Az Északi-Középhegység, Kiemelten a Cserhát Natúrpark Értékeinek Bemutatása
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
AZ ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG, KIEMELTEN A CSERHÁT NATÚRPARK ÉRTÉKEINEK BEMUTATÁSA TEMATIKUS TÚRÁK PALÓCFÖLDÖN KÉSZÍTETTE: ISPÁNNÉ PÉTER ÉVA Az Északi Középhegység, kiemelten a CSERHÁT NATÚRPARK kulturális és természeti értékeinek turisztikai bemutatása Az Északi Középhegységről dióhéjban A Magyarország északi részét koszorúzó hegyvidék csodálatos tájakkal, történelmi és kulturális értékekkel, borvidékeivel, termálvízzel és a népművészet máig fennmaradt gazdag táházával várja a látogatókat. Itt minden megtalálható, ami egy nyugodt, élményekkel teli és aktív kikapcsolódást jelentő pihenéshez szükséges. Az erdőkkel borított hegycsúcsok, dombok sorát folyók menti lankák, medencék szakítják meg, melyekben apró gyöngyszemként bújnak meg a települések, néhol egy-egy nagyobb város vagy a történelmi korok viharait idéző várrom. Itt van az ország „teteje” az 1014 m magas Kékes, a legmagasabban fekvő település, Mátraszentistván, az UNESCO Világörökség listájára felkerült első falu, Hollókő. Az Északi Középhegység nem egy önálló földrajzi egységet jelent, az Északnyugati Kárpátok belső vulkanikus vonulatához tartozik, ami átnyúlik Szlovákia területére is. Nyugatról keletre haladva főbb részei a Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk-vidék, Cserehát, Zempléni-hegység. A nagyrészt vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység és Börzsöny a Budapest környéke turisztikai régióhoz tartozik. A kanyargó Duna által elválasztott két hegység az ország egyik népszerű kirándulóhelye. A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa Dobogó-kő (699m), kiemelkedően védett természeti értéke az ország egyik legnépszerűbb szurdokvölgye, a Rám-szakadék, a Vadálló-köveknek nevezett vulkanikus sziklaképződmények vagy a Duna-kanyar, melyre a Prédikálószék (639 m) csúcsán átadott új kilátóból nyílik gyönyörű körpanoráma. A Duna bal oldalán elhelyezkedő Börzsöny legmagasabb pontja a Csóványos (938 m), a térség nagy része nemzeti park, ahol változatos táj kínál kiváló túrázási lehetőségeket, erdei bemutatóhelyekkel és turistaházakkal. Diósjenő a gyalogos túrák egyik kedvelt kiindulópontja, de festői szépségű horgásztó is várja a pihenni vágyókat. A Kemence-patak völgye vagy Királyrét, Nagybörzsöny kisvasúttal is megközelíthető, a kisgyerekes családoknak Szendehely Katalinpuszta tanösvényei nyújtanak feledhetetlen élményt. A Börzsönytől a Mátra hegyvonulatáig tartó Cserhát geológiai szempontból két, jelentős különbséget felmutató részre oszlik. A többségében üledékes kőzetek, mészkő- és dolomitrögök alkotta Nyugati- Cserhát legmagasabb csúcsa a Naszály (654 m), míg a vulkanikus eredetű Keleti-Cserhát legmagasabb pontja a „palóc Olümposznak” is nevezett Karancs (727 m). A Karancs-Medves-vidék alkotja a két legnagyobb hazai folyónk, a Duna és Tisza vízválasztó vonalát. A Cserhát hegység természeti értékei közül kiemelkedik hazánk leglátványosabb őslénytani lelőhelye, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, az „ősvilági Pompeji”, ahol 20 millió évvel ezelőtt élt gigantikus méretű, kővé merevedett fák és ősállatok lábnyomai, 23 millió éves cápafogak között kínál izgalmas kalandozást a geológiai tanösvény. A hegység egykori vulkanikus tevékenységének következtében több helyen is találkozunk érdekes és egyedi földtani képződményekkel. Ilyenek a Kazár melletti mélyen barázdált riolittufa dombok, a somoskői vár környéki bazaltorgonák vagy a béri Nagy-hegy hajlott andezit oszlopai. A földtörténeti korok emlékei elevenednek meg a Sámsonházi geológiai tanösvényen vagy a Páris-patak szurdokvölgyében, ahol nemrég fedezték fel hazánk első fatörzsbarlangjait. A Mátra az Északi Középhegység középső, a többi hegységtől elkülönülő, a Zagyva és Tarna folyók völgye által határolt része. A vulkanikus eredetű Mátrában található hazánk két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galyatető (965 m), utóbbin a felújított kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik nem csak az egész hegységre, hanem jó időben az Alacsony–Tátra is látszik. Mátrafüred és Mátraháza között 510 m magasan fekszik a gazdag élővilággal rendelkező, romantikus hangulatú Sás-tó, melynek kiépített turista centrumából indul a nemrég átadott libegő. A Parádfürdőről megközelíthető Ilona-völgyben van hazánk legmagasabb természetes vízesése. A Mátra hegyvidéki része klimatikus gyógyhelyként is ismert, míg az egykori vulkanikus tevékenység hatására feltörő természetes gyógygázok hasznosításával Mátraderecskén működik az ország első szárazfürdője, a mofetta, ahol érszűkületes, illetve reumatikus és ízületi panaszokat gyógyítanak. A közeli Parádfürdő gyógyvizét már az 1700-as évek végétől használják nőgyógyászati panaszok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri megbetegedések kezelésére. A Mátra lábánál, Egerszalókon a gyógyfürdő melletti domboldalról lefolyó termálvíz egy olyan természetes sódombot (mészkő lerakódást) hozott létre, melyhez hasonló 3 van az egész világon. A közeli Demjénben barlangfürdő is működik, míg Eger gyógyvízének hasznosítására már a törökök is fürdőt építettek. A Bükk-vidék legnagyobb részét érintetlen erdők borítják, többszáz éves bükkfa matuzsálemekkel, víznyelőkkel, barlangokkal, csodálatos sziklaoromzatokkal, mély szurdokvölgyekkel és gazdag élővilággal. A főként mészkőből és dolomitból felépülő Bükk-vidék Magyarország legnagyobb átlagmagasságú karszthegysége. A földrajzi mérések fejlődésének köszönhetően pár éve derült ki, hogy sokáig a hegység legmagasabb csúcsának tartott Istállós-kő (959 m) alacsonyabb, mint a 961 m magas Szilvási-kő. A több mint 1100 barlang nagy része látogatható, egy részük már az ősember által is lakott volt, amit az itt talált jelentős régészeti leletek bizonyítanak. A tájegység legkedveltebb kirándulóhelye a Szalajka-völgy a Fátyol vízeséssel és a fölötte található Istállós-kői ősemberbarlanggal. A Hámori-tó partjára épült klimatikus üdülőhely, Lillafüred egyik különlegessége az Anna-mésztufa barlang, amelyhez hasonló összesen 6 van az egész világon, míg a Szent István cseppkőbarlang egy részét tiszta levegője miatt gyógyászati célokra is használják. Miskolctapolcán van hazánk első barlangfürdője, melynek gyógyító hatását már a 13. században felismerték. A barlang járataiból kialakított medencékben a többszáz éves forrásokból feltörő gyógyhatású karsztvíz főleg ízületi betegségek, míg a barlang levegője a légzőszervi megbetegedések kezelésére szolgál. A Bükk-vidék kedvelt gyógyfürdője működik Mezőkövesden, Bogácson vagy Bükkszéken. A Bükktől északra található Aggteleki-karszt hegység földrajzilag ugyan nem része az Északi Középhegységnek, de geopolitikai és turisztikai szempontból általában ide sorolják. A karsztjelenségekben gazdag, több mint 400 barlanggal rendelkező hegységben található az UNESCO Világörökség részének nyilvánított, mintegy 25 km hosszúságú, csodálatos szépségű Baradla-barlang. Változatos formájú, bámulatos cseppkőalakzatai föld alatti mesevilágot idéznek, kiváló akusztikájú termeiben időnként koncerteket tartanak. A Jósvafőről megközelíthető Béke-barlang egyedülálló klímáját légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására használják. A Cserehát a tájegység legalacsonyabb, dombvidéki jellegű tagja, legmagasabb pontja a Kecske-pad (340 m). A Bódva, Hernád és Sajó völgye által határolt, nagyrész agyag és homok alkotta üledékes kőzetből álló térség az ország egyik jellegzetes, aprófalvas vidéke. Az Északi Középhegység legkeletibb része, a vulkanikus eredetű Zempléni-hegység a Tokaj-Eperjesi hegylánc déli, hazánkban található része. A Bodrog és Hernád folyók által határolt hegységet Tokaji- hegységként is említik, legmagasabb pontja a Nagy-Milic (895 m). A vulkáni és üledékes kőzetek borította Kopasz-hegy (Tokaji- hegy) a híres Hegyalja nevű szőlőtermő vidék. A Zempléni hegységben található hazánk legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi Tengerszem. Az egykori malomkőbányában felgyűlt csapadékvíz lélegzetállító szépségű tavacskát alkot, melynek sajátos élővilága és földtani értéke egyedülálló jelentőségű. A térségben Sárospatakon működik gyógyfürdő. Vízitúrázásra kiváló lehetőséget biztosít a Hernád, Bodrog vagy a Felső-Tisza, míg a sziklamászás elsajátításához nyújt kiváló terepet a Solyómkő szikla andezit fala. Itt, a Zempléni hegységben, a porcelánjairól híres Hollóházán van az Országos Kéktúra keleti végpontja. Innen indulva a kéktúrán bejárhatjuk az Északi Középhegység legszebb tájait, majd a Balaton felvidék felé kanyarodva, a Kőszegi– hegységben, Írottkőnél érjük el a túraútvonal nyugati végpontját. Az Északi Középhegység különlegesen szép, egyedi természeti értékeinek megóvására 3 nemzeti parkot és számos természetvédelmi területet, tájvédelmi körzetet hoztak létre: • A Visegrádi-hegység és a Börzsöny a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozik. • A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozik szinte a teljes Bükk-vidék, illetve a Cserhát és Mátra védett természeti értékeinek nagy része. • Az Aggteleki Nemzeti Park volt az első olyan hazai nemzeti park, amelyet kimondottan geológiai értékek, a karszt jelenségek és cseppkőbarlangok védelmére hoztak létre. A tájegység három, az UNESCO Világörökségek listáján szereplő helyszínnel büszkélkedhet, ezzel is tanúbizonyságát adva gazdag természeti és kulturális értékeinek: • Hollókő Ófalu és környezete (1987) • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai (1995) • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002) Az utóbbi évtizedben helyi kezdeményezésre létrejött a térség első Natúrparkja, a CSERHÁT NATÚRPARK és az első határon átnyúló geopark, a Novohrad-Nógrád Geopark. A CSERHÁT NATÚRPARK A Natúrpark egy jól behatárolható tájegység természeti