Ravazd településfejlesztési koncepció 1
T A L E N T − P L A N T•P Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699, E−mail: [email protected];www.talent−plan.hu
Ravazd
Településfejlesztési koncepció
Jóváhagyva a …/2019. (…...) Kt. határozattal!
Munkaszám: 18096/K
2019. szeptember
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 2
T A L E N T − P L A N T•P Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418−373; Fax: 96/418−699; E−mail: [email protected]; www.talent−plan.hu
Ravazd településfejlesztési koncepció
Tervez ő: Németh Gyula ......
TT1 08-0066
Társtervez ő: Halász Ferenc ……………………………
Építészmérnök
Tájépítész: Pintér Gabriella ……………………………
TK 08-0373
Energia-közm űtervez ő, Ferenczi Huba …………………………… Vízi közm űtervez ő, TV-T 08-0253, TE-T 08-0253,
Hírközlési tervez ő: TH-T 08-02533
Villamos tervez ő Szakács Levente …………………………… Okl. villamosmérnök
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 3
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 4
1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
Ravazd a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Gy őr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km². A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménf őcsanaki -, és Gy őrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középs ő vonulatának keleti részén található. Pannonhalmától 4 km-re, Gy őrt ől 21 km-re található, a 82-es számú, Gy őrt Veszprémmel összeköt ő út mentén; a Gy őr–Veszprém-vasútvonal közelében. Ravazd területe 28,5 km², ebb ől belterület 1,95 km², külterület 26,6 km². A település területe északon Pannonhalmával, keleten Tarjánpusztával és Bakonypéterddel, délen Giccel, nyugaton pedig Sokorópátkával határos. Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb területén, Gy őr-Moson-Sopron megyében, annak dél-nyugati részén helyezkedik el. Ravazd a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A Pannonhalmai kistérség 2003-ban alakult a Tét-pannonhalmi kistérség kettéválasztásával. 18 településéb ől 8 Veszprém megyét ől, a Zirci kistérségt ől került át Gy őr-Moson-Sopron megyéhez 1999-ben és 2002-ben. A Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás 2005. május 10-én alakult meg, melynek közvetlen el őzménye volt a 2004. július 20-án megalakult területfejlesztési társulás. A kistérségbe tartozó 18 település mindegyike tagja a társulásnak. A Társulásoknak két f ő feladata van: • A területfejlesztés tekintetében a kistérséghez tartozó települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását el ősegít ő közös pénzalap létrehozása. • A közszolgáltatási feladatellátás tekintetében: a közoktatási, gyermekjóléti, egészségügyi, bels ő ellen őrzési, kistérségi ügyintézés korszer űsítési feladatok magasabb szakmai színvonalon történ ő, összehangoltabb, hatékonyabb megszervezése, ellátása, korszer űsítése. A települések mai csoportosulása két közigazgatási változás nyomán jött létre. Egyrészt Pannonhalmát 2000-ben nyilvánították várossá, így térségének önálló központjává vált. Másrészt a kilencvenes években, valamint 2000. után nyolc község kérte átcsatolását Veszprém megyéb ől Gy őr-Moson-Sopron megyébe, jelent ősen kib ővítve így a Pannonhalma körüli kistelepülések számát. Ezek: Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Feny őfő, Lázi, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány. A települések Veszprém megye északi peremén helyezkedtek el. Számukra nehezen megközelíthet ő volt a megyeszékhely, a közeli Zirc is válsággal küzdött a kilencvenes években, így ezek a községek lényegében közeli központi település nélkül maradtak. Így a megyeváltástól remélték a sorsuk jobbra fordulását, hiszen gazdasági kapcsolataik, a szolgáltatások igénybe vétele inkább kötötték már őket Gy őrhöz, mint Veszprémhez. Utoljára 2003-ban
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 5
Bakonyszentlászló, Feny őfő és Veszprémvarsány csatlakozott át a megyéhez, s vélhet ően ezzel ez a folyamat le is zárult. Az így kib ővült Gy őr-Moson-Sopron megyében át kellett szervezni a kistérségi határokat, s Pannonhalma az új települések kisközpontjává vált. A Bakonyból érkez ő, Veszprémet Gy őrrel összeköt ő 82. sz. út, valamint a Bakony és a Pannonhalmi-dombság között húzódó Pápa-Kisbér útvonal adja a térség két f ő közlekedési gerincét. E két vonalat követi a térséget érint ő két vasútvonal is (Pápa-Tatabánya és Gy őr- Veszprém). Különösen a Gy őr-Veszprém vonal csodatatos termeszeti tájon halad keresztül: Magyarország egyik legszebb fekvés ű vasútvonala. Megépítésekor (1895-96) jelent őségét az adta, hogy a bakonyi térség terményeit (fa, mez őgazdasági termények) Gy őrön keresztül kapcsolta be a nyugat felé tartó kereskedelembe. Az elmúlt években a vasútvonalat a kihasználatlansága miatt a megsz űnés fenyegette, de a bauxit kitermelés szállítási igénye megmentette. A vonal megszüntetésének veszélye sajnos nem múlt el, pedig a vasút jelent ős turisztikai potenciál lehet a térségében. A térség északi peremén, néhány perc alatt elérhet ő távolságban húzódik az M1-es autópálya. Ez a térség számára nagyon jó megközelíthet őséget biztosít az ország többi részér ől és külföldr ől egyaránt. A térség központja Pannonhalma, a 4100 lakosú kisváros, melyet a 82. sz. útról keletre letérve érhetünk el. Kisvárosi szerepkörének betöltésében nehézséget okoz, hogy több, hozzá tartozó településr ől csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem érhet ő el tömegközlekedési eszközzel. A közlekedés egyértelm űen Gy őr irányú. Pannonhalma gazdasági szerepköre sz űk, jelent ősebb foglalkoztatást az apátság biztosít. Más kiemelked ő munkahely nincs, a lakosok zöme Gy őrbe jár dolgozni. Pannonhalmának, mint városnak a vonzáskörzete kicsi, az elmúlt b ő évtizedben a bejárók száma is jelent ős mértékben csökkent. A város vonzáskörzetét, a bejárási irányokat jelent ős mértékben meghatározzák a tömegközlekedés irányai. Sajnos a kisvárosban elérhet ő lakossági szolgáltatások is fejlesztésre szorulnak, hogy a központi szerepkört be tudják hatékonyan tölteni. Ehhez els ősorban a kiskereskedelmi ellátás fejlesztésére lenne szükség, illetve néhány közszolgáltatás letelepítésére, amelyek a közeli településeket szolgálnák ki.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 6
Écs, Ravazd, Gy őrság, Nyalka, Pázmándfalu egyre inkább a gy őri agglomeráció részévé válik. A kistérségb ől naponta 2-3000 dolgozó jár be a városba a munkahelyére, többnyire zsúfolt autóbuszokon. Ez a Gy őr-Moson-Sopron megye délkeleti térsége gy őri agglomerációjának gyorsan növekv ő része, jelent ős a kiköltözés a városból. A közlekedési nehézségek ellenére kevesen használják a térség több települését is felf űző vasútvonalat. Ennek oka, hogy a vasútállomások, illetve megállók a települések belterületének peremén helyezkednek el, míg a f őútvonal a településeken halad keresztül. A f őútvonal zsúfoltságát enyhítend ő tervezik egy Ravazdig tartó elkerül ő út építését. Ez nyilván további lendületet ad majd a térség szuburbán fejl ődésének, s gazdaságának.
A Pannonhalmai kistérség délr ől a Zirci kistérséggel, keletr ől a Kisbéri kistérséggel, míg északról a Gy őri, nyugatról pedig a Pápai és a Téti kistérséggel határos. A kistérség központja Pannonhalma.
Települései:
Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Écs Feny őfő
Gy őrasszonyfa Gy őrság Lázi Nyalka Pannonhalma
Pázmándfalu Ravazd Románd Sikátor Táp
Tápszentmiklós Tarjánpuszta Veszprémvarsány
1.01. szakasz KSH adatok a Pannonhalmai kistérségre vonatkozóan:
Terület (km²) 312
Népesség 15555 Településszám (falu) 17 (9) Természetes szaporodás 1000 lakos -2,14 Bels ő vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra 1990-2003 1,15 Településlakók aránya 27% Munkanélküliek aránya 2,4% SZJA alapot képez ő jövedelem 1 lakosra (Ft) 745,401 Működ ő vállalkozás 1000 lakosra 128 Kereskedelmi szálláshelyek fér őhely 321 Fér őhely 1000 lakosra 20,7 Vendégéjszaka 1000 lakosra 238 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2015.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 7
Lakónépesség eloszlása:
1000 f őre jutó vállalkozások:
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 8
1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata
1.2.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
POZÍCIONÁLÁS A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvez ő (Budapest- Pozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kiköt ők és repül őterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos a megye természeti öröksége, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a term őtalaj, jelent ős a termál-, a gyógy-és az ivóvízkincs. Társadalmát a bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvez ő a foglalkoztatottsági szint, igaz vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliség ű térségek is. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járm űipar) fejlettsége és az egy f őre jutó GDP. Magas a külföldi közvetlen t őkebefektetések aránya és exportrészesedése. A megye folyamatosan fejl ődő gazdaságához is kapcsolódóan történtek egyetemi, tudás-és kutatóközpont, valamint K+F fejlesztések. Déli és középs ő része a megye általános fejlettségéhez képest kifejezetten leszakadt, periféria jelleg ű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürd ők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumok-kiállítások, gazdag rendezvénykínálat. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK • A humán er őforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi er őforrások gyarapítása; er ős identitástudattal és közösségekkel; a jól m űköd ő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. • A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mez őgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. • A megyén áthaladó TENT közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kiköt ők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. • A környezet min őségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. • A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése.
• A multi - és interregionális kapcsolatok er ősítése: szorosabb együttm űködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Gy őr); a megye- és országhatáron átnyúló együttm űködések fokozása; az európai területi együttm űködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. • Gy őr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének er ősítése.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 9
• A többi város térség-és gazdaságszervez ő erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. • A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása.
1.2.2. Gy őr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Koncepciója
A megye területfejlesztési koncepciója 2014. januárban készült el. Gy őr-Moson-Sopron megye az ország legnyugatibb megyéje, így a szomszédos Ausztria és Szlovákia, s annak érintkez ő térségei, centrumai hatnak fejl ődésére. Az európai fejlettségi sorrendben Pozsony-régió az 5. helyezett, míg Bécs-régió a 7. helyezett a 2009-es GDP adatok alapján. A két f őváros tehát er ős hatást gyakorol a megye északi, észak-keleti térségeire, ahol már határon átnyúló település-agglomerációs tendenciák érvényesülnek, éppen Pozsony fejl ődésének hatására. A koncepció készít ői hat stratégiai fejlesztési célt állítottak fel a helyzetfelmérés, az el őzetes ajánlások alapján. 1. Jedlik Ányos stratégiai Cél – Kreatív humán er őforrások 2. Kühne Károly Stratégiai Cél – Innováció a gazdaságban 3. Baross Gábor Stratégiai Cél – Elérhet őség, megközelítés 4. Timaffy László Stratégiai Cél – Környezet, kultúra, életmin őség 5. Göcsei Imre Stratégiai Cél – Bels ő kohézió, centrumok és perifériák 6. Eszterházy János Stratégiai Cél – Együttm űködés a szomszédokkal
Ravazd a 7. számú, Gy őr-Veszprém-Balaton regionális fejl ődési tengely közelében, a megyehatáron átnyúló együttm űködési zónában fekszik.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 10
A fenti ábrán a megye öt meghatározó városának vonzáskörzetét láthatjuk. Ravazd ot a gy őri vonzáskörzet érinti.
A megye valamennyi kistérségében negatív a természetes szaporodás. Alapvet ően három csoport különböztethet ő meg: 1. Azon települések, amelyeknél olyan mérték ű a bevándorlási pozitívum, hogy növekszik a népesség: Gy őr, Sopron, Mosonmagyaróvár város környékében találhatók. 2. Tét és Pannonhalma térségének települései esetében nem éri el a bevándorlási nyereség a természetes fogyást, ezért csökken a népesség. 3. A legrosszabb helyzetben a Rábaköz térségének települési vannak, ahol a természetes fogyás vándorlási veszteséggel párosul. Hasonló folyamatok figyelhet ők meg a Répce- mente, a Tóköz és a dél-keleti megyehatárnál található településeken. A GDP szerkezetében a mez őgazdaság szerepe gyors mértékben visszaesett, 1995-ben még 8,7%-át, 2000-ben 4,1%-át, 2009-ben pedig 3,6%-át adta a bruttó hazai terméknek ez az ágazat. Az ipar szerepe er ősödött, 2009-ben már a GDP 47,3%-át termelte meg, mellyel Komárom-Esztergom megye után Magyarország legiparosodottabb megyéje lett. 2009-ben a megye GDP-jének 49,1%-át állították el ő a szolgáltatások, mely jelent ősen az országos átlag alatt maradt. Kilenc évvel kés őbb viszont az említett mutatók szerint már 110 százalékot teljesít. Ennek eredményeként a megye meg tudta őrizni els ő pozícióját az utóbbi két évtizedben az egy f őre jutó GDP-k alapján összeállított ranglistán.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 11
A foglalkoztatás szerkezetében jelent ős változások következtek be az elmúlt évtizedben. Habár Gy őr- Moson-Sopron az ország egyik legjobban iparosodott térsége, a foglalkoztatás szerkezetében er őteljes elmozdulás figyelhet ő meg a szolgáltatások irányába. 2000-ben az alkalmazásban állók 48,1%-a dolgozott a tercier szektorban, ami több mint 10 százalékponttal maradt el az országos átlagtól. 2005- ben már 54,2%, 2010-ben pedig 61,3% volt a szolgáltatási szektorban alkalmazottak aránya, mely már csak 8 százalékponttal marad el az országos átlagtól. A kiemelt gazdasági ágak 2013. évi mutatói alapján Nyugat- Dunántúl gazdasági helyzete javult. A gazdaság teljesít őképességét, helyzetét továbbra is els ősorban az ipar határozza meg. 2013-ban az ágazat kibocsátása az országosnál nagyobb mértékben b ővült, így a régió súlya is n őtt. A több mint négy f őt foglalkoztató, a Nyugat- Dunántúlon telephellyel rendelkez ő ipari szervezetek termelése 4 ezer milliárd forintot tett ki, ami az országos produktum 17%-át képviselte. Az egy lakosra jutó termelési érték területi összehasonlításban, Gy őr-Moson-Sopronban a második, Vasban a negyedik legmagasabb volt, s egyedül Zala megyében nem érte el az országos átlagot. A termelés fő hajtóerejét a gépipari, ezen belül is a járm űipari export, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek képezik. A gazdasági teljesítmény nagysága a 2009. évi visszaesést követ ően 2010 óta folyamatosan n ő a Nyugat-Dunántúlon
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 12
A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2000 és 2010 között több mint 25 ezerrel emelkedett, ami 154%-os növekedést jelentett, némiképpen meghaladva ezzel az országos átlagot (148%). A megyében 164 vállalkozás jut 1000 lakosra, az országos átlag ennél valamivel magasabb, 180 vállalkozás. Ha csak a megyék átlagát vesszük figyelembe, -
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 13
Budapest jelent ős torzító hatása miatt, - akkor a Gy őr-Moson-Sopron megyei adatok valamivel meghaladják az országos átlagot (160). Az ország e térségében kedvez ő a vállalkozási aktivitás, 2013. december végén közel 158 ezer vállalkozást tartottak nyilván nyugat-dunántúli székhellyel. Ezer lakosonként 160 szervezetet regisztráltak, ami els ősorban a f ővárosi és Pest megyei dominancia, valamint a mez őgazdasággal foglalkozó őstermel ők alföldi térségekben el őforduló nagyobb száma következtében 11-gyel kevesebb az országosnál. A vállalkozások 73–27%-os arányban önálló vállalkozóként, valamint társas formában voltak bejegyezve. Utóbbiak közel negyede a kereskedelem nemzetgazdasági ágba sorolódott, minden hetediket a tudományos és m űszaki tevékenység területén, minden tizediket pedig az iparban tartották nyilván. Az önálló vállalkozók dönt ő része (38%) ezzel szemben mez őgazdasági f őtevékenységgel rendelkezett. A vállalkozási méretstruktúrában a mikrovállalkozások dominálnak, 98%-uk ugyanis legfeljebb tíz f őt foglalkoztatott. 10–49 fős kisvállalkozások közé összesen mintegy 2700 szervezet tartozott a régióban, a legalább 50 f őt foglalkoztatók száma pedig 570 volt A külföldi t őke vonzásában Gy őr-Moson-Sopron megye kitüntetett helyet foglal el, mivel Budapest és Pest megye után még abszolút értékben is itt található a legtöbb külföldi érdekeltség ű vegyes vállalat. Az ipar elhelyezkedésére er ős területi koncentráció jellemz ő, mivel a városok termel ői infrastruktúrája lényegesen kiemelkedik környezetükb ől. Gy őr, Sopron és Mosonmagyaróvár hagyományosan fejlett ipari központok, melyek túlsúlya máig érvényesül. Igaz, ezt a képet néhány, a múltban kevésbé jelent ős ipari hagyományokkal vagy ipari hagyományok nélküli település vidéki szinten nagylépték ű, alapvet ően a külföldi t őke befektetéseib ől származó iparfejl ődése színesíti, pl. Dunakiliti, Göny ű, Jánossomorja, Kunsziget, Löv ő, Ravazd . A külföldi t őke jelent ősége ugrásszer űen emelkedett a megye életében, – habár ez a növekedés némiképpen lassabb volt, mint a korábbi évtizedben – amelyet a külföldi érdekeltség ű vállalkozások jegyzett t őkéjének közel négy és félszeresére való emelkedése jelez 2000 és 2010 között. Ezzel a megyében felhalmozott külföldi jegyzett tőke már a régiós állomány 83%-át és az országos érték egytizedét adja. A megye természeti, épített környezeti és kulturális öröksége. A természeti örökség védelmét két-két nemzeti park és natúrpark teljesíti a megyében: Fert ő–Hanság Nemzeti Park; Balaton-felvidéki Nemzeti Park (feny őfői ősfenyves); Soproni- hegység Natúrpark és Pannontáj-Sokoró Natúrpark. A természeti turizmus kiemelked ő helyszínei: Szigetköz, L ővérek, Fert őrákosi k őfejt ő, Rába és Mosoni-Duna (vízitúra útvonal), Magas-Bakony és Sokorói-dombság, Rábaköz és Tóköz (kisforgalmú útjai a kerékpárosokat, csendes falvai a nyugalmat kedvel ő turistákat várják), termál- és gyógyfürd ők (Balf, Gy őr, Mosonmagyaróvár, Lipót, Hegyk ő).
Közúti közlekedés Nyugat-Dunántúl másik két megyéje felé (Vas, Zala) alacsony szint ű, elégtelen kiépítettség ű a közlekedési kapcsolat. Hiányzik a (megyénkben többágú) markáns, észak-déli irányú közlekedési folyosó: nevezetesen az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy min őségi vasútvonal, mely mind a régió bels ő kohéziója tekintetében, mind pedig az adriai relációban kiemelt jelent őség ű.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 14
Mindez a Centrope régió szempontjából is jelent ős lenne, mivel a Sopron térségéb ől kiinduló M9 és a Mosonmagyaróvárról induló M86 biztosíthatná Gy őr-Moson-Sopron megye észak-déli kapcsolatát Béccsel, illetve Szlovákiával és Csehországgal. Ugyanakkor az M15 - M86 - M9 gyorsforgalmi útvonal-együttes része a TEN-T hálózatba tartozó közép-európai közlekedési folyosónak (CETC-ROUTE65), mely Svédországtól Horvátországig biztosítja az észak déli nemzetközi kereskedelmi kapcsolatot. Nagyon fontos volt a kelet-nyugati M85-ös autópálya miel őbbi megvalósítása, mely Gy őr– Csorna–Kapuvár–Sopron térsége irányába biztosít összeköttetést.
Jöv őkép A megye bels ő tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó id őszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mez őgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkit űzése. A községek határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak meger ősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszer űsítése, a meglév ő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását. Mosonmagyaróvár és térségének gazdasága sok szálon kapcsolódik a szomszédos Ausztriához, illetve annak f ővárosához. A község műemléki értékei, szellemi er őforrásai, vidékének turisztikai kínálata folyamatos megújulást mutat. Gy őrrel és más hazai nagyközpontokkal a közlekedési kapcsolatok javítandók, így az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítésével elért az együttm űködések szélesítése, de a vasúti összeköttetések korszer űsítése is ezt szolgálhatja. Az M9-es gyorsfogalmi út Sopron-Szombathely közötti szakaszának megvalósítása és a vasúti kapcsolat folyamatos fejlesztése gyorsíthatja a két központ közötti település agglomerációkat, egyben a munka- és funkció megosztást (egyetemi központok, szolgáltató funkciók, turisztikai együttm űködések, lakó- és élettér).
1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata
A településfejlesztési koncepció során a következ ő területrendezési dokumentumok kerületek figyelembe vételre. Országos Területrendezési Terv (2018. évi CXXXIX. tv.) Gy őr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 15
1.3.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT)
Ravazd az erd őgazdálkodási térség, vegyes területfelhasználású térség és települési térség országos területfelhasználási kategóriában érintett. Ravazd on a következ ő országos jelent őség ű közlekedési hálózatok és egyedi építmények találhatók az OTRT szerint: - főút - országos kerékpárút törzshálózat
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 16
Az övezetek nem érintik a módosuló területeket.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 17
Az övezet nem érinti a módosuló területeket. Az erd ők övezetének nagysága a településen: 1717,6 ha A jelenleg erd ők övezetébe tartozó erd őterületek nagysága a rendezési terven: 1575,6 ha Ez 91,73%-os lefedettséget mutat. A jogszabályban el őírt 95%-ot nem éri el, így az erd ők övezetében keletkezett hiány pótlására a következ ő pirossal jelzett területeket ajánlja fel az OTRT. A módosítással a lefedettség 97,69% lesz, mellyel megfelel az el őírásnak.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 18
Az övezet nem érinti a módosuló területeket.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 19
1.3.2. GyMS Megyei Területrendezési Terv
Gy őr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgy űlése a 10/2005.(VI.24.) számú rendeletével hagyta jóvá a Gy őr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervet, melyet 2010-ben felülvizsgált. A módosítást 12/2010.(IX.17.) számú rendelettel hagyta jóvá.
Térségi Szerkezeti Terv (forrás: GY-M-S Megye Területrendezési terve) Ravazd közigazgatási területén a következ ő térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg a megyei terv. - erd őgazdálkodási térség - hagyományosan vidéki települési térség - mez őgazdasági térség - vízgazdálkodási térség
A megyei övezetek lehatárolásánál az Országos Területrendezési Tervr ől szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 91. § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a megyei terv országos tervvel való összhangba-hozatalának jóváhagyásáig. Ennek értelmében az érvényes megyei tervben szerepl ő települést érint ő megyei övezetek közül a következ őket nem vettük figyelembe: - kiváló term őhelyi adottságú erd őterület övezete - országos jelent őség ű tájképvédelmi terület övezete - ökológiai hálózat övezete - földtani veszélyforrás területének övezete - vízeróziónak kitett terület övezete
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 20
- széleróziónak kitett terület övezete - erd őtelepítésre alkalmas terület övezete
Ravazd a következ ő megyei övezetekben érintett: - földtani veszélyforrás terület övezete
Ravazd a következ ő megyei övezetekben nem érintett: - ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete - rendszeresen belvízjárta terület övezete - tanyás területek övezete
Az országos övezeti lehatárolás településhatáros, amelyben az országos tájképvédelmi terület övezete tartalmaz olyan településeket, amelyek vagy természeti, vagy kulturális örökségi, vagy mindkét szempont együttes jelenléte alapján kerültek be az övezetbe. A megyei terv az országosan lehatárolt településeken belül konkrét folthatáros övezeti tartalmat állapít meg.
Az országos övezetbe tartozó területek védelme érdekében a törvény egyes területfelhasználási kategóriák kijelölésével, valamint a bányászati tevékenység és a közm űrendszerek elhelyezésével kapcsolatban állapít meg korlátozásokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szint ű lehatárolását és védelmét biztosítják.
Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi el őírások szerint elkészítend ő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben ajánlott meghatározni.
Az övezet érinti a módosuló területeket.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 21
1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai
Szomszédos települések: északról Pannonhalma, nyugatról Tarjánpuszta és Bakonypéterd, délr ől Gic, nyugatról Sokorópátka. Ravazd hoz Pannonhalma külterülettel, nagyrészt erd őgazdasági területtel kapcsolódik. Ravazd hoz Tarjánpuszta külterülettel, nagyrészt mez őgazdasági és erd őterülettel kapcsolódik. Bakonypéterd Ravazd hoz külterületekkel - mez őgazdasági területekkel kapcsolódik. Gic Ravazd hoz külterületekkel - mez őgazdasági területekkel kapcsolódik. Sokorópátka Ravazd hoz erd őgazdasági területekkel kapcsolódik.
1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása
1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai
Ravazd fejlesztési koncepciója 2006-ben készült. Az akkori fő fejlesztési elhatározások az alábbiak voltak: - új lakóterületek kijelölése - új építési telkek közm űvesítése - csapadékvíz elvezetés, árkok karbantartása - komplex vízelvezetési program kidolgozása - szennyvízcsatorna hálózat b ővítése - szennyvíz- és gázhálózatra való minél nagyobb rákötés szorgalmazása - belterületi közút felújítása, belterületi járda felújítás, építés - kábeltelevízió-rendszer csillagpontossá alakítása - energiatakarékos fényforrások beszerzése - közlekedéshálózat fejlesztése - az iskola tárgyi eszközeinek cseréje óvoda épületének b ővítése - a M űvel ődési Ház és a Könyvtár épületének korszer űsítése - a lakosság megtartása, vonzó településkép, lakosszám növelése - lakossági aktivitás növelése, önszervez ődések ösztönzése - középületek környezetének rendezése, parkok kialakítása - bel-és külterület zöldfelületének növelése - zöldterület karbantartás - utcabútorok és játszótéri eszközök kihelyezése - kis-és középvállalkozások településre vonzása - a kereskedelem és szolgáltatás színvonalának emelése - bekapcsolódás a kistérségi turizmusba, kerékpárút, gasztronómia, természeti- és környezeti adottságok kihasználása, szálláshely kialakítás
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 22
1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata
1.6.1. A hatályban lév ő településrendezési eszközök
../….. (...... ) sz. Képvisel ő-testületi határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv.
Módosította:
- ./….. (...... ) sz. önkormányzati határozat - ./….. (…...) sz. önkormányzati határozat
8/2008. (IX. 09.) sz. Képvisel ő-testületi rendelet a helyi építési szabályzatról.
Módosította:
- 5/2010. (IV. 24.) sz. önkormányzati rendelet - 3/2016. (IX. 07.) sz. önkormányzati rendelet
7/2018. (VI. 12.) sz. Képvisel ő-testületi rendelet a településkép védelmér ől.
Módosította:
- 11/2018. (XI. 26.) sz. önkormányzati rendelet
1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek
Beépítésre szánt területek A/ LAKÓTERÜLETEK - A település észak-keleti területén egy új egybefüggő lakóterület kerül kialakításra 16 m szélesség ű utca, zöldterület és 25 lakótelek kiszabályozásával. A telkeket és az utat részben kialakították, közm űvek kerültek elhelyezésre. - Az észak-nyugati részen is található egy új egybefügg ő lakóterület, 12 m szélesség ű utcák kiszabályozásával. Itt az utcák kiszélesítése lenne lényeges, de a terepviszonyok és az elépítések miatt több helyen nem lehetséges megvalósítani. A telkeket részben kialakították. A településen új lakóterület kialakítására leginkább észak-keletre és észak-nyugatra van lehet őség.
B/ TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK - A Polgármesteri Hivatal és az ett ől délre fekv ő terület egységes településközponti vegyes területként lett feljelölve, a telkek összevonásával. Nem valósult meg. - A településközponti vegyes területbe ékelt közpark mellett egy feltáró út lett feljelölve. Nem valósult meg.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 23
C/ GAZDASÁGI TERÜLETEK A község gazdasági területei a település belterületének déli részén, az erdészet jobb oldalán és az északi részén, a Pannonhalmára vezet ő országos közút jobb oldalán helyezkednek el, fejlesztési területekkel ebben az irányban rendelkezik a település: - A település belterületének déli részénél a rendezési terven Gksz-ként szerepl ő területek átmódosítása. Nem valósult meg. - A település belterületének északi részénél a rendezési terven már Gksz-ként szerepl ő terület kib ővítése keleti irányba. Nem valósult meg.
E/ ZÖLDTERÜLETEK - A rendezési tervlapokon szerepl ő feljelölt utcafásítás és a telken belüli fásítás. Részben valósult meg. - Az Ország út melletti településközponti vegyes területen, a Polgármesteri Hivataltól délre egy zöld közpark lett feljelölve. Nem valósult meg.
1.7. A település társadalma
1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életmin őség
Az alábbi információk a 2013. évi ksh adatokból származnak. Ravazd területe 29 km 2, lakónépessége 1 180 fő 2018. évi adatok szerint.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 24
Állandó népesség (f ő):
Forrás: TeIR Lakónépesség alakulása (f ő):
Forrás: TeIR
Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék):
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 25
Forrás: TeIR Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970-es évekig folyamatosan nőtt, majd csökkenés figyelhet ő meg. Az 1960-as évekt ől megfigyelhet ő jelent ős csökkenés 1990-ben megtorpan és növekedés figyelhet ő meg. A nagyobb id őtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma jelent ősen nem változott az elmúlt 130 év alatt. Az 1870-es években a település lakosságszáma 1296 f ő volt. Ezek után a népességszám enyhén ingadozott, a lakosságszám tet őpontját az 1949-ben érte el. A népesség számának csökkenése ezek után egészen az 1970-es évekig folyamatosnak mondható, majd 1980-ra jelent ős csökkenés figyelhet ő meg. Ez a demográfiai jelenség általános folyamatnak tudható be, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok er ős vonzó hatása miatt következett be. 2001-re már a szuburbanizáció hatása megfigyelhet ő, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult.
A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Ravazd negatív trenddel jellemezhet ő, az utolsó másfél évtized viszont pozitív képet mutat.
Öregedési mutató:
Ravazd tekintetében az öregedési mutató az országos és megyei átlag alatt helyezkedik el, mely hosszútávú tendencia.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 26
Munkanélküliségi ráta:
Elmondható, hogy országos átlag alatti mutatókat produkál a település, ami jónak mondható, megyei szinten viszont csak az utóbbi években kezdi magát utol érni. Tartós munkanélküliek aránya (%):
A munkanélküliség aránya az elmúlt években az országos és a megyei értékek alatt volt, viszont 2014-ben visszaesés látható. Foglalkoztatási mutatók:
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 27
Foglalkoztatók és foglalkoztatottak táblázata (f ő):
A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenl ő arányban találhatók a férfiak és a n ők. Döntő többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mez őgazdaságban nagyjából egyenl ő ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak dönt ő többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelent ős arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. Pályakezd ő munkanélküliek aránya (%):
A fenti diagram a pályakezd ő álláskeres ők arányát mutatja a nyilvántartott álláskeres őkhöz képest. A 2009-től 2014-ig terjed ő id őszakban a település szépen teljesített e tekintetben, 2015-ben viszont hatalmas a visszaesés, még az országos átlaghoz képest is.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 28
Pályakezd ő munkanélküliek aránya (%):
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ravazd munkanélküliségi rátája a Pannonhalmai járás adataihoz hasonló, de rosszabb helyzetet vázol fel, az országos, megyei és régiós értékeknél kedvez őbb, egészen 2015-ig, ahol hanyatlás látható. A munkaer ő piaci helyzetet jelent ősen befolyásolja, hogy a Ravazd ról és a környékér ől jelent ős számú lakosság ingázik gy őri munkahelyekre, illetve sokan vállalnak munkát a Pannonhalmi apátságban .
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 29
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 30
Forrás: Ravazd Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2015
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 31
Adófizet ők aránya (%):
Az adófizet ők aránya egyre n őtt az elmúlt években, mostanra az országos, megyei, és régiós adatoknál is magasabb érték ű. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem az országos tendenciáknak megfelel ően folyamatosan növekszik, és a mértéke is annak megfelel ő. Gazdaság:
A regisztrált gazdasági vállalkozások száma 2006 környékén ugrásszer űen n őtt. Ez a folyamat országosan jelentkezett. A gazdasági vállalkozások száma Ravazd on jelent ősen elmarad az országos átlagtól, mostanra stagnálás figyelhet ő meg az adatokban. Kereskedelmi szálláshelyek:
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 32
A szállásszolgáltatás tekintetében Ravazd on országos átlag alatti adatokat láthatunk. Új építés ű lakások aránya:
Országos tendencia a gazdasági válság óta az új építés ű lakások számának esése, Ravazd on is ezt tapasztalhatjuk. Az utóbbi években még próbálta követni az országos mutatókat, 2015- re teljesen megállt.
Képzettség: Az általános tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben, a megyében is jelent ősen n őtt az iskolázottság színvonala. Valamennyi végzettség tekintetében számottev ő volt a javulás, els ősorban azonban a közép- és fels őfokúak száma és aránya n őtt. Ebben jelent ős szerepe volt annak, hogy egyre többen tanultak tovább, s egyúttal számos oktatási forma közül is választhattak. Ezzel párhuzamosan csökkent a 8 osztálynál alacsonyabb végzettség űek hányada, ami szorosan összefügg az általános tankötelezettség korhatárának emelkedésével, s a korábbi iskolarendszerben tanuló id őskorúak számának csökkenésével. A jobb összehasonlíthatóság érdekében, valamint, hogy lássuk, hol helyezkedik el Ravazd az iskolai végzettség tekintetében a térségen belül, célszer űnek tartottuk ezt komplexen vizsgálni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 33
Természetesen az iskolai végzettségre vonatkozó adatok csak tíz évenként, a népszámlálások alkalmával állnak rendelkezésre, ezért erre vonatkozóan az 1990-es adatoknál nincsenek frissebbek. Nagyon fontos hangsúlyozni azonban, hogy napjainkban csak a folyamatos tanulással, a konvertálható tudással lehet a munkaer őpiacon maradni. A IV. Béla Általános Iskola a F ő u. 13. alatt található. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelent ős mértékben meghatározzák a demográfiai adottságok. Az általános iskola 120 fér őhelyes. Az intézmény napközi otthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 23 fő veszi igénybe. A pedagógusok száma 11 f ő, akik munkáját 3 f ő kisegít ő dolgozó segíti.
2003-ban 110 tanuló járt az intézménybe. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökken ő. A 2003-as adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma meghaladja mind a megyei, mind a megyei községi értékeket. Az iskola szolgáltatásait más településekr ől (Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdr ől) jelenleg 14 tanuló veszi igénybe. A település helyzete dönt ő többségében Gy őrhöz köti a tanulókat.
A térség településein élők iskolai végzettség szerinti megoszlása TELEPÜL ÉS 8. ált. alatt 8. által. Szakmunk. Középisk. Felsőfokú Bezenye 46, 5 26, 7 15, 6 9, 3 1, 9 Dunakiliti 40, 9 28, 4 17, 7 10, 4 2, 6 Dunasziget 48, 4 30, 0 11, 3 7, 6 2, 7 Feketeerdő 43, 7 29, 3 17, 0 8, 2 1, 8 Hegyeshalom 40, 3 27, 7 13, 1 14, 7 4, 2 Jánossomorja 41, 2 31, 5 14, 2 10, 5 2, 6 Levél 42, 1 28, 5 16, 5 10, 6 2, 3 Mosonmagyaróvár 34, 3 28, 5 12, 7 17, 3 7, 2 Ravazd 42, 3 34, 8 15, 2 6, 0 1, 7
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 34
Rajka 43, 5 29, 0 14, 7 10, 1 2, 7 Újrónafő 42, 6 35, 9 14, 3 6, 1 1, 1 Várbalog 61, 8 22, 8 10, 1 3, 5 1, 8 Térségi átlag 42, 8 29, 9 14, 4 10, 2 2, 7 Móvár nélkül Térségi átlag 38, 0 29, 0 13, 4 14, 3 5, 3 Móvárral együtt
Forrás: KSH évkönyv alapján saját számítás
Képzettség:
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A 8. általánost nem végzettek magasabb aránya Várbalog, Dunasziget és Bezenye településeire jellemz ő. A valamilyen szakképzettséggel rendelkez ők magasabb aránya általában a dinamikusabb fejl ődést mutató településeken észlelhet ő, de néhány stagnáló gazdasági helyzetben lév ő községre is jellemz ő: Dunakiliti, Feketeerd ő, Ravazd és Újrónaf ő.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 35
A közép- és fels őfokú végzettséget szerzettek magasabb aránya a fejlett települések esetében figyelhet ő meg, ez alól csupán Bezenye kivétel. Mosonmagyaróváron együttes arányuk közel 25%-a az állandó népességnek, Hegyeshalomban pedig közel 20%-a. A község nélküli népszámlálási adatok jelent ős különbségeket mutatnak az együttesen kezeltekkel szemben: 4, 8%-kal magasabb a 8 általánost nem végzettek aránya, a közép- és fels őfokú végzettséggel rendelkez ők esetében pedig 4, illetve 2, 6%-kal alacsonyabb. Tudni kell azonban, hogy ezek az értékek gyakorlatilag a rendszerváltás el őtti állapotokat tükrözik, tehát a tíz év alatt lejátszódó folyamatokat ezek az adatok nem tartalmazzák. A népesség nyelvismeretét kedvez ően befolyásolta a megye nyugati határszéli fekvése, gazdasága és az itt él ők iskolázottsági színvonala. A megye földrajzi fekvése következtében a más nyelvet beszél ők körében a német dominált. Az angolul tudók száma viszont jelent ősen n őtt, 2011-re a más nyelvet beszél ők 44%-a beszélt angolul. Valamennyi tanuló továbbtanult, látván, hogy magas az SNI-s diákok aránya az iskolában, bár mindnyájan integrált nevelés/oktatásban részesülnek. A diákok továbbtanulási mutatói alapján 40% felett választják az érettségit adó képzésben való részvételt. A hh-s diákok mutatói nem térnek el jelent ős mértékben az iskolai eredményekt ől, bár a szakiskolai képzést arányaiban jóval többen választják, mint az érettségit adó képzési formát. Az egyenl ő esélyek biztosítása érdekében az iskola a hh-s tanulóinak részvételét támogatni kell az iskolának e programokon. Az iskolai végzettség szintje és a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség között szoros a kapcsolat, hiszen a tartós munkanélküliek között nagyon magas az alacsony iskolai végzettség űek aránya, s ezek az értékek már a rendszerváltás utáni folyamatok eredményeit hordozzák. Az igazi problémát az önkormányzat számára a tartós munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesül ők jelentik. Egy település életét mindig er ősen befolyásolja az elszegényed ő, alul iskolázott réteg jelenléte. Jövedelmi viszonyok: A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján els ősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelel ő adatunk. Mekkora jövedelemb ől lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függ ően más és más. De Magyarországon is megfigyelhet ő már a régiónkénti változás. Gyakran használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életmin őséget tesz lehet ővé. Ez 2014-es adatok alapján, Magyarországon a 87.351 forintos egy f őre es ő átlag havi jövedelem. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkez őket nevezhetjük szegénynek. A mélyszegénység határát a minimál nyugdíj 28.500 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 36
Foglalkoztatottság: Jelenleg Gy őr ad munkahelyet a Ravazdi munkaer ő nagy részének. Nagymérték ű munkanélküliség problémájával jelenleg nem küzd a település. Az ipari jelleg ű foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít. Jelen pillanatban az ipari jelleg ű foglalkoztatók közül a helyi kis- és középvállalkozások, biztosítanak helyben megélhetést a szolgáltatások mellett. A településen 152 vállalkozás van bejegyezve. Ebb ől a jelent ős része 20 f ő alatti foglalkoztató, 1 vállalkozás foglalkoztat közel 50 f őt. A rendezési terv távlatában, mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehet őségeinek b ővítése, illetve ennek el ősegítése, hiszen ez a települési autonómiának is egyik fontos alappillére. Iparterületi fejlesztések szükségesek a lakosság helyben történ ő munkavégzésének feltételéhez. A község földrajzi fekvése, a teljes infrastruktúra, a megteleped ő munka és egyéb lehet őségek biztosíthatják az itt él ők és a letelepedni szándékozók életfeltételeit, megélhetését. Az általános fejl ődés mellett azonban még mindig vannak kiaknázatlan lehet őségek, f őleg az idegenforgalom, a vendéglátás terén. A községben jelent ős az erd őgazdasági ágazat is. A Kisalföldi Erd őgazdaság Zrt. 34500 hektár erd őt kezel az ország észak-nyugati területén. Az erd őgazdaság gondozza továbbá a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átsz őtt vidékén, a hansági erd őkben, valamint a világörökség részét képez ő pannonhalmi tájon elterül ő erd őket. Itt erd őműveléssel, fakitermeléssel, csemete-termesztéssel, fafeldolgozással, fakereskedelemmel és vadászattal, vadgazdálkodással foglalkoznak. Ravazd község közel 50%-a állami erd őterület, mely szintén ehhez tartozik.
Nemzetiségi összetétel: Gy őr-Moson-Sopronban 2011-ben a hazai nemzetiséghez tartozóknak csupán a harmada vallotta magát anyanyelve alapján valamely nemzetiséghez tartozónak. A megyében él ő nagyobb lélekszámú kisebbségek közül a horvátok hattizede, a németek egyötöde, a cigányok egyharmada nyilatkozott nemzetiségi köt ődésér ől ilyen vonatkozásban. A megyében a német, a cigány, a horvát és a szlovák a legnépesebb etnikum. A németek az itt él ő hazai kisebbségek 54 százalékát, a cigányok 16 százalékát, a horvátok pedig 13 százalékát alkották. A KSH adatai szerint Ravazd on a német nemzetiségek száma 0,5 %-os a település lakosságához képest. A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint:
magyar német román szlovák egyéb Összesen Népesség
1113 16 2 1 4 1136 1220
A népesség nemzetiség szerint, Ravazd (2018) Forrás: Helységnévtár
Ravazd on nem m űködik roma nemzetiségi önkormányzat.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 37
Vallási összetétel: A római katolikus egyház meghatározó szerepet tölt be a megye vallási életében, követ ői valamennyi településen megtalálhatóak. Ravazd lakosságának zöme, 85,1 %-a katolikus vallásúnak vallotta magát. Továbbá 2,1% reformátusnak és 1,0% evangélikusnak. Általánosan elmondható, hogy egyre n ő a felekezethez nem tartozók száma megyei szinten, de Ravazd on ez az érték csupán 0,8 %.
1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegz ődés, konfliktusok, érdekviszonyok
Szegregátumok (Forrás: Helyi Esélyegyenl őségi Program) Ravazd Községben szegregátum nem alakult ki. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemz ői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthet ősége, lakásállományának állapota, közm űellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehet őségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemz ői stb.): nincs telep, illetve szegregátum a községben. b) a telepen/szegregátumokban él ők száma, társadalmi problémák szempontjából f őbb jellemz ői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek aránya, stb.) nincs telep, illetve szegregátum a községben. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendez ődésének folyamatai: nincs telep, illetve szegregátum a községben.
1.7.3. Települési identitást er ősít ő tényez ők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi köt ődés, civil szervez ődések, vallási közösségek stb.)
A település életében fontos szerepet töltenek be közösségi színterek, a sport, a m űvel ődés helyi feltételeinek biztosításával. A helyi közösségi együttélés f ő jellemz ője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen él ő id ősek és gyermekek irányába. A településen a kulturális ágazat is hozzájárul a község békés, kiegyensúlyozott közösségi életéhez. A község könyvtára mindig a tanévkezdés el őtt meghatározott rendben áll a polgárok rendelkezésére. A kölcsönzés június-júliusban is lehetséges, így a nyári hónapok sem telnek el olvasnivaló nélkül. A 2008-as évt ől az iskola épületében kapott helyet. A különálló épületben két helyiség található. Az egyik terem könyvtári és olvasó részként funkcionál, a másik terem pedig számítógépekkel felszerelve internetezésre alkalmas. A 2013-as évt ől csatlakoztak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez/KSZR/, mely a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tevékenységében kiemelked ő helyet foglal el. A KSZR f ő célja a községekben él ő lakosság min őségi könyvtári ellátásának
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 38 megszervezése, információhoz való hozzáférés, az esélyegyenl őség biztosítása a kistelepülésen él ők számára. a) közösségi élet színterei, fórumai: településünkön a civil szervezetek, a helyi Faluház, a Művel ődési Otthon, az Erdészeti Múzeum és a könyvtár fogják össze a lakosságot. Nagyon sok program elérhet ő általuk. Minden évben megrendezésre kerül a Falunap, Nyárbúcsúztató rendezvény, Majális, Vállalkozók bálja, Szüreti mulatság, Bakonyaljai Vigasságok. A civil szervezetek színházlátogatásokat, kirándulásokat, különböz ő játszóházakat, vetélked őket szerveznek. Nagyon széles a skála a rendezvények és a közösségi élet tekintetében. A település szinte minden lakója megtalálja a számára megfelel ő programot.
b) közösségi együttélés jellemz ői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): nem ismert probléma.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): a civil szervezetek az önkéntes munkában is részt vesznek, ha szükséges szemetet szednek, virágosítanak, adományokat gy űjtenek, rendezvényeken helyszínt biztosítanak.
Civil szervezetek - Szederinda Hagyományteremt ő Egyesület - Ravazdi Sportegyesület - Béla Kútja Kulturális Egyesület - Polgár őrség - Szent Willebald Nyugdíjas Klub - Helyi Vöröskereszt - Ravazdi Gyermekekért Alapítvány
A civil szervezetek szerepe nagy a faluban, tekintettel a település közösségi életének min őségére.
Pecsét, címer, zászló
A község címerének leírása
A fels ő élén hullámos, közepén vágott pajzs fels ő mezejében kett ős, zöld dombon, aranyháttérrel Béla király kútja látható kék-fehér kombinációban. Az alsó mez ő kék alapon a vágás alatt arany, majd fehér hullámos pólyával, alattuk szimmetrikusan, pozitív-negatív formákra tükrözött stilizált tölgyfalevél motívum látható arany és kék kombinációjával. A pajzsot – a címerképen szerepl ő dombok zöld színével megegyez ő és fekete kontúrral –Ravazd felirat koronázza, amely a pajzs teljes szélességét átéri.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 39
1.8. A település humán infrastruktúrája
1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)
A településen alapfokú oktatási intézmények m űködnek.
Óvoda
Ravazd on m űködik óvoda, 45 fér őhellyel, 4 óvón ővel és 6 f ő kisegít ő alkalmazottal. A gyermekek létszáma az utóbbi 4 évben enyhén csökkent.
Iskola
Ravazd on az általános iskolai oktatás megoldott mind a 8 osztályt tekintve, nem kell az iskolásoknak másik településre átjárniuk. A IV. Béla Ravazdi Tagiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 120 fér őhelyes, a napközi otthonos szolgáltatást 25 f ő veszi igénybe. A pedagógusok száma 11 f ő, munkájukat 3 f ő kisegít ő dolgozó segíti.
Az iskola szolgáltatásait más településekr ől (Pannonhalmáról, Tarjánpusztáról, Bakonypéterdr ől) jelenleg 14 tanuló veszi igénybe.
Az 5. és 6. osztályokban csoportbontásban tanulják a diákok a magyart, matematikát, informatikát, rajzot, technikát. Az iskola referenciaintézmény, tehetségpont négy területen és 2014-től ökoiskola. Alapfokú m űvészeti iskolaként zongorát, furulyát, grafikát és néptáncot is oktatnak. A diákok számára sokrét ű szabadid ős programokat biztosítanak. Szakköreik színes palettájából minden tanuló érdekl ődésének megfelel ően választhat.
A településen található Ravazdi Erdei Iskola 1999 óta m űköd ő, a Kisalföldi Erd őgazdaság Zrt. által fenntartott, min ősített erdei iskola. A színes, gyakorlatorientált foglalkozásaik magas színvonalát elhivatott erdészek, és környezetnevelési szakemberek, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának oktatói garantálják. Az intézmény az általános iskolások erdei iskolai foglalkozásai mellett szakmai programok, osztálykirándulások, szakkörök, családi rendezvények, nyári táborok lebonyolítását, kirándulók vendéglátását is vállalja.
A nyelvoktatás jelenleg a német nyelv tanítására terjed ki. A szül ők részér ől igényként merül fel az angol nyelv tanulásának lehet ősége.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 40
Általános iskolai oktatás Ravazd on
Forrás: KSH, TeIR
A legf őbb gond az, hogy az iskoláskorú gyerekek Gy őrbe járnak iskolába. Ennek oka, hogy a szül őknek egyszer űbb a gyerekeket is a munkahelyükhöz közeli iskolába járatni. A helyben oktatott gyermekek létszámának csökkenése fokozza a településr ől elvándorló fiatalok számát, így hosszú távon a lakosság elöregedését, illetve a magasabb képzettség űek létszáma is csökkenni fog, gyengíti a lakosság településhez való érzelmi köt ődését, rontja a kulturális élet színvonalát, középtávon rontja a KKV-kra alapozódó, kreatív és élénk helyi vállalkozói életét, az ipari és szolgáltatói helyi kínálatot.
Egészségügy
Ravazd lakosságának egészségi állapota jó, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhet ő. A települési önkormányzatok egészségügyi feladat- és hatásköreit tekintve az önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretén belül a háziorvosi alapellátásról, a házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a véd őnői ellátásról, és az iskolai-egészségügyi ellátásról gondoskodik.
Az egészségügyi ellátás helyben a házi orvosi praxison keresztül valósul meg Ravazd on, Écs településsel együtt. A községben biztosított a család és n ővédelmi gondozás is szintén Écs településsel együtt. A járóbeteg-szakellátás Pannonhalmán és Gy őrben valósul meg. A fekv őbeteg ellátást 50 km-en belül 3 kórház is biztosítani tudja. A Magyar Vöröskereszt Helyi Alapszervezete minden évben megrendezi sz űrőnapját, melyen a lakosság részt vehet. A fejleszt ő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Gy őrben elérhet ő. A közétkeztetésben 2015. szeptemberét ől folyamatos az átállás az egészséges táplálkozás bevezetésére. A községben modern, minden igényt kielégít ő teniszpálya található.
Kultúra
A község szellemi-kulturális életének legf őbb helyszínei a M űvel ődési Otthon és a Faluház. Az intézményben lehet őség van akrobatikus rock & roll, zene, színjátszás, néptánc, kórus, képz őművészeti, id ős és gyermek klub foglalkozások, kulturális egyesület, természetbarát egyesület, el őadások és tanfolyamok megrendezésére. A könyvtár az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll. A településen 2002 óta m űködik helyi kábeltelevíziós hálózat.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 41
1.8.2. Esélyegyenl őség biztosítása
Ravazd önkormányzata rendelkezik települési esélyegyenl őségi programmal. Az esélyegyenl őségi Program megalkotásával az önkormányzatnak szükség esetén szándékában áll javítani a célcsoportokban szerepeltetett, erre rászoruló gyermekek és feln őttek élethelyzetét. Ravazd település Önkormányzata az Esélyegyenl őségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - a közszolgáltatásokhoz történ ő egyenl ő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érint ő intézkedések érdekében együttm űködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A szociális ellátások biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak egyaránt feladata. 2015. év március 1-jén megváltozott a szociális ellátások rendszere. Van olyan ellátás, amelyeket csak az állami szerveknél lehet igénybe venni. Településünket a Mosonmagyaróvári Járái Hivatal segíti ezeknek igénybevételére. Ezek közé tartozik : - id őskorúak járadéka - foglalkoztatást helyettesít ő támogatás - egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás - ápolási díj
Ravazd Község Önkormányzatának Képvisel ő-testülete 2015. februárjában rendeletet alkotott a települési szociális ellátások helyi szabályairól. A rendelet célja, hogy a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelel ően meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, igénybevételének feltételeit. Az önkormányzat az alábbi települési szociális ellátási formákat határozta meg: a) pénzbeli települési támogatás aa) ápolási támogatás A Képvisel ő-testület Szociális, Oktatási és Kulturális bizottsága (továbbiakban: Bizottság) méltányosságból ápolási támogatást állapíthat meg 1 év id őtartamra annak a hozzátartozó
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 42 kérelmez őnek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A támogatás megállapítása az egy f őre számított havi családi jövedelemhatártól függ. ab) rendkívüli települési támogatás A Bizottság a létfenntartást veszélyeztet ő rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az id őszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd ő személyek, családok részére nyújt települési támogatást. Ez lehet jövedelemhatártól függ ő támogatás, de különös méltánylást érdeml ő esetben (pl. elemi kár, kórházi kezelés)a rendkívüli élethelyzetbe került személy részére jövedelemre tekintet nélkül, évente legfeljebb egy alkalommal adható rendkívüli települési támogatás is. ac) temetési támogatás Jövedelemre tekintet nélkül települési támogatást állapítható meg azon személy részére, aki az elhunyt személy temetésér ől gondoskodik. ad) szociális kamatmentes kölcsön A Bizottság szociális kamatmentes kölcsönben részesítheti azt a rászorult személyt, aki olyan átmeneti pénzzavarba került, vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti a saját és családja létfenntartását, vagy elemi kár érte, vagy annak a lakóépületnek az életveszélyessé válásának megel őzése érdekében merül fel kiadása, amelyben a kérelmez ő és családja életvitelszer űen lakik. ae) gyógyszerköltség támogatás A Bizottság ebben a támogatási formában részesítheti azt a személyt, aki alanyi jogú vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult. Ezt a támogatást jövedelemhatárra és a havi rendszeres gyógyszerköltségre tekintet nélkül kérheti az a személy, akinek életviteléhez – háziorvosi igazolás alapján – gyógyászati segédeszközök használata, protézis vagy pacemaker szükséges. b) természetbeni települési támogatás ba) rendkívüli települési támogatás nyújtása élelmiszerutalvány, vagy tüzel őutalvány formában Természetbeni juttatásként állapítják meg a települési támogatást, ha a segély céljának elérése készpénzben történ ő kifizetéssel nem látszik biztosítottnak. bb) gyermekek étkezési támogatása A Bizottság étkezési támogatást állapíthat meg annak a gyermeknek a részére, aki bölcs ődei vagy óvodai ellátásban részesül, oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - szociálisan rászoruló családi, vagy lakhatási, vagy anyagi vagy egészségügyi körülményei miatt. bc) lakhatási támogatás Ravazd Község Önkormányzata lakhatási támogatás keretében átvállalja a községben állandó lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkez ő 60 éven felüli lakosoktól a szemétszállítási díjat az őket megillet ő méret ű gy űjt őedény erejéig. c) alapszolgáltatások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások ca) szociális étkeztetés
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 43
cb) házi segítségnyújtás cc) jelz őrendszeres házi segítségnyújtás cd) családsegítés
A szociális étkeztetés feladatainak ellátása a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás keretében, Társulási Megállapodás alapján történik.
Álláskeresési segélyben részesül ők száma:
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 44
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ravazd a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Az egyenl őségi tervezés segíti a térség területfejlesztési koncepciója f ő célkit űzéseinek megvalósítását, amely els ősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkit űzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben él ők életmin őségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. - Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely- teremtési kezdeményezések támogatása. - Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése. - Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (id ősek, feln őtt fogyatékosok ellátása). - Közbiztonság, b űnmegel őzés. - Ezek olyan átfogó célok, amelyek a Térségi és a helyi szerepl ő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. - Közösségek m űködése, azok szerepe, részvétele a különböz ő programokban. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, er ős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekb ől következ ő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermel ődésének nagyon nagy valószín űsége jellemzi. Ezen meghatározást alapul véve Ravazd község nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közé.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 45
Nők esélyegyenl ősége: A rendelkezésre álló adatok és a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a n ők a községben nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben a foglalkoztatással kapcsolatban. A helyi működés ű Közös Önkormányzati Hivatal valamint az Önkormányzat intézményei túlnyomó többségben n ői munkaer őt foglalkoztatnak. A településen m űköd ő cégek szintén alkalmaznak n ői munkaer őt.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A foglalkoztatásban való részvételük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez őknek is biztosított. A helyi erdészetben, a közeli községben, valamint a szomszédos Ausztriában is van lehet őségük az elhelyezkedésre. Hátrányos megkülönböztetésr ől nincs információ. A család- és n ővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit el ősegítése a fogamzás el őtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján a várandós anya gondozása, a magzat születés el őtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása. A községben dolgozó véd őnő segíti ezt a fajta gondozást. A kismamák, kisgyermekes anyukák a tanácsadáson felkereshetik, valamint a véd őnő is látogatja az újszülötteket szükség szerint. Ravazd mellett Écs is ellátja a gondozással kapcsolatos feladatait.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 46
Id ősek esélyegyenl ősége:
Forrás: TeIR, KSH
A községben él ő nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen él ő id ős emberek a ház körüli mez őgazdasági munkával, és esetleg kisállatok tenyésztésével foglalatoskodnak. Az aktív, tevékeny id őskorhoz a településen sok program biztosított. Nyugdíjas klub m űködik a helyi M űvel ődési Otthonban. Tagjai közül sokan részt vesznek a dalkörben is. Versenyekre is eljutnak, szép eredményeket érnek el. Kirándulnak, születésnapokat, évfordulókat ünnepelnek, vagy éppen csak élvezik egymás társaságát egy jó beszélgetés keretében. A M űvel ődési Otthon igény szerint biztosít számítógép kezeléssel kapcsolatos foglalkozásokat is. Együttm űködnek az iskolával, óvodával, közös programokat szerveznek, segítenek a Vöröskeresztnek az egészségsz űrő napon, részt vesznek különböz ő közösségi munkákban (virágültetés, stb.)
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 47
Az önkormányzat évente anyagilag is támogatja m űködésüket. Hátrányos megkülönböztetésr ől nincs adat. A fogyatékkal él ők esélyegyenl ősége:
Forrás: TeIR, KSH
Jelenleg nincsenek pontos adataink számukról. A TeIR és KSH Tstar adatsorok kizárólag a megváltozott munkaképesség ű, rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számára, valamint a nappali ellátásban részesül ő fogyatékos személyek számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. A fogyatékkal él ők foglalkoztatásának lehet őségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A pontos adatok hiányában arról sincsenek adataink, hogy hány f őt foglalkoztatnak községünkben. Az önkormányzat több olyan alkalmazottat is foglalkoztat, aki tartós betegségben szenved. Fogyatékkal él ő személy foglalkoztatásáról egy helyi vállalkozás nyilatkozott, ők egy f őt foglalkoztatnak. Hátrányos megkülönböztetésr ől nincs adat. Az önálló életvitelt az intézmények támogatják. Eljuthatnak a helyi szervezetek által szervezett programokra, hozzáférnek a különböz ő szolgáltatásokhoz is (gyógyszertár, művel ődési ház).
1.9. A település gazdasága
1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre
A helyi gazdaság összetételére a munkavállalók arányából lehet következtetni. Ez alapján az iparban dolgozik a Ravazd on dolgozók 4/5-e, a fennmaradó 1/5-nyi munkavállaló lényegében egyenletesen oszlik meg a erd őgazdaság és a szolgáltatás között. Sajnos a település gazdasági erejét mutatja, hogy nagyszámú munkaer őt ingázik más településekre. Ezt a gazdasági vállalkozások betelepítésével lehetne ellensúlyozni, amivel a helyi lakosok már nem lennének rákényszerülve az ingázásra.
1.9.2. A település f őbb gazdasági ágazatai, jellemz ői
Az erd őgazdasági ágazat a falu nyugati részén m űködik. A település legnagyobb foglalkoztatója a Kisalföld Erd őgazdaság Zrt. A település életét, fejl ődését nagymértékben meghatározza az itt található erd őterület. Mivel az erd ő fafajtái lassú növekedés űek, az 1870-es évekt ől a rövidebb id ő alatt elérhet ő jövedelmez őség érdekében kezdtek akácfatermesztésre átállni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 48
A helyi vadállománynak is kiemelked ő szerepe van Ravazd életében. Az erdészet komoly vadgazdálkodást és vadásztatást folytat a területén. Korábban, még az 1930-as években is els ősorban a szarvasairól volt híres a ravazdi erd ő, vaddisznó szinte nem is volt. Az erdei, erd ő széli tisztások, rétek igen gazdagok a virágokban, füvekben. A múltban ezek gy űjtése, értékesítése szezonálisan természetes foglalatossága volt a helyieknek. Ravazd szántóföldjein régen kalászos gabonaféléket, búzát, árpát, rozst termeltek. Ezekb ől kenyér készült. Az árpából sört f őztek. Ezek mellett állati takarmányt is termesztettek, mint például a kukorica, zab és lucerna. A nagymérték ű állattartás mára már megsz űnt a községben, régen híres volt az itt folytatott lúdtartás és libatenyésztés. Ravazdon jellemz ő volt a gyümölcs és bortermelés évszázadokig visszamen őleg. A falu életében a borászkodás máig kedvelt tevékenység. Ravazd másik nevezetességének számít a Bencés Ásványvíz Palackozó. A forrás, amelyb ől a VIS VITALIS ásványvíz származik, a községben fakad. A stratégiai célok elérése, az ahhoz való közelítés az egyes programpontok, intézkedések megvalósításán keresztül vezet. Ezekben a helyi gazdaság, közélet szerepl őinek eltér ő, de egyaránt fontos feladataik vannak: - Az önkormányzat egyrészt a saját gazdasági tevékenységeinek kialakítása, koordinálása révén kapcsolódik be a programok megvalósításába. Másrészt, mivel a település viszonylag kicsi, és a vezet ői általánosan elfogadottan, tekintélynek örvendenek, szerves vezet ő, ösztönz ő, konzultációs szerepet is kell vállalniuk a fejlesztési ötletek kialakítása terén. Erre jó példákkal rendelkezik a település, hiszen végzett és végez projekt-gy űjt ő tevékenységet. Ezt középtávon mindenképpen folytatnia javasolt. - A civil szervezetek is hasonló szerepet tölthetnek be, a saját maguk által megszólított csoport tagjai között, amellett, hogy maguk is terveznek és kiviteleznek különféle projekteket. - A helyi vállalkozók, vállalkozások ebben a folyamatban, rendszerben csak beruházó szerepet vállalnak, és véleményünk szerint, vállalhatnak fel.
1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemz ői, fontosabb beruházásai települést érint ő fejlesztési elképzelése
A helyi gazdaság fejlesztésének a turizmus, mint szolgáltatási kör is része, de annak kiemelt megjelenítését fontosnak éreztük a helyi adottságok miatt (a lényegében nem létez ő települési turizmus terén a környezeti adottságok turizmus-kínálat teremtésére és kidolgozására adnak lehet őséget, illetve a jól m űködtetett turizmus, a jellegéb ől adódóan sok helyi vállalkozásnak jelenthet bevételt). Emellett a helyi gazdaság fejlesztése általánosabb értelemben is mindenképpen fontos feladat, hiszen a helyben lév ő munkahelyek azzal a hozzáadott értékkel rendelkeznek a munkavállalókra nézve, hogy jobb id őgazdálkodást tudnak folytatni, er ősebben köt ődnek a településükhöz, a helyben való dolgozás esetén nagyobb a valószín űsége, hogy a megkeresett pénzt is helyben költik el, ami a helyi gazdaság további er ősítését jelenti.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 49
A helyi gazdaság fejlesztésének fontos eszköze, lehet ősége inkubátorház kialakítása, illetve olyan típusú szolgáltatóház megteremtése, amely a vállalkozások indításának/m űködtetésének költségeit csökkenti, illetve a vállalkozások m űködtetését segíti. A gazdaságfejlesztés témakörébe tartozik a mez őgazdaság fejlesztése, amit Ravazd on nem érzünk külön prioritásként kezelend ő területnek, a helyi termesztési illetve állattenyésztési adottságok és lehet őségek miatt. Mindezek mellett a jelen id őszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagy hangsúlyt fektet a mez őgazdasági vállalkozások termeléstechnológiájának fejlesztésére.
1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényez ők (elérhet őség, munkaer ő képzettsége, K+F stb.)
Ravazd gazdaságilag viszonylag versenyképesnek mondható. Megközelíthet ő főútról. Gy őr és Veszprém közötti közlekedési folyosón helyezkedik el. A munkaer ő képzésében az itt letelepedett gyárak hiányában csak más település iparában nyílik lehet őséget. Nagyon fontos hangsúlyozni azonban, hogy napjainkban csak a folyamatos tanulással, a konvertálható tudással lehet a munkaer őpiacon maradni. Gy őr népessége magasabban kvalifikált: szak- valamint közép- és fels őfokú iskolát végzettek aránya a térség átlagos adatait 38%-kal haladja meg. Ravazd lakosságának munkaigényét a településre telepítend ő iparban kell megvalósítani. A település versenyképességét csak így lehet növelni. Csak ez után lehet a már megtelepült vállalatok fejlesztésén gondolkodni, melyeket mind hazánkban, mind nemzetközi szinten különféle forrásokkal ösztönzik. Ide tartozik a prototípusok tervezése, szerkesztése és vizsgálata, a kísérleti üzemek építése és beüzemelése. A lehet őségek ilyen módon történ ő kiaknázása jelenleg nem jellemz ő Ravazd ra.
1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)
Országosan elmondható, hogy egyszerre n ő a kereslet, a kínálat és az ár az ingatlanpiacon. Ez Ravazd ra nem jellemz ő, inkább a kínálat növekszik, mivel a munkahely hiánya miatt a fiatalok inkább elköltöznek a településr ől. Az árak tekintetében nem követi az országos példát, ami a kevés munkalehet őségb ől adódik. Aki teheti, inkább egy nagyváros közelébe költözik, ahol elérhet ő közelségben megtalálja a számításait.
1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere
1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program
Ravazd rendelkezik gazdasági programmal. Az Önkormányzat Gazdasági Programja mindig négy évre készül. Az éves költségvetési tervek elkészítésekor a Gazdasági Program végrehajtása történik. A település három f ő bevételi m űködési pillére a helyi adók, az állami normatív támogatás, valamint az önkormányzati m űködési bevételek. Ehhez jönnek az esetleges pályázati források, amelyeket próbálnak minél nagyobb számban kihasználni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 50
1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere
Fejlesztési alapelvek: - A természeti környezet meg őrzése. - A meglév ő település arculatának meg őrzése, továbbfejlesztése. - A természeti adottságokat figyelembe vev ő fejlesztések kiemelten történ ő kezelése. - Az önkormányzat kötelez ő feladatellátásához kapcsolódó költség megtakarítást eredményez ő fejlesztések el ősegítése. - Meglév ő intézménystruktúra, és a kihasználtság javítása.
Intézményrendszer: - Oktatás: napközi otthonos óvoda és általános iskola - Egészségügy: Az alapellátás vállalkozásban történik, egy háziorvosi körzet valamint egy gyermekorvosi, egy fogorvosi és egy véd őnői ellátás egy körzettel Écs településsel közösen. - Szociális ellátás: Gondozási Központon keresztül, szoc. étkeztetés, Gyermek és család gondozói szolgálat m űködtetése. Izabella Id ősek Otthona - Kultúra: M űvel ődési Otthon, Könyvtár, Faluház - Vallás: Római Katolikus Plébánia - Posta - Sport: Ravazd Sportegyesület - Civil szervezetek (Vöröskereszt helyi szervezete, Kulturális Egyesület Ravazd , stb.)
1.10.3. Foglalkoztatáspolitika
A település gazdasági állapotát mutatja, hogy foglalkoztatásban sajnos nagyon gyenge, az itt él ő munkaer őt más települések fogadják. Ez Ravazd számára egy megoldandó probléma, a foglalkoztatókat kedvez ő feltételekkel kell a településre csábítani, ez a település foglalkoztatási/munkanélküliségi helyzetének kedvező változását idézné el ő, illetve a költségvetését nézve nagy helyiadó-bevételt eredményezne. A helyi foglalkoztatási lehet őségek „korlátoltságát” mutatja, hogy a Ravazd lakossága kénytelen ingázással a környez ő települések munkaadóinál munkát vállalni.
1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások
- A település egészséges ivóvíz-ellátásáról az PANNON-VÍZ Zrt. biztosítja. - Az óvodai nevelésr ől a település saját fenntartású intézménye útján gondoskodik. - Az általános iskolai oktatásról és nevelésr ől a helyi Általános Iskola m űködtetésével Écs községgel társulásban gondoskodik. - Az egészségügyi alapellátásról területi ellátási kötelezettséggel m űköd ő háziorvos és fogorvos, valamint egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társaság és véd őnő gondoskodik Écs községgel közösen. - A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást önkormányzati társulás útján a Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ látja el. - A közvilágításról az üzemeltet ő E-ON Áram- és Földgázszolgáltató gondoskodik.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 51
- Köztemet ő fenntartásáról az Önkormányzat alkalmazottaival gondoskodik. - Kulturális szolgáltatások biztosítását és közm űvel ődési intézmény fenntartását a Községi Könyvtár és a M űvel ődési Ház látja el. - Hulladékgazdálkodásról a Gy őri Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik. - A telefonhálózat fenntartásáról az üzemeltet ő Magyar Telekom gondoskodik. - A gázellátást a FGSZ Zrt. biztosítja.
Az Önkormányzat önként vállalt feladatai a gazdasági programban és az adott évi költségvetés elkészítésekor kerülnek meghatározásra az anyagi lehet őségekhez mérten.
1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata
1.12.1. Természeti adottságok
Ravazd község Gy őrt ől délkeletre, a Gy őri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói -Pannonhalmi-dombságon, mely Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben Kisalföld peremvidék. Ez is arra utal, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között. A Pannonhalmi-dombság három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két f ő völgyb ől (Pannonhalmi völgy, Tény ői völgy) álló kistáj. A táj elhatárolása nem könny ű. Délr ől a Bernát-patak (Bornát patak) és a sokorói Bakony ér, keleten a Vezseny-ér és a Pándzsa-patak egy szakasza alkotja a határt. A három dombvonulat közül a középs ő a leghosszabb, a legszélesebb és a legmagasabb. A dombvonulatok területének jelent ős részét erd ő borítja. A három párhuzamos dombvonulatot mély völgyek választják el egymástól. A település a középs ő, legmagasabb dombsoron, annak Ravazd-Ménf őcsanaki vonulatának keleti részén helyezkedik el. A vonulat néhány magaslata eléri vagy meghaladja a 300 métert.
1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat
Az els ő nagy tájalakító népr ől, a rómaiak itteni tevékenységér ől tájékoztatnak minket a múlt századi régészeti kutatások, melyek kimutatták, hogy ezen a környéken római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Gy őrb ől jövet jobbra es ő Packalló-völgyet a rómaiak üdül őterületnek használták. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lév ő kis dombra és környékére települt. Az Árpád-házi királyok alatt a három részb ől (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A régi Ravazd feltehet ően a török korban elpusztult, az új falu valamivel nyugatabbra lév ő, védett völgyben épült fel. Földtani felépítését tekintve a dombság 10-15 millió éves, fels ő pliocén eredet ű, melyre mintegy tízezer évvel ezel őtt eltér ő vastagságban lösz rakódott. Máshol az egykor észak fel ől érkez ő folyók kavicshordaléka is el őbukkan. A magas löszfalak ideális fészkel ő helyet jelentenek a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) számára. E tájat egykor összefügg ő erd ő borította, mely a mez őgazdasági m űvelés hatására jelent ősen lecsökkent. A dombságban háborítatlan erd ő nem található. A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területét jelent ős mértékben erd ők borították, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Az eredeti erd őtársulás valószín űleg a cseres-tölgyes (Quercetum
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 52 petraeae-cerris) volt, amelyben helyenként nyílt társulások – homokpusztagyepek (Festucetum vaginatae) és pusztagyepek (Festucion sulcatae) – is megjelenhettek. Az erd őt a dombság nagy részén gyümölcs és sz őlő ültetvény váltotta fel, különleges mozaikosságot kölcsönözve ez által a tájnak. A jellegzetes településszerkezet kialakulását a domborzati viszonyok, a völgyekben összegy űlő sok csapadék befolyásolta.
1.12.2.2. tájhasználat értékelése
Ravazd tájszerkezetében a dombvidéki és a síkvidéki tájszerkezeti elemek ötvöz ődnek. A dombvidéki részeken a rajta lév ő erd ők korábban kapcsolatban álltak a Bakonnyal, de az erd őtakaró a mez őgazdasági m űvelés hatására jelent ősen lecsökkent, és az erd őtalajok zöme az erózió áldozata lett. Erd őtársulásaira a cser tölgyesek, a kocsánytalan tölgyesek és a molyhos tölgyesek jellemz ők. Mára e társulásokat sok helyütt az akác váltotta fel. A laza, kés őn záró, sok fényt átereszt ő lombozata miatt alatta melegebb mikroklíma alakult ki, megváltoztatva ezzel az aljnövényzetet, fajszegénnyé téve azt. Mindezek mellett számtalan él őlénynek nyújtanak él őhelyet az akácosok, nem úgy, mint a nemesnyárasok és az égerek, melyek jöv őbeni telepítése mell őzend ő. Kezdetben tehát a gyenge földek miatt a szántóföldi növénytermesztés nem volt jelent ős. Megindulnak az erd őirtások. Helyükre sz őlőt telepítenek. A XII-XIII.sz. tájékán a határt DNy-ÉK-i irányú szalagokra szabják. A táj ennek megfelel ően alakul. A Pándzsa környéke mocsár, mellette legel ők és kaszálók jönnek létre. A hegyalja sz őlő, fölötte ligeterd ő, majd s űrű erd ő. A határ legalkalmasabb részein fokozatosan teret hódít a szántás-vetés-aratás, megindul a gabonatermel ő gazdálkodás. A megváltozott társadalmi és gazdasági helyzet új területhasználati módokat hozott magával. Megn ő a településközpont vegyes terület iránti igény, új területek alakulnak ki (ipari gazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület). A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek és a jelenlegi zártkerti területek rovására növekszik. A lakóterületi fejlesztések nagy része a jelenlegi kertterületeken kerül megvalósításra. A gazdasági területek szántó m űvelési ágú területeket vesznek igénybe. Jelent ős beavatkozás továbbá a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (országos és településközi utak).
Zöldfelületi ellátás Belterület
Ravazd belterületén több zöld sziget található. A központi zöldfelületet a Polgármesteri hivatal melletti park, játszótér és környezete alkotja. Ezen kívül az autóbusz-forduló körüli terület is zöldterületnek tekinthet ő. Állandó növényzettel fedett közterület (közpark) található továbbá a Béla kút körüli területen, a tavak környékén a 82. sz. f őút bal oldalán az üget őpálya mellett és a rendezvénysátor mellett. Közpark jelleg ű területek találhatók továbbá a Paphegy u. sarkánál és a Sz őlőshegy u. kiszélesedésénél. A területek állapota jó, gondozott. A helyiek szépen gondozzák a házuk el őtt lév ő zöldfelületeket. A település a belterületi közparkok és
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 53 zöldfelületek tekintetében megfelel ő ellátottsággal bír. Fontos, hogy a leend ő növényzettelepítéseket csak gondos el őkészít ő munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemz ő növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, el őtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. A temet ő területe jellegzetes teraszos kialakítású, gondozott, bár a hulladékgy űjtésre nagyobb gondot kéne fordítani. A rendezési terv távlatában b ővítést várhatóan nem igényel, de hosszabb id őtávon várható a b ővítés igénye. Közlekedési területek zöldfelületein belül els ősorban az utcai fasorok hiányosságát szükséges pótolni. A növények csökkentik a zajt és a páratartalmat, valamint javítják a település klímáját, s egyben esztétikusabbá teszik az utcaképet. A cserje és a gyepsávok elválasztják az úttestet a járdától, terelik a forgalmat és a felsorolt klímajavító tényez ők mellett védik a gyalogosok testi épségét. Az utcafásításoknál figyelmet kell szentelni a helyes fafaj kiválasztására. Lehet őleg honos, utcafásításra alkalmas (magas törzs ű) fákat részesítve el őnyben. A zöldfelületi rendszer egyik legfontosabb eleme a magánkertek, mert területük a korlátlan használatú zöldfelületek nagyságának többszöröse. Kiváltképp jellemz ő ez Ravazdon, ahol a települést zömében falusias jelleg ű beépítési mód jellemzi. A településen egy, kett ő és három zónás kertek egyaránt el őfordulnak. A kétzónás a leggyakoribb (díszkert – haszonkert), a három zónás pedig szinte kihalóban van. Általában olyan ingatlanok jellemz ője, ahol állattartás, vagy más gazdálkodási tevékenység folyik és ennek kiszolgáló épületei találhatók a köztes zónában. Még mindig dominál a magánkertek haszonkerti jellege. F őleg az id ősebb, nyugdíjas korú lakosság csupán az el ő- és oldalkertet használja díszkertként, a nagyobb felület ű hátsó kertben pedig saját felhasználásra zöldségeket és gyümölcsöket termeszt. A családi házak kertjei nagyrészt rendezettek, kifutásuknál a szántókkal való találkozásuknál véd őfásítás szükséges a szántók széleróziójából fakadó szennyez ődések megakadályozására. Véderd ők ökológiai, elválasztó, valamint kondicionáló szerepük miatt fontos alkotó részei a földfelületi rendszernek. Különböz ő hasznosítású területek védelmi szerepét látják el, de ugyan ilyen fontos az összeköt ő szerepük is. A külterület nagy összefügg ő zöldfelületeit zöldfolyosóként köti össze a belterület zöldfelületeivel.
Külterület
A település beépítésre nem szánt külterületén a szántó és az erd ő területek dominálnak, de itt találhatók a sz őlők és gyümölcsösök is. Az erd ő területek f őként a település nyugati részét uralják, a síkabb településrészeket szántó területek foglalják el, az általuk közrezárt területek osztódnak egyéb terület felhasználási kategóriákra. A Pándzsa mellett illetve a mélyebben fekv ő területeken rétek találhatók. A vízfolyásokat jellegzetes cserjék, nádasok határolják. A cserjés állomány a földutak mentén is ugyanúgy fontos. A szántóföldeket és földutakat kísér ő fás, cserjés állományok ökológiai szerepe a csatornák menti cserjésekkel megegyezik. Ezek a területek fontos búvó-, illetve táplálkozó helyet nyújtanak a rovaroknak, lepkéknek, gyíkoknak, énekesmadárfajoknak. Megfelel ő hálózat esetén lehet ővé teszik az apró énekesmadarak, vagy a lepkék vándorlását.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 54
Az erd őterületek nagy része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik, melyek egyben a Natura 2000 terület részét képezik. Az erd őterületek a táj legfontosabb elemeit alkotják, mivel esztétikai, ökológiai és termelési potenciáljuk általában a legmagasabb és az emberi egészségre is jótékony hatással vannak. Az erd ő magasan szervezett életközösség, amely hosszú fejl ődés eredménye. A tájfejl ődés során a legmagasabb produktumot biztosítják, a növénytársulások klimax (záró) társulásai. Számos növény és állatfaj él őhelyét, táplálkozó-, rejt őzköd ő- és szaporodó helyét biztosítják. Az erd őnek emiatt kiemelked ő szerepe van az él ővilág meg őrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt fontos meg őrzésük és területük növelése. A mez őgazdasági növénytermesztés jelent ős mind a gazdasági vállalkozások számát, mind az egyéni gazdálkodókat tekintve.
A külterületen található két turisztikailag fontos létesítmény a Cserkészpark és a L őtér. Mindkett ő nagy népszer űségnek örvend. A Sz őlőshegyre a mez őgazdasági kiskertes területek a jellemz ők. Hagyományosan sz őlő, kis mértékben gyümölcsös termesztés, hobbi kertészkedés folyik a területeken, gazdasági tároló épületek, pincék használata mellett jellegzetes pincesorokat hozva létre. A sz őlőültetvények és pincék a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságúak, meg őrzésre érdemes esztétikai jellemz őket tartalmaznak. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. A növényzettelepítésnél a zöldfelület alakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • fontos a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése, • kerülend ő a merev fasorok alkalmazása, • az utak menti növénytelepítésnél a csoportos fa és cserje kiültetéssel lehet lágyítani a vonalas létesítmények tájba illesztését, • háromszint ű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep)
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 55
1.12.3. Fejlesztési koncepció 2019
1. A település területén az Országút utca és a 82 sz. f őút csatlakozásánál egy új, biztonságosabb körforgalmi csomópont lett berajzolva a tervlapokon.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 56
2. A belterületen új lakóterületek kijelölését az eddigi tervlapok is tartalmazták. Viszont a területen kiszabályozott gyalogos utak egy része törlésre került, mert nincs rá igény a lakosság részér ől. A többi áthelyezésre került a könnyebb kialakíthatóság érdekében.
A település ezen részén szükség lenne az uták szabályozási szélességének növelésére, viszont az eddigi elépítések és a domborzati viszonyok ezt sok helyen ellehetetlenítik.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 57
A település belterületét elkerül ő 82 sz. f őút tervezett nyomvonala feltüntetésre került a szerkezeti tervlapon, valamint a Sokorópátka felé vezet ő településközi út kiszabályozását is tartalmazza az új szabályozási tervlap. Ezek csak jelzés szintjén jelennek meg, mivel a pontos nyomvonalak további egyeztetések során még változhatnak.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 58
A belterület észak-keleti részén található lakóterület fejlesztés, melyet az eddigi tervek is tartalmaztal, utcaszerkezete pontosításra került, a településen kialakult telekméret igényeknek megfelel ően.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 59
3. A település központjában található falusias lakóterületek egy része településközponti vegyes terület felhasználású lett a Polgármesteri Hivatal környezetében, így teret adva a kés őbbi fejlesztéseknek.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 60
A régebbi terveken településközponti vegyes területbe ékel ődött közkert területe a felére csökkent, déli része szintén településközponti vegyes terület felhasználású lett. A megmaradt zöldfelület elég teret biztosít játszótérnek, utcabútorok elhelyezésének.
4. A horgásztavak parti sávja pontosításra került a hatályos alaptérkép és a légifotók alapján, viszont a település zagytározó tava és árokrendszere jogi rendezés alatt áll, így ezt kés őbb pontosítani kell.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 61
5. A régészeti lel őhelyet környez ő erd őterület gazdasági felhasználásúból közjóléti erd őterületté módosult, így a kategóriája közelebb áll a terület valós felhasználásához.
6. Ravazdon található nádas besorolású mocsaras terület. Ezek a horgásztavak és a mez őgazdasági területek határán helyezkednek el. Mivel más célra nem szándékoznak hasznosítani ezeket a területeket, és védett fajok is találhatóak a területeken, így ezek általános mez őgazdasági besorolása természetközeli területté módosult.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 62
7. A településen m űköd ő l őtér, melynek területi felhasználása jelenleg is különleges sport terület, jelent ős hatást gyakorol a környezetére. A zajterhelés nem csak a helyi lakosság életét zavarja, hanem az erd ő állatvilágát is, így természetes él ő-, szaporodó-, költ ő-, búvóhelyükr ől elzavarva egyes állatfajokat. A konfliktushelyzet orvoslása érdekében a szabályozási terv egy zajvéd ő falat javasol a területen belül a telekhatár mellé felállítani. A probléma megoldása érdekében vélhet ően további egyeztetésekre lesz szükség a terület üzemeltet őivel.
8. A Lukashorog utca és a Paphegy utca találkozásánál található egy viszonylag nagy zöldterület, az Izabella Id ősek Otthona Alapítvánnyal szemben. Ezt a területet közlekedési terület felhasználásból közlekedési és közm ű területen belüli zöldterületté módosítottuk. Így a területtel határos telkek megtartják a közterületi kapcsolatukat, viszont így a zöldterület is megmaradhat, ezzel növelve a település élhet őségét.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 63
9. A település belterületének észak-keleti részén található mez őgazdasági kertes terület 3795 és 3797 hrsz-ú telke beépítésre szánt különleges idegenforgalmi területté módosul a lovas, kerékpáros és gyalogos turizmus kiszolgálása érdekében.
A rendezési terv felülvizsgálat során az alábbi szempontok, elvek érvényesítésére törekedtünk: • az ökológiai folyosók megtartása, szerepük er ősítése, • a feltárt táji jellegzetességek és természeti adottságok meg őrzése, • a beépítésre nem szánt területek nagy részét kitev ő mez őgazdasági területeken olyan beépítési lehet őségek meghatározása, amely a mez őgazdasági tájhasználatot nem korlátozza, de megakadályozza a termőföld oly mérték ű elaprózódását, amely a táj károsodását okozó, s űrű rendezetlen beépítést eredményezne, • a védelmet igényl ő területek, létesítmények elvárásainak biztosítása (pl.: nedves él őhelyek), • a m űködésük következtében egyes területek korlátozott használatát okozó létesítmények hatásának figyelembevétele (pl: utak, közm űlétesítmények véd őtávolsága).
Véd őfásításra vonatkozó javaslatot tartalmaz a településszerkezeti terv: • gazdasági, ipari övezetek és lakóterületek közötti térségekben, • közlekedési területek határainál,
Tájvédelmi szempontból a meglév ő vízfelületek, vízfolyások és az azokat kísér ő zöldterületek, fasorok, kisebb ligetes erd ők dönt ő fontosságúak a táj karakterisztikájának meg őrzése szempontjából. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglév ő erd ők megtartása, helyenként b ővítése. Különösen fontos ez a kijelölt szabadid ős-területek mentén, és az utakat kísér ő erd ők esetében.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 64
A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, • kerülend ő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezend ő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani, • háromszint ű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep)
Ennek értelmében a már meglév ő gazdasági területeket is véd őfásítással lehatárolni szükséges a jöv őben esetleg el őforduló tájhasználati konfliktusok elkerülése érdekében. A településen az utak mentén a maradvány útmenti fásításhoz hasonlóan a fásítás pótlása szükséges. Egészségügyi, valamint esztétikai okok mellett az ökofolyosók- zöldfolyosók létrehozása a cél. A temet ő jelenleg csak részben rendezett. Elhelyezkedése miatt várhatóan gyorsan beépül. Kialakítása során feltétlenül figyelni kell a szomszédságában lév ő lakóterületekt ől növényekkel való optikai és fizikai lehatárolására. A temet ő látogatók számára kegyeleti okokból, a lakók számára pedig a funkcionális különbség várható konfliktusai miatt. Az új lakóterületek beépítése során feltétlenül figyelembe kell venni a szomszédságában lév ő mez őgazdasági és erd őgazdasági területek közelségét. A konfliktushelyzet kialakulásának elkerülése végett a mez őgazdasági területek határánál véd őfásítás telepítése javasolt. Az átmin ősítésnél érdemes átgondolni a pillanatnyi és a látszat el őnyöket, melyek ez esetben id ővel súlyos konfliktusok forrásává válhatnak.
1.12.4. Javaslatok
Zöldfelületi javaslatok, zöldfelület-szabályozás A településkép egyik legfontosabb alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és min ősége. Az ápolt, esztétikusan kialakított zöldfelület önmagában is vonzó, de az értékes épített elemek védelméhez azok környezetének megfelel ő kialakítása is hozzátartozik. Ennek érdekében a tervezett fejlesztéseknél is ügyelni kell a megfelel ő zöldfelületek kialakítására a rendezett településkép megtartása érdekében, valamint az utcafásítás tervszer ű kialakítására. A zöldfelületek mennyisége és min ősége nem csak az idegenforgalom egyik legfontosabb vonzereje egy településen, hanem az ott lakók közérzetének fokmér ője is.
Táj- és természetvédelmi javaslatok A természetet ér ő káros hatások els ősorban a különböz ő társadalmi- gazdasági tevékenységek során keletkeznek. Ezért minden jöv őbeni fejlesztés esetén el kell érni, hogy az adott természeti er őforrások, értékek használata olyan szabályozott társadalmi tevékenység legyen, amelyben a védelem és a fejlesztés érdekei összehangoltan
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 65 jelentkezzenek úgy, hogy a természeti örökségünk minél teljesebb meg őrzését biztosítsuk a fenntartható fejl ődés keretei között. A védett területeken, azok min őségének meg őrzése, ill. ökológiai szerepének erősítése érdekében extenzív jelleg ű, vagy természet- és környezetkímél ő gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt mind az erd ő-, mind a gyepterületeken. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet. A külterületi erd ők, cserjesávok, fasorok felújításánál, erd őtelepítésnél a természetközeli állapot megteremtése javasolt, valamint többszint ű, változatos fajösszetétel ű sávok létrehozására kell törekedni. A mez ő-, erd őgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímél ő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él ővilág maradandó károsodása, a védett él ő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev ő csökkenése nélkül kell végezni. Gyepgazdálkodás els ősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímél ő használatával történhet. A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes él őhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A települést átszel ő vízfolyások különleges értéket képviselnek. Törekedni kell a természeteshez közelít ő medrek megtartására. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él őhely típusára, a jellemz ő vadon él ő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A mez őgazdasági tevékenységek folytatása során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, lápokat, nedves legel őket és más vizes él őhelyeket, valamint a mez őgazdasági termelés számára kedvez őtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. A gazdálkodás során kiemelt fontosságú a felszíni-, felszín alatti vizek és a talaj szennyez ődésének megakadályozása. Ennek érdekében: • a vízfolyások mentén meglév ő gyepeket, réteket, erd ősávokat meg kell őrizni, a vízfolyások teljes szakasza mentén véd ő erd ő- illetve gyepsávok létesítésére kell törekedni
Telepítésre javasolt növények listája Az alábbiakban a tájjelleg kialakítására alkalmas növényfajokat közöljük, valamint a tiltott fajok listáját, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályait, FVM növényvédelmi rendeletét
Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája Őshonos fafajok Tudományos név Magyar név Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 66
Acer tataricum tatár juhar Betula pendula közönséges nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Fraxinus angustifolia subsp. pannonica magyar k őris Fraxinus excelsior magas k őris Fraxinus ornus virágos k őris Malus sylvestris vadalma Populus nigra fekete nyár Populus termula rezg ő nyár Prunus avium madárcseresznye Prunus padus zselnicemeggy Pyrus pyraster vadkörte Quercus cerris csertölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur kocsányos tölgy Salix alba fehér f űz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia madárberkenye Sorbus domestica házi berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye Tilia cordata kislevel ű hárs Tilia platyphyllos nagylevel ű hárs Ulmus glabra hegyi szil Ulmus laevis vénicszil Ulmus minor mezei szil Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 67
Öshonos cserjefajok Tudományos név Magyar név Berberis vulgaris közönséges borbolya Cerasus fruticosa csepleszmeggy Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgy űrű som Coryllus avellana közönséges mogyoró Cotinus coggygria cserszömörce Cotoneaster niger fekete madárbirs Crataegus laevigata kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Euonymus europeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Hedera helix közönséges borostyán Ligustrum vulgare közönséges fagyal Lonicera xy losteum ükörke lonc Prunus spinosa kökény Prunus tenella törpemandula Rosa canina gyep űrózsa Rosa pimpinellifolia jajrózsa Rubus caesius hamvas szeder Salix cinerea rekettyef űz Spiraea media szirti gyöngyvessz ő Viburnum lantana ostorménfa Viburnum opulus kányabangita Vinca minor kis télizöld meténg
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 68
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserjefajok Tudományos név Magyar név Acer ginnala tűzvörös juhar Aesculus carnea vadgesztenye Aesculus hippocastanum vadgesztenye Catalpa bignonioides szivarfa Colutea arborescens sárga borsófa Corylus colurna törökmogyoró Ginkgo biloba páfrányfeny ő Laburnum anagyroides közönséges aranyes ő Liriodendron tulipifera tulipánfa Malus baccata díszalma Platanus × acerifolia közönséges platán Prunus × cistena vérszilva Salix caprea kecskef űz Sophora japonica japánakác Sorbus rotundifolia kereklevel ű berkenye Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa Tilia tomentosa ezüsthárs Prunus fruticosa csepleszmeggy Prunus serrulata díszcseresznye
Tiltott fajok listái: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megel őzésér ől és kezelésér ől
A rendelet alapján a tagországok képvisel őib ől álló inváziós fajok elleni védelemért felel ős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelent ő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szerepl ő fajok egyedeire vonatkozó
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 69 szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak. A listában szerepl ő növényfajok: Magyar név Tudományos név borfa, tengerparti sepr űcserje Baccharis halimifolia kaliforniai tündérhínár Cabomba caroliniana vízijácint Eichhornia crassipes perzsa medvetalp Heracleum persicum sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides fodros átokhínár Lagarosiphon major nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides sárga lápbuzogány Lysichiton americanus közönséges süll őhínár Myriophyllum aquaticum keser ű hamisüröm Parthenium hysterophorus ördögfarok keser űfű Persicaria perfoliata kudzu nyílgyökér Pueraria montana var. lobata
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és term őhely-idegen növényfajoknak tekinthet ők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd őszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok:
1. Fásszárú inváziós és term őhely-idegen növényfajok: Magyar név Tudományos név akác Robinia pseudo-acacia amerikai k őris Fraxinus americana bálványfa Ailanthus altissima keskenylevel ű ezüstfa Elaeagnus angustifolia fekete feny ő Pinus nigra erdei feny ő Pinus silvestris gyalogakác Amorpha fruticosa kései meggy Prunus serotina zöld juhar Acer negundo
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 70
2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név Tudományos név alkörmös Phytolacca americana japánkeser űfű fajok Fallopia spp. kanadai aranyvessz ő Solidago canadensis magas aranyvessz ő Solidago gigantea parlagf ű Ambrosia artemisifolia selyemkóró Asclepias syriaca süntök Echinocystis lobata
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységr ől A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termel ő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagf ű (Ambrosia artemisiifolia), keser ű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
Tájrendezési összegzés
Napjainkban környezetünk min ősége iránt megnövekedett igényekkel kell számolni. Esztétikai valamint a környezetet károsító elemek (leveg ő védelme, zaj, por) minél kisebb szennyez ő hatása miatt felértékel ődött a zöldfelületek, közterületek, növényzet jelent ősége. Mindemellett az egyre népszer űbb bel- és külföldi idegenforgalom valamint a helyi lakosság igénye is arra ösztönöz bennünket, hogy szépítsük környezetünket.
Összességében megállapítható, hogy Ravazd mind ökológiai, mind termelési potenciálban gazdag, els ősorban táji adottságainak köszönhet ően. A település természetközeli környezete azonban egyben fokozott felel ősséggel is jár. A további fejl ődés fenntarthatósága többek között a táj- és természetvédelmi érdekek figyelembevételének mértékén múlik. Ahhoz, hogy az értékes adottságokat megtartsuk, és ráépítve akár üdülési-rekreációs, akár ipari vagy gazdasági fejlesztéseket valósítsunk meg, a táj- és természetvédelmi szempontokat el őtérbe kell helyeznünk.
A külterületen bármilyen fejlesztéssel szemben el őtérbe kell helyezni a táji-, természeti érdekeket nemcsak a védett terület, hanem a község egészének még meglév ő természetközelisége, illetve táji értékei miatt is.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 71
1.12.5. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése
A tájpotenciál adottságainak társadalmi célú érvényesítése során olyan tevékenységek nyilvánulhatnak meg, melyek az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltér ően a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontják. Egyes tájhasználatok jellegükb ől adódóan elkerülhetetlenül kedvez őtlen hatásúak a szomszédos tájhasználatokra, jóllehet létüket a társadalmi–gazdasági érdekek indokolják. A táj sokféle szükségletet elégít ki, különböz ő elvárásoknak felel meg. A tájhasználati igények éppen ezért nagyon változatosak. Az életmód változással egyszerre több tájhasználati mód keletkezik, ami el őbb utóbb konfliktushoz vezet. Az emberi tevékenység hatására keletkez ő új elemek és a tájban megjelen ő folyamatok kedvez őtlen hatást egyrészt közvetlenül az egyes tájalkotó elemekre fejthetnek ki, másrészt közvetve csökkenthetik a táj ökológiai, ökonómiai és esztétikai teljesít őképességét. Az alábbiakban a tájelemek, a tájszerkezet és a tájpotenciál szempontjából kedvezőtlen momentumokat soroljuk fel: • Illegális hulladéklerakások, • műveletlen, parlagon hagyott területek allergén növényekkel való begyomosodása • eltér ő hasznosítású területegységek növényekkel való lehatárolásának hiánya • mez ővéd ő erd ősávok hiánya, a meglév ők pótlása • belvízelvezet ő csatornák eliszapolódása • utcafásítások hiánya, pótlása • helytelen növényfajok alkalmazása közterületeken • árokrendszer hiánya
Esztétikai konfliktus: • kialakuló csupasz, ”steril” üzemi környezet ↔ igényes gazdasági terület • kialakuló gazdasági terület, csarnoképületek, ipari épületek ↔lakóterületek, rétek, nagy kiterjedés ű mez őgazdasági területek • a településre bevezet ő utak mentén feltáruló látvány, a pannonhalmi táj ↔újonnan beépítésre kerül ő m űvi környezet
Tájhasználati konfliktusok: • mez őgazdasági terület ↔ gazdasági (ipari és kereskedelmi szolgáltató) terület • lakóterület ↔ gazdasági terület • gyakori er ős széllökések, szélerózió ↔ kertek használata, pihenés, rekreáció • a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom ↔ lakóterület nyugalma • a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom ↔ a védett természeti területek
Ökológiai konfliktusok: • talajvíz, talaj szennyezése ↔ gazdasági területek, természeti területek • lakóterületek és gazdasági területek környezeti állapota ↔ mez őgazdasági termelés
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 72
A felsoroltak miatt minden jövőbeni fejlesztésnél (lakóterületi, gazdasági,) ügyelni kell a táj és település karakterének megóvására, az eltér ő hasznosítású területek növényekkel való lehatárolására, a létesítmények tájba illesztésére. A vonalas infrastrukturális elemek (utak) nyomvonalvezetése kell ő fásítással a táj részét képezhetik, a lakóterületek és mez őgazdasági területek találkozása véd őfásítással való lehatárolása is gátat szab a különböz ő használatból ered ő konfliktusoknak.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 73
1.13. Az épített környezet vizsgálata
1.13.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.13.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata
I. katonai felmérés 1763-1787 II. katonai felmérés 1806-1869
Ravazd belterületének szerkezetében nem tapasztalható jelent ős változás az elmúlt 220 év alatt. A település területe a római korban is lakott volt, üdül őterületként használták. A települést Szent László 1093-ban adományozta a szomszédos pannonhalmi bencés apátságnak. Ravazd három korábbi falu egyesüléséb ől jött létre 1137-ben (Kis-, Nagy-, és Cheb Rouzd). A török id ők alatt a települést feldúlták, de lakossága átköltözött egy másik, védettebb völgybe. A településhez a XX. század elején több lakott küls ő hely is tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. 1938-ban nagyközségi rangot nyert el. Ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak a település jelenlegi arculatának kialakulásához.
III. katonai felmérés 1869-1887 Magyarország katonai felmérése 1941
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 74
A II. világháború után a település folyamatosan vesztett lakónépességéb ől. Tarjánpuszta 1992-ben önálló településsé vált. Az elmúlt 20 évben a település infrastruktúrája teljessé vált. A XIX. századra lakóterületi csökkenés tapasztalható Ravazd on.
Tarjánpuszta a különválás el őtt
Kataszteri térkép XIX. sz.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 75
A 3. katonai felmérés után szabadon álló beépítés folyamatát láthatjuk néhol el őkerttel, néhol el őkert nélkül a falu már meglév ő utcáiban.
Napjainkban
Az elmúlt 25 évben több utcával is b ővült a település. A 82-es f őút megépítése után a mellette lév ő terület oldalhatáron álló el őkertes jelleggel beépült. A további terjeszkedés iránya jelenleg a település keleti oldala, itt rendelkezik tartalék területekkel, melyeket jelenleg is hasznosítanak. Az itt található mez őgazdasági és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek a kés őbbi b ővülés irányát határozzák meg.
1.13.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, term őföld esetén a m űvelési ágak és a min őségi osztályok
A településre jellemz ő a kertes gazdálkodás, a külterületeken nagy kiterjedés ű erd ők szántók vannak, melyek javarészt délr ől határolják a települést. A szántók min ősége átlagos vagy jó.
1.13.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek
A beépítésre szánt területek fejlesztési lehet őségeit Ravazd on a Natura 2000 területe, a Pannonhalmi tájvédelmi körzet és a természetvédelmi terület irányozza, így csak bizonyos területeken van lehet őség, leginkább észak-keleten a kés őbbi fejlesztési lehet őségeinek
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 76 kihasználására. A többi területen természetvédelmi terület védettségi kategóriák van érvényben, mely a természetvédelmi jogszabályok alapján került kijelölésre.
A beépítésre szánt területek között szerepel gazdasági, településközponti vegyes, különleges és lakóterület is.
1.13.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos)
A településen fellelhet ő szolgáltatások az alábbi ábrán láthatók. A település középs ő részének ellátottsága jobb, a közigazgatási központ is itt található. A község intézményi ellátottsága jónak mondható mind az oktatás mind az egészségügy mind a kereskedelem területén a falu méretéhez képest.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 77
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 78
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 79
1.13.1.5. alulhasznosított területek
A település központjában fekv ő zöldterület jelenleg alulhasznosított, itt a település a jöv őben parkot és játszóteret szeretne létesíteni. A település középs ő részén az Országút utca és a 82 sz. f őút találkozásától keletre fekv ő szomszédos területek jelenleg kihasználatlanok. Itt településközponti vegyes kategória lett feljelölve, a kés őbbi hasznosítási céloknak eleget téve.
1.13.2. A telekstruktúra vizsgálata
Ravazd alapvet ően két településrészb ől állt, amely az évek során kettévált. 1992 után már csak a jelenlegi településszerkezet tartozott Ravazdhoz. Az utóbbi évtizedek folyamán a település észak-keleti részén érezhet ő terjeszkedés. A középs ő történelmi mag a ma is fellelhet ő utcákból áll. Itt rövid széles telkek halmazos településkaraktert alkotnak, ez Ravazd összes régi utcájára jellemz ő (Paphegy utca, F ő utca, Alsótelkek, Fels őtelkek, stb.). A kés őbbi tömbfeltárások és a XX. században nyitott új utcák hálós szerkezet űek (Hunyadi utca, Lehel utca, Pet őfi utca, Vörösmarty utca). A telek szabályosak, méretük nagyobb, a mai kor igényeihez igazodva.
1.13.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat
A település ősi része halmazos telekszerkezet. A szabálytalanság az összes fontos morfológiai elemet (utcahálózat, telekfelosztás, a házak telken belüli elhelyezése) felöleli, ugyanakkorküls ő határai hozzávet őlegesen körformát rajzolnak ki. Tulajdonképpen házak rendszertelen halmaza, amelyek között a közlekedési útvonalak egy része id ővel utcává formálódott. A típus világszerte ismert és elterjedt, alapformának is tekinthet ő, történetileg újra és újra visszatér ő. A Kárpát-medencében is igen gyakori forma.
1.13.2.2. tulajdonjogi vizsgálat
Az önkormányzat csak kevés kisméret ű fejlesztési célú ingatlannal rendelkezik lakóterületb ől.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 80
1.13.3. Önkormányzati tulajdon kataszter
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 81 A település útjai többnyire önkormányzati tulajdonban vannak. Ezek számát a külterületen is növelni kellene. A település északkeleti oldalán az önkormányzat rendelkezik kialakított építési telkekkel, melyek beépítése és értékesítése napjainkban is folyik. A tartalék lakóterületek kialakítása a területet délnyugatról határoló természetvédelmi területek miatt csak a település északi és keleti részén oldható meg mez őgazdasági területek átmin ősítésével. Ravazd területén az állam is jelent ős mérték ű tulajdonnal rendelkezik, f őleg a külterületeken.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 82
1.13.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése
1.13.5. Az építmények vizsgálata 1.13.5.1. funkció, kapacitás 1.13.5.2. beépítési jellemz ők (beépítési mód, beépítési mérték, s űrűség, magasság, szintszám, tet őidom)
A falu központjában a Fő utcában a széles, rövid, szabálytalan hátsókertes telekszerkezet a jellemz ő. Az épületeket jellemz ően el őkerttel építették, többnyire oldalhatáron álló beépítési móddal. A családi házak jellemz ően földszintesek vagy földszint + tet őtér beépítésesek. Az új beépítés ű részeken a mai igényeknek megfelel ő épületek el őkertes oldalhatáros elhelyezéssel épülnek, szabályos utca és telekszerkezettel.
1.13.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok
A település ősi része és az elmúlt évtizedek alatt kialakult falurészek megjelenésükben eltér ő képet festenek. A falut megközelítve azt tapasztalhatjuk, hogy az újabb építés ű részeken az utcaszélesség szinte állandó, a beépítés szabályosabb, az épületek több szintesek. A település ősi részén szabálytalan utcahálózat és teresedések találhatók, zöld területekkel gazdagítva, az épületek egyszintesek. A történelmi településrészeken meglehet ősen kevés városias épülettel találkozunk, a jellegzetes falusias környezet mutatkozik meg. A település jelent ős részén a 80-as évek körül épült jellegzetes családi házforma dominál. Csak kevés régi épületet maradt fenn, ezek meg őrizése a tömeg arányokat és a halmazos beépítést védelme fontos a településkép és a település történelmének meg őrzése szempontjából.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 83
A Tószer utcában, a Feny őfa utcában, a Fels őtelek és Alsótelek utcában pár múlt század közepén épített falusias lakóház maradt fenn. Ezek hordozzák egy falusias település igazi értékét, így ezeket felújított állapotukban szükséges meg őrizni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 84
A falusias beépítés az egész településre jellemz ő, de az ősi halmazos utcaszerkezet csak a központban elhelyezked ő templom körüli utcákban figyelhet ő meg. Ezt érdemes védeni. A jelen korban persze nem a tekervényes, sz űk utcák könnyítik meg egy falu élhet őségét, viszont ez adja a település jellegzetes karakterét. Az utca és telekszerkezet védelmét a szabályozási tervlapon bejelölt terület biztosítja.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 85
A településen elszórtan az ősi részbe ékelve a kés őbbi korok családias lakóházaival találkozunk. Itt azonos beépítési struktúra tapasztalható, megtartva a halmazos településre jellemz ő zegzugos szabálytalan utca és telekszerkezetet, csak az épületek megjelenése igazodik a korabeli igényekhez, egy és kétszintes épületállománnyal.
A település jelenleg keleti irányban b ővül új beépítés ű területekkel. Itt a szell ős rendezett telekstruktúrás családi házas irányzatot követik szabályos utcaszerkezettel, jellemz ően egyszintes épületekkel találkozhatunk.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 86
A falu feltárása a 82. sz. f őút fel ől mindkét irányban lakóépületekkel történik.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 87
Utcaképek:
Paphegy utca
Fő utca
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 88
Tószer utca
Fels őtelek
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 89
Alsótelek
Őrhegy
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 90
Feny ős utca
Feny ős utca
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 91
Lukashorog utca
Országút utca
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 92
1.13.6. Az épített környezet értékei 1.13.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag
Ravazdon egy jól körvonalazható ősi településmag maradt fenn jó állapotban. A múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken nem jelentéktelen római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Győrb ől jövet jobbra es ő Packalló-völgyet a rómaiak üdül őterületnek használták. Itt szintén volt forrás. A terület Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lév ő kis dombra és környékére települt. Pápai összeírások említik Szent Villebald egyházát, amely a 19. századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lév ő dombon állt. Szent Villebald angliai királyi származású bencés szerzetes volt, akit a pápa eichstatti püspöknek nevezett ki. Halála után hamarosan szentként tisztelték. Kultusza els ősorban a Duna mentén terjedt el. Hazánkban az egyetlen hely, ahol kultuszát tisztelik, és Európában ez a legkeletebbre es ő hely. A falu kés őbb épített templomának már Szent Mártont választották véd őszentjeként. Az Árpád- házi királyok alatt a három részb ől (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben dúlták fel el őször. A török id őkben végig lakott maradt. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtoka volt. A régi Ravazd feltehet ően a török korban pusztult el, és az újratelepül ők a valamivel nyugatabbra lév ő és védett völgyben építették fel falujukat. A pannonhalmi bencés rend birtoka. 1786-ban 37 telkes jobbágy, 58 házas zsellér és 3 házatlan zsellér élt a településen. A 20. század els ő évtizedeiben a nagyobb községek közé számították. A faluhoz tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ekkor 1657 magyar katolikus népesítette be a 320- nak számolt házakat (1930). Ravazdot egykoron sz őlőművel ők és kádárok lakták. Magántermel ők ma is finom vörös borokat készítenek az itt term ő sz őlőből. 1992-től területéb ől különvált Tarjánpuszta, amely önálló községet alakított ki. Ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak a település jelenlegi arculatának kialakulásához. A falu lakossága azóta egyre fogyott. A lakosság lélekszáma az utóbbi néhány évben stagnál, illetve kismértékben növekedésnek indult. A növekedés egyik oka, hogy a település infrastrukturális beruházásai megindultak, be is fejez ődtek. A telkek halmazos kialakításúak, szabálytalan alakúak. Utcaszerkezete zegzugos és kusza, az egykor kialakult halmazos település jellegzetessége. Az épületek el őkertesek, javarészt oldalhatáron állnak, általában egyszintesek. Az ősi mag, mely mindmáig őrzi arculatát jellegzetessége, hogy a hagyományos háztípusnál nincs polgáriasult beépítés, amely az utcaképet falusiassá tette. A házakhoz tartozó kertek jellemz ően az épületek mögött helyezkednek el, ezeknél is a szabálytalan forma fedezhet ő fel. A mai épületállomány jelent ős része szerencsére jó állapotban maradt fent, az elmúlt 70 év jellemz ő háztípusai csak elszórtan jelentek, jelennek meg. A katonai térképeken kirajzolódik a halmazos faluszerkezet mely máig változatlanul járul hozzá a település arculatához. Az itt található templommal, iskolával és községházával a központ megjelenése meg őrizte a vidékies arculatát. Kétszintes épülettel alig találkozunk, jellemz ően a tet őtér beépítés van inkább jelen a kés őbbi korok épületeinél. A falu f őbb közlekedési útja a Paphegy utca, a F ő utca és az Országút utca. Itt szélesebb útfelülettel találkozhatunk, míg a település régi részének többi útja megtartotta jellegzetes formáját. Az új lakóterület kiépülésével a mai megszokott településkép itt is megjelent, a térképeken felt űnően különbözik az ősi részt ől. Szabályos rendszert mutat, párhuzamos és mer őleges
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 93 utcaszerkezettel, egyforma telekméretekkel. Az épületállomány az utóbbi évtizedek hozadéka, a mai elvárásoknak megfelel ő kialakítással. Itt már jellemz ően több tet őtér beépítéses házzal találkozunk, oldalhatáros el őkertes beépítéssel.
Kataszteri térkép XIX. század 1.13.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemz ők
Ravazd egyedi arculatát az ősi halmazos településrész adja a falusias utcaképével, valamint a falusias karaktert tükröz ő zöldfelületek szétszórt halmazai. Az ősi rész jellegzetes utca és telekszerkezete jelenleg is védelem alatt áll.
1.13.6.5. m űemlék, m űemlékegyüttes
Országos m űemléki védelem alatt álló objektumok - Béla-kút 3006 hrsz. - Római katolikus templom 238 hrsz.
1.13.6.6. m űemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temet ő és temetkezési emlékhely
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 94
1.13.6.7. m űemléki terület: m űemléki jelent őség ű terület, m űemléki környezet
1.13.6.9. helyi védelem
- Kőkereszt 112 hrsz. - Kőkereszt 840/1 hrsz. - Kőkereszt 238 hrsz. - Emlékm ű 0238/4 hrsz. - Fakereszt 1107/1 hrsz. - Fakereszt 1066/3 hrsz. - Népi lakóház 908/1 hrsz. - Népi lakóház Sz őlőhegy u. - Népi lakóház 140 hrsz. - Löszfalak
1.13.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái
Az ősi részbe csak formában, térhasználatban és stílusban teljesen illeszked ő épületeket lehet a jöv őben beengedni, ezzel védve a falu jellegzetes kialakult karakterét. Az élhet őbb környezet kialakítása miatt javallott az utcafásítások szorgalmazása. A falusias és gazdasági, a falusias és mez őgazdasági, valamint a gazdasági és mez őgazdasági területek közti kapcsolódási konfliktusok kezelésére többszint ű növényzet telepítése, véd őfásítás és zajvéd ő töltés kialakítása ajánlott. A gazdasági területek kialakításánál figyelembe kell venni a megnöveked ő teherforgalom esetleges falun belüli terhelés megjelenését, ezt elkerülend ő, egy elkerül ő útszakasz kiépítése ajánlott parkolóval. Továbbá a 82-es sz. másodrend ű f őút belterületi nyomvonalát javasolt kiváltani egy új nyomvonallal a megyei koncepcióhoz igazodva. Szerencsére Ravazd ősi részének csak kis területe érintett az országos f őúttal, így csak ezen a részen kell konfliktuscsökkent ő megoldásokat bevezetni. A település hagyományos kialakult falusias képét meg őrizend ő, érdemes a lapos tet ős családi épületek tilalma a lakóterületi és településközponti területeken.
1.14. Közlekedés
1.14.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok
Ravazd a megye délkeleti részén, a Sokorói-dombságban, Pannonhalmától 4 km-re, Gy őrt ől 21 km-re található, a 82-es számú, Gy őrt Veszprémmel összeköt ő út mentén, a Gy őr- Veszprém-vasútvonal közelében helyezkedik el. A legjelent ősebb szerepe a 82. számú útnak van.
1.14.2. Közúti közlekedés
Ravazd úthálózata kiépült, a belterületen található utak szinte kivétel nélkül szilárd burkolatúak. Az úthálózat 74%-ánál az útkezel ő az önkormányzat, 26%-ánál pedig a Közútkezel ő KHT.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 95
Térségi kapcsolatai az alábbi utakon bonyolódnak: - 82. számú másodrend ű főút - 8225. számú állami mellékút: Ravazd – Pannonhalma - 8226. számú állami mellékút: Ravazd – Táp
A közúti utazások 70%-a személygépkocsival, 22%-a autóbusszal, 8%-a egyéb közlekedési eszközzel történik.
1.14.3. Közösségi közlekedés
1.14.3.1. közúti
Ravazd Gy őrrel és Pannonhalmával tart fenn az átlagosnál szorosabb közlekedési kapcsolatot, ahol többnyire autóbusszal és személygépkocsival érik el az emberek munkahelyeiket, a diákok iskoláikat, a szórakozni vágyók a különféle szolgáltatást nyújtó intézményeket. Továbbá a hivatalos ügyek intézéséhez (pl. Okmányiroda) is Pannonhalma városát (legközelebbi város) veszik igénybe. Mindezek függvényében elmondható, hogy a buszjáratok menetrendje megfelel ő, mint ahogy a településen felállított nyolc darab buszmegálló állaga is. Ravazd tömegközlekedési ellátottsága jónak mondható. Az itt él ők mind autóval, mind pedig autóbuszon megközelíthetik a települést. A településr ől történ ő utazások 100%-a közúton történik. A közúti utazások 65%-a személygépkocsival, 30%-a autóbusszal, 5%-a egyéb közlekedési eszközzel történik. Látható, hogy Ravazd közlekedési rendszerét csak az országos közúthálózati rendszer határozza meg. 1.14.3.2. kötöttpályás
Ravazd önálló vasútállomással nem rendelkezik. Bár a közelében halad el a Gy őr- Veszprém-vasútvonal, a község területét nem érinti.
1.14.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés
A településen jelenleg külön megfelel ő burkolatmin őség ű kerékpárút nem áll a lakosság és a turisták rendelkezésére. Tervben van egy Gy őr – Pannonhalma - Ravazd – Bakonypéterd összeköt ő kerékpárút kiépítése, de a meglév ő úthálózat tulajdonképpen alkalmas a kerékpáros közlekedés biztonságos elvezetésére.
1.14.5. Parkolás
A parkolás a település központi helyein megfelel ő, elegend ő kiépített parkoló áll rendelkezésre.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 96
1.14.6. Légi közlekedés
Ravazd hoz közel nem helyezkedik el reptér.
1.15. Közm űvesítés A módosított rendezési tervben elhatározott fejlesztések közül csak a lakóterületiek indukálnak közm ű igény növekedést. A többi (úthálózati, zöldterületi, különleges területi) változások nem érintik a közm űellátást. A település keleti oldalánál lesz jelent ősebb lakóterület b ővülés, kisebb mérték ű a Hunyadi utcával párhuzamos új feltáró út mentén. A HÉSZ módosítása, amely lehet ővé teszi két különálló építmény elhelyezését egy telken ugyancsak a lakásszám növekedését eredményezi. 15 év távlatában 15%-os ivóvíz igény növekedéssel számolhatunk, és ilyen mértékben várható az elvezetend ő szennyvíz mennyiségének növekedése is. A h őenergia igények növekedésének mértékét csökkentik az idén életbe lépett szigorúbb hőszigetelési el őírások. A hálózatból vételezett villamos energia felhasználás növekedésének ütemét csökkenti az egyre jobban elterjed ő épületekre szerelt napelemeknek alkalmazása.
1.15.1. Víziközm űvek
1.15.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, t űzoltó-, öntöz ővíz, termálvíz hasznosítás)
Ravazd vízellátó rendszerét a Pannon-Víz Zrt. üzemelteti. A rendszer a Nyúlon működ ő kutakról kap betáplálást. A nyomóvezeték Pannonhalma fel ől érkezik és Tarjánpuszta irányába halad tovább. A községben egységes rendszer ű vízhálózat épült ki. A közterületen kiépített megfelel ő átmér őjű vezetékes ivóvíz hálózat biztosítja a lakóterületek, közintézmények, valamint az ipar, mez őgazdasági területek maradéktalan vízigény kielégítését. A hálózatra telepített tűzcsapok biztosítják a szükséges oltóvíz mennyiséget. Az új lakóterületek ellátása érdekében a feltáró utak nyomvonalában a meglév ő hálózatot kell tovább építeni lehet őleg körvezetékes rendszerben. Az új vezetékekre 200 m-ként talajszint feletti t űzcsapokat kell telepíteni a t űzivíz biztosítására.
1.15.1.2. szennyvízelvezetés
Ravazd teljes területén megépült a regionális rendszerbe kapcsolódó szennyvízhálózat. A szennyvízelvezet ő hálózat üzemeltet ője a Pannon-Víz Zrt. A szennyvizek befogadója az Écsen m űköd ő szennyvíztisztító. A falu szennyvizeit nyomóvezeték szállítja Pannonhalmán keresztül a tisztítóm űre. Ravazd közterületein haladó vegyes kialakítású zárt szennyvíz csatorna kiszolgálja a teljes beépítés ű területet. A település dombvidékes jelleme miatt a község nagy részén gravitációs hálózatot építettek ki, melyet a település zöld területein elhelyezett szennyvízátemel ők szakítanak meg. A 82-es f őút mellett elhelyezett végátemel őből induló nyomóvezeték a
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 97
Ravazd központja felé haladó f őút nyomvonalába halad és csatlakozik a Pannonhalmára tartó nyomóvezetékre. A tervezett lakóterületek szennyvizeit a feltáró utak nyomvonalába kiépítend ő gravitációs szennyvízvezetékekre kell vezetni, melyen a meglév ő hálózatra csatlakoznak. Nincs szükség új szennyvízátemel ő létesítésére.
1.15.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés
Az utóbbi id őben bekövetkezett klíma változás miatt egyre gyakoribbak a nagy intenzitású záporok, melyek el őtérben helyezik a ma még alkalmazott mértékadó csapadék vízmennyiség felülvizsgálatát. Csapadékvíz elvezetés helyett a csapadék vizel való gazdálkodást kell el őnybe részesíteni. Ennél az es ővíz hasznosítását (öntözés) vagy hasznosulását (talajvíz pótlás) az elvezetéssel egyen ragúnak kell tekinteni. A hasznosításnál fontos a lefolyás szennyezettségének csökkentés, a szikkasztásnál a talajvízbe kerül ő csapadékvíz min ősége feleljen meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. általánosan védett terület vízmin őség védelmi kategóriának. Fontos szempont, hogy a telken belülre a tet őre, burkolt felületekre, illetve zöldterületekre lehulló csapadékvizet ne vezessék a közterületre, hanem a telken belül részben szikkasztással részben összegy űjtés után öntözésre, burkolt felületek tisztítására használják fel. Jó megoldás az u.n. „szürke víz” hasznosítás, ahol az összegy űjtött csapadékvizet takarítási és WC öblítési célra használják fel a kereskedelemben kapható speciális berendezés segítségével. A település dombvidéki jelegéb ől, talaj adottságaiból és vízrajzi elhelyezkedéséb ől adódóan lefolyásos adottságú. A település még nem burkolt és nem csatornázott, magasabban fekv ő utcáiban problémát okoz az es őzések idején nagy mennyiség ű es ővíz által lemosott hordalék. A tervlapon berajzolt tervezett víz és szennyvíz vezetékek mellet így javasolt a csapadékvíz elvezet ő árok és csatornarendszer miel őbbi kiépítése ezeken a szakaszokon is. A felszíni vizek befogadója a közterületi árokhálózat, melyet a Pándzsa patakba a településen található él ővízfolyásba vezetnek. Ez a településen található horgásztavakat táplálja. A fentiekb ől következik, hogy az új lakóterületeknél is az árokrendszerben történ ő vízelvezetést tudjuk javasolni, és szorgalmazni kell a lakótelkeken belüli szikkasztást illetve hasznosítást is. A településen a Sz őlőshegy utca alatt található zagytározó tó és a hozzá vezet ő árokrendszer jogi rendezése és határai nem tisztázottak. Ezt a következ ő vízügyi felmérésnél vizsgálni kell.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 98
1.15.2. Energia
1.15.2.1. Villamosenergia-ellátás
Ravazd területének villamosenergia ellátása a Veszprémvarsány 120/20 kV-os transzformátorállomásból induló 20 kV-os gerincvezetékekr ől történik. Ravazd település ellátása a „Pannonhalma” elnevezésű 20 kV-os gerincvezetékr ől leágazó végponti és átmen ő transzformátorállomásokról van kiépítve.
A terület biztonságos villamosenergia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak: • Gy őr DÉL 120/20 kV-os állomásból induló „Écs” 20 kV-os gerincvezeték a 11-49 sz. távm űködtetett, oszlopkapcsolón keresztül. • Gy őr Dél 120/20 kV-os állomásból induló „Pér” 20 kV-os gerincvezeték a 10-74 sz. távm űködtetett, oszlopkapcsolón keresztül. • Veszprémvarsány 120/20 kV-os állomásból induló „Kisbér” 20 kV-os gerincvezeték a 11-56 sz. távm űködtetett, oszlopkapcsolón keresztül.
A község területén lév ő kommunális és ipari fogyasztók villamos-energia ellátására 14 db 20/0,4 kV-os közcélú transzformátorállomás szolgál.
Tr. állomás neve Állomás típusa Állomás teljesítménye Ravazd I OTR 20/400 250 kVA
Ravazd II OTR 20/400 160 kVA
Ravazd III OTR 20/400 250 kVA
Ravazd IV OTR 20/400 250 kVA
Ravazd V UK 2000-28 1000 kVA
Ravazd VI OTR 20/400 160 kVA
Ravazd VII OTR 20/400 160 kVA
Ravazd VIII OTR 20/400 100 kVA
Ravazd X OTR AF2200/20 250 kVA
Ravazd XI OTR FF1400 50 kVA
Ravazd Cherry Farm OTR FA2200 400 kVA
Ravazd Erd őgazdaság OTR 20/400 100 kVA
Ravazd Jánosháza OTR 20/400 100 kVA
Ravazd TSZ OTR 20/400 100 kVA
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 99
A kommunális transzformátorállomások terhelése a kell ő átalakítások után növelhet ő. A község természetes kommunális villamosenergia fogyasztásának növekedése fedezhet ő a meglév ő transzformátorállomásokról.
1.15.2.1.1. Falusias lakóterületek
1. sz. fejlesztési terület
A község É-i részén helyezkedik el ez a fejlesztési terület, a Hunyadi utcától É-ra. A fejlesztési terv alapján a meglév ő telkek felosztásával, valamint új utca kialakításával, a Rét utcától É-ra. A Rét utcáról ÉNY-i irányban 3 új utca létesül, kb. 50 db családi házas lakóövezetben. A terület villamosenergia ellátása a meglév ő „Ravazd III” és „Ravazd IV” elnevezés ű transzformátor állomás kib ővítésével lehetséges.
Villamos energia ellátásához a következ ő munkálatok szükségesek: • „Ravazd III” és „Ravazd IV” elnevezés ű, 20/0,4 kV-os otr 20/400 típusú, meglév ő transzformátor állomások kib ővítése nagyobb teljesítmény ű transzformátor géppel (teljesítményigény alapján 400, vagy 630 kVA beépített teljesítményre). • A meglév ő 0,4 kV-os légvezetékes hálózat meghosszabbítása, vagy NAYY-J típusú 0,4 kV-os földkábeles elosztóhálózat létesítése (a terület felosztása, a létesítend ő utak és a fogyasztók számának függvényében).
2. sz. fejlesztési terület
A község K-i részén, a Feny ős utca két oldalán helyezkedik el ez a fejlesztési terület. A területen meglév ő telkek felosztásával kb. 100 db családiházas lakóterület kialakítására lesz lehet őség. A terület villamosenergia ellátása egy új, „ÚJ KTÁ 1” elnevezés ű transzformátor állomás létesítésével lehetséges.
Villamos energia ellátásához a következ ő munkálatok szükségesek: • Új középfeszültség ű (20 kV-os) földkábeles hálózat létesítése a meglévő „Ravazd II” megnevezés ű transzformátor állomástól kb. 1 km nyomvonalhosszban, • „Új KTÁ 1” elnevezés ű, 20/0,4 kV-os betonházas transzformátor állomás létesítése az igényelt teljesítmény és a fogyasztók számának függvényében, • kisfeszültség ű NFA2X típusú, szigetelt szabadvezetékes hálózat létesítése áttört vasbeton tartószerkezetekre, vagy NAYY-J típusú földkábeles elosztóhálózat létesítése (a terület felosztása, a létesítend ő utak és a fogyasztók számának függvényében).
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 100
1.15.2.1.2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
A településen 2 nagyobb terület van ilyen felhasználási céllal kijelölve, az 1. sz. terület a település É-i részén, az 1. sz. falusias fejlesztési területt ől É-ra, míg a 2. sz. terület a település déli részén, a TSZ területét ől É-i irányban található.
Villamos energia ellátásához a következ ő munkálatok szükségesek: • Az 1. sz. terület ellátására a „Ravazd IV” elnevezés ű, OTR 20/400 típusú meglév ő transzformátor állomást ki kell b ővíteni a teljesítmény igényt ől függ ően 400, vagy 630 kVA-re. • A 2. sz. terület ellátására a „Ravazd TSZ” elnevezés ű, OTR 20/400 típusú meglév ő transzformátor állomást ki kell b ővíteni a teljesítmény igényt ől függ ően 160, 250, 400, vagy 630 kVA-re.
1.15.2.3. Gázellátás
Ravazd bekapcsolódott 1998 év végére a gázellátásba. A nagyközépnyomású földgázvezeték Pannonhalma fel ől érkezik a településhez, a pannonhalmi gázfogadó állomástól. A településen kiépített középnyomású (3-4 bar) földgáz hálózat üzemel, az egyes fogyasztók telkenkénti nyomáscsökkent ők közbeiktatásával csatlakoznak a hálózatra. A fejlesztési területek földgázgáz ellátása a meglév ő közm űhálózat kib ővítésével valósítható meg. A felmerül ő csatlakozási igények alapján a meglévő földgáz hálózat átmér őjét számítással ellen őrizni kell, és amennyiben szükséges, a hálózat fejlesztését el kell végezni. A kijelölt lakó területek ellátása a meglév ő hálózat továbbépítésével megoldható. A feltáró utak nyomvonalában kell megépíteni az új közép nyomású vezetékeket.
1.15.2.4. Távh őellátás
A településen távh őszolgáltatás jelenleg nem m űködik, és a kialakítására gazdaságos kereteken belül nincs is lehet őség. A falusias lakóterületek lakásainak f űtése egyedi kialakítású. Lehet őség van gázkazán, vegyes tüzelés ű kazán, valamint elektromos kazán üzemeltetésére is a településen, továbbá geotermikus (h őszivattyús) f űtés kialakítására is van mód. Ezek azonban az itt él ők egyedi igényei és lehet őségei szerint vannak kialakítva, távh őszolgáltatás a fenti lehet őségek mellett gazdaságosan nem kiépíthet ő.
1.15.2.5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás
A településhez tartozó külterületi részeken széler őmű, valamint naper őmű kialakítása is lehetséges, a domborzati viszonyokat és környezeti adottságokat tekintve. A településhez tartozó Gksz megjelölés ű fejlesztési területek megújuló energiájú er őművek telepítésére alkalmasak. A villamos hálózat képes a megtermelt energia átvitelére, azonban konkrét fejlesztés csak az eselteges er őmű létesítési szándék esetén kerül meghatározásra az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. részér ől.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 101
1.15.2.6. Önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése
Az önkormányzat fenntartásában álló épületek közül az óvodán napelemes villamos energia el őállító berendezés van kiépítve, melyek méretezése az épület energiafelhasználása alapján történt. Ennek értelmében a villamos energia termelő berendezés által megtermelt energia fedezi az épület fenntartásához szükséges villamos energia igényt. Kés őbbiekben az épületen napkollektoros használati melegvíz el őállító berendezés, vagy további épületeken napelemes villamosenergia-fogyasztás kiegyenlít ő berendezések telepítése célszer űvé válhat, mellyel az Önkormányzat m űködési költségei csökkenthet őek, az épületek fenntartása olcsóbbá, gazdaságosabbá válhatnak.
1.15.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)
A településen a Magyar Telekom NYRT. és a Falu-TV Kft. van jelen, mint távközlési szolgáltatók. 1.15.3.1. Vezetékes hírközlési hálózat
A településen kiépített földkábeles, valamit a kisfeszültség ű közcélú hálózattal közös oszlopsoros hírközl ő hálózat üzemel. A fejlesztési területek hírközlési hálózatát a meglév ő hálózat kib ővítésével kell kiépíteni. Amennyiben az energiaellátás légvezetékes hálózattal történik, célszer ű a kisfeszültség ű hálózat tartószerkezeteit felhasználva közös oszlopsoros hírközl ő hálózatot kiépíteni. Földkábeles er őátviteli hálózat esetén javasolt a hírközl ő hálózatot is földkábeles hálózattal megvalósítani. 1.15.3.2. Vezeték nélküli hírközlési hálózat
A vezeték nélküli hálózat lefedettsége közepes, a területen mobil internet kapcsolat 3G és 4G min őségben váltakozva elérhet ő. Különleges továbbfejlesztés nem szükséges. 1.15.3.1. Televízió hálózat
A település teljes területén a digitális földfelszíni m űsorszórás egyedi antennákkal elérhet ő, de a településen kiépített vezetékes televízió hálózat (kábel-tv) is kiépítésre került. A fejlesztend ő területek bekötése a meglév ő hálózatba a Vezetékes hírközlési hálózat c. fejezetben leírt módon lehetséges.
1.15.4. Szemétszállítás és gy űjtés
A település szemétszállítását a Gy őri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi.
1.15.5. Közm űfejlesztés
Középtávú feladatok: . vízellátó hálózat tovább építése az új feltárású utcákban . transzformátorok átépítése, b ővítése
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 102
. szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése a fejlesztési területeken . vízellátó hálózat továbbépítése az újonnan feltárt területeken
1.16. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) (Lásd környezeti vizsgálat)
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 103
2. HELYZETELEMZ Ő MUNKARÉSZ
2.1. A vizsgált tényez ők elemzése, egymásra hatásuk összevetése
A helyzetfeltáró, állapotfelmér ő munka folyamán viszonylag nagytömeg ű és sokrét ű információ gy űlik össze, melyeket valamilyen formában rendszerezni, kezelni kell. Ez tulajdonképpen értékelést jelent, ami arra irányul, hogy miként lehet a feltárt tényez őket a stratégiánál figyelembe venni. A stratégiai tervezés egyik közkedvelt módszere a SWOT-analízis. Lényegében a bels ő és küls ő környezetet kapcsoljuk össze, keresve mindazokat a feltételrendszereket, amik a jöv őt hordozzák, tehát er ősségét adják a településnek. Megállapítjuk azokat a tényez őket, amik viszont akadályozzák a jöv őt, gyengítik a rendszer m űködését, s ezáltal majd valamilyen szint ű beavatkozást is igényelnek. A lehet őségek közé azokat soroljuk, amelyek a fejlesztés újabb tereit jelentik, így más kapcsolatokat, további er őforrások megjelenését kínálhatják, vagy éppen a rendszer bels ő adottságainak átértékelését, azok megváltoztatását szorgalmazzák. A veszélyek közé sorolhatók azok a tényez ők, amelyek akadályozhatják a jöv őt, az egyes rendszerelemek aktivitását fékezhetik. Ezek megsz űntetése els ősorban nem a területrendszerb ől következik, hanem a küls ő, független hatásokból.
Er ősségek Gyengeségek
- A település az átlagosnál nagyobb - A közösség összetartó ereje csökkent a külterülettel rendelkezik betelepülésekkel - El őnyös térszerkezeti adottságok - A betelepül ők beilleszkedése nehéz - Alacsony néps űrűség - A lakosság anyagi lehet őségei - Növekv ő lakosságszám korlátozottak - Pozitív, magas vándorlási egyenleg - Nincs elég építési telek - Javuló demográfiai mutatók - Negatív természetes szaporodás - Jó befogadóképesség - Sok az egyedül él ő - Borászati lehet őségek - A település nem képes természetes - Növekv ő vállalkozási kedv reprodukcióra - Magas a m űköd ő vállalkozások aránya - Kevés helyi munkalehet őség - Elhanyagolható munkanélküliség - A vállalkozói szerkezet egyoldalú - Az egyéni vállalkozások számának - A munkavégzés többségében nem növekedése helyben történik - Jó turizmus adottságok - A foglalkoztatottak többsége nem - Magas számú alapellátást biztosító rendelkezik érettségivel élelmiszerboltok - Magas az önfoglalkoztató - Változatos domborzati adottságok vállalkozások aránya - Természetvédelmi területek közelsége - Alacsony a vendéglátóhelyek aránya - Történelmi borvidék - Alacsony a kiskereskedelmi boltok
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 104
- Kommunális hulladék-elszállítás és száma szelektív hulladékgy űjtés megoldott - A turizmus alapinfrastruktúrája kis - Megfelel ő tömegközlekedés mértékben épült ki - Kiépített m űszaki infrastruktúra - Szennyvízhálózatra történ ő rákötések - Kiépített gázvezeték-hálózat aránya nem éri el az 50%-ot - Jó villamos energia ellátottság - A veszélyes hulladék gy űjtése nem - Növekv ő lakásszám megoldott - A belterületi utak nagy része burkolt - Az autóbuszöblök kiépítésének hiánya - Jó óvodai kihasználtság - A 82. sz-ú f őút nagy forgalma - Jó iskolai kihasználtság - jelent ős tranzitforgalom nyáron - A személygépkocsik száma növekszik - Alacsony a lakásokba bevezetett szennyvíz-, víz- és gázhálózat aránya - Sokoró irányú közúti kapcsolatok hiánya - Napi ingázás szükségessége - Csapadékvíz elvezetése nem megoldott Lehet őségek Veszélyek
- Beruházásokat lehet ővé tev ő rendezési - Nem megfelel ő infrastruktúra miatt a terv letelepülni szándékozók más települést - Fejl ődő térségben fekszik választanak - Gy őr gazdasági fejl ődésének kihasználása - A gazdaság fejl ődése évekig alacsony - A 82-es sz. f őút elkerül ő szakaszának ütem ű marad kiépülése - A 82. sz-ú f őút fejlesztése csak 2020 - Természet közeli adottságok után esedékes felértékel ődése - A mez őgazdaság tovább er ősöd ő - Agglomerációs és szuburbanizációs válsága folyamatok érvényesülése - A szuburbanizációs hullám nem éri el a - A környezeti adottságok alkalmassá települést tehet ők a turizmus megjelenésére - A letelepülni szándékozó vállalkozások - Pannonhalma turizmusának fejl ődése a jobb elérhet őséggel rendelkez ő átterjed a térségre telephelyeket választják - Növekszik az aktív turizmus szerepe - A városi üzemek bezárásával n őhet a munkanélküliség - A térség turizmusa a hazai gazdasággal együtt stagnálni fog
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 105
3. HELYZETÉRTÉKEL Ő MUNKARÉSZ
3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis
A településen probléma a lassan fogyó lakónépesség. A korábbi koncepció a település északkeleti részén jelölt ki lakótelkek kialakítására alkalmas területeket. Ezeket az önkormányzat most felülvizsgálta, és az elmúlt évek tendenciái alapján a tartalék lakóterületek további kialakítása mellett döntött.
A turizmus terén sok fejlesztési lehet őség kínálkozik, a lovas, kerékpáros és gyalogos turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a vendéglátó szektor és a szálláshelyek b ővítése. Nagy lehet őség rejlik a helyi bortermelés és a túrázás kapcsolatának kiaknázásában. A természeti értékeken alapuló turizmus terén a madárlesek és túraútvonalak kialakítása elengedhetetlen.
A település vezetése felismerte, hogy fontos a vonzó településkép kialakítása, és azért sokat is tettek már az elmúlt években is. A zöldfelületi rendszerek fejlesztése és b ővítése elkezd ődött, és további fejlesztéseket terveznek.
Közlekedési csomópont fejlesztésére van szükség, els ősorban a gazdasági területek kiszolgálása érdekében a 82-es út és a pannonhalmi út keresztez ődésében új körforgalmi csomópont kiépítésével. A jelenlegi balesetveszélyes csomópontot váltaná fel, az átépítésére megfelel ő nagyságú hely áll rendelkezésre.
3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló küls ő és bels ő tényez ők összefoglaló értékelése
A település fejlesztési lehet őségeit nagyban befolyásolja a Natura 2000 terület, a Pannonhalmi tájvédelmi körzet és a Természetvédelmi terület, mely a belterületet délr ől határolják. Így a település csak északi és keleti irányban gazdálkodhat területeivel a jöv őbeni elgondolásokkal kapcsolatban. A környezetvédelmi területek viszont természetvédelmi fejlesztéseknek adhatnak helyet, melyre turizmus épülhet a településen.
3.2. Problématérkép/értéktérkép
A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehet őségek és korlátok térképi ábrázolása. Általánosságban elmondható, hogy egy településnek ma már nem elég megfelel ő infrastruktúrát, befektetési területeket, jól képzett munkaer őt kínálnia a befektetések és a siker reményében. Olyan aspektusok értékel ődtek fel, mint az általános imázs, az építészeti arculat (amelyben beletartoznak a gondosan ápolt örökség mellett az innovatív, modern megközelítések, jellegadó új elemek is), a zöldterületek, környezet, a falu fenntarthatósága, kulturális kínálata – mindazok, amelyek kell ően vonzó lakóhellyé is teszik.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 106
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 107
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 108
3.3. Eltér ő jellemzőkkel rendelkez ő településrészek
3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 109
Ravazd közigazgatási területén a településszerkezeti sajátosságok alapján 5 fő településrész került lehatárolásra. 1. Településmag Régi halmazos falusias beépítés jellemzi, melyet hagyományos falusias területek határolnak. Itt az ősi településmagban található a település közigazgatási központja, az iskola, a templom és a temet ő. 2. Történeti terület Kimagasló értékkel bír a településen történelmi jelent őség ű régészeti értékeket hordozó Villibald-domb. Az itt található templom és a templom körüli temet ő középkori, kora újkori eredet ű, de telepek és hamvasztásos sírok voltak a területen az őskorban, és római kori k őemléket is találtak itt. 3. Egyéb lakóterületek Új lakóépületekb ől áll, a településmagot északkeletr ől határolja, délr ől vízgazdálkodási és különleges idegenforgalmi területek, keletr ől mez őgazdasági területek, északról gazdasági területek határolják. Pozíciója a településmaghoz mérve mutatja a fejlesztési lehet őségek irányát. Problémát jelent viszont, hogy a településhatár közel fekszik, így ezek kimerülésével más irányba kell majd próbálkozni. Önálló intézménye nincs. 4. Gazdasági területek Nagyobb része a település központi lakóterületének észak-keleti részéhez csatlakozik, a 8225 sz. Pannonhalmára vezet ő településközi út túloldalán, bár délen is megtalálható, a 82 sz. f őút mellett, a déli lakóterületek alatt. A lakóterületekhez jelenleg nem csatlakozik szorosan, telken belüli véd őfásítással van feljelölve a területre, viszont a lakóterületet kés őbbi bővülése esetén figyelni kell a kialakuló konfliktushelyzet kialakulására, orvosolni kell. A déli ipari terület a település belterületének legdélebb fekv ő részén helyezkedik el. A lakóterülett ől egy zöld közkert választja el, véd őfásítás emiatt nem zavaró hatású. Az új elkerül ő miatt további gazdasági területi fejlesztéseket fogalmaz meg a rendezési terv, mely a település elképzeléseit tükrözi. 5. Sport és kulturális területek A település belterületéhez délen csatlakoznak, melyek horgásztavakat vesznek körül. Ett ől délre a település belterületét ől távolabb helyezkedik el a l őtér. Ezeket a területeket mez őgazdasági, erd ő, és lakóterületek határolják. A l őtér területe er ős konfliktusforrás mely els ősorban a használatból ered ő hanghatásban nyilvánul meg, továbbá a kil őtt töltények a talajba kerülve er ősen szennyez ő hatást válthatnak ki, mely a terület vízbázisára nézve fenyeget ő. A problémák kiküszöbölésére a területet m űködtet őkkel közösen megállapodva kell megoldást találni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 110
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 111
1. JÖV ŐKÉP
1.1. A település jöv őképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan
A településfejlesztési koncepció alkalmat kínál az önkormányzat számára ahhoz, hogy ezekb ől a megállapításokból, és más, aktuális forrásokra támaszkodva megalkossa a települési szándékok és küls ő gazdasági, környezeti lehet őségeknek leginkább megfelel ő települési jöv őképet. Ravazd jöv ője azon múlik, sikerül-e er őforrásait, adottságait környezettudatos és innovatív módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt él ők, tanulók, az itt m űköd ő és befektetési lehet őséget keres ő vállalkozások és az idelátogatók szemében. Fontos kérdés az is, hogy, sikerül-e versenyképesnek maradnia a sz űkebb és tágabb térség hasonló nagyságú, lélekszámú településeivel szemben.
2. CÉLOK
A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása
A településfejlesztési koncepció átfogó célja a település versenyképességének javítása, vonzerejének fokozása a meglév ő adottságainak kihasználására és er őforrásainak fenntartható módon való hasznosítására alapozva.
1. Vonzó, dinamikus települési arculat megteremtése, egy befektet ő-és látogatóbarát település közszolgáltatási színvonalának emelése A településközpont és zöldterületek funkciób ővít ő fejlesztése, intézményeinek fokozatos felújítása el ősegíti a község megtartóerejét, emellett ösztönzi a kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások b ővítését, így közvetetten növelheti a település gazdasági versenyképességét. Az önkormányzat hosszú távú elképzelése, hogy az északi és keleti gazdasági területeket kib ővítse, valamint a település központjában településközponti vegyes terület kialakítása a kés őbbi fejlesztéseknek helyet biztosítva. Az önkormányzat nagy figyelmet fordít a településkép vonzóbbá tételére, átfogó, részletes zöldfelületi tervet készíttet a központra, és az utcafásítások kialakítására is gondot fordít.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 112
2. Lakóterületi fejlesztések Új építési telkek kialakításával az önkormányzat továbbra is kielégíti a településre költöz ők igényeit, ezáltal támogatja népességszám növekedését. A lakótelkek kialakításához jelenleg elegend ő tervezett lakóterület áll rendelkezésre. A hatályos terven ez a település észak-keleti és észak-nyugati oldalán jelenik meg. A belterület észak-nyugati részén a dombtet őre felvezet ő Feny ős utca végén található falusias lakóterület fejlesztés vissza lett min ősítve. Az itt található földút egy bevágásban helyezkedik el, melynek löszfalai itt él ő madárpopulációnak adnak helyet. Továbbá erre nem szándékozik jelenleg b ővülni a település. A belterület nyugati részén igény merült fel a Sz őlőshegy út mellett fekv ő zöld közkert egy részének és az itt húzódó mez őgazdasági kertes terület egy részének falusias lakóterületté módosítására. Ezeket a tervlapok tartalmazzák. A település jelenleg nem kíván tömbfeltáró utakat kiszabályoztatni területén, többnyire azon okból, mert ahol szükséges lehetne, ott az adott terepviszonyon ellehetetlenítik a kialakítást.
3. Kulturális és szabadid ős tevékenységek feltételeinek megújítása, és b ővítése A szórakozási és sportolási lehet őségek b ővítése a község minden lakójának fontos lehet (fiatalok, családosok, nyugdíjasok), ezzel javíthatók a helyben lakók identitása, kezelhet ők a társadalmi kohéziós problémák. Ravazdnak nincs tornacsarnoka. A jöv őben a település létszámának növekedésével egy megfelel ő kiszolgáló épület felépítését is fontolóra kell venni. Továbbá a belterület észak-nyugati területével határos mez őgazdasági kertes terület egy része a lovas, kerékpáros és gyalogos turizmus kiszolgálása érdekében különleges beépítésre szánt idegenforgalmi területté módosul.
4. Fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése Új gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat kell a községbe telepíteni, a meglév ő cégek b ővülési szándékát támogatni. Ez nem csak a gazdaság, de a lakosság és a munkaer ő helyben tartásáért is létfontosságú Ravazd esetében.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 113
3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 114
Településszerkezetet érint ő-, tervezett úthálózati módosulások: A mellékelt hatályos rendezési tervi szelvényeken feljelölt, a település belterületét keleti oldalról megközelít ő 82 sz. elkerül ő f őút nyomvonala az Országos Területrendezési Terven a belterülett ől távol annak keleti oldalán húzódik, ehhez fogjuk igazítani az új településrendezési tervlapokat.
(Átnézeti térkép, 1. 2. szelvény)
Településszerkezetet érint ő területhasználati módosulások: Lakóterületi fejlesztések: A település lakóterületekkel az észak-keleti irányban b ővül, melynek úthálózata átmódosul a befektet ői igények és a telkek élhet őbb kialakítása miatt. A területtel határos más felhasználású területek miatti konfliktushelyzet elkerülése érdekében telken belüli fásítás lett feljelölve. Ravazd észak-nyugati részén is rendelkezik tartalék lakóterületekkel, ezeknél az utak kiszabályozását az eddigi elépítések és a terepviszonyok nehezítik. Továbbá a Feny ős utcában a lakóterületi fejlesztés vissza lett módosítva mez őgazdasági kertes területté, mert a település itt nem kíván lakóterületi b ővítéseket eszközölni a jöv őben. A lakóterületi fejlesztéseket a régebbi tervlapok is tartalmazzák, csak az utcaszerkezetet módosítottuk. Az önkormányzat módosítaná a Helyi Építési Szabályzatát, mellyel megengedné a különálló két építmény elhelyezését egy telken.
(1. szelvény)
Különleges területek változásai: A település déli részén található lőtér területre a hatályos tervlapokon nincs kiszabályozva. Területe a szabályozási és szerkezeti tervlapokon feltüntetésre kerültek, továbbá a terület határára feljelölésre került egy zajvéd ő fal is, melynek megépítése a konfliktushelyzet orvoslása miatt a közeljöv őben ajánlott. A belterület északi részével határos mez őgazdasági kertes terület 3795 és 3797 hrsz-ú telke különleges beépítésre szánt idegenforgalmi területté módosul a befektet ői szándékokat kielégítve.
(1. 2. 4. szelvény)
Településközponti vegyes területek változásai: A település középs ő részén az Országút utca mellett található egy településközponti vegyes terület, jelenleg a Polgármesteri Hivatal területe. A hatályos tervlapokhoz képest az ebbe ékel ődött zöld közkert a felére csökken, a déli része beleolvad a településközponti vegyes területbe. Továbbá az ett ől északra fekv ő eddig falusias lakóterületek egy része is
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 115 településközponti vegyes terület felhasználású területté módosulnak a tervlapok által bejelölt részeken, ezzel biztosítva helyet a további fejlesztéseknek.
(1. 2. szelvény)
Erd őterületi módosulások: A romtemplomot körbevev ő erd őterület gazdasági erd őterület felhasználásúból közjóléti erd ő felhasználásúvá módosult. Így jobban illeszkedik a felhasználási kategóriája a jelenlegi és jöv őbeli használathoz. A település észak-nyugati részén fekv ő mez őgazdasági kertes és a keleti oldalán fekv ő különleges idegenforgalmi terület átmódosul gazdasági erd ővé az OTRT erd ők övezetének megfelelése érdekében. Ezeket a területeket jelenleg is erd őként használják, így a valós használathoz is igazodnak a tervlapok.
(1. 2. 4. szelvény)
Zöldterületi fejlesztések: A település közepén a Paphegy út és a Lukashorog út találkozásánál található zöldterület az átjárhatóságának biztosítása miatt közlekedési és közm ű területen belüli zöldterületté módosul. A temet ő feletti utcában, mely a temet őtől nyugati irányban helyezkedik el, található egy rézs ű. Jelenleg közlekedési terület kategóriába tartozik, ezt a funkciót a terepviszonyokból adódóan nem tudja ellátni. A Paphegy utca és az Országút utca találkozásánál elhelyezked ő zöld háromszög is közlekedési terület kategóriában van. Ezek zöld közkert felhasználású területté módosulnak.
(2. szelvény)
Természetközeli területfejlesztések: A település közepén a vízfolyások és a külterületi mez őgazdasági területek határain megjelen ő mocsaras, nádas, sziklás területek mez őgazdasági nádas felhasználásból természet közeli felhasználásúvá módosulnak.
(1. 2. szelvény)
Vízgazdálkodási területek módosulásai: A Ravazd területén elhelyezked ő horgásztavak elhelyezkedése és partvonalának kiszabályozása pontosításra került az új alaptérkép alapján. A település zagytározó tava és árokrendszere Sz őlőshegy utca alatt jogi rendezés alatt áll. Ezt kés őbb pontosítani kell a tervlapokon, mert a jelenlegi adatszolgáltatás alapján a térképi megjelenítés nem áll összhangban a valós állapottal.
(1. 2. szelvény)
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 116
Átnézeti térkép
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 117
1. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 118
2. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 119
3. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 120
4. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 121
5. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 122
6. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 123
7. szelvény
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]
Ravazd településfejlesztési koncepció 124
4. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE
A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer
A község önkormányzata, pontosabban a polgármester felel a fejlesztések megvalósulásáért. Az önkormányzat mindig támogatólag lép fel a település pozitív megítélését el ősegít ő fejlesztések mellett. Az önkormányzat minden t őle telhet őt megtesz azért, hogy a település tovább fejl ődhessen, szépülhessen. Az állami fejlesztéseket csak nagyon nehezen lehet befolyásolni, sürgetni, ezért ezek vagy elmaradnak, vagy csak hosszú évek, évtizedek múltán valósulnak meg, ami komoly gondokat, ellentmondásokat okoz. Megoldást jelenthetne például az állami úthálózat települések belterületén áthaladó útszakaszainak önkormányzati kezelésébe, karbantartásába adása. Ezzel a településen egységes utcahálózat jönne létre.
Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére
A koncepcióról és a rendezési terv felülvizsgálatról az önkormányzat folyamatosan tájékoztassa a lakosságot és a helyi civil szervezeteket, egyházakat, hogy az ő érdekeik is tudjanak érvényesülni.
TP TALENT−PLAN Kft. 9023 Gy őr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]