ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: [email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám: H-6589-7/2009 Hiv. szám: Tárgy: Rajka, ÉDUKÖVIZIG Előadó: Schuszter Győző Melléklet: Rajka- Keleti távlati Műszaki ea.: Bartókné Hajnali ivóvízbázis – hidrogeológiai Beáta védőidom kijelölése Gresch Krisztina Vizikönyvi szám: Rajka-22 Dunakiliti-19

HATÁROZAT

I.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az Észak-dunántúli 7Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32.) kérelmére lefolytatott közigazgatási eljárásban a Rajka – Dunakiliti Keleti távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületét, védőidomát, az AQUARIUS Vízbeszerzési és Vízvédelmi Kft. (1095 , Mester u. 13.) által készített tervdokumentáció alapján e határozat rendelkező részének I., II., III. fejezetében meghatározott rendelkezésekre, jogokra és kötelezettségekre figyelemmel

kijelöli, az lábbiak szerint:

1. A kijelöléssel kapcsolatos rendelkezések A vízbázis és monitoring rendszer engedélyese: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32.

A védendő vízmennyiség: 60.000 m3/nap

A vízkészlet típusa: partiszűrésű

2 A monitoring rendszer objektuma: Kút jele OKK. Helye EOV Koordináták Talpmélység Csőátmérő Szűrőzés Nyugalmi vízszint száma X (m) Y (m) Z (mBf.) (m) (mm) (m-m) (mBf.) P-1 K-39 Rajka 295 787,59 515 573,31 126,519 23,5 280/254 PVC 10,0 22,0 122,869 próbakút Rajka-Dunakiliti vízbázis 2. sz. piezo K-40 Rajka 295 794,04 515 581,21 125,835 8,65 110/100 PVC 6,65-7,65 123,135 Rajka-Dunakiliti vízbázis 6. sz. piezo K-41 Rajka 295 780,29 515 564,26 126,850 8,7 110/100 PVC 6,7-7,7 122,89 Rajka-Dunakiliti vízbázis 4189/a1 K-10 Dunakiliti 293 701,85 518 038,83 125,472 84,60 140/127 PVC 83,00-84,00 120,672 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis 4189/a2 K-11 Dunakiliti 293 692,07 518 037,17 125,427 40,00 140/127 PVC 35,00-36,00 120,587 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis 1. SZF I/1 K-43 Rajka 295 892,94 513 525,19 126,491 20,10 140/127 PVC 16,00-19,00 122,541 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis 1. SZF I/2 K-44 Rajka 295 890,07 513 524,21 126,491 15,10 140/127 PVC 11,00-14,00 122,591 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis 1. SZF I/3 K-45 Rajka 295 887,35 513 523,25 126,491 8,20 140/127 PVC 4,00-7,00 122,571 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis F-I K-46 Rajka 295 795,28 515 567,03 126,211 50,30 140/127 PVC 45,00-46,00 122,081 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis – Kísérleti telep P-2 K-47 Rajka 295 802,78 515 560,50 126,059 60,30 280/253 PVC 45,30-55,30 122,859 próbakút 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis – Kísérleti telep 7. sz. piezo K-47 Rajka 295 802,90 515 560,33 126,059 39,00 51/43 ACÉL 38,00-39,00 122,859 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis – Kísérleti telep 11206/a K-48 Rajka 298 421,10 512 883,56 128,836 45,00 140/127 PVC 40,00-41,00 123,456 1.1 sz. Rajka-Dunakiliti vízbázis – Szivárgó csatorna mellett A H-10163-2/2009. számú fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedélyben engedélyezett, továbbá az egyéb beruházások (Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer - 11224, 11211, 11201 jelű kutak -, illetve az Országos Vízrajzi Törzshálózati rendszer - 3218, 3219, 3320 jelű kutak-) keretében üzemelő monitoring kutak

2. A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:

Védőterület: hidraulikai modellezéssel meghatározott 60.000 m3/ nap partiszűrésű vízre történt az alábbiak szerint:

Hidrogeológiai „B” védőterület:

Északon: A Duna medrének középvonala az 1843,4 fkm és a Csúnyi-Dunaág 121 fkm-től Ny-ra 250 m közötti terület. Nyugaton: Rajka belterületét érintve a kísérleti teleptől kb. 2,9 km-re. Délen: A kísérleti teleptől számított 3,4 km-re külterületét magába foglalva. Keleten: Dunakiliti bel- és külterületét magába foglalva a kísérleti teleptől számított 4,75 km-re.

3. A védőidom vertikális kiterjedése: A mélység felé a vízzáró feküig, mely változó.

II.

A védőövezeteken és védőterületeken tiltott és korlátozott tevékenységek:

- A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés alatt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét valamint a kitermelési folyamatot nem veszélyezteti. - A hidrogeológiai védőterületen tilos, olyan létesítményt elhelyezni, amelynek jelenléte vagy üzemeletetése a felszín alatti víz minőségét károsan befolyásolja. - Tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége.

1. A „B” hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások: 1.1. Tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilye hulladékok tárolása illetve lerakása - Veszélyes hulladéklerakó, vagy ártalmatlanító létesítése - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása, és ipari hulladékok tárolása - Hígtrágya- és trágyalé leürítése

1.2. Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető:

- Növényvédő szer tárolása és hulladék elhelyezése - Települési folyékony hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése - Veszélyeshulladék ártalmatlanító

1.3. Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető:

- Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése, házi szennyvíz szikkasztása - Települési hulladéklerakó (nem ve4szélyes hulladékok lerakása) - Házi kertek, kiskertművelés - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő 4

- Salak, hamu lerakása - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladék tárolása - Növénytermesztés - Komposztálótelep - Önellátást meghaladó állattartás - Műtrágyázás - Hígtrágya- és trágyalé kijuttatása termőföldre - Szennyvízöntözés - Növényvédő- szerek alkalmazása - Növényvédő-szer kijuttatása légi úton - Növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves- és műtrágya raktározása, tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Haltenyésztés, haletetés - Állathullák elföldelése, dög-kutak létesítése és működtetése - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászati tevékenység - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység

1.4. Korlátozás nélkül folytatható tevékenységek:

- Lakó- és irodaépületek csatornázással - Szennyvíztisztító telep - Építési hulladék lerakása - Temető - Sátorozás, fürdés - Sportpálya - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Erdőtelepítés, művelés vegyszeres kezelés nélkül - Legeltetés, háziállattartás - Szervestrágyázás - Tisztított szennyvízzel történő öntözés - Autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel - Út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok rendszerrel, egyéb út - Vasút - Gépkocsiparkoló - Gépkocsimosó, javító műhely

III.

Az elsőfokú hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, mint a távlati vízbázis engedélyesét kötelezi arra, hogy a kijelölt védőterületnek, védőidomnak a védelme érdekében az alábbiakban meghatározott és a jogszabály szerint egyébként szükséges feladatokat végezze el, illetve azok elvégeztetéséről gondoskodjon.

A vízbázis engedélyese köteles az alábbi előírásokat betartani: 1. A védőterületen ellenőrzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni. 2. Legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is. 5

3. A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. 4. A kutakban a vízszintmérések: - Folyamatos vízszintmérést kell végezni (DATAQUA típusú műszerrel) a P-1; P-2 próbakutakban, a 2. sz. piezo, 6. sz. piezo és 7. sz. piezo valamint az F-1, 3218, 3219, 3320, 4189/a1, 4189/a2, figyelőkutakban. - Heti egy alkalommal a 11224, 11211, 11201, 11206/a, 1SZF I/1, 1SZF I/2, 1SZF I/3 jelű figyelőkutakban. 5. Vízminőség vizsgálatok elvégzése: - A P-1; P-2 próbakutakban, az F-1, 3218, 3219, 3320, 11206/a, 4189/a1, 4189/a2, 11224, 11211, 11201, 1SZF I/1, 1SZF I/2, 1SZF I/3 jelű figyelőkutakban: általános vízkémiai komponenskörre, peszticidekre, szerves és szervetlen mikroszennyezőkre a biztonságban tartás 1. évében két alkalommal, majd a további években, évente egy alkalommal kell vizsgálatokat végezni. 6. A kutakban mért vízszint és vízminőség adatokat, tárgyévet követő március 31.-ig az elsőfokú vízügyi hatóságnak meg kell küldeni. 7. A vízminőségi, és a vízszintadatok egy adatbázisban történő együttes gyűjtését, évenkénti áttekintését és háromévenkénti állapotértékelését elvégezni. 8. A vízbázis védelme érdekében 10 évente a vízbázis védőterületét felül kell vizsgálni.

IV.

E határozat 2019. június 30. napjáig hatályos, de az engedélyes kérelmére, illetőleg terhére vízgazdálkodási érdekből módosítható és vissza is vonható. Ezen időpontig a jelen határozat alapját képező védőidomot meghatározó dokumentáció megállapításait a rendelkezésre álló adatok alapján felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat eredményét az elsőfokú hatóságnak megküldve kezdeményezni kell jelen határozat felülvizsgálatát.

V. A határozat I. fejezetében körülhatárolt területen elhelyezkedő ingatlanokon elrendelt – a kialakított védőidom kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos – tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokkal okozati összefüggésben felmerülő esetleges károk megtérítése az engedélyes /üzemeltető/ kötelezettsége; a kár meglétét és a védőidomra vonatkozó korlátozásokból eredő voltát az ingatlan tulajdonosának, használójának kell bizonyítania. A kártalanítás mértékéről megegyezés hiányában a bíróság határoz. VI. Az elsőfokú hatóság – a védőidomot kijelölő határozat nagyszámú ügyfelére tekintettel –megkeresi Rajka, Dunakiliti, Bezenye Községek Polgármesteri Hivatalát, mint az államigazgatás helyi szervét, hogy a védőidom és védőövezet által érintett ingatlanok tulajdonosaival a jelen határozatot – a helyben szokásos módon – közszemlére tétel útján hirdesse ki. Felhívja továbbá a fentiekben hivatkozott polgármesteri hivatalokat, hogy a határozat 15 napi időtartamú közszemlére tételének megtörténtéről és az esetleges észrevételekről értesítse az elsőfokú hatóságot. A közszemlére tett határozatpéldányon mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni az Áe. 47. § (1) és (2) bekezdése alapján.

VII.

A határozat ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz címzett, de az elsőfokú vízügyi hatóságnál két példányban benyújtandó, egyik példányon 10.000 Ft (azaz Tízezer forint) összegű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.

6

I N D O K O L Á S

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 14. § (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A törvény 25. § (3) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rend.) határozza meg. E rendelet megfogalmazásában védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A védőövezet a védőterület, védőidom részeit alkotó terület, idom, ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Vhjr. 9. §-a alapján az elsőfokú hatóság a távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízi létesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz. E rendelkezésnek megfelelően az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2001. május 16-án kérelmet nyújtott be Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogelődjéhez, mint elsőfokú vízügyi hatósághoz a Rajka – Dunakiliti Keleti távlati közcélú ivóvízbázis hidrogeológiai védőterülete meghatározása iránt. Kérelméhez mellékelte az AQUARIUS KFT. által készített, a vízbázis védelmét megalapozó tervdokumentációt. Csatolta kérelméhez a közegészségügyi és a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását. A kijelölt monitoring kutak a H-10163-2/2009. számú fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedély szerint, továbbá az egyéb beruházások (Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer - 11224, 11211, 11201 jelű kutak -, illetve az Országos Vízrajzi Törzshálózati rendszer - 3218, 3219, 3320 jelű kutak-) keretében üzemelő monitoring kutak. A hatóság megkereste a hatáskörükben érintett szakhatóságokat, hogy a korábban kiadott szakhatósági állásfoglalásukat fenntartják-e. A Győr-Moson- Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a megkeresésre 17.2/3787-1/2009. számon úgy nyilatkozott, hogy a hatóság jogelődje által 786-1/2003. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást – melyben a talajvédelmi hatóság a vízbázis védőidomának tervdokumentáció szerinti kialakításához külön kikötések nélkül hozzájárult – változtatás nélkül fenntartja. Az ÁNTSZ Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete az elsőfokú hatóság megkeresésére 1048-2/2009. számon úgy nyilatkozott, hogy a hatóság jogelődje által 754-2/2001.számon kiadott közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását (melyben hozzájárulása mellett javaslatokat tett a tervdokumentáció felülvizsgálata során figyelembe veendő szempontokra – egyedi közműpótló műtárgyak, szennyvízszikkasztók, trágyadepóniák, illegális hulladéklerakók felmérésére, ösztönző rendszer kidolgozására a közműves szennyvízcsatornára rákötések növelésére, a szennyvízszikkasztó 7 műtárgyak rekultivációjára, illetőleg javasolta a szennyvízszikkasztás tilalmának előírását is) – fenntartja. Az elsőfokú hatóság, mivel az 1. § szerint a Rend. hatálya az ivóvíz minőségű vízigények kielégítését szolgáló távlati vízbázisokra is kiterjed a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a vízminőség megóvás érdekében a védőterület-védőidom kialakítása, (azaz a kutak körül olyan felszíni és felszín alatti környezet kijelölése, mely biztosítja, hogy a térségben védeni kívánt vízkészletbe nem kerül le nem bomló károsítóanyag és amelyben a lebomló szennyezések lebomlása lezajlik), a korlátozások elrendelése szükséges. Az eljárás lefolytatására benyújtott tervdokumentáció alkalmas a hatósági döntés meghozatalára. A Rend. 3. § (6) bekezdése szerint a távlati és lekötött felszín alatti vízbázisoknál a belső és külső védőidomot, illetve védőövezetet nem kell meghatározni. A hidrogeológiai védőidom, illetőleg védőövezet „A” belső zónáját csak akkor kell meghatározni, ha a tervezett vízkivételek konkrét helye, mélységköze, a kutankénti víztermelés már megközelítőleg ismert. A fenti feltételek hiányában erről nem rendelkezett. A hidrogeológiai védőidom, illetőleg védőövezet „B” külső zónáját minden esetben meg kell határozni. Az elsőfokú hatóság a Rend. 3.§-ában, és a 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a határozatban rögzítette a védőterületi határokat, a 10., 13. §-a és 5. számú melléklete alapján meghatározta a tiltott, illetve korlátozott tevékenységeket, magatartásokat és a 17. § alapján meghatározta a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit. A hatóság a jog szabályban felsorolt korlátozások közül azokat rendelte el ténylegesen, amelyek szükségessége a kérelem alapján a térségben található ivóvíz minőségű víz e minőségben való megtartásához feltétlenül szükségesnek mutatkozott. A Rend. 8. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hidrogeológiai „B” zónára elkülönített tételes felsorolást csak azokra az ingatlanokra vonatkozóan kell készíteni, amelyeken tényleges műszaki beavatkozás vagy a területhasználat megváltoztatása szükséges. Jelen eljárásban ilyen beavatkozás, illetve változatás nem szükséges ezért a hatóság a védőidom kiterjedését a határozat rendelkező részének I. fejezete 2. és 3. pontja szerint határozta meg. A Rend. 18. §-a alapján a hidrogeológiai „B” védőterületre vonatkozó jogokat, korlátozásokat, kötelezettségeket és tilalmakat a Vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. A korlátozással érintett ingatlanok jelenlegi nyilvántartott művelési ágának megfelelő minősítéséből következő tevékenységek gyakorlását a védőidom kialakítása alapvetően nem befolyásolja; a határozat ugyanis elsősorban olyan tevékenységeket tilt, illetve köt feltételekhez, amelyek gyakorlásához külön hatósági engedély szükséges, így az ingatlanok tulajdonosai a tulajdonhoz fűződő jogaik (rendelkezési jog, birtoklás, használat, illetve a hasznok szedése) gyakorlásában alapvetően nem korlátozottak. Az elsőfokú vízügyi hatóság a kártalanításról a Rend. 15., 16. §-a, valamint a Vhjr. 9. § 5. bekezdése alapján a határozat V. fejezetében rendelkezett. A vízügyi hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyezésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése, illetve a Rend. 18. §-a alapján rendelkezett. A határozat VI. fejezetében az érintett polgármesteri hivatalok megkeresése, ill. a határozat közszemlére tétele az 1957. évi IV. tv.(Áe). 45.§ és 47. §-ának, valamint Vhjr. 27. § (4) bek.-ében foglaltakon alapul, mely nagyszámú ügyfél érintettsége esetén a közszemlére tétel útján való közlést lehetővé teszi. A fellebbezési jogot az Áe. 62. § (1) bekezdése biztosítja. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabály 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján tájékoztatta, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. címe 2./a./ pontja alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet I. számú mellékletének IV/1./A. pontján alapul.

Győr, 2009. július 17.

Pintér Imre s.k. hatósági osztályvezető