Galavics Géza

Az oszlopos körtemplom és az angolkert – az antikvitás vágyképe és aktualitása

Kerttörténet és művészettörténet

A történeti kertekkel foglalkozó tudományos ku- je) és József nádor alcsúti kastélyparkjának egykori tatásokban és történeti összefoglalókban a kerttör- kerektemplomán. Az elemzés szempontjai közt az ténet és a művészettörténet kapcsolata oly inten- épülettípus eredete, az antikvitáshoz való viszonya, zívvé vált az utóbbi évtizedekben, hogy nem egy az európai tájkertekben betöltött szerepe, építtetői, esetben, például egy történeti kertekkel foglalkozó példaképei, párhuzamai szerepelnek, s vizsgáljuk tanulmánykötetben, szinte lehetetlen megállapíta- a körtemplomok funkciója, belső díszítése, szobrai ni, hogy az adott tanulmányt a történeti diszciplí- révén megjelenített tartalmakat éppúgy, mint az nákban is jártas tájépítész vagy a történeti kertek építményekkel együtt az antikvitáshoz és saját ko- kutatásának sokágú szempontrendszerét elsajátító ruk kertművészeti alkotásaihoz való viszonyukat is. művészettörténész írta-e.1 Mindez nem jelenti azt, Maga az oszlopos körtemplom mint épülettí- hogy a kerttörténeti kutatásokban a művészettörté- pus már Vitruviusnál is szerepel, s művének re- netnek nem lennének továbbra is preferált terüle- neszánsz kori kiadói és kommentálói nyomán az tei, csak annyit, hogy ezekben egy ideje számíthat oszlopos körtemplomnak két típusát különböztet- a tájépítész kutatók támogatására is. A kerttörté- jük meg. A körben elrendezett oszlopsort mindket- net nézőpontjából a művészettörténet változatla- tőnél kupola fedi, ám az egyiknél az oszlopsor kö- nul megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kert zépen egy cellát, egy pogány szentélyépületet fog építményei felé. Nemcsak azok építéstörténetének közre, ezt hívja az építészettörténet peripterosnak, és tervezőinek kérdései foglalkoztatják, hanem az míg a másiknál, ahol középről a cella hiányzik, s egyes építmények típusának megválasztása, elő- az oszlopsor szabad átlátást biztosít környezetére, képei, az európai kultúra múltjában fellelhető gyö- monopterosnak. Ha történeti kerteket díszítettek, az kerei, kortársi párhuzamai is, továbbá az épületek antikvitás felidézői voltak, s az oszlopsor és a kupo- funkciója, térbeli elrendezése, formavilága s ezek la mint az építészeti ikonológia legreprezentatívabb inspirációi. Ugyanezeket a szempontokat érvénye- síti e kerti építmények festészeti és szobordíszének kutatásában is, mivel természeti környezetbe fog- lalva gyakran ezek közvetítik a kertek rendkívül gazdag szellemi tartalmát, megjelenítői kulturális identitások vállalásainak, hordozói társadalmi utó- piáknak, szentimentális érzelmeknek, s jelzései a kitágult világ új határainak. Mindezeket az egyik legkülönlegesebb európai tájkerti épülettípus, az oszlopos körtemplom ma- gyarországi példáin vizsgálom: a kismartoni (a mai eisenstadti) herceg Esterházy-kastélypark Leopol- dina-templomán (1803–1820), a hőgyészi Apponyi- 1. Tivoli, a Sibylla-templom és alaprajza Palladio művében, kastélykert Venus-templomán (az 1810-es évek ele- 1570. Fametszet

273 évszázadon át, gyakran Tivoli körtemploma lett kompozícióikon, bukolikus tájképeiken is a görög és római mitológiai jelenetek korjelző motívuma, még Markó Károly munkásságában is.3 De ott van már az épület Palladio 1570-ben kiadott és számos nyelvre lefordított nevezetes könyvében – I quattro libri dell’ architettura –, fametszetben közölt pontos felmérésekkel (alaprajz, oldalnézet és keresztmet- szet, részletek, díszítések), építészek, építtetők s az antik építészet rajongói számára (1. kép). A reneszánsz és barokk kertekben azonban nem ez az épülettípus terjedt el, hanem a kupolás kör- templomnak a másik, a belső szentélyépület nélküli változata. Konstrukciója, formavilága, összhatása révén ez is az antikvitás korát idézi fel, de valójá- ban nincs közvetlen római vagy görög előképe. Re- neszánsz kori építészet-teoretikusok logikai úton megalkotott kreációja ez, amely mennyezetképével vagy szobrával közvetíthet magasztos eszméket is, de akár egyszerű oszlopos pavilonná szelídül- ve lehet kastélykertek, nagy nyilvános közössé- gi terek, parkok, fürdőhelyek térformáló eleme is (2. kép). Karrierje is ebben a funkcióban teljesedett ki, szinte máig tartó érvényességgel. Közép-euró- pai népszerűségüket jól jelezheti, hogy 1800 kö- rül készült, Bécs környéki példáikról (többek közt Neuwaldegg, Galitzinberg, Laxenburg) egész sereg 4 2. Stowe, körtemplom a Medici Venus-szobrával, 1720–21 egykorú tájábrázolás és metszet készült. Ám a kis- architektúra-elemekben oly gazdag Bécs környéki elemei minimalizált formában is erőteljes hatás- angolkertekben – meglepő módon – a másik kör- elemei lettek a kerteknek. A két körtemplom-típus templom-típus nem volt jelen. közül valódi antik előképe csak a cellával megépült Ez a másik körtemplom-típus, amely félköríves oszlopos körtemplomnak volt, közülük a leghíre- kupolával lezárt hengerforma és köréje font oszlop- sebb a római korból, az 1. századból máig fennma- sor mértani formáival írható le, nagyságrendekkel radt pogány szentély, a Sibylla-templom Tivoliban, ritkább az európai kertművészetben. Sem a rene- Róma közelében.2 A 16. század óta zarándokolnak szánsz, sem a barokk történeti kertekben nem talál- falaihoz az Itáliába utazók, köztük igen sok mű- kozunk vele. Először a 18. század első évtizedeiben vész, akik festmények és rajzok százain örökítették jelenik meg a tájképi kerteknek nevet adó Angliában, meg Tivoli sziklára épült templomát. Később, több az első angolkertekben. Megjelenése nem független attól, hogy valóságosan és jól felidézhetően kötődött Tivoli Sibylla-templomának akkorra már ikonikussá vált római kori épületéhez. Modern megjelenítésére akkor lett igény, amikor az újkor embere politikai, kulturális, erkölcsi és művészi megújulásához az an- tikvitás örökségében és a természetre való hivatko- zásban keresett támaszt. Ez a két világ számos pon- ton összekapcsolódott, s találkozásukból született a tájképi kert. Ennek tervezői, építtetői a táj átalakítá- sával, s a tájban elhelyezett építményekkel és szob- rokkal az antikvitást nem csupán vizuálisan akarták felidézni, hanem az épületek és szobrok által érze- lemmel is megtölteni, szellemi, politikai, művészeti vonzódásaikat megjeleníteni.5 Ebbéli szándékaiknak egyik igen ritka, de na- 3. Stowe, az ősi erények temploma, 1734 körül gyon markáns jele a tájképi kertek pogány szentélyt

274 magába foglaló oszlopos körtemploma. A kerttör- téneti irodalom tanúsága szerint mára mindössze 15–20 ilyen körtemplom maradt fönn az európai tájkertekben.6 Ezért, ha közöttük a kismartoni, a hőgyészi és az alcsúti tájkertek körtemplomának és szobordíszeinek helyét keressük, érdemes az épü- lettípus legismertebb európai példáit s azok építte- tőit röviden bemutatni. Az egyik legkorábbit a mél- tán nagy hírű angliai kertben, Stowe-ban emelték még 1734 táján (3. kép). Nem másolata ez a tivoli Sibylla-templomnak, hanem annak tömegét, formá- it idézi fel átértelmezve. Építtetője az angliai libe- rális politikai ellenzék képviselője, Lord Viscount Cobham (1675–1749) volt, tervezője pedig a festői tájkert műfajának az egyik legjelentősebb alakja, a tájépítészként és festőként is képzett William Kent (1685–1748). A stowe-i tájkertben, stílusukat és iko- nográfiájukat tekintve sokféle épületet emeltek. Gö- rög-római és gótikus épülettípusok ekkortájt jelen- tek meg együtt az angliai tájkertekben, s a hozzájuk kapcsolódó szobrászati díszítéssel, köztük a görög és brit kiválóságok szobraival együtt jelenítették meg azt a programot, amelyben az angliai arisztok- raták vezető reformköre Nagy-Britannia megújulá- sát a görög demokráciák és az angol hagyományok példájára építve képzelte el. A stowe-i tájkertben 4. Stourhead, Apollón-templom, 1745 az antik hagyományokhoz való igazodás jeleként az oszlopos körtemplom mindkét formája megta- ketten megjárták Itáliát, s az Atlanti-óceán partján lálható volt: a monopteros szabadon álló oszlopai magas sziklafal peremén emelkedő körtemplomuk a Medici Venus kópiájának szobrát fogták körbe a tivoli Vesta-templom igézetében készült olyan�- (2. kép), a peripteros szentélyében pedig a görög nyira, hogy táji környezetbe illesztésével egyik kiválóságok szobrai mutatták a görög példák vál- körtemplom sem idézi meg jobban mintaképét, lalását.7 Stowe-ban az oszlopos körtemplom épület- mint ez. Építészeti formái inkább összességében típusa erős érzelmi és politikai töltéssel, programja emlékeztetnek példaképére (az oszlopok például komolyságával és emelkedettségével jelent meg. nem szabadon állnak, hanem a falhoz simulnak), S nem csak épületformáival, hanem ezzel a prog- de a párkányzaton antikva betűkkel fölvésve római ramadó szándékkal is lett mintaképpé az európai költő (Lucretius) emblematikus sorai futnak körbe. tájkertekben, még ha direkt politikai utalásrendsze- Az épületet könyvtárnak szánták és az építtető ked- rével nem igazán talált követőkre. ves unokahúga, Friedeswide Mussenden emlékére A stowe-i tájkert peripterosát 1745-ben hamaro- „Mussenden Temple”-nek nevezték el.9 san egy másik angliai tájkert, Stourhead 1745-ben emelt oszlopos körtemploma követte (4. kép). Épít- tetője egy fiatal angol bankár és műgyűjtő, Henry Hoard (1705–1785) volt, építésze s a tájkert kialakí- tója pedig a Stowe-ban is tevékenykedő tájépítész, William Kent. A mesterien tájba helyezett épületet Apollónak, a művészet és költészet pártfogójának emelték, s formáit kivételesen nem a tivoli Sibylla- templom, hanem a baalbeki nagytemplom inspi- rálta.8 Ugyanebbe a körbe illeszkedik Észak-Íror- szágban Frederik Hervey-nek, Derry anglikán püs- pökének (és Bristol 4. grófjának) Downhill House nevű rezidenciájához kapcsolódó körtemploma, amely az északír építész, Michael Shanahan tervei szerint 1782–1785 között épült meg (5. kép). Mind- 5. Downhill, Mussenden-templom, 1782–85

275 a körtemplom továbbépítését – képzeletben – saját koruk kiválóságaival kell folytatni.10 Ermenonville tájkertjét emlékművekkel, felira- tokkal s a tájépítészet eszközeivel különböző táj-ka- rakterekre hangolták. A jeles francia festő, Hubert Robert készített hozzá inspiráló képeket, s ugyanő tervezte meg egy másik nagyszabású franciaországi tájkert, a méréville-i kert látványvilágát is (7. kép). Megbízója itt XVI. Lajos bankárja, De Laborde már- ki volt, s kertjének nevezetes oszlopos körtemp- loma az 1780-as években készült. Hubert Robert, mint annyi 18. századi tájfestő, Claude Lorrain 17. századi bukolikus tájképei, tájrajzai bűvkörében 6. Ermenonville, Filozófusok-temploma. alkotott. A méréville-i kert oszlopos körtemploma, S. Goblain rajza 1820 körül (Hunt 2004 után) a hozzá vezető híd motívumával kialakított táj- részlet a legközvetlenebb kapcsolatban áll Claude Lorrainnek egy ismert, a tivoli tájat és templomot ábrázoló rajzával.11 Az oszlopos körtemplom Itáliát idéző épülete másutt is föltűnt Európában. Szentpétervár mel- lett a legnagyobb orosz tájkertben, Pavlovszkban, II. Katalin cárnő fia, I. Pál (a későbbi cár) számá- ra emelt palotát és 1781-ben a parkban oszlopos körtemplomot is, amelyet Barátság templomának neveztek el. Építésze a skót David Cameron volt, aki több, Angliából származó építésszel együtt a neo-palladianizmus építészeti felfogását közvetle- nül ültette át a cári udvar és az orosz főnemesség 7. Méréville, rézmetszet, 1808 kastélyaiba és kertjeibe.12 Angliában tanult német építész, Heinrich Jussow tervezte a hesseni tarto- Franciaországba a tivoli Sibylla-templom pél- mánygróf számára a kasseli Wilhelmshöhe egy dája az 1770-es években érkezett meg. René-Louis egész hegyoldalt kitöltő kert-együttesébe a stowe-i Girardin márki (1735–1808), Rousseau pártfogója, „ősi erények templomát” idéző körtemplomot. ermenonville-i tájkertjének egy kitüntetett pontjá- A kasseli tartománygróf, II. Frigyes az angol király, ra oszlopos körtemplomot emelt (6. kép). A költői II. György veje volt, fiával, IX. Vilmossal együtt ihletettséggel s a tájfestészet eszközrendszerének „anglománok”, akik nemcsak az angolkertek di- tudatos alkalmazásával kialakított kertben a márki vatját, de a mögöttük álló reformszellemiséget is körtemploma római kori előképét egészen eredeti igyekeztek tartományukban meghonosítani. Kert- módon átértelmezte. Ugyanis Tivoliban az eredeti jük 1817-ből való körtemploma képi záró eleme a Sibylla-templom a sziklaormon már a 16. századi kasseli Wilhelmshöhe hatalmas barokk kolosszusá- ábrázolásokon is félig elpusztulva áll, s kupola- tól a hegy aljáig vezetett vízesésrendszernek, s fon- fedése is hiányzik. A 18–19. századi tájkertekben tos építészeti motívuma a barokk és a tájképi kert megépített másai, változatai viszont mindenhol összehangolásának.13 teljesen „kiegészítve”, kupolával fedett állapot- Közép- és Kelet-Európában a jól tájékozott és ban születtek újjá. Kivéve az Ermenonville-ben ál- művelt arisztokrácia egy-egy kiemelkedő tagja ló körtemplomot. Ezt Girardin márki – követve az emelt birtokának nagy gonddal kialakított angol- újabb kori eredetit – félig romosan építtette meg, s kertjében oszlopos körtemplomot. Lengyelország- ennek a formának adott új, aktualizált jelentést. Ér- ban két nagy műveltségű, az angliai és franciaor- telmezésében a Filozófusok templomának nevezett szági példákat jól ismerő asszony, a lengyel királyi körtemplom még csak félig készült el, és azt saját családdal rokonságban álló Izabella Czartoryska korának kell – jelképes értelemben – tovább építe- és Helena Radziwillova. Az első a Varsó melletti ni. S annak szellemében, hogy a templom már álló Puławyban a tivoli Sibylla-templom mesterséges tartóoszlopait a legjelesebb filozófusokról és tudó- sziklára emelt szinte hű másolatát (8. kép) építtet- sokról – Descartes, Newton, Voltaire, Montesquieu, te meg 1798–1801 között (építész: Chrystian Piotr Rousseau – nevezték el, s azzal a szándékkal, hogy Aigner), Radziwill hercegnő pedig a tájképi kert-

276 jét már elnevezésében is karakterizáló Arkadiában szintén egy oszlopos körtemplomot 1783–1785-ben (építész Szimon Bogumił Zug). Mindkét körtemp- lom egyfajta világi kultuszhelyként antik és kö- zépkori régiségek, történeti emlékek és művészeti alkotások őrzésére szolgált. Arkadiában a Diana istennőnek szentelt körtemplomhoz hosszú hajót csatoltak, s az ebben lévő gyűjtemény legnagyobb részét a hercegnő eredeti görög, római és etruszk régiségei tették ki. Az út a körtemplomhoz (9. kép) római romok íve alatt vezetett, a kertbe nagysza- bású római vízvezeték emeletes íveit építették meg, de a közelében ott állt a park gótikus háza is. Puławyban a körtemplom és a gótikus ház párosa volt a két legjelentősebb épület, formáikat és funk- ciójukat tekintve is. A tivoli előképet tán leghíveb- ben követő, de méreteiben kétszer akkora körtemp- lomban Czartoryska hercegnő a lengyel történelmi emlékeket, nevezetes lengyel királyok képmásait, fegyvereit, zászlait, ereklyéit, lengyel tudósok, írók, vezető arisztokraták portréit és tárgyait gyűjtötte össze, akkor, amikor Lengyelországot szomszé- dos nagyhatalmak már szétosztották maguk kö- zött, s megszűnt az önálló lengyel állam. Izabella Czartoryska a szétszakított nemzetrészek közös emlékezetét kívánta megőrizni, s ehhez válasz- totta keretként a klasszikus, római mintára emelt 8. Puławy, Sibylla-templom, 1798–1801 oszlopos körtemplom típusát. Nem csak az építé- szeti forma, hanem a gyűjteményben megtestesü- vesztett Lengyelországban igen nagy jelentősége lő gondolat is emelkedettséget tükröz, s ezt erősíti volt. A korszak az európai nemzeti múzeumok ala- fel a körtemplom homlokzatára felvésett lengyel pításának időszaka, s Puławy programja ugyanúgy nyelvű felirat is – PRESZŁOŚĆ – PRZYSZŁOŚĆI – nemzeti és egyetemes, mint a többi, jelentős euró- [A jövő múltja]. Hasonló célkitűzéssel épült meg a pai kezdeményezés is. Bár Isabella Czartoryska körtemplom közelében a „Gótikus ház” 1801–1809 gyűjteményének s magának Puławynak is később között. Csúcsíves árkádjai alatt régi lengyel várak, hányattatott sors jutott, ám a Czartoryski-kastély, a kastélyok, városi házak díszesen faragott kövei, kert és épületei az eredeti helyszínen ma is állnak, domborművei, feliratai voltak befalazva, az épület- gyűjteményei pedig Czartoryski Múzeumként szá- ben pedig az egyetemes művészet alkotásait, a leg- mon tartva a krakkói Nemzeti Múzeum keretében jelentősebb európai festők képeit, köztük Leonardo működnek.14 Hölgy menyéttel című festményét őrizték. A házban mindenütt a műveket értelmező és a látogatót ori- entáló bölcs idézetek voltak olvashatók. A kőfarag- ványoknál például egy Vergilius-idézet állt, amely Puławy látogatóit Aeneas Trója sorsán kesergő szavaival máig érő érzékenységgel szólította meg. Amikor Aeneas Karthagóban egy trójai háborút áb- rázoló domborművet pillantott meg, így kiáltott föl: „Sunt lacrimae rerum et mentem mortalia tangunt” (A I., 462. Vannak a tárgyaknak könnyei, s a mulan- dó dolgok a lélekig érnek). Mindenki értette, miről szólnak a költő sorai. Az orosz megszállók is, akik a gyűjtemény egy részét később Oroszországba szál- lították. A puławyi kastélypark oszlopos körtemp- lomát a gótikus házzal együtt az első lengyel mú- 9. Arkadia, Diana-templom. zeumként tartják számon, s ennek a függetlenségét Z. Vogel rajza után J. Z. Frey rézmetszete, 1807

277 csak készült a számára meghatározónak bizonyult itáliai és nyugat-európai utazáshoz. Apponyi Antal a távoli, Tolna megyei hőgyészi kastélykertjének átalakításához 1787-ben fogott hozzá. Ekkor készültek az első kerttervek, alig vagy egyáltalán nem ismert bécsi tervezők jó színvonalú alkotásai, amelyek a korai szentimentális kertek tér- tagolását mutatják. 1799-ben elkészíttette a kertjébe szánt, nem túl igényes kerti építmények tervrajzait is. A játékos ötletek, kertdekorációk közt a legigé- nyesebb egy szentély nélküli oszlopos körtemplom volt, amely bizonyára éppúgy fából épült volna, mint karaktere után ítélve a többi is. Hogy ezek a mintakönyvekből kimásolt, kerti séták meglepeté- seinek szánt építmények elkészültek-e, nem tudjuk. Bő egy évtized múlva, 1810-ben azonban nem mes�- sze a kastély épületétől megépült egy csupán nyolc, különleges ritmusban elrendezett oszloppal körbe fogott, félgömbkupolával fedett körtemplom, gyü- mölcsfüzéres fesztónnal díszes párkánysorral (12. kép). Az épülettípus megválasztása, egyszerűségé- ben is változatos formái és arányai ma is méltóságot sugároznak. Bizonyos, hogy ez volt az építtető szán- déka. S ezt azzal is kifejezésre juttatta, hogy az antik- vitást felidéző körtemplomába a görög-római művé- szet egyik legnagyszerűbb alkotását, a Medici Venus 10. Albert Christoph Dies: A Sibylla- és a Vesta-templom márványból készült szobormásolatát helyezte el.16 Tivoliban, 1793. Rézkarc. ©Trustees of the British Museum A kismartoni Esterházy kastélypark körtemp- A Habsburg Birodalom országaiban az osztrák lomát is, bár ez kevésbé ismert, éveken át Venus- tartományokban meglepő módon nem tudunk Ti- templomnak szánták (16. kép). Pontosabban előbb volit idéző oszlopos körtemplomról. Csehországban volt meg az igény arra, hogy mindenképpen legyen viszont, a Prágától északra fekvő Veltrusy parkjá- oszlopos körtemplom a kismartoni kertben, mint ban Jan Rudolf Chotek gróf (†1824) 1800 körül emelt az, hogy kinek is „szenteljék”, kinek a nevét vi- a stowe-i körtemplom ihletésére készült Barátság- selje. 1802 táján, mikor még a kastélytól távolabb, templomot, amely a kastély kertjében gótikus és egy tó partján kívánták felépíteni, a terven Neptun- egyiptizáló kerti építmények mellett ma is áll.15 templomnak hívták. A későbbi terveken egy ideig A magyarországi oszlopos körtemplomok, szo- Venus-szobornak adott volna helyet, és csak a tör- bordíszükkel együtt ebbe az európai emlékcsoport- ténet végén született döntés arról, hogy a herceg ba tartoznak. Közülük két ma is álló körtemplom, a lányának Canova által készített szobra kerüljön kismartoni és a hőgyészi építtetője főrangú magyar bele. Esterházy Miklós számára maga az épület- arisztokrata volt, herceg Esterházy Miklós (1764– típus hordozott különleges értéket, s elnevezése, 1833), illetve gróf Apponyi Antal (1751–1817). belső dísze kezdetben csak másodlagos volt. A her- Kastélyparkjuk oszlopos körtemploma nagyjá- ceg 1803-ban több mint fél évet töltött a napóleoni ból egy időben készült el. Bár mindketten a bécsi császárság idején fénykorát élő Párizsban, ahonnan Theresianumban tanultak és megyéjük főispáni olyan mély benyomásokkal és tapasztalatokkal tért tisztét is betöltötték, birtokaik nagyságát, gazdag- vissza, amelyek további életét erősen meghatároz- ságukat és habitusokat illetően különböztek egy- ták. Életvitelében, a művészetekhez, de az új tech- mástól. A fontos királyi közhivatalokat viselő, nagy nikai és gazdasági innovációs megoldásokhoz való műveltségű, válogatott könyvtárral és műgyűjte- viszonyában is. Esterházy Miklós Párizsból hoza- ménnyel rendelkező Apponyi Antal sok időt töl- tott építészt, Charles Moreau-t, aki kastélya átala- tött Bécsben, saját palotájában. Különlegesen mély kítását, kertjét, az egész kastély- és kertegyüttest, kapcsolat fűzte a zenéhez, maga is kiválóan játszott. benne a Leopoldina-templomot is megtervezte. Pá- A 18. század végi Bécs zenei életének meghatározó rizsban fogadta fel képtárigazgatójának a bécsi Jo- figurája, a bécsi Musikverein elnöke volt már akkor, seph Fischert, s onnan hozta kedvesét is, aki mellett amikor a fiatalabb Esterházy Miklós herceg még élete végéig kitartott. Építészeti stíluspreferenciája

278 11. Albert Christoph Dies: A kismartoni Leopoldina-templom, 1807. Eisenstadt, Privatstiftung Esterházy is onnan eredeztethető. Nagyszabású kastélyprog- (11. kép), együtt a kismartoni kertről készült má- ramjának és az egész körötte létrehozott kulturális sik öt nagyméretű olajfestménnyel.17 A mesterséges tájnak minden építménye – Moreau tervezésében sziklán emelt körtemplom a köréje épített tájjal nem – a francia klasszicizmus igézetében fogant. Akár csak a festő olajképén, de a valóságban is a kismar- közvetlen mintája is lehetett De Laborde márki toni kastélykert leghatásosabb természeti tájképpé méréville-i parkjának körtemploma, nem csak tö- formált szcenáriója lett. Ha a kismartoni körtemp- megét, tagolását s az épület tájba helyezését tekint- lom, mint eredetileg tervezték, Venus-templom ve, hanem abban is, hogy még mielőtt a kismartoni marad, belsejébe a herceg, saját gyűjteményéből két kert és a körtemplom megépült volna, ugyanúgy Venus-szobor közül is választhatott volna: a Medici tájfestőt hívtak Kismartonba is, mint Méréville-be, Venusról – miként Apponyi Antal – ő is rendelke- hogy a kertterv alapján az elkészült kert majda- zett egy kópiával, Canova Venus Italicájáról pedig ni látványát megfesse, illetve a tájkert kialakítását egy műhelymásolattal.18 Végül, mint ismeretes, inspirálja. A feladatra Méréville-ben a Rómában Canova Esterházy Leopoldina szobrát választotta, több mint egy évtizedet eltöltő francia festőt, Hu- s oszlopos körtemplomát Leopoldina-templomnak bert Robertet hívták, aki kitűnően ismerte Rómát és nevezték el. környékét, sokat rajzolta és festette az ókori romo- Apponyi Antal a hőgyészi körtemplomot eleve kat és épületeket, látképként és még inkább szabad Venus-templomnak építtette, s benne egy már ko- vizuális asszociációk részeként is. Kismartonba a rábban megszerzett Medici Venus-kópiát helyezett Hannoverből származó Albert Christoph Diest hív- el. A Medici Venus szobra (13. kép) a modern ku- ták, a bécsi Akadémia tájfestészettanárát. Ő közel tatások szerint Praxitelés eredeti bronzszobra után két évtizedet töltött Rómában, s két másik ott élő az 1. században készített márványmásolat. A gyö- német művésszel együtt, 1792–98 között 72 lapos nyörűséges aktszobor Rómában került elő s 1638- sorozatot készítettek Róma és környéke festői lát- ban már bizonyosan a római Medici-palotában képeiről. A sorozatba a tivoli tájban elhelyezkedő volt. Szinte kezdettől fogva csodálat övezte. Miután Sibylla-templomot és környékét Dies rajzolta meg 1677-ben Rómából Firenzébe szállították és az Uffizi s karcolta rézbe (10. kép), s ő festette meg Esterhá- Tribuna-termében, a Mediciek leghíresebb műalko- zy Miklós számára a tivoli templom mintájára épült tásai közé állították, híre tovább nőtt. A 18. század- kismartoni Leopoldina-templom olajfestményét is ban a szobrot rajongó áhítattal illették, s ebben élen

279 12. Hőgyész, Venus-templom

280 lyén egy görög váza áll drapériával letakarva. Ez a motívum legtöbbször egy a (Medici) Venus-szobor kompozícióra már a római korban létrehozott szo- borváltozatnak, a ma Capitoliumi Venusként ismert szobortípusnak a kísérő motívuma. Legmarkán- sabban ez a támaszték és a figura hajviselete kü- lönbözteti meg a két aktszobor-változatot, de a két szobortípus képi elemei egymással már a római korban is keveredtek. A Louvre Capitoliumi Venus- szobrának lábainál például a Medici Venus-típusnál szereplő delfinmotívum található. A 18. század vé- gén készült hőgyészi Venusszobor-másolat ennek a római példának az inverzét képezheti azáltal, hogy a szobrász a Medici Venus figurájához a Capitoliu- mi Venus szobrát kísérő görög váza motívumát vá- lasztotta. Alkotása az Apponyi család hagyománya szerint a kalandos életű római szobrász, Giuseppe Ceracchi (1755–1801) volt, aki dolgozott Rómában, Milánóban, Firenzében, Londonban, Hollandiában, és az 1780-as években Bécsben is. Itt ismert szabad- kőművesként egy páholyban tevékenykedett Appo- nyi Antallal. Főként portrészobrokat, síremlékeket készített uralkodókról, politikusokról, művészekről,

13. A Medici Venus szobra. 14. A hőgyészi Venus-szobor Firenze, Uffizi ma. Szépművészeti Múzeum jártak az angol utazók, arisztokraták, költők, írók egyaránt. Byron írta róla, hogy oly gyönyörű, hogy szépségét leírni nincsenek rá szavak. Kazinczy Fe- renc is arról ír egy levelében, hogy voltak, akik ebbe a szoborba még bele is szerettek. Először csak 1722- ben engedtek másolatot készíteni róla Malborough herceg számára, ám onnantól kezdve a másolatok- ról további bronz- és márványmásolatok, utánza- tok, változatok készültek, gyakran kis méretben is. Úgy tartották, ez volt a legtöbbször másolt szobor a világon. Különösen kedvelték az angol főnemesek palotáiban és kertjeiben, hasonlóan másutt Euró- pában is. Szobra ott állt a versailles-i palota barokk kertjében, Stowe, Wörlitz és Pavlovszk angolkertjé- ben, s töretlen hírnevét mutatja, hogy a Medici Ve- nus eredetije sem maradhatott ki a párizsi Musée Napoleon számára Itáliából elhurcolt műkincsek közül. Amíg távol volt Firenzétől, helyére Canova Venus Italicáját tették. Esterházy Miklósnak mind- kettőről volt másolata, Apponyi Antalról pedig számon tartották, hogy igen nagy összeget adott ki Venus-szobráért.19 A hőgyészi márvány Venus azonban nem egy- szerű másolata volt a Medici Venusnak. Az eredeti Venus-szobor bal lábánál a támasztékot egy delfin- 15. A hőgyészi Venus-szobor az 1930-as években figura adja, hőgyészi kópiáján azonban ennek he- a Szépművészeti Múzeum udvarán

281 16. Kismarton/Eisenstadt, Leopoldina-templom de számon tartottak œuvre-jében antik szobormáso- osztályának raktárában várja sorsa jobbra fordulását latot is. Bárhol is járt a világon, mindenütt kapcso- (14. kép). Miután a számára épült hőgyészi Venus- latba került kora neves művészeivel. Goethe például templomot elhagyta, az épületet az Apponyiak föl- nála rendelte meg Winckelmann mellszobrát. Hő- szenteltették és családi mauzóleumnak alakíttatták gyészre került Venus-szobrát minden bizonnyal az át. 1927–28-ban ide temették az utolsó, Hőgyészen 1780-as években még Bécsben készítette. Ceracchi lakó Apponyiakat, Apponyi Gézát és feleségét.22 ugyanis a francia forradalom kitörése után egyre A másik magyarországi oszlopos körtemplom, jobban szimpatizált a jakobinus eszmékkel, és előbb a kismartoni belső terébe került szobor kiválasztá- megjárta Amerikát, ahol Washington szobrát készí- sának bonyolult történetére már többször utaltunk. tette el, sőt róla lovas szobrot is tervezett, majd Pá- S arra is, hogy végül Antonio Canova alkotása, Es- rizsba visszatérve Napóleon büsztjét is. Ám a század terházy Leopoldina szobra került oda (17. kép). En- végén belekeveredett egy Napóleon elleni összees- nek történetéről, a művészettörténetben és Canova küvésbe, s életét guillotine alatt fejezte be.20 Művei életművében elfoglalt helyéről Inge Schemper bécsi a világ számos nagy múzeumában megtalálhatóak, művészettörténész készített kitűnő összefoglalást. s szépséges Venusa is Hőgyészen közel nyolc évti- A szobor, amely egy fiatal ülő női alakot ábrázol zeden át a körtemplom közepén állt. Apponyi Antal lágyan redőzött görög viseletben, Canova kevéssé kései utóda, Apponyi Károly 1889-ben úgy döntött, ismert főművei közé tartozik. A figura jobb kezében hogy a szobrot átadja a Magyar Nemzeti Múzeum- rajzirónt, baljával egy rajzmappát tartva a távol- nak, ahonnan később a Szépművészeti Múzeumba ba néz, mint aki éppen a környezetében lévő tájat került át. A szobor a két világháború közt a Szép- rajzolja. Különleges póz és attitűd ez egy szobrász művészeti Múzeum nyitott udvarán állt (15. kép),21 számára, különösen, ha élő személyről kell szobrot ma pedig – valószínűleg háborús sérülés nyomán készítenie. Alig van példa rá Canova gazdag s jól – letört végtagokkal a Múzeum Modern művészeti dokumentált életművében. Az idea magától a mű-

282 vésztől származott (ő győzte meg a megrendelőt is), s megvalósítása, úgy tűnik, magába foglalta mind- azokat az alapkérdéseket, amelyek őt egész életé- ben foglalkoztatták. Így viszonyát az antikvitáshoz, a természethűséghez, az idealizáláshoz, s hogy szobra révén kapcsolatot teremtsen a mű tágabb környezetével is, s hogy megpróbálja befolyásolni a műhelyéből kikerült szobor elhelyezését. Canova különös gonddal, több mint egy évtize- den át foglalkozott Esterházy Leopoldina szobrával. Agyagvázlatok egész sorát készítette el keresve a beállítás legkarakteresebb megoldását, amelyhez az antikvitásból egy Hadrianus-kori ülő női figura, egy papírtekercsre író Clio figurája adott ihletet, a rajzo- ló fiatal nő attitűdjéhez pedig a kortárs festőnő, An- gelika Kaufmann önarcképének beállítása. S hogy ez a beállítás nem csupán szerep volt, azt az is jelez- heti, hogy Esterházy Leopoldina valóban jól rajzolt, egy tájrajzát Canova meg is szerezte, s gyűjteményé- ben fenn is maradt. Esterházy Leopoldina szobrán a fiatal lány feje idealizáltnak tűnik, ám a szobrász olyannyira törekedett a hitelességre, hogy Leopoldi- náról maga rajzolt fejtanulmányokat, s Bécsben egy ottani szobrász Leopoldina arcáról viaszmaszkot is készített, s azt küldték el Canovának Rómába.23 Esterházy Leopoldina szobra végül 1817 táján elkészült, és 1818-ban meg is érkezett Bécsbe. Úgy tűnik, Esterházy Miklós csak ekkor döntötte el, hogy leánya szobrát kismartoni kastélyparkja kör- templomában helyezi el, noha a művész a szobrot 17. Antonio Canova: Esterházy Leopoldina szobra már kezdettől oda szánta. Kifejezetten ambicio- nálta ugyanis, hogy a műhelyéből kikerült szobrot Antal gróf hőgyészi tájkertje peripterosának épüle- valamely kultikus térbe helyezzék, s közönsége tére és annak szobordíszére. Mindketten kastélyuk alkotásaival kultuszszerűen találkozzon. Művészi körül modern tájképi kertet alakítottak ki, s benne becsvágy volt ez egyfelől, de ugyanakkor jóval több olyan, Közép-Európában is ritka épületet, oszlo- annál. Tanúságtétele ez a kor művészetfelfogásában pos körtemplomot emeltek, amely a kor felfogása bekövetkezett alapvető változásnak, egyfajta „mű- szerint a leghívebben idézi fel a csodált antikvi- vészet-vallás” megszületésének jeleként. Ha a kö- tás egyik ikonikus épületét. Szobordíszéül pedig zönség egy önálló épületben elhelyezett műalkotást mindketten kortárs itáliai művésztől rendeltek mű- jön áhítattal csodálni, az nemcsak a műnek szól, alkotást, egyikük a kor leghíresebb antik szobrának hanem az alkotónak, a Művésznek is. A romantika márványváltozatát, másikuk egy élő személyről ké- művészfelfogása felé nyitó gesztus ez, noha kissé szült különleges szoboralkotást Canovától, az antik szokatlan, hogy a csodált szobor valóságos, kortárs szobrászat hagyományának legnevezetesebb újra- személyt, a megrendelő leányát ábrázolja. Ez azon- értelmezőjétől. Mind az épületeket, mind a bennük ban a 18. század végi tájképi kertekben sem példa álló szobrokat, mind a köréjük épített tájat tekintve, nélküli. A többször idézett, s a kismartoni kert- forma és funkció, s az általuk sugárzott szellemi együttesre erősen ható Méréville körtemplomában tartalom ritka harmóniában találkozott össze. Bár is a megrendelő leányáról készült szobor állt, mint ez a harmónia végül csak időlegesnek bizonyult – s a „Gyermeki szeretet” jelképe, a potsdami tájkert- ennek okára még visszatérünk –, de a két magyar- ben pedig II. Frigyes állította szeretett nővére szob- országi oszlopos körtemplom-épület ma is áll, ta- rát egy monopteros kupolája alá.24 nújaként az európai tájkertekben egykor nagyobb Ha Esterházy Miklós herceg a kismartoni kas- számban képviselt épülettípusnak.25 tély kertjében álló oszlopos körtemplomra s a ben- Az elpusztult oszlopos körtemplomok példáit ne álló, általa rendelt műalkotásra nézett, akkor nem gyűjtötték még össze. Ha nem maradt róluk éppoly büszke lehetett a látványra, mint Apponyi terv, ábrázolás vagy leírás, emlékezetük sem őrző-

283 18. Az alcsúti kert 1845 táján. Barabás Miklós festménye Háry Gyula átrajzolásában dött meg, s az sem, hogy vajon formájukkal, funk- herceget a császár (politikai okokból) kitiltotta Ma- ciójukkal, belső díszítésükkel miképp színesítették gyarországról. A kastély és a kert csak akkor éledt volna a műfaj szerepéről kialakított összképünket. fel újra, amikor 1869-ben József nádor kisebbik fia, Egy mára eltűnt és teljesen feledésbe merült épület József főherceg örökölte meg. Ő a kastélyt átépítet- magyarországi példájának felidézésével szeretném te, kibővítette, modernizálta, s látványos átalakítást ezt értékeltetni. A példa az egykor Alcsúton, József végzett a kertben és környezetében is. Családjával főhercegnek, Magyarország nádorának kertjében együtt József főherceg is sok időt töltött Alcsúton, s állt körtemplom. Hogy ez a kastélyhomlokzattól életüket a sajtó révén kitartó figyelem övezte. A fő- jobbra, egy magas domb tetején állt és köroszlopos herceg vendégeként Jókai az 1880–90-es években is formájú volt, azt Barabás Miklósnak a Vasárnapi többször járt Alcsúton, s tudósításaiban rendre fel- Újságban 1897-ben megjelent kompozíciója őrizte idézte Alcsút régi és mostani fényét, főhercegi la- meg legjobban (18. kép). Barabás az alcsúti völgy kóinak akkori és mostani életét. 1885-ben a Magyar túloldaláról festett távoli képet a kastélyról és kert- Salonban többek közt József főherceg ifjúkori csíny- jéről, s kompozíciójában a köroszlopos építmény tevéseiről is megemlékezett, köztük arról, amelyik apró részlet csupán.26 Azt, hogy a körben elren- az alcsúti park körtemplomához köthető: „Egyszer dezett oszlopok egy belső épületet is közrefogtak, meg – így Jókai – egy német professort a ki iránt a kép alapján inkább csak sejtjük. Bizonyossággal Jóska herczegnek különös ellenszenve volt, úgy el- erről, különös módon, egy Jókai által megörökített tett láb alól, hogy késő estig rá nem találtak; s csak anekdotikus történet szolgál. A jeles író számos a vallástanítója a lelkére beszélése után vallotta ki, alkalommal járt Alcsúton, már a szabadságharc hogy mit csinált vele? A nagypark közepén áll egy előtti évtizedben is. József nádor, a margitszigeti Belvedére, abban voltak összegyűjtve a római mű- tájkert kiépítője az 1820-as évektől a hajdani alcsúti emlékek a castrum helyéből: a míg a jámbor tudós pusztaságon nagyszabású tájkertet alakított ki, azokat tanulmányozta, a kis Jóska herczeg rázárta benne reprezentatív kastélyt, körötte kerti épülete- az ajtót s azzal hazament szépen, s hagyta keresni a ket emelt, s gyermekeivel együtt egészen haláláig tudóst napestig.”27 (1847) sokat és szívesen tartózkodott itt. A szabad- A történet, lényegét tekintve, úgy vélem, hiteles- ságharc után azonban a kastély és kertje két évtize- nek tartható. Bár Jókai e históriát négy évtizeddel den át elhagyatott volt, mert tulajdonosát, István fő- az esemény után írta meg, de forrása, vagy legalább

284 a történet valódiságának megerősítője, bizonyos, hogy alcsúti vendéglátója, József főherceg volt. Eszerint tehát az alcsúti park egy magaslati pont- ján – ahonnan szép kilátás nyílt a vidékre – állt egy épület, amelyet Belvederének hívtak. Zárható ajtóval ellátott tere volt, ebben egy (közeli) római castrumból származó kőemlékeket őriztek. A ta- nulmányozásukra érkezett német tudós bezárására úgy 1843 táján kerülhetett sor, feltételezve, hogy ilyesféle tréfát egy tíz év körüli gyerek engedhetett meg magának. Ebben a történetben a vidék római emlékeinek különleges megbecsülése az igazán érdekes, s ez az alcsúti kastély és kert megépítőjé- nek, József nádornak a személyéhez kötődik. Ilyen irányú tevékenységéről fia, József főherceg szá- molt be felnőtt korában hajdani tanítójának, Rómer Flórisnak, aki azután a hozzá írt levelet közölte az 20. József nádor alcsúti kastélykertjének alaprajza, 1831. Archaeologiai Értesítőben. Innen tudjuk, hogy József MNL Fejér megyei Levéltára, Térképtár nádor az 1840-es évek elején az alcsúti birtokhoz tartozó Göböljárás[puszta]i majorban egy római ka- szellemi tartalommal azonban a római kőemlékek tonai tábor falaira lelt. A falakat kiásatta, a területről töltötték meg. Annak megjelenítésére, hogy tudják felvételi rajzot készíttetett, majd a falakat visszate- és átérzik – ahogy József főherceg Rómernek fogal- mettette, s az ott talált leleteket apa és tizenéves fia mazott –: „classicus római földön álló Alcsuthot” együtt szállították be az alcsúti kastélyba. Itt, mint birtokolnak.30 Noha az alcsúti kert Belvederéjének azt 1871-ben a fiú leírta, „együtt foltoztuk és csoma- e szellemi funkcióját most már ismerjük, magáról goltuk őket”. Később azután az egész leletegyüttest az épületről, amely a római régiségeket befogadta, a Nemzeti Múzeumba szállították, de a felnőtt Jó- szokatlanul keveset tudunk. Az épületet ugyanis zsef főherceg még gyermekkorából több római kőre a kert 1870-es évekbeli nagy átalakításakor lebon- is emlékezett.28 A Nemzeti Múzeum Kőtárában ma tották, önálló ábrázolás pedig nem készült róla. is látható egy római feliratos kő, amely József nádor Nem ismerjük az épület terveit, tervezőjét, pontos halála után került Alcsútról a Múzeumba (19. kép) alaprajzát, építésének idejét, mestereit, s az épület – talán egyedüli tanújaként az alcsúti Belvedere ró- részletformáit sem. Csak régi térképek és ábrázolá- mai kőgyűjteményének.29 sok adhatnak ehhez támpontokat. Egy korai, 1831- Az alcsúti kert dombján álló Belvedere a parkban es térkép (20. kép) a szélesen elnyúló domb tetején mindenekelőtt tájépítészeti díszítőelem volt, s ki­lá­ köralaprajzú falazott építményt jelez, de a hozzá tó­pont a tájélmény intenzív megélésére. Az épületet tartozó quodlibet Alcsút-látképén nem oszlopos körtemplom, hanem csupán egy nyílt, oszlopos pa- vilon látható31 (21. kép). Hasonló ahhoz, mint ami Karl Klettének, a nádor udvari festőjének az 1830-as években készült vázlatkönyvében is felsejlik.32 Mi- vel a „Jóska herceg” Belvederét bezáró történetének hitelét nincs miért megkérdőjeleznünk, úgy véljük, hogy az 1840-es évek elején a nyílt pavilon helyén egy köralaprajzú, belső térrel rendelkező körtemp- lomot alakíthattak ki. Barabás Miklós kompozíció- jának részlete ezt látszik megerősíteni. Mára azon- ban nem csak a hajdani oszlopos körtemplom tűnt el az alcsúti parkból, de az 1880-ban helyére állított, az akkori modernitás szellemében öntöttvasból ké- szült újabb pavilon is, amely oly gyönyörű kilátást nyújtott a parkra és a váli völgyre, hogy – mint a kortárs írta – méltó lenne Corot ecsetjére. A hajdani 19. Jovinus Flavius római kori építési felirata. köroszlopos építmény helyén ma az alcsúti kertben Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium, egykor Alcsúton, egy 1980-ból való csővázas pihenő pavilon áll ma- valószínűleg a körtemplomban gas fákkal körülvéve, kilátás nélkül. Csak e kert-

285 történeti írás tartja számon, hogy 170 évvel azelőtt zeumba. Ma is ott áll a főlépcső tengelyében, sok ugyanott egy 1840 táján emelt oszlopos körtemp- százan haladnak el naponta előtte. De a szakem- lom állt, amely ugyanúgy az antikvitás bűvöleté- berek igen szűk körén kívül senki sem köti össze ben született, mint kismartoni és hőgyészi párjai. a közeli Volksgarten antik mintára épült, s a mai Építtetőik tájkertjükbe az ókori Rómát megidéző kertlátogatók által szintén kedvelt oszlopos, tim- épülettípust választottak, s mindháromban közös panonos templomával. A világi funkciójú Théseus- volt, hogy belső tereikben az antikvitáshoz fűző- templom s egykor a belső terét díszítő, neki nevet dő személyes viszonyukat kívánták megjeleníteni. adó Théseus-szobor mára nem csak a valóságban, Hőgyészen és Kismartonban egy-egy szobron, az de a közemlékezetben is elváltak egymástól. A bé- antikvitást különleges módon megidéző műalko- csi „Népkert” oszlopsorral szegélyezett építménye táson keresztül, Alcsúton pedig a területen kiásott tömegével s építészeti formájával önmaga is betölti és összegyűjtött eredeti római kőemlékek által. Az tértagoló, térformáló szerepét, s jelzi az antikvitás- oszlopos körtemplomok építészeti formájának és az hoz való kötődését is. épületek szellemi funkciójának ez adta – egy rövid Hasonló folyamat játszódott le az európai angol- időre – kivételes harmóniáját. kertek oszlopos körtemplomainak nagyobb részé- nél is. Az épületek újkori története során ugyanis * nem egy közülük elvesztette eredeti belső díszíté- sét. S ha esetleg fizikailag nem is semmisültek meg, Ám ez a harmónia, nem is oly sok idő múltával, általánosságban akkor is elmondható, hogy a mű- szakadozni kezdett. Nem azért, mintha létreho- vészettörténet nem igazán mutat nagyobb érdek- zói rosszul döntöttek volna a műalkotások vagy lődést az oszlopos körtemplomok egykori, az épü- az építészeti formák megválasztásában. Hiszen ez letnek nevet adó belső dísze iránt. Ebben szerepet az épülettípus a 19. század első felében Közép-Eu- játszhat, hogy a feléjük irányuló figyelmet szinte rópában is az európai tájkertek modern jelensége mindenütt a kertművészet iránti megnövekedett volt. A magyarországi oszlopos körtemplomok vá- érdeklődésnek köszönhetik. Művészettörténeti és lasztott funkcióját tekintve változott meg köröttük kerttörténeti feldolgozásuk is inkább az építészeti a világ. Ugyanis építésükkel közel azonos évtize- és a tájkerti kapcsolatuk helyreállításához, a kert- dekben, ha lassan is, de Európa-szerte megszület- műemlékvédelem kezdeményezéseihez kapcso- tek vagy megszületőben voltak a művészetekkel, s lódott. Ritkán fordul elő, hogy egy-egy történeti ennek részeként az antikvitással való találkozásnak kert helyreállításakor a restaurált oszlopos kör- új közösségi formái és terei, a múzeumok. Urbánus templomnak nem csak az épületét, hanem eredeti jelenségként, a nagyvárosi kultúra részeként, min- belső szobordíszét is helyreállították. Érdemes eb- denki számára elérhető módon, s a társadalmi in- ből a szempontból az egyes épületek legújabb ko- tegráció részeként, egyik eszközeként.33 ri sorsát, illetve történetük értelmezését nyomon Ezzel összefüggésben a magánmecenatúra vi- követni, mindenekelőtt a magyarországi körtemp- déki főúri rezidenciákhoz kapcsolódó mégoly jeles lomok példáján. Közülük az alcsúti körtemplom műalkotásai viszont egyre inkább kiszorultak az új eltűnését már bemutattuk. A másik két, a régi Ma- nyilvánosság keretei közül. Bár Canova az egyete- gyarországról ránk maradt oszlopos körtemplom mes művészet legnevesebb alkotói közé tartozik, s közül az ausztriai, az eisenstadti/kismartoni őrzi kismartoni szobra máig az Esterházy család birto- ma leginkább az eredeti állapotot. Táji környezeté- kában van, mégis, vagy éppen ezért, hosszú évtize- nek helyreállítása több évtizedig eltartott (nem kis dekre a kerti épületbe zárva, szinte eltűnt nemcsak a mértékben a vizuális hatásban oly fontos, a kör- közönség, de a művészettörténeti nyilvánosság elől templomot és táji környezetének látványát megket- is. Miközben maga Esterházy Miklós más tekintet- tőző kerti tó revitalizálása miatt), s 2000 körül sor ben meghallva az idők szavát, művészeti gyűjtemé- került az épület helyreállítására is, mindkettő az nyét bécsi, Mariahilfer Straße-i palotájába vitette, Österreichisches Bundesdenkmalamt felügyeleté- s a nagyközönség számára megnyitotta. Bécsben vel. Maga a körtemplom a 2. világháború végétől Canovának egy másik jelentős műve (Théseus le- több évtizedig üresen állt, miután a háború végén győzi a Minotaurust) – Kismartonhoz hasonlóan az összetört Canova-szobrot és darabjait bevitték – szintén szakrális aurájú kerti építménybe, a bécsi a kastélyba. Később ugyan restaurálták, többször Volksgarten Théseus-templomába készült. Bár az is, de a kert Leopoldina-templomába többé már épület közösségi térben, egy közkertben állt s kö- nem vitték vissza. Sokáig nem volt elérhető a Kis- zösségi funkciót töltött be, Canova szobrát mégsem martonba látogatók számára sem, de néhány éve hagyták meg benne, hanem a Kunsthistorisches ez is megváltozott: Esterházy Leopoldina szobrát Museum megépítése (1881) után bevitték a mú- átvitték az Esterházy-kastélynak a közönség által

286 21. Az alcsúti kert és kastély látképe térképhez tartozó quodlibeten, 1831. MNL Fejér megyei Levéltára, Térképtár is látogatható teremsorába. Közben pedig, 2007- nizmus, hogy a szobrot múzeumnak ajándékozták, ben – nagy szó ez egy közel életnagyságú, törékeny s az épületet felszentelt kápolnaként, családi mau- márványszobor történetében – néhány hónapra új- zóleumként használták tovább. ra eljutott szülőhelyére, Rómába, a Villa Borghese A kastély és vele a kert azonban már 1939-ben nagy Canova-kiállítására és katalógusába, s immár kikerült az Apponyi család tulajdonából, a háború semmi sem gátolja, hogy szélesebb körben is is- után pedig államosítva sokáig nevelőintézet műkö- mertté váljon.34 Hiányát a kismartoni angolkert Le- dött benne. A körtemplom/kápolnából az 1960-as opoldina-templomában az Esterházy Melinda her- években az Apponyi család halottait exhumáltatta cegasszony donációjából készült márványmásolat és családi kriptába helyezte át. 2000 körül a kastélyt igyekszik pótolni. kertjével és körtemplomával együtt gyógyszálló Kevésbé sikertörténet az Apponyi-család hőgyé­ céljára befektetők vásárolták meg, s az épületeket szi Venus-templomának, pontosabban Venus-szob- és a kertet is a Kulturális Örökségvédelmi Hiva- rának a története. Bár a szobrot a 19. századi hazai tal közreműködésével helyreállították. Még folyt literárus értelmiség is számon tartotta, s Fényes a helyreállítás, amikor Alföldy Gábor Hőgyészről Elek Magyarország Geographiai szótárában (1851) szóló tanulmányában javasolta: „ha a Venus-szob- a Hőgyész címszónál a gazdasági és statisztikai rot (vagy annak másolatát, mint ez a kismartoni adatok mellett – ritka módon – az épület neveze- Leopoldina-templom esetében történt) visszahe- tes Venus-szobrát is kiemelte, mégis, az Apponyi lyeznék a magyar kerttörténetben különleges he- család, nyolcvan évvel a szobor elkészülte után úgy lyet elfoglaló építménybe, az akár a gyógyszálló érezhette, hogy kastélykertjük egyetlen különleges jelképévé is válhat.”35 Ám sem a tervezők, sem az épületének eredeti funkcióját – egy antik aktszobor akkori beruházók nem éltek ezzel a lehetőséggel. másolatának őrzését – fenntartani már oly anakro- A szálloda néhány év múlva bezárt, új tulajdonosi

287 kör vásárolta meg, s a kastély – vele a Venus-temp- pos körtemplomra is áll. Közülük ez többnek már az lom is – most már több éve várja, hogy újból meg- elnevezésében is megjelenik. „Barátság-templom”- nyissák. Ha ez megtörténik, ha az új tulajdonosi kör nak hívták őket, mint Veltrusyban, Pavlovszkban, fogékony lenne rá, a hőgyészi Venus-templom újra Kasselben (mindhárom peripteros) és Potsdamban visszakaphatná szobordíszét. Akár Ceracchi eredeti (monopteros). A „Barátság” érzése, s általánosabb Venus-szobrát is, amely a Szépművészeti Múzeum értelemben az érzelmek szerepének jelentősége hi- raktárában restaurálható állapotban van. Visszaállí- hetetlenül megnőtt ebben a korszakban. Az egyén tása, az építtető Apponyi Antal eredeti koncepció- önmaga minél teljesebb megismerésének vágya, a jának renovatiója, a magyar és az európai kert-mű- közösségen és a társadalmon belül elfoglalt helyé- emlékvédelem igazi nyeresége lenne. nek megismerése, akár megváltoztatása, át- meg Az európai kertművészetben ugyanis nem sok átszőtte a kor művelt emberének érzelemvilágát, olyan oszlopos körtemplom található, amely ma egész gondolkodásmódját. A szeretet, s különösen is, értő műemléki helyreállítás után is, az eredeti, a a szerelem és a barátság, mint az egyén saját benső megépítés korából származó belső díszítését is őrzi. vonzalmaira építő, akár a társadalmi kötöttségeket Noha műemléki helyreállításukban nemegyszer ér- is felülíró demonstratív vállalása meghatározó be- vényesültek az eredeti állapot visszaállítását célzó folyást gyakorolt a korszak művészetére, különösen rekonstrukciós törekvések. Valójában megépítésük költészetére, irodalmára, s benne az ekkortájt meg- idején sem volt közös, egységes felfogás arra néz- születő regény rendkívüli népszerűségére. Hatása ve, hogy az angolkertek oszlopos körtemplomainak jól nyomon követhető a képzőművészetek Barátság- belső terei milyen tartalmat, gondolati, ikonográfiai képein, Barátság-emlékművein,36 s a kertművészet konstrukciót hordozzanak. Ellentétben e körtemp- Barátság-templomain is. A „Barátság” tág értelmű lomok építészeti formavilágával. A tivoli Sibylla- hívószava e korszaknak, s elfér benne, markáns ré- templom a művészek és az Itáliába látogatók sze- szét képezi a szerelem mellett a családon belüli erős mében ugyanis már azelőtt az antikvitás ikonikus érzelmi kapcsolatok vizuális, architektonikus kife- épületévé vált, még mielőtt kikerült volna az angol- jezhetőségének vágya is. Ez utóbbiak kaptak fontos kertekbe, hogy ott nagyszabású tájkompozícióba szerepet az angolkertek oszlopos körtemplomai el- illesztve, modern művészeti jelenség formájában nevezésének, emlékmű-karakterének meghatározá- szülessen újjá. Ehhez képest belső terének díszíté- sában. Méréville, Downhill, Kismarton és Pavlovszk se, annak jelentéshordozó szerepe akár másodla- peripterosa és Potsdam monopterosa szobordíszei- gosnak is tekinthető. S ezt a kismartoni oszlopos ben vagy csupán a körtemplom elnevezésében ezt körtemplom elnevezése (belső terének dísze) körüli a családtagoknak emléket állító szándékot valósí- változatok – Neptunus- vagy Venus-, vagy Leopol- totta meg. Akkor is, ha ezt a szándékot vagy az ab- dina-templom legyen-e? – mutatják legjobban. Ám ból születő műalkotást s a köztük lévő összefüggést ez a másodlagos szerep éppen azáltal nyerte el je- némely esetben már csak a kerttörténet lapjai őrzik. lentőségét, hogy egy-egy körtemplom elnevezése, Vannak ugyanakkor olyan „Barátság-körtemplo- belső terének díszítése az épület adaptálásának mok” is, mint például a kasseli vagy csehországi fontos eszköze lett, s az építtető személyiségének, Veltrusy, ahol a kerttörténeti irodalom sem igazán személyes vonzalmainak, egy adott ország vagy tartja számon, vagy nem emeli be a kerttörténetbe, közösség igényeinek megjelenítője. hogy építtetőiket milyen szándék vezette. Ahol a körtemplomok szobraikkal, felirataikkal, Az eddigiekben az ismert európai oszlopos kör- díszítéseikkel politikai, filozófiai programokat jele- templomok változatait, jellegzetességeit, egymás- nítettek meg, ott az antikvitás értékeire támaszkod- hoz való viszonyukat vizsgáltuk. De közben, a kör- va az adott ország jelenére reflektáltak, s annak jö- templomok helyi adaptálásának vizsgálatakor az is vőképét villantották fel. Angliában Stowe a liberális kiderült, hogy az építtetők személyiségének milyen demokráciának, Franciaországban Ermenonville az sokoldalú ismerete lenne szükséges ahhoz, hogy emberiség és a tudomány kapcsolatának jelentősé- választásaik személyes indítékait, életpályájukba gét tette láthatóvá és átélhetővé, a két lengyel kör- illeszkedő motivációit is érzékeltethessük. Ha a ma- templomban pedig a lengyel és az egyetemes kul- gyarországi oszlopos körtemplomok magas rangú túra emlékeinek összegyűjtésével a három részre építtetőit nézzük, a közös épülettípus-választáson osztott Lengyelország egységének, emlékezetének és az antikvitás hagyományára reflektáló gesztuson megőrzését. Ahogy Puławy körtemplomának pár- túl személyes döntéseik némiképp eltérő kulturális kányfeliratán kortársaiknak és az utókornak meg is orientációt jeleznek. fogalmazták: „A jövő múltját” kívánták felmutatni. Herceg Esterházy Miklós, kora egyik legjelentő- Szokatlanul erős érzelmi tartalmak hordozói e sebb európai arisztokrata műgyűjtője például az an- körtemplomok, s ez a jellegzetességük a többi oszlo- tikvitást illetően nem volt archeológusi érdeklődé-

288 sű, nem gyűjtött itáliai régiségeket. Régi festménye- A kismartoni, a hőgyészi s az alcsúti oszlopos ket, rajzokat, metszeteket gyűjtött viszont egész Eu- körtemplomok, a többi hasonló európai épülettel rópából, de szoborgyűjteményét az antik örökségre együtt, valamennyien az átalakuló természetfel- reflektáló kortárs itáliai szobrászat leghíresebb mes- fogásnak és az antikvitásban támaszt, fogódzót tereitől rendelt művekből állította össze. Canova Es- kereső vonzalomnak a megjelenítői. Maga az épí- terházy Leopoldina-szobra is közülük való. tészeti forma önmagában is képes volt megidézni A másik körtemplom építtetőjének, a bécsi udva- a viszonyt az antikvitáshoz, ugyanakkor egyszerre ri körök nagy műveltségű, az ottani zenei körökben tudta képviselni a modernséget is, s belső díszítése, vezető szerepet játszó magyar arisztokratájának, elnevezése által pedig az építtető személyiségét. Ez gróf Apponyi Antalnak szintén volt régi képekből tette vonzóvá Anglián belül és Anglián kívül is, s álló gyűjteménye (halála után elárverezték), mellette átvétele, a kontinensen való meghonosítása az eu- nagy könyvtára (betagozódott a későbbi nevezetes rópai tájékozottság s a kulturális közösség vállalá- Apponyi-könyvtárba), s kisebb, kortárs szoborgyűj- sának szimbolikus kifejezése lett. teménye is (Messerschmidt-művekkel). Ő is kor- társ itáliai (akkor Bécsben élő) mestert (Giuseppe * Ceracchit) foglalkoztatott, aki számára modern má- solatot készített a kor legnépszerűbb antik szobráról, A történet, amelyet elmondtunk, két (vagy két és a Medici Venusról. Erről – mint említettük – Esterhá- fél) évszázada esett meg. Ritkán szoktuk feltenni a zy Miklós hercegnek is volt kópiája, s a szobor hazai kérdést, hogy vajon mit érzékel mindebből ma az kedveltségét mutatja, hogy egy harmadik változatá- angolkertek látogatója. Különösen, ha nem járatos ról is tudunk. Ez egy ólommásolat volt, s Palocsay a kerttörténetben, s nem áll a rendelkezésére egy jó báró eperjesi kertjében állt, ahová 1803-ban a Ma- kertkalauz (nincsen sok belőle). Ha egy nagy hírű gyarországon sokat foglalkoztatott bécsi akadémiai angolkertet keres fel, bizonyos, hogy várakozással szobrász, Philip Jacob Prokop készítette.37 Apponyi lép be a kapuján. S ha ott egy oszlopos körtemplom Antalt a harmadik oszlopos körtemplom építtetőjé- tűnik fel a tájban, meg fogja érinteni az a nagysza- vel, József nádorral, az antikvitás „hazai” emlékei, bású tájkompozíció, amelybe tervezői annak idején Pannónia római kövei iránti érdeklődése köti össze. az épületet állították. S érzékelni fogja azt is, hogy Apponyi 1790 táján a dunakömlődi Bottyán-sáncon a kerti épület miként szervezi maga köré a tájat, s talált hatalmas (278 cm magas) figurális római sírkö- miképpen ad neki összetéveszthetetlen karaktert. vet a nem is olyan közeli hőgyészi kastélyába vitette, A körtemplom architektúrája végtelenül letisztult s később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándé- geometriai formáival olyan kivételes harmóniát kozta. A monumentális római sírkő ma is a múzeum áraszt, amely nem hagyja érintetlenül az odalá- Lapidáriumának dísze, s nem messze áll a József ná- togatót. A körötte lévő tájjal, annak részeként kelt dor által ajándékozott alcsúti római kőtől.38 érzelmeket s áraszt ünnepélyességet. Különös mó- Az alcsúti kő adományozója mindenekelőtt po- don ebből még az odalátogatóknak az internetre litikai szereplő volt, a Habsburg uralkodó magyar- fölrakott felvételei is visszaadnak valamit. (Csak országi képviselője, nádori rangban és jogkörrel. ajánlani tudom az olvasónak, tegyen próbát példá- Országos kezdeményezések egész sorának – Ma- ul Downhill Castle körtemplomával.) Számomra a gyar Nemzeti Múzeum, Ludoviceum, Magyar Tu- körtemplom évszázadokon át kiérlelt formarend- dományos Akadémia, első magyar vasút, Kereske- szerének vizuális erejét mutatja az is, ha például delmi Bank, Műszaki Egyetem – értő és konstruktív egy nem éppen topográfiai hűségű képelemekkel támogatója volt, s alcsúti uradalmát korszerű me- dolgozó kortárs művész egy ismert körtemplom zőgazdaságra példát adó mintagazdasággá fejlesz- képét emeli be kompozíciójába, mint Fehér László a tette. A kertművészet iránti vonzalma személyes nevezetes kasseli Barátság-templomét.39 választást tükröz, s nemcsak érzelmi viszonyt jelez, A tájban mesterien elhelyezett körtemplom töké- de módszeresen megszerzett komoly szakértel- letes zárt formavilágával ünnepélyességet is sugá- met is. Az alcsúti puszta helyén csak ennek révén roz. Ezt érezték meg benne az életüket ünnepélyes tudott – főkertésze, Anton Trost segítségével – két keretek közt összekötni kívánó párok és az esküvők évtized alatt az egész tájat átformáló nagyszabású szervezői is. A történeti kertek oszlopos körtemp- angolkertet kialakítani. Az oszlopos körtemplomot lomainak modern történetében Európa két távoli a már elkészült alcsúti tájkertjének dombján építtet- pontján, az észak-írországi Downhill Castle és a te meg. A tivoli Sibylla-templom mása itt is jelképi kismartoni Esterházy-kastély körtemplomában is ki szerepet kapott, amelyet építtetője úgy formált sze- lehet már mondani a boldogító igent. Valójában ha- mélyes hangvételűvé, hogy a birtokán talált római sonló indítékok játszottak szerepet abban is, hogy kőemlékeket helyezte el benne. az angolkertek és az érzékenység kora nagy klasszi-

289 kus angol regényének, Jane Austen Büszkeség és bal- vészeti ágában, a milliós nézettségű filmvásznon az ítélet című művének (1813) legújabb filmfeldolgozá- angolkert természeti tája s annak klasszikus kort sában a cselekmény egyik nagyjelenetéhez – ami- idéző épülete az emberi érzelmek hű tükörképe- kor Mr. Darcy szenvedélyes vallomással kéri meg ként, hatásos felerősítőjeként jelent meg. Szuggesz- Elisabeth Benett kezét, s aki ezt még nagyobb szen- tív interpretációjaként az angolkert műfajának, a vedéllyel utasítja vissza – a rendező a stourhead-i létrejöttében meghatározó új természetfelfogásnak, angolkert oszlopos körtemplomának oszlopsorát s a tájképi kertet érzelemmel megtöltő építészeti és választotta vizuális keretül.40 Vihar dúl a filmvász- szobrászati alkotásoknak.41 De mindezt már a mű- non a stourhead-i angolkertben, magasra csapnak vészettörténet, a kerttörténet és a kert-műemlékvé- a szenvedélyek, s a század legnagyobb hatású mű- delem sok évtizedes eredményeinek ismeretében.

JEGYZETEK

A tanulmány elkészítésében nagy segítségemre volt a 6 Buttlar 1999, mint fent és John Dixon Hunt: Der maleri- Magyar Ösztöndíj Bizottságtól elnyert 2012. évi, bécsi sche Garten. Gestaltung und Geschichte des europäischen Collegium Hungaricumbeli ösztöndíjam. Landschaftsgartens. Stuttgart 2004. L. még a 25. jegyzetet. 1 Egy régebbi s egy újabb példa: Monique Mosser – 7 Stowe épületeihez l. Buttlar 1999, 41–47; Hunt 2004, Georges Teysott Hrsg.: Die Gartenkunst des Abendlandes. 26–34. Stowe oszlopos körtemploma csak az „egyik legko- Stuttgart 1993; Michael Rode Hrsg.: Preussische Gärten in rábbi” ilyen típusú épület. Időben megelőzi a yorkshire-i Europa. 300 Jahre Gartengeschichte. Leipzig 2007 Castle Howard családi mauzóleuma (építésének kezdete 2 A körtemplomok típusának geneziséhez l. Ingrid 1728–29), amely még nem egy klasszikus tájkertbe ké- Weibezahn: Geschichte und Funktion des Monopteros. szült. Két Christopher Wren-tanítvány egy-egy épülete Untersuchungen zu einem Gebäudetyp des Spätbarock áll a hatalmas Howard-birtok hegygerincén egymás mel- und des Klassizismus. Hildesheim – New York 1975; lett, (egy híddal együtt) színpadképszerűen elrendezve. Hajós Géza: Beiträge zur Bedeutung der Tempelszenerie. Építészeti stílusuk a „palladianismo” fogalmával jelle- In: Franz Prost Hrsg.: Principessa – bellina bonina carina. mezhető. Az egyik a „Négy szél temploma” (1728) négy Geschichte und Schicksal des Leopoldinentempels und timpanonos homlokzattal a négy égtáj felé fordulva (terv: seines Umfelds im Esterházy’schen Schlosspark in Ei- John Vanbrugh, mintakép: Palladio: La Rotonda), a másik senstadt. Eisenstadt [1997], 10–17; Helmut-Eberhard a Howard-Mausoleum (terv: Nicolas Hawksmoor, minta- Paulus: Monopteros und Antikentempel – Ein Thema der kép Tivoli, Sibylla-templom). Elge Torsten – Carl Friedrich europäischen Gartenkunst zwischen Allegorie, Antiken- Schröer: Gartenkunst in Europa 1450–1800. Köln 1994, sehnsucht und Palladianismus. In: Preussische Gärten… 192–197; Hunt i. m. 23–25. i. m. 16–19; Adrian von Buttlar: Der Landschaftsgarten. 8 Buttlar 1999, 50–57. Gartenkunst des Klassizismus und der Romantik. Köln 9 A körtemplomot említi Buttlar 1999, 103, még 1989. A tanulmányban – Buttlar 1999-ként – magyar ki- [1989] a londoni múzeumáról ismert John Sloane épí- adását idézzük: Az angolkert. A klasszicizmus és roman- tész terveként, de az új The Oxford Companion to the tika kertművészete. Budapest 1999 Garden-ben (Ed. Patrick Taylor, Oxford 2006, 137) már 3 Andrea Palladio: I quattro libri dell’architettura. Michael Shanahan neve szerepel. Róla részletesen Irish Venetia 1570. Libri IV., Cap. XXIII., 90–94. Magyar nyel- Architectural Archive http://www.dia.ie/architects/ vű kiadása: Négy könyv az építészetről. Ford. Hajnóczi view/4609; Lucretius itt kőbe vésett sorainak (II., 1–2): Gábor, utószó Zádor Anna. Budapest 1982. A közölt két SUAVE, MARI MAGNO TURBANTIBUS AEQUORA fametszet illusztrációi a Palladio-kötet facsimile kiadása VENTIS E TERRA MAGNUM ALTERIUS SPECTARE (Editore Hoepli, Milano 1968) után. – A tivoli Sibylla- LABOREM. (Kellemes érzés nézni a partról: szörnyű vi- templomról készült festményekhez és rajzokhoz gazdag harban tombol a nagy tenger – nagy baj bizony az, de a példaanyaggal szolgál a google kép-keresőprogramja. másé. Képes Géza fordítása) nézőpontja később Horati- A motívumok szerepéhez Markó Károly festészetében l. us „Beatus ille…”/ Boldog az… kezdetű versében (Epod. Galavics Géza: Két atipikus Markó-festmény a kismartoni 2,1) tér majd vissza. Esterházy-kastély parkjáról. Művészettörténeti Értesítő 10 Buttlar 1999, 100–104; Hunt 2004, 117–119, és 102. LX. 2011, 405–415. kép 4 Hajós Géza: Romantische Gärten der Aufklärung. 11 Buttlar 1999, 106–108, és 70–71. kép Englische Landschaftskultur des 18. Jahrhunderts in und 12 Buttlar 1999, 231–232, és 166. kép; Hunt 2004, 179– um Wien. Köln 1989, 49., 67., III., IX., XV., XXXV. képek. 182. 5 Buttlar 1999, 42, 102–108, 229–230, 236. Az általa idé- 13 Buttlar 1999, 178–189 és 126. kép zett tanulmány – Christopher Thacker: The Temple of the 14 Buttlar 1999, 229–232; Hunt 2004, 177–179; Izabel- Sybil. In: Park und Garten im 18. Jahrhundert. Heidel- la Czartoryskának a kertművészetben játszott szerepé- berg 1978 (Winter), 29–35. – nem volt számomra elérhető. ről l. Clemens August Wimmer: Bäume und Sträucher in L. még Galavics Géza: Az angolkert mint utópia [akadémi- historischen Garten. Dresden 2001, 134–137; Zdislaw ai székfoglaló, 2002]. In: Székfoglalók a Magyar Tudomá- Żygulski: Puławy, The Temple of Sibyl a Pantheon of Polish nyos Akadémián. Főszerk. Vizi E. Szilveszter. Budapest Glory, The Gothic House. In: The Princes Czartoryski 2005, 175–209. Museum. A History of the Collections. Kraków 2001, Part

290 I, 9–87; Valamennyi oszlopos körtemplom közül csak a 19 Francis Haskell – Nicolas Penny: Taste and the puławyié követi oly hűen tivoli előképét, hogy oszlopa Antique. The Lure of Classical Sculpture 1500–1900. is kannelúrázott, oszlopfője is korinthoszi, párkányát pe- New Haven and London 1981. Medici Venus Kat. 88., dig szintén kos-fejekre fűzött gyümölcsfüzér fogja körbe. Capi­toliumi Venus, Kat. 84. A hőgyészi Venus-szoborról A legtöbb körtemplom oszlopa kannelúrázás nélküli, (és áráról) egykorú vélemény: „Nevezetes ezen kertben az oszlopfők többsége ión fejezetű. Arkadiához: www. egy mesterséggel öszve-hordott dombotskán fenyő fák nieborow.art.pl (letöltve 2012.11.20). Puławy gyűjtemé- közé nagy költséggel épített Fanum, mellyek egy em- nyének nagy részét a Czartoryski családnak sikerült köz- beri nagyságú egészen Alabastromból mesterségesem vetlenül az 1830-as, oroszok elleni lengyel felkelés előtt faragott és a’ boldogult nagyemlékezetű Gróf által nagy Párizsba menekítenie, egy másik részét az oroszok elko- summa pénzen vásárlott Venus Isten-aszszony Abronsza bozták, és csak 1923-ban adták vissza. Párizsból a gyűj- díszesít. (A’mennyire kifürkésznem lehetett hagyomány- teményt a család 1876-ban juttatta vissza Krakkóba. Az ból értésemre esett, hogy azon Venus Isten-aszszonyt a’ 1945 után államosított gyűjteményt a Czartoryski család nagyemlékezetű gróf 12 ezer forintokon pengő pénzben 1990-ben visszakapta, s ma alapítványi formában műkö- vásárlotta)”. Tudományos Gyűjtemény 1824, X. 74, idézi dik tovább. L. Petneki Áron: Krakkó. Budapest 2001, 50– Alföldy 2001. i. m. 72. 51; Bődi Erzsébet: Lengyelország első múzeumai (Puławy 20 Ceracchiról: Saur Allgemeines Künstlerlexikon – 1801, 1809). In: Vándorutak – Múzeumi örökség. Tanul- Bd. 17. Leipzig 1997, 538–539; Peter Volk: Der Bildhauer mányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkal- Giuseppe Ceracchi und Kurfürst Karl Theodor. Panthe- mából. Szerk. Viga Gyula – Holló Szilvia Andrea – Cs. on 38. 1980, 68–74, ugyanitt antik szobrok átértelmezett Schwalm Edit. Budapest 2003, 597–601. Igen informatív változatairól is. Továbbá: Renzo De Felice ed.: Giuseppe a wikipedia lengyel változata mind szövegét, mind kép- Ceracchi scultore Giarobino 1751–1801. Roma, Palazzo anyagát tekintve a „Świątynia Sybilli w Puławach” és a dei Conservatori. Cat. 1989. Ceracchi hőgyészi szobrát „Dom Gotycki w Puławach” keresőszavakra. egyik helyen sem említik. – Azt, hogy a hőgyészi Venus- 15 Zachrady a parky v Čechách, na Moravě a ve szobor a birtokos Apponyiaktól végül múzeumba került, Slezsku. Praha 1999, 411–414. Várnagy Antal könyvéből, i. m. 127, illetve Alföldy Gábor 16 Apponyi Antalról Várnagy Antal: Hőgyész. Község- 2001-es tanulmányának (Művészettörténeti Értesítő L. történeti monográfia II. rész, 1722–1945. Hőgyész 1998, 2001, 72–76.) már közlésre leadott kéziratából ismertem. 86–90, és ottani kertjével együtt Alföldy Gábor: Apponyi Ezek nyomán kezdtem keresni a szobrot a Szépművé- Antal hőgyészi kastélyparkja. Művészettörténeti Értesí- szeti Múzeumban, ahol – némi meglepetésre – a Modern tő L. 2001, 57–83, az 1799. évi hőgyészi kerti építmények Művészeti Osztály raktárában akadtam rá. Korábban a tervlapja (Szekszárd, Múzeum) a 7. képen. Régi Szoborosztályon őrizték. Gyűjteményi leltári száma: 17 Dies hat olajfestménye Eisenstadt, Privatstiftung 62.1.V, anyaga márvány, magassága 154 cm, ugyanan�- Esterházy gyűjteményében. Nem egy időben készültek, nyi, mint a Medici Venusé, s eltér a Capitoliumi Venus hanem 1806–12 között, és a festő számára előírták, hogy 187 cm-es magasságától. Jelzést a szobron nem találtam. megfestésükhöz a kert és a kerti építmények tervezőjé- A Ceracchi-attribúciót a Szépművészeti Múzeum régi vel, Charles Moreau-val kell konzultálnia, s ő hagyja leltárkönyvéből vettem át, feltételezve, hogy Apponyiék jóvá a festményeket. L. Galavics Géza: „Porträts” eines vagy írásos adat, vagy hagyomány alapján még ismerték fürstlichen Gartens – Der Esterházysches Schloßpark in az alkotó nevét. A szobor azonosításáról szóló adatot, a Eisenstadt. In: Franz Prost Hrsg.: „Der Natur und Kunst múzeumi leltárkönyvben szereplő attribúciót és a Ve- gewidmet”. Der Esterházysche Landschaftsgarten in Ei- nus-szoborról 2000-ben készült felvételemet is átadtam senstadt. Wien–Köln–Weimar 2001, 119–151, valamennyi a Doktori Iskolában tanítványomnak, Alföldy Gábornak, Dies-festmény színes reprodukciójával. Magyar változata aki mindezeket még be tudta illeszteni, más új adattal Uő: Egy hercegi táj „portréi”. Az Esterházyak kismarto- együtt, a 2001-ben megjelent tanulmányába. ni angolkertjének látképei. Művészettörténeti Értesítő L. 21 A felvétel egy az 1930-as évekből származó újságki- 2001, 31–56; Hubert Robert és Dies festményei között az vágatként maradt meg (a szerző tulajdonában). A képen a is rokonságot jelez, hogy mindketten együttműködtek a múzeumi altiszt ecsettel kezeli a hőgyészi Venus-szobor- kerteket tervező párizsi építészekkel, s mindketten szo- másolat felületét. katlanul nagyméretű festményeket, galériaképeket ké- 22 Nem teljesen egyértelmű, mikor került a hőgyészi szítettek. Dies Johann Christian Reinharttal és Jakob Wil- Venus-szobor múzeumba. Az bizonyos, mint a múzeumi helm Mechauval együtt készítette a „Malerisch-radierte leltárkönyvben olvasható, hogy „gróf Apponyi Károly” Prospekte von Italien (1792–1796)” sorozatot. – A mecénás ajándékozta a múzeumnak. Az viszont nem, hogy mikor Esterházy II. Miklós művészetpártolásáról, személyiségé- és melyik Apponyi Károly volt az adományozó. A család- ről összefoglalóan legújabban Stefan Körner: Il Magnifico. fán szereplő I. (1805–1890) vagy ugyanott a II. (1878–1927) Fürst Nikolaus Esterházy 1765–1833. Petersberg 2011; Uő: Apponyi Károly. Ebben a kérdésben a leltárkönyvek és Nikolaus II. Esterházy und die Kunst. Biographie eines múzeumi kartonok nem adnak egyértelmű választ. Vár- manischen Sammlers. Wien–Köln–Weimar 2013. nagy Antal – a Nemzeti Múzeumtól és a Szépművészeti 18 Canova Esterházy Leopoldina-szobráról, elhelye- Múzeumtól 1998-ban kapott információkra hivatkozva – zésének előtörténetéről Ingeborg Schemper-Sparholz: „Le azt írta, hogy az adományozásra még 1889-ben került sor, désir d’avoir la nature en marbre”. Die Sitzstatue der azaz I. Apponyi Károly ajándékozta a szobrot a Magyar Prinzessin Leopoldine Esterházy-Liechtenstein von An- Nemzeti Múzeumnak, s onnan került át később a Szép- tonio Canova und das Frauenbild der Frühromantik. In: művészeti Múzeumba (Várnagy i. m. 127), Alföldy Gábor Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte L. 1997, 255–295, írása pedig a Modern művészeti gyűjtemény múzeumi Abb. 1–43. leltárkönyvének adatait vette figyelembe, amely szerint 291 Apponyi Károly 1917-ben ajándékozta a szobrot a Szép- az alcsúti római követ és feliratát (de még az alcsúti lelő- művészeti Múzeumnak, azaz az ajándékozó itt II. Ap- hely megnevezése nélkül) a Chronik der archeologischen ponyi Károly lett volna. Számomra ma Várnagy közlése Funde in der Österreichischen Monarchie sorozatában az tűnik valószínűbbnek. Az 1889. évi adományozásról szó- Österreichische Blätter für Kunst und Literatur 1846. feb- ló adat talán a többszöri múzeumi és múzeumon belüli ruár 20-i számában (Nr. 20, 147). Írásához Josef Häufler átleltározásnál merült feledésbe. fűzött kiegészítést a lap április 23-i számában (Nr. 49, 23 Schemper-Sparholz i. m. 1997; Anna Coliva – 381–382), lejegyezve, hogy a követ az alcsúti kastélyban Fernando Mazzoca ed.: Canovae la Venere Vincitrice. Vil- őrizték. Rómer azt is tudta (i. h.), hogy 1847. január 13-án la Borghese, Roma 2007–2008, 240–253. (I. Schemper) adták át a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mint József ná- 24 Schemper-Sparholz i. m. 1997, 283–284; Paulus i. m. 18. dor oda szánt adományát. (A dátum azonos József nádor 25 A tanulmányban említetteken kívül oszlopos kör- halálának napjával.) templomról tudunk még Angliában Rievaulx Terrace (18. 30 Archaeologiai levelek XXVIII., Archaeologiai Ér- század első fele) és Highclere Castle kertjében (London- tesítő IV. 1871/8, 16. Szerzője József főherceg, aki apja ból lebontva áthelyezve mai helyére), Franciaországban a példája nyomán maga is ásatott Alcsúton, pontosabban Sèvre folyó partján La Garenne Lemot-ban, egy szobrász az alcsúti park revitalizálásakor a kert szükséges föld- kertjében a 19. század elejéről. cseréjekor előjött leleteket Rómer Flórissal konzultálva 26 Vasárnapi Újság XLIV. 1897, 861. Jelezve jobbra gondosan feltárta s dokumentálta. Erről az Archaeologiai lent a kompozíción belül: „Barabás M. után Háry Gy.” A Értesítő IV. 1871/12, 289–291 József főherceg: Az alcsúti ása- Vasárnapi Újság által adott képaláírás: Alcsuth 1819-ben – tások című írásában be is számolt. Barabás festménye után rajzolta Háry Gy. A kép önálló lapil- 31 Az alcsúti kastély és kert kiépítésének megkezdé- lusztráció, nincs mellette Alcsútról szóló írás. Nem ismer- se után tizenegy évvel készült 1831. évi térkép (Magyar jük az eredeti Barabás-festményt (Szvoboda-Dománszky Nemzeti Levéltár [MNL] Fejér megyei Levéltára, Tér- Gabriella szíves közlése szerint nem tartja számon a Ba- képtár, XV. 1. a, T. 41., Alcsútdoboz), amelynek ismeretét rabás-szakirodalom), s azt sem tudjuk – noha ez segíthet- Gulyás Anitának és Vitek Gábornak köszönöm. Jelzése a né a körtemplom építésének datálását –, mikor is készült térkép sarkába rajzolt quodlibeten olvasható: Allcsvth falu Barabás Miklós festménye. 1819-ben, amikor József nádor rajzolattya – Készíttetett 1831dik esztendőben Horváth János Alcsútot megvásárolta, bizonyosan nem (Barabás ekkor Országszerte Hittes Földmérő által. Ezen is és a hozzá tar- 9 éves volt), s Alcsútról a kortársak számon tartották, tozó térképrészen a Belvedere dombja (nem messze a ma hogy 1819-ben mindössze három fa állt az alcsúti pusz- is álló gyermekkerttől) szőlővel van beültetve. A térkép- taságban. – A Vasárnapi Újság képét már közölte Örsi nek ismeretes egy némiképp aktualizált 1885-ös másolata Károly: Der Schloßpark von Alcsut (Alcsútdoboz). Eine „Az alcsuthi főhercegi kert tervrajza 1830” felirattal (Ma- wenigbekannte Schöpfung des Erzherzogs Joseph Palatin gyar Mezőgazdasági Múzeum, Térképgyűjtemény, Inv. von Ungarn. Die Gartenkunst IV. 1992/1, 57; Uő: Az alcsúti Nr. VIII. 6230), közölve Alföldy Gábor: Hapsburg Gardens kastélypark építéstörténete (Alcsútdoboz). Műemlékvé- in Hungary. In: Die Gartenkunst XX. 2008/2 számhoz delem XXXVI. 1992, 210. Örsi Károly az egyik írásában csatolt „Beilage: Habsburg. The House of Habsburg and a Barabás-kompozíciót 1840 körülre, a másikban 1845 Garden Art / Das Haus Habsburg und die Gartenkunst. körülre datálta. Ez utóbbit tartjuk valószínűbbnek. Bara- Int. Konferenz Wien, 2007, 94. – Ugyancsak az 1831-es bás ugyanis 1846-ban festette meg József nádor reprezen- állapotot őrzi kissé aktualizálva az alcsúti kastélypark tatív képmását (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkortájt ké- 1859-es térképe, térképrészlete („II. Alsó és Közép Ker- szíthette valószínűleg a nádor számára alcsúti parkjának tek”) (Fejér megyei Levéltár, Térképtár, jelenleg lappang), festménylátképét is. A kompozíciót átrajzoló Háry Gyula közölve Erdős Ferenc – Kelemen Krisztián: Alcsútdoboz. (*1864) az 1880-as évek végétől lett népszerű illusztrátor. Száz magyar falu Könyvesháza. h. n., é. n. [2000–2002] Nem tudjuk, hogy Barabás festményét hol másolta le. A domb tetején álló pavilon/körtemplom vonatkozásá- 27 Jókai Mór: Alcsúth. Magyar Salon II. 1885, 363. ban nem hordoznak új információt. 28 Archaeologiai levelek V., Archaeologiai Értesítő IV. 32 Klette Károly (1793 Drezda–1874 Buda) festő, rajzo- 1871/2, 43. „A gyűjteményben van egy talán 1 vagy 1 ½ □ ló. 1832-ben vagy 1834-ben már József nádor udvari fes- láb homokkő, melybe a legio és cohors be van vésve, erre tője, s gyermekeinek, köztük József főhercegnek rajztaná- igen jól emlékezem; azután több kőkoczka X-el minden ra. Alcsútról a legtöbb rajzot és akvarellt ő készítette. Az oldalán”. MNM Történelmi Képcsarnokában nagyobb, befejezett 29 Nagy Mihály: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti vízfestmény-kompozícióit, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának vezetője. Római kőtár – Lapidarium. Buda- Grafikai Gyűjteményében hasonlóan vízfestményeit és pest 2007, Nr. 190., Jovinus Flavius építési felirata Nagy három vázlatkönyvét őrzik. Alcsúton nemcsak a kastély- Konstantin korából. L. még Rómer Flóris – E. Desjardin: ról és kertjéről, de a faluról és az ott folyó mezei munkák- A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei. ról is készített rajzokat. Az alcsúti kastélykert dombjának Budapest 1873, 77, Nr. 129, LI. tábla, a 19. század köze- tetején álló pavilon az MNG 1950–4441 leltári számú váz- péig visszavezetett irodalommal. A tanulmány megírása latkönyv 13. lapján tűnik fel. A rajz 1840. július 12-én ké- során sok időt töltöttem azzal, hogy megpróbáljam azo- szült. Több, az alcsúti kertben rajzolt kompozícióját közli nosítani, ki lehetett az a német tudós, akit „Jóska herceg” Sisa József: József nádor alcsúti kastélya. In: Feld István bezárt az alcsúti körtemplomba. A pannóniai római régi- – Somorjay Sélysette szerk.: Kastélyok évszázadai, évszá- ségek felfedezésének kutatástörténete külön tudomány- zadok kastélyai. Tanulmányok a nyolcvanéves Koppány nak bizonyult. Úgy tűnik, Johann Gabriel Seidl (1804– Tibor tiszteletére. Budapest 2008, 266, 270, 271. Sisa József 1875), a bécsi „K. und K. Münz- und Naturalienkabinett” hívta fel a figyelmemet az alcsúti kerti pavilont is érzékel- kustosa (és a Gotterhalte… szövegének szerzője) írta le tető Klette-rajzra, annak litografált változatára (Vietoris 292 József kőnyomdája, Magyar Nemzeti Múzeum) pedig követ hőgyészi kastélya falainál vagy esetleg kastélya Gödölle Mátyás. Mindkettőjük segítségét köszönöm. kertjében állíttatta fel, mint a váci püspök a környékbeli 33 A kérdéskörhöz legújabban: Marosi Ernő: A mú- római köveket palotája kertjében, vagy az Esterházyak ta- zeum születése. A művészeti múzeum előtörténetéhez, tai angolkertjükben, vagy máshol is a dunántúli kastély- és György Péter: Univerzalizmus, kritikai historizmus. A kertekben. L. Galavics 1999 i. m. 38–41. múzeumi paradigma metamorfózisa. In: Turai Hedvig – 39 Fehér László 2012-ben készült pasztellje a budapesti Székely Katalin szerk.: Helyszíni szemle. Fejezetek a mú- Társalgó Galériában / az Örkény István Könyvesboltban zeum történetéből. Ludwig Múzeum – Kortárs Művésze- 2013 tavaszán rendezett kiállításán volt látható. Az Élet és ti Múzeum. Budapest 2012, 16–39, 78–115. Irodalom 2013. március 8-i száma (LVII. évf. 10. szám, 14. 34 L. a 23. jegyzetben. lap) reprodukálta. A kép pontosabb adatait – Fehér László: 35 Hőgyészről Alföldy 2001 i. m., a közölt idézet a 74. Kirándulók, 2012, pasztell, papír, 100×70 cm, reprodukál- oldalon; Örsi Károly: A hőgyészi volt Apponyi-kastély va még: Fehér László: Ellenfényben (Forgács Éva beveze- parkjának és helyreállításának története. Műemlékvéde- tőjével), Budapest, 2013, 44. – Fehér Dávidnak köszönöm. lem XLVI. 2002, 24–29. 40 A film Jane Austen Pride and Prejudice c. regénye 36 Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. alapján készült 2005-ben (rendező: Joe Wright), sokadik századi magyar portréfestészetben. Művészettörténeti feldolgozásaként a híres regénynek, Elisabeth Benett szere- Értesítő XXIII. 1984, 212–236; Sibylle Appuhn-Radtke: Mo- pében Keira Knightley-vel. A film sikerét jelzi, hogy öt Os- numente der Freundschaft – zur künstlerischen Umset- car-jelölést kapott. A film címe megtartotta a regény címét. zung eines Ideals in 18. Jahrhundert. Wiener Jahrbuch für 41 Anglia tájképi kertjei s a róluk szóló kortársi dis- Kunstgeschichte 55/56. 2006/07 (2007), 309–326. kurzus szereplői és nézetei nemcsak korunk film-interp- 37 Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarorszá- retációiban tűnnek fel, de jól kimutathatóan jelen vannak gon. Budapest 1959, I., 257. A megrendelő neve – minden Jane Austen regényeiben, tájleírásaiban, s alakjainak a bizonnyal a művésztől származó információ alapján – tájhoz, a kerthez fűződő viszonyában is. Ennek is nagy „Balószay”-ként szerepel. A Palocsay családnak a Szepes- irodalma van. A téma magyar összefoglalásához l.: Basics ségben és Sáros megyében voltak birtokai. Beatrix: „A kép rajongó leírása.” A táj szerepe és bemu- 38 A sírkő egy leszerelt római katonáé, Oplus tatása Jane Austen (1775–1817) regényeiben. In: Bubryák Laepocusé, római katona félalakos domborművével, az 1. Orsolya szerk.: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok század második feléből (MNM RD 164). L. Nagy Mihály Galavics Géza tiszteletére. MTA Művészettörténeti Kuta- i. m. 20., Kat. 2. Nem tudjuk, hogy Apponyi Antal a sír- tóintézet, Gondolat Kiadó, Budapest 2010, 271–278.

COLONNADED ROTUNDA AND LANDSCAPE GARDEN – IDEAL AND TOPICAL ASPECTS OF ANTIQUITY. GARDEN HISTORY AND ART HISTORY

The paper explores the history of columned rotundas in Since the architectural form of the rotunda alone was European landscape gardens with emphasis on three capable of suggesting a connection with antiquity and such edifices built in Hungary in the first half of the 19th at the same time represented modernity, the shaping of century. The theme is the temple type called peripteros in the specimens are compared to the Tivoli model. In this architecture history which comprises a colonnade set in a comparison the interior decoration and its implications circle around a pagan shrine, modeled on the Temple of might appear secondary. However, its significance lies Vesta surviving in Tivoli near Rome from the 1st century in the fact that the designation and decoration of a ro- BC. It appeared in the art of the early modern times as a tunda became an important means for the adaptation of garden edifice, first in England in the first decades of the the building, representing the personality and personal 18th century. The need for its modern-time use arose affinities of the builder, the expectations of a country or when man turned to the legacy and nature concept of an- community. When the rotundas with their statues and tiquity to support his political, cultural, moral and artistic embellishments depicted political, philosophical pro- revival. With its architectural forms and role in the scen- grams, they reflected upon the present of the given coun- ery the Temple of Vesta was already an iconic building of try and anticipated a future image. For example, Stowe antiquity for artists and visitors to Italy well before it was in England symbolizes liberal democracy, Ermenonville transferred to landscape gardens where it was reborn in in France suggests the importance of science for human- the form of a modern artistic phenomenon, incorporated ity. In the two Polish rotundas at Puławy and Arkadia the in grand landscape compositions. Garden history regis- enumeration of the relics of Polish and universal culture ters some 15-20 surviving rotundas of the kind in Euro- serves to preserve the unity and memory Poland cut up pean landscape gardens. The paper addresses itself to the into three parts. These rotundas carry unusually strong history, owners, analogies of the rotundas in Stowe, emotional contents, which also characterizes the other Stourhead, Downhill (GB), Ermenonville, Méréville (F), colonnaded round temples, including the “Temples of Kassel (D), Pavlovsk (RUS), Puławy, Arkadia (PL), Vel- Friendship”(Veltrusy, Pavlovsk, Kassel). trusy (CZ) and three Hungarian round temples: Hőgyész, Where is the place of the Hungarian rotundas on this Kismarton/Eisenstadt and Alcsút. It looks at their func- spectrum? The first was built by Count Antal Apponyi tion, interior decoration, implications of the statues as (1751–1817) at Hőgyész in Southern Hungary, in the gar- well as their relation to antiquity and to the garden art den of his country house (fig. 12). As a leading statesman creations of their own age. of the Hungarian Kingdom, he spent a lot of time in his

293 Vienna palace; steeped in music, he was the president of was an up-to-date representative of European landscape the Vienna Musikverein; also a free mason, he was one of gardens all over Central Europe at that time. The world the nominators of Joseph Haydn for his admission to the changed around them concerning their function; nearly Vienna lodge. In his garden designed by Viennese mas- in the same decades as their construction, new commu- ters he had a rotunda surrounded – unusually – by eight nal forms and spaces of encountering arts, including the columns. The temple was to house the same-size replica art of antiquity had appeared all over Europe: the mu- of the Medici Venus in marble, made according to fam- seum. It emerged as an urban phenomenon, as part of ily tradition by Giuseppe Ceracchi of Rome, an Italian the urban culture, accessible to all, a promoter or means sculptor favored by European courts. For some time in of social integration. The art works – however valuable the 1780s he worked in Vienna and was a member of the – collected by private art patronage and displayed in aris- same masonic lodge as Apponyi. Later the sculptor be- tocratic residences were gradually obscured and left out came a Jacobin and was guillotined in Paris. of publicity, affecting their subsequent fate. Leopoldina The other, far better known rotunda (fig. 13) was or- Esterházy’s statue disappeared from view for a long time, dered by Prince Miklós Esterházy (1764–1833) to be built and for some sixty years now it has been in the Eisenstadt in the landscape garden (1803–1822) of his mansion in mansion instead of the peripteros. The replica of the Ve- Kismarton (today Eisenstadt, Austria). The large-scale nus de’ Medici once at Hőgyész was given to a Budapest garden and its edifices were planned by the prince’s ar- museum by the Apponyi family over a century ago (figs. chitect from Paris, Charles Moreau. The character of the 15, 16) and the round temple was converted into their se- building has similarities with the rotunda of Méréville pulchral chapel. The rotunda at Alcsút was pulled down in both the shape of the building and the sculptural or- in the second half of the 19th century, the Roman relics in namentation of the interior. Besides, both rotundas were the estate of palatine Joseph were transferred to the Hun- preceded by a painter’s picture as a source of inspiration garian National Museum (fig. 19). Few of the European to have a rotunda in a natural setting. In Méréville Hu- peripteroi kept their original interior decoration, and those bert Robert, in Eisenstadt Albert Christoph Dies painted that did relied on the active participation of the official a picture in oil (1807, fig. 11). A few years earlier Dies historic garden protection. made a series of engravings of picturesque Italian land- The art historical significance of the colonnaded scapes including the Temple of Vesta in Tivoli (1793, fig. round temples lies in their dual function in a decisive art 10). Although the rotunda in Eisenstadt was first to have form of the age, landscape architecture: they were pro- been dedicated to Neptun, then to Venus, eventually the nounced elements of space articulation on the one hand prince had the magnificent statue of his daughter Leo- and the representatives of the owners’ attitude to antiq- poldina Esterházy by Antonio Canova inspired by stat- uity and modernity. That lent them their appeal in and ues of classical antiquity (1805–1819, fig. 17) placed in outside England, their adoption and transfer to the con- the temple. tinent symbolizing a wide European horizon and the af- The third Hungarian rotunda perished long ago, its firmation of the cultural community. The visual power of memory revived by this paper alone. It was ordered to the formal order of a peripteros still emanates exceptional be built by Archduke Joseph of Habsburg (the brother harmony and solemnity. This even comes through from of Emperor Francis I), the palatine of Hungary. His seat the garden and landscape photos of visitors to landscape was in the royal castle of Buda, and he had a duly famous gardens, from the background elements of newly-wed landscape garden on Margaret Island in the Danube. In couples or, for that matter, from the rotunda appearing at the centre of his rural estates, Alcsút, he had a representa- a dramaturgical culminating point in a new film adapta- tive country house erected in a former wasteland and tion of Jane Austen’s Pride and Prejudice (2005, featuring with the help of his court gardener Anton Trost a mag- Keira Knightley). nificent landscape garden was created around the house. At the tallest point he had first a monopteros (fig. 21) and GALAVICS Géza művészettörténész, Magyar Tudo­má­ later in the first half of the 1840s a peripteros erected (fig. nyos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutató Központ, 18) in which he collected the stone relics of a Roman Művészettörténeti Intézet / Hungarian Academy of Sci- military camp found in the neighborhood and excavated ences, Research Centre for the Humanities, Institute of upon his order. Similarly to their European counterparts, Art History, [email protected] the rotundas in Hőgyész, Eisenstadt and Alcsút manifest the changing concept of nature and the attraction to an- Kulcsszavak: kerttörténet, történeti kert, angolkert, oszlo- tiquity as a reliable point of reference. The owners chose pos körtemplom, peripteros, antik-recepció, tivoli Sibyl- for their landscape gardens a building type reminding la-templom, Medici Venus, Venus-templom, Canova, one of ancient Rome while in the interiors all three mani- Giu­seppe Ceracchi, Hőgyész, Alcsút, Kismarton, Appo- fested their personal relations to antiquity through differ- nyi Antal, Esterházy Miklós, József nádor / Keywords: gar- ent cultural orientations. That lent the architectural form den history, historical garden, landscape garden, colon- and spiritual function of the colonnaded rotundas their naded rotunda, peripteros, reception of antiquity, Temple exceptional harmony – for a short time. of Vesta in Tivoli, Venus de’Medici, Venus temple, Cano- In a relatively short time, this harmony began to va, Giuseppe Ceracchi, Hőgyész, Alcsút, Eisenstadt, crumble. Not that the decisions to choose these art works Antal Apponyi, Miklós Esterházy, the palatine Joseph or architectural forms were mistaken: this building type (Erzherzog Joseph von Habsburg)

294