Turizmus Magyarországon 2004

itthon otthon van

www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó!

Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk ha- gyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegen- forgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplői- ről, a szolgáltatókról.

Mint az Ön előtt is ismeretes, Magyarország csaknem egy esztendeje az Európai Unió tagja. Tagságunk számos újdonságot hozott már eddig is, és úgy gondoljuk, még több kihívást jelent a jövőre nézve. A turizmus, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig élvezte a mindenkori kormányzat támogatását. Különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen 2005. január elsejével a turisztikai ágazatot önálló kormányhivatal irányít- ja, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt. Ez új távlatokat nyit az ágazat számára, különösen az átfogó koncepciók megvalósítása, a regionális fejlesztések összehan- golása és az uniós források felhasználása tekintetében.

Sorra véve hazánk sokszínű természeti és kulturális értékeit, büszkén ál- lapíthatjuk meg, hogy az élcsapat tagjai vagyunk. Csupán három területet kiemelve: gazdag a magyar termálvíz-készlet, színesek, változatosak kul- turális rendezvényeink, kiváló a magyar gasztronómia és a magyar borok.

Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt a magyar idegenforgalmi kínálat, amelynek bővítése, fogadókapacitásunk további fejlesztése érde- kében elkészítettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely az uniós tervezési ciklushoz igazodva 2013-ig határozza meg az ágazat cél- jait, fejlesztési irányait.

Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet ad Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kí- vánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzet lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről!

Mindez persze nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, így ez- úton hívjuk meg Önt egy magyarországi látogatásra!

Budapest, 2005. február 15.

dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

1 Tartalom dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter köszöntője 1 Általános információk Magyarországról 3 Tények és adatok 4 A világ turizmusa 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában 4 A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon 5 Magyarország turizmusa 2004-ben 7 A magyarországi turizmus összefoglaló adatai 7 Beutazó turizmus 8 Belföldi turizmus 14 Kiutazó turizmus 17 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 18 A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma 25 A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 26 A magyar turizmus szervezeti rendszere 32 Országgyűlés 32 Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 32 Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 33 Országos Idegenforgalmi Bizottság 33 Magyar Turisztikai Hivatal 34 Magyar Turizmus Rt. 35 A Magyar Turizmus Rt. 2004. évi tevékenysége 38 A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei 39 Magyarország turisztikai imázsa 39 Budapest 40 Balaton 43 Egészségturizmus 45 MICE 47 Eseményturizmus 49 Üdülési csekk 51 Kampányok 53 Kiállítások, vásárok, rendezvények 56 A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon 59 Kiadványok és CD-ROM-ok 62 A kiadvány a World Tourism Sajtó- és szakmai kapcsolatok 63 Organization, a World Travel and Honlap 65 Tourism Council, a Magyar Nemzeti Contact Center 66 Bank és a Központi Statisztikai Hivatal Reklámajándékok 66 adatai alapján került összeállításra. Marketingkutatás 67 Szakmai együttműködések 68 Árfolyam (2004): A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei 72 1 EUR = 251,68 forint 1 USD = 202,63 forint Tourinform irodák 73 2 Általános információk Magyarországról

Terület: 93 030 km2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km2 Főváros: Budapest terület: 525 km2 lakosság: 1 705 309 fő (2004. január 1.) népsűrűség: 3248 fő/km2 Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legna- Földrajzi helyzet gyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km.

Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld Magyarország és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. A kedvelt turiszti- domborzati képe kai célpont, a „magyar puszta” egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyomá- nyait az Alföldön található Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Magyarország két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) észak- ról délre szelik keresztül az országot. A Dunántúli-dombságot északról Kö- zép-Európa legmelegebb tava, a Balaton keretezi. Hegyvidékei, a Dunántúli- középhegység 400-700 méter magas hegyei (Bakony, Vértes, Velencei- hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis), a Nyugat-magyarországi peremvi- dék 400-800 méteres hegyei (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység), valamint az Északi-középhegység 500-1000 méter magas vonulatai (Visegrádi- hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) átlós irányban haladnak át az országon. Magyar- ország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m).

Turisztikai szempontból az ország kilenc régióra osztható: Turisztikai régiók 1. Balaton, 2. Budapest–Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó.

Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a Éghajlat január (havi középhőmérséklete -1 °C), a legmelegebb az augusztus (havi kö- zéphőmérséklete 21,3 °C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsü- 3 téses órák száma 1785. Tények és adatok

A világ turizmusának alakulása 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában1

2004-ben a világ turizmusa – az elmúlt éveket jellemző negatív környezeti hatások ellenére – rendkívül pozitív eredményeket mutatott: a Turisztikai Vi- lágszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint a nemzetkö- zi turistaérkezések száma a 2003. évhez képest 10%-kal növekedett, és el- érte a 760 millió főt, amely a nemzetközi turistaérkezések számában eddig regisztrált legmagasabb érték. A legdinamikusabb növekedés az Ázsiai-, Csendes-óceáni térséget és a Közel-Keletet jellemezte. Európában a nem- zetközi turistaérkezések száma az elmúlt évben 4%-kal nőtt, ami 15 millió- val több turistát jelent a kontinens számára (1. táblázat). 2004-ben a sza- badidős célú utazások mellett növekedés jellemezte az üzleti turizmust is.

A nemzetközi turistaérkezések száma, 2002–2004 1. táblázat esedés 2002 2003 2004 2004/2003 2004 (millió fő) (%) Részesedés (%) Európa 397 399 414 4 54,6 Észak-Európa 46 47 51 7 6,7 Nyugat-Európa 138 136 139 2 18,3 Közép- és Kelet-Európa 66 68 73 8 9,6 Dél-Európa/ Mediterrán térség 148 148 152 3 20,0 Amerika 117 113 124 10 16,3 Ázsia és Óceánia 131 119 153 29 20,2 Afrika 30 31 33 7 4,3 Közel-Kelet 28 29 35 20 4,6 Világ összesen 703 691 760 10 100,0 Forrás: World Tourism Organization

A világ turizmusának 2004. évi alakulásában meghatározó szerepet ját- szott a világgazdaság – kiemelten az Amerikai Egyesült Államok és néhány, a világ és Európa szempontjából meghatározó európai küldő piac, valamint az ázsiai országok gazdaságának – dinamikus fejlődése.

Az erős euró pozitívan befolyásolta az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia, a Közel-Kelet és Nagy-Bri- tannia beutazó turizmusát, ezzel szemben negatívan hatott Kanada, Auszt- rália és Új-Zéland, valamint a dél-afrikai desztinációk vendégforgalmára.

Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004-ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a leg- 1 Forrás: WTO Barometer felmérés, 2005. január. dinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát További információ: www.world-tourism.org

4 jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyam- alakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő A 2004. évi utazások jellemzői: csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi • az egyéni utazók számának/arányá- nak növekedése, között előkelő helyet foglal el, 2002-ben a nemzetközi turistaérkezések szá- • a rövidebb tartózkodási idővel jelle- ma alapján a világ 12. leglátogatottabb fogadó országa2 volt. mezhető utazások számának/arányá- nak emelkedése, A nemzetközi turistaérkezések számához hasonlóan, a nemzetközi turiz- • a speciális turisztikai termékek irán- musból származó bevételek is rendkívül dinamikus növekedést (+10,3%) ti érdeklődés növekedése, mutattak 2004-ben. Ez 500 milliárd euró bevételt eredményezett a foga- • az internet használatának egyre dó területek számára. A bevételek több mint felét (52,4%) Európában re- gyakoribbá válása, gisztrálták, az amerikai kontinens részesedése 21,1%-ot, Ázsiáé 20,1%-ot • a diszkont légitársaságok terjeszke- tett ki. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 660 euró, Európá- dése, ban 630 euró volt. A Közép- és Kelet-Európát felkeresők átlagosan 290 • a késői foglalások előtérbe kerülése, eurót költöttek személyenként. • fokozott árérzékenység.

A 2004. évben a nemzetközi légi forgalmat is jelentős növekedés jellemezte: a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedés Szervezete (International Civil Aviation Organization, ICOA) adatai szerint az elmúlt évben a menet- rendszerinti járatok mintegy 1,8 milliárd utast szállítottak; a nemzetközi lé- gi forgalmat 15%-os növekedés jellemezte.

A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon

A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül 1542,1 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,8%). A közvet- lenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 73,7 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,8%-át jelenti.

A 2004. év folyamán a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve, a turizmus hozzájárulása a világ GDP-jéhez 10,4%-ot tett ki, a foglalkoztatottak aránya elérte a 8,1%-ot. A turizmusra fordított kormányzati kiadások 2 A 2003. évtől kezdődően a Turisztikai Világszerve- 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a tőkebefektetések 9,4%-a, 802,3 milliárd zet csak az első tíz ország rangsorát publikálja. USD áramlott a turizmusba (2. táblázat és 1. ábra).

A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 2. táblázat

Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország (milliárd USD) GDP (közvetlen) 1542,1 531,4 31,9 4,6 GDP (közvetett) 4217,7 1422,2 126,0 9,8 Kormányzati kiadások 265,3 83,5 6,3 0,5 Tőkebefektetések 802,3 222,2 33,2 1,7 (millió fő) (millió fő) (millió fő) (ezer fő) Foglalkoztatás (közvetlen) 73,7 8,1 3,2 237,7 Foglalkoztatás (közvetett) 214,7 21,5 13,0 385,7 Forrás: World Travel & Tourism Council

5 Magyarországon a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, a tu- 2. ábra rizmusban foglalkoztatottak aránya, valamint a turizmussal kapcsolatos kormányzati kiadások részesedése egyaránt meghaladja a világ és az A turizmus devizamérlege, 2002–2004 (millió euró) Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világ, az Európai Unió, 4000 illetve Közép-Kelet-Európa átlagához képest Magyarországon alacsonyabb. 3500 3000 A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2004-ben 4,7%-kal járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelem- 2500 be véve az ágazat részesedése 10,1%-ot tett ki. A foglalkoztatottak 5,2%-a, 237,7 ezer fő dolgozott a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzet- 2000 gazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a 385,7 ezret (9,8%). Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvet- 1500 lenül a turizmusnak köszönhető. A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,2%-ot tett ki. 1000

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a 500 turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki, ami 8,7%-kal maradt el a 2003-ban regisztrált bevételtől. A turisztikai kiadások elérték a 0 2002 2003 2004 2302 millió eurót (+0,6%), aminek eredményeként a turizmus egyen- lege (962 millió euró) 2004-ben 25,3%-os csökkenést mutatott az Bevétel Kiadás Egyenleg előző év azonos időszakához képest. 2004-ben a turisztikai deviza- bevételek csökkenése mérséklődött, és a turizmushoz kapcsoló- Forrás: Magyar Nemzeti Bank dó devizakiadások is lassúbb ütemben emelkedtek. A külkereske- delmi mérleg hiányát a turizmus aktívuma 2004-ben 40,2%-ban fe- dezte (2. ábra).

1. ábra A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 (%)

0 Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország

GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett)

Forrás: World Travel & Tourism Council

6 Magyarország turizmusa 2004-ben

A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, 2002–2004

2004/2003 2002 2003 2004 (%) Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) 31 739 31 412 36 635 101,2* Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) 12 966 14 283 17 558 122,9 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 3 163 3 367 3 347 99,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 8 089 8 571 8 391 97,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,5 2,5 98,5 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 3 013 2 948 3 270 110,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 10 361 10 040 10 508 104,7 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 3,4 3,2 94,4 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) 6 176 6 315 6 616 104,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 18 450 18 611 18 899 101,5 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,0 2,9 2,9 96,9 Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 1 633 1 717 1 826 106,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 4 152 4 353 4 532 104,1 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 2,5 2,5 97,9 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 2 427 2 375 2 745 115,6 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 7 529 7 346 8 106 110,4 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,1 3,0 95,5 3. ábra Együttesen Külföldi és belföldi vendégéjszakák Vendégek száma (ezer fő) 4 060 4 092 4 571 111,7 számának megoszlása a Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 11 681 11 699 12 638 108,0 kereskedelmi szálláshelyeken, Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,9 2,8 96,7 2004 (%) Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 315 324 362 111,7 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1 522 1 558 1 462 93,8 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,8 4,8 4,0 83,3 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 320 324 318 98,0 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1 967 1 835 1 633 89,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 6,1 5,7 5,1 89,5 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) 635 649 680 104,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 3 489 3 393 3 094 91,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,5 5,2 4,5 86,5 I Belföldi 44,4 Turizmus devizaegyenlege I Külföldi 55,6 Devizabevétel (millió euró) 3 925 3 577 3 265 91,3 Devizakiadás (millió euró) 2 252 2 288 2 302 100,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Devizaegyenleg (millió euró) 1 673 1 288 962 74,7 7 * Az előző év belépő számai alapján megállapított viszonyszám. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank Beutazó turizmus 4. ábra Kiemelt küldő piacok részesedése A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben 36,6 millió külföldi a vendégéjszakák számából, látogató érkezett Magyarországra, ami 1,2%-os növekedést jelent a 2004 (%) 2003. évhez képest.

Magyarország turizmusának fő küldő területe Európa, az elmúlt évben a látogatók döntő többsége, 97,4%-a érkezett a kontinensről (4. táblázat). A látogatók száma alapján 2004-ben a legtöbben a szomszédos orszá- gokból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szerbia és Montenegró- ból és Ukrajnából, valamint Németországból utaztak Magyarországra. Ezen hat ország a látogatók háromnegyedét adta.

Magyarország fő küldő piacait3 tekintve, a 2004. év folyamán a Nagy-Bri- tanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszor- szágból és Ausztriából hazánkba látogatók száma emelkedett. E küldő piacok közül a brit beutazó forgalmat kiemelkedően dinamikus növekedés I Ausztria 6,9 I Franciaország 3,4 (+38,1%) jellemezte. A Magyarországra látogató németek száma a 2003. I Nagy-Britannia 5,6 évhez képest kismértékben csökkent. I Németország 32,7 I Olaszország 5,7 A nagy potenciállal rendelkező küldő piacok4 közül 2004-ben a látogatók I USA 4,4 számának dinamikus növekedése volt tapasztalható Lengyelország, Ja- I Egyéb 41,3 pán és Kína esetében, amely utóbbi küldő piacról a Magyarországra ér- Forrás: Központi Statisztikai Hivatal kezők száma megduplázódott az elmúlt évben. Növekedés volt tapasztal- ható továbbá a dán és a holland beutazók számában, ezzel szemben az orosz piacot kismértékű visszaesés jellemezte.

3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a közlekedés módja szerint, 2002–2004

2002 2003 2004 2004/2003* (ezer fő) (%) Közúti 28 524 28 256 32 548 100,2 Légi 1 302 1 353 2 282 124,7 Vízi 168 191 256 128,7 Vasúti 1 746 1 611 1 549 92,0 Összesen 31 739 31 412 36 635 101,2 * A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A további küldő piacok közül jelentős, 10% feletti növekedést regisztráltak 3 Kiemelt küldő piacok: Ausztria, Franciaország, a luxemburgi, a portugál, a spanyol, az ír, a kanadai, a norvég, a cseh, a Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az szlovák, a görög, a belga, a finn és az izraeli látogatók számában. Amerikai Egyesült Államok (4. ábra).

2004-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,3 millió külföldi 4 Nagy potenciállal rendelkező küldő piacok: Dánia, vendéget (az összes vendég 49,4%-a) és 10,5 millió külföldi vendég- Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország és Orosz- éjszakát (az összes vendégéjszaka 55,6%-a) regisztráltak. A vendégek ország. száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,7%-kal növekedett az előző évhez képest (5. táblázat). A magánszálláshelyeken 2004-ben közel 318 5 A fejezet további részeiben a kereskedelmi szállás- ezer külföldi vendég több mint 1,6 millió vendégéjszakát töltött el.5 helyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre.

8 4. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, 2002–2004

2002 2003 2004 2004/2003* (ezer fő) (%) Ausztria 4 735 4 870 5 237 101,2 Belgium 73 85 122 112,1 Bosznia-Hercegovina 131 99 88 74,2 Bulgária 772 771 990 102,6 Csehország 513 659 856 119,7 Dánia 58 67 92 104,6 Észtország 14 13 13 89,4 Finnország 67 59 83 110,8 Franciaország 233 249 332 109,1 Görögország 68 74 121 116,1 Hollandia 239 240 296 100,1 Horvátország 2 115 1 540 1 280 72,1 Írország 27 31 49 125,2 Lengyelország 906 768 1 007 119,6 Lettország 18 18 20 92,1 Litvánia 42 36 41 106,9 Luxemburg 3 3 9 187,1 Macedónia 30 20 32 85,5 Moldova 66 74 125 103,8 Nagy-Britannia 207 208 319 138,1 Németország 2 739 2 875 3 136 96,3 Norvégia 37 38 50 120,0 Olaszország 418 466 632 108,0 Oroszország 88 91 100 94,9 Portugália 18 17 27 133,4 Románia 5 660 5 976 7 435 102,7 5. ábra Spanyolország 81 84 125 126,1 A Magyarországra látogató Svájc 127 158 219 108,5 külföldiek számának megoszlása a Svédország 123 132 164 95,8 közlekedés módja szerint, 2004 (%) Szerbia és Montenegró** 3 912 3 347 3 618 87,3 Szlovákia 4 051 4 425 5 548 117,9 Szlovénia 598 612 688 106,2 Törökország 143 118 150 95,1 Ukrajna 2 642 2 450 2 564 91,5 Európa 30 994 30 712 35 669 100,9 ebből: EU-15 országai 9 089 9 461 10 743 101,8 EU-24 országai 15 242 17 549 18 935 107,9 USA 335 304 389 113,3 Kanada 61 54 83 121,2 Amerika 428 385 515 113,4 Izrael 90 104 138 110,0 Japán 87 79 95 112,9 I Közúti 88,8 Kína 12 12 25 195,0 I Légi 6,2 Ázsia 274 275 380 112,5 I Vízi 0,7 I Ausztrália és Óceánia 29 22 43 149,8 Vasúti 4,2 Afrika 15 17 28 99,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Összesen 31 739 31 412 36 635 101,2 * A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. 9 **2002-ben Jugoszlávia. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A 2004. évben a külföldi vendégforgalom több mint háromnegyede 6. ábra (77,1%-a) a szállodákban realizálódott, ezen belül kiemelkedett a A külföldi vendégéjszakák számának négy- és a háromcsillagos házak szerepe (6. ábra). A szállodák és a megoszlása szállástípusonként, gyógyszállók külföldi vendégforgalma 2004-ben minden korábbinál 2004 (%) magasabb volt.

A szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 60,1%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 64,1%-ot tett ki.

5. táblázat A külföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002–2004

Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Szálloda 2 427 2 375 2 745 115,6 5 csillagos 305 332 432 130,4 I 5 csillagos szálloda 10,7 4 csillagos 866 888 1 114 125,5 I 4 csillagos szálloda 31,1 3 csillagos 1 025 966 1 025 106,1 I 3 csillagos szálloda 30,6 2 csillagos 191 155 141 91,2 I 2 csillagos szálloda 3,9 1 csillagos 40 34 32 93,1 I 1 csillagos szálloda 0,9 Gyógyszálloda 278 283 318 112,4 I Panzió 5,9 I Wellness-szálloda* - - 39 - Turistaszálló 0,7 I Ifjúsági szálló 1,1 Panzió 232 224 206 92,0 I Üdülőház 2,3 Turistaszálló 29 27 23 86,7 I Kemping 13,0 Ifjúsági szálló 31 32 35 110,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Üdülőház 54 53 44 83,1 Kemping 241 237 216 91,1 Mindösszesen 3 013 2 948 3 270 110,9

Vendégéjszakák száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda 7 529 7 346 8 106 110,4 5 csillagos 809 888 1 122 126,3 4 csillagos 2 684 2 749 3 267 118,8 3 csillagos 3 272 3 105 3 217 103,6 2 csillagos 638 495 409 82,6 1 csillagos 126 108 90 83,4 Gyógyszálloda 1 380 1 365 1 486 108,9 Wellness-szálloda - - 172 - Panzió 731 701 623 88,9 Turistaszálló 96 77 69 89,2 Ifjúsági szálló 152 130 112 86,2 Üdülőház 296 304 238 78,3 Kemping 1 556 1 483 1 361 91,7 Mindösszesen 10 361 10 040 10 508 104,7 * A wellness-szállodák osztályba sorolása a 2003. évben történt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A külföldi vendégéjszakák 70,4%-a (7402 ezer éjszaka) az Európai Unió- ból (EU-15) érkezőktől származott.

10 6. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2004

Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák vendégek vendég- átlagos vendégek vendég- átlagos 2004/2003 2004/2003 2004/2003 2004/2003 száma éjszakák tartózkodási száma éjszakák tartózkodási (%) (%) (%) (%) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka) Ausztria 245 99,9 721 100,3 2,9 195 102,6 530 104,3 2,7 Belgium 49 119,0 152 109,9 3,1 40 126,2 110 123,8 2,8 Bulgária 15 111,6 34 137,5 2,3 12 116,6 30 142,2 2,4 Csehország 59 105,8 153 98,4 2,6 44 111,9 111 103,0 2,5 Dánia 53 103,0 293 100,0 5,5 28 107,9 101 108,2 3,6 Finnország 45 110,8 142 112,4 3,2 39 115,3 125 115,8 3,2 Franciaország 150 124,8 359 123,8 2,4 131 125,4 316 123,8 2,4 Görögország 35 114,8 85 107,6 2,5 33 114,4 81 106,9 2,4 Hollandia 102 99,6 416 95,8 4,1 63 103,3 183 100,1 2,9 Horvátország 37 110,4 73 111,6 2,0 33 116,2 65 123,0 2,0 Írország 18 143,5 56 137,7 3,1 16 150,5 46 153,4 2,9 Lengyelország 91 104,4 241 97,7 2,7 54 110,1 121 104,5 2,3 Luxemburg 6 133,8 19 127,2 3,5 4 114,4 11 100,7 2,9 Nagy-Britannia 219 154,7 589 152,5 2,7 205 157,6 548 155,4 2,7 Németország 744 99,5 3 440 94,3 4,6 577 104,9 2 359 98,9 4,1 Norvégia 25 111,9 77 114,3 3,1 22 111,4 69 112,7 3,1 Olaszország 230 123,9 602 125,4 2,6 208 126,8 553 127,9 2,7 Oroszország 46 86,7 164 82,8 3,5 42 93,5 147 96,8 3,5 Portugália 13 195,7 32 188,6 2,5 12 209,1 30 201,1 2,4 Románia 97 109,6 189 89,9 1,9 78 116,0 145 105,2 1,9 Spanyolország 120 128,2 319 127,6 2,6 116 128,5 308 127,4 2,6 Svájc 65 118,5 228 111,2 3,5 56 124,7 192 114,8 3,4 Svédország 57 102,4 176 105,3 3,1 51 104,1 155 106,8 3,0 Szerbia és Montenegró* 42 64,6 98 67,2 2,3 38 64,4 86 65,9 2,3 Szlovákia 36 102,7 86 99,2 2,4 22 115,1 49 113,9 2,3 Szlovénia 20 94,9 38 92,8 1,9 17 94,4 31 93,3 1,9 Törökország 18 93,6 48 92,4 2,7 17 92,4 45 90,5 2,7 Ukrajna 45 83,9 111 86,9 2,5 37 87,5 92 93,4 2,5 Egyéb európai országok, hontalanok 101 122,1 260 116,4 2,6 91 124,6 235 115,7 2,6 Európa 2 782 108,5 9 202 103,0 3,3 2 283 113,3 6 874 109,1 3,0 ebből: EU-15 országai 2 086 111,0 7 402 104,5 3,5 1 719 116,2 5 457 110,8 3,2 Ázsia 257 133,4 648 122,1 2,5 250 134,2 624 121,0 2,5 ebből: Izrael 78 125,9 257 121,3 3,3 77 126,5 253 121,4 3,3 Japán 89 135,0 197 133,5 2,2 86 136,0 189 132,6 2,2 Kína 11 - 28 - 2,7 10 - 25 - 2,6 Egyéb ázsiai országok 79 122,6 166 96,9 2,1 77 124,3 156 95,2 2,0 Afrika 12 215,1 34 163,3 2,7 12 238,6 31 167,0 2,7 Amerika 202 116,3 580 111,0 2,9 188 116,9 541 111,2 2,9 ebből: USA 160 115,9 462 111,0 2,9 150 116,8 434 111,6 2,9 Kanada 17 125,7 52 115,2 3,0 15 128,5 46 115,4 3,1 Egyéb amerikai országok 25 113,0 66 107,9 2,7 23 111,0 61 105,0 2,7 Ausztrália és Óceánia 16 140,0 44 137,2 2,7 13 144,7 36 139,5 2,8 Külföld összesen 3 270 110,9 10 508 104,7 3,2 2 745 115,6 8 106 110,4 3,0 Belföld összesen 3 347 99,4 8 391 97,9 2,5 1 826 106,4 4 532 104,1 2,5 Mindösszesen 6 616 104,8 18 899 101,5 2,9 4 571 111,7 12 638 108,0 2,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 11 A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacok közül 7. ábra a német vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olasz- Kiemelt küldő piacok országból, Franciaországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által vendégéjszakáinak változása, eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus, és az osztrák vendégéjszakák 2003–2004 (%) számának kismértékű növekedése ellensúlyozta (7. ábra). 2004-ben a német vendégéjszakák számában bekövetkezett visszaesés a 2003. évben regiszt- 55 ráltnál alacsonyabb volt, ami a vendégforgalom javulását jelzi. 50 45 Az egyéb küldő országok közül a tengerentúli piacok mellett az észak-euró- 40 pai küldő területről az ír, a norvég, a finn és a svéd, a dél-európai küldő terü- 35 letről a portugál, a bolgár, a spanyol, a horvát és a görög piacok, valamint 30 Svájc, Luxemburg, Belgium és Kanada értek el kiemelkedően jó eredményt. 25 20 Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt 15 mutat: 2004-ben a külföldi vendégek mintegy kétharmada (63,8%) a 10 Budapest–Közép-Dunavidék, 13,0%-a pedig a Balaton régiót kereste fel. 5 A külföldi vendégforgalomban kiemelkedett továbbá a Nyugat-Dunántúl 0 szerepe, amely a vendégek 8,6%-át fogadta. Az elmúlt évben a -5 Budapest–Közép-Dunavidéken (+22,0%), a Nyugat-Dunántúlon (+6,3%), -10 a Közép-Dunántúlon (+6,3%), a Tisza-tónál (+2,8%) és a Dél-Alföldön (+1,8%) a külföldi vendégek száma növekedést mutatott. Ausztria Franciaország Nagy-Britannia Németország Olaszország USA A vendégéjszakákat alapul véve ugyancsak a főváros és környéke, valamint Külföld összesen a Balaton hangsúlyos szerepe figyelhető meg: 2004-ben a Budapest– Közép-Dunavidék régió a külföldi vendégéjszakák több mint felét, a Balaton Forrás: Központi Statisztikai Hivatal régió pedig mintegy egynegyedét mondhatta magáénak (8. ábra).

Az egyes régiók fő küldő piacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet (7. táblázat). Budapest vendégforgalmában jelentős továbbá a brit, az olasz, az Amerikai Egyesült Államokból érkező, a spanyol, a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. A nyugat-dunántúli 7. táblázat A turisztikai régiók legfontosabb külföldi küldő piacai a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján, 2004

1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1–5. hely aránya ország % ország % ország % ország % ország % összesen (%) Balaton Németország 60,3 Ausztria 10,0 Dánia 8,1 Hollandia 6,9 Svájc 2,1 87,4 Budapest– Közép-Dunavidék Németország 14,1 Nagy-Britannia 9,7 Olaszország 9,1 USA 7,7 Spanyolország 5,6 46,2 ebből: Budapest Németország 13,8 Nagy-Britannia 10,0 Olaszország 9,1 USA 8,0 Spanyolország 5,8 46,7 Dél-Alföld Németország 37,9 Románia 6,2 Hollandia 5,5 Olaszország 5,4 Ausztria 5,3 60,3 Dél-Dunántúl Németország 57,0 Ausztria 7,3 Csehország 4,0 Hollandia 3,3 Olaszország 3,2 74,8 Észak-Alföld Németország 52,2 Lengyelország 11,5 Ukrajna 3,9 Románia 3,9 Hollandia 3,3 74,8 Észak- Magyarország Németország 27,4 Lengyelország 14,8 Hollandia 6,1 Csehország 5,5 Szlovákia 4,7 58,5 Közép-Dunántúl Németország 39,1 Hollandia 14,5 Ausztria 6,5 Japán 4,6 Olaszország 4,5 69,2 Nyugat-Dunántúl Németország 46,8 Ausztria 24,3 Svájc 5,5 Csehország 3,4 Olaszország 2,6 82,6 Tisza-tó Németország 29,0 Lengyelország 18,0 Szlovákia 9,3 Ausztria 4,9 Luxemburg 3,6 64,8 Ország összesen Németország 32,7 Ausztria 6,9 Olaszország 5,7 Nagy-Britannia 5,6 USA 4,4 55,3

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 12 régió első öt küldő piaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó 8. ábra mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A külföldi vendégforgalom jelentősége a Budapest–Közép-Dunavidék és a Balaton régióban meghatározó, előbbi esetében a vendégéjszakák több mint négyötöde (81,1%) származik a külföldi vendégektől, a Balatonnál a kül- földi vendégéjszakák részesedése 58,1%-ot tett ki. 2004-ben a külföldi ven- dégéjszakák száma a Budapest–Közép-Dunavidék régióban közel 20%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 1,8%-kal, a dél-alföldi régióban pedig 1,9%-kal emelkedett a megelőző évhez képest.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada a május–szeptember közötti időszakban realizálódott, ezen belül a július és augusztus (15,0% és 15,9%) hónapok szerepe je- lentős (9. ábra). A legalacsonyabb külföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 3,1%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán I Balaton 24,2 a külföldi vendégéjszakák száma – a június és július hónapok kivételé- I Budapest–Közép-Dunavidék 51,6 vel – minden hónapban növekedett, a legdinamikusabb emelkedést no- I Dél-Alföld 2,4 I vemberben (+18,5%) és decemberben (+19,4%), valamint februárban Dél-Dunántúl 2,6 I Észak-Alföld 5,0 (+17,6%) és márciusban (+15,6%) regisztrálták a kereskedelmi szálláshe- I Észak-Magyarország 2,1 lyeken. I Közép-Dunántúl 2,6 I Nyugat-Dunántúl 8,7 2004-ben a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshe- I Tisza-tó 0,8 lyeken átlagosan 3,2 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a Forrás: Központi Statisztikai Hivatal belföldi vendégek 2,5 éjszakás átlagos tartózkodási idejét (8. táblázat). Az elmúlt évben az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte a Dá- niából (5,5 éjszaka), Németországból (4,6 éjszaka), Hollandiából (4,1 éj- szaka), Oroszországból (3,5 éjszaka), Svájcból (3,5 éjszaka), Luxem- burgból (3,5 éjszaka) és Izraelből (3,3 éjszaka) érkezőket. 2004-ben az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,5 éjsza- kát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. 9. ábra A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 július április június május január február október március november augusztus december

Ország összesen Balaton Budapest szeptember

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

13 8. táblázat A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002–2004

2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 3,1 3,1 3,0 95,5 5 csillagos 2,7 2,7 2,6 97,0 4 csillagos 3,1 3,1 2,9 94,7 3 csillagos 3,2 3,2 3,1 97,7 2 csillagos 3,3 3,2 2,9 90,5 1 csillagos 3,2 3,2 2,8 88,5 Gyógyszálloda 5,0 4,8 4,7 97,3 Wellness-szálloda - - 4,4 - Panzió 3,2 3,1 3,0 96,5 Turistaszálló 3,3 2,9 2,9 102,8 Ifjúsági szálló 4,9 4,1 3,2 78,4 Üdülőház 5,5 5,7 5,4 93,5 Kemping 6,5 6,3 6,3 100,7 Mindösszesen 3,4 3,4 3,2 94,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált, külföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel csaknem elérte a 69,5 milliárd forintot, ami 10,4%-os növekedést jelent a 2003. évhez képest. A külföldi szállásdíjbevételek több mint kilenctizedét (91,3%) a szállodákban regiszt- rálták, ahol a bevételek volumene 12,2%-kal emelkedett az előző évhez 10. ábra képest. A vendégforgalomhoz hasonlóan a külföldi szállásdíjbevételek is nagymértékű területi koncentrációt mutatnak: 2004-ben a külföldi szállás- A belföldi vendégéjszakák számának díjbevétel 71,5%-át a Budapest–Közép-Dunavidék, 12,9%-át a Balaton, megoszlása szállástípusonként, 6,1%-át pedig a Nyugat-Dunántúl mondhatta magáénak. A külföldi szállás- 2004 (%) díjbevétel három régió – Balaton, Tisza-tó és Észak-Alföld – kivételével mindenhol növekedett, a legdinamikusabb emelkedés Észak-Magyaror- szágot (+19,5%) a Budapest–Közép-Dunavidéket (+16,4%) és a Közép- Dunántúl régiót (+12,3%) jellemezte.

Belföldi turizmus

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 3347 ezer belföldi vendéget (-0,6%) és 8391 ezer belföldi vendégéjszakát (-2,1%) regisztráltak. A belföldi vendégforgalom részesedése a vendégek száma tekintetében a teljes forgalom 50,6%-át, a vendégéjszakák száma tekin- I 5 csillagos 1,1 tetében 44,4%-át tette ki. I 4 csillagos 12,8 I 3 csillagos 26,9 2004-ben a vendégéjszakák több mint felét szállodákban töltötték a I 2 csillagos 9,0 I 1 csillagos 4,3 belföldi utazók (9. táblázat és 10. ábra). Az általuk szállodákban I Panzió 16,7 eltöltött 4,5 millió vendégéjszaka minden korábbi értéknél magasabb I Turistaszálló 9,4 volt. A szállodák közül a legtöbb vendégéjszakát a három- és négy- I Ifjúsági szálló 7,0 csillagos házakban regisztrálták. A belföldi vendégforgalom vonat- I Üdülőház 8,2 kozásában a szállodák közül jelentős növekedés volt tapasztalható I Kemping 4,7 a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban, valamint a gyógy- Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

14 szállodákban. Ezzel szemben az egy- és kétcsillagos szállodákban, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken csökkenést re- gisztráltak (11. ábra). 2004-ben a magánszálláshelyeken több mint 362 ezer belföldi vendéget és közel 1,5 millió vendégéjszakát regiszt- ráltak.6 9. táblázat A belföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002–2004

Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Szálloda 1633 1717 1826 106,4 5 csillagos 37 34 43 124,2 4 csillagos 302 384 505 131,5 3 csillagos 845 839 906 108,0 2 csillagos 353 352 284 80,7 1 csillagos 97 108 89 82,4 Gyógyszálloda 219 250 336 134,6 Wellness-szálloda - - 116 - Panzió 640 663 626 94,4 Turistaszálló 309 343 307 89,6 Ifjúsági szálló 210 209 209 100,3 Üdülőház 214 260 235 90,6 Kemping 157 176 143 81,1 Mindösszesen 3163 3367 3347 99,4 11. ábra Vendégéjszakák száma Belföldi vendégéjszakák 2002 2003 2004 2004/2003 változása a szállodákban és a (ezer éjszaka) (%) gyógyszállodákban, 2002–2004 (%)

Szálloda 4152 4353 4532 104,1 50 5 csillagos 73 65 90 139,0 45 4 csillagos 649 825 1075 130,3 3 csillagos 2107 2075 2254 108,6 40 2 csillagos 1002 1002 755 75,4 35 1 csillagos 321 386 358 92,9 30 Gyógyszálloda 706 772 1011 131,0 25 Wellness-szálloda - - 241 - 20 Panzió 1422 1471 1401 95,3 15 Turistaszálló 805 876 789 90,1 10 Ifjúsági szálló 626 614 591 96,3 5 Üdülőház 633 783 685 87,5 0 szálloda gyógyszálloda Kemping 451 475 393 82,8 Mindösszesen 8089 8571 8391 97,9 2002 2003 2004 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2004-ben. A belföldi vendégek 16,8%-a a Budapest–Közép- Dunavidék régiót, 17,9%-a a Balaton régiót választotta. Kiemelkedett to- vábbá Észak-Magyarország szerepe, amely a belföldi vendégek 15,4%-át fogadta. A belföldi vendégek száma három régióban, a Balatonon (+5,4%), Budapest–Közép-Dunavidéken (+1,9%) és a Nyugat-Dunántú- 6 A fejezet további részeiben a kereskedelmi szállás- lon (+2,5%) növekedett, a többi régióban csökkenést mutatott. helyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre.

15 A vendégéjszakákat alapul véve a Balaton régió hangsúlyos szerepe volt 12. ábra megfigyelhető: e régióban 2004-ben a belföldi vendégéjszakák több mint A belföldi vendégéjszakák számának egyötödét regisztrálták. A Budapest–Közép-Dunavidék a belföldi vendégéj- megoszlása turisztikai régiók szerint, szakák 15,1%-át, Észak-Magyarország 13,6%-át, Nyugat-Dunántúl 12,7%-át, 2004 (%) az észak-alföldi régió pedig 11,7%-át mondhatta magáénak (12. ábra).

A belföldi vendégforgalom Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunán- túl turizmusában meghatározó jelentőségű: e három régióban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák több mint 70%-a szár- mazott a belföldi vendégektől.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (16,9% és 17,9%) (13. ábra). A legalacsonyabb belföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 4,3%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán a belföldi vendégéjszakák száma februárban (+7,7%), márciusban (+8,1%), áp- rilisban (+0,8%), valamint novemberben (+7,4%) és decemberben (+1,7%) I Balaton 21,7 mutatott növekedést. I Budapest–Közép-Dunavidék 15,1 I Dél-Alföld 9,2 I Dél-Dunántúl 7,9 A 2004. évben a belföldi vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a magyar- I Észak-Alföld 11,7 országi kereskedelmi szálláshelyeken (10. táblázat). A belföldi vendégek a I Észak-Magyarország 13,6 leghosszabb időt, átlagosan 3,1 éjszakát, a Balatonnál töltötték. Az országos I Közép-Dunántúl 5,8 átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemezte továbbá a Tisza-tavat és Észak- I Nyugat-Dunántúl 12,7 I Tisza-tó 2,3 Alföldet (2,7-2,7 éjszaka). A Dél-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiók- ban az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) az országos átlag alatt maradt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben az átlagos tartózkodási idő az Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Tisza- tó régiók kereskedelmi szálláshelyein növekedett.

A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi ven- dégektől származó szállásdíjbevétel 15,2%-kal növekedett, értéke megköze- lítette a 29,8 milliárd forintot. A belföldi szállásdíjbevételek több mint héttize- dét (70,1%) a szállodák realizálták, ahol a bevételek volumene 20,5%-kal emelkedett a 2003. évhez képest. 2004-ben a belföldi szállásdíjbevételek 13. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 július április június május január február október március november augusztus december Ország összesen Balaton Budapest szeptember Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

16 10. táblázat A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002–2004

2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 2,5 2,5 2,5 97,9 5 csillagos 2,0 1,9 2,1 110,6 4 csillagos 2,1 2,1 2,1 99,1 3 csillagos 2,5 2,5 2,5 100,6 2 csillagos 2,8 2,8 2,7 93,5 1 csillagos 3,3 3,6 4,0 112,6 Gyógyszálloda 3,2 3,1 3,0 96,9 Wellness-szálloda - - 2,1 - Panzió 2,2 2,2 2,2 100,9 Turistaszálló 2,6 2,6 2,6 100,6 Ifjúsági szálló 3,0 2,9 2,8 96,0 Üdülőház 3,0 3,0 2,9 96,7 Kemping 2,9 2,7 2,8 102,2 Mindösszesen 2,6 2,5 2,5 98,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

23%-a a Budapest–Közép-Dunavidék, 20,6%-a a Balaton, 12,3%-a Észak- Magyarország, 12,4%-a pedig a Nyugat-Dunántúl régióban képződött. A bel- földi szállásdíjbevétel minden régióban növekedést mutatott, a legdinamikusabb emelkedés a Budapest–Közép-Dunavidék (+38,3%), az Észak- Magyarország (+14,2%) és a Nyugat-Dunántúl (+14,3%) régiókat jellemezte.

Kiutazó turizmus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2004. év során a külföldre látogató magyarok száma elérte a 17,6 millió főt, ami az előző évhez ké- 14. ábra pest jelentős (+22,9%) növekedést jelent. A kiutazó forgalom a román A külföldre látogató magyarok (+129,9%), az ukrán (+103,1%), a szerb (+44,9%), a szlovén (+42,5%), számának szezonális megoszlása, valamint a budapesti (+24,2%) határszakaszokon dinamikusan emelke- 2004 (ezer fő) dett, a horvát és az osztrák határszakaszokon csökkenést mutatott. A kül- 2200 földre látogató magyarok többsége a nyári hónapokban, ezen belül több mint 2000 egytizede augusztus hónapban utazott külföldre. A kiutazások több mint 1800 40%-át a június–szeptember közötti időszakban regisztrálták (14. ábra). 1600 1400 11. táblázat 1200 A külföldre látogató magyarok száma 1000 a közlekedés módja szerint, 2002–2004 800 2002 2003 2004 2004/2003 600 400 (ezer fő) (%) 200 Közúti 11 662 12 903 16 050 124,4 0 Légi 699 772 916 118,6 július április június május Vízi 18 19 23 117,5 január február október március november augusztus

Vasúti 587 588 570 96,9 december Összesen 12 966 14 283 17 558 122,9 szeptember Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

17 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 12. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusok szerint, 2004. július 31. Egységek Szobák Férőhelyek száma 2004/ száma 2004/ száma 2004/ 2002 2003 2004 2003 (%) 2002 2003 2004 2003 (%) 2002 2003 2004 2003 (%) Szállodák összesen 806 822 824 100,2 45 512 46 252 47 611 102,9 107 899 109 726 112 769 102,8 5 csillagos 12 14 16 114,3 2 840 3 275 3 709 113,3 5 979 6 859 7 834 114,2 4 csillagos 80 89 105 118,0 9 562 10 653 12 112 113,7 20 878 23 552 26 778 113,7 3 csillagos 411 414 428 103,4 21 696 21 449 21 977 102,5 50 999 50 263 51 835 103,1 2 csillagos 222 224 200 89,3 8 513 8 127 7 179 88,3 22 115 21 579 18 962 87,9 1 csillagos 81 81 75 92,6 2 901 2 748 2 634 95,9 7 928 7 473 7 360 98,5 Gyógyszálloda 44 48 56 116,7 5 426 5 819 6 774 116,4 11 690 12 502 14 868 118,9 Wellness-szálloda - - 15 - - - 1 080 - - - 2 634 - Panzió 1 361 1 439 1 128 78,4 16 903 17 839 16 652 93,3 46 744 48 908 45 201 92,4 Turistaszálló 284 315 264 83,8 6 806 8 591 8 410 97,9 29 267 35 859 34 827 97,1 Ifjúsági szálló 124 128 133 103,9 5 344 5 519 5 356 97,0 20 881 21 523 21 890 101,7 Üdülőház 463 480 369 76,9 7 313 7 264 6 895 94,9 23 984 24 645 22 862 92,8 Kemping 339 333 283 85,0 – – – – 106 388 106 616 98 945 92,8 Összesen 3 377 3 517 3 001 85,3 81 878 85 465 84 924 99,4 335 163 347 277 336 494 96,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2004. július 31-én 3001 kereskedelmi szálláshely működött Magyar- országon, 84 924 szobával, illetve 336 494 férőhellyel (12. táblázat). A férőhelyek több mint egyharmada, 113 ezer férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül a három- (az összes szállodai férőhely 46%-a), a négy- (az összes szállodai férőhely 23,7%) és a kétcsillagos (az összes szállodai férőhely 16,8%-a) házak szerepe kiemelkedő. A férő- helyek további jelentős részét, csaknem 30%-át a kempingek adták.

13. táblázat A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, 2004. július 31.

Konferenciatermek A konferenciatermek száma összes alapterülete (m2) Szállodák összesen 1220 105 203 5 csillagos 136 10 837 4 csillagos 322 30 288 3 csillagos 555 47 384 2 csillagos 185 14 732 1 csillagos 22 1 962 Gyógyszálloda 134 12 914 Wellness-szálloda 32 3 084 Panzió 216 14 752 Turistaszálló 47 4 328 Ifjúsági szálló 20 2 647 Üdülőház 33 2 834 Kemping 16 1 324 Összesen 1552 131 088 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 18 A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (19,8%) a Bala- 15. ábra ton régióban található, ezt követi Észak-Magyarország (13,9%), a Nyugat- A vendégek számának megoszlása Dunántúl (13,9%) és a Budapest-Közép-Dunavidék régió, ahol az egysé- turisztikai régiók szerint, gek 12,3%-a működött 2004-ben. A szállodák tekintetében két régió, a 2004 (%) Budapest–Közép-Dunavidék és a Balaton szerepe kiemelkedő. Ötcsilla- gos szállodával 2004-ben három régió rendelkezett: Budapesten 13 öt- csillagos ház üzemelt, a nyugat-dunántúli régióban kettő, Észak-Magyar- országon pedig egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 36,2%-a. A Budapest–Közép-Dunavidék régiót a Balaton (18,1%) és a Nyugat-Dunán- túl (14,3%) követi. A háromcsillagos szállodák egyötöde a Budapest– Közép-Dunavidék régióban, szintén egyötöde a Balaton régióba várta a vendégeket. A tó szerepe kiemelendő továbbá a nyaralóházak (az összes nyaralóház 32,2%-a) és a kempingek (az összes kemping 24,0%-a) terén.

14. táblázat I Balaton 15,5 A vendégek számának megoszlása I Budapest–Közép-Dunavidék 40,8 turisztikai régiók szerint, 2002–2004 I Dél-Alföld 6,5 I Dél-Dunántúl 5,6 2002 2003 2004 2004/2003 I Észak-Alföld 7,1 (ezer éjszaka) (%) I Észak-Magyarország 9,0 Balaton 1082 1057 1024 97,0 I Közép-Dunántúl 4,2 Budapest– I Nyugat-Dunántúl 10,6 Közép-Dunavidék 2227 2260 2647 117,1 I Tisza-tó 1,4 ebből: Budapest 1935 1973 2340 118,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföld 404 441 430 97,3 Dél-Dunántúl 383 393 373 94,9 Észak-Alföld 482 492 471 95,7 16. ábra Észak-Magyarország 586 610 595 97,7 Közép-Dunántúl 260 278 275 98,8 A vendégéjszakák számának Nyugat-Dunántúl 664 679 706 104,0 megoszlása turisztikai régiók szerint, Tisza-tó 89 106 95 90,3 2004 (%) Összesen 6176 6315 6616 104,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

15. táblázat A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002–2004 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%) Balaton 4 994 4 716 4 369 92,7 Budapest– Közép-Dunavidék 5 604 5 796 6 695 115,5 ebből: Budapest 4 971 5 174 6 039 116,7 I Dél-Alföld 969 1 049 1 028 98,0 Balaton 23,1 I Budapest–Közép-Dunavidék 35,4 Dél-Dunántúl 979 1 004 930 92,6 I Dél-Alföld 5,4 Észak-Alföld 1 612 1 554 1 502 96,6 I Dél-Dunántúl 4,9 Észak-Magyarország 1 411 1 419 1 357 95,6 I Észak-Alföld 7,9 Közép-Dunántúl 729 804 756 94,1 I Észak-Magyarország 7,2 Nyugat-Dunántúl 1 868 1 951 1 981 101,5 I Közép-Dunántúl 4,0 Tisza-tó 284 319 281 88,3 I Nyugat-Dunántúl 10,5 Összesen 18 450 18 611 18 899 101,5 I Tisza-tó 1,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

19 A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. évben mintegy 6,6 millió ven- 16. táblázat déget és 18,9 millió vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma Külföldi és belföldi vendégéjszakák 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett a 2003. évhez aránya a turisztikai régiókban, képest. A szállodákban 2003-hoz képest csaknem 940 ezerrel több 2004 (%) (8%-os növekedés) vendégéjszakát regisztráltak. külföldi belföldi Balaton 58,1 41,9 A vendégek négytizede a Budapest–Közép-Dunavidéket kereste fel Budapest– 2004-ben, a Balatonnál a vendégek 15,5%-át regisztrálták. A vendégéj- Közép-Dunavidék 81,1 18,9 szakák számát alapul véve, a Balaton régió szerepe jelentősebb: a Buda- ebből: Budapest 86,2 13,8 pest–Közép-Dunavidék (35,4%) után a második legtöbb vendégéjszakát, Dél-Alföld 25,0 75,0 a vendégéjszakák több mint egyötödét (23,1%) a Balaton régióban töltöt- Dél-Dunántúl 28,9 71,1 ték a vendégek (14. és 15. táblázat, 15. és 16. ábra). Észak-Alföld 34,9 65,1 Észak-Magyarország 15,9 84,1 A belföldi és külföldi vendégforgalom arányát tekintve, a belföldi vendégek Közép-Dunántúl 35,7 64,3 részesedése 50,6%-ot tett ki, ezzel szemben a kereskedelmi szállás- Nyugat-Dunántúl 46,3 53,7 helyeken regisztrált vendégéjszakák 55,6%-a származott a külföldi vendé- Tisza-tó 30,6 69,4 gektől (16. táblázat). Ország összesen 55,6 44,4 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák szá- Forrás: Központi Statisztikai Hivatal ma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb (17. ábra). Az összes vendégéjszaka 16,7%-át augusztusban, 15,8%-át júliusban, 43,2%-át a június–augusztus közötti időszakban regisztrálták. A májusi és szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult. A 2004. év folyamán a vendégéjszakák száma az előző évhez képest je- lentős mértékben emelkedett februárban és márciusban (+12,2%), valamint novemberben (+13%) és decemberben (+9,9%), kisebb mértékben januárban, áprilisban és októberben, a nyári hónapokban pedig enyhe csökkenés mutatkozott. 17. ábra A vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka)

3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 július április június május január február október március november augusztus december

Ország összesen Balaton Budapest szeptember

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

20 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek több mint négyötöde 18. ábra vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 77,1%-át töltötték szállo- A vendégforgalom alakulása dában (17. táblázat és 18. ábra). A szállodákban és a gyógyszállodákban szállástípusonként, 2004 (%) regisztrált külföldi és belföldi vendégéjszakaszám 2004-ben minden ed- diginél magasabb volt. A szállodai vendégek egyharmada négycsillagos egységben, 42,2%-uk pedig háromcsillagos házat választott. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (10,7%) és a kempingek (9,3%) rendelkeztek. 17. táblázat A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2002–2004

Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) I Szálloda 4 060 4 092 4 571 111,7 5 csillagos 6,4 I 4 csillagos 23,0 5 csillagos 342 366 475 129,8 I 3 csillagos 28,9 4 csillagos 1 167 1 272 1 619 127,3 I 2 csillagos 6,2 3 csillagos 1 871 1 804 1 930 107,0 I 1 csillagos 2,4 2 csillagos 543 507 425 83,9 I Panzió 10,7 1 csillagos 137 143 121 85,0 I Turistaszálló 4,5 Gyógyszálloda 496 533 655 122,8 I Ifjúsági szálló 3,7 Wellness-szálloda - - 155 - I Üdülőház 4,9 Panzió 872 887 832 93,8 I Kemping 9,3 Turistaszálló 338 370 330 89,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ifjúsági szálló 241 241 244 101,6 Üdülőház 267 313 280 89,3 Kemping 398 413 359 86,9 Mindösszesen 6 176 6 315 6 616 104,8

Vendégéjszakák száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%)

Szálloda 11 681 11 699 12 638 108,0 5 csillagos 882 953 1 213 127,2 4 csillagos 3 333 3 575 4 342 121,5 3 csillagos 5 379 5 180 5 471 105,6 2 csillagos 1 641 1 497 1 164 77,8 1 csillagos 447 494 449 90,8 Gyógyszálloda 2 086 2 136 2 497 116,9 Wellness-szálloda - - 413 - Panzió 2 153 2 171 2 024 93,2 Turistaszálló 901 953 858 90,0 Ifjúsági szálló 778 743 702 94,5 Üdülőház 929 1 087 923 84,9 Kemping 2 007 1 958 1 754 89,6 Mindösszesen 18 450 18 611 18 899 101,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához képest nagyobb mértékben növekedett a vendégforgalom a 2004. év folyamán: a vendégek száma 11,7%-kal, a vendégéjszakák száma 8%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstruk-

21 túrálódását jelzi, hogy a négy- és ötcsillagos szállodák vendégforgalma 2004-ben is dinamikusan növekedett, amelynek eredményeként része- sedésük a 2003. évhez képest növekedést mutatott. A háromcsillagos szállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma kisebb mértékben emelkedett, ezzel szemben az egy- és kétcsillagos házakban a vendég- forgalom visszaesését regisztrálták.

A gyógyszállodákban a vendégek száma közel egynegyedével (+22,8%), a vendégéjszakák száma 16,9%-kal növekedett a 2003. évhez képest, amely – mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom tekintetében – minden eddiginél magasabb vendégéjszakaszámot eredményezett. A gyógyszállodák az elmúlt évben több mint 655 ezer vendéget és mintegy 2,5 millió vendégéjszakát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált összes vendégéjszaka 13,2%-a) regisztráltak. A wellness-szállodák az el- múlt év folyamán 155 ezer vendéget fogadtak, akik mintegy 413 ezer ven- dégéjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken. 18. táblázat Átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, 2002–2004

2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 2,9 2,9 2,8 96,7 5 csillagos 2,6 2,6 2,6 98,1 4 csillagos 2,9 2,8 2,7 95,4 3 csillagos 2,9 2,9 2,8 98,7 2 csillagos 3,0 3,0 2,7 92,8 1 csillagos 3,3 3,5 3,7 107,4 19. ábra Gyógyszálloda 4,2 4,0 3,8 95,3 A vendégek átlagos tartózkodási Wellness-szálloda - - 2,7 - ideje a kereskedelmi Panzió 2,5 2,4 2,4 99,4 szálláshelyeken, 2004 (éjszaka) Turistaszálló 2,7 2,6 2,6 100,9 Ifjúsági szálló 3,2 3,1 2,9 93,3 3,4 Üdülőház 3,5 3,5 3,3 94,9 3,2 Kemping 5,0 4,7 4,9 103,1 3,0 Mindösszesen 3,0 2,9 2,9 96,9 2,8 2,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2,4 2,2 A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka 2,0 volt 2004-ben, a külföldiek átlagosan 3,2 éjszakát, a belföldiek átlagosan 1,8 1,6 2,5 éjszakát töltöttek el (18. táblázat). A 2004. év folyamán a leghosz- 1,4 szabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,9 éj- 1,2 szaka). A gyógyszállodákban 3,8, az egycsillagos szállodákban 3,7, az 1,0 üdülőházakban 3,3, a szállodákban 2,8 éjszakát töltöttek el átlagosan a 0,8 vendégek. 0,6 0,4 0,2 2004-ben a leghosszabb – az országos átlagot is meghaladó – átlagos 0 tartózkodási idő jellemezte a Balaton (4,3 éjszaka), az Észak-Alföld (3,2 éj- július április június május szaka) és a Tisza-tó (3,0 éjszaka) régiókat. A legrövidebb ideig Észak- január február október március november augusztus

Magyarországon (2,3 éjszaka) és Dél-Alföldön (2,4 éjszaka) tartózkodtak december a vendégek. Budapest–Közép-Dunavidéken és a Dél-Dunántúlon 2,5-2,5 szeptember éjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

22 A kereskedelmi szálláshelyeket a legtöbben (56%) szabadidő eltöltése céljából vették igénybe, ezt az üzleti utazáson (20%) és a konferencián (12%) részt vevők, valamint a gyógyturisztikai szolgáltatások igénybevéte- le céljából (6%) érkezők követték. A szállodák tekintetében hasonló meg- oszlás volt tapasztalható (19. táblázat). 19. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása motiváció szerint, 2002–2004 (%) Motiváció szabadidő konferencia hivatalos gyógy- ésegyéb összesen (üzleti) utazás* termálturizmus 2002 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 64 13 23 - - 100 Szállodák 59 16 25 - - 100 2003 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 60 12 23 5 - 100 Szállodák 53 15 26 6 - 100 2004 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 56 12 20 6 6 100 Szállodák 52 15 22 7 4 100 * 2003-ig „egyéb üzleti utazás”. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága 38,0% volt, ami 5,5%-kal haladta meg a 2003. évi adatot. Az egyes szállás- típusok közül a legmagasabb kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos szállo- dák működtek (58,2, illetve 60,5%), a szállodákat átlagosan 46,4%-os szo- bafoglaltság jellemezte. A legalacsonyabb, 10,6%-os kihasználtságot a kempingekben regisztrálták az elmúlt évben (20. táblázat).

A kihasználtsági mutatókat tekintve 2004-ben két régió ért el kiemelkedő – az országos átlagot meghaladó – eredményt: a Budapest–Közép-Duna- vidék kereskedelmi szálláshelyei 53,6%-os (ezen belül Budapest kereskedelmi szálláshelyei 57,1%-os), a Balaton régióban pedig 40,0%-os szobakapacitás-kihasználtságot regisztráltak. 20. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2004 Szálloda Panzió Turista- és ifjúsági szálló* Üdülőház Kemping** Összesen 2004/ 2004/ 2004/ 2004/ 2004/ 2004/ % % % % % % 2003 (%) 2003 (%) 2003 (%) 2003 (%) 2003 (%) 2003 (%) Balaton 43,1 96,4 24,3 100,7 36,8 109,6 31,5 97,5 16,9 97,9 40,0 97,9 Budapest– Közép-Dunavidék 57,6 114,6 27,4 105,2 32,2 115,3 17,8 91,0 4,7 106,1 53,6 115,0 ebből: Budapest 59,3 115,1 31,9 105,7 34,4 115,1 5,8 47,2 3,3 82,9 57,1 115,3 Dél-Alföld 32,2 99,9 22,9 106,1 11,5 92,4 27,9 106,9 9,5 93,1 25,8 100,6 Dél-Dunántúl 31,8 103,1 25,3 99,8 26,1 111,2 24,1 80,3 6,9 92,2 28,2 102,3 Észak-Alföld 44,1 100,1 23,1 103,7 15,2 90,4 23,4 86,0 13,6 101,8 34,7 100,3 Észak- Magyarország 31,6 99,3 19,7 98,1 18,4 100,1 21,1 91,6 6,5 84,7 24,3 98,8 Közép-Dunántúl 30,3 106,5 21,9 108,5 18,1 89,6 18,9 96,7 8,8 86,7 25,2 105,3 Nyugat-Dunántúl 42,6 99,9 18,9 85,1 13,0 103,0 31,0 93,7 6,4 99,2 30,5 97,4 Tisza-tó 32,0 100,2 26,2 100,6 10,7 72,7 26,3 112,7 8,4 99,3 27,6 103,3 Ország összesen 46,4 106,1 22,7 98,9 20,0 101,1 26,0 95,5 10,6 96,7 38,0 105,5 * Adatvédelmi okokból együtt publikálható. ** Férőhelykapacitás-kihasználtság. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

23 21. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2004

Egyéb szolgáltatá- Belföldi Külföldi Szállásdíjbevétel Vendéglátás bevétele sokból és reggeliből Bevétel összesen szállásdíjbevétel szállásdíjbevétel összesen származó bevétel millió 2004/ millió 2004/ millió 2004/ millió 2004/ millió 2004/ millió 2004/ forint 2003 (%) forint 2003 (%) forint 2003 (%) forint 2003 (%) forint 2003 (%) forint 2003 (%) Szállodák összesen 21 127 120,5 63 430 112,2 84 558 114,2 42 236 120,3 37 420 116,8 164 213 116,3 5 csillagos 1 748 159,3 21 648 118,8 23 396 121,1 10 827 137,6 6 820 126,7 41 043 126,0 4 csillagos 7 222 139,6 25 898 114,4 33 120 119,1 16 204 123,2 18 053 128,4 67 378 122,4 3 csillagos 9 061 116,9 14 372 103,9 23 433 108,6 12 803 111,2 11 314 104,1 47 550 108,2 2 csillagos 2 422 86,1 1 319 86,6 3 741 86,3 2 210 93,7 1 100 74,2 7 051 86,2 1 csillagos 674 96,6 193 62,2 867 86,0 192 87,5 133 56,8 1 192 81,6 Gyógyszálloda 4 202 138,4 10 017 104,7 14 220 112,8 8 615 125,1 11 386 121,0 34 220 118,4 Wellness-szálloda 1 392 - 946 - 2 338 - 2 100 - 2 527 - 6 964 - Panzió 4 730 107,9 2 810 93,2 7 539 101,9 8 354 111,7 1 295 120,2 17 188 107,7 Turistaszálló 1 127 100,4 128 102,9 1 255 100,7 260 90,3 74 93,3 1 588 98,5 Ifjúsági szálló 874 114,7 338 115,5 1 212 114,9 71 106,4 223 96,5 1 506 111,3 Üdülőház 1 439 96,8 781 87,7 2 220 93,4 441 99,2 356 98,9 3 017 94,8 Kemping 460 85,2 1 999 93,6 2 459 91,9 59 50,6 415 99,6 2 933 91,4 Mindösszesen 29 757 115,2 69 486 110,4 99 243 111,8 51 420 118,2 39 782 116,4 190 445 114,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. év során több mint 99 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, ennek héttizede a külföldi, egyharmada pedig a belföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált szállásdíjbevételek mellett a vendéglátás további 51,4 milliárd forintot, míg az egyéb bevételek 39,8 milliárd forintot jelentettek, ennek eredményeként a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele meghaladta a 190,4 milliárd forintot. Folyóáron mindez 14,4%-kal több bevételt jelentett a kereskedelmi szálláshelyek számára a 2003. évhez képest, miköz- ben az ágazat fogyasztói árindexe 10,3% volt (21. táblázat).

20. ábra A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva, 2002–2004 280 270 EUR/forint USD/forint 260 250 240 230 220 210 200 190 180 július július július április április április június június június május május május január január január február február február október október október március március március november november november augusztus augusztus augusztus december december december szeptember szeptember szeptember 2002 2003 2004 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 24 2004 decemberében a szállodai szobák átlagára meghaladta a 11 700 Ft-ot, ami 2,8 %-os emelkedést jelent a 2003. év azonos időszakához képest. A 2004. év folyamán a legmagasabb átlagos szobaárat csaknem 13 000 Ft-ot május hónapban regisztrálták. A szállodákon belül az ötcsillagos szobák át- lagára 25 300 és 33 900 Ft között mozgott, a négycsillagos hotelek átlago- san 10 300 és 15 000 Ft közötti, a háromcsillagos hotelek pedig átlagosan 6100 és 8100 Ft közötti szobaárat regisztráltak (22. táblázat). 22. táblázat A szállodai szobák átlagára* és árindexe, 2003–2004

5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Szállodák összesen

szállodák 2004/2003 (forint) (%) Február 2003 28 399 10 363 6 508 5 634 4 383 10 115 100,4 2004 27 220 11 660 6 712 6 504 3 851 10 975 108,5 Május 2003 30 597 13 979 7 271 5 615 4 695 11 379 98,6 Átlagár 2004 31 231 14 811 8 084 6 766 4 692 12 965 113,9 Július 2003 25 432 12 865 7 780 6 377 5 603 10 394 107,0 2004 27 774 11 991 7 628 6 685 5 090 10 482 100,8 December 2003 26 297 12 561 7 669 5 868 5 255 11 418 108,0 2004 26 910 11 826 7 870 6 344 4 551 11 743 102,8 * Egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel a szoba típusától függetlenül. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek által kínált közel 315 ezer férőhely mellett a magánszállás- helyeken további 245 ezer férőhely várta a vendégeket.

Országosan a magánszálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák közel fe- 23. táblázat le (47,2%) származott a belföldi vendégektől. A Balaton régió kivételével, A magánszálláshelyek kapacitása minden régióban a belföldi vendégforgalom túlsúlya volt megfigyelhető turisztikai régiók szerint, 2004 2004-ben. A belföldi vendégéjszakák aránya a Dél-Alföld, az Észak- Magyarország és a Tisza-tavi régiókban kiemelkedően magas, 80% felet- Vendéglátók Férőhelyek ti volt. száma száma Balaton 29 205 158 532 2004-ben a Balaton régióban regisztrálták a belföldi vendégéjszakák közel Budapest– 30%-át, a belföldi vendégforgalom ennek ellenére sokkal kisebb mértékű Közép-Dunavidék 1 442 7 292 területi koncentrációt mutatott, mint a beutazó forgalom. A magánszállás- ebből: Budapest 740 2 821 helyeket választó belföldi vendégek által kedvelt úti célok között kiemelke- Dél-Alföld 984 5 683 dik továbbá a Nyugat-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Dél-Dunántúl 3 604 16 257 Észak-Alföld 1 962 13 308 Két régió – Budapest-Közép-Dunavidék és Tisza-tó – kivételével minden Észak-Magyarország 2 294 14 441 régióban emelkedett a magánszálláshelyeken regisztrált belföldi ven- Közép-Dunántúl 1 208 6 465 dégek száma. Kiemelkedő, rendkívül dinamikus növekedés jellemezte Nyugat-Dunántúl 2 167 11 671 Közép- (+46,7%) és Nyugat-Dunántúlt (+26,6%). A belföldi vendégéjsza- Tisza-tó 1 023 6 727 Ország összesen 43 889 240 376 kák száma a Nyugat-Dunántúl régióban 5,7%-kal, az Észak-Alföld régió- ban 5%-kal haladta meg a 2003. évben regisztrált adatokat. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

25 A vendégéjszakák száma alapján a külföldi forgalom szerepe a Balaton 24. táblázat régióban volt kiemelkedő az elmúlt évben (a vendégéjszakák 72,7%-a A magánszálláshelyek származott a külföldi vendégektől), a Dél-Dunántúlon megközelítette az vendégforgalma turisztikai régiók 50%-ot (48,9%). szerint, 2004 külföldi belföldi összes A külföldi forgalom igen magas területi koncentrációját jelzi, hogy a vendégéjszaka magánszálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák több mint két- Balaton 1 097 481 412 064 1 509 545 harmadát a Balaton régió mondhatta magáénak. További jelentős része- Budapest– sedés jellemezte a Nyugat- és Dél-Dunántúlt. Közép-Dunavidék 76 399 116 275 192 674 ebből: Budapest 55 190 39 295 94 485 A külföldi vendégek száma dinamikusan emelkedett a Közép-Dunántúlon Dél-Alföld 15 442 105 396 120 838 (+53,6%), a Budapest-Közép-Dunavidék (+35%) és az Észak-Magyaror- Dél-Dunántúl 124 651 130 103 254 754 szág (+11,3%) régiókban. A vendégéjszakák számában növekedést re- Észak-Alföld 101 016 166 513 267 529 gisztráló desztinációk közül a Közép-Dunántúl (+8,4%) és a Dél-Alföld Észak- (+4,7%) régiók emelkedtek ki. Magyarország 33 228 161 317 194 545 Közép-Dunántúl 37 529 98 847 136 376 A magánszálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 4,5 éjszaka volt Nyugat-Dunántúl 127 902 190 144 318 046 2004-ben, amely jelentősen meghaladja a kereskedelmi szálláshelyeken Tisza-tó 18 949 80 968 99 917 regisztrált átlagos tartózkodási időt. A belföldiek átlagosan 4,0, a külföldi- Ország összesen 1 632 597 1 461 627 3 094 224 ek átlagosan 5,1 éjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A magánszálláshelyeken a 2004. év során az üdülési csekkekből szárma- zó bevétel 418 millió forint volt, az üdülési csekket elfogadó magánszál- láshelyek száma 569 volt.

A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásá- ból a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2004 novemberé- ben végzett kutatást. A véletlenszerű mintavétellel összeállított, 3000 fős minta a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan megye, település- szerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentatív. A megkérdezésre személyesen, a megkérdezettek lakásán került sor. A kutatás a 2003. november eleje és 2004. október vége között megvalósult kirándulásokat, utazásokat és főutazásokat7 vizsgálta. 7 Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum A vizsgált időszakban a megkérdezett magyar háztartások 61%-a vett egynapos utazás, amelynek során a háztartás vala- részt kiránduláson. Az átlagosnál nagyobb arányban kirándultak a 18-24 melyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy má- és a 31-40 évesek, a gyermekes családok, illetve a Közép- és a Dél- sik településen, és az út motivációja nem munka- Dunántúl gazdasági régiókban lakók. Azon háztartások közül, amelyek végzés vagy tanulás. rész vettek kiránduláson, 90% csak belföldi, 7% bel- és külföldi, 3% csak Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a külföldi kirándulást tett. háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem 2003 novembere és 2004 októbere között utazáson a megkérdezett ház- munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely tartások 60%-a vett részt. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak a ház- nem tartott egy évnél tovább. tartásban gyermek státuszt betöltők, a kisgyermekes családok, illetve a Főutazás: az adott időszakban a háztartás számá- Közép-Magyarország és a Dél-Dunántúl gazdasági régiókban lakók. Azon ra legfontosabb utazás, amelyen legalább két ház- háztartások közül, amelyek rész vettek utazáson, 67% csak belföldi, 17% tartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a ház- csak külföldi, 16% belföldi és külföldi utazáson egyaránt részt vett. tartás).

26 Főutazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 44%-ában – az utazáson részt vevő háztartások 73%-ában – fordult elő. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak a 25-30 évesek, a felsőfokú végzettségűek, a kisgyermekes családok, illetve a Közép-Magyarország gazdasági régió lakói. A főutazás elmaradásának okaként a válaszadók 51%-ban anyagi okokat, 17%-ban időhiányt, 11%-ban családi-, illetve 8%-ban egészségügyi okokat említettek. A főutazások 64%-a belföldre, 36%-a külföldre irányult.

Belföldi turizmus

A kirándulók: • 97%-a belföldön (ezen belül 7%-a bel- és külföldön egyaránt) is kirándult 21. ábra (21. ábra), egy háztartás átlagosan 4 alkalommal vett részt kiránduláson, • a belföldi kirándulások legkedveltebb úti célja a Budapest–Közép-Duna- A kirándulások úti célja, 2004 (%) vidék és a Dél-Dunántúl volt, amelyet a Balaton régió követett (22. ábra), • a nem rendszeres kirándulások 55%-ára a nyári időszakban, június– augusztus között került sor, • a fő motivációk a rokonok, ismerősök felkeresése (23%), a pihenés (13%) és a strandolás, fürdőzés (11%) voltak, • a megkérdezettek 33%-a gyűjtött információt kirándulásával kapcsolatban, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (45%), a térkép (32%) és az útikönyvek (30%) voltak, az internetet 26% használta. A tájékozódásban a megkérdezettek korábbi tapasztalatai (32%) és a barátoktól/ismerősöktől kapott információk (29%) is jelen- tős szerepet játszottak. 22. ábra A belföldi kirándulások úti céljai regionális bontásban, I Belföldi 90 2004 (%) I Külföldi 3 I Belföldi és külföldi 7 024681012141618 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Budapest-Közép-Dunavidék 17,7

Dél-Dunántúl 17,2 23. ábra

Balaton 13,8 Az utazások úti célja, 2004 (%) Közép-Dunántúl 11,2

Dél-Alföld 11,2 Észak-Magyarország 10,1 Észak-Alföld 9,9 Nyugat-Dunántúl 6,8 Tisza-tó 2,2

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

Az utazók: • 83%-a belföldön (ezen belül 16%-a bel- és külföldön egyaránt) is utazott I Belföldi 67 (23. ábra), egy belföldre utazó háztartás átlagosan 3,3 utazáson vett részt, I Külföldi 17 • a belföldi utazások legkedveltebb úti célja Budapest–Közép-Dunavidék I Belföldi és külföldi 16 volt, amelyet a Balaton és Észak-Magyarország követett (24. ábra), Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

27 • az utazások többsége (70%) a nyári időszakra, június–augusztus között 25. ábra esett, A belföldi főutazások úti céljai • egy belföldi utazás átlagosan 3,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, az regionális bontásban, 2004 (%) utazások 73%-a 1-3 éjszakás volt, • a belföldi utazások fő motivációja a pihenés (36%) és a rokonok, isme- rősök felkeresése (27%) volt, • egy belföldi utazás költsége átlagosan 25 ezer forintot, az egy főre és egy napra eső kiadás 4500 forintot tett ki,

24. ábra A belföldi utazások úti céljai regionális bontásban, 2004 (%) 0 5 10 15 20 25 30 Budapest-Közép-Dunavidék 25,7 I Balaton 32 Balaton 19,5 I Észak-Magyarország 14 I Budapest–Közép-Dunavidék 13 Észak-Magyarország 13,3 I Észak-Alföld 10 Dél-Alföld 9,3 I Dél-Alföld 9 I Dél-Dunántúl 7 Dél-Dunántúl 8,3 I Nyugat-Dunántúl 6 I Közép-Dunántúl 6 Közép-Dunántúl 7,5 I Tisza-tó 3

Nyugat-Dunántúl 7,0 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Észak-Alföld 6,7 26. ábra Tisza-tó 2,7 A belföldi főutazások során igénybe Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. vett szálláshelyek, 2004 (%)

• az utazók 42%-a gyűjtött információt utazásához kapcsolódóan, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (38%), a korábbi tapasztalatok (34%), az internet (30%), az útikönyv (29%), a korábban ott jártak élményei (28%) és a térkép (26%) volt.

A főutazások: • 64%-a belföldre irányult (30. ábra), • a belföldi főutazások legkedveltebb úti célja a Balaton volt, amelyet Észak-Magyarország és a Budapest–Közép-Dunavidék követett (25. ábra), I Ingyenes magánszállás 38 • a legnépszerűbb települések Budapest, Hajdúszoboszló, Siófok, Bala- I Fizető magánszállás 13 tonfüred, Balatonboglár és Sopron voltak, I Saját nyaraló 10 • a megkérdezettek 82%-a járt már a főutazás helyszínén, a visszatérők I Panzió 8 aránya a Budapest–Közép-Dunavidék esetében (86%) a legma- I Szálloda 8 gasabb, I Kemping 7 I Apartman 6 • a főutazáson részt vevők egyötöde utazása előtt egy hónappal döntött I Vállalati üdülő 6 az úti célról, ennél rövidebb döntési idő a válaszadók 45%-át jelle- I Ifjúsági szálló 2 mezte, I Turistaszálló 2 • a belföldi főutazások 40%-a augusztusra, 29%-a júliusra esett, I Vadkemping 1 I • a főutazások 31%-a 4 éjszakánál rövidebb, 16,5%-a egyhetes volt, az Egyéb 1 átlagos tartózkodási idő 6,25 éjszakát tett ki, Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

28 • a leggyakrabban (74%) használt közlekedési eszköz a személygépkocsi 27. ábra volt, A belföldi főutazások költségeinek • a főutazások 54%-ában igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szál- megoszlása, 2004 (%) láshely (ingyenes rokoni, baráti szállás, saját telek, nyaraló, illetve válla- lati üdülő), a szálloda részesedése 8%-ot tett ki (26. ábra), • a főutazások 90%-át a résztvevők maguk szervezték, • a főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés (88%), a strandolás, fürdőzés (51%), a vízparti üdülés (29%), a termé- szeti látnivalók megtekintése és a városlátogatás (26-26%), illetve a rokonok, ismerősök felkeresése (24%) voltak, • az utazók 32%-a gyűjtött információt főutazásához kapcsolódóan, a legkedveltebb információforrás a prospektus (41%), a térkép (33%), az ott járt személyek élményei és a saját tapasztalatok (30-30%), valamint az útikönyv (25%) volt, az internetet 22% vette igénybe, • egy belföldi főutazás csaknem 56 000 forintba került, az egy napra és egy főre eső kiadás 4500 forintot tett ki. I Étkezés 28 I Szállás 23 I Utazás 15 I Szórakozás 13 Kiutazó turizmus I Vásárlás 9 I Egyéb 6 A kirándulók: I Utazási irodában 4 I • 10%-a külföldön (ezen belül 7%-a bel- és külföldön egyaránt) is kirán- Helyszíni közlekedés 2 dult (21. ábra), egy háztartás átlagosan 1,27 kiránduláson vett részt, Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. • legkedveltebb úti célja Ausztria volt, amelyet Románia és Szlovákia kö- vetett (28. ábra),

28. ábra A külföldi kirándulások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%) 0 5 10 15 20 25 30 Ausztria 30 Románia 26 Szlovákia 25 Szlovénia 7 Horvátország 3 Bosznia-Hercegovina 3 Ukrajna 1 Belgium 1 Csehország 1 Hollandia 1 Egyéb 2 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• a kirándulások 15%-ára 2004. májusban, 41%-ára 2004. augusztus– október között került sor, • a fő motivációk a vásárlás (42%), a városlátogatás (18%) és a rokonok, ismerősök felkeresése (15%) voltak, • a megkérdezettek 47%-a gyűjtött információt külföldi kirándulásával kapcsolatban, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (34%), a korábbi tapasztalatok (29%) és a korábban ott jártak él- ményei (29%) voltak, az internetet a megkérdezettek 18%-a használta.

29 Az utazók: • 33%-a külföldi utazáson (ezen belül 16%-a bel- és külföldre) is részt vett (23. ábra), • egy külföldre utazó háztartás átlagosan 3,3 utazáson vett részt, • a külföldi utazások legkedveltebb úti célja Horvátország volt, amelyet Románia, Ausztria és Olaszország követett (29. ábra), • az utazások kétharmada a nyári időszakra, június–augusztusra, ezen belül 27% augusztusra esett, • egy külföldi utazás átlagosan 6,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, az utazások 59%-a 1-6 éjszakás volt, • a külföldi utazások fő motivációja a pihenés (27%) és a rokonok, isme- rősök felkeresése (17%) volt, amelyet a kulturális látnivalók megtekinté- se (9%) követett,

29. ábra A külföldi utazások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%)

0 5 10 15 20 25 Horvátország 15 Románia 12 Ausztria 11 Olaszország 9 Németország 7 Szlovákia 6 Görögország 6 Spanyolország 3 Ukrajna 3 Csehország 3 Egyéb 25 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• egy külföldi utazás költsége átlagosan 122 ezer forintot, az egy főre és egy napra eső kiadás 11 ezer forintot tett ki, • a külföldre utazók 73%-a gyűjtött információt utazásához kapcsoló- 30. ábra dóan, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus A főutazások úti célja, (43%), az útikönyv (36%), az internet (36%), az utazási iroda (31%) és a 2004 (%) térkép (29%) volt.

A főutazások: • 36%-a külföldre irányult (30. ábra), • a külföldi főutazások legkedveltebb úti célja Horvátország volt, amelyet Románia, Görögország és Olaszország követett (31. ábra), • az úti cél kiválasztásában kiemelt szerepet játszottak a kedvező termé- szeti adottságok (46%), a kedvező éghajlat (31%), az ár (28%), a bará- tok/ismerősök ajánlása (24%), a kulturális adottságok (23%) és a ko- rábbi kedvező tapasztalat (21%), • a részt vevők több mint fele (54%) külföldi főutazása előtt több mint egy hónappal döntött az úti célról, • a külföldi főutazások 34%-a augusztusra, 22%-a júliusra esett, I Belföldi 64 • a főutazások 26%-a 6 éjszakánál rövidebb volt, az átlagos tartózkodási I Külföldi 36 idő 8,04 éjszakát tett ki, Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

30 • a leggyakrabban (51%) használt közlekedési eszköz a személygépkocsi 32. ábra volt, amelyet a bérelt busz (22%) és a repülőgép (21%) követett, A külföldi főutazások költségeinek • a főutazások 31%-ában az igénybevett szálláshely szálloda, 25%-ában megoszlása, 2004 (%) apartman volt. Az utazók 21%-ban nem kereskedelmi szálláshelyet (ingyenes rokoni, baráti szállás, saját telek, nyaraló, illetve vállalati üdülő) választottak, • a főutazás 59%-át a résztvevők maguk szervezték, utazási iroda a kül- földi főutazások 35%-ának szervezésében vett részt, • a főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés (79%), a városlátogatás (54%), a strandolás, fürdőzés (51%), a termé- szeti látnivalók megtekintése (50%), és a kulturális látnivalók megtekin- tése (49%) voltak,

31. ábra A külföldi főutazások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%) I Étkezés 31 I 0 5 10 15 20 25 Szállás 14 I Utazás 13 Horvátország 22 I Szórakozás 13 Románia 12 I Vásárlás 11 Görögország 11 I Egyéb 10 I Olaszország Utazási irodában 5 11 I Helyszíni közlekedés 3 Szlovákia 4 Németország 4 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Spanyolország 4 Tunézia 4 Ausztria 4 Franciaország 3 Jordánia 3 Egyéb 18

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• az utazók 74%-a gyűjtött információt főutazásához kapcsolódóan, a legkedveltebb információforrás a prospektus (48%), az internet (42%), az útikönyv (39%), a térképek (35%), az utazási iroda (33%) és a korábban ott járt személyek tapasztalatai (31%) voltak, • egy külföldi főutazás átlagosan 175 ezer forintba került, az egy napra és egy főre eső kiadás 11 ezer forintot tett ki (25. táblázat).

25. táblázat Kirándulások, utazások és főutazások költségeinek alakulása, 2004 (Ft) Kirándulás Utazás Főutazás belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi Összköltség 11 140 23 216 25 070 122 280 55 795 175 139 Egy főre eső költség 5 640 11 178 13 052 64 630 22 499 81 886 Egy főre és egy napra eső költség 5 640 11 178 4 508 10 884 4 459 10 706

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

31 A magyar turizmus szervezeti rendszere

A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel.

Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális hatáskörű szervezeteket és azok feladatköreit a 2005 nyarán érvényes felépítésben mutat- juk be. Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Országgyűlés Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a Széchenyi rakpart 19. turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt ki- telefon: 06-1/441-5055 emelkedő jelentőségű. fax: 06-1/441-5057 e-mail: [email protected] honlap: www.parlament.hu Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvényeket az Országgyűlés alkotja meg. Magyarországon a turizmus gazdasági alap- Elnök jait – például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési tá- Lasztovicza Jenő Fidesz mogatására vonatkozóan – törvény teremti meg, és a turizmus szem- Alelnökök pontjából fontos egyes jogintézmények – például az üdülésicsekk- dr. Tompa Sándor MSZP rendszer – működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határoz- dr. Tóth József MSZP za meg. Nógrádi László Fidesz Tagok Bánki Erik Fidesz Országgyűlés Csige Tamás MSZP Idegenforgalmi Bizottsága dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, Herényi Károly MDF véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szer- Horváth László Fidesz vezet. dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Az Idegenforgalmi Bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik a turisz- Kovács Ferenc Fidesz tikai vonatkozású törvények, határozati javaslatok kezdeményezése, figye- Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP lemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotás- Kránitz László MSZP ban. A hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi dr. Mézes Éva SZDSZ és gazdasági hatásait is figyelemmel kíséri. A Bizottság feladata a turizmus Nagy Jenő MSZP állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szerepe jelentős, bár- dr. Nagy Imre MSZP Németh Zsolt független mely idegenforgalmi témát megvitathat, és kezdeményezheti a szükséges Páva Zoltán MSZP intézkedések megtételét.

32 Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért Miniszterelnöki Hivatal, regionális felelős tárca nélküli miniszter fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter dr. Kolber István A kormányzati struktúrában a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért 1014 Budapest, Hattyú utca 14. felelős tárca nélküli miniszterhez a terület- és régiófejlesztéssel, turizmus- telefon: 06-1/441-7106, sal, valamint építés- és lakásügyekkel kapcsolatos kormányzati feladatok 06-1/441-7107 tartoznak. A regionális fejlesztések és a turizmus fejlesztésének egy mi- fax: 06-1/441-7102 niszter kezébe történő összevonása a turizmus szempontjából azért ked- e-mail: [email protected] vező, mivel ezáltal jobban érvényesül a regionalitás elve: a turizmus regio- honlap: www.meh.hu nális szintű intézményei, a regionális idegenforgalmi bizottságok hatéko- nyabban tudják feladataikat ellátni. Miniszterelnöki Hivatal, politikai államtitkár A miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektorális jellegé- Pál Béla ből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes 1012 Budapest, Vérmező út 4. idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a telefon: 06-1/487-6021 szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez – hatósági nyil- fax: 06-1/487-6022 e-mail: [email protected] vántartásba vételhez – kötött turisztikai tevékenységek körét. A miniszter honlap: www.meh.hu összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok végrehajtását. Munkája során kapcsolatot tart fenn a turizmus szakmai szervezeteivel, a szakmai szövetségekkel.

A tárca nélküli minisztert a parlamenti és a szakmai munka során általános A Regionális Idegenforgalmi jogkörű politikai államtitkár segíti. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, va- Bizottságok elnökei lamint regionális marketingfeladatokat a kizárólagos állami tulajdonban Balatoni lévő Magyar Turizmus Rt. végzi, amely felett a tulajdonosi jogokat a regio- Regionális Idegenforgalmi Bizottság: nális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter gya- Rosta Sándor korolja. Budapest–Közép–dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Rusznák Imre Országos Idegenforgalmi Bizottság Dél–alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996. február 1-jén hozta Tokaji Ferenc létre a gazdasági miniszter jogelődje, az ipari és kereskedelmi miniszter. Dél–dunántúli A Bizottság 2005. január 12. óta a regionális fejlesztésért és felzárkózta- Regionális Idegenforgalmi Bizottság: tásért felelős tárca nélküli miniszter tanácsadó és döntés-előkészítő tes- Gonda Tibor tületeként működik, tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, Észak–alföldi valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik. Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Tóth József Az Országos Idegenforgalmi Bizottság részt vesz a turizmus fejlesztési Észak–magyarországi stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a Regionális Idegenforgalmi Bizottság: turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turiz- Nagy Imre mus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stra- Közép–dunántúli tégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására; véle- Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Szabó Gábor ményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pá- Nyugat–dunántúli lyázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a Magyar Turizmus Rt. és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság: turisztikai régiók marketingstratégiáját, a fejlesztési stratégia elveivel kap- Patyi Elemér csolatos előterjesztéseket, a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és Tisza–tavi jogi szabályozást, valamint a feltételrendszer kialakítását; figyelemmel kí- Regionális Idegenforgalmi Bizottság: séri és értékeli a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését, a lakosság tu- Kerekes László risztikai igényeinek alakulását, a turizmussal kapcsolatos kutatómunka és

33 a szakemberképzés alakulását, a turizmus társadalompolitikai hatásait, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmust érintő egyéb időszerű kérdéseket, felkérésre tagot delegál a központi pályáza- tok bíráló bizottságaiba; kapcsolatot tart a turisztikai szakma érdekképvi- seleti szerveivel, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokkal.

Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Országos Idegenforgalmi Bizottság Tagok szavazati joggal Elnök: dr. Wolff Péter Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke Titkár: dr. Faragó Hilda Magyar Turisztikai Hivatal elnöke és elnökhelyettese 1012 Budapest, Vérmező út 4. Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának elnöke telefon: 06-1/488-8680 fax: 06-1/488-8681 valamint az alábbi szakmai szervezetek képviselői: e-mail: [email protected] Magyar Szállodaszövetség Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Magyar Turisztikai Egyesület Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Turisztikai Régiók Egyeztető Tanácsa

Tagok tanácskozási joggal Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyar Fürdőszövetség Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Természetbarát Szövetség Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége

Állandó meghívott tagok Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatás-Statisztikai Főosztályának vezetője Országos Idegenforgalmi Bizottság titkára

Magyar Turisztikai Hivatal

A Magyar Turisztikai Hivatal a kormány irányítása és a tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó államigazgatási szervezet. A 2005. január 1-jé- től működő hivatal megalakítása a magyarországi turizmus fontosságát, illetve a turisztikai szakma elismertségét is jelenti, hiszen a turizmus álla- mi szintű irányítását az önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet az eddigi legmagasabb szinten végzi.

34 A hivatal a miniszter részére javaslatot tesz a turizmus rövid, közép- és hosz- szú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, valamint ennek részeként a fejlesztési és marketingkoncepciót. Ellátja a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos vagyonkezelői jogokat. A hazai támo- gatási rendszer működtetése mellett közreműködik az Európai Unió turizmust érintő támogatási programjainak kidolgozásában. Az Európai Unió ter- vezési időszakához illeszkedve készíti az egyeztetések utolsó fázisában tar- Magyar Turisztikai Hivatal tó – az Országos Idegenforgalmi Bizottság által 2005 januárjában elfogadott Elnök: dr. Somogyi Zoltán Elnökhelyettes: dr. Kovács Miklós – Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely a 2005–2013-ig tartó idő- 1012 Budapest, Vérmező út 4. távra fogalmazza meg a turizmusfejlesztési prioritásokat. Kapcsolatot tart telefon: 06-1/225-6506 fenn az Európai Unió intézményeivel, aktívan részt vesz a nemzetközi turisz- fax: 06-1/225-6509 tikai szervezetek munkájában. Tevékenységében együttműködik az oktatási honlap: www.mth.gov.hu intézményekkel és a civil szervezetekkel.

Magyar Turizmus Rt.

A Magyar Turizmus Rt. a Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában Magyar Turizmus Rt. lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegen- Vezérigazgató: dr. Galla Gábor forgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. március 1-jén Magyar Turisztikai 1012 Budapest, Vérmező út 4. Szolgálat néven hoztak létre. A társaság 1996. január 1-je óta viseli a Ma- telefon: 06-1/488-8700 gyar Turizmus Rt. nevet. fax: 06-1/448-8600 e-mail: [email protected] A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a ha- honlap: www.itthon.hu zai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyar- A Magyar Turizmus Rt. országon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó Igazgatóságának tagjai bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb Elnök: dr. Niklai Ákos munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP ki- Tagok: Karácsony Mihály egyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország fo- Meszter László lyó fizetési mérlegét. A kitűzött célok megvalósulását az alábbi konkrét Székely György feladatok segítik: dr. Vass György • Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának ja- dr. Wolff Péter vítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, • a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemle- A Magyar Turizmus Rt. ges módon belföldön és külföldön, Felügyelő Bizottságának tagjai • a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing terü- Elnök: Rusznák Imre Morvainé Lovas Erzsébet letén, Tagok: Székely Ferenc • promóciós és PR-tevékenység folytatása belföldön és külföldön, Kardos Endre • turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartóz- Kobulej Angéla kodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára.

A Magyar Turizmus Rt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi há- Belföldi hálózat lózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai és Regionális Turisztikai Projekt Irodái, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Rt.-vel névhasz- nálati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg.

A Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmus élénkítése terén hangsúlyos szerepet szán az ország hét turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságnak (RMI) és a két Regionális Turisztikai Projekt Iro- dának (RTPI).

35 A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóz- tatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkí- tés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI–k/RTPI–k ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a ter- mékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában.

Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 2. • telefon: 06-87/342-801, fax: 06-87/342-871 e-mail: [email protected] • honlap: www.balaton-tourism.hu Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 11. • telefon: 06-1/479-0158, fax: 06-1/479-0149 e-mail: [email protected] • honlap: www.budapest-regio.hu Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5700 Gyula, Erkel tér 1. • telefon: 06-66/521-020, fax: 06-66/521-024 e-mail: [email protected] • honlap: www.pusztaregion.hu Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 7621 Pécs, Megye utca 4. • telefon: 06-72/514-620, fax: 06-72/310-067 e-mail: [email protected] • honlap: www.deldunantul.hu Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház utca 8. • telefon: 06-56/516-110, fax: 06-56/516-116 e-mail: [email protected] • honlap: www.eszakalfoldi.hu

Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Dobó tér 9. • telefon: 06-36/512-440, fax: 06-36/512-446 e-mail: [email protected] • honlap: www.nordtur.hu

Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12–14.•telefon: 06-22/370-051, fax: 06-22/370-063 e-mail: [email protected] • honlap: www.kdregio.hu

Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 9400 Sopron, Új utca 4. • telefon: 06-99/512-594, fax: 06-99/512-598 e-mail: [email protected] • honlap: www.nyugatdunantuliregio.hu

Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1. •telefon: 06-59/351-753, fax: 06-59/351-753 e-mail: [email protected] • honlap: www.tisza-to-info.hu

A turisztikai tájékoztatás alappillére Magyarországon a Tourinform-hálózat, Tourinform-hálózat ahol a belföldi és a külföldi érdeklődők egyaránt naprakész információt kapnak az ország kínálatáról, a turisztikai szolgáltatókról, valamint az ak- tuális rendezvényekről.

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. három Tourinform-irodát működtetett. A Sütő utcai Tourinform az ország első turistainformációs irodájaként, a napi átlagos 1000 látogatóval a legnagyobb forgalmat bonyolító információs pont. A Ferihegy 2A és 2B terminálokra naponta mintegy 250 gép érkezik szerte Európából, valamint a tengerentúlról. Az itt található két Tourinform

36 így mintegy kapuként szolgál a hazánkba légi úton érkezőknek, akik a re- 2004-ben a Tourinform-irodákat közel pülőgépből kilépve azonnal megkapják azokat a hasznos információkat, 2,5 millió látogató kereste fel, a hálózat amelyek tájékozódásukat és itt-tartózkodásukat megkönnyítik. Az elmúlt irodáihoz közel 400 ezer hívás érke- évben naponta átlagosan 500 turista érdeklődött a reptéri irodákban. zett, miközben az informátorok csaknem 50 ezer írásbeli érdeklődésre is Az országos hálózat szakmai felügyeletét ugyancsak a Magyar Turizmus válaszoltak. 2004-ben – az előző Rt. látja el, az irodákat jellemzően a települési önkormányzatok üzemelte- évekhez hasonlóan – számos rendez- tik. 2004-ben a hálózat az ország különböző pontjain 5 új Tourinform- vényen (például Múzeumok Majálisa, irodával bővült, így év végére 149 iroda várta az érdeklődőket. Formula–1 Magyar Nagydíj, Budapest Plázs) jelent meg Tourinform-pult. 2005. január 1-jétől a Sütő utcai és a Ferihegy 2A és 2B terminálon mű- ködő Tourinform-irodák a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. üzemelte- tésébe kerültek át, ezáltal Budapesten megvalósult az az egységes rendszer, amelynek alapján a fővárosba érkező turista az egész városban azonos standard alapján kapja meg a szükséges információkat, szolgálta- tásokat.

A Magyar Turizmus Rt. a 2004. év végén 17 országban 19 külképvisele- Külföldi hálózat tet működtetett, további három országban a nagyközönség professzioná- lis kiszolgálása érdekében információs irodát tartott fenn.

A külképviseletek feladata Magyarország mint turisztikai desztináció ismert- ségének növelése, imázsának javítása Magyarország legfontosabb, illetve dinamikusan fejlődő küldő piacain. Ennek érdekében a külképviseletek piacspecifikus kiadványokat készítenek, illetve terjesztenek, kiállításokon, vásárokon vesznek részt, hirdetéseket jelentetnek meg. Honlapjaikon szé- les körű információkkal segítik a magyarországi utazást tervező nagyközön- séget, illetve a magyarországi utazásokat programozó szolgáltatókat. Folya- matos kapcsolatot tartanak fenn a helyi média és a turisztikai szakma képvi- selőivel, study tourokat és sajtótájékoztatókat szerveznek.

37 A Magyar Turizmus Rt. 2004. évi tevékenysége Kedves Kollégák!

Azt, hogy a 2004-es esztendő élénkülést hozott hazánk turizmusa számára a statisztikai adatok is bizonyítják. A turisztikai szakma a több év óta pangó, enyhén visszaeső turizmus pozitív megváltozását, a 2002-től megélénkülő országos marketingmunka további folytatását és erősítését várta a Magyar Turizmus Rt-től. A világ turisztikai iparát megrázó események a magyar turizmus teljesítményét sem hagyták érintetlenül, ám a 2004-es évet tekintve kimondható: tavaly elkezdett magához térni a magyar turisztikai piac.

Uniós csatlakozásunk óriási lehetőséget jelentett számunkra is. A statisztiká- kat látva jó érzés arra a megállapításra jutni, hogy a Magyar Turizmus Rt. tu- dott élni ezzel a lehetőséggel: Európa Szépével folytatott kampányunk ered- ményeként az uniós tagállamokból egyre többen érdeklődnek hazánk iránt. Az év másik jelentős eseménye, a nagy-britanniai magyar kulturális évad a sok- rétű magyar kultúra bemutatásával járult hozzá a szigetországból érke- ző vendégek számának növekedéséhez. Európa mellett nagy hangsúlyt fek- tettünk a tengeren túli piacok meghódítására is, ahol a Visegrádi Négyekkel közös együttműködésünknek köszönhetően már ismerősen cseng a jól beve- zetett és kommunikált European Quartet One Melody szlogen. Ezen felül az Észak-Amerikában indított Budapest kampányunk is hozzájárult ahhoz, hogy 2003-hoz képest jelentősen nőtt a hazánkba látogató amerikaiak száma.

A belföldi turizmus élénkítése céljából tovább folytattuk Itthon otthon van kam- pányunkat, valamint az ország nagy tavait népszerűsítő akciósorozatunkat. Biztosak vagyunk abban, hogy a gyógyszállodákban bekövetkezett erőteljes forgalomnövekedéshez a 2003-ban megkezdett és a 2004-es évben to- vább folytatott egészségturizmus kampányunk is hozzájárult. Külön örven- detes, hogy a gyógyszállodai szolgáltatásokat igénybe vevő külföldiek bőven több mint fele Németországból érkezett. Erőteljes lobbi tevékenysé- günk eredményeként a külföldi utazási szakma képviselői tíz alkalommal ülé- seztek Magyarországon. A 2004. év elején elindított Konferencia Nagy- követi programunk várhatóan nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánk még kedveltebb konferencia-helyszín legyen.

Summázva az eddigieket, meggyőződésünk, hogy a szakmának, azon belül a nemzeti turisztikai marketingért felelős Magyar Turizmus Rt.-nek alapos oka van arra, hogy bizakodva folytassa az intenzív marketingkom- munikációs munkát 2005-ben is!

Budapest, 2005. február 15.

dr. Galla Gábor vezérigazgató Magyar Turizmus Rt. 38 A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei

A Magyar Turizmus Rt. külföldre irányuló marketingkommunikációjának központi elemét Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségé- nek növelése, imázsának javítása, Budapest, a Balaton, az egészség- turizmus, valamint a hivatásturizmus – kiemelten a konferencia- és incentive turizmus – képezi, a belföldre irányuló kommunikáció pedig az egészségturizmusra, az eseményturizmusra és az üdülési csekk nép- szerűsítésére irányul.

A marketingtevékenységben a beutazó turizmusban jelenleg is meghatá- rozó szerepet játszó küldő piacok – Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia – mellett kiemelt figyelmet kapnak Magyarország jelentős növekedési lehetőséggel jellemezhető küldő piacai: Hollandia, Dánia, Oroszország, Lengyel- ország, Japán és Kína.

A külföldre irányuló marketingkommunikáció során az ország turisztikai kí- nálata öt régióban – Budapest és környéke, Balaton, Alföld és Tisza-tó, Észak-Magyarország és Dunántúl – jelenik meg, míg a belföldi kommuni- káció kilenc turisztikai régióra épül.

Magyarország turisztikai imázsa

A Magyar Turizmus Rt. céljai eléréséhez kiemelkedően fontos, hosszú tá- vú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, amely nem függetleníthető Magyarország általános országképétől. A turizmusra ható politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. Az arculat- építés – a turisztikai imázs összetettségéből adódóan – komplex eszköz- rendszert igényel, ezért a Magyar Turizmus Rt. tevékenységében a mar- ketingkommunikáció széles eszköztárának elemei szólítják meg mind a A Magyarország számára legjelentő- nagyközönséget, mind a turisztikai szakmát. sebb és a kisebb piaci részesedéssel rendelkező, de dinamikusan fejlődő A Magyar Turizmus Rt. kutatási eredményei alapján megállapítható, hogy küldő piacokon a Magyar Turizmus Rt. a Magyarország-imázs elemei között – csaknem minden küldő ország- 2000-ben kezdte el Magyarország ban – gazdag történelmi értékeink, a kommunista múlt, a szegénység mint turisztikai desztináció ismertsé- és az alacsony életszínvonal hangsúlyosan jelennek meg. Történel- gének és imázsának vizsgálatát: münkből több országban is ismert, hogy Magyarország egykor az 2000–ben Franciaországban és Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A társadalom és az emberek Spanyolországban, 2001-ben Bel- szempontjából markánsan és egységesen megjelenő pozitív elem a ven- giumban, 2002-ben Olaszországban, dégszeretet, a magyar nyelv nehézségét azonban többen negatívumként 2003-ban Lengyelországban és említik. Nagy–Britanniában került lebonyolítás- ra elsődleges kutatás, a 2004. évben pedig az amerikai egyesült államok- Az országon belül kiemelten a főváros, Budapest ismert, ezt követi a Duna beli, a németországi, osztrák és és a Balaton. A földrajzi elhelyezkedés tekintetében a kelet-európai imázs holland piackutatásokkal folytatódtak dominál a közép–európaival szemben. A Magyarország-imázs a vendég- az ismertség- és imázsvizsgálatok. szeretet mellett a tájkép, természet tekintetében a legegységesebb,

39 a szép tájak és természeti értékek csaknem minden küldő országban ismertek. Országképünk meghatározó elemét képezik a kultúra és a kulturális értékek is, ezen belül a hagyományok, a népművészet, a zene és az építészet. A magyarországi élménnyel rendelkezők véleménye szerint Magyarország hagyományokban gazdag, felfedezésre váró or- szág, ahol szép tájak, érdekes városok, jellegzetes ételek és kedves, vendégszerető emberek várják a látogatókat. A magyar ételeket és bo- rokat, illetve a gulyást és a magyar konyha legjellegzetesebb fűszerét, a paprikát különösen a Magyarországot ismerők körében említik nagy arányban.

Az országkép egyes elemeit összegezve megállapítható, hogy Magyaror- szág gazdag, sokszínű kultúrával rendelkező ország, ahol az elmúlt ezer évben számos kultúra hagyta ott tradícióit, épületeit, szokásait. Sokan Kelet és Nyugat találkozását látják az országban, hídszerepet tulajdonítva neki. A milliókat hazánkba vonzó, szinte minden korból fennmaradt emlé- keket és műemlékeket kiválóan egészíti ki a magyarság vendégszeretete, egyedi kultúrája, hagyományai és szokásai.

Magyarország 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozása számos bemutatkozási lehetőséget nyújtott a hazánk legfontosabb küldő orszá- gaiban történő bemutatkozásra. Magas nézettségű televízióműsorok, milliók által olvasott napi-, heti- és havilapok hasábjain nagy számban foglalkoztak a tíz újonnan csatlakozó ország gazdasági lehetőségeivel, kultúrájával, szokásaival, ami Magyarország ismertségét nemcsak a A Magyarország legfontosabb küldő csatlakozás időpontjában, de várhatóan az elkövetkező években is jelen- piacain végzett kutatásokban a meg- tősen növeli. kérdezett turisták Magyarországgal kapcsolatosan elsőként a festőien szép Budapestre asszociálnak, és Budapest gazdag történelmét, építészeti látni- valóit, valamint sokszínű kultúráját Budapest Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai kiemelve, a fővárost tartják az ország célpontja. Különleges természetföldrajzi adottságainak, a Duna két part- legfontosabb turisztikai vonzerejének. ján elhelyezkedő város épített örökségének és történelmi emlékeinek, a Az igazi világvárosnak titulált Buda- világörökségi helyszíneknek, a kulturális életnek, a gyógyfürdőknek, a pest egyediségét leginkább gyönyörű konferencia- és kiállítási lehetőségeknek, valamint a kedvező ár-érték panorámájának, a Dunának és bősé- aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővá- ges gyógyvízkincsének köszönheti. rost, amely a Magyar Turizmus Rt. marketing tevékenységében is kiemelt A megkérdezettek szerint a Duna és szerepet kap. Budapest és környéke a közép-európai körutazások egy ál- a rajta átívelő hidak romantikát köl- lomásaként is gyakran látogatott desztináció. csönöznek a fővárosnak. A külföldiek Budapest attrakciói közül jellemzően a Várnegyedet, az Operaházat, a A város színes és gazdag kulturális programkínálata – különösen az éven- Parlamentet, a Hősök terét, a Dohány te visszatérő nagyrendezvények, mint például a Budapesti Tavaszi Feszti- utcai zsinagógát, a Margitszigetet, vál, a Budapesti Búcsú, a Sziget Fesztivál, a Budafest Opera és Balett- valamint a Gellért fürdőt ismerik. fesztivál – önmagában is sok látogatót vonz Magyarország fővárosába, A külföldi turisták úgy gondolják, hogy sokak számára azonban az itt-tartózkodás kiegészítő programjaként jele- Budapest „egy olyan – emberléptékű nik meg, csakúgy mint gasztronómiai adottságainak vagy messze földön – nagyváros, amit meg kell látogatni”, híres boraink. A város különlegességének számító gyógyvízkincsre épült, ahol „sok a látnivaló”, ahol „minden a külföldi látogatók körében is igen kedvelt történelmi fürdők a folyamatos megtalálható”, „ami él” és egyúttal felújítások eredményeként az elkövetkező években várhatóan még ismer- „varázslatos”. tebbé és népszerűbbé válnak.

40 Az elmúlt néhány évben a fürdőfejlesztések mellett további jelentős turisz- 33. ábra tikai beruházások – elsősorban szállodaépítések – valósultak meg, ame- A budapesti kereskedelmi lyek Budapest nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú turisztikai szálláshelyek férőhelykapacitásának kínálatát tovább bővítették. A férőhelyek számát tekintve Budapest jelen- megoszlása a szálláshely típusa leg az ország szálloda férőhely-kapacitásának mintegy egyharmadával szerint, 2004 (%) rendelkezik. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek döntő többségét (78,6%-át) a szállodák adják, ezen belül kiemelkedik a négy- és a háromcsillagos házak szerepe (33. ábra). A város minden keresleti szegmenst kielégítő szálláshelykínálata folyamatosan bővül: az elmúlt év- ben került átadásra – többek között – a Four Seasons Gresham Palace Budapest ötcsillagos szálloda, s ezzel a fővárosban összesen 13 ötcsilla- gos ház várja az utazókat.

Magyarország közúti, vasúti és légi közlekedése Budapest-központú, így gyakran az ország bármely részére utazó turista is először Budapestet érinti. 2004–ben a budapesti Ferihegyi repülőtéren – amely jelenleg csaknem félszáz légitársaság menetrend szerinti járataival, 96 városból 5 csillagos 16,7 érhető el – csaknem 1,5 millióval több, összesen 6,5 millió utast regiszt- 4 csillagos 29,5 ráltak, mint egy évvel korábban. A low cost gépek utasainak száma 3 csillagos 27,4 2004–ben dinamikus emelkedést mutatott, amelynek eredményeként az 2 csillagos 3,3 elmúlt évben csaknem egymillió fő – vagyis minden hatodik utas – utazott 1 csillagos 1,7 Panzió 5,0 low cost járattal. Turistaszálló 4,2 Ifjúsági szálló 4,9 Budapest és a Budapest–Közép-Dunavidék régió a 2004. évet kiemelke- Üdülőház 0,2 dően jó eredményekkel zárta: a főváros kereskedelmi szálláshelyein re- Kemping 7,0 gisztrált vendégek száma 18,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák Forrás: Központi Statisztikai Hivatal száma 16,7%–kal haladta meg a 2003. évi értékeket. 34. ábra

Budapest legfontosabb küldő piacai8 vendégforgalmának változása, 2003–2004 (%) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 % Nagy-Britannia 5899 Japán 197 Olaszország 602 Franciaország 359 Spanyolország 319 Izrael 257 Németország 3440 Finnország 142 Hollandia 416 USA 462 Ausztria 721 Svédország 176 Külföldi összesen 5201,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Budapest vendégforgalmának Magyarország beutazó turizmusában be- 8 A legalább 100 ezer vendégéjszakát realizáló küldő töltött jelentőségét mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák közel fele piacok alapján. (49,5%) a fővárosban realizálódott 2004-ben. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek minden tíz vendégéből nyolc külföldi volt, akik 2004-ben 9 Vendégéjszakák száma, 2004 (ezer éjszaka).

41 19%-kal több vendégéjszakát töltöttek a fővárosban, mint egy évvel koráb- ban. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak csaknem 60%-a az Európai Unióból érkezett vendégektől származott. A fő- város legfontosabb küldő piacait 2004-ben növekedés jellemezte. A legnagyobb mértékben, 63,8%-kal a brit vendégéjszakák száma emelkedett, de jelentős bővülés jellemezte a japán (+31,2%), az olasz (+30,3%), a spanyol (+27,0%), a francia (+27,0%) és a német (+20,2%) piacot is (34. ábra).

2004-ben a budapesti kereskedelmi szálláshelyek 53,9 milliárd forint szállásdíjbevételt (az összes kereskedelmi szállásdíjbevétel 54,3%-a) realizáltak, amelynek jelentős részét, több mint kilenctizedét a külföldi vendégforgalom adta. 10 A módszertanra vonatkozó információ a Magyar la- A Budapest–Közép-Dunavidék turisztikai régió a belföldi turizmus egyik kosság utazási szokásai 2004-ben című fejezetben legkedveltebb úti célja (26. táblázat). található.

26. táblázat A Budapest–Közép-Dunavidék régióba irányuló belföldi kirándulások, utazások és főutazások legfontosabb jellemzői, 200410

Kirándulások Utazások Főutazások A régió szerepe A régiót a kiránduláson A régiót az utazáson részt Az összes főutazás 13%-a Magyarország részt vevők 33%-a kereste vevők 23%-a kereste fel (110 főutazás) irányult a turizmusában fel (a legfontosabb régió). (a második legfontosabb régióba (a harmadik leg- régió). fontosabb régió). Az összes kirándulás Az összes utazás 26%-a 17,7%-a (2176 kirándulás) (1285 utazás) irányult a irányult a régióba régióba (a legfontosabb (a legfontosabb régió). régió). A régióba látogatók • 31-40, 41-50 • 25-30 és 51-60 évesek • 18-24 és 51-60 évesek demográfiai jellemzői és 18-24 évesek • felsőfokú végzettségűek • nyugdíjasok • érettségizettek • átlag alatti jövedelemmel • egyfős háztartások • felsőfokú végzettségűek rendelkezők • átlag alatti jövedelemmel • Közép-Magyarország és • Dél-Dunántúl, Közép- rendelkezők Észak-Magyarország Magyarország, Észak- statisztikai régiókban élők Alföld és Észak- • Közép-Magyarország és Magyarország statisztikai Észak-Alföld statisztikai régiókban élők régiókban élők Motiváció • rokonok/ismerősök • pihenés (46%) • pihenés (38%) felkeresése (27%) • rokonok/ismerősök • rokonok/ismerősök • pihenés (13%) felkeresése (30%) felkeresése (34%) • hegyvidéki kirándulás • városlátogatás (5%) (12%) • városlátogatás (11%) Egy főre eső költség 4 900 forint 9 800 forint 13 000 forint Egy főre és egy napra eső 4 900 forint 3 600 forint 3 500 forint költség

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

42 A 2004. évi belföldi főutazások tekintetében a Budapest–Közép-Duna- vidék régió – a Balatont és a Észak-Magyarországot követően – a harmadik legkedveltebb desztináció volt. A főutazás helyszínéről az utazók egyharmada utazás előtt mindössze 1-2 héttel döntött, a budapest–közép- dunavidéki főutazások több mint fele (58%) július–augusztus hónapokban történt, egynegyedük 3 éjszakás tartózkodással járt. A leggyakrabban, a főutazások mintegy kétharmadában igénybe vett közlekedési eszköz a személygépkocsi volt. A régiót felkeresők többsége ingyenes magánszál- lást vagy saját nyaralót választott. A főutazások döntő többségét (94%) az utazók saját maguk szervezték. A főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés, a rokonok/ismerősök felkeresése, a városláto- gatás, a természeti látnivalók megtekintése, a strandolás/fürdőzés, a ker- tészkedés, a vízparti utazás, a vásárlás és a kulturális látnivalók megtekin- tése voltak. Az utazók főutazásukkal rendkívül elégedettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán a régió turisztikai kínálatának minden elemét négyes- nél magasabbra értékelték.

Balaton

A Balaton, Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb melegvizű tava, illetve a 164 települést magába foglaló Balaton régió a Magyarországra látogató külföldiek és a magyar lakosság belföldi utazásainak egyik legnépszerűbb úti célja.

A régió turizmusának alapját a tó, valamint a természeti és kulturális örök- ségre épülő, minőségi turisztikai kínálat adja. A vízparti üdülés mellett a turisztikai kínálat fontos elemét képezik a vízi sportok, a megújult, illetve újonnan épített, nemzetközi színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező vitor- láskikötők és hajóállomások, illetve a Balaton körüli kerékpárút. Az elmúlt években a régió szabadidős, sport-, kulturális és gasztronómiai program- ajánlata jelentősen bővült.

A Balaton régió 5 borvidékén jelenleg 10 borútegyesület működik. Az ál- taluk megalakított Balatoni Borutak Szövetségének minősített egyesületi tagjai változatos programokkal, borkóstolási lehetőséggel várják az érdek- lődőket. A régió természetes adottságai és az utóbbi években végrehaj- tott, turisztikai infrastruktúrát érintő fejlesztéseket nyomán a régió kiemelt termékévé vált az egészségturizmus. A kínálati oldalon a hagyományos gyógyfürdők mellett megjelentek az elsősorban egészségmegőrzést szol- gáló wellness-szállodák, valamint a család minden tagjának kikapcsoló- dást nyújtó élményfürdők is.

A tó és környéke természeti értékei 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelmét élvezik. A nemzeti park területén kialakított új tanösvé- nyek, illetve bemutatóhelyek közelebb hozzák a turistákhoz a természeti értékeket.

A régió szálláshelykínálatában az elmúlt években átalakulás figyelhető meg. 1998 és 2004 között a Balaton régió kereskedelmi szálláshelyeinek száma jelentős mértékben, közel egyharmadával bővült. Az elmúlt évben

43 megnyitott négycsillagos házakkal együtt 2004-ben összesen 19 négy- 35. ábra csillagos – wellness- és konferenciaturisztikai szolgáltatásokkal felszerelt A Balaton régió legfontosabb küldő – szálloda várta a Balatonra látogató vendégeket. A 93 ezer férőhely ke- piacai a vendégéjszakák száma reskedelmi szálláshelykapacitás mellett a régióban kiemelkedően magas alapján, 2004 (%) a magánszálláshelyek kapacitása: 2004-ben a csaknem 160 ezer férő- hely kilenctizede a fizetővendéglátás, egytizede a falusi turisztikai magán- szálláshelyeken várta a vendégeket. Emellett a Balaton régióban mind a magyar lakosság, mind a külföldiek jelentős számú másodingatlannal rendelkeznek: az elmúlt években a külföldiek mintegy 10 000 ingatlant vásá- roltak a tó környékén.

A tó és környéke minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt, sekély déli partja különösen a kisgyermekes családok körében kedvelt. Jelenleg a Balaton turizmusának alappillérét a nyári családi vízparti üdülés adja, a 30–50 éves, gyermekkel rendelkező szülők, illetve fiatal felnőttek megszólítása a Magyar Turizmus Rt. marketingkommunikációjá- ban is kiemelt szerepet kap. Németország 60,3 Ausztria 10,0 Dánia 8,1 A Balaton régió Magyarország turizmusában igen fontos szerepet tölt be: Hollandia 6,9 a régió mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alapján Magyar- Svájc 2,1 ország második legnépszerűbb fogadó területe. Az elmúlt évben a keres- Oroszország 1,6 kedelmi szálláshelyeket igénybe vevő vendégek 15,5%-át regisztrálták itt; Egyéb külföldi 11,0 a régió részesedése a vendégéjszakák számából 23,1%-ot tett ki. 2004- Forrás: Központi Statisztikai Hivatal ben a vendégéjszakák 41,9%-át belföldi, 58,1%-át külföldi vendégek töl- tötték el a régióban. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek átlagosan 6, a belföldiek pedig 3,1 éjszakát tartózkodtak. Az átlagos tar- tózkodási idő 4,3 éjszaka volt, amely az országos átlagot meghaladja és turisztikai régióink közül egyben a legmagasabb érték.

A Balaton régió legfontosabb küldő országai Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Svájc és Oroszország (35. ábra). Az ezen országokból érkező ven- dégek a külföldi vendégéjszakák mintegy kilenctizedét adták 2004-ben.

A Balaton a belföldi turizmus legnépszerűbb úti célja (27. táblázat), amelyben fontos szerepet játszanak a Balaton–parti szállodák által kidolgozott speciális ajánlatok – hétvégi és családi programok –, de a régió egyre kedveltebb helyszíne a belföldi vállalati rendezvényeknek is.

A 2004. évi belföldi főutazások legkedveltebb célterülete a Balaton régió volt. A főutazás helyszínéről az utazók egynegyede utazás előtt egy hó- nappal döntött, a balatoni főutazások döntő többsége (84%) július– augusztus hónapokban történt, egyötödük 6 éjszakás tartózkodással járt. A leggyakrabban, a főutazások mintegy négyötödében igénybe vett köz- lekedési eszköz a személygépkocsi volt. A régiót felkeresők többsége ingyenes magánszállást vagy saját nyaralót választott. A főutazások döntő többségét, csaknem 90%-át az utazók saját maguk szervezték. A főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés, a stran- dolás/fürdőzés, a természeti látnivalók megtekintése, a városlátogatás, a vásárlás és a szórakozás voltak. Az utazók főutazásukkal rendkívül elége- dettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán a régió turisztikai kínálatának csaknem minden elemét 4,3-nál magasabbra értékelték.

44 27. táblázat A Balaton régióba irányuló belföldi kirándulások, utazások és főutazások legfontosabb jellemzői, 200411

Kirándulások Utazások Főutazások A régió szerepe A régiót a kiránduláson A régiót az utazáson részt Az összes főutazás 33%-a Magyarország részt vevők 19%-a kereste vevők 32%-a kereste fel (279 főutazás) irányult a turizmusában fel (a harmadik (a legfontosabb régió). régióba (a legfontosabb legfontosabb régió). régió).

Az összes kirándulás 13,8%-a Az összes utazás 19%-a (1697 kirándulás) irányult a (939 utazás) irányult a régióba (a harmadik régióba (a második legfontosabb régió). legfontosabb régió). A régióba látogatók • 31-40, 18-24 • 18-24, 31-40 • 31-40, 25-30 demográfiai jellemzői és 25-30 évesek és 25-30 évesek és 18-24 évesek • aktív keresők • érettségizettek és • érettségizettek és felsőfokú végzettséggel felsőfokú végzettséggel • három- és négyfős rendelkezők rendelkezők háztartások • négyfős háztartások • a három- és négyfős • Közép-Dunántúl háztartások statisztikai régióban élők • Nyugat-Dunántúl, Dél- Dunántúl, Közép- • Dél-Dunántúl, Nyugat- Magyarország és Közép- Dunántúl és Dél-Alföld Dunántúl statisztikai statisztikai régiókban régiókban élők élők Motiváció • strandolás/fürdőzés (34%) • pihenés (50%) • pihenés (56%) • pihenés (17%) • strandolás/fürdőzés • strandolás/fürdőzés (22%) (26%) • rokonok/ismerősök felkeresése (15%) Egy főre eső költség 5 000 forint 18 300 forint 27 000 forint Egy főre és egy napra eső 5 000 forint 4 600 forint 4 600 forint költség

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

Egészségturizmus

Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, amelynek eredményeként az egészség- turizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak. A magyarországi fürdőkultúra évszázados hagyományainak és az elmúlt évek fürdőberuházásainak, illetve -fejlesztéseinek köszönhetően a kül- földi és a belföldi kereslet egyaránt erősödött. A gyógyturizmus, gyógy- kúrák mellett a wellness turisztikai termékek is egyre népszerűbbé vál- nak, ahol a belföldi kereslet dinamikusan fejlődik. Az egyedi természe- ti adottságok, az ezekre épülő változatos és színvonalas szolgáltatások, valamint a kedvező ár/érték arány következtében az elégedett és visz- szatérő vendégek aránya magas. Magyarország termálvizekben való 11 A módszertanra vonatkozó információ a Magyar la- gazdagsága, valamint a gyógyfürdők Magyarország turisztikai imázsá- kosság utazási szokásai 2004-ben című fejezetben ban is markánsan megjelennek. található.

45 A német turisták közül sokan ismerik a budapesti fürdőket, illetve Hévíz Az egészségturizmus előnyei a városát. Magyarországi látogatásaik során a termálfürdők látogatása ked- turizmus más formáival szemben: a velt elfoglaltságaik közé tartozik. A wellnes-szolgáltatások igénybevétele, résztvevők fajlagos költése és átlagos valamint a gyógykezelések, fürdők látogatása az Ausztriából érkező turis- tartózkodási ideje magas, sokfajta szol- ták magyarországi utazásainak legjellemzőbb motivációi között szerepel. gáltatást vesznek igénybe, a kereslet Az osztrákok véleménye szerint Magyarország ebben a szegmensben szezonális ingadozásoktól mentes, az kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen az ország gyógyvizekben gaz- öregedő társadalmakban az átlagélet- dag, a gyógyfürdők nagy hagyományokra tekintenek vissza, és jól csen- kor növekedésével a keresleti oldal biz- gő hírnévvel rendelkeznek. A magyarországi termálfürdők igen népsze- tosított, a helykiválasztás bizalmi ala- rűek a lengyel turisták körében is, akik azonban elsősorban az élmény- pon történik, ezért a visszatérő vendé- fürdőket részesítik előnyben. Az amerikaiak Magyarországgal kapcsolatos gek aránya magas, az ágazat szakkép- asszociációi között szintén előkelő helyen szerepelnek az egészségturisz- zett foglalkoztatottakat igényel. tikai célú utazások. Az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták első- sorban történelmi fürdőinket kedvelik, csakúgy, mint az olasz utazók.

Magyarországon jelenleg összesen 1289 termálforrás van, 385 települé- sen működik termál-, illetve gyógyvizű fürdő, 57 gyógyszálló, 38 gyógy- fürdő minősítésű szolgáltatói egységgel rendelkező település, 5 gyógy- barlang, 13 gyógyhely, 81 elismert ásványvíz-, illetve 315 gyógyvízforrás, 4 gyógyiszaplelőhely és 1 mofetta található.

Ezen, Európában és a világon egyaránt egyedülálló természeti adottsá- gok kihasználására épül az egészségturizmus, amely összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazást. Az egészségturiz- musban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása, 36. ábra gyógyítása (gyógyturizmus), illetve annak megőrzése, a betegségek meg- előzése (wellnessturizmus). A vendégéjszakák számának nemzetiségi megoszlása A Magyarországon leginkább természeti gyógytényezőkre – például a gyógyszállodákban, 2004 (%) gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap – épülő gyógyászati és a turisztikai szolgáltatások közül a hangsúly a gyógyászaton van, amelyet azonban a „hagyományos” turisztikai szolgáltatások és vonzerők jól kiegé- szítenek. A magyarországi gyógyturisztikai szolgáltatások jellemzően a re- umás és mozgásszervi megbetegedések, valamint a légzési, keringési és emésztési zavarok gyógyítására alkalmasak.

Az elmúlt években divatossá és népszerűvé vált wellnessturizmus össze- tett szolgáltatásai a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését egyszerre célozzák. A magyarországi wellnessturizmus szempontjából kedvező, hogy a szolgáltatások túlnyo- mó része természetes gyógytényezőkre épül. Németország 30,2 Ausztria 8,1 Az elmúlt években – összesen 30,9 milliárd forint értékű állami támoga- Svájc 2,4 tás segítségével megvalósult – egészségturisztikai beruházások jelentő- Nagy-Britannia 1,6 Olaszország 1,4 ségét jól szemlélteti, hogy a 100 projekt vonatkozásában közel 89 milliárd Japán 1,4 forint összberuházási értékű termékfejlesztés 2500 új munkahelyet ered- USA 1,4 ményezett. A támogatott beruházások közül 2004-ben 29 valósult meg, Franciaország 1,2 2005-ben várhatóan 11 kerül átadásra. Oroszország 1,2 Egyéb külföldi 10,6 Magyarország 40,5 A Magyar Turizmus Rt. 2003 őszén indított nemzetközi és belföldi gyógy- és wellnesskampányának eredményessége a 2004. évi statisztikai ada- Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

46 tokkal jól alátámasztható: az elmúlt évben a magyarországi gyógyszál- lodák dinamikus vendégforgalom-növekedést regisztráltak. A vendégek száma 22,2%-kal, a vendégéjszakák száma 16,9%-kal emelkedett a 2003. évhez képest, ami jelentős mértékben meghaladta mind a kereskedelmi szálláshelyeket átlagosan jellemző, mind a szállodákban regiszt- rált növekedést.

A vendégéjszakák háromötödét a külföldi, kétötödét a magyar vendégek adták 2004-ben (36. ábra). A külföldi vendégéjszakák száma 8,9%-os, a belföldi vendégéjszakák száma 31%-os növekedést mutatott.

A gyógyszállodák legfontosabb küldőpiacai Németország (a külföldi ven- dégéjszakák 50,8%-a), Ausztria (13,7%), Svájc (4,1%), Nagy-Britannia (2,6%), Olaszország (2,4%), Japán (2,3%) és az Amerikai Egyesült Álla- mok (2,3%). 2004-ben a vendégéjszakák számát tekintve – Svájc kivéte- lével – a fenti küldő országok mindegyikét növekedés, Nagy–Britanniát (+43,6%), az Amerikai Egyesült Államokat (+22,8%) és Japánt (20,3%) ki- emelkedő vendégforgalom-növekedés jellemezte.

A 2004. év folyamán a magyarországi wellness–szállodák 150 ezer ven- déget regisztráltak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 410 ezret. A vendégek háromnegyede belföldi volt, arányuk a vendég- éjszakákat tekintve 57,5%-ot tett ki.

MICE

A hivatásturizmus, azaz MICE (Meeting, Incentive, Conference, Exhibi- tion) elemei közül a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a konferencia- és az incentive turizmusra helyezi a hangsúlyt.

A konferenciaturizmus a turizmus más területeihez képest számos előny- nyel rendelkezik. Az ezen motivációval utazók fajlagos költése magasabb, tartózkodási ideje gyakran hosszabb, mint a szabadidős célú utazók leg- többjéé. A konferenciavendégek szakterületük vezető képviselői, így a hi- vatásturizmus más ágazatok fejlődését is generálja; egy-egy hazánkban megrendezett konferencia pedig Magyarország ismertségét, elismertsé- gét is növeli. Alkalmas a főszezon meghosszabbítására, kiszámíthatósá- got nyújt a szállodák számára. A hivatásturizmus további előnyei között említendő, hogy az üzleti utazást követően a vendégek gyakran mint sza- badidős turisták térnek vissza a desztinációba.

Budapest adottságai a konferencia- és incentive turizmus fogadásá- hoz kiemelkedően jónak mondhatók. Magyarország kedvező földrajzi helyzete miatt könnyen megközelíthető, reptere a legtöbb európai nagyvárossal közvetlen összeköttetésben van. Magyarország termál- vízkészlete és fürdőkultúrája, magas színvonalú wellness-szolgáltatá- sai egyedi kiegészítői lehetnek a különböző konferenciáknak, kong- resszusoknak. A magyar kulturális programok, fesztiválok nemzetközi- leg is elismertek, gondoljunk például a Budapesti Tavaszi Fesztiválra vagy borfesztiváljainkra. A nemzetközi hírű magyar ételek, italok, minő-

47 ségi boraink széles választéka további kulináris élményekkel egészítik 28. táblázat ki az itt eltöltött időt. A magyarországi konferenciák témája, 2002–2004 (%) Nagy tapasztalatokkal rendelkező, professzionális rendezvényszerve- 2002 2003 2004 zőink, helyszíneink nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Budapesten jelenleg 13 öt- és 38 négycsilla- Orvostudomány 28 26 21 Gazdálkodás 28 28 26 gos szálloda színvonalas szolgáltatásai közül válogathatnak a hazánkba Tudományok 28 22 17 érkező turisták. Vidéken, az elmúlt néhány évben Keszthelyen, Sopron- Közlekedés 4 3 3 ban, Szegeden, Siófokon, Balatonfüreden és Egerben épültek új kong- Számítástechnika 7 4 5 resszusi központok és konferenciaszállodák, 2005-ben és 2006-ban pe- Turizmus 5 5 4 dig Pécsett, Balatonalmádiban és Debrecenben bővülnek majd a konfe- Egyéb - 12 24 renciaturizmus lehetőségei. Forrás: Magyar Turizmus Rt. A szállodák vendégeinek motivációi alapján 2004-ben a vendégek 37%-a érkezett üzleti célból: 15%-uk konferenciavendégként, 22%-uk egyéb üz- leti célból szállt meg. Ez az arány a négy-, illetve ötcsillagos szállodák ese- tében még magasabb, a négycsillagos szállodák vendégeinek 38%-a, az ötcsillagos szállodák vendégeinek 52%-a érkezett üzleti célból.

Magyarország konferenciaturizmusának 2004. évi eredményeit tekintve elmondhatjuk, hogy alacsonyabb volumen mellett, jobb és számunkra előnyösebb turisztikai jellemzőket figyelhetünk meg. A konferenciák szá- mának csökkenése mellett ugyanis a részt vevő nemzetek átlagos száma, a tartózkodási idő, az egyéb rendezvények12 száma és a külföldiek rész- aránya nőtt. A magyar, a brit és a belga konferenciamegrendelések szá- ma emelkedett, a konferenciákra Németországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból érkeztek a legtöbben (28. táblázat és 37. ábra). 37. ábra A magyarországi konferenciák és vásárok számának szezonális megoszlása, 2002–2004

70 60 50 40 30 20 10 0 július április június május január február október március november augusztus december

2002 2003 2004 szeptember

Forrás: Magyar Turizmus Rt.

A magyarországi rendezvényhelyszínek – kiemelten Budapest – hagyo- 12 Az egyéb rendezvények kategóriába az 50 fő alat- mányosan kedvelt MICE-desztinációk, amelynek hátterében a kedvező ti és a kevesebb mint háromnemzetiségű részvételé- adottságok mellett fontos szerepet kap a kedvező ár–érték arány is. vel tartott rendezvények tartoznak.

48 A MICE-szempontból legnépszerűbb városokat tekintve Budapest igen Magyarországon a konferenciák előkelő helyet foglal el. Az ICCA (International Congress and Convention helyszín szerinti megoszlása a Association) adatai szerint a világ legkedveltebb konferenciavárosai13 kö- nemzetközi trendektől eltérő képet zött 2004-ben Budapest a kilencedik helyen szerepelt. Ez pozitív imá- mutat. Míg a világban a konferenciák zsunk mellett magas színvonalú szálláshelyeinknek és tapasztalt rendez- 48%-át kongresszusi központokban vényszervezőinknek is köszönhető. A Nemzetközi Szervezetek Szövetsé- tartják, addig nálunk ez az arány ge (Union of International Associations, UIA) adatai szerint Magyarország mindössze 12%. Magyarországon a a nemzetközi konferenciák/szakmai ülések14 legkedveltebb desztinációi legtöbb, minden tízből hét konferencia rangsorában a 22. helyet foglalta el 2004-ben a világon, ami 1,4%-os szállodákban kerül megrendezésre, piaci részesedést jelent. Az UIA felmérése szerint a nemzetközi üléseknek szemben a világátlag 36%-kal. otthont adó városok rangsorában Budapest a 11. helyen szerepelt, a A magyarországi konferenciák 6%-át nemzetközi rendezvények 1,1%-a a magyar fővárosban került megrende- tartják egyetemeken, míg a világban zésre. ez az arány 13%.

Eseményturizmus

A kulturális, sport, gasztronómiai és egyéb események, rendezvények Magyarország turisztikai kínálatának fontos részét képezik. Az eseménye- ken belül kiemelt jelentőséggel bírnak a művészeti fesztiválok, amelyek egyre növekvő száma azt mutatja, hogy országhatáron belül és kívül egyre többen mutatnak érdeklődést a magyar kulturális örökség értékei vagy éppen a fesztiválokon fellépő más nemzetek kulturális értékeit képviselő művészek, illetve művészeti együttesek produkciói iránt.

A különböző jellegű rendezvényeknek, illetve rendezvénysorozatok- nak Magyarország karakterisztikus és pozitív imázsának kialakításában is jelentős szerepe van, ezek ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország olyan, társadalmilag elismert és a divatot, szokásokat alakító rétegek körében is bemutatkozhasson, akikhez a hagyomá- nyos marketingeszközökkel nehéz eljutni. A Magyar Turizmus Rt. a Magyarországon megrendezésre kerülő eseményeket számos esz- közzel támogatja, amelyek közül a magyar lakosság felé irányuló kom- munikációban a közszolgálati Magyar Televízióban jelentkező „Itthon otthon van” programajánló, egy havonta megjelentetésre kerülő turisztikai melléklet, valamint a Magyar Turizmus Rt. honlapján elérhető programajánló játszik elődleges szerepet. Az eseményekhez való kap- csolódás formáját és az alkalmazott marketingeszközöket minden esetben az esemény jellege adja. 13 Az ICCA azokat a nemzetközi szervezeti üléseket veszi a rangsor összeállításának alapjául, amelyeken A rendezvény típusa, illetve célcsoportja alapján – a Magyar Turizmus Rt. a résztvevők száma minimum 50 fő, rendszeresek, szempontjait figyelembe véve, s egy-egy jelentősebb rendezvényt kiemel- vagyis nem egyszeri események, és amelyek rotá- ve – az alábbi rendezvénycsoportokat lehet megkülönböztetni. ciószerűen, vagyis minden alkalommal más-más (minimum három) országban kerülnek megrende- A KIEMELT TÉRSÉGEK PROGRAMAJÁNLATÁT BŐVÍTŐ rendezvények célja egy- zésre. egy turisztikai szempontból fontos szerepet játszó térség kínálatának bővítése. Ezek az események az adott desztinációban tartózkodó bel- 14 Az UIA szerint nemzetközi szervezeti ülésnek azok földi és külföldi turisták számára biztosítanak programot, így növelik a a találkozók számítanak, ahol a résztvevők száma tartózkodási időt és a költést. Amennyiben az esemény időben – leg- minimum 300, a külföldi résztvevők aránya legalább alább fél évvel korábban – kommunikálható, úgy forgalomnövelést is 40%-ot tesz ki, a részt vevő nemzetek száma legke- eredményezhet. vesebb öt, illetve időtartama legalább három nap.

49 Magyarország legrangosabb és legnagyobb szabású művészeti fesztivál- Budapesti Tavaszi Fesztivál, ja minden év tavaszán, a turisztikai főszezon előtti időszakban – 2005- Budapest ben 25. alkalommal – kerül megrendezésre. Különleges programokkal, köztük ősbemutatókkal és neves művészekkel mutatja be a magyar kultú- ra sokszínűségét és értékeit. A nagyszabású fesztivál mintegy 200 ese- ménnyel várja az érdeklődőket, kínálatában elsősorban komolyzenei koncertek, de színházi előadások, kiállítások, könnyűzene és szabadtéri programok is szerepelnek. A budapesti rendezvényekkel párhuzamosan számos vidéki városban, Debrecenben, Gödöllőn, Győrben, Kaposvá- rott, Kecskeméten, Pécsett, Sopronban, Szentendrén és Szombathelyen is zajlanak az események.

Minden év augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén tucatnyi lát- Debreceni Virágkarnevál ványos virágkocsi vonul végig Debrecen utcáin. A virágkompozíciókat és Karneváli Hét, Debrecen egyrészt szakértő zsűri, másrészt a közönség értékeli, majd művészeti együttesek adnak műsort. A virágkarnevált megelőző napokban külföldi és magyar tánccsoportok, fúvószenekarok, mazsorettegyüttesek, zászló- forgatók lépnek fel, valamint utcaszínházi előadások, fotókiállítás, sörkar- nevál és zenés programok várják az érdeklődőket.

Szegeden nyaranta több mint 70 esztendeje hangzanak fel a dalla- Szegedi Szabadtéri Játékok, mok az impozáns környezetben magasodó Dóm téren, a Fogadalmi Szeged templom előtt. A látványos operák, klasszikus és modern balettek, vi- lágsikerű musicalek, prózai előadások, fergeteges néptáncgála- estek minden évben különleges élményt kínálnak a mintegy 4000 né- zőnek.

A KIEMELT CÉLCSOPORTOKNAK SZÓLÓ, kifejezetten egy-egy keresleti szegmens számára rendezett eseményeken rendkívül hatékonyan lehet a résztvevőket megszólítani, s számukra turisztikai ajánlatokat, illetve infor- mációkat eljuttatni.

A magyar kulturális élet színvonalas keresztmetszetét kínáló, csaknem két Művészetek völgye, évtizede megrendezésre kerülő Művészetek völgye fesztivál a Balaton- Kapolcs, Monostorapáti, felvidéki kisfalvak kulturális találkozója. 50 helyszínen 800 produkcióval, Öcs, Pula, Taliándörögd, köztük klasszikus, tánc- és utcaszínházzal, egyházi, nép- és világzenével, Vigántpetend dzsessz, film, képzőművészet, a „Művészetek Zöldje” környezet- és ter- mészetvédelmi programjaival, kézműves vásárral, tánc- és játszóházakkal várják a vendégeket. A térség természeti, építészeti és kulturális öröksé- ge, a vendégszeretet, a tiszta levegő, a csend, valamint a fesztivál érték- őrző és értékteremtő eseményei felejthetetlen élményt nyújtanak az ide- látogatóknak.

Az először 1993-ben, a fővárost kettészelő Duna egy gyönyörű szigetén, Sziget Fesztivál, Budapest a Hajógyári-szigeten megrendezett Sziget Fesztivál Európa egyik legis- mertebb multikulturális ifjúsági rendezvénye, amely évente közel 400 000 látogatót vonz. A fesztivál idején a Sziget lakóinak minden rendelkezésük- re áll, ami egy kisváros működéséhez szükséges. A külföldi sztárok, a leg- ismertebb magyar zenészek és a jövő ígéretei mintegy 50 helyszínen szó- rakoztatják a különféle zenei irányzatok hódolóit; de többek között mozi, színház, táncszínház, komolyzenei koncertek, extrémsport-park, kiállítá-

50 sok, és gyermekprogramok is várják az érdeklődőket. A Sziget látogatói között a budapestiek 30%-os, a vidékiek 40%-os, a külföldiek 30%-os részarányt képviselnek.

A MAGYARORSZÁGON MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKhez va- ló kapcsolódás során az elsődleges cél, hogy az ország a nagy nemzet- közi sajtóérdeklődést, televíziós közvetítéseket kihasználva mutatkozzon be a potenciális célközönség körében. Az adott eseményen történő kiad- ványterjesztés pedig egyúttal a résztvevők turisztikai információval történő ellátását és itt-tartózkodásuk érdekesebbé tételét is szolgálja, ezzel is nö- velve a visszatérő vendégek számát.

A mogyoródi Hungaroringen 1986 óta megrendezésre kerülő Formula–1 Formula–1 Malboro Magyar Nagydíj a legtöbb külföldi látogatót vonzó magyarországi idegen- Magyar Nagydíj, Hungaroring, forgalmi esemény. A világhírű versenyzők tudásuk legjavát adva, évről Mogyoród évre kétszázezernél is több néző előtt küzdenek a sebességgel és az erő- viszonyokkal, hogy végül a legjobb és legszerencsésebb kerüljön ki győz- tesen.

Üdülési csekk

A belföldi turizmus fejlesztésére az ágazat állami szintű irányításáért fele- lős szervezetek, így a Magyar Turizmus Rt. is évről évre növekvő figyelmet fordít, hiszen a nemzetközi idegenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazási piaca is erős. Ennek a törekvés- nek köszönhetően az elmúlt években lényegesen bővült az üdülési csekket igénylők köre és az elfogadóhelyek száma is.

A Magyarországon 1998. január 1-jétől működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A 2003. január 1-jétől érvényes rendelkezések szerint a – természetbeni juttatásként adható – üdülési csekk adómentes értékha- tára 20 000 Ft-ról a mindenkori minimálbér (2004. január 1-jén 53 000 Ft) összegére emelkedett, és a korábbi 50% helyett 100%-ban adó- és járu- lékmentessé vált a munkáltatók számára.

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az üdülési csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdoná- ban lévő Nemzeti Üdülési Szolgálat értékesíti, amely a Szolgálattal szerződést kötött szálláshelyeken és utazási irodáknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel. Jelenleg mintegy 2100 szálláshely (szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping) és 400 utazási iroda fogad el üdülési csekket. További információ a Nemzeti Üdülési Szolgálat honlapján (www.nusz.hu) érhető el.

51 A munkáltatók által vásárolt üdülési csekkek értéke 2004-ben meghaladta a 7,4 milliárd forintot, amely csaknem másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek. 2004-ben majdnem 300 ezer munkavál- laló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemze- ti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 13 ezer szociálisan hát- rányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biz- tosított támogatást (29. táblázat).

29. táblázat Az üdülési csekk forgalma, 1999–2004

1999 2000 2001 2002 2003 2004 Csekkértékesítés (millió forint) 2078,0 2050,8 1803,1 2313,0 4850,0 7465,0 Támogatottak száma (fő) 130 342 119 973 90 275 115 000 174 000 291 831

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

Az üdülési csekket elfogadó helyek száma az elmúlt évben 2700-ra nőtt, 38. ábra a szállás és kapcsolódó szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport) Üdülési csekk forgalom mellett a csekk 2004. március 1-jétől az üdülési célú belföldi távolsági szállástípusonként, 2004 (%) tömegközlekedésre is felhasználható, úgymint a Balatoni Hajózási Rt., a Volánbusz Rt., a Magyar Államvasutak Rt. és a Győr–Sopron–Ebenfurt Vasút Rt. vonalain.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2004. év során az üdülési csekkek forgalma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összességé- ben meghaladta az 5 milliárd forintot. 2004-ben a belföldi turizmusból származó kereskedelmi szállásdíjbevételek mintegy 17,3%-át adták az üdülésicsekk-beváltások.

A kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsillagos szállodák voltak, ahol a csekkforgalom 32,4%-a bonyoló- dott. A kempingek a kereskedelmi- és magánszálláshelyek üdülésicsekk- Szálloda 51,5 forgalmából 16,9%-kal, a panziók 14,2%-kal, az üdülőházak 8,2%-kal, a Kemping 16,9 magánszálláshelyek pedig 7,7%-kal részesedtek (38. ábra). Panzió 14,2 Üdülőház 8,2 Magánszálláshely 7,7 2005. január 1-jétől a kedvezményes üdülési csekk adómentessége sze- Ifjúsági szálló 1,0 mélyenként 57 000 Ft-ra emelkedik. A munkaadók a jogszabályi lehe- Turistaszálló 0,5 tőségek figyelembevételével egy négytagú család esetében mintegy Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, MNÜA 360 ezer forintot tudnak megtakarítani a kedvezményes üdülési csekk biztosításával.

A 2005-ös évben az intézmények számára értékesítendő kedvezményes üdülésicsekk-forgalom várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot, a Ma- gyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a szociális üdültetést 1,2 milliárd forinttal támogatja, amely a 2004. évi támogatási összeg négyszerese. Ez azt jelenti, hogy csaknem 100 ezer szociálisan rászoruló pihenhet, üdülhet.

2005-ben az üdülési csekk felhasználhatósága tovább bővül, többek között művészeti fesztiválokon is lehet készpénz helyett üdülési csekkel fizetni.

52 Kampányok

A belföldi turizmus ösztönzése céljából 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. Belföld havonta jelentette meg „Itthon otthon van” című turisztikai mellékletét, amely egy-egy belföldi turisztikai témát dolgozott fel. A melléklet alkalman- ként 140 000 példányban került behúzásra a nagy olvasottságú Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és Napi Gazdaság napilapokba, valamint a Vasár- napi Hírek című lapba, további 20 000 példányt pedig a Tourinform-irodák és a vidéki önkormányzatok terjesztettek. Az elektronikus médiumokban való rendszeres megjelenés hatékony eszköze a Magyar Turizmus Rt. belföldi PR-tevékenységének. 2004-ben a hét minden napján jelentkezett az MTV 1-es és 2-es csatornáján a Nap- kelte, illetve Napnyugta műsorában az „Itthon otthon van” című, június elejétől tartalmilag és strukturálisan is megújult turisztikai programajánló, amelynek részleteiről az érdeklődők a Magyar Turizmus Rt. honlapján is tájékozódhatnak.

A Magyar Turizmus Rt. 2004 márciusában megújult internetes oldalainak (www.itthon.hu, www.hungary.com) bevezetését április elejétől 3 hóna- pon át tartó on-line kampány kísérte az Index, az Euro.hu, az Origo és a Travelport oldalakon. A kampány során rovatszponzoráció, PR-cikkek, banner és szuperbanner formában reklámmegjelenések szólították meg a nagyközönséget.

Öt regionális marketingigazgatóság – a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda, a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli, a Nyugat-dunántúli Re- gionális Marketing Igazgatóság, valamint a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda – május és június hónapokban az ország 11 Tesco hiper- marketjében 2004-ben is megrendezte a belföldi családi üdüléseket ösztönző országos Nagy Tavak road show-t. A kampány során a Magyar Turizmus Rt. Magyarország kiemelt tavainak – Balaton, Fertő tó, Orfűi tavak, Tisza-tó és Velencei-tó – közös turisztikai termékét, a vízparti családi üdülési lehetőségeket népszerűsítette.

A road show-hoz kapcsolódva legnagyobb tavunkra, a Balatonra sajtó- megjelenések hívták fel a figyelmet. A 2004. május és szeptember kö- zött lebonyolított Balaton-kampány során öt országos lapban – a 168 Óra, a Színes Mai Lap, a Családi Lap, a Nők Lapja Évszakok és a Hölgyvilág hasábjain – balaton-parti kulturális és sportrendezvényekre invitáló hirdetésekkel találkozhattak az olvasók. A PR-cikkek mellett 43 városi televíziós csatornán 580 alkalommal került sugárzásra a Balaton- reklámfilm.

A Magyar Turizmus Rt. kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Víz- ügyi Minisztériummal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen meghirdetett környezetszépítő programra, a „Tiszta Magyar- A mozgalomban részt vett települések országért” akcióra 72 város, 154 község és 5 budapesti kerület képvi- összlakossága 3 367 394 fő, a mozgalomban aktívan részt vevők seletében összesen 236 pályázat érkezett. A mozgalom célja az volt, száma 118 510 fő volt, a 457 km2-nyi hogy a programot meghirdető szervezetek a lakosságot – az iskolák, a területről elszállított szemét civil szervezetek és az önkormányzatok segítségével – környezetük meg- mennyisége elérte a 21461 tonnát. tisztítására ösztönözzék. A mozgalomban részt vevő önkormányzatok

53 tevékenységét a kezdeményező és további környezetvédelmi szervezetek képviselőiből álló regionális zsűrik értékelték, amelynek alapján hét város, egy budapesti kerület és 14 község kapott oklevelet és pénz- jutalmat.

A Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté- rium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örök- ség Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Turiz- mus Rt. együttműködésében 2004-ben 11. alkalommal került meghirde- tésre a „Virágos Magyarországért” virágosítási, parkosítási és környezet- szépítő verseny. A versenyre 351 település jelentkezett. Az „Európai Virá- gos Városok és Falvak” versenyében a 2004. évi két győztes település – Kaposvár és Balatonszárszó – képviselte Magyarországot, a nemzetközi megmérettetésen előbbi arany-, utóbbi ezüstérmet kapott. A Magyaror- szág által a 2005. évi nemzetközi díjkiosztó ünnepség megrendezésére benyújtott pályázat sikeres elbírálásának eredményeként az eseménynek 2005-ben Győr városa ad otthont.

A Budapesten megrendezett Műkorcsolya Európa-bajnokság közvetíté- Külföld seihez kapcsolódva 2004 februárjában világszerte nagy sikert aratott a 100-100 alkalommal, a Eurosport és Eurosport-News nemzetközi televí- ziós csatornákon vetített „Hungary Keeps the World Healthy” című egész- ségturisztikai reklámfilm, amely Karlovy Varyban, a Világ Turisztikai Film- jeinek 37. seregszemléjén a zsűri különdíját is elnyerte. A kampány része- ként a CNN Traveler Magazinban hirdetések és PR-cikkek jelentek meg negyedévente.

2004 márciusában a budapesti Fedettpályás Atlétikai Világbajnokság valamennyi közvetítésének elején 21 európai televíziós csatornán került le- vetítésre a Magyarország reklámfilm.

A 2004. évi marketingkommunikációban Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása kiemelkedő szerepet játszott. A 2004. május 1-jei csatlakozás alkalmából, április 15-től egy hónapon át zajlott az „Európa Szépével az Európai Unióba” elnevezésű kampány Laky Zsuzsanna, a 2003. évi „Miss Europe” közreműködésével. A kampány során nyolc európai ország 15 repterén 303 plakát került kihelyezésre. A közterületi megjelenés – a Budapesti Turisztikai Hivatallal együttmű- ködve – a Newsweek, az International Herald Tribune, a Financial Times, a Stern és a Handelsblatt című lapokban Magyarország- és Európai Unió-mellékletekkel egészült ki. A kampány során a Magyar Turizmus Rt. a Külügyminisztériummal együttműködve több bemutatkozó rendezvényen – például Ausztriá- ban, Belgiumban, Csehországban, Svédországban, Franciaország- ban, Írországban, Lengyelországban, Németországban, Romániában, Spanyolországban és Svájcban – is részt vett. A rendezvények közül kiemelkedett a 2004. május 1-jei brüsszeli európai uniós csatlakozási fesztivál, valamint az Európai Unió soros el- nöki tisztét betöltő ír kormány által szintén május 1-jén megrendezett „Day of Welcomes” című nagyszabású rendezvény.

54 A 2004. évi turisztikai kiállításokon és vásárokon számos esetben 303 plakát Belgium, Dánia, Írország, egy ún. Európai Unió-sarok várta az érdeklődőket. Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, A kampány részeként a SkyEurope low cost légitársasággal közösen Németország és Olaszország repterein. került felavatásra a szépségkirálynő fotójával díszített repülőgép.

Tony Curtis, a világhírű magyar származású filmszínész szereplésével forgatott, Budapestet népszerűsítő reklámfilm 2004. május 24. és jú- nius 5. között több mint 1400 alkalommal került sugárzásra az Amerikai Egyesült Államok tíz legnézettebb televíziós csatornáján, a CNN-en, a CNBC-n, a Bravo-n, a History-n, az A&E, a MSNBC, a Travel, a Fox News, a Food Network és a Discovery adókon. A film gazdag történelmi múlttal rendelkező fővárosunk építészeti örökségeire, pezsgő kulturális életére kívánta felhívni a figyelmet. Fővá- rosi hangulatképek után Tony Curtis a Gerbeaud kávéházban, csinos magyar lányok társaságában invitál Magyarországra. A film mottója: Budapest – a city to visit, a city to live. A reklámfilmet az 50 éven felüli korosztályt képviselő, szabadidős utazásra legtöbbet költő célcsoportból 3,5 millió néző tekintette meg. Tony Curtis filmforgatással egybekötött magyarországi látogatását élénk nemzetközi médiaérdeklődés kísérte, a hazai mellett számos nemzetközi nyomtatott és elektronikus sajtó, televíziós és rádiócsator- na tudósított a színész itt-tartózkodásáról: a forgatásról és a reklám- filmről csak az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 280 alkalommal adtak hírt. A televíziós kampány kísérőjeként a Magyar Turizmus Rt. New York-i képviseletének szervezésében a Travel World című szakmai lapban négy alkalommal jelent meg hirdetés. A külképviselet www.gotohungary.com címen elérhető honlapján az érdeklődők a reklámfilm mellett Tony Curtis nyilatkozatait, a vele készült interjúkat és a forgatáson készült képeket is megtalálhatják. Az észak-amerikai turisztikai szakma további tájékoztatása szakmai hír- levél, a nagyközönség tájékoztatása – a Hungary is The Next Hot Destination szlogen felhasználásával – direct mail akció segítségével va- lósult meg.

A Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is együttműködési megállapodást kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel a rendezvény népszerűsítése érdekében, amelynek keretében közös hirdetések és reklámfilmek jelentek meg né- met, cseh és lengyel lapokban, valamint az MTV és VH1 nemzetközi zenei televíziós csatornákon.

A 2004 szeptemberében elkészült „Hungary – Smiles” című, Magyar- ország turisztikai kínálatát bemutató 7 perces zenés reklámfilm elnyerte a „Special Recognition for Creative Tourist Presentation” különdíjat a 2004 októberében Splitben megrendezésre került 7. Nemzetközi Turisztikai Filmfesztiválon. A reklámfilm számos kiállítá- son és vásáron, szakmai rendezvényen, sajtótájékoztatón és prezen- táción került levetítésre.

55 Kiállítások, vásárok, rendezvények

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. országszerte több mint 25 belföldi tu- Belföld risztikai kiállításon, rendezvényen mutatta be Magyarország turisztikai kí- nálatát.

2004. március 17-én a Budapesti Kongresszusi Központban került meg- rendezésre a 13. „Welcome to Hungary” workshop, amelyen 69 magyar kiállító és 202 külföldi tour operator vett részt. A rendezvényhez kapcso- lódóan a résztvevők a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt négy témában – Budapest, Balaton, egészségturizmus és MICE – szakmai konferencia keretében hallhattak előadásokat.

A 2004. március 18–21. között megrendezett Utazás Kiállításon a Ma- gyar Turizmus Rt. megújult kiállítási koncepcióval jelent meg. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben az ország turisztikai kínálata nem több épületben, hanem a központi fekvésű „B” pavilonban, egy helyen került bemutatásra, ahol a kiállítók 3000 négyzetméternyi területen várták az ér- deklődőket. A standon kialakításra került egy, a Magyar Turizmus Rt. fej- Az Utazás kiállítást 30 országból lesztéseit bemutató „Technológia 2004” sarok, amelyben – többek között 72 348-an keresték fel, a szakmai – az új elektronikus turisztikai adatbázisrendszer, az ON–TIR is helyet ka- látogatók száma meghaladta pott. A standon a „Virágos Magyarország” akció iránt érdeklődőket is kü- a 3150 főt. lön információs pult várta.

A 2003-ban, a Magyar Turizmus Rt. és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége által elindított és sikeres budapesti régiós bemutatkozások mintájára 2004-ben a Magyar Turizmust Rt. a „Hónap régiója – a régióban” címmel a kilenc turisztikai régiót bemutató szakmai tanulmányút–sorozatot szervezett, amelynek során áprilisban az Észak- Magyarország, májusban a Balaton, júniusban a Közép- és Dél-Dunán- túl, júliusban az Észak-Alföld és a Tisza-tó, szeptemberben a Közép- és a Nyugat-Dunántúl, októberben a Dél-Alföld és decemberben a Buda- pest–Közép-Dunavidék régió turisztikai kínálatát ismerhették meg a résztvevők. Az elsősorban a belföldi utazásokat programozó irodáknak, valamint a belföldi nagyközönségi és szaksajtó munkatársainak szervezett tanul- mányutak nagy sikert arattak. A rendezvénysorozaton részt vevő csaknem 300 turisztikai szakember visszajelzése alapján egyértelművé vált, hogy a turisztikai régiók érdekességei, az apróbb, az utazásszervezőket nehezen elérő kisebb attrakciók és rendezvényhelyszínek, a minőségi színvonalat nyújtó, ám kevésbé ismert szálláshelyek, éttermek és egyéb szolgáltatá- sok új, programcsomagba is építhető és értékesíthető kínálatot jelentenek, ezzel is színesítve a régiók turisztikai kínálatát. Vajdahunyad vára: várak, kastélyok, kúriák, erődök, Kogart Galéria: világ- A turisztikai régiók bemutatkozásának mintájára 2004-ben „A hónap tu- örökségi helyszínek, nemzeti parkok, risztikai terméke” címmel egy másik, ugyancsak az egész évet felölelő kisvasutak, Hajógyári sziget: vízi, rendezvénysorozaton is részt vehettek a hazai utazási irodák, utazásszer- kerékpáros és lovas turizmus, Hotel vezők és szakmai újságírók. Az egyes termékek jellegéhez illő helyszíne- Hilton (budai várnegyed): vallási ken megtartott rendezvényeken bemutatásra került turisztikai termékek- turizmus, történelmi városok, budafoki borkatakombák: gasztronómiai és hez kapcsolódóan a Magyar Turizmus Rt. termékmenedzserei, valamint borturizmus. az adott témák elismert szakértői tartottak előadásokat.

56 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. harmadik alkalommal hirdette meg „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” című pályázatot, amelyre hat egyetemről, illetve főiskoláról összesen 30 db – köztük több idegen nyelvű – szakdolgozat érkezett be. A beérkezett pályaműveket a Magyar Turizmus Rt. által felkért négy szervezet – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság, Turisztikai Hivatal, az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a Magyar Turizmus Rt. – tagjaiból álló szakmai zsűri értékelte, amelyet követően 2004. június 15-én került sor a pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére. A díjakat Pál Béla idegen- forgalomért felelős politikai államtitkár adta át. A beérkezett szakdolgo- zatokat a zsűri két kategóriában értékelte: „Alapos, tudományos igényű munka” és „Újszerű témaválasztás”, valamint öt különdíj is kiosztásra került.

2004. október 27–28-án a Magyar Turizmus Rt. és a Turizmus Kft. im- már másodszor, kibővült programkínálattal rendezte meg az üzleti uta- zók rendezvényét, a Business Travel Show-t, a Budapest Kongresszu- si Központ Pátria és Bartók termeiben. A rendezvényen a turisztikai szakma szolgáltatói a vállalati (corporate) megrendelőkkel találkozhat- tak. A kétnapos rendezvényen több mint száz kiállító – luxusszálloda, wellness- és kastélyhotel, rendezvényhelyszín, vendéglátóhely, konferencia- és rendezvényszervező cég, utazási iroda és légitársaság – fogadta a corporate ügyfeleket: a magyarországi közép- és nagyválla- latok céges utaztatóit, cégvezetőit, HR-vezetőit, a vállalati tanácskozá- sok tréningmenedzsereit és rendezvényfelelőseit. A külföldi incentive házak és corporate utaztatók mintegy 100 képviselője a Magyar Turiz- mus Rt. szervezésében Budapest konferencia- és incentive helyszí- neivel is megismerkedhetett. Az ún. „hosted buyer”-ek száma 2004- ben elérte az 1300-at.

A Magyar Turizmus Rt. és a Geomédia Rt. közös szervezésében megvaló- suló Spa & Wellness Szakkiállítás harmadik alkalommal, nagy sikerrel ke- rült megrendezésre november 12–14. között. A kiállítás célja Magyaror- szág egészségturisztikai kínálatának minél szélesebb körű megismerteté- se. Az esemény alkalmával 180 cég mutatkozott be a turizmus, a medicina, és a wellness területéről mintegy 1000 m2-en. A háromnapos rendezvé- nyen részt vevő több mint kétszáz szakmai látogató 12 országból érkezett.

A 2004. évi további belföldi szakmai rendezvények közül – amelyek elő- készítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. is aktívan közre- működött – kiemelkedett továbbá a IV. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár, a Wellness Sport Aktív kiállítás, valamint a Golf Business Fórum.

A Magyar Turizmus Rt. 2004-ben összesen 159 külföldi kiállításon vett Külföld részt, a magyarországi turisztikai kínálat közel 7500 m2-en került bemuta- tásra. 2004-ben az egységes külföldi kiállítási arculat korszerűsítésre, a standokat színesítő attrakciók pedig megjelenésükben és tartalmukban A kiállításokon történő részvételi megújításra kerültek. A standok több pontján kialakított egyedi megjele- lehetőségekről az érdeklődők a www.itthon.hu honlap szakmai nésű, színes képi világú dobogókon a herendi test- és porcelánfestés, oldalain informálódhatnak. paprikaőrlés, valamint fahordóról történő étel- és borkóstoltatás vissza-

57 térő attrakcióként volt jelen. Az első alkalommal a milánói BIT vásáron fel- 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. épített Duna-korzó jelenet a Budapest jelképévé vált Kiskirálylány szobor- közel 100 épített, illetve 100 mobil ral nagy sikert aratott. installációs külföldi kiállításon, valamint 500 rendezvényen csaknem A Magyarország számára legfontosabb küldő országban, Németország- 8 millió főt ért el. A központi, illetve ban 2003 őszén kezdődött díszvendég-sorozat 2004-ben is folytatódott. külképviseleti kiállításokon 1,4 millió Magyarország számos kiállításon – többek között Mannheimben, Stutt- kiadvány került terjesztésre. gartban, Karlsruhében, Hannoverben, Münchenben és Darmstadtban – díszvendég státust kapott. A rendezvényeket magyar fogadások és sajtó- tájékoztatók kísérték, több vásáron fellépett az Experidance Társulat, a Rajkó Zenekar és a BM Duna Művészegyüttes.

A Magyar Turizmus Rt. kiemelt figyelmet fordít a kínai piacra. A magyaror- szági turisztikai kínálat 2004-ben három fontos kínai vásáron is megjelent: februárban a Visegrádi Négyek együttműködés keretében Sanghajban a World Travel Fair-en, júliusban a pekingi BITE-n, és novemberben Sang- hajban a CITM-en.

A világ egyik legjelentősebb turisztikai seregszemléjén, a 2004. márciusi berlini ITB-kiállításon nagyszabású sajtótájékoztató, hagyományos magyar est és fellépők egészítették ki a kiállítási megjelenést. A standon borkós- toltatás, herendi test- és porcelánfestés, Királylány pantomim és paprika- őrlés várta a látogatókat.

2004. március 17–18. között – 40 országból 500 kiállító részvételével – negyedik alkalommal került megrendezésre a European Meeting Industry Fair (EMIF) Brüsszelben, ahol a Magyar Turizmus Rt. önálló standon mutatta be a magyarországi kínálatot. Belgium legrangosabb MICE-rendez- vényét, amelyet 2004-ben 5200-an látogattak meg, a belga turisztikai szakemberek mellett egyre több, az Európai Unió különböző szervezete- inek döntéshozója keresi fel. A rendezvényen az európai uniós bővítés al- kalmából kiemelt figyelmet kaptak a csatlakozó tagállamok, akik hosted buyer programokon vettek részt.

2004. május 12–14. között második alkalommal került megrendezésre az IMEX nemzetközi incentive, kongresszusi és rendezvényszervező szakkiál- lítás Frankfurtban, amelyen 130 ország képviseletében mintegy 2500 kiállí- tó, illetve 12 ezer szakember vett részt. A MICE-piac meghatározó rendez- vénye 30%-kal nagyobb kiállítási területen várta az érdeklődőket, mint egy évvel korábban. A kiállítás programját számos konferencia, rendezvény és fogadás színesítette. A hosted buyer programcsoportok keretében 40 or- szágból érkező szakemberek mintegy tizede kifejezetten a 2004. évben csatlakozott, új európai uniós tagállamok kínálata iránt érdeklődött.

A Baden-Badenben 2004 júniusában megrendezett „Nemzetek Fesztivál- ja” eseménysorozat díszvendége Magyarország volt. A várost 2004. má- jus 1-jétől már nemcsak több mint százhetven testvérvárosi kapcsolata, hanem a közös európai uniós tagság is Magyarországhoz köti. A Magyar Hét másik apropóját a határnyitás 15. évfordulója adta. Ebből az alkalom- ból invitálták meg az esemény két díszvendégét, Horn Gyula és Hans Dietrich Genscher, egykori magyar és német külügyminisztereket is.

58 A fesztivál látogatói számos nívós program közül válogathattak: a Jazz Quartet és a BM Duna Művészegyüttes előadása mellett komoly- és könnyűzenei koncertek, valamint herendiporcelán-kiállítás adott lehető- séget a magyar kultúra megismerésére. A magyar részvétel keretében néptánccsoport mutatkozott be, magyar kiállítások nyíltak, magyar étte- rem üzemelt, valamint magyar kirakatok, zászlók, molinók díszítették a várost. A fesztiválon a Magyar Turizmus Rt. három kiállítással, amelynek témái a magyarországi fürdők, a Páneurópai Piknik és a világörökségi helyszí- nek voltak, és egy információs standdal jelent meg. Az esemény alkalmá- ból Eger városa is bemutatkozott. Magyarország részvételét a Kurparkban felállított gémeskút és magyar étterem színesítette.

Barcelona városa az EIBTM keretében 2004-ben első alkalommal adott otthont a MICE-piac szakemberei bemutatkozásának, amelyen több mint 100 ország 2000 kiállítója képviseltette magát. A Magyar Turizmus Rt. 103,5 m2-es standon, 15 szolgáltató – ezen belül tíz rendezvényszervező és öt szálloda – részvételével népszerűsítette a magyarországi MICE-kíná- latot.

A turisztikai szakma egyik legrangosabb kiállításán, a novemberi londoni World Travel Market-en a Magyar Turizmus Rt. 200 m2-es standdal, és lát- ványos attrakciókkal – herendi test- és porcelánfestéssel, borkóstolással, abádszalóki babamúzeumi kiállítással és babakészítéssel – jelent meg. A világ turisztikai kínálatát 193 ország részvételével 39,4 ezer m2-en be- mutató négynapos kiállítást 46 435 látogató kereste fel.

A külföldi rendezvények között 2004. évben kiemelt jelentőséget kapott Nagy-Britannia, ahol egész évben zajlottak a 2003. év végén kezdődött Magyar Magic rendezvénysorozat eseményei. A rendezvény fő szervező- je a Magyar Kulturális Intézet, amelyhez számos társszervező, köztük a Magyar Turizmus Rt. csatlakozott. A több nagyvárosban zajló nagyszabá- sú rendezvénysorozat keretén belül kiállítások, irodalmi, komoly- és könnyűzenei estek, filmvetítések során került bemutatásra a magyar kul- túra. A Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozat 2004 őszén Hollandiában, 2005-ben pedig Oroszországban kerül megrendezésre.

A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon

A Magyar Turizmus Rt. észak-amerikai piacon kifejtett aktív tevékenységé- nek köszönhetően 2004. március 9–14. között Budapesten ülésezett az egyik legnevesebb amerikai szervezet, az American Tourism Society (ATS), amelyre mintegy ötven amerikai szakember érkezett.

2004 márciusában Budapest adott otthont a Visegrádi Négyek szakmai megbeszélésének, amelyen a részt vevő országok képviselői aláírták a 2004. évi együttműködést.

59 A Collette Vacations, Észak-Amerika tíz legnagyobb utazásszervező válla- latának egyike 2004 áprilisában Budapesten tartotta éves értékesítési értekezletét. A Magyar Turizmus Rt. által szervezett program egyik kiemel- kedő része volt az a Magyar Postával közösen szervezett marketingakció, amelynek keretében az amerikai szakemberek 7500 képeslapot küldtek amerikai partnereiknek.

2004. május 21–23. között, mintegy 90 fő részvételével Budapesten tartotta éves értekezletét Észak-Amerika egyik legnagyobb utazási irodai hálózata, a több mint 1 milliárd USD forgalmat bonyolító Carlson Wagonlit Travel, amelyen a vezető utazási irodák tulajdonosai és felsővezetői vettek részt.

2004. június 10. és 12. között az International Congress & Convention Association (ICCA) Közép-európai Tagozata ülésének keretében Magyar- ország Közép-Európa 40 vezető MICE-szakemberét látta vendégül. A két- napos rendezvény rendkívül nagy sikerrel zárult.

2004. augusztus 27. és szeptember 1. között Magyarország adott otthont az Európai Konferenciavárosok Szövetsége, a European Federation of Conference Towns 18. Nyári Egyetemének, amely megrendezésének jo- gát a Magyar Turizmus Rt. pályázaton nyerte el. A rendezvényre 21 ország 49 városából érkeztek a hivatásturizmus területén dolgozó fiatal szakemberek.

A Turisztikai Világszervezet (WTO), az európai nemzeti turisztikai hivatalo- kat tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (ETC) és a Magyar Turizmus Rt. szervezésében 2004. szeptember 23–24-én Budapesten került megren- dezésre a 2. Nemzetközi Hatékonyságmérési Szeminárium. A WTO és az ETC megbízásából összeállított hatékonyságmérési kézikönyv mellett a szeminárium résztvevői gyakorlati példákon keresztül is megismerkedhet- tek néhány ország hatékonyságmérési gyakorlatával. A szemináriumra tíz országból érkeztek turisztikai szakemberek, akik a Magyar Turizmus Rt. által biztosított szabadidős programok keretében Budapest turisztikai kí- nálatának több kuriózumát is megtekinthették.

A Magyar Turizmus Rt. New York-i képviseletének kezdeményezésére 2004. október 3–9. között Magyarországon tartotta éves közgyűlését a SPATA (Society of Polish American Travel Agents), amelyre az 1959-ben alapított, lengyel származású amerikai utazási szakembereket tömörítő szervezet száz tagja látogatott el.

Komoly turizmusdiplomáciai sikert jelent, hogy 2004-ben Magyarország adhatott otthont a 3. Európai Turizmus Fórumnak, amelyre október 15–16. között került sor Budapesten. A rendezvény előkészítésében a Magyar Tu- rizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalával együttműködve aktív szerepet vállalt. Az Európai Turizmus Fórum életre hívását 2002-ben az Európai Bizott- ság kezdeményezte, amelyet azóta évente rendeznek meg. A fórum leg- főbb célkitűzése, hogy elősegítse az európai turizmusban részt vevő felek együttműködését, valamint intézményesítse az Európai Bizottság, az

60 Európai Unió tagállamaiban működő turizmusirányító és turisztikai szakmai szervezetek közötti párbeszédet. A budapesti rendezvényen a turizmus kihívásait, aktuális tendenciáit az Európai Bizottság turisztikai vezetői, a tagországok és az európai turisztikai szakmai szervezetek képviselői vi- tatták meg. A fórumra 37 ország képviselői kaptak meghívást, a rendezvé- nyen több mint száz európai turisztikai szakmai szervezet képviselői, mun- kaadói és munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezetei jelentek meg. A házigazda ország részéről az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizott- sága, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, a turisztikai szakmai szervezetek, a társtárcák, valamint a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. képviselői is jelen voltak. A fórumról részletes információk a rendezvény honlapján (www.etf2004budapest.hu), valamint a fórum előadásaiból ösz- szeállított CD-n találhatók.

A Magyar Turizmus Rt. meghívására, 2004 október 18–19. között a 33 euró- pai tagországot számláló Európai Turisztikai Bizottság, amelynek célja Euró- pa mint turisztikai desztináció népszerűsítése, Budapesten tartotta éves közgyűlését és igazgatósági ülését. A közgyűlésen, illetve az ehhez kapcso- lódó igazgatósági ülésen a nemzeti turisztikai hivatalok vezetői többek között az Európa www.visiteurope.com címen elérhető internetes portáljára vonat- kozó kérdéseket, illetve a tagországok turizmusának aktuális kérdéseit vitat- ták meg. A részt vevő szakemberek az ülést követően a Magyar Turizmus Rt. meghívására Budapest turisztikai kínálatát is megismerhették.

2004. november 18-án Budapesten, mintegy 120 fő részvételével tartotta éves ülését a Donau Werbung. A rendezvényen a dunai országo- kat tömörítő szervezet nyolc tagján – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia és Bulgária – kívül a legfontosabb dunai hajózási társaságok is képviseltet- ték magukat. A Donau Werbung ülését követően november 18–21. kö- zött, több mint 60 fő részvételével került megrendezésre a 8. Dunai Ha- józási Konferencia, amelynek szervezésében a Magyar Turizmus Rt. aktívan közreműködött. A konferencia szakmai programját a szervezet határozta meg, míg a kísérőprogramok jellegére és helyszínére a Ma- gyar Turizmus Rt. tett javaslatot. A Magyar Turizmus Rt. feladatai közé tartozott továbbá a szervezet képviselőivel való kapcsolattartás, az egyéb szervezési feladatokban való segítségnyújtás, a konferenciához kapcsolódó kiállításra magyar szolgáltatók toborozása, valamint a dísz- vendégek felkérése.

A Magyar Turizmus Rt. szervezésében, november 19–21. között Buda- pesten tartotta közép-európai tagozati ülését a Nemzetközi Idegenveze- tők Szövetsége, amelyre több mint 100 szakember érkezett.

A Magyar Turizmus Rt. 2004–ben elindította a Konferencia Nagyköveti Programot. Jelenleg 4418 olyan nemzetközi szervezet működik, ahol je- A Konferencia Nagyköveti gyeznek magyar tagot. Az örvendetesen növekvő számú belföldi konfe- Programmal kapcsolatos aktuális rencia mellett a Program segítségével a nemzetközi ülések Magyaror- információk a www.itthon.hu honlap szágra való csábításában a jövőben nagyobb szerepet kapnak a turizmus Magyar Kongresszusi Iroda oldalán új „nagykövetei”, azok a tudósok, orvosok, mérnökök, szakemberek, akik érhetők el. hazánkat saját szakmájuk nemzetközi szervezeteiben képviselik, hiszen

61 egy magyarországi ülés fontossága mellett az a szakember tud a leghaté- konyabban érvelni, aki számára presztízst és kapcsolati tőkét jelent minden ideérkező külföldi kolléga. Ezt a feladatot a Magyar Turizmus Rt. a marketing minden lehetséges eszközével, szaktudásával, valamint hazai és nemzetközi szakmai kapcsolataival segíti. A kétfordulós programra 2004-ben 51 nemzetközi szervezet hazai tag- szervezete nyújtotta be jelentkezését, a turisztikai szakemberekből álló bí- rálóbizottság 19 pályázatot talált támogatásra alkalmasnak. Az első fordu- lóban 5 nemzetközi konferencia rendezési jogát sikerült elnyerni, amely 4–5000 konferenciavendéget jelent Magyarország számára. A második fordulóban történő kiutazások eredménye többek között egy 300 fős in- formatikai konferencia rendezési jogának elnyerése.

Kiadványok és CD-ROM-ok

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. több mint 9,6 millió kiadványt terjesztett, amelyen belül 6,4 millió prospektus a belföldi utazóközönséget célozta meg, 3,2 millió kiadvány pedig külföldön került terjesztésre.

A Magyar Turizmus Rt. 2003–ban kialakított új kiadványkoncepciója és arculati megjelenése alapján 2004-ben több mint 60 féle nyomtatott kiad- vány, mintegy 20 nyelven került megjelentetésre, többek között az alábbi témákban: • Magyarország, Budapest és Balaton leporelló, • Magyarország–Budapest–Balaton szórótérkép, kemping-, kerékpáros- és gyermektérkép, • Gyógy- és wellness-szolgáltatókat bemutató kiadvány, • Nemzeti parkokat bemutató kiadvány, • Incentive receptfüzet kiadvány, • Világörökség helyszíneket bemutató országos kiadvány, • az országos, zsidó kulturális örökséget bemutatató Shalom kiadvány, • Országos és ifjúsági szálláshely katalógus, • 2004. évi kiemelt és országos eseménynaptár.

Az országos kiadványok mellett 2004-ben elkészültek a regionális imázs- kiadványok: a Balaton és környéke, a Budapest és környéke, az Észak- Magyarország, a Pannónia, valamint a Puszta és Tisza-tó regionális imázs- kiadvány. Ezek mellett a turisztikai régiók számos további, egy-egy turisztikai termékét bemutató, illetve ajánlatokat tartalmazó regionális kiadványt állítanak össze és terjesztenek.

A 2004. évben megkezdődött a kiadványok elektronikus formátumban történő elkészíttetése, így a kiadványok egy része lapozható, illetve nyom- tatható formában is megtekinthető a Magyar Turizmus Rt. www.itthon.hu címen elérhető honlapján.

A Magyar Turizmus Rt. gondozásában megjelenő, a társaság honlapján A kiadványok a www.itthon.hu teljes terjedelmében elektronikus formában is olvasható Turizmus Bulletin honlapon ingyenesen az egyetlen, Magyarországon kiadott – tudományos jellegű – turisztikai megrendelhetők, illetve letölthetők. szakfolyóirat. Az 1997 óta, jelenleg 1800 példányban megjelenő periodi-

62 ka az elméleti és gyakorlati szakembereknek, köztük a társminisztériu- moknak, a nonprofit állami, regionális és helyi szinten tevékenykedő turisztikai szervezeteknek, a szakmai szövetségeknek, a profitorientált turisztikai vállalkozásoknak, a turisztikai tanácsadó cégeknek, a turizmus- kutatással és -oktatással foglalkozó munkatársaknak és a jövő szakembe- reinek, a diákoknak egyaránt szól. A szakmai folyóiratban többek között a Magyar Turizmus Rt. által végzett elsődleges és másodlagos, hazai és nemzetközi kutatások eredményei, a turizmus aktuális kérdéseit érintő ta- nulmányok, valamint a magyarországi vendégforgalmat bemutató statisztikai elemzések kerülnek publikálásra.

2004-ben összeállításra került a Magyarország kilenc világörökség helyszínét – a magyar mellett angol, német, francia és kínai nyelven – bemutató CD, valamint az angol, német és kínai nyelvű Magyarország imázs CD, amelyből az év során több mint 10 ezer darab került terjesz- tésre.

A Turizmus Magyarországon 2003 című, magyar és angol nyelvű CD a 2003. évi magyarországi beutazó, belföldi és kiutazó turizmus legfontosabb jellemzőit, a magyar turizmus szervezeti rendszerét, illetve a Magyar Turizmus Rt. 2003. évi tevékenységét mutatja be. A CD-n megtalálható a Magyar Turizmus Rt. 2003-ban elkészített egészségturisztikai és általá- nos Magyarország reklámfilmje is.

A barcelonai EIBTM-re megjelent a „Hungary, the MICEst country” CD. A magyarországi MICE-piacot bemutató, háromnyelvű CD haté- kony munkaeszköze a szakmabelieknek: a megfelelő üzleti partner egyszerű és gyors megtalálását egy keresőrendszerrel ellátott adat- bázis segíti. Az egy híján 300 szolgáltató közötti keresés során a kon- ferenciaszállodák, konferenciahelyszínek, szervezőirodák és incentive programok között különféle kritériumok megjelölésével lehet szűkíteni a találati listát. A 128 szálloda, 65 egyéb konferenciahelyszín, 79 szer- vező és 27 incentive program leírását, bemutatkozását tartalmazó CD a Magyarország imázs CD-hez hasonlóan játékokat, képernyővédőket és híres magyarokat bemutató képes összeállítást is tartalmaz.

Sajtó- és szakmai kapcsolatok

A Magyar Turizmus Rt. belföldre irányuló kommunikációjának fókuszában Belföld 2004-ben a Nagy Tavak, illetve a Balaton, az egészségturizmus, az ese- ményturizmus és az üdülési csekk népszerűsítése állt.

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. 18 belföldi nagyközönségi lappal és hat szakmai lappal állt kapcsolatban. A turisztikai szaklapokkal – Turizmus Pa- noráma, 2Heti Turizmus, GSZT, TTG és Vendéglátás – kialakított együtt- működések keretén belül előre meghatározott tematika szerint jelentek meg PR-cikkek. A Balatoni Futár című lappal kötött megállapodás célja a Balaton iránt érdeklődők közvetlen megszólítása volt.

63 A Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmus népszerűsítésében élen járó Főtér című műsor szerkesztőivel is együttműködik. A hetente jelentkező sorozat részeként a Magyar Televízió meghirdette az „Év Települése” dí- jat, amelyhez a Magyar Turizmus Rt. a nyertes település intenzívebb turisztikai promóciójával járult hozzá. A 2004. évi verseny nyertese Kőszeg városa lett.

A belföldi lakosság mellett a marketingkommunikáció fontos célcsoport- ja a Magyarországon élő, illetve hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek csoportja is. Hatékony elérésük érdekében a Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is folytatta együttműködését a Magyarországon megjelenő idegen nyelvű lapokkal (The Budapest Sun, Budapest Business Journal, The Budapest Times, Budapester Zeitung, Russzijszkij Kurier, Le Jour- nal Francophone, Monthly Hungary Journal) és programmagazinokkal (Servus/Hello Budapest, Budapest Centrum, HoteleProgram, Magyar- országi Program Magazin), illetve a Magyarországra akkreditált külföldi újságírókkal, akiknek nagy szerepük van a külföldre irányuló kommuniká- cióban.

A Magyar Turizmus Rt. a média képviselőin túl az idegenforgalmi szakma tájékoztatására is nagy hangsúlyt fektet. Ennek keretében 2004-ben 13 alkalommal jelent meg a több mint 4000 címre eljuttatott elektronikus szakmai hírlevél.

A belföldi sajtóval való hatékony kommunikációt segíti a Magyar Turizmus Rt. honlapjának szakmai oldalain belül található ún. Sajtószoba, ahol az érdeklődők a társaság aktuális híreit, a marketingakciókról, valamint ese- ményekről szóló információkat, sajtóközleményeket, eseményfotókat ta- lálnak, és az újságírók számára hasznos háttéranyagokat, kész cikkeket tölthetnek le.

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. több mint 25 sajtótájékoztatót szervezett, és több mint 30 sajtóközleményt adott ki az év során zajlott kiemelt eseményekhez, marketingakciókhoz kapcsolódóan. A szakma és a sajtó érdeklődésére számot tartó hírek a társaság mintegy 900 e-mail címet tar- talmazó médialistájára, valamint 4000 címből álló szakmai listájára naponta kerülnek kiküldésre.

Exkluzív sajtó fórumát „Sajtóuzsonna” elnevezéssel 2004-ben indította út- jára a Magyar Turizmus Rt. a Magyarországon működő sajtó- és elektronikus médiumok turizmus témáért felelős képviselői számára azzal a cél- lal, hogy a média képviselői első kézből tájékozódhassanak a társaság működésének valamennyi területét érintő kérdésről.

A Magyar Turizmus Rt. a legkiválóbb nemzetközi médiumok – The Wa- Külföld shington Times, Le Figaro, Schweizer Touristik, Stern, Boston Globe, Bell’ Europa, Meeting & Incentive Travel, Elle stb. – képviseletében A külképviseletek által létesített személyes, telefonos és e-mail-es 2004-ben 36 országból közel 1500 vendéget fogadott. közönségkapcsolatok száma meghaladta a 7,7 milliót, a szakmai Az egyéni megkeresések mellett tematikus, kiemelt termékekre, illetve kapcsolatok száma a 13,2 milliót. témákra – Balaton, Budapest, egészségturizmus, konferenciaturizmus,

64 golfturizmus, ökoturizmus, az újonnan nyílt négy- és ötcsillagos szállodák A külképviseletek nagyközönség felé megismertetése stb. – fókuszáló tanulmányutakon 190 újságíró vett részt. irányuló médiatevékenysége eredményeként a hirdetések hírértéke A legnagyobb, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó események – Év és a PR-cikkek, illetve műsorok Bortermelője-választás, Sziget Fesztivál, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesz- hivatalos tarifája 15,5 milliárd forintot tivál, Budapesti Őszi Fesztivál – alkalmából, továbbá szakmai rendezvé- tett ki. A szakmai médiamunka 3 nyekre – R , Welcome to Hungary, Utazás Kiállítás, Business Travel segítségével a Magyar Turizmus Rt. Show, SPA Kiállítás – a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi újságíró study több mint 90 millió főt ért el. tour-okat szervezett. Magyarországot 2004-ben A Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt a korábbi évek gyakorlatának 3200 utazásszervező, és 45 000 megfelelően a Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is nemzetközi sajtóközpon- utazási ügynökség programozta. tot üzemeltetett. Az eseményre meghívott mintegy 50 újságíró a koncer- Utazási irodák képviseletében teken, előadásokon kívül további programok keretében ismerhette meg a csaknem 1000 külföldi szakember magyarországi turisztikai kínálatot. vett részt magyarországi study tour-on.

Csaknem 60 televíziós társaság – köztük a német ZDF, RTL, ARD, WDR, VOX a francia TV5, TF1, France 2, az olasz RAI 1, RAI 3, a japán NHK, a kínai Taiwan TV és CCTV – képviseletében az év során mintegy 300 fő járt Magyarországon.

Különböző ismert útikönyvek – például az amerikai Hideaways Guide, Frommers Travel Book és a Flammarion – munkatársait számos alkalommal látta vendégül a Magyar Turizmus Rt.

Honlap

A Magyar Turizmus Rt. honlapja 2004–ben jelentős fejlesztésen ment ke- resztül. Az új, 25 000 turisztikai adatot és 3700 szálláshelyet tartalmazó adatbázist, valamint on–line foglalási rendszert magába foglaló portál a korábban használt www.hungarytourism.hu cím mellett két új domain- néven – a www.itthon.hu és a www.hungary.com címeken – is elérhető- vé vált. A honlapot 2004-ben csaknem egymillió látogató kereste fel.

Az on-line turisztikai információs rendszer, az ON–TIR integrálja a Magyar Turizmus Rt. belső marketinginformációs rendszerét, valamint a nagykö- zönség és a szakmai látogatók, továbbá a Tourinform-hálózat számára felépített internetes megjelenést. A portál három nyelven – magyarul, angolul és németül – nyújt hasznos információkat a turisták számára, a szakmai érdeklődőkhöz pedig magyarul és angolul szól.

A nagyközönség a képekkel illusztrált általános tudnivalókon kívül hasznos és aktuális információkat talál a közlekedésre, a programlehetősé- gekre, a szálláshelyekre és az egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint a turisztikai régiókra és termékekre vonatkozóan.

A szakmai oldalakon a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos általános in- formációk mellett piackutatások, a kiállításokhoz és vásárokhoz, illetve a MICE-turizmushoz kapcsolódó információk, valamint a társaság aktuális marketing- és akcióterve is olvasható. Az újságírók munkáját az ún. Sajtó-

65 szobában hírek és háttéranyagok, illetve a képrendelést megkönnyítő 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. Fotógaléria segíti. központi honlapját, illetve a magyarországi turisztikai régiók A Magyar Turizmus Rt. külképviseleteinek többsége saját honlapot is üze- honlapjait 1-1 millióan, meltet, amelyek az adott küldő piac sajátosságainak megfelelő infor- a külképviseletek által működtetett mációkat az adott küldő ország nyelvén szolgáltatják a honlaplátogatók honlapokat 2,7 millióan keresték fel. számára.

2004. szeptember 27-től, a Turizmus Világnapja alkalmából a Magyar Turizmus Rt. Magyarország piacvezető mobilcégével, a T-Mobile Magyar- országgal együttműködve új szolgáltatást vezetett be a belföldi turizmushoz szükséges információk minél szélesebb körű terjesztése érdekében. A Magyar Turizmus Rt. és a T-Mobile közös munkájának eredményeként minden WAP-képes mobiltelefonnal bárhonnan és bármikor elérhető az időpontokat, helyszíneket és rövid ismertetőt egyaránt tartalmazó aktuális programajánló, legfrissebb, fényképpel illusztrált hírei, valamint megis- merhetők az üdülési csekkek jogosultságával és igénylésével kapcsolatos tudnivalók. A T-Mobile közel 4 millió előfizetőjéből a megfelelő mobiltelefonnal rendelkező ügyfelek ezen felül – a GSM-rendszer helymegha- tározó képességére alapozva – egyszerűen és gyorsan kereshetik meg a tartózkodási helyükhöz legközelebbi szállást, éttermet, gyógyfürdőt, kem- pinget, látnivalót vagy Tourinform-irodát.

Contact Center

A Magyar Turizmus Rt. által üzemeltetett, ingyenesen hívható turisztikai infor- mációs Contact Center szolgáltatás 2004-ben hét országból – az Amerikai A Contact Center külföldről a Egyesült Államokból, Ausztriából, Franciaországból, Írországból, Nagy- +800-36000000 telefonszámon, Magyarországról a 06-1/438-8080-as Britanniából, Németországból és Svájcból – volt elérhető. A telefonos szol- telefonszámon érhető el, ahol a gálathoz 2004-ben beérkezett 40 ezer hívás során leggyakrabban program- telefonos szolgálat munkatársai a nap és szórakozási lehetőségekről, szálláshelyekről, kiadványokról, közlekedési 24 órájában fogadják a hívásokat. lehetőségekről, utazási irodákról, látnivalókról (például múzeum, műemlék), a vendéglátásról és a Tourinform-irodákról érdeklődtek. A telefonon érdek- A 06-80/630-800-as, Magyarországról lődők 80%-a magyar nyelven, 8–8%-a angol és német nyelveken kért infor- ingyenesen hívható vonalon automata mációt. A Contact Centerhez írásban érkezett megkeresések esetében segíti a turisztikai tájékozódást. leggyakrabban németül (47%), illetve angolul (38%) érdeklődtek.

Reklámajándékok

A 2004. évi ajándékvásárlás és -készíttetés elsősorban a hungaricumok bemutatásának és megismertetésének jegyében zajlott: a kiemelt rendez- vényeken és a kiállításokon őrölt pirospaprika és paprika formájú kulcstar- tó, puli állatfigurák, tokaji és más kiemelt bortermő területek híres borai népszerűsítették Magyarországot. A 2004. évi kiállításokon a Magyaror- szágra látogató szakmabeliek számára és a különböző szakmai fórumo- kon több mint 2500 díszdobozos paprika, paprikamintás kendő, nyak- kendő, közel 2000 darab pulikutya állatfigura, több mint 10 000 darab golyóstoll, komolyzenei CD–k, pólók, 500 darab konferenciatáska és kö- zel 2500 darab könyv állt rendelkezésre.

66 Marketingkutatás

2004-ben a piac- és országkutatások keretében Ausztriában, Hollandiá- ban és Németországban folytatódott az a 2000-ben kezdődött kutatásso- rozat, amelynek célja Magyarország fontos és jelentős növekedési lehe- tőséggel jellemezhető küldő országai lakossága utazási szokásainak és Magyarország imázsának vizsgálata. Az osztrák, a holland, valamint a né- met piacon végzett elsődleges kutatással a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők csaknem háromnegyed részéről áll rendel- kezésre Magyarország-specifikus információ.

A magyar lakosság és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták uta- zási szokásainak, motivációinak és költési struktúrájának – 2003-ban in- duló rendszeres – felmérésére vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal- lal történő szakmai együttműködés a 2004. évben is folytatódott, amelynek eredményei 2005-ben kerülnek publikálásra. 2004 őszén a Magyar Turizmus Rt. a magyar lakosság 2004. évi külföldi és belföldi utazási szo- kásait vizsgáló, marketingspecifikus kutatást bonyolított le. A 3000 fős mintán végzett megkérdezés a turisztikai régiók belföldi turizmusának vizsgálatát is lehetővé teszi.

A termékspecifikus kutatások keretében egyik legjelentősebb fogadó te- rületünk, a Balaton és a főbb európai tengerparti desztinációk által kínált turisztikai szolgáltatások árai kerültek összehasonlításra. A több mint 220 turisztikai vállalkozás – szállodák, utazási irodák, szakmai szövetségek, rendezvényszervezők, PCO-k – körében negyedéves rendszerességgel végzett felmérés a magyarországi MICE-piac helyzetéről biztosított napra- kész visszacsatolást. A kulturális és örökség-, a gasztronómiai turizmus, az öko-, a sport- és az ifjúsági turizmus témakörében megvásárolt másod- lagos kutatási eredmények a társaság termékspecifikus marketingtevé- kenységét alapozzák meg.

Szakmai együttműködések keretében a Magyar Turizmus Rt. több nem- zetközi kutatás előkészítésében és lebonyolításában is aktívan közremű- ködött 2004-ben, amelyek közül kiemelkedett a Visegrádi Négy orszá- gok imázsát az Amerikai Egyesült Államokban vizsgáló elsődleges felmé- rés, az Európa turisztikai imázsát az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vizsgáló kutatás, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada MICE-piacának felmérése, valamint az európai városi és kulturális turizmus kutatása.

A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére álló információk a társaság egyes szervezeti egységei mellett a turisztikai szakma tevékenységét A www.itthon.hu címen elérhető is segítik. A kutatási eredmények turisztikai szakma számára történő honlap marketingkutatással kapcsolatos oldalait 2004-ben eljuttatása 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. honlapjának Szakmai ol- csaknem 75 000-en, a Magyar dalain keresztül, szakmai prezentációk és rendezvények, a Turizmus Turizmus Rt. honlapját felkeresők Bulletin című szakmai folyóirat, a Turizmus Magyarországon című kiad- 7,5%-a látogatta meg. ványok segítségével, valamint e-mailen és telefonon történő informá- ciószolgáltatás révén valósult meg.

67 Szakmai együttműködések

A Magyar Turizmus Rt. tevékenységét az elmúlt néhány évben a belföldi A Magyar Turizmus Rt. marketing- és külföldi turisztikai szakmával történő egyre szorosabb együttműködés akcióihoz való csatlakozással jellemzi. A társaság marketingtevékenységében a stratégiai partnerekkel kapcsolatos aktuális információk való együttműködés kiemelt szerepet kap, amely a már meglévő kapcso- a http://akcioterv.hungarytourism.hu latok továbbfejlesztésére, a megállapodások további tartalommal való oldalon érhetők el. feltöltésére, valamint új partnerkapcsolatok kiépítésére terjed ki. A Ma- gyar Turizmus Rt. által alkalmazott újszerű marketingeszközök közül a 2004. évben továbbfejlesztett gördülő akcióterv, amely a Magyar Turiz- mus Rt. honlapjának Szakmai oldalán a Marketingterv menüpontban ér- hető el, a turisztikai szakma számára a marketingakciókhoz való csatla- kozást segíti.

A Magyar Turizmus Rt. a Turisztikai Világszervezet (World Tourism World Tourism Organization Organization, WTO) társult tagja. A turizmus legrangosabb nemzetkö- zi szervezetében való tagság a Magyar Turizmus Rt. számára számos együttműködési lehetőséget kínál, úgymint adatok cseréje a világ tu- rizmusának alakulására és a turizmus trendjeire vonatkozóan, kiad- ványok vásárlása, nemzetközi projektekben, felmérésekben, tanulmá- nyok és szakmai kiadványok összeállításában való részvétel, illetve nemzetközi szakmai konferenciák, rendezvények szervezése Magyar- országon.

A Magyar Turizmus Rt. 1996 óta tagja az Európa nemzeti turisztikai hiva- European Travel Commission talait tömörítő, jelenleg 33 tagországot számláló European Travel Commis- sion (ETC) szervezetnek. A szervezet célja Európa mint turisztikai deszti- náció népszerűsítése, illetve az európai beutazó turizmus volumenének növelése a tengerentúli küldő piacokról. Az együttműködés eredménye- ként az elmúlt, közel tíz évben a Magyar Turizmus Rt. számos nemzetkö- zi kutatásban és marketingakcióban vett részt, illetve Magyarország több alkalommal adott otthont a szervezet üléseinek.

A European Quartet – One Melody a visegrádi országok (Csehország, Visegrádi Négyek Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) illetékes minisztériumai- nak és állami hivatalainak, valamint nemzeti turisztikai marketingszer- vezeteinek 2003 februárja óta tartó együttműködése, amelynek célja közös marketing-, kiemelten promóciós tevékenység végzése. A cseh, lengyel, magyar és szlovák nemzeti turisztikai szervezetek a be- utazó forgalom, és az ebből származó turisztikai bevételek növelését, továbbá az országukról mint turisztikai desztinációról kialakított pozitív imázs erősítését egységes és hasonlóan markáns célként tartják számon. Olyan távoli piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína vagy Japán nemcsak Magyarország, de más közép-kelet-európai országok sem jelentenek önmagukban vonzó úti célt, a nagy távolság- ból érkező turisták általában több országra kiterjedő körutazáson vesznek részt. A European Quartet tagjainak összekapcsolt turisztikai kíná- lata a távolról érkezők számára kellő vonzerővel rendelkezik. A földrajzi közelség, közös történelmi, kulturális, vallási és művészeti emlékek le- hetővé teszik, hogy bizonyos termékek – történelmi városok, UNESCO

68 világörökségi helyszínek, zsidó kultúra és örökség és gyógyfürdők – promóciójában egységesen lépjenek fel a Visegrádi Négyek. Az elmúlt években a marketingkommunikáció középpontjában álló négy piac, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán és Brazília közül mindössze utóbbi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az elkövetkező évben az első három ország mellett egy új célpontra, Indiára fókuszál- nak majd. A négy ország egyre intenzívebbé váló közös marketingtevékenysége a vásárokon – többek között Kunmingban a CITM, valamint a tokiói JATA vásáron – való megjelenésre, egy a www.europeanquartet.com címen el- érhető honlap folyamatos fejlesztésére és frissítésére, a történelmi váro- sokat és világörökségi helyszíneket bemutató film készítésére, közös road show-k és study tour-ok szervezésére, statisztikai adatok cseréjére, valamint marketingkutatásra terjed ki. A 2004-ben sikerrel használt kiadvá- nyokat 2005-ben túrajavaslatokkal kiegészítve terjesztik majd. Emellett egy speciálisan a V4-országokat bemutató turisztikai térképet is meg- jelentetnek.

A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Rt. kö- BTH Budapesti Turisztikai zött kötött megállapodás kutatási anyagok cseréjére, közös kutatások Szolgáltató Kht. végzésére, kiadványok készítésére, fotóarchívumok használatára, kiállítá- son való részvételre, study tour-ok szervezésére, valamint termékfejlesz- tésre terjed ki. Az együttműködés célja a két szervezet marketingtevékenységének összehangolása.

Az együttműködési megállapodás célja, hogy Budapest, mint a Ma- Budapest Gyógyfürdői gyarországra látogató külföldiek körében a magyar egészségturizmus és Hévízei Rt. egyik legjelentősebb desztinációja megfelelő súllyal jelenjen meg. Az együttműködés kiterjed a marketingkommunikációs és promóciós te- vékenységre; így például újságírók fogadására, közös külföldi meg- jelenésekre stb.

A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió előírásainak megfelelően Központi Statisztikai Hivatal 2003–2004-ben átalakította turisztikai adatfelvételi rendszerét, amelynek keretében a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták és a magyar la- kosság utazási szokásait, motivációit, valamint turisztikai célú fogyasztá- sát/költését rendszeres időközönként vizsgálja. A Magyar Turizmus Rt. amellett, hogy részt vett az adatgyűjtés mód- szertanának kialakításában, a felmérések során megkérdezettek szá- mára kiadványokat, térképeket és szóróajándékokat biztosít. A Magyar Turizmus Rt. közreműködött továbbá a felméréshez kapcsolódó, rend- szeresen megjelenő „Számokban utazunk” című kiadvány összeállítá- sában.

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége és a Magyar Magyar Utazásszervezők és Turizmus Rt. között 2003–ban létrejött együttműködés értelmében a tár- Utazásközvetítők Szövetsége saság segítséget nyújt a szövetség beutaztató tagirodáinak study tour-ok szervezésében, Magyarországot reklámozó színvonalas kivitelű marke- tingcélú kiadványok, prospektusok megjelentetésében, valamint honla- pok készítésében.

69 Az 1993–ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelem- Magyar Befektetési és fejlesztési Kht. feladata a belföldi vállalkozók, az állami és regionális Kereskedelemfejlesztési Kht. közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek közötti kapcsolatte- remtés. Az európai mintára kiépült, az államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolatokkal rendelkező, tájékoztató, tanácsadó és szolgáltató szervezet gazdasági és piaci isme- reteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt, amelynek keretében a szervezet a következő feladatokat látja el: • befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés, Magyar Befektetési és • külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek segítése, Kereskedelemfejlesztési Kht. • magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésének segí- 1061 Budapest, Andrássy út 12. tése, telefon: 06-1/472-8100 • gazdasági, jogi és piaci információk rendelkezésre bocsátása, publiká- fax: 06-1/472-8101 lása, valamint e-mail: [email protected] • sokrétű szolgáltatások biztosítása a hazai és a külföldi üzletemberek és honlap: www.itd.hu ügyfelek igényeinek figyelembevételével.

Azokban a turisztikai szempontból jelentős küldő országokban – Horvát- országban, Ukrajnában, Kínában, Szlovákiában, Kanadában és Török- országban –, ahol a Magyar Turizmus Rt. nem rendelkezik önálló képvi- selettel, 2004-ben a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. helyi irodái látták el a turizmussal kapcsolatos marketingfeladatokat.

Az ITDH-val és az alábbiakban bemutatandó Agrármarketing Centrummal kötött együttműködés további célja a belföldet és külföldet egyaránt meg- célzó marketingkommunikáció és PR-tevékenység konkrét akcióinak és munkafolyamatainak összehangolása. A közös tevékenység egyik legfontosabb színtere a rövid, közép- és hosszú távú stratégiai terveknek meg- felelően rendezendő különböző eseményeken történő együttes fellépés, a három szervezet belföldi és külföldi hálózatai közti erőteljesebb és ered- ményesebb együttműködés.

Az Agrármarketing Centrum a magyar mező- és élelmiszer-gazdasági ter- Agrármarketing Centrum mékek piacbővítése céljából létrehozott szervezet, amelynek főbb feladatai a következők: • a közösségi marketingelemek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása, • a magyar élelmiszer-gazdaságban a korszerű kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet erősítése, • az ország agrárkínálatának formálása, • a magyar áruk exportképességének növelése, • a termelők, kiemelten a kis- és középvállalkozások, valamint a feldolgo- zók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése, • a térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása, valamint FVM Agrármarketing Centrum Kht. • az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának erősítése. 1132 Budapest, Váci út 18. telefon: 06-1/450-8800 fax: 06-1/450-8805 Az Agrármarketing Centrummal kötött megállapodás értelmében a két fél e-mail: [email protected] közös vásári megjelenésekben, kiadványok készítésében, study tour-ok honlap: www.amc.hu szervezésében és fotóarchívumok használatában működik együtt.

70 A falusi turisztikai vállalkozások érdekvédelmi szervezetével, a Falusi és Agro- Falusi és Agroturizmus turizmus Országos Szövetségével való együttműködés célja a két szervezet Országos Szövetsége tevékenységének összehangolása és közös marketingakciók lebonyolítása. Az együttműködés közös kiadvány készítésére és terjesztésére, kiállításokon való részvételre, study tour-ok és szakmai rendezvények szervezésére, valamint internetes megjelenésre terjed ki.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-vel történő együttműködés célja, hogy a Herendi Magyarországra látogató turisták megismerjék kulturális örökségeinket, ame- Porcelánmanufaktúra Rt. lyek között jelentős helyet foglal el a világhírű herendi porcelán, mint Hungari- cum. Az együttműködés értelmében a Magyar Turizmus Rt. a legjelentősebb külföldi turisztikai kiállításokon részvételi lehetőséget, nyomtatott és elektronikus megjelenési, illetve hirdetési felületet, internetes megjelenést biztosít. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a study tourok résztvevői és más szakmai látogatók számára ajándéktárgyakat bocsát rendelkezésre, illetve fogadja a study tourra érkezőket a porcelánmanufaktúra megtekintésének keretében.

A nemzeti légitársasággal, a MALÉV Rt.-vel való együttműködés mellett a Légitársaságok Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a beutazó turizmus növelé- se céljából a low cost légitársaságokkal való együttműködés kiemelt szerepet kap, amely közös hirdetésre, újságírói és szakmai tanulmányutak szervezésé- re, kiállításokon való részvételre, DM akciókra, valamint a fedélzeti magazin összeállításában való együttműködésre terjed ki. A low cost társaságok el- ső budapesti járataikat 2003 márciusában indították, a 2004. év végére Magyarország kilenc diszkont légitársaság menetrendjében szerepelt.

39. ábra Low cost légi társaságok utasforgalma, 2003–2004 (fő) 160 000 150 000 140 000 130 000 120 000 110 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 július április június május január február október március autusztus november december szeptember 2003 2004 Forrás: Budapest Airport Rt. 2005 januárjában nyolc low cost társaság indított közvetlen járatot Budapestre több mint 40 európai városból: a német Germanwings és Air Berlin, a szlovák SkyEurope, a brit–magyar Wizz Air, a brit EasyJet és a Jet2, valamint a norvég Snowflake és Norwegian Air Shuttle.

71 A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei

Amerikai Egyesült Államok Csehország Lengyelország Hungarian National Tourist Office Madarská Turistika Narodowe Przedstawicielstwo Turystyki N.Y. 10155-3398 New York, 170 06 Praha 7, M. Horákové 81 P.O.Box 552 Wegierskiej w Polsce 150 East 58th Street, 33rd Floor (420 283) 870 742 e-mail: [email protected] (1 212) 355 0240, 355 5055 fax: (420 283) 870 743 honlap: www.wegry.info.pl fax: (1 212) 207 4103 e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] honlap: www.madarsko.cz Nagy-Britannia honlap: www.gotohungary.com Hungarian National Tourist Office SW1X 8 AL London, 46. Eaton Place (44 207) 823 1032, 823 1055 Észak-Európa régió fax: (44 207) 823 1459 Ausztria–Németország–Svájc e-mail: [email protected] régió Dánia honlap: www.gotohungary.co.uk Ungarns Turistkontor information office Direkció DK 2100 Köbenhavn Ö, Strandvejen 6 Olaszország D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. (45 39) 161 350 Ufficio Turistico Ungherese (49 69) 9288 4620 fax: (45 39) 161 355 20145 Milano, Via Alberto Da Giussano 1. fax: (49 69) 9288 4623 e-mail: [email protected] (39 02) 4819 5434 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn.dk fax: (39 02) 4801 0268 honlap: www.ungarn-tourismus.de e-mail: [email protected] Svédország honlap: www.turismoungherese.it Ausztria Ungerska Turistbyran I Norden Ungarisches Tourismusamt S-114 34 Stockholm, Birger Jarlsgatan 22. Oroszország A-1010 Wien, Opernring 5/2. Stk. (46 8) 204 040 Buro Torgovogo sovetnika po turizmu (43 1) 585 20 1213, 585 20 1214 fax: (46 8) 611 7647 Vengerskoj Respubliki fax: (43 1) 585 20 1215 e-mail: [email protected] 123242 Moszkva, Krasznaja Presznya ul. 1-7 e-mail: [email protected] honlap: www.ungernturism.org; (70 95) 363 3962/3241 honlap: www.ungarn-tourismus.at www.ungarnturisme.com fax: (70 95) 363 3963 e-mail: [email protected] Németország honlap: www.hungary.ru Ungarisches Tourismusamt Regioalbüro Nord/Ost Franciaország Románia D-10178 Berlin, Neue Promenade 5 Office du Tourisme de Hongrie Consulatul General al Republicii Ungare, 75116 Paris, 140 avenue Victor Hugo (49 30) 243 146 0 Sectia Turism fax: (49 30) 243 146 13 (33 1) 5370 6717, 5370 6718 3400 Cluj-Napoca, C.P. 352 e-mail: [email protected] fax: (33 1) 4704 8357 /fax: (40 264) 440 547 honlap: www.ungarn-tourismus.de e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] honlap: www.hongrietourisme.com honlap: www.hungarytourism.ro Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Süd Hollandia Spanyolország München Hongaars Verkeersbureau Oficina Nacional de Turismo de Hungría (49 171) 975 4816 2593 BS Den Haag, 28020 Madrid, Avenida de Brasil 17., piso 10, honlap: www.ungarn-tourismus.de Laan van Nieuw Oost Indie 271 puerta B (31 70) 320 9092 Ungarisches Tourismusamt (34 91) 556 9348 fax: (31 70) 327 2833 Regionalbüro Mitte/West fax: (34 91) 556 9869 e-mail: [email protected] D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. e-mail: [email protected] honlap: www.hungarytourism.nl (49 69) 9288 460 honlap: www.hungriaturismo.com fax: (49 69) 9288 4613 Írország e-mail: [email protected] Szlovákia Hungarian National Tourist Office honlap: www.ungarn-tourismus.de Veľvyslanectvo Maďarskej republiky Obchodná Dublin 2, Hungarian Embassy, 2 Fitzwilliam Place kancelária Svájc (353 1) 6612 885 811 06 Bratislava, Palisády 40 fax: (353 1) 6612 889 (421 2) 544 33 580 Ungarisches Tourismusamt e-mail: [email protected] fax: (421 2) 544 16 366 (41 78) 766 0427 honlap: www.visithungary.ie e-mail: [email protected] fax: (41 55) 640 8156 honlap: www.hungarytourism.sk e-mail: [email protected]; Japán www.madarsko.sk honlap: www.ungarn-tourism.ch; Hungarian National Tourist Office www.hongrie-tourisme.ch 106-0031 Tokyo, Minato-ku, Nishiazabu 4-16-13, Ukrajna 28 Mori Building 11F Komercijnij Viddil Posolstva Ugorskoji Respubliki (81 3) 3499 4953 Informacijne Bjuro "Ugorshina-Turizm" fax:(81 3) 3499 4944 01034 Kijev, vul. Striletska 16. Belgium e-mail: [email protected] (380 44) 494 1900 Office du Tourisme de Hongrie honlap: www.hungarytabi.jp /fax: (380 44) 228 0811 (Hongaars Verkeersbureau) e-mail: [email protected] B-1050 Bruxelles, Avenue Louise 365 Kína honlap: www.ugor.kiev.ua (B-1050 Brussel, 365 Loizalaan) The Commercial Office of the Hungarian Embassy 100600 Beijing, TaYuan Diplomatic (32 2) 346 8630, 648 5282 Kiadja a Magyar Turizmus Rt. fax: (32 2) 344 6967 Compound 3-1-41 e-mail: [email protected], (86 10) 6532 3845, 6532 3182 Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma honlap: www.visithongrie.be fax: (86 10) 6532 5131 Layout: ViVA Média Holding www.visithongarije.be e-mail: [email protected]

72 Elérhetőségeink: Budapest H-1548 • Telefon: (1)438-8080 (0-24) • Fax: (1)488-8661 Hot-line: (0680)630-800, (0630)30-30-600 Internet: www.hungary.com, www.itthon.hu • E-mail: [email protected]

BUDAPEST-KÖZÉP-DUNAVIDÉK RÉGIÓ Ruzsa 6786 Alkotmány tér 2. • Tel./fax: 62/585-210 • [email protected] Budapest 1052 Sütő utca 2. (Deák tér) Szarvas 5540 Kossuth tér 3. • Tel./fax: (66)311-140 • Tel.: (66)210-062 • [email protected] Budapest 1185 Ferihegyi Repülőtér 2A és 2B terminál Szeged* 6722 Tábor u. 7/b. (megyei) • Tel.: (62)548-092, • Fax: (62)548-093 • [email protected] Budapest 1014 Szentháromság tér, (Budai Vár) • Tel.: (1)488-0475 • Fax: (1)488-0474 Szeged 6720 Dugonics tér 2. (városi) • Tel./fax: (62)488-690 • Tel.: (62)488-699 • [email protected] Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 11. • Tel.: (1)322-4098• Fax: (1)342-9390 Szeghalom 5520 Szabadság tér 10-12. • Tel./fax: (66)470-380 • [email protected] Budapest 1062 Nyugati Pályaudvar • Tel./fax: (1)302-8580 Tótkomlós 5940 Marx u. 15. • Tel./fax: (68)462-908 • [email protected] Budapest* 1052 Városház u. 7. (Pest m.-i iroda), • Tel.: (1)428-0377, (1)428-0375 Fax: (1)353-2956 • [email protected] KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Cegléd 2700 Kossuth tér 1. • Tel.: (53)500-285 • Fax: (53)500-286 • [email protected] Bakonybél 8427 Fő u. 15. • Tel./fax: (88)461-476 • [email protected] Gödöllő 2100 Gödöllői Királyi Kastély • Tel./fax: (28)415-402, (28) 415-403 • [email protected] Bakonyszombathely 2884 Kossuth u. 50. • Tel.: (34)359-155 • Fax: (34)359-122 Ócsa 2364 Bajcsy-Zsilinszky utca 2. • Tel.: (29)578-750 • Tel./fax: (29)578-751 • [email protected] [email protected] Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. • Tel./fax: (24)429-747 • [email protected] Dunaújváros 2400 Vasmű út 10/a • Tel./fax: (25)500-148, (25)500-149 • [email protected] Rétság 2651 Rákóczi út 26. • Tel: (35)550-155 • Fax: (35)550-156 • retsagnform.hu Enying 8130 Kossuth u. 29. • Tel./fax: (22)372-952, (22)572-072 • [email protected] Szentendre 2000 Dumtsa Jenő u. 22. • Tel./fax: (26)317-965, (26)317-966 • [email protected] Gárdony 2483 Szabadság út 16. • Tel.: (22)570-078 • Tel./fax: (22)570-077 • [email protected] Vác 2600 Március 15. tér 16-18. • Tel.: (27)316-160 • Fax: (27)316-464 • [email protected] Komárom 2900 Igmándi út 2. • Tel.: (34)540-590 • Tel./fax: (34)540-591 • [email protected] Veresegyház 2112 Fő út 35. • Tel.: (28)558-035 • Tel./fax: (28)558-036 • [email protected] Pápa 8500 Fo u. 5. • Tel./fax: (89)311-535 • [email protected] Zsámbék 2072 Etyeki út 2. • Tel./fax: (23)342-318 • [email protected] Sümeg 8330 Kossuth L. utca 15. • Tel.: (87)550-276 • Tel./fax: (87)550-275 • [email protected] Székesfehérvár 8000 Városház tér 1. (városi) • Tel.: (22)537-261 • Tel./fax: (22)340-330 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ [email protected] Abaújszántó 3881 Szent István tér 4. • Tel./fax: (47)330-053 • [email protected] 8000 Piac tér 12-14. (megyei) • Tel.: (22)312-818 • Fax: (22)502-772 • [email protected] Aggtelek 3759 Baradla oldal 3. • Tel.: (48)503-001, (48)343-073 • Fax: (48)503-002 • [email protected] Tata 2890 Ady Endre u. 9. Pf.: 218 • Tel./fax: (34)586-045, (34)586-046 • [email protected] Balassagyarmat 2660 Köztársaság tér 6. • Tel.: (35)500-640 • Fax: (35)500-641 • [email protected] Veszprém* 8200 Megyeház tér 1. (megyei) • Tel.: (88)545-045, (88)545-047, (88)545-048, (88)545-049 Bátonyterenye 3070 Ózdi út 9. • Tel.: (32)553-295 • [email protected] Fax: (88)545-039 • [email protected] Dédestapolcsány 3643 Petőfi u. 21. • Tel./fax: (48)340-013, (48)501-037 • [email protected] Veszprém 8200 Vár u. 4. (városi) • Tel./fax: (88)404-548 • [email protected] Edelény 3780 István király út 63. • Tel./fax: (48)342-999 • [email protected] Zirc 8420 József A. u. 1. • Tel.: (88)416-816 • Fax: (88)416-817 • [email protected] Eger 3300 Bajcsy Zsilinszky utca 9. Pf: 263. • Tel.: (36)517-715 • Fax: (36)518-815 • [email protected] Encs 3860 Petőfi utca 20 -22. • Tel.: (46)587-389 • Tel./fax: (46)587-390 • [email protected] BALATON RÉGIÓ Gyöngyös 3200 Fő tér 10. • Tel./fax: (37)311-155 • [email protected] Alsóörs 8226 Strand sétány 1. • Tel./fax: (87)575-001 (szezonális iroda: 06.01.–08.31.) • [email protected] Hollókő 3176 Kossuth utca 68. • Tel.: (32)579-011 • Tel./fax: (32)579-010 • [email protected] Badacsonytomaj 8261 Park utca 6. • Tel.: (87)531-013 • Tel./fax: (87)431-046 • [email protected] Kazár 3127 Damjanich út 3. • Tel./fax: (32)341-363 • [email protected] Balatonalmádi 8220 Városház tér 4. • Tel.: (88)594-081 • Tel./fax: (88)594-080 • [email protected] Mezőkövesd 3400 Szent László tér 23. • Tel.: (49)500-285 • Fax: (49)500-286 • [email protected] Balatonboglár 8630 Erzsébet u. 12-14. • Tel./fax: (85)550-168 • [email protected] Miskolc 3525 Széchenyi u. 35. (megyei) • Tel./fax: (46)508-773 • [email protected] Balatonföldvár 8623 Széchenyi Imre utca 2. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 (06.15.–09.15.) 3525 Városház tér 13. (városi) • Tel.: (46)350-425, • Tel./fax: (46)350-439, (46)348-921 8623 Kőröshegyi út 1. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 • [email protected] [email protected] Balatonfüred 8230 Petőfi u. 68. • Tel.: (87)580-480 • Fax: (87)580-481 • [email protected] Pásztó 3060 Nagymező út 3. • Tel./fax: (32)563-315 • [email protected] Balatonkenese 8174 Táncsics Mihály u. 24. • Tel./fax: (88)594-645 • [email protected] Salgótarján 3100 Fő tér 5. • Tel.: (32)512-315 • Tel./Fax: (32)512-316 • [email protected] Balatonvilágos 8171 Aligai út. 1. • Tel./fax: (88)446-034 • [email protected] Sárospatak 3950 Eötvös u. 6. • Tel.: (47)315-316 • Tel./fax: (47)511-441 • [email protected] Buzsák 8695 Fő tér 1/a • Tel./fax: (85)530-070 • [email protected] Sátoraljaújhely 3980 Kossuth tér 5. • Tel./fax: (47)321-458, (47)525-135, • Tel.: 47/525-135 Fonyód 8640 Ady Endre u. 1. • Tel./fax: (85)560-313 • [email protected] [email protected] Gyenesdiás 8315 Kossuth Lajos u. 97. • Tel./fax: (83)511-790 • [email protected] Szécsény 3170 Ady E. út 12. • Tel./Fax: (32)370-777 • [email protected] Keszthely 8360 Kossuth L. u. 28. • Tel./fax: (83)314-144 • Tel.: (83)511-660, (83)511-661 • [email protected] Tokaj 3910 Serház u. 1. • Tel.: (47)552-070 • Tel./fax: (47)352-259 • [email protected] Révfülöp 8253 Villa Filip tér 8/b • Tel.: (87)463-194 • Tel./fax: (87)563-091 • [email protected] Siófok 8600 Víztorony, Pf.:75. • Tel./fax: (84)315-355, (84)310-117 • [email protected] ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ Tapolca 8300 Fő tér 17. • Tel.: (87)510-777 • Fax: (87)510-778 • [email protected] Berettyóújfalu 4100 József Attila u. 35. • Tel./fax: (54)400-718 • Tel: 54/300-124 • [email protected] Tihany 8237 Kossuth u. 20. • Tel.: (87)438-016 • Tel./fax: (87)448-804 • [email protected] Debrecen 4026 Kálvin tér 2/A. (megyei) • Tel.: (52)534-544, (52)534-545 • [email protected] Vonyarcvashegy 8314 Kossuth u. 42. • Tel.: (83)348-033 • Fax: (83)548-021 • [email protected] 4024 Piac u. 20. (városi) • Tel.: (52)412-250, (52)316-419 • Fax: (52)535-323 • [email protected] Zalakaros 8749 Gyógyfürdő tér 10. • Tel./fax: (93)340-421 • [email protected] Hajdúböszörmény 4220 Kálvin tér 6. • Tel./fax: (52)561-851, (52)561-852 • [email protected] Zamárdi 8621 Kossuth utca 16. • Tel.: (84)345-291, (84)545-052, (84)545-053 • Fax: (84)345-290 Hajdúnánás 4080 Fürdő u. 7. • Tel./fax: (52)702-223 (06.15.–08.31.) [email protected] 4080 Köztársaság tér 6. • Tel./fax: (52)382-076 • [email protected] Hajdúszoboszló 4200 Szent István park 1-3. • Tel./fax: (52)558-928, (52)558-929 • [email protected] DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Hortobágy 4071 Pásztormúzeum, Petőfi tér 1. • Tel./fax: (52)589-321 (02.15.–12.15.) Bóly 7754 Erzsébet tér 1. • Tel./fax: (69)368-100 • [email protected] 4071 Czinege János u. 1. • Tel.: (52)589-110 • Fax: (52)369-109 • [email protected] Csurgó 8840 Csokonai u. 24. • Tel./fax: (82)571-046 • [email protected] Jászapáti 5130 Tompa M. u. 2. • Tel./fax: (57)441-008 • [email protected] Dombóvár 7200 Hunyadi tér 27. • Tel./fax: (74)466-053 • [email protected] Jászberény 5100 Lehel vezér tér 33. • Tel./fax: (57)406-439 • [email protected] Dunaföldvár 7020 Rákóczi u. 2. • Tel./fax: (75)341-176 • [email protected] Kisújszállás 5310 Rákóczi u. 3/a • Tel.: (59)520-800 • Fax: (59)520-672 • kisujszallas@tourinform Harkány 7815 Kossuth u. 2/a • Tel.: (72)479-624 • Fax: (72)479-989 • [email protected] Mezőtúr 5400 Szabadság tér 17. • Tel.: (56)550-637 • Tel./fax: (56)350-901 • [email protected] Kaposvár* 7400 Csokonai u. 3. (megyei) • Tel.: (82)508-151 • Tel./fax: (82)317-133 • [email protected] Nyíracsád 4262 Petőfi tér 3. • Tel./fax: (52)207-271 • [email protected] Kaposvár 7400 Fő u. 8. (városi) • Tel.: (82)512-921, (82)512-922 • Fax: (82)320-404 • [email protected] Nyíregyháza 4400 Országzászló tér 6. • Tel./fax: (42)504-647, (42)504-648 • [email protected] Kárász 7333 Petőfi u. 36. • Tel./fax: (72)420-074 • [email protected] Sóstógyógyfürdő 4431 Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő, Víztorony, • Tel./fax: (42)411-193 (szezonális: 05.15 -09.15) Magyarhertelend 7394 Kossuth L. u. 46. • Tel.: (72)521-002 • Tel./fax: (72)521-001 [email protected] [email protected] Szolnok 5000 Ságvári krt. 4. • Tel.: (56)420-704 • Fax: (56)341-441 • [email protected] Mohács 7700 Széchenyi tér 1. • Tel.: (69)505-515 • Tel./fax: (69)505-504 • [email protected] Vásárosnamény 4800 Szabadság tér 33. • Tel.: (45)570-206 • Tel./fax: (45)570-207 • [email protected] Nagyatád 7500 Baross G. u. 2. • Tel.: (82)553-012 • Fax: (82)553-013 • [email protected] Orfű 7677 Széchenyi tér 1. • Tel.:(72)598-116 • Fax: (72)598-119 • [email protected] TISZA-TÓ RÉGIÓ Paks 7030 Szent István tér 2. • Tel.: (75)421-575 • Fax: (75)510-265 • [email protected] Abádszalók 5241 Füzes Kemping, Strand út 2. • Tel.: (59)535-346 • Fax: (59)535-345 (05.01.–10.30.) Pécs 7621 Széchenyi tér 9. • Tel.: (72)213-315, (72)511-232 • Fax: (72)212-632 • [email protected] 5241 Deák Ferenc u. 1/17. • Tel./fax: (59)357-376 • [email protected] Pécsvárad 7720 Kossuth L. u. 31. • Tel./fax: (72)466-487 • [email protected] Berekfürdő 5309 Berek tér 11. • Tel.: (59)319-408 • Fax: (59)519-007 • [email protected] Siklós 7800 Felszabadulás u. 3. • Tel.: (72)579-090 • Fax: (72)579-091 • [email protected] Karcag 5300 Dózsa György u. 5-7. • Tel./fax: (59)503-225 • [email protected] Szekszárd 7100 Garay tér 18. (városi) • Tel.: (74)511-263 • Tel./fax: (74)511-264 • [email protected] Kisköre 3384 Kossuth L. utca 8. • Tel./fax: (36)358-023 • [email protected] 7100 Bajcsy - Zs. u. 7. (megyei) • Tel.: (74)418-907 • Fax: (74)412-082 • [email protected] Nagykörű 5065 Május 1 út 1. • Tel./fax: (56)496-305, (56)494-240 • [email protected] Tamási 7090 Szabadság u. 29. • Tel./fax: (74)470-902 • [email protected] Tiszacsege 4066 Fő u. 38. • Tel/fax: (52)588-036, (52)588-037 • [email protected] Tiszafüred 5350 Fürdő u. 21. • Tel./fax: (59)511-123, (59)511-124 • [email protected] NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Tiszaújváros 3580 Széchenyi út 27. • Tel.: (49)540-238, (49)540-239 • Fax: (49)540-122 • [email protected] Bük 9737 Eötvös u. 11. • Tel.: (94)558-419, (94)558-439 • Fax: (94)359-322 • [email protected] Celldömölk 9500 dr. Géfin L. tér 1. • Tel./fax: (95)423-940 • [email protected] DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ Fertőd 9431 J. Haydn u. 3. • Tel.: (99)370-182 • Tel./fax: (99)370-544 • [email protected] Baja 6500 Szentháromság tér 5. • Tel.: (79)420-793 • Tel./fax: (79)420-792 • [email protected] Fertőszéplak 9436 Nagy Lajos u. 43. • Tel.: (99)537-140 • Fax: (99)537-141 • [email protected] Békéscsaba 5600 Szent István tér 9. • Tel./fax: (66)441-261 • [email protected] Győr* 9021 Árpád u. 32. (megyei) • Tel.: (96)522-255 • Fax: (96)522-224 • [email protected] Csongrád 6640 Szentháromság tér 8. • Tel./fax: (63)570-325 • [email protected] Győr 9021 Árpád u. 32. • Tel.: (96)336-817 (városi) • Tel./fax: (96)311-771 • [email protected] Gyomaendrőd 5500 Erzsébet liget 2. • Tel.: (66)386-851 • Fax: (66)282-109 • [email protected] Kőszeg 9730 Jurisics tér 7. • Tel.: (94)563-120 • Tel./fax: (94)563-121 • [email protected] Gyula 5700 Kossuth L. u. 7. • Tel.: (66)561-681 • Tel./fax: (66)561-680 • [email protected] Lenti 8960 Táncsics M. u. 2/A. • Tel.: (92)551-188 • Fax: (92)551-189 • [email protected] Hódmezővásárhely 6800 Szőnyi u. 1. • Tel./fax: (62)249-350 • [email protected] Mosonmagyaróvár 9200 Kápolna tér 16. • Tel./fax: (96)206-304 • [email protected] Kecskemét 6000 Kossuth tér 1. • Tel./fax: (76)481-065 • [email protected] Nagykanizsa 8800 Csengery u. 1-3. • Tel: (93)/313-285 • Fax: (93)536-077 • [email protected] Kiskőrös 6200 Petőfi tér 4/a. • Tel.: (78)514-850, (78)514-851 • Fax: (78)414-850 • [email protected] Pannonhalma 9090 Petőfi u. 25. • Tel./fax: (96)471-733 • [email protected] Kiskunfélegyháza 6100 Szent János tér 2. • Tel.: (76)561-420 • Fax: (76)561-414 • [email protected] Sárvár 9600 Várkerület 33. • Tel.: (95)520-178, (95)520-181 • Fax: (95)520-179 • [email protected] Kiskunmajsa 6120 Zárda u. 2. • Tel./fax: (77)481-327 • [email protected] Sopron 9400 Liszt Ferenc u. 1. • Tel.: (99)517-560, (99)517-561 • Fax: (99)517-527 • [email protected] Kistelek 6760 Kossuth u. 5-7. • Tel.: (62)597-420, • Fax: (62)597-421 • [email protected] Szombathely 9700 Kossuth Lajos u. 1-3. • Tel.: (94)514-451 • Fax: (94)514-450 • [email protected] Makó 6900 Széchenyi tér 10. • Tel./fax: (62)210-708 • [email protected] Zalaegerszeg 8900 Széchenyi tér 4-6. (városi) Pf: 506 • Tel.: (92)316-160, (92)510-696 • Fax: (92)510-697 Mórahalom 6782 Röszkei u. 1. • Tel./fax: (62)280-294 • [email protected] [email protected] Ópusztaszer 6767 Szoborkert 68. • Tel.: (62)275-133/121m • Fax: (62)275-007 • [email protected] Orosháza 5904 Fasor u. 2/a. • Tel./fax: (68)414-422 • [email protected] Pusztamérges 6785 Móra tér 4. • Tel./fax: (62)286-702 • [email protected] *Az iroda ügyfélszolgálatot nem lát el, információadás írásban vagy telefonon. Turisztikai régiók és Tourinform-irodák Magyarországon

Régiók Balaton Budapest–Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

Tourinform-iroda www.itthon.hu

1012 Budapest, Vérmező út 4. • Telefon: (06 1) 488-8700, fax: (06 1) 488-8711 • E-mail: [email protected]