St. ga Janeza. Zaprta figura v S-liniji in s mányos kompozíciójú Szent János szob- John. A closed figure in S-line, with kriæem kot znaœilnim atributom æe od roknak. Az S-vonalú zárt figura a ke- the cross indicates from afar that he is daleœ opozarja, da gre za zavetnika po- reszttel, mint jellemz√ jeggyel, már the patron of travellers, pilgrims, brid- potnikov, romarjev, mostov, rek in messzir√l figyelmeztet, hogy a vándorok, ges, rivers and secrets of confession. spovednih skrivnosti. zarándokok, hidak, folyók és a gyónási The statue of Sv. Florijan stands on a Pred katoliøko cerkvijo svete Katari- titkok véd√szentjér√l van szó. A Szent four meter cornered, fluted socle with ne stoji na 4 metre visokem, oglatem, Katalin plébániatemplom el√tt 4 méter capital in front of the Catholic Church. kaneliranem podstavku s kapitelom kip magas szögletes, vésett talapzaton áll a It was made in 1860. A buckle of water svetega Florijana. Skulptura, izdelana Szent Flórián szobor. A szobor, melyet shows that he is the protector from fi- okoli leta 1860, ima sicer ustrezen atri- 1860 körül készítettek, rendelkezik a csak res and floods, from draught and but, vedro z vodo, vendar v precej kla- rá jellemz√ jeggyel, egy vizeskannával. A infertility of the soil. Sv. Florijan is the sicizirajoœi izvedbi. Zaøœitnik pred poæa- véd√szent, aki megvéd a t∆zvészt√l, az most common saint in Upper Austria, ri in povodnjimi, pred suøo in nerodo- árvízt√l, az aszálytól és a terméketlen Bavaria, Bohemia and Hungary. vitnostjo polj, je eden najpogostejøih mez√kt√l, az egyik leggyakrabban ábrázolt svetnikov v zgornji Avstriji, na Bavar- szent Fels√-Ausztriában, Bajorországban, skem, Œeøkem in Madæarskem. Csehországban és Magyarországon.

OLORIS OLORIS OLORIS Arheoloøka razstava predmetov iz pozne Az Oloris címet visel√, a kés√ bronzko- Oloris is the old name of the flat part bronaste dobe (13. stoletje pr. n. øt.) ri (i.e. 13. század) régészeti leleteket be- of Pannonian plain near the village Oloris se imenuje po ledinskem imenu mutató kiállítás címét egy alsólakosi Dolnji Lakoø. An archaeological exhi- ravninskega predela Panonske niæine pri d∆l√névr√l kapta. A sík terület a Pan- bition of objects from the late Bronze vasici Dolnji Lakoø. Prekmurje je izre- non Alföld része. Muravidék rendkívül Age (13th century BC) bears the same dno bogato z najdbami iz prazgodovin- gazdag √störténeti leletekben. A ked- name. Due to its propitious natural skega obdobja. Ugodne naravne in ge- vez√ természeti és földrajzi adottságok and geographical factors this part of ografske danosti so bile kljuœni dejavni- miatt a Pannon Alföldnek ezen a részén Pannonian plain was settled very early, ki za poselitev tega dela Panonske niæi- már korán megjelentek az emberek. A so Prekmurje is rich with finds from ne. Med naselbinskimi najdbami na falusiak által Olorisnak nevezett mez√n prehistoric times. On the field, that vil- ostanku polja, ki so ga vaøœani imeno- településmaradványra bukkantak a régé- lagers used to call Oloris, the most vali Oloris, je najveœ lonœevine – hramb- szek. A leletek között leginkább agyag- frequent finds were pottery- containers, nih loncev, pitosov, skodel, skled, od tárgyakat találunk – tároló edényeket, dishes and bowls, some of which are katerih so nekatere celo ornamentirane. csészéket, tálakat – ezek közül egyes even ornamented. There are few objects Predmetov iz brona je malo, saj so jih v tárgyak díszítettek. Nagyon kevés a of bronze as they were only brought in- pokrajino prinaøali le trgovci. bronzból készült tárgy, hiszen erre a to the country by the merchants. vidékre csak a keresked√kkel jutottak el ezek az eszközök.

GENIUS LOCI A KÉPZO”MU”VÉSZEK ARTISTS’ GENIUS LOCI LIKOVNIH USTVARJALCEV ÉS A HELY SZELLEME Genius loci Lendave je bil najbolj rado- Lendván a hely szelleme (genius loci) a Genius loci of Lendava was most gene- daren do likovnih umetnikov. Pokraji- legb√kez∆bben a képz√m∆vészekkel bánt. rous to artists. In the past 150 years na je v preteklih 150 letih dala nekaj A vidék az elmúlt 150 évben néhány there have been some outstanding ar-

97 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 98

L Razstavni prostor Galerije – Muzeja Lendava A Galéria-Múzeum kiállítóterme

Galerija - Muzej Lendava L »Poljub«, lesena skulptura Ferenca Királya Király Ferenc szobrászm∆vész Csók cím∆ alkotása The Kiss, a wooden sculpture by Ferenc Király !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 99

izjemnih likovnih umetnikov, ki so za- rendkívül tehetséges képz√m∆vészt adott tists, who gave a stamp to Slovenian znamovali madæarsko in seveda sloven- a világnak, akik rajta hagyták kézjegy∆- and Hungarian art. The already men- sko likovno umetnost. Æe omenjenemu ket úgy a magyar, mint a szlovén kép- tioned sculptor György Zala was in the kiparju Györgyu Zali so v drugi polovi- z√m∆vészeten. A már említett Zala second half of the 20th century ci 20. stoletja sledili slikarji Zoltán Gá- Györgyöt a 20. század második felében followed by Zoltán Gábor, Zdenko bor, Zdenko Huzjan, Lajœi in Ludvik Gábor Zoltán, Huzjan Zdenko, Pandur Huzjan, Lajœi and Ludvik Pandur, Pandur, grafik Øtefan Galiœ, kipar Fe- Ludvig és Lajcsi fest√, Gálics István graphic artist Øtefan Galiœ, sculptor Fe- renc Kiraly, slikarka ter oblikovalka grafikus, Király Ferenc szobrász, Dancs renc Kiraly and artist and modeller Ma- Marika Danœ Roth. Tudi rojeno Ame- Róth Marika fest√m∆vész. Az amerikai rika Danœ Roth. American born Suzan- riœanko Suzanne Kiraly Moss lahko születés∆ Suzanne Király Moss-t is ide ne Kiraly Moss can be placed among uvrstimo mednje, saj je celotno ustvar- sorolhatjuk, hiszen életpályája nagy ré- them, as she spent her whole creative jalno obdobje preæivela v Lendavi. Naj- szét Lendván töltötte. A fiatal m∆vész- period in Lendava. The youngest gene- mlajøa generacija umetnikov – Dubrav- generáció tagjai – Baumgartner Dubrav- ration of artists: Dubravko Baumgart- ko Baumgartner, Sabina Øinko, Cvetka ko, Sinko Szabina, Hojnik Cvetka, Or- ner, Sabina Øinko, Cvetka Hojnik, Pe- Hojnik, Peter Orban – zna ceniti kako- bán Péter – nagyra értékelik el√deik ter Orban- appreciates the quality of vost prejønjih generacij, a obenem iøœe munkásságát, ugyanakkor keresik saját previous generations, however looks for drugaœne ustvarjalne prakse, kot so tek- formanyelvüket. Ezek közé tartoznak a different creative practices like textile stilne formacije, grafiœno oblikovanje, textilkompozíciók, a grafikai kifejezési formations, graphic modelling and lutkovna scenografija. Nekateri umetni- formák vagy a bábszínházi díszletek. scenography for puppet theatres. In ad- ki so poleg øtevilnih razstav in spremlja- Egyes m∆vészek alkotómunkáját a kiál- dition to numerous exhibitions and joœih katalogov svojo ustvarjalnost kro- lításokon és katalógusokon túl összefog- accompanying catalogues, some artists nali tudi s preglednimi monografijami. laló monográfiák megjelenése is megko- have crowned their creativity by Tako se lahko v knjigah sprehodimo po ronázta. E könyvek segítségével átte- synoptic monographs. So we can walk ustvarjalnih poteh Györgya Zale, Øtefa- kinthetjük Zala György, Gálics István, along the creative paths of György Za- na Galiœa, Zoltana Gáborja in Zdenka Gábor Zoltán és Huzjan Zdenko élet- la, Øtefan Galiœ, Zoltan Gábor in Zden- Huzjana. pályáját. ko Huzjan in the books. Ena najpomembnejøih likovnih pri- A lendvai képz√m∆vészeti élet egyik One of more important art events in reditev v Lendavi je tradicionalna med- legnagyobb eredménye a hagyományos Lendava is the traditional international narodna likovna kolonija. V veœ kot tri- nemzetközi m∆vésztelep. A több mint art colony. In more than 30 years it desetih letih je v okviru kolonije nasta- harminc éves múlttal rendelkez√ m∆vész- produced more than 400 pieces of art, lo in v Lendavi ostalo veœ kot 400 telepen négyszáznál is több m∆vészeti al- which are a part of the permanent col- likovnih del, ki so del stalne zbirke Ga- kotás született és maradt a város tulaj- lection of the Galerija-Muzej Lendava lerije – Muzeja Lendava, mnoge pa kra- donában, egy részük a Lendvai Várgaléria and they decorate public places and in- sijo javne prostore in notranjost tukajø- és Múzeum állandó gy∆jteményét képezi, terior of institutions. The landscape of njih ustanov. Lendavska pokrajina je míg néhány alkotás a város közintéz- Lendava is an impetuous expressive and vedno znova silovit izraznomotivacijski ményeit és tereit díszíti. motivational element, that is in one or element, ki se tako ali drugaœe zrcali v A lendvai táj újra és újra megjelenik the other way reflected in the creations likovnih stvaritvah umetnikov, ki obi- azon m∆vészek alkotásain, akik felkeresik of artist, who visit these places. The øœejo te kraje. Valovi goric, ki konec e vidéket. Maga a vidék rendkívüli mo- waves of vineyards turning yellow at avgusta (œas lendavske kolonije) æe ru- tivációt jelent annak, aki a képz√m∆vészet the end of August (the time of the Len- menijo, in zaplate ostankov Panonskega elemeivel szeretné kifejezni magát. A dava colony), and patches of remains of morja, nad katerimi se æe dvigajo prve hullámzó sz√l√hegyek, melyek augusztus Pannonian sea with the first haze are meglice, so vedno pripravljeni navdiho- végén (a lendvai m∆vésztelep id√pontja) always ready to motivate and pose as a vati in pozirati, kot nekakøno ozadje már sárgába hajlanak, a Pannon tenger background to the romantic story of romantiœni zgodbi kraja. megmaradt foltjai, melyek felett köd- the town. foszlányok lengedeznek, sohasem restek megihletni a m∆vészeket, vagy csupán háttérként pózolni nekik a város romanti- kus történetéhez.

GYÖRGY ZALA ZALA GYÖRGY GYÖRGY ZALA Kipar György Zala (1858–1937) se je A szobrász Zala György (1858–1937) Sculptor György Zala (1858–1937) was rodil v meøœanski druæini v takratni Mayer Györgyként egy alsólendvai pol- born into a bourgeois family in Dolnja Dolnji Lendavi kot György Mayer. Je gárcsaládban látta meg a napvilágot. A Lendava as György Mayer. He is one of eden najbolj znanih, delavnih in zavze- 19. és 20. század fordulójának egyik leg- the most prominent, creative and ambi- tih kiparjev na prehodu 19. in 20. sto- elismertebb, legtermékenyebb és leg- tious sculptors at the end of the 19th letja, ki je v kiparskih stvaritvah utele- elkötelezettebb szobrásza, aki m∆veiben and beginning of the 20th century, who sil junaøke, a hkrati tragiœne trenutke in a magyar történelem h√si, ugyanakkor in his creations embodied heroic and osebnosti iz madæarske zgodovine. Sodi tragikus eseményeit és alakjait formázta tragic moments and personalities from

99 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 100

L Spominska soba Györgya Zale z replikami nekaterih njegovih del Zala György emlékszoba a lendvai várban

György Zala’s memorial room with the replicas of his work L Notranjost Galiœevega ateljeja A Gálics-m∆terem The inside of Galiœ’s studio

L Del zbirke etnoloøkih predmetov pred vhodom v Galiœev atelje Néprajzi tárgyak a Gálics-m∆terem bejáratánál A part of ethnological collection at the entrance to Galiœ’s studio !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:54 Page 101

v skupino kiparjev, ki so povzdignili meg. Azok közé a szobrászok közé tar- Hungarian history. He belongs to the madæarsko kiparstvo na evropsko raven. tozik, akik a magyar szobrászm∆vészetet group of sculptors who raised the Hun- V dolgoletni plodni in uspeøni karieri európai szintre emelték. Hosszú és garian statuary art to the European level. sta mu osebno pozirala tudi Franc Joæef termékeny karrierje során modellt ült In his long, creative and successful career in njegova soproga Elizabeta. Bil je pre- neki Ferenc József és felesége, Erzsébet also Franz Josef and his wife Elisabeth davatalj na akademiji in je prijateljeval is. A képz√m∆vészeti f√iskola tanára sat for their portrait. He was a lecturer z umetniøko, politiœno in druæbeno volt, s az Osztrák-Magyar Monarchia at the Academy and kept the company smetano takratne Avstro-Ogrske. Nje- m∆vészeti, politikai és társadalmi elitjét with the artistic, political and social govo najbolj znano delo so nedvomno mondhatta barátjának. Legismertebb cream of Austro Hungarian Monarchy. kipi, ki tvorijo milenejski spomenik na m∆ve kétségkívül a budapesti H√sök Most important in his work are statues, Trgu herojev v Budimpeøti. terén található millenniumi emlékm∆. which are a part of millennium memorial on the Square of Heroes in Budapest.

GALIŒEV ATELJE A GÁLICS MU”TEREM GALIŒ’S STUDIO Slikar in grafik Øtefan Galiœ (1944– A fest√m∆vész és grafikus Gálics István Painter and graphic artist Øtefan Galiœ 1997) je ustvarjalec, ki se je v kolektiv- (1944–1997) olyan m∆vészegyéniség, aki (1944–1997) remained in the minds of ni spomin Lendavœanov zapisal ne le a lendvaiak kollektív emlékezetébe nem Lendava people not only as an artist, kot likovni umetnik, katerega estetika csupán képz√m∆vészeti alkotóként írta whose aesthetics became a part of spiri- je postala del duhovnega zemljevida be magát, hanem rendkívüli emberként tual map of Lendava, but also as an Lendave, temveœ tudi kot izjemna œlo- is. Esztétikai hitvallása Lendva szellemi exceptional personality. Galiœ who died veøka osebnost. Prezgodaj umrli Galiœ, térképének szerves része lett. A túl ko- when he was at the peak of his na vrhu svoje ustvarjalne poti, je bil rán, pályája csúcsán eltávozott m∆vész creativity was a passionate collector of strasten zbiralec raznolikih preæitkov szenvedélyes gy∆jt√je volt az anyagi different remains of material culture of materialne kulture mesta in okolice ter kultúra meg√rz√dött darabjainak és nagy the town and the vicinity and also a tudi velik zbiratelj metuljev. Leta 1998 lepkegy∆jt√ hírében állt. 1998-ban nagy- butterfly collector. His grandparents’ je bila hiøa njegovih starih starøev, kjer szülei házát, melyben m∆termét is beren- house, which was his studio and a re- je imel atelje, razglaøena za kulturni dezte, a város kulturális örökségének flection of everything that he represen- spomenik, saj je slikovit odraz vsega, részévé nyilvánították, hiszen fest√i kife- ted, was proclaimed a cultural memori- kar je Galiœ pravzaprav bil. V njej naj- jez√je mindannak, ami Gálics lényege al in 1998. Today it is an exhibition of demo øtevilne lonœene posode, orodje za volt. A házban számos kerámiaedényt, pottery, tools for dressing flax, sieves, obdelavo lanu, sita, korita, økatle len, feldolgozásához szükséges eszközt, mangers, butterfly boxes and woodcuts, metuljev in seveda lesoreze, katerih moj- szitát, tekn√t, lepkés dobozt találunk és which were also admired in the father- strstvo so obœudovali tudi v pradomovi- természetesen fafaragásokat, melyek land of woodcutting, Japan. ni lesorezne tehnike, na Japonskem. nagyszer∆ségét a faragások √shazájában, Japánban is megcsodálták.

KNJIÆNICA LENDAVA A LENDVAI KÖNYVTÁR LENDAVA LIBRARY Zgradba, v kateri deluje lendavska knji- Az épület, amelyben a könyvtár m∆kö- One of the most beautiful bourgeois ænica, je ena izmed lepøih meøœanskih dik, a város egyik legszebb polgárháza, houses in Lendava built in 1906, hosts hiø v mestu. Zgrajena je bila leta 1906. mely 1906-ban épült. A könyvtárban Lendava library. There are 77,341 units Knjiænica Lendava razpolaga s 77.341 77.341 szlovén és 32.036 magyar könyv of Slovenian books and 32,036 units of enotami slovenskih knjig in z 32.036 található. A könyvtárhasználók és a kü- Hungarian books in it. As more and enotami madæarskih knjig. Øtevilo upo- lönböz√ szolgáltatásokat igénybevev√k more people use the library, it will need rabnikov storitev in knjiæniœnega fonda száma évr√l évre emelkedik, ezért a jöv√- additional space in the future. Library iz leta v leto naraøœa, zato bo treba v ben szükség lesz a könyvtár b√vítésére. Lendava is the central library, for all prihodnje knjiænici zagotoviti dodatne A Lendvai Könyvtár központi könyv- communes belonging to the administra- prostore. Knjiænica Lendava je osrednja tár, így a lendvai közigazgatási egység tive unit Lendava. It used to be a part matiœna knjiænica, ki izvaja dejavnost za minden községében végez könyvári fe- of Zavod za kulturo Lendava and vse obœine v Upravni enoti Lendava in ladatokat. 1996 óta önálló közin- Kulturna skupnost Lendava, but since je od leta 1996 samostojni javni zavod. tézmény, addig a Lendvai M∆vel√dési 1996 it has been an independent public Pred tem je delovala v sklopu Zavoda Intézet és Kulturális Közösség keretein institution. za kulturo Lendava in Kulturne sku- belül m∆ködött. pnosti Lendava.

101 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 102

L Dvojeziœna krajevna tabla Kétnyelv∆ helység táblák

Bi-lingual place-name sign L Lendavski obœinski dvojeziœni œasopis Lendva Község kétnyelv∆ lapja The Landava commune bi-lingual newspaper

L Sedeæ madæarskih narodnostnih medijev A magyar nemzetiségi médiák szerkeszt√ségének székhelye The seat of Hungarian media !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 103

NARODNOSTNA PISANOST NEMZETISÉGI SOKSZINU”SÉG VARIETY OF NATIONALITIES V lendavski obœini, ki ima status naro- A lendvai községben, mely a nemze- The Lendava commune, with the status dnostno meøane obœine, poleg pripa- tiségileg vegyesen lakott község stá- of ethnically diverse commune, is the dnikov veœinskega slovenskega naroda tuszával rendelkezik, a többségi szlovén home of a Slovenian majority, Croatian æivi tudi nekaj ljudi hrvaøke narodnosti nemzet tagjai mellett, kisebb számban nationals, Romany people and an au- in Romov ter veœji del avtohtone ma- találhatunk horvátokat és romákat. E tochthonous Hungarian national com- dæarske narodnostne skupnosti v Slove- községben él az √shonos szlovéniai ma- munity. Out of 12,000 inhabitants, niji (5.300 od nekaj veœ kot 12.000 gyar nemzeti közösség tagjainak többsége 5,300 are Hungarian. They have the prebivalcev). Madæarski manjøini so za- (a község több mint 12.000 lakosából status of a minority, with all national gotovljene vse narodnostne pravice, 5.300 f√). A magyar nemzetiség sajátos rights, among which it is the right to med drugim tudi pravica do ohranja- jogokkal rendelkezik, ezek közé tartozik preserve, cultivate and enforce their nja, negovanja in uveljavljanja lastne többek között saját kultúrájának és öna- own culture and identity. Special care kulture ter identitete. Kot kljuœnemu zonosságának meg√rzése, fejlesztése és is dedicated to preserving and using elementu narodnostne identitete je po- érvényre juttatása. A nemzetiségi önazo- their mother tongue in private and pu- sebna skrb namenjena ohranjanju in nosság kulcsa az anyanyelv, ezért külön blic life. The whole area of Lendava uporabi maternega jezika v zasebnem in gondot fordítanak az anyanyelv ápo- and the vicinity is officially bi-lingual, javnem æivljenju pripadnikov madæarske lására, valamint a magán- és közéletben which means that Hungarian as well as skupnosti. Celotno obmoœje Lendave in való használatára. Hivatalosan Lendva Slovenian are the languages of public li- okolice je uradno dvojeziœno, kar po- és környékének teljes területe kétnyelv∆, fe (inscriptions, public events, worship, meni, da je madæarøœina, tako kot slo- s ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv a education etc.) Educational and nursery venøœina, jezik vsega javnega æivljenja szlovénnel együtt hivatalos nyelv e terü- institutions play the main role in pre- (javni napisi, javne prireditve, versko leten (közintézmények, középületek fel- serving the language of the minority. bogosluæje, izobraæevanje …). Pomemb- iratai, nyilvános rendezvények, vallási These are: bi-lingual nine-year primary no vlogo pri ohranjanju jezika manjøine szertartások, oktatás, képzés...). schools Dvojeziœna osnovna øola I, with imajo vzgojno-varstvene in izobraæeval- Fontos szerepet játszanak a kisebbség schools in Gaberje, Petiøovci and Œen- ne ustanove. To so Dvojeziœna osnovna nyelvének meg√rzésében a nevel√-ok- tiba, Dvojeziœna osnovna øola II Lenda- øola I, h kateri sodijo øe podruænice v tató intézmények. Ezek közé tartozik az va, with programme for children with Gaberju, Petiøovcih in Œentibi, Dvoje- 1. sz. Kétnyelv∆ Általános Iskola, gyer- special needs, Dvojeziœna osnovna øola ziœna osnovna øola II Lendava, ki izvaja tyánosi, petesházi, valamint csentei tag- Genterovci, attended by pupils from pouk s prilagojenim uœnim programom iskolájával, a 2. sz. Lendvai Kétnyelv∆ Genterovci, Kamovci, Mostje-Banuta in so vanjo vkljuœeni otroci iz celotne Általános Iskola, amely eltér√ tanterv∆ and Radmoæanci, public institution – Upravne enote Lendava, Dvojeziœna os- általános iskola, s a lendvai közigaz- kindergarten Vrtec Lendava with units novna øola Genterovci, ki jo obiskujejo gatási egység teljes területév√l iskoláz be in Petiøovci, Dolga vas, Gaberje and uœenci iz Genterovec, Kamovec, Mostja- gyereket. A sort a Göntérházi Két- Hotiza, music school Glasbena øola Banute in Radmoæanec, javni zavod Vr- nyelv∆ iskola folytatja, beiskolázási Lendava and 4 year secondary school tec Lendava z enotami v Petiøovcih, területe Göntérháza, Kámaháza, Híd- Dvojeziœna srednja øola Lendava. In all Dolgi vasi, Gaberju in na Hotizi, Glas- vég-Bánuta és Radamos. A Lendvai these Hungarian is a school subject and bena øola Lendava in Dvojeziœna srednja O´ vodának Petesházán, Hosszúfaluban, the language used in teaching and lear- øola Lendava. V vseh vzgojno-varstvenih Gyertányosban és Hotizán m∆ködnek ning other subjects. in vzgojno-izobraæevalnih ustanovah je tagóvodái. A kétnyelv∆ iskolák közé tar- Key institution and mass media that madæarøœina uœni predmet in uœni jezik. tozik a Lendvai Zeneiskola és a Lendvai are concerned with preserving and en- V Lendavi imajo sedeæ tudi kljuœne Kétnyelv∆ Középiskola is. A magyar forcing national interests of Hungarian ustanove in sredstva javnega obveøœanja, nyelv a nevel√-oktató intézmények mind- community in Prekmurje have their ki skrbijo za ohranjanje in uveljavljanje egyikében tanítási nyelv és tantárgy. seats in Lendava. The central cultural narodnostnih interesov madæarske naro- Lendván találhatjuk a muravidéki and enlightening role is played by Za- dnostne skupnosti v Prekmurju. Osred- magyar nemzeti közösség legfontosabb vod za kulturo madæarske narodnosti njo kulturno-prosvetljevalno vlogo pri intézményeit és a tömegtájékoztatási (The institution for the culture of tem ima Zavod za kulturo madæarske eszközök szerkeszt√ségeit, melyek fela- Hungarian nationality) with its organi- narodnosti s svojo organizacijsko in iz- data a nemzetiség érdekérvényesítése. sational and publishing work. The dajateljsko dejavnostjo, œasopis Népuj- Szervezési és kiadói tevékenységével newspaper Népujsag, and editorial of sag in uredniøtvo madæarskega progra- alapvet√ kulturális és képzési feladatot the Hungarian programme of the Ra- ma v okviru RTV Slovenija pa zagotav- lát el a Magyar Nemzetiségi M∆vel√dési dio and Television Slovenia ensure up- ljata sprotno obveøœnost madæarske na- Intézet, a Népújság és a Magyar M∆so- to-date news for the Hungarian nati- rodnostne skupnosti o aktualnem dru- rok Szerkeszt√sége – mely a Szlovén onal community. æbenem dogajanju. RTV keretein belül m∆ködik – pedig folyamatosan tájékoztatja a magyar nemzeti közösség tagjait az aktuális társadal- mi és egyéb történésekr√l.

103 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 104

L Znaœilna ornamentika roba vrhnjega krila æenske noøe iz pokrajine Hetés Jellegzetes motívum a hetési n√i népviseletr√l The ornaments on the top skirt of »Hetes«

women’s wear L Lesena skrinja z znaœilnim motivom tulipana Tulipánosláda Wooden chest with the characteristic motif L Znaœilni motivi na heteøkih vezeninah Jellegzetes motívum a hetési sz√ttesen Characteristic motif on »Hetes« needlework !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 105

HETÉS HETÉS HETÉS Nekaj vasi iz okolice Lendave spada v Lendva a környez√ településekkel együtt Some villages in the vicinity of Lendava pokrajino Hetés. Njenih meja niso ja- a Hetés-vidékhez tartozik. Határait még belong to the province Hetés. Its bor- sno doloœili niti najimenitnejøi razisko- a legismertebb kutatók (történészek, ders were never clearly defined not even valci (zgodovinarji, etnologi) Bálint Be- néprajzosok), Belosics Bálint, Gönczi Fe- by the most prominent historians and losics, Ferenc Gönczi, Imre Szent- renc, Szentmihályi Imre sem jelölték ki ethnologists like Bálint Belosics, Ferenc mihályi, gre pa za pribliæno 20 naselij világosan. Közel 20 településr√l van szó, Gönczi, and Imre Szentmihályi. There juæno od Dobrovnika v okolici Lenda- Dobronaktól délre, Lendva környékén, are approximately 20 settlements south ve, nekaj vasi je tudi na madæarski stra- melyekb√l néhány Magyarország terü- of Dobrovnik in the vicinity of Lenda- ni. Domnevno je bil Hetés cerkvena ali letén található. Hetés feltételezhet√en a va, and some on the Hungarian side. It upravna enota, do prve svetovne vojne vidék egyházi vagy igazgatási tájegysége is presumed that Hetés was ecclesiastic pa je v pokrajini æivela ena najbolj ar- volt, ahol az I. világháborúig a Dunán- or administrative unit, which was the haiœnih madæarskih etniœnih skupin v túl legarchaikusabb magyar etnikai cso- residence of one of the most archaic Prekodonavju. Na njeno kulturo sta portja élt. Kultúrájára a szomszédos ethnic groups in Prekodonavje until vplivali sosednji pokrajini Göcsej in Göcsej és az ≈rség vidéke mellett a World War I. Its culture was influenced ≈rség ter slovenska in hrvaøka ljudska szlovén és a horvát népi kultúra is hatást by the neighbouring provinces Göcsej kultura. Ne kaæe zanemariti tudi dej- gyakorolt. Nem elhanyagolható tény, in ≈rség as well as by Slovenian and stva, da je obmoœje v zadnjih treh sto- hogy a vidék az elmúlt három évszázad- Croatian culture. In the last three cen- letjih spadalo k posesti druæine Esz- ban az Eszterházy család birtokához tar- turies the area belonged to the estate of terházy. Etnoloøke prvine tega geograf- tozott. E földrajzilag, társadalmilag és the Eszterházys. The ethnologic ele- sko, druæbeno in jezikovno relativno za- nyelvileg viszonylag zárt terület néprajzi ments of this geographically, socially prtega obmoœja so specifiœno nareœje, elemei között találjuk a sajátos nyelvjá- and linguistically relatively closed space, rimokatoliøka veroizpoved in ljudska rást, a római katolikus vallást és a népvi- are the specific dialect, Roman Catholic noøa, katere specifiœnost je predvsem seletet, melynek specifikumai mindene- religion, folk garb, which is characteri- æenska ruta paœa (madæ. pacsa), tkani- kel√tt a n√i pacsa, f√köt√, a kelmék, az sed by women's kerchief, paœa (pacsa), ne, vezenine, ribiøtvo, gozdno gospo- F-hímzés, valamint a halászat, erd√gaz- woven fabric, needlework, fishing, darstvo in svojstvena prehrambena kul- daság, sajátos étkezési kultúra, az archa- forestry and specific nutrition culture. tura, med arhaiœne stavbne sestavine pa ikus épületek között pedig a fából ké- An architectural characteristic is wooden sodi predvsem leseni zvonik v obliki szült n√i szoknyát formázó harangláb, a bell tower in the shape of women's skirt æenskega krila (madæ. szoknyásharang). szoknyás harangláb. – szoknyásharang.

TURISTIŒNA PONUDBA IDEGENFORGALMI KÍNÁLAT TOURIST ATTRACTIONS Lendava in okolica sta tudi prostor Lendva és környéke megfelel√ hely a ki- Lendava and the vicinity is the place to sprostitve in oddiha. Tako kot so se tod kapcsolódásra, pihenésre is. Valaha a rest. As once the Romans stopped here nekoœ radi ustavljali in poœíli Rimljani, rómaiak is szívesen megpihentek itt, s a and took a rest, so contemporary travel- tudi sodobni popotniki na obmoœju mai kor utazói is számos lehet√séget lers find various ways to relax and invi- med Lendavskimi goricami in Muro találnak Lendvahegy és a Mura között, gorate between Lendava vineyards and najdevajo øtevilne priloænosti za obno- hogy megújuljanak. Lendva környéke the Mura. The vicinity of Lendava is a vitev æivljenjskih moœi. Okolica Lenda- igazi paradicsom az érintetlen természet paradise for fishers and hunters who ve je pravi raj za ljubitelje neokrnjene szerelmesei számára, különösen érvényes love the untouched countryside. In narave, øe posebej za ribiœe in lovce. V ez a horgászokra és vadászokra. A Mura »mrtvice«, the lagoons formed in the øtevilnih mrtvicah reke Mure, kot so holtágaiban, többek között a Hotizai- remains of the original bed of the Mura Hotiøko jezero, Petiøovsko jezero, Pot- tóban, a Petesházi-tóban, a Potkovában, (Hotiøko jezero, Petiøovsko jezero, Pot- kova, Muriøa, so naøli svoj æivljenjski Murisában számos puhatest∆, hal, kétél- kova, Muriøa) numerous water inverte- prostor øtevilni vodni nevretenœarji, ri- t∆, vízimadár, valamint érdekes és brates, amphibian fish, water birds and be dvoæivke, vodni ptiœi ter zanimive, veszélyeztetett szubpannon növényfaj some endangered subpannonian plants ogroæene subpanonske vodne rastline. találta meg életterét. Az Orlovøœak elne- found their habitat. Lowland virgin fo- Niæinski pragozd Orlovøœak je eden vezés∆ síkvidéki √serd√ ritka példánya a rest Orlovøœak is one of few naturally redkih naravno ohranjenih ostankov vidéken természetesen megmaradt erd√k- preserved remains of the forest in this gozda na tem obmoœju. Terme Lendava nek. A Terme Lendava a község közpon- area. Terme Lendava is the main spa so osrednji zdraviliøko-hotelski kom- ti gyógyfürd√- és szállodakomplexuma. and hotel complex in the commune. pleks v obœini. Zaœetki zdraviliøke de- A termálvízre épül√ gyógyító tevékeny- The beginnings go back when in 1965 javnosti v Lendavi so povezani z na- ség kezdete a véletlennek köszönhet√, hot water was found instead of oil in kljuœnim odkritjem fosilne termomine- mégpedig a gyógyhatású termálvíz felfe- the neighbouring village Petiøovci. ralne vode z zdravilnimi lastnostmi. V dezésének. 1965-ben a szomszédos Pe- Here locals later found out that this fossil sosednjih Petiøovcih so namreœ leta tesházán olaj helyett forró víz tört a thermo mineral water relieves old age 1965 namesto na nafto naleteli na vro- felszínre, melyr√l a helyi lakosok kés√bb trouble – physical chemical analyses œo vodo, za katero so domaœini pozneje megállapították, hogy segít az id√skori proved the healing characteristics of

105

!LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 106 L

Zdraviliøko-hotelski kompleks Terme Lendava s hotelom Lipa A gyógyfürd√jér√l is híres Lipa Szálloda Health resort Terme Lendava with Hotel Lipa L Zunanji bazen v Termah Lendava A szálloda szabadtéri medencéje Outdoor pool in Terme

Lendava L

Notranji bazen v hotelu Lipa A szálloda fedett medencéje Indoor pool in Hotel Lipa !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 107

ugotovili, da lajøa starostne tegobe. Kar betegségeken. Nem véletlenül! A fizikai water in Petiøovci and its fossil and je sledilo, ni bilo veœ nakljuœje: fizikal- és kémiai vizsgálatok igazolták a pe- sodiumhydrogencarbonate and hyper no-kemiœne analize so potrdile zdravil- tesházi víz gyógyhatását, nátrium-hid- thermal (62 degrees Celsius) character. ne lastnosti petiøovske vode in njen fo- rogénkarbonát tartalmát, valamint magas The hotel-spa complex was built and silni ter natrijevohidrogenkarbonatni ter h√fokát (62º C). Ezt követ√en megé- today it offers preventive and rehabili- hipertermalni (62° C) znaœaj. Sledila je pült a gyógyfürd√ és szálloda, mely tation treatment and relaxation. Terme izgradnja zdraviliøko-hotelskih objektov, egészségmeg√rz√ és rehabilitációs szolgál- Lendava is: Hotel Lipa with 120 rooms v katerih danes gostom nudijo preven- tatásaival várja vendégeit. De nem csa- and thermal spa, Hotel Elizabeta in the tivno in rehabilitacijsko zdravljenje ter lódnak azok sem, akik csak kikap- centre, with 23 air-conditioned rooms. sprostitev. V sklopu Term Lendava sta csolódni vágynak. A Terme Lendvához Near Hotel Lipa is the campsite Lipa. hotel Lipa s 120 sobami in sodobnim tartozik a 120 szobával és korszer∆ ter- Besides the hotels, the visitors of com- termalnim kopaliøœem ter hotel Elizabe- málfürd√vel rendelkez√ Hotel Lipa, va- mune Lendava can enjoy public houses ta v srediøœu mesta s 23 klimatiziranimi lamint a város központjában álló Eliza- with characteristic Prekmurje cuisine sobami. V neposredni bliæini hotela Li- beta Szálló, mely 23 klimatizált szobával and Hungarian cuisine, tourist farms pa je lepo urejen avtokamp Lipa. Poleg áll a vendégek rendelkezésére. A Lipa and wine shops along the wine road, hotelov so obiskovalcem lendavske ob- Szálloda közvetlen közelében található az offering high quality Lendava wines. œine na voljo øe domaœe gostilne z zna- azonos nev∆ autós kemping. A szállodák Cyclists can choose among five cycling œilno prekmursko in madæarsko kulina- mellett számos vendégl√ várja a vendége- trails or do mountain biking in Len- riko, vinotoœi s kakovostnimi lendavski- ket. Jellegzetes muravidéki és magyar davske gorice; trekkers have Dolgova- mi vini in turistiœne kmetije. Kolesarji ételeket kínálnak, a borkimérésekben øke, Lendavske, Œentibske in Dolinske se lahko podajo po petih kolesarkih po- min√ségi lendvai borokat kóstolhat a gorice to choose from. teh in na gorsko kolesarjenje po Len- betér√ vendég, de ne feledkezzünk meg davskih goricah, pohodniki pa na spre- a vendéglátással foglalkozó parasztgaz- hode po Dolgovaøkih, Lendavskih, Œen- daságokról sem. A kerékpározást ked- tibskih in Dolinskih goricah. vel√k öt kijelölt kerékpárút közül válo- gathatnak, a hegyi kerékpározás szerelmesei pedig kipróbálhatják magukat Lendvahegy útjain. A gyaloglást kedve- l√k számtalan gyalogutat találnak a hosz- szúfalusi, lendvai, csentei sz√l√hegyen.

VINOGRADNIØTVO A SZO”LO”TERMELÉS VITICULTURE AND LENDAVA IN LENDAVSKA TRGATEV ÉS A LENDVAI SZÜRET GRAPE HARVEST Vinogradniøtvo je bilo za Lendavœane A sz√l√termelés a lendvaiak és környék- Viticulture has always been a favourable in okoliœane vedno priljubljeno opravi- beliek számára mindig kedvenc elfo- and economic activity for Lendava peo- lo – in tudi gospodarska dejavnost. glaltság volt – egyben gazdasági tevé- ple. Vineyards from Dolga vas to Pince Vinogradi od Dolge vasi do Pinc zavze- kenység is. A Hosszúfalutól Pincéig ter- take up 600 hectares of tillable land. majo 600 hektarjev obdelovalnih povr- jed√ sz√l√ültetvények 600 hektárt tesz- Among white wines the most famous øin. Med belimi sortami prevladujeta nek ki. A fehér sz√l√fajták között az are Laøki and Renski Rizling, followed laøki in renski rizling, ob njih so razøir- els√ helyet az olasz és rajnai rizling fog- by Furmint, Chardonnay, Sivi Pinot jeni øe furmint, chardonnay, sivi pinot lalja el, de elterjedt a furmint, a and Sauvignon, Lendava red wines are ter souvignon, med rdeœimi sortami pa chardonnay, a pinot noar és a souvi- Modra Frankinja in Modri Pinot. Len- modra frankinja in modri pinot. Ob gnon is. A piros fajták közül leginkább dava wine growers often win prizes for dobrih letinah lendavski vinogradniki a kékfrankost és a kék pinot noart ter- their wines, also gold medals in the zanje pogosto prejemajo odmevna odliœ- mesztik. Jó évjárat esetén a lendvai category »special quality wine«. ja, tudi zlate medalje v kategoriji »vina sz√l√sgazdák számos kitüntetést és elis- Many festivals are connected to posebne kvalitete«. merést kapnak boraikért, többek között winegrowing. In spring festivities on Na vinogradniøko tradicijo se nana- aranyérmet is a »különleges min√ség∆ the day of Sv. Urban in Œentiba are øajo øtevilne prireditve. Spomladi so ze- borok« kategóriájában. held, to celebrate delineating into wine lo razøirjena slavja ob vrisu rozge na A sz√l√termesztés és bortermelés shoot. In autumn there is grape harve- dan sv. Urbana (npr. v Œentibi), jeseni hagyományára számos rendezvény épül. sting and Martinovanje. The most fa- pa so poleg trgatvenih praznikov naj- Tavasszal elterjedt szokás a Szent Orbán mous is Lendavska trgatev, which is al- pogostejøe martinovanjske slavnosti. napi venyige rajzolás a »Sz√l√jövések so a tourist attraction offering culinary Najodmevnejøa in najmnoæiœnejøa je könyvébe« (pl. Csente), √sszel a szüreti and ethnographic characteristics like Lendavska trgatev, ki velja tudi za turi- rendezvények mellett a Márton-napi competition in cooking bograœ, a para- stiœno atrakcijo, saj je obogatena z szokások a leggyakoribbak. A legna- de and fair. It started in 1979 when a mnogoterimi kulinariœnimi in etnograf- gyobb visszhangot kiváltó és legnagyobb transport of Lendava wine barrels was skimi znaœilnostmi (npr. tekmovanje v tömeget megmozgató rendezvény a Lend- organized with a cart. The organizers kuhanju bograœa, sprevod, sejem). Ko- vai Szüret, mely turista látványosság- poured wine from Krona pass Hotel Li-

107

!LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 108 L Makadamska pot Földút Macadam path

L »Na valovih Lendavskih goric« »Hullámzó sz√l√tenger« On the waves of Lendavske gorice !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:55 Page 109

renine prireditve segajo v leto 1979, ko nak számít, hiszen a vidék étkezési és pa to »mokre terme«. The following so tedanji turistiœni delavci organizirali néprajzi jellegzetességeit is megismerhe- year there were a few carts showing ac- prevoz sodov lendavskega vina na ti a látogató (pl. f√z√verseny, szüreti fel- tivities connected with wine growing. kmeœkem vozu in vino toœili od gosti- vonulás, kirakodó vásár). A rendezvény The third year the Tourist association øœa Krona mimo hotela Lipa do »mo- kezdete 1979-re nyúlik vissza, amikor is connected all interested and organized kre terme«. Æe naslednje leto je v po- a város idegenforgalmi dolgozói paraszt- Lendavska trgatev, a traditional event vorki sodelovalo nekaj vozov, ki so pri- szekéren hordókban szállították és kínál- taking place on the second Saturday in kazovali vinogradniøka opravila. Tretje ták a lendvai borokat a Korona vendég- September and hosting 15,000 to leto pa je Turistiœno druøtvo Lendava l√t√l a Lipa szálloda mellett a petesházi 20,000 visitors also from abroad. povezalo vse zainteresirane in priredilo temálfürd√ig. A következ√ évben a me- Lendavsko trgatev, ki je postala najveœ- net kib√vült, az egyes szekereken sz√- ja tovrstna prireditev v øirøi regiji. Pri- l√termesztéssel és bortermeléssel kapcso- reditev, ki tradicionalno poteka drugo latos munkákat mutattak be. A harma- soboto v septembru, zdaj privabljala v dik évben már a Lendvai Turisztikai mesto tudi po 15 do 20 tisoœ obisko- Egyesület fogta össze az érdekl√d√ket, s valcev, med njimi jih je tudi veliko iz megrendezte az els√ Lendvai Szüret el- sosednjih dræav. nevezés∆ rendezvényt, mely azóta a tá- gabb régió legnagyobb ilyen jelleg∆ ren- dezvényévé n√tte ki magát. A rendez- vény, melyet hagyományosan szeptember második hétvégéjén rendeznek meg, 15– 20 ezer látogatót vonz a városba. Sokan érkeznek a szomszédos országokból is.

MRTVICE HOLTÁGAK MRTVICE Najveœji naravni biser Pomurja so mr- Muravidék legnagyobb természeti kincsét The biggest natural jewels of Pomurje tvice. Tudi ob drugih slovenskih rekah a holtágak jelentik. Holtágakat más szlo- are mrtvice. They can be found along jih najdemo, a tako lepih, kot so ob vén folyók mentén is találunk, de olyan other Slovenian rivers as well, but Muri, ni nikjer. »Muriøa« je nedvomno szépeket, mint a Mura mentén, sehol. nowhere as beautiful as those along the naøa najlepøa mrtvica. Leæi na skrajnem »Murisa« (Szentkirályi tó) kétség kívül a Mura. »Muriøa«, undoubtedly the most vzhodu Slovenije, med najveœjima legszebb holtágunk. Szlovénia legkeletibb beautiful one is between the Ledava on vodotokoma lendavskega obmoœja, Le- részén található, a terület két nagy folyója the north and the Mura on the south. davo na severu in Muro na jugu. Na között. Északon a Ledava, délen a Mura From the west it is enclosed by the fo- zahodu jo oklepa sklenjeno gozdno ob- határolja. Nyugaton a Murai erd√k te- rest area Murska øuma. This is a damp moœje Murske øume. Gre za precej mo- rülete fogja közre. A vizeny√s terület sajá- area with unique plant and wild life. krotno obmoœje s svojevrstnim rastlin- tos növény és állatvilággal rendelkezik. A The water is really shallow, the bank is skim in æivalskim svetom. Voda je pre- holtág vize sekély, partját széles sávban overgrown with reeds, bennet and rush cej plitva, obreæje pa preraslo s øirokim ben√tte a nád, a sás és a gyékény. Ha mat. When we come to the water, a pasom trstiœja, øaøja in rogoza. Ko se elérünk a vízig, csodálatos világ tárul a wonderful world opens in front of us. prebijemo do vode, se pred nami odpre szemünk elé, nem mindennapi érde- Butomus umbellatus, with its pink œudovit svet nenavadnih zanimivosti. kességeket láthatunk. A parton találha- flower one of the most beautiful marsh Ne redko na bregu najdemo kobulasto tunk virágkákát (Butomus umbellatus), plants, grows on the bank. It has a vodoljubo (Butomus umbellatus), ki je s mely rózsaszín virágaival az egyik leg- round stem without leaves. The leaves svojimi roænatimi cvetovi ena najlepøih szebb mocsári növény. Hengeres, kúszó are on the ground, 10mm wide and 1m moœvirskih rastlin. Ima okroglo betev gyöktörzse van, levelei t√állóak, háromé- long. The flowers are pink, with stalks brez listov. Listi so pritliœni, œrtalasti, l∆ek, 10 mm szélesek és 1 méter hosz- of different lengths. do 10 mm øiroki in 1 m dolgi. Cvetovi szúak. Rózsaszín∆ virágzata különböz√ Among the reeds Sagittaria sagittifo- so roænati z razliœno dolgimi peclji. hosszúságú t√kocsány végében fejl√dik. lia can be found, with leaves that take Med trstiœjem lahko opazimo tudi A nád között észrevehetjük a nyíl- various shapes. The lower leaves have streluøo (Sagittaria sagittifolia), ki ima füvet (Sagittaria sagittifolia) is, melynek the shape of a strip; the floating ones svojevrstno obliko listov. Listi se med különleges a levélformája. Az egyes le- are oval; those that reach out of the seboj razlikujejo. Spodnji so trakasti, na velek különböznek egymástól. A t√ál- water are spear shape. During the vodi plavajoœi so ovalni, tisti, ki segajo lóak hosszú nyel∆ek, a vízen úszók flower time a one meter high stem with iz vode, pa so izrazito kopjasti. Med oválisak, a vízb√l kinyúlóak pedig kes- flowers rises from the lower leaves. cvetenjem se iznad sredine listne roæice keny lándzsásak. Virágzáskor a majd- Flower petals are white, on the bottom dviga skoraj meter visoka cvetna betev s nem méteres t√kocsány végében több however they are reddish. cvetovi. Listi cvetnega odevala so beli, virágtömb fejl√dik, fürtben. A szirom- Big green leaves float on the water pri dnu rahlo rdeœkasti. szer∆ lepellevelek fehérek, alapjukon surface. Among them there are open

109 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 110 L

L Naøa najlepøa mrtvica Muriøa Soæitje økarjic, vodnih leœ, plavœka in blatnika A vidék legszebb holtága a Szentkirályi-tó A kolokán, a vízilencse, a vízitök és a rucaöröm szimbiózisa Muriøa, the most beautiful »mrtvica« (lagoon, formed in the Symbiosis of plants remains of the original Mura bed) !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 111

Na vodni gladini najdemo velike enyhe piros folttal. calyces of Nymphea alba. Their inno- zelene plavajoœe liste. Ob njih so odpr- A vízfelületen nagy, zöld, úszó levele- cent white is enriched with yellow te œaøe belih lokvanjev (Nymphea alba). ket találunk. Mellettük nyílik a fehér ta- flowers of Nuphar luteum. Both plants Nedolæno belino lokvanjev popestrijo virózsa (Nymphea alba). A tavirózsa have strong roots at the bottom, from rumeni cvetovi rumenega blatnika ártatlan fehérségét a vízitök (Nuphar lu- which long stems lead to leaves and (Nuphar luteum). Obe rastlini imata na teum) sárga virágai teszik változatossá. A flowers on the water surface. There are dnu debele korenine, iz katerih vodijo víz alatt mindkét növény vastag gyö- free floating plants like Hydrocharis do cvetov in listov na gladini dolgi pec- kérrel rendelkezik, amelyb√l hosszú szá- morsus-ranae, Utricularia vulgaris and lji. Na gladini vode so øe prosto pla- rak vezetnek a vízfelszínen úszó levelekig Salvinia natans. There are also rootless vajoœe rastline: æabji øejek (Hydrocharis és virágokig. A vízfelszínen a következ√ ferns in these waters, with freely floa- morsus-ranae), meøinka (Utricularia vul- növények lebegnek még: békatutaj (Hyd- ting stems below the water surface. In garis) in vodna praprot ali plavœek (Sal- rocharis morsus-ranae), közönséges rence the wind protected part an insectivore vinia natans). Med praprotnicami je res (Utricularia vulgaris), rucaöröm (Salvinia hunts small animals with pouches on nekaj posebnega salvinija, saj ni ukore- natans). A rucaöröm különleges az its sunken leaves. ninjena, ampak prosto plava na gladini edényes virágtalan növények között, hi- In »mrtvice« there are many endan- stojeœih voda. Tudi navadna meøinka szen nem ereszt gyökeret, hanem szaba- gered species and in this part of Slovenia nima korenin, temveœ le razvejeno, tik don lebeg az állóvizek felszínén. A kö- there are at least two: Salvinia natans and pod gladino lebdeœe steblo. Naøli jo bo- zönséges rencének sincs gyökere, hanem Stratiotes aloides. The leaves of the lat- mo v zavetrnem delu mrtvic. Je mesoje- csak közvetlenül a vízfelszín alatt lebeg√, ter cover the whole water surface of the da rastlina, ki drobne vodne æivali lovi szerteágazó szára. A holtágak szélárnyé- »mrtvica« Nagy Parlag near Petiøovci. z meøiœki na potopljenih listih. kos részén lelhetünk rá. Húsev√ növény, On wet meadows between the cre- V mrtvicah uspeva mnogo v Slove- levelein »rovarfogó« töml√ van. eks the Ledava and the Œrnec we are niji redkih in ogroæenih rastlinskih vrst. A holtágakban számos, Szlovéniában happy to see very rare Fritillaria mele- Samo v tem delu Slovenije uspevata dve ritka és veszélyeztetett növényfaj találta agris every spring, as it is already on takøni: vodna praprot plavœek (Salvinia meg él√helyét. Szlovéniában csupán itt the Red list of endangered species in natans) in vodna økarjica (Stratiotes alo- található meg a rucaöröm (Salvinia na- Slovenia. ides). Listne rozete redke vodne økarji- tans) és a kolokán (Stratiotes aloides). A Besides flora, also the fauna in »mrt- ce poleti prekrijejo celotno gladino kolokán nagy levélrózsái nyáron befedik a vice« is unique. Among fish there is mrtvice »Nagy Parlag« pri Petiøovcih. Nagy Parlag nev∆ holtág teljes víztükrét. Umbra krameri, only found in »mrtvi- Zdruæbo dopolnjujeta øe æabji øejek in A növénytársulást kiegészíti a békatutaj és ce« of the Mura. Extremely endangered vodna grebenika (Hottonia palustris). a békaliliom (Hottonia palustris). amphibians are Bombina bombina and Na mokrotnih travnikih med poto- A Ledava és a Œrnec között elhe- Pelobates fuscus. Some rare bird speci- koma Ledavo in Œrncem nas vsako po- lyezked√ vizes réteken nagy örömünkre es can be found in this part of Slove- mlad razveseli æal æe zelo redek moœvir- minden tavasszal megjelenik a ritka nö- nia. Murska øuma is orinthologically ski tulipan (Fritillaria meleagris), ki je vénynek számító kockás liliom (Fritilla- uvrøœen na Rdeœi seznam ogroæenih se- ria meleagris), mely szerepel a Szlové- one of the most important in Slovenia. menk in praprotnic Slovenije. niában veszélyeztetettnek számító egy- A special relationship has been develo- Poleg rastlinstva je v mrtvicah edin- szik∆ek Vörös listáján. ped between man and the stork (cico- stveno tudi æivalstvo. Med ribjimi vrsta- A növényvilág mellett a holtágak nia ciconia), maybe because the stork is mi najdemo tod zelo redko in ogroæeno állatvilága is egyedülálló. A halak között the proverbial herald of the spring and vrsto veliko senœico (Umbra krameri), ki itt megtalálható a nagyon ritka és a bird that brings new life to this place. v Sloveniji domuje le v mrtvicah Mure. veszélyeztetett lápi póc (Umbra krame- Med moœno ogroæene dvoæivke, ki æivi- ri), amely Szlovéniában csak a Mura jo v murskih mrtvicah, sodita tudi ni- holtágaiban él. A holtágakban él√ æinski urh (Bombina bombina) in œe- veszélyeztetett kétélt∆ek közé tartozik a snovka (Pelobates fuscus). V tem delu vöröshasú unka (Bombina bombina) és a Slovenije lahko najdemo nekatere naj- barna ásóbéka (Pelobates fuscus). Szlo- bolj redke ptiœje vrste. V Murski øumi vénia e táján találhatunk ritka madárfa- jih je veliko in to obmoœje je ornitolo- jokat is. Nagyon sok van bel√lük a Mu- øko eno najpomembnejøih v Sloveniji. rai erd√ben (Murska øuma), így ez a Svojstvena œustvena vez se je spletla terület ornitológiai szempontból Szlové- med œlovekom in øtorkljo (Ciconia ciconia egyik legjelent√sebb területe. Itt nia). Mogoœe zato, ker je pregovorna sajátos érzelmi kapcsolat alakult ki az znanilka pomladi in ptica, ki prinaøa v ember és a fehér gólya (ciconia ciconia) naøe kraje novo æivljenje. között. Talán azért, mert a közmondás szerint √ hozza a tavaszt és az új éle- te(ke)t a vidékre.

111 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 112

DOLINSKI PAØNIK A VÖLGYIFALUI LEGELO” LOWLAND PASTURELAND Paønik kot oblika ekstenzivne izrabe A legel√ a földterület extenzív hasz- Talking about extensive use of land, zemljiøœa je vmesna oblika med go- nosítási formája, a rét és erd√ közötti pastureland is a form between forest zdom in travnikom. Ko je paøa opuøœe- átmeneti állapot. Ha a legel√n abba- and meadow. When grazing is disconti- na, se priœne intenzivno zaraøœanje. Tak hagyják a legeltetést, elkezd√dik az in- nued, intensive overgrowing starts. One primer je tudi Dolinski paønik. Zani- tenzív elgazosodás, bokrosodás. Ennek such example is lowland pastureland. It miv je, ker na njem lahko opazujemo, példája a völgyifalui legel√ is. Érdekes is interesting because it shows how na- kako si narava postopoma prilaøœa tisto, megfigyelni, hogyan nyeri vissza a ture gradually takes back what was kar ji je œlovek nekoœ s silo iztrgal. Øe természet fokozatosan mindazt, amit az violently taken away from her by man. ko so pasli æivino, je bilo na njem veœ ember valaha kiszakított bel√le. Már When cattle grazed there, there were posameznih dreves hrasta, bresta in div- abban az id√ben, amikor még legeltet- many trees of oak, elm and wild pear, je hruøke, ki so jih ohranjali zaradi sen- tek e területen, több magányos fa, which were a good source for shade ce pa tudi æeloda za paøo svinj. Danes els√sorban tölgy, szil és vadkörte n√tt and acorn, which was fed to pigs. na dobrih dvanajstih hektarjih povrøin rajta. Ezeket meghagyták, hiszen árnyé- Today on the 12 hectars there are najdemo mnogo hrastov (Qercus ro- kot adtak, a tölgy termését, makkját pe- many oak trees (Qercus robur) and bur), divjih hruøk (Pyrus cominnis), øe dig feletették a disznókkal. Ma a körül- wild pears (Pyrus cominnis). A special posebej pa izstopa »hrast øtevilka 1« s belül tizenkét hektáros területen számos feature is »oak number 1« with a diame- premerom 160 cm. Njegova kroønja kocsányos tölgyet (Qercus robur) és ter of 160 cm. Its crown covers an area pokriva povrøino okoli 5 arov in ima vadkörtét (Pyrus cominnis) találunk. of 5 ares, and has more than 21 cubic me- veœ kot 21 m3 lesne mase. Najtanjøi Közülük a »numero 1« az a tölgy, ters wood mass. The thinnest oak has hrast ima premer 50 cm. Pod temi mo- melynek átmér√je 160 cm. Lombja the diameter of 50 cm. Under this im- goœnimi drevesi pa danes najdemo pisa- több mint öt ár területet fed le, a ben- mense trees there is a variety of tree no zdruæbo drevesnih in grmovnih vrst ne lév√ faanyag több mint 21 m3. A and shrub species from oak (Qercus ro- od doba (Qercus robur), jesena (Fraxi- legkarcsúbb tölgy átmér√je 50 cm. A bur), ash (Fraxinus angustifolia), maple nus angustifolia), maklena (Acer cam- hatalmas fák alatt rendkívül színes tree (Acer campestre), birch (Betula pestre), breze (Betula pendula), œrne jel- növénytársulás él: tölgy (Qercus robur), pendula), black alder (Alnus glutinosa), øe (Alnus glutinosa), œrnega topola (Po- magyar k√ris (Fraxinus angustifolia), black poplar (Populus nigra) and trem- pulus nigra) in trepetlike (Populus tre- mezei juhar (Acer campestre), közönséges bling poplar (Populus tremula) to mula) do œrnega trna (Prunus spinoza ), nyír (Betula pendula), mézgás éger (Al- blackthorn (Prunus spinoza ), hawtorn gloga (Crataegus monogyna), œrnega bez- nus glutinosa), fekete nyár (Populus ni- (Crataegus monogyna), black elder ga (Sambucus nigra), œeømina (Berberis gra) és rezg√ nyár (Populus tremula), a (Sambucus nigra), barberry (Berberis vulgaris), srabota (Clematis vitalba), ra- bokrok közül a kökény (Prunus spino- vulgaris), clematis (Clematis vitalba), kite (Salix caprea) in kaline (Ligustrum za), galagonya (Crataegus monogyna), osier (Salix caprea) and privet (Ligu- vulgare) ter neprehodnih goøœav øipka fekete bodza (Sambucus nigra), borbolya strum vulgare) to impassable thickets of (Rosa caninna) in robide (Rubus fruti- (Berberis vulgaris), erdei iszalag (Clema- dog rose (Rosa caninna) and bramble cosus). Bogata je seveda tudi zeliøœna tis vitalba), kecskef∆z (Salix caprea) és (Rubus fruticosus). There is a big vegetacija. Ob bogatem rastlinskem közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), variety of herbs as well. This place ma- svetu se v tem prostoru odliœno poœuti- valamint az átjárhatatlanul s∆r∆ gyep∆- kes a wonderful habitat for birds and jo tudi najrazliœnejøe ptice ter nizka in rózsa (Rosa caninna) és földiszeder (Ru- wildlife. visoka divjad. bus fruticosus). A területen nagyon sok gyógynövény is található. E gazdag ve- getációban nagyon jól érzik magukat a különböz√ madarak, valamint a kis- és nagyvadak is.

»PRAGOZD« V MURSKEM GOZDU »O”SERDO”« A MURAI ERDO”BEN VIRGIN FOREST IN MURSKI GOZD »Pragozd« se nahaja v najstarejøem delu Az »√serd√« a 14. számú erd√terület Virgin forest is in the oldest part of di- oddelka 14, na povrøini 3,40 ha. Sta- leg√sibb részében található, 3,4 hek- vision 14, on the surface of 3.40 hecta- rost tega dela gozda je med 110 in 115 táron. Az erd√ kora 110 és 115 év közé res. It is between 110 and 115 years let. Vidni so meandri reke Ledave, ki tehet√. Jól láthatók a Ledava folyó old. It is intersected by the meanders of sekajo gozd. Mogoœna drevesa doba kanyarulatai, melyek átszelik az erd√t. A the Ledava. Big oak trees (Qercus ro- Qercus robur), belega gabra (Carpinus hatalmas kocsányos tölgyek (Qercus robur), hornbeams (Carpinus betulus), betulus), bukve (Fagus sylvatica) in bre- bur), közönséges gyertyánok (Carpinus be- beeches (Fagus sylvatica) and elms (Ul- sta (Ulmus campestre) merijo v viøino tulus), bükkök (Fagus sylvatica) és szilfák mus campestre) grow over 35 m high. tudi preko 35 m. Ob opazovanjih in (Ulmus campestre) 35 méter magasra is With monitoring and measuring in the meritvah v preteklosti se je porodila megn√nek. A múltban elvégzett meg- past, the idea came up, that this part of ideja, da se ta del gozda izloœi iz gospo- figyelések és mérések alapján született az the forest should be excluded from ma- darjenja in prepusti naravi. V zadnjih ötlet, hogy az erd√nek ezen a részén ne naging and be left to nature. So in the

112 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 113

15 do 20 letih se tu ni gospodarilo in legyen fakitermelés, engedjék át azt a last 15 to 20 years man has not interfe- rezultati so æe vidni: stojeœa in leæeœa természetnek. Az elmúlt 15–20 évben red with nature and the first results are propadajoœa drevesa so polna lesnih nem történt emberi beavatkozás és az visible: exhausted in the fight for light, gob, ki so v boju za svetlobo – preæive- eredmény már látható: az álló és kid√lt standing and lying decaying trees are tje æe omagala. fatörzseken megjelentek a gombafélék, full of touchwood. melyek a túlélés egyik feltételéért, a fé- nyért vívott harcban már vesztésre állnak.

FOSILNI HRAST A PETESHÁZI KAVICSBÁNYA FOSSIL OAK FROM IZ GRAMOZNICE PETIØOVCI MEGKÖVESEDETT TÖLGYE GRAVEL PIT IN PETISOVCI Poleti leta 1981 so pri kopanju gramo- 1981 nyarán a petesházi kavicsbányában When digging for gravel in Petisovci za v Petiøovcih v globini 4 do 8 m nale- kitermelés közben 4 és 8 méter közötti 1981 fossil remains of oaks (Qercus teli na fosilne ostanke debel hrastov mélységben tölgyfa (Qercus sp.), szilfa sp.), elms (Ulmus sp.) and willows (Qercus sp.), brestov (Ulmus sp.) in vrb (Ulmus sp.) és f∆zfa (Salix sp.) törzsek (Salix sp.) were found four to eight me- (Salix sp.). To je doslej najbogatejøe to- √skövületeire bukkantak. E lel√hely ed- ters deep. This has been so far the ri- vrstno najdiøœe v juæni Evropi. Domne- dig Európa leggazdagabb ilyen jelleg∆ chest site in South Europe. The trees vati je mogoœe, da je drevesa spodkopa- lel√helye. Feltételezhetjük, hogy a fákat might have been sapped by the Mura la reka Mura, ko je menjavala svojo a Mura folyó mosta alá mederváltása when it changed its bed. Later they strugo. Kasneje jih je naplavila in zasu- során. Kés√bb többször elöntötte és hor- could have been covered with a thick la z debelo plastjo proda. Razstavljeni dalékával vastagon befedte √ket. A kiállí- layer of gravel. When this fossil oak fosilni hrast predstavlja najpomembnej- tott tölgy √skövület a terület legjelen- was being lifted, the upper part broke øo najdbo. Pri dviganju debla iz vode se t√sebb lelete. Vízb√l való kiemelése so- off, so it is assumed that the trunk used je zgornji del odlomil, zato se predvide- rán a törzs egy része leszakadt, így csak to be 30 to 40 m high. The age of the va, da je bila celotna viøina debla v œasu feltételezhetjük, hogy a fa valamikori tel- find, using radio carbonic dating – rasti od 30 do 40 m. Starost najdbe, ki jes magassága 30–40 méter volt. A lelet method C14, was determined to 1570 je bila ugotovljena na podlagi radiokar- korát, mely 1570 évesre tehet√, a C 14- years. The trunk, which is well preser- bonskega datiranja z metodo C 14, je es elnevezés∆ radiokarbonos kormeg- ved, has in the lower part a diameter of 1570 let. Deblo, ki je dobro ohranjeno, határozási módszerrel állapították meg. A 120 cm, the wood on breaking is solid ima v spodnjem delu 120 cm premera, törzs, mely jó állapotban maradt meg, and grey, while on the surface it is les na prelomu je œvrst in sive barve, na alsó részénél 120 cm átmér√j∆, a törés- charred and cracked. povrøini pa pooglenel in razpokan. nél a fa egészséges és szürke szín∆, a törzs felülete elszenesedett és repedezett.

PODJETJA NA VÁLLALATOK ENTERPRISES GLOBALNEM TRGU A GLOBÁLIS PIACON ON THE GLOBAL MARKET V razmerah neprizanesljive svetovne Egyes lendvai gazdasági társaságok a In tough competition some companies konkurence na »globalnem trgu« neka- »globális piacon« uralkodó kíméletlen in Lendava manage to keep up with tere od lendavskih gospodarskih druæb konkurenciaharc közepette is tartják a comparable companies in the national dræijo razvojni korak s primerljivimi lépést a nemzeti, illetve tágabb európai and European market and this way druæbami v nacionalnem in øirøem ev- térségben m∆köd√ hasonló vállalatok- help Lendava and the vicinity to econo- ropskem prostoru ter so tako kljuœni kal, ezáltal biztosítják Lendva és kör- mic recognition. Among the most im- gradnik gospodarske prepoznavnosti nyéke sajátos gazdasági arculatát. Az els√ portant is Nafta. This company has Lendave in okolice. Med njimi prednja- helyre kívánkozik a Nafta Vállalat, a- been through ups and downs, but the œi Nafta, po kateri je Lendava æe dolgo melynek neve már régen összeforrt Lend- petrol men or white miners, as they are poznana. Istoimensko podjetje je sicer vával. Az azonos nev∆ vállalat az évek called in the oil industry, surmounted preæivelo æe vrsto vzponov in padcev, során már számos felemelkedést és bukást the difficulties with strong will and in vendar so naftarji ali beli rudarji, kot megélt, de az olajosok vagy fehér bányá- co-operation with the local community. pravijo delavcem v naftni industriji, z szok, ahogy a k√olajiparban dolgozókat With environment-friendly production zagnanostjo, voljo in v sodelovanju z nevezik, elszántságukkal és elhivatottsá- the six subsidiary companies (Nafta Pe- lokalno skupnostjo premostili veœino gukkal, valamint a helyi közösséggel trochem, Nafta Strojna, Nafta Geo- ovir. Z opredelitvijo za okolju prijazno együttm∆ködve, legy√zték az akadályok term, EKO Nafta, Nafta Inæeniring, proizvodnjo øest hœerinskih podjetij többségét. A környezetbarát termelés be- Nafta Informatika, Druæba Geoenergo) (Nafta Petrochem, Nafta Strojna, Nafta vezetésével a cég hat leányvállalata (Naf- have already reached success. In the Geoterm, EKO Nafta, Nafta Inæeni- ta Petrochem, Nafta Strojna, Nafta Ge- Lendava branch of Lek Joint-Stock ring, Nafta Informatika, Druæba Geo- oterm, EKO Nafta, Nafta Inæeniring, Company the protection of the envi- energo) æe æanje prve uspehe. Tudi v Nafta Informatika, Geoenergo Társaság) ronment is a pillar, on which the deve- lendavskem obratu Leka d. d. je varo- már magáénak tudhat néhány sikert. A lopment of the company is built. In vanje okolja eden od stebrov, na kate- Lek R.T. lendvai üzemében is a környe- their 20 year operation they have

113 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 114 L

L Nafta Lendava Notranjost Lekovega farmacevtskega obrata A lendvai Nafta Vállalat A Lek Gyógyszeripari Vállalat Nafta Lendava The inside of »Lek« branch (Pharmaceutical company) !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 115

rem naœrtujejo nadaljnji razvoj podjetja. zetvédelem az az alap, melyre a vállalat always adapted their production to high Ta stalnica v njihovem 20-letnem delo- további fejl√dése épül. Húszéves m∆kö- contemporary standards. They are vanju jim tudi danes narekuje, da svojo désüknek ez az állandó komponense ma aware that a healthy environment is a proizvodnjo farmacevtskih uœinkovin in arra ösztönzi √ket, hogy a gyógyszeralap- basic condition for their future exis- izdelkov uravnavajo po visokih sodob- anyagok és termékek gyártását a legkors- tence. The common project with the nih standardih. V podjetju se zavedajo, zer∆bb el√írások bevezetésével végezzék. local community- building the puri- da je skrb za zdrav in varen æivljenjski A vállalatnál jól tudják, hogy az egész- fying plant in Lendava is the peak of prostor temeljni pogoj za izvajanje po- séges és biztonságos élettér a további realizing interests in a wider, European slovne dejavnosti v prihodnje. Skupni üzleti tevékenység alapfeltétele. A lend- sense – protecting the environment. projekt izgradnje œistilne naprave v vai tisztítóberendezés a várossal közös The enterprise Varis produces high Lendavi, ene najsodobnejøih tovrstnih projekt keretében jött létre. Maga a quality sanitary cabins and tubular radi- naprav v Sloveniji, nedvomno sodi med tisztítóberendezés Szlovénia egyik leg- ators. With the production of elements preseæke uresniœevanja okoljevarstvenih korszer∆bb ilyen berendezése, s messze for skating, the enterprise aims for high interesov lokalne skupnosti in podjetja meghaladja a helyi közösség és a tágabb quality and healthy free time activities v øirøem evropskem prostoru. Podjetje európai térség által kért környezetvédel- of young people. The company Var- Varis odlikujejo visokokakovostne sani- mi el√írásokat. A Varis Vállalatot kiváló stroj have introduced the highest Euro- tarne kabine in cevni radiatorji. Pro- min√ség∆ zuhanykabinjai és cs√radiáto- pean standards into their 40 year ma- izvodnja SKATE-elementov je rezultat rai dicsérik. A SKATE-elemek gyártása már nufacturing metal goods. They see trajnostne usmeritve podjetja v kako- a cég szemléletváltásának eredménye, their mission in bringing into line the in- vostnejøe preæivljanje prostega œasa mla- melynek célja a fiatalok szabadidejének terests of the owners, employees and lo- dih, ohranjanje njihovega zdravja ter értelmes kitöltése, egészségük védelme, cal community. Elektromaterial Lenda- popularizacijo mladinske rekreacije v valamint a világban uralkodó irányza- va Joint-Stock Company is the leading skladu s svetovnimi trendi. Tudi v druæ- tokkal összhangban, az ifjúsági rekreáció manufacturer of electrical installation bi Varstroj upoøtevajo nove gospodar- népszer∆sítése. A Varstroj Társaságnál is material in Slovenia. Exporting goods of ske razmere, zato so v sicer æe 40-letno alkalmazkodnak a gazdaság új viszonyai- their own make, they have taken the tradicijo proizvodnje kakovostnih ko- hoz, ezért az immár 40 éves hagyo- name Lendava to numerous European vinskih izdelkov uvedli najzahtevnejøe mánnyal rendelkez√ fémipari termékek countries. The enterprise Artis supplies evropske standarde. Svoje poslanstvo vi- gyártásánál a legszigorúbb európai el√í- stores and warehouses with their high dijo v optimalnem usklajevanju intere- rások szerint dolgoznak. Küldetésüket a quality products. The image of industri- sov lastnikov, zaposlenih in lokalnega tulajdonosok, a dogozók és a helyi al success of the Lendava commune is okolja. Elektromaterial Lendava d. d. je közösség érdekeinek optimális összehan- concluded by the family enterprise Hin- vodilni proizvajalec elektroinøtalacijske- golásában látják. Az Elektromateriál co. Using up to date information ga materiala v Sloveniji. Ime Lendave Lendava Kft. a elektromos szerelvények technology they keep open communica- so z izvozom izdelkov pod lastno bla- vezet√ gyártója Szlovéniában. A vállalat tion with their customers and the locals. govno znamko ponesli v øtevilne evrop- számos európai országban tette ismerté ske dræave. Podjetje Artex nadaljuje tra- Lendva nevét saját márkajelzés∆ termé- dicijo oskrbe trgovinskih in skladiøœnih keinek exportjával. Az Artex Vállalat, prostorov s kakovostnimi izdelki, pro- folytatva a hagyományokat, üzlet és rak- izvedenimi po najstroæjih okoljskih tárhelyiségeket lát el kit∆n√ termékek- standardih. Podobo industrijske uspeø- kel, melyek a legszigorúbb környezeti nosti lendavske obœine zaokroæuje dru- el√írások alapján készülnek. A Lendva æinsko podjetje Hinco, ki z uporabo gazdasági sikereir√l szóló történetet a najsodobnejøe informacijske tehnologije Hinco családi vállalkozással zárjuk, skrbi za prijetno vzduøje in odprto ko- amely a legkorszer∆bb információs tech- munikacijo s kupci in domaœini. nológia felhasználásával gondoskodik a kellemes és nyitott kommunikációról a cég és a vásárlók, illetve a cég és a helyi lakosok között.

OBRT IN STORITVE A KISIPAR ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK TRADE AND SERVICES WITH S PRIDIHOM TRADICIJE A HAGYOMÁNY JEGYÉBEN A TOUCH OF TRADITION Obrt je v lendavski obœini neloœljivo Lendva Községben a kisipar maga az Trade in Lendava community is inse- povezana z ljudmi, ki z ljubeznijo upo- ember, aki örömmel használja fel tudá- parably connected to people, who with rabljajo svoje znanje, sposobnosti in sát, képességeit, hogy új, megismételhe- love use their knowledge, abilities and veøœine, da bi ustvarili nove, neponov- tetlen termékeket alkosson, nagyszer∆ skills to make new, unrepeated goods ljive izdelke in storitve. Naravne da- szolgáltatásokat nyújtson. Lendva termé- and do services. The favourable climate nosti, ugodno podnebje in izjemna ge- szeti adottságai, kellemes éghajlata és ked- and geographical position of Lendava ografska lega Lendave so æe v davni vez√ földrajzi fekvése már a régmúltban have always attracted different peoples, preteklosti privlaœili razliœna ljudstva, is számos népet vonzott e tájra, akik who each in their own way settled

115 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 116

ki so si, vsako na svoj naœin, uredila önnön szokásaiknak megfelel√en ren- their life and formed recognizable craft æivljenje v ravnini v zavetju lendavskih dezték be életüket a lendvai dombok ol- skills in this plain protected by the griœev in izoblikovala prepoznavne obrt- talmában megbúvó síkságon. E népek a Lendava hills. Their descendants today ne spretnosti. Danes njihovi potomci kézm∆vesség számos ágát hagyták örökül use those traditional skills and incorpo- to tradicionalno znanje spretno in us- a következ√ nemzedékeknek. Mai utóda- rate them in contemporary trade: ma- tvarjalno vkljuœujejo v sodobno obrtno ik szorgalmasan és alkotó módon hasz- nufacturing goods from natural materi- proizvodnjo, øe posebej na podroœju iz- nálják e hagyományos tudást a korszer∆ als like wood and clay. Manufacturing delovanja orodij in bivalnih enot iz na- kisipari termelésben, különösen a szer- clothes from flax and hemp has not ravnega materiala (les, glina, øibje). Tu- számgyártásban és a természetes anyag- been discontinued. Embroidering wonder- di oblaœila iz lanu in konoplje, ki so ob ból (fa, agyag, vessz√) készül√ lakóházak ful red and white patterns that has been podpori kolovratov in statev nekoœ nas- építésénél. A lenb√l és kenderb√l készült passed from generation to generation is tajala pod spretnimi æenskimi prsti, ni- öltözékek, melyek alapanyagát valaha still popular with women in the villages so odøla v pozabo. Vezenje œudovitih ügyes n√i kezek fonták, sz√tték rokkán around Lendava in long winter evenings. rdeœih in belih vzorcev, ki se ohranja iz és szöv√széken, nem merültek teljesen A walk along Glavna and Kolodvorska roda v rod, je øe danes v dolgih zim- feledésbe. A csodaszép piros-fehér hím- ulica today is still a history lesson on skih veœerih najljubøe razvedrilo pode- zés mintái nemzedékr√l nemzedékre craft and enterprise in Lendava in the æelskih æena v okolici Lendave. Spre- örökl√dnek, hiszen a Lendva környéki first half of the 19th century. Jewish hod po lendavski Glavni in Kolodvor- asszonyok kedvenc foglalatossága hosszú settlement made Lendava a busy trade, ski ulici je øe dandanes svojevrstna uœ- téli estéken még ma is a hímzés. Ha craft and service centre. Watchmakers, na ura iz zgodovine razvoja lendavske végigsétálunk a lendvai F√ utcán és goldsmiths, shoemakers, bakers, lawyers, obrti in podjetniøtva v prvi polovici Vasút (Kolodvorska) utcán, ma is nyo- doctors, merchants with textile, grocers 19. stoletja. Z naselitvijo Æidov je me- mon követhetjük a lendvai kézm∆vesség (spices) and those who were selling at sto postalo æivahno obrtno, trgovsko in és iparosság fejl√dését a 19. század els√ that time very popular bicycles found felében. Olyan ez, mint egy rendhagyó storitveno srediøœe. Ob glavni promet- their chance on both sides of the main történelemóra! A zsidó lakosság betele- nici so poiskali svojo priloænost urarji, street. Innkeepers organized popular pedésével Lendva élénk iparos, keresked√ zlatarji, œevljarji, peki, slaøœiœarji, od- garden parties with tombolas and és szoláltató központ lett. A f√úton ke- vetniki, zdravniki, trgovci s tekstilom lotteries. resték boldogulásukat az órásmesterek, in modnim blagom, trgovci z meøanim Today the town centre offers unique aranym∆vesek, cipészek, pékek, cukrá- blagom (øe posebej z zaœimbami in te- goods and souvenirs made of natural szok, ügyvédek, orvosok, textil- és diva- daj popularnimi kolesi), podjetni go- materials, services by dressmakers and táru-keresked√k, a szatócsok (különösen hairdressers, and bars to sit down over stilniœarji pa so skrbeli za priljubljene a f∆szeresek és az akkor népszer∆ kereke- vrtne zabave s tombolami in sreœelovi. an excellent coffee, cake or ice-cream. sek). A vállalkozó kedv∆ vendégl√sök Services in Lendava are special because V lendavskem mestnem jedru øe lahko tombolasorsolással egybekötött kerti mu- najdemo unikatne uporabne izdelke in they are done by people, who as heirs latságokat szerveztek. A lendvai városköz- of centuries of mixing different cultures, spominke iz naravnih materialov, ogo- pontban még ma is találunk természetes vorijo nas pravi mojstre tradicionalne- have evolved their own original and anyagból készült egyedi használati- és recognizable language. Visitors to shops, ga gradbeniøtva, modnega øiviljstva in emléktárgyakat, szinte megszólítanak banks, insurance companies, bars and frizerstva, ali pa lahko preprosto pose- minket a hagyományos építkezés meste- inns, wine shops or tourist farms are dimo ob res dobri kavi, slaøœici ali sla- rei, továbbá a mesterszabók és mester- enthusiastic about the language that doledu. fodrászok, de ha semmit sem keresünk, spreads welcome and delight. The Storitvene dejavnosti v Lendavi so hát üljünk be valahová egy jó kávéra, fi- mixture of welcome and joyful temper nekaj posebnega zato, ker jih opravljajo nom süteményre vagy fagylaltra. is the speciality that Lendava has to of- ljudje, ki so kot dediœi veœstoletnega A lendvai szolgáltatások azért külö- fer tourists. Even a short business visit meøanja najrazliœnejøih kultur razvili sa- nösek, mert olyan emberek nyújtják cannot pass without excellent wines mosvojo in prepoznavno govorico. Le- √ket, akik a különböz√ kultúrák több and typical dishes in wine shops, tou- ta navduøi obiskovalca trgovine, banke, száz éves keveredésének örök√seiként, rist farms, inns and restaurants on the zavarovalnice, gostilne ali okrepœevalni- sajátos, csak rájuk jellemz√ nyelvezetet Lendava tourist road. And then Terme ce, vinotoœa in izletniøke kmetije. Iz nje alakítottak ki, amely különös lelke- Lendava is the place to join pleasure vejeta gostoljubnost, ki se je ne da na- sedéssel tölti el a boltok, bankok, biz- and health. uœiti na seminarjih, in temperament, ki tosítók ügyfeleit, a vendégl√k vagy bor- je odraz veselja do æivljenja. Meøanica kimérések, vendéglátással foglalkozó pa- gostoljubnosti in æivahnega tempera- rasztgazdaságok látgatóit. E nyelv a menta je prav gotovo najveœja poseb- vendégszeretet nyelve, amit nem taníta- nost lendavskih ponudnikov gostinskih nak semmilyen tanfolyamon. Ugyanak- in turistiœnih storitev. Øe tako kratek kor a sajátos temperamentum nyelve is, poslovni obisk je nepopoln brez poku- az életöröm kifejezéséé. A vendégszeretet øine odliœnih vin in tipiœne kulinarike v és az élénk temperamentum szerencsés vinotoœih, izletniøkih kmetijah, gostil- keveredése a lendvai vendéglátásban és nah in restavracijah na lendavski vin- idegenforgalomban dolgozók legjellem-

116 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 117

sko-turistiœni cesti, v mestnem srediøœu z√bb különlegessége. Még a legrövidebb ali okoliøkih vaseh. Tudi Terme Lenda- üzleti látogatás sem lehet teljes, ha a va so pravi naslov za zdruæitev prijetne- látogató nem kóstolja meg a környék ga s koristnim. kiváló borait és jellegzetes ételeit. Meg- teheti ezt a borkimérésekben, a vendég- látással foglalkozó parasztgazdaságokban, vendégl√kben és éttermekben, a lendvai borút valamelyik állomásán. De választ- hat a városközpont és a környez√ te- lepülések között is. A város termál- fürd√je, a Terme Lendava is számos lehet√séget biztosít ahhoz, hogy össze- kapcsoljuk a hasznosat a kellemessel.

SPIDVEJ V LENDAVI A SPEEDWAY LENDVÁN SPEEDWAY IN LENDAVA Leta 1978 je bil zgrajen spidvejski stadi- Petesházán 1978-ban épült a speedway Speedway stadium in Petisovci was on v Petiøovcih. Od takrat do danes se je stadion. Azóta számos hazai és nem- built in 1978 and since then many home na njem zvrstilo mnogo domaœih in med- zetközi rendezvényt tartottak itt, így a and international events have taken narodnih prireditev in spidvej je za Len- speedway Lendva egyik reprezentatív place here. Speedway is a representative davo prav gotovo reprezentativna øport- sportága lett, hiszen az elmúlt években sport for Lendava, as it has attracted na panoga, saj je v minulih letih v mesto több élsportolót adott a városnak. An- the most top-ranked competitors to the privabil najveœ vrhunskih tekmovalcev. nak ellenére, hogy a speedway sem town. Although speedway is neither in Œeprav spidvej tako v Sloveniji kot tudi Szlovéniában, sem másutt a világon Slovenia nor in other parts of the world drugod po svetu ni mnoæiœni øport, v nem tömegsport, Lendván és környékén a mass sport, Lendava has never lacked Lendavi navduøencev in zanimanja zanj sohasem volt hiány a sportág iránt fans of it. International races for »Gol- nikoli ni primanjkovalo. Mednarodne érdekl√d√kb√l. 1979 és 1985 között az den Helmet« from 1979 to 1985 at- dirke za »zlato œelado« v letih 1979– »arany bukósisakért« folyó nemzetközi tracted thousands of visitors from Slo- 1985 so privabljale na tisoœe gledalcev iz versenyek több ezer néz√t vonzottak ide venia and abroad. It was the achieve- vse Slovenije in iz drugih dræav. Tako Szlovéniából és más országokból. A ments of home racers that made the ra- mnoæiœen obisk slovenske publike so nagy érdekl√dést els√sorban a hazai ces a mass event. The club has had the spodbujali uspehi domaœih tekmovalcev, versenyz√k sikerei váltották ki, akik individual national champion of Yugo- ki so se kosali z najboljøimi iz svetovne méltó ellenfelei voltak a világ speedway slavia, the republic champion, and the spidvejske elite. Tako se lahko druøtvo elitjének. Az egyesület büszke lehet ju- team champion of Slovenia. Speedway pohvali z naslovom posamiœnega dræav- goszláv egyéni bajnoki címére, de team Lendava today is concerned with nega prvaka Jugoslavije, republiøkega pr- elnyerte a szlovén bajnokság egyéni és the education and training of young vaka ter ekipnega prvaka Slovenije. Da- csapatbajnoki címét is. Ma a lendvai speedway racers. They are renewing the nes Speedway team Lendava skrbi pred- Speedway team els√sorban utánpótlás stadium to enable the organisation of vsem za vzgojo mladih tekmovalcev. Za- neveléssel foglalkozik. A csapat tagjai night races. zrti v prihodnost œlani druøtva posodab- gondolnak a jöv√re, ezért korszer∆sítik ljajo stadion in postavljajo razsvetljavo, ki a stadion világítását, hogy éjszakai futa- bo omogoœala izvedbo noœnih dirk. mok rendezésére is alkalmas legyen.

NOGOMETNI KLUB NAFTA NAFTA LABDARÚGÓ KLUB FOOTBALL CLUB NAFTA Nogomet je øport, ki je s svojo bogato A labdarúgás az a sportág, mely gazdag Football is the sport that with its rich zgodovino zaznamoval øportno æivljenje történelmével rányomta bélyegét Lendva history marked the sport life of Lenda- Lendave in okoliøkih krajev. V letu és környéke sportéletére. A klub 2003- va and the vicinity. The club celebrated 2003 je praznoval sto let, kar ga, reci- ban ünnepelte fennállásának 100. évfor- its 100 anniversary in 2003, which can mo, uvrøœa ob bok takønemu velikanu, dulóját, ugyanabban az évben, mint a be compared to a giant like Real Ma- kot je Real iz Madrida. Kljub œastitljivi labdarúgás világában óriásnak számító drid. The best results were achieved tradiciji je klub najveœje uspehe dosegel Reál Madrid. A tiszteletreméltó hagyo- after World War II. It was called Telo- po 2. svetovni vojni. Takrat se je pre- mányok ellenére a klub legjobb ered- vadno drustvo Nafta. The first match imenoval v Telovadno druøtvo Nafta. ményét közvetlenül a II. világháború was played with the soldiers who served Prvo tekmo so igralci odigrali leta 1945 után érte el. Ekkor vette fel a Nafta in the Yugoslav National Army in Len- v Lendavi, in sicer z vojaki Jugoslovan- Torna Egyesület nevet. Az els√ mérk√- dava in 1945. The Lendava players ske ljudske armade, ki so v Lendavi slu- zést 1945-ben játszották, mégpedig a won five to zero. Their first step to æili vojaøki rok. Lendavœani so zmagali Jugoszláv Néphadsereg Lendván állomá- success was winning the Slovenian s 5 : 0. Prva prava stopniœka k uspehu sozó katonái ellen. A lendvaiak 5 : 0-ra Championship, which made them co-

117 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 118

je bilo nato sodelovanje v slovenskem gy√ztek. A sikerhez vezet√ els√ lépcs√fok me to the first Yugoslav league. From prvenstvu, na koncu katerega so zasedli a szlovén nemzeti bajnokság megnyerése that time on people from Lendava and prvo mesto in se uvrstili v prvo jugoslo- volt, ami feljogosította √ket a jugoszláv remote places could watch numerous vansko ligo. Odtlej so lahko Lendavœa- nemzeti bajnokságban való részvételre. famous and legendary teams and ni ter gledalci iz bliæjih ter tudi oddalje- Ezt követ√en a lendvaiak és a sz∆kebb- players on the stadium in Lendava. In nejøih krajev (prihajali so iz Murske So- tágabb térségb√l (Muraszombat, Mari- the independent Slovenia Nafta used to bote, Maribora, Œakovca in Varaædina) bor, Csáktornya, Varasd) érkez√ néz√k play for some time in the first league. na lendavskem nogometnem stadionu számtalan híres csapatot és focistát At the moment it does not, but by pozdravili øtevilne znane in legendarne köszönthettek a lendvai stadionban. A training the young players the club nogometne ekipe ter igralce. Tudi v sa- csapat a szlovén önállóság elnyerését would like to join that league again. mostojni Sloveniji so Lendavœani æe követ√en már szerepelt a nemzeti baj- igrali v prvi slovenski ligi, sedaj pa si nokság els√ ligájában (osztályában), a je- predvsem z vzgojo mladega kadra æelijo lenlegi tervszer∆ utánpótlás-neveléssel ponoviti ta uspeh. Z uvrstitvijo v prvo szeretnék e sikert megismételni, s a csa- slovensko ligo so dokazali, da minuli patot ismét a legmagasabb osztályba jut- uspehi niso bili nakljuœni. tatni, bizonyítva, hogy a korábbi sikerek nem voltak véletlenek.

AEROKLUB MAVRICA MAVRICA/SZIVÁRVÁNY AEROCLUB MAVRICA LENDAVA AEROKLUB LENDVA LENDAVA Aeroklub Mavrica Lendava je bil usta- A Mavrica Aeroklubot 1989-ben ala- The club was founded in 1989. It uni- novljen leta 1989, v njem pa so se zdru- pították Lendván, tagjai az alternatív ted flyers with motor hang gliders and æili pomurski alternativni letalci, ljubite- repülés kedvel√i, Muravidék teljes terü- ultra light planes. That was the first lji letenja z motornimi zmaji in ultrala- letér√l verbuválódtak. Els√sorban a mo- club of that kind in Pomurje and one hkimi letali. To je bil prvi tovrstni klub toros sárkányrepülés és az ultrakönny∆ of few in Slovenia. Bigger meadows v Pomurju in tudi eden redkih v Slove- gépek szerelmesei. Muravidéken ez volt were used for first flights, later a run- niji. Za prve polete so uporabljali kar az els√ ilyen jelleg∆ klub, de Szlo- way and a hangar were built in Mostje. veœje travnike, nato pa so na urbarial- véniában is kevés van bel√lük. A kezde- In 1993 ambitious members of the club nem paøniku v Mostju uredili vzletno ti repülésekhez a nagyobb réteket vették hosted national championship, later stezo in kasneje tudi hangar za plovila igénybe, majd kés√bb a hidvégi falusi they took part in national and interna- in opremo. Leta 1993 so se prizadevni (úrbéri) legel√n felszállópályát és han- tional competitions and European and œlani aerokluba æe organizacijsko kalili, gárt építettek. 1993-ban a klub tagjait World Championships. They were na- ko so bili gostitelji dræavnega prvenstva. már várta az els√ igazi megpróbáltatás, tional champions many times and had V naslednjih letih so tekmovalci aero- hiszen √k szervezték az országos baj- a few good ranks internationally. They kluba sodelovali na medklubskih tek- nokságot. A következ√ években a klub did pioneer work by organizing the in- mah, dræavnih prvenstvih, mednarodnih tagjai több klubközi versenyen, országos ternational championship »Mura rally«, tekmovanjih ter evropskih in svetovnih bajnokságon, nemzetközi versenyen, leading the competitors through Cro- prvenstvih. Osvojili so veœ naslovov dr- kontinens- és világbajnokságon vettek atia, Hungary and Slovenia. Mostje æavnih prvakov in dosegli nekaj dobrih részt. Többször nyertek országos baj- today offers a nice place for various mednarodnih uvrstitev. Pionirsko delo nokságot és néhány szép nemzetközi events for acrobatic flying, for sky- je bilo opravljeno tudi pri organizaciji helyezést is elértek. Úttör√ szerepet divers, model plane flyers, pilots of mednarodnega tekmovanja »Mura rally«, vállaltak a »Mura rally« nemzetközi sport motor planes and gliders, hang na katerem so sodelujoœe letalce vodili verseny szervezésében is, melynek részt- gliders, ultra light plane flyers and ot- po treh dræavah, Hrvaøki, Madæarski in vev√i három ország – Horvátország, her flight enthusiasts. Sloveniji. Danes je v Mostju pri Lenda- Magyarország és Szlovénia – érintésével vi lepo urejen øportni objekt, ki je na repültek. Napjainkban Hídvég mellett voljo za razliœne prireditve in ki na pri- rendezett sportlétesítmény várja az reditve privablja domaœe in tuje ase akro- érdekl√d√ket, valamint az akrobatikus batskega letenja, padalce, modelarje, repülés, az ejt√erny√s ugrások, repül√- pilote øportnih motornih in jadralnih le- modellezés, a motoros sportrepülés, a tal, zmajarje, pilote ultralahkih letal in vitorlázórepülés és sárkányrepülés jeles druge letalske navduøence. hazai és külföldi képvisel√it.

KOLESARSTVO KERÉKPÁROZÁS CYCLING Mejnik v kolesarski zgodovini Lendave A lendvai kerékpáros sport történetének The milestone in cycling history of je vsekakor 28. marec 1899, ko je ime- egyik határköve 1899. március 28., Lendava is the 28th of March 1899, lo takratno dolnjelendavsko kolesarsko ugyanis ekkor tartotta az alsólendvai when Dolnja Lendava cycling society

118 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 119

druøtvo ustanovno skupøœino. V prvih kerékpáros egyesület alapító közgy∆- held their founding assembly. In the desetletjih 20. stoletja se je v druøtvu lését. A 20. század els√ évtizedeiben first decades of the 20th century, there profiliralo kar nekaj odliœnih kolesarjev, néhány nagyszer∆ kerékpáros volt az were a few excellent cyclists. One of med njimi tudi Karel Pojbiœ, ki se je le- egyesületben, többek között Karel Poj- them was Karel Pojbiœ, who in 1936 ta 1936 s kolesom odpravil iz Lendave v biœ, aki 1936-ban kerékpárral indult el cycled from Lendava to Berlin, to visit Berlin na olimpijske igre, kar je bil za Lendváról a berlini olimpiára. Nagy the Olympic Games. He did 1,500 tiste œase velik podvig. Da si je lahko vállalkozás volt ez abban az id√ben! kilometres one way, which was a big ogledal olimpijske igre, je moral v ta- Hogy megnézhesse az olimpiai játéko- achievement for those times. kratnih razmerah prekolesariti kar 1.500 kat, 1500 kilométert kellett kerekeznie In the 1950s cycling in Prekmurje kilometrov v eno smer. egyirányban. spread. This had a positive effect on V 50. letih se je kolesarstvo v Prek- Muravidéken az 50-es években rend- Lendava cyclists. In that time they won murju moœno razmahnilo, to pa je kívüli fejl√désnek indult a kerékpáros many first places in competitions in spodbudno vplivalo tudi na lendavske sport, s ez ösztönz√leg hatott a lendvai Prekmurje. Sporting club Dokonca kolesarje oz. njihovo druøtvo, saj so kerékpárosokra, illetve egyesületükre is, started organizing cycling marathons in prav v tem œasu veœkrat osvajili prva akik ebben az id√ben több muravidéki 1998. They organize SLO-HUN-SLO mesta na prekmurskih tekmovanjih. Z bajnokságot is megnyertek. A kerékpáros marathon, Obrtniski maraton, tradi- organizacijo kolesarskih maratonov je maraton versenyek szervezését 1998-ban tional 14 hour cycling for club members 1998. leta zaœelo øportno druøtvo a »DOKONCA« Egyesület kezdte, az and others and Panonski marathon that »Dokonca«. Le-to organizira tudi Mara- egyesület nevéhez f∆z√dik a SLO-HUN- symbolically unites Slovenians, Hunga- ton SLO-HUN-SLO in Obrtniøki ma- SLO Maraton és a Kézm∆ves Maraton rians and Croatians. raton. Tudi v novejøem œasu je de- szervezése is. A lendvai kerékpáros klub lovanje Kolesarskega kluba Lendava, ki m∆ködése, mely a hagyományokra épül, nadaljuje lendavsko kolesarsko tradici- napjainkban is rendkívül sikeres. Meg- jo, izredno uspeøno. Organizirajo tradi- szervezik a hagyományos huszonnégy cionalno øtiriindvajseturno kolesarjenje, órás kerékpározást, az er√próbán a klub- ki se ga udeleæujejo tako œlani kluba tagok mellett kívülállók is részt vesznek. kot tudi drugi kolesarji. Pohvalijo se lah- ≈ket dicséri a Pannon Maraton szer- ko tudi z organizacijo Panonskega ma- vezése is, mely jelképesen összeköti a ratona, ki simboliœno zdruæuje tri dræa- három szomszédos országot, Magyar- ve, Madæarsko, Hrvaøko in Slovenijo. országot, Horvátországot és Szlovéniát.

ØPORTNO DRUØTVO A »DOKONCA« SPORTEGYESÜLET SPORTING CLUB »DOKONCA« DOKONCA Ob vstopu Slovenije v Evropsko skup- Szlovénia Európai Uniós csatlakozása- When Slovenia joined the EU, the nost so œlani øportnega druøtva »Dokon- kor a »DOKONCA« Sportegyesület members of Dokonca organized the ca« organizirali zanimivo in najmnoæiœ- tagjai megszervezték Lendva község ed- biggest sporting event in Lendava. They nejøo øportno prireditev v lendavski ob- digi legnagyobb tömegeket megmozgató presented all 16 branches of sport in œini dotlej. Na prireditvi so predstavili sportrendezvényét. A rendezvényen a Lendava commune: cycling, running, vseh 16 øportnih panog v obœini: kole- községben m∆köd√ 16 sportág mutat- speed inline-skating, seven-a-side, ba- sarjenje, tek, hitrostno rolanje, mali kozott be: kerékpározás, futás, gyor- sketball, shooting, bowling, volleyball, nogomet, koøarko, strelstvo, kegljanje, sasági görkorcsolyázás, kispályás lab- badminton, table tennis, chess, sport fi- odbojko, badminton, namizni tenis, darúgás, kosárlabda, lövészet, teke, shing, judo, tennis, trekking and tarot. øah, øportno ribiøtvo, judo, tenis, poho- röplabda, tollaslabda, asztalitenisz, sakk, 451 members took part, accompanied dniøtvo in tarok. Sodelovalo je 451 œla- sporthorgászat, judo, tenisz, természet- by children and recreative sportspeople, nov, ki so se jim pridruæili tudi otroci járás, tarokk. A rendezvényen az egye- which raised the number of participants in rekreativci, tako da se je øtevilo ude- sületek 451 tagja vett részt, de nagyon to 2,000. As all competitions lasted 24 leæencev povzpelo na pribliæno 2.000. sok gyerek és a sportot rekreációs céllal hours, it was the opportunity for re- Ker so vsa tekmovanja potekala nepreki- ∆z√ feln√tt csatlakozott hozzájuk, így a cords. The most successful was 24 year njeno 24 ur, je bila to tudi priloænost za résztvev√k összlétszáma közel 2000 volt. old shooter Bruno Periœ, who shot 780 lov na rekorde. Najuspeønejøi je bil 24- A versenyek id√tartama 24 óra volt cartridges with standard air gun, letni strelec Bruno Peric, ki je s standar- megszakítás nélkül, ezért alkalom nyílt breaking the world record with 7,700 dno zraœno puøko izstrelil 780 nabojev a különböz√ rekordkísérletekre is. A leg- hit circles. Another outstanding achieve- in s 7.700 zadetimi krogi postavil nov eredményesebb a 24 éves sportlöv√ ment was the 12 hour non stop run by svetovni rekord. Ob øtevilnih podvigih Bruno Peric volt légpuskával, 780 lö- marathon runner Branko Permet, who øportnikov velja omeniti tudi maratonca véssel 7700 körös új világrekordot állí- did 127.6 km. Branka Permeta, ki je v 12 urah nepre- tott fel. A több jeles eredmény közül ki kinjenega teka pretekel 127,6 kilometra. kell emelnünk a maratonfutó Branko Perme teljesítményét, aki 12 óra folya- matos futással 127,6 km-t tett meg.

119 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 120 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 121

Okolica Lendave Lendva környéke The vicinity of Lendava !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 122 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 123

BANUTA BÁNUTA BANUTA Bunuta je eno najmanjøih naselij v Ob- Bánuta Lendva Község egyik legkisebb Banuta is one of the smallest settle- œini Lendava. Leæi ob Œrnem logu, ne- települése. A falu Œrni log (Fekete liget) ments in the commune Lendava. It lies koliko stran od glavne prometnice med mellett fekszik, kissé távolabb a Lendvát at Crni log, not far from the main road Lendavo in Dobrovnikom, jugozaho- Dobronakkal összeköt√ f√útvonaltól, between Lendava and Dobrovnik, dno od potoka Bukovnica. Razliœni délnyugatra a Bakonaki pataktól. A falut south-east of the creek Bukovnica. His- zgodovinski viri omenjajo vas od konca a különböz√ történelmi források a 17. torical data first mention the village at 17. stoletja naprej. Na robu vasi pred századtól említik. A falu szélén Œrni log the end of the 17th century. At the edge Œrnim logom stoji nekdanja gozdarska el√tt áll a valamikori erdészház, érdekes of the village next to Crni log is an old hiøa, zanimiv je zvonik v srediøœu vasi. a falu központjában található harangláb forester’s cottage, in the centre of the vil- Po zadnjem popisu prebivalstva je leta is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lage is an interesting bell tower. Accor- 2002 v vasi æivelo 75 ljudi, veœinoma a falunak 75 lakosa volt, többségük ding to the latest count of the popula- madæarske narodnosti. magyar nemzetiség∆. tion in 2002, 75 people, mostly Hunga- rian nationality, live in the village.

BENICA BENICA BENICA Benica je vasica v bliæini reke Mure, ob Benica kis falu a Mura folyó közelében a Benica is a small village near the Mura, Murskem gozdu. Je najmlajøe naselje na Murai erd√ (Murski gozd) mellett. E te- at Murski gozd. It is the youngest sett- tem obmoœju, saj je nastalo s koloniza- rület legfiatalabb települése, hiszen az I. lement in this area. It began with the cijo ob zemljiøki reformi po prvi sve- világháborút követ√ földosztás nyomán colonisation during the land reform tovni vojni. Na nekdanjo Esterházyjevo keletkezett. A valamikori Eszterházy bir- after World War I. After 1920 the go- posest je oblast po letu 1920 naselila tokon az akkori hatalom 1920 után a vernment populated the former prebivalce predvsem s slovenskega Pri- Szlovén Tengermellékr√l (slovensko Pri- Esterházys’ estate with Slovenians from morja in Istre. Blizu vasi je nekoœ œez morje) és Iszriából (Istra) telepített le Primorje and Istra. Near the village on reko Muri vozil brod, ki je do zaœetka embereket. Valaha a falu közelében köz- the Mura there used to be a ferry until 90. let 20. stoletja sluæil ljudem iz lekedett a murai komp, mely a 20. szá- 1990, which was used by people from Medmurja in Prekmurja za opravljanje zad 90-es éveiig szállította a muravidéki both Prekmurje and Medmurje. The la- kmetijskih del, pa tudi za osebne na- és muraközi embereket, többek között a test census in 2002 showed that there mene. Po podatkih iz popisa prebival- földekre igyekv√ gazdákat. 2002-ben, a are 75 inhabitants in the village. Two stva je leta 2002 v vasi æivelo 75 ljudi, népszámlálás adatai szerint, 75 ember élt thirds declared they were Slovenians; od katerih se pribliæno dve tretjini na- a faluban, kétharmaduk szlovénnak val- others belong to South Slavic nationa- rodnostno opredeljuje za Slovence. Dru- lotta magát. A többiek valamely délszláv lities or did not want to define their gi se deklarirajo za pripadnike juænoslo- nemzethez tartozónak tartották magukat, nationality. vanskih narodov oz. se o svoji narodni illetve nem kívántak nyilatkozni nemze- pripadnosti niso izjasnili. tiségi hovatartozásukról.

ŒENTIBA CSENTE ŒENTIBA Œentiba je eno najveœjih naselij v oko- Csente az egyik legnagyobb Lendva Œentiba is one of the biggest settle- lici Lendave. Zgodovinski viri jo æe le- környéki település. A történelmi források ments in the vicinity of Lendava. His- ta 1322 omenjajo kot Chente. Leæi v Chente-ként már 1322-ben említik. torical sources mention it as Chente idiliœnem naravnem okolju pod juænimi Lendvahegy déli lejt√inél idilli természe- already in 1322. It lies in idyllic natu- poboœji Lendavskih goric. Ob glavni ce- ti környezetben fekszik. A falu kisebbik ral environment at the foot of south sti, ki povezuje Lendavo z mejnim pre- része, melyet új házak alkotnak, Lendvát slopes of Lendavske gorice. A smaller hodom Pince-Tornyiszentmiklós, je a Pince-Tornyiszentmiklósi határral ösz- part of the village, with newer houses manjøi del vasi, ki ga sestavljajo pred- szeköt√ f√útvonal mellett fekszik. and the part called Férigyfalu, sprea- vsem novejøe hiøe, ter del vasi, imeno- Ugyancsak itt található a Férigyfalu elne- ding till the next village called Dolina, van Férigyfalu, ki se razprostira prav do vezés∆ falurész, mely egészen a következ√ lie along the main road, connecting naslednje vasi, do Dóline. Æe omenjeni településig, Völgyifaluig húzódik. A már Lendava with the border crossing Pin- del vasi in tudi Zatak, ki danes sodi k említett falurész és a Zatak nev∆ rész, ce-Tornyiszentmiklós. The mentioned Œentibi, sta bila nekoœ samostojni nase- mely ma Csentéhez tartozik, valaha part of the village and Zatak that now lji. Sodobna Œentiba se razprostira v önálló település volt. A mai Csentét belongs to Œentiba used to be indepen- oæjih in øirøih dolinah (zato so v prete- sz∆kebb és szélesebb völgyek alkotják dent settlements. Contemporary Œenti- klosti vas v madæarøœini imenovali Œen- (ezért a falu régebbi magyar elnevezése ba lies in narrower and wider valleys tibska dolina), med dobro obdelanimi, Csentevölgy volt), melyek szépen meg- (that is why in Hungarian it used to be z vinsko trto zasajenimi griœi. Ob sta- m∆velt, sz√l√vel betelepített dombok called Œentiba Valley) among well cul- novanjskih hiøah so na griœih znaœilne között helyezkednek el. A dombokon a tivated, vineyard hills. Besides houses vinske kleti in vikendi. Po katastrskem lakóházak mellett jellegzetes pincéket és the hills are characterized by wine cel-

123 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 124 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 125

zapisu iz 90. let 20. stoletja je bilo v hétvégi házakat találunk. A 20. század lars and week-end houses. According to vasi 243 ha polj, 132 ha travnikov, 175 kilencvenes éveiben elvégzett felmérés cadastral records from the 1990s the ha gozdov in okoli 100 ha vinogradov. szerint a faluban 243 hektár szántó, 132 village has 243 ha of fields, 132 ha of Naselje je samostojna krajevna skup- hektár rét, 175 hektár erd√ és 100 meadows, 175 ha of forests and 100 ha nost. Danes se ukvarja le manjøi del va- hektár sz√l√ volt. A település önálló of vineyards. The settlement is also an øœanov s kmetijstvom, veœina druæin pa helyi közösség. Napjainkban a falu independent local community. A smal- ima vinograde. Zaradi bliæine Lendave lakóinak csupán kis része foglalkozik ler part of population lives from agri- se je veliko ljudi iz mesta preselilo na földm∆veléssel, de a legtöbb családnak culture, however the majority of famili- katastrsko omoœje Œentibe. Zanimiva je van sz√l√je. Lendva közelsége miatt so- es owns vineyards and grows wine. As kapela device Marije, zgrajena leta kan költöznek a városból a falu terü- Lendava is very near, many people mo- 1923, kip svetega Florjana iz leta 1827 letére. Érdekes látnivaló az 1923-ban ved from the town to Œentiba. An inte- ter kip svetega Urbana, zaøœitnika vino- épült Sz∆z Mária kápolna, az 1827-b√l resting sight is the chapel of Virgin gradnikov, iz druge polovice 90. let 20. való Szent Flórián szobor, de érdemes Mary, built in 1923, the statue of Sv. stoletja. V vasi se je rodil dr. János megnézni a sz√l√termel√k véd√szent- Florijan from 1827 and the statue of Horváth, ki je bil pomoæni økof v Peœu- jének, Szent Orbánnak a szobrát is, mely Sv. Urban, protector of vineyards, from hu. Po podatkih iz leta 2002 v naselju a 20. század kilencvenes éveinek máso- the 1990s. The village is the birthplace æivi 756 prebivalcev, od tega okoli 400 dik feléb√l való. A település szülötte dr. of Dr. János Horváth, who was madæarske narodnosti. Horváth János, pécsi segédpüspök. A auxiliary bishop in Peœuh. According to 2002-es népszámlálás adatai szerint a fa- the data from 2002, there are 756 vil- lunak 756 lakosa van, körülbelül 400-an lagers, 400 are Hungarian nationality. tartoznak a magyar közösséghez.

DOLGA VAS HOSSZÚFALU DOLGA VAS Dolga vas je veœje naselje, ki se pri Hosszúfalu nagyobb település a Hosszú- Dolga vas is a settlement, at the foot of vznoæju Dolgovaøkih goric s severne falui sz√l√hegy lábainál. Északi irányból Dolgovaøke gorice, which at its north si- smeri neposredno navezuje na Lendavo. közvetlenül kapcsolódik Lendvához. Az de reaches to Lendava. The first written Doslej prva znana pisna omemba nase- írásos források el√ször 1322-ben em- records mentioning the settleement are lja izvira iz leta 1322, kakor kaæejo ar- lítik, de a régészeti feltárások tanúsága from 1322. Archaeological finds show heloøke najdbe, pa se je na obmoœju szerint Kr.u. az 1. században római te- that the area of Dolga vas was a part of Dolge vasi razprostiral veœji del rimske- lepülés állt a mai falu helyén. A mai te- Roman settlement from the first century ga naselja iz 1. stol. n. øt. Glavnina da- lepülés nagyobb része a dombok alján AD. The bigger part of today's settlement naønjega naselja se razprostira pod gri- helyezkedik el, a falun átvezet√ 3 km spreads below the hills. The main road, œi, glavna prometnica, ki je dolga sko- hosszú f√útvonal pedig a legnagyobb three kilometers long, leads to the biggest raj 3 km, pa vodi do najveœjega sloven- szlovén-magyar határátkel√höz vezet. A Slovene-Hungarian border crossing. Ano- sko-madæarskega mejnega prehoda. Dru- falu másik fontos útja nyugati irányból ther important village road goes perpendi- ga pomembna vaøka cesta poteka pravo- mer√leges s f√útra. A római katolikus cular to the main road in the west direc- kotno na glavno v zahodni smeri. Veœi- hívek többsége a lendvai plébániához tion. The majority Roman Catholic po- noma rimokatoliøko prebivalstvo spada tartozik, a gyerekek pedig a lendvai pulation belongs to the Lendava parish, v lendavsko æupnijo, otroci pa obisku- kétnyelv∆ általános iskolába járnak. A children go to bi-lingual nine-year pri- jejo dvojeziœno osnovno øolo v Lendavi. 20. század els√ felében a településnek mary school to Lendava. In the first half V prvi polovici 20. stoletja je delovala v saját általános iskolája volt. Ma a lend- of the 20th century the settlement had a naselju tudi osnovna øola. Danes deluje vai óvoda tagóvodája m∆ködik itt. A primary school, however today there is le enota lendavskega vrtca. Med obema két világháború között ebben a faluban only a kindergarten, which is a branch of vojnama so se tudi tu naselili priseljen- is letelepedtek a Szlovén Tengermellék- Lendava kindergarten. Between World ci s Primorske in iz prekmurskih slo- r√l és Muravidék szlovén településeir√l War I and World War II people settled venskih vasi. V Dolgi vasi æivi tudi pri- érkezett szlovének. Hosszúfaluban közel here from Primorska and Prekmurje Slo- bliæno 70 Romov. Naselje se je do pred 70 roma is él. A település majdnem egy venian villages. Another nationality living kratkim ponaøalo s skoraj stoletno ope- évszázados téglagyártási hagyománnyal in Dolga vas is the Romanies. There are karsko tradicijo, ki pa je z zaprtjem rendelkezett, de a téglagyárat a 20. 70 of them. The settlement used to have opekarne sredi 90. let 20. stoletja zamr- század kilencvenes éveinek második brickworks for nearly 100 years, unfor- la. V naselju sta se rodila gledaliøki felében bezárták. A falu szülötte az ope- tunately the works closed in the 1990s. igralec in operni pevec Jani Fehér raénekes és színész Fehér Jani (1904), Two famous people come from Dolga (1904) ter igralec László Ujlaky. V valamint a színész Újlaki László. E te- vas: the actor and opera singer Jani Fehér Dolgi vasi je tudi najveœje æidovsko po- lepülésen található Szlovénia legna- (1904) and the actor László Ujlaky. Anot- kopaliøœe v Sloveniji. V naselju je leta gyobb zsidótemet√je. 2002-ben a falu- her attraction is the Jewish cemetery, 2002 æivelo 621 prebivalcev, med njimi ban 621 ember élt, ebb√l közel 300 which is the biggest in Slovenia. The last okoli 300 pripadnikov madæarske naro- magyar nemzetiség∆. census showed 621 inhabitants, 300 of dnosti. them being Hungarian nationality.

125 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:56 Page 126 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 127

DOLINA VÖLGYIFALU DOLINA Vas leæi med Œentibo in Pincami. Veœi- A falu Csente és Pince között fekszik. A The village lies between Œentiba and na hiø se razprostira nekoliko stran od házak többsége a f√úttól kissé távolabb Pince. The majority of houses are a bit glavne ceste, ki poteka po dolini vse do található. Maga az út a völgyön át a off the main road, which goes along the vinskih kleti in vikendov v griœevnatem dombos részen található pincékig visz. valley as far as wine cellars and week- delu. Sredi vasi, ki je prviœ omenjena A falu közepén, melyet az oklevelek end houses in the hilly part. In the mid- leta 1322, je kapela svetega Duha. Leta 1322-ben említenek el√ször, áll a dle of the village, which was first men- 1906 so zgradili øolo, ki je øe pred ne- Szentlélek kápolnája. 1906-ban épült az tioned in 1322, is the Chapel of the Holy kaj leti delovala. Danes ima øolsko iskola, mely néhány évvel ezel√tt még Ghost. In 1906 a school was built, but zgradbo v najemu Pokrajinski arhiv iz m∆ködött. Ma az épületet a Maribori it closed some years ago. The building is Maribora in v njej hrani del ahrivskega Területi Levéltár bérli, itt √rzi mura- now used by Pokrajinski arhiv Maribor gradiva o Prekmurju. Med 2. svetovno vidéki levéltári anyagának egy részét. A (Regional archives Maribor) for keeping vojno je madæarsko podjetje Maort na II. világháború alatt a magyar Maort a part of the archives material about obmoœju vasi naølo nafto, pozneje pa so vállalat k√olajat talált a falu környékén, Prekmurje. During World War II. the v okviru lendavske naftne industrije tod kés√bb a lendvai olajipari cég keretében Hungarian company Maort found oil in nastale øtevilne vrtine nafte in zemelj- számos k√olaj- és földgázkutat fúratott the area of the village. Later numerous skega plina. Zanimivi so veœ sto let stari itt. Érdekesek a falusi legel√n található oil wells and natural gas wells were ma- hrasti na vaøkem paøniku in manjøi sa- több száz éves tölgyek, valamint az a de by Lendava oil industry. The village kralni spomenik, zgrajen l. 1932. V va- szakrális emlék, melyet 1932-ben pastureland boasts with oak trees that si je leta 2002 prebivalo 343 ljudi. építettek. 2002-ben a falunak 343 are a few hundred years old. Another at- lakosa volt. traction is a small sacral statue, built in 1932. Dolina is the home of more than 500 inhabitants.

GABERJE GYERTYÁNOS GABERJE Vas je sestavljena iz dveh veœjih delov: A falu két nagyobb részb√l áll: a régeb- The village consists of two bigger parts; iz starejøega predela, kjer øe vedno æivi- bi részen még ma is többnyire ma- the older, inhabited mostly with Hunga- jo poveœini Madæari, in iz predela, ki gyarok laknak, az új részen pedig az I. rian nationality, and the part, which after so ga v œasu zemljiøke reforme po 1. világháborút követ√ földreform nyomán World War I in the time of land reform svetovni vojni poselili ljudje iz drugih Muravidék más településeir√l, els√sor- was settled by Slovenian people from prekmurskih slovenskih naselij, pred- ban Odranciból, betelepedett emberek. Prekmurje, mostly from Odranci. This vsem iz Odranec. Ta del je nekoliko E falurész a f√úttól kissé távolabb, a part is a bit more remote from the main bolj oddaljen od glavne ceste in bliæe Mura folyóhoz közelebb helyezkedik el. road and closer to the Mura. Written re- reki Muri. Pisni viri prviœ omenjajo A falu els√ írásos említése Inesfalva cords first mention the village in 1322 as naselje leta 1322 kot Inesfalva. Zanimi- néven 1322-b√l való. Érdekes látnivaló Inesfalva. One of the most interesting va je cerkev, ki je bila zgrajena leta a falu temploma, melyet 1995-ben buildings is the church, which was built 1995 na mestu kapelice iz leta 1924, építettek az 1924-ben épült kápolna in 1995 at the same place as the former lokvanji v moœvirnatih rokavih Mure helyén. A Mura mellékágaiban található chapel from 1924. Nature lovers are at- pa privabljajo øtevilne ljubitelje narave. tavirózsák nagyon sok természetbarátot tracted by water lillies, growing in the la- Øtevilo prebivalcev po podatkih iz leta csalogatnak ide. A 2002-es adatok sze- goons formed in the remains of the ori- 2002 je 539. rint a falunak 539 lakosa volt. ginal Mura bed. The census from 2002 showed 539 inhabitants.

GENTEROVCI GÖNTÉRHÁZA GENTEROVCI Vas Genterovci leæi med Lendavo in Göntérháza Lendva és Dobronak között The village Genterovci lies between Dobrovnikom. V pisnih virih je prviœ található. Az írásos források 1381-ben Lendava and Dobrovnik. It was first omenjena æe leta 1381. Je simboliœno említik el√ször. Hetés jelképes központ- mentioned in written records in 1381. srediøœe etnografske pokrajine Hetés, saj ja, hiszen valamikor e tájegység közpon- It is the symbolic centre of the ethno- bi naj bila nekoœ njeno osrednje naselje. ti települése volt. A falu és határa 330 graphic country Hetés, as it used to be Katastrski obseg naselja je okoli 330 ha. hektár. A falunak régen volt malma, its central settlement. The cadastral V vasi so nekoœ imeli mlin, trgovino in boltja és vendégl√je. Az itt lakok area of the settlement is 330 ha. The gostilno. Prebivalci se preteæno ukvarja- leginkább mez√gazdasággal foglalkoz- village used to have a mill, a shop and jo s kmetijstvom, nekaj jih je zaposle- nak, néhányan a környékbeli hivata- a public house. The villagers are far- nih v okoliøkih obratih in uradih. Ve- lokban és cégeknél találtak maguknak mers; some are employed in the compa- œinsko rimokatoliøko prebivalstvo spada munkát. A többségében római katolikus nies and offices in the vicinity. The v dobrovniøko æupnijo. V vasi je kar népesség a dobronaki egyházközséghez majority Roman Catholic population nekaj umetnostno- in kulturnozgodo- tartozik. A faluban számos m∆vészeti és belongs to Dobrovnik parish. There are

127 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 128 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 129

vinskih dragocenosti: za pokrajino He- kultúrtörténeti értéket találunk: a He- a few cultural historical attractions: a tés znaœilen krilni zvonik, Marijina ka- tésre oly jellemz√ szoknyás haranglábat, church tower, characteristic for country pela na pokopaliøœu, spominska ploøœa a temet√ben található Mária kápolnát, Hetés, the Chapel of Virgin Mary at z imeni vojakov, ki so padli v 1. in 2. az els√ és második világháborúban ele- the cemetery and commemorative tablet svetovni vojni itn. Po podatkih zadnje- settek emléktábláját stb. Az utolsó nép- with the names of soldiers, killed in the ga popisa prebivalstva iz leta 2002 v számlálás adatai szerint 2002-ben Gön- battles of World War I and World War Genterovcih æivi 206 ljudi, veœina jih je térházán 206 ember élt, többségük II. According to the census from 2002 madæarske narodnosti. magyar nemzetiség∆. the majority of 206 people living in the village is Hungarian nationality.

GORNJI LAKOØ FELSO”LAKOS GORNJI LAKOØ Vas leæo ob glavni cesti Lendava-Mur- A falu a Lendvát Muraszombattal ösz- The village lies at the main road Len- ska Sobota med Dolnjim Lakoøem in szeköt√ f√útvonal mellett, Alsólakos és dava-Murska Sobota between Dolnji Gaberjem. Od 18. stoletja se v razliœnih Gyertános között található. A külön- Lakoø and Gaberje. The two Lakoøs zapisih oba Lakoøa pojavljata loœeno. V böz√ feljegyzésekben a két Lakos a 18. have appeared separated since the 18th cen- vasi je bila øola, ki so jo zgradili leta századtól jelenik meg önállóan. A falu- tury. The village used to have a school, 1914, danes pa otroci obiskujejo pouk nak korábban volt iskolája, amelyet which was built in 1914, but today v Dvojeziœni osnovni øoli Lendava. Ob- 1914-ben építettek, ma a gyerekek a children visit the bi-lingual school in staja øe skupno pokopaliøœe, ki simbo- lendvai Kétnyelv∆ Általános Iskolába Lendava. The two villages are symbo- liœno povezuje obe naselji. Zanimiva je járnak. A közös temet√ jelképesen még lically connected by a common ceme- kapela sv. Øtefana iz leta 1930, nekate- mai is összeköti a két Lakost. Érdekes tery. Other attractions are the Chapel re stare hiøe s konca 19. stoletja pa so látnivaló az 1930-ban épült Szent of Sv. Øtefan from 1930 and some old lep primer ljudske arhitekture. V vasi je István kápolna, egyes a 19. század houses from the second part of the 19th leta 2002 æivelo 438 prebivalcev, veœina végér√l származó házak pedig a népi century, which are a nice example of jih je madæarske narodnosti. építészet szép példái. 2002-ben a te- folk architecture. In 2002 the number lepülésnek 438 lakosa volt, többségében of inhabitants, who are mostly Hunga- magyar nemzetiség∆ek. rian nationality, was 438.

DOLNJI LAKOØ ALSÓLAKOS DOLNJI LAKOØ Vas leæi ob glavni cesti Lendava-Mur- A település a Lendva-Muraszombat The village lies at the main road Len- ska Sobota blizu lendavske æelezniøke f√útvonal mellett helyezkedik el, közel dava-Murska Sobota near Lendava train postaje. Na katastrskem obmoœju vasi a lendvai vasútállomáshoz. A falu station. Remains of a settlement from so arheologi odkrili ostanke naselja iz határában a régészek bronzkori település the Bronze Age show, that the area was bronaste dobe, kar kaæe na to, da je maradványaira bukkantak, ami igazolja, settled long before Christ. Until the bilo ozemlje naseljeno æe veliko pred hogy a terület már jóval Krisztus el√tt end of the 15th century the settlement Kristusom. Do konca 15. stoletja je lakott volt. A 15. század végéig a te- had different names like Ribichi, Halla- naselje omenjano pod razliœnimi ime- lepülést több néven is említik (Ribichi, zakháza. The name Lakos has been ni (Ribichi, Hallazakháza), od 1472 Hallazakháza), 1472-t√l a Lakos nevet used since 1472. Among the attractions pa je v uporabi ime Lakos. Zanimiv je használják. Az érdekességek közé tarto- of Dolnji Lakos are Oloris-excavations Oloris – izkopanine naselja iz brona- zik az Oloris nevet visel√ bronzkori te- of the settlement from the Bronze Age, ste dobe, spominska ploøœa pesniku lepülés feltárása, Szúnyogh Sándor commemorative tablet for the poet Sándorju Szúnyoghu in v drugi polo- költ√ emléktáblája, valamint a 19. Sándor Szúnyogh and the chapel of the vici 19. stoletja zgrajena kapela sv. század második felében épült Szent Ke- Holy Cross, built in the second part of Kriæa. Øtevilo prebivalcev je leta 2002 reszt kápolna. A falu 2002-ben 243 the 19th century. The census in 2002 bilo 243, od tega 60 odstotkov ma- lakost számlált, hatvan százalékuk showed 243 inhabitants, 60 % of them dæarske narodnosti. magyar nemzetiség∆. Hungarian nationality.

HOTIZA HOTIZA HOTIZA Hotiza je slovensko naselje blizu reke Hotiza a Mura mellett fekv√ szlovén te- Hotiza is a Slovenian settlement near Mure. Prebivalstvo se ukvarja s kmetij- lepülés. Lakói földm∆vesek és iparosok, the Mura. The inhabitants are farmers, stvom in razliœnimi obrtmi, veliko lju- de sokan dolgoznak hivatalnokként vagy and craftsmen but some work in facto- di pa je zaposlenih v uradih in tovar- gyári munkásként. A történelmi forrá- ries or offices. Historic sources mention nah. Zgodovinski viri ime naselja ome- sokban a falu nevének több változatát is various names of the settlement Hottic- njajo razliœno (Hotticza, Hotizza, Ho- megtaláljuk (Hotticza, Hotizza, Hotica, za, Hotizza, Hotica, Hotiza, but it is tica, Hotiza itn.), vedno pa je navede- Hotiza), de mindig egynyelv∆ szlovén te- always defined as a monolingual Slove- no kot enojeziœna slovenska vas. Po lepülésként említik. A 2002-es népszám- nian village. The census in 2002 sho-

129 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 130 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 131

øtetju prebivalstva leta 2002 je v Hoti- láláskor a faluban 777 ember élt, wed 777 people in Hotiza, which was zi æivelo 777 ljudi, kar je pribliæno se- körülbelül hetvennel kevesebb, mint tíz seven times less than ten years before. demdeset manj kot pred desetimi leti. évvel korábban. A falu nevezetességei The village is famous for the Roman Med vaøke zanimivosti sodijo rimoka- közé tartozik a Szent Péter és Pál nevét Catholic Church Sv. Peter in Pavel toliøka cerkev sv. Petra in Pavla iz leta visel√ római katolikus templom, mely from 1926, the ferry on the Mura, a 1926, brod na Muri, spomenik, kjer so 1926-ban épült, a murai komp, valamint monument at the place where Daniel umorili Daniela Halasa, nekdanjega æu- az emlékm∆, amely Halász Dániel Halas, a parish priest from Velika Po- pnika iz Velike Polane ter t. i. Hotiøko meggyilkolt velika polanai plébánosnak lana was murdered, the so called Hoti- jezero. Za ljubitelje naravnih preæitkov állít emléket. De érdemes ellátogatni az øko jezero etc. Nature lovers will find a pa je øe posebej dragocen rastlinski in úgynevezett Hotizai-tóhoz is. A termé- rich plant and wild life in the wetlands æivalski svet moœvirnatega sveta ob mr- szetkedvel√k számára különösen értékes along the Mura and a special forest zo- tvem rokavu Mure in svojstven gozdni és érdekes a Mura holtágának növény- és ne Orlovøœek. pas Orlovøœek. állatvilága, valamint az Orlovøœek nevet visel√ különleges erd√sáv.

KAMOVCI KÁMAHÁZA KAMOVCI Naselje Kamovci leæi med Genterovci Kámaháza Göntérháza és Zsitkóc kö- The settlement Kamovci lies between in Æitkovci, na meji lendavske in do- zött fekszik és két községgel, a lendvai- Genterovci and Æitkovci, at the boun- brovniøke obœine. Hiøe in gospodarska val és dobronakival határos. A lakó- dary between the Dobrovnik commune poslopja so razporejene ob glavni cesti, házak és a gazdasági épületek a f√út and the Lendava commune. Houses and drugih veœjih ulic v vasi ni. Naselje mentén találhatók, a falu lényegében outbuildings are placed along the main spada v etnografsko enoto Hetés, polo- egyutcás település. Néprajzilag Hetés road; there are no bigger streets in the vica od 113 prebivalcev je bila leta része, a 113 lakos fele magyarnak, fele village. The settlement belongs to the 2002 madæarske, polovica pa slovenske szlovénnak vallotta magát a 2002-es ethnographic unit Hetés. Half of the narodnosti. Predniki slovenskega pre- népszámláláson. A szlovének el√deit a 113 inhabitants is Hungarian and half bivalstva so priøli v Kamovce med ko- földreform idején telepítették a faluba. Slovenian nationality. The Slovenian lonizacijo v œasu zemljiøke reforme. V A településen a vidékre jellemz√ ha- predecessors came to Kamovci during vasi je za etnografsko pokrajino znaœi- ranglábat találunk. the colonisation in the time of the Land len zvonik. reform. The village has a church tower, characteristic for the ethnographic unit.

KAPCA KAPCA KAPCA Kapca, ki jo zgodovinski viri prviœ Kapca, melyet a történelmi források Kapca, first mentioned by the historic omenjajo leta 1291 (Capcha), leæi na 1291-ben említenek el√ször (Capcha), a sources in 1291 as Capcha, lies at the robu narodnostno meøanega obmoœja lendvai község nemzetiségileg vegyesen edge of the ethnically mixed area of the lendavske obœine. Prebivalstvo se œeda- lakott területének a peremén fekszik. A Lendava commune. Fewer and fewer lje manj ukvarja s kmetijstvom, precej lakosság egyre kevesebbet foglalkozik inhabitants make a living from farming dolgo pa se je v naselju ohranilo tradi- földm∆veléssel, de a településen nagyon however they have kept the traditional cionalno tkanje in pletenje koøar. V va- sokáig fennmaradt a hagyományos weaving and basket wattling. Until the si je bila od srede 19. stol. øola, ki so jo szövés és kosárfonás. A faluban a 19. middle of the 19th century the village obiskovali tudi otroci iz okoliøkih század közepét√l m∆ködött iskola, ide had a school, which was attended by naselij. Danes se øolarji vozijo v lendav- jártak a környékbeli gyerekek is. A mai children not only from Kapca but also sko dvojeziœno osnovno øolo. Po podat- iskolások a lendvai kétnyelv∆ iskolában from neighbouring villages. The census kih popisa prebivalstva iz leta 2002 æivi tanulnak. A 2002-es népszámlálási ada- in 2002 showed 450 inhabitants, the v vasi 450 ljudi, veœina se jih opredelju- tok szerint a falunak 450 lakosa van, majority belonging to Hungarian natio- je za pripadnike madæarske narodnosti. többségében magyar nemzetiség∆ek. A nality. There are many crosses in the V vasi stoji veœ kriæev iz srede 19. sto- faluban több feszület is található a 19. village, dating from the 19th century. letja. V tem œasu je bila zgrajena tudi század közepéb√l. E korból származik a The Chapel of Sv. Jakob was built in kapela sv. Jakoba. Szent Jakab kápolna is. that time as well.

131 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 132 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 133

KOT KÓT KOT Je eno manjøih naselij v lendavski obœi- A falu Lendva község kisebb települései Kot is one of the smaller settlements in ni. Arheologi domnevajo, da je prav közé tartozik. A régészek feltételezése the Lendava commune. The archaeolo- tod v 1. stol. n. øt. rimska cesta preœka- szerint Kr. u. az 1. században itt haladt gists assume that it was here that a Ro- la Muro. Naselje leæi neposredno pri át a római út a Murán. A település a man road crossed the Mura in the first mrtvih rokavih Mure. Vaøœani se ukvar- Mura holtágainak közelében fekszik. A century AD. It lies at »mrtvice«, the la- jajo s kmetovanjem in drugimi dejav- falusiak mez√gazdasággal foglalkoznak, goons formed in the remains of the ori- nostmi, tudi z ribiøtvom. Izjemen je de vannak közöttük halászok is. Rend- ginal bed of the Mura. The majority of rastlinski in æivalski svet Murinih mr- kívül vonzó a Mura holtágainak nö- villagers make a living from farming. tvic (na primer lokvanj), nekdaj znaœil- vény- és állatvilága (pl. a tavirózsa), de Visitors will enjoy the flora and nih vodnih mlinov pa danes ni veœ. Le- a valamikori a vízimalmok mára, sajnos, fauna of the »mrtvice« unfortunately ta 2002 je v Kotu æivelo 136 ljudi, ve- elt∆ntek. 2002-ben 136-an éltek a falu- they will not see any of the characteristic œinoma madæarske narodnosti. ban, többségében magyarok. water mills on the Mura anymore. Kot is mostly Hungarian with 136 people (census of 2002).

LENDAVSKE LENDVAHEGY ÉS LENDAVSKE IN DOLGOVAØKE GORICE HOSSZÚFALUHEGY IN DOLGOVAØKE GORICE Na griœih, ki se razprostirajo nad Len- A Lendva és Hosszúfalu felett elhe- The statistically independent settle- davo in Dolgo vasjo, ter v okoliøkih do- lyezked√ dombokon, illetve a környez√ ments, united into one local commu- linah leæita statistiœno samostojni nase- völgyekben két statisztikailag önálló te- nity, spreading on the hills above Len- lji, zdruæeni v eno krajevno skupnost. lepülés található, amelyek egy helyi dava and Dolga vas, and in the valleys Na griœevnatih predelih so æe od 18. közösséghez tartoznak. A dombokon in the vicinity, are called Lendavske stoletja naprej nastajali manjøi zaselki. már a 18. században keletkeztek kisebb and Dolgovaøke gorice. The hilly parts Takrat je namreœ na tem vinorodnem házcsoportok, telepek. E bortermel√ were settled in the 18th century with obmoœju postala znaœilna stalna naseli- vidéken ekkor alakultak ki a sz√l√- vinedressers and other work force for this tev viniœarjev in druge delovne sile, ki munkások jellegzetes települései. ≈k viniferous region. They were mostly Slo- so opravljali dela v vinogradih. Po na- többnyire szlovénok voltak, hiszen úgy venians because the Esterházys and other rodnosti so bili veœinoma Slovenci, saj az Eszterházyak, mint más alsólendvai landowners preferred to employ the so Esterházyji in drugi dolnjelendavski földesurak szívesen foglalkoztattak szor- diligent vinedressers from the neigh- posestniki radi zaposlovali pridne vini- galmas szlovén sz√l√munkásokat a köze- bouring Slovenian settlements. Still to- œarje iz bliænjih slovenskih naselij. Na- li szlovén településekr√l. Ezt még ma is day the nationality of the inhabitants is rodnostna delitev je øe danes zgovorna jól mutatja a terület nemzetiségi ösz- mostly Slovenian. The names of the in izkazuje triœetrtinsko slovensko veœi- szetétele, az itt él√k háromnegyede még settlements: Bels√hegy, Bükkhegy, Cser- no. Ti zaselki so ostali vse do danes, ma is szlovén nemzetiség∆. E házcso- hegy, Dolac, Hidegkút, Kövecses, Szé- vendar ne tvorijo povezane celote. Øe portok, telepek a mai napig fennmarad- néget√, Újhegy, Kurtahegy, Újtamás, danes uporabljana imena zaselkov so tak, de nem alkotnak szerves egységet. Szentháromság, Bakó, Bömhéc are still Bels√hegy, Bükkhegy, Cserhegy, Dolac, Még ma is használatos az egyes telepek used, however, they do not form a lin- Hidegkút, Kövecses, Szénéget√, Újhegy, neve: Bels√hegy, Bükkhegy, Cserhegy, ked up whole. The viniculture tradition Kurtahegy, Újtamás, Szentháromság, Dolac, Hidegkút, Kövecses, Szénéget√, of this region has been kept and is Bakó, Bömhéc itn. Tudi vinogradniøka Újhegy, Kurtahegy, Újtamás, Szent- growing stronger. The winegrowers tradicija tega obmoœja se je ohranila in háromság, Bakó, Bömhéc. A terület from the Lendava commune do not se danes øe krepi. Vinogradniki iz ce- sz√lészeti, borászati hagyományai is only spread the viticulture but also the lotne lendavske obœine in tudi øirøe fennmaradtak, s√t napjainkban egyre characteristic architecture, which is okolice tod øirijo ne le vinarsko, ampak nagyobb jelent√séget kapnak. A lendvai shown in numerous cellars and week- tudi znaœilno stavbno kutluro, ki se ka- község, s√t a szélesebb térség sz√l√ter- end houses placed among the vineyards. æe na øtevilnih kleteh in vikendih, raz- mel√i nem csupán a borkultúrát terjesz- The census from 2002 shows 286 peo- meøœenih med vinogradi. Po podatkih tik, hanem jellegzetes építészeti kultúrát ple in Lendavske gorice and 277 in iz popisa prebivalstva je leta 2002 æive- is teremtettek, melyet számos pincén és Dolgovaøke gorice. The most famous lo v Lendavskih goricah 586 oseb, v a sz√l√k között elhelyezked√ hétvégi há- historical monument is undoubtedly Dolgovaøkih goricah pa 277 ljudi. Naj- zon is megcsodálhatunk. A 2002-es the Chapel of Sv. Trojica (The Holy veœja kulturnozgodovinska znamenitost népszámlálás adatai szerint Lendva- Trinity) which was built in 1727 and je vsekakor kapela sv. Trojice, ki je bi- hegyen 586, Hosszúfaluhegyen pedig 1728 and is today under preservation la zgrajena v letih 1727/28 in je danes 277 ember élt. A terület legjellegzete- of monuments. Inside the chapel the pod spomeniøkim varstvom. V kapeli je sebb kultúrtörténeti nevezetessége a mummy of the captain Mihael Hadik, v stekleni »krsti« mumija leta 1733 Szentháromság kápolna, melyet 1727– who died in 1733, lies in the glass cof- umrlega stotnika Mihaela Hadika, ki je 28-ban építettek. Ma m∆emlék. A fin. He was the Maecenas for the cha- bil mecen pri gradnji kapelice in je oœe kápolnában üvegkoporsóban látható az pel and father of the famous army lea-

133 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 134 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 135

znanega vojskovodje grofa Andrása Ha- 1733-ban elhunyt Hadik Mihály der András Hadik. At the highest point dika. Na najviøji toœki goric je t. i. múmiája, aki a kápolna mecénása volt of the gorice is the so called Lármafa, Lármafa, od koder so nekoœ straæarji és a jeles hadvezér gróf Hadik András the place where there used to be a dolnjelendavsko civilno prebivalstvo in édesapja. A sz√l√hegy legmagasabb watch. They used to inform the civili- vojaøtvo obveøœali o bliæajoœem se sov- pontján található az úgynevezett Lárma- ans and the military from Dolnja Len- raæniku. fa, mely az alsólendvai polgári lakosság dava if the enemy was approaching. √rzésére szolgált valaha, hisz innen ri- asztották a település katonaságát, ha el- lenség közeledett.

MOSTJE HÍDVÉG MOSTJE Naselje Mostje leæi med Dolgo vasjo in Hídvég Hosszúfalu és Göntérháza kö- The settlement lies between Dolga vas Genterovci ob glavni cesti Lendava-Do- zött fekszik a Lendva-Dobronak f√útvo- and Genterovci at the main road Lenda- brovnik. Sestavljata ga dva predela: tisti nal mellett. A településnek két része va – Dobrovnik. It was first mentioned z dolgim nizom hiø ob glavni cesti, ki van: a f√út mellett elhelyezked√ hosszú in the 16th century. In 2002 it had 363 je nastal s kolonizacijo med obema voj- házsor, mely a két háború közötti bete- inhabitants. It consists of two parts. nama in v njem æivijo preteæno Sloven- lepítéssel keletkezett és többnyire One part is a long string of houses ci, ter t. i. Staro Mostje, ki je nekoliko szlovének lakják, valamint a Lendvához along the main road, which was establi- bliæje Lendavi in v njem æivijo preteæno közelebb es√ rész, az úgynevezett Öreg shed with the colonisation between Madæari. Nekdanja øolska zgradba na Hídvég, melynek lakói többségében World War I and World War II and is ravnici med obema deloma naselja je magyarok. A két falurész közötti sík inhabited with the majority Slovenian bila zgrajena leta 1921, danes pa je v területen áll a valamikori iskolaépület, population. The other, the so called njej vaøki dom. Veœina otrok iz vasi melyet 1921-ben építettek, s amely ma Staro Mostje is a bit closer to Lendava obiskuje dvojeziœno osnovno øolo v faluházként m∆ködik. A faluban él√ and is mostly populated with Hungari- Genterovcih. Naselje veœkrat omenjajo gyerekek többsége a göntérházi két- an nationality. The building that used æe urbarji iz 16. stoletja. V vasi je baza nyelv∆ általános iskolába jár. Az urbári- to be school on the flat land between in steza lendavskega druøtva zmajarjev umokban a teleülést már a 16. század- both parts of the settlement was built in Mavrica. Øtevilo prebivalcev po ljud- ban megemlítik. A településen található 1921; today it is used as community skem øtetju iz leta 2002 je 363. a lendvai Mavrica/Szivárvány sárkány- centre. The children attend the bi-lin- repül√ egyesület telephelye és pályája. A gual school in Genterovci. Mostje is the falunak 2002-ben 363 lakosa volt. base of Lendava hang-glider pilots association called Mavrica (Rainbow).

PETIØOVCI PETESHÁZA Petiøovci so najveœje vaøko naselje v Petesháza a lendvai község legnagyobb PETIØOVCI lendavski obœini. Leæijo v bliæini Lenda- falva. Lendva és a Mura folyó köze- Petiøovci is the biggest village in the ve in reke Mure. Vas je sestavljena iz lében fekszik. A falunak két része van: a Lendava commune. It lies between dveh delov: iz starejøega zaselka, katere- régebbi településrész, melynek lakói Lendava and the Mura. It was first ga prebivalstvo je øe danes veœinoma többségükben ma is magyarok, vala- mentioned in 1322. madæarske narodnosti, in iz t. i. kolonij- mint az újabb, az úgynevezett kolónia, The census from 2002 showed 843 skega dela, kjer æivijo priseljenci iz Pri- ahol szlovének élnek, akiket a Szlovén inhabitants, 300 of them being Hunga- morja in Istre. Kot nekatere druge kra- Tengermellékr√l és Isztriából telepítet- rian nationality. The village consists of je v okolici Lendave tudi naselje Peti- tek ide. Több más Lendva környéki te- two parts. One part was established øovci pisni viri prviœ omenjajo leta lepüléssel együtt Petesházát is 1322-ben with the colonisation between World 1322. Od leta 1865 je bila v naselju tu- említik el√ször az írásos források. A fa- War I and World War II and is inhabi- di osnovna øola, ki je dobila primerno luban 1865-t√l m∆ködött iskola, amely ted with the immigrants from Primorje øolsko zgradbo leta 1906 (v uporabi je 1906-ban kapott megfelel√ iskolaépüle- and Istra, the other part is mostly po- øe danes). V 50. letih 20. stol. so v tet (még ma is használják). A 20. század pulated with Hungarian nationality. okolici Petiøovec naøli in zaœeli œrpati ötvenes éveiben Petesháza környékén There has been a school in Petiøovci nafto, zemeljski plin in pozneje termal- k√olajat és földgázt, majd termálvizet since 1865. In 1906 the school got an no vodo, zato je bilo najveœ delavcev v találtak, s megkezdték a kitermelést. Így appropriate building, which is still used podjetju Nafta prav iz Petiøovec. Do a Nafta Vállalat legtöbb munkása pe- today. In the 1950s oil, natural gas and 90. let dvajsetega stoletja je bilo v Peti- tesházi volt. A 20. század kilencvenes thermal water were found in the øovcih tudi edino kopaliøœe v øirøi oko- éveiig a tágabb környék egyetlen für- vicinity of Petiøovci. The biggest num- lici, t. i. Terme. Na koncu naselja v d√je is Petesházán volt. A falu Horvát- ber of employees in Nafta was from Pe- smeri proti Hrvaøki je od leta 1991 ország fel√li határában 1991 óta m∆- tiøovci. Until 1990s the village had the mednarodni mejni prehod Petiøovci- ködik a Petesháza-Mursko Srediøœe only baths in the area. They are called Mursko Srediøœe. Mrtvi rokavi Mure so nemzetközi határátkel√. A Mura holt- Terme. At the end of the settlement

135 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 136 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:57 Page 137

danes pravi raj za ribiœe, ogledati pa si ágai ma igazi horgászparadicsomként there has been an international border velja tudi cerkev sv. Rozalije, baroœni ismertek, de az idelátogatónak illik crossing with Croatia since 1991. It is kip sv. Ane iz leta 1800, muzejski pri- megnéznie a Szent Rozália templomot, called Petiøovci-Mursko Srediøœe. »Mrt- kaz œrpanja nafte z vrtalnim stolpom in Szent Anna barokk szobrát, mely 1800- vice« of the Mura are the paradise for oznaœena spominska mesta œrpanja naf- ból származik, valamint az olajkiter- anglers. History lovers should see the te, spidvejski stadion ter na pokopaliøœu melést bemutató kiállítást a fúró- church of Sv. Rozalija, the baroque sta- spominsko ploøœo, postavljeno v spo- toronnyal és a valamikori fúrások helyét tue of Sv. Ana from 1800, and a muse- min padlim krajanom v 1. in 2. svetov- jelöl√ emléktáblákat. De itt van még a um of oil extraction by means of der- ni vojni. Po podatkih popisa prebival- speedway pálya, s√t az I. és II. ricks. There is a commemorative tablet stva je leta 2002 v Petiøovcih æivelo 843 világháborúban elesettek emléktábláját at the cemetery, for villagers, killed in ljudi, med njimi okoli 300 pripadnikov se feledjük el, melyet a temet√ben World War I and World War II. Ano- madæarske narodnosti. találunk. A 2002-es népszámlálási ada- ther attraction of Petiøovci may be the tok szerint a településen 843 ember élt, speedway stadium. ebb√l közel 300 magyar nemzetiség∆.

PINCE PINCE PINCE Obmejno naselje Pince ima od leta Pince határ menti falu, 1992 óta ren- The border settlement Pince lies in the 1992 mejni prehod (sosednje madæar- delkezik nemzetközi határátkel√vel (a East at the foot of Lendavske gorice. It sko naselje je Tornyiszentmiklós). Leæi szomszédos magyar település Tornyi- has had an International border crossing na vzhodu pod Lendavskimi goricami. szentmiklós). A település Lendvahegyt√l since 1992. The first settlement on the Na hribih nad vasjo najdemo øe nekaj keletre helyezkedik el. A falu feletti Hungarian side is called Tornyiszent- tipiœnih zidanic in zidanih druæinskih dombokon találunk még néhány régi miklós. On the hills above the village hiø z znaœilno arhitekturo iz prve polo- pincét és lakóházat, melyek a 20. század there are a few typical wine dressers’ vice 20. stoletja. Med 1929 in 1947 so els√ felének jellegzetes stílusában épül- cottages and some houses with the imeli v vasi øolo. Danes otroci obisku- tek. A településen 1929 és 1947 között typical architecture from the beginning jejo dvojeziœno osnovno øolo v Lendavi. m∆ködött iskola. Ma a gyerekek a lend- of the 20th century. There was a school Od leta 1980 imajo v vasi kapelo. Pisni vai kétnyelv∆ általános iskolába járnak. in the village between 1929 and 1947. viri naselje prviœ omenjajo leta 1322 A település kápolnája az 1980-as évek- Today the village children go to bi-lin- kot Pyche. Zanimiv je zvonik, ki je bolj ben épült. Az írásos források 1322-ben gual school in Lendava. The village has odprt in manjøi od tistega v Hetésu, ter említik el√ször a falut Pyche néven. had a chapel since 1980. Its tower is kamniti kriæ iz leta 1811. Leta 2002 je Érdekes a település haranglába, amely interesting, because it is more open and v naselju æivelo 205 prebivalcev, od kisebb a hetési haranglábaknál, vala- smaller than the one in Hetés. Another tega okoli tri œetrtine pripadnikov ma- mint az 1811-b√l származó k√kereszt. A attraction is the stone cross dating from dæarske narodnosti. falunak 2002-ben 205 lakosa volt, 1811. The village was first mentioned háromnegyedük magyar nemzetiség∆. 1322 as Pyche. According to the census from 2002 there were 205 inhabitants that year, three quarters of them Hun- garian nationality.

PINCEMAROF PINCEMAJOR PINCEMAROF Naselje je nastalo po migracijah v œasu A település a I. világháborút követ√ The settlement was founded after the zemljiøke reforme po 1. svetovni vojni. földreform nyomán keletkezett. Az Esz- migrations in the time of the land re- Pod vladavino Esterházyjev je bila tu terházyak idejében major volt, innen a form after World War I. Under the pristava, od tod tudi ime kraja (marof = település elnevezése is, amely önálló fa- Esterházys there was a dairy farm here; pristava), samostojno naselje pa je na- luvá a betelepítések során vált. Az em- that is where the name Major (dairy stalo po priselitvi ljudi iz Primorske in berek a Szlovén Tengermellékr√l és Isz- farm) comes from. The settlement was Istre. Vas je praktiœno navezana na na- triából érkeztek. A falu gyakorlatilag founded with the immigration of peo- selje Benica. Loœuje ju reka Ledava, ta- összeér Benicával. A Ledava folyó ple from Primorska and Istra. The vil- ko da Pincemarof leæi na levem bregu, választja el √ket oly módon, hogy Pin- lage is connected to the settlement Be- juæno od Pinc. Manjøi del vaøœanov se cemajor a folyó bal partján Pincét√l nica. It is the river Ledava that separa- øe danes ukvarja s kmetijstvom. Na délre fekszik. A falu lakóinak kisebb tes them, so Pincemarof lies on the left proœelju vaøkega doma je spominska hányada még ma is mez√gazdasággal fog- side, south from Pince. A small number ploøœa v spomin tistim, ki so bili med lalkozik. A faluház homlokzatán emlék- of people still make a living from far- 2. svetovno vojno internirani v Sárvár. tábla √rzi azok emlékét, akiket a II. ming. There is a commemorative tablet Po podatkih iz leta 2002 je takrat v va- világháború idején Sárvárra internáltak. on the walls of the Community Centre, si æivelo 115 ljudi. Med njimi jih je A 2002-es népszámlálási adatok szerint for people who were interned to Sarvar pribliæno polovica slovenske narodnosti, a faluban 115 ember élt. Az itt él√k fe- during World War II.

137 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 138 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 139

preostalo polovico pa sestavljajo pripa- le szlovén nemzetiség∆, a lakosság At the time of the census in 2002, dniki drugih juænoslovanskih narodov, másik felét egyéb délszláv nemze- 115 people lived in the village. Half of predvsem Hrvati, nekaj jih je tudi ma- tiség∆ek, els√sorban horvátok, valamint them are Slovenian nationality; the dæarske narodnosti. magyarok alkotják. other half is composed of South Slavic nationalities; mostly Croatian and some Hungarian.

RADMOÆANCI RADAMOS RADMOÆANCI Vas leæi ob cesti med Genterovci in A falu a Göntérházáról Turniøœére ve- The village, that showed 254 inhabitants Turniøœem. Ima veœ ulic, od katerih se zet√ út mellett található. Több utcája in 2002, lies between Genterovci and nekatere raztezajo vse do Œrnega loga. van, némelyik egészen Œrni logig (Fe- Turniøœe. It has many streets, some of Razliœni viri naselje omenjajo æe v 13. kete liget) ér. A települést már a 13. them spread as far as Œrni log. Diffe- stoletju. Veœina vaøœanov se øe danes században említik különböz√ források. rent sources mention the village already preæivlja s kmetijstvom, mlajøe genera- A falusiak többsége még ma is a mez√- in the 13th century. Most villagers make cije pa si sluæijo kruh tudi z oprav- gazdaságból él, de a fiatalok többnyire a a living out of farming, younger ge- ljanjem storitev in drugimi zaposlitva- szolgáltatási szektorban vagy más terüle- nerations do other jobs. There used to mi. V vasi je bila nekoœ øola, otroci pa ten dolgoznak. A településen valaha be a school in the village, today how- danes obiskujejo dvojeziœno osnovno volt iskola, a gyerekek ma a göntérházi ever, the school children go to bi-lin- øolo v Genterovcih. Zanimiva je kapela kétnyelv∆ általános iskolába járnak. gual school in Genterovci. In the mid- sredi vasi, etnografska zbirka v vaøkem Érdekes a falu közepén álló kápolna, a dle of the village is a chapel and there domu, Marijino drevo v Œrnem logu, faluotthonban található néprajzi gy∆j- is an interesting ethnographic collection ki je postalo znano zaradi videnj neka- temény, a Œrni logban (Fekete liget) in the Community Centre. Œrni log is terih krajanov in vse bolj postaja ro- lév√ Mária fa, amely ezt a nevet egyes a place near the village, which has be- marsko mesto. Na mrliøki veæi je spo- falusiak látomása nyomán kapta, s egyre come famous because of the sightings minska ploøœa padlim v 1. in 2. svetov- inkább zarándokhellyé válik. A ravata- that some villagers have had. The place ni vojni. Øtevilo prebivalcev po podat- lozó épületén található az I. és II. is becoming a place of pilgrimage. kih iz leta 2002 je 254. világháborúban elesettek emléktáblája. Commemorable tablet on the mortuary A faluban 2002-ben 254-en laktak. walls shows the names of the villagers, who were killed in World War I and World War II.

TRIMLINI HÁRMASMALOM TRIMLINI Vas leæi jugovzhodno od Lendave. Kot A falu Lendvától délkeletre fekszik. Trimlini lies southeast from Lendava. samostojno naselje je omenjena sredi Önálló településként a 18. században As a settlement it was mentioned in the 18. stoletja, sicer pa je bila pozneje ve- említik, kés√bb a lendvai helyi közös- middle of the 18th century. Later on it dno del lendavske krajevne skupnosti. séghez tartozott. Valaha az úgynevezett has always been a part of Lendava local Nekoœ je sodila k t. i. »zunanji Lenda- »küls√ Lendvához« tartozott, mert – community. It used to belong to the so vi«, kjer so bili – po nekaterih naved- egyes elmondások szerint – »a Œrnec called outer Lendava, where according bah – »na Œrncu trije mlini.« Zanimiv (Csörnöc) patakon három malom volt«. to some information, there were three je kip sv. Ane iz leta 1856 in spomin- Érdemes megnézni az 1856-ból szár- mills on Œrnec. (the words »tri mlini« ska ploøœa padlim ærtvam 1. in 2. sve- mazó Szent Anna szobrot, valamint az mean three mills). There is a comme- tovne vojne na proœelju vaøkega doma. I. és II. világháborúban elesettek em- morative tablet for the victims of Øtevilo prebivalcev po øtetju iz leta léktábláját a faluotthon homlokzatán. A World War I and World War II on the 2002 je 330, pribliæno polovica jih je 2002-es népszámlálás szerint a falu walls of the Community Centre. The madæarske narodnosti. lakóinak száma 330, a lakosság fele census from 2002 showed 330 inhabi- magyar nemzetiség∆. tants, half of them are Hungarian nationality.

139 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 140 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 141 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 142

Kazalo / Tartalom / Contents

mag. Anton Balaæek 10 Predgovor 12 El√szó 14 Foreword

dr. Lajos Bence 18 Mesto v objemu meja 22 Város a határok ölelésében 26 A Town Embraced by Borders

dr. László Göncz 32 Œas Lendave 40 Lendva múltja 48 The Time of Lendava

Tanja Øimonka, dr. Lajos Bence 56 Duh Lendave 64 Lendvai impressziók 72 The Spirit of Lendava

dr. Lajos Bence, Boøtjan Hac, Alenka Galiœ, dr. László Göncz, Ivan Koncut, Sonja Kreslin, Tanja Øimonka, Rozalija Vajdiœ Utrip Lendave / Lendvai szívdobbanások / The pulse of Lendava

81 Grad / A vár / The Castle0 83 Kapela sv. Trojice / Szenháromság kápolna / The Chapel of Sv. Trojica Postilla / Postilla / Postilla 85 Sinagoga / A zsinagóga / Synagogue 87 Æupnijska cerkev sv. Katarine / A Szent Katalin plébániatemplom / The Parish Church of Sv. Katarina Evangeliœanska cerkev / Az evangélikus templom / Protestant Church 89 Gledaliøka in koncertna dvorana / A Színház és Koncertterem / Theatre and Concert Hall Pokopaliøœa / Temet√k / Cemeteries 91 Secesija / Szecesszió / Secession 93 Vila notarja Oskarja Laubheimerja / Laubheimer Oszkár jegyz√ villája / The notary Oskar Laubheimer's villa Hotel Krona / Korona szálloda / Hotel Krona 95 Meøœanska arhitektura / Épületek a polgárosodás korából / Bourgeois Architecture 97 Znamenja / Jeles szobrok / Wayside Shrines Oloris / Oloris / Oloris Genius loci likovnih ustvarjalcev / A képz√m∆vészek és hely szelleme / Artist's Genius Loci 99 György Zala / Zala György / György Zala 101 Galiœev atelje / A Gálics-m∆terem / Galiœ's Studio Knjiænica Lendava / A lendvai könyvtár / Lendava Library 103 Narodnostna pisanost / Nemzetiségi sokszin∆ség / Variety of Nationalities 105 Hetés / Hetés / Hetés Turistiœna ponudba / Idegenforgalmi kínálat / Tourist Attractions 107 Vinogradniøtvo in Lendavska trgatev / A sz√l√termelés és a lendvai szüret / Viticulture and Lendava Grape Harvest 109 Mrtvice / Holtágok / Mrtvice

142 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 143

112 Dolinski paønik / A völgyifalui legel√ / Lowland Pastureland »Pragozd« v Murskem gozdu / »≈serd√« a Murai erd√ben / Virgin Forest in Murski gozd 113 Fosilni hrast iz gramoznice Petiøovci / A petesházi kavicsbánya megkövesedett tölgye / Fossil oak from gravel pit in Petiøovci Podjetja na globalnem trgu / Vállalatok a globális piacon / Enterprises on the Global Market 115 Obrt in storitve s pridihom tradicije / A kisipar és a szolgáltatások a hagyomány jegyében / Trade and services with a touch of tradition 117 Spidvej v Lendavi / A speevway Lendván / Speedway in Lendava Nogometni klub Nafta / Nafta Labdarúgó Klub / Football Club Nafta 118 Aeroklub Mavrica Lendava / Mavrica/Szivárvány aeroklub Lendva / Aeroclub Mavrica Lendava Kolesarstvo / Kerékpározás / Cycling 119 Øportno druøtvo »Dokonca« / A »Dokonca« sportegyesület / Sporting Club »Dokonca«

dr. László Göncz Okolica Lendave / Lendva környéke / The Vicinity of Lendava

123 Banuta / Bánuta / Banuta Benica / Benica / Benica Œentiba / Csente / Œentiba 125 Dolga vas / Hosszúfalu / Dolga vas 127 Dolina / Völgyifalu / Dolina Gaberje / Gyertyános / Gaberje Genterovci / Göntérháza / Genterovci 129 Gornji Lakoø / Fels√lakos / Gornji Lakoø Dolnji Lakoø / Alsólakos / Dolnji Lakoø Hotiza / Hotiza / Hotiza 131 Kamovci / Kámaháza / Kamovci Kapca / Kapca / Kapca 133 Kot / Kót / Kot Lendavske in Dolgovaøke Gorice / Lendvahegy és Hosszúfaluhegy / Lendavske and Dolgovaøke Gorice 135 Mostje / Hídvég / Mostje Petiøovci / Petesháza / Petiøovci 137 Pince / Pince / Pince Pincemarof / Pincemajor / Pincemarof 139 Radmoæanci / Radamos / Radmoæanci Trimlini / Hármasmalom / Trimlini

143 !LendavaMonogrKNJBL xp 23.07.2005 16:58 Page 144

Zbirka Monografije OBŒINA LENDAVA

Uredila Franci Just Feri Lainøœek

Pripravili Anton Balaæek Lajos Bence Alenka Galiœ Lászlo Göncz Boøtjan Hac Ivan Koncut Sonja Kreslin Tanja Øimonka Rozalija Vajdiœ

Prevod v madæarøœino Andreja Kovaœ Marijana Sukiœ

Prevod v angleøœino Liana Miholiœ

Prevod iz madæarøœine v slovenøœino Gabriella Gáal

Fotografije Joæe Suhadolnik Arhiv Galerije – Muzeja Lendava

Oblikovanje Ignac Meden

Grafiœna priprava Atelje za œrko in sliko

Izdalo Podjetje za promocijo kulture FRANC-FRANC d.o.o., zanj Franci Just

Tisk Eurotrade print d.o.o. Murska Sobota

Murska Sobota, 2005