Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2020
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2020 Szerkesztő: SZÉCSI JÓZSEF Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2020 Szerkesztő: SZÉCSI JÓZSEF Keresztény–Zsidó Társaság Budapest A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 20. kötete 2001–2020 – húsz magyar nyelvű kötet 2017 – egy idegen nyelvű kötet Sorozatszerkesztő: Szécsi József Köszönetet mondunk támogatóinknak, hogy lehetővé tették könyvünk megjelenését: Budapest VI. Terézvárosi Önkormányzat ISSN 1785-9581 Kiadó: Keresztény–Zsidó Társaság Nyomdai előkészítés: K. Őr Erzsébet Nyomda: Korrekt Nyomdaipari Kft. Budapest, 2020 TARTALOM BENYIK György Marginalizálódási konfliktusok és folyamatok a Bibliában ...............................7 CZIRE Szabolcs Távgyógyítás az evangéliumokban. A pogány-misszió jelképes történetei? ..22 DÁVID Katalin – HIDVÉGI Máté Áldott legyen az emlékük! – A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Kiállítása – Egy fejezet Emlékirataim készülő második kötetéből (Hidvégi Máté jegyzeteivel) .............................................................................38 DOBOS Károly Dániel Kultúrák közötti fordítás (cultural translation) a vallások közötti közeledés megteremtésének eszközeként – Jehuda Arjeh Modena (1571–1648) rendhagyó javaslata a vallási másság „demitologizálására” ............................97 ENGHY Sándor The message of the Minor Prophets under the reading-glass of the Septuagint. The New Testament preaching created by the translation ...........109 FERENC pápa Az elvándorlók 2020. évi világnapjára .........................................................126 HODOSSY-TAKÁCS Előd Kinek szól Jeremiás levele? – Megjegyzések Jeremiás 29 kapcsán ..............130 KAMARÁS István Imakommandó, imádkozó sáska, imádkozó istenbohóca ..............................142 KAMARÁS István Vallásosság-térkép – A térkép síkrajza ..........................................................148 Judith KÁRPÁTI Sephardi-Ashkenazi Slash Glap int he Israeli Society 2020 ..........................154 KOZMA György Humor a Pentagonban: a Proust-féle kártyajáték mannheim-i öröksége ......163 MÁTÉ-TÓTH András Nyugtalan Magyarország ...............................................................................182 Abdul-Fattah MUNIF A fogyatékosság az iszlám szemszögéből ......................................................191 5 NÉMETH Pál Zsidó vagy keresztyén volt-e Ali ibn Rabban at-Tabari (3/9. sz.) az iszlám felvétele előtt? ................................................................................197 Báruch OBERLANDER A 2020. évi Scheiber Sándor díjas Leibovich Abraham Benjaminovich köszöntése ......................................................................................................202 OLÁH János Jesájá könyvének textusai a hétköznap reggeli zsinagógai liturgiában ..........205 SZÉCSI József A magyarországi keresztény vallási irányzatok jelene és jövője ...................216 SZÉKELY János Az utolsó órában vagyunk az új Trianon felé .................................................219 SZITA Szabolcs Az Apostoli Szentszék életmentései Budapesten ..........................................223 TOKICS Imre A parúzia értelmezése Jeremiás próféta könyvében .......................................240 TÖRÖK Emőke – BIRÓ Emese Kutatás közben: Lelkésznők a protestáns egyházakban .................................249 UHRMANN Iván Bat-Séba – Bibliaelemzési gyakorlat II. ........................................................261 UJHÁZI Lóránd Az Európai Unió és a „Katolikus Egyház” szervezeteinek „diplomáciai” kapcsolata ......................................................................................................308 VIZ Péter Keresztényellenes jogsértések a világban – 2019 ..........................................345 Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2001–2020 – szerzői bibliográfia Szerk. SZÉCSI József ....................................................................................374 6 BENYIK György teológiai professzor, Gál Ferenc Hittudományi Főiskola MARGINALIZÁLÓDÁSI KONFLIKTUSOK ÉS FOLYAMATOK A BIBLIÁBAN Bevezető A latin: marginalis, marginis, szegélyt, határt jelent. De használják jelentéktelen vagy nem fontos értelemben is, vagy a lényegtelen körülmény szempont meg- nevezésére. A lapszéli vagy lap alján lévő margó szintén a latin szó alkalmazása a nyomdai körülményekre. A kényszerből vagy önszántukból1 a társadalom pe- remére sodródás folyamatára vagy a társadalom peremére szorult emberekre is használják ezt a szót. A pátriárkák elkülönülése Vajon hol, és milyen összefüggésben találkozhatunk ezzel a jelenséggel a Bibliá- ban? Ábrahám apja Terah volt, aki a khaldeai Ur2 városából származott, amelyet a legtöbb történész a khaldeaiak uralma alatt álló dél-mezopotámiai területre tesz. Ábrahám biztosan Úr városa társadalmának a szélére sodródott, hogy úgy dön- tött, hogy isteni sugallatra elhagyja azt és Háránba költözött, amikor a következő isten sugallatot kapta: „Az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonsá- god köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked” (Ter 12,1). Mivel az ilyen társadalmi konfliktusok az ókorban ritkán mellőzték a vallási konfliktust Ábrahám esetében is feltételezhetjük ezt, és nem csak bibliai legendá- 1 L. Testvéri közösségi élet megszentelt intézményeinek szánt vatikáni dokumentumot, mely kelt Rómában 1994. febr. 2-án Eduardo Card. Martínez Somalo, Prefectus és + Francisco Javier Errá- zuriz Ossa titkár által jegyzett dokumentumot. http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/ ccscrlife/documents/rc_con_ccscrlife_doc_02021994_fraternal-life-in-community_en.html. 2 Úr városa fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett. Lakói az i. e. 4. század- ban elhagyták. Három királydinasztia uralkodott itt. Kikötője volt, aminek következtében virágzó gazdasági központtá vált. Virágzó kereskedelmi központ volt. A Biblia szerint innen származik Ábrahám. A kapcsolat valóságos lehet ugyan, de időben nehéz behatárolni távozását Ur városából. L. bővebben: Az első civilizációk: A kezdetektől i. e. 970-ig. Szerk. Sarkadi Péter. Ford. Várady Géza. Budapest: Új Ex Libris. 2000. 7 nak kell tartani az erről tudósító történetet.3 Ábrahám klánjának marginálódása életmódváltásban teljesedik be. A letelepült életmód helyett a nomád életmódot választja, de így mentesül az Úr városában meghonosodott törvények betartásának kötelezettsége és vallási kultusz betartásának kötelessége alól. Ábrahám vallása még nem tekinthető egyértelmű monoteistának, de valamiben, például az ember- áldozat szertartásának elvetésében biztosan különbözött a keleti kultuszoktól.4 A pátriárka történetben a marginalizációval, csak olyan esetben találkozhatunk, amikor valaki a klán törvényeit megszegi, szociális alapon senki sem sodródhat a nomád törzsi társadalom peremére. Ézsau és Jákob történetében teljesen más típusú marginációval találkozhatunk. Ez a Kr. e. 18. századra visszavezethető történet konfliktusa az elsőszülöttségi jog kultikus megszerzése és a hozzá kapcsolódó áldás. Izsák elsőszülöttségi áldásának jogosultságát illetően másként vélekedik Rebeka, mint az áldás megadója Izsák (Ter 25,19–34). De a mágikusnak tekinthető áldást ugyan a már vak Izsák celeb- rálja, ezért kijátszható (Ter 27,29), de úgy tűnök, hogy ezzel rabul ejti Isten ke- gyelmét, mert a tévedését nem tudja korrigálni. Ézsau már nem kaphat áldást.5 Ezt a különös esetet azzal mentegeti a Biblia, hogy már az anyaméhben megkezdődött az ikerpár rivalizálása. „Amikor azonban gyermekei rugdalóztak méhében, ezt mondta: »Ha így áll a dolog, miért élek még?!« Elment tehát, hogy megkérdezze az Urat; 23az Úr ezt válaszolta: »Két nép van a méhedben, méhedből két törzs válik el: az egyik törzs legyőzi a másikat és az idősebb szolgálni fog a fiatalabbnak.« – 24Amikor eljött a szülés ideje, ikrek voltak a méhében. 25Az első kijött, vöröses volt, egészen olyan, mint valami vörös ruha. Ézsaunak nevezték. 26Azután kijött a testvére, keze Ézsau sarkát fogta. Ezért Jákobnak nevezték” (Ter 25,22-26). Jákob történetében ez a marginalizáció a házasságával kapcsolatban is folyta- tódik, és megszüntetése csak az Istennel történő éjszakai vita után történik meg, amit kísér a két testvér kibékülése. A Jábbok gázlójánál történt éjszakai küzdelem, amely lelki, vallási természetű: „25Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki haj- nalig küzdött vele. 26Mikor látta, hogy nem tudja legyőzni, megérintette csípőjét úgy, hogy Jákob csípője kificamodott, miközben vele küzdött. 27Közben így szólt: »Engedj el, mert közeledik a virradat!« De ő így felelt: »Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz«” (Ter 32,25-27). 3 L. R. Graves–R. Patai: Héber mítoszok. Gondolat, Bp. 1963. 4 Ábrahám klánjának a közel-kelet kultuszától való radikális elkülönüléséről nem beszélhetünk, de bizonyos sajátosságokról igen. Ismert nem általa alapított szentélyekben is mutat be áldozatot, de Szodoma és Gomorra (Ter 19,24-25) szokásaitól elkülönül és a hadi sarc kérdésében is másként viselkedik, amiért Melkizedek (Ter 14) dicséretét vívja ki. 5 Legfontosabb áldások az ÓSZ-ben 4Móz 6,24-26 Ároni áldás: Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad. Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon békességet néked. Továbbá 1Kir 8,57-58, Zsolt 67,2, Zsolt 134,3. 8 A rituális atyai áldás ellopása után közvetlenül Isten áldásának megszerzése szünteti meg a családi és a vallási marginációt. Egyiptomi József a bűn és az erény eltérő margializációja A pátriárka történet legkülönösebb családi marginalizációt a József novella mutat- ja be (Ter 37f-től). Ez a Kr. e.