Kora Újkori Magyar Kerámia Megismeréséhez a Füzéri Vár Leletanyagának Vizsgálata Alapján
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék Újabb adatok a késő középkori – kora újkori magyar kerámia megismeréséhez a füzéri vár leletanyagának vizsgálata alapján Farkas Ádám ME-BTK, történelem-régészet BA konzulens: Dr. Pusztainé Fischl Klára, tanszékvezető, ME-BTK, Történettudományi Intézet, Őstörténeti és Régészeti Tanszék Miskolc 2017. Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás .................................................................................................... 3 Bevezetés...................................................................................................................... 4 A füzéri vár története .................................................................................................. 6 Építéstörténet ............................................................................................................ 19 A vizsgált leletanyag.................................................................................................. 25 A leletek tipológiai, készítéstechnikai vizsgálata ...................................................... 34 Archeometriai vizsgálat ............................................................................................ 42 Összefoglalás ............................................................................................................. 50 Angol nyelvű összefoglaló (Summary) ..................................................................... 51 Felhasznált irodalom ................................................................................................. 53 Képek, táblák ............................................................................................................ 55 2 Köszönetnyilvánítás Itt szeretném kifejezni köszönetemet Dr. Pusztainé Fischl Klárának, aki segítette a dolgozat elkészültét és hasznos tanácsokkal látott el. Köszönet illeti továbbá Gál Viktort, a Herman Ottó Múzeum régészeti Tár munkatársát a leletanyag rendelkezésemre bocsátásáért, szakmai segítségnyújtásáért, tanácsaiért. Az archeometriai vizsgálat elvégzésében és a kapott eredmények kiértékelésében nyújtott segítségét köszönöm Dr. Kristály Ferencnek, a Miskolci Egyetem Ásványtani és Földtani Intézete kutatójának. Köszönöm továbbá a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Ásványtani és Földtani Intézete további munkatársainak a vizsgált leletanyag kutatásában és feldolgozásában nyújtott segítségét. 3 Újabb adatok a késő középkori – kora újkori magyar kerámia megismeréséhez a füzéri vár leletanyagának vizsgálata alapján Bevezetés Északkelet-Magyarország területén, a Zempléni-hegység keleti oldalán fekszik hazánk legészakabbi tája, a Hegyköz medencéje. Itt található egy sziklacsúcson Füzér vára, amely országunk egyik legkorábbi magánföldesúri erőssége. Azért választottam ezt az építményt, illetve leletanyagát dolgozatom kutatási témájának, mert úgy gondolom, hogy a középkor és a kora újkor magyar várépítészete és a várakban zajló élet jól vizsgálható a Hegyközben és annak környékén elhelyezkedő várak múltjának kutatásával. Ennek a célnak Füzér tökéletesen megfelel, mert, mint látni fogjuk, a várat földrajzi elhelyezkedése alapján egyértelműen védelmi, értékmegőrző és birtokigazgatási céllal emelték, illetve a környéket elkerülték a nagyobb háborúk, ostromok és az oszmán előrenyomulás. Kutatásom konkrét tárgya a vár késő középkori – kora újkori, részben restaurált, válogatott kerámiaanyaga. Emellett nem lenne teljes a vizsgálat a történeti források figyelembevétele nélkül. Ebben a tekintetben Füzér esetében szerencsés a helyzet, ugyanis részletes írott források, oklevelek, inventáriumok maradtak fenn elsősorban a vár 17. századi mindennapi életére vonatkozóan. Magának a leletanyagnak a bemutatása előtt fontosnak tartom Füzér és környezete történetének, illetve a vár építéstörténetének összefoglalását az eddigi kutatások és levéltári források alapján, hogy a vár és a hozzá tartozó birtokok életét és fontosabb eseményeit magunk elé képzelhessük. Majd a kutatástörténet összegzése kerül sorra. Ezután áttekintem a vizsgált kerámiaanyag előkerülésének körülményeit és az esetleges párhuzamait. Ebben a tekintetben azonban messzemenő következtetéseket nehéz levonni. Mint ahogy arra Simon Zoltán rámutatott, és még fogok is utalni rá, a Füzér környékén található, hasonló korú építmények régészeti anyaga sajnos még alig kutatott. Emellett pedig a várban megmaradt és feltárásra került kerámiaanyag nagyrészt egyszerű használati kerámia hulladéka. Ebből a szempontból az a tény is fontos, hogy a várat nem ostrom pusztította el, hanem mielőtt 4 felgyújtották, minden mozdítható értéket kiürítettek belőle1. Végül a kiértékelt leletanyagra vonatkozó archeometriai vizsgálat eredményeit teszem közzé. Remélem, hogy mindezek alapján sikerül hozzájárulnom a középkori-kora újkori magyar várak történetének jobb megismeréséhez, és az olvasó is elképzelést tud majd arról alkotni, hogy milyen lehetett egy több, mint négy és fél évszázadig fennálló magyar vár mindennapi élete. 1 Simon 2000, 8-9., 18. 5 A füzéri vár története Füzér vára az Eprejes-Tokaji hegység keleti részén fekvő Hegyköz medencéjének vulkanikus sziklacsúcsán helyezkedik el (1. ábra). Ez a tájegység a történelmi Abaúj vármegye területén található, jelenleg pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti sarkában fekszik. A Hegyköz területéről elmondható, hogy nagyrészt erdő borítja, ennek megfelelően földművelésre kevéssé alkalmas. Az itt megtelepedők elsősorban az erdőből, állattenyésztésből és gyümölcstermesztésből biztosíthatták megélhetésüket. A vár középkori és újkori történetét részletesen Feld Isvtán és Juan Cabello foglalta össze2, Simon Zoltán pedig 2000-ben összegezte a 16-17. század mindennapi életének addig előkerült emlékeit3. Az őskor Az eddigi régészeti kutatás alapján Füzér várának környéke az újkőkor óta biztosan lakott. A neolitikum mellett bronzkori és vaskori leletek is előkerültek. Az alsóvár (ahol bronzkori sánc nyoma is megmaradt) feltárásakor felszínre került kelta ezüstpénz fémjelzi a terület őskori életét4. Az Árpád-kor A környékre vonatkozó írásos források csak a 13. század második felében jelennek meg, ezért ha a korábbi időszakok történéseit vizsgáljuk, a régészeti eredmények mellett csak a helynevekből kikövetkeztethető településtörténeti megállapításokat tehetünk5. Ez alapján az államalapítás korában szlávok élhettek a környéken, akikkel a fokozatosan betelepülő magyarság keveredett. Ekkor az Aba-nemzetség szállta meg a Hernád völgyét, és mivel az uralkodó, István szövetségesei közé tartoztak, a király csak a terület egy részét sajátította ki. Füzér és környéke, az erdős részek azonban az Abák kezén maradtak. A 11- 12. századi eseményekről kevés információval rendelkezünk, de a 13. század második 2 Feld-Cabello 1980. 3 Simon 2000. 4 Rudolf 2016. 5 Feld-Cabello 1980. 6-7. 6 felében elterjedt írásos forrásoknak köszönhetően láthatjuk, hogy az Abák nemzetsége ekkorra már több, mint húsz ágra bomlott és hatalmas birtokokkal rendelkezett6. Ezek alapján nagy eséllyel mondható, hogy a füzéri várat is az Abák valamelyik ága építette. Ez valószínűnek tűnik egy 1270. évi oklevél alapján is, amely arról szól, hogy Füzér várát és a hozzá tartozó uradalmat a Kompolt nembeli Vak Andronicus adta el II. András királynak. Ha ezt az adatot hitelesnek fogadjuk el, akkor kijelenthető, hogy a vár a tatárjárás előtt már állt. Ezt a tényt az is bizonyíthatja, hogy a szóban forgó uradalmat észak és nyugat felől is Aba-birtokok határolták (Gönc és Szalánc), kelet és dél felől pedig már Zemplén vármegye7. A kora Árpád-korban, a patrimoniális királyság idején kiépült a vármegyerendszer, a kialakuló vármegyék közigazgatási központjai az ispánsági várak lettek. Ezek többsége fa- föld sáncokkal megerősített központ volt. Ekkoriban igen kevés kővár épült, mert egyrészt költséges beruházásnak számított, másrészt pedig építtetője akár a királlyal is szembefordulhatott volna egy ilyen vár birtokában. Az is igaz, hogy hatalmas birtokok és bevételek voltak szükségesek egy kővár fenntartásához, amellyel ekkor még inkább csak a király rendelkezett. Ez az állapot II. András uralma alatt változott meg. Ő ugyanis nagy kiterjedésű királyi birtokokat adományozott el híveinek. Így egyre több megerősödő magánföldesúrnak nyílt lehetősége kővár építésére, akik a védelmi funkció mellett meglátták a várakban rejlő hatalmi potenciált is. II. András fia, IV. Béla próbált gátat szabni a királyi birtoktest zsugorodásának, viszont közismert a tatárjárás után az ország védelmének erősítése céljából meginduló tevékenysége, mellyel új kővárak építését szorgalmazta. Ezek az új építmények azonban elsősorban az építtetők hatalmát szolgálták, politikai tekintélyt jelentettek akár más földesurakkal, akár a királlyal szemben. Ennek kapcsán fontos még kiemelni, hogy ezek a magánföldesúri várak a hatalmi tényezőn kívül leginkább a birtokok közigazgatásában töltöttek be fontos szerepet8. Ezek alapján megállapítható, hogy Füzér a legkorábban megépült magánföldesúri várak közé sorolható. Mint már említettem, valószínűleg az Abák emelték, úgy, mint számos más várat Abaúj és Heves megyében9. Ezután tehát II. András vette meg Füzért, viszont nem a stratégiai helyzete miatt. A Zemplén vármegyéből Kassa felé vezető út innen 6 Feld-Cabello 1980. 8. 7 Feld-Cabello 1980. 8-9. 8 Horváth 2009. 76-77. 9 Feld-Cabello 1980. 12-13. 7 távolabb futott. Ebből is látszik, hogy ezeknek a magánföldesúri váraknak az elhelyezkedése arra szolgált, hogy birtokosát és vagyonát megóvja. Azért vehette meg a király a füzéri