SZÁZADOK a Magyar Történelmi Társulat Folyóirata
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
154. évfolyam (2020) | 3. szám SZÁZADOK A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Az alapítás éve 1867 Főszerkesztő: Frank Tibor Felelős szerkesztő: Simon Anita Szerkesztőség: Bácsatyai Dániel, Bartha Ákos, Csukovits Enikő, Eiler Ferenc, Kenyeres István, Toma Katalin, Völgyesi Orsolya SZÁZADOK www.szazadok.hu A Magyar Történelmi Társulat folyóirata Szerkesztőség: H–1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B. épület V. emelet 511. Telefon: (+36) 1 224 67 00 / 4637 mellék E mail: [email protected] 154. évfolyam (2020) 3. szám Szerkesztőbizottság: Csernus Sándor, Draskóczy István, Fodor Pál, Font Márta, Földes György, Gecsényi Lajos, Gyarmati György, Hermann Róbert, Horn Ildikó, Izsák Lajos, Klaniczay Gábor, Kövér György, Krász Lilla, Lévai Csaba, Orosz István, Pál Judit, Pál Lajos , Pálffy Géza, Papp Klára, Pók Attila, Rainer M. János, Romsics Ignác, Sajti Enikő, Szakály Sándor, Varga Zsuzsanna, Veszprémy László, Vonyó József, Zakar Péter, Zsoldos Attila Nemzetközi tanácsadó testület: Robert John Weston Evans (UK), Marie-Madeleine de Cevins (Franciaország), Holger Fischer (Németország), Ovidiu Ghitta (Románia), Olga Khavanova (Oroszország), Árpád von Klimó (USA), Lengyel Tünde (Szlovákia), Stanisław A. Sroka (Lengyelország), Arnold Suppan (Ausztria), Kees Teszelszky (Hollandia) Olvasószerkesztő: Reményi József Tamás Tördelés, nyomdai előkészítés: ElektroPress www.elektropress.hu Nyomás, kötészet: Prime Rate www.primerate.hu ISSN 0039–8098 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK Frank Tibor: Bevezető ........................................................................................................... 469 Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához ....................................................... 475 Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben ................................................................................................................... 495 Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között ........ 519 Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961 ........................................................................................................ 535 Deák Nóra: Burkolt bűntudat jelei. Richard Nixon szerepe a magyar menekültek befogadásában .......................................................................................................... 565 TANULMÁNY Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban ......... 577 TÖRTÉNETÍRÓK Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban ....................... 621 IN MEMORIAM Anton Schindling (1947–2020) (Forgó András – Soós István) .......................................... 645 TÖRTÉNETI IRODALOM Márta Fata – András Forgó – Gabriele Haug-Moritz – Anton Schindling (szerk.): Das Trienter Konzil und seine Rezeption im Ungarn des 16. und 17. Jahrhundert (Molnár Antal) ......................................................................... 647 Sorin Mitu: Az én Erdélyem. Történetek, mentalitások, identitások (Sárándi Tamás) ...... 650 Deák Ágnes: Suttogások és hallgatások. Sajtó és sajtópolitika Magyarországon, 1861–1867 (Bárány Zsófia) ............................................................................ 654 Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása (Grósz András) .............................................................................................. 657 Békés Csaba: Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944–1991 (Kiss J. László) .......................................... 660 Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról, 1957–1970 (Erdődy Gábor) ....... 663 E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI .............................................................. 667 MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK BEVEZETŐ Fiatalabb történészeink magyar–amerikai kapcsolattörténeti tanulmányaiból gyűjtöttünk össze itt egy csokorra valót. Csaknem 200 év kapcsolat-, hatás- és érintkezéstörténetét mutatja be ez az öt tanulmány, a két ország Függetlenségi Nyilatkozatától egészen Mindszenty bíboros 15 éves menedékéig a budapesti amerikai követségen. Ezek az írások eredeti forráskutatásokból szerveződtek, hozzájárulnak mind a magyar, mind az amerikai történelem közelebbi megisme- réséhez és megértéséhez. A Századoknak ebben a blokkjában kronologikus rend- ben mutatjuk be őket, így könnyítve meg az egyetemes és a hazai történeti tájé- kozódást s a kettő kapcsolódását. Lévai Csaba debreceni egyetemi docens összehasonlító tanulmányt készített az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat elemzéséről. E két dokumentum szerkezeti felépítésének, eszmetörténeti forrásainak és jogtör- téneti vonatkozásainak hasonlóságát már többen tanulmányozták. Lévai Csaba a két nyilatkozat szövegének textuális jellegű elemzésére vállalkozott, illetve azt vizsgálja, hogy „az ’erőszak elemek’ milyen szerepet játszottak az amerikai és a ma- gyar Függetlenségi Nyilatkozat érvrendszerében és retorikai kompozíciójában.” Ez a célkitűzés vezeti a két dokumentum szerzőségének vizsgálatához, melynek kapcsán Lévai egyetértően idézi Pauline Maier amerikai kutatót, aki szerint az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat „nem Jefferson, hanem a Kongresszus nyi- latkozata volt, nem egyetlen ember s még csak nem is egy bizottság, hanem em- berek egy nagyobb csoportjának munkája volt”.1 „Ezzel az eljárással szemben, a magyar országgyűlés 1849-ben fordított logikával dolgozott” – írja Lévai Csaba. „A Képviselőház 1849. április 14-én zárt ülésen fogadta el a függetlenség kimon- dására, a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztására, a szomszédos népekkel való békés viszonyra, illetve az eljövendő kormányforma meghatározásának miként- jére vonatkozó négy határozati javaslatot, amelyek majd a magyar Függetlenségi Nyilatkozat utolsó nagy szerkezeti egységét alkotják.” Ezen elvek megszövegezé- sére a Képviselőház Kossuth Lajost, Szacsvay Imrét és Gorove Istvánt, a Felsőház pedig Horváth Mihályt és Hunkár Antalt jelölte ki. Amint azt Lévai Csaba meg- állapítja, a végleges magyar változat inkább tekinthető Kossuth Lajos művének, mint az amerikai Nyilatkozat tényleges szövege Jeffersonénak.2 1 Pauline Maier: American Scripture. Making the Declaration of Independence. Vintage, New York, NY 1998. 150. 2 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata. Kossuth Lajos Összes Munkái XIV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Második rész. 1849. január 1. – április 14. Szerk. Barta István. Bp. 1953. 894–912. 469 századok 154. (2020) 3. szám BEVEZETŐ A két nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát összehasonlítva Lévai Csaba azt a következtetést vonja le, hogy manapság a magyar „Függetlenségi Nyilatkozat fontos helyet foglal el ugyan a hazai közösségi emlékezetben, de nem úgy, mint egy dicsőséges jövő kezdetét jelző önálló fejlődés kiindulópontja – ahogyan ez az amerikai Nyilatkozat esetében megfigyelhető –, hanem mint a tragikus, de heroi- kus nemzeti múlt mementója”. A tanulmányfüzér az első világháború után a függetlenségét visszanyerő Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatának beható rajzával folyta- tódik. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense az amerikai segélyprog- ram és az Egyesült Államok politikájának elválasztását revideálja 1919-ben. Először hasznos historiográfiai áttekintést nyújt a korszak történeti irodal- máról, majd Woodrow Wilson elnök 1919. évi politikájával és diplomáciájá- val foglalkozik. Együttesen vizsgálja Wilson segélyezési programját és diplo- máciáját Magyarország vonatkozásában, előbbit egészében az ARA (Amerikai Segélyelosztó Szervezet) és Herbert Hoover alá rendelve. A jóvátétel közvet- lenül kapcsolódott a háborús felelősség kérdéséhez, a párizsi békekonferencia emellett részletesen és elfogultan foglalkozott az új határok kialakításának kér- déseivel. Amint azt Glant Tibor megállapítja: „A trianoni határok kialakítása […] a négy nagyhatalom képviselőinek zárt ajtók mögött lefolytatott alkuinak eredménye volt.” Magyarország sorsának alakulását három problémakör befo- lyásolta: 1. a bolsevizmus térhódítása, 2. az osztrák-német Anschluss potenciá- lis veszélye és 3. az adriai kérdés. Az amerikaiak is e három kérdést tekintették elsődlegesen megoldandó feladatuknak. A Tanácsköztársaság bukása után az amerikaiak (az ARA és az Amerikai Vöröskereszt) bejutottak Budapestre is és számos jótékonysági akciót indítottak. Kiemelkedett ezek közül a gyermekétkeztetés, melyet az ARAECF (American Relief Administration European Children’s Fund) bonyolított le 1920 és 1923 kö- zött. Mint minden vesztes állammal, az Egyesült Államok szenátusi ratifikáció híján különbéke aláírására kényszerült Magyarországgal, 1921. augusztus 29-én. Peterecz Zoltán, az egri Eszterházy Károly Egyetem docense Royall Tyler személyével és a két világháború közötti magyarországi pénzügyi válságokkal foglalkozik. Tyler fiatalon elhagyta az Egyesült Államokat és élete nagy részét külföldön töltötte. Így jól ismert számos európai országot s jelentős európai műveltségre tett szert, illetve beszélte a vezető európai nyelveket. A világháború után részt vett a párizsi békekonferencia és a Jóvátételi Bizottság munkájában, majd 1924-től 1929-ig, illetve