A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON Melyet Ut61)B, Pariz-Papai Szotara Szerint, «Selyemszar6 Fereg»

R .C.P. EDINBURGH LIBRARY

R27821 Y0236

ABAFT AIGNER LAJOS.

BUDAPEST.

KIADJA A KIR. MAGYAR TERMKSZETTUDOMANYI TARSULAT

189S. f Az I S'.)5-ik tivi iiovemher :20-aii tartott valasztmanyi iilesen Abafi Aigner Lajos tagtaisiink «A lepkeszet tortenete

Magyarorszagon I) czimii dolgozatat felajaiilotta Tarsiilatuiik- nak kiadiiM vegett. A valasztinaiiy dr. Entz Geza es dr. Horvath (teza valasztmanyi tag urakat kerte fdl velemenyes jelentes ttdelere. A hirald maknak kedvezo jelentese alapjau a valasztmaiiy iSdd oktoher 21-iki iilesen a raiinkat kiadasra elfogadta, b a titkarsagot a dolgozatnak sajto ala rendezeBevel megbi'zta. E rnmika, kiadaBanak koltsegeit az orszagos segelybdl fedeztiik. JlndapeBt, iSdcS iiiajus 23-ikan.

huzlavszky Jozsef a Kir. Magyar Termeszettudomauyi Tarsulat

e. titkara. Digitized by the Internet Archive

in 2016

https://archive.org/details/b21926256 ELOSZO.

Aimi mondas, bogy «a tdrtenelem a tel tudasi), iiemcsak az egesz emberiseg vagy egyes nemzetek tdrtenelmere, baneina tudomanyok vagy azok barmel}'' aganak tdrtenetere vonatkozdlag is ervenyes. A szakferbbra eji oly fontos, mint erdekes, liogy megtiidja, bogy a tudomanynak az az aga, melynek mii-

kddeset szentelte, mikeiit fejlodott ; bogy azoii fertiak, kikiiek nevet az allatcsaladok, nemek s eg^^es fajok melle jegyezve latja, mennyil)en es mivel jarultak e tudoinanyag fejlesztesebez. Ennelfogva, midon a magyar lepkeszet tdrteneteiiek meg- irasara vallalkoztam, elsd sorban tiszta kepet kellett adnom annak, bogy a lepidopterologia altalaban mind fejlddesi sta- dinmokon ment keresztiil. Ez azonban nebez feladatiiak bizo- nyiilt, mive] a kiilfdldi irodalmak egyikeben sem talaljnk meg a lepidopterologia tdrtenetet. Az entomologia egesz kdrere nezve - egy ])ar regihh es csekelyebb erteku adatot bgyelmen kiviil bagyva egyediil Eiselt Np:p. Janos «Gescbicbte, Syste- matik und Literatiir der Insectenkunde« (Leipzig, 18H()) czimii rniive nynjtott nemi litmntatast, de az is a bibliograbara belyezi a fdsiilyt, mig a torteneti reszt, a jelesebb lepidopterologiisok miikodeset, s a rendszer fejlddeset igen rdviden targyalja; Spin JanosiuiIv cGescbicbte und Beurtbeibmg aller

Systeme in der Zoologie» czimii, Nurnl)ergl)en IS I l-ben megjelent miive pedig, melyben az allattani rendszereket ismerteti, teljesen elavult, ugy, bogy kivalt az lijabb korra nezve egyediil

Cakus J. V. kitiind allattantdrtenetet (<'Gescbicbte der Zoolo- gie». ^luncben, I S7:2) basznalbattam, a mely azonlian sokkal altalanosabl) jellemii, sembogy a lepido])terologia fejlddeset reszletesebben targyalbatna. A legiijabb :25 evre nezve i)edig YI semminemii kalaiiz sem kinalkozott. Igyekeztem az idevago adatokat osszeszedve cso])ortositani s a fobb rendszerek felsorola-

,saval azoknak napjainkig valo fejlodeset feltiintetni. A magyar lepkeszet tortenetere nezve meg ennyi forms sem kinalkozott. Itt kizarolagosan Hanak JlNosnak «Az allattan tortenete es irodalma Magyarorszagban »> czimu, Pesteii 1849-ben megjelent nuivere tamaszkodhattam, a mely azonban altalanos termeszetenel fogva csupan a fobb iranyokra nezve szolgalliatott vezetoiil. A lepidoj)terologiai szempontbol nala felmeriilo liianyokat es liezagokat potoltam, s lepkeszetiink fej- Iddeset feltiintettem egeszen napjainkig, az egyes lepkeszeknel kimiitatvan, ki mivel jarult a magyar lepkefanna boviteseliez

s ismertetesehez ; azokat pedig, kik Magyarorszag teriileten lepkeket gyujtottek es gyujtenek, lehetoleg mind megemli- tettem. A konnyebb attekintlietdseg kedveert az idezett muvek czimet a szovegtdl kiilon valasztottam es fiiggelekkent adorn mind a kiilfoldi lepidopterologiai muveknek lehetoleg roviditett czimet, mind pedig a magyarorszagiak jegyzeket.

Hianyokert s egyeb fogyatkozasokert mentsegemiil szol- galjon, hogy muvem e teren az elso kiserlet. A szerzd.

A lepkeszet altalaiios torteiietenek attekintese.

A termeszet vizsgalasa az osemberrel vette kezdetet. A let fentartasa kenyszeritette annak megfigyelesere, bogy rea nezve mi a liasznos es mi az artalmas. Hogy ez az ismeret az oskori nepeknel mennyire terjedt, nem tudni. Annyi azonban bizonyos, bogy az emberbez leg- kozelebb alio, ot tebat leginkabb erdeklo allatok koziil nemcsak a nagyobb es feltiinobb alakokat ismertek, banem bogy tigyel- mok kiterjedt az aprobb jelensegekre, nevezetesen a rovarokra is, mindig a basznossag szempontjabol. Igy mar a legregibb bindn bagyomanyok megemlekeznek a gummilakkot eloidezo

Coccus laccdrol, a kbinaiak pedig mar ^2700 evvel Kr. e. tenyesztettek a Boynhyx mori selyemszbvot. A rovarok ismerete azonban altalaban s a lepkeke kiilonosen igen lassan fejlodbtt. A le])keszet, vagyis a lepkek ismerete, akkor vette kezdetet, a mikor fajok szerint kezdtek dket megkiilbnl)oztetni. A gbrbgok, kik a lepket a lelek szimbolnmanak tekintettek, mar megtigyeltek, bogy a lepke feregbdl vagy bernyobdl babba,

s el)bdl lepkeve valik ; 6k a lepkeket a kovetkezo ot csoportra osztottak: Papilio, Bombyx, Taenia, Geomelra es Tinea. Ez ismeretoket azonl)an sem a romaiak, sem a kozepkor nepei nem fejlesztettek, es babar az lijkor kezdeten tobben fogialkoztak is a rovarokkal, csak a XYII. szazad elejen (1G0:2) jelent meg az elso entomologiai mil, melynek szerzqje, Aldrovandi bolog- nai tanar, a lepkeket s bernyokat kiilon targyalja es meg al)ban a biszemben van, bogy a bernyo az illeto novenybol fejlik ki. De mar Mouffet londoni orvos, megallapitja (1G34), bogy a

Abafl-Aigner A lepkeszet t6rt6nete MaCTarorsz&gon. 1 :

2 BEVEZET^lS. lepkek tojiiak es pet61)61 szarmaziiak es Goedart, nemetalfoldi festo (I a lepke egyes fejlodesenek fazisait a petetol kezdve, szoros egymasiitanban targyalja is s kimutatja egyiive tarto- zosagukat. Egy lepessel toval)b megy Lister londoiii orvos,

iniddn ( 1 (>85) szaniyuk tartasa szerint osztalyozza a lepkeket, melyeknek Sperling wittenbergi taiiar szerint (1 (UiJ ), mar szaz- mil tbbb fajat ismertek. Meg fontosabbak voltak Swamjierdam leydeni orvos vizsgabidasai, a ki (HWib) legeloszbr targyalta a fej’lotles kiilbiibozdseget, a mennyiben megallapitotta, bogy a teljes atalakidiis a csnpan csak vedles utjan valo eg^'szeru fej- Iddestdl lenyegesen kiilbnbozik. Ezzel a rovarok rendszeres osztalyozasanak utjat egyengette. A XYIIL szazad elejen tobben fejlesztettek tovabl) a lepi- dopterologiat, nevezetesen Merian rezmetszd leanya, ki Giiinea- i)an es Amerikaban iitazvan, az ott gyujtott lepkeknek annak idejen feltiinest kelto szep abrait kbzblte (J()7b 1717), szint- ugy Albin (173b) az angol lepkeket es bernybket Blancaard ; amsterdarai orvos (1088) a lepkek atalaknlasat ismertette, melyet L’Admiral nemetalfoldi festo (171'0 1744) :25 tablan rajzban is bemiitatott. Nagyobb jelentosegu volt Beautsitr fran- — czia tndds idevago mtikodese, a ki (1704 1 742) a liernybkat labnk szama s elbelyezese szerint irta le, a lepkeket pedig nap- paliakra s ejjeliekre osztotta, tekintetbe veve csapjaikat es szipokajukat, valamint szarnynk alakjat es tartasat, a T'uiedk'Ai azonban egeszen elkiilbnitve targyalta,

Ezt a felosztast nagyjaban elfogadta Linne is, a ki mind a nbvenytant, mind az allattant es vele a rovartant is bevezette a tudomanyok soraba, es mindenkorra biztos alapra belyezte. A lej)keket eleinte (1735) ket csoportba foglalta bssze, li. m. a nappaliak (Papilio) es ejjcUek (Phalaena) csoportjaba.

Utbbl) azonban ( 1 740) e kettd koze meg a szilrkuletl zngo piUe- ket (Sphinges) alb'totta, s egyiittal a nemeket alnemekre tagolta.

Osszesen 273 nap])a,li, 47 sziirkiileti es 300 ejjeli, mindossze

780 le[)kefa,jt irt le."^

* Reiulszere a kovetkezd (a magyar eluevezeseket Foldi szevint adorn)

J. A iiappali lepkrk (Papiliones, pillangok) liat csapatja (rhalan- ;

A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. 3

A LiNNE-fele rendszer tekintcdye sokaig teljes erven}d)en allott fenn, s az osszes lepidopterologiisok majdnem a szazad vegeig Linne iiyomaban jartak es nagyjal)an az 6 beosztasat kbvettek, baiiia egynemelyikok a reszletekre nezve attol el is tert. Igy De Geer sved barb, a ki (1752— 78) egyes csoportok mas ellielyezeseben ter el IjINNE rendszeretol, ligysziiiten Brun-

NiCH norveg banyaka])itany (1 704), a ki lij megkiilonbozteto- jeleket alkalmazott, toval)ba Pallas petervari muzemni igazgat(), a ki leirasaiban (1700 -07) az egyes fajok alakjat vette alapnl, es eloszor tigyelmeztetett a PsychiddknAl eldfordulb partlienogenezisre, sziizen nemzesre.

Schaffer ev. lelkesz a szarnyakra s a labfej izeiiiek szamara alapitja a lepkek szerinte Hymeiio-Lepidoptera — rendszeret, LiNNEtbl egyebirant keveset ter el, ep ligy Schlega becsi orvos, a ki a lepket Farinosa neveii iievezi vala- (1707) ; mint Gmelin tiibingai tanar, a ki 1788-ban Linne fdmuvet lijra kiadvan, a fajok szamat tetemesen bovitette. Geoffroy is lenyegileg LiNNE-re tamaszkodik az osztalyozasban, de a csoportok

ges) : 1. EqiiitvK (nemesek), melyekuel a felso szarny, also szegletetol

a hegyeig liosszal)b mint a tovGg ; ezek koziil a) Troes (trojaiak),

piros pettyes melluek l>) Achivi (gorogok), pettyek nelkiiliok, a mai ; Papiliok. 2. Ilclicoui (helikoniak), epszelii keskeny szaruyakkal, melyek

alsoja roviclel)b a felsonel, most Heliconiak es Neotropidak. 3. I’artiassi

(parnasszusiak), szarnynk epszelii, a felso kerek. 4. Ikiiuti (danansok, parej pillangok), epszelii kerek szarnyakkal, meg pedig a) Candidi (feherek), feher szarnyakkal, a mai Pieridak, es h) Festivi (pompasak), czifra szarnyakkal, most Danaidak. 5. Nijniplialrs (nimfak), csipkes szarnyuak, ii. m. a) Gemmati (gyongyosok), szemes szarnyuak, most h) Plialerati Satyridak ; (szonyegesek), szemfoltok nelkiil, most Nym- phalidak. 6. Pleheji (kozrendiiek), aprok, sotet szarnynak, meg pedig a) Rnrales (mezeiek), liomalyos szarnyfoltokkal, a mostani Lyc.Tnidak ; es h) Urbieolse (varosiak), foltos, athitszo szarnyakkal, a mai He- speridak.

II. A szih'kiilrti lepkvh (Sphinges, lepkc): a) valdsagos (legitimae,

l>) alszenderek (adscitae, zugo) ; nyilfarkiiak).

III. Az ejjeli lepi.rk (Pliala'iia, pille) nyolcz csaladja: 1. Bmnin/crs,

2. eresztdk vagy fonok ; Noctuac. bagoly])illek ; 3. Crnwctrar. merok

4. Toi'lrice!<, ilonczak vagy lovelsodrok 5. I’lp-alidcs. ; tiizpillek ;

6. Tinvac, molyok 7. Ahicilar, toilaspillek : 8. ; 7/rpm//, karcsiipillek. ;::;

i BEVEZETES.

jellemzesere felhasznalja a labi'zek szamat s a hernyok alak- jiit

A LiNNE-fele reiidszert kbvette eleiiite (1701) Scopoli selmeczi, majd i)aviai taiiar is, kesohb azonl)an (J777) egeszeii lij, a regit alapjabaii felforgatd allattani rendszerrel lepett fel, raelyben a sorrendet az infnzoriumokon kezdi s a lepkeket

I. Sphinges, EL Phalaenae, III. Papiliones szerint soroka fel. El)ben a tekintetben egeszeii az o nyoinaban jartak a becsi

Tlieresianum tanarai : Schiffermuller es J)enis, kik Jk^cs kbr- nyekeriek iepkefaunajat adtak ki s a bernyok felkutat.isaval es taniilinanyozasaval nagy erdemeket szereztek.'*^'^ lleiidszerbket, nemi iiiodositasokkal elfogadta a tbiibi kozt Czenpinsky leiigyel lepkesz is, mig Villiers az d, valamint Geoffroy es J)e Geer rendszereinek tekintetbe vetelevel es sajiit megfigyelesei alap- jaii a LiNNE-fele reiidszert bovitette es belylyel-kozzel ni()do- sitotta. Vele szemben Meinecke terineszeti alapoii iiyngvd reiidszer felallitasat kiserlette meg, de keves sikerrel. A reiidszeralkotiislian nagy fordiilatot idezett eld Fabricius kieli tanar (1745 — ISOcS). Alaposan vizsgalta es osztalyozasanak alapjanl vette a rovarok szajreszeit, melyeket ugyan tekintetbe vettek eldtte is, de csak mellekesen, annak jelzesere,

* Lepkerenrtszere a kovetkezok^peu indiil : I. Nappali lrpl;ek.

1. Negytdhuak (Tetrapi) : a) Tiiskes hernyok es szdgletes szarnyii lepkek

Urticse) /^Tiiskes hernyok es kerekszarnyu lepkek (j). o. (p. o. ; Adippe)

c) Tiisketlen heiaiyok es rovid mellsolabu lepkek (p. o. Mjpra). 2. Hat-

: h) Idhuak (Hexapi) a) Nagy lepkek (p. o. Machaon) ; Kis lej)kek (p. o.

c) Argus lepkek o. Phlaeas, Rubi)

Comma, Malvarum) e) Felierek (p. o. Napi, Rhamui, Hyale) stb. ; ** Sokaig hasznalatban volt rendszerok a kovetkezo : 1. t>plii)igcs :

(i) Angulatu) (Ocellata, Quercus) ; h) Fasciatie (Convolvuli, Ligustri,

( d) (Nerii, Atropos) ; c) SemifasciatiP Eupliorbiad : Caudacut-fe Por-

cellus) r.) Caudiborbes (Oenothera^ Stellatarum) Hyalina (Euci- ; ; f)

forniis, Tipuliforniis) Maculata* (Minos, Onobrychis). II. Phalnena 'e ; g)

1. Bombyces : a) Lunigcra (Vcrsicolora, Tromula, Tan); h) Pavonia^

(Pyri) stb. ; 2. Noctme : n) Semipectinata (Ulmi) stl). ; 3. Geometne

a) Bistriata (Margaritaria) stb. ; I. Pyralis ; 5. Tortrices ; 6. Tinea ;

7. Alucita. III. [*apilioii(’s : a) Plebeji (Tages) ; b) Helicouii (Apollo);

c) Equites (Polyxena, Macbaon) ; d) Candidi (Cratagi, Cardamines)

e) Elavi (Rbanini, Hyale); f) Nympbales (Galatbea, Mara, Ligea, BriBei.s) stb. : : ;

A LEPKESZET ALTALANOS TURTENETENEK ATTEKINTESE, o vajjon azok ragok-e vagy szivok. A lepkekre nezve eleinte a LiNNE-fele rendszert kovette, utobb azonbaii mindinkabb eltert attol, es vegiil dSystema Glossatariini)) (igy nevezi a lepkeket) czimu inuytd)eii, — mely feldlelte voliia az bsszes Le])idoptera- kat, de befejezetleniil maradt, 6s csak rbvid kivonatban ismere-

tes, a nem fogalmat elddeinel sokkalta szdkebl) ertcdembeii

vette. Igy pi. a LiNNE-fele Papiliok nemet 41 uj nemre szedte sz6t, miben fdleg a csapok 6s pal])Usok, ritkal)ban a rnellso labak szolgaltak alapul. Megliatarozasai rbvidek 6s poiitosak,

s eniudl'ogva nemeinek nagy szama feiimaradt a mai napig. De a inily kitiind volt a inaga idej6ben rendeiiiek, nemeinek 6s szamos nj fajanak leirasaban 6s megliatarozasaban, ep oty tart- hatatlannak bizonynlt rendszere, mert fdleg a kisebb allatoknak szajszerveik alapjan vald megbatarozasa meg a gyakorlott

szakemberre n6zve is nagy neli6zs6gekkel jart.‘>‘ IMig Linne dsszesen 7S0 lepkefajt ismert, addig Fabricius, csuj)an mint

na])palit, 798 fajt irt le. Az a baladas a lepk6k ismeretdben, rnelyet az iment emlitett k6t szam jelez, nem egyediil Fabricius 6rdeme szamos ; kortarsa reszes aliban, kik rdszint egyes adatokkal jariiltak a lepkek ismeret61iez, ibszint pedig terjedelmesebb miivekben adtak a lejik6knek, illetdleg azok hernydinak leirasat 6s rajzat. Az utdbbiak sorat Kosel niirnbergi festd 6s r6zmetszd (1705 1751) nyitotta meg. IMig a szisztematikusok 6s mukedveldk nagy szama vagy elsdsorban vagy kizardlag a lepk6k kdnnyen liozzaf6rhetd kiilsd szerveit vette tekintetbe a leinis vagy a gyiijtem6nyek rendez6se alkalmaval, addig d Feaumur nyoman azok eg6sz fejldd6stdrt6net6t tanulmanyozta, 6s pedig behatdb- ban mint barki eldtte.

* tjepkorends/.ere (15 csalad) a kovotkezd : I. I’apilio: 1. Eqnites

Trojani 2. ; E(inites Aoliivi (pi. Machaon); .3. Eestivi ; 4. Nvmphales

(Aogeria, UrticiP, .5. Mcga'ra) ; Heliconii ; 6. Paniassii (Brassicii*) :

7. Sat3’ri (Polj'xena, Camilla, Levana). II. Hrspcrinr 1. llnrales (Ar- gus); 2. Urbicokp (Comma). III. Sphixpcs (Ocellata). IV. Scuiac (Stel-

latarum). V. /iipanKir (Filipendula). VI. linmlijicrs: 1. Alis patulis (Pavonia); Alis 2. reversis (Quercifolial ; 3. Alis delloxis (Caja) ; 4. Alis incumbentibus (Hera). VIII. Cnssi (Cossus). VIII. Htpinli (Humuli). IX. Nocturif 4 csapat. X. Ibillacae. XL PliahioKir 3 csapat. XII. Pjiralidi’s. XIII. Tinc(ic. XIV. Ahinla. XV. Picrophori. G BEVEZETES.

Rosel melto kovetoje Esper erlangai tanar (174:2 — 1810), ki az abrak jb rajzaira es termeszethu kiszinezesere nagy siilyt

lielyozett ; sziiitugy I'ranczia niuvokhen Ernst es Engraimelle, kik a babokat is rajzoltak valainiiit Ehret es Seligmann, kik ; a ritkal)b lepkek abrait kbzbltek. Nem csekelyebb jelentosegu volt Eorkiiausen (17b() -1 80b) btkbtetes miive, mely magabaii I'oglalja az bsszes euro])ai lepkek leirasat; l^ebato leirasokat adott toviibba Jablonsky (17bb 1787), kiiiek muvet Herbst

( I 744 — 1 807) folytatta.

Miiulezeii muveket a leiras j)Oiitossaga s az abrak inuve- szies kivitele tekinteteben feliilnnilja Hubner ingolstadti taii- feliigyelb (f 1820) nagy miive, melyet lialala utan Geyer feje- zett be, es melybez grot' Hofmannsegg nevrmitatdt keszltett.

IIuBNER azonklviil szamos uj nemet allitott tel. Az emlitetteken Idviil a lepkekkel es bernybkkal tudoma-

nyos szempontbol meg foleg a kovetkezdk foglalkoztak : Bonnet

(1720- 1793) es Lyonet (1702) franczia tndbsok ; Thunberg stockholmi tanar (1743- 1828); Sulzer wintertlmri orvos

(1735 181 ScHMiEDLEiN li])csei orvos 1808); Goze 4) ; (1739 (piedlinburgi ev. lelkesz (1731 — 1793); Clerk sved le])kesz, es Jung, a ki az enrbpai es exotikns lepkek betiirendes nevjegyzeket

allitotta ossze : Kleemann (1^35 1789), ; tovabba Kuehn,

Hochenwarth, Gladbach (1777), Gronow (1 703), Drury (1 770), Bergstrasser (1732— 1812), Enoch (1777), Schneider (1787), ScRiBA (1790), Panzer (1755- 1829), OumER (1750 1814), es Lesser, ki mint annak elbtte (1035) Eranzius, a bibliaban

emlitett rovarokat targyalta ; valamint Schwarz, Mader es Brahm, kik a lepkeket es hernybkat mijitar alakjaban ismertettek.

bibben a korszakban imir rovartani szaklapok is keletkeztek, Ezek elsejet Euessly ziiricbi entomologus szerkesztette

1 778-tbl. Ennek megsziinte ntan Scrtba (1790), majd Schnei- der (1791) es Borkhausen inditottak effele folybiratokat. Kbzbinyeik erdeklddest kOltbttck mind szeleselib koriik-

is tartottak a fentebb erintett nagyobb ben s azt folyton ebren ; szabasi'i miivekben foglalt kimeritd leinisok es abrak ]iedig az irodalomban kevesbbe jiiratos gyiijtdnek is lebetdve tettek meg a ritkiibb le])kek meghatarozasiit is. Ezek a koriilmenyek tete- A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. 7

esen elomozditottak az egyes orszagok es videkek speczialis unajanak ismeretet es dsszeallitasat.

Ez utobbi teren erdemeket szereztek : Pallas es Lepe- CHiN, kik az orosz es sziberiai faunaboz jariiltak adatokkal, Cederhjelm, a ki a szeiitpetervari iauiiat albtotta dssze. A sved faimaval Thunberg, Villiers es Quensel foglalkozott, Schnei- der a lapplandi lei)keket targyalta. Cramer, Muller es Paykull a dan rovarfauiiat, Wilkes, PIarris, Lewin, Donovan es Haworth Nagy-Britannia faimajat, Cyrillo, Petagna, Possi es Prunner pedig Olaszorszag egyes allamainak rovarfaiinajat albtottak bssze. Erancziaorszag lejikeit Yillers ismertette muveszies abrakkal diszitett negykdtetes munkajaban, Eourcroy pedig a

parisi faiinat adta ki. Svajcz faunajat Fuessly es Clairvili,e, Hollandiaet pedig Sepp allitotta bssze. A Nernetorszagl)an elb- Panzer es P'risch targyalta behatbaii az fordulb lepkeket ; egyes nemet tartomanyok es videkek faunajat pedig Schaefer, Hufnagel, Bergstrasser, Lang, Yieweg es Willdenow, Sturm, Brahm, Schrank es Schrekenstein liarb irtak meg. Ausztria lepkefaunajanak szinten tamadtak jeles muvelbi. Poda tanar,

a graczi inuzeum megalapitbja (I7“13 171)8), kiadta a stajer- orszagi Scopoli rovarok jegyzeket; a krainai rovarokat kutatta ; Preyssler csehorszagiakat Schrank pedig a ; bsszeallitotta az bsszes ausztriai rovarok jegyzeket. Idegen fbldreszek beiitazasaval az exotikus lepktdv ismerete is gyarapodott. E teren nagy erdemeket szerzett: PYrster, PAbricius, Esper, Smith, Donovan, Abbot, Bergstrasser es PL\ppe.

Nem csekelyebl) erdem illeti a XIX. szazad elsb ket ev- tizedeljen azokat, a kik a rovarok anatomiajaval foglalkoztak s azok egyes szerveit vagy egyeb jelensegeket tettek vizsgalatuk targyava, mint Agassiz, Staudinger, Kettelhoit es Semper, kik a lepkek szarnyairbl es pikkelyeirbl, Brockholes, ki a lejikek vandorbsztbnerbl, tovabba Siebold, Leuckart, Lubbock,

Keferstein, Schlenzig, Sinia, Curo es Welienbergh, kik a lepkeknel is gyakrabban elbfordulb partbenogenezisrbl ertekeztek, mig Weismann a rovarok egesz fejlbdeset iijabb vizsgalat ala vette, s kesfjbl) ala])osan tanulmanyozta az annyira erdekes dimortizmust is. Szamosan foglalkoztak annak vizsgalataval, :;

8 BEVEZETES. liogy az egliajlat rniiio befolyassal van a lepkek es liernyok sziiiere es meiinyil)en okozoja a gyakori szineltereseknek

iievezetesen evveJ foglalkozott : Meyer-Dur, Teich es Staudin-

GER, Bentey, Jordan, Newman, ]\Ic Lachlan es Bidebotham,

Goosens es Wood, kik koziil az iit6bl)i ketto kiilbnosen a ber- nyb es bal) szinerol ertekezett. Az ily tamilmanyok ravezettek a le])kek torzpeldanyainak megfigyelesere is, melyekkel a tbbbi koziil Barthelemy tiizetesebbeii foglalkozott.

K fertiak idevago inuveiii kiviil szarnos basonld iraiiyu ertekezes jelent meg a rovartani szakkbzlbn 3’okben, melyek mind snrubben kezdtek indulni. B}^ kbzlbnybket inditottak Illiger (1801), Germar es Zincken-Sommer (1813), Dalman

(18!:24), Thon (1827), Bilbermann (1833), Newman (1830), Lede- RER (1857) es tbbb mas. A rovartannak nagy lendiiletet kbl- csbnoztek az entomologiai tarsnlatok is, mel^^k mind suriibben keletkeztek, es melyek koziil tbbbnek kiilbn kbzlbnye is volt. Az entomologiai kozlonybk elterjedese es tarsnlatok nuikb- dese altal a lepidopterologia erdekkbrebe vont fertiak termeszet- szeriileg mindinkabb azon voltak, bog^^ lakbelybk kbrnyekenek, majd bazajuk lepkeit lebetoleg felkntassak, s aziitim tbbb- kevesebb tudomanyos ap})aratnssal a lyyilvanossag ele vigyek. Igy keletkezett a faiinisztikus miivek rendkiviil nagv szama. a melyek a nagyobbszabasii altalanosabb miivek szerzdinek az adatok tengerbbsegevel szolgaltak. Alig van a fbldbn orsziig, melynek lei)kefaiinajat a jelen idoszak folyaman nem kntattak volna. Nevezetesen Angolorszag osszes rovarvilagat Curtis es Btephens, osszes lepkeit Haworth, Wood, Doubleday es Dun- kiilbn Duncan, Gray es Cole- ning targyaltak ; a na])paliakat

man a nappaliiikat bs ejjelieket : Bennie, Brown, Westwood es ; Humphrey, valamint Morris, Newman, Wood es Btainton, ez iitbbbi es Wilkinson az angol Microlepidojiterakat is bebatban tanulrnanyozta. Angolorszag eg.ves videkeit Cook, Green es Bloomfield Irorszagot ]iedig i\ricrole]ndo]'»terakra nezve Hogan ; es Green kntattak'. Dania fanmijat Boie es Btrom alb'totta bssze, a sknndinav felsziget s a sarki videket ]iedig Dalman, Boheman, WALLEN(iREN. Zettbrstedt, Bellier (Izland-sziget), Curtis es Acerbi obisz ntazb, a ki Finnorszagot is erintette. :

A LEPK^ISZET ALTAI-ANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. 9

Finnorszag s a balti tengermelleki orosz tartomaiiA'ok

faimajanak isrneretehez janilt : Sodoffsky, Lienig, Teng- STROM es Nolcken barb. Az orosz birodaloin egyeb tartorna- iiyaiiiak fauiiajat Tauscher, Waldhoimi Fischer, Butleroff, Ftxsen, Czerny, Sievers, Assmus, Fversmann cs Meretries targyalta.

Gorbgorszagbbl ^forea felszigctet ]3rulle kutatta at ; deli

Eurbpa es Kis-Azsia Tineiddit Stainton irta le.

Olaszorszag faunajaval Bonelli, Fiambur, (.'osta, Heeger, Gene, Bertoloni, Giuliani, Mayno, Bellier, Be La Harpe, Disconti es Villa foglalkozott. Spanyolorszag faunajanak erdekeben leginkal)b kiilfbldiek

faradoztak, igy : Piosenhauer, Graells es kivaltke])en Bambur. Fraiieziaorszagban kiilbnosen serenyen folyt a gyiijtes es publikcllas. Az egesz orszag lepkefaiinajat Buponchel, Bela-

HAYE, PiAVARET- VVattel cs Berce Ivozolte, kozc*])- es eszaki Francziaorszaget Cantener, Liixembiirget Butreux az egyes ;

franczia megyeket Fauvel (Calvados), Cantener ('Nkar), Pinart (Oise), Bellier (Auvergne, Lozere, Basses-Alpes), Guillemont (Barcelonette es Larche), Bruand (Boubs), Trimoulet (Gironde), Constant (Saoiie et Loire), es Aubuisson (Haute-Garoime) ; ikiris kornyeket pedig Godart es Genonville. Belgiumban es Hollandiabaii faunisztikus szein})ontb()] a

kovetkezdk miikodtek : Yerloren, Selys-Longchamps es Bubois, Snellen van ^'oLLENHovEN, Snellen, Fre, Albarda, Heylaerts. Svajcz egesz lepkefaiinajat Be TjA Harpe, Brown es .Meis-

NER foglalta bssze a nap])ali lepkeket Meyer-Bur, a i\licro- ; lepidopterak nebany csojiortjat pedig Frey, rnig Labram a

svajcz i rovarokat kitiino abrakban szemleltette.

Xemetorszagban aranylag legtbbl) tbrteiit faunisztikus te-

kintetben. Az egesz fannat Herrich- Schaffer blelte fel, a ki Fanzer miivet melt()an folytatta ; tovabba Schott, Herold.

Buhle, Kayser es Heinemann, ki Svfijczra is kiterjeszkedett. Az egyes orszagok es videkek lepkefaiinajat tannlmanyoztak Bertram a rajnait, Peyerimhoff az elzaszit, Bietl. Glaser. Koch es Possler a liesszenit es nasszanit, Fr()lich, Seyffer. Keller es Hoffmann a wiirttembergit, Peutti a badenit, Senut- NER a bajort, OcHSENHEniER es ]\lbscHLER a sziiszorszagit, Tiede- -

10 BEVEZETES.

MANN, J3oll es (Irentzenberg a poroszt es riiecklenbm-git, Mul-

ler, liiCHTER, Kornatzky, 1 )()ring, Assmann, Neustaedt, Pritt- AviTz, Wocke es Nohr a szileziait, a kbvetkezbk pedig egyes

varosok kbrnyekere szoritkoztak : IIymmen (Trier), Koch (W'et- terau, Prankfurt). Vigelius (Wiesbaden), Dickore (Giessen), Krafet (Zweibriickeii), Kranz (Miinclieii), P'rpjyer (Augsburg), Hofmann (Pegensburg), Pichter (J)essau), Schreiner (Weimar), Schmidt (Gera), Keferstein es Werneburg (Erfurt), liEiNHOLD es Kroesmann (Hannover), Tessien (Hamburg), Schmidt (Dan-

zig) stb.

01ahorszagl)an csupaii ]\Iann gyujtbtt, a ki Peesbol utazott oda.

Ausztrianak csaknern minden tartomanyaban gyiijtbttcdv s

tanulmanyoztcik a lepkeket, nevezetesen : Kollar, Pmssi. Brit- TiNGER es Schleicher a tulajdonkepeni Ausztriaban, Xickerl es Mayburger Salzburgban, Kodermann Stajerorszagban, Nickerl es Mann Karintliiaban, Mann es Hinterwaldner Tirol ban, Nicicerl es Moeller Cseliorsziigban, Muller. Czerny, Schneider es Gartner Morvaorszagban, Xomtcki, Zebrawski, Muszyka es ScHAiTTER Galicziabaii, Mann Dalmatorszagl)an es Mitis Boszniaban. Az idegen foldreszek koziil Azsia fele forcPilt a legtbbb kutat() tigyelme, meg pedig leginkabb Sziberia fele. Iff buviir-

kodott: Bober, Mbnetries es Bremer, s ez utbbbi GRAY-val

egyiitt Kbimiban is. Azonkiviil Persia faumijat targyaltn Kol- indiai Horsfield, ki lar, Jajianet L’Orza ; az faunat pedig a javai bernybkat is leirta. Afrikaban, nevezetesen Algirban Lucas es Allard kuta- tott; deli Afrikiiban Zeller, Boheman, Wallengren. Trimen es Hewitson; a franczia szigeteken Boisduval, Gongoban ])edig Chapman. Amerika faunajaboz gazdag adatokkal jarult: Harris, Doubleday, Morris, Weidemeyer es Scudder. valamint Ikiis- DUVAL es Leconte; tovabba P.vckard ismertette a labradori,

IknsDuvAL es Behr a kaliforniai, Poey es Herrich-Schaffer a kubai, Sepp a szurinami. Boisduval a guatemalai, s IHtes lures

utazb a brazil iai lepkeket.

vVusztralia le])keit IjEwin cs Scott kutatta : vegre Hubner A LEPKESZET ALTALANOS TOKTENETENEK ATTEKINTESE. 11 es Butler sok exotat irt le es rajzolt, Koch pedig az egesz indo-ausztraliai faunat jelleniezte. Ily gazdag faima-adatok alapjan az iinent emlitett Koch, tovabba Gerhard es Walter megkiserlette az enropai le])kek fbldrajzi elterjedeseiiek kimiitatasat, inelyet a iiemetorszagi lej)- kekre nezve a Speyer testverek nagy ala])ossaggal allitottak bssze. A faimisztikiis adatok iiagybecsu anyagot szolgaltattak azoknak is, kik az egesz eurbpai faunat targyaltak. Nem kevesbbe ertekes adatokat nyujtottak ama szakfertiak tekintelyes szama, a kik nem adtak rendszeres muvet, csH])iiii egyik s masik iranyban tett ujabb megfigyeleseiket es felfede- zeseiket tettek kbzze. Ilyenek : Disderi, Leach, Herold, Dal- MAN, Freter, Klug, Heeger, Boisduval, Bouche, Speyer, Bbs- lerstammi Fischer, Villiers, Kolenati, JIlisson, Grassner, Motschoulsky, Herrich-Schaffer, Milliere, Muller es Mexe- TRiES. Ide szamithato meg Wilde lepidopterologiai novenytana es FIagen entomologiai konyveszete, valamint Spix es Eiselt rendszertorteneti miivei, melyek a kiitato mimkajat tetemesen megkonnyitik. Ugyanerre szolgalnak Mattuschka grof, Herr es Snellen iitasitasai a lepkek es bernyok koimyebb meghataro- zasara. A szakferfiak egesz sora azon volt, bogy a lepkek egyes csoportjait es csaladjait tanulmaiiyozza, s evvel a reiidszert

belyesbitse. Az bsszes nappali lepkekkel foglalkoztak : Con- stant, Doubleday, Chenu, Lucas, Adams, Dupuis es ]>utler, a nappaliakkal es esteliekkel Buhle, a Lycaenakkal kiilbn Lederer es Hewitson, ugyanazokkal s a rokon csaladokkal Gerhard, a Tbais-csaladbeliekkel Trinius, a jMelitoeakkal Ziegler, az Argyn- nisekkel Elwes, a Satyridakkal pedig Butler. A Sphingidak koziil a Sesiakat es Zygsenakat reszesitettek bebatobb tigyelemre ; amazokat Laspeyres es Staudinger (az Inokrdl is), a ZygEemikat pedig Boisduval, Zeller, Schlaeger es Packard. A szbvokhez tartozo Psycbidakat Bruand es Hofmann targyaltak Guenee ; a

Setinakat es Litliosiakat ; mig Laspeyres a Platyptei’A'x lij nem felallitasat siirgette. A Noctiiakkal csnpan csak Lederer foglalkozott bebatd es mervado modon. A Geometridakat ngyanesak Lederer es Breyer taniilmanyozta az Acidaliakat Hellins ; ; az Eupitlieciakat pedig Herrich-Schaffer, Crewe es Green. J2 BEVEZETES.

Meg szain()Siibl)iin fordiiltak a sokaig feltiinoeii ^Iierolej)i(l()pterak fele. Az elsd lej)est Chakpentiek es Zinceen- SoAoiEii tettek meg avval, liogy a ScHiFFEiiMULLEK-I)ENis-fele jegyzeknek a Microlepidojjtenikra vomitkozd reszet kritikailag atdolgoztak, mig Guenee a ]\ricro]epidopterak reiidszeres jegy- zt'‘ket adta; az egyes csaladokkal aziitan J)ouglas, Ijederkr,

Zeller, Hehbioh-Schaffer, Speyer, J^ruand e,s Stainton foglalkozott, az iitdhbi kiilbidisen a Tiiieidakkal. [ly driasi anyaghalmaz egyreszt megkbDiiyi'tette az ossze- foglal(') inuvek szerzdinek munkajat, masreszt azonban meg- iiehezi'tette azok kritikai feldolgozasat. Erre a XIX. szazadbaii

elsd 1 75b I az kiseidetet Ochsenheimer l)ec.si Hzi'nesz ( tette meg, a kinek az bsszes eurdpai lepkeket feldleld tei;jedelmes

miivet, balala iitaii, Treitschke becsi szi'nigazgatd ( I 77r> l,S4i) szakavatottan folytatta. Ezen, kiildnbeii nagybecsii uiii az aiiyag dsszebordasara es megrostalasara lielyezi a fdsiilyt, s nem jdl attekintlietd. Yilagosabb eldadiisra tdrekszik Gkrmar, a ki azonban inkabb coleoi)terologus leven, a lej)kekke] kevesl)l)e beba- Ekan foglalkozik. A liernydkat ez iddbdl I^oisduval, Eambur es Graslin kdzds milve foglalja maga])an. Ugyanez ininyban faradozott

(ioDART, ])uP0NCHEL ds GuENEE is, mig VoGEL az^iii'djiai lierny()knak na])tar alakjaban vald leirasat adta. Werneburg pedig kritikailag egybefoglalta a XVII. es XYITl. szazad le])keszeti miiveit, szam szerint (>S-at s dsszeallitotta a l)enn(')k leirt lepkek szinonimait.

Az enr()])ai le])keknek elsd rendszeres s a kritika eredmenyein alapnld altalanos leirasat 5lEiGEN-nek kdszdnjiik. Ennek nyomaii irta meg Zwanziger liasznos kezikdnyvet, mire nezve KiiiBY-ben es SAND-l)en meltd kiivetdkre talalt.

('sakis ily bebatd kiserletek, tannlmanyok s eldmnnkalatok ntan Viilt lebetoYe IlERRicii-ScHAFFER-nek. valamint Eotsduval es GuKNEE-nek, bogy ala])vetd nagy miiYeikkel a lepido]Aero- logia tndomanyos haladasanak evtizedekre l)iztos talajt nynjt- sanak. Ez littord mnnkak alapjan keszitettek Eraijn es Eerge jeles r()vid mnnkaikat. 'rREiTSCiiRE ])edig a sajat miivenek kivo- natat adta a kezdd gyiijtdnek. Szinten a kezdd sziiksegleteinek rnegfelelden kesziiltek Eebreux, dmoN es Eucas iiuiYci az enrdpai ;

A LEPKESZET ALTALANOS TOKTlilNETENEK ATTEKINTESE. Vi

valamint Gihard es Lacordaire miivei, s exotikiis lepkekrol ; melyek az eiitomologia elemeit tartalrnazzak. Az adatok es vizsgalatok boviilesevel lepest tartott a reiid- szeralkotas. Minthogy a LiNNE-fele reiulszer liezagai s a Fab- Ricius-felenek boiiyolult volta mindiiikabb erezbetokke valtak, tobben vallalkoztak, bogy a kettoiiek bsszeforrasztasaval eklek-

tikus iij rendszert alkossaiiak. Az elso kiserletet meg a mult szazadbaii Eomer tette meg, a mely azoiibau ep oly kevesse

sikeriilt, mint iLLioERe, ki azon volt, bog}^ a ket rendszert jellemzo voltabol ki ne vetkoztesse.

Erre Clairville lepett fel rendszerevel, melyben a ket rendszer tbbb teteleit egybefoglalja, ugy, bogy Fabricius rend-

szeret a LiNNE-felenek alosztalyozasara basznalja fel. A lepkeket kiilonben a szipokaval biro Halterictdk es Hemimoplerdk koze ekeli. Ellenkezo liton haladt Lamarck, midon a Fabricius -tele rendszert alapul veve, a LiNNE-felet annak alosztal^^ainal alkalmazta. A lepkek sorat a Microlepido])terakkal kezdi es kbvet-

kezdleg osztalyozza : I. Ejjeli lepkek: 1. Tortricidak; Fyra-

lidak ; 3, Phalsenidak ; II. Esteli lepkek ; III. Papilionidak. Ugyanesak a Linne- es FABRicius-fele rendszerek egyesite-

set megkiserlette Cuvier is, a ki a lepkeket a Ilemipterdk es Dipterdk koze belyezte, es kesobb az utobbiak ele a Rkipiptei'd- kat sziirta kozbe.

Yoltakeppen Ochsenheimer es Treitschke is a ket rendszert egyesitettek. tigyelemben reszesitven azonban a Schiffer-

MULLER-I)ENis-fele jegyzeket. Az 6 rendszerok kivalt a nappali lepkekre nezve, lenyegileg a bernyok alakjan alapszik, es sok

tekintetben baladiist taniisit, de egeszben veve ki nem elegito.'*'

* Treitschkk rendszere, melyet miive vegeii (X. 3.) osszealH-

tott, a kovetkezo : Nappali lepkek: 1. Melitaea, 2. Argynnis, 3. Euj)loea,

4. Vanessa, 5. Limenitis, 6. Charaxes, 7. Apatura. 8. Hippareliia,

9. Lycapna, 10. Papilio, 11. Zeryntliia, 12. Doritis, 13. Pontia, 14. Colias,

L5. Hecaerge, 16. Hesperia; Ksleli lepkek: 17. Chimirra, 18. Atychia, 19. Zygaena, 20. Syntomis, 21. Thyris, 22. Stygia, 23. Sesia, 24. Macro- glossa, 25. Deilephila, 26. Sphinx, 27. Acherontia, 28. Smerinthus

Ejjeli lepkek: 1. Satnrnia, 2. Aglia, 3. Endromis, 4. Harpyia, 5. Noto-

donta, 6. Cossns, 7. Hepiolns, 8. Lithosia. 9. Psyche, 10. Liparis, ;

14 BEVEZETES.

Gyokeresebb reformra volt sziikseg. Ezt Latreille vitte vbgliez, a ki a csalad es neni fogalmat meg ])oiitosabban alla-

])itotta meg mint elbdei, s diagnozis czeljabol az addig ismert jellegekeii kiviil tekintetl)e vette a bab alakjat is. A na])j)ali lej)kekre nezve a Diurna eJnevezest bozta forgalomba, mig a sziirkiiletieket Crepascularidkwn\i, az ejjelieket pedig Noctiir-

7/d/viiak iievezte el e csaladokat fel.'^ ; pedig tribiisokra osztotta

lieiidszeret elsd izben igeii terjeiigdseii targyalta ; ut61)b nemi javitasokat tett beime, a iielkiil azonbaii, bogy az alapbeoszta- soii valtoztatott voliia. Az lijabb kiitatasok fdleg a structiirat illetdleg kimutattak iigyaii Latreille nemely jellegenek belyteleii voltiit, de ujoiman t'elallitot-t iiemei migyobbara meg ma is erveiiyben vamiak.

11. Orgyia, 12. Pygaera, 13. Gastropaoha, J4. Ej^pre^jia, 15. Acronycta,

Pi. Diphtera, 17. Biyophila, 18. Kymatopliora, 19. Episema, 20. Agro- tis, 21. Cocytia, 22. Arupliipyra, 23. Noctna, 24. Try])ha'na, 25. Haileiia,

2(). Eniapns, 27. Plilogopliora, 28. Miselia. 29. Polia, 30. Tracliea,

31. Apamea, 32. Mamestra, 33. Thyatira, il4. Calpe, 35. Mythinnia, 36. Caraclrina, 37. Simyra, 38. Lcneania, 39. Nonagi’ia, 40. Gortyna, 41. Xanthia, 42. Cosniia, 43. Cerastis, 4t. Xylina, 45. Asteroscopns, 46. Cleopliami, 47. Cuciillia, 48. Abrostola, 49. Pliisia, 50. Anarta, 51. Heliotliis, 52. Acontia, 53. Erastria, 54. Antliopliila, 55. Opliiusa, 56. Catepliia, 57. Mania, 58. Catocala, 59. Brejihos, 60. Euclidia, 61. Platypteryx, 62. Eunamos, 63. Acsena, 64. Ellopia, 65. Gooinetra, 66. Aspilates, 67. Crocallis, 68. Gnoplios, 69. Boarniia, 70. Auii)hida.sis, 71. pRodos, 72. Eidonia, 73. Chesias, 74. Cabera, 75. Acidalia, 76. La- j'ontia, 77. Cidaria, 78. Zcrene, 79. ]\Iinoa, 80. Idea, 81. Herminia, 82. llypona, 83. Pyralis, 84. Scopnla, 85. Botys, 86. Nyinphnla, 87. Aso- pia, 88. Chorentes, 89. I’yrausta, 90. Ilercyna, 91. Ennycdiia, 92. llolias, 93. llctoi-ogonea, 94. Pcntliina, 95. Tortrix, 96. Coccyx, 97. Sericaris, 98. Aspis, 99. Carpocaj)Ra, 100. Sciapliila, 101. P.vdisca, 102. Graplio-

litha, 103. l’boxo])toriR, 104. Teras, 105. ('ocbylis, 106. Scardia, 107. Tinea, 108. Eeniniatoj)hila, 109. (iallevia, 110. Scirpopbaga, 111. Cliilo,

1 1 12. Phycis, 1 13. Myelo])]iila, 114. 5'pononiGnta, 15. Iheiuylis, 116. Aga- niopteryx, 117. Hypsolo])]ia, 118. Bhinosia, 119. J’lnsella, 120. Cliau- lioduR, 121. lIarpij)toryx, 122. Palj)ula, 123. Lainpros, 124. Aeclinia, 125. Pliygas, 126. Lita, 127. ButaliR. 128. Adela, 129. Oeeophora, 130. Elachista, 131. Ornix, 132. Alucita, 133. Orneades.

* Ivendszerenek vaza : h'rnn. /. Diunia. Tribns 1. Papilionida>. A) lloRsziikas, CRaknein licngcrded liernyok. A bab a faran es liarant

1. 2. Parnassius 3. Thais; 4. fonallal inegevositvo. Papilio ; ; Colias : : :

A LEPKESZET ALTALANOS TURTENETENEK ATTEKINTESE. 15

Szamos fajnak felfedezese ujabl) iiemek felalh’tasara vezetett, bolott a torzsiiemek, Latreille tipusai iivoinan, meg a regi nevet viselik. Utana Dumeril, a rendszer egyszerusitesere torekedven, a lepkeket negy csaladra osztja, s kbvetkezdleg rendezi : I. Jihopa-

II. Cloderocera locera Papilio, Hesperia, Hetero])terus ; Sphinx, Sesia, Zygpena III. Nematocera liombyx, Cossiis, ;

; Noctua, Crambus, Plialaena, Hepiahis ; IV. C/ietocmi Lithosia, Pyralis, Tinea, Alncita, Pterophorns. Ez a rendszer azonban keves visszbangot keltett. Meddo kiseiTet volt a Leach-c is

(I SI 4), ki a rovarokat lb rendre osztotta, s a lepkeket tizedik helyre, az Apterdk es Trichoptevdk kbze sorozta. Oken (1S15) ettol es minden eddigitol eltero rendszert allitott fel, Piendszerebbl,'^ mely csnpan a ScopoLi-era es IjAMARCK-era emlekeztet kissc, kitiinik az a sajatsagos termeszet-bblcseleti ininya, mely szerint a termeszet, minden nagyobb allatcsoportban az elobbinek alakjait ismetli. TT)ben, valamint paradox rendszer felallitasaban kbvette 6t Horsfield (1S:2S), a ki pi. a nappali lepkeket a liernyok alakja szerint bt nagyobb csoportra osztotta s azokat mas allatnemekbez valo basonlatos-

Scignk szerint nevezte el : Vei miformes, Juliformes, Scolopeu- driformes, Thysanuriformes es Anopluriformes. Itt egyesitve latjnk a Satyridakdi a Nymphalisokkdl es Apatiirakkal, a iJanaisokdt az Argymiisekkel, melyek sokban kiilbnbiiznek

5. Pieris. b) A bab faran ftiggve. b. Liliytliea 7. Daiiais; S. ; Idea;

9. Heliconia 10. Acraea 11. Cothosia 1:2. Avgynnis Id. ; ; ; ; Vanessa;

I t. Biblis 15. Nymplialis 16. Morpho 17. Brassolis 18. ; ; ; ; Satyrns. B) Tojasdad hernyok. 19. Erycina 20. ; Mirina ; 21. Polyoinmatus. Tribus 2. Hesj)eridap. 22. Hesperia; 23. Urania stb. * A lepkeket dSteriiwurmHiegen)) vagy « Falter »-nak novezi es luirom czehre (/nnft), ezeket pedig csaladokra (Si])pscliaft) osztja fel.

1. Titiciilar (Muckenartige Falter): 1. Tine;i> (Reine Motten, Schalien); 2. Pyralides (Spinnerartige iMotten, Ziinsler) ; 3. Tortrioes (Wannen- artige Motten, Wickler). H. Bo»ihici(ipilioni(l(ie (Reine Falter, Flachllugler oder

Vanner): 1. Geonietra (Mottenartige Wanner, Spanner): 2. S])hinges (Spannerartige Wanner, Schwiinner) : 3. Papilioiue (Reine Wanner, Schmetterlinge). : : ; :

1C BEVEZKTES.

egymastol, viszoiit rokoii neiiiek, mint j)l. Prothoe es Nym- phalis nagyon tavol allnak egymaslioz. Szembeotlo a rendszer zilalt volta, a melyet feltalalojan kiviil iierri is alkalmazott senki. I’resl cseli tmlos (1821) az 6 rendszereben a lepkeket a mar szokasos liarom csalad szeriiit rendezi ngyan, de a nemeket alaposan felforgatja.'*' Ide sorakozik Geofekoy-Saint-Hilaire velemenye, Child- ren terve, a ki Fabricius es Ochsenheimer rendszeret elesen kritizalta, es Guenee, a ki eg}' le])ke-csoportnak a tbbbi Phalae- iiiddki6\ vald elkiilbiiiteset es Nudiiiddk nev alatt lij csaladba osztiisat javasolta.

Sokkalta fontosabb Dalman rendszere (1823), melyben eldszbr es sok szerencsevel veszi tekintetbe a le])kek szarnyanak erezetet. Alapjaban liasoiilit a LATiiEiLiiE-eliez. A nappali lejike- ket })1. ket nagyobb csojiortra osztja, melyek elseje (a Latreille- fele Papiliouiddk) azoiilian a labak szama szerint ket reszre oszlik : iiegy- es hatlabuakra. Az elobbiek bt nembbl allnak, li. m, Limenitis, Aglais, Argyunis, Melitaea es Erehia az utobbiak pedig negy nembbl, u. m. Amaryssus (P. Machaon), Doritis, Ganoris es Zepliyrius.

Tble fiiggetleniil Godart (1821) s iitana Duponchel, szinten tekintettel volt a szarnyak erezetere, s fbleg az elbbbi miitatta ki a Satyridak es Biblidak feldnzzadt bordai

ScHAFFER is az egt'sz rendszert a lejikeszarny erezetere kivanta alapitani. A IjATREmLE utan najivilagra keriilt rendszerek kbziil rnegemlitendbk a Charpentier, Germar, Bur^norster, Straube, Ki-:ferstein, Heydenreich es Agassiz miiveiben es jegyzekeiben

* Felosztilsa a kovetkozS : I. I’npilionidae Nymplialis, Cethosia, Heliconius, Danaus, I’apilio, Parnassins, Thais, Pieris, Colias, I’olyoni- inatus, Urania, Hesperia; II. Sp/nugidar 8inerinthus, Sphinx, Castnia,

Sesia, Zygaena, Atychia, Syntomis, Tliyris, Ghinuera ; JJI. I'ludariddar Hopialns, Cossns, Zeuzera, Boinbyx, Arctia, Calliinorpha, Lithosia, Oocopliorus, Enj)locainns, Tinea, Adela, Noctua, Phala'ua, Herniinoa, liotys, Aglossa, Pyralis, Galleria, Crambus, Alucita, Pterophorns. . ;

A LEPKESZET ALTALANOS TORTENBTENEK ATTEKINTESE. 17 kovetett rendszerek, melyek reszletezesebe es taglalasaba azonban nem l)ocsatkozbatunk. Nagvobb jelentosegu Boisduval reiidszere, mely mind a lepke,mind a liernyo testalkatan alapszik. Boisduval a Latreili.e nyomaban jar ugyan, de elveti annak liarmas felosztasat (Dinrna, Crepuscularia, Noctnrna) s az bsszes lepkeket a csapok szerint ket toreszre osztja, melyek elsejet, a nappaliakat, Dume- RiL nyomaii Rhopalocerdlnmk, rnasodikat pedig, az esteli s ejjelieket, Heterocerdkimk nevezte. Az osztalyok es csapatok jellemzesekor kiilbnos siilyt lielyez a labakra es palpiisokra, a nemek megbatarozasa vegett azonban kiterjeszti figyelmet az erezetre, a csapokra, torra es szarnyakra is."^

Daczara nagy elonyeinek, az d reiidszere is ervenyet vesz- tette, miota a liernyok es a kifejlett lepkek szerveinek poiito- sabb megismerese folytan nemely teves allitasat lielyre iga- zitottak. Gyokeresebben Lederer alakitotta at ezt a reiidszert,

reszint avval, bogy ujabb iiemeket lillitott fel, reszint pedig bogy a fennalld nemeket logikiisabb sorreiidbe lielyezte. Az a mesterseges felosztiis, melyet neliany nemre iiezve megallapi-

tott, olykor igen termeszetellenes sorrendet eredmenyezett

iig\"aii, — a mi kiilonoseii az Agrotis-nemnel szembeotlo, —

de az a ketsegbe nem vonbato jo oldala van, bogy az ily nembeli fajok, orgaiiikiis jellemek szerint, tdbbnyire biztosan megbatarozbato csoportokra oszlanak.

Tobben, mint pi. Bruand, Koch, Berce, Dietrich, Depui- SET, Herrich- Schaffer es Crotch azon voitak, bogy rendszere-

nek bianyait kimntassak es belyesbitsek, sot azt iijabli rendszer felallitasaval batterbe szoritsak, azonban kiserleteik nem reszesiiltek nagy tetszesben, sot Staudinger es AVocke teljesen bgyelmen kiviil bagytak azokat, middn 18()l-ben a palearktikiis

* Rendszerenek vaza, elhagyva minden magyarazatot es nieg-

okolast, a kdvetkezo: BIwpuloceva I. Succiiicti : 1 . Papilionidae, Pie-

ridae, 3. Eumenidoe, 4. Lycaenidae, .5. Erycinida?, fi. Peridroinidop

II. Suspensi : 7. Danaidap, 8. Heliconidae, 9. Nymphalidap, 10. Brasso-

lidae, II. Morphid®, 12. Satyridae, 13. Biblid®, 14. Libythid®; III. In-

voluti : 15. Hesperid® stb.

Abafi-Aigner : A lepkdszet tGrWnete MuRyarorszagon. 2 :

18 BEVEZETES.

lepkek jegyzeket allitottak ossze, s az abban kovetett rendszer- hez ezen jegyzek ujabl) kiadasaban (J871) is ragaszkodtak. A reiidszer, melyet abban Staudinger a Macrolepidop-

teljeseii kisel;)b terakra iiezve kbvet, a Lederero ; csupan egyes eltoreseket talalni beniie. A Microlepidopterakat illetdleg Wocke a legujakb mono- graiitikban kovetett beosztast fogadta el igy a PiiraHddkr& ; a IjEDERERet, a Crambkidkrd ZELLERet es HniNEMANNet, s az utobbita Tortridddkndl es Tinedkivdl, a Iderophoriddkniilpedig ZELLERet es WALLENGRENcit a tobbi csaladokat maga Wocke ; dolgozta fel.

A rendszeriiek ilyeteii eklektikus megallapitasan kiviil Staudinger es Wocke elvitazbatlaii erdemet szereztek avval, bogy kritikailag megallapitottak az egyes fajok elnevezeset, lebetoleg tekintetbe veve az elsd leironak ])rioritasi jogat s ezzel altalanosan elfogadott nomenklaturat teremtettek. A toke- letessegtol azonban az 6 rendszerdk is tavol all, llizonyitja ezt az a teny, bogy o iitanuk is sziikseget lattak ujabb reiidszerek megalkotasanak, a melyek szerzoi tekintetbe vebettek a leg- njabb kiitatasokat is. A legutobbi ^5 ev (1871- 1895) kiitatoinak jo resze pedig mindinkabb speczialis taniilmanyokba mel3^edt, s alig inaradt a lepke eletenek oly jelensege, mely ligyelmoket elkeriilte volna.

A lepkefajok eltereset s lij fajvaltozatok keletkezeset kiildnfele szempontbol Joseph, Keferstein, Gregson, Zimmermann, 1 Ion- rath, Teich, Webb, Sahlberg es Standfuss inagyarazta, na- gyobbara azonban megegyeztek abban, bogy azokat a valtozd bdfok bozza letre. Hatarozottan e mellett kardoskodik Fischer, Dorfmeister, Brunbauer es ISIerrifield, inig Brunner, Escherich es Eimer azon vannak, bogy az elteresek tdi’Ycny- szeruseget mntassak ki. Mas iranyban dolgozott TjUbbock, ki a rovarok eredetet

eblien kovcttc dt : Bagenstecher, Spuler, vizsgalta ; Dixet, Packard es Mayer, a ki akademiai palyamnnkaban ertekezett a rovarok dsi alakjarol cs leszarmazasardl. Grote a Nenroptera- kat tartja a legdsibb rovaroknak, azt albtvan, bogy a nap]iali lej)kek az emberrel egyidejiileg lejitek fel; Gentry a napjiali lepkeket tartja a legiijabb alaknak, abbol indulvan ki, bogy ;

A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. 19 eredetileg mindeii liernyo szovedekbeii l)abozott, s azt allitja, bogy a Hymeiiopterak a Sesiidaktbl szarmaztak; vegiil Knatz a Noctucik es Geometrak viszonylagos koraval foglalkozott, Ezek a tanulmanyok biikent az oskori rovarok, illetve a

kbvesiilt lepkek kiitatasara vezettek, s ezek vizsgalataval Scul- ler, Oppenheim, Butler, Forster, toval)ba J3rauer, Belten- BACHER es Ganglbauer meglepo erdekes eredmenyekre jutott

masok i)edig, nevezetesen Petersen es PiOGenhofer a le]jkeknek

a jtigkorszakhoz A^alo \dszonyar61 irtak.

Azt a szerepet is, melyet a rovarok a viragok megtermeke- nyitesenel jatszanak, Lubbock kezdte behatbbban tannlma-

iiyozni, s erre nezve ujabban Muller es Verhoeff bocsatottak kbzre erdekes megtigyeleseket, tovabba ngyancsak Lubbock targyalta eloszor reiidszeresen az allatoknak, kivalt a rovaroknak erzekeit es szellemi eletet, mintegy osszefogialvaii az erre

voiiatkozo kutatasokat, mint pi. I)Avms es Paasch tainilmanyait

a rovarok bsztonerol s erzekszerveirol, mely targ_yrbl utbbl)

Nagel is ertekezett. Ezen altalanosabb iranyii tanulmanyokkal karbltve vizs-

galtak a lepkek egyes szerveit is. Igy Darwin, tovabba Spicharlt, Palmen, White, Chololkowsky, Gosse, Haase, Branlt es Auri- viLLius az ivarszerveket Auzsgalta, Chololkowsky, Verson es Platner a pete kepzodeset, Wackerzapp pedig a parzast, Ezzel kapcsolatban Sieboll es Taschenberg ismetelten tiirgyalta a szuzen nemzest altalaban veve, Maassen az Orgyia ericaenel, Dohrn pedig az Ocneria dUpanml stb. A lepkek szaj szerveit Walter, Kirbach es Graber, valamint Browne es Breitenbach targyalta. Szaglasukrbl Kraeplin es Alpheraky ertekezett; az iitbl)l)i a csajiot tartja a szaglo szervnek. A csapokat egyebirant targyalta Chatin es Babaul is. Szamos vizsgalat targyat kepezte tovabba az a bang, melyet nemely lepke- es lieriiyofaj megerintesekor ad. Altalaban a rovarok hallo es hangado szerveit targyaltak : Graber, Paasch, Bar, Haller, Hampson, Wagner, Lanlois es Kruger. Ezek koziil az ntbbbi liarom az Acheronlia Atroposimk — szerintbk ez az egyediili hangot ado lejike bangjaval is foglalkoztak. Kruger meg azt a Beaumur bta ervenyes nezetet vallja, bogy a lepke hangja a szipokanak a beliil hartyas tapogatok tbvebez

2 * 20 BEVEZETES. val() (lorzsolosetol van. Ellenbeii Wagner szerint a liang a levegonek a szivo liolyagbol a sziik nyelb csovbii es kivalt a Hzij)bkan at valb beszivasa es foleg kibocsatiisa kbvetkezteben

jbii letre. Kbbeii a nezetbeii osztozkodik Landois, Donitz,

Haase es Swinton is, kik rmir tobb bangot ado lej)ket isineriiek

(j)l. Thecophora fovea). Az iitbbbi iiemely EGnma-fajtbl is liallott bangot, mely a szarnyak dbrzsolesetol vaii. A Sphinx ligustvi feltiizesekor J)emaison az Atroposelioz basonb), de sokkal lialkabb bangot bgyelt meg s azt biszi, bogy azt dorzsbles idezi eld; Heuter pedig ugy velekedik, bogy sziiinos lepkefaj ad bangot, a rnelyet azonl)an emberi fiiliinkkel nem

ballunk. Muller, Schilde es masok a bal)okon is megiigyeltek eftele bangokat, kiildndsen a Theda rubi es Aeherontia Alro- pos babjan. Szamosan vizsgaltak a szarnyakat es pikkelyeket. A le])kek szarnyardl liltalaban Adolph, Cholodkowsky, Verson es H.y\se irt; fejlddeserdl Dewitz, Pancritius, Muller es Landois; a szarnyak bianyardl tdbb lepkefaj ndstenyenel Knatz a ; szarnyak reczezeterdl Haase azok erezeterdl Pedtenbacher, ; Spuler, Poppius es Snellen szarny erezetenek es ; a szinenek fejlddeserdl pedig Bemmelen. A j)ikkelyek alakjat es szinet Schneider, Thomas, Smith es Urech taniilmanyozta a lej)kek ; szinenek elosztasat pedig IMarschall. Elenk erdeklddes targyat kepezte a lepkek dimorbziniisa, melanizmusa es mimikrizmnsa is. A dimorbzmnst, azaz a ket evadban tapasztalbatd kiildnbdzd szint, eldszdr Weismann targyalta alaposan, azt allitvan, bogy a babra batd bideg vagy meleg okozza a szinkiildnbseget. Yele szemben Buhl es Kramer inkabb a nap batasanak tulajdonitja a szinelterest. Beszben

elterden nyibitkozott ; Eritze, Alpheraky es Brandes. Masok. mint ])1. Heissler a,zt alb'tjak, bogy a.z ok a bernyo ta]daleka- na,k mindsegeben rejlik es mesterseges tapbilkozassal es kiildnbdzd szineknek a bernydra vald batasaval prdbaltak kiildnfele szint eldidezni. A lepkek kdzt eldfordnld melanizmust, vagyis a fekete szinre bajlast Birchali; a termeszeti kivalassal igyekszik ma- gyanizni, mig Cooke, White, Berger es masok azt az egbajlat es iddjaras batasanak tnlajdonitjak, ligy, mint Wocke a le]>- A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. 21

kek albinizmiisat, vagyis felibr szinre liajlasat. A mirnikrizmust

is tbbben targyaltiik. Ez a lepkeknel kiilbnlele mbdon nyilat- kozik ugyanis iiltiikben vagy szaraz agat (Pijgaera), levelet ; (Lasiocampa) ntanoziiak, vagy testok szi'iitdiez basoiilo kbrok-

boz (Cuciillidk), faklioz (Cosxus, Noductk, ( leometrdk), ])alaiik- boz es sziklaboz (Noctudk, Geometrdk) tapadnak, mig szamos beiTiyb ugyancsak az agacskakat ((leometrdk), szaraz levcdeket (Stauropioi, tdbb Notodoida) iitanozza, vagy teste szinehez

basonlo takboz, agakboz tupiid (Calocala, Dichoiiia) stb : mind-

ezt ellensegeik eldl valo rejtdzcbs czeljabdl. Nevezetesen errol

irt ; UossLER, jMet.dola, Dietze, Muller, Plateau es Schroder, de legbebatdbban es kimeritdbben Haase.

A lepkek tdmeges felle])eset es vandorlasat is tdbV)en tanul- manyoztak, A tdmeges fellepest tdbbi kdzt Koppen es PiOgen- HOFER targyalta a tdmeges vandorlast Jones, a Terias lisa ; nevii kis dzdiuleknek felboszerii vandorlasat ismertetveri. A ]'a)iessa cardui es mas lepkek beriiydjanak tdmeges vandor-

lasaval is sokan foglalkoztak, viszoiit Zander azokat a kdriil- menyeket tanulmanyozta, a melyek a lepkek ritkasagara vannak batassal. Piokon targyrdl ertekezett Gaschet, middn azt igyekezett kimutatni, bogy az Acherontia Atropos, Sphinx convolvuli, Deilephila celerio es ner/i, melyeket Boisduval iddn- kent megjelend vendegeknak tartott, Erancziaorszagban bono- sak, es atteleld babokbdl szarmaznak. Azt a jelenseget, bogy

szamos lejdvefaj ndsteiiye kesdbb kel ki, mint a liim, Petersen fejtegette. A lepkeknel gyakral)ban eldfordnld bermafroditizmnsrdl Speyer, Wailly, Pagenstecher, Nickerl es J^ertkau ertekezett

s az ntdl)bi egyiittal dsszeallitotta az dsszes ISSS-ig ismeretesse

Viilt erre vonatkozd adatokat. A kiildnbdzd fajtajii lepkek dsszeparzasat Pogenhofer es Wallace tigyelte meg, a mesterseges parzassal pedig Standfuss

tett nagymervu kiserleteket. Ferde ke])zddeseket s eg\Ab alak- beli eltereseket Krause, Hagen, Bertkau, Fromholz, Oberthur es Knatz ismertetett, n lepkek es babok atteleleset ]iedig Kalen-

DER, Backhaus, Nische c's imisok.

Aranylag kevesebb tig^elemben reszesnltek a bernydk. Szerkezetdkkel altalaban Packard es Hyar foglalkozott ; a bdr- !22 BEVEZETES.

rel ]\liNOT a liati szemolcHokkel Passerini es Heim; a liasede- ; iiyekkel Schaffer a szdvo szervvel Gilson es Helm egyeb ; ; tulajdoiisagaikkal Panceri es Poulton. A vizben eld bern^'dkat klAURicE, Muller \V. es Muller G. W. ismertette. A lepkebabot Emerton, Puhl, Jackson, Poulton es Chap- man vizsgalta; a bdfok befolyasat a babra Merrifield es Dixon; a liernyd, bab, gid)6 es lej>ke szliieltereseit ]>edig Pateson,

I’ackard, Poulton, Griffith es Urech, a ki cbemiai vizsgalato-

kat is vegzett.

A le])kek biologiajaiiak alapelveit Seitz fejtegette, kiter- jeszkedven a lejikek yandorlasi osztoiiere, terjedd kepessegere,

fdldrajzi elterjedesere es klimatikiis belblyasoktol vald fiigge-

sere. Hasoiild iraiiybaii inukdddtt : Werneburg, Graber, Prauer, Dohrn, Jackson, Gonin es Urech. Mindezekbdl latiiiyald, bogy a lepkekiiek es inetainorfozi- siikiiak bebatd ismerete ebbeii a korszakbaii mind joliban terjedt.

Ebbeii derekasan resztvettek azok a l)iizgd gyiijtdk, kik valainely orszag yagy videk fauiiajat felkiitatva, aimak dsszeallitasat piiblikaltak. E tekintetbeii a legnagyobb szorgalmat a neinetek fejtettek

ki. Egesz Nemetorszag es a szomszedorszagok lepkefaimajanak kezikdnyvet Pamann, egyszeru jegyzeket pedig Pothe irta meg. Nemetorszag egyes allamaiuak es videkeiiiek fauiiajaval

igy pi. Jordan az cszaknyugati Neinet- sokaii foglalkoztak ; orszageyal, Sorhagen, Pfittzner, Schmidt, Hering, Paul, Plotz, PbscHER es Kretschmer a porosz, Glitz, Grote, Sauber es Ztm- mermann a liaiinoyerai, Dahl az oldenbiirgi, Pehberg a bremai, Tessien a bambnrgi, IMdscHLER es Wocke a szileziai. Kn.ypp, IAbst, Stance, Steinert es Meurer a szaszorszagi, IjImpert,

POTTELBERG, PoRGMANN US Kn.VTZ a liaSSziai, IMULLER a li])|iei, Erey, Kolb, Hartmann es Schmid A. a l)ajor, Possler, Fuchs, Stollwerk es Glaser a rajHameiiti es Macker es Eettig az elzaszi faunaval. Egesz SkaudiHayia lejikeit Wallengren es Aurtvillius targyalta Daiiia faimajat Pang-Haas, Hedemann es Strom, ; Norvegiaet Siebke, Schneider, Schoeyen es St.uidinger, Sued- orsziiget Andersson, Sparre-Schneider jiedig Tromsd kdriiyeket. ;:

A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESH. !23

Angolorszag osszes le])keit South, Furneaux, Meyrick,

Kappell es Kirby irta le, Noctiiait Morris es Tutt, P3'ralidait Leach, osszes Macrolepidopteraiiiak lieniydit })edig Wilson, St. John es Buckler mig J3ath es Dale egyes videkek, ]3irchall ; az irorszagi, Hoffmann a slietlandszigeti, J3arret i)edig az osszes brit szigetek fauiiajat allitotta bssze. A l)elga lepkek jegyzeketi Dubois es J)onckier de J)oncell Macrolepidopteraket Oudemans es szerkesztette ; a liollaiidiai Snellen, Mierolej)idopteraiet pedig Dick ter Haar. A francziaorszagi lepkekke] Berce, Guenee, Foucart, Mil-

LiERE, Deckermann-Boy, Maillard (3S Sand foglalkozott ; a si)anyolorszagiakkal Cuni y Marturell, Voigt, WAlker es klACHO Velado, a svajcziakkal pedig Frey, Wullschlegel, Christ, Killias, Taschler es Buhl.

Olaszorszag faunajat tobben ismertettek ; iievezetesen CuRO, Turati, Gianelli, Bromilow, Bozzi, Calberla, Delaharpe, Palumbo, Tebaldi, Wocke es Kalchberg. Gordgorszag faiimijat Staudinger, Bomaniaet pedig Cosmovici, Hormuzaki es Caradja dolgozta fel. Nagy biizgalmat fejtettek ki az oroszorszagi faiiHistak. Erschoff es Field bsszeallitotta az egesz birodalom le])keit tovabl)a Albrecht es Portschinsky erdekes adatokat kbzolt. az orosz faunarol. A baBd tengermeBek lepkeivel Sintenis, Teich Petersen foglalkozott Schilde es es ; Finiiorszageival Beuter,

Hoffmann ; a kazariiakkal Kroulikowsky, a kaiikaziisiakkal pedig Bomanoff, Christoph, Ballion es Bohatsch.

Ausztriaban is elenk tevekenyseg uralkodott ezeii a tereii. Felso- es Also-Aiisztiia lepkeit Pfeiffer, Kraszny, Mann, Bogen- HOFER, Himsl, Habich 6s Bebel irta bssze salzbiirgi ; a faumit Bichter a tirolit Heller, Weiler, Bebel a karintliiait Mann, ; ; Hofner es Metzger foglalta bssze. A morvaorszagi faumit Gartner, a cseborszagit Nickerl g,yarapitotta. A galicziai faima- boz Werchratski, Klemensiewicz es Garbowski, a bukoviiiai- lioz Hormuzaki, a dalmatorszagilioz pedig Gaiger es Bebel jarult erdekes adatokkal. Bendkivtili szorgalommal kiitattak az idegeii fbldreszek

lepke-faiimljat is ; az erre vonatkozb dolgozatok kbziil azoiiban csak a legfontosabbak rnegemlitesere kell szoritkozimnk. BEVEZETES.

Az azsiai orszagok es videkek koziil atvizsgaltak, illetve

ismertettek : Palesztinat es Sziriat Calbehla Kis-Azsiat Stau- ; DiNGER es Christoph Persiat J^ienert es Christoph Turkesz- ; ; / taiit Erschoff ; Koze])-Azsiat (jRaeser, Staudinger es Pang-

IIaas a pamiri feiisikot Ctrum-Grshimailo Sziberiat Trybom : ; ; az Aiiiur videket Christoph es Graeser; Kliiiiat Staudinger ;

iUoHgolorszagot es Tibetet Alpheraky ; Kliiiiat, Ja])aiit es Koreat Leech Koreat Eixsen Ja])aiit j)edig Janson, ; ; Butler, Leech es Pryer. Az iiidiai faiiiiat jNIarshall, Niceville, Moore

es Hampson igeii reszleteseii irta le, a Noctiiakat pedig ('otes es

Swinhoe; Butler, Hewitson, Moore es JioBER uj fajokat isiner- tetett, Elwes, LIampson, Swinhoe, Hope, J)istant es JEttler

pedig egyes videkeket kiitatott at. Hasoiild szorgalomina] vizs-

galtak az indiai es Szimda-sZigetek fauiiajat. Ceylon lejikeit

IMoore es Hampson irta le bebatoaii ; Sziimatnieit Martin, Javaeit Fruhstorfer, a liorneoiakat M'alker, Distant es Pryer, a celebesieket Holland es Westwood a Filijijn-szigetekeit ; Semper, az osszes malaji szigetieket ]iedig Pagenstecher. Az ausztraliai lepkekkel Swinhoe, Miskin, Mathew, Lucas, Olliff szigeteiuel Kirsch, IMeyrick es foglalkozott ; Fj-Giiinea Snellen es Meyrick Uj-Zelaiid le])keit jiedig Fereday es But- ; ler kiitatta.

Afrika lepkefamiajat altalaliaii Bogenhofer, Dewitz es deli Oberthur, Trimen PiiBBE ismertette ; kiilondseii Afrikaet es Bowker, Abessziiiiciet ]3utler, Transvaalet Wallengren. a Damara fdldet Aurivillius IMadagaszkaret ]3utler, Grandidier ; es Saalmuller, Aiigolaet Druce, Knmernnet AumviiiLius, az Moschler, Algiret Oberthur, Baker es 1\Ieyrick AraHy])artet ;

utobbi JMadeiraet is 'reiieriffaet White, Alpheraky es az kettd ; Holt az osszes Kaiiari-szigetek IMierolejiidopterait ]iedig Bebel. ; Az amerikai le])kefauHaHak is szainos muYeldje akadt. Eszak-Amerika nagylejikeinek jegyzeket Gerhard es Smith kd-

z(')lte, Edwards ])edig bo leirasukat es abraikat; a Noctiiidakat Zeller, Grote, Harvey es Smith, a Micrdkat ])edig Chambers ismertette. GiAiilaiid le])kefaunajat Aurivillius, Jjabradoret MdscHLER, az Egyesdlt Allamoket Scudder, Grote es Packard, New-'^'orket Beutenmgller, iMexikdet Scudder, Strecker, ScHAUs, Mead, Grote, Edwards es Stretch targyalta. Nyiigat- A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTE8E. 25

India t'aunajat Walsingham, a szigetek kdziil Kiil>aet Honrath, Jamaika es Portorikoet Moschler, Curacaoet pedig Snellen allitotta ossze. Kozep-Ainerika le])keivel I^utler, Druce, Godman es Sal- vin foglalkozott, ])el-Amerikaeval Weymer es Maassen, valamint Butler, Guyana lejikeivel JBr, Honrath es Moschler, Ecua- dor le])keivel Dognin, a perniakkal Bruce es JIutler, a l)iazi- liaiakkal I^utler, Sharpe es Schaus, az argentiniaiakkal es Patagonia lepkeivel Berg, a chileiekkel ]>edig Butler.

Exotikns lepkek l)iologiajar61 Bewitz c^s PiIRBe irt leirasn- ; kat, illetve abraikat ]>edig Eelher es IIogenhofer, Preis, Zel- ler, Stauhinger es Schatz, valamint Smith es Kirby kdzolte. Mindezen adatoknak mintegy osszefogJalasakeppen Wer-

NEBURG, PIofmann E. es Gerhard irt a nagyleiikek I'bldrajzi elterjedeserol, Grote es Speyer az enrdpai s amerikai lepkek rokonsagarcil, IMarschall a delnyngati es keleti fanminak, Koch pedig az indo-ansztraliai faunanak a tobbi nagy fannakbrbk- liez valo viszonyarbl, J3erg, Keferstein es Maassen ])edig az egesz lepkebad szamat igyekezett megalla])itani. Szerintok

(isszesen mintegy S740 naiijiali lepkefaj letezik, a melyek kbziil

bb40 ismeretes, s ezek liuszoidiatodresze, m. e. ^255, Eurbpa-

l )an lionos ; az osszes lepkefaj ok szama pedig J :20, 744-re nig.

A fannisztikus adatok, biologiai megligyelesek s egyeb tannlmanyok tarhazat kejiezik a szakkbzlbnyok, melyek az erdeklodoket folytonos versenyre serkentik. Az lijabban meg- inditott szaklapok koziil megemlltenddk a Katter, Krmvtz, Tutt, South es Skinner folybiratai, valamint egy japani nyelven kiadott es egy Li])csen megjeleno, cseret kbzvetitd lap. Folybirat-

szamba megy az az entornologiai evkonyv is, melyet Krancher bocsat ki evek bta.

Ide sorakozik az a szep nui is, melyet Eomanoff szerkeszt,

es mely t'vleg Oroszorszag es Sziberia lepkefaunajara vonatkozb adatokat tartalmaz, valamint az Oberthur-, Thomson-, j\L\.bille es VuiLLOT-tbl kibocsatott iddszaki vallalatok, melyek

foleg a (lelenrb])ai es enrbpankiviili faunanak szolgalnak : vegiil PiOBER bsszegyiijtbtt kbzlemenyei, fdleg exotikns le])kekrdl. Onalloan megjelent miivekben becses adatidikal es tannl-

manyokkal a kbvetkezok leptek fel (a folybiratokban napvila- : ;

2G BKVEZETES.

got latott szamtahin effete, kisebb terjedelrau kozlemeiiyre

iieui terjeszkedhetiiiik ki) AIilliere, Bolau, Sodoffsky es Hatsghek. Az egesz rovartant felbleld basznos kezikonyveket

IvoLBE (3H Kaltenuach ii't, az vitobbi az egyes iibvenyekeii elo

lieriiydkat e.s alcziikat sorolja tel; Altum, Henschel es Nitsche az egyseges iiomeoklatm-at siirgette ; Teppeii pedig a lej)kek Hzinoptikai tablajat alUtotta ossze. Nagy erdeinet szereztek azok a szakferliak, a kik osszetog-

laltcik az eddigi kutatasokat s egeszsze dolgoztak tel, mint pi. Standfuss es Buhl, kik a j)aleai-ktikus faunat targyaltak,

Lunel es Hofmann, kik az eurd])ai, Korb, ki a kbze])eiir(')pai

nagylepkeket irtak le, es Hartmann, ki az europai kislej)kek

biologiajat i)OCsatotta kbzre ; tovabba Braun es Hofmann, kik az europai liernyokat targyaltak, Bouast, ki a liernyok jegy-

zeket, es Lafaury, ki a Microlepidopterak bernyoinak leirasat adta. A liernyogyiijtest eldsegitettek a lierny6na])ttirak, melye- 'ket Medicus, Schmid A., Hoffmann es Klier irtak; mig Speyer, Bamann, Bau, Hoffmann, Bockstroh, Lutz es Hoffer kezdok szamara adtak a lepkek gyiijtesere vonatkozo ntasitast.

Osszefoglalo termeszetiiek Glaser es Spannert muvei is,

a melyekben a lepkek gbrog es latui neveinek neinet G'rtel- mezeset adjak, Meg toiitosabbak azok munkalatai, a kik egyes le])kecso-

j)ortokat vagy nemeket vizsgaltak s a legtbbb esetben kiter- jeszkedtek azok osztalyozasara es rendszerere, valamiid az

egyes fajok biologiajara is. Nevezetesen a nappali le])kek reiid- szerevel Bar, IMoschler es Haase foglalkozott, de dk nem arat- tak altalanos telszest."^ Az (isszes nappali le])kek rendszeres es analitikns leinisa ScHATznak es ScuDDEiinek kdszdnbetd, az ntdbbinak iniive bio-

logiai szempontbdl is igen ffgyelemre nudtd. Az enrdjiai napjiali lej)kek jegyzeket, illetve leirasat Kirby, Hofner, Lang es Bram- soN adta.

* Haase remlszerrc a kovctkezo : A) Hhopalocern. 1. Acraco- niorplia: NyraplialidiP, Hcliconimr; II. nanaomorplia: Nootropina, Brassoliiiff, rala'otropina, Dauaina> ; III. Satyroinorplia: Mori)himv, Jjyca'iiiiia' SatyriiKP; IV. Krycinida' : Idhytheinjp, Kryciniiia' ; V. VI. I’ierida'; VII. raplionida'. B) Nrlroccni. VIII. Hosperida' stb. A LEPKESZET ALTALANOS TORTENETENEK ATTEKINTESE. ^27

Egyes csaladokat es nemeket targ}^altak : Seitz es Eimer (a Papiliokat), Elwes es Austant (a Parnassiusokat), 15utler (a Pieridakat), Keferstein (a Coliasokat), Jenner es Weinmann

(a Lycienidakat), Gumppenberg (az Erebiakat), es Muller \V. (a

Nymplialidakat), ki a liernydkra s azok taplald novenyere vald tekintettel e csoportnak iij sorrendjet allitja fel. Mabille, Speyer, Plotz es Watson a Hesperidak lielyesebb osztalyozasat kiserlette meg. A Heterocerak altalaiios leirasa Butler-, Walsingham- es KiRBYiiek koszonheto Spbingidakkal Moschler, Speyer es ; a

Butler foglalkozott ket ntdblii a Zygienidakat is targyalta, ; a

szintiigy Dorpmeister es Piuhl ; a Sesiakrol Lebender es Schmidt C. ertekezett. Az ejjeli lepkek lielyesebb rendszerbe liozatalaii Grote es Hampson faradozott az utobbi a Satiirni- ; dakat a rendszer elere allitja, a Tineimikat, Pteroplioriiiakat es Alucitimikat pedig a vegere. A Bombycidakrol Grote es Packard ertekezett, a Setimik- rdl Keferstein, a Litliosiakrol Butler es Moore, a Spilosomak- rol Butler, a Psych idakrol Heylaerts, Standfuss, Buhl es

Schmidt C., a Lasiocampidakrol Aurivillius, a Satiirnidakrol Maassen, Weyaier es Weyding, valamint Packard (az utobbi az

Agliarol is), a Cymatophoridakrol pedig Portschinsky.

Az Apatelidakat (Acroiiycta stb.) Grote targyalta, az Acro- iiyctakat kiilon Butler is, az Agrotidakat Grote, a Catocalakat

Hulst, a Hypeiiak- es Herminiakat pedig sziiiteii Grote.

A Geometridakrol s azok ujabb osztalyozasarol igen be- liatdan ertekezett Gumppenberg es iMeyrick, a ki a Geometrida- kat a Notodontidak legkozelebbi rokonaiiiak tartja, liolott a

Noctuimik, barb a nemelyikeiiek heruyojan 1 — 2 par korcslabat latni, a Geometridakkal szorosabli rokonsagbaii nem allaiiak.

Ezeket bat csoportra osztja, li. m. : 1. Hydriomenidae, 2. Moiio- ctenidae, 3. Ortbostixidas, 4. Sterrbidie, 5. Geometridae, 0. Seli- dosemidae. Az Eupitbeciakrdl Dietzb ertekezett. A Microlepidopterakat is tdbben targyaltak, meg pedig a Pyralidakat Walsinghaai, Bagonot es Meyrick (az utobbi a Tineidakat is), az Adelinakat Bates, a Cocblioiiodakat Packard, az erdekes Aeentropus genuszt pedig Bitseaia, Newman es Dunning. : ; : : : ; ; ; :;:

BEVEZETES.

Az egesz lepkeliad, illetve az eurd])ai le])kek iijabb osztii- lyoziisat Merbich-Schaffek, Snellen, libssLEii es Plotz kiserlette meg. Mig elbdeiiiek legnagyobb resze LiNNEt kovette, s a rendszert a legtbkeletesebl) allatokoii kezdve a legtdkeletleneb- bekig vezettek le, addig HEimiCH-ScHAFFEK a Jibopalocerakiial a iiezete Hzerint legfejletleiiebb fajokat, a libellulidaszeriieket, alHtja iiniiak elere, s a sorozatot a legmagasabb fejlettsegu

Papiliokkal vegzi."^

Ijedehek elleid)oii azoii volt, bogy a oagyobl) csoj)ortok kdzott imitatkozd bezagokat atmeneti alakokkaJ liidalja at s ez utoii oda jntott, bogy mint Staudingeh rendszereben is latbatd, - a Hojubycidak, Noctuak es Geometridak sorozata kicsiny, tel nem tihid fajokkal kezdddik es vegzodik, a legfej- lettebbek ])edig kbzepre esnek. Ennek oka abban rejlik, bogy Ledeeer csaknem kizarolag egyes l)oneztani kiilbnbsegeket vett tekintetbe s azokat kovette. Mind sajatsagos sorreiid keletkeznek, ba csu])an esak a boiicztaiit kovetiidk, azt miitatja SNELLEN-nek egyebiraiit nag}’ gonddal kidolgozott rendszere, melyben a Heterocerak kiildn- bbzd nemeit csodalatos mddon dssze-vissza zavarja.

* Kendszere, inolyot a Rhopalocerak jegyzekeheii Kirby is kove-

tett, a kdvetkezd : J. XipiiphaliiKi Melittra, Argyiinis. A’aiiessa, Lime-

Uatutvia : Danais IJl. Saljiriud: Hip- nitis, Apatura, Cliaraxes ; II. ; pai'diia, Erebia, Cliionobas, Satyrns, Ejbnopliele, Ca'iionyinplia, Tararge,

'iriphosa; IV. Lilnilheiuo Lil)yt]ioa; A* . Kniriiiiiiri

Yl I'irriiKi: Lencopliasia, Pieris, .Antliooliaris, Colias, Kliodocera

AMI. : LycaMia, Polyoimiiatus, Tliccda; A'lJJ. Papilioniiia J’apilio, Thais, Doritis; IX. Ilrspn-ltid Syvicditlms. Hesperia, Cydo- pides, C'arteroco|)lialiis. — X. Kpuiloulni XI. (iossuic XII. (.ochliopo-

(liiin I>sjicliiii(i XIA'. ll('l('vo

tohildcn; XAMl. Scsiidni'; XAMIl. Tliip-idiim ; XIX. Spldiiphin ;

XX. S(durHiiin stl>. ** Rendszere a kovetkezd;

I. Uliojxdocrrd 1. Papilionina ; 2. Ilesiieridina. II. Ilcirrocrro

d. ; t. I. He])ialina: 27. AIiero])terygiiia ; 0. Zyganiina ; Cossina Codilio-

I t. M’hyridina; podina; .A. Psyidiina ; 2. Sesiina ; R>. Sphingina;

Litliosina ; 9. Li- 10. Boinbyeina 12. Endroniidiiia ; 7. Syiitoniina; 8. ;

1(!. Drepaiiulidina : 15. Satnrnina ; 17. Xoto- pari

Ptero])horina 2(!. Alndtina ; 2d. Tortri- toplioriiia ; 22. Ryralidina ; 25. ; A LEPKESZET ALTALANOS TOKTENETENEK ATTEKINTESE. ^9

Legujabban Plotz lepett fel oly reiulszerrel, melylyel a HERRiCH-ScHAFFEEet iiemileg inodositja, azt tiulomaiiyos alapra lielyezi, es tisztaii boncztaiii es l)iologiai alapoii c])j'ti fel. Az bsszes lepkeket a csapok alkotasa szerint ket reszre osztja, t. i. olyaiiokra, inelyekiiel In'in es iibsteiiy egyarant vastago(l() csappal bfr (Ulioijalocera), es olyanokra, melyekiiel a csaj) kiilbiifele, a him es iibstenyiiel gyakran iiem egyforma (Hete- rocera). lieiulszeret jegyzetbeii kbzbljiik.'^' cina Tineiiia. A szovegben azonban a szerzo maga is eltei' e ; rendszeretol es igen ei’tlietb okokiial fogva a szamokkal jclzett sor- reudet kbveti.

* A) RllOpnlocera. I. NiimplKdidae (Heliconia, Danaina, Acracina, Nympbalina, Morphina, Brassolina, Satyrina), Libiitlieiitae (Idbytlieina, Eumesina), Enjcundae (Eiycinaj, Liicaeuidac (Lycsenina), Pivddl;.

B) Heterocera. I. HepialUUte. II. r'o.s.sd/oe, ScsHilac (Sesiina, Co- cytina), iSphinijidac, Thyridae, P.'iychidac (Oiketicina, Psyeliina), Aidro- cevidae (Heterogynina, Thymaridijia, Byromorphina, Ciynantocerina, Zygaeiiina), (Uaucopidae (Syutomiina), Arcliidac (Charideina, Pericopiiia, Chelonina,Deiopeina, Nyctemerina),/lf/ru’?',s7u/a6' (Agaristina, Callidulina), Litfiosidae (Josiina, Litliosina), Lipcoddar, Luclttieidae (Lasiocauipina, Eutrichiiia), Endromidae, Bomhycidac (Boinbj^cina, Ceratocampina),

l\ivo)ddae ( Antomerida, Saturniiia), Pei'oplwridat", Cochlinpodac (Pliri- codina, Megalopygina, Limacodina), (Ujvnhidae (Nyctoolina, Nolina). BrepUidae, Drepamdidae (Drepanulina, CiMciwaA, Nutndoiilidac (Xoto- dontina, Pygserina), Cy)nrdophn)'idar. Noi'luidac (Bombycoidiiia, Bryo- jihilina, Acrouyctina, Genuina, Leucanina, Glottnlina, Gonoptericina, Orthosiina, Caradrinina, Ampbipyrina, Noctuina, Erioj)odiiia, Hade- nina, Xyliniina, Cleoplianina, Cuculliina, Eurhipiina, Heliothina, Acon- tina, Hyblacina, Dyopsina, Placodina, Plusiina, Calpina, Ophiderina. Ophiusina, Erastriina, Aiithopbilina, Hfpmerosima, IJypenina, Her- miniina, Platydiina, Toxocamjuna, Focillina, Amphogoiiiina, Tbenne- siina, Bendina, Ilomoptei'ina, Hypogrammina, Hypopyrina, Omiiiato- pliorina, Erebina), Li'anidac (Sematurina, Uraniina), (lcn)neh'idf(r (Astlienina, Microniina, Uraptorygina, Metrocampina, Geometriiia, Me- cocerina, Fidoniina, Hazina, Oenocdiromina, Ennomina, Macariina, Hiberniina, Amphidasiiia, Boarmiina, Stellidina, Caberina, Palyasina, Melanchroina, Ligiina, Emplociina, Erateiniiia, Heliouiatina, Hypo- chrosina, Ephyrina, Acidalina, Timandrina, Cimelina, Eythriiia, Hody- lina, Hydreliina, Enptheciina, Earentiina, Anaitina, Sindidar (Sigilina, Sieulina), Alucdidae, Picroplioridac, Pyvcdidac. Torlricithtr, Onic- phoridae, 'Typhotudae, Tineidar, Ncpiiculidar, Micropicrycidac. : :

30 UEVEZETES.

Az e]61)l)iektol eltoro Hoi-rendet allit I'el Kossler. Up^yariiH mar Ijederer, ugy mint Herrich-Schaffer, kijelentette, liogy a le])kok sorozata egyenes fokozatban nem adliatb, inert az egyea oaztalyok, caaladok ea genuazok egyl)efolynak, ligy bogy azoroa batarvonabik egviiltalaban nem vonliat()k. Ez a kbriilmeny, valamint az a tbrekvea, bogy helyeabitae a aor- rendet, nielyet a boncztan bivei baazeknazaltak avval, liogy a legkiilbnbbzdbb alakii ea aziini lepkeket egymaa melle belyeztek, a haaonldkad pedig azetvalaaztottak, arra l)irtak ItossLEiit, liogy nnia elvek azerint alkoaaon oly rendazert, amely az eazteti- kai erzeket ia neniileg kielegitae. Ennelfogva viaazater Oken rendazereliez, melynek alajija az a gondolat, bogy az {illat- osztiilyok mindegyikeben a tdbbi mind iametlddik.'^ Ib'iasLER aorrendjet a boncztani alajion felepiild rend- azerek bivei, mint nem tudornanyoat, nemfogjak elfogadni; annal iidtabb fogadjbik el talan azok, kik azt a nezetet valljiik, bogy minden rendazer raeateraegea a igy czelazerii a az eaztetikiinak ia megfelelo dolog oly aorozatban megiUlapodni, a melyben az allatok az alak a azin azerint vannak caoportoaitva, lebetdleg tekintettel arra, bogy az egyea oaztalyok ntolaci cso])ortjai mintegy. atmenetet ke])ezzenek a kovetkezd osztalyboz.

E kiaerletek tanuaitjak, bogy a "2^) ev dta kdzbaaznalatban levd IjEDERER-STAUDiNGER-fele I'endazei* lenyegea atalakitaara ea javitaara azornl. Ennek aziikaeget maga Staudinger ia atlatta a ezert mar evek ota azon van, bogy az eddigi tdrekvesek tekintetbe vetelevel, minden jogoa igcnyt kielegitd rendazert alkoaaon.

* Hondszore a kovotkezo

I. lllio]uilocn’(i : 1. Szorosahh erteloinbcii vott nappali le])kek, vagy lcfi;t;bkbletoscl)l) lepk(d< : I’apilio, Apatnra, Linienitis, \ anessa,

'i. lepkek Argynnis, Molitira, Cniias, I’iorida^ ; Sphiiixszen’i na])pali

8])ilothynis, Syriclitlius, Nisoniados, Hcs])cria, Cartoroccphalns ; 3. Noc- tnaszcru iiapj)ali lejikek : iNIolanargia, Satyrns, Pararge, Ereliia, Epi-

i. lepkiM\ : Nemeobins ; iiephele, CaMion_viii])ha ; (ieometraszoru nappali h. Microlepidoptoraszcn'i na])pali Io])kek : Theda, Polyoininatus, Lycaena.

II. Sj)hin(fi(l

III. Hoinh)/ci(lar: 1. Hliojialocoraszen'iek, 2. Sphinxszoruek, 3. Tulaj- donkcpoiii Hombyces, t. Noctnaszeruek. 5. Gooiiiotraalakuak, (i. Pyra- lidaszoruek, 7. Tortrixalalaiak. 8. Tincaszeriiek stb. II.

A LEPKllSZET TORTfiNETE

MAGYARORSZAGON. i t >• V r I

$ I. A legrej^ibl) idoktol 1769-ig, az ej^yetein alapitasaig.

A mult szazadolvban a lepkeszettel foglalkozo termeszet- buvarok kozt a raagyarorszagiak igen szereny belyet foglalnak el. Szamosaii nevezetes felfedezesekkel teteineseii bdvitettek iigyan a lepkeszeti isineretek koret, de olyaii egy seni akadt koztbk, a ki reiidszert alkotott vagy modositott volna. A magyar nemzet bajdaiita sokkal barcziasabb volt, sembogy a tudomanyokkal altalaban, kuldnosen pedig a termcszet- tudomaiiyokkal foglalkozliatott volna es kivalt oly kisszem allatokra iigyelbetett volna, minok a lepkek. De hiszen a termeszetrajz ez aganak kiilfbldon is aranylag csak kesdn akadtak oly muveloi, kik lepkek gyiijtesevel rendszeresen es nemileg tndomanyos czelbbl foglalkoztak. Oseink a rovarokat, epen ligy mint a kigydt es bekat, esigat es gilisztat, a csiiszo-mdszo dllatoklioz szamitottak, a melyektol nndorral s utalattal fordnltak el. Ez ntalatot a veteseket es gyiimolcsdket pnsztito rovarok csak noveltek. Mert teljesen ki van zarva, bogy hajdamiban a rovarok okozta karokat eszre nem vettek volna. Alegtortent biz’ az, csakbogy a kronikasok a saskajarasokon kiviil az ily karos tiinemenyeket vajmi ritkan jegyeztek fel, vagy pedig oly altalanosan, bogy csak sejteni leliet, mily allat i)usztitasar61 van szo. Egy esetrdl megis van tiidomasnnk. Kiadatlan krdnika

(') szerint Ldcse videken az 1 80 . ev tavaszan sohasem latott mennyisegu (Aporia crataegi) bernyd pnsztitotta a kerteket, a melyekbdl jiinins bavaban annyi lepke fejlodbtt, bogy a Idcsei szantdfbldek azoktdl szinte bbt'eberek lettek.‘>'

* Geyer G. Gyula magantudositasa.

Abafl-Aitpier : A lepkeszet tortenete Magyarorszigon. 3 «:

34 A LEPKESZET TOKTENETE MAGYAROESZAGON

Nemelyek szerint a veresorol valo babonas bitet is az Apoj^ia crataeginek ilyoriasi mennyisegben valo fello])ese okozta. Alepke ugyanis tobbnyire eso iitan nagy szamban kikelve, pirosas nedvet bocsat inagatol, melyet nemi fantaziaval vercseppeknek is lebet tartani. Mas megfigyelt esetekben egyeb okat kerestek es talaltak a veresdnek, melyet a iiep rnindenfele rossz esemeny eldjelenek tartott hajdanta, s tart talan mai nap is. Csak mintiin a melie 'liasznos voltaval megismerkedtek, kezdtek oseink a rovarokat nemi tigyelemben reszesiteni, s azokat a tobbi csiiszo-maszb allatoktol elkiilbnitve, bogdr, fereg t's legy nevek ala togialni. Fereg volt minden knkaczfele all at, talan bozzaertve a tetiit, poloskat stb., melyeket a kbznep ma is feregnek nevez. A legyliez tartozott a darazs s egyeb basonld allat. A tobbi rovart mind bogarnak neveztcdv.

Iddvel azonban kezdtek azokat megkulbnboztetni s ketsegkiviil az irok, a tndosok voltak azok, kik a bogdr nevet a rovarok egyik leggazdagabb rendjenek meghagyva, a le])kek reszere uj nevet csinaltak. A legregibb elnevezes aligbanem a lovoldek, melybdl iddvel a leppendek es ennek rdviditesebdl a lepke elnevezes keletkezett masok meg alkalmasint a latin l^apdio ; ntan faragtak a pillango nevet, melyet nei)unk is elfogadott. de megrdviditett ma altalanosan piUeiiek nevezi a le])ket. Az ; eldbbi negyfele elnevezest mar a XVI. szazad vegen felvaltva hasznaltak, mig a pille nev csak a XIX. szazad elejerdl talalliatd az irodalomban. CALEPiNusnal (15b:2) a Papilio; lovoldek, leppendek, pillango vagy lepke-, Molnar AlbertucI (KiOI) a Hepiolns: lovoldek; Apaczai Csere Janos (Kiool leppendekei emlit, a Bombyx mori-t azonban «selyem-eresztd bogarnak nevezi; Lippai JANOsnal (ir)()P a lepke (deppendek, a bernydk-

J. Benjamin ( KwH) dgyer- nak nemzdje vagy szuldje» ; Szilagyi

tyara szdkelld lovoldekekei^ emleget, de a lepkei is isnieri ;

CsEH jMarton (1()7()) csak a leppendek nevet liasznalja. Lando- vics IsTVAN (1 ()8b) szerint «a pillango-fergek kedvelik a gyertya- vilagot*'. IMiskolczi Gaspar (170::2) Inirom elnevezest basznal lepke vagy pillango es gyertyai lepke. Ember Pal (1702) leppendek vagy lepke newel el. PARiz-PAPAi-nal ( 1 708) Papilio : lovoldek, Hepiolns pedig «gyertyara repesd lovoldek^K Falupi Ferbncz

liol liol leppenddknek nevezi. Baroti ( 1748) a lepket Wvoldekuek, A LEGEEGIBB IDOKTOL 1769-IG. 35

SzABO David (1803) pedig leppentyu vagy pille neven emliti, mely utobbi nev azonban mar korabbaii a uepies Vitezi enekek- ben (Tlialy II. 70) is eldfordul. A kislepket, iigy latszik, dsidoktol fogva molynnk neveztek.

]\Iar a becsi s egyeb kodexek, valamint Coimenius egyik fordi- tdja (1()97) is ezeii a neven emlitik. Az ntobbi a Tineat erti alatta, a melyet Pariz-Papai (1704) moly-feregnek nevez. Fereg alatt azonban, mint emlitettem, inkabb knkaczfele allatot er- tettek pi. a Cosaimt feregnek nevezi Pariz-Papai (1708)s ; fa- ngyand az atkiit papmacska- feregaek es papmaeskdiknak, mely iitdbbi nev alatt ma az Arctia caja bernyojat ertik.

A liernyot Pariz-Papai, lig}^ mint a nep neinely videken ma is, hmiijomik mondja; de mar sokkalta regebben, a becsi kodex, az 1579-iki nagyszombati kalendarinm, Kaldi Gaspar (1651(1),

SzTLAGYi J. BENJAmN (1673) stb. hemyonak neveztek s igy ne- vezik mai nap altalaban. A legelsd magyar ember, ki a rovarokkal irodalmilag foglalkozott, Horvath Andras kassai ref. lelkesz, ntobb az eperjesi iskola igazgatoja, ki Wittenbergaban 1637-ben rbvid latin erte- kezest irt a rovarokrol. Ezzel kapcsolatban a XYII. szazad vegerdl liarom kicsi (mnnka emlitendo, a melyek rovarokat, meg pedig hoval lelinl lott rovarokat targyalnak. Moller Daniel, pozsonyi tanitd

Meditatio de insectis. Francofnrti 1673) arrol ertesit, bogy az- illetd allatok reszint lepkekhez, reszint bernyoklioz es fergekhez basonlitottak. Hasonlo allatokrol megemlekezik P’renzel Simon Frigyes es Bober753).‘^‘^'*Pal, valamint Rayger Karoly, pozsegai orvos

(sziil. 1641 f 1707).->‘ Hasonlo esetekrol tndosit Korneli Janos, nevteleniil megjelent mtivebeii'^'^ es Bruckmann P'erencz Erno

' (sziil. 1696 f 1

Az elso magyarul iro tiidos, ki a lepkeket is megemliti, Apaczai Csere Janos (megb. 1659), ki 1653-ban megjelent ]\Iagyar Encyclopaedia] aban a «selyem-eresztd bogar»-nak -

* De vermihus cum nive caclentibus : Ephem. Acad. Nat. Cm-. 1676. Dec. I. Ann. Ill—V. Obs. 89. p. 80—82. ** Fragm. hist. Hung. Cassoviae 1742. Memorabilia Eperiesiensia (Insecta [Podura] nive delapsa) ;

Epist. itin. 1740. Cent. I. Epist. 92. j). 8. 3() A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON melyet ut61)b, Pariz-Papai szotara szerint, «selyemszar6 fereg»-

nek is iieveztek — kbvetkezb leirasat adta : «A selyem-ereszto bogar a tavaszi meleg altal igen kiesid magbol kelven ki, eldszdr fereg, ki az 6 akkoii cselekedeteit vegben viven megbal, es az elrotliadas iitan az d csiiszo allati boret kivetkezven eld es szarnyas leppendek]\e leszeii.D

Kortarsa, Miskolgzi Gaspar iiagybaiiyai ref. lelkesz (1 (>28 1701)])edig leforditotta Franzius FarkasiuiIv HiH-ben latin iiyelven irt termeszetrajzat, meJyiiek dtddik kdnyveben bo- garakrdP)) a rovarok egesz osztalyat targyalvan, a «lepkeket vagy pillangdkat)) is feldleli, de veldk igen rovideii banik el, s csupaii a «selyem-eresztd l)Ogar))-nak szeiitel valamivel tdbb belyet; gnbdjat buganak, csa])jat pedigbokretaiiak vagy szarvacs- kiinak iievezi, melj^ utdbbi iieven azt a iiep fia ina is emliti.

A lepkefaunankra vonatkozd legelsd, l)ar fdldtte sovany adatokat kiilfdldi emberiiek kdszdnbetjuk, Marsigli Ala.jos Nandor olasz grdfnak (H)58— 1730), ki mint katonatiszt 17 evig

(1()81 1098) <:artdzkodott Magyarorszagon, s a kormany megbizasabdl varerdditesi mnnkalatokkal foglalkozott, de e mellett vizsgalta a Dnna melleket, fdleg fdldrajzi, tdrteneti es ternieszetrajzi szempontbdl. Kuldnds gondot forditott az allatok

megfigyelesere, s azok kdziil 17::27-ben megjelent nagy nuive-

ben'*' nyolcz lepket is lerajzol, de ugy, bogy alig lebet rajuk ismerni. Vele egyidejiileg mint elsd tudonninyos entomologiis a bajor sztiletesu Frisch Janos Lenard (1000 1743) tartdzkodott Magyarorszagon, ki mint tolmacs sokaig Tdrdkorszagban volt,

majd egy ideigmmttanitd Ik'szterczebanyan : utdbb Olaszorsza- got, Svajczot, Francziaorszagot es Nemetalfoldet barangolta be

es I 700-ban a berlini gimnazimnnak tamira, majd pedig igaz-

gatdja l(dt. Mindig nagy baratja volt a rovaroknak, s azokkal

tiidomanyosan is foglalkozott, valdsziniileg mar Magyar-

orszagon is. Nagyszamii bebatd leirasaival nem csekely mei tdk-

beii jarnlt a, rovarok (fdleg a lejikek) eletviszonyainak ismerote-

* Danubins I’aunonico-Mysicus, observationibus geographicis, astrononiicis, liydroj^rapliicis, liistoricis, pliysicis perhistratus, et in sex

tonios (lif'estus. Hagip 1727. Folio, 282 tablaval. A LEGREGIBB IDOKTOL 1709-IG. 37

hez, 8 erre voiiatkozo mnve meg ma is ertekes ; magyarorszagi lepkekrol azonban iiem emlekezik meg bemie. A XYIII. szazad masodik feleben ismet egy kiilfbldi tudos ento- kutatta a mi allatvilagunkat : Scopoli Janos Antal, a jeles mologns (1 — 1787), ki 17G()-t61 kezdve tiz evig a selmeezi l)anyciszati akademian tanarkodott es eber ligyelemmel kiserte az osszes termeszeti jelensegeket, s azokat, valamint Selmecz- banya geologiai viszoiiyait alaposan leirta. Mtiveben tizenket lepket ir le tiizeteseii, a melyeket Selmeczen talalt,"^ de az 6 el- nevezesei, az egyiknek kivetelevel, teljesen feledesbe meiitek.

Felemlit tovabba nyolcz le])ket, melyeknek reszben eltero pel- dcinyait talalta Selmecz kornyeken.^'^' Legerdekesebb, a mit tdle megtiidmik az, bogy az egyik lepket (Tortrix I ievay ana)'hirocz- megye loispaiija Eevai Eevay Peter tiszteletere nevezte el, a ki a rovaroknak igen nagy kedveloje (insectormn amantissi- mus) volt. A magyar tiidosok meg ez idoben edes keveset torddtek a rovarokkal. Oly sokoldalii terfiu is, mint Bel Matyas, csupan a meh tenyeszteserdl emlekezik meg jeles muvei egyikeben,'>‘'*“^ de mas rovart, lepket egyet sem emlit.

Mindazaltal a kiilfold termeszettudomanyi Yivmanyai liazankban nem maradtak batas nelkiil. Akadtak milunk is ferfiak, kik termeszeti targyakat gyiijtdttek, s talalkozott oly termeszetbarat is, ki (1773) iievteleniil megjelent mimkaban fejtegette a termeszettudomanyok nagy fontossagat s a termeszeti targyak gyiijtesenek inti veld liatasat, valamint az effele nyilvanos gynjte- menyeknek az allamra vald basznos voltat s siirgette az ntdbbiak felallitasat.f Abbdl indnlvan ki, bogy a termeszetrajz a tndo-

* Phaloeiia ocliracea (most Gnopliria riibricollis ?) ; Geometra ti-i- lineata, tril'asciata Tortrix Kevayana (most ; Sarrothripa nmiulana), Schift'ermulleriana, Hochenwartliiana, cruciana, oingiilana; Pyralis

luteolaris ; Tinea Bornella, Gronoviella es Vandeliella. ** Elteresek : Gnopliria quadra, Nemeopliila plantaginis (hospita?), Plialtena corticalis, atrata vegiil Odezia ; Parnassins Apollo es Mne- mosyne, Aporia crata'gi es Pliisia gamma. *** Notitia Hungarue novai liistorico-geograpbica. Vindobona' 1742.

f Der scdiiitzbare Nutzen biTentlicher Naturalienkabineter fur einen

Staat. Pressburg 1773. 8-r. 35 1. ,‘58 A LEPKESZET TOKTENETE MAGYAKORSZAGON

manyoknak fontos reszet kepezi s a szazad eleje ota igeii fel- karoltatott, kifejti, bogy a magangyiijtemeiiyek egyesekre nagy aldozatokat rdnak, s azok halalaval rendszerint szetszorodiiak, elkallodnak. Ezeket az allamnak kelleiie megszereznie es nyilvanos gyiijteinenyeket letesitenie, a melyek rendszeres gyiijtesek iitjaii gyarai)itva, alkalrnat nyujtananak ana, bogy egyesek szaktiudosokka kepezzcdv magokat, bogy a nezd kdzonsegben tanulasi vagyat h olvasasi kedvet ebreszszenek, az ifjusaggal pedig megkedveltessek a termbszetet es dsztokeljek a gyiijtesre. Szoval, az ily iiyilvanos gylijtemenyek a muveltseg terjesztesere s az erkblcsok nemesbitesere nagy befolyast gyakorolnak, nem szolva arrol, bogy az allam nem engedbeti meg azt, bogy bazank termeszeti ritkasagai kiilfbldre burczoltassanak. Ime a vezereszmek, melyek barmincz evvel ntobb egy nagy

bazafit a Nemzeti Muzeum alapitasara serkentettek ! Ennyibol all az, mi a XYIIL szazad barmadik negyedeig bazankban a rovaraszat, kiilonosen pedig a lepkeszet teren tortent. Mindent osszeveve is, feltiinoen keves ez. E szomoritd jelenseg egyik oka az, bogy a termeszettndomanyokra nalunk addig siilyt egyaltalaban nem belyeztek, elannyira, bogy azokat semmifele iskolaban sem tanitottak a kiilfoldon iskolazott fer- ; fiak pedig, ba termeszettndomanyi vizsgalodasokkal foglalkoztak is, figyelmoket a lenezett rovarokra vajmi ritkan terjesz- tettek ki. II. Az egyetem alapitasatol a Magy. Tiid. Akadeinia

alapitasaig ; 1769—1825.

A XVIII. szazadot egyebeken kivill jellemzi az is, bogy az addig annyira elbanyagolt termeszettudomanyokat eiiropaszerte nagy hevvel karoltak fel. Ez aramlat eldl bazank sem zarkoz- batott el. Maria Terezia a tudomanyok felviragoztatasa erdekeben a nagyszombati egyesitett felsdbb iskolakat 1769-ben egyetemi rangra emelte, s iitbbb Gydrbtt, Nagyvaradon, Kassan es Zcigrabban akademiakat alapitott, melyeken a termeszetrajzot a rendes tanulmanyok soraba vettek fel, sot 1779-ben a termeszetrajz tanitasat kiterjesztettek a kiralyi gimnaziiimok also osztalyaira is.

Csak ez iddtdl kezdve terjedtek el bazankban a temieszeti tudomanyok. A nagyszombati egyetemen, melyen a termeszetrajzot 1774 ota tanitottak, annak elsd tanara Pileer Matyas volt. Filler

Gniczban 1733. april 15-en sziiletett; itt vegezte iskolait s aztan a Jezus-rendbe lepett. Ennek feloszlatasa iitan mint vilagi pap a becsi Theresianiimban lett a termeszetrajz tanara, 1774-ben pedig a nag}^szombati egyetemen nyerte el palyazat utjan a termeszetrajz tanszeket. Ket ev mnlva (1777) az eg^^etemmel

Bndara, s innen 1783-ban Pestre kbltdzott, a hoi 1788-ban el- bunyt.

Tanszeket elfoglalva, elso gondja volt, bogy a tanulo ifjusag reszere, mely a termeszetrajzot mint rendes tantarg;v'at ball- gatta, de megfeleld kezikonywel nem rendelkezett, konnyen felfogliato termeszetrajzot irjon, mely 1775-ben barom reszben meg is jelent.'^'

* Elementa liistoriae naturalis. Tyrnaviap 1775. 3. kiadas 1781. ;

40 A LEPKESZET TORTENETE MAGTARORSZAGON

E muvebeii van ugyan szo a lepkekrol is, de csak igen fiitolagosan. Tdbbet foglalkozott azokkal egy masik miiveben, nielyet Mitterpacher LajossrI egyiitt adott ki egy pozsegai ki- randulasuk alkalmal)61. Pozsegamegye Eminovacz nevu bely- segebeii ugyanis 1779-ben s a kovetkezo ket evben tobbszor szokatlan lang iitott ki a foldbol, a mely a babonas nepet any- nyira elrbmitette, bogy ott akarta liagyni a videket. E tiine- raeny megvizsgalasiira fels61)b rendelet Pillp^r es Mitterpacpier tanarokat kiildte ki. De a jelenseg okanak kikutatasatol keveset remelven, felhasznaltak a kii’andiilast gazdasagi megbgyele- sekre es termcszetrajzi buvarkodasra is es gondosan osszegyiij- tbttek mindazt, rnit az allat- es novenyvilagl)61 erdekesnek talaltak. Utazasuk leinisaban a megye gazdasagi es termeszeti viszo- nyait- kimeritden ismertetik tbs 30 Lepidoptenit is enilitenek, nielyek koziil tizenegyet tiizefcesen leirnak egyikenek neve ; ezek meg ma is basznalatban van, t. i. Eriopiis purpu7'eofasciafa.* Tiszteletiikre Schiefermuller becsi lepkesz, kivel elenk cissze- kottetesben alltak, egy-egy lepkefajt nevezett el rbluk, ugyanis a Tortrix Pillerimia es Phoxopteryx ]\]itte7yacheriaiia nevii IMicrolepidopterakat.

PiLLER jeles termeszettudds volt, ki a termeszeti targyakat eles szemmel fiirkeszte s azokat mebszorgalommal gyiijtbtte ossze. Az egyetem termeszeti tarat, mely j\Iarl\ Anna fdber- czegnd becses gynjtemenyebol vette kezdetet, 6 szedte rendbe eloszdr, s 6 gyarapitotta terjedelmes gyujtemenyevel. Mennyire ottlionos volt a gyakorlati termenyrajz mezejen, vilagosan mu-

* A leirt, illetoleg rajzl)an adott illlatok tovabba : Neptis Lucilla, accris (mint Leucotboe L.) Melitira matnrna (mint Cynthia auriiiia ; ), (mint Kolosvariensis), Plicebo (mint tronmlap, ab. meliadiensis (mint

maturna), Plnsia illustris (mint variabilis) ; Catocala hymenea Zanclo- ; gnata tarsiplumalis (mint Pyralis barbalis) es Numeria pulveraria. —

Megemlitve vannak meg : Tiimcnitis Camilla, Sybilla ; Satyrus Her- mione, Semele, dryas (mint Priseis) ; Emydia grammica ? (mint gra-

minis L.); Nemeopliila plautaginis ; Arctia villica, Hebe, aulica ; Lasio- ilicifolia) I'nrcula campa tremnlifolia (mint ; Harpyia L. (bifida Hb. ?)

Thyatira batis Acronycta leporina ; Euclidia Pyga'ra enrtula; ; glyphica, Catocala uupta es sponsa (mint pacta). I 17G9-TOL 1825-IG. 41 tatja a termeszet mind a liarorn orszagabol osszeszedett ropi)ant gyiijtemenye, mely liolta utan az egyetern terrneszeti taral)a

^'*' jutott."^ es melynek jegyzeke nyomtatasban is megjeleiit.'*

760 darab lepket emlit beiine, de nem sorolja fel miv szerint. Kartarsa es baratja IMitterbnrgi Mitterpachee Lajos volt, «az emberiseg joltevdje, a termeszetiiek hd l)aratja es vizsga- loja, s a gyakorlati ismereteknek boniinkl)an legbiizgobb ter- jesztdje'). 1734. augusztiis 25-en Baranyamegyeben Bellyen sziiletett, hoi atyja .Tend lierczeg birtokainak igazgatdja volt, Iskolait Becsett vegezvcn, 1749-ben a Jezus-rendbe lepett es mar 1755-ben a soproni gimnaziumban a latin nyelvet tanitotta, de fdlebbvaldi csakbamar Becsbe bivtak, a matematikai knrzusra, mely megkiildnbdztetesre a szerzetben csak a jelesebb itjak szamitliattak. 1758-ban a gydri gimnazinmban a retorikat tanitotta, a kdvetkezd evben pedig ismet Becsbe ment, a liol negy evig hallgatta a teoldgiat. Ekkor elvallaltaaz ndvar- mesteri tisztseget Batthyany Lajos bei'czeg mellett, a ki az d vezetese alatt a Theresianumban vegezte tannlmanyait. Ez in- tezetnel Mitterpacher egyiittal a bittant is tanitotta, majd eldadta a filozdtiat, s utdbb a mezdgazdasagot is. A Jezns-rend eltdriiltetese ntan a pecsi puspdki megyel)e iratkozott, es middn az egyetern Nagyszombatrdl Bndara helyeztetett at, ismert tiidomanyossaganal fogva minden palyazat nelkiil a mezdgaz-

dasagtan rendes tanarava neveztek ki, 1785-ben pedig reabiztak

az altalilnos terrneszetrajz es kezmutan tanszeket is. Tudomanyos mukddeset tdbb kiilfdldi tudds tarsasag azzal

ismerte el, bogy tagjaul valasztotta meg, a kiraly pedig a Szent

Lelekrdl czimzett monostori apatsagot rnliazta ra, s 1807-l)en nag.yvaradi kanonokka nevezte ki ezt a kitiintetd megtisztel- ;

tetest azonban nem fogadta el s inkabb megtartotta diszes tanari allasat egeszen balalaig, mely 1814. julins 24-en vetett veget munkas eleteiiek. Mitterpacher igen jeles termeszetbiivar volt, ki a termeszet-

* Hanak Janos, Az allattan tortenete. Test 1849. 49. 1.

** Collectio naturalium, qua> e triplici regno niinerali, vegetaliili, et

animali nmleqneque complecta, j)ost ohitnin . . . domini M. I’iller . . .

reperta est. Grac. 179^. 8-r. Ii24 I. »

A LEPKESZPrr TORTENETE MAGYARORSZAGON

tudoiiRinyokiit nenicsak elmeletileg, lianem gvakorlatilag is mii-

velte 6s terjesztette ; errdl taimskodik gyiijtemenye is, melynek egyik i-esze a ])aiiiionlialmi fdapatsag birtokaba jiitott. liendkiviil miivelt es sokoldalii fertiu volt, licszelte a fdbb enrdj)ai iiyelve- ket, sot meg a gorogben is jartas volt. Igen latogatott egyetemi eldadasait alapossag es vilagossag tiintettek ki, s ugyaii e tulaj- donsagok jellemzik nagyszamii miiveit is, melyek loleg a mezdgazdasagot, toldrajzot, kezmutant es termeszetrajzot targyaljak.

Ez iitol)bi szakmabol pozsegai utazasaii kiviil, melyrdl imir ineg- emlekeztiink, kiildiibsen felemlitendd a gimnaziiimi ifjiisag szamara irt termeszetrajzi taiikbnyve,'^ rnelyben roviden isinerteti a le})keket is,'>‘'>‘ s a melybol a magyar ifjusag otven evig meri- tette termeszetrajzi ismereteit. Ez ut6bl)i koriilmenyre vonatkozdlag egyel)keDt nagy tisz- teloje, Hanak Janos, nagyoii lielyesen a kbvetkezdket jegyzi meg: «Tankonyvei a mult szazad vegevel, a termeuyrajz akko]'i lillasat tekintve, igen korszeriiek valanak, de bogy azok a ter-

meszettudomanyok illy nagy lialadasa mellett lelszazadig valto- zatlanul maradtak tanodainkban, azt nem tudom, korunk mostoba koriilmenyeinek, tanrendszeriiuk elaviiltanak, vagy az

illetdk lianyagsaganak tulajdonitsnk-e ‘? minden esetre nagy

tespedesre miitat !

Kortarsai koziil Horvath Gyorgy, evang. lelkesz is emlitest tesz a lepkekrol. Munkajaban'^'*''^ abbdl a rbvid ideig vilagszerte

divatta valt nezetbdl indul ki, bogy az isteni tbkcletesseg a leg-

fejletlenebb atlatban is megnyilatkozik, illetdleg bogy az oly

* Priimc linea' liistoria? naturalis. Buda' 1795. 8-r. 1.S2 1. : Maso- dik tetemesen bdvitott kiadasa: Compendium historijp naturalis. Budae

1799. S-r. 457 1.

** (isszesen 23 fnjt sorol fel : 1. Papiliones : brassicae, rapte, Dapli-

: dice, Jlermione, Circe; 2. Sphinges : Atropos ; 3. Phala>na n) Bombyx

h) : mori, dispar, cossus, graminis, alopecurus ; Noctu;e segetum, turca,

])isi c) Geometra cl) Tortrices — : c) Pyralis pinguinalis, oleracea, ; — ; secalis Tinea vestianella, pellionella, cerella, mellonella. farinalis, ; f)

granella ; (j) Alucita.

*** Termeszetnck es kegyelemnek oskolaja, azaz : Olyan liasznos kbnyvetske, a mely az isteni tokeletessegeknek, a lathato es bithatat- lan teremteseknek vizsgalasabol, s meggondolasabdl, a keresztyen em-

bert az Istennek ditseretire serkenti. Gyor 1775. 8-r. 330 1. 1769-TOL 1825-IG. 43

sokii lenezett rovarokban is az emberit meghalado iigyesseg lakozik. A XL szakaszl)an «A tergekrol vagy aprobb allatokr6]»

szoltaban ngyanis a pillekvol s ezek liernyoirol is megemlekez-

ven, a « selyem-ereszto bogarr61» megjegyzi, bogy az «az e])eij

vagy szederjfaiiak levelevel el, es oily bbltsen tsiiial a maga

megtisztulasa iitaii valo es selyemme valtozott gaiiejbol maga- iiak liajlekot, bogy sokat taniilliatnanak attbl Krakk(5 varossa-

nak hires fonoi, lia vele tanatskozbatiiaiiak.>> Ugyanazt a ])ietisztikus irauyt kovette Segesvaey Istvan,

' a ki Dekham Yilmos, windsori kanonok inuvet forditotta le.'* Emiek YIII. kbnyveben eleg terjedelmeseu s alaposaii ismerteti

a (I bogarakat I) vagyis rovarokat, de csak igen futolagosan emliti meg a pillangokat, melyek csapjat ((tapogatb szarv»)-iiak nevezi. Piealisabb alapon all Benko Jozsef kozepajtai ref. lelkesz, a sokoldalii tortenetiro (1740— 1815), a ki egyik miivebeii'*''^ az erdelyi allatokat felsorolva, ezek kozt megemliti a kaposztas

foldeket rontb Pieris hrassicaet s a hasznos Bombyx morit is. A lepkeket emliti meg Molnar Kee. Janos, jezsuita,

kesobb a budai kir. gimnazium igazgatdja, az egyetemi taiiacs

elndke, belakiiti apat (sziil. 1728. jimius 13-an Csecsenyben,

megbalt 1 804. februar 1 5-eri Szepsiben). Ugy latszik, a yizsgakra kesziilo egyetemi liallgatok kedveert, bogy az anyagot koniij^ebben bemagolbassak, 1780-ban versbe foglaltaaz egesz termeszetrajzot, hexameterekben megenekelven a «bal-bej-szarnyii» Le])i-

dopterakat is.'^'^'^ Nehany evvel utobb magyar nyelvenisbocsatott ki rovid termeszetrajzot,f melyben a «fergek)> (insecta) kozt

a wpillet)) is felhozza, megemlitven, bogy annak 273 faja ismeretes.

Severini Janos, selmeczi evang. tamir (sziil. 171G. jmiins 23-an Also-Sztregovan, megbalt 1789. aprilis 8-an) miive a czim

* Physico-theologia, azaz, az Isten letelenek es tiilajdonsagainak a teremtes munkaibol valo megmutattatasa. Bees 1793.

** Transsilvania. Vindobonae 1778. 2. kotet.

*** Physiologicon coinplexiim bistorise naturalis regna tria. I. Zoo-

logicon stb. Buda? 1780. 8-r. 88 1.

f A termeszet harom orszaginak roved ismertetese. Magyar Konyvhaz IV. Pozsony 1783. ;

44 A LEPKESi^ET TORTENETE MAGYARORSZAGON

utiin itelve a hazai allatokat targyalna, de azokkal ejieii iiem foglalkozik s a lepkeket is epeii csak liogy megemliti.'^ 174* Tdl)l) lielyet szeiitel a rovaroknak Gaty Istvan, szatmari ref. es])eres (szill. .). aprilis S-an Mandon, ineghalt 1843. fehniiir ll-eii Szatim'iroii), az elsd magyarnyelvu reiidszeres ternieszetrajz szerzdje.'>'‘>‘ Masodik kiadast td’t, tehat kdzsziikseg- Itdiiek elcg derekasan megfeleld muvtdiek V. reszebeii a <(bogarak» (rovai'ok) sorabaii rdviden targyalja a «le])keket vagy ])il-

laiig()kati» is, megeiiditven, bogy azok egyik faja, valdszinuleg Apoi'ia erataegi, Szatmarmegyebeii, Halyiban egyszer amiyira olsza])orodott, bogy a oapot niajd ligy elhoinalyositotta, mint a saska. Kisse bdvebbeii foglalkozik a le])kekkel a nagytudomanyii Grossinger Ker. Janos, tabori lelkesz (sziib 17iS. Komarombaii, megli. 1803. ngyanott), ki btkdtetes termeszetrajzanak negyedik kdtetebeii kizarolagosan a rovarokat targyalja, sa (dejdvek A'agy

lepeiidekeki) leirasat 6s beosztasat is adja, de a naj)])aliak — szerinte pillek vagy ])illaiig6k koziil csii])an a Papilio MavhaonX (katona pille) 6s Podaliriusi (fecske pille), valamiiit

az «arany ))ill6t») (Polyommalus virgaiireae?) ; a homalyjiilk'k (Sphinges) koziil csiipan az Achero)ilia Atropost (lialalfd pille)

a Phalaendk (6jjeli le])k6k vagy szdr-lovdld6kek) koziil esii])an a PiOmhyx (fomi lepke) 7norii (selyemlepke) a liernyok serege- ;

bdl ])edig egyediil az AvHia rajdi (])a])inacska) emliti fel. Be- ]iat6)bbaii 6rtekezik m6g a «selyembogar vagy selyemf6reg» tiir- t6net6rdl 6s teny6szt6s6rdl, 6s a molyrol, ii6vszeriiit emlitv6ii a «lev61molyt vagy lev61sodr()t.» GRossiNGP]Rnek 6rdemiil rdbatd

fel, bogy latin miiv6ben mindeniitt, a liol csak szer6t tebette, a

magyar elnevez6seket is kdzli. Igen 6rdekes adatokat jegyezett fel Klein Mthaly, pozsonyi evang. Ielk6sz, a jemii 6s berbni terin6szettiidomanyi tarsiilatok

tagja (sziiletett 171:2 Mer6nyben, meglialt 178:1. marczins 18-au Pozsonyban). Magyarorszag term6szeti ritkasagair6)l irt miiv6-

* Tentfune)) Zoolo^iae Hnngari;p, scu historia animalium, quoram

lua^nam jiartem alit Hun

309 1 . a

1769-TOL 1825-IG. 45 bell‘d megemliti, bogy 1776-ban Stiavniknal sargapii'os allatkak a fak loml)jat piisztitottak s a rozsszalakat to von leragtak.

Nevezetesebb ennel az, bogy nebany lepkcb kedvelo s isinero ilyen tebat akkoriban volt Pozsonyban tobb is allitasa szerint az Acheroiitia Atropos egesz Enropaban sebol, csu})an

Magyaroi'szagon talalbato. Ez azonban nem all, inert akkor az Atropost mar ismertek ligy Eranczia- es Olaszorszagbol, mint

Angol- es Nemetorszagbol, sot Egyijitombol is. Vegre megszolalt az entornologia egy bazai foljmirat basab- jain is. Conkad Jozsef, Sopron varos foorvosa s a nemetorszagi Academia naturae ciiriosorurn (Leopoldina-Akademia) tag)

(sziil. 1 756. Sopronban, megb. 1788jnnins 20. ngyanott), kiimir tndori ertekezeseben onallo felfogast tannsitott, 1782-ben be- batoan s alajiosan ismertette a Linne- es Eabricius-fele rovar-

“*“*^ rendszereket s egyiittal leirt nebany soproni Coleopteriit is.'* A kovetkezo evtizedben talalkoznnk vegre az elso megyei lepke-fannaval. Ismeretlen nevri rovarasz, valoszinnleg Tuezer Karoly oszlanyi foldbirtokos, a kinek nagy leiikegyiijtemenye volt,t ugyanis 1702-ben kozze tette Barsmegye rovarainak, 74 bogarnak es 150 lepkenek jegj'zeket. Ez elso belyi fannank Ltonet azon obajtiisanak koszoni letrejottet, bogy kivanatos lenne, ba mentiil tobb bel^ynek fan- naja ismeretesse valnek. Turzer ennek folytiln ket evi barsi gyujteset Linne szerint megbatarozta, s jegyzeket kinyomatta,

Tobbnyire kozonseges allatokat sorol fel ; de szamos olyant is, melynek meg ma seiii ismerjnk sok bazai termobelyet.f f

* Saminlung merkwiirdigster Naturseltenheiteii des Kdnigreicdis

Ungarn. Pressbiirg 1778. 8-r. 126 1. ** Philosophia Historitp Naturalis. Vindobonae 1779. 8-r, 84 1. *** Benierkuiigen iiber die Entomologie iiberliaupt, nebst Beytragen zur Kenntniss der nm Oedenburg befindlichen Insecten : Ungarisches

Magaziii II. Pressburg 1782. 5— 16. 1.

f Nkcsey Istvan szobeli kozlese.

ff Ilyenek : Coliaa Pabeno, Polyoiiimatus Uyppotlioe, Melita'a matnrna, Apatura Ilia, ab. Clythie, Pararge achine, Smerinthus (piercns, Earias clilorana, Nemeopliila plantagiiiis, Arctia Hobo, Bonibyx catax, Crateronyx dumi, Ijasiocampa potatoria, pnini, Pyga-ra anastomosis, Agrotis pra*cox, Mamestra pisi, Chareas gram inis, Polia chi, iVIiselia bimaculata, Naenia typica, Chariclea delphinii, Catocala paranymplia, 46 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

A inagyar rovartaiiiiak, kiiloiiosen ])edig a magyar lepkeszetnek alapjat azonbaii Koy Torias vetette meg, ki a hazai i‘o\'arokat laraclliatlaii szorgalommal gyiijtotte s megismertette azokat a kiiltVild szaklertiaival is.

Koy Torias l757-])eii Becsbeii sziiletett, hoi atyja allami liivatalt viselt. Iskolait vegezven 178::2-beii mint gyakornok a becsi cs. [)eiizlnvatalboz keridt, a liol csakliamar el61e])tetesben reszesiilt, es l7S7-beii a magyar udvari kamaramll penztariiokiil kiiieveztetveR, Hud.'ya lielyeztetett at, E bivatalat oiy lelki- ismereteseii tdltdtte l)e, bogy erdemeinek elismereseiil es id evi bu szolgalataiiiak meltanylasaiil a kiraly dt lS:2()-ban araiiylanczoii tiiggo araiiyeremmel ajandekozta meg. E kitiin- tetes (iromet azonbaii csak rdvid ideig elvezbette, inert juliiis d-an megbalt J3ndan 7i eves koniban. A rovaraszattal egesz terjedelmeben oly szenvedt'dylyel foglalkozott, bogy nagy gonddal cs feleldsseggel jard bivatala- tol megmaradt minden jierczet annak szentelte. Xem csoda telnit, bogy tdbb nj le]ikefajt is fedezett fel, mindk a Liicaena Jolas, Sesia acireniformis, Zygaenabvizae, Ardia rasta, Oxy- Irypia orbiculosa, Chmidea ptirpurUe>i 6a Tortnxlatlioniana. Tovablni sok lepket 6 talalt meg eldszdr i\ragyarorszagon.'*‘

Neinoria viridata, Jodis lactearia, Zonosouia punctaria. Eugoiiia al- niaria, Crocallis eliiiguaria, Angerona prunaria, Urapteryx samlmcaria, Helia wanaria es Eucosmia undnlata; Catocala j)acta valosziniileg 2)roiiiissa helyett van enilitve. — Geometra urticata pedig meg nem allapithato, mi legyen. * A idle eldszdr talalt allatok, a legkozdnsegeseliheket nem szamitva, a kdvetkezdk : Colias Chrysotlieme. INlyrmidone. Tliecda Itetnhi', spini, ilicis, rolyommatus Thersamon, v. rntilns, Alcij)liron. Eycama Orion, Astrarclio, Hylas, Amanda, ak. ecronus, Admetus, Alcon, Arion, Vanessa li-aldnin, xanthomelas, Melita'a 'I'rivia, al». corythalia, Argynnis Daphne, Selene, Enphrosyno, Hecate, I'andora, Satyrus Are- tlmsa, Stalilinus, Epinepliele Lycaon, Tithonns, Si)ilothyrus althetP, lavatliera', Syriclitlms v. fritillmn, sao, Cyclopides Morpheus, Deilephila galii, livornica, celerio, nerii, Macroglossa homliyliformis, Sesia lipnli- formis, asi lil'onnis, stomoxiformis, Thyris fenestrella, Ino ])rnni, Zygaena scahiosse, ah. coronilla?, ah. trigonilhe, Nadia ancilla, llylo])hila hico- lorana, Nndaria nnmdana, Calligenia mijiiata, Setina irrorella, Lithosia nnita, Deiopcia pnlchella, Ardia maculosa, Endagria ulula, Earia E-nigrum, Bomhyx cratiegi, populi, castrensis, lanestris, rimicola, 47 1769-TOL 1825-IG.

Felfedezesei folytan ismeretsegbe, majd szoros osszekotte- tesbe jiitott Fkeyee, Esper, Illiger es Panzer iiemetorszagi, valamint Ochsenheimer es Treitschke becsi lepkeszekkel, a kiket az iijabb fajok kozlesevel tudomaiiyos tbrekveseikben tamogatott, a kiktdl viszont ketes esetekben felvilagositast nyert, es a kikkel folytonos csereviszonyban allott. Gyiijtemenye ennek kovetkeztebeii oly terjedelmes left, bogy mar 1800-ban szuksegesnek latta aimak jegyzeket kibocsa- tani. Abban osszesen 2705 rovarfajt sorol fel, rendszerteleniil, beturendben iigy a nemeket, mint ezek egyes fajait, koztiik C)51 Macro- es 75 Mici'olepidopterat, melyekkoziil 420-et, illetve

02-6t, osszesen 49! -et emlit mint budapestit.

Szenvedelyes gyiijto letere lij gyiijtesi eszkozt is eszelt ki, tndniillik a rovaraszatlioz oly czelszern meritd lialot, melynek leirasat is kozolte. Pmvaraszati liiivarkodasaiban elvalliatlan tarsa volt az 6 liii l)aratja Bohm Mor Janos, kit szinten Becsbol helyeztek at

Craterouyx taraxaci, Lasiocampa ilicifolia, Stauropns fagi, Uropus ulmi, Hybocampa Milhauseri, Notodonta dictaeoides, querna, liicoloria, argentina, Lopliopteryx cucnlla, Drynobia velitaris, Asplialia Havicor- iiis, Biyophila algae, muralis, Agrotis janthina, linogrisea, signum, orbona, ab. siibsequa, Hainmati-a, cinerea, rectangnla, Mamestra con- tigua, reticulata, Dianthoecia luteago, compta, cuciibali, Hadena por- phyrea, Cloantha polyodon, Leucania impudeus, Amphipyra tetra, Perigrapha cincta, Taeuiocampa miniosa, Panolis piniperda, Pachnobia rubricosa, Calymnia pyralina, trapezina, Cosmia paleacea, Xanthia sulpluirago, Oporiua croceago, Orrhodia rubiginea, Xylina furcifera, Xiloraiges conspicillaris, Scotoclirosta pnlla, Calopbasia luuula, Cucullia lactucaq tanaceti, artemisiaq absiutliii, Plusia deaurata, cousona, ino- desta, festuca, gutta, iiiteri’ogationis, Aedia t'unesta, Heliaca teuebrata, Pleliodes rnpicola, Pteliotliis cardui, ononidis, scutosus, Charicdea umbra, Thalpochares commuuimacula, purpurina, Erastria uncula, Prothymia viridaria, Euclidia triquetra, Catephia alchymista, Catocala fraxini, electa, nymphagoga, Toxocaiupa craccae, Brephos parthenias, jmella, Geoinetra papilionaria, Pliorodesma pustulata, smaragdaria, Acidalia sericeata, Metrocampa margaritaria, Eilicrinia cordiaria, Hibernia mar- ginaria, Biston pomonarius, Boarmia augularia, aelenaria, Gnophos furvata, Selidosema ericetaria, Aspilates gilvaria, Ortliolitha cervinata, Siona decussata, Chesias rufata, Cidaria fulvata, procellata, corylata, berberata es tobb Microlepidoptera. 4S A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

J3iulara szi'unvevo tisztiiek a iiiagyar lielytartotanacRhoz. Igen buzgo rovarasz volt, iieliaiiy lepket elsoiiek talalt Buda kdr-

iiyekeii ; utobb azonl)aii fdleg a coleopterologiaval foglalkozott

B felfedezett tobl) iij bogarfajt d volt az elsd, a ki 1804-beii a ; bogarak gyorsabb megolesere a l)orBzeszt alkalmazta.'*''^

0 is a liallei termeszettudoiiianyi folyoirat szerkesztdjet ertesitette coleo])terologiai megtigyeleseirdl, iigy mint Koy s leveleikbdl Bzemelvenyt adott ki kettejdk neve alatt.'>‘'>“^ Gyujte- nienye lialala ntan, niely dt 180b febriiar 20-an erte ntdl, az egyetem tulajdonaba iiient at. A jeles ket terrneBzetbnvart a termcBzetvizBgaldk Jjeopoldina akademiaja 1708-ban tagjai soraba igtatta, es magasztald ki- fejezesekben l)dvelkedd, kitiintetd oklevellel tisztelte meg.t lly elismere.sre valdban meltd volt ez a ket tertinnk, csiig- gedetlen szorgalomnial iizdtt bnvarkodasaval, melyrdl tanns- kodik B()HM kirandiilasainak napldjais; ez az lijabb iddl)en kivonatosan kozdltetven, igen erdekes adatokkal jiirnlt Buda])est fannaj anak ismereteliez. E kirandulasokban, melyeket a bndai Akirosmajorba. a

Bvabhegyre (is Farkasvdlgybe, a Zugligetbe, a Miksa-ai-okba es Szep Jnhasznelioz, valamint akincstari erddbe szoktak rendezni,

resztvettek Erenreisz es Holzer gyiijtdk is, valdsziiuileg

szinten m. kir. tisztviseldk. Az utdbbi 1707-ben tedezte fel az Ocitogyna parasitdt. Kajtuk kiviil Stipsics Eerencz esztergoini

kanonok is tartott lepkegynjtemenyt, mely nt()bb a Nemzeti Muzenrn l)irtokaba keriilt. Koy es Bohm, valamint eldbb Scopoli, Biller es Mitter-

]>ACHER kdzlesei tigyelmeztettek a becsi gyiijtdket a magyar fauna gazdag voltara, iigy bogy siirun kezdtek hozzank kiran-

dulni, mint a-zt kubindsen Hofmannsegg grdf emliti. a ki lia- sonld szandekkal jart minalunk.

* Jlyenek : rtero<;on Proseri)ina es Tliyatira batis. ** Vorschlaf' zu einer nenen Todtun^smethode liartsehaliger In-

secten. Illiger’s Magazin III. 1804. 2520—228. 1. *** Aninerknngon lilier einige Insectcn. Der Naturforscher. Halle

1802. XXIX. 103—108. 1.

1I.\N.\K, allattan tdrtenete 78— 70. 1. i Az :

1769-TOL J825-IG. 49

6 az 1703. ev derekan Becsbdl a Diina menten Budara jdtt, iiinen Pecsre merit, a liomian Eszek, Titel, Petervarad es

Paiicsovan at Mehadiara s az erdely-olahorszagi hatarig hatolt

elo, aztan Temesvaroii es Brrdaii at visszatert. Masfel evig tartd

utjabari eiitomologiai s ornitologiai gyiijtessel is 1‘oglalkozott, melyiiek gazdag eredmeiiye iitdljb diszet kepezte nevezetes drezdai magaii-miizenmciiiak. Budaii, eiitomologiai kinindulas alkalmaval, megismerkedett Koy ToBiAssal, kinek tamicsara iiyolcz iiajHit tdltdtt a Szep Juliasziieiial, egy napot pedig a kiiicstari erdobeii, mint a kdniyek legkivalol)!) eiitomologiai 2)oritjain. Utobb pedig KoyIioz, — kinek elozekenyseget, szolgalatkeszseget es poiitossagat nem gydzi magasztalni - letetbe kiildozgette az litkozben gyiijtott tclrgyakat. Meliadiaiial felfedezte az Erebia Melast es Pararge Hoxelandi. Ettdl fogva valt Mebadia hires entoniologiai poiittii. A grot a legjobb benyoniasokkal tavozott hazankbdl. «Tel- jes joggal feltelieto, liogy egesz Eiiropaban, Magyarorszagon talalliatd a termeszeti targyak legiiagyobb valtozatoss{igai>, mondja egy lielyen litleirasaban.'^ A jelen szazad elejen (1802) Szechenyi Feeencz grdf, nagy faradsaggal es tonierdek kdltseggel osszegyiijtott tndonianyos kincseit az orszagnak ajandekozvan, evvel megvetette a ^tagyar Nemzeti Miizeiini alapjat. Enagyszerii kezdet nagy renienyekkel toltotte el az osszes magyar tndosokat, kiiloiidseii a termeszet-

biivarokat, de a mostoha viszoiiyok iiiiatt ez az intezet csak a

40-es evekbeii kapott kiiloii epiiletet s csak ezota lett a ter- meszettndomanyok baladasanak es iiepszerusiteseiiek batbatos factora.

A rnnzenmi lepkegyiijtenieny alapjat az az 1870 daral) lepke es masfele rovar kepezte, amelyet 1811 -ben 1000 forinton cfekete bankdban*) Stipsics Fekexcz esztergonii kaiionoktol vasaroltak.

x\ Nemzeti Mnzeum alapittatasat egy evvel elozte meg.

Gaty IsTVAN basonbi iranyii kiserlete iitaii, az elsd magyar

nyelvii, a tndonianyos igeiiyeknek is megfeleld termeszetrajzi

* Reise dos Graten von Hofmanxskug in einigen Gegenden von

Ungarn Itis an die tiirkiscdie Grenze. Gorlitz 1800. 8-r. 24(i 1.

Ahafi-Aigner A lepkeszet tortenete Mogyarorszagon. i 50 A LEPKESZET TOETENETE MAGYARORSZAGON

Ivozikonyv. Foldi Janos, a szabad liajdii-varosok keriileteiiek orvosa, a jenai fizikai os asvanytani tarsasagok tagja (szid.

1755 (leczember 3 1 -on Hzaloiitan, megli. 1801 aprilis b-an Had- bazon), bazabas felbuzdultabaii Linne rendszere szellemeben, k'giidvabb ]3lumenbach nyornan inegirta a termeszetrajz terjedelmes kezikbiiyvet,'^' inelynek eldszavaban, a termeszettiido- maiiynak liazaiikbaii valb elbanyagolasa fblbtt kesereg, «a nii- ddn miiiahmk, ki vevbn a JviralyiOskolakat, ez meg kozbiisegesen nem is tanittatik, a middii mi iialimk sok Oskolakbaii, ob fajdalom ! ez meg a Tudomaiiyok kbzze valonak sem esmer- tetik, a middn, kivalt sziiletett Xyelviinkbn, ennek meg Kmbrioja is alig termett meg!» Ez inditja ami, bogy muvet megirja, es bogy a termeszeti targyak magyar nepies elnevezeset iiagy iitiiiijarassal dssze- gyiijtve a latiri nev melle igtassa. A hoi ily elnevezest nemtaliil, ott vagy leforditja a latin nevet, vagy meg is bagyja.

A rovarokat kiilon fejezetbeii «bogai’ak)) czim alatt, s ezek liarmadik rendjekeiit a «})ikkelyes szarnyiiakat>» targyalja.

Ezekre nezve harom elnevezest haszmil, li. m. jiillango (Papilio), lepke vagy ziigb (Sphinx) cs pille (Phalaena). oly lielyes megkiilbnboztetes, melyet czelszerii lenne lijra alkal- mazni.

Feltiino, bogy a pillangbkat es lepkeket nem Einne fel-

' osztasa szerint sorolja fel,'^''^ pt'dig kbzli ezt a felosztastA'^'* lianem minden alosztalyozas nelkiil.

* Termeszeti Historia, a Linne Systemaja szerint. Pozsony ISOI.

8-r. 4m es "27 I. ** Tjasd fent Linne alatt. *** A pillangok koziil megemliti a kuvetkezoket : Machno)!, fecske- farkii ])., Podalirius, kardos p., Apollo, A\)o\\6 p., 0’>’e/cc(/b galagonya p.,

JJrassictir., kaposzta p., liapce, repa p.. Nopi, zolderes p., Cardaminrs, /o, liajnal p., Rhannd, pecsetes p., HijpcraidliKs, pazsit p., pavaszem p.,

(laUdhra, Galathea p., (lard id, bogacskoro p., Jris, szivarvany p., Aii- tiopa, gyasz p., l‘o/n('hloros, roka p., Vrlicce, csabin j).. C-allann, felier Aipaja, C. p., Alalaida, Atalanta p., I'aphia, eziistvonasos p„ gyongy- Argus, es hiizas p., Prind, szilvafa p., (Jarrcas, tolgyfa p., Argus p.

Mak'ce, malna p., — a lepkek v. zugdk koziil: Orellata, szemes 1..

Tilice, liarsfa 1., Nerd, oleander 1., Coiirolridi, folyondar 1., Ligustri, ;

1769-TOL 1825-IG. 51

Csupan az ejjeli wpilleket)) adja csaladok szerint.'*^

Fold: niuve, kiilondsen a rendszert s az elnevezeseket illetoleg, sokaig mervado volt. Kozvetlen kovetoje Szentgyorgyi

JozsEF, debreczeni varosi orvos (sziil. 17()5 febr. 22-6n Aranyo-

son, megh. 1883 jainiar I -en l)ebreczeid)en) temieszetrajzi miiyeben teljesen az 6 nyomdokaba lop, csakhogy a lepket ((poros szarnyiinak*), a gul)bt pedig ((gombolyag»-nak

is nevezi. Egybbiiiint a lepkbket csak egbszen altalanosaii targyalja, bs nev szerint egyet sein emlit fel. Szintiigy Emody

I sTVAN, sarospataki fdiskolai tanar, utobb ref. lelkesz (meglialt 1834-en Gyorottk a ki iievtelemil megjelent alattani kezi-

kbiiyveben a legkozbnsegesebb lepkeket latiri es magyar el-

nevezessel sorolja fel. Az elso bazai rovargyiijfd, kivel Koy es tarsai utan talal-

kozunk, Rumy Karoly Gyorgy, kesmarki es igldi tanar (sziil. 1780. Iglon, meghalt 1847. Esztergomban), a ki fiatal kora-

ban, Igldii, rovarokat gyiijtbtt s az igldi rovarfaunat ki is adta ez azonban felette szegenyes es a tudomanyos kesziiltseg teljes bianyardl taniiskodik.

fagj'alfa ~ion, 1., Atro2 kaponya 1., Celerio, szoloiiyalo 1., Elpenor, Elpe- nor 1., Euphorhiai, szettyin I., Steliatarmn, buzer 1., Filipoididce, le- gyezofu 1. es Phcgea, sargaoves lepke. * a) BoJnbyces, ei-esztok vagy fonok : lkivo)ua, pavaszcm pille,

Qurrcifolia, tolgylevel p., Vhiula, bolgy pille, Mori, selyem p., Xeustria, gyuriis p. Prnceir>iniica, processios p., doja, salata p., Pi.yjai-, egyenet- leii p., Cln-jisorrhoea, sargafaru p., ('.(c't'vleocephala, kekfeju p., Coss}(s, fiiz A)itiqu((, parliordo piizsit Fuligiiio^a, p., p., Graminis, p., korinos p. ;

— I>) : Ge()it/etr(f , merok GroHsiilcmata, i^dszmete p., B>‘umata, teU p.;

— c) Tortj'ices, ilonczak vagy levelsodrok : ViricIcDia, zold p., Po))icni

MrUoiirlla, mez p., Corticella, kei’eg p., Bocsella, almalevel p., Prvi- ne/la, meggyvivag Granclla, gabna p. . IJncitae, tollaspillek : p., ; g)

Ithododoctglo, rozsa t. — h) : ; He])i((U, karcsiipillek llnmuU, komlopille. ** A legnevczetesebi) termeszeti dolgok esmereti. Deln-eczen ISOd.

8-r. 361- 1.

*** Termeszeti Historia I. Az allatok orszaga. Saros])atak 1809;

2. kiadas u. o. 1818. 8-r. 580 es 43 1.

i* 5^2 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

]\rin(lazaltal az entomologia iraiit azutan is erdeklodveii, utobb, iniddn egy kiilfbldi tudds Amerikaba gyiijtd litra kesziilt s a kbltseg fedezese czeljabol b frtos «actiakat') bocsatott ki, melyek fej6l)eii bogarakat, lepkeket stb. igert, IiUMY i]>ar- kodott crdeklddest kelteni, bar igeii gybiige eredmcnynyel.'^ Avval a kezdetleges es szegeiiyes «fau]iaYal» szeml)en, melylyel Rumy a kdzonseg ele inert allani, valdban driasi az az eredineiiy, rnelyet lepkeszeti szemjiontbdl IMagyarorszagon kiil-

fdldi gyiijtdk drtek el. Ezek elseje Dahl Gyorgy ( I 7bb 1831), a ki Hofmannsegg grdfnak magyarorszagi litjaban kornornyikja

OS gyujtdje volt s azdta egeszen a rovaraszatra adta magat, a

melylyel eldbb is foglalkozott. Miutaii I SOO-ban elkiserti' a grdfot nemetorszagi utazasaban is, Decsben telej)edett meg s itt rovarkereskedest nyitott, mely csakhamar nagy viragzasnak indult s egesz Eurdpara kiterjedt. Ennek ei-dekeben, gyiijtes czel-

1 jabdl, tdbb izben kereste fel liazankat, igy I Si -lien Eelsd- Magyarorszagot, 1812- es I8l()-baii .Eudat, 1812-es lS27-ben Horvatorszagot, 1821 1823-ig evenkint Dcd-Magyarorsziigot, nevezetesen Meliadiat, 1824- es 1834-ben ]iedig Eiumet es Dalmacziat.

Ez ntazasaiban is ngy mint eldbbi, nemetorszagi gyiijtesei alkalniaval reszint a rovaroknak meg kevesse kntatott fejlddesi

viszonyaira nezve szamos tontos felfedezest tett, reszint pedig

ezernel tdbb lij rovarfajt, kivalt bogarat es lejiket. fdleg ejjeli lepkeket gynjtdtt."^^ Hasonld erdemeket szerzett a concbyliologia

s a herpetologia teren is. Eovarjegyzeke annnk idejen e]i oly altalanos ervenyii volt, mint ntdbb SrAuniNGERe. Stentz Karoly, egy nnisik becsi rovarkereskedd szinteii

suriin kereste fel liazank teriiletet. i'zletetkesdbb Ant.^l lia vette

at s azzal Nezsiderbe kdltdzdtt, a bol 1877-ben halt meg. Egy

* Mittheilnng an die Natnrforsclier mid Sainnilcr von iS'atnralien 39. 40. ini Vaterlande : Genicinniitzige Bliittcr. 1837. 22. szain. ** Ezek: Melanargia v. Snwarovins, rarantlirene v. lirosiforniis, Zygieua pnnctuni, Eniydia v. Candida, Eadia camosa, Lasiocainpa otns, Acronycta abscondita. .\grotis depnncta. timliriola, Cliinuera piiinila stb. *** Coleoptera Tvejudoptera. Ein systeinatischos Verzeichniss.

Wien 1823. 4-r. ll>5 1. 1769-TOL 1825-IG. 53 latszik, eleinte az apa inkabb a kereskedbs iigyeit vitte, mig tia utazasok altal a keszletet gyarapitotta. 1 Si24-ben Fels6-Mag}^ar- orszagon gytijtven, Nagy-Szombaton feJfedezte nHadeua rubri- rendi, 1845-ben a Fertonel is gyiijtbtt s itt fogta hazankl)an eloszor a Coenonym/pha Leandert. Delmagyarorszagon es

Mehadian is jart s itt bukkant az Omia cymbalariaeve, es fogta eloszor a Libythea celtist s Erebia Epiphroni, Cetot es Phalera biicephaloidest. Iniien Erdelyen at Biikarestnek vette utjat.

Mas alkalommal pedig meglatogatta Fiumet, Carlopagot s a

Velebit begyseget, a bol a Thais v. Cassandrdt, Melanargia ah. turcicdt, Larissdt es v. Hertdi tigyelte meg bazank})an elso izben. Ugyancsak Becsbol ie-lerandult liazankba Kollar Yincze kivald entomologus is, a cs. kir. ndvari termeszetrajzi muzeum ore. 1850-ban Murray jenai tanar tarsasagaban a Fertd es Balaton videken jart, majd Pecsen, Eszeken, Petervaradon,

Zimonyon es Eebertemplomon at Mebadiara ment s onnan Nagy-Szebent, Brassot es Beszterczet litba ejtve, Kolozsvaron es Pesten at Becsbe tert vissza. Szeremmegyeben felfedezte az

Apatura v. metist (Eos) s a Telesilla amethystindt a magyar ; orvosok es termeszetvizsgaldk soproni gyulesen (1847) pedig a Tinea phvphagella, gabonamolyrol stb, ertekezett.

Germar Erno Frigyes (szill. 1785.) hallei tanar szinten itt jart nalunk. 1815-ban Dalmatorszagba utaztaban Fiumeban s a Tengermelleken szamos bogaron kivul lepkeket is gyiijtott, melyek kozt akadt nebany a magyar teriiletre nezve uj is, mindk : Melanargia ab. procida, Sesia chrysidiformis es Zygaena transalpiaa.*- E latogatasok kovetkezteben lure ment a magyar fauna gaz- dagsaganak. Ez a bir eljutott a csehorszagi AVarnsdorfba is, a bol Kindermann Albert a takacs mesterseg mellett az akkoriban kivalt iparosnal igen ritka es szokatlan roTaniszatot is rizte. Megtudvan azt, bogy Budanak igen gazdag rovarfaunaja van, csaladjaval 1820-ban ide kbltozott, s itt csakbamar a legelsd es

* Reise dnrcli Oesterreicli nnd Tyrol nacdi Dalniatien und Ragusa.

Leipzig 1814; iij kiadasa : Reise uacdi Dalmatien und in das Gebiet

':273 — von Ragusa. Leipzig 1817. 280. 1. ;

ol. A LEPKESZET TOKTENETE ]\L\CtYARORSZAGON

legrealisabb rovarkereHkedok egyikeve lett, a kiriek osszekotte- tesei kiterjedtek egesz Em'6])ara.

Kedvencz tiirgya volt a lepkeszet, es gyiijtesi teriiletet majdiiem kizarolag Budaju'st kdniyeke kepezte, a melynek lepke- t'aunajat ossze is iida 1837-ben, b‘.)2 Macro- es 203 Microlej)i- do])terat, osszeseii 1)55 lepkefajt jelolven meg l)udaiakkent.'^ Kutatasait meglepd siker koromizta. Felfedezte a kovetkezo lepkeket : Sesia stelidiformis, uroceriformis (183^), astatiformis, ichneumoniformis ; Aaphalia dilula; Thecophora fovea ; Lupe- riiia /ollikoferi (1834) ; Leucania coagrua ; Caradrina Kade- nii (1834); Calophasia casta; Ciicidlia mixta, balsamUae

Thalpochares paniionica ; Mesotrosta signaUs ; Toxocampa limosa; CrocalHs tusciaria (18^7); Ligayoptera fumidaria (1824); Eupithecia deidicidata, graphata (1827); Penthina lugubrana; Botys praetextalis, limb alls ; Eiinyrhia albo- fascialis stb.

A kovetkezo fajoknak pedig liernyojat sikeriilt felfedeznie, u. m.: Parnassius Mnemosyne; Agrotis fugax ; Dianthoecia irregularis ; Polia v. nigrocincta ; Thecophora fovea ; Hadena illyrica; Leucania congrua; Caradrina lenta ; Cleophana antirrhini ; Plusia modesta; Heliothis cardui; Chariclea pui jm- rites; Metoponia flava stb.

Gyiijtesenek eredmenye igen feiiyesnek tiint fel elotte, ha azt csehorszagi gyiijtbseivel parlmzamba allitotta. Es mintliogy a delibb fekvesu Bnda juttatta ily felfedezesekhez. tekintete on-

* Jegyzekeben reszint sajatkezuleg, reszint idegen keztol (a Fui-

VALDSZKY iMREetol ?) potlolag a kovetkezok vannak hejegyezve : Jliipopta thrips (!), Psyche villosella, hirsuteUa, tviquetreUa, Notodo}ita teemuht (trepida), Caradrina Kadeuii, Cahjnrnia diffiais 6s G)u>phos rarieyeta, inelyek Bndapesten nagyohbara tenyleg eld is forduluak. Viszoiit ugyanattol az idogen keztol 31 faj ki van toriilve, pedig lielytelemil. uiert azok itt utdbb is talaltattak; ilyeuek : Lime)iitis Sibylla, Neptis aceris, Melanargia Clofho, llesperin syleanus, Pterogon Proserpina, Macrnglossa fuciforniis, Ino aynpclophaga. Psyche plnmifera, Bryophila deceplricnla, Hadena ochrolcvea, gemina, ophiogramma, Thecophora fovea, Acosmetia caliginosa, Clcoceris vimi)ialis, Aeidalia dimidiafa, trigeminata, aversata. Ha a potlasok elfogadiisaval ez adiitokat kiege- szitjiik, akkor a KiNDEUMANN-tol ismert budapesti lepkefajok szauia esaknem megiiti az ezeret. ;

I769-TOL 1825-IG. 55 kent meg delibb tajakra fordult, melyekrdl egyebkent eldbbi gyiijtok meseszeni dolgokat beszeltek. Hazank legdelildj reszei- nek egyiket, Szeremmegyet kereste I'el tebat J 827-ben, s az elei’t eredmeny igen kielegitd volt. A bacsmegj^ei Futtakon es a szeremmegyei Cerovacan valo rovid idei gyiijtese kbzben felfedezte itt a Caradrina gluteosa, Kphneda ustula, Heliothis cognalus, Erastria ohliterata es Herminia graphalis uj fajta lepkeket, valamint a Phisia deaurala es Heliothis peltiger bernyojat. E sikertdl megvalosulva latta sejtelmet, bogy delibb Magyarorszagon meg szamos rovarfaj varja felfedezteteset. De rovariizletenek kiterjedese es testi I'ogyatkozasai iiem engedtek, bogy ily kirandnlasokat ezentiil szemelyesen tegyen meg. Ennel- fogva 1834-ben serdiild liat, AnBEKTet kiildte le szakavatott gyiijtd -segedevel, Kichter AaosTtal az entomologiai Kanaannak magasztalt Mebadia videkere. Itt kiildbttjei felfedeztek ngyan egy-ket nj fajt, minok: Orectis prohosddata es Anaitis simpli-

ciata ; talaltak is tobb, addig meg bazankban nem eszlelt le])- ket, p. o. Hesperia sidae, Hydroecia lunata, Xyliiia Merckii, Heliothis mcarnatiis, Photedes captiimciila es a Neptis Lucilla szep valfajat, mely Kindermann Ludmilla nevet nyerte de ; mindez nem elegitette ki 6t s ennelfogva mas ininylmn prbbalt 'szerencset.

A kdvetkezo evben ( 1835) Albert tiat, nevezett gyujtojenek tarsasagaban az x4driaboz kiildte s dk Eiiime es Raguza videkei- rdl gazdag zsakmanynyal es tobb nevezetes felfedezessel tertek baza. Einmeban a kdvetkezd uj fajta lepkeket fedeztek fel, li. m. Sesia ah. Schmidtii; Nadia v. farnula, Hypopta thiips, Spiloso7na luctuosa, Orthosia Kindermanni, Thalpochares polygramma valamint a Polia serpentina s a Marroglossa croatica bernyojat, megtigyelven, bogy az ket ivadekban fordul eld; Raguzaban pedig a Thalpochares cretuldi es ragusandt, a Chimaeranandt stb. fedeztek fel. Igen nagy ama fajok szama, a melyeket ligy Kindermann inaga, mint kiilddttjei eldszor talaltak a magyar birodalom teriileten.'^'

* Ilyenek : Theda W-album, acaciae, Lyceena v. Polyspevciion,

Eaton, Melitaea .yiirelia, Melanargia al). leucomelas, Syrichthus orbifer. 56 A LEPKESZET TOIiTENETE ]VL\GYAK011SZAG0N

Ez utaziisolv sikerei meg riagyobb vallalkozasokra buzditottak KiNDERMANNt, aiTa ug}'ani8, bogy egeszen rovaraszoknak nevelt bait gyujteB czeljiibol a Keletre kiildje, a hoi egyik ba kesbbb iiagy birnevre tett szert.

Az iijai)ban felfedezett lepkeket es bernydkat kiilfbldi bara- taiboz kuldbzgette, legiiikabb TREiTSCHKEbez es ERETERbez; kik azokat leirtak es rdla nem egyszer igen elismerdleg iiyilatkoz-

Macroglossa croatica, Sesia culieiformis. iiiusca?foriniR, ichneunionifor- iiiis, Setina roscida, Lithosia deplana, v. pallida, sororcula, Phragiua- toecia castanea, Hypopta ca>struni, Heterogenea asella, Psyche viciella, muscella, Epiclinopteryx pulla, pectinella, nndella, Ocneria rubea, Lasio- cauipa popiilifolia, Drepana curvatula, liarpagnla, hinaria, Notodonta tritophus, torva, Cymatophora octogesiiua, or, Asphalia ruficollis, rideiis, Simyra nervosa, Arsilonche alhovenosa, Aeronycta auricoma, Bryophila raptricula, fraudatricula, ab. dece})tricula, receptricula, j>erla, Monia orion, Agrotis polygona, v. neglecta, ditrapezium, margaritacea, fugax, signifera, forcipula, latens, vitta, v. ruris, crassa, vestigialis, Neuronia cespitis, Mamestra advena, nebulosa, Leineri, albicolon, Dianthmcia albimacula, irregularis, Epiniecia glaucina, ab. dentimacula, scoriacea, Aporophyla lutulenta. Folia polymita, Dryobota monochroma, protea, Dichonia convergens, ieruginea, Chariptera viiddana, Valeria oleagina, Apaniea testacea, Luperina maturna, Hadena abjecta, sordida, illyrica, gemina, ab. nictitans, ophiogramma, literosa, Khizogramma detersa, Cloantha hyperici, radiosa, Polyphaenis sericata, Habryntis scita, Helio- tropha leucostigma, Gortyna ochracea, Nonagria sparganii, gemini- puncta, neurica, Tapinostola musculosa, fulva, Leucania imjiura, obsoleta, evidens, conigera, lythargyrea, vitellina.Caradrina respersa, superstes, lenta, alsines, taraxaci, Eusina tenebrosa, Amphi]>yra livida. cinna- momoa, Ta>niocampa opima, j)ulverulenta, stabilis, gracilis, incerta, munda, Acosmetia caliginosa, Calymnia affinis, difhnis, Cosmia ab- luta, Plastenis retusa, subtusa, Cirroedia ambusta, Cleoceris viminalis, Orthosia macilenta, huniilis, nitida, hrvis, Xanthia citrago, aurago, Orrhodia veronicip, vau-punctatum, Astcroscopus nubeculosus, Cleo- phana antirrhini, Cucullia thapsi))haga, lucifuga, ab. chrysanthemi, argentea, Eurhipia adulatrix, Plusia C-aureum, moneta, jota, Anophia leucomelas, Heliothis peltigcr, armiger, Thalpochares arcuinna, respersa, paula, Erastria argentula. pusilla, Mctoponia Hava, Pseudophia lunaris,

Catocala dilecta, v. agamos, Eccrita ludicra, Toxocampa pastinum, lusoria, Zanclognatha grisealis, llerminia crinalis, Uivula sericealis, Erephos nothum, Acidalia dimidiata, moniliata, bisetata, degeiieraria, trigominata, muricata, Zonosoma albiocellaria, Eapta bimaculata, Ste- gania dilectaria, Eurymene dolabraria, Epione apiciaria, Caustoloma 17G9-TOL 1825-IG. 57

tiik, Kindermann egyebiraiit a heniyok kifuvasaval naliink elsonek tett kiseiieteket, s az elsbk egyike volt, kik a lepkek gyorsabb megolesere az addig szeltibeii liasznalt vizes kengdz vagy izzo tu lielyett nicotiiit alkalinaztak. Fiainak tavolletebeii l84()-baii szelhudes erte 6s teljeseii

megbenitotta, ligy bogy eguszeii telietetlenne valt. Ketsegbeejtd lielyzetebeii Lederer Gyula jeles becsi lepkeszliez fordiilt, a

kivel igen baratsagos viszoiiybaii allt 6s most arra k6rte fVl, bogy az a iiala tett megreiidel6seket az 6 nev6beii 6s javara

teljesitse, a mire Lederer szivesen vallalkozott is, de a kdvet-

kezd esztendobeii 1847. iiov. l7-6ii Kindermann elbimyt. Sir-

kdve a budai raczvarosi temetdbeii ma is latbatd. A rnagyar lepkefauiia gazdag voltanak hire egy masik kiil-

fdldi gyiijtdt is Ymnzott bazaiikl)a. Wimmer Jozsef bard volt ez ki eldbb Pragaban 6s Briiimbeii lakott, aztaii Pudara kdltdzkd-

ddtt s itt buzgdn folytatta a gyujt6st. Kivaldan sz6]> eiird])ai

lepkegyujtem6nye volt, s a bazai rovaraszokkal, iievezetesen

KiNDERMANNnal 616iik dsszekottet6sl)eii allt, a ki tisztelet6re

egy lij Krastria-ia.jt Wimmerinek (most ohHterala) iievezett el. Piangjanal fogva aligbanem atallotta sajat gyujt6s6nek

eredmeiiyeit kozY'etleinil ari'dia bocsatani. EnnelfogY^a kdzveti- tdt tartott. Ez bizonyara dr. Waltl Jozsef passaiii orvos volt,

ki 1 834-ben franczia szaklapban kdzdlte a magyarorszagi lep- k6k arjegyzek6t.

Ez idobeii bazankfiai soral)an is akadtak lelkes f6rliak, kik a lepkegyiijtt'ssel es a lepk6szettel buzgdn foglalkoztak. Ilyen volt farkasfalvi Farkas Ferencz jdnevu gazdasagi 6s sz6])iro-

dalmi ird (sziil. 1785-ben Feb6rgyarmaton), a ki a jogot v6- gezven, Brunswick grdf futtaki es cserevicsi nradalmainak iigy6sze lett, s ott k6t fajnak (Telesilla virgo 6s Cucullia frau-

flavicaria, Hibernia bajai'ia, Biston hirtarius, his])i(larins, Boannia lichenaria, Gnophos dumetata, ol)seuraria, pullata, obl'nscaria, variegata, I’sodos trepidaria, Diastictis artesiaria, Phasiane petraria, Scodiona

conspersaria, Ortholita coarctata. Mesotyj)e virgata. Idthostege fari- nata, Lobopliora polycommata, Encosinia ccrtata. Cidaria vespertaria,

fnistata, salicata, luteata, polygraniniata, \ italbata. corticata. tersata, Eupithecia isogrammaria, subnotata, linariata, rectangnlata, stb. * Freyer, Neue Beitriige II. 99. ItO ; TIL 82. 1. 58 A LEPKESZET TOKTENETE MAGYARORSZAGON datrix) ]\[agyiirorszagoii valo elofordulasat elsdiiek konstatalta s pgyuttal felfedezte a Polia v. nigrodnctdi, valamint a Ma- mestra trifoliiniik egy valfajat, rnelyet emiek leir()ja, Treitschke, a felfedezd tiszteletere v. Fcu'kasiinnk iievezett el. Nagy huzgalniat fejtett ki toviibba Neichel Karoly, pesti orvos, a ki a- Melanargia Clothot inagtalalta a rakospataki Orddginaloinnal, a Laelia comosdi Soroksarnal. a Hgpo])ta caestrumot pedig Talii-Tdtfaluiial.

Nalamil szerencsesel)!) gyujtd volt IiAU cs. kir. dobany- raktari ellendr kduiiieban, a ki itt lS::2o-ben felfedezte a Polia scrpeiitiudt s a Plusia rhalcites liernydjat, valamint 18:2i2-ben a Saturnia caecigeudt. E gydiiydru allattal, rnelyet leirdja Kupido J. J. kiilon muvecskeben ismertetett, — nag,y feltiinest keltett, s e videkre iranyitotta a lepkeszek ligyelmet elannyira, bogy a rakovetkezd evekben szamos rovarasz ntazott oda; tdbbi kdzt ilj. Kindermann, ki neliany lij felfedezest tett, es Dahl, ki a Caecigendi keresven, rabukkant a liatalmas Lasiocarnpa otusvn, mitol a inagyar tengermellek meg liiresebbe lett,

Szintoly buzgd lepkesz volt Piday Janos (sziil. C'sukar-

don Pozsonymegyeben), a ki 1 (S23-ban mint egyetemi ndveny- tani tanarseged orvostiidomi avattatvan, ez alkalommal a lej)- kek kifejlddeserdl, ismereterol, gyujtcstb'dl s eltartasi modjardl, valamint a hernydk tenyeszteserol ertekezett. Ekkor mar nyolcz ev dta gyiijtdtt es — allitasa szerint — liazankra nezve uj fajt is fedezett fel, rnelyet azonban meg nein nevez. A le]ikeket meg more ])atrio, azaz : lialdn kivirl tiillolldval is fogta s aziitiin riveglemezek segitsegevel feszitette ki.

Megemlitendd meg Pochel Antal jeles botanikns is,

I 820 dta ai pesti egyetemi fiiveszkert fdkertesze, ki mint sebesz

20 evig Trencsenmegyeben lakott s ez idd lefolyasa alatt fiiveszeti szem]rontl)dl, tdbb izben s iranyban bejarta a

Karpatok eszaknyngati reszet, de megligyelte az allatokat is, sot — mint iitleirasaban megemliti baratai reszere bogarakat es le])keket is gynitott."^

* Naturliistorisoho Miscellen iiber den iiordrvestliclien Karpatli in

Ober-Ungarn. Pest I8;il. 8-r. I.34. I. Til. A Magy. Tiid. Akademia alai)itasat61 a fiiggetleiisegi harczig; 18‘^5—1848.

Nagy lendiiletet vett a magyar tndomany s igy a ter- meszettudomany is a m. t. Akademia letesitesevel, melyet 1825-ben a lialliatatlan Szechenyi Istvan grdf ala])itott, de a mely csak 1830-ban kezdhette meg tulajdonkepeni mukddcset, bar hatasa — elvont iranya miatt — csak evek multan volt erezlieto.

A m. t. Akademia alapitasaval majdnem egyiddl)e]i oly ferbii lepett a lepkeszet terere, ki azon majdnem egj^ emlter- olton at dominalo allast foglalt el. A leiru allattan ez oszlopos ferda s a rovartannak uttbrd magyar mriveldje Fkr^\ldszky Imee volt. Sziil. 1790 febr. (i-an Zemplen megyeben, Bacskdn, hoi atyja a bard Fischek csalad iigyesze es megyei tdrvenyszc'ki iilndk volt. Elemi iskolait S.-A.-Ujbelyen vegezte, a gimnazinmot is ott kezdte s Egerben folytatta, de szhlei a gyengelkedd ifjut J814-l)en baza vittek s eg.y dvig pilientettcdv. Ekkor latogatdba jott hozzajnk rokonnk Kitaibel Pal, a hirneves botanikns, ki az ifjnt kirandnlasaira magaval vitte es benne felkdltdtte a termeszettiidomanyok iranti bajlamot, a melyet Sadlee Jozsef, ki ngyancsak ott jart es kirandnlasaira

elvitte dt, hatliatdsan ndvesztett. Ezek hatasa alatt a kovetkezd ket ev alatt elvegezven a gimnazinm felsdbb osztalyait is, Eeivaldszky eletpalyanl az orvosit valasztotta, mint a melynek tannlmanyaival atermeszet- tndomanyok szoros kapcsolatban allanak. Az egyetemen az orvosi tiidomanyokon kivhl eloszeretettel loglalkozott az allattannal es ndvenytannal, ligy elmeletileg, mint — kivalt a sziin- iddkben — gyakorlatilag. Az elsd evben csak Budapest kornye- kere randiilt ki, de mar a masodik evben (1818) harom hetet 60 A LEPKESZET TORTENETE MAGTARORSZAGON tciltott a Magas Tiitrabaii, a kbvetkezb ev iiyaran a ]Matra

iKivenyvilagat kutatta, az I Si20. ev sziinidejet j)edig, ngyanazon

czelb()l, jMebiidiaii, s az ezt kdvetd evet a Tlegyaljaii tdltotte,

Az orvosi tanfolyain l)efejeztevel, JS:22-beii a Neinzeti

Muzemii teniieszetrajzi osztalyahoz iieveztetett ki drsegediiek,

s (‘zzel - leinoiidvaii a jovedelmezdld) orvosi ])alyardl - - oly

allast foglalt el, melynek liivatalos t-eenddi szorosan inegegyez- tek kedveiicz magaiiszeiivedelyevel.

Ikivarkodiisaiiak elsd ti'z evet csaknein kizardlagosan a bazai iidveiiyvilag taiiuhnanyozasanak azon- szeiitelte ; latvan l>an, bogy a temieszettudoirianyok epeii ez aganak szainos es

szakavatott muveldje van, s e szeriiit ujabb felfedezesekre alig szilniithat, oly szakmara adta inagat, inely liazankban csaknein

teljesen parlagon lievert, t. i. az allattanra, kiildndsen ])edig a rovartanra.

Erre nemileg osztdnzesiil szolgalt az is, bogy Koy 'Iobias ellmnytaval FRiVALDSZKvnak sikeriilt annak Initraliagyott rovar- gyujtemenyet es szakkdnyvtarat megszerezni. Egyediil ezek s az 1823-ban a Neinzeti Muzemn reszerdl 1300 frtert im'g- szerzett birneves OcnsENHEiMER-fele le])kegyiijtemeiiy (inely az

1 838. arviz alkalniaval nagy reszt megseminisiilt) szolgaltak

entomologiai niilkodese kezdeten a gyujtdtt targyak niegliata-

rozaisi'ira. E nebezsegek azonban neinliogy visszariasztottak

volna, banem inkabb serkentettek a kitartasra s ernyedetlen ninnkiissagra.

Az a bev, nielylyel lij szaknnija tele fordnlt, azt az dbajt erlelte meg benne, bogy nemcsak liazaja. banem egesz Eui'()]ia biimajamik tiizetesebb tanulmanyozasara lebetdleg teljc-s enrdpai gyiijtemenyre tebessen szert ligy (inmaga, mint a Neinzeti

^luzemn szaniara is.

J^jZim eszme t'oganatositasa czeljab()l elsd sorban a Neni-

zeti Miizenm igazgatcisiigat kerti' I'el arra, bogy a nevezetesebb

gyiijteineiyyeket, s a gyiijtendd allatok megbatarozasaboz sziikseges muveket szerezzi' meg es tegye lebetdve, bogy a Miizeiim

alkalniazottai mikent ez kiilfdldi inuzeiimoknal szokasos - - kntatas czeljabdl nemcsak bazanknak eddig at neni kiitatott videkeire ntazbassanak, liaman a termeszettiidomanyi tekintet-

b('n merdben ismeretlen 'rdrdkorszagba is, bogy igy esetleges 1825-TOL 1848-IG. 61 ujabl) felfedezesek reven Eiiropa nagyobb rniizeumaiva] c.sere- viszonyba lepbessen. Penz liiaiiya miatt tagadb valaszt kapvaii, tervet reszletes javaslat alakjaban a m. t. Akadbinia elb terjesztette, de mind attol, mind az orszaggyulestol, melyliez a jelzett czelra orszagos tamogatasert folyamodott, tagad() feleletet ka])ott.

Kedvencz terverol ennblfogva egyeldre le kellett mondania,

8 igyekeznie, bogy sajat gynjteineii3^et csere ntjan gyara])itsa. E vegbdl azonban okvetlennl szbkseges volt, bogy a liazai ritkiibb rovarokat nagyol)b Hzamban gyiijtse s iijabl) felfedezesekkel a kiilibld entomolognsait lekdsse. Ernyedetlen buzgalomnial kutatta tebat Budapest kbzelebbi es tavolabbi kbrnyeket es kirandulasait csakbamar kiteijesztette az orszag legkiilonlx')- zdbb videkeire is, mi kdzben csakugyan szamos ritka rovart gyiijtott es nebany uj fajt is fedezett I'el, a melyeken csere ntjan, meg keszpenzert is, igen elonj-osen tiiladott. lg_y 182:2- es

1829-l)en ujra meglatogatta Mebadiat s iiemsokara azutan kbzblte a videk legjellemzobb lepkeinek jeg,yzeket, *

Latvan azt, bogy a rovaraszattal valo okszeru toglalkozas szep jovedelmet is bajt, megerlelddott benne az a megg,yoz6des, bogy regi tervet, tbrokorszagi utjat, nemi l)efektetessel ngyan, de tekintelyes nyereseg biztos remenyeben, sajat szakallara is vegrebajtbatja.

IMintbog}^ azonban a faradsagos es tbbb evet igenyld litra, iig\' bivatalos allasanal, mint csaladi viszonyaimil fogva szemelyesen nem vallalkozbatott, kellden kepzett ferfiak kikiildesere batarozta el rnagat, a kik mnkbdesbket 18HH-ban a Balkan beg3"segben kezdtek meg es 1 2 ey alatt az enrd])ai es reszl)en kisazsiai tbrbk birodalom tekintelyes reszet kutattak at. Az elsd expediczidval a kbrmoczbanyai sziiletesn Eule ANDRAst bizta meg, a ki nala tbbb evig segedkezett, a nbyeiyvek es rovarok gyujtesmbdjat teljesen elsajatitotta, s mar 1830-l)an sajat basznalatiira « Lepke-naptart» es (iHernyb-na])tart» irt bssze. Eule eg_y szinten gyakorlott seged, INIanolescu Szilard batal olab ember kisereteben 1888 febr. 20-an indult litnak es

* Schwarzott G. G., Die Hercnlesliader bei iMehadia. Wien 1831.

116. 1. :29 lepkefajt sorol fel. ()'-2 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

50 iRipi tViradsiigos utazas utaii Fili])po])o]iba erkezven, onnan

Szlivii()l)a iiieiit, mely a Balkaii-hegyseg deli oldalaii igen

yedett 6 h kedvezd ludyeii fekszik, s imien iniiiden iranyl)an reii- deztek kiraiidulasokat.

]’’uLE Andras liiveii teljesitette feladatat s annak aldozatnl

is esett. Szlivndnal ugyaiiis a bolgarral egyiitt, ki dt kirandula-

saibaii kiseriii szokta, egyszer csak iiyomtalanu] eltiint, - alb- t()lag az embere agyoiddtt(>. bhiilekere egy tdle felfedezett l)Ogar-

tajt Frpvalrszky Helops Fiileinek nevezett el. Felevi gyujtesenek eredmenyet — rnintegy 5000 ridveiiy- es miiitegy 3000 mol-

hiszka- es roYarfajt, kdztiik szarnos ritka es lij fajt is — segedje bazabozta, s ez az eredmeiiy Frivaldszky varakozasat aiiiiyira Idliilimilta, bogy lijabb Yilllalkozasra l>uzditotta. J'lnnelfogYa 1834-ben masodik ex})ediczidt inditott utnak, iigyaiiis AIanolescuI es a berlini szarmazasii Hinke Karoly

ligyes botanikust es entomologust, a kik 1 834-ben llnmelia deli

reszeben kntattak, az 1835. tiY nyarat pedig a Balkan tOYen,

KarloYon tdltdttek s a balkani baYasokat kntattak. Innen 1830-

ban ]\faczedoniaba inentek s ezt keresztiil-kasiil bejai'Ya, ininde-

niitt nagy szorgalonnnal es szakisinerettel gyiijtdttek s ennek

kdYetkezted:)en szanios igen gazdag s ertekes kiildemenynyel (rnintegy 18,000 roYar es 15,000 noYeny) lejrtek meg Fri-

YALDSZKYt, kiiielv gyiijtemenye ez iiltal annyii-a gyarajrodott, bogy ezt maga sem sejtette eldre.

1 IiNKE eleinte Filijrpopolit Yalasztotta kii-andnlasainak kdz-

pontjanl s innet a Deszpoto, libodojre es Bilo begysegeket jarta

be, inajd SzaJoniki Yidcdsen gynjtirtt s angnsztns bdban az

Atbosz begysegre is kinindnlt. klkkoi' azonban Yadriszaton meg-

biilven, belgynbidasba esett, s abban meg is bait. Fmleket egy bogar, az Elaier Hinkei tartja fenn. Halala ntiin kiserdje a

liati’aleYd tai’gyakkal az I 837. oy taYasziin egyediil tert Yissza Bndapestre. E gyiijtesi eredmenyekkel azonban bizonyos tekintetben

meggyiilt FRiYALDSZKYiiak a baja is. Fjabb es kdltsegesebb szak- muYek bianyiiban mar a baza batarain beliil gynjtdtt ritkabb

roYarok megbatai'ozasa czeljabdl is kiiltoldi tiiddsokat kellett

igenybe Yennie, s meg inkabb sziiksegesse Yalt c‘z a tdriikorszagi tiii'gyak megbatar-ozasanal. Kulfdbli i-oYaniszokkal naprdl-najrra ;

1825-TOL 1848-IG. 63

surubben erintkezett s azok szama, kikkel csereviszonyban allott es a kik az iij allatok iiieghatarozasanal segedkezet iiyuj- tottak es miiveikkel kezere jartak, ineglialadta a ketszazat kbztuk volt Europanak csakiieni ininden iievezetesebb szak- ferlia. A noveiiyekre iiezve bazai erdkre, Sadlee JozsEFi'e es llocHEL ANTALra tamaszkodbatott lepkeket, bogarakat es ; a kagyldkat pedig reszint maga irta le ala})Os kbzlemeiiyeiben, inelyekben egyiittal szainott adott expediczidinak lefolyasardl is, reszint pedig Treitschke, Ereyer, Herrick -Schaffer es mas baratainak engedte at azok leirasat. A Nemzeti Muzeiim erdekeit is szem elott tartotta es Treitschke lialala utan, 184:2-beH, a Muzenm reszere megszerezte annak klasszikns lepkegyujte- menyet (:2582 eur6j)ai fajt 1)500 peldanyl)an) 3000 frtert. Eri-

VALDSZKY igy csakhamar europai liirre tett szert, azonkivul gyiijtemenye folyton gyarapodott s aiiyagi haszna is igen tekintelyes volt. De expediczidi egyuttal felkbltbttek a konkiir- renczia tigyelmet s erdeklodeset Torbkorszag es a Kelet irant.

jMar 183G— 37-ben ott latjuk ifj. Kindermann ALBERxet (sziil. 1810. WaiTisdorfban), kit atyja egeszen rovarasznak nevelt es 14 eves koraban Pozsegaba kiildott, bogy ott, taiml- manyait befejezve, egyiittal gyujtsbn is, Onnan liarom cv eltelte- vel a tin Nagyszebenbe utazott, litkbzben tett gjdijtesenek eredmenye azonban oly silany volt, bogy reszint alszegyenbol, reszint pedig atyjatdl vald felelmeben lieallt katonanak. Nagy ntanjilrasra, masfel ev mnlva felszabadulvan a katonasiigtdl, 1834- es 1835-ben bejarta Mebadia es Eiuine videkeit. Ekkor atyja, ERiVALDszKYnak balkani eredmenyein felbuzdulva, 1830- ban Torokorszagba es Kis-Azsiiiba kiildte, a bol kiviilt Sztam- 1ml es Brussza tajekan ket evig gyiijtott, de a pestis kitorese baza uzte, Gyiijtesenek eredineiyye elegge kielegito volt ngyan, de iijabl) felt'edezest alig tett. Ez idett kezdett rovaraszati szempontbol hires lenni a

Volga menten fekvd Szarepta videke. Itj. Kindermann Albert ennelfogva batyjaval JozsEFfel 1838-ban oda ntazott, s ott.vala- niiiit a Kaiikaziisban gyiijtott az 1 840. ev oszeig, a middn 13n- dara liazatert batyjaval. ki itt 1841. a])r. 5-en ellmnyt. Az alatt, mig Frivaldszky es Kindermann Tcirokorsziigban s a Keleten rendezett gyiijtesekkel igyekeztek az eiirojiai fanmit 1

f)4 A LEPKKSZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Ix'iviteni. akadtak huzgd liazatiak, kik e^^esz dgyelmdket a liazai fauna alaposahh felkutatasara forditottak.

Kzek kdzt elsd helyen all Natia' Jozsef, ki regi nemes csa- ladl)()I sziiletett I SO I -ben Nemet-Csanadon, Torontal megyeben, Giinnaziiirni tannlmanyait Szegeden vegezte, azutan allami ]){)stasz()lgalatba ]e])ett es 24 eves kon'iban J^ndara neveztetett ki. Innen So])ronl)a, inajd Varasdra, vegre ]>edig Temesvarra belyeztek at, a bol mar keriileti ellendri aJlast foglalt el. Itt erte az I S4S— 40-ki szabadsagbarcz kitdrese, s d mint minden izeben lelkes bazali, nem kesett ottbagyni allasat es 2d szolgalati evet, liogy szolgalatat a nemzeti kormanynak felajanlja. Azonnal ki is neveztetett a temesvari es eszeki keriiletek igazgatdjava, vegre pedig orszagos fd])()staigazgatdva. A vilagosi fegyverletetel ntan 'rdrbkorszaglja menekiilt. de onnan nemsokara visszaterve, az akkoriban a buda])esti Uje])iiletben szekeld katonai tdrvenyszek ele allitottak, a mely felmentette ugyan, de regi szolgalataba vald visszalielyezese irant vald kervenyet elntasitottak. Ekkor esaladjaval Torontal rnegyebe, Uj-Szent-Ivanra kdltbzkbdven, a megelbetes nehez gondjaival kellett megkuzdenie. mig sok utanjarasra a fain belyettes jegyzdjeve nevezkdv ki. Ttobb (>z

allasban veglegesitettek, de I Sbd-ban elvesztven szeme vilagat, kenytelen volt allasardl lemondani. Szomoru tengddesben tdltdtt ot liosszii evet, azonban l8bS-ban mi'itet folytan vissza- nyertt' latasat s az a-lkotmanyos kormanytdl dOO frtnyi kegy- dijban reszesiilven, Uj-Bzent-lvanon elte mqijait. mig I S7 angnsztus 8-an iitolerte a balal.

INfeg ifjn koraban, 182r)-ben. adott ki egy "Xenndy velekedesek a magyar nyelv iigyeben » cziinii luzetet. mely a

Szeged videki tajszdlasokat es tajszdkat tartalmazta. I tdbb sdgoraval, AIarothy Matyyvs szegedi fdmerndkkel egyiitt szatiri- kiis szindarabot irt a nyelviijitdk ellen. de az nem keriilt szinre sob a.

'Fobb szerencsevel iizt(' a lepkeszetet. mely irant nnir gyermekkoraban nagy bajlamot erzett. llendszeresen azonban csak 24 eves koraban Budan kezdett gyujteni. a bol arra az idevab) jeles lepkeszek buzditottak, s a bol dt a sze]) kdrnyek kirandulasokra dsztdndzte. Kiildnds iigyelmet forditott az ejjeli l(‘])kt'kre s ezek fogasara lij mddszert alkalmazott. Addigngyanis 1825-TOL J848-IG. 65 iiyaroii lampassal felfegyverkezve, baloval fogdostak a vinigokra szalk) ejjeli lepkeket, tavaszszal pedig fakat sebeztek meg s ugy fogdostak a kicsurgo nedvet mobdn keresd le])keket. Ez az utobbi szokas beiine azt a gondolatot keltette, bogy ezeket a le])keket valami esaletekkel is lebetne fogni, A kiserlet igen jdl sikeriilt, s azota e czelra mezzel bekeiit faagakat tbzdelt afoldbe. Igen buzgd gyujtd leven, ejjel-nap])al jart-kelt a videken. meg pedig tdbbnyire egyediil. S ez 00— 70 evvel ezeldtt nem jart veszedelem iielkiil, kubinoseii a budai begyseg])en, a bol mindig akadt lator eleg. Elete nem egyszer forgott veszelyl)en.

Igy p. o. egyszer a budakeszi erddben negy subasra akadt, a kik lestek Natly elszeledve beveresztek a ful)en s nyilvan predara ; azonban batran megallt es a zsebebe nyiiit, mintba jnsztolyt szo- ritana, mire a jo madarak szepen elsomfordaltak. Ugyancsak

ket snbast latott egyszer maga eldtt az Ordogarok mellett ; ekkor Natly az arkot atbidalo szeles szalfa kdzepere lepett, bog,y a ket emi)er ne tamadbasson ra egyszerre erre egyikdk fenyegetd ; nagy keriildt tett, bogy dt megkernlje, ezalatt azonban Natly az ott maradt legeny fele kdzeledett, a ki elszant arczat es moz-

allni. dulatait latvan, jdnak velte odabb Maskor meg 2H^sbdt

szegzett ra egy szdkdtt katona, ki dt iildozdnek nezte ; itt is fer- bas magatartasanak kdszdnbette eletben maradasat. Az olj'as-

mit, bogy p. o. a Svabbegyen ejjel fara felakasztott ember biba])a iitkozott, — azt fel sem vette, lianem nyngodtan folytatta a lepkefogast.

\’oltak azonban veszelytelen kis kalandjai is. Igy p. o. egyszer dcscsevel este a l)udai Didsarokba ment ott fiiYeket es ; a

bokrokat mezzel l)ekentek, aztan lepibentek, bevarYan az ej be-

alltat. Ekkor irgalmatlan larmaYal egy nagy majalisi tarsasag

jdtt lefele a Svabbegyrdl — csupa nemet. Natly, ki mezet es lepkeit feltette, erdsen rajuk kialtott - magyar nyelven, mitdl a pitydkos komi)ania annyira megijedt, bogy palczakat, nap- ernydket batrabagyva, szaladva menekiilt, — Natly pedig bekesen szedte a lepkeit. Delmagyarorszagon megint komolyabb elmenyei voltak.

Temesvarott egyszer kesd dszi ejjel a ^bidaszerddben kis tisz- tasra kilej)ven, annak tiilsd oldalan valami allatot latott oda ; larnpasa szegezven fenyet, farkast 2)illantott meg, a melylyel

Abaft-AU/ner : A lepkeszct tortenete Magyarorazagon. 5 60 A LEPKESZET TOltTENETE MAGYARORSZAGON

egy ideig igazaii farkasszeinet nezett, de a mely vegre is meg- / liatralt a iaiii])a fenyetdl. Uj-Szeiit-lvaiioii ])edig JS5l-ben egyszer l)okor mellett babokat keresgelveii, ligy erezte, bogy a bokor megkarczolta kezet, de az csakluirnar erdsen dagadni kezdett egesz karjava] egyiitt ekkor eszmelt arra a tndatra, bogy ; ** of vii)era marta meg : Szegedre sietett es szerenesesen ki- gyogyult.

Faradbatatbui buzgalma szep sikerrel jart. J3uda])est, sot * IMagyarorszag fauiiajara nezve szamos lij allatra bukkaiit es tbbb erdekes Noctua-fajiiak tenyeszesi mddjat fedezte fel. A kiilfbld lepkeszeivel fo]_ytonos dsszekbttetesbeii allvan, kiilbiibsen Freyer, kit muveben batbatosaii ttimogatott, nem

egyszer emlekezett meg rola dicserdleg. Ifj. Kindermann Albert

pedig egy lepket rola nevezettel, t. i. az Ophiusa Ndllifii. Hatrabagyott igen szej) ertekes giiyjtemenye a fergek mar-

taleka lett, mivel csaladja nem ertett a-nnak megorzesebez. Pol- es bamuva Ion igy egy bosszu elet faradsiigos muve.‘^'^'*‘ ViRNAU ViLMOS, pesti dlszkertesz szinten szenvedtdyes rovarasz volt; bogarakkal es lepkekkel foglalkozvan, gynjtemenyeiiek jegyzeket (5527 lepkerdl es 1500 bogaiTol) 5ssze is irta. Holta

ntan gyiijtemenyet tia Yiranyi Janos, az ijiaregyesiiletncd a termeszetrajz tanara, biizgon folytatta es kiegeszitette.

Nemi entomologiai elet volt Pozsonyban is, elanuyira, bogy ott kiilon rovarkereskedo fennallbatott. A taniild ifjusag

koziil Rzamosan foglalkoztak lepkeszett-el : igy nevszerint Grum F'erencz, iitobb foldmivelesiigyi miniszterinmi osztalytanacsos. es Aigner Karoly, utdbb penziigyminiszterinmi titkar.

* llyenek : Agrotis xantliogvapha. Hadena liepatica, scolojiaciiia, Caradrina pnlinonaria Plusia chtdranthi. ** llyenek : Bryophila receptricula, Agrotis orhona, neglecta, ob- scura, fimbriola, Maiucstra reticulata, Hadena didyiua, rolj-pha'iiis sericata, Grainmesia trigraininica, Caradrina pulmonaris, Perigrapha cincta, Plusia consona, gutta, cheiranthi, Acontia lucida es Toxoeampa limosa. *** Az eletrajzi adatokat tianak, Natly Jozskf budapesti postafel- iigyelo urnak koszonhetjiik. 1825-TOL 1848-K;. (37

A m. t, Akademia mukodesencd kdzvetlenehl) s igy sokkal nagyol)!) hatassal voltak a termeszettudormiiiyi isiiieretek ne])-

szenisitesere s altalanoshitasara a magyar orvosok es ternie-

szetvizsgaldk vaiidorgyiilesei, s a kir. magy. Termeszettudo- inanyi 'rarsulat, melyek niajdnem egyidejuleg alakiiltak meg.

A magyar orvosok es termeszetvizsgaldk tA'i gyiileseit mai’ regeltben surgettidv egyes lelkes ferdak, de csak J^ne F'erencz egyeterni tanar hnzgolkodasa folytiin gytilt dssze 184d-l>eii

]kidapesten az elsd gyiiles, melybeii ^08 orvos es termeszetbarat vett reszt. Ezt meg ugyanaz evben ugyancsak Budapesteii

kovette a masodik grilles, valamint a kovetkezd evekl)en az orszag kiiloiibozd reszeiben tartott gyidesek, melyek mindeniitt

felkoltdttek a szunnyadd kedvet es bajlamot a termeszet s

aimak kutatasa iraiit.

A magyar orvosok es termeszetvizsgaldk 1 84d . evi elsd

gyiilesen Bugat Pal, egyeterni tanar s a termeszettmlomanyi faradhatatlan nuiveldje, tdbb rokoiierzelmn termeszetbarat eldtt

kifejtette azt, bogy «itt van az idd, bogy orszagunkat termeszet- tudornanyilag megisrnerni, annak rejtett kincseire lionosinkat tigyelmeztetni, a kiilfdlddn deleld jiontjokra jntott termeszet-

tudomanyokat bonunkba atiiltetni, azokat a tanodak sziik falai

kdziil az elet tag mezejere atvinni, . . . lionunkban a termeszeB

tudomiinyokat terjeszteni ; szdval polgartarsainkat az anyagilag es szellernileg boldogitd elet kiitforrasiihoz kozelebb vezetni, egy folytonosan miikodd termeszeUiiclomdiiyi tdrsiilat alakitasa altal a ket magyar liazaban talaltatd minden tiidomanyos ca-

pacitasokat kozpontositani, s egyesitett erdvel a magasztos czel eleresere tdrekedni, legszentebb polgari kdtelessegiink').

E korszerii eszme felvillanyozta a fogekony kelileket, es negyvennegyen azonnal tarsnlatta alaknltak s kidolgoztak az

alapszabalyokat, melyek 1844-ben belyben liagyattak. s attol

fogva a tarsnlat evrdl-evre fokozddd mnnkalkodast fejtett ki. s utdbb kival(') fertiak rendkiviili buzgdsaga folytan eldre nem sejtett viragzast ert el.

A 40-es evek elejen a lepidopterologiara nezve nag;s’ befolyassal voltak Frivaldszky es Kindermann lijabb felfedezd utazasai. Abban a mertekben, melyben Frivaldszky tdrdkorszagi expe- 6.S A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

(UczioiiRik eredmenyei fenyesebbek lettek, nott beiiiie az a kivansag is, bogy kituzbtt szaiulekat min{linkal)b megvalbsitsa, azaz Tbrbkorszagot lebetoleg teljesen atkntassa. Egy liarmadik expcdiczidt rendezett tebat, az 1841. ev tava- szari utiiak boesatvan Nogel JsTVANt, kit meg gyermek korabaii biizaboz vett, nevelt es kioktatott az aliatok es ndveiiyek gyiijtesebeii es kezelesebe]). Nogel mar 1825-ben mint kis liii elki- serte ERivALDSZKYt Szliacsi-a, bol egesz ejjeleken at, gyakran egyediil, lampas fenyenel fogdosta az ejjeli lepkeket. Eeladatahoz kbpest Nogel liiimelianak delkeleti reszet, fdleg Sztambul kdrnyeket kezdte vizsgiilni, de a gyujtes meddd- segenel fogva csakliamar Kis-Azsiaba kelt at es Brusszaban, a Marvany tenger partjan telepedett le, s ennek kies es termcszetrajzi tekintetben gazdag koniyeket kutatta. Kirandiilasaiban szokatlan foglalkozasamil fogva, eleinte sok baja volt a ne]i])el, melyet csak novelt az, bogy csupan magyarnl tndott es keveset nemetiil. Legtobbszor egyediil randiilt ki, olykor 3- 4 napra, fdleg a SOOOlabnyi magas, gydnydru kilatast nynjtd 01im])nszra.

A gyiijtott targyakat dszszel Pestre kiildte s a telet Sztambnl- ban tdltdtte Sester KeresztelyucI, a sznltan kertjeinek fdigaz- gatdjanal, a kinek viszonzasiil termeszetrajzi gyujtemenyet rendezte.

1842. jannar vegen mar iVjra Brusszaban volt, s a gyiijtest folytatta. A tavasz vegen oda jott Wagner Mor termeszet- buvar es utazd, ki felszdlitotta NoGELt, jdjjdn el vele a Kauka- zusba. Nogel liabozott, de vegre gydzott benne az a remeny, bogy «tan valami magyar eredetii nepekre akadbatnai», s elfogadta Wagner «kecsegtetd ajanlatat», bavi 8 aranyat es elelem, vagy anelkiil 1 2 arany dijat. Junius 30-an Krimbe mentek s az ev batralevd reszeben ott gyiijtdtitek. 1843. nuirczius bavaban a Kaukazus-begysegen at Titiiszbe utaztak, meg pedig 8 kozak kisereteben, a kiket mellejdk adtak, mivel a cserkeszektdl az utazas nem volt biztos. Tibisz gydnydru kdrnyeken szamosuj fajta ndvenyt, rovart es madarat, sot emldst is talaltak. Nogel itt tdbbnyire egyediil gyiijtdtt; nagyobb kirandulasaiban azonban az drizetiil kapott ket kozak kiserte. :

1825-TOL 1848-IG. 69

Ezekkel egyszer Erivan fele randult ki. Nelia 3 napig sem lattak embert, cle tobbnyire akadtak pasztorokra, kiktbl vajat, turot vagy sajtot kaphattak, Husz napig i)arangoltak ig}',

8— 10, sot 10— \ M ezer labnyi inagas liegyekre es liavasokra is felmasztak, inig az egyik kozak inegb(degedett s Nogel bt bazakiildte.

Masodrnagaval folytatta az litat, tbbbnyire erdbk kozt, a liol tatar falvakban puskaporbrt ken}'eret es dohanyt ka})ott. Hazafele indnltal)an kozakja megszbkbtt. A rengetegben egye- dul maradvan, folyohoz erkezett, melyen atgazolando csizinait es felsb ruliajat tarisznyaba rakva, es piiskajat magasra tartva,

a folybba ereszkedett ; de az oly mely es ragadb volt, bogy, lia galyba nem kapaszkodik, az iir elsodorta volna. Kiszabadnlva niliait szaritotta es piiskajat tisztitotta, aztan a faradsagtol

elaliidt. Menydbrges koltbtte tel es szakadb zajiorbaii, elien

igyekezett az erdobbi kifele, de a magas tiitbl es sok viztbl alig baladliatott elbre. Yegkepen kimeriilve egy medve barlangjaban biizta meg magat, mig a zapor megsznnt. Az alatt besbtetedett es Nogel tovabb sietett lefele. Ejfeltajt vegre, kiityaiigatas iitan

eligazodva, georgiai kis faliiba ert, s itt benyitott az elsb bazba a lakos azonban felemelt tbrrel fogadta es megtagadta a szallast. Amde Nogel, ketsegbeesetten, megis berobaiit a bazba,

s ])uskajat es tbret atnyiijtva, megnyerte a georgiainak bizalmiit annyira, bogy bajlekot es elelmet adott neki. Ekkor halt Nogel

na]) bta masodszor emberi bajlcdi alatt. Harmadnapi'a isinet Tidiszbeii volt. Ily faradalinakkal es veszedelmekkel jar a szej)

Keleten valb gyiijtes ! A nyarat a kaiikaziisi Kbbi fensikon tbltveii, visszatertek

vSztambiilba, a liol Nogel elvalt WAGNEiitbl, ki litleirasaban tobb izben dicserbleg emlekezett meg iititarsarbl. Nogel Sztambiilban maradt. Mar a Krimbeii kedvet kapott

a kerteszsegliez, es most Sestek litjaii a sziiltani parkban nyert

alkalmazilst. Itt harmadfel evig miikbdbtt, mig majdnem bat

evi tavollet iitan felebredt beniie a honvagy, s 1 S'Kl. a]>r. liava- l)an Pestre erkezett. A kbvetkezb evbeii megjelent litleirasaban*

* Nogel Istvax utazasa keleten. Atdolgozta s tiiggeli'kkel bovitve

kiadta a Schulz testvtd-par. Pest I Si-7. K. 8-r. 190 1. .

70 A LEPKESZET TOP.TENETE MAGYAIIORSZAGON

(‘pdekeseii eespteli ntazasi vinzoiitagBiigait es kalaiidjait, a latott videkeket, nepeket s azok szokasait.

Egy evig maradt idehaza. ]S4S-l)an ifj, Kindekmann Albert

segedjeiil Idvta Odesszaba, a lioiiBaii csak I S40. dszen erkezett vissza Jkidam.

Aiiide az akkori \dszoriyok csakliamar arra indi'tottak, liogy Tdrokoi'szagba vis.szatprjon, a bol rdvidre ra az osztrak konziil- mik Erussza kozekd)eii levd kiterjedt birtokaiiak igazgatdja left, s ettdl kezdve mar egeszeii a gazdasagnak cdtA A Kis-Azsiaba jdvd rovaraszok sorra rneglatogattak. Igy

Each Ferencz tdbb izben igy I .Slki-ben Lederer Gyula bbcsi ; eiitomologiis, kiiiek azt tanacsolta, liogy ott nala Kiczilgyabaii gyiijtsdn, c'\s ki tanacsaYal elve, clismercsiil cgy uj lejikefajt rdla iieYeztett el: Ociiogyna Nogeli. IS7()-Ihhi ineglatogatta

Fria^\ldszky Imre is. Ot evvel ni pedig felkereste dt dr. Stau-

DiNGER Otto is, de az mar nagy betegen talalta.* '*' Xem sokara ni meg is bait.

T)e terjimk vissza ErivaldhzkyIioz. Xem iiezte d tetleiiiil, bogy megbizottjai mint buzgdlkodnak gyujtemenyenek gyara- pitasabaii : idebaza sajat maga is faradozott annak erdekeben.

IS40-ben Va.tda PETERrel bejarta a Tisza videket, a Hortobagyot s lS4l-ben IIeisinger JiNOSsal. Xendtvicii a Berettyd melleket ; KAROLYlyal es Gerenday JdzsEFfel a Magas Tatrat, isl-d-beii a

(hinantiili megyeket s a stajer havasokat, IS4H-ban ]iedig a del- m a gyarorszagi b egysege k et Tekintete azonban mindig debiek iranynlt. Xegyedik expe-

diczidt is tervezett : megbizta Each Ferencz tajiasztalt bndai leji- keszt meg IS4i2-ben, bogy Kreta szigeten s a kdzel fekvd szigeteken gyiijtsdn. Each azonban egesz evig mitsem kiilddtt, sdt m(‘g birt sem adott magiinil.

Fkkor a. kdvetkezd esztenddb(>n Frivalhszky ifjn rokona, Frivaldszky Janos vallalkozott arra. bogy EACHot felkeresse. Hozzil esatlakozott '1’erren Andras, evang. tbeologns Kiirmdez- banyar(')l, a ki mint szenvedelyes entomologns (iriimmel ragadta

* XociKi- JsTVAN, Kozitksok Kis-Azsiiil>ol : (iazdasaf'i Lapok ISOO.

\^2 15. sz.

** STAx:i)iN(iKi!, Dio Lopi

itt maradt es nagy szorgalornmal gyujtott. Aztan gazdag zsakmanynyal megrakva, Szmirm'iba es Frusszaba ntazott; itt is sza-

mos igen ritka s ertekes allatot gyiijtdtt, sot uj fajokat is fede-

zett fel es 1S45. tavaszaii visszatert a bazal)a. Terren azonban meg nehany li6nai)ig ott maradt, mig a nagy szarnban talalt

Lnsioamipa otus s egyeb liernyok elgnboztak. Fnzgalmat Fri- VALDSZKY azzal lialalta meg, bogy egy bogarat, Helop-^ Terreni,

s a Hombyx trifolii ah. Ter)‘eni-i r()la nevezte el. Fzzel befejezodott az a tbrokorszagi kutatas, mely Fri- VALDSZKY Imre vallalkozasabol tortent, es mely keves megszaki-

tassal ISHB-tol 1 (S45-ig, tebat 1 evig tartott. Frivaldszky elerte

kitiizott czeljat, inert felkutatta ezen, ternieszettudomanyi szempontbol teljesen ismeretlen orszag allat- es nbvenyyilagat

es szamos nj fajt fedezett fel, niinek kdvetkezteben nemcsak

hire terjedt el europaszerte, banem oly gyujtemenyre is tett szert, melynek alig akadt parja.

l)e ezzel nem elegedett meg vegre latni is akarta azokat ;

a tajakat, es maga is gynjteni akart azokon a videkeken, abon- nan az a tomerdek erdekes targy birtokaba keriilt. Ez a vagy

erdt vett ra.jta s 184(>. aprilis bo elejen itjn rokona Frivaldszky

Janos tarsasagaban s egyik segedje kisereteben gdzbajdn lliis- csnkig utaztak, bonnan a Balkanon at Szlivndlia, innen Sztam- bulba es Brnsszaba mentek es innen Szmirnaba bajdztak, min-

deniitt kirandnlasokat teven es termeszeti targyakat gyiijtven. Itt azonban Frivaldszky Imre a nagy bdseg mian aggasztoan meg-

betegedett sde kellett mondania arrcd, bogy Kreta szigetet s

Fgyiptomot is meglassa. Allapota javiilvan orvosi tanacsraKortn

szigeten at Maltaba, s onnan Szicziliaba ntazott, a bol meg-

maszta az Aetmit is. Majd Olasz- es dtdi Nemetorszag tdlib varosat rnegnezve, felkereste azokat a szakferliakat, kikkel

regdta tudomanyos dsszekbttetesben allt.

Kirandulasaiban ezentid a baz.ira szoritkozott. s mint- 7 “2 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON liogy azt liitte, hogy Magyarorszag rovarvilagat mar aniiyira i'elkutatta, liogy sok iijabb I'elfedezeBt ez iranybaii nem varliat. elete utolso szakaban meg a leir(3 termeszettiKlomaiiynak ket

I'lj agat valasztotta tovabbi mukbde.se targyaul, t. i. Magyar- orszag molluszkait es a bazai barlangok allatainak tamil- manyozasat.

M ket teren is jeleritekeny eredmenyt ert el. Nevezete- seii a bazai molluszkaklx)!, melyek miiidaddig teljeseii ismeivt- leiiek voltak, gazdag gyiijtemenyre tett szert, a barlaiigi rova-

roknak pedig tbbb lij fajat fedezte fel.

Mig Frivaldszky kiildiittei Tbriikorsziigot es Kis-Azsia eszaknyugati reszet kutattak, addig Kinoermann iiikabb Del- Oroszorszcigoii, az llralbaii, a Kaukazusbaii es Kis-Azsia eszak- keleti tajain gyujtbtt. 1841 tavaszaii ujra Oroszorszagba utazott. es Kazaiibaii

s Oreiilmrgban gyujtbtt. Az utbbbi viirosbaii megismerkedett

egy nemet szarmazasu leaiiynyal, kit el is vett. es kivel 1844- ben bazajbtt Budara, a hoi neje azbta allandban tart<)zkod()tt, mig b utazasait folytatta. A rakbvetkezb 1845. evben llaguzaban latjuk KiNDEP.MANxt.

1 84b-ban ismet a Volga mellett, Szareptaban, 1847-ben a Gruziaban levb Elizabethpol melletti Helenendorf nevii nbnud

gyarmatban, a bol azonban juliusban kitbrt a kolera s bt is az agyba vetette. Orvosi segely liianyaban alla]iota egyre veszb-

lyesebb lett s b annyira elgybngult, bogy telietetleiiiil kellett neznie, bogy faradsagosan bsszeszedelt termeszeti kineseit

mint ])usztitja a moly s egyeb fereg. Szivbs teianeszete azonban

gybzbtt. Lassan felejnilt es iNIingrelian at Odesszaba ment s

itt tblt()tt(' a telet. Innen 1848. marezius bavaban ujal)b utazasra kesziilt. BudarbI Nogel IsTVANt bivta meg segediil, azzal a szandekkal. bogy azt Gruziaba kiildi, mig b maga MingreliaBan gyujt.

Ekkor azonban kitbrt a szabadsagbarcz ; Oroszorszagban scin maradt bekescn a ne]) es b nem ka])ta meg az Oroszorszag b(d- sejebe szblb utazasi engedelyt. Ennek folytan Xogbl tanaesara Kis-Azsia eszaki reszebe Szamszunba, majd Amaziaba mentek.

Jtt rendkiviili eredmenynyel gyiijtbttek bszig. kbvetkezb esztiuidbben beljebb batoltak es bszkor Budara tertek vissza. a 1825-TOL 1848-IG. 7;j lioimaii Kindekmann telen at rovarkereskedesi iigycit intezte, a melyeket atyja halala ota baratja Ledeeer becsi lepkesz kbz- vetitett. Mig inagyar rovaraszok a Keleten buvarkodtak, addig egy niagyar szaniiazasu entomologiis Krajiia faiimijanak ismertete-

7'.) sevel szerzett nagy erdeineket. Ez Schmidt Nandor(szuI. I I. febr. !:^0. Sopronban), ki nevelo, iiiajd kereskeddseged volt, majd Laibachban kereskedest nyitott, de ezenkivul szeiivedcdyesen

dzte a lepkek s egyeb rovarok es kagylok gyiijteset. lS3b-beii kereskedesetol visszavonult, bogy teljesen a tudomanyiiak cl-

liessen. Ezentul fdleg a barlaiigok faimajat kutatta s ezeii vizsgalodasairol a magyar orvosok es termeszetvizsgalok so})roni

ertekezett is Kindermann ]>edig Eiumed)aii gyulesen (1847.) ; egy

felfedezett Sesicit rola nevezett el.

^'iszont talalkoztak kulfoldi geologusok, kik bazaiik teriileten, nevezetesen a kdviiletekben rendkivtil gazdag lladoboj

kdiiiyeken, kovestilt rovarokat kutattak, s ezek kozt 7 le|)ke

nyomara is akadtak. Ez oskori lei)kedv, melyeket Heer 0. irt le,a

kdvetkezok : Vanessa altavina, Vanessa Mato, Pierites Freyeri,

Noctuites Ilaulingeri, NoctuUes effossa, Phalaenites erenata es Phalaenites obsoleta.

Az alatt a liazabao is tamadtak a lepkeszetnek ujabb bivei.

kik kdziil Biidapesten leginkabb Praznovszky es Eckstein tiiii-

tek ki. Praznovszky Ignacz, a Karolyi grofok ligyesze (sziil.

1814. jiil. 1 (). Endrodon, megli. 1802. februar 1. Bndapesteii)

Magyarorszagoii eldszdr fogta a Lycaena baetieat, liaratja ifj. Kindermann pedig tiszteletere egy Heliothis-hiji Praznovszkyi-

nak nevezett el. Igen gazdag lepke-, bogar-, csiga- es tojas-

gyiijtemenyt liagyott batra, mely iitobb a szegedi varosi muzeum

birtokaba jiitott. Kirandiilo tarsar Eckstein Janos, 1810-ben Xiirnbergben

sziiletett. 1 84J-ban Bndapesten telepedett meg mint aranyozd es

szenvedelyesen gyiijtdtte a le]d

I pari)ia lieniydjat, Megbalt I 88J. deez. J -en. Segedje Batzek Ignacz, szinten foglalkozott lepkegyujtessel.

Bnzgo bndapesti leiikegyujtdk voltak meg az idett Haumann

Easzlo, Merkl tanito es Wagner Jstvan gimn. tamir is. 71 . A LEPKESZET TOKTEXETE MAGYAEORSZAGON

Kretalx)! Imzajihei, l)U(la})esteu tele])e(lett meg Zach Fe-

RENCZ is, (le a szerencse iiern kisertc* le])teit. Aimal oriimestehh

fogadta (.‘1 Ijederee GyuiiA hecsi eiitomologns ajaiilatat, mely-

iiek kdvetkeztebeii aniiak megbizasalx)! I Sod-ban Czi])rns szige-

tere ntazott, de azt rovarokban oly szegenyiiek talalta., bogy onnaii csakbamar Ikdrntba es Jknsszaba rnent es gyujteset ott szej) sikerrel folytatta.

Frivaldszky nnisik kiildbttje, 'Lewien Andras ])edig Kbr-

mdczbanyaii tele])edett meg, a liol evaiig. lelkeszsze valasz-

tottak. A gyiijtest itt lelkesen folytatta s idd mnltiin igeii szej)

lepkegyujtemenyre tett szert. Sopronban ez iddben N'idak Ozser gimn. tamir 17 evig

gynjtdtt s a bazai faumira nezve tdbb lij fajt talaltA Jlolta

ntan sze]> le])kegyujtemenye a soproni gimnazinmra maradt, jegyzeket pedig kesdl)b egyik tamirtai-sa kdzdlte.

liovaraszattal altalaban, nagyobl)ara le])keszettel is foglal-

kozott tovabba ; Fest Vilmos kamarai sbtiszt Sdvartt, Peer Janos orvos Nagy-Karolyban, Jakarffy Miklos Lugoson, Findely gvogyszeresz es Wolf nyng. ka])itany Temesvarott, Fuchs Mihaly tanar es IIoth Istvan evang. lelkesz Xagy-Sze- Ix'uben, valamint a fVu’adbatatlan Tor()K .Iozsef debreczeiii

tamir (sziil. 181-3. okt. Id. 13arsmegyeben, Alsb-Varadon, meg-

bait I Sbk. marez. I 4. Debreezenben ), ki fdleg l)(‘breezeii kbr-

nvekeiiek faiinajat kntatta s nebany, bazankra nezve lij le])ke-

fajra akadt.’^'"*'

Maynald IjAJOS biboi'os ersek is bnzgbn gyiijtdtte a lei)keket. tnikor, minta Forga(di grbfok neveldjt', Xdgra(bnegyebei) tartciz- kodott. Kesdbb azonban egeszen a ndvenytan fcle fordult.

Szenv(xlelyes l(‘])kesz volt Man.ak -Janos, kegyesrendi tanar

is (sziil. ISl^. jnn. ib"). Abaiijmegyeben, Kis-Keren, megb. lS1-b.

' szept. 2 . Kriesoviin). Xyitran, mint gimn. tanar. Fang Adolf odavalb gybgyszeresz bnzditasara kezdett rendszeresen gyiijteni.

mire dt folyton scrkentette b’RiVALDSZKY hiRE is, kivel ez idett

* Miix'ik a Drepana lacertinaria. Hadena Solieri, Acidalia |)ygina‘-

aria, Metn)C‘ain|)a lionoraria, C'idaria juniperata es Kupitlieeia niinutata. ** Mindk : Cci-nonvinplia tipluui, Carterocopliahis pala'inoii, Boiiikyx

all. iiicdicaginis. 1825-TOL 1848-IG. / o ismerkedett meg. Maramaros-Szigeteii, a iiova 184U-l)eii at- lielyeztek, iiagy tiizzel folytatta a gyiijtest, sot csakliamar egesz kis gyujtoi kort teremtett, a meJyliez, tol)b tanitvaiiyaii tborsos kiviil, a kovetkezok tartoztak ; Gyorgy Jozsef, megyei ; Yass sebesz Vagner Jozsef, gimn. taiiar ; Vilagh Karoly, ; fjAJos, tain'tb Lugossy Jozsef, tisztviseld Caspar Gyorgy, ; ; tanar es Peterffy Gyula, badnagy Idk kbzul az iit61>l)i kettd ;

csak bogarat gyujtbtt. Hanak, 1 » czirnu jeles miivet, inely

t S4b-ben jeleiit meg."^ Emleket az eiitomologiaban feiitartja az

Omias Handkii bogar, melyet Frivaldszky rola nevezett el. Nem kevesbl)e buzgo lepkesz volt Nendtvich Tamas gydgyszeresz Pecsett, a ki bogarakon kiviil a kiirii^yek le])keit oly szenvedelylyel es szerencsevel gyiijtbtte, bogy mar ISib-baii

Macrolepidopteranak es 1 (>() Microlepido])teranak Pecsiud

eldfordulasat megallapltliatta. Ezek kiizt volt szamos olyaii, melyet eldtte Magyarorszagoii senkisem tigyelt meg.'*''*^ Gyiij-

temenyet balala utan iSbJ-ban tia a Nemzeti IMuzeiimiiak ajandekozta.

Nalanal is jelentekenyebb lejikesz volt Franzenau Jozsef.

sziil. ISOii. marcz. 4. Nagyagon, Hunyadmegyeben, mint Eran-

ZBNAU Felix tia. a ki mint baiiyaigazgato ottaii nagy erdemeket szerzett. Selmeczen elvegezte a banyasz-akademiat. majd

* E muvehen hasznalt im’iszavai : barauy = fauna ; araszka — geometra bagota noctua; selynier = bonibyx szender spliinx pil- = = : ; ; lango — papilio; lepke = lepke altalaban. ** Ilyenek : Colias ab. Helic-e, Melitipa partJienie, v. varia, Argynnis ab. valesina, Sesia conopiformis, formiciformis, Zygiena Epliialtes. Lithosia muscerda, griseola, Hepialus hecta, Dasycdiira selenitic-a, Cnetliocampa pityocanipa, Clidia geographica, Diplithera ludifica, Cochliotlieca crenulella, Polia fiavicincta, Nonagria canme, Litliocani])a rainosa, Ortliosia pistacdna, Cucullia prenanthis, Aventia Hexula, Acudalia nemoraria, oinutaria, Zonosoina pnpillaria. Ba[)ta teinerata. Selenia tetralunaria, Angcrona ab. sordiata, Pipione advenaria, Boarinia soc-nndaria, Psodos (juadrifaria, Aspiiates .strigillaria, Sterrha sacraria, Cliesias spartiata, Cidaria l)icolorata, aptata, olivata. aijua'afa, desig-

nata, ca'siata, scripturata, nigrofasciaria, Eupitliecia insigniata, inille-

foliata. succenturiata stb. 7H A LEPKESZET TOllTENETE MAGYAROKSZACiON

I S3‘.)-beii Nagyagoii lielyettes, 1 844-beii ])e(lig valosagos baiiya- igazgat()Tiak neveztetett ki. E iiiiiibsegbeii a veglianyatlasiiak indnlt iiagyagi baiiyaszat ujal)b felviragoztatasa kbriil eleviil- betetleii erdeineket szerzett. De erdeineket szerzott a temieszettiulomany, nevezeteseii a lepidopterologia terdn is, a inely fele ifjusagatdl fogva vonzd- dott s mely iniiit az erdeklddest egesz kdriiyezetel)e]i fel tiulta k()lteiii. Nejo ])re})aTalta a ritkabl) lepkeket s a lieniydk teiiyesz- tesebeii is egesz kezere jart ; a banyaiskola tainildi kiiziil pedig kis liadsereget toborzott maga kcire s ezek tarsasagaban indnlt

kirandidasaira. Neiii csoda teliat, bogy az egesz kdniyeket alaposaii atkiitatliatta, es bogy szamos ritkasagi’a biikkant. sot lij bijokat is fedezett fel. Kiilondsen feiiyes eredmonyu volt az 185:2-ik ev, inelyben 40 gyujtdje I lot) nappali es ejjeli kiraiidulas eredmenyekent

li^ ezeriiel tdbb lej)ket ejtett zsiikiiianyul.

Erdekesek azok a mddok, iiielyekkel ily nagy eredmeiiybez jutbatott. A Ubopalocerakra s altalaban iniiideii iiap})al re])iild

fajra nezve csii])aii a baldt es balds olldt basznaltak, az ejjeli fogasra azoiibaii Franzenau egeszen sajatos, eldbb soba sein

alkalmazott mddot eszelt ki. Elddei tiulvalevdleg ejjel is lain-

])as feiiye mellett, baldval fogtak a viragokon bid s azok kdrbl i’()pkedd Noetnakat. 0 azo]d)a,ii batal barataival, csii])an lainj)a-

sokkal, ])ipaval vagy szivarval s iiebany kisebl) dobozzal fel-

szerelve indnlt ki vadaszatra. Legalkabnasabbak voltak a sdtet,

bonis, kddds, nedves estek. kivalt ba esett : a leggiizdagabb zsakinanyra esti S 10 (ira kdzt tettek szt*rt. gynjtdtaisasiig ininden iranyban elszeledt. A gybjtdk

egyik resze lassan s (ivatosan jart-kelt a viragok kdzt s a lanpais egyes sngarai mellett inegjiillantvan a inezid szlvd U'pket, azt. a nelkiil, bogy a viragot vagy levelet iddeldtt erintene. kdny- nyed iitessel az alaja tartott nyitott kis dobozba esa])ta. s azt bainarosan becsnkva 4 0 crds szi]i]iantas dobanylnstiit erege-

tett bele, a initdl az iillat Id niasod|)erez alatt teljesen elkabnlt.

ngy bogy ki bdudett venni es kenyebneseii feltuzni. Ez nagy vivmany volt, nunt a le])ke nein kojiott (d ngy mint a baldban, banem szej) tiszta mai’adt. A vadaszok masik resze mas nnulon I’izte a logast. Er.ilN- 1825-TOL 1848-IG. / /

ZENAU iigyanis tudta, bogy a leveltetvek (Apbidak) a ])otrolmk vegel)61 sajatsagos niczes valadekot bocsatanak ki a fa tor- zsbre, agaira es leveleire, es bogy e mezes valadekot baii- gyak, legyek es bogarak eszrevette, bogy e migyoii kedvelik ; de gazdag asztalnal szamtalaii le])ke is lakmarozik. Ez eszleletre alapitotta uj fogasi modjiit. Mar iia])])al megjeldltek a fiikat es bokrokat, melyeken sok leveltetd elt, s azokra kdimyeii laakad- tak a bangyak kalauzolasa inellett, inert a inely fatdrzsdii ezek t'denken siirgdlddnek, ott biztosan nagyobb szamban talalbatc) a leveltetu is. A bokrokat a sdtetlien dvatosan inegkdzelitettek, a fakra egyik-masik if]u fel is maszott. Nebaiiy percznyi csend utan a felriadt lepkek visszatertek. Ekkor a gyiijtd meggyiijtotta a lanipast s annak gydnge tenye mellett a dobozzal fogdosta a leveltetvek bivatlaii vendegeit. Ebbez eles szem es gyors kez kellett, mert a lepkek egy resze a lampas fenyetdl elro])))eii vagy fdldre ejti magat, mig mas resze agak es levelek niiige rejtdzik. Ennelfogva sziikseges volt, a gyujtest gyakrabban rdvid ideig besztintetni s a lanipast eloltani. A legliovebb zsakmanyt a fuzek nynjtottak, kivalt patak inenten vagy viz kozeleben. A rajtok eldskddd tetvek alegszivc)- sabb eletiiek. l85::^-ben meg karacsonykor is nagy szamban voltak latbatok, es meg dec. 18-an szamos lepket fogtak rajtnk. Ily biizgd es bosszn eveken at folytatott gyiijtes fibiyes eredmenyu volt. Fkanzenau es Invei Nagyag kornyeken ezernel tobb lepkefajt szedtek ossze, nem szamitva a tomerdek Microlepidopterat, melyekbez Franzenau bajlottabl) koraban eloszeretettel fordult. Franzenau volt Erdelyben a legelso, a ki lepidojiterologia- val foglalkozott, s mintbogy itt teljesen el volt szigetelve, a ritkabb fajok megbatarozasa vegett liazai es kiilfdldi baratjaira volt ntalva, nevezetesen Frivaldszky Imre-iu, KiNDERMANN-ra. EREYER-re es LEDERER-re. Ezekkel elenk osszekottetesben es csereviszonyban allt, ligy, bogy gyiijtemenye terjedelemre nezve bazankban ritkitotta parjat. Legfdbb tdrekvese azonban az volt, bogy Erdely lejikefannajanak lebetdleg teljesen birtokaba jiisson. Gyiijtemenye ezen reszenek jegyzeket, valamint becses lepkeszeti megtigyeleseit idonkent kozzetette. 78 A LEPKESZET TURTENETE MAGYARORSZAGON

riuloniaiiyos mukodeseiiek elismerdseiil tdbb tiidoH tar-

.sasiig s egylet inegvalasztotta tagjanl, igy a bdcsi zoologiai es botauikai tapsulat is.

{ gyaiiazoii biizgaloiriinal, iri(dyly(d Franzenau tiidomanyos kutadasait dzte, latta el liivatalos teenddit is, es csakis iieki kdsz()iili(‘td, liogy az I S4S ib-iki luggetleiisegi harczl)a]i Xagyag sei-tetleniil maradt. Frdernei jutalniau] a. Fereiicz Jiizsei’-i'eiid lovagkeresztjet kajjta es KolozsvaiTa baiiyataiiacsossa iieveztetett ki, inely allasbaii lepkeszeti buvarlatait folytatliatta lijabb teriilet(‘n, niig 1

F]bhez a jegyzeklitv, iitdbb az ellumyt ]eg))iizgdbb liiveiiek Fittner Gaspar, banyaigazgatdsagi hivataliioknak liozzajandasa- val ])dtlekot kozdlt, mely alkaloininal azon])an Pittner emle- kezet iitan jegyezgetve tevedesl)d] nebaiiy kiilfdldi fajt is erde- lyinek jelzett, mint p. o. Lycaena zephyms, mely csak a Keleten lionos.

Mindazon ifjak kdziil, kiket Franzenau a lepkeszet irant lelkesitett kozuldk Pittner es Schett Jozsef voltak a l(>g- bnzgdbbak egyetlenegy sem maradt allhatatos. Legalal)!) nem tndnnk egyet sem, ki a tndomany ez agat toval)bra is miivelte, es kntatasai eredmcnyet kdzdlte volna.

'rekintsnk vegiil Franzenau le])ido]>terologiai felfedi'zeseit. llyennek tekintlietd a Iladena sroiica, most iUyrii-a, melyet

Franzenau uj tajnak ismeid Ed, s a tatab) tiszteletere

UadeJia Piltneri-nek nevezett (d, regeii, mieldtt Nemetorszagon bdrtak volna. F\dl'edezt(‘ tovabba a KiNUERMANN-tdl elnevezett

Agrofis Nagydgemisi most s azonkiviil lU'gy , Cos, ((elfelejtett» nj fajt. P()tk()zlemenyeiben iigyanis Franzenau egy Xoctuat es barom Geometrat igen ])ontosan irt le, mint tdle felfedezett

* A nagyszebeni ternieszettudomiinyi egyletbcii Bieez K. A. is vSzt'i'GU inegeinlekezett rola. 79 1825-TOL 1848-IG.

iij fajokat, a melyeket azoiil)aii seiii Staudingeh, sein imis szak- h'6 tekintetbe nem vett es neiii ernlit, s a melyek ennclfogva l)izvast «elfelejtettekiieki» moiidluitok. Kzek : lladoia ScJieUu,

Addalia (iyaldraria, (Maria Bajidzaria e.s Zereue Piltne- rana. Ezekre iiezve iiein volt alkalniiiiik me<>:alla])ltani azt,

valjon inai nap is lij I'ajoknak tekintlietdk-e, vagy liogy azokat idokozhen nem mas valaki irta-e le es nevezte Kzeken kiviil

meg egy Zjigaendt is fedezett fel, a melyet PJnmid-imk nevezett

el, de eri-dl pontosabb adatokat nem tndni. Tovabba a lep-

keknek egesz hosszii so]'at d talalta eldszor Magyarorszag terii-

leten.'^'^

* A Nemzeti Muzeiim kerte o f'ajoknak megtekintesiil valo l>e- kiildeset, kerelmet azonlian az I'irdelyi Muzeuin-Egyesulot nem teljesitette.

** * Il3'enek: Pieris ab. bryouiai, Theda v. 0 80 ( 111 Lyciena Phiinedon, ,

Eupheiuus, Apatura ab. jole, Vanessa F-albnin, al». porima, Melita'a

oynthia, dyctinna, Argynnis ino, ali. Cleodoxa, Erebia nerine, lappona,

Pararge Clymene, v. Adrasta, Epinepliele v. hispnlla, ab. arete, S^'ricdi- tluis tesseluin, Hesperia acta'on, Carterocephalns silvius, Trocliilinin ab. sirecifonne, ab. tenebrionifornie, Sesia spheciforinis, m_voj)iforniis,

Eembecia hylieifonnis, Ino v. sei)inm, Zj'goena v. bellis, v. Stentzii,

ab. orobi, ab. medusa, ab. .paeus, v. peucedani, ab. atbamantlup, Nadia

punctata, Sarrotliripa al). dilutana, v. degenerana, ab. raniosana, al). punctana, Nola cucullatella, strigula, Litliosia caniola, Em^’dia cribrum. Spilosoma luctifera, Psyche Graslinella, Epichnopteiyx Sieboldii, bom- bj’cella, Fumea nitidella, Harpjda erminea, Notodonta l)icoloria, Dr\’- nobia melagona, Gluphisia crenata, C^'matophora duplaris, iluctuosa,

Acron_ycta v. bradj’porina, aini, strigosa, cuspis, menv’anthidis, Brvo- 2)hila ravula, Agrotis umbrosa, Dahlii, cujirea, stigmatica. cande-

laruin, liruunea, v. aquilina, ab. margaritosa, corticea, lucipeta, trux, ]>rasina, Marnestra aliena, Polia rufociucta, xantliomista, canescons,

Hadena adusta, furva, lateritia, ab. ipthio^is, rurea, al>. leucostigma, ab. latruncula, H^’jipa rectilinea, Hydrmcia ab. eiTthrostigma, petasitis, Graiumesia v. bilinea, Caradrina exigua. palustris, aml»igua, Padmobia

leucographa, Taeniocampa ab. fuscata. ab. immaculata, Xanthia ali.

fucata, ab. flavescens, Orrhodia al). sjiadicea, al). polita, X^vlomiges ab.

melaleuca, Cucullia asteris, Plnsia chryson, ni, ab. jiorcontationis, 9’oxocam[)a viciae, J^echvpogon bai'balis, Bomolochia fontis, H\'pena

obescalis, .Jodis putata, Acidalia rcnmtaria, politata, tilicata, dilntai-ia, fumata, punctata, umbellaria, imitaria, Zonosoma orbicularia, Eugonia

ab. tiliaria, Abraxas sylvata. Numeria capreolaria. Ellopia ab. j)ra- 8(1 A LEPKESZET T()11TENETE MAGYAKOliSZAGON

A niily migy nyereHeg volt Fkanzenau miikodose a lej)i-

(lopterologii'ira iiezve, c]) oly iiagy vesztesog erte ebl)eii a korban avval, bogy oly szakavatott tmbks, mind Frivaldszky, a lepkegyujtds tcren'd iiiiiidinkabb visszavomdt,

Fiuvaldszky Imre ugyaids, ki 18o0-beii a Xeinzeti ]\luzcnim reiides drdvb iieveztetott ki, e bivatalat(d a kovetkozd bvbeii lemoiidott, miiitegy ():2,()00 rovart inagabaii foglab) gyiijteineiiybt

18()4-beii eladta a Xoinzeti Miizeiuimak, s ezeiitul egeszeii a tn- doiruiiiyiiak elt. Nbliaiiy kisebb terjedelmu kdzlemc-nyen kiviil, nielyekbeii bazai kii’andnlasaiiiak eredmbiiyet ismertette, kiild- ii().seii kiemelendd I Sbo-ben rnegjeleiit «Jellemzd adatok Ma- gyarorszag faimajahoz» czimii ala])vetd miive, mcdybeii szainos igen ei'dekes tapasztalatot kozdl a kiildiilele rovarok s egybb iillatok eldfoi'dubisat, valamintjizoknak eletinddjat illetdieg; egy- Hzersmiiid bazai fauiiarduit jellemzd, rbszben egeszeii uj rovar- fajokat irt le.

IMiikodeseert egycblvciit boveii aratta az cdismerbst. A iii.

tiid, Akadeniia 1 83(S-ban rendes tagjaiil valasztotta. szainos kiiltoldi tndos tarsasagiiak is rendes vagy levelezd tagja left. Szaktarsai pedig szainos bogaron stb. kiviil egy szej) HeliotJns s egy Janthinca fajt rdla neveztek el. Egeszsege a bO-as evek vege fele mindinkabb baiiyatlott, fdleg pedig egyik szenien siilyos, tdbbb ki nein gydgyitbatd baja taniadt; e miatt kenytelen volt kirandnlasait, inelyekrdl teljesen solniseni inondott le. niinel sziikebbre szoritani. i\lind- azoiialtal elete alkonyan legydzbetetleniil erdt vett I'ajta az a kivansag, bogy azt a fdldet, niely nenicsak a legszebb anyagot szolgaltatta neki s ennipai birenek alapjat vetette

simiriii, Odontoptera hidentata, Hypo})lectis adsjiersaria, Macaria sig- naria, Hibernia rupicapraria, anrantiaria, Anisojiteryx aeeraria, Jkiar- mia ])nstnlaria, (hioplios glaucinaria, serotinaria, dilncidaria, Halia brunneata, Scodiona v. favillacearia, Cleogeno niveata, Aplasta ono- naria, Anaitis pneforniata, Scotosia badiata, Lygris reticulata, Cidaria

V. stragulata, truncata, viridaria, poinoeraria, didyniata, suffuinata. tluviata, verborata, picata, niinorata, testaccata. decadorata, capitala, sagittata, luctuata, molluginata, albulata, silacoata, biupithecia abietaria. al). cydoniata, ab. oxydata, valerianata, satyrata, vulgata, assiiuilata. pinipinellata, oxiguata stl). 81 1825-TOL 1848-IG. raeg, hanem egyszersmind megteremtette tenyes anyagi helyze- tet is, meg egyszer meglatogassa. Ezen szandekanak foganatosi- tasatol csaladjanak sern aggodalmai, sem konyorgesei nein hirtak visszatartoztatni. Pavel Janos segedje kisereteben 1870, aprilis 3-aii litra kelt s a Eekete tengereii Sztambiilba, oiinan pedig Gemlikbe es Brusszaba utazott s ujra gybnybrkodbtt azon szep es kies videkek latasaban, a melyek egesz eletel)en abran- dozo almaiiiak targyai voltak.

Jobbagyiba visszaterven, itt 1870 okt. 1 0-en Inmyt el. Csaladja gyaszaban reszt vettek azon tudos tarsasagok, rnelyeknek tagja volt. A m. t. Akademiaban Nendtvich Karoly, a m. orvosok es termeszetvizsgalok vandorgyiilesein Poor Imre tartott fblbtte emlekbeszedet. Emleke a termeszettndomanyi szakmiivekben, de foleg a Nemzeti Mnzeum allattari gyiijteme- nyeiben drok idore le van teve, es neve ott, valamint szamos mas europai mnzeumban is, a keso ntokor eldtt mindig emle- kezetben es tiszteletben fog maradni. Lepkeszeti felfedezesei igen szamosak. A hazai fannara vonatkozok koziil felemlitendok : Sesia triannuUformis, Orgyia

V. intermedia, Afjrotis hirivia, Mamestra dianthi, Amphipyra micans es Cucullia campanidae, valamint balkani felfedezesei kdziil Melayiargia v. turcica, es Cumllia celsiae, melyeket utbl)b magyar teriileten is talaltak tovabba kovetkezd hazai lepke- ; a fajok liernydi : Lycaena Jolas (1828), IJeliothis cognatm (1832), Agrotis muUanguta (1840?) es Thalpochares paimo)nca{\So4-). Ezeken kivill szamos lepkefajt tigyelt meg eloszor a baza

''^ teriileten, a torok-keleti iij lepkefajok szama pedig legio.'*

* Ilyenek : Limenitis popiili, Pararge liiera, Trochilinm melano- ceplialnm, Ino cliloros, temiicoriiis, Sesia leucomalsena, leucopsidifor- mis, Nudaria murina, Pleretes inatromila, Agrotis multaiigula, Mamestra splendcns, Caradrina terrea, Calpe capucina, Acidalia diffluata, Pellonia sicanaria stb. ** Ezek koziil kiemeljilk a kdvetkezoket : Antliocharis Gruneri, Co- lias Neriiie, ab. Helichta, Lycaena balcanica, trochilus, zephyrns, i-hyumns, psylorita, v. dardanus, Anteros, v. eroides, ab. Stevenii, v. Menalcas, v. Damone, v. Ipliigenia, v. Hyacintlms, Ccplestina, Melitaea

V. orientalis, rliodopensis, Melauargia v. Astanda, Erebia v. Phorcys, Sedakovii, Oeneis Tarpeia, Satyrus v. Anthelea, v. Amaltliea, Coeuo-

Ahafl-Mgner • A lepkeszct tortenete MagyarorszaRon. 6 8"2 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON.

nympha Thyrsis, Syrielitus Pliloinidis, Nisoniades ab. unicolor, Sesia v. odyneriformis, alysoniformis, Zygaaia v. dystrepta, sedi, Nac-lia v. liya- lina, Arctia spectabilis, Spilosoma placida, Orgyia dubia, Ocneria tere- bynthi, Bombyx neogeiia, Eversmanni, ab. Terreni, Cnetboeaiupa soli- taria, Simyra dentiiiosa, Acronycta acuta, Agrotis quadrangula, dei)lanata, squalornm, liilaris, Hadena ab. caua, Hydroecia nicBsiaca, Tapinostola Hellmaniii, Leucania Herricbii, lineata, alopeeuri, Cara- drina anceps, lVniocam])a rorida, Calyinnia v. coiibnis, Cosniia imbuta, Ortliosia insueta, Orrhodia mansueta, Calopliasia Freyeri, Cleopliaiia serrata, Cucullia biornata, sautoiiici, cineracea, niaguifica, Jdusia zosimi, mandarina, Daubei, Janthiuea dos, Frivaldszkyi, violacea, Heliotliis cora, Cbariclea Treitschkei, Acontia Urania, Tbalpochares concinnula, amasina, v. carthami, v. porphyrina, Leucanitis cailino, Catocala euty- ciiea, V. separata, Nodaria Bethiopalis, Problepsis ocellata, Heuieropliila amygdalaria, Gnophos doloraria, Aspilates formosaria, Cleodobia Weis- senhornalis, Scopula superbalis, Botys plendidalis, Halias siliquana, Crambus caudiellus, Ancylosis clialcedoniella, Sardia litlioxylellus stb. TV. A fu 5?j?etlens6 g:i harcztol az alkotmaiiy helyrealltaijyf; 1849—1867.

Azt a nagy lendiiletet, melyet a iO-es evekbeii az osszes termeszettiidomanyoknak foleg a m. t. Akademias a Termeszet- tudomanyi Tarsulat miikodese, meg az orvosok es termeszetvizsgalok vandorgyiilesei adtak, a fiiggetleiisegi liarcz meg- 8zakitotta. A rakdvetkezo szomoru evekbeii a iievezett tarsiilatok mimkalkodasa reszint teljesen sziinetelt, reszint pedig csak igen csekely rnerteku volt. A lepkeszettel foglalkozdk szama mindazomiltal nem csokkent, sot novekedett, inert ebbeii a

korban oly ferfiak is foglalkoztak a lepkeszettel, kik nyilvanos

palyan nem mukbdliettek, s a kik ennelfogva csondes foglalkozast kerestek. Entomologiai tekintetben e korszak kimagasld alakja az orszag egyik legkepzettebb termeszettiiddsa, Frivaldszky Janos,

szill. JSr25 jiin. 17. Hajeczen, Trencsenmegyeben. Kozepiskolai taniilmanyait Trencsenben, Nagyszombaton es Levan, a bolcse-

szetieket pedig Yaczon vegezte. 1 840-ben Biidaiiestre jott es a mernbki tanfolyamra iratkozott be, de minden szabad idejet a Nemzeti l\ruzenml)an toltotte, nagybatyja Frivaldszky Imre oldala mellett dolgozgatva es tanulmanyozva. Ez iiton annyira megkedvelte a zoologiat, bogy egesz edete ninnkassagat arra szanta. Veglegesen ddntd batassal volt erre nezve rokonanak megbizasa, rnelybez kepest 1844-ben, Terren Andras tiatal entomologiis kisereteben Tdrokorszaglian, Kretaban es Kis-

Azsiaban kutato utazast tett, mely ntat ket evvel utdbb nagy- batyj aval megismetel e.

Hazaterte ntan csakbamar alkalmazast kapott a Nemzeti

Miizeumban, s 1850-l)en belepett ennek tisztviseldi k(ize, a mi- 81. A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON kor beteg rokonat helyettesitette aimak nyiigalomba lejiese ; utan, 18552-ben segedor s ugyaiiabban az evben a termeszet- nijzi osztaly rendes ore lett, 1870-l)en ])edig igazgatd drre neveztetett ki, mely mindsegben vegso lehelleteig mukoddtt a lelkes tudoH kivald buzgalinaval.

Erderaei elismereseiil a m. t. Akadeinia tagjai soraba vette dt, d felsege pedig a kiralyi tanacsosi czimmel tiintette ki.

7‘d eves koraban, 181)5 rnarcziiis “^l)-en halt meg. Frpv'aldszky Janos a hazai fauna kntatasalian es tanulnni- nyozasaban lelte legfdbl) drdmet, s alig lesz az orszagban hegyseg, barlang vagy mocsiir, a ineiyet kntatas czeijabdl fel nem keresett volna. Foglalkozott ngyan az egesz allattannal, de kiilosen szerette az entomologiat, nevezetesen a bogarakat.

E szakmaban felfedezeseivel s irodalmi mukddesevel eiirdjiai hirnevre tett szert, minek kdvetkezteben szamos kiilfdldi termeszettudomanyi tarsiilat is tagjava valasztotta.

A lepkekre ennelfogva kevesebb ligyelmet forditliatott, s azokat inkabl) csak mellekesen gynjtdtte tudomanyos utazasai kozben, mind a Balkan felszigeten es Kis-Azsiaban, mind liazank sok videken. Nevezetesen lepkeszeti szemjiontbol is. dt izben (1843-, 1853-, 1858-, 18G5- es 18(‘)7-ben) bejarta Dcd-Magyar- orszagot s az Al-Dnnat, fdleg Mehadia s a Herkulesfiirdd videket, a liol megallapitotta tdbb lepketajnak hazankban vald eldfordulasat, iigyszinten Maramaros megyeben, a hoi 1 87 1 -ben jart.

Kivald szeretettel kntatta a hazai barlangokfaunajat s aztnehany kdzlemenyben ismertette. Utdbb Anker La.tos jegyzetei nyoman kdzdlte a Budapest fannajat jellemzd lepkek jegyzeket is. A lepkek kdzhl leginkabb a deli videkek szinpompaban ragyogd lepkei vonzottak s a Nemzeti j\Inzeumnak ebbeli gyuj-

ennelfogva rendkiviil gazdagga valt lij temenye ; azon lepkek fajait is, a melyeket grdf Sz^chenyi BELAiiak Kelet-Azsialia 1879— 8!2-ben rendezett expediczidjaban Krettner Gusztav es

Loczy La.jos gyiijtdtt, d irta le.'*'

* A t61e hazai foldon eloszor lelt lepkek : Erebia v. Cassiope, Melampus, Tyndarus, Euryale, Hepialns velleda, cariia, Agrotis liyper- borea, festiva, grisescens, iVIamostra tiiicta, ab. achates. Diantha'cia caesia, Hadena Maillardi, Acontia Titania, Boarmia abietaria, Bsodos alpinata, Triidiosa sabaudiata, Lygris ab. musauaria stb. 1849-TOL 1867-IG. 85

ezekrol Figyelmet egyes karos allatok sem keriiltek ki ;

szakavatott czikkeket kozolt, ig_y p. o. a kovetkezokrol : Bom- byx neustria es Tortrix Pilleriana, az Agrotis segetum es

tritici, valamint a paprika elleiisegerol, az Ephestia elutellfi- gyara- rol ; ugyszinten eber figyeleiiiniel kiserte a liazai fauna

]) 0 (lasat s a lepkeszet tereii felnierult irodalmi jelensegeket, s eiTol idbnkent ertekezett.

Kortarsai koziil kitiiiit az Anker-testverpar. Anker Lajos Budan sziiletett lS2:r^-ben. A gimnaziumot vegezven, 184()-baii a kir. lielytartosagnal kapott bivatalt, a melyet azonbaii a fiiggetleusegi barcz alatt tanusitott bazafias rnagatartasa iniatt elvesztett. Ujabb allami bivatalra egyeldre meg csak gon-

doluia sem lelietett s igy mas palyara lepett. 1850-ben berbe vette a Csaszarfiirddt, majd a Kiralyfurdot, de conternpla- tiv termeszetenek ez a foglalkozas seliogy sem felelt meg. Oly allast keresett, mely lehetove tette, bogy maganpasszidinak, az

entomologianak s a vadaszatnak elliessen. Yegre 1857-ben, mint konyvelot alkalmaztak a biidai takarekpenztarnal, melynek

I 9 evig volt leJkiismeretes bivatalnoka. Eros megliules, melyet vadaszaton szerzett, annyira alaasta egeszseget, bogy 187(‘)-bau lemondott liivatalarol. Betegsege nem volt veszelyes, de bossza-

dalmas es vegiil is belelialt 1887-ben. Az entomologia irant mar ifju koraban nagy bajlammal

viseltetetven, megvette id. Kindermann g}dijtemenyet es jegyzeteit, es 185i-t61 fogva egeszen a rovaraszatra adta magat,

annak szentelven minden szabad brajat. Budolf ocscsevel ejjel- nappal faradhatatlanul, nagy szenvedelylyel gyujtotte a lepke-

ket s bcibokat es tenyesztette a liernyokat. i\tar kora tavaszszal, mielott meg a fak riigyeztek, kiment

az erdobe, s ott egyes fakat megfurt, vagy baltaval megsebzett,

vagy agakat vagott le, tudvan azt, bogy a tavaszi s attelelt

Aoctmik mas eledel liianyaban eldszeretettel keresik fel a fak kiszivargo nedvet este aztan lam])as ; segitsegevel osszeszede- gette az ebes vendegeket. Nyari ejjeleken ugyancsak lampa- viliig mellett fogdosta a viragokra rbjikedd le])kcdvet, vagy mezzel keritette birtokaba. Pilnkbsd tajan s dsz fele viragos mezok

8 erdok szelen faagakat belyezett el, s azokbbl minden reggel esernyobe kiriizogatta az oda rejtdzbtt Noctmikat. Nyaron. a 86 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON reiides gyiijtcsen Idvul, Idleg a babokat asta. Szbval, ernyedet- leii szorgaloimnal alkalmazta a gyiijtes miiiden nibdjat es forte- lyat, ii miben alighanein se eldbb, se ut6))b iiem erte iitbl

Hpiiki. Es ha bekbvetkezett a teli idd, a becsesebb, de fogyate- kos le])kcket bainulatos tnrelemmel s ugyesseggel foltozgatta, iigy bogy azt egykbmiyen nem lebetett bszrevemii. Ebben is iitblbrbetetlen, de utanzatlaiiii] is rnaiadt. Jgyekezete iiem inaradljatott eredmenyteieii. Eigyelmen kivul bagyva azt, bogy lepkeiiiek jbvedelinebdl Ibidan, entomologiai czelokra berendezett csinos kerttel ebatott, kcbiyelmes liazat szerzett, sikeriilt told) oly fajra akadnia, meiyeket addig kTagyarorszagoii vagy J3nda])est kbi-iiyekeii meg iiem talaltak.'>‘

Azonkiviil ket lij lepkefajt is fedezett tel : ezek a nevet viseld Hibernia Ankeraria, s a liidalis Emichii, meiyeket le is irt, nemkiilonben leirta a Eudolf bcscsetdl fblfedezett Chon- dr'osonia fiduciaridt. Neki kbszbnbetd tovabbii a Tiadpoeharcx respersa bernyojanak fblfedezese, s 6 volt az elsd, kinek sikeriilt a Saturnia Hybrida major eldallitasa, illetoleg tcnyesz- tese, a Saturnia pyri es spini jnirositasa iitjaii. E folfedezesek es kivalb eredmenyek ismeretesse tettek nevet egesz Enropa lepkeszei eldtt. Egyik tiszteldje igy iiyilat- kozik rbla: « Anker La.tos konmk legalaposabb meligyeldi kbze tartozik. Benne bamnlatos kitartassal s elcslatassal ])arosii] a

* Ilyenek: LycfPiia telicanus, Paranthreiip tineifbnnis. Spsia masariformis, al). minorata, l)il)ioiiitormis, affinis. Tno bndciisis. snh- solana, Zygaiiia alt. cytisi, v. daveola, Epiclino])teryx Sajtlio, v. vestalis, Saturnia liyhrida, Acronycta euplirasi;p, Agrotis ('aiulplise(iua, v. enita,

V. Villiersi, Diantlioecia alt. viscaria', parjtojthaga, Dryoliota roboris,

V. cerris, Scuta luaritiina, ab. bipunctata, Leucania alt. ectypa, Pyscdio- rista suajtecta, Xauthia ab. palleago, Cucullia blattaria*, v. calendula', xerantlieiui, gnaphali, Thalpocharps suavis, Catocala puerppra, diversa, Acidalia ab. BisclioiTaria, obsoletaria, tlaccidaria, Eugonia cpiercaria,

Selenia v. delunaria, Yenilia alt. (piadriniaculata, Eilicrinia v. rcesler- .stanunaria, Cleogcno lutoaria, Anaitis v. pallidata, v. iinbutata, Lobo])luu-a sertata, Cidaria atpiilaria, Enpithpcia Gueneata, v. subfulvata, alliaria, eu))lirasiata, Teras tiinbriaua, az egesz osztrab-inagyar inonarchiara nezvo u) ]\licrole])idoi)tera stb. . »

1S49-TOL 1867-IG. 87 ritka szerencse a ritkabb fajok felkutatasaban, s kiilonos iigyesseg a hernyok tenyeszteseben 8 a lepkek preparalasaljan. E Inrnevnek koszbnliette, bogy elso sorban liozza fordiiltak, ba tiidomanyos czelbol sziikseg volt Budapest lepkefamiajara. Nevezetesen bsszeallltotta azt SpETEEreszere, middn az a lepkek zoogeograpbiajat kesziilt meglrni es Fkrv^ldszky Janos szamara, midoii az Budapest rovarfauiiajat kbzdlte. Sajat gyujtemenyt neni tartott. A init iiagyobb ineimyiseg-

ben gyujtdtt, azon csere utjau is, de a mit csak egyes pcddanyok-

baii talalt, azon csakis penzert adott tul, meg i)edig legiiikabb

kiilfbldre, s iimen van, bogy gyiijtott ritkasagai kdziil t'oleg csak

azokat ismerjidv, a melyek Bohatsch Otto l^ecsi jeles lepkesz

1 ) i rtok a ba ut ott ak .j Nernetorszcig es Ausztria legnevezetesebb lepkekereskedoi- vel es gyujtoivel, valamint egyes franczia, olasz, orosz es skau- dinaviai lepkeszekkel allando osszekdttetesben allvan, szep ke-

Tesete volt a maga fblfedezte s egyeb magyar fajok elaruslta- sabol, a melyek ara akkor joval magasabb volt a maimil. Lepkeiizlete erdekeben a bO-as evek ota — keszletet ma- gclval viveu - tobb Izben utazott llecsbe, Graczba, sot Nemet-

orszagba is. A kesdbbi evekben megsziintetett rnindeii csereviszonyt es csak azt gyiijtbtte, a mit ertekesiteni lebetett. Az ertekesites azonbau evrdl-evre hanyatlott, a minek oka az volt, bogy ver-

seiiytarsai, kik rajdttek titkainak egy reszere s a preparalasra

is nagy gondot forditottak, ep oly szep es ritka allatokat tudtak

aruba bocsataui, sot azokon minden aron tiil is adtak, miiiek kdvetkezteiben a jellemzd magyar fajok ara nagyon alaszallott. Ez a kdriilmeny l8S0-ban arra az elhatarozasra birta ANKEKt, mint azt IvATTEKhez, az «Entoniologiscbe Xachricbten)) szerkesztojebez intezett levelcben bevallja, bogy addig titok gyaiuint drzdtt lepkeszeti tapasztalatainak kdzzetetelevel igye- kezzek pdtolni azt a kart, melyet a le])kek arusitasa- nak csidvkenese budget] eben okozott. Anyaga ugymond lenne akar negy evre vald. A sort megkezdene a Vanessa cardui-hevuyo tdmeges vandorlasanak leirasaval, Ezt kiivettek

* ->- J. V. Hoknig: Wiener Ent. Momitssohr. Jl. 1858, 2 . ]. 88 A LEPK^SZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Yolna eszleletei az Aiikeraria, Emichii, Orbiciilosa b egycW) fajokrol, a Ilijbrida major teiiyeszteserol stb. stb.

¥j szilndekanak megvaloBitaBat megbiaBitotta KATTERiiek az a valaBza, bogy effele kozleineiiyekert tiszteletdi'jat nem iizetbet. S igy tortent, bogy Anker Lajos az elso belyen einli- tett, mar kosz czikket a ((Sammlero b egyuttal <(liovartaiii La- pok)) 1884. 6vfolyamal)an kbzdlte, voltake})eiii titkait azonbaii magaval vitte a sirl)a. Hatraliagyott irataiban azokrol csak igen Bzofukar jegyzetekbeii omlekBzik meg.

LevelezoBe'^ iiem nagyon tartalmaB. Mintegy 800— 1000 le- veleiiek legtbbbje egeszen szaraz, iizletBzeru ob legfeljebb egyeB fajok anira es kelendoBOgere nezve nomileg erdekeB. Egyes levelek azonl)aii becses adatokat 1 b tartalmaznak.

OcscBe, Anker Kudolf. a lidtakeBzites mesterseget taiiiilta, de azzal felhagyott, liog,y egeszen szenvededyeiiek, a le])keszetnek elbesBen. llendkiviil l)uzg6, ngyes es Bzerencses kiitatd volt

s ez oknal fogva i849-beii es 1 854-beii a Nemzeti Miizenm gyujtesi utra kiildte Delmagyarorszagba, a bol Ulma, Deliblat,

Versecz es Eebertemplom kdrayekcdi, valamint azelott s azntan Jkidapesten, tdl)b erdekes fajt elsdnek talalt ^lagyarorszagon. Kesdbl) 1875 1870-ben sajat es batyja lejikekeszleteivel anisi- tas czeljabdl beiitazta Ansztriat es Nemetorszagot. Utdbb ma-

ganvadasztarBasag vaddre left Monoron, a bol most is gyiijt. Nevehez nevezetes felt'edezesek t’iizddnek. Igy i'elfedezte 1854-ben Bndan a Chondrosonui fidi(ciarii\t mely seliol masntt fordnl Pnszta-Podn a Mamesim cave)-i>osdi, melyet eld nem ;

csak neliany ev eldtt talaltak meg hazankon kiviil is : 1 8b()-ban a

I >ianthoecia silenest; tovtibba az Agrotit^ conspicudi, a Co)i- chglis coenosdi, a Chdopselaplnir, fallaxot. a Graphol'dha rou- formandt es a nevet viseld Tinea Ankerelldi. Eegnagyobb erdeme azonban az, bogy az ()xylr!ij)ia orbindosdt lijra

I'elfedezte.

Ez a Bzej) ejjeli le])ke bazankon kiviil igen gyeren fordnl

eld Kdzepazsiaban s az Altai liegysegben is. Elsd peldiinya, mely szerint Esper azt leirta, a szazad elejen (kdriilbeliil 1815- ben) Szeged videkerdl keriilt Koy 'roBiAS birtokaba, ennek ba-

Abafi-Aignkk Lajos hirtokaban. lala utan FrR'Aldszky Imre gyujtemonyobe, s igy a Xeinzeti Mnzeuml)a. A masodik peldaiiyt Merkl pesti evang. eleiiii iskolai tanitd taliilta 1 847-ben a varosligetken, de iiein isrnerte. Nala meglatta Kindermann Albert, becserelte nehaiiy gydnydrueii csillogd Phisidiiit es eladta Praznovszky J(4NAOZ-nak, a kinek liatraliagyott gyiijtenienyel)en iiia is inegvan,

Az Orbiculosdimk ily rendkiviil szdrvaiiyos eldl'ordulasa, ketelyt tarnasztott az mint, vajjon ez az allat csakngyan Magyar- orszag lakoja-e, es nein inkabl) csak idetevedt vag}’ pedig be-

cseinpeszett keleti faj, mig ISC) 1 -ben Anker RuDOLFnak sikeriilt Jkida])est koniyeken annak egy peldanyat bal6jal)a kerite- tenie. A Nemzeti Muzenml)an tndta meg, mily becses fogast tett. 18G^2-l)en is fogta ugyan nebany peldanyat, de csak kesdn akadt termolielyere. A kdvetkezo evben jobbkor latott liozza. J3atyjaval, La.jos- sal es csaladjaval kivonultak a Kamaraerddbe, az Orbiculosa ez eldoraddjaba. Amde a konkniTenczia sarkon kdvette dket. Az Orbiculosa hire termeszetesen kiszivargott es felkoltotte Pech Janos irigyseget. Meg kellett tudnia a titkot, Megleste ANKERek minden lepeset es csakhamar rajdtt, bogy az Orbiculosa, vadii- szattinak ideje ketsegkiviil oktdber liavaban van, 0 is kivonult tehat nejevel es tiaval, s epen akkor erkezett oda AnkercJv melle, midon ezek egy Orbiculosdt feltuztek.

A titok el volt arnlva. Anker Rudolf megkiserlette ngyan, I’Ecnet annak kizscikmanyolasatol liatosagilag eltiltani; mint- bpg\' ez azonban nem sikeriilt, kibekhlt vele es ezentiil az

Orbiculosa vadaszatat titokl)an egyhtt liztek, l8()'.)-ben es 1870- ben kizarolag a kamarai erddben. Idovel azonban ez a termdliely kdztndomasiiva Idn es az allat gyeriilni kezdett, a iniert is Anker Rudolf felfedezd htra kelt es a Sashegyen csakhamar akadt oly helyre, a hol az O) biculosa nagyohb szamban rdpiilt. Kesdbb Anker Lajos megtalalta a lepket az (ibndai hegyeken is, Langerth Jozsef a krisztinavarosi temetdben. Gabriely

Gyorgy pedig a j)esti hornokos talajon, a regi vaczi temetdben. Sok evig nag}’obb mennyisegben fordnlt eld az Orbiculosa, minek folyhin ara tetemesen alal)bszallt. Eleinte ])arjat 100, majd 50 frton adtak, vegiil 30, sdt iO frton is, mig kata- 90 A LEPKESZET TORTENETE IMAGYARORSZAGON

logusi lira, mil ; a nosteii 3'e 35, a liime ])eclig csak 3 marka. Az elso nostciiyt Anker T^ajos talalta, az else part co})iila- ban pedig IS7()-baii Langerth Jozsef, a ki a teny'eszteKt is megkisdrlette, de erednienyteleiiiil.

Aziitan iieliany dvig iiein talalta senki, mig legujabban (l

A feHtc'bb emlitett Pech Janos, a ])esti ncmet szinluiz zeiie- kari tagja (inegli. 1 S7(j. Pudap(^sten), igen l)uzg6 lepkdsz volt.

1 8()3-ban fedezte fel a iievet vis(do Addalia l^echaridt, mely csak Pudaj)esten fordul eld s utbbb a Lycaena v. niyrdi, valainiiit inegfigyelte a Setiia iiroceriformh es ParaiitJirene v. bro- dfornis eletviszonyait is. Ugyaiicsak Biidapesten gyujtdttek meg az 50-es evek elejeii Mihalka Antal, a kegyesreiidi fdgimnazinm taiiara, Matisz

P'erencz cs. k. szamtiszt, Urban Mano a biidai fdgimnazinm tanara es Sacher Karoly belytartdsagi referens, a ki azonban fdleg bogarakkal foglalkozott.

A ])estmegyei liomokos, turjanyos videknek is tamadt leji- kesze : Metelka Ferencz (sziil. IS14. Hatvanban). A gimmizin- mot Yaezott es Esztergomban vegezven, atyjanak akarata ellenere, a ki beldle gazdatisztet akart nevelni, a gydgyszereszi

])alyara lepett. I 82S-ban beallt gyakornoknak s 1831. vegeig az

Tiniradt. Felbuzdulva fdndke ])eldajan, a ki lires (iraiban nagy termeszetbarat volt, mar akkor szenvedelylyel foglalkozott a n()veny- es rovargynjtessel. Majd 1835-ben Pndapestre ment s a gydgyszereszeti tanfolyamat vegezte. Mint okleveles gydgyszeresz 1837-ben Abonyban vallalt segedi allast. Be mar IS3P-ben

Pest rnegvebe, Alsd-Dabasra kdltdzdtt es itt veglegesen meg- tele]iedett. Gydgyszertarat megnyitvan, (dsd gondja volt baziit es baza tiijekat minel kellemesebbe tenni es esaknem minden szabad

()]-ajabaii a kerteszettel es g^iinudcseszettel foglalkozott. ligv bogy videken mint ])omologns birneves lett es a rovarokrdl mar szinte megfeledkezett. De a sors iijra ezek fele terelte iigvelmet. 1855-ben meg- isnierkedett Frivaldszky hiREvel, a ki ez iddben a Buna- Tisza kiizenek bomoktalajii erddiben gyiijtdtt. Frivaldszky iijra 91 1849-TOL 1867-IG. felidezte benne regi eloszeretetet a rovarok, es kiilbnoseii a rendsze- lepkek irant, s bevezette 6t azok ismeretebe ; buzditotta res gyiijtesbkre, elvitte dt az erdekes rovarl'ajokban bdvelkedd

kiilbnfcde i'or- puszta-peszeri erddbe ; beavatta a rovargyujtes telyaiba s ellatta a sziikseges utmiitatasokkal, kdiiyvekkcd bs muszerekkel. Metelka ezentiil mindeii szabad idejet a termeszet vizsga- lasanak szeiitelte es valdsagos szenvedelylyeJ kutatta Dabas kbrnyekenek rovarfaunajat. Faradsagot nem ismerve, vadaszta meJb^tt a lepkeket, s gyiijtdtte es teiiyesztette beniyoikat ; de e a tobbi rovarokrol sem I'eledkezett meg. A gyiijtbtt rovarok lu'd a sajat maga reszere nem alUtott dssze valami iiagyszeru gyujte- meriyt. hanein inkabb szetkuldcizte azokat az erdeklddd rovaraszoknak. Eleinte kizarblag FimALnszKYiiak kiildte. Kiildeme- n3'einek becses es ertekes voltat elismertek a kiiHoldi rovaraszok is, a kik kdziil szamosan allottak vele bsszekbttetesben, ig.V p. o. Deyeolle es Salle Parisban, Lampa Stockbolmban, Staudingek Drezdiiban, valamit szamos nemet es osztrak rovarkereskedd. Osszekdttetesben volt meg a becsi, drezdai, miin- cbeni es petervdri muzenmokkal is. Kiildiidsen sok rovart ajaii- dekozott a Nemzeti Muzenmnak, s annak madargyujtemenyet szinten nem egy erdekes darabbal gyara])itotta.

x\ rovargyiijtesben s a termeszet tannlmanyozasaban talalt enyhiilest a sors csapasaival szernben, a mel_vek kivalt dregebb koraban ertek es nag.yon megviselkdi. Jkdegeskedese miatt gydg}'szertarat mar I87()-I)an atadta vejenek. Patz JdzsEPnek; d maga pedig nyngalomba voniilt. bog}' annal tdbb iddt szentelliessen kedvencz foglalkozasanak. a

rovaraszatnak ; siilyos gyomorbaja miatt azonban nem elvezliette zavartalannl liatralevd eveit. A kirandnlasok mindinkal))) nagyobb fiiradsagaba keriiltek es igy ismet a pomologia tele fordnlt. de a ritkabl) fajtajii lej)kek bernydinak tenyesztesevel is bibeld- ddtt. Pizeket se maga szedte imir inert ; baja egy re siilyos- bodott. Ekkor ismerkedett meg vele Vangel .Jeno, ki Peszerre lenindnltaban felkereste dt. Metelka nagyon megkedvelte VANGELt, es kdzdlte vele addig mely titokkent drzdtt biologiai

megtigyeleseinek egy reszet ; rovaraszati jegyzeteit jiedig iSs.d. marczius 9-en bekdvetkezett balalakor, droksegiil bagyta ra. 9-i A LKPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Nein tett ugyaii sok rovamszati felfedezest, de ezek igeii becsesek. A peszeri erddbeii riiakadt a Jaapidea celsidni, a da- l)asi iiadasokbaii ])odig a Meliaiia flanimedni es a (^alamia

hUosdni, valamiiit ( 1 878) a I )ianthoeci(t ailenesre, melybdl addig bazaiddud egyetleiiegy, a l)ansagi l]oinok])usztan, rimaiial fogott peldany volt isineretes. Ket evvel iitdbb Dabasoii a

('Jdaeniii:^ siilcicollis iievu futriiikat gyujtdttc, a inely Magyar- oi'szag fauiiajara I'lj volt megtalalta az nbzve ; Peszereii pedig

OiKVuoiiiti Servillei nevi'i erdekes szdcskcdajt, inely kiildiibeii csak a. Balkaiibaii h a N'olga-videki jmHztakoii teiiyeszik. Legnevezetesebb felfedezese azoiibaii a Nemeophila Melel- ktuia. KBombyeida liernydjat 1850-beii a J)abas es Gydii kdzdtt elteriild vizes rt'teken talalta. A beldle kifejlett Ininlejiket meg- batarozas vogett Buda])estre, majd l^ecsbe kiildte T^EDERERliez, ki azt leirta s az d iieverdl nevezte el.

NeiiiKokara iiOHtenyet is sikeriilt feltedeznie, s azdta eveii- keiit tdbb peldanyban talalta, illetdleg liernydbol teiiyesztette ; de a leldlielyet s a tenyesztes inddjat titok gyamint drizte cdte alkonyaig, a iniddii VANGEL-lel oly feltetel alatt kdzolte, bogy azt csak liolta utaii liozza iiyilvaiiossagra, a iniiiek Vangel

1 88()-ban meg is t'elelt ezeii kdzlesebeii siettette Dematson L. ;

franczia le])kesz, ki 1 885-beE Francziaorszagbaii Sillery fahinal megtalalta a Metelkmta ket liernydjat s azokat telnevelve, erdekes felfedezeset kdzre is tette."^ Hasoiild, de el- terd rajzii es vilagosabb viilfaj teiiyeszik az Amur mellekeii. a melyet Bremer l8(>0-ba]i fedezett tel. es ^emeophda flaviddmik

''^ iievezett el.'* Az dregedd Metelka egesz rajoiigiissal csiiiigdtt allatjan.

Sziiiti' liizas drdm togta el. ba egy-(‘gy Metelkana-bernydt a tiiszaloii meg[)illantott, vagy ba ('inberei. kikkel ntdlib szedette. bazaboztak. Metetjca emU'ki'zetet tiszteldje es baratja. \ angel az irodalomba-ii is nu'gdrdkitette. Nalamil jdval ji'b'iitekteleiiebb le]ikesz volt Hegyessy An- tal. kinek ptddiija cdeiikeii illnsztralja. mint valtak a Baeb-korszakbaii az elkeseredett bazaliak lejikeszekke. Hegyessy mint

* lailletin (le la Soc. entoni. do Franco. 188(5. LIV. I.

** Acad. lui}). des Sciences de St.-l’etorsbonv'j: 1861. 93 1849-TOL lSt)7-IG.

ujdonsiilt iigyved lS4(S-han betillt lioiivednek es reszt vett a

Komarom kdriil tortent esemenyekl)eri s a varnak kapitulaczi<3ja- ban. Diplomajatol inegfosztatvan, liaroin evre atyjanak Somogy- megyel)en fekvd Dornolos nevu })usztajara internaltatott. A gaz- dalkodas azonban sebogy >sem volt inyere, es iiagyoii elegedet- len volt sorsclval.

Errol nagybatyja, Nendtvich Tamas ])ecsi lepkesz er-

tesiilven, ESoO-beii kiment Domolosra s itt kirandulasokon inegkedveltette vele a lepkeszetet. Hegyessy csakbainar oly

Hzenvedelylyel iizte az exkursziokat es gyiijtest, bogy' az dsszes

pusztai cseledeket ejjelenkint felszerelte lami)asokkal s dorongokkal meg lepeddkkel, kiment velbk az erddre, a lepeddket

kiteritette a fak ala, s a fakrdl a dorongokkal iittette velbk az agakat, a lelinllott bernybkat pedig bsszeszedegette. Ez igy ment jb ideig. Sziilei azonban nem jb szemmel nez-

tek ezt a «liaszontalan passzi()t» s kieszkozbltek, bogy Sziget- varon megengedtek neki az iigyvedkedest. Hegyessy szorgalmas

iigyvedde lett, de az entomologiaval nem szakitott vegkep. Lep- keszeti muveket szerzett be es entomologiai lapot jaratott, bogy legalabb elmeletileg elvezhesse azt, a mit gyakorolnia nem lelietett.

Az alkotmany helyrealltaval a pecsvaradi keriileti kozahi])

kir. iigyesze lett Pecsett, s rnivel Nendtvich utjan jbl tndta, bogy ez a videk entomologiai tekintetben igen erdekes, szabad ideje-

ben ismet gyiijtbtt. 188 1 -ben Pecsvaradra tette at lakbelyet, s

ott bnzgban folytatta a lepkegyiijtest 188G. deczember :2‘d-an bekbvetkezett lialalaig, toleg liernybk tenyesztesere forditvan

nagy gondot. Szazaval nevelte bket (]d. Cucullia formosa es prenanthis, Plusia moneta, Chariptera viridana, Leucaida

obsoleta) es szamos szep faj jiitott halbjaba (pi. Deilephila livornica, DeilejMla nerii). Ertekes gyujtemenye holta ntan a j)ecsi katb. fbgimnazinm birtokaba jntott.

Sopronban is elenk entomologiai elet volt az 50-es evek elejen.Itt egtksz Ids rovaraszati kbr keletkezett, a melynek tagjai kbziil lepkeszettel toglalkoztak a fentebb emb'tett Vidak tanaron

kiviil : Poszvek Gusztav ev. liczenmi tanar es Wagner ev. lel-

kesz, kik bogarakat is szedtek tovabba Lunkanyi Karoly fiild- ;

birtokos, Perczel Janos realisk. tanar es Marton Mihaly ev. 9t A LEPKESZKT TOETKNETE MAGYAllORSZAGON

taiuto, valamiiit Simonics Gabor fogimmiziiimi tanar, ki az aimyira mellozott Micr()le])i(lo])terak gyiijtesenek szentelte sza-

had (h'ait, s a taimlo ifjiisagot is a Ie])kek gyiijtesere buz-

(litotta.

IkiTsinegybbeii is tainadt a le])kbszetiiek ket hive, iigyanis

'J'l RZER Karoly oszlaiiyi birtokos, s emiek baratja es gyujtotarsa JvozDERKA Floris, kik gyujtemenyeik bregbiiese erdekebeii ki- v

kol is."*"

SzEPESi Imre igloi gimiiaziiimi taiiai' is biizgbn gyiijtotte

a lepkeket, (is kivabiaii szep gyiijtemenyet iibiblj a Icivai giin-

11 a zi iiimi ak ado ni any ozta.

Ugyaiiez idotajt (IS54-beii) Waijhsmann Ferencz, iitcibb

vasiiti f()f(diigyel() (s.ziil. 1847. jiin. l8-aii F.-Vasson) tanulci

konibaii Pozsonyban foglalkozott a lejikcszettel : utbbb a coleo])-

terologia fel(i fordnlvaii, lepkiiket mar csak mellcdveseii gyiijtbtt, o. 1895-beii a Tatrabaii es Mebadiaban Temesvarott es p. ; Me- luidian pedig Peck x\goston temesviiri frigimnaziumi tanar

gyujtritt a bogarakon kiviil mellesleg lejikiiket is. valaniint tanit-

vanyai kbzul Abafi Aigner IjAjos. ki :25 evi sziineteles utan. a 80-as fcivekben ujra beallt le]ikt'sznek.

Erdelyben PIederich ev. lelkiisz t*s Sill Erno It^jitek

Eranzenau nyomaba, 6s Fritsch KARoiiYiiak. a liecsi nieteorolo- giai es foldimignesscgi intezet aligazgat()jknak felliivasa kbvet-

keztelien az 50-es evekben tbliben foglalkoztak miveny- es allat- fenologiai adatok gyiijtesevel es e kcizbeii tigyelmoket kiter-

jesztettek a lepkokre is.

Ez alatt ifj. Kindermann Albert folytatta a Keletnek at- Imvarbisiit. 1850-1)011 lijra Amaziaban latjiik. a bonnan deli iranyliaii luibidva, Szivasz, Cbai-piit. iUalatia es Argana Madeiien

at Diarbekirig batolt eb'ire. Itt azonban esak riivid ideig gyujtbtt.

inert a kiirnyek nagyon is terniekeny es inivelt volt. Yissza-

terteben Argana. Madeii tajekan tartiizkodott. s aziitan a kli.

1000 111 . magassagban fekvci Szivasznal gyiijtbtt. s onnan Aina- zian at bazatert. A k()V('tkezb ev megint Oroszorszagba vezerelte. Leginkiibb

* Necsey Istvan szobeli kbzlese. 95 1849-t5l 1867-IG.

Gorszkinal s az inderszki sostonal gyiijtott, de zsakmanya oly csekcdy volt, liogy az iitazasi koltsegiiek meg felet sem ledezte. Hogy a liianyt potolja, Sziberial)a kesziilt. Orenbiirgon es Omsz- koii at Tomszk kormanyzosagba ment, h itt az Altai eldbegyein, a kliinai hataroii, Usztykameiiogorszk- es Usztbiiclitarmiiiszknal gyiijtott, de miikodese itt varatlan mddon birteleii megszakadt. augiisztus 81-en iigyaiiis kiraiidulasi'dl bazaterven, negy ember litjat allta s egesz podgyaszatdl, meg lialqjatol es goml)OS- tuitdl is megt'osztotta.

Az 185i. ev teleii Kindermann tdbbfele tervet keszitett keleti Oroszorszag atkutatasara. A keleti kerdes folytaii azoiibaii Ausztria s Oroszorszag kiizt fesziilt viszoiiy allott be, a mely sok kellemetleiiseget okozott iieki.

Vegre 1854. elejeii eiigedelyt kaj)ott arra, bogy I'szbiicb- tarinszktol nyugati iranyban toviibb mebessen. Emielfogva tavaszkor Ornszk-, Orenburg- es Giiberlinszkl)aii, nyaron pedig

Andrevszkajaban gyujtiitt, s a telet Orenl)urgban tdltbtte, a bonnan tavaszszal (1855) Kazanba ment, azonban neliany bdnap rnulva csakbamar bazatert Budara.

1 85()-ban lijra felvette az liti sariit. Kizsazsiaba, nevezetesen Karamanba, Merzinre, majd a Taurnsz tele, Giildkre es vegre Beirutra utazott, de mindeniitt csekely zsakmanyra tett szert. Beirutbol a kovetkezd ev elejen Damaszknszba randult ki, majd rendkiviili nelkiildzesek kbzepette a Libanon begysegben, a teli bdnapok alatt pedig Also-Egyiptomban kntatott, — mindket belyen keves eredmenynyel. INIeg rosszabbul j.irt Mer-

zinben, a bova 1 858. tavaszan utazott de itt siilyosan meg- ; betegedven, Pibodus szigetere ment iidiilni. A kovetkezd tavaszszal ismet Merzinben termett, majd Antiochiaban gyiijtdtt. Itt azonban a kedelycd)en is megrendiilt ferti Idrdl bukott es siilyosan megseriilt. Beirutba ment, bogy a kenyszer])ihenes alatt keszletein lebetdleg hiladjon, de ebben az akkor kitdrt olasz baborii miatt megszakadt kozlekedes giitolta. Eelgydgyulvan 185') dszkor Jeruzsalemben es Jaffaban buvarkodott es Cziprus szigetere, Larnakaba ment telelni, azzal a szandekkal, bogy a jdvd evben kedvencz tervet. a Taurusz-

hegyseg atkutatasat vegrehajtja. E cztdra I 8() I . fel)ruar 15-en este gdzliajdra szallt, de reggelre szelbiidesben meglialt. Tetemei 1

96 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Jjederer es masok irtak le s egyuttal j)iiblikaltak iitazasaiiiak lefolyiisat es ereduioHyeit is. Keleti gyiijtesei es nevezetes felfedezesei barom evtizeden at foglalkoztattak a nemet entornologiisokat, kik elismeresdk jeleiil tbl)b allatot iieveztek el az d tiszteletere, igy ket Lijcaendi, egy Smerhithust, Syntomist, Cochylist, Pray si, Harpelldi stl). E dicsdseget vegteleii nelkiildzesek, faradalmak es csa])asok anin szerezte meg.

Nagy tuzzel 1‘ogott ekkortajt a lepkeszetliez Haberbauer

JozsEF (sziil. I(S:28. RothmulilbeH, Morvaorszagbaii). Hogy a katomiskodast kikeriilje, Magyarorszagba jdtt s a fdvarosban csakhamar alkalinazast is kajiott. A magyarok iigyet a magaeva teve, 1848-ban beallt Karolyi-lmszarnak, vegig ktizdotte a fiig- getlensegi barczot, de a komaromi csataban megsebesnlven, kdrliazba jntott, a bonnan kikeriilven, resztvett a fegyver- letetben is.

Jindapestre visszaterve, 1 85 -ben ndiil vette id. Kixder-

MANN Albert leanyat, Kindermann LuDMiLLAt. ki maga is szenvedelyes rovarasz volts igy kdnnyen ra vette ferjet, bogy inester- segevel bagyjon fel es a rovar- es esigagyiijtesre es kereskedesi-e adja magiit. Egyiitt gyiijtdttek lebat, (deinte a t'dvaros kdrnye-

* Koziilok feleinlitjnk a kovetkezoket ; Arpe Xenia. T.yca'iia Ho2)ffii, Eurypilns, Cornelia, Everos, Euiipyrea, Syrichthus cribrelluni. Zygaena Eversinanni, Ganyincdes, forinpsa, Gastroi>acha Eversnianni, Mamestra repaiula, Ortliosia ininiago, Eogene Containinei, Cncnllia ceremantliea, Plnsia grapliiea, Heliothis PraznoYszkyi, Anthoecia P^ri- valdszkyi, Antliopliila parallola, Ophinsa Natlyi, Egea desertaria, Sco- pnla vespertalis, Pyransta lepidalis, 'rortrix Trcitschkeana, Craiubns pndibnndellns, nionotienielhis stb. 97 1849-TOL 1867-IG. ken, 1853— 1854-ben Mebadianal, 1855-ben Honor, Pilis, Irsa es Peszer tajekan, es 1856-ban Moliacson, majd Pecsett teleped- tek meg s itt 1858-ban felfedeztt'k a CuculUa formosdt. Ekkor azonl)an nagyobb ntazasokra bataroztak el magiikat, igyekezven az 1860-ban elbnnyt if), Kindermann Albert nyoni- dokaba lepni. Elso iitjok a Balkanl)a vezetett. Szlivndn, a Palkan-begyseg deli oldalan az erednien}^ igen kielegito volt, de lazl)a esven, kenytelenek voltak A'arnara visszaterni, a bol a telet Ijetegen toltottek. Mindazonaltal 1 862 tavaszan ismet Szlivnora mentek s innen elrandultak a havasokba is, a liol sikeriilt nebany uj fajt felfedezniok.

Ez meg nagyobb litra osztonozte dket s a kovetkezd evben a Kankaznsl)a mentek, es nevezetesen Mingreliaban es Gruzia- ban, Kutaisz es Abasztunian videken gyiijtdttek, 1864-ben pedig Aclialzicbnel, 1 865-ben az elisabetbpoli begysegben es

1 866-ban Hankyndan-Szuszanal, a bol Haberbauer Ludmilla a})!’!! 13-an az utazasi faradalmak kovetkezteben ellmnyt. Benne ferje elvesztette tndomanyosan kepzett utitarsat is, a ki a magyar lepkeszet torteneteben is lielyet foglal, Bola neveztek

el a Neptis ]Mcilla szep fajvaltozatat Ludm/illdn^ik. 1867-ben Perzsiaban, a kovetkezd evben pedig ismet a Transzkaukazusban latjuk HABERBAUERt. Nevezetesen a Gokcsaj tonal es Elisabetbpolnal buvarkodott, de onnan visszatertPecsre, bogy egyetlen tiat viszontlassa. A vandordsztdn azonban csakliamar ismet erdt vett rajta. 1869-ben, fiat magaval viven, iijra

Perzsia fele vette litjat, nevezetesen majus 5-en Asztrabadba erkezett, majd jnnins vege fele a 10,000 labnyi Lendakur-

begysegbe rnent, s a 8000 labnyi magasan fekvd Hadzsiabad nevu falncskaban, melyben csak nyaron laktak pasztorok,

allaf)odott meg, s innen elrandult Tas es Batkanig, Itt az eredmeny a magasabl) begyseg koparsaga, a ndvenyzet szege- nyessege s a zord iddjaras daczara kielegitd volt, mindazonaltal a kovetkezd evben a Kankazuson at az Uralba ntazott,

s itt Gnberlinszk, Szpaszk, Petrovszk es Orenburg videkein gyujtdtt. (iszkor azonban Pecsre vitte tiat, bogy ott mesterseget

tanuljon maga pedig visszatert a s 1 ; Keletre 187 -ben eleinte Armeniaban, Acdialzieli tajekan. majd Gruziaban kntatott, meg

Abafl-Aifjner: A lepkeszet t6rt6nete Magyarorszagon. / 98 A LEPKESZET TOKTENETE 1VLA.GYARORSZAGON

])edig kitiino eredmenyiiyel. Az ez alkalommal felfedezett uj lepketajokat Emich Gusztav irta le. Haberbauer ugyariis eddigi H eziitaii vald iitazasait iiagyobb gyiijtdk vagy I'ovarkei'eskeddk inegbi'zasabol tette meg, iigy, bogy azok atvettek egesz evi zsakmaiiyat megallapodas szeriiit s megfeleld eldleget adtak az iitra. Eddig Lederer Gyula becsi lepkeszszel allt ily viszonybaii.

l87:^-ben a KaukazuB)>61 {itmeiita Taunisz liegysegbe, a liol bd ZBakmaiiyra tett szert, s erdekes uj lepkefajokat is fedezett fed. C’sekedyebl) Hzereucsevel gyujtdtt J87d-ban a Balkan begy- segbeii s emicdfogva a kovetkezd evbeii ujra a Taiiruszt kereste fel ; az 1875-iki iiyarat azoiiban Szlivndbau tbltveri, dszkor bazatert Peesre. De ottboii uem volt maradasa. Egy evi pibeiio utau Stau-

DiNGER drezdai rovarkereskedd megbizasabdl Sziberiaba iitazott, meg pedig i21 eves lia kisereteben. Harmadfelhavi faradsagos iitazas utau 1877-ben majusban a Zajszan tdhoz erkeztek,

50 versztuyire a kbinai batartdl, s iniieii, valamint a Tarbagataj begysegben, a bol utdbb kirgizeknel tartozkodtak, a szeb’dzsa mimlen iranyaban kirandultak. A telet Kemlerlik kozak falu kdrnyeken, vadiiszgatva tdltdtte'k, vadaszzsakmanyuk (Od faj- taju 1-33 allathdr) azonban Brezda fele vald litjabaii elveszett. A kovetkezd ev tavaszan a dzungariai Ala Tau liegysegbe

mentek, s itt Lepszinszk koziik faluban a Balkas-tdba szakadd Lepsza folyd erdds volgyeben a 7 8000 labnyi magas Ala Tau

begyseg tdveben alla^iodtak meg. Itt is, mint az eldzd evlien igen erdekes allatokat, tobbi kdzt nebany uj lejikefajt is. gyiij-

tdttek, s dszkor baza jdttek Peesre, erdt gyujtenddk lijabb nagy vallalkozasboz.

Az 1880. ev elejen iigyanis utra keltek a Taurusz tele, s itt fdleg Karli-Bogbasz begyen gyiijtdttek, majd Turkesztanba batoltak es P'ergbana tartoiminyban, az Alai begysegben, valamint

188 1 -ben Szamarkandban buzamosabb ideig tartdzkodtak. Itt az a]ia bdvaksagot ka]iott, de bazajdven, Pecsett kigydgyi- tottak. Fiat Bokbaraban bagyta azzal a megbizassal, bogy gyiijtd- Tibetbe amde a tiatal ember a gyiijtes eredmenvet utat tegyen ; egyenesen ebidta STAuniNGERiiek. Mintbogy mar azeldtt is ki- jatszta az a.])jiit, az most vegkej) szakitott vele. 1849-TOL 1867-IG. 90

Szeme vilagat visszanyerve, Habeehauek 1884-ben ujra

Turkesztaiiba utazott s onnan a kovetkezb evben a Kaiikaziisba ment. A sok ntazas es nelkulozes azonban alaasta egeszseget, es mintliogy a kaukazusi liigfnrdbk nem segitettek rajta, haza- jbtt Pecsre s itt egy cvig gyogyi'ttatta magat. Egeszsege belyre- allt ugyan, de utdvegre is belatta, bogy dregedo teste a czivili- zalatlan orszagokban vald faradsagos utazast mar nem igen

})irja ki. Enneltogva 1 88b-ben allanddan letelepedett a Bal- kannak faunisztikus tekintetben leggazdagal)!) tajekan Szlivno- ban, Bidgariaban, melynek videket azdta szakadatlanul kutatja, meg ]iedig szej) eredmenynyel, inert nemcsak bogy tobb oly lepkefajra akadt, melyek addig csupan Sziriabdl vagy Orosz- orszag deli reszelidl voltak ismeretesek,'>‘ es a speczialis magyar

Psyche Ecksteii/irA is, banem nj fajokat is fedezett fel. HABERHAUEKtdl a tiidoiminy, daezara liajlott koranak, meg szamos iij allat felfedezeset varbatja, bar mar most is nagy a szama azon fajoknak es valfajoknak, melyeket vandorlasai kozben felfedezett,^'^' es melyek kdziil tobbet az d tiszteletere

neveztek el ; Igy pi. Erebia, Epinephele, Sesia, Zygaena, Poly- threna stb. Az idegen fdblreszekbe kerb] 6 magyarok kdzt voltak meg tdbben, kik ott lepkeket is gyujtottek. Az egyik Doleschall Lajos (szbl. 18i27. Yagujbelyen), ki neveld koniban Felder becsi polgarmester bazanal megkedvelte a lepkeket. 1853-ban mint orvos bollandiai szolgalatba allott es Javaban, Batavia- ban, rnajd a molnkki szigeteken tartozkodott s itt bait meg

1 859-ben. Ott iddzteben szorgalmasan gybjtotte a lepkeket is, s azokbdl szep szammal juttatott a Nemzeti Muzeiminak. Egjdk lepkecsalad rdla van elnevezve. Nendtvich Karolt, muegyetemi taiiar s az Akademia tagja (szbl. 181 1. deczemlier 31-en

Becsett, megbalt 1 80i2. jnliiis 5-en Budapesten) 1855-lien tett eszakamerikai litja alkalmaval lepkeket is szedett s azokat a Nemzeti Muzeumnak ajandekozta.

* Ilyenek : Pieris clboridice, Agrotis Haviiia, Hadeua eriopoda, Catocala lupina stb. ** A legnevezetesebbek : Brahiua'a T.edereri, Plusia Pbnicdb, Abra- xas lassulata, Dasyce])bala modesta.

7 * 100 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Az otvenes evekben is ^'iszoIlt akadtak kiillokli lepkeszek,

kiket a inagyar fauna gazdag volta vonzott ide liazaiikl)a.

llyenek voltak : Lederer Gyula, a tbbbszbr emlitett l)ecsi liimeves lepkesz, a ki J3ud

I rujonophora jlammea. Hype nodes is costa eslrigal stl). ; tovabl)a Standfuss M. jeles svajezi lepkesz, ki liesiezibi a Sesia

mesii/'ormist, s az Eupdhecia v. digitaliaridf f’ogta eloszoi’ magyai- teriileteii ; Meyer-J)ur L. J3., ki Jbidapesten at Meba-

diaba, Szerem megyebe cs Peesre, s iniien Horvat- es Dalimit- orszagba utazott, es eldszbr lelte bazank teriileten a Pararge

V. lyssdt s a Plusia bractedt, az utbbbit Pecsett. ^ egiil Mann flozsEP, a becsi udvari muzeiim gyiijtdje, ki Kindermann sikerein f'elbuzdulva, liarorn izben iart Amaziabaii es Ifrussza-

ban, es tobbszbr Magyarorszagon is, iievezetesen 1847-ben Szeg- szardon es Pecsett, l84 )-ben es 185d-ban Fiumeban, lS5b-l)en Mebadian es J8()(')-ban Josipdolban, Modrus-Fiume megyeben.

VjZ utazasaiban Magyarorszag faunajat szainos lij adattal gya-

rapitotta, reszint magyar teriileten elosziir fogott allatokkal.->^

* Ezek : Pieris Ergane, Anthocliaris Belia, Vanessa Egea, Melita'a V. jirovincialis, arduina, v. letlierie, v. Britouiartis, Satvrus Alcyone.

Syrielithns ab. encrate, Macroglossa al). inillesiforinis, Nycteola falsalis, Nola togatnlalis, clilamydnlalis, Eniydia ab. inelanoptera, Epyc]Hio])tervx

V. perlncidella, Agrotis interjecta, pnta, Diantlnncia xanthocyanea, v.

Inteocincta, MagnoH, Eriopns Latreillei. Calopliasia ])laty])tera, Tlial]) 0 - cliares ostrina, parva, heliclirysi, viridula, .Metoponia vesjiertalis, Zetlies insnlaris, Lencanidis stolida, S]dntliero])s cata])lianes, dilncida. Zanclo- gnatlia tarsicristalis, Hypena anti(iualis, palpalis, obsitalis, Eucrostis

herbaria, Acidalia sodaliaria, v. cantenaria. straminata, snbsericeata, l.evigaria, extarsaria, incarnaria, v. vulpinaria, nitidata, deversaria,

tessellaria, Inridata, v. confinaria, snbinntata, Zonosoina ab. gyrata,

V. nolaria, Bellonia calabraria, Orthostixis cribararia, Biston alpinns,

Nycliiodos lividaria, Boannia ])erversaria, v. correptaria, v. dianaria, Inridata, Toplironia sepiaria, Gnoplios resjiersaria, sartata, umcidaria,

Aspilates ochrearia, Eoboi)hora viretata, Cidaria v. ol)eliscata, enpres- sata, cainbrica, aclironiaria, senectaria, v. tnrbaria, hydrata, obliterata, calligrapharia, Eu])itliecia venosata, irrignata, ])nsillata, scabiosata, v.

(Jninardaria, nanata, iinpnrata, veratraria, helveticaria, v. arcentliata, ab. ol)rutai‘ia, gomellata, distinctaria es sok Microlepidoptera. 1849-TOL 18G7-IG. 101

reszint pedig iijoiinan felfedezett fajokkal es elterenekkel, minok : Psyche mediterranea, Acidalia elongaria, ah. 'praeustaria, Gno- phos V. siipinaria, M'ntoa v. cyparissaria, Cidaria v. proharia, Eupithecki riparia es undata es szamos Microle])idopterafaj. E kiilfoldi gyiijtdkkel })uzgalom C8 kitartas tekiiiteteben versenyeztek az ujabb liazai erdk. P]zek kdzt elsd sorban all

Pavel Janos. 1844. deczeinber 31 -en sziiletett Nagyvaradon,

1858-baii Budapestre keriilt os 1 8()3 dta a Nemzeti Miizemn praejamltora es gyiijtdje. ]\Ieg I^eivaloszky Imke oldalaii kezdte meg az entomologiaval vald foglalkozast, es maig is egyik leg- ligyesebb es legszerencsesebb gyiijtdnk. Hivatalos kikiildetesben keresztiil-kasiil beiitazta az orszagot, iievezetesen vagy busz izbeii jart Meliadia videkeii, tovabba Pebertemplom es Palics kornyeken, Maramaros es Li])t6 megyeben, a Tengermellekeii

s a Velebit-liegysegben. Figyelme kiterjedt a rovarvilag minden agara, de leglokepen a bogarakra. Piz utobbiak gyiijtesebeii

knlonos szerencseje volt, a meniiyil)en szamos iij bogarfajt

fedezett fel de lepkefaunankat is tobb nalnnk eldbb nem esz- ; lelt fajjal gyarapitotta, minok: Theda ah. Cerri, Nadia

V. hyalina, Eucrostis indigenata, Gnophos Stevenaria, Euholm

V. flavidaria, Cidaria cyanata, incidlraria, adumbraria, lite- rata, Eupitheda fenestrata stb. Kivalo erdeme, bogy Dr. Hokvath GEZAval szovetkezve, 1874-ben elsdnek allitotta ossze a hazai Macrolepidopterak rendszeres jegyzeket, melyben az erdelyi, borvatorszagi es tenger-

melleki fannamelldzesevel 9 1() fajt sorolnak fel, 00 fajelteressel.

Utdbb dsszeallitotta Delmagyarorszag lepkefannajat is, es kozolte az egyes fajokra vonatkozd megligyeleseit es egyeb

')keszeti eszleleteit. le 2 Plasonld bnzgalommal, de kevesebb kitartassal foglalkozott a lepkeszettel liatal koraban Emich Gusztav. az Athenaenm

nyomdai reszveny-tarsasag igazgatpja, (sziil. 1843. nnircz. 5-en Budapesten). Neki kdszdnbetd az elsd magyar lepkeszeti kezi-

konyv s az elsd kiserlet, Bndaiiest lepkefannajanak rendszeres dsszeallitasara nezve, a melyben 741 fajt es 50 fajelterest soinl

fel bndapestikent. PGdbb megvasarolta PfABERHAUER-nek a Kan-

kaznsban egy ev alatt gyiijtdtt le[)keit s azokat le is irta. Pizutan

eladta kiviildan becses gyiijtemenyet Angliaba, s ezzel ligyszdl- K>> A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

szaldtott a lej)i(lopteiologiaval, van mel 3^beii nevet ket allat (Plusia Emichi es Butalis Emichi) broldti meg. Ut()l)l) a kar- tekoii}^ rovarokrol irt gyakorlati iranyu terjedelmes rnuvet, mely azoiibau befejezetleii maradt.

Ivajta a regebbiekeii kivill a (jO-as evekbeii a fovaros terii-

ten meg a kbvetkezdk gyiijdittek : Eckstein Karota' aranyozi), Eeher Sanpor kereskedo, Appeltauer Titusz szarntiszt es ScHOLTZ llORERT festo.

Hazaiik kiilonbbzd videkeiii is orveiidetes mtkloii szaporodott a lepkeszek sziima. A felsd megyekbeii alapos megfigye-

leseivel Geyer G. Gyula tunt ki (sziil. 1828. szejd. 1 5. Eielitzen,

Osztrak-Bzileziabai]). I J eves koraban Magyarorszagba keriilt

es Kesmarkon jarta a gimmiziiimot. Alig, bogy elvegezte, fel-

derillt az 1848-ik ev. A testestdl-leikestdl magyan-a Jett ifjii 184b. tavaszan belepett a szejiesi vadaszok csapatalta, es szoJ-

galta a hazat, de a jul. 7-en Szepes-Bela es Ibisik-.z kbzt vivott csataban az eJlenseg golyoja atjarta mellet. Csodaszeru gyors felgyogyiilasa iitan, - a magyar iigy elbiikvaii - pel)eUis letere,

Kesmarkon tobbe nem volt maradasa, s mint neveld mukbdbtt

t5bb liri liazban, tobbek kozt az ntobl) miniszterre lett Cs.(ky

Albin grof es testverei meJIett is, mig 185r)-l)an IJozsiivtira bivtak tanarnak az ag. ev. gimnaziiimlioz.

Itt nagy buzgdsaggal fogott a termeszetrajz tamilmanyoza-

sahoz, s abban valo teljesebl) kiliepeztetese cze]jal)61 1858 oszen

szabadsaggal - Becsbe ment az egyetemre, s itt idejet leginkabb szaktannlmanyokra forditotta. (Tvakorlati ttk-en sokat tanult Bedtenbacher jeles coleoiiterologustoJ, Schiesser mu-

zenmi preparatoitoJ s Mann Jozsef lepkesztol, kik 6t minden- l)en litliaigazitottak. Egy ev letelte ntan visszattkd Bozsnydra es folytatta telbeszakitott tanari nuikiideset. Tizenbt evi rozsnybi idozese ntan, 1871 -ben, Igldra bivtak

meg tanarnak az ev. gimnazinmlioz, s itt a mai napig fokepen a termeszetrajzi sznkmaban nuikodik, barlia rngekonysagara a bO-es evek dta benitdlag batottak azok a sulyos csapiisok, me-

lyek szeretett csaladjat ertek. Most magaban all s egyediili vigaszat a mnnkaban leli. Mar mint gyermek legszivesebben a lepkekkel. madarak- kaJ, baJakkal i’oglalkozott. Kesobb is osszefogdosott tiicskot- 1849-TOL 1867-IG. 103 bogarat, de csak ugy alkalmilag inert vandorevei alatt reiid- ; szeres gyiijtesre gondolnia sem lelietett. Erre csak liozsii 3ajn valo letelepedese utan kinalkozott mod es alkalom. ])e tudo- manyosan gyiijteiii csak 18()5-beii kezdett. Ekkor rneteorologiai megtigyelesekre vallalkozott, melyekiiek adatait akkoriban meg

Becsbe kiildte a kbzponti intezethez, s ennek aligazgatoja, Fritsch serkentette arra, bogy allat- es nbvenyferiologiai adatokat is gyujtsoii. PjZ idd ota kezdett rovarokat, s elso sorbaii lepkeket gyiijteni es megjelenesi naplot vezetni, minek kcivet- kezteben teenddje aniiyira felszaporodott, bogy csakis lankadat- bin szorgalma s erelye gyozte.

Filradozasa nem is maradt sikerteleii. Gyiijtemenye, mel\" Gomiir- es 8zepesmeg\'ere szoritkozik, eleg gazdagnak mond- batd. Eoglaltatik abban 595 fajta Macrolepidoptera, 1 (>7 Micro- lepidoptera, m. e. 1200 Coleoptera-faj, 480 faj Diptera, 109-fele

Hymenoptera, 1 1 7 faj Hemiptera es szamos Neuroptera es Ortboptera. Lejikei kozt van tol)b olyan, mel^' elobb Magyar- orszagbol nem volt ismeretes.'*' E becses adatok koziil Geyer csiipan a Lepidopterakra es Coleopterakra vonatkozok nagyobb reszet kozolte. Egyeb adatai remelbetoleg szinten napvilagot latnak. A bazai lejikeszek kozt ebbol a korbol tovabba tisztes liel^’et foglal el Kempelen Kado penztigyi tanacsos Pozsonvban, rnajd Egerben, ki e ket varos kornyeket kutatta at. s azok faiinajat valamint egyeb lepkeszeti eszleleteit kozolte is. A bazai faimat nebaii}" lij adattal gyarapitotta.'^'^ Tovabba erdemeket szerzett meg Hothe La.jos felso-lovoi tanar, a ki Yasmeg,ve ez erdekes reszel)en lepkeket gynjtott s azok jegyzeket kozolte. a mivel (203 faj es fajelteres) bazankra nezve neban\" iij adatot is szolgaltatott.'*''*^'^

* Ilyenelv ; Limenitis ab. tremnla', Argynnis v. Isis, v. Arsilache, ab. Eris, Erebia Pharte^ Oeme, Gorge, Goante, Syriclithus serratuPe, Zygaena ab. viciae, Lophopteryx carmelita. Macaria liturata, Boarmia glabraria, consonaria, Gnophos v. iiienclicaria, Cidaria v. unidentaria. ** Eloszor fogta a liazaban : Ijasiocampa v. moiitana. Zonosoma

V. suppunctaria, ab. nificiliaria, Synopsia v. propincpiaria. *** Eloszor eszlelto a hazaban : Coenoiiyniplia Hero es Abraxas ab. pollutaria. 104 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Gyiijtottek tovabba Negro Adolf Uj-Kereii (Sopronm.), Ecsedi Sandor Gomormegyeben, Jeriniy Gusztav tanar Kis- Korosoii, majd Iglon (Pest- ; Ledvinka Gyorgy Puszta-Yacson megyeben). Oly lelkes liazafiakban sem volt hiaiiy, kik a messze tavol- ban gyiijtottek lepkeket, s azokkal Nemzeti Mnzeumunk gyuj-

temenyet gazdagitottak. llyenek voltak : Duka Tivadar orvos, ki 1861 -ben Keletiiidiabol, Yerebelyi Imre mernok es Xantus Janos, kik Amerikal)61 kiildtek lepkeket, valamint grof For- GACH Karoly, ki 1868-ban az akkor meg igen ritka Spilo- soma Zatimdt kiildte be Helgolandbol. Korosi Csoma Sandor haziinklia is gyujtott Tibetben lepkeket es bogarakat s azokat plehdobozokban kiildte baza; hat ily doboz Konopy Imnyad- megyei foldbirtokos tulajdonaba keriilt, a kinel azonban a rovarokat a moly stb. vegkep eliousztitotta.'^

* Bordan Istvan szobeli kozlese. ;

V. Az alkotmaiiy helyrealltatol napjaiiikig’

1867 -1895 .

kz alkotmaiiy helyrealltaval az egosz nemzeti elet, az irodalom gh a tiulornany s ig,y a lepkeszet is lijabb leiuliiletet vett. Mig az 50-es evekhez kepest a rakovetkezb evtizedben az lijabb gyiijtok szama nemileg csbkkeiit, addig a iiyolcza- dik evtizedben ezek szama megketszerezodott, mind a fdvarosban, mind a videken. Magyarorszag lepkefaimaja erdekeben e korszakban leg- tobbet Bohatsch Otto, becsi kereskedd tett. Mintegy ‘.10 eve foglalkozvan a lepidopterologiaval s annak tiidoman 3^os taniil- manyozasclval, mai nap az osztiak-magyar monarchia egvik legjelesebb lepkesze, a Geometridakra nezve pedig eur6j)ai te- ll intely.

E hosszu ido alatt iizleti szempontbol evenkint tbbbszdr bejarta iMag^airoiszag jelentekenyebb varosait, mindeniitt g,viij- tott es zsakmanyarol pontos jeg.yzeket vezetett es szamos fajnak es fajelteresnek magyar lionossagat megallapitotta.'*' ]\[ajdnem kizarolag neki koszonlietd mindaz. a mi Szla-

* Ilyenek : Theda ab. spinosae, ab. Lynceus. Polyonimatns Amjilii- damas, l-iycopiia ab. decolorata, ab. ca*rulea, ab. caeca, v. Steveiii, Melitoea

V. meridionalis, Melanargia ab. Galene, Syrichthns v. Mcesdileri, v. cirsii, Nisoniades v. C.ervantes, Zygaena ab. Tm-atii, Paida obtusa, Emydia v. j)mictigera, v. inqninata, Psj-clie viadrina, Fnmea affinis, betulina, sepiiim, Hadena snl)lustris ab. reiuissa, Erastria ab. Guenei,

Zanclognatha strameiitacealis, Acidalia consanguinaria, v. mancnniata, ab. abmarginata, caricaria. ab. albicans, Zonosona v. strabonaria, I’el- lonia V. strigata, v. tabidaria, Eugonia ab. car[>inaria. Boarinia ab. macula, Fidonia v. tessiilaria, Emalurgia ab. nnicoloraria. Odezia tibiale, Triphosa ab. cinereata, Cidaria anseraria, ab. insulata, Eupithecia coronata, cliloerata, semigrapliaria, indigata, lanceata, sobrinata. 106 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

V(')nia fiimiajarol isineretes. Ugyaiiis hat izbeii kereste fel Lipik gyogyfomisat s ott a iiyari hoiiapokbaii in. e. 400 Macrofajt gyujtbtt. iVranylag nein csekelyebl) volt az az eredineiiy, inelyet nebany lieti gyiijtessel ert el Paradon, a mennyiben ott il70 fajt gyiijtott. Kdzben inegirta az osztrak-niagyar Pbi])itbecdak- rdl szdld tanuhnanyat, inelyben ez erdekes Geoinetiida-csaladot illetoleg a bazai faunara nezve is igen becses adatokat kdzdlt.

Jbidapesten ez iddben, a )-egieken kivtil, keves, de jeles gyiijtd niukbddtt. Klsd belyen embtendd Langerth Jozsef, az altbld-thiinei vasut bivatalnoka, ki Ib-iiimbdl keriilt ide, a bol sokaig foglalkozott a lejikcKzettel, ntdbb azonban abbabagyta.

Jbidapestre kenilve, 187o-ban ujb(>l bozzafogott, s (ip aiiiiyi vigyesseggel, mint szerencsevel folytatta balalaig (188^). Kiild- nbs tigyelmet I'orditott a bernycik prejiaralasara. Kibocsatott jegyzekeben a ritkabb bernyok kdziil ott latjnk ]>. o. a kdvetkezoket: (huMllia bahamitae en oceranUiemi, Eudagria uluJa, Lriicaiiia evidens, Perigrapha cincta es Sesia hibioniformis, mely utobbi nincsen is leirva. liitkabl) le])kefajokbol es val- fajokbol pedig, a melyeket talalt es leginkabb knlfdldre adoga- tott el, csui)an azokrdl van tndomasiink, melyek Bohatsch Otto birtokaba jntottak,'^ inert eszleleteit soba seni kozdlte. Nalanal nem csekelyebb szerencsevel es jartassaggal gyiijtdtt es gynjt ma is Jambory Kalman, in. k. bonv. min. bivatalnok. ki mostoba atyjatol, Anker LA.TOstdl, a lejikegyiijtesben alajios ntasitasban reszesiilt. A tudomany erdekeben csak sajnalni lebet, bogy gazdag ismereteit es tapasztalatait nem adja kdzre, banem iizleti titkok gyanant drzi ligy. mint sdgora, Steffek AnoiiF tdvarosi keriileti orvos, ki csnjnin a llgbrida major t(‘iiyesztesere vonatkozd eszleleteit bozta nyilvanossagra, de evek ()ta inai- alig foglalkozik a le]ndo])terologiaval. Igen iigyes, alapos ke])zettsegii gyiijtd volt A tiibbiek kdzt Budapesteii

* F;zek a kovetkezok : Sesia ab. oxyheliformis, Zyga'iia ab. aincpna, bipichnopteryx nndella, Ocueria detrita, Agrotis distingnenda, INIamestra ab. iinicolor, Iilpiseiiia ab. tersina, ab. bispana, ab. iniicolor, Hadeiia mianimi.s, Caradrina ab. dubiosa, Ta'niocamjia ])opuleti_, Mosogona oxalina, Dicycda ab. renago, Cosniia ab. glancula. Ortliosia rnticdlla, Orrliodia ab. unicolor, Xylina seniilu’unnea, Acontia ab. iusolatrix, Hoanuia ab. defessaria, Scodiona v. turturaria, Eupithecia oxtraversaria. 107 1867 -TOL NAPJAINKIO.

1883-ban t'elfedezte az Agrotis muUifidd-t, inelynek eddig csak Bohatsch Otto bir- ket peldanya ismeretes ; ezek egyike Idle eldbl) a tokaban ^ an, masika pedig, mel 3^et Haberhauek mar Kaukazusban fedezett fel, Btaudinger OTTO-el)an. Budapesten gyujtottek toval)ba : Zimmermann Henrik taborkari fdorvos, Tyroch Jozsef ezredorvos, Bercsik Jozsef orvos es Hacker Mor hivatalnok. Keleti utjarcd visszaterve, egy ideig Budapesten gyiijtbtt

Zach Ferencz is, de ideliaza nein mosotygott ra a szerencse. Oromest engedett tehat Btaudinger Otto felhivasanak, a Id 1875-ben segedjevel Amaziaba utazvan, levelileg oda rendelte Zachot, ki majusban oda erkezett. Bzorgalmasan gynjtbttek augusztus ho kbzepeig, a middn Btaudinger bazautazott, ZAcnot pedig Beirutba kiildte, bogy reszere gyiijtsbn. Egy-ket ev letelte utan inegint csak Budapesten latjuk. I878-I)an Beirutban telepedett le, meg pedig Langerth Jozsef tamicsara es Ijiztatasara, a ki forgalomlia bozta gyujteseinek eredmenyet. I)e ez aviszony sem tartott sokaig. Egy nemetorszagi rovarkeieskedd megbiza- sabol 1881 -ben bebarangolta Algirt es deli Bpanyolorszagot, nevezetesen Granada es Malaga videket, de a kbvetkezd evtdl fogva ismet Kisazsiaban, meg pedig Brussza kornyeken g.yuj- tdtt. Utazasai kozben szamos uj fajt fedezett fel, meljmek ne- banya ma is nevet vised.'*'

Egy masik magyar szarmazasu lepkesz, ifj. Haberhauer Jozsef, miutan atyjaval meghasonlott, Bzamarkandban, Bokhara fovarosaban telepedett le, a bonnan a gyujtbtt rovarokat angol es nemetorszagi kereskedoknek szallitja. ZiCHY Mihaly birneves festdnk 1874-ben Bzt.-Petervanbl

18 lepkevel, Barkady Karoly pedig 187()-ban Braziliabol 845 faj- hoz tartozo, 1780 drb. rendkiviil erdekes es becses lepkevel gyarapitotta a Nemzeti Muzeum g_yujtemen_yet. Nem kevesbbe ertekes lepkeket gAuijtott Loczy Ija.tos Kelet-Azsiaban, 1879— 811- ben a gr. Bzechenyi Bela rendezte expediczibban. Azok leirpja Frivaldszky Janos, egy szep Callesebia-inji Ldczyimik nevezett el.

* A tobbi koziil : Sciapteron fervidum, Hibernia declinans, Gno- phos Zacharia, Mamestra Zachii es Grapliolitlia Zachana. .

los A lepkeszp:t tortenete magyarorszagon

Azok koziil, a kik videken gyiljtdttek, legjelenttdvenyebb kloosARY Sandor, ii Neiiizeti Miizeimi iillattari osztalyaiiak ore, a m. t. Akadeinia lev. tagja. ISkl szept. 27. sziiletett Nagyvj'ira- don, iitdbl) ott vegezte a jogot s ezutaii ternieszettiidoinanyi ismereteinek gyara])Itasa cze]jab(d Becsbe ment. Jiiiien liaza- terve, Podhraczky Ferencz baratjaval egyiitt kiadta elsd iio- dalini kiserletet (•Teriiieszetrajzi szeinelvenyek*) (Nagyvarad,

I S()8) cziineii, mely allat- es iibvenytani ertekezeseket foglal inagabaii h a bihari lepkekrdl is megeinlekezik. E miivecske lo'iztetszesbeii reszesiilt, a mi jVloosARYt tovabbi mmikassagra bszt(')iibzte, elanriyira, bogy tbbb evig idejet majdiiem kizaridag

Eibannegye allatvilagaiiak taiiulinanyozasara s osszegyiijtesere

I'orditotta. Gynjtesi teriilete eleinte cfsak Nagyvarad kbiaiyekere szoritkozott, kesdbb azonbaii ellatogatott Biliarmegye tavolabbi videkeire is s ismetelteii bejarta a regeiiyes Kdrbsvblgyet, valamint a Biliarbegyseget s annak barlaiigjait.

1 (S70-beii a Nemzeti Muzeum allattari segedeve iieveztet- ven ki, gyiijtemenyenek egyik reszct (a lepkeket es bogarakatla nagyvaradi fdgimnaziumiiak, a tbbbit ])edig a Nemzeti ]\Iuzeiim- nak ajandekozta. A Nemzeti Mnzemnlioz jutva, a leird rovartant s eimek szamos agai koziil a Hymeno])terak remljet tiizte ki beliatiibb tamil manya tiirgyava. Nagyon termeszetes, bogy az(3ta a le})kekre kevesebb ligyelmet forditott de szamos kiraiululasa alkalmaval ez elsd ked- ; venczeirdl sem feledkezett megteljesen. 1872— 1888-ig ugyaiiis csakiiem minden evbeii reszesiilt a m. t. Akadeinia es Nemzeti

]\Inzenm reszerdl ntazasi segelybeii, s igymddjabaii allt Magyar- orszag kiildnbdzd videkeit atkutatni. Elsd ily iitazasa (1872b valamint az 1 87d-iki is sziildmegyejebe vitte. E ket kirandn- lasi'inak eredmenyet es regibb adatait tdbb kiizlemeiiyben tette kozze."^

Ibgyeb ntazasaiban sem feledkezett meg a le]ikekrdl ; igy Zem])len es I'ng, Z()lyom es Eijitd megyek faiinajat szamos becses adattal gyarapitotta. Ujabb kiramlnlasai alkalmaval

* ]'>. adatokat felhasznalta Bunyitay Vinczk Napyvaradrol irt

1 11 o n o g 1’a.fi aj a I j a n 1867-TOL NAPJAINKIG. 109

mindazonaltal neni egy rit- kevesebb iigyet vetett a lepkekre ; kabb allat kiemeleiidbk : Argyiniis kerult bcUbjaba ; kiilonosen pales, Sesia colpiformis es Boarmia umhraria, mint a inelyek bonossagat o allapitotta meg. Utobl^ ismertette a Nemzeti

IMuzeumban drzott lepke-liermafroditakat is. Nagy kesziiltseggel lepett le})keszeink soniba Yieetl Adal- bert. 1831 -ben szuletett, Morvaorszagban. Negy eves konU)aii, atyja elbalalozvan, aiinak mostolia testvere Cseliorszagba bozatta s ott neveltette. 1850-ben neveld atyja akarata ellenere katonanak allott be. Lassankent felvitte az elsd osztalyii szaza-

dossagig ; de Koniggratznel kapott sebe kovetkezteben kenytelen volt 1874-ben nyngalomba vomilni. A veletlen ugy bozta magaval, bogy Pecsett telepedett le. Llgyanis a 17. vadasz- zaszloalj, melyben akkor szolgalt, a villafrancai beke ntan Olasz- orszagbol Pecsre jott allomasra. Itt aziitan megismerkedett egy leanynyal, kit 1861 -ben ndiil vett s kivel azota boldog hazas- sagban el. Mar zsbnge gyermekkoraban szoritottak 6t a rovar- gyiijtesre, mely foglalkozas kesobb, erdeszgyakornok koral)an, middn az egesz napot az erddben tdltbtte, szokasava, sot sziik- segeve valt, elannyira, bogy mint katonatiszt a gyiijtest szaka- datlaniil folytatta; igy 1864-ben U^ngariscli-Brodban, I865-b(m Briinnben, 1866-ban Pecsett, 1867-ben Brody- es Stanislavban. a hoi lengyel lej)keszeti kapaczitasokkal ismerkedett meg s azok osztonzesere odavalo gyiijteseit kozolte is.'^ 1869— 70-ben lijra Briinn mellett, Kartbausban, 1872-ben pedig Tarnow es

Krakkdban gyiijtbtt s 1874- ben Pecsre mar igen tekintelyes gyiijtemenynyel jott.

Itt az egesz kdrnyeket alaposan atkntatta s eddig kdzel

700 fajt es 70 fajvaltozatot szedett ossze, beleertve 62 oly fajt es 2 fajvaltozatot, mel.yeket Nendtvich Tamas pecsieknek mondott volt, de a melyeket Yieetl nem talalt. Ennek okat o reszben a valtozott talajviszonyokban latja, a mennyiben a liaj- dan Pecs tajan levd mocsarak lecsa])olasaval sok allatnak tenyeszesi feltetelei megsziintek.

* Przyczynek do fanny Galicyi : Hocznik komisyi fizyogr. Krakibv

1871. 57—69. i. 11(1 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Ket izbeii (l(S7C) es LSSI-lteii) elzanindokolt Mehadiara is,

a lepidopterologiai Kaiiaanba, a liol eldszbr fogta liazankbaii a

Ciicnlha cehiaci 6s felfedezte iiMditaea v. mehadiei/Msi, inelyet

Pir/LER 6s MiTTERPAciiEJi Pozsegal)aii iruir eldbb talaltak ngyaii, de Mahinuhuik tartottak.

P6cs(dt is fedezett fel n6bain' lij le])k6t, iiiiiidk: Melifaea

i'. parva, imdyet (ierhard J3ernat, a Hoarmut Vieriliit s

Knpithecia ah. orpiniata, melyeket Bohatsch Otto irt le 6s

nevezett el. Bzenkiviil megallapitotta ii6baiiy faj 6s fajvaltozat

luagyar boiiossagat is."^ A bibi idaczi6)val 6rdekes kis6rleteket tett.

A Dniian tiil kiviile ekkortajt gyujtbtt in6g: Kundt 1\Ian6 varosi orvos So])T()nV)aii, IMuller Karoly gyari igazgatd

(’se])Tegen, a liol 1871-beii felfedezte a iiev6t viseld llutalis Milllerit, valainint INIery Etel, a gydri bencz6s fdgimnazium taiiara, ki bsszeallitotta a megye Ie])kefaiinajat. A szoinszed Pozsony megy6beii, illetve Pozsoiiy varosa kbJTiy6k6ii Knirsch, Stp:ltzner 6s Korcsek tanarok gyiijtdttek

6s fdleg Bozsay Emil fdgiinmizimni tamir, a ki a kbi’ny6k faii-

najat bsszeallitvan, ii61iaiiy iij adattal bdvitette a bazai I’amia

isineretbt.'^'*^

IMagyarorszag begyi vid6ken, iievezeteseii ]\raramaros ine-

gy6ben Kardos Karoia* marainaTos-szigeti tanar gyujtdtt, s a

megy6beii eldfordiib) le]dv6k jegyz6k6t is szerkesztette. Saros megy6ben Kuzmik Karoly 6s Lackner Istvan gyujtdtt: S.-A.- rjbelyen pedig Kaszas P'erencz 6s Esufpw Pal taiuirok. A 'rengennellL'keii, kivalt Eiume kdn)y6k6n, Karoli (Karl)

Janos, egyetemi magautaiiar s a Xemzeti lUuzeuin allattara-

riak seg6ddTe, gyujtdtt inell6keseu le])k6ket is. Horvatorszagbau. Iievezeteseii Zagrabbaii, lejikdszettel t'oglalkoztak Alrrecht

Armin, Jurunac a. E.. Peister Jozsef 6s Vukotinovic La.tos, a liorvat Nemzeti IMuzeuiii alapitdja s igazgatdja. (sztil. 1815.

Zagraliban), a ki dsszeallitotta Zagrali lepkefaumijat is. Ez

* Ilyeiipk : Zy^rsena al). iiitorrnpta. Arctia ab. Angelica, ab. con- fluens, Aglia tan al). lugens. Agrotis v. vnbricans, Ta|)inostola Hellmanni es Miigonia ab. iinicoloria. ** Filoszbr eszlelte : Ainphipyra pertlna, Xylocanipa areola. Cidaria a'liuilata. 1867-TOL NAPJAINKIG. Ill

eink^cezet utan irt jegyzckciiek azonhaii nines semmi tmlo- rnaiiyos erteke. Delmagyarorszagon iidyos inozgahnat inditott Szalkay Gyula tamir, kinek kezdemenyezese es buzgaJina folytan IS74- l)en Temesyarott rnegalaJailt a Dclmagyarorszagi Temieszet- tndomanyi Tarsulat, inely kiildn kdzldnynyel is rendelkezik. A tarsulat tagjai kdziil lepkeszettel foglalkoztak annak alelnd- kei Bzalkay es Szmolay, yalainint egyik titkara iMeekl Ede es yalasztmanyi tagja Gergek Ede. SzALKAY Gyula iiagy kedyyel gyujtdtte a lepiveket es dsszeallitottaaTemesyar kornyeken eldforduld lepkek, yalainint utdbl) az osszes delmagyarorszagi lepkek jegyzeket, tigyelinet kiterjesztyen a kartekony liernydkra is. Szmolay Yilmos, utolib jarasoryos, buzgd coleo])terologus letG’e a lepkeszettel is foglalkozott, s ebben yalo jartassii- ganak a royar-babokrdl irt ertekezeseben adta tanusagat. Gerger Ede keyeslibe a lepkeszettel, mint inkabb inikrosz- kdpi tanulmanyokkal s kiilonbs sikerrel a tilloxerayal foglalkozott. Merkl Ede, az ismert neyii coleopterologiis Temesyarott, utol)l) Eesiczan, majd Nemet-Bogsanlian mellesleg lepkeket is gyiijtott egyreszt a kornyeken, masreszt nagyobl) kirandublsai alkalmayal Szerbiaban, Tdrokorszagban es Kis-Azsiaban.

E tarsiilatt(')l fiiggetleniil Temes megyelien gyujtiitt meg \\'eny Janos, keriileti tilloxcu-a-feliigyeld Eehertemplomban, Id az 1S77. meleg nyaron megtigyelte a rapae lepkenek tdme- gesebb yandorlasat es tigyelmet kiterjesztette egyeb kartekony lepkekre, neyezetesen a To)irix l^illeriandvn is.

Erdelyben is tamadtak a lepkeszetnek lijabb liiyei. Kolozs- yiirottgyujtott Schuster Karoly eyang. tanitd BrassiSlian, majd ;

Eldjiatakon Element Bobert fenykejiesz : Tordan Wolff Gabor

gydgyszeresz : a IMezdsegen es Szamos-Ujyar yideken ])edig Herman Otto. Ez utobbi kesobb egy neyezetes liermafrodita- lepke ug}'eben sikra szallt Speyer kiilfbldi tuddssal. Yegiil ernlitenddk azok, a kik a le])idopterologiaval inkiibb elmeletileg foglalkoztak meg pedig elsd sorban Kriesch J.\nos, ; muegyetemi tamir, ki tolibnyire idegen fomisok utan igen erdekes lepkeszeti kozlemeiiyeket irt; szintiigy Paszlavszky Jozsef. U'2 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON fdveilliskolai tiURir. Thanhoffer Lajos egyetemi tanar a ]\Ia]-

})iolii-f('le edeiiyeket tette iijbdl vizsgalata tai'gyava, Dezso 13. a rovarok liateclenyerdl ei tekezett Dapsy Laszlo fdginiiiaziumi ; tanar a, rovarokat pnsztiti) Kvassay gombakat isinertette ;

Jeno, utdbb miniszteri tanacsos a I ^silvra monachan es Ocneria dispm'on tett megtigyelosek iiyonian a rovarok parzasamik tarta- marbl brtekezett Konyves Toth ev. lelkesz ; Kalman, Laczbazan,a mimikriznm.st targyalta, iniben dt Cserhati Sandor es Orley Ijaszlo kdvette. Ebbdl a korbdl valdk Entz Geza, mnegyetemi tanarnak a 8ZHZiiemzesrdl s a rovarok (limorlizmnsardl irt tann]- rnanyai is. A nyolczvanas evek elejetdl kezdve a ]e])idopterologianak liaziinkl)an vald rnuvelesere nagy l)efolyassal voltak a rovartani szaklapok. A kezdeindnyezes erderae e tekintetben Kaufmann kAiNO orvose, Id az 1883. evelejen ineginditotta a diovaraszati La])ok') czimii bavi kdzldiiyt, inelyet azonban anyagi es szellemi taino- gatiis bianyaban meg ngyanazon ev vegen kenytelen volt meg- szilntetni. Egyebirant meg lapjanak megjelenese eldtt kdzdlte egy erdekes megtigyelesdt a Cucidlia umbratica lepkeiiek tdmeges vandorlasardl.

E lap megsznntevel azonban az iigynek szakavatottabb s illetekesebb eldmozditdja akadt Horvath (lEZAban.a Id I.ss4-l)en allami tamogatassal meginditolta a «13ovartani Iia])ok»-at. Horvath Geza 1847. november 23-an sziiletett C'secsen, Abanj-Torna megyeben. A gimnazinmot Kassan vegezven, a becsi orvosi egyetemre ment, a bonnan a doktori diploinaval tert vissza, es 1873-ban drsegede lett a Nemzeti ]\hizeumnak. Ket evi itt mnldidese ntan Yaranndra ment jarasorvosnak. Xolia orvosi teenddi nagyon igenybe vettek, megis lievvel tolytatta a Hemipteraknak nnir eldbb megkezdett tannlmanyozasat, melynek eredmenyekent, szamos kisebb kdzlemenyen kiviil, a Magyaroi’szagi bodobaestelek inonograliaja (18751 latott nap- vi bigot. A Hemi]iterak kdze tartozvan a szdldinket ])nsztit() lil- loxcira is, ezt bebatdan tannlmanyozta, gyakorlati szem])ontbdl

is, minek folytan I 880-ban, middn a fdldmividesi miniszteriiim az orszagos lilloxerakiserleti allomast letesitette, annak veze- :

1867-TOL NAPJAINKIG. 113 tesevel 6t bizta meg. E miiiosegben ugy a filloxera ellen valo vedekezes, mint pedig szdldgazdasagunk feliijitasa erdekeben rendkivuli erdemeket szerzett. E kozben kiterjesztette tigy el- met a mezogazdasag egyeb rovarellensegeire is, es kezdemenye- zesere a filloxerakiserleti allomas m. kir. allami rovartani allomassa lett. Mint ennek fdndke Horvath a kartekony rovaroknak es irtasuknak tanulrnanyozasaval az egesz orszagra ki- terjedd iidvds miikodest fejtett ki. Mint a konminy kikidddttje tbbb izben resztvett kiilfoldi kongresszusokban I8*.)d-ban ]jedig, ; az orosz koimany megbivasa folytan, a tilloxera taniilman3’0- zasa czeljabol beutazta a Kaukaziist, a bol nagyszamii tndo-

rnanyos megtigyelest tett. Jelenben a liemipterologia teren eg.vik europai szaktekintely. Miikbdese meltatasanl 1S7 7-ben a Magy. Tiidomanyos Akademia levelezd, 18b4-ben j)edig rendes tagjava valasztotta. Frivaldszky Janos elbatarozasa utan, az 18111). ev elejen a Nemzeti Muzenm allattani taranak igazgato-dreul ne-

veztetett ki.

Az entomologiat len_yegesen elomozditotta « Rovartani Lapokt) czimri emlitett bavi szakkbzlonyevek a mely, biva-

tasaboz kepest, nag.y siilyt belyezett ngyan a kartekony rovarokra s azok irtasi mddjaira, de gondosan kiiltivalta az entomologiat altalaban is. Horvath Geza az ebben megjelent lepidopterologiai kozlemenyein kiviil mar elobb bebatdan ertekezett a lepkeszetileg is igen erdekes rovar-dimortiz-

mnsrol s arrol a szereprol, mely a rovaroknak s ezek koziil a lepkeknek is, kulbndsen a szendereknek (Sphinges) jntott a novenyek megtermekenyiteseben, valamint a rovarok alvasardl es szaglasardl. Az allatfenologia erdekeben is felszdlalt; fel- bivasanak azonban nem volt nag}" eredmenye. Reszben neki koszonbetd a bazai MacrolepidopteiTik elsd rendszeres jegyzeke, melyet Pavel jANOssal allitott dssze. A lepkek kdrebdl egyebirant tiizetesen csnpan a gazdasagra kartekony hernydk lepkeivel foglalkozott. Ezekrdl alapos kesziiltsegrdl tanuskodd kdzlemenyeket irt, nevezetesen a szdldilonczardl s az Ino ampelophagdrol, a veteseket pusztitd A gratis segciimirol es brassicaero], a ])aprikaban eldskddd molyrdl, a kdszmcte- bokor ellensegerdl, a Chimatohia lmmiatdi'6\, az orgonabokrot pnsztitd molyrdl s a gabonamolyrdl, valamint a rovarkarokrol s

Ahafi-Airjner A lepkiszet tfirWnete Magjarorszigon. 8 114 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

!i hernyozasrol altalabaii. Ezekeii kivul 18b0 ota kiadta a m. ki]-. allami rovartani allomas kozlemcaiyeit.

Alkalomszeiunek kimilkozik itt egy kis kiteres a gazdasagi- lag ki'iros lepkek ds lieriiyok irodalmaba, annyival iiikal)b, inert abbaii szamos allat biologiajara vonatkozd erdekes adatot tala- liink. A karos rovarokkal s az ellenbk vald vedekezessel a mult

Hzazad I'rdi kbziil tbbben foglalkoztak, }). o. Szentivanyi Marton

(Oecoiiomiea jibilosopliia. Tyrnav. 1701, lijra Cassov. 1748), Lyczei Janos (Iter oeconornicuin. Tyrnav. 1714), Del Maty.\s

(Frodroinus Hnngariip. Noriinb. l7rlH) s egy nevtelen (Physica exotica. Cassov. I74i2); de kiildn mu ez iddbdl nem ismeretes. A jelen sziizad eleje dta sokan foglalkoztak velbk, ugy bmilld muvekbeii : Ballus Pal, Ny.\ry Ferencz, Fekete La.tos, I.etenyey

L.vios es Miskolczy 8., mint liirlaju kdzlemenvekben : Fuldner

J. F., Reisinger Janos, Szojka S.\mu, (’sapo ]).\niel, Frkovy Adolf, Letenyey Lajos. Margo Tivadar, ^\'AGNER K.\roly, Kr()Czer Agoston, Geistinger Jozsef, Fritz Lipot, ('serhati

Sandor, Kallina Karoly, Angyal ] )ezs6 es Sajo K.\roly. Fzekeii kiviil szaraosan egyes lepkefajok eletimkljiit es kartekony voltat

fejtegettek; igy j)!. a P/crG-fajokrdl irtak : Pater Bela, Sza-

NiszLO Albert es Ijiebold J3eni : az Aclnrontia Atropo-^rol

Kovacs Antal es PTrbas Nandor: a, Peidophoni moriorA Fi ss K.uioly; a Cossuf< cosshsv6\ Schmal K.Croly, Villas: Pal, Lie-

bold J3eni es F'ay Laszlo; a Zeuzcra pijr'nidYoi Biro La.ios : az Ociwria disparrol IMartonffy K.\roly, Nagy Sandor es Jabi,o- NowsKi Jozsef a B>iliira monaclidi'A Bedo Albert, Pitroff ;

Kornel, P^ekete Lajos, Arato Gyula es Pech Dezso : a Lasio-

p'niiYl)] Schmidt K. a Ciiethocampn proc£ssio)iedr6\ cnmpa ;

Pausinger Karoly es Ratkovszky Karoly : a Ldiethocampa pityocampdn'd gr. Cipolla Ferencz; az Agrotis segehom-dl SzABO Samu, Szojilv Samit, Soov.vry .lozsEF, Pap Mor, Katai Gabor, Pech Dezso, KOlesy ATncze es Jablonowski Jozsef; a Mamodra hrassicaevid Horyath Geza, Zhbcsek es Sajo Ka- roly; a Trachea piniperddvA Klein ()d()N : a P/w,sm i/a/nnid-

rdl Rowland Vtlmos : a Heliothis dipsaceiL^YA .Iablonowski Petz Armin a Chdua- Jozsef; \va Abraxas grossidarialdYoX ; tohia hrumafdYid Horv-vtii Geza es Borneaiisza Zoltan : a Torlrix PiUeriandYA s a szdlo egyeb ajird ellensegeirdl Wo- 1867-TOL NAPJAINKIG. 115

DETZKY, PUHREE AdOLF, MaTHIASZ JaNOS, WaLDSTEIN AnTAL, SaJO ILvroly, Engelbrecht Karoly, Kaan Janos, Mezey Gyula es Jablonowski Jozsef a Carpocapsa pomonelldvol Girokuti P. ; Ferencz, Linhart Gyorgy, Sa.jo Karoly, KurthyFerencz, R\rtha Ferencz es Jablonowski Jozsef; a tengerit pusztito Botys nubi-

lalis Anemstia lolelldvol Masch es Vadasz Jozsef; s egyeb kartekony Microlepidopterakrol Peterfy Jozsef, Pozsay Kezso, Ijaborfalvi ^'INCZE, Theodorovits G., Salamon Laszlo, Jablo- nowski Jozsef, Csinadi Lajos es Firbas Nandor. Nem csekelyebb erdeklodessel, mint a karos hernydk felek fordultak szakertdink a basznos liernydk s azok tenyesztese

tele, kivalt midon az idegen vilagreszek selyemhernydi ismerete- sekke valtak, es remenyleni lelietett, bogy azoknak szabadon vald tenyesztesevel a selyemtermelest egyszerusiteni es fokozni lebet. E czelbdl tobben ismertettek az Allacm cynthidi (Korn- HiTBER A., Troyerne, Mach Ede es Orczy Antal), rnajd az Atta- cus Permyii (Haberlandt Frigyes), fdleg pedig az Antherea Yama-Majdi (Lukacsy Sandor. Faiikas Mihaly, Turr Istvan, AVartha Vincze, Dekany Rafael, Bruck F., Mack Ede, Kem- PELEN Rado es Filipp EIde) ennek hernydja, cserfalevelekkel ; taplalkozvan, kiildnoseii basznosnak igerkezett. A vele tortent kiserletek azonban nem vezettek gyakorlati eredmenyre. Gaz-

daink ennelfogva lijnlt kedvvel foglalkoztak az eperfan eld selyembernyd tenyesztesevel, a mel.y I7b0-l)an bonosnlt meg

bazankban. Erre nezve nalunk is egesz kis irodalom keletkezett,

melyre azonban eziittal nem terjeszkedlietiink ki. E kiteres ntan fordnljimk ismet a «Rovartani Jjapok»-boz. Horvath Geza e folyoirat szerkesztesetdl ket ev leteltevel

visszalepett, illetve azt Biro Lajos, IjEndl Adolf es Vangel Jp’,no-

nek adta at, kik a kdzldnyt egy evig ep oly bnzgdan szerkesz-

tettcdv, mint elddjiik.

Kdziildk Biro Lajos, (sziil. 1 85b aug. ^8. Tasmidon), kinek nem szakmaja a lepidopterologia, kirandnlasai alkalmaval a

le])kekre is iigyelt, sot kitiind gynjtd letere a rovargyiijtesrdl

alapos Ivdzlemenyt irt. Bnvarkodasai kozben 18b4-ben a Velel)it-

begysegben iij /ls//c//e-fajt fedezett fel, mely azonlinn meg nin-

csen leirva s elnevezve.

Lendl Adolf is irt egy par, a lepidojiterologiat is erintd

8 * 116 A LEPKESZET TOETBNETE MAGYARORSZAGON

kozlemeriyt, crtekezyeii azoii fontos szereprol in, melyet a rovarok, iieliaiiy lepke is, — a iiovenyek megtermekenyitcsLGiel jatszanak. Vangel Jeno, a szerkesztok liarmadika, mint lepidoptero- logns mar elobb is jo birnovre tett szert. iiecses adatokkal jarult 'ri-encsen es Arva megyek faumijanak ismeretebez, rnegirta Metelka Ferencz eletrajzat es kisebb lej)keszeti kozlemenyeket publikalt.'*'

A kozlbny megszuiitevel ( I 8S(> vegen) VANorm batat forditott a le})keszetnek, a melyet addig oly l)iizgdn miivelt. Szintoly jotekoiiyan, mint a «liovartaiii Lapok» niegjele- nese, hatott a lepido])terolognsok fell)atoritasara es megszdlal- tatasara a kir. m, Termeszettndomanyi Tarsnlat kebeleben

18b:2-ben szervezett allattani szakosztaly is, elobb P'rivaldszky

Janos, majd Entz Geza bnzgd vezetese alatt. Az ujabb bndapesti lej)keszek koziil sikeresen mukiidik

Uhryk Nandor orvos (sziil. 1848 marczius 18 -an Kassan), ki maris tobl) oly fajra es fajvaltozatra akadt, a melyeket addig

Bndapesten, sot egesz Alagyarorszagon meg nem talaltak.’*'"^ Kiilonos eloszeretettel foglalkozik a Mic-rolejiidopterakkal, s Payee jANossal szovetkezve, a Termeszettndomanyi Tarsulat- tbl a millennium alkalmabdl kiadott Magyar Eanna reszere ezek jegyzeket szerkesztette. Kevesebb iddvel rendelkezven, csekcdyebb eredmenynyel gyiijt Abafi-Aigner Lajos, ki mindazonaltal ncdiany lij adattal gyarai)itotta Budapest es altalaban bazank faunajat is (Papilio ah. Zanclaeus, Orgyia ericae, Cirroedia xerampdhia) es felfedezte ket ///o-fajnak bernydjat. Ezek leirasat, valamint esz-

leleteit a f/?/brdMk. Psyche Fxlx'deini es Lycaena JoJa.srix vo- natkozblag a szaklapokban tette kbzze. Ujabban Pavel JANossal a Magyar Eanna reszert- a bazai i\Iaerole])ido])terak jegyzeket allitotta bssze.

* Hazaiikbiin el6sz6r lolte : Erebia v. Nelaums, Agrotis v. lata,

Nonagi’ia alt. fraterna.

** Az utbbbiak : Acidalia Itilinearia, Aspilates forinosana, Pellonia all. roseata, Eiipitlieoia v. fraxinata, iiitiirbata, es Caradrina lepigone, az ogesz osztrak-uiagyar motiarcdiiara nezve lij, es lobb uiicrofaj. ; ;:

1867-TOL NAPJAINKIft. 117

A lepkeszettel foglalkoznak meg Buda])esten ez idd szerint Cerva Frigyes konyomdasz, a ki eldszor talalta Budapesteii a Harpy ia bicuspist es Phisia hradedi-, Tomala Nandor merndk. ki foleg a Sesidk tenyesztesevel foglalkozik es megallapitotta nehany fajvaltozatnak magyar honossagat is, mint pi. Papilio ah. sphyrus, ab. anrantiaca, Sesia v. ideropus Sartory A. Laszlo hivatalnok Ulbrich Ede tozsdebirdsagi titkar, ki ;

Igl(5n es So])ronban is gyujtott; Baudisz Antal fdorvos;

Torok Arthur, ki Budapesten eloszor akadt a Vanessa Schweitzer keres- L-albnmra ; Stipanits JozsEFtanitd ; Frigyes kedd Gladischefsky Karoly ev. lelkesz : Kovats Lajos tanar ; Gabriely Gyorgy tisztviseld Fodor Janos fogorvos Szasz- ; ; VAROsi W. Jeno tanitd es Uhl Karoly hivatalnok, ki az Oxy- trypia orhiculosdn?i\ lijabb termdhelyere akadt; valamint Jablonowski Jozsef, az allami rovartani allomas fdndke, ki azonban, hivatalos allasanal fogva, a kartekony lepkek, illetve azok liernyoinak kutatasara szoritkozik. Gyiijtottek tovabba

elobb es reszint manaji is : Richter A. Lajos tanar, Bertalan Alajos fdgimnaziumi tanar, Heeg Janos dnnagozhajdzasi fdtisztviselo, Polinszky Emil vasnti feliigyelo, Weinberger SziGFRiD ’^nsuti hivatalnok. Pop Yilmos postatiszt es Kosztka

L.\szl6 gydgyszeresz. Csnjian kartekony rovarokat, s ig_y lepkeket is gyhjt Yad 2VSZfy Jeno m. kir. erdomester, ki eszleleteit reszben kozze is tette. Gammel Alajos, fovarosi hivatalnok, nem annyira tudomanyos, mint inkabb lizleti szemponthdl foglalkozik a lepkekkel; annak idejen sokat kiserletezett a lepkek termeszetes lenyomatasaval s a hernyok kifnvasaban tett tapasztalatait kiilon miivecskeben kesziil targyalni. Ugyan e targyrol, azaz a hernyoknak liizonyos savnak alkalmazasaval valo preparalasarol ertekezett Perenyi Jozsef. realisk. tanar, ki egyebkent lepkeszettel nem foglalkozott. Hasonlag lekdtelezte a lepkeszeket Kenderesy Denes, ki a rovarok gyors megdlesere javitott cyankalinmos iivegeket ajanlott; szintiigy Istvanfi Gyula, egyet. tanar. ki a hernydkat pnsztito gombakrdl behatdan ertekezett. E helyen megemlitendd Dauay Jeno eg}'etemi magantanar, a mennyiben bnvarlasai kozben hazankhan eld- 118 A LEPKESZET TOKTENETE MAGYAROESZAGON

Hzor Palicson i'dlkMa 'A'a Aceentropus niveus iievii erdekes micro- fajt. A rovartani muszavak, valainint az iijabb allattaiii irodalom r)sszealHtasaval a lepkeszeket is balara kdtelezte.'^ Kii-andiilasai alkalinaval Madarasz Gyula neniz. miizeuini dr is gyiijt mellekesen lepkeket (is nagy erdeme, iiogy orszag- szerte, a hoi csak megfordult, fel tiidja kelteiii az erdeklddest a le])ido])terologia iraiit. Aranylag sokkal iiagyol)b a viddken lakd lepkdszek szama, s elenkebb bemidk a kdzlesi liajlam. E tekintetbeii kdztiik az elsd bcdyet foglalja el Husz Armin evang. kollegiumi tamlr Eperjeseii, ki a 70-es evek dta lakdbelyeiiek kdrnyeken nagy szorgalomiiial kutatja a le])kefaimat, kiterjeszkedve egeszen a Branyiszkd-liegysegig, s annak jegyzeket J881-l)en ki is bocsatotta. Abban nem kevesebbet mint [-ill oly fajt es faji elterest sorol fel, a melyeket minthogy a HoRVATH-PAVEL-ftde jegyzekben nincsenek megernlitve liazankra nezve ujaknak tekintett. Ezeket kiildn ertekezesben ismertette. Van kdztuk ket oly faji elteres, a Colias hyale ah. Jlava es Lycaena Eume- don ah. Speyeri, melyeket sajat maga irt le. Plgy liarmadik elterest, a Parnassim Apollo v. carpathicusl, Piebel H. becsi lepkesz irta le. Husz adatai, melyeket d ujaknak tekintett, nem mind azok, inert egy reszdk benfoglaltatik fdleg Franzenau es Mann kdz- lemenyeiben, a melyek mar a HoRVATH-PAM3L-fele jegyzek eldtt jelentek meg, mindazonaltal igen tekintelyes azon fajok es elteresek szama, melyeket Husz bazankban eldszdr talalt, illetve irodalmilag eldszdr ismertetett.'^'^

* A rovartani inuszavakrol. Terint. Kozl. XXI. 1889. Potlek

88—90. 1. Rovartani nn'iszotar. Budapest 1894. 103 libraval. A magyar allattani irodalom ismertetese. 1870— 1880. Buda]iest 1882. Ugyanaz

1880—1890. U. 0. 1892.

** J^ieris V. nnpacac, Authorharis ab. lurritis, Leucophasia v. diiiiru- sis, Colias VhicomonCy ab. alha, Coh/ommolus v. Micf/ii, v. coajluciis, v.

Euryhia^ v. Gordius^ v. Elrus, ab. Schniidlii, Lycacua ab. alkms. v. ncstiva, ab. ivarinus, schnis, Aj'cas, V((ncssa ab. pyrnmclas, ab. ioidrs,

Melitaca v. alpiua, ab. iiavarina, Aryymiis v. Fingal, Amalhusia . ab. valdeusis, ab. Pdopia, Errhin v. hipponir(h(sa^ v. leucoiacnia, v. Adytv, ab. oc('l laris, v. curyaloidos, Coe.no)iympha v. Lyllus, Hesperia ab. Cu- . ,

1867-TOL NAPJAINKIG. 119

Emlitett kozlemeiiyeibe felvette mestere Dahlsteom nagy- becsu megfigyeleseit is. Dahlsteom Gyula az eperjesi takarek- peiiztar mernbk hivatalnoka ; egyik Svedorszagb(51 ide szakadt ose epitette a sovari sbgyarat. Szamos fajt eloszor d fogott bazankban,"^ Dahlsteom mar regen gyujtott, mikor Husz meg esak mii- kedveld volt. Tobb evig a legszebb egyetertesben es l)aratsagljan

miikodtek egyiitt, s alig mult el alkalmas nap s ej, melyet a gyiijtesre tel nem liasznaltak, a miben nekik fogadott emberek segitkeztek. Ezeket Dahlsteom lelietdleg kitanitotta a lepke- es liernyo-gyiijtesre, ligy bogy onalloan is vadasztak, s a zsak-

manyt, megfeleld dijazas fejeben, beszolgaltattak s ellioztak

a nagyban tizott liernybtenyeszteshez sziikseges novenyeket is. A viszony azonban felbomlott es Husz sajat szakallara kezdett gyiijteni, meg pedig teljes bevvel. Be volt avatva DAHLSTEOMnek minden fortelyaba es titkaba, nalanal jbval

liatalabb es furgebb is volt, tanitvanyait is erosen igenybe vette,

s igy csakliamar rendkiviili sikert ert el. Nem a legszebb ver-

seny tamadt kbztiik, mely utobb nyilt s elkeseredett ellenseges-

tena, Sphinx ab. >^piraceae, S>nei‘i)ithns v. hrunnea, Zygnena ab. polg-

galac, v. nnhigoia, ab. co-nflueiis, fauHta, Nudaria sencx, Lithosia v. arideola, ab. )dgrocincta, Spilnsoma v. fervida, Psiliira v. cremita, Lasiocampa ab. cflnifoUa, lunigera, Hco‘pyia lyicuspis, Pjigae>-a Timon, Agrnlis sf^ignlu, ab. lloegei, ab. cohazsa, v. jlnridu, ncndta, Mamextra V. glauca, Hade)ia pcdnikdricula, Helofhropha ab. fihvosa, Or- hodia ab. mixta, ab. sahspadicea, Plusia pidchrina, ai)i, Cotnrala. convo-sa, Zanclognalha tarsipctnnUis, hidcnt

al). spaUata, Ba.pta piclaria, Stegania cararia, Epione parallelaria, Ma- caria aestiniaria, Ploscria pxlverata, Bnarmia ab. cmii'crsaria, Pachy- rncrnia hippocasta naria, Psodos coracina, Phasiane ab. cancellaria

Bhi/natohia horcata, L>igris testata, asf^ociata, Cidaria taeniata, fir- mata, incnrsata, ab. spadiccuria, ab. ohscurata, ab. avtumuata,

tophaceala , nnangulata, alaudaria, affhdtata, fusco-undato, x. infxscafa, Ixpidata, agxata, CoUix spcrrsata, Expithccia immxnddta, albipxnctata, acta ea ta la rida ta * Ilyenek: Lycaena optilete, Apatara ab. astasioides, Coenonympha

\ . Satyrion, Syrichthus v. caecus, Calliniorpha ab. Intescens, Maiuestra sodae, Simplicia rectalis, Hypenodes albistrigatus, Gnophos ambiguata, Lobopliora sexalisata, Cidaria nebulata, v. snbbastata, Ingduuaria, Blomeri, v. tersulata, Enpitliecia selinata, Mayeri stb. 1^20 A LEPKESZET TOETENETE MAGYARORSZAOON kedesse fajult el. Az idonek jotekony liatasa azonban e tiirlie- tetlen allapoton is enyhitett, s az erdemes ket gyujtd mai nap isiiict baiatsagosaii erintkezik, kivalt miota Husz a gjiijtessel felliagy(3tt.

Kettejdkbii kiviil Sarosmegyebeii gyiijtottek annak idejen Hazslinszky Frigyes, jeles botanikusunk Ej)erjesen, a kozeli Sirokan Lehoczky Jozsee fdldl)irtokos es Kis-Ladnaii, Al)os kozelebeii, Fayt Antal erdesz.

A szomszedos Szepes megyeben meg kell emliteiiiink Hudak Ede Agost gblniczbanyai tanitdt. 0 liosszii evek soniii alajjo- san titkutatta Golniczbanya videket, s eszleleteit igen pontos kozlemenyekben bocsatotta napvilagra. Leirta tovabba egyes lepkefajoknak, u. m. az Aporia crataegi, Arherontia Atropos, Sphinx convolvuli, Deilephila euphorbiae, elpenor es porcellus- nak 1879-ben valo, s az Aporia crataegi- es Pieris brassicaenek 1884-ben tomeges inegjeleneset. A hazai faimat neliany erdekes adattal gyarapltotta.'*' Klviile Szepes megyeben meg a kovetkezdk gyujtottek, sot reszben most is gyiijtenek : Augusztiny Elek tanito, Leber Antal kaptalani erdesz es Szadltcs Sandor telekkbnyvi bivatalnok, mindliarman Szepes-Varalj an tovabba Kregszi Tibad ;

vasuti mernoki szakvezetd Igldn ; Greisiger Mihaly orvos

Belan es Husz Janos tanito Eelkan, ki jelenleg a magyar Karpategyesiilet mnzenmanak rovargynjtemenyet rendezi. Trencsen megyeben, melynek, valamint Arva megyenek lepkefannajat Vangel jENO-nek kdszbnhetjiik. coleo})terologiai kirandulasaiban Petrogalli Arthur fogimnaziiimi tamir a lepkekre is iigyelt.

Turocz megyeben, Rak6-Pril)6czon, Kltmo ^'ilmos ev. lel- kesznek van szej) lepkegyujtemenye, melyet szorgalmasan ki- egeszit.

Zolyom megyeben gynjtenek : Re.tto Adolf kir. fderdesz Dobrocson es Rezak Istvan tanitd Zdlyomban. Hont megyeben Yaitzik Ede selmeczbanyai banyasz aka-

* Fjloszor lelte : Molitiea v. morope, Syrichthus ab. taras, Agro- tis recussa, Soloiiia v. aistiva. ; ;

1867-TOL NAPJAINKIG. 1"21

demiai s. tanar gyiijt, nyari tartozkodasa alatt pedig Nagy- Maroson Aigner Gyula l)uda])esti kereskedd.

Bars raegyebeii gyujtottek : Krick Jeno kc])ezdei tanar J^e- van, Girsch La.ios liivatalnok Kdrmdczhanyan ds Necsey

IsTVAN, ki a lepkeknek nuiveszies lefestcsel)en inester, es a rnagyar fainiara ndzve iij fajokat is talalt, niiiit [)1. Cucullia argeu- ti)ia es Eupithecia glaucomidat(( Teschler Gyorgy, fdrealiskolai tanar Kdrnidczl)anyan, pedig egyiddben az exota Aclias Selene tenyesztesen tViradozott. Aranyos-Mardton Szepligeti

Gyozo bndapesti tanar gynjtdtt lepket is. Nyitra niegyeben a80-as evek elejen Hutten-Klingenstein

AIor fdldbirtokos gynjtdtt, es ejjeli fogasairdl erdekes kdzle- inenyt bocsatott Vi.XXyliua magyar bonossagat d allapitotta meg. Jelenleg a megye fdgyiijtdje Kelecsenyi Karoly kdrjegyzd Tavarnokon, ki eleinte ornitbologiaval foglalkozott, meg ])edig

187G-ig, a middn ep oly szenvedelylyel fordnlt a le])keszet fele, mig 188:2 dta a bogarak gynjtesere fekteti a fdsulyt. Le])ke- fannankat nj adattal (Pohjommatus v. subalpina) bdvitette, sdt a Zijgaena egy eltereset is felfedezte, t. i. a Zygaeiia fllipen- dulae ah. latoconfluenst, melyet Staudinger bozzajarnlasaval le is irt. Kiildnben gyujteseirdl tdl)b izben irt kdzlemenyeket. Szorgalmas gyujtd e megyeben meg Bossanyi Jozsef no-

Y.lki plebanos is, ki az Apollo egy eltereset fedezte fel. Pozsony megye szekbelyenek gazdag fannajat Bogsch Janos fdrealiskolai tanar kntatja nagy szorgalommal es sok evi gyiijteseinek eredmenyerdl gondosan szerkesztett fnzetben sza- molt l)e. Ebben tobb fajra nezve d nynjtja az elsd bazai adatokat.'*' Kiviile Netkovszicy iVnoLF penziigyi titkar is gyiijt Pozsony kdrnyeken. A kdzelben, Nagy-Levardon, szorgalmas gyiijtd Zahradka Eerencz Ignacz katli. lelkesz.

Sopronban Lenk Kalman iigyved gyiijt, Yeszprem megyeben Papan Wachsmann Janos nyng. nradalmi tiszttartd, ki az Eupithecia pumilata egyik eltereset lelte eldszdr a liazaban

* Ilyenek : Tiophopteryx al>. giraffina, Gonopliora derasa. Xantliia ab. lineago, Eugonia ab. iiifuscata, CVocallis ab. trapezaria, Giiophos operaria, Lobophora ab. zonata, Eu])itlieeia ab. suba-rata. 1±1 A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON

Fehermegyeben Pauliny ]3ela iiradalmi ispaii Csakvarott, Zala megyeben Tapolczan ])edig IiEdl Gusztav igazgatd-tanitd gviijt. rest-rilis-Solt megye deli reszeii, Kalocsan, ket Jeziis-reiidu tag: Thalhammer Janos tanar, jeles dipterolognsmik es Toth j\[iKE taiiar, mellesleg lej)keket is gyiijteiiek. A megye felsd iTsze- ben, Vaczott, a (SO-as evek elejeii Fohor Imre taiiitd gyujtdtt. Kis-Sz.-]\Iikl()Hon pedig, jdszagara visszavoniiltaii, Sajo Karoly, eldbl) tam'ir s az allami Tovartaiii allomas tisztviseldje, beba- tdaii foglalkozik a rovarok tdbb reodjevel, lej)kekkel is, s e tereii irodalmilag is miikddik. Az anidmegyei le2)keket Simonkai Lajos gimnaziiimi taiiar gyiijt()tte s azok jegyzeket ki is bocsatotta. rjal)l)aH Aradon

SzontaghGyula magaiizo sziiiteii buzgdii foglalkozik a lej)keszet-

tel, uj fajvaltozatot is talalt : Thais ah. rufescem. Szeged kiir- nyekenek egesz rovarvilagat Yellay Imre kutatta, a ki jelenleg az allami rovartani allomiis tisztviseldje.

Nagyvarad kdrnyeket grdf Neuhausz Emil kir. jarasbiT<)- sagi bivatalnok kutatja; Debreczenbeii Pruzsinszky Zoltan, orvosjeldlt gyujt; Szilagy megyeben Peer videkeii ])edig Zilabi Kiss Endre orvosjeldlt, ki ott az Argynnis Laodicet lelte, mely azeldtt faumiiikban ismeretleii volt.

Abanj-Torna megyeben gynjtenek : Fabry Alfred vasiiti feliigyeld Kassan, es Szekeres Fr. Odon fdgimnazinmi tanar

Kassan, ki gyiijtesre vald kis kezikdnyvet is irt.

Zemplen megyeben Frits J. tolcsvai gydgyszeresz gynjt.

Maramaros megyeben evek <)ta nagy kitartassal es sok szerencsevel gyujt Pisd Kornel, m. kir. erdesz Piistyabazan. ki exota le])kek tenyesztesevel is foglalkozik, s erre vonatkozd megtigyeleseit kdzze is tette, szintiigy tajiasztalatait a bernydk kifuvasara es rovai'gyiijtemenyek konzervalasara vonatkozdlag, nemkiildnben eszleleteit a kartekony rovaroknak megyejeben vald fellepeserdl.

Delmagyarorszagon a !e])keszet bivid : Biela J.4nos tanitd T'emesvarott, Mocsidlovszky EiiNd fdszolgabird Oraviezan,

Schindler Ede m. kir. erdesz Stajerlakon es Krisztf:n Adolf fderdesz Nemet-Bogsanban, a ki azonban inkabb csak a karos rovarok gyiijtesere szoritkozik. Erdelyben fdleg Czekelius Daniel iiagyszebeni fdorvos 123 18H7-TOL NAPJAINKIG. buzgolkoclik a lepkeszet tereii, s igen ])Oiitos adatok alapjan kibocsatotta Nagyszeben kbrnyeke lepkeinek jegyzekct, iiiely- ben a hazai famiat neliany iij faji elteressel Jegyzeke bsszeallitasa alkalmaval tamogatta dt Kimakovigz Mor nagy- szebeiii maganzo es Laitzner Mor tuzer taboriiok, kinok gybnybru gyujtemeiiye van. Erdely mas videkein is akadnak buzgo lepkeszek. Igy Kolozsvartt Pachinger Alajos, kegyesrendi fdgimiiazinmi es egyetemi magantanar, ki a kolozsvari lepkeknek kisse kezdetleges jegyzeket tette kdzze. Brasson 1860- 1 887-ig Schwarze Henrik gynjtdtte a lepkeket, de gyiijtemeiiyet utobb a brassdi gimnaziumnak engedte at. A kozel fekvd Tiirkoson Hausmann \X. ma is buzgo lepkesz. Gyulafeliervar kornyekenek lepkeit Fioker Lipot tdrzsorvos kutatta. Gyulafehervarott Cserni Bela fdgim- nazimni tanar gyujt. Mehely Lajos brassdi fdrealiskolai tanar tovabba igen erdekes kozlemenyt irt oly ndvenyrdl ( Oeno- thera speciosa), mely a mezdt szivogatd lepkeket szipdkajuk- mil megiogja, igy pi. a szgnderek koziil a Deilephlla porcellust es Macroglossastellatarionot, a Noctiiak koziil a nyalank Plusla.

’ gammdi stb.

Nem kevesblie erdekes Gyorke Lajos fogarasi tanar es le])- kesznek megtigyelese a Vanessa cardui lepke tomeges vandor- bisardl. Ez allat t. i. 1888. majus iO-tdl kezdve negy napig suriin, azutan tdbb napig szdrvanyosabban, igen nagy inennyi- segben vonult deltdl ejszaknak. Nagy-Enyeden Moragyi Istvan a vinczelleriskola igazgatdja foglalkozik lepkeszettel is, szintiigy Weissmantel ^ulmos merndk Csik-Gyimesen, ki a Deilephita livornicarol erdekes megfigyeleseket kozdlt Romer J. ; pedig feltiind esetet kozdlt a Lihatrix eletszivdssagardl.

Kovasznan KohautRezso budapesti tarnir lepket is gyiijtdtt.

Himyad megyeben ket buzgo lepkesz milkodik : Rejin Buda Adam fdldbirtokos, kinek szep gyujtemenye van, Pujon ])edig Bordan Istvan vasiiti allomasi tbndk, ki rovarok es regisegek, de fdleg a lepkek gyujtesevel foglalkozik s ugy mint az eldbbi, megallapitotta a ritka es speczialisan magyar

* Minok : Vanessa v. atrabatensis v. ; Erebia riiilomela ; Zygseiia V. diniensis, v. berolinensis, Euclidia v. litterata. -

1l> A LEPKESZET TORTENETE MAGYARORSZAGON lli/popta caestnimmik ott r videkeii ymIc) eldfordulasat. Rajtok kiviil a Poklisiiii inegtelepedett, angol .sziiletesu Danford Karoly fdldhirtokos aiinyiban foglalkozik le])keszettel is, liogy eddig a Jiritisli Miispuin reszere gyiijtidtc az erdcdyi lepkeket,jdvdi-eazon- ban, Madarasz Gyiila l)uzditasa folytaii, Xeinzeti i\Inzeuiimiik ibszore fog_ja azokat gyiijteni. I'gyancsak Madarasz (Jyula, mint grdf Wass Bela yen (Ibge Szeiit-CiotbardoD (Szoliiok-l)ol)oka megyebeii), az egesz gT()ti csaladijan aiinyi crdeklddest tiidott kelteni a lepkek iraiit, liogy aimak egyt'S tagjai gyujleiiek, meg pedig meglepd eredmeiiyiiyel, ligy bogy a griif gyiijtese eredmenyet a

Nemzeti Muzeummik ajamlekozvaii imii- is iiebany oly fajt

adott, melyeket meg Erdelybeii iiem eszleltek, mindk : Nola albula, CucuUia gnaphalii, Erasb-ia ohlilerata, Lygris ah. mu-

; sot olyant is, mely a liazai famu'u'a iiezve lij, ugy- miiit : Agrotis specioaa, Agrot/H hadifera. es Kupithecia logata.

Horvatorszagban keves gyiijtc) miikodik. Kzek: Hensch Andor ezredorvos (most lEcsbeii), K(^ca Gyorgy fderdesz, ^'in- koYczen, Bobiasch Jeno roYarkereskedd Gosz])icsoii. utdbb Zeiig- gen, ki entomologiai eYkdnvYet adott ki, Rasper Ferencz onos GzirkYeniczaii, es Kaiser Ijajos cseiiddr-drmester iNfitroYiczan, kitdl az lS(S5-iki orszagos kiallitiisoii kisebliszerii bogiir- es lepkegyujtemeiiyt lehetett b'ltiii.

^’egnl Fiumeben lijalibaii igen buzgd lejtkesz tamadt Meiss- ner Karoly gyari tisztviseidlieii, a ki alig mdiaiiy eye gyiijtYeii, imiris iieyezetes lij adatokkal gyarapitotta iiazai fauminkat.

Ilymiek : Zggaena v. Och^mheimeri, Cossus tci ebra, J^nilJiea roenobila, Luperma rubella, Plusia V-argenleum. Spiulherops spectrum, Biston graeea) ius, Eupilbccia rosmari}iala es fdleg Peacslitbhi aimeiiiara, mely eddig Fimpiabdl ismeretleii Yolt.

I'iz iddszakbaii is akadt magyar lepido])terologus. ki fdkep iizleti czelbdl deli yidekek ])om]nisabb le})keit gyiijte. Fz Pech

ViLMOS, a I'eiitmnlitett Pech Janos tia, ki Kindermann es masok jaddajan indulya egeszeii a roYaraszatra adta magat es liatal

k()]-at()l i’ogva egyre iitazgatott. Neyezeteseii I SSli-baii Azsiilban,

Jlnisszi'iHal es Tiirkesztimbaii, fdleg ]iedig lS84-beii Afrika eszaki jiaitjain szamtalan le])ket gyiijtdtt Staudinger reszere, s lij fajokat is b'dezett fel, mind pi. a iieyet yiseld Anthocharis J867-TOL NAPJAINKIG. 1 -2h

Pechi. Fertikora delen Imnyt el Budaj)esten neliany ev eldtt. A masik magyar ember, a Id mint gyujtd szerepel es kiilfbldbii el, Merkl Jozsef, az Oberthur testverek preparatora es gyiij- toje Eennesben, 1884-ben Algirba utazott s ott a tbbbi kdzt felfedezett egy uj araszlbt, mely tiszteletere Acidalia Merklarla- nak neveztetett el. Nagyobb tndomanyos kesziiltseggel indnlt litnak Fenichel

Samuel (szill. 18()8-ban Nagy-Enyeden). Fenichel a bnkaresti mnzenmnal volt alkalrnazasban, middn megismerkedett Gru- BAUER mnncbeni Fatal emberrel, ki Uj-Gninea szigetere szan- dekozvan ntazni, megnyerte bt utitarsnak, ugy egyezkedven nmg vele, bogy minden kbltseget 6 fedez, viszont FENiCHELnek meg- irando utleirasa tnlajdonat kepezi. A gyiijtendd targyakat

Fenichel a Nemzeti Miizeiimnak szanta s ettdl vett ntasitast arra nezve, mily iranyban gyujtsbn. I8‘,)l. szeptemlier 30-an indiiltak Hambiirgbol Java szigetere, majd deczember b4-bn Fj-Giiineaba ertek. Constantin-FIafen kbrnyeken kezdtek kn- tatasaikat, de l81)i. marczins bavaban Grubauer bazantazott, a nelkiil, bogy FENiCHELiiek szolt volna, s azt nemi penzzel s egyebbel ellatta volna. A cserben bagyott gyiijto immar a Neni- zeti Mnzeiimboz fordnlt, a mely azonnal ezer forintot utal- vanyozott neki. Amde levele s a penz negy lidnapig voltak litban. E bosszn idd alatt Fenichel a legnagyobl) nelkiilozesek kbzt elt, de a gyiijtest egy perczig sem liagyta abba. Yegre meg- erkezett a segely, de csakbamar el is fogyott. Az lijabban kert

segely mar nem talalta eletben. 1 8*.)3. marczins bd elejen megbalt, allitolag malariaban. Tizennegy bavi gyiijtesevel Fenichel bamnlatos eredmenyt ert el. Osszeszedett 1 0,000 etnograFai targyat, 15 dO.OOO csigat, i^OO madarat, “1000 bogarat es 4000 lepket, melyek kiizt legnevezetesebb az Ornithoptera paradisea. E targyak nagyobb resze a Nemzeti Miizenm liirtokaba jntott. A Termeszettiidomanyi Tarsnlat allattani szakosztalya

1895. febrnar 9-en a Fatal tndds emlekere disznlest tartott, melyben Herman Otto szep emlekbeszedet mondott, IMadarasz Gyula pedig Eenicbel gynjtesenek egy reszet l)emntatta. ])e a deli lepkek ragyogo szejisege megragadta Fgyelmet oly liazankFainak is, kik nem voltak lepkeszek, azonban gyiij- !

A LEPKESZET TOETENETE MAGYAEOKSZAGON.

tottek 08 Bzereztek u le])kekot 8 azokkal hazajoknak kedves-

kedtek. Ily lelkeB fertiak voltak : Machik Gyula orvos Szu- iiiatraii (ISS^ ISSd), Flesch Aladar 08ztrak-magyar alkonzul JkHiikaybaii (1S‘J1), ^'n)EKY Laszlo Eszak-Amerikaban, Procopp

Jeno Mexik6l)aii (I8d:2-ben 18(S fajludi 8b01epke), kik a Nemzeti

Miizeuniot ^azdagi'tottak, es J3erkovits J6zsf:f, ki J8b5-beii

JE-azilial)()l tort visBza iiagyBzamu lejdvdvo]. Az ily ajaiiddkok

8 tolytoiioB vdtel litjaii az oxotakat ismagabaii foglab) inuzouini

]' - altaliinoB le])kogyiijtoin6iiy iniiitogy 1 2,000 ])dldaiiyra sza]) 0 0

dott fol ; oliboz adva a TRKiTSCHKE-tdlo our()])ai gyiijtomdiiy bbOO ])eldaiiyat, 8 a inagyarorszagi gyujtemeny HibO fajl)oli ()I80 poldaiiyat, az egOBz le))kegyujteiiidiiy peldaiiyBzama iiieg- baladja a 27 ozoret ViBZoiit nom liiaiiyzottak oz idcBzakbaii oly le})kdszek soin, kiket a inagyar fauna taiiulmanyozasa vonzott kbzibenk. Igy a

I t()V)bi kbziil ScHiEFERER Mihaly bdcsi lo])kdsz 1 8S -l)ou loraii-

(hilt Aleliadiara s ott eazlolto oloBzdr inagyar fblddn az Addalia eufjeniatdt. Ugyaiiakkor jart ott 8 a Tatnibaii Pokorny Mano bbc8i lepkoBz is. A Tatriiban Prittwitz szildziai ds Garbowski

Tade galicziai lepkdsz is gynjtbtt. Logujal)ban pedig a jilitviczai tavak nielldkdii Sturany Pudolf bdosi zoologns lojikdkot is gyiijtott. Egy masik bdcsi lo])kesz, a szo])osi szarinazasn Pebel

Janos, az ndvari innzenni tisztvisoldje. liazaiikban iioin gyiijtbtt ngyan, do amiak faninija irant dldnkon drdoklddik s annak njal)b joleiisdgeit szainos kbzlonidnyoilion tiibb izbon targyalta.

-K A

lino a- inagyar loj)ido])torologiaiiak elsd szazada ! A boiiiio

8Zoro])ld fdrtiak ninkdddsdiiok vazolasaval igyokoztc'in feltiiii- totni fojldddsdt, zsiingo kozdotdtdl a iiiai iiajiig, a iiiikor iinir a ki'zdotboii kdt-liaroin taglHil alld inagyar k'pkdszkiir to- kintdlyos karra szaporodott s a volo fogialkozcik szaina taiin- sitja az altalanos drdokldddst a lojikdszot irant. Penidlbotd. bogy ozt az drdokldddst az I8bb-iki inillonnaris kiallilas alkal- mab()l a Torindszi'ttndoinanyi Tarsnlat rdszdrdl kiadandd Ma- gyar Fauna katalognsa tetoinostn fokozni fogja. :

I. rUGGELEK.

Kiilfoldi lepkeszeti ir

Abbot J. The luitnral history of the newer lepid. insects of Georgia. London, 1797. 2 kot. Acekbi a. J. Travels trougli Sweden, Finland and Lapland to the North Cape. Lojidon, 1802.

Ad.\ms H. G. Beautiful butterflies descr. and illustr. London, 18-'>4. 8 tabl.

I,’Admir.\l .j. Naauwkeurige waarneniingen van veele gestaltverwis- selnde gekorwene diertjes. Amsterdam, 1740—44. Adolph G. E. Uber Insektentlugel. (Halle), 1879. 51 abr.

Aoassiz a. E. Mechanism of the flight of Lep. : Proc. Boston, Soc. Nat.

Hist. 18.59. VI. 426. 1. Ag.\ssiz L. Nomenclator zoologicus, continens nomina systematica generum animalium. Soloduri, 1842—47.

Albard.\ .j. H. List van nederlandsche microlep. Leeuwarden, 1888. Albin E. Nat. hist, of English insects. London, 1720.

— Nat. hist, of spiders and other Insect. U. o. 1736.

Albrecht .1. Catalog der Lep. des Moscowischen Gouvernements

Bull. Soc. Imp. Nat. Mosc. lAH. 1882. 372. 1. Aldrovandi U. De animalibus insectis. Bononiip. 1602.

Allard E. Notes sur 1. Lep. d’Algerie: Ann. Soc. Ent. France. 1867. 311.1. Alpheraky S. Lej). de Tibet: Romanoff, Mem. HI. 1887. V. 1889.

— Lep. Fauna von Tonerififa. U. o. V. 1889.

— Sur les antennes des Lej). : Bull. Soc. Ent. Fr. 1890. 97. 1.

— Ijep. de la Chine et de la Mongolie : Romanoff, Mem. V. 1889 VI. 1892.

— Dimorphism of Lep.: Trans. Ent. Soc. London. 1891. 497. 1.

-\ltum B. Erreichung eiuer eiidieitlichen Nomenclatur auf d. Gebiete d. Entomologie u. der Botanik. Wien, 1890.

Andersson j. Oin svensk. Macrolep. geogr. utbred : Fiiit. Tidskr. 1890.81. 1. Assmann a. Catalogus Lepid. Sile.sia\ Bresl. 1853. Assmus E. P. Lep. d. Gouv. Moskau, Kaluga u. Tambov: Stett. cut.

Zeit. 1857. 381. 1. 12X I. FUGGKLEK.

Aubuisson a. Cat. des Le]). de la Haute-Garoniie : Bull. Soc. Nat.

Toulouse, II. 1858. 5. 1. .-\uKiviLLius C. iiber secund. Gescdileclitscdiaraktere nordiscdier Ta^falter:

Hvensk. Akad. Handl. V. 1880. 50. 1.

—• Le]). Daiuarensia : Of. K. Vet. Akad. Fdrh. 1879. VII. 39. 1.

— Nordeus tjiirilar : Handbok i Sverij^es, Norges, Damuarks och Fiu- lands Macrolcj). Stockh. 1888. 50 tabl.

— Gronlauds lusekteiifauna. 1. Lopid., Hymenopt. Stockh. 1890. 3 tabl.

— Canieruus ijarilar : Fnt. 'fidskr. 1891. 193. 1. .\usTANT J. L. Les I’arnassieus de la fauue })alearcti(jue. Leipzig, 1889. 32 tabl.

Backh.\us H. Beobacbt. iib. d. I'lntwickelung uberwinternder Scliiii.-

Puppeu : Stett. cut. Zeit. 1876. 75., 192 1.

Baker G. T. Lep. I'roiu Algeria: Ent. Month. Mag. XXIV. 254. 1.

— Le]). from Madeira: Trans. Ent. Soc. Lond. 1891. 197. 1.

Balbiani G. Le mecanisme de la fecondation chez les Le]>. : Coni])t.

Rend. LXVIIL 1869. 781. 1.

B.-vlbion E. Lep. v. Novorossiisk ini Kaukasus : Bull. Soc. Nat. Most*.

1862. 241. 1.

— Lep. d. Gouv. Gorki. U. o. 1864. 349. 1. — Synonyiuische Bemerkungen iib. einige Schni.: Stett. ent. Zeit. 1867.

300. 1., 1868. 167. 1. Baltzer a. De anatoinia Sphingidaruin. Bonn, 1864.

Bang-Haas a. Fortegnelse over de i Danmark levende Lep. 1875.

B.ar C. La voie des insectes : Ann. Soc. Ent. Belg. XVI. 1875. 87. 1.

— Lep. de la Guyane fraii9. : Ann. Soc. Ent. Fr. V. 1875. 289. 1.. VI.

1876. 5. 1. — Note critique sur des difierents systemes de classitication des Lep.

Rhopaloceres. U. o. 1878. 5. I.

Barrett C. G. The le]). of the British Islands. Vol. 1. 2. Hho])alocera. London, 1893—95.

Barthelemy a. De monstruosites naturelles chez les Le]). : .\nn. Sc. Nat.

I. 1864. 225. 1.

Bates F. Notes on the Adelina' : Ent. iUonth. Mag. XVI. 1879.

30. I. Bates H. \V. The mituralist on the river Amazonas. London, 1863. 2 kbt. — Contributions of the insect fauna of the .\mazon valley. F. o. 1867.

Bateson W. (MIours variety to larva', chrysal. and lep. : Broc. Cambr.

Bhil. Soc. All. 251. 1.. Trans. Ent. Soc. London, 1892. 45. 1. Bath AV. H. Lep. from Birmingham: Ent. Month. Mag. XXIII. 1887.

126. I.

Bau a. Handbuch f. Schm.-Sammler. Alagdebnig, 1886.

Behr H. On (hilifornian Lep. : Broc. Calif. Acad. Nat. Sc. HI. 1863. 84. 1.,^

Stett. ent. Zeit. 1868. 294. I. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 129

Bellier de la Chavignerie E. Lep. de 1’ Auvergne : Ann. Soc. Ent. Fr.

1850. VIII. 73. 1.

— Lep. de la Lozere. U. o, 1851. IX. 081. 1.

— L^p. des Basses-Alpes. U. o. 1854. II. 29.1., 1855. V. 82. 1., 1856.11.

5. 1., 1857. V. 589. 1., 1859. VII. 177. 1.

— Lep. d’Islande. U. o. 1857. V. 5. 1.

— Excurs. dans les Pyrenees orient. U. o. 1857. V. 99. 1858. VI. 122. 1. 1.,

— L4p. de la Sicile. U. o. 1860. VII I. 667. 1.

Bemmelen J. F. tib. Entwickelung der Earben u. Adern auf d. Schm.- Eliigeln: Tijdschr. Nederl. Dierk. Ver. II. 1889. 235.1.

Bentey W. Observ. on species and varieties (of lep.) : Entomologist

I. 1842. 254. 1.; Zoologist 1845. III. 995. 1.

Berce E. Fauna Entom. Fran 9 aise. Lepid. Paris, 1807— 81. 6 kot. — Catal. metliodique des Lep. de France. U. o. 1875.

— Faune des Lep. de la France. U. o. 1884. 27 tabl. Berce H. Catal. metliodique des L4p. d’Eurojie. Paris, 1861.

Berg C. Statistik der Schm. : Corrbl. Naturf. Ver. Biga, 1872. 81. 1.

— Patagonische Ijep. : Bull. Soc. Ent. Mosc. XLIX. 1875. 191. 1.; LII.

1877. 1. 1.

— Ijepidopteros Patagonicos : Act. Acad. Cordova, I. 1875. 6. 1. — Lep. d. Argentina (B. Aires). 1882.

Berge F. Selimetterlingsbuch. Stuttgart. 1842. 7. Aufl. 1888.

Berger E. Enters, iiber d. Ban d. Geliirns u. d. Eetina d. Artliropoden. Wien,1778— 1878.

Berger R. Melanismus der Sclim. : Soc. Ent. VI. 1889. 190. 1., VII. 1779— 1890. 20. 1. Bergstrasser J. a. 0. Naturgesch. d. europ. Sclim. Hanau, 1777—79. 2 resz.

— Nomenclatur u. Besclireib. d. Insekten in d. Grafscliaft Hanau. U. o. 80.

— leones papil. diurn. quodquot adliuc in Europa occurant. U. o. 80. 30 tabl.

— Spliingid. europ. larvae. U. o. 1782. Bernouilli j. Observ. de Lepid. facilitate ova sine prsegresso coitu

fcEcunda excladendi : Mem. Acad. Berol. 1772. 24. 1. Bertkau Ph. tiber Missbildungen der Sclim.: Sitzb. Niederrliein. Ges.

Naturk. 1877. 32. 1.

— Duftapparate d. Sclim. U. o. 1879; 1885. 300. 1.; Corrbl. stb. 1887.

118 . 1 .

— Lasiocampa Quercus u. Verzeiclin. aller europ. Artliropodenzwitter :

Arch. Natwiss. LV. 1889. 75. 1.

Bertoloni G. Historia lepidopterorum agri Bononiensis. Bonon. 18-54.

Bertram. Lep.-Fauna d. Pfalz : Jahrb. d. Pollicliia. XVI. 18.59. Bessels C. Studien iiber Entwickelung der Sexualdriisen boi den Lep.

Zeitsclir. wiss. Zool. XVII. 1867. 545. 1.

Abafi-Aigner : A lepkeszet tortenete MagyarorsziiRon. 9 i:?o I. FUGGELEK,

Eeutenmullkh W. Lep.from N.-York : Ann. N. Y. Acad. V. 1883. 199. 1. Bieneht T. Lepidopterolog. Ergebnisse einer Reise in Persien. Leipzig, 1871.

Rirchall E. Lep. of Ireland: Ent. Month. Mag. I. 1864. III. IV. VIII. X.

— On luelanisin (of Lep.) U. o. XIII. 1876. 130. 1. Blancaaud J. Schon-Bonrg der Rupsen, Worinen, Maden en vliegende dierkens. Amsterd. 1688. Blanohauu E. Hist. nat. des Insectes. Paris, 1840—41. 4 kot.

Blisson J. F. J. Sur les chenilles des Sesies : Ann. Hoc. Ent. Fr. IV.

1846. 207. 1., VII. 1849. 35. 1. Bloomfield E. N. Lep. of Hastings: Ent. Month. IMag. II. 1865. HI. V. VI. VH. VIII. IX. Bokbeh j. Descr. de quelques nonvelles especes de papillons, decon- vertes en Siberie. Moscou, 1809— 12.

Bohatsch O. Znr Schin. -Fauna Transkankasiens : Wien. Ent. Zeit. 1886.

123. 1.

Boheman C. H. Forsok till systeinatisk nppstallning of de i Sverige

forekoiumende natfjarilar: Vet. Akad. Handl. 1848. 95. 1. — Insecta Caffrariae. Stockh. 1857. 2 kot.

Boie F. Danske, sleeswig-holsteenske sommerfuglar : Naturk. Tidskr.

1837. 506. 1., 1838. 127. 1.

Boisduval j. a. Sur une nionogr. des Zygenides. Paris, 1829. 8 tabl. — Europseorum Lep. index method. U. o. 1829.

— leones historiqnes de Leji. d’Europe. U. o. 1832—34. 87 tabl. — Lep. de Madagascar, Bourbon et Maurice. U. o. 1833. 16 tabl. — Genera et index method. Enrop, lepid. U. o. 1840.

— Lep. de la Californie : Ann. Soc. Ent. Fr. 1852. X. 275. 1.; 1855.111.

31. 1.; Ann. Soc. Ent. Belg. XII. 1868. 5. 1. — Considerations sur les Ijep. de Guatemala. U. o. 1870. Boisduval J. A. et A, Guenee. Species general des Lep. heteroceres. Paris, 1836— 74. 7 kot. Boisduval J. A. et J. Leconte. Histoire generale et iconogr. des Lep. ot des chenilles de I’Amerique se]itentr. Paris, 1829 —42. 85 tabl.

Boisduval J. A., J. P. Rambur et A. Graslin. Collection iconogr. et histor. de chenilles d’Enrope. Paris, 1832—35. 2 kot. 126 tabl. Bolau H. Dio Schm. n. ihre Verwandlnng. Hamburg, 1884.

BoLii E. I^ep. v. Mecklenburg: Arch. Ver. Naturg. Meckl. IV. 1850. 12 1.

IX. 158. I., X. 61. 1.

Boll J. Uber Dimorpbisuius u. Variation einiger Schm. N.-Amerikas :

Deutsche Ent. Zeit. 1880. 241. 1.

Bonelli F. a. Dcscrizione di nuova specie d’insetti : Mem. Acad. Turin,

1826. XXX. 171. 1. Bonnet K. Traite d’insectologio. Paris, 1745. 2 kot. — Considih-ations sur les corps organises. Amsterd. 1762. KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 131

Bonnet K. Sur la respiration des chenilles: INlem. Math. cl. Sav. 1768.

V. 276. 1.

— Sur les stigmates des papillons. U. o. V. 294. 1. Borgmann H. Verzeichn. d. Macrolep. d. Umgegend v. Kassel. Kassel, 1878. 4 tabl. Borkhausen M. B. Naturgesch. d. europ. Schm. nach system. Ordnung. Frankfurt, 1788—94. 5 kot. Bouche P. F. Naturgesch. d. Insekten, besond. in Hinsicht ihrer ersten Zustiinde als Larven u. Puppen. Berlin, 1834, 10 tabl. Bradley K. A philosophical accont of the works of nature. London, 1721.

Brahm N. J. Insektenkalender fiir Sammler u. Oekonomen. Mainz, 1790—91. 2 k5t. — Versuch einer Fauna entom. der Gegend um Mainz. Gies- sen, 1793. Bramson K. L. Tagfalter Europas u. des Caucasus, analytisch bear- beitet. Kiew, 1890.

Br.anues G. Saison-Dimorphisnms bei einheini. u. exot. Schm. : Zeitschr.

Naturw. LXVI. 1894. 277. 1. Br.andt A. Zur Kenntniss d.weibl, Sexualdriisen d. Insekten: Bull. Acad.

Sc. St. Petersb. XXI. 21. 1.

Brandt E. Unters. iib. d. Nervensystem d. Lep. : Hor. Soc. Ent. Boss.

1880. 68. 1.

Brauer F. Systematisch-zoologische Studien : Sitzb. Akad. Wien, XCI.

1885. 267. 1.

— Ansichten iiber d. paliiograph. Insekten u. deren Deutung. Wien, 1886.

Brauer F., .1. Ekdtend.acher u. L. G.anglbauer. Fossile Insekten aus

der .luraformation Ost-Sihirens : Mem. Acad. St. Petersb. 1889.

Brkitenbach W. Beitriige z. Kenntniss des Baues der Schm.-Kussel :

Ent. Nachr. 1879. 237. 1.; Jena, Zeitschr. Nat. XVI. 1881. 151. 1. Bremer O. Ijepidopteren Ost-Sibiriens, insbesond. des Amur-Landes. St. -Petersb. 1864. 8 tabl.

Bremer 0. und W. Grey. Beitriige z. Schm.-Fauna des nordlichen China. St. Petei'sb. 1853.

Breyer a. et E. Fologne. Catal. des Phalenidees : Ann. Soc. Ent. Belg.

I. II. 1858. 92. 1., III. 1859. 93. 1. Brittinger C. C. Schm. von Oesterreich ob, der Enns. Wien. 1851.

Brockholes J. F. On rearing macrolep : Proc. Liverp. Lit. Soc. 1858.

176. 1.

Bromilow F. Butterflies of the Biviera. Nizza, 1892. 2. ed. 1893. Brown P. J. List of Lep. in Switzerland: Mag. Nat. Hist. 1835.

VIII. 205. 1. Brown T. Book of British butterflies and moths. London, 1832— 34. 3 kot. 143 tabl.

9 * ;

132 I. FUGGELEK.

Browne R. H. W. Proboscis of moths and butterflies : Science-Gossip.

1873. 180. 1.

J. Catal. des Bruand L4p. du depart, du Doubs. Besau 9on, 1845. — Monogr. des Psychides. U. o. 1853. 3 tabl.

— Sur la classific. des Lej>. : Ann. Ent. Fr. 1851. 124. 1852. X. — Soc. ]., 51 59. 1. ; Soc. Phil. Extr. Proc. 1854. 30. 1.

— Classific. : des Tineites Ann. Soc. Ent. Fr. 1857. V. 807. 1., 1858. VI.

flOl. 1. Bruennioh M. T Entomologia sistens insectorum tabnlos systematicas. Havn., 1704.

Brulle a. Surl’entom. de la Moree : Ann. Sc. Nat. 1831. XXIII. 844. 1. — Expedition scient. de Moree. Paris, 1832. 3 kbt. Brunbauer P. Der Einfluss der Temperatnr auf das Leben d. Tagfalter. Jena, 1883.

Brunner v. Wattenwyl. Gesetz in Veranderung d. Species und Ent- stehung d. Genera. 1870. Buckler W. The larvae of the British butterflies and moths, ed. by H. T. Stainton. London, 1886—93. 5 kot. 86 tabl. Buetschli 0. lib. Embryologie d. Insekten. 1870.

:>as. Buhle C. a. Die Tag- u. Abendschm. Euro2 Leipzig, 1837. 6 tabl. — Raupen- vi. Schm.-Ivalender der deutschen Falter. U. o. 1837.

Burger D. Das Bauchgefass der Lep. : Nederl. Arch. Zool. III. 1876. 97. 1.

Burgess E. Note on the Aorta in Lepid. : Proc. Boston. Soc. Nat. Hist.

XXI. 1881. 153. 1. Burmeister H. De insectorum systemate naturali. Halae, 1839. Butler A. G. Catal. of SatyridsB. London, 1868. 5 tabl. — Catal. of dmrnal Lep. of British miiseum. U. o. 1869. — Revision the genus Pieris: Cistula Entom. 1870. — Lep. exotica, or descr. and illustr. of exotic. Lep. London, 1870. 6 kot.

—• Remarks upon the classific. of the Hesperida^ : Ent. Month. ]\Iag.

VI. 1870. 265. 1.

— A synonymic list of genus Pieris: Proc. Zool. Soc. Loud. 1872.26. 1.

— Lep. from Peru: Ann. Mag. N.at. Hist. 1873. 2i8. 1., 1877. 117. 1.

— Revision of the genus Spilosoma : Cistula entom. II. 1875. 21. 1.

— Inst of the butterflies from New-Zealand. U. o. II. 1875. 487. 1.

XII I. 1876. 152. Zool. Ent. Month. Mag. 1. ; Proc. Soc. Loud. 1877. 379. 1.

— Ijep. from Madagascar: Cistula entom. II. 1875. 297. 1.; Ann. Mag.

Nat. Hist. 1878. 283. I., 1879. 237. 1., 1880. 333. 1.

— Notes on the Lep. of the family Zj'ga'uidae : Jomm. Linn. Soc. XII.

1876. 342. 1. — Ijep. from Abyssinia. 1876. — Butterflies of Malacca. (Tiondon) 1876.

— Lep. of the Amazons: Trans. Ent. Soc. Loud. 1877. 105. 1., 1878.

39. 1., 1879. 19. 1. KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 133

Butler A. G. Lep. from Japan: Ann. Mag. Nat. Hist. XX. 1877. 393. L,

1878. 77. 1., 1879. 349. 1.

1. — On the family Lithosiidae : Trans. Ent. Soc. Lond. 1877. 325.

— On the genus Acronycta. U. o. 1879. 313. 1.

— On Sphingida) : Trans. Zool. Soc. Lond. IX. 511. 1.

— On some new species of buttertlies form Tropical America : Ann.

Mag. Nat. Hist. XV. 222. 1.

— Descr. of new species of lep. from Central-America. U. o. XV. 338. 1.

— Fossil Lep.: Proc. Zool. Soc. Lond. 1889. 292. 1. — Lep. from Chili: liomanoft', Mem. VI. 1893. Butler A. G. and Walsingham, Illustrations of typical specimen of Lep. heteroc. in the British Museum. London, 1877— 79. 4 kot. Butleroff a. Die Tagschm. des Wolga-Ural Gehietes. Kasan, 1848. Calberla H. Die Macrolep.-Fauna der romischen Campagna und der angrenz. Provinzen Mittel-Italiens. Dresden, 1887—90. 3 resz.

— Lep. V. Sicilien : II Natural. Sicil. IX. 42. 1.

— Lep. V. Palastina u. Syrien : Iris, 1891. ,34. 1. Cantener L. P. Les Lep. du departemeiit du Var. Paris, 1833. — Hist. nat. des Lep. rhopalocferes du centre et du nord de la France.

U. o. 1834. 39 tabl.

Capieux J. S. Beitriige zur Naturgesch. d. Insecten (Lep.) : Naturforscher 1778—82. es 1789.

Caradja a. Lep. -Fauna v. Eumanien : Ent. Nadir. 1893. 241. 1.

C.\TTiE J. T. Beitriige z. Kenntniss der Chorda supra-spinalis der Lep. u. des Nervensystems d. Raupen. Zeitschr. wiss. Zool. XXXV. 1881.

304. 1. Cederhjelm j. Fauna Ingricae prodromus exhibens methodicam de- scriptionem agri Petropolensis. Lipsiae, 1798. 3 tabl.

CH.A.BRIER J. Essai sur le vol des insectes : Mem. Mus. Hist. Nat. 1820—22. CH.4MBERS V. T. Microlepid.: Canad. Ent. 1871. Ill—XI.

— On the antennae and trophi of lep. larva* : ,Journ. Soc. Nat. Hist.

Cincinnat. V. 1882. 5. 1.

Chapman T. Lep. from Congo : Proc. Nat. Hist. Soc. Glasg. I. 1865.

.325. 1.

— On the chrysalides of Lej). : Trans. Ent. Soc. Lond. 1893. 97. 1. Charpentier T. Verzeichn. d. europ. Schm. Breslau, 1818.

— Die Zinsler, Wickler, Schaben u. Geistchen des Syst. Verz. d. Wiener Gegend. Mit Anmerk. von Zincken, genannt Sommer. Braunschweig, 1821. Chenu j. C, et H. Lucas. Encyclop. d’hist. nat. Papillons diurnes.

Paris, 18,51 — -53. 40 tabl. Children J. G. Ochsenheimer and Treitschke. A short abstract of the characters of the genera of Pep. of Europe. Phil. Mag. a. Ann. Nat. Hist. 1829. IV—VIII. 134 I. FUGGELEK.

Children J. G. Sketch of tJie Systema Glossatanmi of Fabricius. U. o.

1830. 117. 1.

Cholodkovsky N. Die Hoden iler Lep. : Zool. Anz. III. 1880. 115. 1,,

1884. 504. 1

— Ul). Insektenfliigel. U. o. 1880. 015. 1. — Dor iiiiinnl. Gesclilechtsapparat d. Lej). St, Petersb. 1880. 5 tabl.

— Sur la niorphologie de I’appareil urinaire des Lep. : Arch. Biol. VI.

4!)7. f.

Christ H. Lep. v. Basel: Verb. Nat. Ges. Basel, 1878. VI. 303. L, VIII.

187. 1.

Christoph H. Saiiimelbericlite (lep.) aus Nordpersien, Turkmenien u.

Daghestan: Hora? Soc. Ent. Boss. X. 1873. 3. 1., XII. 181. 1.

— Neno Lep. des Amurgebiets : Stett. I'hit. Zeit. 1878. ;:20L 1.; Bull.

Soc. Nat. Mosc. LV. II. 1881. 33. 1.

— Lej). aus Achal-Tekke : Konianoff', Mem. II. 1885. III. 1887. V. 1889. — Lep. V. Kaukasus. U. o. V. 1889.

Chun C. Uber Bau, Entwicklung u. physical. Bedeutung d. Bectaldrusen

bei (1. Insokten. Frankfurt 1875.

Ci.\ccio G. V. De I’ceil des Lepid. : Bend. Acad. Bolog. 1875. 99. 1.

Cl.\irville J. Helvetische Entomologie. Zurich, 1798— 1806. (2 kot.

48 tilbl. Clerk C. A. leones insectoruni rariorum. Holm. 1759—04. 2 kot. 55 tabl. CoLEM.\N W. S. British butterOies, figures and descr. London, 1800. 10 tabl. Const.\nt a. Hist. nat. des papillons. Paris, 1800. — Catal. des Lep. du depart, de Saone et Loire. U. o. 1800. Const.-vnt 0. F. Hist. nat. des papillons. Paris, 1839.

Cook B. List of Lep. New-York: Entomologist, 1842. 258. 1.

Cooke N. On melanism in Lep.: Entomologist. X. 1877. 92. 1.

CosMovici L. C. Lep. de la Boumanie : Le Naturaliste 1892. 254. I. Costa O. G. Fauna del Begno di Nai)oli. A. Tjejiidotteri. Napoli, 1832 — 30. 23 tabl. — Atlante della statistica tisica e economica dell' isola di Capri: Esers.

Accad. Nat. Nap. 1840. II. 80. 1. Cotes E. C. and Swinhoe C. A catal. of the moths of India. Calcutta, 1887—89. 3 kot. Cramer K. K. Insectologia Danica. Ilafnia', 17(50. (’ramer P. Papillons exoti(]iies. Utrecht, 1775—82. 4 kot. 41-2 tabl. Contin. ]>ar C. Stoll. 1787 —90. \ kot.

Crewe H.H. On some of the genus Eupithecia : Ent. Annal. 1803. 110. 1.

Crotch G. B. On the generic nomenclature of lep. : Cistula ent. 1. 1809.

59. 1. CUNI Y Marturell M. Catal. de los Lep. do Barcelona. Bare. 1874.

CuR(’) A. Della partenogenesis fra i Lep. : Atti Soc. Ital. sc. nat. XIII.

1870. 27. 1. KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 135

CuRO A. Saggio di un Catal. dei Lep. d’ltalia: Bull. Soc. Ent, Ital. VII—XII. 1874—80. Curtis J. British entomology. London, 1823—40. 16 kot. 770 tabl. — Descr. of the insects in te appendix to te narrative of a second voyage in search of a North west passage and of a residence in the

arctic regions. U. o. 1835. Cuvier G. Le Regne animal. Paris, 1807. 4 kot. Cyrillo D. Entomologia Neapolitana. Napoli, 1787 —92. 12 tfibl.

Czerny A. Lep. des gouv. Charkow, Poltawa et Ekaterinoslaw : Bull.

Mosc. XX. VII. 1854. 212. 1.

Czerny F. R. Ijep.-Fauna v. Mahrisch-Triibau : Verb. zool. hot. Ver.

Wien, 1857. 217. 1., 1859. Sitzh. 18. 1. Dahl F. Verzeichn. der bei Eutiu gefund. Schm. Eutin, 1879.

— Beitrilge z. Kenntniss d. Banes u. d. Functionen d. Insektenbeine. Kiel, 1884. Dahl G. Coleoptera und Lepidoptera system. Verzeich. Wien, 1823. ;

Dale C. W. Lep. from Dorsetshire : Proc. Nat. Hist. Glasg. I. 14. 1.

Dalla Torre K. W. Die Duftapparate d. Schm. : Kosmos. XVII. 1885.

354. 1.

D.alm.an J. W. Forsok till sistematisk uppstiillning af Sveriges fjarilar :

Vetensk. Akad. Handl. XXXVII. 1816. 48. 1. — Analecta entomologica. Holm. 1823. 4 tabl. Darwin C. Descent of Man. London, 1871.

D.avies j. H. Instinct of Lep. ; Mag. Nat. Hist. 1828. I. 332. 1. Dekermann-Roy j. H. Catal. rais. des Lep. trouves dans la Loire infe- rieure. Nantes, 1877.

De la Harpe j. C. Contrib. a la faune lep. de la Sicile ; Bull. Soc.

Vaudoise. VI. 1881. 386. 1.

— Faune Suisse. Lepid. nocturnes (Geometr.) : Denkschr. d. Schweiz. Naturf. 1853. Delahaye. Iconographie des Lep., papillons de France. Paris, 1852. Demaison L. La stridulation des Lep.: Bull. Soc. Ent. Fr. 1888.

184. 1. Depuiset L. M. a. Catal. des Lep. de I’Europe. Paris, 1863. Dewhtz H. Afrikanische Tagschm. Leipzig, 1879.

— Afrikanische Nachtschm. U. o. 1881.

— (j'b. d. Fliigelbildung bei Phryganiden u. Lep. : Berl. Ent. Zeit. XXV.

1881. 53. 1. — Beschreib. v. Jugendstadien exot. Tjep. (Halle) 1882.

— Westafrik. Tagschm. Nymphaliden. U. o. 1887. — West- u. centralafr. Tagschm. Berlin, 1889.

Dickore W. Verzeich. d. Schm. v. Giessen : Ber. Oberhess. Ges.Naturk.

II. 1849. 85. 1., III. 18.53. 99. 1.

Dick ter H.yar. Microlep. v. Nederland : Tijdschr. v. Ent. XXX. 245. 1.

Diehl A. F. A. Lep. v. Oberhessen : Rhein. Mag. 1793. I. 226. 1. 136 I. FUGGELEK.

Dietl M. J. Unters. iib. Organisation d. Geliirns wirbelloser Thiere. Wien, 1878.

— Die Organis. des Arthropodengohirns : Zeitscdir. wiss. Zool. XXVII.

488. 1.

Dietrich K. Znr Systeiuatik d. Scdiin. : Stett. Ent. Zeit. 1862. 466. 1.

Dietze C. Beispiele v. Mimikry bei d. Lep. : Stett. Ent. Zeit. 1872. 279. 1. — Beitriige z. Genus Eupitliecia. U. o. 1872—77. Disconzi E. Entoniologia Vicentia ossi catal. sist. degli insetti della

})i’ov. di Vicenza. Padova, 1865. 18 tabl.

DisdekiS. Observ. entoniologicae. : Mein. Acad. Turin, XIV. 180.5.147.1.,

XV. 1809. 60. 1. Distant W. C. Rliopalocera Malay ana. A descr. of the butterdies oi the Malay Peninsula. London, 1882—87. 46 tabl.

Distant W. C. and Pryer W. B. Lep. from Borneo : Ann. i\Iag. Nat.

Hist. XIX. 41. 1.

Dixey F. a. On the phylogeny of the Pieridse : Trans. Ent. Soc. Bond.

1894. 249. I.

Dixon F. H. The effect of the temperature upon : Proc. Ent. Soc.

Lond. 1892. 69. 1.

Doenitz W. tib. Tone von sich gebende Schm. ; l\litth. Ges. Naturk.

Ostasiens. I. 1873. 68. 1.; Berl. Ent. Zeit. 1887. 9. 1.

Doering R. Die schlesischen Euprepien. : Stett. Ent. Zeit. 1S48. 302.1. — Die schlesischen Tagfalter. Brieg, 1851. Dognin P. Lep. de Loja (Equateur). Paris, 1888—95. 10 tabl. Dohrn a. Parthenogenesis bei Ocneria dispar: Stett. Ent. Zeit. 1871.

28. 1.

— Notizen z. Kenntniss d. Insektenentwickelung : Zeitschr. wiss. Zool.

XXVI. 112. 1. Donckier de Doncell C. Catal. des Lep. de Belgique. Bruxelles, 1882. Donovan E. Natural hist, of British insects. London, 1792— 1813. 16 kot. 576 tabl. — Nat. hist, of the insects of China. U. o. 1798,

Doremeister G. til). Zygauien : Verh. zool. bot. Ver. Wien, 1854. IV.

473. 1., V. 87. 1.

— tib. d. Einduss d. Tenij)oratur bei Erzougung d. Schm.-Varietiiten :

Mitth. Nat. Ver. Steierm. 1864. 99. 1„ 1879. 3.1.

I)ouRLED.\Y E. On Lep. of N. -America : Mag. Nat. hist. 1840. II. 213. 1. — The genera of diurnal Tjep. London, 1846—52. 2 kot. 80 tabl. Dourleday H. a synonymic list of British Lop. London, 1850. Douglas J. W. On genus Gelechia: Trans. Ent. Soc. Lond. 1849. V.

173. 1., 1850. 1. 14. 1.

Druck H. List of diurnal Ijej). from Angola : Proc. Zool. Soc. Ijond.

1875. 406. 1.

— List of Peruan butterdies. U. o. 1876. 205. I. — Lep. heterocera Centrali-America. Ijondon, 1886—94. 2 kot. KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 137

Drury D. Illustr. of nat. hist, of exotic insects (Lep.). London, 1770—82. 3 kot. 150 tabl. New ed. by J. O. Westwood. U. o. 1837. 3 kot, 150 tabl. Dubois A. et C. F. Les Lep. de Belgicjne, lenrs chenilles et lenrs chrysalides. Bruxelles, 1861 —84. 141 fiizet. Dumeril C. Consid. generales sur la classific. des insectes. Baris, 1823.

Duncan J. Nat. hist, of British butterflies. Edinb. 1835. 4 tabl. — The British moths. U. o. 1836. 30 tabl. — Foreign butterflies. U. o. 1837. 30 tabl.

— Nat. hist, of exotic moths. U. o. 1841. .30 tabl. Dunning J. W. List, of the British Lep. London, 1858.

— On the genus Acentropus : Trans. Ent. Soc. Loud. 1858. 271.1., 1872.

121. 1., 1876. Proc. 32. 1. Duponchel P. a. j. Hist. nat. des Lep. (Continuation de Touvrage de Godart). Paris, 1821 —45. Tom. VI—XI. et suppl. 4 kot. — Iconographie des chenilles. U. o. 1832. 92 tabl. — Catal. methodique des Lep. d’Europe. U. o. 1844—46. Dupuis A. Les papillons. Paris, 1863. 90 abr. Dutreux a. Lep. de Luxembourg: Sue. Sc. Nat. Tmx. 1853—57.

Dyar H. G. On structure of larvae : Psyche VI. 1 10. 1. Edwards W. H. The butterflies of N. -America, drawings and descr. Boston, 1874—95. 6 kot. L50 tabl. Ehret G. D. Plantse et papiliones rariores descriptae. et leri incisae. London, 1748. L5 tabl. Eimer G. H. T. Artbildung u. Verwandtschaft bei den Schm. Systemat. Darstellung der Abanderungen, Abarten u. Arten der Segelfalter- u. der Schwalbenschwanzahnl. Formen der Gattung Papilio. Jena,

1888—95. 8 tiibl.

Eisklt N. j. Geschichte, Systematik u. Literatur d. Insectenkunde. Leipzig, 1836.

Elwes H. j. On the genus Parnassius : Proc. Zool. Soc. Loud. 1886.

6. 1., 4 tabl.

— On the genus Erebia : Trans. Ent. Soc. 1889. 317. 1.

— Revision of the genus Argynnis. U. o. 1889. .5.35. 1.

— Lep. from Sikkim. U. o. 1888. 269. 1.; Nature XXXIV. 597. 1. Emerton j. H. The internal organs in the pupae of Lep.: Proc. Soc.

Nat. hist. Boston. XXIIl. 457. 1. Ernst et Engramelle. Collection do chenilles, chrysalides et papillons d’Europe, peints d’apres nature. Paris, 1779—93. 8 kof. 3.50 tabl. Erschoff N. Diagnosen neuer Ijcp. aus verschiedeneu Provinzen d.

russischen Reiches. Hor. Soc. Ent. Ross. XII. 336. 1.

— Lep. V. Turkestan: Stett. Ent. Zeit. 1874. 386. I. Erschoff N. et Field. Catal. Lepid. imperii Rossici. St. Petersb. 1867—70. 4 kot. 138 I. FUGGELEK.

Eschscholtz J. F. Besclireibung des irmern Skeletts einiger Insecten. Dorpat, 1820.

FjSI’Ku Fj. J. C. Dio europ. Bclim. in Abbildungen nacdi dor Natur. Erlangen, 1777 —94. 5 kut. es Su])p]. 4 kot. 441 tabl. None Ausg. von T. Cfi.iUPKNTiEK. U. o. 1829 —39.

— Die ausliindischon Scliin. U. o. 1785—98. (i3 ta]>l. Evkrsmann E. Fanna lepid. Volgo-Uralensis. Casani, 1844. — Entoinogra])hia imperii Knssied. Tom. V. Le])idoptera Rnssica. Mosquae, 1857.

— Les Noctnelites de la Knssie : Bull. Mosc, 1855—59. Exneu S. Die Netzbautbildimg d. Insectenauges. Wien, 1889.

— Du roll Licdit bedingte Versebiebungen d. I’igments im Insectenauge.

LI. o. 1889.

— Die Bhysiologie der I'acettirten Augen d. Kreb.sen u. Insecten.

II. o. 1891.

F.vbricius j. K, Systema entomologia*. Flensl)urg, 1775. — Genera insectorum. Kiel, 1777. — Philosopliia entomologica. Hamburg, 1778.

— Species insectorum. U. o. 1781. — Mantissa insectorum. Hafnise, 1787. 2 kot. — Entomologia systematica. Kopenb. 1792—99. 4 kot.

— Systema Glossatorum : Illiger, Mag. VI. 277. 1. F.abricius O. Fanna Grbnlandica. Hafnia% 1780. Faun.a.. Die Gross-Sebm. des Leipziger Gebietes. Zusammengestellt vom ent. Ver. Fanna. Leipzig, 1889. Fauvel a. Les Ijep. du Calvados. Paris, 1863. Felder C. Verzeich. der von den Naturforsebern der k. k. Fregatte

Novara gesanim. Macrolep : A'^ei’b. zool. bot. Ver. Wien, 1862. 473.1.

Felder C. n. Felder II. Lepidopterologiscbe Fragmente (Exot. Lep.l. Wien, 1859. 9 tabl. Felder C. u. IIogeniiofer A. Tjepidoptera. gesammelt auf der Keise der bsterr. Fregatte Novara um die Erde. Wien, 1865—77. 2 kot. 140 tabl.

Fered.ay 11. W. List of Lep. found of N. -Zealand : Trans. Proc. N.-Zeal.

Inst. VI. 191. 1. Fischer E. db-ansmutation d. Sebm. infolge Temperaturveriinderungen. Experimentelle Untersncbnngen iiber die Pbylogeneso der Vanessen. Berlin, 1895. Fischer de Waldheim G. Entomogra])bie de la llnssie. Mosc. 1820—28. 5 kdt.

Fischer H. Sebm. der Grafsebaft Wernigerode : Sebrift. Nat. A^er. Harz.

I. 1. 1.

Fischer v. Hoeslerstamm J. E. Abbildungen zur Bericbtignng n. Er- 1831—43. 100 tabl. giinzung (1. Sclimettorlingskunde. Leipzig, Fixsen C. Tjop. ans Korea: llomanoiT, Alem. III. 1887. KULFOLDI LEPKESZETI lEODALOM. 139

1. Fixsen H. J. Lep. de St. Petersbourg ; Bull. Mosc. 1849. 164. Foeester B. Die Insecten des «Plattigen Steinmergels» in Brunnstadt. Strassburg, 1891.

Forster J. R. Nov® species insectorum. London, 1781.

Foucart a. Catal. method, et i-ais. des Lep. de Douai. Paris, 187o. Fourcroy a. E. Entomologia Parisiensis. Paris. 1785. 2 kot. Fre Ch. Catal. des Microlep. de la Belgique: Ann. Soc. Ent. Belg. lNo8.

45. 1.; 1859. 45. 1.

Frey H. Die Tineen u. Pterophoren der Schweiz. Zurich, 1856.

— Die schweizer Microlep.: IMittli. Schweiz.Ent. Ges. 1865. 329. 1., 1868.

136. 1., 1869. 28. 1.

— Die Lepidopteren der Schweiz. Leipzig, 1880. Nachtrag 1. 2. U. o. 1881—82.

Freyer C. F. Beitrage z. Geschichte europ. Schiu. Augsburg, 1828—30. 3 kdt. 144 tabl. — Neuere Beitrilge z. Schm.-Kunde. U. o. 1833—58. 7 kdt. 700 tabl.

— Die Falter v. Augsburg: Ber. Nat. Ver. Augsb. XIII. 1860. 19. I.

Friedrich, tib. (1. Eier d. Schni. : Arbeit. Schles. Ges. Kult. 1839. 125. 1.

— tib. d. Raupen d. Schm. U. o. 1840. 88. 1. Frisch J. L. Beschreibung von allerlei Insecten in Teutschland. Beidin, 1720—38. 13 kdt. Fritze a. Saisondiinorphismus der Schm.: Ber. Nat. Ges. Freib. ^ III.

152. 1. Froelich G. F. a. Enumeratio Tortricum Wiirtembergi®. Tiibinga'. 1828.

Fromholz C. IJb. Missbildungen bei Schm. : Berl. Ent. Zeit. 1888. 225.1. Fruhstorfer H. Neue u. wenig bekannte Java-Rliopaloceren. Beilin, 1894. Neue Serie. Stettin, 1894.

Fuchs A. Verzeichn. d. Macrolep. v. Oberursel : Jahrli.Ver. Nat. Nassau,

1867. 203. 1.

— Microlep. d. Rheingaues : Stett. Ent. Zeit. 1880. 227. 1.

— Macrolep. d. Rheingaues. U. o. 1886. 39. 1.

— Schm. der Loreley-Gegend : Jahrb. Ver. Nat. Nassau, XLV. 85.1. Fuessly j. K. Verzeich. d. schweizer Insecten. Zurich, 1775.

Furneaux W. British butterflies and moths. London, 1895. 12 tabl.

Gaede H. 1\L Beitrage z. Anatomie d. Insecten. Bonn, 1823.

Gaiger V. Beitrage z. Schm.-Kunde Dalmatiens : Yerh. zool. hot. Ges.

Wien, 1873. 167. 1.

— Lejiidopterologisches aus Dalmatien : Ent. Nadir. 1876.156.1., 1879.

106. I. Garbowski T. Materialien zu einer Lep. -Fauna Galiziens, nebst system, u. biol. Beitriigen. Wien, 1892.

— Neuere Beitrage z. dsterr. Lep. -Fauna. Berlin. 1895. Gartner A. Die Geonietrinen u. Microlep. des Briinncr Faunengebictes :

Verb. Nat. Ver. Briinn, 1866. 48. 1., 1870. 63. 1. 140 J. FUGGELEK.

Gartnee a. Die Sesieii d. Briiniier Faunengebietes. U. o. 1874. II. 22. 1.

•Gaschet M. a. Observ. sur les migrations des SpJiingides et tie qiiel-

(lues autres Lep. : Ann. Hoc. Ent. Fr. 187G. 509. 1. Geer, de, C. Meinoires pour servir a I’histoire des insectes. Holm. 1752—78. 7 kot.

Gene C. G. I)e (juibusdam insectis Sardinise : Mem. Acad. Torin. 1830.

101 . 1 .

Genonville E. 11. Hist. nut. des Lep. diurnes de Paris. Paris, 1822.

Gentry T. G. Genealogy to Lep.: Proc. Acad. Nat. Pliilad. 1875. 24. 1. Geoferoy E. L. Histoire abregee des insectes, qui se trouvent aux en-

virons do I’ai'is. Paris, 1702. 2 kot. Geoffroy-Baint- Hilaire E. Considerations philos. sur la determination

dll systeme des animaux articules : Ann. Sc. Nat. 1824. II. 295. 1.,

III. 199. 1.

Gerhard B. Versucli einer Monograpliie d. euroj). Sclim.-Arton : Theda,

Polyommatus, Lycyena, Nemeobius. Hamburg, 1850—53. 39 tiibl.

— System. Verzcich. d. Macrolep. v. N.-Ainerika. Leijtzig, 1N78.

— Ub. d. geograpli. Verbreitung d. Macrolex>. ant d. Erde: Berl. Ent.

Zeit. 1883. 173. I. — Uber die Abnlicbkeit oinzeluer Arten der Scbin. aus ganz verscbied.

Familien. Etwas iiber Systematik : Bull. Soc. Ent. Ital. XV. 18S3.

158. 1. Geemar E. F. Systema Glossatorum prodromus. Ibps. 1810 — 12. 2 resz. — Fauna insectorum Europa>. Halae, 1817 —44. Gerstfeldt G. liber die Mundtbeile der saugenden Insecten. Dorpat, 1853. Ghiliani V. Elenco delle specie dei Lepidotteri riconosciuti essistenti

negli stati Sardi. : Mem. Acad. Torin, 1852.

Gianelli G. Le])idotteri di Piemonte : Ann. Acad, .\gric. Tttrin. XXXlll. Gilson G. La glandule de filer des chenilles: Cellule VI. 115.1. Girard M. Tjes insectes. Traite cTem. d’entomologie. Paris. 1873 —85. 3 kot. 118 tabl.

Gt.adbaoh G. J. Bescbrcibung neuer euroj). Scbm. Frankfurt. 1777. 30 tabl.

Glaser Tj. Der neno Borkbausen, odor liessiscb-rbeiniscbe Faltcrfauna. Dai’instadt, 1803.

— Lej). -Fauna v. Bingeii : Ent. Nadir. 188(i. 105. 1. — Catalogus etymolog. Coleojiterorum et Lejiidojiterorum. Erkliirendes und verdeutscbendes Namensverzeicbniss der Kiifer n. Scbmetterl. Berlin, 1887.

Glitz C. T. Verzeicbn. d. Scbm. v. Hannover : .lalirb. Nat. Ges. Hann. XXIV. 1874. XXV—XXVIII. XXXVII, Gmet.in j. F. Caroli a Ijinne Systema natura>. Ed. XIII. Lijis. 1788. 9 kot.

Godart .). B. Hist. nat. des Lej). de France. Paris, 1821 —24. 5 kOt. KULFOLDI LEPKESZETI lEODALOM. 141

Godart J. B. Hist. nat. des Lep. des environs de Paris. U. o. 1820.

God.4,rt J. B., Duponchel B. A. J. es Guenee A. Iconograpliie et liist. nat. des chenilles. Paris, 1849. 2 kot. 92 tabl. Godman F. D. es Salvin O. Lepidoptera Rhopal. centrali-aniericana. London, 1879—94. 2 kot. 83 tabl. — Biologia Centrali-Ainericana. Zoology Lepid. Bhopal. London, 1881—82. 2 kot. Goedart j. Metamorphosis et hist. nat. Insectorum. Medioburgi, 1662—67. 3 kot. — De insectis, opera M. Lister. London, 1685. Goeze j. a. E. Entomologische Beitriige. Leipzig, 1777—81. 3 kot.

Gonin j. Becherches sur la metamorphose des Lep. : Bull. Soc. Vaud.

XXX. 1894. 89. 1.

1. Goosens T. Les cents des Lep. : Ann. Soc. Ent. Fr. IV. 1884. 129.

Gosse P. H. On the clasping organs, accessory to generation in Lep. :

Trans. Linn. Soc. Lond. II. 1883. 265. 1.

Gottsche C. M. Beitrage z. Anat. u. Phys. d. Auges der Krebse und

Fliegen : Miiller, Archiv 1852. 483. 1.

Graber V. Das Herz der Insecten : Arch. mikr. Anat. IX. 1873. 129. 1. — tiber Gehor- und Stimmorgan der Insecten. Wien, 1873.

— tiber die Mundwerkzeuge u. Eingeweidenerven d, Insecten : Zeitschr.

wiss. Zool. XXII. 137. 1.

— Uber den pulsirenden Bauchsinus d. Insecten : Arch. mikr. Anat. XII. 1876.

— Der Organismus d. Insecten. Mtinchen, 1877. 200 abr. — Vergleich. Studien lib. d. Keimhiillen u. die Riickenbildung d. In- secten. Wien, 1888.

— Vergleich. Studien iib. d. Embryologie d. Insecten. U. o. 1889. — Vergleich. Studien am Keimstreif d. Insecten. U. o. 1890.

— Beitrage z. vergleich. Embryologie d. Insecten. U. o. 1891. Graells M. Memorias dela comison del mapa geologica de Espana

Madrid, 1858. (p. 106— 11. Lepidoptera.)

GraeserL. Beitrage z. Kenntniss der Lep. -Fauna d. Amxirlandes : Berk Ent. Zeit. 1888—92.

Graessner F. Blicke in das Leben ix. die Entwickelxingsgeschichte der Schm. Hxille, 1853. 2 tabl.

Gr.\ndidier a. Lep. de Madagascar : Hist. phys. nat. et polit. de Madag. 1887.

Gray G. B. Catal. of Lepid. iix the British Mxisexxxix. Papilionida?. Loix- don, 1852. 14 tabl.

Green J. The genxis Eupithecia: Rep. Marlb. Coll. 1867. 36. 1.

Greene J. Lep. in Ireland : Nat. Hist. Rev. 1854. I. 165. 1. — Lep. in the coxxnty of Suffolk: Morris, Natxxralist 1857. 58.1.

Gregson C. S. Variation in Lep.: Entomologist III. 1866. 209. 1„ IV.

9. 1., V. 70. 1. 14^2 I. FUGGELEK.

Grknac^er H. Untei’sucliungen iib. d. Artliropoden-Augo. Rostock, 1877.

— nb. (1. Seliorgan d. Artliropodeii. Gbttiiig. 1879. 1 1 tabl.

Grentzenbkug R. Die Macj-olej). d. Provinz Preussen : Schrift. Pbys.

Ges. Kmiigsb. X. 1869. 89. I., XVII. 1877. 171. 1.

(iRiEFiTH A. B. On colour of pupae: Conipt. Rend. XLV. 958. I. Gronow L. 9’. Zoopliylaceuin Gronovianuin. Lugd. Batav. 1763—81. 3 kot.

Grote a. R. On origin to tlie insects : Proc. Ainer. Ass. Sc. XXII.

110. 1.

— On the genera Hyj)ena and Herininia: Bull. Bufll'al. Soc. Nat. I.

1874. 57. 1.

— On the genus Agrotis. U. o. II. 1875. 301. 1.

— Check list of the Noctuida- of America, North of iilexico. Buffalo,

1875—76. 2 ]-esz. Uj kiad. 1890.

— On Noctuida* from tlie Pacific coast of N. -America. U. o. 1876. — Essay on the Noctuidae of N. -America. Ia)udon, 1882. 4 tab]. — On classification of Moths: Amer. Naturalist. 1883. 496.1. — The hawk Moths of N. -America. Bremen, 1886. — — The classification of the Bombycidae : Canad. Ent. 1887 88. — Systema Lepid. Hildesiae. Hildesh. 1895. — Die Apateliden (Acronycta u. verwandte Arten, deren Rau])en etc.) U. o. 1896. Grum-Grshim.\ilo G. Pamir et sa fauno lepid.: Romanoff IV. 1890.

Guenee a. Notice sur nouv. genres it etablir dans I’ordre des L^p. (Noctuides): Ann. Soc. Ent. Fr. 1837 —II.

-— Europueorum microlep. index methodicus. Paris, 1845.

— Species general des Lepid. U. o. 1851 — 57. 10 kot.

— Pitudcs sur le genre Lithosia : Ann. Soc, Ent. Fr. I. 1861. 39. 1.

— Notes sur lo genre Setina. II. o. IV. 1864. 399. 1. — Statistique scient. d’Enre-et-Loii-e. Ijppid. Chartres, 1875. Guenee A. es Villiers F. Tableaux synoptiques des Lep. d'Euro])e. Paris, 1834—35. 2 resz. Guillkwont A. Cat. des Lep. du depart, du Puy-de-D6me. Puy, 18.54—58.

2 fiiz.

— Vingt-ciu(| jours do chasse aux Lepidojiteres a Barcelonctto et A, Larcho. Clermont, 1856.

GuMRrENRER(4 C. bard. Ubcr die Genera der Familie Geometra : Mitth.

Munch. Ent. Vor. V. 1881. 105. 1. — Systema Gcomotrarum Zoiue temporatioris septentrionalis. Syste- matische Bearbcitung der Si)anner der nbrdlichen geiniissigten Zone. Halle, 1887—93. 6 resz. 3 tabl.

— Bciti-iigo z. Konntniss d. Gattung Erobia : Stott. Ent. Zeit. XLIX.

1888. 385. I.

ri.A.\SE E. tibor sexuelle Cbaraktcre bci I.epid. : Bresl. Ent. Zeit. IX.

1.8,84. 1.5. I., X. 188,5. 36. 1. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 143

—88. Haase E. Duftapparate indo-austral. Schra. : Corrl)l. Iris 1886

— Uber Sclim.-Fliigel : Zool. Anz. 1886. 711. I.

— tiber den Ton der Sedan.: Corrbl. Iris. 1887. 113. 1.

— Z\im System d. Tagfalter. U. o. IV. 18!H. 1. 1.

— tiber Fliigelrippen. Zool. Anz. 1891. 116. 1. — Untersucdmngen iiber die Mimicry anf Grundlage eines natiirlichen Systems der Papilioniden. Stuttgart, 189il —93. 2 kot. 14 tal)l.

Habich 0. es Rebel II . Beitrag z. Lep.-Fanna Nieder-Oesterreichs

Wien. Ent. Zeit. II. 1883. 31. 1.

Hagen H. Schmetterlinge mit Raupenkopf n. alml. Missbildungen : Stett.

Ent. Zeit. 1872. 388. 1.

Hagen H. A. Bibliotheca entomologica. Die Litteratnr iib. d. gauze Gebiet der Fntomologie. Leipzig, 1862—63. 2 kot.

Haller G. tiber Tona])parate der Insecten : Zool. Garten. 1874. 106. 1. Hampson G. T. Illnstrations of typical Hetei'ocera of tlie Nilgiri district. London, 1891. 18 tabl. — The Macrolep. Heterocera of Ceylon. U. o. 1893. 20 tabl.

— On stridulation in certain Lepidoptera : Proc. Zool. Soc. London,

1892. 188. 1. — The fanna of Britisli India, including Ceylon and Burma. IMoths. London, 1893— 95. 3 kot. 884 abr. H.appe a. F. Abbildungen d. Sedan, ans Asia, Afrika u. Amerika. Berlin, 1783—84. 2 fdz. 8 tabl. Harris M. The Aurelian or. nat. hist, of bntter- ; English moths and dies. London, 1766.

— The English Lepidoptera. U. o. 1775. Harris T. W. Descr. catal. of the N. -American insects to genus Sphinx. Boston, 1839. Hartmann A. Die Kleinschmetterlinge der Umgegend Miinchens. Miinchen, 1871. — Die Kleinschmetterlinge d. enrop. Eannengebietes. Erschcinnngszeit

der Raupen u. Falter, Nahrung and biol. Notizen. U. o. 1880.

Harvey L. F. Rectifications of genus Cymatophora : Bull. Buffalo Soc.

Nat. I. 1871. 276. 1. — An illustration of N. -American Agrotis. Bufi'alo, 1876.

Hatschek B. Beiti-iige z. EnGi icklungsgesch. d. Lepid. : -Icn. Zeitschr.

Naturw. XI. 1877. 1 1. 1. Haworth A. H. Lepidoptera Britannica. London, 1S03 — 29. 4 kot.

Hedem.\nn W. Bidrag til fortegnelsen over de i Daiaaark levende Microlep. Kopenli. 1885.

Heeger F. Beitrilge z. Schm.-Kunde v. Sicilien. Wien. 1838. 3 tabl. — Beitriige z. Naturgcsch. d. Insecten. U. o. 1850—06. 19 resz.

Hegetschweiler. De insectorum gcnitalil)us. Turici, IS^iO. la Heim F. Sur chenille do Saturnia pavonia : Bull. Soc. Ent. Fr. 1892.

48. 1. I

I. FUGGELEK.

Ukinemann H. Die Selim. Deutsclilamls ii. der Selnveiz. Braunscliw. 1859—77. 3 kot.

Heissler 1j. Raupenluttening mit prajiar. Fntter : Soc. Ent. IX. 1894.

100. 1. Heller C. Die aljiinen Eep. Tirols. Innsbruck, 1881.

Hellins J. On the genus Acidalia: Ent. Month. Mag. 1868. 95. 1. Helm E. Anatom, u. histolog. Darstellnng d. Spinndriisen der Schm.-

Uaupen : Zeitschr. M'iss. Zool. XXVI. 1876. 434. 1.

Henking H. Untorsnchungen lih. d. ersten Entwicklungsvorgange in d.

Eiern d. Insecten : Zeitsehr. wiss. Zool. XLIX. 1889. 505. 1.

Herust I. F. W. Einleitung z. Kenntniss d. Insecten. Berlin, 1781—87. 3 kbt.

IIering E. Die Falter v. Bommern : Stett. Ent. Zeit. 1840—43. es 1880.

— til), d. Genus Lithosia. U. o. 1847. 101. 1. Herold E. Die teutschen Schm. systematisch beschriehen. Xordhausen, 1844. 9 tabl.

Herold M. Untersuchungen lib. d. Bildungsgeschichte d. wirbellosen Thiere im Ei. Berlin, 1876.

Herold M. J. D. Entwicklungsgeschichte d. Schm. Marburg, 1815. 33 tabl. — Physiolog. Untersuchungen tib. d. Buckengefass d. Insecten. Kassel,

18i23. Herr A. Bestimmung d. deutschen Schm. auf leichte Art. Frankfurt, 1833. 2 tabl. — Anieitung die Raupen d. deutschen Schm. zu bestiminen. U. o. 1833. 2 tabl. Herrich-Schaffer F. A. G. De generatione insectorum partibusque ei inservientibus. Ratisb. 1821. — Nomenclator entomologicus. U. o. 1835. 2 resz. — Systematische Bearbeitung der Schm. v. Europa. U. o. 181-3 —56.

6 kot. 672 tcibl. — Uber das auf Fliigelrippen gegiuindete System d. Schm.: Abh. Zool.

Ver. Regensb. III. 1849. 175. 1. — Synonyma Lepidopterorum Europ;r. Ratisb. 1851. — None Schm. aus Europa u. den angrenzenden I/iindern. U. o.

1856) —61. 3 fiiz. 26 tabl. — Revision d. europ. Schm. -Fauna: Corrbl. zool. Ver. Regensb. 1860.

I. 19. 1., 1861. II. 145. 1.

— Uber Classification d. Tortidcinen. U. o. 1860. XIV. 168. 1., 1861.

II. 126. 1.

— Zur S))annergattu)ig Eupithecia. U. o. 1861. 11. 121. 1., 1863. 21. 1. — Systematisches Verz. d. europ. Schm. Regensburg, 1861. — Schmett.-Fauna d. Insel Cuba: Corrbl. Regensburg, 1865.

— Lepido])terorum index systematicus : Corrbl. zool. Ver. Reg. 1864.

175. 1., 1865. 63. 1.

Ii KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 145

Herrich-Schaffer F. A. G. Prodromus systematis Lepid. Versuch einer systemat. Anordnnng d. Scdmi. Regensbiarg, 1865 /O. 3 resz. Hewitson W. C. Illustrations of new species of exotic butterflies. Lon- don, 18.51 —76. 5 kdt. 300 tal)l. — Catal. of Lycaenidse. U. o. 1862. — Illustrations of diurnal Lepid. Lycaenidae. U. o. 1864—78. 8 resz. 103 tabl.

•— Equatorial Lepid. U. o. 1869. 4 k5t. Hewitson W. C. es Moore F, Descr. of New Indian. Lep. Calcutta, 1879. Heydenreich G. H. Systemat. Verzeich. d. euroii. Schm. Weissenfels.

1843. 3. kiad. Leipzig, 1851. latin cziminel.

Heylaerts F. J. M. Les Microlep. de Breda. La Haye, 1870.

— Sur les Psychides ; Bull. Ent. Belg. 1880. 20. 1.

— Observ. synonymique et autres relations 4 des Psychides : Soc. Ent.

Belg. XXVIII. 1884. C. R. 34. 1. Himsl E. Prodromus einer Macrolep. -Fauna des Innkreises u. Oberoster-

reichs : Soc. Ent. X. 1895. 99. 1.

Hinterw.aldner J. M. System. Verz. d. Lep. Tirols : Schulpropr. Innsbr. 1868.

Hochenw'arth S. Beitrage z. Insectengesch. : Schriften Berk Ges. naturf.

Fr. 1785. VI. 384. 1.

HoEFN.mEL J. Diversae inseetorum volatilium icones. Franco!. 1630. Hoefner G. Verzeich. d. Sch. d. Lavanthales u. der beiden Alpen, Ivor- u. Saualpe. Wolfsberg, 1878. — Die Tagfalter Deutschlands, der Schweiz u. Oesterreich-Ungarns.

Analytisch bearb. U. o. 1879.

— Beobachtungen iib. Vorkommen und Lebensweise der Gebirge und Alpen bewohnenden Schm.: Wien. Ent. Zeit. II. 1883. 189.1. Hoffer E. Illustr. Schmetterlingsbuch. Wien, 1891.

Hoffm.vnn a. Schm. -Fauna d. Shetlands-Inseln : Stett. Ent. Zeit. 1887.

259. 1.

— Schm. -Fauna v. Finnland. U. o. 1893. 121. 1. Hoffmann J. Anleit. Schm. zu fangen und Raupen zu erziehen. Stutt- gart, 1888.

— Der Schmetterlingssammler. Fiir die Jugend. 3. Aufl. U. o. 1889. Hoffm.vnn P. Raupen- u. Schm.-Kalender. Guben, 1888. Hofmann E. Die Isoporien der europ. Tagfalter: Jahrb. Ver. vaterl. Nat.

Wui’ttembergs. XXIX. 1873. 2.55. 1.

— Die Schm. Europas. Stuttgart, 1886. 2. Aufl. 1894. 90 tabl. — Die Raupen der Schm. Europas. U. o. 1893. 90 tabl. Hofm.ann 0. Lep. -Fauna von Regensburg: Corrbl. zool. Ver. Re».

18.54— .58.

— lib. d. Naturgesch. d. Psychiden. Erlangen, 18.59.

Hofmannsego j. C. grof. Alphab. Verzeich. zu Hubner’s Abbild. d. Pa- Illiger’s pilionen: Magazin. III. 1804. 182. 1., V. 1806. 176. 1.

- Abaft Aigner : A lepkeszet tortenetc Ma^.yaror8z4gon. 10 U6 I. FUGGELEK,

Hogan A. !l. Catal. of Irish Microlep.: Nat. Hist. Rev. XYITI. 1855. I.

368. 1.

Holland W. J. Lep. of Celebes; Rroc. Bost. Soc. Nat. liist. XXV. 52. 1. Hollar V. Muscarum, scarabeorum variae figimp descr. Antwerp. 1646.

Holmgren E. Her Digestionscaiial d. Schm. : Ent. Tidskr. 1892. 129.1. Holt W. A. E. The butterflies and moths of Tenerifi'e. London, 1894. 3 tabl.

Honrath E. G. Falter v. Ostenba: Sitzb. Berk Ent. Ver. 1887. 36. 1. — Falter v. Guyana: Berk Ent. Zeit. 1887. 147. 1.

— Varietiiten, Abnormitiiten, Monstrua und Herinaj)hroditen d. Sehm.

U. o. 1887. 495. 1. Hope F. W. On some rare and beautiful insects from Silhet, Lepid. and Homoptera. London, 1842. Hormuzaki C. Zur Lep. -Fauna der Bucovina: Ent. Nachr. 1892.305.1.;

Soc. Ent. VIII. 1893. .58. 1. — Aufziihlung d. Tagfalter d. Bucovina. U. o. 1893. 241. 1.

— Untersuchungen lib. d. Lep. -Fauna d. Bucovina. Czernovitz, 1894.

— Ub. Abiinderungen v. Lep. aus d. Bucovina u. ausRunianien: Ent.

Nachr. 1894. 2. 1. Horsfield T. Descr. catal. of Lep. in the Museum of the East-lndia Company. London, 1828—29. 4 kot. New. ed. 1858—59. 2 kot. 29 tabl.

Huebner J. J. Beitrage z. Gesch. d. Schm. Augsburg, 1786 —90. 2 kot. — Sanimlung auserlesener Vogel u. Schm. U. o. 1792. 100 tabl. — Gesch. europ. Schm. (Raupen). U. o. 1806— 18. 406 tabl. — Verzeich. bekannter Schm. U. o. 1816. — Sammhmg exotischer Schm. U. o. 1806—24. 439 tabl. Neue Ausg. V. W. F. Kirby. Brussel, 1896. 664 tabl. — Sammlung europ. Schm. U. o. 1805—24. 790 tabl. Fortsetzung von K. Geyer. 1827—41. — Zutrage zur Sammlung exot. Schm. Augsb. 1818—32. — System. -alph. Verzeiclm. aller bisher bei den Filrbildungen znr Sammlung europ. Schm. angegebenen Gattungsbenenuungen. U. o. 1822.

Huenich Ij. a. Bestimmung der Esper’schen Abbild. exirop. Schm. Ijeipzig, 1854. Hufnagel. Tabellen von den Tag-, Abend- u. Nachtvogeln d. hies.

Gegend : Berliner Magazin 1766 —69. Aninorkungen dazu von S. A. Rottenburg: Naturforscher 1775—77.

Hulst G. D. On the genus Catocala: Bulk Brookk Ent. Soc. III. 1880. 2. 1. Humphrey H. W. N. The butterflies vivarium. London, 1858. — The genera of British Moths. U. o. 1861. 62 tabl. — The genera and species of British butterflies. U. o. 1860. 32 tabl. Humphrey H. W. N. 4s Westwood J. 0. British moths and their transformations. Loudon, 1857. 2 kot. 124 tabl. KULPOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 147

Huxley T. H. Manual of anatomy of vertebrated animals. Lon- don, 1871.

Hymmen. Verzeitdi. d. Lep. von Trier: .Tahresb. Ges. Nat. Trier, 18.53. Jablonsky C. G. es Herbst J. F. W. Natursystem aller bekannten

in- u. ansliind. Insecten. Schmetterlinge. Berlin, 1783—1800. 11 kot. .Jackson W. H. Studies in the morphology of the Lep.: Trans. Linn.

Soc. T.ond. V. 1890. 14.5. I. .5 tabl. Janson 0. E. Kemarks on Japanese Rhopalocera. London, 1878.

Jennek E. Analyt. Tabelle z. Bestimmen d. schweizer. Blaulinge: Mitth.

Scdiweiz. Ent. Ges. V. 1880. 293. 1.

Jennings P. H. On oviposition of Lep.: Entomologisl VII. 1874. 285. 1.,

VJll. 13. 1., IX. 12. 1. Johansen H. Hie Entwickelung des Imago-Auges von Vanessa urticas:

Zool. .Jahrb. Ann. VI. 1893. 445. I.

JoNSTONE J. K. Historise naturalis de insectis libri III. Franco!. 10.53. Jordan K. Die Schmett. -Fauna Nordwest-Deutschlands, insbes. d. lej)id. Verhaltnisse d. Umgebung v. Gottingen. .Jena, 1886. Jordan E. G. K. Varieties of Lep. and their causes: Ent. Month. Mag.

I. 1864. .53. 1. Joseph G. Fortptlanzungserscheinungen von Varietiiten eiuiger Ijep.:

Jahresb. Schles. Ges. v. Cultur. 1872. 167. 1. Jung C. C. Verzeich. d. europ. Schni. in alpliab. Ordnung. Frank!. 1782. — Alpha!). Verzeich. d. bisher bekannten Schm. aus alien Welttlieilen. Auspach, 1791—92. 2 kot.

— Alphal). Verzeichn. aller Schm. Anspachs. U. o. 1791 —93.

Kalchberg a. Beitriige z. Lej). -Fauna Siciliens: Stett. Ent. Zeit. 1872.

312. 1., 1873. 138. 1.

KalenderE. Untersuchungen tib. d. Entwicklung uberwinteruden Schm.- Puppen. Eostock, 1872.

Kaltenbach j. H. Die Phanzenfeinde aus der Klasse d. Insecten. Ein nach Pdanzenfamilien geordn. Handbuch sammtl. auf d. einheim. Pflanzen bisher beobacht. Insecteii. Stuttgart, 1874. 402 abr. Kappell a. W. es Kirby W. E. British and European butterflies and moths. London, 1895. 30 tabl.

K.-vyser j. C. Deutschlands Schm., mit Beriicksicht. sammtl. europ.

Arten. Leipzig, 18-52 —.59. Uj kiadas 1881. 1.52 tdbl.

Keferstein a. Versuch einer kritisch-systematischen Aufstellung d.

europ. Lep.: Stett. Ent. Zeit. 1851. 220. 1.

— Ub. Gesclilechtsverschiedenheit d. Schm. U. o. 1853. 349. 1.

— Ul). jungfriiuliche Zeugung bei Schm. U. o. 1861. 438. 1. — Betrachtungen iib. d. Entwicklungsgesch. d. Schm. u. deren Variation. Erfurt, 1880.

Keferstein A. es Werneburg A. Die Schm. v. Erfurt. EHurt, 1860.

Keferstein C. Bemerkungen iib. d. Genus Setina: Stett. Ent. Zeit. 1867.

278. I.

10 * 14S I. FUGGELEK.

Keferstein D. S. tib. d. Gattung Colias : Verb. zoo), bot. Ges. Wien,

1882. 449. 1.

Keeler A. es Hoffm.\nn J. Systeinat. Zusammenstellung d. Macrolep. V. Wiirttemberg: Jalirb. Ver. Nat. Wiirtt. XVII. 18GI. 263.1. Ketteliioit T. De squamis Lepidopterormn. Bonn, 1860.

Kiieil N. M. Die Rliopaloceren dej’ Insel Nias. Berlin, 1844. 4 tabl. Killias R. Die Selim. Granbiindens. Chiir 1881.

Kirbach P. tib. d. Mundworkzeuge d. Schm. : Arch. Naturgeseli. L. I.

78. 1. Kirby W. es Spence W. Introduction to entomology. London, 1815—26. Kirby W. F. A manual of European butterflies. London, 1862.

— A synonymic catal. of diurnal Ijep. U. o. 1871. Suppl. 1877.

— A synon. catal. of Lep. Heterocera. U. o. 1892.

— Handbook of the Lep. I. Butterflies. U. o. 1894.

Kirsch T. Beitrag z. Kenntniss d. Lep.-Fauna v. N. -Guinea; Mitth.

zool. Mus. Dresden 11. 1877. 101. 1. 3 tabl. Kleemann C. F. K. Beitriige z. Natur- u. Insectengeschichte. Ntirnberg, 1761, fortgesetzt von C. Schwarz 1792—93. 2 kot. Klemensiewicz S. Verzeichn. d. Lep. aus d. Umgegend von Nowy Sa9a:

Komis, fiziogr. Krakov. XVII. 1883. 200. 1. Klier P. Kaupenkalender. Leipzig, 1878.

Klopsch J. E. tib. Aufenthalt u. Lebensweise d. Schm. : Arl). schles.

Ges. 1838. 59. 1., 1839. 19. 1.

Klug j. C. F. Symbol* physicse, sen icones. Berol. 1832. 4 fiiz. Knapp F. Verzeich. d. Schm. Thiiringens. 2. Aufl. Stettin, 1887. Knatz L. Versuch einer Aufstellung u. Begriindung einer Localfauna

f. Kassel u. Umgebung. Kassel, 1883. — Verwandtschaft u. relatives Alter d. Noctuse u. Geometrae: Zool.

Arch. 1886. 610. 1.

— Fliigeldeformitaten bei Schm.-Weibchen : Ber. Ver. Nat. Kassel.

XXXVI. 1890. .36. 1. — tib. Entstehung u. Ursache d. Fliigelmangel bei den Weibchen vieler

Lep.: Arch. Nat. LVII. 1891. I. 49. 1.

Knocii a. W. Beitriige z. Insectengeschichte. Leipzig, 1781 —83. 3 resz.

— Neue Beitriige z. Insectenkunde. U. o. 1803.

1. Koch G. Die Schm. d. Wetterau : Isis, 1848. XI. 891. — Die geogr. Verbreitung d. europ. Schm. in anderen Welttheilen. Leipzig, 1854. 2. Ausg. 1857. — Die Schm. d. stidwestl. Deutschlands. Kassel, 1856. — Entwurf einer Anderung d. Systems d. Lep.: Stett. Ent. Zeit. I860.

220 . 1 . — Die indo-austral. Lep. -Fauna u. ihr Zusammeiihang mit den drei Hauptfaunen d. Erde. U. o. 1865. 2. Aufl. 1873.

— Die geogr. Verbreitung d. Schm. iiber die Erde : Petermann, Mitth.

XVI. 1870. 20. 1. —

KULFOLDI LEPKBSZETI IRODALOM. 149

Koch G. Die geogr. Verbreitung d. Schm. u. die drei Hauptfaiinen d.

Erde: Ausland, 1871. 31. 1.

— Beitrage z. geogi". Verbreitung d. Sehin. iin Allgemeinen u. der

austral. Falter iusbes. U. o. 1872. (580. 1.

Kodermann C. Die Scdim. v. St. Lainbreclit: Mittli. Nat. Ver. Steierin.

V. 1868. 61. 1. Koeppen F. T. tiber das niassenhafte Erscheinen d. Libellen u. Lep.:

Stett. Ent. Zeit. 1871. 185. 1.

Kolb O. Schm. v. Kenipteu u. Algau : Ber. Nat. Ver. Schwaben. XXX.

233. 1.

Kolbe H. J. Beitrag z. Systematik d. Lep.: Berl. Ent. Zeit. 1883. 217. 1. — Einiuhrung in d. Kenntniss d. Insecten. Berlin, 1893. Kolenati F. a. Meletemata entomologica. Petrop. 1845—47. Kollar V. Ub. den Cliarakter d. Insectenfauna v. Siid-Persien. Wien, 1849.

— Verzeiclin. d. Schm. im Erzh. Oesterreicli : Beitr. Landesk. Osterr.

Wien, 1832. II. 1. 1. Korb M. Die Schm. Mittel-Europas. Niirnherg, 1895. 30 tabl. Kornatzky E. es Assmann A. Abbild. u. Beschreib. d. Schm. Schlesiens in system. Ordnung. Breslau, 1842—51. 3 resz. Korschelt E. Zur Bildung d. Eihullen, der Mikropylen u. Chorion- anhange bei den Insecten. Halle, 1887.

Kraepelin K. lib. d. Geruchsorgan d. Gliedertliiere. Hamburg, 1883.

Krafft P. L. Verzeiclin. d. Lep. v. Zweibrucken : Jahrb. Nat. Ver.

Zweibr. IV. 1868. 27. 1.

Kramer P. Retlexionen iit). d. Theorien, durch welche der Saison-

Dimorphismus bei d. Schm. erklart wird : Arch. Naturg. 1878.411.1. Krancher 0. Entomologisches Jalirbuch. Kalender fur alle Insecten-

sammler. Leipzig, 1892— 9.5.

Kranz .1. B. Schmett. v. Munchen. Munchen, 1860. Kraszny F. Zur Insectenfauna d. Umgebung v. Weidenau. Weidenau, 1875.

Krause E. Monstrositilten bei Schm.: Stett. Ent. Ztg. 1871. 135. 1. Kretschmer F. Die Microlep. von Frankfurt a/0.: Monatl. 5Iitth.

Naturw. IV. 236. I. Kroesm.\nn D. W. Verzeich. der bei Hannover vorkomm. Schm.: Jahrb. Nat. Ge.s. Hannov. X. 1860. Kroulikowsky L. Catal. d. Lep. d. Gouv. Kasan: Bull. Soc. Nat. ^VIosc.

1 890—93.

— Rhopalocera

Magdeb. VII. 1877. 107. I.

Kuehn a. C. Anekdoten z. Insectengeschichte : Naturforscher 1774—82. Labram J. Die Tagschm. d. Schweiz bildlich dargestellt. Basel, 1835

1860. 13 fiizet. 150 I. FUGGELEK.

Lacokdaikk M. T. Introduction — a PEntomologie. Paris, 1834 38, 'i kdt.

24 tiihl.

IjAfauey C. Descr. des chenilles de Microlep.: Ann. Soc. Ent. Ph'. 1875.

423. I.; 1885. 397. 1.

IjAndois 11. til). Lautausserungen d. Insecten: Natur u. Off'enI). 1860.

VI. 90. 1.

— Der Stigmenverschluss bei d. Lep.: Arch. Anat. 1866. 41. 1.

— Die Kntwicklung d. Spermatozoen bei d. Lep. U. o. 1866. .50. 1.

— Die Kaupenaugen: Zeitsch. wiss. Zool. XVI. 1866. 27. I.

— Die Ton- u. Stimniapparate d. Insecten in anat. -physiol, u. acust. Beziehung. Leijjzig, 1867.

— Entvvicklung d. Schin.-Fliigel in der Raupe u. Puj)])e: Zeitschr. wiss.

Zool. XXI. 1871. ,305. 1. — Thierstinmien. F'reibnrg, 1874.

— Die Dultapparate bei d. Schin. : ,lahi-b. Westl'. Prov. Ver. XIV. 1886.

34. I.

Lang H. C. Rhopalocera Plurop®. 3'he butterdies of Pinroj)e, illustr. and descr. London, 1881 —82. 2 kot. 82 tabl.

liANG H. G. Verzeichn. d. Schru. v. Augsburg. ,\ugsb. 1782.

Laspeyres ,1. H. Sesi* Europaeap. Berol. 1801.

— Vorschlag zu einer Gattung Platypteryx. U. o. 180.3. Latreille P. a. Precis des caraet^res generiques des insectes. Brive, 1796.

— Hist. nat. de Crustaces et Insectes. Paris, 1802—.5. 15 kot. — Genera crustaceorum et insectoriun secuniduin ordinein naturaliuin in familiar deposita. U. o. 1806— 9. 17 kot. — Families naturelles du Regne animal. U. o. 1825. Leach J. IT. British Pyralides. London, 1886.

Leach W. E. Zoological miscellany. London. 1814— 17. .3 kot.

Lebenher H. lib. d. Sesien-Arten : Soc. Ent. II. 1887. 15. 1.

Lebreux F. Ij. Entomographie. Hist. nat. des Lep. Valenciennes, 1827.

liEDERER -1. Versuch die euroj). 15ep. in mbgl. natiirl. Keihenfolge zu

stellen: Verb. zool. hot. Ver. Wien, 1852. 14. 1. — VTrsuch die europ. S])anner in mbglichst natiirl. Reihenfolge zu

stellen. LI. o. 18,53. 16,5. I.

— Beitrag z. Kcnntniss <1. Pyralidinen. Wien. 18,53. — Die Noctuinen Europas. U. o. 1857.

— Ub. Lycipniden d. euro]). P'auna: Wien. Tint. Monatsschr. 1.S57. 25. I.

— Classification d. europ. Tortricinen. II. o. 18,59. 1 18. 1.

— Beitrag z. Kenntniss d. Pyralinen. II. o. 1863. 243. 1. 17 tabl.

Leech ,1. H. Butterflies from -lapan, North China and the Corea. Lon- don, 1892— 94. 6 kot. 45 tabl.

Lepechin ,). ,).Tagebuch d. Boise durch verschied. Prov. d. russ. Reiches. Altenburg, 1777. Lesser F. C. lnsecta> Theologia. Francof. 1738. KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 151

Leuckart R. Lehrbucli d. Anatomie d. wirbellosen Tliiere. Leipzig, 1847. — tib. die Micropyle u. den feinern Ban d. Sclialenhaut bei d. Insecten-

eiern: Ber. Verb. Akad. Berlin, 1854. 494. I. — Znr Kenntniss des Generationsweclisels in der Parthenogenesis bei den Insecten. Frank!’. 1858.

I.EwiN J. W. Tlie insects of Great Britain. Lepidoptora. London, 1795. — Nat. hist, of Lep. of N. South Wales. U. o. 1805. Leydig F. Lehrbucli d. Histologie d. Menschen u. der Tliiere. Frank-

furt, 1857.

— Zur Anatomie d. Insecten: Muller, Archiv 1859. .3d. 1. — Die Geruchs- u. Gehororgane d. Krebsen u. Insecten. U. o. 1860.

265. 1. — Beiuerkiingen iib. d. Farbe d. Hautdecke u. Nerven d. Driisen liei

Insecten: Arch, inikr. Anat. XII. .536. I.

— Das sogenannte Baiichgefass d. Schin.: Arch. Anat. 1862. .565. 1.

Lienig F. Yerzeich. d. Schin. Kur- ii. Livlands: Isis 1866. II. 175.1. Limbeck R. Zur Kenntniss des Baues der Insectenmuskeln. Wien, 1885. Limpert E. es Rottelburg R. Selim, von Hanau: Ber. Wetterau. Ges.

Nat. 1887. 3. 1. Linne C. Systema naturae. laigd. Batav. 1735. — Fauna Svecica. Holmiae, 1746. — Museum Ludovicae Ulrica) Reginae. U. o. 1764. — Mantissa. U. o. 1771.

Locke H. tjb. d. Eieral)lage d. Schm.: Soc. Ent. III. 1888. 2. 1.

Lubbock .J. Pathenogenesis in the Articulata: Phil. Trans. 1857. 35. 1. — On British wild flowers considered in relation to insects, liondon, 1875.

-— Relations between plants and insects. U. o. 1878. Lucas H. Hist. nat. des Lep. d’Eiirope. Paris, 1834. 79 tabl. 2. kiad. 1864.

— Hist. nat. des Lep. etrangers. U. o. 1835. 40 tabl.

— Des Papillons. U. o. 1838. 5 t;ibl. — Exploration scient. de I’Algerie. III. Lep. U. o. 1848. Lucas P. P. Lep. of Australia: Proc. Linn. Soc. Nat. Soc. Wales YII.

249. I. Lunel a. Iconographie des papillons de I’Europe centrale. Neufchatel,

1870. 34 fiizet. Lutz K. G. Das Buch d. Schmett. Schilderung d. mitteleurop. Schm.

111 . besond. Beriicks. d. Raupen u. ihrer Nahrungspflanzen. Stutt- gart, 1889. — Der Schmetterlingszuchter. Lebens- u. Entwicklungsweise iins. ein-

heim. Schm. U. o. 1893.

Lyonet P. Traite anatomiipies de la chenille qui rouge les bois de saule. Ija Haye, 1760.

Maassen .1. P. tib. (I. muthmassliche Anzahl d. Schm.: Stett. Ent. Zeit.

1870. 49. 1. :

152 I. fuggelek.

Maassen J. P. lib. Parthenogenesis l>ei Orgyia eric®. U. o. 1890. 62. I.

Maassen J. P., Weymer G. W. es Weywno. Beitriige z. Schm.-Kunde.

Fainilie d. Saturniden. Elberfeld, 1869—85. 5 fiiz. .50 tab!. Mabille P. Sur la classific. des Hesperiens: Ann. Soc. Ent. Fr. VI.

1876. 250. 1.

— Diagnose d’Hesperiens. o. 1875. 213. L, 1876. 9. 39. 1. U. 1., YU.

Macho Velado .1. Insectos lepidopteros de Galicia. (Madrid) 1894. Mac Le.ay V. Horae entomologicas or essays on the aunulose animals. London, 1819 —21. 2 kot.

Mader .1. Kanpenkalender. Niimberg, 1777. Maillard P. N. Pa))illons des Denx-Sevres. Lacuve, 1878.

Mann -J. Anfzahlnng d. Schin., gesammelt auf einer Reise nacb Ober-

krain u. dem Kustenlande: Verb. zool. bot. Yer. 1854. 54.5. 1.

— Anfzilhlung der in der Dobrudscha gesaiuin. Schin. U. o. 1866.321. 1.

— Schnietterlinge, gesamm. in Bozen n. Triest. U. o. 1867. 829. 1.

— Tjep. von Dalniatien. 13. o. 1869. 371. 1.

— Beitrag z. Lep.-Fauna v. Raibl-Karnten : Verb. zool. bot. Yer. 1870.39. 1.

— Beitrag z. Lep.-Fauna d. Glockner-Gebietes. U. o. 1871. 69. 1.

— Beitrag z. Kenntniss d. Microlep. -Fauna d. Erzh. Oesterreich ob. u.

unter d. Enns u. Salzbnrgs: Wien. Ent. Zeit. III. 1881-. 72. 1.

IV. 5. 1. — Die Microlep. -Fauna d. Erzh. Oesterreich ob. n. miter d. Enns u. Salzl)urgs. Wien, 1886. Mann J. es Rogenhofer A. Znr Lep.-Fauna d. Doloiniten-Gel)ietes

Verb. zool. bot. Ges. 1878. 491. 1.

Marschall W. liber thiergeogr. Bezieluingen d. siidwe.stl. Theils d. paliiarkt. Region zu deren ostl. Halite. 1886. Marshall G. F. J. es Nicevelle L. The l)utter6ies of India, Burinah and Ceylon. Calcutta, 1882—90. 3 kot. 32 tabl.

Martin L. Lepidopterologisches aus Sumatra: Berl. Ent. Zeit. 1890. I. 1. M.a.tthe\v G. F. Australian Lep.: Trans. Ent. Soc. Loud. 1888.

137. 1.

M.attuschk.a j. grof. Raupen- u. Schm.-Tabellen. Leipzig, 180.5. Maurice C. Les larves aquatiques de Lep.: Bull. Sc. depart. Nord. IV.

1881. 115. 1.

Mayburger j. Die Schm. v. Salzburg. Salzb. 18.57.

M.ayer P. Ubcr Oiitogenio u. Phylogenie d. Insecten: .Icn. Zeitschr. Eat.

X. 1876. 12,5. 1. Mayno, Del. Lepidotteri di Pavia. Pavia, 1857. Me Lachlan R. Sur les variations des Lej).: Ann. Soc. Ent. Fr. Yll.

1867. 323. 1.

Mead E. es Stretch. The diurnal Lep., Zygauiid;e and Bombycid:e, coll, in Colorado, Utah, New Mexico and Arizona. (Washington) 1875. 6 tabl. Medicus W. Illustr. Raupenkalender. Kaiserslautern, 1889. KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 153 — Meigen .1. W. Hysteuiat. Bearlieitnng d. europ. Sclim. Aadien, IS20 32. 3 kot.

Meinecke J. F. Versuch einer natiirl. Eintheiluiig d. Schm.: Bescdiaft.

Berl. Ges. 1778. II. 120. I. Meisner K. F. a. Vorzeielin. d. Schweizer Schni.: Natnrw. Anz. 1838—30.

Meissner G. Beob. dl). d. Eindringen d. Hamenelemente in den Hotter:

Zeitscdir. wiss. Zool. 1885. VL. 272. I.

Meldoea B. On mimicry: Proc. Zool. Soc. Bond. 1873. 153. 1. Menetries E. Catal. rais. des oljjets de zoologie du Cancase. St. Petei'sl). 1832.

— Description des insects. U. o. 1848. — Insecten in Middendorfs Keise in Sibirien. U. o. 1851. — Enumeratio Lep. Bussiae. U. o. 1855—59. 3 resz. — Sur les Lep. de Lenkoran et du Talyclie. U. o. 1858. — Bur les Lep. du gouv. de Jakoutsk. U. o. 1859. — Lej). de la Bilierie orientale et du particulier des rives de I’Amour.

FT. o. 1859.

— L. V. Schrenk’s Beisen u. Forscliungen im Amur-Lande. U. o. 1859.

— Descr. de nouv. especes de Lep. U. o. 1863. 3 I'iizet. — Enumeratio corporum animalium Musei Imp. Petropoli. U. o. 1863. 3 kot. Merian M. B. Der Baupen wunderbare Verwandlung. Frank!'. 1679. — Metamorphosis insectorum Burinarnensium. Amstelod. 1705. Merrifielu F. Systematic temperature experiments on some Lep.

in all their : Proc. Ent. Soc. Lond. 1889. XII. stages ; Trans. Ent.

Soc. 1890. 131. 1., 1892. 33. I. Metschnikow E. Embryologische Studien an Insecten. Leipzig, 1866.

10 tiibl.

Metzger A. Die Schm. von Eriesach: .Tahrb. Wien. Ent. Ver. III. 1892.

27. I.

Meurer F’. Schm. d. Umgebung v. Budolstadt. Budolst. 1894.

Meyer-Dur L. B. Verzeich. d. Schm. d. Schweiz. I. Tagfalter. Zurich, 1852. Meyrick E. On the classific. of the Tineida': Trans. Ent. Soc. I>ond.

1883. 119. 1.

— Bovision of Australian Lep.: Proc. Linn. Soc. N. S. Wales I. 1887. II. 1888.

— I^ep. of N.-Guinea: Trans. Ent. Soc. Lond. 1889. 455. 1.

— On the classific. of the Pyralidina of Europa. F. o. 1890. 429. 1.

— Lep. from Algery : Ent. Montli. Mag. 1891. 9. 1.

— Lep. from Madeira: Trans. Ent. Soc. Lond. 1891. 197. 1.

— On the classific. of the Geometrida' of the European faun. FT. o.

1892. 53. 1. — On Microlep. of Australia: Proc. Linn. Soc. N. S. Wales VII. 1863.

477. 1. 154 I. FUGGELEK.

Mkykick E. llamlbook ol British Lep. London, 1805.

Milliehk P. ic'onograpliie et descr. de Clienilles et Lep. inedits. Lyon, 1859 —60. 3 kdt. 148 tahl.

— Catal. rais. des Lep. des .\l])es Maritinies. Paris, 1870—75. 3 resz. 5 tald. — Lepidopterologie. Iconogr. et descr. de CJienilles et de Le]>. inedits. Cannes, 1881.

Minot C. S. Uli. die Lnsectenhaiit : Arcli. inikr. .An at. XXXVII I.

37. 1.

Misc'he A. Zur Uel)erwinterung d. Jjcp.: Hoc. Ent. JL 1887. 1. 1.

Miskin W. H. a synonyniical catalogue of the l^ej). Heteroc. of Australia, lanulon, 1887.

Mitts PL Beitrag zui' Ealter-P’auna in Bosnion : Wien. Ent. Zeil. I.

1882. 22. 1.

Moeller L. Kiiter- u. Hchm.-PAiuna v. iMarienhad in Bdiimen : Zeitschr.

Naturw. Halle XL 18.58. 436. 1.

Moeschler H. B. Beitrag z. Hchin.-P’auna v. Lahrados: Stett. Phit. Zeit.

1848. 172. 1.; Wien. Iilnt. Monatsschr. 1860. 329. 1.

— Die Hchm. d. Oberlausitz: Lausitz. Mag. 1857. 236. 1., 1860. 1. 1. — P'amilien u. Gattungen d. europ. Tagfalter. Gorlitz, 1879. — Die P’amilien u. Gattungen d. euro]). Hcliwarmer: Ahh. Nat. Ges.

Gorlitz, 1882. 1. 1.

— Beinerk. zu d. Verzeich. d. P’ alter Schlesiens: Bresl. lint. Zeit. 1N84.

28. 1. — Beitriigc zur Hchni.-P’auna v. Surinam. Wien, 1877 —82. 5 fiizet. — Beitriige zur Schm.-P’auna v. Jamaica: Ahh. Senckenh. Ges. 1886 — 1888. — Beitriige zur Hchm.-Fauna d. Goldkiiste. U. o. 1887.

— Die Lep. -P’ anna v. Portorico. U. o. 1890. 69. 1.

Moore P’. Revision of genera of Lithosiida?: Proc. Zool. Hoc. Lond.

1878. 3. 1. — The Lep. of Ceylon. London, 1880—87. 3 kdt. 215 Oihl. — Le])idoptera Indica. Descr. of all the Lo]). of the Indian Region. U. o. 1890—95. 40 tiihl.

Morris P’. O. Nat. hist, of British hutterdies. London. 1852. 48 tald. — Nat. hist, of British Moths. U. o. 1871. 4 kdt. 132 tald.

Morris J. G. Synopsis of the descritod Lej). of N. -America. I. Diurnal

IjOI). Washington, 1862.

Motschoulsky V. IHiUdcs entomologi(]ues. Helsingfors, 1853—62. 1 1 fiizet. Mouffet T. Insectorum sive minimorum animalium theatrum. Londini, 1634. Mueller C. L. P’auna lepido])tera Silesiana. Schlesiens Schm. Breslau, 1802. 3 resz.

Mueller P’. Uh. die Pintstehung d. Insectentliigcl : Jen. Zeitschr. Nat.

IX. 187.5. 2.53. 1. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 155

Mueller F. Os orgaos odoriferos nasperas de Lep.: Arch. Mus. II.

Janeiro, 1877. 37. 1. — Ahnlichkeit dnrcli Ungeniessbarkeit gescliutzter Arten von Lep.:

Kosinos X. 2.57. 1.

— Verzeich. d. Grossselnn. des Lippischen Fannengebietes. Detmold, 1891.

Mueller G. W. Beoljacht. an im Wasser lebenden Sclmi.-llaupen : Zool.

Jahrb. VI. 1892. 617. 1.

Mueller H. Beobachtungen hb. Befrnchtung d. Blnrnen dnrch Insecten. Berlin, 1878—82. 3 resz.

Mueller Joh. Ub. d. Eier v. PJiasma n. das llhckengelass d. Insecten. Bonn, 1825. — Znr vergleich. Physiologie d. Gesichtsinnes. Leipzig, 1826.

— til), d. Nervensystem d. Eingeweide bei d. Insecten: Nova Acad.

Leop. Carol. 18^8. 73. 1.

Mueller Jul. Lep. -Fauna v^ Briinn: Lotos, 1856. VI. 143. 1. — Terininologia entomologica. Briinn, I860. Mueller 0. F. Fauna insectoruni Fridriclisdalina. Hafni®, 1764. Mueller W. Uber im Wasser lebeude Ilaupen: Arch. Naturgesch. L.

I. 194. 1. — Siidamerik. Nymphalidenraupen n. Versnch eines nathrl. Sj’steins

d. Nyinphaliden : Zool. Jahrl). I. 417. 1. Muszyka L. Zapiski o motylach z okolic Krakowa: Spraw. Komis, fiziogr.

II. 1868. 130. 1. Nagel W. Die niederen Sinne der Insecten. Tubingen, 1892. Neustaedt a. Arten d. Gattung Leucania n. Nonagria in Schlesion

Arb. schles. Ges. 1852. 89. 1.

— Schlesische Arten d. Notodontiden. U. o. 1854. 92. 1.

— Falter am Altvater : Zeitscli. Ent. Bresl. 18.55. 29. 1. Newman E. British Noctuini. London, 1862.

— Britisli Moths. GeometrEP. U. o. 1863.

— On varicition in Lep.: Zoologist 1867. L5. 1. — An illnstr. Niit. hist, of Britisli Moths. London, 1869.

— The genus Acentropus: Entomologist VI. 1872. 1.53.1. — An illnstr. nat. hist, of British butterflies. London, 1872.

— An illnstr. nat. hist, of British moths and butterflies. U. o. 1874 Newport G. On the nervous system of the Sphinx Ligustri: Phil. Trans

1832. 383. 1., 1834. ,389. 1. Nickerl F. a. Bohmens Tagfalter. Prag, 1837.

— Ijep. -Fauna v. Oberkiimthen u. Salzburg: Stett. Ent. Zcit. 1845. 57. 1. — Synopsis d. Lep. -Fauna Bohmens. Prag, 1850.

Nickerl 0. Ub. Zwitterbildung liei Lep.: Verb. zool. l)ot. Ges. Wien,

1872. 727. 1.

— Verzeich. d. Insecten Bohmens. III. Kleinschmetterlinge. Prag, 1891. Nohr a. Die Macrolep. d. Trebnitzer Gelurges. Breslau, 1858. 156 I. FUGGELEK.

IS'oLCKKN J. H. \V, l)iiro. J>epi(l. -Fauna v. Estland, Livland u. KurJand:

Arl). Nat. Vor. Riifa, 1S68. 1. ]., 1870. 295. 1., 1871. 467. 1.

Nowicki M. Faiiiuieratio Lep. llalicijjp ovientalis. Leupoli, i860. — Microlep. species nova*. Czei-Jiovitz, 1864.

— .Motyle Galicyi. I. Khopalocera. Lemberg, 1865. 5 tald.

— Beitiag z. Lep. -Fauna Galiziens: Verb. zool. but. Ges. Wien, 1865.

175. I.

— Wykaz motylcnv tatrzanskieli wedlug pionowago rozsiadlenia : Spraw.

Komis, fiziogr. 1868. 121. I.

Nusbaum .1. Ol)er Entwicklung der Chorda l)ei den Lep.: Zool. Anz.

1884. 17. 1.

Obekthuk C. Etudes d’entomologic. llemus. 1876 —94. 19 I'uzet. — S])edizione italiana nell’ Aliica equatoriale. Genova, 1880—82.

— .\nomalies des Lepidoj)!.: Bull. Soc. Ent. Fr. 1889. 74. 1. OcHSKNUKiMKK F. Naturgescli. der in Sachsen vorkomm. Schm. Dres- den, 1885.

OcHSENHEiMER F. es Treitschke F. Die Schm. v‘. Euro])a. Leipzig, 1807—35. 10 kot.

Ot’KLER A. Die Fusskrallen d. Insecten : xArch. Natnrgesch. LVl. J. 221. 1. Olliff a. S. Australian butterdies. Sidney, 1889. Olivier A. V. Encyclopedic method, naturelle des insectes. Paris, 1789—1819. 7 kot. Oppenheim P. Die Ahnen unserer Schm. in der Secundar- u. Tertiiir-

pei'iode: Berk Ent. Zeit. 1885. 331. 1. 3. tabl. — Die Insoctenwelt d. lithogr. Schielers in Bayern. Stuttgart, 1888. T;'()rza P. Les Lep. japonais. Rennes. 1869.

Oudemans J. T. Nederlandsche vlinders: Bijdr. Dierk. VI. 1. 1. 1’aasch a. Yon den Sinnesorganen d. Insecten im Allgem., von Gehor-

u. Geruchsorganen im Besondern: Arch. Natnrgesch. 1873. 248. ].

Pabst i\r. Die Gross-Schuppendugler d. Umgegend von Chemnitz u. ihre Entwicklungsgesch. Chemnitz, 1884.

Packard A. S. Notes on the family Zyga?nid:p : Com. Essex Inst. 1866. 7. 1. — View of the lep. fauna of Lahrador. Boston, 1867. — monograph of the geometrid moths or Phala'iiido) of the United States. Washingt. 1876. 13 tabl. — The predecessors of Le]).: Proc. Bost. Soc. Nat. Hist. 1884. 494. 1. — On Aglia 'fan: Ann. Mag. Nat. hist. XL 172. I. — Colour of larva*, pupa* and Lej). U. o. LX. 372. 1. — On some points in the external structuia* and ])hylogeny of lepid.

larva*: Proc. Bost. Soc. Nat. Hist. XX\ . 83. 1. — Studies on the transformations of moths of the fam. Satnrniida* U o. 1893. On the life-histories of some Bombycine moths: Ann. N. -York Acad.

VI II. 91. 1.

1893. 83. 1. On (’ochliopodidse : Proc. .\mer. Phil. XXXI.

I KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 157

Pagenstecher H. a. Uber d. Ursjjrung einiger europ. Schm. Heidel- berg, 1875.

— tib. Zwitterbildung bei Lep.: Jalirb. Nassau Ver. Nat. 1882. 88. 1.

— Beitriige z. Lep. -Fauna d. malayiscdien Arciiipels. Wiesbaden, 1881 — 1894. 10 resz. 14 tabl. Pallas P. S. Beisen durcli verscbied. Prov. des russischen Keicdies. St. Petersburg, I771—7G. 3 kot. — leones insectormn Rossia' Sibiriaeque. Erlangen, 1781 —98. 4 kot,

P.\LMEN J. A. Ub. paarige Ausfulirungsgange d. Gescblechtsorgane Itei Insecten. Helsingfors, 1884. P.\LUMBo M. es Tedaldi F. Lepidotteri di Sicilia: Natural. Sicil. VI.

229. 1., Vll. 10. 1.

P.^.NCERi P. La luce degli occlii delle farfalle : Rend. Acad. Napoli, 1872.

213. 1.

P.-vNCRiTius P. Beitrag z. Kenntniss d. Fliigelentwicklung bei d. Insecten. Konigsberg, 1884.

P.4NZKR G. W. F. Beitrage z. Geseb. d. Insecten. Niirnb. 1785. 7 tabl. — Novae insectorum species. U. o. 1790.

— Faunae insectorum Germaniae initia. U. o. 1793— 1813. 109 fiizet, folytatta Herrich-Sch.vffer. — Entomologia Gerinanica. Erlangen, 1795.

— Systemat. Nomenclaturen zu Scliafi'er’s leones insect. U. o. 1804.

— Kritisclie Revision d. Insectenkunde Deutschlands. 1805—6. 2 kot.

Passerini N. Sopra i due tubercoli addominali della larva della Por-

thesia chrysorrhcea : Bull. Soc. Ent. Ital. XIII. 1881.293. 1.

Paul H. es Plotz C. Verzeicli. d. Schm. v. Neu-Vorpommern u. Riigen:

Math. Nat. Ver. Pommern VI. 1872. -52. 1., 1880. 78. 1. P.vYKULL G. Beskrivelse over 5 arten nye nat.-sommerfugle: Skriv.

Nat. Selsk. 1793. II. 97. 1. Petagna V. Specimen insectorum ulterioris Calabriae. Francof. 1787. — Institutiones entomologiae. Napoli, 1792. 2 kot.

Petersen W. Die Lep. -Fauna d. arctischen Gebietes v. Europa u. die Eiszeit. St. Petersb. 1887. — Fauna baltica. Die Schm. d. Ostseeprovinzen Russlands. Reval, 1890. — Die Ungleichzeitigkeit des Erscheineus der Geschlechter bei den

Lep.: Zool. .lahrl). VI. 671. 1.

Petiver J. Musaei Petiveriani rariora naturae continens. London, 1695—1703. — Gazophylac. naturae et artis. U. o. 1709— 11. 4 resz. — Papilionum Britanniae icones, nomiua etc. U. o. 1717.

Peyerimhoff H. Catal. des Lep. d’Alsace. Colmar, 1862—63. 2 fiiz. Uj kiad. 1880.

Pfeiffer P. A. Die Schm. v. Kremsiniinster : Jalirb. Ver. Nat. Linz,

XVII. 1. 1.

Pfutzner j. Verzeicli. d. Schm. v. Berlin. Berlin, 1887. 158 I. FUGGELEK.

I’lKPKKS M. C. Tagschm. v. liatavia: Tijdsclir. v. Eiit. XIX. l.‘I9. 1. I’iNART D. Catal. (les pai)illons du de2)art. de I’Oise. Beauvais, 1887.

1 ’late.au F. Sur la digestion cliez les insectes: i\Jeni. Acad. Belg. 1874.

124. 1.

— La resseuildance i)i’otectrices dans le regne animal et cliez les Le]>. enrol). Bi'uxellos, 1891 —92. 2 resz.

Platnkk G. Die Karyokinese hei den T.ep. als Griindlage fur eine Tlieorie

der /iolltheilung. Leipzig, 188(5.

— Sanienhildung n. Zelltheilung im Hoden d. Lej).: Arch. Mikr. Anat.

XXX 111. 192. I.

l*L()Tz (k Die Gitttung Hesperia u. ihre Arten : Stett. Ent. Zeit. 1882.

314. 1., 1883. 20. 1. — System d. Schm. Greifswald, 1885.

Boda .M. Insecta iMusei Graecensis. Gra*cii, 1701. PoEY P. Centuria Lep. insula* CulJa^ Paris, 1833. 2 resz. 20 tahl.

Poppius. Das Pliigelgeiider d. Schm.: Berl. Ent. Zeit. 1888. 17. 1.

PoRTSCHiNSKY J. Lepido])terorum liossia* Oiologia. Petropoli, 188.5 —93.

4 kiit. 0 taOl. — Dropanuliihe, Cymatophorida*. U. o. 1885. PouLTON E. B. Notes upon the markings and attitudes of Lep. larva*:

Trans. Ent. Soc. Lond. 1885. 281. 1.

— The e.xternal morphology of tlie lep. ])Uj)ie: Trans. Linn. Soc. Lond.

1890. 187. 1., 1891. 24.5. 1., 1892. 187. I.

Pozzi L. Lepidotteri di Modena: Atti Soc. Nat. 51od. XXVII. 1. 1. Praun S. Ahbildungen u. Beschreibungen euroj). Schm. in systematischer Keihenfolge. Niimberg, 1859 —70. 2. Ausg. von Pk Hofmann. 1874— 1875. 25 tabl. — Al)bildungen u. Besclireibungen europ. Schm.-Rauj)en. U. o. 1874— 1870. 2 kot.

Preis P. Abbildnngen liervorragender Nachtschm. aus d. indo-austral.

u. siidamerik. Faunengebiet. Col)lenz, 1808. 8 tabl.

Preyssler .1. D. Verzeich. bohm. Insecton. Prag, 1790. I’rittwitz 0. F. W. L. Die Generationen u. Wintorformcn der schles.

Lep.: Stett. Ent. Zeit. 1801. 191. I., 1802. 281. 1. Brunner L. Ije])ido])tera Pedomontana. Torin, 1798. Pryer W. B. lvho])alocera Niponica; a descr. of the buttorOies of .lapan. Yokohama, 1880—89. 3 kOt. 10 tahl. Quensei, C. Bcskrifniger Ofvor 8 nya svenska tagfjiirilar: Yetensk. Akad.

Handl. 1791. XII. 208. I. U.ARAun E. On Anteniup of Lep.: The Naturalist IX. 11.1.

Babl-Huckhari). Stmlien iib. Insectengehirn : Arch. Anat. Pliys. 1875.

480. 1. Ba(40Not E. L. lia classitic. des Pyralites: Ann. Soc. Ent. Fr. 1891.

15. 1. — Monogr. des PhycitiiuT et des Gallerina*: BomanolT. YII. 1893. KiiLFOLDI I.EPKESZETI IKODALOM, 159

Kamann G. Die Sclim. Deutschlands u. der angrenzenden Ijander. Arn- stadt, 1872—75. 2 kot. 72 tald,

— Der Schm.-Sammler. Derlin, 1875. (5 tal>l.

Rambur J. P. Catal. des Ijep. de File de Corse : Ann. Soc. Ent. Fr. 1832.

245. 1., 1833. 1. 1. — Fanne entomologiqne de I’Andalonsie. Paris, 1842. 4 fuzet. — Catalogue systematique des Lep. de I’Andalonsie. C. o. 1859— 96. 2 fuzet.

Ramdohr K. a. Mikrosk. Reitriige z. Entoinologie. Halle, 1805.

— Aljhandl, ill), d. Verdauungswerkzeuge d. Insecteii. U. o. 1811. Ravaret-Wattel C. Les papillons indigenes. Paris, 1868.

Ray .1. Metliodus insectoruin. Condon. 1705.

— Historia insectoruin. U. o. 1710.

Reaumur R. A. F. Meiuoires pour ser\dr I'l I’hist. des insectes. Paris, 1734—42. 7 kot.

Rebel H. Beitrag zur Microlep. -Fauna v. Dalmatien: Abhand. zool. hot.

Ges. Wien, 1891. 600. I.

— Zur Sclim. -Fauna von Tirol. U. o. 1892. 529. 1.

— Beitrag z. Microlep. -Fauna d. canarischen Arcliipels. Wien, 1893. Redi F. Esperienze alia generazione degl’ Insetti. Firenze, 1668.

Redtenbacher J. Vergleich. Studien iib. d. Fliigelgeader d. Insecten. Wien, 1886. Rehberg H. Sy.stem. Verzeich. d. in Bremen gefang. Gross-Sclim. Bremen, 1879. Reichenau W. iSaison-Dimorphismus bei einheim. Sclim.; Ent. Nachr.

1878. 2.53. 1.

Reixhold F. Verzeich. d. Lep. bei Hannover. Hannov. 1860.

Ren'gger .j. R. Physiol. Untersuchungen iib. d. thierisclie Haushaltung der Insecten. Tiibingen, 1817.

Rennie .1. Conspectus of British l)utterflies and moths. London, 1832. 2 kot. Rep.\tta N. Delle larve d’Europe. Torino, 1793.

Retzius a. j. Caroli De Geer Genera et species insectoruin. Lipsiae, 1783.

Reuter E. Forteckning ofver Macrolep. i Finland: Ac. Soc. Faun. Fenn. IX. 1893. 1.1. Reuter O. M. Om .stridulations fiirmagan hos Lep.: Med. Soc. Faun.

Fenn. I. 1875. 133. 1.; Ent. MonatsbI. 1876. 53. 1. Reutti C. tibersicht d. Lep. -Fauna des Grossherz. Baden. Freilnirg, 1853. Ribbe C. Rhopaloceren d. Insel Gross-Ceram. Dresden, 1890.

Richter C. F. W. Verzeich. d. schlesischen Schm. : Gerniar, 5Iagaz.

1813. I. 72. 1.

Richter E. Verzeich. d. Schm. von Dessau : Verb. d. Nat. Ver. Dessau,

1861. 33. 1.

Richter J. A. Systemat. Verzeich. d. Schm. Salzlmrgs. Salzb. 1876. 160 I. FUGGELEK.

Ritskma C. C. Van liet geslacht Acentrojjus : Tijdschr. v, Ent. 1871.

157. 1., 1873. 16. I., 1876. 1. 1.

Rockstkoh H. Buell d. Sclmi. u. Kaupen, nelist Mittlieilungen iili. d.

Eier, llaupen n. rujipen d. Selim., lili. Fang u. Zuelit ete. Halle, 1825. 6. Auri. 1884.

Koebkk J. Kleinere lepidopt. Sehriften. 1885—88. 4 resz. — Beitrag z. Kenntniss d. indo-austral. Lep. -Fauna. 1891.

Hoemek J. J. Genera inseetoruni Linnaei et Fabrieii icon. ill. Ratisb. 1789—93. 2 kbt. 38 tabl.

Roesel a. j,. Monat-lieli lierausgegebene Insecten-Belustigung. Niirn- berg, 1746 —61. 4 kot.

Roesseek a. Verzeieh. d. Selim, d. Herzogtli. Nassau. Wiesbaden, 1865—67.

— \ersueh, die Grundlage f. eine uatiirl. Reihenfolge d. Lep. zu linden:

Jalirl). Ver. Nat. Nassau, 1878. 227. 1.

— (ib. Nachahmung bei lebenden Wesen, insbes. den Lep. U. o. 1880. — Die Sclmppentlugler d. kgl. Regierungsbezirks Wiesbaden u. ilire Entwicklungsgeschichte. Wiesbaden, 1881.

— Welches ist d. beste System d. Leii. Stett. Ent. Zeit. 1883.

244. 1.

Rogenhofer a. lib. Massenauftreten d. Insecten: Verb. zool. bot. Ges.

1871. 65. 1.

— Lep. d. Gebietes v. Hernstein in Niederosterreicli. U. o. 1885.

— Bastardirung bei Selim. U. o. 1888. 73. 1.

— Afrikanisclie Schm. d. kk. nath. Hofmuseums. U. o. 1889—91. — iib. Anpassung d. Fiirbung d. Schm. u. Raupen an ihre Umgebung.

U. o. 1890. 39. 1. Romanoff N. M. Memoires sur les Lep. St. Retersb. 1884—93. 6 kbt.

— Lep. do la Transcaueasie : Romanoff, ]\Iem. I —ITT. 1884— 1887.

Rosenhauer W. G. Die Thiere Andalusiens. Erlangen. 1856. 389. 1. Rossi F. W. Verzeieh. d. Lep. d. Erzh. Oesterreich. Wien, 1842. Rossi B. Fauna Etrusea. Liburn. 1790. 2 kbt. — Mantissa inseetoruni exhibens species nuper in Etruria eollectas. Risis, 1792—94. 2 kbt. 8 tiibl. Rothe K. Vollst. Verzeieh. d. Schm. Oesterreich-Ungarns, Deutsehlands

u. (1. Schweiz. Wien, 1886. Rouast G. Catal. des chenilles euroji. comniuns: Ann. Soc. Linn.

Lyon, XXIX. 251. 1. RiiHL F. Einwirkung verschied. Lichts auf d. Raupen: Soc. Ent. 1. 1886.

36. 1.

— Erziehung u. Eierablage v. Rhopaloeeren. U. o. 1. 66. 1., 111. 148. 1.

— Zur Kenntniss der Familie Psyche. U. o. L 163. 1., 11. 154. 1.

— Kennzeichen d. miinnl. u. weibl. Puppen. U. o. 11. 185. 1., 111. 5. 1.

— Zum Genus Zygiena. U. o. 111. 50. 1. — Macrolep. -Fauna v. Zurich. U. o. 111. 148. 1. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM.

Ruhl F. Die palaearkt. Grossschm. u. ibre Naturgescliichte. I. Tag-

falter. Leipzig, 181)5. ^ Saalmuller. Lep. v. jMadagascar. Frank!'. 1884—91. 2 kot. 15 tabl. , Sahlbebg J. Nordiscbe Aberrationeii d. Sclim.-Gattung Argynnis. Ber- lin, 1893. , Sand M. Le monde des papillons. Baris, 1896. 50 tabl.

— Catal. rais. des Lep. du Berry et de I’Auvorgne. U. o. 1879. t

Sauber A. Selim.-Fanna d. Niederelbe : Verb. Vcr. Nat. Hamb. VI. 1879. ^

90. I. )illons: Bull. Sc. Savigny M. J. C. L. Observ. snr la boucbe des pa 2

Soc. Bbil. 1814. IG8, 1. | Schaeffer C. Die Baucbdriisen d. Raupen: Zool. Anz. 1890. 9. 1.

Schaeffer J. v. Insecten. Regensb. 1764— 79. 3 kot. C. Abbandlungen |

48 tabl. ^

— Elementa entomoloijica. U. o. 1766.

r- . . r, — leones insectorum circa Ratislionam indigenornin. U. o. 1766 — 79. 3 kot. 280 tabl.

’

ScH.YiTTER I. Motyle i cbrzaszcze z okolic Rzeszowa : Spraw. Komis.

fiziogr. Krakow. IV. 1870. 30. 1.

ScHATz E. Die Familion u. Gattungen d. Tagfalter, system, n. analyt. f-

bearb. Fortges. von J. Rober : Fiirtb, 1885. 50 tabl.

ScH.YUs W. Heterocera of Mexico: Ent. Amer. V. 190. 1. « — Heterocera of Brazil, Proc. Zool. Mexico and Peru: Soc. Loud. 1892. 1^

272. 1. j|'

ScHiFFERMULLER J. es Denih M. System. Verzeicb. d. Sebm. d. Wiener I

Gegend. Wien, 1776. 2. And. von K. llliger u. K. Hafeli. Brannsebw. ^ 1801.

ScHiLDE F. G. Ijepid. Mittbeilungen aus Nordfinnland : Stett. Ent. Zeit. ^ 1873. 157. 1., 1874. 57. 1.

— Darwinistisebe Erwagungen. U. o. 1877. 86. 1. — Gegen die Manebestertbeorie in d. Scbopfnng. Halle, 1877. psendodoxisebe Transmutationslebren. Leipzig, 1879. — Gegen ; — .\ntidarwinistiscbe Skizzen. Berlin, 1889.

— Scbacli dem Darwinismus. U. o. 1890. ] ^ ScHLAEGER F. Comparative Bescbreibnng d. Zygsenen u. Pentbinen : Her. Lepid. Tansebver. 1842. 28. 1. ^ ScHLEGA K. J. Primae linese cognitionis insectorum. Vindob. 1767.

Schleicher W. Verzeicb. d. Lep. d. Kreises o. d. Wienerwalde: Verb.

zool. bot. Ver. 1856. 653. 1. ^

Schlenzig M. ill). Geruebsinn d. Sebm. : Allg. natb. Zeit. Dresden, 1847.

II. 97. 1.

— Ub. Partbenogenesis bei d. Sebm.: Mittb. a. d. Osterland. XVI.

1863. 161. 1.

Schmid A. Die Sebm. v. Regensburg: Corrbl. Nat. Ver. Reg., 1886. 1.1. — Der Regensburger Ranpen-Kalender. Regensb. 1888.

Ahafi-Mr/ner A lepkeszet tortenete Magyarorsziigon. 1 1

I m I. FUGGELEK.

Schmidt C. Tjeliensweise d. schlesischen Psycliiden : Soc*. Ent. III. 1888.

26. 1.

— Ijel)ensweise d. sclilesiscdien Sesiideiiraupeii. U. o. III. 155. 1. Schmidt E. tlhers. d. in Mecklenhurg beohacdit. Macrolej). 1879. — Ubersiclit d. Macrolep. Magdeliurgs. Neul)randenl). 1880.

Schmidt H. Verzeicli. d. Lep. bei Gera: Jahrb. Ges. Nat. Gera, 1800.

52. 1.

Schmidt H. U. Verzeicli. d. jireussischen Sclim. 1. Macroleii. Danzig, 1851.

ScHMiKDLEiN. Eiiileit. in d. niiliere Kenntniss d. Insectenlehre. Leijizig, 1780.

— Vollstiind. Tiolirbegriff d. Entoinologie. 1. U. o. 179.5. 4 tald.

Schneider 1). H. System. Besclireib. d. europ. Sclim. I. Halle, 1787.

. — Lappliindisclie Sclim.: Schneider’s Mag. 1794. IV. V. Schneider F. Lep. -Fauna v. Brhnn. Briinn, 1801.

Schneider .J. .1. Lepidoptera af Scindre Bergenlius og Nedena^s. Chri- stiania, 1875.

Schneider R. Die Schnjipen an d. verschied. Fliigel- u. Korperlheilen d. Lep. Halle, 1878.

ScHOEYEN W. M. Norges Lepidoptera: Forhandl. Christian. 18

Schott J. ,T. Schmetterlingskalender od. syst. Verzeichn. aller Sclim., welche in Deutschland bekannt sind. Frankf. 1830. — Raupenkalender od. systemat. Verzeichn. aller Ranjien, welche in

Deutschland bekannt sind. U. o. 1830.

ScHKANK Ij. F. Ennmeratio Insectornm Austrise indigenornui. Ang. Vind. 1781. — Fauna Boica. Nhrnberg, 1798— 1804. 0 kot.

Schreiner 0. Ub. d. Eier d. Sclim.: Bor. Lepid. Tanschver. 1848.19. 1.,

1850. 70. 1.

— Sclim. von Weimar. U. o. 1853. 08. 1., 1854. 130. 1. Schrekenstkin F. bare. Verzeicli. d. Sclim. niii den lirs]irnng d. Donaii n. Neckar. Tubingen, 1800. ScHR(")DER C. Entwicklung d. Ranpenzeichnnng n. Alihiingigkeit der letztorn von d. Farbe d. Umgel)iing. Berlin, 1894. Schwarz C. F. Neuer Ranpenkalender oder Besclireib. aller bis jetzt bekannton enrop. Ranjien. Niirnberg, 1791. 2 kiit.

Si^OPOLi J. A. Entomologica Carniolica oxhibens insecta Carniolia' in- digeiia. Viudob. 1763. Scott A. W. Australian Lep. and their transformation. London a. Sydney,

1864-93. 2 kiit. 30 tald. Scrira L. G. Beitriige zn dor Insectengeschichte. 1790—93. 3 fhzet. ScuDDER S. H. Revision of the hitherto known species of the genus Chionobns in N. America. I’hiladeljih. 1805. — Fossil bntterflios. Salem, 1875. KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 163

ScuDDER S. H. Synomic list of the butterflies of N. America, Nortli

of Mexico : Bull. Butf. Soc. 1875. — Butterflies, their structure, changes and life-histories. N. York, 1881. 200 abra.

— Fossil butterflies: U. S. geol. Survey, 1886. 439. I. — The bxitterflies of the Eastern Unit. States and Canada. Cambridge, 1888—89. 3 kot. 80 tabl. — The fossil butterflies of Florissana: Beg. U. S. Geol. Surv. 1889.

433. 1. 2 tabl. — The fossil insects of N. Amerika. N. York, 1890. 2 kot.

Seitz A. Allgem. Biologie d. Schm. I. Geogr. Verbreitung. II. Erniihrung.

Hi. Fortpflanzuug : Zool. Jahrb. V. 1890. 281. 1., VII. 130. 1.

— til), paliiarkt. Arten d. Gattung Papilio: Soc. Ent. X. 1895. 13. 1. Seligmann J. M. Sammlung verschied. ausliind. u. sell. Vogel (Lep.). Niirnberg, 1749— 76. 9 kot. Selvatico D. S. Sullo svilu^ipo eml)rionale dei Bombicini: Boll. Bachi-

colt. VIII. 1881. 79. ]., 7 tabl.

— Die Aorta ini Brustkasten u. Kopf d. Schm.: Zool. Anz. 1887.562. 1. Seia's-Longchamps M. E. Enumeration des insectes lepidopteres de la

Belgique: Mem. Soc. Sc. Liege, 1845. II. 1. 1. — Catal. des Lep. de la Belgique. Liege, 1837; Ann. Soc. Ent. Belg.

1857. I. 1. 1.

Semper C. lib. die Bildung d. Fliigel, Schuppen u. Haare bei den Lep.:

Zeitschr. wiss. Zool. 1857. VIII. 326. 1.

Semper G. Die Schm. d. Philippinischen Inseln. Beitrag z. indo-ma-

layischen Lep. -Fauna. I. Tagfalter. Wiesbaden, 1886—95. 95 tiibl.

Sendtner T. Alpenfalter ini bayerischen : Stett. Zeit. ' Hochgebirge Ent.

1857. XVril. 46. 1. Sepp G. Beschouwing der Wonderen Gods in de ininstgeachte schepzelen of Nederlandsohe Insecten. Anisterd. 1762— 1860. 8 kot. Serres P. M.T. Sur les yeux compares et les yeux lisses des insectes. Montpellier, 1813.

Seyffer 0. E. J. Le]i. v. Wurtteniberg : Jahrb. Ver. Nat. Wiirtt. 1850.

V. 76. 1.

Sharpe E. M. Lep. of Brazilia: Proc. Zool. Soc. Loud. 1890. 552. 1. SiDEBOTHAM J. Oil Varieties in Lep.: Proc. Lit. Phil. Soc. Mancli. IX.

1870. 12. 1. SiEBKE H. es Schneider J. F. Eiuuneratio Ijepidopteroruni Norveg. Christian. 1876.

SiEBOLD C. 3'. E. Lehrbuch <1. vergleich. Anatoniie d. wirbelloseii Thiere. Berlin, 1848.

•— Walire Parthenogenesis bei Schm. u. Bienon. Lei]izig, 1856. — Beitriige z. Parthenogenesis d. Artlirojioden. U. o. 1871. 2 tabl. SiNiA K. Over Parthenogenesis bij vlinders: Allnmi d. Natuur. 1867.

55. 1. I. FUGGELEK.

SiNTKNis F. H. Neues Verzeicli. der in Estland, Livland, Curland n. anf

Oesel liislier aufgefundenen Scdim. Dorpat, 187G—85. 3 fiizet. Skinner H. Scent organ of Papilio: Proc. Ac. Nat. Sc. Pliilad. 1882.

23!). 1.

Sloank J. a voyage to liie islands Madera, Barbados etc. London, 1705—25. 2 kot. Smith G, es Kikry W. Rhopalocera exotica; illnstr. of new, rare or nnfigur. butterHies. London, 1889—94. 30 fiiz. 90 tald. Smith J. B. Contrib. to a nionograpli of tlie Noctnida> of temp. N. America. Wasliingt. 1880—90. 0 fiiz. — List of the Lep. of Boreal America. Philad. 1891. Smith,!. E. Nat. hist, of Lep. of Georgia. liOndon, 17!)7. 3 kdt. 104 tabl.

Snellen P. C. T. Determinatie der Lepidojitera. I. .\msterd. 1862. — De vlinders van Nederland. Macrolep. Gravenh. 1869. 4 tabl. — Lej). of Sumatra: Tijdsch. v. IGit. 1877.

— Pleterocera op Java. U. o. 1877. — Macrolepidoptera-fauna neerlandicue. l)e vlinders van Nederland. Microlep. Leiden, 1882. 2 kot. 14 tabl.

— Vlinders van Cura9ao : Tijdsch. v. PAit. 1886. !). 1.

— Das Eliigelgeader bei den Selim. U. o. 1887. 93. 1.

— Vlinders van Neu-Guinea. U. o. 1888. 377. 1. Snellen van Vollenhovrn S. C. Beschrijvingen en Afbeeld. van Neder- landsche Vlinders. Amsterd. 1860—70. 2 kot. SoDOFB'SKY C. H. W. Lej). Livoniae: Bull. ]\Iosc. 1829.171.1., 1837. 7.1. — Verzeicli. d. Lep. in d. Ostseeprovinzen Busshmds: Tautwetter, Quatemb. 1829. I. Sorh.xCtEN L. Die Kleinschm. d. Mark Brandenliurg u. einiger angrenz. Landsehaften. Berlin, 1886.

South B. The entomologist synonymic list of British T,eii. London, l ''S4. Spannp;rt a. Die wissenschaftl. Benennungen d. euro]). Grossschm. u. sammtl. anerkaimten Varietiiten u. .\berrationen deutsch erkliirt. Berlin, 1888.

Sparre-Schneider .1. Le]). of Tromsai: Troms. Mus. .\arsh. NX. 1. 1.

Sperlinu J. De insectis. Wittenb. 1637. — Zoologia physica. Tjips. 1661. Spb;yb:r Ad. Lepidopterol. Boitriige: Isis, 1831, 39, 43, 45, 46.

— Schmetterlingskunde f. Anfilnger. Mainz, 18,53. — Die Le]). -Fauna d. Fiirstenth. Waldeck. 1866.

— Ban u. systemat. Stellung d. Gattung .\ccntro])us : Stett. Ivnt. Zeit.

18()9. 400 I.

— til). Horma])hroditismus der Lej). U. o. 1869 —70.

— Euro])aisch-amcrikanischc Vorwandtschaften. U. o. 1875. 97. 1.

— liber Zygauiiden. U. o. 1877. 40. 1.

— Die llcs])eriden-Gattungen d. europ. P5iunengel>iets. U. o. 1878. 167. I.

— iiber Sphingiden. U. o. 1879. 477. 1. ;

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. IGo

Speyer Ad- es Ag. Die geogr. Verhreitung der Schin. Deutschlands. Leipzig, 1858— 62. 2 kot.

Spichardt C, Beitriige z. Entwicklimg d. mannl. Geiiitalien l>ei Lep.:

Verb. Nat. Ver. Bonn, 1886. 1. 1.

Spix J. B. Gestdiiclite n. Benrtheilung aller Systeine in d. Zoologie. Niirnl)erg, 1811.

Spuler a. Znr Bliylogenie der einlieiin. Apatura-Arton : Stett. Ent. Zeit.

1890. 267. 1. — Znr Phylogenie n. Ontogenie des Fliigelgeaders der Schni.: Zeitscli.

wiss. Zool. LIII. 1892. 597. 1. 1892. — Znr Stauunesgescliiclite der Papilioniden : Zool. Jahrb. YI.

465. 1. St. JohnJ. S. Larva collecting and breeding larvae of tlie Britisli Macro- lep. liOndon, 1890. Stainton H. T. Catal. of the British Tineidaj and Pterophoridae. Lon- don, 1851. — Catal. of the British Microlep. U. o. 1854. — The entomologists animal. London, 1855—74. 20 kot.

— Manual of British butterflies and moths. U. o. 1856—.59. 2 kot. — The Tineina of Sjuda and Asia minor. U. o. 1867. — The Tineina of Southern Europe. U. o. 1869.

Stainton H. T., Zeller P. C., Douglas J. W. es Frey H. The nat. hist. of the Tineina. London, 1855—73. 13 kot. Standfuss M. Beobachtungen an den schlesischen Arten des Genus Psyche, u. Versuch einer Systematik sammtl. Yertreter dieses

Genus: Bresl. Zeitscli. Ent. 1879. 1. 1.

— Handbuch f. Sammler d. europ. Grossschm. Zurich, 1892. 2. Aufl.

Hand!), d. paliiarkt. Grossschm. f. PArscher u. Sammler. Jena, 1896.

— tib. d. Hybridation bei d. Insecten: Mitth. Schweiz. Nat. Ges. YHI.

1892. 386. 1.

— Ub. d. Griinde d. Yariation u. Alierration des Falterstadiiims bei den Schm. Leipzig, 1894. — Die Beziehungen zwischen Farbung und Tjebensgewohnheit bei den

paliiarkt. Grossschm.: Yiertelj. Ges. Zurich, XXXIX. 1894. 85. 1. St.ange a. Yerzeich. d. Schm. in Halle a/S. Leipzig, 1869. Staudinger O. De Sesiis agri Berolinensis. Berol. 1854. — Ub. die Sesien Europas u. Kleinasiens: Stett. Ent. Zeit. 18.56.145.1.

— Reise nach PTnnmarken. o. 1861. 285. 1862. 30. 1. U. 1.,

— Beitriige z. Lep. -Fauna Griechenlands. U. o. 1862. 2.57. 1., 1870.;

Hor. Soc. Ent. Ross. 1871. 3. 1.

— Die Arten der Gattung Ino: Stett. Ent. Zeit. 1862. 341. 1.

— liber die Varietiitenbildung d. Schm.: Iris. Dresden, 1873. 77. 1.;

Berk Ent. Zeitscli. 1874. 147. 1.

— Die Ijep. -Fauna Kleinasiens: Hor. Soc. Ent. Ross. 1879. 176. 1.

1880. 159. 1.; 1882. 65. 1. IGG I. FUGGELEK.

Staudinger O. Centrahisiatisclie Lep.: Stett. Ent. Zeit. 1886. 1!»3. 1.;

Iris V. 300. 1.

— Lep. von d. Insel Palawan. U. o. 188G. 193. 1., Corrbl. Iris V. 273.1.

— Lep. aus clem Amnr-Gebiete : IvomanofT, Mcjm. III. 1887. VI. 1892. — Abbildungen u. Bescdireibimgen d. wicditigsten exot. Tagfalter in

system. lieilienl'olge mit Beriicdvsicditigimg aller Arten. Fiirtii, 1888. 100 tabl.

8taul)Inger O. es Bang-Haas A. Ob. einige nene Parnassius- n. andere Tagfalter-Arten Central-Asiens. Berlin, 1882.

Staudingeu O. es Wocke M. Catalog der Lej). Enropas n. der angrenzenden Lander. Dresden, 18G1. 2. Anti.: Catal. d. Lep. des euroj)aiscdien Eannengebiets. U. o. 1871.

— Catalogus Lep. ourop. 0. o. 1861. 2. Ausg. 1871.

— Alplial). Verzeich. d. Arten d. Lep. U. o. 1861.

Stein E. Vergleichende Anatomie ii. Pliysiologie d. Insecten. Berlin, 1887.

Steinert H. Lep.-Fauna v. Dresden: Iris 1891. 162. 1. Stephens J. F. Illustrations of British Entomology. London, 1827 —4o. 7 kot.

— A systematic catal. of British insects. U. o. 1829. — List of the specimens of British animals in the collection of the

British Museum. U. o. 18.50—52. 12 kot. Steudel W. es Hofmann E. Verzeichn. d, wiirttemb. Kleinschm.; Jahrb.

Ver. Nat. Wiirtt. XXXVIII. 1882. 143. 1.

Stollwerk P'. Die Lep. -Fauna d. preuss. Rheinlande. Bonn, 1863. Straube G. System. Verzeich. d. europ. Schm. Dresden, 1846. Strauss-Durckheim H. E. Considerations generales sur I’anatoinie com- paree des animaux articules. Paris, 1828. Strecker H. Lepidoptera and Heterocera, indigenous and exotic. Bea- ding, 1872—78. 15 fiizet. — Butterflies and moths of N. America, a Catal. of the American Micro-

lep., Noi'th of Mexico. U. o, 1878.

Strom V. Danmarks sommerfugle i kort Oversiegt. Kjovenh. 1867. — Danmarks stora sommerfugle (Macrolep.). U. o. 1891. 5 fiiz.

Sturm .1. Insecten-Cabinet. Niirnberg, 1791 —92. 25 tabl. — Verzeich. meiner Insecton-Sammluug. U. o. 1796. 4 taiil. SucKOW F. W. L. Anatom. -physiol. Untersuchungen d. Insecten u. Krustenthiere. Ileidellierg, 1829. SuLZER J. H. Die Kennzeichen d. Insecten, nach Linn^. Zurich, 1761. Abgekurzte Gcschichte d. Insecten. Winterthur, 1776. 32 tabl.

Swammerdamm rl. Historia insectorum generalis. Utrecht, 1669. — Bybel der Natuurc. Leyden, 1737—38. 2 kot.

SwiNHOE C. IjC]). from. Burmah: Trans. Ent. Soc. liond. 1890. 161. 1. — Catal. of Eastern and Australian Lep. heterocera. I. Sphinges and Boinbyces. Gxford, 1892. 8 tabl. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 167

SwiNTON A. H. On stridulation in the genus Ageronia; Ent. Montli.

Mag. XIII. 1876. 207. 1.

— On stridulation in the genus Aclierontia. U. o. 1876. 217. 1.

— On stridulation in some Lep. heterocera. U. o. 1876. 272. 1.

Taeschler M. Zur Lep. -Fauna v. St.-Gallen u. Appenzell. St.-Gallen, 1871 — 77. 2. resz. T.4.SCHENBERG 0. Historisclie Eutwicklung d. Lehre von d. Partheno-

genesis: Ahh. Ges. Halle XVIII. 1892. 365. 1. T.vuscher a. M. Lepidopterorum Eossise indigenorum observatioues

Mem. Soc. Nat. Mosc. 1806. I. 207. 1.

Teich C. a. Klima u. Sehm.: Corrbl. Nat. Ver. Riga, 1870. 1. 1.

— tib. Gehorsinn bei Schm. U. o. 1877. 66. 1.

— Aberrationen d. Schm. U. o. 1877. 95. 1.

— Verzeich. d. Baltischeu Schm. U. o. 1886. 23. 1.

Tengstrom J. M. J. Bidrag till Finlands fjarilar-fauna : Notis. i sallsk.

Fenn. 1847. I. 69. 1. — Catal. Lepid. faunae Fennicae praecursorius. Helsingfors, 1869.

Tepper F. Synonymic table of Lep.: Bull. Brooklyn Ent. Soc. I. 1878.

81. 1., II. 5. 1., III. 23. 1. Tessien H. Verzeich. der um Altona u. Hamburg gefund. Schm. Ham- burg, 1855.

Thomas M. B. On the scales of Lep.: Amer. Naturalist 1893. 1018. 1.

Thomson C. G. Opuscula entomologica. London, 1878—90. 14 fiiz. Thon. Naturgesch. der in- u. ausland. Schm. Eisenach, 1837. Thunberg P. C. Characteres generum insectorum. Getting. 1761. — Dissertatio entomologica sistens insecta Suecica. Upsala, 1781 —94. 6 kotet. Tiebe j. Plateaus Versuche iib, d. Sehvermogen der einfachen Augen von Schm.-Raupen u. an vollkommenen Insecten: Biol. Centralbl.

VIII. 1888. 276. 1. TiEDEM.iNN A. Microlep. d. Provinz Preussen: Preuss. Provbl. 1845.

525. I., 1850. 465. 1. Tigny F. M. G. T. Hist. nat. des Insectes. Paris, 1802. 10 kot. Treitschke F. Naturalien-Cabinet des Thierreichs. VIII. Entomologie,

Naturgesch. d. europ. Schm. Pest, 1840—42. 2 kot. Trevir.anus G. R. Biologie. Gottingen, 1802—22. 6 kot. — Ub. das Saugen u. das Geruchsorgan d. Insecten: Ann. Wetter. Ges. 1812—14.

— Baixchgefass d. Lep.: Zeitschr. Phys. 1832. IV. 181. 1. Trimen R. Rhopalocera Africae australis. A Catal. of South African

butterflies. I. Diurnse. Cape Town 1862. Trimen R. es Bowker. South African butterflies. London, 1887—89, 3 kot. 12 tabl. Trimoulet H. Catal. des Lep. do la Gironde. Bordeaux, 1858. 168 I. FUGGELEK.

Trinius D. C. Monograph of the genus Tliais: Trans. Ent. Soc. Lond.

V. 1865. Proc. 1801. 1. Trybom F. Dagljarilar fran Jenisei. 1877. Turati E. Contril). alia fauna lepid. Loinbarda: Bull. Soc. Ent. Ital.

1879. 153. 1. Tutt J. W. The British Noctua3 and their variations. London, 1891 —93. 4 kot.

Ulrichs K. H. tJber die Farbung d. Schm.-Eier: Isis 1880. 366. 1. Urech F. Chein.-anatoin. Untersuchungen an lebenden Baupen, Puppen

u. Schm. u. an ihren Secroten : Zool. Anz. 1 888. 205. 1., 1890.254.1.,

1892. 281. 1.

— Beitriige z. Kenntniss d. Farbe von Insectenschuppen. U. o. 1891.

466. 1., 1892. 299. 1.; Zeitsch. wiss. Zool. 1893. 306. 1.

Vallisnikri a. Esperienze ed osservazioni intorno all’ origine, sviluppi e costumi di varii insetti. Patav. 1713.

Verhoeff C. Blumen u. Insecten d. Insel Norderney u. ihre Wechsel- beziehungen. 1877. Verloren M. C. Catal. insect. Lepidopterorum. Traject. 1837.

Verson E. t)b. die Stigmen d. Schm.: Zool. Anz. 1887. 561. 1.

— Zur Spermatogenesis d. Schm. U. o. 1889. 100. 1.

— Das Hautdriisensystem d. Schm. U. o. 1890. 118. 1.

— tib. (1. Fliigel d. Schm. U o. 1890. 116. 1.

— til). Zellen u. Zellendriisen d. Schm. U. o. 1890. 91. 1.; Bull. Soc.

Ent. Ital. 1892. 1. 1. Vieweg C. F. Tabellarisches Verzeich. der in der Churmark Branden- burg einheimischen Schm. Berlin, 1789—94. 2 fiizet. ViGELius L. C. Verzeich. d. Schm. Wiesbadens: Jahrb. Ver. Nat. Nassau,

1850. 43. 1., 1855. 87. 1. Villa A. es G. B. Catal. di Lepid. della Lombardia. IMilano, 1865. ViLLERS K. Les insectes de France. Lyon, 1781-—83. 4 kot. — Caroli Linnaei Fauna? Suecicae descriptionibus aucta. Lugduni, 1789. 4 kot. ViLLiERS A. P. Notice sur deux Lep. inedits. Lyon, 1841. Vogel C. F. Chronolog. Baupen-Kalender, oder Naturgesch. aller europ. B.auj)on. Berlin, 1835.

Voigt C. Die Tjep. der Sierra Nevada: Stett. Ent. Zeit. 1890. 25. 1.

Wackerzapp O. Begattung d. Lep. : Ent. Nachr. 1878. 161.1., 1880.15.1. Wagner R. Lehrl)uch der vergleich. Anatomie. Leipzig, 1834. — Lehrb. d. Zootomie. U. o. 1843—47. 2 kot. Wailly a. Hybrids and degeneracy (am. Lep.): Entomologist XIII.

1880. 154. 1. •Walker F. Catal. of heterocer. Lep. at Borneo: Journ. Linn. Soc. VI.

1862. 82. 1.

Walker J. J. Butterflies of Gibraltar: Trans. Ent. Soc. Lond. 1890.

361. I. KULFOLDI LEPKESZETI IKODALOM. 169

Wallace A. R. Relations of plants and insects; Entomologist 1876.

221 . 1 . Wallengren H. D. J. Lepidoptera Scandinavite Rliopalocera. Skandi- naviens dagfjarilar. Mahno, 1853. — Skandinaviens tjiidermott (Alncita). U. o. 1859. — Lepidoptera, Rhopalocera et Heterocera in Terra Caffrorum coll. Holm. 1860—65. 2 kot. — Lepid. Scandinavise Heterocera. Skandinaviens Heterocer-ljarilar. Lnnd, 1863—85. 2 kot. — Skandinaviens Pyralider ocli Cliorentider. Holm. 1971. — Index speciernm Noctnarum et Geometrarnm Scandin. U. o. 1874. — Species Tortidcimi et Tinearnm Scandinavise. U. o. 1875. — Insecta Transvaaliensia, Lepidoptera. U. o. 1875. Walsingham lord. A new genus and species of Pyralidae. London, 1888.

— The Microlep. of Western India: Proc. Zool. Soc. Lond. 1891. 492. 1.

Walter A. Palpus maxillaris Lepidopterornm : Jen. Zeitsch. Naturw.

1884. 121. 1.

— Beitriige z. Morphologie d. Schm. U. o. 1885. 751. 1. Walter J. Uber die geogr. Verbreitung d. Tagsclim. in Mitteleuropa:

Lotos IX. 1859. 90. 1.

W.VTSON E. Y. A proposed classific. of the Hesperidte : Proc. Zool. Soc.

Lond. 1893. 3. 1. Webb S. On varieties of Lep.: Entomologist XXI. 132.1. Weidemeyer j. W. Catal. of N. American l)uttertlies. Philad. 1864. Weijenbergh j. H. Observ. d. Parthenogenesis chez les Lep.: Arch,

neerl. Sc. e. Nat. V. 1870. 258. 1. - Weiler j. Verzeichn. d. Schm. von Innsbruck n. Umgebung. Inns- bruck, 1877.

— Die Schm. d. Taufener Thales. Ein Beitrag z. Lep.-Kunde von Tirol. Innsbruck, 1880.

Weinmann j. Tables analyt. des especes des genres Theda, Polyom-

matus et Lj^cajna: Ann. Soc. Ent. Belg. XXI. 1878. C. R. 87. 1. Weismann a. tiber d. Entstehung des vollendeten Insects in Larve u. Puppe. Frankf. 1862.

— Uber d. Einfluss der Isolirung auf d. Artbildung. Leipzig, 1872.

— Studien zur Descendenz-Theorie. I. Uber d. Saison-Dimorphismus

d. Schm. II. Uber d. letzten Ursachen d. Transmutation. Leipzig, 1875— 76. 2 kot.

— Beitrag z. Kenntniss d. ersten Eiitwicklungsvorgange im Insectenei. Bonn, 1882. Werchratski j. Przyczynek do krajewej fanny motylej: Spraw. Komis.

fiziogr. Krakow. III. 1869. 50. 1., 1870. 263. 1.

Werneburg a. Uber d. geogr. Verbreitung d. Schm. : Ber. Lep. Tausch-

ver. 1854. 141. 1.

— Beitriige z. Sclim.-Kuude. Kritische Bearb. der wichtigsten entom. 170 I. FUGGELEK.

Werke des XVII. n. XYllI. Jalirliumlerts, l)eziiglicdi der dariu ab- geliandelten enrop. Scdiiii. p]rfurt, 18G4. 2 kot. Weknkhuhg a. Der Sclan. u. sein Jjeben. Eine naturgeschiehtl. Skizze. Berlin, 1874.

Westwood .1. O. Buttej'flies of Celebes: Trans. Ent. Sot*. Bond. 1888.

4()7. 1.

Westwood J. O. es IIumdiikey H. W. British butterflies. London, 1841. — British niotlis. U. o. 1841 —44. 2 kdt.

Weymeh (1. W. es Maassen J. P. Bepidopteren, gesaininelt auf einer Boise durch Columbia, Ecuador, Peru, Brasilien, Argentinien u. Boliva von A. Stubol. Berlin, 1890. 9 tabl.

White E. B. Melanocliroism and Leucochroisni in Lep. : Ent. Month.

Mag. Xili. 187G. 185. 1., 1877. 15. 1. — On the male genital armature in the European Ithopalocera. U. o. 1876.

White B. The butterflies and motlis of Tenerifi'e. London, 1894. 4 tabl.

Wilde O. Die Pflanzen u. Baupen Dentschlands. Yersuch einer lej)i- dopterol. Botanik. Berlin, 1860—61. 2 kot. Wilkes B. The English Moths and butterflies. London, 1747 —60. 120 tabl. Wilkinson. The British Tortrices. London, 1859. 4 tabl.

Will J. G. P\ Beitriige z. Anatomie d. zusammengesetzten Augen mit facettirter Hornhaut. Ijeipzig, 1840. WiLLDENOW K. L. Tabellar. Verzeich. der in der Churmark Branden- burg einheim. Sehm. Berlin, 1789. Wilson O. S. The larvse of the British Lep., and their food plants. London, 1880. 40 tabl. WocKE M. E. Catal. Lepid. Silesia\ Breslau, 1850.

— All)inismus bei Schm.: Jahrb. schles. Ges. Cult. L. 1871. 185. 1. — Verzeich. d. Falter Schlesiens: Bresl. Zeitsch. Ent. 1872, 1874, 1884.

— Lepid di Sicilia: 11 Natural. Sicil. IX. 1. 1. Wolff J. De insectis in genere. Tjipsia*, 1669.

Wood .J. G. Common moths of England. London, 1870. Wood T. W. On the coloration of chrysalides: Trans. Ent. Soc. Lond.

1865. I'roc. 99. 1. or. illustrated Wood W. Index entomologicus ; a complete catalogue of the Lep. insects of Groat Britain. London, 1833—39. 54 tabl. New ed. with su])pl. by I. 0. Westwood. 1854 —56. Worm O. Museum Wormianum seu historia rerum rarioruiu. natur. etc. Amstcrd. 1655. WuLLSCHLEGEL J. Die Noctuiuen d. Schweiz. Aarau, 1873. WuRZER F. Chemische Untorsuchung d. Stoffes, welcher sich in den sogenannten Gallengefiisson d. Schm. befindet: Meckel’s Archiv IV.

1818. 213. 1. Zander A. tlbcr die Moinonte, wclcho die Seltenheit von Schm. beein-

flusson: Sitzb. Dorpat. Nat. Ges. \. 1880. 163. 1. :

KULFOLDI LEPKESZETI IRODALOM. 171

Zebrawski T. Owody Luskoskrzydte czyli Motylowate zokolic Krakowa. Krakow. 1860.

— Spis owadow Luskoskrzydlycli z. okolic Krakowa i iiiektoryeh od-

leglejszyeh miejscowski: Spraw. Komis, fiziogr. I. 1867. 144. 1., II.

127. 1., XII. 61. 1. Zeller P. C. Versucli einer natnrgemassen Eintheilung der Scliaben:

Isis 1839. II. 167. 1.

— Zur Natiirgescdi. d. Pterophoriden. U. o. 1841. 755. 1. — Lepidoptera microptera qu® J. A. Walilberg in Caff'rorum terra collegit. Holm. 1852. — Cliilonidarum et Craml)idarum genera et species. Berlin, 1863.

— Zur Kenntniss d. Nordamerik. Naclitfalter (Microlep.) : Verh. zool. bot. Gcs. Wien, 1872 —75. — Exotisclie Microlep. St. -Petersburg, 1877. 6 tabl. Zetterstedt J. W. Inseeta Lapponica. Lipsi®, 1838—-40. Ziegler v. Klipphausen. Qber die europ. Arten d. Gattung Melit®a

Stett. Ent. Zeit. 1867. 418. 1.

ZiMMERMANN C. Die Variabilitiit d. Schm. in iliren verschied. Entwick- lungsstadien u. der biologisclie Werth von Form, Farbe u. Zeicli-

nung: Verli. Ver. Nat. Hamb. V. 1882. 58. 1. ZiMMERMANN J. C. H. Die Schm. der Niederelbe: Verh. Ver. Nat. Hamb,

VI. 1883. 11. 1.

ZiNCKEN J. L. T. F. liber die Sacktriiger; Germar, Magaz. I. 1813.

19. 1.

— Die Linneischen Tineen in ihre natiirl. Gattungen aufgelost. U. o.

1817. 18. 1.

ZwANZiGER J. Plandbuch d. Schm.-Kunde. Wien, 1844. 2. Autl.: Ency- clopadisches Handbuch d. Schm.-Kunde. 1862.

KtilfOldi entomologiai foly6iratok.

(A zarojelben foglalt nevek a kiaddk, illetve szerkesztok nevei s a romai szamok az ^vfolyamokat, illetve koteteket jelolik.)

The American Enlornnlngisl. I—III. N.-York, 1880—82. Annales de la Societe entomologique de France. I—LXIV. Paris, 1832—95. Annales de la Societe entomologique de Belgique. I—XXXIX. Bru- xelles, 1857—95. Annual report of the entomological comission of U. S. Washington, 1877. Annuaire entomologique. (A. Fauvel.) I—IV. Caen, 1893—96. Beric/it fiber d. wissenschaftl. Leistungen im Gebiete d. Entomologie. (W. F. Erichson, Schaum, A. Gerstacker, E. Brauer, Ph. Bertkau, E. V. Martens, F. Hilgendorf u. G. H. Fowler.) Berlin, 1840—95. :

m I. FUGGELEK.

BrrichU’ des Lepid()j)terologisclien Tauscdivereines. (Schlager.) Jena, 1848. llniincr nilomolotiisclie Zeitxchrifl. JJeransg. von d. Entoniologiscdien

Vorein in Berlin. (G. Kra.\tz und H. Dewitz.) J —XYIIJ. Berlin, 1857 — 74. (Folytatasa: J^eiitscdie entoni. Zeitscdirift.) Ujra : Berliner Fill. Zeitscdii-ift. (Kolbe, Karsch, W. Donitz.) BeiBn, 1881—1895. Hulh'litio della Society entoniologica italiana. I—XXVI. Firenze, 18G9 —95. lUilh’liiis de la Hociete entoinologiqne de France. I—VJ. Baris, 1889—95.

The (UuKuiimi luiloynohxjisl. (Bkthunk.) 1 —XXVU. Ontario, 1868—95.

(xshila entoniologica. I —XIIJ. London, 1809 — 76.

('.on'cxpoinlenzhiull des Fntoniologischen Vereines

(xn‘rrs])()iulc>izhl(ill fur Sannnler von Insecten, inshes. v. Schnietter- lingen. (IIerrich-Schaffer.) Begenslmrg, 1860— 61. Jlndschr (‘iilottiolojiischc /cilschrifl. (Flolili: Berliner entomologische Zeitscdirift.) Herausg. von der Dentschen entoniologisclien Gesell- schaft. (G. Kraatz.) XIX—XXIV. Berlin, 1875—80. Azntan isniet

Berliner entomologische Zeitscdirift (1. ezt). Fs kiildn: Deutsche entoni. Zeitschr. Herausg. v. d. Dentschen entoui. Gesellscdiaft lelohh: Berliner entoni. A^erein.) (G. Kra.\tz.) Berlin, 1884— 1890.

I (‘ttfonwlogischc Zcitinuj. Herausg. von d. Gesellscdiaft «lrisi»

und der dentschen entoni. Gesellscdiaft. (O. StauijinctER.I J —AHII. Berlin, 1890— 1895. (Flobb: Correspondenzblatt stb.) Eiiloniolo

Enlonwioymd New.'t. (H. Skinner.) J —AH. Bhiladelpliia, 1890—95. The KnUnnoloijical Mayazvic. Loudon, 1833—38. Enlomoloyische Narin'ichten. (F. K.^tter, F. Karsch.) I —XXI. Berlin (Butbus), 1875—95.

Enlomoloyische .\[o}iatshldUcr. (G. Kra.a,tz.) I. Berlin, 1876. Enlnmnl(uji.'

Enlmnnloiii.'ichcs Archie. (Th. Thon.) I. II. Jena, 1827 —29. Kntotnohxji.'il; Tiihkriji. (Spangberg.) I—XAH. Stockholni, 1880—95. The EniomohxiisL (Newman.) I —lAA London, 1839—42. The Enhnnoloyisl. An illustr. journal of general entomology. (B. South.) Loudon, 1894— 95.

The E)ilo)}a)loyisl’s mo)ilhly Mayazinc. I —XXXI. London, 1864—95. The Enlomoloyisf'N tecchly inIcUiycnccr. London, 1856 —61. Ephenicri(lcs enlomoloyicac. (Dalman.) Holmiae, 1824. Ilandclinyen der Nederlandscdie entomolog. AHreeniging. I —lA’. Ley- den, 1851—57. Azntan: Tijdschrift stb. Horae Societatis cntomologicap Rossicae. I —XXIX. St.-Betersburg, 1861—95. fllusirirle \Voehen.'

Indian Museum. Notes on economic entomology. I. Calcutta, 1889—91. entomology of Insect-Life.1889— Periodical bulletin of the division of the U. S. Departement of Agriculture. I—A^ll. Washington, 95.

Insekte)i-Bdrse. Central-Organ f. Vermittlung von Angebot, Nachfi’age u. Tausch. I—XI. Leipzig, 1884—95. lnsekte)i~Welt.1890— Zeitschrift des Internationalen Entomologen-VerOns. 1—III. Berlin, 188.5—87. Kesobb: Entomologische Zeitschrift. Jahresi>ericht des Wiener entomologischen Vereines. I —VI. Wien, 95.

Journu fiir die Liebhaber der Entomologie. Frankfurt, 1790. Li)inaea odoinologica. Herausg. von dem Entomolog. Verein in Stettin. I—XVI. Berlin, 1846 —66.

MaguzLi fiir die Liebhaber der Entomologie. (.1. C. Fuessly.) 2 Biinde, und Neues Magazin. 3 Biinde. Zurich, 1778—87. .Magazin fiir Insectenkunde. (K. W. Illiger.) I—VI. Braunschweig, 1801—7. Magazin der Entomologie. (E. F. Germar, majd Zincken-Sommeiu) I—IV. Halle, 1813—21. Mittheilungen des Miinchener Entomologischen Vereines. (Harold.) I — V. Miinchen, 1877—81. .\fittJt-eilungen der Schweizer entomologischen Gesellschaft. Bulletin de la Societe entomologique Suisse. (G. Stierlein.) I—IX. Schaffhausen, 1865—95.

Neuestes Magazin fiir die Liebhaber der Entomologie. (L. G. Scriba.) I—V. Leipzig, 1791—94. PnpUio. Organ of the New York entomological club. (H. Edwards.) I—IV. N. York, 1881—82. Petites Nouvelles eutomologiques. (Deyrolle.) Paris, 1869—80. Proceedings of the Entomological Society of Philadelphia. Philadelphia, 1861—67. Proceedings of the Entomological Society of Washington. I—III. Washington, 1888—95, Psgche. A journal of Entomology. Publ. by the Cambridge entomological club. I—HI. Cambridge, 1874—80. Pieeue d’enlomologie. Publ. par la Societe frauc. d’entomologie. (A. Fau- vel.) I —XIV. Caen, 1882—95. Revue enlomologi

Societas Entomulogica. Organ fiir den intei’nationalen Entomologenverein. (F. Kuhl.) I—X. Ziirich, 1886 —95. Stettiner entomologische Zeitung. Herausg. von dem Entomologischen

Stettin. (C. A. und I Verein zu Uohrn H. Hohrn. ) —lA’I. Stettin. 1840—95. 174 I. FUGGELEK.

'rijdschrift voor Entoiiiologie. Uitgegeven door de Nederlandsche ento-

molog. Voreeiiiging. I —XXXYJJl. Gravenliage, 1858-—95.

'J'rd.nsaciioHti of tlie Entomological Society of London. London, I —XL. 1834—95.

Wiener Hntoniologisehe Mo)iatsNrli)-ift. (J. Lederek nnd L. Miller.) I— Vill. Wien, 1857—G4.

Wiener luil

Zeitsehrifl fiir EnLo)nolo{iie. (E. F. Germar.) I—V. Lei])zig, 1839 —44. Zeitschrifl fur KniotnoUnjie. Herausg. vom Verein fiir Insektenkunde zu Breslau. (A. Assmann.) Breslau, 1847 —6G. Neue Folge. 18G9 —95. —

II. FUGGELEK.

Mag-yarorszaiji lepkeszeti irodakmi.

Abafi Aigner La.ios. Lepidopterologiai megfigyelesek. (L^ycaena Jolas. Ket, eddig ismeretlen heriiyorol): Termeszetrajzi Fuzetek. XVIII.

189.5. 58—61. 1.

— A Saturnia hybrida major es minor-rol : U. ott. XVIII. 1895. 210

213. 1.

— Biograpliie des Lepidopterologen Ludwig Anker : Soeietas Entomo- logica III. 1888—89. 5 —9. sz.

— Ueber Hyl)riden : U. o. 111. 8. sz. — Saturnia hybrida minor: U. o. IV. 1889—90. 7. sz.

•— Psyche Ecksteinii : U. o. VII. 1892— 93. 5. sz. Angyal Dezso. Gyumolcsfa-pusztito hernyok a budai vinczellerkepezde

kertjeben : Rovart. Lapok. III. 1886. 107. 1. Anker Lajos. Beschreibung eines neuen Spanners (Chondrosoma fidu-

ciaria) aus der Ofner Gegend ; Verhandl. des zool.-bot. Vereius in

Wien. IV. 18.54. 111—112. 1.

— Ein neues Miorolepidopteron aus Ungarn, Butalis Emichi : Stettiner

Entom. Zeit. XXXI. 1870. 143—144. I. — Verzeichniss jener Lepidopteren, welche von mir um Ofen bisher

gel'unden worden sind, 1856 : Kezirat. L. Speyer, Geogr. Verbreitung

d. Schmett. I. 1858. 448. 1.

— Budapest es koimyekenek lepkefaunaja : Kozli Frivaldszky Janos: Gerloczy es Dulacska, Budapest es kornyeke, termtud., orvosi es

kozmiv. leirasa. 1879. 386 —390. 1,

— Egy hernyofaj (Vanessa carduil tbmeges vandorlasa : Rovart. T.apok.

I. 1884. 247—249. 1. es Termtud. Kozl. V. 1888. 482. 1.

— Wanderung der Raupe von Vanessa cardui : Der Sammler 1884.

Arato CrYULA. Az ajuiczarovartol (Psilura Monachal okozott karokrdi :

Erdesz. Lapok. XXXI. 1892. 46. 1. Ballus P.al. Besclireibung der den Olistbaumen schiidlichen Raujien.

Pressburg. 1830. 8-r. 40 1. 17G II. FUGGELEK.

Bartha Fkrencz. Meg egyszer az alinamoly (Carpocapsa pomonana)

elleni vcnlekezesrol : Gyumolcskerteszet. IV. 1894. 119. 1. Bejk') Arhert. Az erdopusztito apaczalieriiyo (Psilnra inoiiadia):

Terintud. Kozl. XXIV. 1892. 180— 189. 1.

— .\z erdoket pnsztltd apaczahernyorol : Erd. La])ok. XXXI. 1892. 137. 1.

— Az apaezarovar liornyoi : Erd. liapok. XXXI. 1892. 569. ].

Bielz E. a. Josef Eranzenau. Nekrolog: Verhandl. ii. Mittheil. d.

Siebenb. Vor. f. Natnrwiss. XIII. 1862. 21 —-25. 1.

— Ijej)idopteren in den siebenl)urgiscJien Gebirgen : Jaliresbericlit d.

siebenl). Karp. Vor. 1. 1883. 116. 1.

Bir(') 1j.\J()S. a rovargyi'ijtesrol : Kovart. Lapok. 1. 1884. 129. s k. 1.

— A keleti Karpatok videkenek jellemzo rovarfajai : M. Karpat egyes.

evk. XI. 1884. 124—132. I. Neinetiil is. — A didfat rongalo fafurd liernyd (Zenzera pyrina): Termtnd. Kdzl.

XXVII. 1895. 390. 1. — Kovartani Lapok. Havi folydirat, kiildnds tekintettel a basznos es karos rovarokra. III. kdtet. 1886. Szerkesztik Bind La.ios, dr. Lendl Adolf es dr. Vangel Jeno. N. 8-r.

Bogsch Janos. Pozsony videkenek lepkei : A pozsonyi all. Idrealisk.

ertesitdje 1891^—-92. 8-r. 15 1.

Bohatsch OTTd. Eine none Boarinia iViertlii) aus Ungarn : Wiener

Ent. Zeit. II. 1883. 111—114. 1., III. 1884. 146. 1. — Beitrage znr Lepidopteren-Fauna Slavoniens (Lipik): II. Jaln-es-

bericht d. Wiener Ent. Ver. 1891. 31 —50. 1.

— Die Eupitliecien Oesterroich-Ungarns : Wiener Ent. Zeit. 1. 1882.

II. s k. III. 117— 105. sk. 1.: 1883. 185. 1. ; 294—298. 1.: VI. 1887.

129. 1.

— Mitthoilungen iiber Eupitliecien ; Deutsche Ent. Zeitscbr. der Iris.

Dresden, 1893. 1 —36. 1. — Nacbtrag znr Lepidopteren-Fauna Syriens (Z.ach gyiijto^se): Ver-

bandl. d. zool.-bot. Ver. in Wien. XXIX. 1879. 405—410. 1. Bornemtsza Zoltan. a gyuinblcsfa egy teli ellensege (Chiniatobia

bruinata) : Gyiimcdcskertesz. II. 1892. 125. I.

Bossanyi JdzsEF. Parnassius Apollo L. aberratio : Trencsenin. termtud.

egy let evk. 1890 — 91. 79. 1.

Bruce Ferencz. A Yain-a-niay tenyesztese. Ulliuchs utan : Termtud.

Kdzl. V. 1873. 149. I. Bruckmann Ferencz Erno. Memorabilia Tyruaviensia (Lepidojit. noxio-

runi inagna caterva) : Epist. Itin. 1737. Cont. 1. Epist. 61. p. 10. Bunyitay Vincze. Nagyvarad tenneszetrajza. Budapest 1890. 135—

244. 1. Kertesz i\liksa, Nagyvaradnak es videkenek allatvilaga.

212—223. 1. Pikkelyszarnyuak Moesary Sandor adatai utan. Cii'OLLA Ferencz grdf. Col)elli inonograpbiaja a Cnethocamiia jiithyo- campardl: Kolozsvari Orvos-Terint. Ertesitd 1878.

CsAi’d Daniel, liovarpusztitasok : Gazd. Tud. 1843. 59. sz. :

MAGYAROKSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 177

CsERHATi Sandor. A szinvaltoziis mint termeszetes vedoeszkoz. Seidlitz

utan; Termt. K5zl. IX. 1877. 268—272. 1. — A jelen ev folyamaban liazaiikijan nagyobb memiyisegben fellepett

karos rovarokrol: Foldmiv. Erdek. 1878. 49., 51., 52., 268. sz.

Kiilbn is. CsERNi Bela. Gyulal'ehervar kornyekenok famiaja: Alsofelierm. tort.-

reg. es temitnd. tars. evk. 1. 1888. 95—99. 1.

CsiNAUi L.ltos. a viaszmolyok telen is garazdalkodnak : Meli. Lap. IX.

1888. 110—122. I. CzEKELius D.vniel. Verzeichiiiss der bislier in der Umgelmng von Hermaunstadt gefnndenen Macrolepidopteren. Ein Beitrag zur T^epi-

dopteren-Fauna Siebenbiirgens : Verliandl. u. Mittheil. d. siebenb.

Ver. t. Naturw. XLII. 1892. 9 1.

Dahl Gyoruy. Bereicdierung der Entoniologie in Ungarn : Froriep,

Notizen 1822. I. dlO—511. 1.

Dahlstrom Gyula. Hermaphrodita pillango | Smerintlius popnli T..):

Rovart. Lapok. 111. 1886. 62. 1.

Dapsy L.ASZLO. Ragalygoiubak a rovarokban : Termt. Kozl. III. 1871.

460. 1.

Dek.Iny R.yfael. Selyemtenyesztes a szabadban ; Termt. Kozl. II. 1870.

138. 1. Cserszovbncz (Bombyx Yama-maja) tenyesztese szal>adban. Fiohtner utan; Kertesz-Gazda. 1870. 10. es 21. sz. Demaison L. (Jegyzet a Nemeopbila Metelkanarol, czlni nelktil): Bull.

de la Soc. Entom. de France. 1886. LIV., LV. 1. Dezso B. a rovarok hatedenyerol. Kolozsvar. 1877. 8-r. Dobiasch .Jeno. Adressenbucli europilischer Coleopteren- und Lejtidop-

teren-Sammler. Buzias. 1886. 12-r. 123 I.

— Entomologischer Almanach. Buzias. 1889. 12-r. 183 1.

Dolesch.yll Ij.y.tos. Ausziige aus den Briefen von L. D. aus Java

Verliandl. d. zool.-bot. Ver. in Wien. IV. 1854. 51 —57. 1.; V. 1855.

III. 116. I.

— Briefe iiber die Fauna von Aniboina : U. o. XII. 1862. 801—808. 1.

Eckstein Janos. Psyche Ecksteinii : Verliandl. d. zool.-bot. Ver. in

Wien. VI. 1856. 755. 1.

— Die Lebensweise von Tlialpocliares purpurina stb. : Wiener Ent.

Monatssclir. IV. 1860. 313—314. 1.

Emich Guszt.Iv. a kis lepkegyujto. Pest. 1868. 12-r. 114 1. abrakkal. — A Buda-Pest kbrnyeken eszlelt lepkek sorozata. Kulonnyomat

«A kis lepkogyujt6» czinui kiinyvbol. Pest. 1868. 12-r. 22 1. — Beitrag zur Lepidojiteren-Fauna Transkaukasiens und Bosch reibung

zweior neuer Arten. (Haberh.wer gyiijtese) : Hone Soc. Ent. Ross.

IX. 1872. -40—47. I.

— Description dos l^epidopteres de Transcaucasie (IIaberhauer gyii)-

tese): Revue et Mag. de Zool. Paris. 1871 — 72. 83. 1.

Abafl-.\i(^ili;r A lepkeszet tdrtenete JIagyarorszagon. 12 178 II. FUGGELBK.

Emich Gusztav. a mezo- es kertgazdasagra karos rovarok. 1. fiizet.

Budapest. 1884. 8-r. 204 1. Engelhkecht K.aroly. Sajd Karolj' a ((Szollolevelpillew-rdl szolo nau-

v^nek isiiiertetese ; Borasz. Lapok. XXIV. 1892. 42. 1.

FjNTZ Geza. Sziiznemzes (Parthenogenesis) : M. orv. es terinviz.sg. inunk.

XIII. 1809, 235—239. I.

— Diniorphisnms a rovaroknal, Hagen utan : Teruieszet. HI. 1871.

12.3—124. 1.

EjUKovy Adolf. Irtoliahorn a pillek elleji : Falusi Gazda. 18.58. 40. sz.

Fakkas Mihaly. a tolgyfa selynitu' Yarna-inai : Kerti Gazda. 1809. 13. sz.

— A t()lgyfaselynuh- ; Pkildiniv. Erdekek. 1809. 98. 1.

Fay L.\szl6. A drdtfereg es Imzaliernyd : Koztelek. I. 1891. 0. sz.

Fekete La.ios. Erdeszeti rovartan. 3 resz. Selinecz. 1878. 8-r. .345 1.

— Az apacza gyaponczrovar a hajororszagi erdokben : Erd. La]). XXX.

1891. 111. 1.

P’lLipp Ede. Bombyx Antherea Yaina-niai : Terintud. Evk. I. Teinesvar.

1874. .57—72. 1. Fikbas Nandor. a meh ellensegei (Acherontia Atropos, Galleria nielli-

onella stb.): Meh. Lap. IX. 1888. 218—23., 247—54. 1. Fischer v. Waldheim. Annotationes des Lepidopteres a Cl. Kinder-

MANN prope Volgam infr. lectis : Bull. Ent. Mosc. 1840. XIII. 3.

81—89. 1. P’r.anzenau .Jozsef. Verzeicdiniss der his jetzt in Siebenl)urgen auf- get’undenen Ijepidopteren. (Kozli Fuss K.iROLY); \ erhandl. u.

Mittheil. d. siebenb. Ver. f. Xaturw. I. 18.50. .54—04. 1.

— 1. — Lepidoptorologisclic Mittheilung : U. o. HI. 18.52. 181 180. 18.50. — Beitrag zur Lepidopteren-Fauna Siebenbiirgens : U. o. VII.

20—24. 1.

25 1. — Lej)idopterologische Beitriige : U. o. X. 18.59. —27. Frenzel Simon P’rigyes. Hissertatio de Inseetis Xovisolii in sujieriori die XX. Novenil)ris elapsi anni Hungaria emu nivo delapsis.

l\es])ons. Paul. R-oel)er. Wittobergu'. 1073. 4-r. 30 1.

Freyer P’. I.epidoptcrologisclie Beobaclitungen, Naeliricditen u. Bonier-

1. Kinderm.\nn gyujtese) : Stettiner Pint. Zeit. 1841. 107. kungen ( PhiiTscii Karoly. .liihi’lichc Periode dor Insckteni’auna von Oestorreicli- Wiss. in Ungarn. IV. Ijopidoptercn : Donksclirift d. Akad. d. Wien.

Matli.-natui’w. Classc. XXXIX. 79. 1., XLl. .53. 1.

Fritz Lipot. llovarpuszHtas a brezndi erdosegckben ; Plrd. La])ok. X. 1871. 75. sz.

P’rivaldszky Imre. Catalogus inseetoruni. Pest. 1834. 4-r. 12 1.

— Terineszettudoinanyi expedilidja a Balkany videkere ; Tudonianytar.

18.34. II. 232. I.

— K(")zL;sek a Balkany videken tctt terineszettudoinanyi iitaziisrdl :

A in. t. tiirs. evk. II. 1832—33. 235—27.5. I.

V :

MAGYARORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 179

Frivaldszky Imre. Ujabb kozlesek az altalarn eszkozolt lialkanyi ter-

s k. 1. meszettudomauyi utazasrol : U. o. III. 1834—35. 156.

— Ternieszettudomanyi utazas a Balkany videken. Hariuadik kozles :

U. o. IV. 1836—38. 194. s k. 1.

— None Kafer, Falter uiid Schnetdien aiis den balkanischen Geinrgen :

Gist], Faunus. I. 1837. 84—93. 1. — Bovid attekintese egy tormeszetrajzi ntazasuak, az europai Tbrok- orszagban, egyszersmind uehany a kbzben ujdonat felfedezett allat-

nak leirasa. 3 tablaval : Terintud. tars. Evk. I. 1841. 163. s k. 1.

I. — Terineszotrajzi utazas Torokhonban : Tudoiuanytar. 1841 —45.

163. 1. — Haziink faunajara vonatkozo adatok es a puszta-peszeri erd6

A in. tud. tars. evk. IX. 1844—59. 19. s k. 1.

— Eiitomologiai keiiileletek ; M. T. Akad. math, es terintud. kozl. II.

lS6i>. 231—240. 1.

— Jelleinzo adatok Magyarorszag faunajalioz : A M. T. Akad. evk. IX.

kcit. 4. darab. Post, 1865. 4-r. 274 I. 13 tablaval. — Aus den cliaraktoristischen Angaben zur Fauna Ungarns: Ungarische

Bevue. 1865. 48—68. 1. Frivaldszky Janos. Bovid vazlata azon szerzemenyeknek, inelyekkel Xantus Janos a m. Nemzeti Muzeum allattani osztalyat gazda-

gitotta : M. orv. es terint. niunk. X. 1865. 268. s k. 1.

— Adatok Marainaros varmegye faunajalioz : M. T. Akad. math, es

termt. Kozl. IX. 1871. 183—192. 1.

— A Herkules-fiirdo es kdrnyeken elo allatok (181 lepke) : Munk Mano,

Herkules-fiirdo es kornyeke. Budapest. 1872. 85— 108. 1.

— Allattani kirandulasaim Orsova, Meliadia es Korniareva videkein :

M. orv. es terint. munk. XVI. 1873. 197 —243. 1.

— Adatok Temes es Krasso megyek faunajalioz: iNI. T. Akad. math,

es termt. kozl. XIII. 1877. 363 —366. 1.

— Bomliyx neustria es a Tortrix Pillerianarol : Terintud. Kozl. X. 1878.

325. I.

— Az Agrotis segotumrol : U. o. XI. 1879. 165, I.

— Agrotis segetum es Agrotis tritici : U. o. XI. 1879. 325. 1.

— Hazank faunajiiiiak gyarajiodasa az utdbbi evekben : i\I. orv. es

termt. munk. XX. 1879. 256 —271. 1.

— Hazank es Eurdpa lepkeirdl szdid nuivek : Termtud. Kozl. XIII.

1881, 398. I.

— Paprikaban eld moly (Ephestia elutellal: Bovart. Lapok. II. 1885.

.59-00. 1. — Lepidoptera nova et varietates, in expeditione ad oras Asiie orientalis eomitis Bela' Szeelienyi, a Dominis Gustavo Kreitner et Ludo-

vico Loczy collecta: Terineszotrajzi Fiizetek. X. 1886 . 39—40. 1.

— Budapest es kdrnyekenek jollemzd rovarfajai 1. Anker Ti.uos. Fronius Friuyes. Beobacbtungen iiber periodische Erscbeitmngeu im

12 * —:

180 II. FUGGELEK.

'I’liier- und Pflanzenreiehe aus der Umgebnng von Scliasslnirg

Verliandl. u. Mittlieil. d. siehenb. Ver. f. Naturw. VII. 185(5. 10

14, I.; VII. 18,50. 197. 1. Fuss Karoly. Zur Entwicdvliingsgescdiicdite der Inparis inorio und

Adinionia tanaceti : Verliandl. u. Mittlieil. d. siebenb. Ver. f. Naturw.

VII. 18,50. Nr. 7. 4 1. — Notizen iind Beitrilge zur Insektenfauna Siebenbiirgens : U. o.

XXIII. 1873. i>4. 1.

Fuhrer Adolf. Kiserletek a szolo-iloncza ellen : Kovart. Lapok. 1.

1884. 1V2. 1.

Fuldnkr ,I. L. Kiirze Darstelliing dor Scdiinetterlinge scliiidlkdier

Baum- und Gartenraupen : Patriot. Woclienbl. f. Ung. 111. 1804.

139—152. 1.

G.ammel Ada.ios. a lepkek ternieszetes lenyoinatairdl : Tenntud. KOzl.

XV. 1883. 349—351. 1.

Geistinoeh ,I6zsef. Az erdokarok elluiritasa : Erd. Lapok. Vlll. 1809.

Geyeu G. Gyula. Adalekok liozsnyd videkenek faiinajalioz : i\l. orv.

es termt. inunk. XIII. 1809. 239—249. 1.

— Zoopliaenologiai eszloletek : Meteor, es folddelej. intezet evk. 1. 1871.

118—122. 1.

— Allatphsenologiai vitas iigyben: Termtiid. Kozl. VI. 1871. 108. 1. — Zooplia:'nologiai eszloletek a Keleti Tatran, a Ivdkuszon, a Magas

Tatra aljan : M. Kiirpat-egyl. evk. II. 1875. 110— 119. 1.

— Zoopliaenologiai eszloletek Szoi)os-Igl6n es kornyeken : U. o. III.

1870. ,54—87. 1. es IV. 1877. 32. 1.

— Allatpliaenologiai adatok. Rozsnyd es kornyeke : U. o. IV. 1877.

2—32. 1.

Gikokuty P. Eerencz. Ahnasinoly, Carpocajisa jionionella : Kertesz- gazda. 1870. 3. sz. Grossinoer Ker. -Ianos. Univorsa liistoria physiea llegni Hungaria>.

Posonii. 1793 — 1797. Tom. IV. 1794. Inseeta. ]>. 188 —200. Le})i- doptera.

GyOrke L.^.tos. a bogacs-lepke vandorbisa : Termtud. KOzl. XX. 1888.

482. 1.

Haheriiauer JdzsEF. Einigc Icpidojiterologische Bcmorkungen : So- ciotas Entomologica. VII. 1892—93. 9. sz. Haberi,andt Erioyes. Die .\ulzuebt dos Eichenspinners (Antherea Yania-mai). Wien.

— Bombyx Perny, lij selymer : Kerti Gazda. 1871. 1. 25. sz. Hagen H. Die Odonaten- und Nouropteron -Fauna Syriens und Klein-

asiens (Kindermann gyujteso) : Wiener Ent. iVIonatsscbr. V. 1801.

193—199. 1. Heer O. Die Inscetenfauna der d'ertiargebilde von Oeningen und Radoboj in Croatien. Leiiizig. 1847 — ,53. 3 kotet. (II. kotetben leji-

kek is). MAGYARORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. ISl

Herman Otto. Franzenax; Jozsef eiixleke : Ei'd. Mnz.-egyl. evk. IV.

1868. 1. s k. 1. — Lepidopteronuu triinsilvaiiicoruin catalogu.s (Franzenau gyxijte-

ixieixye): U. o. IV. 1808. 3—17. 30—32. 1. 1. ; V. 1871. — A Mezoseg I. A Hodas- vagy Szai’vasto es koi-iiyeke. Tei-meszet-

rajzi, jeleseii allattaiii szempontbol tai'gyalva : U. o. V. 1871. 28. I.

rillek; VI. 1872. 42—67. 1.

— Allattaiii kozlemenyek. V.: U. o. V. 1871. 95. 1. Pillek. — Trocdiilium apifomie. Egy liermaphrodita. Termrajzi Fiizetek. V.

194—197. 1.

— Eine ((wniiderliclie Publication)) : Entom. Nachi-ichten. IX. 1883.

197—199. 1.

— Fenichel Samuel einleke. Es dr. Madarahz Gyula, Feiiicliel madarai :

Terintud. Kozl. XXVIl. 1895. 113— 135. 1. Hl.yvacsek Gusztav. Elso megjelenese neliany rovaroknak 1857. evbeii

(dr. N.ygy JozsEFfel egyiitt) : Magyarlioiii Termeszetbarat. 18.57.

133. 1. Horvath Andras. Disputatio pliysica de Insectia. Witteiiljerga*, 1637.

4-r. 10 1. Horvath Geza. A szolon elodo ket pillefaj (Grapliolitlia Pilleriana,

Cocliylis ambiguella) : Termtud. Kozl. V. 1873. 414. 1.

— Neliaiiy szo az allatpliaenologia erdekeben : U. o. V. 1873. 432. 1.

— A rovarvilag szerepe a novenyek megtermekenyitesebeii : Pl. o. V.

1873. 463—472. 1. — — Alvo rovarok (Dasychira fascelina) ; U. o. VI. 1874. 24 25. 1.

— A rovarok szaglasarol: U. o. 426. 1.

— Az allatvilagban felmeriilo idoszakos tiiiieiiieiiyekrol. (Felliivas reii-

des pliaeiiologiai megfigyelesekre) : U. o. XII. 1880. 108. 1.

— Ueber periodisclie Erscheinuiigen iiii Thierreicbe : Entom. Nach-

ricliten. Yl. 1880. 97. 1.

— Paprikaban talalt kukaczok : Termtud. Kozl. XII. 1880. 125. 1.

— A vetespusztito Agrotis segetumrol : U. o. XIV. 1882. 49. 1.

— A Zerene grossulariata lieruyoinak irtasa : U. o. XV. 1883. 280. 1.

— Az orgona-molyrol (Tinea v. Gracilaria ayringella): U. o. XV. 1883.

326. 1.

— A rovarok dimorphiamusarol ; Akad. ertek. a termtud. korebol. XIII.

1882. N. 8-r. 40 I.

— .lelentes az 1883-ik evben Magyarorszag teriileten fellepett e.s nieg-

figyelt kartekony rovarokrol : Budapest 1884. 4-r. 48 1. — Rovartani Lapok. Havi folydirat, kiilonos tekintcttel a liasziios es karos rovarokra. Frivaloszky .Ianos, Mocsary Sandor, Paszlavszky .Tozsef es Tomosvary Odon kozremukOdesevel szerkeszti es kiadja

H. G. 1. es II. kotet. Budapest. 1884— 1885. N. 8-r. 2.56 1. es Sup- plement contenant la revue des articles publics dans les Rovartani

(Feuilles Entomologiquos) stb. XXXII 1. XVI, 256 es Lapok ; XXXII 1. —

182 II. FUGGELEK,

HorvAth Geza. a liornyozasrol ; Kovart. Lapok. I. 1881-. 37—40. I.

— Draga lepkek : U. o. I. 1884. 149. 1.

— Egy uiultszazadbeli napio (Bolmi M. .Jaiios4): U. o. I. 217—223.1.

— A szolo-iloncza kartetelei Verseczen : U. o. 11. 1885. 22. 1.

— A rovartan a hndapesli orszagos kiallltason : U. o. II. 1885. 113

121. 1. — Az Agrotis segotum liernyoja: U. o. II. 1885. 170. 1.

— A gabonamoly (Tinea granella) : U. o. 111. 1880. 191 — 192. 1.

— Az Ino anii)elopliagar61 : Tenntud. Kozl. XVlll. 1880.400. 1.; XXII.

1890. 443. I.

— Golechia cerealolla: U. o. XVIII. 1880. 533. 1.

— Paprikaban elo rovarok (Ephestia olntella, Tineola biseliella) : U. o.

XX. 1888. 111—112. 1.

— A rovarok okozta kfirok a gazdasagban : U. o. XXI. 1889. 204—208.1.

— A vetesi bagolypille (Agrotis segetnni) : U. o. XXI. 1889. 573—574. 1.

— Hernyopusztltas a repczevetesben : Gazd. Lapok. XLII. 1890. 181. 1.

— A teli araszlo pillek (Cbimatobia brmnata) : Koztelek. III. 1893.

910. I. — Jeleutes az 1880— 1889. evekben felineriilt erdei rovarkarokrol. A m. kir. allami rovartani allomas kozlemenyei. 5. fi'izet. — Jelentes az 1884— 1889. evekben felineriilt gazdasiigi rovarkarokrol. U. o. 8. fiizet.

— Vedekezes a kartekonj^ rovarok ellen. U. o. 9. fiizet. — Jelentes az 1890—93, evekben felineriilt gazdasagi rovarkarokrol. U. o. 11. fiizet. — Jelentes az 1890— 1893. evekben felineriilt erdei rovarkarokrol. U. o.

12. fiizet. — Magyarorszag nagy pikkely-rbpiiinek rendszeres uevjegyzeke. (P.xvel

jANOSsal egyiitt) : M. T. Akad. inatli. es termtiid. kozl. XII. 1874.

25—74. 1. Hudak E. Agost. Znr Statistik anffallend hiinfigen Erscheiiiens mancher

Schinetterlinge : Entoin. Nachricliten. Pntbns. V. 1879. 40—II. 1.

— Gbiniczbanyai lepkek: Kovart. Lapok. III. 1880. 01. 1.

— Lepkeszeti jegyzetek : U. o. III. 1880. 140. 1.

— Adatok Golniczbanya videkenek lepkefaiinajahoz : U. o. 1880. 233—

250. 1.

Husz Aumin. E[)orjes korny4kenek nagy-pikkelyropiii : M. Karpat-egyl.

evk. VIII. 1881. 238—208. 1. Kiilon-nyoinat (neinetiil is) N. 8-r. 34 1. — Magyarorszag nagy-pikkelyropiiinek (Macrolepidoptera) fannajara vonatkozo nj adatok: Az eperjesi ev. r. colleg. ertesltoje. 1880—81.

N. 8-r. 34 1.

— Nova aberratio (Lycania Eninedon ab. Spej’eri) : Ent. Nadir. VII.

1881. 244. 1. — Colias Hyale, deren Abcrratioiien nnd iiiiter diesen ganz besoiiders ab. 5 liava: U. o. IX. 1883. 132—B4. 1. —

MAGYAKOKSZAGI LEPKESZETI lEODALOM. 183

Hutten-Klingenstein Moh. Aufzahlung der im Jalire 1881 an Saft

gefangenen Nachtscdimetterlinge (in Nagy-Bossan) : Stettiner Entoin.

Zeit. 188^2. 202—203. 1.

IsTVANFFi Gyula. A I'ovardlo gombak es az apaczaliernyo : Termtiid.

Kozl. XXm. 1891. 514—524. 1. Jablonowski .Jozsef. a Heliotliis dij)saceus ejjeli pille veteineny-

pnsztito alczairol : Ternitud. Kuzl. XXIV. 1892. 445—440. 1.

— A vetesi bagolypille (Agrotis segotiim): Koztelek. III. 1893. 523. 1. — A gyapjas pille (Ocneria dispar) karositasa Ainerikaban: Erd.

Lapok. XXXII. 1893. 925. 1.

— A gabonamoly : Koztelek. IV. 1894. 021. 1.

— Az alinamoly ; U. o. V. 1895. 925. 1.

— A szolomoly : U. o. V. 1895. 1240. 1. Kaan J.Inos. a szolomoly (Cochylis roserana) es kartekony volta szolo-

termesiinkre : Esztergomi realisk. ertes. 1870—77. K.A.LLINA K.Iroly. Hernyok es azok irtasa a godolloi koronauradaloin-

hoz tartozo lomberdosegekben : Erd. Lap. 1877. 004—009. 1.

Karoos Karoly. Maramaros allatrajzi ismertetese : A m.-szigeti li. h. lyceuin ertes. 1870—77. K.Iroli (K.arl) -Ianos. Triest es Finme kornyeken tett allattani gytij-

tesrol (kivonat) : M. T. Akad. ertesito. VII. 1873. 191. 1. K.Itai Gabor. Velemeny az Alfoldet pusztito foldi liernyo (Agrotis

segetum) kiirtasa iigyeben : Termtiid. Kozl. V. 1805. 211. 1.

Kaufm.ann Erno. a lepkek vandorlasarol : Termtiid. Kozl. X. 1878.

21—22. 1.

— Kovaraszati Lapok. Kiadja K. E. I. evfolyam 12 fiizet. Pecs, 1883.

S-r. 212 1.

— A lepkek termeszetes lenyomatairol : Rov. Lapok. I. 1883. 08 — 70. I.

— Egy uj magyarorszagi Boarmia-faj (Viertlii): U. o. I. 1883. 100

103. 1.

— Geometridakat oldoso Asilns ; U. o. I. 1883. 124— 125. 1.

— Mesterseges tapanyag a lepkeliernyok szamara : U. o. I. 1883. 125. 1.

— A lepke-valfajok keletkezesehez : U. o. I. 1883. 16.5— 109. 1.

— A lepkeliernyok felnevoleseliez : U. o. I. 1883. 183 — 186. 1. Kelecsenyi Karoly. Nyitramegj^ei lepkek: Rovart Lapok. II. 1885.

16. 1. 71 — Ejjeli lejikevadtlszat Nyitramegyeben : U. o. II. 1885. —74. 1.

— Harom nyitramegyei lepkefaj : U. o. II. 1885. 187 — 188. 1.

— Ujabb felfedezesek Nyitramegye lepkefaiinajabol : U. o. II. 1885. 249

2.50. 1.

— Zygaena dlipendiiloe ab. I.atocontliiens. Entom. Zeit. V. 1887. 4. sz. — Nyitravarmegyei Nagy-Tapolcsany kornyekenek bogar- es lepke- famiaja. Kiilonlenyomat a Nyitravarmegyei orvos-gyogyszereszi es

ternitud. egyesiilet evkiinyvebol. Nyitra, 1896. 8-r. 23 1.

Kempelen Rado. Heves- es Kiilso-Szolnok t. e. varniegyek allattani :

1S4 II. FUFGELEK.

leii'iisa : Heves- es Kiilso-Szolnok vm. leirusa, szerk. M. Albert

'• Ferencz. Eger, 1868. 1^\ —226. 1. T^epkek. Kempelkn Ueber den japaniscdien Seidenspinner (Saturnia Yaina-

mai) : Verb. d. Ver. f. Naturk. Eressbnrg, 1874. 219—221. 1. — Jollomzo ailatok Eger kornyekcniek lepke-faimajahoz. Kovart. Lapok.

1. 1883. 47—49. 1.

— Ueber oinen Schinetterliiigs-Zwitter (Pararge Eudora) : l\)zsonyi

terintud. egyl. kozl. V. 1881 —83. 79. 1.

— Hermaplirodita j)illang6 (Epineplielo Janiraj : Kovart. Lapok. I.

1884. 126. 1.

— Pozsony kornyek^iiek lepkeirol : U. o. I. 1884. 94—99. 1. — Beobacbtungen iiljer eine abweicliende Entwicdvlung des Kombyx

qiiorcus : Wiener Ent. Zeit. VIII. 1889. 143. 1.

Kendekesy Denes. Verbesserto Cyaukalinintlascdien : Eutoin. Natdi-

ricditon. Pntbns. V. 1879. 51 —52. 1. Kindekmann Albert. Die Coleoptera nnd Lej)idoptera in der Gegend von Ol'en. Manuscript fur die Topogra])hie von Ofen und Pest (1837)

Nemz. Muz. allattani osztaly konyvtara. E. 15.

Klein Odon. Kovarkarok : Erd. Lapok. XXllI. 1884. 278—279. 1.

Kob.vnyi. Die Eliigelrippen der Lepidopteren ; Progr. d. Ob. Gymn.

Krems, 1865. 8-r. 14 1. tablaval. Kollar Vincze. Naturgescliichte von Grapholitha pharaonana (Kinder-

M.A.NN gyujtese) : Wiener Ent. Monatssclir. II. 1858. 154— 158. 1. Kornhuber a. Ueber die Naturgescliichte der ostindischen Kicinus-

raupe (Attacus Cynthia) : Verh. d. Ver. f. Naturk. Pressburg. V.

1860, Sitzb. 93—94. 1.

Kovacs Antal. A szarnyas ineztolvaj (Acherontia Atropos) : Terintud.

Fiizetek. Temesvilr. V. 1881. 85. 1. Koy Tobias. Alphabetisches Verzeichniss ineiner Insekteu-Sanimlung.

Ofen. 1800. 16-r. 64 1. Ujra lenyoinatva : IIan.Ik, Az allattan tor-

tenete. 80— 110. 1.

— Beschreibung cines neuen Wcrkzeuges zuin Insektenfange : llliger’s

Magazin. I. 1801. 460—466. 1.

K(")LESY Vincze. Taraczkos tippan (Agrotis stolonifera) : Gazd. es Keresk.

1839. I. 47. sz.

Kriesch Janos. Ketncjii pillangd ; Terintud. Kozl. II. 1870. 182—

183. 1.

— Utiinzas az allatvilagban (miniikrisnius) : Terintud. Kozl. II. 1870.

401. 1.

— Parthenogenesis: U. o. IV. 1872. 6,3— 64. 1. — — Saison-diinorphisiuus : U. o. IX. 1877. 351 352. 1.

— Coinniensalista hernydk : U. o. X. 1878. 377. 1. 469 — A lepkek illatoznak : U. o. X. 1878. —470. 1.

— Kannibalsag a hernydk kdzt : U. o. XI. 1879. 271. 1.

— Pillangdk a kdszdnkorszakhan : U. o. XI. 1879. 358. 1, —.

MAGYARORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 185

Kropf Lajos. Egy magyar lepkegyujto (ifj. Hahei’liauei' Jozsoi);

Termtud. Kozl. XXI. 1889. 292. 1.

Kroczer Agost. a liernyopiisztltasrol : M. orv. es tei’intud. imink. Xi^ . 1899.

Kupido J. J. Neu entdecktes europiiisclies Naclitj)Iauonauge (Saturnia

coecigeiiia). Briimi. 1825. 4-r. 11 1. tablaval.

Kurthy Ferencz. Az almanioly irtasa kdriil tett tapasztalatok : Gjdi-

moloskertesz. IV. 1894. 2.3. 1.

Kvassay .Ieno. Mily iddbe esik a nemek szetvalasa a rovaroknal ? :

Termtud. Kozl. IV. 1872. 273—275. 1.

Laborfalvi Vincze. a mezmoly ; Termeszetl)arat. 1847. 48. sz. Lang Adolf. Nuntiuin pro entomologis. 1822. IjANGErth Jozsef. Die Scdimetterlinge Ungariis. Freie Uebersetzimg aus dem Ungarisclien (nacli E. Frivaldszky). Ofeii. 25. Api-. 1868. Kezirat Nemz. AIuz. allattani oszt. Lasz Samu. a rovarok az iparbaii es kereskedelomben. Felolvasas.

Gyor, 1887. 16-r. .33 1. Lederer Gyula. Lepidopterologisclies aus Sibiricu (Kinderm.ann gytij-

tese) : Verhandl. d. zool.-bot. Ver. in Wien. III. 1S.53, ,350—3S6. I.

— Psycdie Ecksteinii n. sp. : U. o. V. 18,55. 75-5—750. 1. — Weiterer Beitrag zur Sclimetterlingsfauna des Altaigebirges in

Sibirien (Kindermann gyujtese) : U. o. V. 18,55. 97. s k. I. — Beitrag zur Schmetterlings-Fauna von Cypern, Beirut und einein

Theile Kleinasiens (Kindermann gyujtese): U. o. V. 1855. 177

2.54. 1.

—• Naclitrag zur Sclimetterlings-Fauna von Beirut (Kindermann gyuj-

tese) : Wiener Ent. Monatssclir. I. 1857. 90— 102. 1.

— - Noc'h einige .syrische Schmetterlinge (Kindermann gyujtese): U. o.

II. 18.58. 13.5—1.52. 1.

2.51 — Albert Kindermann. Necrolog : U. o. IV. 1800. —2,55. 1.

— Ueber A. Kindermann’s letzte lepidojiterologische Ausbeute : U. o.

V. 1801. 144—1.5.5. 1.

— Nemeophila Metelkana n. sp. : U. o. V. 1801. 162— 10.3. 1. — Verzeiclmiss der von Josef und Ludmilla Haberliauer 1801 und 1802

in Bulgarien und Rumelien gesammelten Lepidopteren : U. o. VII

180,3. 17. s k. 1. — Zur Lepidopteren -Fauna von Imeretien und Grusien (Haberhauer

gyujtese): U. o. VIII. 1804. 10.5 — 190. 1. — Verzeiclmiss von -losef Haberhauei- bei Astrabad in Persien gesam-

melten Schmetterlinge: Honp Soc. Ent. Ross. VI. 1809. 73—93. I. ;

VII 1. 1871. .3—.38. 1.

— Contributions 4 la faune des I.epidopteres de la Transcaucasio (PIaberhauer gyujtese): Annales de la Soc. Ent. de Belg. XIII.

1870. 17—.54. 1. :

1S6 II. FUGGELEK.

JjKndl Adolf. A viragok es a rovarok : Ternitud. Kozl. XIX. 1887.

'in. s k. I.

— Rovartani Lapok 1. JIiro Lajos. IjETenyey La.ios. Magyarorszagi kartekony allatok es artalmas nove-

nyek. Irtak ].. J.. es Miskolczy S. Rest, 18G5. N. 8-r. 118 1. 143 abraval.

— loj)kek rendje : Falusi gazda 18G8. 1. 24., 2.5. sz.

— Naj)-lej)kek : U. o. I8G8. II. 1. sz.

— Szovonczok : U. o. 18G8. II. 2., 3., G. sz. es Kerti Gazda 18G9. 4. sz. — Kaposztaveteiner, kaposzta-lieniyd : U. o. 18G8. II. 8., 9. sz. — Kartekony allatok az allatorszag rovarosztiilyabol : Gazd. Lapok.

18G8. 4., 5. sz. Lierold Reni. Az almalVik egy veszedelmes ellensege (Cossiis eossus)

Gyi'miolcs. Fiizotek. VIII. 18S7. 115. 1.

— A liernyok leggonoszabbika Rieris crataegi : Gyiimolcskertesz. II.

1892. 59. 1. Linuart Gyoroy. a gyimiolcsfak allati es novenyi ellcnsegei (Carpo-

capsa poiuonanal : Gyuinolcs. Fiizetek. II. 1881. 121. 1.

TjUkacsy Sandor. a selyiner-l’ajok es kiilonosen a Bombyx Yama-mai : Kerteszgazda. 18G7. 51. sz. Lurtz Ferencz Ede. Beobaclitmigen iiber einige periodische Erstdiei-

mingeii im RHanzen- mid Tliierreiche : Verb. n. Mittli. d. siebenb.

Ver. 1'. Naturw. VII. 185G. G—9. 1. — Uebersicht der zu Kronstadt angestellten meteorologisclien und

phanologischen Beobaclitungen : U. o. IX. 18.58. 3G. 1.; X. 1859.

227. 1. ; XI. 18G0. 105. 1. Mach Ede. Uober die Zucht der Ailanthnsraupe (.\ttacus Cynthia),

Correspblatt d. A^er. f. Naturk. zu Rressburg 18G.‘l. 223. 1. — Znchtresultate init der japanesiscdicn Seidenraupe (Anthenea Ahinia-

1. maja) : A'erh. d. A^er. f. Naturk. Rressburg. A'lll. 18G4. Sitzb. GO. Mann .Jozsef. A'erzeicdiniss der ini .lahro 18.53 in der Gegend von

Fiunio gesaimiieltcn Sclinietterlinge : AAuener Ent. Alonatssebr. 1

18.57. 139—189. 1. — Zur Ijcjiidopteronl'auna von Ainasia (Kindermann gyiijtese): AAuener

Ent. Monatsscbr. A^. 18G2. 1.5.5— 1G2. 1. — Scdinictterlinge, gesaniiiielt im .Tabre 18GG uni .Toscistbal in der

eroatiscben Alilitiirgrenzo : A'erbandl. d. zool.-bot. Ges. in AAben.

XVII. 18G7. G3— 7G. 1.

— Neue Ijepidojiteren stb., 1. Rogenhofer Ala.tos.

Maroo Tivadar. Nebany gabonapusztitd rovarrdl : Gazd. Lapok. 18G4. 33. sz. — Budapest es kornyeke allattani tekintetben. A budapesti launa illtalanos s rbvid rendszeres atnezete, a fajok lelbelyeivel es azokra

vonatkozo jcgyzetokkcl. Budapest, 1879. N. 8-r. 140 1. (94—102. I. Rikkelyropiiek, Frivaldszky Janostol). —

MAGYARORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 187

Martonffy Karoly, a surgafeju liernyo (Liparis Dispar) : Kei’tesz- gazda. 1867. .81 —8.5. sz. Is70. Masch. Der Maisziinsler : Woclienbl. f. Land- und Forstw.

38. sz.

M.ythiasz .Ianos. Kiscrletek a szdld-iloncza ellen : Kovart. Lapok. 1.

1884. 142—148. 1.

Mehely Lajos. Pil leket fogdoso noveny (Oenothera specdosa) : Teruitud.

Kozl. XXII. 1885. 421—422. 1.

Mery Etel. A inegye allatvilaga : Gydr inegyo es varos egyetenies

leirasa. Szerk. Feher Ipoly. Budapest, 1874. 188— 157. 1. Lepkek.

Mezey Gyula. Parasitagoinha a Tortrix amhiguellan : Koztelek. JV.

971. 1.

Miskolczy S. Kartekony allatok, 1. Letenyky Lajos.

Mitterpaoher Lajos. Iter per Posegam, 1. Piller M.4tyas.

Mocsary Sandor. Adatok Bihar megyo t'aunajahoz : M. T. Akad. inatli.

es termtud. kozl. X. 1872. 168—200. 1.

— Bihar megyo tehely- es pikkelyropiii ; U. o. XI. 1878. 95—1.56. I.

181 I. — Zernplen es Ungh megyek faunajahoz : U. o. XIIL. 1877. — 180.

— Adatok Zolyom es Lipto megyek faunajahoz : U. o. XV. 1878. 228

263. 1.

— Hermaphrodita rovarok a magyar nemzeti muzeumban : Kovart.

Lapok. I. 1884. .58—77. 1.

— Egy lepke (Amphipyra micans) erdekes tortenete : Ternieszetrajzi

Fiizetek. XIX. 1896. 125— 127. 1. Szines ahrakkal. Moller D.vniel. Meditatio de insectis. Francofurti, 1673.

Nagy Jozsef. Elso mogjelenese stb., 1. Hlavaosek Agost.

N.agy S.andor. Az Ocneria dispar hernyojarol : Erd. Lapok. XXII. 1883.

664. 1. Nendtvicii K.AROLY. Teriueszetielc, konyvek es monographiak lajstroma,

melyeket N. K. 18.55. evi nyari honapokban tott eszakamerikai

utaziisaban gyujtott : M. t. akad. ertosito 1856. 438. 1. — Frivaldszky Imre eletrajza; Ertekezesek a tenutud. korebol. III.

1872. 8-r. 80 1.

Nendtvicii Tam.4s. Pecsnek lepkei es videkokhbzi viszonyaik : .M. orv.

es term, vizsg. munk. VI. Pecs, 1846. 30.5—308. 1. Ny.ary Ferencz. a mezo- es kertgazdasagra karos rovarok ismertctese

es azok irtasmodja. Budajiest, 1877. 8-r. 112 1. Orczy Antal. Az Ailanthus es Hicinus selyembogarainak tenyesztese-

rol : Gazd. Lapok. 1863. 38., 84. sz.

Orley Laszl('). Gubo-mimicry : Termtud. Kozl. XI. 1879. 21 —22. 1. Pachinger Al.ajos. a Kolozsvar videken gyakrabban eloforduld lepkek

iegyzeke : Ertesito az erd. muz. egvl. orvos-termtud. szakoszt. XVI.

1891. II. 159—168. 1.

Pap Mor. Az alfoldet pusztito foldi hernyo kiirtasa iigyeben : Termtud.

Kozl. V. 1865. 210. 1. —::

188 II. FUGGELEK.

Paszlavszky Jozsef. a rovarok szajreszei: Ternitud. Kozl. IV. 1874.

44. s k. 1. — Az oleanderevo liernyokrdi : U. o. X. 1878. 4S(i. 1. le])kek — A illatarol : Termeszet. X. 1878. ;108—314. 1. — Az Ocneria disjiar hernydbaii tahilt zsinej^l'tb-eg : Teniitnd. Kozl. X. 1878. — 306. 1. Hernyogyujteiiieny kesziteserol : U. o. XII. 1880. 478. 1. Pater PeijA. A kajjosztalopko (Pieri.s hrassicaG Eszak-Aioorikaban

Tenntud. Kiizl. XXI. 1889. 3.39. 1. pAusiN(iER Kauoly. A bucsus pobok (CnetJiocanipa processionea) elete-

bol: Krd. Kapok. XXI. 1894. 883. 1.

P.\VEL Janos. E

Kovart. Kapok. I. 1884. 75—77. 1.

— b'ltero szinezetii pillaiigo (E]>inopbele Janira): K. o. I. 1884. 18.5

ISO. I,

— Ket erdokes araszlo pille (Cidaria ca|)itata es cyanata): U. o. I.

1884. 409. 1.; II. 1885. 195. 1.

— A bernyokifnjas : U. o. III. 1880. 141 — 143. I.

— Delmagyarorszag allattani tekintetben : osszeillHtotta 'roiiio.svary

Odon. Pillangok. Pavel Jano.stol : M. otv. es term, vizsg. miink.

XXIII. 1880. 149—154. 1.

— Adatok Magyarorszag le])idoptera-faunajaboz ; Termeszetrajzi Fiize- tek. V. 197.1.

— Magjairorszag iiagy pikkelyropiii, I. HoKV..iTH Geza.

Pec'H Dezso. Az Agrotis segetum ; Erd. I^apok. XXIII. 1889. 490. 1.

— Az apaczarovar (Psihira monaclia) : U. o. XXXII. 1893. .538. 1.

Pekenyi -lozsEF. A liernyok consorvalasa : Rovart. Kaj)ok. III. 1886.

107—170. 1. Peterfy Jozsef. Kobhanes (Sauerwnrm, Tinea mav): Magyar Gaz

Petrooalli Arthur. Kirandidas a Szitnyara : Trenesenm. termtnd.

egyl. ovk. XI—XII. 1888—89. 134. s k. 1. Ppyrz Akmin. A kiiszintTe es ribizkebokrokat a bernydkldl megovni Faliisi Gazda. 1801. 8. sz.

PiD.VY J.vNos. Pradiminaria 1 jO])ido])terologiap. Pestini, 184.‘>. 8-r. 38 1.

I tablaval. PiLUEH M.vi'Yas es Mitterpauher K.utos. Iter jier Poseganam Sclavonite provinciam mensibus J nnio ct Julio anno 1784. Bnda\ 1783.

Pisd Kouneu. a bernydk kifnvasa-, kitiimese- s conservalasardl : Erd.

Kapok. XXIII. I8SK 440. I.

— IKirom exotiens selyembornyd : U. o. XXIV. 1885. 444 —245. 1.

— Nebany kartekony rovar Maramaros megyeben : Rovart. Kapok. III.

1880. 44. 1. — .\z 188.5. evlien Maramaros megytR)en elofordult karos rovarok- — rdl : Rovart. Kapok. III. 1880. 443 425. I. —

MAGYARORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 18!>

Piso Kornel. a rovav-, iiiag- es iioveuygyujtemeny jo karban tartasa-

1-61: Erd. Lapok. XXVI. 1887. b.51. 1.

— Az apaczarovar irtasanak kerdesehez : U. o. XXX. lS9i. 147. 1,

— Hernyokat irto ket rovar: U. o. XXXJ. 18!)3. b‘.)l. 1. PiTROFF KORNEL. Az apacza- vagy fonydgyaponcz pusztitasa Bajor-

orszagban : Erd. Lapok. XXIX. 1890. (i35. I.

Poor Imre. Frivaldszkj^ Imre (Emlekbeszed) : M. orv. es termvizsg.

munk. XV. 1871. 10!^— 105. 1.

Ratkovszky Karoly. a bucsua poliokrol : Erd. Lapok. XXXI. 189^. 433. I.

Rebel H. Beitrag ziir Microlepidopteren-Eauiia Oesterreicdi-Ungarn.^ :

Verh. d. zool.-bot. Ver. in Wien. XXXIX. 1889. 293—320, 1. — Verzeichniss der von Dr. R. Sturany im Jalire 1895 in Croatieu

gesaminelten Lepidopteren : U. o. XLV. 1895. 390—392. 1.

— Zwei Macrolepidopteren, neu fiir Oesterreich-Ungarn : U. o. XLVI. 1896.

Redl Gusztav a tapolezai jaras rovarai (czini nelkiil |. Ta])olfza, 1894.

8-r. 9 1. Reisinger .Ianos. a kerteket ea erdoket pnsztito liernydkrdl, es azon modrol, mely altal a jovendo evekre nezve az altalok okozandd

karok elliarlttatnak : Orvosi Tar. 1839. II. 17. sz. es Hasznos Mulat-

tato. 1839. II. 41. sz.

Reissenberger L.A.TOS. Uebersicht der zu Herinannstadt im Jahre 1853 gemachten meteorologisclion Beobachtungen und einiger Er.schei-

nnngeu im Leben einzelner Thiere und Pflanzeu : Verhandl. u.

Mittlieil. d. siebenb. Ver. f. Natnrw. AG. 1855. 127. 1. Rogenhofer Ala,JOS. Cucullia formosa, ein neuer europaisclier Nacdit-

falter : Verh. d. zool.-bot. Ver. in Wien. X. 1860. Hitzb. 66

67. 1.

— Neue Lepidopteren, gesammelt von I. Haberhauer. Amn R. und

J. Mann: Verhandl. d. zool.-bot. Ver. in Wien. XXIA". 1874. 569. 1. Rothe Lajos. AGrzeicdmiss der Macrolepidopteren, welche in der

Umgegend Oberschiitzens gefunden wurden : Programm d. ev. Schul.

zu Oberschiitzen 1866— 67. AVien, 1867. 27— ill. 1.

Rowland Vilmos. Uoljer das scbiidliche Auftreten der Plusia gamma :

AA'^ochenbl. f. Land- u. Forstw. 1872. 13. sz.

Rozsay Emil. Pozsony es koruyeke nagj^-lepkeinek jegyzeke : A pozsonyi k. kath. fdgymn. ertes. 1877—78. Rozsay Rezso. A niagyar erdok egy ujabban felfedezett ellensego (Hyjjo-

nomeuta padella) : Erd. Lapok. XXI. 1882. 49. sz.

Rober P.Il, 1. Frenzel.

Romer -I. Lebenszahigkeit einer eingefrorenen Libatrix : A’erh. u.

Mitth. d. siebenb. A^er. f. Natnrw. XXXII. 1882. 119. I.

Rumy Karoly Gyorgy. A^ersuch einer Igloer entomographischen Fauna :

Bredetzky, Beitr. z. Topogr. Ungarns. lA". 1805. — 220 238. 1. ;

None Beitr. stb. 1807. 334—3.52. I. —

lOO II. FUGGELEK.

Sa.ic) Karoly. Szololevelsodro pille : Borasz. Jjapok. XXIII. 1891. 8, 1.

— A szololevelsodro pille (Tortrix Pilleriana) : Buda])est, 1891. IG-r.

4S 1.

— Az aliiiaiiioly (Carp()ca])sa ])0}>ionana) : Gyuinulcskertesz. 11. 189i.

89. I.

— inakpusztitd Mamestra brassica* iievu hernyorol : Termtud. Kdzl.

XXV. 189:?. 500. I. — Az erdei es leketefenyo rovar ellensegei: Erd. Laj)ok. XXXIIl.

1894. 91-1. 1.

Salamon Ij.\szia). A repczeliernyo ; Gazd. Laj)ok. 1X71. \d. sz.

Sai.zkr Miiiary. llel)ersi(dit einif^ei' zu Mediascdi geinachten nieteoro-

logisclieu u. pliiuiologisclieii Boobachtungen : Verbandl. u. i\littbeil.

siel)Cid). Yor. f. ??. “249. d. Natiirw. VII. 185G. 49. 1.; VIII. 1.; IX. 1. ;

XI. 110. 1.; XII. i:?8. 1.; xm. 1G4. I.; XIV. IG.5. I.; XV. 11. 1. ;

XVI. 89. 1.; XVII. 248. I.

S.\Mi IjA.ros. Sziiznenizes a Iej)kek kozt : AtbenaMini n. k. naj)t. 1873.

85. I.

ScHMAL Karot.y. Boinl)yx cossus : Kerti Gazd. 1858. 48. sz. 8chmit)T K. a Tjasiocampa ])ini toinoges follepte a kretastalajii Cbam-

pagnebaii : Fjrd. Lapok. XXXIII. IS9:?. 903. 1.

ScopoiJ ,l.A.NOS Antal. Annus historico-naturalis. 5 toin. Lipsia*, 17G9

1772. Toni. V. 110— 119. 1. Selineczbanyai lepkek. SiMONics Gabor. Verzeicdiniss der uin Oedenburg gesaiunielten Miero- lepidoptercn niit vorangelionden kurzen Andeutungen liber das

Sannneln derselben : Progranim d. Benedictiner-Obergyinn. zu

Oedenburg 185G. l--r. 3—7. es 20—23. 1.

SiJiONKAi IjAJOs. Arad inegyo es vi'iros faunaja. Lepkek : Arad in. es

varoK tormr. leirasa. III. 1893. Ill — IIG, I.

SodvARY .IdzsKF. Nehauy szd a I'bldi hernydrdl : Gazd. Lajiok. 18G0.

15. sz. Speykr Antal. Zur Beriebtigung ciner wunderlicben Publication (Her-

man Ottoel : bint. Nadir. 1883. 129 — 1:?2. 1.

— Nodi ein Wort zu Herrn Otto Herman's

U. o. 1883. 205—20G. 1.

Staub M()R. Nebany szd az lillatjiba'nologia erdekeben : 'rermtud. Kdzl.

\T. 1872. :?2. 1. Staudinoer ()TTd. Beitrag zur Lepido])teren-Eauna Central-Asiens

iHabkruaukr gyujtese) : Stott. Ent. Zcit. 1881. 2.5:?. s k. 1. ; 1882.

2.35. s k. 1. — Gentralasiatiscbe Lepidopteren (Haberhauer gyujtese): Stett. Ent.

Zeit. 188G. 193. s k. 1.; 1887. 49. s k. 1.; 1888. 1. s k. 1. ; 1889.

IG. s k. 1. — Eebor einige neiie Barnassius- und andere 3’agfalter-Arten Central-

Asiens (Haberhauer gyujtese): A5m O. St. und Bang-Haas : Ber-

liner Ent. Zoitsdir. XXVI. 1882. IGl — 177. 1. —;

MAGYAEORBZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 191

Steffek Adolf. A Saturnia liybrida major 0. tenyesztese : Tcrmrajzi

Fiizetek. VI. 1878. 115—117. 1.

— Uel)er die Znclit von Saturnia hyhrida : Ent. Nachr. IV. 1878.

130— l;ll. 1.

SzAB(') S.4MU. Az ejjeli vetesliernyorol : Gazd. Lapok. 185;:^. 49. .sz.

Sz.ALK.w Gyula. a Liparis dispar isnierteteso : Ternitnd. Fiizetek. — Temesvilr, 1878. II. 105 108. 1.

— 1 — Temesvar es kdrnyekenek lepkei : U. o. III. 1879. 10^ 108.

— — 1. — Delmagyarorsza*' pillei : Teine.svari torealt. tbles. 1881 8^. 3 10.

— Adatok Dehuagj'arorsziig allatvilagahoz : Termtud. Fiizetek. I’eines-

var, 1882. VI. 113. 1.

Sz.ANiszLo .\lbert. A teller pillek iigyeben : Erdelyi gazda. 1878. 23. sz. — Kartekony rovarok a mozo- es kertgazdasagban. Kolozsviir, 1884.

8-r. 74 1. — Vezertbnal a gazdasiigi tanintezetek es akadtnniak allattani (rovar-

tani) eloadasaihoz. Kolozsvar, 1884. 8-r. 222 1.

Sz.Iszv.Irosy W. Jeno. Kovartani vazlat (Aporia crata'gi) : Gyiiniblcs-

kert. fuzotek. VII. 1887. 279. 1.

SzEKERES F. ()i)i)N. A rovargyujtesrol tanitvanyaimnak : Kassai preni. r. tbgymn. ertes. 1886—87. — A rovargyujto. Kassa, 1891.

— 1. SzMOL.AY A^ilmos. A I'ovarbal) ; Termtnd. Kozl. 111. 1871. 238 243.

SzoJKA S.AMU. Azon lepke- s illetolcg licrnyot'ajok, mel,vek Magyar-

bonunkban a gytiiublcstak legkartekonyabb s igy legveszedelmesebb

ellensegei, termeszettani nevezetok szerint : M. Gazda. 1842. 26. sz.

— A pnsztito hernyok targyilban : Gazd. Lapok. 1853. 6. sz. — Tanacs a vetest pnsztito hernyok cllen ; LJ. o. 1853. 10. sz.

Teschler Gyorgy. Adatok az Actias Selene tenyeszteseliez : Kbrniocz- banyai Ibrealt. ertes. 1884.

Th.anhoffer La.ios. Vizsgakuhisok a Malpighi-fele edenyrol : .M. orv. es term, vizsg. munk. XIII. 1869.

Theodorovits Gy. Sikerhlt vedekezes a Ketiuia Bnoliana ellen : Erd.

Lajiok. XXXI. 1892. 572. 1.

18*.)2 Tomala N.Indor. Farnassins Mnemosyne : Societas Entom. VIII. 1893. 18. sz. Toth Kalm.In, Konyves. Az allatok es kornye.zethk szinrokonsaga

Termtnd. Kozl. IV. 1872. 23. 1.

Toth Mike. Lepkelenyomatok : Kovar. La|>ok. I. 1883. 139— 140. 1. Torok Jozsef. Dobreezen rovarfannaja ismertetese. II. Lepidoptera, — pikkelyr()|)uek : M. orv. es term, vizsg. munk. XL 1866.266 278.1. Troyer Mme. ATi's a sole de I’Ailante. Progres de rekhage de eotte espeee en Illyrie et dans la Hongrie: Uevne de Serienlt. Comp.

1864. 100—101. 1.

Turzer K.Iroly. Beitrag znr Entomologie von Ungarn : Nenes I'ngar. Magazin. Pressburg, 1792. II. 337 —360.1. (Nevtcleniil.) 192 II. fuggelek.

TiiKK IsTVAN. CsersKovoncz, Yama-uiai : Kerteszgazda. 1870. 2(5. sz. Ungeu Feuencz. Ueher die Pflanzon- uiid liisekten-Reste in lladoboj

in Croatien : Ijeonliard u. Broun, Jaiirh. 1840. d74. J.

M.an(’). UuBAN Naturhistoi’iscdie Bidefe nher die Ofner Gegend : Loto.s, 18.o7. — VIll. 44 48. 1. (Neliany lepke is.) V.AixASZ JozsEF. Ujoniian I'dlismert kartekony allatok (Botys silacealis

es Anerastia lotella) : Terintud. Kozl. VJ. 1874. 428—429. 1.

Vadaszey .Jeno. Budapest kdrnyeken talalt karos erdei rovarok : Erd.

I^apok. XXV. 188(5. 224. I.

Vangee Jeno. Adatok Kocsocz es kdrnyekenek lepke-fannajahoz : Tren-

csen in. terintud. egyl. evk. VI. ISSll. 29 —40. I.

Bitk a liavasi pillango a Magas-Tatraban (Erebia V. N el am us I

Bovart. Lapok. II. 188,5. (50. 1.

— Kiliizkepnsztito 1X8,5. liernyok : 1. — (Sesia tipulit'ormis) U. o. II. 84. Metelka Ferenez eletrajza, arczkejipel ; U. o. II. 1885. 129 — 15,1. 1.

— Adatok 160—1(55. 1. Arva inegye lepke-faunajahoz : U. o. II. 1885.

— A lepkek szaga : U. o. III. 1886. 13 — 15. 1.

— Kitka zugc) pille (Ileilepliila celerio L.): U. o. III. 1886. K5. 1.

— 1. A Gastropacha rubi liernydinak atteleltetese : U. o. III. 1886. 47.

sztizneinzes .56 1. — A I Parthenogenesis ) : U. o. III. 188(5. —61.

— 123 125. 1. A Neineophila Metelkana Ld. eletmddja : U. o. III. 1886. —

1. — Adatok Trencsen inegye faunajalioz : U. o. III. 1886. 139— 145.

— Eltero szinezetti lepkek: U. o. III. 1886. 170— 171. 1.

— A lialalfejii pillangonak egy kevesbbe isinert ellensege : I’, o. 111.

1886. 189— 190. 1.

— Lepkekre vadaszo legy : U. o. III. 188(5. 210. 1.

— A lepkek elctszivossaga : U. o. III. 1886. 2.59. 1.

— A parthenogenesis egy erdekes esete : Terintud. Kozl. XX\ . 1893.

239. I.

— Rovartani Lapok, 1. Bind L.a.ios. ViDAK (izsEn. Verzeic'hniss dor in Oedcnburg und dessen Uingebung

gesaniinelten (Macro-) Lepidojiteren . Progrannn d. Bencdictincr-

Obergynin. zu Oedenburg 18.5(5. 9—20 1. \Tektl Adalbert. Bastaidversuche an don Spinnenarten Sjiilosonia luctuosa, Inbricipeda und inendica: Hitzl). d. zool.-bot. Ges. Mien.

XXXIII. 1883. 16. 1. ViliAsi Pal. A gyiimblcsfak allati ellensegeirdl (Cossns lignipcrda):

Gyiiinblcs. Lajiok. 111. 1882. 276. 1.

VuKOTiNOVTo La.ios. Ihiuna leptirab u okolici Zagrebackoj : Had jugo-

1 — 1. shivenske akadoinijc znanosti i uinjetnosti. XTjVIII. 1879. 129.

Wagner Karola'. .\z erdokaros rovarokrdl : Erd. es Gazd. Lapok. V.

18(56 . 56, 1. Antal. Void Springwiirin (Tortrix Pilleriana) der Wer- Waldstein — schetzer Weinculturen : Weinlanbe. XIII. 1876. 24,5 247. 1. Waltl .IdzsEE. (kitalogue dos Tjepidopteros de Hongrie et jirix ampiel MAGYAKORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM. 193

ou pent se les procurer: Silberinann, Eevue Entom. 1834. II. 131 —

136. 1.

1. Warth.a. Vincze. a Yama-may selyem : Teniitiul. Kozl. II. 1870. 185. WEISSM.A.NTEL ViLMOs. Ueber Deilepliila livornica: Soc. Ent. VIII. 1893.

19_00. 1.

Weny J.Inos. Vedekeze.s a szolo-iloncza ellen (Tortrix Pilleriana) : lio-

vart. Lapok. I. 1884. 1:23. 1.

— A szolo-iloncza kartetelei Fehertemplom es Versecz kbrnj’eken :

U. o. III. 1886. 106. 1. Wqdetzky. Ein sicheres Mittel gegen einen selir schadlichen Feind

des Weinstocks : Wochenbl. f. Laud- u. Forstw. 1874. 26. sz. Zahradka Ferencz Ign.Icz. Aberrationen von Argynnis Selene und

Melitgpa Cinxia: Soc. Ent. VIII. 1893. 115—116. 1. ZuBCSEK. Hernyoirtas a repcze vetesein (Mainestra brassicce): Gazd.

Lapok. XLII. 1890. 171. 1.

N6vtelen dolgozatok.

— Az almamoly irtasarol : Gyixmblcskertesz. II. 1892. 31. 1.

— Az anya nelkiil valo sziiletes : Hazxink es Kiilfold. VLI. 1871. 83. 1.

— Apaczagyaponcz : Gazd. Lapok. XLII. 1890. 511. 1.

— Az apaczapillango : U. o. XLIII. 1891. 396. 1.

— A bucsus pohok irtasa : Erd. Lapok. XXVII. 1888. 173. 1.

— A Cnethocainpa processionea Pozsony megyeben : U. o. XXX. 1891.

523. 1.

— Hernyoenyv : Gyiimolcskertesz. II. 1892. 20. 1.

— Hernyoirtas: Borasz. Lapok. XXII. 1890. 146. 1.

— Hernyoirtasi korrendelet : Gyiimolcskertesz. II. 1892. 2. 1. — Kiirto modja es szerei az artalmas fergeknek minden mereg nelkiil

stb. Pest, 1805. 8-r. 55 1. 2. kiadas. Pest, 1822. 8-r. 84 1.

— Korisfahernyok ellen : Ismerteto. 1841. 69. sz.

— A lepkek vandorkisa. Irta W. J. : Teriueszettud. kozl. X. 1868.

80. 1.

— A ribizkepillango (Sesia tipuliformis) : Gyiimolcskertesz. I. 1891.

57. 1.

— A Scherlers-fele lepkefogo : Borasz. Lapok. XXIII. 1892. 323. 1.

— A selyemliernyok egy lij faja (Caligura Jonasi): Erd. Lapok. XXII.

1886. 640. 1.

— Szer a szolomoly ellen (Cocliylis ambiguella) : Rovart. Lapok. III.

1886. 46. 1.

— A szSloiloncza (Tortrix uveana). Wullschlegel utan : Termeszet. 1871. 2. sz.

— Szoldhernyok (abrakkal). Irta M. : Bor. Lap. 1874. 24. sz.

— Sz616ket pusztito hernyo : Bor. Lap. XXII. 1890. 141. 1.

Abafl-Aigner : A lepk&izet tort^nete MagyarorszAgon. 13 —:

194 MAGYAKORSZAGI LEPKESZETI IRODALOM.

— A tengerit pusztito rovarok targyaban. Irta S. P. : Gyak. Mezog. 1873. 18. sz. — Utasitas az apaczagyaponcz (Psilura monaclia) karos erdei rovar megligyel^se 4s az ellene teendd 6v6 es irto intezked4sek iigyeben

Erd. Lap. XXX. 1891. 531. 1. — Utasitas a Tortrix Pilleriana nevti szdlot pusztito rovar irtasara

Bor. Lap. VIII. 1881. 147. 1. — Vedszer a kaposzta ozondek-lepke hernyoja ellen: Erd. Gazda. 1873. 17. sz. — Ueber deu Kaupenfrass in den Kirschen-Garten bei Cronstadt

Von J. K. : Sieb. Quartalsclir. VII. 1801. 321. 1. — Werschetzer Springwurm-Calamitat (Tortrix Pilleriana): Weinlaube.

VIII. 1876. 252. 1.

— Massnalimen gegen den Springwurmwickler in Ungarn: U. o. IX.

1877. 216. 1.

— Der Springwurmwickler in der Werschetzer Weingegend : U. o. IX.

225—226. 1.

— Der Springwurmwickler im Banat: U. o. X. 1878. 306. 1. — Die Tortrix Pilleriana in ungarischen Weingegenden. Von A. T. B.

U. o. XI. 1879. 344—45. 1. — Der Heu- oder Sauerwurm (Tinea uvae == Cochylis ambiguella) in

der Tokaj-Hegyaljaer Weingegend Ungarns : U. o. XI. 1879. 380

382. 1. 1

NEVMUTATO.

Abafi-Aigner Lajos 94, Baroti Szabo David 34 Boeber J. 10 116 Barrett C. G. 23 Boehm Mor Janos 47 Abbot J. 7 Bartha Ferencz 115 48 Acerbi A. J. 8 Barthelemy A. 8 Bogsch Janos 121 Adams H. G. 11 Bates E. 27 Bohatsch 0. 23, 87, L’Admiral J. 2 — H. W. 10 105, 107, no Adolpli G. E. 20 Bateson W. 22 Boheman C. H. 8, 10, Agassiz A. E. 7 Bath W. H. 23 12 — L. 16 Ban A. 26 Boie F. 8 Aigner Gyula 121 Baudisz Antal 117 Boisduval J. A. 10, 11, — Karoly 66 Beds Albert 114 12, 17, 21 — Lajos 1. Abafi. Behr H. 10 Bolan H. 25 Albarda J. H. 9 Bellier de la Chavi- Boll E. 10

Albin E. 2 gnerie E. 8, 9 Bo 2ielli F. A. 9 Albrecht Armin 110 Bemmelen J. F. 20 Bonnet K. 6 Albrecht J. 23 Bene Ferencz 67 Bordau Istvan 123 Aldrovandi U. 1 Benko Jozsef 43 Borgmann H. 22 Allard E. 10 Bentey W. 8 Borkhausen M. B. 6 Alpheraky S. 19, 20, 24 Berce E. 9. Bornemisza Zoltan 114 Altum B. 26 — H. 17, 23 Bossanyi Jozsef 121 Andersson J. 22 Bercsik Jozsef 107 Bouche P. F. 11 Angj^al Dezso 114 Berg C. 25 Bowker 24 Anker Lajos 84—90, 106 Berge F. 12 Brahm N. J. 6, 7 — Riidoif 85, 88, 89 Berger R. 20 Bramson K. L. 26 Apaczai Csere Janos Bergstrasser J. A. 0. Brandes G. 20 34, 35 6, 7 Brandt A. 19 Appeltauer Titnsz 102 Berkovics Jozsef 126 Braner F. 19, 22

Arato Gyiila 1 14 Bertalan Alajos 117 Breitenbach W. 19 Assmann A. 10 Bertkau Ph. 21 Bi’emer 0. 10, 92

Assmnss E. P. 9 Bertoloni G. 9 Breyer A. 1 Aubuisson A. 9 Bertram 9 Brittinger C. C. 10 Augusztiny Elek 120 Beiitenmuller W. 24 Brockholes J. F. 7 Aurivillius C. 19, 22, Bezak Istvan 120 Bj'omilow F. 23 24, 27 Bel Matyas 37, 114 Brown P. J. 9 Austant J. L. 27 Biela Janos 122 — T. 8 Bielz E. A. 78 Browne R. H. W. 19 Backhaus H. 21 Bienert T. 24 Brnand J. 9, II. 12, 17 Baker G. T. 24 Birch all E. 20, 22 Bruck Ferencz 115 Ballion E. 23 Bir() Lajos 114, 115 Brneckmann Ferencz Balhis Pal 114 Blancaard J. 2 Erno 35 Bang-Haas A. 22, 24 Blisson J. F. J. 11 Bniennich M. T. 3 Bar C. 19, 25, 26 Bloomfield E. N. 8 Brnlle A. 9

13 * 1 1

1% NEVMUTATO.

FSrunbiluer 1’. 18 Csimidi Lajos 115 Dubois A. 9, 23 Brunner von Watten- Csoma Sandor, Kord^si — C. F. 9. wyl 18 104 Duka Tivadar 104 Buckler W. Czekelius Daniel 122 Dumeril C. 15, 17 Bmla Adam l!23 Czenpinsky P. 4 Duncan J. 8 Bugat Pal 67 Czerny A. 9 Dunning J. W. 8, 27 Buhlo C. A. 9, II — F/B. 10 Duponchel P. A. J. 9, Bunyitay Vincze 108 12, 16 Burmeister H. 16 Daday Jeno 117 Dupuis A. 11 Butler A. G. 11, 19, Dahl F. 22 Dutreux A. 9 25, 27 — Gydrgy 52, 58 Dyar H. G. 21 ButleroiT A. 9 Dahlstrdm Gyula 119 Dale C. W. 23 Eckstein Janos 73 Calberla H. 23, 24 Dalman J. W. 8, 11, 16 — Karoly 1()2 Calepinus 34 Danfood Karoly J. 124 Ecsedi Sandor 104 Cantener Tj. P. 9 Dapsy Laszld 112 Edwards W. H. 24 Caradja A. 23 Darwin C. 19 Ehret G. D. 6 Cederlijelm J. 7 Davies J. H. 19 Eimer G. H. T. 18, 27

Cerva b'rigyes 117 Dekermann-Roy J. H. Eiselt N. J. 1 Chambers V. T. 24 23 Elwes H. J. 11, 24, 27 Chapman T. 10, 22 Dela Harpe J. C. 9, 23 Ember Pal 34 Charpentier T. 12, 16 Delahaye 9 IGnerton J. 11. 22 Chatin 19 Dejiiaison L. 20, 92 Emich Gusztav 98, 101

Chenu J. C. 1 Denis M. 4, 12, 13 Emody Istvan 51 Children J. G. 16 Dei)uiset L. M. A. 17 Engelbrecht Karoly 1 15 Cholodkovsky N. 19, 20 Derham Vilmos 43 Engramelle 6 Christ H. 23 Dewitz H. 20, 24, 25 Entz Geza 112 Christoph H. 23, 24 Deyrolle 91 Ernst 6 Cipolla Ferencz grof Dezsd B. 112 ErschofT N. 23, 24 114 Dekany Rafael 115 Escherich K. 18 Clairyille J. 7, 13 Dickore W. 10 Esi)er E. J. C. 6, 7, Clerk C. A. 6 Dick ter Haar 23 47, 88 Coleman W. S. 8 Diehl A. F. A. 9 Eversiuann E. 9, 96 Comenius 35 Dietrich K. 17 Conrad Jozsef 45 Dietze C. 21, 27 Erkovy Adolf 114 Constant A. 9 Disconti F. 9 — O. F. 11 Disderi S. 11 Fabricius J. K. 4, 5, Cook K. 8 Distant W. C. 24 13, 16, 45 Cooke N. 20 Dixey F. A. 18 — O. 7 Cosmovici L. C. 23 Dixon F. H. 22 Faludi Ferencz 34 Costa 0. G. 9 Dobiasch Jeno 124 Farkas Ferencz 57 Cotes F. C. 24 Doenitz W. 20 — IMiluily 115 Cramer K. K. 7 Doering R. 10 Fauvel A. 9 Crewe H. H. 11 Dognin P. 25 Fdbry Alfrdd 122 Crotch G. B. 17 Dohrn A. 19, 22 Fay I>aszld 114 Cuni y Marturcll M. 23 Doleschall Lajos 99 Fa^t Antal 120 Curd A. 7, 23 Donckier de Doncell C. Feiier Sandor 102 Curtis J. 8 23 Fekete Lajos 114 Cuvier G. 13 Donovan E. 7 Felder C. 25, 99 Cyrillo D. 7 Dorfmeister G. 18, 27 — R. 25 Csapd Daniel 114 Doubleday E. 10, 11 Fenichel Samuel 125 Cseh Marton 34 — H. 8 Fereday R. W. 24 Cserhati Sandor 112, Douglas J. W. 12 Fest Vilmos 74 114 Druce H. 24, 25 Fettig 22 Cserni Bdla 123 Drury D. 6 Ficker Lipdt 123 — 1 1 7 —)

NEVMUTATO. 197

Field 23 Gaiger V. 23 Grossinger K. J. 44 Filipp Ede 115 Gammel Alajos 117 Grote A. B. 18, 22, 24, Findely 74 Ganglbauer L. 19 25, 27 Firbas Nandor 114, 115 Garbowski T. 23, 126 Grubauer 125 Fischer E. 18 Gartner A. 10, 23 Grum b’erenez 66 Fischer de Waldheim Gaschet M. A. 21 Grum-Grshimailo G. 24 G. 9, 96 Gaspar Gyorgy 75 Gurnee A. 11, 12, 16, 23 Fischer H. 22 (hxty Istvan 44, 49 Guillemont A. 9 Fischer von Koesler- Geer, de, C. 3, 4 Gumppenberg C. bard stamm J. E. 11 Geistinger Jozsef 114 27 Fixsen C. 24. Gene C. G. 9 Gyorgy Jozsef 75 — H. J. 9 Genonville E. B. 9 Gydrke Lajos 123 Flesch Aladar 126 Gentry T. G. 18 Fodor Imre 122 Geoffrey E. L. 3, 4 Haase E. 19, 20, 21, 26 — Janos 117 Geoff'roy-Saint-Hilaire Haberbauer Jozsef 96 P'oerster B. 19 E. 16 99, 101, 107 Forgach Kiirolv grof Gerenday Jozsef 70 — ifjabb 107

104 Gerger Ede 1 1 Haberlandt Frigyes 1 15 Forster J. B. 7 Gerhard B. 11, 24, 25, Habich 0. 23 Foiicart A. 23 96 Hacker Mdr 107 Fourcroy A. E. 7 Germar E. F. 8, 12, Hagen H. 21 Foldi Janos 2, 50, 51 16, 53 — H. A. 11 Franzenan Jozsef 75—80 Geyer G. Gyula 102 Haller G. 19 Franzius F. 6, 36 Geyer K. 6 Hampson G. F. 19, 24, Fre Ch. 9 Ghiliani V. 9 27 Frenreis 48 Gianelli G. 23 Hanak Jiinos 42, 74, 75 Frenzel Simon Frigyes Gilson G. 22 Happe A. F. 7 35 Girard M. 13 Harris M. 7

Frey H. 9, 22, 23 Girokuti P. Ferenez 1 15 — T. W. 10 FreVer C. F. 10, 11, 47, Girsch Lajos 121 Hartmann A. 22, 26

56, 63, 66, 77, 96 Gladbach G. .1. 6 Harvey L. F. 24 Frisch J. L. 7, 36 Gladischefsky Karoly Hasper Ferenez 124 Frits Jozsef 122 117 Hatschek B. 26 Fritsch Karoly 94, 103 Glaser L. 9, 22, 26 Haumann I.,aszl6 73 Fritz Lipot 114 Glitz C. T. 22 Hausmann W. 123 Fritze A. 20 Gmelin J. F. 3 Haworth A. H. 7, 8 Frivaldszkv Imre 59 Godart J. B. 9, 12, 16 Haynald Lajos 74 63, 67, 68, 70, 71, 72, Godman F. D. 25 Hazslinszky Frigyes 1 2< 74, 75, 77, 80, 81, 83, Goedart J. 2 Hedeman W. 22 89, 90, 91, 101 Croeze J. A. E. 6 Hederich 94

— Janos 70, 71, 83 Gonin J. 22 Heeg Janos 1 1 85, 87, 107, 113 Goosens T. 8 Heeger E. 9, 11 Frcelich G. F. A. 9 Gosse P. H. 19 Heer O. 73 Fromliolz C. 21 Graber V. 19, 22 Hogyessy Antal 92, 93 Fruhstorfer H. 24 Graells M. 9 Heim F.‘ 22 Fuchs A. 22. Graeser L. 24 Heinemann H. 9. 18

Fuchs Mihaly 74 Graessner F. 1 Heiszler L. 20 Fuessly J. K. 6, 7 Grandidier A. 24 Heller C. 23 Furneaux W. 23 Graslin A. 12 Hellins J. 11 Fuss Karoly 114 Gray G. B. 8, 10 Helm E. 22

Fiihrer Adolf 1 15 Green J. 8, 1 Hensch Aladar 124

Fiildner J. L. 1 14 Gregson C. S. 18 Henschel G. 26 Feiil And r as 61, 62 Greisiger Mihaly 120 Herbst J. F. W. 6 Grentzenberg B. 10 Hering E. 22 Gabriely Gyorgy 89, Griffith A. B. 22 Herman Otto 78, 111, 117 Gronoxy L. T. 6 125 1

19S NEVMUTATO.

Herold E. 9 Jordan R. C. R. 8 Koca Gyorgy 124 — M. J. D. il Joseph G. 18 Koch G. 9, 'lO, 11, 25 Herr A. 11 Jung C. C. 6 Kodermann C. 10 Herrich-Seliaffer F. A. Jurinac A. E. 110 Koeppen F. T. 21 G. 9, 10, 11, 1 % 16, Kaiin Janos 115 Kohant Rezsfi 123 17, 28, 29, :10, 63, 96 Kaiser Lajos 124 Kolb 0. 22 Hewitson W. C. 10, 11, Kalchberg A. 23 Kolbe H. J. 26 24 Kalender F. 21 Kolenati F. A. 11 ileydenreich (I. H. 16 Kallina Karoly 114 Kollar V. 10, 53 Heylaerts F. J. M. 9, 27 Kaltenbacdi J. H. 26 Konopy 104 Hiiusl F. 23 Kappell A. W. 23 Korb M. 26 Hinke Karoly 62 Kardos Karoly 110 Korcsek 110 Hinterwaldner J. M. 10 Kaszas Ferencz 110 Kornatzky F. 10 Hocliemvartli S. 6 Kattor F. 25, 87, 88 Korneli Janos 35 Hoefner G. 23. 26 Kaul'mann Frno 112 Kornhuber A. 115 Moft'er F. 26 Kayser J. C. 9 Kosztka Laszlo 117 Hoft'mann A. 23 Kaldi Gilspar 35 Kovacs Antal 114 — J. 9, 26 Karoli (Karl) Janos 110 Kovats Fajos 117 — P. 26 Katai Gabor 114 Koy Tobias 46, 47, 48, Hofiiiaiin F. 25, 26 Keferstein A. 7, 10, 16, 49, 60, 88 — O. 10, 11 18, 25 Kozderka Floris 94 llofiiiansegg J. C. grof — C. 27 Kolesy Vincze 114 6, 48, 49, 52 — D. S. 27 Kraatz G. 25 Holzer 48 Kelecsenyi Karoly 121 Kraepelin K. 19 Hope F. W. 24 Keller A. 9 Krafft P. F. 10 Hormixzaki C. 23 Kempelen Rado 103, 1 15 Kramer P. 20 Horsfield T. 10, 15 Kenderesy D4nes 117 Krancher O. 25 Horvath Andras 35 Kettelhoit T. 7 Kranz J. R. 10 Horvath Geza 101, 112, Killias F. 23 Kraszny F. 23 114, 115 Kimakowicz Mor 123 Krause E. 21 Horvath Gyorgy 42 Kindermann Albert 53, Kregszi Tibad 120 Hu dak F. Agost 120 54, 55, 56, 57, 85, 96 Kreituer Gusztav 84 Huebner J. J. 6, 10 — Albert ifj. 55, 58, 63, Kretschmer F. 22 Hufnagel 7 66, 67, 70, 72, 73, 77, Krick Jeno 121 Hulst G. I). 27 78, 89, 94—96, 100 Kriesch Janos 111 Humphrey H. W. N. 8 — Jozsef 63 Krisztexi Adolf 122

Husz Armiu 118, 119 — Jjudmilla 55, 96, 97 Kriiczer Agost 1 14 — Jauos 120 Kirbach P. 19 Kroesmann D. W. 10 Hutten-Klingeustein Kirbv W. 25 Kroulikowsk^- F. 23 Mdr 121 — W. F. 12, 23, 26, Krueger 19 Hymmeu 10 27, 28 Kuehn A. C. 6 Kirsch T. 24 Kundt Maud 110 Illiger J. K. V. 8, 13, 47 Kiss Fndro, Zilahi 122 Kupido J. J. 58 LstvanCti Gyula 117 Kitail)el Pal 59 Kuzniik Karoly 110 Kleexnann C. F. K. 6 Kiirthy Ferencz 115 .lahlouowski Jdzsef 1 14, Klein Mibaly 44 Kvassay Jeno 112 115, 117 — Odbn 114 Jablonsky C. G. 6 Klemensiexvicz S. 2:> Faborfaivi Vincze 115 Jaxdvson \V. H. 22 Klemont Robert 111 Fabram J. 9 Jakabft'y Miklos 74 Klior P. 26 Fackner Istvan 110 Jilmbory Kalman 106 Klimd Vilmos 120 Facordaire id. T. 13

Jansou O. F. 24 King J. C. F. 1 Fafaury C. 26 Jenner F. 27 Knapp F. 22 Faitzner Mdr 123 Jermy Gusztiiv 104 Knatz F. 19, 20, 21, 22 FamarkJ. B. P. A. 13, Jones J. M. 21 Knirscdi 110 15 Jordan K. 22 Knocdi A. W. 6 Fampa 91 4

NEVMUTATO. 199

Landois H. 19, 20 Mader J. 6 MocsidlovszkyErnS 122 Laudovics Istvan 34 Maillard P. N. 23 Moeller L. 10 Lang H. C. 26 Mann J. 10, 23, 100, 102 Moeschler H. B. 9, 22, — H. G. 7 Manolescn Szilard 61, 24, 25, 26, 27 Laugertli Jozsef 89, 90, 62 Moller Daniel 35

106, 107 Margo Tivadar 1 14 Molnar Albert 34 Laspeyres J. H. 11 Marschall W. 20, 25 Molnar Ker. Janos 43 Latreille P. A. 14, 15, Marshall G. F. J. 24 Mooi-e F. 24, 27 16, 17 Marsigli Alajos Nandor Morris F. O. 8, 22 Lang Adolf 74 grdf 36 — J. G. 10 Leach J. H. 23 Martin C. 24 Motschoulsky V. 11

— W. E. 11 Marton Mihaly 93 Moulfet T. 1 Ijehender H. 27 Masch 115 Moragvi Istvan 123 Lebei’ Antal 120 Mathiasz Janos 115 MuelleV C. L. 10 Lebrenx F, L. 12 Matisz Ferencz 90 p\ 0()^ 22 21^’

Leconte J. 10 Matthew G. F. 24 — G . W’. 2

Ijederer J. 8, 1 1, 12, 17, Mattuschka J. grof 11 Mueller H. 19 18, 28, 30, 57, 70, 73, Maurice C. 22 — Janos 11 74, 77, 92, 96, 98, 100 Maybui’ger J. 10 — Jul. 10 I^edvinka Gyorgy 104 Mayer P. 18 — J. Karoly 110 I.eech J. H. 24 Mayno, Del 9 — O. F. 7 Ijehoczky Jozsef 120 Machik Gyula 126 W. 22, 27 Lendl Adolf 115 Martonft'y Karoly 114 Murray 53 Lenk Kalman 121 Me Lachlan R. 8 Muszyka L. 10 liepechin J. J. 7 Mead E. 24 TiOsser F. C. 6 Medicus W. 26 Nagel W. 19 Ijotenyey Lajos 114 Meigen J. W. 12 Nagy Sandor 114 Ijeuckart E. 7 Meinecke J. F. 4 Natly Jozsef 64 —66 I.ewin J. W. 7, 10 Meisner K. F. A. 9 Negro Adolf 104 liiebold Beni 114 Meissner Karoly 124 Neichel Karoly 58 Lienig F. 9 Meldola R. 21 Nendtvich Karoly 70, Limpert E. 22 Menetries E. 9, 10, 11 81, 99

Tjinhart Gyorgy 115 Merian M. S. 2 — Tamas 75, 93, 10 l Jnnne C. 2, 3, 4, 5, 13, Merkel 73, 89 Netkovszky Adolf 121 28, 45, 50 Merkl Ede 111 NeuhauszEmil grof 122 Lippai Janos 31- — Jozsef 125 Neustaedt A. 10 Lister M. 2 Merrifield F. 18, 22 Newman E. 8, 27 Loczy Lajos 84, 107 Metelka Ferencz 90—92 Neesey Istvan 121 Lubbock J. 7, 19 Metzger A. 23 Niceville L. 24 Lucas H. 10, 11, 12 Meurer F. 22 Nickerl F. A. 10 — V. V. 24 Meyer-Diir L. B, 8, 9, — O. 21, 23 Ijugossy Jozsef 75 100 Nische A. 21

Lukacsy Sandor 1 15 Meyrick E. 23, 24, 27 Nitsche H. 26 Lnnel A. 26 Mezey Gyula 115 Nogel Istvan 68— 70, 72 Jjunkanyi Karoly 93 Mehely Lajos 123 Nolir A. 10 Imtz K.' G. 26 Mery Etel'llO Nolcken J. H. W. b4ro 9 Lyczei Janos 114 Mihalka Antal 90 Nowicki M. 10

Lyonet P. 6, 1-5 Milliere P. 11, 23, 26 Nyary Ferencz 1 1 Minot C. S. 22 Maassen J. P. 19, 25, 27 Miskin W. H. 24 Oberthiir C. 21, 24, 25 Mabille P. 25, 27 Miskolczi Gaspar 34, 36 Ochsenheimer F. 9, 12, Mach Ede 115 Miskoiczy S. 114 13, 16, 47, 60 Macho Velado J. 23 Mitis H.' 10 Oken L. 15, 30 M acker 22 Mitterpacher Lajos 40, Olivier A. V. 6 Madarasz Gyiila 118, 41, 48, 110 Ollifl’ A. S. 24 124, 125 Mocsilry Sandor 108 Oppenheim P. 19 4

200 NEVMUTATO.

Orczy Antal 115 Plotz C. 22, 27, 28, 29 Richter C. F. V. 10 L’Orza P. 10 Poda M. 7 — E. 10 Oiuleiiians J. T. 23 Podliraczky Ferencz 108 — J. A. 23 (irley Laszlo 112 Poey P. 10 Ritsema C. C. 27 Pokorny Mano 126 Jiochel Antal 58 I’aascli A. l!) Polinszky Emil 117 Rockstroh H. 26 I’abst M. 22 Poor Imre 81 Roeber J. 24, 25 l*acliin

- 21 , 21 Poulton E. B. 22 Roettelberg R. 22 Pal las P. S. 3, 7 Pozzi L. 23 Rogenhofer A. 19, 21, Palmen J. A. 19 Praun S. 12, 26 23, 21-, 25 Palumbo M. 23 Praznovszky Ignacz 73, Romanoff N. M. 23, 25 Panccri P. 22 89 Rosenhauer W. G. 9 Pancritius P. 20 Preis P 25 Rossi T. W. 10 Panzer (). \V. P\ G, 7, Presl J. 16 — P. 7 9, 47 Preyssler J. D. 7 Roth Istvan 74 Pap Mor 114 Prittwitz 0. E. \V. L. Rothe K. 22 Passer! ni 22 10, 126 — Lajos 103 Paszlavszky Jozsef 111 Procopp Jeno 126 Rouast G. 26

Paul H. 22 Prunner L. 7. Rowlard Vilmos 1 14

Pauliny Bela 122 Pruzsinszky Zoltan 122 Rozsay Emil 1 10 Pausinger Karoly 114 Pryer W. B. 21- — Rezso 115 Paykail G. 7 Rober Pal 35 Pariz-Papai 34, 35, 36 Quensel G. 7 Romer J. 123

Pater Bela 1 bi- Ruehl F. 20, 22, 23, Pavel Janos 81, 101,113, Rabaud E, 19 26, 27 IIG Ragonot E. L. 27 Rumv Karolv (ivorgv Pecli Janos 89, 90 Ramann G. 22, 26 51,' 52 — Vilmos 121- Rambur J. P. 9, 12 Peck Agoston 94 Ratkovszky Karoly 1 14 Saalniuller 21- Peer Jj'uios 74 Ratzek Ignacz 73 Sacher Karoly 90 Perczel Janos 93 Ran 58 Sadler Jozsef 59 Perenyi Jozsef 117 Ravaret-Wattel C. 9 Sahlberg J. 18 Petagna V. 7 Rayger Karoly 35 Sajo Karolv 111. 115, Petersen \V. 19, 21, 23 Ratz Jozsef 91 122 Petrogalli Arthur 120 Reaumur R. A. F. 2, 5. Salanion Laszlo 115 14 91 Petz Arrnin 1 1 19 Sal Peyerimhoft' H. 9 Rebel Jdnos 23, 21-, 126 Salvin O. 25 P6ch Dezso 114 Redl Gusztav 122 Sand iM. 12. 23 P^tertTy Gyula 75 Redtenbacher J. 19, 20. Sarkady Karoly 107 — Jozsef 115 102 Sauber A. 22 Pi'eiffer P. A. 23 Rehberg II. 22 Sartory A. Laszlo 117 Schaeffer C. 22 Pfister -lozsef 1 10 Reinhold F. 10 1’futzner J. 22 Reisinger .lanos 70, 114 — J. C. 3, 7 Pi day Janos 58 Rejto Adolf 120 Schaitter I. 10 Piller Matyas )19, -1-0, Rennie J. 8 Scbatz E. 25. 26 48, 110 Reuter E. 23 Schaus 5V. 24. 25 Pinart D. 9 — O. M. 20 Schett Jozsef 78 Piso Korin^l 122 Reutti C. 9 Schieferer Mihaly 126

1- Schiesser 102 Pitroif Kornel 1 1 R6vay Peter 37 Pittner Gaspar 78 Ribbe C.,24, 25 Schiffermuller J. 4, 12, 13 -to Plateau b\ 21 Richter Agost 55 , Platner G. 19 — A. bajos 117 Schilde F. G. 20, 23 5 1

NEVMUTATO. 201

Schindler Ede 122 Sintenis F. H. 23 Szentivanyi Marton 1 14 Sclilaeger F. 11 Skinner H. 25 Szeposi Imre 94 Sclilega K. J. 3 Smith G. 25 Szechenyi Bela grof 84, Schleicher W. 10 — J. B. 24 107 Sclilenzig M. 7 — J. F. 20 — Ferenez grdl' 49

Schmal Karoly 1 14 Snellen P. C. T. 9, 11, — lstva)i gi'df 59 Schmid A. 22, 20 20, 23, 24, 25, 28 Szepligeti Gyo/o 121 Schmidt C. 27 Snellen van Vollen- Szihigyi J. Benjamin 2^ hoven S. C. 9 34, 35

— H. 10 Sodoffsky C. H.W. 9,26 Szmolay Yilmos 1 1 — H. 11. 10 Soovary Jozsef 114 Szojka Samu 114

— K. I 14 Sorliagen L. 22 Szontagb Gyula 122 — Nan dor 73 South R. 23, 25 Schmiedlein 6 Spannert A. 26 Taescliler M. 23

Schneider D. H. 0 Sparre-Schneider .1. 22 Taschenberg O. 19 — F. 10 Sperling J. 2 Tauscher A. i\I. 9 j. j. 22 Speyer Ad. II, 12, 21, Tedaldi F. 23 — R. 20 25, 26, 27, 87, 111 Teicli C. A. 8, 18, 23 Schoeyon \V. M. 22 — Ag. II Tengstrbm J. M. J. 9 Scholtz Robert 102 Spichardt C. 19 Tepper F. 26

Schott J. J. !> Spix J. B. II Terreu Andras 70, 71, Schrank L. F. 7 Spuler A. 18, 20 74, 83 Schreiner 0. 10 St. John J. S. 22 Tescliler Gvorgv 121 Schrekenstein F. hr. 7 Stainton H. T. 8, 9, 12 Tessien H.^IO, 22

Schroder C. 21 Standfuss M. 18, 21, 26, Tballhammer Janos 1 22 Sclinster Karoly 111 27, 100 Tbanhoffer Lajos Ml Schwarz C. F. 6 Stange A. 22 Tlieodorovits Gv. 115 Schwarze Henrik 123 Staudinger O. 7, 8, 11, Thomas M. B. 20 Schweitzer Frigyes 117 17, 18, 22, 23, 24, 25, Thomson C. G. 25 Scopoli 4. A. 4, 7, 37, 48 28,30, 70, 91, 107, 124 Thon T. 8, 12 Scott A. W. 10 Steffek Adolf 106 Thunberg P. G. 6, 7 Scriba Ij. (1. 6 Steinert H. 22 Tiebe J. Scudder S. H. 10, 19, Stentz Antal 52 Tied email n A. 9 24, 26 — Karoly 52 Tomala Nandor 90, 117 Segesvari Istvjin 43 Stephens J. F. 8 Toth Kalman, Konyves

Seitz A. 22, 27 Stipanits Jozsef 117 1 12 Seligmann J. M. 6 Stipsics Forenez 48, 49 Toth Mike 122 Selys-Longchamps M. Stollwerk F. 22 Tbrbk Arthur 117 F. 9. Straube G. 16 — Jozsef 74 Semj^er C. 7 Strecker H. 24 Treitschke F. 12, 13,47, — G. 24 Stretch 24 56, 58, 63, 96 Sendtncr T. 9 Strom V. 8, 22 Trimon R. 10, 24 Sepp C. 7, 10 Stnrany Rudolf 126 Trimoulet H. 9

Sester Keresztely 68, 69 Sturm J. 7 Trinius 1). G. 1 1

Severini Janos 43 Sulzer J. H. 6 Troyer 1 1 Seyffer (). E. J. 9 Swammerdamm J. 2 Trybom F. 24 Sharpe E. M. 25 Swinhoe G. 24 Turati E. 23 Sidebotliam J. 8 Swinton A. H. 20 Turzer Karolv 45, 94

Siebke H. 22 Szabo Samu 1 14 Tutt J. W. 22, 25 Siebold C. T. F. 7, 19 Szadlics Sandor 120 Tiirr Istvan 115

Sievers J. C. 9 Szalkay Gyula 1 1 1 Tyroch Jozsef 107 Silbermann J. 8 Szaniszk) Albert 114 Sill Ern6 94 Szaszvarosv W. Jeno Fill Karoly 90, 117

Simonies Gabor 94 117 Uliryk Nandor 1 16 Simonkai Lajos 122 Szekeres F. (idon 122 Ulbricli Ede 117 Sinia R. 7 Szentgyorgyi Jozsef 51 Urban Maiio 90 1 2

;20i2 NEYMUTATO.

Urecli F. iiO, ^2 Wagner 93 AVhite R. 20, 24 Wagner Istvan 73 AVilde O. 11

Vadiisz Jozsef 115 Wagner Karoly 1 14 AVilkes B. 7 Vailiiszfy Jeno 117 — Mdr 68, 69 AVilkinson 8 Vagner Lajos 75 Wagner K. 19, 20 Will denow K. Ij. 7 Vaitzik Ede 120 Wailly A. 21 AVilson 0. S. 23 Vajda I’oter 70 Walker F. 24 AVimmer Jozsef baro 57 Vass Jozsef 75 — J. J. 23 AVocke M. F. 10, 17, 18, Vangel Jen5 01, 92, 115, Waldstein Antal 115 20, 22, 23 116 Wallace A. R. 21 AAmdetzky 115 Vellay Imre 122 W5illengren H. 1). J. AVolfl’ Gabor 7i, 111 Verel)41yi Imre 104 8, 10, 18, 22, 24 AA'ood J. G. 8 VerhoetT C. 10 Walsingliam lord 24, 27 — T. AY. 8 Verloren M. C. 9 AValter A. 19 — AV. 8

Verson E. 10, 20 — J. I 1 AVullscblegel J. 23 Vidak Ozseb 74, 93 Waltl Jozsef 57 Vid^ky Laszl() 126 Wartba Vincze 115 Xantus Janos 104 Viertl Adalbert 109 Wass Bela grof 124 Vieweg C. F. 7 Watson E. Y. 27 Zach F. 70, 71, 74, 107 Vigelins L. C. 10 Webb S. 18 Zahradka Ferencz Ig- Vilagh Karoly 75 Weidemeyer J. W. 10 nacz 121 Villa A. 9 Weijenbergli J. H. 7 Zander A. 21 — O. B. 9 AVeiler J. 23 Zebrawski T. 10 Villasi Pal 114 Weinberger Szigfrid Zeller P. C. 10, 11. 12, Villers K. 7 117 18, 24, 25 Villiers A. P. 4, 7, 11 Weinmann J. 27 Zetterstedt J. AA". 8 Viranyi Janos 66 Weismann A. 7, 20 Zichy Alihaly 107 Virnan Vilmos 66 Weissmantel Vilm. 123 Ziegler von Klipphan-

Vogel C. E. 12 Werchratski J. 23 sen 1 Voigt C. 23 Wernebnrg A. 10, 12, Zimmermann C. 18 Vnillot 25 22 25 — H. 107 Vnkotinovic Lajos 110 Westwood J. 0. 8, 24 — J. C. H. 22

AVeyding 27 Zincken J. L. T. F. 8, 1 Wachsmann Eerencz 94 AVeymer G. AAk 25, 27 Znbcsek 114 — Janos 121 AVeny Janos 111 Zwanziger J. 12 YVackerzapp 0. 19 AVhite F. B. 19 ZsnlTa Pal 110 TAKTALOM^JEGYZKK.

(A nevezetesebb lepkeszek felsorolasaval.)

Eloszo „ „ „„ in

A lepk^szet Altalanos tortenetenek dttekintese i A lepkeszet tortenete Magyarorszagon 31 I. A legregihl) iclohtol 1769-ig, az egyetern Diegalapi- tdstiig 33 Scopoli Janos Antal 37. II. Az egyetern alapitdsdfol a magy. tuA. alcadeni,ia 39 wbegalapitasdig ; 1769—1825 „ _ ™ ™ Filler Matyas 39. Mitterpacher Lajos 41. Koy Tobias 46. B5hm M. Janos 47. Foldi Janos 50. Id. Kindermann Albert 53. III. A iriagy. tud. akademla alapitdsdtdl a fiiggetlev - — segi liarczig ; 1825 1848 „ ™ ™ 59 Frivaldszky Imre 59. Natly .lozsef 64. Nogel Istvan 68. Zacdi

Ferencz 70. Ifp Kindermann Albert I'-l. Nendtvicli Tamas 75. Franzenau Jozsef 75. IV. A fuggetlensegi karcztdl az alkotind.ny hclyredll-

tdig;' 1849—1867 .... _ .1 83 Frivaldszky .lanos 83. Anker Lajos 85. Anker Kndolf 88.

Metelka Ferencz 90. Ifj. Kindermann Albert 94. Haberlianer Jozsef 96. Pavel Janos 101. Emich Gnsztav 101. Geyer G. Gyula 102. — V. Az alkotmdny hehiredlltdtdl iiapjaivkig : 1867 1895 1 1 105 Bohatscb Otto 105. Mocsary Sandor 108. Viertl Adalbert 109. Horviitb Geza 112. Uhryk Nandor 116. Hnsz Annin 118. Ftiggelek. Kiilfoldi lepkeszeti irodalom „ „ 127 Kiilfoldi entomologiai folyoiratok 171. Fiiggelek. Magyarorszdgi lepkeszeti irodalom ™ 175 I —

A K. M. Termeszettudomanyl Tarsulat

kiadvanyaibol iiie^ az alant inunkak kaphatok.

A niuvek megrendelhet6k a Termes:[ettudomdnri Tarsulat tilkdrsdgdndl (Budapest,

VII., Er^sebet-korul i. s\dm.) A nagyobb s^dniok a bolti drat, a kisebb s^dniok a

tdrsulati tagoktdl fi:[etend6 oss^get ielentik.

Abafi-Aigner, Lcpkeszet lortenete. i.i;o— i frt. Bartsch, A sodro-allatkak (Rotatoria) 4 inulappal. 2 — 1.50 frt. Bekessy, A tejgazdasag es a sajtkeszites, 202 rajzzal, 2 — 1.50 frt. Brehm, Az eszaki sarktol az egyenh'toig rajz, mulap 7 —6 frt. ; 57 17 Chemiai Folyoirat, 1895. evfolyam. frt. j — Csopey-Kuppis, A vilagforgalom, iji rajzzal. 5.50 5 frt. Czogler, A lizika tortenete eletra)zokban, arczkepekkel. 2 kotet. 8—6 frt. — A tizikai egysegek. 2 — 1.50 frt. Daday, .A magyarorszagl Myriopodak maganrajza, 4 tablaval. 2 — 1.50 frt. — A niagyar allattani irodalom ismertetese 1880— 1890-ig. 2 — i.ijo frt. — Rovartani muszotar. Ara 70— i;o kr. Darvai, Ustokosok, meteorok, $8 rajzzal. 1.60— i.jo frt. Darwin, Az ember szarmazasa, 78 famctszettel. 2 kotet. 8^— 0 frt. De Candolle, Termesztett novenyeink eredete, 64 keppel. 4— j.ô frt. Emery, A novenyek elete, 452 abraval es miilappal. 8—6 frt. Emlekkonyv a Termeszettudomanyl Tarsulat felszazados jubileumara, iijo rajzzal es 6 tabla miilappal. ']• frt. — 5 6 Entz, Tanulmanyok a veglenyek korebol,— 1 . kotet. —4 frt. Felletar-Jahn, Torvenyszeki chemia. ? 2 frt. Filarszky, A charafelek, 20 abra, tabla rajzzal. 2 — 1.50 frt. 5 France, A Craspedomonadinak. 2 — i.ijo frt. Gothard, A fotografia gyakorlata es alkalmazasa, 40 rajzzal. 1.20— i frt. — frt. Graber, Az allatok mechanikai mtiiszerei. 515 rajzzal. 5 2.50 Grittner, Szenelemezesek. 80— ô kr. Guillemin, A magnesseg es elektromossag, ^79 rajzzal. 7 —6 frt. Hartmann, A majmok, 57 rajzzal. 2 — i.ô frt. Hegyfoky, A majusi meteorologiai viszonyok Magyarorszagon. 2.50— 2 frt. — szel iranya rajzzal, 2 i.ijo frt. A hazankban, 18 5 terkep. — Hejas, A zivatarok Magyarorszagon. 2 —-i.ô frt. Heller, Az idojaras, ji rajzzal. 2.50— 2 frt. frt. — A lizika tortenete a XIX. szazadban. 1 . kotet. —4 Hensch, Az okszeru talajmiveles, 117 rajzzal. 2 — 1.50 frt. Herman, A magyar halaszat konyve, 2 kotet, 290 rajzzal es 21 mulappal. 12 8 frt. — A halgazdasag rovid foglalatja, 4J keppel. i.i;o — 1.20 frt. — frt. — Az eszaki madarhegyek tajarol, 7>; keppel es szines tablaval. <, 4.'>o ?

— pokfaunaja, kotetben, to tablaval (csak a 11 . es 111 . kotet .Magyarorszag j kaphato 6 frtert.) — Petenyi J. S. a magyar tud. madartan megalapitoja, arczkeppel es szines — frt. mulappal. 4 j Houzeau, csillagaszat tortenelmi jellemvonasai, rajzzal. 5 — 2.1,0 frt. A 5 Ilosvay, A torjai biidosbarlang 80— ^o kr. Inkey, Nagyag foldtani es banyaszati viszonyai. 2j rajzzal. 2. so— 2 frt. es rajzzal. Jablonowsky, A szolo betegsegei es ellensegei, j szines tablaval 76 2.50—2 frt., kotve So krral dragabb. Johnson, Mibol lesz a termes. 2.25 — 2 frt. Kirandulok zsebkonyve, 70 rajzzal. 1.86 — i.so frt.

Kohaut, Magyarorszag szitakotofelei. i.jo— i frt. Kosutany, Magyarorszag dohanyai. II., III. resz kaphato i —0.50 frt. — Ungarns Tabaksorten. 60 kr. Krenner, A dobsinai jegbarlang, 6 szines tablaval. i.So frt. Kriimmel, Az oczean, 66 rajzzal. 2 — i.so frt. Kurlander, Foldmagnessegi meresek 1892 —94. i.?o— i frt. — Laszlo, Magyarorszag! agyagok chemiai —elemzese. 70 s° Lengyel, Quantitativ chemiai analysis, j 2 frt. Loczy, Khina es nepe, 200 rajzzal es terkeppel. 10 —8 frt. Lubbock, A virag, a termes es a level, 122 rajzzal. 1.20— i frt. 1 — — —

Petrovits Homoki szolok lelepitese es mivelese. 1.70— 1.20 Irt. Primics, A Csetrashegyseg geologiaja. 1.70 — 1.20 frt. Pungur, A inagyarorszagi tiicsokfelek, 6 labia raizzal. 2.50—2 frt. Reclus, A Fold es eletjelensegei, csak a 2. kotet kaphato 5 frtert. — A hegyek tortenele, 18 keppel. 1.50 — 1.20 frt. — A patak elete, 16 keppel. 1.50 1.20 frt. Roiti, A lizika elemei, ket kotet, 881 rajzzal, szines mulappal. ii —6 frt. j Rona, A legnyomas Magyarorszagon. 2 — 1-50 frt. Rudolf tronorokos, Tizenot nap a Dunan. 1.80 — 1.50 frt. Schenzl, Magyarorszag (oldmagnessegi viszonyai. 9 — 7 frt. — Utmutatas foldinagnessegi lielymeghatarozasokra. iij rajz. 2 — 1.50 frt. Schmidt, A dragakovek, 2 kotet. s? rajzzal. 4— 5.50 frt. Schmidt C. A fotografozas gyakorlati kezikonyve. — 2.50 frt. — j Simonkai, Erdely edenyes fioraja. 5 4 frt. Simonyi, A sarkvideki iolledezesek tortenete, <;i rajzzal. 2.20— 2 frt. Stahlberger, Az arapaly a fiiimei obolben, 8 tablaval. 2 — 1.50 frt. Szabo, Eloadasok a geologia korebol, 201 keppel es mulapokkal. j.iio frt. — — j Szadeczky, A Zenipleni szigethegyseg. 1.20 i Irt. Szilasi, Czukrok. Czukros anyagok megvizsgalasa. 1.50— i frt.

Szinnyei, Magyarorszag termeszeltud. es math, konyveszete, 4 5 frt. Termeszettudomanyi eloadasok V -X. kotete. i frt so krjaval.

Termeszettudomanyi Kdzldny I —XXVIl. kotete 96 frt. Than, A qualitativ chemiai analysis elemei, 21 rajzzal es szines tablaval 5 2 frt. Topinard, Antropologia, abraval. 4.40— 4 frt. Ulbricht, Adatok a must- es borelemzes modszereihez. i —0.50 frt.

Vangel, Allatok konzervalasa gyujtemenyek szamara. i —0.70 frt. Wartha, Az agyagarukrol. 105 rajzzal es 25 mulappal. ? 2.50 frt.

ATernieszettiid.KonYvkiadovallalat koiiYvilletmeiiYei e^Y^s cziklusokban;

I. cziklus (1872—1874).

I. Cotta, A jelen geologiaja (elfogyott). 2. j. Darwin, A fajok eredele, 2 kotet (elfogyott). 4. Huxley, Eloadasok az elemi elettan korebol (elfogyott).

5. Tyndall, A ho mint a mozgas egyik neme (elfogyott). 6. Helmholz, Nepszeri'i tudomanyos eloadasok (elfogyott). 7. Termeszettudomanyi Ertekezesek, Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer stb. (elfogyott). II. c^iklus (1875—1877).

8 . Proctor, Mas vilagok mint a mienk (elfogyott). to. Lubbock, A tortenelem elotti idok, 2 kotet (elfogyott). kr.). 1 . Greguss, Osszegyiijtolt ertekezesei (2 frt 50 12. Johnson, Hogy no a vetcs (elfogyott). n- Smith, A tapszerckrol ('elfogyott). 14. Termeszettudomanyi eloadasok, Faraday, Helmholtz es Petenkoferto (elfogyott). M- Johnson, Mibol lesz a termes (2 frt 2s kr.). III. cziklus (1878—1880).

frt). 16. 17. Reclus, A Fold es elct jelensegei, 2 kotet (2-ik kot. 5 18. Erismann, Nepszeru egeszscgtan (elfogyott). 19. Topinard, Anthropologia (4 frt 40 kr.). IV. C2iklus (1881—1883).

20. 21. Czogler, A fizika tortenet e eletrajzokban, arczkepek- 190 Iv, 510 rajz- kel, 2 kotet (8 — 6 frt). zal, 2? mulappal. 22. Emery, A novenyek cletc (8—6 frt). Bolti ara 24 frt, 25. 24. Darwin, Az ember szarmazasa, 2 kotet (8—6 frt). tagoknak 18 frt. V. cziklus (1884—1886).

elcktromossag, rajzzal. 25. Guillemin, A magncsseg es 579 Bolti ara frt). (7-6 24 frt, 26. Loczy, Khina es ncpe. 200 rajzzal es terkeppel. (10—8 frt.) tagoknak halaszat konyve. 2 kotet 290 rajzzal es 27. 28. Herman, A magyar 18 frt. 21 mulappal. (12 — 8 frt.) —

VT. c^iklus (1887— 1889).

29. Kriimmel, az oczean. 66 rajzzal. (2 — 1.50 frt.) 50. Ilosvay, A chemia alapelvei. 70 rajzzal. (5 — 2.i;o frt.) 51. Herman, A halgazdasag rovid foglalatja. 43 keppel. (i.i;o— 1.20 frt.) Tizenket 32. Kirandulok zsebkonyve. rajzzal. (1.80 frt.) 70 — 1.50 kotet 33. Heller, Az idojaras. 31 rajzzal. (2.50 — 2 frt.) 34. Darvai, Ustokosok, meteorok. c;8 rajzzal. (1.60— 1.30 frt.) kotve. 3i). niajmok. rajzzal. (2 1.60 frt Hartmann, A 37 — ) Bolti ara 36. Csopey-Kuppis, vilagforgalom. 131 rajzzal. frt.) A (3.50— 3 24 frt, 37. Lubbock, A virag, a termes es a level. 122 rajzzal. ((1.20 — i frt.) rajzzal. 38. Houzeau, A csillagaszat tdrtenelmi jelleinvonasai. 3 tagoknak (3 —2.80 frt.) 18 frt. 30. Simonyi, A sarkvideki folfedezesek tortenete. 31 rajzzal. (2.20— 2 frt.) 40. Rudolf trondrokos, Tizenot nap a Dunan. (1.80— 1.30 frt.) VII. c^iklus (1890 —1892).

41. 42. Schmidt, A dragakovek. 1 ., 11 . kotet, 33 rajzzal. (4— ?.30 frt.) 43. Gothard, A fotogralia gyakorlata es alkalmazasa. 40 rajzzal. (1.20— i frt.) 44. Reclus E., A hegyek tortenete, t8 keppel. (1.30 — 1.20 frt.) 43. 46. Heller A., A fizika tortenete a Xl.X-ik szazadban, l-s6 kotet. {3 —4 frt.) 47. Emlekkdnyv a Termeszettudomanyi Tarsiilat felszazados jubileumara, 1^0 rajzzal es 6 tabla millappal. (7 — 3 frt.) 48. Brehm, Az eszaki sarktol az egyenlitoig nepszeru eloadasok gyujte- ; menye, 57 rajzzal es 17 im'llappal. — 6 frt.) 33. (7 49. Wartha, Az agyagarukrol, 103 rajzzal es 23 mcilappal. (3 — 2.30 frt.) E cziklus kilencz kotet konyvilletmenyenek bolti ara 24 frt, tagoknak 18 frt Vni. cziklus (1893—1895).

30. Herman Otto, Az eszaki madarhegyek tajarol. 73 keppel. 3 szines tabla. (3.30 frt.) — 3 31. Szabo Jozsef, Eloadasok a geologia korebol. 201 keppel es miilapok-

kal. (3.m— 3 frt.) 32. De Candolle, Terniesztett novenyeink eredete. 64 keppel. (4 3.30 frt.) S3. Reclus E., A patak elete. 16 keppel. (1.30— 1.20 frt.) 34. Graber, Az allatok mechanikai miiszerei. 313 rajzzal. (3 — 2.30 frt.) 3A Roiti, A fizika elemei. ket kotet 881 rajzzal, (ii — 6 frt.) E cziklus het kotetenek bolti ara 24 frt, tagoknak 18 frt.

I. kotet.

1. Pulszky, Az ostortenelmi leletekrol Magyarorszagban. 20 kr. 2. Klein, A rovarevo novenyekrol. 6 rajzzal. 23 kr. 3. Lengyel, A szenrol es fontosabb vegyiileteirol. 13 kr. 4. Wartha, A termeszetes es a mesterseges festoanyagokrol. 20 kr. 3. Fodor, Az egeszseges hazrol es lakasrol. 14 rajzzal (elfogyott). 6. Szabo, Az ivoviz kerdese Budapesten. so kr.

7. Than, A Granime-fele dynamo-elektrikiis geprol. 3 rajzzal. 23 kr. 8. Thanhoffer, A taplalkozasrol. 21 rajzzal (elfogyott). n. kotet.

9. Lengyel, A robbano anyagokrol (elfogyott). 10. Klug, A latasrol. i? rajzzal. 30 kr. 11. Paszlavszky, Az allatok rokonsagarol. 28 rajzzal. 60 kr. 12. Petho, A kagylokrol es a gyongyokrol. 42 rajzzal. i frt. 13. Keleti, Magyarorszag nepesedesi niozgalmarol. 4 rajzzal, i terkeppel. 23 kr. 14. Mihalkovics,Vazlatok az allatok fejiodes-tortenete korebol. 7 tabla ra)zz. 30 kr. in. kotet.

13. Herman, A nagy ut. 3 rajzzal (elfogyott). lA Kriesch, Az allatok tarsadalmi viszonvairol. 2 tabla rajzzal (elfogyott). 17. Konig, A termeszettudomanyok kezdetei (elfogyott). 18. Wartha, A viz szerepe a Fold eleteben (elfogyott).

— — —

A K. M. Termeszettudomanyl Tarsulat

kiadvanyaibol iiie^ az alant je^yzett inunkak kaphatok.

A milvek megrcndelhetSk a Tennes-^ettudomdnri TdrsuLxl titkdrsdgdndl (Budapest,

VII., Er^sebet-kdrut i. s:{dm.) A nagyobb s:{dmok a bolti drat, a kisebb s:{dmok a

tdrsulati tagoklol fix^etendS oss^eget ielentik.

Abafi-Aigner, Lepkeszet lortenete. 1.50— i frt. Bartsch, A sodro-allatkak (Rotatoria) 4 mulappal. 2 — 1.50 frt. Bekessy, A tejgazdasag es a sajtkeszites, 202 rajzzal, 2 — 1.50 frt. Brehm, Az eszaki sarktol az egyenlitoig rajz, mulap —6 frt. ; 57 17 7 Chemiai Folyoirat, 189$. evfolyam. frt. 5 — Csopey-Kuppis, A vilagforgalom, 151 rajzzal. j.50 5 frt. Czogler, A lizika tortenete eletrajzokban, arczkepekkel. 2 kotet. 8 —6 frt. — A (izikai egysegek. 2 — 1.50 frt. Daday, A magyarorszagi Myriopodak maganrajza, 4 tablaval. 2 — i.';o frt. — A niagyar allattani irodalom ismertetese 1880— 1890-ig. 2 — 1.50 frt. — Rovartani muszotar. Ara 70—^0 kr. Darvai, Ustokosok, meteorok, ;8 rajzzal. 1.60 — i.?o frt. Darwin, Az ember szarmazasa, 78 fametszettel. 2 kotet. 8— b frt. De Candolle, Termesztett novenyeink eredete, 64 keppel. 4— j.ô frt. Emery, A novenyek elete, 452 abraval es mulappal. 8— 6 frt. Emleickonyv a Termeszettudomanyl Tarsulat felszazados jubileumara, i$o rajzzal es 6 tabla — frt. mulappal. 7 5 6 Entz, Tanulmanyok a veglenyek korebol, 1 . kotet. —4 frt. Felletar-Jahn, Torvenyszeki chemia. ? — 2 frt. Filarszky, A charafelek, 20 abra, tabla rajzzal. 2 — 1.50 frt. ^ France, A Craspedomonadinak. 2 — i.ô frt. Gothard, A fotografia gyakorlata es alkalmazasa, 40 rajzzal. 1.20 i frt. — frt. Graber, Az allatok mechanikai miiszerei. 515 rajzzal. 5 2.$o Grittner, Szenelemezesek. 80— ô kr. Guillemin, A magnesseg es elektromossag, ^79 rajzzal. 7 —6 frt. Hartmann, A majmok, 57 rajzzal. 2— i.ijo frt. Hegyfoky, A majusi meteorologiai viszonyok Magyarorszagon. 2.50— 2 frt. — A szel iranya hazankban, 18 rajzzal, terkep. 2 1.50 frt. 15 — Hejas, A zivatarok Magyarorszagon. 2 —î.^jo frt. Heller, Az idojaras, 51 rajzzal. 2.$o— 2 frt. fizika frt. — A tortenete a XIX. szazadban. 1 . kotet. 5 —4 Hensch, Az okszeru talajmiveles, 117 rajzzal. 2 — 1.50 frt. Herman, A magyar halaszat konyve, 2 kotet, 290 rajzzal es 21 mulappal. 12 8 frt. — A halgazdasag rovid foglalatja, 45 keppel. i.i;o— 1.20 frt. — Az madarhegyek tajarol, y<^ keppel es szines tablaval. —4.50 frt. eszaki j $

— pokfaunaja, kotetben, 10 tablaval (csak a 11 . es III. kotet Magyarorszag 5 kaphato 6 frtert.) — Petenyi J. S. a magyar tud. madartan megalapitoja, arczkeppel es szines — frt. mulappal. 4 j Houzeau, csillagaszat tortenelmi jellemvonasai, rajzzal. 5 — 2.^0 frt. A 5 Ilosvay, A torjai biidosbarlang 80— 50 kr. Inkey, Nagyag fbldtani es banyaszati viszonyai. 2j rajzzal. z.^io— 2 frt. tablaval rajzzal. Jablonowsky, A szolo betegsegei es ellensegei, j szines es 76 2.1)0 2 frt., kotve )0 krral dragabb. Johnson, Mibol lesz a termes. 2.25 — 2 frt, Kirandulok zsebkonyve, 70 rajzzal. 1.86 — i.^o frt.

Kohaut, Magyarorszag szitakotofelei. i.?o — i (rt. Kosutany, Magyarorszag dohanyai. II., III. resz kaphato i —0.50 frt. — Ungarns Tabaksorten. 60 kr. Krenner, A dobsinai jegbarlang, 6 szines tablaval. i.)0 frt. Kriimmel, Az oczean, 66 rajzzal. 2 — i.^o frt. Kurlander, Foldmagnessegi meresek 1892 —94. i.;o— i frt. Laszlo, Magyarorszagi agyagok chemiai elemzese. 70—50 kr. Lengyel, Quantitativ chemiai analysis, j — 2 frt. Loczy, Khina es nepe, 200 rajzzal es terkeppel. 10—8 frt. Lubbock, A virag, a termes es a level, 122 rajzzal. 1.20— i frt. 1 — — —

Petrovits Homoki szolok telepitese es mi'velese. 1.70— 1.20 frt. Primics, A Csetrashegyseg geologiaja. 1.70 — 1.20 frt. Pungur, A magyarorszagi tiicsokfelek, 6 tabla rajzzal. 2.50—2 frt. Reclus, A Fold es eletjelensegei, csak a 2. koiet kaphato 5 frtert. — A hegyek lorlenete, 18 keppel. 1.50— 1.20 frt. — A patak elete, 16 keppel. 1.50 -1.20 fn. Roiti, A lizika elemei, ket kotet, 881 rajzzal, j szines mulappal. ii —6 frt. Rona, A legnyomas Magyarorszagon. 2 — f^o frt. Rudolf tronorokos, Tizenot nap a Dunan. 1.80 — 1.50 frt. Schenzl, Magyarorszag (oldmagnessegi viszonyai. 9— 7 frt. — Utmutatas foldmagnessegi helymeghatarozasokra. 115 rajz. 2 — 1.50 frt. Schmidt, A dragakovek, 2 kotet. si rajzzal. 4— 5.50 frt. Schmidt C. A fotografozas gyakorlati kezikonyve. j — 2. so frt. Simonkai, Erdely edenyes floraja. frt. s — 4 Simonyi, A sarkvideki foltedezesek tortenete, s' rajzzal. 2.20— 2 frt. Stahlberger, Az arapaly a fuimei obolben, 8 tablaval. 2 — 1.50 frt. Szabo, Eloadasok a geologia korebol, 201 keppel es niulapokkal. so frt. 5. — j Szadeczky, A Zempleni szigethegyseg. 1.20— i Irt.

Szilasi, Czukrok. Czukros anyagok megvizsgalasa. i.so — i frt. Szinnyei, Magyarorszag termeszettud. es math, konyveszete, 4 frt. — j Termeszettudomanyi eloadasok V — X. kotete. i frt so krjaval.

Termeszettudomanyi Kdzldny I —XXVil. kdtete 96 frt. 21 rajzzal — Than, A qualitativ chemiai analysis elemei, es szines tablaval J 2 frt. Topinard, Antropologia, 52 abraval. 4.40—4 frt. Ulbricht, Adatok a must- es borelemzes modszereihez. i —0.50 frt. Vangel, Allatok konzervalasa gyujtemenyek szamara. i —0.70 frt. Wartha, Az agyagarukrol. to? rajzzal es 25 mulappal. ? — 2.50 frt.

A Termeszettud. Konyvkiadovallalat konYvilletmenyei egy^s cziklusokban:

I. cziklus (1873—1874).

I. Cotta, A jelen geologiaja (elfogyott). 2. 5. Darwin, A fajok eredele, 2 kotet (elfogyott). 4. Huxley, Eloadasok az elemi elettan korebol (elfogyott).

S- Tyndall, A ho mint a mozgas egyik neme (elfogyott). 6. Helmholz, Nepszeri'l tudomanyos eloadasok (elfogyott). 7. Termeszettudomanyi Ertekezesek, Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer stb. (elfogyott). II. c^iklus (1875—1877).

8 . Proctor, Mas vilagok mint a mienk (elfogyott). to. Lubbock, A tdrtenelem elotti idok, 2 kotet (elfogyott).

1 . Greguss, Osszegyiijtolt crtekezesei (2 frt 50 kr.). 12. Johnson, Hogy no a vetes (elfogyott). I?- Smith, A tapszerekrol felfogvott). 14. Termeszettudomanyi eloadasok, Faraday, Helmholtz es Petenkoferto (elfogyott). frt kr.). 15 - Johnson, Mibol Icsz a termes (2 2s in. cziklus (1878—1880).

frt)- 16. 17. Reclus, A Fold es elet jelensegei, 2 kotet (2-ik kot. 5 18. Erismann, Nepszeril egeszsegtan (elfogyott). 19. Topinard, Anthropologia (4 frt 40 kr.). IV. c?;iklus (1881—1883).

20. 21. Czogler, A fizika tortenet e eletrajzokban, arczkepek- 190 iv, 510 rajz- kel, 2 kotet (8 6 frt). zal, 2? mulappal. 22. Emery, A novenyek elete (8 6 frt). Bolti ara 24 frt, 2 kotet (8 6 frt). tagoknak 18 frt. 2J. 24. Darwin, Az ember szarmazasa, V. cziklus (1884—1886). elektromossag, rajzzal. 25 - Guillemin, A magncsseg es 579 Bolti ara frt). (7—6 24 frt, 26. Loczy, Khina es nepe. 200 rajzzal es terkeppel. (10—8 frt.) tagoknak halaszat konyve. 2 kotet rajzzal es 27. 28. Herman, A magyar 290 18 frt. 21 mulappal. (12 — 8 frt.) — — — — — —

VI. c^iklus (1887—1889).

29. Kriimmel, az oczean. 66 rajzzal. (2 — 1.50 frt.) 50. Ilosvay, A chemia alapelvei. 70 rajzzal. (j 2.$o frt.) ji. Herman, A halgazdasag rovid foglalatja. 4J keppel. (i.ijo— r.20 frt.) Tizenket 52. Kirandulok zsebkonyve. rajzzal. — frt.) 70 (1.80 1.50 kotet Heller, Az idojaras. ?i rajzzal. (2.50 — 2 frt.) kotve. J4. Darvai, Ustokosok, meteorok. s8 rajzzal. (1.60— 1.50 frt.) ji). majmok. rajzzal. frt Hartmann, A 57 (2—1.60 ) Bolti ara j6. Csopey-Kuppis, vilagforgalom. iji rajzzal. frt.) A (5.50— j frt, ?7. Lubbock, A virag, a termes es a level. 122 rajzzal. ((1.20 — i frt.) 24 csillagaszat rajzzal. 58. Houzeau, A tortenelmi jelleinvonasai. 5 tagoknak (? 2.80 frt.) 18 frt. 59. Simonyi, A sarkvideki folfedezesek tortenete. 51 rajzzal. (2.20 2 frt.) 40. Rudolf tronorokds, Tizenot nap a Dunan. (1.80— i.$o frt.) VII. cg;iklus (1890—1892).

41. 42. Schmidt, A dragakovek. I., II. kotet, rajzzal. (4— ?.i;o frt.) 45. Gothard, A fotogralia gyakorlata es alkalmazasa. 40 rajzzal. (1.20— i frt.) 44. Reclus E., A hegyek tortenete, 18 keppel. (1.50 — 1.20 frt.) 45. 46. Heller A., A fizika tortenete a X.IX-ik szazadban, I-s6 kotet. (i; 4 frt.) 47. Emlekkonyv a Termeszettudomanyi —Tarsulat felszazados jubileumara, I to rajzzal es 6 tabla mulappal. (7 ^ frt.) 48. Brehm, Az eszaki sarktol az egyenlitoig nepszeru eloadasok gyujte- ; menye, ?7 rajzzal es 17 mulappal. (7 6 frt.) 49. Wartha, Az agyagarukrol, loj rajzzal es 21, mdlappal. (j 2.<,o frt.) E cziklus kilencz kotet konyvilletmenyenek bolti ara 24 frt, tagoknak 18 frt Vni. cziklus (1893—1895).

to. tajarol. szines Herman Otto, Az eszaki madarhegyek 75 keppel. j tabla. so frt.) (5. — s 51. Szabo Jozsef, Eloadasok a geologia korebol. 201 keppel es mulapok-

kal. (j.to— j frt.) 52. De Candolle, Termesztett novenyeink eredete. 64 keppel. (4— j.so frt.) tj. Reclus E., A patak elete. 16 keppel. (i.so— 1.20 frt.) S4. Graber, Az allatok mechanikai muszerei. 51s rajzzal. (j — 2. so frt.) SS- S6. Roiti, A lizika elemei. ket kotet 881 rajzzal, (ii — 6 frt.) E cziklus het kotetenek bolti ara 24 frt, tagoknak 18 frt.

15. Nepszeru ternieszettudonianYi eloadasok ^YiijlenienYe.

I. kotet.

1. Pulszky, Az ostortenelmi leletekrol Magyarorszagban. 20 kr. 2. Klein, A rovarevo novenyekrol. 6 rajzzal. 2s kr. j. Lengyel, A szenrol es fontosabb vegyiileteirol. is kr. 4. Wartha, A termeszetes es a mesterseges festoanyagokrol. 20 kr. 5. Fodor, Az egeszseges hazrol es lakasrol. 14 rajzzal (elfogyott). 6. Szabo, Az ivoviz kerdese Budapesten. to kr. rajzzal. 7. Than, A Gramme-fele dynamo-elektrikus geprol. ? 2S kr. 8. Thanhoffer, A taplalkozasrol. 21 rajzzal (elfogyott). n. kotet.

9. Lengyel, A robbano anyagokrol (elfogyott). 10. Klug, A latasrol. i? rajzzal. so kr. 11. Paszlavszky, Az allatok rokonsagarol. 28 rajzzal. 60 kr.

12. Petho, A kagylokrol es a gyongyokrol. 42 rajzzal. i frt. Keleti, Magyarorszag nepesedesi mozgalmarol. 4 rajzzal, i terkeppel. 2s kr. 14. Mihalkovics,Vazlatok az allatok fejlodes-tortenete korebol. 7 tabla ra|zz. sokr. m. kotet.

15. Herman, A nagy ut. j rajzzal (elfogyott).

16. Kriesch, Az allatok tarsadalmi viszonyairol. 2 tabla rajzzal (elfogyott). . 17. Konig, A termeszettudomanyok kezdetei (elfogyott). 18. Wartha, A viz szerepe a Fold eleteben (elfogyott). 19- Balogh, A ver szetosztasarol az emberi testben. 6 rajzzal ;elfogyott). 20. Schuller, A levegorol es folyossa tetelerol. i6 rajzzal (elfogyottj. 21. Klein, A viragok szmerol felfogyottj. 22. Koranyi, Az ujabbkori kor- es gyogytan modszereirol. I2 rajzzal (elfogyott).

25. Loczy, Grof Szechenyi Bela expeditiojardl. 1 terkeppel (elfogyott). 24. Janny, Az lijabbkori sebkezelesrol. 4 rajzzal (elfogyott). 2^. Dezso, A fuimei tengerobol allatvilagarol. 4 rajzzal. ^o kr. IV. kotet.

26. Herman, Az atalakiilasok vilagarol. 68 rajzzal. 70 kr. 27. Gerando, Ket het a Szekelyfoldon. 4 keppel. jo kr. 28. Schulek, A nezesrol munkalkodas kozben. 6 rajzzal (elfogyott).

29. Szabo, A mikroszkop a geologiaban. i tablaval. 2<; kr. JO. Vambery, A legujabb nepvandorlasi mozgalmak Keleten (elfogyott). ?i. Ketli, Az idegrendszer nemely rendes es beteges mukodeserol. 7 rajzzal (elfogyott). V. kotet. j2. Miiller, A tiidorol es lelekzesrol. 7 rajzzal (elfogyott). jj. Paszlavszky, Az aiisztraliai szigetvilag eleterol. i') keppel (elfogyott). j4. Thanhoffer, A nagyitokrol es mikroszkoprol. 18 rajzzal (elfogyott).

}

Az egesz kotet kotve i frt 90 kr. VI. kotet.

J7. Antal, Az elverzesrol. 6 rajzzal (elfogyott.) 58. Ring, A vilaglto korol es festekrol. Vilagito lappal. 20 kr. J9. Reczey, Hogyan mozgunk. 12. rajzzal. 50 kr. JO. Kerpely, A vasrol es gyartasarol. 6 rajzzal. jo kr.

41. Szabo, Eszak-Amerikai iitam vonala. J rajzzal. 80 kr. Az egesz kotet kotve i frt 90 kr. Vn. kotet.

42. Laufenauer, Az emiekezo tehetsegrol. 2 abraval. 25 kr. 4J. Schmidt, A kristalyokrol. it rajzzal. J5 kr. 44. Ring, A fotografozasrol. 6 rajzzal. 2<, kr.

4t. Hoitsy, Mikor lesz eso. 6 rajzzal. 41; kr. 46. Staub, A megkovesiilt novenyekrol. 10 rajzzal. 40 kr.

Az egesz kotet kotve i frt 90 kr. Vm. kotet.

47. Olah, A langesz es az elmekor. i rajzzal. 40 kr. 48. Ilosvay, A torjai biidosbarlangrol. 6 abraval. 40 kr. 49. Kriesch, A rovarok vilaga. 16 abraval. 40 kr. 50. Szabo, Stassfiirt kaliso banyairol. 1 tablaval. 20 kr. ^T. Kiss, A chemiai valtozasokrol. 7 abraval. 20 kr.

Az egesz kotet kotve i frt 90 kr. IX. kotet.

52. Orley, Az allatok szinerol. 7 abraval. 20 kr. kr. ^j. Gothard, Az ujabbkori csillagaszat modszerei es megfigyeles modjai. 54. Konkoly, Az egitestek (izikai alkotasarol. 2^ kr. kr. 1;^. Chyzer, A magyar fiirdokrol. 6 rajzzal es egy miilappal. 4^ 50. Laufenauer, Az idegesscgrol. ij rajzzal. jo kr. Az egesz kotet kotve i frt 90 kr. X. kotet.

^7. Kont, A leveg5 nyomasarol. 27 rajzzal. ^4^ kr. 58. Dollinger, Az emberi test elferdiileseirol. 17 rajzzal. 25 kr. kr. ^9. Klug, Az emberi hang es a beszed. rajzzal. 50 60. Rozsahegyi, A bakteriiimokrol. 41; rajzzal. 40 kr. Az egesz kotet kotve i frt 90 kr.

Jegyzet: ^ neps^tru Eloaddsoh Gyujimtenye, i888-ik 6vt51 kezdve, tetemesen bfivitve •Pot- alakjiban. fiiiptleh a Ti'rmes^ftludomanyi Kd^l6nyho^», czim alatt jelenik meg 6t-hat fuzetben a Kozlony

A PAlfiizetek elofizetdsi ara ivi I I'rt. rv-