2008/05/borito 4/26/08 22:12 Page 5 szombatszombatZSIDÓ POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT • 495 Ft 2008. május / XX. évfolyam 5. szám

ÚjlipótvárosiÚjlipótvárosi csatákcsaták

VeterántörténetekVeterántörténetek –– magyarajkúmagyarajkú izraeliizraeli katonákkatonák

InterjúkInterjúk TomiTomi Lapiddal,Lapiddal, DaniDani Yatommal,Yatommal, YuvalYuval Steinitz-cel,Steinitz-cel, DanDan MironnalMironnal

S.S. Y.Y. Agnon,Agnon, HaimHaim Guri,Guri, MargitMargit PatríciaPatrícia ésés PáriPári MirellaMirella írásaiírásai 2008/05/borito 4/26/08 22:12 Page 2

1% a Szombatnak Kérjük, ajánlja ön is adója 1 %-át lapunknak, a Szombatnak mely az egyetlen független szellemiségû, non-profit jellegû, Ehhez nem kell egyebet tennie, · magyar zsidó politikai és kulturális lap; mint mellékelnie a nyilatkozatot honlapján (www.szombat.org) cikkek mellett hírekkel, adóbevallásához, amelyben · programajánlóval, blogokkal és fórumokkal várja olvasóit; kijelenti, hogy adója 1%-át a tájékoztat, és véleményt mond a világ, Izrael és a magyar 18165850-1-42 adószámú · politika híreirõl; szervezetnek kívánja felajánlani. E kis fáradsággal megalapítója és fenntartója a www.antiszemitizmus.hu hozzájárulhat a Szombat · honlapnak, melyen dokumentálja és küzd a zsidó- és Izrael- további megjelenéséhez. ellenes elõítéletekkel szemben; · konferenciákat szervez zsidó irodalomról, színházról, filmrõl; a Szombat Szalonok keretében vitaeseteket és felolvasóesteket · szervez, élõ kapcsolatot tartva az olvasókkal. Segítségét elõre is köszöni A Szombat szerkesztõsége Veszi a lapot? Tudunk egyszerûbb, olcsóbb megoldást:

Elôfizethet csekken, vagy banki átutalással a 11709002-20066703-as OTP számlaszámra. Az éves elôfizetés díja 4250 forint.

Elôfizetôink több mint 15%-kal olcsóbban jutnak a Szombathoz, mint azok, akik havonta vásárolják meg a lap számait. Mindazok, akik a fenti összegnél többet utalnak át, elôsegítik a Szombat mûködését. Lehetôvé teszik, hogy lapunk olyan olvasótársaikhoz is eljuthasson, akiknek anyagi lehetôségeik nem engedik meg, hogy rendszeresen olvashassák a Szombatot. 2008-as tervünk, hogy olyan magyarországi könyvtárakba is eljuttassuk ingyenesen a lapot, amelyek nem tudják állományukat bôvíteni. így szélesebb körben válhat ismertté és természetessé a zsidóság gondolkodása, s ezáltal oldódhatnak az elôítéletek. Legyen Ön is a zsidó kultúra támogatója, legyen Ön is Elôfizetônk!

Csekket, vagy további információt kérhet délutánonként a 311-6665-ös, vagy 302 0744-es telefonszámokon. 2008/05/majus 4/26/08 21:46 Page 3

Tartalom ■ 3

szombat ÁLLÁSPONT 2008. május 5768 niszán – ijjár 4 Gadó János • A Magyar Zsidó Újlipótvárosi csaták Kulturális Egyesület folyóirata. Megjelenik évente tízszer. IZRAEL 60 • Szerkesztôbizottság: Deák Gábor 6 „Nagyon elszántak voltunk” Hoffman Iván Interjú Schramm Péterrel (Novák Attila) Itamár Jáoz-Keszt 4. oldal Kovács András Seres László 8 Párhuzamos életrajzok Tatár György Turán Tamás Riport két izraeli veteránról (Szegô Péter) Szerkesztôség: Szántó T. Gábor 11 Smuel Joszef Agnon (fôszerkesztô) Gadó János, Novák Attila A jel

Deák Andrea (szerkesztôségi titkár) 14 „Európa alszik” Fritz Éva (pénzügyek) Pári Mirella (terjesztés) Interjú Yuval Steinitz-cel, a Kneszet Kül- 19. oldal Állandó külsô munkatársak: és Védelmi Bizottságának tagjával Uri Asaf, Csáki Márton, Csôke Zoltán, Peremiczky Szilvia, 15 „Számomra a nukleáris Irán Szegô Péter, Vári György, Várnai Pál nem alternatíva” • A megjelenést támogatja: Beszélgetés Dani Yatommal, Amerikai Joint Magyarország Ronald S. Lauder Alapítvány a Moszad volt fônökével (Gadó János) Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 16 Pári Mirella Ôrposzton

18 Haim Guri Tetemeink itt fekszenek Nemzeti Kulturális Alapprogram • 19 „A cionizmus a huszadik század Oktatási és Kulturális 21. oldal egyik legnagyobb csodája” Minisztérium • Interjú Tomi Lapiddal (Szekér Gitta) A héber és jiddis szavak átírása a szerzôk felfogását tükrözi. • 21 Izreális víziók Terjeszti a LAPKER Rt. • Izrael az Eurovíziós Dalfesztiválon A kéziratok szerkesztése lezárult: 2008. április 14-én. (Pályi Sándor Márk) Cimlapfotó: Martiskó Gábor Montázs: Drelyó Ágnes 22 Zsidó irodalom: Az izraeli fotók forrása: szövegben lelt haza Celebrating Israel. A Photographic Slice of Israeli Life. Dan Miron izraeli irodalomtörténésszel Presented by Melitz. 22. oldal Photography by Moshe Fisch beszélget Szántó T. Gábor Szerkesztôség és kiadóhivatal: 1065 Budapest, Révay u. 16. 24 Modern zsidó költôk III. Bálint Zsidó Közösségi Ház, 234-es és 235-ös szoba. Mani Lejb versei Telefon: 311-9214/136, 137 Telefon/fax: (36-1) 311-6665 Lapunk e-mail címe: 28 Rákócza Richárd [email protected] Tel-Aviv és környéke felhôkarcolói Címünk az interneten: http://www.szombat.com Elôfizethetô a kiadóhivatalban, 30 Margit Patrícia Eszter illetve postautalványon az OTP 11709002-20066703 Shantipi fesztivál, Ábrahám sátra „Szombat” számú alszámlán. Lapengedély száma: (regényrészlet) III/Kul/174/1989. HU ISSN 0865-3844 34 További kétségek Nyomdai elôállítás: 28. oldal (olvasói levél) Grafika Press Nyomdaipari Rt. 2008/05/majus 4/26/08 21:46 Page 4

4 ■ Álláspont Újlipótvárosi csaták

Melyik az a hely ma Budapesten, ahol a szélsôjobboldali üvöltözôk – közté- ren – számottevô civil ellenállásba ütköznek, ahol a miniszterelnök nem ordításra, hanem tapsra számíthat? Ez bizony az Újlipótváros, ahol április második hetében kétszer néztek far- kasszemet a fenyítô expedícióra ér- kezô szélsôjobb hívei és az ellenük- ben felvonult antifasiszták.

iután a szélsôjobbos Délután a rendôrség, a hétfôi elsô ményét nyújtó közös, szimbolikus erôdemonstráció fordulóból tanulva mintegy ötven mé- cselekvést. Melsô fordulója nem hozott eredményt, a teres senki földjét jelölt ki. Ennek két A másik oldal viszont égett a tett- tervezett megfélemlítésbôl nem lett szélén, korlátok mögött gyülekezett a vágytól, s agresszív kedvét – mert mást semmi, az újlipótvárosi csata második két tábor, melyek eltérô kultúrája az nem tehetett – szavalókórussal vezette fordulóját április 11. péntek délután fél elsô pillanattól hallhatóan megnyilvá- le. („Egyszerûen semmik vagytok!”) ötre hirdette meg a kitûnô botrányhôsi nult. Az antifasiszta oldalon József At- * adottságokkal rendelkezô Tomcat. (A tila és Radnóti Miklós versei szóltak a Az antifasiszta oldalon feltûntek az rendszerváltás utáni szélsôjobbról sok hangszórókból (a költészet napja volt MSZP és az SZDSZ vezetô politikusai. minden elmondható, de kvázi büntetô ugyanis), más forgatókönyve a de- Több miniszter és volt miniszter is tisz- expedíciót szervezni egy zsidó jellegû monstrációnak nem is volt, még beszé- teletét tette a rendezvényen. Gyurcsány városrészbe: ez újdonság.) det sem terveztek. A militáns szél- Ferenc és felesége érkezését a felhang- A zsidók kontra nácik összeütközés sôjobb térfélen viszont harsogtak a jel- zó taps jelezte, s a taps erôssége ponto- hatalmas szimbolikus súlya mindig óri- szavak. Bemelegítô zsidózás és kom- san mutatta, merre halad éppen. „Feri, ási médiafigyelmet vonz, s a provoká- munistázás után elôször a lelátókról is- szeretünk!” – kiabálta mellettem lelke- tor ezt remekül kihasználta. Az összes mert „Ria, ria, Hungária!” hangzott fel, sen egy középkorú asszony, de leintet- militáns szélsôjobboldali szervezôdés majd „Hazaárulók!” üvöltéssel üdvö- ték. A miniszterelnök lassan haladt a mozgósításával mintegy 800-1000 fôt zölték a túloldalt. (Ugyan miért va- kezét szorongatók gyûrûjében, míg az (túlnyomórészt fiatalabb korosztályhoz gyunk hazaárulók? – kérdezném, de emelvényhez ért, ahol a kíséretében tartozó férfit) tudott mozgósítani. Az nyilvánvaló: a gyalázkodó kifejezések lévô Gerhardt Schröder, volt német antifasiszta ellentábor – mely korra és közül ezt lehet jól skandálni.) kancellár rövid szónoklatot intézett az nemre sokkal tarkább képet mutatott – Az antifasiszta oldalon még a „Ná- egybegyûltekhez. A szocialista Schrö- 3-4 ezer fôt számlált. Utóbbit a „Ma- cik haza!” kiáltást is sokan lepisszeg- der üdvözölte a szélsôjobboldali gyarok a nácik ellen” ad hoc civil cso- ték, és egyáltalán nem skandáltak jel- erôszak elleni tüntetést, megtiszteltetés- portosulás, a hólabda-szerû internetes szavakat. Az antifasiszták így csak nek nevezte, hogy részt vehet rajta, s mozgósítás elve (Küldd tovább min- tapssal, gúnyos zúgással, füttyögéssel még nagyobb tömegek részvételére denkinek!) alapján szervezte, sikerrel. feleltek a másik oldalnak, s az együtt- buzdított. Valahányszor szünetet tartott, A nap eseményei Sólyom László lét meglehetôsen piknik-szerû volt (a lelkes taps csattant fel. Gyurcsányt is szolidaritási látogatásával kezdôdtek, Judapest.org aktivisták süteményt méltató beszédében közölte: „Én, mint aki rövid vizit után a bolt elôtt, a mé- osztottak). Sokan hiányolták a min- német, tudom mit jelent az erôszak elle- dia képviselôi jelenlétében ítélte el a den utcai demonstráción mûködô for- ni küzdelem.” Beszéde után az ex-kan- rasszista indítékú támadást. gatókönyvet, az „együtt vagyunk” él- cellár távozott a helyszínrôl, a minisz- 2008/05/majus 4/26/08 21:46 Page 5

Álláspont ■ 5

terelnök viszont majdnem a demonstrá- náci eszméket hirdetô, uszító kuruc.in- rátság kihirdetése volt már csak hátra, ció végéig maradt – a fotósok hada pon- fo? De vissza a tüntetéshez. ám ez valamilyen érthetetlen okból tosan jelezte tartózkodási helyét. * nem következett be. Az ellenzék vezetô politikusai nem Az ellenoldalon volt határozott for- Mikor a túloldalon a baloldali tün- voltak jelen. Orbán Viktor még délelôtt gatókönyv: Tomcat és két társa be- tetôk búcsúzóul rázendítettek a him- röviden jelezte, hogy a Fideszt a párt ke- megy az egész konfliktus gyújtópont- nuszra, a szélsôjobb dühödt ordítozása rületi képviselôi reprezentálják majd. jában álló jegyirodába, s ismét meg- volt a válasz. Hogy merik ezek a zsi- Szabó György XIII. kerületi Fidesz-kép- próbál a Hungarica koncertjére jegyet dók az ô himnuszukat énekelni? viselô, a hétfôi demonstráció kulcsfigu- venni, hadd lássa: kiszolgálják-e már Hiába hirdette ki Tomcat a teljes rája volt, bátran vitába szállt Tomcaték- ebben a boltban a magyarokat? gyôzelmet, a gárdisták nem indultak kel, így a kuruc.infón megjelent lakcíme A kamerák kereszttüzében lezajlott flódnit enni, az ultrajobbos tüntetôk in- és telefonszáma, ami miatt kénytelen akció sikerrel ért véget, s a jegyirodá- dulata nem csitult, s miután a helyfogla- volt családját otthonról elköltöztetni. ból kilépô gárdista vezér felmutatta a lási engedélyük lejárt, elindultak a vá- Pénteki produkciója viszont az volt, jegyet a közönségnek. Ettôl kezdve az rosba, immár szokásos esti portyájukra. hogy a demonstráció elôtt, a kamerák elégedettség és a megbékélés szelle- Az újlipótvárosi csata második for- kereszttüzében felolvasott egy Gyur- mének kellett volna lengedeznie a dulója is a szélsôjobb elvonulásával csány Ferencet durván szidalmazó, Hollán Ernô utcában. A félreértés tisz- ért véget. kincstári Fidesz-iratot, melyben a mi- tázódván, a zsidó–szkinhed örök ba- Gadó János niszterelnököt – amiért az nem maradt távol a tüntetésrôl – gyûlöletkeltéssel Vonjuk meg a két tüntetés mérlegét. vádolta és Tomcathez hasonlította. Fontos fejlemény, hogy civil kezdeményezésre elôször százak, azután ezrek E sorok írója úgy véli, Szabó úgy mentek utcára a Molotov-koktélos támadás, a radikalizálódó szélsôjobbos cselekedett, amint az a bolsevik-típusú gyûlöletkeltés ellen. Fontos, hogy a köztársasági elnök is értett a szavukból, fel- pártok aktivistái körében szokás: nem kereste a helyszínt, egyértelmûen elítélte az erôszakot és kiállt a szélsôjobbol- fél bátran farkasszemet nézni a külsô dallal szemben fellépôk mellett. ellenséggel, ám a párton belül csak a Nem volt hasznos, hogy a baloldal politikusai megpróbálták átvenni az ese- feltétlen engedelmességet ismeri. Nem mények irányítását, mert ezzel pártérdekek erôterébe került az évek óta elsô lehet hálás dolog a Fideszben vállaltan nagyobb szabású antifasiszta kezdeményezés, melynek esélye volt, hogy pár- zsidónak lenni: a pártfegyelem óhatat- toktól függetlenül maga mögé állítson sokféle embert. lanul idôrôl idôre a házi zsidó szerepé- A miniszterelnök bejelentett jelenléte távoltartott, illetve tarthatott sokakat. be kényszeríti az érintettet. Jöhetett volna valóban civilként, elôzetes hírverés nélkül, s talán akkor a legna- Gyurcsány Ferenccel szemben nem gyobb jobboldali párt sem csupán önkormányzati szinten képviseltette volna elôször hangzik el a vád, hogy az anti- magát. „Újlipótváros védôi” között azonban jelen voltak jobboldaliak is, ami fasizmust politikai célzattal használja, egy új kezdet halvány lehetôségét hordozza magában: vannak ügyek, melyek- s más markáns és vállalható érték hí- ben létrejöhet a szabadság és joguralom hívei közötti együttmûködés akkor is, ján ebben leli meg pártja identitását. ha számos kérdésben súlyos nézetkülönbségek állnak is fent közöttük. Az anti- Miközben ez nem teljesen alaptalan, fasizmus, az antiszemitizmus elleni harc kulcskérdése, hogy sikerül-e a szél- jegyezzük meg: ezen igazán nincs mit sôjobb szavazataira is kacsingató Fideszt bevonni egy ilyen együttmûködésbe. csodálkozni. Olyan politikai légkör- Ennek messze nem csupán politikai, hanem társadalmi jelentôsége volna, ezért ben, ahol az ellentábor vezére rátelep- a civiltársadalom és a zsidó közösség érdeke itt elválik a baloldali politikáétól. szik a nemzeti szimbólumokra, s ek- Fontos végül, hogy megmozdultak a civilek, és nem engedték ki kezükbôl a képp közvetve megkérdôjelezi riváli- kezdeményezést. Versek mellett talán szükség lett volna saját politikai üzene- sai magyarságát, nem csoda, hogy a tet is megfogalmazni a kezdeményezôknek. Talán határozottabban távol kel- rivális a kirekesztés-ellenes, antifa- lett volna tartani a pártokat a rendezvénytôl, hogy létrejöhessen baloldali és siszta retorikával válaszol. jobboldali civiltársadalmi koalíció. Ám valami elkezdôdött, és a Hollán Ernô A fenti kérdést föl is tették a minisz- és Katona József utca sarkán átélt élmények, beszélgetések világossá tették, terelnöknek, aki úgy válaszolt, hogy hogy jó az irány. A „Magyarok a nácik ellen” kezdeményezés folytatja tevé- nem a hivatali vagy magánemberi kenységét, és vonzást is gyakorolhat sokakra. minôség a lényeg, hanem a tevékeny Köszönet minden egyes résztvevônek és különösen a szervezôknek, akik ne- civil fellépés a szélsôjobb ellen. Nem vükkel vállalták a kockázatot, és viselték az atrocitásokat. Szolidárisnak kell ez az elsô eset, hogy Gyurcsány Ferenc lennünk azokkal, akiknek a náci sajtó a nevét, címét, telefonját nyilvánosság- civilként felháborodik a szélsôjobb ra hozza és fenyegeti ôket. A hatóságoknak lépnie kell az uszítókkal szemben, ocsmányságain (lásd kuruc.info). Szép és védelmet kell nyújtaniuk a fenyegetetteknek. dolog ez, de még jobb lenne, ha az ál- És legyen egy jó szavunk önmagunkról, a zsidó sajtóról is. A civiltársada- lamapparátus elsô embereként lenne lom részeként a Zsidónegyed.com, a Judapest.org és a Szombat is közremûkö- ennyire energikus: jó lenne tudni végre, dött a szervezésben, s ott voltunk a tüntetôk között. Így teszünk a jövôben is, kik a „Magyarok nyilai”, s miért virul ha szükség lesz rá. még mindig a nyíltan törvényszegô, A szerk. 2008/05/majus 4/26/08 21:46 Page 6

6 ■ Izrael 60 „Nagyon elszántak voltunk”

– Az oroszok átengedtek bennünket, Schramm Péter részt vett az 1944- nyilván elôre meg volt beszélve. Pár hé- tig a repülôtéren voltunk, utána felraktak es hamispapír-gyártásban, utazott a minket teherautókra és Bajorországba híres Exodus hajón, Izraelben élt, az mentünk, Strut Be-Ansbach-ba. Ez ko- ötvenes évek elején hazatért Ma- rábban SS-szanatórium volt, melynek a két épületébe két mozgalom került, az gyarországra. Volt lövészmester, ki- egyikbe a Sómér 150-200 gyereke, a má- dobóember, villanyszerelô. „Igenis” sikban pedig mi, a Dror Habonim tagjai címmel nemrég adta ki memoárját voltunk, mintegy kétszázan. 1947 júniu- sáig tartózkodtunk ott. Szervezett moz- az 1944-45-ben átéltekrôl. galmi élet folyt, Tórát, hébert és matema- tikát tanultunk, valamint megtanultunk – Mi történt Önnel a vészkorszak – Így került az illegális mozgalom- lôni, felkészítettek a palesztinai életre. alatt? ba? 1947. június elején érkeztünk Marseille- – Édesanyámat velem együtt depor- – Igen. Egy irathamisító mûhelyben be és egy, a városon kívüli kikötôben tálták 1944-ben. Édesapám munkaszol- két nô és három férfi dolgozott, mind- szálltunk fel az Exodusra. Egy hétig ha- gálatban tûnt el, nagyanyám marhava- annyian tanárok voltak. Semmit nem józtunk. Ötszáz ember fért volna el a ha- gonban halt meg, a deportálást követô tudtam róluk. Egyikük állandóan az aj- jón, ám mégis 4500-an voltunk rajta, eb- harmadik napon. A Király utca 102-ben tóban állt és figyelt. Az ajtó kívülrôl lát- bôl 4200 gyerek. Az elsô naptól fogva laktunk egy szoba-konyhás lakásban az hatatlan volt, belülrôl ki lehetett nyitni. angol repülôgép kísért bennünket. Még édesanyámmal, az apámról nem tudtunk Amikor 30-40 irat elkészült, rákötözték az elején abban állapodtunk meg, hogy semmit. Átkerültünk egy csillagos ház- a testemre és el kellett vinnem a Vadász ha a palesztinai partok közelébe érünk, ba. Egyik nap légiriadó volt, lent vol- utca 29-be, az Üvegházba. Csak az volt beugrunk a vízbe és kiúszunk a partra. tunk a pincében. Én az egyik barátom- furcsa, hogy parancsot kaptam: ha bel- Azonban 150 km-re a parttól megtámad- mal, felmentünk a lépcsôn hallgatózni. épek az ajtón, csak a cipômnek az orrát tak bennünket az angolok. Másfélórás Egyszer csak hallottunk egy nagy süvöl- nézhetem, föl nem nézhetek senkire. A harc következett. Mindenünk elfogyott, tést, a bomba a negyedik emeletrôl át- Vadász-utcában bevittek egy szobába, égett a bôrünk, és csúszott minden, mert szakította a szomszéd házat egészen a levetkôztettek, elszedték az iratokat, ad- olajágyúval lôttek minket. Megadtuk ma- pincéig, és körülbelül 300-350-en haltak tak enni, majd az utamra engedtek. gunkat, elvittek Haifára, átraktak három meg a pincében. Amikor felszólítottak – Hogyan vándorolt ki Izraelbe? rabszállító hajóra és vissza szállítottak bennünket, hogy minden zsidó menjen – Egyedül maradtam a háború után, minket Franciaországba. A francia kor- le az udvarra, akkor lementünk. Elvittek rühes és tetves voltam, és végtelenül el- mány azt mondta, hogy visszafogad ben- minket a Tattersaalba, ahol többezer gyötört. Megtalált egy rokonom és rend- nünket, merthogy onnan indultunk el, ám embert gyûjtöttek össze, onnan kezdtek be hozott. Aztán bekerültem a Habonim ennek feltétele, hogy önként szálljunk le el vinni bennünket az óbudai téglagyár Dror Bácskai utcai gyerekotthonába. a hajóról. De a Haganától érkezett egy felé. Közben puskatussal ütöttek. – Hogyan folyt ott az élet reggeltôl parancs, hogy egyetlen ember sem száll- Anyám azt mondta, hogy ezt ketten estig? hat le. Egy gyerek felmászott az árbócra, együtt nem fogjuk túlélni. Levette az – Iskolába jártunk. Négy elemim és kitûzte a kék-fehér zászlót és kijelentet- arany nyakláncomat és az egyik nyilas- egy polgárim volt. Szerettem volna a zsi- tük, hogy nem megyünk le a hajóról. nak adta, hogy legalább engem dobjon dó gimnáziumba járni, ezért különbözeti Egy-két nap után, Gibraltáron keresztül ki a sorból, majd édesanyám levette ró- vizsgát tettem 1945-ben. Aztán beirat- felvittek bennünket Hamburgba, ott is lam a sárga csillagot. Ô ment tovább, koztam a Tarbutba, az elsô zsidó gimná- kaptunk parancsot, hogy ne szálljunk ki. nekem sikerült így elmenekülni. Vissza- ziumba, a Bérkocsis 1-jén. 1945. decem- Többeket, engem is megvertek az ango- jöttem, ide-oda sodródtam, nem volt ho- ber 31-én vonatra raktak bennünket és lok. Négyszer négy méteres drótketre- va mennem. Elkerültem a Karpfenstein 1946. január elsején kint voltunk Bécs- cekbe voltunk bezárva, húszasával. Min- utca egybe, ez egy zsidó pékház volt, az ben. Onnan elvittek bennünket egy régi denki kapott egy pokrócot és rohadt Englander-családé, melyben ekkor sváj- szétlôtt repülôtérre, amit egymás között keksszel és hallal etettek minket. ci csillagos gyermekotthon üzemelt. Ott csak „Klein-München”-nek hívtunk. – Ekkor sem gondolt arra, hogy találkoztam valakivel, aki megkérdezte, – Simán ment az utazás? Nem aka- visszatér Magyarországra? hajlandó vagyok-e munkát végezni. dályozták Önöket az oroszok a hatá- – Nem, nagyon elszántak voltunk. Mondtam, hogy persze. ron? Nem akartunk leszállni, de mégis erre 2008/05/majus 4/26/08 21:46 Page 7

Izrael 60 ■ 7

kényszerültünk. Leszállásunk után a ha- jó felrobbant. Ezután Lübeckbe vittek bennünket, egy koncentrációs táborba, ott voltunk kb. nyolc hónapig. Senki nem volt hajlandó megmondani, hogy hívják, a legkülönfélébb híres emberek nevét mondtuk be. Ha kérdezték, azt fe- leltük, hogy Izraelbôl jöttünk. Hontala- noknak nyilvánítottak bennünket, majd kinyitották a tábort. Egyetlenegy szívté- pô esemény történt közben. Abban a szobában, ahol laktunk, páran felszedték a padlót és alagutat kezdtek fúrni, hogy a drótkerítés alatt kijussunk éjszaka. Az angolok felfedezték és mivel ellenállás- ba ütköztek, odavezényeltek egy csomó tankot. Erre kaptunk egy parancsot, hogy mindannyian feküdjünk a kapuba. Szemben velünk álltak a tankok, zúgó Az Exodus hajó Elfeledkeztem az idôrôl, sajnos. Egy- motorral és mi feküdtünk háromszázan a szer csak megállt egy teherautó a ház földön. Az angolok megtagadták a pa- elôtt, leugráltak a zsidó fegyveresek, rancsot, mondván, hogy gyerekeken veszélyben. Egyetlen egyet tudtunk: húszan. Körülvették a házat. Kimen- nem mennek keresztül. Nyolc hónap hogyha kell, szó nélkül meg tudunk hal- tem. Fölvittek a kibucba, amit kaptam, után szabadultunk, ismét Marseilles-be ni. Fegyverrel jártunk, amit az ágy mel- azt inkább nem mesélem el. kerültünk. Végül 1948. február 4-én ér- lett tartottunk. Egyszer vettem részt – 1951-ig ebben a kibucban volt? keztem Izraelbe, Tel-Joszéfbe, egy ki- harcban. Lôttek ránk besáncolt arab ka- – Igen. Amikor elhatároztam, hogy bucba. Ott voltunk egy évig, tanultunk és tonák és kaptunk egy parancsot, hogy hazajövök – melyre igen komoly okom dolgoztunk. Már korábban, még Német- azt a hegyrészt meg kell tisztítani az volt – akkor kiraktak a kibucból. országban megtanultam tehenet fejni, araboktól. Megtisztítottuk. De akiket ott – 1951-ben úgy érezted, hogy kön- ám Tel-Joszéfban ínhüvely-gyulladást találtunk, ha élt, ha nem, a lábánál fog- nyebb lenne Magyarországon az kaptam. Erre átkerültem a halászokhoz. va össze volt kötözve, úgyhogy ha akart élet? Fél évig csináltam ezt, majd a tyúkfarm- volna, sem tudott volna menekülni. – Mindvégig honvágyam volt. Nem ra kerültem, ott is dolgoztam 3-4 hóna- – Voltak kint arab ismerôsei? tehetek róla, álmomban mindig Pesten pot. Késôbb egy másik településen, Jo- – Igen. Egyszer, amikor a mezôt ôriz- jártam. széf Gárdos kibucban mezôôr voltam, tem, a kutyám valamit jelzett. Nagy tö- – Tudta, hogy közben Magyaror- kutyával és lóval, géppisztollyal. meget láttam. Egy arab lehozta legelni a szágon mi történt? – Milyen volt akkor az ország han- tehenét, a mi mezônkre, mely aratás – Jöttek információk, de csak szépek. gulata? Hogy érezte magát? elôtt állt. Elkaptam, közben két-három Új olék mondták el, hogy mi a helyzet, – Fiatal voltam, szerettem dolgozni. lövést is leadtam. Többen lejöttek a ki- olykor egy-egy Szabad Nép került a ke- A nyelvet jó megtanultam, a tanárom bucból, az arabot a tehénnel együtt fel- zembe, állandóan hallgattam viszont a szerint szépen írtam. A kibuc fölött volt vitték a kibucba, majd elvették a tehe- Budapest Rádiót. egy régi angol betonerôd. Oda mentünk net és hazazavarták. – Hogy ment hivatalosan a „repat- fel, verseket mondtunk, irodalmi mûve- – Ha a saját tehenét vették el, ak- riálás” – ha szabad így neveznem? ket olvastunk fel egymásnak. Többen kor ez nem szép történet. – Valahol hallottam, hogy Magyaror- muzsikáltak. Újhold-társaságnak ne- – Nincs vége a történetnek. Visszajött szágon kijelentették, hogy aki illegáli- veztük magunkat. az arab és könyörgött, hogy az egyetlen san távozott az országból, az – bizonyos – Politizált? állata a tehén, adjuk vissza. Azt mond- idôn belül – büntetlenül hazajöhet. Erre – Abszolúte nem, bár baloldali va- ta, hogy soha többé nem hozza a mi me- bejelentkeztem a Tel-Aviv-i magyar gyok. zônkre. A kibuc végül úgy döntött, követségre. A kibucot el kellett hagy- – Voltak vitái az ottani jobboldali- hogy visszaadja. Mivel kiálltam mellet- nom, és amíg intézôdtek a dolgok, le- akkal? te, meghívott a falujába. Elmentem mentem a Negevbe, útat építeni. Beer – Nem. Azt gondoltuk, a háború után hozzá, ám a lelkemre kötötték, hogy Seva abban az idôben egy falu volt. A életben maradt, maradék zsidóság tagjai délután négykor jelentkeznem kell a ki- piactéren mindennap megállt egy teher- vagyunk, és nem szabad egymást tá- bucban. Ám négy órakor még mindig autó és megmondták, hány embert madnunk. ott ültem. Barátságos dolgokról beszél- vesznek fel és követ kellett törni, utat – Hogyan élte meg a konfliktust az tünk, emberségesen viselkedtem, építeni. Jól fizettek, csak bírni kellett az arabokkal? mondta. Ô tudott egy pár szót ivritül, én iszonyatos meleget. Én pedig bírtam. – Egy percig sem éreztem magam párat arabul, a többi kézzel-lábbal ment. Végül 1951 januárjában jöttem haza. 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 8

8 ■ Izrael 60

– Ez hogyan történt? Kapott hiva- talos útiokmányt? – Igen. Hajón jöttem, a Boszporuszon Párhuzamos keresztül érkeztünk Konstanzába, majd onnan vonattal utaztunk tovább Ma- gyarországra. Ott elmondtam, hogy életrajzok szakmát szeretnék tanulni és szeretném megoperáltatni magam, mert még Fran- ciaországban volt egy csúnya balese- tem, amelyet Izraelben is kezelni kellett. – Egész csoport magyar jött vissza ezen a hajón? Budapesten egy, a hagyományokat – Igen, körülbelül harmincan. Itthon A kilencvenes években két magyar- úgy-ahogy tartó zsidó családban. Sza- az újpesti Kilián György Ipari tanuló In- kács szakmunkásvizsgát szerzett, tézetben tanultam és mûszerész lettem. országi zsidó fiatalember egymás- majd esti tagozaton érettségizett. – Nem bánta meg, hogy visszajött tól függetlenül, de szinte egyszerre Érettségi után, 1991 nyarán erôs cio- Magyarországra? alijázott, szolgált az izraeli hadse- nista érzésektôl fûtve kiment Izraelbe – Látott már embert kettévágva? Ma- egy egyetemi elôkészítô kurzusra. Bár gyarnak és zsidónak születtem. regben, civil életet élt, majd hazatért a Hegedûs Gyula utcai zsinagógában – 1956-ban nem gondolt arra, hogy Magyarországra. Most mindketten és az ortodox hitközségben vallást ta- visszamegy Izraelbe? Pesten laknak. nult, héber tudása meglehetôsen héza- – De, vissza akartam menni. De gos volt. „Elfogadható nyelvtudásra 1955-ben megnôsültem. A feleségem kint, az elôkészítôn tettem szert” – pedig azt mondta, hogy a húgát és az magyarázza. édesanyját nem hagyja itt, gondozásra Izraelbe költözését követôen Betic szorulnak. A feleségem bátyját és apját az azóta megszûnt Csárdás nevû ma- 1944-ben kivégezték. etic Róbert egy megle- gyar étteremben kezdett el dolgozni. – Maradt személyes kapcsolata Iz- hetôsen eklektikus szár- Közben járt a Héber Egyetem nyelvi raellel? Bmazású családban született 1973-ban, elôkészítôjére és az egyetem kollégiu- – Persze, a kibuciak, amikor Pesten Chicagóban. Édesanyja a hatvanas mában lakott. Úgynevezett „ideigle- voltak, üzentek, hogy találkozni akarnak évek végén Magyarországról emigrált nes bevándorló” státusa volt. 1992-re velem. Késôbb, 2000-ben voltam Tel zsidó, míg sem zsidó, sem magyar elvégezte a nyelvi elôkészítôt, fölvé- Nofban, a Szochnut Sar-El programján, gyökerekkel nem bíró édesapja 1956- telt nyert az egyetem politológia sza- ejtôernyôket javítottam, munkámért a ban Olaszországból választott magá- kára és ugyanekkor megkapta az izra- tábor vezetôjétôl kitüntetést kaptam. nak új hazát a tengerentúlon. 1976- eli állampolgárságot is. Különbözô – Hogyan látja a különbséget az ban Betic szülei elváltak, ô anyjával helyeken dolgozott ez idô tájt, volt akkori és a mostani magyar zsidó Magyarországra költözött. Ekkor kez- például Magyarországról érkezett diá- bevándorlók között? A maiak nagy dett magyarul beszélni: az elsô nyelv, kok madrichja. 1992-ben másfél hó- része visszajön, az Ön generációja amit megtanult, az angol volt. napot Magyarországon töltött, de esze viszont kint maradt. Az általános iskola közben, 1986- ágában sem volt visszaköltözni. Mint – Mi ideológiailag nagyon fel vol- ban, még az illegalitásban Betic két mondta, „látogatóba jöttem”. tunk készítve. Tudtuk, hogy életünk vé- hetet Izraelben töltött, ahol, mint Miután elvégezte az egyetemi géig kibucokban fogunk élni, ahol étte- mondja, „már kint is maradtam vol- elôkészítôt, Bende 1992-ban a Héber rem van, ahol ha bedobom a nyíláson a na”. Egy év múlva mégis szülôvárosá- Egyetemre fölvételizett közel-keleti piszkos inget, kimosva és kivasalva ka- ban kezdte meg gimnáziumi tanulmá- tanulmányok szakra. Nem vették föl, pom vissza. Megkérdezték a hét elején, nyait és tizenhat évesen héberül is ott így tanulmányai egyelôre megszakad- hány cigaretta kell egy hétre, és annyit kezdett komolyabban tanulni. Az tak. Akkor döntötte el, hogy – leg- is tettek félre nekem. érettségit is ott tette le, s rögtön utána alábbis egy darabig – kint marad. Úgy – Ön ez ellen nem lázadt fel? Izraelbe költözött. Tízéves korától érezte, hogy amit föl tud fedezni Izra- – Az üldöztetésnél ez jobb életet je- rendszeresen lejárt a rabbiképzôbe, elbôl, annak egy részét már fölfedezte, lentett. A mai fogyasztói társadalom ugyanakkor „a család minden tagja et- de a részletek csak ezután jönnek. Ali- nem az én világom. Egyszer késôbb, te a téliszalámit”. Neveltetése köz- jázott. Eredeti szakmájában csak rövid egy munkahelyemen azt mondtam a fi- pontjában inkább a cionizmus, mint a ideig dolgozott, mostohák voltak a kö- atal kollegáimnak, hogy nem cserélnék judaizmus állt. „Ha valaki az iskolá- rülmények. Jeruzsálemben, majd velük, mert én tudtam, miért élek. Ne- ban azt mondta az MTK-ra, hogy libá- Észak-Izraelben élt. Volt tetôfedô se- künk volt eszménk, nekik nincsen. Nem sok, én az illetôt rögtön megvertem” – gédmunkás, zöldséges mellett segéd, voltak boldogok attól, amit mondtam. fogalmaz. és így tovább. Ezekbôl a munkákból Novák Attila Bende Gábor 1971-ben született egy idô után elege lett, viszont közben 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 9

Izrael 60 ■ 9

erôs felsôfokon megtanult héberül. 1992 végén elkerült egy kibucba, majd nemsokára jött a katonai behívó. Betic 1993 március végén vonult be katonának. Az ejtôernyôsökhöz je- lentkezett, a 101-es alakulathoz. Ez annak az alakulatnak az utóda, ame- lyet Ariel Saron vezetett és amely a jom kipuri háborúban 101 kilométerre volt Kairótól – innen a név. A magát Saron híveként meghatározó Betiæ egyébként nagyon büszke arra, hogy kétszer is kezet fogott a legendás tá- bornok-politikussal, elôször még 1986-ban. Az ejtôernyôsöknél két évet töltött Betic szolgált a Nyugati Parton, Gázában és Dél Libanonban is. „Kerültem nehéz helyzetekbe és Betic Róbert volt, hogy a bajtársam ott halt meg mellettem, de errôl nem szívesen be- hátországban is volt. „A Béjt Lid-i ter- tic. Úgy érezte, hogy a Cáhál tagja- szélek” – fogalmazott. „A katonaság rortámadásnál majdnem otthagytam a ként lett véglegesen tagja a társada- mint olyan egy húszéves fiatalember- fogam. Ha még egy kakaós csigát lomnak, ennek megfelelô lelkesedés nek tele van fizikai és – nem utolsó- akartam volna enni az autóbusz-pálya- fûtötte. A tengerészgyalogsághoz ke- sorban – lelki kihívásokkal. Történtek udvar bisztrójában, akkor ez az interjú rült, egy sivatagi partraszálló egység- komoly lelki terhet jelentó dolgok, valószínûleg nem készülne el. Már hez. A kiképzésének része volt a Ne- melyek az egész katonáskodást na- fönt ültem buszon, éppen kikanyarod- gevben, a teljes menetfelszerelésben gyon komplex élménnyé teszik. Nem tunk a buszpályaudvarról, amikor hal- történô, nyolcvanöt kilométeres gya- bánom ezt a két évet, levezette a forró- lottam az elsô robbanást. Merthogy loglás, a végén hegymászással föltur- fejûségemet” – tette hozzá. Annyit el- kettô volt.” bózva, miközben a menetfelszerelés- árul, hogy a halálhoz közel nemcsak a Bende szinte pontosan ugyanakkor, nek az egyenruhán lógó részei összev- frontvonalon, hanem Izraelen belül, a 1993 márciusában vonult be, mint Be- issza sebezték a derekát és a lábát. Bende pozitívan emlékszik minderre vissza és úgy látja, hogy volt értelme: „Az ember fiatal, tele van energiával és kipróbálja a határait. Ha egy kato- nának lila sapkája van Izraelben, az azt jelenti, hogy ehhez az egységhez tartozik és túl van ezen a kiképzésen. Sokan nem bírták és lemorzsolódtak, én nem. Nagyon büszke vagyok arra, hogy volt lila sapkám.” A Gázában járôri szolgálatot ellátó és terroristákat fölkutató Betic vissza- utasította és cinikusnak minôsítette azt a posztmodern antiszemita vádat, hogy a Cáhál katonái úgy viselkednek az általuk megszállt területeken az arabokkal, mint annakidején a nácik viselkedtek a zsidókkal. „Aki kegyet- lenkedik, azt megbüntetik.” A Nyuga- ti Partról szólva Betic megjegyezte: „Az ott élô arabok közül sokan ponto- san tudták azt, hogy az izraeli uralom idején sokkal többet fejlôdött a térség, mint amikor Jordániáé volt. Sôt: a Pa- lesztin Hatóság uralma helyett renge- tegen sírták vissza az izraeli közigaz- Bende Gábor gatást.” A Baruch Goldstein-féle heb- 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 10

10 ■ Izrael 60

tét már rég nem egy konvencionális háború fenyegeti, ahol plusz egy kato- na számítana. Úgy látja: nyolc év alatt megismerte az izraeli társadalmat, na- gyon jól érezte ott magát, be is illesz- kedett, de elkezdte zavarni az aske- náz-szefárd, és a szekuláris-vallásos ellentét. Szekuláris jobboldaliként a Likud Magyarországi Egyesületének lett az elnöke. Bendének nemcsak a bevonulása, hanem a leszerelése is egybeesett Beti- cével: Észak-Izraelbôl még az ország egész területén mozgatták, közben többször is töltött rövidebb idôket a Gázai-övezetben, majd 1995 áprilisá- ban ért véget pályafutása a Cáhálnál. Ugyancsak párhuzam kettôjük életé- ben, hogy Bende is két és fél évre vo- roni tömegmészárlás idején, 1994 feb- adattal. Gáza ehhez képest maga volt a nult be, csak családi okokból fél évvel ruár végén Betic a közeli Betlehem felüdülés: „Egy olyan terepre érkez- korábban leszerelhetett. Ekkor már hé- környékén állomásozott. „Nagyon tem, ahol otthonosan éreztem magam. berül álmodott és gondolkodott, volt, forró volt ott a helyzet. Folyamatosan Tudtam, hogy itt is bármi megtörtén- hogy hónapokon át nem szólalt meg az volt persze, de erre rátett még egy het velem, de mégis sokkal kiszámít- magyarul. Jeruzsálemben a Hadassza lapáttal, ami Hebronban történt” – em- hatóbb volt az egész. Ráadásul közben Fôiskolára jelentkezett számítógépes lékezett vissza. megalakult a Palesztin Hatóság, zaj- grafika és nyomdatechnika szakra. Föl Bende szintén járôrözött Gázában. lott Gázában az átadás-átvétel. Bár is vették, s három év alatt el is végez- Ami ott volt, az – szerinte – nem há- tudtam, hogy Arafat mást mond ango- te. Közben a Szochnut központi épüle- ború, csak „voltak olyan helyzetek, lul, mint arabul, Rabin híveként még- tében biztonsági ôrként dolgozott, és a amikor annak tudatában indultunk el, is optimista voltam.” fôiskola kollégiumában lakott. Arra a hogy terroristákkal fogunk találkozni, Bár eredetileg két és fél évre vonult kérdésre, hogy integrálódott-e az izra- akik fegyverrel várnak minket”. „Az be, Betic két év után, 1995 áprilisá- eli társadalomba, Bende azt válaszolta: utcán embereket igazoltattunk, házku- ban, mint kiképzô ôrmester, leszerelt. „Nem, de majdnem. Ez úgy értendô, tatásokat tartottunk, fölkutattunk és Családi okokra hivatkozva kérte, hogy hogy már tettem az izraeli társadalo- ôrizetbe vettünk terroristákat, akiket fél évet engedjenek el neki, és kérelme mért, de mégis volt egy kis akcentu- kihallgattunk.” Arra a kérdésre, hogy pozitív elbírálást kapott. Ezután rész- som. A társadalomnak még ekkor is új tett-e bármi olyat, ami miatt lelkiisme- ben a budapesti nagykövetség bizton- bevándorló voltam. Éreztem, hogy ret-furdalása van, Bende határozott sági szolgálatán, részben pedig a nem teljesítettem a vizsgát száz száza- nemmel válaszolt. Szochnut izraeli központjának bizton- lékra, valami hiányzik, talán a maga- Abban mindketten egyetértettek, sági szolgálatánál dolgozott. 1995 biztosság. Nagyon is otthon éreztem hogy a Nyugati Part – sôt még a jóval ôszén megkezdte egyetemi tanulmá- magam és egyáltalán nem volt honvá- keményebb Gázai-övezet is – „szana- nyait, közben dolgozott a Szochnut- gyam, de hiányzott az a nyugalom, az tórium” volt Dél-Libanonhoz képest. nál, nyaranta meg Budapesten. 1999- a biztonság, ami az elsô húsz évemre „Aki ott katona, hasal egy hegyoldal- ben diplomázott, majd Budapesten, a jellemzô volt”. Még fôiskolásként ban egy kihelyezett megfigyelôálláson Közép-Európai Egyetemen összeha- 1997-ben Pestre költözött, s utolsó éjjel és lát valakit megmozdulni, az sonlító alkotmányjogot tanult két fél- vizsgáit már visszautazva tette le. A valószínûsítheti, hogy nem Ahmed éven át. Gondolkozott azon, hogy az visszaköltözés okáról Bende annyit bácsi, aki éppen kisétál tejért a házá- Egyesült Államokban vagy Izraelben mondott: „Izraelben egy évet együtt ból” – mutatott rá Betic. tanul tovább, de egy, a Közép-Európai éltem egy magyarországi származású Bende szerint – aki 1994 ôszén egy Egyetemen tanuló barátja ösztönzésé- lánnyal, majd együtt költöztünk Pest- hónapot töltött Dél-Libanonban, majd re Budapest mellett döntött. Azóta re. Akkor már nagyon türelmetlen vol- katonai pszichiáterhez elmenvén, ki- Budapesten él, kialakította a saját eg- tam, vágytam valami új élményre, va- vonták onnét és a határ izraeli oldalá- zisztenciáját és itt is akar maradni lami másra, mint az addigiak. De a ma- ra került – tekintettel arra, hogy Dél- hosszútávon. Az Egyesült Államokba gyarországi tartózkodást csak pár évre Libanon maga a pokol, a katonákat egyáltalán nem vágyik vissza, Izrael- terveztük.” Úgy látja, hogy valószínû- igyekeztek csak rövid ideig ott tartani. be – bár „nagyon sokszor hiányzik” –, leg megállapodott Magyarországon: A rotációval ráadásul a katonák minél pedig akkor menne, „ha történne vala- jelenleg a Marom elnöke. nagyobb részét terhelik ezzel a fel- mi, és be kéne vonulni”, bár Izrael lé- Szegô Péter 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 11

Izrael 60 ■ 11

SMUEL JOSZEF AGNON Kinyitottam az imakönyvet, és Sá- vuot elsô estéjének imáiba néztem. A régi közösségek imarendjében, ahol ôrzik az atyák hagyományát, sok köl- A jel temény elôzi meg az ünnepi imát. An- nak ellenére, hogy magamat Erec Jisz- ráel fiának tekintem, szeretem a költe- ményeket, melyek a lelket elôkészítik az ünnepi hangulatra. Szent költôink, lekezetét, melyet a go- tanítóink, mint az ügyes kerítô, Izrael nosz elpusztított, mivel szívét a mennyekben lakozó atyjuk kö- aznap, amikor a hír a zelébe terelik. Tudják, mit kell kérni a bban az év- városról és halottairól a Sém-tôl, azt is, hogy a Sém mit akar ben, ami- fülembe jutott, éppen tôlünk, a költemények megédesítik aj- Akor híre jött, hogy a vá- Sávouot4 elôestéje volt, kunkat a mennyei atya színe elôtt. Az rosomban minden zsidót ezért az ünnep kedvéért imaházba azok is eljöttek, akiket más- megöltek, már Jeruzsá- elhalasztottam a gyászt. kor nem látni. Gyermekeik kedvéért lem egyik negyedében Így egyszerre két dolog tették, akik kezüknél fogva vonszolták laktam. Abban a házban, teljesült, a Sém szerete- ôket a zsinagógába. Amíg a gyermek melyet korábban, az te jogán, mely ugya- gyermek, atyját követi, más szóval a 1929-es arab pogrom núgy megmutatkozott, mennyei atya iránti vonzódásában ma- után építettem, mely év midôn elôtte álltunk a gával viszi saját apját, nemzôjét. Ilyen gimátriája1, „Izrael örökléte”. Azon Szináj hegyén, mikor Tórát és Tör- gyerekekkel a városom összes zsina- az éjjelen, mikor az arabok otthono- vényt adott. Ez a szeretet újból mel- gógája telis tele volt. Jók voltak, ked- mat feldúlták, megfogadtam, hogyha lém szegôdött és a Sávuot örömével vesek és egészségesek, de most mind az Úr ellenségeimtôl megment és élet- eltakarta a halottak felett érzett gyászt. halott. Az ellenség keze agyonsújtotta ben tart, Jeruzsálemben házat építek, Örömteli nap, melyen a Tóra a miénk ôket. Senki nem menekült meg közü- ugyanabban a negyedben, melyet az lett és nem azoké, akik üldöznek és ki- lük, de ha maradtak néhányan, azok arabok el akartak pusztítani. Az Úr közösítenek és miatta legyilkolnak. idegenek kezében vannak, idegenek könyörülete megtartott, feleségemet Sávuotra készen állt a ház, minden- nevelik ôket. Remélem, soha nem fog- és gyermekeimet kimentette a vé- ki boldog ünnepet kívánt. A külsô fa- ják üldözôink útját követni. Akikrôl az rengzôk kezeibôl. Fogadalmamat be- lon napfény ragyogott, belül ciprus Írás így szól: a sasok szárnyán viszlek tartottam és házat építettem, hozzá ágak, fenyô, babér és virágok díszítet- benneteket magamhoz, most gonosz kertet, melybe fákat ültettem, felesé- ték a falakat. Minden bájos virág, illa- emberek rabságában senyvednek, gemmel, gyermekeimmel, Urunk Iste- tos fajta elôkerült, hogy Sávuotra a megtaposva, lábaik megbéklyózva. nünk akarata szerint, hol csendben és ház szép legyen. Mióta Izráel földjén Hazatértemben megáldottam felesé- nyugalomban, hol a sivatag kardjától élek, házunk soha nem volt ennyire gemet és gyermekeimet, közben arra félve és reszketve, mely továbbra is csinos és szép, mint ezen a napon, a gondoltam, hogy míg feleségemmel, mérgesen hadonászott szent orszá- hibák eltûntek, a mennyezeten és a fa- gyerekeimmel a saját házamban és or- gunk lakói felett. A sok gond ellenére lakon egy repedés se látszott. És ahol szágomban ünneplek, Izrael népébôl mindent jó szívvel fogadtam, nem pa- mégis elôbukkant és gúnyosan nézett, százezreket pusztítanak, lekaszabol- naszkodtam, a bajra csak azt ismétel- gallyakkal és növényekkel takartuk el, nak, elégetnek és elevenen eltemetnek, gettem, hogy jobb Erec Jiszráel2, mint melyekbôl nemes illat áradt, de legin- és akik még élnek, mezôkön, erdôkben egy idegen ország, mivel Erec Jiszrá- kább a virágokból, melyeket a ker- és földhányások között bolyonganak. el lelkünknek erôt ad, nem úgy, mint tünkben szedtünk. E szelíd teremtmé- Erec Jiszráel földére sütöttem tekin- az idegen haza, melynek zsandárja a nyek, melyekkel a Teremtô feldíszíti tetemet, arra a földre, melyre a házam vágóhídra visz, mint a nyájat, Izrael tí- az Ígéret Földjét, szerénységükben épült, melyet kert vesz körül, fákkal és zezreit, kiknek a kisujja körme többet alig magasodnak a rögök fölé, csupán virágokkal. Ehhez az Írásból méltó ér, mint az a zsandár. Testvéreim, ba- illatoznak és színükkel a szemet gyö- szöveget találtam: életben maradjak rátaim, rokonaim, kiket megöltek, nyörködtetik. éretted5. A kidus6 után Sehejánu7 kö- megfojtottak, élve eltemettek, ül- Az imaházba érkeztemben helyemre vetkezett, ittam és poharamból felesé- dözôik keze között, életükben és halá- ültem, városom bajait, ahogy azokat ak- gem és gyerekeim is ittak, de könny lukban szörnyû kínzásokat álltak ki, kor elképzeltem, magamba rejtettem. nem keveredett a borhoz. Nem akár- olyan istentagadó gonoszságokat, De napokkal késôbb, ahogy a hírek jöt- milyen dolog az, kinek városát elpusz- melyhez fogható nem volt, mióta em- tek, kiderült, hogy az ellenség gonosz- tították, borába könnyet sem ejt. ber él a földön. tetteit még elképzelni is nehéz. Bár a Kezet öblítettem, áldást mondtam a Városomért nem mondtam siralmas képzeletem gazdag, az idegenek go- kenyérre, mindenkinek adtam egy fa- éneket, nem gyászoltam a Sém3 gyü- noszsága minden képzeletet felülmúlt. latot a jóízû kalácsból, melyet a frigy- 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 12

12 ■ Izrael 60

Másutt említettem, hogy halállal pusztulnak. Más okból is be- mikor kisgyerek voltam, hunytam a szememet, mert csukott apám, emléke áldott, min- szemmel úgy tûnik, hogy a világnak den évben új imakönyvet parancsolok, s azt látom, amit látni hozott a vásárból. Az ima- akarok. Behunyt szemmel felszólítot- könyvben, melyet nekem tam városomat, hogy álljon elém min- hozott, találtam egy imát den lakosával egyetemben, a város és Rabbi Slomo ben Gávirol- összes imaháza. Ekkor minden embert tól. Elolvastam és elámul- ugyanarra a helyre tettem, ahol imád- tam, hogyan lehetséges, kozni szokott, vagy tanulni, vele fiait, hogy ilyen Cádik11, akinek vejeit, és unokáit, mivel ebben a vá- még a nevét is kinyomtat- rosban mindenki templomjáró. A he- ják, az Úr nem áll mellette lyek közül csak egy maradt betöltet- minden idôben, minden len. Volt, akinek imahelye a régi tan- órában, és amikor így szól: házban volt, és voltak, akik a többi erôsségem Magasságos zsinagógában, vagy tanházban imád- Uram, hajnalban kereslek koztak, de mindenkinek állandó helye – nem elég, hogy keres, volt az imádsághoz. meg is találja, de ijedtség Azután, ahogy elrendeztem a régi fogja el, a félelemtôl meg- tanház embereit – ebben az imaház- dermed, mondván – a ban járatosabb voltam, mint a többi- nagyságod elôtt álltam ben – a város többi templomát vettem ijedtségtôl dermedten. sorra. Ugyanúgy jártam el, mint a ré- Éjjelente ezt a Cádikot gi tanháznál, minden embert magam tábla képére formáltak, olyanra, ame- látom, viharos éjszakán, amint kikel elé képzeltem. Ha volt fia, veje, vagy lyet Mózes hozott le az égbôl. A ha- az ágyból, a fagy szorításában, mely a unokája, gondolatban ôket is mellé gyomány így szól: a kenyér a földbôl csontjai mélyére hatol, jéghideg szél ültettem. Városom egyetlen szent he- jön, a formája az égbôl. süti az arcát, tépdesi ruháját, összeku- lye se maradt üresen, egyetlenegy Ünnepi lakománk a föld gyümölcsét szálja imarojtjait. A Cádik erôt gyûjt, ember se hiányzott. Ezt nem az emlé- kínálta. A földet saját kezünkkel mû- az Urat hívja, az megjelenik elôtte, de kezet erejével tettem, hanem az ima- veljük és öntözzük, mikor ide jöttünk annak nagyságától és méltóságától ré- házak és tanházak erejével, mivel az felperzselt földet találtunk, melyhez mület fogja el. imaházak és a tanházak kapui nyitva nem nyúlt kéz, mióta fiai elhagyták, és A Cádik látomása napokon keresz- állnak az örök jelenlévô elôtt, ahogy most termékeny, gazdáinak minden tül nem hagyott békén. Néha gyer- elôttem is. Ott állt, életet adón a város jóval szolgál… meknek tûnt, ki apját keresi, néha fel- embereivel, életükben és halálukban. Ételáldás után feleségemet, gyerme- nôttnek, kit meggyötört a Sém utáni Én is a városban voltam, városom em- keimet aludni küldtem és visszatértem hajsza, végül megtalálta, de ez is csak bereivel, és mintha elérkezett volna a a templomba, a Sávuot éji virrasztás- rettegést és félelmet okozott. Napok- feltámadás ideje. Csodás nap a feltá- ra. Buczacz8 város szülötte vagyok, a kal késôbb bánatot éreztem, mely madás. Valamit éreztem a nap ízébôl, régi tanház növendékei közül, akik a újabb bánatot szült. testvéreim, városom emberei között, szent hagyományért lelküket is elad- Isten kegyelmével elhagytak azok a akik már meghaltak, de most mellet- nák. Bevallom, nem mindenben köve- gondolatok, de a városom gondolata tem állnak, városom összes imaházai- tem ôket, mert míg ôk a sávuoti vir- nem tágított tôlem. Hogyan lehetsé- val és tanházaival, ahogy életükben rasztás szövegét olvassák, én a Figyel- ges, hogy egy Tórával és élettel teli tették. Ha nem nehezült volna el a meztetésekben lapozok, melyet meste- város minden lakosa egyszerre eltûnik nyelvem, megkérdeztem volna tôlük, rünk, Slomo ben Gávirol9 költött, a föld színérôl, öreg, fiatal, férfi és nô vajon mit szól ehhez Ábrahám, Izsák nyugodjon békében, a hatszáztizenhá- és csecsemô elpusztul, a város néma. és Jákob és Mózes, ami ezzel a nem- rom parancsolatról. Izrael egyetlen szülötte sem maradt a zedékkel történik. Izrael sok költôt tud magáénak, kik városban. Szemközt álltam az égô Megdöbbenve álltam, városom em- verses imákat költenek testvéreik gyertyákkal, szemeim úgy izzottak, bereire néztem, ôk rám, de tekintetük- erôsítésére, és azok szívét Urunk szí- mint a gyertyák, de míg azokat virá- ben nem volt egy csepp szemrehányás véhez közelítik. Én magam, nyomorú- gok vették körül, az én szememben azért, hogy én ott vagyok, ahol va- ságomban a Cúr10 elôtt, aki engem te- tüskék gyûltek. Behunytam a szeme- gyok. Szomorúak voltak, szörnyû remtett, a saját lelkemért könyörgök. met, hogy ne lássam testvéreim, váro- nagy szomorúság volt bennük, kivéve Költô mestereink, a szent versfaragók, som fiainak halálát, mert nehéz szoká- egy öreget, akinek ajkán mosolyféle a Cúrnak szájul szolgálnak, kivált- som szerint magam elôtt látom váro- derengett, úgy tûnt mintha azt monda- képp Rabbi Slomo ben Gávirol, nyu- somat és halottait, ahogy kínzóik ke- ná jiddisül: átugrottunk rajta és ott- godjon békében. zében szenvednek, és ahogy kegyetlen hagytuk a könnyek világát. A Moha- 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 13

Izrael 60 ■ 13

ran12, emléke áldott, Beszélgetéseiben van egy ehhez hasonló történet, mely- ben a Cádik hallott egy Mágidról13, aki Lembergben élt, és halála óráján még csettintett egyet az ujjával, mond- ván, ravasz csellel elhagyta a könnyek világát. A Cádiknak tetszett a dolog. Senki nem volt a templomban. Egyedül voltam. Kellemes és csinos faház, a környék virágaival díszítve. Ciprus, fenyô, és babér ágak között rózsa és szegfû díszítette a szent tóra- szekrényt, az olvasóasztalt, az elôimádkozó emelvényét és az örök- mécsest. Szellô mozgatta a leveleket és a virágokat, a mezô díszeit, a ház tele volt illattal, a halotti mécsesek fé- nye megvilágította a házat... Egyszer csak nyílt a frigyszekrény ajtaja és egy álló emberi alakot lát- imákat mondunk. Szerénységem is ezt tam, aki fejét a tekercsek közé rejti, a teszi, csakhogy e helyett a tanítónk, Versfordító szekrénybôl, az élô faágak közül han- Rabbi Slomo ben Gávirol, nyugodjon gok hallatszottak. Lehajtottam a feje- békében, Figyelmeztetéseit olvasom. pályázat met, lesütöttem szememet, féltem a Fejét felém, és a könyv felé fordította, frigyszekrényre nézni. Az imaköny- mely elôttem feküdt, jól megnézte és A Szombat szerkesztôsége vembe néztem, melyben betûzni lehe- azt mondta, hisz ez a Slomo könyve. (www.szombat.org) versfordító tett a faágak közül jövô hangokat, Hallottam és elámultam, hogy meste- pályázatot hirdet középiskolásoknak közben a betûk valósággal az ima- rünk, Slomo ben Gávirol nevét említi, a modern Izrael megalapításának könyv lapjaira nyomtatódtak. A betûk de nem tiszteli meg a szokásos 60. évfordulója alkalmából. olvasata a Sém parancsolatainak szö- elônévvel. Ekkor még nem tudtam, Héber nyelvû versek magyar vegét adta, ahogy ôket Slomo ben Gá- hogy az, aki hozzám beszél, maga mûfordításait várjuk. virol, az emléke áldott, elrendezte. Rabbi Slomo ben Gávirol. Közben az az ember királyi tartással A versek forrása a állt a Tóratekercsek között. Héberbôl fordította, a szöveget válo- http://www.snunit.k12.il/shireshet/ Kicsire húztam magam, mintha nem gatta, és jegyzetekkel ellátta mainsongs.html is léteznék, ne is sejtse, hogy van itt Uri Asaf internetes honlap, melyrôl a pályázók valaki. Hogy néz ki, ha a király belép szabadon választhatnak. a birodalmába, és még egy minisztert Fordítás alapjául szolgált: S. Y. Ag- se talál ott, csak egy kis rabszolgát? non: „Háes veháecim”, Shocken, Je- Kérjük, a pályamûvek mellé minden A ravaszkodásom nem segített, hiá- rusalem and Tel Aviv, 1969. esetben küldjék el a versek eredeti ba rejtôztem, mert meglátott. Honnan változatát. Egy pályázó maximum tudtam? Onnan, hogy hozzám beszélt. Jegyzetek 3 versfordítással pályázhat. Honnan tudtam, hogy hozzám beszél? 1 Kabalisztikus betûérték A pályázatokat az [email protected] Onnan, hogy egyedül voltam az ima- 2 Erec Jiszráel: Izráel földje e-mail címre küldjék június 15-ig, házban, rajtam kívül senki nem volt 3 Sém: az Örökkévaló (szó szerint: a Név) ott. Nem szájról szájra beszélt, hanem 4 Sávuot, az elsô zsengék és a Tóraadás a levél tárgyánál feltüntetve: gondolattal. Gondolat gondolatba ünnepe Versfordító pályázat. vésôdött, az ô szent gondolatai az 5 1Móz 12,13 A pályázatokat a szerkesztôség által enyéimbe. A gondolat minden szava 6 Kidus: áldás (szó szerint: megszentelés) felkért, költôkbôl és mûfordítókból betûjelek formáira volt faragva, a be- 7 Sehejánu: áldás (szó szerint: aki minket tûjelek egyesültek, és ebbôl lett a be- életben tart) álló zsûri bírálja el. széd, melyre szóról szóra emlékszem. 8 Buczacz: Agnon szülôvárosa, Galícia Jutalmak: …Most elmondom, mit kérdezett és 9 Slomo ben Gávirol (1022-1058), spanyol 1. helyezett 30 000 Ft; én miként válaszoltam. Kérdezvén en- zsidó költô és filozófus 2. helyezett 20 000 Ft; gem, mit csinálsz itt, az éjszaka köze- 10 Cúr: erôsség, szikla, Isten mellékneve 3. helyezett 10 000 Ft. pén? Így válaszoltam, Uram, hisz Ön 11 Cádik: igazságos ember A legjobb pályamûveket a Szombat tudja, hogy ez az éjszaka Sávuot éjje- 12 Moharan: Breslavi Rabbi Náhmán folyóirat ôszi számaiban megjelenteti. le, mikor ébren maradunk és sávuoti 13 Mágid: népszerû Tóra magyarázó 2008/05/majus 4/26/08 21:47 Page 14

14 ■ Izrael 60 „Európa alszik”

viselni, mint 5-10 év múlva dollármilli- „Azért jöttünk, hogy ébresztôt fúj- árdokat költeni rakétavédelmi rendszer kiépítésére, a felépült iráni atomarzenál junk. Ha Irán atomfegyverhez jut, az árnyékában. (Miután Izraelnek van már nemcsak Izraelt veszélyezteti. Az isz- tesztelt rakétavédelmi rendszere, az in- lámista rezsim rakétái már Párizst is formáció – mondhatni – elsô kézbôl származik.) Európa részvétele ugyan- elérik” – kezdte a közelmúltban Bu- akkor kulcsfontosságú az Irán ellenes dapesten járt Yuval Steinitz (Likud), szankciók meghozatalában. Az EU gaz- a Kneszet Kül- és Védelmi Bizottsá- dasági és politikai nagyhatalom, nélkü- le a közös fellépés nem lehet sikeres. gának tagja sajtótájékoztatóját. Arra a kérdésre, hogy üzenetükre mi- ként reagáltak az európai országok, „Végzetes hiba lenne Európa részérôl Steinitz elmondta: a brit miniszterel- megismételni a harmincas évek nem- nök, a német kancellár és a francia el- törôdöm politikáját és hagyni, hogy nuk- nök osztja aggodalmaikat. Elmarasztal- leáris fegyverhez jusson egy olyan or- re: radikális mullahok nem egyszer ta viszont Ausztriát, melynek állami szág, melynek elnöke nyíltan Izrael el- nyíltan kijelentették, hogy a gyôzelem olajcége, az OMV iráni nagyberuhá- pusztításáról szónokol” – folytatta Dani érdekében hajlandók akár többmilliós zásra készül, valamint Oroszországot, Yatom (Munkapárt), ugyanezen bizott- emberáldozatra is. Európa viszont en- amely aktívan támogatja Irán „békés ság tagja, a Moszad korábbi fônöke. nek a gondolatát sem viseli el. célú” atomprogramját. Az európai körútra indult két politi- „Európa alszik” – fogalmazott nyer- Az iráni rendszer stabil, összeom- kus szerint a CIA nemrég közzétett je- sen Steinitz és emlékeztetett: az öreg lásáról álmodozni a wishful thinking lentése, mely szerint Irán 2003-ban fel- kontinens jelenleg védtelen egy poten- kategóriájába tartozik – szögezte le a hagyott az atomfegyver elôállítására tett ciális rakétatámadással szemben. Már- Moszad volt fônöke, aki szerint a tö- kísérletekkel, egyrészt pontatlan, más- pedig sokkal csekélyebb erô- és pénz- megeket a magas olajbevételek egy részt nyugtalanító. Utóbbit azért mond- befektetést igényel Iránt most rászoríta- részének szétosztásával, a kritikus hatjuk, mert Irán, üdvözölve a jelentést, ni az ENSZ-határozatok betartására és a értelmiséget pedig megfélemlítéssel maga ismerte be közvetve, hogy foglal- szankciók okozta kényelmetlenséget el- és megtorlással tartják féken. kozott atomfegyver elôállításával. Pon- tatlannak pedig azért nevezhetô, mert a „békés célú” és a katonai atomprogram valójában nem választható el. Aki ké- pes uránt dúsítani egy atomerômûhöz, az képes ugyanerre atombomba számá- ra is. Közvetve ezt bizonyítja az iráni rakétaprogram is, hiszen 3500 km ható- távolságú rakétát csak atomtöltet (vagy más, nem hagyományos bomba) célba juttatására építenek. Steinitz szerint az elsô iráni atom- bombát több száz követi majd. Izrael számára ez nyilvánvalóan halálos ve- szedelem, de az európaiak is végzetes hibát követnek el, ha úgy gondolják, hogy ez a zsidók vagy a zsidó állam problémája. (Az iráni retorika ugyanis elsôsorban Izrael ellen irányul.) Az iz- raeli képviselô (másodállásban: filozó- fiaoktató a haifai egyetemen) emlékez- tetett a mai európai és az iszlámista gondolkodásmód közötti különbségek- 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 15

Izrael 60 ■ 15 „Számomra a nukleáris Irán nem alternatíva”

Beszélgetés Dani Yatommal, a Moszad volt fônökével

– A Moszad neve megragadja az bi szenvedéseket zúdítani saját né- emberek képzeletét. Ön, mint a pükre. Vajon mennyire izgatják szervezet vezetôje, milyen reakci- ôket egy embargó következmé- ókkal találkozott, mikor bemutat- nyei? ták valakinek? – Mi tudjuk, hogy a szankciók álta- – Gyakran tisztelet, sôt csodálat volt lában nem maradnak hatás nélkül. Eb- a reakció mindaz iránt, ami a Moszad- ben az esetben el lehet kerülni az erô dal kapcsolatba hozható. alkalmazását. Ha nem ez a helyzet, az – Hogyan fogadta a magyar fél erô alkalmazásának lehetôsége to- mondanivalójukat az iráni atom- vábbra is fennáll. fegyverkezésrôl? – Kitôl várható az erô alkalmazá- – Egyértelmûen pozitív volt a fo- sa? gadtatás. Tárgyaltunk a külügyminisz- – Amerikától. térium államtitkárával, elôadást tartot- – És Európa ön szerint ebben tunk a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi partner lenne? egyetemen és majdnem teljes volt az – Elôször is remélem, hogy erô al- egyetértés magyar partnereinkkel, az kalmazására nem kerül sor, enélkül is Irán elleni szankciók harmadik fordu- – A szankciók harmadik fordulója sikerül Iránt eltántorítani az atomipar lójával kapcsolatban. mit tartalmazna? fejlesztésétôl. Ha azonban a rosszab- – Hány országot keresnek föl – Az eddigi tilalmi listára iráni ban- bik alternatíva következik be, és a üzenetükkel? kok, valamint számos személy neve szankciók nem hatékonyak, maga a – Több izraeli küldöttség is úton van kerülne föl, azzal, hogy velük nem katonai erô jelenléte is elrettentô hatá- ez ügyben, sok országot fogunk felke- szabad gazdasági kapcsolatot létesíte- sú lehet. Számomra a nukleáris Irán resni. Brüsszelben tárgyalunk az Eu- ni. Le kell állítani mindenféle pénz- nem alternatíva. Ha ez bekövetkezik, rópai Unió vezetôivel és az Európai ügyi segítséget, beruházást, hitelezést, a világ többé nem lesz az, ami volt. Parlament képviselôivel is. különösen, ami az energiaszektort il- – Ha Iránnak sikerül is atombom- – Ön is ébresztô szózatnak ne- leti. Az osztrák OMV tervezett nagy- bát elôállítania, ez valószínûleg vezné küldetésüket? beruházása is idetartozik. csak kezdetleges szerkezet lesz, – Nem gondolnám, hogy Európa al- – Az iráni olajexport elleni szank- amit még könnyû szemmel tartani. szik. Viszont hangsúlyozni kell, hogy ciók nincsenek napirenden? – Ha Iránnak sikerül elegendô uránt a CIA jelentés, amely az iráni nukleá- – Ebben a körben még nincsenek. dúsítania és a hordozó kapacitások is ris fenyegetést minimalizálja, valójá- – Pedig nyilván ez volna a legha- rendelkezésre állnak, akkor csak idô ban egyáltalán nem ad okot megnyug- tékonyabb nyomásgyakorló esz- kérdése, mikor lesz képes rakétára vásra. A veszély épp akkora, mint köz. vagy repülôre szerelt nukleáris robba- volt. A Nemzetközi Atomenergia – Valóban, de vannak más eszközök nófejet hadrendbe állítani. Ügynökség (IAEA), fôként annak ve- is. Mint tudja, Irán nyersolajat expor- – Fennáll a veszély, hogy az zetôje, Mohamed el Baradei, viszont tál, és olajtermékeket vásárol, mivel atombomba terroristák kezébe ke- az iráni akta lezárására készül. Ezt mi nincs elég finomító kapacitása. Az rül? élesen ellenezzük mindaddig, amíg olajtermékekre bevezetett szankciók – Természetesen. Ehhez elegendô Irán nem teljesíti ENSZ és az IAEA érzékenyen érintenék, mert a nyers- az ún. „piszkos bomba” is, amely határozatait. Tartunk tôle, hogy El Ba- olajat nem tudja felhasználni. nagy területeket fertôzhet meg radio- radei úr szándékát valamiféle hátsó – Mint önök maguk hangsúlyoz- aktív sugárzással. okokkal kell magyarázni. ták, az iráni vezetôk készek továb- Gadó János 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 16

16 ■ Izrael 60

PÁRI MIRELLA Ôrposzton

Nem tudná hirtelen megmon- dani, hányadik órája ez már a kö- zös ôrposztnak, talán van már a z ember egy idô után, ha századik is, ha nem több, hogy már eleget ült háttal a má- közös szolgálatukat töltik itt, Asiknak támaszkodva, úgy érzi, összenôve. összenôttek. Elôször csak a gerincük. Hozzá kell tenni, összenôni Hosszan, a nyaktól a farkcsontig, kes- csak éjszaka lehet, az éjszakai keny vonalban. Ez attól is függ, egyfor- ôrség idején. A szabályzat szerint ma magasak-e. Mivel Avi alacsonyabb talán nem helyes, de gyakorlat- volt Shaynál, összenövésük csupán ban úgy mûködik, hogy a társak hátközépig tartott. felváltva alhatnak két-három Az elsô két-három órában még nem órát. Persze a szabályszerû az érezni semmit. Aztán, mintha a lapoc- volna, ha egyáltalán nem aludna káknál valami bizsergô érzés kíséreté- egyikük sem, ilyen is elôfordul, ben egy ideg nyúlna a másik felé, húz- csak ez ritka. Nem beszélve arról, za magához. Ezt az érzést eleinte tilta- hogy Shay is és Avi is szeretnek kozó mozgások kísérik mindkét aludni. Avi az elmúlt hónapok- részrôl. Avi mindig felhúzza a lábát, ban a gyors és mély alvás készsé- Shay pedig oldalra billen. Ennek kö- gét olyan tökéllyel fejlesztette ki vetkezménye, hogy a jobb lapocka he- tetlen. Ezt követi alig egy óra múltán a magában, hogy képes tíz perc alvással lyett az összenövés a balnál válik szívverés. A légzés egyenletessége is elérni a teljes regenerálódást. Ezt erôsebbé, s az alsó bordák irányába ki- összehangolja a két szívet. Ugyanúgy, egyébként itt mindenki megtanulhatja. terjed a már ismerôs zsibbadással. ugyanarra a ritmusra ver mindkettôjük Mindamellett, hogy Avi nagy alvó volt Éjjel 11 óra tájt Avi általában elal- szíve. Két óra ôrposzt után, ha a társak és imádott aludni – ebbôl a szempont- szik. Az alvás gyorsítja a folyamatot. vérnyomását megmérnék, biztosan ból kétségtelen, hogy ezt a helyet nem Megegyezésük szerint Avi 2 óráig al- egyforma értéket mutatna. neki találták ki –, mégis elég alkalmaz- hat, azután váltanak. Három óra ponto- Légzés. Szívverés. Egy ritmussal, kodó készséggel volt megáldva ahhoz, san elég, hogy teljesen összenôjenek. akár az anyaméhben a sziámi ikreké, hogy idomuljon a körülményekhez, és Mint a sziámi ikrek, olyanok, hátuknál amikor a vérkeringés is egy és ugyanaz. az egyébként nyolc órás alvás eredmé- egymásba kapaszkodva. Idôvel úgy érzi, benne már a társa szíve nyét három óra alatt is elérje. Érdekes, pontosan nyomon követ- ver, az ô szíve a társáéban, s ha amaz Ez a három óra várt most Avira. Ez hetô folyamat. Ha az ember elég fiatal nem venne levegôt, megfulladna ô is. alatt a három óra alatt Shay elszívta – márpedig fiatal, amikor itt katonának Ehhez rengeteg közösen eltöltött éj- majd fél doboz cigijét, s ez alatt a há- vonul –, és elég idôt tölt ôrposzton – szaka kell az ôrposzton. S azután már rom óra alatt gyakorlatilag teljesen márpedig itt elég idôt tölthet, hamar érezni lehet a hátban, elôször a lapoc- összenôttek. megtapasztalja, milyen összenôni a káknál, amint bizseregni kezdenek, és Shay néha úgy gondolt Avira, mint társsal, ahogy egymásnak dôlve töltik láthatatlan nyúlványokat növesztenek a egy kinövésre a hátán. Orvosi szakszó- az éjszakai ôrposzt idejét. másikat magukhoz húzva. val talán kóros elváltozásnak nevez- Az összenövés persze nem alakul ki Avi aludt, Shay sokadik cigarettáját nék. Ezen persze nevetnie kellett, mu- azonnal. Sok idô kell, rengeteg ôrség, szívta némi mérgelôdéssel telve, mert ô latságos volt Avira úgy gondolni, min éjszakai szolgálat, s akkor egyszer csak délelôtt light-ot kért, gyengébbet ebbôl egy kóros kinövésre. a lapockák felôl a másik felé elindul- a fajtából, de Avi sima cigit hozott, s Gyerekkoruk óta ismerték egymást, nak az idegek, hogy megkezdjék az most Shay biztos lehetett egy kiadós még Szderotból. Szderotban, közel a összenövést. A folyamathoz bizonyos hajnali köhögésben. gázai határhoz, olcsón lehetett lakást feltételeknek is teljesülnie kell. Elôször Érezte, hogy Avi már alszik. Alvás venni. A városban fôleg észak-afrikai csak a légzés lesz egyenletes, hasonul a közben lassul a légzés, erôsödik az bevándorlók, többségében marokkóiak társ lélegzetvételéhez. A be- és kilég- összenövés. Shay is lassabban fész- laktak. A szülôk, bár nem voltak ma- zés pontos, tévedhetetlen igazodása a kelôdik, s ezt a mozgást álmában Avi, rokkóiak, az olcsó lakás miatt úgy dön- másik be- és kilégzéséhez elengedhe- akarva-akaratlan követi. töttek, odaköltöznek. Shay, aki viszont 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 17

Izrael 60 ■ 17

marokkói volt, akkor már két éve lakott masztotta Avit, aki meg se moccant. Az éj itt végtelenül sötét és csendes. Szderotban, amikor Aviék beköltöztek Hirtelen szétszakadásuk nem zavarta S ez a csend felerôsíti az apró zajokat. a szomszédságukba. Avi akkor volt ki- meg álmát. Shay azonban egy kézzel Avi pontosan tudta, Shay a vizelés me- lenc. Shay hamar pártfogásába vette a egyre nehezebben bírta tartani Avit. lyik fázisánál tart. Neki is eszébe ötlött, nála három évvel idôsebb Avit, aki hé- Helyzetet váltott. Bal lábával támasz- túl korai még ez a szükséglet. Nem be- berül is alig tudott, de egy hónap alatt totta, míg a másikból megkísérelte el- szélve arról, milyen sokáig intézi. Shaytól sok mindent megtanult. Ezért mulasztani a zsibbadást, a görcsöt. Ne- – Mi van Shay, csôdugulás? – kér- aztán mindig úgy tûnt, Shay az gyed óra alatt sikerült. Izmai megnyu- dezte, mikor visszajött. idôsebb, és Avi is úgy gondolt rá, mint- godtak. Vissza kellene ülni, gondolta, – Nem. Miért? ha a bátyja lenne. amikor elfogta egy másik érzés. Vizel- – Egy óráig pisáltál, valami baja van Avi tizenkét éves korában elköltöz- nie kellett. Ez idôvel kínzóbbá is vál- a prosztatádnak? tek, de ugyanabba az iskolába jártak, hat, bár úgy sejtette, egy órát még ki- – Te ezt hallgattad? így barátságuk nem szakadt meg. Shay bírna. Ám ahogy most rágondolt, egyre – Nem hallgattam, de hallottam, akár elment Avi bar micvojára, aztán né- erôsebben érezte a késztetést. Az nem akartam, akár nem – mosolygott Avi. hány év múlva fordítva. lehet, gondolta. Már most kellene? Közben visszaültek a helyükre, újra Középiskolába máshova jártak, azon- – A rossebbe! – sziszegte fogai kö- háttal egymásnak – Itt még a sáska szel- ban a katonaság újból összehozta ôket. zött. Ismerte szervezetét. Korábban lentését is hallani – jegyezte meg Avi. A koruk alapján nem kellett volna még sosem kellett éjféltájt lemennie, – Hát… nem tudom, néhány napja együtt szolgálniuk, de Avi betegsége mindig csak olyan három körül. Nem valahogy gyakrabban kell. Talán fel- miatt tizennyolc éves korában elhalasz- mehet most le. Vissza kell ülnie! fáztam. tották a besorozását. Nagyon szégyellte Egyébként sem mehet ki, amíg Avi al- – Aha! magát, de az orvosok nem tréfáltak, s szik. Visszaült. De elvétette a mozdula- – Aha!? Ezt hogy érted. Mi az hogy mivel három hétig feküdt szívburok- tot. Úgy huppant a földre társa mögé, aha!? gyulladással a kórházban, csak késôbb hogy hatalmasat lökött amazon. Avi ki- – Most mi bajod? hívták be szolgálatra. Így lehetett, hogy ejtette kezébôl a puskát, s a fémes zör- – Az, amilyen hangsúllyal mondtad. az alapkiképzés után egy hebroni gésre felriadt. Feltolta homlokába csú- – Jaj, Shay, nyugodj meg! Aludj! ôrposzton találta magát, hála az Örök- szott sisakját. Shay felé fordult. Szemei Shay ettôl a nyugodj meg, aludj-tól kévalónak, éppen pont Shay-jal. meg-megcsillantak a holdfényben. azonban egyáltalán nem érezte jobban Éjfél körül Shay lába elzsibbadt. – Mi az? Mi történt? magát. Mozgatta ôket, de csak rosszabb lett. – Elejtetted a puskádat! – válaszolta – Nem, nem! Mit értettél azon, hogy Mennyire utálta ezt! A milliónyi tû Shay, mint aki semmirôl sem tehet. aha!? szurkálását a vádliban, a talpon, a láb- – Persze, mert meglöktél – szögezte – Csend legyen már! fejen. Hiába mozgolódott, hogy a felrá- le Avi. – Hogy mondtad, hogy aha? Talán zott vérkeringéstôl talán elmúlik, nem – Nem én! – próbálta tagadni Shay, nem hiszed, hogy fölfáztam? Azért segített. Mivel Avi aludt, lassú volt a bár ebben soha nem volt jó. Az ártatlan mondtad így, arra mondtad, hogy aha, vérkeringése, lassú a szívverése, és ábrázatával még a legapróbb füllentés- mint aki nem hiszi. ettôl az ô szíve is lassan vert. Így hiába sel is lebukott. – Fogd már be! mozgolódott, nem tudta felfrissíteni lá- – Akkor is meglöktél. Bizony, a gyakori összenövések kö- baiban a véráramlást. Avi nem kívánt mást hozzáfûzni. Rá- vetkezménye, hogy az ember idônként Azon gondolkodott, hogy feláll. Az gyújtott. Az öngyújtó kattanásáról már képtelen elviselni a másikat, éjszakai szolgálatban ez nem olyan Shaynak azonnal eszébe jutott: fôként, ha feszült valamiért. Ez kön- veszélyes, mint nappal. Ettôl nem kel- – Mondtam neked, light cigit hozz, nyen heves vitát eredményezhet. Shay lett aggódnia. De Avit nem akarta fel- de te ilyet hoztál – azzal barátja orra alá persze tudta, miért zavarta annyira ez ébreszteni. Érezte, hogy társa mélyen dugta a sötétzöld dobozt. az aha, és a hangsúly. Azzal is tisztában alszik, és még másfél órája van aludni. – Mi van? – kérdezett vissza Avi a volt, Avi miért mondta úgy, ahogy Egy egyszerû zsibbadásért felverni tôle megszokott nyerseséggel. mondta. De Shay hallani akarta, Avitól nem jó ötlet. A legutóbb is fel kellett – Ez sima cigi, de én lightot kértem! akarta hallani, elvégre a legjobb barát- ébreszteni, mert lövéseket hallott. De a – Jó, de ha csak ez volt? Gondoltam, ja. Kimondhatja, amit gondol, nincs lövések távoliak voltak. „Shay, ide fi- jó lesz. Bagó nélkül mégse maradhatsz szükség a gúnyos hangnemre. gyelj, akkor szólj, ha itt lônek öt méter- – intézte el Avi. – Shay, neked elment az eszed. Még- re. Ez végül is Hebron, ha lônek, hát – Na, de ha már fölébredtél, én lesza- is mit kellene mondanom? Fölfáztál, lônek. De ha épp nem a seggünket lö- ladok. aha… Ezt mondtam. Mit akarsz még? vik, hagyjál aludni!” – emlékezett vis- – Minek? – Nem, te nem úgy mondtad! Éppen sza Shay Avi morgolódására. – Hugyozni. ellenkezôleg értetted. Mint aki nem hi- Végül aztán nem bírta tovább, már a Avi ezt tudomásul vette. Felállt. Fel- szi el. görcs is beleállt a lábujjaiba. Ettôl az- vette a puskát, körbefigyelt a koromsö- – Jó! – fordult szembe Avi Shay-jal. tán még rosszabbul érezte magát. Fel- tét júdeai éjszakában, hogy Shay biz- Ha valaki kívülrôl nézte volna ôket, tápászkodott. Egyik karjával megtá- tonságban intézhesse dolgát. most kétségei támadtak volna az 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 18

18 ■ Izrael 60

ôrposztot teljesítôk alkalmassága felôl. – Jó… nem úgy értettem, igazad van. HAIM GURI – De akkor mire gondoltál? – Shay már ordított. Tetemeink itt fekszenek – Tudod te! – Igen? – kiabált újra. – Ne kiabálj! Daninak és barátainak – De kiabálok! Mondd meg! Ne azt mondd, hogy tudod te azt… Azt Nézd, a tetemeink itt fekszenek hosszú-hosszú sorban. mondd, mi az, amit tudok! Arcunk megváltozott, szemünkbôl a halál néz, nem lélegzünk. Avi, mielôtt választ adott volna, be- Kihuny az utolsó fény, a hegyre éj zuhan. fogta kezével Shay száját. A mozdulat – Nézd, többé nem kelünk útra a távoli naplementék lázában. mivel ellenállásra számított –, erôsebb Nem fogunk szeretni, nem pendítünk húrokat, édes halk hangokat. volt, így ellökte Shayt. A két társ egy- A kertekben se kiáltozunk, ha szél borzol a fán. máson feküdt, miközben Shay puskája beszorult a testük közé. Shay megijedt, Nézd, anyáink némák és hajlottak, barátaink elfojtják könnyeiket, a kéz is szorosan szájára tapadt, amitôl a közelben gránát robban, tüzek, a vihar jelei! fuldokolni kezdett. Az orrán vehetett Minket most tényleg eltemetnek? volna levegôt, de erre képtelen volt. Öt De felkelünk, újra támadunk, újjáéledünk. éves korában a bátyja játékból egy pár- Rettentô bicegéssel a segítségetekre sietünk, nával fojtogatta, kis híja volt, hogy meg hisz bensônkben még minden úgy van, ereinkben lüktet az élet. nem fulladt. Azóta, ha a száját befogták, képtelen volt csak az orrán lélegezni. Nem lettünk árulók, a muníciónak vége, a tölténytár is üres. Avi ezt nem tudta, így nem engedett a Fegyverünk minden szavunkra emlékszik, a csöve még izzik. szorításból, nehogy Shay tovább üvöl- Vérünktôl ázik az út, mindent megtettünk, tözzön. Shayt az is megijesztette, hogy köztünk az utolsó is elesett, és többé nem kel fel. nem ura a fegyvernek, ami közéjük szo- Bûn az, ha estére meghalunk, és ajkunk rult. Kereste a karabélyt, közben fe- a kemény, sziklás földhöz tapad? szengett, hogy levegôhöz jusson. Végül kirángatta fejét Avi kezébôl. Nézz a nagy széles éjszakába. Rúgott egyet. Mint a sikló, kicsúszott a A sötétben csillag virágzik, szorító test alól. Lábával egyre távo- fenyves illata. Temessetek el minket, rögöt vessetek arcunkra. labb lökve magát, az ôrposzt falának A szögesdrót tüskéi, az árok, minden együtt van. feszült. Kapkodó mozdulatokkal ra- Új nap, ne feledd, ne feledd! gadta magához a fegyvert. Biztos fo- Vittük a nevedet, míg a halál lezárta a szemünket. gást keresett rajta. Zihált. Ellilult szájá- ba csak lassan tért vissza a vér. Nézd, tetemeink itt fekszenek hosszú sorban, és nem lélegzünk, Avi felült, s csak most vette észre, de a hegyi szél annál inkább. hogy Shay neki szegezi a fegyvert. Reggel ébred, harmat ujjong és életre kel. – Tedd azt le! Még visszajövünk, s együtt leszünk, életre kelünk, mint a piros virág. Shay leengedte a puska csövét. Né- Ti azonnal megismertek minket – ez a néma „hegyi osztag”. mán meredtek egymásra. Nem tudták Kinyílunk, mikor a hegyekben az utolsó lövés hangja is elhal. eldönteni, mi is történt. A hallgatást percek múlva Avi öngyújtója kattintá- Héberbôl fordította: Uri Asaf sával törte meg. – Azt gondolom, – mondta orrán ki- engedve a füstöt – a legutóbbi eltávo- Haim Guri Tel Avivban született, 1923-ban. A 48-as Függetlenségi Háborúban záskor, abban a bárban, attól az orosz a Palmah-ban (a Cáhál elôdje) harcolt. A Héber Egyetemen filozófiát tanult és nôtôl összeszedtél valamit. Azért kell a párizsi Sorbonne-on francia irodalmat. Több mint 20 könyve jelent meg, annyiszor hugyozni menned. Menj el fôként verseskötetek. A „tetemeink itt fekszenek” (héberül: „hinéi mutalot orvoshoz. gufotéinu”) c. vers a Függetlenségi Háború egyik tragikus emlékét idézi fel. Shay bólogatott. Ebben maradtak. Harmincöt harcosból álló gyalogos konvoj próbált kerülô úton a körülzárt Visszatelepedtek a helyükre. Még az Jeruzsálembe eljutni, de egy Curif nevû arab falu fegyvereseivel való hosszú ôrség hat teljes órája várt rájuk. Napfel- éjszakai harc után mindenki elesett. A fiatal katonák elestét követô szörnyû keltéig hátra volt még legalább négy valóság – a holttestekkel való kegyetlenkedés kevéssé fedi azt a heroikus képet, óra. Ahogy ismét háttal dôltek egymás- melyet Guri verse fest. A Jeruzsálemtôl délre fekvô hegyi utat azóta, a nak, már tudták, hamarosan, mint a szi- „Harmincöt Ösvényének” nevezik, (netiv ha lámed héi). ámi ikrek, összenônek megint. 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 19

Izrael 60 ■ 19 „A cionizmus a huszadik század egyik legnagyobb csodája”

Interjú Tomi Lapiddal

nyelve” a bal- és jobbol- A magyar anyanyelvû Tomi Lapid dal között. Nemigen szólnak bele a gazdaság- Szabadkán született Lampel Tamás ba vagy az arabokkal néven és 1948-ban vándorolt ki Iz- folytatott tárgyalásokba, raelbe. Évtizedeken át újságíró- egyetlen feltételük az, hogy „belügyeikben” ként, majd az egyik legnépszerûbb szabad kezet kapjanak, s televíziós mûsor, a Popolitika ilyen a polgári házasság showmanjeként volt ismert. A 90-es is. Ennek az eredménye, hogy Izraelben manap- évek végén megalapította a Sinuj ság nagyon sok felvilá- nevû, radikális szekuláris pártot. gosult fiatal él együtt Ariel Saron kormányában minisz- házasság nélkül, vagy ez ügyben átmennek a terelnök-helyettes volt. A közel- Az én kapcsolatom a politikával jelen- szomszédos Ciprusra, mivel Izrael az múltban Budapesten tartott leg annyi, hogy közeli barátja vagyok ilyen külföldön kötött házasságokat elôadást. Ez alkalomból beszélge- Olmert miniszterelnöknek, és kívülrôl kénytelen elismerni. Ez utóbbi szinte igyekszem befolyásolni: ne hagyjon tömegjelenség. Úgy gondolom, ez tett vele munkatársunk. túlságosan nagy politikai szerepet az olyan anakronizmus, amelyen elôbb- ortodoxiának. utóbb változtatni kell. – Az ön pártja, a Sinuj sokáig – Ismeretes az ortodoxia és a – Izrael állam hatvan éves. Ön meghatározó szerepet játszott az szekularizmus izraeli küzdelme, szerint a cionizmus beváltotta min- izraeli politikában, közéletben. Va- amely az államalapítás óta tart; ez den ígéretét? Egyáltalán, létezik-e jon mi az oka a szétesésének? El- megmutatkozik például a polgári még cionizmus vagy – ahogy azt ért-e valamit azokból a célokból, házasság ügyében is. Mit gondol, néhány izraeli gondolkodó hangoz- amiket kitûzött? Összességében megvalósulhatnak azok a célkitû- tatja vagy éppen vitatja – átléptünk sikeresnek ítéli a Sinuj tevékeny- zések, amelyeknek a Sinuj volt a posztcionizmus korszakába? ségét? zászlóvivôje? – Ahogy cionizmus, úgy posztcio- – A Sinuj mint középpárt vezette a –Valóban, a Sinuj egyik fô célja az nizmus is létezik, mert Izraelben min- világi harcot Izraelben az ortodoxia izraeli polgári házasság volt. Úgy den elképzelhetô szellemi forma jelen túlzott befolyása ellen. Mikor Ariel gondolom, abszurd, hogy Izrael – egy van a közéletben. Úgy gondolom, a ci- Saron, akinek én voltam a helyettese, technikailag nagyon fejlett, modern onizmus mindenképpen a huszadik új pártot alapított, a Kadimát, nem állam – az egyetlen demokrácia, ahol század egyik legnagyobb csodája: ké- volt helye két azonos nézetû tömörü- egyszerûen nem létezik polgári há- pes volt hetven különbözô országból lésnek. Nyilvánvaló volt, hogy a Sinuj zasság. Még a legkonzervatívabb ke- ideérkezett ember tömegébôl egy né- támogatói Saronnak fognak bizalmat resztény országokban is, mint Íror- pet létrehozni, mert 3000 évvel ezelôtt adni, hiszen ô volt a miniszterelnök. szág vagy Olaszország, van lehetôség már egyszer egy közösség voltak. Ké- Ezért én visszaléptem és a párt szé- a házasság ilyen formájára. Az orto- pesek voltak egy régi nyelvet megújí- toszlott. Azonban a Sinuj nem tûnt el dox pártok csupán a lakosság kis há- tani. 1948-ban, mikor Izraelbe érkez- nyomtalanul: a Kadimának ma van nyadát képviselik, azonban választá- tem, hatszázezer zsidó zsidó élt az or- egy nagyon erôs világi alkotórésze. sok idején általában ôk a „mérleg szágban, ma hatmilliónyian vagyunk. 2008/05/majus 4/26/08 21:48 Page 20

20 ■ Izrael 60

vot elérô rakétával, ennek ellenére to- vább fegyverkezik, így azok az álla- mok is egyre idegesebbek lesznek, akik eddig hajlandóak voltak Iránt fegyverekkel ellátni, mint például Oroszország, amelynek megvan a ma- ga problémája a szintén muszlim cse- csenekkel. Nem „zsidó–iráni” konf- liktusról van itt szó, hanem a Nyugat – amelynek Izrael elôretolt bástyája – és a radikális Iszlám összecsapásáról. – A Közel-Keleten maradva: va- jon szükség van-e palesztin állam- ra és megalakulhat-e ez belátható idôn belül? – Ma tulajdonképpen két palesztin állam van. Gázában egy szélsôséges muszlim állam jött létre, amely nem Az államalapítás idején, a független- ségi háború korában, amelyben én is részt vettem, mi kaptunk puskákat külföldrôl, ma pedig mi árulunk a Nyugatnak fegyvereket. A high-tech ma Izrael egyik vezetô ágazata, körül- belül egyharmadát adja az ország nemzeti össztermékének. Tehát Izrael rengeteg szempontból nagyon sikeres; csupán egy fájdalmas pont van még: a cionizmus azt tûzte ki célul, hogy a zsidókat olyan helyre gyûjtse össze, ahol fenyegetettség nélkül élhetnek, márpedig ha ma van állam, ahol vesz- élyben vannak, ez Izrael. Ez a parado- xon még megoldásra vár. – Mit gondol a magyarországi helyzetrôl? – Már több interjúban kifejeztem ebbéli aggodalmamat. Magyarország beni, sok izraeli politikus által túl ismeri el Izraelt és rakétákkal lövi. sajátos módon annyira félti demokrá- engedékenynek tartott fellépé- Némileg jobb a helyzet Ciszjordániá- ciáját, hogy megenged olyan antide- sérôl? ban, ahol Mahmúd Abbász hajlandó a mokratikus tevékenységet is, amelyet – Iránnak van ma a világon a leg- tárgyalásokra, de sajnos gyenge, és ôsi demokráciák, mint Anglia, betilta- veszélyesebb kormánya, amelynek a nem tehet engedményeket Izraelnek nak, és közben nem félnek, hogy el- vezetôje pontosan ugyanazokat a kife- anélkül, hogy a sajátjaival ne kerül- vesztik demokratikus jellegüket. Sok jezéseket használja a zsidókkal kap- jön szembe. Ezen nem segít az sem, magyar az alkotmányból a szólássza- csolatban, mint Adolf Hitler a Mein hogy Izraelben a jobboldal is megér- badságot emeli ki, mint a legszentebb Kampf-ban. Ez tény. Amikor Hitler ti: létre kell jönnie a palesztin állam- jogot mind között. A szólásszabadság uralomra került Németországban, a nak. Mi nem megakadályozni akar- azonban nem jelentheti azt például, német zsidók próbálták a közvéle- juk a palesztin állam megszületését, hogy egy teli színházban tüzet kiabá- ményt felrázni, de azt a választ kap- csak a lehetséges veszélyeket szeret- lok. Ergo a szólásszabadságnak is meg ták, hogy ez zsidó probléma. Mire a nénk elkerülni határaink mentén. Így kell húzni a határait. Kérdés, hogy ki világ rájött, hogy tévedtek, már késô Izrael természetesen nem engedné, szab határt; erre vannak a független volt. Napjainkban ugyanez zajlik: so- hogy az új palesztin állam területére bíróságok. kan hajlamosak az iráni problémát Irán vagy más állam rakétákat tele- – A szólásszabadsággal kapcso- „iráni–izraeli” viszálynak tekinteni. pítsen. Amit mi akarunk, azok mind- latban érdemes megvizsgálni sok Ám egyre többen látják be azok közül, össze garanciák a saját biztonságunk- nyugati politikus Iránhoz való vi- akik azelôtt fegyvereket adtak el Irán- ra. Ezen a téren sajnos én elég pesszi- szonyát: mit gondol Ön Nyugat-Eu- nak, hogy ez nem így van. Jelentések mista vagyok. rópa, illetve az ENSZ Iránnal szem- szerint Irán már rendelkezik Tel-Avi- Szekér Gitta 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 21

Izrael 60 ■ 21

megállapodás aláírásának évében arat- ta Izhar Kohen és az Alphabeta együt- Izreális víziók tes „Abanibi” címû számával, amely kellôen emészthetô könnyûzenei stílu- sa mellett metaforikus jelentéssel is Izrael az Eurovíziós bírt: a „bét-nyelven” megírt szám a fel- nôtt szerelem érzését a gyerekkori ér- Dalfesztiválon zelemvilággal kapcsolta össze, amit a megszokott módon elôadott verssza- kok és a „madárnyelven” énekelt refrén („abanibi obohebev obotabakh” – Izrael 1973 óta vesz részt, a több „évén szeverevetlevek tévégeved”) váltakozása nyomatékosította. A szín- mint ötven tagországot tömörítô padszerû elôadásmóddal együtt mindez Európai Mûsorszolgáltatók Egyesü- akkora sikert ért el, hogy amikor Izrael lete (EBU) által 1956-ban életre hí- elônye már behozhatatlannak bizo- nyult, a vetélkedôt kívülállóként köz- vott Eurovíziós Dalfesztiválon. A vetítô jordániai televízió megszakította zsidó államot képviselô elôadók két adását, és a hátralévô mûsoridôben egy második és egy harmadik hely meg- csokor nárcisz kimerevített képét sugá- rozta, a másnapi ammáni lapok pedig – szerzése mellett eddig háromszor a valójában második helyezést elérô – gyôzedelmeskedtek a vetélkedôn, Belgium gyôzelmét hirdették. azt a nem kis teljesítményt is maguk A szabályok értelmében a következô évben Jeruzsálem adott otthont a vetél- mögött tudva, hogy két egymást kö- kedônek, ahol Gali Atari és a Milk & vetô évben elsô helyezést értek el. Honey azóta is széles körben ismert szerzeménye, a „Halleluja” ismét elvit- te a pálmát – igaz, alacsonyabb pont- Dana International, az 1998-as számmal. Az ugyancsak színpadias fesztivál gyôztese elôadásmód és a meghitten patetikus ereg a dob(program), felhar- dal sikere után 1980-ban ismét Izraelre sannak a trombiták, dübörög hárultak a házigazda feladatai, anyagi Pa mizrahi pop, és egy karakteres nôi Metropolin pedig – Dana Adini ismert okokra hivatkozva azonban legköze- hang belekiált a mikrofonba: „ani jodat énekesnôvel kiegészülve – kimondot- lebb két év múlva mérette meg magát. sekulam hosvim seani kcat mesugat”, tan elvont, urbánus kontextusban fogal- A nyolcvanas évek során két egymást azaz „tudom, hogy mindeki azt gondol- mazza meg az emberi viszonyok bo- követô évben – Avi Toledano „Hóra” ja rólam, kicsit lökött vagyok”. A külsô nyolultságát. Az elmúlt évek sajátos ta- és Ofra Haza „Chaj” címû számaival – szemlélô számára nagyjából ennyiben nulságai nyomán az igazán minôségi a második helyezést érte el, 1991-ben összegezhetô Izrael legismertebb éne- elôadók azonban egyelôre távol kerül- pedig harmadik helyet szerzett. Az kesnôje, Szarit Hadad munkássága, aki tek a megmérettetéstôl. A Teapacks ta- 1998-ban elsô helyezést elérô Dana In- magát a „nép énekesének” nevezi, s aki valyi látványos kudarca után az idén ternational gyôzelmének inkább a bul- azonban – változatos dalszövegei és májusban Belgrádban megrendezésre vársajtó fogyasztói örülhettek: a megle- változó szövegírói segítségével – ennél kerülô fesztiválra az izraeli médiaható- hetôsen átlagos dalt ugyanis a Jaron sokkal többre képes, ahogyan az izrae- ság ezúttal az állami televízió kettes Kohenként született Saron Kohen li könnyûzene e homlokzata mögött is csatornáján vetített megasztárszerû ve- transzszexuális elôadómûvész énekelte. jóval több rejlik. télkedô, a „Kokhav nolad” (Csillag szü- A hetvenes évek végén gyôzedel- Elég, ha az értelmiségi popkulturális letik) gyôztesét, Boaz Maudát válasz- meskedô nagyszabású produkciók mel- réteg idoljának számító Kobi Ozra és totta ki, akinek politikailag neutrális lett alighanem két zenekar szereplése Teapacks nevû együttesére gondolunk, szerelmes dala az elmúlt években ta- maradt igazán emlékezetes. Mindkettô vagy a közelmúltban feltûnt Idan Rai- pasztalt konfliktusok elkerülését ígéri. több oldalú és igencsak idôszerû politi- chel Project és a Metropolin zenekar Az EBU tagjaként Izrael harmincöt kai tartalommal szolgált. Az 1974-ben számaira. Ez utóbbi társulások amolyan éve vehet részt a versenyen, és néhány a hetedik helyet megszerzô, az Illés „projektzenekarok”, számaikat egy évet nem számítva minden évben útjá- együttest idézô és a korban hasonlóan meghatározott témavilág köré építik: ra is bocsátott egy-egy dalt, amellyel – népszerû, Gidi Gov nevével fémjelzett Idan Rajchel a kortárs izraeli könnyûze- két kivételtôl eltekintve – minden alka- Kaveret „Natati la chajaj” (Neki adtam nére jellemzô szövegeket az indiai és lommal a döntôbe jutott. Elsô gyôzel- az életem) címû dalának emlékezetes etióp hangszeres kultúrával ötvözi, a mét épp 1978-ban, a Camp David-i sorai („ehad omer senigmarim lo hasa- 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 22

22 ■ Izrael 60

maim / ksejes maszpik avir lemedina o staim” – „van, aki azt mondja, bezárul- nak számára a mennyek / ha van elég Zsidó irodalom: hely egy országnak vagy kettônek”) egyaránt szólnak a zsidó állam rossz- akarói és a „területeket” Izrael részé- szövegben lelt nek tekintô politika ellen. A Teapacks hasonlóan erôs politikai töltetû számának, a 2007-ben csúfosan haza leszerepelt és csupán az elôdöntôig ju- tó „Push the button”-nak már a verse- nyen való indulása is találkozott az em- lített ellenségességgel. Az angolul, Dan Miron izraeli franciául és héberül elôadott dalt ugyanis – amelynek szövege szerint irodalomtörténésszel beszélget egyes uralkodók technológiai fejleszté- Szántó T. Gábor seik révén próbálnak ártani a világnak („There are some crazy rulers / They hide and try to fool us / With demonic technologic willingness to harm”) – a – Veszélyes és bonyolult azt mon- szervezôk egy része kimondottan Irán- Dan Miron, a Jeruzsálemi Héber dani, hogy véget ért, mert van folyta- ellenesnek és így a verseny nemzetkö- tás, köztük számos jelentôs szerzô, Egyetem és a New York-i Columbia zi szabályaiba ütközônek találta. A má- például Izraelben. Az orosz alija kö- sodik intifáda kitörése óta nem ez volt Egyetem héber és jiddis irodalom- vetkeztében van orosz-izraeli iroda- az elsô eset, amikor a zsûri néhány tag- történettel foglalkozó professzora a lom, s ezen belül van jiddis-orosz izra- ja kifogást emelt az izraeli induló ellen: közelmúltban a Közép-Európai eli irodalom is. Sajnos nem olyan dús Szarit Chadad „Nadlik bejachad ner” Egyetem (CEU) zsidó tudományok és erôteljes, mint volt a soá elôtt. (Gyújtsunk egy gyertyát közösen) címû Küzd a létéért, de még nem ért véget, programjának vendége volt. Az békedala – amely a szombati gyertya- s én nem akarok jóslatokba bocsátkoz- gyújtáskor elmondott áldásra is utal – 1934-ben Tel Avivban született tu- ni a jövôjét illetôen. A jiddis irodalom 2002-ben épp azzal verte ki a biztosíté- dós számos díj kitüntetettje, Chaim is a vészkorszak áldozatának tekint- kot, hogy békedal. A három kimagasló Nachman Bialik és Uri Cvi Grinberg hetô. De hadd említsem egy ortodox gyôzelemhez hasonlóan a kudarcok mûvei új kiadásainak szerkesztôje, rabbi példáját, aki hatalmas költe- esetében is jól láthatóan szerepet ját- ményt írt a holokausztról. Sosem ol- Több mint harminc saját könyve a szott a világ Izraelhez való viszonyulá- vastam ilyen erôs szöveget e témában. sa. A tavalyi botrány pedig, amely a 19-20. század zsidó irodalomtörté- Szemlélete teljes mértékben ortodox. Teapacks jellegzetesen zsidó és mégis netével foglalkozik. Legújabb mûve Írása a zsidó hit világában gyökerezik, univerzális jelentôségû élethelyzetet németül jelent meg: Verschränkun- nem a zsidó modernizmusban. Nem megjelenítô számát övezte, maga is gen. Über Jüdische Literaturen. Isten ellen íródik, nem lázad, miért példázza a fenyegetett nemzettel szem- hagyta, hogy megtörténjen. Rendkívül „Izraeli vagyok, a héber kultúrá- ben a világ elutasító közönyének dal- erôteljes és érdekes szöveg, az egyet- ban ábrázolt mechanizmusát. ban nôttem fel. Nem tudom mi von- len vers, amit szerzôje valaha írt. Rab- Pályi Sándor Márk zott a jiddishez, de érdekelt valami- bi volt, talmudista. Egykori közössé- féle más zsidó hang, mint azoké, gét Auschwitzba deportálták, s ô akik tanítottak, a cionista-izraeli kul- késôbb a tanítványainak, jesivabóche- reknek írta e verset Montesco-ban. Ez Szántó T. Gábor túra hangja. A hatvanas években a egy egészen különleges „más” hang kötete oroszul jiddis irodalommal foglalkozni Izra- volt, mégis autentikusan zsidó hang, A moszkvai Text kiadó jelentette elben különös dolognak tûnt” – fo- mely felkeltette a figyelmem. Rop- meg lapunk fôszerkesztôje, Szántó galmaz pályája kezdetérôl. „De bi- pantul érdekel, ahogyan ezek a tradici- T. Gábor Obratnij bilet (Retúr) cí- zonyos értelemben iskolát teremtet- onális hangok oly sokféleképpen rea- mû elbeszéléskötetét Jurij Guszev gálnak a modernitás kihívásaira, illet- tem, amely a zsidó kultúrát pluralis- fordításában. ve adaptálódnak ahhoz. ta módon fogja fel.” A sorozat korábbi szerzôi többek – Nyomon követhetô a jiddis el- között Kertész Imre, I. B. Singer, Elsôként arról kérdeztem, van-e beszélôi vagy költészeti hagyo- Saul Bellow, Primo Levi és Aharon még jiddis irodalom, vagy véget ért mány hatása a mai izraeli iroda- Appelfeld. az évszázados hagyomány? lomban? – Fontos hagyományokat ismerünk. 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 23

Izrael 60 ■ 23

A mai beszélt héber nyelvben is szá- mos nyoma van a jiddisnek. Volt egy idô, amikor a héber nyelv Izraelben a jiddis szintaxison alapult, például jid- dis prepozíciókat alkalmazott. A kul- túra jiddis hagyománya nem halt ki a nyelvbôl. A régi írónemzedék legtöbb jelentôs alakjánál nyomon követhetô ez a tra- díció: Uri Cvi Grinbergnél például, aki teremtette is ezt a hagyományt, és persze Agnonnál. De a fiatalabb író- nemzedéknél is észrevehetô a megúju- ló érdeklôdés. A jelenség mélyén az identitás kérdései húzódnak. Izraeliek természetesen, de keresik a gyökerei- ket, és néhányan a jiddisben találják meg, noha ez nem otthonról hozott ha- gyományuk. Például Benny Mer, a fi- atal izraeli író rendszeresen fordít jid- disbôl. Nyilvánvaló túlzás lenne azt állítani, hogy a jiddis bármilyen érte- lemben az izraeli öntudat középpont- jában lenne, de a felszín alatt létezik. A jövô zsidó kultúráját illetôen pe- dig... Ki tudja, mi lett volna egymillió orosz zsidó érkezése nélkül? Úgy tûnt, hogy észak-afrikai mediterrán ország leszünk. A bevándorlók orosz, orosz- zsidó és európai kultúrát hoztak. Izra- Fotó: Szônyi Andrea el megváltozott, a bevándorlók hatást gából és zsidóságának problémáiból lomban, de például az erdélyi Szilágy- gyakoroltak az izraeli irodalomra is, táplálkozik. Néhány írónk nagy nem- csehbôl elszármazott Agi Mishol ver- és van saját, orosz emigráns irodal- zetközi elismerésnek örvend. Mások seiben az utolsó években megjelent a muk, ami nagyon népszerû Moszkvá- ugyanilyen jók, de ahogy bizonyos holokauszt-túlélô szülôk közép-euró- ban. Akik az orosz irodalom iránt ér- borok jól fogynak a piacon, más borok pai miliôje és nagyon fontos eleme deklôdnek, figyelik, mi történik Izra- kevésbé. Attól, hogy nem ismerik ôket egy versciklusának. A diaszpórabeli elben. És fordítják is az izraeli héber külföldön, még kiváló írók. Öt-hat ki- gyerekkor számít tehát még a második irodalmat, amint az orosz irodalom- váló költô mellett nagyon sok további nemzedéknek is, különösen azért, nak is új, héber fordításai születnek. jó költô van Izraelben. mert a másodgeneráció holokauszt-él- Hatást gyakorolnak az ízlésre, színt – Mennyiben van jelen a beván- ménye központi témája az izraeli iro- hoztak a kultúrába. Az izraeli kultúra dorló írók mûveiben a diaszpórabe- dalomnak. Hadd utaljak itt elsôsorban új sajátossága, hogy nincs olyan erôs li gyerekkor, illetve mennyiben vált David Grossman hatalmas regényére, centruma, mint volt korábban, hanem sajátosan izraelivé a bennszülöt- ami angolul See Under: Love címmel sokkal tagoltabbá, multikulturálissá tek nemzedékével az izraeli iroda- jelent meg, de sok más mûvet is említ- vált. lom? hetnék. Fôhôseik azonban nemcsak – Hogyan helyezné el az izraeli – A gyerekkornak a romantika óta túlélôk, hanem egyben európaiak, így irodalmat a világirodalomban? Mi- különösen nagy a jelentôsége az iro- ez az európai zsidó világlátás, a gyere- lyen irodalmakkal rokonítható és dalomban. Az 50-es 60-as évekig az keikhez való viszony is megjelenik a miért? írók közül sokan emlékeztek diaszpó- könyvekben. Ez a szerzôik mögött ál- – Erôs és modern irodalomnak mon- rabeli gyerekkorukra. Jehuda Amichaj ló tapasztalat gazdagabbá és élettelib- danám a mai izraeli irodalmat, jó re- költô gyönyörû regényében Augs- bé teszi az izraeli irodalmat. gényírókkal és költôkkel. Többé-ke- burgra emlékezett, Natan Zach, egy – Mennyiben politikus a héber vésbé a nyugati irodalom része, másik fontos költô Berlinre. Mûveik- irodalom és jót tesz-e ez neki? elsôsorban az amerikai irodalommal ben jelen volt e kettôsség. A mostani – Ismeri Gilles Deleuze és Felix Gu- áll kapcsolatban, de a francia és az an- írók nagy része már Izraelben szüle- attari könyvét a minor irodalmakról? gol irodalommal is. Ugyanakkor na- tett, és írásaik ennek sajátos couleur – Ôk Kafkát említik példaképpen, gyon is független, az unikális izraeli locale-ját hordozzák. Elsôsorban az akinek írásai német nyelvû prágai valóság táplálja, illetve saját zsidósá- orosz háttér jelenik ma meg az iroda- zsidó, így többszörösen kisebbségi 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 24

24 ■ Izrael 60

léthelyzetébôl fakadóan átpolitizá- egész nemzet rossz közérzetét testesí- errôl az állításról? Mennyire járta lódtak. Merthogy – mint írják, Kaf- ti meg. Vagy említhetném Aharon át e modernizmus az izraeli irodal- kát idézve –: „Mivel a kollektív Sabtaj angolul Past Continuous cím- mat, s túllépett-e rajta? vagy nemzeti tudat »a külsô élet- mel megjelent könyvét, de ugyanígy – Cynthia Ozick a túlhajtott moder- ben többnyire tétlen és mindig Jehosua Kenaznak a hadseregrôl szó- nizmust vádolta pogánysággal, mert szétforgácsolódó«, ezért az iroda- ló nagy regényét. Írnak persze politi- az a formát istenítette, mint végsô célt. lom feladata és szerepe, hogy át- kai verseket is, ami szintén fontos, de E jelenség se nem keresztény, se nem vegye a kollektív, sôt forradalmi az irodalom fô vonulata a magánélet zsidó, hanem pogány, s ô ellenezte azt megnyilatkozás pozitív töltetét: az kérdéseivel foglalkozik, mégis meg- a 20. századi nagy amerikai írók vé- irodalom hozza létre, szkepticizmu- fogalmazódik benne valami többlet. delmében (akiket e mozgalom táma- sa ellenére, a cselekvô szolidari- Nem lennék meglepve, ha ez a ma- dott – sztg), s egy új zsidó irodalom tást”. gyar irodalomra is igaz lenne. Nem eszméjét vázolta fel. Forrása Leo Ba- – A minor irodalmak nem kisebb tudok sokat a magyar irodalomról, de eck, a híres rabbi, aki egy fontos irodalmak, csak kulturálisan margina- ha a szellemi tér nem elég nagy, gyak- esszéjében a romantikus zsidóságot és lizáltak. Bennük Deleuze és Guattari ran megtörténik, hogy ha az ember a klasszikus zsidóságot állította szem- szerint minden átpolitizált. Nem di- magáról beszél, egyúttal a kollektí- be. A romantikus zsidóság – Ozick rekt értelemben, úgy, hogy az író po- vum kérdéseirôl is szól. Éppen ez a számára: Martin Buber, Allen Gins- litikai témákat kommentál, hanem tárgya Deleuze és Guattari Kafkáról berg – a zsidóságot tapasztalatként, olymódon, hogy bármit írjon is az ab- szóló csodás kis könyvének. misztikus élményként írja le. A szolút individuum, az érinti a kollek- – Az amerikai modernista irodal- klasszikus zsidóság a halachát jelenti, tívum témáit, élményeit. Úgy érzem, mat, amelyben a szöveg a szöve- a vallásjogot, törvényt és történelmet. ez többé-kevésbé igaz az izraeli iro- gen kívüli valóságtól független, Ozick az utóbbival azonosítja magát. dalomra is. Az izraeli írók is az indi- tiszta esztétikai célként jelent Kiváló író, aki elméletét rendkívüli viduális élményeiket fogalmazzák meg, Cynthia Ozick amerikai zsidó erôvel ülteti át a gyakorlatba. Ameri- meg, nem a „nemzeti témák” vissz- írónô a szöveg bálványozása miatt kai zsidó irodalmat ír, kiváló humor- hangzanak írásaikban, de majdnem a pogány görög szépségesz- ral. Negyven-ötven fiatal író van ma minden jelentôs izraeli regény, mely ménnyel rokonította, szemben az az Egyesült Államokban, akik magu- magánemberek sorsával foglalkozik, európai, zsidó bibliai hagyományon kat erôsen zsidóként identifikálják, és mond valamit a közösség állapotáról. nyugvó, 19. századi regénnyel, il- angol nyelven próbálnak markánsan Ámosz Oz egy régebbi regényében, a letve a zsidó irodalom egészével, zsidó irodalmat létrehozni. Mikáél, Mikáélben például a mentáli- mely a Történelemmel és valami- – Amit Ozick „új jiddisnek” hívott. san zavart asszony szimbolikusan az lyen Eszmével áthatott. Mit gondol – És híres 19. századi regényeket

Modern MANI LEJB Szagok

zsidó Egy régi klojz* áporodott szaga, mint szent helyen** a halottmosdató, penész, a kancsó rézbôl és a kézmosó, költôk prajhesz*** selyembôl, por, molylepkék testes illata. A szent könyvekbôl kiárad áldozati oltár, III. viaszgyertya, édes bor és Isten szava, a megvilágított boltívekbôl rád ront ôsi siralomkönnyek érdes sószaga.

Édes és zamatos illat csupán a ragacsos asztalokból árad, mitôl akaratlanul kicsordul a nyálad, * haszid imaház ** a jiddis nyelv a temetôre eufemisztikus kifejezést használ mézessütemény és pálinka illata, amit *** a tóraszekrényt elôtti függöny briszek**** után bô kézzel osztanak **** körülmetélés a hátsó szegénysoroktól elôre, a keleti falig. 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 25

Izrael 60 ■ 25

említett fontos és folytatandó hagyo- dó szellemi hagyományból (mely- hívôk, és a hívôkbôl is többféle –, ha- mányként: Tolsztojt, Dosztojevszkijt, nek tengelye a monoteizmus, s nem a szöveg. Ez olyan irodalom, valamint amerikai regényeket, ame- melynek centrumában az elbeszé- mely nem helyhez, nem a természet- lyek a zsidó-keresztény hagyományba lés, a törvény és egy nép születé- hez kötôdik, hanem sokkal inkább az illeszkedtek, ha használhatjuk ezt az se áll, s egy egységesítô, hierar- idôhöz, a szövegekhez és az emléke- összefüggésrendszert. chikus, jogi világnézet) egysze- zethez. Különféle zsidó irodalmak Ma a posztmodern nem bálványoz- rûbben fejlôdik ki a prózairoda- mindig szövegekkel foglalkoztak. A za a szöveget. A posztmodernben a lom, mint a költészet, mely indivi- Bibliával és más szöveghagyomá- szöveg bizonytalan, nem egy dolgot duálisabb mûfaj, érzelem-közpon- nyokkal. állít, több hangon beszél. Ozick a hat- tú, s így inkább megfelel a görög- – A „hordozható hazával”. vanas évek amerikai modernizmusát keresztény hagyománynak, mely- – Úgy van. A szöveg keletkeztette bírálta. De a posztmodernizmus, ha nek középpontjában a személy, a az elsôdleges helyet, ahol ez az iroda- zsidó kontextusba helyezzük, szolgál- lélek, a formák, s egy filozofáló- lom létrejöhetett és létezhetett. A mo- hatja azt a célt, hogy ne fogadjunk el esztétizáló hagyomány áll? dernizmus egyik nagy óhaja volt fel- egy, mindent felülíró, ideologikus nar- – Veszélyes általánosítani. Van egy cserélni ezt a szövegben keletkezett ratívát. A posztmodern többoldalú, di- erôs héber, zsidó költészeti hagyo- helyet egy valóságos hellyel a világ- alektikus gondolkodása, ami nem ide- mány. A hit költészete a középkorban ban a zsidók számára. És ami csodála- gen a zsidó hagyománytól, segíthet új- és a modernitás szekuláris költészete. tos a héber, illetve izraeli irodalom- radefiniálni, mi fontos a zsidó kultúra És persze ott a rendkívül erôs jiddis, ban, az a hely újrateremtésére való ké- számára. illetve héber elbeszélôi hagyomány, pessége. Van egy remek írónk, S. Jiz- – Zelda izraeli költônô szerint az nagy írókkal. Nem tudom, van-e har, aki élete végéig egyáltalán nem emuna (hit) és az omanut (mûvé- egyetlen zsidó kultúra. David Biale foglalkozott az emlékezettel, történe- szet) azonos héber szógyökbôl és amerikai zsidó történész adott ki egy lemmel, csak a hely valóságával: a si- szellemi szférából ered. Az ima, a nagy könyvet a közelmúltban, több vataggal, a falvakkal, Izrael flórájával liturgia, a zsoltárok világa maga is szerzô munkáját, Cultures of the Jews és faunájával. Ez a cionista óhaj betel- költészet, csakhogy egycsator- címmel. Az egyik állításuk szerint jesedése: a zsidóknak lesz egy saját, nás: Istenrôl, vagy Istenhez szól. nem egy zsidó irodalom van. Van a hit meghitt helye, mellyel bensôséges A zsidó hagyomány vajon erôsebb irodalma, és vannak más zsidó irodal- kapcsolatban állnak. Ez kitörölhetet- korlátja az alkotómûvészetnek, mak, s nem csupán a modern korban, len része a zsidó képzeletnek. Még mint a nyugati keresztény tradí- hanem a régebbi korokban is. A közös amikor a stetl képének mint zsidó ció? Mit gondol ama felvetésrôl, nevezô a modernizmusig nem a hit – helynek a megjelenítésére és valóság- hogy a természettôl elforduló zsi-

merthogy voltak hívôk és voltak nem gá változtatására történtek kísérletek, ▼

A gój költônek A szilva

Shakespeare, juhászok és lovagok örökösének, A ház ura egy hûvös estén mily jó neked, gój költô, ha tudnád! a fáról egy szilvát letépett Tiéd a föld, hol dagadt disznód lépked: levelestôl, és beleharapott az érett, táplálja fûvel, eteti múzsád. harmatos kék bôrbe, s a gyümölcs álmos testén

Te ülj csak, s trillázz, mint rigók énekelnek, hûvös habbal végigcsordult a lé. visszhangzik a négy égtáj felôl mindenhonnan, S a férfi, hogy tenyerébe zárja jóllakott mezôk, tágas városok felelnek, összes levét – egy csöpp se vesszen kárba s jóllakott lelkek elégedett nyugalomban. –, lassan, ahogy az ember serlegét

Ám itt vagyok én, zsidók költôje, ki senkinek nem kell, nyújtja borral*, két markából adott ki idegen földön nôtt fel vad füvekkel, asszonyának, finoman odakínálva poros szakállal vándorló, fáradt atyák fia, ajkához. Ô pedig egy kedves

kiknek szent könyvek s vásárok porát kell innia. „Köszönöm”-mel harapott a szilvába, Éneklem idegen világban, idegen csillagok alatt míg amannak kezében csak a héja s a nedves a könnyek énekét, mi sivatag vándorából fakad. magja maradt, meg a buborékhabok.

* mint a kiddusnál, a szombat vagy az ünnepek megszentelésénél ▼ 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 26

26 ■ Izrael 60

akkor is ez volt a cél, noha ez csak a tartott. Korunk történészei korai mo- tórai civilizáció, ami egységesítô szövegen alapult. Mostanság az izrae- dern korról beszélnek, ami alatt a 16- szabályrendszert adott és eltávolí- li irodalomban van egyfajta visszaté- 17. századot értik, és késôi modern totta a természettôl a zsidókat. A rés az emlékezethez. Jizhar számára korról, mely a francia forradalommal más népek közötti szétszóratás, ez a legutóbbi évekig nem volt fontos, kezdôdött. És mindennek fontos oka, ami tudatos, fegyelmezett viselke- amikor is elkezdett írni a gyerekkorá- hogy amint említette, nekünk nem dést, elôvigyázatosságot, óvatos- ról. Írt a háborús tapasztalatokról, az volt európai értelemben vett reneszán- ságot, visszafogottságot kénysze- izraeli homokdûnékrôl, mindenrôl szunk, de a zsidó kultúra átesett egy rített rájuk, és az asszimiláció, ami percrôl-percre. És ami mindennél hatalmas változáson a 16-17. század- bár a társadalmi s részben vagy erôsebben jelent meg nála: a hely va- ban. Ez teremtette a modern típusú egészben a vallási korlátokat le- lósága. messianizmust, a kabbalát, sôt a haszi- bontotta és szabad identitásvá- A görög–zsidó gondolkodás ellent- dizmust. Ez reneszánsz volt, legalább lasztást biztosított, ám el is idege- mondásainál én inkább ezt a szöveg annyira, mint bármi más. Nem beszél- nítette önmaguktól a zsidókat. A versus hely dichotómiát érzem fontos- hetünk zsidó reneszánszról az itáliai, próza reflektáltabb, tudatosabb nak, vagy az idô és a hely kettôsségét. vagy a holland reneszánsz értelmében. írásmódot igényel, ami – sommá- De az idô úgyszintén töredezett a szö- Ez más, ám mégsem volt a középkor san fogalmazva – inkább megfelel vegekben. Annak kell lennie, másként folytatása. Ez forradalom volt. Forra- a zsidó pszichének, a vers ösztönö- hogyan is emlékezhetnénk a régebbi dalom volt nemcsak abban az értelem- sebb, szabadabb indulat-kifejezési idôre? ben, hogy a miszticizmussal foglalko- készséget, a tudattalanhoz való – Hadd tegyem fel egy másik zott, a kabbala neoplatonikus világné- közvetlenebb hozzáférést – vajon nézôpontból a kérdést. A zsidó kul- zetével, hanem az érzékekkel, a libi- nem ez okozza a különbséget? túrtörténetben az európai kultúrá- dóval, az ösztönkésztetésekkel, – Vegyük elôször a Tórát, mint a val szemben, nem zajlott le rene- amelynek – Gershom Scholem muta- gondolkodás, sôt az élet normatív szánsz a 14-15. században. A nyu- tott rá – gyökerei vannak a haszidiz- elôírásokon alapuló rendszerét. Tedd, gati reneszánszban az ember ke- musban és a kabbalista mozgalomban. vagy ne tedd ezt vagy azt. Mit tett ez- rült a középpontba, a természet, a – Lát különbséget a próza és a lí- zel a zsidó gondolkodás? Létrehozta a szerelem... ra között? A próza terén kiemel- midrást*, ami a különféle új értelme- – De ez a 19. században bekövetke- kedôt alkottak zsidó szerzôk, a lí- zések, új okozati viszonyok bevezeté- zett a zsidó kultúrában is. Mostanság rában mintha ez a teljesítmény se révén teljes szabadságot biztosított, nem beszélnek zsidó középkorról – nem lenne ilyen átütô. Hadd ves- addig a határig, amíg tartották magu- mint például a nagy zsidó történész, sek fel három okot, ami talán befo- kat a Törvényhez. A Törvény maga is Simon Dubnov –, ami a 18. századig lyásolhatta e különbséget. A korai változik: a Talmud nem a Tóra. A zsi-

Mani Lejb 1883-ban az ukrajnai Ni- A nap mindenkihez jó zsinben született. A tehetséges és mû- velt cipész 1905-ben emigrált Ameri- A nap mindenkihez jó. Süt a gyerekeknek kába, és cipôgyárakban dolgozott, az utcán, házak kapujában a fáradt öregeknek, míg a tuberkulózis nem kényszerítette vándoroknak, kik méricskélik az utat, rá, hogy könnyebb munkát keressen. a néma teheneknek s a mezô kalászainak. A Di Junge mûvészcsoport vezéralak- jaként az egyéni hangulatokat helyez- Még a farkasokhoz is jó, a fegyvercsempészekhez, te költészete középpontjába, és az a kurvákhoz, kik az est sötétjével kelnek, orosz szimbolistákhoz hasonlatosan mert a nap akkor nyugat felé halad, úgy vélte, hogy a hétköznapi érzéseket s a világot átadja az éj hordáinak. a költô képes mûvészetté alakítani. A dallamos, puha hangzású versekhez megszabadította a jiddis szókészletet szláv és héber A nap mindenkihez jó. Fénye végigsuhint elemeitôl, különösen a gutturális hangzóktól, és halk alliteráci- a temetôkerítésen, a holtak sírjain, s a sugarak ókat, asszonáncokat alkalmazott. Az egyszerûség esztétikai igé- a kis fûért, vak kukacért is világítanak, nye vonzotta ôt a népdalokhoz és népi motívumokhoz, valamint a gyermekversekhez. A 20-as évek elején költészete elmélyült. az elmúlás rohadt beleibôl, hogy felemelje ôket mind, Orosz és ukrán költôket fordított a Forvärts c. jiddis hetilapba, Isten biztatásként ôsi jelet ad: ahol saját verseket is közölt. Tudatában lévén a hiányzó klasszi- hogy még a halálból is élô élet fakad. kus hagyománynak a jiddis költészetben, kései szonettjeivel ezt valamiképpen pótolni igyekezett. Az igen összetett élmények ki- fejezésére a formailag kötött szerkezetben talált megoldást. Szántó T. Gábor fordításai 1953-ban halt meg New Yorkban. 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 27

Izrael 60 ■ 27

dó gondolkodás innovatívvá vált az arra alapozva, amit Európából hoztak ul Saul Bellow, nem tartották magukat elôírások határain belül. A diaszpóra a huszadik század elsô felébôl. Az zsidó írónak. Természetesen zsidó, kérdését illetôen: a zsidók másságuk oroszok hozták a forradalmi eszméket mondta, de az amerikai irodalomhoz okán megtanulták azt is, hogy min- és a politikát, ôk voltak a Ben Gurio- tartozik. Ô különben nem volt a mes- denki mást „más”-ként azonosítsanak. nok, a vezetôk. A németek, a jekék tere annak, ahogy szerzôk a saját mû- És ez nagy korlátozó erô. Ez ugyanak- alapozták meg a jogrendszert, a ko- veiket értelmezik. Más írók nagyon kor autentikus találkozás is volt a molyzenét. Iskolát teremtettek. Mások határozottan zsidó íróként határozzák „másikkal”. Nem fordítunk elég fi- a pénzügyi rendszert. Amikor az állam meg magukat, például az említett gyelmet rá, és nem méltányoljuk elég- létrejött, az elemei már ott voltak, Cynthia Ozick. Szívük joga. Nem kel- gé, milyen sokat éltek zsidók nem zsi- csak össze kellett rakni, ami nem volt lene szigorúan beskatulyáznunk a dókkal, és mennyi mindent vettek át egyszerû, de ez mégsem olyan, mint a szerzôket. A dolgok különbözô irány- tôlük. És mert mindig másokkal vol- palesztinok helyzete, akiknek bár van ban mozognak, érintkeznek. Kafka bi- tak határosak, továbbfejlesztették a politikai függetlensége, mégsincsenek zonyos írásaiban nagyon is zsidó író. különféle korlátokat és határokat a meg az állam elemei, amit összerak- A Jozefin, az énekesnô, avagy az ege- zsidó kultúrában. Napi személyes ta- hatnának, s ezért vannak olyan nehéz rek népe címû elbeszélését például lálkozás volt ez a „másikkal”, mely helyzetben. És mindez a készség ab- esszenciálisan zsidó írásnak látom, a nem egy távoli ország népe volt a zsi- ból eredt, hogy a zsidók ki voltak téve zsidó irodalom klasszikus darabjának. dók számára, mint az európaiak leg- az európai hatásoknak, és nem zárkóz- Más történeteit nem ennyire, de példá- többje számára a keresztesek idejéig. tak el azoktól. ul az Átváltozásnak szintén van zsidó A „másik” a legenda világához tarto- De visszatérve a konkrét kérdésre, jelentése. zott, az egyetlen „másik”, akit ismer- nem túloznám el a próza és a költészet – Mint a zsidó irodalommal foglal- tek, a zsidó volt. A „másság” elsajátí- közti különbséget. A költészet fejlôd- kozó irodalomtörténész, mit szól tása legalább annyit adott a zsidóknak, het olyan helyzetben is, amikor nincs ahhoz, ha így értelmez egy szöve- mint amennyi korlátot szabott szá- egyensúly, s az életnek nincs formája, get, de szerzôje elutasítja ezt az mukra. Az asszimiláció során a zsidók mint ahogy történt mindez Izrael elsô értelmezést? elvágták gyökereiket, elvesztették az évtizedében, amikor a költôk voltak – Nem foglalkozom vele. Amikor autenticitást, de ha megnézzük, mi kiemelkedôk: Jehuda Amiháj, Natan egy verset értelmezek, nem kérdem történt az európai kultúrában a zsidó Zach, Dalia Ravikovics, David Avi- meg a költôt, ô hogy értette. Megpró- asszimilációnak köszönhetôen, azt dan és mások. Öt évvel késôbb aztán bálom legjobb tudásom szerint ele- kell mondanunk, hogy a beolvadó zsi- jött Amosz Oz és a többiek. Ma mezni, akár egyetért velem a szerzô, dóság rendkívüli módon kreatív volt. egyensúly van. Tegyük hozzá, hogy akár nem. Mindez szubjektív: nem Amikor a 60-as években elôször utaz- az Ön által említett véleményt az is kôbe vésett, hanem jégre írott. Hozzá tam Németországba, számos irodalmi okozhatja, hogy a zsidó irodalommal kell szoknia az embernek, ha a zsidó szakember azt mondta: nektek, izrae- foglalkozók jó része nem olvas hébe- irodalom tengerében tájékozódni kí- lieknek nyilván nagy irodalmatok van. rül és jiddisül, és fordításban elsôsor- ván, hogy a dolgok élettel teltek és Lehet, hogy így van, de miért gondol- ban prózával találkoznak. mozgásban vannak. A zsidó irodalom játok, kérdeztem. Mire azt mondták, – Mi a véleménye, lehet zsidó iro- összetettségének nevezem ezt, mely hogy akik érdeklik ôket a saját kultú- dalomként definiálni a nem-zsidó meglehetôsen komplex. Észre kell rájukban, azok zsidók. Az asszimilá- nyelveken, zsidó származású venni benne, mi a zsidó. Nyilvánvaló- ció az európai kultúra perspektívájá- szerzôk által, zsidó témában írott an olvashatjuk Heinét zsidó költônek, ból nézve izgalmas volt, gyümölcsözô irodalmat, mely esetleg épp a zsi- Kafkát zsidó zseninek és látnoknak, és hatalmas eredményeket hozott. dóságtól való elszakadásról, vagy de mindkettôben megláthatunk más Ahogy a nácik mondták, a zsidók vol- azzal való viaskodásról szól? hagyományt is. Heinében például a tak a modernizmus úttörôi. Helyze- – A definíció a befogadón múlik. Ez német romantikáét. Hogy is lenne tükbôl adódóan legalábbis könnyen nem objektíven eldönthetô kérdés. másként? Az író korántsem egyszínû, csatlakozhattak a modernista mozgal- Zsidó író-e Kafka? A végtelenségig hanem mint egy gyémánt, sokféle makhoz, és mozdíthatták elôre azokat, elemezhetjük. Egyesek számára csu- metszete, oldala és árnyalata van – mint például a zenében Schönberg. pán egy életrajzi tény, hogy zsidó volt. olyan, amilyennek látni akarjuk. Szóval, nem venném biztosra az ötle- Mások szerint ez központi jelentôségû tet, hogy az asszimilacionizmus zsidó atekintetben, hogy mirôl írt. Lényegé- sivatagot teremtett. Ez nem igaz. S az- ben a zsidó elidegenedésérôl írt. Min- Az interjú rövidített változata meg- után voltak Scholemek, Buberek és den azon múlik, hogyan tudja valaki jelent az Élet és irodalom 2008. áp- Benjaminok, akik visszatértek a juda- maghatározni Kafka zsidó irodalom- rilis 11-i számában. izmushoz, miután minden fontos tu- hoz tartozását. Nem szabad könnyel- dást magukba szívtak az európai kul- mûen bánnunk a definíciókkal. Ne al- * a bibliai szöveghez asszociált magyaráza- túrából, világszínvonalon. Izrael sike- kalmazzunk szoros, szigorú kritériu- tok, diszkussziók, hasonlatok, vallásjogi re is ebben ragadható meg. A sem- mokat, különösen ne törekedjünk ki- kérdések megvitatásai, illetve a bibliai szö- mibôl jött létre, félmillió emberrel, de zárólagosságra. Bizonyos írók, példá- veget kiegészítô történetek 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 28

28 ■ Izrael 60

RÁKÓCZA RICHÁRD Tel-Aviv és környéke felhôkarcolói

A Sálom-torony (ami a nevét nem a békérôl, hanem az építtetôirôl kap- ta) a zsidó állam büszkesége volt 1965-ben, a maga 34 emeletével és 142 méterével. Ma már csak a nyol- cadik a listán, és egyáltalán nem számít látványosságnak. Randa iro- daépület, ami leginkább arról neve- zetes, hogy valahol alatta van a nem létezô tel-avivi metró egyetlen meg- épült állomása. Bezzeg a többi to- rony. Nézzük meg ôket sorjában – lentrôl felfelé haladva.

zeretem a felhôkarcolókat. Pedig a magas épületeket Smindig is ellenséges légkör vette körül. Elsôként a Biblia tudósít az eget ost- romló bábeliek kudarcáról, akik olya- nok akartak lenni, mint Isten – vagyis nem alázattal építették a maguk tornyát. Tûzbiztonságilag is kérdésesnek tartot- den új olé dolgozott hosszabb-rövidebb resre sikeredett 1999-ben, a tel-avivi ták a felhôkarcolókat; emlékszem gim- ideig.) Az elnevezés – Városkert – kis- Bét Rubinstein. Százhat méter magasra nazista korom nagy filmélményére, a sé anakronisztikus ma, amikor fû nem nyúlt 1986-ban a híres Dizengoff iker- Pokoli toronyra, amelyben a tûzoltópa- terem a környéken. Itt van a Városháza torony, amely a hasonnevû út és a King rancsnokot játszó Steve McQueen azzal rendkívül szocreál épülete, elôtte pedig, George sarkán épült, az aljában klasszi- baltázza le a fôépítészt, hogy csak nyolc a téren a még borzalmasabb Tomárkin- kus plázával. Ennél csak egy méterrel emeletig tudnak biztonságosan oltani, alkotás (egy fejtetôre állított piramis), lett nagyobb a Mátkál; ezt az irodaházat „maguk mégis ilyen tornyokat építe- amely úgymond a Holokauszt áldozata- 2005-ben adták át. nek”. S aztán jött szeptember 11… inak állít emléket. A teret korábban Ki- 1997-ben, a tengerparton foglalhatták Mégis szeretem a felhôkarcolókat. kár Málkéi Jiszráélnek, Izrael királyai el a lakók – szállóvendégek – az Isrotel Végtelenül megnyugtatónak tartom, ha terének nevezték el, ma Rabin nevét vi- szépséges épületét, ami a valamikori az árnyékukban járhatok, odafenn pe- seli: a Gán HáIr árnyékában lôtték Gán Rina színház helyén magasodik. dig szabadon szárnyal a szellem. agyon a mártír miniszterelnököt. Sajnos a szálloda is, az apartmanok is 1989-ben kereken száz méter magas- Két métert vert rá Givátáim városá- elég drágák odabenn, legalábbis izraeli ra építették a – késôbb Sáron Judit cuk- ban a lakásokat tartalmazó Gán HáIrra, viszonylatban, de aki megengedheti rászdájáról elhíresült Gán HáIrt. (Igen, a Vered torony, ami 2001-ben épült fel, magának, az próbálja ki belülrôl is. Én ez az a cukrászda, ahol egy idôben min- irodaháznak. Ugyancsak százkét méte- eddig csak az árnyékában heverésztem 2008/05/majus 4/26/08 21:49 Page 29

Izrael 60 ■ 29

délelôtti strandolások alkalmával, nem dáron adták el. Összesen háromszáz- állandó terrorfenyegetés célpontja le- egyszer fantáziálgatva azon, milyen ba- hatvan lakás van a három toronyban. het, így nagyon bevédik. ró akciófilmet lehetne forgatni az épület Itt lakik Ehud Bárák volt miniszterel- A Ramat Gan-i Gyémánttôzsde ne- külsején, ahol az erkélyek elrendezésé- nök, védelmi miniszter is. gyed kipróbált környezetében építet- nek köszönhetôen pompás menekülési Az abszolút modern vonalvezetésû, ték fel 2000-ben a Sheraton City To- útvonalak kínálkoznak. Száznyolc mé- elegáns Levinstein torony (balra) két wert, százhetven méteresre. Ez volt teren huszonkilenc emelet, huszonki- egész méterrel sikeredett nagyobbra a Ramat Gan elsô ötcsillagos szállodája. lenc méteres átmérô, pompázatos kar- Cámereteknél. 2000-ben adták át, száz- A hotelszobák az alsóbb szinteken csúság – ezek a legfôbb jellemzôk. A huszonöt méteren harminchárom eme- kaptak helyet, a felsôbb szinteken szállodában kilencven lakosztály van, a lettel. A Cámeret 3-mal szemben ezt apartmanok bérelhetôk. Láttunk már felsôbb szinteken hatvankét apartman, a menet közben nagyobbították: eredeti- szebb szállodát is. tetôn pedig uszoda. leg csak 17 emeletet számlált volna a Elsô helyen áll – legalábbis e sorok 2000-ben, a Ramat Gan-i Gyé- hetvennégy méter, de evés közben írásakor – a magassági versenyben a mánttôzsde negyedben adták át az megjött az étvágy: harmincnyolc eme- Mose Áviv, amelyet eredetileg Város- ugyancsak huszonkilenc emeletes, de letre bôvítették az immár 145 méteres kapunak neveztek volna. Szintén Ra- már száztizennégy méter magas Gibor álmot. Ekkora házra azonban nem volt mat Ganban alapozták. Az épületet be- Sports House-t, amit az Ámáv terve- elég érdeklôdés, így állapodtak meg a vallottan a híres frankfurti Westendst- zett, ugyanaz a cég, ami a legmaga- harminchárom emelet mellett. rasse 1. ihlette – a tervezôk azonban sabb izraeli épületet, a nem messze A 2007-ben befejezett Yoo-ikertor- szerencsére eltekintettek a merev euró- lévô City Gate Towert is felhúzta. Ha- nyok (a bal oldali képen még építés pai vonalaktól, és álomszerûen karcsú sonlít is a két épület egymásra, sokan közben), amelyek szintén a sikeres és házat követtek el, amely annyira légi- mondják, hogy a Gibor semmi más, gazdag izraeliek lakásszükségleteit es, hogy épp csak fel nem száll. A Kö- mint a City Gate-Mose Áviv lekicsi- voltak hivatva kielégíteni, száznegy- zel-Kelet nyolcadik legmagasabb épü- nyített változata (balra). venkét és százhuszonnyolc méter ma- lete a Mose Áviv, amit 1998-tól 2003- Szintén a Gyémánttôzsde negyedben gasba nyúlva Izrael kilencedik, illetve ig építettek. Ez elképesztôen rövid idô épült az azt uraló, masszív, lenyûgözô tizenkettedik legmagasabb házai let- volt: havonta öt emeletet húztak fel, Gyémánt torony (jobbra). 1998-ban, tek. Phillippe Starck francia építész, a mindössze negyven munkással és amikor az Ország ötven éves volt, a New Design stílus legismertebb képvi- egyetlen mûszakban… A költség 130 benne lévô irodákban éjjelente úgy selôje tervezte ôket, és 145 millió dol- millió dollárra rúgott, és alighanem el- hagyták égve a villanyt, hogy a kivilá- lárba kerültek. Noha a kéglik négyzet- mondhatjuk, hogy az utolsó fillérig gítás egy hatalmas ötvenes számot for- méterét 4-8 ezer dollárért vesztegették, megérte. Hatvankilenc emelet a föld mázott. Száztizenöt méterre harminckét azok háromnegyede már két évvel a felett, öt a föld alatt, 63 ezer négyzet- emelet jutott; 1989 és 2000 közt ez volt befejezés elôtt elkelt. méter, ennek java iroda, a legfelsô öt a legmagasabb ház Ramat Ganban, ak- 2007-re készültek el a híres Ázriéli- emelet azonban lakás. Befejezésekor kor a Sheraton City Tower rávert ötve- tornyok. Konkrétan három darab, rend- ez volt a maga kétszáznegyvennégy nöt métert. Az elsô húsz emeleten csak kívül masszív toronyról van szó, ame- méterével Izrael, a Közel-Kelet és Eu- gyémántcsiszolda van. lyek aljában a világ ötödik legnagyobb rópa legmagasabb épülete, azóta vi- Bné Brák ortodox városa egyetlen bevásárló központja nyitotta meg kapu- szont már rávertek néhányan. Az át- magasépület-komplexummal iratkozott it. Harmincnégyzer-ötszáz négyzetmé- adást nem érte meg az építô cég tulaj- fel a listára, ez egy irodaház, a BSR 2. ternyi iroda jött létre azon a telken, donosa, Mose Áviv: 2001. októberé- Neve is jelzi, hogy két toronyból álló amelyen egykor a tel-avivi kukásautók ben lovasbalesetben elhunyt. épületegyüttesrôl van szó. A kisebbik parkoltak. A 350 millió dolláros beru- Ki tudja, meddig marad a Mose Áviv torony 98 méter és 24 emelet, a nagyob- házás alaposan megdobta a lepattant a legmagasabb a zsidó államban. A ve- bik 127 méter és 27 emelet; ez Bné környéket. Az egyik torony három-, a le szemben épülô, Donald Trump-féle Brák csúcstartója. másik négyszögletû, a középsô kerek. Elite tornyot városszépítészeti megfon- Három darab mozgalmas külsejû, Ez utóbbi a legmagasabb a maga száz- tolásokból pontosan ugyanakkorára ter- százhuszonhárom méteres óriás elôzi a nyolcvanöt méterével, és ez volt Izrael- vezték a néhai Elite csokigyár helyére BSR 2-t, ezek Cámeret névre hallgat- ben a csúcstartó – míg a Mose Áviv rá (a földszinten múzeummal). Trump nak, az elsô kettôt 2002-ben, a harma- nem vert. A háromszögû torony száz- csak a telket 44 millió dollárért vette dikat 2005-ben fejezték be. Mindegyik hatvankilenc, a négyszögû százötven- meg – ez volt Izraelben az elsô beruhá- lakóház. A tervek szerint a harmadik négy méter. Az irodák négyzetméteren- zása. A hetven emeletes épület 300 mil- magasabb lett volna, száznegyven mé- kénti bérleti díjai átlagosan havi 25 dol- lió dollárért épül meg. Egészen biztos teres, és ugyanennyi lakás lett volna lárosak – ami nem is annyira vészes: azonban, hogy a Mose Áviv-Elite ket- benne, de menet közben megváltoztat- egy ötven négyzetméteres irodához már tôsnek hamarosan újabb kihívója lesz. ták a tervet. A kettes számú Cámeret akár 220 ezer forintnak megfelelô arról nevezetes, hogy a legfelsô három összegért is hozzájuthatunk. Tegyük http://miertcion.blogspot.com/ szinten találhatók a legdrágább izraeli hozzá: ezért az árért a világ legbiztonsá- 2008/03/tel-aviv-s-krnyke-felhkarco- kéglik; ezeket tízmillió dolláros rekor- gosabb irodaházát kapjuk. Az Ázriéli li.html 2008/05/majus 4/26/08 21:50 Page 30

30 ■ Izrael 60

liek palesztin testvéreimet. Persze ôk Regényrészletet közlünk. A regény fôhôse az újlipótvárosi, pszichológia-sza- meg visszalôttek és össze-vissza lu- kos diáklány, Dallos Sára kilép a teljesen asszimilált közegbôl és felfedezô út- kasztgatták az épületet. Most Jeruzsá- ra indul, hogy megtalálja zsidó identitását és Istent. Sára Jeruzsálembe uta- lemben csövezek az egyik nagybá- zik egy évre, jesivába tanulni, követve szerelmét, Báruch Szimhát. Báruch li- tyámnál, akinek kerámia üzlete van berális, vallásos zsidó, aki Kaliforniából Izraelbe költözött, egy zsidó-arab Jeruzsálem Óvárosában, a családunk world music zenekar dobosa és béke aktivista. Bár Sára Jeruzsálembe érke- meg szétszóródott a rokonságnál – zése nem a tervek szerint alakul, mert Báruch eltûnik, az egyik fejezetben ta- mondta. Meglepett a helyzete, mert lálkoznak és Sára kezdi megérteni, hogy Báruchnak más nôk is vannak az éle- eddig úgy tûnt, hogy abszolút össze- tében. Az alábbi fejezet Sára elsô jeruzsálemi sábát-élményérôl szól, a vallá- fogott volt a fiú. El se tudtam képzel- sos hippi közösségben. Sára csatlakozik Báruch zenekarához, akik az izraeli ni, hogy ilyen bizonytalanságban ho- tengerpartra, egy többezer fôs hippi fesztiválra érkeznek. gyan tud funkcionálni valaki, és mibôl élnek meg egész családok ilyen helyzetben. – Mivel töltöd a napjaidat? – kér- dezte a tibeti képviselô. MARGIT PATRÍCIA ESZTER – Héberül tanulok, mert manapság még a villanyszámla is héberül jön, és senki sem érti ôket a családból… és persze muzsikálok a testvéreimmel a Shantipi fesztivál, békéért – nézett hálásan Báruchra és Ahmedre. – Valahogy majd csak kibekkeljük a Ábrahám sátra jobb idôkig testvéreim – mondta Ah- med. – Hogy jutottál át a biztonsági kor- donon, testvérem? – tûnôdött az egyik (regényrészlet) palesztin lány. – Hivatalosan Kelet-Jeruzsálemben vagyok regisztrálva, ezért van izraeli út- levelem – mondta. Még mindig nem járt, de Báruch a gyógyulás útjának tudtam pontosan kisilabizálni ezt a bo- tartotta a kibeszélést. Nem értékelték nyolult politikai helyzetet. Útban a fesz- egymás mondandóját, csak tanúskod- tivál felé Ahmed elmagyarázta, attól ásnap reggel ébre- tak. Báruch az erôszak-mentes kom- függött a palesztinok mobilitása, hogy désem után Báruch munikáció híve volt. Mindenkit szere- izraeli, palesztin vagy megosztott fenn- Mnem volt a sátorban. Az ünnep miatt tett és elfogadott, ha a cselekedeteik- hatóságú területen éltek-e. Ettôl füg- nem hagyhatott üzenetet, de valószí- kel nem is mindig értett egyet. gôen más jogaik voltak. Úgy tûnt, a leg- nûleg amúgy sem szólt volna arról, Báruch mellett egy híres, dél-afrikai könnyebb helyzetben az izraeli fennha- hogy merre jár. Fél-kómában kóvá- zulu béke aktivista és mûvész ült törzsi tóságú területen élôk voltak, bár Ahmed lyogtam a táborban, és lementem viseletben. Egy pillanatra rám emelte a szerint sokan nem éltek a jogaikkal, egyet fürödni a tengerbe, mire végre tekintetét, majd Báruchra nézett. Béke mert ezzel legitimálták volna Izrael rájöttem, hogy biztos most tartja az és bölcsesség tükrözôdött belôle. Mel- fennhatóságát. Bár voltak palesztin tag- elôadását Ábrahám béke sátorában. lette egy palesztin szufi sejk ült zöld jai a Knesszetnek is így megvolt a le- Csak tizenegy óra volt, de máris tûzött selyem kaftánban és egy egyenes tartá- hetôség arra, hogy az izraeli területeken a nap, és ôrülten szomjas voltam. sú, kopaszra borotvált, narancssárga élô palesztinok demokratikusan képvi- Ábrahám sátrában körben ültek a tógás tibeti parlamenti képviselô. A sá- seljék az érdekeiket, legtöbben nem földön az emberek kézen fogva. Bá- tor méltóságát nem csak a vendégek, vettek részt az izraeli politikai életben. ruch a mellére szorított kézzel megha- hanem az olajfaág díszítés is emelte. A Ez alól kivételt képeztek az izraeli ara- jolt elôttem. Bár a testemben éreztem nap kívülrôl világította át a lila, bati- bok, drúzok és beduinok, akik jóban Báruch lenyomatát, az arca nagyon kolt sátorfalakat, ám a hôség nem tu- voltak a zsidókkal, mert a második vi- amerikainak, nagyon idegennek tûnt. dott beszivárogni. Báruch zenekarából lágháború idején az ô oldalukra álltak. Hiába mosolyogtam rá, arca most ko- Nini beszélt éppen. moly maradt. Ahogy leültem a földre, – Fél éve hajléktalan vagyok. A Pár perc hallgatás után egy ismerôs feltûnt, hogy mindenki gyászos arcki- családunkat hat hónapja lakoltatta ki arcot láttam a körben: Ari unokatesóm fejezéssel ült. Biztos ’sharing-eltek’, Betlehembôl az izraeli hadsereg, mert most batikolt fölsôt viselt katonaruhá- most osztották meg a tapasztalataikat, stratégiai fontosságú helyen volt az ja helyett, és az Uzi sem volt nála. s ez mindig nagyon sok fájdalommal épület. A mi tetônkrôl lôtték az izrae- Olyan helyes fiú volt, bármelyik ba- 2008/05/majus 4/26/08 21:50 Page 31

Izrael 60 ■ 31

rátnôm szívesen járt volna vele. Büsz- – Unokatesóm – súgtam neki. Szo- Persze könnyû a másik oldalt hibáztat- ke voltam olajos bôrére, sûrû fekete morúan bólintott. Ahmed fölállt és ni mindenért. Könnyû azt mondani, hajának izraeliségére, az egyetlen jó- hozzánk lépett. hogy az izraeli megszállás mindennek fej srác volt a családban. Ari most ne- – A fiam éppen veled egyidôs volt, az oka, vagy a palesztin öngyilkos me- hezen lélegzett, a szeme tele könnyel. amikor meghalt egy izraeliek elleni be- rénylôk hibásak mindenért. De nem Ahogy beszélt, a sátorban egyre nehe- vetésben. Allah és Hasem bocsátsák lesz béke anélkül, hogy a mélyebb zebb lett az energia. meg vétkeinket – mondta Ahmed és átö- okokra is fényt derítenénk: ahogy Ni- – Szeretnék megosztani veletek egy lelte Arit, mintha a saját fia volna. Tar- ni és Ari is tanúsítja, két súlyosan történetet. A múlt héten be kellett ven- tották egymást és könnyeztek. Minden- megsebzett nép él ezen a földön. A nünk egy falut a sereggel. A paleszti- ki becsukta a szemét és csöndben ült, a végzet és az áldás sodor minket egy- nok gyerekeket helyeznek a frontvo- földön, gyászolva. Nem voltak szavak, máshoz. Mindkét nép fájdalomból nalba, hogy megállítsák az elôrenyo- melyek leírhatták volna ezt a szomorú- cselekszik. Az izraeliek ahelyett, hogy mulásunkat. Az elôrenyomulás során ságot, ezt az új valóságot, melyrôl eddig a palesztinok szenvedését látnák, gój- teljesen védtelenek voltunk, az egyik semmit se tudtam. Hosszú idô után, nak, nem zsidónak tartják ôket. Áldo- épületbôl egy férfi több társamat is kilôtte. Nem lettünk volna képesek elôre nyomulni, ha nem lôjük ki azt a férfit – mondta. Idegenül csengtek a szájából ezek a súlyos szavak. – A kisfia mellette állt – mondta. A körben ülôk a földet bámulták, gondo- lom, mérlegelték, hogy hasonló hely- zetben ôk mit tettek volna. Nem akar- tuk hallani a történet folytatását. Ari a keze közé temette a fejét és zokogni kezdett. A fején kötött kipa volt. – Amikor kilôttem a férfit, a kisfiú mellett robbant szét az apja feje… mint egy görögdinnye… ezer felé – mondta. Feljajdultam, Ahmed pedig a homlokára szorította a kezét. – Még most is rosszul vagyok, ha amikor Ari felnézett és már nem zoko- zatnak tartjuk magunkat, mert minket a kisfiú testén a húscafatokra gondo- gott, Nini vette át a szót. eddig mindig elnyomtak: ezért érez- lok. Milyen világ ez, ahol ilyen rém- – Mikor lesz már béke végre? Ami- zük úgy, hogy egy apartheid államban tettekre kényszerülünk? Én tettem ezt! óta az eszemet tudom, mindig csak kell érvényesítenünk az érdekeinket. Szörnyeteg vagyok. Hogyan bocsát- marakodott a két nép! Arafat sohasem – Mi palesztinok pedig néha elfe- hatná meg ez a gyerek nekünk, izrae- tekintette Oslót igazi megoldásnak – lejtjük, hogy nektek is ôsi kötôdésetek lieknek valaha azt, amit tettünk? Ho- mondta Nini. van ehhez a földhöz, ezért ti is idetar- gyan lehetséges a béke ennyi trauma – Meg kell alkudnunk egymással. A toztok – fordult Ahmed Arihoz. után? Hogyan bocsátja meg Hasem, béke ára az alku – mondta Ahmed, a – Itt olyan jók az emberek – mondta hogy ennyi gonoszságot követtem el? többiek pedig bólogattak. Ari és újra könnyezni kezdett. – kérdezte zokogva, mintha ô lenne az – Ez a szörnyû konfliktus csak het- Minél jobban megismertem Báruch a kisgyerek. ven éves. Régebben a két nép egész jól munkásságát, annál jobban tiszteltem – Ari! – kiáltottam. Odarohantam megfért egymással, most is meg kelle- benne azt, hogy mindenkibôl a legjob- hozzá és átöleltem. Meglepetten né- ne tudni alkudni – vélekedett a sejk. bat hozta ki. Figyelmétôl és kedves zett rám és még hevesebben sírt. – Rambam, az egyik legnagyobb szavaitól ragyogtak az emberek. Segí- – Apáék azt hiszik, hôs vagyok – középkori zsidó filozófus iszlám tett megértenem, hogy a telepesek suttogta. misztikát tanult és a kairói zsidó szufi nem voltak egytôl egyik vérszomjas – Nem mondom el senkinek – mond- mozgalom alapítója volt. Egy csoport szélsôséges, Rabin-gyilkos feneva- tam, de nem tudtam hogyan vigasztal- zsidó és arab együtt tanulta Avraham dak. Sokuk, mint Noa Giladi rabbinô, ni. Tehetetlennek és reménytelennek ben Maimon, azaz Ábrahám, Maimo- idealisták volt, mások meg gazdasági éreztem magam, a szívem vérzett a tör- nidész fiának és leszármazottainak ta- érdekbôl költöztek a vitatott területek- ténet minden szereplôjéért. Ki tud-e va- nításait. Emlékeznünk kell arra, hogy re egy kormány-program keretében. laki valaha heverni egy ekkora tragédi- régen békességben élt a két nép. A Miután felépítették a házukat és ter- át? A szívemre húztam a fejét és ringat- misztikusok megtalálták az igazság és môvé tették a sivatagos talajt, persze, tam elôre-hátra, mint egy nyugalomra a gyógyulás útját, a magasabb szintû hogy nem akarták elhagyni az ottho- vágyó gyereket. Báruch kérdôen nézett egységet – mondta Báruch. A körben nukat. A kormány által kapott segély rám. ülôk bólogattak, Báruch folytatta. – pedig nem lett volna elég ahhoz, hogy 2008/05/majus 4/26/08 21:50 Page 32

32 ■ Izrael 60

új életet kezdhessenek. Báruch azt is – A katonákon kívül te vagy az elsô kendôbôl tekert turbánja alól. Ameri- megmutatta, hogy a palesztinok se zsidó, akivel valaha beszélgettem – kai akcentussal, és nem az Ezeregy éj- voltak mind terroristák, vallási fanati- mondta Báruchnak áhítatosan a lány. szaka meséinek hangján szólított meg: kusok vagy emberrablók, mint ahogy Miután elengedte, úgy nézett a lány, – Fáradjatok beljebb, vegyétek le a a falafeles bácsit képzeltük Belgával mint egy fénytôl megszédült kis légy. cipôtöket, mezítláb a legkényelme- annak idején a Damaszkuszi kapunál. Szerettem volna ráugrani és kitépni a sebb! – Lehet, hogy az elsô lépés két kü- szárnyait, hogy soha többé ne érhes- Nurit, azonnal engedelmeskedett, és lön állam létrehozása. De hosszútávon sen hozzá, csak az enyém legyen Bá- hipnotizált nyúlként csodálta. tisztán látom, hogy a Szentföldnek a ruch sugárzó jóság-körzete. De bár- – Te vagy a legistenibb szakácsnô, béke földjévé kell válnia, Jeruzsálem- mennyire nehéz volt, egy újjal sem ér- Sulamit, de azért mi is megpróbáltunk nek pedig a világbéke fôvárosává – is- tem egyikükhöz sem, sôt, hagytam, valami különlegessel hozzájárulni a mételte az elôzô napi üzenetet Báruch. hogy egymáshoz közel ülve, kézen ma estéhez. Sárival gyömbéres répa- Az emberek itták a szavait. fogva beszélgessenek bizalmasan. A salátát és currys halat készítettünk – – Zsidók is élhessenek a Jordánon többiek türelmesen vártak, így én is azzal átadta a csomagot. Hálás voltam túl, mert ez az ô történelmi, ôsi föld- türelmes próbáltam lenni. A félté- Nuritnak, amiért rám is gondolt, an- jük is. És a palesztinok is élhessenek kenység önbizalom-hiányból szárma- nak ellenére, hogy én semmit sem se- Izrael államán belül, mert ez a mi ha- zik. A jelen pillanatban kell élni aggo- gítettem, sôt. Sulamit delejes tekinte- zánk is – mondta Ahmed. dalom és félelem nélkül. tét rám emelte és bizalmasan a kezébe – Akkor lesz béke, ha túllépünk az Felkerekedtem és hátra se néztem. fogta a kezem egónkon, az arroganciánkon és a naci- A nap hátralévô részét Arival töltöt- – Báruch haba, Sára. Örülök, hogy onalizmuson. Fel kell ismernünk: a tem és igyekeztem szeretetteli figye- vendégül láthatlak az otthonomban, Szentföld se a zsidókhoz, se a palesz- lemmel gyógyítani a gyászát. holy sister – duruzsolta kedves mo- tinokhoz nem tartozik. Ez a föld az sollyal, az s betût nevemben zsongító- Örökkévalóé! Mindkét népnek kap- an megnyomta, amitôl rögtön a Flóra BÁRUCH, AZ INDIAI csolata van a Szentfölddel, és ez a spi- jutott az eszembe. Otthon egy ilyen HERCEGNÔ TERASZÁN rituális dimenzió képezi a hidat a két bombázó tuti, hogy nem lenne ilyen nép között – mondta Báruch. Az ima után a Falnál az ismerôsök val- szürreálisan kedves. – Ámen – feleltük áhítatosan, mint- lásossági szintjükkel ellentétes arányú Sulamit a rózsaszín leanderekkel és ha egy goszpel kórus tagja volnánk, öleléssel köszöntötték Nuritot, Leát, és nagy fák lombkoronáival övezett, óriási amitôl egy pillanatnyi önirónia futott a bemutatkozás után engem is. Ahogy teraszon terített meg: egy kézzel-szôtt, végig rajtam. Ari teljes átéléssel együtt sétáltunk Sulamit házához, a le- piros-fekete arab szônyegen kerek réz mondta az áment. Láttam, hogy meg- vegô zümmögött az ünnepi izgalom- asztalka állt, rajta agyagtálkákban indi- változott benne valami. tól. Papák és gyerekeik, fiúcsapatok, ai finomságok. Mellette dobok és – A magasabb szintû egységrôl taní- meg öreg nénik karonfogva, legszebb csörgôk és egy hatalmas vízipipa hever- tott Nelson Mandela Dél Afrikában – ruháikba öltözve, zsinagógából kirajz- tek. Sulamit parányi mécsesekkel vilá- vélekedett a zulu békekövet. va lépdeltek vendégségbe, vagy a csa- gított kint és füstölôt égetett. Vagy húsz – És Thich Nhat Hanh is Vietnam- ládjukhoz vacsorázni. Jeruzsálem népe vendég heverészett a langyos éjszaká- ban – mondta a tibeti parlamenti kép- egyszerre lüktetett a város ritmusával, ban arany díszítésû, kicsi arab bôr puf- viselô. és mi is, mint több ezer éve minden fokon és párnákon. Válogatott társaság – Erôsebben kell imádkoznunk, hogy vallásos zsidó, vacsorázni siettünk, volt, egytôl egyig szimpatikusak, érde- véget érjen ez a szörnyû háború. Ha spi- hogy a saját célállomásunkon a többi- kesek és szépek. Semmi kétség, az eze- rituális szinten közelebb kerül a két nép ekkel egyszerre mondhassuk a kidust, regy éjszakában jártam. egymáshoz, a hétköznapi cselekvések egyszerre együk a hét legfinomabb fa- Nurit és Lea a konyhában maradtak szintjén is magasabb dimenzióba kerül a latait, majd egyszerre áldjuk jó szeren- trécselni, én meg szolidan lekuporod- világ – felelte a sejk, és láttam, hogy ha- csénkért az Örökkévalót. tam a szônyeg végére. Most láttam, lálosan komolyan gondolja, hogy a va- Aztán egy egzotikus kerten áthalad- hogy mennyire melléfogtam Bécsben a lóságra kihat a tudatállapotunk. Az em- va egy világoskék falú, boltíves, kô- rossz szabású hosszú szoknyákkal, meg berek szeme könnyekkel telt meg. Ari is kandallós arab házba értünk. Nurittal az ódivatú, fakó zakókkal. Jobban tet- meghatódott, de nem tudtam, hogy a egymás után léptünk be a házba, az aj- tem volna, ha megôrzöm a saját stíluso- hétköznapi szinten hogyan fogja 007-es- tófélfa mezüzéjére csókot hintve. Su- mat, de szinte lehetetlen volt könyököt ként alkalmazni a hallottakat. lamit, a házigazdánk olyan kecses és térdet is fedô, nem túl szûk és a mel- – Ô a pasid, aki miatt átszelted az volt, mintha nem Ohióból, hanem va- let is takaró ruhákban csinosat találni. óceánt? – kérdezte Ari Báruchra néz- lami balettbôl libbent volna elô. Hófe- Ráadásul itt totál a hippi stílus dívott: ve az elôadás után. Bólintottam. Sze- hér lenruhát és arany sarut viselt, és nagyon tetszett, de ilyen indiai meg ara- rettem volna bemutatni egymásnak ahogy a karját mozgatta, színes, indiai bos göncöket nálunk nem is lehetett a ôket, de Báruchot sokan vették körül, karperecek csörrentek rajta finoman. Bahián kívül máshol beszerezni. és a változatosság kedvéért épp egy Csigás-göndör, ében hajtincsei pajko- Éppen ezen tépelôdtem, és arra gon- palesztin lányt szorongatott a mellén. san kandikáltak ki aranyszálú doltam, hogy bárcsak itt volna Báruch 2008/05/majus 4/26/08 21:50 Page 33

Izrael 60 ■ 33

Szimcha is, mert mennyire élvezné ezt a vált. Úgy éreztem, mindenki minket kevert sûrû káosz szorításából egy pilla- társaságot, amikor az asztalfôn, Sulamit néz és valamiért egy pisszenést se hal- natra kitisztult a fejem. Kirajzolódott a mellett a valóságban is megláttam ôt. lottam. Sóbálvánnyá meredtem, aztán vízöntô fiú feltûrt ingujjú, inas karja, Tôle teljesen szokatlan üveges tekintet- szédülni kezdtem és villámgyorsan le- szûk, csontos válla és buddhista, fekete tel meredt rám, amitôl szédülni kezd- ültem. Ô meg lecsukta a szemét, az ég fa gyöngysorán lógó faragott Dávid csil- tem. Báruch idegenebbnek tûnt, mint az felé emelte az ezüst kidus poharat: laga. Hagytam, hogy beborítsa és meg- emlékeimben. Nem éreztem szerelmet, – Jom hasisi vajahulo hasamajim ve törölgesse egy tiszta vászonruhával a csak valami bódító és gyûlöletes hipno- haarec vkol cvaam – kezdte a kiddust kezemet, úgy mint Apa kislány korom- tikus erôt, amitôl lebénultam. Össze- mélyrôl zengô hangján. Istenem, de ban. A fiú szeme lehetetlenül azúr kék folytak a hangok és a színek, elfogyott a szépet teremtettél! – gondoltam, és a volt, mint egy olyan édesvízi tó, melybe levegôm és minden kiesett a kezembôl, kedves arcú hippikkel együtt rámond- a gyerekek stégrôl ugrálnak és pontyok rá a mellettem ülô lány szoknyájára. tam, hogy ámen. meg leveli békák élnek benne boldogan Hiába bólintottam felé zavartan mo- a vízililiomok között. Mintha az Örök- solyogva, Báruch nem köszönt, nem is A rituális kézmosáshoz sorban áll- kévaló azt akarta volna, hogy az ember közelített felém, még csak nem is jel- tunk, és a többiek kedélyesen dudo- soha ne felejtse el ezt a kékséget. Ismer- zett. Jeruzsálemben egy csomó egyfor- rásztak, beszélgettek, és ölelgették lek és szeretlek, ne félj, minden a legna- ma kinézetû, nagy medve jellegû sza- egymást, mint egy jól összeszokott gyobb rendben van, volt és lesz, üzente kállas fickó rohangál föl-le: talán nem csapat. Nurit mögém állt, és masszí- az a valószerûtlenül optimista tekintet. is ô az, csak hasonlít rá. Az a valaki rozni kezdte a hátamat. Jó, erôs karja Kezemet a kezében tartva elmondta az meg csak ült a terasz másik végében, volt, kilazította a feszültséget belôlem áldást helyettem, és azután is csak tartot- mint egy Buddha szobor hófehér ing- egy kicsit. Döbbenten láttam, hogy ta, szertartásosan, mint egy kohén a Tó- ben és len nadrágban, keresztbetett Báruch mindenkivel fesztelenül társa- ratekercset a Szentélyben. lábbal és immár becsukott szemmel log, még Leával is pajtizik, csak épp Báruch Szimcha megjelent a fiú há- mélyeket lélegzett. Aztán a szívére engem kerül. Én meg nem mertem ta mögött és rám mosolygott, mintha szorította a kezét, és elôre-hátra dülön- hozzá közelíteni. Nem voltam a ma- csak most vett volna észre. A teste gélve olyan siralmasan dalolt, hogy gam ura: hipnózis alatt nem cseleked- lomha volt és izzadós. csak a harmadik versszaknál ismertem het az ember. Szedd össze magad! – Hááááj Sáraaaa! Báruch hábá fel, hogy a Salom Aleichem-et énekli. Gyerünk! Ostoroztam magam, mint az szépség, ez aztán az igazi sábeszi A hang viszont biztosan beazonosítha- összerogyás elôtt álló szamarat. meglepetés! – belépett a fiú és közém. tóan Báruch Szimháé volt. Ekkorra Elôvettem a legújabb meditációs tech- Felénk magasodott, mint egy óriási fa- azonban megfagyott bennem valami és nikámat, és próbáltam lelki szemeim vágó, kihúzta a kezemet a fiú kezébôl a helyét átvette a frusztráció. elôtt jégcsap királynôként vizualizálni és megcsókolta. Ahogy elengedett, Az asztalfôn még szebb volt, mint magamat. Ez sem mûködött. Anya hippi szokás szerint a fiú is és Báruch Budapesten, most teljes valójában ra- vagy Flóra most biztos egyszerûen is megcsókolta a saját kezét, és köz- gyogta be a fûszeres éjszakát. Ez volt odalejtenének hozzá, nem tipródnának ben engem bûvöltek. Nem engedlek el, tehát az ô közege, ez az az elérhetetlen ennyit, de nem baj, én én vagyok. üzente a vízöntô fiú pillantása. Figyel- világ, ami kettéválasztott minket, ami- Visszagondoltam a Blaha Lujza téri lek, mondta Báruch tekintete. ben nekem nem volt hely, mert az én virtuóz alakításomra, hogy elnyom- Örültem annak, hogy a kézmosás és a életem annyira más, hogy biztos nem jam bénaságommal kapcsolatos kenyérre mondott áldás között nem volt illenék bele. És lám-lám, az érkezé- frusztrációmat, de ez sem mûködött. szokás beszélni, mert csak szívbôl jövô, sem után pár nappal máris itt ülök az ô Gyûlöltem magam a gyávaságomért. banális szerelmes versszakot tudtam világában, ötembernyire tôle. Moso- Mivel a kézmosásos áldást még min- volna a kék szemû fiúnak szavalni, amit lyognom kellett, bár egyáltalán nem dig nem tudtam fejbôl, azon is té- késôbb nagyon megbántam volna. töltött el semmiféle örömmel a dolog, pelôdtem, hogy mormoljak-e valami ha- Nem ezt vártam magamtól. sôt pánikolni kezdtem. Legszíveseb- landzsát, vagy feltûnést keltve megkér- Némán leszédültem Nurit mellé az ben felálltam volna és rohantam volna dezzem Nuritot, de az még cikibb lett egyik dúsan szôtt, keleti szônyegre, és vissza az álmaimhoz, amíg csak a lá- volna Báruch elôtt. Kezdett fájni a teljesen kinyúltam. A többiek is heve- bam bírja, hogy aztán egy villanypóz- gyomrom az elképesztô tempóban résztek vagy ültek a szônyegen, lábak nát átölelve égbe kiáltsam a fájdalma- gyûlô feszültségtôl. Összeroppantam, és karok egymás hegyén-hátán, mint mat és addig ömöljön a könnyem, mint egy húsvéti csoki nyuszi. De zsidó- valami sejt. Úrrá lett rajtam az utazás amíg csak bírja a szemem. Bár egye- land-ben ez a hasonlat sem mûködött. fáradtsága. Új országban voltam, új dül nem találtam volna haza az idegen Egy keleties tónusú, copfos fiú már emberek közt, új életet kezdtem. városban, felálltam, hogy óvatosan észre is vette, hogy mit szerencsétlenke- Nurit a fejemet gyöngéden az ölébe kislisszoljak, de hirtelen Báruch dek össze a kézmosónál. Szolgálatké- húzta, és simogatni kezdte a hajam, Szimcha is felállt és erre a többiek el- szen a kétfülû edénynél termett, és nem mint egy igazi, bejáratott barátnô. csendesedtek. Egy pillanatra csodál- a saját kezére, hanem az enyémre öntöt- Ahogy együtt dúdoltunk egy keleti kozva rám nézett, és a szeme megint a te a vizet. Gyengéden kényeztette a hangzású, ôsi zsidó dallamot, mintha a kedves ismerôs gomb maciszemmé bôrömet a langyos víz, és a Báruch-által lelkünk is összekapcsolódott volna. 2008/05/majus 4/26/08 21:50 Page 34

34 ■ Izrael 60

További Ki képviselje kétségek a zsidókat? Vitafórum és kerekasztal-beszélgetés zsidó vezetôk és közéleti Kohn Gábor, a váci zsidó hitközség tásáról nem tudtak. Vajon ki vezette a tagjának válasza Feldmájer Péter írá- jegyzôkönyvet, és kik hitelesítették emberek részvételével sára („Kérdéseit nehezen tudom értel- azt? mezni” – Szombat, 2008. április) – A hitközség tulajdonában lévô tel- Idôpont: ken felépült „közösségi házba” – azon 2008. május 11. Tisztelt Feldmájer úr! kívül, hogy a hitközség elnökének lá- Olvastam az Ön válaszát. Továbbra nya által mûködtetett kis boltban lot- vasárnap, du. 4 óra is maradtak kétségeim illetve kérdé- tót vettem – sem én, sem tagtársaim seim: nem tehettük be a lábunkat; annak sor- Helyszín: sáról semmiféle információt nem kap- Bálint Zsidó Közösségi Ház – Vajon egy hitközség vezetôjének tunk. Nem értem, hogy ha a maroknyi (vezetôségének) nem kötelessége-e váci zsidónak volt már egy szépen fe- kérés nélkül évente beszámolnia a ta- lújított imaháza, miért volt szükség A honi zsidó civil társadalom goknak a közösséget érintô fontos egy új közösségi házra? Miért nem örvendetes felvirágzása, pluraliz- szervezeti és anyagi kérdésekrôl? Vá- léphettünk mi be oda? És végül miért musa éles ellentmondásban van con 12 éve egy beszámoló sem hang- kellett eladni? Az fáj a legjobban, a monolit politikai képviselettel. zott el. hogy becsaptak minket: azzal áltattak, Vajon eljött-e az ideje a zsidó – Feldmájer úr bizonyára olvasta hogy a közösségünk számára épül – rendszerváltásnak? Hogyan dönt- azokat a dokumentumokat, amelyekre nehogy akadályozzuk az építkezést, hivatkozott (Alapító okirat, Mûködési vagy a tulajdonjogot firtassuk – aztán hetô el, ki és milyen arányban szabályzat). Mi ezeknek a létérôl is eladták. vehet részt a zsidóságot érintô csak mostanában értesültünk. – A közvélemény mindenkit hibás- politikai döntésekben? – Feldmájer úr bizonyára jobban nak tart: a Turaiakat elítélik a telhetet- tudja nálam, hogy a vezetôség-válasz- lenségükért; a vezetôséget azért, mert Szervezôk: tásnak milyen formai és tartalmi köve- megállíthatta volna a folyamatot; a Bálint Zsidó Közösségi Ház telményei vannak. A Váci Zsidó Hit- tagságot, mely csak megvonta a vállát, Szombat folyóirat község tagjai a vezetôség újraválasz- és nem szólt, hanem távozott.

Summary Gábor T. Szántó has made an interview with Israeli In his leading article János Gadó writes about the literary historian, Dan Miron: „Due to the Russian aliyah, second „Újlipótváros battle”. In the second week of April Russian-Israeli literature – including Yiddish-Russian- there were anti-Nazi demonstrations in the „Újlipótváros” Israeli literature – does exist. Unfortunately it is not as quarter of Budapest’s 13th district organized mainly by strong and powerful as it was before the Shoah. It is civilians against far right demonstrators. The extreme struggling for life, but it has not finished and I do not wish right demonstrators were significantly fewer. to prophesize about its future.” Most of the articles in this issue are devoted to the 60th We publish the short stories of S.Y. Agnon and Mirella anniversary of Israel. Pári and an extract from the novel of Patrícia Eszter Former minister Tomi Lapid and former head of Mosad Margit – all three pieces take place in Israel. In our series Dani Yatom were interviewed by our colleagues, Gitta of Modern Jewish Poets we publish some translated Szekér and János Gadó. poems of Yiddish poet Mani Leyb and the famous poem Life interviews can be read with three Hungarian Jews about the War of Independence Our bodies lie here by – Péter Schramm, Róbert Betic and Gábor Bende – Israeli poet Haim Guri. having returned from living in Israel. Péter Schramm Richárd Rákócza writes about the new skyscrapers in speaks about the time he spent on the boat Exodus, Betic Tel Aviv and Sándor Márk Pályi shares his impressions and Bende tell us about their years in the Israeli army as about Israel’s performance at the Eurovision song well as about the reasons for their aliyah and yeridah. festival. 2008/05/borito 4/29/08 20:42 Page 3

Szabad Zsidó Tanház Elôadássorozat a Magyar Zsidó Kul- turális Egyesület és a Szombat fo- lyóirat szervezésében A Szabad Zsidó Tanház programjá- ban a zsidóság kultúrájának, törté- nelmének és vallásának alapkérdé- sei mellett kiemelten szerepelnek je- lenünk problémái, melyekre megpró- bálunk a zsidóság kultúrájából merí- tett, korszerû válaszokat adni. „Zsidóság és erotika” 2008. május 14. szerda, 18 óra Sturovics Andrea: Judaizmus és szexualitás „Évadzáró elõadás” 2008. május 17. szombat, 19 óra G. E. Lessing: Bölcs Náthán – felolvasószínház két részben Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi Ház (Budapest VI. ker., Révay u. 16.) További információ: www.mazsike.hu Támogató: The L.A. Pincus Fund for Jewish Education in the Diaspora Bálint Zsidó Közösségi Ház 2008/04/borito 3/27/08 21:51 Page 4

Call for applications About the foundation The Dutch Jewish Humanitarian Fund (JHF) started operating in 2002. The organization was established as a result of the negotiations on Jewish war claims in the Netherlands, its goal is to support projects dedicated to restoring Jewish life in former communist countries in Central and Eastern Europe. ss Since 2002 the JHF has disbursed annual grants to qualified projects. Award policy When awarding grants, the Dutch Jewish Humanitarian Fund places emphasis on projects dedicated to building and ensuring the continuity of Jewish communities in Central and Eastern Europe, especially in the areas of culture, Jewish tradition and heritage, knowledge transfer, enhancement of non-capital infrastructure, and projects that promote mutual respect between people. Organizations registered in Central and Eastern Europe are invited to apply to our foundation for funding. More information about our award policy can be read in our information brochure on our website: www.jhf.nl. Application procedure Requests for a grant for projects commencing on or after 1 January 2009, must be made using the appropriate application form, which is available on line at our website: www.jhf.nl. This form should be filled in on line and accompanied with a budget and a project description before July 1st 2008. This deadline will be strictly adhered to. In addition to the on-line application form, each applicant must enclose the following: 1. annual financial reports for the past three years (the original language is allowed), which must include a balance sheet, an annual profit & loss statement, and explanatory notes; 2. a charter or articles of association for the organization; 3. a listing of the organization in the official public register. All documents relevant to the application should be in English. While the annual financial reports, balance sheets, and the charter or articles of association may be submitted in the original language, English is preferred. After the relevant documents have been received, the JHF will confirm receipt to applicants within a month following submission. Ordinarily, the Board of the JHF will decide on awards of project grants in November 2008. Potential applicants are strongly advised to study the application criteria on our website carefully. Applicants who are uncertain whether they are eligible for funding are welcome to make enquiries by telephone, mail, or e-mail. Win an unsolicited award of 10,000 Euros! Although the Fund will continue to consider all relevant projects submitted, its particular stress remains on renewal and innovation. In order to stimulate imaginative visions and new ideas intended to promote Jewish life in Eastern Europe with particular stress on Jewish education and tolerance building, the Fund may offer an annual unsolicited award of 10,000 Euros, over and above to the sum applied for, to a project it deems best reflects these ideals.

Website: www.jhf.nl Email: [email protected] Phone: + 31 (0)70 4275483 Staff: Muriel Leeuwin, Suzanne Georgi