A Bakony őskori és középkori várai túramozgalom

összeállíto a: Orbán Imre Ezen túrafüzet ………………...... ………………………spor árs tulajdona, aki a ...... …………………… egyesület tagja. Lakcím:…………………………

Anyja neve:………………………….., Születési idő:…………………

A túramozgalom teljesítésének I. fokozatát igazoljuk és ………sorszám ala a túra- mozgalom kitűzőjét kiadtuk.

……...... …….201………….

……….…………………… Orbán Imre

Ezen túrafüzet ………………...... ………………………spor árs tulajdona, aki a ...... …………………… egyesület tagja. Lakcím:…………………………

Anyja neve:………………………….., Születési idő:…………………

A túramozgalom teljesítésének II. fokozatát igazoljuk és ………sorszám ala a túramozgalom kitűzőjét kiadtuk.

……...... …….201………….

……….…………………… Orbán Imre A Bakony őskori és középkori várai A teljesítés igazolásához csak a igazoló lapot és a tel- túramozgalom kiírása jesítő adatait tartalmazó lapokat kell visszaküldeni a következő címre: Orbán Imre 8523 Egyházaskesző A „Bakony őskori és középkori várai” túramozgalom Kossuth út 7. résztvevői a Bakony legszebb részeit bejárva kaphat- nak ízelítőt a hegység történelméből. Eddig kevésbé A túramozgalomról e-mailben szívesen adok tájé- járt tájakra vezet el bennünket a túramozgalom, de koztatást illetve a gyorsabb elbírálás okán erre az látnivalóban nem lesz hiány. e-mail címre kérném az igazolásul szolgáló fotókat is. ([email protected]) A túramozgalom két fokozatú, fokozatonként 10-10 túrát kell teljesíteni a kijelölt útvonalakon. Fokoza- Természetesen kinyomtatva is küldhetőek a fotók a tonként külön kitűzőt kap a teljesítő. túra igazolásához.

Az túrákat úgy jelöltem ki, hogy fél illetve egy nap Szerveze„ túrák esetén elegendő egy, a túravezető ala„ végig lehessen őket járni. A túra teljesítéséhez aláírásával elláto„ igazolólap kitöltése. elengedhetetlen a térkép, a jó tájékozódó képesség Ez esetben nem kell bélyegezni sem, csak a fotókat és a megfelelő túraöltözet. Mivel vannak olyan túrák kell elkészíteni, és a teljesítők adatait tartalmazó név- melyek jelzetlen utakon vezetnek, induljunk időben sorral együ„ elküldeni címemre. és ‡ gyeljünk a tájékozódásra. Az útvonalakat lehe- tőleg vadász idényen kívül keressük fel, ez főképp a A kitűzők ára 400-400 Ft fokozatonként, mely ösz- jelzetlen utakra vonatkozik. szeget a fenti címre kell postázni a válaszborítékkal együ„ . Az igazolófüzet ingyen letölthető a www.turabazis. hu illetve a www.karpategyesulet.hu oldalakról. Ajka Cservár de fosztogatásaikkal örökös re„ egésben tarto„ ák az Ajka és vidéke már az ősidőktől alkalmas hely volt egész vidéket. Végül is a pozsonyi, majd az 1543. évi emberi megtelepedésre. A határában több helyen is besztercebányai országgyûlés számûzte õket, és a vár olyan leletekre bukkantak a régészek, amelyek a kő- lerombolását rendelte el. Az 1545. évi nagyszombati korszaki ember jelenlétét feltételezik. I.e.1000 körül országgyûlés határozata viszont a Podmaniczkyakat ,, kelták telepedtek meg e vidéken, és elfoglalták el az a hûtlenség vétke alól felmenti, mert a király kegyel- illírek megmaradt földvárait, azonban maguk is épí- mébe visszatértek". Ennek ellenére a bakonyújvári te„ ek hasonló erődítéseket. Ilyen az Ajka-Csinger várat, Ordó várát Somogy megyében és Szerdahely völgyhöz közeli Török-tetőn található Cservár, ame- várát Nyitra megyében, melyek a Podmaniczkyaké lyet Rómer Flóris, a Bakony jeles kutatója fedeze„ fel voltak, le kelle„ bontani. A bakonyújvári várat és írt le. feltehetõen a királyi csapatok az 1546-47-es években Bakony Déli rész: 33-28/4 ostrommal elfoglalták és lerombolták. Az 1548. évi országgyûlés már nem említi. A XVIII. század elején a várból még tekintélyes romok álltak az Esterházy Bakonybél Bakonyújvár család birtokában. Bakonybéltõl északra kb. 3 km-re a Gerence völgy fele„ , a Tönkölös-hegy egyik kiugró nyúlványán, Bakony Északi rész: 15-13/7 432 m magasan találjuk az elpusztult vár csekély maradványait. A vár két részre tagozódik. Miután a Bakonybél Pápavár hegyi sáncok Tönkölösrõl lehúzódó 5-10 m széles hegynyergen át Az 531m magas Pápaváron a regék szerint a tatárok volt megközelíthetõ, az õskori földvár két 10 m széles elől menekülő pápaiak hevenyésze„ várat építe„ ek. sáncárka közö„ építe„ ék meg a külsõ várat, a vár- Ennek ma már nincs nyoma, viszont a Kis-Pápavár kastélyt. Ez a rész erõs falakkal, zömök, szabálytalan nyergében 150m hosszú, ke„ ős, őskori földsáncgyű- négyszög alakban készült egy kõbástyával. A külsõ rű ‡ gyelhető meg. várfalak hosszúsága 18x30x30x25 m volt. A várrész Bakony Északi rész: 12-8/1 udvara körül a várfalakhoz simuló lakóépületek, bi- zonyára a Podmaniczkyak várnagya és a várõrség Bakonybél „Podmaniczkyak-útja” sánc számára. Ez volt a vár stratégiailag legfontosabb ré- Bakonybéltől ÉK-re található a történelem elő„ i sze, mert ez zárta le a hegynyerget, a könnyû megkö- időkből származó, helyenként ke„ ős sáncvonulat, zelítés útját. A külsõ sáncárkon átívelt felvonóhíd a amely a Somhegy oldaláról, kb. 3 km-en át húzódik a boltozatos várkapuba torkollo„ . E várkapun át beju- Tönkölös oldalára, miközben átszeli a Száraz-Gernce to„ ak a külsõ vár vagy várkastély udvarába. Ezen ke- völgyét. A sánc átlag 1 méter magas, 6-7 méter szé- resztül kelle„ menni, hogy a szemközti várfalon nyí- les. A két sánc közö„ 25-30 méter a távolság, egyes ló második várkaput elérjék. I„ kilépve, a következõ helyeken csak 1 sánc található, míg az erdős lejtőkön sáncárok fele„ i híd túlsó oldalán, a harmadik várka- egyáltalán nincs sánc. Építésükhöz az i„ található pun át lehete„ csak megközelíteni a szokatlanul nagy löszös agyagot használták fel. É-i oldalukon helyen- terjedelmû - kb. 7000 négyzetméter alapterületû ként 30-40 cm mély sáncárok ‡ gyelhető meg. A - belsõ várat vagy várudvart. Ez 28-56 m váltakozó sáncvonulat rendeltetését nem ismerjük, a helybeli szélességben 185 m hosszú. Alaprajza papucshoz ha- mondák szerint út volt, melyen Podmaniczky János sonló, és a Gerence fele„ i csúcsában bizonyára meg- és Rafael járt Bakonyújvárból a Somhegyi várba. Fel- ‡ gyelésre szolgáló kõbástya védte. A kõvárat 1529-33 tehetően a késő bronzkorban építe„ ék a sáncot. közö„ a Podmaniczky család tagjai, feltehetõen Rafa- el és János építe„ e, akik a királytól adományként kap- Bakony Északi rész: 17-11/5 ták e vidéket. Valóságos rablófészek volt, amelytõl különösen sokat szenvede„ a bakonybéli apátság,

1. oldal Bakonycsernye Csikling vár Bakonyszentkirály Isztimértől 8 kilométerre nyugati irányban található Zöröghegyi I földvár a Csikling-völgyben, a Hamuháztól kb. 300 méterre A Cuha-völgyétől K-re emelkedő 493 méter magas, É-ÉNY felé. A KÉK L jelzésen lehet megközelíteni. lapos fennsíkú hegyet meredek, helyenként sziklás A Csikling-völgy felső szélén helyezkedik el, keletről oldal övezi. A hegy fennsíkját magába foglaló föld- meredek hegyoldal határolja. A vár területe 35x40 várat Nováki Gyula írta le. „A földvárat Ny, É és ÉK méter, melyet egy 4-5 méter mély és 5-8 méter szé- felől sánc határolja. A DK-i oldalon csak a Ny felől les árok övez. A plató szélén elszórtan kőfal nyomai szögletesen visszakanyarodó sánc halad közel 300 fedezhetőek fel, melyek vastagsága 0,8 -1 méter. A métert, és a közepén van egy 70 méter hosszú sánc- belső terület DK-i részén egy 4 méter magas kúpon részlet, ezen az oldalon sáncot nem találunk. A sánc ovális torony alapja áll. Méretei 8,7 x 6,5 méter, a hossza 3338 méter, amihez a sáncnélküli DK-i oldal fal szélessége 1,1 méter. A vár középső részén nagy hosszát hozzáadva, a földvár kerületét 5088 méter- mennyiségű kőomladék található. A vár mai neve a ben jelölhetjük meg. A belső terület legnagyobb török Siginlik (=várhely) szóból vezethető vissza. átmérője 1900, legnagyobb szélessége 870 méter. Ha a várat a külső jegyei alapján vizsgáljuk, akkor el- Három kapuja van. Az egyik az ÉNY-i oldalon he- mondható, hogy hasonlít a tatárjárás után épült várak lyezkedik el, e„ ől 230 méterrel lejjebb egy 160 mé- formájához, alapterületéhez. A XIV. század közepe ter hosszú sáncba vágva még egy külső kapu is van. táján valószínűleg elhagyha„ ák, mert a királynak a A második kapu a földvár DK-i oldalának közepén továbbiakban nem volt szüksége erre a várra. Mivel található, amit a már említe„ 70 méter hosszú sánc nem állt mezőgazdasági művelés ala„ a terület, így véd. A harmadik kapu a sánc K-i végéhez közel van, feltétlenül, aktuális lenne a régészeti feltárás. ahová a K-i hegynyúlvány elő„ i nyeregből vezet fel az Bakony Északi rész: 42-15/7 út. Forrás a belső területen nincs, csak lejjebb a hegy lábánál.” 1965-66-ban végze„ régészeti feltárások Bakonykoppány Várhegyi földvár alapján a késő bronzkorban, az un. Urnasíros kultúra Bakonykoppányt Bakonybéllel összekötő műút mel- népe építe„ e az erődítést. le„ emelkedik a 297 méter magas Várhegy. Valószí- Bakony Északi rész:24-22/9 nűleg az avarok egykori sáncvára lehete„ . Erre követ- keztethetünk a közelben feltárt avar sírokról. Nyugati oldala meredeken szakad le a Gerence-völgyébe, míg keleti oldala a meredek falú Kétvár-árok mia„ csak nehezen közelíthető meg. Ezért az avarok a lankás fel- járón egy 130 méter hosszú és 4 méter széles, 1 méter mély sáncvonalat építe„ ek. Ez zárja le félkörben a feljárót. A hegytető lapos részét 88 méter hosszban 5 méter széles, 2-3 méter mély sáncárok zárja le. Et- től keletre, a Várhegy és a Répa-hegy közö„ i nyerget 60 méter hosszúságban metszi át a sánc. Valamennyi sáncvonulat csatlakozik a Kétvár-árokba, s ezzel a hegy védelmét teljessé te„ e. Bakony Északi rész: 13-16/7-8

2. oldal Bakonyszentkirály lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a Zöröghegyi II földvár ma már alig felismerhetõ kút vagy ciszterna. Az ál- A hegy DNY-i végéből egy kissé alacsonyabban fek- landóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy vő, keskeny hegynyelv nyúlik ki. Körben meredek négyszögletes torony, a hozzá délrõl és keletrõl csat- oldal övezi. A hegy fennsíkja felől, pedig egy-egy lakozó kevés falmaradvány látható, míg az egykori 56,33, illetve 8,5 méter hosszú és alig pár méter szé- épületek megmaradt alapfalai a föld ala„ vannak. les elővár foglal helyet. A belső terület hossza 138 A község nevét az Atyusz nemzetségbõl származó méter. Ez már valamivel nagyobb, 15-20 méter szé- Bándtól, a XI-XII. század fordulóján élt birtokosától les hegyhát. Kétoldalt erősen lejtős, de jól járható kapta. E család az 1233-as év elõ„ birtokát eladta a oldala van, míg a DNY-i vége meredek, alig járható Komárom megyébõl ide került Igmánd nembeli hegyoldalban végződik. A két enyhén lejtős hegy- Andrásnak 120 márkáért. Õ lehete„ az, aki birto- oldalon teraszok húzódnak egymás ala„ , melyek a kainak védelmére a vár alapjait megvete„ e. András DNY-i igen meredek hegyoldalnál szakadnak meg. késõbb kegyveszte„ le„ , ezért birtokait elkoboz- A DK-i oldalon hat teraszt találunk, ezek közül az ták, és csak V. István király adta vissza ‡ ának Mik- alsó ke„ ő nem halad végig az egész belső rész hosszá- lósnak. Ennek ‡ a Lõrinc vajda tovább növelte az ban. Az ÉNY-i oldalon öt terasz láthat, ezek azonban uradalom területét, amely 1309-ig maradt a család nem alkotnak összefüggő vonalakat, és közben még kezén, amikor is Lõrinc ‡ a összes javait a Lõrinte néhány elmosódo„ kisebb terasz is látható. A belső nemzetségbõl származó Lõrinte veszprémi ispánra rész gerincének DNY-i végéből egy erősen lejtő nyúl- és ‡ aira hagyományozta. Ebben az adománylevél- vány indul ÉNY-i irányban a Cuha-patak felé. Ezen, a ben említik elõször a várat ,,castrum Scegh" né- felső hegygerinctől számítva 100 méter után, ismét ven, amely ezután gyakran fordul elõ okleveleink- teraszok következnek. Összesen tíz állapítható meg ben. Így 1327-ben ,,castrum Seeg" néven, amikor egymás ala„ . A teraszok száma összesen 21, de ehhez Lõrinte ‡ a Tamás mester kapta a várat megõrzés az ÉNY-i oldalon néhány elmosódo„ at is hozzá kell vége„ a vajda ‡ aitól, Miklóstól és Lõrinctõl, akik venni. 1968-ban ásatást végeztek a területen. Az elő- kegyveszte„ ek le„ ek. 1334-ben ,,castrum Segwar"- került cserepek a késő bronzkorba és a kora vaskorba nak nevezik, amikor már Zsigmond királyé. keltezhetőek. III. Endre király halála után kitört trónviszály ide- jén Lõrinte Károly Róbert pártjára állt, és amikor Bakony Északi rész: 23-20/2 Kõszegi Henrik a király ellen harcolva e vidéket is megszállta, Essegvárát ostrommal elfoglalta, Lõrintét pedig lófarkon hurcoltatva végezte„ e ki. Essegvári Bánd Essegvár János halála után 1391-ben a vár és tartozékainak A község határában, a Séd patak melle„ emelkedõ egyharmada Essegvári János örököseinek, egyhar- mészkõszírt nyugati végén találjuk a vár romjai. mada Miklós öccse ‡ ának Ferencnek és egyharmada A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, mintegy Himfy Benedek özvegyének, Lõrinte ‡ a Tamás leá- 60x70 m nagyságú vár elsõ körfalai, a várudvart nyának, Margitnak kezére került. A családok közö„ övezõ, a védõfalhoz támaszkodó fából készült lakó- a birtokért megindult háborúskodás során Mária és egyéb épületek a XIII. században épülhe„ ek, királyné a néhai János kiskorú leányát, Fruzsinát, aki melyeket feltehetõen a XIV. században építe„ ek Rátóti Tamás ‡ a János felesége le„ , és a birtokot a át kõépületekre, mindenekelõ„ az északi oldalon várral együ„ e családnak akarta átjátszani. állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külsõ tornyok, egy-egy nagyobb épület, a ke- leti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a

3. oldal Ez azonban nem sikerült, mert Zsigmond király a gati részén maradt meg az árok, mely a meredek hegy családot a vár használatától eltilto„ a. Végül a ki- tetején , a hegygerinc legészakibb pontján található. rály megunva a pereskedést, a családnak az 1401. Az árok mélysége 60-80 cm., szélessége 2-2,5 méter. évi királyellenes lázadásban való részvétele mia„ A kőfejtőként használt meredek hegyoldalban jól Essegvárát elve„ e. lehet látni az árkok metszetét. A vár kitűnő helyen 1410-ben Rozgonyi István bakonyi ispán volt épült, mert a hegy ala„ a völgyben a történelem fo- Essegvár királyi várnagya, feltehetõen zálogban is lyamán végig fontos út húzódo„ . Abban az esetben, bírta. A XV. században a Rozgonyi és az Essegvári ha kör alakúnak rekonstruáljuk a várat, család birtoka volt. Albert király halála után 1440- akkor átmérője 40-50 méter lehete„ . A várról nincs ben a Szécsi-Czillei-Garai-liga hívei - kiknek élén történelmi adatunk. Okleveles adatok szerint a Csa- a néhai Himfy Benedek és Essegvári Margit utó- nád nemzetség egyik ágához tartoztak a Kajmatiak. dai, Debrentei Himfy Tamás veszprémi prépost és 1275-ben Csépán ‡ ai a királytól kapo„ Eszeny föld- Balázs öccse állt - a várat ostrommal elfoglalták. A jüket elválaszto„ ák a Szalók nembeliek földjétől. lázadást azonban még, ebben az évben Ulászló le- 1338-ban Péter és a ‡ ai a tárnoki földjüket eladták. verte, így a Himfyek kénytelenek voltak a várat visz- Ebből a néhány történelmi adatból elképzelhetőnek szaadni Essegvári Pálnak és Rozgonyi Jánosnak. Az tarthatjuk, hogy a vár a tatárjárás után épülhete„ . Essegváriak ekkor felújíto„ ák a régi sérelmeik mia„ i Valószínűleg a család eltűnésével a vár funkcióját el- pert, mire a király 1450-ben a várban bírt részüket veszíte„ e. elve„ e és Rozgonyi Jánosnak adományozta, aki így Bakony Északi rész: 52-19/8-9 egyedüli birtokosa le„ Essegvárnak. V. Lászlótól 1457-ben Újlaky Miklós kapta adományba, amely még 1464-ben is birtokába volt. Végül hosszas pe- Csabrendek Banyavár reskedés után 1472-ben Újlaky visszaadta Essegvári Csabrendek községtõl DK-re kb. 2 km-re, a rendeki Györgynek a várat és uradalmát. A várról a XVI. szá- Csúcsoshegy oldalán külön kiemelkedés tetején áll zadi török harcok idején nem hallunk, és valószínû, az ún. Banyavár. Kb. 50 m átmérõjû köralakú sáncolás hogy Veszprém elfoglalása után 1552-ben pusztulha- és árok egy belsõ, 30 m átmérõjû gyûrût vesz közre, to„ el annyira, hogy használhatatlan le„ . Ezután csak mely mintegy 5 m magasra emelkedik s ennek köze- 1641-ben történik említés a várról, amikor Dömölki pén 5 m átmérõjû köralakú sík rész az erõdítmény András az ellen tiltakozik, hogy õt Gorop Ferenc legmagasabb része, ahol habarcsba kötö„ kõfalazat nagyprépost eltilto„ a a romos Essegvár használatá- omladékai látszanak. Keskeny feljára„ al lehet meg- tól. Ezután többé már nem szerepel. közelíteni a legbelsõ részt. Bakony Déli rész: 48-32/9 Bakony Déli rész: 13-18/8

Bodajk Kajmáti-pusztai földvár Magáról a Varjúvár létezéséről több adatunk is van, de források a pontos helyéről nem adnak tájékoz- tatást. Bodajk-Balinka ú„ ól délre, a kőbánya fölö„ találhatóak egy körsánc nyomai, és valószínűleg i„ állhato„ a Varjúvár. Közvetlenül a kőbánya meredek oldalánál, a hegytetőn megtalálható 25-30 méter hosszúságban a még megmaradt árok. A folyamatos kőkitermelés teljesen tönkrete„ e a várat, csak a nyu-

4. oldal Csesznek vár rály engedélye alapján az i„ birtokos Csák nemzetség A község fele„ emelkedõ sziklás Várhegy tetején ta- építe„ e a tatárjárást követõen. A helység 1234-ben láljuk a szabálytalan alaprajzú, kelet-nyugat irányá- már szerepel okleveleinkben, míg vára, illetve tor- ban hosszan elnyúló, belsõtornyos vár tekintélyes nya Koppány Tibor szerint 1263-ban épült. A vár romjait. A völgy délkeleti tövénél induló út 10-15 m elsõ ízben csak egy 1300-ban kelt oklevélben tûnik magas sziklához lapuló sikátorban vezet, melynek vé- fel, amikor Cseszneki János ‡ ai közösen használták. gében áll - Giulio Turco rajzán két toronnyal ábrázolt Az 1308., illetve 1323.évi oklevél szerint Cseszneki - az alsó várba vezetõ fõkapu. A külsõ várkapu nyom- János unokája, Rédei Fejes János, maga és ‡ a nevé- talanul eltûnt, csak az óratorony melle„ találunk alig ben átengedte a várban, illetve annak tornyában bírt felismerhetõ alapfalakat. E kaputól indul ki a várat részüket a Csák nemzetségbõl származó Márk mes- csaknem szabályos félkörben körülzáró külsõ fal, ter ‡ s II. István ‡ ai, III. Péter és III. István pázmándi amely a Várhegy keleti oldalán épült, különálló hatal- birtokaiért ,,in Castro Chezny et in munitionibus seu mas õrtorony sarkáig ér. A falnak ma már csak nyo- turribus in monte aiusdem Cheznyk". Károly Róbert mai vannak meg. A várkapun belépve az egykori alsó király három évvel késõbb, 1326-ban III. Pétertõl vár fennsíkjára érünk, amelynek nyugati sarkában és III. Istvántól csereként ve„ e vissza Csesznek, egy istállóépület állt. A délnyugati sarok védelmére a Csókakõ, Gesztes és Bátorkõ várakat tartozékaikkal külsõ várfalban kisebb négyszögletes õrtornyot épí- együ„ , s értük nekik, valamint örököseinek Dombó te„ ek, melynek maradványai most is láthatók. A vár és Nyék várakat adta azok uradalmaival együ„ . Az így udvarát kelet felõl, a külsõ fallal csaknem párhuzamo- le„ királyi várat Zsigmond 1392-ben Garai Miklós san húzódó várfal védte, amely a felsõ vár bejáratánál bánnak és testvérének Jánosnak adományozta cseré- csatlakozo„ a felsõ udvar falaihoz. ben a Csesznek és a két Kõszegi várért, a macsói bán- Az alsó udvaron át balra kanyarodva az északkeleti sa- ság területén levõ váraikért. Amikor Garai Jóbbal a rokban a felsõ vár egykori felvonóhidas bejárata tûník család 1482-ben kihalt, Csesznek ismét a királyé le„ , fel, amely ala„ farkasverem volt. A belsõ várba vezetõ melyet Mátyás 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai sikátorszerû falszoros közepén kisebb híd vezete„ a Istvánnak adományozo„ . Ennek halála után ‡ a Já- palota felvonóhidas kapujához. A kétemeletes palota nos, a késõbbi magyar király örökölte, aki 1526-ban nagy része elpusztult, csupán a két vége maradt meg. enyingi Török Bálintnak adta. Ferdinánd királynak Minden emeletet 4-4 helyiség foglalt el. I„ találjuk Buda ellen küldö„ vezére, Fels Lénárd szállta meg a vár legrégibb magját, a nagyjából ötszög alaprajzú Cseszneket, amely 1542-ben 3200 forintért Csaby öregtornyot, amely a belsõ épület nyugati végében István egri fõkapitány zálogbirtoka le„ . Csaby egy emelkedik. A különálló, a felsõ vártól keletre látható év múlva meghalt, a birtok özvegye kezére került, aki magános, kétemeletes tornyot a várépüle„ el fede„ 1550-ben királyi õrséget kért a vár õrizetére. Amikor folyosó kötö„ e össze. A torony és a vár közö„ ma is 1552-ben Veszprémet a török elfoglalta, Csesznek látható egy falazo„ oszlop, amely a feltevések szerint végvár le„ , melyben 1554-ben 20 lovas és 50 gyalo- a két épületet összekötõ folyosó, vagy pedig a felvo- gos katona volt. A török 1561-ben eredménytelenül nóhíd támpillére lehete„ . A vár vízellátását a felsõ vár ostromolta. Gyõr 1594-ben török kézre került. E hír- keleti végében levõ, helyiségbe zárt, farago„ ívben re az õrség harc nélkül feladta a cseszneki várat, me- hajló kövekkel bélelt ciszterna lᄠa el, amelyhez egy lyet 1598-ban Pál¹ y, Nádasdy és Schwarzenberg csa- patkó alakú, vízszûrõként mûködõ kis téglaépítmény patai foglaltak vissza. Csesznek 1605-ben feltehetõen csatlakozik. Az OMF által megindíto„ régészeti ku- meghódolt Bocskainak, 1619-ben pedig Bethlen Gá- tatást 1967-1969 közö„ Pámer Nóra régész irányí- bor vezérei, Haller György és Fekete Péter elõ„ nyi- tásával végezték, a vár feltárása és helyreállítása még to„ a meg kapuit. 1606-ban a bécsi, 1622-ben pedig most is folyik, befejezése után újabb adatokkal bõvül a nikolsburgi béke alapján ismét császári birtok le„ . a vár építéstörténete. A cseszneki vár építésének pon- tos idejét nem ismerjük, feltehetõ, hogy IV. Béla ki-

5. oldal III. Ferdinánd 1636-ban Esterházy Dánielnek, Tóti szágban vitézül harcolt Lob és Tamás részére ado„ Lengyel Jánosnak és Boldizsárnak adományozta adománylevelét. I„ ,,pos Devecher" alakban szerepel, a cseszneki uradalmat, amely 1645-ben teljes egé- 1262-ben V. István i¼ abb király Forrót, Devecsert, szében az Esterházy családé le„ . A Wesselényi-féle Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné összeesküvés felfedése után a vár császári kézre ke- tárnokmesterének adományozta, mely adományt rült, és német õrséget helyeztek el benne. 1683-ban 1273-ban IV. László király Aladár mester Chete nevû » ököly Imre seregei szállták meg, de még ebben az ‡ a részére megerõsíte„ . A XV.század elején a Bakos, évben újra az osztrákoké le„ . II. Rákóczi Ferenc csa- Cseh, Ugi családok melle„ a devecseri uradalomnak patai foglalták el 1704-ben, de 1705-ben a császáriak, legnagyobb birtokosa a Csóron család volt. E csa- kiktõl még ebben az évben visszafoglalták a kurucok, lád egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, és még 1709-ben is kezükben tarto„ ák. A szatmári utódja, Gergely, pedig 1478-1483 közö„ viselte e békekötés után a hadi jelentõségét veszte„ vár az Es- tisztet. Valószínû, Gergely húga az a Csóron Kata, terházy család birtoka maradt. aki férjével enyingi Török Ambrussal, Mátyás király A várat 1820 körül villámcsapás okozta tûzvész pusz- udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban títo„ a el, ezután gondoskodás hiányában romlásnak Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat, tartozéka- indult. Napjainkban is folyik a vár rekonstrukciója. ikkal együ„ . A családi vagyon tényleges megalapítója Nyáron több hétvégén kulturális programoknak a Devecseri Csóron Gergely unokája, a XVI. század helyszíne. elsõ felében élt András volt, aki 1508-ban, II. Lajos Bakony Északi rész :26-22/6 koronázása idején alaposan helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Devecser várkastély Emia„ a király összes birtokait elve„ e és Bakócznak adományozta. II. Lajos azonban 1521-ben Csóron A mai kastély helyén a XV. században egy körülkerí- Andrásnak megbocsáto„ , összes birtokait visszaadta, te„ kõháza volt az i„ birtokos Csoron családnak. Ez valószínûleg azért, mert részt ve„ a parasztfelkelés a feltehetõen földszintes kúria a Torna-patak ekkor leverésében, András nem sokkal ezután sümegi vár- erõsen mocsaras, i„ -o„ kisebb tavakkal szaggato„ nagy és veszprémi alispán le„ . Halála után, az 1560- árterébõl kiemelkedõ halomra épült. Ezt a kõházat as években ‡ a János örökölte Devecsert, kinek mag- építe„ e át 1532-37 közö„ Csoron András, amikor talan halálával Somlót és Devecsert Csóron Anna, az egyszerû, 3-4 egymás melle„ i helyiségbõl álló gyarmati Balassi István (a költõ Bálint bátyja) felesé- épület helyén emeletes várkastélyt emelt. Az egészet ge örökölte. A vagyon másik részre Csóron Margité, kõbõl, cölöppalánkból készíte„ fallal ve„ e körül. A Nádasdy Kristóf feleségéé le„ . A Nádasdyak kezére falakon kívül széles árok húzódo„ , melybe a Torna juto„ részeket Devecserrel együ„ 1628 körül az Es- vizét veze„ ék. A XVII. századi leírás szerint a vár terházy család szerezte meg. Devecser 1550-tõl már északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe részben királyi vár, mert az õrség költségeinek nagy egy nagyobb méretû olaszbástya nyúlt, amelybe a részét a király fedezte. Ebben az idõben az õrség lét- késõbb építe„ öregtorony alapjaiban sejthetünk. száma 150 lovas és 100 gyalogos katona volt. Egyet- A várkastély kapuja a mai bejárat helyén állt. Az ud- len várnagyának nevét ismerjük 1558-ból, Csinghy varban talán fából épült cselédségi lakások, istállók, Tamást. Amikor 1593-ban a török Veszprémet el- magtárak, raktárak álltak, míg a kút a palota nyugati foglalta, innen is elmenekült az õrség. A bécsi és sarka elõ„ volt. Devecser igen régi település, nevét zsitvatoroki béke idején harmadrendû várként szere- talán Devecser nevû elsõ birtokosától kapta, aki pelt. Õrsége a vár ala„ i városban lakó hajdúk voltak, 1045 körül élt. Elsõ okleveles adatunk azonban csak akik részt ve„ ek a végvári harcokban is. 1230-ból való, amikor Béla i¼ abb király megújíta„ a és megerõsíti nagyapjának III. Bélának a Görögor-

6. oldal A vár a XVII.század végén már jelentéktelen ni. Ekkor készülhe„ ek a vár farago„ ajtó-, ablakkere- erõdítmény volt Barcza György parancsnoksága ala„ . tei, a szép boltíves és tornyos kápolna. Bakócz Tamás II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem az ország egyik leggazdagabb főpapja volt, aki nagy volt többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakítot- vagyont harácsolt össze rokonsága számára. 1498- ták át. ban két nagy, több kis ágyú, két seregbontó védte a A várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, várat. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben vég- majd 1790-1799 közö„ K. Zillach tervei alapján ba- rendeletileg unokaöccsének - az erdődi Bakócz név rokk kastéllyá alakíto„ ák át. Ekkor készültek a ma is helye„ monyorókereki Erdődy nevet felve„ -, Pé- látható elsõ és második emeleti kõkeretes ablakok. ternek hagyta Somló várát és uradalmát, az egyházi További építkezések Esterházy Ferenc végezte 1890- vagyonból származo„ nagybirtok típusos példáját. ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együ„ sok 1548-ig az Erdődyek birtokolják, amikor is Erdődy helyü„ lebonto„ ák. A Fõ tér felöli oldalon az i„ álló Péter - Vörösvár kiváltása mia„ - Somló várát és tar- földszintes oldalnak új homlokzatot építe„ ek, és a tozékait a devecseri Csóron Andrásnak elzálogosítja. városkaput barokkos vonalú kapuza„ á alakíto„ ák át. A mohácsi vész (1526) idején messze vidéken csak Bakony Déli rész : 23-31/8 Somló vára volt a magyarság egyetlen erőssége, mert Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel. A hírhedt devecseri Csóronok - védelem Doba Somlóvár címén - agyonzakla„ ák a szegény jobbágyokat és a Az első vár keletkezésének ideje ismeretlen. 1092- vásárhelyi apácákat, zsarnokságuk ellen pedig hiába ből, Szent László idejéből "castrum Somlyó" néven emelték fel szavukat a Habsburg királyok .1543-ban való említése hamis oklevélen alapul, amely 1389- Somló vára ala„ nagy csata volt a magyarok és a 1390-ben készült és 1399-ben írták át. (Ugyanis törökök közö„ , melyben mintegy 3000 törököt fel- maga a "Somlyó" névalak is hibás!) Valószínű tehát, koncoltak. Fiú örökös híján 1597-ben Csóron János hogy Szent László idejében vár még aligha lehete„ leányai osztoznak a vagyonon, és e vár, Anna kezé- i„ . Feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után vel Liszthy Istvánnak juto„ . 1597-ben a kincstár a épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben és 1380- Csóron leányok birtoklása ellen pert indít, ami 1626- ban is, amikor Ákos bán a várnagya, aki a mai Szent ban még tart. A zavaros tulajdonjogi viszonyok mia„ Márton-kút melle„ i Szentmártont - a vásárhelyi romló vár állapota folytán az 1597. évi országgyűlés apácakolostor védelme címén - Somló várához csa- aggódik Somló várának a töröktől való megvédése tolta, 1386-1389-ben ismét visszakerült a királyné tekintetében. Végre az 1638. évi országgyűlés elren- birtokába Zámbó Mihálytól, akinél zálogban volt deli, hogy Somló várát, tartozékaival együ„ erősítsék .1389-1390-ben Zsigmond király a kedvelt, és a vele meg. Liszthy Istvánné Csóron Anna halála után ‡ a, mindvégig kitartó Garaiaknak: Miklós nádornak és Ferenc, ennek halála után özvegye, rátóti Gyula¹ y testvérének, Jánosnak és maradékainak adja .1464- Zsuzsanna, majd ‡ a, Liszthy László, a költő uralta. ben Mátyás király a birtokot Kanizsay László kir. Somló történetében ő volt a legérdekesebb szereplők lovászmesternek adja. 1464-ben és 1478-ban a vár egyike. 1653-ban jelent meg a mohácsi csatáról szóló Veszprém megyei tartozékai: Berzseny, Doba és Tor- kétkötetes verses krónikája, amellyel beírta nevét az na. Mátyás királyhalála (1490) után Szapolyai István irodalomtörténetbe. Állítólag rablólovag volt; gyil- nádoré. A Szapolyaiak 1495-ben Bakócz Tamás egri kosság, gyújtogatás, hamis pénz verése, rablás stb. püspöknek és testvéreinek adják el 12 ezer aranyfo- mia„ a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejezte„ e. rintért, amit II. Ulászló 1502-ben hagy jóvá. Somló Somlót Nádasdy Kristófné, Csóron Margit örökösei vára Bakócz Tamás ala„ éli fénykorát. Ő épí„ e„ e át nyerték el. szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzel-

7. oldal A sok tulajdonos kezén szomorú helyzetbe juto„ a az egy darab kőből farago„ sarokkövek amelyeknek vár, amely 1707-ben utoljára szerepel mint vár, ami- vájatában, az ún. perselyben helyezkede„ el a felvo- kor a hős Vak Bo„ yán kuruc tábornok az öreg fészket nóhíd alsó gerendájának vasas, hengeres végződése. még utoljára rendbe hozatja és hadianyaggal látja el. A kapunyílás fölö„ látható a felvonóhíd csigájának Rákóczi szabadságharca után a vár stratégiai jellege nyílása, jobbra a falban lőrés, amelyen át a kapu mel- végleg megszűnik. Ezután Sümeg erősségének fenn- le„ i toronyból lőni lehete„ a kapu ellen támadókat. hatósága alá került, őrséget nem kapo„ , csupán 1-2 A kapu ala„ belépve, a vár háromnegyed részét kö- pa„ antyúst küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe rülfogó, fallal öveze„ sikátorba jutunk. Ennek belső hozzák az ágyúkat. Ebből az időből származó leltár- oldalán emelkedik a várépület 6 méternyi magasan. jegyzék szerint: "Somlyó várában vagyon pa„ antyús A sikátorban mintegy 25 métert előrehaladva, jobb- 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két ra, majd ismét jobbra kanyarodunk és az ajtónyíláson mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind át az előudvarba jutunk. Az ajtó közelében magános ólom glóbus." 1721-től Somló vára tovább omlado- és a főépület vastag faltömbjével össze nem függő to- zik. Amíg a háborús idők tarto„ ak, korábbi tulajdo- rony emelkedik. Őrtoronynak gondolták a korábbi nosai, az Erdődyek feléje sem néztek. Amikor a hosz- kutatók, alaposabb vizsgálat után azonban valószínű, szú, és a magyarságra nézve annyira végzetes béke hogy inkább lépcsőfeljárat lehete„ . A vele szemben beköszöntö„ , egyszeribe megmozdultak Somló-vár fekvő, magasan az udvar szintje fölö„ látható, és a birtokáért. Előkeríte„ ék Bakócz Tamás ajándékozó- belső udvarba vezető átjáró lépcsője lehete„ ebben a levelét, iktató- és zálogos leveleket és pert indíto„ ak a toronyban. Az ajtónál ui. még jól látszik az a két fara- sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtoko- go„ sarokkő, amelyekben a belső udvar felvonóhídjá- sai ellen. 1735-ben az Erdődyek a várat a hozzá tar- nak alsó gerendája forgo„ . Amikor a felvonóhidat le- tozó birtokokkal (Ság, Bánd, Szergény, Dobi, Csúr, ereszte„ ék, az a lépcsős torony kiugró részére feküdt Jánosháza) együ„ hatvanhétezer forintért meg- rá, s így lehete„ átjárni a toronyból a belső udvarba. ve„ ék. Erdődy Kajetán gróf épí„ e„ e fel a vár ala„ Az előudvart délről a laktanyák magas fala szegélyezi. Doba községben (1820) a pompás és szintén Som- A kétemeletes - és földszinti helyiségeiben még ma ló-várnak neveze„ emeletes kastélyát. Ehhez valószí- is dongaboltozatos laktanyarész - az őrség elhelyezé- nűleg sok farago„ követ hordtak el a vár anyagából, sére szolgált. A délre néző falban jó állapotban levő ami csak sie„ e„ e annak végromlását. A Somló hegy lőrések láthatók. Az előudvar keleti részét szegélyező északi, Dobára tekintő, meredek bazaltpereme fölö„ várfalban is lőrések vannak. Az egész udvart ma is egy elkülönült kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körül- vastagon fedi a törmelék, így csak annak elhordása és véve merednek ég felé a vár romjai. A vár nem fog- az eredeti udvarszint megállapítása után lehet majd lalt el nagy területet. A magas és meredek sziklák jó végleges képet kapni az előudvar méreteiről és rész- védelmet nyújto„ ak három oldalról, a könnyebben leteinek rendeltetéséről. Ha a kapun át fellépünk a megközelíthető déli oldalon pedig elég mély száraz főépület vastag faltömbjére, a bejárat melle„ szépen árok és lőrésekkel elláto„ magas fal védelmezte. A falazo„ , kagyló alakú őrállást találunk. Az i„ tartóz- vár elő„ a körülbelül 8 méter széles száraz árok állít kodó őr engedte le a belső udvar felvonóhídját. Ilyen meg bennünket amely keletnek szinte függőleges őrállást, úgyneveze„ "górét", más várban is látha- falban végződik, nyugaton beleolvad a meredeken tunk. Például Sümeg várfalán is áll egy kőből szépen elmélyedő hegyoldalba. Az északi kiugrást, ame- farago„ góré. Somló várának falán egykorú feljegyzé- lyen a vár áll, elég jól elzárta. Híd vezete„ rajta ke- sek szerint "boronafából ró„ góré" is állo„ . A kapu resztül. Ezt az árok közepén gerendák tarto„ ák. I„ a melle„ i őrállás azonban kitűnik igen szépen falazo„ híd megszakadt. Tovább már csak a kapu leereszte„ kagyló alakú tetejével. felvonóhídján át lehete„ a várba bejutni. A kapube- járat még ma is elég ép állapotban van, jól láthatók

8. oldal E kapu folytatása képpen keskeny, hosszú sikátor ben, az ide légvonalban kb. 20 km távolságban levő, húzódo„ , amelyből a délre nyíló kapun át a belső farkasgyepűi Csurgó-kútnál találunk, ahol azt ma is udvarba juthatunk. A kapuval szemközt a belső ud- bányásszák. Lehet, hogy még Bakócz Tamás horda„ a var déli sarkában elég ép vízfogót, ciszternát találunk ide, Somló várába a Csurgó-kú„ ól. Sokkal könnyebb , amelyet azonban a látogatók kővel dobáltak tele. A kőzet, mint a vastartalmú, tehát súlyos bazalt. Azon- ciszterna két részből állo„ . Keleti részébe vezete„ kívül a mésztufa könnyen faragható, kitűnő építőkő. bele az a szépen farago„ kőből készült cső, amelyen Róma is évezredeken át mésztufából építkeze„ . Az keresztül a tetőkről lefolyó esővíz a ciszternába öm- olaszok ezt a Tivoliból származó építőkövet ma is lö„ . A bevezetőcső most is jól kivehető. A ciszterna- travertinónak nevezik. A geológusok a tömör, édesvi- nyílás melle„ , a főépület több méter vastag faltömb- zű mészkövet is így hívják. Mindkét kőzet tehát egye- jében nyílás vezet befelé, amelynek rendeltetése ző édesvízi származású, de különböző szerkezetű ismeretlen. A ciszternával szemben ajtónyílás vezet vagy szövetű. Egyébként a helyiség boltívébe is sok abba a helyiségbe, amely fölö„ Somló-vár jellegzetes mésztufa van befalazva. Tetején a nyílást ugyancsak tornya emelkedik. Az első helyiséget jó állapotban farago„ és ki-kiugró permi vörös homokkövekből levő boltív választja el a következő nagyobb terem- álló szegély fogja körül, erre lehete„ ráépítve az azóta től. Ez a helyiség a fölö„ e emelkedő, hatszögletű, már ledőlt csúcs. A toronyban belül lehete„ a vár ha- gúla alakú toronnyal, a vár legtöbbet vitato„ része. rangja, de ennek nincsenek maradványai, hacsak az Az összes régi leírások egyértelműen (vagy egymás alján nagy mennyiségben heverő törmelékből nem nyomán) következetesen a vár konyhájaként emlí- kerülnek majd elő ilyenek. A ciszternák közelében a tik - még Varjú Elemér is - a torony pedig szerintük várépület falából négyszögletes kisebb torony ugrik a konyha kéménye. Többen ugyanis azt állítják, hogy elő. Északi és déli falcsonkjából is egy-egy kisebb több ausztriai, német- és franciaországi vár hasonló ablak farago„ és szépen formált bélletének fele-fele építményei mind konyha céljait szolgálták volna. En- áll ki. Ezeket sajnos a közeli leomlás veszélye fenye- nek a konyha- vagy kéményjellegnek azonban ellent- geti. A belső udvar keleti végét csúcsíves boltozatú, mond az a tény, hogy mind a helyiség, mind a torony nyílt csarnok zárja le. A közepén levő négyszögletes belső részének fala sima, fehér vakola„ al van fedve, oszlop és a jobb oldali csúcsív még fennáll, míg a bal ami még most is ép, azon koromnak vagy füstnek oldalinak már csak fele van meg. 1962-ben azonban nyoma egyáltalán nem látszik. De a helyiségben sincs kiegészíte„ ék a hiányzó ívet, így ma már ledőlésétől tűzhely nyoma, ellenben a boltív, valamint az első nem kell tartani. Innen érünk a már délről ledőlt falú helyiségben levő, a falban látható, kézmosás céljaira helyiségbe (említe„ ük már, hogy boltívében is sok a használható kis medence - lavábó - vízelvezető nyílás- mésztufa), amely még a 80-as években épen állo„ . sal - inkább azt valószínűsíti, hogy a vár kápolnája le- Mindkét helyiségnek a második emeleten gerendás hete„ i„ . Az udvar felé néző, valamint a szemben levő volt a mennyezete. A helyiségben megtaláljuk az falon látható, szépen farago„ gótikus ablakkeretek is emeletre vezető csigalépcső ma is jól kivehető nyo- arra engednek következtetni, hogy valamely parádés mait, az emeleti részen pedig még mindig látható az helyiség szerepét tölthe„ e be. Minthogy a vár góti- egykor o„ állo„ kandalló maradványa. A várfalon túl kus jellegét a Bakócz Tamás-féle átépítés adta meg, keletre, a vár tisztításakor előkerült - és ekkor Vak talán közel jár a valósághoz az a feltevés, hogy ezt a Bo„ yánról elneveze„ - meredek sziklák fölö„ o„ helyiséget egykor Bakócz Tamás rendezte be házi ká- találjuk az eddig egyetlen alaprajzban sem szereplő polnának. A torony még külön is méltó ‡ gyelmünk- őrtornyot. Ez kelet felől védte a várat, bár az a mere- re. Nemcsak szokatlan, sokszögletű alakja, hanem dek sziklák mia„ i„ nehezen megközelíthető. Inkább főképp anyaga mia„ . A vár minden épülete bazaltból ‡ gyelőtorony lehete„ . készült, a torony azonban mésztufából, vagyis meleg vizes feltörés nyomán kicsapódo„ mész és kovasav- ból álló kőzetből. Mésztufát, nagyobb mennyiség- 9. oldal Közvetlen kapcsolata lehete„ a várral, mert a vele Döbrönte a környékre a hatalmas Csák nemzetség szemben levő várfalon jól látszik az egykori kapu õsi birtoka volt, az ugodi vár uradalmához tartozo„ . nyoma, amelyen át a toronyból a vár megközelíthető Az ugodi Csákok utolsó fér‡ tagja, a szerzetessé le„ volt. Ezt később befalazták és valószínűleg az i„ eni Móricz, 13320 elõ„ e birtokot Tördemici Fehér Pál- várárkot áthidaló palló vagy híd segítségével juto„ ak nak adta el, akitõl 1330-ban a Szalók nemzetségbõl a toronyba. Amint az alapfalak két kiugró részletéből származó Himfyek szerezték meg. A várat Nagy La- kitűnik, maga a torony is két helyiségből állhato„ . A jos király engedélyével e család egyik tagja, Benedek várrom területét 1954 nyarán a Veszprém Megyei építe„ e fel. Amikor elkészült, 1367-ben új adomá- Idegenforgalmi Hivatal kitisztí„ a„ a, a falakat rongá- nyul kapta meg a királytól, aki Szarvaskõnek, ,,quod ló növényzetet, fákat kivága„ a, az Országos Műem- nova impositione Zarwaskw appelamus" nevezi. Ez léki Felügyelőség pedig 1962 nyarán megerősíte„ e a a név azonban késõbb feledésbe merült. A Himfyek veszélyes, bármikor ledőlhető falrészeket. E munkák állandó rablásaikkal tarto„ ák rémületben a környék keretében megerősíte„ ék a szétvált falakat, a megle- lakosságát, sõt 1464-ben Debrentei Tamás testvé- vő boltozatokat, a ledőlni készülő köveket, úgyhogy reivel megrohanta és kirabolta még a pannonhalmi egyelőre, legalábbis a lakószárny tekintetében, továb- apátságot is. A hírre Mátyás király minden birtoka- bi romlástól nem kell tartani. A falak konzerválása ikat elve„ e, és Döbröntét más birtokokkal együ„ lassan, de biztosan napjainkban is folyik. Remélhető, Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban ismét a hogy rövidesen Sümeg, Nagyvázsony, Szigliget vára- Himfyeké. 1467-ben már õk adták zálogba 1100 ara- ihoz hasonlóan a somlói vár teljes feltárására és meg- nyért Szentgróti Jánosnak és Hagymássy Miklósnak. védésére is sor kerül és akkor világosodnak majd meg II. Ulászló király 1496-ban Himfy Imrének és leányá- elő„ ünk a vár építésének és elrendezésének ma még nak Orsolyának adta új adományul a várat és tartozé- homályba burkolt részletei. kait, majd amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment Bakony Déli rész: 36-17/4 feleségül, Döbrönte várát összes uradalmával együ„ zálog címén adta vejének. Nádasdy Tamás, a késõbbi nádor, amikor 1555-ben összeíra„ a a dunántúli vá- Döbrönte Szarvaskő vár rakat, Döbrönte még épségben állt. További sorsa A község fele„ emelkedõ meredek sziklacsúcson azonban ismeretlen, a végvári rendszerben nem sze- állnak a szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos, egy repelt. Talán egy török támadás során pusztulhato„ nagyobb udvar körüli külsõ és belsõ vár maradvá- el. A XVIII. század közepétõl lakatlan rom. nyai. A belsõ várból a meredek domb északnyugati sziklás oldalán egy kétemeletes épület egyik fala Bakony Északi rész: 2-7/1 áll, benne ablakok maradványaival, sarkán hatal- mas támpillérrel. Talán a palota és a lakóépület lehete„ . A várat a déli oldalról tudták könnyen megközelíteni, ezért i„ a védelem megerõsítésére többszörös sánc, majd ezek mögö„ egy hatalmas ágyúrondella épült. Ezt a trapéz alakú külsõ várat a rondellával a XVI. században Essegvári Ferenc építe„ e. A rondella alsó, ferde síkú részét félmagas- ságban hengeres övpárkány zárja le, fele„ e bolto- zo„ ágyúlõrés látható. A rondella két oldalán még megtalálható a külsõ vár falainak egy része, a többi feltehetõen a lakosság hordta szét építkezéseihez.

10. oldal Fehérvárcsurgó Kisvár-hegyi földvár közö„ nem tartózkodo„ . A hegykúpon a vár alapfalai A település határában, tőle ÉNY-ra, kb. 4 kilométerre ma is megtalálhatók. A vár elsõ írásos említése 1329- található a földvár. A körülö„ e lévő, hasonló magas- bõl való, amikor Veszprémbõl jelente„ ék Károly Ró- ságú hegyektől mély völgyek választják el, csak DNY bert királynak, hogy az ajkai nemesek Bánd hegyesdi felől felől csatlakoznak hozzá alacsonyabb dombok, várnagy ,,Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd" melyek művelés ala„ állnak. A hegy K-i, ÉK-i lábá- ajkai birtokrészt visszaadták. Az 1335. június 26-i ok- nál folyik a Gaja-patak. A Kisvár-hegy oldalai nagyon levélben, amely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és meredekek, helyenként sziklásak, különösen a patak Sixtussal osztályos egyezségre lépe„ , már Vörös Bánd felőli és a D-i oldalon. Egyetlen támadható pontja a ,,magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" né- DNY-i oldal, ahol 6-8 méter mély vízmosásból ki- ven szerepel. A királyi vár feltehetõen még 1387 elõ„ alakíto„ árokkal védekezhe„ ek. Ezt erősíte„ ék meg juto„ a Peleskei család birtokába. Ugyanis ebben az jobban egy 2 méter magas sánccal is. A terepbejárás évben a vasvári káptalan jelente„ e István nádornak, során összegyűjtö„ leletanyag alapján a kora vaskori hogy ítéletlevele értelmében visszaikta„ a Peteske un. Hallsta„ kultúra egyik közösségének települési és Hegyesd várat, s tartozékaik birtokába Peleskei központját hozták létre ezen a helyen. Ákos ‡ ainak Mikének és Lászlónak özvegyeit. Egy Bakony Északi rész: 52-17/5 1389-ben kelt oklevél szerint. Prodavízi Ákos mester volt a vár ura, de 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsol benne. Az átmenetileg ismét kirá- Gyepűkaján földvár lyi kézre került várat I. Lajos Felsõlendvai Herczeg A községtõl DK-re, a pusztaszentegyházi templom- Péterrel cserélte el, majd Zsigmond király 1426-ban romtól ÉNy-ra 130-150 m-re, közvetlenül a Marcal Herczeg Péter Anna nevû leányát, Széchenyi László patak jobb partjának szélén egy kisebb méretû, sán- majd Perényi Péter országbíró özvegyét erõsíte„ e cokkal megerõsíte„ földvár maradványa látható. A meg a vár birtokába. 1431-ben azonban Széchenyi sáncmû nagysága kb. 12 x 15 m. É-i és K-i oldalán a László ‡ a László birtoka, aki a várat 1433-ban 1500 sáncárok mélysége még ma is eléri az 1,5 m-t. Ny-i forintért zálogosíto„ a el Rozgonyi Simon veszprémi oldalával közvetlenül a patakpartra támaszkodik. A püspökkel. Újlaki Miklós erdélyi vajda a macsói bán fûvel erõsen benõ„ területen felszíni anyagot nem tulajdonában volt 1451-ben; birtokában 1453-ban V. találunk. Az erõdítmény jellege alapján azonban tö- László király megerõsíte„ e. Mátyás király parancsára rökkori földvárnak véljük. A kajáni várról Könyöki a kapornoki konvent 1460-ban Paczmani János ‡ a József is említést tesz. A földvárat elsõként Mészáros Tamást, hegyesdi várnagyot zálog címén ikta„ a be a Gyula fedezte fel vár és tartozékainak birtokába. II. Lajos király 1525- Bakony Déli rész: 23-16/7 ban Ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta, aki 1543-ban vejének, Mezõlaky Ferencnek adta. A vár Hegyesd vár még 1554-ben is Mezõlaky tulajdonában volt, aki A község határában magánosan emelkedõ 281 m késõbb belépe„ az egyházi rendbe, zalavári apát le„ . magas bazalthegy tetején állt egykor a kis területû, 1 Hegyesd ezután valamelyik Sárkány leány hozomá- m vastag falakkal épült szabályos alaprajzú Hegyesd nyaként a Czobor család tulajdonába került. A török vára. Csigavonalban haladó, szerpentinút vezete„ fel 1561-ben foglalta el Hegyesd várát. A várat 1562 a csúcson épült lakóépületekhez. Az út külsõ peremén áprilisában Gyula¹ y László, Magyar Bálint és Salm kis alapterületû védõtornyokkal erõsíte„ fal húzó- gyõri fõkapitány veze„ e csapatok foglalták vissza. do„ , amelyet feltehetõen több kaputorony szakíto„ Majd Salm földig rombolta„ a. Többé nem épült fel. meg. A Birkenstein-féle képen egy többemeletes la- Bakony Déli rész : 28-9/8 kóépület ‡ gyelhetõ meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság falai

11. oldal Iharkút Tevelvár A várat a legendák szerint a tatárok elől menekülő Kincsesbánya Kopasz-hegyi földvár teveliek építe„ ék – innen a neve – de a Bakony más A fehérvárcsurgói víztározó D-i végénél található. A földvársáncaihoz hasonlóan ez is őskori erősség környezetéből 70 méterre kiemelkedő, három oldal- lehete„ . A lejtős, erdős gerinctetőn keresztben ról felszökő, 201 méter magas dolomitbérc uralja a húzódó 3-4m magas dolomitkavics sánc és melle„ e Gaja-patak völgyét. Már messziről látható a hegyge- vonuló árka alsó része elmosódo„ , a vasút építése- rinc É-i végén található erődítés. A háromrészes vár kor átvágták. teljes hossza 125x130 méter, szélessége 10-20 méter Bakony Északi rész: 10-10/5 közö„ mozog. Északról és keletről nagyon meredek hegyoldal határolja, nyugatról pedig sziklafal. Egye- dül délről, a hegygerincen lehet megközelíteni. A Jásd Márkus vára déli és a középső rész közö„ két igen markáns árkot vágtak a dolomitba. A 2, illetve 3 méter mély árok A Gaja patak völgye felé meredek partban végzõdõ nehezen megközelíthetővé teszi a központi területet, enyhe lejtõjû terasz szélén fekvõ földvárat a teraszos amely ugyancsak egy árokkal van elválasztva az domboldal többi részétõl igen jó állapotban megma- északi résztől. Ennek az ároknak a mélysége 4 méter. radt, félkör alakú ke„ õs sáncárok választja el. Mindhárom részt 8-9 méterrel lejjebb terasz veszi A földvárról szóló tudósítások több tévedést körbe 4-5 méter szélességben, kivételt képez a déli tartalmaznak. Turcsányi A., aki a lelõhelyet csak oldal, ahol a bejárat van illetve a nyugati oldal, ahol hallomásból ismerhe„ e, tévesen két köralakú föld- felesleges a meredek sziklafal mia„ . A vár funkció- sáncról tesz említést. Miháldy I. szerint a "vallum jára, valamint datálására Kralovánszky Alán egy, a romanum"-nak csak a fele maradt meg. Laczkó D. környéken 1967-ben végze„ ásatása segíte„ választ feljegyzéseiben arról olvashatunk, hogy a földvár adni. A völgyben az új gátépítés elõ„ végze„ lelet- felét a Gaja elmosta. A földvár részletes adó és alap- mentés egy földgátat és egy öntö„ technikájú kõfalat rajzát, valamint metszeteit közlõ Faller J. is úgy véli, határozo„ meg. Ez alapján megállapíto„ ák, hogy a hogy a földvár É-i, meredek partját a Gaja elmosta. középkori Fehérvár vízellátását biztosíto„ a, a zsilip Terepbejárásunkkor megállapíto„ uk, hogy a belsõ védelmét pedig a fele„ e húzódó Kopasz-hegyen lát- sánc 2 - 3 m-re a part elõ„ végzõdik, tehát a földvár ták el. Ez a feltételezés azonban addig semmiképpen területébõl a víz semmit sem moso„ el. nem bizonyíto„ , amíg a hegy tetején is nem történik A földvár korát ásatás nem tisztázta. Ezért minden régészeti ásatás. alap nélkül vélik késõ bronzkorinak, keltának, vagy rómainak, esetleg népvándorláskorinak. Laczkó D. Bakony Északi rész: 55-15/9 kérdõ jelesen népvándorláskorinak meghatározo„ cserepeket gyûjtö„ . Terepbejárásunkkor néhány apróra törö„ Árpád-kori cserepet találtunk. Nováki Gy. kisméretû középkori lakótornyot védõ sáncnak gondolja. A papkeszi Kalaposvár analó- giája alapján - elõzetesen - valóban Árpád-korinak határozhatjuk meg. Bakony Északi rész: 37-14/6

12. oldal Kincsesbánya Vaskapu-hegyi földvár bár errõl írásos emlékünk nemigen maradt. Az épít- A vár külsõ jegyeit megvizsgálva és annak alapján, kezések során a lakótorony körül mintegy 20-30 mé- hogy a domb aljában középkori falura utaló leletek ke- teres körzetben észak felé kimélyíte„ ék a talajt, és az rültek elõ, feltételezhetjük, hogy a szakirodalom által innen kitermelt földbõl a vár nyugati oldalán 10-15 kisvárnak neveze„ erõdítmény típussal állunk szem- m magas földsáncot emeltek, melynek belsõ oldalát ben. Nagysága, szerkezete, földrajzi elhelyezkedése, a rézsûs támfallal erõsíte„ ék meg. Ezután megépült középkori faluhoz való viszonya mindenképpen ezt az északi, majd a déli külsõ fal, melyeket ugyancsak támasztja alá. Természetesen ez csak hipotézis, de támpillérekkel biztosíto„ ak, és végül elkészült a kele- addig, ameddig semmilyen más régészeti vagy törté- ti várfal is. Az így kialakíto„ 48x65 méteres területen nelmi adat nem kerül elõ, nincs más lehetõségünk. A belül megépült a lakótoronyhoz L alakban csatlakozó vár birtokosának személye is teljesen ismeretlen, de kétemeletes palota. A palota pontos beosztását nem ha elfogadjuk, hogy a vár létezése 1326 elé tehetõ, ak- ismerjük, de bizonyos, hogy a várudvarról díszlépcsõ kor ez a terület teljes mértékig beleesik a nagy kiter- vezete„ az elsõ emeletére. Egy-egy szinten 4-6 na- jedésű Csák-területbe. A környékről Csák-birtokokat gyobb méretû helyiség volt. I„ helyezkede„ el a lakó- ismerünk, tehát feltételezhetjük, hogy ez a vár is vala- toronyból ide telepíte„ lovagterem és az elsõ emele- melyik ág kezén volt. A XIV. század elején ez a terület ten a házi kápolna. A lakóhelyiségek elõ„ többszintû, is átkerült Károly Róbert vagy szövetségese tulajdo- 4-5 m szélességû, körbefutó védõfolyosó húzódo„ , nába, vagy a vár elveszte„ e jelentõségét, funkcióját, melynek falaiban keskeny lõréseket vágtak, és az épü- mint sok hasonló típusú erõdítmény ebben a korban. le„ ömb négy sarkán egy-egy kerek alaprajzú külsõ Bakony Északi rész: 55-14/1 tornyot emeltek. Feltehetõen 1490 után épült meg a nagyjából pat- kó alakú, két emeletes magas - barbakánszerû - kapuvédõmû, bejáratát egy keskeny, kétemeletes Nagyvázsony Vázsonykő vár kiugró kaputorony védte, amelyhez az elõ„ e levõ A szabályos téglalap alaprajzú, külsõtornyos vár a árkon át, cölöpökön nyugvó fahíd vezete„ . Az övezõ Séd patak partja mentén, egy alig kiemelkedõ dom- árok szélén és a várfalak külsõ síkja mentén palánk- bon épült. A vár magva a XV. századi eredetû, egy- fal húzódo„ . Nagyvázsony és vidéke a Vázsonyi kor 25 m magas, 10x12 m méretû, alul 2-2,5 m, felül (Vezsenyi) nemzetség õsi birtoka volt, e nemzetség alig 1 m vastag falú négyzetes lakótorony, az ehhez már a XII. században szerepelt okleveleinkben. északról csatlakozó kõfallal körülve„ várudvar és a A vár, illetve annak lakótornyának építése is e nem- keletrõl bevezetõ kaputorony. A lakóépületbe az elsõ zetség nevéhez fûzõdik. Az építés pontos idejét nem emeleten nyílt, csapóhídként leengedhetõ külsõ aj- ismerjük, de tudjuk, hogy Vezsenyi László Mária ki- tón keresztül lehete„ bejutni, ahonnan csigalépcsõ rálynétól 1384-ben kapo„ engedélyt arra, miszerint vezete„ a felsõ emeletre, de ugyaninnen lehete„ a barnagi birtokán, a Szabad-hegyen várat építhessen. kú„ al elláto„ földszinti részbe leereszkedni. A torony A Zádorvár építését a veszprémi káptalan 1386-ban tetejére késõbb építe„ ágyúterasz helyén eredetileg per útján leállí„ a„ a és bár az ezt követõ évtizedben feltehetõen faszerkezetû védõfolyosó lehete„ magas- az építkezés folytatódo„ , a majdnem kész várat rövid ba nyúló sátortetõvel. A lakótorony második eme- idõ után elhagyták. Az ezt követõ években Vázsony letén a lovagterem, a harmadik egy kisebb elõtérbõl melle„ felépíte„ ék a ma is látható vár magvát képezõ nyíló nõi lakosztály és a déli homlokzat elé kiugró lakótornyot, az övezõ falakkal és a kaputoronnyal. árnyékszék épült. Vázsonykõ az 1437-es várösszeírásban még nem sze- Ezt a magot vizesárok ve„ e körül, amelyben csapóhíd repelt. vezete„ keresztül. A városban fakadó vagy az ide ve- zete„ forrás vize lᄠa el az udvaron épült vízgyûjtõt is ivóvízzel. A vár bõvítése Kinizsi Pál nevéhez fûzõdik,

13. oldal A vár elsõ ízben csak 1469-ben fordult elõ oklevele- a falakat kb. 2 m magas földfallal ve„ ék körül, melyet inkben ,,castrum Wasonkew" alakban Udvary Pál vár- cölöpsorral és vesszõfonással rögzíte„ ek. A Horváth nagysága idején. A család utolsó fér‡ tagja Vezsenyi család kihaltával 1649-ben a várat Zichy István sze- László volt, Mátyás király hû embere, aki többször rezte meg, de benne továbbra is királyi õrség maradt. járt Rómában, Velencében követként, 1472-ben » ököly kurucai Barkóczy Ferenc vezetésével 1683- meghalt. A királyra szállt vázsonyi birtokát Mátyás ban elfoglalták. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca kedvelt vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta. Ki- idején még játszo„ némi szerepet, de ennek leverése nizsi hûségesen szolgálta a királyát, Mátyást, részt után megszûnt minden hadi jelentõsége. Késõbb a ve„ a moldvai hadjáratban, 1471-ben visszafoglalta lakótoronyban börtönt létesíte„ ek, majd 1756-ban Nyitra és Hubina várakat a lengyelektõl, 1476-ban, egy pálinkaégetõ ve„ e bérbe. A vár karbantartásával mint Nándorfehérvár kapitánya részt ve„ Szabács senki sem törõdö„ , és 1856-ra már csak a torony állt, visszavételében, a következõ évben az ausztriai hadjá- annak zsindelytetejét 1857-ben tûz pusztíto„ a el. rat egyik hõse volt. 1478-tól a déli részek fõkapitánya E„ õl kezdve a torony még épen maradt helyiségei- le„ , egyben temesi fõispán is. Kenyérmezõnél mérte ben kiöregede„ cselédek laktak, ahonnan az utolsó a legnagyobb vereséget a törökökre, akik kénytelenek 1955-ben költözö„ ki. voltak 1483-ban békét kérni. De hiába volt minden Bakony Déli rész: 42-17/9 vitézsége, õt is utolérte a halál 1494. november 29- én. A vázsonyi pálos templomban teme„ ék el, vörös- Nagyveleg Várhegy márvány sírkövét felesége Magyar Benigna készí„ et- A Nagyveleghez kapcsolódó első írásos emlékkel te. Benigna asszony nem sokáig maradt özvegy, mert 1230-ból először találkozunk mikor is Csák Ugrin alig fél év múlva Kamácsáci Horváth Márkhoz ment öccse Csák Miklós várait visszaköveteli. Egyike a feleségül. Horváth 1508-ban meghalt, és Benigna a legrégebbi községeknek. Nevét valószínűleg arról a következõ évben már Kereki Gergely felesége le„ , Velek (Veluk) vezérről kapta, akiről Béla király név- aki okmányhamisítástól kezdve templomfosztoga- telen jegyzője sokszor megemlékezik: „Árpád vezér táson keresztül a rablógyilkosságig minden bûnt el- legnemesebb vitéze volt Velek”. követe„ . Végül is 1519-ben saját felesége gyilkolta„ a A következő írásos feljegyzés 1439-ben Erzsébet ki- meg Kerekit. A férjgyilkost a bíróság halálra ítélte, rályné iktatási parancsában olvasható. és vagyonát elve„ e, de II. Lajos király Kinizsi Pál 1458-ban Mátyás király megerősíti Ulászló levelei érdemeire tekinte„ el megkegyelmeze„ neki. A vár a alapján a Rozgonyi örökösöket birtokukban, az erről mohácsi csatavesztés utáni idõben elhagyato„ an állt, szóló okiratban Nagy Velegh neve is szerepel. 1498- amikor 1527-ben Szapolyai János Bodó Ferencnek ban a keresztesek elleni harcban feljegyze„ ek nevei Kinizsi egykori várnagyának, 1528-ban pedig Fer- közö„ szerepel Marton Pál, Vincze Balázs veleghi dinánd király a Horváth testvéreknek adományozta. jobbágyok neve is. 1691-ben I. Lipót a kincstárra Vázsony a török terjeszkedés során fontos végvár le„ , szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival és a pápai vár kapitányának volt alárendelve. A XVI. együ„ báró Hochburg János fő hadiszállítónak ado- század végén 1593-ben Veszprém elestének hírére az mányozta. A török kivonulása után 40 családot hív- õrség a várból elmenekült, és így a feltehetõen török tak ide, Trencsén megyei tótokat, Vas és Veszprém kézre került. Nem sokkal késõbb azonban ismét a megyei magyarokat, megígérve számukra a szabad magyaroké, akik 1605-ben Bocskai István hajdúi, vallásgyakorlatot. A Nagyvelegi várának nyomait ma majd 1620-ban Bethlen Gábor hadai elõ„ nyito„ ák már nem találjuk. meg a vár kapuit. A XVI - XVII. századi építkezések idején került sor a lakótorony legfelsõ faszerkezetes szintjének kõvel történt átépítésére, ezáltal egy eme- le„ el való magasítására. A barbakánt megerõsíte„ ék,

14. oldal ket, amely főrendi gyűlésen a király Garai Miklóst a Bakony Északi rész: nádori székbe emelte. A pápai ár első okleveles emlí- tésekor, 1441-ben még csak „castellum”, de 1444-ben Pápa vár már „castrum Papa” néven szerepel, majd 1450-ben Pápa, e a különleges szépségű dunántúli kisváros és 1452-ben várnagyát, Némai Kolos Jeromost is Veszprém megye északnyugati részén, a Bakony megemlítik.1482-ben kihalt a Garai család, s ezzel hegység és a Kisalföld találkozásánál, az ún. Pápai- Pápa királyi várossá le„ . Mint királyi város Mátyás ki- síkságon fekszik. A város és környéke kedvelt kirán- rály adományaként kerül a Zápolyák kezébe. A város dulóhely, a patinás város műemléki értékei, a Bakony főura Zápolya Imre, majd halála után Zápolya István szépsége és klímája mind-mind vonzóak és pihenést nádor le„ . Zápolya István után Zápolya (Szapolyai) nyújtanak a turistáknak. János, a későbbi magyar király le„ Pápa ura. A település keletkezése és nevének eredete tekin- Pápa vára a törökök támadásai ellen, Kassától a hor- tetében a történeti irodalomban többféle okfejtés- vát tengerpartig kiépíte„ hatalmas védelmi övezet sel találkozhatunk. Bél Mátyás, majd Gyurkovits jelentős őrhelye le„ . A védelmi öv Duna és Balaton György is feltételezte, hogy a település Pápa néven közé eső szakaszának fontos láncszeme le„ Pápa a XI. században fennállt, de erre nézve hiteles adatot vára, Győrrel és Komárommal együ„ . 1554-ben nem talált. E feltételezést látszanak megerősíteni az Pápa le„ a főkapitányság székhelye. A pápai várnak Engel által szerkeszte„ Magyarország története című ekkor Enyingi Török Bálint volt a kapitánya, aki könyvben említe„ tények, melyek szerint 1051-ben Buda várának 1541. évi elestekor török fogságba ke- III. Henrik I. Endre király ellen Pápán át veze„ e rült. Amikor Török Bálint özvegye utasítást kapo„ a hadait. A város kialakulásáról és nevének eredeté- pápai vár erődítésére, férje íródeákját, Martonfalvay ről számos monda is keletkeze„ . Az egyik szerint e Imrét kérte fel várkapitánynak. A megerősíte„ vár város helyén találkozik István „mint leendő király” két ízben is ellenállt a törökök ostromának, viszont Asztrik apᄠal, aki Rómából visszaérkezve felmutat- miután Győr 1594. szeptember 29-én meghódolt ja a II. Szilveszter pápától hozo„ koronát, melynek Szinan nagyvezérnek, és annak ‡ a, Hassan beglerbég hatására István így kiálto„ fel: „Ecce Papa misit mihi Pápa ellen indult, a vár parancsnok nélküli őrserege Coronam! „ Íme a pápa nekem koronát küldö„ ! E és a lakosság fejét vesztve menekült. Pápa vára 1594. szerint tehát Pápa István királytól kapta nevét a ko- októberében le„ a törökök zsákmánya, s három évig ronázás évében, az időszámítás utáni 1000. eszten- volt török kézen. Miksa főherceg török elleni hadjá- dőben.Egy másik népi elképzelés szerint István mint rata alkalmával 1597. augusztus 19-én foglalta vissza. gyermek, i„ szólítja atyját először papának, melynek A visszafoglalás után az ide helyeze„ idegen zsoldos emlékére Géza fejedelem e helyet Pápának nevezi el. katonaság a szigorú fegyelem mia„ fellázadt, a vár Talán e két kedves példa is elegendő a népi képzelet kapitányát, Maróti Mihályt, két hadnagyával orvul gazdaságának igazolására. 1138-ban szerepel III. Béla elfogták, a várost kirabolták, és a várat a töröknek fel- oklevelében, mikor is a király 3 malmot ajándékozo„ ajánlo„ ák, akik azonban azt nem fogadták el. Mátyás a zirci apátnak. Az 1225. éi oklevél Smaragdus pápai főherceg Schwarzenberget bízta meg a lázadás leve- esperest említi, ekkor tehát már főesperességi szék- résével, aki a vár ostromakor életét veszte„ e. hely. A tatárjáráskor a legenda szerint a lakosság a Bakony Pápavár nevű hegyére menekült. Zsigmond a királyi várföldet a Garai családnak ado- mányozta 1389-ben, így a város az ország egyik legvagyonosabb családjának a birtokába juto„ . Zsigmond 1401-ben Pápára hívta össze a főrende-

15. oldal Utódja, Nádasdy a várat elfoglalta, a lázadókat elfogta protestáns lelkészt és tanítót felségárulási perbe fog- és vezéreiket karóba húza„ a. A várat 1605-ben Bocs- tak A reformáció és ellenreformáció korában a vallási kai István fejedelem vezére, Németh Gergely foglalta viszályok ellenére általános fellendülés tapasztalható el, majd 1620-ban Bethlen Gábor vezéreinek, Fekete az ipar és kereskedelem terén is. Péternek és Haller Györgynek hódolt meg az őrség. Pápa lakossága a hon óhajto„ szabadságát remélve Ezt követően 1683. július 13-án - a Bécset támadó szintén Rákóczi híve le„ , és anyagilag is támoga„ a hadművelet részeként másodszor és utoljára Pápa is- a kurucokat. A kurucok jelenléte nem tarto„ sokáig mét török kézre juto„ , de még az évben felszabadult. Pápán. Amikor Pápa ellen vonultak, gróf Esterházy Ezzel befejeződö„ a pápai végvárnak a törökellenes Antal, Pápa földesura, császári ezredes a vár 400 harcokban oly fontos szerepe, majd még egyszer és fonyi őrségével együ„ , harc nélkül megadta magát. utoljára a Rákóczi-szabadságharcban juto„ jelentős Esterházy is felesküdö„ Rákóczira és annak híve szerephez, amikor a kurucok dunántúli főkapitánysá- maradt élete végéig. Az 1707-es esztendő újabb csá- gának székhelye le„ . szári támadást hozo„ , s a csapatok augusztus 14-én 1528-ban » urzó Elek protestáns főúr le„ a vár és a bevonultak a védtelen Pápára. A kurucokat támogató város földesura. A reformáció az ő pártfogása melle„ Pápát a győztesek „bűnös” városnak nyilváníto„ ák, terjedt el Pápán. Ebben a században még két jelentős ezért Pál¹ y és Rabutin császári seregei, főleg a szerb evangélikus lelkész neve ismert: Sztáray Mihályé és huszárok úgy felége„ ék, hogy csupán két épület ma- Huszár Gálé. A protestantizmus előretörését jelzi, radt épségben a mai Fő téren. hogy a ferencesek 1559-ben távozni kényszerültek Amikor 1752-ben a város megakart szabadulni a Pápáról. E„ ől kezdve a reformáció gyorsan erősö- katonaságtól, kieszközölte a megmaradt vár lerom- dö„ , 1585-ben a reformátusoknak már elismert bolását. Ezt maga a birtokos Esterházy Károly egri főiskolájuk volt. A reformáció megerősödése után püspök hajta„ a végre, és a vár anyagának felhaszná- a református egyház tekintélyes szerepet játszo„ lásával felépíte„ e a ma is látható kastélyt. A várból Pápán. Híres főiskolája melle„ nyomdát is létesítet- ma már csak igen csekély maradványok találhatóak a tek. E nyomdában 1577. február 13-án fejezték be a város egyes házainak pincéiben és udvaraiban. Heidelbergi Káté-t, mely Pápán az elsők közö„ ki- nyomtato„ könyv egyik magyar nyelvű kiadványa. Pénzesgyőr Somhegyi kősáncok A könyv címe: A keresztény hitről való Tudománnak Pénzesgyőrtől északra, a 653 méter magas Nagy- Rövid Kérdésekben foglaltato Sommaia. Nyomtato Somhegy tetején, az északi lejtőn vonul a 8 méter Pápán 1577. széles, átlag 1 méter magas kősánc 550 méter hosszú- ságban. A sáncot a terepen összegyűjtö„ kövekből, A XVII. század első felében tovább növekede„ a pá- szikladarabokból rakták. Középső táján egy párhu- pai református egyház jelentősége, lassan a dunántúli zamos második sánc ágazik el 60 méteren keresztül. református egyházkerület szellemi központja le„ . Ritka bronzkori erődítmény. Tekintélyes helyzetét megtarto„ a még akkor is, ami- Jelenleg zárt terület, nem látogatható. kor a református földesúr helyére a római katolikus Bakony Északi rész: 19-10/2 Esterházyak kerültek. Maga gróf Esterházy Miklós a dunántúli ellenreformáció vezére volt, de Pápa vallási ügyeibe nem avatkozo„ bele. 1628-ban azonban zá- logba adta pápai birtokát Csáky Lászlónak, aki meg- indíto„ a Pápán az ellenreformációt. A Lipót császár ellen irányuló összeesküvés után 1671-ben Pozsony- ban rendkívüli törvényszéket állíto„ ak fel és számos

16. oldal Porva-Páliháláspuszta Generál erdei kert melle„ tovább megyünk kocsiúton az első nagy földvár és halomsírok kanyarig A kanyar közepe táján jobbról látjuk meg Bronzkori sírhalmok találhatók a Pálihálásról Tün- a bakonybéli gyalogutat, amely a Némakút-forrás dérmajoron át Zircre vezető gyalogút mentén is. A melle„ vezet el. Már a kocsiútról látható a középko- múzeumi ada„ ár följegyzése szerint: "Pálihálásról rú bükkök közö„ 4 nagyobb (1,5 m magas, 10-12 m Tündérmajorba egy gyalogút vezet a szántóföldeken széles) és 10 kisebb (50-70 cm magas, 8-10m széles) át. őskori sírhalom. Két nagyobb és egy kisebb feltétle- I„ a pusztától K-re a szántók közö„ , a házaktól ötszáz nül bolygato„ . Telephelyük feltehetően a Némakút- lépésre van egy erdőparcella. Ezen át vezet a gyalog- forrás melle„ volt, mert vizet csak i„ találha„ ak, és út. Az erdőparcella elején a gyalogú„ ól jobbra és bal- ez a sírmező szomszédságában van. Igen érdekes, és ra négy halomsír van. Porva őskori emlékekben való gazdagságára fölöt- Magasságuk átlag 1-1,5 m, szélességük 10-12 m. Jó- tébb jellemző az a kataszteri följegyzés is, amely arról részt kőből vannak összerakva. Répás, volt erdész tesz említést, hogy Porva-Páliháláson, a Generáler- jazig síroknak vélte, és ilyenekként jelente„ e be a dőben, ill. annak platóján, őskori földvárat - mondja múzeumhoz." Bronzkori sírmező terül el Porva- a jelentés - a Pálihálásról Szépalmáig húzódó nagy Szépalma közö„ is. A múzeumi jelentés ezt mondja nyiladékból, a Szilas-árok után, a diófáktól balra, az róla: "Kehrer Gyula veszprémi gimnáziumi tanár erdőben vezető borzavár-somhegyi gyalogút melle„ közölte, hogy a sárga jelű turistaút festése során sír- leljük meg. Legjobb megközelítése azonban Szépal- halmokat láto„ . E területet legegyszerűbben Szép- ma majorból van. (halmok) a sok bolygatástól nehe- alma-pusztáról érhetjük el. A pusztáról indulunk zen ismerhetők fel. A majorból a Pejacsevich-Mikó Bakonybél felé a sárga jelzésű turistaúton, amely a tó család sírkertje felé megyünk. melle„ vezet el. A szántásokon túl, egy kis erdőpar- A sírkert elő„ az erdőbe egy sokat használt gyalogút cellában, a sertésszállás melle„ lemegyünk a völgyön. és egy erdei út vezet. Ezen kb. 1 km után érünk fel és 10 perc ala„ elérünk az erdőszegélyhez. Belépve a platón, ahol egy erdei tisztás melle„ , fák közö„ , az erdőbe két perc ala„ a sírmezőnél vagyunk. Le- az ú„ ól jobbra pillantjuk meg a földvárat. A földvár nyűgöző látvány a Száraz-Gerence szépalmai ága bal szabálytalan nyolcas alakú. Belső magassága átlag 5 partjának enyhe terepén, az erdő szálfái ala„ a nagy m. A sánc kívülről 2m magas. Szélessége, hossza 30- kiterjedésű sírmező. A turistaú„ ól jobbra 8, balra 65 40 m. A Bakonyban egyedülálló a létesítés módja, a sírhalom van. Ezek közül csupán néhányat bolygat- gödörszerű megoldás. A földvárnak a tisztás felé eső tak meg a kincskeresők. A sírhalmok magassága 1-3 része körül széles külső sáncárkot ástak. Ez feltehe- m, szélessége 10-15 m. A sírhalmok elhelyezésében tően a víztároló szerepét is betöltö„ e. Egy szakaszá- bizonyos rendszeresség látszik. A sírhalmok száma ban most is csapadékvizet tárol. A földvártól D-re változhat. Az egész kép szinte azonos a légvonalban ismeretlen célú, nagyobb terjedelmű, a földvárhoz kb. 1,5 km-re elterülő százhalmi sírmezővel. hasonlóan áso„ területrész van. Elszórtan tumulusok Szinte érthetetlen, hogy ez a pompás őskori sírme- (halmok) a sok bolygatástól nehezen ismerhetők fel. ző eddig ismeretlen maradhato„ ." Egy másik őskori Bakony Északi rész: 20-13/9. sírmezőt talált dr. Kiss Ákos 1954. jún. 27-29 közö„ végze„ bakonyi kutatóútja során a Porva-Pálihálásról Bakonybél felé vezető gyalogút melle„ a pusztától 1200 m-re. Négy, kb. 10m átmérőjű és hét kisebb terjedelmű, részben bolygato„ sírt számlált meg. A múzeumi jelentésben ez szerepelt róla: " Pálihálásról az erdészlak melle„ az erdőbe vezető jó makadám úton elérjük az erdő szegélyét. A bekeríte„ csemete-

17. oldal Porva Keselő-hegyi I földvár Porva Keselőhegyi III földvár A Keselőhegy ÉNy-i szélén, a Hódos-ér és ennek A hegy ÉK-i szélén a Csörgő-patak baloldalán mere- mellékvölgye, a Kőfejtő-árok közö„ i enyhén lejtő dek oldalú kis hegynyelv nyúlik ki a Cuha-patak fölé, földnyelven terül el. A belső terület hossza 355 mé- a végét függőleges sziklafal övezi. Ezen kisméretű, ter, szélessége kb. 230 méter. Oldala körben nagyon kétrészes vár nyomai láthatók. A vár belső része a meredek, helyenként sziklás, csak a DK felé folytató- hegynyúlvány végét foglalja magába, hossza 20, szé- dik felfelé az összekeskenyedő gerinc. Alsó, É-i végé- lessége 14 m, egy sziklába vájt árok védi. ben egy sánc 40 és 65 méter hosszú szakasza közö„ i A vár külső része kissé magasabban fekszik, hossza kapunyíláson meredek feljáró vezet fel. 26, szélessége 15 m, ezt a hegy többi részétől két árok Felső, DK-i végét magas, ke„ ős sánc zárja le 90 mé- és közben egy sánc védi. E„ ől további 65 méterre egy ter hosszúságban, köztük mély árokkal, majd egy 47 sekély, rövid árok látható, de ennek rendeltetése bi- méter hosszú előtér után még egy alacsonyabb, 65 zonytalan. méter hosszú sánc következik. Mindhárom sáncon Nováki Gyula a következőket írja az 1963-ban tör- kapunyílás van, ez az un. „Vaskapu”. ténő feltárásról: „A nagyon vékony földréteg ala„ A sáncok földből készültek, csupán a „Vaskapu” kör- a szikla következe„ , csak egy kis kötőanyag nélkül nyéke tartalmaz némi kőanyagot. A magaslati telepet rako„ faltöredéket és egy kis pincefélét találtunk a a kora bronzkorban az un. „Kisapostag kultúra” népe sziklába mélyítve. kezdte építeni. A „Vaskapuval” és az É-i sáncárokkal, A védőárok belső oldalán vakolt falmaradvány került már az utánuk jövő un. „Dunántúli Mészbetétes Ke- elő. A külső várba húzo„ próbaárkok eredményte- rámia” népe erősíthe„ e meg a települést. A későbbi lenek voltak. A belső részben sok középkori cserép, korszakokban nem éltek i„ emberek. néhány vastárgy (nyílhegy, kulcs) és egy pecsétgyűrű Bakony Északi rész: 21-21/1 került elő, melyek arra vallanak, hogy a XIV-XV. szá- zadik lako„ volt”. Ez a kis vár valószínűleg azonos a Miháldy István ál- Porva Keselőhegyi II földvár tal említe„ „mészárszéki sziklás hegy”-gyel, bár nem A sánc a Keselőhegy egész felső részét magába fog- említi várjellegét. lalja. A hegyet körös-körül megszakítás nélkül sánc Miháldy i„ 1871-ben végze„ ásatást, melynek so- védi, amely helyenként már alig ismerhető fel. Alakja rán falakat, csontokat, cserepeket, kályhacsempét, szabálytalan, a hegy domborzatához alkalmazkodik. agancs-tőrt, vaskést, kardhegyet és sarkantyút talált. Kerülete 5030 méter, legnagyobb átmérője 1550 mé- ter. Az ÉNy-i és a DK-i oldalán egy-egy kapunyílás Bakony Északi rész: 22-22/5-6 van, mely utóbbi a Kopasz-hegy felé nyílik, mellyel egy feljebb fekvő keskeny gerincen lévő mesterséges töltés-út, az un. „Ördög-gát” köti össze. A sánc belső területén egy bővizű forrás, a Csörgő-kút fakad. A le- letanyagok szerint a későbronzkori un. „Urnamezős kultúra” népe birtokolta a földvárat. Bakony Északi rész: 22-21/8-9

18. oldal Sümeg vár zet. Innen jobbra a fellegvár emelkedik a magasba, A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban mely a vár legrégibb, a XIII. században épült része. hosszan elnyúló belsõtornyos vár tekintélyes marad- A várudvart délrõl lezáró falban egy elfalazo„ félkör- ványai a város fele„ emelkedõ, körös-körül egyfor- íves bejárat látható, amely a vár legkorábbi kapuja, mán meredek lejtésû, de nem magas Várhegy tetején fölö„ e az 1959-ben megtalált címer, Vetési Albert látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyu- püspök (1458-1468) címerének helyével. A felleg- gati oldalán álló külsõ kaputoronyhoz, amely a XV. várba a belsõ kaputorony melle„ i keskeny kapun és században épülhete„ . A bejárat fele„ Senyei István folyosón jutunk. A folyosó keleti oldalán nyílt a ká- veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal polna, mellyel szemben egy dongaboltozatos helyi- elláto„ címere van, amely évszám feltehetõen a török ség ajtaja látható. 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódo„ A kápolnát 1498-ban Vitéz János püspök építe„ e, fel- vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal tárt maradványai XVII. századi átépítésrõl tanúskod- oldalán ülõfülke található, jobbra pedig az õrszoba nak. Az öregtoronyhoz felvezetõ folyosó végén kis ajtaja nyílik, Az õrszoba déli falában egykor felvonó- kapu nyílik a fellegvár északi udvarába. Az öregtorony hidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa északkeleti sarka melle„ , egy szûk falszoros keleti fa- még látható. A kaputoronyhoz vezetõ út olyan me- lában homokkõbõl és téglából rako„ kút kávája látha- redek volt, hogy a felsõ szakaszon a szekereket kö- tó. Az öregtorony földszinti, dongaboltozatos termé- téllel ereszte„ ék le, mint ahogy a XVI. századi leltár be a keleti falszoroson keresztül lehet bejutni. Balra, a mondja: ,,azon kulseó kapunál egy nagy eoregh ken- vár felé esõ töltésben az 1961-ben helyreállíto„ XVI. der kuthel kyn zekeret bochatnak alá". A kaputorony századi ágyúállást találjuk. A déli udvar nyugati felét emeleti helyiségeibe ma a Sennyei-bástya felõl lehet már elõzõleg beépíte„ ék és az i„ épült ház bejárata, bejutni, ahonnan egy reneszánsz ízlésû ablak és né- ablaka a déli várudvarra nyílt. Az alapjaiban XIII. szá- hány lõrés nyílik a felvezetõ útra. A Sennyei-bástya zadi öregtorony falai csaknem teljes magasságukban Giulio Turco alaprajzán nem szerepel, és valószínû, állnak. A fal vastagsága a földszinten --a déli oldalt ki- hogy a XVII. században épült. Elsõrendû feladata a véve - a 3 métert is eléri. A bejára„ al szembeni bolto- külsõ kaputorony és a vár bejáratának védelme. Bel- zo„ ágyúállást a XVI. században, a Nagy-bástya meg- sejében védõfolyosón közlekedtek. A külsõ kaputo- építésekor alakíto„ ák ki. Az öregtorony földszintjérõl ronytól falszoros vezet az öregtoronyhoz és az ezt feljárás csak a fellegvár nyugati oldalán, a csigalépcsõ körülvevõ Nagy-bástyához. A falszoros délrõl pártá- építményénél levõ emeletre vezetõ lépcsõn lehete„ . zatos fal, északról a palota magas fala védte. A pártá- A belsõ kaputorony udvar felé esõ bejárati nyílásánál zatos várfal belsõ oldalán ma is látható a védõfolyosót lépcsõépítmény vezet a palota emeletére, melyet a tartó egykori gerendák nyílásai és a fal alsó részén XVII. században építe„ ek az egykori palotához. néhány lõrés. Az öregtorony ala„ a falszoros bal ol- A földszinti szobából lépcsõfeljáraton lehet a dara- dalán ke„ õs nyílású belsõ kaputorony és elõ„ e a bontok szobája fele„ kialakíto„ szintre jutni. A pa- farkasverem látható, amellyel szemben egy kisebb lota déli helyiségsorába egy ajtónyíláson keresztül bástya ugrik ki a déli várfalból. A Nagy-bástya sarkát vezet az út. I„ a Hosszú-pincének neveze„ részen erõsítõ támpillér mögö„ egy ráccsal lezárt ajtónyílás keresztül a kis-pincébe, majd a Nagy-pincébe érünk. van. A farkasverem fele„ két híd biztosíto„ a a bejá- A Hosszú-pince egészen a Magas-toronyig ér. A Ma- rást, az egyik a 3 m széles lovaskapuhoz, a másik az gas-torony elõterének északi oldalán lépcsõ vezet alig 1 m széles gyalogkapuhoz vezete„ . A felvonóhíd fel a nyugati töltés fölö„ i védõfolyosóra. A nyugati kõperselyei még megvannak. A farkasverem mint- töltéshez csatlakozó északi töltésben egy torony föld- egy 4 m széles és mély, hosszúsága pedig kb. 8 m. A szinti részét, emeleti falait és egy ágyúállás maradvá- lovaskapun keresztül a kapuközbe jutunk, ahonnan nyait tárták fel. a darabontok szobája nyílt. A kapuköz a tekintélyes épület- és falmaradványokkal öveze„ várudvarba ve-

19. oldal Az északi és keleti töltés csatlakozási pontjánál talál- logh nemzetségbõl származó Széchy II. Pál püspök juk a XVI. század közepén építe„ és a Köves-bástyá- idejében, 1263-75 közö„ került sor annak felépíté- ba vezetõ folyosókat. A bástya nevét Köves András sére. Elsõ említése 1292-ben történt, amikor a várat püspöktõl kapta, aki várnagyával, Ormányi Józsával a Miklós nádor foglalta el Martell Károly részére. Ez- XVI. században építkeze„ a várban. A bástyát 1554- után III. Endre király visszaadta a veszprémi püspök- ben építe„ ék, eredetileg kétszintes volt, felsõ emele- nek. Elsõ várnagyát 1318-ból ismerjük, Bedur ispán tét csak késõbb építe„ ék rá, sátortetõvel fedték be. A ‡ át Pétert, aki a veszprémi káptalan elõ„ Omode ‡ a várudvar északkeleti sarkában vízgyûjtõ medencét Páltól 20 márkáért megve„ e a Veszprémváralján levõ tártak fel, amely fölö„ egy kis épület állt.. Falainak birtokrészt. A községrõl 1340-ben olvasunk, amikor maradványai még láthatók, és feltehetõen tetejét már temploma is van, ahol Gergely a pap. Amikor fazsindely takarta le. A külsõ pártázatos, lõréses a veszprémi püspök III. Emdrétõl a várat megve„ e, várfalak mögö„ különbözõ rendeltetésû helyiségek akkor inkább még csak egy megerõsíte„ lakótorony sora húzódik, több ágyúállással és egy boltozo„ kis lehete„ . helyiséggel, melynek külsõ fala maga a várfal. Az A XV. század közepén Unyomi Miklós várnagysága ágyúállás és a kisebb építmény elõ„ i részben lehete„ idején és irányításával kezdõdö„ meg a vár kiépítése. az istálló, fele„ e az emeleten lakóhelyiségek helyez- Ebben az idõben építe„ ék meg a külsõ és belsõ kapu- kedtek el. Az istálló utáni helyiséget késõbb alakítot- tornyokat, a ke„ õ közö„ i pártázatos várfalat, és ekkor ták ki az ágyúterem elõterévé. Ezt és a szomszédos került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár helyiséget a fûtõfolyosóról gyújto„ ák be, az udvar kapuja fölé. Elkészült a kapu mögö„ i falszorosban a felé esõ következõ szoba konyhájával együ„ . I„ talál- gótikus kápolna, az alsó vár fele„ i sziklaperemen pe- ható a konyha és melle„ e a sütõház maradványa. A dig az emeletes palota. Az építkezést a XV. század vé- keleti szárny készült el legkésõbb, utána jelentõsebb gén Vitéz János püspök folyta„ a a kápolna építésével. bõvítésekre már nem került sor. A vár ala„ , a Várhegy A vár elsõ ostroma 1440-ben volt, amikor az Ulász- északnyugati lejtõjén található az ún. Tarisznyavár lót támogató Rozgonyi Simon veszprémi püspök , amely soha nem volt önálló erõdítmény, hanem a birtokában álló Sümeg vára sikeresen ellenállt az városkaput védõ torony romja. 1958-ban az Orszá- Albert király özvegyének, Erzsébetnek a pártján gos Mûemléki Felügyelõség erõsíte„ e meg. Sümeg álló Szécsi-Kanizsai-Garai-Czillei-liga támadásának. és vidéke már az õskorban is lako„ hely volt, késõbb Ekkor Unyomi Miklós volt sümegi várnagy. Ulászló római provincia le„ . A várostól nyugatra a Marcal- egy 1442-ben kelt oklevelében van arról szó, hogy a völgy egyik részén római települést és egy négyzetes támadók a várat az 1440-es ostrom során körülsán- alaprajzú castrumot, valamint egy háromhajós óke- colták. resztény bazilika maradványait tárták fel. A honfog- Ebbõl a várat legújabban feltárók arra következtet- lalás során a Lád nemzetség szállásterülete volt. E nek, hogy a sáncolás az akkor még nagyrészt beépí- nemzetség utolsó tagja, Bulcsú 955-ben Augsburgnál tetlen várhegy fennsíkjára nézõ fellegvári oldalon csatát vesztve meghalt, így birtoka Árpád fejedelmi történt. Talán éppen ennek a támadásnak a tapaszta- nemzetségéé le„ . I. István király 1000 körül, mint ki- latai veze„ ek arra, hogy Unyomi Miklós várnagysága rályi birtokot adományozta a veszprémi püspöknek. idején, 1471-ig a várhegy egész fennsíkját védõfallal A hagyomány szerint már Koppány vezér idejében vegyék körül. Mátyás király halála után Habsburg egy várszerû erõdítmény állt i„ , ahol a templárius Miksa serege szállta meg a Dunántúlt, és ekkor Vitéz lovagok megtelepedtek, és a Várhegy déli oldalán János püspök Sümeg várát is átadta neki, de Kinizsi 1210 körül megvete„ ék a mai vár alapjait. Mások Pál 1491-ben szerint a tatárjárás után, 1260-70 körül a Kaplony nembeli Zlandus veszprémi püspök építe„ e meg a vár magvát, megint mások szerint feltehetõen a Ba-

20. oldal Nagyvázsonnyal együ„ visszafoglalt. mérnök Sümeg váráról is készíte„ felmérést, A vár elsõ, eddig ismert összeírása 1524-bõl való, amely pontosan mutatja a vár akkori állapotát. amely pontosan leírt a vártartomány gazdasági és A tizenöt éves háború során 1605-ben Bocskai Ist- birtokviszonyait, a vár õrsége és felszerelésére vonat- ván vezére Németi Gergely 2000 hajdúval, valamint kozó adatokat. török-tatár csapatokkal kelt át a Dunán és megszállta a Marcal vidékét is. I„ keresték fel Hagymási Kristóf Ekkor a vár õrsége egy várnagyból, egy alvárnagyból, és i¼ . Nádasdy Tamás, aki embereikkel együ„ nem négy fegyveres õrbõl, hét kapuõrzõbõl, egy pékbõl szívesen szolgálták a Habsburg-párti Újlaki püspö- és egy kertészbõl állt. Hadifelszerelése 4 ágyú, 27 köt. Hagymási emberei csellel bejuto„ ak a vártba, a szakállas puska, fél hordó puskapor, lándzsák és nyi- püspököt ,,agyonverték és a fejét a várfokon kite„ ék, lak voltak. A csekély õrség és felszerelés azt mutat- szolgáit Hagymási hûségére eskö„ e„ ék, és mindjárt ja, hogy ekkor még inkább csak gazdasági központ, urukért küldenek, hogy sietséggel eljönne a várat mintsem fontos vár lehete„ . magának foglalni". Közben Németi megérkeze„ , az Ebben az évben nevezte ki Váradi püspök devecseri elfoglalt várba saját õrségét helyezte el, majd tovább- Csóron Andrást sümegi várnagynak, aki tovább vonult. erõsíte„ e a várat, megépítve az északi falat és annak Ba„ hyány Ferenc azonban még ebben az évben csá- támpilléreit. Amikor 1528-ban Kecseti Márton le„ szári csapatokkal a várat visszafoglalta, majd 1608- a veszprémi püspök, visszakövetelte a püspökség ban Ergelics Ferenc püspöknek átadta. Bethlen tulajdonát, a sümegi várat. Csóron azonban csak ab- Gábor hadai elõ„ 1620-ban Sümeg vár védõi is meg- ban az esetben volt hajlandó ezt megtenni, ha a vár nyito„ ák a kapukat. XVII. század közepén Széchenyi megerõsítésére költö„ többezer aranyát visszakapja. György püspöksége ala„ újabb építkezések történ- Maga Ferdinánd király is felszólíto„ a a várnagyot a tek a várban és a városban. Kiépíte„ ék a palotát és vár átadására, amely végül is 1537. április 13-án tör- további egy emele„ el megemelték a Köves-bástyát. tént meg, de Csóron követelése fejében elvi„ e a vár A várost fallal ve„ ék körül, melynek öt saroktornya felszereléseit, fegyverzetét és az élelmiszert. Amikor volt, díszes kapukkal. Ekkor épült meg a Tarisznyavár a török 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt, és ezzel is. A veszte„ szentgothárdi csatából 1664-ben erre terjeszkedése a Balaton vidékét is elérte, a veszprémi visszavonuló török sereg megostromolta a várost, székesegyház kincseit a sümegi várban helyezték el. azt elfoglalta és felgyújto„ a, a vár is kigyulladt. A Kecseti azonban az összes kincssekkel Pozsonyba vár helyreállítására Sennyei István püspök nevéhez menekült, és néhány év múlva ᄠért a protestáns hit- fûzõdik, aki felépíte„ e a kaputoronynál levõ és róla re. Sümeg várát a török elõször 1544-ben foglalta el, elneveze„ Sennyei-bástyát. A város is hamar felépült. de, az rövid idõ múlva felszabadult. Veszprém várá- És az 1660-as évek második felében már ismét i„ nak elfoglalásától, 1552-tõl, mintegy kétszáz éven át tarto„ ák meg a megyegyûléseket. II. Rákóczi Ferenc Sümeg volt a püspökség székhelye, ezért Köves And- szabadságharca során Vak Bo„ yán vezéreinek, Ba- rás püspök megkezdte az ostrom során megsérült vár logh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt felépítését. A vár északi oldalán belsõ falakat emeltek, meg a vár õrsége, amely a dunántúli kurucok fontos és az északi fal védelmére megépíte„ ék a Köves-bás- utánpótlási helye le„ . Heister tábornok foglalta visz- tyát. sza 1709-ben császári csapatokkal. A várat 1713-ban Elkészültek az északi és keleti várfal mögö„ i ágyú- hadgyakorlat ürügyén felgyújto„ ák és használhatat- állások, a palota és a fellegár erõsítése. Nyolc évig lanná te„ ék. E„ õl kezdve a tetõ nélküli falak pusztu- tartó építkezés után 1562-ben villámcsapás okoz- lásnak indultak. ta tûzvész pusztíto„ a el a vár tetõszerkezeteit, Bakony Déli rész: 37-17/9 melyek kijavítására 200 forintot utalt ki Mik- sa fõherceg. 1569-ben Giulio Turco olasz had-

21. oldal Ugod vár királyra szálltak, melyeket Ugod vára Mátyás királyé, A vár alaprajzi elrendezésérõl keveset tudunk. A várat majd 1473-ban Devecser, Pápa és Gesztes várakkal Justus van der Nypport ábrázolta a Birkenstein-féle együ„ enyingi Török Ambrusnak és feleségének, geometriai könyvben. A rajz a valóságtól eltérõen Devecseri Katalinnak le„ birtoka. magas sziklabércre helyezte el a szabálytalan, nyolc- Nem valószínû azonban, hogy õket be is ikta„ ák, szög alakú falakkal körülve„ belsõtornyos, barbaká- mert a következõ évben már a Szapolyaiak kezé- nos erõdítményt. A ma is megtalálható falak nyomai ben voltak az említe„ uradalmak. A mohácsi csata- ugyancsak ezt a nyolcszöget mutatják. Feltételezhetõ, vesztés után Ugod várát János király a Délvidékrõl hogy az építkezés alkalmával, amikor az új templo- menekült Matusnai Jánosnak adta, a hozzá tartozó mot emelték a régi helyén, a vár külsõ árkát töltö„ ék falvakkal együ„ . Tõle ve„ e meg 1532-ben a vár és fel a romos belsõ épületek és a tornyok törmeléké- uradalom egyik felét 2600 forintért Csoron András, vel, míg a többit építõanyagként használták fel. A majd késõbb 1539-ben a másik felét és a Tolna me- feltevések szerint a XIII. századi vár egyetlen lakó- gyei falvakat további 3000 forintért. E család birtoka toronyból állt, ezt ve„ e körül a még alapfalaiban lát- volt a XVII. századig, amikor 1616-ban i¼ . Nádasdy ható nyolcszögû fal. Fennállása ala„ nem bõvíte„ ék, Tamásé, majd pedig az Esterházyaké le„ . A várban inkább csak javítga„ ák, illetve külsõ védõmûvekkel még 1648-ban is tarto„ ak õrséget, de feltehetõen a erõsíte„ ék. Ilyen volt a falaktól 6-8 méterre húzó- XVII. század második felében a török harcok során dó, még ma is 3-4 m magas földsánc, melynek csak elpusztult. egy része van meg az egykori vár nyugati oldalán. Bakony Északi rész: 7-18/9 A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Gerence- patak völgyének bejáratánál települt község már a korai idõkben lako„ hely volt. A XI .század elején Városlőd Hölgykő vár a Bakony, mint a honfoglalás során a nemzetségek Városlõd és Csehbánya közö„ , a Csiga-hegynek ne- által megszállatlanul hagyo„ terület, királyi birtok veze„ , megközelítõen észak-déli irányú hegyvonulat le„ , melynek igazgatásával I. István király a bakonyi északi végén emelkedõ és a Tarna-patak keleti ágá- ispánságot bízta meg. A XIII. század végén a hatalmas val félkörívben közrefogo„ hegycsúcson épült a kb. Csák nemzetség birtoka a Bakony nagy része, a bako- 30x30 m alapterületû kis vár. A keleti oldalán a falak nyi ispán tisztét is õk viselték. A település a vár nevét közö„ a bejárat nyoma még jól kivehetõ. A belsõ a Csák nemzetségbõl származó Luka ‡ a I. Demeter vár viszont teljesen elpusztult, csupán a középsõ ré- ‡ ától, Ugodtól kapta, aki a várat is építe„ e a tatár- szén látható a kb. 5 m mély ciszterna maradványa. járás után. Az ugodi Csákok utolsó fér‡ tagja Móric A helység elsõ ízben egy 1270-ben kelt oklevél- szerzetes le„ , aki Kõszegi (Németújvári) Ivánnak ben szerepel ,,villa Lueld" alakban, amikor a király adta el. Károly Róbert király a Csákok és Kõszegiek a Csák nemzetség ugodi ágából származó Luka ‡ a hatalmának megtörése után, ezek birtokait elve„ e és I. Demeter ‡ ának I. Csák bánnak adományozta. híveinek adományozta. Így került Ugod vára és tar- A várat elõször az 1321-ben kiado„ oklevél említi, tozékai, valamint a Csákok összes dunántúli birtokai melyben ,,Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint a cseh származású Chenig kezébe. A király 1325-ben királyi megbízo„ a veszprémi káptalan Jutas bir- csak az ugodi birtokot hagyta meg neki, mert a többit tokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik Köcski Sándor országbírónak adományozta. Chenig veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym mester 1340-49 közö„ a király vöröskõi várnagya ‡ a László mester "castellanus de Heugku et comiti volt, 1340-ben királyi biztos, majd a következõ évben Bokon" , aki e tisztséget még 1332-ben is betölti. megbízo„ ként utazik Avignonba és Itáliába. Chenig 1380 körül halt meg örökösök nélkül, így birtokai a

22. oldal Az 1336. május 8-án Somlóvásárhelyen kiado„ ok- A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti levelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Aj- mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m kai András tiltakozása folytán némely kisleveldi méretû nyílással még jól láthatók. A földszintrõl az I. vendégnépek által elkövete„ hatalmaskodás iránt emeletre felvezetõ lépcsõfeljárat a nyugati, a II. eme- vizsgálatot tarto„ ,,hospites de minori Laweuld ad letre felvezetõ a keleti oldalon volt.A földszinti csúcs- castrum pertinentes Heulgku". Nagy Lajos király íves ajtón keresztül jutunk ki egy nyito„ ajtórészre. Lövöldön 1378-ban - de feltehetõen még elõbb, I„ a szikla egészen meredek. A nagy torony északi 1364-ben - Szent Mihály arkangyal tiszteletére ala- részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyito„ píto„ Karthausi kolostorral együ„ Hölgykõ várát is részt védte. De az… átjáró tömbjének keleti oldalán a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat észlelhetõ homorú fal arra mutat, hogy i„ egy fallal rövidesen lerombolták, amely ezután többé már nem elzárt és korábban raktárnak vagy tömlöcnek használt szerepel okleveleinkben. helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy to- Bakony Déli rész:40-37/6 ronyból vezetõ átjáró, hogy csak a sziklához erõsíte„ vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Várpalota Bátorkő vár I„ is jól látható a keskeny, alig 50 cm széles lépcsõs folyosó fele„ i befalazo„ gerendák gyámlyukai és a Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas- ma is meglevõ meredek lépcsõk. Az átjáró folyosón hegység egyik völgyében meredek és szûk területû keresztül érünk le a 3,50x5,50 m méretû kis torony- sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén ba, amely minden oldalon ablakkal rendelkeze„ . A Pusztapalota várának romjait. Radnai Lóránt le- nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, írása szerint: ,,a kis fellegvár négy, egymástól jól legérdekesebb az I. emelet keleti falában levõ, kis be- elkülöníthetõ épületrészbõl állt. A sziklabérc nyu- nyíló fülkévé kiképze„ ablak, amelyben ülõpadka is gati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthetõ, volt. Ez a román ízlésû ablak is megközelítõen utal a állo„ az udvart kerítõ és bejáratot védõ fal, e fölö„ vár építési idejére". A vár a XIII. század végén vagy a magasodo„ a 3 emeletes torony, amelybõl csúcsíves XIV. század elején keletkezhete„ , amikor a hatalmas ajtón keresztül vezete„ egy híd az átjáró toronyba. Konth család birtoka volt. A Konth család a vár neve Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsõs folyosó után felve„ e a ,,Palothai Konth" nevet, és bizonyára vezete„ a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A e vár után nevezték el a völgy déli bejáratánál kelet- kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt keze„ kis községet, a mai Várpalotát korábban Pa- megközelíthetõ. I„ volt kapcsolata a völgy nyugati lotának. Ópalota vára, minthogy elõbb épült, mint oldalával, de azt az összekötõ kis részt is biztosan el- Várpalota, ezért az elsõ Palotát megkülönböztetésül vágta abban az idõben, és egy árok húzódhato„ a vár Újpalotából, ismeretlen idõtõl kezdve Ópalotának bejárata elõ„ , amelyet ma már feltöltö„ ek a leomlo„ nevezték. Ópalota vára ismeretlen körülmények kö- falrészek. zö„ , a török hódoltság idején pusztult el, és csak ez- Felvonóhíd vezethete„ az árkon keresztül, amelyen után kapta a Pusztapalota nevet. Faller Jenõ szerint a át az elõudvarba lehete„ jutni. Az udvart határoló fa- mai Várpalota története Ópalota történetébõl indult lak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára ki, így mindazok a feljegyzések, oklevelek, melyek vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi 1440 elõ„ iek, és Palota váráról szólnak, kivétel nélkül fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rako„ a mai Pusztapalotának, akkoriban Palotának, majd fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas tám- késõbb Ópalotának neveze„ várára, és nem Várpalo- pillér erõsít. Az elõudvarból a sziklába vájt keskeny, tára vagy Bátorkõ várára vonatkoznak. most is jól látható feljáró vezete„ a torony fölszint- jébe. A torony 6,5 x5 m alapterületû és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskõ falakkal, kívül vakolva.

23. oldal Egy 1409-ben keletkeze„ oklevél említi meg Keszi a szélesebb, a kocsihíd. Ez utóbbinál a rajzon egy fal Balázst, mint ,,castellánus castri Bathorkw alias látható, amely valószínû a zsilipet foglalta magába. curialis in Palotha", vagyis Bátorkõ várának várnagya Az alaprajz a kocsihídnál L alakban elhelyezkedõ két és Palota (Ópalota) udvarispánja. Ez az oklevél tehát téglalap alakú építményt jelöl meg, melyek a vár bejá- a két erõsséget, Bátorkõ és Palota várakat külön emlí- ratához vezetnek. Valószínû, a két építmény közül az ti. Ópalota a török idõkben is vár volt, melynek siker- egyik a kaputorony, a másik a kapuudvar lehete„ . A telen ostroma is ismeretes. I. Szulejmán szultán 1564. bejáró délkeleti sarkában a régi felvonóhíd láncainak október 1-i rendelete szerint ugyanis ,,Ali - - a budai kõbevése„ helye ma is látható. A helyreállíto„ várban szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa - Ópalota az Országos Vegyipari Múzeum kiállításai láthatók. nevû hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vi- A ke„ õs kapun keresztül a várudvarba jutunk. A vár tézül viselkede„ , és ezért 2000 akcse nagyobbitásra négy sarkán eredetileg egy-egy négyzet alaprajzú to- kapo„ engedélyt". Ebben az idõben tehát Ópalota rony állt, melyekbõl ma már csak a déli és a délnyu- még állt, és magyar kézen volt. A ma használatos gati emelkedik a várfal fölé. A tornyok külsõ oldalát Pusztapalota név az egykori Ópalotának csak a már helyenként 5 m vastag falak kötik össze. A tornyok elpusztult, romos állapotára vonatkozik. Azt, hogy közö„ különbözõ rendeltetésû épületek vannak, míg Ópalota mikor pusztult el, nem tudjuk. Feltehetõen a kapubejárat felöli kétemeletes rész XVIII. századi a XVI. század második felében már elhagyato„ volt, eredetû. Maga a palota, a mai déli szárny földszintjé- és így fokozatosan romba dõlt. nek keleti részén, e„ õl északkeletre pedig a kápolna Bakony Északi rész: 43-8/2 helyezkede„ el. Várpalota területe a honfoglalás után a Szalók nem- Várpalota £ ury vár zetség szállásterületéhez tartozo„ . Amikor e nemzet- ség tagjai 1270-ben az erõdbirtokot két részre osztot- A mai Hõsök terén áll a szabályos, négyszögû, ták, akkor ez a terület ,,Várad erdõ", belsõtornyos vár, melyet Giulio Turco hadmérnök- illetve ,,Tikoldföld a Várad erdõvel" néven szerepel. nek 1572-ben készíte„ alaprajza hûen ábrázol. A rajz A keleti részt Ont, a nyugati pedig Hejm mester és és az újabb feltárások adatai a várat legkívül nagyjá- testvérei kapták. Az utóbbiak részét a Csákok ve„ ék ból a mai parkot övezõ kõkerítés helyén palánkfal meg. Amikor 1326-ban a Csák nembeli István ‡ ai ve„ e körül. Ezen belül ellenlejtõs vizesárok partja, Péter és István Károly Róbertnek átadták Csókakõ, majd maga a megközelítõen 20 m széles vizesárok Gesztes, Csesznek és Bátorkõ várakat cserébe következe„ , amely helyenként lejtõvel, másu„ anél- Dombó és Nyék királyi várakért, az oklevélben ez kül a külsõ, ma már nem látható falig terjedt. A vi- áll: ,,Tikolfölde birtok fele, mégpedig az, amelyiken zesárok a vár mögö„ i északnyugati völgybõl kapta Bátorkõvár áll". Faller Jenõ szerint a mai Várpalota vizét, amely már a palánkon kívül két ágra szakad- története Ópalota történetébõl indul ki. Így mind- va töltö„ e meg azt. Feltehetõen a lejtõs terep mi- azok a feljegyzések, melyek 1440 elõ„ iek és Palota a„ kelle„ a vár déli oldalát külsõ támfalszerû, íves váráról szólnak, a ma Pusztapalotának, akkoriban Pa- fallal körülvenni. A várárkon belül elhelyezkede„ lotának, majd késõbb Ópalotának neveze„ erõssége, külsõ fal ma már nem látható. A külsõ falat több és nem Várpalotára vonatkoznak. helyen védték kör alaprajzú tornyok, így az északi sarkon, a keleti oldalon a nagyméretû rondellák, és a déli oldalon a kaputornyot biztosíto„ a a kb. 50 m átmérõjû köralaprajzú barbakán. Ezeken kívül több kisebb méretû, kör alaprajzú torony helyetkede„ el a védõfalban. A vár területérekét híd vezete„ . Az egyik a keskenyebb, feltehetõen a gyaloghíd, míg a másik

24. oldal Az újpalotai várat 1439-45 közö„ Tót Lõrinc ‡ a Újla- sza. 1608-ban ismét a töröké, ahol az ekkor kineve- ki Miklós építe„ e, okleveleinkben elõször 1445-ben ze„ Schemann török várparancsnok vezetése ala„ 91 szerepel ,,castrum Palotha" néven, míg a mai Várpa- lovas, 102 gyalogos és 13 tüzér teljesíte„ szolgálatot. lota elnevezés csak 1870 után kezde„ átmenni a köz- Rövid idõ után, 1614-ben került vissza magyar kézre használatba. és le„ Zichy Pál birtoka, aki egyben a vár kapitánya is volt. Bethlen Gábor hadainak közeledtére 1620- Amikor Újlaki Miklós 1447-ben meghalt, a bir- ban a vár õrsége Zichyt elzavarta, és a fejedelemnek tokot ‡ a Lõrinc örökölte, aki 1493-ban örökösö- meghódolt. A nikolsburgi béke 1621-ben a várat visz- dési szerzõdést kötö„ Szapolyai Istánnal. Lõrinc szaadta II. Ferdinándnak, aki 1622-ben Czirák Mó- 1524-ben magtalanul halt meg, özvegye, Bakovczai zesnek ajándékozta. 1624-ben ismét Zichy Pál a vár- Magdolna a hírhedt csulai Móré Lászlóhoz ment kapitány, akit azonban az ellene felhozo„ panaszok, feleségül, így a vár is ennek kezébe került. A hatvani mia„ innen elhelyeztek, és gyõri kapitánynak nevez- országgyûlés 1526-ban Várpalotát a kincstárnak ítél- ték ki. A török 1628-ban újra elfoglalta, és csak 1660- te, Móré azonban megtagadta a vár átadását. Tovább- ban szabadult fel a vár. Néhány év múlva 1669-ben ra is innen tarto„ a re„ egésben az egész vidéket, míg ismét a töröké le„ , 1684-ben Esterházy János 3000 végül János király megunva garázdálkodásait, 1533- fõnyi sereggel, két napi ostrom után visszave„ e. I. ban Laszki Jeromost bízta meg a vár elfoglalásával. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását rendelte el, Ez volt Várpalota elsõ ostroma. Nagy Gergely várnagy melyet még ebben az évben a megye megfellebeze„ az ostrom során a várból kiszökö„ , magára hagyva az és így a vár éppen várta II. Rákóczi Ferenc kurucait. A õrséget. Miután az ostromlókkal tartó mintegy 50 megye 1704-ben csatlakozo„ a szabadságharchoz, és cseh bányász a falakat aláaknázta és felrobbanto„ a, a várat feltehetõen 1705-ben ve„ e birtokába Bo„ yán Laszkinak sikerült a várat elfoglalnia. János király generális. Ple¹ ershofen báró, császári tábornok ost- még ebben az évben Laszkinak ajándékozta a várat, romát 1707-ben Domonkos Ferenc kuruc brigadé- de miután az tõle elpártolt, 1537-ben a felvidéki ros, várkapitány sikeresen verte vissza. A szabadság- Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek adományozta. A harc leverése után a vár elveszte„ e hadi jelentõségét, török Ulama bég vezetésével 1543-ban foglalta el Pa- és Rabutin császári tábornok az északi saroktornyát lota várát, de 1548-ban már ismét magyar õrség volt lerombolta„ a. benne. 1549-ben Veliszán bég, 1554-ben Arszlán bég Továbbra is a Zichy család birtoka, mely gróf Zichy ostromolta eredménytelenül. Miután Podmaniczky Paula 1889-ben bekövetkeze„ halála után férje, Rafael 1559-ben meghalt, özvegye a királynak adta át Oldershausen báró birtokába került. Tõle 1891- a várat, aki » ury Györgyöt nevezte ki annak kapi- ben a Wol¹ testvérek, ezektõl pedig 1903-ban tányává. A török szultán parancsára 1566 júniusában Witzleben Altdöbern Henrik porosz gróf ve„ e meg, Arszlán budai pasa 8000 emberrel ismét megkísérel- aki megindíto„ a az i„ eni szénbányászatot. 1923- te elfoglalni a várat, azonban a felmenõ sereg érke- ban a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. ve„ e meg, zésének hírére az ostromot abbahagyta és elvonult. majd 1930-ban a Hadikincstár tulajdonába került. 1568-ban Musztafa pasa ostromolta, de a vár bevé- Bakony Északi rész: 45-6/9 tele neki sem sikerült, végül is 1593-ban Szinán pasa foglalta el, miután a védõk szabad elvonulás feltétele melle„ a várat feladták. A török azonban, sokat kö- zülük levágo„ , vagy fogságba vete„ . Maga a várka- pitány, Ormándy Péter is alig tudo„ megmenekülni, ennek ellenére a gyõri fõparancsnokság börtönbe zárta. A várat öt év múlva 1598-ban Pál¹ y Miklós és Schwarzenberg Adolf egyesíte„ serege foglalta visz-

25. oldal Veszprém vár rém várába tartózkodo„ akkor, amikor Koppány A város északi részén, egy alig 40 m magas, mere- vezér, somogyi ispán 998-ban az õsi szokásjogokra dek sziklahegy keskeny gerincén épült a hosszan hivatkozva erõszakkal feleségül akarta venni, vissza elnyúló szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár, akarta állítani a régi törzsi hatalmát, ezért a központi megközelítõen 400x100 m alapterüle„ el. A kb. 250 hatalom ellen fellázadt, és seregét Veszprém ellen ve- m hosszú, egykori alsó várba a délkeleti végén épült ze„ e. A lázadót azonban I. István legyõzte, Koppányt ke„ õs kapuudvaros elrendezésû, felvonóhidas várka- kivégezte„ e, és birtokait elve„ e. Veszprém hûségéért pun lehete„ bejutni, melyet ke„ õs fal választo„ el a kiváltságokat kapo„ , a királynék székvárosa, a veszp- felsõ vagy belsõ vártól. A ke„ õs várfalon egy félkör rémi püspök pedig a királyné kancellárja és koro- alaprajzú, 5 lõréses, 19 m átmérõjû kapuvédõ bástya, názója le„ . Veszprémben meg az ország elsõ püs- egy kapuszoros, majd egy újabb kaputorony és kapu- pökségét, melyet a hagyomány Gizella királynénak udvar helyezkede„ el, melynek mûködõ végében ál- tulajdoníto„ . Annyi bizonyos, hogy ,,Szent Mihály lo„ , az ugyancsak felvonóhíddal elláto„ belsõ kapu. püspökség" és székesegyháza 1002-ben már állt, míg Ennek vonalában kelt - nyugati irányban húzódo„ az esztergomi érseki szék alapítása 1001-ben történt. a külsõ és belsõ várat elválasztó fal, melynek nyuga- A püspökség melle„ Veszprém várispánság székhelye ti végében, a belsõ vár sarkában egy félkör alakú, 4 is olt, de mint ilyenrõl, csak II. Endre király 1207-ben lõréses, 16 m átmérõjû kapu erõsíte„ e a nyugati falat. kelt oklevelében olvasunk. A keleti oldalon egy szabálytalan alaprajzú, különálló A vár említése egy 1206 körül kiado„ oklevélben épület állt, feltehetõen ez lehete„ a várparancsnok történik, amikor János esztergomi érsek ítéletet hoz és a várõrség lakóépülete. A belsõ kapuval szemben Péter bakonybéli apát és a veszprémi vár, ,,Besprienis a székesegyház emelkede„ ke„ õs tornyával, melyet castri", néhány jobbágya közö„ Scis nevû helységben 1380-ban Nagy Lajos király magasíto„ fel. A kapu- levõ peres földekrõl, majd 1242-ben, amikorra már tól jobbra, a keleti várfalhoz támaszkodó épület a kiépült a külsõ vár fala, a ke„ õs fõkapu bejáratával, királyi palota, északi végénél a Gizella-kápolna elõ„ tornyokkal és az ezek elõ„ i palánkkal. IV. Béla király található a vár egykori, és még ma is 26 m mély cisz- pedig 1263-ban a veszprémi várhoz tartozó Tóthrada ternája, melynek ivóvizét az Úrkút utca sarkán levõ nevû földet adományozta Bankó veszprémi várjob- forrásból hordták fel, ahová a Székesegyház mögöt- bágynak ,,terram Castri Wesprimienis Tothrada". ti, õrtoronnyal elláto„ kis kapun lehete„ lejutni. Csák Péter, az ország nádora és bírája, 1276 augusz- A ma is álló Tûztorony alsó részén, a régi vár egyik tusban a vár õrségét meglepte, a várat megszállta és a védõtornyának maradványa, i„ volt a barbakánnal székesegyházzal együ„ kirabolta s felgyújto„ a. A tûz erõsíte„ elsõ falhoz csatlakozó kaputorony. A vár- martaléka le„ a híres káptalani iskola és a könyvtár is. ból ma már csak a sziklaperemet követõ védõfalak A fõiskolát a király helyreállíta„ a, az a török meg- egy része, a külsõ vár bejáratát õrzõ várkapu melle„ i szállásig mûködö„ . Károly Róbert király 1313-ban a õrtorony, az alapjaiban középkori ke„ õs tornyú szé- veszprémi püspöknek adományozta a Veszprém me- kesegyház áll. A város helyén a korai bronzkorban is gyei ispánságot, ezzel a vár mindenkori ura a püspök volt már település, ahol i.e. 1000 körül a Várhegy tete- le„ . 1412-24 közö„ Castiglione Branda olasz bíboros jére földvárat építe„ ek. Római kori emlékeket a város a veszprémi püsppök, aki jelentõs építkezéseket foly- területén nem találtak, csak a környéken voltak római tato„ a várban. Nevéhez fûzõdik a belsõ és külsõ vár telepek. Veszprém környékén már a X. században különválasztása, a vár tornyos megerõsítése, a felvo- birtokába ve„ e a fejedelmi törzs, és az egyben a bir- nóhidas kapu és a belsõ várban az emeletes püspöki tok központja is le„ . A városnevét Boleszló lengyel palota megépítése. fejedelem és Géza fejedelem Judit leányának ‡ ától, Beszprimtõl származtatják, aki az ezredforduló körü- li évben menekült ide. Géza özvegye, Sarolta, Veszp-

26. oldal Mátyás király uralkodása idején Vetési Albert a II. Ferdinánd 162-ben 6000 forintért Zichy Pálnak püspök, aki megújí„ a„ a a Szent György-kápolna adta zálogba a veszprémi uradalmat, melyet Senyey falfestményeit, kapuját vörös márványból farago„ István püspök 1629-ben 10000 forintért válto„ visz- címerével díszíte„ e, a székesegyházban vörös már- sza. 1683-ban Barkóczy Ferenc, » ököly Imre vezére ványból készíte„ oltárt állí„ ato„ , orgonával lᄠa el és ve„ e be, de három év múlva királyi csapatok szállták ispotályt alapíto„ a káptalani részen. Halála után i„ meg. I. Lipót király 1702-ben a vár lerombolását teme„ ék el a Szent György-kápolnában, és a feltárás rendelte el, melynek végrehajtásával Steindor¹ ezre- során a megrongált sírkövének töredékeit is megta- dest bízta meg a Haditanács. Ez azonban II. Rákóczi lálták. Mátyás király halála után, 1490-ben Miksa Ferenc szabadságharca megakadályozta. A város a osztrák herceg tört be az országba, a hozzá pártolt Vi- Fejedelem tábornokának, Forgách Somonnak 1704 téz János veszprémi püspök a árat is átadta neki. Egy tavaszán meghódolt, de nem sokkal ezután Heister év múlva azonban újra magyar kézen van Veszprém. császári tábornok foglalta vissza, és a várat a város- A mohácsi csatavesztés után 1527-ben Ferdinánd sal együ„ felgyújto„ a. Az 1723. évi 23. Tc. véglege- emberei foglalták el, 1530-ban János király csapatai sen megszünte„ e Veszprém végvári jellegét és vele szállták meg, majd 1537-ben a Ferdinánd oldalán együ„ kiváltságos helyzetét is. A belsõ vár kapuját álló enyingi Török Bálint, tõle pedig még ebben az egészen, a belsõ és külsõ várat elválasztó falat rész- évben Puchain Vilmos ve„ e vissza. ben Acsády Ádám püspök 1733-ban rombolta„ a le. Az ostromok során megrongált falak újjáépítése csak 1763-ban Fellner Jakab kapo„ megbízást a Püspöki lassan folyt, és még Buda eleste után is hevenyésze„ Palota helyreállítására. A XVIII. században új pa- palánkfallal volt megerõsítve. Ali budai pasa 1552- loták, templomok és házak épültek a lerombolt vár ben ve„ e ostrom alá Veszprém várát, melyet 10 napi területén. ostrom után Vas Mihály kapitány árulása következ- Bakony Déli rész. 57-29-30/3-6 tében el is foglalt, és azonban hozzákezde„ annak kijavításához. Egy 1560-ból való kimutatás szerint a török 800 akcse összeget fordíto„ a vár kapujának újjáépítésére. A várban 1557-ben óriási tûzvész pusz- títo„ , és mint azt Takaró Mihály írja, ,,Veszprimnek az külsõ vára mind álgyú s mind tarack elége„ ". Salm Eckhard gróf, gyõri kapitány ve„ e vissza 1566-ban, amikor az ostrom során leége„ a székesegyház is, így több mint egy évszázadig csak az altemplomot tudták használni. A bécsi Haditanács a vár kijavítását rendelte el, melynek során az 1570-es években i„ te- vékenykede„ Suess Orbán, Bernado Gallo, Giuseppe Civitale, Fausto Veranzi, és ebben az idõben mérte fel a várat Giullio Turco is. Alighogy felépült a vár, 1593-ben a Szinán pasa veze„ e török sereg ismét elfoglalta, 1598-ban azonban már újra a magyaroké, miután a Schwarzenberg és Pál¹ y Miklós veze„ e sereg közeledtének hírére a török a várat elhagyta. Bocskai hajdúi 1605-ben foglalták el, majd 1620-ban Bethlen Gábor vezéreinek, Haller Györgynek és Fe- kete Péternek hódolt meg a vár õrsége, kiktõl azon- ban a nikolsburgi béke a császárnak ju„ a„ a vissza.

27. oldal További lehetséges várak, várhelyek melyekről nem találtam irodalmat, feljegyzést

Magyarpolány Polányi-Mánchegy Súr Pogánysánc Szapár Sánchegy Koromla-puszta Koromla vár (Pogány-berek) Zirc Kakashegy Réde Várhegy Réde Sánchegy Isztimér Ó-csikling Isztimér Királyszállás Fehérvárcsurgó Arany-hegy Fehérvárcsurgó Keresztes-hegy Fehérvárcsurgó Várhegy Bakonycsernye Pacmány-domb Bánd Várhegy Porva Kék-hegyi földvár

Felhasznált irodalom:

Északi- és a Déli-Bakony turista térképe Dr. Darnay (Dornyay ) Béla : Bakony útikalauz Kiss Gábor : Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon Ajka város honlapja Bakonyszentlászló község honlapja Porva község honlapja Dénes József várlistája, várleírásai, alaprajzai. Terei György : XII-XIV. szd-i várak Fejér megyében Holl Imre-Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása Németh Péter : Egy elfelejte„ Veszprém megyei vár: Hölgykő Nováki Gyula: Földvár ásatások a bakonyi Cuha - völgy környékén. Pásztor Emília: Földvárak és sírhalmok a Dunántúlon. Scherer János: Bakonybél és környékének útikalauza. www.var.lap.hu

28. oldal IGAZOLÁS

1. túra: Veszprém autóbusz állomás – Veszprémi vár – Tekeres-völgy – Csatári kápolna – Csatárhegyi Cholnoky kilátó – Márkói malom – Essegvár - Bánd Veszprémi vár (bélyegzés) Bánd - Essegvár (bélyegzés)

2. túra: Nagyvázsony – Vázsonykő vár – Kab-hegy – Kab-hegyi erdészház – Macskalik – Köves-árok – Bányász Múzeum – Cservár sánc - Ajka

Vázsonykő vár (bélyegzés) Kab-hegyi erdészház (bélyegzés)

Cservár (fénykép) Ajka (bélyegzés)

3. túra : Sümeg vasútállomás – Sümegi vár – Rendeki-hegy – Banyavár – Csabrendek – Gyepűkaján - Nagykeszi templomrom – Gyepűkajáni „Törökvár” Sümegi vár (bélyegzés) Banyavár (fénykép)

Csabrendek (bélyegzés) Gyepűkajáni „Törökvár” (fénykép)

4. túra: Városlőd – Hölgykő vár – Töredeze„ -árok – Németbánya - Farkasgyepű Hölgykő vár (fénykép) Németbánya (bélyegzés)

5. túra: Devecser – Devecseri vár – Rác-rét – Somlóvásárhely – Taposó kút – Szent Margit templom – Somló – Somló vár – Szent Márton kápolna - Somlószőlős

Devecseri vár (bélyegzés) Somlóvásárhely (bélyegzés)

Somló – Somló vár (bélyegzés vagy fénykép) Somlószőlős (bélyegzés) 6. túra: Ugod – Ugodi vár – Hubertlak – Gerencepuszta /Hotel Odvaskő/ - Bakonyújvári várrom – Tönkölös-hegy - Bakonybél Ugodi vár (bélyegzés) Hotel Odvaskő (bélyegzés)

Bakonyújvári várrom (fénykép) Bakonybél (bélyegzés)

7. túra: Farkasgyepű – Németbánya – Hajszabarna – Pápavári sáncok – Tevelvár – Királykapu - Hideg-völgy - Bakonybél Farkasgyepű (bélyegzés) Pápavári sáncok (fénykép)

Tevelvár (fénykép) Bakonybél (bélyegzés)

8. túra: Bakonybél – Barátok útja – Kőrishegy – Kék-hegyi földvár – Levél-kúti árok – Szépalmapuszta – Generál-erdei földvár – Borzavári út – „Podmaniczkyak útja” sánc - Bakonybél

Bakonybél (bélyegzés) Kőrishegy (bélyegzés)

Kék-hegyi földvár (fénykép) Szépalmapuszta (bélyegzés)

Generál-erdei földvár (fénykép) „Podmaniczkyak útja” sánc (fénykép)

9. túra: Magyarpolány Felső-erdő – Polányi-Mánchegy – Döbrönte – Szarvaskővár - Bakonyjákó

Magyarpolány (bélyegzés) Döbrönte (bélyegzés)

Szarvaskővár (fénykép) Bakonyjákó (bélyegzés) 10 túra: Bakonykoppány – Huszárokelőpuszta – Várhegyi várrom – Hotel Odvaskő – Táborhely hegy – Bakonybél Bakonykoppány (bélyegzés) Várhegyi várrom (fénykép)

Hotel Odvaskő (bélyegzés) Bakonybél (bélyegzés)

11 túra: Vinye vasútállomás – Keselőhegyi I-II-III földvárak – Üveghuta - Porva Vinye (Ördög csárda) (bélyegzés) Keselőhegyi I földvár (fénykép)

Üveghuta gémeskút (hány turistajelzés van Porva (bélyegzés) a gémeskúton)

12 túra: Porva-Csesznek vasútállomás – Kőrislapos – Zöröghegyi I földvár – Zöröghegyi II földvár – 82-es út – Kőmosó-völgy – Cseszneki vár – Csesznek Porva-Csesznek vasútállomás (bélyegzés vagy Zöröghegyi I földvár (fénykép) fénykép)

Zöröghegyi II földvár (fénykép) Cseszneki vár (fénykép)

Csesznek (bélyegzés)

13 túra: Várpalota vasútállomás – Várpalotai » ury vár – Trianon Múzeum – Vár-völgy – Bátorkő várrom – Márkus-szekrénye – Tés – Vadalmás – Márkus vár – Jásd Trianon Múzeum (bélyegzés) Várpalotai vár (bélyegzés)

Bátorkő várrom (fénykép) Tés (bélyegzés)

Márkus vár (fénykép) Jásd (bélyegzés) 14 túra: Bakonycsernye – Kisgyóni turistaházak – Hamuház – Csikling vár – Csőszpuszta - Tés Bakonycsernye (bélyegzés) Kisgyóni turistaházak (bélyegzés)

Csikling vár (fénykép) Tés (bélyegzés)

15 túra: Bodajk vasútállomás – Bodajki kálvária – Kajmát-erdei földvár – Gaja szurdok – Fehérvárcsurgói víztározó É-i vége – Becsali büfé – Kopasz-hegyi földvár – Vaskapu-hegyi földvár – Kincsesbánya- Iszkaszentgyörgy

Bodajk (bélyegzés) Kajmát-erdei földvár (fénykép)

Becsali Büfé (bélyegzés) Kopasz-hegyi földvár (fénykép)

Vaskapu-hegyi földvár (fénykép) Iszkaszentgyörgy (bélyegzés)

16 túra: Súr – Nagy-rét – Pogány sánc – Határ patak – Szapár – Sánchegy – Dobostető – Kis-Sáncok – Nagy – Sáncok – Bakonycsernye – Paczmány dombi földvár – Bakonycsernye Súr (bélyegzés) Pogány sánc (fénykép)

Szapár (bélyegzés) Sánchegy (fénykép)

Paczmány dombi földvár (fénykép) Bakonycsernye (bélyegzés 17 túra: Réde – Várhely – Agg-cser tábla – Sánc-hegy -dűlő – Fekete-víz- ér - Ácsteszér Réde (bélyegzés) Ácsteszér (bélyegzés)

18 túra: Réde – Hajmás patak – Koromla – Koromla vára (Pogány berek) – Csatka – Szentkút és búcsújáróhely - Súr

Réde (bélyegzés) Koromla vára (fénykép)

Csatka (bélyegzés) Súr (bélyegzés)

19 túra: Zirc - Hegyföldek – Kakashegyi földvár – Eperjes - Olaszfalu

Zirc (bélyegzés) Olaszfalu (bélyegzés)

20 túra: Pápai városnézés: vasútállomás – Kálvária – Várkert – középkori vár romjai – Eszterházy kastély- Nagytemplom – bástya maradványok – Szent Anna templom – Pálos templom – Ferences templom – Fő tér

Pápa vasútállomás (bélyegzés) Pápa Eszterházy kastély Múzeum (bélyegzés) ALAP« JZOK , METSZETEK , FÉNYKÉPEK

Kincsesbánya Kopasz-hegyi földvár

Kincsesbánya Kopasz-hegyi földvár

Fehérvárcsurgó Aranyhegyi földvár

Bakonycsernye Pácmánydombi sáncok

Csikling vár rekonstruált rajz (Kőnig Frigyes)

34. oldal Csabrendek Banyavár alaprajz Jásd Márkus vára alaprajz

Devecseri vár alaprajz

35. oldal Nagyvázsonyi vár a XVI-XVII. században Metszet a pápai várról

Szapár Sánchegyi sáncok alaprajz Ugodi vár alaprajz

Metszet a Veszprémi várról

36. oldal Bakonyújvári várrom alaprajz

Bánd Esseg vár alaprajz

Csikling vár alaprajz (Terei György)

Hölgykő vár alaprajz (Virágh D.)

Cseszneki vár a XV. században rekonstrukció

37. oldal A pápai vár ostroma Gyepűkaján „Törökvár” alaprajz

Döbrönte Szarvaskő vár alaprajz

Vaskapu-hegyi földvár panorámaképe

38. oldal Nagyvázsony Vázsonykő vár (Sedlmayr János)

Sümegi vár

39. oldal Várpalotai vár alaprajza: 1) Vizesárok 2) Külső fal 3) Rondellák 4) Barbakán 5) Kocsihíd 6) Kaputorony 7) Kapualj 8) Tornyok 9) Egykori tornyok 10) Várudvar 11) Palota A pontok a palánkerődítést jelölik

Várpalotai vár légi fotón (Sztraka Ferenc)

40. oldal Bakonyújvári vár sáncai

Bátorkő - Pusztapalota légi fotón (Civer„ an Bt)

41. oldal Csabrendek Banyavár sáncai

Cseszneki vár légi fotón (Civer„ an Bt)

42. oldal Döbrönte Szarvaskővár légi fotón (Civer„ an Bt)

Gyepűkaján „Törökvár” sáncai

43. oldal Hegyesdi vár légi fotón (Civer„ an Bt)

Nagyvázsony Vázsonykő vár légi fotón (Sztraka Ferenc)

44. oldal Kincsesbánya Kopasz-hegyi földvár

Sümegi vár légi fotón (Civer„ an Bt)

45. oldal Jásd Márkus vár sáncai

Veszprémi vár légi fotón (Civer„ an Bt)

46. oldal Somló vár légi fotón (Civer„ an Bt)

Bánd Esseg vár a Kálváriával

47. oldal Devecseri vár

Döbrönte Szarvaskővár

48. oldal Hölgykő vár

Keselő-hegyi I földvár sáncai

49. oldal Zörög-hegyi II földvár sáncai

Freskó részlet a Várpalotai várból

50. oldal Somló vár

Somló vár bejárat

51. oldal Ugodi vár bástyája

Csesznek vára

52. oldal 53. oldal