DOCSLIB.ORG

Meteor 0 2 Csillagászati Évkönyv 2011 V Y N Ö K V É

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Meteor 0 2 Csillagászati Évkönyv 2011 V Y N Ö K V É 1 1 meteor 0 2 csillagászati évkönyv 2011 v y n ö k v é i t a z s á g a l l i s c r o e t e m ISSN 0866 - 2851 9 7 7 0 8 6 6 2 8 5 0 0 2 Ár: 2400 Ft A Magyar Csillagászati Egyesület lapja meteor a tengerfenéktõl a „Marsig” olvassák! meteor.mcse.hu METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER meteor csillagászati évkönyv 2011 Szerkesztette: Benkõ József Mizser Attila Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu Budapest, 2010 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közremûködött: Butuza Tamás Görgei Zoltán Hegedüs Tibor Kaposvári Zoltán Kovács József Sánta Gábor Sárneczky Krisztián Szabó Sándor Szôllôsi Attila A kalendárium csillagtérképei az Ursa Minor szoftverrel készültek. www.ursaminor.hu Az elongációs grafikonok készítéséhez egyedi szoftvert használtunk, melyet Butuza Tamás készített. Szakmailag ellenôrizte: Szabados László A kiadvány támogatói: Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet. Adószámunk: 19009162-2-43 Felelôs kiadó: Mizser Attila Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió, www.karman.hu Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft., www.ookpress.hu Terjedelem: 20 ív fekete-fehér+1ívszínes melléklet 2010. november ISSN 0866-2851 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER Tartalom Bevezetô ................................................... 7 Kalendárium ............................................... 11 Cikkek Kálmán Béla: A napkutatás új eredményeibôl .................... 175 Kovács József: „Theoria motus corporum coelestium…” ........... 187 Benkô József – Szabó Róbert: Idôsorok az ûrbôl .................. 207 Kun Mária: Új ablakok a csillagközi anyagra ..................... 233 Hegedüs Tibor: A Tejútrendszer napjainkban .................... 240 Budavári Tamás: A Világegyetem színe ......................... 277 Beszámolók Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2009-ben ..................................... 289 Ábrahám Péter: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének mûködése 2009-ben ........................................ 295 Petrovay Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének mûködése 2009-ben ........................................ 306 Hegedüs Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 2008–2010 ........................... 311 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER A címlapon Az M51 (Örvény-köd), az égbolt egyik legismertebb spirálgalaxisa. Szitkay Gábor felvé- tele a nyúli A*P*O magán-csillagvizsgáló 40 cm-es Newton-távcsövével készült, össze- sen 26 óra expozícióval. A képfeldolgozást Éder Iván és Koch Barnabás végezte. A hátsó borítón Részlet a zirci Reguly Antal Könyvtár 1630-ban készült Blaeu-féle éggömbjébôl. Tóth Zsuzsanna felvétele. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER Bevezetô Az új évtized elsô csillagászati évkönyvét tartja kezében az olvasó. Sajnos rendkívüli csillagászati jelenségekben a 2011-es év sem fog bôvelkedni, bár végre ismét észlelhetünk egy jelentôs mértékû részleges napfogyatko- zást és két teljes holdfogyatkozást. Emellett további érdekes jelenségekben sem lesz hiány (együttállások, csillagfedések, meteorrajok stb.). Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és termé- szetesen a kötet lezárásáig elôre jelezhetô – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2011-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasóink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a 2008- as és 2009-es kötetekben. Így például részletesebb üstökös-elôrejelzéseket közlünk, valamint ismét jelentkezünk egy jelentôsen átdolgozott meteorraj- táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetôsebb megjelenéssel. Továbbra is valljuk, hogy számítástechnika és az internet mai elterjedt- sége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium-prog- ramokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetrôl, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyo- mányos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor címû lapját, mely számos aktuális égi jelenségrôl közöl elôrejelzést Jelenség- naptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu). A 2011-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi évek köteteinél megszokott módon igyekeztünk szemléletes ábrákkal is illusztrálni az év folyamán megfigyelhetô jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetôkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kis- METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER 8 Meteor csillagászati évkönyv 2011 bolygók, üstökösök, fogyatkozások, fedések, mélyég-objektumok stb.). Mindezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklôdôket a csillagos ég- hez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmü- ket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetôinél kaphatnak további tájékoztatást (elér- hetôségük megtalálható a kiadvány honlapján: meteor.mcse.hu). A havi elôrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekes- ség is színesíti. A Kalendárium hagyományos naptár része minden hónapban két oldal táblázattal kezdôdik. Ezekben minden idôadat közép-európai idôben (KÖZEI) szerepel. A bal oldali naptártáblázat elsô oszlopában található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése és a napnak az év elsô napjától számított sorszáma. A hetek sorszámát az érvényes magyar szabvány szerint adjuk meg. A Nap idôadatai mellett szerepel a delelési magassága, valamint az idôegyenlítés értéke is. Az idôegyenlítés azt adja meg, hogy az idôzónánk közepén (λ =15°) mennyit tér el a Nap valódi delelési idôpontja a zónaidô déli 12 órájától. Minthogy az évkönyv táblázatai a λ =19° földrajzi hosszúságra készültek, a delelési idôpont oszlopában látható, hogy a valódi Nap itt 16 perccel korábban delel, mint az idôzóna közepén. A jobb oldali táblázatban a Julián-dátum és a greenwichi csillagidô található. Mindkettônek a csillagászati számításoknál vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv címû munka. A táblázat alatt az ismer- tebb ünnepek, idôszámítási és kronológiai információk kaptak helyet. A nyári idôszámítás kezdetét és végét egyaránt jelezzük a táblázat alján. Az eseménynaptárban az idôpontokat világidôben (UT) adtuk meg. A négy fô holdfázis idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak, megadtuk a csillagkép nevét is, ahol a Hold tartózkodik az adott idô- pontban. A Föld napközel- és naptávol-idôpontjai (perigeum és apogeum) tized perc pontosságúak, geocentrikusak, valamint fel van tüntetve a Föld tá- volsága is a Naptól CSE-ben. A napéjegyenlôségek és napfordulók idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak. A Hold librációinak idôpontjai perc pontosságúak, geocentrikusak. Egy lunáción belül hat idôpont van megadva, a legnagyobb északi, déli, keleti és nyugati érték idôpontja, valamint a legkisebb és legnagyobb eredô libráció (század fok pontossággal). METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2011 MCSE – 2010. NOVEMBER Bevezetô 9 Korai/késôi holdsarlók. A 48 óránál fiatalabb, illetve idôsebb holdsar- lók láthatóságának idôpontjait adtuk meg perc pontossággal, Budapestre számítva, −6 fokos napmagasságra. Az elôre jelzett jelenségeknél megad- tuk a holdsarló korát valamint a horizont feletti magasságát is. Bolygók dichotómiája. A Merkúr és a Vénusz bolygó 50%-os fázisának idôpontjait is tartalmazza a jelenségnaptár perc pontossággal, a Föld kö- zéppontjából nézve. A Hold földközel- és földtávol-idôpontjai perc pontosságúak, valamint meg vannak adva a Hold távolságadatai a Föld középpontjától és a Hold látszó átmérôi is tized ívmásodperc pontossággal. Az eseménynaptár perc pontossággal tartalmazza azokat az idôponto- kat is, amikor a Hold eléri legkisebb/legnagyobb deklinációs értékét. A belsô bolygók elongációinak és oppozícióinak idôpontjai geocentri- kusak és perc pontosságúak, az eseménynaptár tartalmazza az elongációk mértékét, a bolygók fényességét, átmérôjét és a fázisait ezekben az idôpon- tokban. A Merkúr és a Vénusz alsó, illetve a felsô együttállását a Nappal perc pontossággal adtuk meg. A külsô bolygóknál az idôpontok szintén perc pontosságúak, járulékos adatként a bolygók látszó átmérôit, fényessé- güket, továbbá azt a csillagképet is megadtuk, ahol épp tartózkodnak. A 2011-es évben négy napfogyatkozás következik be, mindegyik szere- pel a Kalendáriumban. Hazánkból csak a január 4-i napfogyatkozás lesz látható, a délelôtti órákban. 2011-ben két holdfogyatkozás következik be, a másodperc pontosságú idôpontok geocentrikus kezdô és befejezô kontaktus-idôpontok. Hazánk- ból mindkét jelenség látható lesz. A Hold látványosabb csillagfedéseit másodperc pontossággal adjuk meg, továbbá szerepel a fedendô csillag neve, fényessége, a hold fázisa és a súroló fedés helye több magyarországi településre számítva. Térképen mutatjuk be, hogy Magyarország mely területein észlelhetô
Load more

Recommended publications
  • Requirements of Timely Performance in Time and Voyage Charterparties
    Graduate School REQUIREMENTS OF TIMELY PERFORMANCE IN TIME AND VOYAGE CHARTERPARTIES - AN EXPLORATION OF THEIR IDENTITY, SCOPE AND LIMITATIONS UNDER ENGLISH LAW Thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy at the University of Leicester by Tamaraudoubra Tom Egbe School of Law University of Leicester 2019 Abstract REQUIREMENTS OF TIMELY PERFORMANCE IN TIME AND VOYAGE CHARTERPARTIES - AN EXPLORATION OF THEIR IDENTITY, SCOPE AND LIMITATIONS UNDER ENGLISH LAW By Tamaraudoubra Tom Egbe The importance of time in the performance of contractual obligations under sea carriage of goods arrangements are until now little explored. For the avoidance of breach, certain obligations and responsibilities of the parties to the contract need to be performed promptly. Ocean transport is an expensive venture and a shipowner could suffer considerable financial losses if an unnecessary but serious delay interrupt the vessel’s earning power in the course of the charterer’s performance of his contractual obligation. On the other hand, a charterer could also incur a substantial loss if arrangements for the shipment and receipt of cargo fail to go according to plan as a result of the shipowner’s failure to perform his charterparty obligation timely and with reasonable diligence. With these considerations in mind, this thesis critically explores the concept of timely performance in the discharge of the contractual obligations of parties to a contract of carriage. While the thesis is not an expository of the occurrence of time in all the obligations of parties to the carriage contract, it focusses particularly on the identity, scope, and limitations of timeliness in the context of timely payment of hire, laytime and reasonable despatch.
    [Show full text]
  • Meteor Activity Outlook for June 20-26, 2020
    Meteor Activity Outlook for June 20-26, 2020 AMS Event #2360-2020, Fireball over Thuringia state, Germany on May 15th, 2020 © M.Tebeck During this period the moon reaches its new phase on Monday June 22nd. At this time, the moon is located near the sun and it invisible at night. As the week progresses the waxing crescent moon will enter the evening sky but will not interfere with meteor observing. The estimated total hourly meteor rates for evening observers this week is near 3 for those viewing from the northern hemisphere and 4 for those located south of the equator. For morning observers, the estimated total hourly rates should be near 11 as seen from mid-northern latitudes (45N) and 15 as seen from tropical southern locations (25S). The actual rates will also depend on factors such as personal light and motion perception, local weather conditions, alertness, and experience in watching meteor activity. Note that the hourly rates listed below are estimates as viewed from dark sky sites away from urban light sources. Observers viewing from urban areas will see less activity as only the brighter meteors will be visible from such locations. The radiant (the area of the sky where meteors appear to shoot from) positions and rates listed below are exact for Saturday night/Sunday morning June 20/21. These positions do not change greatly day to day so the listed coordinates may be used during this entire period. Most star atlases (available at science stores and planetariums) will provide maps with grid lines of the celestial coordinates so that you may find out exactly where these positions are located in the sky.
    [Show full text]
  • Naming the Extrasolar Planets
    Naming the extrasolar planets W. Lyra Max Planck Institute for Astronomy, K¨onigstuhl 17, 69177, Heidelberg, Germany [email protected] Abstract and OGLE-TR-182 b, which does not help educators convey the message that these planets are quite similar to Jupiter. Extrasolar planets are not named and are referred to only In stark contrast, the sentence“planet Apollo is a gas giant by their assigned scientific designation. The reason given like Jupiter” is heavily - yet invisibly - coated with Coper- by the IAU to not name the planets is that it is consid- nicanism. ered impractical as planets are expected to be common. I One reason given by the IAU for not considering naming advance some reasons as to why this logic is flawed, and sug- the extrasolar planets is that it is a task deemed impractical. gest names for the 403 extrasolar planet candidates known One source is quoted as having said “if planets are found to as of Oct 2009. The names follow a scheme of association occur very frequently in the Universe, a system of individual with the constellation that the host star pertains to, and names for planets might well rapidly be found equally im- therefore are mostly drawn from Roman-Greek mythology. practicable as it is for stars, as planet discoveries progress.” Other mythologies may also be used given that a suitable 1. This leads to a second argument. It is indeed impractical association is established. to name all stars. But some stars are named nonetheless. In fact, all other classes of astronomical bodies are named.
    [Show full text]
  • Capturing the Starlight
    Capturing the starlight Welcome Celestial sights for 2016 Welcome to the 2nd edition of the IFAS calendar, highlighting many items of interest during 2016 for the keen sky watcher. Eclipses Occultations Our first calendar was a great success and let IFAS buy and A total solar eclipse on March 9th tracks across Sumatra, A daylight occultation of Venus occurs on April 6th, while the distribute 1,500 eclipse shades free in time for the March 20th Borneo, Sulawesi, and a narrow span of the Pacific Ocean. East planet Jupiter lies a scant 4° from the Sun when occulted on solar eclipse. Due to various issues we have been unable to Asia, Australia, and Pacific regions, see a partial eclipse. September 30th. This is a very risky event to observe due to print up the calendar in time for distribution before the start of Jupiter’s nearness to the Sun. Neptune is occulted 3 times in The penumbral lunar eclipse on March 23rd is visible from 2016. As a result we have made the calendar freely available 2016 from the UK/Ireland — compute local circumstances via the Americas, Asia, and Australia. This eclipse has a maximum for people to download. Until the 2017 calendar, we wish you eco.mtk.nao.ac.jp/cgi-bin/koyomi/occulx_p_en.cgi the astronomer’s adieu; Clear skies! magnitude of 77%. Nothing will be seen of the penumbral lunar eclipse of August 18th as the Moon's disk barely brushes the Asteroid occultations are only given for stars brighter than Contact us, link up with the Irish astronomy community, or outer edge of the northern part of the Earth's penumbral shadow.
    [Show full text]
  • September 2020 BRAS Newsletter
    A Neowise Comet 2020, photo by Ralf Rohner of Skypointer Photography Monthly Meeting September 14th at 7:00 PM, via Jitsi (Monthly meetings are on 2nd Mondays at Highland Road Park Observatory, temporarily during quarantine at meet.jit.si/BRASMeets). GUEST SPEAKER: NASA Michoud Assembly Facility Director, Robert Champion What's In This Issue? President’s Message Secretary's Summary Business Meeting Minutes Outreach Report Asteroid and Comet News Light Pollution Committee Report Globe at Night Member’s Corner –My Quest For A Dark Place, by Chris Carlton Astro-Photos by BRAS Members Messages from the HRPO REMOTE DISCUSSION Solar Viewing Plus Night Mercurian Elongation Spooky Sensation Great Martian Opposition Observing Notes: Aquila – The Eagle Like this newsletter? See PAST ISSUES online back to 2009 Visit us on Facebook – Baton Rouge Astronomical Society Baton Rouge Astronomical Society Newsletter, Night Visions Page 2 of 27 September 2020 President’s Message Welcome to September. You may have noticed that this newsletter is showing up a little bit later than usual, and it’s for good reason: release of the newsletter will now happen after the monthly business meeting so that we can have a chance to keep everybody up to date on the latest information. Sometimes, this will mean the newsletter shows up a couple of days late. But, the upshot is that you’ll now be able to see what we discussed at the recent business meeting and have time to digest it before our general meeting in case you want to give some feedback. Now that we’re on the new format, business meetings (and the oft neglected Light Pollution Committee Meeting), are going to start being open to all members of the club again by simply joining up in the respective chat rooms the Wednesday before the first Monday of the month—which I encourage people to do, especially if you have some ideas you want to see the club put into action.
    [Show full text]
  • Instrumental Methods for Professional and Amateur
    Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, Francois Colas, Alain Klotz, Christophe Pellier, Jean-Marc Petit, Philippe Rousselot, et al. To cite this version: Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, et al.. Instru- mental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy. Experimental Astronomy, Springer Link, 2014, 38 (1-2), pp.91-191. 10.1007/s10686-014-9379-0. hal-00833466 HAL Id: hal-00833466 https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00833466 Submitted on 3 Jun 2020 HAL is a multi-disciplinary open access L’archive ouverte pluridisciplinaire HAL, est archive for the deposit and dissemination of sci- destinée au dépôt et à la diffusion de documents entific research documents, whether they are pub- scientifiques de niveau recherche, publiés ou non, lished or not. The documents may come from émanant des établissements d’enseignement et de teaching and research institutions in France or recherche français ou étrangers, des laboratoires abroad, or from public or private research centers. publics ou privés. Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy O. Mousis, R. Hueso, J.-P. Beaulieu, S. Bouley, B. Carry, F. Colas, A. Klotz, C. Pellier, J.-M. Petit, P. Rousselot, M. Ali-Dib, W. Beisker, M. Birlan, C. Buil, A. Delsanti, E. Frappa, H. B. Hammel, A.-C. Levasseur-Regourd, G. S. Orton, A. Sanchez-Lavega,´ A. Santerne, P. Tanga, J. Vaubaillon, B. Zanda, D. Baratoux, T. Bohm,¨ V. Boudon, A. Bouquet, L. Buzzi, J.-L. Dauvergne, A.
    [Show full text]
  • Hot Jupiters with Relatives: Discovery of Additional Planets in Orbit Around WASP-41 and WASP-47?,??
    A&A 586, A93 (2016) Astronomy DOI: 10.1051/0004-6361/201526965 & c ESO 2016 Astrophysics Hot Jupiters with relatives: discovery of additional planets in orbit around WASP-41 and WASP-47?;?? M. Neveu-VanMalle1;2, D. Queloz2;1, D. R. Anderson3, D. J. A. Brown4, A. Collier Cameron5, L. Delrez6, R. F. Díaz1, M. Gillon6, C. Hellier3, E. Jehin6, T. Lister7, F. Pepe1, P. Rojo8, D. Ségransan1, A. H. M. J. Triaud9;10;1, O. D. Turner3, and S. Udry1 1 Observatoire Astronomique de l’Université de Genève, Chemin des Maillettes 51, 1290 Sauverny, Switzerland e-mail: [email protected] 2 Cavendish Laboratory, J J Thomson Avenue, Cambridge, CB3 0HE, UK 3 Astrophysics Group, Keele University, Staffordshire, ST5 5BG, UK 4 Department of Physics, University of Warwick, Gibbet Hill Road, Coventry CV4 7AL, UK 5 SUPA, School of Physics and Astronomy, University of St. Andrews, North Haugh, Fife, KY16 9SS, UK 6 Institut d’Astrophysique et de Géophysique, Université de Liège, Allée du 6 Août, 17, Bat. B5C, 19C 4000 Liège 1, Belgium 7 Las Cumbres Observatory Global Telescope Network, 6740 Cortona Dr. Suite 102, Goleta, CA 93117, USA 8 Departamento de Astronomía, Universidad de Chile, Camino El Observatorio 1515, Las Condes, Santiago, Chile 9 Centre for Planetary Sciences, University of Toronto at Scarborough, 1265 Military Trail, Toronto, ON, M1C 1A4, Canada 10 Department of Astronomy & Astrophysics, University of Toronto, Toronto, ON, M5S 3H4, Canada Received 14 July 2015 / Accepted 30 September 2015 ABSTRACT We report the discovery of two additional planetary companions to WASP-41 and WASP-47.
    [Show full text]
  • Variable Star Classification and Light Curves Manual
    Variable Star Classification and Light Curves An AAVSO course for the Carolyn Hurless Online Institute for Continuing Education in Astronomy (CHOICE) This is copyrighted material meant only for official enrollees in this online course. Do not share this document with others. Please do not quote from it without prior permission from the AAVSO. Table of Contents Course Description and Requirements for Completion Chapter One- 1. Introduction . What are variable stars? . The first known variable stars 2. Variable Star Names . Constellation names . Greek letters (Bayer letters) . GCVS naming scheme . Other naming conventions . Naming variable star types 3. The Main Types of variability Extrinsic . Eclipsing . Rotating . Microlensing Intrinsic . Pulsating . Eruptive . Cataclysmic . X-Ray 4. The Variability Tree Chapter Two- 1. Rotating Variables . The Sun . BY Dra stars . RS CVn stars . Rotating ellipsoidal variables 2. Eclipsing Variables . EA . EB . EW . EP . Roche Lobes 1 Chapter Three- 1. Pulsating Variables . Classical Cepheids . Type II Cepheids . RV Tau stars . Delta Sct stars . RR Lyr stars . Miras . Semi-regular stars 2. Eruptive Variables . Young Stellar Objects . T Tau stars . FUOrs . EXOrs . UXOrs . UV Cet stars . Gamma Cas stars . S Dor stars . R CrB stars Chapter Four- 1. Cataclysmic Variables . Dwarf Novae . Novae . Recurrent Novae . Magnetic CVs . Symbiotic Variables . Supernovae 2. Other Variables . Gamma-Ray Bursters . Active Galactic Nuclei 2 Course Description and Requirements for Completion This course is an overview of the types of variable stars most commonly observed by AAVSO observers. We discuss the physical processes behind what makes each type variable and how this is demonstrated in their light curves. Variable star names and nomenclature are placed in a historical context to aid in understanding today’s classification scheme.
    [Show full text]
  • Gaia Data Release 2 Special Issue
    A&A 623, A110 (2019) Astronomy https://doi.org/10.1051/0004-6361/201833304 & © ESO 2019 Astrophysics Gaia Data Release 2 Special issue Gaia Data Release 2 Variable stars in the colour-absolute magnitude diagram?,?? Gaia Collaboration, L. Eyer1, L. Rimoldini2, M. Audard1, R. I. Anderson3,1, K. Nienartowicz2, F. Glass1, O. Marchal4, M. Grenon1, N. Mowlavi1, B. Holl1, G. Clementini5, C. Aerts6,7, T. Mazeh8, D. W. Evans9, L. Szabados10, A. G. A. Brown11, A. Vallenari12, T. Prusti13, J. H. J. de Bruijne13, C. Babusiaux4,14, C. A. L. Bailer-Jones15, M. Biermann16, F. Jansen17, C. Jordi18, S. A. Klioner19, U. Lammers20, L. Lindegren21, X. Luri18, F. Mignard22, C. Panem23, D. Pourbaix24,25, S. Randich26, P. Sartoretti4, H. I. Siddiqui27, C. Soubiran28, F. van Leeuwen9, N. A. Walton9, F. Arenou4, U. Bastian16, M. Cropper29, R. Drimmel30, D. Katz4, M. G. Lattanzi30, J. Bakker20, C. Cacciari5, J. Castañeda18, L. Chaoul23, N. Cheek31, F. De Angeli9, C. Fabricius18, R. Guerra20, E. Masana18, R. Messineo32, P. Panuzzo4, J. Portell18, M. Riello9, G. M. Seabroke29, P. Tanga22, F. Thévenin22, G. Gracia-Abril33,16, G. Comoretto27, M. Garcia-Reinaldos20, D. Teyssier27, M. Altmann16,34, R. Andrae15, I. Bellas-Velidis35, K. Benson29, J. Berthier36, R. Blomme37, P. Burgess9, G. Busso9, B. Carry22,36, A. Cellino30, M. Clotet18, O. Creevey22, M. Davidson38, J. De Ridder6, L. Delchambre39, A. Dell’Oro26, C. Ducourant28, J. Fernández-Hernández40, M. Fouesneau15, Y. Frémat37, L. Galluccio22, M. García-Torres41, J. González-Núñez31,42, J. J. González-Vidal18, E. Gosset39,25, L. P. Guy2,43, J.-L. Halbwachs44, N. C. Hambly38, D.
    [Show full text]
  • IAU Division C Working Group on Star Names 2019 Annual Report
    IAU Division C Working Group on Star Names 2019 Annual Report Eric Mamajek (chair, USA) WG Members: Juan Antonio Belmote Avilés (Spain), Sze-leung Cheung (Thailand), Beatriz García (Argentina), Steven Gullberg (USA), Duane Hamacher (Australia), Susanne M. Hoffmann (Germany), Alejandro López (Argentina), Javier Mejuto (Honduras), Thierry Montmerle (France), Jay Pasachoff (USA), Ian Ridpath (UK), Clive Ruggles (UK), B.S. Shylaja (India), Robert van Gent (Netherlands), Hitoshi Yamaoka (Japan) WG Associates: Danielle Adams (USA), Yunli Shi (China), Doris Vickers (Austria) WGSN Website: https://www.iau.org/science/scientific_bodies/working_groups/280/ ​ WGSN Email: [email protected] ​ The Working Group on Star Names (WGSN) consists of an international group of astronomers with expertise in stellar astronomy, astronomical history, and cultural astronomy who research and catalog proper names for stars for use by the international astronomical community, and also to aid the recognition and preservation of intangible astronomical heritage. The Terms of Reference and membership for WG Star Names (WGSN) are provided at the IAU website: https://www.iau.org/science/scientific_bodies/working_groups/280/. ​ ​ ​ WGSN was re-proposed to Division C and was approved in April 2019 as a functional WG whose scope extends beyond the normal 3-year cycle of IAU working groups. The WGSN was specifically called out on p. 22 of IAU Strategic Plan 2020-2030: “The IAU serves as the ​ internationally recognised authority for assigning designations to celestial bodies and their surface features. To do so, the IAU has a number of Working Groups on various topics, most notably on the nomenclature of small bodies in the Solar System and planetary systems under Division F and on Star Names under Division C.” WGSN continues its long term activity of researching cultural astronomy literature for star names, and researching etymologies with the goal of adding this information to the WGSN’s online materials.
    [Show full text]
  • Superflares and Giant Planets
    Superflares and Giant Planets From time to time, a few sunlike stars produce gargantuan outbursts. Large planets in tight orbits might account for these eruptions Eric P. Rubenstein nvision a pale blue planet, not un- bushes to burst into flames. Nor will the lar flares, which typically last a fraction Elike the Earth, orbiting a yellow star surface of the planet feel the blast of ul- of an hour and release their energy in a in some distant corner of the Galaxy. traviolet light and x rays, which will be combination of charged particles, ul- This exercise need not challenge the absorbed high in the atmosphere. But traviolet light and x rays. Thankfully, imagination. After all, astronomers the more energetic component of these this radiation does not reach danger- have now uncovered some 50 “extra- x rays and the charged particles that fol- ous levels at the surface of the Earth: solar” planets (albeit giant ones). Now low them are going to create havoc The terrestrial magnetic field easily de- suppose for a moment something less when they strike air molecules and trig- flects the charged particles, the upper likely: that this planet teems with life ger the production of nitrogen oxides, atmosphere screens out the x rays, and and is, perhaps, populated by intelli- which rapidly destroy ozone. the stratospheric ozone layer absorbs gent beings, ones who enjoy looking So in the space of a few days the pro- most of the ultraviolet light. So solar up at the sky from time to time. tective blanket of ozone around this flares, even the largest ones, normally During the day, these creatures planet will largely disintegrate, allow- pass uneventfully.
    [Show full text]
  • Downloads/ Astero2007.Pdf) and by Aerts Et Al (2010)
    This work is protected by copyright and other intellectual property rights and duplication or sale of all or part is not permitted, except that material may be duplicated by you for research, private study, criticism/review or educational purposes. Electronic or print copies are for your own personal, non- commercial use and shall not be passed to any other individual. No quotation may be published without proper acknowledgement. For any other use, or to quote extensively from the work, permission must be obtained from the copyright holder/s. i Fundamental Properties of Solar-Type Eclipsing Binary Stars, and Kinematic Biases of Exoplanet Host Stars Richard J. Hutcheon Submitted in accordance with the requirements for the degree of Doctor of Philosophy. Research Institute: School of Environmental and Physical Sciences and Applied Mathematics. University of Keele June 2015 ii iii Abstract This thesis is in three parts: 1) a kinematical study of exoplanet host stars, 2) a study of the detached eclipsing binary V1094 Tau and 3) and observations of other eclipsing binaries. Part I investigates kinematical biases between two methods of detecting exoplanets; the ground based transit and radial velocity methods. Distances of the host stars from each method lie in almost non-overlapping groups. Samples of host stars from each group are selected. They are compared by means of matching comparison samples of stars not known to have exoplanets. The detection methods are found to introduce a negligible bias into the metallicities of the host stars but the ground based transit method introduces a median age bias of about -2 Gyr.
    [Show full text]